INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA"

Átírás

1 INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Hajdúdorog

2 KÉSZÍTETTE: Koncept 2000 Bt. Dr. Szabó Attila Közgazdász IVS Hajdúdorog Város részéről projektvezető: Csige Tamás Polgármester Az IVS készítésében közreműködő önkormányzati szakértők: Kiss Péter műszaki osztályvezető Kiss Ferenc műszaki osztály építéshatósági ügyintéző Farkasné Jurás Zsuzsanna Családsegítő Gyermekjóléti Szolgálatvezető Szalka Bettina pályázati referens Galamb Mária igazgatási osztályvezető 2

3 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló A város szerepe a településhálózatban A város helye a Nagyalföldi településszerkezetben A város vonzáskörzete A város szerepe a térségi munkamegosztásban Város szintű helyzetértékelés Városszerkezet A városszerkezetet meghatározó tényezők elemzése, városszerkezeti problémák Gazdaság A város gazdaságának szerkezete, húzó iparágak Turizmus Helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei és eszközei Demográfia Foglalkoztatás Képzettség Szociális helyzet, jövedelmi viszonyok Civil társadalom Egészségi állapot Települési környezet Természeti környezet Épített környezet Lakásállomány Település-infrastruktúra Közlekedés Közszolgáltatások Oktatás Szociális ellátás Egészségügyi szolgáltatások Közigazgatás Sport, kultúra Korábbi fejlesztések tanulságai, eredményei SWOT elemzés (város) Városrészek elemzése Városrészek kijelölése I. számú városrész (városközpont) elemzése Társadalmi-gazdasági folyamatok Épített és a természeti környezet elemzése I.sz. városrész SWOT elemzése II. számú városrész (lakóövezet) elemzése Társadalmi-gazdasági folyamatok elemzése Épített és a természeti környezet elemzése II. sz. városrész SWOT elemzése III. számú városrész (ipari terület) elemzése Szegregált területek elemezése, anti-szegregációs helyzetértékelés alapján

4 6.1. Szegregátumok, illetve a szegregációval veszélyeztetet területek lehatárolása A 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutató Segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató A lehatárolt területek helyzetelemzése Városszerkezeti elhelyezkedés Szegregátum kialakulásához és fennmaradásához vezető okok Demográfiai és szociális helyzet bemutatása Lakáskörülmények Infrastruktúra Cigányok helyzete a településen és a szegregált területeken Közszolgáltatások elérhetősége Szociálpolitika Lakáspolitika Oktatáspolitika Képzési - foglalkoztatási politika Megvalósított fejlesztések a szegregátumok területén Tervezett fejlesztések és egyes ágazati politikák szegregációs hatásainak felmérése Funkcióellátottság ismertetése a városban és a városrészekben Stratégia Jövőkép, városfejlesztés célrendszere A város és városrészek háromszintű célrendszere Akcióterületek kijelölése, célok elérését biztosító fejlesztések Akcióterületi fejlesztések I. számú akcióterületi fejlesztések II. számú akcióterületi fejlesztések III. számú akcióterületi fejlesztések Akcióterületek pénzügyi terve Akcióterületek fejlesztési sorrendje, ütemezése, kiemelt akcióterület meghatározása Fenntarthatósági szempontok Fenntartható környezeti fejlődés programja Anti-szegregációs program Lakhatási integráció biztosítása Mobilizációs program Oktatási integráció Érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása, munkaerő piaci integrációjának elősegítése Szociális ellátórendszer Egészségügyi programok Közösségfejlesztési programok Széleskörű partnerségi kapcsolatok kialakítása Összhang a városfejlesztési dokumentumaival Az anti-szegregációs program beavatkozásait tartalmazó táblázat Stratégia külső és belső összefüggései Stratégia külső összefüggései Stratégia belső összefüggései Kockázatok elemzése Megvalósítás eszközei Célok elérést szolgáló, nem beruházás jellegű önkormányzati tevékenységek Városfejlesztési szervezet

5 12.3. Településközi koordináció Ingatlangazdálkodási koncepció Partnerség Monitoring Ábrajegyzék Felhasznált irodalomjegyzék Mellékletek sz. melléklet: Segélyezési adatok városrészek / szegregátumok / utcák szerint sz. melléklet: Közoktatási és Esélyegyenlőségi Terv helyzet megállapítása, intézkedései sz. melléklet: Funkcióelemzés táblázat sz. melléklet: Térképek sz. melléklet: Partnerség sz. melléklet: Akcióterületi ingatlangazdálkodási terv

6 1. Vezetői összefoglaló Helyzetértékelés fontosabb megállapításai Hajdúdorog Integrált Városfejlesztési Stratégia Hajdúdorog, mint Debrecen után a megye 8. legnagyobb 9281 fős lakosú városa, Hajdú- Bihar megye észak-keleti ritkán lakott térségében fekszik, hektár közigazgatási területtel, Debrecentől észak-nyugati irányban 36 km távolságra. A város az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programjában felzárkóztatásra váró térségek tervezési kategóriába van besorolva. A térségi munkamegosztásban nem játszik meghatározó szerepet, népességmegtartó ereje csökkent az elmúlt években. Hajdúdorog város gazdasága a rendszerváltás előtt erős mezőgazdasággal rendelkezett. A helyi foglalkoztatásban jelentős szerepet töltöttek be az ide telepített feldolgozóipari üzemnek. A rendszerváltás után a mezőgazdaságban elsősorban az élelmiszeripari feldolgozásra termesztett növények felvásárlásának drasztikus visszaesése miatt, jelentősen csökkent a foglalkoztatás, a feldolgozóipari üzemek pedig sorra szüntették be tevékenységüket. Hajdúdorog város két nagy problémával néz szembe napjainkban: 1, Növekvő munkanélküliség. A helyi gazdaság szerkezete versenyképtelen, a problémát a gazdasági válság tovább erősítette. 2, Városi funkció hiányok. Az elmúlt 3-4 évben jelentős fejlesztések valósultak meg a városban, ezt a fejlesztési trendet tovább kell folytatni a következő években is, az infrastrukturális, intézményi, szolgáltatási stb. hiányosságok felszámolása érdekében. Az akcióterületi fejlesztéseknek a fenti problémák megoldását, enyhítését kell szolgálniuk, azaz támogatniuk kell a munkahelyteremtést és a városi funkcióhiányosságok felszámolását a városban. Hajdúdorog több olyan egyedi előnnyel, adottsággal rendelkezik, melyekre építeni lehet a város fejlesztését. Ezek a következők: - Görög Katolikus Egyház országos központja, - minősített, jó minőségű termálvíz, - minőségi termőföldek a város határában, - két megyeszékhelyhez (fogyasztói piaca mellett) 35-25km távolságra fekszik a város, - autópálya kapcsolat, - jelentős, 14,5 ha önkormányzati tulajdonban lévő rekreációs zöldövezeti fejlesztési terület, - a város szélén, jó logisztikai adottsággal rendelkező ipari terület, - a fejlesztésekhez a megfelelő kapacitású helyi szabadmunkaerő rendelkezésre áll, - az átlagbérek a befektetők számára kedvezőbbek a közelben fekvő megyeszékhelyek munkabéreinél, - hajdúvárosi országos ismertség. 6

