Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata

Átírás

1 /2014. (II. 21.) Kgy sz. határozat 2. sz. melléklete Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok elıkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált városfejlesztési program elıkészítése Szegeden címő projekthez Pályázati azonosító: DAOP-5.1.1/B Készítette: RVI Magyarország Kft. Verziószám: Szeged_TFK_ITS_megalapozó_vizsgálat_v27 1

2 Tartalom Bevezetés HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések A Szegedi kistérség Szeged funkcionális várostérségének vizsgálata A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek Szeged fejlesztéseit befolyásoló releváns megállapításai Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Szeged településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek Szeged társadalom-statisztikai mutatói Szeged fontosabb demográfiai mutatói Térbeli-társadalmi rétegződés Szegeden Települési identitást erősítő tényezők Szeged humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Esélyegyenlőség biztosítása Szeged gazdasága Szeged gazdasági súlya, szerepköre Szeged főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők A válság hatásai Szegeden Ingatlanpiaci viszonyok Szegeden Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység

3 Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Építésföldtani korlátok Tájhasználat, tájszerkezet Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Az épített környezet vizsgálata Terület felhasználás vizsgálata A telekstruktúra vizsgálata Önkormányzati tulajdon kataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Az épített környezet értékei Az épített környezet konfliktusai, problémái Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Közművesítés Víziközművek Energia Elektronikus hírközlés Környezetvédelem A talaj vizsgálata A felszíni és a felszín alatti vizek vizsgálata A levegőtisztaság és védelme A zaj- és rezgésterhelés

4 A sugárzás védelem A hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás A vizuális környezetterhelés Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Katasztrófavédelem Vízrajzi veszélyeztetettség Egyéb Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis Szeged és környezetének fejlesztését befolyásoló folyamatok, valamint külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés- és rendezés kapcsolata Problématérkép/értéktérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek bemutatása Az egyes településrészek kijelölése A szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása Az egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása Felhasznált szakirodalom

5 Bevezetés A as Európai Uniós fejlesztési idıszak pénzügyi- szakmai lezárásával párhuzamosan megkezdıdött a felkészülés a as periódus programjainak megvalósítására. Ennek megfelelıen az országos szintő folyamatok a Partnerségi Megállapodás elıkészítése, az operatív programok tervezése mellett a helyi, térségi szereplık bevonásával is elindult a tervezési munka. A vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint a rendelkezésre álló szakmai-módszertani dokumentumok egyértelmően rögzítik az egyes területi szereplık releváns felelısségi körét, és ehhez kapcsolódva a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok kiemelt feladatait. Szeged az elmúlt években számos a település és Csongrád megye életére egyaránt jelentıs kihatással bíró Európai Uniós fejlesztési projekt megvalósítási helyszínéül szolgált. Ahhoz, hogy a korábban is már stratégiai fókusszal megtervezett projektekhez hasonlóan Szeged a jövıben is sikeresen készítse elı, majd bonyolítsa le beruházásait, a városi és megyei döntéshozók, szakemberek együttmőködése nélkülözhetetlen. A város elkötelezett a térségi szemléletet érvényesítı stratégiai tervezési folyamat lebonyolítása mellett, hiszen a helyi szereplık megfelelıen koordinált partnersége elıfeltétele a térségi együttmőködésen alapuló úgynevezett Integrált Területi Beruházás megfelelı szintő kidolgozásának is. Az egy vagy több operatív program prioritási tengelyei által finanszírozott végrehajtási mechanizmus segítségével tervszerően, idıbeni egyeztetéssel valósíthatók meg a célterület fejlesztési igényein alapuló, a résztvevı prioritások tematikus céljainak elérését elısegítı fenntartható városfejlesztési beavatkozások. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata összhangban a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben és a vonatkozó módszertani útmutatókban leírtakkal a partnerség elveinek messzemenı figyelembevételével megkezdte a as programozási idıszakra való felkészülést. A hivatkozott rendelet összefüggı, három elembıl álló dokumentum-rendszert hoz létre, mely az alábbi elemekbıl épül fel: Megalapozó vizsgálat Településfejlesztési Koncepció 5

6 Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Jelen dokumentum, vagyis a megalapozó vizsgálat közös hátterét képezi mind a nem csupán Európai Uniós, de adott esetben hazai forrásokból finanszírozott fejlesztési programokat megalapozó hosszú távú koncepciónak, mind a középtávú, operatív jellegő ( megvalósítás orientált ) ITS-nek. Ebbıl adódóan az ITS elkészítésekor a vizsgálati munkarész aktualizálása során a város társadalmi és gazdasági folyamataiban bekövetkezett változásokra érdemes koncentrálni, hangsúlyosan azon területek elemzésére, értékelésére, melyek összefüggésben lehetnek a hazai, illetve EU szinten meghatározott fı fejlesztési célokkal (így például az EU 2020 céljai, a kohéziós politika 11 tematikus célja, OFTK célrendszere, a megyék tervezetként elkészült fejlesztési koncepcióinak célrendszere). A kohéziós politikát meghatározó jogszabályok irányelvei egyértelmően rögzítik az Európa 2020 Stratégia céljaival való szoros kapcsolat fontosságát, a beruházások megnövelt eredményorientációjának és a fejlesztési tématerületek tematikus koncentrációjának hangsúlyos voltát, s teszik mindezt a területiség elvének maradéktalan érvényesítése mellett. Utóbbi szempontot a város vezetése összhangban a városfejlesztési politikák Európai Unió illetve az OECD által is ajánlott felfogásával, valamint a vonatkozó 314/2012 (XI.8.) kormányrendelet szabályaival kiemelten kezeli, ezért az elıírt alapdokumentumokon túl elkészül egy javaslati anyag Szeged funkcionális várostérségének lehatárolására is. E szakmai anyag, jelen megalapozó vizsgálattal együtt képezi majd a Településfejlesztési Koncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia kiindulási alapját. Fontos megjegyezni, hogy a jelen megalapozó munkarész alapján készülı Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia nem helyettesíti az ágazati (közlekedésfejlesztési, oktatási, kulturális, turisztikai, energetikai, biodiverzitási, stb) dokumentumokat, azok elkészítésérıl, illetve a meglévık aktualizálásáról gondoskodni kell. 6

