Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája február

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február"

Átírás

1 komplex városfejlesztési stratégiája február

2 HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1] fax: [06-1]

3 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 Bevezetés... 3 Bevezető, háttér... 3 Módszertan... 3 Helyzetfeltárás... 3 Stratégia... 4 Projekttervezés... 5 Jogszabályi környezet... 5 Balaton-törvény... 5 Balatoni vízpart-rehabilitációs terv... 6 Településrendezési terv, helyi építési szabályzat... 8 Országos, regionális és térségi fejlesztési stratégiák... 8 Nemzeti Fejlesztési Terv I-II Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terve Kelet-Balatoni Kistérség Gazdaságfejlesztési Program Illeszkedés a fenti programokhoz Egyéb tanulmányok Helyzetfeltárás városfejlesztési stratégia feladatai Célok, Jövőkép Alapelvek Stratégiai feladatok Prioritások, feladatok ütemezése Támogatási források Közép-Dunántúli Operatív Program pályázati lehetőségei Ágazati operatív programok Norvég Alap pályázati lehetőségei Kiemelt feladatok, projektek I. Kiemelt feladat: Működési költségvetés egyensúlyának helyreállítása II. Kiemelt feladat: Vagyongazdálkodás III. Kiemelt feladat: Marketingtevékenység IV. Kiemelt feladat: Városkép fejlesztése V. Kiemelt feladat: Iparfejlesztés

4 VI. Kiemelt feladat: Lakossági szolgáltatások fejlesztése VII. Kiemelt feladat: Turizmusfejlesztés Mellékeltek Melléklet Helyzetfeltárás interjúalanyainak, műhelytalálkozó résztvevőinek listája Melléklet Kérdőíves megkérdezés eredményei (kérdőív) Melléklet Illeszkedés az országos, regionális, kistérségi programokhoz Melléklet Részletes helyzetfeltárás Melléklet Stratégiai feladatok összesített listája

5 1. Bevezetés 1.1. Bevezető, háttér Balatonfűzfő Város Önkormányzata, felismerve a fenntartható fejlődéshez nélkülözhetetlen tudatos tervezés fontosságát és szükségszerűségét, megbízást adott a HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft-nek Balatonfűzfő komplex településfejlesztési koncepciójának kidolgozására. A munka célja egy olyan átfogó fejlesztési stratégia létrehozása volt, amely a városfejlesztés valamennyi területét egybefogva meghatározza a legfontosabb szükségleteket, fejlődési irányvonalakat. A tudatos tervezés rendkívüli jelentőséggel bír, ugyanis egyrészt: a város romló gazdasági és társadalmi pozíciója megköveteli az új körülményeknek, kihívásoknak megfelelni képes struktúrák kialakítását; másrészt: a 2007-től elérhető uniós források megpályázásához elengedhetetlen a csupán korlátozottan rendelkezésre álló saját erőforrások hatékony, ütemezett felhasználása Módszertan Helyzetfeltárás A településfejlesztési stratégia kialakításának első lépése egy átfogó helyzetelemzés készítése. A munkafázis célja az értékek és hiányosságok feltárása annak érdekében, hogy alapot adjon a stratégiai irányvonalak meghatározásához. Alkalmazott módszerek: Szekunder adatok elemzése: rendelkezésre álló tanulmányok, fejlesztési programok a településen, a kistérségben, a régióban és országos szinten kiadványok, cikkek, jelentések online adatbázisok, honlapok Primer adatgyűjtés: mélyinterjúk: a város kulcsszereplőivel (polgármesteri hivatal munkatársai, intézményvezetők, vállalkozások, idegenforgalmi szakemberek, stb.) készített mélyinterjúk célja a belső összefüggések feltárása az interjúalanyok listáját a melléklet tartalmazza 3

6 kérdőíves megkérdezés: a lakosság preferenciáinak, értékítéletének feltárása önkitöltős kérdőíves megkérdezéssel a megkérdezés részletes eredményeit a melléklet tartalmazza helyszíni bejárások workshopok: a műhelymunkák célja a fejlesztési elképzelések, irányvonalak, prioritások megvitatása a workshopokon résztvevők listáját, valamint a tematikát a melléklet tartalmazza Stratégia A stratégiakészítés feladata a fejlesztési prioritások, módok és üzleti megoldások meghatározása: a program olyan általánosan követendő irányvonalakat ad meg, amelynek mentén az egyes konkrét projektek tervezhetővé válnak. 4

7 Projekttervezés A projekttervezési fázis a stratégiai irányvonalak mentén meghatározza egy konkrét projekt fő paramétereit (programkeret, idő- és költségszükséglet). A projekttervezés nem képezi részét jelen megbízásnak, kizárólag javaslattételre szorítkozunk az elsődlegesen megvalósítandó projektekkel kapcsolatban Jogszabályi környezet Balaton-törvény A Balaton-parti települések, így Balatonfűzfő fejlesztési lehetőségeit is alapvetően meghatározza az ún. Balaton-törvény (2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról), amely a tó táji, természeti és települési környezetének minőségmegőrzését tűzte ki célul a területrendezés alapvető szabályainak és feladatainak meghatározásával. Legfontosabb előírások: A meglévő erdőterületek beépítésre szánt területté való átminősítése tilos. Az egyes településeken lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet. (5. ) A meglévő zöldterületek más terület-felhasználási egységbe nem minősíthetők át. (6. ) Az üdülőkörzet területén lévő települések beépítésre nem szánt területén, külterületén a még meglévő beépítetlen vízparti területeket - legkevesebb 50 méter széles sávban - az egyéb terület-felhasználási egységbe kell sorolni. (7. ) Az üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területein 3000 m²-nél kisebb telket kialakítani nem szabad. (8. ) Az üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén - a települési- és tájkarakter védelme érdekében m²-nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épületek építését csak a városok beépítésre szánt területén szabad engedélyezni. (8. ) Az üdülőkörzetben csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek a kiemelten védett kategória levegőtisztaság védelmi előírásait teljesítik és nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést. (15. ) 5

8 A települések beépítésre szánt területe, belterülete a Balaton jogi partvonalával meghatározott vízfelület rovására nem növelhető. További mederfeltöltések, mederkorrekciók a partvonal szabályozási terv alapján végezhetők. (16. ) A települések a beépítésre szánt területeinek, belterületeinek növelésekor a növelés területének legkevesebb 10%-án zöldterületet kell létesíteni. A települések újonnan létesített zöldterületein legfeljebb 4%-os beépítettséggel helyezhetők el vendéglátó, sport, szabadidő létesítmények, illetve a terület gondozását szolgáló építmények. (18. ) A meglévő kempingek területének más célra történő igénybevétele csak zöldterületként legfeljebb 4%-os, vagy a turizmus fejlesztését szolgáló területként legfeljebb 10%-os beépítettséggel történhet. A meglévő strandok területe nem csökkenthető és más célra nem vehető igénybe. A strandok területének legfeljebb 8%-a építhető be, és a strandterület legkevesebb 65%-át növényzettel fedetten kell kialakítani. (19. ) Az üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30%-án 5-30 méter széles közhasználatú parti sétány alakítandó ki, figyelemmel a természetes vegetáció megtartására. A part menti 30 méteres területsávon belül közterület nem idegeníthető el, nem minősíthető át, új épület nem építhető, és meglévő épület nem bővíthető, kivéve a strandok higiénés és a kikötők használatához nélkülözhetetlenül szükséges épületeket. A part menti 30 méteres területsávra vonatkozóan a települési önkormányzatokat elővásárlási jog illeti meg. A parti sétány kialakítására alkalmas területeket a települések szabályozási tervében zöldterületi terület-felhasználási egységbe kell sorolni. (20. ) A Balaton tómedre az érvényes partvonal szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető; a parti mólók, hullámtörők és kikötői létesítmények kivételével a tómederbe állandó létesítmény, sziget stb. nem építhető; a tómeder nádasaiban, valamint a védett természeti területeken lévő nádasok területén tilos minden mechanikai beavatkozás (kivéve az engedéllyel létesített közhasználatú csónakkikötők esetén és a meglévő közhasználatú strandok előtt, a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával) (38. ) A törvény emellett részletesen szabályozza többek között az üdülőterületen a szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés, hulladékgazdálkodás kérdését (9., 21., 22. ), a településszerkezeti és szabályozási terv elkészítésének követelményeit (10. ), a beépítési szabályokat ( ), a különböző övezetek beépítési, felhasználási előírásait Balatoni vízpart-rehabilitációs terv A Balaton-törvény záró rendelkezésében felhatalmazást adott 6

