GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÁJUS. Dr. Perjési Klára polgármester

Átírás

1 GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÁJUS.. Dr. Perjési Klára polgármester 1

2 TARTALOM 1. BEVEZETÉS B EVEZETÉS Az integrált városfejlesztési stratégia A VÁROS SZEREPÉNEK MEG VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS 2 TELEMZÉS Gyula szerepe a településhálózatban Település funkciók és szintjei Regionális szintő feladatok Megyei szintő feladatok Kistérségi szintő feladatok A vonzáskörzet bemutatása Dinamikai típusok szerinti elemzés Népességszám változás Foglalkoztatottság Gazdasági szervezetek számának változása Gyula megítélése funkcióját és városhierarchiában betöltött szerepét illetıen A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján OTK fejlesztési célok alapján kijelölt szerep V 3. VÁROS SZINTŰ HELYZETELEMZÉS LEMZÉS LEMZÉS Gazdaság Társadalom Környezet Közszolgáltatások V 4. VÁROSRÉSZ ÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE ÍTÉSŰ ELEMZÉSE Északi vegyes lakóövezet Újváros Nagyrománváros lakó-üdülı vegyes övezet Déli vegyes lakóövezet Nyugati vegyes lakóövezet Belváros Gyulavári Dénesmajor Városerdı Külterület Szanazug STRATÉGIAI S FEJEZET

3 5.1. Gyula város hosszú távú jövıképe A jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása A stratégia koherenciája, konzisztenciája Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval és a településrendezési tervvel A célrendszer koherenciája Környezeti hatások értékelése SORÁN FEJLESZTENI I KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK TEK KIJELÖLÉSE Szociális városrehabilitáció akcióterülete Funkcióbıvítı városrehabilitáció akcióterülete Turizmusfejlesztés akcióterülete Gazdaságfejlesztés akcióterülete Az akcióterületi beavatkozások ütemezése A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Ingatlangazdálkodási terv Nem fejlesztési jellegő tevékenységek Partnerség Szakpolitikai területek koordinációja Koordináció a magánszféra és a közszféra között, társadalmasítás Szervezeti elvárások Településközi koordináció A stratégia megvalósulásának monitoringja MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Térképvázlat -Városrészi lehatárolás belterület 2. sz. melléklet: Térképvázlat - Városrészi lehatárolás külterület 3. sz. melléklet: A évi népszámlálás adataiból elıállított mutatók 4. sz. melléklet: Térképvázlat és közötti idıszakra kijelölt akcióterületek 5. sz. melléklet: Antiszegregációs terv 6. sz. melléklet: IVS kommunikációja során megjelent sajtóanyagok 7. sz. melléklet: Képviseslı-testületi határozati kivonat 8. sz. melléklet: Antiszegregációs szakértık jóváhagyó záradéka 3

4 1. B 1. BEVEZETÉS 1.1. Az integrált városfejlesztési stratégia Az integrált városfejlesztési stratégia (röviden: IVS) a településtervezési dokumentumok sorában hiánypótló céllal készült. Az eddigiekből ugyanis hiányzott egy középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált tervezési dokumentum. Az IVS azt az integrált, területi alapú tervezést jeleníti meg, amely ötvözi az egyes szakpolitikai megközelítéseket, összefogja az üzleti és a civil szektor, valamint a közszféra céljait és elvárásait, ezzel egyidejűleg megőrzi az önkormányzat meghatározó és döntéshozó szerepét a városfejlesztésben. Az integrált városfejlesztési stratégia új elemként a stratégiai célrendszerben megjeleníti az egyes városrészekre vonatkozó célkitűzéseket és azok középtávú érvényesítésére törekszik. Az IVS-ben feltárulnak megvalósítás tervezett pénzügyi és szervezeti keretei is. Hangsúlyozzuk, hogy az integrált városfejlesztési stratégia elkészítése nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy olyan tervezési dokumentum, amely kapcsolatot teremt a település/városfejlesztési koncepció célkitűzési, a településszerkezeti és szabályozási terv előírásai és a támogatási források bevonását priorizáló akcióterületi tervek között. Gyula Város Képviselőtestülete az IVS-t a 146/2008. (V.15.) KT számú határozatával fogadta el a dokumentumot. Az IVS elkészítése feltétele az Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó városrehabilitációs támogatások elnyerésének. már es akciótervi időszakban pályázni kíván európai uniós fejlesztési forrásokra. Az IVS tartalmi és módszertani követelményrendszerét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Regionális Operatív Programok Irányító Hatósága közösen határozta meg a Városrehabilitáció Kézikönyv a városok számára című módszertani útmutatóban(továbbiakban: Kézikönyv). A dokumentumot a Kézikönyv módszertani útmutatásait követve külső szakterületi tanácsadók (RBS Projekt Magyarország Kft., Békéscsaba, Hat Penna Kft., Szolnok, Lányi és Társa Bt., 4

5 Békéscsaba) és önkormányzati intézmények és polgármesteri hivatali szakosztályok bevonásával felállított munkacsoport készítette el, melynek tagjai Boros László Attila önkormányzati főtanácsadó, Salamon Anikó személyi titkár, Megyeri Sándor osztályvezető, Gellén Vencel városmenedzser, Béres István főépítész voltak. Gyula Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája első fejezetében meghatározásra került a város településhálózatban betöltött szerepe a különböző települési funkciók szempontjából. Ezt követően a városi, majd a városrészek szintjén elkészült helyzetelemzések feltárják a tervezett fejlesztések alapjául szolgáló kiindulási helyzetet. A Stratégia központi fejezetét a települési és városrészi szintű célrendszert, annak koherenciáját bemutató munkarészek alkotják, amelyet a közötti időszakra kijelölt akcióterületek meghatározása követ. Az IVS új vonása az eddigi településtervezési dokumentumokkal szemben, hogy már a megvalósítás szervezeti, pénzügyi és partnerségi viszonyaival is foglalkozik. Gyula Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája is ezzel a fejezettel zárul. 5

6 2. A VÁROS SZEREPÉNEK ME VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN LÉSHÁLÓZATBAN, VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS 2.1. Gyula szerepe a településhálózatban Gyula szerepének meghatározásához és megértéséhez a település múltjának rövid ismertetése szükséges, mivel a város történelme különösen a környező településekhez képest igen gazdag, illetve rengeteg olyan pozitívnak tekinthető elemet tartalmaz, ami alapot adhat a hivatkozásra és egyúttal komoly szerepet játszhat az identitás alakulásában. A középkortól Békést követően 1950-ig Gyula volt a térség gazdasági és hatalmi központja (uradalom, a vármegye majd a megye központja), s így jelentős térszervező, központi, vezető szerepkörrel bírt. A település évszázadokon át a régió iskolavárosa is volt. A kiegyezés utáni tőkés fejlődés következtében megjelentek az első gyárak, pénzintézetek, gyarapodott a polgárság, terjedt a polgári életmód. A kor igényei új iskolák, kulturális intézmények, egyletek alapítását hozták. Ekkor épült a megyei kórház és új épületekben kaptak elhelyezést a megyei és városi intézmények. Az első világháborút követően létrejött új határ következtében a város gazdasági hátterének számító harminc településből mindössze négy maradt ezen az oldalon, amivel egyértelműen megszűnt a gazdasági élettere. A város térszervező erejének elvesztése ugyanakkor nem járt együtt a közigazgatási szerepkörök csökkenésével, az itt működő intézményi ellátások visszaesésével. A gazdasági stagnálást részben ellensúlyozta a megmaradó, illetve a közigazgatás általános fejlődése eredményeként előrelépést jelentő közigazgatási központi szerepkör. A technika fejlődése követte a nemzetgazdaság változásait, azzal összhangban továbbra is biztosította a helyi gazdaság prosperitását. A helyiek számára ezt az időszakot nem a stagnálás vagy a visszaesés, hanem a kiegyenlített előrelépés jellemezte, ami az értelmiség kiemelkedően magas arányából következően a közélet, a kultúra területén egyfajta pezsgést is jelentett. Mindezek ellenére a második világháború utáni gazdasági, társadalmi átalakulás hatásaként ben Gyula elvesztette megyeszékhely rangját, ami azonban nem járt együtt meglévő megyei intézményének elvesztésével. A korábbi központi szerepkörből adódó intézményi és 6

7 infrastrukturális előnyökre támaszkodott az 1984-ig fennálló járási közigazgatási terület központi funkció. Ugyanakkor a gazdasági és társadalmi térszervező erejét vesztett város közigazgatási szerepének korlátozódásával új szerep keresésére kényszerült. Az idegenforgalmat megcélozva tudatos előremeneküléssel az első termálkút megfúrásától (1958), a Várfürdő fokozatos fejlesztésével jutott el a nemzetközi elismerésig. Ez egyúttal egy modern, gazdasági elemmel tovább erősítette a helyiek történelmi, polgári, értelmiségi, kulturális alapú identitását. A rendszerváltást követően a helyi gazdaságban egy rendkívül gyors és mélyreható leépülés ment végbe. Az idegenforgalom bevételei is visszaestek elsősorban a szervezett szakszervezeti beutaltak visszaesése miatt, de a hagyományosan küldő országokban (jugoszláv, német vendégkör) bekövetkező változások is érdemi visszaesést okoztak. A központi szerepkörök, illetve azok korlátozott továbbélése tompította a könnyűipar és az élelmiszergazdaság válsága okozta károkat a helyi gazdaságban, s nem jelentkezett olyan hirtelen és olyan arányban a munkanélküliség, mint máshol. A turizmushoz kötődő, széles körben jellemző kiegészítő gazdasági tevékenység pedig nagyobb arányban tette lehetővé a vállalkozó válást, illetve csökkentette a jövedelem-kiesést. Azonban az évtized közepén az országos folyamatokkal párhuzamosan a visszaesés elérte a közszolgáltatások teljes körét is. A központi költségvetési megszorítások rendkívül súlyosan érintették a város életében igen nagy jelentőséggel bíró közszolgáltatásokat (egészségügy, oktatás, szociális ellátás, közigazgatás, igazságszolgáltatás), illetve az e szférákban foglalkoztatottak jövedelem viszonyait ban a statisztikai kistérségekre való bontáskor Gyula esetében a korábbi járási terület volt szakmailag indokolt, mint egy kistérség, így is történt a kijelölés. Azonban 1997-ben, más települések egyéni érdeke által vezérelten, a városvezetés erőteljes tiltakozása ellenére ezt a statisztikai térséget kettébontották: létrejött a sarkadi kistérség és Gyulát néhány déli településsel együtt a békéscsabai kistérséghez sorolták. Ezzel Gyula térszervező, központi szerepe került kétségbe vonásra, s így a fejlesztési támogatások megítélésében a város hátrányára elszakadt attól a természetes vonzáskörzetétől, amelyet valójában városi funkciókkal lát el. Ugyanakkor ez a döntés szorosabbra fűzte a kapcsolatot a rivális megyeszékhellyel, és intézményesült (Közép- Békési Területfejlesztési Önkormányzati Társulás) az a gazdaságilag és társadalmilag komplementer hatású közép-békési városegyüttes, melynek magterületét Békéscsaba, Békés és 7

8 Gyula képzi, és amely a spontán társadalmi-gazdasági folyamatok révén, természetes módon egy központi nagyváros térszervező szerepkört tölt be a megyében Település funkciók és szintjei Történelmének köszönhetően Gyula gazdag, több szinten is megjelenő szerepkört tudhat magáénak. A város helyzetét ma is nagyban meghatározzák a korábbi, elveszett központi szerepkörök, illetve azok korlátozott továbbélése, az itt ragadt intézmény rendszer. Hasonló nagyságú településekhez képest, komoly közigazgatási (megyei bíróság, ügyészség, cégbíróság) és középfokú intézményi (megyei kórház, megyei levéltár, megyei gyermekotthon, középiskolák, cégbíróság) szerepkörrel rendelkezik. Ugyanakkor a város földrajzi helyzete, történelme, fejlődési útja miatt bizonyos országos (nemzetközi) jelentőséget, szerepkört is magáénak tudhat: - Az 1959-ben létesült Várfürdő hamar országos jelentőségre tett szert, a fürdő vizét 1971-ben gyógyvízzé, a környékét 1985-ben gyógyhellyé nyilvánította az egészségügyi miniszter. Az erre alapozott gyógyturizmus nemzetközi érdeklődésre tart számot. Ennek kiaknázását célozza nemzetközi gyógyhellyé fejlesztés, amit a fogalom definiálása híján egyenlőre még nem sikerült megfelelő tartalommal megtölteni. - Az 1964 óta nyaranként működő Gyulai Várszínház a hazai színházi és kulturális élet meghatározó része, bemutatóival az országos szaksajtó és az egyéb folyóiratok, magazinok is kiemelten foglalkoznak. Önálló turisztikai jelentősége valamelyest visszaesett az utóbbi években egyrészt a kínálat országos bővülése, másrészt a műfajtól való elfordulás miatt. Azonban azzal, hogy a vár felújításával rendeződtek a fizikai és technikai feltételek, illetve a nyári műsor összeállításával - összművészeti fesztivál, irodalmi fesztivál, Minden Magyarok táncfesztiválja és egyéb kísérő programok minél szélesebb közönségréteget kívánnak megcélozni a látogatottság, az érdeklődés továbbra is fennáll. Érdekes kezdeményezés a Shakespeare-fesztivált megrendezése, amelynek célja, egy olyan rangos nemzetközi fesztivállá válni Magyarországon, ahova minden évben a legjelentősebbnek ítélt Shakespeareelőadásokat hívják meg itthonról és külföldről. A kulturális érdekességen túl ebben komoly marketing lehetőségek is rejlenek. 8

9 - Sajátos nemzeti és kulturális jelentőséget ad a városnak, hogy itt született Erkel Ferenc. Egy tudatos Erkel-kultusz kiépítése amelyhez országos szándék is kellene messze túlmutat a jelenlegi, róla elnevezett programok (Erkel Művészeti Nap, Erkel-emlékverseny Nemzetközi Sakkverseny, Erkel Diák Ünnepek) megrendezésén. De hasonló e helyzet a város többi neves szülötte (Bay Zoltán, Bródy Imre, Kohán György, Koszta Rozália, Pomucz György), illetve az idekötődő személyek (Dürer, Munkácsy Mihály, Simonyi Imre) és történelmi események (aradi vértanúk) esetében is. - Gyula a magyarországi román nemzetiség központja, itt található a Magyarországi Román Kisebbségi Önkormányzat székhelye és az ország egyetlen román nyelven oktató középiskolája. A város tölti be a magyarországi románság kulturális központi szerepét, mely szerepben kiaknázatlan lehetőségek rejlenek. Itt található a Magyarországi Román Ortodox Püspökség székhelye. - A város fontos közúti határátkelőhely Arad-Bukarest irányában, illetve a Balkán felé. A magyar-román határszakaszon az egyetlen olyan átkelő, amelyhez városi infrastruktúra kapcsolódik. Évi mintegy 200 ezer teherautó, 1,2 millió utas és 0,5 millió személyautó kel át ezen a határszakaszon, annak ellenére, hogy gyorsforgalmi úthálózati kapcsolata nincsen Regionális szintű feladatok Annak ellenére, hogy egyértelműen regionális központi intézménynek besorolható intézmény nem található Gyulán, regionális szintű feladatellátás nyomai megtalálhatók itt. A szarvasi székhelyű Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Fakultása elsődlegesen alföld-szintű beiskolázással bír (viszont K+F, innovációs tevékenysége, hatása még városközponti jelentőségűnek sem mondható). Ugyancsak megyét meghaladó, regionális szereppel bír a Pándy Kálmán megyei kórház bizonyos népegészségügyi, szűrési feladatok ellátásával, kutatásai, publikációi a szegedi egyetemhez kapcsolódnak. Mivel a szakterületre jellemző feladatszervezés tipikusan nem megye (hanem vízbázis) alapon szervezett, regionális intézménynek mondottak a környezetvédelem, illetve a vízügy hatóságai, azonban tényleges területi kihatásuk a megye területénél kisebb: a Körös-vidéki 9

10 Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területe Békés megye mintegy 70 %-át fedi le, a Nagyszénás-Csanádapáca-Kevermes vonaltól északra. A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a Sebes-Körös bal parti, a Berettyó és Hortobágy- Berettyó közötti, valamint a Fehér-, Fekete-, Kettős- és Hármas-Körös menti területeken, km 2 működési területen látja el az állami vízgazdálkodási feladatokat Megyei szintű feladatok Történelmi fejlődéséből és szerepéből adódóan Gyulán több megyeközponti intézmény is megtalálható: megyei kórház, tüdőkórház, bíróság, ügyészség, levéltár, büntetés-végrehajtási intézet. De itt érdemes megemlíteni a város kistérségi szerepkörén túllépő, a megye jelentősebb részét ellátó, megyei üzemeltetésben levő oktatási, pedagógiai, gyógypedagógia, csecsemőellátó intézményeket. Ezen intézmények esetében (elsődlegesen az oktatás és az egészségügy területén) figyelmet érdemlő tendencia, hogy a jellemzően nem gyulai székhelyű fenntartó a teljes megyei szintű ellátást bizonyos párhuzamosságokkal látta el, illetve spontán folyamatok révén más fenntartók konkurens intézményeket hoztak létre. Így a napjainkra jellemző regionális összevonások, racionalizálások, karcsúsítások hatására, a demográfiai folyamatokhoz való jobb igazodás szándéka miatt ezeknek az intézményeknek a feladatellátása, területe, földrajzi elhelyezkedése változhat. Másként fogalmazva Gyula megyeközponti feladatokat betöltő intézményeinek szerepe, száma csökkenhet Kistérségi szintű feladatok Ezen a szinten jól érzékelhető funkciógazdagság jellemzi Gyulát, mivel a már bemutatott megyei intézmények révén teljes értékű középvárosi intézményhálózattal bír, amelynek hatása, városi szolgáltatás nyújtása jelentősen túllépi a kistérségi besorolás szerinti határokat. Szinte minden megyei, regionális szinten szerveződő hatósági, igazgatási intézménynek van gyulai kirendeltsége, irodája, osztálya: ÁNTSZ, munkaügy, megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal, regionális 10

11 nyugdíjbiztosítási igazgatóság, megyei egészségbiztosítási pénztár. Itt található gyulai esperesi kerület és a gyulai evangélikus egyházközség központjai. Ez utóbbi a megye határain túlnyúló szerepkörrel (ide tartoznak: az eleki leányegyház, a komádi fiókegyház, valamint a következő települések: Berekböszörmény, Biharugra, Csökmő, Darvas, Geszt, Kétegyháza, Körösnagyharsány, Körösszakál, Kötegyán, Magyarhomorog, Méhkerék, Mezőgyán, Mezősas, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Told, Újiráz, Újszalonta, Vekerd és Zsadány). A városban megtalálható az összes kisvárosi intézmény: 6 középiskola kollégiummal, van okmányiroda, tűzoltóság, városi bíróság, városi ügyészség, rendőrkapitányság és KMB irodák, rendelőintézetek, földhivatal, közjegyző. Szembetűnő, hogy a pénzintézetek és az idegenforgalmi irodák száma (a település turisztikai jelentősége ellenére) inkább a kisvárosi, mint a középvárosi szintnek megfelelő számban vannak jelen. Hasonló mondható el a közüzemi szolgáltatók kirendeltségei, helyi irodái kapcsán is A vonzáskörzet bemutatása Gyula vonzáskörzete több szinten értelmezhető, ahogy az a történelmi felvezetésben az már említésre került. Közép-békési város centrum: egy nagyváros szerepköre, melyben Gyula a következő szerepek betöltésére méltán törekedhet (a másik két város saját szerepkörének kialakítása mellett): egészségügyi / szociális központ (megyei intézmények) egészség turizmus (gyógyturizmus - országos, nemzetközi vonzáskörrel, wellness, fittness regionális vonzáskörrel, a versenytársakkal egymást kiegészítve hosszú távon nem szabad országos vonzásra törni, a regionális (DAR) szerepkör is csak nehezen lesz tartható - kiegészítő szolgáltatás lesz (pl. konferencia turizmus) intézményi (adminisztratív) szerep (igazságügy, víz- és környezetvédelmi felügyelet, intézményi levéltár) a korábbi megyeszékhelyi funkciónak köszönhetően kulturális szerep (múzeumok, képtárak, színvonalas rendezvények és programok az egész év során) egészséges, kulturált vendéglátói szolgáltatás 11