7 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A megalapozó elemzés elsı fejezetében idısoros statisztikai adatok, valamint a rendelkezésre álló egyéb információk (Szeged MJV Önkormányzatának adatszolgáltatása, vonatkozó szakirodalmi adatok, stb.) alapján kerül bemutatásra Szeged gazdasági-társadalmi helyzetképe. Mindezeken túl külön hangsúlyt fektetünk a környezeti és infrastrukturális jellemzık részletes rögzítésére is. A hatályos városfejlesztési dokumentumok Városfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia - aktuális, ma is helytálló megállapításait jelen dokumentumba átvezettük. Figyelembe vettük a hatályos ágazati koncepciókat is, azonban ezek jó része túlhaladott információkat tartalmaz, aktualizálásra szorul Településhálózati összefüggések Szeged országos és nemzetközi közlekedési folyosók metszésében helyezkedik el. A város régión túlnyúló közlekedési és gazdasági kapcsolatai közvetlen elérést biztosítanak Románia és Szerbia felé. Különbözı tájegységek találkozási pontján található, a magyar román szerb hármas határ mellett fekszik. Középtávon az EU déli határvárosa marad. Déli irányban a schengeni övezet határvárosa. A kapuvárosi feladat betöltéséhez a városnak adottak a geopolitikai lehetıségei és részben a gazdasági-társadalmi feltételek is. Kiváló geopolitikai helyzetébıl fakadóan a város életének meghatározó motívuma a multikulturális jelleg, a román, a szerb és a magyar nép egymás mellett élése, amely a városi élet számos területén befolyással bír. Nemzetközi összehasonlításban Szeged beleillik a közép-európai kis-közép városok hálózatába. A településrendszeren belül betöltött jelentıségét, jelenlegi és jövıbeli sikereit meghatározza a nemzetközi termelési és fogyasztási rendszerekhez való kapcsolódás mélysége és intenzitása. Helyi és nemzetközi szinten egyaránt kiépült funkcionális hálózatai amelyek régión belüli és a régiók közti kapcsolatok tartalmára, mőködésére is hatással vannak Szeged számára fejlıdési potenciált jelenthetnek földrajzi helyzete, fejlettségi szintje és funkcionális sajátosságai következtében. Cél ezért a város új típusú nemzetközi 7

8 kapcsolatrendszereinek meghatározó elemeinek hangsúlyosabb megjelenése a várospolitikában. Szeged hazánk többi nagyvárosához hasonlóan szoros kapcsolatban él a városkörnyék, az agglomeráció településeivel. Kistérségi, járási és megyeszékhely, a Dél-alföldi régió központja, fejlesztési pólusa. Ezen pozíciójánál fogva feladata, hogy megfelelıen hozzájáruljon térsége és régiója kiegyensúlyozott, fenntartható fejlıdéséhez, a növekedés és foglalkoztatás mozgatórugója legyen. Meghatározó szervezı szerepet tölt be a Duna-Körös- Maros-Tisza Európai regionális együttmőködésben is. Az önkormányzat közösségi szervezı, kapcsolatteremtı tevékenységével minden szinten segíti a településhálózati kapcsolatrendszerek mőködését és fejlesztését. Legfontosabb együttmőködı partnerei: az agglomerációját képezı települések, a régió alpólusai (Kecskemét, Békéscsaba és Hódmezıvásárhely), az ország többi pólusvárosa (Pécs, Gyır, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár- Veszprém), nemzetközi szinten elsısorban testvérvárosai A regionális szintő intézményrendszer többségében a városban koncentrálódik:, NAV Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyıri Fıigazgatósága, NAV Dél-alföldi Regionális Adó Fıigazgatósága, KSH Szegedi Fıosztály, Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség, Délalföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, stb. Számos civil szervezıdés regionális szervezete is mőködik a városban: NCA, Roma Egyesület, stb. A megyei szintő intézmények és szervezıdések székhelye Szegeden található: Csongrád Megyei Kormányhivatal, NAV Csongrád Megyei Igazgatósága, Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára, Csongrád Megyei Rendır-fıkapitányság, szakmai kamarák, stb. A tágabb térségére kiható vonzáskörzettel rendelkezik az élet sok más területén is: Vallási élet: Itt van a püspöki székhelye a Szeged-Csanádi Egyházmegyének. Egészségügy: A településen a város, sıt a megye határain is túlnyúló feladatokat ellátó egészségügyi intézmények mőködnek integrált szervezetben. 8

9 Kulturális szerepköre meghatározó országos szinten is. Színházi, zenei és képzımővészeti rendezvényei rengeteg látogatót vonzanak esetenként a határon túlról is. Budapest után az országban a második legnagyobb oktatási, kutatási és tudományos központ. Az itt közép- és felsıfokon tanuló diákok 50 ezres száma felér egy közepes magyar város lakosságával, a pedagógusoké pedig egy községével. Szeged oktatási központ szerepe a felsıoktatásban érvényesül leginkább. Felsıoktatási intézményei jelenleg már integráltan Szegedi Tudományegyetemként mőködnek 12 karral. A Trianon után Szegedre telepített Kolozsvári Egyetem mára az ország egyik legnagyobb és legjelentısebb vidéki oktatási központjává vált, mely egyben a város legnagyobb költségvetéssel rendelkezı, legtöbb embert foglalkoztató munkáltatója lett. A nemzetközi szinten is elismert színvonalú szegedi felsıoktatás mögött magas szintő kutatói háttér áll. Jelentıs kutató-fejlesztı tevékenység koncentrálódik itt, amely kiemelkedı szerepet ad a város, a megye és a régió egésze számára a K+F terén. A tudományos életét fémjelzı biotechnológiai, információ technológiai és anyagtudományi kutatások a dél-alföldi régió gazdaságát jellemzı agrártermelés, az élelmiszer feldolgozás és az egészségügy területéhez kapcsolódnak. A városban végzett kutatások egyes területei (pl.: biológiai kutatások) nemzetközi jelentıségőek. A városban több nemzetközi hírnevő kutatóintézet található, amelyek döntıen alap- és alkalmazott kutatásokat folytatnak a biotechnológia területén. Közülük legjelentısebb az MTA Szegedi Biológiai Központ, mely a Magyar Tudományos Akadémia legnagyobb élettudományi centruma, egyben legnagyobb vidéki kutatóintézete A Szegedi kistérség Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából elemzı tanulmány készül a város funkcionális várostérségének meghatározása céljából. A dokumentum részletesen vizsgálja Szeged és a környezı települések viszonyrendszerét, ennek megfelelıen jelen fejezetben a legfontosabb megállapításokat összegezzük. A Szegedi kistérség Csongrád megyében helyezkedik el és Szeged települési környezetét foglalja magában. A kistérség térbeli elhelyezkedésébıl következıen a földrajzi adottságok két, egymástól eltérı egységet képeznek: A kistérség nyugati részét képezı négy község (Domaszék, Röszke, Szatymaz, Zsombó) a Duna-Tisza közi Homokhátság része, míg a másik hat község és egy város (Algyı, Deszk, 9

