Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata

Átírás

1 /2014. (II. 21.) Kgy sz. határozat 2. sz. melléklete Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok elıkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált városfejlesztési program elıkészítése Szegeden címő projekthez Pályázati azonosító: DAOP-5.1.1/B Készítette: RVI Magyarország Kft. Verziószám: Szeged_TFK_ITS_megalapozó_vizsgálat_v27 1

2 Tartalom Bevezetés HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések A Szegedi kistérség Szeged funkcionális várostérségének vizsgálata A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek Szeged fejlesztéseit befolyásoló releváns megállapításai Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Szeged településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek Szeged társadalom-statisztikai mutatói Szeged fontosabb demográfiai mutatói Térbeli-társadalmi rétegződés Szegeden Települési identitást erősítő tényezők Szeged humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Esélyegyenlőség biztosítása Szeged gazdasága Szeged gazdasági súlya, szerepköre Szeged főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők A válság hatásai Szegeden Ingatlanpiaci viszonyok Szegeden Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység

3 Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Építésföldtani korlátok Tájhasználat, tájszerkezet Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Az épített környezet vizsgálata Terület felhasználás vizsgálata A telekstruktúra vizsgálata Önkormányzati tulajdon kataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Az épített környezet értékei Az épített környezet konfliktusai, problémái Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Közművesítés Víziközművek Energia Elektronikus hírközlés Környezetvédelem A talaj vizsgálata A felszíni és a felszín alatti vizek vizsgálata A levegőtisztaság és védelme A zaj- és rezgésterhelés

4 A sugárzás védelem A hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás A vizuális környezetterhelés Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Katasztrófavédelem Vízrajzi veszélyeztetettség Egyéb Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis Szeged és környezetének fejlesztését befolyásoló folyamatok, valamint külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés- és rendezés kapcsolata Problématérkép/értéktérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek bemutatása Az egyes településrészek kijelölése A szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása Az egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása Felhasznált szakirodalom

5 Bevezetés A as Európai Uniós fejlesztési idıszak pénzügyi- szakmai lezárásával párhuzamosan megkezdıdött a felkészülés a as periódus programjainak megvalósítására. Ennek megfelelıen az országos szintő folyamatok a Partnerségi Megállapodás elıkészítése, az operatív programok tervezése mellett a helyi, térségi szereplık bevonásával is elindult a tervezési munka. A vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint a rendelkezésre álló szakmai-módszertani dokumentumok egyértelmően rögzítik az egyes területi szereplık releváns felelısségi körét, és ehhez kapcsolódva a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok kiemelt feladatait. Szeged az elmúlt években számos a település és Csongrád megye életére egyaránt jelentıs kihatással bíró Európai Uniós fejlesztési projekt megvalósítási helyszínéül szolgált. Ahhoz, hogy a korábban is már stratégiai fókusszal megtervezett projektekhez hasonlóan Szeged a jövıben is sikeresen készítse elı, majd bonyolítsa le beruházásait, a városi és megyei döntéshozók, szakemberek együttmőködése nélkülözhetetlen. A város elkötelezett a térségi szemléletet érvényesítı stratégiai tervezési folyamat lebonyolítása mellett, hiszen a helyi szereplık megfelelıen koordinált partnersége elıfeltétele a térségi együttmőködésen alapuló úgynevezett Integrált Területi Beruházás megfelelı szintő kidolgozásának is. Az egy vagy több operatív program prioritási tengelyei által finanszírozott végrehajtási mechanizmus segítségével tervszerően, idıbeni egyeztetéssel valósíthatók meg a célterület fejlesztési igényein alapuló, a résztvevı prioritások tematikus céljainak elérését elısegítı fenntartható városfejlesztési beavatkozások. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata összhangban a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben és a vonatkozó módszertani útmutatókban leírtakkal a partnerség elveinek messzemenı figyelembevételével megkezdte a as programozási idıszakra való felkészülést. A hivatkozott rendelet összefüggı, három elembıl álló dokumentum-rendszert hoz létre, mely az alábbi elemekbıl épül fel: Megalapozó vizsgálat Településfejlesztési Koncepció 5

6 Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Jelen dokumentum, vagyis a megalapozó vizsgálat közös hátterét képezi mind a nem csupán Európai Uniós, de adott esetben hazai forrásokból finanszírozott fejlesztési programokat megalapozó hosszú távú koncepciónak, mind a középtávú, operatív jellegő ( megvalósítás orientált ) ITS-nek. Ebbıl adódóan az ITS elkészítésekor a vizsgálati munkarész aktualizálása során a város társadalmi és gazdasági folyamataiban bekövetkezett változásokra érdemes koncentrálni, hangsúlyosan azon területek elemzésére, értékelésére, melyek összefüggésben lehetnek a hazai, illetve EU szinten meghatározott fı fejlesztési célokkal (így például az EU 2020 céljai, a kohéziós politika 11 tematikus célja, OFTK célrendszere, a megyék tervezetként elkészült fejlesztési koncepcióinak célrendszere). A kohéziós politikát meghatározó jogszabályok irányelvei egyértelmően rögzítik az Európa 2020 Stratégia céljaival való szoros kapcsolat fontosságát, a beruházások megnövelt eredményorientációjának és a fejlesztési tématerületek tematikus koncentrációjának hangsúlyos voltát, s teszik mindezt a területiség elvének maradéktalan érvényesítése mellett. Utóbbi szempontot a város vezetése összhangban a városfejlesztési politikák Európai Unió illetve az OECD által is ajánlott felfogásával, valamint a vonatkozó 314/2012 (XI.8.) kormányrendelet szabályaival kiemelten kezeli, ezért az elıírt alapdokumentumokon túl elkészül egy javaslati anyag Szeged funkcionális várostérségének lehatárolására is. E szakmai anyag, jelen megalapozó vizsgálattal együtt képezi majd a Településfejlesztési Koncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia kiindulási alapját. Fontos megjegyezni, hogy a jelen megalapozó munkarész alapján készülı Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia nem helyettesíti az ágazati (közlekedésfejlesztési, oktatási, kulturális, turisztikai, energetikai, biodiverzitási, stb) dokumentumokat, azok elkészítésérıl, illetve a meglévık aktualizálásáról gondoskodni kell. 6

7 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A megalapozó elemzés elsı fejezetében idısoros statisztikai adatok, valamint a rendelkezésre álló egyéb információk (Szeged MJV Önkormányzatának adatszolgáltatása, vonatkozó szakirodalmi adatok, stb.) alapján kerül bemutatásra Szeged gazdasági-társadalmi helyzetképe. Mindezeken túl külön hangsúlyt fektetünk a környezeti és infrastrukturális jellemzık részletes rögzítésére is. A hatályos városfejlesztési dokumentumok Városfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia - aktuális, ma is helytálló megállapításait jelen dokumentumba átvezettük. Figyelembe vettük a hatályos ágazati koncepciókat is, azonban ezek jó része túlhaladott információkat tartalmaz, aktualizálásra szorul Településhálózati összefüggések Szeged országos és nemzetközi közlekedési folyosók metszésében helyezkedik el. A város régión túlnyúló közlekedési és gazdasági kapcsolatai közvetlen elérést biztosítanak Románia és Szerbia felé. Különbözı tájegységek találkozási pontján található, a magyar román szerb hármas határ mellett fekszik. Középtávon az EU déli határvárosa marad. Déli irányban a schengeni övezet határvárosa. A kapuvárosi feladat betöltéséhez a városnak adottak a geopolitikai lehetıségei és részben a gazdasági-társadalmi feltételek is. Kiváló geopolitikai helyzetébıl fakadóan a város életének meghatározó motívuma a multikulturális jelleg, a román, a szerb és a magyar nép egymás mellett élése, amely a városi élet számos területén befolyással bír. Nemzetközi összehasonlításban Szeged beleillik a közép-európai kis-közép városok hálózatába. A településrendszeren belül betöltött jelentıségét, jelenlegi és jövıbeli sikereit meghatározza a nemzetközi termelési és fogyasztási rendszerekhez való kapcsolódás mélysége és intenzitása. Helyi és nemzetközi szinten egyaránt kiépült funkcionális hálózatai amelyek régión belüli és a régiók közti kapcsolatok tartalmára, mőködésére is hatással vannak Szeged számára fejlıdési potenciált jelenthetnek földrajzi helyzete, fejlettségi szintje és funkcionális sajátosságai következtében. Cél ezért a város új típusú nemzetközi 7

8 kapcsolatrendszereinek meghatározó elemeinek hangsúlyosabb megjelenése a várospolitikában. Szeged hazánk többi nagyvárosához hasonlóan szoros kapcsolatban él a városkörnyék, az agglomeráció településeivel. Kistérségi, járási és megyeszékhely, a Dél-alföldi régió központja, fejlesztési pólusa. Ezen pozíciójánál fogva feladata, hogy megfelelıen hozzájáruljon térsége és régiója kiegyensúlyozott, fenntartható fejlıdéséhez, a növekedés és foglalkoztatás mozgatórugója legyen. Meghatározó szervezı szerepet tölt be a Duna-Körös- Maros-Tisza Európai regionális együttmőködésben is. Az önkormányzat közösségi szervezı, kapcsolatteremtı tevékenységével minden szinten segíti a településhálózati kapcsolatrendszerek mőködését és fejlesztését. Legfontosabb együttmőködı partnerei: az agglomerációját képezı települések, a régió alpólusai (Kecskemét, Békéscsaba és Hódmezıvásárhely), az ország többi pólusvárosa (Pécs, Gyır, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár- Veszprém), nemzetközi szinten elsısorban testvérvárosai A regionális szintő intézményrendszer többségében a városban koncentrálódik:, NAV Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyıri Fıigazgatósága, NAV Dél-alföldi Regionális Adó Fıigazgatósága, KSH Szegedi Fıosztály, Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség, Délalföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, stb. Számos civil szervezıdés regionális szervezete is mőködik a városban: NCA, Roma Egyesület, stb. A megyei szintő intézmények és szervezıdések székhelye Szegeden található: Csongrád Megyei Kormányhivatal, NAV Csongrád Megyei Igazgatósága, Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára, Csongrád Megyei Rendır-fıkapitányság, szakmai kamarák, stb. A tágabb térségére kiható vonzáskörzettel rendelkezik az élet sok más területén is: Vallási élet: Itt van a püspöki székhelye a Szeged-Csanádi Egyházmegyének. Egészségügy: A településen a város, sıt a megye határain is túlnyúló feladatokat ellátó egészségügyi intézmények mőködnek integrált szervezetben. 8

9 Kulturális szerepköre meghatározó országos szinten is. Színházi, zenei és képzımővészeti rendezvényei rengeteg látogatót vonzanak esetenként a határon túlról is. Budapest után az országban a második legnagyobb oktatási, kutatási és tudományos központ. Az itt közép- és felsıfokon tanuló diákok 50 ezres száma felér egy közepes magyar város lakosságával, a pedagógusoké pedig egy községével. Szeged oktatási központ szerepe a felsıoktatásban érvényesül leginkább. Felsıoktatási intézményei jelenleg már integráltan Szegedi Tudományegyetemként mőködnek 12 karral. A Trianon után Szegedre telepített Kolozsvári Egyetem mára az ország egyik legnagyobb és legjelentısebb vidéki oktatási központjává vált, mely egyben a város legnagyobb költségvetéssel rendelkezı, legtöbb embert foglalkoztató munkáltatója lett. A nemzetközi szinten is elismert színvonalú szegedi felsıoktatás mögött magas szintő kutatói háttér áll. Jelentıs kutató-fejlesztı tevékenység koncentrálódik itt, amely kiemelkedı szerepet ad a város, a megye és a régió egésze számára a K+F terén. A tudományos életét fémjelzı biotechnológiai, információ technológiai és anyagtudományi kutatások a dél-alföldi régió gazdaságát jellemzı agrártermelés, az élelmiszer feldolgozás és az egészségügy területéhez kapcsolódnak. A városban végzett kutatások egyes területei (pl.: biológiai kutatások) nemzetközi jelentıségőek. A városban több nemzetközi hírnevő kutatóintézet található, amelyek döntıen alap- és alkalmazott kutatásokat folytatnak a biotechnológia területén. Közülük legjelentısebb az MTA Szegedi Biológiai Központ, mely a Magyar Tudományos Akadémia legnagyobb élettudományi centruma, egyben legnagyobb vidéki kutatóintézete A Szegedi kistérség Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából elemzı tanulmány készül a város funkcionális várostérségének meghatározása céljából. A dokumentum részletesen vizsgálja Szeged és a környezı települések viszonyrendszerét, ennek megfelelıen jelen fejezetben a legfontosabb megállapításokat összegezzük. A Szegedi kistérség Csongrád megyében helyezkedik el és Szeged települési környezetét foglalja magában. A kistérség térbeli elhelyezkedésébıl következıen a földrajzi adottságok két, egymástól eltérı egységet képeznek: A kistérség nyugati részét képezı négy község (Domaszék, Röszke, Szatymaz, Zsombó) a Duna-Tisza közi Homokhátság része, míg a másik hat község és egy város (Algyı, Deszk, 9

10 Sándorfalva város, Dóc, Tiszasziget, Újszentiván, Kübekháza) a Tisza- és a Maros folyók mentén, illetve Szeged város közvetlen szomszédságában helyezkednek el, és természeti adottságuk is alapvetıen más, mint a kistérség nyugati feléé. A térség egészének földrajzi helyzete már jelenleg is, de a közeli jövıt tekintve különösen kedvezınek minısíthetı. A közelében három országhatár találkozási pontja van. A 2005-ben elkészült M5-ös autópálya, az M43-as tranzitút érinti, illetve áthalad rajta. A tervezett tiszai vasúti híd Románia felé nyit új lehetıséget. Szeged város régióközponti szerepköre, illetve nemzetközi kapuvárossá, logisztikai központtá fejleszthetı funkciórendszere, valamint egy cross-border típusú eurorégióban betöltendı központ lehetısége a térség számára is új funkciókat ad. A szegedi kistérség nem homogén a környezeti adottságokat, a földrajzi helyzetet, a gazdasági, társadalmi viszonyokat illetıen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem képes területfejlesztési egységként funkcionálni. A fejlesztés alapvetı koncepcionális eleme az a körülmény, hogy ez a kistérség a város és vidéke tipikus megjelenési formája, ami egyrészt kölcsönös egymásra utaltságot jelent, másrészt éppen a város perspektívája révén dinamizmust és új funkciók kialakulásának lehetıségét biztosítja. Alapvetı koncepcionális elem az is, hogy a kistérség fejlettségi szintje, bár meghaladja mind a Csongrád megyei, mind a Dél-alföldi falusi átlagot, mégsem megfelelı színvonalú. Ezért egy sajátos fejlesztési kényszer áll elı: csaknem egyszerre kell fejleszteni az alapinfrastruktúra kiépítettségét és a gazdasági tevékenységet. A harmadik koncepcionális alapelem az a tény, hogy a kistérség speciális természeti és települési adottságokkal rendelkezik és a mezıgazdasági termékek között több hungarikum található. Az elemzı fejezetekben törekszünk a kistérségi és térség központban zajló folyamatok összevetésére, ezért itt most csupán a legfontosabb tendenciákat emeljük ki. Az alábbi táblázat a 2001-es és a 2011-es népszámlálási adatokat veti össze a lakónépesség alakulása tekintetében. 10

11 A Szegedi kistérség településeinek lakosságszám alakulása Lakónépesség az év végén, 2001 Lakónépesség az év végén, 2011 Szeged Sándorfalva Algyı Deszk Dóc Domaszék Kübekháza Röszke Szatymaz Tiszasziget Újszentiván Zsombó Forrás: KSH Látható, hogy Deszk, Domaszék és Szatymaz lakónépessége jelentıs mértékben bıvült egy évtized alatt, míg Algyı esetében jelentısebb csökkenés (6,04%) volt elkönyvelhetı ebben az idıszakban. Dócon közel 11%-kal csökkent a lakónépesség, és jelentıs volt a népességcsökkenés Kübekházán is. A kistérség lakónépessége 2001-ben fı volt, míg 2011-ben ez a szám fıre emelkedett ben a kistérség lakosságának 81,8, míg 2011-ben 81,37%-a élt Szegeden. A kistérségben 2011-ben férfi és nıi foglalkoztatott volt. Elıbbiek 80,1%-a míg utóbbiak 83,36%-a élt Szegeden. Ugyanebben az évben a népszámlálási adatok szerint fı munkanélküli volt a kistérségben, közülük 5176 fı volt férfi és fı nı. Elıbbiek 80,73%-a, míg utóbbiak 80,24%-a élt a kistérségi székhelyen. A népesség iskolai végzettsége, 2011 Terület 10 éves 15 éves 18 éves 25 éves legalább legalább általános iskola érettségi 8. évfolyam általános iskola elsı évfolyamát sem végezte el egyetem, fıiskola stb. oklevéllel összesen összesen összesen összesen Szeged Sándorfalva Algyı Deszk Dóc Domaszék

12 Kübekháza Röszke Szatymaz Tiszasziget Újszentiván Zsombó Kistérség összesen Forrás: KSH 2011-ben a népszámlálási adatok szerint fı rendelkezett legalább érettségi végzettséggel, és fı valamilyen felsıfokú oklevéllel. Elıbbi népesség csoport 87,45%- a, utóbbinak 90,65%-a élt Szegeden. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata részére a helyi fejlesztéspolitikai döntések elıkészítése céljából szakmai elemzı dokumentum készül, mely megvizsgálja a városi fejlesztési programok aspektusából releváns területi szempontokat. A dokumentumban áttekintésre került a Szegedi kistérség és a térségi központ viszonyrendszere gazdaságfejlesztési, közigazgatási-intézményrendszeri és funkcionális aspektusból egyaránt. Az elemzést követıen a dokumentum három modellt elemez, melyek közül részben tervezés módszertani, részben fejlesztéspolitikai szempontból az úgynevezett kistérségi modell került ajánlásra Szeged funkcionális várostérségének vizsgálata Az Európai Uniós iránymutatások, a hazai jogszabályok és a jelenleg zajló országos- és megyei szintő tervezési folyamatok eredményei alapján indokolt megvizsgálni, hogy Szeged Megyei Jogú Város fejlesztési programjai milyen területi aspektusból kerüljenek megtervezésre. Ennek megfelelıen a rendelkezésre álló statisztikai adatok, múltbéli tapasztalatok valamint egyedi indikátorok értékeinek figyelembevételével a Javaslati anyag Szeged Megyei Jogú Város funkcionális várostérségének lehatárolására címő dokumentumban bemutatásra kerültek azok a területi modellek, melyek városi perspektívából szabják meg a következı fejlesztési idıszakban megvalósuló projektek területi kereteit. A szakmai anyagban három modellt elemeztünk, melyek kapcsán a következı releváns tervezési alapelveket és kockázatokat azonosítottuk be: 12

13 Kistérségi-adminisztratív modell A modellel kapcsolatos tervezési alapelvek Szeged Megyei Jogú Város a kistérségi szintő együttmőködés koordinátora volt az elmúlt években Szeged forrás abszorpciós aspektusból nem kizárólagos szereplıje a helyi gazdaságfejlesztési folyamatoknak A megyei szinten zajló tervezési folyamatok összhangban a központilag elkészített módszertannal a megyei- és a kistérségi szintő területi megközelítésre fókuszálnak A modellel kapcsolatos kockázatok Amennyiben a megyei jogú városok alapvetıen közigazgatási határon belül terveznek programokat, úgy a megyei program keretei között kell megjelennie a kistérség egyéb településeihez kapcsolódó fejlesztéseknek Más típusú modellek érvényesülése esetén a megyei tervezési módszertant figyelembe véve felmerül a területi típusú átfedés más kistérségekkel, vagy adott esetben települések konkrét beruházásai maradhatnak ki a programokból Közigazgatási modell A modellel kapcsolatos tervezési alapelvek Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási szempontból szélesebb (Csongrád megye) és szőkebb (Szegedi járás) területi értelemben is központként határozható meg A megyei és járási közigazgatási rendszerhez kapcsolódó intézmények koordinációja Szegeden valósul meg, a szakigazgatási szervek koncentrációja is a megyeszékhelyen a legerısebb 13

14 A modellel kapcsolatos kockázatok A közigazgatási modell alapvetıen egy igaz nagyon széles mőködési körhöz kapcsolódik. Fejlesztési szempontból e logika részeként nehezen értelmezhetı a gazdaság, a vállalkozások, az üzleti élet. A közigazgatási értelemben vett megye és járás mindeddig nem képezte a területfejlesztés területi alapját, visszamenı adatok és elemzések a járás vonatkozásában az elmúlt idıszakra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre. Funkcionális modell A modellel kapcsolatos tervezési alapelvek Szeged funkcionális sokszínőségébıl adódó súlya alapján kimagaslik a térség települései közül. Funkcionális szempontból kiemelendı a foglalkoztatási és képzési szerep, melyet kiegészít a különbözı szolgáltatások széles köre, míg a kapcsolatokat alátámasztja a közösségi közlekedési kapcsolatok sőrősége. A modellel kapcsolatos kockázatok A funkcionális modell által definiálható települések köre jelentıs mértékben átfed a Szegedi kistérség településeivel. A további, jelen vizsgálat során elemzett települések ugyanakkor számos szempontból kapcsolódást mutatnak Szegeddel, de a kapcsolat erıssége gyengébb a közvetlen vonzáskörzetbe tartozó településekénél A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció hosszú távon teljes tervezéssel az ország minden ágazata, térsége, szférája számára jövıképet és célokat kíván adni a fejlesztéspolitika és a területfejlesztés terén. Célja a régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerısítése és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése. 14

15 A régió illetve Szeged szempontjából releváns területfejlesztési irányelvek a következık: A régióban cél a pólusoktól távol esı térségek dinamizálására képes nagyvárosok szerepének megerısítése, az intenzívebben kooperáló kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése érdekében. A régió versenyképességének erısítése érdekében cél a fejlesztési pólusok és a nagyobb városok hálózatos együttmőködésének, valamint a városok közti közlekedési útvonalak mentén elhelyezkedı fejlesztési tengelyek dinamikus fejlesztése. További elvárás, hogy a pólusok az ország településhálózatába szervesen illeszkedve, a régióban lévı fejlesztési alközpontokkal alakítsák ki a funkcióik megosztására vonatkozó stratégiáikat és használják ki az együttmőködésbıl származó elınyöket. A Dél-alföldön Szeged Békéscsabával, Hódmezıvásárhellyel és Kecskeméttel együttmőködve tölti be a pólus funkciókat. A régió közös érdekeken alapuló együttmőködési hálózatok kialakításával, a természeti értékek és a határ menti helyzetbıl adódó elınyök tudatos kihasználásával alapozza meg a szilárd, versenyképes gazdaság alapjait, és mindehhez színvonalas életkörnyezetet és életlehetıséget biztosítson. Most pedig nézzük meg Csongrád megye és Szeged város a koncepcióban szereplı fejlesztési igényeit és feladatait: A Dél-alföldi régióban elhelyezkedı, hármas határzónával elhelyezkedı megye az ország délkeleti kapuja a Balkán- félsziget országai és a közel- keleti térség felé. Határmentiségébıl kifolyólag azonban viseli a perifériára szorultság hátrányait is az országon belül. A homokhátsági területen elszórtan jelenlévı tanyás térségek mellett magas szintő városodottság jellemzi. Itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, amely kedvez a napenergia, mint megújuló erıforrás hasznosításának. A megye területén található termálvízkincs jelentıs potenciált hordoz mind mezıgazdasági, mind turisztikai hasznosítás terén. Az ipar térszerkezete jelentısen koncentrált, a jelentıs ipari vállalkozások lényegében csak a megyeszékhelyen és a nagyobb városokban vannak jelen. A feldolgozóipar komoly termelési hagyományokkal rendelkezik, fıként a mezıgazdaságra épülı ágazatokban. Jelentıs az egyetemi potenciál, kimagasló a K+F aránya, amely azonban szinte csak Szegedre koncentrálódik. A kulturális sokszínőséget erısíti a jelentıs szerb és német nemzeti kisebbségek jelenléte. Míg a jövedelmi viszonyok és a munkanélküliségi mutatók az 15

16 országosnál kedvezıbbek, addig a megye népességfogyása az országos átlag körül mozog. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK: - A hármas határ kihasználásával határon átnyúló együttmőködések kialakítása és ipari parkok fejlesztése, - Az összmagyar, a magyar-szerb, a magyar-román kapcsolatok erısítése a vállalkozásfejlesztés és a befektetés- ösztönzés jegyében, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével, - A mezıgazdasági hagyományok újjáélesztése, a termelés korszerősítése, megújuló energiaforrások kiaknázása, - Az egyetemi potenciál kiaknázása során a megye tudományos jövıjének megalapozása (élettudományok, biotechnológia), - A megye termálvízkincsére alapozott egészségturizmus fejlesztése, valamint a kulturális- és konferenciaturizmus serkentése, - A megye kelet-nyugati közlekedésének, külsı elérhetıségi viszonyainak javításán túlmenıen a transz-európai közlekedési hálózatban betöltött szerep kiteljesítése. A koncepció a gazdaságfejlesztés területén is több, a térség fejlesztése szempontjából releváns iránymutatást ad. A gazdasági növekedés, versenyképes, exportorientált, innovatív gazdaság megvalósítását szolgáló fejlesztéspolitikai célok és feladatok igazodnak az EU as keretrendszeréhez. Olyan átfogó célokat fogalmaz meg például, mint a foglalkoztatottság és a gazdasági versenyképesség növelése, a mikro-, kis-, és középvállalkozások támogatása. A koncepció fontos eleme, hogy a kormány 10 olyan iparágat azonosított, melyek a gazdaság kitörési pontjait magában foglalják. Az autó- és jármőipar, az egészségipar, a gyógyszeripar, a turizmus, a logisztika, a vegyipar, a gépipar, a mezıgazdaság és élelmiszeripar, az építı- és mőanyagipar valamint az elektronikai iparágak is valamilyen módon kapcsolódnak a város és a megye gazdaságához. Ezen ágazatok részére a kormány iparstratégiákat készít, melyek segítségével a térség gazdasága növekvı pályára állítható, és megalapozza egy esetlegesen késıbbiekben létrejövı ipari centrum feltételrendszerét. Csongrád megye stratégiai célrendszere a közötti európai uniós költségvetési ciklus idején megvalósítandó célokat és a prioritásokra vonatkozó elızetes javaslatcsomagot tartalmazza. Külsı tervezési környezetként az Európa Stratégia, az Európai Területi 16

17 Agenda 2020., az Európai Közös Stratégiai Referenciakeret, a Nemzeti Vidékstratégia és az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció biztosítja a lehetséges mozgásteret. Csongrád megye három területi stratégiai cél és négy specifikus stratégiai cél mentén tervezi a következı 7 év területfejlesztési folyamatait rendszerbe szervezni. Ezek mentén kerülnek kidolgozásra a megye operatív programjai második félévében. A közötti idıszak megyei stratégiájának fı hívószavai: FÖLD, VÍZ, INNOVÁCIÓ, SZINERGIA. E hívószavak átfogóan és komplexen utalnak a megye legfıbb értékeire, kihívásaira és feladataira a következı területfejlesztési ciklusban. A következıkben áttekintjük, hogy a koncepció területi- és specifikus stratégiai céljai kapcsán milyen módon kerül Szeged Megyei jogú Város nevesítésre. Területi stratégiai cél: Szeged Szabadka Hódmezıvásárhely Makó Arad-Temesvár városhálózati csomópont felépítése: A cél a Szeged központú, a Temesvár-Arad-Szeged-Szabadka nagyváros-négyes által dominált, zónában élı 1 millió fıt meghaladó népességő hármas határ menti térség további intenzifikálása, sokrétő infrastrukturális, gazdasági, intézményi összekapcsolása és ezzel egy jelentıs befektetésvonzó képességő és kisugárzású agglomerálódó, együttmőködı térség kialakítása. Szeged központi szerepét közlekedés-földrajzi pozíciója megkérdıjelezhetetlenné teszi, ugyanakkor e pozíció további megerısítéséhez alapvetı feltétel a közúti és vasúti híd megépülése, az M43-as továbbépülése Aradig, a hiányzó, leromlott vasúti szakaszok rekonstrukciója, továbbá a Szeged-Hódmezıvásárhely-Makó-Szabadka városnégyes és a kapcsolódó települések, mint belsı mag (lehetséges határon átnyúló ITI célterület) erıteljes funkcionális várostérséggé fejlesztése. Tovább erısíti a Szeged központú várostérség súlyát a Bánáti út, mely a Vajdaság északi területeinek kisebb városait is bekapcsolja a szegedi agglomerációba, továbbá szintén a megyeszékhely térségének pozícióját erısítheti a Szeged- Baja-Pécs kapcsolatok javulása, megvalósulása. A városhálózati csomópont európai és országos pozíciója alapvetıen az ELI és a hozzákapcsolódó Biopolisz Park megvalósulására, ezzel összehangoltan a SZTE mint oktató és kutatóközpont nemzetközi pozíciójának megerısítésére, továbbá a várostérség logisztikai központ szerepének fejlesztésére épülhet, az utóbbi vonatkozásban Araddal is szorosan együttmőködve. Szeged logisztikai fejlesztését az új közúti és a szintén 2020-ig megvalósítandó, de a távlati nagysebességő vasutat is 17

18 figyelembe vevı vasúti híd összefüggésrendszerében indokolt megvalósítani, biztosítva a vízi szállítás bekapcsolásának és ezzel egy trimodális rendszer kialakításának lehetıségét is. Szeged szőkebb (30-40 km-es) győrőjében, akár alapvetı városi és városkörnyéki funkciók tekintetében is indokolt és lehetséges az együttmőködés kialakítása (foglalkoztatás, egészségügy, kultúra, középfokú oktatás-képzés, hivatali funkciók, kereskedelem-szolgáltatás, illetve a vidék által nyújtott szolgáltatások, mint élelmiszerellátás, sport, szabadidı, környezeti-ökológiai szolgáltatások), addig a tágabb győrő tekintetében a napi kapcsolatot kevésbé igénylı felsıoktatás, klaszterek, beszállítói hálózatok, K+F együttmőködések, turizmus stb. az együttmőködés kiemelt területei. Specifikus stratégiai célok: Az innovációs kapacitás és teljesítmény komplex megerısítése, a tudásrégió felépítése: Ahhoz, hogy a megye, együttmőködve a szomszédos határ menti megyékkel, mint új tudásrégió, Európa térképére felkerülhessen, összehangolt célirányos fejlesztésekre van szükség. Ennek csak egy része az ELI, és a Biopolisz park megvalósítása, amit Magyarország és az Európai Duna Régió Stratégia egyik zászlóshajó programjává kell emelni a közötti költségvetési ciklusban. Az SZTE pozíciójának megerısítése mind az oktatás-képzés, mind a kutatás területén, az intézmény európai ranglistán való látványos feljebb kerülése nemcsak az egyetem önfenntartó képességét javítaná komplex módon, hanem feltétele a nagy múltú meglévı (pl. SZBK, Gabonakutató) és leendı (pl. ELI) kutatóbázisok mőködésének, illetve további K+F-orientált intézmények, vállalkozások gazdasági beágyazódásának is. Az egyetem pozíciója az egész ország megítélését javítja a tudományos-felsıfokú képzési piacon. Az innovációs környezet javításához elengedhetetlen a térségben jelenlévı innovatív kezdeményezések felkarolása, létrejöttük ösztönzése, kibontakozásuk, megerısödésük elısegítése, inkubációval, vállalkozásfejlesztéssel, hálózatépítéssel, klaszter-fejlesztéssel, katalizátor szervezetek támogatásával, valamint a tudományos fokozattal rendelkezık foglalkoztatásának támogatásával. Ebben a vonatkozásban kiemelt jelentıséggel bírnak az informatikai mikro- és kisvállalkozások, de támogatandók a megye profilját erısítı megújuló energetikai, agrár-, élelmiszeripari, vízgazdálkodási és egyéb, a fenntartható fejlıdést szolgáló innovációk. Az új tudásrégió kialakulásához elengedhetetlen a három ország nagyvárosai (Szeged, Szabadka, Újvidék, Temesvár, Arad) közötti együttmőködés megerısítése az egyetemek 18

19 irányításával. Meg kell találni azokat a közös célokat, melyek mentén túl lehet lépni a versenyen és a régió egészének versenyképességét lehet európai összehasonlításban javítani. Két-, három- és négyoldalú egyetemközi kapcsolatok, hálózatfejlesztés európai és tengeren túli egyetemek részvételével, oktatócserék, közös kutatási programok, konferenciák támogatásával lehet erısíteni a térség ismertségét és elismertségét. Fontos ugyanakkor az innovatív mikro- és kisvállalkozások közötti hálózatépítés, a határon átnyúló klaszterek, konzorciumok által megvalósuló kutatási projektek támogatása. A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttmőködésekre épülı megerısítése, kitörési pontokra építı helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés: A gazdaságfejlesztés és vállalkozásfejlesztés program alapvetı célja, hogy reorganizálja és megerısítse a megye gazdasági bázisát, mely egyúttal képes megteremteni és fenntartani a kiterjedt foglalkoztatást. Szeged várostérség (Szeged-Hódmezıvásárhely-Makó-Szabadka) számára kiemelt fejlesztési prioritás az egyetemre épített tudásbázis-innvoáció központú gazdaságfejlesztés. A tudásbázis központú gazdaság kialakításban aktívan kell támogatni és ösztönözni egy tudást szolgáltató egyetem és gazdaság funkcionális kapcsolatait, hatékony hidat kell képezni a tudás és gazdasági hasznosítása között. Tudatosan és aktív keresletkínálati szemléletben kell kapcsolatokat kiépíteni és fejleszteni a térségi gazdaságban, a potenciális vállalatokkal, több iparágat átfogó hálózatokkal, klaszterekkel. Aktívan kell támogatni a tudásra települı (globális) vállalatok betelepülését és hozzájuk kapcsolódva tudásorientált ágazatok térségi letelepedését, globális hálózataik térségi beágyazódását. Meg kell teremteni az egyetem intézményeiben felhalmozott és létrejövı tudás innovációs célú, vállalkozói hasznosításának lehetıségét, és ezzel párhuzamosan fejleszteni az ösztönzı szervezeti-intézményi kapcsolatok felépítését a gazdaság felé. A közeljövı nagyprojektje között szerepel a Szegeden megéplülı ELI központ és a as uniós költségvetési ciklusban megvalósítható Biopolisz Park. A tudás-innováció központú vállalkozások a tudásgazdaság fontos építıkövei. Az erre irányuló vállalkozásfejlesztés keretében olyan programokat kell indítani, melyek megteremtik az ösztönzı intézményi hátteret és üzleti alapokat a differenciált vagy éppen integrálódó tudásbázisokból kinövı innovatív vállalkozások számára, összetett szolgáltatások formájában segítséget nyújtanak a piacra lépı innovatív vállalkozások indulófejlıdı szakaszaiban a növekedéshez. 19

20 Itt kell megemlítenünk, hogy a koncepcióban szereplı további fejlesztési folyamatok mindegyikéhez kapcsolódó területi célként szerepel a Szeged-Hódmezıvásárhely- Makó- Arad- Temesvár- Szabadka városhálózati csomópont felépítése. A megyei fejlesztési koncepció prioritások szintjén is rögzíti a területi alapú fejlesztési elemeket, ezek aktualizálása, felülvizsgálata ugyanakkor jelenleg a megyei stratégiai program készítése kapcsán zajlik A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Jelen fejezet összeállítása során forrásként a Szeged Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek teljes körő felülvizsgálata Véleményezési terv címő dokumentumot használtuk. Az Országos Területrendezési Tervrıl szóló évi XXVI. törvény a évi L. törvénnyel módosításra került. Az OTrT-rıl szóló törvény módosítását követıen, 2012 márciusában fogadta el a megyei közgyőlés Csongrád Megye Területrendezési Tervének módosítását, amely az OTrT hatályos elıírásait figyelembe vette. Az OTrT-ben a város területét érintı országos övezetek megnevezésre kerültek. Szeged Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek teljes körő felülvizsgálata Véleményezési tervének alátámasztó munkarészében a város területét érintı országos övezetek vizsgálata megtörtént, melyet az alábbiakban bemutatunk: 20

21 21

22 Csongrád Megye Területrendezési Tervérıl szóló 21/2005. (XII. 1.) CsMÖ rendelet módosítását 10/2012. (III. 19.) CsMÖ rendeletével fogadta el Csongrád Megye Közgyőlése. A Területrendezési Terv 4. számú mellékletében található táblázat tartalmazza a megye településeinek térségi övezetekkel való érintettségét. Szeged Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek teljes körő felülvizsgálata Véleményezési tervének alátámasztó munkarészében a város területét érintı térségi övezetek vizsgálata megtörtént, melyet az alábbiakban bemutatunk: 22

23 23

24 24

25 25

26 A várost a mőszaki infrastruktúra hálózatok közül az alábbiak érintik: - gyorsforgalmi utak (M5-ös autópálya közigazgatási határ nyugati széle; M43 gyorsforgalmi út belterület északi határa mentén, amelyhez kapcsolódik az M47-es autópálya egy rövid szakasza), - fıutak (5-ös fıút Budapest felıl, Szerbia felé; 47-es fıút Hódmezıvásárhely felé; 43-as fıút Makó felé, 55-ös fıút Baja irányában; új tervezett elem a település keleti határához közel az M47-es autópálya folytatásaként a déli országhatár felé), - térségi mellékutak, - nagysebességő vasútvonal (Budapest-Románia), - transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként mőködı országos törzshálózati vasútvonal - egyéb országos törzshálózati vasútvonal (Békéscsaba-Szeged-Temesvár, illetve Nagylak felé). - országos kerékpárút törzshálózat elemei (a településre nyugatról, északról és keletrıl érkezve), - térségi kerékpárút törzshálózat elemei (a településre északról, keletrıl és délrıl érkezve), - gyorsforgalmi- és fıúthálózaton lévı határátkelési pontok (Nagykikinda Szerbia felé és Temesvár Románia felé), - vasúti törzshálózaton lévı határátkelési pontok (nagysebességő vasútvonalon Románia felé és egyéb országos törzshálózati vasútvonalon - Szerbia felé), - kereskedelmi (nemzetközi) repülıtérré fejleszthetı repülıtér (a belterület nyugati határához kapcsolódóan), 26

27 - nemzetközi és országos jelentıségő kikötı (a Tisza mentén a belterület déli határán), amely egyben határkikötı is, - személyforgalmi kikötık (a Tisza mentén), - kompátkelıhely (a Tiszán a belterület keleti határán), - kiserımő (a belterület észak-nyugati határán és Baktótól északra), kv-os átviteli hálózat távvezeték eleme (a település belterületétıl északra és nyugatra), - térségi ellátást biztosító 120 kv-os elosztó hálózat (település északi közigazgatási határához közel), - nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték (belterülettıl nyugatra és északkeletre), - térségi szénhidrogén szállítóvezeték (belterülettıl északra), - elsırendő árvízvédelmi fıvonal (Tisza és Maros mentén, valamint a belterületen győrőszerően), - térségi belvíz- és öntözıcsatornák (Matyér-Subasai fıcsatorna, Kósd-Porgányi szorítógátas csatorna, Holt-Tisza-Vetyeháti szorítógátas csatorna, Szıreg-Deszk-Kübekházi fıcsatorna, Maty-Fehértói fıcsatorna, Algyıi fıcsatorna, Dorozsma-Majsai fıcsatorna), - belvíztározók (a település északi részén) - térségi jelentıségő logisztikai központ (a belterület észak-nyugati határán), - térségi hulladéklerakó hely (belterülettıl, Baktótól északra). Atkaszigetet érintı elemek: - térségi közforgalmú kikötı, - személyforgalmi kikötı - térségi belvíz- és öntözıcsatornák (Atkai-páth. csatorna) A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek Szeged fejlesztéseit befolyásoló releváns megállapításai A közvetlenül szomszédos települések körén túl a közeli nagyobb városok (Hódmezıvásárhely és Makó, Mórahalom) településszerkezeti terveit és településrendezéssel kapcsolatos dokumentumait tekintettük át Szeged-specifikus nézıpontból. A jelenlegi tervezési morált tükrözi, hogy a fellelhetı tervdokumentumok között is elhanyagolható azoknak a száma, amelyek foglalkoznak a szomszédos 27

28 települések fejlesztési szándékaival, az azokkal való összhangot mindössze az országos és a megyei szintő dokumentumokban vázoltak alapján próbálják megvalósítani. Ennek köszönhetıen csekély mennyiségő információt találtunk Szegedre vonatkozóan a szomszédos települések településszerkezeti terveiben. A Szegedet határoló 13 település közül 5 településrıl találtunk számunkra használható dokumentumot, azonban ezek közül is csak a következık utaltak a megyeszékhelyre: - Algyı: Szeged közigazgatási területével szomszédosan egyéb ipari gazdasági területet és jelentıs mértékő zavaró hatású iparterületet jelöltek ki. - Domaszék: Az M5-ös autópálya és az 55-ös számú fıút déli oldalának találkozásánál új gazdasági területek kerültek kijelölésre; ugyanakkor a település központi része és Szeged közé esı területen fekvı zártkertek beépítését nem támogatják, lakóterületté történı átminısítését a közeljövıben nem valószínősítik. - Ferencszállás és Klárafalva: A két kistelepülés közös településszerkezeti terve tényszerően számol Makó és Szeged dezurbanizációs folyamataival, a városi népesség kiáramlásával, aminek vonzataként újabb lakóterületeket jelöltek ki a két faluban egyaránt. A nagyobb városok közül mindössze Hódmezıvásárhely településrendezési dokumentuma tesz említést Szegedrıl: - A megyei jogú város integrált városfejlesztési stratégiája veti fel a két település közti alacsony kihasználtságú vasútvonal felújítását és a rajta futó közlekedési kapcsolat megújítását TramTrain-rendszerő - városok között ingázó és a városközpontokat is elérni képes - villamosokkal Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerzıdések Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvény 30/A - a szerint (1) A települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerzıdést (a továbbiakban: szerzıdés) köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója). 28

29 Az önkormányzat a szerzıdésben arra vállal kötelezettséget, hogy a szükséges településrendezési eljárást a megállapított határidın belül megindítja és azt az elıírásoknak megfelelıen lefolytatja. A szerzıdésben kikötött vagy vállalt kötelezettségek és a megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi, településfejlesztési tartalmú szerzıdések, megállapodások alanya: Szerzıdı Szerzıdés tárgya ZOLL-PLATZ Kft. Kereskedelmi-szolgáltató létesítmény (Dorozsmai út-tőzoltó utca) építéséhez közterület átépítési kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében TELEK ingatlanforgalmazási Ingatlanok belterületté minısítése céljából közterület Kft. átépítési kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Mobil Petrol 2000 Kft. Üzemanyagtöltı állomás létesítéséhez közterület átépítési kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Huszár 99 Kft. Bakay-Huszár- Rigó utcai tömbben lakópark és szolgáltató egységek terület-rehabilitációval történı kialakításához infrastruktúra kiépítési és közterület átalakítási kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Szent Mihály Plébánia Szeged-Tápé Öreg temetı területmegosztásával lakóingatlanok kialakítása, ehhez közterület átépítési kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Kállay Liget Lakópark Kft. Thököly utcai volt városi kertészet lakóparkká alakításához közterület átépítési kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Reál Hungary Zrt. Ingatlan tulajdonjogának megszerzése céljából közterület átépítési és rekonstrukciós kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében 29

30 Magánszemélyek Terület belterületbe vonása érdekében közterület átépítési kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Tisza Park Bevásárló Tisza-Park városrészi központ kialakítása céljából Központ Kft. közterület átépítési kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében J.V.H 2000 Kft. Volt Gyevi temetı területén lakópark, kereskedelmi és szolgáltató létesítmény megvalósításához közterület átépítési kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében. Ez a projekt jelenleg meghiúsulni látszik. HOFER Magyarország Móravárosi körúton kereskedelmi létesítmény Ingatlan Kft. megvalósításához infrastrukturális beruházások az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Móraváros Kereskedelmi Móravárosi körúton kereskedelmi létesítmény Központ Kft. megvalósításához infrastrukturális beruházások az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Otthon-Invest Kft. Lakóingatlanok kialakításához infrastrukturális beruházások és az Erdélyi téri játszótér felújítása az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Magánszemélyek Ingatlanok beépítéséhez infrastrukturális beruházások az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Agronómia Kft. Ingatlanok kialakításához infrastrukturális beruházások az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Magánszemélyek Ingatlanok beépítéséhez infrastrukturális beruházások az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében Somogyi udvar Kft. és Szálloda építéséhez infrastrukturális beruházások és beruházó társai közterület átépítési kötelezettség az adott területre vonatkozó szabályozási terv szerint EINKAUFS CENTER (ECE) Volt Kenderfonó tömb területén bevásárló központ Szeged Gmbh építéséhez infrastrukturális beruházások elvégzése az adott területre vonatkozó szabályozási terv értelmében A szerzıdéseket Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése hagyta jóvá, azok teljes terjedelmükben megtalálhatók a város honlapján, az archív anyagok között. 30

31 1.6. Szeged településrendezési tervi elızményeinek vizsgálata A hatályban lévı településrendezési eszközök A jelenleg hatályban lévı településrendezési eszközök: A 645/2008. (XII. 12.) Kgy. sz. határozattal megállapított és többször módosított Szeged Megyei Jogú Város Településszerkezeti Terve A 59/2003. (XII. 5.) Kgy. rendelettel megállapított és többször módosított Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzata (SZÉSZ) Egységes szerkezetben elkészült júniusban, készítette a VÁTI Városépítési Tanácsadó és Tervezı Iroda Kft. Az egységes szerkezet megjelenése óta elfogadott SZÉSZ módosítások: 561/2011. (XI.25.) Kgy. sz. határozat 562/2011. (XI.25.) Kgy. sz. határozat és a 35/2011. (XII. 01.) önkormányzati rendelet 234/2012. (VI.22.) Kgy. sz. határozat 26/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet 26/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet mellékletei - belterület 26/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet mellékletei - külterület 431/2012. (IX. 28.) Kgy. sz. határozat 35/2012. (X.3.) önkormányzati rendelet 35/2012. (X.3.) önkormányzati rendelet melléklete 498/2012. (XII. 1.) Kgy. sz. határozat 43/2012. (XII.3.) önkormányzati rendelet 13/2013. (IV. 17.) önkormányzati rendelet 76/2013. (IV. 12.) Kgy. sz. határozat 322/2013. (VI. 28.) Kgy. sz. határozat 20/2013. (VII. 04.) önkormányzati rendelet 395/2013. (IX. 27.) Kgy. sz. határozat 23/2013. (X. 02.) számú önkormányzati rendelet 31

32 Folyamatban van a hatályos településrendezési eszközök felülvizsgálata, mely jelenleg a véleményezési eljárás szakaszában van. A dokumentum megnevezése: Szeged Megyei Jogú Város Településrendezési eszközeinek teljes körő felülvizsgálata Településszerkezeti terv és Helyi Építési Szabályzat Véleményezési Terv (2013. július, VÁTI Városépítési Tanácsadó és Tervezı Iroda Kft.) A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek Az elmúlt években történt lakossági építkezések, önkormányzati és magánerıs beruházások és felújítások, városrehabilitációs projektek többnyire a 2008-ban jóváhagyott településszerkezeti terv terület felhasználási kategóriáit követve valósultak meg. Az elmúlt idıszak gazdasági-társadalmi folyamatai azonban szükségessé tettek kisebb-nagyobb módosításokat egyes településrészek terület felhasználása tekintetében. Példaként említhetı a tervezett Biopolisz Park területe, a volt Árpád Nevelıotthon területe, az öthalmi volt szovjet laktanya területe, de számos kisebb léptékő beavatkozásra is sor került. Számos olyan tervezett fejlesztés van, amelyeket a településszerkezeti terv módosítása is támogat, esetenként településrendezési szerzıdéssel is rendelkezik, de a megvalósulás idıpontja bizonytalan. Erre példa az Újszegedre tervezett, a befektetık által Tisza-park -nak elnevezett városrészi alközpont sorsa. A módosításokat minden esetben a közgyőlés hagyta jóvá azzal, hogy a településszerkezeti terv komplex felülvizsgálatakor azokat át kell vezetni. Többszöri módosítás után 2011-ben egységes szerkezetben megjelent a terv, de ezt követıen is történtek módosítások. A településszerkezeti tervet 7 esetben, esetenként több ponton is módosították óta közgyőlési határozattal. A hatályos településszerkezeti terv felülvizsgálata elkészült, a Véleményezési tervben a korábban jóváhagyott módosítások mindegyike átvezetésre került. Jogszabályváltozás a terület felhasználási kategóriák változása is indukált változtatásokat. Mivel a véleményezési eljárás jelen dokumentum véglegesítésekor még tart, a változtatások köre némiképp módosulhat. 32

33 1.7. Szeged társadalom-statisztikai mutatói Szeged fontosabb demográfiai mutatói A megalapozó vizsgálat jelen fejezete a demográfiai folyamatok széles körő elemzésére törekszik, foglalkozva a népesség számának alakulása mögött lévı okok és magyarázatok (természetes népmozgalom és vándorlási folyamatok) részletesebb feltárásával is. A szélesebb körő térségi kitekintésre ugyanakkor az FVT elemzésben kerül sor, ugyanakkor jelen dokumentum is utal az országos, megyei és kistérségi szinten végbemenı folyamatokra. Alapvetı tényként rögzíthetjük, hogy a magyarországi népesség 1981 óta folyamatosan csökken, egyre növekvı mértékben. Az elmúlt 10 év folyamataival kapcsolatban láthatjuk, hogy a évi népszámláláskor rögzített 10,2 millió fırıl 2011-re országunk lakossága 9,93 milliósra esett vissza, a csökkenés 2,63%-os, abszolút értékben kifejezve 260 ezer fı. Forrás: KSH, Népszámlálás Csongrád megyében hasonló folyamatok ismerhetıek fel, de a csökkenés mértéke szerényebb. A népszámláláskori lakónépesség 2011-ben fı, amely a 2001-es népszámláláskor mért értékhez képest ( fı) 1,36%-kal szerényebb érték. A megyei népességcsökkenéshez képest némileg eltér a Szegedi kistérség tendenciája. A népszámlálási adatok alapján 2001 és 2011 között a kistérség népessége gyarapodott 0,3%- kal. 33

34 Szeged Megyei Jogú Város lakossága esetében a népszámlálás alapján minimális csökkenésérıl beszélhetünk. Szeged lakossága 2001-ben fı volt, míg 2011-ben fı. A változás mértéke 0,14%-os a vizsgált idıszakban. Az alábbi grafikonon látható adatsor Szeged állandó népességének alakulását mutatja 2001 és 2011 között. Látható, hogy emelkedı tendencia mutatkozik 2005-tıl kezdıdıen. Forrás: KSH-TSTAR Annak érdekében, hogy a demográfiai folyamatokat jobban megértsük, a következıkben kistérségi és városi szinten megvizsgáljuk a természetes fogyás és a belföldi vándorlás mutatószámainak alakulását. Forrás: KSH-TSTAR 34

35 A fenti ábrán a Szegedi kistérség adatait látva megállapíthatjuk, a születési és halálozási számok egyenlegeként adódó természetes fogyás éves adatai viszonylag széles skálán mozogtak között. A legkedvezıtlenebb érték 2000-hez kapcsolódik, majd tıl egy hosszabb perióduson keresztül, egészen 2008-ig folyamatosan javult a mutató egyenlege. Amint az alábbi diagram is érzékelteti, a javulás alapvetıen a születések számának növekedésével magyarázható, mely szám 2008-ban érte el a legmagasabb értéket. Forrás: KSH-TSTAR 2008-at követıen a születésszám jelentısen visszaesett, 2009-ben 6,85%-kal, majd ben újabb 6,65%-kal ben minimális emelkedést tapasztalhatunk. Forrás: KSH-TSTAR 35

36 Szeged városának adatai hasonló folyamatokról árulkodnak. A 2002-t követı kedvezı tendencia 2008-ig tart, 2009-ben azonban az elızı évi 215%-ára emelkedik természetes fogyás értéke a városban. Forrás: KSH-TSTAR A fenti ábra segítségével nyomon követhetjük, hogyan emelkedik Szegeden 2008-ig a születések száma, majd hogyan esik vissza 2009-ben 7,69%-kal, majd 2010-ben újabb 4,76%- kal. A természetes népmozgalom mellett a belföldi vándorlás folyamatait is tüzetesen megvizsgáljuk. A vándorlás elemzésekor az állandó és ideiglenes vándorlások összesített adatait vettük alapul. Amint ábránkon látható, a vizsgált idıszak elején a Szegedi kistérségben az elvándorlás volt nagyobb súlyban. Ez a tendencia között volt érvényes, ezt követıen azonban a térség népességvonzó ereje több embert csábított a letelepedésre, mint ahányan más helyre költöztek. Az ebbıl adódó lakónépesség többlet 2003 és 2005 között nem volt számottevı, 2006-tól 2010-ig azonban jelentısnek mondható et követıen az éves vándorlási többlet csökkenni kezdett, azonban mindvégig pozitív maradt. 36

37 Forrás: KSH-TSTAR Szeged városa esetében az idıszak elején, de öt éven keresztül negatív volt a vándorlási mérleg, a legjelentısebb veszteség a 2000-es évhez kapcsolódik (-1784 fı) ben a negatívum már minimális (-53 fı), majd a 2005-tıl 2011-ig végig pozitív a település belföldi vándorlási mérlege. A legmagasabb 2007-ben volt, ebben az évben fı választotta Szegedet állandó, vagy ideiglenes lakóhelyéül és szegedi választott véglegesen vagy ideiglenesen másik lakóhelyet. Forrás: KSH-TSTAR A pozitív egyenleg 2007-et követıen évrıl-évre csökkent, 2011-ben mindössze 266 fıre 37

38 zsugorodott. Idıszak Állandó népességbıl a 0-14 évesek száma (fı) Állandó népességbıl a évesek száma (fı) Állandó népességbıl a 60-x évesek száma (fı) Vitalitási index év , év , év , év , év , év , év , év , év , év , év , év ,57 Forrás: KSH-TSTAR A népesség korosztályos megoszlása több fontos információt is hordoz. Egyrészt a teljes periódusban évrıl évre csökkent a gyermekek száma: 2000-ben fı volt a 0-14 évesek száma, 2011-ben csak fı, a különbség közel 15%-os. Csökkent a munkaerı-piaci szempontból is legaktívabb évesek száma is: 2000-ben en voltak, 2011-ben számuk fı. A csökkenés mértéke 3% körüli. Jelentısen nıtt elızı korcsoportokkal szemben a 60 éves és idısebb emberek száma: 2000-ben fı, 2011-ben fı volt létszámuk. A helyi társadalom öregedését jól mutatja az úgynevezett vitalitási index, amely a 0-14 évesek és 60 éves és annál idısebb emberek számának arányból képezhetı mutató. Szeged vitalitási indexe 2000-ben még 0,83 volt, amely 2011-re 0,57-re csökkent le. Nemzetiségi összetétel Szeged lakossága a 2001-es népszámlálás adatai alapján túlnyomórészt magyar, a városban azonban számos nemzetiség él: cigány ( fı), német ( fı), szlovák ( fı), román ( fı), szerb ( fı), lengyel (45-50 fı), görög (25-30 fı), ukrán (25-30 fı), örmény (25-30 fı). A jugoszláviai események következtében sok jugoszláviai - magyar és szerb nemzetiségő - menekült is érkezett a városba. 38

39 A 2011-es népszámlálás szegedi vonatkozású adatait az alábbi táblázatban rögzítettük. Táblázatunk csak a jelentısebb számban jelenlévı nemzetiségekhez tartozók számát tartalmazza. A népesség nemzetiség szerint, 2011 Terület magyar cigány (romani, beás) német román szerb hazai nemzetiségek együtt egyéb Összesen Népesség Szeged Forrás: KSH Népszámlálás, 2011 A település 2011 októberében regisztrált fıs lakosságából fı adta meg nemzetiségi identitását, tehát mintegy 18 ezer fı esetében nincs információnk errıl a tényezırıl. A táblázat adatai alapján a város népességének többsége továbbra is magyar, csökkent a magukat cigánynak vallók száma, míg a németek, románok száma hasonlóan alakult, mint 2001-ben. A városban jelenlévı szerbek száma emelkedett, 2011-ben az egyik legerısebb nemzetiségként an élnek Szegeden. További a táblázatban nem szereplı itt élı hazai nemzetiségek: szlovák (350 fı), horvát (247 fı), lengyel (128 fı), görög (89 fı), ukrán (88 fı), bolgár (78 fı), örmény (76 fı), ruszin (19 fı), szlovén (10 fı). A hazai nemzetiségek együttesen fıt tesznek ki, ez a település lakosságának 3,66%-a. Emellett egyéb nemzetiségek is jelen vannak (például arab, kínai, orosz, stb.), együttes számuk fı (1,5%). A lakosság képzettsége Fejezetünkben áttekintjük, hogyan alakult Szeged városában a közoktatási és felsıoktatási intézmények tanulói, hallgatói létszáma, majd ezt követıen, a népszámlálás eredményeit megvizsgálva elemezzük a város lakosságának iskolai végzettségét. 39

40 Forrás: KSH-TSTAR 2001 és 2011 között és fı között ingadozott az óvodába beíratott gyermekek száma Szegeden. A fenti grafikon rajzolatából láthatjuk, hogy az idıszak elsı részében, et követıen csökkent, majd szerényen ingadozott az óvodás gyermekek száma. A 2007-es legalacsonyabb számú beíratást követıen azonban növekedett a mutató száma a 2009-es kisebb visszaeséstıl eltekintve majd az utolsó két vizsgált évben szinte megegyezett, egyben megközelítve a 2001-es korábbi csúcsértéket. Ezek az adatok megerısítik a demográfiai tendenciákat, melyek azt mutatták, hogy 2002 és 2008 között emelkedett a gyermekszületések száma. Sajnos azt is láthattuk korábban, hogy a születések száma hogyan esik vissza 2009-ben 7,69%-kal, majd 2010-ben újabb 4,76%-kal, amely a 2012-es és azt követı évek óvodás számában nagy valószínőséggel visszaesést fog jelenteni. Forrás: KSH-TSTAR 40

41 Folyamatosan csökkent azonban az általános iskolában tanuló gyermekek száma. A 2001-es és a 2011-es fı közötti differencia közel 20%. A korábbi korcsoportos elemzés során láthattuk, hogy a szélesebb 0-14 éves korcsoport számban és arányban is egyre alacsonyabban van jelen a város népességében. Ezen belül a 6-13 évesek aránya is folyamatosan esett vissza, összesen az idıszak alatt 21,48%-kal. Természetesen az általános iskolák esetében, ahogyan részben az óvodák esetében is, figyelembe kell vennünk, hogy nem csak szegedi gyermekek járnak a szegedi intézményekbe, mindettıl függetlenül a város demográfiai folyamatai közvetlen kihatással vannak az óvodások és általános iskolások számára. Forrás: KSH-TSTAR A fenti ábránk a középiskolai tanulók számának változását szemlélteti. Ebben az adatsorban a demográfiai folyamatok hatása kevésbé jelenik meg közvetlenül, tudva, hogy Szeged esetében a középiskolák diákságának jelentıs része egyéb településekrıl jár be a városi intézményekbe (erre a késıbbiekben vissza fogunk térni). A tanulók száma 2001-et követıen 2005-ig emelkedett (12,52%), ezt követıen alapvetıen csökkenı irányba mutatott, végül 2011-ben 4,98%-kal volt magasabb a kiinduló 2001-es szintnél. Bár az ábra alapján a léptékek miatt egyenletesnek tőnik a gimnáziumi tanulók száma, az számítások azt mutatják, hogy a 2008-as legmagasabb tanulói létszám és a 2011-es legalacsonyabb között 9,13%-os különbség tapasztalható, ami az utolsó 3 év visszaesését tükrözi, míg korábban folyamatosan felfelé mozgott a gimnazisták száma. 41

42 A szakközépiskolai tanulók száma 2001 és 2005 között emelkedett, az ekkor regisztrált fı 19,71%-kal magasabb a 2001-esnél, tehát az emelkedés igen jelentıs tól 2008-ig visszaesésnek, 2009-ben növekedésnek, majd ben újra a csökkenésnek lehetünk tanúi a szakközépiskolások számát illetıen. A szegedi felsıoktatási intézmények igen jelentıs számú hallgatót képeznek. A Szegedi Tudományegyetem 7 egyetemi és 4 fıiskolai karán tanuló 2005-ben közel 30 ezer egyetemi hallgató, 91 alapképzési szak, 125 mesterszak, 4 osztatlan képzés, 76 szakirányú továbbképzés, illetve kiegészítı képzés közül választhat. Az intézményen belül harminchárom akkreditált iskolarendszerő felsıfokú szakképzés és 19 doktori iskola mőködik. Az egyetem oktató és tudományos kutató munkáját az intézményekben tevékenykedı fı oktató segíti, akik közül 19 akadémikus, 114 akadémiai doktor és 643 PhD fokozattal rendelkezik. Forrás: KSH-TSTAR A hallgatók száma a fenti ábra tanúsága szerint a vizsgált idıszak kezdetén jelentısen emelkedett, 2005-ben közel 15%-kal magasabb a hallgatók száma, mint 2001-ben volt tól a tendencia megfordult és jelentısen csökken 2009-ig a hallgató létszám (2009-ben 10,64%-kal kevesebb, mint 2005-ben) majd szerényen emelkedik 2010-ben és 2011-ben is. A szegedi oktatási intézményekkel az infrastruktúra fejezetben külön is foglalkozunk a késıbbiekben. Az alábbi táblázatunk a város lakosságának iskolai végzettség szerinti összetételét mutatja be. A 2011-es népszámlálás során felmérésre került a népesség iskolai végzettsége is. A kérdıív 42

43 struktúrája, illetve a feldolgozott adatok korcsoport kategóriánként vizsgálják a népesség iskolai végzettségét. Ennek megfelelıen a 10 évesnél idısebb népességre vonatkoztatva került felmérésre és kimutatásra azok száma és aránya, akik az általános iskola elsı évfolyamát sem végezték el, a 15 évesnél idısebbekre pedig azoké, akik legalább a 8 általános iskolai osztály elvégzésével bírnak. A 18 éven felüliek esetében az érettségi, míg a 25 évesnél idısebb népesség esetében a felsıfokú végzettség megléte szerepelt kérdésként. Alábbi táblázatunk ebben a megközelítésben tükrözi a releváns adatokat, oly módon, hogy párhuzamosan bemutatjuk a Csongrád megyei, Szegedi kistérségi és Szeged városi értékeket az arányok vonatkozásában. A népesség iskolai végzettség és nemek szerint, éves 15 éves 18 éves 25 éves Terület általános iskola elsı évfolyamát sem végezte el legalább általános iskola 8. évfolyam legalább érettségi egyetem, fıiskola stb. oklevéllel Szeged Szegedi kistérség férfi nı összesen férfi nı összesen férfi nı összesen férfi nı összesen éves 15 éves 18 éves 25 éves általános iskola elsı évfolyamát sem végezte el legalább általános iskola 8. évfolyam legalább érettségi egyetem, fıiskola stb. oklevéllel férfi nı összesen férfi nı összesen férfi nı összesen férfi nı összesen a megfelelı korúak százalékában 0,4 0,3 0,3 98,4 96,8 97,5 61,5 67,1 64,6 28,1 29,6 28,9 0,3 0,3 0,3 98,2 96,3 97,2 56,7 63,6 60,5 24,6 26,9 25,9 Megye 0,4 0,5 0,5 97,2 94,3 95,6 46,1 53,3 49,9 17,3 19,9 18,7 összesen Forrás: KSH Népszámlálás A táblázat adatai alapján az alábbi, fontosabb tényeket emelhetjük ki. Azok aránya, akik az általános iskola egyetlen osztályát sem végezték el nem különbözik jelentıs mértékben a megyei, kistérségi és városi szinten (0,3-0,5%). Elmondható, hogy Szegeden és térségében 2011-re minimálisra szorult vissza azon 10 évesnél idısebbek aránya, akik egyáltalán nem jártak iskolába. A legalább 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya Szegeden 97,5%, amely közel 2%-kal haladja meg a megyei szintet, míg szinte megegyezik a kistérségi értékkel. A legalább érettségivel rendelkezık aránya (64,6%) a város esetében már jelentısen meghaladja a kistérségi (60,5%), és a megyei szintet (49,9%) arányt. Megállapíthatjuk tehát, hogy ebben a kategóriákban a város jelentıs elınyben rendelkezik közvetlen és tágabb térségével szemben. 43

44 A diplomával, felsıfokú végzettséggel rendelkezık esetében a város és térsége között tapasztalt differencia szintén egyértelmően érzékelhetı. A szegedi diplomások aránya a népesség 28,9%-át teszi ki, amely 10,2%-kal haladja meg a megyei arányt. A kistérséghez viszonyítva nem ilyen kontrasztos az eltérés, a különbség mindössze 3%. Más településrıl bejáró középiskolai tanulók száma A mutató elemzésével külön foglalkozunk annak okán, hogy bemutassuk a szegedi középfokú oktatási intézmények a város határain túlmutató funkcionális szerepét. Az ismert mindenki számára, hogy az országos beiskolázású Szegedi Tudományegyetem nem csak az ország különbözı részeibıl, de a világ számos országából is jelentıs hallgatószámot vonz a városba. Alábbi ábránk szerint a szegedi középfokú oktatási intézmények is jelentıs, bár alapvetıen a szőkebb települési környezet felé mutató hatással bírnak. Forrás: KSH-TSTAR Szeged és a közvetlen térségében lévı települések közül Szeged, Hódmezıvásárhely és Makó esetében beszélhetünk bejáró diákokról a középiskolák vonatkozásában. A diagram alapján megállapítható, hogy Szeged kiemelkedik a bejáró diákok számát tekintve, azaz e területen is kiemelkedı az a funkcionális vonzóereje, mely erısíti a város térségen belül elfoglalt szerepét és helyét. A bejáró középiskolások száma 2005-ben volt a legmagasabb, ezt követıen 44

45 csökkent. A 2011-ben regisztrált fı ugyan 6,13%-kal alacsonyabb a 2005-ben jelzettnél, azonban jelentısen magasabb az idıszak elején rögzített fıs kiinduló értéknél (32,46%). Az önkormányzat 2012-re vonatkozó adatai azt mutatják, hogy a fıs teljes középiskolás létszámból jelentıs, fı (36,3%) bejáró, fı kollégista. Az általános iskolások esetében ez az arány szerényebb: fı beiratkozott diákból 593-an (6,8%) járnak be másik településrıl Szegedre tanulni. Foglalkoztatottság A Központi Statisztikai Hivatal adatai országos viszonylatban arról tanúskodnak, hogy a munkanélküliség, mint alapprobléma a 2000-es évek során egyre jelentısebben van jelen a magyar társadalom életében. A éves korcsoportra vonatkozóan rögzíthetı, hogy 2001 és 2010 között minden évben emelkedett a munkanélküliségi ráta: a 2001-es 5,7%-os adatot 2005-ben 7,2%-os, majd részben a nemzetközi gazdasági válság Magyarországot is elérı hatására 2009-ben 10,0%-os, 2010-ben 11,2%-os ráta követte. A 2011-es érték szerény mértékő csökkenést jelez (10,9%). A munkanélküliek számának és a kapcsolódó tendencia felállításának egyik legjobb támpontja a nyilvántartott álláskeresık számának nyomon követése, amelyhez az alábbi ábra nyújt segítséget. Forrás: KSH-TSTAR Ábránk jól szemlélteti egyrészt a szinte folyamatos emelkedést 2001 és 2009 között a regisztrált álláskeresık körében. A tendencia e nyolc év során mindössze egy alkalommal tört 45

