Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:"

Átírás

1 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting Kft. Huszti Gábor vezető tervező RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. Aradi Mária RPE Kht. Dr. Bartucz Sarolta HBH Euroconsulting Kft. Buzál Csaba RPE Kht. Nagy Anikó RPE Kht. Séra Zsolt HBH Euroconsulting Kft. Sziráczki Attila RPE Kht. Miskolc, június HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 1

2 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 5 I. ELŐZMÉNYEK, A FELADAT ISMERTETÉSE 5 1 ELŐZMÉNYEK 5 2 MÓDSZERTAN A tervezési dokumentum felépítése Fejlesztési koncepció Stratégiai program készítése Az operatív program készítése Európai Uniós alapelvek, követelmények 9 II. HELYZETELEMZÉS 14 3 A TÉRSÉGI PROGRAMOZÁST BEFOLYÁSOLÓ HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KÖRNYEZET Változások az EU regionális politikájában Vision Planet Hazai és helyi dokumentumok A gazdasági környezet Gazdaságpolitika, iparpolitika, vállalkozási politika az EU-ban A magyar gazdaság és az EU csatlakozás Összefoglaló megállapítások, következtetések 30 4 HUMÁNERŐFORRÁS KAPACITÁSOK Népesség, demográfiai szerkezet, népmozgalom Gazdasági aktivitás, foglalkoztatási viszonyok Humán kapacitások, iskolázottsági mutatók 41 5 A KISTÉRSÉG GAZDASÁGI BÁZISA Ágazati elemzések Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás 46 HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 2

3 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció Bányászat Feldolgozóipar Építőipar Turisztika, vendéglátás Gazdasági szervezetek demográfiája Telepítési tényezők a kistérségben Befektetések, befektetés-ösztönzési tevékenység a kistérségben Területi innovációs potenciál 64 6 KÖRNYEZETI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Természeti adottságok Földrajzi elhelyezkedés, éghajlati jellemzők Geológiai, földtani adottságok Vízrajzi adottságok Környezeti adottságok Környezet minőség, természetvédelem Levegőminőség Zajterhelés 71 7 INFRASTRUKTURÁLIS ADOTTSÁGOK Műszaki infrastruktúra, vonalas hálózatok Közlekedési infrastruktúra Energia közművek Lakossági infrastruktúra Lakásviszonyok Villamos energiát fogyasztó háztartás Vezetékes gázt fogyasztó háztartások Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások Intézményi infrastruktúra Egészségügyi és szociális ellátó rendszer Oktatási infrastruktúra Kulturális, szabadidős, és sportlétesítmények Kereskedelmi, és szolgáltató üzletek Üzleti infrastruktúra 85 8 TELEPÜLÉSHÁLÓZAT, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK A térség lehatárolása Településfunkciók értékelése 90 HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 3

4 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció Térségi kapcsolatok 93 9 TÁRSADALMI KÖRNYEZET A társadalmi szerkezet változásai, tartós trendek Életminőség Munkakultúra, innovációs készségek A társadalom működési mechanizmusai Területi identitás 102 III. JAVASLATTEVŐ RÉSZ A KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE, AZOK RENDSZEREZÉSE Kistérségi SWOT analízis A kistérség jövőképe A kistérség fejlesztésének lehetséges iránya 111 FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK, SZAKIRODALOM 116 HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 4

5 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció Bevezetés I. Előzmények, a feladat ismertetése 1 Előzmények A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően Miskolc Megyei Jogú Város irányításával és vezetésével megalakult a Miskolci Kistérség Többcélú Társulása. A Társulás a jogszabályoknak megfelelően teljes egészében lefedi a 3501-es (KSH) statisztikai körzetet, a társulás területén élő összlakosság mintegy 280 ezer fő. A Társulás pályázatot nyújtott be A többcélú kistérségi társulások évi ösztönző támogatásáról szóló pályázati felhívásra, amely támogatási igény többek között a Társulás jelenleg hiányzó területfejlesztési tervezési dokumentumainak az előállítását célozta. A programozás lehetőségét a HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. nyerte el, az RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht.-val közösen. 2 Módszertan A stratégiai terv és az Operatív Program elkészítésére javasolt módszertanunkat az EU térségi gyakorlatában meghonosodott elveknek és gyakorlatnak, valamint a kistérségi területfejlesztési tervdokumentumok kidolgozásához az MTRF által készített útmutatónak megfelelően alakítottuk ki. Hasonló módszert alkalmaztunk a közelmúltban készített kistérségi, megyei és régiós stratégiáinkban is, amelyek már a strukturális alapok igénybevételét tűzték ki célul. Az ún. egységes programozási dokumentumok készítésénél nem sérülhet az alulról építkezés (szubszidiaritás), az együttműködés (partnerség), a források összeadására való törekvés (addicionalitás), a nyilvánosság biztosításának elve és az ellenőrizhetőség (monitoring) követelménye. 2.1 A tervezési dokumentum felépítése Fejlesztési koncepció A koncepció megfogalmazása egy alapos helyzetfeltárás alapján kerül megfogalmazásra, majd megvitatásra a térség szereplőivel. A helyzetfeltárás elemei: - Statisztikai elemzés HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 5

6 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció Dokumentum-elemzés (a térségben rendelkezésre álló különböző fejlesztési dokumentumok elemzése) - Térségbejárás, mikrotérségi, illetve település szinten - Interjúk az adott térség fontosabb önkormányzatainak, intézményeinek, vállalkozásainak, civil szervezeteinek vezetőivel - A helyzetfeltárás eredményeit tanulmány és SWOT elemzés foglalja össze. A Miskolci Kistérség Többcélú társulásában készített helyzetfeltárás fő szempontjai a Miskolcon mint kistérségi központban és a hozzá kapcsolódó mikrotérségekben, településeken az elmúlt években, évtizedben lezajlott főbb folyamatok és a jelenlegi helyzet elemzése, ezek összehasonlítása az országos, regionális, megyei folyamatokkal, ágazati szerkezetben. Ezen túl nagy hangsúlyt kapott a miskolci kistérség versenyhelyzetének elemzése más magyarországi kistérségekkel. Az elemzés főbb területei: - Gazdasági jellemzők általában (GDP/fő, ágazati szerkezet, vállalkozás-sűrűség, vállalkozások jellemzői, külföldi tőkebefektetések, foglalkoztatás, munkanélküliség, jövedelmek, stb.) - Ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások (szerkezet, versenyképesség, termelékenység, stb.) - Turisztikai jellemzők (vendégforgalom, szálláshely-kapacitások és kihasználtságuk, kereslet és kínálat, vonzerők és turisztikai termékek.) - Infrastruktúra (közlekedési, közmű, informatikai) - Egészségügyi jellemzők (korfa, születésszám, élettartam, jellemző betegségek, korlátok, ellátási jellemzők) - Oktatási jellemzők (alap-, szak-, felsőoktatási intézmények, felnőttképzés) - Szociális jellemzők (hátrányos helyzetűek aránya, jellemzői, intézmények, stb.) - Térségi, települési jellemzők (demográfiai mutatók, népsűrűség, migráció, ingázás, térség és település szerkezet, stb. A helyzetfeltárást követően elkészített SWOT elemzés alapján kerül megfogalmazásra a koncepció, amely nem más mint a Kistérség Jövőképe amely megvalósítandó, elérendő célként határozza meg a térségi együttműködés, közös fejlesztések révén megvalósítandó programokat. A koncepció hosszú távra készül, épít a helyzetfeltárás eredményeire és a kistérség és tágabb környezete korábban kialakított fejlesztési elképzeléseire, programjaira. A koncepció HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 6

7 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció az EU térségfejlesztésre vonatkozó elveinek megfelelően minden esetben a gazdasági együttműködés és szociális kohézió és infrastrukturális fejlesztések célrendszerébe illeszkedik. Emellett követi a tudásalapú társadalom fejlesztése, az esélyegyenlőség, a környezeti fenntarthatóság és versenyképesség Európai Uniós általános térségfejlesztési céljait. A koncepció megfogalmazását követő workshop célja a helyzetfeltárást összefoglaló, a szakértők által összeállított SWOT elemzés és a koncepció megvitatása, pontosítása, gazdagítása. Ezt követik majd a tematikus workshopok, a kistérség különböző helyszínein, ágazati szinten, önkormányzati, intézményi, vállalati, stb. vezetők részvételével. A workshopok sikerének kulcsa a jó előkészítés és mozgósítás. Az eredményes workshop egyúttal a kistérség kommunikációját is szolgálja. A tematikus workshopok során kerülnek megfogalmazásra a problémafa (a térség közös fejlődését akadályozó főbb problémák) rendszerbe foglalása, illetve a célpiramis (a térség fejlesztési céljainak rendszere), szcenáriók (a térség fejlesztési alternatíváinak bemutatása az alapvető szektorokban). A problémafa, célpiramis alapján a térségi szereplők által kiválasztott szcenárió megvalósításához vezető prioritások (beavatkozási területek) és intézkedések kialakítása a stratégia-alkotás lényegi eleme; a workshopokon megfogalmazottak kerülnek részletes kidolgozásra és leírásra a szakértők által Stratégiai program készítése A stratégiai program a jövőképben meghatározott fejlesztési célokat konkretizálja, meghatározza azokat a beavatkozási területeket, amelyek lehetővé teszik középtávon a távlati célok megközelítését. Míg a koncepció hosszútávra, addig a stratégiai program a következő tervezési időszakra azaz ig készül. A stratégiai program részei a következők: - a középtávú intézkedések céljainak bemutatása; - indokolás összhangban a koncepcióban meghatározott jövőképpel, a SWOT analízis megállapításaival; - az egyes intézkedések leírása; HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 7

8 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció az intézkedések várható eredményei; - az intézkedések finanszírozásának lehetséges forrásai Az operatív program készítése Az operatív programban készítése során elkülönítjük azok a fejlesztési elemek, amelyek megvalósítása a térség szereplőinek feladata illetve azokat, amelyekre vonatkozóan a kistérség nem rendelkezik a megvalósításhoz szükséges kompetenciákkal. A munka keretében foglalkozunk a kistérség kompetenciájába nem tartozó fejlesztésekkel is, de ezek bővebb kifejtésétől eltekintünk. Ezek felsorolása kizárólag azt a célt szolgálja, hogy megvalósításuk szükségességének a kistérség vezetői tudatában legyenek és ennek érdekében lobbizzanak. A stratégiában megjelölt intézkedések alapján elkészítjük az operatív programokat (OP); az Operatív Programok szerkezete a következő: - intézkedés célja - indokolás - támogatható tevékenységek - célcsoport - földrajzi beavatkozási terület - indikátorok (eredmény- és hatásindikátor) - források - költségvetés - kapcsolat az országos régiós megyei prioritásokkal Az Operatív Programok tervezésének alapját képezi a forrásfeltárás, az Operatív Programoknál elengedhetetlen meghatározni a pénzügyi kereteket, feltételeket. Mivel a kistérség nem rendelkezik önálló bevételi forrásokkal., ezért az operatív program megvalósulása pályázatokon keresztül történik. A munka során Európai Uniós ismereteink alapján és a közötti időszakra szóló NFT hozzáférhető információi segítségével előrejelzést készítünk a kistérség számára a várható pályázatokról. Előre látható, hogy a kistérség fejlesztési forrásai az EU különböző pályázati alapjai lehetnek, mindenekelőtt a Strukturális Alapok pályázatai (ERFA, ESZA, EMOGA), de a közvetlenül Brüsszelből pályázható egyéb EU-s alapokat is figyelembe fogjuk venni a forrástervezésnél. Mindenképpen számításba kell venni az Interreg pályázatait is, amelyek a HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 8

9 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció határon átnyúló, nemzetközi fejlesztéseket finanszírozzák, tekintettel a kistérség Szlovákiába átnyúló kapcsolataira. Az Operatív Program tartalmazni fogja a kulcsfontosságú projekt profilokat, valamint törekedni fogunk néhány ún. zászlóshajó projekt azonosítására. Az Operatív Programba foglalható projektek körét az interjúk, workshopok és a szakértői munka alapján azonosítjuk. Ennek a projektgeneráló tevékenységnek különös fontosságot tulajdonítunk. Az OP általános része mindenképpen tartalmaz a forrás kimutatás és projektek meghatározása mellett szervezetfejlesztési és kommunikációs tervfejezetet is; a megfelelő szervezeti háttér alapfeltétele a fejlesztések koordinálásának és a kistérség céljai megvalósításának. A fejlesztések koordinálása, a stratégia megvalósítása csakis a térségi szereplők partnerségére alapozva lehetséges, így a kistérség céljait, terveit, eredményeit ismertté kell tenni a régióban, ezt szolgálja a kommunikációs terv. A partnerség kialakulásában, a kistérségi szereplőknek a célokkal való azonosulásában, a tervezési folyamatban való részvételükhöz szükséges motiválásban fontos szerepet játszanak a tematikus ágazati workshopok is (a SWOT elemzés elfogadása, a stratégiai célok azonosítása, a projektgyűjtés mellett). A tervezési folyamatot társadalmi egyeztetés zárja le. Egy rendezvény keretében ismertetjük, és vitára bocsátjuk a területfejlesztési koncepció és program teljes dokumentumát. 2.2 Európai Uniós alapelvek, követelmények Már az Európai Unió legrégebbi alapdokumentumában, a Római Szerződésben (1957) is megfogalmazódik, hogy az integráció nem képzelhető el a regionális különbségek mérséklése nélkül, hiszen a területi egységek közötti jelentős fejlődésbeli eltérések akadályozzák az alapvető szabadságokat, az áruk, a szolgáltatások, a tőke és munkaerő szabad áramlását. A területi különbségek problémája a Közösség bővítésének előkészítésekor kerültek igazán felszínre, hiszen az új csatlakozó országokban (Nagy- Britannia, Írország, Görögország) jelentős regionális különbségekkel kellett számolni. A folyamatban mérföldkőnek tekinthető az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) létrehozása 1975-ben, amelynek célja, hogy pénzügyi segítséget adjon a régiók fejlődéséhez. A regionalizmus előtérbe kerülését erősítette az a tény is, hogy a tömegtermelés és a tömegfogyasztás összekapcsolására kiépült korábbi termelési modell a 70-es évekre elvesztette belső tartalékait, emiatt az olyan új kihívásokra, mint az energiaválság, a HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 9

10 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció környezetvédelem, az informatika stb. nem tudott megfelelő választ adni. A gazdaság egy központból kiinduló és döntően ágazati jellegű fejlesztése fokozatosan működésképtelenné vált, ezért azt felváltotta a helyi fejlesztés igénye és a komplex, integrált megközelítés. Mindezek eredményeként a központi kormányok gazdaságpolitikájának homlokterébe a gazdasági szerkezetváltozás került, ami egyúttal az addigi regionális politika átértékelését is kikényszerítette. A hagyományos megoldások (magas fokú állami szerepvállalás, centralizált regionális politika, felülről lefelé irányuló ösztönzési rendszer, tőkeberuházások stb.) elveszítették korábbi gazdasági és politikai indokoltságukat, új regionális stratégiák körvonalai bontakoztak ki. E folyamat eredményeként a as évtized fordulóján szinte valamennyi EU tagország új területfejlesztési jogszabályt alkotott, vagy jelentősen módosította korábbi törvényeit, emellett változások mentek végbe a regionális politika intézményrendszereiben is. Ennek, illetve a további bővítések (Spanyolország, Portugália, 1986) eredményeként került sor a regionális politika reformjára 1988-ban. A regionális politika céljaként a gazdasági és szociális kohézió erősítését jelölték meg. Megemelték az ERDF összegét, és elhatározták, hogy a területi folyamatok alakításához felhasználható további alapok között erősítik a koordinációt. Az együttesen Strukturális Alapoknak nevezett pénzügyi források fontos jellemzője, hogy nem az egymástól független projekteket, hanem az átfogó programokat támogatják. Az 1992-es Maastrichti Szerződés a regionális politika általános céljait az előbbieken (a gazdasági, valamint a szociális kohézió erősítése) túl a kiegyenlített és hosszú távú gazdasági és szociális fejlődés biztosításában, a belső határok nélküli gazdasági tér megteremtésében határozta meg, amelyek alapján konkrét célokat fogalmazott meg a területfejlesztés számára is: a különféle régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése, különösen a kedvezményezett és a vidéki térségek hátrányainak mérséklése érdekében, a transz-európai hálózatok kiépítése és fejlesztése (közlekedés, energia és telekommunikáció), a környezet minőségének megőrzése és javítása, a természeti erőforrások racionális és körültekintő felhasználása, a nemzeti és regionális sokszínűség megóvása, HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 10

11 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció a minőségi oktatás és képzés fejlesztése. Az EU alapelveiben szereplő regionális politikai célok már a csatlakozás előtt álló Magyarország célkitűzéseire és lehetőségeire is hatással voltak egyebek között a az előcsatlakozási alapok (SAPARD, ISPA) révén. Ezek egyik fontos célja volt amellett, hogy jelentős addicionális forrásokhoz juttatták a régiókat, kistérségeket, hogy egyfajta tanulási folyamat keretében felkészítsék a hazai regionális fejlesztés szereplőit a fenti EU-s források fogadására, működési mechanizmusuk elsajátítására, és arra, hogy képesek legyenek megfelelni a támogatások tervezését és felhasználását meghatározó alapelveknek: A szubszidiaritás és decentralizáció az EU regionális politikájának elsődleges alapelvei, amivel nem csak az érhető el, hogy a helyi szintek felelőssége növekszik, hanem az is, hogy a fejlesztésekben a lokális akarat és igény jelenik meg, és ebből fakadóan minél több helyi erőforrás aktivizálható. A partnerség elve értelmében ami tulajdonképpen az előbbieknek is feltétele a hatóságok, önkormányzatok, gazdasági szereplők, civil szervezetek folyamatos párbeszéde és együttműködése kell hogy érvényesüljön a tervezésben, az előkészítésben, a finanszírozásban éppúgy, mint az utólagos értékelésben. Ehhez szorosan kapcsolódik a nyilvánosság és részvétel elve, aminek jelentősége és szerepe növekvő a fejlesztési politikában, hiszen ez az egyik kulcsa a helyi erőforrások bevonásának és a programok nagyobb társadalmi támogatottságnak. A legszínvonalasabb terv, program sem valósulhat meg, ha a helyi társadalom nem azonosul a célokkal. A koncentráció és addicionalitás annak a követelménynek próbál érvényt szerezni, hogy a forrásokat az elaprózottság helyett a célokban megjelölt területekre és feladatokra a gazdasági növekedést és a szerkezetátalakítást szolgáló prioritásokhoz igazodva kell koncentrálni. A koncentráció elve felhívja a figyelmet a hatásvizsgálatok fontosságára, valamint az értékelési folyamatokra épülő korrekciós visszacsatolás jelentőségére is. Az EU által biztosított pénzügyi forrásokhoz a területi szinteknek, illetve a területfejlesztés szereplőinek hozzá kell járulniuk saját forrásaikkal. Általában elvárás, hogy az adott program finanszírozásának legalább a felét (elmaradottabb országoknál minimum 20%-át) a tagország vállalja. A programozás elvében az fejeződik ki, hogy az egyedi és elszigetelt projektek helyett komplex programokat a területrendszer egészének vagy annak meghatározott alrendszerének fejlődését befolyásoló célkitűzések sorozatát támogatnak, aminek alapja az alulról építkező stratégiai és operatív tervezés. A fejlesztési stratégia tartalmazza a szereplők által kitűzött jövőbeli célok rendszerét, amelyben megjelennek a magasabb területi HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 11

12 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció egységek elképzelései is, így a regionális és a nemzeti szintek. A területfejlesztési stratégia számára olyan célrendszert kell kidolgozni, amely egyik oldalról a makrogazdaság prioritásaihoz kapcsolódik, a másik oldalról viszont az adott területi egység fejlesztési elképzeléseit jeleníti meg. Az EU területfejlesztési politikájának elvei mellett a kistérségi programozást más, a területfejlesztéshez közvetlenül, illetve más uniós politikákhoz (pl. versenypolitika) kapcsolódó szabályok is érintik. E szabályok érvényessége mind az uniós, mind a hazai fejlesztési forrásokra kiterjed. Közülük külön is kiemelendők, hogy a Strukturális Alapok jelenlegi (2006 végéig érvényes) szabályai alapján meghatározásra kerültek az Alapok lehetséges beavatkozási területei és támogatható fejlesztéstípusok; a kistérségeknek forráselosztó szerepe jelenleg nincs és a NUTS 4-es szintnek várhatóan továbbra sem lesz a strukturális források elosztásában szerepe; a fejlesztésekhez szükséges forrásokat jellemzően pályázati rendszereken keresztül tudják a kedvezményezettek elérni (ugyanakkor a következő ciklusban vélhetően nagyobb teret kapnak az előzetesen kiválasztott és kidolgozott projektek, amelyek már újabb pályázat nélküli részesülnek támogatásban); adott projektekben a kedvezményezetti és végrehajtói (kivitelezői) pozíciók világosan elkülönülnek; a végrehajtók kiválasztására az uniós elveken nyugvó versenyszabályok érvényesek. Említést érdemel még, hogy a Strukturális Alapokra vonatkozó általános szabályokat rögzítő rendelet szerint a Strukturális Alapokra pályázóknak külön figyelmet kell fordítaniuk egyes hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségére, valamint a környezetre gyakorolt hatásokra (horizontális célok). Az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden területét érinti, így egyebek között a foglalkoztatás, oktatás, kultúra, közművelődés, szociális és egészségügyi szolgáltatások, lakhatás, közlekedés területét. A környezetvédelmi szűrő célja a magas szintű környezetvédelem, a környezetgazdálkodás korszerű szabályai alkalmazásának biztosítása és a környezet állapotának javulása. A fenti alapelvekből fakadóan határozhatók meg a területi programozás módszertani és tartalmi követelményei is. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt azt kell hangsúlyozni, hogy a HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 12

13 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció programozás egy olyan célorientált folyamat, amelyben a lépések szigorú sorozata követi egymást a célkitűzéstől a megvalósításig. Egy konkrét tervdokumentum készítésénél abból kell kiindulni, hogy az adott területi szinten és az adott időszakban melyek az aktuális célok és prioritások. Ezt követően meg kell határozni, hogy milyen komplex/integrált (stratégiai) programok megvalósításával lehetséges és kívánatos az adott célok elérése, illetve ezek milyen akciók, operatív programok sorozatával valósíthatók meg. Így tehát a stratégiai programok többsége olyan komplex ágazatközi program, amely a végrehajtáskor (operatív programok, vagy azok alprogramjai szintjén) válik esetenként ágazativá. A programokat azon a szinten kell megvalósítani, amelyiken a feladat leghatékonyabban ellátható. Ez a folyamat az alábbi fázisokra bontható: Helyzetértékelés, diagnózis, amelynek végterméke egy SWOT analízis, és az ez alapján felvázolható stratégiai helyzetkép. Koncepcióalkotás, amely során egyrészt megfogalmazásra kerül a jövőkép, a célok és a prioritások, illetve maga a stratégiai program. A cselekvési terv keretében történik meg az operatív program kidolgozása. A végrehajtás feladata a konkrét intézkedések, akciók realizálása. A monitoring feladata a visszacsatolás, a végrehajtás figyelemmel kísérése, annak értékelése, hogy sikerült-e a célokat a meghatározott kereteken belül maradva elérni. A jelen megbízás tárgya tehát a felsorolt pontok közül az első háromban leírtak részletes kimunkálása. A leírtaknak megfelelően: Maga a stratégia elsődlegesen fejlesztési célkitűzésekből áll, amikhez hozzárendelhetők a megvalósítás konkrét elemei, a programok. A programok aztán materializálhatók, azaz meghatározhatók a konkrét fejlesztési projektek (pl. a létrehozandó létesítmények, az érintett szervezetek), s mindezekhez hozzárendelhetők a megvalósítók (kivitelezők) és a források (finanszírozók) is. HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 13

14 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció II. Helyzetelemzés 3 A térségi programozást befolyásoló hazai és nemzetközi környezet A hazai és a helyi területfejlesztési tervezési rendszerről elmondható, hogy az korszerű, EU csatlakozásunkkal és a piacgazdaság elveivel összhangban álló szemléletet tükröz. A területfejlesztési tervezési rendszer jelenlegi alacsony hatékonyságát elsősorban nem a tervezésre vonatkozó szabályozás hiányosságai, hanem annak a stratégiai környezetnek az ellentmondásai határozzák meg, amelybe a területfejlesztési tervezésnek be kell ágyazódnia. Várhatóan az EU strukturális és kohéziós politikájának átvétele a tervezési rendszert kiszámíthatóbbá teszi és nagyobb pénzügyi biztonságot is nyújt. Az EU fejlesztésés támogatáspolitikai keretei 2006 végéig teljes mértékben áttekinthetők, megismerhetők, illetve ismertek. A közötti időszakra azonban az EU területfejlesztési politikája még sok tekintetben nem kiforrott, s ez önmagában korlátokat állít a hazai és a helyi tervezési folyamat elé is, megnövelve jelen munka bizonytalanságát és kockázatát is. E kockázat mérséklése azáltal lehetséges, hogy az utóbbi évek területfejlesztési trendjei, illetve a korábban elfogadott és jelenleg érvényes alapdokumentumokon túl röviden felvillantjuk az EU regionális politikájának főbb területeit, a változások várható irányait, valamint a még csak tervezés alatt álló, de a kistérségi stratégia szempontjából meghatározó jelentőségű hazai és helyi dokumentumok jelenleg érvényes célrendszerét. 3.1 Változások az EU regionális politikájában Az EU regionális politikájában egyfajta mérföldkőnek tekinthető az közötti költségvetési időszak lezárulása. Ezen időszak elsődleges jellemzője volt, hogy a Maastrichti Szerződés szellemében kidolgozták és alkalmazták az egységes belső piac kialakításában komoly szerepet játszó, a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgását megakadályozó területi különbségek kiegyenlítését szolgáló regionális politika elveit, eszköz- és intézményrendszerét. Az Unió regionális politikájának reformja az Európai Területfejlesztés Perspektívái (European Spatial Development Perspective ESDP) c. tanulmány alapján kezdődött meg, amely az ezredforduló utáni Unió regionális politikájának főbb irányait vázolja fel. A tanulmány szerint a jövőben meghatározónak tekinthető a városrendszerek és hálózatok fejlesztése; HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 14

15 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció az infrastruktúra és a tudásanyaghoz jutás biztosítása; a természeti és a kulturális örökség fokozott védelme, ennek a területi/regionális folyamatokba való integrálása; az integrált területfejlesztés, amely az európai szintű transznacionális (nemzetek közötti) és multiregionális (több ország egymással érintkező régióit összekötő) stratégiák kialakítását szorgalmazza. Ezek a fejlesztési irányok azt jelzik, hogy mind határozottabban folyik az európai gazdasági térség erősítése. Az elkövetkezendő évek célkitűzései között szerepel az átfogó hálózati rendszerek további fejlesztése, a regionális szintű együttműködés bővítése, ami a helyi/területi erőforrások jobb hasznosítására adhat új megoldásokat. Az új reformcsomag főbb alapelveit az Európai Bizottság 1997-ben kiadott Agenda 2000 című dokumentuma körvonalazza. Ennek egyik sarkalatos pontja az EU-n belüli gazdasági és szociális kohézió erősítése, a strukturális (támogatási) politikák pénzügyi koncentrációjának, hatékonyságának növelése. A felhasználás koncentrációját, illetve a támogatások összegének növelését az Unió keleti bővítése is indokolja, mivel az jelentősen megnöveli a tagállamok közötti és az országokon belüli különbségeket. Ezt a koncentrációt tükrözi, hogy az Európai Tanács döntése szerint a strukturális politikák területén a korábbi hat célkitűzést háromra csökkentik: Az 1. célkitűzés tekintetében nincs változás, az továbbra is a legelmaradottabb régiók támogatását szolgálja. Ezek azok a NUTS2 Régiók, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át ami jelenleg Magyarország valamennyi régiójára fennáll. A 2. célkitűzésbe a gazdasági, társadalmi átalakulás alatt lévő, strukturális nehézségekkel küzdő régiók kerülnek, amelyek gazdasága szerkezeti problémák miatt hanyatlik, illetve ide sorolandók a depresszió sújtotta városi térségek. A 3. célkitűzés az oktatás, képzés és foglalkoztatás rendszerének és politikáinak modernizációját támogatja az előző két kategóriába be nem került, de a munkaerő minősége miatt problematikus térségben. Minden tagállam százalékos formában részesedik az e célra szánt összegből, a területén élő érdekelt célcsoportoknak az uniós egészhez viszonyított aránya alapján. HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 15

16 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció A strukturális politikák finanszírozására a közötti költségvetési időszakban 213 milliárd eurót különítettek el, ami a korábbi periódus évi átlagos támogatási intenzitásának fenntartását biztosítja. Az összeg nagyobb része a Strukturális Alapok keretében áll rendelkezésre, ezen belül mintegy kétharmad (136 milliárd euró) fordítható az 1. célkitűzés céljainak támogatására. A fennmaradó összeg nagyobb része közel azonos arányban oszlik meg a másik két célkitűzés között. A közösségi támogatás aránya az 1. célkitűzés esetében általános szabályként a projekt összes költségének legfeljebb 75%-a, 2. és a 3. célkitűzés esetében 50%-a lehet. A Kohéziós Alap a transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztését és környezetvédelmi programokat finanszírozza. Az ebből nyújtott maximális közösségi támogatás elérheti a projektköltség 80 85%-át is. A korábbi 13-ról háromra csökken a közösségi kezdeményezések száma, ezek az INTERREG (határokon átnyúló és régiók közötti nemzetközi együttműködés), az EQUAL (határokon átnyúló együttműködés a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek és diszkrimináció megszüntetésére) és a LEADER (vidékfejlesztés) programok. Említést érdemel, hogy Magyarországon jelen munkával párhuzamosan indul a LEADER+ program, illetve a helyi közösségek arra való felkészülése/felkészítése. Az új programozási időszakban várhatóan erősödik majd a hatékonysági szempontok szerepe a támogatások megítélésében és a végrehajtott programok értékelésében. A Strukturális Alapok új szabályozásában a versenyképességet növelő tevékenységek (kutatás és fejlesztés, információs hálózatok fejlesztése, technológiai transzferek) ösztönzésének kiemelt jelentőséget tulajdonítanak. A gazdasági és a szociális különbségek mérséklésében a támogatási források és a megalapozott regionális fejlesztési programok mellett az Unió a jövőben nagy jelentőséget tulajdonít a decentralizált partneri kapcsolatok fejlesztésének. A tovább egyszerűsítendő döntési mechanizmusban a fejlesztés szereplői között egyértelmű munkamegosztást kell kialakítani, illetve a döntéseket erőteljesen decentralizálni kell. 3.2 Vision Planet A regionális politika fentiekben jelzett új irányai tükröződnek az 1999-ben született Vision Planet c. dokumentumban is, amely a közép-európai, a Duna-menti és az adriai térség integrált területfejlesztési stratégiája. Célja, hogy közös stratégiákat, irányelveket és intézkedéseket fogalmazzon meg e térség területfejlesztése számára. A dokumentumot kidolgozó munkacsoportban magyar részről a VÁTI Kht. és az MTA RKK NYUTI vett részt. HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 16

17 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció A Vision Planet megerősíti, hogy a területi tervezés és regionális politika alapcéljai a térség egészére nézve közösek, és egybeesnek a többi európai ország és térség céljaival. Eszerint a területfejlesztési politikának hozzá kellene járulnia: egy hatékonyabb, dinamikusabb és szilárdabb gazdasági és társadalmi fejlődéshez (a versenyképesség, a hatékonyság és a növekedés célkitűzése) a gazdaság és az infrastruktúra térszerkezetének versenyképességének fejlesztésével; egy kiegyensúlyozottabb gazdaság- és társadalmi szerkezet létrejöttéhez (a kiegyensúlyozott fejlődés és a kohézió célkitűzése) az országok közötti és az országokon belüli gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésével, illetve az elmaradottság, vagy a strukturális átalakulás problémáival szembenézni kénytelen régiók támogatásával; a természeti és kulturális örökség megőrzéséhez, a fejlődés, az erőforrás felhasználás fenntarthatóságához, valamint a környezet megóvásához a jövő generációja számára (a környezet védelmének, a természeti és kulturális örökség megóvásának célkitűzése). Az előbbi célkitűzéseket azonban ebben a térségben sajátos feltételek között kell megvalósítani, ami az érintett országok átalakulásából, a tervgazdaságból piacgazdaságba történő átmenet sajátosságaiból fakad. Ezért a fentieken túl a területi integráció is az alapcélok között jelenik meg, aminek érdekében a területfejlesztési politikának hozzá kell járulnia az interakciók és kapcsolatok számára az államhatárok minél jobb átjárhatóságához, a régiók és a városok egymáshoz való közelebb hozásához, a közös feladatok együttes és kooperáción alapuló megoldásához. A területi politikának az adott gazdasági és társadalmi feltételek mellett kell követnie a fentebb felvázolt alapvető célkitűzéseket. A dokumentum abból indul ki, hogy a meglévő szerkezetek determináló hatását, az országok többségében a csökkenő népességszámot, és a gazdasági erőforrások korlátozott elérhetőségét figyelembe véve a fejlesztést nagymértékben a jelenlegi térszerkezetre kell helyezni. A meglévő regionális és település struktúrában nem várható radikális változás, azok inkább a régiók és települések belső szerkezetében fognak végbe menni. Ebből következően a térszerkezet fejlesztésének legfontosabb feladatait az alábbiakban jelöli meg: egy új vidéki-városi kapcsolat kialakítása az integrált fejlődés, a strukturális átalakulás és a városi központokban, illetve azok vonzáskörzetében a szolgáltatás kínálat javítása érdekében; HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 17

18 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció a felmerülő regionális egyenlőtlenségek kezelése egy átfogó regionális politika keretében azáltal, hogy az erőforrásokat a fejlődésben elmaradott, vagy komoly strukturális válsággal küzdő térségekre fókuszáljuk, de anélkül, hogy veszélyeztetnénk a dinamikus, vezető régiók fejlődését, hiszen ezek a nemzeti versenyképesség és növekedés hordozói; a periférikus helyzetből származó akadályok és hátrányok csökkentése még több határátkelőhely megnyitásával, a határon átnyúló együttműködés élénkítésével és a közlekedési hálózat megfelelő fejlesztésével; a monokulturális agrártérségek és az egyoldalú egyvállalatú városok gazdasági és foglalkoztatási szerkezetének változatosabbá tétele a kis- és középvállalkozások támogatásával, az endogén erőforrások kiaknázásával, és a gazdaságpolitika különböző intézkedéseinek kombinálásával; a tudás és az információ jobb elérhetőségének biztosítása minden térségben az oktatási, kulturális és kutató intézetek megfelelő telepítésével és kialakításával, ezen intézmények hálózatba szervezésével, és a legújabb információs technológiák felhasználásával. A térszerkezet fejlesztése mellett a célok megvalósításához rendelt további alapvető tevékenységi területek: A települések és a városok belső fejlődésének formálása A vidéki térségek átalakítása A közlekedés és a telekommunikáció fejlesztése Környezetvédelem, a természeti és kulturális örökség kezelése 3.3 Hazai és helyi dokumentumok A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény nyomán az országgyűlés 1998-ban határozatban fogadta el az Országos Területfejlesztési Koncepciót. A koncepció mint átfogó távlati fejlesztéseket megalapozó terv, meghatározza a területek hosszú távú (10-15 év) fejlesztési céljait, a legfontosabb fejlesztési irányokat. Ezekbe a célokba és fejlesztési irányokba beépültek a megyei területfejlesztési tanácsokkal, a megyei önkormányzatokkal, a megyei jogú városokkal, a gazdasági kamarákkal és számos társadalmi és szakmai szervezetekkel való többszöri egyeztetés eredményei is, ezen HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 18

19 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció túlmenően pedig a koncepció hasznosítja az EU tagországainak tapasztalatait, igazodik az Unió regionális politikájának állásfoglalásaihoz. Az OTK az alapvető kereteket lefektető Területfejlesztési törvény előírása alapján készült el, ami rendelkezett az OTK hatévenkénti felülvizsgálatáról is. Ennek megfelelően évben indult meg az OTK felülvizsgálata, ami az közötti négy év területi folyamatait tekinti át. Ennek eredménye, hogy az eltelt időszak tapasztalatai és a megváltozott feltételek egy új területpolitikai irány, egy új koncepció megalkotását teszik szükségessé, aminek társadalmi vitája jelenleg van folyamatban hoz képest ma lényegesen összetettebbek a tervezés keretfeltételei, hiszen hazánk már tagja az Európai Uniónak. Ebből adódóan a hazai területfejlesztési politikának törekednie kell arra, hogy a lehető legjobban kihasználja a tagságból adódó lehetőségeket, ugyanakkor a közösség egyenjogú tagjaként csökken a megfelelési kényszerünk, és nagyobb hangsúlyt kaphat a nemzeti érdekek megfogalmazása és érvényesítése. Eközben azonban az alapvető viszonyítási pontot jelentő európai uniós regionális politika is átalakulóban van. Még mindig bizonytalan, hogy egyrészről a hatékonyság, másrészről az újonnan csatlakozó országok felzárkóztatási, kohéziós követelménye hogyan változtatja meg 2007 után a Közösség regionális politikájának célkitűzéseit, eszközeit. A kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosításához az OTK öt, hosszú távra vonatkozó, átfogó területpolitikai cél érvényesülését tartja szükségesnek: Térségi versenyképesség ösztönzése Területi felzárkózás Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem Területi integrálódás Európába Decentralizáció és a regionalizmus Az átfogó célok alatt fogalmazódnak meg az országos céljai: A versenyképes metropolisz: Budapest és agglomerációja Regionális növekedési pólusok fejlesztése Regionális fejlődési tengelyek fejlesztése Külső és belső perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása Balaton térség tartós versenyképességének megteremtése Tisza-térség fenntartható felzárkóztatása HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 19

20 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció Fejlesztési prioritások sajátos adottságú (pl. táji értékekben gazdag vagy agrárjellegű) térségtípusokra Területi prioritások az ágazati fejlesztési szakterületek számára (innováció, turizmus, kkv fejlesztés, oktatás stb.) Az új OTK-ban felvázolt megújuló magyar területfejlesztési politika határozottan felvállalja a regionalizmus, az érdemi decentralizáció ügyét. Az OTK regionális fejezetének tervezete ennek érdekében az alábbiakra hívja fel a figyelmet: Funkciókat megosztó, együttműködő térségek fejlesztése Közszolgáltatások hatékony, racionális ellátása Régiókban a gazdasági szereplők közti hálózatos együttműködések fejlesztése Mindezek mellett szorgalmazza a szubszidiaritás, hatékonyság és partnerség jegyében a területfejlesztés intézményrendszerének megerősítését is. Kiemelendő, hogy a tervezet a területfejlesztés lehetséges beavatkozási szintjei közül a kistérségi szintet emeli ki mint olyat, ami a települési önkormányzatok együttműködése révén az alulról építkező regionális politika meghatározó eleme lett. A statisztikai kistérségek és a társulások területi problémáját kísérelte megoldani a területfejlesztési törvény évi módosítása, amely rendelkezett az ország egész területét maradéktalanul lefedő, a statisztikai kistérségek területével azonos működési területű Kistérségi Fejlesztési Tanácsok létrehozásáról. A közigazgatási rendszer korszerűsítése érdekében 2004-től a kormány költségvetési eszközökkel is ösztönzi a közszolgáltatásoknak a statisztikai kistérség határhoz illeszkedő többcélú kistérségi társulások keretében történő ellátását. A szakértői értékelések szerint azonban a kistérségi területfejlesztés ilyen mélységű formalizálása, a kistérségi struktúra homogenizálását célzó törekvések a túlintézményesítés irányába hatnak. További problémát okoz a kistérségi szinten menedzseri tevékenységet végző személyek és szervezetek (kistérségi megbízottak, térségfejlesztési menedzserek, vidékfejlesztési menedzserek, munkaszervezetek) egymással párhuzamos, koordináltan működése, ami a rendelkezésre álló anyagi és humán erőforrások elaprózódásához vezet. 3.4 A gazdasági környezet Az előbbi fejezetek döntően a kistérség általános fejlesztési programjának kereteit meghatározó területfejlesztési szempontokat emeli ki, addig az alábbiakban speciálisan a gazdaságfejlesztési aspektusokra fordítjuk a figyelmet. Tesszük ezt azért, mert a kiírás és az egyeztetések során egyaránt egy erőteljesebb gazdaságfejlesztési irányultság iránti elvárás fogalmazódott meg. HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 20

21 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció Gazdaságpolitika, iparpolitika, vállalkozási politika az EU-ban Az utóbbi évek adatai szerint a magyar import több mint fele, exportjának pedig mintegy háromnegyede köthető az Európai Unióhoz, ami már önmagában is jelzi, hogy a hazai gazdaságfejlesztési stratégia formálásánál az uniós piacok figyelembevétele elengedhetetlen. Ennél is fontosabb azonban, hogy az uniós csatlakozással a magyar piac az EU belső piacának részévé vált. Az EU jelenlegi gazdaságpolitikáját és stratégiáját a legáltalánosabb célkitűzések szintjén 2000 márciusában a lisszaboni Európai Tanács-ülésen fogalmazták meg, ahol az EU azt az ambiciózus célt tűzte maga elé, hogy az elkövetkező évtizedben váljon a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb információközpontú gazdaságává, mely képes a fenntartható gazdasági növekedésre, miközben több és jobb munkaalkalmat, valamint nagyobb társadalmi kohéziót biztosít. Ezt a nagyívű elképzelést négy fő területen kell megvalósítani; ezek a foglalkoztatás, az innováció, a gazdaság reformja és a társadalmi kohézió. E stratégia megvalósulása kisebb részben a közös politikák (pl. kereskedelempolitika egységes belső piac) kialakítása és érvényesítése keretében történik, amely területeken a közösség fellépése kizárólagos. Egyes speciális területeken azonban ezeknél gyorsabb és hatékonyabb előrelépést eredményeznek az egyedi intézkedések és akciótervek. Ilyen pl. az e-europe akcióterv, amelynek fő célkitűzése az információs és kommunikációs technológiák nyújtotta lehetőségek kihasználása oly módon, hogy azok minél jobban szolgálják a versenyképesség növekedését, a munkanélküliség csökkenését, az állampolgári részvétel erősítését stb. A célok elérésének további módja a közösségi politikák érvényesítése, amelyek nem jelentenek kizárólagos közösségi fellépést, hanem kiegészítik az adott területre vonatkozó nemzeti politikákat, intézkedéseket. Közösségi politikák ma már szinte az élet minden területére kiterjednek, pl. iparpolitika, energiapolitika, közlekedési politika, kutatásfejlesztési politika, foglalkoztatáspolitika, környezetvédelem stb. E politikák egyenkénti részletes áttekintése jelen munkának nem tárgya, emellett azért sem lenne indokolt, mert egyrészt igen különböző mértékben befolyásolják a helyi gazdasági folyamatokat, másrészt ez a hatás is többnyire közvetetten, az ezeket figyelembe vevő nemzeti és a regionális stratégiák közvetítésével esetleg a helyi szereplők közvetlen gazdasági és egyéb kapcsolatai révén érvényesül. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk ehhez kapcsolódóan néhány olyan kulcselemre felhívni a figyelmet, ami megítélésünk szerint a helyi gazdaságfejlesztési koncepciót is alapvetően meghatározhatja. HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 21

22 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció E kulcselemek sorában mindenekelőtt az iparpolitikában a 70-es, 80-as években végbement fordulatot és annak ma is érvényes hatását kell említeni. Ekkorra a közösség egésze és az egyes tagállamok számár is egyértelművé vált, hogy az addig alkalmazott protekcionizmus, a szubvenciókra épülő veszteségfinanszírozás nem tud megfelelő választ adni a kedvezőtlen világgazdasági folyamatokra, s inkább csak elodázták a nemzeti iparok szerkezetátalakítását, konzerválták az elavult struktúrákat. Ennek következtében a 80-as évekre az amerikai és japán gazdasággal szemben egyaránt olyan érezhető hátrányba került az európai ipar, amelyet ahogy az a lisszaboni stratégiából is látható a mai napig sem tudott ledolgozni. Ezért a 90-es évekre az Unióban és a tagországokban egyre inkább elfogadottá vált, hogy a fejlődést nem a protekcionizmuson, hanem a piacok liberalizálásán keresztül lehet megvalósítani, s az iparpolitika középpontjába a versenyképesség fogalma került. Az alapkérdés, amire az ipar-politikának meg kell találnia a választ: mit kell tenni ahhoz, hogy az ipar és a vállalkozások versenyképesek maradhassanak globalizálódó piacon. Az új politikát a Maastrichti szerződés alapozta meg, amely a versenyképességhez szükséges feltételek biztosítását a jelölte meg az iparpolitika alapvető feladataként. Ennek érdekében négy átfogó célt tűzött ki: Felgyorsítani az iparnak a strukturális változásokhoz való alkalmazkodását; Elősegíteni a vállalkozásbarát környezet kialakítását, különös tekintettel a kis- és közepes vállalkozásokra; Kedvező feltételek teremtve ösztönözni a vállalkozások közti együttműködést, a kooperációkat; Jobban kihasználni az innovációs, kutatás-fejlesztési lehetőségeket. A Maastrichti szerződés életbe lépésével párhuzamosan a Bizottság elfogadta a Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás c. dokumentumot is, ami gyakorlati lépéseket javasol a dinamikus munkahelyteremtő növekedésre, kiemelt figyelmet fordítva az információs infrastruktúrák és piacok fejlesztésére, az európai vállalkozások világpiaci versenyképességének fokozására. Mindkét alapdokumentum egyértelművé teszi, hogy a versenyképesség középpontba állítása kitágítja az iparpolitika hatókörét, pontosabban a célok elérése csak az iparpolitika és más politikák (kutatás-fejlesztés, oktatás-képzés, versenypolitika, környezeti politika) koordinált célrendszerének keretében lehetséges. Ennek következménye, hogy az EU nem közvetlenül a szűken vett és iparfejlesztési feladatokra koncentrál, hanem a versenyképességet ösztönző környezet kialakítását tekinti feladatának. A Közösség és a tagországok feladata tehát a versenyképesség kereteinek biztosítása, míg az így megnyíló lehetőségek kiaknázása már közvetlenül a vállalkozások feladata és felelőssége. HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 22

23 Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció A kedvező környezet kialakításának feladatai négy prioritás köré csoportosulnak: A nem megfogható mindenekelőtt a kutatás-fejlesztés és az oktatás-képzés terén megvalósuló beruházások, befektetések ösztönzése, minthogy ezeknek kulcsszerepe van az információra épülő, tudásalapú gazdaságban; A gazdasági szereplők közti kapcsolatok, kooperációk fejlesztése; Az Unió belső piacának tökéletesítése, a még meglévő akadályok felszámolása, ezzel a verseny erősítése; A közigazgatás gazdasági szerepének modernizációja, ami egyrészt a gazdasági szereplőkkel való kooperáció erősítését, másrészt az információs társadalom követelményeihez való igazodást jelenti. Az iparpolitika terén az előbbiekben érzékeltetett szemléletváltás, amely elsősorban a versenyképesség ösztönzése irányába vitte el az EU tevékenységét, továbbá az, hogy az iparpolitikán belül is egyre hangsúlyosabb szerepet kapott a kis- és közepes vállalkozások támogatása, a számukra megfelelő vállalkozási környezet kialakítása, oda vezetett, hogy az ezredfordulóra már egyre inkább vállalkozási politikaként jelennek meg a korábban az iparpolitika hatáskörébe sorolt programok, intézkedések. A kis- és középvállalati politika céljai közé tartozik a vállalkozások alapítását és folyamatos működését segítő üzleti környezet fejlesztése, a KKV-k versenyképességének javítása, kooperációjuk és nemzetközivé válásuk elősegítése, a tagállamok nemzeti politikáinak egymáshoz való közelítése, s újabban az e-gazdaságba való bekapcsolódásuk ösztönzése. A lisszaboni stratégiában is egyértelműen kifejezésre jut ez az új szemlélet, amikor az úgy fogalmaz, hogy a fő célt, a globális piacon még ma is tapasztalható lemaradás csökkentését és megszüntetését csak egy vállalkozó és innovatív Európa érheti el, ahol a gazdaságban amelyben meghatározó szerepet kap az elektronikus kereskedelem elsősorban fejlődő kisés középvállalatok teremtenek munkahelyeket, különösen a szolgáltatások körében. Ennek az új gazdaságnak a kulcsszavai a tudásalapú társadalom és az elektronikus gazdaság. A vállalkozó Európa fogalma lényegében a tudás- és innováció-alapú fenntartható gazdaságot jelenti. Ennek jegyében fogadták el még ugyancsak 2000-ben a Kisvállalkozások Európai Chartáját, amit 2002 áprilisában az összes tagjelölt ország, köztük Magyarország is aláírt. A dokumentum szerint a közösségi kisvállalkozási stratégia főbb irányai: HBH Euroconsulting Kft. RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. 23

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

Sopron, 2015. május 11.

Sopron, 2015. május 11. Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN

A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN 1996-2006. Békéscsaba, 2006. március 21. A területfejlesztés 10 éve Békés megyében 1996-2006 Készült a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából a Területfejlesztésr

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 5.3. egyeztetési változat 2014. július 14. Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából

Részletesebben

RITS Programfüzetek. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht. Pro Régió Ügynökség

RITS Programfüzetek. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht. Pro Régió Ügynökség RITS Programfüzetek Készítették: Axis Számítástechnikai Kft. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht. Pro Régió Ügynökség Tartalomjegyzék Bevezetés...3 Vezetői összefoglaló... 3 Az alkalmazott tervezési

Részletesebben

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája

Az Európai Unió regionális politikája Az Európai Unió regionális politikája Dr. Csapó János Az életszínvonal alakulása (regionális különbségek) az EU-ban A regionális politika céljainak c meghatároz rozása A regionális politika célja c egy

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 7 1.1 A tervezési intézményi háttere... 7 1.2 A tervezési folyamat intézményi háttere...

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 ETALON 2000 Kft. NYÍRSÉGTERV Kft. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 BALKÁN Y VÁROS TE LE P ÜLÉ S FE JLE S

Részletesebben

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities'

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities' SÁRÁND KÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2013) A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben című

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#!

!#$%#&'(&%)*&+,)-#! 2!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(01!-%)2" % ).!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(034$)#5&" !"#$%&' BEVEZET 4. oldal I. FEJEZET 7. oldal Szakmai alapvetések 7. oldal Nemzeti Fejlesztési Terv bemutatása 2007-2013

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) Stratégiai program III. Kidolgozó: Operatív program Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve TIOP-1_Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám TIOP_OIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA 2014. szeptember 18. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA Készült a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat megbízásából A területfejlesztési

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása

Részletesebben

A területfejlesztés helyzetéről, avagy hol tart ma a területfejlesztési szakpolitika?

A területfejlesztés helyzetéről, avagy hol tart ma a területfejlesztési szakpolitika? A területfejlesztés helyzetéről, avagy hol tart ma a területfejlesztési szakpolitika? Tipold Ferenc főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium Területfejlesztési Tervezési Főosztály KFTE XIII. Területfejlesztők

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Az eddigi eredmények Az első EU-s határmenti programok A 2004-es magyar csatlakozással a magyar-horvát határ belső EU határrá

Részletesebben

Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program

Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program Megrendelő: Pest Megyei Területfejlesztési Tanács Készítette: K&H Euroconsulting HitesyBartuczHollai Elfogadva: 2003. december 04 K&H Euroconsulting

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola Sátoraljaújhely FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV 1. kiadás Hatályba léptetve: 2013. október 30. Ellenőrzött példány Nem ellenőrzött

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0 GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2016. február 2. Készítette: Metacom 96 A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA

EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA Ministry of Employment and Labour Preparation for the Implementation of Community Initiative EQUAL 2004-2006 in Hungary EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

A KÖZÉP-EURÓPAI, A DUNA MENTI ÉS AZ ADRIAI TÉRSÉG INTEGRÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA' Policy Option Paper

A KÖZÉP-EURÓPAI, A DUNA MENTI ÉS AZ ADRIAI TÉRSÉG INTEGRÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA' Policy Option Paper Tér és Társadalom XIII. évf. 1999 1-2: 195-251 vision planet A KÖZÉP-EURÓPAI, A DUNA MENTI ÉS AZ ADRIAI TÉRSÉG INTEGRÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA' Policy Option Paper A tanulmány 1999. május 17-18-án,

Részletesebben

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok)

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A/ Az OKM részvétele az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és operatív programjainak

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata /2014. (II. 21.) Kgy sz. határozat 2. sz. melléklete Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Készült a DAOP-5.1.1/B-13

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Tartalomjegyzék VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...1 VI.1. Ingatlangazdálkodás... 2 VI.1.1... 2 VI.1.2. Ingatlanállomány és ingatlangazdálkodás... 3 VI.1.3. Ingatlangazdálkodási

Részletesebben

Fejér Megyei Önkormányzat. 2012-2014. évekre szóló. Megújított. Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései

Fejér Megyei Önkormányzat. 2012-2014. évekre szóló. Megújított. Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései Fejér Megyei Önkormányzat 2012-2014. évekre szóló Megújított Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései Fejér Megye Közgyőlése 29/2013. (II.28.) önkormányzati határozatával elfogadva 2 Bevezetés Az

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 (TERVEZET) 2007. MÁJUS KÉSZÍTETTE: KÖZÉP-PANNON REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ZRT. Tartalomjegyzék 1. A Gazdasági Program sajátosságai... 4 1.1. Gazdasági

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

TAGÁLLAMI BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 MUNKAPROGRAM TERÉN TÖRTÉNT NEMZETI ELŐREHALADÁSRÓL 1

TAGÁLLAMI BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 MUNKAPROGRAM TERÉN TÖRTÉNT NEMZETI ELŐREHALADÁSRÓL 1 TAGÁLLAMI BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 MUNKAPROGRAM TERÉN TÖRTÉNT NEMZETI ELŐREHALADÁSRÓL 1 1. FEJEZET AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS TAGÁLLAMI STRATÉGIA BEMUTATÁSA 1.1. Jelenlegi helyzet 1.1.1.

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

FELHÍVÁS. Helyi foglalkoztatási megállapodások, paktumok megvalósítására. A felhívás címe: Helyi foglalkoztatási együttműködések

FELHÍVÁS. Helyi foglalkoztatási megállapodások, paktumok megvalósítására. A felhívás címe: Helyi foglalkoztatási együttműködések FELHÍVÁS Helyi foglalkoztatási megállapodások, paktumok megvalósítására A felhívás címe: Helyi foglalkoztatási együttműködések A felhívás kódszáma: TOP-5.1.2-15 Magyarország Kormányának felhívása a helyi

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Miskolc Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Miskolc 2006. BEVEZETÉS...3 A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE...3 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 11. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 11. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 11. számú napirendi pontja Javaslat a TOP-5.1.1-15 Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/4. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 3. melléklet a Pest Megye Területfejlesztési

Részletesebben

7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek

7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek 7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek Ebben a fejezetben az Olvasó megismerkedhet az Új Magyarországi Fejlesztési Terv célrendszerével, az

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

VAS MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA

VAS MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA VAS MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA SZOMBATHELY, 2015. augusztus 27. 1 Tartalomjegyzék Előzmények... 3 Vezetői összefoglaló (Bevezető)... 6 1. A megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritériumok...

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja 2005. április hó Pro-Vital 2000 Fejlesztési Tanácsadó és Beruházásszervező Kft. Tartalomjegyzék I. A KISTÉRSÉG HELYZETE, SAJÁTOSSÁGAI...4

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

SZABÁLYZAT Bakonyi Helyi Márka védjegy szabályzata az európai területi A vidék minősége védjegynek való megfeleltetés érdekében

SZABÁLYZAT Bakonyi Helyi Márka védjegy szabályzata az európai területi A vidék minősége védjegynek való megfeleltetés érdekében SZABÁLYZAT Bakonyi Helyi Márka védjegy szabályzata az európai területi A vidék minősége védjegynek való megfeleltetés érdekében Figyelem! Szerzői jogvédelem alatt álló dokumentum. Az anyag részben vagy

Részletesebben

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II.

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011 Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A FEJLESZTÉS KONCEPCIONÁLIS KERETEI 8.1. Csepreg város jövőképe A jövőkép - az aktuális

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16 FELHÍVÁS a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozására és a gyermekek esélyeinek növelésére irányuló helyi projektek megvalósítására A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 Oktatási Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10 14. Tel.: +36 (1) 473 7000 Fax: +36

Részletesebben

Stratégiai tervezés a szociális munkában

Stratégiai tervezés a szociális munkában Stratégiai tervezés a szociális munkában 1 2 Kőnig Éva (szerk.) Stratégiai tervezés a szociális munkában Debrecen, 2011 3 A kiadvány a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke, valamint

Részletesebben

BÖRZSÖNY-DUNA-IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020

BÖRZSÖNY-DUNA-IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 BÖRZSÖNY-DUNA-IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 A Helyi Fejlesztési Stratégia az alábbi településekre vonatkozik: Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence,

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

1. SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSA

1. SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSA 1. SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSA 1.sz. Országspecifikus ajánlás: Pénzügyi stabilitás A középtávú költségvetési cél elérése érdekében 2015-ben hajtson végre a GDP 0,5 %-ának, 2016-ban

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére II. kötet FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS Kósa Beatrix VEZETŐ

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program

KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz c. pályázathoz Kódszám: TÁMOP- 3.1.1-11/1 Tartalom A. A TÁMOGATÁS

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér. 40. E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér. 40. E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader. JEGYZŐKÖNYV A Szatmár Leader Közhasznú Egyesület Elnökségének és Tervezői Munkacsoportjának együttes üléséről 2016. január 28. 10 00 TÁRGYSOROZAT: I. A beérkezett projektjavaslatok illeszkedésvizsgálata

Részletesebben