A SZERENCSI KISTÉRSÉG

Átírás

1 A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

2 A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program az Európai Unió támogatásával, az ÁROP 1.1.5/C kódszámú pályázatból finanszírozott Szerencsi kistérség hosszú távú fejlődésének módszertani megalapozása című projekt keretében, a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából készült. A FEJLESZTÉSI PROGRAM KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ SZAKÉRTŐK: Dobos Károly, Kézy Béla, Róka László, Vámos Mariann, Vojtonovszki Gergő KÖZREMŰKÖDŐK A SZERENCSI KISTÉRSÉG RÉSZÉRŐL: Dr. Árvay László április MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 5 2. BEVEZETÉS A MUNKA HÁTTERE A PROGRAM KIDOLGOZÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE A PROGRAM FELÉPÍTÉSE, FŐBB ELEMEI 8 3. A PROGRAM KÉSZÍTÉSE SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN 9 4. FEJLESZTÉSI KERETEK FEJLESZTÉSPOLITIKAI KÖRNYEZET Tervezési keretek ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI TERVEK Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Országos Területfejlesztési Koncepció Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv ( ) REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KERETEK Észak-Magyarország Régió Fejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program KISTÉRSÉGI SZINTŰ KERETEK Zemplén 2000 Stratégiai és operatív területfejlesztési program Tokaji Borvidék Kultúrtáj világörökség Kezelési Terve (2003) NORMATÍV KERETEK évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről /2009. (X. 6.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről A kistérség fejlődését meghatározó megyei szintű normatív keretek Kistérségi társulásokra vonatkozó normatív keretek Támogatásokra, forrásokra vonatkozó normatív keretek SZAKMAPOLITIKAI KERETEK Közlekedéspolitika Transz-európai Hálózatok (TEN) Magyarország és a TEN A magyar közlekedéspolitika stratégiai irányai Közös Agrárpolitika LEADER Természetvédelem NATURA 2000 hálózat NATURA 2000 területek Magyarországon Az EU Foglalkoztatás politikája Az Európai Unió energiapolitikája Hazai energiapolitika illeszkedése az Európai Unióhoz STRATÉGIAI HELYZETFELTÁRÁS TERÜLETI LEHATÁROLÁS DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK MUNKAERŐPIAC, HUMÁN ERŐFORRÁS Foglalkoztatottság, munkanélküliség Jövedelmi viszonyok Oktatás, képzés TÁRSADALMI, SZOCIÁLIS KÖRNYEZET GAZDASÁGI SZERKEZET Mezőgazdaság Ipar 61 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

4 5.5.3 Szolgáltatások Üzleti szolgáltatások és üzleti infrastruktúra VÁLLALKOZÁSOK MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA Közlekedés Közműellátottság Hulladékgazdálkodás Telekommunikáció KÖRNYEZETI ÁLLAPOT A KISTÉRSÉG KAPCSOLATRENDSZERE EDDIG MEGVALÓSULT ÉS FOLYAMATBAN LEVŐ FEJLESZTÉSEK A KISTÉRSÉGBEN SWOT-ANALÍZIS A SWOT ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA STRATÉGIAI KÖVETKEZTETÉSEK A SZERENCSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A JÖVŐKÉP A KIHÍVÁSOK A STRATÉGIAI KERET STRATÉGIAI CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK A JAVASOLT STRATÉGIA ÖSSZEFOGLALÁSA A PRIORITÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA KULCSFONTOSSÁGÚ PROJEKTEK A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSA FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK 164 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

5 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

6 2. BEVEZETÉS 2.1 A munka háttere A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Programjának 1.1.5/C jelű (A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése) programjára. A pályázat kedvező elbírálásban részesült, így a kezdeményezés anyagi támogatást nyert az Új Magyarország Fejlesztési Tervből. A program célja A program kidolgozásának célja a többcélú kistérségi társulás felzárkózásának és fejlődésének elősegítése, a korábbi fejlesztési stratégiák felülvizsgálata, a jelen megváltozott körülmények feltárása valamint az új kihívásokhoz alkalmazkodva a rendelkezésre álló szűkös fejlesztési források koncentrálása, a fő fejlesztési irányok kijelölése, meghatározása volt. A program időtávja A program időtávjának meghatározását többszörös elvárásoknak való megfelelés motiválta: ennek megfelelően felvázolja a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, ugyanakkor keretet biztosít a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési beavatkozások számára. A rövid távú célok a következő hároméves programozási ciklus ( ) jelenleg még nem ismert fejlesztési kereteinek kihasználására irányulnak illetve a lehetséges beavatkozási területek meghatározására. A középtávon meghatározott célok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kistérség hatékonyabban tudja érvényesíteni érdekeit a következő as programozási periódusra készülő további fejlesztési tervek kidolgozása során. A programban meghatározott prioritások keretében az EU jelenlegi programozási periódusának végéig (2013) ismert nemzeti tervekhez illesztett és a kistérségi igényekre reagáló feladatok kerülnek kijelölésre, úgy, hogy a konkrét beavatkozási területek végrehajtása azonnal elindítható legyen. A as programozási időszakban releváns akciótervek még nem ismertek idén kerülnek kidolgozásra, ezért 2011-ben szükségessé válik a kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program céljainak, beavatkozási területeinek felülvizsgálata. A felülvizsgálatot indokolja még a tervek szerint 2011 év végén tartandó népszámlálás, ami a kistérségi helyzetelemzéshez szolgáltat majd aktuális adatokat. A program földrajzi beavatkozási területe A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás által kidolgozott fejlesztési program a január 1. után Szerencsi Kistérséghez sorolt 18 település közös közigazgatási és fejlesztési szervezetének fejlesztési koncepciója. A Szerencsi Többcélú Kistérségi társulás Települései (3509): Alsódobsza, Bekecs, Golop, Legyesbénye, Mád, Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Prügy, Rátka, Sóstófalva, Szerencs, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tiszalúc, Újcsanálos. 1. ábra: Statisztikai kistérségek Magyarországon MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

7 Forrás: A program kidolgozásának szükségessége Magyarországon szinte a rendszerváltás óta működnek kistérségi alapon szerveződő önkormányzati társulások, fejlesztéspolitikában betöltött szerepük 2004 után azonban alapvetővé vált. A 2004 után kialakított, statisztikai alapon szerveződött magyarországi kistérségek előtt jelentős kihívások állnak, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, és a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni az ezekben rejlő lehetőségeket. Az egyik ilyen nemzetközi kihívás az, hogy hazánk EU az ország szinte teljes területe az 1. célkitűzés hatálya alá tartozik, ezáltal jogosult a Strukturális Alapok támogatásainak fogadására. A másik jelentős kihívás hazai eredetű: a kistérségek (térségi társulások) létrejöttük óta köztes állapotban voltak, jelentős költségvetési korlátok között működtek/működnek, szerepük és feladatuk sokszor ma sem kellően tisztázott. Erre a kihívásra adott válasz volt kistérségek intézményesítése 2004 után. A létrejött, önkéntességen alapuló többcélú kistérségi társulások képesek lettek meghatározott térségi szolgáltató funkciók betöltésére, térségi alapon szerveződő területfejlesztési funkciók koordinálására (pl.: szennyvízberuházások, útberuházások). Létjogosultságukat a területi kiegyenlítésben az eddigi sikeresen lezárult infrastrukturális és szociális projektek fényében igazolták. Az államigazgatásban betöltött szerepkör azonban ma még nem tisztázott, rengeteg szakmai vita övezi a kérdést, középtávon mindenképpen indokolt többcélú kistérségi társulások közigazgatási és közszolgáltatási funkcióinak megerősítése és ésszerűsítése a hatékony szolgáltató állam kiépítése érdekében, mely a területi versenyképesség egyik alapja. A bemutatott kihívások és változások hosszú időre meghatározzák a kistérségek így a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás szerepét, helyzetét, ezért elengedhetetlen, hogy a kistérségek széles körben elfogadott stratégiával rendelkezzenek. Ezek alapján MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

8 szükséges olyan komplex kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program kidolgozása, amely meghatározza az adott kistérség jövőbeli helyzetére, szerepére vonatkozó jövőképet és missziót, tartalmazza a kívánt jövőbeli állapot eléréséhez vezető utat (stratégia, prioritások) és azokat a beavatkozási területeket, melyekre koncentrálni szükséges a kistérség sikeres fejlődése érdekében. 2.3 A program felépítése, főbb elemei A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja egy átfogó helyzetelemzést, az erre épülő beavatkozási stratégiát és annak javasolt megvalósítási mechanizmusát tartalmazza. A program első része tartalmazza a fejlesztési program készítésével kapcsolatos alapvető információkat. Ebben a részben található a vezetői összefoglaló, a bevezetés, valamint az alkalmazott módszertani alapelvek bemutatása; a fejlesztési keretek, mely magában foglalja a fejlesztéspolitikai környezetet, a kistérség fejlődését meghatározó hazai és nemzetközi tendenciákat. A bevezetésben kerül bemutatásra a program készítésének háttere, szükségessége, valamint a dokumentum felépítése. A tanulmány második része a stratégiai helyzetfeltárás: demográfiai, gazdasági-társadalmi és környezeti tényezők részletes, összehasonlító elemzése, a térség belső erőforrásainak stratégiai szemléletű bemutatása. A fejlesztési keretek és a helyzetfeltárás főbb következtetéseit a SWOT analízis jeleníti meg koncentrált és rendezett formában, mintegy vezérfonalat képezve a harmadik nagy tartalmi egység, a fejlesztési program (fejlesztési stratégia, prioritások és megvalósítási mechanizmus) kidolgozása felé. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

9 3. A PROGRAM KÉSZÍTÉSE SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A jelen fejlesztési stratégiai módszertanának kialakításánál az a célkitűzés vezérelte a szakértőket, hogy a munka eredményeként ne egy elméleti tanulmány, hanem egy olyan szakmai anyag készüljön el, amely a gyakorlatban is alkalmazható a kistérség fejlődésének elősegítésére. Az alkalmazott módszertan középpontjában egyrészt a kistérségben felmerülő igények és szükségletek komplex kezelése, másrészt a közép- és hosszú távú fejlesztési célkitűzések, valamint a rövidtávon megvalósítandó konkrét fejlesztési beavatkozások közötti összhang megteremtése áll. Kistérségi szinten a programozás, a fejlesztési tervezés jelentősége elsősorban abban áll, hogy az elkészülő fejlesztési dokumentumok megfelelő keretet biztosítanak a konkrét projektek számára, csatornázzák, megfelelő irányba terelik azokat, továbbá elősegítik a szűkös források koncentrálását. Ennek megfelelően fejlesztési koncepció készítése során a szakértők a fejlesztési tervek készítésének széles körben ismert és elfogadott módszertanát követték. A Szerencsi kistérség fejlesztési programjának készítése során az alábbi konkrét módszertani alapelveket alkalmaztuk: Reális időtáv meghatározása A program időtávjának kettős elvárást kell teljesítenie: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, másrészt keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési projektek számára. Az időtáv meghatározása igazodik az Európai Unió programozási ciklusaihoz. Ennek megfelelően a program missziója középtávon 2014-ig biztosíthatja a jövőképben kijelöltek elérését, ugyanakkor a prioritások keretében a rövid távú, az EU jelenlegi programozási periódusának végéig (2013 végéig) megoldandó konkrét feladatok kerültek kijelölésre. A as programozási időszakban releváns fejlesztési keretek még nem ismertek, ezért legkésőbb 2014 elején szükségessé válik a kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program céljainak, beavatkozási területeinek felülvizsgálata. Gazdaságfejlesztési orientáció A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel a helyi gazdaság dinamizálása előfeltétele új munkahelyek teremtésének, amely egyben kistérség népesség-megtartó képességét is növeli. A tanulmány valamennyi főbb fejezete a helyzetelemzés, a stratégiai célok, prioritások, a megfogalmazásra kerülő javaslatok alapvetően a gazdaságra koncentrál ugyan, de emellett a gazdaság fejlődésére jelentős hatással bíró társadalmi kérdéssel is foglalkozik. Primer és szekunder információk összhangja A programkidolgozás során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben kívántunk támaszkodni szekunder információkra (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok), ugyanakkor az elérhető szekunder információk, adatok primer információkkal való kiegészítése szintén indokolt volt. A primer információgyűjtés kérdőívek és szakmai egyeztetések keretében történt, mind a tizennyolc település bevonásával. Építés hatályos tervdokumentumokra A fejlesztési program kidolgozása során érvényesítendő fontos szempont volt, hogy a kistérségi program célrendszere illeszkedjen a különböző szintű érvényben lévő MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

10 tervdokumentumokhoz. Ennek érdekében elemzésre kerültek a különböző szintű országos, regionális, megyei fejlesztési koncepciók, programok. Az alábbi tervdokumentumok tartalma és céljai kerültek figyelembe vételre a program kidolgozás során: o Országos szinten: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, Országos Területfejlesztési Koncepció, Új Magyarország Fejlesztési Terv, Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv. o Regionális szinten: Észak-Magyarországi Régió Fejlesztési Stratégiája, Észak- Magyarországi Operatív Program. o Kistérségi szinten: Zemplén 2000 Stratégiai és operatív területfejlesztési program, Tokaji Borvidék Kultúrtáj világörökség Kezelési Terve. Gyakorlatorientált megközelítés A program elkészítése során az elméleti megfelelőség és a gyakorlati alkalmazhatóság egyszerre került figyelembevételre; ezért törekedtünk olyan program elkészítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható beavatkozási területekkel rendelkezik, és alkalmas az EU Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására, forrásszerzésre. Az alapelveknek megfelelően az alábbi módszerek kerültek alkalmazásra a program készítése során: o Háttéranyagok, tanulmányok áttekintése, elemzése, o Statisztikai adatok összegyűjtése, elemzések meglévő adatbázisok alapján, o Primer információk összegyűjtése kérdőívek segítségével, o SWOT analízis összeállítása, o Szakmai workshopok rendezése a kistérség szereplőinek bevonásával. A program készítése során a fejlesztési dokumentumok készítésének széles körben elfogadott módszertanát követtük, azonban az intézkedések meghatározásánál ez nem volt lehetséges, mivel kistérségi szinten nem állnak rendelkezésre térségi fejlesztési források. Ebből kifolyólag kistérségi szinten nem volt lehetséges konkrét intézkedések beazonosítása és kidolgozása. Ennek megfelelően az intézkedések szintjénél átfogóbb beavatkozási területek kerültek a programban definiálásra, melyek két oldalról, a helyzetfeltárás megállapításai és a felmerült szükségletek, projektek ismeretében jelölik ki a kistérség számára a fontosabb fejlesztési területeket, irányokat. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

11 4. FEJLESZTÉSI KERETEK 4.1 Fejlesztéspolitikai környezet A fejlesztéspolitikai alfejezet áttekinti a kistérségi fejlesztések megvalósításának tervezési, normatív és szakmapolitikai környezetét Tervezési keretek A kistérségi vezetők, valamint a fejlesztési elképzelések kidolgozásába bevont szakértők számára azért fontos a tervezési keretek ismerete, hogy a kistérségben megvalósítani kívánt fejlesztéseket illeszteni tudják a megyei, regionális, valamint hazai szintű tervekhez, illetve az ezekhez kapcsolódó fejlesztési forrásokhoz. 4.2 Országos fejlesztési tervek Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Magyarország hosszú távú, 15 éves fejlesztési koncepcióját tartalmazó Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót az Országgyűlés a 96/2005. (XII. 25.) határozatában fogadott el. A koncepció célja, hogy Magyarország 2020-ra Európa legdinamikusabban fejlődő, az uniós átlagot meghaladó fejlettséggel rendelkező, a fenntartható fejlődés szempontjait is követő országai közé tartozzon, ahol ennek eredményeként a jelenleginél több a munkahely, magasabbak a jövedelmek, biztonságos, tiszta és jó minőségű a környezet, egészséges és hosszabb az élet. Maga a Koncepció két részből áll: A jövőépítés alapjai Kiindulópontok Magyarország fejlesztéspolitikájához és a Célok és eszközök a sikeres Magyarországért Magyarország fejlesztéspolitikai teendői című dokumentumból. Az átfogó cél eléréséhez az alábbi stratégiai célok kerültek megfogalmazásra: A versenyképesség tartós növekedése; A foglalkoztatás bővülése; A versenyképes tudás és műveltség növekedése; A népesség egészségi állapotának javulása; A társadalmi összetartozás erősödése; A fizikai elérhetőség javulása; Az információs társadalom kiteljesedése; A természeti erőforrások és környezeti értékek fennmaradása és fenntartható hasznosulása; Kiegyensúlyozott területi fejlődés; MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

12 Az Országos Fejlesztési Koncepcióban megfogalmazott célok elérése érdekében prioritási csoportokat jelöltek ki, amelyek előrevetítik a Szerencsi kistérség fejlesztési irányait is. 1. Befektetés az emberbe prioritáscsoport; 2. Befektetés a gazdaságba prioritáscsoport; 3. Befektetés a környezetbe prioritáscsoport. Az 1. és a 2. prioritási csoportokon belül kijelölt feladatok együttesen hozzájárulhatnak egyegy térség így a Szerencsi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődéséhez. A foglalkoztathatóság javítása kiegyensúlyozottabb munkaerő-piaci helyzetet eredményezhet, az esélyegyenlőségi feltételeinek javításával biztosítható az oktatáshoz, a műveltséghez és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az ellátások minőségének és hatékonyságának javításával korszerűsíthető az egészségügyi ellátórendszer szerkezete és működése, a technológiai modernizáció, valamint a vállalkozások működési és üzleti környezetének javítása pedig alapvetően hozzájárul a térség gazdasági stabilitásához. A 3. prioritási csoport kiemeli a természeti értékek és erőforrások megőrzésének fontosságát. Az elérhetőség javítása, a logisztikai csatlakozások fejlesztése javíthatja egy település vagy egy térség nemzetközi és hazai környezetben elfoglalt helyzetét, mindez a Szerencsi kistérség gazdasági fejlődése szempontjából is meghatározó feladat Országos Területfejlesztési Koncepció Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK 2005) célja, hogy kijelölje az ország rövidés hosszú távú területfejlesztési politikai célkitűzéseit és prioritásrendszerét, valamint a területi szempontok konzekvens érvényesítésének feltételeit, mind az ágazati politikák, mind az országos, regionális, térségi programok kidolgozásához. Az OTK jövőképe a területi harmónia, melynek eléréshez az alábbi hosszú távú, átfogó területfejlesztési politikai célokat határozták meg: Térségi versenyképesség Területi felzárkózás Fenntartható térségfejlődés, örökségvédelem Területi integrálódás Európába Decentralizáció és regionalizmus Az OTK Régiók fejlesztési irányai fejezetben az Észak-magyarországi régióra vonatkozó átfogó célként egy technológiai fejlettségen alapuló versenyképes gazdaság megteremtése, regionális turisztikai hálózati rendszer kiépítése, valamint a minőségi élet feltételeinek kialakulása és a településhálózat integrált fejlesztése fogalmazódik meg. A Szerencsi kistérség természeti, turisztikai és gazdasági adottságait tekintve a regionális turisztikai hálózati rendszer kiépítése meghatározó jelentőséggel bír a kistérség jövőjét illetően. A területi célok között a régió külső-belső határai közötti horizontális társadalmi-gazdasági kapcsolatok erősítését, a régió szegregációval sújtott, különösen a magas arányú cigány népességgel rendelkező térségeiben a társadalmi kohézió erősítését, az aprófalvas térségekben a térségi központok funkcióinak megerősítését, az infrastrukturális hátrányok csökkentését, a turisztikai lehetőségek kiaknázását, valamint az áradásokkal sújtott területeken integrált árvízvédelmi és tájgazdálkodási programot hangsúlyozza. A területi célokban megfogalmazott programok megvalósítása javíthatja, ugyanakkor erősítheti a kistérség régióban betöltött szerepét. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

13 4.2.3 Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Az ÚMFT az Európai Uniós fejlesztési források felhasználásának kereteit biztosító, 7 évre ( ) szóló nemzeti fejlesztési tervdokumentum, amely meghatározza a fejlesztések fő céljait és irányait, valamint azokat a stratégiai területeket, amelyekre az ország az uniós fejlesztési forrásokat fordítani szeretné. A nemzeti fejlesztési tervdokumentum a fő stratégiai célokat jelöli ki, míg az egyes ágazatok és régiók fejlesztési céljait és a célok megvalósítását szolgáló beavatkozásokat az ún. operatív programok tartalmazzák. A programban kijelölt összehangolt állami és uniós fejlesztési célok 6 prioritási területet érintenek: a gazdaságot, a közlekedést, a társadalmi megújulást, környezet és az energetika területét, a területfejlesztést és az államreformmal összefüggő feladatokat. Az ÚMFT átfogó céljai, s azon belül meghatározott specifikus célok az ország fejlődésére és a nemzetközi versenyképesség erősítésére terjednek ki: a foglalkoztatás bővítése: o foglalkoztathatóság javítása o munkaerő-kereslet bővítése o munkaerő-piaci környezet fejlesztése; a tartós növekedés feltételeinek megteremtése: o versenyképesség javítása o a gazdaság bázisának szélesítése o üzleti környezet fejlesztése. Az ÚMFT-ben meghatározott prioritási területek együttes alkalmazása kedvező hatással lehet a régió, a kistérségi és a települések fejlődésére. A Szerencsi kistérségben jelenleg is folynak olyan fejlesztések, amelyek az említett hat prioritáshoz tartoznak, így pl. kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása, közlekedési hálózatok fejlesztése, foglalkoztathatóság javítása, oktatási rendszer átalakítása, felzárkóztatási programok megvalósítása, egészségfejlesztési és egészség-megőrzési programok szervezése, infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó környezetjavító és környezetbarát intézkedések alkalmazása Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) Az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel párhuzamosan dolgozták ki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) dokumentumot. A Stratégia célja, hogy összhangban az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és a vonatkozó közösségi és hazai fejlesztési dokumentumokkal kijelölje az agrár-vidékfejlesztés irányait, célkitűzéseit, és meghatározza a célok elérésének módját, eszközét. A Stratégia átfogó célja, hogy a nemzeti sajátosságokra alapozva hozzájáruljon a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez az európai vidékfejlesztési politika keretei között. A Stratégia hozzájárul a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdőgazdálkodás versenyképességének növeléséhez, figyelembe véve a fenntartható fejlődés alapelveit, valamint a természeti értékek és a bio-diverzitás megőrzését. A Stratégia a vidék életminőségének emelésére törekszik, a vállalkozói készség megerősítése és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása által. A helyi kezdeményezések kulcsfontosságú szerepet játszanak a helyi közösségek ösztönzésében és a Stratégia megvalósításában. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv intézkedési terveit, feladatait az Új Magyarországi Vidékfejlesztési program tartalmazza. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

14 4.2.5 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program azokat az operatív mezőgazdasági és vidékfejlesztési beavatkozásokat tartalmazza, amelyeket Magyarország a közötti időszakban az Európai Tanács Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatásokról szóló rendelete alapján meg akar valósítani. A Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében öt terület kapott prioritást: A mezőgazdasági, az erdészeti és az élelmiszer-feldolgozási szektorok versenyképességének javítása, a termelési szerkezetváltás elősegítése; A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség és a piacorientált szemlélet terjesztésére; A fenntartható gazdálkodás garanciáinak erősítése; A vidéki foglalkoztatási gondok enyhítése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, az életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás könnyítése; Helyi közösségek fejlesztése. A felsorolt prioritások végrehajtása érdekében a Program a következő 4 támogatási tengelyt határozza meg: I. tengely: A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban; II. tengely: A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembevételével; III. tengely: A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása; IV. tengely: Helyi közösségek fejlesztése Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv ( ) Az Országgyűlés 2007-ben fogadta el a Roma Integráció Évtized Program Stratégiai Tervről szóló határozatot, amely egy rövid távú, kétéves időszakra szóló intézkedési terv. A Stratégiai Terv célja a roma lakosság társadalmi, gazdasági integrációjának elősegítése, életkörülményeinek javítása, közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, valamint a romák és nem romák életkörülményei között kialakult szakadék csökkentése, hosszú távon megszüntetése. Ennek értelmében öt prioritási területet jelöltek ki: oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy, egyenlő bánásmód érvényesítése. A Szerencsi kistérség roma lakossága túlnyomórészt a szegregációval sújtott településeken él. A fenti öt prioritás által érintett területen történt változások nemcsak az életkörülményeik pozitív irányba történő változásával járnak, hanem javítják az adott települések gazdaságitársadalmi helyzetét is. 4.3 Regionális fejlesztési keretek Észak-Magyarország Régió Fejlesztési Stratégiája Az Észak-Magyarországi Régió Fejlesztési Stratégiája című dokumentum a közötti időszakra vonatkozóan fogalmaz meg irányelveket és prioritásokat. A stratégiában MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

15 meghatározott átfogó cél egy olyan társadalmi-gazdasági- környezeti térszerkezet létrejötte, amely tartósan biztosítja a régió regionális versenyképességét, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. Az átfogó célkitűzésekre épülő jövőképben meghatározásra kerülnek azok a fejleszteni kívánt területek, amelyeken keresztül egyensúly teremthető a régió társadalmi-gazdasági centrumai és perifériái között. A fejleszteni kívánt területeken belül 3 program, azon belül alprogramok fogalmazódtak meg, amelyek a stratégiai dokumentumban megvalósítási szinten kerültek kidolgozásra. 1. Versenyképes gazdaság megteremtése (Techno-Régió program) A stratégia első programja a régió adottságaira és jellegzetességeire alapozva azon ipari és szolgáltatási húzóágazatokat célozza meg, amelyek hozzájárulnak a gazdasági teljesítőképesség növeléséhez, és biztosítják a régió hozzáadott érték termelésének jelentős mértékű növelését. Az egykor nehézipari és könnyűipari ágazatokra épülő gazdaság átalakítását a tudásbázissal rendelkező központokban, valamint a kistérségi centrumokban húzóágazatok megtelepedésével valósítják meg: logisztikai hálózati rendszerek kiépítése; környezetvédelmi ipar meghonosítása; megújuló energiaforrásokra épülő energiaipar; üzleti szolgáltatások fejlesztése. 2. Regionális turisztikai hálózatok kialakítása az Észak-alföldi régióval közösen A régió számos regionális és nemzeti szintű természeti, környezeti és kulturális értékekkel rendelkezik. A régió számos regionális és nemzeti szintű természeti, környezeti és kulturális értékkel rendelkezik. Turisztikai adottságainak kihasználása alacsony mértékű. A régió turisztikai lehetőségeinek jobb kihasználásával erősíthetik a régió és a régión belül a kistérségek, települések gazdasági szerepét. A turisztikai folyamatokba való bekapcsolódásuknak alapját képezhetik olyan hálózati rendszerek (klaszterek) kijelölése, amelyek nemcsak a régió, de a szomszédos régió egyedi turisztikai értékeinek és kapacitásainak egymást erősítő hatásaként működhetnek. A regionális turisztikai hálózati rendszer program alprogramja: Közös regionális klaszter központ létrehozása az Észak-alföldi régióval, a Szerencsi kistérség sajátosságai alapján. A következő klaszterek kerültek meghatározásra: kulturális turizmus, világörökségi turizmus, történelmi turizmus, bor- és gasztronómiai turizmus, speciális egészségügyi turizmus, aktív turizmus, öko-turizmus, ipari örökség turizmus. Fontos a klaszterek alapjaiként szolgáló turisztikai szolgáltatások és humánerőforrás fejlesztése 3. A minőségi élet feltételeinek megteremtése, a településhálózat integrált fejlesztése A minőségi élet feltételeinek megteremtése a régió népességének megtartását célozza. A program célja a harmonikus, fenntartható fejlődés alapelvei alapján meghatározott településhálózat kialakítása. A stratégia támogatja a település nagyságától függetlenül megfelelő szintű életminőség biztosítását, különös figyelemmel a munkahelyteremtésre és munkahelymegőrzésre, az élhető környezet feltételeinek megteremtésére. Régió központok, kistérségi mikro-centrumok alapvető célja az integrált településfejlesztésének megteremtése különös tekintettel a települések közti telekommunikációs, közlekedéshálózatok, infrastrukturális hálózatok fejlesztésére. Az integrált településhálózat kiépítéséhez kapcsolódó alprogramok: tudás város-, kreatív város-, innovatív városhálózat; agglomerációs, szuburbán és korlátozott központi szerepkörrel rendelkező települések; szolgáltató városok; kistelepülések. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

16 4.3.2 Észak-Magyarországi Operatív Program A Regionális Operatív Programok időszakra vonatkozó regionális szintű fejlesztési dokumentumait 2006-ban készítették el. A dokumentumok a régiók közötti eltérő területi, társadalmi-gazdasági sajátosságok szerint jelölik ki az adott régió számára fontos fejlesztési irányokat. Az Észak-Magyarországi Operatív Program kereteiben megfogalmazott fő stratégiai irányvonal a következő: a régió gazdasági versenyképességének javítása, miközben mérséklődnek a régión belüli területi, társadalmi-gazdasági különbségek. Az átfogó cél rámutat a régió gyengeségeire, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a fejlesztések megvalósításához figyelembe kell venni a térség természeti, kulturális adottságait, valamint a sajátos, aprófalvas településszerkezetet. A fentiekre alapozva a Program a következő specifikus célokat jelölte ki: A gazdaság helyi erőforrásokat, együttműködéseket kihasználó versenyképességének javítása; A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása; A társadalmi kohézió erősítése és vonzó gazdasági-, lakókörnyezet kialakítása. A Program kereteiben meghatározásra kerültek a fejlesztési célokkal összhangban lévő prioritások: Versenyképes helyi gazdaság megteremtése A turisztikai potenciál erősítése Településfejlesztés Humán-közösségi infrastruktúra fejlesztése Térségi közlekedésfejlesztés A Programban meghatározásra kerültek terület-specifikus célok, feladatok is, amelyek közül a dél-zempléni területre a következők a mérvadók: Területi megközelítés, területi kohézió, melynek során cél az elmaradott, többnyire vidéki térségek fejlesztése. Fenntartható fejlődéshez kapcsolódó tevékenységekhez kapcsolódó cél a régió környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság feltételeinek megteremtése. Esélyegyenlőség és társadalmi kohézió a évi CXXV. törvény az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló dokumentum alapján kerül kialakításra. Romák társadalmi integrációja fejlesztési program leginkább a társadalmigazdasági szempontokból elmaradottabb térségeket érinti. Ezeknek a térségeknek a felzárkóztatását a Roma integráció évtizede Program segíti. A program célja, hogy 2015-ig a Kelet-Közép-Európai tagállamok roma kisebbségének javítsa életkörülményeit, segítsen a közösség tagjainak beilleszkedni a társadalomba. A Szerencsi kistérség településein jelentős a hátrányos helyzetű társadalmi rétegcsoportok száma. A program keretében nemcsak a hátrányos helyzetű rétegek életkörülményeinek javítása, hanem a települések hátrányos helyzetű településrészeinek rehabilitációja, a foglalkoztathatóság és a közegészségügy MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

17 javítása, infrastrukturális fejlesztések, a szociális ellátás átszervezése is megvalósulhatnak. 4.4 Kistérségi szintű keretek Zemplén 2000 Stratégiai és operatív területfejlesztési program A kistérségi társulások megalakulását követően helyi szinten lehetővé váltak, hogy a kistérség felzárkóztatását Európai Uniós forrásokból biztosítsák. A gazdasági, társadalmi jellegű programok fejlesztést segítik a helyi szerveződésű Vállalkozásfejlesztési Alapítványok. A Szerencsi kistérségben a Nektár Leader Vállalkozásfejlesztési Alapítvány koordinációs szereppel járul hozzá a kistérség társadalmi-gazdasági szintű felzárkóztatásához. A Zemplén fejlődésének, felzárkózásának, valamint az Európa Unióhoz történő csatlakozást követően az EU-ba történő integrálódásának elősegítésére négy stratégiai célkitűzést határoz meg a program: Helyi adottságokon alapuló versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása: Új korszerű technológiák meghonosításával, piacképes termékek előállításával fejlődésképes, innovatív gazdasági ágak letelepítése, megerősítése, a vállalkozások teljesítőképességének, eredményességének jelentős emelése a Zemplén teljes területén. Az agrárstruktúra versenyképességének javítása, a vidék esélyegyenlőtlenségének mérséklése: A mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése, ezzel a termelők versenypozíciójának javítása, a további piacvesztés elkerülése. A közlekedési, vízügyi és energetikai infrastruktúra fejlesztése: Az elérhetőség javítása, az árvízkár megelőzése, illetve csökkentése, belvízmentesítés, valamint a villamos energia- és földgázellátás szükség szerinti korszerűsítése és bővítése. A stratégiai célok megvalósulását elősegítő szektor semleges területfejlesztési feladatok meghatározása (intézményesítés, térségi identitás erősítése): A tájegység kohéziójának, információs és tudásbázisának, marketingjének és kommunikációjának megteremtése, európai uniós tudásalapú technológiák importja. A dokumentum a fentiek mellett részletezi a beavatkozási területeket a forráskoncentráció mentén, valamint bemutatja a megvalósításhoz szükséges feltételeket, lépéseket. A program törekszik a területfejlesztési feladatok meghatározásán túl a nemzetközi, országos, regionális és megyei fejlesztés összhangjának a megteremtésére Tokaji Borvidék Kultúrtáj világörökség Kezelési Terve (2003) A Tokaji borvidék feltárandó, feltárt és megismert értékeinek megőrzésére, kibontakoztatására, hasznosítására és fenntartható fejlesztésére, összhangban a Világörökségi Konvenció elvárásaival és ajánlásaival a magyar állam érintett szervei és intézményei és a helyi önkormányzatok 2001-ben kezelési tervet hoztak létre. A Kezelési Tervet 2003-ban a Világörökségi Védelem alatt álló Borvidékhez tartozó települések, így a Szerencsi kistérségből 6 település polgármesterei, vezető testületei is jóváhagyták. A kezelési terv jövőkép középpontjában táji és természeti és kulturális örökségi értékek védelme, az adottságok legmagasabb szintű, fenntartható hasznosítása, a táj- és környezetkímélő gazdasági tevékenységek élénkítésének és optimalizálásának megóvása MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

18 áll. Ehhez szükséges, hogy a szőlészet és bortermelés, az erre épülő idegenforgalom a települések életében jövedelmező munkalehetőséget biztosítson, emellett olyan alternatív fejlesztések is teret nyerjenek, amelyek a világörökségi értékeket nem károsítják, de hozzájárulnak az itt élő lakosság életminőségének javulásához. Ennek megfelelően a prioritások a következők: 1. Természeti és kulturális értékek leltára: szőlőkataszter és borászati adatok, táji és Természeti értékek, régészeti kataszter, műemléki kataszter, helyi értékvédelmi kataszterek. 2. A helyszínt fenyegető veszélyek felsorolása: a terület geológiai gazdagságából származóan rendkívül gazdag, nemfémes ásványlelőhelyek, így zeolit, kaolin, bentonit stb. találhatók itt. A külszíni bányászat tájképi, levegőtisztasági és zaj veszélyforrást jelent. 3. Megőrzési és védelmi elvek: a terület jövőjét meghatározó nemzeti, regionális és helyi tervekben prioritást élvez a környezeti, természeti, tájképi, szőlőművelési és kulturális örökségi védelem. A védelmi elvek a vonatkozó nemzetközi konvenciókkal összhangban vannak. A tervi elhatározások az integrált védelem és fenntartható fejlődés alapelveire épülnek, amelyek a katasztrófavédelem, tűzvédelem és a bányászati ártalmak kiküszöbölésére tesz javaslatokat. 4. A helyszín jelenlegi védettségi és megőrzési állapotát erősítő célok az értékes szőlőterületek jobb hasznosítására, a környezetkímélő turizmus fejlesztésére, a digitális érték-nyilvántartó rendszerek kiépítésére és a táji rekultivációra vonatkoznak. 4.5 Normatív keretek A normatív, jogszabályi keretek határozzák meg azokat az elvárásokat és feltételeket, amelyeket egyfelől a felzárkóztatási és fejlesztési program kidolgozásakor kell figyelembe venni, másrészt amelyek a kistérség szervezeti és szakmai működését befolyásolják évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről A területfejlesztési politika célja az országon belüli társadalmi-gazdasági kohézió erősítése, a lemaradó régiók, megyék, kistérségek elmaradottságának csökkentése. A területfejlesztés feladatai a hatályos évi XXL. törvény 3. (2) bekezdése alapján a társadalmi és gazdasági megújulást elősegítő fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése; az elmaradott térségek felzárkózásának elősegítése; az ipari és mezőgazdasági területeken a szerkezetváltás elősegítése és a munkanélküliség csökkentése; az innovatív kezdeményezések feltételeinek javítása; a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése; a vonzó vállalkozói környezet kialakítása. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

19 /2009. (X. 6.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről A Szerencsi kistérség felzárkóztatási és fejlesztési programja kidolgozása során elengedhetetlen A területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről szóló 218/2009. (X. 6.) Kormányrendeletben előírt formai követelmények figyelembevétele. A program felépítése logikájában követi a rendelet előírásait, valamennyi szükséges tartalmi elem megtalálható a programban A kistérség fejlődését meghatározó megyei szintű normatív keretek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 37/2009 (IV. 30.) számú határozata a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési irányelvekről, ajánlásokról és intézkedésekről. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése által elfogadásra került a 37/2009 (IV. 30.) számú határozat, mely Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési irányelveit, ajánlásait és intézkedéseit tartalmazza. Ezen irányelveket a megye területrendezési szabályzatában településekre vonatkozólag, meghatározott célokkal összhangban kell megvalósítani. A határozatban 4 prioritási területet jelölnek ki, amely a térségi szerkezeti tervre, terület felhasználási egységekre vonatkozó irányelveket, ajánlásokat, valamint a megye egyes övezeteire, kistérségeire vonatkozó terület, gazdaságfejlesztési ajánlásokat tartalmazza. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2009. (V. 5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról A határozatot követően a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei közgyűlés 2009 májusában elfogadta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területrendezési Tervről szóló rendeletet, amelyben meghatározza a megye egyes térségeinek terület-felhasználási feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve természeti erőforrások védelmére és fenntartható használatára. A rendelet programja illeszkedik a Területfejlesztésről és területrendezésről szóló többször módosított évi XXI. törvény 11. (2) bekezdés b.) pontjában megfogalmazott feladatokhoz. A rendelet célkitűzései közvetlenül kapcsolódnak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2009-ben hozott 37/2009 határozatához Kistérségi társulásokra vonatkozó normatív keretek Az Országgyűlés a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak intézményesítése, a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, a településfejlesztés összehangolása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében alkotta meg a évi CVII. Törvényt a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról. Ennek a törvénynek 2007-ben történt módosításával (2007. évi CVII. Törvény) a kistérségek számát 168-ról 174-re emelték. Magyarország Többcélú kistérségi Társulásainak, így a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás létrejöttéről a 40/2008 (XI. 07) határozat szól, melynek célja, hogy egyes önkormányzati közszolgáltatási és területfejlesztési feladatok közös ellátása, a kistérség MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

20 lakói részére elérhető minőségi szolgáltatások, társadalmi és területi egyenlőtlenségek mérséklése, valamint szolgáltatások javítása hatékonyabb legyen. A kistérségek fejlettségét a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet határozza meg. A rendelet 1. és a 2. számú mellékletében a kistérségeket fejlettségi állapotuk alapján sorolják be. A rendelet 33 leghátrányosabb helyzetű kistérséget jelöli ki, amelyek egyike a Szerencsi kistérség Támogatásokra, forrásokra vonatkozó normatív keretek 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése által elfogadásra került a 37/2009 (IV. 30.) számú határozat, mely Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési irányelveit, ajánlásait és intézkedéseit tartalmazza. Ezen irányelveket a megye területrendezési szabályzatában, meghatározott célokkal összhangban kell megvalósítani. A határozatban 4 prioritási területet jelölnek ki, amely a térségi szerkezeti tervre, terület felhasználási egységekre vonatkozó irányelveket, ajánlásokat, valamint a megye egyes övezeteire, kistérségeire vonatkozó terület-, gazdaságfejlesztési ajánlásokat tartalmazza. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2009. (V. 5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról A határozatot követően a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei közgyűlés 2009 májusában elfogadta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területrendezési Tervről szóló rendeletet, amelyben meghatározza a megye egyes térségeinek terület-felhasználási feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve természeti erőforrások védelmére és fenntartható használatára. A rendelet programja illeszkedik a Területfejlesztésről és területrendezésről szóló többször módosított évi XXI. törvény 11. (2) bekezdés b.) pontjában megfogalmazott feladatokhoz. A rendelet célkitűzései közvetlenül kapcsolódnak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2009-ben hozott 37/2009 határozatához. 4.6 Szakmapolitikai keretek A szakmapolitikai alfejezetben bemutatásra kerülnek azok a területek, amelyek stratégiáihoz, célkitűzési rendszereihez a kistérségi fejlesztési tervnek illeszkednie kell. A kistérségben megvalósuló fejlesztések azokra a folyamatokra alapozódnak, amelyek meghatározzák a kistérség megyén, illetve régión belüli szerepvállalását. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

21 4.6.1 Közlekedéspolitika Transz-európai Hálózatok (TEN) 1 A közösségi közlekedéspolitika szorosan kapcsolódik az egységes belső piac hatékonyságának növelését szolgáló intézkedésekhez. Fő célja, hogy az infrastrukturális hálózat hiányosságait fölszámolva zökkenőmentessé tegye az áruk és az emberek szabad áramlását a tagországok között. A Transz-európai Hálózatok (Trans-European Networks: TEN) program az Európai Unió közlekedési, távközlési és energetikai infrastruktúráját foglalják magukba. A TEN kialakítása az 1980-as években az egységes piac kialakításával párhuzamosan kezdődött el. Kialakulásához a megfelelő jogi alapot a Maastrichti Szerződés teremtette meg decemberében, az Európai Tanács jóváhagyta a Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás című Fehér Könyvet. A közlekedéspolitikai céljainak elérése a Kohéziós Alap finanszírozásával valósul meg. A TEN másik fő pénzforrása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), de számos más finanszírozási lehetőség is létezik (Európai Befektetési Bank kedvezményes kölcsönei, állami forrás, magán tőke stb.). A TEN három részből áll: TEN-T: közlekedési folyosók hálózata, TEN-E: energiaszállítási hálózat, eten: telekommunikációs hálózat. 2. ábra: A páneurópai közlekedési folyosók Forrás: Az EU közlekedéspolitikájában tervezett fő célkitűzések 2004-től: közötti időszakban az Európai Unió három közlekedéspolitikai irányelvet fogalmazott meg: biztonság, utas védelem, versenyképesség ben elfogadásra kerültek a közlekedési hálózatot érintő prioritások, amelyek közül az egyik célul tűzte ki a közlekedés kultúrában a fenntartható és környezethatékony közlekedési forma elterjedését. Az EU tagállamok eltérő földrajzi, gazdasági feltételeiknek megfelelően alkalmazzák a központi célkitűzéseket. A TEN-T programok egy részét a Közösség finanszírozza (akár a központi költségvetésből, akár az Európai Befektetési Bank kedvezményes kölcsönein keresztül), másik részét az érintett állam, és be lehet vonni a magántőkét is. 1 Források: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

22 Magyarország és a TEN 1997 júniusában a korábban jóváhagyott kilenc páneurópai közlekedési folyosót módosították és a délszláv háborút követően egy tízedikkel egészítették ki. Az ún. Helsinki Korridorok több szakasza érinti Magyarországot, amely központi helyzete következtében a páneurópai folyosók találkozásánál fekszik (3. ábra). A jelenlegi tíz folyosóból négy áthalad Magyarországon, s ezek egyben fõ tranzitútvonalaink is: IV. folyosó: Berlin/Nürnberg Prága Pozsony/Bécs Budapest Konstanca/Szaloniki/Isztambul; V. folyosó: Velence Trieszt/Koper Ljubljana Budapest Ungvár Lvov és leágazásaként az V/B Rijeka-Budapest, valamint az V/C Plocse Szarajevó Eszék Budapest; VII. folyosó: Duna; X. folyosó: X/B ágaként Budapest Újvidék Belgrád. 3. ábra: Helsinki-folyosók Magyarországon Forrás: A folyosók Budapesten keresztül kötik össze Magyarországot a jelenlegi EU tagállamokkal, s biztosítják a Balkán-államok (Jugoszlávia, Szerbia stb.) és Ukrajna számára is az összeköttetést. Ezek közül az 5. Ungvár-Lvov felé haladó közlekedési folyosó érinti a Szerencsi kistérség fejlődését, amely fontos szerepet játszik abban, hogy ez a terület is bekapcsolódhasson a nemzeti és nemzetközi gazdasági vérkeringésbe A magyar közlekedéspolitika stratégiai irányai Az Európai Unióba való szerves integrálódásunk elősegítése. A környező országokkal a regionális kapcsolatok feltételeinek javítása. A tartós gazdasági növekedés elősegítése. Az életminőség javítása, az egészség megőrzése, a közlekedésbiztonság növelése. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

23 A környezet szempontjából fenntartható mobilitás biztosítása. Az ehhez kapcsolódó fő prioritások a következők: 1. prioritás: a hiányzó infrastruktúra kiépítése, 2. prioritás: az EU közlekedésben alkalmazott szabályozásának követése, 3. prioritás: környezetkímélő közlekedési rendszer megteremtése 2 Kistérségi vonatkozások: Cél a kistérség környezetében található M3-as autópálya gazdasági előnyeinek kihasználása; Gazdasági lehetőségek kiaknázása érdekében a közlekedési infrastrukturális hálózat fejlesztése, úthálózatok felújítása, építése; A környezetkímélő közlekedési rendszerek elterjedésének támogatása, a kerékpár utak hosszának növelése, a vasúthálózatok minőségi javulása. Kistérségek, települések gazdasági fejlődésének egyik fontos eleme a megfelelően kiépült közlekedési hálózatok rendszere, illetve a települések környezetében megfelelő infrastrukturális hálózattal kiépített ipari parkok létesítése, meglévők hasznosítása Közös Agrárpolitika Az Európai Közösségek Bizottsága 1960-ban tett javaslatot a Közös Agrárpolitika (KAP) kidolgozására, melyet több alkalommal változtattak meg jelentősen, legutóbb 2003-ban, amely a következő 7 évre vonatkozó módosításokat tartalmaz. A reform módosítja a mezőgazdasági piacok támogatási rendszerének közösségi szabályozását az egységes területalapú kifizetési rendszer, SAPS által, amely a termelési mennyiségtől függetlenül kerül számításra. Az egységes területalapú kifizetési rendszerek 2010-ig érvényben maradó szabályozását 2010 után felváltja a kereszt-megfelelési rendszer, melynek közvetlen jövedelemtámogatások kifizetése előre meghatározott környezetvédelmi, állat- és növényegészségügyi normák betartásától függ. A Közös Agrárpolitikában bekövetkezett reform módosítások hatására 2007-ben megszüntetésre került az EMOGA finanszírozási alap, helyette két új finanszírozási keret került bevezetésre: Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) piaci és más intézkedések finanszírozása, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) vidékfejlesztési programok finanszírozása. Az Európai Unió agrárpolitikájában évektől kezdve újabb reformpolitikáról döntöttek. Legfontosabb célja a piaci orientáció erősítése, a versenyképesség növelése, a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,