10 Sándorfalva város, Dóc, Tiszasziget, Újszentiván, Kübekháza) a Tisza- és a Maros folyók mentén, illetve Szeged város közvetlen szomszédságában helyezkednek el, és természeti adottságuk is alapvetıen más, mint a kistérség nyugati feléé. A térség egészének földrajzi helyzete már jelenleg is, de a közeli jövıt tekintve különösen kedvezınek minısíthetı. A közelében három országhatár találkozási pontja van. A 2005-ben elkészült M5-ös autópálya, az M43-as tranzitút érinti, illetve áthalad rajta. A tervezett tiszai vasúti híd Románia felé nyit új lehetıséget. Szeged város régióközponti szerepköre, illetve nemzetközi kapuvárossá, logisztikai központtá fejleszthetı funkciórendszere, valamint egy cross-border típusú eurorégióban betöltendı központ lehetısége a térség számára is új funkciókat ad. A szegedi kistérség nem homogén a környezeti adottságokat, a földrajzi helyzetet, a gazdasági, társadalmi viszonyokat illetıen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem képes területfejlesztési egységként funkcionálni. A fejlesztés alapvetı koncepcionális eleme az a körülmény, hogy ez a kistérség a város és vidéke tipikus megjelenési formája, ami egyrészt kölcsönös egymásra utaltságot jelent, másrészt éppen a város perspektívája révén dinamizmust és új funkciók kialakulásának lehetıségét biztosítja. Alapvetı koncepcionális elem az is, hogy a kistérség fejlettségi szintje, bár meghaladja mind a Csongrád megyei, mind a Dél-alföldi falusi átlagot, mégsem megfelelı színvonalú. Ezért egy sajátos fejlesztési kényszer áll elı: csaknem egyszerre kell fejleszteni az alapinfrastruktúra kiépítettségét és a gazdasági tevékenységet. A harmadik koncepcionális alapelem az a tény, hogy a kistérség speciális természeti és települési adottságokkal rendelkezik és a mezıgazdasági termékek között több hungarikum található. Az elemzı fejezetekben törekszünk a kistérségi és térség központban zajló folyamatok összevetésére, ezért itt most csupán a legfontosabb tendenciákat emeljük ki. Az alábbi táblázat a 2001-es és a 2011-es népszámlálási adatokat veti össze a lakónépesség alakulása tekintetében. 10

11 A Szegedi kistérség településeinek lakosságszám alakulása Lakónépesség az év végén, 2001 Lakónépesség az év végén, 2011 Szeged Sándorfalva Algyı Deszk Dóc Domaszék Kübekháza Röszke Szatymaz Tiszasziget Újszentiván Zsombó Forrás: KSH Látható, hogy Deszk, Domaszék és Szatymaz lakónépessége jelentıs mértékben bıvült egy évtized alatt, míg Algyı esetében jelentısebb csökkenés (6,04%) volt elkönyvelhetı ebben az idıszakban. Dócon közel 11%-kal csökkent a lakónépesség, és jelentıs volt a népességcsökkenés Kübekházán is. A kistérség lakónépessége 2001-ben fı volt, míg 2011-ben ez a szám fıre emelkedett ben a kistérség lakosságának 81,8, míg 2011-ben 81,37%-a élt Szegeden. A kistérségben 2011-ben férfi és nıi foglalkoztatott volt. Elıbbiek 80,1%-a míg utóbbiak 83,36%-a élt Szegeden. Ugyanebben az évben a népszámlálási adatok szerint fı munkanélküli volt a kistérségben, közülük 5176 fı volt férfi és fı nı. Elıbbiek 80,73%-a, míg utóbbiak 80,24%-a élt a kistérségi székhelyen. A népesség iskolai végzettsége, 2011 Terület 10 éves 15 éves 18 éves 25 éves legalább legalább általános iskola érettségi 8. évfolyam általános iskola elsı évfolyamát sem végezte el egyetem, fıiskola stb. oklevéllel összesen összesen összesen összesen Szeged Sándorfalva Algyı Deszk Dóc Domaszék

12 Kübekháza Röszke Szatymaz Tiszasziget Újszentiván Zsombó Kistérség összesen Forrás: KSH 2011-ben a népszámlálási adatok szerint fı rendelkezett legalább érettségi végzettséggel, és fı valamilyen felsıfokú oklevéllel. Elıbbi népesség csoport 87,45%- a, utóbbinak 90,65%-a élt Szegeden. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata részére a helyi fejlesztéspolitikai döntések elıkészítése céljából szakmai elemzı dokumentum készül, mely megvizsgálja a városi fejlesztési programok aspektusából releváns területi szempontokat. A dokumentumban áttekintésre került a Szegedi kistérség és a térségi központ viszonyrendszere gazdaságfejlesztési, közigazgatási-intézményrendszeri és funkcionális aspektusból egyaránt. Az elemzést követıen a dokumentum három modellt elemez, melyek közül részben tervezés módszertani, részben fejlesztéspolitikai szempontból az úgynevezett kistérségi modell került ajánlásra Szeged funkcionális várostérségének vizsgálata Az Európai Uniós iránymutatások, a hazai jogszabályok és a jelenleg zajló országos- és megyei szintő tervezési folyamatok eredményei alapján indokolt megvizsgálni, hogy Szeged Megyei Jogú Város fejlesztési programjai milyen területi aspektusból kerüljenek megtervezésre. Ennek megfelelıen a rendelkezésre álló statisztikai adatok, múltbéli tapasztalatok valamint egyedi indikátorok értékeinek figyelembevételével a Javaslati anyag Szeged Megyei Jogú Város funkcionális várostérségének lehatárolására címő dokumentumban bemutatásra kerültek azok a területi modellek, melyek városi perspektívából szabják meg a következı fejlesztési idıszakban megvalósuló projektek területi kereteit. A szakmai anyagban három modellt elemeztünk, melyek kapcsán a következı releváns tervezési alapelveket és kockázatokat azonosítottuk be: 12