12 marketing elem ismertsége, egységes arculata (nemzetközi szinten is kiejthető rövid neve) az egész térség marketingjét elősegítheti Gyulai statisztikai kistérség (Gyula, Elek, Kétegyháza, Lőkösháza): városi feladataiból, gazdasági, társadalmi kínálatából eredően Gyula vonzásközponti szerepet tölt be, de az ebben rejlő előnyök gyakorlatilag kihasználatlanok, ami abból is adódik, hogy nem fedi le a tényleges vonzáskört, a valós térkapcsolatokat. A Gyulai kistérségen szerveződő többcélú társulás által közösen ellátott önkormányzati feladatok a következők: - Közoktatás- Pedagógiai Szakszolgálat- a./ Gyógypedagógiai tanácsadás b./ Nevelési tanácsadás c./ Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás d./ Logopédia e./ Gyógy-testnevelés - Tanügyigazgatás - Szociális alapellátás: - Házi segítségnyújtás - Szociális étkeztetés - Idősek nappali ellátása - Értelmi fogyatékosok nappali ellátása - Fogyatékkal élők nappali ellátása - Pszichiátriai betegek nappali ellátása - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - Közösségi ellátás - Támogató szolgálat - Bölcsődei ellátás - Korai gondozás-fejlesztés - Családsegítés - Gyermekjóléti szolgálat - Tanyagondnoki szolgálat - Helyettes szülői hálózat - Végleges és átmeneti elhelyezés - Demens személyek intézményi ellátása - Utcai szociális munka - Hajléktalanok átmeneti elhelyezése 12

13 - Egészségügyi alapellátás: - Központi orvosi ügyelet - Kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása - Belső ellenőrzési feladatok ellátása - Közbeszerzési feladatok ellátása - Állati hulladéktelepek működtetése - Területfejlesztés A regionalizálódás folyamata, intézményi kiépítése és a kistérségi működés problémái abból fakadnak, hogy a gyulai kistérség nem a természetes vonzáskörzetre, a természetes társadalmigazdasági egységre, a lakosság alap- és középfokú ellátását kifejező, egymásra utalt települések együttesére épül. Emiatt a jelenlegi Gyulai kistérség jellege, működése mesterséges, hiányzik a kistérségi tudat és kohézió. A kistérségi területi lehatárolás is több változáson ment át, legutóbb Szabadkígyós és Újkígyós önkormányzata jelentette be a kiválását. Egyes hatósági ügyek ellátása is körzetesített, illetve Gyula város okmányirodája is körzetközponti feladatokat lát el. A gyulai építéshatóság nemcsak a város, hanem Kétegyháza település vonatkozásában is illetékes, míg a gyulai okmányirodához tartozik Kétegyháza, Újkígyós és Szabadkígyós település is, miközben az ügyek többségében országos hatáskör van, amely azt jelenti, hogy az ország bármely okmányirodájában intézhetünk ügyeket Dinamikai típusok szerinti elemzés A demográfiai folyamatok, a lakosság minőségi jegyei döntő hatást gyakorolnak egy térség gazdasági helyzetére, eltartó-képességére és ezen tényezők együttes hatásának változásával munkaerőpiacára is. Békés megyét sajnálatos módon túlnyomórészt a népesség folyamatos csökkenése jellemezte, az elmúlt 10 év alatt mintegy 4,3%-al csökkent a megye lakónépessége. A megyéhez hasonló folyamatok játszódtak le Gyula esetében is. Országos besorolásában korábbi pozícióját őrző településnek minősül. 13

14 Népességszám változás fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő A korcsoportok szerinti összetételt (korfát) tekintve az éves korosztályból vannak (kirívóan) a legtöbben (8%), és jelentős létszámúak a illetve a év közöttiek (7,1-7,1%). Míg 2004-ig egyre csökkenő mértékű az élve születések száma, addig 2005-ben többen születtek, mint az előző évben (az 1970-es évek demográfiai csúcsán születettek gyermekei). Ez a születésszám azonban még mindig kevesebb, mint a halálozások száma, így a városra továbbra is a természetes fogyás a jellemző. Ezt a fogyást kisebb nagyobb mértékben kompenzálja a pozitív belföldi vándorlási különbözet (2005-ben emiatt alig csökkent a város lakónépessége). Megjegyezzük, hogy évekre visszamenően Békés megyére a természetes fogyás mellett a belföldi elvándorlás a jellemző. 14

15 Foglalkoztatottság Békés megyében 2000-ig - a népesség csökkenése mellett - tartós tendenciaként jelentkezett a gazdaságilag aktív népesség számának csökkenése is. Ez utóbbi a népességszám csökkenését meghaladó mértékben mérséklődött, mely az inaktivitási ráta intenzívebb emelkedését vonta maga után ban kisebb ingadozással, de növekedett az álláskeresők száma. Decemberben Gyulán 894 álláskeresőt tartottak nyilván, ami 6,7%-os munkanélküliségi rátának felel meg. A tavalyi létszámleépítések hatása azonban 2007 január és február hónapok adataiban mutatkozik meg igazán (ezeket az adatokat szezonális hatások is rontják). Idén januárban 981, februárban 1055, márciusban 1029, áprilisban pedig 960 a nyilvántartott álláskeresők száma, ez 7,4, 8, 7,8 és 7,2 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A csökkenés szezonális hatásoknak tudható be. Egy évvel ezelőtt áprilisában 897 volt a nyilvántartott álláskeresők száma, azaz 6,7 %. A foglalkoztatottság további romlása 2007-ben még kismértékben folytatódott. Az ún. területi (vagy relatív) mutatókat vizsgálva (regisztrált álláskeresők száma/munkavállalási korú lakosság száma) Gyula esetében ez a szám áprilisában 4,48%, Békés megyében 9,24 %, országosan pedig 6,51 % volt. Gyulán tehát az országos átlagnál kedvezőbb a helyzet Gazdasági szervezetek számának változása ápr. Gazdasági szervezetek számának változása társas egyéni áprilisában a regisztrált vállalkozások száma 2.672, ebből társas és egyéni vállalkozás. Miközben 2002-től 2005-ig folyamatosan nőtt a gyulai vállalkozások száma, addig 2006-ban illetve 2007 év elején az egyéni vállalkozások olyan mértékben szűntek meg, hogy a jelenlegi számuk a 2002-es szintre esett vissza. (2006-ban a regisztrált vállalkozások száma: volt) Ennek oka egyrészt a színlelt szerződések megszűntetésében (számos egyéni vállalkozás 15