46 meg, ban, ezt követıen azonban ismét minden év az álláskeresık számának emelkedését hozta. Kimagasló volt e tekintetben a 2009-es év, ekkor érte el csúcsát az elemzett idıszakban a mutató értéke. A 2009-es fıs adat 76,25%-kal haladta meg a 2001-es és 26,65%-kal a 2008-as év mutatójának értékét. Bár az utóbbi évek, 2010 és 2011 a korábbi kedvezıtlen trend megfordulását, és némi javulást mutatnak, az eddigi adatok alapján ez a kedvezı folyamat csak két évig tartott, hiszen 2012-ben ismét emelkedett a nyilvántartott álláskeresık száma, a 2011-es értékhez viszonyítva 3%-kal. Az országos adatok tehát 2008-at követıen a munkanélküliség és foglalkoztatás területén továbbra is nehézségeket jeleznek. Csongrád megyében az országos tendenciákhoz hasonló folyamatok zajlottak le. A 2001-tıl kezdıdı emelkedést 2006-ban csökkenés, majd 2007-tıl újból emelkedés követi. A csúcspont a megye esetében is 2009, amikor fı keresett bejelentett módon munkát, tehát az álláskeresık száma ebben az évben 27,6%-kal megugrott. Forrás: KSH-TSTAR A 2010-es és 2011-es évek az álláskeresık számának csökkenését hozták re az elızı évi adathoz képest 3%-kal, majd 2011-ben újabb 10,5%-kal mérséklıdött a munkakeresık száma Csongrád megyében. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat frissebb adatai azonban itt is, akárcsak országos szinten, ismét visszaesést mutatnak: 2012 végén nyilvántartott álláskeresıt regisztráltak a megyében, amely 6,63%-os emelkedést tükröz. A Szegedi kistérség adatait az alábbi ábra szemlélteti. A végbemenı folyamat megegyezik a megyei tendenciával, bár a 2009-es emelkedés még erıteljesebb: 30%-ot meghaladó mértékben lépi túl az álláskeresık száma a 2008-as szintet. A 2009-et 46

47 követı csökkenés 2010-re szerényebb a megyeinél, mintegy 1,6%-os, majd 2011-re újabb 4% ben azonban vége szakad a javuló sorozatnak: az év végén nyilvántartott álláskeresı van a térség 12 településén, ami jelentıs, 8,5%-os ugrást jelent. Forrás: KSH-TSTAR A kistérségen belül egyértelmően Szeged a legnagyobb foglalkoztató, így a munkanélküliséghez kapcsolódó problémák jelentıs része is ebben a városban fogható meg. Így az álláskeresık száma is arányait tekintve itt a legmagasabb a kistérségben, a kistérség összeshez viszonyítva súlya többnyire 80% közeli (2000: 79,4%, 2005: 79,46%, 2009: 77,77%, 2010: 77,51%). Érdemes megjegyezni, hogy Szeged népességaránya ennél mintegy 3,5%-kal magasabb (2009: 81,32%, 2010: 81,36%) a kistérségen belül. Forrás: KSH-TSTAR 47

48 A Szeged Megyei Jogú Városban lezajló munkaerı-piaci változások sem függetlenek természetesen az országos változásoktól és a nemzetközi válság jelentette hatásoktól. Itt is tanúi lehetünk, ahogyan 2009-ben jelentısen megnı az álláskeresık száma (a 2008-as adatokhoz képest 29,85%-kal), gyakorlatilag a kistérséginek megfelelı mértékben. Elmondható tehát visszatekintve az országos, megyei és kistérségi adatokra hogy Csongrád megyében az országosnál, a kistérségben és Szegeden pedig a megyeinél nagyobb mértékő volt a 2008-at követı évben az álláskeresık számának emelkedése. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján ( havi bontásban megtalálhatjuk a nyilvántartott álláskeresıkre vonatkozó legfrissebb adatokat is, jelen elemzés készítésekor a szeptemberi mutatók érhetıek el utolsóként. A 2012-es év nem mutat kedvezı változásokat: az év végi adat szerint fı regisztráltat jelez (7,93%-os emelkedés a 2011 végi adatokhoz képest), majd a szeptemberi érték (5.981 fı) jelentıs javulást mutat, de még mindig jelentısen meghaladja a 2008-as szintet. A nyilvántartott álláskeresık száma és aránya a munkavállalási korú népesség %-ában, Szegeden Álláskeresık Munkavállalási Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresık a száma az év végén, fı korú népesség, fı munkavállalási korú népesség %-ában ,99% ,63% ,69% ,00% ,86% ,70% ,19% szeptember ,47% Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A táblázat utolsó oszlopának értéke jól mutatja azt a változást, amely az állást keresık munkavállalási korú népességen belüli arányát tekintve történt az idıszakban. Egyrészt láthatjuk, hogy 2010 óta kis mértékben évrıl évre csökken a munkavállalási korú népesség a városban, másrészt, 2012-ben jelentısen emelkedik a relatív mutató értéke (meghaladva a 2009-es igen kedvezıtlen szintet), majd a 2013-as év javulást hoz e téren. 48

49 A Központi Statisztika Hivatal a Nemzeti Foglalkoztatási Hivataltól eltérı módszertan alapján méri a munkanélküliek számát. Bár a számok a módszertani eltérések miatt nem pontosan egyeznek meg az álláskeresık számával, a korosztályos összetétel miatt fontosnak találtuk e szempont vizsgálatát is. Munkanélküliek összesen Ebbıl, korcsoport szerint (fı) Arányuk az összesenhez viszonyítva (%) 14 éves és fiatalabb 0 0,00% éves 132 1,66% éves ,74% éves ,56% éves ,03% éves ,09% éves 144 1,81% éves 5 0,06% 75 éves és idısebb 4 0,05% Forrás: KSH Fontos kiemelni, hogy a munkanélküliek között számban és arányban is legtöbben a munkaerı-piacra kilépı fiatalok (20-29 évesek) vannak. İket a foglalkoztatási szempontból legaktívabbnak mondható évesek követik, így a két korcsoport együttes aránya 56,3%. Az adatok tanúsága szerint a évesek, majd az évesek szerényebb mértékben vannak kitéve a munkanélküliség veszélyének. Az állásnélküliség tartósságára utal a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresık száma mutató. A következı részben országos, megyei, kistérségi és városi szinten is áttekintjük ennek alakulását. Alábbi diagramunk szemlélteti országos szinten a tartósan állást keresık számának alakulását. Láthatjuk, amint 2002-t követıen lassan emelkedik számuk 2006-ig, majd ben az elızı éves adathoz képest 18%-os növekedés történik, melyet 2008-ban újabb, szerényebb követ. A 2009-es év kiugró értéket hoz, a 2008-as eleve magas szinthez képest 33,18%-kal ugrik meg az álláskeresık száma. Ezt követıen a 2010-es (1,9%) szerényebb, majd a 2011-es év (14,7%) jelentısebb javulást hoznak. 49

50 Forrás: KSH-TSTAR Alábbi táblázatunk azt szemlélteti, hogyan viszonyult az évek során egymáshoz a tartós álláskeresık és az összes nyilvántartott álláskeresı száma országos szinten. Megállapítható, hogy 2007 mellett a kritikusnak nevezhetı 2009-es és 2010-es évben volt a tartósan állás nélkül maradók aránya a legmagasabb az álláskeresık között. Nyilvántartott 180 napon túli 180 napon túli Idıszak álláskeresık száma nyilvántartott nyilvántartott összesen álláskeresık száma álláskeresık aránya az Magyarországon (fı) Magyarországon (fı) álláskeresıkön belül (%) év ,55% év ,52% év ,24% év ,91% év ,02% év ,43% év ,98% év ,51% év ,76% év ,38% év ,53% év ,90% Forrás: KSH-TSTAR Csongrád megye esetében is táblázatos módon szemléltetjük a 180 napnál tartósabban állást keresık számának alakulását, valamint számuk viszonyulását az összes álláskeresıhöz 50

51 képest. Megállapítható, hogy a megyében a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresık aránya tendenciózusan alacsonyabb az országos szintnél. Ugyanakkor a 2009-es csúcs itt is jelentkezik, mely ben kedvezı irányba mozdul el. Nyilvántartott álláskeresık száma összesen Csongrád megyében (fı) 180 napon túli nyilvántartott álláskeresık száma összesen Csongrád megyében (fı) 180 napon túli nyilvántartott álláskeresık aránya az álláskeresıkön belül (%) év ,57% év ,32% év ,52% év ,92% év ,80% év ,15% év ,46% év ,18% év ,07% év ,46% év ,75% év ,62% Forrás: KSH-TSTAR A Szegedi kistérség (lásd táblázatunkat alább) esetében a vizsgált idıszak elején magasabb volt a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresık aránya az álláskeresık között, mint azt korábban Csongrád megye esetében láthattuk. Ez a tendencia azonban megfordul és a kistérségi adatok 2004-et követıen már kedvezıbbek a megyeinél ben az álláskeresık 48%-a volt 180 napnál régebben regisztrált a Szegedi kistérségben, míg Csongrád megye esetében ez az arány 51% volt. A 2009-et követı javulás is erıteljesebben éreztette hatását a kistérség szintjén. 51

52 Idıszak Nyilvántartott álláskeresık száma összesen Szegedi kistérségben (fı) 180 napon túli nyilvántartott álláskeresık száma összesen Szegedi kistérségben (fı) 180 napon túli nyilvántartott álláskeresık aránya az álláskeresıkön belül (%) év ,76% év ,46% év ,37% év ,74% év ,91% év ,98% év ,71% év ,61% év ,78% év ,10% év ,70% év ,85% Forrás: KSH-TSTAR Szeged városa esetében a vizsgált évek többségében hasonló a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresık aránya az álláskeresıkön belül a kistérség esetében tapasztaltakhoz. Az eltérések nem jelentısek, elıjelük is változó ben az arány gyakorlatilag megegyezik a két területi szinten, ezt követıen azonban Szegeden némileg lassabb és szerényebb a javulás mértéke. Idıszak Nyilvántartott álláskeresık száma összesen Szegeden (fı) 180 napon túli nyilvántartott álláskeresık száma összesen Szegeden (fı) 180 napon túli nyilvántartott álláskeresık aránya az álláskeresıkön belül (%) év ,25% év ,51% év ,59% év ,03% év ,05% év ,86% év ,20% év ,62% év ,95% év ,07% év ,29% év ,38% Forrás: KSH-TSTAR 52

53 Forrás: KSH-TSTAR Térbeli-társadalmi rétegzıdés Szegeden Az Antiszegregációs Tervet Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése 515/2008. (IX. 26.) Kgy. számú határozatával fogadta el. Az Antiszegregációs Terv elsısorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlıségi problémák meglétét a városban. Szegeden két szegregáltnak minısülı terület van, az Árpa utcai (kiskundorozsmai), és a Cserepes sori (alsóvárosi) szegregátum. Az Antiszegregációs Terv évben felülvizsgálatra került, és Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése a 189/2013. (IV.12.) Kgy. sz. határozatával a dokumentum vonatkozásában az eltelt idıre tekintettel megállapításokat fogalmazott meg, és teendıkrıl határozott. A között tervezett beavatkozások célja az volt, hogy csökkenjen a szegregáltnak minısülı lakókörnyezet szegregáltsági foka, azaz az alacsony státuszú lakosok magas koncentrációja lehetıség szerint közelítsen a városi átlaghoz. Ugyanakkor a beavatkozások következményeként a város más területein, illetve más településeken (pl. városkörnyéki falvak) ne növekedjen az alacsony státuszú népesség koncentrációja, és ne alakuljon ki új szegregátum a szegedi szegregált területrészek felszámolása, megszüntetése révén. Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése Egészségügyi és Szociális Bizottsága az Antiszegregációs terv felülvizsgálata során megállapította, hogy a kérdések sokfélesége, és ezáltal az érintettek magas száma miatt célszerő az egyes problémaköröket egyenként 53

54 megvizsgálni. A /2013. (IV. 10.) Eü. Szoc. Biz. sz. határozata tartalmazza, hogy a Bizottság elnöke és a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az Antiszegregációs programban megfogalmazott, és egyéb ide kapcsolódó problémakörök tárgyalására dolgozzon ki ütemtervet (elsıként a kiskundorozsmai szegregátumot illetıen). Az ütemterv alapján több alkalommal történt megbeszélés, melyek a tapasztalatok alapján nagyon hasznosak, mivel az egyes szakirodák és érintettek átfogó képet kapnak a problémákról, és újabb megoldási lehetıségek felvetésére is sor kerülhet. Amint a terv is fogalmaz, a szegregálódott területek részleges vagy ad-hoc beavatkozásokkal nem kezelhetıek. E területeken területi alapú beavatkozásokat kell tervezni, amelynek elsıdleges eszköze az egy helyszínre költöztetett alacsony státuszú népesség szétköltöztetése, a területi koncentráció csökkentése, magasabb státuszú csoportok területre vonzása. A tervezett intézkedéseket össze kell hangolni a Települési és Közoktatási Esélyegyenlıségi Tervvel, amelynek feladata, hogy biztosítsa a város minden lakójának az oktatási esélyegyenlıséget, valamint az infrastruktúrákhoz és a közszolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférést. Az Antiszegregációs terv az alábbi témákhoz kapcsolódóan határozza meg a között tervezett beavatkozásokat: Oktatási integráció: A város az oktatás területén az oktatási szervek, civilszervezetek elismerését váltotta ki, és az országban példa értékő módon valósította meg a hátrányos helyzető (HH) és halmozottan hátrányos helyzető (HHH) gyermekek általános iskolai nevelése, oktatása érdekében történı deszegregációs törekvéseit. E folyamat egyik fontos lépése volt a Móra Ferenc Általános Iskola megszüntetése, amely bezárásáig Szeged városának leginkább szegregáló intézménye volt. Az intézményben kifejezetten magas volt a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek létszáma, arányuk meghaladta az 50 %-ot. Az itt tanuló gyermekek érdekében az intézkedés révén 156 tanuló más intézményekbe történı áthelyezésérıl kellett gondoskodni. A dokumentum külön foglalkozik a Sajátos nevelési igényő (SNI) tanulók helyzetével és a beiskolázási körzetek megfelelı kialakításával. 54

55 Lakhatási és mobilizációs integrációs program Szeged két szegregált területén legfontosabb a lakhatási problémák megoldása, ez az önkormányzat egyik legfontosabb feladata. A lakhatási integráció célja a rossz minıségő lakásállomány korszerősítése, illetve felszámolása, az ott élık integrálása: - magasabb komfortfokozatú, egészségesebb bérlakások biztosítása, - lakókörnyezet rehabilitációja, életminıség javítása, - támogatás lakástulajdonhoz való jutáshoz. A meglévı rossz állapotú lakásokat és környezetüket ahol lehetséges rehabilitálni kell. Segíteni kell a fiatalokat saját otthon kialakításában, illetve ahol ennek megvalósítására csekély esély van, az önkormányzatnak biztosítania kell bérlakások elérését. A lakhatási integrációs program célja, hogy a szegregátumok lakhatási körülményei közelítsenek a városi átlaghoz a lakások komfortosságának növelését lehetıvé tevı infrastrukturális fejlesztések és a lakókörnyezet rehabilitációja révén. Mobilizációs Intézkedési Terv Az Önkormányzat a Cserepes sori szegregátummal kapcsolatban annak felszámolását tőzte ki célul hosszú távon (20 év alatt). Emellett a dokumentum rögzíti, hogy az erıforrások keretében folyamatosan figyelemmel kíséri az EU-s, országos, regionális pályázatokat és civil szervezetekkel együttmőködve partnerség keretében a szegregátum körülményeinek javítására fordítja azokat. A Kiskundorozsmai szegregátum kapcsán az Önkormányzat hosszú távon a szegregátum területének rehabilitációját és státuszának emelését tőzte ki célul az anti-szegregációs tervben. Mindkét területtel kapcsolatban rögzítésre került, hogy a szegregátum sem területében sem létszámában nem növekedhet. Ennek érdekében az Önkormányzat illetékes szakirodája elkészítette a terület átsorolását szerkezeti terv változtatás keretében. Az anti-szegregációs terv a Tervezett rövid-, közép- és hosszútávú beavatkozások címő fejezetében meghatározza azon konkrét intézkedések körét, melyeket rövid távon (1 éven belül), közép távon (3 éven belül), illetve hosszú távon (6 éven belül) tervez megvalósítani. 55

56 Települési identitást erısítı tényezık Városunk mai szellemi arculata több évszázados történelmi fejlıdés eredményeként alakult ki. A meghatározó évszám a kultúra területén is 1879, hiszen a Víz, bár számos értékes folyamatot "mosott el", egyben a huszadik század kezdetét is jelentette Szegednek tól 1948-ig a bıkező mecenatúra-rendszerek és az egyre erısödı társadalmi önszervezıdés eredményeként lényegében minden kiépült és megszervezıdött városunkban, ami igazi európai várossá tette szőkebb pátriánkat: monumentális kıszínház, professzionális hangversenyélet, értékes városi könyvtár, folyamatosan gyarapodó múzeum, színes és plurális helyi sajtó, a köz- és felsıoktatás teljes struktúrája; és nem utolsósorban a szegedi társadalom minden rétegét, foglalkozási és vagyoni ágazatát átfogó egyesületi élet, amely lényegében saját erejébıl teremtette meg intézményeit: a klubokat, mővelıdési házakat, munkásotthonokat, egyleti székházakat. Ebben az idıben a Kolozsvárról áttelepült egyetem és a klébelsbergi kultúrpolitika igazi szellemi központtá tették a várost. Hont Ferenc (1931-ben kísérleti elıadásokkal) elindította a Dóm téri Szabadtéri Játékokat. A Szegedi Fiatalok Mővészeti Kollégiumának szellemi kisugárzó ereje és Szent-Györgyi Albert Nobel-díja világszerte ismertté tették Szeged nevét után az addigi szerves fejlıdés megtorpant. Évekig nem volt operatársulat, a felsıoktatás erıs presszió alatt mőködhetett csak, szinte valamennyi önszervezıdı közösség felszámolódott. A továbbfejlıdés elsı jelei csak az ötvenes évek második felében mutatkoztak: ekkor bıvült két új szárnnyal a Móra Ferenc Múzeum, ekkor jött Szegedre Vaszy Viktor, újra indultak a Szegedi Szabadtéri Játékok, megnyílt a Kamaraszínház és a múzeum képtára a Horváth Mihály utcában, önállósult az Orvostudományi Egyetem. Ma az elıadó-mővészet iránt érdeklıdık a Szegedi Nemzeti Színház közelmúltban korszerősítésen átesett két színházában nézhetnek prózai, opera és más zenés mőfajú darabokat, itt mőködik kvázi tagozatként a Szegedi Kortárs Balett. A Szimfonikus Zenekar részben a Filharmóniával, részben más szervezetekkel együttmőködve szolgálja Szeged komolyzenei életét, emellett ellátja a Szegedi Nemzeti Színház operajátszásával összefüggı zenekari feladatokat ben a valamikori Korzó Mozi épületében került elhelyezésre, ezzel megszületett a Korzó Zeneház, 56

57 amely a zenekar székháza, próbahelye és mintegy 150 fı befogadására alkalmas kamara koncertterem. A Kövér Béla Bábszínház a legfiatalabb generációnak nyújt szórakozást és színházi élményt. Közelmúltbeli felújításával egyidıben bıvült is, a színházi termén túl immár kamaraterme is van. A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár több, mint 800 ezer dokumentumával, a központi épületén túl 13 fiókkönyvtárával az ország legjelentısebb közkönyvtárainak egyike. Az önkormányzat fenntartásában mőködı közmővelıdési könyvtár, dokumentumállományára és a benne folyó szakmai munkára való tekintettel nyilvános könyvtári ellátást végzı könyvtár óta megyei könyvtári hálózati központ, megyei könyvtár. A város kiemelkedı tárgyi, írásos és egyéb emlékeinek védelmérıl, illetve a nemzeti és az egyetemes kultúra elemeinek megırzésérıl, tudományos feldolgozásáról a Móra Ferenc Múzeum gondoskodik január 1-jétıl az önkormányzat fenntartásába került. Az önkormányzat intézményfenntartó felelıssége nıtt, ám a múzeum feladata, győjtıköre és bemutató-tevékenysége nem változott; továbbra is végzi a múzeumok klasszikus feladatait, bemutatja környezetünk és az ország-világ kincseit. A muzeális emlékek és győjtemények több épületben elhelyezve (Közmővelıdési Palota, Fekete Ház, Vármúzeum, Kass Galéria stb.) adnak képet Szeged múltjáról, múlt és jelenbeli kulturális és történeti értékeirıl. A város közgyőjteményi intézményhálózata teljes azzal, hogy az önkormányzat fenntartásában lévı intézményeken túl az egyetemi József Attila Tanulmányi és Információs Központ (JATIK) megépülésével új helyszínnel gyarapodott a magas szintő könyvtári szolgáltatás, továbbá Szeged gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, mőszaki, mővelıdési vagy egyéb szempontból jelentıs történeti értékő iratait a január 1-jei hatállyal az állam fenntartásában került Csongrád Megyei Levéltár ırzi. Az ország egyik legszebb mozi épületében mőködik a Belvárosi Mozi, a Szeged Plázában pedig nagy multiplex moziban szórakozhatnak a szegediek. A több mint 40 hektáros területen mőködı, Pro Natura díjas Szegedi Vadaspark ma már évente több mint 120 ezer látogatót fogad. Az Egyetemi Füvészkerttel sajátos intézményei a város közmővelıdési életének. Jelentıs szerepük van mind az iskolás-korú, mind a felnıtt lakosság természetvédelmi és mentális nevelésében, továbbá a természettudományos kultúra fejlesztésében. Az önkormányzat által fenntartott és mőködtetett közmővelıdési intézményhálózat talán a legszélesebb körő a vidéki városok tekintetében. Van önálló intézménye a kifejezetten 57

58 gyermekkorúaknak (5-12/14 évesek) és külön a fiatal korosztálynak (a Szent-Györgyi Albert Agóra keretében a Százszorszép Gyermekház, illetve az Ifjúsági Ház Rendezvényközpont), a város mővelıdési ház hálózata pedig magában foglal nyolc városrészi mővelıdési házat. Az elmúlt 10 évben e hálózat mővelıdési házai közül háromnak a régi épülete helyett a kor elvárásainak megfelelı újat építettünk, a többi pedig teljes felújításra került augusztusában megnyitottuk magyar szecesszió egyik legszebb épületében, a Reök-palotában a Regionális Összmővészeti Központot (REÖK). A központ alapvetıen a képzımővészeti kiállítóhely szerepét hivatott betölteni, azonban mind épületi adottságai, mind munkatársai szakmai elhivatottsága alapján jelentıs közmővelıdési szerepet is felvállal. Megújult a generális felújításon átesett Szegedi Ifjúsági Ház decemberében megnyitotta kapuit az országos agóra pólus projekt keretében felépült Szent-Györgyi Albert Agóra, amely azon túl, hogy szakmai egységeként magába integrálta, s ezzel új, korszerő környezetbe helyezte a Százszorszép Gyermekházat, az Informatika Történeti Kiállítás, az Informatórium és a Biotechnológiai Látványlabor mőködtetésével a természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentısebb központja, egyben Szeged legnagyobb közmővelıdési intézménye lett. Szeged igazi fesztiválváros. Tavasztól késı ıszig tartó színes és gazdag programjaival (Szegedi Szabadtéri Játékok, THEALTER fesztivál) egyrészt a város lakóinak, másrészt az idelátogatóknak kínál folyamatosan változatos programokat. Civil szervezetek Szegeden Szegeden, a Bíróság nyilvántartása szerint civil szervezet mőködik. Ez a szám tartalmazza a bejegyzett, bejelentés, vagy jogerıs határozat alapján módosított szervezeteket és nem tartalmazza a felfüggesztett, hatályon kívül helyezett és törölt szervezeteket. Szegedi civil szervezetek típus szerinti besorolás alapján Típus szerinti besorolás Számuk Alapítvány 115 Társadalmi szervezet 175 Összesen 290 Forrás: 58

59 Típusuk szerint a bírósági besorolás alapján 115 alapítvány és 175 társadalmi szervezetet tudunk azonosítani a városban. Szegedi civil szervezetek cél szerinti besorolás alapján Cél szerinti besorolás Számuk Egészségügyi 100 Érdekvédelem, érdekképviselet 0 Foglalkoztatási csoportokat összefogó 11 Jogvédı 4 Környezetvédelmi 32 Közbiztonság-védelmi 0 Kulturális 248 kutatási 51 Nemzetközi 7 Oktatási 174 Polgári védelem 0 Polgári védelmi, tőzoltási 5 Politikai 3 Sport 281 Szabadidıs és hobbitevékenység 52 Szakmai, gazdasági érdekképviseleti 77 Szociális 133 Településfejlesztési 16 Egyéb 380 Nincs adat 12 Összesen Forrás: A Szegeden mőködı civil szervezetek száma, összevetve más nagyvárosok adataival (Debrecen: 1.715, Miskolc: 1.583, Pécs: 1.617) átlagosnak, illetve a lakosság számához viszonyítva arányosnak mondható. Ugyancsak a fenti városokkal való összevetés alapján azt is megállapíthatjuk, hogy Szegeden a kutatási területen mőködı szervezetek (51 darab) jelentısebb számban vannak jelen (Pécs: 19, Miskolc: 23, Debrecen: 32), mint a többi településen. Ez elmondható a környezetvédelem esetében is, hiszen a jelentısen népesebb Debrecenben mindössze eggyel több, míg Miskolcon jóval kevesebb (20) ilyen szervezet mőködik. A civil szervezetek célja alapján történt besorolása alapján láthatjuk, hogy magas azon szervezetek száma, melyek az egyéb kategóriába tartoznak (380 59

60 darab, 23,96%), így tevékenységük céljáról nincs pontosabb információnk. Ezen túl a legtöbb szervezet összesen 281 (17,71%) a sport területén tevékenykedik. Magas számban képviseltetik magukat a kulturális területen tevékenykedı civil szervezetek: számuk 248, amely az összes szervezet 15,63%-a. Az oktatási céllal mőködı szervezetek száma 174 (10,97%), a szociális céllal mőködıké 133 (8,39%), míg az egészségügyi területen tevékenykedıké 100 (6,30%). A szakmai, gazdasági érdekképviseleti szervezetek 77-en (4,86%) vannak jelen Szegeden, és a már említett kutatási célú szervezetek 51-en (3,22%), szinte azonos arányban a szabadidıs és hobbitevékenységet folytató szervezetekkel (52 darab). Fontos kiemelni, hogy a környezetvédelmi vonalon tevékenykedı civileknek is igen erıs bázisa van a városban, illetve, a település földrajzi helyzetébıl adódóan, a nemzetközi céllal létrejött szervezetek is képviseltetik magukat kisebb számban. Szeged városát színes nemzetiségi-kulturális élet jellemzi. A Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása 1996-ban alakult. Alapítói: a szegedi német, szlovák, görög és román önkormányzatok voltak. Történetének elsı tíz éve alatt a Nemzetiségek Háza egy többfunkciós, speciális nemzetiségi, közmővelıdési intézménnyé vált. Az elmúlt idıszak legnagyobb eredménye, hogy a közös munka révén a nemzetiségek bekerültek Szeged kulturális vérkeringésébe. A Nemzetiségek Háza teret ad azon nemzetiségek, kisebbségek programjainak is, amelyek nem bírnak önkormányzattal vagy civil formulával (arab, latin-amerikai, mongol, vietnami). A szegedi szerb és román önkormányzatok is bonyolítanak le különbözı mővelıdési alkalmakat az intézményben. Budapest után Csongrád megye székhelyén van a legtöbb nemzetiségi önkormányzat, de számtalan egyesület, civil szervezıdés is mőködik ezek mellett. Szeged méltán lehet büszke nemzetiségi politikájára, hiszen ilyen típusú kezdeményezéssel nem találkozni Magyarországon, de Kelet-Európában sem. A Társuláshoz késıbb csatlakoztak a szegedi ukrán, lengyel, örmény, horvát, majd legvégül a bolgár önkormányzatok is. Idıközben a Szegedi Román Kisebbségi Önkormányzat - a tudományos munkát elıtérbe helyezve - áttette székhelyét a tanárképzı fıiskolán mőködı román tanszékre. A Társulást akkor alkotó hat önkormányzat részvételével 2000-ben jött létre a Szegedi Nemzetiségi Szövetség azzal a céllal, hogy a Szegeden és Csongrád megyében mőködı nemzeti kisebbségi csoportokat (nemzetiségi önkormányzatok, nemzetiségi egyesületek, valamint jogi személyiséggel nem bíró nemzetiségi csoportok) összefogja, 60

61 koordinálja. Az alapítók: a szegedi német, szlovák, lengyel, ukrán, örmény, görög önkormányzatok. A szövetség elsıdleges célkitőzései között szerepelt, hogy a szegedi nemzetiségek a kiemelten közhasznú civil szférában is képviseltetve legyenek. A társulás és a szövetség kiemelt feladatai többek között: a régióban diaszpórában élı kisebbségek ösztönzése: önazonosságuk, történelmi hagyományaik, tárgyi és szellemi kultúrájuk, nyelvük megırzésére, ápolására, átörökítésére, fejlesztésére. Magyarországi, ezen belül fıleg Csongrád megye kisebbsége kultúrájának és értékeinek bemutatása, megismerése, megismertetése. A kisebbségek, a régió és vonzáskörzete harmonikus kapcsolatának elısegítése. A Társulás és a Szövetség szoros kapcsolatban van az országos kisebbségi önkormányzatokkal, együttmőködik más helyi, regionális és országos kisebbségi szervezetekkel. Széleskörő és közvetlen nemzetközi kapcsolatot tart fenn és épít ki külföldianyaországi kulturális szervezetekkel is ban a szerb és a horvát önkormányzat, valamint több szegedi nemzetiségi civil szervezet képviselıje, és több magánember is csatlakozott a szövetséghez. Szeged a Szeged-Csanádi Egyházmegye központjaként vallási központ is. Az Egyházmegye területén számos szerzetesrend mőködik, közülük Szegeden kiemelendık a ferencesek, a jezsuiták, a piaristák valamint a minoriták. Nıi szerzetesrendek közül a Szegedi Iskolanıvérek, a Szent Szív Társaság és az Isteni Üdvözítı Nıvérei rendek. A városban több református egyházközség mőködik, melyek a város oktatási- és kulturális életében is meghatározó szerepet vállalnak. A Szegedi Zsidó Hitközség tagjai folyamatosan ápolják hitéleti tradícióikat. Az idén 110 éves Új Zsinagóga, valamint a 170 éve felavatott Régi Zsinagóga Szeged meghatározó kulturális helyszínei. Fentieken túl természetesen Szegeden a kisegyházak is képviseltetik magukat, számukról azonban kimutatás nem készül. Szegeden kiemelkedıen sok a sportlétesítmény, mivel szintén a több ezer huszonéves fiatal sportolási igényeit ki kell elégíteni. Emiatt sok a sporttevékenységgel mőködı társadalmi szervezet, akik a komoly sportkomplexumokban találnak teret tevékenységüknek. A kistérségekben, szinte valamennyi településen megtalálhatók a helyi horgász-vadász egyesületek, a bőnmegelızés céljára létrehozott polgárır szervezetek, a tőzoltó egyesületek. Ezek a horgász-vadász szervezetek gyakran környezetvédelmi feladatot és tevékenységet is ellátnak, szervezeteik gyakran több mint száz egyesületi taggal mőködnek, hiszen számtalan 61

62 hobbi horgász van a megyében, a folyók melletti településeken. A polgárır szervezetek nagy segítséget jelentenek a közbiztonsági szervezeteknek, mivel kisebb településeken besegítenek a betörık, és erıszakos bőnelkövetık közrekerítésében. Egyes települési nagyrendezvényeken is a rendezık között találhatók a polgárırök. A megye kisebb településein erıs mezıgazdasági tevékenység folyik, emiatt valamennyi településen megtalálhatóak a gazdakörök, mezıgazdasággal kapcsolatos célra létrehozott szervezetek. Ezek a csoportok érdekvédelmi célokkal, a gazdák helyi lehetıségeinek bıvítésért, piacszerzés végett alakulnak. Valamennyi településen megtalálhatók az idıseket magukba foglaló nyugdíjas egyesületek, akik tagjaik részére rendezvényeket, ünnepségeket szerveznek településükön, gyakran a helyi hagyományápolásból is kiveszik a részüket. A településeken a társadalmi szervezetek fontos szerepet töltenek be a települések fejlıdésében, karitatív kezdeményezésekben, a közjót ellátó feladatok elvégzésében, esélyegyenlıség biztosításában. Önkormányzati fenntartású kulturális intézményrendszerünk Az önkormányzat fenntartásában az alábbi kulturális intézmények mőködnek: Szegedi Nemzeti Színház (a Kamaraszínházzal) Szegedi Szabadtéri Játékok Regionális Összmővészeti Központ a Reök-palotában (többfunkciós, elsısorban kortárs képtár) Szegedi Szimfonikus Zenekar Kövér Béla Bábszínház Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (13 fiókkönyvtárral) Móra Ferenc Múzeum és Fekete-ház Szent-Györgyi Albert Agóra Szegedi Ifjúsági Ház Mővelıdési házaink hálózata (8 mővelıdési házból) Szegedi Vadaspark 62

63 Nem intézményhez kötött kulturális területek Irodalmi élet: Szeged kulturális életében az irodalomnak mindig kiemelkedı szerep jutott. Az irodalmi életet több nemzedék jelenléte és mőfaji sokszínőség jellemzi. Komoly értékeket képviselı irodalmi folyóiratok a Tiszatáj, a Szeged, a Kincskeresı. Az Ünnepi Könyvhét szegedi napján bemutatkoznak azok a szegedi alkotók, akiknek az elmúlt évben könyve jelent meg. Nagy múltú irodalmi társaságok mőködnek. Zenei élet: Szeged kulturális életének egyik legjelentısebb ága a zene. Mind a hivatásos, mind az amatır terület (komoly- és könnyőzenében egyaránt) nemzetközi hírnevő muzsikusokat adott az országnak. A szegedi komolyzenei koncertszervezı tevékenység nagyobb részét, szoros együttmőködésben a Szegedi Szimfonikus Zenekarral, a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. látja el. Más szegedi zenekarok az SZTE Vántus István Gyakorló Zenemővészeti Szakközépiskola, az SZTE Zenemővészeti Kar programjaikat maguk szervezik. A zenei képzés igen magas színvonalú. A városban, amely 2013-ban ünnepli kórusmozgalma fennállásának 150. évfordulóját, mintegy 50 kórus mőködik, közülük nem egy a legmagasabb koncertkórus minısítéssel rendelkezik. Minden év májusában megrendezésre kerül az Egyházzenei Hónap rendezvénysorozat. Ennek keretén belül Szeged szinte valamennyi temploma helyszínt biztosít a mővészeknek, hogy az eredetileg egyházi helyszínen elıadandó mőveket a méltó akusztikai környezetben szólaltassák meg tól újdonsággal bıvült a rendezvény, Szeged város felkérésére valamely kórus számára egy zeneszerzı új egyházi mővet ír. Nyaranta megrendezésre kerül a városháza udvarán a Muzsikáló Udvar programsorozat. A kivételes atmoszférájú helyen igényes nyáresti szórakozást nyújtanak a klasszikus zenei, a népzenei, világzenei és jazz mőfajú koncertek. Országos jelentıségő a Vántus István Kortárszenei napok, amelynek keretében a fiatal, még kevésbé ismert, de tehetséges elıadók, zeneszerzık is lehetıséget kapnak a bemutatkozásra. Képzımővészeti élet: A város képzımővészeti életének alapját a Tömörkény István Mővészeti Szakközépiskola és a Juhász Gyula Tanárképzı Fıiskola Rajz és Mővészettörténeti Tanszéke jelentik. Egyrészt a szegedi alkotók többsége ezekben az intézményekben tanít, másrészt innen kerül ki azok az egyéniségek többsége, akik a késıbbiekben Szegeden folytatják mővészi munkásságukat. Az önkormányzat feladatának tekinti az országos, biennálé jelleggel mőködı Fesztivál Tárlatok támogatását és 63

64 megrendezését (Szegedi Nyári Tárlat, Táblaképfestészeti Biennálé kiállításai), grafikai mővésztelep szervezését. Alternatív színházi mozgalom: Az alternatív színházi törekvéseket elsısorban a MASZK Egyesület fogja össze. A nyári fesztiválhoz kapcsolódva 1992 óta rendezik meg a Thealter Fesztivált, a Szabad Színházak Nemzetközi Találkozóját, amely Közép-Európa egyik jelentıs fesztiváljává vált. Folklór: A népi kultúra megırzése és újjáalkotása Szegeden a néptánc, népzene, népi díszítı- és ábrázoló mővészet terén hosszú idı óta színvonalas eredményeket mutat. A város óriási kincsekkel rendelkezik a szellemi néprajz területén, melyet olyan nevek fémjeleznek, mint Bálint Sándoré. Kétévente rendezik meg a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivált, a váltó években pedig a hazai néptáncegyüttesek szakmai fesztiválját, amely 1998-ban megkapta a jogot arra, hogy használhassa a magyar néptánckutatás klasszikusának és a magyar néptánc mozgalom legjelentısebb alakjának, Martin Györgynek a nevét. Ma a testnevelés és sport mint társadalomformáló eszköz megkülönböztetett figyelmet élvez mindennapjainkban. A sport a várospolitika szerves részét alkotja, mivel városunkban hagyományosan olyan értékteremtı szereppel bír, amelyre joggal lehetünk büszkék. Ezen sportértékek megtartása céljából az önkormányzat évrıl évre nagy hangsúlyt fektet az élsport megtartására, az utánpótlás-nevelés kiszélesítésére, az iskolai testnevelés és diáksport fejlesztésére, a szabadidısport elıremozdítására, valamint a fogyatékkal élık sportjának szinten tartására. A szegedi polgárokhoz minden évben házhoz jönnek a hazai és nemzetközi sportesemények. Az önkormányzat jelentıs erıket mozgat és komoly anyagiakat fordít arra, hogy világesemények megrendezését tudhassa magáénak a város. Így megrendezésre került az elmúlt idıszakban többek között az olimpiai kvalifikációs Kajak-kenu Világbajnokság, Sárkányhajó Világbajnokság, A Kategóriás Világranglista Teke Verseny, Egyetemi Evezıs Világbajnokság, Vitorlázórepülı Világbajnokság, Egyetemi Fallabda Világbajnokság. Az önkormányzat sporttal foglalkozó szakbizottsága olyan önkormányzati elosztási alapelveket állított fel, amely révén behatárolhatóvá, kiszámíthatóvá és ellenırizhetıvé váltak a város sportjával kapcsolatos önkormányzati elképzelések és feladatok megvalósítása. A bizottság évente sportszervezet részére nyújt támogatást, hozzájárulva mőködésükhöz, a fiatalok versenyeztetéséhez. 64

65 A meglévı önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények, közterületi sportpályák és játszóterek egy része - több évre elıre mutató koncepció alapján - folyamatosan megújul, rendszeres karbantartásukkal biztosítva a minél szélesebb körő kihasználtságot. A Városi Sportigazgatóság átalakítása július 1-jével összevonásra került a Szegedi Fürdık Kft. és a Városi Sportigazgatóság. A fúzió eredményeképpen létrejött Szegedi Sport és Fürdık Kft. jelenleg 16 sport- és fürdılétesítmény üzemeltetését látja el, ezzel Magyarország második legnagyobb sportlétesítmény fenntartója. A Kft. feladata a kezelésében lévı sportlétesítmények (pl. Városi Sportuszoda, Városi Sportcsarnok, Városi Stadion, Kisstadion, Városi Mőjégpálya, Kisstadion, Móricz tornaterem, kiskundorozsmai sportpálya, Játékok kertje) üzemeltetése, nemzetközi, országos és helyi kulturális- és sportrendezvények szervezése, a városi diákolimpia versenyeinek megrendezése, koordinálása. Továbbá szervezi és bonyolítja a nagy tömegeket megmozgató rendezvények; Szeged város lakosságának egészséges életmódja érdekében az utcai futófesztiválokkal, olimpiai ötpróbákkal, KM túrákkal biztosítja a könnyen elérhetı szabadidıs sportolási lehetıségeket. Élsport Szeged városa a sporton keresztül is jól ismert mind az országban, mind a nemzetközi sportéletben. A város élcsapatai (férfi kézilabda, férfi vízilabda, férfi kosárlabda) és egyéni sportolói (kajak, kenu, teke, úszás, súlyemelés, búvárúszás) a nemzetközi porondokon rendszeresen jelennek meg eredményeikkel. Az élsport támogatása nem kötelezı feladata az önkormányzatnak, azonban mindenki tudja, hogy e támogatás nélkül jelentıs mértékben csökkenhet az eredményesség. Az olimpiai sportágak, az olimpikonok külön figyelmet kapnak, megbecsülésük több formájával találkozhatunk. A fent említett sportágak a város széles rétegének nyújtanak rendszeres szórakozást, a szurkolók hétvégenként megtöltik a sportlétesítményeket. Egyesületi utánpótlás-nevelés A Polgármesteri Hivatalban számon tartott sportszervezetek száma minden évben száz körül mozog. Ezekben az amatır sportszervezetekben folyó utánpótlás-nevelı munka a város 65

66 fiataljainak széles tömegeit foglalkoztatja, a 6-18 év közöttiek száma 5000 fı körül mozog. A mőhelyekben számtalan tehetség bontogatja szárnyait, akik hazai és nemzetközi versenyeken, válogatott mérkızéseken képviselik városunkat és állnak dobogóra a legtöbbször. Számukra biztosított, hogy tehetségük kibontakoztatása révén magyar bajnokok, világversenyeken és az olimpián helyezettek lehessenek. Iskolai és diáksport Az Ifjúsági és Sportbizottság által kiírt pályázatok ösztönzı hatására mára látható, hogy számos sportszervezet és oktatási intézmény között született együttmőködési megállapodás. Az iskolák számára a város által biztosított úszásoktatás térítésmentes használatával minden szegedi gyermek számára biztosított az úszás mozgás alapszintő elsajátítása. A Városi Mőjégpálya tanórai keretek között történı kedvezményes használata szintén népszerő az iskolák körében. E lehetıségek a rendszeres mozgás megszerettetését segítik elı az iskolás korúak körében. A gyengébb adottságokkal bíró gyermekek számára órarendbe beépített gyógyúszás és gyógytorna biztosít lehetıséget a fizikai fejlıdésükre. Egyetemi sport Szeged Önkormányzata és a Szegedi Tudományegyetem között évekkel korábban született együttmőködési megállapodás alapjai a sport területén is érvényesek. A volt laktanya területén megvalósult infrastruktúra-fejlesztéseknek köszönhetıen megteremtették a széles tömegbázison alapuló egyetemi szabadidısport rendszerét (12 szakosztályt mőködtetve), mellette mára újra fejlesztették a minıségi egyetemi sportot. A város a nemzetközi sportprogramok megrendezésének jelentıs támogatásával járul hozzá az egyetemi sport népszerősítéséhez. Fogyatékkal élık sportja A testi-, szellemi- és értelmi fogyatékkal élık sport jellegő tevékenysége elsısorban egészségügyi intézményekben zajlik, rehabilitációs jelleggel. A sportszervezetekben a tehetségek, elenyészı létszámuk ellenére (15 fı regisztrált) kiemelkedıen teljesítenek a versenysport területén, paralimpikonjaink az atlétika és boccia sportágakban képviselik városunkat a világ minden táján. 66

67 Szabadidısport Szeged város játszótereinek és dühöngıinek rehabilitációja folyamatos. A játszóterek és sportpályák rekonstrukciós programja több éves ütemterv alapján valósul meg. A meglévı játszóterek korszerősítése mellett újak is épülnek önkormányzati segítséggel. Számos helyen találhatók rongálás-biztos erıfejlesztı gépek, melyek az idısebb korosztály számára nyitnak új lehetıséget. A Játékok kertje az extrém sportok otthona, melynek megújulása vonzza e sportágak (BMX, gördeszka) kedvelıit. A kerékpáros fogadócentrum egy újabb sportág számára nyújt kedvezı feltételeket. A felújított görkorcsolya-pálya mind a lakossági, mind a versenysport számára megfelelı mozgáslehetıséget biztosít. Városunkban jelentısen nıtt a kerékpárutak hossza, a B+R kerékpártárolók átadásával ösztönzi a lakosságot a hosszabb túrákra. A sportban rejlı értékeket minden településnek ırizni és fejleszteni szükséges. Mindenki felelıssége, hogy az önkormányzat jól gazdálkodjon a rábízott vagyonnal. A szegedi polgárok elemi érdeke, hogy a szegedi fiatalok megkapják a lehetıséget a sportolás bármelyik formájához, bármilyen szinten Szeged humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Szeged, mint iskolaváros és oktatási központ stabil intézményhálózattal rendelkezett, sokféle tanulási és képzési lehetıséget kínált, rendelkezett a piacképes tudás átadásához szükséges humán erıforrással, valamint a tárgyi és tartalmi feltételekkel. Mindezek eredményeképpen regionális tudásközpont szerepet töltött be a dél-alföldi régióban, amely tovább erısödött a Szegedi Tudományegyetemmel való kapcsolata révén is. Szeged város közoktatását az átjárható intézményrendszer jellemezte, az intézmények között eredményesen mőködött az információs hálózat, amely elısegítette a horizontális és vertikális szakmai együttmőködést. Az esélyegyenlıség biztosítása különösen nagy hangsúlyt kapott, kiemelt jelentıséggel bírt. Az önkormányzat saját és más, nem önkormányzati fenntartású intézményekkel 67

68 biztosította a tanulói továbbhaladást az alapfokú (óvodai nevelés, általános iskolai nevelésoktatás és alapfokú mővészetoktatás) és a középfokú nevelés-oktatás (négy és hat évfolyamos gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai nevelés-oktatás) teljes vertikumában. A Szeged Városi Kollégium tagintézményeinek fenntartásával és mőködtetésével biztosította az önkormányzat intézményeiben tanuló nem szegedi lakóhellyel rendelkezı tanulók, diákok elhelyezését, kollégiumi nevelését. Szeged város és a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása között hatékony és eredményes együttmőködés jött létre a közoktatás területén is, ezzel is segítve a környezı települések kisiskoláinak életben maradását, az ellátás szakmai színvonalának garantálását. Együttmőködési megállapodás keretében kerül ellátásra a szakszolgálati ellátás és a szakmai szolgáltatás, továbbá egységes, kistérségi fenntartású iskola jött létre szegedi általános iskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény és gimnázium fenntartói jogának átadásával. Fenti megállapítások túlnyomó többsége bizonyára ma is igaz, azonban a közoktatási rendszer fenntartói feladatainak változása miatt a város intézményrendszerre gyakorolt hatása jelentısen gyengült. A nevelési-oktatási intézmények létszámadatai tanév 2008/ /2013. intézmény önk. egyéb össz. önk. egyéb össz. óvoda általános iskola középiskola A változások jogszabályi háttere A nemzeti köznevelésrıl szóló évi CXC. törvény (Nkt.) rendelkezett arról, hogy január 1-jétıl - az óvodák kivételével - állami fenntartásba kerülnek az addig önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények. A szakképzı iskolák jövıjét fenti jogszabályon túl alapvetıen a szakképzésrıl szóló évi CLXXXVII. törvény (Szt.) szabályozza. Mindkét jogszabály és ahhoz tartozó rendeletek az elfogadásuk óta (2011. decembere) több módosításon estek át. A számos, sokszor ötletszerőnek tőnı módosítás már-már követhetetlenné és végrehajthatatlanná teszi a jogszabályokat. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet 68

69 jelölte ki a központot (KLIK) az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevı szervként. Ezen hatalmas költségvetési szerv - járási, ill. megyei hatáskörő tankerületein keresztül látja el feladatát. Az átadás-átvétel nem igazán részletes - szabályait a december 7-én (!) kihirdetett, a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételérıl szóló évi CLXXXVIII. törvény (Átvételi törvény) határozta meg. Ezen szakmailag elıkészítetlen, ugyanakkor késve megjelent jogszabály december 15-i határidıt tartalmazott az önkormányzat és a KLIK közötti átadás-átvételi megállapodás megkötésére, amely felelısen gondolkodó település számára betarthatatlan volt. Valamennyi jogszabály közös jellemzıje, hogy elfogadásuk elıkészítetlenül, érdemi viták és szakmai egyeztetések nélkül, erıbıl történt. A kormány nem vette figyelembe az eltérı települési sajátosságokat, nem konzultált sem a szakmai, sem a szülıi, sem az önkormányzati érdekképviseleti szervekkel, így a közoktatási rendszer átalakítása, államosítása a benne résztvevık megkérdezése nélkül zajlott, holott mintegy egymillió diákot és több mint százezer pedagógust, munkavállalót érint. Fenti változások eredményeképpen a város, a helyi közösség elveszítette közvetlen kapcsolatát az intézményekkel, a rendszer irányítása egy távoli központba került, mely nem érzékeny a helyi igényekre, elvárásokra. Merev, rugalmatlan és egyáltalán nem tudja kezelni a helyben felmerülı, gyors megoldást kívánó problémákat. Az új helyzetben a szakképzı intézmények ingatlanai és használt ingóságai vagyonkezelésbe kerültek az államhoz, míg a többi intézménynek köztük a korábban a Szeged és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott 1 gimnáziumnak, 3 általános iskolának és a pedagógiai szakszolgálatnak is csak használója a KLIK. Ezen intézményeket az önkormányzatnak kell mőködtetnie. Errıl az Nkt. az alábbiak szerint rendelkezik: 74. (4) A 3000 fıt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik a szakképzı iskola kivételével az illetékességi területén lévı összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon mőködtetésérıl. A mőködtetés keretében a települési önkormányzat a 76. (3) bekezdésében foglaltak kivételével saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon mőködtetésével összefüggı személyi feltételeket. 69

70 Mint a jogszabályból látható, az önkormányzat semmilyen állami forrást nem kap a mőködtetıi feladatok ellátásához. Az Oktatási Hivatal 2013 tavaszán - a megyei kormányhivatalok közremőködésével - minden megyére elkészítette a megyei feladatellátási, intézményhálózat-mőködtetési és köznevelésfejlesztési tervet. Ez a dokumentum járásonként (óvodák) ill. tankerületenként (iskolák) részletes helyzetelemzést tartalmaz a nevelési-oktatási rendszerre vonatkozóan. Korábban az önkormányzat meghatározó szerepet játszott a közoktatás helyi szintő stratégiai irányításában és fejlesztési céljainak meghatározásában, mely folyamatba bevonta az autonóm, önállóan költségvetési szervként mőködı intézményeket is. Jelenleg az irányítás a KLIK központjában összpontosul, melynek tankerületei bizonyos területeken rendelkeznek önálló döntési jogosítvánnyal, miközben az intézményi autonómia számos területen jelentısen csökkent. A települési önkormányzatok iskolákkal, kollégiumokkal kapcsolatos döntési kompetenciái teljes egészében megszőntek, ill. csak rendkívül korlátozott véleményezı szerepkörre korlátozódtak. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a január 1-jén belépett új fenntartó mellett augusztus 1-tıl egy újabb szereplı, a Vidékfejlesztési Minisztérium is megjelent a fenntartók sorában, és a szegedi agrár szakképzı iskolákat átvette a KLIK-tıl. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény szerint egyetlen helyi önkormányzat által ellátandó köznevelési feladat az óvodai ellátás. Az óvodai nevelımunka az óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban lévı saját nevelési program alapján folyik az egyes intézményekben, amelynek a felülvizsgálatát, a törvényi megfeleltetés (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet és a 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet) alapján az óvodák elvégezték. A nemzeti köznevelésrıl szóló évi CXC. törvény rendelkezései szerint szeptemberétıl kötelezı óvodába járni a augusztus 31-ig 3. életévüket betöltött gyermekeknek, mely rendelkezés a szociális hátrányokból adódó különbségek kompenzálását, illetve a könnyebb felzárkóztatást hívatott szolgálni. 70

71 Szegeden az alábbi óvodai feladatellátási helyeken történik az óvodás gyermekek ellátása: Szeged MJV Önkormányzata Óvodák Igazgatósága Az intézményben gyermeket látnak el 50 feladatellátási helyen, 426 fıállású pedagógussal, 202 óvodai csoportban. Az óvodák felszereltsége folyamatosan korszerősödik. Az Óvodák Igazgatósága jelenleg 47 tagintézményben látja el a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelését a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat utazó gyógypedagógusai segítségével, valamint az ODU Korai Fejlesztı és Integrációs Központ közremőködésével. Ellátatlan gyermek nincs szeptemberétıl a jogszabályok 4,5 fı óvodapszichológus álláshelyet biztosítanak az óvodapedagógusok munkájának segítéséhez. Óvodák, melyek az általános követelményeket kiegészítve speciális feladatokat látnak el: Hunyadi Téri Óvoda A német nemzetiségi nevelést és a szerb nemzetiségi nevelést valósítja meg. Klebelsberg Telepi Óvoda A halmozottan sérült, mozgássérült gyermekek részére mőködtet óvodai csoportot, a mozgássérült gyermekek részére biztosítja a speciális integrált nevelés lehetıségét. Tisza-parti Óvoda Felsı-légúti (asztmás és hörghurut) betegségben szenvedı gyermekek részére mőködtet óvodai csoportokat, számukra biztosítja az óvodai sportterápiás programot. Nem önkormányzati fenntartású óvodák A nem önkormányzati óvodák fenntartói vegyes képet mutatnak: egyházi (katolikus, református) 3 db, egyetemi 1 db, alapítványi 5 db, egyesületi 1 db. Összesen 10 óvodában, 765 férıhellyel egészítik ki a városban az óvodai ellátást, jelenleg 703 gyermek családja veszi igénybe ezt a típusú szolgáltatást. Az egyházi nevelésen túl további kínálatuk a Waldorf pedagógia és a Freinet pedagógia szellemében történı nevelés, vagy az angol-magyar kétnyelvő nevelés. Törvényességi felügyeletüket a Csongrád Megyei Kormányhivatal Oktatási Fıosztálya látja el a évtıl. 71

72 Egészségügy A városban az egészségügyi fekvı- és járóbeteg szakellátási feladatokat a Szegedi Tudományegyetem, mint súlyponti feladatot teljesítı egészségügyi szolgáltató biztosítja. Az Önkormányzat az egységes magas szintő feladatellátás érdekében több, az integrációt biztosító szerzıdéssel adta át a korábban általa fenntartott kórházat és szakorvosi ellátást a közötti idıszakban. Az egészségügyi alapellátási feladatokat területi ellátási kötelezettséggel 67 háziorvos, 33 házi gyermekorvos és 34 fogorvos biztosítja. Az egészségügyi alapellátási körzetek a város teljes területét lefedik Az Önkormányzat igény szerint térítésmentesen önkormányzati ingatlanban biztosítja a vállalkozó háziorvosok útján az alapellátás szervezését. Cél: pályázatok útján teljes körő akadálymentesítéssel az épületek korszerősítése. Az alapellátási feladatok közül az Anyatejgyőjtı Állomás mőködtetését, a védınıi, a fogászati ügyeleti, az iskola-egészségügyi feladatokat a Szegedi Tudományegyetem látja el. Egyes egészségügyi szakellátási feladatokat Szegedi Sport és Fürdık Kft, valamint a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum is nyújt. A város valamennyi lakosa számára a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása a mentıszolgálat közremőködésével biztosítja az ügyeleti ellátást. Távlati cél a jogszabályon alapuló egészségfejlesztési tevékenységek megvalósítása, mely - saját fenntartású intézmény hiányában - csak széleskörő partneri együttmőködés keretében és pályázati források igénybevétele mellett lehetséges Esélyegyenlıség biztosítása Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlıségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlıségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlıségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezései alapján az Önkormányzat Helyi Esélyegyenlıségi Programban rögzíti az esélyegyenlıség érdekében szükséges feladatokat. Az Önkormányzat 314/2013 (VI.28) Kgy.sz. határozatával jóváhagyta a Helyi Esélyegyenlıségi Programot (továbbiakban: HEP), egyben hatályon kívül helyezte a korábbi (241/2006 (V.12. Kgy. számú) határozattal elfogadott 72

73 Esélyegyenlıségi Programot. A program elfogadásával érvényesíteni kívánja az egyenlı bánásmód, és az esélyegyenlıség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történı egyenlı hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet. A HEP az alábbi célcsoportok szempontjait vizsgálta: mélyszegénységben élık, romák esélyegyenlısége, gyermekek esélyegyenlısége, nık esélyegyenlısége, idısek esélyegyenlısége, fogyatékkal élık esélyegyenlısége. Az Önkormányzat a HEP-ben a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében intézkedéseket fogalmaz meg, melynek célja olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlıségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. Az intézkedési terv az egyes célcsoportokhoz kapcsolódóan több intézkedést is meghatároz, melyek tartalmazzák a kitőzött célokat, kapcsolódó tevékenységeket, a résztvevık, felelısök és partnerek körét, a határidıket és kapcsolódó eredményességi mutatókat. Szeged városában két célcsoport a fogyatékkal élı személyek és az idısek érdekeinek érvényesítésére, a velük való szoros együttmőködés érdekében immár 10 éve mőködik a Fogyatékosügyi Fórum és az Idısügyi Tanács. A közoktatásról szóló LXXIX. törvény 85. -a értelmében írandó települési közoktatási esélyegyenlıségi intézkedési terv feladata és célja a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlıség elımozdítása. Szeged városa a Közoktatási esélyegyenlıségi terv -ét ban fogadta el 335/2008. (V. 16.) Kgy. határozatával. A terv az alábbi célokat határozza meg: Rövid távon (1 év): o Szektorközi együttmőködés kialakítása (egészségügyi, szociális, oktatási ágazat intézményei, kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek), mely alapvetıen két részre bontható: o Egyrészt az érintettek felkutatására annak érdekében, hogy az integrált nevelés 73

74 oktatás három éves korban megkezdıdhessen. o Másrészt az együttmőködés keretében a hátrányos helyzető (HH) és a halmozottan hátrányos helyzető (HHH) gyermekek/tanulók adatbázisának létrehozása (lehetıség szerint 0 tól 18 éves korig valamennyi érintett). Az adatok térinformatika segítségével térképen történı elhelyezésével nem csupán az aktuális állapot (eloszlás egyenlıtlenségei) láthatóak, hanem a beóvodázás és beiskolázás (körzethatárok módosítása) is jól tervezhetı. o A kompetenciamérések eredményeinek (kiemelten a HH/HHH tanulókra vonatkozóan) kiértékelése, szükség esetén intézkedési terv kidolgozása és az intézményi dokumentumokba (pedagógiai program, minıségirányítási program) történı beépítése. Közép távon (3 év) o A lemorzsolódási és továbbtanulási arányokban tapasztalható jelentıs eltérések csökkentése az érintett intézményekben. o Valamennyi óvoda készüljön fel az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) bevezetésére. o A település valamennyi általános iskolájában (fenntartótól függetlenül) alkalmazzák az IPR-t. Település szintő IPR mőhely létrehozása. Módszertani továbbképzésen résztvevı pedagógusok számának jelentıs emelkedése; a módszertani innovációk gyakorlati alkalmazása. o Készüljön fel valamennyi középiskola az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) bevezetésére. o A nevelési oktatási intézmények és a társadalmi/szakmai szervezetek közötti kapcsolat erısítése. o Iskolán kívüli támogató rendszerek kiépítése a halmozottan hátrányos helyzető diákok tanulmányi sikerei érdekében o Valamennyi intézmény készüljön fel az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatására. o Mőködjön egységes - településszintő - esélyegyenlıségi program o A szektorközi együttmőködés rendszerszerően mőködjön az esélyegyenlıségi program érdekében o A közoktatás azonos szintjén lévı intézmények által kialakított esélyegyenlıségi 74

75 program folyamatos egyeztetése történjen meg a horizontális eszközök bevonásával o A közoktatás különbözı szintjein mőködı intézményeinek együttmőködése a halmozottan hátrányos helyzető tanulók folyamatos nyomon követése, az átmenetek megkönnyítése érdekében valósuljon meg. Hosszú távon (6 év): o A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek/ tanulók szüleinek 90%-a nyilatkozatot tesz. o A kompetenciamérési eredmények intézményi viszonylatban javulnak; az összesített és a HH/HHH tanulókra vonatkozó adatok között az eltérés 20%-ot nem haladja meg. o A továbbtanulási és/vagy lemorzsolódási arányok intézményi viszonylatban javulnak; az összesített és a HH/HHH tanulókra vonatkozó adatok között az eltérés 20%-ot nem haladja meg. o A halmozottan hátrányos helyzető 3 évesek 85 %-a beiratkozik az óvodába. o Modellszerően mőködı óvodai integrációs program. o Modellszerően mőködı iskolai integrációs program az általános és a középiskolákban, valamint a kollégiumokban. Az általános iskolai pedagógusok 80%-a, a középiskolai pedagógusok 50%-a részt vett módszertani továbbképzésen. o Modellszerően mőködı szektorközi és intézményközi kapcsolatháló az iskolán kívüli támogatások elérésére és hatékony felhasználására. Az együttmőködés eredményeként az intézmények 50%-a, a HHH tanulók 40%-a részt vesz valamely segítı programban. o Modellszerően mőködı SNI integrációs program. Ennek eredményeként A továbbtanulást segítı programokban az érintett tanulók 50%-a részt vesz és a program résztvevıinek 50%-a sikeresen folytatja tanulmányait a szakképzésben. o Mőködik az esélyegyenlıségi programot koordináló fórum, mely átdolgozta, továbbfejlesztette a programot az aktualitásoknak megfelelıen. Szeged MJV által elkészített Közoktatási Esélyegyenlıségi Terv egy olyan stratégiai alapdokumentum, melynek megvalósítása során további önálló dokumentumok (cselekvési és munkatervek) készülnek, illetve, amelynek egyes elemei belekerülnek a nevelési oktatási intézmények alapdokumentumaiba. 75

76 1.9. Szeged gazdasága Szeged gazdasági súlya, szerepköre A Dél-alföldi Operatív Program stratégiai fejezete 2002-es Eurostat adatok alapján, az egy fıre jutó, PPS-ben számított bruttó hazai termék értékét vizsgálva közli az Európai Unió akkor még 254 régiójának fejlettségi rangsorát. A Dél-Alföld ezen a listán a 13. legfejletlenebb régió. Alábbi táblázat immár hét évvel késıbbi, 2009-es adatokat tartalmaz, és látható hogy a régió a bıvített, immár 271 NUTS2 szintő területi egységet tartalmazó listán a 14. helyet foglalja el. A Dél-Alföld relatív helyzete az Európai Unióban, 2009 Sorrend Régió megnevezése GDP/fı (PPS) EU27=100% 1. Severozapaden (BG) Severen tsentralen (BG) Nord-Est (RO) Yuzhen tsentralen (BG) Severoiztochen (BG) Sud-Vest Oltenia (RO) Yugoiztochen (BG) Sud-Est (RO) Észak-Magyarország (HU) Sud-Muntenia (RO) Lubelskie (PL) Podkarpackie (PL) Észak-Alföld (HU) Dél-Alföld (HU) Nord-Vest (RO) Dél-Dunántúl (HU) Podlaskie (PL) Warmińsko-Mazurskie (PL) Centru (RO) Swiętokrzyskie (PL) 47 Forrás: Eurostat 76

77 2009-ben a Dél-alföld az EU átlag 40,4%-án állt, míg az immár 27 tagállamot magában foglaló nemzetállami közösség átlagának 43%-át mutathatja fel. Láthatjuk, hogy régiónk relatív helyzete 5 év Uniós tagság és több milliárd forint fejlesztési támogatás felhasználását követıen sem javult jelentıs mértékben, és ugyanez igaz a fenti listán található többi magyarországi konvergencia régióra is. Ha az egy fıre jutó bruttó hazai összterméket az országos átlag értékéhez viszonyítjuk, regionális és megyei felzárkózási folyamat lassulása illetve elmaradása még nyilvánvalóbb. Az egy fıre jutó bruttó hazai össztermék az országos érték százalékában Dél-alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye év 74,65% 71,92% 68,95% 83,54% év 74,17% 71,81% 68,64% 82,40% év 70,92% 70,80% 64,04% 77,57% év 69,73% 68,92% 62,43% 77,51% év 70,07% 69,63% 62,79% 77,36% év 69,08% 68,21% 60,79% 77,74% év 67,42% 67,63% 58,70% 74,99% év 66,12% 65,88% 59,07% 72,68% év 67,40% 67,89% 59,15% 74,09% év 66,45% 66,60% 56,39% 74,97% év 65,37% 65,15% 56,36% 73,41% év 66,01% 67,59% 56,23% 72,36% Forrás: KSH-TSTAR alapján saját szerkesztés A fenti táblázatban az egy fıre esı GDP értékét vetjük össze a tárgyévi országos adatokkal. Látható, hogy míg 2000-ben a régióban az egy fıre jutó GDP az országos érték 74,65%--át érte el, addig ez az arány 2011-ben már csupán 66,01% volt. Csongrád megye esetében ugyanilyen folyamatok zajlanak, hiszen a 2000-es 83,54%-ról 2011-re 72,36%-ra esett vissza az országos értékhez viszonyított arány. A táblázatból az is jól látható, hogy a régió másik két megyéjében is kedvezıtlen folyamatok zajlanak, hiszen az egy fıre jutó bruttó hazai termék értéke az országos átlaghoz viszonyítva jelentıs mértékben csökkent. Magyarországon 2000-ben mintegy 1 millió regisztrált vállalkozást tartottak számon. A KSH adatbázisa alapján 2007-ig országosan folyamatos volt a bıvülés, hiszen ebben az évben a kiinduló értékhez viszonyítva 12,72%-kal több regisztrált vállalkozásról lehetett beszámolni. 77

78 Forrás: KSH-TSTAR A regisztrált vállalkozások számának 2008-ban tapasztalható nagymértékő emelkedését a nyilvántartott egyéni vállalkozások számának 2008 elsı negyedévi kiugró növekedése okozta. A január 1-jével hatályba lépı új áfatörvény kimondta, hogy adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkezı adóalany folytathat. Ezért azoknak az ıstermelıknek is regisztráltatniuk kellett magukat az APEH-nél, amelyeknek eddig még nem volt adószámuk. Forrás: KSH-TSTAR A mőködı vállalkozások száma kapcsán országosan és között egyértelmően bıvülı tendencia figyelhetı meg ebben az idıszakban a vállalkozások száma darabról darabra nıtt, ami közel 11%-os növekedést jelent. A 2002 és 2008 közötti periódusban 2005-ben érte el csúcsát a mőködı vállalkozások száma, ekkor darab ilyen vállalkozást tartottak számon. A teljes vizsgált idıszakban a bıvülés mértéke 11,44% volt. A következıkben vizsgáljuk meg, hogyan alakult a regisztrált vállalkozások száma a Szegedi kistérségben. 78

79 Forrás: KSH-TSTAR A Szegedi kistérségben mőködı vállalkozások számának alakulása kapcsán lényegében elmondható, hogy az követte a hosszabb távú országos tendenciákat és között kismértékő növekedés figyelhetı meg (alig 0,2%-os a bıvülés), majd 2008-ban és 2009-ben megindul egy egyértelmő bıvülési folyamat és 2010-ben már 35 ezernél több regisztrált vállalkozást tartanak számon a térségben. Összességében és között 32,46%-kal nıtt a vizsgált mutató értéke. A mőködı vállalkozások számának alakulása kapcsán ugyancsak az országos tendenciák megismétlıdésérıl számolhatunk be. Forrás: KSH-TSTAR A vizsgált idıszak elején, 2000-tıl 2002-ig nagymértékő az országos mértéket is meghaladó bıvülés figyelhetı meg (12,18%) a térségben és között darabra nıtt a mőködı vállalkozások száma, és kisebb kilengésekkel 2010-re állt be a darabos érték. Összességében és között 12,24%-kal nıtt a kistérségben a mőködı vállalkozások száma. 79

80 Forrás: KSH-TSTAR Szegeden a regisztrált vállalkozások száma és között lényegében stagnált, hiszen míg a kiinduló érték darab volt, addig 2006-ban darab regisztrált vállalkozást tartottak számon a városban tıl indul meg egy dinamikus bıvülés, melynek eredményeként 2010-re darabra nıtt a mutató értéke. A változás a vizsgált idıszakban így 17,62%, ami mind az országos mind pedig a kistérségi értéket meghaladja. Ha a Szegeden regisztrált vállalkozások számának a kistérségi szintő mutató értékéhez való viszonyát vizsgáljuk látható, hogy míg 2000-ben a kistérségben regisztrált vállalkozások 89,32%-a volt szegedi illetıségő addig 2010-ben ez az érték már csupán 79,32% volt. Forrás: KSH-TSTAR 80

