Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató"

Átírás

1 ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, március Közreműködő szakértő: VÁTI Kht.

2 I. BEVEZETŐ...3 II. TERÜLETI KOHÉZIÓ FOGALMA, JELENTŐSÉGE A területi kohézió jelentése, értelmezésének hazai és uniós előzményei Miért fontos és hasznos a pályázó és a projekt számára a területi kohézió érvényesítése? 11 III. A TERÜLETI KOHÉZIÓ KÖVETELMÉNYRENDSZERE Általánosan kötelező jogosultsági kritériumok Specifikus kötelező jogosultsági kritériumok Kiemelt projektekre vonatkozó jogosultsági kritériumok Területfejlesztési célterületekre vonatkozó jogosultsági kritériumok Valamennyi operatív program esetében általánosan alkalmazható szakmai értékelési kritériumok OP-specifikus szakmai értékelési kritériumok IV. MELLÉKLETEK számú melléklet: Fogalomjegyzék számú melléklet: Térképek: A hazai fejlesztéspolitika országos térkategóriái

3 I. BEVEZETŐ Magyarország egyes területei között a fejlettségbeli különbségek kiemelkedően nagyok és folyamatosan nőnek. E tendencia további erősödését vetíti előre, hogy számos térség és település saját erőből képtelen a megújulásra, az anyagi lehetőségeik szűkösek és az érdekérvényesítő képességük is nagyon gyenge. Szintén probléma a fejlesztések térségi összehangoltságának hiánya, mely csökkenti az egyes beruházások hatékonyságát, és gyakran egymással ellentétes hatásokat eredményez 1. Ezért a as fejlesztési ciklus során szakítani kell az eddigi gyakorlattal. A leszakadás és a területi különbségek további növekedésének megakadályozása érdekében a területi kohézió hangsúlyos kezelése válik szükségessé. A os I. Nemzeti Fejlesztési Terv (I. NFT) stratégiájában egy területi cél jelent meg, melynek megvalósítását az öt operatív programból egyetlen, a Regionális Operatív Program (ROP) szolgálta. A gazdaságfejlesztési és humán erőforrás fejlesztési források zöme az egyébként is fejlettebb, versenyképesebb térségekben hasznosult, mely tovább növelte a területi különbségeket. A pályázati kiírásokban ugyanis nem kerültek figyelembe vételre a területi kohézió szempontjai, ellentétben az EU hagyományosnak mondható horizontális politikáival, a fenntarthatósággal és az esélyegyenlőséggel. Magyarország számára történelmi jelentőségű a közötti fejlesztési időszak, amely során az Európai Unió által biztosított források várhatóan minden eddiginél nagyobb lehetőséget teremtenek az ország megújítására, fejlődésének ösztönzésére. Ahhoz, hogy a forrásokat hatékonyan tudjuk felhasználni, elengedhetetlen a fejlesztések területi adottságokhoz igazítása és területi összehangolása, a régiók, kistérségek, kiemelt térségek és városok szerepvállalásának fokozása. A közötti időszakra szóló Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) az egyes ágazatok fejlesztésén túlmutató, a területfejlesztéshez kapcsolódó célokat minden operatív programban érvényesítendő szempontként, vagyis horizontális politikaként határozza meg. Így a területi kohézió a fenntarthatóság és esélyegyenlőség mellett harmadik horizontális célként jelenik meg az ÚMFT-ben. Ez a gyakorlatban e szempontnak az egyes fejlesztésekbe és pályázatokba való beépítését kívánja meg. Ehhez nyújt segítséget ez az útmutató. A területi kohézió horizontális céljának érvényesítése a jelen útmutatóban részletezett formában újdonság Magyarországon. Emiatt alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy az uniós pályázatokat készítő tervező kollégák, valamint a pályázatokat benyújtó projektgazdák a területi kohézióhoz kapcsolható, eddig nem használt alapfogalmakat pontosan megértsék. Az útmutató a tervező szakértők számára segítséget nyújt abban, hogy hogyan lehetséges a pályázati kiírásokat úgy elkészíteni, hogy elősegítse bizonyos térségtípusok preferálását, és ezen keresztül az egyes térségekben tipikusnak mondható problémák kezelését (pl.: képzési vagy vállalkozásfejlesztési pályázatoknál elmaradott térségek előnyben részesítése). A projektgazdákat pedig abban segíti, hogyan készítsék elő és a pályázatokban miként mutassák be fejlesztéseik területi kohéziót erősítő tényezőit (pl.: helyben történő munkahelyteremtés, helyi erőforrások bevonása a fejlesztés megvalósításába stb.). Az útmutató ennek szellemében épül fel: 1. Elsőként egy elméleti bevezetőben igyekszünk minél érthetőbbé tenni a területi kohézió legfontosabb fogalmait, lehetőség szerint példákkal és mérési lehetőségekkel alátámasztva. Ahol szükséges, ott lábjegyzetben további magyarázatokat adunk, illetőleg az útmutató mellékleteiben található külön fogalomjegyzékkel és térképekkel segítjük elő a jobb megértést. 2. Ezt követően a területi kohézió pályázatokban való megjelenítési lehetőségeire teszünk javaslatokat, pályázatokban megjelenő jogosultsági és szakmai értékelési kritériumok formájában. A javaslatok fejlesztés típusonként (pl.: építési, képzési projektek), a pályázatokban alkalmazott eljárás típusonként (pl.: kiemelt projektek, célprogramok) kerülnek csoportosításra. Különbséget teszünk továbbá a valamennyi operatív programban általánosan, illetőleg csak egy-egy operatív programban alkalmazható szakmai értékelési kritériumok között. 1 Pl.: párhuzamos iskola fejlesztések támogatása, felújított iskolák bezárása, diszkriminatív iskolák támogatása regionális operatív programokból. 3

4 II. TERÜLETI KOHÉZIÓ FOGALMA, JELENTŐSÉGE 1. A területi kohézió jelentése, értelmezésének hazai és uniós előzményei A területi kohézió európai és hazai értelmezése nem azonos az elmaradott térségek felzárkóztatásával, ennél többet jelent. A területi kohézió a térségi szintű kohézióra, közeledésre törekszik. Így szorgalmazza egyrészt a térségeken belüli gazdaság, társadalom és környezet közötti harmonikus, konfliktusmentes kapcsolatok kialakítását, másrészt az egyes térségek közötti harmonikus, prosperáló gazdasági és társadalmi kapcsolatok létrejöttét. A területi kohézió ösztönzi a térségek belső erőforrásainak feltárását, fenntarthatóságuk megteremtését, helyreállítását és versenyképességük feltételeinek megteremtését, fenntartását. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) horizontálisan célként meghatározott területi kohézió a különböző uniós és hazai politikai nyilatkozatokban és koncepcionális szintű tervdokumentumokban már korábban is megfogalmazódott: - Az ESDP (Európai Területfejlesztési Koncepció) már 1999-ben megemlíti a fejlesztések területi hatásvizsgálatának szükségességét. - Az Országos Területfejlesztési Koncepciót (OTK) az Országgyűlés a 35/1998. számú határozattal fogadta el, mint Magyarország rendszerváltozás utáni első, európai uniós elveken alapuló átfogó hosszú távú területfejlesztési dokumentumát. A koncepció hosszú- és középtávra határozza meg a területfejlesztési alapelveket és célokat, részletezni azokat a területi célkitűzéseket, amelyeket az ágazati fejlesztési politikákban érvényesíteni kíván, valamint a fejlesztési irányok kijelölésével segíteni a régiók területfejlesztési tervezését. A II. Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben érvényesíti az OTK céljait, különös tekintettel a vidékfejlesztési ajánlásokra, orientálja az Országos Fejlesztési Koncepció célkitűzéseit, a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódóan a regionális operatív programokban juttatja érvényre az OTK céljait, az ágazati operatív programokban pedig az ágazatokra vonatkozó területi szempontokat. Az első OTK 2005-ben felülvizsgálatra került, és az új dokumentum már egy átfogóbb területpolitika alapjait fekteti le. A dokumentummal megújuló területpolitika alapvető funkciója az ország területileg hatékony működésének, területi harmóniájának megteremtése. Ennek érdekében az új politika hosszú távú céljait a térségi versenyképesség, a területi felzárkózás, a fenntartható térségfejlődés és az Európai környezetünkbe való fokozottabb területi integráció és együttműködés erősítése jelenti. Ezt egészíti ki a decentralizáció célja, amely a versenyképesség és fenntarthatóság egyik legfontosabb feltétele. - Az ÚMFT uniós alapja, a 2006-os Közösségi Támogatási Irányelvek (CSG) legfontosabb fejezetei a területi kohézióról szólnak. Megjelenítik az ÚMFT területi kohézió horizontális céljában és területfejlesztési prioritásában jelen levő alapvető térkategóriákat: a városokat és a vidékies térségeket. - Az EU területfejlesztésért felelős miniszterei által 2007-ben elfogadott Territorial Agenda (Területi Agenda) kifejezetten a területpolitika horizontális felfogását, az egyes ágazati szakpolitikákban és a fejlesztéspolitikában megjelenő területi gondolkodásmódot sürgeti. A területi különbségek csökkentésére irányuló intézkedések megtételét az Európai Bizottság több alkalommal is kérte a tervezőktől az operatív programokkal kapcsolatos egyeztető tárgyalások során. A területi kohézió az Új Magyarország Fejlesztési Tervben is gyűjtőfogalomként jelenik meg, és több egymással kapcsolatban álló, de önálló elemből áll: a) Területi hatás 4