16 csupán az önfoglalkoztatást szolgálta) és a gazdaság kifehérítésében keresendő (mindez pedig már a bérstatisztikákon is érezteti hatását), másrészt pedig abban, hogy az APEH az adóbevallást évek óta nem teljesítő, tehát nem működő vállalkozások adószámát megszüntette, így azok kikerültek a regisztrált vállalkozások köréből. Ezért a regisztrált vállalkozások számára vonatkozó 2007-es adat jól megközelíti a működő vállalkozások számát. (A KSH előtt a működő vállalkozásokat (amelyek adóbevallást teljesítenek) vette számba, 2005-től pedig a regisztrált vállalkozásokat (amelyek adószámmal rendelkeznek)) Gyula megítélése funkcióját és városhierarchiában betöltött szerepét illetően Egy település városhierarchiában betöltött szerepe (központosultsága) a városi alapfunkciók mennyiségétől és minőségi kombinációjától függ. Fenti funkció-áttekintés alapján Gyula teljes értékű funkcióval rendelkező középváros kategóriába sorolható. Más besorolás szerint 4. rendű központ (bizonyos 3. rendű jellemzőkkel), azaz kistájközpont (középtájközponti megyeszékhely - jellemzőkkel) A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján februárjában a munkavállalási korú lakosság száma, ebből kb fő az aktív népesség (foglalkoztatottak és állást keresők együttesen). A gyulai lakosú foglalkoztatottakból fő más településekre jár dolgozni, körülbelül fő környékbeli Gyulán kap munkalehetőséget OTK fejlesztési célok alapján kijelölt szerep Cél 1: A területi versenyképesség területén (vállalkozásainak versenyképessége, lakóhely vonzás, befektetési (tőke) vonzás, turisztikai célterület, térségi funkciók megszerzésére, megtartására való alkalmasság szintjén mérve) az OTK az ún. pólusvárosokra helyezi a hangsúlyt. Valamennyi régióban cél a pólusoktól távol eső térségek dinamizálására képes nagyvárosok szerepének 16

17 megerősítése, az intenzívebben kooperáló kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése érdekében A Dél-Alföldön Szeged Békéscsabával, Hódmezővásárhellyel és Kecskeméttel együttműködve tölti be a pólus funkciókat. Az említett városokon túl a pólusok szükség szerint a régiók más városaival és a határokon túli nagyvárosokkal is szoros együttműködést alakítsanak ki a régiók versenyképességének javítása érdekében. Ennek megfelelően az OTK régió szintű fejezetében nevesítésre kerül Békéscsaba helyett a közép-békési városcentrum. Cél 2: A termálvíz kincs integrált térségi hasznosítása a területfejlesztési politika országosan kiemelt célja. A termálvíz kincs integrált térségi hasznosítását szolgáló kiemelt fejlesztési célok a következők: - a hazai termálkincs - geotermikus vagyon -, mint megújuló erőforrás integrált, térségileg összehangolt és innovatív fejlesztése (energetikai hasznosítás, gyógyászati ipar, turizmus, mezőgazdaság, stb.); - az ország jelenlegi és potenciális termál- és gyógyüdülő helyeinek minőségi stratégiák és a kínálat differenciálása mentén történő, integrált, térségileg és országosan összehangolt turisztikai fejlesztése; - a hazai termálvagyon komplex hasznosítását szolgáló ipari, szolgáltatási és kutatási vertikumok, valamint hálózatok létrejöttének ösztönzése. A termál- és gyógyturisztikai helyszínek (kiemelten a nemzetközi, országos és regionális jelentőségűek) integrált, térségileg összehangolt és innovatív turisztikai fejlesztése minőségi stratégiák és a kínálat differenciálása alapján (összetéveszthetetlen kínálati profil megteremtése, célcsoport-orientáció, önálló egyedi arculat, márkaképzés, szabadidős kínálat fejlesztése). Ennek során szükséges teendők: gyógydesztinációk integrált turizmusfejlesztési programjainak és kiemelt projektjeinek a támogatása; tematikus gyógyfürdők fejlesztése; gyógy- és termálfürdők felújítása, valamint szolgáltatásainak komplex fejlesztése; feltárt, de még nem hasznosított termálvízkincs egészség- és gyógyturisztikai hasznosításának elősegítése; térségi turisztikai hálózatok létrejöttének támogatása; térségileg összehangolt marketing, értékesítési és információs tevékenységek fejlesztése; térségileg összehangolt humánerőforrás fejlesztési programok támogatása. 17

18 Cél 3: Határmenti térségek fejlesztése Részcélok: Az elérhetőség javítása határon átnyúló fő- és mellékút-hálózati fejlesztésekkel, ill. tömegközlekedés kialakításával, fejlesztésével; a határon átnyúló kapcsolatok zavartalan működéséhez határátkelőhelyek létesítése az átkelőhiányos szakaszokon; összehangolt turisztikai termékrendszer kialakítása; határon átnyúló természet- és környezetvédelmi, ökológiai gazdálkodási rendszerek kiépítése (pl. natúrparkok), valamint a katasztrófavédelmi tevékenységek összehangolása; a közszolgáltatások szervezésének (hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, egészségügy, stb.) határon átnyúló megoldásainak ösztönzése; a határ mentén élők egészségügyi ellátásának összehangolása, az egészségturizmus közös programokban történő fejlesztése; a vonzáskörzeti kapcsolatok újjáélesztése / kialakítása; speciális kereskedelmi előnyök hasznosítása; az átmenő határforgalommal kapcsolatos logisztikai szolgáltatások kiépítése; közös befektetés-ösztönzés, gazdaságfejlesztés; a munkaerő-piaci és a képzési rendszerek összehangolása; közös területi tervezés, közös regionális programok, az interregionális és transzregionális együttműködések hazai támogatásának biztosítása; tapasztalatok átadása és az együttes programozásban érintett országokkal közös intézményi struktúra továbbfejlesztése; a határon túli magyarok szervezeteivel, intézményeivel való együttműködés erősítése, a közös nyelv, illetve kultúra kínálta előnyök hasznosítása; a határ menti együttműködéseknek ki kell terjednie a Víz Keretirányelv által előírt vízgyűjtőgazdálkodási tervek elkészítésére, a víztestek jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges 18

19 intézkedési programok meghatározására, a szennyezések kialakulásának megelőzésére közös monitoring programok, továbbá riasztási rendszer működtetésére. 3. V 3. VÁROS SZINTŰ HELYZETELEMZÉS LEMZÉS 3.1 Gaz azdaság A vállalkozások létszám-kategória szerinti megoszlását áprilisában az alábbi táblázat mutatja: Foglalkoztatottak száma Összes vállalkozás Társas Egyéni 0 és ismeretlen fő fő fő fő és több Összesen Mindössze 2 vállalkozás tartozik a nagyvállalat (250 főnél többet foglalkoztató) kategóriába, összesen 48 olyan vállalkozás működik a városban, amelyek 20 főnél többet foglalkoztatnak. Összességében a legtöbb főt a mikrovállalkozások foglalkoztatják, majd sorrendben a közepes és a kisvállalkozások következnek, mint munkaadók. A nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlást vizsgálva a legtöbb vállalkozás az ingatlanügyekre, gazdasági szolgáltatásokra szakosodott (603 db), 591 vállalkozás tevékenykedik a kereskedelem területén és 450 az iparban, építőiparban dolgozik. Ez egyaránt vonatkozik a társas és az egyéni vállalkozásokra. 19

20 Az egyéni vállalkozások nagyobb arányban tevékenykednek a közösségi, személyi szolgáltatás, a pénzügyi közvetítés ágazatokban, mint a társas vállalkozások. Gyula szolgáltató város, azaz a fejlett helyi gazdaságban a legtöbb vállalkozás (79%) valamilyen szolgáltatási ágban űzi tevékenységét. A város jelenlegi gazdasága egyszerre mutatja az átalakulás és fejlődés, valamint a lemaradás képét. Csekély a város tőkevonzó képessége, a lakosság száma fogy, a népesség elöregedőben. Gyula népességmegtartó ereje átlagos. Növekszik a munkanélküliség, a társas vállalkozások száma viszont stabil. A vállalkozások illetve a foglalkoztatottak kiugró többsége a szolgáltatási szférában tevékenykedik, ami pozitívum (a világgazdaság fejlett országaiban a szolgáltatások vannak túlsúlyban). A város megtartotta térségi szerepkörét. A forgalmi árnyékhelyzet (nehéz elérhetőség) miatt továbbra sem jött létre a városban nagyobb zöldmezős beruházás. Megjelentek ugyan a nemzetközi áruházláncok helyi üzletei és még további bevásárlóközpontok is létesülnek, de ezek munkahelyteremtése egyelőre nem elegendő ahhoz, hogy a munkanélküliség növekedését megakadályozzák. Mindezek eredményeként mind a statisztikai kistérség, mind a természetes vonzáskörzet településeihez viszonyítva Gyula makrogazdasági mutatói kimagaslóan jók. Mindezért fontos lenne a meglévő munkahelyek megőrzésének és bővítésének. Azonban ennek megvalósításában az önkormányzatnak a korábbiakhoz képest megváltozott és korlátozott lehetőségei vannak. Háttérbe szorul a nagy foglalkoztatással és helyi adó fizetéssel kecsegtető külső vállalkozások letelepítésének szerepe, mivel csökken az erre alkalmas eszközök száma, erősödik a város számára hátrányos verseny, s eleve csökken az ilyen igény. (Azt is látni kell, hogy esetenként egy-egy betelepülő tevékenység a létrejövő munkahelyekkel arányban álló már meglévő helyi vállalkozást, munkahelyet hoz hátrányba, szüntet meg esetlegesen, miközben, ha nem épül be a helyi gazdaságba előbb-utóbb maga is továbbáll, vagy megy tönkre). Ezért a munkahelyek megőrzésének és bővítésének fő területe a helyi kis- és közép vállalkozások köre, ágazati területe, pedig a harmadik és negyedik szektor (el kell fogadni és fogadtatni, hogy a 20

21 hagyományos földművelés, állattartás és tömegfoglalkoztatást jelentő ipar munkahelyeinek száma csökkenő tendenciát mutat). A helyi vállalkozók és vállalkozások helyzetbehozása, piachoz segítése, fejlődésük, bővülésük elősegítése az a terület, ahol az Önkormányzat a legtöbbet teheti érdekében. Változtak az eszközök is: a kedvezményes telephelyhez-jutás és az indulási kedvezmények mellett, helyett a tárgyi és humán infrastrukturális helyzet, kiépültség egyre fontosabb szerepet játszik (s az ún. elmaradott térségek pontosan ebben gyengék). Mára az is nyilvánvalóvá vált, hogy a foglalkoztatás, a munkahelyek megőrzése és bővítése nem önkormányzati szintű feladat, ezt egyegy ingázási területen belül egységesen, a többi önkormányzattal összehangoltan kell megtenni. Ebben a munkában egy-egy önkormányzat az ingázás feltételeinek javításával, a távmunka lehetőségeinek kiépítésével, a munkaerő releváns képzettségének elősegítésével esetenként többet tehet, és eredményesebb lehet, mint egy külső vállalkozás betelepítésével (a többiekhez képest kedvező ajánlattal). A foglalkoztatás bővítésének egy új, sajátos területe az EU által is támogatott szociális gazdaság, ami véletlenül sem azonos az önkormányzati ellátórendszerrel. Idegenforgalom Gyula a dél-alföldi régió egyik legfontosabb idegenforgalmi központja. A turizmus fontos szerepet tölt be a város életében, az önkormányzat ennek megfelelően kiemelten támogatja ezt az ágazatot (önként vállalt feladat). A legtöbb, pályázati források felhasználásával megvalósult nagyberuházás közvetlenül kapcsolódik a turizmushoz (gyulai vár felújítása, ott életmód-történeti kiállítás kialakítása, a fürdőfejlesztések, a belváros rehabilitációja, a Csigakert felújítása, ökoturisztikai útvonal kialakítása). Minden olyan beruházás, amely a komfortosabbá, élhetőbbé teszi a települést, és amelyik a városkép javítását eredményezi, közvetetten kihat a turizmusra is (útfelújítások, kerékpárút-építés, zöldfelület-fejlesztés, hídrekonstrukció). Az önkormányzat egyes intézményeivel, gazdasági társaságával közvetlenül vesz részt a turizmus formálásában (Corvin János Múzeum, Turisztikai Hivatal, Gyulai Várszínház, Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ, Gyulai Várfürdő Kft.). 21

22 A vendégéjszakák számát vizsgálva megállapítható, hogy a fejlesztések és a marketingmunka ellenére nem mutatkozik erőteljes növekedés a látogatottsági mutatókban, viszont elmondható, hogy a Gyula iránti érdeklődés stabil, sőt kismértékben emelkedik, de még mindig elmarad a 2000-es vagy az 1999-es év forgalmától. A Gyulai Várfürdőben az előző évhez képest 2006-ban 1,5 %-kal nőtt a vendégforgalom, a fürdőbelépések száma fő volt; a gyógykezelésekkel, wellness-szolgáltatásokkal együtt az éves vendégforgalom fő. A fürdő árbevétele több mint 10 %-kal növekedett. Bevételének zöme a nyári strand-szolgáltatásból tevődik össze (időjárásfüggés!). A kft-ben az önkormányzat tulajdonrésze 93 %, a társaság pénzügyi helyzete stabil, 2006-ban 29,5 millió Ft eredménnyel zárt. Az elmúlt öt évben végrehajtott jelentős fejlesztései egyszerre szolgálták a fejlődést és a piaci pozíció megőrzését (jelentősen megnövekedett a versenytársak száma: új gyógyfürdők és a strandok jelentek meg a hazai piacon). Újkeletű problémaként jelentkezik, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kivonul a gyógyszolgáltatások finanszírozásából. Ez alapjaiban kérdőjelezi meg az ilyen típusú gyógyászati célú fejlesztések létjogosultságát. A város adottságai és lehetőségei függvényében a turizmus, s azon belül is az egészségturizmus az a terület, ami a város gazdaságát előremozdíthatja, a foglalkoztatást bővítheti. Az Önkormányzat átgondolt beruházásokkal, kínálatszervezéssel és bővítéssel érheti el, hogy az ágazat szolgáltatói maguk is fejlesszenek, javítsák szolgáltatásaik színvonalát, minőségét. Ezáltal a turizmus húzóágazattá válik, mely kihat a többi ágazatra, a város és térsége teljes gazdaságára. Egy átgondolt és következetesen végigvitt egészségturisztikai program piacot ad a helyi mezőgazdaságnak, a ráépülő egészségipar új termelési-, szolgáltatásformák, vállalkozások megjelenésének ad lehetőséget, kihat az intézményrendszer állapotára és minőségére. 3.2 Társadalom Demográfiai szerkezet Gyulán a lakónépesség száma évről évre csökken, fokozódik az elöregedés: 22

23 2002 év vége 2003 év vége 2004 év vége 2005 év vége A csökkenés legfontosabb oka, hogy a városban és elérhető környezetében nincs elegendő és megfelelő munkahely, bizonytalan a szakmai és anyagi előrehaladás, a megélhetés. Aki továbbtanul nem tér vissza, mivel a térségben bizonyos képzettségekkel, ismeretekkel szemben igen alacsony az igény, az adott területre jellemző fizetés szint alatt (ez utóbbi általánosságban is igaz). A térség képzőintézményei saját érdekeiktől vezérelve, a helyi igényeket csak részben szem előtt tartva a térségben csak korlátozottan elhelyezkedni tudó szakembereket képeznek, ami szintén jelentős, a jövőben növekvő elvándorlást generál. Foglalkoztatási viszonyok februárjában a munkavállalási korú lakosság száma, ebből kb fő az aktív népesség (foglalkoztatottak és állást keresők együttesen). A gyulai lakosok közül fő más településekre jár dolgozni, körülbelül fő környékbeli Gyulán kap munkalehetőséget ban kisebb ingadozással, de növekedett az álláskeresők száma. Decemberben Gyulán 894 álláskeresőt tartottak nyilván, ami 4,2 %-os munkanélküliségi rátának felel meg. A tavalyi létszámleépítések hatása azonban 2007 január és február hónapok adataiban mutatkozik meg igazán (ezeket az adatokat szezonális hatások is rontják). Idén januárban 981, februárban pedig 1055 a nyilvántartott álláskeresők száma, ez 7,4 illetve 8 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A számok háttere: Az elmúlt évek során a gazdaság átalakulása, szerkezetváltása, a termelési-, piaci környezethez igazodása, karcsúsodása miatt több száz munkahely szűnt meg. Ez a tendencia folytatódik, és mind inkább áttevődik a társadalmi szolgáltatások, a közszféra területére. Mindez az országos folyamatok hatására, a területe gyenge érdekérvényesítő képessége miatt az indokoltnál jobban terheli a térséget. 23

24 Gyula városban a foglalkoztatottsági mutatók kedvezőek, jobbak, mint a megyei átlag. Köszönhető mindez annak, hogy a település megőrizve térségi szerepkörét a meglévő közigazgatási, államigazgatási funkciója (megyei intézmények, dekoncentrált szervek) révén jelentős foglalkoztató. Sajnálatos azonban, hogy a rendszerváltás óta egyetlenegy jelentős zöldmezős termelő-beruházás nem jött létre, sőt a meglévő termelő üzemek fokozatos leépülésének és megszűnésének vagyunk tanúi. A multinacionális nagytőke csupán a kereskedelem terén van jelen (áruházak, bevásárló központok) ban az önkormányzat elnyerte az északi iparterület nagy részére az ipari park címet, aminek eddig csupán annyi hozadéka volt, hogy telekhatáron kívüli infrastruktúra fejlesztés valósult meg pályázati pénzből (Henyei út vége és Csikóséri sor), illetve a cím birtoklása egyfajta marketingeszköz (nemzeti kiadványokban, internetes oldalakon, szóróanyagokban jelenünk meg). Az önkormányzat az ipari parkba történő betelepülést új vállalkozások esetén helyi adókedvezménnyel illetve kedvezményes telekárral ösztönzi. Bár nőtt a Gyulai Ipari Park területén működő vállalkozások száma, azonban a bővülés helyi, belvárosi telephellyel rendelkező gazdasági egységek kitelepülése eredményeképpen valósult meg ban a Gyulai Ipari Park területén működő vállalkozások összesen 425 főt foglalkoztattak (1999-ben ez a szám 457). Az ipari parki működés feltételezi, hogy számos szolgáltatáshoz (tanácsadás, banki, postai, irodai, orvosi, étkezési, közlekedési, logisztikai, karbantartási, innovációs, inkubációs, stb.) a betelepült vállalkozások az ipari parkot működtető cégtől vagy annak révén jutnak hozzá. A Gyulai Ipari Parkot működtető külön szervezet nem jött létre, következésképpen ezen szolgáltatások sincsenek biztosítva, hanem azokat saját hatáskörben, a vállalkozások önállóan oldják meg, ahogyan a cím elnyerése előtti időszakban eddig is tették. Bebizonyosodott, hogy az ipari park nem a gazdaságfejlesztés motorja. A munkahelyteremtést, új termelő és szolgáltató üzemek létrejöttét alapvetően az elérhetőség határozza meg. Magyarországon ott jöttek létre nagy termelőüzemek, amerre az autópályák kanyarognak. Mindaddig, amíg megmarad Békés megye forgalmi árnyékhelyzete, e téren jelentős változásra, javulásra Gyulán nem számíthatunk. 24

25 A Magyar Kereskedelemfejlesztési és Befektetési Kht. tájékoztatása szerint a térségben már nem számíthatunk zöldmezős termelő beruházásokra, a befektetők a legtöbb esetben meglévő, kibérelhető kész üzemcsarnokokat keresnek. Az önkormányzatnak nincsenek hathatós eszközei a munkahelyteremtésre. Egyedül az idegenforgalom terén tud (fejlesztéseivel) közvetlenül is hatni. Az önkormányzati (és támogatásból megvalósuló) beruházások közvetetten hozzájárulnak a helyi gazdaság élénkítéshez. Humánkapacitások Mivel Gyula számos megyei intézménynek (kórház, levéltár, bíróság, ügyészség) is otthont ad, így az értelmiségiek jelenléte, közéleti szerepe is meghatározó. A hasonló városokhoz képest Gyulán magas a felsőfokú (egyetemi) végzettségűek száma és aránya, ezen belül különösen az orvosok, jogászok, pedagógusok, egyes műszaki (vízügyi-építő, építész) mérnökök száma. Sajnálatosan kevés viszont humán erőforrásaink között a közgazdász, a külkereskedelmi, az idegenforgalmi, a kutatásban és fejlesztésben érdekelt, innovatív, menedzseri adottságokkal és ismeretekkel bíró szakemberek száma. A város egyes szakmákban (hagyományos építőipari kőműves, ács, kertész, kötő, hurkoló, szabó, bútorasztalos, kárpitos, húsipari és tejipari szakmunkás, hajtatásos növénytermesztő) évszázados hagyományokkal rendelkezik. De ezt a lehetőséget a gazdaságfejlesztésben nem tudta realizálni. 3.3 Környezet Természeti környezet Gyula m tengerszint feletti magasságban, síkságon fekszik. A területet lösziszap és ártéri infúziós lösz borítja, amihez téglaagyag-készletek kapcsolódnak. A város környékén többnyire réti öntéstalaj, réti talaj illetve réti csernozjom található. Külterületének meghatározó tájalkotó elemei a folyóvizek, a füves puszták, az erdőségek, a szántóterületek és a tanyák. A külterületnek a felét szántóterületek borítják, míg az erdők területi részaránya 20 % alatti. 25