9 a Kormánynak a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények meghatározására; a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeket lehatárolására, illetve ennek alapján a szükséges tanulmánytervek elkészíttetésére. A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII.21.) Kormányrendelet alapján a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek az érintett településeken külön-külön meghatározzák a parti sáv területfelhasználását, az egyes partszakaszokon elhelyezhető funkciókat (a Balatontörvénynél részletesebben, pontosabban, nagyobb parti területekre vonatkoztatva). A tanulmánytervek közvetlen építési jogokat és kötelezettségeket nem jelölnek meg, azokat a településrendezési tervek készítésénél kell alkalmazni (megadva az alapvető szabályokat, a tervek tartalmi követelményeit, egyeztetésének és elfogadásának rendjét). A vízpart-rehabilitáció alapgondolata a Balaton körüljárhatóságának biztosítása a Balaton jelenlegi partvonalától mért 30 m széles parti sáv kijelölésével, akár a magántelkek vízparti oldalán feltöltéssel is (de természetesen a természeti értékek védelme mellett). 23/2005. (VI. 25.) TNM rendelet Balatonfűzfő vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról az alábbiakban határozza meg a parti sáv terület-felhasználását: Forrás: 23/2005. (VI. 25.) TNM rendelet A rendelet értelmében a helyi önkormányzat képviselőtestülete a zöldterületen lévő parti sétány területének megállapítása során eltérhet a vízpart-rehabilitációs 7

10 tanulmánytervben meghatározott, újonnan kialakítandó zöldterületen történő teljes vagy részleges kijelölésétől, ha a mellékletben megállapított, zöldterületen lévő parti sétány helyettesítésére olyan területen kerül sor, amely a) a helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterület, továbbá b) a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv szerint zöldterületek kijelölésére alkalmasnak és részlegesen összevont vagy összevont terület-felhasználási kategóriaként szabályozott területnek minősül. A rendelet mellékleteként kiadott vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben megállapított különleges strandterületeken telekfelosztás és telekhatár-rendezés nem végezhető Településrendezési terv, helyi építési szabályzat Az érintett településeknek a településrendezési terveket és helyi építési szabályzatokat e jogszabályoknak megfelelően kell/kellett módosítani illetve elkészíteni (a hatályos településszintű szabályozásokról a vonatkozó fejezetekben ejtünk szót) Országos, regionális és térségi fejlesztési stratégiák Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési Terv. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv részeként között 107,14 milliárd forint keretösszeg állt a településfejlesztéshez elsődlegesen felhasználható Regionális Fejlesztés Operatív Program rendelkezésére november elejéig összesen 2300 pályázat érkezett be, amelyek közül 537 volt sikeres (összesen 107,06 milliárd forintos támogatást ítéltek meg). A szerződött pályázatok között turisztikai (131 db), útfejlesztési (82 db), város-rehabilitációs (33 db), óvoda- és iskolafejlesztési (127 db), képzési- és foglalkoztatási (143 db) projekt szerepelt. A ROP nyertes pályázatok közül 140 teljesen megvalósult és átadásra került, ezek támogatási összértéke 30,28 milliárd forint. 13 központi projekt indult (10,1 milliárd forint támogatási összeggel). 8

11 ROP nyertes projektek támogatási összege, nov. 23% 22% 17% 16% 8% 7% 7% Észak-alföld Dél-alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Közép-Magyarország A jelenleg társadalmi egyeztetés alatt álló Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik újdonsága, hogy ágazati és regionális szinten fogalmazza meg a közötti programozási időszak mintegy 7000 milliárd forintnyi fejlesztési forrásának felhasználását. Így a korábbi 5 operatív program helyett 7 ágazati, 7 regionális és 1 végrehajtási operatív program került kidolgozásra. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 5. prioritásában (területfejlesztés) különböző tudomány- és iparágak kiemelésére épülő fejlesztési pólusokat jelöl ki a Budapestközpontúság enyhítése, a felzárkóztatás elősegítése és a versenyképesség javítása érdekében. A fejlesztési pólus szerepét a közép-dunántúli régióban Székesfehérvár és Veszprém társközpontként tölti be, funkciómegosztáson alapuló együttműködés révén. A pólus a logisztika, nano- és biotechnológia, műszaki informatika kiemelt területe. Bár a közép-dunántúli régió egyike az ország gazdaságilag legfejlettebb régióinak (a rendszerváltás óta viszonylag sok működő tőke áramlott a térségbe, számos multinacionális cég telepedett le), ugyanakkor a régió gazdasága szerkezetváltás, modernizáció előtt áll, a KKV szektor gyenge, alacsony a K+F potenciál (tudomány, felsőoktatás, szakoktatás, gazdasági szféra közötti kapcsolatrendszer gyenge), a fejlettségi szint területileg egyenetlen. Így a régió versenyképességének javítása érdekében elengedhetetlen: A helyi kis- és középvállalkozásokra alapozott gazdaság innováció-orientált fejlesztése; A turisztikai szektor szerkezetváltása, a meglévő helyi vonzerőkre épülő, innovatív turisztikai termékek bevezetése a turisztikai infrastruktúra és marketingtevékenység egyidejű fejlesztésével; Az oktatási rendszer fejlesztése, a tudatos humánerőforrás- és foglalkoztatásfejlesztés infrastrukturális hátterének megteremtése; 9

12 Az innovatív szociális- és egészségügyi ellátórendszer fejlesztése; Az alsóbbrendű közúthálózat és a közösségi közlekedési formák támogatása; A régiós lakosság életminőségének javítása a környezetvédelmet szolgáló, helyi léptékű fejlesztések támogatásával. A társközpontok és regionális decentrumokként működő megyei jogú városok mellett a program nagy hangsúlyt helyez a leszakadóban lévő vagy stagnáló, a szocialista iparosítás gazdasági, szociális és környezeti örökségével rendelkező, regionális szinten kiemelt és jelentős turisztikai vagy gazdasági növekedési potenciállal rendelkező térségeket fejlesztésére. Kiemelten kezeli továbbá a Balaton-térség és a Dunatérség fenntartható (azaz gazdasági, turisztikai és örökségvédelmi szempontokat ötvöző) fejlesztését. A területfejlesztési prioritásban foglalt stratégia megvalósítására (az ERFA-finanszírozású konvergenciarégiókban 1 ) elsősorban a regionális operatív programok szolgálnak. A regionális szintű források felhasználására valamennyi régiónak el kellett készítenie saját operatív programját, amely a pályázati rendszer alapelemét jelenti: a régiók között szétosztott forrásokat a dokumentumban meghatározott prioritások mentén használhatják fel adott régió kedvezményezettjei különböző típusú pályázati eljárások keretében. Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program A közötti időszakra szóló Közép-dunántúli Operatív Program egyeztetési változata szerint a régió hosszú távú jövőképe, hogy az innovatív megoldások régiójává váljon; olyan figyelemfelkeltő térséggé, amely belső adottságainak hatékony hasznosításával folyamatosan növeli versenyképességét, és elismert szerepet tölt be Magyarország modernizációjában. Közép-Dunántúli Régió nyertes projektjeinek támogatási összege, nov. 9% 14% 8% 27% 42% Turisztikai Városrehabilitáció Útfelújítás Képzés, foglalkoztatás Óvoda- és iskolafelújítás Kulcsszavak: innováció, belső adottságok hasznosítása, versenyképesség növelése, kulcspozíció betöltése az országban. 1 Konvergencia célkitűzés alá tartoznak azok a régiók, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-25 GDP-átlagának 75%-át, a közötti közösségi adatok alapján. 10