5 A fejlesztések területi hatásai több szinten mutatkoznak meg. Egy fejlesztés helyi hatásai települési szinten, míg a térségi hatásai a település határokon túl terjednek: kistérség, megye, régió, kiemelt térség, egyéb földrajzi tájegység. Pl.: - társadalmi hatás: közbiztonság javulása, lakónegyedekből való elvándorlás csökkenése, odavándorlás növekedése; - gazdasági hatás: munkahelyteremtés a helyi lakosság számára; - környezeti hatás: adott térség felszín alatt vizeinek terhelése a növekvő ipari termelés által; (A helyi-térségi hatást a projekt hatásterülete alapján lehet értelmezni. Pl.: egy általános iskola esetén az adott település, vagy Budapest vonatkozásában egyetlen városrész; míg egy középiskola esetén a pályázó település és a környező települések, Budapest esetén egy vagy több kerület.) Egy fejlesztés akkor járul hozzá eredményesen a területi kohézió érvényesüléséhez, ha vannak pozitív területi hatásai, hiszen ekkor képes hozzájárulni a település, kistérség, régió, kiemelt térség, egyéb földrajzi tájegység fejlődéséhez, valamint az ÚMFT-ben megfogalmazott közcélok eléréséhez. A hatások kapcsán meg kell különböztetni a mennyiségi (pl.: szennyvízcsatorna hálózat építése nyomán a közcsatornán elvezetett települési folyékony hulladék mennyiségének növekedése a keletkezett szennyvíz mennyiségén belül) és a minőségi változásokat (pl.: a szennyvízelvezetés megvalósítása révén a környezetterhelés csökkenése, ennek eredményeként az életkörülmények javulása). Példakérdések területi hatás mérésére: - a projekt hatása a helyi, térségi foglalkoztatásra Példa: Egy vállalat a fejlesztéséhez 20 helyi lakos (a projekt megvalósítási településén lakó) foglalkoztatását prognosztizálja, és Ft támogatásra pályázik. A támogatási összeghez képest ennek a projektnek a foglalkoztatási hatása kicsi. Egy pályázó az építési projektje megvalósításához pályázatot nyújt be. A pályázat keretében 200 helyi munkavállaló nem tartós (idényjellegű) foglalkoztatását vállalja. Tekintettel arra, hogy a fejlesztés nem eredményez tartós foglalkoztatást, a területi hatása ennek a projektnek nem jelentős. Mérési lehetőség: helyi foglalkoztatottak száma és jellege (felsőfokú, szakmunkás, betanított) helyi foglalkoztatottak lakóhely jellege szerint (településen belüli, térségi) hozzájárulása a település, térség foglalkoztatásához (munkahely megtartás, új munkahelyek létesítése) - a projekt hatása a helyi, térségi gazdasági aktivitásra, belső piacaira, a helyi, térségen belüli gazdasági kapcsolatokra Példa: Egy támogatott fejlesztés esetében szükséges vizsgálni, hogy a megvalósításba bevonásra kerülnek-e helyi, térségi szereplők, illetőleg a kedvezményezettnek a projekt eredményeként kialakulnak-e tartós alvállalkozói kapcsolatai a régióból, vagy olyan beszerzései, amelyeket a megvalósítás helyszínéül szolgáló régió vállalkozói, szolgáltatói elégítenek ki. Egy támogatott hűtőházépítés jelentős befolyással lehet a helyi gazdasági aktivitásra, ha helyi vállalkozókat vonnak be az építésbe, a térség mezőgazdasági termelőitől vásárolnak alapanyagot, helyi munkavállalókat alkalmaznak, továbbá az üzemet őrző biztonsági szolgálatot, az üzem takarítását, karbantartását, a dolgozók étkeztetését helyi vállalkozók bevonásával látják el. Mérési lehetőség: Hatása a kedvezményezett gazdálkodására a támogatott vállalkozás pénzügyi eredményinek változása a fejlesztés előtti időszakhoz képest (éves beszámoló adatai alapján) megtermelt áru pénzbeli értéke, aránya a településen belüli összes termelésben Hatása a térség gazdasági eredményeire egy főre eső GDP alakulása egy főre jutó jövedelem vagy SZJA változása Kapcsolati hatások kedvezményezett helyi beszállítói, alvállalkozói, ügyfelei számának a változása, ezek területi elhelyezkedése (telephely alapján) Egyéb hatása a gazdasági környezetre a környező vállalkozásokra, befektetésekre gyakorolt ösztönző hatások kereslet ösztönzésére gyakorolt hatások - a projekt hatása az elérhetőségre és az infrastrukturális ellátottságra Példa: Egy pályázattal támogatott, 10 kilométeres útszakasz megépítése révén egyértelműen kiszámítható, hogy melyek azok a települések, amelyekről az új úton hamarabb érhető el a közeli központi város, autópálya, a főváros, a határátkelőhely, egyéb feltételezhető célterület. 5

6 Elérhetőségi számításokkal pontosan meghatározható, hogy e javulás utazási időben mérve mely települést (településrészt) milyen mértékben érint. Ugyanez érvényes egy tömegközlekedési fejlesztés (új járat, megálló, stb.) esetében is. Egy létező útszakasz támogatásból történő felújítása, bővítése lehetővé teszi, egyrészt hogy az úton keresztül elérhető települések gyorsabban megközelíthetőek legyenek (mennyiségi hatás), másrészt csökken annak kockázata, hogy az út minőségéből adódóan ezen a szakaszon balesetek történjenek. Egy településen kívüli kerékpárútszakasz megépítésével összekapcsolható két turisztikai vonzerő. Nem közlekedési infrastruktúra esetében (pl.: szennyvízcsatorna) egyértelműen meghatározható a fejlesztéssel érintett felhasználók száma, lakó- ill. telephelye, mindezek területi elhelyezkedése. Mérési lehetőség: Az elérhetőségi viszonyok változása a projekt eredményeként a projekt által eredményezett minőségi változások az elérhetőségben elérési idő változása prognosztizálható forgalomváltozás a projekt területi hatásterülete (célcsoportok, célterületek, érintett területek) A fejlesztés által létrehozott, ill. érintett infrastruktúrákban bekövetkezett változások és azok területi megjelenése (különös tekintettel a települési infrastrukturális elemekre): hálózati elemek alakulása (pl. út-, szennyvíz-, informatikai hálózatok) közösségi, kulturális infrastruktúra elemek változása (közterületek, közterek, művelődési intézmények) - a projekt hatása az életminőségre és a projekt eredményeként a térségben, településen megjelenő új szolgáltatások illetve funkciók, a projekt hatása az intézményi és szolgáltatási ellátottságra Példa: Az állampolgárok életminőségét 2 javítja, így az elbíráláskor előnyben kell részesíteni az olyan fejlesztéseket, melyek pl.: ha a lakókörnyezet és a közterületek megszépülnek, a településen belüli zöldterületek és nyilvánosan hozzáférhető pihenő területek (pl. parkerdő) száma nő, ill. területük növekszik. Az intézményi ellátottság javul, ha pl.: új szolgáltatásokat telepítenek a településre, fejlesztik a meglévő szakrendelés eszközfelszereltségét, bővítik a könyvtárat, stb. Mérési lehetőség: milyen módon javítja, ill. járul hozzá az életminőség javításához kiknek az életminőségét javítja (célcsoport meghatározása) az érintett lakosság területi lehatárolása milyen módon javítja az ellátottságot: mennyiségi (ellátottak száma), minőségi változások (szolgáltatás színvonala), eddig nem létező és szükséges funkció, szolgáltatás bevezetése az ellátottak köre milyen területi hatásterületen, illetékességi területen érvényesül a hatás - a projekt hatása az épített környezet minőségére Példa: Valamennyi pályázatból támogatott ingatlan beruházással kapcsolatban alapvető elvárás a műszaki- fizikai megfelelősség (állékonyság, energiagazdaságosság, humánkörnyezeti feltételek stb.) a funkcionalitás (az épület alaprajzi kialakítása, térszervezése, stb. alkalmas legyen a tervezett feladatra) az esztétikai igényesség (az épület megjelenése és a környezetbe illeszkedése által javítsa annak minőségét) a fenntarthatóság (az épület hosszabb távon és gazdaságosan üzemeltethető legyen) az épített környezet minőségében való pozitív változás az építészeti értékek védelme Mérési lehetőség: építési beruházásra kiadott építési engedély illetékes építészeti-műszaki tervtanács (építési engedélybe foglalt) támogató szakmai véleménye (állásfoglalása) 3 - amennyiben az épület tervtanácsköteles (252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 16. (2) a) pontja alapján) - egyéb hatások Példa: Egy pályázattal támogatott turisztikai attrakciófejlesztés egyértelmű hatása, hogy a település ismertsége ugrásszerűen megnő. 2 Az életminőségnek csak a területi kohéziót érintő aspektusai kerülnek itt felsorolásra. Jellegénél fogva ez a legnehezebbne megfogható szempont, mivel mennyiségi mutatókkal nem, illetve csak kis mértékben lehet mérni. A projektek életminőségi hatásainak mérésére a kérdőíves felmérés a legalkalmasabb, a minőségi változások mérésének előtérbe helyezésével. Ennek alkalmazhatósága azonban a projektek méretétől és a támogatás mértékétől függően korlátozott! 3 A központi, területi, helyi építészeti-műszaki tervtanácsok feladatköri és működési területre vonatkozó szabályait a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet határozza meg részletesen. 6

7 b) Területi szinergia Egy konkrét projekt eredményességét és hatásait jelentős mértékben befolyásolhatják az adott térség szereplőinek 4 kapcsolódó (kiegészítő vagy párhuzamos) tevékenységei (pl.: fejlesztési projektek), vagy a velük való együttműködés a projekt tervezése vagy megvalósítása során. Például ahhoz, hogy egy új piaci alapú szolgáltatás (mozi), vagy közszolgáltatás (rendelőintézet) valóban szolgálja az ott élőket, ahhoz szükség van a megfelelő közlekedés (tömegközlekedés, kerékpárút) kialakítására. Hogy egy középkori épületcsoport turisztikai vonzerővé váljék, szükség van a környező közterület rendezésére, zöld felület kialakítására, marketingtevékenységre, szálláshelyek megteremtésére, javítására. Ahhoz, hogy egy új technológiát alkalmazó gépipari nagyüzem valóban javítsa a térség foglalkoztatását megfelelő átképzésekre lehet szükség. Illetve ahhoz, hogy ugyanez vállalat erősítse a régió gazdaságát, szükséges lehet a beszállítói feladatokat ellátó kisebb alkatrészgyártó vállalkozások létrehozására/technológiafejlesztésére a régióban.) Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy csak olyan projektek kerüljenek támogatásra, - amelyek illeszkednek a releváns regionális, és a projekt területére (is) vonatkozó szakágazati fejlesztési stratégiákhoz, koncepciókhoz, az érintett országos jelentőségű kiemelt térség programjához, továbbá az érintett település(ek), kistérségi társulás(ok) elfogadott fejlesztési tervdokumentumaiban rögzített stratégiai célokhoz, prioritásokhoz, fejlesztési elképzelésekhez (pl.: területfejlesztési koncepció, településfejlesztési koncepció, települési gazdasági program, integrált városfejlesztési stratégia (IVS)) - amelyek esetén a fejlesztés helyi társadalmi / szakmai / jogi legitimitása biztosított (pl.: lakossági fórum, előzetes igényfelmérés, szakmai egyeztetések helyi közszereplőkkel) - amelyek megvalósítása régión belüli önkormányzatokkal / kisebbségi önkormányzatokkal való együttműködésben történik - amelyek megvalósítása régión belül egyéb térségi szereplők (pl.: célcsoport, helyi társadalmi szervezetek, vállalkozások stb.) bevonásával történik - amelyek esetén vannak a közelmúltban megvalósított, vagy jelenleg megvalósítás / előkészítés alatt álló kiegészítő projektek a térségben, amelyek egymást feltételezik (valamely projekt megvalósítása előfeltétele egy másik projekt megvalósításának), kiegészítik vagy erősítik a fejlesztések/projektek érvényesülését és hatásait c) Térhasználati elvek A térhasználati elvek a földrajzi terünk felhasználására vonatkozó szabályokat fogalmaznak meg. Segítenek abban, hogy a fejlesztések harmonikusan illeszkedjenek az épített és természeti környezetbe, valamint a helyi társadalmi és kulturális adottságokhoz. Az elveket a műszaki-fizikai jellegű (építés, művelési ág váltás, művelési forma váltás) vagy a földrajzi tér folyamatait szervező (közlekedés-szervezés, közszolgáltatás-szervezés, képzések) fejlesztési tevékenységek során kell elsősorban alkalmazni. Az elvek követésével a földrajzi tér felhasználása fenntartható módon valósulhat meg, továbbá megfelel az esélyegyenlőség szempontjainak, valamint szolgája a személyek, a köz- és magánvagyon biztonságát. Az elvek elősegítik a térségek környezeti és kulturális értékeinek a védelmét, kibontakozását is. Építmény beruházások esetében lényeges a térhasználat vizsgálata, például: - építési projekt által változik-e az érintett földrészletek 5 területfelhasználása, valamint a megvalósítás helyén, hatásterületén található közösségi hozzáférésű területek és a természetközeli területek 6 kiterjedése 4 Pl.: közületek, vállalkozások, civil szervezetek 5 Pl.: telek, út, bánya 6 Pl.: erdők, hegycsúcsok, kilátópontok, vízpartok, szigetek, természetvédelmi oltalom alatt álló látogatható területek, műemléki épületek és tárgyi kulturális örökségek, a fényszennyezés nélküli éjszakai égbolt (ez utóbbi megközelíthetősége nem releváns). 7