26 Gyula éghajlatában a szárazföldi hatások vannak túlsúlyban, a napfénytartam évi összege megközelíti a órát. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,4 C. Az évi csapadékösszeg mm. A nagyobb problémát a csapadék egyenetlen eloszlása jelenti. Annak ellenére, hogy a város a Fehér-Körös melynek vízminősége I. osztályú mellett fekszik, vízfelhasználása mintegy kétharmad részben a felszín alatti vízkészleten alapul. A térség geotermikus adottsága, hogy az ezer méternél mélyebb kutakból oldott ásványi anyagokban gazdag, nagy hőmérsékletű termálvíz nyerhető. A magyar flóratartomány itteni természetes növénytársulásait illetően a területet a puha- és keményfás ártéri és ligeterdők, valamint a szikes pusztákra jellemző növények uralják. Gyula közigazgatási területének rovar és madárvilága igen gazdag. A halászat és vadászat (nyúl, fácán, őz) szempontjából is kedvező helyzetben van a város. Közlekedési és műszaki infrastruktúra Gyula regionális közúti kapcsolatának legfontosabb eleme a Kecskemét-Gyula 44-es számú elsőrendű főút. A kistérségi közúti kapcsolatokat biztosítja az újkígyósi, kétegyházi, eleki, illetve a dobozi valamint a sarkadi út. Gyulát messze elkerülik az autópályák, a település forgalmi árnyékhelyzete vélhetően még hosszú távon megmarad. A város az ország vasúti vérkeringésébe a vésztői regionális vasúton keresztül kapcsolódik. Gyula közigazgatási területe hektár (a megyében egyedül csak Gyomaendrőd területe nagyobb), melyből hektár a központi belterület. A 146 km-es úthálózatának 98 %-a szilárd burkolatú útból áll (arányában felülmúlja a megyeszékhelyi hasonló mutatót). Gyula a közel 100 hektárnyi belterületi parkjaival abszolút értékben valamennyi Békés megyei várost megelőzi. A város lakásállománya lakóegységből áll. A vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások számaránya 84 %, Gyula e vonatkozásban is megyei listavezető. A nemrégiben megvalósult új szennyvíztisztító telep európai színvonalon 26

27 biztosítja a városi szennyvizek elhelyezését és tisztítását. A szennyvízcsatornára rákötött lakások számaránya 52,1 %, ez a szám is Békés megyében a legnagyobb. (2000-ben Gyulán már közel 70 %-os az ellátottság.) Nem csak ezer lakosra vetítve, hanem abszolút értelemben is a megyéből Gyulán épül a legtöbb lakás. Megoldódott a telefonellátottság is, a városban minden igény kielégített. Teljes körűnek mondható a város ivóvíz-ellátottsága és elektromos energiaellátása. A város elhelyezkedésénél fogva ár-, illetve belvízveszélyes területen fekszik. Elkészült a belvíz-védekezési terv és a város teljes területére vonatkozó csapadékvíz-elvezetési megvalósíthatósági tanulmány és létesítési engedély. A közterületek rendjét, tisztaságát, az önkormányzat városüzemeltetési feladatait a Városgazdálkodási Igazgatóság felügyeli, illetve látja el. Az igazgatóság több mint 50 ha területű önkormányzati tulajdonú erdőterületen felül közel 80 ha közterületen gondozza a zöldfelületet, a fűnyíráson, parlagfű-mentesítésen túl ápolja a városi virágágyásokat, valamint az utcai sorfákat is. Az igazgatóság kezelésébe tartozik a közel 300 km belterületi, valamint a közel 200 km külterületi belvízelvezető csatorna, a 12 db belvíztározó tó, valamint 9 db kiépített átemelő szivattyú. Az önkormányzat tulajdonában lévő, összesen 257 db lakás és 66 db üzlethelyiség kezelése, szükséges felújítása is az igazgatóság feladata. A lakások szociális, garzon, átmeneti, valamint szolgálati jelleggel kerülnek bérbeadásra. A Képviselő-testület egyszemélyes tulajdonú gazdasági társasága, a Gyulai Közüzemi Kft. útján szolgáltatja városunkban az ivóvizet, elvezeti és megtisztítja a keletkező szennyvizet és szállítja a keletkező települési szilárd és folyékony hulladékot. A Kft évi gazdálkodását jelentősen befolyásolta, hogy a Gyulai Húskombinát víz- és szennyvíz fogyasztása tovább csökkent, valamint az, hogy a megyei kórház átállt saját vízbázisának használatra. Ez az ivóvízfogyasztásban 7,7 %-os, a szennyvíz elevezetésben 5,8 %-os, csökkenést eredményezett, miközben a társaság nettó árbevétele 98 %-ra esett vissza. 27

28 A város ivóvízhálózata 42,5 km nyersvízvezetékből, 197,7 km elosztóvezetékből és 146,1 km bekötővezetékből áll. A hálózat több mint fele 201,1 km azbesztcement vezeték, melynek kora zömében (kb. 145 km) év. Ezek a vezetékek elöregedtek, falvastagságuk, szilárdságuk csökkent. Súlyos probléma, hogy a városban folyó burkolatépítések és felújítások során a közművezetékek cseréje általában nem történik meg, emiatt esetenként új burkolatot kell felbontani ami erkölcsi- és morális veszteség -, valamint helyreállítani, ami jelentős többletköltség. A hálózat szivacsos mosatásának biztosításához több helyen csomópontokat kell átalakítani, új szivacsbehelyező aknákat kell építeni. Jelentős gondot okoz még a hálózat túlméretes volta, ami vízminőségi problémákat okozhat. A szennyvízelvezető hálózat 137,7 km gravitációs gerincvezetékből, 70,8 km bekötővezetékből és 26,6 km nyomóvezetékből áll. Bár a szennyvízcsatornázás közel 100 %-os, a vezetékhálózatból 47 km azbesztcement, melynek kora bőven húsz év feletti, kb. 16 km vezeték kora meghaladja a 35 évet. A régi építésű vezetékeknél gyakran nem biztosított a vízzáróság, a vezetékekbe a csőkötéseknél benőnek a fák gyökerei, melyek dugulást okoznak. Kontrás szakaszok találhatók a Budrió ltp-nél, a Kárpát utcán, az észak-törökzugi gerincnél. Súlyos probléma még, hogy csapadékos időben a csapadékvíz bejut a rendszerbe, és többletüzemeltetési költséget okoz. A szennyvízátemelők, valamint a gerincvezetéken lévő aknák betonja sok helyen korrodálódott, felújítása időszerű. A város kommunális ellátottsága kiváló, felülmúlja még a megyeszékhelyi mutatókat is. 3.4 Közszolgáltatások Szociális ellátás, egészségügy A városban 13 felnőtt háziorvosi szolgálat működik. Két háziorvos közalkalmazotti jogviszonyban, 11 háziorvos pedig vállalkozói jogviszonyban praktizál. Gyulán két iskolai fogászati, valamint két ifjúsági fogászati szolgálat működik négy telephelyen. A felnőtt fogászati szolgálatok száma hét, 28