7 Városrészek kijelölése 1. sz. Városközponti városrész utcák szerinti lehatárolása: Toborzó u. - Akácfa u. - Régi Tokaji út Füzes u. Tokaji út Csonka u. Keleti u. Domb u. Hétút u. Böszörményi út Fogadó u. Toborzó u. 2. sz. városrész: az 1. sz. városrészt körbe ölelő városi területek a belterület határáig (a külterületekkel együtt). 3. sz. városrész: (ipari területek) Böszörményi u., Dohánybeváltó u. közötti önkormányzati területek, az ipari parkhoz csatlakozó magánterületek - a vasúti pálya külterület felőli oldalán kijelölt GIP terület. Szegregált területek a városban (2001-es KSH adatok alapján) 1. sz. szegregátum: belterületi határ Tokaji út Petőfi S. u. Homok u. Gyep u. Kurucz u. Újtemető u. belterületi határ. 2. sz. szegregátum: Kórház u. Nyárfa u. belterületi határ. 3. sz. szegregátum: Balogh Sándor u (egyéb belterület). A város jövőképe Hajdúdorog város a település-arculat, a helyi gazdaság, a turisztikai attrakciók, a szolgáltatások, a közlekedési és lakóövezeti infrastruktúra fejlesztésével kihasználva a két megyeszékhely melletti fekvését dinamikusan fejlődő, lakosságszámban gyarapodó, történelmi-vallási hagyományaihoz méltó, modern hajdúváros kíván lenni. A jövőkép elérése érdekében a városban bővíteni kell a foglalkoztatást, a helyi adottságokra építő gazdaságfejlesztéssel. Helyi gazdaságfejlesztés prioritásai I. Versenyképes turisztikai iparág kiépítése Hajdúdorogon. A turizmus két kiemelt fejlesztési területe a városban az egészségturizmus/egészségipar/gyógyturisztikaiszolgáltatások és a vallási turizmus. A turizmushoz kapcsolódhat pl. a nagy hagyományokkal bíró helyi mezőgazdasági termelés a bio élelmiszerekkel, kézművesipar, gyógynövénytermelés-feldolgozás, stb.. A kiépített turisztikai szolgáltatásoknak komplettnek kell lenniük és a városra jellemző egyedi tulajdonságokkal kell rendelkezniük. II. Helyi ipari park fejlesztése. A program célja korszerű, jó megtérülési körülményeket biztosító befektetési-ipari környezet megteremtése, a helyi KKV-ok és ipari befektetők részére. Az ipari park specializációját a város fejlesztendő gazdasági stratégiája fogja részletesen meghatározni. Javaslat a specializációra: gépipar, mezőgazdasági feldolgozóipar. Az IVS-ben annyit szeretnénk rögzíteni, hogy a helyi mezőgazdasági feldolgozóiparnak a fejlesztését, az ipari park létesítésével mindenképpen támogatni kell, tekintettel a jelentős helyi mezőgazdasági termelői kapacitásokra és feldolgozóipari hagyományokra. 7

8 III. Városközpont funkcióbővítő fejlesztése. A helyi szolgáltató kisvállalkozások számára teremti meg új üzletek megnyitásának a lehetőségét, ezen kívül hozzájárul a város arculatának, a lakosság identitástudatának és szolgáltatásokkal való ellátásának fejlesztéséhez. IV. A helyi mezőgazdasági vállalkozók, termelők számára a városfejlesztés a gazdaságfejlesztés első három pillére új piaci és feldolgozóipari befektetési lehetőségeket fog megnyitni. Például: termálfürdő fejlesztése kapcsán a termálvíz többcélú hasznosítására (balneológiai, geotermikus, mezőgazdasági) nyílik lehetőség. Az I. pontban említett turizmushoz kapcsolódóan bio élelmiszerek, gyógynövények, zöldség-gyümölcs termelése és feldolgozása a helyi kiskereskedelem, vendéglátóipar részére. Az ipari parkban pedig a helyben termelt mezőgazdasági termények, zöldség-gyümölcs ipari méretű feldolgozása valósulhat meg. V. Felnőtt átképzés - szakképzési rendszer fejlesztése, átalakítása. A gazdaságfejlesztés szükséges kiegészítő eleme a helyi felnőttképzési rendszer fejlesztése. 1. ábra: Gazdaságfejlesztés prioritásainak kapcsolata Felnőttoktatás, szakképzés, átképzés Turizmus Egészség- és vallási turizmusra építve a turisztikai iparág fejlesztése a városban. Ipari park Versenyképes ipari-befektetői környezet megteremtése. A helyben termelhető mezőgazdasági termékek feldolgozásának ösztönzése. Városközpont Helyi KKV számára piacbővítés. A városi turisztikai kínálat szerves részét képezik a városközpont szolgáltatásai. Mezőgazdaság Új piaci (turizmus) és feldolgozóipari befektetési lehetőségek (ipari park) a helyi mezőgazdasági vállalkozók részére. A gazdaságfejlesztés a következő akcióterületekre koncentrálódik a városban. 8

9 Akcióterületek kijelölése: I. számú: Városközponti akcióterület Akcióterület utcák szerinti lehatárolása: Füzes u. Akácfa u. Toborzó u. Fogadó u. Böszörményi u. Domb u. Keleti u. Csonka u. Füzes u. Akcióterületi fejlesztés célja: a városközpont funkcióhiányosságainak a megszüntetése, a helyi szolgáltatásban érdekelt kisvállalkozói réteg fejlesztése. II. számú akcióterület: Ipari park Akcióterület utcák szerinti lehatárolása: Böszörményi u., Dohánybeváltó u. közötti önkormányzati területek, az ipari parkhoz csatlakozó magánterületek a vasúti pálya külterület felőli oldalán kijelölt GIP terület. Akcióterületi fejlesztés célja: helyi gazdaság fejlesztése, munkahelyteremtés. III. számú akcióterület: Turisztikai-rekreációs akcióterület. Akcióterület utcák szerinti lehatárolása: Vércse u. Rákóczi u. Méntelep u. strand külterület felőli határa, Rákóczi-kert- Vércse u. Akcióterületi fejlesztés célja: a turizmus, mint szolgáltató iparág erősítése a településen, munkahelyteremtés. 9

10 2. ábra: Akcióterületi térkép Anti-szegregációs program Az önkormányzat a város minden szegregált területén megtartó típusú rehabilitációs programot tervez, anti-szegregációs eszközök alkalmazásával. Városfejlesztési szervezet A városfejlesztés operatív feladatait önálló, az ipari park fejlesztési-üzemeltetési feladatainak ellátására alapított önkormányzati gazdasági táraság fogja ellátni. 10

11 Partnerség Az IVS társadalmasítása három lépcsőben valósult meg a településen év júniusában a város honlapjára felkerült egy IVS akcióterületi fejlesztéseket tartalmazó dokumentum, melyet a képviselőtestület előzetesen jóváhagyott. Közmeghallgatás keretében év nyarán a polgármester tájékoztatta a lakosság megjelent képviselőit az IVS-ben tervezett fejlesztésekről, a részvevők elmondták véleményüket (Közmeghallgatás jegyzőkönyv- 5. számú melléklet: Partnerségi dokumentumok.), továbbá civil szervezetek véleményét is megkérte az önkormányzat (Civil szervezetek írásos véleménye- 5. számú melléklet: Partnerségi dokumentumok), melyet figyelembe vettünk a végleges IVS változat kidolgozásakor. 2. A város szerepe a településhálózatban 2.1. A város helye a Nagyalföldi településszerkezetben A város földrajzi fekvése Hajdúdorog, Hajdú-Bihar- megye 8. legnagyobb, 9281 fős lakossággal rendelkező városa, a megye észak-keleti részén fekszik. Területe hektár. Debrecentől közúti távolsága 41 km, Nyíregyházától 28,5 km. A területi körzetet, ahol a város található, három hajdúváros: Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúdorog alkotja. Hajdúdorog a megye térszerkezetileg kedvezőbb, fejlettebb, urbanizáltabb részén fekszik, jó a talajadottsága és mezőgazdasági termelési klímája. Területe átmenetet képez a hajdúsági lösz és a nyírségi homok között. A város közigazgatási területének nagyobbik része a Hajdúhát lösszel, lösziszappal fedett hordalékkúp-síksági területéhez, míg a keleti, dél-keleti része a Nyugati- vagy Löszös Nyírség, a lösszel és löszös homokkal fedett hordalékkúp-síksági területéhez tartozik. A város megközelíthetősége A város országos léptékű közúti megközelíthetősége az M3-as autópálya megépítésével jelentősen javult. A település a hajdúnánási (8 km-re lévő) autópálya csatlakozáson keresztül érhető el. Debrecen irányában a Hajdúböszörmény Hajdúdorog közötti alsóbbrendű út állapota nem megfelelő, felújítása tervezett. Vasúti megközelíthetősége a Debrecen Tiszalök mellékvonalon keresztül lehetséges. A vasútállomás a város déli szélén található. A vasúti szolgáltatás a mellékvonalon versenyképtelen, a menetidő 59 perc Debrecen Hajdúdorog viszonylatban. A mellékvonal jövőképe, alacsony forgalma miatt, bizonytalan. A mellékvonallal kapcsolatban 11

12 pozitívumként említhető, hogy Debrecen városnak az elővárosi vasúti kötöttpályásrendszer fejlesztési terveiben szerepel az érintett vasúti vonalszakasz is. A város helye a településszerkezetben A városi funkciókat tekintve, középfokú központi funkciókat lát el, hasonlóan a többi hajdúvároshoz. Vonzáskörzettel nem rendelkezik. A városi funkcióinak elsődleges célcsoportja a helyi lakosság, azonban pl. Nyíregyháza közelsége miatt jelenleg is van rá példa, hogy a helyben működő termálstrand szolgáltatásait a Nyíregyházáról érkező nyugdíjasok igénybe veszik. A középfokú központ városi szerepkör ellátásában jelentős funkcióhiányt görget maga előtt. A közigazgatást tekintve, a debreceni központú Hajdú-Bihar megyéhez tartozik a település, de Nyíregyháza közelebb fekszik a városhoz, ez elsősorban a lakossági vásárlóerő mozgásában mutatkozik meg. 3. ábra: Hajdúdorog fekvése Saját szerkesztés. A továbbiakban a városfejlesztés szempontjából kiemelendő tendenciákat, javaslatokat, megjegyzéseket piros keretbe foglalva összegezzük egy-egy témakör után. Az M3-as autópálya hajdúnánási kapcsolat megépítésével jelentősen javult a város közúti elérhetősége. A két megyeszékhely agglomerációja melletti fekvés nyújtotta előnyöket ki kell használni a településnek, pl. a turisztikai szolgáltatások fejlesztése területen. 12

13 2.2. A város vonzáskörzete Hajdúdorog város vonzáskörzettel nem rendelkezik, a Hajdúböszörményi kistérségbe tartozik. A Hajdúböszörményi kistérség országosan is egyedinek nevezhető jellemzőkkel rendelkezik: csak városi rangú településekből áll, a három hajdúváros településeinek városi funkciói azonos szintűek és befelé érvényesülnek, a kistérség kohéziós energiája alacsony. Főleg Hajdúnánás és Hajdúdorog közötti kapcsolatban figyelhető meg szorosabb érdekegyeztetésiegyüttműködési folyamat, mivel Hajdúböszörmény a hivatalosan még ki nem jelölt Debreceni Agglomerációba tartozik. Hajdúböszörmény társadalmi-gazdasági életében már erősen érezhető Debrecen melletti fekvés hatása. 4. ábra: Hajdúböszörményi kistérség Forrás: VATI A város vonáskörzettel nem rendelkezik. A Hajdúböszörményi kistérségben alacsony a települések közötti térszerkezeti lehetőségek adta kohézió. Legalább a hajdúvárosok összetartozását jelző együttműködést fejleszteni kellene a jövőbben a kistérségben, pl. turizmus, felnőttképzés területeken A város szerepe a térségi munkamegosztásban Az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programjában Hajdúdorog a felzárkóztatásra váró térségek/ a környéken élők számára kistérségi központként szolgáló települések 13

14 településszerkezeti kategóriába van besorolva, ezzel szemben Hajdúböszörmény, Hajdúnánás a dinamizálható központok jelentősebb vonzáskörzet nélkül tervezési kategória csoportba tartoznak. Az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programjának tervezési kategória hierarchiája a következő: 1. Dinamikus és dinamizálható térségi központok jelentős vonzáskörzettel. 2. Dinamizálható központok jelentősebb vonzáskörzet nélkül (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás). 3. Felzárkóztatásra váró térségek (Hajdúdorog). A megyében, a környéken élők számára kistérségi központként szolgáló települések csoportba tartoznak a következő települések: Ártánd, Biharkeresztes, Derecske, Egyek, Földes, Hajdúdorog, Hortobágy, Kaba, Komádi, Nádudvar, Nyíradony, Polgár, Tiszacsege. A besorolással csak részben lehet egyetérteni, mivel Hajdúnánás a közelben fekvő Hajdúdorog számára, mint város nem lát el, tőle nem vesz át városi funkciókat. Ezért nehezen értelmezhető a három hajdúváros szétválasztása a besorolásánál. A lakosságszám alapján történő megközelítés talán közelebb visz minket a településszerkezeti besorolás megértéséhez. Hajdúböszörmény 30 ezres, Hajdúnánás 20 ezres középvárosi kategóriába sorolható, ellenben Hajdúdorog a kisvárosok csoportjába tartozik. A város térségi munkamegosztásban alacsony népességszámú vonzáskörzete/lakosságszáma miatt nem játszik meghatározó szerepet. Az Észak-alföldi Régió stratégiai programjában Hajdúdorog A felzárkóztatásra váró térségek/a környéken élők számára kistérségi központként szolgáló települések településszerkezeti kategóriába van besorolva. 14

15 3. Város szintű helyzetértékelés 3.1. Városszerkezet A városszerkezetet meghatározó tényezők elemzése, városszerkezeti problémák Hajdúdorog egyközpontú kisváros. Városszerkezete követi a hajdúvárosokra jellemző gyűrűssugaras elrendezést, a minden alföldi városra jellemző sajátosságok okozta kisebb eltérésekkel. Városszerkezete egységes képet mutat, természetes településalkotó elemek nem befolyásolták érdemben a település fejlődését. A jelenlegi városszerkezet elsősorban a hajdani hajdúváros működéséhez kapcsolhatóan alakult ki. A nagykörúton kívül fekvő új település részek falusias telekhasználat mellett jöttek létre a XX. század második felében. 5. ábra: Hajdúdorog városszerkezete Forrás: Szabályozási terv Hajdúdorog- Cívis Terv Bt. 15