81 A mőködı vállalkozások tekintetében a kistérségi és országos folyamatok tükrözıdnek a városi adatokban is. A vizsgált idıszak elsı két évében Szegeden is dinamikusan bıvül a mőködı cégek száma (a változás 11,02%), majd 2007-ig jelentıs mértékben nem változik az érték ben Szegeden is csökken a mőködı vállalkozások száma ( darabra), majd 2010-ig kismértékő emelkedéssel darabra bıvül a számuk. A vizsgált idıszak elején a kistérségben mőködı vállalkozások 88,19%-a volt Szegeden székhellyel rendelkezı cég ben ugyanakkor már csak 85,94% volt ez az arány, vagyis itt is érvényesült a regisztrált vállalkozásoknál már bemutatott tendencia. Regisztrált és mőködı vállalkozások számának alakulása Budapesten, a megyei jogú városokban és Szegeden ( ) Regisztrált vállalkozások Mőködı vállalkozások Város jogi személyiség ő vállalkozás jogi személyisé g nélküli vállalkozás tár sas vállalko zás egyé ni vállalkozá s összese n e zer lakos ra társa s vállalkozá s egyé ni vállalkozá s ös szesen e zer lakosr a Szeged Budapest Városok összesen Ország összesen Forrás: KSH (2011) alapján saját szerkesztés Népességnagyság kategóriák szerint Szeged fıbb gazdasági ágazatai, jellemzıi Amint láthattuk korábban, a Szegedi kistérségben 2010-ben darab regisztrált vállalkozást rögzítettek a KSH adatbázisában. Számuk ugyanakkor 2011-ben kismértékben (mintegy 2%-kal csökkent), hiszen ebben az évben darab cégrıl számolhatunk be. Most vizsgáljuk meg kistérségi szinten, hogyan alakul a regisztrált vállalkozások száma a mezıgazdaság, ipar és építıipar, illetve szolgáltatás ágazatokban 2011-ben. 81

82 A regisztrált vállalkozások számának alakulása Csongrád megye kistérségeiben (2011) Regisztrált vállalkozások száma mezıgazdaság ipar, építıipar szolgáltatás ágban, 2011 Csongrádi Hódmezıvásárhelyi Kisteleki Makói Mórahalomi Szegedi Szentesi Összesen Forrás: KSH 2011 A megye kistérségeiben regisztrált vállalkozások szektorális megoszlása kapcsán elmondható, hogy az összes mezıgazdasági vállalkozás 22,45%-a a Szegedi kistérségben volt 2011-ben megtalálható. Az ipar, építıipar területén mőködı vállalkozásoknak ugyanakkor már 53,5%-a, míg a szolgáltató cégeknek már 63,18%-a volt a Szegedi kistérséghez köthetı. A következıkben vizsgáljuk meg, hogyan alakul a Szegedi kistérségben mőködı vállalkozások száma az egyes nemzetgazdasági ágakban. A KSH adatbázisa alapján idısoros elemzésünk a es idıszakra vonatkozik. Az adatsorok áttekintése kapcsán természetesen külön kitérünk a Szegeden mőködı vállalkozások adatainak bemutatására is. 82

83 Mőködı vállalkozások száma a Szegedi kistérségben az egyes nemzetgazdasági ágakban (db) Forrás: KSH-TSTAR 83

84 A szegedi mőködı vállalkozások aránya a Szegedi kistérségben mőködı összes vállalkozáshoz viszonyítva az egyes nemzetgazdasági ágakban (%) 84

85 A Szegedi kistérség meghatározó ágazatai a mőködı vállalkozások száma alapján a szolgáltató szektoron belül a kereskedelem, gépjármőjavítás (2008: 3394 db; 2010: 3266 db), a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység (2008: 2830 db; 2010: 2961 db), továbbá az építıipar (2008: 1585 db; 2010: 1531 db). Jelentıs számú vállalkozás mőködik a feldolgozóipar, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, az oktatás és a humán- egészségügyi szolgáltatás ágazatokban is. A vizsgált idıszakban, az egyes ágazatokban mőködı vállalkozások számának alakulása kapcsán látható hogy, jelentısebb mértékben a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység (4,6%), az oktatás (7,8%), továbbá a humán- egészségügyi szolgáltatás (6,6%) ágazatokban volt bıvülés tapasztalható. A kistérségben jelentıs mértékben csökkent ugyanakkor a feldolgozóiparban (-11,5%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazatban (-16,42%), és kisebb mértékben visszaesett az építıiparban (-3,4%) és a kereskedelemben (-3,7%) mőködı cégek száma. A következıkben vizsgáljuk meg, hogyan alakul a szegedi mőködı vállalkozások aránya a Szegedi kistérségben mőködı összes vállalkozáshoz viszonyítva az egyes nemzetgazdasági ágakban. Az ugyancsak a es idıszakra vonatkozó adatok alapján látható, hogy a legalacsonyabb számban a mezıgazdaságban (2010: 52,71%), továbbá a bányászat, kıfejtés nemzetgazdasági ágban mőködı vállalkozások között találunk szegedi cégeket. A 2010-ben a kistérségben mőködı cégek közül legmagasabb arányban a villamosenergia-, gáznemzetgazdasági ágban 2010-ben 13 vállalkozás közül 12 darab (92,31%) az információ-, kommunikáció nemzetgazdasági ágban 821 cég közül 763 darab (92,94%), továbbá az ingatlanügyletek-, a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység valamint az oktatás és a humán- egészségügyi szolgáltatás ágazatokban találunk szegedi vállalkozásokat. Az alábbi táblázat a 2011-es mérleg adatok alapján rangsorolja a HVG TOP 500-ba az árbevétel nagysága alapján bekerült cégeket. A táblázat adatait az OPTEN adatbázisa alapján a 2012-es adatokkal is kiegészítettük. 85

86 HVG TOP 500 Csongrád megyei vállalkozásai Megyei rangsor HVG TOP 500 helyezés (2011-es adatok alapján) Cég neve Székhely/telephely Árbevétel 2011 (Mrd Ft) Árbevétel 2012 (Mrd Ft) Árbevétel változása 2011/2012 (%) Foglalkoztatottak száma (2012, fı) GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. Szeged 210,8 231,7 9,91% EDF Démász Zrt. Szeged 126,0 120,4-4,41% Pick Szeged Zrt. Szeged 58,0 57,8-0,30% EDF Démász Hálózati Kft. Szeged 45,0 48,5 7,87% ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft Makó 42,6 40,9-4,05% Hungerit Baromfifeldolgozó Zrt. Szentes 37,5 37,9 1,09% ContiTech Rubber Industrial Kft. Szeged 36,6 39,6 8,27% Sole-Mizo Zrt. Szeged 35,8 40,1 12,14% Hansa-Kontakt Kft. Szeged 30,6 33,0 7,92% KÉSZ Építı és Szerelı Zrt. Szeged 29,5 23,2-21,42% Legrand Magyarország Zrt. Szentes 20,4 20,4-0,08% Tabán Trafik Zrt. Szeged 20,4 22,9 12,16% Villeroy&Boch Magyarország Kft. Hódmezıvásárhely 17,5 17,5-0,10% Pharmainvest Kft. Szeged 17,3 16,3-5,56% Feketesas Pharma Kft. Szeged 17,2 16,2-5,89% 353 Forrás: HVG TOP , OPTEN Összesen 745,2 766,

87 Az árbevételi adatok alapján látható, hogy a megyei és szegedi listavezetık között nem történik változás, vagyis a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt., az EDF Démász Zrt. valamint a Pick Szeged Zrt. állnak az elsı helyen. A városi listán az EDF Démász Hálózati Kft. valamint a ContiTech Rubber Industrial Kft. következnek sorrendben és 2012 között a legnagyobb árbevétel növekedést a Sole-Mizo Zrt. és a Tabán Trafik Zrt. tudhatja magáénak, míg e tekintetben harmadik helyen a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. következik. Jelentıs veszteséget volt kénytelen ugyanakkor elkönyvelni a KÉSZ Építı és Szerelı Zrt. Ha a munkavállalók számát vizsgáljuk látható, hogy a három energia-szolgáltató cég mintegy 1000 fıt foglalkoztat, míg a Pick Szeged Zrt. és a Sole-Mizo Zrt. összesen több, mint 3600 dolgozóval rendelkezik. Jelentıs munkavállalói állománnyal rendelkezik a ContiTech Rubber Industrial Kft. (515 fı) is. Klaszterek Szegeden A Dél-alföldi Operatív Program keretében jelentıs fejlesztési forrás állt rendelkezésre klaszterek fejlesztésére. A DAOP kódszámú, Klasztermenedzsment szervezetek létrehozása, megerısítése c. pályázati kiírás keretében a as idıszakban 590 millió forint támogatás került meghirdetésre, melyet indikatív forrásmegosztás keretében induló és fejlıdı klaszterekre osztotta a forrást ben újabb felhívás meghirdetésére került sor, és ezzel a regionális operatív programból támogatott strukturált klaszter-fejlesztési program le is zárult a régióban. A két felhívásra összesen 68 db pályázat érkezett be a régióból, összes támogatási igényük mintegy 2,12 milliárd forint volt az NFÜ adatbázisa alapján. A nyertes 37 darab pályázat mindösszesen 1,21 milliárd forint támogatást nyert. Az alábbi táblázat a Szeged megvalósítási helyszínnel benyújtott, klasztermenedzsment-fejlesztést célul tőzı projektek alapadatait rögzíti. 87

88 Klaszter menedzsment szervezet Klaszter megnevezése Elnyert Európai Uniós támogatás (DAOP) DEAK 1 Kooperációs Kutatási Zártkörően Mőködı Non- Profit Rt. Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter Dél-alföldi Zöld Gépipari Technológia-fejlesztési Klasztermenedzsment Kft. Dél-alföldi Zöld Gépipari Technológiafejlesztési Klaszter Goodwill Klaszter Menedzsment Korlátolt Felelısségő Társaság Goodwill Biotechnológiai Klaszter InnoGeo Kutató és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter Innogrant Consulting Kft. DITAK - Dél-alföldi Innovációs Tanácsadói Klaszter Solar Tech Dél-Alföldi Fejlesztı és Termelı Nonprofit Kft. Archenerg Klaszter Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Dél-Alföldi Közlekedésfejlesztési Klaszter "UNICOTEC" Universitas Kooperációs Kutatási és Technológiai Transzfer Centrum Közhasznú Non-profit Kft Biomassza hasznosítási klaszter CrossInfo Hungary Korlátolt Felelısségő Társaság 3D Kreatív Innovációs Klaszter DEEF Dél-Európai Együttmőködések Fejlesztéséért Szolgáltató Közhasznú Nonprofi Korlátolt Felelısségő Társaság DEEF Klaszter Elsı Magyar Polgári Biztonságvédelmi Klaszter Menedzsment Korlátolt Felelısségő Társaság Elsı Magyar Polgári Biztonságvédelmi Klaszter HUNGAROMED Egészségügyi Szolgáltató, Oktató és Kereskedelmi Korlátolt Felelısségő Társaság Hungaromed Klaszter Magyar Biotechnológiai Szövetség Biotechnológiai és Pharmakológiai Innovációs Klaszter Magyar Klinikai Vizsgálati Klaszter Menedzsment Korlátolt Felelısségő Társaság Magyar Klinikai Vizsgálati Klaszter NOS-Szeged Szolgáltató Kft Öthalmi Beruházó és Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelısségő Társaság Project Control Expert Tanácsadó Korlátolt Felelısségő Társaság "Rózsa" Dél-alföldi Hungarikum Klaszter Építıipari Kutatási, Innovációs és Technológiai-Transzfer Klaszter (Építı- KITT) Építıipari Kockázatmenedzsment és Projekt Controlling Innovációs Klaszter TISZA VOLÁN Közlekedési és Szolgáltató Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Dél-alföldi Közlekedésfejlesztési Klaszter Zsótér Szolgáltató Klaszter Gesztora "VM ARCHITEKT" Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság Zsótér Szolgáltató Klaszter SolarTech Dél-Alföldi Fejlesztı és Termelı Nonprofit Kft. ArchEnerg Klaszter Összes támogatás A támogatás elnyerésekor a menedzsment szervezet a Szeged Pólus Nonprofit Kft volt 88

89 Szegeden mőködı klasztermenedzsment szervezettel rendelkezı klaszterek összesen 673 millió forint támogatáshoz jutottak a DAOP-ból, ami a teljes megítélt összeg 55,61%-a. A vállalati együttmőködések ugyanakkor a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében is forráshoz juthattak. Míg a DAOP esetében úgynevezett induló- és fejlıdı klaszterek pályázhattak, a GOP kapcsán az akkreditált innovációs klaszterek menedzsment szervezetei, illetve tagvállalatai pályázhattak. A GOP Akkreditált innovációs klaszterek támogatása címő felhíváson jutott forráshoz A SIKK tudásközpont kompetenciáira és a résztvevı ipari partnerek fejlesztési és piaci tapasztalataira építve egységes szoftverminıség-biztosítási platform kialakítása és üzleti alkalmazások fejlesztése a szegedi InfoPólusban címő projekt, a megítélt támogatás 843 millió forint volt. A GOP Akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innovációjának támogatása címő felhíváson az Integrált krízishelyzet megelızési és elhárítási, helyi-területi együttmőködési és irányítási rendszer fejlesztése egységes technológiai platformon címő projekt mintegy 675 millió forint összegő támogatáshoz jutott. Ugyanezen kiíráson jutott forráshoz a Refactoring 2011 Fejlesztı, Innovációs és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, amely Küzdelem a szoftvererózió ellen: folyamatos minıségmérésen alapuló, valós idejő szoftver-refaktoring keretrendszer fejlesztése és validálása ipari környezetben projektjét valósíthatta meg 501 millió forintos támogatásból, 60%-os támogatási intenzitás mellett. Természetesen a fentebb kiemeltek mellett számos jelentıs, szegedi megvalósítású innovációs klaszter pályázat is támogatást kapott: például az Alletix Projekt Szervezı Kft, közel 483 millió forintot nyert el a Környezeti, energetikai, hulladékhasznosítási projektek megvalósítása az ArchEnerg klaszter keretében címő projektjére, míg az SCM 2009 Ellátási lánc Monitorozó Fejlesztı, Innovációs és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság 269 millió forintot támogatást fordíthatott Keretrendszer és szektor specifikus alkalmazások fejlesztése ellátási láncok monitorozására adattárház technológia, statisztikai módszerek és mesterséges intelligencia támogatásával címő projektje megvalósítására. Agrárvállalkozások Szegeden A mezıgazdasági szektor kapcsán vizsgáljuk meg, hogyan alakult az ágazatban mőködı vállalkozások száma a Szegedi kistérségben, illetve a térségi központban. 89

90 Forrás: KSH-TSTAR A Szegedi kistérségben 2000-ben 135 darab mezıgazdasági vállalkozás mőködött. Számuk 2010-re 89 darabra csökkent, vagyis a változás 34,07%-os. Forrás: KSH-TSTAR 2000-ben Szegeden a kistérség mezıgazdasági vállalkozásainak 80,74%-a mőködött ben ez az arány 69,66% és 2010 között Szegeden 109 darabról 62 darabra csökkent a mezıgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek száma, a változás 43,11 százalék, ami meghaladja a kistérségi szintő változás mértékét. 90

91 A fenti tendenciák ellenére az agrárgazdaság és ehhez kapcsolódva az élelmiszeripar továbbra is jelentıs szerepet játszik a város gazdasági életében, hiszen ehhez a szektorhoz köthetek a legnagyobb foglalkoztató vállalkozások és az egyik legnagyobb árbevétellel rendelkezı cég is. Magyar-szerb üzleti kapcsolatok A Dél-alföldön meghatározó szerepet játszik a magyar-szerb üzleti kapcsolatok alakításában a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara. Az MSZKIK május 28-án alakult meg Kecskeméten, alapítói a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Budapesti-, a Csongrád Megyei-, Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarák, a Szabadkai Regionális Gazdasági Kamara, valamint számos gazdálkodó szervezet. A magyar export szerkezete viszonylag modernnek mondható, amennyiben a kivitel 52%- a magas feldolgozottságú termék, míg 40% energia exportot jelent. A tíz legfontosabb export cikk az olaj és olajipari termékek (192,3 M ), elektromos áram ((174,3 M )), jármő (90,3 M ), gyógyszeripari termékek (68,9 M ), kommunikációs eszközök (57,0 M ), mőanyagipari termékek (48,3 M ), gáz (31,9 M ), fémipari termékek (23,8 M ) és végül gumiipari termékek (20,2 M ). Import tekintetében kiemelendı az elektromos áram (146,1 M ), a vegyipari termékek (29,1 M ), cukor- és cukoripari termékek (23,8 M ), fém- és acélipari termékek (15,4 M ),, zöldség- és gyümölcs (13,2 M ). Turizmus Szegeden A szolgáltatói szektoron belül kiemelt súllyal jelenik meg térségi szinten a turisztika ágazat. Szegeden a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2012-ben több, mint 250 ezer vendégéjszakát töltött el kereskedelmi szálláshelyeken összesen több, mint 123 ezer vendég. Ez az érték kismértékben meghaladja a 2011-es értéket ( fı), vagyis folytatódik a 2009 óta tartó kedvezı tendencia, noha ezek a számok továbbra is elmaradnak a 2007-es csúcsértéktıl. A következıkben tekintsük át a Szegedi kistérség és Szeged fontosabb idısoros turisztikai mutatóit. 91

92 Forrás: KSH-TSTAR Kistérségi szinten a kereskedelmi szállásférıhelyek száma folyamatos bıvülést mutat. A térségben a legtöbb kereskedelmi szállásférıhely 2007-ben volt elérhetı, mely évre darabos kapacitást rögzített a KSH adatbázis. Ez a szám a 2000-es kiinduló értéket 43,51%- kal haladja meg ban jelentıs 17,98%-os kapacitás csökkenés következik be térségi szinten, majd 2009-tıl lassú bıvülés indul meg a 6789 darabos értékrıl. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy a kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma 2000 és 2010 között 32,61%-kal nıtt. Forrás: KSH-TSTAR 92

93 Szegeden, ahol a térségben elérhetı kereskedelmi szálláshely kapacitás túlnyomó többsége található, természetesen a kistérséget jellemzıvel megegyezı folyamatok zajlottak le. A térségi központban elérhetı kereskedelmi szállásférıhelyek tekintetében ugyancsak 2007 tekinthetı kiemelkedı évnek, hiszen ekkor a 2000-ben mért 5489 darabos kapacitást 44,9%-kal meghaladó volumen állt rendelkezésre. A 2008-ban regisztrált 6456 darabos érték a következı években bıvült, így összességében és között 28,38%-os növekedés volt tapasztalható. A térségi központ súlya a kereskedelmi szálláshelyek szállásférıhelyei tekintetében egyértelmően meghatározó, hiszen míg 2000-ben a kistérségben elérhetı kapacitás 95,15%-a volt Szegeden található, addig ez az érték 2010-ben 92,12% volt. Forrás: KSH-TSTAR A vendégek száma tekintetében 2007-ig ugyancsak töretlen bıvülést tapasztalunk, hiszen ebben az idıszakban Szegeden a kereskedelmi szálláshelyeken éjszakázó turisták száma fırıl fıre nıtt, ami 19,35%-os emelkedés. A 2008-as visszaesést követıen, amikor elıbb fıre, majd 2009-ben fıre esett vissza a látogatók száma, a csúcs idıszakhoz viszonyítva 18,59%-kal kevesebb vendég jelentkezett be kereskedelmi szálláshelyen. Csak 2010-tıl indult meg egy lassú növekedés, és 2011-ben már ismét fı foglalt szálláshelyet Szegeden. 93

94 Forrás: KSH-TSTAR és között összességében 16,66%-kal nıtt a kereskedelmi szálláshelyekre regisztráló külföldi vendégek száma. A nem magyar turisták legnagyobb számban 2008-ban látogattak Szegedre, amikor fı foglalt szállást Szegeden. A mutató tekintetében rögzíthetı 2009-es visszaesés eredményeként összességében mintegy ötödével (21,06%) csökkent a külföldi turisták száma, és ez a csökkenı tendencia folytatódott 2010-ben is azután trendfordulót hozott és ismét jelentıs növekedés volt tapasztalható a város kereskedelmi szálláshelyein éjszakázó külföldi vendégek számát illetıen. Szeged turisztikai hagyományait számba véve történetileg elıször a vallási, vagy zarándokturizmust kell megemlíteni. Fontosabb egyházi ünnepek alkalmával zarándokok ezrei látogatták az alsóvárosi búcsúhelyet a Ferences (Mátyás) templomot már évszázadokkal ezelıtt. E tradíciót azért érdemes megemlíteni, mert fontos szempont maradt és lesz a turizmusfejlesztésben. Bár az 1920-as évek derekától a turizmust még a spontán fejlıdés és a véletlenszerő látogatások jellemezték, a városvezetés kezdte felismerni az idegenforgalomban rejlı gazdasági lehetıségeket. Ekkor bízták meg a kulturális ügyosztály vezetıjét a város turizmusának koordinálásával ben nyitott fiókirodát Szegeden a budapesti székhelyő IBUSZ Utazási Iroda, márciusa óta pedig már Idegenforgalmi Hivatal is mőködik a városban. A hétvégi filléres vonatok indítása is adott némi lendületet az utasforgalomnak, fıleg, hogy ünnepélyes keretek között a szegedi pályaudvarra érkezett be az elsı. A két világháború között valósult meg Szeged azóta is legismertebb turisztikai attrakciója, a Szegedi Szabadtéri Játékok, amely 1933-tól éves rendszerességgel került megrendezésre a Dóm elıtt, egészen a második világháborúig. 94

95 A konferenciaturizmus megjelenése az 1921-ben Szegedre költözött Kolozsvári Egyetem, mint tudományos kutatóbázis letelepedéséhez köthetı. Kiemelt vonzerıvel rendelkezı esemény az óta rendszeresen megrendezett Ipari Vásár. Az 50-es években a városra erıltetett iparosítás visszaesést, az utáni kedvezı gazdasági fordulat fellendülést eredményezett Szeged turizmusában tıl az Idegenforgalmi Hivatal hatáskörét egész Csongrád megyére kiterjesztették ben ismét útjára indították a Szabadtéri Játékokat, valamint új szálláshelyek is létrejöttek. A 60-as, 70-es években sorra nyíltak a nagy fıvárosi utazásszervezı cégek fiókirodái (Cooptourist, Express), a Tisza partján pedig gomba módra szaporodtak a magán, vállalati és szakszervezeti üdülık ekkor épült ki például a Sárga és a Tiszavirág üdülıtelep is. A több tízezres tömegeket megmozgató Szegedi Ifjúsági Napok már a hetvenes évektıl megnyílt a lázadó nemzedék és a többi fiatal érdeklıdı számára, ennek hatásaként jelentısen nıtt a város vendéglátóhelyeinek bevétele. Ez a generáció, késıbb családosként, gyakran visszatérı vendégkörré vált. A 80-as évek végétıl a SZIN szünetelt, napjainkban azonban szerencsére újraéledt hagyomány az EFOTT, vagy a Sziget Fesztivál példája szerint mindenképp fellendülést fog hozni. A Szegedhez köthetı turizmus történetének fı elemei az épített környezeti, illetve emberalkotta vonzerık közül kiemelkedı - az 1879-es árvíz után újjáépített - belváros, valamint a Szeged nevéhez kapcsolódó hungarikumok: a Pick szalámi, a főszerpaprika, a halászlé, a kézmőves hagyományok (papucs, gyékényfonás). Jelentıs vonzó tényezı a nemzetközivé terebélyesedett Szeged Expo, a Maty-éri Gróf Széchenyi István evezıspálya/sportcentrum. A Tiszához, mint turisztikai attrakcióhoz korábban elsı sorban a fürdızés élménye párosult (Lapos, Partfürdı), ma már a nem túl jó vízminıség miatt is inkább a vízpart kedvelıi, vagy a horgászat hívei fedezik fel maguknak. A rendszerváltás után Szegeden a többi nagyvároshoz hasonlóan a turisztikai marketingért felelıs Tourinform iroda létesült és felkerült az Internetre a város honlapja. A 90-es évek derekától folyamatosan nehezítette Szeged és a térség turizmusának fejlesztését a délvidéki konfliktus, majd a háború, hiszen a földrajzi közelség miatt sok fıként külföldi potenciális turista riadt vissza a látogatástól. A Dél-alföld turisztikai régió tájképi adottságai egyedülállóak. A táj egyedi arculatát a szikes puszták, szikes tavak, a tanyavilág határozzák meg, e mellett kimagasló termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik. 95

96 Mindezek lehetıvé teszik a térség fokozottabb kihasználását az aktív- és egészségturizmus számára (Gyula, Orosháza, Kiskunmajsa, Szeged). Magyarországon itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, amely minden fajta aktív szabadidı eltöltéshez vízi-, gyalogos-, kerékpáros-, lovas-, vadász-, horgász- és ökoturizmus kedvezı feltételt biztosít. A régiót különbözı kultúrák keveredése és gazdag nemzetiségi környezet is jellemzi. A régió turisztikai kínálatát tovább színesítik a nevezetes látnivalók, kulturális örökségek, túra útvonalak, vonzó programok, azonban sokszor hiányoznak a regionális és/vagy komplex programcsomagok. A falusi, tanyai turizmus kapacitáskihasználásának növelésével a családi turizmust és a vendégéjszakák számának növelése elérhetı. Jellemzı, hogy rövid a turisztikai szezon, alacsony az átlagos tartózkodási idı (20-30%-kal elmarad az országos átlagtól). Külföldi vendégek aránya alacsony, a régió összforgalmának több mint fele a három megyeszékhelyen realizálódik: Szeged, Kecskemét, Békéscsaba. A régió elérhetısége észak-déli irányban kedvezıbb, mint keresztirányban, ugyanis kevés a híd ível át a Tiszán és a Dunán. A régió határmentisége folytán tranzitszerepet is betölt. Szeged az ország legmelegebb, legnaposabb tájegységének központi nagyvárosa. Szeged Fı utcája, a Tisza nem csak értékes városszervezı és rendezı elemként jelentkezik, hanem az országos ökológiai folyosó része is. A város nagyobb, belvárosias történeti része a folyó jobb partján terül el. Ez a városrész kultúrtörténeti értékekben gazdag, belvárosi területeivel, felújított gyógyfürdıjével a nemzetközi idegenforgalom számára is vonzástényezı. Szeged kertvárosias része, Újszeged a Tisza bal partján fekszik. Újszeged nagyobb zöldfelülettel rendelkezik, lazább beépítéső, ami jellegében más típusú turizmus vonzástényezıje lehet. Jelentıs a szerepe a városnak az átmenı nemzetközi idegenforgalomban, ami a röszkei (Szerbia felé) és a nagylaki (Románia felé) határátkelıhely közelségébıl adódik. Az idegenforgalom jelentıs része kapcsolódik a városban szervezett tudományos és ismeretterjesztı rendezvényekhez, a kulturális és vallási rendezvényekhez: Az Egyetemi TIKben, a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában tartott konferenciák, a Szegedi Szabadtéri Játékok, a nyaranta megrendezett Alternatív Színházi találkozó, Néptánc Fesztivál, Havas Boldogasszony napi és a Tápéi búcsú, stb. (a rendezvényeket bıvebben a város kulturális életét taglaló fejezetben fejtettük ki.) A rendezvények jelentıs része évente megismétlıdı. Nagy látogatottságra tart számot a Vadaspark és a Füvészkert is. Szeged az üdülési idegenforgalom szempontjából országos szerepkörő és vonzáskörő 96

97 település. Vonzását a termál- és gyógy-idegenforgalom, a wellness turizmus jelentıs mértékben határozza meg: a felújított Anna Gyógyfürdı, a dorozsmai Sziksós tó, az Újszegedi fürdıkomplexum (Napfényfürdı Aquapolis). A kiváló adottságok két gyógyvizes kútja és termálkútjai, az orvos-gyógyászati hátteret adó egyetem szakemberei megalapozzák Szeged fürdıvárosi imázsát. A vízhez kapcsolódó aktív turizmusnak kiváló lehetıségei vannak a városban. A vízisport rendezvények jelentıs idegenforgalmi vonzerıvel bírnak, melynek helyszínei a Tisza, a Maty ér. Potenciális víz melletti rekreációs területek lehetnek a két folyó adta lehetıségek mellett a bányatavak, a Maros és a Tisza holtágai. Hatalmas lehetıség rejlik a Gyálai Holt Tisza rehabilitációjában. Szeged arculatát, a nyújtott szolgáltatások minıségét jelentıs mértékben befolyásolja, hogy az elmúlt néhány évben a város igazi multikulturális felsıoktatási centrummá vált. A Szegedi Tudományegyetemre érkezı külföldi hallgatók igényeihez igazított szolgáltatások ma már a belvárosi kereskedelmi vendéglátóhelyek mindegyikében elérhetıek. Szegedhez számos nemzetközileg is ismert gasztronómiai brand köthetı, ilyen a szegedi főszerpaprika, a szegedi szalámi és a szegedi halászlé. Amennyiben ezek nemzetközi mércével mérve is elfogadható minıségben jutnak el a fogyasztóhoz, úgy bizonyosan tovább öregbítik névadó városuk hírnevét. Az elmúlt években jelentıs mértékő szálláshely kapacitásfejlesztés zajlott Szegeden. A Dél-alföldi Operatív Program támogatásával több projekt lebonyolítása kezdıdött meg, sıt olyan jelentıs beruházások, mint a Burger-házban kialakított Hotel Soleil Szeged, a Hajnóczy utcában megnyílt Tiszavirág Boutique Hotel vagy az Art Hotel, már átadásra is kerültek. A szállodafejlesztés mellett a minıségi szolgáltatást nyújtó panziók is nyíltak a városban, ilyen a Szent János Panzió a Gutenberg utcában. Jelenleg is zajlanak ugyanakkor kereskedelmi szálláshelyfejlesztések, ilyen például a Hotel Science Szeged a Petıfi Sándor sugárúton A gazdasági szervezetek jellemzıi, fontosabb beruházásai települést érintı fejlesztési elképzelése 2007 és 2013 között mintegy 152 millió euró fejlesztési forrás állt rendelkezésre a Délalföldi Operatív Program keretében gazdaságfejlesztési projektek támogatására többek között üzleti infrastruktúra fejlesztése, tanácsadási programok lebonyolítása és klasztermenedzsment szervezetek megerısítése témakörökben év elejéig a Szegedi kistérség pályázói 97

98 alapvetıen vállalkozások összesen mintegy 15,86 milliárd forint pályázói igénnyel jelentkeztek ezeken a felhívásokon. Forrás: NFÜ honlap Ugyaneddig az idıpontig a kistérség pályázói összesen 8,2 milliárd forint támogatáshoz jutottak hozzá ami az igényelt összeg mintegy 52%-a. A megítélt támogatás 76,56%-a (6,28 milliárd forint) Szegeden megvalósuló projektekhez köthetı. A térségben, illetve Szegeden megvalósuló fejlesztések közül kiemelendı például a CE Glass Üveg- és Gépipari Zrt. beruházása, melynek célja új termelıcsarnok létesítése volt a Szilánk Zrt.-nél. A mintegy 684 millió forint összegő támogatással megvalósuló beruházás helyszíne Szatymaz. A GlobalLog Logisztikai, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mintegy 235 millió további 282 millió forint összegő támogatást nyert a Szegedi Ipari és Logisztikai Park fejlesztésére. A város 2004-ben 46 hektárnyi területen megkezdte a Logisztikai Szolgáltató Központ kiépítését (SZILK) az M5-ös autópálya és az elkerülı út találkozásánál, a vasúti-, vízi- és légi közlekedés vonzáskörzetében lévı területen. Az öt év alatt, három ütemben megvalósult Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ az ország egyik legjobb infrastruktúrájával ellátott és legnagyobb logisztikai központja, amely rendelkezik Intermodális Logisztikai Központ és Ipari Park címmel. 98

99 A SZILK mellett a következı ipari parkok mőködnek Szegeden: Ipari Park neve Ipari parki cím elnyerésének éve Algyı és Térsége Jura Ipari Park és Technológiai 2005 Központ (Algyı) DÉLÉP Ipari Park 2002 Elsı Szegedi Ipari Park 1998 Kálvária Ipari Park 2000 SZEKO Ipari Park 2002 A most záruló európai Uniós fejlesztési periódusban több, alapvetıen vállalkozások számára szolgáltatást nyújtó, üzleti infrastruktúrát érintı beruházás elıkészítése és megvalósítása zajlott le. A következı táblázat a DAOP keretében támogatott projektek fıbb adatait rögzíti. Fejlesztı vállalkozás Megítélt támogatási összeg (Ft) Algyı Park Ingatlanforgalmazó és Üzemeltetı Kft DÉLÉP Ipari Park Ingatlankezelı és Szolgáltató Kft GlobalLog Logisztikai, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kft VIELIN Ingatlankezelı és Ingatlanhasznosító Kft Algyı Park Ingatlanforgalmazó és üzemeltetı Kft DÉLÉP Ipari Park Ingatlankezelı és Szolgáltató Kft GlobalLog Logisztikai, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kft Marengo Real Estate Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Korlátolt Felelısségő Társaság Goodwill Invest Kereskedelmi és Szolgáltató Kft DD Partner Invest Kft GlobalLog Logisztikai, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kft Tender Investment Group Pénzügyi Tanácsadó és Szolgáltató Kft VENTIV EXPO KFT Mindösszesen Forrás: NFÜ adatbázis Szeged üzleti infrastruktúráját szélesebb térségi aspektusból értelmezve az algyıi JURA Ipari Park fejlesztéseit is meg kell említenünk és így összességében mintegy 2 milliárd forint európai Uniós támogatást valósítottak meg, illetve készítettek elı a projektgazdák. A 99

100 beruházások elsısorban ipari parki alapinfrastruktúra fejlesztésre, csarnok beruházás lebonyolítására fókuszáltak, de inkubátorházak is létesültek a városban. Természetesen a nemzetközi pénzügyi válság az infrastruktúra fejlesztési programok lebonyolítását is megnehezítette, ami elsısorban a biztosítéknyújtás valamint az önerı bankhitelbıl történı elıteremtése kapcsán rótt többlet terhet a fejlesztı cégekre. Mindez azt eredményezte, hogy a fenti táblázatban felsorolt beruházások némelyikének megvalósítása késedelmet szenvedhet. Természetesen a szolgáltatói szektor, ezen belül a turizmus is jelentıs Európai Uniós forrásokhoz jutott az elmúlt években. A Szegedi kistérségben 2013 januárjáig mintegy 30,4 milliárd forint támogatást igényeltek a DAOP 2. prioritási tengelye keretében a turisztikai fejlesztéseket tervezı pályázók. Forrás: NFÜ honlap Ebbıl az összegbıl mintegy 13, 24 milliárd forint került megítélésre, ami az összes igényelt támogatás 43,55%-a. A megítélt támogatási összeg nagysága alapján megemlítendı projekt többek között a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Szeged - Alsóvárosi Ferences Templom és Rendház turisztikai célú, látogatóbarát fejlesztése címő projektje, mely 225 millió forintot nyert, de kiemelt projektként 2 milliárd forintot meghaladó Európai Uniós támogatást nyert a DÓM Fejlesztı- és Turisztikai Szolgáltató Szervezet A Szegedi Dóm turisztikai vonzerıvé fejlesztése címő projektje is. Ugyancsak részben Európai 100

101 Uniós forrásból valósult meg az Újszegedi Fürdıkomplexum Fejlesztése címő projekt, de természetesen számos kereskedelmi szálláshely-fejlesztést célul tőzı beruházás is megvalósult a városban A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezık A kutatás-fejlesztés és innováció kapcsán elmondható, hogy Magyarországon a kutatásfejlesztési tevékenység vonatkozásában megfigyelhetı regionális szintő különbségek az elmúlt években kisebb mértékő változást mutattak. A kutató-fejlesztı helyek többsége természetesen az ország legnagyobb városaihoz, felsıoktatási központjaihoz köthetı, ami jelentıs mértékben meghatározza a térségi különbségeket. A K+F-kiadások bruttó hazai termékhez viszonyított aránya a Közép-Magyarországi régióban volt a legmagasabb (2011-ben 1,65%), míg átlagoshoz közeli értéket Észak-alföldön és Dél-alföldön rögzíthetünk (1,07%, illetve 1,13%). A vidéki kutatóbázisok száma a Délalföldön 2007 és 2011 között közel ötödével bıvült, így régiónkban 2011-ben 370 kutatóhely mőködött. A Dél-alföld megyéinek fıbb K+F mutatói Összes kutatási, kísérleti fejlesztés költsége (millió Ft) Összes kutatási, kísérleti fejlesztési (K+F) beruházás (millió Ft) Összes kutatási, kísérleti fejlesztési (K+F) ráfordítás (millió Ft) év év év év év év Bács-Kiskun megye 6 678, ,7 845, , , ,1 Békés megye 1 185, ,3 171,9 587, , ,8 Csongrád megye , , , , , ,6 Dél-alföld , , , , , ,6 Forrás: KSH adatbázis alapján saját szerkesztés Ha a 2011-es és 2012-es KSH adatokat vetjük össze megyei szinten látható, hogy az összes kutatási, kísérleti fejlesztés költsége csupán Bács-Kiskun megyében nıtt, míg Csongrád megyében 7,13%-kal csökkent. Az összes kutatási, kísérleti fejlesztési beruházás értéke ugyancsak Bács-Kiskunban bıvült jelentıs mértékben (85,82%), míg Csongrád megyében ennek értéke 25,04% volt. Az összes kutatási, kísérleti fejlesztési ráfordítás értéke Bács-Kiskunban nıtt a legnagyobb mértékben (21,94%) és között, míg Csongrád megyében kismértékő csökkenésrıl számolhatunk be. 101

102 A kutatási és kísérleti fejlesztések költsége tekintetében elmondható, hogy 2011-ben Csongrád megyében a régiós érték 65,25%-a jelenik meg, míg Bács-Kiskun megyéhez a fejlesztési költségek 29,5%-a kapcsolható ben ugyanezek az értékek Csongrád megye esetében 61,26%, míg Bács-Kiskun megye esetében közel 34% volt. Az összes kutatási, kísérleti fejlesztési beruházás értéke 2011-ben a régiós összeg 66,4%-a volt Csongrád megyében, és 27,92% Bács-Kiskunban ben ezzel szemben Csongrád megye a teljes volumen csupán 53,8%-át tudhatta magáénak, míg Bács-Kiskun megye esetében az érték 33,62%-ra nıtt. Az összes kutatási, kísérleti fejlesztési ráfordítás tekintetében ugyancsak nıtt Bács-Kiskun megye súlya, hiszen míg 2011-ben az összes régiós ráfordítás 29,31%-a volt a megyéhez köthetı, addig ez az arány 2012-ben már 33,91%. Ugyanezek a mutatók Csongrád megye esetében 2011-ben 65,39%-os, illetve 2012-ben 59,97%-os értéket vesznek fel. A helyi kutatás-fejlesztési mutatók mellett a versenyképesség szempontjából természetesen a lakosság iskolai végzettsége, illetve ezen belül kiemelten a szakképzett és diplomás népesség aránya is meghatározó szempontok. A legalább 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya Szegeden 97,5%, amely közel 2%-kal haladja meg a megyei szintet, míg szinte megegyezik a kistérségi értékkel. A legalább érettségivel rendelkezık aránya (64,6%) a város esetében már jelentısen meghaladja a kistérségi (60,5%), és a megyei (49,9%) arányt. Megállapíthatjuk tehát, hogy ebben a kategóriákban a város jelentıs elınyben rendelkezik közvetlen és tágabb térségével szemben. A diplomával, felsıfokú végzettséggel rendelkezık esetében a város és térsége között tapasztalt differencia szintén egyértelmően érzékelhetı. A szegedi diplomások aránya a népesség 28,9%-át teszi ki, amely 10,2%-kal haladja meg a megyei arányt. A kistérséghez viszonyítva nem ilyen kontrasztos az eltérés, a különbség mindössze 3%. A térségi versenyképesség alakulása szempontjából releváns mutató a helyben mőködı vállalkozások beruházási hajlandósága is. Az alábbi táblázat a Csongrád megyei vállalkozások beruházási adatait mutatja be és között. 102

103 A beruházások gazdálkodási forma szerint (millió Ft) Gazdálkodási forma Társas vállalkozás összesen Ebbıl: korlátolt felelısségő társaság részvénytársaság szövetkezet betéti társaság Egyéni vállalkozás Vállalkozás összesen Forrás: KSH Csongrád Megye Statisztikai Évkönyve, és 2010 között a fejlesztésekre fordított összeg alakulása jelentıs visszaesést mutat a vállalkozások és ezen belül különösen a társas vállalkozások beruházási hajlandóságában, és noha 2011-ben az elızı évhez viszonyítva mintegy 3 százalékos növekedés mutatható ki, ez az érték még mindig csupán 87,26%-a a válság elıtt mért adatnak. Szegeden mindezek ellenére folyamatosan bıvül az a technológiai és innovációs ökoszisztéma, melynek alapját a kutató-fejlesztı helyek és a technológia-intenzív vállalkozások közötti együttmőködés jelenti. Részben ennek köszönhetı, hogy az elmúlt években a városban mőködı cégek komoly fejlesztési forrásokhoz jutottak, elsısorban a GOP 1. prioritási tengelyébıl finanszírozott pályázati felhívásokon. Így például a DEAK - Multidiszciplináris, piacorientált csúcstechnológiai kutatásfejélesztés a DEAK KKK folytatásában címő projekt közel 1 milliárd forint összegő támogatást nyert, míg a Wireless Power - Vezeték nélküli energiaátvitel fizikai hátterének kutatása, valamint azt lehetıvé tevı rendszer prototípusának kifejlesztése címő pályázat kedvezményezettje mintegy 283 millió forint összegő támogatáshoz jutott. A gyógyszeriparhoz köthetı a Lead molekulák élettani és farmakológiai vizsgálata gyógyszerfejlesztés céljából címő projekt, mely forint, valamint az In vivo technológiai platform fejlesztése gyógyszeripari felhasználásra a kutatás-fejlesztési kapacitások erısítésével címő pályázat, mely közel 280 millió forint összegő támogatást nyert GOP pályázati felhíváson. Szegeden mőködı élelmiszeripari vállalat speciális, savanyított tejtermékek fejlesztésére nyert el 480 millió forint összegő támogatást. Természetesen külön meg kell említeni az ELI projektet, mely elıkészítési fázisára összesen 2,43 milliárd forint összegő támogatást nyert a pályázó, míg az ELI lézer kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt 1.fázis közel 37 milliárd forint összegő támogatáshoz jutott. 103

104 Szegeden mőködı vállalkozások októberig összesen 77,85 milliárd forint összegő támogatáshoz jutottak a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati felhívásain A válság hatásai Szegeden Szegeden a gazdasági válság jól látható és kevésbé nyomon követhetı hatásai hasonlóan más megyei jogú városokhoz egyaránt tetten érhetıek. A jelentısebb kereskedelmi központok (pl. Szeged Pláza, Napfény Park) üres, kiadásra meghirdetett üzlethelyiségei egyszerre jelzik a csökkenı fizetıképes kereslet miatt megcsappant vásárló számot, és azt hogy az Árkád Bevásárlóközpont megnyitásával új szereplı jelent meg a városban. A es gazdasági években számos meghatározó szegedi vállalkozás komoly forgalom csökkenésrıl volt kénytelen beszámolni. A fıként autóápolási cikkeket és festékeket gyártó Medikémia Zrt. piacain a komoly visszaesés 2008-ról 2009-re következett be. A cég számára nagy érvágás volt, hogy jelentıs mennyiségő román exportjuk csaknem a felére csökkent 2009-ben. Mind a vegyipari cégek, mind pedig a Szegeden meghatározó élelmiszeripari cégek Pick Szeged Zrt., Sole-Mizo Zrt. komoly fejlesztésekkel erısítették ugyanakkor pozícióikat piacaikon. Komolyan érinti a válság az autó kereskedelemmel, illetve lízinggel foglalkozó cégeket is. Az elmúlt években több autókereskedés is beszüntette mőködését Szegeden. A csökkenı kereslet miatt az autókereskedı vállalkozások árbevételében ma már a korábbinál markánsabb aránnyal jelenik meg a garanciális javítás. A regisztrált vállalkozások és a mőködı cégek számának alakulásában, hosszabb idıtávban ugyanakkor nem lehet a válsághoz köthetı tendenciákat kimutatni. Ugyanez igaz a szektoronkénti elemzés eredményeire is. A turisztikai ágazatban mindazonáltal országosan és helyi szinten is érzékelhetı volt a fizetıképes kereslet csökkenése. A 2008-as visszaesést követıen, amikor elıbb fıre, majd 2009-ben fıre esett a vendégek száma, a csúcs idıszakhoz viszonyítva 18,59%- kal kevesebb vendég jelentkezett be kereskedelmi szálláshelyen. Csak 2010-tıl indult meg egy lassú növekedés, és 2011-ben már ismét fı foglalt szálláshelyet Szegeden. 104

105 A foglalkoztatási és munkanélküliségi mutatók kapcsán ugyancsak kijelenthetı, hogy a Szegeden lezajló munkaerı-piaci folyamatok sem függetlenek az országos változásoktól és a nemzetközi válság jelentette hatásoktól. Amint láthattuk, itt is tanúi lehetünk, ahogyan ben jelentısen megnı az álláskeresık száma (a 2008-as adatokhoz képest 29,85%-kal). Összességében elmondható továbbá, hogy Csongrád megyében az országosnál, a kistérségben és Szegeden pedig a megyeinél nagyobb mértékő volt a 2008-at követı évben az álláskeresık számának emelkedése. Egedy Tamás A gazdasági válság hatása a nagyvárosok versenyképességére Magyarországon címő tanulmányát a Földrajzi Közlemények 136. évfolyamának 4. száma közölte. A szakértı Budapest, Gyır, Tatabánya, Székesfehérvár, Pécs, Szeged, Kecskemét, Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc górcsı alá vételével végzett összehasonlító elemzést. A kutató kvantitatív és empirikus elemzési módszerek alkalmazásával jut arra az eredményre, hogy a két prosperáló régió (Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl) nagyvárosainak relatív versenyképessége a válság éveiben egyértelmően csökkent. Összegzés gyanánt ugyanakkor megállapítható, hogy Budapest, Debrecen valamint Szeged utóbbi esetében elsısorban a belföldi jövedelem és a személygépkocsi-állomány alakulása tekintetében a viszonylagos versenyképessége a válság idıszakában javult, ami kedvezı potenciált biztosíthat számukra az elkövetkezendı évek városversenyében Ingatlanpiaci viszonyok Szegeden A vizsgált mutató a lakott és nem lakott lakások, valamint a lakott üdülık számát rögzíti a 2001-es népszámlálási adatok alapján, s a késıbbi adatok ebbıl kerültek továbbvezetésre a népszámlálást követı évek épített és megszőnt lakásszámának egyenlegével korrigálva. 105

106 Forrás: KSH-TSTAR 2001-ben Szegeden Csongrád megye lakásállományának 38,89%-a, a Szegedi kistérség lakásállományának pedig 83,22%-a volt megtalálható ben ezek az értékek 41,25%, illetve 83,41% voltak. Az ábrán látható, hogy a kistérségi szinten 2011-ben bemutatott kiugró bıvülés jelentıs mértékben Szegeden következett be. A térségi központban összességében 2541 darabbal nıtt a lakásállomány ebben az évben. Összességében Szegeden 2001 és 2011 között darabról darabra nıtt a lakásállomány, ami 12,63 százalékos növekedést jelent. Forrás: KSH-TSTAR 2000-ben kistérségben épített lakások 78,67%-a létesült Szegeden, ez a mutató 2011-ben 86,25%-os értéket vett fel. A városban a legtöbb lakás 2009-ben épült (1009 darab, a térségben létesült lakások 91,81%-a). 106

107 Forrás: KSH-TSTAR Szegeden az év folyamán megszőnt lakások száma 2003-ban mutat kiugró értéket (158 darab), majd 2004-tıl folyamatosan csökkenı értékeket vesz fel a mutató, hiszen 2008-ban már csupán 32 darab lakás szőnik meg a városban ben és 2010-ben azután ismét nagyszámú, 62 és 78 db. lakás szőnt meg Szegeden. A KSH gyorstájékoztatója szerint 2013 elsı kilenc hónapjában országosan 4077 új lakás épült, 37 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés valamennyi régióra jellemzı, ugyanakkor a használatba vett lakások száma a fıvárosban 3 százalékkal nıtt. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 5327 volt, ami 32 százalékos csökkenést jelent a január-szeptemberi adatokhoz képest. A megyei jogú városokban az országos átlaghoz hasonló (35%-os) volt a lakásépítés visszaesése, a többi városban és a községekben az egy évvel korábbinak közel fele a használatba vett lakások száma. Szegeden a lakó ingatlanok fontosabb paraméterei november hónapban az alábbiak szerint alakultak. Átlag m²ár Átlag m² Lakóingatlanok ( ) Legolcsóbb Legdrágább Átlagár m² m² Legolcsóbb Legdrágább (ezer Ft) (m²) (M Ft) (ezer Ft) (ezer Ft) (M Ft) (M Ft) , ,

108 Átlag m²ár Átlag m² Téglalakás ( ) Legolcsóbb Legdrágább Átlagár m² m² Legolcsóbb Legdrágább (ezer Ft) (m²) (M Ft) (ezer Ft) (ezer Ft) (M Ft) (M Ft) , ,3 90 Átlag m²ár Átlag m² Panellakás ( ) Legolcsóbb Legdrágább Átlagár m² m² Legolcsóbb Legdrágább (ezer Ft) (m²) (M Ft) (ezer Ft) (ezer Ft) (M Ft) (M Ft) , ,2 39,9 A téglalakások átlagos négyzetméterára közel 10%-kal haladta meg a lakóingatlanok átlagos négyzetméterárát. A panellakások esetében ugyanakkor komoly eltérés mutatkozik, hiszen mintegy 30%-kal alacsonyabbak e kategóriában az átlagos négyzetméterárak. Szegeden 2007-ig folyamatosan emelkedett a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára, majd 2008-ban tört meg egy rövid idıre ez a folyamat ig azután ismét folytatódik a növekvı tendencia és 2010-ben tapasztalható egy nagyobb visszaesés. Ekkor 87%-ára esik vissza az átlagos négyzetméter ár tıl lényegében stagnál a mutató, bár természetesen ki kell emelni, hogy a lakáspiaci tendenciák ennél jóval összetettebb képet eredményeznek. Szegeden az országos tendenciákhoz hasonlóan a kisebb és közepes mérető téglablokkos lakások iránt nagy a kereslet, ezeket jellemzıen befektetési céllal keresik a ma már többségben lévı készpénzes vásárlók. 108

109 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program I-III. negyedévben a Szegedi Önkormányzat finanszírozási mőveletekkel együtt számított (értékpapír, hitelek, kötvény, elızı évek pénzmaradványának igénybevétele) bevételei eft összegben, 72,3 %-on teljesültek. Az Önkormányzat központi gazdálkodási körbe tartozó mőködési célú költségvetési bevételek az idıarányos szintnek megfelelıen eft értékben, 82,5 %-on teljesültek. A helyi adóbevételek körébe tartozó bevételi elıirányzatok e Ft összegben, 88%-on, ezen belül az iparőzési adóbevételek 85,4%-os mértéken teljesültek. A szeptember 30-ig realizált iparőzési adóbevétel ( e Ft), ugyan e Ft-tal több mint az elızı év hasonló idıszakában befolyt adóbevétel, azonban az éves terv teljesítésének százaléka alapján bizonytalan az ez évi adóbevételi terv teljesítése. Az építményadó bevételek az éves elıirányzattól még mintegy e Ft-tal elmaradva e Ft összegben, 96,8 %-on teljesültek. Az idegenforgalmi adó az idıarányos szinttıl elmaradva e Ft összegben, 60,9 %- on teljesült. Az idegenforgalmi adó mértéke 427 Ft/fı/vendégéjszakáról január 1-jével 450 Ft/fı/vendégéjszakára változott. Ezen területen jellemzıen a II. félévben realizálódik több adóbevétel. A gépjármőadóból származó bevétel e Ft összegben, 60,2 %-on teljesült. Továbbra is érvényesül a korábbi idıszakok negatív tendenciája. A beszámolási idıszakban teljesített befizetések október havi elszámolását követıen az éves elıirányzat teljesítési indexe 93,6 %-ra nı. A gazdálkodási körbe tartozó, a finanszírozási mőveletekkel együtt számított mőködési kiadások e Ft összegben, 84,5 %-on teljesültek. Az egyes feladatokhoz kapcsolódó elıirányzatok többsége az idıarányos szint alatt teljesült, kivéve az egyéb feladatokat, ahol a teljesítési index az idıarányos szint fölötti a finanszírozási célú pénzügyi mőveletek bruttó módon történı szerepeltetése miatt. Az önkormányzatok által nyújtható adókedvezmények köre január 1-jétıl jelentısen csökkent. Jelenleg a helyi iparőzési adóban az önkormányzat az 1 millió Ft vállalkozási szintő adóalapot meg nem haladó vállalkozások számára biztosít adómentességet. A helyi adó 109

110 törvény a foglalkoztatotti létszámnövelés támogatására tartalmaz adóalap kedvezményt. A kedvezmény és mentesség együttes összege évben 44,9 M Ft volt. Építményadóban a helyi rendelet mentességet biztosít minden nem vállalkozási célú építmény után. A kisvállalkozások támogatása érdekében január 1-jétıl a 20 m 2 -t meg nem haladó vállalkozási célú építmények is adómentességet élveznek. Idegenforgalmi adóban a helyi rendelet a helyi adó törvényben szabályozottakon túl, a 70 év feletti szállóvendégek részére adómentességet biztosít. Az idegenforgalmi adó mentességek évi összege 24,9 millió Ft volt. Az elkövetkezendı idıszakokban is indokolt ezen kedvezmények fenntartása a kis és közepes vállalkozások támogatása céljából. A helyi iparőzési adóban a helyi adó törvény 2,5 millió Ft-os adóalapig teszi lehetıvé adómentesség biztosítását, így e tekintetben az önkormányzatnak további mozgástere van. A helyi adóztatást meghatározó központi jogszabályok felülvizsgálata jelenleg is napirenden van. A helyi iparőzési adó beszedése az önkormányzati adóhatóságok által az államihoz képest hatékonyabban biztosítható. Az önkormányzat és a helyben mőködı vállalkozások közötti kapcsolatrendszer, gazdálkodásra való rálátás, illetve kedvezmények biztosítása a helyi adóztatás szerepének további erısítését indokolja Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában (IVS) kijelölte a legfontosabb integrált fejlesztések akcióterületeit, ezzel elızetesen meghatározta a prioritást élvezı városfejlesztési komplex projektek körét. Az IVS egyben meghatározta az egyes fejlesztések fontossági sorrendjét is és rögzítette azt a dokumentumban az alábbiak szerint: 1. Mars tér Gutenberg utca Kölcsey utca 2. Biopolisz Park 3. Tarján 4. Stefánia 5. Odessza 110

111 Az alábbi térképvázlat az akcióterületek elhelyezkedését szemlélteti a településszerkezeti tervben. 111

112 Az egyes projektek megvalósítását a város az alábbi táblázatban rögzített ütemezés alapján kívánta lebonyolítani: Prioritás Akcióterület Fejlesztés Tervezett idı 1. Mars tér Mars tér felújítás Gutenberg utca felújítás Kölcsey utca felújítás 2. Biopolisz Park Alapinfrastruktúra építés Tarján Lakótelep szociális rehabilitáció Stefánia Rakpart rekonstrukció Odessza Lakótelep szociális rehabilitáció Forrás: IVS Az elmúlt évek során Európai Uniós források segítségével a tervezett projektek jelentıs része megvalósulhatott. Az alábbiakban ezek rövid tartalmi összefoglalóját mutatjuk be. 1. Szeged városközpontjának funkcióbıvítı fejlesztése - Kölcsey utca, Gutenberg utca közterületeinek rehabilitációja és a Mars téri piac fejlesztése 2010-ben született döntés a projekt támogatásáról, melynek keretében forint összegő támogatás került megítélésre a projektgazda részére. A projekt keretei között a Kölcsey utcában és a Reök palota elıtti teresedésen és a Gutenberg utcában felújításra kerültek és új funkciókkal bıvülnek a közterületek. A Kárász utcán megvalósult díszburkolat mintájára kiselemes - tégla és kı - burkolat készült, alatta szükség szerint cserére illetve bevédésre kerültek a közmővek. Utcabútorok kerültek kihelyezésre, sor került fák ültetésére, kertészeti elemekkel és csobogókkal és ivó-kutakkal gazdagodott a környezetet. A Reök palota elıtti lovas-szobor restaurálás után a kialakuló tér középpontjába lett áthelyezve. A Mars téren egy könnyőszerkezetes nagycsarnok építése valósult meg, asztalos piac és kiskereskedık számára, amely mellett parkosított parkoló is kialakításra került. A körút felıl kertészeti elemekkel gazdagított burkolt felület kialakítása történt meg további piaci asztalok elhelyezhetısége érdekében. A piac és az autóbusz decentrum forgalmának elválasztása érdekében két közlekedésicsomópont-fejlesztés is megvalósult: A Hajnóczy utca és a körút keresztezıdésében lámpás körforgalom épült, az SZTE épülete elıtt forgalomszétválasztó tér 112

113 került kialakításra. A projekt megvalósítása szeptember 1-jén kezdıdött és október 20-án zárult. 2. Biopolisz Park- Egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációja Biopolisz Park Akcióterület Forrás: Szeged Megyei Jogú Város IVS, 5. fejezet A projekt a DAOP 5.1.2/C-09-2f Megyei jogú városok integrált fejlesztése címő kiemelt pályázati felhívás keretében kapott támogatást július 7-én, a döntés alapján a beruházás 113

114 forint összegő támogatásban részesült. Az elızıleg bemutatott projekthez hasonlóan ez is funkcióbıvítı, funkcióváltó városrehabilitációs programként valósult meg. A projekt keretében az önkormányzat és a Szegedi Tudományegyetem konzorciumban valósította meg a Biopolisz Park- Egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációját két fı helyszínen, emellett a helyi identitást, környezetkultúrát, esélyegyenlıséget növelı soft tevékenységeket végeztek. Az I. helyszínen az Egyetem által más pályázati forrásból építendı új klinikai központ építési helyérıl a városi közmővezetékek kiváltása történt meg a környezı közterületekre, méltó környezetet, közlekedési infrastruktúrát építve az egészségügyi központ számára. A közmőés útépítési beruházások a klinikákat övezı barnamezıs területek feltárását is szolgálták. A másik, Dugonics téri helyszínen szintén az Egyetem által más pályázati forrásból történı fejlesztés - a Rektori Hivatal mőemléképületében kialakítandó Regionális Tudás-transzfer és Szolgáltató Központ - környezetének revitalizációja és teraszbıvítı, SZMJVÖ beruházású gazdasági funkció valósult meg. Az akcióterületen - nem a projekt részeként - magánerıs fejlesztéssel és más pályázat támogatásával szállodaépület létesült, az épületen belül a projekthez kapcsolódó, nem támogatott beruházásként kisebb részben iroda- és üzletház kombinációjával. A fejlesztések eredményeként a fenntartási idıszak végére 14 új munkahely létesítése is tervezve volt: részben a magánerıs fejlesztés részeként megvalósuló új létesítményben, részben a Szegedi Környezetgazgdálkodási Nonprofit Kft-nél a megújult közterületek gondozása céljából. A projekt eredményeként nıtt a forgalomcsillapított, zöld, közösségi tér, élhetı, fenntartható környezetet jött létre a lakosság számára és vonzó befektetıi környezet a betelepülı magántıke számára. A közötti idıszakban további egy funkcióbıvítı és két szociális rehabilitációs projekt elıkészítése is megtörtént. Ezek közül az Odessza lakótelep szociális rehabilitációjára 2013-ban még benyújtott pályázatot a város, azonban a projekt nem részesült támogatásban. A 2014-tıl induló idıszakban több városfejlesztési projekt és program is megvalósításra várna. A korábban tervezett projektek közül továbbra is fontos helyen van az Odessza lakótelep rehabilitációja. 114

115 Gazdaságfejlesztési tevékenység Szeged Megyei Jogú Város elkészítette es idıszakra vonatkozó gazdasági programját. Szeged Megyei Jogú Város korábbi gazdasági programja, a városfejlesztési programtervei, stratégiai koncepciói és eredményes pályázatai alapján sikeres fejlesztéseket és beruházásokat hajtott végre. A programokat a már megvalósított célkitőzések miatt, a kormány által kihirdetett Új Széchenyi Terv, az Európai Unió programozási idıszakra vonatkozó elırehaladása, valamint a törvényi elıírások miatt idıszakonként felül kell vizsgálni. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának kis- és középvállalkozásokkal (kkv) szembeni politikája két pilléren nyugszik. Egyrészrıl a kkv-k számára nyújtott kedvezményrendszeren, másrészt a városban található vállalkozás fejlesztési intézményrendszer mőködtetési feltételeinek biztosításán keresztül. A kkv-k számára nyújtható adókedvezmények lehetısége iparőzési adónál van, leginkább a kezdı vállalkozások számára. A kkv-k üzleti környezetét segíteni hivatott intézmények közül több preferált szervezet kedvezményes irodabérleti díjban részesül (pl. Progress Vállalkozásfejlesztı Alapítvány). A Progress Alapítványban a város alapítóként is részt vesz, így a mikrohitelezési folyamat stratégiai kérdéseiben is aktív szerepet tud vállalni. A vállalkozásokkal való kapcsolattartásában szereplıként vesz részt a Szeged Pólus Nonprofit Kft., amely a város 100%-os tulajdonában van. A közhasznú társaság évi létrejöttét egyrészt a város-fejlesztési programja indukálta, másrészt a város iránt megnyilvánuló befektetıi érdeklıdés. Az NKft. keretein belül egyablakos ügyintézésben részesülnek a városban telephelyet keresı érdeklıdık. Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. legfontosabb feladatai a befektetés ösztönzés valamint a projekt menedzsment. A klaszterfejlesztés tekintetében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006-tól tölt be aktív szerepet. Az Új-Magyarország Fejlesztési Terv elıkészítése kapcsán szorosan együttmőködtek az önkormányzati, az egyetemi és a vállalkozói szféra szereplıi. A közösen megalkotott projektek során számos olyan vállalkozási együttmőködés jött létre, amely alapja lehet egy jövıbeli klaszter szervezésének. 115

116 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata már a Pólus Program elıtt is nagy hangsúlyt fektetett a tudásalapú gazdaság megteremtésére, így 2003-ban sor került a Szeged- BIOPOLISZ Élettudományi Konzorcium létrehozására. Az akkori alapító tagok a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Intézet, a Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság, az MTA Szegedi Biológiai Központ, a Szegedi Akadémiai Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és Újszeged országgyőlési képviselıje voltak. A konzorcium tagjai egyetértettek egy technológia-transzfer iroda alapításában és együttes mőködtetésében is az együttmőködés és az operatív munka hatékonyságának növelése céljából Foglalkoztatáspolitika Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a közfoglalkoztatást úgy szervezi, hogy az önkormányzati intézményekkel, cégekkel, egyéb nonprofit szervezetekkel megkötött megállapodások alapján a kérelmet a közfoglalkoztatásra a Munkaügyi Kirendeltséghez benyújtható. Így mőködik a 2011-ben rövid és a hosszabb idıtartamú közfoglalkoztatás, illetve jétıl a téli átmeneti közfoglalkoztatás. Ezen kívül az országos közfoglalkoztatási programban is dolgoznak az ügyfelek, illetve a téli átmeneti közfoglalkoztatással párhuzamosan szervezıdött a kulturális közfoglalkoztatás Lakás- és helyiséggazdálkodás Szeged MJV év végi állapotot tükrözı ingatlanvagyon statisztikája összesen darab ingatlant tartalmazott, melyek összterülete 2629 ha és 7238 m 2. Értékbecslés alapján értékük forint. 116

117 Az ingatlanvagyonon belül a lakás- és helyiségállomány összetétele a következı módon alakul: 1 szobás lakás db 1,5 szobás lakás 765 db 2 szobás lakás db 2,5 szobás lakás 284 db 3 szobás lakás 225 db 3-nál több szobás lakás 76 db Lakások összesen: db Összérték: Ft Nem lakáscélú helyiségekre vonatkozó adatok: Iroda 210 db Üzlet 636 db Mőhely 86 db Raktár 139 db Állandó garázs 396 db Mőterem 2 db Légó 4 db Egyéb épület 141 db Gépkocsi beállás 127 db Kert, telek 47 db Udvarhasználat 4 db Ideiglenes garázs 126 db Ideiglenes felépítmény 9 db Pavilon, butik 2 db Összesen 1929 db Összérték: Ft 117

118 Intézményfenntartás január 1-jétıl az alább felsorolt ügyek intézése a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatalához kerültek: Temetık fenntartásával kapcsolatban: a temetık fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos ellenırzési jogkör ellátása. Járdák fenntartásával kapcsolatban: járdák és gyalogutak és azok mőtárgyai építésének, korszerősítésének, fennmaradásának és megszüntetésének engedélyeztetése. Engedélyezési ügyekben az alábbi esetekben jár el a Megyei Kormányhivatal: Távhı-szolgáltatással kapcsolatban: eljárás szolgáltatói hıközpont idegen ingatlanon történı elhelyezésével kapcsolatban Energiagazdálkodás Közvilágítás üzemeltetése, korszerősítése, területbıvítése Szeged város közvilágítási hálózatának karbantartását és üzemeltetését 2011-ben, a december 15. napján kötött Szeged Megyei Jogú Város közvilágításának üzemeltetése, karbantartása címő szerzıdés értelmében az EDF DÉMÁSZ Zrt. látta el. A villamos energia szolgáltatást szintén a EDF DÉMÁSZ Zrt. végezte a közbeszerzés pályázat eredményeként megkötött keretszerzıdések alapján. 118

119 A közvilágítási hálózat éves fenntartási díja a évben a következık szerint alakult: Év Üzemeltetés és karbantartás Villamos energia fogyasztás költsége Közvilágítás költsége összesen Közvilágítás energia fogyasztása összesen bruttó Ft bruttó Ft bruttó Ft kw/h Az elfogyasztott villamos energia mennyisége 1,41%-ot, a közvilágítás összes költsége 1,00%-ot emelkedett a évi adatokhoz képest. Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén évben 190 db közvilágítási lámpatest került újonnan beüzemelésre. Összegzésként elmondható, hogy a tervezett és a tényleges adatok között lényegi eltérés nincs, mivel a közvilágítási hálózat villamos energia fogyasztásának elszámolása a közvilágítási naptár alapján történik. A Városüzemeltetési Irodához folyamatosan érkeznek a lakosság részérıl a közvilágítási hálózat bıvítésére vonatkozó igények, melyeket az anyagi lehetıségek függvényében igyekszünk teljesíteni, így a hálózat bıvülésével évrıl-évre számolhatunk. SZMJV Önkormányzatának elkötelezett szándéka a közvilágítás további fejlesztése, illetve a korszerősítési lehetıségek keresése. Korszerő, energiatakarékos megoldásokkal nem csak az energia költségeken lehet takarékoskodni, hanem a kevesebb fogyasztással járó, alacsonyabb CO 2 kibocsátással is hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez, valamint a körültekintıen megválasztott fejlesztésekkel a közvilágítás minıségét is jelentısen javíthatjuk (hatékonyabb, egyenletesebb, a nappali fényviszonyokhoz közelebb álló színhımérséklető megvilágítás, kevesebb fényszennyezés) A város közvilágítási rendszerének komplexitása, a különbözı korszerősítési megoldások szerteágazó elınyei és hátrányai, valamint az ilyen jellegő beruházások magas költsége miatt a jövıbeni fejlesztések irányának kiválasztása alapos és körültekintı elıkészítı munkát igényel. Ezért a témában a Városüzemeltetési Iroda elıterjesztést készített a Pénzügyi Bizottság részére a város közvilágítási rendszerének korszerősítésérıl, valamint az érintett úthálózatok felmérésére irányuló komplett közvilágítási tanulmányterv elkészítésének elindításáról. A tanulmányterv elkészülte után pontosabb képet kaphatunk a rendelkezésre álló 119

