HH gyermekek száma. Barcs ,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs , sz. Tagóvoda. Barcs , sz.

Átírás

1 Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint a roma gyermekek intézményegységek közötti szegregációjának csökkentése, illetve megszüntetése. Ennek két lehetséges módja van: a felvételi körzetek e célnak megfelelő további módosítása, illetve a gyermeklétszám további csökkenése esetén egy, nem óvodai célra épült óvodai intézmény megszüntetése, s onnan a gyermekek átirányítása a 6. Sz. tagóvodába. Az önkormányzatnak célja továbbá, az óvodai integrációs program feltételeinek megteremtése, annak bevezetése a BNI Városi Óvodák tagintézményeiben, ehhez külön intézkedési terv készül. Óvodai ellátásban részesülő gyermekek összetétele a barcsi óvodákban: Feladatellátási hely megnevezése Kötelezően ellátott települések * Gyermekek száma HH gyermekek száma HHH gyermekek száma HHH% SNI száma Csoportok száma 1. sz. Tagóvoda 3. sz. Tagóvoda Barcs ,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida , sz. Tagóvoda Barcs , sz. Tagóvoda Barcs , sz. Tagóvoda Barcs , sz. Tagóvoda Barcs ,3 0 3 *Barcs tagóvodái kötelező felvételi körzeteken belül biztosítják a gyermekek óvodáztatását. A táblázatból kitűnik, hogy a VI. számú tagóvodába járnak a városban élő alacsony státuszú családok gyermekei legnagyobb arányban. Az ide járó gyermekek között a HH gyermekek aránya közel 90%, a HH gyermekek aránya pedig közel 50%. Óvodáztatási támogatásban részesülők lakóhely szerinti vizsgálata is azt mutatja, hogy a támogatottak 50%-a a roma telepen él, továbbá a tagóvodák szerinti megoszlást nézve a támogatást kapó gyermekek 37%-a a VI. számú tagóvodába jár. 111

2 Általános iskolai közoktatás integráltsága A beiskolázási körzetek megszűntetésének köszönhetően nincs az iskolák között olyan jelentős eltérés a HH/HHH tanulók arányát tekintve, mint azt megfigyelhettük az óvodák esetében. OM azonosító Intézmény neve Intézményben tanulók létszáma Tanulólétszám Normál (általános) tanterv Tanulólétszám Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Tanulólétszám Gyógypedagógiai tagozat Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH BNI Deák Ferenc Általános Iskola BNI Deák F. Ált. Isk. Szent István Tagint. Vízvár BNI Arany János Ált.Iskola BNI Arany János Ált. Iskola Szuloki Tagint Gimnázium Szakképző Összesen:

3 Tanulói összetétel a BNI barcsi intézményegységeiben a HH/HHH tanulókra vonatkozóan Intézmény Összes tanuló HH HHH HHH %-a SNI SNI tanulók %-a BNI Arany János Általános Iskola Barcs Hősök tere ,9% 24 5,2% BNI Deák Ferenc Általános Iskola Barcs Kossuth L. u ,6% 30 5,8% Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium ,0% 0 0,0% Barcs Tavasz u. 3. Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium ,7% 33 9,8% Barcs Barátság u (szakiskola) Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium ,1% 0 0,0% Barcs Barátság u (szakközépi.) Összesen: ,4% 94 4,9% 113

4 Roma kisebbség helyzete Barcson Barcson a cigány kisebbséghez tartozó lakosok száma jelenleg megközelítőleg 1350 fő, akiknek többsége a roma telepen lakik. A roma telep lakosainak száma jelenleg kb fő, a többiek Pálfaluban, Drávaszentesen, Somogytarnócán és a városban elszórtan élnek (pl. Széchenyi u. 10, Bimbó u.). A barcsi a cigány népesség 95 %-a beás, 5 % a lovári és a muzsikus csoportba tartozik. A cigány nemzetiségi népesség száma és megoszlása Terület Népesség összesen Ebből: a cigány (roma, beás, romani) nemzetiséghez tartozók kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődők anyanyelvűek nyelvet családi, baráti körben használók Összesen: száma Barcs Somogy megye KSH, Népszámlálási adatok 2001 Az adatok alapján elmondható, hogy Barcs lakosságának kb. 10%-a cigány származású, ami meghaladja a megyei arányt. Barcson és környékén komoly gond a munkanélküliség, mely elsősorban a romákat sújtja: ők dolgoztak a sorra megszűnt fűrészüzemekben, fakitermeléseken. A főként határmenti kereskedelemből élő városban a helyi cigányok nem tudnak a kereskedelmi vérkeringésbe bekapcsolódni. Tőke és szakértelem híján csak a minimálbéres vagy fekete munka piacán tudnak elhelyezkedni. Munkabér híján járadékokból, segélyekből és a közhasznú munkavégzésért kapott jövedelemből élnek, ami viszont messze nem elegendő eddigi életvitelük, hátrányos helyzetük pozitív irányba történő megváltoztatásához. Cigány Kisebbségi Önkormányzat A kisebbségi önkormányzat feladata a cigányság érdekeinek képviselete, integrációjának elősegítése. Ügyfelei problémáinak kezelésére állandó ügyfélszolgálatot és jogsegélyszolgálatot biztosít. Az önkormányzat tartalmas együttműködést alakított ki mindazon intézményekkel, amelyek elősegíthetik a cigányság integrációját. Koordinálja, segíti a helyi cigány szervezetek (Roma Nők Egyesülete, Hátrányos Helyzetű Cigány Fiatalok Egyesülete, Dankó kispályás labdarúgó csapat, Nyugdíjas Egyesület) tevékenységét, részt vállal a Dél-Somogyi Cigány Képviselők Szervezete és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Somogy Megyei Társulásának munkájában. Az önkormányzat közösségi házat működtet, amelyben a cigány kisebbség szabadidős-kulturális életét, a cigány tanulók felzárkóztatását, személyiségfejlesztését segítő rendezvényeket szerveznek. 114

5 A Cigány Kisebbségi Önkormányzat a hozzájuk forduló ügyfeleknek információt nyújt a hatályos jogszabályokról, helyi rendeletekről, valamint képviseli érdekeiket, és széles körű kapcsolattartást alakított ki a rászorulókkal. Barcsi Közéleti Roma Nők Egyesülete Az Egyesület 1999-ben alakult. Célja, hogy a barcsi cigány-telepen segítséget nyújtson elsősorban a kisgyermekes családoknak. Tagjai olyan telepi asszonyok, akik szívesen segítenek másokon, és úgy gondolják, hogy jó néhány telepi családnak elemi dolgokban (tisztaság, mindennapi háztartásvezetés, pénzgazdálkodás, gyermeknevelés, betegápolás stb.) van segítségre szüksége. A Kisebbségi Önkormányzattal közösen és önállóan is valósít meg programokat: pl. karácsonyi ünnepély, romanap, anyák napja, kirándulások a telepi nyugdíjasok számára és balatoni tábor szervezése a gyerekeknek. Együttműködnek a telep szélén működő óvodával és más oktatási, és szociális intézménnyel, melyekben roma gyerekek tanulnak, illetve roma gyermekes családokkal kapcsolatban állnak. A tagok az Egyesületi tevékenységet társadalmi munkában végzik, de hasznos volna ha néhány főállású alkalmazottja is lehetne a szervezetnek. 115

6 Szegregátumok Barcson Területi alapú szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. közötti társadalmi távolság együtt jár azzal, hogy a különböző csoportok lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció állandósítja a jövedelmi viszonyok, a települési infrastruktúra, és a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeit és egy önmagát felerősítő folyamatot indít el. A tehetősebbek elköltöznek a leromlott részekből, ezáltal azokban tovább nő a hátrányos helyzetűek aránya. A szegregált lakónegyedekben az épületek leromlott állagúak, a lakás- és környezeti körülmények gyakran az egészségre ártalmasak, a közszolgáltatások hiányosak, vagy teljesen megszűntek, a szegregált osztályokban és iskolákban a gyermekek többnyire a helyben elérhetőnél is gyengébb színvonalú oktatást kapnak. Mindezek következtében a szegregátumokban élők életpálya-kilátásai eleve elmaradnak a település más területén élőkétől. A szegregátumok megszűntetése tehát azért rendkívül fontos feladat, mert ezáltal az onnan kiszabaduló emberek, gyermekek esélyt kapnak hátrányos helyzetük leküzdésére, alacsony társadalmi státuszuk megváltoztatására, képességeik kibontakoztatására. A leromlott területek lehatárolása két szegregációs mutató alapján történt: A 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutató: Szegregátumnak nevezzük azokat a városi területeket, amelyeken az aktív korú (15-59 év közötti) lakosok legalább 50%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem haladja meg a 8 osztályt. Segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató: Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi (kerületi) átlag kétszeresét. A fenti mutatók alapján Barcs városában a két szegregátum kijelölése történt meg: 1. Belcsapuszta: vasúti pálya -Belcsapuszta mindkét oldala a településhatárig. 2. Roma telep: az északi városrészben helyezkedi el és az alábbi utcák alkotják: Gyöngyvirág u. - Dankó u. - Szentesi u. - Új Élet u. - Diófasor u. - Segesvári u. - Kinizsi u. -Béke u. A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. 116

7 Jelmagyarázat: A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. 117

8 A szegregátumokban élők helyzetét bemutató összefoglaló táblázatok: Mutató megnevezése Barcs összesen* Szegregátum 1. Belcsapuszta Szegregátum 2. Roma telep Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 17,5 33,3 29,8 Lakónépességen belül évesek aránya 66,5 51,9 63,3 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 16,0 14,8 7,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon ( ,8 82,1 65,2 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 10,3 3,2 0,5 idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 12,4 90,5 34,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 45,0 89,3 61,7 19,5 75,0 46,4 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 51,9 10,3 37,2 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 34,2 87,0 41,9 Állandó népesség száma Mutató megnevezése Szegregátum 1. Belcsapuszta Szegregátum 2. Roma telep Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a éves népesség körében 82,1 79,9 Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében 3,2 0,0 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 66,7 78,8 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 77,8 66,2 Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) 75,0 42,8 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ 33,3 6,1 munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás 32,1 23,7 volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 88,9 44,3 Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 55,6 27,3 118

9 Szegregátum 1. Belcsapuszta Barcs nyugati részén, a vasúti sínek és a településhatár között fekvő terület. A városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakófunkciójú, ipari területbe ékelődött szegregátum. A várostól a nagy forgalmú 6-os főút és a vasút választja el. A városközponttól, közintézményektől való távolsága 2-3 km. Legközelebbi közlekedési eszköz a vonat, amely naponta tízszer áll meg ezen a megállóhelyen. Ma is működik a Barcs-felső vasúti megállóhely, a vasúti épületek azonban rendkívül leromlott állapotban vannak. Itt megállnak a Pécs-Barcs-Gyékényes vonalon közlekedő személyvonatok. Egykor itt állt egy szeszgyár, ami azonban néhány éve leégett és lebontották. A szeszgyárnak volt egy raktár épülete is, illetve egy iparvágánya is, ami Barcs felé ágazott ki. A volt gyár területe és romja magántulajdonban van. A gyár mögött található a ma már romos, de műemlékként számon tartott Kremsier-kastély, ami 1880 körül épült eklektikus (neoreneszánsz) stílusban. Magántulajdonban van. Önkormányzati tulajdonban vannak a területen található szociális bérlakások. A lakóépületek rendkívül rossz műszaki állapotban vannak, az összedőlés határán állnak, de egy részük még lakott: nyolc család, tíz gyermekkel él ezekben az épületekben. A fenti táblázatokba foglalt statisztikai adatokból kitűnik, hogy mind a lakásállomány, mind pedig a lakónépesség adatait tekintve a terület kirívóan rossz állapotban van. A három legfontosabb indikátort kiemelve: komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 89%, legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 82%, foglalkoztatott nélküli háztartások aránya: 87%, elmondhatjuk, hogy ez a terület Barcs legrosszabb állapotban lévő része. Stratégiai célkitűzés: A szegregált területen lévő rossz minőségű lakásállomány felszámolása és az ott élő lakosság integrált környezetben való elhelyezés a meglévő szociális bérlakások kiutalása révén. A terület újbóli betelepülését meg kell akadályozni. 119

10 Szegregátum 2. Roma telep Barcs északnyugati településrészén helyezkedik el a kb fős cigánytelep. Lakói döntő többségében roma származású, létszámuk Barcs lakosságának közel 10 %-a. A telep a Dankó-, Arany-, Segesvári-, Gyöngyvirág-, Szegfű-, Kinizsi-, Pázmány-, Diófasor-, Új Élet-, Vásártér-, Cigánysor utcák által meghatározott területen helyezkedik el. A telep falusias hangulatú, jobbára gondozott házakból áll. A statisztikai adatokból azonban kitűnik, hogy a lakások zsúfoltak és emellett többségükben nem biztosítják az egészséges életkörülményekhez szükséges feltételeket. A kb fős lakosság 199 db lakásban lakik, ami átlagosan 5,5 fő/lakást jelent. Ez azért jelent igazán gondot, mert a lakások közel harmada mindössze egy szobás és az összes lakás fele alacsony komfort fokozattal bír. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya: 45,7% Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül: 27,3% Lakásállomány (db): 199 Lakónépesség: kb fő A városszövetbe ágyazódott szegregátum közlekedési feltételei megfelelőek, távolsága a városközponttól és a közintézményektől 1 km. A telepet közvetlenül tömegközlekedés nem érinti. A telep szélén található buszmegálló, Csurgó-Pécs, Babócsa-Barcs helyközi autóbuszjáratok állomása. 1 Forrás: Cigány Kisebbségi Önkormányzat,

11 A lakónépesség foglalkoztatási adatai ugyancsak messze elmaradnak a város fejlettebb területeihez képes. Az aktív korúak közel 70%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel és a foglalkoztatottak közül is szinte mindenki (közel 80%) alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportba tartozik. Ennek alapvető oka a rendkívül nagy arányban megjelenő alacsony képzettségi szint: az aktív korú lakosság 80% legfeljebb az általános iskola 8 osztályt végezte el. A Barcsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és romák alapította civil szervezetek dolgoznak a telepiek tartós foglalkoztatásának, a helyi szociális problémák megoldásán. Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a éves népesség körében: 79,9% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül: 68,7% Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta): 42,8% Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya: 78,8% Ilyen körülmények között a telepi családok többsége máról holnapra él. Az emberek kölcsönkérnek, egymás gyerekeire vigyáznak, közösen végeznek egyes munkákat, számíthatnak rokonaikra és szomszédságukra. A településrészen oktatási, szociális intézmény nem található. A VI. számú Tagóvoda a telep határán található, a telepen élő gyermekek többsége oda jár. A kiskereskedelmi egységek száma 1, amely élelmiszer jellegű. A vendéglátóhelyek száma 5. A telep állapota összességében, az épületek és az infrastruktúra állapota nem indokolják a telep felszámolását. A telep teljes megtartásra javasolt, ugyanakkor szükséges az ott található lakásállomány, lakókörnyezet rehabilitációja: a lakásállomány komfort fokozatának és minőségének javítása, illetve a helyi infrastrukturális ellátottság hiányainak pótlása és a lakókörnyezet minőségének emelése. Szükséges továbbá a telep bővülésének megakadályozása. Ezért Barcs város Önkormányzata tervezi a DDOP 4.1.2/A Szociális Városrehabilitációa pályázati konstrukcióban a Romatelep fejlesztését. Roma Közösségi ház A Cigány Közösségi Ház működtetője: Barcsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat A kisebbségi önkormányzat 2000-ben a telep közepén egy közösségi házat épített, melynek elsődleges feladata Barcs városában és a környékbeli falvakban élő romák lehetőségeinek megsokszorozása a tanulás, szórakozás, munkához jutás, információszerzés, érdekérvényesítés, közösségi működés területén. A közösségi ház kihasználása talán ez utóbbi területen rejti magában a legígéretesebb lehetőségeket. A programokat a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Dél-Somogyi Cigányok Közhasznú Szervezete, a Noj Pantru Voj Közéleti Roma Nők Szervezete, a Romák az Európai Unióban szervezete, valamint a Szívegyesület szervezi és tartja. 121

12 A ház fórumoknak és szakmai konferenciáknak is teret ad, illetve egyéb közösségi tevékenység esetén is igénybe lehet venni, pl. Esélykassza program megrendezésére. Jelenleg a közösségi házban társadalmi munkában 4 fő végzi a tevékenységét, állandó felügyeletet 1 fő lát el. A megfelelő színvonalú működés érdekében szükség volna fizetett alkalmazottak felvételére (közösségi ház vezető, asszisztensek, takarító, karbantartó). A közösségi ház alapterülete kb. 50 m 2. A folyosón, mellékhelységeken és egy kis tárolón kívül mindössze egy kb. 25m 2 -es terem és egy kisebb internetszoba van benne. A közösségi ház jelenlegi felszereltsége igen szűkös és leromlott állapotú. Technikai felszereltség: 4 db P4-es konfiguráció, 1 db hálózati nyomtató, 1 db projektor, 1 db minihifi, 1 db faxos telefon, 1 db 51 cm-es tv, 1 vetítővászon, 1 db iskolai tábla, 1 db vízmelegítő. A ház rendelkezik kábel TV és ADSL internet szolgáltatással. A ház fűtése tartályos gázzal konvektorokon keresztül történik, ami nem gazdaságos megoldás. A közösségi élet fontos eleme a sport, de a házhoz tartozó füves sportpálya és játszótér igen rossz állapotban vannak, sportolásra nem alkalmasak. A működés feltételei jelenleg nehezen biztosíthatók, mert nincs éves működési és fenntartási keret, nincs állandó, fizetett alkalmazott. Stratégiai célkitűzések: A roma telep jövőbeli bővülése, új utcák kialakítása nem lehetséges. A városrész integrálása, felzárkóztatása érdekében szükséges a telep közlekedési-, vízelvezetési infrastruktúrájának fejlesztése, az ott élők társadalmi integrálása érdekében pedig a képzettségi szint és a foglalkoztatottság emelése. Prioritások: 1. Közlekedési és vízelvezetési infrastruktúra javítása integrálás a Nyugati városrészt érintő fejlesztésbe 2. Cigány Közösségi Ház fejlesztése, korszerűsítése, funkcióbővítése A célok elérése érdekében a területen tervezett egy szociális városrehabilitációs pályázat megvalósítása. 122

13 Stratégiai fejezet Barcs jövőképe Barcs városának hosszú távú, átfogó fejlesztési célja egy olyan település kialakítása, amely a kistérségen belüli vezető szerepének megfelelően biztosítja a település és vonzáskörzetének megfelelő minőségű kiszolgálását, megfelelő életminőséget biztosít a lakói számára, helyi kötődésű, fenntartható és versenyképes gazdaságával megfelelően illeszkedik egy dinamikusan fejlődő régió településszerkezetébe, határmenti adottságait kamatoztatva, kapuszerepét erősítve a határon átnyúló gazdasági, turisztikai és kulturális együttműködések, a határmenti kereskedelem kiaknázásával. A város egy vonzó és élhető életteret biztosít természeti értékeinek és épített környezetének megóvásával, természeti és kulturális örökségére építő fejlesztések megvalósításával. Barcs gazdasági szerkezetében, gazdasági fellendülésében jelentős potenciált hordoz az idegenforgalom. Barcs turisztikai potenciálja elsősorban a gyógyfürdője hatásának és a Dráva folyó és környezetének természeti adottságainak kiaknázásában rejlik. A turizmus fellendülésének hatására a foglalkoztatás szerkezete megváltozik, a növekvő idegenforgalomnak köszönhetően a szolgáltatásokat nyújtó kisvállalkozások aránya növekszik, jövedelmezőségük javul. Növekszik a gyógyturizmusra és a kapcsolódó szolgáltatásokra alapuló vállalkozások száma és aránya. A város gazdaságában, bizonyos periódusokban jelentős szerepet játszott a határon átnyúló kereskedelem. Kedvező közlekedés-földrajzi helyzetének kihasználásával a kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek újból megerősödhetnek a városban. A város gazdaságának fejlődése nemcsak a kistérség gazdasági potenciálját, további tőkevonzó képességét erősíti, hanem jelentős hatással lesz a Barcson és a térségben élők jövedelmi viszonyaira, életkörülményeire, elégedettségükre, ezáltal vonzóbb életfeltételeket, jobb életminőséget biztosít a város és környéke lakosságának. Az életminőség javításának tekintetében Barcs kiemelt fontosságot tulajdonít a közszolgáltatások színvonalának növelésének. Az oktatás színvonalának növelésével, a közművelődés lehetőségeinek bővítésével, a szociális és egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelésével Barcs vonzóbb életfeltételeket biztosít a város és térségének lakói számára. A város és környezetének természeti értékeinek és épített környezetnek megóvásával, a város zöldfelületeinek megőrzésével, rekreációs célú hasznosításával, Barcs egy vonzó és élhető várost nyújt polgárai részére. Barcs önkormányzata vezető szerepet játszik a városra és a kistérségre vonatkozó fejlesztések ösztönzésében, tervezésében; aktív, kezdeményező szerepet folytat a fejlesztés politikák kialakításában. A fejlesztések tartalmának kialakításában széleskörű partnerség kialakítására törekszik a városlakók és civil szervezeteik érdemi bevonásával, valamint a térségi, régiós és országos szervezetekkel való intenzív együttműködéssel. 123

14 Átfogó cél Barcs város fejlesztésének hosszú távú, általános célja egy olyan település kialakítása, amely a kistérségen belüli vezető szerepének megfelelően biztosítja a település és vonzáskörzetének megfelelő kiszolgálását. A város célja, hogy gazdasága fenntartható, versenyképes fejlesztésével képes legyen az innovációk befogadására, és egyben biztos megélhetést és egzisztenciát nyújtson a város és a kistérség környékbeli lakosai számára. Barcs városfejlesztési koncepciójában a történelmi hagyományokon alapuló kereskedőváros jellegének erősítése mellett stratégiai célként fogalmazódik meg az idegenforgalomra épülő városfejlesztés. Barcs múltját, jelenét és jövőjét jelentősen meghatározta és meghatározza fekvése és nemzetközi útvonalakhoz való csatlakozása. A város további célja, hogy az európai integráció előnyeit kihasználva az évtizedeken keresztül hátrányként jelentkező határmenti adottsága a város gazdaságát és szolgáltatásait serkentő, kereskedelmi fejődését elősegítő előnyös pozícióvá váljon. E célok eszköze egyrészt a város integrált fejlesztése, arculatának kialakítása, a meglévő épített és természeti értékek fenntartható módon való rehabilitálása és fejlesztése, a tudatos a térség erőforrásain alapuló fenntartható turizmus- és gazdaságfejlesztés, a közintézmények által nyújtott közszolgáltatások színvonalának növelése. Mindezek által a város átfogó célja a város és a térség versenyképességének biztosítása és értékeinek megőrzése és fenntartható fejlesztése által Barcs és térségének jobb életminőség biztosítása és a térség bekapcsolása az európai kereskedelmi és gazdasági hálózat vérkeringésébe. Középtávú célok 1) Ágazati célok A város versenyképességének biztosítása, értékeinek megőrzése, fenntartható fejlesztése, illetve a város lakóinak magasabb életminőség elérése céljából Barcs város az alábbi középtávú ágazati célokat nevezte meg: a) Gazdaságfejlesztés b) Humán közszolgáltatások színvonalának növelése c) Turizmusfejlesztés d) Az elérhetőség javítása e) A meglévő épített és természeti környezet fenntartása, fejlesztése 124

15 a.) Gazdaságfejlesztés 1. Ipari park és ipari területek infrastruktúra fejlesztése 2. Kis- és középvállalkozások közötti együttműködés ösztönzése 3. Alulhasznosított barnaövezetes területek gazdasági célú hasznosítása, funkcióváltásának elősegítése 4. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése A város vezetése a település hátrányos helyzetének felszámolására elsődlegesen a gazdaságfejlesztésben lát lehetőséget. A város gazdaságfejlesztési stratégiájának egyik központi célkitűzése egy olyan gazdaságpolitika megvalósítása, amely mind a külső vállalkozások térségbe vonzásához, mind a helyi vállalkozások versenyképességének növeléséhez szükséges feltételek megteremtését célozza egyidejűleg. A város célja a gazdasági és intézményi szereplők hatékony együttműködésének elérése, a mikro-, kis- és középvállalatok működésének hatékony fenntartásával, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erősítésével. A város diverzifikált, jól működő gazdasága alapvető feltétele a lakosság életminőségének növekedésének azáltal is, hogy a vállalkozások foglalkoztatást és megélhetést biztosítanak az aktív népesség számára. A város fontos gazdaságpolitikai célnak tartja, hogy rendelkezésre álljanak olyan versenyképes üzleti infrastruktúrák, melyek szükségesek a külső vállalkozások, befektetések városba vonzására. Az ipari park és az egyéb ipartelepek biztosítják a vállalkozások számára az alapvető termelési helyet, infrastruktúrát, valamint a versenyképes működéshez szükséges speciális szolgáltatásokat, illetve szolgáltatásaik révén elősegítik partnereik marketing, termelési, szervezési, valamint beszerzési és értékesítési tevékenységének fejlődését. Ezáltal a helyi vállalkozások alkalmasak lesznek a betelepülő vállalkozásokkal beszállítói kapcsolatok kialakítására is. A gazdasági infrastruktúra fejlesztésének érdekében a város különös hangsúlyt fektet az ipari park és egyéb ipartelepek infrastrukturális fejlesztésére, a barnaöves területek funkcióváltásának megteremtésére, és befektetés-támogatási politikájával ösztönzi a vállalkozások által kezdeményezett beruházásokat, valamint a vállalkozások közötti együttműködés megteremtését. Barcs városa különösen fontosnak tartja kedvező földrajzi adottságainak kihasználásával a határmenti és a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, gazdasági együttműködések kialakulásának ösztönzését, a határmenti gazdasági potenciáljának erősítését. A határmenti elhelyezkedés lehetőséget biztosít a szomszédos horvát térséggel való gazdasági kapcsolatok bővítésére, és közös fejlesztési projektek megvalósítására. Barcs közúti határátkelője kapu Dél-Kelet Európa irányába. Az Európai Uniós kívánalmak szerinti határátkelő, a hozzá kapcsolódó kamionterminál és logisztikai rendszer, az erre épülő logisztikai ágazat fejlesztése rövid távon is pozitív hatással lehet a városra. Javulhat a tőkevonzó képesség, növekedhet a befektetői érdeklődések száma. 125

16 Gazdaságfejlesztési prioritások Ipari park és ipari területek fejlesztése határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése KKV-k közötti együttműködés ösztönzése barnaöves területek gazdasági célú hasznosítása b) Humán közszolgáltatások színvonalának növelése 1. Az oktatás és képzés színvonalának emelése 2. Egészségügy fejlesztése 3. Közművelődés lehetőségeinek bővítése 4. Közigazgatás modernizálása A település stratégiai célja a humán alapszolgáltatások elérhetőségének javítása, komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált központok kialakításával, valamint a város által biztosított humán jellegű szolgáltatások minőségének fejlesztése, színvonalának javítása. A humán alapszolgáltatások elérhetőségének és minőségének javítása kiemelten fontos a leszakadó vagy hátrányos helyzetű településrészeken, térségekben. A leértékelődő városi területek és főképp romák által lakott telepek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése, a közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával, valamint a meglévő funkciók megerősítésével a társadalmi kohézió erősítése érdekében. Barcs városának egyik legnagyobb problémája a lakosság alacsony gazdasági aktivitása és ebből következőleg a magas munkanélküliség. A munkanélküliség struktúrája szintén kedvezőtlen képet mutat: magas a tartósan munka nélkül lévők aránya, és az utóbbi években jelentősen megnőtt a pályakezdő munkanélküliség. Ez a munkaképes korú lakosság elvándorláshoz vezet, mely közvetlenül kihat a város általános gazdasági helyzetére is. Több településrészen magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, ezzel szemben a középfokú és diplomás rétegek kis arányt képviselnek. A város gazdaságának fejlesztéséhez elengedhetetlen az inaktív és a munkanélküli lakosság visszavezetése a munkaerőpiacra. Ehhez egy, a piaci igényekhez és elvárásokhoz illeszkedő képzési és átképzési struktúrára van szükség. A munkaerő képzettségi szintjének javítása pedig elengedhetetlen feltétele a korszerű gazdasági tevékenységek meghonosításának. 126

17 Az önkormányzat célja a település közoktatási intézményeinek integrálásával a hatékony és racionális feladat-ellátás megteremtése. Az integráción alapuló infrastrukturális és szakmai fejlesztések pedig hozzájárulnak az oktatási színvonal emelkedéséhez, az egyenlő esélyű közoktatás megteremtéséhez. Több városi közoktatási intézmény kistérségi szerepkörrel is bír, így hatásuk a kistérségben is érződik. A városban lakók jobb életminőségének elérését szolgálják az egészségügyi-, szociális- és kulturális szolgáltatások fejlesztésével, illetve a szolgáltatásokat biztosító intézmények modernizálásával, fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések. A színvonalas, és tartalmas rekreáció lehetőségének megteremtését célozza meg a Művelődési Ház fejlesztésével. Ugyancsak a közösségi élet, rekreáció, a művelődés és az információhoz jutás lehetőségének megteremtését célozza meg elsősorban a város romalakosságának igényeit kielégítő Roma Közösségi Ház és hozzá tartozó területek rekreációs célú fejlesztése, funkcióbővítése, korszerűsítése. A járóbeteg ellátó központ infrastrukturális fejlesztésével, a szolgáltatások körének bővítésével, az egynapos sebészet kialakításával, az egészségügyi ellátás korszerűsítését és a szolgáltatások színvonalának növelését célozza meg az önkormányzat. Ugyanezt a célt szolgálja a Gyógyfürdő gyógyászati részlegének fejlesztése, melynek egyben egészségügyi megelőzési funkciója is van. Az önkormányzati feladat-ellátás hatékonyságának és színvonalának növelése által az önkormányzat célja a város és térségének közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása, a lakossági elégedettség növelése. A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtésében fontos cél a település közintézményeinek akadálymentesítése. Humán közszolgáltatások színvonalának növelése Oktatás és képzés színvonalának emelése Közigazgatás modernizálása Egészségügy fejlesztése Közművelődés lehetőségeinek bővítése 127

18 c) Turizmusfejlesztés 1. A turisztikai szolgáltatások színvonalának növelése 2. Turisztikai termékkínálat bővítése, turisztikai programcsomagok kialakítása 3. Turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, turizmushoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások fejlesztése Közvetetten a gazdasági versenyképesség növekedéséhez járul hozzá a térség turisztikai vonzerejének növekedése. Barcs ehhez elsőrendű prioritásként a város fő turisztikai vonzerejének számító Gyógyfürdő és Rekreációs Központ szolgáltatásainak fejlesztését határozza meg. Turisztikai programcsomagok kialakításával, a turisztikai termékkínálatának bővítésével (pl: lovas-, vadászati-, gyalogos-, kerékpáros-, kultúr-, gyógy-, illetve ökoturizmus fejlesztése), a turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztésével a város turisztikai vonzerejét kívánja megerősíteni, illetve turisztikai potenciálját intenzívebben kihasználni. A termálfürdő Barcs egyik legfontosabb turisztikai vonzerejét képezi, mely országosan elismert, sőt a külföldiek körében is viszonylag népszerűségnek örvend. A termálfürdők fejlesztése szerepel mind a Régió, a megye és a kistérség elképzelései között. Barcs elsődleges turisztikai fejlesztési célkitűzése a város fő turisztikai vonzerejének számító Gyógyfürdő és Rekreációs Központ és ahhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, a gyógyfürdőhöz kapcsolódó egyéb turisztikai szolgáltatások kiépítésének és működtetésének ösztönzése. A város idegenforgalmi fellendülését szolgálják a magáncélú turisztikai fejlesztések. A termálfürdő szolgáltatásainak fejlesztése további vendégeket vonzhat, figyelembe véve a gyógyászati és a wellness szolgáltatások iránti igények folyamatos növekedését az utóbbi években. A lehetőségek kihasználásához szükséges a létesítmények infrastruktúrájának komplex fejlesztése, új szolgáltatások bevezetése, valamint a vendéglátóipari egységek, szálláshelyek fejlesztése is. A befektetők, vállalkozások támogatásával a város ösztönözni kívánja a turizmushoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (vendéglátás: szálloda, camping, panzió, tourinform iroda stb.) megtelepedését, a turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztését. A komplex turisztikai programcsomagok, a sokszínű és magas minőségű szolgáltatáskínálat hiánya következtében az ide érkező turisták arányában kevés időt töltenek a városban, költési hajlandóságuk pedig alacsony. A szálláshelyek mennyisége és minősége sem megfelelő. A város kiemelten kezeli a termálturizmus kérdéskörét, de szükséges olyan további programcsomagok meghatározása, melyek a potenciálisan fejleszthető kulturális, természeti és aktív turizmushoz kapcsolódnak. Az aktív turizmus fejlesztéséhez szinte minden feltétel adott az övezetben, hiszen lehetőség van természetjárásra, lovaglásra, kerékpározásra, teniszezésre, túrázásra, vadászatra, horgászatra, stb. Az egy napos elfoglaltságot nyújtó programokon kívül több napos, akár 1 hetes időintervallumot kitöltő programcsomagokat is ki lehetne alakítani, a meglévő sportolási, mozgási lehetőségek összekapcsolása révén. A kerékpáros turizmus fejlesztésére is megfelelő adottságokkal rendelkezik a város és környéke. A kulturális és rendezvény turizmus fejlesztésére a város és térségének hagyományos népi ételei, szokásai, kulturális programjainak szervezése kínálnak lehetőséget. 128

19 Barcs városának jelentős idegenforgalmi vonzerőt nyújt változatos természeti környezete. A természeti örökségre épülő turizmus kiaknázására, a viziturizmus fejlesztésére a Dráva mente kitűnő környezetet teremt. A város és környezetének természeti értékeire alapozó turisztikai fejlesztéseknek összhangban kell állnia a természet védelmével, és egyensúlyban kell állítania a természeti értékek bemutatását az értékek megőrzésével. A természeti értékekre alapuló turisztikai szolgáltatások fejlesztésére a Dráva folyó és környezete alkalmas, pl.: evezésre, sétahajózásra, vízisportolásra, víztúrázásra, horgászatra és strandolásra. Határmenti fekvéséből adódóan Barcs fontosnak tarja a határon átívelő turisztikai termékcsomagok kialakítását, a határmentiségből adódó turisztikai potenciál kiaknázását is. A város ezen törekvését tükrözi, hogy pályázatot nyújtott be Regionális turisztikai termékterv kidolgozása címmel a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési keretében. A tervezett program a már megvalósított turisztikai fejlesztések és a jövőben megvalósítandó turisztikai beruházásokra alapozott turisztikai termékterv és turisztikai csomagok kidolgozását teszi lehetővé, amely marketingstratégiát, magánbefektetések ösztönzésére vonatkozó tanulmányt, turisztikai attrakciók és szolgáltatások adatbázisát, átfogó kerékpárúttervet és átfogó területhasználati tervet (vízi sportra, túrázásra, vadászatra, horgászatra, egyéb rekreációs tevékenységekre) foglal magában. Turizmusfejlesztés A turisztikai szolgáltatások színvonalának növelése Turisztikai termékkínálat bővítése Turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése d) Az elérhetőség javítása 1. Közösségi közlekedés feltételeinek fejlesztése 2. Vízi közlekedés feltételeinek fejlesztése 3. Úthálózat karbantartása, fejlesztése A település önkormányzatának célja, a települési igényeknek megfelelő közlekedési feltételek kialakítása, a város elérhetőségének javítása a kistérség lakói számára. Ennek érdekében folyamatosan gondoskodik a közutak, járdák felújításáról, fenntartásáról. 129

20 Célja a közösségi közlekedés feltételeinek javítása, a tömegközlekedés átszervezésével, a szükséges megállóhelyek, várótermek kialakításával. Emellett Barcs városa igyekszik hasznosítani a Dráva folyó adta vízi közlekedési lehetőségeket, a kikötő fejlesztésével. Az elérhetőség javítása Közösségi közlekedés feltételeinek Vízi közlekedés feltételeinek fejlesztése Úthálózat karbantartása, fejlesztése e) A meglévő épített és természeti környezet fenntartása, fejlesztése 1. Élhető város megteremtése a városi területek rehabilitálása útján 2. Zöldfelületek rekreációs célú fejlesztése, megőrzése A meglévő épített és természeti értékek megőrzése és fenntartása érdekében a város célja városrehabilitációs programok megvalósítása, amelyek hozzájárulnak a meglévő városi, közösségi, gazdasági terek és funkciók erősítéséhez, új funkciók kialakításához, a közösségi tartalom fejlesztéséhez. A városrehabilitációs programok tervezése és végrehajtása során kiemelt cél a városrészek zöldfelületeinek megőrzése, rekreációs célú hasznosítása, az épített környezet értékeinek megőrzése és fejlesztése, valamint a város és térségének természeti értékeinek védelme. A meglévő épített és természeti környezet fenntartása, fejlesztése Zöldfelületek rekreációs célú fejlesztése, megőrzése Városi területek rehabilitációja 130

21 CÉLPIRAMIS Átfogó cél Barcs versenyképes, fejlődő térségközpont, mely értékeinek megőrzése mellett jó életminőség biztosít lakói számára Tematikus prioritások Gazdaságfejlesztés Humán közszolgáltatások színvonalának növelése Turizmusfejlesztés Az elérhetőség javítása Az épített és természeti környezet fenntartása, fejlesztése Városközpont Városközponti funkció erősítése, épített környezet fenntartása, közszolgáltatások fejlesztése, városrehabilitáció Nyugati városrész Szálláshelye k, turisztikai szolgáltatás ok, turizmus infrastruktúr a, oktatási infrastrukt úra Északi városrész Szegregáció csökkentése, infrastruktúra fejlesztése, társadalmi kohézió erősítése Keleti városrés z Infrastru ktúra fejleszté se Déli városrész természeti környezet fenntartása, fejlesztése, vízi közlekedés és turizmus feltételeinek javítása Keleti iparterület Ipari- és barnaöves területek fejlesztése Nyugati iparterület Ipari- és barnaöves területek fejlesztése Drávaszentes Infrastruktúra fejlesztése, elérhetőség javítása Somogytarnóca Infrastruktúra fejlesztése, elérhetőség javítása 131

22 Területi célok A beazonosított városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az infrastruktúra és a gyógyászati technológia fejlesztése. A városrészt érinti a Barcsi Nevelési és Oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, a programban érintett Arany János és Deák Ferenc általános iskolák rehabilitációja és a Széchenyi Ferenc Közép- és Szakképző Iskola és Kollégium fejlesztése. A városrészre vonatkozó városfejlesztési program - Barcs szíve újra dobogjon városrehabilitációs program - második ütemének megvalósítása - a Sétáló utca és a barcsi szabadidő központ rekonstrukcióját foglalja magában. Az önkormányzat - volt bírósági épület közösségi célú- hasznosítási elképzelései is ebben a városrészben realizálhatóak. Nyugati városrész A Nyugati városrészben található a Barcs legjelentősebb turisztikai vonzerejének számító Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ, amely gyógyászati és wellness szolgáltatásai révén nagyszámú látogatót vonz. A gyógyfürdő környezetében jelenleg is több turisztikai célú beruházás zajlik. A város fő fejlesztési célkitűzései: a gyógyfürdő turisztikai infrastruktúrájának fejlesztése, a gyógyfürdőhöz kapcsolódó egyéb turisztikai szolgáltatások kiépítésének és működtetésének ösztönzése. A befektetők, vállalkozások támogatásával a város ösztönözni kívánja a turizmushoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (vendéglátás: szálloda, camping, panzió, tourinform iroda stb.) megtelepedését, a turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztését. A városrészen található intézmények oktatási és közösségi funkciót látnak el itt található a Városi Közművelődési Könyvtár, a Móricz Zsigmond Művelődési Központ, a Dráva Völgye Középiskola és Kollégium, a Barcsi Ipari Kereskedelmi- és Szakképző Iskola. A városrészben működik a Városi Óvodák 4. számú és 6. számú Tagóvodája. Emellett a sportcsarnok, és a városi könyvtár közösségi funkciókat is szolgál, tekintettel a sportcsarnokban és a könyvtár területén lebonyolított nagyszámú sport és egyéb kulturális rendezvényekre. A város célja a közoktatási intézményeinek infrastrukturális és szakmai fejlesztése, melyek nagyban hozzájárulnak az oktatási színvonal emelkedéséhez, az egyenlő esélyű közoktatás megteremtéséhez. 132

23 Keleti iparterület A Keleti iparterület városrészében a város fő célja az itt található ipari park területén a gazdasági infrastruktúra fejlesztésének elősegítése. A fejlesztésének érdekében a város különös hangsúlyt fektet az ipari park és egyéb ipartelepek infrastrukturális fejlesztésére, a barnaövezetes területek funkcióváltásának megteremtésére, és befektetés-támogatási politikájával ösztönzi a vállalkozások által kezdeményezett beruházásokat, valamint a vállalkozások közötti együttműködés megteremtését. A város céljai között szerepel a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, gazdasági együttműködések kialakulásának ösztönzése. Nyugati iparterület A Keleti iparterület városrészében a város fő célja az itt található ipari területek infrastrukturális fejlesztésének, a barnaövezetes területek funkcióváltásának elősegítése. Befektetés-támogatási politikájával ösztönzi a vállalkozások által kezdeményezett beruházásokat, valamint a vállalkozások közötti együttműködés megteremtését. A város céljai között szerepel a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, gazdasági együttműködések kialakulásának ösztönzése. Somogytarnóca A legfontosabb fejlesztési célok e területen az infrastrukturális beruházások megvalósítása, elsősorban útfelújítások, közmű rekonstrukciók, közösségi közlekedésfejlesztés, Barcs városközpont elérhetőségének javítása. Drávaszentes Szintén a legjelentősebb fejlesztési célok a területen az infrastrukturális beruházások megvalósítása, elsősorban útfelújítások, közmű rekonstrukciók, közösségi közlekedésfejlesztés, Barcs városközpont elérhetőségének javítása. Déli városrész A városrész adottságaiban jelentős potenciált hordoz a Dráva folyó és környezetének fejlesztése. A terület a kikötő és a folyó mentén kialakítható turisztikai szolgáltatások, rekreáció és sporttevékenységek fejlesztésével, a határon átnyúló szolgáltatások fejlesztésével ismét a város fejlődésének motorjává válhat a városrész. Keleti városrész A legfontosabb fejlesztési célok a városrészben az infrastrukturális beruházások megvalósítása, elsősorban útfelújítások, közmű rekonstrukciók. 133

24 Északi városrész A településrészen a város által kitűzött és megvalósítani kívánt legfontosabb feladat, a roma telep környezetének élhetőbbé tételének megvalósítása szociális városrehabilitációs program keretében. A város célkitűzései a leromlott városrész bekapcsolása a város fejlődésébe, a fizikai környezet és a szociális problémák kezelése révén, a településrészen élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. A program elsősorban a közlekedési felületek, és vízelvezető rendszereinek rekonstrukcióját, zöldfelületeinek felújítását célozza. 134

25 A stratégia koherenciája, konzisztenciája A célrendszer illeszkedése, összhangja a településfejlesztési koncepcióval és a településrendezési tervvel Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célja, hogy Barcs vonzó, versenyképes, harmonikusan fejlődő kistérségi központtá váljon, ahol a folyamatosan javuló életminőség, a színvonalas életkörnyezet alapját a versenyképes gazdaság jelenti. A város középtávú fejlesztési elképzeléseit a településfejlesztési koncepció és a városfejlesztési program tartalmazza. Az egyes városrészekre meghatározott célok, a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési tervekkel összhangban kerültek meghatározásra; továbbá a megfogalmazott célok illeszkednek és a településrendezési tervhez. A település rendezési-szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat a településfejlesztési koncepcióra épülve, folyamatosan nyomon követi a településfejlesztési koncepció változásait. Az egyes városrészekre kitűzött célok megvalósításához nem szükséges a település rendezésiszabályozási tervének módosítása, mert az a tervezett fejlesztésekkel összhangban van. Amennyiben a szabályozási tervbe vagy a helyi építési szabályzatba olyan fejlesztési elképzelést szeretne a település beilleszteni, amely fejlesztési elképzelést a településfejlesztési koncepció nem tartalmaz, úgy előbb a településfejlesztési koncepció módosítása szükséges. A rendezési terv módosításakor az önkormányzat az alábbi eljárásrendet követi: Módosításhoz szükséges lépések Módosítási igények összegyűjtése Módosítási igények tervezési programba foglalása 253/1997 (XII. 20.) számú Kormányrendeletben meghatározott államigazgatási szervek, lakosság, társadalmi szervezetek, önkormányzati szervek megkeresése előzetes véleményük beszerzése céljából Tervezési munka, egyeztetés a szakbizottságokkal Az elkészült terv egyeztetése a korábban véleményezési joggal rendelkező szervekkel Lakossági közszemlére tétel Végleges vélemények, lakossági észrevételek megküldése az Állami Főépítésznek Képviselő testületi jóváhagyás Módja/Időtartama Helyben szokásos módon (internet, helyi rádió, helyi televízió, újság), a lakosság, a társadalmi szervezetek, az önkormányzati szervek értesítése a módosítás megindításáról A képviselő testület jóváhagyása szükséges A megkeresés átvételétől számított 30 nap áll rendelkezésre a válaszadásra Időtartama változó, a feladattól függ A megkereséstől számított 45 nap áll rendelkezésre a válaszadásra. Amennyiben eltérő vélemények érkeznek, egyeztető tárgyalás tartása szükséges. Kifüggesztéstől számított 30 napig A záróvéleményt a főépítész a megkereséstől számított 30 napon belül küldi meg 135

26 Az egyes dokumentumok hierarchiáját az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény határozza meg, amely előírásoknak a képviselő testület által elfogadott dokumentumok maradéktalanul megfelelnek. A stratégiában megfogalmazott célrendszer illeszkedik tehát a településfejlesztési koncepcióhoz, valamint a településszabályozási tervhez. A stratégiában meghatározott prioritások egybevágnak Barcs Város Önkormányzatának Gazdasági Programjában, Barcs Város Önkormányzatának Városfejlesztési Programjában meghatározott fejlesztési irányokkal. A tervezett fejlesztések továbbá összhangban vannak az önkormányzat szakpolitikai koncepcióiban meghatározott célokkal. A stratégiában bemutatott tematikus prioritások, valamint azok megvalósítását célzó tervezett beavatkozások, beavatkozási területek megfelelően kapcsolódnak a stratégia céljaihoz és beavatkozásaihoz. Az egyes városrészekre meghatározott célok koherenciája, konzisztenciája A megfogalmazott átfogó célok elérése a város integrált fejlesztése, a város arculatának kialakítása, a meglévő természeti és épített környezet rehabilitációja mentén lehetséges. Ezek az elvek érvényesülnek az egyes városrészeket érintő fejlesztési elképzelések meghatározása és megvalósítása során is. Minden egyes városrész bizonyos funkciók meghatározó jegyeit viseli magán, a szomszédos városrészek funkciói egymástól eltérőek, ugyanakkor megfelelő módon ki is egészítik egymást. Míg egyes városrészeken a humán közszolgáltatások fejlesztése, más városrészeken az infrastrukturális fejlesztések, megint más városrészeken a turisztikai vonzerők fejlesztése képezik az elérendő célt. Kitűzött célok megvalósítása, mintegy egymás előfeltételét képezik. Az infrastrukturális fejlesztések szükségesek a szolgáltatási színvonal növeléséhez. A párhuzamos célú fejlesztések egymást kiegészítve, a lakossági igényeket megfelelő módon kiszolgáló szolgáltatási színvonalat növelik, illetve hozzájárulnak a város gazdasági versenyképességének növekedéséhez. A városrészekre meghatározott célok illeszkednek egymáshoz. Mivel a városrészek lefedik a várost és szerves egészet alkotva kiegészítik egymást funkcióikkal, a városrészek lehatárolása nem eredményezi zárványok kialakulását, sőt a településfejlesztési koncepció alapján továbbgondolt fejlesztések az IVS-en belül további funkcióbővítő intézkedéseknek adnak lehetőséget. Városi és kistérségi szinten is léteznek a város- és vidékfejlesztés szinte minden funkcióra kiterjedő fejlesztési elképzelései, melyek mentén tudatos fejlesztések valósultak meg az elmúlt években. A fejlesztéseknek várhatóan nem lesznek káros környezeti hatásai, ellenkezőleg, a számos fejlesztés az egészséges környezet kialakítása, fenntartása érdekében történik. A város gazdag zöldfelületekben, természeti szépségeiben, amelyekre kiemelt figyelmet fordít a környezet épségét, az itt lakók érdekeit, valamint a turizmus fejlesztéseit szem előtt tartva. Összességében elmondható, hogy a stratégiában megfogalmazott célkitűzések, valamint a megvalósításukhoz vezető beavatkozások összhangban állnak az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és Operatív Programjaival, az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval és az 136