16 A városszerkezetet alakító történeti tényezői a következők: 1. Történelmi hajdúvárosi városszerkezet A korabeli katonai és politikai szempontok alapján a várost hármas tagoltság jellemezte: központja erődítményként funkcionált, pl. a templomnak külön őrtornya volt, ezt követte a huszárvár, latorvár (lakóövezet) a külső védvonalat sövénykerítés rendszer szolgáltatta. A város szerkezetében a jelenlegi kiskörút határolta történelmi városrész őrzi a belső erődítményrendszer megmaradt építészeti emlékeit, itt jellemzően a kisvárosias telekhasználat a jellemző. A történelmi városrész a nagykörútig tart, mely településszerkezeti védelmet érdemel. Szintén a múlt örökségéhez tartoznak a zugok; napjaink szóhasználatával élve zsákutcák. A külső körgyűrű és a belső körgyűrű között fekszenek kialakulások története a következő: a kétbeltelkes településekre jellemző módon helyezkedtek el a gazdasági kertek, s ezekből az utólagos beépítésnek köszönhetően szabálytalan úthálózat alakult ki. A szabálytalan utcaszerkezet, zugok felszámolása csak kis lépésekkel képzelhető el, a helyi társadalom igényeit figyelembe véve, az aktuális fejlesztésekhez kapcsolódva. 2. Közlekedési utak A legfontosabb, napjainkban is aktív települési arculatot alakító probléma a közúti közlekedés. Az Újfehértó Hajdúböszörmény Hajdúnánás irányokból jelenleg a városközponton keresztül halad át a közúti forgalom. Ez gátolja a gyalogos zónák fejlesztését és a kerékpárutak kiépítését. A probléma részleges megoldását segíti elő, hogy 2009-ben a szabályozási tervben kijelölésre került a Hajdúnánási- Hajdúböszörményi utakat összekötő, várost elkerülő út. A vasútállomás a városszélén fekszik, körzetében alakult ki a város gazdasági-ipari központja és ez a terület képezi a XXI. sz. iparfejlesztési terveinek fejlesztési területét is. A városközpont elhelyezkedése követi az alföldi mezővárosok/hajdúvárosok hagyományos struktúráját, a városszerkezet centrumában jött létre a városközpont. A város legfontosabb település alkotóelemei: városközponton áthaladó forgalmas közutak, a történelmi városközpont, városszerkezet hajdúvárosi építészeti jellege Gazdaság A város gazdaságának szerkezete, húzó iparágak A Hajdúdorog jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező település. Az elmúlt 150 évben végbement fejlődés a mezőváros gazdasági sikereinek, a mezőgazdaságnak volt köszönhető elsősorban. Az 1990 előtti évtizedekben a város foglalkoztatási szerkezetében a mezőgazdasági iparág volt a vezetőhelyen, a város munkaképes lakosságának 35-40%-a dolgozott a mezőgazdaságban valamint a mezőgazdasági feldolgozóiparban. 16

17 A rendszerváltás után a helyzet jelentősen megváltozott, hasonlóan a többi volt alföldi mezővároshoz egy-két város kivételével Hajdúdorog sem tudta a mezőgazdasági foglalkoztatásban bekövetkezett drasztikus leépülést ellensúlyozni. A mezőgazdaság vezető helyét nem tudta átvenni egyik iparág sem. A helyzetet tovább nehezítette a településen működő ipari üzemek bezárása az elmúlt évtizedekben: Papírgyár, ÉVISZ, MODE, OKIN stb után kialakult mezőgazdasági kisbirtokrendszer miatt jelenleg sok helyi lakos érintett a településen a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Ezt jól bizonyítja, hogy az önkormányzat évben elfogadott gazdasági programja is foglalkozik a helyi mezőgazdaság elsősorban infrastrukturális problémáinak a megoldásával. Az erős piaci verseny miatt a helyi mezőgazdaság foglalkoztatási pozíciója nem fog (tud) javulni a településen. A termelési hatékonyság szükségszerű fejlesztése miatt, inkább az ellenkezőjére, a mezőgazdaság foglalkoztatási képességének lassú csökkenésére lehet felkészülni a jövőt illetően. Amennyiben bővül a városban a mezőgazdasági termelés, intenzív munkaerő-igényes növényi kultúrákkal és a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparral, a fenti csökkenő foglalkoztatási trendet meg lehet fordítani. Vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Hajdúdorogon TEÁOR Működő vállalk. száma a mezőgazd., vadgazdálk., erdőgazdálk., halgazdálk. nemzetga.ágakban (TEÁOR '03: A+B gazda. Ág) Működő vállalk. száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetg.ágakban (TEÁOR '03:C+D+E gazd.ág) Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '03:F gazd.ág) Működő vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '03:G gazd.ág) Működő vállalk.száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetga. ágban (TEÁOR '03:H gazd.ág) Működő vállalk.száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetg. ágban (TEÁOR '03:I gazd.ág) Működő vállalkozások száma a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '03:J gazd.ág) Működő vállalk.száma az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetg.ágban (TEÁOR '03:K gazd.ág) Működő vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '03:M gazd.ág) Működő vállalkozások száma az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '03:N gazd.ág) Működő vállalk. száma az egyéb közösségi, személyi szolgált.nemzetg.ágban (TEÁOR '03:O gazd.ág) Összesen db Forrás: KSH 17

18 A helyi gazdaságon belül mezőgazdaság preferenciáját jól mutatják a fenti KSH adatok, a nemzetgazdasági ágak közül a kereskedelem, szolgáltatás aránya a legmagasabb 24-26%, ezt követi a mezőgazdaság 18-20%-os érték sávval közötti években. A város tíz legnagyobb adózó vállalkozása abc sorrendben, 2009-es adatok alapján SORSZÁM NÉV IPARÁG 1 Bocskai Magtár Kft. Szállítás, mezőgazdasági logisztika 2 Bocskai Mezőgazdasági Zrt. Mezőgazdaság 3 Bocskai Növénytermesztési Kft. Mezőgazdaság 4 Hajdúdorog Építő Kft. Építőipar 5 Hajdú Fém-Ker Kft. Acélszerkezet gyártás 6 Okin Hungary Gépgyártás Kft. Gépipar 7 ONIX Zrt. Csomagolástechnika 8 STEELFORG Kft. Fémmegmunkálás 9 Szilágyi János egyéni vállalkozó. Fémipar 10 Hajdúdorogi Takarékszövetkezet Bank Millió Ft-ban Forrás: Önkormányzat TÉTEL/ÉV Iparűzési adó 36,9 39,0 52,2 50,5 70,3 90,2 114,0 101,3 92,9 Az önkormányzat által beszedett iparűzési adó mértéke alacsony, értéke ig növekedett, majd a válság hatására csökkent, visszaesett a 2006-os értékre. (Hasonló a munkanélküliségi adatok trendje is.) A 2007-ig tartó növekedés valószínűleg a helyi gépipar expanziójának köszönhető. Hajdúdorog város gazdasága a rendszerváltás előtt erős mezőgazdasággal rendelkezett, a helyi foglalkoztatásban jelentős szerepet töltöttek be az ide telepített feldolgozóipari üzemnek. A rendszerváltás után a mezőgazdaságban jelentősen csökkent a foglalkoztatás, az ipari üzemek pedig sorra szüntették be tevékenységüket. A helyi foglalkoztatás fejlesztése érdekében a gazdaságfejlesztési tevékenységet erősíteni kell a városban pl. ipari park létrehozásával, a szolgáltatói szektor erőteljes fejlesztésével között a helyi gazdaság teljesítménye növekedett, de ez nem párosult a városi lakosság életminőségét meghatározó fenntartható foglalkoztatási színvonal növekedéssel. A helyi mezőgazdasági vállalkozók, termelők a jó minőségű termőföld nyújtotta adottságot, a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének növelésével, munkaerő igényes növényi kultúrák termesztésével tudják a jelenleginél hatékonyabban kihasználni. Az IVS-ben tervezett városfejlesztés új piaci, termelési lehetőségeket nyithat meg a helyi mezőgazdasági vállalkozók részére. 18