120 világítás korszerősítési megoldások várható eredményeirıl. Tervezzük az eddigi közvilágítási naptár szerinti elszámolás kiváltását a mérésen alapuló elszámolással. A város fontosnak tartja az átfogó korszerősítési folyamatok mielıbbi elindítását, azonban ennek elengedhetetlen elıfeltétele a beruházáshoz szükséges források elıteremtése mellett a körültekintı és alapos elıkészítı, felmérı munka. Szeged Városa közvilágítás Korszerősítése Tanulmányterv elkészítésére jelenleg közbeszerzési eljárást folytat, melynek eredményesség esetén az elkészülı Tanulmányterv alapján a as Európai Uniós költségvetési ciklusban megnyíló pályázati lehetıség ismeretében pályázatot kíván benyújtani. A tanulmánytervben több alternatíva kidolgozásra kerül sor, amelyek közül a legkedvezıbb kerülhet megvalósításra. Sikeres pályázat esetén a város telje közvilágítása korszerősítésre kerülhet. Önkormányzati intézmények üzemeltetése, főtés- és energetikai korszerősítése KIOP-Iskolák energetikai korszerősítése Pályázati azonosító: KIOP-1.7.0F-05/ /, Iskolák energetikai korszerősítése Kivitelezés ideje: január október 15. Projekt összköltsége: bruttó e Ft A projekt célja öt szegedi oktatási intézmény (Béke utcai Általános iskola, Dózsa György Általános Iskola, Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola, Csonka János Mőszaki Szakközépiskola Iskola, Orczy István Általános Iskola) energetikai korszerősítése volt. A projekt részeként iskolánként eltérı mértékben - főtési rendszerek, éjszakai-hétvégi főtéscsökkentést lehetıvé tevı vezérlés, hıszigetelés, nyílászárócsere, napkollektor beépítés, valamint világítás korszerősítése valósult meg. A projekt október 15-én lezárult. A pénzügyi elszámolást követıen a Közremőködı Hatóságtól (Energia Központ Nonprofit Kft.) decemberében az önkormányzat a projekt eredményes értékelésérıl kapta meg a jegyzıkönyvet. Az értékelı, illetve az önkormányzati szakértık véleménye alapján a pályázatban megadott terv- és a projekt befejezését követı tényadatok jelentıs energetikai megtakarítást jeleznek. 120

121 A Móricz Zsigmond Mővelıdési Ház energetikai korszerősítése Pályázati azonosító: KEOP Kivitelezés ideje: szeptember november 30. Projekt összköltsége: bruttó eft A beruházás az alábbi elemeket tartalmazta: - Homlokzat és tetı hıszigetelése - Külsı nyílászárók cseréje - Főtéskorszerősítés - Biomassza kazán beépítése - Vizesblokk felújítása A beruházás novemberében befejezıdött. A fenntartási idıszakban a Projekt Fenntartási Jelentésben (továbbiakban PEJ) az alábbi megtakarítási adatok szerepelnek: Monitoring mutató megnevezése A jelentéstételi idıszakban elért érték (2011.) Szerzıdésben vállalt célérték (évente) Energiahatékonyság növelése GJ/év révén megtakarított éves elsıdleges (primer) energiahordozó mennyisége Széndioxid (CO 2 ) kibocsátás T/év 21,24 19 csökkenése A jelentés alapján megállapítható, hogy a beruházás által elért elsıdleges energiahordozó megtakarítás a tervezett értéktıl 1%-kal marad el, mely a fogyasztói szokások változásával magyarázható. A Tas utcai Bölcsıde energetikai korszerősítése Pályázati azonosító: KEOP Kivitelezés ideje: Projekt összköltsége: bruttó e Ft 121

122 A beruházás az alábbi tevékenységeket tartalmazta: - napkollektoros rendszer kiépítése (15 m 2 napkollektor telepítése) - főtéskorszerősítés: kazáncsere és szabályozók felszerelése - 64 db nyílászáró cseréje - Használati melegvíz rendszer korszerősítése A beruházás szeptemberében befejezıdött, és a projekt a fenntartási idıszakba lépett. A Szegedi Városi Kórház energetikai korszerősítése Pályázati azonosító: KIOP /3 Kivitelezés ideje: március szeptember Projekt összköltsége: e Ft A Szegedi Városi Kórház energetikai korszerősítése a KIOP Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése program támogatásával szeptemberében valósult meg. A projekt zárását az Energiaközpont Nkft január 10-én hagyta jóvá. A beruházás elemei: - napkollektoros rendszer bıvítése - teljes főtési rendszer korszerősítése - épületfelügyeleti rendszer kiépítése A vállalt fıbb indikátorok: 1. évi GJ energiahordozó megtakarítás 2. évi 591,2 t -val kevesebb széndioxid kibocsátás A fenntartási idıszak 5., egyben utolsó évében, azaz január 01-tıl január 11- ig terjedı idıszakban az indikátorok az alábbi táblázatoknak megfelelıen valósultak meg: Indikátor Energiahatékonyságga l kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hıegyenértékben (GJ/év) Beszámolási idıszak végére vállalt kumulált érték Kazánok: GJ/év Napkollektor: GJ/év Ténylegesen megvalósult érték Kazánok: GJ Napkollektor: GJ 122

123 Indikátor 1. Nitrogén-oxid kibocsátás (kg) 2. Szén-monoxid kibocsátás (kg) 3. Szén-dioxid kibocsátás (kg) Beszámolási idıszak végére vállalt kumulált érték A pályázat megvalósítása során kibocsátásra nem került 755 kg/év A pályázat megvalósítása során kibocsátásra nem került 173 kg/év A pályázat megvalósítása során kibocsátásra nem került kg/év Ténylegesen megvalósult érték 903 kg 223 kg kg Az 5. fenntartási jelentéssel egyidejőleg egy záró fenntartási jelentés is készült, amely az 5 éves fenntartási idıszak adatait foglalja magában. Energiahatékonysággal kiváltott éves fosszilis energiahordozó megtakarítás hıegyenértékben (GJ) Vállalt érték Tényérték Megvalósulási % Kazánok: GJ/év Napkollektor: 1440GJ/év Kazánok: 9657 GJ Napkollektor: 1931GJ/év Kazánok: 96 % Napkollektor: 134 % Nitrogénoxidok (kg/év) NO x 755/év 903 kg/év 119 % Szénmonoxid (kg/év) CO 173/év 223 kg/év 128 % Széndioxid (kg/év) CO /év kg/év 96 % A pályázat sikeresen lezárult. Tisza Parti Általános Iskola és Óvoda Pályázati azonosító: KEOP-5.3.0/A Kivitelezés ideje: Projekt összköltsége: e Ft A Tisza-parti Általános Iskola energetikai korszerősítésére az Energia Központ Nonprofit Kft. és Szeged MJV Önkormányzata 2011-ben kötött támogatási szerzıdést. A projekt célja az energiatakarékosságot és a hatékony energiafelhasználást biztosító mőködési feltételek 123

124 kialakítása volt, melyet az épület energetikai korszerősítésével valósítottunk meg március 30-i határidıvel. Komplex energiahatékonyság-növelı projekt az alábbi tevékenységeket foglalta magában: főtési rendszer korszerősítése új, 109 %-os hatásfokú kondenzációs kazánok felszerelésével, valamint olyan központi vezérlı beépítésével, amely a már meglévı elkülönülı főtési köröket a belsı hımérséklet alapján vezérli; új hıleadók felszerelése; külsı nyílászárók cseréje, melynek következtében a beépített mintegy 700 m 2 felület nagy részén a hıátbocsátási képesség jelentısen csökken (3,6W/m 2 K-rıl 1,23 W/m 2 K-re); homlokzati falszigetelés, melynek következtében 2150 m 2 felület hıátbocsátási tényezıje 10 cm-es hıszigetelı lemez felrakásával 1,38 W/m 2 K-rıl 0,27 W/m 2 K-re csökken; tetıszigetelés (hı- és vízszigetelés), melynek következtében 1410 m 2 -en 0,44 W/m 2 K-rıl 0,19 W/m 2 K-re csökken a tetı hıátbocsátási tényezıje. A pályázatban vállalt fıbb indikátorok: évi 1173 GJ energiahordozó megtakarítás évi 66,67 t -val kevesebb üvegházhatású gázok kibocsátása A projekt lezárult. Szegedi Petıfi Sándor sgt-i Bölcsıde energetikai korszerősítése Pályázati azonosító: KEOP-5.3.0/B/ Kivitelezés ideje: július október 24. Projekt összköltsége: e Ft A beruházás elemei és céljai: Az épület lehőlı falazatai és födémei hıszigetelésre kerültek, szerkezettıl függıen 6-16 cm vastagságban, mely szigetelésekkel a szerkezetek már megfelelnek a hatályos elıírásoknak. A felújítás során valamennyi külsı ajtó és ablak lecserélésre került, új mőanyag tokos hıszigetelt üvegezéső ablakok és ajtók kerültek beépítésre, melyek amellett, hogy alacsony hıátbocsátási értékkel bírnak, fokozottan légzárók is, csökkentve így az épület filtrációs hıveszteségét. 124

125 A rekonstrukció során új korszerő kondenzációs földgáz tüzeléső falikazán került telepítésre hıtermelıként, mely magas hatásfokú, precíz idıjárás követı szabályozású és a beépített modulációs gázégınek köszönhetıen részterhelésen is hatékony tüzelı berendezés. A falikazán biztosítja a főtıenergiát mind az épület főtéséhez, mind pedig a használati melegvíz elıállításhoz. Az épületben új főtıcsıhálózat került kialakításra. A főtött helyiségekben új korszerő acéllemez lapradiátorok biztosítják a főtést, pontos hidraulikai beszabályozásra alkalmas főtıtest szelepekkel és helyiségenkénti hımérséklet szabályozást biztosító termosztatikus fejekkel. A melegvíz elıállítását két energiaforrás fedezi. A fı hıtermelı a kondenzációs gázkazán, továbbá a tetıre telepített napkollektorok tavasztól ıszig üzemelve csökkentik a gázkazán által használati melegvíz készítésre fogyasztott földgáz mennyiségét. Használati melegvíz cirkulációs hálózat is kiépítésre került. Iparosított technológiával készült lakóépületek felújítása Az Önkormányzat évtıl kialakította az iparosított technológiával épült épületekben élı lakosság energia megtakarítási törekvéseire szóló helyi pályázati rendszerét. A programra fordított, kiírásokhoz kapcsolódó összes önkormányzati támogatási összeg nagysága folyamatosan emelkedett, figyelemmel az emelkedı lakossági igényekre. A 2008-as es országos panelrekonstrukciós pályázati kiírásban már nem kötelezı elemként, csak alternatív lehetıségként szerepelt az önkormányzatok részérıl nyújtható támogatás, de Szeged városa az összes benyújtott pályázatot támogatta, amely megfelelt a pályázati kiírásnak. Az Önkormányzat ún. felülrıl nyitott kasszát biztosított ahhoz, hogy valamennyi pályázó lakóépület támogatásban részesülhessen. A panelprogram keretén belül támogatható tevékenységek köre: Nyílászárók energiatakarékos felújítása, cseréje Homlokzatok és födémek utólagos hıszigetelése Épületgépészeti és épület villamos rendszerek korszerősítése, felújítása A megújuló energia-felhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházások 125

126 Az önkormányzati támogatás mértéke éves bontásban az alábbiak szerint alakult: Önkormányzati támogatás mértéke: év egységesen 33,33 % 0 % év differenciáltan 17 % 33,33 % Pályázatban résztvevı épületek száma (db) Pályázatban résztvevı lakások száma (db) Önkormányza ti támogatás (millió Ft) Állami támogatás (millió Ft) Legfontosabb mutatószámok * Összesen 29** 321** 154** 35** 539** ,3 3524,7 1383,7 471, (tényleges) (tényleges) (folyamatban** (tervezett** *) *) 119,8 3463,7 2235,8 (tényleges) (tényleges) (folyamatban** *) A és 2012-ben folyamatban lévı energia racionalizálást célzó fejlesztések Az önkormányzat a fentebb felsorolt projektek mellett további sikeres - jelenleg megvalósítás alatt lévı - energetikai pályázatokat nyújtott be, amelyek az alábbiak: Szegedi Nemzeti Színház energetikai korszerősítése Pályázati azonosító: KEOP-5.3.0/A/ Kivitelezés ideje: május augusztus 19-ig Projekt összköltsége: e Ft Megvalósult beruházási elemek: A főtési rendszer korszerősítése során a Színház meglévı hıközpontja teljesen 126

127 elbontásra került és az új hıközpont a meglévıvel azonos helyiségben kerülne kialakításra. Telepítésre került 8 db egyenként 130 kw-os zárt égésterő, 106%-os hatásfokú kondenzációs, gáztüzeléső kazán, megfelelı biztonsági és szabályozó szerelvényekkel, automatika elemekkel. A hıhidas homlokzati nyílászárókat, valamint a légzárás nélküli bejárati portálokat korszerő, hıhíd-mentes, megfelelı légtömörségő, fém profilos nyílászárókra cserélték A használati melegvizet a már 2 db egyenként 750 literes indirekt főtéső melegvíz készítı/tároló berendezés biztosítja. A hıközpontban minden főtési kör új automatikus keverı szabályozást kapott, fordulatszám szabályozású szivattyúkkal. új központi szellızıgépház jött létre, melyben az új, korszerő befúvó gépek kerültek elhelyezésre. Az energetikai mellékletben részletezett számítások szerint GJ energia-megtakarítással cc e Ft-os költségcsökkentés érhetı el. Valamennyi új gépészeti rendszer automatizált, kezelésük egyszerő, állandó felügyeletet nem igényelnek, korszerő biztonságtechnikai berendezéseknek köszönhetıen az üzemviteli meghibásodás minimalizálható. A tervezett energiahatékonysági beruházás célja tehát az energiaköltségek csökkentése, az elavult energetikai infrastruktúra felújítása, valamint a komfortérzet ezen keresztül a szolgáltatási színvonal - javítása. A projekt címe: Szent-Györgyi Albert Agóra hı-és hőtési igényének kielégítése megújuló energiaforrásokkal Pályázati azonosító: KEOP-4.2.0/B/ Kivitelezés ideje: október szeptember Projekt összköltsége: e Ft A projekt keretében a Szent-Györgyi Albert Agóra Intézmény hıszivattyús és napkollektoros rendszereinek beszerzése és telepítése valósult meg. Az épületben a hőtı és főtı energiát függıleges talajkollektorokkal szerelt víz/víz hıszivattyú biztosítja. A használati melegvíz ellátást a hıszivattyúk és a hozzá kapcsolódó napkollektor rendszer együttesen biztosítja. 127

128 A projekt címe: Szent-Györgyi Albert Agóra villamos energia igényének kielégítése megújuló napenergiával Pályázati azonosító: KEOP-4.4.0/B/ Kivitelezés ideje: október szeptember Projekt összköltsége: e Ft A projekt keretében a Kálvária sgt. - Londoni krt. - Gogol u.- Jósika utca tömbbelsıben megvalósult Szent-Györgyi Albert Agóra Intézmény tetejére napelemek kerültek. Az épület villamos energia felhasználásának csökkentését szolgálja a tetıre telepített 100 m 2 összfelülető napelem egységek. A napelemek a tetıre telepítettek, északi irányba nézı felülvilágítók tetején kerültek elhelyezésre. A Szent-Györgyi Albert Agóra intelligens épületét energiatakarékosra és szabályozott energiafelhasználásúra tervezték. A gépészeti terek kialakítása lehetıvé teszi látogatók fogadását, ezáltal bármely érdeklıdı megismerheti a megújuló energiákat elıállító gépeket és rendszereket (hıszivattyú, napkollektorok, napelemek) mőködés közben is. A projekt keretében egy olyan, mintaértékő környezetbarát közmővelıdési intézmény jött létre, amely energiaigényének jelentıs részét megújuló energiával elégíti ki, és a biotechnológiai kutatások bemutatására (amelyeknek szerves részét képezi a megújuló erıforrások kutatása) támaszkodva hozzájárulna a környezettudatosság megerısödéséhez, a régióban zajló (fıleg egyetemi) K+F tevékenységek megismertetéséhez, a mőszaki és természettudományok népszerősítéséhez és az oktatási, valamint közmővelıdési rendszer korszerősítéséhez Településüzemeltetési szolgáltatások Az Önkormányzati törvény szerint: 13. (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 2. településüzemeltetés (köztemetık kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprı-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjármővek parkolásának biztosítása); 128

129 Köztemetık kialakítása és fenntartása A köztemetık kialakítását, fenntartását a Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén köztemetı létesítésérıl, bıvítésérıl szóló 42/2000. (IX. 14.) Kgy. sz. rendelete szabályozza. A temetı vagy temetırész lezárásáról, megszüntetésérıl, kiürítésérıl, újra használatba vételérıl Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése határoz a város rendezési terveinek, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelıen. A köztemetık és létesítményeik fenntartásáról, valamint az ott folyó temetkezési és - jelen rendelet szerinti - egyéb tevékenységek végzésérıl az önkormányzat a Szegedi Testamentum Temetkezési Kft (a továbbiakban: üzemeltetı) útján Kegyeleti közszolgáltatási szerzıdés keretein belül - gondoskodik. Hozzájuk tartozik a Bajai úti Regionális Halotthamvasztó is. A temetıkben lévı hısi katonai sírokat az önkormányzat kegyeleti parkként tartja fenn. A Polgármester azon elhunyt személyeknek, akik a városi közélet valamely területén kiemelkedı teljesítményt nyújtottak, díszsírhelyet adományozhat, mely döntésérıl a Közgyőlés soron következı ülésén tájékoztatást ad. A díszpolgárt halála esetén díszsírhely illeti meg. Köztemetık: Belvárosi temetı, Kiskundorozsmai temetı, Tápéi temetı, Gyálaréti temetı (Lúdvár utca) Lezárt köztemetık: Rabtemetı, Gyálaréti temetı (Zátony utca) Közvilágításról való gondoskodás A város közterületeinek megvilágítását a kiépített közvilágítási hálózat biztosítja. Szeged város közvilágítási hálózatának karbantartását és üzemeltetését a december 15. napján kötött Szeged Megyei Jogú Város közvilágításának üzemeltetése, karbantartása címő szerzıdés értelmében az EDF DÉMÁSZ Zrt. látja el. A villamos energia szolgáltatást szintén a EDF DÉMÁSZ Zrt. végzi a május 26. napján, majd annak lejártát követıen január 31. napján kötött kereskedelmi szerzıdések szerint. A Szolgáltató a közvilágítási berendezések aktív és passzív elemeit üzemelteti, karbantartja, üzemvitelét irányítja és a hibabejelentéseket fogadja. A településnek évente március 31-ig írásban beszámol az azt megelızı évben teljesített szolgáltatás minıségérıl, a bejelentett hibák számáról, a javításokról, karbantartásokról és a tárgyévre tervezett 129

130 csoportos cserékrıl. Rekonstrukciós javaslatot tesz az elavult berendezések korszerősítésére. Az üzemeltetési és karbantartási feladatokon belül a Szolgáltató vezérli a közvilágítás napi be- és kikapcsolását, elhárítja a berendezések hibáit, és rendszeres karbantartást végez. A közvilágítási hálózat villamos energia fogyasztásának elszámolása a közvilágítási naptár alapján történik. Kéményseprı-ipari szolgáltatás biztosítása A kéményseprı-ipari szolgáltatást a Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004.(XI.30.) Kgy. sz. rendelete szabályozza. A kéményseprı-ipari közszolgáltatást pályázat alapján a Szegedi Kéményseprıipari Kft. látja el. A szolgáltató a kéményseprı-ipari közszolgáltatást a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon végzi. Helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása A helyi közutak kezelését a Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 1/2005.(II.2.) Kgy. rendelete szabályozza. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a közút kezelıjeként feladatait a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. (továbbiakban: Kft.) útján látja el. Szeged Megyei Jogú Város Jegyzıjének a közút kezelıjeként lefolytatott eljárásai során a Kft. közremőködik. Közremőködése kiterjed a közút állagát érintı beavatkozások miatt induló, a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez kapcsolódó, a közút közlekedési célú rendkívüli igénybevételéhez kapcsolódó, a közút melletti ingatlanok használatával összefüggı eljárásokban a szakmai feltételek kialakítására, valamint az ezekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenırzésére. Közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása Szegeden a közparkok és egyéb közterületek fenntartását az alábbiakban részletezett feladatok vonatkozásában a Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft. látja el: Díszvilágítás Fafenntartás Ebrendészeti telep Hulladékgyőjtı edények, padok 130

131 Játszóterek üzemeltetése Közutak, hidak fenntartása Közvilágítási feladatok (az önkormányzat és az áramszolgáltató között létrejött szerzıdés felügyelete) Növény-egészségügy Park- és véderdık fenntartása Szökıkutak, ivókutak, öntözırendszerek Szúnyog- és kártevıirtása Úttestek tisztítása, locsolása Városdekoráció, zászlózás Virágosítás Vízkárelhárítási feladatok Behajtási engedélyek kiadása Gépjármővek parkolásának biztosítása Szegeden a parkolási rendszerrel kapcsolatos feladatokat a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 25/2010. (VI.30.) önkormányzati rendelete szabályozza. A rendszert üzemelteti a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött közszolgáltatási szerzıdés alapján a Szegedi Közlekedési Kft. A kijelölt várakozási területen belül eltérı díjú övezetek/zónák (zöld, sárga, kék) találhatók. A parkolóhelyek igénybevételére napi, egész, felezı, illetve negyed megjelöléső parkolószelvények vásárolhatók. A rendelet melléklete állapítja meg a zónákat. A parkolásról részletesebben az Parkolás fejezetben írunk. Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodási faladatokat, a hulladékkezelési szolgáltatást a Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI.30.) Kgy. rendelete szabályozza. A regionális hulladékkezelési közszolgáltatásokat a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság látja el. A hulladékgyőjtés és kezelés módját, helyszíneit az Hulladékkezelés fejezetben részletesen ismertetjük. 131

132 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata Jelen fejezet összeállítása során forrásként a Szeged Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek teljes körő felülvizsgálata Véleményezési terv címő dokumentumot használtuk. A tervezési terület - Szeged MJV közigazgatási területe - a természetföldrajzi tájbeosztás szerint három kistáj területén helyezkedik el. Legnagyobb része - a Tiszával és a Tisza jobb partján lévı tájrészletekkel - a Dél-Tisza-völgy, a Tisza bal partján lévı kisebbik rész az Marosszög", a város nyugati része pedig az Dorozsmai-Majsaihomokhát megnevezéső kistájba tartozik Természeti adottságok Domborzati adottságok A tájhasznosítást nagymértékben befolyásolja és a táj képi megjelenését is alapvetıen meghatározza az, hogy más magyarországi tájak terepadottságaival összehasonlítva mindkét tájrészletben igen kicsi a relatív magasság-különbség. A korábbi mérések azt állapították meg, hogy a Marosszög kistájban - Szegedtıl délre, Tiszaszigeten - található az ország legalacsonyabb pontja, 76,80 méteres magassággal. Az újabb és pontosabb adatok szerint 132

133 azonban a legmélyebb pont ugyancsak Szeged körzetében, Gyálaréten található, melynek tengerszint feletti magassága 75,8 méter. A Tisza bal parti sávjában több helyen, Szeged (Tápé) külterületén is van azt megközelítı, kis abszolút magasságú felszín. A természetes terepfelszín relatív szintkülönbsége sehol nem haladja meg a 2 m/km2-t. Ennél jelentısebb szintkülönbségeket csak a mesterséges terepfelszíneken (árvízvédelmi gátak, töltések, kunhalmok) találhatunk. A Marosszögben még kisebb a relatív szintkülönbség, az tökéletes síkság. A felszíni formák döntıen folyóvízi eredetőek (zátonyok, morotvák) illetve a folyószabályozás és árvízvédelem következtében mesterségesen jöttek létre (holtágak, csatornák, töltések stb.). Ezek a felszíni viszonyok meghatározóak voltak a településhálózat kialakulásában, a mezıgazdasági tájhasznosításban és ugyancsak alapvetık a rekreációs tájpotenciáiban. A 82 m alatti térszínek a folyószabályozások elıtt általában idıszakosan vízzel borítottak voltak, mára gyakorlatilag a teljes tervezési terület ármentesített. A mesterséges vonalas létesítmények (utak, vasutak, közmővek, védıgátak) hálózatai viszonylag sőrőn tagolják a tájszerkezetet. Azok a várostól északra az optimális tájhasználatot és a tájfejlesztést is korlátozzák. Földtani, talajtani adottságok A földtani, morfológiai és talajtani viszonyok egyaránt jelentısen befolyásolják a levegı minıségét. A térség földtani felépítését a nagy vastagságú (akár 3000 m vastag) pannon üledékek, valamint az erre települı és a felszínt is borító pleisztocén és holocén, fıként folyóvízi és eolikus üledékek jellemzik. A pliocén rétegsorok jelentıs szénhidrogén-, a pannon üledékek hévíz-, a pleisztocén rétegek réteg- és ivóvíz-, a holocén üledékek pedig talajvízkészletekkel rendelkeznek. A város kis relatív reliefő (0-2 m/km2) ártéri szintő síkságon terül el. Tengerszint feletti magassága (78 m) egyben az ország legalacsonyabb pontja is. A Tisza és Maros menti városrészeket öntés- és lápos réti talajok, a további területeket pedig csernozjom jellegő homoktalajok jellemzik. A sík, enyhén tagolt, gyenge víztartó képességő talajjal borított felszín defláció és erózió által egyaránt fokozottan veszélyeztetett. A Tisza jobb partján Szeged - Algyı között (Szeged város belterülete alá is behúzódva), a bal parton a Maros és a Nagyfai Holt-Tisza között a több száz méter vastagságú folyóvízi üledék alatt helyenként 3 km vastagságot is elérı - jelentıs szénhidrogén készleteket rejtı - pliocén rétegek fekszenek. A felszínen lévı, méter vastagságú holocén üledékek között homok, agyag, típusos lösz, öntésiszap, agyagos iszap egyaránt megtalálható. A szénhidrogén vagyon feltárása jelentısen meghatározta az elmúlt évtizedek tájalakító 133

134 tevékenységét és a táj mai képét (kutak, vezetékrendszerek, győjtıállomások, feldolgozó üzemek). Az agyagot és a homokot is több helyen bányásszák, fıként a helyi igények kielégítésére. Szegeden szilárd bányatelkek (agyag, homok), illetve szénhidrogén bányatelkek találhatók. Szilárd kutatási terület nincsen a településen, azonban a város teljes közigazgatási területe szénhidrogén kutatási terület. Az építésföldtani adottságoknak, összefüggéseknek, törvényszerőségeknek és tendenciáknak feltárásáról Dr. Kaszab Imre készített összefoglaló tanulmányt térképi mellékletekkel 1987-ben Építésföldtani összefüggések Szeged és környéke felszín-közeli üledékeiben címmel. A kutatások során a felszín alatti 10,00-20,00 m közötti, 5,5 10,00 m közötti, 3,5 5,5 m közötti, 1,5-3,5 m közötti rétegeket vizsgálták és a vizsgálatok eredményét térképeken is megjelenítették. Észlelı kúthálózat adataira támaszkodva a talajvízzel kapcsolatos megfigyeléseit is elemezte a talajvízáramlás és összetétel szempontjából. Építésföldtani korlátok A tervezési területen alábányászott területek, barlangok és pincék, csúszás-, süllyedésveszélyes területek, valamint földrengés veszélyeztetett területek nem találhatóak. Azonban a fent említett kutatások szerint a feltárt 25 m mélységig talált különbözı kötöttségő, zömében víz alatti, laza üledékes kızetek nem kedvezıek az alapozási, mélyépítési létesítmények igényeihez: szilárdsági és kompresszibilitási tulajdonságaik közepesen gyenge kategóriába tartoznak. Nagyobb (2-3 m-en túli) mélységben nincs olyan élesen elkülönülı réteg, melynek mőszaki tulajdonságai jelentısen kedvezıbbek volnának a fedı képzıdmények mőszaki tulajdonságainál. Éghajlati viszonyok A város területe a meleg-száraz éghajlati területtípusba sorolható. A napsütéses órák száma megközelíti a 2100 órát, ami az országban a legmagasabb. A téli idıszakban is 200 óra körüli a napsütéses óraszám. Az évi középhımérséklet 10,5-10,6 C, a vegetációs idıszakban 17,5 C. A nyári abszolút hımérsékleti maximumok sokévi átlaga 34,7 C. Az évi csapadékösszeg sokéves átlaga mm körüli, a Tiszától távolodva kismértékben növekszik. Ebbıl kb. 320 mm esik a vegetációs idıszakban. A hótakarós napok száma 28-30, a téli csapadék az országban itt a legkevesebb. A sajátos, országos összehasonlításban több 134

135 szempontból is szélsıséges éghajlati adottságok jelentıs mértékben befolyásolják mezıgazdasági tájhasznosítás módját. Vízrajzi adottságok A területen a szegedi táj legjelentısebb természeti eleme a Tisza. Annak mindig központi szerepe volt a tájszerkezet sok évezredes alakulásában-alakításában. A jövıbeni tájhasznosítások és tájfejlesztések sem képzelhetık el a Tisza meghatározó elemként történı figyelembe vétele nélkül. A Tisza jobb partján lévı, viszonylag jelentısebb vízfolyások: az Algyıi fıcsatorna, a Tápéi fıcsatorna, a Szillér-Baktó-Fertıi fıcsatorna, és a Gyálai Holt- Tisza vízrendszere. A Tisza bal parti mellékfolyója a Maros, amely ugyancsak meghatározó jelentıségő tájelem. A település keleti határánál éri el a Marost a Szıreg-Deszk-Kübekházi csatorna. A felsorolt csatornákon kívül még nagyszámú, kisebb mérető és jelentıségő csatorna hálózza be a Tisza mindkét oldalán a várost. A mesterséges belvízlevezetı csatornák jelentıs szerepet töltöttek be a táj mezıgazdasági hasznosításának történetében. Az eredetileg természetes, de csak idıszakosan vizes, inkább mocsaras, szikes tóból mesterséges halastóvá átalakított Fehér-tó 1400 hektáros felülete csaknem teljes egészében Szegedhez tartozik. A Sándorfalvi halastóból létesített déli, kisebbik része tartozik a városhoz. Jelentıs vízfelületet képez a Matyér-Subasai fıcsatorna elrekesztésével létesített sport és rekreációs hasznosítású 60 hektáros Matyéri tározótó. A Tiszának három nagy holtága van a tervezési területen: az Atkai, a Nagyfai és a Gyálai Holt-Tisza. Mindhárom meghatározó tájszerkezeti elem, közülük az Atkai Holt-Tisza ırzi leginkább a természet-közeli állapotát. Ugyan a felszíni vizek elıfordulását tekintve Szeged fekvése kedvezı, mégis összességében elmondható, hogy a város száraz, gyér lefolyású, erısen vízhiányos területen fekszik. A talajvíz mélysége 2-4 méter között ingadozik, a város ivóvizét elsısorban a méter mélységő pleisztocén rétegek szolgáltatják, az alacsony geotermikus gradiens miatt pedig sok a magas hıfokú termálvíz. Természetes növénytakaró A növényföldrajzi tájbeosztás szerint a Tiszántúli flórajárásba tartozó terület legjellegzetesebb potenciális növénytársulásai a főz ligeterdık és a bokorfüzesek. Ezek a társulások a Tisza árterén a közelmúltig még viszonylag nagy kiterjedésben és néhol csak kevéssé zavart állapotban voltak megtalálhatók. A természetes ártéri erdık mára azonban 135

136 nagymértékben megfogyatkoztak. A tölgy, kıris, szil ligeterdık maradványai csak kisebb foltokban jellemzıek. Az Intenzív mezıgazdaság térhódítása, továbbá a település- és iparfejlesztés következtében alig lelhetık fel a pusztai tölgyes és a sziki tölgyes társulások maradványai. A nagy ütemő feltörések és beépítések ellenére is viszonylag nagy felületeket foglalnak el a szikes rétek különbözı társulás-típusai. Ezzel szemben már csak egészen kis foltokban találhatók meg az ugyancsak természetes homoki legelık Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat Jelen fejezet forrásául Mucsi László Beépítettség és tájhasználat vizsgálata távérzékelt adatok alapján dél-alföldi példákon keresztül címő tanulmánya szolgált. Szegeden az 1879-es árvíz utáni újjáépítés lehetıvé tette a teljesen új sugaras-győrős városszerkezet kialakítását. Jól elhatárolható beépítési zónák alakultak ki. A zárt beépítés zónája a Nagykörút és a Tisza által határolt terület, mely helyenként átnyúlik a körúton túlra. Ezt a zónát szinte teljes egészében körbeveszi a hézagos beépítés zónája, melyet földszintes, vagy egyemeletes családi házak és az 1980-as évektıl a 2 3 szintes társasházak jellemeznek (Alsóváros, Móraváros, Rókus és Felsıváros). Az egykori városhatárt jelzik a hézagos beépítéső zóna külsı határán lévı temetık (Alsóvárosi-, Rókusi-, Dugonics-, Gyevi-temetı). A Körgáton belül a korábban beépítetlen területeken és a leromlott állapotú családi házas városrészeken épültek az 1970-es évek elejétıl kezdve a lakótelepek (Tarján, Északi városrész, Makkosháza, Rókus). A város kelet-nyugati tengelyében található az ipari terület, mely a rókusi városrésztıl nyugatra elnyúlik egészen Kiskundorozsma határáig. A Körgáton kívüli telepek mind családi házas, kertes részei a városnak, inkább falusias jelleggel. Újszegeden hiányzik ez a szerkezeti rendszer. A lakótelepi programok után már kevés nagyobb beépíthetı terület maradt a Körtöltésen belül. Az 1990-es évek második felében elindultak a társasházi, lakóparki építkezések. A jellemzıen hézagos beépítéső városrészekben nem ritkán lakásos társasházat építenek fel egy-egy lebontott épület helyén. Lakóparki beépítésre került a Francia-högy nyílt felszíne, illetve a város déli részén található laktanya területe. 136

137 Szeged város észak- észak-keleti része (Szeged II. kerület, Tápé, Algyı) országosan egyedülálló természeti potenciálhelyzet (földgáz, kıolaj készletek kitermelése) a város további fejlesztésének irányát az 1960-as évektıl meghatározta. Az algyı-szegedi kıolaj- és földgáztelepek felfedetése egy új, a környezetet jelentısen veszélyeztetı iparágat telepített vidékünkre. A fúrások, fúróiszap tárolók helyei egyes területeken nagy sőrőséggel fordulnak elı, s kıolaj- földgáz- illetve termálvezetékek hálózzák be a vidéket, mely más iparilogisztikai park építésére alkalmatlan terület. Szeged nyugat-délnyugati része a Tisza folyó közelsége, az államhatárhoz való közelség illetve az elaprózódott, nem egybefüggı parcellaszintő földrészleteken zömében mezıgazdasági jellegő a terület felhasználás módja. Szeged város ipari területfejlesztési koncepciója az 1960-as évektıl kezdve a fentiek figyelembe vételével az 5. számú fıút, az M43 jelő autópálya és az M5 autópálya, a Szeged- Budapest vasúthálózat által közbezárt tömbre koncentrálódott/koncentrálódik. A két autópálya és a nyugati elkerülı út együttesen kedvezı feltételeket nyújtanak a város északi, északnyugati részén új ipari park, logisztikai központok, bevásárló központok építéséhez. Ezek folyamatosan jelennek meg a város ezen részén. Tájhasználat értékelése Mint a tájhasználat változásából kitőnik, a város közigazgatási határán belül a beépítetlen területek folyamatosan csökkennek, a beépítések intenzitása egyre nı. A beépített építıanyagok nagy tömege, a mesterséges felszínek megnövekvı aránya, a növekvı forgalom révén városökológiai szempontból kedvezıtlen folyamatok keletkeznek, melyek hatását már most is lehet tapasztalni, mérni. Ilyenek a légszennyezés, vagy a városi hısziget területi kiterjedésének és intenzitásának növekedése. Errıl részletesebben az 1.20 Városi klíma fejezetben írunk. A tájképi értéket képviselı természeti területeinket sem kímélte az emberi beavatkozás. A folyók és holtágak intenzív vízparti területhasználata a vizek szennyezéséhez vezetett, más területeket a mezıgazdaság hódított meg. Pozitívumként értékelhetı, hogy mára országos illetve helyi védelem alatt áll ezen területek többsége, elkészült vagy tervbe vett a tájrehabilitáció. A tájhasználati konfliktusokról bıvebben az Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése fejezetben írunk. 137

138 Védett, védendı táji-, természeti értékek, területek Jelen fejezet összeállítása során forrásként a Szeged Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek teljes körő felülvizsgálata Véleményezési terv címő dokumentumot használtuk. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendı területek Az OTrT a települést a tájképvédelmi területek övezetébe sorolja. A CsMTrT az országos jelentıségő tájképvédelmi terület övezetébe sorolja a város egyes részeit: a Tisza-, és a Maros-mentét, a Tisza és a Gyálaréti Holt-Tisza közötti területet, Újszeged déli részét, a Fehértó-tól délkeletre fekvı területet a Sándorfalvi útig, a Nagyszéki területeket, a Maty-ér menti területeket. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Országos jelentıségő, egyedi jogszabállyal védett természeti területek: Körös Maros Nemzeti Park: A Körös Maros Nemzeti Park létesítésérıl szóló 3/1997. (I. 8.) KTM rendelettel jött létre hazánk hetedik nemzeti parkja. A védetté nyilvánítás célja a Körösök és a Maros vízrendszerén kialakult jellegzetes tájszerkezet, a kiterjedt szikes puszták, lösztársulások, természetes és természetközeli erdık, árterek, szikes tavak, idıszakosan vízborított területek, holtágak, mocsarak természetes növénytársulásainak és állatvilágának megırzése, a nemzetközi jelentıségő madár élıhelyek és a vándorló állatvilág védelmének biztosítása, a védett területek természetes, az élıhely típusának megfelelı vízellátottsági szint helyreállítása. A nemzeti park Szegedet érintı része a Maros hullámtere. Az érintett terület a Körös Maros Nemzeti Park bıvítésérıl szóló 4/1999. (V. 5.) KöM rendelettel lett a nemzeti park része. Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet: A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetet az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1976. OTvH számú határozatával nyilvánították védetté, a védettséget a 140/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel tartották fenn. A tájvédelmi körzet fokozottan védett területeinek egy része is érinti a város közigazgatási területét. A 138

139 tájvédelmi körzet egyik legismertebb része a szegedi Fehér-tó. A táj természeti értékeire, páratlan madárvilágára Beretzk Péter szegedi orvos hívta fel a figyelmet. Kutatásainak eredményeként 1939-ben védetté nyilvánították a szegedi Fehér-tó vízjárta 350 holdas szikes pusztáját. Ebben az idıben kezdték meg a ma is létezı halastórendszer kiépítését. Az átalakult tó ma is igen gazdag madárvilágnak ad otthont. Eddig a tavon és környékén 280 madárfajt figyeltek meg. A régi szikes mocsarak nyújtotta táplálkozási és pihenési lehetıségeket pótolják az idıszakosan leengedett halastavak iszapos medrei. Az iszapban maradt vízi rovarok, kétéltőek, halak bıséges táplálékot nyújtanak a parti- és gázlómadaraknak. A tájvédelmi körzet által érintett terület a településszerkezeti terven beépítésre nem szánt terület felhasználásokba került. A Fehér-tó két oldalán található halgazdaság különleges beépítésre nem szánt halgazdaság területbe sorolódott, ezzel biztosítva fennmaradásukat, ugyanakkor megakadályozva a védett területeket érintı nagy volumenő fejlesztéseket. A tájvédelmi körzet keleti határát Tisza hullámtere képezi. Legnagyobb holtága az Atkaiholtág, amely közigazgatásilag a városhoz tartozik. Biztosítja egyrészt a holtágak jellegzetes növény és állatvilágának megırzését, másrészt gazdag halfaunája miatt rekreációs célokat szolgál. A közelében lévı Sasér a Tisza-szabályozási munkák nyomán az 1862-tıl végrehajtott 88. számú átmetszéssel alakult ki a folyó jobb partján. Tulajdonképpen az Atkái Holt-Tisza felsı ágának hullámtéri folytatása. Közigazgatásilag Sándorfalva községhez tartozik. Országos természeti védelem alatt áll, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. Élıvilága igen gazdag és változatos, több ritka állatfaj is elıfordul a háborítatlan hullámtéri környezetben, ezért a szentély" típusú holtágak között tartják számon. Országos jelentıségő, ex lege védett természeti területek Országos jelentıségő ex lege védett természeti területeknek a törvény által védetté nyilvánított természeti területeket nevezzük. Ex lege védett természeti területnek minısülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelık. Ex lege védettek a barlangok is, de ezek jellegüknél fogva védett természeti értékek. A kiemelkedı történeti és kulturális jelentıségő kunhalmok, külön jogszabály alapján védett vagy fokozottan védett régészeti lelıhelyekké is nyilváníthatóak, mint történt ez a Ebı-halom (Szeged-Tápé) esetében. A településen ex-lege védett képzıdmény található: szik és láp (Kiskundorozsma Nagyszék környéke) kunhalom (Fontosabbak: Szék-halom, Lebı-halom, Öthalom. (Ez utóbbiban egykor

140 kunhalom helyezkedett el, de öt kiemelkedett a többi közül.) A településen törvény erejénél fogva védett földvár, forrás, víznyelı, valamint barlang az igazgatósági adatszolgáltatás és az országos barlangnyilvántartás alapján nem található. Egyedi tájértékek Egyedi tájértéknek minısül az adott tájra jellemzı természeti érték, képzıdmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentısége van. A természet védelmérıl szóló évi LIII. törvény a tájvédelem keretében szabályozza az egyedi tájértékek kezelését. A jogszabály szerint az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelıs szerv (igazgatóság) feladata. A településen a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által koordinált egyedi tájérték kataszterezés nem történt. A kataszterezés hiánya nem jelenti, hogy a város területén ne lennének egyedi tájértékek. Helyi jelentıségő természetvédelmi terület Helyi jelentıségő védett természeti területeknek kell tekinteni a települési önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is. A település helyi jelentıségő védett természeti területeit a Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl szóló 35/2009. (XI.11.) önkormányzati rendeletben nyilvánították védetté. Az önkormányzati rendelet meghatározása szerint: - helyi jelentıségő természetvédelmi terület a város jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag, kisebb összefüggı területe, melynek elsıdleges rendeltetése, egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggı rendszerének a védelme. (Például: természetes, természetközeli élıhely, park, győjteményes kert); Helyi jelentıségő természeti emlék a különlegesen jelentıs egyedi természeti érték, képzıdmény és annak védelmét szolgáló terület (például: egyedi fa, fasor, facsoport). A helyi jelentıségő természetvédelmi területeket és természeti emlékek listáját az önkormányzati rendelet 1-4. számú mellékletei tartalmazzák. A rendelet további mellékletei a helyi természetvédelmi értékek kezelési terveirıl szólnak. A 9. számú melléklet a természetvédelmi területek kijelölésének indokoltságát és a védett értékeket is részletesen tartalmazza. 140

141 Helyileg védettek: 15 db fasor 240 db egyedi fa Parkok : Várkert Mórapark és Roosevelt tér, Dugonics tér, Népliget, Széchenyi tér, Rerrich Béla tér, Aradi vértanúk tere, Szent György tér, Lechner tér, Honvéd tér, Mátyás Király tér, Kolozsvári tér, Szent Rókus tér, Kiskundorozsma, Szent János tér, Kálvária tér, Partfürdı, Palánk Szent Borbála park, 1.sz. kórházi tömb Természetvédelmi területek Vadaspark: Élıállat győjtemény és tájképi értékő természeti környezete Fővészkert: Rendkívüli botanikai értékő győjtemény Kiskundorozsma Nagyszék: Szikes jellegő értékes növénytakaró Maty-éri természetvédelmi terület: Tájképi értékő természeti környezet Maty-ér völgyének subasai ága: Szikes gyep és nádas terület, a területen átvezetı fıcsatornával Újszegedi Holt-Maros: Holtág fás és nádas vegetációval Gyálai Holt-Tisza: Holtág jellemzıen nádas vegetációval İs-Maty völgye: Gyep és nádas terület a területen átvezetı csatornával Körtöltés: Szegedet körülvevı, a Nagyárvíz után épült töltés Szegedi Fertı déli része: Egykori szikes meder helyén kialakított halastó, szikes gyeppel körülvéve Lıtér melletti fasor területe: A volt lıtéren kialakult élıhely komplexum maradványa a fasor Az ökológiai hálózat bemutatása A természet védelmérıl szóló törvény 53. (3) b) pontjának értelmében az ökológiai hálózat az egyes védett természeti területek, valamint az egyes védett természeti területek védıövezete, a Natura 2000 területek, az érzékeny természeti területek és a természeti területek ökológiai (zöld) folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak egységes elnevezését jelenti. A természet védelemérıl szóló törvényben megfogalmazottak alapján az Országos Területrendezési Tervrıl szóló törvényben (továbbiakban OTrT) került lehatárolásra az országos ökológiai hálózat övezete. Szeged közigazgatási területén az országos ökológiai hálózat elemei közül mind magterületek, mind ökológiai folyosók, mind puffer-területek 141

142 megtalálhatók, melyeket a településszerkezeti terv 4. tervlapja jelöl. Az OTrT a három övezetre az alábbi fıbb elıírásokat állapítja meg: - Magterület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, kivéve, ha a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és ha a kijelölést más jogszabály nem tiltja. A kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhetı ki. - Ökológiai folyosó övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, kivéve, ha a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és ha a kijelölést más jogszabály nem tiltja. A kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhetı ki. - Puffer-területen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. Az ökológiai hálózat kirajzolja a város táji értékeinek vázát: Fehér-tó (és a Sándorfalvihalastó), Tisza és a Maros, Gyálaréti Holt-Tisza, Maty-ér, Nagyszék, Deszki Maros-holtág. 142

143 Európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területek (Natura 2000) Jelen fejezet forrásául a honlapon található információk szolgáltak. Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 területek egy olyan összefüggı európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentıségő természetes élıhelytípusok, vadon élı állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvezı természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Olyan zöld infrastruktúra, mely biztosítja Európa természetes élıhelyeinek ökoszisztéma szolgáltatásait, valamint jó állapotban való megırzöttségét. A Natura 2000 hálózat alapja az 1979-es madárvédelmi irányelv (Birds Directive), illetve az azt 2009-ben felváltó kodifikált változat, valamint az 1992-es élıhelyvédelmi irányelv (Habitats Directive). A teljes hálózat Európa szárazföldi területeinek mintegy 17%-át fedi le. Magyarországon a nemzeti jogszabályok által korábban is védett területeknek csaknem mindegyike a része lett az ökológiai hálózatnak. Az újonnan kijelölt területekkel együtt Magyarország területének közel 21%-át fedi le az új típusú védelem. Ezek közé tartoznak hagyományosan mezıgazdasági mővelés alatt álló földek, legelık, de természetesen erdık is. A szabályozás célja a hasznosítás és a természetvédelem érdekeinek összehangolása. A besorolás kategóriái: Különleges madárvédelmi terület és Különleges természet megırzési terület. Szeged közigazgatási területét az alábbi európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területek érintik: - Alsó-Tisza-völgy néven kihirdetett különleges madárvédelmi terület (HUKN10007), - Alsó-Tisza hullámtér néven kihirdetett kiemelt jelentıségő természet megırzési terület (HUKN20031) - Maros (területkódja: HUKM20008) néven kihirdetett kiemelt jelentıségő természet megırzési terület, - Szegedi ürgés gyep (területkódja: HUKN20012) néven kihirdetett kiemelt jelentıségő természet megırzési terület. 143

144 A Natura 2000 területeken elsıdleges cél a közösségi jelentıségő fajok és élıhely-típusok kedvezı természetvédelmi helyzetének megırzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a lehatárolás alapjául szolgáló természet állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Natura 2000 terület fenntartási céljainak elérését nem veszélyeztetı vagy nem sértı és a Natura 2000 terület jelölésekor jogszerően, jogerıs engedélynek megfelelıen folytatott tevékenység korlátozás nélkül folytatható Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A tájhasználat fogalma értelemszerően az emberi tevékenységhez kötıdik. A tájhasználat értékelése fejezetében rámutattunk, hogy az egyre intenzívebb tájhasználat káros folyamatokat indított meg a város klimatikus viszonyaiban és a táji, természeti értékek alakulásában. Pozitív fejleménye az elmúlt éveknek, hogy a táji, természeti értékek többsége ma már országos, vagy helyi védelem alá tartozik. Több tájrehabilitációs célú beavatkozás történt: elkészült a Holt-Maros, néhány záportározó és a Maty-ér rehabilitációja. A Fővészkert és a Vadaspark területe szépül, növény- és állatvilága évrıl-évre gyarapszik. Más területekre elkészültek a rehabilitáció tervei, de forrás híján a megvalósítás késik. Az alábbiakban a beavatkozást igénylı helyszíneket, konfliktusokat, problémákat mutatjuk be: 144

145 Szeged Fı utcája a Tisza Szeged legszebb, ugyanakkor rekonstrukcióra váró fıutcája a Tisza. Amikor magas a vízállás, a belvárosi szakasz szemet gyönyörködtetı a látvány. Kis víznél a hordalékos, köves partot, a felújításra szoruló alsó lépcsısort, a Vízi-rondella maradványának amortizálódott téglaburkolatát lehet látni. A tavaszi, több hónapig tartó Tiszai árhullám minden eddiginél magasabb szinten tetızött és csak a felkészült védekezésnek köszönhetıen sikerült elérni, hogy a vizet az elavult, régi partfal meg tudta tartani a Tisza L. krt. két vége között A harminc éves partfal teljes felújítása, az egyre növekvı árvízszintek kivédését garantáló új, korszerő védmő építése (szivárgó-rendszer és mobil fal alkalmazásával) folyamatban van. De nem csak a belvárosi szakasz konfliktussal terhelt. A hullámtéri erdık elvadultak, a szabad-strand helyzete 2011-ben rendezıdött, de a folyó kínálta vízisport lehetıségek további kiaknázatlan lehetıséget tartalmaznak ben az önkormányzat megbízásából elkészült a Szeged Fı utcája a Tisza tanulmány, amely részletesen elemzi a folyó városi szakaszának helyzetét és a benne rejlı lehetıségeket. A tanulmányban megfogalmazott fejlesztési célok a Tisza és Maros folyók szegedi szakaszának hullámterének vonatkozó szerkezeti és szabályozási tervben kerültek építészetileg megfogalmazásra és egyeztetésre, megvalósítható elemei a helyi építési szabályzat komplex felülvizsgálata során a véleményezést követıen, annak elfogadásával válnak a városendezési terv részévé. Elkészült a belvárosi partszakasz beleértve a Stefániát, 145

146 Várkertet és a Móra parkot is - rehabilitációjának elvi engedélyezési terve is. A folyó központi szerepet játszik a város lakóinak életében és kifejezetten ún. közösségi tér; sorsa és kialakítása közösségi kérdés. A Tisza-part rekonstrukciójával, a szabad strandok és a hullámtéri erdık sorsával kapcsolatban ezért közösségi bevonáson alapuló tervezési és rehabilitációs folyamat véghezvitele kívánatos. Gyálai Holt Tisza A gyálai Holt-ág helyi jelentıségő természetvédelmi terület. A Tisza leghosszabb (közel 19 km-es), a XIX. sz. végi szabályozás során keletkezett, levágott kanyarulata. Hossza 18,7 km, átlagos szélessége 86 m, területe 160 ha, átlagos vízmélysége 3 m, víztérfogata 4,8 millió m 3. Medre áttöltésekkel és zsilipekkel három bögére osztott. Az alsó a Halászvíz, a középsı a Fehérpart, a felsı a Feketevíz. Mivel az alsó böge középvonalában húzódik a magyar - jugoszláv országhatár, a holtág nemzetközi érdekeltségő. A magyar holtág-szakasz a Magyar Állam tulajdonában van, kezelıje az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. Közigazgatásilag Szeged városhoz és Röszke községhez tartozik. Gyálai Holt Tisza kanyarulata Vízgyőjtıjének kiterjedése 534 km 2. A felsı 5,6 km hosszú bögét az 1974-ben elkészült Rókus-Móravárosi fıgyőjtı egyesített rendszerő csatorna városi szennyvízzel elszennyezte. A csatornahálózat fejlesztésének és a biológiai szennyvíztisztító elkészültének eredményeként a további szennyezés megszőnt, de a 30 év alatt felgyülemlett 1-1,5 m-es iszapréteg a környéket bőzzel terheli és a mintegy 28 hektáros vízfelületet használhatatlanná 146

147 teszi ban egy INTERREG III pályázatnak köszönhetıen elkészült a holtágak rehabilitációjának vízjogi engedélyes tervezése és koncepcióterv készült a holtágak és környezetük hasznosítási lehetıségeirıl. Bajai úti volt lıszerraktár területe A Bajai út melletti lıszerraktár területe helyi jelentıségő természetvédelmi terület védelmet kapott a rajta lévı természeti értékek növény- és állatfajok, bogarak - megóvása érdekében. Jelenlegi elhanyagolt, elvadult állapotában azonban inkább táj- és városképromboló. A védelem célja az általános természetvédelmi célokon túl a megfelelı vízminıség fenntartása, a vadon élı állat- és növényfajok (kiemelten az ıshonos halfajok, kétéltőek, mocsári teknıs, nádi madarak) életfeltételeinek megırzése. A helyszín besorolásáról egy részletesebb terv gondoskodott és beépülve a településrendezési tervbe Ki különleges intézmény terület: oktatás funkciót kapott. A cél az volt, hogy a volt honvédségi területen a természet által visszahódított környezet fennmaradjon, ezért alacsony beépítettséggel a természeti környezeti nevelést segítı létesítmény kerülhet igény esetén elhelyezésre. Hasznosítási lehetıségek: rekreáció, nádgazdálkodás, vízgazdálkodás, gyepgazdálkodás, környezeti nevelés. Védett természeti értékek kezelése Általános probléma, hogy a védett természeti területekre elıírt kezelési szabályok nem esnek egybe a tulajdonosok, illetve használók érdekeivel. Emiatt nagy az ellenállás, kevés az együttmőködési hajlandóság, ami veszélyezteti azok jó minıségő fennmaradását. Fejlesztéssel érintett védett természeti értékek A tervezett beruházások során különösen pl. úthálózat bıvítés, az elıkészítés alatt álló elıvárosi közösségi közlekedés fejlesztése, bármilyen vonalas létesítmény építése, a Repülıtér bıvítése (kereskedelmi, nemzetközi reptérré történı fejlesztése) tervezésekor vizsgálni kell, hogy érintenek-e országos vagy helyi jelentıségő védett természeti területet, vagy Natura 2000 területet, illetve védendı természeti értéket. Új utak, vonalas létesítmények tervezése, létesítése természetvédelmi szakmai szempontból ezeken a területeken általánosságban nem támogatott. Ez esetenként komoly költségnövelı tényezı. 147

148 Invazív növényfajok terjedése A szabályozási tervben zöldterületként szabályozott egyes ingatlanokon invazív növényfajok terjedtek el, megváltoztatva azok eredeti állapotát, rendeltetését. Természetvédelem Természetvédelmi szempontból kiemelt feladat a leromlott termıhelyek, élıhelyek helyreállítása, eredeti állapotuk visszaállítása. Kiemelt jelentısége van a vizes élıhelyek helyreállításának. A jövıben a rehabilitációs és rekonstrukciós feladatok esetében figyelmet kell fordítani az éghajlatváltozás élıhelyekre gyakorolt hatásaira is. A társadalmi részvétel és tudatosság erısítésében kiemelt szerepe van a közoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységeknek. A megvalósítás érdekében a megfogalmazott és elfogadott programot széles körben szükséges nyilvánosságra hozni. Kiemelt hangsúlyt kell helyezni a megelızés elvére és a fenntartható fejlıdés feltételeinek biztosítására Zöldfelületi rendszer vizsgálata Jelen fejezet összeállítása során forrásként a Szeged Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek teljes körő felülvizsgálata Véleményezési terv címő dokumentumot használtuk A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Szeged földfelületi rendszerét meghatározó legfıbb elemeket szemlélteti az alábbi ábra: 148

149 A zöldfelületi rendszert meghatározzák a város fıbb vízfolyásai, holtágai mentén kialakult ökológiai- és zöldfolyosók. Markáns zöldfelületi elem a belvárost körülölelı Körtöltés. Az ábrán külön jelölték a város legnagyobb kiterjedéső zöldterületeit, intézményi zöldfelületeit. Az ábrán nem jelölték külön a meghatározó kondicionáló hatással is bíró záportározókat, és a közepes, valamint kisebb mérető zöldterületeket, melyek azonban szintén karakteres elemei a városszerkezetnek. A Belvárosban számos jelentıs és számos kisebb zöldterület helyezkedik el, melyek közül több helyi védettséget is élvez. A Tisza ökológiai rendszeréhez kapcsolódóan a legjelentısebbek az Erzsébet liget, a Partfürdı, a Várkert Móra park és a Széchenyi tér. A Belvárost igényesen kialakított zöldfelületek jellemzik, melyek mellett az utcafásítások is jelentısek. Rókus és Felsıváros területén elsısorban a lakótelepi zöldterületek, zöldfelületek jelentik a zöldfelületi rendszer alapját. A Körtöltés menti erdı védelmi szerepe mellett ökológiai zöldfolyosó és rekreációs szerepet is betölt. A Tarján városrészben elkezdett közterületi rehabilitációt folytatni kell a lakókörnyezet minıségének javítása érdekében párhuzamosan az épületrekonstrukciókkal. Móraváros területén a zöldfelületi rendszer legjelentısebb elemei a Kálvária tér, és a több hektár kiterjedéső Vadaspark. Alsóvárosban a Mátyás király tér, a Szabadság tér és a temetı a legjelentısebb zöldterületek. Mindkét városrészben meghatározó kertvárosias magántelkek zöldfelületi borítottsága. Északon, a Körtöltésen kívüli kertvárosias lakóterületeken a Bika-tó és környezete a legjelentısebb zöldterület. A közcélú zöldfelületek aránya viszonylag alacsony, a magáningatlanokon fenntartott zöldfelület aránya azonban a területhasználat típusából adódóan magas. Sziksós és Subasa hétvégi házas üdülıterületei alacsony intenzitású építési övezetek. A magántelkek zöldfelületi borítottsága jelentıs. Nagyobb kiterjedéső közcélú zöldfelület a fürdıtıl északra szolgálja ki a településrészeket (2,7 ha). Lineáris zöldterületi elemek Subasa üdülırészen, vezetéknyomvonalak mentén kerültek kijelölésre. Kiskundorozsma Szeged önálló településrésze, dominánsan kertvárosias lakóterületekkel. A kisebb zöldterületek szigetszerően vagy egymást követıen a Belsı-Maty csatorna mentén és a lakótelepen vannak. Dorozsma zöldfelületi rendszerében a Hısök ligete és a temetı 149

150 jelentékeny szerepet tölt be. A településmagtól elszakadó, külsı településrészeken (Szentmihály, Gyálarét, Kecskés István telep, Hattyas, Tompasziget) egy-egy tér vagy kisebb park található csak. Szıreg és Tápé nagy hagyományokkal rendelkezı településrészei a megyei jogú városnak. Ünnepeiket jelentıs kiterjedéső zöldterületeiken rendezik meg minden évben. Zöldfelületi ellátottság értékelése A települések területének egy része beépített, vagy burkolt felülető, más területrészeket növényzet fed. A növényzettel fedett területek nagyon sokféle funkciót tölthetnek be, kialakításuk és a növényzet jellege, állományszerkezete ennek megfelelıen különbözı lehet. A növényzettel fedett különbözı rendeltetéső területeknek azonban közös tulajdonsága, hogy a növényegyüttesek jelentıs nagyságú asszimiláló, párologtató felülettel rendelkeznek. A zöld levéltömegük következtében a növényzettel fedett területek sajátos szerepet játszanak a település környezeti adottságainak és viszonyainak alakításában. E közös tulajdonság és sajátos szerepkör miatt a település növényzettel fedett területeit zöldfelületnek nevezzük. A település növényzettel tartósan vagy idıszakosan fedett, biológiailag aktív felületei jelentıs szerepet játszanak a település élhetıségének fenntartásában. A skála a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet érintett értékmutatói alapján készült. A település átlagos aktivitásértéke hektáronként 150

151 a hatályos településszerkezeti terv szerint 4,15; a véleményezési terv szerint 4,16. A belsı városrészek aktivitásértéke ettıl jóval elmarad. Kedvezı a várost körülvevı mezıgazdasági területek jelentıs aránya, azonban kedvezıtlennek tekinthetı a viszonylag alacsony erdısültség. Biodiverzitási stratégiák Az EU 2020-ig szóló biodiverzitási stratégiája: Az EU környezetvédelmi miniszterei célul tőzték ki, hogy a biológiai sokféleség csökkenését és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlását 2020-ig meg kell állítani az Európai Unióban, és azokat a lehetıségek keretein belül helyre kell állítani, valamint fokozni kell a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelızéséhez való uniós hozzájárulást. E fı célkitőzés megvalósítása érdekében született a Stratégia, amely 6 konkrét célt és az ezek végrehajtására irányuló 20 akciót tartalmaz. A Nemzeti Biodiverzitás Stratégia ( ) azt kívánja elérni, hogy a biológiai sokféleség csökkenése és az ökoszisztéma-szolgáltatások további hanyatlása megálljon Magyarországon 2020-ig, valamint állapotuk lehetıség szerinti javuljon. Ehhez a biológiai sokféleség megırzés szempontjainak be kell épülnie a szektorokat áthidaló szakpolitikába, stratégiákba és programokba, valamint azok megvalósításába. A dokumentum jelenleg a társadalmi párbeszéd stádiumában van. Belátható idın belül el kell készíteni Szeged Biodiverzitási Stratégiáját, mely egy hiánypótló dokumentum lesz. A korábbiakban európai uniós támogatással készültek ugyan egy-egy városi területen felmérések az élıvilág fajtagazdagságára vonatkozóan, de a város egészére a zöldfelületi rendszer részletes leírása, elemzése (kiterjedésük, állapotuk, biodiverzitási viszonyaik) hiányzik. A folyamatos és egyenletes biodiverzitás fenntartása érdekében sürgetı feladat a parkok, valamint a jelentıs fasorok állományának állapotfelmérése a monitoring rendszer kialakítása és folyamatos karbantartása valamint cseréje a megfelelı szakmai háttér biztosításával, az invazív növényfajok elterjedésének felmérése zöldterületként szabályozott ingatlanon és azok elszaporodásának megelızésére irányuló intézkedések bevezetése. 151

152 A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Zöldfelületek öregedése Általános probléma, hogy a város közparkjainak, védett fasorainak növényállománya elöregedett, minıségi fenntartásuk költséges, a beteg fák sok esetben balesetveszélyt jelentenek. Ugyanakkor esetenként megoszlanak a vélemények a probléma kezelésérıl: fenntartás, egyszeri teljes csere vagy fokozatos csere. Újszegedi liget Közmőigény növekedése A város közmőhálózattal sőrőn beszıtt közterületein a növényzet elsısorban a fák élettere egyre csökken, miközben a felszín alatt vezetett közmővek iránti igény és szükséglet növekszik. A technológiák változása csökkentheti ugyan a szükséges védıtávolságokat, közterületi rekonstrukcióknál pedig a nyomvonalak gazdaságosabb kijelölése lehet a garancia a növényzet életterének növelésére (közmőalagút), ezek azonban költségnövelı megoldások. A fák védelme érdekében az elmúlt években több rendeletmódosítás is történt, szabályozva lett a fák törzsétıl adott távolságra történı munkavégzés, zöldterületben közmőnyomvonalak fektetésének tiltása, helyi védetté nyilvánított fák kijelölése, városrehabilitációnál a meglévınél nagyobb zöldfelületek kialakítása. Növekvı igény a kiskertek beépítési intenzitásának növelésére A kiskertek tulajdonosai részérıl növekvı igény jelentkezik arra, hogy az ingatlanukat beépítésre nem szánt terület -bıl beépítésre szánt terület -té minısítsék. A kialakult helyzet is sok esetben meghaladja a szabályozási terv szerinti intenzitást. 152

153 1.14. Az épített környezet vizsgálata Terület felhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A város szerkezetét meghatározó sajátosságok: Szeged fı utcája a Tisza: a város szerkezetét alapvetıen meghatározza folyó-parti helyzete. A Tisza átszeli a várost. Egyik hídja a centrumban épült, a másik híd a nagykörút folytatásában. A nagykörúti körgyőrő bezárásához azonban mely Újszegeden a Temesvári körútban folytatódik - hiányzik a Déli híd. Az 1879-es nagy árvíz az egész várost romba döntötte, a korábbi városszerkezet úgyszólván felismerhetetlenné vált. Az épületeknek talán öt százaléka, 265 épület maradt meg. Az újjáépítés során a nagy urbanisztikai gyakorlattal rendelkezı Lechner Lajos új, modern győrős-sugaras városszerkezetet álmodott és épített meg körutakkal, sugárutakkal, tágas belvárossal. Máig vitatott módon lebontatta az új városszerkezetnek gátat szabó várat. Kialakították a négy városon belüli forgalmat bonyolító kisebb és a négy távolsági forgalmat bonyolító nagyobb sugárutat. Az elıbbi csoportba a Boldogasszony sugárút, a Szentháromság utca, a Kálvária utca és a Szilléri sugárút tartozik, az utóbbiba a Szabadkai (ma Petıfi Sándor) sugárút, a Budai (késıbb Kossuth Lajos) sugárút valamint a Csongrádi és Vásárhelyi (ma József Attila) sugárutak. A sugárutak a körutakat átszelve érkeztek a központba. A két körút között meghagyták a korábban kialakult négyzetes utcahálózatot, a vár helyén, Alsó- és Felsıvároson hasonlóképpen teljesen új négyzetes utcahálózatot alakítottak ki. Az nagy árvíz után épült meg a város körüli körtöltés. Az újjáépítés során elsı lépésként a Felsı Tisza-parttól az Alsó Tisza-partig terjedı mintegy tizenkét kilométer hosszúságú, a várost félkör alakban kerítı töltést építették meg, amelynek koronája átlagosan tíz méterre emelkedett a tiszai vízmérce 0 pontja fölé. Védelmi szerepe mellett viszont határt is szabott a város terjeszkedésének. A körtöltésen kívüli városrészek kertvárosias, falusias jellegőek maradtak. 153

154 Az alábbiakban Novák István DLA Szeged város volt fıépítészét idézzük. A Tiszatáj 2000/1. számában megjelent riport címe: Szegednek mágikus városszerkezete van. Szeged nagy szerencséje, hogy Lechner Lajos és munkatársai a sugaras-győrős városszerkezetet kitalálták. A múlt század végén hihetetlenül modernnek számított ez az elgondolás. Talán kicsit ráhúzták a településre, de a városszerkezet harmonikus szimbiózisba került a Tisza természetes vonalával. Kis túlzással azt mondhatnám: mágikus értékő. Egyszer éjjel jöttünk haza repülıgéppel Görögországból, amikor bemondták, hogy Belgrád felett járunk. Letekintve rendezetlen fényeket láttam. Jöttünk tovább, és egyszercsak megismertem Szeged fényeit. Csodálatos látvány a körutaksugárutak hálózata és a Tisza-vonala. Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termıföld esetén a mővelési ágak és a minıségi osztályok Az alábbiakban táblázatos formában mutatjuk be Szeged MJV földrészlet statisztikáját, fekvésenkénti bontásban. Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés földrészle tek száma egyéb önálló épülete k száma egyéb önálló lakások száma összes terület (m2) legkisebb földrészlet terület (m2) legnagyobb földrészlet terület (m2) átlagos földrészlet terület (m2) belterület külterület zártkert EN ÖSSZES Forrás: A földrészletek túlnyomó többsége (77,63%) belterületen fekszik, míg darab földrészlet külterületi, 678 földrészlet pedig zártkert besorolású. Átlagos földrészlet mérete kapcsán természetesen a külterületi besorolású ingatlanok kiugró értéket mutatnak (9 208m2). Ha a földrészlet statisztikát mővelési ágak szerint vizsgáljuk látható, hogy az erdı-, 154

155 valamint a kivett területek mérete a legmeghatározóbb. Földrészlet statisztika mővelési áganként mővelési ág földrészletek száma alrészletek száma összes alrészlet terület (m2) legkisebb alrészlet terület (m2) legnagyobb alrészlet terület (m2) átlagos alrészlet terület (m2) erdı fásított terület gyep (legelı) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett nádas szántó szılı Forrás: Átlagos alrészlet területe tekintetében az erdı ( m2), valamint a nádas (13 821m2) mővelési ágak emelendık ki. A termıföldek az érvényben lévı kataszteri tisztajövedelmen alapuló aranykoronás földminısítési rendszer szerint szinte kivétel nélkül jó, az átlagosnál kedvezıbb minıségőek. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Jelen fejezet összeállítása során forrásként a Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének a Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 59/2003. (XII. 5.) Kgy. rendeletét használtuk. A beépítésre szánt/nem szánt terület szabályozási zóna tervlapja az Építési Szabályzat 3. sz. melléklete. A rendeltetés szabályozási zóna tervlapja az Építési Szabályzat 15. számú tervlapja. Beépítésre szánt területek Lakó zónák Nagyvárosias (nagy sőrőségő) lakózóna A Belvárosban a Nagykörút mellett, illetve a két körút között elszórtan találhatók nagyvárosias lakóterületek, míg az újszegedi oldalon az Odessza lakótelep, a Fı fasor déli oldala, valamint a Tárogató és a Fürj utca közötti terület tartozik ebbe a terület felhasználási kategóriába. Alsóvároson és Móravárosban a Nagykörút külsı oldala mentén vannak nagyvárosias lakóterületek. Ez a terület felhasználás döntıen a Rókusi és a Makkosházi 155

156 körút mentén, Újrókus, Makkosháza, Északi és Tarján városrészekben, valamint Felsıváros lakótelepi részén található. Kis területen elıfordul Újszegeden a Marostıi városrészben, Öthalmon a volt laktanya területén és Kiskundorozsma DK-i részén. Kisvárosias (közepes sőrőségő) lakózóna A Belváros két körút közötti területének a DNy-i és az É-i részen, illetve Újszegeden a Népligettıl É-ra található kisvárosias lakóterület. Alsóvároson a Bécsi körúttól délre a városrész központjáig, a Mátyás király térig a terület felhasználás döntıen kisvárosias lakóterület. Móraváros Belvárossal határos területsávja - melybe a városrész központja a Kálvária tér is beletartozik - szintén döntıen kisvárosias lakóterület. Nagyobb kiterjedésben elıfordul még ez a kategória a Vadaspark lakópark területén. Rókus városrész Belvárossal határos belsı része és Felsıváros Nagykörút mentén húzódó területsávja egybefüggı, nagy kiterjedéső kisvárosias lakóterület. Újszegeden a Fı fasor elején kis területen, a Marostıi városrészében nagyobb kiterjedésben kisvárosias lakóterületek találhatók. Az Északi kertvárosban, Petıfitelepen a Nagy-Szilléri dombon, illetve a Baktón, a Baktói utcában is elıfordul kisvárosias lakóterület. Kiskundorozsmán a Barátság utca környékén található meg ez a kategória. Kertvárosias (alacsony lakósőrőségő) lakózóna A Belváros újszegedi részén, a Tisza és a Szent-Györgyi Albert utca között kertvárosias lakóterület található. Alsóvároson a Mátyás király tértıl délre a terület felhasználás döntıen kertvárosias lakóterület. Móravárosban a Cserepes sor és a Kálvária sgt., illetve a Kálvária sgt. és a Bakay Nándor u. között kertvárosias lakóterületek találhatók. A Vadaspark lakóparkban szintén van kertvárosias lakóterület. Rókus városrész ÉK-i, Körtöltés melletti sarkában kertvárosias lakóterület helyezkedik el. Újszeged és Szıreg terület felhasználása alapvetıen kertvárosias lakóterület. A Déli kertváros a Körtöltéstıl délre fekszik és több településrészbıl áll, terület felhasználása kertvárosias lakóterület. Az Északi kertvárost szintén több településrész alkotja, melynek terület felhasználása döntıen kertvárosias lakóterület. Kiskundorozsma területének nagy része, Béketelep terület felhasználásának szinte teljes egésze kertvárosias lakóterület. 156

157 Vegyes zónák Településközpont vegyes zóna A Belváros Tisza Lajos körúton belüli, Híd utcától D-re esı részét és a két körút közötti terület középsı sávját egészen a Mars tér környezetéig településközponti vegyes terület felhasználás jellemzi. A Boldogasszony sgt. és a Kálvária sgt. közötti lakóterületekbe a Petıfi Sándor sugárút menti viszonylag nagykiterjedéső településközpont terület ékelıdik be. A Boldogasszony sugárút és meghosszabbított vonala a Bem utca mentén szintén megjelenik ez a kategória. A Belváros újszegedi oldalán, a tervezett körúton belül fejlesztésre alkalmas, nagykiterjedéső településközpont terület van kijelölve. A Kossuth L. sgt. Nagykörúton kívüli szakaszának mindkét oldalán településközponti vegyes terület felhasználású sáv húzódik. Újszegeden a Derkovits fasor elején található településközpont terület. Szıreg központjában viszonylag nagykiterjedéső településközpont terület található. Tápé központja is ebbe a terület felhasználási kategóriába tartozik. Kiskundorozsma településmagjának tágabb környezetében a területfelhasználás településközpont terület. Központi vegyes zóna A Belvárosban a Széchenyi tér tágabb környezete, a Mars tér és az Ady tér tartozik ebbe a terület elhasználási kategóriába. Az újszegedi oldalon a Bertalan-híd újszegedi hídfıje, a Temesvári körút melletti intézmények területei, valamint az Alsó kikötı soron lévı intézmények kaptak ilyen besorolást. A Móravárosi körút és a Szabadkai út csatlakozásánál, valamint a Kálvária sgt. és a Móravárosi krt. csomópontjánál viszonylag nagy kiterjedéső intézmény terület került kijelölésre. A lakótelepek területén a Kossuth Lajos sgt. - Rókusi körút keresztezıdésénél, a József Attila sgt. Makkosházi krt. csatlakozásánál lévı oktatási intézményeknél, valamint a Felsı Tisza part - Etelka sor találkozásánál vannak ilyen területek. Újszegeden, a Déli Tisza-híd folytatásában tervezett körúton kívül, fejlesztésre alkalmas terület van kijelölve. A Fı fasor elején szintén találhatók ilyen területek. Tápén a Budai Nagy Antal utca kanyarulatában van kijelölve ilyen terület. Gazdasági zónák Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna A Belvárosban az Oldal utcától délre, a Tisza parton a pólusközpont kereskedelmi szolgáltató területe húzódik. Alsóvároson a Máglya sor és a vasút közötti terület, a Tompai kapu út és a Szabadkai út melletti területek tartoznak ebbe a terület elhasználási kategóriába. 157

158 Móravároson a Szabadkai út Móravárosi krt. találkozásánál, illetve a Vásárhelyi Pál utca mentén találhatók kereskedelmi szolgáltató területek. Rókus lakótelepi részén a Szeged Plaza területe, valamint a Rókusi krt. és Makkosházi krt. mentén húzódó területek tartoznak kereskedelmi szolgáltató területbe. Felsıvároson a Római krt. és a Szilléri sgt. keresztezıdésében található kereskedelmi szolgáltató terület, továbbá a Pick Szalámigyár felsı-tiszaparti telephelye is ebben a területfelhasználási kategóriába tartozik. Újszegeden a Tisza töltés mentén az egykori KISZ tábor kereskedelmi szolgáltató területe található. Kisebb kiterjedéső kereskedelmi szolgáltató terület van még a Makai út-thököly utca keresztezıdésében, illetve a Marostıi városrészben. A Déli kertvárosban kereskedelmi szolgáltató terület található Kecskés-telep É-i részén, a Szabadkai út - Terehalmi út keresztezıdésében, illetve Gyálaréten, a Tisza parton. Az Északi kertvárosban a Sándorfalvi út Körtöltés találkozásánál és az Algyıi út kivezetı szakaszán Baktónál, illetve az M43 gyorsforgalmi út csomópontjánál találhatók kereskedelmi szolgáltató területek. A Nyugati Iparváros területén, a Szeged-Szabadka, illetve a Szeged-Békéscsaba vasútvonaltól nyugatra nagykiterjedéső kereskedelmi szolgáltató területek találhatók jellemzıen a Budapesti út és a Szeged-Budapest vasútvonal mentén. A volt Szegedi Konzervgyár kereskedelmi szolgáltató területe a Szeged-Békéscsaba vasútvonaltól K-re, a Körtöltésen belül található. Kiskundorozsmán, a Negyvennyolcas út - Kettıshatári út találkozásánál a Nagybani Piac kereskedelmi szolgáltató területe helyezkedik el. Kereskedelmi szolgáltató területek találhatók a Bajai út mellett a repülıtérnél és a Kálvária sgt. Fonógyári út keresztezıdésénél, illetve a Szabadkai út mellett a tervezett városkapunál és a Virágpiacnál. Béketelepen a Régi posta utcával párhuzamosan húzódik kereskedelmi szolgáltató terület. Zavaró hatású ipari zóna Rókus városrészben a Körtöltésen belül nagykiterjedéső környezetre jelentıs hatást gyakorló ipari terület található. A Nyugati Iparvárosban a Logisztikai Központ területén tervezett erımő és a béketelepi Medikémia területe tartozik ebbe a terület elhasználási kategóriába. Környezetre jelentıs hatást gyakorló ipari területként rögzíti a településszerkezeti terv az állattartó telepek területét. Egyéb ipari zóna A Belvárosban a város üzemeltetéséhez szükséges területek kerültek ebbe a terület elhasználási kategóriába (pl. Népligeti vízmő terület és termálvíz kút területe). Alsóvároson a Pick Szalámigyár telephelyének területe, illetve a vasút melletti területek tartoznak egyéb 158

159 ipari terület besorolásba. Móravárosban a Vásárhelyi Pál u. és a Kossuth Lajos sgt. között nagykiterjedéső egyéb ipari terület helyezkedik el. A Móravárosi krt. - Cserepes sor találkozásánál lévı elektromos al-állomás szintén ebbe a terület felhasználásba tartozik. A lakótelepeken a városüzemeltetéshez kapcsolódó területek (pl. főtımővek területe, vízmő területek, elektromos al-állomások) és elszórtan elhelyezkedı kisebb üzemi területek, valamint a Vértói út melletti nagykiterjedéső egyéb ipari terület tartozik ebbe a terület felhasználási kategóriába. Szıregen a vasút mellett és a település D-i határán vannak egyéb ipari területek. A Déli kertvárosban, a Tisza parton a szennyvíztisztító és a medencés kikötı egyéb ipari területe található. Az Algyıi út mentén, illetve a tápéi Tisza part egyes részein egyéb ipari területek helyezkednek el. A Nyugati Iparvárosban, a Szeged-Békéscsaba vasútvonaltól K-re, a Körtöltésen belül, valamint a Budapesti út és a Dorozsmai út környezetében, illetve a Budapesti út - M43 gyorsforgalmi út találkozásánál vannak nagykiterjedéső egyéb ipari területek. Kiskundorozsmán a Sziksósi úttól É-ra található egyéb ipari terület. A településszerkezeti terv ebbe az egységbe sorolja a környezetüket nem zavaró tevékenységeket folytató mezıgazdasági majorok területét is. Üdülı zónák Üdülıházas zóna Sziksós üdülıterületén, a Sziksósi úttól D-re és a Sziksós-tótól Ny-ra található ez a terület felhasználási kategória. Hétvégi házas zóna Sziksós és Subasa üdülıterülete, illetve a Tisza parti Sárga, Folyamos és Tiszavirág üdülıterületek tartoznak ebbe a terület felhasználási kategóriába. Különleges zónák Különleges kereskedelmi zóna Ebbe a terület felhasználásba a nagy bevásárlóközpontok területei tartoznak. Különleges intézményi zóna A Belvárosban, a Tisza Lajos körúttól az Oldal utcáig az egyetem különleges intézményterületei és attól délre a Bem utca mentén található egyetemfejlesztési területek tartoznak ebbe a terület felhasználási kategóriába. A Belváros újszegedi oldalán, a Temesvári krt. mentén a sportterületek, kutatóintézetek, egyetemi területek különleges 159

160 intézményterületei húzódnak. A Belvárosi hídtól északra a Tisza-parti fürdıkomplexum és a hullámtéri Partfürdı különleges intézményterületei találhatók. Móravárosban a Kálvária sgt. melletti kórházterületek, Újrókuson a Piarista Gimnázium, Fodor-kertben az Agyagos utcai Egészségügyi Gyermekotthon tartozik ebbe a terület felhasználási kategóriába. Újszegeden, a Fı fasor elején, a Szıregi út mellett és a Marostıi városrészben vannak kijelölve különleges intézményterületek. Az Északi kertvárosban a Körtöltés mentén, Új-Petıfitelep és Petıfitelep központjában, valamint Tápén, a Rév utca mellett találhatók különleges intézményterületek. A településszerkezeti terv a városban található - a különleges intézményterület kategóriába tartozó sportterületeket és temetıket külön jelkulcsi elemmel különbözteti meg. Bányászati zóna Bányaterületként rögzíti a településszerkezeti terv a mővelés alatt álló és a rekultiválandó felszíni bányatelkek, valamint a belterületi szénhidrogén kutak által igénybe vett ingatlanok területét. Ezeken a területeken a bányászati tevékenységhez és a rekultivációhoz kapcsolódó építmények elhelyezésének lehetıvé tétele egyaránt indokolt. Honvédelmi zóna A terület a honvédség számára kizárólagosan igénybe vett területeket foglalja magába. Hulladék elhelyezésére szolgáló zóna Ebbe a terület felhasználási kategóriába tartozik a Kettıshatár út melletti sertéstelep trágyatárolója és a Sándorfalvi út melletti regionális hulladéklerakó telep. Különleges közlekedési zóna A repülıtér és a RO-LA Kamionos terminál a két legnagyobb kiterjedéső terület ebben a területfelhasználási kategóriában. Ide tartoznak még az autóbusz-állomás potenciális helyszínei: a Mars tér, a Bakay Nándor utca vége, a Déli Tisza-híd szegedi hídfıje, valamint a kisebb kiterjedéső különleges közlekedési területek (pl. a Vadaspark melletti terület, benzinkutak területei, autóbusz végállomások, sorgarázsok területei). 160

161 Városüzemeltetési célokat szolgáló kertészet zónája A terület városüzemeltetési célokat szolgáló kertészet számára fenntartott terület. Csak városüzemeltetési kertészettel kapcsolatos építmények helyezhetık el, de a tulajdonos, a használó és a személyzet számára kivételesen telepíthetık lakások is. Beépítésre nem szánt területek Közlekedési és közmő zónák Általános közlekedési és közmő zóna A közlekedési infrastruktúra létesítményeit, nyomvonalait az 1.15 Közlekedés fejezetben részletesen ismertetjük. Jelen fejezetben felsorolásra kerülnek jellegük szerint azon közlekedési területek, amelyek a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt területként szerepelnek. Közúti közlekedés, Országos hálózat Gyorsforgalmi utak M5 [Budapest ] Gyál /M0/ Kecskemét Szeged Röszke Szerbia, TEN-T hálózat része (X. folyosó) M43 Szeged Csanádpalota Románia, TEN-T hálózat része (IV. folyosó) M9 Szombathely Kaposvár Szeged /M5/, tervezett autóút. Fıutak: 5. számú elsırendő fıút (Budapest Kecskemét Szeged Röszke Szerbia) 43. számú elsırendő fıút (5. sz. fıút Makó Nagylak Románia) 47. sz. fıút: (Debrecen (4. sz. fıút) Berettyóújfalu Békéscsaba) Szeged (43.sz. fıút) 55. számú másodrendő fıút (Szeged /5. sz. fıút/ Baja Bátaszék /M6/) 502-es elsırendő fıút, amely az 5. számú fıút Szegedet nyugatról elkerülı szakasza Bánáti út (Szeged /M43 Lebıi csp./ Deszk Kübekháza hármashatár), tervezett másodrendő fıút. Országos mellékutak (regionális utak): j. Röszkei út j. Gyálaréti út j. Tiszasziget (Szerbia) út j. Kübekházi út 161

162 4412. j. Maroslelei út j. Csongrádi út j. Soltvadkerti út j. Kiskunhalasi út j. Fonógyári út j. Kettıshatári összekötı út. Városi fıút- és győjtıút-hálózat, Csomópontok, Parkolás, P+R Távolsági és helyközi autóbusz-közlekedés, Autóbusz-állomás, Autóbusz-állomásként kijelölt helyszínek: Mars tér Indóház tér (fejlesztési területen) Bakay Nándor utca Villamosvonalak, Közösségi közlekedési infrastruktúra Kerékpáros nyomvonalak, Járdák Légi közlekedés, repülıtér Vízi közlekedés Szeged, hajóállomás (Glattfelder térnél), Közforgalmú medencés teherkikötı (a Boszorkánysziget alatt), Yacht kikötı (Tápén), Tápé Maroslelei komp (4412. sz. út). Vasúti közlekedési és közmő zóna Vasúti közlekedés, Nagysebességő vasútvonal tervezett helye Országos törzshálózati vasútvonalak (transzeurópai hálózat): 140-es Cegléd (Budapest) Szeged fıvonal, 136-os Szeged Röszke (Szerbia) vonal. Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak 135-ös Szeged Békéscsaba vonal, tervezett Szeged Temesvár vonal, Tisza-híddal (Oldal u.), tervezett déli összekötı vasúti híd (Rendezı pu. térségében), tervezett deltavágány Szeged-Kiskundorozsma és Szeged-Rókus között, 162

163 tervezett összekötıvágány Szeged-Rókus és a Röszke (Szerbia) vonal között, tervezett Szeged (Makó) Nagylak (Románia) vonal. Egyéb vasutak 121-es Újszeged Mezıhegyes Kétegyháza (Békéscsaba) mellékvonal, Dorozsmai út melletti iparvágány (szállás-vágány) Medencés kikötıhöz vezetı iparvágány. Megszőnı vasútszakaszok: Tisza pályaudvar (a konténer-rakodó Kiskundorozsmára települ), Újszeged állomási vágányok a Temesvári körút vonalán belül. Vasúti pályaudvarok: Szeged Személypályaudvar, Szeged Rendezıpályaudvar (teherpályaudvar) Vasútállomások: Szeged-Rókus, Szeged-Kiskundorozsma, Újszeged, Szeged-Szıreg. Keresztezések Elıvárosi vasúti közlekedés tervezett helyszínei Közpark zóna A Belvárosban található a város több településtörténeti jelentıségő, helyi védelem alatt is álló zöldterülete, így például a Várkert, a Szent György tér vagy a Tisza túl oldalán az Népliget. Alsóváros jelentıs zöldterületei a Mátyás király tér és a Szabadság tér. Móravárosban a Móravárosi körút és az Ybl Miklós utca között; a Szél utcától É-ra, a különleges beépítésre nem szánt bányaterületek körül; valamint a Vadmacska utca, a Teve utca és a Hiúz utca által határolt területen került zöldterület kijelölésre. Kálvária városrész legjelentısebb, helyi jelentıségő védett közparkja a Kálvária tér. Kisebb kiterjedéső zöldterület került kijelölésre a volt Kábelgyár területén, és az Árkád DNy-i részén. Rókus városrészben a nagyobb kiterjedéső zöldfelületek közül a Kodály tér, az Újrókus Kert, a Lomnici utca, a Gát utca és a Juharfás utca által határolt közkert és a Tölgyes utca 163

164 közötti zöldfelület zöldterület. Felsıvárosban, az egykori Gyevi temetı területen összefüggı zöldterület került kijelölésre. A városrész további zöldterületei a Római körút mentén, valamint a Csaba és a Molnár utca keresztezıdésénél találhatók. Újszeged egyik legjelentısebb zöldterülete a helyi védelem alatt álló Holt-Maros. Az új lakóterület fejlesztések területén zöldterületek kerültek kijelölésre. A külsı városrészek zöldterületi ellátottsága a belsı városrészekhez képest jóval alacsonyabb, ezt azonban ellensúlyozzák a jelentıs kiterjedéső, más beépítésre nem szánt terület-felhasználásba sorolt területeik. Az egyes városrészekben jellemzıen egy-egy zöldterület található: Gyálaréten a Koszorú utca által határolt terület; Tompaszigeten a Rendezı tér; Kecskés-telepen a Cseh Imre tér; Béketelepen a Régi posta utca menti közterület; Új-Petıfitelepen a Délceg utcai zöldterület; Tápén zöldterület a Tanító tér és a Dobi István utcai terület. Kiskundorozsmán a Faragó téren kívül zöldterület még a Maróthy Gergely tér és a Jerney utca melletti terület, de ezeken kívül is található még a városrészben néhány kisebb zöldterület. Subasa zöldterületeit a közmősávok zöldfelületei alkotják, valamint a Sziksóstótól É-ra található zöldfelület. Erdı zóna Védelmi rendeltetéső erdızóna : A terület elsıdlegesen védelmi (környezet-védelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetéső célokat szolgál. Egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetéső erdızóna :A terület elsıdlegesen a közcélú egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetéső erdıhasználat céljára szolgál. Gazdasági rendeltetéső erdızóna: A zónába az elızıekbe nem sorolható erdık tartoznak. Mezıgazdasági zónák Mezıgazdasági kiskert zóna A területbe a volt zártkertek és zártkert jellegő (szılı-gyümölcsös) területek tartoznak. Mezıgazdasági kistanyás zóna A területbe a jellemzıen kis tanyás jellegő területek tartoznak. Mezıgazdasági nagytanyás zóna A területbe a jellemzıen nagy tanyás jellegő területek tartoznak. Korlátozott használatú mezıgazdasági zóna 164

165 A területbe a nem beépíthetı mezıgazdasági területek tartoznak. Vízgazdálkodási zóna A területbe - a folyóvizek (folyók, állandó és idıszakos vízfolyások), medre és parti sávja, - a természetes (holtágak), mesterséges tavak és tározók medrei, továbbá a folyóvizek vízügyi célokra hasznosított elhagyott medrei, állóvizek medre és parti sávja, - a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, - a vízbeszerzési területek, és védı területeik, - a védvonalak területei, hullámterek, vízjárta valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek tartoznak. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) Szeged funkciógazdag város. Térségi szerepkörének megfelelıen nem csak a város, de tágabb környezete intézményi ellátását is biztosítja. A korábbiakban az Humán infrastruktúra fejezetben - már átfogó képet kaptunk a településen folyó humán feladatellátásról. Jelen fejezetben ágazatonként tárgyaljuk az egyes szakmai területek intézményi ellátottságát, kapacitását, a feladatellátás helyét és esetleges hiányosságait. Oktatási intézmények: Szeged iskolaváros. Oktatási intézményeinek sokasága sajátságos miliıt kölcsönöz az egész városnak. Iskolái, egyetemi épületei a városkép meghatározó elemei. Az itt tanuló diákok és hallgatók ezrei nyüzsgı, életvidám hangulatot teremtenek. Nézzük meg az egyes korcsoportok szerinti intézményi ellátottságot: Óvodák A Szeged MJV Önkormányzata által fenntartott intézmények: Az Óvodák Igazgatósága intézményben jelenleg gyermeket látnak el 50 feladatellátási helyen, 202 óvodai csoportban. A nem önkormányzati óvodák fenntartói vegyes képet mutatnak: egyházi (katolikus, református) 3 db, egyetemi 1 db, alapítványi 5 db, egyesületi 1 db. Összesen 10 óvodában, 765 férıhellyel egészítik ki a városban az óvodai ellátást, jelenleg 703 gyermek családja veszi igénybe ezt a típusú szolgáltatást. Az egyházi nevelésen túl további kínálat a Waldorf pedagógia és a Freinet pedagógia szellemében történı nevelés, vagy az angol-magyar kétnyelvő nevelés. 165

166 Az óvodai nevelésrıl részletesebben a az Humán infrastruktúra fejezetben foglalkozunk. Általános Iskolák Állami fenntartásban 23 általános iskola van a városban, egyéb fenntartásban további 7 általános iskola van diák tanul az intézményekben. Középiskolák Állami fenntartásban 4 gimnázium, 4 szakképzı intézmény és 1 kollégium van. Egyéb fenntartásban 6 gimnázium és 8 szakképzı intézmény van diák tanul az intézményekben. Felsıfokú oktatás Jelen fejezet összeállítása során forrásként a Szegedi Tudományegyetem évi beszámolójának szöveges értékelését használtuk. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) január 1-jén a szegedi és a hódmezıvásárhelyi felsıoktatási intézmények integrálódásával jött létre szeptember 1- jétıl Zenemővészeti Karral, illetve január 1-jétıl a Fogorvostudományi Karral kibıvülve, immár 12 kar folytat oktatási kutatási mővészeti - szolgáltatási tevékenységet: - Állam és Jogtudományi Kar (ÁJTK) - Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) - Bölcsészettudományi Kar (BTK) - Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar (ETSZK) - Fogorvostudományi Kar (FOK) - Gazdaságtudományi Kar (GTK) - Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) - Juhász Gyula Pedagógusképzı Kar (JGYPK) - Mezıgazdasági Kar (MGK) - Mérnöki Kar (MK) - Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) - Zenemővészeti Kar (ZMK) 166

167 Az Egyetem jellemzı, átfogó számszerő adatai: közel hallgató és egyetemi munkatárs, több mint 68 milliárd Ft-os költségvetési fıösszeg, m² alapterület. A Szegedi Tudományegyetem az egyik legkeresettebb vidéki felsıoktatási intézmény. A jelentkezık száma az integráció óta folyamatosan fı felett van. A külföldi állampolgárságú hallgatók létszáma meghaladja a fıt, közülük legtöbben az Általános Orvostudományi, valamint a Gyógyszerésztudományi Karokon tanulnak. Az egyetemi épületek sőrősödése a belvárosban, a Dóm tér környezetében figyelhetı meg, de létesítményei szinte az egész városban jelen vannak. Ahogy a Biopolisz program fogalmaz: Egyetem a városban, város az egyetemben. Problémák, hiányosságok Az oktatási rendszer átalakulásával azzal, hogy a tulajdonosi státusz, a fenntartás és a mőködtetés egymástól elváltak - a rendszer átláthatatlanná vált. Bár az elmúlt években több oktatási intézmény esett át energetikai korszerősítésen, még mindig sok épület vár erre. A mőszaki felsıoktatás palettája hiányos, nem válaszol kellıképpen a potenciális befektetıi igényekre. Kulturális intézményrendszer: Szeged a régió kulturális központja. Kiterjedt intézményrendszere biztosítja, hogy mind a városlakók, mind a térség lakossága megtalálja az érdeklıdési körének megfelelı mővelıdési, szórakozási lehetıséget. Önkormányzati fenntartású intézmények: Szegedi Nemzeti Színház (a Kamaraszínházzal): A jelentıs színháztörténeti hagyományokkal büszkélkedı Szegedi Nemzeti Színház jelenleg három tagozattal opera, balett és dráma, két játszóhelyen áll a színházszeretı közönség rendelkezésére. A patinás, 19. század végén épült 680 nézıt befogadó Nagyszínház elsısorban az operajátszás és a nagyobb volumenő drámai és balett elıadások otthona ben energetikai korszerősítésen esett át az épület. A 281 férıhellyel modern belsı építészeti igénnyel 2005-ben felújított Kisszínház a drámajátszásnak és a Szegedi Kortárs Balettnek nyújt otthont. Szegedi Szabadtéri Játékok: 4000 fıs nézıterével Magyarország legnagyobb szabadtéri színháza. Különlegessége a helyszín: a Dóm tér ban az egyház európai uniós támogatást nyert a fogadalmi templom 167

168 látogatóközponttá történı kialakítására. Ezzel összefüggésben a szabadtéri színház infrastruktúráját is át kell alakítani. Regionális Összmővészeti Központ a Reök-palotában (Többfunkciós kulturális intézmény, elsısorban kortárs képtár 1017 m2 kiállító felülettel. Az épület a magyar szecesszió egyik legjelentısebb alkotása. A mővészi színvonalon felújított épületben, az intézmény 2007-ben nyitotta meg kapuit. Szegedi Szimfonikus Zenekar Székhelye a 2007-ben átadott Korzó Zeneházban van. Kövér Béla Bábszínház A közelmúltban történt felújítása óta a nagyterem mellett kamarateremben is fogadja a kis látogatókat. Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár A központi épület mellett a város 13 pontján rendelkezik fiókkönyvtárral. Móra Ferenc Múzeum: január 1. óta mőködik önkormányzati fenntartásban. Kiállítóhelyei: a Múzeum épülete, a Fekete ház, a Kass Galéria, a Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóház, a Vármúzeum és kıtár. Szent-Györgyi Albert Agóra: 2012-ben került átadásra, korszerő, energiatakarékos épület. 280 férıhelyes nagy és egy 85 férıhelyes kis elıadóterem, Informatórium, Informatika-történeti Múzeum, Látványlaboratórium, Százszorszép Gyermekház mőködik benne. Szegedi Ifjúsági Ház: Címzett támogatásból teljes felújításon, korszerősítésen esett át az épület. A Nagyterem befogadóképessége 600 fı. A Belvárosi Mozit is üzemelteti, melynek termei 539, 105, 70 és 60 férıhelyesek. A Mozi épülete teljes felújításra szorul. Mővelıdési házaink hálózata 8 mővelıdési házból áll. Az elmúlt években zártak be, építettek és újítottak fel önkormányzati mővelıdési házakat. Bezárásra került a Bartók Béla és a Juhász Gyula mővelıdési ház. Az újszegedi, a tápéi, a szıregi, a petıfi-telepi, a gyálaréti, a szentmihályi és a kiskundorozsmai épületek megújultak. Szegedi Vadaspark sikeres pályázatai révén európai uniós forrásból évrıl évre új bemutató területtel bıvül, szépül. Alsóvárosi tájház európai uniós forrásból került kialakításra. Az épületet a Szeged és Térsége Nonprofit Kft. mőködteti. Kulturális intézményt (pl. kultúrházat) mőködtetnek még az egyházak is: pl. az Alsóvárosi Kultúrházat. Magánvállalkozásban mőködik a városban galéria, játszóház. Hangversenyt tartanak még a konzervatóriumban, a Tisza szálló nagytermében, egyházi 168

169 épületekben. Az egyetem mőködteti a József Attila Tanulmányi és Információs Központot, amelyben az egyetemi könyvtár mellett összesen fıs többfunkciós konferenciatér is található. Ugyancsak egyetemi fenntartású a Fővészkert. Problémák, hiányosságok: Nincs a városban megfelelı mérető és akusztikájú önálló hangversenyterem. A Múzeum a kiállítóhelyeit kinıtte. A Szegedi Szabadtéri Játékok infrastruktúrája (színpad, öltözık, zenekari árok) átalakításra szorul a Dóm látogatóbaráttá történı fejlesztése projekt következtében valamint a színháztechnikai rendszere is felújításra szorul. Sport intézmények A Szegedi Sport és Fürdık Kft. jelenleg 16 sport- és fürdılétesítmény üzemeltetését látja el, ezzel Magyarország második legnagyobb sportlétesítmény fenntartója. A kezelésében lévı sportlétesítmények többek között: Városi Sportuszoda: Télen sátorral fedett. A versenymedence mérete 50*21m, a tanmedence mérete 20m*12m, az uszoda napi hivatalos befogadóképessége: 800 fı. Városi Sportcsarnok: A játéktér mérete 40*20 m-es parketta sportpadlóval. Hivatalos befogadható nézıszám 3200 fı. Városi Sportcsarnok konditerem Városi Stadion: Atlétikai pályák: dobó- és futópálya, két füves és egy mőfüves labdarúgó pálya található benne. A Munkacsarnok parkettás kézilabdapálya játéktér mérete 48 m x 25 m. Kisstadion: 92 x 56 m füves labdarúgópálya, 18 x 30 m homokpálya, 3 db 20 x 40 m mőfüves kispályás labdarúgó pálya, 3 db mőanyag borítású teniszpálya található itt. Városi Mőjégpálya: A fedett létesítményben 60 x 30 m-es jégfelület, 1000 férıhelyes lelátó (ülı- és állóhely együttesen) található. Kiskundorozsmai sportpálya: A labdarúgópálya mérete: 105x68 m. A lelátó kb. 300 fı befogadására alkalmas. Játékok kertje: 2011-ben került átadásra az európai uniós támogatással kialakított kerékpáros pihenıhely. Szervizzel és kölcsönzési lehetıséggel áll a kerékpárosok 169

170 rendelkezésére. Anna gyógyfürdı: A több mint 100 éves Anna Fürdı csodálatosan felújított mőemléképületében kapott helyet a termál-, illetve a wellnessfürdı. Sziksósfürdı Strand és Kemping: A fürdıtó mérete 75 x 75 m, egyidejő terhelhetısége 1125 fı. A 36 hektáros terület 1/3-a tórendszer, amelyet többcélúan is hasznosíthatunk: csónak-, vízibicikli kölcsönzés, szörfözés, horgászat. 800 fı befogadó képességő kemping, két teniszpálya, két röplabda pálya, két turulpálya, egy lábteniszpálya, három kismérető labdarúgópálya található még itt. Sport célokat szolgálnak a városban a Ligetfürdı Kft. által is tulajdonolt és üzemeltetett Napfényfürdı Aquapolis Szeged SZUE részlege. A városban található valamennyi általános és középiskolai tornaterem.. Egyetemi fenntartásban lévı sportlétesítmények: az egyetemi Sportközpont a Hattyas soron, a JGYTF sportlétesítménye a Topolya soron, teniszpályák az Újszegedi ligetben, és a fitness klubbok. Magánkézben van a Gellért Szabadidıközpont, a Teke és Bowling centrum, a Tisza Squash Club Szabadidıközpont. Nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas görkorcsolya pálya került kialakításra a Pláza mögött. A Matyéri Nemzeti Kajak-kenu és Evezıs Olimpiai Központ állami, míg a Szegedi Vízisport Egyesület, a Dózsa, a SZVSE és az UTC sporttelep létesítményei egyesületi fenntartásúak. Problémák, hiányosságok: A Városi Sportcsarnok nemzetközi sportesemények megrendezésére az egyes sportágak Sportlétesítményi elıírások és mérkızés rendezési Szabályzatában foglaltak figyelme vételével nem minden esetben alkalmas. Küzdıtér hőtésének komplex kiépítése is megoldásra vár. A Városi Stadion kiszolgáló létesítményei, lelátója újjáépítésre szoruló állapotban van. A Mőjégpálya nemzetközi mérkızések megrendezésére alkalmatlan. Az iskolai tornatermek többsége kicsi, kialakítása és felszereltsége nem megfelelı. A Város Sportuszoda verseny- és tanmedencéjének komplex rekonstrukciója halaszthatatlan feladat. A Városi Mőjégpálya teljes körő energetikai felújításra vár. A Sziksóstó Strand és Kempingben komplex közüzemi szennyvízcsatorna kiépítése szükséges, valamint a kiszolgáló épületek rekonstrukciója is megoldásra vár. 170

171 Egészségügyi intézmények Alapellátás Az egészségügyi alapellátási feladatokat területi ellátási kötelezettséggel 67 háziorvos, 33 házi gyermekorvos és 34 fogorvos biztosítja. Az egészségügyi alapellátási körzetek a város teljes területét lefedik. Az alapellátási feladatok közül az Anyatejgyőjtı Állomás mőködtetését, a védınıi, a fogászati ügyeleti, az iskola-egészségügyi feladatokat a Szegedi Tudományegyetem látja el. Fekvı- és járóbeteg ellátás Az egészségügyi fekvı- és járóbeteg szakellátási feladatokat a Szegedi Tudományegyetem, mint súlyponti feladatot teljesítı egészségügyi szolgáltató biztosítja. A korábban általa fenntartott kórházat és szakorvosi ellátást több, az integrációt biztosító szerzıdéssel adta át az önkormányzat a közötti idıszakban. A fekvıbeteg ellátó részlegek összes ágyszáma 1814 db. Hamarosan befejezıdik az új 265 ágyas klinikai tömb építése és a 400 ágyas klinikai tömb felújítása. Az átköltözéssel megürülı régi klinikaépületek átalakítása napirenden van. Egyes egészségügyi szakellátási feladatokat a Szegedi Sport és Fürdık Kft. valamint a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása (Egyesített Szociális Intézmény, Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum), valamint az újszegedi MÁV rendelıintézet (Vasútegészségügyi Szolgáltató Kht.) is nyújt. A város és a kistérség - valamennyi lakosa számára a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása a mentıszolgálat közremőködésével biztosítja a mentı- és ügyeleti ellátást. A Szegedi Regionális Vérellátó Központot az Országos Vérellátó Szolgálat mőködteti. A klinikakertben álló jelenlegi épületbıl hamarosan a most épülı új központba költöznek. Egyre több magánklinika van a városban. Problémák, hiányosságok: Az egészségügyi intézmény rendszer köztudottan alulfinanszírozott, nagy a szakemberhiány is. Folyamatos az átszervezés, az ellátó egységek költöztetése, összevonása, a rendszer napjainkban szinte átláthatatlan. Nincs információ arról, hogy az új 265 ágyas klinikai tömb üzembe helyezése utáni költözködéssel kiürülı régi klinikaépületek illetve azok részlegei milyen funkciót kapnak. 171

172 Szociális intézményrendszer Az Önkormányzat feladatellátása részben saját intézménye (SZMJVÖ Bölcsıdéi), részben pedig feladatátadási szerzıdés (Szegedi Kistérség Többcélú Társulása) útján biztosított. Bölcsıdék 15 önkormányzati telephelyen látják el a gyermekeket, ezek közel 100%-os kihasználtsággal mőködnek. Néhány épület energetikai felújítása megtörtént, de még sok épület vár erre. Néhány magánbölcsıde is mőködik a városban. Gyermekvédelmi szakellátás Az Önkormányzat december 31. napjáig otthont nyújtó gyermekvédelmi szakellátási feladatokat is ellátott az akkor még a fenntartásában mőködı Dr. Waltner Károly Otthon keretén belül (gyermekotthoni ellátás, utógondozói ellátás, nevelıszülıi hálózat). Az intézmény január 01. napjával a feladatellátásra szolgáló teljes ingó- és ingatlanvagyonnal együtt állami fenntartásba került, fenntartója a Szociális és Gyermekvédelmi Fıigazgatóság évtıl kezdve a gyermekvédelmi szakellátások tekintetében a Szeged-Csanádi Egyházmegye vezetı szerepet vállalt Szegeden, és célul tőzte ki ezen terület teljes megújítását. Ez alapján a megyei gyermekvédelmi szakellátási intézmények, majd SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Fiú Speciális Gyermekotthon átvételére került sor. A fenntartóváltásra figyelemmel az Önkormányzat és a Szeged-Csanádi Egyházmegye között az ellátás mőködtetésére ellátási szerzıdés áll fenn. Az ellátás jelenleg Bács-Kiskun megyében biztosított. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása által mőködtetett szociális intézményeket az alábbiakban ismertetjük: Tartós bentlakást nyújtó egységek: - Idısek Otthona Kálvária sgt. 45.: 150 férıhelyen történik az ellátás. Energetikai korszerősítésre lenne szükség. - Idısek Otthona: Alsókikötı sor 13.: 50 férıhelyes a részleg, rossz mőszaki 172

173 állapotban. - Idısek Otthona Acél utca 1.: 160 férıhelyes a létesítmény. Paraméterei nem teszik lehetıvé a szabályos kialakítást (pl. a keskeny folyosó). - Idısek Otthona Kálvária 47.: Emelt szintő otthon, 100 férıhelyes. Energetikai korszerősítése szükséges. Alap és nappali ellátást nyújtó egységek: 7 telephelyen történik a városban helyben étkeztetés. Házi segítségnyújtás keretében az ellátottak számára nyitva álló helyiség egy helyen van a városban. Idısek nappali ellátása Szegeden 6 telephelyen történik. Fogyatékosok nappali ellátására egy telephely mőködik. Szenvedélybetegek számára alacsony-küszöbő közösségi ellátás egy telephelyen mőködik. Családsegítı és gyermekjóléti egység: Tabán Családsegítı Közösségi Ház és Gyermekjóléti szolgálat mőködik a városban. Gyermekvédelmi egységek: Családok átmeneti Otthona és Gyermekek Átmeneti Otthona keretében egy-egy helyen történik az ellátás. Hajléktalanokat ellátó egység: Az Algyıi úti Nappali Melegedı és Népkonyha étkezést biztosít a rászorulóknak 50 fı részére. Hajléktalanok idényszállása két helyen mőködik. Az Indóház téren 31 állandó és 9 idényférıhellyel, a Moszkvai körúton 50 idıszakos férıhellyel. A Bajai úti létesítményben átmeneti szállás, éjjeli menedékhely és idényszállás is mőködik összesen 73 fı részére. A Moszkvai körúti épület alagsora üres, megfontolandó az épület jobb kihasználása. Szenvedélybetegeket ellátó egység: A Féső utcában lévı intézmény Drogambulancia, nappali ellátás biztosító részleg 60 fı részére és Rehabilitációs Otthon 10 fı részére. Külön bentlakásos egység kialakítására lenne szükség. Problémák, hiányosságok Az épületek vonatkozásában jellemzı, hogy kevés kivétellel nem a jelenlegi használatnak megfelelı célra épültek, így a komfortosságot nem tudják biztosítani. Az épületek energetikai felújítása még nem történt meg, emiatt a mőködési költségek magasak. 173

174 Legtöbb helyen az akadálymentesítés sem nem történt meg. Az intézmények kapacitása szempontjából jellemzı a zsúfoltság, az ellátási igények folyamatos növekedése. Évrıl évre nı az idıskorúak száma a kistérségben. A szociális otthonokba folyamatos a túljelentkezés, jelenleg is több, mint 200 fı vár a felvételre. Lakóotthonos apartmanház jellegő ellátási forma csupán magánkézben van, de ezek tartós mőködése nem biztosított. Alulhasznosított barnamezıs területek A Dorozsmai úttól É-ra (Rókusi feketeföldek) és D-re elterülı Iparváros számos kisebbnagyobb barnamezıs területet tartalmaz. A felhagyott iparterületek alulhasznosítottak, a létesítményeknek csak kis hányadát használják (pl. a volt DÉLÉP telephely), némelyeket évek óta árulják - kevés sikerrel. Ezen kívül jellemzıen a volt katonai objektumok, valamint a MÁV használaton kívüli ingatlanai képeznek még barnamezıs területeket a városban. Az elmúlt szők évtizedben történt zöldmezıs kijelölések a nagyberuházásokra koncentráltak, olyanokra melyeknek eddig Szegeden a terület szőkössége miatt nem volt lehetıség letelepedni. Bár hasznosító még nem jelentkezett, a lehetıség továbbra is adott hiszen a kötelezıen elıírt minimális telekméretek olyan nagyságrendőek melyek a felaprózódást kizárják ( a minimális telekméret 1 hektárral, vagy magasabb értékkel számolható) Az elmúlt években szerencsésen megszaporodott azon tervek száma melyek a meglévı belterületen belül, barnamezıs területek újraaktiválását tőzte ki célul. A város ÉNy-i É-i részén zöldmezıs ipartelepítésre kijelölt területek (Logisztikai központ, É-i Ipari Park) csak az esetben vehetık igénybe, ha a belsı területeken megfelelı mérető ipari terület már nem áll rendelkezésre (Építési törvény 7. (3) e.). Forrás: SZMJVÖ Integrált Városfejlesztési Stratégia (TTT 2009) 174

175 Az alábbiakban a legrégebben üresen álló vagy méreteiben legnagyobb területek kerülnek részletezésre: Bajai úti téglagyár A 80-as években fénykorát élı, 100 éves Bajai úti üzemet 2003-ban bezárták, és bár idırıl idıre hallani új befektetırıl, a 25 hektáros terület egyre lepusztultabb. A szebb napokat is megélt téglagyár mőködése hosszú idı óta megszőnt. Az ingatlan magántulajdonban van. A Bajai út frontján álló központi épület romokban áll, ami mozdítható volt, elvitték, ami nem, azt kibontották és úgy vitték el. Hiába az eladási szándék, kereslet évek óta nincs az ingatlanra. Volt téglagyár fıépülete Budalakk volt Bajai úti telephelye A BUDALAKK Festék- és Mőgyantagyár jogutód nélkül megszőnt. A szegedi gyáregység Bajai úti telephelyének ingatlana magánkézben van. A terület gondozatlan. Hosszú évek óta árulják. 175

176 Volt DEFAG telephelye A Budapesti úton található a DEFAG volt telephelye. A Délalföldi Erdı- és Fafeldolgozó Gazdaság jogelıdeinek története 1947-ig nyúlik vissza. Hozzá nemcsak az erdıgazdálkodás, hanem a nagymúltú szegedi faipar megmaradt üzemei is tartoztak. A cég megszőnt, telephelye ma használaton kívül áll. Magánkézben van, árulják. DÉMÁSZ telephely Az EDF Démász Zrt. Kossuth Lajos sgt-i telephelye már évek óta Szeged egyik legszomorkásabb és leginkább lehangoló területei közé tartozik. Az elhagyottnak látszó gyár hatalmas falai és heterogén korú, mőszaki állapotú épületeinek nagy része fölött eljárt az idı, ráadásul 2009 óta megszőnt a villamosenergia elıállítása. Az érintett területen tól kezdve ipari tevékenység folyt, amely fıként légszesz gyártásából, késıbb villamos energia, valamint gız elıállításból állt. A terület, jellemzıen ipari épületeket tartalmazó ingatlan együttes. A telephelyen az erımő csarnoképülete, a falazott kémény és a gázfogadó örökségvédelmi szempontból ipartörténeti értéket képviselnek, ezért 2013-ban helyi egyedi védetté lettek nyilvánítva, késıbbi hasznosítás esetén azok megtartásával kell számolni. Mivel a területen az 1800-as évek végétıl légszeszgyár mőködött, ezért az abból adódó környezetterhelés miatt a telephely egyes részein kármentesítés végzése vált szükségessé, amelynek helyszíni munkái évben befejezıdnek. Az EUROPAN Magyarország Titkárság az EUROPAN Európai Titkárságával, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az EDF Démász támogatásával részt vett az EUROPAN 11 nemzetközi építészeti- és városépítészeti tervpályázaton a szegedi EDF DÉMÁSZ Zrt. erımő terület (Kossuth Lajos sgt.-damjanich u.-szatymazi u.-puskás u.) hasznosítására. A pályamővek ötletes megoldásokat kínálnak a terület hasznosítására, befektetı hiányában azonban jelenleg a megvalósításuk nincs folyamatban. A Damjanich u-szatymazi u. sarkán lévı területre évben új, korszerő elektromos al- 176

177 állomás épült, kiváltva ezzel az erımő csarnokhoz épített régi, korszerőtlen elektromos energia szolgáltató építményt. A külsı körúton belüli jelenleg legnagyobb összefüggı területő ingatlant a tulajdonos áramszolgáltató értékesítésre kínálja. Volt szovjet laktanya Az öthalmi volt szovjet laktanya ingatlanja Szeged szélén az Iparváros szomszédságában, az ipari övezet északi peremén fekszik 178 hektáros területen, amelynek több mint a negyede zöldterület. A laktanya állami tulajdonban, a Szegedi Tudományegyetem használatában van. Területének egy részén a legénységi szállókból az egyetem kollégiumot alakított ki. Az ingatlan nagyobb részén azonban jelenleg használaton kívüli romló építmény- és épületállomány és jelentıs részben gondozatlan zöldfelület található. A terület talaja szennyezett. A lepusztult ingatlan sorsa remélhetıleg hamarosan rendezıdik. Itt épül a város hosszú idı óta legnagyobb jelentıségő beruházása, az ELI (Extreme Light Infrastructure). A jelenleg tervezett fejlesztések a volt laktanya területének csak egy kisebb (hozzávetıleg 10 ha-os) részét érintik. Ahhoz, hogy a megvalósuló tudományos berendezés kifejthesse gazdaságfejlesztési hatását is, az ELI elkészültével egy idıben ki kell alakítani a terület többi részére betelepülni szándékozó vállalkozások számára a megfelelı ipari parki infrastruktúrát és a területet szervesen be kell kapcsolni a város mőködésébe ezt célozza az ELI tudásváros projekt. A lézerközpont megvalósulása ugyan elsı, de nem egyetlen új eleme környezetének. A szabályozási terv érzékenyen igazodva a kialakult környezeti állapothoz további kutatási, fejlesztési területeket jelöl meg Öthalom területén. Az ELI és a tervezett tudásváros, egy új győjtıút szakasszal kapcsolódik a városszerkezethez, mely útelem fontos részét képezi az új, beépítésre szánt területnek. A kisebb fejlesztési területek ehhez az 177

178 úthoz kapcsolódnak faág majd hurokká teljesedı közlekedési rendszerrel, hasonlóan más tipikus a világban már mőködı science parkokhoz. Ezek közül a győjtıút hálózat tervezetten városi, míg a belsı úthálózat magánútként funkcionálna. A terület mőködéséhez a közmőellátottság színvonalának emelése és kapacitásának bıvítése elengedhetetlenül szükséges, mivel a létesítmények technológiát kiszolgáló energia szükséglete és a nagy távlatban a tervezési területre vízionált ezer fıs hivatásforgalom jelentıs infrastruktúrális igényeket indukál. A térség biztonságos víz- és gázellátása érdekében új gerincvezetéket kell kiépíteni. A vízelvezetést elválasztott rendszerrel kell biztosítani, a szennyvizeket zárt csatorna rendszerrel kell összegyőjteni. A közlekedési felületek kialakítása érdekében meg kell építeni az északi elkerülı utat. A hivatásforgalom fogadása érdekében parkoló felületek kiépítése szükséges. Biztosítani kell a tömegközlekedést és a terület kerékpárral, valamint gyalogosforgalommal történı megközelítési lehetıségét is. A közlekedési területeket zöldfelülettel, fasorokkal tagoltan kell kialakítani. Kiváló adottsága a környezetnek a természeti és a védett régészeti (kunhalmok) örökség. A magasszintő technológia kialakításához és mőködtetéséhez, jól képzett szakember gárda jelenléte társul. Komfortérzetüket, munkateljesítményüket pozitívan befolyásolja a környezet igényes alakítása. A vadon nıtt, de mára jellemzıen egységes zöldfelületi takarást adó sarjadékos kiváló lehetıséget ad futópályák, és kerékpárútvonalak kialakítására. A tervezetten látogatható lézerközpont vendégei nemcsak a jövı tudományával és technológiájával, de a múlt örökségével is találkozhatnak a helyszínen. A terv a tájrehabilitációt igénylı területen régészeti park kialakítását preferálja. Aggodalomra ad okot, hogy bár az ELI építése hamarosan megkezdıdik a kapcsolódó infrastruktúra, a tervezett Science Park kialakítása még elıkészítés fázisában sincs. 178

179 MÁV Tisza teherpályaudvar és rendezı-pályaudvar Volt közlekedési, jelenleg barnamezıs terület a MÁV Tisza teherpályaudvara és rendezıpályaudvara is a vasúti forgalom csökkenése miatt. Ez utóbbinak köszönhetıen a vasúti területnek csak töredékét használják, a többi rész barnamezısnek tekinthetı. A MÁV tájékoztatása szerint 2011-ben a városban a vasút-társaság 21,2 hektárnyi nem használt, üzemi területeket is magában foglaló vasúti barnamezıs területtel rendelkezik, illetve kezel. Szeged jelenleg hatályos Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) tartalmazza a Tisza jobb partján a majdani D-i hídhoz kapcsolódó fejlesztési területet. A projekt megnevezése: Biopolisz Park kialakítása új klinikai központtal, melynek megvalósítása megkezdıdött: Városrehabilitációs projekt részeként feltáró út és közmő épült az Állomás utca felé, befejezéséhez közeledik az új klinikai tömb építése. Volt Heavytex telep Újszegeden a Heavytex egykori, közel 20 hektáros telephelyét 2006-ban vásárolta meg egy nagy multihoz kötıdı osztrák ingatlancég, hogy bevásárlóközpontot építsen. A befektetı 2008-ban az építész szakma nyomására módosított a Tisza Park városrész tervén: a több tízezer négyzetméteres bevásárlóközpont tervei mellett már toronyépület, szálloda, irodák és lakások is helyet kaptak. A beruházó 2008-ban megvásárolt és lebontott közvetlenül a Temesvári körút mellett, az újszegedi Gyimesi utcában, öt magánházat és egy hatlakásos társasházat. Ez elengedhetetlen a Tisza Park elnevezéső új városrészi központ megvalósításához, ugyanis innen indul majd a 40 méter széles, 750 méter hosszú négysávos út, amely egészen az Alsó kikötı sorig, az új bevásárlóközpontig, 179

180 valamint a leendı déli Tisza-hídig visz. Azóta áll a beruházás, amelyrıl nemrégiben úgy nyilatkozott a befektetı: nem mondott le arról, hogy bevásárlóközpontot építsen Újszegeden, csak gazdasági fordulatra és az új Tisza-hídra vár. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület Cserepes sor Móraváros városrészben a Cserepes sor végén, az 1920-as években épült városi szükséglakásokban jelenleg cigány nemzetiségő, nagy családok élnek (16 db épületben 64 db komfort nélküli lakásban), szegregált körülmények között, szlömösödött környezetben. A városrész belsı, Kolozsvári tér Móra utca környéki rossz állapotú, avult épületeiben ugyancsak jelentkeznek a szegregáció tünetei. Az egykori KGST, Lengyel jelenleg Kínai piac és környezete sem javítja a térség presztízsét, látogatottsága ma is jelentıs. A városrész értékvesztésének megakadályozására sürgıs intézkedések szükségesek komplex beavatkozással. A KSH a 2001-es népszámlálási adatai alapján a területet szegregátumként jelölte meg. A 2008-ban készült és 2013-ban aktualizált Antiszegregációs terv a terület fokozatos felszámolását indítványozta. Az építési szabályzat ennek megfelelıen nem is enged itt új építést. A megürült lakásokba pedig nem költöztet új lakókat az ingatlankezelı. 180

181 Kiskundorozsma Árpa utca, Búza utca Az 1970-es évek elején a szıregi és a dorozsmai putriváros szanálásakor paneles sorházak és hagyományos családi házak épültek Kiskundorozsmán a Búza és az Árpa utcában a rendszeres jövedelemmel rendelkezı cigányság részére. A lakosság cserélıdése, az épületek túlnépesedése következtében a terület gyorsan szlömösödött és a környezete is leromlott. A település többi részétıl kissé elkülönülı területen épület- és közterület rekonstrukciót kell végrehajtani. A KSH a 2001-es népszámlálási adatai alapján a területet szegregátumként jelölte meg. A 2008-ban készült és 2013-ban aktualizált antiszegregációs terv a terület megtartását, de a további bıvítés megakadályozását indítványozta. Az építési szabályzattal ezt úgy biztosítják, hogy a lakóterület erdıterületté lett nyilvánítva. Móraváros egyes részei (Kolozsvári tér Móra utca környéke), Öreg Rókus belsı Mindkét terület lakosságának egy része szociálisan hátrányos helyzető. Az új építéső ingatlanok is jellemzıek, azonban a lakóépületek más része erısen leromlott állapotú. Tarján városrész egyes részei A Budapesti krt. Körtöltés közötti részének közterületi rehabilitációja elkészült. A Budapesti krt. Retek utca közötti terület közterületei, az utak, járdák, játszóterek, zöldterületek elhasználódottsága, a közmővek állapota rövid távon beavatkozást igényel. Az ott élık szociális helyzete, a demográfiai mutatók és a gazdasági aktivitás alacsony szintje is sürgeti a komplex rehabilitációt. Odessza városrész egyes részei Odessza városrész az egyik legrégebbi lakótelep, jelentıs részén energetikailag különösen elavult, ún. egykörös távfőtési rendszerrel. A közterületek állapota is felújításra szorul. Ugyanakkor a terület Újszegeden, magas presztízső lakóövezetben helyezkedik el, ezért is a szegregációs folyamatokat meg kell elızni. Funkcionális alközponti lehetıségei vannak az ide épült közellátási és kereskedelmi funkciók révén. Az ott élık szociális helyzete, a demográfiai mutatók és a gazdasági aktivitás alacsony szintje is sürgeti a komplex rehabilitációt. 181

182 A telekstruktúra vizsgálata Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés földrészlete k száma egyéb önálló épületek száma belterület egyé b önálló lakások száma külterület összes terület (m2) legkise bb földrészlet terület (m2) legnagyob b földrészlet terület (m2) átlagos földrészlet terület (m2) zártkert ÖSSZESEN Forrás: A földhivatali nyilvántartás alapján Szegeden az átlagos telekméret belterületen 1721 m 2, külterületen 9208 m 2, zártkertekben 860 m 2. Tulajdonjogi vizsgálat Szeged közigazgatási területe 281 km 2. Az önkormányzat ingatlanállománya az önkormányzati tulajdon kataszter alapján ha, azaz 26,38 km 2. Az állami tulajdonban és a magántulajdonban lévı földterületek mértékérıl a Földhivatalnál kigyőjtés nem áll rendelkezésre Önkormányzati tulajdon kataszter Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a december 31-i ingatlankataszter alapján db rendezett tulajdonú ingatlant tulajdonol, a rendezetlen tulajdonú ingatlanok száma 41. Az önkormányzati ingatlanvagyon könyv szerinti értéke 287 milliárd, becsült értéke 338 milliárd forint ingatlan belterületen helyezkedik el, a belterületi ingatlanállomány becsült értéke 301 milliárd forint. Az 1504 külterületi ingatlan becsült értéke 37 milliárd forint. Az önkormányzat vagyonával így az ingatlanvagyonnal való gazdálkodás általános kereteit a többször módosított Szeged Megyei Jogú Város vagyona feletti rendelkezési jog 182

183 gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 2 (továbbiakban Vagyonrendelet) határozza meg. A Vagyonrendelet definiálja a forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképes vagyontárgyakat: 3. /1/ Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. 4. /1/ A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon, vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. /2/ Forgalomképtelen törzsvagyon: A. Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezı nemzeti vagyon: a) a helyi közutak és mőtárgyaik, b) az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, c) az önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülıtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlı, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint d) az önkormányzat tulajdonában álló külön törvény rendelkezése alapján részére átadott vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közmőveket. B. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségı nemzeti vagyon: a) levéltári anyagok, tervtári terv- és iratanyagok, b) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy közgyőlési rendelet annak nyilvánít. /3/11 Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon: a/ mőemléki védettségő ingatlanok, b/ a muzeális értékek és győjtemények, c/ a közmővek, közmővek védıterületei vízmővek és hozzájuk tartozó védıterületek, szennyvíztisztító telepek és a hozzájuk tartozó védıterületek -, d/ a védett természeti területek és emlékek, e/ a köztemetık, f/ a Felsı-Tiszapart 35. Sporttelep (hrsz.: 10005) és a Temesvári körúti Sporttelep (hrsz.: 1661 és 1662) kivételével a sportpályák és sportcélú építmények, g/ helyi közforgalmú pályák és vasúti tartozékai, h/ a Szeged Belterület 2 és a Szeged Belterület 23 helyrajzi számú ingatlanok 2 Ez a rendelet nem terjed ki a lakásokra és lakáscélú ingatlanokra, azok értékesítését és bérbeadását külön rendeletek szabályozzák. 183

184 kivételével a strandok és egyéb üdülési célú építmények (ideértve az állat-, és növénykerteket), i/ a hulladékgazdálkodással kapcsolatos építmények (hulladéklerakók, - válogatók), j/ az önkormányzati intézményekre rábízott ingó- és ingatlan vagyon, k/ az önkormányzati közfeladat ellátása érdekében a közfeladatot ellátó szervezet részére kezelésbe, üzemeltetésbe, bérbe illetve használatba, hasznosítás céljára használatba átadott önkormányzati ingó- és ingatlan vagyon, kivéve az 1. sz. mellékletében meghatározott vagyontárgyakat, l/ önkormányzati tulajdonú középületek, m/ önkormányzati alapítású közalapítványok használatába adott vagyon, n/ az erdık, o/ mindazon vagyon, amelyet törvény, vagy közgyőlési rendelet annak nyilvánít p/12 többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet, vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedések, úgy mint: - Szegedi Közlekedési Kft. üzletrésze, különös tekintettel a menetrend szerinti helyi személyszállítás és a parkolási közszolgáltatás feladataira - Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. üzletrésze - Szegedi Hıszolgáltató Kft. önkormányzati üzletrésze - Szegedi Víziközmő Mőködtetı és Fejlesztı Zrt. önkormányzati üzletrésze - Szegedi Vízmő Zrt. önkormányzati üzletrésze - Ingatlankezelı és Vagyongazdálkodó Zrt. üzletrésze - Szegedi Testamentum Kft. üzletrésze 5. Üzleti vagyon mindaz, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az önkormányzati ingatlanok több, mint fele (5232 ingatlan, 153 milliárd forint becsült értékben) forgalomképtelen, további 4794 ingatlan (181 milliárd forint értékben) korlátozottan forgalomképes minısítéső. A fennmaradó 183 forgalomképes ingatlan becsült értéke 3,8 milliárd forint.) Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok összesen hektárnyi területen helyezkednek el, ennek több mint fele, (1.496 hektár) beépítetlen terület. 184

185 2007. december 31-én az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok fıbb jellemzıi Ingatlan típus Ingatlan száma (db) Földrészletek területe (Ha) Ingatlan könyv szerinti bruttó értéke Ingatlan becsült értéke (millió Ft) (millió Ft) Összes ingatlan Belterületi ingatlan Külterületi ingatlan Forgalomképtelen Korlátozottan forgalomképes Forgalomképes Beépítetlen terület Beépített terület Mőemléki védettségő Természetvédelmi terület Településen kívül fekvı Forrás: Ingatlankataszter, december 31. Az önkormányzat 357 hektár zöldterületet tulajdonol (védett természeti területek nélkül), ebbıl 308 hektár gondozott. A beépítetlen területek közül 22 hektár termıföld besorolású, lakóépülettel 8 hektár építhetı be, 10 hektár egyéb építési telkek besorolású. 185

186 A beépítetlen területek fıbb adatai Ingatlan típus Ingatlan száma Földrészletek Ingatlan könyv Ingatlan (db) területe szerinti bruttó becsült értéke (Ha) értéke (millió Ft) (millió Ft) Termıföld Lakóépülettel beépíthetı Egyéb építési telek Mővelés alól kivett Összesen Forrás: Ingatlankataszter, december Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérését a Földhivatal végzi és tartja nyilván. Az alaptérképet folyamatosan tartják karban, évente frissül. Az alaptérképen cím és helyrajzi szám alapján lehet keresni. Az önkormányzat a földhivatali digitális alaptérképre (DAT) dolgozik. Az elkészített és jelenleg mőködı réteginformációk: Turisztika 2007 (pl.éttermek, szállodák, színház, uszodák, sétahajózás, korcsolyázás) Kerékpárút 2006 (meglévı és tervezett adatbázis) Közmő 2007 (víz, szennyvíz, gáz, elektromos energia, közterület) Szabályozási tervzónák Szabályozási tervzónák Szabályozási terv Alaptérkép Alaptérkép Topográfiai térkép 1:10000 Ortofoto

187 Ortofoto Ortofoto Szeged digitális térképének szőkített verziója a város honlapján is megtekinthetı. Az alaptérképen cím alapján lehet keresni. Lehetıség van a keresett ingatlan paramétereinek mérésére is. A turisztikai réteg további információkkal szolgál Az építmények vizsgálata Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok, funkció, kapacitás, beépítési jellemzık, magasság, szintszám, tetıidom vizsgálata Az elmúlt évszázadnyi társadalmi-gazdasági folyamatok a településképet is jelentısen befolyásolták, átalakították. Szeged jellegzetes utcaképei, településkaraktere azonban történeti kialakulása által ma is lényegesen meghatározott, városrészenként változó, bár a különbözıségek mára bizonyos szempontból némileg csökkentek: - az ipari technológiával épült lakótelepek uniformizált városképet eredményeztek az újonnan beépült településrészeken, - az elmúlt évek/évtizedek családi- és társasház építkezései pedig a hagyományos városrészekben fokozatosan váltották/váltják fel a korábbi jellegzetes épülettípusokat. Az alábbiakban rövid történeti áttekintést adunk az egyes városrészek kialakulásáról, a létrejött funkcióikról, a beépítési jellemzıikrıl, a mai településkép által hordozott sajátosságaikról. Szeged a középkor századaiban nem alkotott összefüggı várostestet: a Tisza ártéri szigetvilága szükségszerővé tette a laza települést. Az egyes városrészek kialakulására ma sincsenek egyértelmő bizonyítékok, de a XIII-XIV. században a Vár és a Palánk (ami régen maga volt Szeged) mellett Alszeged a mai Alsóváros és Fölszeged (Fölsı sziget), a mai Felsıváros önálló településként léteztek és csak a XV. sz. végén forrtak össze egységes várossá. 187

188 Belváros (Bécsi krt. Moszkvai krt. Londoni krt. Rigó u. Boross J. u. Kossuth L. sgt. Párizsi krt. Berlini krt. Brüsszeli krt. Római krt. Bertalan híd Felsı kikötı sor Közép fasor Szıregi út Temesvári krt. folytatása a tervezett déli hídra Tisza Máglya sor Bem u. - Boldogasszony sgt.) A mai Belváros jelentıs része az egykori Vár és a Palánk területén helyezkedik el. Magas fekvése miatt is ez Szeged ısmagja, a só-kereskedelem központja és hosszú idın keresztül Csongrád megye székhelye. Szeged legrégebbi ma is álló emléke a Dömötör templom román stílusú tornya, egyedül ez maradt meg a 4 középkori templom, az alsóvárosi Szent Péter, a fölsıvárosi Szent György, és a várban állt Szent Erzsébet templomok közül. A gótikus Szent Erzsébet templom alapfalainak feltárása napjainkban is folyik. Az 1879 évi árvízig a Palánk Belváros az egykori várárkon belüli területre terjedt ki: délen a mai Tisza L. krt. vonaláig, nyugaton a Jósika u. Rákóczi tér, északon a Szent István tér Sóhordó utca határolta. A Tisza áradása az erre vonatkozó, 1689-bıl származó elsı feljegyzések óta folyamatosan veszélyeztette a várost, így az Al- és Felszegednél magasabban fekvı Palánkot is. Az 1700-as években hét, az 1800-as években 13 esetben került komolyabb veszélybe, majd márc. 12-én egy minden korábbinál nagyobb áradás elpusztította Szegedet és környékét, a Palánk jelentıs részét is. Néhány nap alatt a város 5723 házából mindössze 265 db maradt meg, nagyobb részt a Palánkban. Napjainkban alig néhány épület áll ezekbıl. Az árvíz utáni új körgyőrős sugaras útrendszer a történelem során kialakult városrészhatárokat kissé módosította: a Belvárost délen és nyugaton a Nagykörút, északon a Kossuth L. sgt. és a Tisza L. krt. határolta. Az árvíz utáni újjáépítés során alakult a Belváros mai képe, a palotás város. Itt épültek meg az igazgatási, pénzügyi intézmények székházai, többségében egységes eklektikus stílusban. A városközpontban, a Tisza L. krt. környékén a magánpaloták többlakásos bérházak stílusban és méreteikben is követték az intézményeket. A XIX XX. sz. fordulójának nagyarányú fejlıdését az I. világháború, majd a trianoni határok erısen visszafogták. Az 1921-ben Szegedre települt a Kolozsvári Egyetem, az ben Temesvárról áttelepült Csanádi püspökség meglévı, a délvidéki területek elvesztése miatt feleslegessé vált középületekbe költöztek. A fejlıdés az 1920-as évek 188

189 végén indult újra és az 1930-as évek végére kialakult az Egyetemi városrész is és lényegében befejezıdött az újjáépítés és 1980 között a Belváros népességszáma gyarapodott: lakások épültek a foghíjtelkeken és a nagyobb tömbbelsıkben, de ebben az idıszakban épült a Megyeháza és néhány egyetemi épület is. A város igazgatási, szolgáltató és kereskedelmi funkcióinak bıvülésével a Belváros határai is kitolódtak a Nagykörúton belüli teljes területre, a Mars térnél azon is túlra. Szeged a XX. sz. elsı felében vált kétparti várossá: Újszeged 1920 után indult erıteljes fejlıdésnek. Megépült a Tanítóképzı, a Bábaképzı, az állami menhely, a Vakok Intézete, a sportuszoda, a Mezıgazdasági Kutatóintézet és még több kisebb létesítmény. A Csanádi utca térségében a Ládagyár helyén 1962-tıl lakótelep épült (Odessza), majd az MTA Biológiai Kutatóintézete, Sportcsarnok és fedett uszoda, több egyetemi épület és kollégium. Újszeged Közép fasoron belüli része olyan mértékben sőrősödött és telítıdött intézményekkel, hogy napjainkra a Belváros Tisza bal parti részének tekinthetı. A Tisza által kettévágott Belváros két része közötti közlekedési kapcsolat a D-i híd hiánya miatt már jelenleg is csak nagy nehézségek mellett bonyolódik. A Belváros legújabb kori a következı évtizedekben kiépülı bıvülete a Bem utca Tisza-part közötti, zömében vasúti területen a Máglya sorig terjedı Biopolisz (tudásváros, egyetemi városrész bıvülete), valamint ezzel átellenben, a bal parton tervezett új városrészközpont. A Belvárosban ma fıként középületek, üzletek, és vendéglátó helyek, pénzintézetek, hivatalok, kulturális-oktatási és egészségügyi intézmények, vasútállomás, kutatóintézetek, piac, autóbusz pályaudvar, az újszegedi oldalon sportlétesítmények is találhatók, de a városrészben a lakó funkció is jelentıs. Gazdasági terület is található a vasút és a védıtöltés közötti részen. A centrumban a zártsorú, utcavonali beépítés a jellemzı, egyes középületek (pl.: klinikák, sportcsarnok, vasútállomás) szabadon állóak. A centrumban a 2-5 szintes épületmagasság és a magastetıs kialakítás a legjellemzıbb (bérházak, polgárházak, paloták), de akad az utóbbi évtizedekbıl néhány magasház (pl. az Égı arany épülete, az Ojalos ház). Az újszegedi oldalon paneles lakótelepet is találunk. 189

190 Jellegzetes belvárosi kép: Klauzál tér Alsóváros (Bécsi krt., Boldogasszony sgt., Bem u., Máglya sor, Boszorkány sziget, Téli kikötı, Körtöltés, Szabadka út, Petıfi S. sgt.) A Palánktól délre elterülı ártéri szigeteken a XI. század elején jött létre Alszeged. Elsı temploma az Árpád kori, Szent Péternek szentelt templom kezdetben a Johannitáké. A XII. században szentelték fel, 1444-ben a ferenceseké lett. Mátyás idejében felújították és kolostort építettek hozzá. A jelenleg is álló, díszeitıl megfosztott gótikus templom azonban csak a század végén kezdett épülni és 1509 augusztusában szentelték fel a Havas Boldogasszony tiszteletére. A templomot, kolostort és a temetıt a XIX. század derekáig hatalmas kıfal vette körül, többször menedéket nyújtva a lakosságnak is. A templom mellett szerdánkénti heti vásár tartására kaptak engedélyt, ekkor Alszegedet még külön városként említik. A tágas tér ma is térszervezı eleme a városrésznek. A városrész fıutcája, a Szentháromság Sárkány Földmőves utca a középkori nyomvonalon halad, mai utcaszerkezete többségében a nagyárvíz utáni újjáépítés eredménye. Az újjáépítés típustervei alapján megvalósult napsugaras oromzatú, nagy tornácos parasztházakból néhány még látható a Nyíl utcában, a Pásztor utcában. Alsóvárost a temetı, a Pick Szalámigyár és a vasút olymértékben körbe zárja, hogy bıvítésére nincs lehetıség, új épületek zömében családi vagy társasházak - csak a régiek helyén épülnek. Alsóvárosban ma a lakófunkció dominál. Emellett a városrészt kiszolgáló oktatási, egészségügyi intézmények is megtalálhatók. Ipari terület (pl. a Pick ) és sportlétesítmények (pl. a Mőjégpálya) is vannak még a területen. A lakóutcákban a zártsorú és az oldalhatáron álló beépítés is megtalálható, az épületek 190

191 döntıen utcavonalon állnak. Az épületmagasság többségében 1-3 szintes, magastetıs kialakítású. Alsóvárosi utcakép: hagyományos családi ház és új építéső társasház egymás szomszédságában Móraváros (Moszkvai krt., Petıfi S. sgt., Szabadkai út, Körtöltés, Kálvária sgt., Vásárhelyi P. u., Kossuth L. sgt., Boross J. u., Rigó u., Londoni krt.) A városrész nevét talán egykori (1676) fıbírájáról, Móra Balázsról kapta. Az alsóvárosi népek Újvárosnak nevezték. Móraváros évszázadokig lakatlan, vízállásos terület volt, magasabb részeit mővelték, ilyen volt az Aszalóhögy és a Mestörhögy. A Cserepes sor elnevezés utal a korabeli fazekasok jelenlétére. Móraváros területe még a XVIII. században is lakatlan volt a korabeli térképek tanúsága szerint. Lakossága alsóvárosi és rókusi családokból alakult, házainak színvonala azonban nem éri el azokét. A Veresács, Nemestakács utcanevek (régebben Vörösács, Nömöstakács) helyi iparosok neveit ırizték meg. A korábbi Gyöp utca Gép utca lett az idık során. Móravárosban a város legszegényebb rétegei telepedtek le, munkások, napszámosok, kubikosok, innen indult a szegedi munkásmozgalom. A városrész régi, jellegzetes bérházai közül ma is áll jónéhány, de jellemzıek az új családi és társasházak is. A Kálvária sugárúttól Északra esı részben középületeket, ipari és kereskedelmi létesítményeket is találunk nagy számban. A városrész fıtere a Kálvária tér, de jelentıs térszervezı eleme a Kolozsvári tér is. A Móravárosi körút megépülte után a városrész nyugat felé bıvült: a körúton kívüli területen új lakótelep és bevásárló központ épült. Zömében kertvárosias beépítéső lakóterület, azonban a Cserepes sortól délre gazdasági terület, bevásárló központ és lakópark is található. A területen belül van a Vadaspark. Emellett olyan jelentıs oktatási és egészségügyi intézmények is találhatók itt, mint a Gábor Dénes Szakközépiskola vagy az I. és II. Kórház. A Vásárhelyi Pál utcával párhuzamos sávban 191

192 jellemzıek az ipari, kereskedelmi létesítmények is. A lakóutcákban itt is van zártsorú és az oldalhatáron álló beépítés is, az épületek döntıen utcavonalon állnak. Az épületmagasság többségében 1-3 szintes, magastetıs kialakítású. Ezek a paraméterek jellemzıek a régi építéső házakra és az újabban épült jelentıs számú társasházra is. Móraváros: 1-3 szintes beépítés Rókus városrész és a lakótelepek (Izabella híd, Körtöltés, Homonnai u., Ungvári u., Késmárki u., Makkosházi krt., József A. sgt., Brüsszeli krt., Berlini krt., Párizsi krt., Kossuth L. sgt. ) Múlt századi hivatalos neve Rókusváros. A városrész nevét a pestisjárvány emlékezetére emelt Szent Rókus kápolnáról kapta, ami mellett kórház is volt. A városrész ünnepe Vasas Szent Péter napjára esik, amikor enyhült a pestisjárvány, errıl ma utcanév emlékezik. A XVIII. században kezdett kialakulni, alacsony fekvése miatt korábban nem volt lakott, de terjeszkedésre Szegednek már csak ebben az irányban volt lehetıség, a Pestre vezetı országút (Kossuth Lajos sugárút) mentén a Kálvária sugárútig bezárólag. A Rókusi plébániát 1805-ben alapítják, anyakönyveibıl következtethetünk lakosságának összetételére, ami legnagyobb százalékban fölsıvárosi, kisebb részben alsóvárosi és palánki szegényebb népekbıl tevıdött össze. A XVIII. század végén a zsidókat is ide telepítik. A lakosság foglalkozására nézve céhen kívül rekedt mesteremberekbıl, kiskereskedıkbıl, fuvarosokból, napszámosokból, alkalmi munkásokból állt. A Mars tér helyén is vízállásos rész, katonai gyakorlóterep volt. A mai ruhagyár táján állt az egykori Budai kapu is, amelyet éjszakára lezártak. Egykoron sok kis vendéglı, csárda és lebúj volt ebben a városrészben, ide járt szórakozni Alsó- és Fölsıváros lakossága. A Nagyárvíz idején innen tört be a Tisza, ma is sok utcanév ırzi emlékét (Gergely, Petresi, Pulz, Árvíz, Hullám, Feltámadás). 192

193 Külsı részein állattenyésztés, disznó- és birkatartás folyt, itt volt a fehértói juhászok téli szálláshelye, akolvárosa. Rókus gondoskodott Szeged húsfogyasztásáról, innen a Kukoricaváros, Juhászváros elnevezések. Sőrő vízállásos, zöld legelıs részeiben kacsát neveltek, az I. vh. után hőtıházat is építettek a baromfiexport miatt. A Vértó nevét a vágóhíd szennyvizérıl kapta. Rókus központjai a következık (korábbi szılıhegyek) voltak: Franciahögy, Názáret, Róma, Jerikó, Kálvária. Öregrókus centruma a Hunyadi tér. A városrészben a múltat idézı régebbi építéső házak mellett ma már sok új családi és társasházat is látunk. Öregrókus 1-3 szintes, zártsorú beépítéső, a hagyományos városrész többi területén inkább földszintes kertes házak találhatók, néhol elıkertes beépítési móddal. A külsı, korábban beépítetlen részen és a Rókusi körút mentén épültek fel a lakótelepek. Két záportározója a Búvár tó és a Vértó. Az Északi városrész, Makkosháza és Újrókus paneles beépítéső lakóterületek, míg Öregrókus kisvárosias, Gedó és Fodortelep pedig kertvárosias beépítéső lakóterületek. A városrészt kiszolgáló oktatási és egészségügyi intézmények, szolgáltatók itt is megtalálhatók, valamint bevásárló központok is vannak a városrészben. A lakótelepek jellemzıen 4-10 emeletes lapostetıs házak. A lakótelepi városképet kedvezıen befolyásolják az elmúlt években homlokzati hıszigetelést és új színt kapott épületek. Lakótelep Rókus városrészben Felsıváros és lakótelepek (József A. sgt., Makkosházi krt., Késmárki u., Ungvári u., Homonnai u., Körtöltés, Felsı Tisza part, Római krt. ) Fölsıváros ( kényös város, selymös város ) nagy valószínőséggel Szeged legrégebbi városrésze, erre utalnak utca és dőlınevei is: Tabán, Tarján (Árpád-kori magyar törzs), Szillér (Silon bibliai város), Gëcëmán a mai Csillag tér környékén. 193

194 A városrész ısi magja a Tisza árterébıl kiemelkedı 5-6 magaslatra települt a mai Tisza L. krt Kis Tisza utca és a Csuka utca közötti területen a Szent György tér körül. Fölsıvároson mindig állt templom. Már 1225-ben említik a bencések templomát. A Szent Miklós templom a török hódoltság alatt elpusztult. Semmilyen képi ábrázolás nem maradt fenn róla. Az egykori gótikus Szent György templomot (a mai Dózsa György Iskola helyén állt) az 1800-as évek második felében bontották el rossz állapota miatt. A minoriták a XVIII. században telepedtek le Szegeden, és a Szent Miklós templom romjain építették fel ma is álló templomukat és kolostorukat. A felsıvárosi Kis Tisza-part és a Nagy Tisza-part volt a város vízi életének fı területe. Itt érkezett vízi úton a fa, amelybıl a felsıvárosi superek hajót, vízimalmot készítettek és virágzott a többi fával dolgozó mesterség (ácsok, kerékgyártók, zsindelyvágók, asztalosok). Ide települtek a tímárok, vargák, kékfestık is, a Tisza vizét használva mesterségükhöz. Az országos hírő Felmayer kékfestı gyár helyére épült késıbb a Pick Szalámigyár, a tiszai párás levegıt használva a szalámi érleléshez. A Kis Tisza nyugati partjára telepedett házsoron éltek a XIX. század híres hajósgazdái, halászai, vízimolnárjai. A mai Dankó Pista utca mély fekvéső, vízállásos részeit jelölte ki tanácsi határozat a cigányok lakóhelyéül. (A cigány kovácsok munkája nélkülözhetetlen volt a hajóépítık, kerékgyártók számára.) A XVIII. század során elıször hidakkal, töltésekkel kötötték össze a kiemelkedı magaslatokat, majd fokozatosan feltöltötték és beépítették a mély fekvéső részeket. A XVIII. sz. során beépült a szilléri szılık területe is, egészen az árvíz után épült körtöltés vonaláig. A nagyárvizet követı újjáépítés során csak néhány utca ırizte meg eredeti vonalát (Maros utca, Dugonics utca, Teleki utca, Csuka utca, Sándor utca, Tarján széle utca), az egykori halmaz településbıl szabályos utcarendszerő kertvárosi terület lett. A XX. sz. folyamán Felsıváros ısi magja, a Szent György tér és környéke a Belváros része lett, majd elıbb a tarjáni szılık helyén felépült a Tarján lakótelep, majd a Hajós Debreceni utcáktól kifelé a Felsıvárosi lakótelep a családi házak bontásával. Felsıváros egykori hangulatát már csak a Kis Tisza utcai védett házsor ırzi. A Záporkert környéke és a körtöltés tágas pihenıterülete a városrésznek. Döntıen lakófunkciójú városrész, csak néhány oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények találhatók még itt. Nagyobbrészt paneles beépítéssel, 4-10 szintes házakkal, kisebb részben - Római krt., Szilléri sgt. Debreceni u. József A sgt. által határolt terület kertvárosias beépítéső, fıként 1-3 szintes társasházakkal. A lakótelepi 194

195 városképet kedvezıen befolyásolják az elmúlt években homlokzati hıszigetelést és új színt kapott épületek. Energetikai felújításon átesett lakótelepi épület Újszeged-Szıreg kertváros (Közép fasor, Szıregi u., Temesvári krt. folytatása, Alsókikötı sor, Lövölde u., Kamaratöltés, Szıreg belterületi határa, Újszeged belterületi határa, Felsıkikötı sor) Újszeged a város bal-parti része, a városrészi lehatárolás szerint a Közép fasortól keletre lévı területet számítjuk ide. A városrész középkori és hódoltsági múltjáról nincsenek adatok. Ez volt a Maros torkolati vidéke, mocsaras, vízjárta táj. Bánát néven 1779-ig katonai közigazgatás alá tartozott, területén mindössze 14 háztelek volt. A város a kincstártól ben 25 évre zálogbirtokba vette. A magasabban fekvı Tisza-parti területek és Szıreg között Vedres István városi mérnök a mocsárvilágot átszelı százlábú fahidat épített, amely ig állott. Újszegednek 1877-ben már 111 háza és 843 lakosa volt. Igazgatásilag Torontál megyéhez tartozott, a járási székhely Törökkanizsa, a megyeszékhely Nagybecskerek volt június 5-én lett Újszeged község és a Nagymarostı Szeged része. A nagyárvíz után amely a városrészt megkímélte hivatalosan az Erzsébetváros nevet kapta, de a lakosság ezt nem fogadta el. A Maros szabályozása, a terület ármentesítése teremtette meg a fejlıdés alapjait: intenzív kertészkedés kezdıdött a jó termıképességő öntéstalajon. Fıként Alsóvárosról ide települt kertészek váltak messze földön híressé gyümölcsfáikkal, rózsáikkal. A városrészben 1960 után indult rohamos fejlıdés, amely egyre növelte a terület presztízsét és rövidesen Szeged elit kertvárosává vált. A Fı fasor két oldalán K-i irányban Deszk felé folyamatosan bıvül. 195

196 Szıreg árpád-kori település. A török hódoltság idején elnéptelenedett, késıbb magyarok fıként Alsóvárosból és szerbek települtek vissza. Plébánia temploma 1761-ben épült ben a szabadságharc súlyos vereségének helyszíne. Az elsı világháború után szerb csapatok szállták meg (Újszegeddel együtt) ig Torontál megye, Arad-Torontál, késıbb Csanád vármegye része és csupán 1950-tıl tartozik Csongrád megyéhez ban egyesült Szegeddel. A XX. sz. elején kezdıdött a szıregi gyümölcsfa és rózsanemesítés és egy fél évszázad elteltével a szıregi rózsa világhírnévre tett szert. Két temploma a római katolikus és a szerb templom meghatározó épületei a jellemzıen családi házakkal beépített falusias településrésznek. Alföldi viszonylatban különleges a volt homokbánya szépen rendbehozott lejtıs-dombos területe. Az újszegedi területrész döntıen kertvárosias, a szıregi kertvárosias falusias beépítéső, lakó funkciójú. A lakóépületek mellett a városrészt kiszolgáló oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények jelennek meg. A lakó funkción kívül jelentısek itt a szabadidıs létesítmények ECO-park, Gellért Szabadidı központ, a Fővész-kert - és fontos természeti tényezıje a Holt Maros. Bevásárló központ a városrészben jelenleg nincs. Jellemzıek az 1-3 szintes kertes lakóépületek (családi házak, társasházak), szabadonálló beépítéssel, utcafronton ill. nagy számban elıkerttel. Újszegedi utcakép Déli kertváros és Gyála Tisza folyó Szeged-Budapest-Szabadka vasútvonal Közigazgatási (belterületi) határ) Az elsı világháború után Szegeden is megjelentek a telepek, amelyek kezdetben a városban dolgozó kisemberek, napszámosok, munkások, kisiparosok szálláshelyéül szolgáló, családi házas kertvárosok voltak. A lakosok egy része szegedi származású, más részük bevándorló volt. 196

197 A szabadkai nemzetközi országút mentén keletkezett Kecskés István városi tisztviselı közbenjárására Kecskéstelep (Ságváritelep), amely minıségben felette állt a Baktói és Somogyitelepi részeknek. Azok az alsóvárosiak is kaptak itt földet, akiknek Ballagitói földjeiket kisajátították az ötvenes évekbeli vasútépítéskor. Klebelsberg telep leginkább a vasutasok, kistisztviselık otthona, jó fekvéső helyen, a Tisza és a Holt-Tisza szomszédságában található. Trianon után indult el betelepülése, kezdetben igen rossz körülmények közt éltek lakói. Régebbi elnevezése, a Hattyas telep feltehetıleg a korábban vízállásos területen ezeknek a madaraknak a gyakori jelenlétére utal. Klebelsberg Kunó sokat tett ezért a városrészért, óvodát, iskolát nyitott, fásíttatta a közterületeket ben épült a ma is álló haranglábja. Szentmihály Árpád-kori múltú település volt Alsóváros mellett a szegedi paprikatermelés hírnevének megteremtıje. A falu kialakulása, elsı említése a XIV-XV. századra tehetı. A falu a földmőveléshez oly szükséges feketeföldekre települt, vizekkel gazdagon átszıtt területen fekszik, keletrıl a Holt-Tisza, dél-nyugatról a Maty csatorna határolja, amely biztosította az árvizek levezetését is. A település a török uralom alatt elpusztult, a XVI-XVII. században már csak pusztaként említik, késıbb Szegedhez csatolták. A XVIII-XIX. században Szeged szılıhegye, alsóvárosi és palánki tulajdonosokkal. A XVIII. századtól dohány- és paprikatermelık kezdik benépesíteni, a földeket bérlik, virágzik a kertes földmővelés. Akkoriban a Tisza partján mocsári tölgyesek húzódtak végig, amelyek faanyaga nélkülözhetetlen volt a hajó- és malomiparnak, a Tiszán számos paprikaırlı hajómalom mőködött. Az 1880-as évi telekosztáskor sok alsóvárosi család telepedett le itteni szérőskertjében. Az 1960-as években készült házhelyrendezési tervvel alakult ki a falu mai képe. Gyálarét az egykori Boszorkány szigettıl délre, a Tisza egykor nyugat felé kanyarodó ága, az Öregtisza mellett kialakult Szilágy (szilfaerdı) sziget helyén jött létre. Erre utal a Szilágyi major, ami egyúttal a mai Gyálarét magja. Az Öregtisza egy másik kiemelkedı része, a Fehérpart ma is létezik. A városrészben kertvárosias beépítéső lakó területek, illetve a kiskertek hétvégi kertes területek találhatók. A lakóépületek mellett itt is oktatási, kereskedelmi és szolgáltató funkció 197

198 jelenik meg, kis számban. A városrészben ipari terület is található. A lakóterületek jellemzıen 1-2 szintes családi házzal, a kiskertek hétvégi házzal szabadonállóan beépítettek Kiskertes beépítés a déli kertvárosban Északi kertváros és Tápé határ) (Tisza folyó Körtöltés Szeged-Békéscsaba vasútvonal Közigazgatási (belterületi) Tápé a legrégibb magyar falvak egyike, feltehetıen a kıkorszaktól kezdve lakott hely. Lakói halászattal és gyékényszövéssel foglalkoztak. Temploma a XIII. században épült. Alsóvárossal együtt a szegedi táj legarchaikusabb közössége ig Szeged városának birtoka. Lakossága részt vett a délvidéki magyar dohánykertész falvak benépesítésében. Mivel Tápé a Tisza árterében feküdt egykor, és vízjárta hely volt, ma is sok utcanév emlékeztet a Tisza és a Maros elágazásaira, ereire (Szillér, Tigér, Kemös, Tápaiér, stb). Az 1879-es Nagyárvíz Tápét is elpusztította, az újjáépítés során azonban régi településszerkezetét megırizte. A településrész központjában található az Öreg temetı. Tápé az 1973-as egyesítésig közigazgatásilag önálló település volt. Tisza-parti fekvésébıl adódóana folyóparton tiszai üdülıtelepek határolják. Somogyitelep (ma Petıfitelep) Somogyi Szilveszter akkori polgármesterrıl kapta nevét, aki szorgalmazta a munkások számára a telekosztást a körtöltésen kívül, Szillér és Tápé között. Rendkívül alacsony fekvése miatt belvizes, és az árvizek is folyamatosan fenyegették. Sokáig közmő nélküli, burkolatlan úthálózatú volt. Baktó a Vásárhelyre vezetı országút és a Csongrádi sugárút között fekvı terület a körtöltésen kívül. Nevét a 16. században itt birtokkal rendelkezı Bak családról kapta, amely nevet felvette az itt található állóvíz is, így lett Baktó. Napjainkra egyre intenzívebb 198

199 kertvárosias beépítés, burkolt utcák jellemzik. Egy részén találhatóak a Baktói kiskertek. Tápé, Petıfi telep, Új-petıfi telep, Baktó, a Tápéi és a Baktói kiskertek tartoznak a városrészhez. Kertvárosias beépítéső lakó területek, illetve a kiskertek hétvégi kertes területek. A lakóépületek mellett itt is oktatási, kereskedelmi és szolgáltató funkció jelenik meg, kis számban. A lakóterületek jellemzıen 1-2 szintes családi házzal, a kiskertek hétvégi házzal szabadonállóan beépítettek. Baktói utcakép Nyugati iparváros és Kiskundorozsma Kiskundorozsma- Subasa Sziksós Béketelep (Szeged-Szabadka vasútvonal Bajai út Vásárhelyi P. u. Kossuth L. sgt. Szeged-Békéscsaba vasútvonal Közigazgatási (belterületi) határ Béketelep, más nevén Aigner-telep a legrégibb Szeged környéki telep, azoknak a hajlékául szolgált, akik a körtöltésen belül nem jutottak lakáshoz. A rókusi állomás és az Öthalom között épült, ahol akkoriban disznóhízlaldák, vásárállások, régi vesztıhely és birkahajtóutak voltak. Elsı lakói téglagyári és akoltelepi munkások voltak. Alapítója Csányi János. Kiskundorozsma, vagy Dorozsma Árpád-kori település, a Dorozsma-nemzetség lakhelye, templommal és monostorral, amelyekbıl mindössze néhány töredék maradt. A török hódoltság alatt elpusztult. A XVIII. században palócokat, szlovákokat telepítenek ide ig Jászkunhoz, azóta Csongrád megyéhez tartozik, 1973-tól Szeged része közigazgatásilag. A 20. század folyamán elsısorban földmővesek, kubikusok, lakták. Mesze földön híresek voltak a dorozsmai szélmalmok, a valamikori 30 közül ma már csak egy áll. Falusias jellegő településrész, közepén a magaslatra épület római katolikus templommal. A Nyugati Iparváros az 1950-es évektıl egyre jobban beépülı ipari-raktározási terület a budapesti út mentén, eredetileg szántóföldi mővelés alatt állt. Napjainkra egyre inkább a 199

200 kereskedelmi hasznosítás a jellemzı. A régi nagy ipartelepek helyén sok kis vállalkozás létesült. Külsı szakaszán logisztikai központ épült. Sziksós-Subasa Kiskundorozsmán túl fekvı, az utóbbi évtizedekben kialakult és népszerővé vált üdülı és kiskertes terület. Itt található a kedvelt fürdıhely, Sziksósfürdı. Napjainkra egyre többeknek szolgál állandó lakhelyéül. A városrész funkció szempontjából eléggé összetett. Kiskundorozsma és Béketelep kertvárosias lakóterület. A bevásárló központok és a logisztikai központok környéke gazdasági kereskedelmi és ipari terület. A Sziksósi üdülık környéke és a Subasai kiskertek hétvégi házas, üdülıházas terület. A lakóterületek jellemzıen 1-2 szintes családi házzal, a kiskertek hétvégi házzal szabadonállóan beépítettek. A bevásárló központok és az Iparváros beépítése meglehetısen hektikus, az épületek magassága 1-2 szintnél általában megáll. Kiskundorozsma központja a templommal Az épített környezet értékei Jelen fejezet összeállítása során forrásként a Szeged Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek teljes körő felülvizsgálata Véleményezési terv címő dokumentumot használtuk. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Szeged a magyar Alföld déli részén, a Tisza és a Maros összefolyásánál ısidık óta megmegújuló település, római ırhely, gepida és avar szálláshely, a honfoglalás után fokozatosan alakuló, organikusan kifejlıdı város. A földrajzi adottságoknak nagy szerepük volt abban, hogy hol alakult ki a mai Szeged, a Tisza és a Maros torkolatának közelében, a folyó nyugati jobb partján kezdett kifejlıdni egy "településkezdemény". Itt volt az egyik legjobb kikötıhely, s legalkalmasabb átkelési pont a 200

201 folyó keleti partjára. "Maga a város magasemelető, kiemelkedı löszháton, a tiszai ártérbıl kiálló szigetségeken keletkezett. Szeged eredeti domborzata hármas tagozású. Legmagasabb szintje az ártérbıl kiemelkedı hátság, amelyre a Vár és Palánk, a mai Belváros keleti része települt." A város mai térszerkezete alapvetıen az 1879 évi nagyárvizet követı újjáépítés során alakult ki. A már meglévı, sugárirányból érkezı fı utakat Tiszától Tiszáig érı félgyőrőkkel kötötték össze. Az ugyanígy megépült (fél) körtöltés kijelölte a biztonságosan beépíthetı területeket. A Nagyárvíz utáni városszerkezet 201

202 Az újjáépítés tervében még nem különült el a lakó-, ipari-, intézményi terület: a beépítésre szánt terület a központ felé egyre sőrőbb, de egységes szövetet mutatott, ahogyan ez a nagyárvíz elıtt is volt. A viszonylag homogén területhasználaton belül morfológiai különbség alakult ki: a városközpontból kifelé haladva csökkent a beépítés magassága és intenzitása, bıvült a fıútvonalak szélessége. A város térszerkezetének egyensúlyi helyzete, az addig organikusnak mondható fejlıdés az I. világháborút követı években, a körtöltésen kívüli telepek létrehozásával billent meg (mélyfekvéső területek beépítése, körülményes kapcsolat a városközponttal). Beépített területek

203 Az 1937 évi városépítési törvényt követıen elkészült Szeged város fejlesztési programja, érvényesülését azonban a II. világháború megakadályozta. Az utána készülı szerkezeti tervek, fejlesztési programok az Atheni Carta szellemében a város funkcionális tagolására törekedtek. A törekvést a központi akarat ( arccal a vasút felé, nehézipar, vegyipar, majd a könnyő- és élelmiszeripar kiemelt fejlesztése) is támogatta. Az 1950-es szerkezeti terv Az Elsı-, majd a Második 15 éves lakásépítési tervek a város még egészséges szerkezetének teljes felborulásával fenyegettek. A tervek pozitív fejleménye a Belsı-Nyugati Iparkörzet majd a Külsı- Északnyugati beépülése, a harmadik körút nyomvonalának kijelölése, a Nagykörút bezárásának tervi megjelenése. A nagy lakósőrőségő lakótelepek sugárutak és a Külsı (fél) Körút menti elhelyezése organikus fejlıdésnek nem nevezhetı (jelentıs közlekedési, ellátási és identitási problémákat okoznak még ma is), de kedvezıbb, mintha ezek a körtöltésen kívül (repülıtér, Dél-Újszeged), vagy a Belvárosi tömbök bontásával valósulnak meg. 203

204 Az 1963 évi fejlesztési program Az 1970-es években a város környékén több, mint 5000 db hobby-kert (zárt kert) került kiosztásra. Káros térszerkezet formáló hatásuk tömeges igény jelentkezik ezek lakóterületté nyilvánítására az ezredforduló környékén indult és napjainkban is tart. Összegezve megállapítható, hogy a város örökölt térszerkezete a közel- és nagytávlatú organikus fejlesztést nem akadályozza. Jelenleg a Tisza jobb- és baloldali vasúti hálózata között nincs kapcsolat, de arra alkalmas Tisza-híddal az összeköttetés megteremthetı. Nehezebb térszerkezeti problémát jelent a beékelıdı repülıtér fejlesztési igénye, vagy a Tisza-teherpályaudvar helyén megvalósítandó intézmény-negyed bekapcsolása a város közlekedési rendszerébe. 204

205 Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekő terület Szeged Megyei Jogú Város 2005-ben elfogadott településrendezési terve tartalmazott egy mindenre kiterjedı örökségvédelmi hatástanulmányt a szükséges teljes körő régészeti munkarésszel. A régészeti lelıhelyek számának nagymértékő megnövekedése és a nyilvántartott lelıhelyek rendezésének igénye miatt annak aktualizálására lett szükség. Az elmúlt évek nagyberuházásai kapcsán végzett terepbejárások, feltárások, régészeti megfigyelések során számos új lelıhely került elı, illetve a már korábban ismert lelıhelyek kiterjedése is sok esetben pontosításra szorult. A közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban technikai okokból nagyszámú duplum lelıhely, következetlen sorszámozás, valamint több kisebb-nagyobb tárgyi adat eltérés volt megtalálható, melyek rendezése a különbözı hatósági eljárások megfelelı szintő lefolytatásának biztosításához szükségessé vált. A Kulturális Örökségrıl szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 11. -a alapján a nyilvántartott lelıhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Szeged MJV területén 318 darab önálló, a KÖH által nyilvántartott védett régészeti lelıhely található, melyek közül 5 darab területe külön jogszabály által is kiemelt régészeti védelem alatt áll, 2 darab pedig külön jogszabály által is kiemelt külön fokozott régészeti védelem alatt áll. A nyilvántartott lelıhelyek közül jogszabály által külön kiemelt védelem alatt áll: 1. lelıhely: Szeged-Öthalom (20388) 15. lelıhely: Vár (37508) 14. lelıhely: Roosvelt tér (39391) 144. lelıhely: Tisza-meder, Várfal (44439) 157. lelıhely: Szıreg Apátság (48334). A nyilvántartott lelıhelyek közül jogszabály által külön fokozott védelem alatt áll: 2. lelıhely: Tápé Lebı (20389) 128. lelıhely: Tápé-Lebı, Kishomokos (44273) 205

206 Védett épített környezet, a helyi egyedi arcot biztosító építészeti jellemzık Szegeden viszonylag kevés számú, de minıségében igen jelentıs építészeti emlék maradt fenn a régi korokból. Ezek közül középkori eredető a Szent Demeter torony, az Alsóvárosi Ferences templom és rendház részletei, a szıregi templomrom. Dömötör torony Alsóvárosi templom Szıregi Apátsági templomrom Kevés árvíz elıtti épület áll még ma is. Ilyenek például a Vár megmaradt Mária Terézia kapuja és a Vízibástya, a Régi zsinagóga épülete, a Zsótér ház. A szegedi vár A régi zsinagóga Egyedülállóan egységes városképet alkot azonban a századfordulón és a századelın épült belvárosi eklektikus paloták, lakóházak és középületek sora. 206

207 Europa Nostra díjas Kárász utca Kiss Dávid ház Kiemelkedı építészeti értéket képviselnek szecessziós épületeink: az új Zsinagóga, a Reök palota, a Deutsch palota, a Városháza és még jó néhány épület. (A Városháza épülete egyes elemzık szerint neobarokk stílust képvisel.) Reök palota Városháza Deutsch palota Új Zsinagóga Az árvíz utáni újjáépítés jellemzı példái a típustervek alapján épült, a népi hagyományt is ırzı napsugaras házak. 207

208 Napsugaras ház Alsóvároson Világörökségi és világörökségi várományos terület Szegeden világörökségi vagy világörökségi várományos helyszín nincs. Mőemlék, mőemlék-együttes A településszerkezeti terv 3. Mővi értékvédelem tervlapja valamint a szabályozási terv 1.1 függeléke tartalmazza a mőemlékeket, mőemléki jelentıségő területeket és mőemléki környezetet. A városban összesen 161 törzsszámmal nyilvántartott mőemlék egyházi épületek, lakóházak, középületek, ipartörténeti emlékek, szobrok - állnak egyedi védelem alatt Mőemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temetı és temetkezési emlékhely Mőemléki védelem alatt álló történeti kert vagy temetı nincs a városban. Mőemléki védettségő temetkezési emlékhely Dugonics András sírja. Mőemléki terület: történeti táj, mőemléki jelentıségő terület, mőemléki környezet A városban összesen 161 törzsszámmal nyilvántartott mőemlék egyházi épületek, lakóházak, középületek, ipartörténeti emlékek, szobrok - állnak egyedi védelem alatt. Néhány ezek közül: Nemzeti Színház Gróf palota Dóm téri épületek Fogadalmi templom 208

209 Anna fürdı Szent István téri víztorony Fekete ház A mőemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temetı és temetkezési emlékhely Mőemléki védelem alatt álló történeti kert vagy temetı nincs a városban. Mőemléki védettségő temetkezési emlékhely Dugonics András sírja. Mőemléki terület: történeti táj, mőemléki jelentıségő terület, mőemléki környezet Történeti táj Az OTrT és az CSMTrT Szeged várost történeti településnek és országos jelentıségő tájképvédelmi területnek jelöli. Mőemléki jelentıségő terület Szeged Belvárosának a Tisza és a Tisza Lajos körút közötti része mőemléki jelentıségő terület (MJT), mely a városközpontban koncentráltan jelen lévı, nagyszámú mőemlék (111 db) és azok környezete együttes védelmét biztosítja. Szeged Belvárosában a mőemléki jelentıségő területen belül koncentráltan vannak jelen a város örökségi értékei itt található a város mőemlékeinek mintegy 60%-a ezért ez egyben a történeti településkép-védelmi terület. Mőemléki környezet 20 kijelölt mőemléki környezet (MK) határát rögzíti jogszabály: Az Alsóvárosi rk. templom és kolostor mőemléki környezete Felsıvárosi rk. templom és kolostor mőemléki környezete Egykori tőzoltólaktanya mőemléki környezete 209

210 Egykori fényképészeti mőterem mőemléki környezete Fürdıépület mőemléki környezete Vasútállomás épülete; posta mőemléki környezete Bérház (Városház) mőemléki környezete 2963, 2964, 2968, 2969, 2970, 3942, 3946, 3951, 3952, 3998, 4001, 4039, 3999/1, 3999/3, 3999/4, 3999/5 hrsz. Református templom mőemléki környezete Lakóépület (Unger-Mayer palota) mőemléki környezete 3875/1, 3875/4 hrsz. Lakóház mőemléki környezete 2936, 2942/1, 2942/2 hrsz. Lakóház mőemléki környezete 2884, 2935, 2937, 2941 hrsz. Szent Rozália-kápolna mőemléki környezete Lakóépület mőemléki környezete 3130, 3132, 3133 hrsz. Zsinagóga mőemléki környezete Palota mőemléki környezete 3508 hrsz. Református palota mőemléki környezete Vízitorony falmaradványának mőemléki környezete Izraelita Hitközség Székháza mőemléki környezete Lakóház mőemléki környezete 2817, 2818 hrsz. Kápolna, remetelak és koldusház mőemléki környezete Nemzeti emlékhely Szegeden jogszabály által nevesített nemzeti emlékhely nincs. Helyi védelem A településszerkezeti terv 3. Mővi értékvédelem tervlapja valamint a szabályozási terv 2.1 függeléke tartalmazza a helyi jelentıségő mővi értékeket. Helyi egyedi védelem alatt 409 objektum áll. Ezek közül a legtöbb lakóház és középület, de néhány ipari emlék is ide tartozik. (pl. a szegedi vasúti hídpillér maradványa) Helyi egyedi védelem alá 24 képzımővészeti alkotás - szobrok, feszületek, stációk, kutak, emlékmővek - tartozik. 210

211 Helyi területi védelem alá tartozó településszerkezetek: a négy egykor önálló település - Kiskundorozsma, Tápé és Szıreg, illetve Szentmihály - településmagja helyi településszerkezeti védelem alatt áll. Helyi területi védelem alá 53 térfal tartozik. Helyi területi védelem alá 74 sarokbeépítés tartozik. Helyi területi védelem alá 17 park illetve tér tartozik: Aradi Vértanúk tere, Dugonics téri park, Honvéd tér, Kálvária tér, Kiskundorozsma Szent János tér, Klinikák belsı parkja Sebészeti Klinika és Vérellátó közt, Kolozsvári tér, Lechner tér, Mátyás tér, Népliget, Rerrich Béla tér, Szent György tér, Széchenyi tér, Torontál tér, Szıreg Hısök tere, Várkert Mórapark Az épített környezetet érintı városképileg, településszerkezetileg jelentıs, kiemelt beruházás a Szent-Györgyi Albert Agóra. és városképileg annak elválaszthatatlan környezete: Jósika utca Gogol utca Londoni krt. Kálvária sgt. által határolt tömb Az épített környezet konfliktusai, problémái Napjaink egyik legjellemzıbb városképromboló jelensége, hogy számos értékes épület áll használaton kívül, némelyek már évtizedek óta. Állapotuk évrıl-évre romlik. Ha a homlokzati kozmetikára akad is pénz esetenként kényszertatarozás révén az épületbelsık katasztrófális állapotban vannak. A közlekedési infrastrukturális létesítmények hiányosságai, hibái is konfliktushelyzethez vezetnek. Kass szálló A szállodát Kass János szegedi grafikusmővész nagyapja építtette 1898-ban, s haláláig vezette a fényőzıen berendezett épületet, amelynek földszintjén kávéház és étterem is mőködött. A legendássá vált Kass-szálló (Régi Hungária) a vendéglátóipari kultúra európai színvonalú fellegvára volt. A gazdasági válság nehéz éveiben a házat egy részvénytársaság vette meg, s 1934-ben, Hungária Szálló névre átkeresztelve, újra megnyitotta. 211

212 Amikor 1977-ben megnyílt a Tisza-parton ma is látható, új Hungária Szálló a régit, amely megérett már a fölújításra, bezárták. Az épület évekig állt elhagyatottan, végül mégis elindult a rekonstrukció egyelıre csak kívülrıl. Az épület új tulajdonoshoz került azonban a törekvések a hasznosítására, pénz híján rendre meghiúsulnak. Mára már a felújított homlokzat is romlásnak indult. Régi Zsinagóga A klasszicista stílusban épült Régi Zsinagóga a város egyik jelentıs mőemlék épülete óta a szegedi Önkormányzat tulajdonában áll, hitéleti célra a szecessziós stílusú Új Zsinagóga megépülése óta nem használják. Az egyetemi színházi csoportokból létrejött MASZK Egyesület 1992 óta mőködteti idıszakonként kortárs elıadómővészeti centrumként, elsısorban pályázati támogatások segítségével. A legkülönfélébb mőfajokban alkotó társulatok, alkotók számára biztosítanak próba-, és bemutatkozó helyet. Tevékenységük az országhatáron túlra is kiterjed. Legjelentısebb rendezvényük az 1991 óta minden évben megrendezésre kerülı THEALTER International Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója (amely idıközben összmővészeti fesztivállá bıvült), amelynek profilját évek óta a Déli Vonal koncepció határozza meg, vagyis a hármas határ közelében földrajzi és kulturális találkozási pontot kínálva különös figyelmet fordítanak a Balkán és Kelet-Európa újító alternatív társulatainak. 212

213 1995-ben állami támogatással megújult a tetıszerkezet, 1997-ben a homlokzat, így az épület szerkezete stabilizálódott, és rendezıdött a városképi megjelenése is, de a belsı terek rekonstrukciója még nem történt meg. Az építési munkálatokat alátámasztó felmérések, tanulmányok, vázlatok rendelkezésre állnak. Dömötör torony A Dömötör-torony Szeged legidısebb, 11. század alapokon nyugvó építménye, a mai Fogadalmi templom (Dóm) helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen megmaradt tornya ban döntött a város a templom lebontásáról, hogy a helyén épüljön fel a Fogadalmi templom. A Szent Demeter-templom bontásakor került elı annak falába építve a Dömötörtorony ben felújították, és keresztelıkápolnává alakították. Rerrich Béla munkája a torony mővészi restaurációja. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik. A torony kovácsoltvas kapuja a keresztény liturgia jelképeivel az emberi élet egyes mozzanatait mutatja be, e kovácsoltvas ajtót is Rerrich Béla tervezte. A torony jelenlegi állapotában erısen leromlott. A falak nedvesek, a Szabadtéri Színház öltözıi felıl áznak. A freskók egy részét restaurátorok vászonnal rögzítették, más részét leválasztották és megırzésre a múzeumba szállították, megóvva a további pusztulástól. A torony közepén hatalmas lyuk tátong, a régészeti feltárás nyoma, melynek helyreállítása a torony és a freskók restaurálásakor lesz esedékes. A Dóm európai unió által támogatott látogatóközponttá történı fejlesztése során a Dömötör torony mostoha sorsa némileg rendezıdni látszik: A falakat szárítják, a freskókat visszahelyezik, a Rerrich-féle keresztelı kápolna funkciót rekonstruálják. A torony eredeti térszintjét megkeresik és a fogadótér jelenleg a szabadtéri öltözıi felıl üvegablakon keresztül láthatóvá teszik. A torony utólag épített belsı faszerkezetét elbontják. A rekonstrukció azonban a pályázati feltételeknek megfelelıen az önkormányzat tulajdonát képezı tér területére sajnos nem terjed ki. 213

214 Tátongó régészeti feltárás: Vártemplom A középkori szegedi várat valószínőleg 1261 és 1280 között építették, de nem lehetetlen, hogy már voltak római kori elızményei. Az erıdítmény a századok folyamán nem épült ki végvárrá, mert az akkori ország közepén helyezkedett el ban a törökök elfoglalták Szegedet, ekkortól a vár képe jelentısen módosult. Az erıdítményben az 1668-as török alóli felszabadulást követıen három tőzvész is pusztított, a 18. század végén összeomlott a vár Tisza felıli fala. Az 1879-es nagy árvíz utáni újjáépítést a város közepén elterülı Vár akadályozta, ezért az akkori városvezetés döntött az elbontásáról. Mindössze a Mária Terézia idejébıl származó barokk stílusú várkapu maradt meg mementónak. A vármaradvány felújítását 1999-ben végezték, s ekkor közvetlenül a bejárat elıtt középkori falak kerültek elı. Így kezdték el a régészeti leletmentést, és a várudvar közepén a középkori templom feltárását. Azóta évrıl-évre pályázati támogatásból, valamint a város és a megye anyagi hozzájárulásával folyik az ásatás. Elıkerültek a kapu maradványai, amely két oldalán díszes pillérek vagy oszlopok állhattak. A terület mélyítése során rábukkantak a templom egykori sarokpilléreinek maradványaira. A feltárás során csaknem félszáz sírt is találtak gazdag mellékletekkel, pénzérmékkel, győrőkkel, gombokkal és kerámiatöredékekkel. Az ásatási terület a belváros frekventált helyén van. Dönteni kell a további folytatásáról, romkertként történı kialakításáról, esetleg állagmegóvás után visszatemetésérıl. Használaton kívül álló belvárosi kereskedelmi és vendéglátó egységek: Virág Cukrászda Szeged legpatinásabb cukrászdája januárjában bezárt. Évek óta pereskedés tárgya és áldozata az ingatlan. A Virág Cukrászdának otthont adó mőemlék épület, az Új Zsótér-ház 1873-ban, a Nagyvíz elıtt épült nyarán a Klauzál tér felıli földszintjén már cukrászda nyílt ben a Temesváron nevezetes cukrász Virágh Géza és 214

215 testvérei vásárolták meg, és tették híressé a cukrászdát. Az államosítás után neve Virág cukrászdára rövidült. Különlegessé teszi az intézményt, hogy a Klauzál tér szemközti oldalán helyezkedik el a Nagy Virág Cukrászdához tartozó helyi egyedi védett Kis Virág. Míg elıbbi kényelmes idıtöltést kínált, addig utóbbi inkább a gyors kiszolgálásra helyezte a hangsúlyt, ezzel nyújtva komplex szolgáltatást. Az utóbbi húsz évben a Kis Virágnak csupán a bérleti joga, míg a Nagy Virágnak a tulajdonjoga cserélt gazdát több alkalommal óta azonban nem mőködnek a cukrászdák. Hági étterem A mai Hági helyén ahogy azt emléktábla tanúsítja állt 1856 és 1883 között Szeged elsı önálló színháza. Ezt 1883-ban lebontották, majd felépült a helyén a Haggelmacher rövidítve" Hági palota, amely 1896 és 1939 között vendéglıként üzemelt ban államosították, 1994-ig a megyei vendéglátó-ipari vállalat étteremként és sörözıként üzemeltette. Perek és árverések után a Hági magánkézbe került. A 2006-ban kényszertatarozáson átesett helyi egyedi védelem alatt álló épület lassan 15 éve, hogy üresen áll. A Kelemen utcai homlokzat megújult ugyan, de a teljes épület felújításához rengeteg pénz kellene. A tulajdonos vár, sem eladni, sem felújítani nem szándékozik az épületet. Újszegedi Vigadó 1883-ban, Halmay Andor tervei alapján épült az újszegedi ligetben a Vigadó és cukrászda. A Vigadó melletti cukrászdát 1927-ben a Klauzál téri cukrászda tulajdonosai, a hírneves Virágh-testvérek vették bérbe, majd engedélyt kértek egy korszerő Vigadó építésére. A Berniztky József által tervezett vasbeton építmény 1934-ben hetek alatt elkészült. A pillérvázas vasbeton szerkezet a kor vívmánya volt, így nagy érdeklıdést keltett és népszerő lett modern stílusával. Virágkorát között élte, viszont magántulajdonba kerülése után (1992) nem sokkal bezárták a szórakozóhelyet. Állapota folyamatosan romlott, az épületet a beköltözött hajléktalanok 2000-ben felgyújtották. Azóta a közel 18 éve lakatlan épület még megmaradt része is többször leégett. A közelmúltig magántulajdonban volt, de a város decemberében visszavásárolta és birtokba vette. 215

216 Belvárosi kisüzletek A nagy bevásárló központok épülésével párhuzamosan a belvárosi kis kereskedelmi és vendéglátó üzletek sorra zárnak be vagy cserélnek gazdát, funkciót. A jelenség gazdasági megközelítésben is negatív és bıvebb elemzést kíván, itt most azonban az üres, letakart kirakatok városképre gyakorolt negatív hatására, mint az épített környezet egyik egyik jellemzı problémájára szeretnénk rámutatni. A Déli Tisza-híd hiánya A város közúthálózatának egyik legfontosabb fejlesztési célja a hiányzó fıhálózati elem pótlása: a déli Tisza híd megépítése és a Nagykörút bezárása. A szegedi oldalon a Bécsi körutat az Újszegedi oldalon a Temesvári körúttal kapcsolja össze, tehermentesítve ezzel a belsı városmag jelenleg túlterhelt forgalmi helyzetét. A Déli Tisza-híd a város jövıjét meghatározó, a körutas városszerkezet teljessé tevı, a helyi és a regionális közlekedést egyaránt szolgáló átkelési lehetıség lesz a Tiszán, aminek megépítése az összes érintett (kormányzati szervek, MÁV, Város) együttmőködésével lehetséges. A híd kiemelt jelentıségő a város jövıje szempontjából, hiszen vasúti, közúti, kerékpáros és gyalogos szempontból egyaránt új kapcsolatot hozna létre a folyó két partja között, tehermentesítené a Belvárost, feltárhatóvá tenné Újszeged déli részét, bekapcsolva az ottani területeket a város vérkeringésébe és új fejlesztési területeket feltárva. Szeged és térsége az elsı világháborút lezáró, déli vasúthálózatunkat is megcsonkító trianoni diktátum és a második világháborús pusztítások óta mőködik egyfajta vasúti zsákutcaként. Korábban két fontos tengely metszette itt egymást: a Bécs-Budapest-Temesvár és a Nagyvárad-Fiume vonal. A rendszerváltás után több terv is készült a Szeged-Temesvár kapcsolat újjáélesztésére vagy az Arad-Szeged-Szabadka-Baja vonal kialakítására. A város 216

217 településszerkezeti terve a Bécsi körút Kertész utca vonalában jelöli ki a híd nyomvonalát, meghatározva a hídfı környezetében a városrész településszerkezetét, területhasználatát. Az ütemezéstıl függıen kiépülı vasúti hídpálya a Makó-Szeged-Hódmezıvásárhely közvetlen vasúti kapcsolat a tram-train kiépülésének része, távlatban az Arad-Szeged-Pécs-Rijeka nagysebességő vasúti összeköttetés eleme. Az Országos Területrendezési Tervrıl szóló évi XXVI. tv. 1/2. mellékletében a vasúti Tisza-hidak közt szerepel Szeged a nagy sebességő vasútvonalon, továbbá Szeged, a Szeged-(Szerbia)-(Románia) kapcsolat helyreállítás egyesített vasúti közúti híddal. Mars téri autóbusz pályaudvar helyzete A Mars téren és környékén koncentrálódik a Kistérség és a vonzásterület bejáró forgalma. A helyközi autóbusz pályaudvar napi forgalma mintegy utas és indulóérkezı járat. Az ide érkezık nagyobb hányada gyalogosan jut el a környéken és a városközpontban található kereskedelmi, szolgáltató, egészségügyi, közigazgatási stb. intézményekbe részben vásárló- vagy ügyfélként, részben munkavállalóként. Szeged helyközi autóbuszjáratainak túlnyomó részének a Mars téri autóbusz-pályaudvar, míg a helyi járatok jelentıs részének pedig a Mars tér autóbusz-pályaudvar melletti közterület szolgál induló, ill. végállomásként. A jelenlegi helyközi autóbusz-forgalom a pályaudvar teljes kapacitását igénybe veszi, a helyi járatok számára (770 munkanapi induló-érkezı járat) pedig a Mars tér oldalában, valamint a Szent Gellért utcában vannak kijelölve induló, ill. végállomások. Annak érdekében, hogy megfelelı színvonalon történhessen mind a helyi, mind a helyközi utasforgalom lebonyolítása, szükséges nagyobb terület biztosítása az autóbusz-forgalom zavartalansága érdekében. Ennek keretében a helyközi és a helyi autóbusz-forgalom elkülönítésre kerülne: a helyközi járatok új pályaudvarra kerülhetnének, biztosítva ezáltal a Mars téri decentrumhoz tartozó helyi járatok teljeskörő indítását és érkezését a pályaudvar területén belül, megszüntetve a környezı utcákban a jármővek által keltett zaj- és rezgésártalmakat, biztosítva a kényelmesebb átszállást. A Mars térrıl kikerülı helyközi pályaudvar új helye az Indóház tértıl keletre esı területen lenne. Ezzel megvalósulna Szegeden az intermodális közlekedési csomópont. 217

218 Általános problémák 1. Parkolás Az aktuális Településszerkezeti terv a parkolást súlyos kérdésként kezeli, mert a Nagykörút Temesvári körút által határolt területen a meglévı parkolóhelyek száma csak 27 %-a volt az összes igénynek. Megállapítást nyert, hogy a hiányzó parkolóhelyeket nem lehet a belsıbb zónákban elhelyezni, mert nincs elég hely (a Belváros teljes területének 1/8-át parkoló jármővek foglalnák el), és hogy csak a többszintes parkolók javíthatnak a helyzeten. A városközponton kívül az intenzív beépítéső lakóterületeken keletkezett parkolási hiány. A rossz parkolási helyzetre megoldásként a P+R (Torontál tér) és B+R parkolók építésére került sor a tömegközlekedéssel elérhetı helyeken, az Elektromos Nagyprojekt keretében. 2. Felületek újraosztása Jelenkori igényként jelentkezik a városi utak, utcák közlekedési felületeinek újraosztása: a közösségi közlekedés sávjának kialakítása, kerékpáros sáv, gyalogos zóna, vegyes forgalmú közlekedési felület kialakítása. 3. Helyi védelem A helyi védelemmel érintett épületek az esetek legnagyobb részében magántulajdonban vannak. Az önkormányzat pályázati forrást biztosít évente ezen épületek utcaképet érintı felújítására. Általános probléma azonban, hogy a helyi védett épületekre elıírt építészeti szabályozások nem esnek egybe a tulajdonosok illetve használók érdekeivel. Emiatt nagy az ellenállás, kevés az együttmőködési hajlandóság, ami veszélyezteti ezen épületek eredeti állapotban történı helyreállítását illetve jó minıségő fennmaradását 218

219 4. A termı- illetve biológiailag aktív területek csökkenésének veszélye A volt zártkertek tulajdonosai, esetenként a lakói részérıl erıteljes igény jelentkezik azok lakóterületté történı átminısítésére, vagy a meglévı adottságokon belül a beépítési intenzitás növelésére. Az átminısítés a termı-, illetve biológiailag aktív területek jelentıs csökkenésével, a város szétterülésével járna, egyes esetekben közlekedési és ellátási problémákat is okozna. Az átminısítésre csak akkor kerülhet sor, ha az egészséges lakhatás valamennyi eleme biztosított és nincsenek kedvezıbb, a városszerkezethez jobban illeszkedı, beépítésre alkalmas területek Közlekedés Jelen fejezet összeállítása során forrásként a Szeged Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek teljes körő felülvizsgálata Véleményezési terv címő dokumentumot használtuk Hálózatok és hálózati kapcsolatok A várost érintı közlekedési hálózatokat az adott fejezetben Közúti közlekedés, Közösségi közlekedés (közúti és kötöttpályás) tárgyaljuk Közúti közlekedés Gyorsforgalmi utak Szegedet két autópálya már érinti: Az M5-ös autópálya a X. páneurópai folyosó hazai közúti szakaszát alkotja. Az M43 gyorsforgalmi út a IV. páneurópai folyosó része. Az M43-as csak Makóig készült el, teljes megvalósulása folyamatban van. Tervezett új gyorsforgalmi út az M9-es Szekszárd felé (az M43 folytatásában). Az M9- es tervezett autópálya végleges Csongrád megyei nyomvonalára több változat is készült, de elmaradt az optimális változat kiválasztása és rögzítése. A nyomvonal véglegesítése után 219

220 elkészülhetne az utolsó szakasz engedélyezési terve. A város érdeke, hogy ez a nyomvonal Szegedet érintse. Szegednek a pécsi, az osztrák, az észak-olasz, a szlovén kapcsolat legalább olyan fontos, mint a debreceni. Gyorsforgalmi úttá fejlesztendıként szerepel még a 47-es fıút is, amely Szeged és Hódmezıvásárhely között négysávos útként lényegében kiépült. Az elkészült autópályaszakaszok mellett szükséges lenne Szeged Kelet-Nyugat irányú gyorsforgalmi lehetıségeinek növelése, Szeged periférikus helyzetének javítása és gazdasági növekedése érdekében. Szeged más pólusvárosokkal, elsısorban Péccsel és Debrecennel való összeköttetése nem európai színvonalú. Fıutak A várost érintı fıutak közül elsırendő fıútvonalak az 5-ös út Budapest felé és a 43-as út Makó felé (korábban másodrendő fıút volt); másodrendő fıútvonalak az 55-ös út Baja felé és a 47-es út Békéscsaba felé. 220

221 A bevezetı utak közül a legerısebb forgalom a Dorozsmai út Izabella híd elıtti szakaszán tapasztalható, mely az 5 sz. út Budapest felıli ága és a Kiskundorozsma felıl érkezı forgalomból adódik össze. Ezen a szakaszon a város terjeszkedésébıl fakadóan további forgalomnövekedés várható. Egy új, tervezett fıút, a Bánáti fıút magyar szakaszának engedélyezése folyamatban van, mely Szeged keleti elkerülı útja lehet, hiszen egy új Maros-híddal Maroslelén át az M43-as autópályához csatlakozna Szerbia ill. Románia (hármashatár) felıl. Az M43 autópálya és a 4413 jelő úti csomópontból haladna a szerb-román-magyar hármas határpontig, amely szerb kezdeményezésre lemenne Belgrádig, kapcsolatot teremtve a Duna Körös Tisza - Maros Eurorégió három városa között (Temesvár, Belgrád, Szeged). Ezt az útvonalat tartalmazza az OTrT. A 20 km-nyi magyar szakaszt a Magyar Közút Nzrt. megterveztette román-szerb-magyar közös INTERREG projekt biztosította forrásból. Az M5, az M43 és a Bánáti út a Dunát, a Tiszát és a Marost és ezek közeit összekapcsoló út lenne. Összességében a szerbiai szakasszal egy 220 km hosszúságú útról van szó A Magyar Közút Nzrt. Csongrád megyei igazgatósága javasolja a Szeged Kiskunmajsa solti szakasz fıúti paraméterekkel történı kiépítését. A Szeged Kecskemét Soltvadkert úti csomópont Szeged útvonal által határolt nagy területnek nincs fıútja. A Szeged Kiskunmajsa Soltvadkert Solt Dunaföldvár - Székesfehérvár - Gyır vonalon a meglévı utak felhasználásával és fokozatos felújításával egy új fıúti nyomvonalat szerettek volna létrehozni. Csongrád megyét ez az 5405 jelő út felújításával és fıúttá történı átminısítésével érintette volna ben elsı lépcsıként a megye határtól Forráskútig megépült egy 3,5 km hosszú szakasz. Ennek folytatására lenne szükség Szegedig. gyorsforgalmi- és fıúthálózat hosszú távú fejlesztési programjának készítésekor az 5405 jelő út fıúttá történı átminısítését elutasították azzal az indokkal, hogy helyette ott van a Kiskunmajsa-M5-Szeged fıúti irány /5411-M5/. Egyéb regionális utak Fontosabb, Szegedet érintı mellékutak a 4519 j. Csongrádi út (amely az autópálya bevezetı útjaként is felértékelıdik), az 5405 j. Soltvadkerti és az 5408 j. Kiskunhalasi út (melyek bevezetı szakasza a Dorozsmai út). A 221

222 Városi fıutak Általánosságban a sugaras-győrős hálózati rendszer a mai napig kitőnıen szolgálja a várost, de a győrőirányú kapcsolatok hiányosak. A körutak a Déli Tisza híd hiányában nem zárulnak be, így nem képeznek teljes rendszert. A déli városrészek elérhetıségét korlátozza a gyakran és hosszan zárva tartó szintbeni vasúti átjáró az egyetlen megközelítési útvonalukon. A hidakra rávezetı utak zsúfoltak. Problémát okoz az egyre növekvı gépjármőforgalom, a hétköznapi csúcsidıszakokban a belváros számos csomópontja kapacitáshatáron mőködik. A gyorsforgalmi utakról és a fıutakról levezetı útszakaszok kapacitása nem megfelelı, és ez a jövıben csak fokozódik. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Csongrád Megyei Igazgatóság Fejlesztési és felújítási osztálya elemezte a helyzetet és az alábbi megállapításokat tette: Fontos lenne az M43 autópályától a 47 számú fıút négysávosításának bevitele a Budapesti körútig (kb. 3,5-4 km). Fontos lenne, hogy a Hódmezıvásárhelynél elkezdett 47 számú fıúti négysávosítás ne fejezıdjön be az M43 autópályánál. Kedvezıtlen helyzet konzerválódna ugyanis akkor, ha ezt egy kétsávos 47-es fıút követné. A Budapesti körútig négysávossá kellene bıvíteni a folytatást. A kétsávos szakasz kapacitása már most kimerülıben van. Az autópálya csomópont forgalomnövelı hatása is mind a ma még kétsávos fıúti szakaszt terheli. Ugyanezen logika alapján szintén négysávosítani kellene az 5 számú fıutat az M43 és a Metro áruház csomópont között (2,6 km), A nyomvonal mellett bevásárlóközpontok találhatóak, itt helyezkedik el Szeged logisztikai központja, ezen a szakaszon közelíthetı meg a Szeged nyugati elkerülı út, a repülıtér egyik elérési útvonala és nem utolsó sorban itt valósul meg a Szegedi lézerközpont. Hasonló a helyzet az 55 számú fıútnál. Itt az 502 számú Szeged nyugati elkerülı út körforgalmú csomópontja és a Vásárhelyi Pál út (Szeged harmadik körútja) közötti szakasz (3,3 km) négynyomúsítását kellene elvégezni. Mellette ugyanis a városközponthoz közeli nagy üres telkek vannak. A nyomvonalba esı két vasúti keresztezıdéshez és a tervezett repülıtéri kifutópálya alá aluljárókat kell építeni. A 4519 jelő út kb. 1,7 km hosszú szakaszát az M43 autópálya és Szeged között szintén négysávosítani javasolják, mivel ugyanezen út városi szakasza már négysávos. 222

223 Az országos gyorsforgalmi és fıúthálózat nagytávú terve és hosszú távú fejlesztési programja címő vizsgálati anyag tárgyalásakor a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium álláspontja az volt, hogy ezek a szakaszok már nem a fıúti fejlesztés részei, hanem elsısorban városi érdeket szolgálnak, ezért nem kerültek bele a programba. A javaslatok megvalósítási sorrendje további egyeztetéseket igényel. Korlátozott sebességő övezetek Az elmúlt évtized nagy jelentıségő közlekedési beavatkozása a korlátozott sebességő (20 km/órás és 30 km/órás) övezeteknek az egész városra kiterjedı rendszerré fejlesztése. Logisztika, áruszállítás A logisztikai központ az Észak-nyugati Ipari Park területén helyezkedik el. A központ mőködéséhez szükséges Nyugati elkerülı út 2011-ben elkészült, ennek Dél-szegedi folytatása a medencés kikötıhöz vezetı tervezett új út, melynek nyomvonalát a helyszíni adottságok, tulajdonviszonyok részletesebb vizsgálata alapján pontosítani kell majd. Az autópálya megépültével az elkerülı út funkciója megváltozott, nem a távolsági, hanem 223

224 inkább a térségi, elsısorban áruszállító forgalomtól tehermentesíti a belsı úthálózatot. Közúti infrastruktúra alakulása A következıkben tekintsük át, hogyan alakult a közlekedési infrastruktúra hosszabb idıtávban, milyen tendenciák, folyamatok írhatóak le a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisának elemzése során. Forrás: KSH T-STAR A Szegedi kistérségben és között jelentıs mértékben nıtt az önkormányzati tulajdonú, illetve kezeléső kiépített utak hossza. A vizsgált idıszak elsı évében még 554,7 kilométernyi út és köztér 2011-re 639,1 kilométer hosszúra bıvült, a növekedés mértéke így 15,21 százalék. A bıvülés kiugróan magas 2010 és 2011 között, amikor 568 kilométerrıl 639,1 kilométerre nıtt az út állomány hossza. 224

225 Forrás: KSH T-STAR Szeged területén 2006-ban a kistérségi önkormányzati utak és közterek 65,72%-a volt megtalálható (364,6 kilométer), mely arány 2011-re 68,5%-ra nıtt. A vizsgált idıszakban összességében 364,6 kilométerrıl 437,8 kilométerre nıtt az önkormányzati kiépített utak és közterek hossza. A kistérségben 2010 és 2011 között lezajlott 71,1 km fejlesztésbıl a térségi központ 66,8 kilométerrel részesült. Forrás: KSH T-STAR A lakott területen a Szegedi kistérségben történt balesetek száma folyamatosan ingadozott és között, és 2008-ban már csupán 249 darab ilyen esetet rögzítettek. Összességében a balesetek száma ugyanakkor jelentısen nıtt, hiszen míg a kiinduló érték 219 darab ilyen eset volt, addig a vizsgált idıszak végére a közúti közlekedési balesetek száma 286 darabra emelkedett, ami 30%-os növekedést jelent. 225

226 Forrás: KSH T-STAR Szeged területére 2005-ben a kistérségben, lakott területen történt összes közúti baleset 92,23%-a esett, 2011-ben ugyanez a mutató 90,55% volt. A városban ebben az idıszakban 202 darabról 282 darabra nıtt a lakott területen történt balesetek száma, az emelkedés 39,6 százalék, ami meghaladja a kistérségben mért bıvülés ütemét. A Dél-Alföldi Operatív program keretében 2007 és 2013 között összesen mintegy 186 millió euró támogatás állt rendelkezésre helyi, térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. A DAOP 3. prioritási tengelyén megjelenı pályázati felhívások jellemzıen négy- és öt számjegyő utak felújítására, építésére, belterületi utak felújítására, közösségi közlekedés fejlesztésére valamint kerékpáros közlekedési infrastruktúra fejlesztésére biztosítottak támogatást, igen magas jellemzıen 90 százalékos, egyes esetekben 100 százalékos támogatási intenzitással. Forrás: NFÜ honlap 226

227 A Szegedi kistérség pályázói jellemzıen önkormányzatok, illetve a Magyar Közút Zrt. 9,11 milliárd forintos támogatási igénnyel jelentkeztek, és összesen mintegy 5,3 milliárd forint támogatást nyertek. A kistérségi nyertes projektek így az igény 58%-ához jutottak hozzá. A megítélt támogatás 47,85%-át, mintegy 2,5 milliárd forintot Szeged közigazgatási határán kívül esı infrastruktúra fejlesztésére fordították. A KÖZOP-on nyertes öt projekt közül a kedvezményezett 2 esetben Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, három esetben a NIF Zrt. volt. A projektek közül természetesen kiemelendı a Szeged elektromos tömegközlekedésének fejlesztését célul tőzı beruházás 25 milliárd forintot meghaladó támogatási összegével, továbbá a Nyugati elkerülı út III. ütemének megvalósítása 2,276 milliárd forint támogatási összeggel. Jelentıs, a térség egészére kihatással bíró beruházása természetesen az M43-as autópálya fejlesztése Szeged és Makó, majd Makó és az országhatár között Közösségi közlekedés Közúti közlekedés Távolsági és helyközi autóbusz közlekedés A távolsági és helyközi buszok végállomása Szegeden a Mars tér. KTI utasforgalmi adatok alapján a fel- és leszállók számát összesítve Szegeden 2007-ben, egy csütörtöki munkanapon utazás kezdı- vagy végpontja volt. Ez több mint kilencszerese a vasúttal közlekedıknek. A Mars tér jelenleg a város tömegközlekedési központja, helyközi és helyi járatok végállomása, állomása. Elhelyezkedése kedvezı, a környezı településekrıl bejárók számára a térrıl gyaloglási távolságon belül számos célpont elérhetı, helyi közlekedés igénybe vétele nélkül. Az autóbusz-állomás Mars téri helyét és állapotait azonban kinıtte, jövıbeli elhelyezésével foglalkozni kell. Kötöttpályás közlekedés Vasúti közlekedés Csongrád megye vasúthálózata sőrő, de a megyét nem szeli át A1. kategóriájú nemzetközi törzshálózati vonal. A IV. és a X. páneurópai folyosó vasúti nyomvonala elkerüli Szegedet (Békéscsaba illetve Kelebia javára). Ugyanakkor a Budapest Cegléd Szeged 227

228 Szabadka vasúti kapcsolatot mind az EU vasúti alaphálózata, mind az OTrT a transz-európai hálózat részeként tartalmazza. Szeged vasúti csomópont, négy vasútvonal metszésében. A meglévı vasútvonalak villamosítása és sebességhatárai az európai, sıt az országos átlagtól is messze elmaradnak. Ezen kívül a karbantartás elmaradása miatt a vonalak mőszaki állapota sem kielégítı. Szeged vasútvonalainak mőszaki jellemzıi Állomások A szegedi állomások közül Kiskundorozsma állomást a 60-as években korszerősítették, 1993-ban RO-LA terminállá bıvítették, a többi állomás rendkívül korszerőtlen, kézi váltóállítású. Ez a költséges (jelentıs munkaerı-igényő) üzemeltetés mellett lassú vonatkiszolgálást is jelent. Szeged csomópontjai (Személypályaudvar, Tisza pályaudvar, Szeged-rendezı, Kiskundorozsma, Rókus, Újszeged, Szıreg) közül az újszegedi 228

229 vasútállomás kapcsolata nem megoldott a többi állomáshoz, mert hiányzik a tiszai vasúti átkelés lehetısége. Az Indóház tér P+R parkolók terén további fejlesztésre szorul. Teherforgalom Szegeden a közforgalmú rakodás kettı csomópontban történik: Kiskundorozsma RO- LA forgalom és iparvágányok Rókus iparvágány kiszolgálás es adatok alapján a legnagyobb teherkocsi-forgalmat Kiskundorozsma bonyolította le, ahol 300 kocsi feladási és 250 kocsi leadási forgalom jelentkezett évente. A többi állomás forgalma nem éri el a napi egy kocsit. A budapesti fıvonalon kocsi áthaladása és 1,3-1,5 millió elegytonnányi teherforgalom jelentkezik évente. A RO-LA terminál mőködése azonban év vége óta szünetel. Személyszállítás A vasúti személyszállítás fejlesztésre szorul, mert nem versenyképes a közúti közlekedéssel. Pozitívumként értékelhetı, hogy Szeged és Budapest között a korábban 2 órás követési idı 1 órára változott, a vonatok ütemesen, minden órában azonos idıpontban közlekednek. Helyi közösségi közlekedés A helyi közösségi közlekedési hálózat jól kiépített, a város területének túlnyomó részét lefedi A lefedettséget a szokásos rágyaloglási távolságokkal értelmeztük: sőrő beépítéső városrészeken m, külsı városrészeken m. Az utóbbi években bıvült a hálózat Kiskundorozsmán és a Budapesti úton, az ábra készítése óta Móravároson és Újszegeden, de továbbra sincs lefedve Rókus belsı része (lakópark) és a kiskertes övezetek. A lakópark esetében meg kell jegyezni, hogy a lakók elutasították a trolibusz-vonal bevezetését (holott az oszlopokat már felállították); a kiskertek nagyobb része nem minısül belterületnek, illetve hagyományos közösségi közlekedéssel nem szolgálható ki gazdaságosan. Szegeden a környezetkímélı elektromos közlekedés adja a szállítási teljesítmények közel felét, de az autóbuszoknál is jelentıs környezetvédelmi fejlesztések történtek (korszerő motorok, CNG gázbuszok). 229

230 A kötött pályás közlekedés infrastruktúrája korábban elöregedett, korszerőtlen volt de az elektromos közlekedés fejlesztése címő nagyprojektben, Európai Uniós támogatással a hálózat legnagyobb része teljesen megújult a hozzá kapcsolódó háttér-infrastruktúrával együtt. Új villamos- és trolibusz-vonalszakaszok is épültek. A finanszírozási normatívák csökkenése miatt sajnos az utóbbi idıben sor került járatritkításra, néhány esetben megszüntetésre is. A közösségi közlekedést igénybe vevık számának csökkenése is jellemzı, amely a lakosság részérıl anyagi okokra vezethetı vissza. Szolgáltatók, teljesítmény A közösségi közlekedést két szolgáltató látja el, az SZKT és a Tisza Volán ban a közszolgáltatást az Önkormányzat megpályáztatta és új szerzıdéses alapokra helyezte, megerısítve megrendelıi szerepkörét. A kötött pályás hálózat a belsı városi területek utasforgalmát bonyolítja, míg az autóbusz hálózat a külsı területeket is eléri év forgalomszámlás fıbb adatai (2012. október) Hasznos Járatszám Utasszám Futásteljesítmény teljesítmény Kínálat Kihasználtság db fı jármőkm utaskm férıhelykm utas/férıhely villamos ,30% trolibusz ,00% SzKT ,60% Tisza Volán ,40% Összesen ,10% Számos esetben a közösségi közlekedés nem tud versenyképes lenni az egyéni gépjármőhasználattal a gyorsaság és a kényelem terén. A közúti torlódások zavaró hatása itt is érvényesül. Az autóbuszok és trolibuszok forgási sebessége a növekvı jármőforgalom miatt folyamatosan lassul. A tömegközlekedést elınyben részesítı intézkedések hozzájárulhatnának a közösségi közlekedés vonzóbbá tételéhez. A növekvı személygépkocsi-ellátottság és mobilitás nagyobb forgalomhoz és elnyúló forgalmi dugókhoz vezet a meglévı úthálózaton. Ezzel a közúti forgalomban haladó közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalát is rontja, és egyre komolyabb környezeti ártalmakat okoz. Elıvárosi vasúti közlekedés Elıkészítés alatt áll Hódmezıvásárhely és Makó, sıt Szabadka térségének elıvárosi jellegő vasúti kapcsolata a városi villamosvasúti hálózattal összekötve (kettıs üzemő jármővekkel), úgynevezett tramtrain formájában. Hódmezıvásárhely viszonylatában már 230

231 készült elızetes vizsgálat, Rókus térségében tervezett kapcsolódási pontja a szerkezeti tervvel összhangban áll, megállóhelyet javasol Baktói kiskerteknél a Pihenı utca Felsınyomás u. között. Makó irányában a kapcsolat az Indóház térnél rögzítésre került, a megállóhelyekre még nem készült vizsgálat. További vizsgálatot igényel az esetleges szabadkai irány is. Légi közlekedés A szegedi repülıtér kisgépes forgalomra kiépült (1185 m hosszú, É-D irányú burkolt (aszfalt) illetve füves futópálya, fénytechnika, AFIS Szolgálat), forgalma növekszik. A repülıtéren nemzetközi forgalom esetén eseti határnyitások történnek mivel a repülıtér állandó határnyitási joggal nem rendelkezik. (Ehhez megfeleı utasforgalmi épület lenne szükséges, mely nem áll rendelkezésre.) Az OTrT a szegedi repülıteret a kereskedelmi (nemzetközi) repülıtérré fejleszthetı repülıterek kategóriájába sorolja (Az OTrT-tervezet decemberi változatában II. osztályú, azaz kereskedelmi és bizonyos nem kereskedelmi repülıtérként definiálja.) Ezt megerısíti Csongrád megye területrendezési terve, amely a megyében egyetlenként definiálja a szegedi repteret, felsorolva az ide vonatkozó jogszabályokat is. Nagyobb repülıgépek fogadásához szükséges lenne a futópálya meghosszabbítása és szélesítése. A futópálya-meghosszabbítás esélyeit rontja, hogy akkor az 55 sz. másodrendő fıutat vagy aluljáróban kell vezetni, vagy el kell terelni (a tárgyban UVATERV tanulmányterv készült). A további fejlesztést megalapozó forgalmi igény nem tapasztalható, a nagygépes továbbfejlesztési, bıvítési lehetıség valószerőtlen. Elérhetı közelségben helyezkedik el Budapest és Temesvár nemzetközi repülıtere, melyek vonzásával Szeged és térsége nem tud versenyezni; rendszeres, nagygépes utasforgalmi igények hosszú távon sem várhatóak. Ezért az 55 sz. fıúttól északra fekvı területeken továbbra sem javasoljuk repülıtér-fejlesztési terület kijelölését. A nemzetközi forgalom kiszolgálásához, állandó vámképviselethez, tehát a kereskedelmi repülıtérré fejlesztéshez szükséges az utasforgalmi épület megépítése. A Szegedi Repülıtér zajgátló védıövezetének repülıtér ingatlanán túlnyúló lehatárolását a Nemzeti Közlekedési Hatóság LI/RT/NS/A/4811/0/2010 iktatószámú határozata alapján töröltük. A határozat kimondja: A Hatóság Szeged Repülıtér (a továbbiakban: Repülıtér) környezetében a légiközlekedésrıl szóló évi XCVII. törvény 38. (2) bekezdése értelmében kiterjedés 231

232 nélküli»c«jelő zajgátló védıövezetet jelöl ki, amely a repülıtér felıli és a repülıtéren kívül esı területek határa. Vízi közlekedés A Tisza, mint lehetséges közlekedési útvonal ma gyakorlatilag kihasználatlan, annak ellenére, hogy Szegeden közforgalmú nemzetközi és országos jelentıségő kikötı található. Ez a medencés kikötı (schengeni határkikötı), amely az ország 5 közforgalmú kikötıje közül egyetlen a Tiszán, jelenleg alig tölti be funkcióját. Kedvezıbb közlekedéspolitikai helyzet reményében mindenképpen megtartandó,fontos létesítmény. (Megjegyezzük, hogy az OTrT-tervezet 2012 decemberi változatának 1/7 melléklete törli az Országos közforgalmú kikötık közül a Szegedi kikötıt.) A medencés kikötı és az 502-es jelő elkerülı út közötti kapcsolatot biztosító, tervezett déli elkerülı út is szerepel a tervben. További fejlesztési igény nem merült föl. A Tisza-part rekreációs célú hasznosítását, a folyó integrálását a város életébe a szabályozás eszközeivel erısítettük. A Tisza hajózási szempontból szabályozatlan, Európában egyedülálló természetes állapotú folyó, amely pontosan ezen adottságai miatt igen jelentıs bel- és külföldi érdeklıdésre tart számot a hajózni vágyók körében. Nemzetközi és országos jelentıségő kikötı Szegeden, térségi jelentıségő közforgalmú kikötık és hajóállomások a Tiszán Hódmezıvásárhelyen, Csongrádon, Martfőn, Szolnokon, Tiszafüreden, Tiszaújvárosban, Tokajban; a Körösökön Békésen, Mezıberényben, Köröstarcsán, Körösladányban, Gyomaendrıdön és a Bodrogon Sárospatakon találhatók. A tiszai áruszállítások tekintetében az utóbbi néhány évben lényegi változások nem következtek be. A belsı szállítások volumene a csúcsot jelentı évi 0,5 millió tonna szint alatt maradt. A személyhajózás három fıbb területe az evezıs turizmus, a motorcsónakos turizmus és a nagyhajós személyhajózás. A Tiszán, a folyó mentén megnyilvánuló keresletnek megfelelı régióhajózás jelenlegi központjai: Szeged, Tisza-tó, Tokaj és Sárospatak. 232

233 A tiszai víz út szakaszai: Szamos torkolat Komoró: fkm, EGB I. kategóriájú vízi út (évente kb. 235 napig 14 dm-es merüléső 180 t Gross Finow típusú önjáró uszályok teljes terheléssel közlekedhetnek rajta), amely kis kanyarulati sugarak, szőkületek, sekély gázlók miatt csak idıszakosan hajózható. Alsó 17 km-én (Komoró - Dombrád között) a mederszabályozás hatására a hajózási viszonyok javultak, ez a szakasz megközelíti a II. kategóriát (évente kb. 235 napig 16 dm-es merüléső t BM 500 típusú önjáró uszályok teljes terheléssel közlekedhetnek rajta). Komoró Bodrog torkolat: fkm, III.oszt. (évente kb. 235 napig dmes merüléső 400 t önjáró uszályok teljes terheléssel közlekedhetnek rajta). a Dombrád és Tokaj közötti szakasz partvédelmi munkákra, kis kanyarulati sugarú hajlatok rendezésére szorul. A tiszalöki duzzasztómő hatása érvényesül. Bodrog torkolat Kisköre: fkm, III.oszt. A kiskörei duzzasztómő hatása érvényesül. Kisköre Csongrád: fkm, szabad folyású, II. kategóriájú szakasz, amelyen sekély gázlók miatt merülés korlátozások vannak érvényben. Itt a kényszerszünet 90 napra tehetı. Csongrád országhatár: fkm, IV.oszt. (évente kb. 235 napig 25 dm-es merüléső t Johann Welker típusú önjáró uszályok teljes terheléssel közlekedhetnek rajta). A novi-beceji vízlépcsı duzzasztó hatása Csongrádig érvényesül. 7 helyen 300 m-nél kisebb kanyarulati sugár akadályozza a hajózást. A tiszai hajózás nemzetközi szintre való fejlesztésének alapvetı korlátai az alábbi problémacsoportokban foglalhatók össze: A Tisza nemzetközi jogi státusza. Tisza nemzetközi vízi úttá minısítése lenne szükséges az országhatártól Záhonyig. Enélkül a Tiszán a túlnyomórészt belföldi forgalom bıvülhet a Bodrogon keresztüli szlovákiai szállításokkal és lehetıség van erre a Körösökön keresztül Románia irányában is, valamint Szerbia felé mód nyílhat a déli irányú forgalom újraindítására is. A nemzetközi jelentıségő vízi utakról szóló európai egyezmény (AGN egyezmény) a tárgy szempontjából legfontosabb rendelkezése, hogy az új építéső, nemzetközi jelentıségő vízi utakat legalább az V.a osztály követelményeinek megfelelıen 233

234 kell kialakítani. A víziútosztály biztosításához 2,5m merülési mélység szükséges az t hordképességő hajók számára és új komp létesítése nem lehetséges. A Tiszán a fenti kritériumok teljesítése nehezen képzelhetı el a csongrádi vízlépcsı megépülése nélkül, ami pedig természetvédelmi és gazdasági kérdéseket vet fel Kerékpáros és gyalogos közlekedés Regionális és országos hálózati kapcsolatok Szegedet az Eurovelo 11 nemzetközi kerékpáros túraútvonal és több OTrT-ben rögzített nyomvonal is érinti. Az országos hálózati elemek közül Szegeden kiépült az EuroVelo kerékpárút É-D-i útvonala, azonban nincs kitáblázva. A többi útvonal részben kiépült, részben tervekkel rendelkezik bár számos szakaszon felülvizsgálatra szorulna. Csongrád és Szeged közötti található az EUROVELO kerékpárút Csongrád megyei szakasza. Errıl az útról több településnél néhány km megtétele után elérhetı a Tisza. A 4519 jelő út közel 56 km hosszú szakaszán Csongrád, Felgyı, Csanytelek, Baks, Ópusztaszer, Dóc, Sándorfalva és Szeged fekszik, gyakorlatilag az út mentén kb. 5 km-enként van egyegy település. A korábbi években már megépültek az alábbi kerékpárút szakaszok: Csongrád Felgyı, Ópusztaszer belterület, Sándorfalva belterület, Szeged belterület. Tervezve ennél is több van. Sikerült elérni azt is, hogy a kerékpárút át legyen vezetve az M43 autópálya és a 4519 jelő út csomópontján. A Szentes és Csongrád közötti Tisza-híd (451 számú fıút) 2009-es felújítását eleve úgy végezték, hogy megépítették a meglévı hídon a hídfelújítással azonos idıben a kerékpárutat, a Csongrád és Szentes közötti kerékpárút részeként. A még hiányzó szakaszok a 451 számú fıút pályaszerkezetének 11,5 tonnára való megerısítésével egy idıben fognak megépülni. Az útvonalnak turisztikai jelentısége van! A szegedi Bertalan-híd mederhídi szakaszán, annak felújításakor elkészült a kerékpárút, lehetıvé téve az EUROVELO kiépítését Szeged és Temesvár között. Nincs azonban meg ugyanez a többi hídszakaszon. Lényeges, hogy további Bertalan hídi hídszakasz felújításakor a még hiányzó kerékpárutak elkészüljenek. Térségi kerékpárútként indokolt lenne a Szeged-Domaszék-Mórahalom- Ásotthalom útvonal hiányzó szakaszának, a megépítése, továbbá Szegedtıl a Röszkei határátkelıig tartó útvonal kialakítása. Szatymaz felıl az autópályával párhuzamosan vezetett kerékpárút megépítése lenne indokolt. 234

235 Helyi közlekedési célú kerékpározás A kerékpár Szeged jelentıs egyéni közlekedési eszköze, részarányát a 90-es években 3-5%-ra becsülték, 2009-ben már 9% a mért adat azóta feltehetıen tovább növekedett. A város domborzati és területi adottságai kedvezıek a kerékpáros közlekedés számára. A KFK célkitőzései szerint általános kerékpárbarát közhangulat és városkép megteremtése a cél. A fıút- és győjtıút-hálózaton (a csillapított forgalmú övezeteken kívül) biztosítani kell a kerékpár-közlekedés útfelületét, csomóponti átvezetéseit. Ennek biztosítását minden esetben az útvonal forgalma, a baleseti kockázat, konfliktusveszélyek elemzése alapján kell megválasztani. (Az önálló kerékpárút nem mindig a legjobb lehetıség: A kerékpáros eltávolítása az utakról az autóforgalom érdekét szolgálja.) A meglévı kerékpáros útvonal-hálózatban találhatók irányhelyes kialakítású, biztonságosabb megoldások is (Felsı Tisza-part, Boldogasszony sugárút, Károlyi utca, Vásárhelyi Pál utca); de sajnos jellemzıen a fı közlekedési útvonalak járdáin kijelölt kerékpáros útvonalakból épül fel. Sıt, az új építések, tervezett létesítések között is egyre több az egyoldali gyalog-kerékpárút (Tompai kapu út, Lugas utca, Oldal utca), balesetveszélyes, akadályozó csomóponti kialakításokkal. Holott már a hatályos IVS is célul tőzi ki a meglévı (!) közös gyalog-kerékpárutak felülvizsgálatát. Az ilyen utakon a gyalogost zavarja a kerékpáros és viszont, pl. a József Attila sugárút járdáján kölcsönösen rontják egymás közlekedési feltételeit. A kerékpározást támogató vívmány a forgalomcsillapított övezetek rendszere, amely az övezet közút-hálózatát a kerékpározásra megfelelıvé teszi. Ezek a tömbök máris kerékpárbarátak. Fontos cél az egyirányú utcák megnyitása ellenirányban a kerékpárosok számára. Ez a közvetlen eljutást teszi lehetıvé, sıt, elınyben részesíti a kerékpárost a gépjármővel szemben. Ráadásul az utcák többségében minden külön intézkedés nélkül kitáblázható, legfeljebb a parkolók fekvését kell megváltoztatni. Ilyen utca Szegeden egyelıre csak elvétve található. Kerékpárutak és konfliktusok Sokan azért nem kerékpároznak, mert félnek a balesetektıl. A kerékpározás infrastruktúráját a konfliktus-helyzetek csökkentésével kell biztonságosabbá tenni. Minél többen kerékpároznak, és minél inkább láthatóak, annál biztonságosabb a kerékpározás. (A helyzetértékelı munkarészben részletesen bemutattuk a különbözı infrastruktúra-elemek 235

236 elızési, fonódási és keresztezési konfliktusait, azok kockázati szintjét.) A gépjármőforgalom nagysága és összetétele a város számos belterületi útján megfelelı alapot adna a kerékpáros közlekedés feltételeinek fejlesztésére forgalomtechnikai eszközökkel (egyirányú utcákban ellenirányú kerékpáros közlekedés engedélyezésével, megfelelı sávkiosztással, kerékpáros közlekedést segítı burkolati jelekkel, a forgalmasabb utakon kerékpársávok kialakításával). Ennek ellenére az elmúlt idıszakban több szakaszon a kerékpáros közlekedés feltételeit az út melletti járdán törekedtek javítani többnyire a gyalogos felületek felhasználásával, a járdából burkolati jellel leválasztva, egyoldali, kétirányú gyalog- és kerékpárút kialakításával. Ez a kialakítás belterületen csökkenti a kerékpáros közlekedés biztonságát és akadálymentességét. A járdán kialakított kerékpáros útvonalon a gyalogos-kerékpáros konfliktusok kialakulása gyakoribb, a keresztutcák és a gyalog- és kerékpárút csomópontjai beláthatatlanok mind a kerékpárral, mind a gépjármővel közlekedık számára, ami súlyosabb, veszélyesebb konfliktusokat jelent, tehát a közlekedésbiztonságot rontja. Az egyoldali, elkülönített kialakítás a sőrőn elhelyezkedı forgalomvonzó létesítmények akadálymentes megközelítését a kerékpárral közlekedık számára megnehezíti. Kerékpártárolók A kerékpárt használók megkérdezése során a válaszadók legnagyobb problémaként a tárolók hiányát jelölték meg. Közel 70%-uk szerint rossz/nagyon rossz a kerékpártárolás lehetısége Szegeden. Ezért az Önkormányzat programot indított kerékpártámaszok kihelyezésére, lehetıség szerint a közúton, várakozóhelyeken kialakítandó, a váz rögzítésére is alkalmas U elemekkel (míves vagy egyszerőbb kivitelben). A program fogadtatása sikeres volt, a kerékpártámaszok tele vannak, folytatása szükséges. Az elektromos közlekedés fejlesztése projekt keretében a közösségi közlekedési gerinchálózat végpontjai közelében B+R kerékpártárolók létesülnek, környezetbarát alternatívát kínálva elsısorban a külsı városrészek közlekedıinek. Napjainkig 7 helyen valósult meg a városban B+R kerékpártároló, zömében villamos vagy troli végállomások környezetében. Kihasználtságuk változó, a lakosság még nem szokott hozzá ehhez a lehetıséghez. 236

237 Gyalogos közlekedés A város adottságai miatt a közlekedési munkamegosztásban jelentıs része van a gyalogos közlekedésnek (22%). A közúthálózat mentén túlnyomórészt kétoldali gyalogjárdát építettek ki. A külsıbb városrészekben általában es járdalapokból képzett járdák húzódnak, amelyek változó minıségőek. Kedvezı hatású a teljes szélességő aszfalt-cserére vonatkozó elıírás: a belváros járdáit rendre felbontó közmő-építések után 2,5 méterig teljes szélességben kell a járdát helyreállítani. A gyalogosforgalom létesítményei sok helyütt még mindig nem akadálymentesek. A kijelölt gyalogos-átkelıhelyek környezetében helyenként kiemelt szegélyek találhatóak, a berendezések nem mindig kerülnek az ún. berendezési sávba, az érdesített látó-kövek csak az utóbbi években kezdtek megjelenni. A gyalogos közlekedés az egyik preferált közlekedési mód. Ezért el kell érni, hogy legalább a fı- és győjtıút-hálózat mentén túllépjünk a 40x40-es betonlapokból kialakított járdákon, és megfelelı minıségő, lehetıleg szabványos szélességő járdák épüljenek. Az akadálymentesség jegyében a járdák szegélyeit az átkelési helyeken süllyeszteni kell. A belváros területén kizárólagos gyalogos- illetve gyalog-kerékpáros forgalom számára kijelölt utcák is vannak, hálózatuk az utóbbi években is bıvült, általában díszburkolatú kiépítéssel. Ugyanakkor a húsz éve vágyott gyalogos belváros még várat magára, a rendezési tervben szinte az egész belvárosra kiterjedıen szereplı vegyes forgalmú utcák kialakítása nem történt meg. Koncepcióban, tanulmánytervben évek óta megfogalmazódik, hogy a rakpart gépjármőforgalma akadályozza a Tisza rekreációs célú használatát, integrálását a város életébe. A rakpartot rendezvények idején lezárják, ezt hétvégén, illetve egyes napszakokban is meg lehetne tenni, a rakpartot idıszakosan át kell adni a gyalogosoknak. Gyalogos-kerékpáros Híd A híd létesítésének elsıdleges célja a gyalogos és kerékpáros forgalom szerepének növelése a napi közlekedésben, hivatásforgalomban mivel a város elemi érdeke az élhetıség, fenntarthatóság. 237

238 Parkolás Szegeden április elsején indult el az elıre váltott szelvénnyel mőködı közterületi fizetı parkolási rendszer a Szegedi Közlekedési Kft. üzemeltetésében. Háromszintő övezeti rendszert alakítottak ki: a Tisza Lajos körúton belüli városközpont a legdrágább, un. Zöld zóna, ezt körülveszi héjszerően a Sárga, illetve a Kék zóna. A rendszer több ütemben bıvülve érte el a Nagykörút és a Tisza vonalát ben a Mars téri piac környezetét is bevonták a legmagasabb díjzónába ben csökkentés is elıfordult: a Huszár Mátyás rakpartot kivonták a rendszerbıl, és ingyenessé vált. Az övezeti rendszer célja, hogy a legszőkebb történelmi belvárosból a külsı területek felé terelje az autókat, illetve a forgási sebességet növelje. Külsı zónák felé haladva zónánként duplázódik az egységnyi díjért parkolható idıtartam. A díjfizetés idıtartama hétköznapokon 8-tól 18 óráig tart, szombati napokon csak a Mars tér környezetében kell fizetni 8 és12 óra között. A díjfizetés elıre váltott jegy érvényesítésével, bérlettel, vagy mobiltelefonon történhet. A szegedi rendszer sajátossága, hogy a díj nem helyhez kötött, a gépkocsival át lehet állni más utcába. A külsı területekrıl érkezı gépjármő-forgalom kezelésére a legelterjedtebb és bevált megoldást továbbra is a P+R parkolók jelentik, amelyek a belvárosokat körülvevı győrőn (sugárutaknál) épülnek ki tömegközlekedési kapcsolattal Szegeden célszerően a 3. körút 238

239 környezetében. Ezeknél a parkolóknál érdemes figyelembe venni a különbözı tanulmányokat (a feltételezett elınyök és hátrányok megismeréséhez), melyek többek között kimutatták, hogy az olcsóbb parkolási díj miatt hajlandóak az emberek többet sétálni, illetıleg, hogy a nem gépjármővel érkezı vásárlók ugyanannyit, vagy akár többet költenek a vásárlások alkalmával. A TSZT-ben és a Közlekedésfejlesztési koncepcióban javasolt P+R helyszínekhez hasonló javaslatot tartalmazott az Elektromos közösségi közlekedés fejlesztése nagyprojekt is. Ezek megvalósítása megkezdıdött. A Torontál téri parkoló kiépült, a Szeged Plaza parkolója kijelölésre került. A Torontál téri parkoló kihasználtsága változó, a maximumot akkor éri el, ha valamilyen esemény van a városban. Külföldi példák azt mutatják, hogy ha ösztönözve van az autós pl. kedvezményes vonaljeggyel a közösségi közlekedés igénybe vételére, a P+R rendszer eredményesebben mőködik. A javaslatok közös vonása, hogy jórészt a 3. körút környezetében meglévı kereskedelmi létesítmények szabad parkoló-kapacitására és kitőnı közösségi közlekedési kapcsolatára alapoznak. Közlekedési szokások Beutazó forgalom Az összes, Szegedre beutazó forgalom munkanapokon ezer fı. Megállapítható, hogy a Szegedre történı bejárás jellemzıen autóbusszal (átlagosan 50%) illetve személygépkocsival (átlagosan 46%) történik, valamennyi vizsgált településrıl az e két módban megtett utazások teszik ki a bejárások több mint 90%-át. Vonattal számottevı arányban csak Szatymazról, Kistelekrıl illetve Hódmezıvásárhelyrıl járnak be, de itt sem éri el az arány a 10%-ot. Kerékpáros közlekedés a városhoz közel fekvı, és megfelelı kerékpáros infrastruktúrával kapcsolódó Deszk és Röszke esetében jelenik meg, de e települések esetében sem teszi ki az utazások 5%-át sem. A térségi forgalom tehát elsısorban közösségi közlekedéssel, ezen belül autóbusszal bonyolódik le, de ezt az elsıséget az utóbbi évek növekvı arányú személygépkocsi-használata egyre inkább veszélyeztette. A tendencia azonban a növekvı üzemanyagárak hatására megfordulni látszik. Szeged érdekében áll a térségi közösségi közlekedés fejlesztése, a szuburbanizáció és a gépjármő-használat fékezése erre a bevezetı utak, az autóbusz-pályaudvar fejlesztésekor tekintettel kell lenni. Belterületi utazási módok Szeged belterületén az utazási módok megoszlásának tekintetében az elmúlt években láthatóan a kerékpáros közlekedés növekedett. A korábbi 5%-os arány majdnem duplájára, 9%-ra növekedett (és minden jel szerint a növekedés tovább folytatódik). Ez alighanem 239

240 szereppel bír abban, hogy a személygépkocsi közlekedés növekedése mérsékelt maradt. A tömegközlekedés aránya csökkent bár még így is a meghatározó közlekedési mód maradt, míg a gyalogos és egyéb közlekedési formát használók száma minimálisan növekedett. Az utazási módok aránya igen kedvezı, mivel az egyéni gépjármővek aránya csak 22%. Az utazások 78%-ban fenntarthatóbb módon történnek és ebbıl 31%-uk gyalog és kerékpárral, továbbá a belvárosi gépjármőforgalom korlátozását a megkérdezettek 70%-a is támogatja. A COWI 2009-es felmérése alapján a helyváltoztatások negyede kapcsolódik a hivatásforgalomhoz munkába-iskolába járás, munkával kapcsolatos ügyintézés, vagy iskolába kísérés. A vásárlás azonban ennek felét is meghaladja a korábbi egyötöd helyett, ami a bevásárlóközpontok elterjedésével függ össze. Ezért a bevásárlóközpontok városszéli terjedését szigorúan korlátozni kellene. Az utazások 26%-a a Belváros területére irányult, e mellett jelentıs a nagy lakónépességő Makkosház, Rókus és Tarján városrészekre irányuló forgalom. Az utazások tehát jórészt a lakóhelyekhez kapcsolódnak. Ezért ok-okozati összefüggés kereshetı a fenti diagram és Szeged laksőrősége között a legsőrőbb lakóterületek a legerısebb forgalomkeltésőek. A lakónépesség 46%-a a legsőrőbb lakótelepi övezetekben él. A koncentrált lakóövezetek közösségi közlekedéssel kitőnıen kiszolgálhatóak, erre irányul az elektromos közlekedésfejlesztési nagyprojekt is de kedvezı kerékpáros hatósugárban is fekszenek a leggyakoribb célpontoktól. Kiemelkedı forgalomvonzása van a Belvárosnak az ott koncentrálódó közintézmények, a déli rész egyetemi épületei, klinikái miatt. Az ipari munkahelyek közül kiemelhetı a Pick Szalámigyár a Szabadkai úton, valamint az ÉNy-i iparkörzet utóbbinál a munkaerı-igény számottevıen növekedett, a logisztikai központ révén az övezet kifelé terjeszkedett. Forgalomkeltı kihatása van a rendszerváltás után bevezetett szabad iskolaválasztásnak is. A COWI önkormányzati megrendelésre 2010-be és 2011-ben forgalomszámlálást végzett és értékelte a kapott adatokat. (2011-ben az M43-as autópálya átadása után újabb számlálással korrigálták az elızı év adatait.) A belépı forgalommal kapcsolatban megállapították, hogy az elkerülı szakaszok hatására az átmenı forgalom jelentısen enyhült. Igazolódott ugyanakkor az a hazai tapasztalat, hogy az elkerülı autópályák és utak tehermentesítı hatását a növekvı belsı gépjármő-forgalom idıvel lerontja. A jármőtulajdonról megkérdezett háztartások 42%-a nem rendelkezik gépjármővel, 11%-uk viszont többel is. Kerékpár a háztartások 71%-ában van. Jellemzıen a belvárosi és lakótelepi lakosoknál a legkisebb mind a birtokolt gépjármővek, mind a kerékpárok aránya, míg 240

241 ugyanez az agglomerációban élıknél volt a legmagasabb. Korábban Szeged kiemelkedıen rossz baleseti statisztikával rendelkezett. A balesetek száma felére csökkent 20 év alatt, a halálos balesetek száma egyharmadára. A balesetek számának csökkenése visszaigazolja az elmúlt évtized közlekedésfejlesztéseit. A korábban kiugróan rossz baleseti statisztika tehát érzékelhetıen javult, amely lakott területen belül a sebesség 60-ról 50 km/h-ra mérséklésével (1993), csomópontok átépítésével, a korlátozott sebességő övezetek kiterjesztésével és az elkerülı utak építésével magyarázható Közmővesítés Jelen fejezet összeállítása során forrásként a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa mellett a Szeged Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek teljes körő felülvizsgálata Véleményezési terv címő dokumentumot használtuk Víziközmővek Vízellátás 1994-ben alakult meg a Szegedi Vízmő Kft., majd 2001-ben a Szegedi Vízmő Rt. (2006. április 13. óta Szegedi Vízmő Zrt.). A Társaságban Szeged város tulajdonosi részaránya 51%, míg a francia szakmai befektetı, a Veolia Eau magyarországi leányvállalata, a Veolia Víz Zrt. tulajdonosi részaránya 49%. A szegedi Vízmő telepek a következıek: I. számú vízmő: (a belvárosban a Tisza L. krt. 88. sz. alatt található, ivóvíztermelés megszőnt, jelenleg központi irodaként használják. ) II. számú vízmő: (Újszegeden, a Fı fasor és a Temesvári krt. keresztezıdésénél található) III. számú vízmő: (az Északi városrészben, a Margaréta u.-ban található) IV. számú vízmő: (Alsóvároson, a Tompai kapu úton található) V. számú vízmő: (az Iparvárosban, a Fonógyári úton található) Sziksósi vízmő: (Sziksóson, a Vereshomok u.-ban található) Északi vízmő: (Algyı felett, a Tisza jobb partján található) Tápéi vízmő: (Tápén, az Árnyas u. Abony u. sarkánál található, jelenleg nem üzemel) 241

242 Az Algyıi vízellátó rendszer az Északi Vízmő teleprıl kiinduló NÁ 1000 mm-es SENTAB távvezetékrıl lecsatlakozó, NÁ 400-as ágvezetékkel van összekötve a szegedi vízellátó rendszerrel. A szegedi vízellátó rendszer két nyomászónája a következı: középnyomású zóna: a hálózati nyomás kb. 3,2 3,7 bar túlnyomású zóna: a hálózati nyomás kb. 5,2 5,5 bar A túlnyomású hálózat a város azon részein van kiépítve, ahol az 1960-as évek végétıl kezdıdıen lakótelepeket építettek 10 szintes épületetekkel. A Tisza folyó Újszegedi oldalán a következı városrészekben található túlnyomású vezetékhálózat: Odessza városrészben A Temesvári krt.-on, a Fı fasoron, a Bal fasoron, a Jobb fasoron és a Közép fasoron A túlnyomású vezetékhálózat egy része párhuzamosan van kiépítve a középnyomású hálózattal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azokban a városrészekben ahol a túlnyomású hálózat ki van építve, errıl a vezetékrıl csak a 10 szintes, vagy ennél magasabb épületek vízellátása van megoldva. A lakótelepi magas épületekben a lakók vízigényének kielégítése a túlnyomású övezeti, a többi városlakó igényének kielégítése a középnyomású övezeti hálózatról történik. A beépítési adottságok miatt az övezetek területileg nem teljesen elhatárolhatók. A városhoz tartozó külsı településrészek: Kiskundorozsma, Sziksósfürdıi kiskertek, Gyálarét, Gyálaréti kiskertek, Szentmihály, Szıreg, Tápé, Subasa, Baktói, Tápéi és Tompaszigeti kiskertek, és Algyı hosszú ágvezetékekkel csatlakoznak a belsı rendszerhez. A hálózat kiépítettsége a jelenlegi igényeknél jóval nagyobb kapacitású. A víztornyok közül 3 db kétszintes, a túlnyomású és a középnyomású övezeteknek megfelelıen. Szeged város ivóvízhálózatának összes hossza 642,79 km. A Szúnyogos Tisza holtág által körülölelt Atkaszigeti terület vezetékes ivóvízzel nincs ellátva. A biztonságos vízellátás miatt javasolt hálózatfejlesztések a következıek: Jelenleg a Budapesti úti NÁ 300 ac. és a folytatásában a Logisztikai Központig kiépült Φ 355 KPE vízvezeték még végág, azaz nem egy körvezetékes hálózat része. A kétirányú vízbetáplálás megvalósítása érdekében a Logisztikai Központ meglévı vízbekötésétıl (a Φ 355 KPE vízvezeték tolózáraknája) a Kiskundorozsma Garat u. Erdıstarcsa u. sarkán 242

243 üzemelı NÁ 300 Duktil vízvezetékig ki kell építeni egy Φ 355 KPE vízvezetéket. Sziksós és Subasa kétirányú vízbetáplálásának megvalósítása érdekében össze kell kötni a Kiskundorozsma DK-i sarkánál lévı Vályogos u.-i NÁ 300 ac. vízvezetéket a Subasa Matyparti u.-i NÁ 300 KM-PVC vízvezetékkel. Béketelep kétirányú vízbetáplálásának megvalósítása érdekében össze kell kötni a Napos úti és a Kossuth Lajos sgt.-i NÁ 300 ac. vízvezetékeket.a Tápéi vízmőtıl kiinduló NÁ 400 ac. vízvezeték egy szakasza jelenleg magánterületek alatt halad, e miatt szükséges e vízvezeték Abony u. és Beszterce u. közötti szakaszának új nyomvonalra történı kiváltása. A vízhálózat fejlesztésével általánosságban kijelenthetı, hogy az csak a középnyomású zónát érinti, a túlnyomású zónában nem lesz hálózatfejlesztés. Vízvezeték rekonstrukció Meglévı gravitációs vezetékek rekonstrukciója A kútcsoportokon kitermelt víz a vízmő-telepekre NÁ 150 NÁ 500 mm-es a telepek felé növekvı átmérıjő gravitációs, azbesztcement anyagú csıvezetéken folyik be. Ezeknek a vezetékeknek a teljes rekonstrukcióját koruk (több mint negyven év) és anyaguk indokolja. Ennek a kb. 12,0 km hosszúságú vezetékhálózatnak az állapotfelmérése jelenleg folyamatban van. Az eddigi vizsgálati eredmények alapján a forgalmas utak alatti átvezetések bélelése, vagy cseréje, illetve csomópontok felújítása lenne szükségszerő a gravitációs vízvezeték hálózaton. UV fertıtlenítı berendezések beépítése a víztornyok töltı-ürítı vezetékébe: A hálózati bakteriológiai vízminıség romlás megakadályozása érdekében a víztornyok felszálló (töltı-ürítı) vezetékeibe UV fertıtlenítı egységeket kell beépíteni. A Rókusi-, Tarjáni-, Töltés utcai és Szent István téri víztornyok közép- és túlnyomású vezetékeibe összesen 7 db, csıvezetékbe építhetı készüléket kell megtervezni és beépíteni. Távvezeték rekonstrukció A Szegedet az Északi vízmővel összekötı m hosszúságú DN 1000 mm-es SENTAB távvezeték, az 1980-as évek közepén épült meg. Az utóbbi több mint 10 évben több meghibásodás is elıfordult ezen a vezetéken. Az utóbbi 5 évben pedig már szinte évente volt egy-egy meghibásodás. Mivel ez a távvezeték stratégiai fontosságú Szeged város ivóvízellátása szempontjából, ezért célszerő lenne a meghibásodásokkal érintett vezetékszakaszok rekonstrukcióját elvégezni. Közép- és túlnyomású hálózati rekonstrukció Szeged és Algyı ivóvízhálózatának anyag szerinti felépítését tekintve megállapítható, 243

244 hogy a rendszert jelenleg még zömében azbesztcement csövek alkotják, kisebb mennyiségben acél, illetve öntöttvascsı a mőanyag (KM-PVC és KPE) csövek mellett. Az acélcsöveknél (elsısorban út alatti átvezetéseknél találhatóak) a felületi korrózióvédelem a beépített csövek nagy százalékában nincs megoldva. A korszerőtlen és sokszor meghibásodó azbesztcement csöveket, valamint a korróziónak kitett acél csöveket is át kell építeni. A hibastatisztika, a kor, a használati érték, a vízminıségi adatok, és a fentiek figyelembevételével határoztuk meg azon vezetékszakaszokat, amelyek cseréjét a vízminıség javítás szempontjából szükségesnek tartjuk. A fentiekben leírtak miatti hálózatrekonstrukciók városrészenkénti meghatározása a következı: A nagykörúton belüli városrészben Szeged Keleti részén Petıfi telep és Tápé városrészekben Szeged Északi részén az Északi városrészben és Fodor kertben. Szeged Észak-nyugati részén Rókus és Béketelep városrészekben Szeged Nyugati részén Móravárosban Szeged Dél-nyugati részén Alsóváros, Kecskés-telep és Klebelsberg-telep városrészekben Szeged Dél-keleti részén Újszeged városrészben Dél-alföldi Ivóvízminıség-javító Program Szeged ivóvízkészlete melyet mélyfúrású kutak segítségével hoznak a felszínre közel 10 ezer éves, a vízmő évek óta azokat a kútjait üzemelteti, amelyekbıl az elıírt arzén határértéknél kevesebbet tartalmazó víz nyerhetı ki. Az arzén átlagos mennyisége a fogyasztóinknál a megengedett határérték alatt van. A Társaság által szolgáltatott ivóvízben az arzén tartalom a fogyasztói mintavételi helyeken átlagban (2011): 7 µg/l (határérték: 10 µg/l). Az ivóvíz ammónium tartalma réteg eredető, határérték feletti, de egészségre nem ártalmas. Az ivóvízminıség-javító program követelményeinek meg kell felelni, ezért a kötelezı fejlesztéseket valósítják meg az Önkormányzatok a Szegedi Vízmő közremőködésével. Az uniós forrásra Szeged és Algyı közösen pályázott, az önerıhöz az állami önerıalapból kértek támogatást. A projekt megvalósítási szakaszban van. Szenny- és csapadékíz elvezetés Jelen fejezet összeállítása során forrásként a Szeged Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek teljes körő felülvizsgálata Véleményezési terv címő 244

245 dokumentumot használtuk. Szennyvízelvezetés Szegeden három fajta vízelvezetı csatornarendszer mőködik: Egyesített rendszerő csatornahálózat (a szenny- és csapadékvíz ugyanazon csatornába ömlik). Szennyvízelvezetı csatornahálózat (csak szennyvizet fogad, elválasztott rendszer). Csapadékvíz csatornahálózat (csak csapadékvizet fogad). Szegeden a körtöltésen belüli terület vízelvezetése, Újszegeden a Középfasor és a Tisza által körülhatárolt terület csapadékvíz-elvezetése történik egyesített rendszerő csatornával. Ez alól kivétel azon lakótelepek területei (pl. Tarján, Északi városrész, Makkosháza, stb.) ahol már elválasztott rendszer valósult meg. A zárt csatornahálózat által összegyőjtött szenny- és csapadékvizet a fıgyőjtı csatornák irányítják a szennyvíztisztító telepre. A város szegedi oldalán az I. és II. sz. fıgyőjtık által összegyőjtött víz az Alsótelepi átemelıre jut (Klinikák térsége), ahol az ötszörös hígítást meghaladó víz a Tisza sodorvonalába ömlik (alacsony vízállás esetén, gravitációs módon, magas vízállás idején pedig átemelı segítségével). Ötszörös hígításig a vizeket egy, a Tisza folyó alatti nyomóvezetékkel, az újszegedi átemelıre vezetik át. A Rókus - Móravárosi (III. sz., E jelő) fıgyőjtı a lakótelepek vizeit összegyőjtve a Rókusi átemelıbe csatlakozik, ahol a gépi tisztítású rács után az átemelı szivattyúk a Rókus - Móravárosi fıgyőjtıre táplálják a vizet. A Rókus - Móravárosi fıgyőjtı ÉK-DNy-i irányban áthaladva a városon, összegyőjti a körtöltésig terjedı város szenny- és csapadékvizeit. Kapcsolódnak hozzá a II. sz. fıgyőjtıt tehermentesítı Szőcs u.-i és a Gyertyános u.-i, valamint a Nemestakács u.-i átkötı csatornák is. A Vám téren az átépített osztómőbe csatlakozik a 2 db (az Alsónyomás sor - Szabad sajtó u. - Hattyas u. nyomvonalon megépített E jelő), valamint Rókus-Móravárosi (III. sz., E jelő) fıgyőjtık. A fıgyőjtık Alsóvároson és Klebelsberg telepen (Hattyason) áthaladva a Szeged Városi Szennyvíztisztító Telephez csatlakoznak. A Vám téri osztómőnél az ötszörös hígítást meghaladó szennyvíz számára a régi Hattyasi nyílt árok végét (Vaspálya u.-tól a város irányába esı szakaszát) vésztározónak alakították ki. Ebben a nyitott szelvényő tározóban mindaddig tartózkodik a víz, amíg a záporvíz ki nem ürül a csatornákból. Újszegeden a Vedres u.-i fıgyőjtı és a Töltés u.-i fıgyőjtı csatornák vezetik le az 245

246 egyesített rendszerő csatornahálózat által összegyőjtött vizeket az Újszegedi átemelı telepre. Itt az ötszörös hígítást meghaladó víz a Tisza sodorvonalába ömlik, záporvíz átemelı szivattyúk segítségével. Ötszörös hígításig a víz az átemelı telep segítségével a D-Újszegedi U jelő fıgyőjtıbe jut, amely az Újszeged déli átemelıre csatlakozik. Az új átemelı telep segítségével a levezetett víz a Tisza folyó alatti újabb átvezetéssel visszajut a Szegedi oldalon üzemelı szennyvíztisztító telepre. Elválasztott rendszerő csatorna esetén a szennyvízcsatornák csak szennyvizet fogadnak. Ilyen csatornahálózat épült ki Újszegeden: a Középfasoron kívül, Szegeden: Tarján, Fodor kert, Makkosháza, Újrókus, Tápé, Petıfi telep, Új-Petıfi telep, Baktó, Béketelep, Kecskés István-telep, Klebelsberg-telep, Szentmihály, Kiskundorozsma, Szıreg, Gyálarét városrészekben, és a Körtöltésen kívüli ipar területen. A szennyvízelvezetı hálózat gravitációs módon, vagy átemelık segítségével kapcsolódik a belsı egyesített rendszerő vízelvezetı hálózathoz, és a fıgyőjtı csatornákon keresztül a szennyvíztisztító telephez. A Szeged városi szennyvíztisztító 4 agglomerációs település: Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván szennyvizeit is fogadja és tisztítja. Errıl a 4 településrıl szennyvízátemelık és szennyvíznyomócsövek segítségével jut el a szennyvíz a Dél-újszegedi U jelő, DN 1600 ROCLA fıgyőjtı csatornába, ahonnan a Dél-Újszegedi átemelı telep és a Tisza alatti szennyvíznyomócsövek segítségével jut el a szennyvíz a tisztítótelepre. Csapadékvízelvezetés A város mindazon területein, ahol elválasztott rendszerő csatornahálózat épült ki, a szennyvíz zárt szennyvízcsatornákon jut a szennyvíztisztítóra, a csapadékvíz pedig nyílt vagy zártszelvényő csatornákon, burkolt, vagy földmedrő nyílt árok és folyóka rendszereken keresztül a befogadó csatornákba, tavakba, vagy egyéb csapadékvíz befogadókba jut. A csapadékvíz a város Körtöltésen belüli részén kivéve, ahol elválasztott rendszer üzemelvíznyelıkön keresztül jut be a meglévı egyesített rendszerő csatornahálózatba. Az elválasztott rendszer esetében pedig a befogadók a belvízelvezetı csatornák, tavak és holtágak. A közigazgatási területen található záportározók és tavak fontos mesterséges, vagy természetes víztározó, vízgyőjtı funkciót látnak el a város vízelvezetésében, vízelhelyezésében. A belvízelvezetı csatornák vegyes kezelésben vannak, mivel az ATIKÖVIZIG, a Szeged és környéke Vízgazdálkodási Társulat, a Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat, a Tisza-maros Szögi Vízgazdálkodási Társulat, és a Szegedi Vízmő Zrt. üzemelteti azokat. A Szegedi Vízmő Zrt. 247,0 km hosszúságú nyílt árkot üzemeltet. 246

247 Szennyvíztisztítás A Szeged Városi Szennyvíztisztító Telep Klebelsberg telepen, a Palics köz 02204/3 hrsz.- ú ingatlanon található. A Szeged Városi Szennyvíztisztító Telep Szeged város és 4 agglomerációs település: Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván teljes, 100 %-ot megközelítı mértékben kiépített szennyvízelvezetı hálózatán összegyőjtött szennyvizeket fogadja, és tisztítja. A Szennyvíztisztító Telep napi m3 szennyvizet képes fogadni, lakos egyenérték kapacitású. A telep jelenlegi hidraulikai terhelése éves átlagban m3/nap. A telepen megtisztított víz a Tisza Folyóba kerül bevezetésre, minısége megfelel a legszigorúbb jogszabályi elıírásoknak. Javasolt csatornahálózati rekonstrukció A hálózatrekonstrukciók városrészenkénti meghatározása a következı: A nagykörúton belüli városrészben Szeged Észak-nyugati részén Kiskundorozsma városrészben Szeged Nyugati részén Móravárosban Szeged Dél-nyugati részén Alsóváros, és Klebelsberg telep városrészekben Szeged Dél-keleti részén Újszeged városrészben Javasolt szennyvíztisztító fejlesztési igények Az utóbbi kb. 4 év üzemelési tapasztalatai alapján a hidraulikai terhelésének kb. 75 %-át használja ki, de a szennyezı anyag terhelésének viszont a 100 %-át. E miatt további szennyvíz terhelés növekedés esetén a jövıben kapacitásbıvítésre lesz szükség. Ennek a 4. biológiai vonal kiépítésének a telepen belüli lehetıségei, a megfelelı nagyságú terület és a közmőcsatlakozások adottak. A megépült iszapkezelı rendszer technológiájának kapacitása lehetıvé teszi, hogy további beszállításra kerülı folyékony és darabos hulladékokat tudjon fogadni. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a szennyvíztisztító telepek, mint bőz kibocsátással járó létesítmények legkisebb távolsága ( védelmi övezete) melyet a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıség határoz meg 300,0 m-nél nagyobb, és 1000,0 m-nél kisebb lehet. A jogszabály kimondja: A védelmi övezetet úgy kell kijelölni, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülıépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülı, illetve a más mőködı légszennyezı források mőködésével összefüggı építményt. Ez vonatkozik Szeged Városi Szennyvíztisztító Telepre is, amely m 3 /d szennyvizet képes fogadni. 247

248 Javasolt csapadékvíz hálózati rekonstrukció Elkészült, az ATIVIZIG kezelésébe tartozó Szeged, Szillér-Baktói fıcsatorna rehabilitációja, a Tápéi átemelı átépítése, valamint a Tápéi fıcsatorna rehabilitációja. A terv megoldást fog jelenteni az M43-as autópálya miatt jelentısen felértékelıdı, beépítésre váró területekrıl és a már meglévı intenzíven beépített területekrıl származó vizek elvezetésére. Az Öthalmi csatorna bıvítése, felújítása indokolt lenne. A Maty-Fehértói fıcsatorna korszerősítés keretében megtörtént a fıcsatorna vízszállító képességének növelése, az átemelı telepek üzemmódjának módosítása és a záportározó kiépítése befogadót nyújt a 39/4.Matyér- Subasai belvíz öblözet külterületeinek, Kiskundorozsma területének, a Szegedi Logisztikai Központ, Szeged-Kiskundorozsma Ipari Park, RO-LA Kamionterminál és környéke, Szeged Belvárosi temetı, Szeged Repülıtér - Szeged körtöltésen kívüli beépített területek (Béke teleptıl D-re húzódó területek Kecskés István telepig) vizeinek. Az Akoltelepi csatornán (mely befogadója a Fonógyári út - Vasutas sor - Máv u. - vasútvonal és Kálvária sgt. által körülhatárolt terület csapadékvizeinek) jelenlegi kiépítettsége nem teszi lehetıveé, hogy a Belvárosi temetı és a mögöttes terület csapadékvizét gravitációs módon befogadja. Ennek megoldása érdekében vagy csapadékvíz átemelı mőtárgy építése vagy a csatorna fenékszintjének megváltozatása szükséges. Ez utóbbi esetben a megfelelı szint helyreállításához lehetséges, hogy szükség lesz a Nyugati elkerülı út alatti csıáteresz megfelelı szintre helyezéséhez (csıátsajtolás) a temetı és mögöttes terület vízelvezetı árkai csak részben épültek ki, így szükséges ezen terület teljes rekonstrukciójának az elvégzése is. Számolni kell a Maty-Fehértói fıcsatorna és a Kiskundorozsma belterületén a Dorozsmai út keresztezési pontjától D-re található, a Szegedi Vízmő Zrt. kezelésében lévı csatlakozó Zöldfási csatorna vizeivel is. A felújítandó régi csatornával lehet a fıcsatornába vezetni a RO- LA D-i terület, valamint a családi házas terület fölös vizeit. A belvárosi vízelvezetı rendszer tehermentesítése érdekében célszerő lenne a Méntelepi tóból a fölösleges vizeket a áprilisban készített Méntelepi-Fehér-tó rehabilitációja Környezeti Hatástanulmány -ban szereplı mőszaki megoldással a Keramit-Tejes-Gumis horgásztavakba vezetni. Ez a megoldás egy csapadékvíz átemelı és NÁ 150-es csapadékvíz nyomócsı kiépítésével juttatja el a csapadékvizet a Méntelepi fehér tóból a Keramit Tejes Gumis tavakba. A Gumis tóból kiinduló Repülıtéri belvízcsatornán keresztül pedig a fölös vizeket a Maty éri víztározóba. Szintén e célból javasolt a Vér-tó jelenlegi üzemvitelét is megváltoztatni, a tóba jutó csapadékvizet egy átemelı és csapadékvíz nyomócsı segítségével a Baktó-MÁV melletti 248

249 csatornába kellene elvezetni. Erre a mőszaki megoldásra már 2002-ben készült kiviteli terv. Jelenleg a Kettıshatár-Szénáskerti csatornán a Logisztikai Központ mellett egy fenékküszöb található, ami gátolja a csapadékvíz zavartalan elvezetését. Ide egy csapadékvíz átemelıt kell építeni a probléma megoldására. Elkészültek a Szeged város belterületi vízrendezés III. IV. ütem tervei, melyek folyamatosan megvalósítandóak. Az alábbi csatornákon kapacitásbıvítésre, illetve rekonstrukcióra van szükség: Újszegedi csatorna, Vetróközi csatorna, Vetróközi mellékcsatorna, Szıreg Nyugati csatorna, Szıreg Nyugati összekötı csatorna, Újszegedi csatorna, Öthalmi csatorna, Kettıshatár-Szénáskerti csatorna, Akoltelepi csatorna, Repülıtéri csatorna, Matyér Subasa fıcsatorna, Zöldfási csatorna, Tápéi fıcsatorna, Szillér-Baktói fıcsatorna, Bánomkerti csatorna. Vízgazdálkodás és vízellátás infrastruktúrájának alakulása a statisztikai adatok tükrében Forrás: KSH T-STAR A közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza a Szegedi kistérségben és között 897,1 kilométerrıl 944,9 kilométerre nıtt. A bıvülés mértéke 5,32 % volt a vizsgált idıszakban. 249

250 Forrás: KSH T-STAR Szegeden 2000-ben a kistérség közüzemi ivóvízvezeték-hálózatának 68,76 %-a húzódott, míg 2011-re ugyanez az arány kismértékben csökkent (66,73%). A vizsgált idıszakban a város ivóvízvezeték-hálózatának hossza 616,9 kilométerrıl 630,6 kilométerre nıtt. Forrás: KSH T-STAR A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma jelentıs mértékben bıvült a Szegedi kistérségben és között. A darabos kiinduló értékrıl 2011-re darabra nıtt a bekötések száma, vagyis a bıvülés mértéke 6,95% volt. 250

251 Forrás: KSH T-STAR 2000-ben Szegeden az összes kistérségi ivóvíz bekötés 86%-a volt megtalálható, míg ugyanez az arány 2011-ben 85,24% volt. Ebben az idıszakban a hálózatba bekapcsolt lakások száma darabról darabra emelkedett a városban. Forrás: KSH T-STAR A közüzemi szennyvízgyőjtı-hálózat kapcsán jelentıs fejlesztések zajlottak a Szegedi kistérségben, hiszen míg ennek hossza 2000-ben 352,1 kilométer volt, addig 2011-ben már 707,5 kilométeres infrastruktúráról lehet beszámolni. Összességében a vizsgált idıszakban 100 százalékos mértékben bıvült a közüzemi szennyvízgyőjtı-hálózat. 251

252 Forrás: KSH T-STAR A Szegeden húzódó közüzemi szennyvízgyőjtı-hálózat a kistérségi infrastruktúra 89,15%- át tette ki 2000-ben, míg 2011-ben ugyanez az arány 74,12%-ra csökkent, vagyis a fejlesztések jelentıs része nem Szegeden valósult meg. A városban a vizsgált idıszakban 313,9 kilométerrıl 524,4 kilométerre bıvült a közüzemi szennyvízgyőjtı-hálózat. Forrás: KSH T-STAR A közüzemi szennyvízgyőjtı-hálózatba bekötött lakások számának alakulása kapcsán elmondható, hogy az infrastruktúra bıvülésével párhuzamosan jelentıs mértékben nıtt a rákötések száma. Míg 2000-ben darab lakás csatlakozott a hálózatra a térségben, addig 2011-re ez a szám darabra emelkedett. A növekedés mértéke kistérségi szinten így 58,42 százalék volt. 252

253 Forrás: KSH T-STAR Szegeden természetesen hasonló folyamatok zajlódtak le a vizsgált idıszakban. A kistérségi székhelyen volt megtalálható 2000-ben az összes térségi rákötés 97,27%-a, míg ez az arány 2011-ben 91,93% volt. Szegeden és között darabról darabra nıtt a szennyvízgyőjtı-hálózatba bekötött lakások száma, ami 49,72%-os növekedést jelent Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhıellátás és más ellátórendszerek) Villamos energia Szeged város közcélú villamosenergia-ellátó rendszerének tulajdonosa, illetve üzemeltetıje az EDF DÉMÁSZ Zrt. és leányvállalatai, továbbá az MVM Csoport és e Csoporton belül a MAVIR Zrt. Az ellátás elsırendő átviteli hálózati bázisa a Sándorfalvi úti Sándorfalva 400/120 kv-os alállomás, mely üzemszerően több 400 kv-os távvezetéken kap táplálást. Az alállomás 400 kv-os távvezeték kapcsolattal rendelkezik Paks, Békéscsaba, Arad, Szabadka települések 400 kv-os feszültségszinttel rendelkezı elektromos állomásaival. A Sándorfalva 400/120 kv-os alállomás és a Szeged Vértói úton lévı Szeged OVIT 220/120/35/20 kv-os alállomás között üzemelı három, úgynevezett kuplung 120 kv-os 253

254 légvezeték Szeged elektromos energiaigényét biztosítani tudja. A Szeged OVIT 220/120/35/20 kv-os alállomás a Szolnok - Szeged 220 kv-os légvezetékrıl további átviteli hálózati megtáplálást kap. Ez az alállomás a három 120 kv-os kuplung vezetékeken keresztül szükség esetén szerepet kaphat a Sándorfalva 400/120 kv-os alállomás tartalék ellátásában. A Szeged OVIT 220/120/35/20 kv-os alállomás 1 db 220/120 kv-os 160 MVA-es, 2 db 120/35/20 kv-os 40/25/25 MVA-es és 1 db 120/20 kv-os 25 MVA-es transzformátorral rendelkezik. Az állomás hosszútávon is Szeged ellátási bázisának tekintendı. A Sándorfalvi úti és a Vértói úti elektromos állomások nemcsak Szeged, hanem a környék villamos energia ellátásának is táppontjai. Az állomások energiaellátási és biztonsági szempontból is hosszútávon szerepet kapnak a felmerülı energiaigények kielégítésében. A Szeged OVIT 220/120/35/20 kv-os alállomás egy kétrendszerő 120 kv-os vezetéken táplálja a József Attila sugárúti Szeged Észak 120/10 kv-os alállomást, mely 2 db 40 MVA-es transzformátorával a szegedi 10 kv-os kábelhálózat egyik üzemszerő táppontja. A Cserepes sori Szeged Cserepes sor 120/10 kv-os alállomás ellátása szintén a Szeged OVIT 220/120/35/20 kv-os alállomásból kétrendszerő 120 kv-os légvezetéken valósul meg. Ehhez az alállomáshoz csatlakoznak a 10 kv-os íves kábelhálózat Móravárosi és Alsóvárosi végpontjai. A Szeged Erımő 120/10 kv-os alállomás megépítésre kerül a jelenleg csak 10 kv-os kapcsoló funkcióként mőködı alállomásban, amennyiben a nagy fogyasztói sőrőségő rókusi városrészben a villamos terhelések indokolják. Megtáplálása a Szeged OVIT 220/120/35/20 kv-os és a Cserepes sor 120/10 kv-os alállomás közötti 120 kv-os vezetékszakasz felhasításával történhet meg. A Szeged Fehértó 120/20 kv-os alállomás szintén a terhelések függvényében épül meg Szeged város északnyugati, logisztikai-ipari tevékenységgel érintett részén. Megtáplálása a Sándorfalva 400/120 kv-os és a Kiskundorozsma 120/20 kv-os alállomások közötti 120 kv-os vezetékív felhasításával történhet meg.. A Szeged OVIT 220/120/35/20 kv-os alállomásból történik a város nyugati ipari területén levı 35 kv-os nagyfogyasztók ellátása 35 kv-os ipari körvezetékrıl, a 35 kv-os rendszer továbbfejlesztése nem várható. 20 kv-os feszültségszinten ugyancsak a Vértói útról történik a 20 kv-os városi hálózat ellátása. A körtöltésen belül a 20 kv-os kábelhálózaton a Szeged Tiszaparti 20/10 kv-os alállomás és néhány ipari nagyfogyasztó csatlakozik a 20 kv-os hálózathoz. A körtöltésen 254

255 kívül jellemzıen 20 kv-os szabadvezetékes hálózat található. Újszegedre 120 kv-os távvezeték van megépítve, alállomás hiányában ez jelenleg 20 kv-on üzemel és látja el villamos energiával többek között Szeged délkeleti részét. Az újszegedi alállomás jelenleg 10 kv-on kapcsoló állomásként üzemel. A jelenleg 20 kv-on üzemelı, de 120 kv-ra létesített vezeték 120 kv-on történı bekapcsolásához az újszegedi szakaszának kábelre történı átépítése kívánatos, a tárgyi hálózatkiváltással kapcsolatban felmerülı költségek fedezete jelenleg még hiányzik. Ezen a ponton fontos hangsúlyozni, hogy Szeged város délkeleti részének fejlıdéséhez elengedhetetlen az újszegedi alállomás létesítése, mely létesítéshez a szükséges (fıként pénzügyi és engedélyezési) feltételek biztosítása nélkülözhetetlen. A Kiskundorozsma 120/20 kv-os állomás mely 2 db 25 MVA-es transzformátorral rendelkezik - a város nyugati és déli területeinek üzemszerő 20 kv-os ellátását szolgálja, valamint tartalék betáplálást ad üzemzavaros esetben a Szeged Tiszaparti 20/10 kv-os és Szeged OVIT 220/120/35/20 kv-os állomás kapcsolatban lévı 20 kv-os légvezetékei részére. A középfeszültségő 10, 20 és 35 kv-os hálózat közcélú fogyasztói, illetve ipari közép/kisfeszültségő transzformátorállomásokat táplál. A közcélú kisfeszültségő hálózatról elégíthetıek ki közvetlenül a közcélú fogyasztói igények. A kisfeszültségő hálózat a belvárosban és a magas szintő beépítési területeken jellemzıen földkábeles, az alacsony szintő, fıleg családi házas lakóterületeken és a külterületeken tipikusan szabadvezetékes kivitelő. Közvilágítás A nyolcvanas évek végétıl folyamatosan, korszerő, nátrium lámpás, jó fényhasznosítású lámpatestekkel újították fel a város közvilágítását. A II. kategóriás úthálózat közvilágítása nátriumlámpás lámpatestekkel készült. III-IV. kategóriás utak nagy része kompakt fénycsöves fényforrással épült át. Az V. kategóriájú és irányfény jellegő útszakaszokon eltőntek a közvilágításból az izzólámpák és helyükre korszerőnek mondható, kisteljesítményő kompakt fénycsöves lámpatestek kerültek. Az új építéső területeken a létesítési és üzemeltetési költségek megvizsgálásával kell dönteni a LED fényforrások alkalmazásának lehetıségérıl. Pályázattal lehetıség nyílik a teljes városi közvilágítás LED fényforrású, vagy egyéb korszerő (pl.vezérelt, intelligens) lámpatestekre történı lecserélésére. 255

256 Díszvilágítás Szeged Város díszvilágítása a vizsgált idıszakban sokat fejlıdött. A város azonban még sok szoborral, térrel és még meg nem világított kiemelkedı szépségő értékes épülettel rendelkezik, melyek korszerő díszvilágítása a jövı feladata, ugyanakkor a reklámvilágítás kapcsán kijelenthetı, hogy a fényforrással is ellátott reklámhordozók gyors ütemben terjednek a városban. A díszkivilágítás esetében is szükséges az energetikai korszerősítés. Értékelés Szeged város elektromos energiaigényét kiszolgáló átviteli hálózati berendezések ( kv-os légvezetékek MAVIR Zrt. tulajdonú alállomások) korszerőek, a Város távlati energiaigényét biztosítják, illetve abban szerepet kapnak. Az EDF DÉMÁSZ tulajdonú 120/középfeszültségő, illetve a Szeged Tiszaparti 20/10 kv-os alállomás a jelenlegi igényekhez igazodnak, azt kiszolgálják. Az integrált városfejlesztési elképzelésekhez igazodóan a hálózat fejlesztése szükséges fıként a Biopolisz programmal érintett területeken a program megvalósulása esetén, így különösen Szeged délnyugati és délkeleti részén. Az Újszeged sőrő beépítéső területén megépült, jelenleg 20 kv-on üzemelı 120 kv-os légvezeték 120 kv-on történı bekapcsolása helyett 120 kv-os földkábel rendszer építés az elvárt a lakosság részérıl az urbánus környezetben. A tárgyi hálózatkiváltás feladat költségének fedezete még nem biztosított. A fıleg külterületi 20 kv-os légvezetékes hálózat fejlesztése a fogyasztói terhelések függvényében várható, a meglevı légvezeték hálózat ezeknek az igényeknek a kielégítésére megfelelı. A meglevı, fıleg a körtöltésen belüli 20 kv-os földkábeles hálózat nagy hányada elöregedett. A 20 kv-os földkábeles hálózat cseréje elkezdıdött, melynek folytatása, és az összes régi 20 kv-os kábel cseréje ütemezetten indokolt. A kábelhálózat átépítésével együtt a védelmi berendezések szükséges mértékő cseréje, rekonstrukciója is végrehajtásra kerül. Az új 20 kv-os kábelekkel együtt, a már elkezdett módon, védelmi célokat szolgáló, alépítményes optikai kábelhálózat kiépítése, valamint a védelmi berendezések szükséges mértékő cseréje végrehajtásra kerül. A 20 kv-os kábelhálózat fejlesztése-rekonstrukciója már elkezdıdıtt. (Szeged OVIT 220/120/35/20 kv-os alállomás - Bakay N. utca - Árkád Áruház között 20 kv-os kábel, Szeged Tiszaparti 20/10 kv-os alállomásból induló 20 kv-os kábel partfal rekonstrukcióval érintett szakasza.) 256

257 A 10 kv-os kábelhálózat belvárosi szakaszán fejlesztések a jövıbeni fogyasztói igények függvényében jelennek meg. Ezen a területen számottevı új nagy teljesítmény igény nem várható. A 10 kv-os kábelrendszer fejlesztése a város déli móravárosi és alsóvárosi területén, a Szeged Cserepes sor 120/10 kv-os állomás és a Szeged Tiszaparti 20/10 kv-os állomás között várható, fıként a Biopolisz program megvalósulásának eredményeként. A program végrehajtásához szükség lehet a Szeged Tiszaparti 20/10 kv-os alállomás (egyben Elektrotechnikai Múzeum) által elfoglalt viszonylag nagy területre, illetve annak egy részére. A megoldásra az EDF- DÉMÁSZ már kidolgozott egy koncepciót, melynek lényeges elemei az alábbiak: A 20/10 kv-os transzformáció elbontható, de helyben középfeszültségő kapcsoló állomás létesítendı, ennek feltételei biztosítandóak. Szeged város szerkezeti, szabályozási, rendezési, építési terveit a szükséges mértékben módosítani kell a tárgyban. Az Elektrotechnikai Múzeumnak hely biztosítandó Szeged városban. A Tiszaparti 20/10 kv-os transzformáció csak akkor szüntethetı meg, ha a Szeged Újszeged alállomás már üzembe lépett és az új déli hídon villamosenergia-átvitel megvalósítható. A tárgyi villamos mő kiváltás projekthez és az Elektrotechnikai Múzeum áthelyezéséhez a felmerülı költségek fedezetét biztosítani kell. Jelentıs változást ezen kívül a harmadik Tisza híd építése és a Tiszaparti állomás és Újszeged állomás közötti kábelhálózat kiépítése jelentheti. A Tisza híd megépítésekor jelentıs számú nyomvonal biztosítandó a hídon 10, 20 és 120 kv-os feszültségszintő kábelek számára. A 20/0,4 kv és 10/0,4 kv transzformátorállomások telepítésénél jellemzıen betonházas, max kva teljesítményő állomások építésével kell számolni. Törekedni kell arra, hogy minden új közintézményben, illetve nagy infrastrukturális beruházások esetén épületbe helyezett transzformátorállomások épüljenek. Új kisfeszültségő hálózat belterületen, jogszabály alapján csak kábelhálózattal építhetı. A külterületeken egyedi elbírálás alapján kell eldönteni, hogy légkábeles, vagy kábeles 0,4 kv-os hálózat épül. Gázellátás június 1-tıl a GDF SUEZ energia ágazatának magyarországi leányvállalatai négy, jogilag önálló társaságból álló új szervezeti struktúrában mőködnek tovább, jelenlegi székhelyeiken, illetve telephelyeiken. Ezek egyike az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt., mely Magyarország hat megyéjében (Vas, Gyır-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Bács- Kiskun, Csongrád és Békés megye), valamint Veszprém megye két településén 257

258 (mindösszesen 666 településen) végez földgázelosztási tevékenységet. Szeged MJV energia ellátásban jelentıs szerepet tölt be a földgáz, mint energiahordozó. A lakó- és egyéb építési övezetei földgázzal csaknem teljes körően ellátottak. A vezeték rendszer nyomásában három szinten tagozódik. A sőrőn beépített területeken a kisnyomású (0,03 bar) rendszerek dominálnak, míg a kertvárosi és iparterületek zömét a középnyomású (4 bar) rendszerek látják el földgázzal. A harmadik szint az általában beépítetlen területeken húzódó szállító vezeték hálózat, amelynek nagy része nagyközép-nyomású (6 bar). A terv hosszú távú idıtávjában három féle gázhálózat fejlesztéssel kell számolni. - Az elöregedı jellemzıen kisnyomású és acél anyagú elosztóhálózatok rekonstrukciójával. Ezek a hálózatok a város körtöltésén belüli részén, többségében a szegedi oldalon helyezkednek el. - Második pontban, az új beépítésre szánt, kisebb és nagyobb területek gázellátásának biztosítására építendı vezeték rendszerekkel. A gázhálózatok felújítását a szolgáltató folyamatosan végzi, ezekre az elosztó rendszerekre folyamatosan aktualizált 5 éves rekonstrukciós tervvel rendelkezik. A rekonstrukciókat a városi és állami felújítási tervekkel összhangban, lehetıség szerint azokkal egyidıben kívánja az elosztói engedélyes elvégezni. - A harmadik pont a régóta tervezett Déli Tisza-híd, amelyen az építés során mindenféleképpen el kell helyezni egy NA300-as középnyomású gázelosztó vezetéket, amely a város déli részének gázellátásában fog biztonsági szerepet betölteni, egyúttal lehetıvé fogja tenni, hogy a Belvárosi híd alatt található vezetéket annak leállítása mellett fel lehessen újítani. Szeged város területén fm acél anyagú gázvezeték üzemel, ebbıl fm elosztóvezeték, illetve 6892 fm gázleágazó vezeték található, melynek cseréje a meghibásodások száma és a rendelkezésre álló erıforrások alapján ütemezetten és folyamatosan történik. A város hosszútávon történı biztonságos gázszolgáltatása érdekében a még 31 km hosszban meglévı acél anyagú, kisnyomású (kivéve a (Újszeged, Liget) csıhálózatot az elkövetkezı években, ütemezetten mőanyag csövekre kell kicserélni. 258

259 Rekonstrukció keretében felújítandó vezetékek: A Belvárosi híd átalakítása, szélesítése esetén szükséges a jelenlegi híd alatt lévı acél anyagú gázelosztó vezeték teljes felújítása. A fm acél anyagú gázelosztó vezetékek cseréje a meghibásodások nagy száma miatt nagyon fontos. A vezeték cseréket több évre elıre ütemezetten tervezi a szolgáltató, melyeket célszerő módon a város által is koordináltan -, a lakóterületek rekonstrukciós felújításához kapcsolódóan az érintettek bevonásával egyeztetve szervezni, illetve egyéb városi és magán fejlesztési, valamint útburkolat felújítási projektekkel összehangoltan végezni. A gázszolgáltató 5 éves hálózat rekonstrukciós tervvel rendelkezik. A meglevı gázellátó rendszer várható fejlesztése: A Napos úton a Szeged felıli és a Béketelep felıli 3 báros vezeték végek összekötése gázszolgáltatás-biztonsági szempontból. A tervezett harmadik szegedi híd megvalósítása esetén elengedhetetlen a városban a Tisza folyó két oldalán üzemelı középnyomású gázelosztó vezetékek összekötése a hídszerkezeten. Új gázigények alapján várható fejlesztése: Szeged város közigazgatás területén tervezett Lakóparkok földgázellátásához kiépítendı elosztóvezetékek egy része elkészült, másik részénél a beruházókkal kötendı Elosztói Csatlakozási Szerzıdések megkötése, illetve a gázelosztó vezetékek tervezése, és kivitelezése már folyamatban van. - Udvarhelyi u, Kürü sor Lakópark, elıkészítés alatt. - Lıtér lakópark I-II utem, I. ütem megvalósult, II. ütem távlati megvalósulás igény szerint - Kábelgyár területén tervezett Lakópark, távlati elképzelés. A fejlesztési területek gázellátását, a szükséges fejlesztéseket a stratégiai tervezés idıszakában kell vizsgálni. A Gáztörvény szerint Településszerkezeti és szabályozási tervben szereplı földgázelosztó vezetékek és gáznyomás szabályozók beruházója az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. lehet, a beruházások a fejlesztési célú pénzeszközök Égáz-Dégáz Zrt.-nek történı átadásával valósíthatók meg. Az új gázigények alapján várható fejlesztések körében szükségessé válnak olyan gázellátási megoldások, melyek megvalósításához az üzemeltetıi és a beruházói 259

260 források nem elegendıek szükségessé válik az Önkormányzat hozzájárulása is. Ilyen megoldások például: - A Kiskundorozsmai gázátadótól kiépítendı gázelosztó vezeték. - A Sándorfalvi úti gázátadótól kiépítendı nagyközépnyomású gázelosztó vezeték építése az Algyıi útig. A továbbtervezésnél meg kell keresni az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.-t, a pontosított gázigényeket,a tervezett létesítmények gázellátását a szolgáltató nyilatkozatát figyelembe véve kell megoldani. Távhıellátás Szegeden több mint 27 ezer lakás és több intézmény főtési hıigényét, használati meleg vizét tömb-főtımővek, távfőtés szolgáltatja. A városban összesen 23 főtımő üzemel. Az összes beépített kazánkapacitás KW. Az épületek energiatakarékos felújítása és a felhasznált energia lakásonkénti mérése ugyan csökkenti a hıigényt, költségei így is érzékenyen érintik a lakótelepeken élı, többségében alacsony jövedelmő családokat. A kapcsolt hı- és villamos energiatermelés kiépítése, gázmotoros energiatermelı berendezések telepítése a meglévı főtımővekbe, illetıleg kazánházakba két ütemben években valósult meg Szegeden. A főtımővekben a gázmotorok mellett továbbra is mőködnek a gázkazánok, mivel azok lehetı legjobb kihasználása, ill. a villamosenergia értékesítéshez elıírt hatásfok elérése érdekében elsısorban az egész évben jelentkezı használati melegvíz és az átmeneti főtési idıszak főtési hıigényére méretezettek. Odessza városrész főtését részben, a használati melegvíz-ellátását teljes egészében 1964 óta a Székely sori termálkút biztosította 2013-ig, ekkor jogszabály változás miatt a kutat elzárták, a távhı-ellátás biztosítása más módon került megoldásra.. Odessza városrész az egyik legrégebbi lakótelep, jelentıs részén energetikailag elavult, un. egykörös távfőtési rendszerrel, a lakóházak felújítása szükséges. Az elhasznált, hıenergiájától megfosztott termálvíz jelentıs környezet szennyezı forrás is, ezért semlegesítését elsısorban visszasajtolással kell megoldani. A legjobb hatékonyság elérése érdekében többlépcsıs, komplex hasznosítására kell törekedni. Tovább folytatandó a távfőtés épületenkénti szabályozása. A város távfőtéssel ellátott részén a rendszer korszerősítésére van szükség mind a primer, mind a szekunder oldalon. Megvizsgálandó a főtımővek átállítása alternatív energiahordozók alapvetıen termálvíz felhasználásával. 260

261 Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetıségei A fosszilis energiahordozók hazai készleteinek szőkössége, egyoldalú gáz importfüggıségünk, az utóbbi idık szolgáltatási anomáliái, használatuk környezetünkre gyakorolt káros hatásai, s nem utolsósorban világpiaci árszintjük emelkedése, egyre inkább a figyelem középpontjába helyezik az energiahatékonyság és energiatakarékosság kérdéseit, valamint az alternatív, megújuló, természetes energiaforrások feltárását, illetve felhasználásuk kiszélesítését. Az Európai Unió vezetı testületei egyre több direktívában fogalmazzák meg ez irányú ajánlásaikat és elvárásaikat tagállamaik felé. Az üvegházhatás elıidézésében jelentıs szerepet játszó szén-dioxid kibocsátás mérséklésében Magyarország különösen érdekelt, hiszen a klímaváltozási elırejelzésekben hazánk igen hátrányos helyzetbe kerülhet. Fentieken túl az egyre szőkülı közintézményi-, önkormányzati költségvetések számára az emelkedı energiaköltségek egyre elviselhetetlenebb terheket jelentenek. Az elkövetkezendı években az energiatartalékok csökkenése következtében a hagyományos energiahordozók árainak drasztikus emelkedésére kell számítani. A városban döntıen földgáz tüzeléső berendezéseket használnak a főtési célú hıigény biztosítására. A megújuló energia tekintetében óriási jelentısége van a geotermikus, a szél- és a napenergia, valamint a biomassza energetikai hasznosításában. A megújuló energiaforrások közül jelentısebb hányadot a termálvíz hasznosítás képvisel. Ennek felhasználási aránya a térség adottságait figyelembe véve még nem számottevı, ez elmondható a napenergia, ill. a szélenergia tekintetében is. A mezıgazdasági jellegő térség kiválóan alkalmas az agrártermékekbıl elıállítható bioenergia felhasználására. Új építésnél és felújításnál, energetikai korszerősítésnél minden esetben meg kell vizsgálni a megújuló és alternatív energiahordozók alkalmazásának lehetıségét. Már rövidtávon is el kell érni ezen energiahordozók nagyarányú alkalmazását. Geotermikus energia Földünk középpontja felé haladva, 1 kilométerenként átlagosan 30 Celsius-fokkal emelkedik a hımérséklet. Vulkanikus területeken, üledékes medencékben (például Izland, Kárpát-medence) ennél nagyobb a hımérséklet emelkedése. Hazánk nagy része ilyen üledékes medencén terül el, ezért geotermikus adottságai igen jók. A magyarországi átlagos geotermikus grádiens 5-7 Celsius-fok között mozog, ami a világ átlagos értékének 1,5-2- szerese. Ez azt jelenti, hogy Magyarország területén, a Föld belseje felé haladva, 100 méterenként a hımérséklet átlagosan 5-7 Celsius-fokkal emelkedik. 261

262 Szeged és a Dél-Alföld adottsága világviszonylatban is nagyon kedvezı a geotermikus energia vonatkozásában. Termálvíz kitermelésével járó geotermikus energia hasznosítás: Jelentıs ásványkincs a föld mélyében található termálvíz, amelynek kiaknázása mind geotermikus energiaként, mind gyógy- es ásványvízként is hasznosul. A geotermikus energiahasznosítás legegyszerőbb és legrégebben használt módja a közvetlen hı-hasznosítás. A geotermikus energia hıjének felhasználását gyakorlatilag csak a kitermelt termálvíz hımérséklete, illetve a kitermelés gazdaságossága korlátozhatja. Bármilyen területen alkalmazható, ahol olyan hımérséklető hıenergiára van szükség, amit a geotermikus hıforrás hımérséklete meghalad. Különösen akkor elınyös, ha kaszkádrendszerő felhasználás valósítható meg, azaz ha a fokozatosan csökkenı hımérséklet-igényő fogyasztók egymás után kapcsolhatók. A 2013-ig a geotermikus energia hasznosításra csak abban az esetben volt lehetıség, ha a lefőtött fluidum a kitermeléshez közeli mélységi rétegbe kerül visszatáplálásra visszasajtolásra. (Az odesszai termál-kutat ezért szüntették meg.) Célja a jogaszbálynak az volt, hogy megszőnjön a termálenergia környezetvédelmi dilemmája, egyúttal megújulóvá, megújíthatóvá is váljon, hiszen ismét felmelegedve hasznosulhat felszíni hıleadókban. Ezzel azonban a hasznosítás költségei jelentısen megemelkednek. A jogaszályok jelenleg ismét engedi a visszasajtolás nélküli hasznosítást, így az Odessza kút újranyitása is lehetıvé vált. A termálvíz amely a hazai definíció szerint a legalább 30 C-os vizet jelenti, Szeged alatt nagy mennyiségben rendelkezésre áll. A régió kiváló geológiai adottságai közismertek: a termálenergia hasznosítása több évtizedre nyúlik vissza. A város körüli kertészeti vállalkozások napjainkban is kizárólag a geotermiának köszönhetik versenyképességüket. A kommunális hıhasznosításban a termálenergiát az utóbbi idıkben a népszerő gázmotorok szorították háttérbe. A földgáz világpiaci árszintjének trendje, valamint a hazai energiastruktúra átpolitizáltságának fokozatos mérséklıdése és az energiatermelés piaci alapokra helyezıdése e technológia gazdaságosságának jelentıs változásait vonhatja maga után. Jelenlegi helyzetben a gázmotorok mőködtetése már nem gazdaságos, mivel a Keletkezett Áram Támogatás (magasabb áram való átvételét) megszőnt. Szeged városa hıfogyasztói oldaláról is kiváló adottságokkal rendelkezik: 27 ezer db lakást ellátó távhırendszer, az ország egyik legnagyobb egyetemi épületegyüttese, számtalan városi közintézmény, kulturális és szabadidıs létesítmény és bevásárló üzletközpont áll a 262

263 hıszolgáltatók rendelkezésére. A távhıellátás alternatív kiszolgálójaként a város mellett létesülı gázturbinás villamos erımő hulladékhıje jelenhet meg, míg a belvárosi egyéb létesítmények vonatkozásában kiemelkedı szerepet játszhat a helyben található, abszolút környezetbarát megújuló energiaforrás, a geotermia. A Szegeden jelenleg zajló projektek: Belvárosi egyetemi épületek geotermikus hıellátása valamint az Újszegedi kollégium és kutatási épületegyüttesek geotermikus hıellátása. A újszegedi és a belvárosi termálkör kialakításának a munkálatai az elmúlt hónapokban zajlottak. A technológia az SZTE, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a város összesen 36 intézménye számára nyújt majd környezetbarát főtési lehetıséget, de elsısorban a konzorcium gesztoraként is jegyzett Tisza-parti universitas hasznosítja majd. A megvalósításra ajánlható további termál rendszerek: Felsıvárosi termálkör, Székely sori termálkör, Újrókusi termálkör. Mélységi víz kitermelésével nem járó geotermikus-energia hasznosítás Ebben az esetben a talajhıt hıszivattyú vonja el a földbıl talajszondák, vagy talajkollektorok segítségével. Mivel a talaj hımérséklete szinte állandó, a hıszivattyú egész évben képes energiával ellátni főtési-hőtési rendszerét. A felszínközeli talajhı hasznosításának többféle formája lehetséges. Az egyik ezek közül a talajkollektor, melyhez hatalmas szabad felületek kellenek. A másik megoldás a megújuló energia hasznosítására a geotermikus szonda. Ezeknek a rendszereknek a helyigénye már kisebb, a rendszer vertikálisan kerül elhelyezésre általában 50-tıl 120 m-es mélységig. Mindkét rendszernél zárt körfolyamatban vonják el a talaj hıjét. A szonda vagy kollektor csöveiben keringı folyadék a hıhordozó közeg, melybıl a kinyert energiát villamos árammal, vagy gázmotorral mőködı hıszivattyú segítségével alakítják át főtési energiává. A szondákból kinyerhetı energia többek között a szondák hosszától és a talaj összetételétıl függ. A magyarországi geológiai viszonyok alapján egy 100 m-es szonda alkalmazásával kb. 4,5 5 kw teljesítményt lehet a talajból kinyerni úgy, hogy lefelé haladva többféle talajtípuson keresztül vezetjük a szondát. Az eltérı talajszelvények esetében más és más hıkivétellel számolhatunk, egy száraz üledéknél csupán W/m, míg egy vízzel telített homok esetében akár W/m-es fajlagos hıkivétellel. Tehát a talajvíz áramlásos rétegben a szonda egységnyi hosszára jutó fajlagos hıkivétel magasabb, mint egy rövidebb szondánál. A fenti tényekbıl következı gazdasági megfontolásból a furatok mélységét általában m közé állítják be, természetesen a fúrás mélysége függ a technológiától és a talaj szerkezetétıl. 263

264 Szegeden az egyetem Mérnöki Karának 2010-ben elkészült új épületében 26 db talajszonda, a 2012-ben elkészült Agórában 50 db 100 m-es talajkollektor szolgáltatja a főtésihőtési energiát. Kombinált ciklusú gázturbinás erımő Egy 880 megawatt kapacitású földgáztüzeléső erımővi projektbe kezdett Szegeden (Szeged Ipari és Logisztikai Központ területén) a svájci Advanced Power, mely egy a magas hatásfokú, alacsony kibocsátású kombinált ciklusú gázturbinás technológiát (KCE) alkalmazó fejlesztés. A fejlesztéssel létrejövı erımővi kapacitás hozzájárul Szeged, a Dél-alföldi régió, a magyar gazdaság növekvı villamosenergia-igényének kielégítéséhez egy olyan idıszakban, amikor több régi, alacsonyabb hatékonyságú, kevésbé környezetbarát erımő leállítása válik idıszerővé. Az új erımő egyúttal hozzájárul az ellátásbiztonság növeléséhez is a régióban. A Nemzeti Környezetügyi Intézet értékelése szerint azonban a gázmotoros elektromos áram termelés során folyamatosan keletkezı hıenergia felhasználása-hasznosítása korántsem kézenfekvı, pl. a nyári idıszakban, amikor a főtési energiafelhasználás korlátozott, ill. a feltüntetett, meghatározott idıszaki tevékenységek, pl. lucernaszárítás esetében. Ezen probléma kikerülhetı biometán elıállításával. Az engedélyezési folyamat megakadása miatt az üzembe helyezésének idıpontja egyenlıre nem becsülhetı. Bioenergia hasznosítás A bioenergia hasznosítása igen elterjedt világszerte, jelentısége pedig évrıl évre tovább növekszik. (Magyarországon például 2010-ben a megújuló forrásokból származó energia 84%-át (!) biomassza vagy bioüzemanyag felhasználásából nyerték.) Megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy mennyiben károsítja a környezetet a fokozott növénykitermeléssel járó bioenergia hasznosítás. A hulladék alapú bioenergia, a biogáz hasznosítása azonban árnyalja a képet. A biogáz abban tőnik ki a többi megújuló energiaforrás közül, hogy egyesíteni képes a hulladékkezelést a megújuló energiatermeléssel. A térség biogáz potenciálja korántsem lefedett, gondoljunk például a környék mezıgazdasági jellegére, az állattartó telepekre. Pedig a Szegedi Tudományegyetem tudományos háttere ebben a témában nemzetközi szintő. Szegeden most csak hıt és villamos energiát állítanak elı biogázból. Zalaegerszegen a szennyvíztisztító iszapjából készítenek biogázt, egy részébıl üzemanyagot állítanak elı. A minısége megegyezik a földgázéval, így Szegeden is lehet a gázos buszok üzemeltetésére használni. 264

265 Az alábbiakban néhány már mőködı rendszert mutatunk be: A Szeged Városi Szennyvíztisztító Telepen biogáz termelés A Szeged Városi Szennyvíztisztító Telep , m3/nap hidraulikai kapacitású biológiai fokozata augusztus óta üzemel. A telepen 2 db m3 térfogatú párhuzamos anaerob rothasztó mőködik. A lebontási folyamatok során melléktermékként biogáz képzıdik. A évi átlagos biogáz termelés: Nm3/nap, melybıl az elıállított elektromos energia az összes felhasznált 52,54 %-a volt. Az iszapkezelı rendszer technológiája és kapacitása alkalmas arra, hogy a kívülrıl beszállításra kerülı folyékony és darabos hulladékokat is megfelelı elıkészítés és elıkezelés után fogadni tudja. A meglévı rothasztó rendszer kihasználtsága növelhetı, aminek következtében több biogáz termelhetı, és a szennyvíztisztító telep energiaigénye az év nagy részében fedezhetı, sıt a telep energiaigénye felett termelt villamos energia a helyi áramszolgáltatónak értékesíthetı a vele egyeztetett feltételek kielégítését követıen. A Szennyvíztisztító Telep a saját igényén túl többlet villamos energiát is termelhet, ezért célszerő kiépíteni az elektromos energia átadó rendszert. A gázmotorok által termelt hıenergiával a telep főtéséhez használt földgáz mennyisége jelentısen csökkenthetı. A hasonló beruházásokhoz lett létrehozva a Megújuló energia alapú villamos energia-, kapcsolt hı- és villamos energia-, valamint biometán - termelés címő, KEOP számú konstrukció. Az új beruházással megoldható a városban keletkezı biológiailag lebomló hulladékok ellenırzött úton történı hasznosítása, a szennyvíztisztító telep elektromos energia szempontjából önellátóvá válhat, a főtési energia egy része a gázmotorok mőködése során keletkezı hıbıl biztosítható és a rendszer megfelelı kihasználtságával villamos energia értékesíthetı a helyi áramszolgáltató felé a vele egyeztetett feltételek kielégítését követıen. A szegedi Zöldforrás Biogáz Erımő projekt márciusában átadták Szeged határában, az M43-as és a Sándorfalvi út találkozásánál a Zöldforrás Energia Kft. új biogázerımővét. A projektcég többségi tulajdonosa az EDF DÉMÁSZ Zrt., társtulajdonosa a növénytermesztéssel foglalkozó Agroplanta Kft., a terményszárítást végzı Karotin Kft., a sertéstenyésztı Pigmark Kft., valamint az SZTE tulajdonában álló Deak Zrt. Ez az EDF DÉMÁSZ elsı, megújuló energiát hasznosító erımőve; amely hulladékból fejleszt villamos áramot. Évente a megtermelt 6,9 gigawattóra hıenergiát a biogázerımő fermentorainak mőködtetésére és a Pigmark Kft. sertéstelepeinek főtésére használják fel, valamint a Karotin Kft. lucernaszárítójában hasznosítják majd. Ez azt 265

266 jelenti, hogy az erımő energiából önellátó. Még az erımőben keletkezı rothasztott mellékterméket is hasznosítják: trágyapótló lesz belıle. Évente az Agroplanta és a Karotin 17 ezer tonna silókukoricáját és a Pigmark 19 ezer tonna hígtrágyáját használják fel. A villamos energiából adnak is el; évente 7,5 gigawattórát, amely háztartás éves ellátására elég, a Mavir Zrt. vásárolja meg a közcélú hálózat számára. A beruházásnak köszönhetıen évi 16 ezer tonna szén-dioxiddal kevesebb kerül a levegıbe. A számítások szerint a beruházás a támogatással együtt 7-8 év alatt térül meg; az erımő élettartama 20 év. Depóniagáz A sándorfalvi úti regionális szilárdhulladék lerakón keletkezı depóniagáz jelentıs energiapotenciál. A lezárt lerakón 11 db, a mőködı lerakón 95 db gázkivételi kutat létesítettek. A depóniagáz jelenleg a telep saját hı és elektromos - energia ellátását szolgálja, azonban jelentıs mennyiségő többlet gáz keletkezik. A többlet gáz hasznosítására közbeszerzési eljárást követıen koncessziós szerzıdés került megkötésre a közelmúltban. A depóniagáz hasznosítása során elérendı környezeti haszon a metánkibocsátás visszaszorítását fogja jelenti. Szeged ivóvízellátó rendszerének hıpotenciálja A Szegedi Vízmő az Északi vízmő, a II.-, III-, IV-, V vízmő telepek főtésére a kitermelt ivóvíz hıtartalmára telepített hıszivattyús megoldást alkalmaz. A Tisza Lajos krt. 88. alatt lévı 3 db mélyfúrású kutak megszüntetése oly módon történik, hogy a kutakból szondával kinyert hımennyiséggel lesz főtve majd a folyamatirányítást és a vízmérı labort magában foglaló épület. A Szegedi Vízmő megvizsgáltatta a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Környezettani Tanszékével a Szeged ivóvízellátó hálózat hıpotenciálját, melynek eredménye a következı lett: A Bertalan híd alatt menı két ivóvíz vezeték (5 és 3 báros) a legalkalmasabb hıszivattyús hasznosításra. Napenergia A napfényenergia hatékony felhasználása kulcsfontosságú a növekvı energiaszükséglettel és a fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenésével szembesülı emberiség számára. Szeged területe a napsütéses órákban, és így a beérkezett energia mennyiségben gazdag. A napenergia hasznosítása kézenfekvı lehetıség a napfény városának is nevezett Szegeden. Jó példa a szegedi II. kórház napenergiával történı használati melegvíz ellátása, mely a kórház melegvíz-felhasználásának 37,5 százalékát biztosítja, s 43 százalékkal csökkenti a gázfelhasználást. 266

267 A közeljövıben több mint 2700 napelem modult telepítenek a Szegedi Tudományegyetem huszonnégy épületének tetejére. Az uniós támogatásból megvalósuló beruházásnak köszönhetıen az évi 10 GWh-s villamosenergia-igényének 7 százalékát megújuló forrásból állítja majd elı a legzöldebb hazai egyetem. A mintaprojektnek is tekinthetı fejlesztés nem csupán a villamosenergia-termelés miatt fontos, az elkövetkezı két-három évben azt is vizsgálják majd, miként árnyékolják a napelemek az épületeket, csökkentve ezzel a klimatizálásra fordított energiát. További járulékos elınynek tekinthetı, hogy a fejlesztésnek köszönhetıen évente több mint kétezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhetı el. Amennyiben a szegedi beruházás beváltja a hozzá főzött reményeket további állami és önkormányzati intézményeknél is elképzelhetıek hasonló fejlesztések. A 2012-ben elkészült szegedi Agórában a használati melegvizet napkollektorokkal állítják elı, míg az elektromos áram igényt részben napelemek segítségével nyerik. Szélenergia Szegeden a 10 m/s szélsebességő napok száma magas, mely lehetıvé tenné a szél energetikai kihasználását. Voltak erre irányuló vizsgálatok a városban pl. Öthalom térségében, azonban a Fehér tói madárvonulásra a szélturbinák veszélyt jelentettek volna, a kezdeményezés nem járt eredménnyel. Az alábbi térkép azonban azt támasztja alá, hogy érdemes lenne ismét vizsgálat alá venni a területet, hiszen az alföldi szél villanyárammá alakítása még várat magára. Forrás: Tar Károly: A szélenergia hasznosításának lehetıségei Magyarországon 267

268 Elektronikus hírközlés A következıkben részben statisztikai adatokra épített elemzés keretében tekintsük át Szeged elektronikus hírközlési és kommunikációs infrastruktúrájának helyzetét. Szeged Város hírközlési infrastruktúrája Vonalas távbeszélı hálózat Szeged városi vonalas távbeszélı ellátását az Invitel ZRt. biztosítja. Az elmúlt 20 évben megépült, illetve átépült két nagy digitális telefonközpont és a kihelyezett kis konténer központok Szeged Város ellátását biztosítani tudják. A mobil telefonok széleskörő elterjedése miatt a városi vonalas hálózati telefon igény csökkent, ezért a meglevı hálózat az igényeket messzemenıen biztosítani tudja. A megépült, illetve korszerősített két nagy központ és a kihelyezett konténer állomások mind digitális központok. A központokat összekötı gerinc hálózat kivétel nélkül optikai kábelekbıl áll, ugyanúgy, mint a környezı települések központjait Szegedhez kapcsoló helyközi hálózat. Az optikai kábelhálózaton a legkorszerőbb rendszerő átviteltechnikai rendszer üzemel. Az optikai kábelhálózat és az átviteltechnikai rendszer tervezésekor és építésekor a hosszútávú igényeket vették figyelembe. A város helyi törzshálózata és elosztóhálózata a fejlesztett területeken teljes mértékben kicserélıdött, korszerő alépítményes hálózat épült. A fejlesztés az optikai hálózat széleskörő elterjesztése területén várható, melyhez többségében nem kell új alépítményeket építeni. A város 15 távbeszélı központ tápterületre és ezen belül további tervezési területekre van osztva. A központ-tápterületek és a tervezési területek határai és számjele, valamint a telefonközpontok és kihelyezett fokozatok helye a településszerkezeti terv sz. tervlapján szerepel. Összefoglalva a városi vonalas távbeszélı ellátás helyzete jó, a meglevı hálózat és központ kapacitás a város jelentıs részén a 100% fölötti ellátottságot biztosítja. Az Invitel ZRt. a távbeszélı állomások közötti optikai kábeleken kívül önálló optikai informatikai hálózatot is épített Szeged területén. A meglevı távbeszélı optikai és informatikai optikai rendszerén keresztül Informatikai és internet hálózatot üzemeltet. Fejlesztésként, az FTTH (Fibre to the home) optikai rendszer kiépítése van folyamatban. Ennek keretében az Invitel optikai rendszere egészen az állomásokig kiépítésre kerül. A két kísérleti terület a 18 sz. Rókus és a 45 sz. Marostı tervezési terület. A további területek optikai hálózatának tervezése folyamatban van. 268

269 Szeged Város másik távbeszélı szolgáltatója a Magyar Telekom Nyrt. A Magyar Telekom Szeged város területén kiterjedt optikai hálózatot épített ki. (METRO 1., 2., 3., 4 optikai kábelhálózat rendszer néven) A Szeged Rókusi krt sz. alatt telefonközpontot üzemeltetnek. Kihelyezett konténer telefonközpont Szeged Vadaspark Lakóparkban van. A város egyéb területein nagyelosztós távbeszélı hálózatuk üzemel. Új központ telepítését nem tervezik. Az M-Telekom ugyancsak optikai hálózattal rendelkezik Budapest és a környezı települések irányában is: - Budapest optikai kábel (Sándorfalván keresztül) - Hódmezıvásárhely optika - Makó optika - Röszke optika - Kiskunhalas optika Ezeken az optikai rendszereken informatikai, M-Telekom KTV és telefon rendszerek üzemelnek. További informatikai szolgáltatók, informatikai rendszerek: Szegeden a körtöltésen belüli területen a TV-Network lokális optikai hálózatot épített. Ezen a hálózaton informatikai és KTV rendszert üzemeltetett. A rendszer központja a Tisza L. krt. 49 sz. irodaépületben került elhelyezésre. A TV-Network teljes hálózatát, KTV és informatikai hálózatát a Digi TV megvásárolta, és üzemelteti. A tulajdonos váltástól a meglevı hálózat gyors fejlesztése várható a közeli jövıben. Szeged Városban még az alábbi cégeknek van önálló optikai rendszere: - Szeged Város Önkormányzata - Szegedi Tudományegyetem - DÉMÁSZ Zrt. - Szegedi Közlekedési Társaság Kft. - Szegedi Hıszolgáltató Kft. 269

270 Kábeltelevíziós TV és rádió vétel: Szegeden több kábeltelevíziós rendszer mőködik. Közülük az elıfizetık túlnyomó részét kiszolgáló, 1987 óta üzemelı Magyar Telekom tulajdonú Szegedi KTV rendszer a legjelentısebb. A fejállomás helye: Szeged, Csongrádi sugárút 12. A Csongrádi sugárúti fejállomástól indulóan részben önálló KTV optikai kábelhálózat épült illetve a KTV rendszer felhasználja a Magyar Telekom Nyrt. helyközi optikai hálózatát. A KTV rendszer a környezı kis és nagy települések (Makó, Mórahalom stb.) kábeltelevíziós szolgáltatását is biztosítja a Magyar Telekom optikai rendszerén keresztül. A fejállomásból indulnak a várost átszövı törzsirányú kábelek. Az M-Telekom optikai rendszerén keresztül digitális és IPTV KTV szolgáltatás, Internet elérhetıség és KTV vonalas telefon vehetı igénybe. A rendszerhez történı KTV csatlakozás esetén a szolgáltatás mősorcsomagok közül választható. Szeged területén mőködı további KTV szolgáltatók: Szeged Kiskundorozsmán a Szélmalom Kábeltévé ZRt. biztosítja a KTV szolgáltatást. Ezen a területen az M-Telekom rendszere nem épült ki. Szeged belvárosában a TV-Network épített ki önálló KTV rendszert, melyet a Digi TV vásárolt meg, és jelenleg fejleszti a volt TV-Network hálózatot. Mikrohullámú hálózat A mősorszórás és hírközlés rendszeréhez tartoznak a mikrohullámú összeköttetések, az Antenna Hungária ZRt. hírközlési létesítményei Szeged város területén. 1./ Szeged város területén az Antenna Hungária ZRt. az MTV Szegedi Körzeti TV Stúdió mősorának a budapesti stúdióba továbbítása céljából mikrohullámú összeköttetést üzemeltet. Az összeköttetés nyomvonala: MTV Körzeti Stúdió (Kálvária sgt. 22., hrsz.), Invitel torony Rókusi krt sz. alatt, és innen tovább Szentes TV adó irányábaaz összeköttetés zavartalanságát az átlátási egyenes mentén ± 20 méter széles védısáv biztosítja, a védısávban elhelyezendı és a meghatározott értékeknél magasabb létesítmény építése nem megengedett. Építési szándék esetén a terveket elızetesen az Antenna Hungária ZRt.-vel egyeztetni szükséges. 2./ A Szeged Rókusi krt sz. alatti Invitel toronytól Szentes TV adó irányba üzemel mikrohullámú összeköttetés. A mikrohullámú nyomvonal esetében a védısáv szélessége ± 270

271 32 méter. A magassági korlátozásra nincs adat. A védısávban a már meglévı létesítmények magasságát tényként kell kezelni. 3./ Az Antenna Hungária ZRt. Újszeged, Lövölde u. 21. alatti (07/4 hrsz.) ingatlanán TV- URH adóállomást üzemeltet. Az adóállomás környezetében a 100 méter sugarú körön belüli létesítések esetén egyeztetési kötelezettség elıírása van érvényben. A TV-URH adó mikrohullámú összeköttetése a TV URH adó és a Szeged Rókusi krt sz. alatti Invitel torony között épült ki. Az átlátási egyenes mentén a védıtávolság ±20 m, a magassági korlátozásról nincs adat. 4./ Az országos transzport hálózat (OTH) Pécs - Szeged szakaszának részeként épült meg a Szeged - Balotaszállás közötti mikrohullámú összeköttetés. A magassági korlátozási adatok nem ismertek. Az átlátási egyenes nyomvonalában a védısáv szélessége ±40 méter. Az Antenna Hungária Zrt. új mikrohullámú rendszer építést nem tervezi. Összességében kijelenthetı, hogy hírközlési szolgáltatás területén Szegeden is több szolgáltató van jelen. Ezen a területen jelenleg is olyan vesenyhelyzet alakult ki, amely a szolgáltatókat a folyamatos fejlesztésre ösztönzi. A jelenlegi helyzet az igényeket teljes egészében lefedi. A szolgáltatók fejlesztési törekvései Szeged Város fejlesztési igényeit minden esetben követni tudják, és a folyamatos versenyhelyzet miatt érdekük az igények gyors és korszerő kiszolgálása. A hírközlési infrastruktúra alakulása a statisztikai adatok tükrében Az infrastrukturális tényezık közül mindenekelıtt vizsgáljuk meg hogyan alakul a hagyományos és ISDN-vonalak száma. A táblázat alapján kijelenthetı, hogy folyamatosan visszaszorul a hagyományos és ISDN adatátvitel infrastruktúrája, és egyértelmő a mobil internet (4G stb.) elıtérbe kerülése. A hagyományos fıvonalak száma az év végén (2004 ) Területi egység Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen Forrás: KSH 271

272 Csongrád megyében 2004-ben a régió fıvonalainak 31,24%-a mőködött, ez az arány 2012-ben 33,46%-ra nıtt. A megyében 2004-ben darab fıvonalat tartottak nyilván, számuk azonban folyamatosan csökkent és 2012-ben már csupán darab hagyományos telefonvonal élt a megyében. A csökkenés mértéke 21,79%-os. Az ISDN-vonalak száma az év végén (2004 ) Területi egység Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen Forrás: KSH Az régióban mőködı ISDN vonalak 35,24%-a volt megtalálható Csongrád megyében 2004-ben ben ez az arány már csupán 33,71% volt. A megyében 2004 és 2012 között 28,85 százalékos visszaeséssel darabról darabra csökkent az ISDN vonalak száma. Forrás: KSH 2004-ben a Szegedi kistérségben a megye ISDN vonalainak 69,29 százaléka (8662 darab) volt megtalálható, míg 2011-ben már 72,07% volt ez az arány és között a kistérségben 8982 darabról 5626 darabra csökkent az ISDN vonalak száma, ami 37,36%-os visszaesést jelent. Ez meghaladja a megyei szinten a közel azonos idıszakban mért csökkenés volumenét. 272

273 Forrás: KSH Szegeden 2004-ben a megyei ISDN vonalak 64 százaléka mőködött, 2011-ben ez az arány 67,12% volt és között a városban elérhetı ISDN vonalak száma 8282 darabról 5240 darabra csökkent, ami a kistérségben azonos idıszakban mértnél némileg kisebb 36,73 százalékos visszaesést jelent. Forrás: KSH A Szegedi kistérségben kábeltelevíziós hálózatba kapcsolt lakások számának alakulását vizsgálva egy szolid növekedési tendenciát rögzíthetünk és között darabról darabra nıtt a kábelhálózatra kötött lakások száma, a bıvülés így 8,5 százalékos. Az ábrára tekintve látható ugyanakkor, hogy a 2009-es csúcsértéket hozó évet követıen kismértékben csökkent a kábeltelevíziós hálózattal rendelkezı lakóingatlanok száma a kistérségben. 273

274 Forrás: KSH Szegeden a kistérségben látottakhoz hasonlóan és között kisebb kilengésekkel ugyan, de folyamatosan bıvült a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma. A 2003-as kiinduló érték ( darab) 2011-re darabra nıtt, ami 4,3%-os bıvülést jelent Környezetvédelem A talaj vizsgálata Jelen fejezet összeállítása során forrásként a Szegedi kistérség környezetvédelmi programja és a Szegedi kistérség környezetvédelmi programjának felülvizsgálata címő dokumentumokat használtuk. A talajszennyezés az országban és így városunkban is - számos területet érint. A környezet védelme szempontjából a talajvédelem egyik kiemelt feladata a talajszennyezés megelızése és a talajszennyezettség felszámolása. A szennyezett területek országos feladatait az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) fogja össze. A Program célja, hogy felelısségi köröktıl függetlenül, az elmúlt évszázadban a földtani közegben (talajban) és a felszín alatti vizekben hátramaradt, akkumulálódott szennyezettségek, károsodások felderítése, megismerése, a szennyezıdések mértékének feltárása, a veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése, a szennyezett területeken a szennyezettség mérséklése, vagy megszüntetésének elısegítése. A különbözı 274

275 szennyezettségő területek felmérése és minısítése napjainkban is folyik, jelenleg teljes körő információ nem áll rendelkezésünkre. A lehetséges szennyezett területek: Sok olyan hely vagy berendezés létezik, ahol kıolajat, kıolajszármazékokat tárolnak, tároltak: repülıterek, olajfinomítók, vasútállomások, üzemanyagtöltı állomások (átfejtésnél a mellécsurgó anyag a terepfelszínre kerül, a tartályok korrózió miatt kilyukadhatnak és az anyag a talajvízbe kerül), Vegyi üzemek: tartályok az üzem területén, felszín alatti csıvezetékek (ezek is meghibásodhatnak és ezekbıl is a talajba kerülhet a veszélyes anyag. Salakdombok, meddıhányók, zagytározók az üzemek, erımővek és bányák környezetében (a csapadékvíz átmossa ezeket és a kioldódott veszélyes anyagok a terepfelszín alá és/vagy a talajvízbe kerülnek), Katonai létesítmények: garázsok, javítóüzemek, vegyianyag-tartályok (ugyancsak mellécsurgás, korróziós rongálódások, a legkülönfélébb szétszóródott vagy elásott anyagokból, eszközökbıl kioldódó veszélyes anyagok kerülhettek a terepfelszín alá és a talajvízbe), pld.:. az öthalmi volt szovjet laktanya területe Vasútállomások: a folyékony üzemanyag-tárolók mellett javítóüzemek (a fentiekhez hasonló szennyezı hatással), egykori salakhányók, Folyékony- és szilárd hulladékok mőködı, vagy sokszor már elfelejtett lerakóhelyei, stb. A mezıgazdaság szakszerőtlen tevékenység esetén pontszerő és nem pontszerő szennyezıként viselkedhet. Az említett létesítményeket nem egy esetben elbontották, vagy korszerősítették, a felszín alá került anyagok azonban ott maradtak. Más létesítményeket (pl. katonai objektumokat) egyszerően magukra hagytak a szennyezett területekkel együtt. Mivel a különbözı szennyezettségő területek felmérése és minısítése a fent leírtak szerint napjainkban is folyik, jelenleg teljes körő információ nem áll rendelkezésünkre. A barnamezıs területek mindegyikén szükséges azonban a szennyezés mértékének felderítése és nyomonkövetése érdekében monitoring rendszer kiépítése a nagyfokú szennyezés mielıbbi feltárása és a szükséges intézkedések megtétele érdekében. 275

276 A Szeged környéki talajok jellemzı genetikai típusai a következık: Szegedtıl ÉK-re szikes talajok, azon pedig nehéz mechanikai összetételő szolonyeces réti talajok a jellemzıek. A várostól Ny-ra esı, Újszegedi területeken a fiatal ún. nyers öntés talajok a jellemzıek. A D-i területrészeken (a szıregi, gyálaréti, szentmihályteleki városrészekben) a réti talajok dominálnak, K-ÉK-en a jó minıségő alföldi mészlepedékes csernozjom és réti csernozjom talajok fordulnak elı természetes genetikájukban. Ezt a természetes állapotot a város kiskertes régióját elhagyva, az ipari és szolgáltató területeken keresztül a városközpont felé haladva egyre inkább módosulni látjuk, és az antropogén talajokra jellemzı tendenciák felülírják a természetes talajokra jellemzı morfológiai képet. Szeged esetében még egy sajátos tényezı is hatással volt a város belterületi talajainak alakulására: az 1879-es pusztító árvíz következtében a város területén jelentıs feltöltések történtek, a Kiskörúton belüli területeket pl. helyenként 4 6 méter vastagon töltötték fel. A talajok kémhatása egységes képet mutat: a ph 7 és 7,9 között változik. A szervesanyag tartalom magas, átlagosan 6,5 %. Az Arany-féle kötöttséget vizsgálva vályog, agyagos vályog fizikai talajféleség kategóriájába sorolható a minták többsége. Miután a nehézfémek talajbeli mobilitását elsısorban ezen fenti tényezık befolyásolják, ezért fontos e talajparaméterek értékelése. Mivel a vizsgált talajok esetében a kémhatás a 7 ph értéket meghaladja, a humusztartalom, s a kötöttség is magas értékeket mutat elmondható, hogy magas toxikus elem megkötı képességgel, környezetvédelmi pufferkapacitással rendelkeznek. A város talajainak vizsgálatát a korábban ismertetett kettısség miatt kettéosztva célszerő megtenni: a belváros, lakótelepi városrészek és ipari területek erısen átalakított talajai, valamint a külváros ill. városi agglomeráció kevésbé átalakított, természeteshez közeli állapotban fennmaradt talajai. A belváros, lakótelepi városrészek ill. ipari területek talajának szennyezettségérıl általános képet az ipari és közlekedés eredető nehézfémek térbeli elterjedésének vizsgálatával nyerhetünk. A vizsgált (SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai 276

277 Tanszék) hét nehézfém esetében a feltalaj szennyezettségének mértéke változatos képet mutat. A begyőjtött minták esetében a Pb, Zn, Cr, Ni csak 2-3 mintavételi helyen, míg a Cu esetében minden minta elemtartalma meghaladja a hatályos rendeletben megfogalmazott megengedhetı maximális mennyiséget, azaz a B értéket. A mért értéket az antropogén terheléstıl mentes talajokra vonatkozó értékekkel összevetve megállapítható, hogy Szeged zöldterületi talajainak, parkjainak terheltsége, azaz a város háttérszennyezettsége igen jelentıs. Az egyes mintavételi helyeket figyelembe véve szembetőnı, hogy a Szıregi út menti játszótéren és a Belvárosi-híd újszegedi felhajtójánál vett minták minden fém esetében a városi talajokra vonatkozó határértéket meghaladó nehézfémtartalmat mutatnak! Ezen mintavételi pontok régóta nagy autóforgalmat bonyolító közlekedési csomópontok közelében vannak, és nincs olyan természetes vagy mesterséges létesítmény (bokor vagy fasáv, épület), mely annak hatását leárnyékolná. A Tisza öntésterületén található mintavételi pont szintén magas terhelésrıl tanúskodik. A talajhasználatot is figyelembe vevı határérték lista alapján a gyerekjátszóterekre vonatkozó határértékeket Szeged város játszótereinek talajai számos esetben meghaladják. Ezen adatok a város bizonyos részeinek fokozott háttérszennyezettségére hívják fel a figyelmet! Ez a megállapítás konkrét intézkedések szükségességét alapozza meg: pl. talajhigiénés felmérése a játszóterek vonatkozásában, talajcserék, tájékoztatás a szennyezettségrıl, stb. A város kertvárosi részében jelentkezik a szennyvizek okozta talaj (talajvíz) szennyezés. Az elöregedett, sérült csatornák ill. az illegális szennyvíz elhelyezés miatt fıként a korábban csatornázatlan részeken a talajvíz és a talaj elszennyezıdésével is számolni kell. Ezen területeken a nitrát koncentráció jelentıs növekedése mutatható ki. A Szeged környéki külterületeket és agglomerációs térséget vizsgálva az alábbi megállapítások tehetık: Szegedtıl ÉNY-ra és É-ra az autópályák építésével kapcsolatos intenzív munkálatok a talajokat is igénybe vette. A humuszmentésre és a munkálatok végeztével a környezı területek talajállapotának visszaállítására is figyelemmel kell lenni. Komoly problémát jelent az öthalmi volt szovjet katonai objektum, ahol nagy területek szennyezıdtek el oly mértékben, hogy azok kárelhárítási beavatkozás nélkül nem hasznosíthatók. Ezen kárelhárítási intézkedések folyamatban vannak. 277

278 Szentmihály környékén gyakoriak a mély fekvéső területek, melyek belvíz érzékenyek. A hatékony mezıgazdasági mővelést a hosszan tartó belvíz sok helyen akadályozza. Gyálaréten mőködik a város szennyvíztisztító telepe. A hulladéklerakót felszámolták, hasonlóan a többi kis települési hulladék lerakóhoz, területe rekultivációra kerül. A Holt-Tisza mentén, roncsolt, vízállásos területeken gyakran megfigyelhetı kommunális és esetenként termelési hulladékok illegális lerakása. A Tiszától keletre öntés réti és réti talajok dominálnak. Több meliorált táblát találunk a térségben, melyek karbantartása fontos talajvédelmi feladat lenne. A térségben jellemzı a virág, elsısorban rózsa kertészet. Szıreg környékén a réti és öntés réti talajokon szintén a dísznövény kertészet dominál. Tápé és Nagyfa térségben található réti talajok jelentıs részén szintén csak a korábbi meliorációs beruházásoknak köszönhetı a hatékony mezıgazdasági mővelés. Tápé térségére az értékek összes fémtartalomra vonatkoznak jellemzı továbbá a nagyobb mérető állattartó telepek jelenléte, melyeknek hígtrágya-kezelése jelentıs talaj- és talajvíz védelmi kockázatot rejt. Szegedtıl északra esı területeken jellemzı az üvegházas gazdálkodás, melyekben itt nem talajon, hanem termesztı közegen folyik a növénytermesztés. A 47-es úttól Ny-ra esı területeken jó minıségő csernozjomon gabonatermesztés dominál, ami keletre haladva réti majd szikes talajba megy át (halastavak). Jelentıs talaj- és talajvíz szennyezés kockázatát (elsısorban nitrát szennyezés) rejti magában a sándorfalvi úti sertéstelep, melynek hígtrágyáját egy aládrénezett hígtrágya tároló tóba engedik. Az így megtisztított szennyvizet a Lıportéri csatornába vezetik (jelentıs szaghatás is). A talajba kerülı szennyezı anyagok terjedésének modellezésére, illetve az ártalmatlanításra használt módszerek hatékonyságának vizsgálatára alkalmas korszerő talajkutató laboratóriumot alakítottak ki uniós támogatással a Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. szegedi biotechnológiai intézetében. 278

279 A felszíni és a felszín alatti vizek vizsgálata Felszíni vizek Jelen fejezet összeállítása során forrásként a Szeged Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek teljes körő felülvizsgálata Véleményezési terv címő dokumentumot használtuk. Folyóvizek Szeged felszíni vízmérlege szempontjából kiemelt fontosságúak a Tisza és a Maros. A folyók vízjárására jellemzı, hogy az éven belüli menetgörbéjükben tavasszal (hóolvadás következtében elıálló), majd a kora nyári idıszakban (május végén, június elején az intenzív csapadék tevékenység következtében elıálló) jelentkezik a magasabb vízszintekkel periódus. Az észlelési idıszak kezdete óta a szegedi állami vízmércén mért legnagyobb vízszint 1009 cm, a maximális vízhozam 4200 m3/s melyeket az 1970-es árvíz során regisztráltak. A tavaszán levonult árvízi idıszak során a legnagyobb vízszint 929 cm volt. A nyárvégi ıszi idıszakokban rendkívül alacsony vízszintek is elıfordultak. A Tisza vízszállítása Szegednél jellemzıen mintegy 170 és 2200 m3/sec között változik, évi közepes vízhozama 740 m3/sec körül alakul. A vízjárási szélsıségek miatt a folyók által szállított hasznosítható vízkészlet 16,7 m3/s (amelybıl a Tisza 13,1 m3/s, a Maros 3,6 m3/s, a helyben összegyülekezı aszályos években gyakorlatilag nem is keletkezı vízkészlet elenyészı). A jelentıs vízszállítási ingadozásokra tekintettel a mai Szerbia-Montenegro területén folyami duzzasztó épült meg Törökbecse településnél, mely az általa gyakorolt mederduzzasztás révén jelentısen módosította a Tisza vízjárását Szegednél, és megakadályozza azt is, hogy negatív tartományba esı vízszintek alakuljanak ki a Tisza alsó szakaszán. A Maros torkolata felett a Tisza vízminısége a bakteriológiai paraméterek kivételével valamennyi vízhasználati cél kielégítésére alkalmas. A folyók vízminıségét döntıen a Romániából érkezı Maros határozza meg Szeged alatt. A Maros romániai vízgyőjtıjén található területeken az ipari szerkezetváltás következtében jelentısen csökkent a toxikus anyagok kibocsátása, ugyanakkor az urbanizáció növekedésével nıtt a nem kellı mértékben tisztított kommunális szennyvizek mennyisége. A Maros mikrobiológiai baktérium szennyezettsége jelentısen megnıtt a biológiai tisztítási fokozatok hiánya miatt. A kistérség területén a felszíni vizek esetén a mikrobiológiai szennyezettség determinálja a vízminıséget. 279

280 Csatornák, vízfolyások A Szegeden és környékén található vízfolyások, csatornák vonatkozásában megállapítható, hogy vízjárásuk az alföldi kisvízfolyásokhoz hasonlóan idıszakos jellegő. Hosszabb rövidebb aszályos periódusok alatt elıfordulhat, hogy a csekély csapadéktevékenység következtében bennük a vízszállítás megszőnhet. A gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy néhány csatornában, a legaszályosabb években sem szőnik meg teljesen a vízszállítás. Ennek oka egyrészt, hogy ezen csatornák egy része a használt és tisztított felszín alól kitermelt vizek befogadója (azonban ezen vizek nem tekinthetık a terület felszíni vízkészletének). A folyamatos vízszállítás másik oka lehet, hogy az esetlegesen túl mélyen vezetett csatornák fenékvonalai belemetszenek a talajvíz szintjébe, s így azt megcsapolják. A csatornák nagy részének további jellemzıje, hogy azok (a természetes fenékesésével ellentétesen) a magas torkolati vízállás miatt esetenként visszaduzzasztják a vizeket. Az ilyen mőködtetéső csatornákat kettıs mőködtetéső csatornáknak (reverzibilis csatornáknak) nevezzük. Az így a csatornákba juttatott vizeket öntözési célra, illetve halastavak feltöltéséhez lehet használni (pl. Szegedi Fehértó). A csatornáknál folyamatos gondot jelent a forráshiányok miatt elmaradó rendszeres fenntartási tevékenység következtében jelentkezı túlburjánzó növényzet, mely a csatornák vízszállító képességének csökkenését eredményezi. A vizsgálati területen található 5 km-nél hosszabb csatornákat az 1. mellékletben mutatjuk be. A vízfolyások teljes hossza 425 km, melybıl 172 km állami kezelésben és 253 km Vízgazdálkodási Társulat, illetve önkormányzati kezelésben van. A vízfolyások alapfunkciója a vízgyőjtıkrıl összegyülekezett vizek befogadókba juttatása. Mivel a fıbefogadók a folyók, így elıfordulhatnak olyan szituációk amikor a szállított vizek gravitációsan nem tudnak a befogadóba bejutni (annak magas vízállása miatt). Ezekben az esetekben a vizeket a torkolati szivattyútelepek mőködtetésével juttatják a befogadókba. Állóvizek, tározók, holtágak A vizsgálati területen található holtágak a folyószabályozási tevékenység következtében, átvágások eredményeként jöttek létre. A területen található holtágak vízminıségi problémája a vízterek életét alapvetıen meghatározza. Mivel a vízgyőjtırıl érkezı valamennyi felszíni víz a holtágakba kerül, így a vízgyőjtın végrehajtott beavatkozások hatásai detektálhatók a holtágakban is. A területen található holtágak vízminıségi problémái fıleg a belterületekkel közvetlenül kapcsolatban lévık esetében tapasztalhatóak. Az újszegedi Holt-Maros, illetve a 280

281 Gyálai Holt-Tisza esetében a jelentıs terhelések következtében a vízi ökoszisztémák jelentıs mértékben sérültek. Az újszegedi Holt-Maros rehabilitációja jelentıs anyagi források felhasználásával befejezıdött. A rehabilitáció során eltávolították a mederbe került nagy szerves anyag tartalmú üledéket, kiépítették a vízpótló rendszert, rendezték a medret és annak környezetét. A rehabilitáció teljes befejezése óta eltelt idı alatt probléma nem lépett fel, a végrehajtott beavatkozások a megjavult környezeti állapotukban igazolást nyertek. A kistérség területén két jelentısebb tározó, a Szegedi Fehértó és a Maty-éri tározó található. Az elızı fıleg halas tavi gazdálkodással hasznosított, míg az utóbbi döntıen belvízi tározási és komplex céllal (pl. sport) létesült. Szegeden továbbá meglehetısen sok kisebb tó található, melyek az alábbiak: Zápor-tó, Bika-tó, Vér-tó, Lencsés-tó, Búvár-tó, Méntelepi Fehér-tó, Csemegi-tó, Városgazda-tó, Sancer-tavak, Keramit-tavak, Temetı-tó, Tejes-tó, Gumis-tó. Ezek a tavak nagyrészt egykori téglagyári bányagödrök, másrészt kubiktavak, amelyek a vasúti töltések építésekor keletkeztek. Belvizek A terület morfológiai adottságai miatt Szegeden és környékén a belvizek gyakran okoznak felszíni elöntéseket. Mivel a szivattyútelepek átemelési kapacitása kisebb, mint a területekrıl történı vízelevezetés hozama, így a csatornák mentén a torkolati szakaszokról kiindulva elöntések jelentkeznek. Tekintettel arra, hogy sok helyen ezen csatorna partokat szorosan beépítették az ilyen esetekben jelentkezı elöntések miatt lakóépületekben is keletkezhetnek károk (pl. a Szillér-Baktó-Fertı fıcsatorna belterületi szakaszain Szegeden). 281

282 Forrás: Szegedi kistérség környezetvédelmi programja Felszín alatti vizek Jelen fejezet összeállítása során forrásként a Szeged Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek teljes körő felülvizsgálata Véleményezési terv címő dokumentumot használtuk. Talajvíz A kistáj talajvizeinek helyzete 2-4 méter között mozog a felszín alatt. Mennyisége nem jelentıs. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, de sok helyen a nátriumos típus is megjelenik. A keménység a nk o -ot is eléri. Ugyanígy a máshol 60 mg/l-es szulfáttartalom a települések körzetében a 300 mg/l értéket is meghaladja. Rétegvíz A rétegvizek mennyisége sem jelentıs. Az artezi kutak vízhozam átlaga megközelíti a 200 l/percet, de a nagyobb mélységő fúrásokból számos bıvíző kút táplálkozik. A felszín alatti vizek védelme érdekében jelenleg a 219/2004. (VII. 21.) korm. rendelet elıírásait kell irányadónak tekinteni. Szeged területét a felszín alatti vizek védelme szempontjából a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet az érzékeny területek közé sorolja. A szennyezettségi határértékek tekintetében a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekrıl és a szennyezések 282

283 mérésérıl szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben rögzítettek az irányadók. Szeged város területét a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet nem sorolja a nitrát érzékeny területek közé. Ivóvízellátás A Szegedi Vízmő Zrt. a Szegeden és Algyın szolgáltatott ivóvizet m mélyen lévı, védett vízadó rétegre telepített mélyfúrású kutakból nyeri, s ennek a víznek a kora több mint év. A Szeged alatti vízbázis változó rétegekbıl jó minıségő vizet biztosít, amely az ivóvíz minıségi követelményeit rögzítı magyar és az EU elıírásoknak is megfelel. Az ivóvíz minıségi követelményeit Kormányrendelet írja elı, a minıség megırzése a Szegedi Vízmő kiemelt feladatai közé tartozik. A minıségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkezı Vízmő akkreditált laboratóriumában rendkívül szigorú szabályok szerint vizsgálják az ivóvíz fizikai-, kémiai paramétereit. A bakteriológiai elemzéseket a Szegedi Tudományegyetem nevében eljáró Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Klinikai Mikrobiológiai Intézet Vízmikrobiológia Részlege végzi. A Vízmő szakemberei kéthetente végeznek ivóvíz minıség vizsgálatot az ivóvízhálózatból a város 28 fogyasztói helyén, a víztornyokban és a vízmő telepeken vett mintákon, ami az év során több mint ezer mintavételt, és tízezernél is több vizsgálatot jelent. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a Vízmő laboratóriumától függetlenül szúrópróbaszerően ellenırzi a víz minıségét. A szegedi víz bakteriológiai szempontból megbízható, egészségre káros komponenseket nem tartalmaz, kémiai összetétele egészségügyi szempontból kifogástalan. A szegedi víz jellemzı tulajdonságai Hımérséklet: Átlagosan C Keménység: 112 CaO mg/l (közepesen kemény) A német keménységi fok (nk) a CaO mg/liter egy tizede, tehát a 112 mg CaO/ liter keménység 11,2 német keménységi foknak (nk ) felel meg. Jelölése lehet még d, dh. Szeged területén ez az érték alig változik (10 11 nk), a kutak hasonló minıségő vizet szolgáltatnak. Nátrium tartalom: 39,2 mg/l (ivásra, locsolásra alkalmas) A nitrit-, nitrát tartalom igen alacsony, tehát egészségkárosító hatása nincs. Az arzén mennyisége a délkelet-alföldi régió átlagos arzén tartalma alatt van, kezelés nélkül sem ártalmas emberi egészségre. 283

284 Ammónia tartalma a mélységi rétegvizek jellemzıje. Egyéb toxikus fémtartalma (króm, kadmium, réz, nikkel higany, szelén, ólom) gyakorlatilag nulla. Gyógyvíz A szegedi fürdıkultúra gyökerei a 19. század végére nyúlnak vissza, amikor megnyílt a Gızfürdı ben a város meleg viző kutat fúratott mellette, melybıl 944 méter mélységbıl tört fel az Anna-kút 49 C-os vize. A vizet 1929-ben gyógyvízzé minısítették, Szeged pedig 1938-ban gyógyfürdırangot kapott. Az újszegedi Dóra kút 1551 m mélyrıl feltörı 70 Celsius fokos nátrium hidrogénkarbonátos gyógyvize kiválóan alkalmas mozgásszervi, belgyógyászati betegségek és csontritkulás kezelésére. Termálvíz A térség mélységi talajrétegei jelentıs termálvíz készlettel rendelkeznek. Csongrád megye és Szeged teljes területén fellelhetık a C-ot is elérı hımérséklető hévizek. A kedvezı adottságok miatt hazai viszonylatban kiemelkedı és sokoldalú a hévizek kommunális (fürdıvíz, használati melegvíz, távfőtés), mezıgazdasági (kertészeti és állattartó telepek főtése) és ipari (épületfőtés, technológiai vízellátás) célú használata. A jelentıs kitermelés következtében a rétegvizekkel egységes hidrodinamikai rendszert képezı alföldi hévíztárolók nyomása is csökkent (0,1 0,2 bar/év tendenciával), emiatt a jövıben a kitermelt vizek nagyobb hatékonyságú felhasználására kell törekedni. Máig nem tekinthetı megnyugtatóan megoldottnak az energetikai célokra termelı több mint 100 hévízkút nagy sótartalmú használt hévizének felszíni elhelyezése. Jogszabályi háttér A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. 15. (1) szerint a felszíni és felszín alatti vizet e törvényben foglaltak figyelembevételével csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minıségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitüzések elérését biztosító követelmények. A Magyarország vízgyőjtı gazdálkodási tervét kihirdetı jogszabály: az 1042/2012.(II.23.) Kormányhatározat. 284

285 A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre, és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 47/2010.(IV.29.) Kormányrendelet szerint, a felszín alatti vízkészletre telepített vízilétesítményt a felszín alatti vizek védelmérıl szóló kormányrendelettel összhangban úgy kell tervezni, kialakítani, üzemeltetni és megszüntetni, hogy a felszín alatti víz szennyezıdése ne következzen be, figyelembe véve a felszín alatti környezetben már meglévı szennyezıdéseket is. A vízjogi engedély nélkül létesített illetve felhagyott kutak különös veszélyt jelentenek a felszín alatti vizekre. A vízjogi engedély nélkül létesített illetve felhagyott kutak különös veszélyt jelentenek a felszín alatti vizekre A levegıtisztaság és védelme Jelen fejezet összeállítása során forrásként a Levegıminıségi Terv Szeged címő dokumentumot, valamint annak felülvizsgálati anyagát, a Levegıminıségi terv Szeged 2013 címő nyilvánossági észrevételezés alatt lévı dokumentumot használtuk. A levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. -a, a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet valamint a levegıterheltségi szint határértékeirıl és a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeirıl szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet alapján Szeged város levegıminısége az alábbi táblázatban bemutatott légszennyezettséggel jellemezhetı. Forrás: Szeged levegıminıségi terv Monitorozás A szegedi levegıszennyezettség mértékét egy országosan kiépített légszennyezettségi mérıhálózat monitorozza folyamatosan, amely két mérıhálózatból áll: Manuális (RIV) és 285

286 automatikus mérıhálózat. A RIV hálózatban korábban 20, jelenleg 3 mérıponton történik a légszennyezı komponensek (SO 2, NO 2 és az ülepedı por) mérése. A 2012-ben mőködı mintavételi helyek: JGYTF Boldogasszony sgt.-i épülete, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Derkovics fasori telephelye, Vasöntöde Kossuth Lajos sgt-i telephelye. Forrás: Szeged levegıminıségi terv Az automata állomás 1996-tól 2011-ig a Kossuth Lajos sgt. 89. szám alatt (nagy forgalmú közút mellett), 2011-tıl a Rózsa utcában lévı Vízmő telepen (kertvárosi és paneles lakóövezet határán) helyezkedik el. 286

287 Forrás: Szeged levegıminıségi terv Az automata állomás adatait felhasználva megállapítható, hogy a kén-dioxid esetében a mérési eredmények az egészségügyi határérték alatt vannak. Növekedési tendencia nem figyelhetı meg. Az éven belüli változásokból egyértelmően megállapítható, hogy a főtési idıszakban valamivel magasabb értékek adódnak, mint a nem főtési félévben. A szén-monoxid koncentrációja viszonylag állandó értéket mutat, határérték túllépés az elmúlt években nem volt. A évi magas érték magyarázata, hogy a teljes Balkáni irányú közúti személy és teherforgalom a mérıállomás elıtt haladt el. A szén-monoxid koncentráció értéke a 2012-es évben csökkenı tendenciát mutat. Ez magyarázható a mintavételi hely megváltozásával (2011. március), de ennek biztos kijelentéséhez hosszabb idısorra van szükség. Nitrogén-dioxid esetében növekedési tendencia nincs, 2004-tıl kezdıdıen a koncentráció értékek µg/m 3 közt ingadoznak, a szennyezettségi szint állandónak tekinthetı. A maximumok fıként a téli-tavaszi-ıszi idıszakban jellemzıek, a nyári idıszakban kisebb a koncentrációváltozás amplitúdója. Feltehetıen azért, mert télen a légkör stabilabb, kisebb szerep jut a fel- és leszálló áramlatoknak, így kevésbé keveredik át a levegı, valamint a légköri inverziók, fotokémiai reakciók szintén hozzájárulnak a maximumok kialakulásához. 287

288 Figyelemre méltó az ózon koncentrációk változása, az automata mintavételi hely módosulása miatt. Közismert, hogy az ózon az ún. másodlagos légszennyezı anyagok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy közvetlen kibocsátó nincs, hanem a levegıbe elsıdlegesen kerülı anyagokból, megfelelı körülmények közt keletkezik. A közúti forgalomtól kevésbé érintett területeken szokásosan magasabb mindig az ózon koncentráció, mint a városközpontok forgalmas területein, vagy a közúti mérıállomások körzetében. Ez a DÉMÁSZ telep VÍZMŐ telep váltásnál is érzékelhetı, ugyanis az utóbbi helyen magasabbak az ózon értékek. Tavasztól ıszig az erısebb napsugárzás (UV-B szintek) miatt magasabb az ózon koncentráció is. Forrás: Szeged levegıminıségi terv A 10 µm szemcseméret alatti PM10 részecske koncentrációjának az éves átlaga µg/m3 között ingadozott, emelkedı, vagy csökkenı tendencia nem volt megfigyelhetı tıl pozitív változás figyelhetı meg, az éves átlagkoncentráció és a határérték túllépések száma is fokozatosan a határérték alá csökkent. (Jól megfigyelhetı a tervezett és végrehajtott intézkedések hatása: megépült az M43-as Szegedet elkerülı szakasza, ugyanis az újonnan csatlakozó EU-s országok (Románia, Bulgária) tranzit (elsısorban kamion) forgalma ezen az útszakaszon bonyolódott. Befejezıdött az elektromos tömegközlekedés fejlesztése nagyprojekt; folytatódik a panelépületek hıszigetelését szolgáló felújítási program; stb.) A PM10 -bıl mért benz(a)pirén esetén a főtési idıszakra jellemzı magas értékek miatt azonban túllépés mérhetı. Nem főtési idıszakban történı túllépés ezen a téren sem tapasztalható. 288