13 Kistérségi-adminisztratív modell A modellel kapcsolatos tervezési alapelvek Szeged Megyei Jogú Város a kistérségi szintő együttmőködés koordinátora volt az elmúlt években Szeged forrás abszorpciós aspektusból nem kizárólagos szereplıje a helyi gazdaságfejlesztési folyamatoknak A megyei szinten zajló tervezési folyamatok összhangban a központilag elkészített módszertannal a megyei- és a kistérségi szintő területi megközelítésre fókuszálnak A modellel kapcsolatos kockázatok Amennyiben a megyei jogú városok alapvetıen közigazgatási határon belül terveznek programokat, úgy a megyei program keretei között kell megjelennie a kistérség egyéb településeihez kapcsolódó fejlesztéseknek Más típusú modellek érvényesülése esetén a megyei tervezési módszertant figyelembe véve felmerül a területi típusú átfedés más kistérségekkel, vagy adott esetben települések konkrét beruházásai maradhatnak ki a programokból Közigazgatási modell A modellel kapcsolatos tervezési alapelvek Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási szempontból szélesebb (Csongrád megye) és szőkebb (Szegedi járás) területi értelemben is központként határozható meg A megyei és járási közigazgatási rendszerhez kapcsolódó intézmények koordinációja Szegeden valósul meg, a szakigazgatási szervek koncentrációja is a megyeszékhelyen a legerısebb 13

14 A modellel kapcsolatos kockázatok A közigazgatási modell alapvetıen egy igaz nagyon széles mőködési körhöz kapcsolódik. Fejlesztési szempontból e logika részeként nehezen értelmezhetı a gazdaság, a vállalkozások, az üzleti élet. A közigazgatási értelemben vett megye és járás mindeddig nem képezte a területfejlesztés területi alapját, visszamenı adatok és elemzések a járás vonatkozásában az elmúlt idıszakra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre. Funkcionális modell A modellel kapcsolatos tervezési alapelvek Szeged funkcionális sokszínőségébıl adódó súlya alapján kimagaslik a térség települései közül. Funkcionális szempontból kiemelendı a foglalkoztatási és képzési szerep, melyet kiegészít a különbözı szolgáltatások széles köre, míg a kapcsolatokat alátámasztja a közösségi közlekedési kapcsolatok sőrősége. A modellel kapcsolatos kockázatok A funkcionális modell által definiálható települések köre jelentıs mértékben átfed a Szegedi kistérség településeivel. A további, jelen vizsgálat során elemzett települések ugyanakkor számos szempontból kapcsolódást mutatnak Szegeddel, de a kapcsolat erıssége gyengébb a közvetlen vonzáskörzetbe tartozó településekénél A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció hosszú távon teljes tervezéssel az ország minden ágazata, térsége, szférája számára jövıképet és célokat kíván adni a fejlesztéspolitika és a területfejlesztés terén. Célja a régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerısítése és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése. 14

15 A régió illetve Szeged szempontjából releváns területfejlesztési irányelvek a következık: A régióban cél a pólusoktól távol esı térségek dinamizálására képes nagyvárosok szerepének megerısítése, az intenzívebben kooperáló kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése érdekében. A régió versenyképességének erısítése érdekében cél a fejlesztési pólusok és a nagyobb városok hálózatos együttmőködésének, valamint a városok közti közlekedési útvonalak mentén elhelyezkedı fejlesztési tengelyek dinamikus fejlesztése. További elvárás, hogy a pólusok az ország településhálózatába szervesen illeszkedve, a régióban lévı fejlesztési alközpontokkal alakítsák ki a funkcióik megosztására vonatkozó stratégiáikat és használják ki az együttmőködésbıl származó elınyöket. A Dél-alföldön Szeged Békéscsabával, Hódmezıvásárhellyel és Kecskeméttel együttmőködve tölti be a pólus funkciókat. A régió közös érdekeken alapuló együttmőködési hálózatok kialakításával, a természeti értékek és a határ menti helyzetbıl adódó elınyök tudatos kihasználásával alapozza meg a szilárd, versenyképes gazdaság alapjait, és mindehhez színvonalas életkörnyezetet és életlehetıséget biztosítson. Most pedig nézzük meg Csongrád megye és Szeged város a koncepcióban szereplı fejlesztési igényeit és feladatait: A Dél-alföldi régióban elhelyezkedı, hármas határzónával elhelyezkedı megye az ország délkeleti kapuja a Balkán- félsziget országai és a közel- keleti térség felé. Határmentiségébıl kifolyólag azonban viseli a perifériára szorultság hátrányait is az országon belül. A homokhátsági területen elszórtan jelenlévı tanyás térségek mellett magas szintő városodottság jellemzi. Itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, amely kedvez a napenergia, mint megújuló erıforrás hasznosításának. A megye területén található termálvízkincs jelentıs potenciált hordoz mind mezıgazdasági, mind turisztikai hasznosítás terén. Az ipar térszerkezete jelentısen koncentrált, a jelentıs ipari vállalkozások lényegében csak a megyeszékhelyen és a nagyobb városokban vannak jelen. A feldolgozóipar komoly termelési hagyományokkal rendelkezik, fıként a mezıgazdaságra épülı ágazatokban. Jelentıs az egyetemi potenciál, kimagasló a K+F aránya, amely azonban szinte csak Szegedre koncentrálódik. A kulturális sokszínőséget erısíti a jelentıs szerb és német nemzeti kisebbségek jelenléte. Míg a jövedelmi viszonyok és a munkanélküliségi mutatók az 15

16 országosnál kedvezıbbek, addig a megye népességfogyása az országos átlag körül mozog. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK: - A hármas határ kihasználásával határon átnyúló együttmőködések kialakítása és ipari parkok fejlesztése, - Az összmagyar, a magyar-szerb, a magyar-román kapcsolatok erısítése a vállalkozásfejlesztés és a befektetés- ösztönzés jegyében, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével, - A mezıgazdasági hagyományok újjáélesztése, a termelés korszerősítése, megújuló energiaforrások kiaknázása, - Az egyetemi potenciál kiaknázása során a megye tudományos jövıjének megalapozása (élettudományok, biotechnológia), - A megye termálvízkincsére alapozott egészségturizmus fejlesztése, valamint a kulturális- és konferenciaturizmus serkentése, - A megye kelet-nyugati közlekedésének, külsı elérhetıségi viszonyainak javításán túlmenıen a transz-európai közlekedési hálózatban betöltött szerep kiteljesítése. A koncepció a gazdaságfejlesztés területén is több, a térség fejlesztése szempontjából releváns iránymutatást ad. A gazdasági növekedés, versenyképes, exportorientált, innovatív gazdaság megvalósítását szolgáló fejlesztéspolitikai célok és feladatok igazodnak az EU as keretrendszeréhez. Olyan átfogó célokat fogalmaz meg például, mint a foglalkoztatottság és a gazdasági versenyképesség növelése, a mikro-, kis-, és középvállalkozások támogatása. A koncepció fontos eleme, hogy a kormány 10 olyan iparágat azonosított, melyek a gazdaság kitörési pontjait magában foglalják. Az autó- és jármőipar, az egészségipar, a gyógyszeripar, a turizmus, a logisztika, a vegyipar, a gépipar, a mezıgazdaság és élelmiszeripar, az építı- és mőanyagipar valamint az elektronikai iparágak is valamilyen módon kapcsolódnak a város és a megye gazdaságához. Ezen ágazatok részére a kormány iparstratégiákat készít, melyek segítségével a térség gazdasága növekvı pályára állítható, és megalapozza egy esetlegesen késıbbiekben létrejövı ipari centrum feltételrendszerét. Csongrád megye stratégiai célrendszere a közötti európai uniós költségvetési ciklus idején megvalósítandó célokat és a prioritásokra vonatkozó elızetes javaslatcsomagot tartalmazza. Külsı tervezési környezetként az Európa Stratégia, az Európai Területi 16

17 Agenda 2020., az Európai Közös Stratégiai Referenciakeret, a Nemzeti Vidékstratégia és az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció biztosítja a lehetséges mozgásteret. Csongrád megye három területi stratégiai cél és négy specifikus stratégiai cél mentén tervezi a következı 7 év területfejlesztési folyamatait rendszerbe szervezni. Ezek mentén kerülnek kidolgozásra a megye operatív programjai második félévében. A közötti idıszak megyei stratégiájának fı hívószavai: FÖLD, VÍZ, INNOVÁCIÓ, SZINERGIA. E hívószavak átfogóan és komplexen utalnak a megye legfıbb értékeire, kihívásaira és feladataira a következı területfejlesztési ciklusban. A következıkben áttekintjük, hogy a koncepció területi- és specifikus stratégiai céljai kapcsán milyen módon kerül Szeged Megyei jogú Város nevesítésre. Területi stratégiai cél: Szeged Szabadka Hódmezıvásárhely Makó Arad-Temesvár városhálózati csomópont felépítése: A cél a Szeged központú, a Temesvár-Arad-Szeged-Szabadka nagyváros-négyes által dominált, zónában élı 1 millió fıt meghaladó népességő hármas határ menti térség további intenzifikálása, sokrétő infrastrukturális, gazdasági, intézményi összekapcsolása és ezzel egy jelentıs befektetésvonzó képességő és kisugárzású agglomerálódó, együttmőködı térség kialakítása. Szeged központi szerepét közlekedés-földrajzi pozíciója megkérdıjelezhetetlenné teszi, ugyanakkor e pozíció további megerısítéséhez alapvetı feltétel a közúti és vasúti híd megépülése, az M43-as továbbépülése Aradig, a hiányzó, leromlott vasúti szakaszok rekonstrukciója, továbbá a Szeged-Hódmezıvásárhely-Makó-Szabadka városnégyes és a kapcsolódó települések, mint belsı mag (lehetséges határon átnyúló ITI célterület) erıteljes funkcionális várostérséggé fejlesztése. Tovább erısíti a Szeged központú várostérség súlyát a Bánáti út, mely a Vajdaság északi területeinek kisebb városait is bekapcsolja a szegedi agglomerációba, továbbá szintén a megyeszékhely térségének pozícióját erısítheti a Szeged- Baja-Pécs kapcsolatok javulása, megvalósulása. A városhálózati csomópont európai és országos pozíciója alapvetıen az ELI és a hozzákapcsolódó Biopolisz Park megvalósulására, ezzel összehangoltan a SZTE mint oktató és kutatóközpont nemzetközi pozíciójának megerısítésére, továbbá a várostérség logisztikai központ szerepének fejlesztésére épülhet, az utóbbi vonatkozásban Araddal is szorosan együttmőködve. Szeged logisztikai fejlesztését az új közúti és a szintén 2020-ig megvalósítandó, de a távlati nagysebességő vasutat is 17

18 figyelembe vevı vasúti híd összefüggésrendszerében indokolt megvalósítani, biztosítva a vízi szállítás bekapcsolásának és ezzel egy trimodális rendszer kialakításának lehetıségét is. Szeged szőkebb (30-40 km-es) győrőjében, akár alapvetı városi és városkörnyéki funkciók tekintetében is indokolt és lehetséges az együttmőködés kialakítása (foglalkoztatás, egészségügy, kultúra, középfokú oktatás-képzés, hivatali funkciók, kereskedelem-szolgáltatás, illetve a vidék által nyújtott szolgáltatások, mint élelmiszerellátás, sport, szabadidı, környezeti-ökológiai szolgáltatások), addig a tágabb győrő tekintetében a napi kapcsolatot kevésbé igénylı felsıoktatás, klaszterek, beszállítói hálózatok, K+F együttmőködések, turizmus stb. az együttmőködés kiemelt területei. Specifikus stratégiai célok: Az innovációs kapacitás és teljesítmény komplex megerısítése, a tudásrégió felépítése: Ahhoz, hogy a megye, együttmőködve a szomszédos határ menti megyékkel, mint új tudásrégió, Európa térképére felkerülhessen, összehangolt célirányos fejlesztésekre van szükség. Ennek csak egy része az ELI, és a Biopolisz park megvalósítása, amit Magyarország és az Európai Duna Régió Stratégia egyik zászlóshajó programjává kell emelni a közötti költségvetési ciklusban. Az SZTE pozíciójának megerısítése mind az oktatás-képzés, mind a kutatás területén, az intézmény európai ranglistán való látványos feljebb kerülése nemcsak az egyetem önfenntartó képességét javítaná komplex módon, hanem feltétele a nagy múltú meglévı (pl. SZBK, Gabonakutató) és leendı (pl. ELI) kutatóbázisok mőködésének, illetve további K+F-orientált intézmények, vállalkozások gazdasági beágyazódásának is. Az egyetem pozíciója az egész ország megítélését javítja a tudományos-felsıfokú képzési piacon. Az innovációs környezet javításához elengedhetetlen a térségben jelenlévı innovatív kezdeményezések felkarolása, létrejöttük ösztönzése, kibontakozásuk, megerısödésük elısegítése, inkubációval, vállalkozásfejlesztéssel, hálózatépítéssel, klaszter-fejlesztéssel, katalizátor szervezetek támogatásával, valamint a tudományos fokozattal rendelkezık foglalkoztatásának támogatásával. Ebben a vonatkozásban kiemelt jelentıséggel bírnak az informatikai mikro- és kisvállalkozások, de támogatandók a megye profilját erısítı megújuló energetikai, agrár-, élelmiszeripari, vízgazdálkodási és egyéb, a fenntartható fejlıdést szolgáló innovációk. Az új tudásrégió kialakulásához elengedhetetlen a három ország nagyvárosai (Szeged, Szabadka, Újvidék, Temesvár, Arad) közötti együttmőködés megerısítése az egyetemek 18

19 irányításával. Meg kell találni azokat a közös célokat, melyek mentén túl lehet lépni a versenyen és a régió egészének versenyképességét lehet európai összehasonlításban javítani. Két-, három- és négyoldalú egyetemközi kapcsolatok, hálózatfejlesztés európai és tengeren túli egyetemek részvételével, oktatócserék, közös kutatási programok, konferenciák támogatásával lehet erısíteni a térség ismertségét és elismertségét. Fontos ugyanakkor az innovatív mikro- és kisvállalkozások közötti hálózatépítés, a határon átnyúló klaszterek, konzorciumok által megvalósuló kutatási projektek támogatása. A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttmőködésekre épülı megerısítése, kitörési pontokra építı helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés: A gazdaságfejlesztés és vállalkozásfejlesztés program alapvetı célja, hogy reorganizálja és megerısítse a megye gazdasági bázisát, mely egyúttal képes megteremteni és fenntartani a kiterjedt foglalkoztatást. Szeged várostérség (Szeged-Hódmezıvásárhely-Makó-Szabadka) számára kiemelt fejlesztési prioritás az egyetemre épített tudásbázis-innvoáció központú gazdaságfejlesztés. A tudásbázis központú gazdaság kialakításban aktívan kell támogatni és ösztönözni egy tudást szolgáltató egyetem és gazdaság funkcionális kapcsolatait, hatékony hidat kell képezni a tudás és gazdasági hasznosítása között. Tudatosan és aktív keresletkínálati szemléletben kell kapcsolatokat kiépíteni és fejleszteni a térségi gazdaságban, a potenciális vállalatokkal, több iparágat átfogó hálózatokkal, klaszterekkel. Aktívan kell támogatni a tudásra települı (globális) vállalatok betelepülését és hozzájuk kapcsolódva tudásorientált ágazatok térségi letelepedését, globális hálózataik térségi beágyazódását. Meg kell teremteni az egyetem intézményeiben felhalmozott és létrejövı tudás innovációs célú, vállalkozói hasznosításának lehetıségét, és ezzel párhuzamosan fejleszteni az ösztönzı szervezeti-intézményi kapcsolatok felépítését a gazdaság felé. A közeljövı nagyprojektje között szerepel a Szegeden megéplülı ELI központ és a as uniós költségvetési ciklusban megvalósítható Biopolisz Park. A tudás-innováció központú vállalkozások a tudásgazdaság fontos építıkövei. Az erre irányuló vállalkozásfejlesztés keretében olyan programokat kell indítani, melyek megteremtik az ösztönzı intézményi hátteret és üzleti alapokat a differenciált vagy éppen integrálódó tudásbázisokból kinövı innovatív vállalkozások számára, összetett szolgáltatások formájában segítséget nyújtanak a piacra lépı innovatív vállalkozások indulófejlıdı szakaszaiban a növekedéshez. 19

20 Itt kell megemlítenünk, hogy a koncepcióban szereplı további fejlesztési folyamatok mindegyikéhez kapcsolódó területi célként szerepel a Szeged-Hódmezıvásárhely- Makó- Arad- Temesvár- Szabadka városhálózati csomópont felépítése. A megyei fejlesztési koncepció prioritások szintjén is rögzíti a területi alapú fejlesztési elemeket, ezek aktualizálása, felülvizsgálata ugyanakkor jelenleg a megyei stratégiai program készítése kapcsán zajlik A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Jelen fejezet összeállítása során forrásként a Szeged Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek teljes körő felülvizsgálata Véleményezési terv címő dokumentumot használtuk. Az Országos Területrendezési Tervrıl szóló évi XXVI. törvény a évi L. törvénnyel módosításra került. Az OTrT-rıl szóló törvény módosítását követıen, 2012 márciusában fogadta el a megyei közgyőlés Csongrád Megye Területrendezési Tervének módosítását, amely az OTrT hatályos elıírásait figyelembe vette. Az OTrT-ben a város területét érintı országos övezetek megnevezésre kerültek. Szeged Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek teljes körő felülvizsgálata Véleményezési tervének alátámasztó munkarészében a város területét érintı országos övezetek vizsgálata megtörtént, melyet az alábbiakban bemutatunk: 20

21 21

22 Csongrád Megye Területrendezési Tervérıl szóló 21/2005. (XII. 1.) CsMÖ rendelet módosítását 10/2012. (III. 19.) CsMÖ rendeletével fogadta el Csongrád Megye Közgyőlése. A Területrendezési Terv 4. számú mellékletében található táblázat tartalmazza a megye településeinek térségi övezetekkel való érintettségét. Szeged Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek teljes körő felülvizsgálata Véleményezési tervének alátámasztó munkarészében a város területét érintı térségi övezetek vizsgálata megtörtént, melyet az alábbiakban bemutatunk: 22

23 23

24 24

25 25

26 A várost a mőszaki infrastruktúra hálózatok közül az alábbiak érintik: - gyorsforgalmi utak (M5-ös autópálya közigazgatási határ nyugati széle; M43 gyorsforgalmi út belterület északi határa mentén, amelyhez kapcsolódik az M47-es autópálya egy rövid szakasza), - fıutak (5-ös fıút Budapest felıl, Szerbia felé; 47-es fıút Hódmezıvásárhely felé; 43-as fıút Makó felé, 55-ös fıút Baja irányában; új tervezett elem a település keleti határához közel az M47-es autópálya folytatásaként a déli országhatár felé), - térségi mellékutak, - nagysebességő vasútvonal (Budapest-Románia), - transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként mőködı országos törzshálózati vasútvonal - egyéb országos törzshálózati vasútvonal (Békéscsaba-Szeged-Temesvár, illetve Nagylak felé). - országos kerékpárút törzshálózat elemei (a településre nyugatról, északról és keletrıl érkezve), - térségi kerékpárút törzshálózat elemei (a településre északról, keletrıl és délrıl érkezve), - gyorsforgalmi- és fıúthálózaton lévı határátkelési pontok (Nagykikinda Szerbia felé és Temesvár Románia felé), - vasúti törzshálózaton lévı határátkelési pontok (nagysebességő vasútvonalon Románia felé és egyéb országos törzshálózati vasútvonalon - Szerbia felé), - kereskedelmi (nemzetközi) repülıtérré fejleszthetı repülıtér (a belterület nyugati határához kapcsolódóan), 26

27 - nemzetközi és országos jelentıségő kikötı (a Tisza mentén a belterület déli határán), amely egyben határkikötı is, - személyforgalmi kikötık (a Tisza mentén), - kompátkelıhely (a Tiszán a belterület keleti határán), - kiserımő (a belterület észak-nyugati határán és Baktótól északra), kv-os átviteli hálózat távvezeték eleme (a település belterületétıl északra és nyugatra), - térségi ellátást biztosító 120 kv-os elosztó hálózat (település északi közigazgatási határához közel), - nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték (belterülettıl nyugatra és északkeletre), - térségi szénhidrogén szállítóvezeték (belterülettıl északra), - elsırendő árvízvédelmi fıvonal (Tisza és Maros mentén, valamint a belterületen győrőszerően), - térségi belvíz- és öntözıcsatornák (Matyér-Subasai fıcsatorna, Kósd-Porgányi szorítógátas csatorna, Holt-Tisza-Vetyeháti szorítógátas csatorna, Szıreg-Deszk-Kübekházi fıcsatorna, Maty-Fehértói fıcsatorna, Algyıi fıcsatorna, Dorozsma-Majsai fıcsatorna), - belvíztározók (a település északi részén) - térségi jelentıségő logisztikai központ (a belterület észak-nyugati határán), - térségi hulladéklerakó hely (belterülettıl, Baktótól északra). Atkaszigetet érintı elemek: - térségi közforgalmú kikötı, - személyforgalmi kikötı - térségi belvíz- és öntözıcsatornák (Atkai-páth. csatorna) A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek Szeged fejlesztéseit befolyásoló releváns megállapításai A közvetlenül szomszédos települések körén túl a közeli nagyobb városok (Hódmezıvásárhely és Makó, Mórahalom) településszerkezeti terveit és településrendezéssel kapcsolatos dokumentumait tekintettük át Szeged-specifikus nézıpontból. A jelenlegi tervezési morált tükrözi, hogy a fellelhetı tervdokumentumok között is elhanyagolható azoknak a száma, amelyek foglalkoznak a szomszédos 27

28 települések fejlesztési szándékaival, az azokkal való összhangot mindössze az országos és a megyei szintő dokumentumokban vázoltak alapján próbálják megvalósítani. Ennek köszönhetıen csekély mennyiségő információt találtunk Szegedre vonatkozóan a szomszédos települések településszerkezeti terveiben. A Szegedet határoló 13 település közül 5 településrıl találtunk számunkra használható dokumentumot, azonban ezek közül is csak a következık utaltak a megyeszékhelyre: - Algyı: Szeged közigazgatási területével szomszédosan egyéb ipari gazdasági területet és jelentıs mértékő zavaró hatású iparterületet jelöltek ki. - Domaszék: Az M5-ös autópálya és az 55-ös számú fıút déli oldalának találkozásánál új gazdasági területek kerültek kijelölésre; ugyanakkor a település központi része és Szeged közé esı területen fekvı zártkertek beépítését nem támogatják, lakóterületté történı átminısítését a közeljövıben nem valószínősítik. - Ferencszállás és Klárafalva: A két kistelepülés közös településszerkezeti terve tényszerően számol Makó és Szeged dezurbanizációs folyamataival, a városi népesség kiáramlásával, aminek vonzataként újabb lakóterületeket jelöltek ki a két faluban egyaránt. A nagyobb városok közül mindössze Hódmezıvásárhely településrendezési dokumentuma tesz említést Szegedrıl: - A megyei jogú város integrált városfejlesztési stratégiája veti fel a két település közti alacsony kihasználtságú vasútvonal felújítását és a rajta futó közlekedési kapcsolat megújítását TramTrain-rendszerő - városok között ingázó és a városközpontokat is elérni képes - villamosokkal Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerzıdések Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvény 30/A - a szerint (1) A települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerzıdést (a továbbiakban: szerzıdés) köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója). 28

29 Az önkormányzat a szerzıdésben arra vállal kötelezettséget, hogy a szükséges településrendezési eljárást a megállapított határidın belül megindítja és azt az elıírásoknak megfelelıen lefolytatja. A szerzıdésben kikötött vagy vállalt kötelezettségek és a megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi, településfejlesztési tartalmú szerzıdések, megállapodások alanya: Szerzıdı Szerzıdés tárgya ZOLL-PLATZ Kft. Kereskedelmi-szolgáltató létesítmény (Dorozsmai út-tőzoltó utca) építéséhez közterület átépítési kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében TELEK ingatlanforgalmazási Ingatlanok belterületté minısítése céljából közterület Kft. átépítési kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Mobil Petrol 2000 Kft. Üzemanyagtöltı állomás létesítéséhez közterület átépítési kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Huszár 99 Kft. Bakay-Huszár- Rigó utcai tömbben lakópark és szolgáltató egységek terület-rehabilitációval történı kialakításához infrastruktúra kiépítési és közterület átalakítási kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Szent Mihály Plébánia Szeged-Tápé Öreg temetı területmegosztásával lakóingatlanok kialakítása, ehhez közterület átépítési kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Kállay Liget Lakópark Kft. Thököly utcai volt városi kertészet lakóparkká alakításához közterület átépítési kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Reál Hungary Zrt. Ingatlan tulajdonjogának megszerzése céljából közterület átépítési és rekonstrukciós kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében 29

30 Magánszemélyek Terület belterületbe vonása érdekében közterület átépítési kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Tisza Park Bevásárló Tisza-Park városrészi központ kialakítása céljából Központ Kft. közterület átépítési kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében J.V.H 2000 Kft. Volt Gyevi temetı területén lakópark, kereskedelmi és szolgáltató létesítmény megvalósításához közterület átépítési kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében. Ez a projekt jelenleg meghiúsulni látszik. HOFER Magyarország Móravárosi körúton kereskedelmi létesítmény Ingatlan Kft. megvalósításához infrastrukturális beruházások az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Móraváros Kereskedelmi Móravárosi körúton kereskedelmi létesítmény Központ Kft. megvalósításához infrastrukturális beruházások az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Otthon-Invest Kft. Lakóingatlanok kialakításához infrastrukturális beruházások és az Erdélyi téri játszótér felújítása az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Magánszemélyek Ingatlanok beépítéséhez infrastrukturális beruházások az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Agronómia Kft. Ingatlanok kialakításához infrastrukturális beruházások az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Magánszemélyek Ingatlanok beépítéséhez infrastrukturális beruházások az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Somogyi udvar Kft. és Szálloda építéséhez infrastrukturális beruházások és beruházó társai közterület átépítési kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv szerint EINKAUFS CENTER (ECE) Volt Kenderfonó tömb területén bevásárló központ Szeged Gmbh építéséhez infrastrukturális beruházások elvégzése az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében A szerzıdéseket Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése hagyta jóvá, azok teljes terjedelmükben megtalálhatók a város honlapján, az archív anyagok között. 30

31 1.6. Szeged településrendezési tervi elızményeinek vizsgálata A hatályban lévı településrendezési eszközök A jelenleg hatályban lévı településrendezési eszközök: A 645/2008. (XII. 12.) Kgy. sz. határozattal megállapított és többször módosított Szeged Megyei Jogú Város Településszerkezeti Terve A 59/2003. (XII. 5.) Kgy. rendelettel megállapított és többször módosított Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzata (SZÉSZ) Egységes szerkezetben elkészült júniusban, készítette a VÁTI Városépítési Tanácsadó és Tervezı Iroda Kft. Az egységes szerkezet megjelenése óta elfogadott SZÉSZ módosítások: 561/2011. (XI.25.) Kgy. sz. határozat 562/2011. (XI.25.) Kgy. sz. határozat és a 35/2011. (XII. 01.) önkormányzati rendelet 234/2012. (VI.22.) Kgy. sz. határozat 26/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet 26/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet mellékletei - belterület 26/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet mellékletei - külterület 431/2012. (IX. 28.) Kgy. sz. határozat 35/2012. (X.3.) önkormányzati rendelet 35/2012. (X.3.) önkormányzati rendelet melléklete 498/2012. (XII. 1.) Kgy. sz. határozat 43/2012. (XII.3.) önkormányzati rendelet 13/2013. (IV. 17.) önkormányzati rendelet 76/2013. (IV. 12.) Kgy. sz. határozat 322/2013. (VI. 28.) Kgy. sz. határozat 20/2013. (VII. 04.) önkormányzati rendelet 395/2013. (IX. 27.) Kgy. sz. határozat 23/2013. (X. 02.) számú önkormányzati rendelet 31

32 Folyamatban van a hatályos településrendezési eszközök felülvizsgálata, mely jelenleg a véleményezési eljárás szakaszában van. A dokumentum megnevezése: Szeged Megyei Jogú Város Településrendezési eszközeinek teljes körő felülvizsgálata Településszerkezeti terv és Helyi Építési Szabályzat Véleményezési Terv (2013. július, VÁTI Városépítési Tanácsadó és Tervezı Iroda Kft.) A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek Az elmúlt években történt lakossági építkezések, önkormányzati és magánerıs beruházások és felújítások, városrehabilitációs projektek többnyire a 2008-ban jóváhagyott településszerkezeti terv terület felhasználási kategóriáit követve valósultak meg. Az elmúlt idıszak gazdasági-társadalmi folyamatai azonban szükségessé tettek kisebb-nagyobb módosításokat egyes településrészek terület felhasználása tekintetében. Példaként említhetı a tervezett Biopolisz Park területe, a volt Árpád Nevelıotthon területe, az öthalmi volt szovjet laktanya területe, de számos kisebb léptékő beavatkozásra is sor került. Számos olyan tervezett fejlesztés van, amelyeket a településszerkezeti terv módosítása is támogat, esetenként településrendezési szerzıdéssel is rendelkezik, de a megvalósulás idıpontja bizonytalan. Erre példa az Újszegedre tervezett, a befektetık által Tisza-park -nak elnevezett városrészi alközpont sorsa. A módosításokat minden esetben a közgyőlés hagyta jóvá azzal, hogy a településszerkezeti terv komplex felülvizsgálatakor azokat át kell vezetni. Többszöri módosítás után 2011-ben egységes szerkezetben megjelent a terv, de ezt követıen is történtek módosítások. A településszerkezeti tervet 7 esetben, esetenként több ponton is módosították óta közgyőlési határozattal. A hatályos településszerkezeti terv felülvizsgálata elkészült, a Véleményezési tervben a korábban jóváhagyott módosítások mindegyike átvezetésre került. Jogszabályváltozás a terület felhasználási kategóriák változása is indukált változtatásokat. Mivel a véleményezési eljárás jelen dokumentum véglegesítésekor még tart, a változtatások köre némiképp módosulhat. 32