19 Turizmus Hajdúdorog város az Észak-alföldi régióban a fejletlen turisztikai infrastruktúrával rendelkező kisvárosok csoportjába sorolható. Jelentősebbek turisztikai vonzerők, szolgáltatások, fejlesztési lehetőségek a településen: 1. Termálfürdő A korabeli történetek szerint, a város lakosságának régóta megfogalmazódott igénye volt egy korszerű strandfürdő megépítése. A központi keret hiányai azonban ezt nem tették lehetővé, ezért Hajdúdorog város lakossága döntően társadalmi munkából valósította meg az építést. A munkálatok 1978-ban kezdődtek, majd a tan-, gyógy- és gyermekmedencés strandfürdőt 1983-ban nyitották meg a közönség előtt. Az 1084 méteres mélyfúrású kútból 650 l/p mennyiségű 64,5 Celsius fokos hévíz tör fel, amely gyógyhatása vetekszik a környék híres gyógyvizeivel. A kút vize gyógyászatilag igen értékes, gyógyvízzé minősítéssel rendelkezik, ásványi anyag tartalma mg/l feletti, bróm tartalma 15 mg/l, jód tartalma 6, 5 mg/l. A termálvíz minősége nagymértékben hasonlít a hajdúszoboszlóira, elsősorban mozgásszervi megbetegedésekre jelent gyógyírt. A termálfürdő jelenlegi állapotában nem versenyképes a környékbeli fürdőkkel szemben, mert: a fürdő nincs téliesítve; a medence kapacitás kicsi; 1 db medence felültöltős; attrakciókkal, háttérszolgáltatásokkal nem rendelkezik; szálláshely nincs a fürdő területén. A termálfürdő fejlesztés mellett szóló jelenleg kihasználatlan előnyök: a termálfürdő területe 15 ha, jelentős zöldövezeti fejlesztési területek állnak rendelkezésre; a város szélén nyugodt, csendes, de jól megközelíthető területen fekszik; a két megyeszékhely közelsége miatt félmilliós potenciális fogyasztói piac elérhető a fürdő fejlesztett szolgáltatásaival; a város országosan kiemelt görög katolikus zarándokhely, turisztikai célpont. A fürdő területén előkészítés alatt van egy 40 fős ifjúsági szálláshely építése, mely önkormányzatai hatáskörben fog megvalósulni. 2. Vallási turizmus: Görög Katolikus Székesegyház A város az egész magyar nyelvterületen, a Kárpát-medencében, de különösen a hajdúvárosok sorában a görög katolikus vallásával tűnik ki. Hajdúdorog legjelentősebb épülete a Görög Katolikus Székesegyház. (Forrás: 19

20 A város életében már a korai időktől kezdve meghatározó szerepet játszott a vallási kötődés. Hajdúdorog felekezeti sajátossága a többi hajdú településtől eltérően az, hogy a lakosság döntő többsége görög katolikus vallású. A dorogi hajdúk 220 éven át küzdöttek vallásukért. Az úgynevezett magyar liturgikus mozgalom 1693-ban kezdődött. Ennek a célja az volt, hogy a görög szertartású magyar katolikus egyház oltári nyelvévé a magyar nyelvet tegye. Az első eredményt 1873-ban érték el, amikor Hajdúdorog püspöki helynökséget kapott. Elődök kitartó küzdelmeinek eredményeként, végül Ferenc József király a római Szent Szék jóváhagyásával megalapította a hajdúdorogi görög katolikus szertartású magyar katolikus egyházmegyét, melyet június 8-án X. Pius pápa "Cristifideles Graeci" kezdetű bullájával kanonizált és a templomot székesegyházi rangra emelte. E neves dátumhoz kapcsolódik a város ünnepe, a Városnap is. Görög Katolikus Székesegyház. Fotó: Nagy Gábor Hajdúdorog turisztikai jövőképének az egyik fontos kiemelt pillére a görög katolikus vallási turizmus kell, hogy legyen. 3. Jelentősebb rendezvények A görög katolikus hívők legnagyobb ünnepe a húsvét, ennek egy része a pászkaszentelés. A résztvevők száma fő körül alakul, ennek 60-70% nem helybéli. A Máriapócsi Búcsúra igyekvők szintén megállnak, a városban piheni. 4. Szálláshelyek A városban 1 db kereskedelmi szálláshely panzió működik jelenleg. A helyzetet jól szemlélteti az alábbi KSH által kiadott adatsor. 20

21 Hajdúdorog turistaforgalma kereskedelmi szálláshelyeken közötti években Év vendégek száma (fő) vendégéjszakák száma Forrás: KSH A közelben fekvő Hajdúnánáson 2006-ban db volt a vendégéjszakák száma. Hajdúdorog város az Észak-alföldi Régióban a fejletlen turisztikai infrastruktúrával rendelkező kisvárosok csoportjába sorolható. A vallási turizmusra, termálvízre alapozva a közelben fekvő megyeszékhelyek fogyasztói piacára építve, a városban a turisztikai iparágat kiemelten kell fejleszteni a következő években Helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei és eszközei 1. Gazdasági környezet intenzív fejlesztése Foglalkoztatás elősegítése, gazdasági versenyképesség erősítése Önkormányzatunknak érdeke, hogy a helyi kis-, középvállalkozások megerősödjenek, ennek érdekében már a 2007-es év költségvetésében kezdeményezem a Vállalkozási Alap létrehozását (VÁPA). Aminek pénzügyi alapjait a vállalkozások által befizetett helyi többlet adóbevétel teremtheti meg. Így érdekeltté tehetjük a vállalkozókat a helyi adók maradéktalan befizetésére. Ösztönöznünk kell a befektetéseket. Ennek érdekében a nem kellőképpen átgondolt fejlesztési övezeteket megvizsgálva, pályázati és külső források bevonásával létre kell hozni a Hajdúdorogi Vállalkozási Övezetet (HAVÖ). Így lehetne kialakítani a város egységes ipari, vállalkozási területét, ez által lehetne kiaknázni az M35-ös, az M3-as autópályák közelségét. A Hajdúnánási Munkaügyi Központtal és a térség szakképző intézményeivel a munkanélküliség megelőzése és csökkentése érdekében folyamatos kapcsolatot kell fenntartani. Támogatni kell a helyi szakképzés átalakulását, olyan irányba, ami a jövő városát is segíteni tudja. (Forrás: Hajdúdorog Ciklusprogram) 21

22 A 2007-es gazdaságfejlesztést támogató ciklusprogramban megfogalmazott tervek helytállóak, gyakorlatilag az önkormányzat lehetséges gazdaságfejlesztő eszköztárának lehetőségeit magában foglalja a program. Azonban a gazdaságfejlesztési lehetőségek újragondolása 2010-ben mindenképpen indokolt és szükségszerű. A helyi ipari övezetnek versenyképesnek kell lennie a régió többi településének ipari területeivel szemben, a befektetőkért folytatott versenyben. Ez infrastrukturális, szervezeti és menedzsment feladatok megújítását, fejlesztését követeli meg az önkormányzattól. Konkrétan ez a következőket jelenti: ipari park és a működését irányító szervezet létrehozása; több gazdaságfejlesztést támogató feladat integrálása a szervezetbe: pl. szakképzésoktatás, ipari parki területértékesítés stb.; az ipari park specializációját támogató kompetencia központ létrehozása; VAPA program továbbfejlesztése, folytatása. 2. Szolgáltatások fejlesztése a városban A város infrastruktúrájának fejlesztésével valósítható meg, a legnagyobb részelemei: a városközpont, a jelenlegi termálfürdő és környezetének kiemelt fejlesztése. A fejlesztésekben az önkormányzatnak kulcsszerepe van, mivel a fejlesztési területek a tulajdonában vannak. Az önkormányzat a helyi gazdaságfejlesztést a gazdasági, szolgáltatói környezet fejlesztésével tudja hatékonyan támogatni Demográfia Időpont Hajdúdorog népességének alakulása A helység lakónépességének lakásainak száma (fő) területnagysága (hektár) (népszámlálás) Forrás: KSH 22

23 A város lakossága között 6%-kal csökkent, a csökkenő tendencia 2005-től vált egyirányúvá, a folyamatot a gazdasági válság tovább erősítette. A csökkenés oka a népesség elvándorlása, elköltözése olyan településekre, ahol a megélhetés foglalkoztatási feltételei jobban biztosítottak pl. Nyíregyháza, Debrecen, mint Hajdúdorogon. A város népességmegtartó ereje csökkent az elmúlt években, az elvándorlás miatt a népességszám negatív rekordot ért el 2009-ben Foglalkoztatás Hajdúdorog foglalkoztatási adatai között ÉV MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA (FŐ) MUNKAVÁLLALÁSI KORÚ NÉPESSÉG (FŐ) TERÜLETI MUTATÓ (%) havi , havi , havi , havi , havi , havi , havi , havi , havi havi , havi , havi ,57 Forrás: ÁFSZ Az elmúl tíz év legrosszabb foglalkoztatási adatai Hajdúdorogon a évhez kapcsolhatók, a gazdasági válság hatására bekövetkezett foglalkoztatási színvonal csökkenés sem tudta meghaladni ezt az adatot. A fenti táblázat adatai szerint év 06. havában csökkent a munkanélküliek száma a városban, ez azonban nem a foglalkoztatás javulást jelzi, hanem a mezőgazdasághoz kapcsolható éves szezonális foglalkoztatás jelenik meg a mutatóban. A város a foglalkoztatási színvonal mutatói alapján az Észak-alföldi Régióban nem tartozik a legrosszabb helyzetben lévő városok kategóriájába, a 9-12% közötti területi mutató érték megfelel a város térszerkezeti- társadalmi-, gazdasági adottságainak (nem a régió perifériáján fekszik a város, hanem a megyeszékhelyekhez közel). A lakosság életminőségének javítása érdekében a munkanélküliek számát tartósan 350 fő alá kellene csökkenteni, ehhez új munkahely létesítésére lenne szükség a városban. A gazdasági válság hatására, a munkanélküliek száma 2009-ben nőtt a városban. A munkanélküliek számának tartós csökkentéséhez, új munkahely létesítésére lenne szükség a városban. 23

24 Képzettség MUTATÓ MEGNEVEZÉSE HAJDÚDOROG Lakónépesség száma (fő) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) 5,3 36,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Forrás: KSH 27,2 A településen az aktív korú népesség 36,7%-nak csak általános iskolai végzettsége van, ebből a csoportból 70-80% nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, nincs tartósan foglalkoztatva. A város munkavállalóinak több mint 1/3-áról van szó. A felnőtt szakképzés, átképzés helyi lehetőségeinek fejlesztése nélkül helyzetük kilátástalan. A város munkavállalási korú lakosságának több mint 1/3-a nem rendelkezik szakképzetséggel. Javasolt a felnőtt szakképzési rendszer helyben történő fejlesztése Szociális helyzet, jövedelmi viszonyok ÉV ÁTME- NETI (FŐ) RENDKÍ- VŰLI (FŐ) RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY (FŐ) IDŐS KORÚAK JÁRADÉKA (FŐ) ÖSSZES ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ (FŐ) hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó Forrás: Önkormányzat. 24

25 A szociális ellátásban részesülők száma 2006-tól kezdett el emelkedni, majd a gazdasági válság hatására 2009-ben negatív rekordot ért el: ebben az évben 1910 fő részesült szociális támogatásban. A szociális segélyezés nem megoldás a város szociális-társadalmi problémáira, csak átmenetileg teszi elviselhetővé az életet, de nem jelent kiutat a problémahalmazból. 6. ábra: Egy főre jutó belföldi jövedelem (eft) Forrás: APEH- Grafikon saját szerkesztés. Az egy főre jutó belföldi jövedelem a településen kevesebb, minden mért átlagnál (2007) ez az adat is jól alátámasztja a helyi szociális-társadalmi problémák súlyosságát. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy csak a munkahelyteremtés, foglalkoztatás bővülés jelent a szociális problémákra tartós és valódi megoldást a városban. A szociális támogatásban részesülők száma 2009-ben negatív rekordot ért el a Hajdúdorogon. A támogatásban részesülők számára képzési lehetőségeket kell teremteni és támogatni kell a foglalkoztatás bővítését a városban. 25

26 Civil társadalom Önkormányzati nyilvántartások szerint a városban 36 db civil szervezet működik. Ebből a kultúra területén 4 db, oktatási területen 5 db, egyházi területeken 4 db, a hátrányos helyzetű csoportok támogatásának területén 3 db, a városfejlesztéséért pedig 3 db szervezet tevékenykedik. A civil szervezeti struktúra széles skálán mozog a hagyományos területeken kívül pl. kultúra, sport, városvédelem működnek még szervezetek a munkanélküliek-álláskeresők, nyugdíjasok, fiatalok, nagycsaládosok, nők érdekvédelmének a területén is a városban. Az önkormányzat elsősorban a korlátozott anyagi források rendelkezésre állása miatt, szervezeti és infrastrukturális háttér biztosításával tudja támogatni a civil szervezetek működését a jövőben. A civil szervezeteknek nagy szerepe van a városi lakosság identitástudatának a fejlesztésében. Itt egy negatív folyamatra szeretnénk felhívni a figyelmet. A helyi lakosság identitástudata sérült az elmúlt években, ez bizonyítja az a tény, hogy negatív a vándorlási egyenleg, tehát a települést elsősorban a (társadalmi mintaadó réteg) képzett lakói hagyják el, mert nem elégedettek a helyi foglalkoztatási lehetőségekkel. A civil szervezeteket az önkormányzat elsősorban a szervezeti és infrastrukturális háttér biztosításával tudja támogatni a jövőben. Célszerű egy közösen használható multifunkcionális térbe/épületbe koncentrálni a szervezetek működési területét. Erősíteni kell a város lakosságának közösségi összetartó erejét Egészségi állapot Halálozási (mortalitási) helyzetkép Hajdúdorogon átlagosan kb. 115 ember hal meg évente. A település halálozási viszonyait vizsgálva elmondható, hogy a férfiak halandósága jóval nagyobb minden évben, min a nőké. A ban bekövetkezett haláleset döntő többségében a szív-érrendszeri betegségeknek tudható be (férfiaknál 41,6%, nőknél 58,3%). Ezt követik a rosszindulatú daganatos betegségek okozta halálozások (férfiaknál 28,3%, nőknél 19,5%). Harmadik helyen a külső okok miatt bekövetkezett halálozás áll (férfiaknál 9,8%, nőknél 6%). 26

27 7. ábra: Haláloki struktúra Hajdúdorog településen Forrás: Önkormányzat- saját szerkesztés Férfi Emésztőrendszer betegségei 6,70% Légzőrendszer betegségei 5,70% Morbiditás és mortalitás külső okai 9,80% Keringési rendszer betegségei 41,60% Egyéb halálokok 7,00% Daganatok 28,30% Nő Légzőrendszer betegségei 5,60% Emésztőrendszer betegségei 4,90% Morbiditás és mortalitás külső okai 6,00% Egyéb halálokok 4,90% Daganatok 19,50% Keringési rendszer betegségei 58,30% 27

28 Általános halandóság Az elmúlt évek halálozási tendenciáit elemezve és összehasonlítva az országos adatokkal, elmondható, hogy a halálozások mértéke az utóbbi 20 évben az országos értékektől kedvezőbben alakultak, mind a nők, mind pedig a férfiak esetében. Az általános halandóság területi megoszlását vizsgálva elmondható, hogy a Hajdúböszörményi kistérségben Hajdúdorog települése, mind a férfiak (SHH 92,8%) és mind a nők (SHH 60,6%) tekintetében kedvezőbb képet mutat az országos (SHH 100%) átlaghoz viszonyítva. A fentiekben ismertettük a halálozási adatok alapján megfogalmazható egészségképet Hajdúdorog településen. Ismerve a település egészségügyi kapacitásait, az alábbi fejlesztési irányok határozhatók meg: Lakossági szűrővizsgálatok szükségesek a háziorvosi praxisokban a szívérrendszeri betegségek és kockázati állapotok (magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterint szint) időbeni felismerésére, kiszűrésére. Bővíteni kell a lakosság ismereteit a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében fontos életmódbeli tényezőkről (pl. testsúly kontroll, egészséges étrend, dohányzásmentes életmód, stb.), ill. a kockázati betegségek megfelelő kezelésének fontosságáról (magas vérnyomás, cukorbetegség, stb. kontrollja). Szaksegítséget kell nyújtani a dohányzóknak a leszokásban (egészségügyi dolgozók képzése, füstmentes környezet biztosítása, stb.). Bővíteni kell a lakosság ismereteit a daganatokról és azok megelőzési lehetőségeiről, növelni kell elsősorban a nők rendszeres szűrővizsgálaton való részvételét. A krízis helyzetben élők időbeni felismerésére képezni kell az egészségügyi és szociális szférában dolgozókat. Pszichiátriai szakrendelés helyi biztosításával javítható lenne ezen emberek szakszerű ellátása, segítése. /Forrás: Hajdúdorog Város egészségügyi jelentése/ 3.4. Települési környezet Természeti környezet A város természeti környezete az alföldi táj jellemzőit hordozza magán bel- és külterületen egyaránt: tágas alföldi utcák, sávosan fekvő jelentős zöldfelületek, fasorok, városközpontban 28

29 parkok, szigetszerű zöldterületek a városban szétszórva, jelentős fejlesztési beépítetlen zöldfelületek a város szélén. A város nyilvántartott zöldfelülete 13 ha, (a strand fejlesztési területe nélkül) ennek döntő része a Böszörményi út-tokaji út vonalán található, pl. a Böszörményi út mellett telepített fűzfasor, amely elöregedett, viharos időjárás esetén gyakori közlekedési és áramszolgáltatási gondot okoz. Lecserélése allergiát nem okozó fafajjal indokolt lenne. A városközpontban két felújított park áll a lakosság rendelkezésére: Petőfi- és Vasvári tér, de ide sorolható a Görög Katolikus Székesegyházat körülölelő park is. Az említett Böszörményi út Tokaji út vonalán található zöldtengelyen kívül több helyen található, elszórtan szigetszerűen kisebb zöldfelület a városban, ahol jelentős és védett növényi kultúra marad fenn: a. Tokaji út 4: 1 db kocsányos tölgy b. Szív út. 1 db kocsányos tölgy c. Tokaji út 2. Római zarándoklat emlékfái d. Böszörményi út db japánakác e. Vasút út 10/A: 3 db kocsányos tölgy f. Vasút út db kocsányos tölgy g. Dohánybeváltó út 2. 1 db vadgesztenye h. Vasútállomás előtt: 6 db vadgesztenye i. Vasvári Pál tér: 1 db kocsányos tölgy (az 1. Városnap emlékére) A termálfürdő területén (15 ha) jelentős fejlesztési zöldterület áll rendelkezésre. A városban a jövőben zöldfelületeket érintő legnagyobb beavatkozási terület itt található. Célszerű lenne a fejlesztéseknél a természeti és épített környezet egyensúlyát a tájra jellemző zöldfelületekkel megtartani a jövőbben is. Külterületen és belterületen jelentős vízfolyás nem található, a belvizet a Fürj-éri és a Vidi-éri csatornarendszer vezeti el. A város környezetében kevés erdőterület található, a várostól délkeleti irányba fekszik a legkedveltebb erdős terület, amely rekreációs célokat is betölt. A városi szeméttelep a várostól északra üzemelt, rekultivációja több településsel összefogva megvalósult. A Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulásnak 14 település a tagja. Közülük hat település bezárt szeméttelepeinek rekultivációja ISPA támogatással valósult meg. Ezek a települések: Hajdúdorog, Hajdúhadház, Téglás, Hajdúnánás, Hortobágy, Bocskaikert. Belterületen a termálfürdővel szemben, magántulajdonban lévő szabályozási terv szerint Kid besorolású telken, illegális szemétlerakó hely található. Felszámolása javasolt, a későbbi fejlesztések és a természeti értékek védelme érdekében. A városi természeti környezet fejlesztését célszerű lenne, egy az egész várost lefedő egységes szemléletű zöld programra alapozva végrehajtani. A szabályozási terv szerinti Kid besorolású telken illegális szemétlerakó hely található. Felszámolása javasolt. 29

30 Épített környezet Építészeti örökség MŰEMLÉKEK 1. Tokaji út 2. Görög Katolikus Székesegyház 2. Tokaji út 2. Erődfal KIEMELT HELYI VÉDELEMRE ÉRDEMES ÉPÜLETEK 3. Vörösmarty u. 10. Parasztház 4. Óvoda u.5. Görög katolikus parókia 5. Tokaji út 4. Polgármesteri Hivatal 6. Nánási út Református templom 7. Böszörményi út 3. Katolikus templom 8. Rózsa u. 18. Parasztház/Tájház 9. Tokaji út 5. Móra F. Művészeti Ált. Isk. 10. Ady E u Középiskola 11. Jachkovich u. 5. Helytörténeti Gyűjtemény 12. Nánási út 8. Orvosi rendelő HELYI VÉDELEMRE ÉRDEMES ÉPÜLETEK 13. Szív u. 30. Parasztház 14. Gáti zug 2. Parasztház 15. Petőfi tér 1. Görög Katolikus Általános Iskola 16. Domb u. 12. Lakóház 17. Régi tokaji út 79. Lakóház 18. Böszörményi út 9. Lakóház 19. Tégla u. 25. Lakóház 20. Böszörményi út 7. Művelődési Ház, Könyvtár 21. Kötő u. 28. Lakóház Forrás: Hajdúdorog Örökségvédelmi Hatástanulmánya 2008 A település építészeti, történeti szempontból legjelentősebb létesítménye a Görög Katolikus Székesegyház műemlék épülete a templomkerttel. Az 1610-es években kezdik építeni a Templomot, mely 1868-ban 2 oldalhajóval bővül. Fontos dátum a templom történetében 1912, amikor X. Pius pápa székesegyházi rangra emelte a templomot. Az 54 ikont tartalmazó ikonosztázionával a város legjelentősebb épülete. 30

31 A Székesegyház teljes felújítására között került sor. Jelentős építészeti értékeket foglal még magába a városháza árkádos épülete, mely az 1660-as évekből maradt fenn. Felújítását jelenlegi állapotában/ esetleges funkcióváltással a következő évtizedben tervezni kell. A Hajdúdorogi Erődfal műemlék védettségű történelmi építmény, amely szerves részét képezi a város épített örökségének, felújítását javasolt tervezni az IVS-ben. A városban jelentős képzőművészeti alkotások láthatók: Jákob küzdelme az angyallal. 1848/49-es, I. és II. világháborús valamint '56-os emlékkövek. Hajdúk kútja. Bocskai lovas szobor. Római zarándoklat. Görög Demeter mellszobor. Vitéz Csokonai Mihály és Farkas Lajos emléktábla. A Rózsa utca 18. szám alatt egy múlt században épült szabadkéményes paraszti lakóház őrzi a népi építészet emlékét. A XIX. század végi népi építészetet reprezentálja. Nádfedeles, vert falú lakóépület. Alaprajzi elrendezése alapján hármas osztatú. Újkori épített környezet/infrastruktúra Hajdúdorog 2006-ra, külső fejlesztési források hiánya miatt, jelentős elmaradást halmozott fel az önkormányzati működtetési, fenntartású intézmények, parkok fejlesztésének területén től kezdődően a lehetőségeket kihasználva megindult egy rehabilitációs, fejlesztési folyamat, melyet a következő években többek között az IVS-ben kijelölt akcióterületi fejlesztésekkel folytatni kell. A megvalósított és folyamatban lévő önkormányzati fejlesztések a következő területek építészeti környezetét érintették: orvosi rendelő, bölcsőde, városközpont-parkok, Egyesített Napközi Otthonos Óvoda és a 2. sz. Általános Iskola, kerékpárút. Állaguk miatt problémás felújításra és/vagy funkcióváltásra (teljes felújítással vagy lebontással) javasolható középületek a városban: mozi, szociális bérlakások (felújítás Tokaji út 8-10), régi iskola épülete (funkcióváltás), volt egészségház (fogorvosi rendelő). A Görög Katolikus Általános Iskola homlokzata rossz állapotban van, ismereteink szerint az épület felújítását tervezi az egyház. 31

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013)

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008 2013) 1 Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) A dokumentumot Gödöllő Város Önkormányzata megbízásából készítették: Értéktérkép

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0 GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2016. február 2. Készítette: Metacom 96 A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) 2016. JANUÁR 31. TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. oldal A koncepció célja 3. oldal A település múltjának rövid történeti áttekintése 3. oldal Földrajzi elhelyezkedés

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS. Dr. Perjési Klára polgármester

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS. Dr. Perjési Klára polgármester GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS.. Dr. Perjési Klára polgármester 1 TARTALOM 1. BEVEZETÉS B EVEZETÉS.........4 1.1. Az integrált városfejlesztési

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 362/2012. (XII. 12.) határozatával elfogadva TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA 2016. május KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Megrendelő: Tiszaföldvár város Önkormányzata

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában: Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

I.kötet: Megalapozó vizsgálat

I.kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. BARCSINTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I.kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 5.3. egyeztetési változat 2014. július 14. Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas

Részletesebben

BF jelű Főtér és környezete Akcióterület

BF jelű Főtér és környezete Akcióterület ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST FŐVÁROS XXI. KER. CSEPEL VÁROSKÖZPONT BF jelű Főtér és környezete Akcióterület Megbízó: CSEVAK Csepeli Vagyonkezelő Zrt. Készítette: MaHill Mérnökiroda Kft. Budapest,

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. MOSONMAGYARÓVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NyDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 06-6/64-4/2009. TÁRGY: A PÉCSI ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS HELYZETELEMZÉSE ÉS JAVASLATAI A PÉCSETT ÉLŐ ROMÁK/CIGÁNYOK ÉLETESÉLYEINEK JAVÍTÁSÁRA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

Feladatoka fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter Helyettes államtitkár

Feladatoka fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter Helyettes államtitkár Feladatoka fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter Helyettes államtitkár 2010. November 11. Városfejlesztésselkapcsolatos feladatok ésv álaszok Közösségi Kormányzati Önkormányzati Atelep

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása 8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása 1.) intézkedés megnevezése 2)Specifikus cél 3)Indoklás, alátámasztás A támogatható tevékenység területek meghatározása Kultúrháló közösségi terek minőségi

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

Az ipari parkok megjelenése

Az ipari parkok megjelenése Az ipari parkok megjelenése Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 4 2. Logisztika 5 2.1 A logisztika fogalma és rövid története 5 2.2 A logisztika feladata 6 2.3 A logisztika céljai 6 2.4 A logisztika legfıbb

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Háttéranyag a turizmus ágazat teljesítményének alakulásáról, valamint a Turisztikai Célelőirányzat forrásából megvalósuló pályázatokról I. Az ágazat teljesítményének alakulása 1. A turisztikai

Részletesebben

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 ETALON 2000 Kft. NYÍRSÉGTERV Kft. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 BALKÁN Y VÁROS TE LE P ÜLÉ S FE JLE S

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA HÉVÍZ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. május TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. HELYZETELEMZÉS... 10 3.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8.

HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8. HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRŐL, VALAMINT EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS

Részletesebben

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Tartalomjegyzék VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...1 VI.1. Ingatlangazdálkodás... 2 VI.1.1... 2 VI.1.2. Ingatlanállomány és ingatlangazdálkodás... 3 VI.1.3. Ingatlangazdálkodási

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó

U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó gazdasági programja Melléklet: Gazdasági program - tervezet

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E- /2013. Tárgy:

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

- Új esély Debrecennek!

- Új esély Debrecennek! DEBRECEN - Várospolitikai program a korszakváltás jegyében. A város kreatív emberek gyűjtőhelye, ahol növelik és serkentik egymás produktivitását. (Richard Florida) Debrecen, az ország második legnagyobb

Részletesebben

Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája - 2010-1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 1. Ózd város helye és szerepe a városhálózatban 5 1.1. A város elhelyezkedése, rövid története 5 1.2. Kapcsolódás

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG. várossá nyilvánításának kezdeményezése

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG. várossá nyilvánításának kezdeményezése SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG várossá nyilvánításának kezdeményezése Sülysáp, 2008 TARTALOMJEGYZÉK 1. SÜLYSÁP FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI...6 1. SÜLYSÁP FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI...6

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített

Részletesebben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT HAJDÚNÁNÁS VÁROS ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLA Jóváhagyási dokumentáció: 2013. június 10. I. II. ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - RAJZI MUNKARÉSZ ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - LEÍRÓ MUNKARÉSZ C Í

Részletesebben

Budapest, 2006. augusztus 1. TeTT Consult Kft.

Budapest, 2006. augusztus 1. TeTT Consult Kft. Város Kastély Egyetem Ökováros Fıutca-program Humán urbanista Lakóhely Munkahely Szabadidı Rekreáció Kultúra Gazdaság Közlekedés Fıtér-Fıutca-Fórum Szomszédságok Funkciótervezés Vezérprojektek Szabályozás

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. Szombathely, 2015. szeptember 15.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. Szombathely, 2015. szeptember 15. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely, 2015. szeptember 15. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA 2014. szeptember 18. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA Készült a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat megbízásából A területfejlesztési

Részletesebben

ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Melléklet Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 53/2016. (III.24.) számú határozatához É R D MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

Város Polgármestere. Előterjesztés. Biatorbágy Város Településrendezési Eszközeinek módosításáról (A Tópark Projekttel összefüggő kérdésekről)

Város Polgármestere. Előterjesztés. Biatorbágy Város Településrendezési Eszközeinek módosításáról (A Tópark Projekttel összefüggő kérdésekről) Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/213 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés Biatorbágy Város Településrendezési

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) Stratégiai program III. Kidolgozó: Operatív program Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú

Részletesebben

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007.

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007. TERVEZET Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tevékenysége 2007. évi beszámoló Budapest, 2008. július Dr. Vass Ilona mb. elnök 1 T A R T A L O

Részletesebben