8 Pozitívan értékelhető az a projekt, amelynek a megvalósítása során csak a szükséges mértékben nő a beépített területek aránya, egyúttal nem csökkennek a közösségi hozzáférésű területek és a természetközeli területek. Különösen pozitívan értékelhető az a projekt, amelynek megvalósítása során meglévő épületek újfajta hasznosítása, átalakítása révén vagy rossz állagú épületek bontásával és új építésével csak kismértékben vagy egyáltalán nem növeli a beépített terület arányát, vagy amely növeli a közösségi hozzáférésű területek vagy természetközeli területek számát, nagyságát. Mérési lehetőség: adott területegységen a projekt megvalósítása által érintett ingatlanon és a projekt hatásterületén- az épületekkel vagy egyéb infrastrukturális (út, csővezeték, stb.) elemekkel lefedett, nem természetes borítású területek arányának változása a megvalósítással érintett ingatlan beépítettségének, építménymagasságának változása a természetes felszínborítású (zöldfelületek, szántó, gyümölcsös, erdő stb.) területek arányának változása közösségi hozzáférésű területek (közparkok, szabadtéri rekreációs létesítmények, nem köztulajdonban lévő, de szabadon látogatható, átjárható területek stb.) kiterjedésének, arányának változása - a projekt hozzájárul-e a megvalósítás helyszínéül szolgáló térség erőforrásainak 7 helyben tartásához, épít-e a helyi, térségi erőforrásokra Pozitívan értékelhető az a projekt, mely helyi erőforrásokat vesz igénybe a megvalósítás és a fenntartás során és melynek fő, vagy járulékos célja, hogy élénkítse a település vagy térség belső piacait, üzleti életét, a térségen belüli gazdasági kapcsolatokat, a térségi gazdasági szereplők közös külső piacra jutását. Mérési lehetőség: az előállított termékek, a nyújtott szolgáltatások a projekt megvalósítási térségének belső piacain történő értékesítési aránya a vállalat térségen belüli beszállítóinak aránya az összes beszállító között a térségi gazdasági együttműködések, az együttműködő szervezetek száma és számának változása - a projekt hozzájárul-e a helyi- vagy térségi természeti és kulturális értékek ismeretének elmélyítéséhez és a helyi, térségi vagy regionális közösségi felelősség növeléséhez Pozitívan értékelhető az a szemléletformálási vagy képzési projekt, mely átad a kistérség, régió, kiemelt térség sajátos társadalmi, gazdasági, környezeti viszonyaival, kulturális örökségével kapcsolatos ismereteket, továbbá az olyan építés vagy eszközbeszerzés, melynek van olyan eleme mely a kistérség, régió, kiemelt térség társadalma számára térítésmentesen elérhető, használható, megtekinthető. - a projekt javítja-e a közkincsekhez, a közszolgáltatásokhoz vagy a közérdeklődésre számot tartó rendezvényekhez való hozzáférést és megközelítésüket Mérési lehetőség: a projekt eredményeként a mindenki számára hozzáférhető egyedi természeti (pl. barlang, vízpart, hévforrás stb.) értékek számának, az elérhető terület méretének, arányának változása hozzájárulás építészeti, műemléki értékek látogathatóságának biztosításához (pl. rekonstrukciós munkálatok eredményeként korábban nem látogatható terület-, épületrészek hozzáférhetővé tétele) - a projekt hozzájárulása a rendszeres utazási (napi, heti gyakoriságú ingázás) és szállítási szükségletek csökkentéséhez 8 Pozitívan értékelhető olyan szolgáltatásokat bevezető projekt mely lehetővé teszi, hogy ne kelljen az adott szolgáltatást a településen vagy településrészen kívül utazással igénybe venni; olyan munkahelyteremtő projekt, mely alternatívát kínál a térségből jelenleg rendszeresen ingázók helyi munkavállalására. Mérési lehetőség: 7 Pl.: helyi befektetők, alvállalkozók, szolgáltatók, civil szervezetek vagy önkormányzatok munkaideje, helyi munkaerő, helyi kreatív innováció: találmány, szabadalom, újszerű elképzelés. 8 A szükségletek csökkentéséhez hozzájárulhat a távmunka lehetőségének biztosítása, részmunkaidős foglalkoztatás esetén a tömbösített munkavégzés, a távoktatás, a munkavégzés helyén/környezetében biztosított lakhatás, olyan munkahely létesítése, amely a helyi, korábban ingázni kényszerülő lakosság számára kínál munkalehetőséget, szállítási tevékenységek esetén a szállítások racionális tervezése, vállalatok esetén a telephelyhez lehető legközelebb lévő alvállalkozók alkalmazása stb. 8

9 a rendszeres utazás alól mentesülők számának változása, a rendszeres utazási kényszer gyakoriságának változása a napi/heti ingázásra fordított idő változása, a rendszeres utazási szükséglet kielégítése során megtett távolság változása a rendszeres utazási szükségleteket fenntartható közlekedési formákkal kielégítő foglalkoztatottak/diákok/lakosság arányának változása (pl.: a munkavégzés helyére gyalogosan, kerékpárral, vagy tömegközlekedéssel - beleértve a rendszeres szolgálati járatokat is-, járó munkavállalók arányának változása) egységnyi termék előállításához illetve forgalmazásához szükséges szállítási távolság változása (km/db, km/t) - a projekt hozzájárulása a fenntartható, vagy az egyéni, nem motorizált közlekedési formák (kerékpár, alternatív közlekedési formák, tömegközlekedés) elterjedéséhez, az egyéni motorizált közlekedés mérsékléséhez Pozitívan értékelhető olyan építési projekt, mely gondol az építménynél kerékpártárolásra, az építmény tömegközlekedéssel való megközelíthetőségére; olyan tömegközlekedési projekt, mely gondol a kerékpárszállításra és tárolásra. Olyan közlekedési elemeket is tartalmazó projekt, mely gondol a gyalogosok és kerékpárosok és a tömegközlekedési eszközzel közlekedők igényeire is (útépítésnél járdák, kerékpár sávok és utak, gyalogátkelők, zajvédő falak), olyan közlekedési elemeket is tartalmazó projekt mely számításba veszi a forgalom településekről való elvezetését, csillapítását (csendes övezetek, elkerülő szakaszok) - a projekt hozzájárulása a közlekedés és az áruszállítás környezeti, műszaki, közbiztonsági károkozásának, illetve a károkozás kockázatának csökkentéséhez Pozitívan értékelhető olyan projekt, melynek eredményeként rendszeres, nagytömegű árumozgatással járó építmény készül, és ennek áruforgalmát nem vagy nem csak közúti fuvarozással tervezik kielégíteni. Mérési lehetőség: a projekt eredményeként a közúti szállítás arányának változása d) Országos területpolitikai célok, kiemelten a területi célok hozzásegítenek az ország harmonikus térszerkezetének kialakításához. A területfejlesztési célok a kapcsolódó területfejlesztési stratégiák / koncepciók alapján kerültek meghatározásra (pl.: Új Magyarország Fejlesztési Terv). A területpolitikai célok: Területi célok: - Konvergencia régiók felzárkóztatása (a versenyképességi célterülethez, a Közép-magyarországi Régióhoz) A harmonikus, káros egyenlőtlenségektől mentes térszerkezet, a társadalmi és gazdasági kohézió biztosítása érdekében szükséges a regionális egyenlőtlenségek csökkentése; mindez a régiók és egyéb térségek sajátos adottságaira, erőforrásaira építő versenyképességének növelésével, egyben a foglalkoztatás bővítésével, inaktívak számának csökkentésével érhető el. A cél megvalósulását elsősorban a térségi versenyképességet növelő, nagyobb léptékű és területi hatású beavatkozások szolgálják, melyek a térségek külső erőforrás-vonzó, ill. -megtartó képességének és a térségi szereplők versenyképességének erősítésére egyaránt fókuszálnak. - Kedvezményezett, leghátrányosabb helyzetű, zászlóshajó, valamint regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása A társadalmi-gazdasági szempontból leghátrányosabb helyzetű kistérségek, a nehezen elérhető perifériák települései számára is meg kell teremteni a feltételeket a régió gazdasági-társadalmi vérkeringésébe való bekapcsolódáshoz. E célt szolgálja a régióközpontok és alközpontok régión belüli elérhetőségének javítása; a lakosság, különösen a képzett csoportok helyben tartása, a foglalkoztatás bővítése, a megfelelő életkörülmények megteremtése, az infrastrukturális feltételek javítása és a közszolgáltatások elérhetőségének fejlesztése; a nagyszámú roma lakossággal rendelkező térségekben az oktatás kiemelt fejlesztése. - Fejlesztési pólusok fejlesztése Annak érdekében, hogy a fejlődés ne korlátozódjon a főváros térségére, szükség van az ország egészének versenyképessé válását katalizáló pólusokra. E pólusok képesek a tőke, a fejlődés, az innováció megjelenítésére és közvetítésére hatóterületeik felé, elősegítve azok fejlődését (pl. a pólusba települt nagyvállalatok térségben kiépülő beszállítói hálózatain keresztül). - Városok közötti kapcsolatok erősítése 9

10 Az ország határain belül kiemelt cél a jelenleginél intenzívebben kooperáló, kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése, melyben a pólusok és a nagyobb - megyei jogú városok, mint regionális alközpontok hálózatosan együttműködnek, közvetítve egyúttal a főváros fejlődésének pozitív hatásait az ország további területeire a kiegyenlítettebb és hatékonyabb térszerkezet érdekében. - Megújuló, integrált város-vidéke kapcsolatrendszer kialakítása A kis- és középvárosok szerepe kiemelkedő a rurális, gyakran periférikus helyzetű, elmaradott térségek dinamizálásában. A felzárkóztatást szolgálja e térségek települései és a térségi központok közti együttműködés erősítése, egy új, integrált város-vidék kapcsolat megteremtése. E rendszernek ki kell térnie egyrészt a városi centrumok központi funkciói (üzleti tevékenység és a közigazgatás, az oktatási és kulturális élet központjai) térségellátó és -szervező szerepének növelésére, különös tekintettel a térségüknek nyújtott (köz)szolgáltatások fejlesztésének tekintetében; másfelől az elérhetőség javítására. - Városok belső környezeti, társadalmi problémáinak kezelése A városokon belül a társadalmi kohézió erősítése érdekében szociális rehabilitációs és funkcióbővítő városrehabilitációs beavatkozásokra van szükség (elsősorban a belső városi problémák által leginkább sújtott közép-, illetve nagyvárosokban). Ennek keretében a leromlott városi területeken a terület komplex megújítása, a gazdasági tevékenységek élénkítése, a társadalmi szegregáció elleni fellépés és a fizikai környezet (épületállomány megújítása, barnamezős válságterületek revitalizálása, zöldterületek védelme, növelése) javítása jelennek meg alcélokként. - Vidékies térségek funkcióváltása (pl.: aprófalvas, tanyás térségek, kisebbségek, romák által nagy arányban lakott területek, táji értékekben gazdag térségek) A rurális térségek társadalmi-gazdasági felzárkózásának alapvető feltétele, hogy megtartsák sajátos erőforrásaikat, mindenekelőtt népességüket (ezen belül is a képzettebb rétegek helyben maradására koncentrálva) a megfelelő életkörülmények - infrastrukturális feltételek javítása és a közszolgáltatások jobb elérhetőségének biztosítása - révén; illetve fejlődésükhöz új erőforrásokat (pl. beruházások, üdülési funkciók, alternatív jövedelemszerzési források) találjanak. - Kiemelt térségek fenntartható fejlesztése (pl.: Balaton, Duna, Tisza, Homokhátság) Az országos területpolitika által meghatározott kiemelt térségek kapcsán a legfontosabb cél a fejlesztés társadalmi-gazdasági és környezeti fenntarthatósága: vagyis a mindenkori fejlesztésnek a meglévő táji, kulturális és természeti adottságokat tiszteletben tartva szabad csak megvalósulnia. A Balaton és a Tisza-térség, valamint a Duna-mente sajátos környezeti értékkel bíró térségek esetében fontos kitörési pont a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságaira építő turizmus fejlesztése, amely kiemelt hatása révén a területi felzárkózást is szolgálja. A Duna-Tisza közi Homokhátság esetében a természet degradációs folyamatainak megállítása és a népesség helyben tartása elsősorban vízgazdálkodási beavatkozásokkal, a termőhelyi adottságokhoz illeszkedő földhasználat megvalósításával és a tanyasi gazdaságok fejlesztésével érhető el. Átfogó területpolitikai célok 9 : - Területi versenyképesség javítása A térségi versenyképesség legfontosabb tényezőjét jelenti a jelentős gazdasági versenyképességi potenciállal rendelkező, tágabb térségüket dinamizálni képes centrumtérségek (fejlesztési pólusok) megerősítése, a nemzetközi elérhetőség javítása és a nemzetközi jelentőségű turisztikai térségek fejlesztése. - Fenntartható térségfejlődés, örökségvédelem, táji, természeti, kulturális értékek védelme Régióinknak, térségeinknek olyan fenntartható rendszerekké kell válniuk, amelyek értékeiket, örökségüket, erőforrásaikat és belső összetartozásukat nem csak megőrzik, hanem azokat tovább erősítik, a társadalom, a gazdaság és a természeti-környezeti, kulturális elemek összhangját helyitérségi rendszereikben az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével biztosítják. - Területi integrálódás Európába Az ország európai térbe való integrációjának elmélyítése érdekében szükséges a transznacionális közlekedési hálózatok, a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok, intézményi együttműködések bővítése, Budapest nemzetközi szerepkörének erősítése, valamint gazdasági-innovációs kapuszerep kialakítása Délkelet-Európa felé. A Kárpát-medencébe irányuló kapcsolatok élénkítése érdekében bővíteni kell a határ-menti együttműködéseket, különös tekintettel a magyarság gazdaságikulturális integrációjára. - Decentralizáció, regionalizmus, helyi együttműködések A fejlesztéspolitikai és végrehajtási döntések, valamint a fejlesztési források jelentős részét decentralizálni kell. Ennek érdekében fontos a régiók fejlesztéspolitikai szerepének és az ehhez szükséges kompetenciáiknak megerősítése, a regionális identitás erősítésének, a gazdasági és intézményi hálózatok létrejöttének ösztönzése, valamint hosszú távon a regionális demokrácia 9 Az átfogó területi célok nem minden fejlesztés esetén relevánsak. Amennyiben relevánsak, a területi kohézió követelményrendszerében kerülnek megjelenítésre, elsősorban a szakmapolitikai szempontok között. 10

11 feltételeinek megteremtése. Ugyanakkor szükséges a kistérségi szint térségszervezési és fejlesztési szerepének megerősítése is. A területi célok által érintett területek térképi megjelenítése jelen útmutató 2. számú mellékletét képezi. 2. Miért fontos és hasznos a pályázó és a projekt számára a területi kohézió érvényesítése? A területi kohézió horizontális céljának (röviden területiség) érvényesítése a pályázók projektjeiknek tervezésére lehet nagy hatással. A területiség érvényesítése összességében azért hasznos a pályázó szempontjából, mert hathatósan segíti projektjének a tágabb települési, kistérségi, regionális, kiemelt térségi, egyéb földrajzi tájegységi környezethez való illeszkedését. A területiség érvényesítése segíti azt, hogy a projekt igazodjon a helyi adottságokhoz. Ez növeli a projektek működésének hatékonyságát és versenyelőnyöket is jelent. Például a helyi nemzetiségi vagy etnikai kulturális feltételekre szabott szemléletformálás vagy képzés jóval népszerűbb és eredményesebb lehet, mint az ország területén mindenhol ugyanolyan formában végzett ismeretátadás. A helyi táji adottságokra és nem mesterségesen kialakított vonzerőkre épülő turisztikai fejlesztés egyedi, organikus karaktert kap, vonzóbbá válik. A területiség érvényesítése segíti azt, hogy a projekt beágyazódjon az adott térség társadalmi és gazdasági struktúráiba. Ez a fejlesztési elképzelések lebonyolításának hatékonyságát növeli. Így például a lakossággal, szakértőkkel és a különféle érdekeltekkel előzetesen informálisan, a kötelező hatósági eljárásokon kívül is egyeztetett infrastrukturális beruházások már a különböző vélemények beépítésével alakíthatók ki, kevesebb későbbi akadály merülhet fel a hatóságok vagy a lakossági részéről. A területiség érvényesítése segíti azt, hogy a projekt igazodjon más fejlesztésekhez, kihasználja jelenlétük előnyeit. A pályázatkészítés, a projekttervezés során az adott térségben körültekintően felmért kapcsolódó fejlesztések megsokszorozhatják az adott fejlesztés eredményességét. Így pl.: egy térség két egyazon piacra vagy erőforrásra építő párhuzamosan fejlesztett szolgáltatásának támogatása felesleges, a vállalkozások ugyanis egymással versenyben állnak, viszont ha az egyes szolgáltatások sajátos, a térségben eddig jelen nem lévő profilokat is felvesznek, akkor a verseny mellett a térség ellátottsága is javul. Példaként említhető, hogy a természetvédelmi vagy környezetvédelmi beruházás által eredményezet vonzerőnövelés a turisztikai termékek fejlesztésének lehetőségét bővíti, ezért e projekteket érdemes összekapcsolni, ütemezésüket összehangolni. A közszolgáltatási intézmények felújítása is gyakran idézett példa, hiszen annak térségi szintű összehangolása jelentős többletköltségeket takaríthat meg (el lehet kerülni, hogy több szomszédos településen is hasonló és alacsony színvonalú intézményeket újítsanak fel és tartsanak fenn). A területiség érvényesítése a fentieken túlmenően természetesen hozzájárul az országos területpolitikai célok érvényesítéséhez is. Ez a pályázók számára elsősorban azt az előnyt hordozza, hogy a projektjük elfogadottsága mind saját térségükben, mind magasabb szinteken is szélesebb körű lesz. Ezért a projekt megvalósítását korlátozó tényezők kisebb eséllyel fordulnak elő, a helyi szereplők (önkormányzatok, civil szervezetek, lakosság, stb.) támogathatják tevékenységét. A szakmai előnyökön túl természetesen a pályázatok sikerességében is tetten érhetők a területiség érvényesítésének előnyei. A területiséget érvényesítő projektek ugyanis pluszpontokat szerezhetnek, növelve e pályázatok támogatásának esélyét. A területiség érvényesítése egyáltalán nem, vagy nem jár jelentős többletköltséggel a pályázó számára, főleg ha már a projekttervezés kezdetén gondolunk rá. A területiség a legtöbb esetben kis finanszírozási igényű eszközökkel is érvényesíthető. Pl.: helyi, térségi munkaerő, alvállalkozók alkalmazása mások helyett vagy a építmények megközelítésének biztosítása az autó mellett más közlekedési eszközökkel, térség egyéb fejlesztési projektjeinek felmérése. Ehhez csak annyi kell, hogy már a projekt tervezése, majd megvalósítása és fenntartása során is figyelembe vegyék a projektnek a tágabb környezetükbe, térségükbe való illeszkedését. Az esetlegesen felmerülő többletköltségeket, pedig bőségesen ellensúlyozzák az érvényesítés jótékony hatásai a fejlesztések költséghatékonyságára és eredményességére. 11

12 III. A TERÜLETI KOHÉZIÓ KÖVETELMÉNYRENDSZERE A területi kohézió alábbiakban ismertetett követelményrendszerét több nagyobb csoportra bontottuk aszerint, hogy milyen formában jelenik meg a pályázati kiírásokban, illetőleg milyen fejlesztések esetében alkalmazhatók az előírások. Ez alapján megkülönböztetünk: - Jogosultsági kritériumokat: itt azok a szempontok kerülnek nevesítésre, amely esetén a nem megfelelés a pályázat automatikus kizárását, elutasítását jelenti, ezek többsége az egyes szempontokhoz tartozó nyilatkozatok, pályázathoz csatolandó mellékletek meglétét vizsgálja, tartalmi értékelés nem kötődik hozzájuk. - Szakmai értékelési kritériumokat: ezek a projektek tartalmi értékeléshez kötődnek. Vizsgálatuk a pályázatok szakmai értékelésének része, nem megfelelő tartalom esetén a pályázónak van korrigálási lehetősége, a pályázat elutasítására csak nagyon szélsőséges esetben lehet példa e szempontok alapján. Az egyes kritériumokon belül különbséget kell tenni aszerint, hogy milyen típusú fejlesztésről van szó. Ugyanis eltérő elvárásokat kell támasztani pl.: humán erőforrás fejlesztések (pl.: képzések) és az építési beruházások között (pl.: iskola- vagy óvodaépítés). Emellett, tekintettel arra, hogy a regionális és ágazati operatív programok fejlesztési irányai is különböznek egymástól, célszerű különválasztani a valamennyi operatív programra általánosan alkalmazható, területi kohéziót segítő kritériumokat, valamint a csak az adott operatív programra alkalmazható, ún. OP-specifikus kritériumokat. A felsoroltak alapján az útmutatónak ez a része a következők szerint épül fel: - Jogosultsági kritériumok, ezen belül: Általánosan kötelező jogosultsági kritériumok: a projektek tárgyától függetlenül minden pályázóra vonatkoznak, bizonyos esetekben a projektek mérete alapján differenciáltan Specifikus kötelező jogosultsági kritériumok: a projektek keretében megvalósítandó különböző tevékenységtípusokra vonatkoznak (pl.: építési, felújítási, képzési projektek) Kiemelt projektekre vonatkozó jogosultsági kritériumok Területfejlesztési célterületekre vonatkozó jogosultsági kritériumok Több olyan jogosultsági kritérium is van, melyeknek a teljesülését a benyújtandó adatok és információk megjelenési helye miatt a szakmai értékelés során is ellenőrizni lehet. Ezeket külön jelöljük Az értékelés módja c. részben. - Szakmai értékelési kritériumok, ezen belül: Valamennyi operatív program esetében általánosan alkalmazható szakmai értékelési kritériumok OP-specifikus szakmai értékelési kritériumok A területi kohézió horizontális szempontjainak teljesülését az alkalmazott eljárás típusától (egyfordulós pályázat, kiemelt projekt stb.), a pályázati adatlap felépítésétől és a csatolandó mellékletek körétől függően a pályázatot bíráló szakértők több dokumentumban vizsgálhatják. Ilyen pl.: a pályázati adatlap, a területfejlesztési hatástanulmányt, megvalósíthatósági tanulmány, egyéb dokumentum (pl.: esélyegyenlőségi terv), az építési tervdokumentáció stb. Ezeknek a pontos elkészítéséhez vagy kitöltéséhez a projekt gazdák a pályázati anyagban mindig találnak megfelelő szakmai segítséget, iránymutatást: pl.: kitöltési útmutató a pályázati adatlaphoz és az útmutató megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez című dokumentumok. Az, hogy az egyes kritériumok teljesülésülése milyen dokumentumokból ellenőrizhető, A pályázati anyagban való megjelenés formája c. részben adunk útmutatást. 1. Általánosan kötelező jogosultsági kritériumok a) Amennyiben egy pályázathoz mellékletben megvalósíthatósági tanulmányt vagy esélyegyenlőségi tervet kell csatolni, a tanulmányban / tervben külön részben kell bemutatni a fejlesztés területi kohéziót erősítő hatásait. Ebben részletesen ki kell térni az útmutató I.3. pontjában ( A területi kohézió 12

13 jelentése ) nevesített kérdésekre (területi hatások, területi szinergia, országos területpolitikai céloknak való megfelelés). Az I.3. pontban felsorolt szempontok közül kihagyhatóak azok, amelyek az adott projekt jellegénél fogva nem relevánsak. Pl.: ESZA-típusú fejlesztések esetében nem kell bemutatni az ingatlan beruházásokra vonatkozó, fizikai térhasználathoz kapcsolódó előírásokat (pl.: földrészletek beépítettsége, természetközeli területek kiterjedése stb.). Ha egy pályázathoz megvalósíthatósági tanulmányt és esélyegyenlőségi tervet egyaránt kell csatolni, akkor a megvalósíthatósági tanulmányban kell a megadott szempontokat bemutatni. Ennek célja, hogy a pályázók tudatosan helyezzék el a projektjüket a helyi és térségi gazdasági / társadalmi környezetben, mérjék fel a fejlesztésük közvetlen és közvetett térségi, területi hatásait, a kockázati és szinergikus tényezőkkel együtt. A pályázati anyagban való megjelenés formája: A pályázati anyag mellékeltét képező megvalósíthatósági tanulmány / esélyegyenlőségi terv. A pályázati adatlapban a projekt részletes bemutatásánál a megvalósíthatósági tanulmányban / esélyegyenlőségi tervben kifejtett tartalmak rövid összefoglalása, hivatkozások a tanulmányban foglaltakra. 10 Az értékelés módja: A pályázat jogosultsági és szakmai értékelésének része. b) 50 millió forint támogatási összeg felett minden pályázónak a területi szinergia vizsgálatának részeként igazolni kell, hogy az általa tervezett fejlesztés mely helyi területfejlesztési, illetve ágazati koncepció(k)hoz, stratégiá(k)hoz illeszkedik, ez a projekt külső koherenciáját igazolja. Helyi / térségi területfejlesztési dokumentum lehet például a regionális, megyei, kistérségi területfejlesztési koncepció vagy program; az ágazati koncepciók közé tartozhatnak az országos vagy helyi / térségi tematikus fejlesztési célokat megfogalmazó dokumentumok, pl. turizmus vagy közlekedésfejlesztési stratégia, települési környezetvédelmi program, országos jelentőségű kiemelt térségek programjai stb. Amennyiben a pályázatban szereplő projekt megvalósítási helye városi rangú település, minden esetben meg kell vizsgálni, hogy rendelkezik-e integrált városfejlesztési stratégiával (IVS), illetőleg hogyan kapcsolódik a támogatni kívánt projekt az IVS-ben meghatározott fejlesztési célokhoz. Az integrált városfejlesztési stratégiához való kapcsolódás előnyt jelent a bírálat során. Az elfogadás feltétele: a projekt illeszkedésének igazolásához a pályázati dokumentáció mellékleteként benyújtott (a pályázati dokumentációban külön mellékletet képező!) nyilatkozattal igazolni kell minimum 2 elfogadott és hatályos fejlesztési dokumentumhoz való kapcsolódást az alábbiak feltüntetésével: A fejlesztési dokumentum címe, az elfogadás éve, időbeli hatálya. Azon cél / prioritás / intézkedés címe, amelyhez a projekt keretében megvalósuló fejlesztés igazodik, hozzájárul. (Azon konstrukciók esetében, ahol a pályázat mellékleteként területfejlesztési hatástanulmányt, megvalósíthatósági tanulmányt vagy egyéb dokumentumot (pl.: esélyegyenlőségi tervet) kell csatolni, a kötelezően kialakításra kerülő területi kohéziós részben külön is vizsgálható az illeszkedés megvalósulása.) Kivételt képező dokumentumok: Nem fogadható el az az illesztés, amely ahhoz az operatív programhoz kapcsolódik, amely pályázatára a projekt benyújtásra kerül. A kistérségi társulások által elfogadott fejlesztési dokumentum (pl.: kistérségi cselekvési tervek) csak abban az esetben fogadható el, amennyiben azok jogilag legitimnek minősülnek. A pályázati anyagban való megjelenés formája: a pályázati dokumentáció mellékleteként a pályázó nyilatkozata. Az értékelés módja: A pályázat jogosultsági értékelésének része. Példa: Vízrendezési projekt a Tatabányai kistérségben, a projekt illeszkedik az alábbi dokumentumokban foglaltakhoz: 10 Ha minden megvalósíthatósági tanulmány sablonjának része lehet egy területi kohéziós rész, akkor ennek a résznek az útmutatóban való külön szerepeltetése nem releváns. 13

14 - Közép-Dunántúli Régió Turisztikai Fejlesztési Stratégiája 2006.; 1 prioritás: A turizmus fejleszthetőségét befolyásoló alapvető feltételek biztosítása, felzárkózás; turisztikai fogadókészség fejlesztése, 1.7. Turizmust érintő környezet és táj védelem, tervezés - Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója (a Társulási Tanács a ei Társulási Ülésén fogadta le a Tatabányai kistérség Területfejlesztési Koncepcióját a 44/2006 (IX.15.) számú határozattal); Átfogó cél: Környezetvédelmi fejlesztések 5 prioritás Környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztések. c) Minden projekt esetén meg kell vizsgálni a helyi erőforrások alkalmazásának (munkaerő, nyersanyag, beszállítók, szolgáltatások) lehetőségeit, továbbá törekedni kell azok hasznosítására. A helyi erőforrások alkalmazása a legtöbb esetben a legegyszerűbb és a legköltséghatékonyabb megoldást jelenti, ezen túlmenően pedig pozitív hatással van a projekt megvalósulási helyének / térségének gazdasági, társadalmi helyzetére, különösen igaz ez a nagyobb projektek esetén. Ezért minden pályázónak törekednie kell arra, hogy lehetőség szerint a helyben / térségben található nyersanyagokat, munkaerőt hasznosítsa, a helyi / térségi (gazdasági) szervezeteket vonja be a megvalósítás folyamatába; elősegítve ezzel az anyag-, energia-, információ és tudásáramok helyben történő hasznosítását, a fejlesztés eredményeként realizálódó jövedelmek helyben tartását. A pályázati anyagban való megjelenés formája: A vizsgálat eredményeinek rövid ismertetése a projekt adatlap projekt részletes bemutatása részben Előzetes becslés arra vonatkozóan, hogy a helyi erőforrások hasznosítása a projekt teljes költségvetésének mekkora hányadát teszi ki. A projektek benyújtásához részletes költségvetést kell készíteni, a megelőző felmérés alapján amely alapján a költségvetést készítik nagyjából becsülhető a helyi / térségi szereplőktől igénybe vett építési jellegű munkák, eszközbeszerzések, szolgáltatások értéke, aránya. Amennyiben ez az arány nem éri el a 25%-ot indokolni kell, hogy elsősorban miért nem a helyi / térségi erőforrásokat alkalmazzák a projekt megvalósítása során. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a projekt keretében helyi/térségi erőforrásokat (is) alkalmaz. (A nyilatkozat a pályázati adatlap végén található nyilatkozati lista részét képezi!) Az értékelés módja: A pályázat jogosultsági illetve szakmai értékelésének része. Példa: A projekt keretében Miskolc szakrendelő intézetének fogászati részlegét korszerűsítik, ennek keretében új kezelőhelyiségeket alakítanak ki és beszerzik a szükséges műszereket. A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek, a tevékenységet végrehajtó szervezet és a költségarány: - projekt előkészítés fővárosi pályázatíró cég, 6% - projektmenedzsment a pályázó önkormányzat kijelölt munkatársa, 2% - építési munkák helyi vállalkozók ( a városban szék- és telephellyel rendelkeznek), 54% - eszközbeszerzés közbeszerzésen nyertes cég (külföldről szerzi be a szükséges műszereket), 40% A fenti tevékenységek esetén helyi erőforrásnak a helyi vállalkozók és az önkormányzat kijelölt munkatársa számít, tehát a helyi erőforrások hasznosítása a költségvetés 56%-át teszi ki. 2. Specifikus kötelező jogosultsági kritériumok Építési, felújítási projekteknél: a) Azon építési engedély köteles ingatlanberuházások esetében, melyeknél a 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet értelmében az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást külön jogszabályban meghatározott esetben az abban meghatározott tervtanács véleményezési eljárása előzi meg, a beruházásnak minden esetben rendelkeznie kell az illetékes építészeti-műszaki tervtanácsnak az építési engedélybe foglalt támogató szakmai véleményével (állásfoglalásával) (252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 16. (2) a) pontja alapján). A tervtanács szakmai véleménye a pályázathoz csatolt építési engedélyezési dokumentáció része. Abban az esetben, ha a pályázat benyújtásakor az építési engedély már rendelkezésre áll, és úgy került kiadásra, hogy a beruházást a tervtanács csak az általa javasolt átdolgozás után ajánlja, 14

15 vagy nem ajánlja (252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 16. (2) b) és c) pontja alapján), a benyújtásra kerülő pályázatban a pályázónak vállalnia kell azt, hogy nyertes pályázat esetén a támogatási szerződés megkötéséig megszerzi a tervtanács támogató szakmai véleményét. Ezt a pályázat részét képező nyilatkozatban vállalnia kell. Ennek a kritériumnak az az oka, hogy esetenként olyan építmények is engedélyt kapnak, melyek nem minden tekintetben megfelelő műszaki tartalmúak, vagy nem illeszkednek a környezetükbe. Az illetékes építészeti-műszaki tervtanács támogató szakmai véleményének a figyelembe vételével ezek a problémák jórészt kiküszöbölhetők lennének. Építési engedély ugyanis úgy is kiadható, hogy az illetékes építészeti-műszaki tervtanács véleményét az engedélyező hatóság részben vagy egészben figyelmen kívül hagyja. (Jogszabályi háttér: az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészetiműszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 6. (1) bekezdése értelmében elvi engedélykérelemhez és építési engedélykérelemhez - a tartalomtól függően - mellékelni kell a 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletben előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét. Az engedélyről szóló határozat indoklása összefoglalóan tartalmazza a tervtanács szakmai véleményét is. 11. : Ha az építésügyi hatóság eljárása során a tervtanácsi szakmai véleménnyel részben vagy egészben ellentétes megállapítást tesz, döntést hoz, úgy azt indokolni köteles. ) A pályázati anyagban való megjelenés formája: Pályázati dokumentáció részét képező építési engedélyről szóló határozat (indoklás része). az illetékes tervtanács szakmai véleménye (az építési engedélyezési dokumentáció részét képezi). Az értékelés módja: A pályázat jogosultsági értékelésének része. Példa: Egy Észak-alföldi kisváros 200 millió forint pályázati támogatással megvalósuló iskola bővítésének eredményeként megvalósuló épület nem illeszkedik a településképbe, sőt egyes helyiségei a rendeltetéséhez 11 képest nem funkcionálisak és nem megfelelő kialakításúak. A beruház építési engedélyéhez előzetesen ki kellett kérni az illetékes építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét. A pályázatnak mellékletként része volt az építési tervdokumentáció és az építési engedély határozat is, melynek az indoklás részéből kiderül, hogy az épületre vonatkozóan az illetékes építészeti-műszaki tervtanács bizonyos módosításokhoz kötötte a támogató szakmai állásfoglalását, melyet azonban az engedélyező hatóság nem vett figyelembe. A kialakult szituáció elkerülhető lett volna, ha a pályázati kiírás úgy kerül megfogalmazásra, hogy az illetékes tervtanács támogató állásfoglalásához köti a támogatási szerződés megkötését. b) Azon építési engedély köteles ingatlanberuházások esetében, melyeknél az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást nem előzi meg az illetékes építészetiműszaki tervtanács véleményezési eljárása, a projekt csak abban az esetben támogatható, ha külső fizikai megjelenése igazodik a településképi adottságokhoz vagy a helyi / térségi építészeti hagyományokhoz: - tömeg, homlokzat, rendeltetés és anyagválasztás szempontjából - a tájképi, környezeti, építészeti, kultúrtörténeti, műemléki értékekhez Ennek a kritériumnak az az oka, hogy esetenként olyan építmények is engedélyt kapnak, melyek nem minden tekintetben megfelelő műszaki tartalmúak, vagy nem illeszkednek a környezetükbe. A tervtanács köteles beruházások esetében az engedélyező hatóságot megelőzően az illetékes építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményének figyelembe vétele egy kvázi plusz minőségi szűrőt jelent az érintett építmény küllemére vagy funkcionalitására vonatkozóan. Ez azonban nincs meg azon építési beruházások esetében, ahol az engedélyezési eljárást nem előzi meg a terv bemutatása tervtanácsnak. A pályázati anyagban való megjelenés formája: a pályázati adatlap a projekt részletes bemutatása részben rövid ismertetés és a kiválasztott változat megvalósításának indoklása a pályázó nyilatkozata, hogy az építési jellegű fejlesztés külső fizikai megjelenése igazodik a megvalósítási helyének környezetéhez. (A nyilatkozat a pályázati adatlap végén található nyilatkozati lista részét képezi!) 11 Rendeltetés = használati cél 15

16 a pályázati dokumentáció részét képező építési engedélyről szóló határozat (indoklás része), építési tervdokumentáció, ennek részét képező műszaki leírás Az értékelés módja: A pályázat jogosultsági illetve szakmai értékelésének része. Ezen túlmenően javasolt, hogy valamennyi építési beruházást tartalmazó projekt esetében a bírálatban vegyen részt építész is. Példa: Európai uniós pályázati támogatással csapadékvíz elvezető hálózatot építenek ki egy Balaton-felvidéki településen. Az elvezető árkok kialakítás és anyagválasztás szempontjából egyáltalán nem illeszkednek a települési környezetbe. Ez a szituáció elkerülhető, ha a pályázati dokumentációban az építmény megjelenésére vonatkozó információk hangsúlyosan szerepelnek, továbbá ha ezeket a bírálat folyamán diplomás építészmérnök körültekintően értékeli. c) Valamennyi szórt azbeszttel érintett lakó- és középület beruházás (felújítás, korszerűsítés) esetén általános szakpolitikai elvárás az azbesztmentesítés. Az Európai Unióba való belépéssel Magyarországon is kötelező erejű előírássá vált a 87/217/EEC számú irányelv, mely szerint az azbeszt által okozott környezetszennyezést meg kell szüntetni. Az Országgyűlés ehhez illeszkedve fogadta el a 110/2002. (XII.12.) OGY. határozatával az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT), amelynek melléklete tartalmazza az azbesztmentesítési program feladatait. Ez alapján az épületekben alkalmazott szórt azbeszt teljeskörű mentesítését legkésőbb december 31-ig meg kell valósítani. Ennek elősegítése érdekében a kapcsolódó regionális és ágazati operatív programok (ROP-ok, TIOP) pályázati kiírásaiban elszámolható költségként jelenik meg az azbesztmentesítés. A pályázatokban további előírás nem kerül meghatározásra (pl.: az azbesztmentesítés minimális volumenére, költségére, és a projekt összköltségvetésén belüli arányára vonatkozóan). Ugyanakkor minden pályázónak vállalnia kell, hogy a fejlesztéssel érintett, szórt azbesztet tartalmazó épületre vonatkozóan december 31-ig elvégzi az azbesztmentesítést. A projekt tervezési/előkészítési fázisában előzetesen fel kell mérni, hogy a projekt által érintett épület(ek) tartalmaz(nak)-e olyan azbesztszármazékokat, amelyeket a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet által előírt módon kell kezelni. (Ennek felmérése a projekt költségvetése szempontjából is kiemelten fontos, mert ha a kivitelezési munkálatok során derül ki, hogy azbesztmentesítésre van szükség, az jelentős, előre nem tervezett költségnövekedést eredményezhet.) A szórt azbesztet tartalmazó panel lakóépületek felmérése, nyilvántartásba vétele egészségügyi veszélyességi kategóriába való sorolása már megtörtént, a közintézmények felmérése jelenleg folyamatban van. A szórt azbeszt fajtájától (kék, vagy fehér), állapotától a helyiség rendeltetési céljától függően, minden szórt azbesztes épület az alábbi környezetkárosító veszélyességi kategóriába került besorolásra: I. 2 éven belül mentesítendő II. 3-5 éven belül mentesítendő III. 5 éven túl mentesítendő Szórt azbeszt beépítése lakóépületekbe négy régióban Közép-Magyarországi, Közép-Dunántúli, Nyugat-Dunántúli és Dél-Dunántúli régióban fordult elő. Nagy mennyiségű szórt azbesztet tartalmazó lakóépületek vannak Győrben, Sopronban, Tatabányán, Esztergomban és Mosonmagyaróváron. A szórt azbeszttel szennyezett lakóépületek felmérési dokumentációja rendelkezésre áll. Az adatbázis kezelője: Épületfenntartási K+F Alapítvány Iroda címe: 1061 Budapest, Paulay Ede u. 6. Postacím: 1241 Budapest 5. Pf.:113. Tel./Fax: (36-1) , Tel: (36-1) Irodavezető: Dr Biró Kálmán A lakóépületek lakóépület azbeszttel való érintettségéről a fenti címen lehet érdeklődni. A pályázati anyagban való megjelenés formája: a pályázó nyilatkozata arról, hogy szükséges-e azbesztmentesítést elvégezni a projekt keretében. Amennyiben szükséges, úgy vállalja, hogy az azbesztmentesítést legkésőbb 16

17 2012. december 31-ig elvégzi (A nyilatkozat a pályázati adatlap végén található nyilatkozati lista részét képezi!) amennyiben szükséges, a projekt műszaki leírásában az azbesztmentesítési folyamat rövid ismertetése Az értékelés módja: A pályázat jogosultsági és szakmai értékelésének része. d) Új építmény építését megelőzően meg kell vizsgálni: - A megvalósítás térségében a barnamezős, alulhasznosított (korábban más rendeltetésű, nem zöldmezős) kül- illetve belterületi területek hasznosításának lehetőségét. - A fejlesztés eredményeként létrejövő építmény rendeltetését. A rendeltetés lehet közösségi vagy nem közösségi célú: közösségi célú például egy közintézmény vagy nagyobb tömegnek szolgáltató vállalkozás; nem közösségi célú egy háztáji termékek forgalmazására szakosodott vállalkozás telephelyének létesítése. - A megépíteni kívánt építmény rendeltetése és a megvalósítás helyéül szolgáló település által ellátandó önkormányzati feladatok közötti összhangot. Alulhasznosított területen történő építés esetén törekedni kell a már meglévő infrastrukturális elemek hasznosítására és megóvására, kerülni kell a korábbi infrastruktúra felszámolását. Az építményeket rendeltetésük alapján, a számukra megfelelő területfelhasználási egységekben kell elhelyezni: a közösségi célú építményeket pl.: a vegyes, településközponti, központi területi besorolású terület céljára kijelölt területfelhasználású területeken, míg a nem közösségi célú építményeket pl.: a mezőgazdasági területi besorolású terület céljára kijelölt területfelhasználási területen. A rendeltetés vizsgálatát az alulhasznosított területek rendeltetésmódosítására irányuló projektek esetén is el kell végezni. A pályázati anyagban való megjelenés formája: a pályázati adatlap a pályázó környezete, illetve a projekt részletes bemutatása részben a releváns információk rövid ismertetése Az értékelés módja: A pályázat szakmai értékelésének része. Példa: Egy ebből a szempontból pozitívan értékelhető, ha egy ROP-ból támogatott ipari telephely fejlesztés során az eredetileg 80%-osan beépített terület beépítése csökken (X%-kal). Mindeközben létrejön az ipari telephely utcafrontján egy keskeny zöldsáv, mely az önkormányzati tulajdonú járdát szegélyezi, benne lévő padok a település lakosai által használhatók. Továbbá pozitívan értékelhető, ha az ipari telephelyet egy már meglévő városi ipari termelési zónában alakítanak ki. Nem értékelhető pozitívan, ha azt egy iparilag eddig nem hasznosított, városi településsel nem szomszédos aprófaluban elhelyezkedő ingatlanra telepítik, még akkor is ha ezt a helyi építési szabályzat és szabályozási terv lehetővé teszi, és az adott ingatlan eddig is beépített volt. Egy 1000 lakosú kistelepülésen támogatással megvalósuló, önkormányzat által kialakítandó, gyermekjóléti szakszolgálatnak helyet adó ingatlan korszerűsítésnél fontos szempont, hogy a településnek egy minden szempontból frekventált területén lévő ingatlanon kerüljön kialakításra. Emellett fontos azt is vizsgálni, hogy a település mérete, lakosságszáma alapján önkormányzati feladat-e gyermekjóléti szakszolgálat telepítése, vagy elegendő csupán gyermekjóléti szolgálat üzemeltetése. Ehhez hasonlóan vizsgálandó, hogy indokolt-e gyermekotthon építése egy perifériális elhelyezkedésű, 500 fős faluban. e) A legalább 10 fő számára munkavégzési helyszínként szolgáló, látogatóforgalommal rendelkező, avagy közcélú (közintézmények, közösségi funkciójú) létesítmények esetén a gyalogos és kerékpáros közlekedési formákkal való megközelíthetőségen túlmenően a közösségi közlekedéssel való megközelíthetőség biztosítása kötelező (tömegközlekedés esetén menetrend vagy nem menetrend szerinti járatokkal) a beruházás kivitelezési és fenntartási (üzemeltetési) szakaszában egyaránt. A fenntartható közlekedési formákkal való megközelíthetőség biztosítása nem feltétlenül jár együtt jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel, azonban minden esetben feltételezi a projekt tárgyát képező fejlesztés térbeli vonatkozásainak, térhasználati hatásainak a tervezés folyamatában történő átgondolását. Ennek célja, hogy a fejlesztések olyan formában valósuljanak meg, amely az alternatív közlekedési formákat a különböző építmények megközelíthetősége vonatkozásában nem lehetetleníti el. Ennek keretében az alábbi szempontokat minden fejlesztés esetén figyelembe kell venni: 17

18 - nem támogatható olyan építmény, amelyet csak és kizárólag egyéni motorizált közlekedési formákkal 12 lehet elérni, megközelíteni - nem támogatható olyan építmény, melynek eredményeként létrejött építmény ill. annak működése meggátolja az eddigiekben fenntartható közlekedési formákkal használható útvonalak vagy kijelölt nyomvonalak használatát, vagy amely kivitelezési munkálatai során nem biztosít alternatív útvonalakat, illetve nyomvonalakat a megvalósítási időszakra vonatkozóan A pályázati anyagban való megjelenés formája: A beruházás kivitelezési időszakára vonatkozóan: a pályázati dokumentációhoz tartozó tervdokumentációban, vázrajzon, vagy egyéb térképi megjelenítés keretében a gyalogos és/vagy kerékpáros közlekedésre alkalmas területek (gyalogút, útszakasz, stb.) jelölése amennyiben a kivitelezési munkálatok korlátozzák a fenntartható közlekedési eszközökkel is használható útvonalak, illetve nyomvonalak használatát, az alternatív útvonalak biztosítási módjának rövid ismertetése a projekt részletes bemutatása részben, továbbá a korábbi és az alternatív útvonalak és nyomvonalak feltüntetése a pályázati dokumentáció részét képező tervdokumentációban, térképi megjelenítés keretében a pályázó nyilatkozata arról, hogy a projekt tárgya fenntartható közlekedési formákkal megközelíthető a kivitelezési munkálatok ideje alatt. (A nyilatkozat a pályázati adatlap végén található nyilatkozati lista részét képezi!) A beruházás fenntartási (üzemeltetési) időszakára vonatkozóan: a pályázati adatlapban a projekt részletes bemutatása részben rövid bemutatás a pályázó nyilatkozata arról, hogy a projekt tárgya fenntartható közlekedési formákkal megközelíthető a fenntartási (üzemeltetési) időszakban. (A nyilatkozat a pályázati adatlap végén található nyilatkozati lista részét képezi!) Az értékelés módja: A pályázat jogosultsági illetve szakmai értékelésének része. Példa: Ha autóút épül két településrész között, akkor az azon való biztonságos átkelést biztosítani kell nem csak a személygépjárművek, de a kerékpárosok és a gyalogosok számára is. A létező, rendszeresen használt gyalogos és kerékpáros útvonalakat (legyenek azok akár kiépítettek, akár nem) nem szabad lezárni az építkezés ideje alatt sem, hanem kis kényelmetlenséggel járó kerülőútvonalakat biztosítani kell. Ugyanez igaz a menetrend szerinti járatokra is, nem szabad, hogy azok nagy késedelmet szenvedjenek az építkezési munkák miatt, egyrészt így a fenntartható tömegközlekedési formák utasokat veszítenek, akiket már nem lehet újra megnyerni e tömegközlekedési formának, másrészt a fajlagosan nagyszámú használó miatt ez jelentős társadalmi csoportok érdekeit csorbíthatja. Az autópálya mellett található ipari parkban egy nagyvállalat bővíti a telephelyét ROP támogatás segítségével. A vállalat közel 400 munkavállaló foglalkoztatását tervezi, a munkavállalók három kistérség településeiről érkeznek, ezek közül az egyikben található az ipari park. A kistérség központi településétől, ahonnan a munkavállalók közel 30%-a jár dolgozni a munkavégzés helye kb. 12 km-re található, alsóbbrendű út vezet az ipari parkhoz. A másik két kistérségből dolgozni járók a menetrendszerinti helyi közlekedési járatokat nem tudják igénybe venni, mivel azoknak nincs megállójuk az ipari parknál vagy a járatok nincsenek összehangolva. A megközelíthetőség biztosításához a vállalatnak szolgálati járatot kell indítania, vagy meg kell egyeznie a helyi tömegközlekedési vállalattal különjárat indításáról. Az alsóbbrendű úton a kerékpárosok közlekedhetnek, számukra kerékpár-tárolót kell biztosítani. Nemzeti park igazgatóság központjában építendő látogatóközponthoz a környező települések nagyobb vasútállomásairól a vonattal érkező (pl. iskolás) csoportok számára előzetes időpont egyeztetés után biztosítani kell nem menetrend szerinti közvetlen járatok indítását. f) A megvalósítandó projekteknek nem lehet olyan céljuk, továbbá nem tartalmazhatnak olyan elemeket vagy tevékenységeket, amelyek hosszútávon - a projekt kivitelezési időszakán túlmenően- akadályozzák, vagy véglegesen meggátolják, korlátozzák helyi közkincsek 13 megközelíthetőségét, hozzáférhetőségét, látogathatóságát. A pályázati anyagban való megjelenés formája: a pályázó nyilatkozata arról, hogy a pályázat keretében megvalósítandó projekt nem eredményezi helyi közkincsek megközelíthetőségének, hozzáférhetőségének, 12 Pl.: gépkocsi 13 A természeti és épített környezet értékei: védelem alatt álló, látogatható természetvédelmi területek, vízpartok, erdők; műemlékek, tárgyi kulturális örökségek. 18

19 látogathatóságának korlátozását, meggátolását a projekt kivitelezési időszakán túlmenően. (A nyilatkozat a pályázati adatlap végén található nyilatkozati lista részét képezi!) amennyiben a projekt kivitelezési időszakán belül a közkincsekhez való hozzáférés akadályoztatott lesz a pályázati adatlapban a projekt részletes bemutatása vagy a kockázatok ismertetésénél részben az akadályoztatás szükségességének indoklása, módjának és időtartamának ismertetése Az értékelés módja: A pályázat jogosultsági illetve szakmai értékelésének része. Példa: Nem támogatható olyan turisztikai fejlesztés, amely valamely megelőzően térítésmentesen és korlátozás nélkül látogatható természetes képződmény, pl. barlang vagy természetes vízfelület látogathatóságát korlátozza azáltal, hogy elkeríti vagy térítéskötelessé teszi (a természeti és kulturális örökségek esetében olyan mérsékelt térítés fogadható el, mely a közkincs védelmére és fenntartására fordítják, részben ekkor is térítésmentesen is megszemlélhetővé kell tenni az értékeket). Képzési projekteknél: a) A képzések tematikáját és módszertanát úgy kell összeállítani és felépíteni, hogy az ne csak az általános, hanem a helyi munkaerőpiaci sajátosságokat és az azokra ható tényezőket is figyelembe vegye (pl. jellemzően kevés, de sok munkavállalót foglalkoztató cég a térségben; a szolgáltatások alacsony igénybe vételi szintje; a jellemző háztáji gazdálkodás miatt alacsonyabb kereslet bizonyos termékek, szolgáltatások iránt, stb.). A pályázati anyagban való megjelenés formája: a helyi munkaerőpiaci sajátosságok rövid bemutatása a projekt indokoltsága részben Az értékelés módja: A pályázat szakmai értékelésének része. Példa: Egy városba gépgyár települ, igazolhatóan fel tudja venni a hegesztő szakmunkásokat, akik számára ugyanabban a városban a képzés elindul. Más esetben a frissen képzett hegesztőknek lakóhelyüket elhagyva kell munkába állniuk, ez is támogatható természetesen, de a képzés beindítása előtt kerüljön megvizsgálásra, hogy ha az a munkaerő piaci igények kielégítésére irányul, akkor mire van kereslet helyben és tartósan az adott településen vagy térségben, akkor válasszon helyi vagy térségi kereslettel nem rendelkező képzési tematikát, ha az adott körülmények ezt nem teszik lehetővé. b) Amennyiben a képzés tárgya és jellege ezt lehetővé teszi, a képzési anyagba hely- és térségspecifikus ismereteket kell beépíteni. Ahhoz, hogy a képzések résztvevői a gyakorlatban hatékonyabban tudják hasznosítani a képzés során elsajátított ismereteket a képzések anyagaiba be kell építeni a képzés helyének (település, kistérség, régió, kiemelt térség) a képzés tárgyához kapcsolódó térség-specifikus sajátosságait. Ezek az ismeretek a hatékonyabb hasznosíthatóságon túlmenően hozzájárulnak ahhoz is, hogy a képzésen résztvevők könnyebben befogadják az ismereteket általuk is ismert vagy fontosnak tartott életszerű példák által, továbbá nagyobb valószínűséggel használják fel a megszerzett ismereteket saját térségükben. A pályázati anyagban való megjelenés formája: a helyi, térségi specifikumokkal foglalkozó részek megjelenítése a képzés tematikájában, módszertanában rövid hivatkozás a projekt szöveges bemutatása részben; ha a képzés tárgya nem teszi lehetővé helyi, térségi specifikumok beépítését rövid indoklás arra vonatkozóan, hogy miért nem lehetséges Az értékelés módja: A pályázat szakmai értékelésének része. Példa: Egy TÁMOP-ból finanszírozott szakmai képzésbe beépítik az adott tájegységre jellemző, hagyományos szakmai ismereteket, a helyi technológiáról, egykori vagy jelenlegi speciális helyi termékekről, ha vannak ilyenek, pl.: korábbi kézműves vidékek (fazekas, porcelánkészítő, fafeldolgozási, városokban az adott szakmában jelentősebb jelenlegi és egykori mesteremberek céhek, üzemek, boltok, szolgáltatók). A vidékies terekben a turisztikai képzésekbe beépítik a természeti, táji értékeket hasznosító aktív turizmushoz kapcsolódó ismereteket is, pl.: természetvédelmi területeken elvárt viselkedési normák, védett növény és állatfajok, életközösségek. A szemléletformálási projektek esetén megismertetik az adott települési vagy kistérségi társadalom adottságait, és a témákat ennek kontextusában is bemutatják. Pl. fenntarthatósági szemléletformálás 19

20 esetében azt, hogy térségi szinten hogyan lehetne úgy szervezni piacokat, hogy fenntartható helyi gazdaság alakuljon ki (milyen helyi termékekre lehetne jobb belső piacot építeni, kiváltva a globális termékeket). c) A képzések helyszíneit úgy kell meghatározni, hogy - fenntartható közlekedési formákkal is megközelíthető legyen (gyalogosan, kerékpárral, közösségi közlekedéssel) - a vidékies térségekből érkező résztvevők igényeinek is megfeleljen (közösségi közlekedéssel kényelmesen megközelíthető és elérési ideje nem gátolja a vidékies térségek lakóit a részvételben) A pályázati anyagban való megjelenés formája: a projekt helyszínének ismertetésénél a fenti tényezők figyelembe vételének rövid leírása rövid hivatkozás a projekt szöveges bemutatása részben Az értékelés módja: A pályázat szakmai értékelésének része. Példa: Úgy kell kialakítani egy városi képzés helyét és időpontját, hogy a város vonzás körzetében élők azt tömegközlekedési eszközökkel is kényelmesen elérjék, a napi ingázás megoldható legyen (ne kezdődjön túl korán, lehetőleg olyan helyen legyen, ahova a lehető legkevesebb átszállással el lehet jutni). 3. Kiemelt projektekre vonatkozó jogosultsági kritériumok a) A projektcsatorna módszerével kiválasztott (kiemelt) projektek esetén amennyiben a pályázati konstrukció célja és támogatható tevékenységei indokolttá teszik, a pályázathoz külön csatolni kell számszerű információkkal alátámasztott önálló területfejlesztési hatásvizsgálatot (lásd Fogalomjegyzék), amely igazolja a projekt térségi hatásait. A területfejlesztési hatásvizsgálatnak részletesen ki kell térni az útmutató I.3. pontjában ( A területi kohézió jelentése ) nevesített kérdésekre, különös tekintettel a területi hatáshoz tartozó kérdésekre valamint az azokhoz tartozó mérési, elemzési módszerekre (végeredményeként adattáblák, térképi megjelenítések szükségesek). Az I.3. pontban felsorolt szempontok közül kihagyhatóak azok, amelyek az adott projekt jellegénél fogva nem relevánsak. Pl.: ESZA-típusú fejlesztések esetében nem kell bemutatni az ingatlan beruházásokra vonatkozó, fizikai térhasználathoz kapcsolódó előírásokat (pl.: földrészletek beépítettsége, természetközeli területek kiterjedése stb.) A pályázati anyagban való megjelenés formája: A pályázati anyag mellékeltét képező területfejlesztési hatásvizsgálat. A pályázati adatlap a projekt szöveges bemutatása részében a hatásvizsgálatra való hivatkozások Az értékelés módja: A pályázat jogosultsági és szakmai értékelésének része. 4. Területfejlesztési célterületekre vonatkozó jogosultsági kritériumok a) A kifejezetten a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását célzó kiírások esetén, ahol csak a hátrányos helyzetű térségekből kerülhetnek ki a kedvezményezettek, a pályázati dokumentációk megvalósíthatósági tanulmányaiban külön a felzárkóztatáshoz kapcsolódó részt kell kialakítani. A felzárkóztatáshoz kapcsolódó fejezet és a benne foglaltak nem váltják ki az útmutató I.3. pontjában nevesített területi kohéziós kérdések megválaszolását, ezeket külön be kell mutatni a megvalósíthatósági tanulmányokban! A felzárkóztatásra vonatkozó részben az alábbi tényezők ismertetésére kell kitérni a pályázóknak: - A korábbi támogatások tapasztalatai alapján a térség / település forrás-felhasználási adottságai: a források megszerzéséhez kapcsolódó pozitív és negatív tapasztalatok, a források felhasználásának eredményei, az elért hatások (az elvárt és a ténylegesen elért hatások). - A források felhasználásához kapcsolódó kockázatokat a pályázó hogyan kívánja kezelni. 20

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

VAS MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA

VAS MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA VAS MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA SZOMBATHELY, 2015. augusztus 27. 1 Tartalomjegyzék Előzmények... 3 Vezetői összefoglaló (Bevezető)... 6 1. A megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritériumok...

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

FELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

FELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés FELHÍVÁS Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A felhívás kódszáma: TOP-1.2.1-15 Magyarország Kormányának

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA 2014. szeptember 18. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA Készült a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat megbízásából A területfejlesztési

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019)

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Melléklet a 22/2015. (III. 26.) KT határozathoz Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

A ROP 3.1.2. és 3.4.2. program tapasztalatai az IH szemszögéből. Mosonyi Balázs főigazgató, ROP IH

A ROP 3.1.2. és 3.4.2. program tapasztalatai az IH szemszögéből. Mosonyi Balázs főigazgató, ROP IH A ROP 3.1.2. és 3.4.2. program tapasztalatai az IH szemszögéből Mosonyi Balázs főigazgató, ROP IH A I. NFT - ROP célrendszere Átfogó cél A régiók belsőerőforrásainak fenntartható hasznosítása és hozzájárulás

Részletesebben

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása 8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása 1.) intézkedés megnevezése 2)Specifikus cél 3)Indoklás, alátámasztás A támogatható tevékenység területek meghatározása Kultúrháló közösségi terek minőségi

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve TIOP-1_Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám TIOP_OIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN

A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN 1996-2006. Békéscsaba, 2006. március 21. A területfejlesztés 10 éve Békés megyében 1996-2006 Készült a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából a Területfejlesztésr

Részletesebben

Sopron, 2015. május 11.

Sopron, 2015. május 11. Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja A helyi önkormányzatokról szóló 1990,évi LXV. törvény elıírásai szerint az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#!

!#$%#&'(&%)*&+,)-#! 2!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(01!-%)2" % ).!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(034$)#5&" !"#$%&' BEVEZET 4. oldal I. FEJEZET 7. oldal Szakmai alapvetések 7. oldal Nemzeti Fejlesztési Terv bemutatása 2007-2013

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

Fejér Megyei Önkormányzat. 2012-2014. évekre szóló. Megújított. Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései

Fejér Megyei Önkormányzat. 2012-2014. évekre szóló. Megújított. Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései Fejér Megyei Önkormányzat 2012-2014. évekre szóló Megújított Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései Fejér Megye Közgyőlése 29/2013. (II.28.) önkormányzati határozatával elfogadva 2 Bevezetés Az

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 7 1.1 A tervezési intézményi háttere... 7 1.2 A tervezési folyamat intézményi háttere...

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Egyeztetési anyag 1. változat

Egyeztetési anyag 1. változat AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Egyeztetési anyag 1. változat 2009. március 17. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Tájékoztató a 2014-2020. évi TOP Vas megyei program tervezeteiről

ELŐTERJESZTÉS. Tájékoztató a 2014-2020. évi TOP Vas megyei program tervezeteiről VAS MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE ELŐTERJESZTÉS Tájékoztató a 2014-2020. évi TOP Vas megyei program tervezeteiről A Vas Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program tavalyi elfogadása után, a Közgyűlés 2015.

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának támogatása a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának erősítésével c. könnyített

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Tartalomjegyzék VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...1 VI.1. Ingatlangazdálkodás... 2 VI.1.1... 2 VI.1.2. Ingatlanállomány és ingatlangazdálkodás... 3 VI.1.3. Ingatlangazdálkodási

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. BEVEZETŐ

BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. BEVEZETŐ BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. BEVEZETŐ A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a az önkormányzatok gazdasági programjával kapcsolatban

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 2013. MÁRCIUS TARTALOM 1. Bevezető 2. A HVS célja és szükségszerűsége 2. A HACS szerepe a döntéshozatalban

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek

7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek 7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek Ebben a fejezetben az Olvasó megismerkedhet az Új Magyarországi Fejlesztési Terv célrendszerével, az

Részletesebben

Észak magyarországi Operatív Program. Akcióterv vezetıi összefoglaló

Észak magyarországi Operatív Program. Akcióterv vezetıi összefoglaló Észak magyarországi Operatív Program 3. prioritás: Településfejlesztés Akcióterv vezetıi összefoglaló 2008. február 11. 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma Településfejlesztés

Részletesebben

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól Budapesti Nyilatkozat az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól a városfejlesztésért felelős főigazgatók részéről Budapest, 2011. május 2. (1) Az Európai Unió tagállamainak városfejlesztésért

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó

U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó gazdasági programja Melléklet: Gazdasági program - tervezet

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II.

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011 Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A FEJLESZTÉS KONCEPCIONÁLIS KERETEI 8.1. Csepreg város jövőképe A jövőkép - az aktuális

Részletesebben

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA ÁLTAL 2009. JÚLIUS 7-ÉN A TÚLZOTT HIÁNY ELJÁRÁS KERETÉBEN KIADOTT AJÁNLÁS MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEKRŐL

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok)

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A/ Az OKM részvétele az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és operatív programjainak

Részletesebben

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program. Nagy Zoltán igazgató Tartalomjegyzék Bevezető... 6 1. Az iskola jogállása... 7 2. A nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 8 2.1.

Részletesebben

Nagykanizsa Megyei Jogú Város funkcióbővítő fejlesztése Belvárosi akcióterületi terv

Nagykanizsa Megyei Jogú Város funkcióbővítő fejlesztése Belvárosi akcióterületi terv Nagykanizsa Megyei Jogú Város funkcióbővítő fejlesztése Belvárosi akcióterületi terv Készítette: Nyugat Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. 29. május 2. 45 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló...48 2. A fejlesztés

Részletesebben

Mezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Mezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Mezőcsát

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Megalapozó vizsgálat Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

KIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program KIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program IT szakemberképzés és az informatika mint lehetőség a hátrányos helyzetű tanulók számára c. Kiemelt Projekt Felhívásához Kódszám: TÁMOP-3.1.16-14

Részletesebben

SZABÁLYZAT Bakonyi Helyi Márka védjegy szabályzata az európai területi A vidék minősége védjegynek való megfeleltetés érdekében

SZABÁLYZAT Bakonyi Helyi Márka védjegy szabályzata az európai területi A vidék minősége védjegynek való megfeleltetés érdekében SZABÁLYZAT Bakonyi Helyi Márka védjegy szabályzata az európai területi A vidék minősége védjegynek való megfeleltetés érdekében Figyelem! Szerzői jogvédelem alatt álló dokumentum. Az anyag részben vagy

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 42. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2012. február PREAMBULUM

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010.

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010. K A R D O S K Ú T K Ö Z S É G I Ö N K O R M Á N Y Z A T Képviselő-testületének GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010. Kardoskút, 2007. március 22. 1 Előterjesztés Kardoskút Község Képviselő-testületének 2007.

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített

Részletesebben

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en)

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EUCO 37/13 CO EUR 5 CO CL 3 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TA ÁCS 2013. FEBRUÁR 7 8. KÖVETKEZTETÉSEK (TÖBBÉVES

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt.

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. határozattal elfogadott felülvizsgálat kiegészítéseivel

Részletesebben

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK G a z d a s á g i p r o g r a m ja a 2015-2019. időszakra 6.0 (2015-02-11) Tartalomjegyzék Preambulum: a Gazdasági program célja 1. Aszód város gazdasági

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata /2014. (II. 21.) Kgy sz. határozat 2. sz. melléklete Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Készült a DAOP-5.1.1/B-13

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából

Részletesebben

A nemzeti fejlesztési miniszter

A nemzeti fejlesztési miniszter A nemzeti fejlesztési miniszter./2012. (.) NFM rendelete az intelligens közúti közlekedési rendszerek fejlesztésének és üzemeltetésének általános feltételeiről, valamint más közlekedési módokhoz való kapcsolódásáról

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

RITS Programfüzetek. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht. Pro Régió Ügynökség

RITS Programfüzetek. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht. Pro Régió Ügynökség RITS Programfüzetek Készítették: Axis Számítástechnikai Kft. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht. Pro Régió Ügynökség Tartalomjegyzék Bevezetés...3 Vezetői összefoglaló... 3 Az alkalmazott tervezési

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

FELHÍVÁS. az energiatudatos gondolkodást és életmódot elősegítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálás megvalósítására

FELHÍVÁS. az energiatudatos gondolkodást és életmódot elősegítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálás megvalósítására FELHÍVÁS az energiatudatos gondolkodást és életmódot elősegítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálás megvalósítására Szemléletformálási programok KEHOP-5.4.1 Magyarország Kormányának felhívása civil

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium

Részletesebben

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag 2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció

Településfejlesztési Koncepció Gyöngyös Város Önkormányzata 3200 Gyöngyös Fő tér 13. Településfejlesztési Koncepció Megalapozó vizsgálatok Egyeztetési verzió Készítette: 2015 Bevezetés Gyöngyös Város Önkormányzata 2015-ben döntött a

Részletesebben

Pályázati lehetőségek. Kis- és középvállalkozások számára. 2013. április 16.

Pályázati lehetőségek. Kis- és középvállalkozások számára. 2013. április 16. BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERI HIVATALA POLGÁRMESTERI IRODA EU PROGRAMIRODA Pályázati lehetőségek Kis- és középvállalkozások számára 2013. április 16. 1173 Budapest,

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4.../2013. tájékoztatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013. évi ellenırzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenırzési irányokról Az adózás rendjérıl szóló

Részletesebben

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 291. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 291. cikkére, L 343/558 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2015.12.29. A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2447 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/4. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 3. melléklet a Pest Megye Területfejlesztési

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben