HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA január

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január"

Átírás

1 HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Helyzetértékelés Jövőkép Középtávú városi célok Célhierarchia, fejlesztési akcióterületek BEVEZETÉS Az IVS célja, feladata, időtávlata Az IVS szerkezete Hajdúsámson SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A település vonzáskörzetének bemutatása Országos szerepkör A település az Észak-alföldi Régióban A település megyén belüli pozíciója A település a Hajdúhadházi kistérségben A város kapcsolódása egyéb hálózatokhoz VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Hajdúsámson szerkezete A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényezők A város szerkezetét meghatározó történeti tényezők Településszerkezet Forrás: KSH A város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők Gazdaság Ágazati szerkezet Vállalkozások megoszlása méret szerint, működésük általános feltételei Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei A kutatás-fejlesztés helyzete Turizmus A helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei Információs társadalom A kultúra szerepe Társadalom Demográfia Munkaerő piaci, foglalkoztatási helyzet Képzettség Lakosság egészségügyi állapota Lakosság jövedelmi és szociális helyzete Társadalmi önszerveződések Települési környezet Természeti környezet állapota Épített környezet Lakásállomány Települési környezeti infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra Közszolgáltatások Oktatás, nevelés Egészségügy Szociális ellátás Közigazgatás Sport, szabadidő, közművelődés Közbiztonság A korábbi időszak fejlesztései Összegzés A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE

3 5.1. Városközpont városrész Belterület városrész Martinka városrész Sámsonkert városrész Ipari terület városrész Külterület Martinka és Sámsonkert nélkül városrész SZEGREGÁLT, VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK STRATÉGIA SWOT-analízis A város jövőképe Fejlesztési célok városra és a városrészekre A városra vonatkozó középtávú tematikus fejlesztési célok A település célfája A városrészekre vonatkozó fejlesztési célok meghatározása Beavatkozások az akcióterületek kijelölése Fenntarthatósági szempontok A fenntartható környezeti fejlődés programja Anti-szegregációs terv (beavatkozások) A stratégia külső és belső összefüggései Illeszkedés és összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Az önkormányzat gazdasági programjában szereplő célokkal való összhang Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Területi fejlesztési dokumentumokkal való összhang A stratégia főbb belső összefüggései A stratégia megvalósításának főbb kockázatai A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az integrált városfejlesztési stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások A településközi koordináció mechanizmusaira tett javaslatok Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítésére tett javaslatok Partnerség Monitoring és IVS felülvizsgálat

4 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) középtávra (7-8 évre) szóló dokumentum, mely tartalmazza a város és részeinek nagyjából 2017-ig elérendő céljait, tervezett projektjeit, illetve az ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett erőforrásokat. A dokumentum összeállításánál arra törekedtünk, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magába foglaljon és a lehető legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. A 2008-ban készült és a Képviselő testület által a 279/2008. (VI.05.) öh számú határozatban elfogadott IVS-t 2009 végén áttekintettük, felülvizsgáltuk, aktualizáltuk. Az IVS legitim alkalmazásához szükséges az önkormányzat képviselő testületének határozati jóváhagyása, mely a../2010. (.) számú határozattal megtörtént. Az elkészített stratégiában összefoglaltuk a város adottságait, lehetőségeit, számba vettük a problémás gócokat, a feltárható veszélyforrásokat, majd megoldást kínáltunk ezek kezelésére, és a város egységes, minden érintett (városvezetők, lakosok, vállalkozók, civilek) által elfogadott fejlődési irány melletti fejlesztésére. A stratégia az abban leírtak maradéktalan betartásával azt az utat jelöli ki, amely mentén haladva a város a jelenlegi helyzetéből a várt, ideális állapot felé tud elmozdulni, meg tudja valósítani kijelölt céljait, amely a város jövőképének eléréséhez vezet. A települési jövőkép megvalósítását nehezíti, hogy jelenleg és a közeljövőben is a külső környezet bizonytalan lesz, a belső erőforrások korlátozottak, szükséges a több lábon állás kialakítása. Új ágazatok megjelenítésére és a meglévő belső erőforrások jobb kihasználására, valamint a köztük lévő együttműködés erősítésére összpontosítja az önkormányzat a figyelmet Helyzetértékelés Hajdúsámson geopolitikai elhelyezkedése a megyén és az országon belül is periferiális annak ellenére, hogy földrajzi fekvése kedvezőnek mondható a Debrecenhez való közelsége miatt ben kapott városi rangot, ebből következően sem a település szerkezete, sem a meglévő infrastruktúra, illetve klasszikus kisvárosi funkciók nincsenek jelen teljes mértékben. A település nagy utat tett meg a városi rang megszerzése óta, de jelentős fejlesztésekre van szükség az ideális állapot eléréséig. Debrecentől a megyeszékhelytől észak-keletre 13 km-re helyezkedik el, ami előny és hátrány is egyben. Egyrészt érvényesül a nagyváros elszívó ereje, ugyanakkor Hajdúsámson kiegészítő szolgáltatások nyújtására lenne képes a debreceni belső agglomerációs övezeten belül. A városhoz tartozó Sámsonkert és Martinka településrészek pedig Debrecen külső belterületébe ékelődve, a megyeszékhely legszűkebb szuburbiájába tartoznak, alig néhány kilométerre Debrecen központjától. Ugyanez a kettősség jelentkezik a településen áthaladó Debrecen-Mátészalka 471-es főút tekintetében is: biztosítja az összeköttetést a megyeszékhellyel és az attól távolabb lévő településekkel, ugyanakkor a jelentős átmenő forgalom miatt a város hatalmas környezeti és zajártalomnak van kitéve és a közlekedés biztonsága is alacsony szintű a főút városi szakaszán. Ezt a problémát előre láthatólag már a közeli jövőben orvosolja a 471-es út Hajdúsámsont elkerülő szakaszának megépítése. 4

5 Hajdúsámson alapvetően mezőgazdasági település. A mezőgazdaság történelmi hagyományaiból fakadóan, meglehetősen jelentős szerepet tölt be a település gazdasági életében, kihasználatlan potenciálja esélyt adna a magasabb színvonalú tájgazdálkodásra, a helyben való boldogulás távlatos megteremtésére. Jelentős hagyományai vannak a kertkultúrának, valamint az állattartásnak. Jelenleg elsősorban juh, szarvasmarha, liba és sertéstenyésztéssel foglalkoznak a földtulajdonosok. A település infrastrukturális ellátottságáról elmondható, hogy az alapvető műszaki és humáninfrastruktúrával rendelkezik, de a város központját övező bel és külterületeken szükséges a szennyvíz, vezetékes gáz és felszíni vízelvezetés hálózatának jelentős bővítése. A településrendezési terv előirányozza az Ipari park fejlesztését, bővítését, mely megfelelő szintű szolgáltatások esetén vonzóerőt jelenthet a Debrecenből kitelepülő vagy újonnan indított vállalkozások számára. Az 1990 és 2000 között bekövetkezett jelentős (3000 fős) népesség növekedés komoly problémát jelentett a település foglalkoztatási és szociális helyzetét tekintve, mivel az új betelepülők nagy része alacsony iskolázottságú és társadalmi státuszú családokból állt, és a betelepülés első számú célpontja nem a belterület, hanem Martinka és Sámsonkert külterületek voltak, ahol az infrastruktúra ellátottság amúgy is alacsony. A szolgáltatásokkal való ellátottság sem kielégítő, itt is érvényesül a Debrecen közelségéből adódó elszívó hatás, ugyanakkor a népesség megtartás érdekében szükséges a kínálat bővítése. Az alapvető közszolgáltatások elérhetők a településen, évben európai uniós támogatással modern egészségház épül a városközpontban. A városban bölcsőde, óvoda és általános iskola működik, állami középfokú oktatás nincs. Műemlékek nem igen találhatók a városban, egyedüli műemlék jellegű épülete a 19. században épült református templom. Egyedülálló látnivaló azonban Bardi János helyi lakos kályhagyűjteménye, mely mintegy 300 darabból áll. A gyűjtemény nagy része a város múzeumában van kiállítva. A kulturális tevékenység a klasszikus települési rendezvények formájában jelenik meg, a településnek térségi, esetleg regionális hatókörű rendezvénye nincs. Jelentős hagyományokkal és nemzetközi eredményekkel büszkélkedhet azonban a város ökölvívó sport egyesülete, melynek névadója Harangi Imre az 1936-os Berlini Olimpia aranyérmese a település szülötte. Az egyesület a 2008-as olimpiára egy hajdúsámsoni versenyzőt kijuttatott. A turizmusnak semmilyen infrastruktúrája nem épült ki, turisztikai vonzerejét egyedül a körülötte elhelyezkedő természetvédelmi terület és a vadásztatás jelentheti. A településen két nagyobb kiterjedésű, jelenleg zártkerti terület található, melynek jelentős részén hétvégi pihenést szolgáló épületek állnak, mely révén nyaranta mintegy ezer fővel növekszik a Hajdúsámsonban tartózkodók száma. A város kommunikációs felületeinek és erőfeszítéseinek vizsgálata során megállapítható, hogy az önkormányzat kommunikációs hozzáállása követőként jellemezhető, ugyanis a kommunikációs eszközök használata nem tudatos, a kommunikációs rendszer működtetése ad-hoc jellegű. A városfejlesztő tevékenységek támogatása érdekében szükséges lesz egy kezdeményező szemléletű, a kommunikációs erőforrások tudatos felhasználására épülő rendszer kiépítése. A helyiek énképe részben egybecseng a településkép egyes elemeivel, ám elmondható, hogy az egyes elemek nem alkotnak szerves egységet, erős és egészséges városi öntudatról nem beszélhetünk. 5

6 Mindent összevetve Hajdúsámson közepes geopolitikai adottságokkal rendelkező település. Fő erőforrásait: az országos viszonylatban is kiváló minőségű termőföld, jelentős mezőgazdasági, kertészeti potenciál. A mezőgazdasági szerkezetátalakítás nem történt meg, pedig a településnek a hozzáadott érték tekintetében az uniós piacon lehetőségei vannak a kertészeti termesztés, aszalványkészítés, szarvasmarha és juhtenyésztés, tej-, húsipar és feldolgozás, az egyéb élelmiszeripari feldolgozás és a biotermesztés szektorában Jövőkép A város vezetésének - a civil szférával és a lakossággal történt egyeztetések eredményeképpen - célja magas minőségű lakókörnyezet és közszolgáltatások biztosítása a megújuló és fenntartható gazdasági fejlődés segítségével. A jövőben a város vonzó lakóhely lesz az agglomeráció tovább gyarapodó népességével és fiatal korstruktúrájával, a meglévő közszolgáltatások színvonala emelkedik és biztonságos környezetet és a most még hiányzó szolgáltatásokat is biztosítják a város lakói számára. A gazdaság fejlődését segítő körülmények kialakításával, fejlesztésével vonzó befektetési célponttá is válik, ami nagymértékben javítja a foglalkoztatási helyzetet a településen. Erős a helyi lakosság lokálpatriotizmusa, a városhoz való kötődése. Ezt kihasználva a civil szféra és a helyi gazdasági vállalkozások egyre nagyobb szerepet vállalnak a település fejlesztésében, ezáltal bővül a város üzleti és közszolgáltatási, valamint kulturális kínálatának a színvonala. A rossz szociális helyzetben lévő rétegek megsegítésére a szociális háló jól működik, jelen van a szolidaritás Középtávú városi célok Városi szerepkör erősítése Hajdúsámson a lakosság számához mérten az elvárhatónál kisebb számú és kevésbé diverzifikált városi szerepkörrel rendelkezik, amely döntő mértékben a sajátos történelmi és település-földrajzi adottságainak köszönhetően alakult ki az elmúlt évtizedekben. A szolgáltató szektor, amely a gazdaságnak mind a foglalkoztatás, mind a beruházások volumene tekintetében meghatározó ágazatává vált, Hajdúsámsonban más városokkal összehasonlítva alacsonyabb szerepet tölt be, különösen igaz ez az üzleti szolgáltatásokra. A szolgáltató szektor területi elhelyezkedésével kapcsolatos elvárás, hogy az alapvető, mindennapos igényeket kielégítő közszolgáltatások relatíve kiegyensúlyozottan, lehetőség szerint minden városrészben rendelkezésre álljanak, míg a speciálisabb igényeket kielégítő szolgáltatások jelentős hányada a városközpontban összpontosul. A városi funkciók megújulásában és bővítésében a városközpont kaphat meghatározó szerepet, amely Hajdúsámson esetében a Szabadság térre és az azzal szomszédos tömbökre terjed csupán ki. A szolgáltató szektor funkcionális bővülése, a kínálat növekedése egyértelműen a helyi lakosság igényeit szolgálja elsősorban, akiknek elégedettségi szintjét tovább emelheti, 6

7 hogy a funkciók bővítése együtt jár a városkép megújulásával, egy élhetőbb városi környezet kialakításával. Ugyanez mondható el a közszolgáltatásokkal és az infrastruktúra kiépítettségével kapcsolatban is: a város központjában az ellátottság megfelelőnek mondható, de a városközponton kívüli területek e tekintetben is jelentős fejlesztésre szorulnak. Foglalkoztatás bővítése A foglalkoztatás bővítése alapvető feltétele annak, hogy növekedjen a város népességmegtartó ereje, a magasan kvalifikált munkaerő ne hagyja el a várost, illetve vonzó lakóhellyé váljék az itt élők vagy újonnan betelepülők számára. A népességszám vonatkozásában azonban nem csak mennyiségi célok fogalmazódnak meg, hanem jelentős hangsúlyt kell fektetni a minőségi szempontokra, vagyis cél, hogy az inaktív és eltartott népesség aránya ne emelkedjen számottevő mértékben. A foglalkoztatás bővítése ugyanakkor összefügg a gazdaság különböző szektorainak fejlesztési terveivel. A város gazdaságának fejlesztésében a szolgáltatásoknak meghatározó szerepe van ugyan, azonban a foglalkoztatási viszonyokat is figyelembe véve szükséges, hogy az ipar szerepe jelentős mértékben növekedjen. A város természeti adottságait és hagyományait figyelembe véve fontos prioritás a mezőgazdaság fejlesztése, illetve szinten tartása is, hiszen a lakosság döntő része folytat, ha nem is jelentős volumenben ma is mezőgazdasági tevékenységet. A szolgáltató szektor területileg első sorban a városnak azokhoz a részéhez kötődik, ahol a városközponti funkciók bővítése megvalósul. Az iparfejlesztést célszerű koncentráltan megvalósítani. A városnak jelenleg egy elkülönült ipari övezete van, a többi ipari cég elszórtan helyezkedik el a város területén, kiterjedésük azonban együttesen sem jelentős. Az iparfejlesztésben elsődleges szemponttá vált a 2005-ben Ipari Park címet nyert ipari és gazdasági övezet fejlesztése. A mezőgazdaságban megvalósuló fejlesztések területileg sokkal elszórtabban, elhelyezkedésüket tekintve leginkább a kijelölt iparterületeken, illetve a város külterületén valósulhatnak meg. Infrastruktúra fejlesztése Mind a gazdasági élet szereplői, mind a lakosság számára fontos hátteret jelent az infrastruktúra megfelelő színvonalú kiépítettsége. A hiányosságok pótlása, fejlesztése az egész városban aktuális kérdés, azonban vannak kiemelt területek a városon belül. Itt első sorban a külterületekre gondolunk, amelyeknek az ellátottsága jelentős fejlesztése szorul. Ezeken a területeken az infrastruktúrafejlesztés hozzájárulhat a leszakadt társadalmi csoportok helyzetének normalizálásához is. A város központi szerepkörét, illetve a gazdaság fejlődését érintő beruházások nyilvánvalóan szintén jelentősen hozzájárulnak az infrastruktúra bővítéséhez és modernizálásához. A belterületi utak fokozatosan romló állapota a városban nem tekinthető egyedülálló jelenségnek, nap, mint nap negatívan befolyásolja a lakosság életkörülményeit, ezek folyamatos felújítása fontos és megterhelő feladat. A kommunális infrastruktúra kiépítettsége elmarad az igényektől, a legfontosabb feladat a hiányosságok felszámolása. Másik fontos célkitűzés a szélessávú internet hozzáférésnek a biztosítása minél szélesebb körben, hogy az információhoz, tudáshoz való hozzáférés mindenki számára elérhető legyen. 7

8 1.4. Célhierarchia, fejlesztési akcióterületek Átfogó cél: Hajdúsámson dinamikus és fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődésének biztosítása Városi szerepkör és infrastruktúra fejlesztése Munkaerőpiaci helyzet javítása Gazdaságfejlesztés 1. A város népesség megtartó/vonzó erejének növelése 5. A gazdaság fejlődésének támogatása 2. A közszolgáltatások elérhetőségének javítása 4. A város versenyképességének fokozása 3. A fizikai és esztétikai környezet minőségének javítása 8

9 2. BEVEZETÉS 2.1. Az IVS célja, feladata, időtávlata Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) egy fejlesztési szemléletű középtávot (7-8 év) átölelő dokumentum, célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. A városfejlesztési dokumentumok eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az IVS egyik fő célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióterületeket. Az integrált városfejlesztési stratégia évtől az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII törvényben nevesített jogszabályi kötelezettség, ezért még akkor is szükséges a dokumentumot elkészíteni, ha az közvetlen pályázati célokat a település részére nem szolgál. Az IVS elkészítése középtávon minden várossal szemben szakmailag indokolt elvárás lesz minden típusú városrehabilitáció esetében, hiszen a fenntartható városrehabilitációs tervezés nem a városi méret függvénye. Kormányzati szándékok szerint idővel nem csak a funkcióbővítő vagy a szociális városrehabilitációról szóló Regionális Operatív Programok (ROP) keretében lesz kötelező a városok számára IVS-t felmutatni egy sikeres pályázathoz, hanem más hazai és Európai Unió által támogatott programok esetében is. Az IVS hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Legitimációját az adja, hogy az önkormányzat képviselő testülete hagyja jóvá határozati formában. Az IVS tartalmi és módszertani követelményrendszerét jelenleg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság által 2009 januárjában kiadott Városfejlesztési Kézikönyv (2. javított kiadás) tartalmazza. Az IVS azt az integrált, területi alapú tervezési szemléletet kívánja megjeleníteni, mely ötvözi a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját szinergikusan kezeli. Az IVS készítésének alapját képezi, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac nem képes elvégezni. Ez a városfejlesztésnek kulcskérdése, a piaci és állami beruházások közötti egyensúly megtalálása az IVS alapvető feladata. 9

10 Újszerű eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal. Ilyenek például a forráskoordináció, ingatlangazdálkodási terv, a városfejlesztő társaság alapítására vonatkozó részek, amelyek nemcsak a város szándékain múlnak, hanem az adott piaci környezeten és a város számára elérhető támogatási, pályázati források által kínált lehetőségeken is. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia időnkénti (kb 2-3 évenkénti) felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb priorizált fejlesztési területek kijelölése. Az IVS készítésének elvi vezérfonala, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac önmagában nem valósít meg, de szükségesek a város fejlődése szempontjából. A piaci és közszféra szereplők beruházásai közötti egyensúly adott városra illetve fejlesztési területre jellemző kialakítása az IVS egyik alapvető feladata. Ezen elv gyakorlati érvényesítésének jelentősége a városfejlesztésre közvetlenül felhasználható források csökkenésével növekszik. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium felismerte, hogy az IVS alábbiakban részletezett tartalmi elemeinek teljes körét a jelenlegi időszakban nem minden önkormányzat képes teljes mélységében kidolgozni, releváns és jó minőségű adatokra épülő elemzéssel alátámasztani. A jelenleg az önkormányzatok által nem hozzáférhető vagy aránytalanul nagy ráfordítással elérhető adatok, adatsorok beszerzése illetve az ezekre épülő elemzések elkészítése ezért nem képezi a központi fejlesztési támogatásokhoz való hozzáférés feltételét a 2009-ben módosított kézikönyv szerint az elkövetkező egy-két évben, ami könnyebbséget jelent. Mindazonáltal ezen tartalmi elemek adott városra jellemző mértékű és részletezettségű kidolgozása feltétele a jó minőségű azaz hatékony és eredményes fejlesztési döntések meghozatalát eredményező városfejlesztési stratégiának. Hajdúsámson integrált városfejlesztési stratégiája tartalmazza a város és részeinek 2017-ig elérendő céljait, a tervezett projekteket, illetve az ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett forrásokat. A dokumentum konkrét megvalósítási elemeket is magában foglal, ezzel a lehető legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. Éppen ezért szükséges az IVS rendszeres időközönkénti áttekintése és felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, az esetlegesen megváltozott külső feltételekhez való igazítása és a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb fejlesztési területek kijelölése. A stratégia nem csak a város önkormányzata számára fogalmazza meg az általa irányítható, befolyásolható beavatkozások tervezett irányait és céljait, hanem orientálja a stratégia megvalósulásában érdekelt és a tervezési folyamatba is bevont partnerek, a magán- és civil szféra tevékenységét is. A jövőben az Önkormányzat kialakítja azt az információs adatrendszert, mely szükséges a tendenciák követéséhez és az IVS megalapozott korrekciójának elvégzéséhez Az IVS szerkezete Az IVS tartalmi felépítése röviden, a 2009-ben kiadott Városfejlesztési kézikönyv metodikai irányelvei alapján a következő főbb fejezeteket tárgyalja: Hajdúsámson szerepe a településhálózatban: az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megalapozott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan, illetve a város szerepének meghatározása a szűkebb és tágabb térség 10

11 településhálózatában. Figyelembe veendőek a későbbiekben az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció elsődlegesen a településhálózati szerepkörökkel kapcsolatos megállapításai, iránymutatásai. A fejezet rövid, összefoglaló, a város szempontjából lényegi elemekre koncentráló áttekintését adja a településhálózati szerepeknek. Városi szintű helyzetértékelés: A helyzetértékelés a város jelenlegi helyzetét vázolja fel. Az értékelés alapja a város valós helyzete, a tényszerű adatokra épülő elemzés, viszonyítási alapja pedig a város jövőképében meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek. A városrészek elemzése: Be kell mutatni térképpel egyértelműen illusztrálva az egyes városrészek elhelyezkedését. A városrészek hézag- és átfedés-mentesen fedik le a város belterületét. Indokolt esetben a külterületen is azonosítható városrész, a későbbiekben meghatározásra kerülő adatigény azonban ezen területeken nem teljesíthető központi statisztikai adatokkal, a szükséges alátámasztó adatokkal tehát a városoknak kell rendelkezniük. Röviden bemutatandó, hogy mely megfontolások vezettek az adott városrészekre való felosztáshoz. Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek: Az anti-szegregációs helyzetértékelés célja annak bemutatása, hogy mely városrészben, vagy városrésznél kisebb egységben található olyan terület, amely a hátrányos helyzetű lakosságot jelentős számban tömöríti. A helyzetértékelésnek fejlesztési szemléletmódban kell készülnie. Stratégia: A fejlesztési célok és irányok meghatározása a városra és a városrészekre, a beavatkozási területek (akcióterületek) kijelölése és jellemzése, akcióterületenkénti költségbecslés, megvalósíthatóság, illeszkedés és kockázatelemzés. A megvalósítás eszközei: A nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek, városmarketing stratégia, szervezeti elvárások, településközi koordinációra tett javaslatok, ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése, partnerség és monitoring. Az integrált városfejlesztési stratégia sikerének kulcselemei az alábbiak: A hosszú távú ( koncepcionális ) városfejlesztési célok középtávon reálisan megvalósítható programokká és projektekké való lebontása (akcióterületek, akciók) A területi alapú, területi szemléletű tervezési módszertan következetes alkalmazása (területileg lehatárolt városrészek, azon belüli fejlesztési zónák, azaz az akcióterületek lehatárolása és elemzése) A fejlesztésbe bevonható források reális becslése, a forrásszerkezet lehetőség szerinti diverzifikálása, az állami források problémára fókuszált és a magánfejlesztések lehetőségeit leginkább bővítő módon történő allokációja A városfejlesztési tevékenységek megfelelő fókuszálása, elkerülendő a források szétforgácsolódását, s így az értékek középtávú preferenciáinak kialakítása - pontos probléma- és lehetőségelemzésre épülő, átlátható és elfogadott célok kitűzése és a városfejlesztési és városmenedzselési tevékenységek egyértelmű és átlátható hozzárendelése ezen célokhoz Valós, a társadalom és a gazdaság érdemi szereplőinek széleskörű bevonásával ( partnerség ) kialakított stratégia, a partnerség bevonásával végzett stratégiai monitoring a megvalósításban 11

12 3. HAJDÚSÁMSON SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 3.1. A település vonzáskörzetének bemutatása Hajdúsámson helyzetét és fejlesztési lehetőségeit alapvetően befolyásolja a szomszédjában, 13 km távolságban elhelyezkedő Debrecen, a hét hazai fejlesztési pólus egyike, amelynek térszervező ereje a megye határain is túllép. A nagyváros egyre bővülő agglomerációs zónája a szomszédos kisebb településekre terjed ki, ezt egy bolygóvárosi körgyűrű foglalja egységbe, amelynek Hajdúsámson is része. A pólusprojektek egyik fő célkitűzése, hogy ne csak a pólus számára, hanem annak tágabb környezetében indukáljon fejlődést. A megyeszékhely és környezete kapcsolatában meghatározó szerepe van annak, hogy a környékbeli települések milyen mértékben tudnak kapcsolódni a pólus programhoz, a zsúfolt nagyvárosi környezetből esetlegesen kitelepülő funkciók befogadásához. Hajdúsámson Debrecen szuburbanizációs területéhez tartozik, mely egyaránt hordoz pozitív és negatív hatásokat a város helyzete és fejlődési lehetőségei szempontjából. Regionális fejlesztési pólusok (forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció, VÁTI, 2005) A település Hajdú-Bihar megye 21 városi rangú települése közül területét tekintve a 18. helyet, a lakosság szám tekintetében pedig a 8. helyet foglalja el, itt él a megye lakosságának 2,4%-a. Ez aránylag alacsony szám és egyben jelzi a város súlyát a megyei rangsorban. Az ÉAROP helyzetértékelő fejezete a hiányos értékű kisvárosok csoportjába sorolja. 12

13 3.2. Országos szerepkör Magyarország hosszú távú fejlesztéspolitikájának kereteit és irányait az alábbi stratégiai dokumentumok fogalmazzák meg: Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Nemzeti Stratégiai Referenciakeret ÚMFT benne az operatív programok ÚMVP Ezek a dokumentumok természetszerűen nem tartalmaznak részleteket sem régiós, sem kistérségi és értelemszerűen települési szinten sem, ugyanakkor megadják azokat a keretek és irányokat, melyekre építve biztosított az egyes fejlesztési szintek egymásra épülése által létrejövő szinergia. Az országos és helyi fejlesztéspolitika egyaránt akkor lesz hatékony és eredményes, ha a fejlesztési törekvések minden szinten egy irányba mutatnak. Az Országos Területfejlesztési Koncepciónak a település szempontjából releváns és a fejlesztési irányok kijelölésekor figyelembe veendő prioritásai 1. Az OTK a természeti táji és kulturális táji értékekben gazdag területek fenntartható fejlesztése című alfejezetben hangsúlyozza az ország magyar és nemzetiségi néprajzi csoportjai által lakott térségek kulturális sokszínűségének a megőrzését, köztük a hajdú kultúráét, amelynek történelmi hagyományai alapján az egyik hordozója Hajdúsámson. 2. A főutak fejlesztésénél cél, hogy a kategóriájuknak megfelelő nyomvonallal rendelkezzenek, település-elkerülések, korrekciók, rehabilitáció révén megfelelő szolgáltatási színvonalat biztosítsanak. Az EU csatlakozás egyik feltételeként a közúti járművek megengedett tengelyterhelésének 10 tonnáról 11,5 tonnára, illetve a bruttó össztömeg 40 tonnáról 44 tonnára történő felemelése szükséges. A burkolat megerősítésre kijelölt útszakaszok között szerepel a 471 Debrecen Hajdúsámson Nyíradony főút, ezen belül: Hajdúsámsont elkerülő tervezett országos főút Hajdúsámson Tamásipuszta országos mellékútból országos főút Országos mellékútból országos főút válik, Hajdúsámsont és Nyíradonyt elkerülő nyomvonallal valamint Tamásipuszta és Aradványpuszta között új nyomvonallal. 3. Az elővárosi vasúti fejlesztésekkel kapcsolatban a dokumentum megállapítja, hogy a forgalmat a már gyakorlatban is alkalmazott ütemes menetrend teljes körű kiterjesztésével célszerű bevezetni. A debreceni elővárosi vasút lehetséges végpontjai: Püspökladány, Nyíregyháza, Nagykereki, Létavértes, Tiszafüred, Tiszalök, Mátészalka, melyből a mátészalkai vonal érinti Hajdúsámsont. 4. A megyében megteremthető a feltétele a városi és agglomerációs közlekedés minőségének és mennyiségi átrendeződésének javítása céljából az átszállásmentes közlekedés kiépítésének, illetve bevezetésének is. Ennek kedvező helyszínei lehetnek 13

14 a Debrecen közeli nagyobb települések: Józsa városrész, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Vámospércs, Hajdúsámson. 5. A tervezett megyei elsőrendű kerékpárút hálózat elemei között szerepel a Debrecen Hajdúsámson Nyírmihálydi (Szabolcs-Szatmár Bereg megye) szakasz. Az egyes fejlesztési prioritások tekintetében az alábbi pontok vezethetők le közvetlenül Hajdúsámson fejlesztési céljai szempontjából: Elmaradott térségek, külső és belső perifériák felzárkóztatása A lakosság, különös tekintettel a képzett csoportok helyben tartása érdekében a foglalkoztatás bővítése, a munkahelyteremtés, beleértve a távmunka fokozott ösztönzését; minden település lakossága számára a megfelelő életkörülmények infrastrukturális feltételeinek és a közszolgáltatások elérhetőségének, lehetőleg helyben történő biztosítása a településszerkezeti adottságokat és a szükségleteket figyelembe véve, szem előtt tartva a kistelepülések működőképességének és lakosságmegtartó erejének növelését; a térségi központokban a környező települések lakói által igénybe vett szolgáltatások szükséglet szerinti bővítése és minőségének fejlesztése; a térségi központok elérhetőségének javítása; érdekérvényesítésre képes helyi-térségi közösségek megteremtése, a társadalmi tőke növelése és az egészséges életmód terjesztése. Hajdúsámson kapcsolódása: A város a fenti felsorolás tekintetében az alábbi célkitűzések tekintetében érintett: a lakosságmegtartó erő növekedése foglalkoztatás bővítése megfelelő infrastruktúra biztosítása a lakosság és vállalkozások számára közszolgáltatások megfelelő elérésének biztosítása szolgáltatások körének és minőségének bővítése helyi közösségek megteremtése, erősödése A pólusok, városhálózat fejlesztése Cél a jelenleginél intenzívebben együttműködő, kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése. Annak érdekében, hogy a fejlődés ne korlátozódjon a főváros térségére, oldódjon a Budapest központú térszerkezet, ezáltal a társadalom és gazdaság hatékonyabb és fenntarthatóbb működése váljon lehetővé, szükség van az ország egészének versenyképessé válását katalizáló pólusokra, melyek egy harmonikus, policentrikus együttműködő városhálózati rendszer szerves elemei. A fejlesztési pólusok legfontosabb szerepe az innováció megjelenítésében és terjesztésében van. Az ország fejlesztési pólusai: Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr, Budapest. A Középdunántúli régióban Székesfehérvár és Veszprém fejlesztési társközpontokként működnek együtt. A fejlesztési pólusok megerősítése érdekében szükséges: A felsőoktatási intézmények és a gazdaság szereplői közötti kapcsolatok erősítése; A térségben meghatározó és jelentős fejlődési lehetőségekkel rendelkező ágazatokhoz, szakterületekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési kapacitás bővítése; 14

15 A pénzügyi és üzleti tanácsadói, illetve a közszolgáltatások színvonalának fejlesztése; Az innováció átadására képes intézmények, szervezetek hálózatának megerősítése; A magánszféra forrásait is bevonó településfejlesztési tevékenység ösztönzése. Az együttműködő városhálózatok hálózatainak fejlesztése érdekében szükséges: A térségközpontok régión belüli elérhetőségének javítása a közúti és a közösségi közlekedési viszonyok fejlesztésével; A térségközpontok régión kívüli elérhetőségét gyorsforgalmi utak, gyorsvasutak, valamint regionális repülőterek, illetve magas színvonalú információs és kommunikációs infrastruktúra kiépítésével kell biztosítani. Hajdúsámson kapcsolódása Hajdúsámson helyzetét és fejlesztési lehetőségeit alapvetően befolyásolja a szomszédjában elhelyezkedő Debrecen, a hét hazai fejlesztési pólus egyike, amelynek térszervező ereje a megye határain is túllép. A nagyváros egyre bővülő agglomerációs zónája a szomszédos kisebb településekre terjed ki, ezt egy bolygóvárosi körgyűrű foglalja egységbe, amelynek Hajdúsámson is része. A pólusprojektek egyik fő célkitűzése, hogy ne csak a pólus számára, hanem annak tágabb környezetében indukáljon fejlődést. A megyeszékhely és környezete kapcsolatában meghatározó szerepe van annak, hogy a környékbeli települések milyen mértékben tudnak kapcsolódni a pólus programhoz és a zsúfolt nagyvárosi környezetből esetlegesen kitelepülő funkciókat hogyan tudják befogadni. Az Észak-alföldi Régióra vonatkozó konkrét célkitűzések A megújuló energiaforrások részarányának növelése a gazdasági és környezetvédelmi szempontok érvényesítésével a fenntartható fejlődés stratégiájának megfelelően: o az energetikailag felhasználható mezőgazdasági termékek előállítása és a mezőgazdasági hulladékok hasznosítása mind közvetlen, mind közvetett módon (például: bioetanol, biodízel); o az egyéb megújuló, alternatív energiaforrások alkalmazásának elősegítése a helyi, kistérségi ellátás érdekében. Hajdúsámson kapcsolódása A településen történtek ezen a téren kezdeményezések: - Bioetanol üzem magánbefektető általi építésének előkészítése évben megtörtént az önkormányzati fenntartású intézmények felmérése alternatív energia (napkollektor) felhasználása fűtéskorszerűsítésre céljából. Országos szerepkörű intézmények a településen nem találhatók A település az Észak-alföldi Régióban Az elmúlt években Debrecen, Nyíregyháza és Szolnok körül fokozatosan egy agglomerálódó térség alakult ki, amely kezdetben a megyeszékhelyekből kitelepülő lakosság, a későbbiekben pedig a gazdasági tevékenységek elsődleges célterületévé vált. Az ide sorolt települések a megyeszékhelyektől maximum 25 km-re helyezkednek el, a 2001-es népszámlálás adatai alapján az eljárók aránya nagyobb, mint 10% (ez jelzi a központtal való erőteljes kapcsolatot), illetve az közötti lakosságszámváltozás és vándorlási különbözet pozitív volt. Ezek a térségek központjaikkal, egységes 15

16 gazdasági, munkaerő piaci teret alkotnak. Az egyik legnépesebb tervezési alkategóriát alkotják: a régió népességének közel 18%-a él e településeken, miközben a vállalkozások mintegy 12%-át koncentrálják. Az Észak-Alföldi Régió Stratégiai programja ( ) Hajdúsámsont Debrecen agglomerálódó térségének települései közé sorolja. Az Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP) a hat magyar konvergencia-régió egyikeként, elsősorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Területfejlesztés prioritásának megvalósítását támogatja. A régió as időszakra szóló fejlesztési szükségleteit ugyanakkor a régió programja és az ágazati operatív programok együttesen képesek kielégíteni. A régió fejlesztési céljai összhangban állnak a Sikeres Magyarország megteremtését célul kitűző Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, valamint a kiegyensúlyozott területi fejlődést megcélzó Országos Területfejlesztési Koncepció stratégiai céljaival. Az ÚMFTben nevesített horizontális célok közvetlenül vagy közvetve, mind megjelennek az operatív program struktúrájában. A program beépíti a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság és a kohézió elvét stratégiájába, s azok elérését közvetlenül is szolgálja. Figyelembe véve a helyzetelemzésben feltárt problémákat, területi különbségeket és sajátosságokat, valamint a fent említett dokumentumokban foglalt területfejlesztési célokat és prioritásokat, az ÉAOP hosszú távú átfogó célja az Észak-alföldi Régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve, a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése. A program stratégiai célkitűzése az Észak-alföldi Régió leszakadásának megállítása, azaz a régiónak az országos növekedési pályán való tartása, annak érdekében, hogy a későbbiekben elindulhasson egy felzárkózási folyamat. Az ÉAROP program prioritásai Regionális gazdaságfejlesztés Turisztikai célú fejlesztés Közlekedési feltételek javítása Humán infrastruktúra fejlesztése Város és térségfejlesztés Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban az Észak-alföldi Régió számára megfogalmazott hosszú távú célok Versenyképes és innováció-orientált gazdaság fejlesztésével, a DINAMIKUS RÉGIÓ megteremtése A régió gazdasági potenciáljának fejlesztése, logisztikai szerepkörben rejlő lehetőségek kiaknázása; A régió elérhetőségét biztosító régiók közötti közlekedési kapcsolatrendszerek fejlesztése; Regionális tudásbázis kialakítása, fejlesztése elsősorban a megyeszékhelyeken. Hajdúsámson az Észak-Alföld regionális fejlesztési pólusának a közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A főbb közlekedési tengelyek mentén egymáshoz közel kerülő városok és környezetük gazdaságilag dinamizálódó és fokozottan urbanizálódó települései növekedési tengelyekké szerveződnek, amelyek fontos szerepet töltenek be a településközi kapcsolatok megerősödésében, a fejlődés közvetítésében. 16

17 A város Debrecenhez való közelsége potenciális lehetőséget teremt bizonyos gazdasági funkciók átvételére. A természeti, táji, környezeti, valamint a kulturális értékek megőrzésével és fenntartható használatával az ÖKO-RÉGIÓ megteremtése A régió környezeti állapotának megóvása és fejlesztése, a környezeti adottságokra és a kulturális örökségre épülő feltételeinek javítása, a helyi természeti, táji, kulturális értékek, környezetbarát turizmus vonzerők védelme, a régió lakossága számára egészséges környezet biztosítása; Megújuló és alternatív energiaforrások fenntartható és növekvő arányú használata. A kistérségi fejlesztési stratégiában a témával kapcsolatban megfogalmazott cél a kistérség sérülékeny ivóvízbázisának fokozott védelme, az intézmények energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások használata. A Hajdúsámson fejlesztési dokumentumaiban szerepel a természeti értékek védelme, a területfejlesztési stratégia pedig egy különleges ökológiai mintaövezet megvalósítását irányozza elő. Az OTK a természeti táji és kulturális táji értékekben gazdag területek fenntartható fejlesztése című alfejezetben hangsúlyozza az ország magyar és nemzetiségi néprajzi csoportjai által lakott térségek kulturális sokszínűségének a megőrzését, köztük a hajdú kultúráét, amelynek történelmi hagyományai alapján az egyik fontos hordozója Hajdúsámson. A város fontos kulturális missziójának tekinti a hajdú hagyományok ápolását. A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosításával és természeti adottságok hasznosításával az EGÉSZSÉGES RÉGIÓ megteremtése A lakosság egészségi állapotának javítása; Mind a kistérségi, mind a városi fejlesztési stratégia tartalmaz egészségfejlesztési fejezetet, melynek részleteit a városi szintű helyzetelemzés fejezetben ismertetjük. A területi különbségek mérséklésével és a társadalmi kohézió erősítésével, a foglalkoztatás, az ESÉLYTEREMTŐ-FELZÁRKÓZÓ RÉGIÓ megvalósítása A közlekedési szempontból periferikus területek bekapcsolása a régió fejlődésébe; A vidékies térségekben élők és hátrányos helyzetűek életminőségének és életesélyeinek javítása, a társadalmi, munkaerő-piaci re-integráció erősítése és az alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek támogatása; A sajátos alföldi településszerkezet értékeinek megőrzése a települési környezet fejlesztésével. A kistérségi és városi fejlesztési stratégia kiemelt helyen és nagy terjedelemben foglalkozik a foglalkoztatás javításának témájával, melynek részleteit a városi szintű helyzetelemzésben részletesen ismertetjük. Az Észak-alföldi Régió Stratégiai programja a helyzetelemző rész harmadik fejezetében - amelyben a régió településszerkezete kerül bemutatásra - Hajdúsámsont a hiányos értékű kisvárosok közé sorolja. A kistérség és a település fejlesztési dokumentumai struktúrájukban és filozófiájukban is szorosan kapcsolódnak a regionális fejlesztési dokumentumhoz, hiszen a közpénzből 17

18 megvalósuló fejlesztések esetében az országos és regionális stratégiákra épülő fejlesztési programok csak az életképesek. Regionális szerepkörű intézmények a településen nem találhatók A település megyén belüli pozíciója Hajdú-Bihar megyének a közötti programozási periódushoz kapcsolódó területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja a fenti dokumentumokhoz képest részletesebben mutatja be a megye kistérségeinek és településeinek adottságait és lehetőségeit. Hajdúsámson szerepel a nagyobb területigénnyel járó, gazdaságfejlesztésre alkalmas települések listájában. A megyei közlekedésfejlesztési tervben szerepel egy Debrecen köré attól km távolságban lévő kiépítendő közúti körgyűrű, mely tehermentesítené a várost az átmenő forgalomtól, ugyanakkor jelentős közlekedési és logisztikai lehetőséget biztosítana Hajdúsámson számára. Mindenképpen változást fog eredményezni a Debrecen szűkebb vonzáskörzetébe tartozó települések számára, hogy együtt tervezendő térségként kerülnek kijelölésre. Debrecen nagyvárosi település együttese, együtt tervezendő térsége: - Debrecen Megyei Jogú Város, - Hajdúsámson, Vámospércs városok - Bocskaikert, Ebes, Hajdúbagos, Sáránd, Mikepércs és Újléta községek. Az OTRT csak a fenti településeket jelöli meg az együtt tervezendő térségben. Megyei szerepkörű intézmények a településen nem találhatók A település a Hajdúhadházi kistérségben A közösségi szolgáltatások térségi szinten történő kiegyenlített, magas színvonalú és minőségű ellátása érdekében a kistérséghez tartozó 11 települési önkormányzat részvételével október 14.-én megalakult a Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás. 18

19 A Hajdúhadházi Tervezési-Statisztikai Kistérség A kistérség 11 települése közül 5 városi rangú, 6 község státuszú. A legnagyobb népességgel a kistérség központjául is szolgáló Hajdúhadház rendelkezik, utána közvetlenül pár száz lakossal lemaradva Hajdúsámson. A Hajdúhadházi Kistérség statisztikai adatai (forrás: TEIR 2009) Megnevezés Jogállás Terület [100 ha] Népesség [fő] Bocskaikert község Fülöp község Hajdúhadház kistérségi központ Hajdúsámson város Nyíracsád község Nyíradony város Nyírmártonfalva község Nyírábrány község Téglás város Újléta község Vámospércs város ÖSSZESEN: Forrás: KSH 2008 A kistérség egy négyzetkilométerre jutó átlagos lakónépessége 94 fő, magas népsűrűségű terület a megyei átlaghoz viszonyítva. 19

20 Hajdúhadház kistérség népességváltozása a megyei, regionális, országos tendenciákhoz viszonyítva A kistérség földrajzi elhelyezkedése, kapcsolatrendszerei miatt az egyes feladatokat mikrotérségek szintjén látja el a Társulás. Hajdúsámson 2 mikrotérséghez csatlakozik: Hajdúhadházi mikrotérséghez a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban Nyíradonyi mikrotérséghez oktatási feladatban A kistérségben elnyert uniós támogatások évben Operatív program Projektek száma Támogatás (eft) Költség (eft) Agrár és Vidékfejlesztés OP Gazdasági Versenyképesség OP Regionális Fejlesztés OP Humán Erőforrás Fejlesztés OP Összesen Forrás: NFÜ 20

21 Hajdúsámson a kistérségi együttműködés keretében az alábbi kistérségi szintű pályázatokban vett részt: BM, Ft, Kistérségi területfejlesztési feladatok ellátásának támogatására (Kistérségi koncepció, kistérségi utcanév táblák dokumentációja) 2006 októberében a kistérség 4 településének (Hajdúsámson, Nyíradony, Nyíracsád, Nyírmártonfalva) részvételével a Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be a Közlekedésbiztonsági kerékpárút tervezési pályázati kiírására. Kerékpárral a kistérségben - A kerékpárút tervezési program alapján Hajdúsámson- Nyíradony- Nyíracsád- Nyírmártonfalva (Vámospércs határáig) között egy összefüggő kerékpárút kialakítását tervezték. A pályázaton a társulás forrást nyert a Hajdúsámsoni - Nyíradony közötti szakasz terveztetésére. A Társulás 2006 első félévében a Belügyminisztériumhoz pályázott A Többcélú Kistérségi Társulások sportpálya felújítási programja című pályázati kiírásra, Hajdúhadház, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Nyíracsád, Vámospércs településekre A pályázaton 5 millió Ft-ot nyert a társulás, melyből három településen valósulhatott meg a sportpályák felújítása. Hajdúsámson ebben a pályázatban nem vett részt. Hajdúsámson Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 93/2008. (II.27.) öh. számú határozata alapján Hajdúsámson Város Önkormányzata Martinka Részönkormányzat elnöke a település részönkormányzata nevében csatlakozott az Érmellékei Helyi Közösséghez. A Martinkai Részönkormányzat elnöke jelen döntés alapján a Leader programban teljes körű képviseletet lát el A Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás az ÁROP /C/B jelű Területfejlesztési Összefogás a Hajdúhadházi Kistérség Fejlődéséért című sikeres projektjének keretében évben képzést szervezett. A képzés 31 fő részére került megtartásra Hajdúhadházon, a Polgármesteri Hivatal épületében. A tanfolyam résztvevői főként a kistérség polgármesteri hivatalainak, valamint intézményeinek dolgozói voltak. A tanfolyam intenzív volt, heti 2 alkalommal került megtartásra, melyhez a dolgozók részére munkaidő kedvezmény biztosítottak. A tanfolyam sikeres elvégzésével az alábbi végzettséget szerezhették meg a hallgatók: Közbeszerzési referens (OKJ ) EU pályázatkészítő (Pl: 1084) A tanfolyam május 5. és szeptember 15. között zajlott. Szociális és Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett Tavaszi ébredés közmunkaprogram keretében 55 fő hátrányos helyzetű, tartós munkanélküli foglalkoztatására volt lehetőségünk. A program során 15 fő képzése történt meg május hónapban, ők parkok, zöld területek karbantartásával ismerkedhettek meg. A pályázat célja: közmunkaprogram keretében történő foglalkoztatás és 160 órás képzés szervezése a Hajdúhadházi Kistérség 8 településén, 55 fő álláskereső 21

22 regisztrált munkanélküli, illetve aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülő személy részére. ÖTM Sport szakállamtitkárság Kistérségi Komplex Táboroztatási Program, melyben lehetőség nyílt arra, hogy nyári sporttáborokat és erdei iskolákat szervezzenek a kistérségünkben található iskolák, civil szervezetek. A kistérség települései közül 4 (Téglás, Fülöp, Nyíracsád, Hajdúsámson) vett részt a pályázatban. A résztvevő diákok megismerkedhettek a hazai erdők élővilágával, az Aggteleki Nemzeti Park látnivalóival, a Zemplén szépségeivel, a kistérség természeti értékeivel. Az egyhetes táborok megvalósítása során a kistérségünkben 117 gyereknek nyílt lehetősége arra, hogy egy héten keresztül pihenjen aktívan vagy természetjárás közben szerezzen új, hasznos ismereteket. A Program keretében a társulás ,- Ft. vissza nem térítendő támogatást nyert el. ÖTM sport Szakállamtitkársága által meghirdetett Kistérségi Szenior Sport Program, mely az 50 év feletti korosztályt célozta meg. A pályázatban 4 település vett részt. A különböző aktív életmód programok a helyi nyugdíjas klubok tagjainak biztosította a rendszeres mozgás lehetőségét Jégvirág Közmunkaprogramban mind a 11 település részt vett, melynek keretében 139 fő foglalkoztatására került sor. A Társulás pályázatot nyújtott be az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága felé, a Kistérségi Komplex Táboroztatási Program elnevezésű pályázati kiírásra. A programban lehetőség nyílt arra, hogy nyári sporttáborokat és erdei iskolákat szervezzenek a kistérségünkben található iskolák, civil szervezetek. A Kistérségi Komplex Táboroztatási Program párjaként a Társulás részt vett a Kistérségi Szenior Sport Programban is, mely az 50 év feletti korosztályt célozta meg. A különböző aktív életmód programok a helyi nyugdíjas klubok tagjainak biztosította a rendszeres mozgás lehetőségét A Területfejlesztési Összefogás a Hajdúhadházi Kistérség Fejlődéséért elnevezésű projekt Ft értékben, mely az Államreform Operatív Program keretében valósul meg, és célja a kistérség területfejlesztési kapacitásainak megerősítése. Év végén került kihirdetésre a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Téli-tavaszi 01/2010. számú közmunkaprogramja, mely a KIKELET fantázianevet kapta. A nyertes pályázat eredményeként ebben a programban 142 fő foglalkoztatása vált lehetővé a kistérség 10 településén februárjában nyújtotta be a Társulás a Tulipán közmunkaprogram című pályázatát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiirt 01/a/

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

Sopron, 2015. május 11.

Sopron, 2015. május 11. Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

Részletesebben

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013)

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008 2013) 1 Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) A dokumentumot Gödöllő Város Önkormányzata megbízásából készítették: Értéktérkép

Részletesebben

- Új esély Debrecennek!

- Új esély Debrecennek! DEBRECEN - Várospolitikai program a korszakváltás jegyében. A város kreatív emberek gyűjtőhelye, ahol növelik és serkentik egymás produktivitását. (Richard Florida) Debrecen, az ország második legnagyobb

Részletesebben

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 ETALON 2000 Kft. NYÍRSÉGTERV Kft. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 BALKÁN Y VÁROS TE LE P ÜLÉ S FE JLE S

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 31. (1) bekedzése szerinti véleményezési szakaszra 2015. október 30. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Tartalomjegyzék VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...1 VI.1. Ingatlangazdálkodás... 2 VI.1.1... 2 VI.1.2. Ingatlanállomány és ingatlangazdálkodás... 3 VI.1.3. Ingatlangazdálkodási

Részletesebben

Egyeztetési anyag 1. változat

Egyeztetési anyag 1. változat AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Egyeztetési anyag 1. változat 2009. március 17. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata /2014. (II. 21.) Kgy sz. határozat 2. sz. melléklete Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Készült a DAOP-5.1.1/B-13

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 4 2.1. Földrajz... 4 2.2. Történelem.. 4 2.3. Demográfia.....5 2.4. Közszolgáltatások.

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0 GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2016. február 2. Készítette: Metacom 96 A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA HÉVÍZ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. május TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. HELYZETELEMZÉS... 10 3.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában: Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 7 1.1 A tervezési intézményi háttere... 7 1.2 A tervezési folyamat intézményi háttere...

Részletesebben

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Esélyteremtı, és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása. 2007.

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2009. december Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS 6 I.1. Integrált városfejlesztési stratégia 6 I.2. A város története 7 II. ILLESZKEDÉS A FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Hajdúdorog 2010 1 KÉSZÍTETTE: Koncept 2000 Bt. Dr. Szabó Attila Közgazdász IVS Hajdúdorog Város részéről projektvezető: Csige Tamás Polgármester Az IVS készítésében

Részletesebben

FELHÍVÁS. hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására. A felhívás címe: Tanoda programok támogatása

FELHÍVÁS. hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására. A felhívás címe: Tanoda programok támogatása FELHÍVÁS hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására A felhívás címe: Tanoda programok támogatása A felhívás kódszáma: VEKOP-7.3.2-16 Magyarország Kormányának felhívása egyházi

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc

Részletesebben

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) 2016. JANUÁR 31. TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Gazdaságfejlesztési. Cselekvési Terve. BAFT Gazdaságfejlesztési ad hoc szakmai bizottsága

Budapesti Agglomeráció Gazdaságfejlesztési. Cselekvési Terve. BAFT Gazdaságfejlesztési ad hoc szakmai bizottsága B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó G A Z D A S Á G F E J L E S Z T É S I C S E L E K V É S I T E R V E 2007 KÉSZÍTETTE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓS FEJLESZTÉSI TANÁCS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI AD HOC SZAKMAI

Részletesebben

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. oldal A koncepció célja 3. oldal A település múltjának rövid történeti áttekintése 3. oldal Földrajzi elhelyezkedés

Részletesebben

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS. Dr. Perjési Klára polgármester

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS. Dr. Perjési Klára polgármester GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS.. Dr. Perjési Klára polgármester 1 TARTALOM 1. BEVEZETÉS B EVEZETÉS.........4 1.1. Az integrált városfejlesztési

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT 2015 1

OTDK-DOLGOZAT 2015 1 OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en)

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EUCO 37/13 CO EUR 5 CO CL 3 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TA ÁCS 2013. FEBRUÁR 7 8. KÖVETKEZTETÉSEK (TÖBBÉVES

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok

Részletesebben

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Csengeri TKT Tanácsa 2008. november 25.-i ülésén megtárgyalta a Csengeri Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot,

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Előterjesztés Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Bük Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Bük Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Bük Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája KÉSZÍTETTE: DEXINVEST MAGYARORSZÁG KFT. 2009. OKTÓBER TARTALOM 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 2. HELYZETELEMZÉS... 5 2.1. A VÁROS HELYE

Részletesebben

Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája - 2010-1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 1. Ózd város helye és szerepe a városhálózatban 5 1.1. A város elhelyezkedése, rövid története 5 1.2. Kapcsolódás

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló RUZSÁNYI TIVADAR A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN Összefoglaló A tanulmányban a tömegközlekedés igénybevételének alapvető feltételét,

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16 FELHÍVÁS a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozására és a gyermekek esélyeinek növelésére irányuló helyi projektek megvalósítására A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok

Részletesebben

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szécsény Város Önkormányzata Szécsény, 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Szécsény fekvése...4 Értékeink,

Részletesebben