13 A célok megvalósítására a közötti időszakban kb. 140 milliárd Ft (éves szinten kb. 19 milliárd Ft) támogatási forrás állhat a régió rendelkezésére. A regionális operatív program ennek 39%-át a gazdaság- és turizmusfejlesztésre, 19%-át integrált városfejlesztésre, 42%-át a kohézió prioritás feladataira fordítaná Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terve 2006 nyarán készült el a Balaton Régió közötti időszakára vonatkozó Részletes Fejlesztési Terve, a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája és a Balaton Régió Komplex Térségi Programja alapján. Bár a Balaton önálló operatív programmal nem rendelkezik az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (területe három regionális operatív program 2 között oszlik meg, illetve az egyes ágazati programokhoz tartozik), a Balaton Régió Részletes Fejlesztési Tervének célja, hogy a fő elvek és kritériumok megadásával orientálja a programozási időszakban hazánkba érkező uniós források régióban történő felhasználását. A Balaton, mint egységes fenntartható területi rendszer fejlesztési programjának jövőképe az alábbi legfontosabb célállapotokat fogalmazza meg a mintarégióban : Európai viszonylatban is kiemelt életminőség biztosítása Minőségi természeti és kulturális örökség megőrzése Az egységes fejlesztési terület önálló területi egységként történő kezelése és irányítása Jelentős turisztikai desztináció mind bel-, mind külföldi viszonylatban ( a napfény kertje ) főként az aktív egészségmegőrzés és szórakozás központja Új balatoni egészségkultúra kialakítása (12 hónapos gyógyító központ) Helyi adottságokra épülő, versenyképes gazdasági szerkezet, karakteres szolgáltatások, helyi márkák kialakítása Innovatív, tudás alapú gazdasági ágazatok megerősödése Munkahelyteremtés Társadalmi-gazdasági különbségek minimalizálása a térségen belül Magas fokú együttműködés, jelentős térségszervező erő, térségi identitástudat kialakítása Intelligens Balaton Régió kialakítása Kelet-Balatoni Kistérség Gazdaságfejlesztési Program A Balatoni Integrációs Kht. által készített kistérségi gazdaságfejlesztési program célja a gazdaság fejlődési folyamatának felgyorsítása, a térség értékteremtő képességének 2 Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl Operatív Programja 11

14 fokozása az alapvető ágazatokban, valamint a hozzá kapcsolódó területeken a gazdasági növekedés feltételeinek biztosítása, mindazonáltal a térség versenyképességének növelése Illeszkedés a fenti programokhoz A fenti programok céljainak, prioritásainak részletes bemutatását a melléklet tartalmazza. Jelen fejezetben a legfontosabb, valamennyi területi szintre vetített programban megtalálható illeszkedési pontokat mutatjuk be. Gazdaságfejlesztés Célok: nemzetközileg is versenyképes gazdaság kialakítása gazdaság jövedelemtermelő képességének erősítése munkahelyteremtés diverzifikált gazdasági szerkezet: hagyományos gazdasági területek és új kitörési lehetőségek innováció-orientált fejlesztések, tudásintenzív ágazatok környezetkímélő technológiák helyi értékek, adottságok hasznosítása helyi kis- és középvállalkozásokra alapozott fejlődés területi egyenetlenségek mérséklése Feladatok: gazdasági vonzerő fejlesztése (infrastrukturális, szolgáltatási háttér, vállalkozói és intézményi infrastruktúra fejlesztése) gazdasági hálózatok és együttműködések támogatása (hálózatok, klaszterek, innovatív kísérleti projektek) a gazdaság innovációs miliőjének javítása, vállalkozások modernizációja, információs társadalomhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése a képzési és tanácsadási rendszer fejlesztése, gazdaságfejlesztési intézményrendszer kialakítása a munkaerő-piaci egyensúlytalanságok oldása a hatékony munkaerő-piaci politikák megvalósításával Turizmusfejlesztés Célok: turisztikai pozíció erősítése, versenyképesség és látogatottság javítása egész évben a turizmus gazdasági hozamának, jövedelemtermelő képességének erősítése meglévő adottságok fenntartható hasznosítása turisztikai ágazat szervezeti hátterének, működésének minőségi megújulása Feladatok: szerkezetváltás, minőségorientáció meglévő adottságokra, értékekre épülő kínálat kialakítása innovatív, egyedi turisztikai termékek létrehozása (ágazatok: gyógy-és termálturizmus; vízi turizmus; családi üdülés; sportturizmus vitorlás, horgászturizmus; természeti értékekre alapuló turizmus öko-, lovas-, kerékpáros, falusi; konferenciaturizmus, kulturális turizmus) a turisztikai fogadókészség minőségi fejlesztése (turisztikai és háttérinfrastruktúra színvonalának emelése) 12

15 turisztikai menedzsment és marketingtevékenység fejlesztése együttműködések javítása turisztikai projektfejlesztés, befektetés-ösztönzés Humán erőforrások fejlesztése Célok: kvalifikált, versenyképes munkaerő, magas szintű szakmai és üzleti kultúra létrehozása vállalkozások versenyképességének javítása potenciális munkavállalók körének bővítése helyi szereplők alkalmazkodóképességének, vendéglátói kultúrájának, környezettudatosságának javítása humánerőforrást vonzó és megtartó képesség növelése helyi identitástudat erősítése lakosság életminőségének javítása Feladatok: oktatási rendszer fejlesztése (piaci igényekhez igazodó, magasabb színvonalú ismeretek nyújtása, élethosszig tartó tanulás ösztönzése) hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítése tudatos humánerőforrás- és foglalkoztatás-fejlesztés infrastrukturális hátterének megteremtése magas színvonalon működő, elsősorban kistérségi alapon szervezett humán közszolgáltatások működtetése, innovatív szociális- és egészségügyi ellátórendszer fejlesztése civil kezdeményezések, térségi együttműködések ösztönzése, a Balaton, mint vezető hazai civil bázis megerősítése regionális társadalmi-gazdasági tudományos tevékenységek ösztönzése Infrastruktúrafejlesztés Célok: megközelíthetőség javítása, vonzóbbá tétele régiós közlekedési kapcsolatrendszer kialakítása közúti közlekedés zsúfoltságának csökkenése környezet közlekedési eredetű terhelésének csökkenése Feladatok: célirányos és integrált infrastruktúra-fejlesztések az elérhetőség fejlesztése (térségi jelentőségű közutak, belterületi utak, kerékpárutak, közösségi közlekedés, repülőterek fejlesztése) egyedi karakteres közlekedés, mint önálló vonzerő létrejötte Táji és települési környezet fejlesztése Célok: a települések közcélú fejlesztése, közösségi szolgáltatások hozzáférhetővé tétele a falvak közcélú fejlesztése, élhetőbb vidéki települési környezet megteremtése környezeti állapot stabilizálása és integrált minőségi fejlesztése a táji és kulturális értékek megőrzése vonzó és élhető balatoni települések kialakítása, a lakosság életminőségének javítása vonzó környezet megteremtése az idegenforgalom és a vállalkozások számára Feladatok: település- és településrész-központok értékmegőrző revitalizációja leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja 13

16 part, magaspartok, omlásveszélyes partfalak rehabilitáció korábbi ipari tevékenység kiváltása, barnamezős fejlesztések (a biztonság és a települési örökség védelme mellett) kiegészítő jellegű falufejlesztés környezeti állapot javítása és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelmet szolgáló helyi léptékű fejlesztések támogatása táji értékek helyreállítása, fenntartható hasznosítása környezetmenedzsment tevékenység kiépítése, működtetése megújuló energiaforrások hasznosítása Egyéb tanulmányok Természetesen a település más fejlesztési programjainak figyelembevétele is fontos feladatot jelent a komplex városfejlesztési stratégia kidolgozása során. Ezen tanulmányok legfontosabb elemeit a helyzetfeltárás vonatkozó fejezeteiben ismertetjük. Felhasznált tanulmányok: Balatonfűzfő Városközpont Megvalósíthatósági Tanulmány (M-Teampannon Kft. 2005) Balatonfűzfő projekt audit (HitesyBartuczHollai Euroconsulting, 2006) Balatonfűzfő várossá nyilvánításának pályázati anyaga Balatonfűzfő Helyi Építési Terve és Szabályozása Balatonfűzfő Nagyközség Oktatási Koncepciója, 1997 Jelentés Balatonfűzfő Város Önkormányzata közművelődési feladatellátásának általános, részletes szakfelügyeletéről (Fenyvesi Ferenc, 2004) Balatonfűzfő Sportkoncepció, 2007 Intézkedési terv az óvodai nevelésről és alapfokú oktatásról (Balatonfűzfő Önkormányzata, 2006) Ciklusprogram és jelentés (Balatonfűzfő Önkormányzata, 2003 ill. 2006) Balatonfűzfő Város Idegenforgalmi Koncepciója (Balatonfűzfő Önkormányzata, 2002) Balatonfűzfő Város Civil Koncepciója (Balatonfűzfő Önkormányzata, 2004) Balatonfűzfő Város Önkormányzatának Közbiztonsági Koncepciója (Balatonfűzfő Önkormányzata, 2005) Balatonfűzfő Nagyközség Nemzetközi Kapcsolatai Koncepció (Balatonfűzfő Önkormányzata, 1998) Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programja, 2005 A Fűzfő-Med Kft. tevékenységének elemzése (Szövőszék Kft., 2005) Balatonfűzfő város járóbeteg szakellátásának vizsgálata (Madarászné Kajdacsy Ágnes, 2005) évi költségvetési koncepció (Balatonfűzfő Önkormányzata, 2006) Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulási Megállapodása (2006) Megyei és kistérségi munkaügyi központ kiadványai Egyéb tanulmányok (pl. országos közútfejlesztési program, közlekedésfejlesztési operatív program, stb.) 14

17 15

18 2. Helyzetfeltárás A részletes helyzetfeltárást a melléklet tartalmazza. A legfontosabb jellemzőket az alábbiakban SWOT-elemzésben foglaljuk össze. A SWOT-analízis a belső adottságokra vonatkozó erősségek és gyengeségek bemutatása mellett a külső, azaz a település szempontjából közvetlenül nem befolyásolható tényezőket (kihasználható lehetőségeket és elkerülendő veszélyeket) is tartalmazza. ERŐSSÉGEK Jelentős felhasználatlan (hasznosítható) terület Kedvező földrajzi elhelyezkedés, északi kapu szerepkör (csomóponti település) Jó megközelíthetőség: kistérségi közlekedési csomópont Veszprém közelsége (szuburbanizációs településének tekinthető) kedvező közúti megközelíthetőség, Budapest közelsége kedvező autóbuszos megközelíthetőség (fővárosból) viszonylag jó vasúti megközelíthetőség (közvetlen járatok, IC-k átszállással) ipartelepen vasúti iparvágány, vasúti teherszállítás megléte vízi közlekedés adottságai, meglévő vitorláskikötők viszonylag közeli kisrepülőterek balatoni bringa körút részben kiépített kerékpárútvonalon burkolt utak mellett járdák megfelelő nagyságú parkoló terület Előnyös természeti adottságok: sajátos táji-tájgazdálkodási arculat (Mezőföld, Balaton-felvidék határa, Balaton-part) egyik legszebb panorámájú öböl számos közpark, zöldterület erdősült területek nagy aránya, amely természetes falat képez a part és az iparterület között tó gazdag halállománya kellemes szubmediterrán mikroklíma Önkormányzati működés előnyei: SZMSZ-ben rögzített működési rend bizottságok, hivatali osztályok jó működtetése részben önállóan gazdálkodó intézmények átvilágítása megtörtént szabályozási terv, néhány szakterületen fejlesztési tanulmány áll rendelkezésre önkormányzat elkötelezett a fejlődésre GYENGESÉGEK Jogszabályi előírások miatt a frekventált part-menti területek hasznosításának korlátai 71-es út jelentős zaj- és légszennyezése, közlekedésbiztonsági veszélye Közlekedési problémák: Vasúton hosszú menetidő, elavult, dízel vontatású pálya Fűzfő Veszprém közvetlen vasúti összeköttetés hiánya kistérségi tömegközlekedés hiányosságai vízi személyforgalom (működő közforgalmi kikötő) hiánya kikötők megközelíthetőségének problémái (besoroló sáv hiánya) belső tömegközlekedés hiánya kerékpárút hálózat csak részben kiépített (a szükséges kisajátításra nincs forrás) 71-es úton való átkelés problémái (gyalogos átkelők kialakítása forráshiány miatt késlekedik) Fövenyfürdőnél nem kielégítő a parkoló terület nagysága Természeti adottságok problémái: omlásveszélyes partszakaszok erdősült területek lezárják a balatoni panorámát részben gondozatlan zöldterületek, közparkok kiemelt természeti értékek (különleges növény- és állatvilág, természetvédelmi területek) hiánya zagykazetták korlátozott hasznosíthatósága Önkormányzati működés hátrányai: önálló gazdasági, turisztikai, településmarketing, városgazdálkodási osztály / nevesített szakmunkatárs hiánya stratégiai megközelítés hiánya fejlesztési, hasznosítási koncepciók hiánya több szakterületen átvilágítások tapasztalatainak levonása csak részben történt meg 16

19 Önkormányzat széles körű feladatvállalása: kötelező feladatok mellett számos önként vállalt feladat ellátása támogatásnyújtás civil szervezeteknek, alapítványoknak nem önkormányzati intézmények támogatása önkormányzati (rész)tulajdonban álló vállalkozások működtetése egy épületbe összevont ügyintézés (kedvező a lakosságnak) Kistérségi szerepkör: egykor erős kistérségi szerepkör hagyományai megmaradt térségi funkciók (tűzoltóság, művészetoktatás, szakorvos, gyámhivatal, okmányiroda, belső ellenőrzés) kedvező helyzet az ügyfél hivatal relációban törekvés a térségi társközponti szerepkör megerősítésére Együttműködési hajlandóság: civil koncepció megléte civil szervezetek (pénzügyi, szakmai, infrastrukturális) támogatása testvértelepülési kapcsolatok, új szándéknyilatkozat kistérségi együttműködés, többcélú kistérségi társulás megalapítása (bizonyos fokú együttműködés megindulása pl. logopédia, központi ügyelet, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, belső ellenőrzés) szándék az együttműködés fejlesztésére Néhány településmarketing aktivitás: kiadványok megjelentetése megjelenés térségi kiadványokban honlap működtetése rendszeres (havi) önkormányzati hírújság Öböl-tv támogatása teleház működtetése arculati elemek alkalmazása kitüntetések alapítása Sajátos, egyedi elemeket is felmutató településszerkezet: Gyártelep egységes építészeti stílusú, ideológiájú, laza beépítésű, parkos terület tobruki városrész szabályos, rendezett utcahálózatú, lakó-üdülő vegyes használatú kertes terület szerény műemléki környezet (pl. országos védelem alatt álló templomrom, a Gyártelep, mint Helyi Értékvédelmi Övezet) törekvés az egységes arculat megteremtésére (pl. homlokzat-felújítási program) Pénzügyi, likviditási problémák a feladatellátásban: kiterjedt teherbíró képességgel összhangban nem álló intézményhálózat önként vállalt feladatok támogatásának anyagi nehézségei nem elég hatékony adóstruktúra (iparűzési és ifa bevétel csökkenése) több éves kihatással járó feladatok terhei polgármesteri hivatal túl nagy épületének fenntartási problémái jelentős felhalmozott (évről évre emelkedő) hitelállomány felhalmozási bevételek felhasználása a működési hiánya pótlására (így fejlesztések, beruházások elmaradása) közbeszerzési eljárás hiánya a városi feladatok ellátására, Sal-X Kft. nem megfelelő működése sportközpont, strandok üzemeltetésének negatív szaldója e-ügyintézés korlátozottsága Hanyatló kistérségi pozíció: kistérségi szerepkör csökkenése, a város térségi pozíciójának leértékelődése romló imázskép, alvó város imázs (=lemaradt a fejlődésben a kedvező adottságok ellenére) Együttműködés korlátozottsága: gyenge kapcsolat a civil szervezetekkel elhaló testvértelepülési kapcsolatok, nem elég intenzív együttműködés kistérségi együttműködésben rejlő lehetőségek igen korlátozott kihasználása (különösen az oktatás és az egészségügyi ellátás területén) Hiányos településmarketing tevékenység: korlátozott aktivitás mind a lakosság, mind a vállalkozások, mind a turisták irányában marketingkommunikációs eszközök hiányos alkalmazása turisztikai információs pontok hiánya a frekventált területeken marketingszervezet hiánya (pl. településmenedzser, turisztikai referens foglalkoztatása) marketing információs rendszer hiánya Településmorfológiai problémák: településrészek elkülönültsége, eltérő fejlődési pályája különböző korok eltérő építészeti stílusainak keveredése alsófűzfői városrész szabálytalanul kialakult utcahálózata és telekstruktúrája nagy kiterjedésű iparterület a lakóövezetbe ágyazva iparterület jelentős része kihasználatlan, leromlott állapotú iparterület látványa és környezetszennyező hatása kevés jelentősebb műemlék 17

20 egységes városkép érdekében bizonyos átalakítások engedélyhez kötöttek a Gyártelepen Meglévő ingatlanvagyon: forgalomképes, eladásra szánt ingatlanok viszonylag nagy száma bérbe adható területek, épületek tobruki 15,5 hektáros szabad terület értékesítésének lehetőségei Néhány demográfiai tényező javulása: országos, megyei átlagot meghaladó születési arány, születésszám növekedése országos, megyei átlagnál kisebb halálozási arány pozitív természetes szaporulat az elmúlt években kismértékű bevándorlás (főként Veszprémből) megyei átlagnál jobb képzettség speciális tudásbázis, munkakultúra korösszetételnek megfelelően viszonylag jó egészségi állapot aktív részvétel a szűrőprogramokon lakosság önszerveződő erejének hagyományai letelepedési támogatás Gazdasági hagyományok: jelentős ipari hagyományok egyetlen parti település, ahol az ipari tevékenység engedélyezett néhány jelentősebb vállalkozás viszonylag stabil kisvállalkozói kör némi idegenforgalmi aktivitás részben rehabilitált, jelentős kiterjedésű iparterület kiépült ipari infrastruktúra kedvező háttér a logisztikához (pl. iparvágány, épületállomány, közlekedési helyzet) korábbi tevékenységhez kapcsolódó jelentős K+F potenciál (lőporgyártás, vegyipar, papírgyártás és feldolgozás) két működő K+F cég Veszprémi Egyetem közelsége adókedvezmények az induló kisvállalkozásoknak egyéb lehetőségek a helyi vállalkozásoknak (pl. ingyenes hirdetési lehetőség a honlapon) Ipari Park cím elnyerése működő vállalkozások az Ipari Park területén ipari park terjeszkedésének lehetőségei Térségi foglalkoztatási pozíció: térség ipari foglalkoztatásában még mindig Vagyongazdálkodás hiánya: jelentős nagyságú értékesített ingatlanvagyon a működési kiadások fedezésére szolgált áron alul értékesített ingatlanok a vagyon hosszabb távú érdekeket szolgáló hasznosításának hiánya (hasznosítási koncepciók, projekttervek nincsenek) értékesíthető területek beépíthetőségének, hasznosíthatóságának korlátai Kedvezőtlen demográfiai helyzet: elmúlt években jelentősen csökkenő lakosságszám fiatal, képzett lakosság elvándorlása fokozódó, az országos és megyei szintet is meghaladó elöregedés monokultúrás iparszerkezethez kötődő, elavult tudásbázis romló egészségi állapot a bőrbetegségek és daganatos megbetegedések kiugróan magas értéke (megyei, régiós értékekhez képest) településrészek lakossága közötti szociális különbségek, szociális helyzet romlása hagyományok, szerepkörök hiánya pezsgő közösségi élet, ifjúsági programok hiánya gyenge összetartás gyenge alkalmazkodóképesség a változásokhoz gyenge identitástudat, elégedetlenség Elavult gazdasági szerkezet: kiemelt üdülőkörzet iparterület kettőssége monokultúrás gazdasági szerkezet környezetszennyező ipari tevékenység negatív hatásai (szennyezett terület, rossz imázs) a korábbi Nitrokémia Ipartelepek, valamint a Papírgyár gazdasági visszaesése az egész településre kihatással van elavult iparszerkezet, innovatív, versenyképes, környezetkímélő iparágak hiánya alacsony K+F potenciál környező ipari logisztikai területek kialakítása előbb elkezdődött, így Fűzfőnek lemaradást kell pótolnia ipari infrastruktúra túlzott kapacitásai koncentrált szervezeti struktúra (iparűzési adó közel 2/3-a mindössze 12 cégtől származik) alacsony iparűzési adóerő-képesség együttműködés hiánya az egyetemmel vállalkozásokkal kevés kapcsolat, városi munkák elvégzésére nincs lehetőségük vállalkozók tájékoztatásának hiányosságai jelenleg nem elég vonzó az ipari park (talajszennyezettség, közművek magas ára, nem megfelelő minősége, szolgáltatások tulajdonlásának megosztottsága) önkormányzatnak nincs ráhatása az iparterületre kevés ösztönzés a betelepedésre (pl. többletszolgáltatások, általános üzletviteli szolgáltatások hiánya) idegenforgalom szerepe az adottságok ellenére kicsi (ifa-bevétel nagysága elhanyagolható) parti sáv korlátozott hasznosíthatósága jelenlegi létesítmények leromlott állapota hiányos háttér-infrastruktúra Elavult foglalkoztatási szerkezet: jellemzően ipari végzettségű lakosság képzettsége 18

21 jelentős szerep korábbi iparhoz kapcsolódó jelentős tudás, munkakultúra megyei, kistérségi értéknél némileg kedvezőbb foglalkoztatási arány Öveges Szakiskola, mint akkreditált felnőttképzési intézmény jelenléte Általában rendezett zöldterületek: frekventáltabb területek többnyire ápoltak nagy kiterjedésű parkosított területek Lakossági szolgáltatások jó színvonala: tűzoltóparancsnokság hatékony, kistérségi munkája viszonylag jó közbiztonsági helyzet (rendőrség, polgárőrség) nyilvános internetezési lehetőség (Teleház, könyvtár) sok eladó terület, kedvező ingatlanárak építési alapanyagokat helyben, kedvező áron lehet beszerezni meglehetősen sok civil szervezet, amelyek lefedik a városi élet teljes területét három egyház Kiépült oktatási infrastruktúra: kiépült oktatási infrastruktúra (óvoda, általános iskolák, középiskola) összevont szinten stabil óvodai létszám óvoda és bölcsőde intézményi összevonása a hatékonyság fokozására sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, nevelése alapfokú művészetoktatás mikrotérségi szinten Irinyi Iskola innovatív programjai sportiskolai program célzott támogatással, sportegyesületekkel kötött együttműködéssel Irinyi Iskola épülete viszonylag jó állapotú, bővítésre alkalmas, jó tárgyi felszereltség jellemzi (könyvtár, számítógépterem, tornaterem, természettudományi előadó, stb.) ingyenes úszásoktatás az óvodákban és az általános iskolákban középfokú oktatási intézmény megléte (javuló oktatási színvonal, magas hozzáadott érték, speciális szakok, stabil diákszám, kiváló tárgyi feltételek, új programok) már nem megfelelő, átképzésük nehéz, mobilitásuk kicsi munkanélküliségi ráta emelkedése idénymunkák idején a többletfoglalkoztatás csak kismértékben érinti a települést szünetelő felnőttképzés a kistérségben Üdülőhelyi arculat hiánya: parti sétány hiánya part megközelíthetőségének hiánya almádiból bevezető útszakaszon az ipartelepek előnytelen látványa kenesei szakaszon reklámtáblák, plakátok, rendezetlen magánkertek helyenként szabálytalanul kialakult utcahálózat, szűk utcák nemkívánatos beépítések a Gyártelepen több helyen (pl. beépítetlen területeken, ipari területek környezetében, vasúti töltés mentén) gondozatlan részek parkterület minőségileg sokhelyütt kívánnivalót hagy maga után kevés a virágos felület Lakossági szolgáltatások problémái: intézmények tárgyi feltételei hiányosak, nem szabványos épületek (pl. tűzoltóság épülete) nyári szezonban emelkedő bűncselekményszám turisztikailag frekventált területen nincs pénzkiadó automata, pénzügyi szolgáltatások korlátozottak nehezen értékesíthető ingatlanok parcellázási lehetőségek hiánya házak romló műszaki állapota nagyobb bevásárlóközpont, speciális szaküzletek hiánya, kiskereskedelmi kínálat elégtelenségei civil szervezetek összefogásának hiánya akadálymentesítés hiánya a közintézményekben Oktatási intézmények fenntartásának nehézségei: óvoda 3 telephelyének fenntartási problémái (két épület nem felel meg a követelményeknek) tobruki óvoda csökkenő gyermekszáma szabványos óvodaépület hiánya, épületek leromlott állapota csökkenő gyermekszám az általános iskolákban = megszűnés ill. tagintézménnyé válás veszélye jelentős fenntartási költségek a két iskola miatt korszerűsítés szükséges a középiskolában is szünetelő felnőttképzés 19

22 Komplex egészségügyi ellátás: megfelelő minőségű alapellátás mentőállomás a településen magánpraxisok, civil szervezetek részvétele az ellátásban járóbeteg szakellátás fejlett eszközparkkal, színvonalas ellátással, kistérségi szerepkörrel foglalkozás-egészségügy bevételtermelő szerepe (forrás a nem fizetős ellátás finanszírozására is) Széles körű szociális ellátás: kötelező és önként vállalt alap- és emelt szintű ellátások szociális támogatások, segélyek nagy száma kistérségi együttműködés megindulása bizonyos ellátásoknál Támasz Kht. színvonalas ellátási formái, növekvő jelentősége (nem igényel önkormányzati hozzájárulást) maximális kihasználtságú bölcsőde privát cégek, civilek szerepvállalása a szociális ellátásban Városi szerepvállalás a közművelődésben: közművelődési rendelet megléte több közművelődési intézmény szolgálja a lakosság szórakoztatását jelentős könyvtári állomány kistérségben egyedülálló színházterem (Művelődési Központban) különleges érték a csillagvizsgáló több művészeti csoport tevékenykedik Jelentős sportmúlt, sportlétesítmények magas száma: sporthagyományok, sportsikerek élénk verseny-, tömeg- és diáksport több (nagy múltú) sportegyesület országos hírű, nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas uszoda gyönyörű panorámájú stadion nagyszámú szabadtéri sportpályával olimpikonokat adó koronglövő pálya, sportlőtér (három olimpiai versenyszámban a legnagyobb) vitorlás és szörf sport színvonalas létesítményei, horgászkikötők egyéb vízi sportok, kerékpározási, kirándulási lehetőségek a környéken Néhány szórakozási lehetőség: színvonalas téli-nyári bobpálya, kalandpark, kapcsolódó programok két strandterület, északi part egyik legszebb természeti adottságokkal bíró strandja (Fövenyfürdő) néhány városi rendezvény, egyesületek által szervezett programok ifjúsági egyesület működése játszóterek kielégítő számban állnak rendelkezésre, többségük EU-konform Egészségügyi intézményrendszer fenntartási problémái: járóbeteg szakellátás növekvő támogatási igénye a működtetéshez szakrendelő épületének műszaki problémái (felújításra szorul, nem akadálymentesített) szakellátás országos átlag alatti mutatói kistérségi együttműködés nem valósult meg az egészségügyi ellátásban korlátozott wellness-fitness kínálat Szociális intézményrendszer fenntartási problémái: bölcsőde épülete felújításra szorul (műszaki állapot, akadálymentesítés, bővítési szükséglet) alternatív szolgáltatások hiánya szociális támogatást igénylők számának emelkedése miatt növekvő kiadások adósságkezelő program hiánya szociális segélyezési rendszer problémái épületek felújításra szorulnak szociális intézményrendszer jelentős költségei kistérségi lehetőségek kihasználása nem valósult meg teljes mértékben Közművelődési intézmények működtetési, fenntartási problémái: művelődési központ elavultsága (túl kicsi színpad, felújításra szoruló épület és technika, előnytelen megjelenés) rendelkezésre álló büdzsé kevés, különösen a rendezvényekhez jelentős önkormányzati támogatási igény fedett szabadtéri színpad hiánya vonzó, visszatérő rendezvények hiánya csillagvizsgáló nem működik, leromlott állapotú múzeum, kiállítás hiánya kevés hely a civil szervezeteknek Sportlétesítmények korlátozott hasznosítása, fenntartási problémái: uszoda szabadidős célú használata korlátozott, a létesítmény felújításra szorul, kiegészítő szolgáltatások száma csekély, fenntartási problémák fedett sportpályák hiánya, leromlott infrastruktúra, fenntartási problémák, turisztikai célú hasznosítás korlátai fizetőképes vendégkör alacsony aránya turisztikai szerepkör betöltésére a lőtér jelenleg nem alkalmas (fejlesztés, kármentesítés, kiegészítő szolgáltatáskör kialakítása szükséges) téli sportolási lehetőségek hiánya sportprogramok korlátozott száma Szórakozási lehetőségek alacsony száma: strandok üzemeltetésének problémái, csökkenő vendégszám miatt finanszírozási nehézségek (leromlott infrastruktúra, kiegészítő szolgáltatáskör korlátozottsága, vendéglátó egységekkel kötött kedvezőtlen bérleti struktúra, működtetési problémák) városi programok száma csekély, kis vonzerővel bírnak, turisztikai szerepük minimális civil szervezetek által szervezett programoknál az önkormányzati támogatás hiánya kiszolgáló infrastruktúra hiányosságai kistérségi programkínálat összehangolása nem valósult meg 20

23 Kiépült infrastruktúra: mennyiségileg megfelelő belső úthálózat, zömében burkolt utak szinte teljesen kiépült közműhálózat villamos energia ellátás, közvilágítás 100%-os (utóbbi helyenként energiatakarékos izzókkal) földgázellátás jó közüzemi vízvezetékkel való ellátottság teljes, csatornázottság szinte teljes szennyvíztisztító telep megléte csapadékvíz-elvezetés megoldott intézményes hulladékszállítás megoldott, szelektív hulladékgyűjtő szigetek működnek kiépített távközlési, kábeltelevíziós rendszer Csökkenő környezetszennyezés: ipari eredetű környezetszennyezés csökkenése kármentesítés folyamatban van jelentős nagyságú zöldterületek, véderdők iskolák környezeti oktatást folytatnak tisztaság a közterületeken Turisztikai helyzet fiataloknak szóló programok, szórakozási lehetőségek korlátozottsága tobruki játszótér felújításra szorul Infrastrukturális ellátottság problémái: a szolgáltatások a gyártelepi városrész és a további településrészek között részben megosztottak állami tulajdonú utak tisztításának költségei a várost terhelik utak minősége nem megfelelő, felújításuk nem valósult meg utak szélessége, gallyazása helyenként hiányos áramfogyasztás mérséklésére további rekonstrukcióra van szükség távhő igen magas ára jelentős problémát jelent a Gyártelepen nyílt árkos csapadékvíz-elvezető rendszerek megléte tűzivíz-hálózat fejlesztésre szorul megosztott a város kábeltelevíziós hálózata Környezetszennyezés negatív hatásai: jelentős nagyságú területek kármentesítése szükséges kármentesítés során időszakos jellegű szaghatás lép fel az ipari tevékenységgel, és a közlekedéssel járó zajhatások közlekedés légszennyezése csúszásveszélyes területek csapadékvíz-elvezetés nyílt árkokban Turisztikai helyzet Átfogó turisztikai helyzet Balaton hazánk második legjelentősebb turisztikai vonzereje Budapest, Székesfehérvár, és Veszprém közelsége miatt jelentős az egynapos, illetve hétvégi turizmus önkormányzat értékesíthető-hasznosítható területei révén jelentős hatást gyakorolhat a település turisztikai kínálatának alakulására Meglévő aktív turisztikai vállalkozások a településen, pl. bobpálya, kalandpálya, vitorláskikötők, kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátó egységek Átfogó turisztikai helyzet Balatonfűzfő alacsony szintű turisztikai kínálattal rendelkezik alacsony a kereskedelmi szálláshelyek mennyisége és minősége szezonális kereslet és kínálat, téli szolgáltatások alacsony szintje korábban az ipari tevékenység erős járulékos szaghatása komolyan akadályozta a turizmus fejlődését, ennek megfelelően nem alakult ki a minőségi turistafogadás kultúrája adóbevétel-kiesés miatt az önkormányzat turizmusirányítási potenciáljának csökkenése Turisztikai kereslet a Balatonnál a belföldi vendégforgalmi adatok jelentős növekedést mutattak az elmúlt években Turisztikai kereslet a Balatonnál a külföldi vendégforgalmi adatok jelentősen visszaestek az elmúlt években összességében a vendég- és vendégéjszaka szám csökkent a Balatonnál Balatonfűzfő részesedése a Balaton vendégforgalmi adataiból minimális Balatonfűzfőn kevés és többnyire alacsony minőségű szálláshely kapacitás Balaton egészére jellemző a szezonálisidényjellegű kereslet-kínálat Vízre épülő turizmus Balatonfűzfő összefüggő, nagyrészt beépítetlen és turisztikailag hasznosítható Balaton-partja élénk vitorlás-, horgász- és fürdő hagyományok az 1920-as évektől elmúlt évtizedekben komoly szörfkultúra alakult ki Vízre épülő turizmus Balaton vízpartja jelenleg rendkívül nehézkesen hozzáférhető a vízpart nem megfelelően integrált a település életébe Fövenyfürdő leromlott állapota meglévő horgászati infrastruktúrák zárt rendszert 21

24 vitorlás sportoknak kedvező széljárás üdülésre kiválóan alkalmas part-menti sekély víz jégvitorlázási központ Balatonfűzfő, Balatonfüred és Agárd mellett jó állapotú tobruki strand több vízi rendezvény képeznek, azok a turisták számára nem vagy csak minimális szinten hozzáférhetők Sportközpont turisztikai szerepe Fűzfő sportélete 80 éves múltra tekint vissza (Fűzfői Atlétikai Klub 1928 óta) aktív sportélet: a város uszodája hivatalos olimpiai felkészítő hely, a sportpályák egyéb nemzetközi rendezvények helyszínei uszoda, mint téli-nyári vonzerő szomszédos bobpálya, mint illeszkedő családiszabadidős-aktív kikapcsolódást lehetővé tevő téli-nyári szolgáltatás szomszédos meglévő koronglövő pálya amatőr és profi sportolási funkciója olimpikonokat ad Sportközpont turisztikai szerepe elavult sportolási infrastruktúra nem illeszkedik a mai keresleti igényekhez sem mennyiségi sem minőségi szempontból Balaton Uszoda helyzetének folyamatos bizonytalansága a jelenlegi önkormányzati tulajdoni és vagyonkezelési helyzet (uszoda kivételével) nem segíti elő a hatékony hasznosítást koronglövő pálya a turisztikai fogadóképesség szempontjából jelenleg minimális kiépítettséggel rendelkezik Kerékpározás Balaton körül, így Fűzfőn is kiépült kerékpárút Kerékpározás kerékpáros háttérszolgáltatások kiépítetlensége: pl. szerviz, kerékpáros szállás Kulturális adottságok gazdag kulturális örökség: Avar-kori sírok, Római kori fazekas telep és kemence maradványok, Romtemplom a XIII. századból a korábbi ipari tevékenységből fennmaradt létesítmények egy része az ipari örökség részét képezik Kulturális adottságok a kulturális örökség nem vagy csak kismértékben hasznosított a turizmus szempontjából közös történelem, közösségi múlt hiánya a településen turisták által is fogyasztható kulturális programok alacsony szintje Turisztikai marketing, arculati és imázselemek a Balaton turisztikai régió önálló marketing szervezettel rendelkezik Balatonfűzfő együttműködik a szomszédos települések Tourinform irodáival (Balatonalmádi, Balatonkenese) Balatonfűzfőhöz társítható meglévő pozitív arculati elem a sport, melyre a jövőben építeni lehet Turisztikai marketing, arculati és imázselemek Balatonfűzfő minimális turisztikai marketing tevékenységet folytat, önálló Tourinform irodával nem rendelkezik Balatonfűzfő összességében kedvezőtlen iparivegyipari imázzsal-arculattal rendelkezik (szaghatás, környezetszennyezés) LEHETŐSÉGEK Jogszabályi környezet kedvező változásai, szabályozás enyhülése Balaton, mint egységes, fenntartható területi rendszer fejlődése Székesfehérvár Veszprém pólus, mint a logisztika, nano- és biotechnológia, műszaki informatika kiemelt területe Régió fejlődése: innovatív, belső adottságokra alapozó, versenyképességét növelő terület, amely magával húzza a város fejlődését is Rendelkezésre álló uniós források felhasználhatósága között VESZÉLYEK Jogszabályi környezet kedvezőtlen változása, további szigorítások Balaton integrált területfejlesztésének elmaradása Statisztikai és turisztikai régió szétválasztásának problémái Régió fejlődése elmarad, ill. a nagyvárosok elszívó hatása túlzottan érvényesül Forrásallokáció nehézségei, kevés forrás jut a régióra, bizonyos feladatcsoportokra 22

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

2000. évi CXII. törvény

2000. évi CXII. törvény 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Az Országgyűlés - figyelemmel arra, hogy a Balaton

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS ELSŐDLEGES FELELŐS

ÖNKORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS ELSŐDLEGES FELELŐS FELADATOK IDŐTÁVLAT ELSŐDLEGES FELELŐS ÖNKORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS RÉSZTVEVŐK FINANSZÍROZÁS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS EGYENSÚLYÁNAK HELYREÁLLÍTÁSA, INTÉZMÉNYRENDSZER RACIONALIZÁLÁSA Kötelező és nem kötelező

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II.

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011 Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A FEJLESZTÉS KONCEPCIONÁLIS KERETEI 8.1. Csepreg város jövőképe A jövőkép - az aktuális

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában: Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK VELENCEI-TÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI TERVEZÉS ALAPJAINAK VIZSGÁLATA ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ 2009 VELENCEI-TÓ A TERMÉSZETES EGÉSZSÉG ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A Velencei-tó tó a 1117/2005. (XII.

Részletesebben

BALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE

BALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE BALATONALMÁDI 1 EGYEZTETÉSI ANYAG BALATONALMÁDI (Balaton tó 2313/17 hrsz ú terület 2314 hrsz ú terület Véghelyi Dezső utca 2299 hrsz ú közpark Széchenyi sétány által határolt terület) SZABÁLYOZÁSI TERV

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

Parti sétány, kerékpárút és kerékpáros turisztikai szolgáltatások kialakítása Balatonfűzfőn

Parti sétány, kerékpárút és kerékpáros turisztikai szolgáltatások kialakítása Balatonfűzfőn Parti sétány, kerékpárút és kerékpáros turisztikai szolgáltatások kialakítása Balatonfűzfőn A projekt azonosító száma: KDOP-2.1.1/D-12-2012-0005 A kivitelezés ideje: 2015. 06. 29. 2015. 10. 26. A kedvezményezett

Részletesebben

III. Operatív program

III. Operatív program TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...1 Operatív programok...2 1.1 Gazdaságfejlesztés operatív programjai...2 1.1.1 Hiányzó üzleti szolgáltatások fejlesztése...2 1.1.2 Az információs gazdaság megalapozása...4

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8.

HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8. HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRŐL, VALAMINT EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS

Részletesebben

Fejér Megyei Önkormányzat. 2012-2014. évekre szóló. Megújított. Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései

Fejér Megyei Önkormányzat. 2012-2014. évekre szóló. Megújított. Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései Fejér Megyei Önkormányzat 2012-2014. évekre szóló Megújított Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései Fejér Megye Közgyőlése 29/2013. (II.28.) önkormányzati határozatával elfogadva 2 Bevezetés Az

Részletesebben

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása 8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása 1.) intézkedés megnevezése 2)Specifikus cél 3)Indoklás, alátámasztás A támogatható tevékenység területek meghatározása Kultúrháló közösségi terek minőségi

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) Stratégiai program III. Kidolgozó: Operatív program Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció

Településfejlesztési Koncepció Gyöngyös Város Önkormányzata 3200 Gyöngyös Fő tér 13. Településfejlesztési Koncepció Megalapozó vizsgálatok Egyeztetési verzió Készítette: 2015 Bevezetés Gyöngyös Város Önkormányzata 2015-ben döntött a

Részletesebben

A ROP 3.1.2. és 3.4.2. program tapasztalatai az IH szemszögéből. Mosonyi Balázs főigazgató, ROP IH

A ROP 3.1.2. és 3.4.2. program tapasztalatai az IH szemszögéből. Mosonyi Balázs főigazgató, ROP IH A ROP 3.1.2. és 3.4.2. program tapasztalatai az IH szemszögéből Mosonyi Balázs főigazgató, ROP IH A I. NFT - ROP célrendszere Átfogó cél A régiók belsőerőforrásainak fenntartható hasznosítása és hozzájárulás

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Egyeztetési anyag 1. változat

Egyeztetési anyag 1. változat AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Egyeztetési anyag 1. változat 2009. március 17. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

FELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

FELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés FELHÍVÁS Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A felhívás kódszáma: TOP-1.2.1-15 Magyarország Kormányának

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA 2014. szeptember 18. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA Készült a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat megbízásából A területfejlesztési

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Tartalomjegyzék VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...1 VI.1. Ingatlangazdálkodás... 2 VI.1.1... 2 VI.1.2. Ingatlanállomány és ingatlangazdálkodás... 3 VI.1.3. Ingatlangazdálkodási

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. V. Játékos Balaton projekt marketingkommunikációs terve... 5. VI. Mellékletek... 11

TARTALOMJEGYZÉK. V. Játékos Balaton projekt marketingkommunikációs terve... 5. VI. Mellékletek... 11 MARKETING TERV Az Interaktív Játéktér az NFGM és a BFT támogatásával, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. koordinációjával valósult meg. 1 TARTALOMJEGYZÉK I. A projekt

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019)

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Melléklet a 22/2015. (III. 26.) KT határozathoz Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja

A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja ABCD Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja Ez a kötet 129 oldalt tartalmaz. TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 1 BEVEZETÉS...

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 (TERVEZET) 2007. MÁJUS KÉSZÍTETTE: KÖZÉP-PANNON REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ZRT. Tartalomjegyzék 1. A Gazdasági Program sajátosságai... 4 1.1. Gazdasági

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) 2016. JANUÁR 31. TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a

Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a A MEZİKÖVESDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a TMB Hungary Kft. MEZİKÖVESD, 2007. JÚNIUS Tartalomjegyzék 1 VEZETİI

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. 413/2013 E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Tárgy: A 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási

Részletesebben

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai

Részletesebben

Sopron, 2015. május 11.

Sopron, 2015. május 11. Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

Részletesebben

Korcsoport Megoszlás (%) 18-25 éves 7,2 26-35 éves 11,0 36-45 éves 16,0 46-55 éves 19,9 56-65 éves 22,7 65 év feletti 23,2

Korcsoport Megoszlás (%) 18-25 éves 7,2 26-35 éves 11,0 36-45 éves 16,0 46-55 éves 19,9 56-65 éves 22,7 65 év feletti 23,2 2. MELLÉKLET KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS EREDMÉNYEI (KÉRDŐÍV) A KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI Megkérdezés módszertana Megkérdezés módja: önkitöltős kérdőíves megkérdezés feleletválasztós, skálás

Részletesebben

Kazár község Önkormányzatának 11/2003. (VI. 10.) Önk. sz. rendelete a településfejlesztési koncepció megállapításáról

Kazár község Önkormányzatának 11/2003. (VI. 10.) Önk. sz. rendelete a településfejlesztési koncepció megállapításáról Kazár község Önkormányzatának 11/2003. (VI. 10.) Önk. sz. rendelete a településfejlesztési koncepció megállapításáról Kazár község Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK G a z d a s á g i p r o g r a m ja a 2015-2019. időszakra 6.0 (2015-02-11) Tartalomjegyzék Preambulum: a Gazdasági program célja 1. Aszód város gazdasági

Részletesebben

A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja 2005. április hó Pro-Vital 2000 Fejlesztési Tanácsadó és Beruházásszervező Kft. Tartalomjegyzék I. A KISTÉRSÉG HELYZETE, SAJÁTOSSÁGAI...4

Részletesebben

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013)

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008 2013) 1 Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) A dokumentumot Gödöllő Város Önkormányzata megbízásából készítették: Értéktérkép

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából

Részletesebben

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok)

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A/ Az OKM részvétele az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és operatív programjainak

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Gazdaságfejlesztési. Cselekvési Terve. BAFT Gazdaságfejlesztési ad hoc szakmai bizottsága

Budapesti Agglomeráció Gazdaságfejlesztési. Cselekvési Terve. BAFT Gazdaságfejlesztési ad hoc szakmai bizottsága B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó G A Z D A S Á G F E J L E S Z T É S I C S E L E K V É S I T E R V E 2007 KÉSZÍTETTE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓS FEJLESZTÉSI TANÁCS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI AD HOC SZAKMAI

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2009. március 23-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2009. március 23-i ülésére 8. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2009. március 23-i ülésére Tárgy: Felsılajos Község Polgármesterének beszámolója a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás Társulási

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Megalapozó vizsgálat Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 5.3. egyeztetési változat 2014. július 14. Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas

Részletesebben

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve TIOP-1_Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám TIOP_OIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA HÉVÍZ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. május TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. HELYZETELEMZÉS... 10 3.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/4. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 3. melléklet a Pest Megye Területfejlesztési

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0 GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2016. február 2. Készítette: Metacom 96 A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata /2014. (II. 21.) Kgy sz. határozat 2. sz. melléklete Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Készült a DAOP-5.1.1/B-13

Részletesebben

LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása

LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása Készítette: Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület 2473 Vál, Vajda János utca 2. Projekt szám: 1647/2013/NAKVI A projekt

Részletesebben

A váci mszp frakció programja 2010 2014 ig

A váci mszp frakció programja 2010 2014 ig A váci mszp frakció programja 2010 2014 ig Programunk középpontjában a biztonságos jövő építése áll. Szeretnénk, ha minél több váci polgár érezné: jó itt élni, mert a város biztonságot nyújt számára. Van

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben