A FONYÓDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A TURIZMUS FEJLESZTÉS PRIORITÁSÁVAL

Átírás

1 A FONYÓDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A TURIZMUS FEJLESZTÉS PRIORITÁSÁVAL augusztus

2 Tartalomjegyzék 1. A programkészítés indokoltsága 2. A kistérségi komplex program készítés módszertana 3. A kistérség földrajzi meghatározása, népessége 4. A kistérség helyzetelemzése 5. A turizmus, mint húzóágazat jellemzıi 6. A kistérség településeinek fıbb jellemzıi 7. A kistérség komparatív elınyei és hátrányai 8. SWOT-analízis 9. A komplex program kialakításánál figyelembe vett alapelvek 10. A komplex fejlesztést célzó stratégia alapját képezı irányok 11. A kistérség komplex fejlesztési programjának illeszkedése az országos és regionális fejlesztési dokumentumok rendszeréhez 12. A kistérség komplex fejlesztési programjában meghatározott programok finanszírozási lehetıségei 13. A kistérség komplex fejlesztési programjának struktúrája gazdaságfejlesztés feltételrendszerének biztosítása stratégiai program OPERATÍV PROGRAM: Infrastruktúra fejlesztése OPERATÍV PROGRAM: Oktatás, képzés fejlesztése OPERATÍV PROGRAM: A gazdaságfejlesztés kistérségi alapjainak megteremtése OPERATÍV PROGRAM: A kistérség energiaracionalizálásának fejlesztése OPERATÍV PROGRAM: Elektronikus kapcsolatok fejlesztése A gazdaság helyi adottságokra épülı fejlesztése stratégiai program OPERATÍV PROGRAM: Turizmus fejlesztése OPERATÍV PROGRAM: Mezıgazdaság fejlesztése OPERATÍV PROGRAM: Feldolgozóipar fejlesztése OPERATÍV PROGRAM: Szolgáltatások fejlesztése Az életkörülmények javítása stratégiai program OPERATÍV PROGRAM: Településrendezés és vonzó települési arculat kialakítása OPERATÍV PROGRAM: Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése OPERATÍV PROGRAM: Kultúra lehetıségeinek fejlesztése Környezet és tájvédelem stratégiai program OPERATÍV PROGRAM: Hulladékgazdálkodás OPERATÍV PROGRAM: természetvédelem és tájfenntartás 2

3 1. / A program készítés indokoltsága Az Európai Unió 2007-ben kezdıdı újabb hétéves költségvetési ciklusában a strukturális alapokból származó források lehívásának szemlélete és szabályozása a korábbi programozási idıszakhoz képest jelentısen megváltozik. Ugyanakkor a tervezés keretfeltételeit meghatározó uniós költségvetés egészen 2005 végéig bizonytalannak tőnt, és a tervezést megalapozó közösségi rendelet-tervezetek sem öltöttek még végleges formát. A támogatások sikeres igénybevételének azonban alapvetı feltétele a hazai finanszírozási háttér megfelelı biztosítása, az uniós pénzek ugyanis csakis saját forrásokkal kiegészítve használhatóak fel. A programok pályázhatóságának feltétele, hogy egy adott térség fejlesztési programjai tervezetten az egész térség által elfogadott fejlesztési programok mentén valósuljanak meg. A Fonyódi kistérség eddig nem rendelkezett olyan komplex gazdaságfejlesztési programmal, mely alapját adná a as idıszakra tervezett projektek megvalósításának és uniós alapokból származó pályázati támogatások igénybevételének. A jelenlegi tanulmány célja, hogy egy átfogó területfejlesztési koncepciót és programot határozzon meg a kistérség részére az elkövetkezendı 7 évre vonatkozóan. A Fonyódi kistérség gazdaságfejlesztésének bázisát, az adottságait figyelembe véve a turizmusra alapozott gazdaságfejlesztés képezi. A komplex program a kistérség fejlıdését biztosító prioritások meghatározását követıen nagyon sok területet érintı alprogramot is meghatároz, de ha a programot összefüggését vizsgáljuk, láthatjuk, hogy alapjában valamennyi kötıdik a turizmus kistérségi fejlesztéséhez. A tanulmányban meghatározott alprogramok a kistérség több szektorát érinti: önkormányzatokat, vállalkozásokat, turistákat, civil szervezeteket és természetesen a lakosságot mint megvalósítót és célcsoportot egyaránt. A programok sikerének egyik alapköve lesz, hogy a kistérségen belül a különbözı szervezeteknek milyen partnerséget sikerül kialakítaniuk, érdekeiket milyen módón tudják összehangolni. 3

4 2./ A kistérségi komplex program készítésének módszertana A 18/1998. (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és területrendezési tervek tartalmi követelményeirıl képezi az alapját a Fonyódi Kistérség Komplex Fejlesztési Programjának elkészítéséhez. A rendelet alapján a program magában foglalja a következı tartalmi elemeket: közép, illetve rövid távú célpiramis, a végrehajtandó közép-, illetve rövid távú feladatok meghatározása és rangsorolása, alprogramok és részprogramok szerinti csoportosításban az egyes feladatok elérendı céljainak, a feladatok végrehajtási tervének meghatározása a megvalósítás lehetséges szereplıinek és a közremőködık körének megjelölése, a megvalósítás mechanizmusának bemutatása a fejlesztéshez szükséges lehetséges források a program és alprogramok eredményességi kritériumainak, mutatóinak és hatásainak bemutatása a program végrehajtásáért felelıs szervezetek megjelölése. Ennek alapján a program elsı része az a helyzetelemzés, mely reálisan mutatja a kistérség jelenlegi helyzetét, belsı erıforrásait, lehetıségeit, mely alapját képezi a komplex fejlesztési célkitőzéseknek. Ez tartalmazza a kistérség külsı kapcsolatrendszerének elemzését, s azon veszélyek feltérképezését, amelyek a fejlesztési célok megvalósulását hátráltatják. A helyzetelemzési fejezet döntıen a különbözı megyei hivatalok adataira (Statisztikai Hivatal, Munkaügyi Központ), valamint a kérdıíves lekérdezések, és személyesen az Önkormányzatoknál lefolytatott interjúk során nyert információkra épül. A helyzetelemzést követı SWOT analízis számba veszi a kistérségben rejlı erısségeket, a megmutatkozó hiányosságokat, valamint a jelenlegi folyamatok, trendek alapján elıre látható lehetıségeket és veszélyeket. 4

5 3./ A kistérség földrajzi meghatározása, népessége A Fonyódi kistérséget a Balaton délnyugati térségében fekvı 14 település alkotja. A kistérség területe 418 km2. A fonyódi kistérség északon a Balaton közepén húzódó határvonallal Zala és Veszprém megyével, keleten a balatonföldvári, valamint a tabi, délen a kaposvári, marcali és a lengyeltóti kisrégiókkal érintkezik. A kistérség települései közül három város, Balatonboglár, Balatonlelle és Fonyód, melyek egyben mikrotérségi központként is mőködnek a kistérségen belül. Földrajzi elhelyezkedését tekintve a kistérség a 7-es fıútvonal, valamint az M7-es autópálya mentén, a Balaton déli partjának nyugati részén elhelyezkedı Balaton parti települések és az ezekhez különbözı szálakon kapcsolódó háttértelepülésekbıl álló egység. Keletrıl nyugatra: Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód, Balatonfenyves, Balatonmáriafürdı, Balatonkeresztúr és Balatonberény parti települések, valamint Balatonlellérıl délre induló 67-es fıútról közelíthetı meg Látrány, Visz, Somogytúr, Somogybabod és Gamás, mely zsáktelepülés. 5

6 Emellett szintén háttértelepülés Ordacsehi, mely az M7-es itt kiépült lehajtó útja révén kiváló megközelítéssel rendelkezik, valamint a kistérség legnyugatibb községe, mely szintén háttértelepülés Balatonszentgyörgy. A kistérség legtávolabbi települése sincs messzebb a Balatontól 20 km-nél. A kistérség lakosainak száma: fı ( dec.31.) A térségben mindössze két 500-nál kevesebb lakosú falu található. A többi kilenc község arányosan megoszlik két kategória , illetve között. Összességében a kistérség lakossága csökkenı tendenciát mutat, de a csökkenés mértéke jóval alatta van a megyei és országos mutatóknak is. Megjegyzés [GK1]: Kitörölni? A kistérség lakónépességére vonatkozó kutatási prognózis szerint az elkövetkezendı évtizedekben a lakosság száma az alábbiak szerint fog változni: Kistérség: Megye: Régió: Kistérségi népesség-elıreszámítás Fonyódi Somogy Dél-Dunántúl Mutató Népesség száma férfiak nık évesek évesek

7 10-14 évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek (%) 21,0 19,1 17,7 16,5 16, évesek (%) 61,8 62,5 62,4 61,4 57,9 65+ évesek (%) 17,2 18,4 19,9 22,1 25,7 Átlagos kor 41,3 42,7 44,0 45,2 46,2 Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Elıreszámítási adatbázis, Megjegyzés: Az elıreszámítást az NKFP 5/175/2001. sz. kutatási program támogatta. A prognózis szerint a kistérséget veszélyezteti az elöregedés veszélye. A BFT által készíttetett Egy rendhagyó Régió címő szociológiai tanulmányban a korösszetétel és a népességmegtartás problémája az egész Balaton Régió viszonylatában már megfogalmazásra került: Jelentıs strukturális problémákkal kell szembenézni a régió állandó népessége összetételének alakulásában. Az országos trendnek megfelelı természetes népességfogyást a régióban valamelyest kompenzálta bár a pozitív vándorlási egyenleg, ez azonban a lakosság egyre jelentısebb mértékő elöregedéséhez vezetett. E folyamatot jó ideje tovább gerjeszti az a körülmény, hogy elérhetı árú lakóingatlanok és egész éves egzisztencia híján jelentıs mértékő az újonnan végzett, magas szinten képzett fiatal korcsoporthoz tartozók régióból történı elvándorlása. A fejlesztési programok sikerét nehezíti a helyi társadalom korösszetétele és tudásszintje, melyre gazdaságfejlesztés csak korlátozottan alapozható. 7

8 A kistérség fejlesztési programjainak egyik fı célkitőzése a lakosság megélhetési lehetıségeinek javítása a kistérség jövedelemtermelı képességének fokozása kell legyen. 4./ A kistérség helyzetelemzése A kistérség elérhetısége Közlekedési szempontból a 7-es út, valamint a vasút egyaránt a Budapest-Nagykanizsa- Zágráb-Fiume / Ljubljana- Trieszt hagyományos történelmi útvonal, Eu-s értelemben a Trieszt-Kijev folyosó mentén helyezkedik el. Emellett a 67-es fıút Balatonlelle Kaposvár közötti vonaláról közelíthetı meg a kistérség 5 települése. A kistérség megközelíthetısége jelentısen javult az M7-es autópálya megépítésével. Az autópálya másik elınye, hogy a nyári szezonban a partmenti településeken az átmenı forgalom nem okoz olyan fennakadásokat, mint az elızı évtizedekben. A terület északi részén, jórészt a partszakasz vonulatát követve vezet a Dél Vasút sínpárja, amely a megye elsı vasútvonalaként adott lendületet a XIX. század második felében a tóparti települések gazdasági életének, és jelentıs része volt az idegenforgalom, a fürdıkultúra gyors kialakulásában is. Déli irányban vasúton Kaposvár Pécs érhetı el Fonyódról, valamint Marcali Balatonszentgyörgyrıl. Utóbbi vonal tervezett megszüntetése a kistérségbıl az ingázók munkába járási lehetıségét szőkíti. Keskenynyomtávú vasút üzemel Balatonfenyves és Somogyszentpál között. A Balatoni hajózásnak turisztikai szempontból van jelentısége. A szomszédos Balatonföldvári kistérségben található a Balaton egyetlen kompkikötıje, mely a kistérségbıl gyorsan és könnyen elérhetı. A jövıben a Fonyódi kistérségben is terveznek kompkikötı létesítését Fonyódon. Ezzel a fejlesztéssel a kistérség közlekedési szempontból is kiemelkedı jelentıségővé válna. A Balaton északi partjáról hajójárattal a fonyódi, a lellei és a balatonboglári kikötı révén érhetünk a kistérségbe. A kistérség legnyugatibb településétıl Balatonszentgyörgytıl alig 10 km-re található a Sármelléki repülıtér, ahol nemzetközi személyforgalom is bonyolódik. Összességében megállapíthatjuk, hogy a kistérség elérhetısége kiváló. Közlekedési szempontból a háttértelepüléseket összekötı utak fejlesztése lehet célkitőzés. 8

9 Infrastruktúra A kistérség alap infrastruktúrális ellátottsága szinte teljesnek mondható. Kivételt a szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése képezi. A kistérség néhány településén a szennyvízcsatorna kiépítése az elkövetkezendı években kell, hogy megvalósuljon, melynek érdekében az érintett települések csatlakoztak a Dél-Balatoni szennyvíz beruházási programhoz. KSH évi adatai Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában 99,3 % Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás 99,6 % Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás 87,3 % Egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi 577 m szennyvízcsatorna hálózat Távbeszélı fıvonal 1000 lakosra 443 Kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakások lakosra A telefonvonal ellátottság jó, az Internet elérésének lehetısége a kistérségben változó egyes településeken a szélessáv kiépítése szükséges. A kábel TV ellátottság a településeken végzett felmérésünk szerint az igényeknek megfelelıen folyamatosan bıvítésre kerül. Az infrastrukturális fejlesztések között kell megemlítenünk, hogy a személyes interjúk során a kistérség szinte valamennyi településén problémaként fogalmazták meg a belterületi utak és 9

10 járdák építését és a már meglévık felújítását. A települések szőkös költségvetésükbıl csak nehezen képesek önerıbıl a belterületi utakat fejleszteni. A legtöbb esetben csak pályázaton elnyert támogatás segítségével képesek ezen fejlesztéseket megvalósítani. Tárgyév Önkormányzati belterületi út Kiépített belterületi út az összes %-ában Adatbázis: A fenti elemzés megmutatja, hogy a kiépített belterületi utak nagyságrendje az elmúlt 10 évben szinte nem változott. Gazdaság A kistérségben a gazdaság húzóágazatát a turizmus képezte az elmúlt idıszakban. Emellett a mezıgazdasági termelésen alapuló feldolgozó ipar is jelentıs súlyt képviselt a térségben, gondolva a Balatonboglári Feldolgozóra. A kistérség egyéb ipara soha nem volt jelentıs, mivel a Balaton közelsége miatt az ipari tevékenység korlátozott volt. A kistérség adottságaira alapozva jelenleg is folyik mezıgazdasági termelés, de ez már nem elsısorban nagyüzemi keretek közt. A régi Tsz-kbıl ma már csak Ordacsehiben találhatunk egy átalakult Agrár Részvénytársaságot. A néhány nagyüzemi termelı mellett a mezıgazdaság is csak a falvak alternatív jövedelemszerzı tevékenységét erısíti. A mezıgazdaságban jellemzı a szılı- és gyümölcs termelés, melynek a térségben hagyományai vannak és a bortermelés kistérségi alapját is biztosítja. A kistérségben országos hírnévvel rendelkezı szılıtermelık és kis borfeldolgozók vannak. A meglévı pincék turisztikába való bekapcsolódásá- 10

11 nak szervezését segíti az itt létrejött Dél-Balatoni Borút Egyesület. A gyümölcstermesztés mellett a hal-és vadgazdálkodásnak is hagyományai vannak. A mezıgazdasághoz kapcsolódva meg kell említeni, hogy a kistérség háttértelepüléseihez jelentıs erdıterületek is tartoznak, melyek többségében már magántulajdont képeznek. Az erdık a mezıgazdasági hasznosítás mellett szintén rengeteg lehetıséget rejtenek a turizmus vonzására, gondolva itt a parkerdıkre, kiránduló területekre és a vadásztatásra is. A kistérségre az állattartás nem jellemzı. A turizmus, mint gazdasági ág, a szolgáltatások terén jelenik meg. A kistérségben jelentıs az idegenforgalmat kiszolgáló szálláshely szolgáltatás, mind a kereskedelmi, mind a magán szférában. Jellemzı tendencia, hogy a part menti településeken a magán szálláshely szolgáltatással szemben elıtérbe kerülnek a nagyobb és színvonalasabb kiszolgálást kínáló szállodák, melyek további fejlesztése a kistérségben szükséges. Ugyancsak az idegenforgalom kiszolgálását biztosítja a vendéglátás, mely jelentıs idény foglalkoztató a kistérségben. A kistérségben, de az egész Balatoni térségben az idegenforgalom egyik legjelentısebb problémája a szezonalitás. Az éttermek, üzletek legtöbbje csupán a nyári szezonban üzemel, ezért folyamatos jövedelemszerzési lehetıséget nem biztosít az itt dolgozóknak. Több évtizeden keresztül, fıleg a közvetlen vízparti településeken a lakosságnak a fizetıvendég szálláshely szolgáltatás nyújtása kiegészítı jövedelemszerzési lehetıséget biztosított. Az ebbıl származó jövedelembıl az utóbbi évekkel bezárólag fedezni tudták a téli hónapok jövedelem kiesését. Az évek során egyre nagyobb volt azok száma, akiknek az egyetlen jövedelemszerzési lehetıséget ez biztosította. Az idegenforgalmi tendenciák változása azonban az ilyen jellegő vendégforgalmat lecsökkentette, amely súlyosan érintette a lakosság nagy részét. A vendéglétszám és az idegenforgalmi szezon csökkenését a háttértelepüléseken élık is megérezték, hiszen sokan jártak a parti településekre dolgozni. A rövid balatoni szezon és a 90-es évek közepétıl csökkenı ide látogató turistaszám önmagában nem teszi lehetıvé a helyben élık többsége számára, hogy egész éves egzisztenciát biztosító lehetıséggé válhasson a turizmus. Ezért is elengedhetetlen a turizmus új irányokra alapozott fejlesztése, mely munkahelyek teremtésével javítaná az itt élık jövedelmi - megélhetési lehetıségeit. KSH év Kereskedelmi szálláshelyek (férıhely

12 lakosra) Kereskedelmi szálláshelyek (vendégéjszaka lakosra) Magánszálláshelyek (férıhely) Magánszálláshelyek (férıhely 1000 lakosra) Magánszálláshelyek (vendégéjszaka lakosra) Regisztrált társas vállalkozás Regisztrált egyéni vállalkozás Regisztrált vállalkozás összesen Regisztrált vállalkozás 1000 lakosra 275 Foglalkoztatás A térségben az önkormányzat és intézményei számítanak a legnagyobb foglalkoztatónak. Minden településen jelentıs számú munkaerıt foglalkoztatnak az önkormányzatok (hivatalnokokat), az iskolák és ahol van az óvodák. A gyermeklétszám csökkenés, illetve a közszféra létszámának elıirányzott csökkentése miatt azonban az iskolákban és óvodákban többeket fenyeget a munkanélkülivé válás esélye. Az ezekbıl az intézményekbıl kikerülı munkavállalók elhelyezkedési esélye korlátozott. A munkanélküliség mértékére jelentıs hatással van a szezonalitás. A nyári idıszakban az éledezı balatoni turizmus szolgáltató szektora csökkenti a kistérségben a munkanélküliséget. Az év többi részében azonban jelentıs 10 % feletti munkanélküliséget jeleztek a kistérség polgármesterei. KSH év A munkanélküliek aránya (2004. december 20.) A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya (2004. december 20.) A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében A szellemi foglalkozásúak aránya a munkanélküliek körében (2004. december 20.) A pályakezdık aránya a munkanélküliek körében (2004. december 20.) 7,1 % 2,2 % 31,0 % 19,9 % 6,0 % 12

13 Oktatás és egészségügy A kistérségben önálló felsıoktatási intézmény nincs, de a Balatonboglári Mathiász János Középiskola Szakoktatási programja keretében érettségi vizsgával rendelkezık részére felsıfokú végzettséget biztosító gazdasági informatikus képzést folytat. A kistérségben több középfokú oktatási intézmény mőködik, melyeket a Somogy Megyei Önkormányzat tart fenn. A középfokú képzés keretében mind az általános gimnáziumi oktatás, mind a szakképzés több területe is jelen van. A középfokú oktatási intézmények hatóköre túlnyúlik a kistérségen, hiszen nagyon sok térségen kívüli gyermek is jár az intézményekbe. Az ı hét közbeni elhelyezésüket a középiskolák helyszínein kollégiumok biztosítják: Balaton kollégium- Fonyód, Boglári Kollégium. Fonyódon mőködı középiskolák: - Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola - Bacsák György Szakképzı Iskola: szakmunkás képzés keretében gépészeti, építıipari, élelmiszer- és vegyi áru kereskedı képzés folyik. Balatonbogláron mőködı középiskola: - Mathiász János Középiskola és szakiskola: szılı és gyümölcstermesztı, kertész, és informatikus képzés folyik. Az általános iskolai ellátás a kistérség valamennyi települése részére biztosított, vagy önálló települési iskola révén vagy több település közoktatási társulása révén: Közoktatási társulások: A társulás neve Székhelye Tagjai Balatonboglár-Ordacsehi Balatonboglár Balatonboglár Települések Közoktatási Ordacsehi Intézményfenntartó Társulása Balatonszentgyörgy, Balatonszentgyörgy Balatonszentgyörgy Balatonberény Balatonberény Hollád, Tikos és Vörs Hollád, Tikos, Vörs Községek Közoktatási Intézményi Társulása Balatonmáriafürdı, Balatonmáriafürdı, Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr és Balatonmáriafürdı Balatonújlak községek Óvoda Balatonújlak Intézményfenntartói Társulása 13

14 Balatonmáriafürdı, Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr és Balatonmáriafürdı Balatonújlak községek Általános Balatonújlak Iskolai Intézményfenntartói Társulása Közös Intézményirányító Társulás Látrány Közös Intézményfenntartó Társulás Gamás Megállapodás Balatonlelle Város Önkormányzatával a logodédiai és pályaválasztási tanácsadás szakszolgálati feladatok ellátására Megállapodás a Marcali Kistérség Többcélú Társulásával a nevelési tanácsadás feladat ellátására Megállapodás a Marcali Kistérség Többcélú Társulásával a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátására Látrány Somogybabod Somogytúr Visz Gamás Somogybabod Balatonboglár Balatonfenyves Balatonlelle Fonyód Gamás Látrány Ordacsehi Somogybabod Somogytúr Visz Balatonboglár Balatonfenyves Balatonlelle Fonyód Gamás Látrány Ordacsehi Somogybabod Somogytúr Visz Balatonberény Balatonkeresztúr Balatonmáriafürdı Balatonszentgyörgy Megállapodás a SZÍNKÉP Alapítvánnyal Balatonberény község közoktatási feladatellátására vonatkozóan (óvoda és alsó tagozat) Balatonberény 14

15 Az iskola épületek több településen felújításra szorulnak, valamint akadálymentesítésüket is az elkövetkezendı években kell megvalósítani. Az épület felújítások mellett az eszközellátás folyamatos fejlesztése is az Önkormányzatok feladata. Az iskolaépületekben az iskolák akár vállalkozási tevékenység formájában a kistérség felnıttképzésében és nyelvoktatásában is jelentıs szereplık lehetnek. Az általános egészségügyi ellátás valamennyi településen biztosított háziorvos révén. Van olyan háziorvos mely több település ellátását is biztosítja, a heti rendelési idıt megosztva a települések között. Az orvosi ügyeleti központok a településekhez legközelebb esı elsısorban városi ügyeleteken mőködnek: Központi orvosi ügyeleti szolgálat A társulás neve Székhelye Tagjai Megállapodás Marcali Kistérség Marcali Balatonberény Többcélú Társulásával a központi Balatonkeresztúr orvosi ügyeleti feladatok ellátására Balatonmáriafürdı Balatonszentgyörgy Megállapodás Balatonboglár Balatonboglár Balatonboglár Város Önkormányzatával központi Balatonlelle orvosi ügyeleti feladatok ellátására Gamás Karád Látrány Ordacsehi Somogybabod Somogytúr Visz Fonyód fiók telephely Fonyód Balatonfenyves Szakorvosi ellátás a Balatonbogláron mőködı egészségügyi központban, valamint Fonyódon található. A magán szakorvosok ( fogorvos, szemész, reumatológus, nıgyógyász) a kistérségben még nagyon ritka. Magánrendelık és klinikák létesítése piaci szempontból akkor lesz megalapozott, ha az egészségturizmus is teret kap a kistérségben. 15

16 Alapszolgáltatási Megállapodások (szociális, családsegítı és gyermekjóléti szolgálatok) A társulás neve Székhelye Tagjai Balatonboglár - Ordacsehi Balatonboglár Balatonboglár Települések Szociális Alapszolgáltatási Ordacsehi Intézményfenntartó Társulása Körzeti Intézményfenntartó Balatonlelle Balatonlelle, Társulás szociális Alapszolgáltatási Látrány Központ Gamás Somogybabod Somogytúr Visz Fonyód-Balatonfenyves Fonyód Fonyód Alapszolgáltatási Központ Balatonfenyves Családgondozási Központ Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr Balatonmáriafürdı Balatonújlak Balatonberény Balatonszentgyörgy Hollád Vörs Tikos Mőemlékek A kistérség kiemelt országos jelentıségő mőemlékekben nem gazdag. A legnagyobb hírnévvel rendelkezı mőemlék a somogytúri Kunffy Képtár és a Balatonszentgyörgyi Csillagvár. A települések országos és helyi védettségő mőemlékeit a következı fejezetben a települések részletes leírásában mutatjuk be. 16

17 Környezetvédelem Míg a gazdaság szempontjából hátrányos addig környezetvédelmi szempontból elınyös, hogy a kistérségben hiányzik az ipari tevékenység. A környezetszennyezés mértéke a kistérségre jellemzı idegenforgalmi szezonalitással változik, a nyári idényben erısödik. Ekkor mind a hulladékterhelés, mind az autóforgalom révén a levegı szennyezés jelentısen növekszik. Természetesen az idegenforgalom a Balaton vízminıségére is hatással van, de ez jelentıs károkat nem okoz. Ehhez hozzájárul, hogy a partmenti települések mindegyikén megvalósultak a szennyvíz vezeték építések. A háttértelepüléseken is fontos ezek megvalósítása a vízbázis védelme érdekében. A kistérségben a hulladék rendszeres elszállítását a Zöldfok Rt. végzi. Az illegális hulladék lerakók kialakulásának megakadályozását segítik a lomtalanítási akciók a településeken. A kistérségben mind tájvédelmi, mind településképi okokból szükséges a zöldterületek rendben tartása, fejlesztése. Külön figyelmet kell fordítani a védett természeti értékekre: fasorokra, nádasokra, erdırészekre és az itt található élıvilágra. A kistérségben jelentıs területet foglalnak el a Berki területek, melyek természeti értékeinek bemutatása csak a környezeti követelmények maximális betartása mellett lehetséges. A talajvédelem érdekében a mezıgazdasági tevékenységet folytatók is sokat tehetnek. Korlátozni kell a vegyszerek, mőtrágyák használatát, melyek a talajon kívül a terményeket fogyasztó emberekre is káros hatással lehetnek. A kistérségben növelni kell a mezıgazdaságban a biogazdálkodást. A kistérség belsejében a gyönyörő völgyekben fekvı településeken problémát jelent az esızések során létrejövı talaj erózió, melyet komplex vízügyi tervezéssel kell megakadályozni. A környezetvédelemben a fiatalok körében fontos a környezettudatos szemléletmód kialakítása. Ennek oktatására a kistérségben is hangsúlyt kell helyezni. 5./ A turizmus jellemzıi Magyarország 2005-ben a turizmus legjobb évét zárta, 20 millió vendégéjszakát könyvelhetett el. A beutazó turisták számát tekintve a világ élmezınyében található. A rendszerváltás után egyre többen fedezik fel az ország turisztikai gazdagságát. A vendégéjszakák számát az elmúlt években elsısorban a német, brit, osztrák, amerikai, olasz, holland, s újabban a japán, 17

18 lengyel, orosz, spanyol beutazók növelték ill. növelik. A beutazó turizmus mind területileg, mind idıben nagy mértékő koncentrációt mutat. A külföldi vendégéjszakák háromnegyedét két régióban, a Budapest - Közép-Dunavidék és a Balaton régióban, a vendégéjszakák harmadát júliusban és augusztusban regisztrálják, átlagosan 3-4 vendégéjszakával. A beutazó turizmust növeli a diszkont légitársaságok egyre intenzívebb jelenléte, a városlátogatások népszerősége, a nagy rendezvények, fesztiválok rangos eseményei és a gyógykezelésre idelátogatók emelkedı száma. A magyar családok, a magyar lakosság körében a belföldi turizmus egyre népszerőbb. Oka: az üdülési csekkek, az elektronikus információszolgáltatás terjedése, a szálláshelyek egyre gazdagabb kínálata és megfizethetısége, a wellness hétvégék népszerősége, a gazdag programkínálat. Magyarországnak a turizmust szabályozó átfogó jogszabálya nincs, ahogy a legtöbb EU tagországnak sincs. Egy turizmus törvény megléte fontos lenne, mivel az idegenforgalmi ágazat egyre nagyobb súllyal szerepel nemzetgazdaságunkban. A turizmust átfogó törvénytervezet elıkészítése tudomásom szerint folyamatban van. Számos hatályos jogszabály létezik azonban, amely érinti a turizmust, pl. A fogyasztóvédelemrıl szóló évi CLV. törvény, betartását az ÁNTSZ ellenırzi a HACCP elıírások alapján, a kereskedelmi és fizetı vendéglátó szálláshelyek besorolásáról szóló IKIM rendelet, az idegenforgalom területi irányításának korszerősítésérıl szóló 1998-as kormányrendelet, stb január1-én alakult meg az országos hatáskörő Magyar Turisztikai Hivatal, mint állami szerv, amely a Magyar Turizmus Rt munkatársaival és az érintett szakmai szervezetekkel közösen elkészítette a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát. A stratégia 2013-ig foglalja keretbe a fejlesztések, prioritások rendszerét és az általuk elérni kívánt nemzetgazdasági célokat. Ezzel lehetıség nyílik a turizmus fejlesztésének a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe történı integrálására és így a fejlesztésekhez nagyobb mértékő EU -s források igénybevételére is. A kistérség legfıbb turisztikai vonzereje a Balaton, mely az országos turisztikai desztinációk között is kiemelt helyet foglal el. Ma azonban a Balatont felkeresı több élményben szeretnének részesülni, mint amit a Balaton, mint fürdızési és üdülési lehetıség nyújthat. Ezért a Balatoni idegenforgalmi kínálatot is ezekhez a keresleti tendenciákhoz kell igazítani. 18

19 Megállapítható azonban, hogy manapság a Balaton turisztikai vonzerejét számos tényezı rombolja, amelyeket a következı táblázat szemléltet, a kívánatos és elérendı helyzetet is bemutatva egyben: A balatoni turizmus jellemzıi jelenleg: spontán fejlıdés romló természeti környezet jellegtelen vízparti turizmus rövid, 4-5 hetes fıszezon infrastruktúra hiányosságok gyenge szolgáltatások uniformizálódás szakszerőség hiánya nyelvtudás hiánya német turisták túlsúlya belföldi turizmus hiánya marketing hiánya magukra hagyott és rossz idıben unatkozó turisták gyenge gazdasági hozam A turizmusból származó jövedelem elszívása Az elérendı helyzet pedig: tudatos fejlesztés ép és védett természeti környezet sajátos arculatú turizmus: gyermekparadicsom és változatos, vonzerıkön alapuló komplex turisztikai termékek (part + háttér) 8 hetes fıszezon + elı- és utószezon fejlett infrastruktúra magas szolgáltatási szint sajátosságok kiemelése professzionalizmus nyelveket jól beszélı személyzet piaci szegmensek Németországból + más országokból fejlett belföldi turizmus marketingszemlélet és tevékenység animáció és jó tájékoztatás jó gazdasági eredmények A turizmusból származó jövedelem kistérségben való lecsapódása A természeti környezet megóvása és a Balaton sajátos turisztikai arculatának alakítása csak tudatos fejlesztéssel oldható meg. A tó vizének és a tágabb természeti környezetnek a védelme az elsırendő szempont. A Balaton elınye a népszerő európai tengerpartokkal szemben, hogy vize édes, és a part mentén, különösen a déli parton nem mély és nincsenek benne ragadozók. Nyilvánvaló, hogy ezek az adottságok különösen a kisgyermekes családok számára vonzóak, hiszen a szülı számára mindennél fontosabb, hogy gyermeke biztonságban legyen. A Balaton 19

20 turisztikai vonzerejének növelésében tehát a megfelelı stratégia többek között az, ha kifejlesztjük és bıvítjük a gyermekes családok számára szükséges szolgáltatásokat. Az üdülıfalvak, játszóterek, játszóházak létrehozása, a megfelelı étkeztetés biztosítása révén a Balaton rövid idın belül a hazai és külföldi gyermekes családok paradicsoma lehet. Az üdülıhelyeken érdemes lenne olyan szakszerő személyzet biztosítása, amelynek tagjai tudnak bánni a gyermekekkel, összefogják ıket egy-egy játékra, úszni, táncolni, magyar népdal éneklésére tanítják ıket. Ilyen feltételek mellett a szülı láthatja és érezheti, hogy gyermeke biztonságban, jó kezekben van, és nyugodtan elmehet egy múzeumot, vagy a Balaton gyönyörő felvidékét megcsodálni, részt vehet egy bor- vagy lovastúrán, horgászhat vagy vitorlázhat is. A Balaton turizmusának az Európai Unió által megfogalmazott turisztikai irányelvekhez is igazodó, hosszú távú fejlesztési céljai a következık: Fİ CÉL: SAJÁTOS ARCULATÚ KÖRNYEZETBARÁT TURIZMUS MEGTEREMTÉSE (ennek eszközei és a részcélok) TERMÉSZET TÁRSADALOM GAZDASÁG TURIZMUS 1. Romlatlan természeti környezet: ivóvíz minıségő Balaton és ép háttér- térség 1. Biztos megélhetés a lakosság számára 1. Egyéni és közjövedelmek létrehozása 1. Megelégedett turisták és jól mőködı turisztikai szektor, színvonalas szolgáltatások 2. Romlatlan természeti értékek távlati védelme 2. A fiatalok megtartása a térségben 2. Forrás a környezet védelmével kapcsolatos feladatokra 2. Új és sajátos kép: gyermekparadicsom és más színes turisztikai termékek 3. Megfelelı területek biztosítása turisztikai célokra 3. A települések kulturális és közösségi életének felélénkítése 3. Multiplikátor hatás a gazdaság többi szektorára 3. Szezonszéthúzás és jelentıs szezonon kívüli forgalom 4. A táj javítása és hasznosítása, környezetbarát 4. A helyi hagyományok újjáélesztése (nép- 4. Kis- és középvállalkozások felélénkü- 4. A part mellett a háttér turisztikai hasznosítása turizmus fejszokások, kézmővesség) lése lesztése révén 5. A táj, a turisták és a helyi lakosság védelme 5. Az urbanizációs folyamat gyorsítása (inf- 5. A gazdasági szerkezet korszerősítése 5. Élénk belföldi. és sajátos piaci szegmenseket 20

21 a túlterheléstıl rastruktúra és városi vonzó nemzetközi turiz- szolgáltatások) mus 6. A környezeti szem- 6. Korszerő oktatási és 6. A kistérségi 6. Jó turisztikai szemlélet pontok figyelembevéte- szakképzési rendszer, a együttmőködés ösz- a lakosság és az önkor- le az üdülıkörzetek környezetkultúra és tönzése mányzatok körében fejlesztésénél szakszerőség javítása 6./ A kistérség településeinek fıbb jellemzıi Gamás Somogyi dombok között megbújó, erdık övezte település, a Balatontól 20 km-re fekszik. A falusi turizmus idényszerő, összekapcsolódik a hagyományosan Pünkösdkor Somogytúr és Somogybabod Önkormányzatainak összefogásával megrendezésre kerülı Off-Road-dal. Ekkor Gamáson is többen keresnek szállást, lehetıséget teremtve ezzel a falu lakóinak a falusi turizmus lehetıségeinek kihasználására. A település kiváló adottságai miatt folyamatosan vásárolnak családi házakat a külföldiek, részben nyaralás, részben itt tartózkodás céljából. A falut koszorúzó erdı növényzete számos botanikai érdekességet rejt és egészséges levegıt biztosít, értékes vadászterület. İsztıl tavaszig a magyar táj nagyvadait vadásszák. Néhány évvel ezelıtt újították fel a Nagyboldogasszonyról elnevezett országos mőemlékő római katolikus templomot, amely még a gróf Zichy-család idejében épült. Ma egész nap megtekinthetı. Kirándulási lehetıségek a környékrıl: Somogytúr, Kunffy képtár, Somogybabod Off Road Fesztivál, Balatonlelle, Balatonboglár, Rádpuszta: magyar farm, az összes ısi magyar állatfaj bemutatója, lovas programok, kocsikázás, borkóstolás Gamás hagyományos rendezvényei: Duatlon verseny (április, október), Búcsú (augusztus 15.), Falunap (október 17.), Szüreti felvonulás (október A településen 895 állandó lakos él. A munkanélküliség 15-32% között mozog. Nagysága a közmunka programtól függ. A településen az Önkormányzat és intézményei tekinthetık a legnagyobb foglalkoztatónak, hiszen ennek keretein belül 90 ember dolgozik. Az Önkormányzat Balatonlellére és Fonyódra szállít dolgozókat az Önkormányzat saját tulajdonában 21

22 lévı buszokon. Ezen kívül a gamási Önkormányzat több területen saját vállalkozás tevékenységet végez. A településnek van saját általános iskolája, házi orvosa és védınıje egyaránt. A gamási házi orvos hetente 2 alkalommal Somogybabodon is rendel. A faluban kiskereskedelmi élelmiszer- és vegyes üzletek találhatóak. A gamási sportpályán síoktatás folyik. Az Önkormányzat külterületi közé tartozik Mihálytelep, Gyuládpuszta, Jazminapuszta, Vadépuszta. Itt út- és járdaépítés is tervezett. A falu infrastruktúrájára jellemzı, hogy víz, villany, gáz és Internet elérhetıség van. Szennyvíz csatorna sajnos még nincs. Kábel TV nincs a településen, de elızetes felmérések szerint nem is tervezik. Az Önkormányzat két út építését a többinek pedig a felújítását tervezi. Egy utcában szükséges a járdaépítés. A település mezıgazdasági útjai földutak, melyek rendszeresen karbantartottak. Az Önkormányzat tervei között szerepel Somogyvár és Kisbárapáti felé összekötı utak építése. (Még nincs végleges nyomvonal.). A temetık rendezettek. Az Önkormányzat tulajdonában építési telkek nincsenek. Ilyen jellegő ingatlanok mind magánkézben vannak. A település rendelkezik elfogadott Rendezési Tervvel. Az Önkormányzat részérıl ajánlott lehetıségek, elképzelések, befektetıre váró projekteket jelen tanulmány releváns pontjaiban mutatjuk be. Visz Visz a Balaton déli partján Lellétıl 10 km-re a Balaton közelében fekvı, dombokkal, erdıkkel övezett, szép fekvéső, csendes kis falu. A faluban kifejezetten jó a buszközlekedés. 12 buszjárat halad át a falun. A falusi turizmus elhanyagolható. A katolikus és református haranglábak méltó színfoltjai a településnek, hangulatosan illeszkednek a varázslatos környezetbe. A falu további helyi védettségő mőemlékei közé tartozik egy parasztház és 3 paraszt kúria. A Viszi csárdában megtekinthetık a régi falusi élet tárgyai. Kirándulási lehetıségek: Andocsi búcsújáróhely, Igali termálfürdı, Balaton parti települések, látrányi zártkert, Füzes tó, Látrányi Természetvédelmi terület, meleghegyi, balatoni panorámát nyújtó kirándulás Hagyományos viszi rendezvények: Majális, Gyermeknap, Búcsú (október) 22

23 210 fı jelenleg a falu állandó lakosa. 30%-os a külföldi és a hétvégi ingatlanok aránya. Ennek magyarázata a Balaton közelsége és a település elhelyezkedése, szép környezete. Viszont a magas külföldi jelenlét hozzájárult ahhoz is, hogy a faluban megszőnt a falusi turizmus. A faluban élı egyik gazda db szamarat tart és a turizmus fellendítése érdekében szamárfogatos kezdeményezések indultak. A településen %-os a munkanélküliségi arány. Az Önkormányzat a tekinthetı a legnagyobb foglalkozatónak a faluban. A kis vállalkozások maximum 1 embert foglalkoztatnak. A faluban található még egy panzió és egy csárda is, amelyek megemlíthetık a falu foglalkoztatói között. De ezek nyitva tartása nem folyamatos. Ipari tevékenység a faluban nincs. A gyümölcstermesztés jelentıs. A kajszi barack termı területe osztatlan közös tulajdonban van. A gyümölcsöt piacra termelik. Jelentıs még a szılıtermesztés is, mely magánkézben van. Viszen található még egy 90 ha-os diós is. A településen foglalkoznak szántóföldi növénytermesztéssel is. Vadászati lehetıség a falut környezı erdıkben van. A település minden épületében bevezetésre került a gáz. Szennyvíz csatorna nincs, de a település csatlakozott a Dél- Balatoni Szennyvíztársuláshoz, melynek célja ezen probléma, problémák megoldása. Szélessávú Internet csak a Polgármesteri Hivatalban van. A falu lakóinak itt lehetıséget biztosítanak arra, hogy igény szerint használhassák az Internetet. A településen kábel TV sincs, de ennek bevezetését nem is tervezik, mivel igény nem jelentkezik iránta. Járda- és útépítés, valamint felújítás egyaránt szükséges a faluban. Az elfogadott Rendezési Terv lehetıséget biztosít új utcák nyitására. A viszi diákok Látrányba járnak iskolába. Az orvos is Látrányban rendel, de hetente egyszer a Polgármesteri Hivatalnál kialakított rendelıbe is van mód arra, hogy a betegek helyben ellátásra kerüljenek, mivel a látrányi orvos heti egyszer itt is dolgozik. A betegek Látrányon kívül még Balatonboglárra járnak egészségügyi szolgáltatások igénybe vételére. Az Önkormányzatnak van közmővesített eladó telke, amely befektetési célokra is hasznosítható lehet. Somogytúr Somogytúr jellegzetes somogyi falu, hegyes-völgyes, ligetekkel tarkított környékével mindössze 12 km-re van Balatonlellétıl. Mivel a 67-es fıútvonal keresztül vezet rajta Kaposvárról 23

24 is könnyen megközelíthetı. A település nevezetes látványossága a Kunffy-emlékmúzeum. A falu klasszicista stílusú, egykori Bosnyák kúriájában élt és alkotott dr. Kunffy Lajos festımővész. A házhoz tartozó parkban álló egykori mőterembıl alakították ki a múzeumot, amelyben a neves alkotó festményeibıl és személyes tárgyaiból álló kiállítást tekinthetik meg az érdeklıdık. Somogytúrnak két szép temploma van. A falut átszelı 67-es út mentén áll a jó állapotú református templom, a katolikus pedig a Kossuth utca végén emelkedı halomra épült. A falusi turizmus nem jelentıs. A turizmus ezen ágára leginkább Off-Road idején van igény, mivel akkor az ide látogatók keresik a kiadó házakat. A fesztivált minden évben Pünkösdkor rendezi meg a Somogytúri és a Somogybabodi Önkormányzat közösen, amelyre több tízezer terepjárós érkezik Európa minden részérıl. A sárdagasztás idején a szórakozásé a fıszerep, koncertek és egyéb látványosságok színesítik a versenyt, így nem csak az autósportok szerelmeseinek figyelme összpontosul ilyenkor a községekre. Somogytúron mőködik a Kunffy Vadásztársaság. A Társaság tízezer hektáros területébıl több mint nyolcezren lehet vadászni. A községben található a Hársaspusztai Vadászház, amely magánkézben van. A településen jelentıs a szılı- és gyümölcstermesztés, az állattartás területérıl a lótartás emelhetı ki. A település állandó lakosainak száma jelenleg: 440 fı. Ebbıl fı munkanélküli. A legnagyobb foglalkoztatónak az Önkormányzat tekinthetı. 3 mezıgazdasági vállalkozó is jelentıs munkaadónak tekinthetı. A mezıgazdasági vállalkozók gyümölcs és szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak. A mezıgazdasági utak önkormányzati tulajdonban vannak, ezek földes utak, rendbetartásuk is az önkormányzat feladatkörébe tartozik. A mezıgazdasági utak hossza összesen km. Az Önkormányzat célja a belterületi utak rendben tartása, felújítása. A településen víz, villany, gáz van. A szennyvízcsatorna kialakítása érdekében Somogytúr is csatlakozott a Dél- Balatoni Szennyvíztársuláshoz, melynek célja ezen probléma, problémák megoldása.. Szélessávú Internet elérhetıség van, méghozzá somogytúri központú. A bıvítés szükséges a környezı falvak miatt. Kábel TV a településen nincs. A közlekedés jellemzıit vizsgálva jelentıs, hogy Somogytúr rendelkezik az M7-es autópályára bekötéssel. 24

25 Az egészségügyi ellátás terén a falu Látrányhoz tartozik. Az orvos hetente egyszer rendel a faluban. Az oktatás szintén Látrányhoz kapcsolódik. 47 gyerek jár át a szomszédos településre iskolába. Az Önkormányzat tulajdonában vannak építési telkek A település rendelkezik elfogadott Rendezési Tervvel. Az Önkormányzat részérıl ajánlott lehetıségek, elképzelések, befektetıre váró projekteket jelen tanulmány releváns pontjaiban mutatjuk be. Somogybabod Somogybabod a Balatontól 15 km-re, délre található a 67-es fıút mellett. A község határában lévı 30 hektáros Off-Road területet egész évben használhatják a terepjárók, a crossmotorosok és minden olyan versenyzı, aki e kategóriába tartozik. Mint már Somogytúrnál említésre került, Somogytúr és Somogybabod évek óta együtt rendezi Pünkösdkor a már hagyományosnak számító terepjárós fesztivált. A versenypályák a falu északkeleti részén, a domboldalban találhatóak. Az ugyanott kialakított kemping közel félezer férıhelyes. A falusi turizmus ezzel szemben elhanyagolható, idényjellegő és szintén a fesztiválhoz köthetı. A község több helyi védettségő értékkel rendelkezik: kıkereszt, a régi magtár épülete, kastély, Szentkút, mely egy védett parkerdı közel 20 hektárral. İshonos tölgyes, bükkös, cseres, akácos található itt. A területen kialakításra kerültek kerékpározásra és sétálásra alkalmas aszfalt utak. A községben sem az állattartás, sem pedig a szılı- és gyümölcstermesztés nem dominál. A község erdıterülete jelentıs, közel 100 ha-s, több részbıl álló. Több vadásztársaság is mőködik, üzletszerő vadásztatásra van lehetıség a faluban. A településen 550 fı állandó lakos él. 8-10%-os a munkanélküliség. Az itt lakók Kaposvár és a Balaton part között ingáznak a munkavállalás tekintetében. A község legjelentısebb foglalkoztatójának tekinthetı a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó Agrofema Kft., ahol 30 fı dolgozik. A község belterületi járdái jelenleg felújítás alatt vannak, igény lenne a betonozott részek felújítására és újak építésére. A településen a vezetékes infrastruktúra kiépített, a csatornázás jelenleg folyamatban van. Szélessávú Internet fejlesztésre szükség lenne, a következı években szeretnék is megvalósítani, amelyhez segítséget Somogytúrtól kaphatnak, hiszen az Internet központja ott található. Kábel Tv van a faluban. 25

26 A faluban van óvoda, mely a látrányi tagóvoda. Iskolába Látrányba és Gamásra járnak a diákok. Orvosi rendelı van a faluban, ahol a gamási házi orvos heti 2 alkalommal fogadja a betegeket. A település 3 temetıje felújításra szorul. A végleges szemételhelyezés még megoldásra szorul. A település rendelkezik elfogadott Rendezési Tervvel. Az Önkormányzatnak vannak befektetésre alkalmas területei. Az Önkormányzat részérıl ajánlott lehetıségek, elképzelések, befektetıre váró projekteket jelen tanulmány releváns pontjaiban mutatjuk be. Ordacsehi Az autópálya építése elıtti régészeti kutatáson egy ısi falura bukkantak, ami a tó partjára települt. Lakói történelmi településként tartják számon Ordacsehit; Orda és Csehi a XIX. Századi vízrendezés után került kettı kilométerre a Balatontól. A két községet 1939-ben egyesítették, azóta is jól megvannak egymással. A település számos építészeti és természeti kinccsel rendelkezik. Található itt egy gyönyörő katolikus templom, Szent Vendel szobor, harangláb, valamint 3-4 kıkereszt. A faluban számos helyi védettségő ház van. Található itt egy természetvédelmi terület is, amely az itt lakó mocsári teknıs miatt tekintendı védettnek. A településen jelentıs szılı és ıszibarack termesztés folyik. A barackot mint légyümölcsöt a Sió-Eckes-nek értékesítik, emellett a gyümölcsöt az egyéni termelık néha még exportra is értékesítik. A községben néhányan egyénileg foglalkoznak szántóföldi növénytermesztéssel, valamint nagyüzemi körülmények között egy jól mőködı Agrár Rt mőjödik. A faluban hegyközségi szervezet is mőködik és éledezik a borturizmus. Található itt egy ısi borkostolásra alkalmas parasztház, mely étteremként üzemel. A mellé tervezett szálláshelybıvítéssel panzióként is funkcionálhat. Alkalmassá válhat az itteni, a községre jellemzı borok bemutatására. A faluban található egy ma nem üzemelı, bezárt lovarda, amelynél felmerülhet a további fejlesztés lehetısége. Ordacsehiben jelenleg 847 en élnek. 18 fı munkanélküli. A legfontosabb foglalkoztatók a következık: Agrár RT., Uretán Kft (bútorszivacs), Trau Ex Bau Kft. (árnyékolás technika), tésztaüzem A belterületi utak állapota a településen jók. Kiépítetlen mellékút 1 van. Egy útja a térkép szerint van a falunak, de nincs 800 m. A fıútvonalak mentén vannak járdák, a többi mellett nincsen és nem is terveznek. A községnek van leágazója az M7-es autópályára. Kerékpárúttal 26

27 a Balaton felé rendelkeznek már. A vezetékes infrastruktúra tekintetében 90%-os a kiépítettség. Szélessávú Internet fejlesztés szükséges. Kábel TV-re igény nincs. Az oktatás tekintetében az általános iskola felsı tagozatosai Balatonboglárra járnak, míg az alsó tagozat és az óvoda itt helyben, Ordacsehiben is megtalálható. A falunak van saját, önálló házi orvosa, az ügyelet viszont Balatonbogláron van. A település temetıje jó állapotú, parkosítást terveznek benne. A település rendelkezik elfogadott Rendezési Tervvel. Az Önkormányzat részérıl ajánlott lehetıségek, elképzelések, befektetıre váró projekteket jelen tanulmány releváns pontjaiban mutatjuk be. Látrány Látrány a Balaton déli partján, Balatonlelle városától délre 3 km távolságra, a 67-es számú út mentén fekvı község. Látrányban számos természeti és kulturális érték van. A településtıl keletre a Tetves patak körül terül el a Látrány- puszta természetvédelmi terület, mely ısgyep, a ma már csak itt fellelhetı növény- és állatvilággal büszkélkedhet. A faluban lévı Füzestónál, mely önkormányzati tulajdonú, kialakítottak a horgászturizmus feltételei, a gyönyörő környezet, a szılıhegy kanyargós útjai kedvelt kirándulási helyszínné tették. A tónak jelentıs a jód tartalma. A faluban található egy katolikus és egy református templom. Mindegyik mőemlék jellegő. A település látnivalói: középkori (honfoglaláskori) településszerkezet, Füzes-tó, Aszóhegy, Csopaki hegy szılıültetvényei, borpincéi, református és katolikus templomok. Hagyományos rendezvények: Majális a Füzes-tó környékén, Mihály napi búcsú. A faluban nagyüzemi mangalica tenyésztés folyik, amúgy az állattartás nem jelentıs. A gyümölcs, szılıtermesztés jelentıs. A gyümölcsök közül az ıszibarack, cseresznye és a megy ami számottevı. A falusi turizmus a Balaton közelsége miatt az elmúlt években jelentıs volt, mostanra megszőnt, mivel 38 házat külföldiek vásároltak meg. Borturizmus nincsen. Látrányban jelenleg 1416-an élnek. A regisztrált munkanélküli 13-14%. A Balaton partra kb. 30 fı ingázik a nyári hónapokban az ottani munkavállalás miatt. A legnagyobb foglalkoztató az Önkormányzat, valamint egy Szolgáltató Szövetkezet. A községben lévı szállodák, panziók, éttermek családi alapon mőködnek. Ezek közül is kiemelkedik a Vincellér vendéglı, ahonnan gyönyörő kilátás nyílik a vidékre. 27

28 A belterületi útszakasz 25 km nagyságú. Ennek 1/3-a kész, 1/3-a zúzalékos, 1/3-a még ezután kerül kivitelezésre. A járdák felújítására és újak építésére egyaránt igényt tart a település. A vezetékes infrastruktúra tekintetében a szennyvíz okoz csak problémát, de Látrány is, mint számos település csatlakozott a Dél- Balatoni Szennyvíztársuláshoz. Szélessávú Internet csak 30 helyen van a faluban a somogytúri központon keresztül. Ezen központ fejlesztésére szükség lenne a jövıben annak érdekében, hogy Látrányban is több helyre el tudjon jutni az Internet. Kábel TV 176 lakásban van. A látrányi temetı felújításra szorul. A látrányi iskolába Somogytúrról, Somogybabodról, Viszrıl egyaránt járnak diákok. Az iskola felújítása jelenleg folyamatban van. Az egészségügy tekintetében Látrány, Somogytúr és Visz egy térségbe tartozik. Az Önkormányzat és a Szolgáltató Szövetkezet tulajdonában egyaránt vannak olyan szabad területek, amelyek befektetıre várnak. Belterületbe vonás alá került telek. Itt villany, víz, gáz egyaránt van. A település rendelkezik elfogadott Rendezési Tervvel. Az Önkormányzat részérıl ajánlott lehetıségek, elképzelések, befektetıre váró projekteket jelen tanulmány releváns pontjaiban mutatjuk be. Balatonszentgyörgy Balatonszentgyörgy a Balaton délnyugati csücskénél fekszik, a Zala folyó és a 7 sz. fıközlekedési út között, a Kis-Balaton Természetvédelmi Terület határában. A község a déli Balaton part és Somogy megye kapuja. Jó közlekedési lehetıségei miatt (3 km-re található az M7-es autópálya le ill. feljárója) a déli part nagyon fontos vasúti, postai, ipari központja. Mőemlékek közül a legfigyelemreméltóbb a faluszéli erdıben található Csillagvár Múzeum, melynek történetét legendák övezik. Nevét külsı csillag alakjáról kapta; mint építészeti ritkaság, egyedülálló a világon. Középkori életpanoptikum, huszár-baba kiállítás várja egész évben az idelátogatókat. Nyaranta a Csillagvár Esték rendezvénysorozata kínál szórakoztató programokat. A barokk hatású nádfedeles Talpasházban a falu múltját bemutató néprajzi és írásos dokumentumokból készült kiállítás látható, május 1-tıl szeptember 30-ig. A faluban 1700-an laknak. A munkanélküliség jelentıs, 100 fı feletti. A nem helyben dolgozók Keszthelyre és Balatonberénybe járnak dolgozni. Balatonszentgyörgy vasúti csomópont, a közlekedés így kiváló. Bár a mostani vonalmegszüntetések ezt a települést is érintik. Ipari tevékenység van a faluban, bár a Balaton Törvény szabta korlátokat nagymértékben figye- 28

29 lembe veszik. Van itt vasút, postafeldolgozó üzem, téglagyár, festéküzem. A mezıgazdaságra jellemzı a szántóföldi növénytermesztés. A településen mőködı Mezıgazdasági Rt az Önkormányzat mellett jelentıs foglalkoztató. Szálloda, panzió a településen nincs. A falu közutjainak javítása, valamint járdák építése szükséges még a továbbiakban. A mezıgazdasági utak földutak, fejlesztésük szükséges. A Balatonszentgyörgyöt elkerülı 76-os fıközlekedési út nyomvonala még nem végleges. A település csatlakozott a Bringa kerékpárúthoz. A szentgyörgyi rész 3 km-es. A vezetékes infrastruktúrát tekintve 100%-os a falu ellátottsága. Internet és kábel TV is van a településen. Oktatás tekintetében Vörs, Hollád, Tikos és Szentgyörgy hoztak létre egy oktatási társulást. Az általános iskola Szentgyörgyön mőködik. Ez egy mővészeti iskola: zene, tánc, képzımővészet oktatása is zajlik, valamint az angol és a német nyelvre fordítanak nagy hangsúlyt a pedagógusok az oktatás során. A településen megtalálható háziorvos, fogász, valamint egy gyógyszertár is. A település Rendezési Terve elfogadás alatt van. Új építési telkek kialakítása történik jelenleg, részben külterületek bevonásával (70-80 építési telek). Az Önkormányzat részérıl ajánlott lehetıségek, elképzelések, befektetıre váró projekteket jelen tanulmány releváns pontjaiban mutatjuk be. Balatonberény A csendes, nyugodt üdülıhely a Balaton déli partján Somogy és Zala megye határán, Keszthelytıl 15 km-re fekszik. Közel 7 km-es partszakaszán kellemes strand szolgálja a visszatérı és új vendégek kényelmét egyaránt. A balatonberényi fürdıtelepet Hunyadi József gróf alapította 1881-ben ben még csak négy nyaralója volt, de a század végére már a fürdıvendégek számát tekintve Siófok utáni legnagyobb nyaralótelep a déli parton. Itt található a déli part egyetlen naturista strandja és 1000 fıs kempingje, amelyet szintén sok természetességet kedvelı napimádó keres fel, a homok, a nap élménye felejthetetlen. Balatonberény látnivalói: Római katolikus templom 1433-ból, Szent Vendel szobor 1793-ból (a templom mellett), Múltház, amely múzeumként mőködik, Csicsergı sziget helyi védettségő gazdag madárvilággal, szılıhegyi nádfedeles pincék. Kirándulási ajánlatok a községbıl: Keszthely, Festetics kastély, Balaton múzeum, a balatonszentgyörgyi Csillagvár és 29

30 Tájház, Kisbalaton, Zalakaros, Hévíz, Kehida-gyógyfürdı. Hagyományos rendezvények a községben: Pünkösdi borverseny, Búcsú június utolsó vasárnapján, Augusztus 20-i mősor, utcabál. A településen található egy vízi színpad és egy szabadtéri színpad, melyek színvonalas elıadásoknak biztosítják a helyszínt. A községben mőködött egy fatelep, amely mára már üres, jelenleg értékesítés alatt áll. Balatonberény a Dél-Balatoni borút része (Balatonberényi Hegyközség). A településen 86 nádfedeles mőemlék pince található. Itt a jövıben borállomásokat akarnak kialakítani. A szılıfeldolgozás Badacsonyörsön, Öregbaglason és az Alföldön történik. Magánkezdeményezésbıl a jövıben egy szılıfeldolgozót szeretnének létrehozni, hogy az itt megtermelt szılıt helyben lehessen feldolgozni. Balatonberény strandja kék zászlós, amely a színvonalas szolgáltatási körre és a vízminıségre utal. A településen 1203 vannak bejelentve állandó lakosként. Munkanélküliség nyáron nincsen, mivel a turizmus felszívja és munkalehetıséget kínál az embereknek. Amúgy a munkanélküliség aránya a többi hónapokban 3%. A munkába ingázók fıleg Marcaliba és Keszthelyre járnak dolgozni. A legnagyobb foglalkoztatók, vállalkozások közé sorolhatók Berény éttermei, szálloda, panziók, a Vas megyei gyermeküdülı, vállalati üdülık, kereskedelmi egységek (3 ÁFÉSZ üzlet), magán kézben 3 további üzlet van, a Naturista kemping, valamint az Önkormányzat. A térség közlekedésének egyik fı problémája, hogy megszőnik a Balatonszentgyörgyöt Somogyszobbal összekötı vonal. Az Önkormányzat célja a belterületi utak és járdák felújítása. A mezıgazdasági utak önkormányzati tulajdonban vannak. Ezek földutak, javításuk, karbantartásuk fontos feladat. A településnek 7 km hosszú kerékpárútja van, amely a Bringa kerékpárúthoz csatlakozik. A vezetékes infrastruktúra kiépített. A gáz egy utcában hiányzik. A Dél-Balaton Szennyvíztársuláshoz a belterületbe vonás miatt csatlakozott az Önkormányzat. A belterületbe vonás 62 ha területre terjed ki. Ennek célja turisztikai hasznosítás. Internet elérhetıség van a faluban. A kábel Tv a településen a vasúttól délre kiépített a többi utcában csak részben valósult meg. A településen a Színkép Alapítvány mőködteti az óvodát és az alsó tagozatos iskolát. Az épületek önkormányzati tulajdonban vannak. A felsı tagozat Balatonszentgyörgyön van. A balatonberényi Mővelıdési ház ad otthont a helyi nyelvoktatásnak. Balatonberényben vállalkozásban házi orvos rendel. A központi ügyelet Marcaliban van. A faluban található még egy természetgyógyász is, aki magán rendelıjében fogadja a pácienseit. 30

31 A település Rendezési Terve elfogadás alatt van. Az Önkormányzat 2 új utcát, 28 telekkel alakított ki új építési telkeknek. Az Önkormányzat részérıl vannak szabad területek, melyek befektetésre várnak. Ilyen területek találhatóak a kialakított ipar területen, valamint a kísérleti partszakaszon találhatók. A hasznosítható területek közé tartoznak a régi üdülık területei és épületei egyaránt. Az Önkormányzat részérıl ajánlott lehetıségek, elképzelések, befektetıre váró projekteket jelen tanulmány releváns pontjaiban mutatjuk be. Balatonkeresztúr A 7-es fıút a balatoni települések közül utolsóként Balatonkeresztúrt érinti, mielıtt délre kanyarodna. A falu életében a jelentıs változást a Festetics család letelepedése hozta, akik ben érkeztek Horvátországból a Dunántúlra. A faluban található egy mőemléki védettség alatt álló barokk templom, amely a Festeticsek nevéhez főzıdik. Jelenleg a templom külsı felújítása folyik, a belsı rekonstrukció már megtörtént. Itt található a Bél Mátyás Turistaház, amely helyi védettség alatt áll. A strandtól nyugatra található egy 500 m-es természetvédelmi terület I. osztályú náddal. Ezen a területen számos mocsári teknıs él. Hagyományos rendezvények a következık: Búcsú (május elején és szeptemberben), valamint a Falunap (december 16.). Ipari tevékenység nincsen a faluban, mivel a betonelem gyártás korábban már megszőnt. A szılıtermesztés jelentıs. A szılıt Kéthelyen dolgozzák fel, de van már kezdeményezés magánfeldolgozásra is. Balatonkeresztúr a Dél-Balatoni Borút része. Szántóföldi gabonatermesztéssel is találkozhatunk a településen. Állattenyésztés tekintetében található itt egy lovas mini állomány, amely turisztikai célokra is hasznosítható. A turizmus fejlesztése érdekében számos lehetıség van Keresztúron. Tavaly az államtól 8 ezer m2-es területet kaptak és ezt feltöltötték az autópálya építésébıl származó földdel. Ez még nem hivatalos strand, csak vízre jutási lehetıség. A jövıben feltétlenül fejleszteni kívánják. A falu állandó lakosa 1715 fı. A népességre jellemzı az elöregedés, a fiatalok a munkanélküliség miatt elvándorolnak fı részleges munkanélküliség van, de ez megszőnik a nyáron, mivel az idegenforgalom felszívja. A munkába ingázók Marcaliba, Keszthelyre és Nagykanizsára járnak dolgozni. Ez jórészt vasúton történik. Ebbıl következıen a beígért vasútvonal megszőnések károsan érinthetik a települést. A település jelentısebb foglalkoztatói közé sorolható az Önkormányzat és annak intézményei, ahol 62 fı dolgozik. Megemlíthetıek itt a különbözı kereskedelmi egységek, ÁFÉSZ üzletek, valamint a MAN-TRANS Szállítási vállalkozás, amely 20 fınek teremt munkahelyet. A településen van egy autókereskedés, egy 31

32 szálloda, panziók, éttermek, boltok. Az éttermek részben idényjellegőek, míg a boltok egész évben nyitva vannak, viszont termékválasztékuk kicsi. A nagyobb élelmiszerüzlet láncok közül a CBA képviselteti magát. Magánszállás kiadással számos család foglalkozik. A közúti közlekedés tekintetében a távolsági autóbuszjáratok nagyon jól szervezettek. Számos autóbusz járat szeli át a települést, megkönnyítve így a közlekedést. A belterületi utak állapotára jellemzı, hogy sajnos a közmővesítés során az utak zöme tönkrement, ezeket mind javítani kell. Az utak 50%-a még nem aszfaltos. Balatonkeresztúr közvetlen lejáróval csatlakozik az M7-es autópályához. A privatizáció során a mezıgazdasági utak eltőntek, a területek megközelíthetetlenné váltak. Nincsenek mezıgazdasági utak, a volt TSZ utak leromlott állapotúak. A gazdák önkormányzati segítség és támogatások nélkül nem fejlesztenek. A szılıhegyben lévı zártkerti utakat az itt keletkezı adókból az önkormányzat tartja rendbe. A település kerékpárútja csatlakozik a Bringa kerékpárúthoz, a parton 1 km-es szakasszal. A 7-es mellett szintén 1 km-es szakasz várja a kerékpározni vágyókat. A tervek között további kerékpárút bıvítés szerepel. A helyi lakosság mobilitására és a turizmusára a térségi szempontból is hatással van a Sármelléki reptér. A vezetékes infrastruktúrát tekintve szinte 100%-os a kiépítettség. Az Internet elérhetı a faluban, kábel hálózat, így kábel TV viszont nincsen. Balatonkeresztúr, Balatonmária és Balatonújlak együttmőködésével létrejött egy Oktatási Társulás. Keresztúron található az általános iskola, az óvoda pedig Balatonmárián. Az iskolában német oktatás folyik. Keresztúron található a Marcali zeneiskola kihelyezett tagozata. Középiskolába Fonyódra, Marcaliban és Keszthelyre járnak a diákok. Balatonkeresztúron található a háziorvos, Balatonmárián pedig a családi orvos. De mindegyik ellátja Keresztúrt, Máriát és Balatonújlakot is. A 3 falunak egy védınıi körzete van. Balatonmárián található a fogorvos. A településnek van elfogadott Rendezési Terve. Kiajánlható belterületek tekintetében a 7-es út mellett található egy 7 ha-s önkormányzati terület, mely a rendezési terv szerint kereskedelmi- szolgáltatási egységnek van fenntartva. A Balaton partján állami tulajdonban 765 m mély mélyfúrású melegvizes kút található. Körülötte állami és önkormányzati tulajdonú területek vannak, mintegy 8000 m2-en. Ez a terület strand, kemping, vagy szálloda építésére alkalmas. A településen lévı dombon 100 ha belterületbe vont terület található. Ennek egy ré- 32

33 sze beépíthetı. A szılıhegyen lévı zártkert magántulajdonban van. Itt a borturizmus fejleszthetı, a csodálatos panoráma miatt akár vendéglátóegység is kialakítható kilátóval. Új építési telkek kialakítására két terület alkalmas. Az egyik egy 100 ha-os terület. Itt állandó lakóépületek és nyaralók kialakítására lesz mód. Hosszú távon a Kossuth utcától keletre 1 utcát lehet nyitni. Jelenleg új, teljesen közmővesített ingatlan van magántulajdonban. Az Önkormányzat részérıl ajánlott lehetıségek, elképzelések, befektetıre váró projekteket részletesen jelen tanulmány releváns pontjaiban mutatjuk be. Balatonmáriafürdı A dél-nyugati partszakasz 7,5 km-es védett természeti környezetét megtartó Balatonmáriafürdı a nyugalmat kedvelı családok, turisták kedvelt üdülıhelye. Történelme párhuzamos Balatonfenyvesével, hiszen mindkettı a múlt század végi filoxérajárványnak, majd a századfordulón kezdıdött fürdıkultusznak köszönheti létét. A település nevében megörökített Mária, Széchenyi Imre gróf felesége volt. Ide telepítették az új szılıskerteket, melyeket a szılıvész által tönkre tett gazdák vehettek bérbe. Ezt a munkát irányította Széchenyi Imre, a szılıhegy új lakói pedig hálából felesége nevét választották településük elnevezésére. Balatonmárián mőemléki védettség alatt nem áll semmi. Az Önkormányzatnak viszont célja a régi házak védelem alá helyezése. Ipari tevékenység a faluban nincsen. Mezıgazdasági termeléssel mára már nem foglalkoznak a helyben lakók. Balatonmárián a központban található egy fizetıs strand, amely a folyamatos fejlesztések során megkapta a kékzászlós címet. Ezen kívül még hat szabad strand áll a pihenni vágyók rendelkezésére. A strandüzemeltetés vállalkozókkal történik. Balatonmária 650 fı állandó lakossal rendelkezik, ezzel szemben a lakosok száma nyáron 8-10 ezerre nı. A munkanélküliség elhanyagolható. A legjelentısebb foglalkoztatók közé sorolható az Önkormányzat, a település 2 szállodája és az ÁFÉSZ és CBA áruházak. A település 40 étterme csak a nyári hónapokban üzemel. Számos család fizetıvendéglátással foglalkozik. A munkába ingázás jellemzı célpontjai: Marcali és Keszthely. A belterületi úthálózat 40 km-es. Az utak felújításra szorulnak. Az úthálózatból egy kb km-es szakasz nincs aszfaltozva. Az Önkormányzat célja ennek megoldása. A település életé- 33

34 hez szükséges összekötı utak rendelkezésre állnak. Kiépített kerékpárúttal rendelkezik a település. A távolsági buszközlekedés jól kiépített a településen. A vezetékes infrastruktúra kiépített. Internet elérési lehetıség van. Kábel TV nincsen. Jelenleg kiépítés alatt állnak a szelektív hulladékgyőjtés feltételei. Balatonkeresztúr, Balatonmária és Balatonújlak együttmőködésével létrejött egy Oktatási Társulás. Keresztúron található az általános iskola, az óvoda pedig Balatonmárián. Az iskolában német oktatás folyik. Balatonkeresztúron található a háziorvos, Balatonmárián pedig a családi orvos. De mindegyik ellátja Keresztúrt, Máriát és Balatonújlakot is. A 3 falunak egy védınıi körzete van. Balatonmárián fogorvos is dolgozik. A Balaton part Máriánál végig beépített. Az Önkormányzat részérıl ajánlott lehetıségek, elképzelések, befektetıre váró projekteket részletesen jelen tanulmány releváns pontjaiban mutatjuk be. Balatonfenyves A déli Balaton partnak ez az évtizedek óta nyugodt békéjérıl ismert családias nyaralóhelye. Balatonfenyves most 110 éves. Mőemléke a balatonfenyvesi Vízház, ipartörténeti emléke a Kisvasút. Természetvédelmi területe az Európa híres Fehérvízi Láp a sajátos növény- és állatvilágával, amely a Balatonfelvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. A településen ipari tevékenység nincsen. Mezıgazdasági tevékenységgel a Hubertus Agráripari Bt foglalkozik. A turisztikai adottságai: o Természetturizmus Nagyberek o Lovasturizmus o Vadásztatás o Valamint a legjelentısebb a kisvasút. A kisvasutat a MÁV mőködteti. A kisvasút megmentésére 14 önkormányzat fogott össze és így jött létre a Balaton-Boronka Kht, amelynek célja a Kisvasút megmentése. A kisvasút vonalak közül csak a Somogyszentpáli mőködik, míg a Csiszta és a Táskai vonalak ideiglenesen felújításukig üzemen kívül vannak. A kisvasút fejlesztésével kapcsolatosan konkrét elképzelés van, amelyet a tanulmány releváns pontjaiban mutatjuk be. Fenyvesen jelenleg 2100 fı él. Az 5400 ingatlanból 600 állandó lakosé. A munkanélküliség 7%-os. A nagyobb foglalkozatók közé tartozik a Hubertus Agráripari Bt a Nagyberki AG jog- 34

35 utódja, az Önkormányzat, a Fenyves Hotel és a BKV Üdülı. Kereskedelemmel, vendéglátással sokan foglalkoznak a településen. Fenyves külterületei közé tartozik Imremajor és Pálmajor. A településen 5 strand mőködik. A közút hálózat 62 km hosszú. Összesen %-át kell felújítani ill. kiépíteni. Az útfelújítással kapcsolatosan van koncepciója az Önkormányzatnak. Új összekötı utakat nem terveznek. Ennek oka a kisvasút megléte. Táska és Somogyszentpál felé csak mezıgazdasági út van, földút nincs. Az Önkormányzat tervezi kerékpárút kialakítását a Berken keresztül. A vezetékes infrastruktúra majd 100%-os, a leendı utak mellett nincs. Villany egy 1,5-2 kmes szakaszon nincs. A településen az Internet elérhetıség biztosított, kábel TV nincs. Az Önkormányzat tulajdonában és magánkézben is vannak kiajánlható területek, amelyek befektetıre várnak. Az Önkormányzat a befektetésre váró területen egy vitorlás kikötıt és szállodát szeretne kialakítatni. Az Önkormányzat kb. 200 építési telket kíván kialakítani belterületbe vonással. Ezek a területek a Hubertus Bt tulajdonában, valamint magánkézben vannak. Az infrastruktúra megoldása magánberuházással történhet. Ha van pályázati lehetıség, akkor az Önkormányzat tud segíteni. A település kereskedelme kis üzletek szintjén történik. A községnek saját általános iskolája és kétcsoportos óvodája van. Fenyvesen rendel háziorvos, magán fogorvos szinten praktizál. A központi fogorvos Fonyódon található. A település rendelkezik elfogadott Rendezési Tervvel. Az Önkormányzat részérıl ajánlott lehetıségek, elképzelések, befektetıre váró projekteket jelen tanulmány releváns pontjaiban mutatjuk be. Fonyód A kedves hangulatú város, Fonyód kitőnı lehetıségeket kínál a kikapcsolódásra, pihenésre, családi üdülésre, nyaralásra egyaránt. Fonyód látnivalókban rendkívül gazdag, igazi kulturális csemegét kínál az ide látogatóknak. A fonyódi vasútállomás épületének falán található a Kaposvár- Fonyód vasútvonal 1896-os indításának emlékére a 100. évfordulón állított tábla. A városban számos szobor, díszkút található. A fonyódi palánkvártól nem messze található Fo- 35

36 nyód egyetlen, máig is megmaradt népi mőemlék épülete, a közel 200 éves Présház- étterem. Fonyódon van a szerelmi legendájáról elhíresült Kripta-villa. A Sipos-hegyi kilátóról csodálatos panoráma tárul elénk; a Balaton parton egyedül errıl a helyrıl láthatjuk az egész magyar tengert. A város másik fontos kilátója a várhegyi kilátó, amely szintén gyönyörő képet mutat a balatoni tájról. A régi Velics villa, ma múzeumként üzemel, falán Szinyei Merse Pál táblája ırzi emlékét annak, hogy a nagy festı 1916 és 1917 nyarát ebben a villában töltve nyolc képet festett Fonyódról és a Balatonról. A múzeum udvarán található gróf Zichy Béla szobra és a múzeum falán került elhelyezésre Velics Antal emléktáblája. Csodálatos a híres fonyódbélatelepi villasor, amely 1894-ben kezdett kiépülni, s a mai napig a legtöbb villa megırizte jellegzetes vonásait eredeti formában. Fonyód Milleneumi Apostoli Kettıs-keresztje 18 méterrel emelkedik a magas part fölé. Fonyód természetvédelmi területe a Berek. A város állandó rendezvényei: a Tavaszi Fesztivál, a Fonyódi Helikon költıtalálkozó, nemzetközi kórustalálkozó, Vizek és Ízek Fesztiválja, Triatlon, Nyári Fesztivál, Fonyódi Hadijátékok, Szent István Ünnepe. Magánszemélyek tulajdonában ha nagyságú terület van, amely ipari célra hasznosítható. Mezıgazdasági tevékenység van a városban. Itt mőködik a Fonyód- Ordacsehi Agrár Rt., szántóföldi növénytermesztéssel és vadásztatással foglalkoznak. Szılı- és gyümölcstermesztéssel több ıstermelı is foglalkozik. A városban 2 kertészet is mőködik. A településen 5400 fı állandó lakos él. A munkanélküliségi ráta 10-15% között mozog. Az ingatlanok 2/5-e lakóingatlan, míg 3/5-e üdülı. A nagyobb foglalkoztatók közé tartozik az Önkormányzat, az iskola, GE Hungary Üdülı, Fonyton Kft, Kesztyőgyár, valamint az Ásványvízüzem. A településen 11 ingyenes strand mőködik. A fonyódi Balaton parton 1 kikötı van kiépítve. Fonyód belterületi úthálózata 93 km hosszú, belterületen %-a aszfaltos, nagy részük felújításra szorul. Az utak 10-15%-a murvaköves. A többi még burkolandó. Fonyód szempontjából jelentıs, hogy a városnak van M7-es autópályához csatlakozó lejárója. A Csiszta- Fonyód összekötı út Buzsákkal közös. Fonyód rendelkezik kerékpárúttal. Jelenleg egy terv készül a Bézsenyi út és a Wekerle út közötti járda kiépítésére. Víz, villany, teljesen kiépített, gáz 50%-os kiépítettségő a településen. A csatornázás %-os. A hiányzó részt a Dél- Balatoni Szennyvíztársuláshoz csatlakozva kívánják megoldani. A szélessávú Internet ellátottság változó a városban. Kábel TV a település felén van. Mind az Internet, mind a kábel TV ellátottság fejlesztése célja a városnak. 36

37 Fonyódon található általános iskola, gimnázium és postaforgalmi szakközépiskola, mővészeti iskola és egy ipari és kereskedelmi szakközépiskola. A gimnázium és postaforgalmi szakközépiskola, az ipari és kereskedelmi szakközépiskola megyei fenntartású. A kistérség kereteit meghaladó a vonzáskörzete a középiskoláknak. A házi orvos, a fogorvos és a gyermekorvos magánpraxis keretein belül rendel. A városban kiépített rendelı intézet és mentıállomás található. A település rendelkezik elfogadott Rendezési Tervvel. Az Önkormányzat részérıl vannak befektetıre váró szabad területek. Az Önkormányzat részérıl ajánlott lehetıségek, elképzelések, befektetıre váró projekteket jelen tanulmány releváns pontjaiban mutatjuk be. Balatonlelle A magyar tenger déli partján fekvı Balatonlellén több mint 2 km hosszú szabad strand várja a víz szerelmeseit. A sekély, lassan mélyülı tópart kedvelt a kisgyermekes családok körében. A szabad strand mellett a Napfény strand új, közvetlenül a vízparton található élményfürdıje teszi teljessé a szórakozási lehetıségeket. Balatonlellén számos mőemlék található: a Kapoli Ház és a Mővelıdési Ház országos védettség alatt álló épületek. A helyi védettség alatt álló kastély ma iskolaként üzemel. A Kishegyi kápolna szintén a mőemlékek sorát gyarapítja. Gróf Somssich Pongrácz afrikai trófeagyőjteményét mutatja be a nyarán nyílt Afrika Múzeum. A balatonlellei állandó fesztiválok a következık: Balaton Boat Hajókiállítás, Júliális és halászléfızı verseny, Balatonlellei Borhét, Augusztus 20-i zenés vízi felvonulás és tőzijáték, Regionális Kıttrétes Sütıverseny. Balatonlelle a Dél-balatoni Borút állomása. Szılıtermesztéssel több család foglalkozik. A balatoni szılıfeldolgozás jelentıs. Sok család megél belıle. Balatonlelle állandó lakosainak száma 5200 fı. Kb állandó és 2500 nyaraló ingatlan található a városban. A munkanélküliség éves átlaga 15-18% körül mozog. A legnagyobb foglalkoztatók közé tartozik a PHT-Print, a Lidl áruház, a 2 benzinkút, az Önkormányzat és annak intézményei, az OTP Bank. Mint írtuk Lelle a Dél-Balatoni borút része, így sokan foglalkoznak szılıtermesztéssel. 3 borfeldolgozó is található a városban. Szarvasmarha tenyésztés és az ahhoz kapcsolódó tejfeldolgozó is számos munkalehetıséget biztosít. Szántóföldi növénytermesztéssel is sokan foglalkoznak. 37

38 Az Önkormányzatnak célja a járdák, utak felújítása, valamint a mezıgazdasági utak rendbetétele. A település kerékpárútja csatlakozik a Bringa körúthoz. Egy kiépített kerékpárút Gamásig is fut. A lellei közterületek, parkok rendezése megtörtént, parkolók kialakításra kerületek, a temetı rendezett. A település vitorlás kikötıje a Balatoni Hajózási Rt. tulajdonában van. A városnak színes sport élete van. A vezetékes infrastruktúra 98%-os, mindenben van némi hiányosság, ami fejlesztésre szorul. Itt említhetık meg Lelle külterületei: Irmapuszta és Rádpuszta. A szélessávú Internet kiépítése fejlesztés alatt van, csak a lakosság ¼ része fér hozzá. A kistérséget tekintve Balatonlelle oktatási központnak tekinthetı mivel 6 háttértelepülés tartozik hozzá. Önkormányzati és magán kézben is vannak olyan szabad területek, amelyek befektetıre várnak. A település rendelkezik elfogadott Rendezési Tervvel. Az Önkormányzat részérıl ajánlott lehetıségek, elképzelések, befektetıre váró projekteket jelen tanulmány releváns pontjaiban mutatjuk be. Balatonboglár Balatonboglár száz éve fogadja a pihenni vágyó családokat. Balatonbogláron számos látnivaló található. Ezek közül több helyi védettség alatt áll: Katolikus templom, Evangélikus templom, a Temetıdombon lévı Kék és Vörös kápolna, Bárány-kúria, Helytörténeti győjtemény a Fischl-házban, Balaton hajó a kikötıben, Szılıskislak Bormúzeum a BB Rt. kastélyában. Évente megrendezésre kerülı rendezvények: Pünküsdi szezonnyitó, MÉTA Gyermektánc fesztivál, Idıszakos kiállítások a kisgalériában, Szent Iván-napi tőzugrás, Balaton átúszás július utolsó szombatján, starndröplabda és strandkézilabda bajnokság, jazz- és borfesztivál, halászléfızı verseny, boglári szüreti fesztivál, búcsú, tökéletek sütı- fızı versenye, töklámpás fesztivál, képzımővészeti és helytörténeti kiállítások. Balatonboglár a Dél- Balatoni Borút része. A Dél-Balatoni Borút egyesületnek jelenleg 38 állomása van. A borturizmus fı problémája, hogy a Borút koncepciója hiányzik. Szılıtermesztéssel sokan foglalkoznak a településen. A városban 6200 állandó lakos van bejegyezve. 50% lakó- és 50% üdülı ingatlanok megoszlása. A város legjelentısebb foglalkoztatói sorába tartozik az Önkormányzat, a HALKER Kft. Ominpex Kft, Vas -Mőszaki Szövetkezet, TÜZÉP: Raab Karcher. Plussz. A vendéglátás idényjellegő. 38

39 A közutakat tekintve az utak nagy része felújításra szorul. Járdaépítés szükséges a városban. A Szılıskislak- Balatonlelle összekötı útjának boglári szakasza kiépítésre vár. Balatonboglár szempontjából jelentıs, hogy a városnak van M7-es autópályához csatlakozó lejárója. A víz, villany, gáz kiépített. A szennyvíz közel 100%-os kiépítettségő. Az új területek, melyek belterületbe vonásra kerültek még nem rendelkeznek szennyvíz rendszerrel. Internet elérhetıség van, kábel TV részben kiépített. A csapadékvíz elvezetés fejlesztése szükséges. Önkormányzati és magán kézben is vannak olyan szabad területek, amelyek befektetıre várnak. A település rendelkezik elfogadott Rendezési Tervvel. Az Önkormányzat részérıl ajánlott lehetıségek, elképzelések, befektetıre váró projekteket jelen tanulmány releváns pontjaiban mutatjuk be. 7./ A kistérség komparatív elınyei és hátrányai A kistérség komparatív elınyei: a kistérség jelentıs része közvetlen a Balaton partján helyezkedik el, A turizmusnak jelentıs bázisa épült ki az elmúlt évtizedekben a kistérséget keresztül szeli az M7-es autópálya, ipari, környezeti terheléstıl mentes a kistérség, kiválóak az adottságok a szılı és gyümölcstermesztésre, a mezıgazdasági termékek alapanyagot kínálnak a helyi feldolgozóipar fejlesztéséhez gyönyörő természeti környezet veszi körül. A fentiekben felsorolt elınyösen kihasználható adottságok a gazdaság szempontjából az idegenforgalom, mint húzóágazat további fejlesztésére, emellett mezıgazdaság, valamint az erre épülı feldolgozóipar további fejlesztésének irányába hatnak. A kistérség életének évtizedekig meghatározó ágazata volt a turizmus, de mivel ez a versenyképesség növelés szempontjából az egyetlen húzóágazattá fejleszthetı gazdasági ág, további fejlesztése elengedhetetlen. 39

40 A kistérség komparatív hátrányai: a balatoni turizmus évek óta hanyatló tendenciája, a kistérség jövedelemtermelı képessége nyári szezon függı, a turizmusból származó jövedelmek elenyészı része csapódik le a kistérség lakosságánál, kistérségre nem jellemzı az ipari tevékenység, hiányzik az innováció, magasan kvalifikált munkaerı aránya alacsony, a mezıgazdasági tevékenység hatékonysága alacsony, tartós megélhetést biztosító munkahelyek száma kevés. 8./ SWOT ANALÍZIS ERİSSÉGEK A kistérség gyönyörő természeti környezetben található, melyek kihasználatlan turisztikai adottságokat kínálnak Szılıtermesztésnek hagyományai vannak Napsütéses órák száma és az esıs napok száma kedvezı A kistérséget környezetszennyezı ipari terhelés nem érte A kistérség a Balaton partján fekszik, a háttértelepülésekkel együtt a Balatoni Üdülıkörzet része Gyümölcstermesztéshez szükséges éghajlati és talajadottságok kedvezıek Kézmőipari hagyományok A kistérség parti településein az infrastruktúrális ellátás teljesnek tekinthetı M7-es autópálya áthalad a kistérségen Siófok-Kiliti Reptér és a Sármelléki Nemzetközi forgalmat is bonyolító reptér közelsége GYENGESÉGEK A kistérség gazdasága alapvetıen 1 lábon áll, az idegenforgalom az egyetlen domináns ág. A kistérségnek nincs ipari tevékenysége Mezıgazdasági termelés hatékonysága alacsony Kihasználatlanok az építészeti, kulturális emlékek a kistérségben A szezonhosszabbítást szolgáló turisztikai attrakciók hiánya A kistérség háttértelepüléseinek népességmegtartó ereje kicsi Szennyvízvezetékkel való ellátottság nem kielégítı a háttértelepüléseken Szélessávú Internet elérése korlátozott a kistérségben Rossz állapotú, és hiányos a mellékút-hálózat, hiányoznak a térség-feltáró összekötı utak Az országos átlag alatti a kistérség társadalmi gazdasági fejlettsége 40

41 Átképezhetı szabad munkaerı a kistérségben rendelkezésre áll A háttértelepülések népességmegtartó képessége alacsony Tıkeszegény, forráshiányos önkormányzatok: pályázati sajáterık hiánya Magánbefektetık hiánya. Magas munkanélküliség elsısorban a háttértelepüléseken A hagyományos feldolgozóipari tevékenység folyamatos leépülése Szolgáltató szektor szezon idıszakon kívüli gyengesége Az innováció hiánya a gazdaságban Térségi marketing gyengesége Településmarketing gyengesége Szők körőek a hozzáférhetı szakképzési lehetıségek a kistérségben Emelkedı munkanélküliség Nyelvtudás alacsony szintje Munkaerı mobilizálhatósága nem megfelelı Térségi szemlélet hiánya, hiányzik a régióhoz tartozást erısítı tudat VESZÉLYEK Növekvı a közöny a települési, térségi és az országos problémák iránt A háttérteleüléseken a megfelelı infrastruktúra nélkül a turizmus fejlesztése bizonytalan Befektetıi érdeklıdés elmaradása A projektek sikertelen pályázati támogatásai LEHETİSÉGEK Balatonhoz kötıdı turizmus minıségi fejlesztése Szılı és gyümölcstermesztési területek növelése Bor és gyümölcsfeldolgozás fejlesztése Mg-i termelık értékesítés fejlesztésre irányuló együttmőködése Kistérség helyi gazdaságfejlesztı képességének fejlesztése bekövetkezı nem várt változás Az idegenforgalom nemzetközi tendenciáiban Az M7-es megépítése révén jelentkezı gazdasági és infrastruktúrális lehetıségek kihasznásai Önkormányzatok szőkülı költségvetési forrálása Természeti szépségek és a kultúrában rejlı turisztikai lehetıségek kihasználása Vállalkozói aktivitás folyamatos gyengülése, a Balatoni turizmus hanyatlása és a folyamatos vállalkozói megszorító intézkedések miatt 9./ A komplex program kialakításánál figyelembe vett alapelvek Programozás alapelvei A fejlesztési célokat a következı elvek betartása mellett érhetjük csak el: Szoros patrnerkapcsolatok - térségi együttmőködés a települések között. (partnerség elve) 41

42 Külsı források közös megszerzése és koordinált felhasználása. (addicionálás elve) Kapcsolódási pontok a projektek között. (programozás elve) Illeszkedés a nemzeti ( NFT II. és Országos Területfejlesztési Koncepció, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia), és a Dél-Dunántúli Régió fejlesztési programjaiba. (szubszidiaritás elve) A fejlesztési eredmények fenntarthatóságának biztosítása. (fenntarthatóság elve) Figyelembe véve a kistérség helyzetelemzésébıl a SWOT ANALÍZIS révén levont következtetések, valamint vizsgálva az ország, mint gazdasági környezet és az Unió mint a fejlıdés fı irányát meghatározó gazdasági környezet tendenciáit a kistérség fejlesztését az alábbi stratégia mentén lehet tervezni az elkövetkezendı programozási idıszakban. 10./ A komplex fejlesztést célzó STRATÉGIA alapját képezı irányok A 64/2004.(IV.15.) Kormányrendelet határozza meg a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek jegyzékét. A kormányrendelet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, az ipari szerkezetátalakítás térségei és a vidékfejlesztési térségek kategóriát állít fel a térség elmaradottságának jellege szerint. A Kormányhatározat besorolása szerint a Fonyódi kistérség vidékfejlesztési szempontból való elmaradottsága miatt a kedvezményezett térségek közé került besorolásra. A kistérség összefoglaló fejlettségi mutatói: 42

43 A KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A kistérség átfogó, globális, területfejlesztési célját önmagában meghatározza a kistérség jelenlegi fejlettségi helyzete. A kistérség fejlesztésének stratégiai célja a hátrányos helyzetbıl való felzárkózás erısítése, a gazdaság versenyképességének növelése révén a kistérségben élık életminıségének javítása. A fentiek alapján a fonyódi kistérség komplex programja a középtávú tervezési idıszakra fı irányvonalként az alábbi stratégiai célokat ( prioritásokat) határozza meg: 1. prioritás: A kistérség gazdasági versenyképesség erısítése ( a turizmus prioritásával), 2. prioritás: A térségben élık részére élhetı környezet biztosítása ( életminıségének javítása) A megfogalmazott stratégiai célt a két prioritáshoz tartozó intézkedések, valamint fejlesztési programok illetve projektek megvalósítása révén érhetik el. A fejlesztési programok szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Ugyanaz az infrastrukturális beruházás egyszerre javítja a 43

44 lakosság életkörülményeit és a kistérség gazdasági potenciálját, ugyanígy a települések megújítását szolgáló parkosítások, játszóterek, sportpályák kialakítása amellett, hogy a településen élıket szolgálja, egyben hozzájárulhat a hely vonzóbbá tételéhez a turisták számára. A térség gazdaságának fejlıdése pedig hatással van a térségben élık jövedelmi viszonyaira, ezzel életkörülményeire, elégedettségükre. A prioritásokban megjelölt fejlesztési célok azonban túl általánosak, szükséges azok tartalmi kibontása is. A területfejlesztési program a stratégiai prioritásokat programokra bontja, amelyek tartalmazzák az operatív programokat, amelyek további fejlesztési programokra bonthatók. A fejlesztési programok szerkezete részletesen mutatja be a javasolt intézkedéseket, projekteket az eredményes cselekvés elısegítése érdekében. A fenti célok összhangban állnak az Unió által elérendı célokkal, hiszen az EU hosszú távon szeretné biztosítani a régiók versenyképességét, mégpedig a versenyképességet növelı beavatkozások segítségével, amelyeket az új felfogás szerint mind a prosperáló, mind pedig az elmaradott régiók esetében alkalmazni kell. Az elmaradott régiók támogatásánál az Európai Unión belül ma már a gazdasági növekedés ösztönzése és a foglalkoztatottsági helyzet javítása révén próbálják a versenyképességet fokozni. Egyértelmő, hogy a kitőzött célok nem valósíthatók meg a vállalati versenyképességet befolyásoló üzleti környezet mőködési feltételeinek javítására irányuló gazdaságfejlesztési beavatkozások nélkül. Ezek a beavatkozások mind az állam részérıl, mind a helyi gazdaságfejlesztési szereplık ( kistelepüléseken elsısorban az önkormányzatok) részérıl szükségesek a várt változások eléréséhez. Általánosan elfogadott, hogy a gazdaságfejlesztés leginkább a központi kormányzat feladatkörébe tartozik, ám a helyi, települési fejlıdési irány kijelölésében a legtöbb országban a helyi önkormányzatok jutnak kiemelkedı szerephez. Elıfordul ugyan, hogy magasabb közigazgatási szintre kerül a funkció, vagy a magánszféra, esetleg fejlesztési ügynökségek jutnak a feladatellátás során koordinatív szerephez, ám a helyi önkormányzatok ráhatása még ezekben az esetekben is jelentıs. 11./ A kistérség komplex fejlesztési programjának illeszkedése az országos és regionális fejlesztési dokumentumok célrendszeréhez 44

45 Illeszkedés az Új Magyarország Programjához Az Új Magyarország programjának fejlesztéspolitikai pilléreit az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban (OFK) és az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (OTK) megfogalmazott stratégiai célok, a kohéziós politika feltételrendszerét meghatározó rendelettervezetek és a közösségi prioritásokat orientáló Közösségi Stratégiai Iránymutatások (CSG), a göteborgi csúcson megfogalmazott Fenntartható Fejlıdés Stratégiája valamint a lisszaboni stratégiához történı kapcsolódásunkat kifejezı Nemzeti Akcióprogram (NAP) adja. Ehhez csatlakozik az Új Magyarország programjával párhuzamosan készülı Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Stratégia. Magyarország fejlesztéspolitikájának távlati céljait, prioritásait és a célok elérésének eszközeit az Országgyőlés által elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció fogalmazza meg, célul tőzve, hogy 2020-ra Magyarország Európa egyik legdinamikusabban fejlıdı országa legyen, ahol emelkedik az emberek életszínvonala, és javul életminıségük, vagyis ahol több (és jobb) a munkahely, magasabbak a jövedelmek, biztonságos, tiszta és jó minıségő a környezet, egészségesebb, hosszabb és teljesebb az élet. Összhangban az OFK-val az Országgyőlés által elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció kijelöli az ország területfejlesztési politikájának céljait, elveit és prioritásrendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetıségét mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában. Ezáltal megadja a nemzeti fejlesztési tervezés területi vetületét is. Területfejlesztési politikánkkal az ország területileg harmonikus és hatékony mőködését és kiegyensúlyozott, fenntartható fejlıdését kívánjuk biztosítani, egyben mérsékelni kívánjuk a területi leszakadást. Az OFK és az OTK hosszú távú stratégiai célok alapján meghatározott középtávú fejlesztéspolitikai céljaihoz kapcsolódó fejlesztési tengelyek, illetve a prioritástengelyek együtt határozzák meg az Európai Unió által társfinanszírozott fejlesztési kiadások középtávú, ra szóló stratégiai célrendszerét. A tartalmilag összetartozó prioritástengelyekhez kapcsolódó fejlesztések egy-egy fejlesztési programban (operatív program) kerülnek végrehajtásra. Alább elıször Magyarország középtávú fejlesztési céljait mutatjuk be, majd ismertetjük a kitőzött célokhoz kapcsolódó prioritásokat, illetve prioritástengelyeket. 45

46 A 2007 és 2013 közötti idıszakban az Integrált Iránymutatások a Növekedésért és Foglalkoztatásért c. dokumentumban valamint a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokban megfogalmazott közösségi célokkal összhangban és tekintettel az Országgyőlés által elfogadott hosszabb távú fejlesztéspolitikai célkitőzésekre fogalmazzuk meg az Új Magyarország stratégiai programját, amelynek legfontosabb elemei: a tudásalapú gazdaság és társadalom megteremtése, a kutatás-fejlesztés és az innováció gazdaságban betöltött szerepének erısítése, a kutatás-fejlesztés modern infrastruktúrájának megteremtése, a fejlesztési pólusok létrehozása és megerısítése, az ország gazdasági, szellemi és kulturális vonzerejének növelése a kreativitás és a nemzetközi térben való kezdeményezı és alkotó szerepvállalás által. A 2007 és 2013 közötti középtávú fejlesztési célok Mindezek érdekében a legfontosabb középtávú fejlesztési céljaink (az OFK rendszerébıl kiindulva és a lisszaboni célokkal összhangban) az alábbiak: a versenyképes gazdaság (amely nem lehetséges a közlekedés javítása nélkül), a megújuló, egészséges társadalom, az élhetı környezet, a területi kohézió megvalósítása. Fejlesztési tengelyek A célok megvalósítására az alábbi fejlesztési tengelyek mentén tervezünk átfogó, operatív programokban megtestesülı beavatkozásokat: 1. a gazdaság versenyképességének javítása, 2. az emberi erıforrások fejlesztése, 3. a környezet fejlesztése, 4. a területfejlesztés, 5. a kormányzás hatékonyságának növelése és a nemzeti akcióprogramban vállalt reformok támogatása. A fenti összefüggésrendszert az alábbi ábra szemlélteti. Az Új Magyarország programjának stratégiai célrendszere 46

47 Közösségi célok Horizontális politikák Középtávú célok Új Magyarország Növekedés Foglalkoztatásbıvítés Fenntarthatóság Esélyegyenlıség Biztonság Gyermek- és ifjúságpolitika Területiség Versenyképes Megújuló Élhetı Területi gazdaság társadalom környezet kohézió Fejlesztési tengelyek Területfejlesztés Gazdasági versenyképesség javítása Emberi erıforrások fejlesztése Környezet fejlesztése Kormányzási hatékonyság növelése Prioritási tengelyek/operatív programok Ezek a stratégiai célok a nemzeti felemelkedés stratégiai céljai. A helyi adottságokból kiinduló regionális és települési fejlesztéseknek szervesen illeszkedniük kell az országos elképzelésekhez. A regionális fejlesztéseknek a helyi szükségletekbıl kiindulva és az országos szintő fejlesztéspolitikai stratégiával összhangban álló intézkedések megvalósításával kell biztosítaniuk az adott régió, térség felemelkedését. Az országos, a regionális és a helyi szintő tervezésnek tehát egyaránt szolgálnia kell a stratégiai célok teljesülését. Illeszkedés a Dél-Dunántúli Régió Fejlesztési Koncepciójához ( ) A Dél-Dunántúli Régióban is elkészült a Dél-Dunántúli régió stratégiai célrendszere ( ), mely alapot ad az Országos Területfejlesztési Koncepció IV. regionális fejezetének, valamint a II. NFT kidolgozásának a Dél-Dunántúli Régió vonatkozásában. A Dél-Dunántúli Régió hosszú távú jövıképét egy Otthonos, természet- és emberközeli déli régió víziójaként képzelik. 47

48 A jövıképben megálmodott fejlettségi szint eléréséhez a stratégiában 3 átfogó célt és az ezeket részletezı 9 specifikus célt fogalmaztak meg, melyek illeszkednek az országos szintő célkitőzésekhez. A Dél-Dunántúl 3 átfogó fejlesztési célja: Magas környezeti minıségő modell régió Helyi adottságokra épülı versenyképes gazdaság Stabilizálódó népességszám és erıs társadalmi szolidaritás Az átfogó célokat részletezı specifikus célok: I/1. A környezeti rendszerek elemeinek védelme és fenntartható hasznosítása I/2. A kiegyensúlyozott térszerkezeti és térségi munkamegosztás II/1. Innovatív környezeti ipar és energetika II/2. Piacorientált kreatív és kulturális ipar II/3. Élettudományi bázisra épülı egészségipar II/4. Piacképes, hagyományosan jelenlévı ipari ágazatok és turisztikai kínálat III/1.A lakosság egészségi állapotának javulása III/2. Hátrányos helyzetőek és inaktívak munkaerı-piaci reintegrációja III/3. Piacképes tudásszint A fent bemutatott fejlesztési stratégiákban a kistérség prioritásai és fı fejlesztési céljai is alátámasztásra kerülnek, hiszen mindenütt kiemelkedı szerepet kap a versenyképesség és az életszínvonal növelése, valamint a területi elmaradottság csökkentése. Ugyanakkor ezek a stratégiák útmutatóul is kell, hogy szolgálnak a kistérség fejlesztési irányának kijelöléséhez. A kistérség fejlesztési céljainak meghatározása tekintetében az Régió specifikus céljaihoz történı illeszkedésbıl kiemelt szerepe van a Helyi adottságokra épülı versenyképes gazdaság fejlesztésének, mely a kistérség esetében kiemelten a turizmus fejlesztését jelenti. Ez alapján az fejlesztési programok kidolgozásához figyelembe vettük a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában ( ) megfogalmazott alapelveket is. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 5 alappillérre épít: - versenyképesség és életminıség növelése, - turizmus kínálatának fejlesztése, - turista fogadás feltételeinek javítása, - emberi erıforrások fejlesztése, - mőködési rendszer fejlesztése. 48

49 Az így megfogalmazott 5 alappillér is indokolja, hogy a kistérség szintjén a turizmus fejlesztését, mint a térség húzó ágazatának fejlesztését a komplex fejlesztési program keretében határozzuk meg. A turizmus fejlesztése nem valósítható meg önmagában az ágazatra jellemzı jegyek fejlesztése révén, hanem a térség gazdasági környezetének fejlesztése is elengedhetetlen ( infrastruktúra, humán erıforrás, gazdasági aktivitás, életminıség). A nemzeti és a régiós tervezési stratégiákat azért kell szem elıtt tartanunk, hiszen a tıl várható uniós és hazai támogatási lehetıségek egyaránt erre a célrendszerre lesznek felfőzve, tehát a fejlesztést ezen célrendszerhez illesztve tud majd a kistérség támogatásokhoz jutni. Illeszkedés a Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Céljaihoz ( ) A Fonyódi kistérség jelen komplex programjában megfogalmazott fejlesztési célok az adottságaiban legközelebb álló Balaton Régió stratégiai céljaihoz illeszkednek legszorosabban. A Balaton Régió stratégiájában az alábbi célkitőzést fogalmazta meg: Átfogó cél: A lakosság életminıségének javítása érdekében a Balaton-térség versenyképességének javítása a fenntartható fejlıdés elveinek érvényesítésével. Az átfogó célhoz az alábbi specifikus célok kerültek meghatározásra: A vállalkozások versenyképességének javítása érdekében 1. A foglalkoztatás bıvítése és a vállalkozások jövedelem termelıképességének javítása, ezen belül is: állandó lakosok egész éves foglalkoztatásának bıvítése, a turizmus megújítása mellett a vállalkozások modernizációjának ösztönzése; építve a régió természetföldrajzi, táji adottságokra, hagyományos gazdasági ágazatokra (pl. mezıgazdaság, turizmust kiszolgáló szolgáltatások); új, magas hozzáadott értéket elıállító gazdasági tevékenységek megtelepítésére; turizmusból származó jövedelmek növelése és a régión belül a turizmus tér- és idıbeli szétterítése; a régió közlekedési elérhetıségének javítása; a munkaerı kínálatának a foglalkoztatási igényekhez való igazítása; a modern info-kommunikációs eszközöknek lakosság és a vállalkozások minél szélesebb körben való elterjesztése; a közügyekkel, közszolgáltatásokkal, vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó intézmények szervezeti megújulása; Környezet minıségének javítása érdekében 2. A táji értékek helyreállítása, valamint ezen értékekre építı gazdaság fejlesztés és a települési környezet minıségének javítása; 49

50 a stabil környezeti állapot elérése és balatoni tájak értékeinek védelme és erıforrásaik fenntartható hasznosítása, kockázat-megelızés; az életminıség javítása szempontjából meghatározó a települési környezet fejlesztése, zsúfolt területhasználat oldása; a táji értékek és a kulturális örökség fenntartható hasznosítására építı gazdasági tevékenységek és szolgáltatások fejlesztése. Területi és társadalmi kohézió érdekében 3. A parttól távolabbi településeken a foglalkoztatás bıvítése és a gazdaság, ezen belül a turizmus fejlesztése; 4. A térségi szereplık (önkormányzatok, intézmények, vállalkozások, civilek) közti együttmőködések ösztönzése és a regionális identitás erısítése. A fentiekben bemutatott különbözı terülti szinteket felölelı stratégiák mindegyikéhez szervesen illeszkedik a kistérségre megfogalmazott stratégia és program. 12./A kistérség komplex fejlesztési programjában meghatározott programok finanszírozási lehetıségei A komplex fejlesztési program támogatási lehetıségei A kistérség komplex fejlesztési programjának megvalósulásához szükség van támogatási lehetıségek áttekintésére. A következıkben bemutatásra kerülnek azok támogatások, amelyek igénybe vételével megvalósulhatnak a tanulmányban részletezett fejlesztési elképzelések. A támogatási lehetıségek bemutatásánál, nagymértékben támaszkodtunk az Új Magyarország Fejlesztési Tervre, azaz II. Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) meghatározott operatív programokra. NFT II.: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósítását szolgáló, hatékony koordináció megköveteli, hogy egy központi kormányzati szervezet gondoskodjék e források tervezésének és felhasználásának összehangolásáról, a lakosság széles körő tájékoztatásáról, a történelmi lép- 50

51 tékben is kiemelkedı mértékő közpénzek felhasználásáról. Ennek forrásául a Kohéziós Alapból és Strukturális Alapokból elkülöníthetı szakmai segítségnyújtási (TA) keret szolgál. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a 2007 és 2013 közötti operatív programok összehangolását, vagyis a fejlesztési terv koordinációját és a kommunikációját az alapok TA- részébıl finanszírozzuk a Végrehajtás- támogatási Operatív Program keretében. A Fejlesztési Tervben meghatározott prioritások alapján a következı operatív programok megvalósításai tervezettek: Prioritások Operatív program 1. A gazdaság fejlesztése Gazdaságfejlesztési OP 2. A közlekedés fejlesztése Közlekedésfejlesztési OP 3. A társadalom megújulása Emberi Erıforrások Fejlesztése OP Humán Infrastruktúra OP 4. Környezet és energiafejlesztés Környezet- és Energiafejlesztési OP 5. Területfejlesztés Nyugat- dunántúl Regionális Operatív Program Közép- dunántúli Regionális Operatív Program Dél- dunántúli Regionális Operatív Program Észak-magyarországi Regionális Operatív Program Észak- alföldi Regionális Operatív Program Dél- alföldi Regionális Operatív Program Közép- magyarországi Regionális Operatív Program Európai Területi Együttmőködések OP-k 6. Államreform Közigazgatás Megújítása OP Közszolgáltatások Korszerősítése OP Az Új Magyarország Fejlesztési Terv koordinációja és Végrehajtás- támogatási OP kommunikációja 51

52 Az OP prioritási tengelyei: GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM - K+F, innováció erısítése - KKV- fejlesztés - üzleti környezet fejlesztése - versenyképes IKT- szektor fejlesztése - IT alapvetı infrastrukturális feltételeinek biztosítása, fejlesztése KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM - az ország és a régióközpontok (nemzetközi) elérhetıségének javítása - a térségi (régión belüli) elérhetıség javítása - a városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése - az áruszállítás- logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése EMBERI ERİFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM - a munkaerıpiaci részvétel növelése - alkalmazkodás a változásokhoz - oktatás és képzés - a társadalmi összetartozás erısítése - egészségfejlesztés HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM - munkaügyi, - oktatási, - szociális, - egészségügyi és - kulturális fizikai beruházások KÖRNYEZET- ÉS ENERGIAFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM - egészséges, tiszta települések - vizeink és természeti értékeink jó kezelése - környezetügy, mint gazdasági hajtóerı - megújuló energia és energiahatékonyság fejlesztése REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK - regionális gazdaságfejlesztés - a régiók turisztikai potenciáljának, szabadidı- gazdaságának stratégiai fejlesztése 52

53 - térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése - humán és közösségi infrastruktúra térségi dimenzióinak fejlesztése valamint a közszolgáltatások hatékony és racionális térségi ellátásának biztosítása - regionális integrált térségi programok és kiemelt térségi, illetve tematikus integrált fejlesztések Ezen belül a Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program prioritásai lesznek a kistérség szempontjából mérvadóak. A dél-dunántúli Régió Akciótervet állított össze, melyben a évi Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program konkrét intézkedései kerültek meghatározásra. Ezek a következık: 1. Prioritás: Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság intézkedés: Gazdasági infrastruktúra fejlesztése Az intézkedés céljai: Az intézkedés az ipari parkok, inkubátorházak, hasznosítható barnamezıs területek fejlesztését foglalja magába, melyek az elmúlt idıszak gazdaságfejlesztési eszközeiként eltérı súllyal és eredménnyel vettek részt a gazdasági folyamatokban Üzleti környezet és vállalkozásfejlesztés Az intézkedés céljai: - vállalkozói együttmőködés erısítése a régióban - a kezdı illetve már mőködı vállalkozások fejlıdését segítı szolgáltatások kialakítása és mőködtetése - A régió versenyképes gazdaságának fejlesztéséhez kreatív, innovatív kezdeményezések felkarolása. - Újszerő módszerek kialakítása és a gyakorlati alkalmazás feltételeinek megteremtése. 2. Prioritás: A turisztikai potenciál erısítése A prioritás célja: - a vendégéjszakák számának növelése a Régióban, - A régió vendégforgalmának növekedése - Munkahelyek számának növekedése A prioritáson belül intézkedések nem kerültek lehatárolásra. 3. prioritás: Humán közszolgáltatások és közösségi településfejlesztés intézkedés: Humán közszolgáltatások fejlesztése - A humán szolgáltatások minıségének és elérhetıségének javítása - kiemelten a leszakadó és hátrányos helyzető térségekben - komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakításával. 53

54 tatásban - Az óvodai, alap- és középfokú nevelési-oktatási intézmények intézményintegráción alapuló infrastrukturális fejlesztésén keresztül csökkentse az oktatás minıségében meglévı különbségeket a hátrányos helyzető kistérségekben, különös tekintettel azokra a településekre, amelyeken magas a hátrányos helyzető csoportok és a roma származású lakosság aránya. Az infrastrukturális fejlesztéseknek az alábbi specifikus célokat kell szolgálniuk: - Az oktatás minıségének és hatékonyságának növelése, valamint az informatikai technológiák elterjedésének támogatása az általános iskolákban, - Az esélyegyenlıség biztosítása és az integrált nevelés-oktatás elısegítése - Az óvodai férıhelyek bıvítése, a fı alatti településeken az integrált megoldások, óvoda és bölcsıde együttes fejlesztése és az alternatív megoldások kialakítása - A bevont hátrányos helyzető személyek számának növelése a fenntartható szociális foglalkoz intézkedés: Közösségi funkciójú városrehabilitáció Az intézkedés céljai - Új közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatása és a meglévı funkciók megerısítése romló állapotú, többségében hátrányos helyzető csoportok által lakott városi területeken a terület megújítása és a társadalmi kohézió erısítése érdekében. - Barnamezıs területek közösségi hasznosítása funkcióváltásuk és a települési struktúrába való integrációjuk elımozdítása, valamint a zöldmezıs beruházások területigényének csökkentése érdekében. - Funkcióját vesztı, romló állapotú településközpontok, megújítása, új funkciók megjelenésének ösztönzése 4. Prioritás: Az elérhetıség javítása és környezetfejlesztés intézkedés: Az elérhetıség javítása Az intézkedés céljai: - Kistérségi vonzásközpontok elérhetıségét javító hiányzó mellékút-hálózati szakaszok kiépítése; - A közösségi közlekedési szolgáltatások minıségének javítása - Kerékpárral munkába járók számának növelése - A kerékpáros és gyalogos közlekedés biztonságosabbá tétele intézkedés: Környezetfejlesztés Az intézkedés céljai: - A régió kistelepülései korszerő szennyvízkezeléssel való ellátásának javítása, 54

55 - A régió lakossága környezettudatosságának növelésére irányuló akciók elterjedése, - A környezetbiztonság növelése az emberi életet is veszélyeztetı omlásveszélyes partfalak stabilizálása által, - Az ár- és belvíz-veszélyeztetettség, valamint a vizeink szennyezettségének csökkentése a regionális jelentıségő vízgyőjtıkön. EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŐKÖDÉSEK OPERATÍV PROGRAMOK - határon túli, nemzetközi és interregionális együttmőködések KÖZIGAZGATÁS MEGÚJÍTÁSA OPERATÍV PROGRAM ÉS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KORSZERŐSÍTÉSE OPERATÍV PROGRAM - a politika alkotás és végrehajtás eredményességének javítása - a szolgáltatások minıségének javítása - a humánerıforrás minıségének növelése - a szabályozás minıségének fejlesztése - a szubszidiaritás, decentralizáció érvényesítése - IT tartalom- és szolgáltatásfejlesztés, e- közigazgatás - a digitális írástudás elısegítése Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv: A stratégia a helyzetértékelésben feltárt hiányosságok felszámolásával és a meglévı adottságok kiaknázásával az ország fejlıdését és a nemzetközi versenyképesség erısítését szolgálja. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv átfogó- és specifikus céljai az intézkedéscsoportok (tengelyek) mentén az alábbiak: 1. Fenntartható és versenyképes agrár- és élelmiszergazdaság megteremtése - Az ismeretszerzés támogatása és az emberi erıforrás szakképzettségének és korstruktúrájának javítása - A fizikai erıforrások korszerősítése és fejlesztése, az innováció elısegítése - A mezıgazdasági termelés és termékek minıségének javítása. 2. A mezıgazdaság és az erdészet környezetbarát fejlesztése a terület agroökológiai adottságaihoz igazodó földhasználat térnyerésével, a természeti-táji erıforrások védelme, állapotuk javítása 55

56 - Mezıgazdasági földterületek fenntartható hasznosítása, környezetkímélı gazdálkodási módszerek elterjesztése - Kedvezıtlen adottságú területeken a mezıgazdasági tevékenység fenntartása - Erdészeti földterületek fenntartható használata, az erdısültség növelése - Állatjóléti kifizetések biztosítása. 3. A vidéki lakosság életminıségének, jövedelmi és foglalkoztatottsági helyzetének javítása - A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése - A vidéki életminıség javítása a kulturális és természeti értékek fenntartható, komplex hasznosítása révén - A vidéki lakosság számra nyújtott alapszolgáltatások fejlesztése 4. Az integrált szemlélető helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósításán és széleskörő partnerség mőködtetésén keresztül a belsı erıforrások fenntartható és innovatív hasznosításának, a vidéki életminıség helyi megoldásokon alapuló javításának elısegítése. - Fenntartható és versenyképes, újszerő, helyi eljárások ösztönzése - A vidéki gazdasági potenciál erısödése a helyi adottságokon nyugvó integrált programok révén - Kulturális és természeti értékek fenntartható, komplex hasznosítása - Humán infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése - Helyi együttmőködést és partnerséget elısegítı kapacitás és készségfejlesztés. Prioritások: Az azonosított szükségletekre és fejlıdési potenciálokra, valamint figyelembe véve a fenti közösségi fejlesztési irányokat, Magyarországon az agrárium és a vidékfejlesztés nemzeti fejlesztési irányai (prioritásai) az alábbiak: I. prioritás: A mezıgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elısegítése Hét beavatkozási akció szolgálja ezt a prioritást: I/1. Megújuló energiaforrások I/2. Technológiai fejlesztés I/3. Állattenyésztés I/4. Élelmiszer-feldolgozás I/5. Kertészet 56

57 I/6. Birtokrendezés I/7. Vízgazdálkodás, belvízvédelem II. prioritás: A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség és a piacorientált szemlélet elterjedésére Három beavatkozási akció szolgálja ezt a prioritást: II/1. Korstruktúra javítása II/2. Innováció és piaci orientáció a termékpályás szervezıdések mentén II/3. Tudásalapú vidéki társadalom III. prioritás: A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erısítése Négy beavatkozási akció szolgálja ezt a prioritást: III/1. Erdészet III/2. Környezetkímélı gazdálkodási módszerek III/3. Kedvezıtlen Adottságú Területek III/4. Állatjóléti elıírások IV. prioritás: A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése, illetve a vidéki életminıség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása Három beavatkozási akció szolgálja ezt a prioritást: IV/1. Vidéki vállalkozásfejlesztés IV/2. Falumegújítás IV/3. Integrált kistelepülési szolgáltató terek V. prioritás: Helyi közösségek fejlesztése A több vidéki településre kiterjedı (kistérségek) belsı erıforrások mozgósítása, a helyi népesség összetartozásának erısítése miatt fontos, hogy bizonyos fejlesztéseket közös érdekbıl együttes elhatározással valósítsanak meg. Ez a fejlesztési irány alapvetıen a negyedik nemzeti fejlesztési irány megvalósítását szolgálja. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv kapcsolódása egymáshoz: 57

58 A Fejlesztési Terv ágazati fejlesztési elképzelései közül amelyek különbözı operatív programokban valósulnak meg az alábbi programok közvetlenül szolgálják az agrár- vidékfejlesztési célok megvalósulását: agrárenergetika és megújuló energiaforrás (zöldenergia), agrárlogisztikai rendszerek kialakítása, a környezet komplex védelme (a vízgazdálkodás egyes területeinek fejlesztése). A több tárcát, illetve programot érintı fejlesztések közötti összhangot a tárcák folyamatos, a tervezés idıszakától a megvalósításon keresztül az ellenırzésig terjedı együttmőködése biztosíthatja. A Fejlesztési Terv kapcsolatát a Vidékfejlesztési Stratégiával az adja, hogy a Fejlesztési Tervben említett programok megvalósításához kohéziós, illetve strukturális források használhatóak fel. A strukturális alapokból kiváló Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap szabályozása miatt a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium uniós támogatási forrásokat nem tud átadni. Ezért a Vidékfejlesztési Stratégiában a terv elıirányzatok célkeretet határoznak meg, melyek az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyes operatív programjaihoz kapcsolódnak úgy, hogy azok megnyitására az érintett operatív programokkal egyeztetett idıben kerüljön sor. Az összehangolás a program teljes idıszakában érvényesül, így a szinergikus hatások biztosítottak. EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Alap: A május 1-jén hatályba lépett EU-EGT szerzıdés értelmében az EGT nem EU-tag országai (Norvégia, Lichtenstein és Izland) díjat fizetnek a belsı piac részvételért. Ez a hozzájárulás képezi az EGT Finanszírozási Mechanizmus elnevezéső, új támogatási forma alapját. A támogatás teljes összege 5 éven keresztül a tíz újonnan csatlakozott országra (továbbá Spanyolországra, Portugáliára, Görögországra) évi 120 millió euró, ebbıl Magyarország részesedése 10%, tehát évente mintegy 12 millió euró. Az EGT Finanszírozási Mechanizmus mellett, a tíz újonnan csatlakozott ország részére Norvégia kétoldalú szerzıdésekkel létre hozta a Norvég Finanszírozási Mechanizmust (Norvég Alap), melynek teljes összege 5 éven keresztül évi 113 millió euró, amelybıl Magyarország részesedése 13%, azaz évi 15 millió euró. 58

59 A fentiek értemében Magyarország 5 éven keresztül évi 27 millió euró (kb. 6 milliárd forint) támogatást kap. Bár két támogatási alapról van szó, eljárásrendjükben egységesnek tekinthetıek, egységes szabályrendszer vonatkozik rájuk, és egységes intézményrendszer kezeli ıket. A támogatások formájában nyújtott hozzájárulás egyik alap esetében sem lépheti túl a projektköltségek 65%-át, kivéve a központi kormányzati, regionális, illetve helyi önkormányzati forrásokból egyéb módon finanszírozott projekteket, de a hozzájárulás ezek esetében sem lehet több, mint az összes költség 85%-a. Támogatható tevékenységek fı területeinek felsorolása: - Környezetvédelem - Fenntartható fejlıdés - Az európai örökség megırzése - Humánerıforrás fejlesztés és oktatás - Egészségügy - Gyermek és Ifjúság - Regionális fejlesztés és határon átnyúló együttmőködés - Bel- és igazságügyi együttmőködés - Tudományos kutatás A kistérség komplex fejlesztési programjának megvalósítását segítı hitel lehetıségek Európa Terv projekt kiegészítı hitelprogram a strukturális alapok pályázataihoz Ha egy vállalkozás az operatív programok egyes pályázataihoz további, támogatáson felüli forrást keres, az Európa terv Projekt kiegészítı Hitelprogram megfelelı lehetıséget biztosít számára. Ez a lehetıség azon kis- és középvállalkozásoknak biztosít lehetıséget, amelyek - pályázatot nyújtanak be a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaihoz kiírt pályázatok támogatásának elnyerésére, - nem rendelkeznek a pályázatban elıírt szükséges saját erıvel, - a beruházáshoz a támogatáson felül kiegészítı forrásra van szüksége. A hitelprogram által finanszírozható területek: A hitel a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai keretében meghirdetett pályázatainál - az elıírt saját forrás 50%-ának finanszírozására, 59

60 - valamint a beruházás további, támogatáson felüli forrásigényének finanszírozására használható fel. - A hitel felhasználható a vissza nem igényelhetı áfa finanszírozására is. A hitelprogram fıbb jellemzıi: - a vállalkozásnak pályázat szerint elıírt kötelezı saját forrás mindössze 50%- ával szükséges rendelkeznie, - a hitel futamideje legfeljebb 15 év - rendkívül kedvezı kamatozás piaci kamat alatti szinten - A hitel összege minimum 5 millió forint, maximum 250 millió forint lehet. - A törlesztés elıre meghatározott ütemezés szerint (évente/félévente) történik. Sikeres Magyarországért hitelprogram Egy évvel ezelıtt hirdette meg a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság a Sikeres Magyarországért hitelprogramot. Ennek keretében a bank több mint ötvenféle beruházási célra ad kedvezményes kamatozású (2,5-6,8%) és hosszú lejáratú (7-20 év) fejlesztési hitelt a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, valamint az önkormányzatoknak. A hitelprogram fajtái és bemutatásuk: Sikeres Magyarországért Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram A 310 milliárd Ft keretösszegő, vállalkozóknak szóló hitel az egyedüli olyan konstrukció a beruházási hitelpiacon, amely kedvezményes kamat (6,5-6,8 %) mellett, hosszú futamidıre (15 év) igényelhetı. Jelenleg 42 hitelintézettel áll az MFB Rt. refinanszírozási kapcsoltban, ennek köszönhetıen összesen mintegy 3000 bankfiókban lehet benyújtani hitelkérelmet, vagyis a vállalkozók ennyi helyen férhetnek hozzá a hitelhez. A hitelprogram fıbb jellemzıi: - hitel összege: min. 5 millió Ft- max. 1 milliárd Ft - EURIBOR kamatozású - Futamidı: max. 15 év - Türelmi idı: max. 2 év 60

61 - A bank által felszámításra kerülı kamat nem haladhatja meg a 3 havi EURIBOR + max. 4% mértéket Sikeres Magyarországért Agrárfejlesztési Hitelprogram Ez az egyedüli olyan vállalkozási hitel a piacon, amely a kis- és középvállalkozásoknak (kkvk) mezıgazdasági és feldolgozóipari célú beruházásaihoz biztosít kedvezı feltételő finanszírozást. A 40 milliárd Ft keretösszegő programból a mezıgazdasági termelı, feldolgozóipari és értékesítési célú beruházásokhoz igényelhetı forrás, külön hitelcélként pedig a fiatal agrárvállalkozások tevékenységének megkezdéséhez. A hitelbıl finanszírozható: a mezıgazdasági tevékenységhez kapcsolódó ingatlan építése, megvásárlása, korszerősítése, felújítása (ingatlanvásárlás önmagában is megfinanszírozható, ha a beruházás az egyéb feltételeknek megfelel), új gépek, berendezések, felszerelések vásárlása immateriális javak közül a szoftverek vásárlása a beruházáshoz kapcsolódó, aktiválható költségek a beruházás nettó költségének maximum 12%-áig. A hitelprogram fıbb jellemzıi: - Beruházási hitel összege: min. 5 millió Ft- max. 400 millió Ft - Feldolgozóipari beruházási hitel összege: min. 5 millió Ft- max 300 millió Ft - Futamidı: max. 15 év - Türelmi idı: max. 2 év Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram A novembere óta mőködı és a 2005-ben átalakított önkormányzati hitelprogram az MFB Rt. legdinamikusabban fejlıdı konstrukciója. A hitelprogram bevezetésével az önkormányzatoknak és az önkormányzati társulásoknak nyílt lehetısége arra, hogy a gazdasági, társadalmi és szociális feladataik ellátásához szükséges beruházásaikat kedvezményes hitelbıl finanszírozzák. A hitel fıbb jellemzıi: - kedvezményes kamatozású, forintban igényelhetı 61

62 - hosszú lejárat - biztosítékok között a Hitelgarancia Zrt. által nyújtott készfizetı kezességvállalás is igényelhetı - a hitel felhasználható tárgyi eszközbe történı beruházáshoz, beszerzéshez és létesítéshez, tárgyi eszköz felújításhoz Hitelösszeg: a beruházás bekerülési értékének legfeljebb 90%-a. Kamat: kulturális (4. hitelcél) és környezetvédelemhez kapcsolódó beruházási célok(1. hitelcél), az informatikai közmőfejlesztési célok (7. hitelcél), egészségügyi szolgáltatások fejlesztése (6. hitelcél) esetében 3 havi EURIBOR + legfeljebb 2,5%/év. Közoktatási célú beruházások (3. hitelcél) és az általános beruházási célok (2. hitelcél) esetében 3 havi EURIBOR + legfeljebb 3,5%/év Lejárat: legfeljebb 20 év, maximum 3 év türelmi idıvel Econova hitelprogram Ez a hitelprogram kedvezı lehetıséget teremt az új beruházásokhoz. Olyan mikro-, kis- és középvállalkozásoknak ajánlható a program, melyek: - foglalkoztatottjainak száma nem haladja meg a 100 fıt, - magyarországi székhelyőek, - értékelhetı üzleti évvel rendelkeznek, - jogszabályi rendelkezéseknek megfelelıen mőködnek, - nincs lejárt köz- és hiteltartozásuk. A hitelprogram által finanszírozható területek: - telephely- létesítés, - korszerősítés, - bıvítés - tárgyi eszköz beszerzés - immateriális javak beszerzése A hitel megkezdett beruházásokhoz nem igényelhetı. A hitelprogram fıbb jellemzıi: - A hitel futamideje legalább 4 év, legfeljebb 10 év, maximum 2 év türelmi idıvel. - A hitel összege maximum 250 millió forint, mely a teljes beruházás költségének 75%-a lehet. 62

63 - A törlesztés elıre meghatározott ütemezés szerint, egyenlı összegekben (negyedévente/ félévente) történik. A helyi önkormányzatok Eu-s fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása: A Belügyminisztérium lehetıséget biztosít az EU Önerı Alap támogatására. Ez A helyi önkormányzatok EU-s fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása, amely a belügyminiszter 15/2006 (III. 14.) BM rendelete. Az EU Önerı alap támogatás mértékének meghatározása a pályázó saját forrás százalékában kifejezve a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott (1. besorolás), illetve az országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel (2. besorolás) települések jegyzékérıl szóló 7/2003. (I. 14. Korm. rendelet besorolását alapul véve történik. Ezen tanulmányban itt most a Strukturális Alapokból, EGT Finanszírozási Mechanizmusból valamint a Norvég Alapból igényelt támogatások, esetét vizsgáljuk. A Strukturális Alapokból igényelt támogatás esetében: Az elıbbi rendeletnek 1. és 2. besorolásába nem tartozó önkormányzatoknál 60%, a rendelet vagy az 1. vagy 2. besorolásába tartozó önkormányzatoknál 70%, a rendeletnek mindkét besorolásába beletartozó önkormányzatoknál 80% ezen támogatás mértéke. EGT Finanszírozási Mechanizmusból valamint a Norvég Alapból adódó támogatás esetén: Az elıbbi rendeletnek 1. és 2. besorolásába nem tartozó önkormányzatoknál 40%, a rendelet vagy 1. vagy 2. besorolásába tartozó önkormányzatoknál 50%, a rendeletnek mindkét besorolásába beletartozó önkormányzatoknál 60% ezen támogatás mértéke. Amennyiben az igénylı önkormányzat megyei önkormányzat, úgy az EU Önerı Alap támogatás mértéke a strukturális alapokból nyert támogatás esetén 60%, az EGT Finanszírozási Mechanizmusból valamint a Norvég Alapból adódó támogatás esetében 50%. 63

64 13./ A KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK STRUKTÚRÁ- JA Prioritások: Stratégiai célok 1. A kistérség gazdasági versenyképességének növelése 2. Térségben élık élhetı környezetének biztosítása Intézkedések 1.1. A gazdaságfejlesztés feltételrendszerének biztosítása 1.2. A gazdaság helyi adottságokra épülı fejlesztése 2.1. Az életkörülmények javítása 2.2. Környezet- és tájvédelem Operatív programok Infrastruktúra fejlesztése TURIZMUS FEJ- LESZTÉSE Település- Rendezés és vonzó települési arculat kialakítása Hulladékgazdálkodás 64

65 Kistérségi oktatásképzés fejlesztése Mezıgazdaság fejlesztése Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése Természet-védelem, tájfenntartás A gazdaságfejlesztés kistérségi alapjainak megteremtése Kistérségi energiaracionalizálás fejlesztése A feldolgozóipar fejlesztése Szolgáltatások fejlesztése Kultúra lehetıségeinek fejlesztése Elektronikus kapcsolatok fejlesztése 14./ Az 1.1. Gazdaságfejlesztés feltételrendszerének biztosítása stratégiai program OPERATÍV PROGRAM: INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Közútfejlesztési program alprogram: Kistérségi összekötı utak fejlesztése alprogram: Települési belterületi utak és járdahálózat felújítása és fejlesztése alprogram: Mezıgazdasági és erdıgazdasági utak felújítása Turisztikai célú közlekedésfejlesztési program alprogram: Kerékpárút hálózat bıvítése alprogram: A kistérségben kompkikötı létesítése alprogram: Turisztikai célú kisvasút fejlesztés Egyéb infrastruktúrális fejlesztés programja alprogram: Csatornahálózat fejlesztése a kistérség egyes településein alprogram: Csapadékvíz elvezetés kistérségi fejlesztése 65

66 alprogram: A kistérségi intézmények akadálymentesítése OPERATÍV PROGRAM: OKTATÁS, KÉPZÉS FEJLESZTÉSE alprogram: Oktatási intézmények fejlesztése, korszerősítése alprogram: Kistérségi hiány szakma regisztráló rendszer létrehozása alprogram: Felnıttképzés és átképzés helyi szervezése OPERATÍV PROGRAM: A GAZDASÁGFEJLESZTÉS KISTÉRSÉGI ALAPJA- INAK MEGTEREMTÉSE alprogram: Kistérségi gazdaságfejlesztési menedzsment iroda létrehozása alprogram: Kistérségi munkahelyteremtés helyi ösztönzése alprogram: Beruházásösztönzı eszközök nyújtása OPERATÍV PROGRAM: A KISTÉRSÉG ENERGIARACIONALIZÁLÁSÁNAK FEJLESZTÉSE alprogram: Megújuló energiaforrások hasznosítása OPERATÍV PROGRAM: A KISTÉRSÉG ELEKTRONIKUS ELÉRHETİSÉ- GÉNEK FEJLESZTÉSE alprogram: Szélessávú Internet elérhetıség teljes kistérségi kiépítése alprogram: Önálló Kistérségi portál létrehozása alprogram: Kistérségi kábel TV hálózat fejlesztése INFRSTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA A területi fejlesztések folyamatosan hangsúlyozott eleme az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása. A területi fejlıdést serkentı tényezık közül a mőszaki infrastruktúra szerepe sajátos, ami elsısorban a gazdasággal való kapcsolatrendszerének összetettségébıl és sokrétőségébıl adódik. Az egymáshoz főzıdı viszony két oldalról közelíthetı meg: az infrastrukturális feltételeknek jelentıs a hatása a területi fejlıdésre és a gazdaság növekedésére, másrészt a gazdaság is folyamatosan követelményeket állít az infrastruktúrával szemben. A kistérségi 66

67 infrastruktúra fejlesztése tehát a helyi gazdaság erısítéséhez, a helyi gazdasági szereplık igényeinek kielégítéséhez nélkülözhetetlen. Ugyanakkor új vállalkozások, befektetések kistérségbe való vonzása e fejlesztések nélkül erısen megkérdıjelezhetı Közútfejlesztési program alprogram: Kistérségi összekötı utak fejlesztése Indoklás: A kistérségben több helyen megfigyelhetı a településeket összekötı utak rossz állapota. Ezek felújítása mellett egyes, falvakat egymással összekapcsoló utak kiépítése is szükséges, a jobb megközelíthetıség és elérhetıség, valamint Gamás és Ordacsehi esetében a zsáktelepülés jelleg megszőntetése érdekében. Emellett folyamatos munkát igényel a meglévı utak karbantartása, korszerősítése is. A térségi utak állapota és a megközelíthetıség nem csak a gazdaságfejlesztés, a turisztikai lehetıségek kihasználását, de a munkaerı mobilizálhatóságának akadályát is jelentheti. Cél: Kistérségi települések összeköttetésének biztosítása, a munkaerı mobilizálhatósága valamint a gazdasági kapcsolatok szélesítése érdekében Feladatok: Úttervek térségi egyeztetése, elkészíttetése Útfelújítási és útépítési munkák elvégzése Célcsoport: Kistérség egész területe, az itt élı népesség, ide látogató turisták, befektetık. Megvalósítók: Az utak tulajdonosai: önkormányzatok, közútkezelık. A megvalósítás költségei: A tervezés során kialakítandó útrendszer hosszúságának függvénye. A tervezést követıen határozható meg. 1 km közút építésének becsült költsége millió Ft közötti kiegészítı mővek ( csatornák, hidak) függvényében. A finanszírozás forrásai: 67

68 Az önkormányzatok, Közútkezelı saját forrása A Strukturális Alapok DDOP és EMVA pályázatai Dél-Dunántúli Régió decentralizált pályázati lehetıségei: TEUT, HÖF-TEKI és HÖF -CÉDE A megvalósítás kezdetének tervezett idıpontja: évtıl folyamatosan Indikátor mutatók: Output indikátor: Újonnan kiépített út hossza (km ) Eredményindikátor: Idımegtakarítás, elérhetıségi nyereség, gazdasági aktivitás növekedése Hatásindikátor: Forgalom sőrősége, környezeti hatás, foglalkoztatás javulása, férfi/nı arány-esélyegyenlıség, Az alprogramhoz kapcsolódó projekt javaslatok: A kistérség belsı közúti kapcsolatainak fejlesztése érdekében: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Szılıskislak Balatonlelle összekötı út Balatonboglári szakaszának kiépítése, Összekötı út építése Kidolgozásra vár Balatonboglárt és Balatonlellét összekötıút (Munkácsy u. ) kapacitásbıvítése, Ordacsehi elkerülı út I. és II. ütem megépítése, Balatonszentgyörgy elkerülı út ( 76-os fıútvonal elkerülı szakasza) építése. Útfelújítás Útépítés: A II. ütem révén Ordacsehi zsáktelepülés jellegének megszüntetése: térségi jelentısége van a szeméttelep megközelíthetısége miatt Útépítés Kidolgozás alatt Becsült költsége: I. ütem:142 millió Ft, II. ütem: 162 millió Ft Becsült költsége: 6 milliárd Ft A kistérségen kívüli összeköttetés érdekében: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Csisztapuszta - Fonyód öszszekötı út, Útépítés Becsült költsége 140 millió Ft 68

69 Fonyód- Buzsák összekötı út, Útépítés Kidolgozásra vár Gamás - Somogyvár összekötı Útépítés Kidolgozásra vár út, Gamás- Polány összekötı út, Útépítés Kidolgozásra vár alprogram: Települési belterületi utak és járdahálózat felújítása és fejlesztése Indoklás: A településeken folyamatosan jelentkezik az igény az önkormányzatok tulajdonában lévı utak, járdák felújítására. A fokozott idegenforgalom is megkívánja a belterületi utak, járdák, folyamatos felújítását, a biztonságosabb közlekedés érdekében gyalogos átkelıhelyek, zebrák kialakítását. Célok: A települések utcáinak, járdáinak állapota megfeleljen a velük szemben támasztott követelményeknek Jó közlekedési feltételek biztosítása mind a települések lakóinak, mind a turistáknak. Feladatok: Utak és járdák folyamatos állapotfelmérése, A szükséges felújítások elvégzése, Kialakított nyaralóterületek, új települési utcák szilárd burkolattal való ellátása Gyalogos átkelıhelyeken közlekedési jelek felfestése, táblák elhelyezése Célcsoport: A kistérség valamennyi települése, a kistérségben élık, turisták Megvalósítók: Helyi önkormányzatok A megvalósítás költségei: A felmérés és tervezés során felújítandó vagy kialakítandó utak, járdák hosszúságának függvénye. A tervezést - felmérést követıen határozható meg. A finanszírozás forrásai: Az önkormányzatok saját forrása A Strukturális Alapok DDOP és EMVA pályázatai Dél-Dunántúli Régió decentralizált pályázati lehetıségei: TEUT, HÖF-TEKI és HÖF -CÉDE A megvalósítás kezdetének tervezett idıpontja: 69

70 2007. évtıl folyamatosan Indikátor mutatók: Output indikátor: Újonnan kiépített/felújított út, járda hossza (km ) Eredményindikátor: Közlekedési biztonság javulása, életkörülmények javulása Hatásindikátor: Forgalom sőrősége, környezeti hatás, Az alprogramhoz kapcsolódó projekt javaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Gamás: Mihálytelep, Malomköz, József A. u. útépítés és felújítás, járdaépítés Visz: Zrínyi utca útépítés, belterületi útfelújítások, járdaépítés Belterületi utak, járdák felújítása és építése: Somogybabod: Kisbabodi és Tardi falurészen útépítés, járdaépítések és felújítások Balatonmáriafürdın hajóállomási sétány, járda tovább építése Útépítés Járdaépítés kidolgozott Somogytúron, Látrányban, Balatonszentgyörgyön, Balatonberényben, Balatonkeresztúron, Balatonmáriafürdın, Balatonfenyvesen, Ordacsehi, Balatonlellén, Balatonbogláron, Fonyódon Gamás Becsült költsége: 65 millió Ft + 42 millió Ft Becsült költsége: 20 millió Ft Járdaépítés: 8 millió Ft 145 millió Ft 100 millió ( Battyánpuszta) 389 millió Ft Költségvetés kidolgozásra vár 200 millió Ft 50 millió Ft elıkészítés költsége ( a költségvetés kidolgozásra vár) 87 millió Ft 300 millió Ft Kidolgozás alatt 350 millió Ft 30 millió Ft Kidolgozásra vár 40 millió Ft alprogram: Mezıgazdasági és erdıgazdasági utak felújítása Indoklás: A kistérség területén az Önkormányzatok tulajdonában lévı mezıgazdasági utak rossz állapotúak. Így mezıgazdasági mővelés alatt lévı területeket a gazdálkodók nehezen tudják megközelíteni. A kistérség szılıhegyeit szintén ilyen jellegő utakon lehet megközelíteni, amelyek 70

71 felújításának elmaradása a borturizmus lehetıségeinek kihasználását is akadályozza. Az Önkormányzat és a gazdálkodók sikeresen mőködhetnek együtt ezen utak felújításának megvalósításában, hiszen a használók hozzájárulhatnak az önkormányzati saját erı kiegészítéséhez, amely megkönnyíti a pályázati támogatások elnyerését. Célok: A mezıgazdasági mővelés alatt álló területek biztonságos megközelíthetısége, A szılıhegyek bekapcsolása közlekedés szempontjából a vérkeringésbe Feladatok: Állapotfelmérés Önkormányzatok és mezıgazdasági vállalkozások együttmőködése Utak és árkok felújítása Célcsoport: Kistérség teljes külterületi része, önkormányzatok, mezıgazdasági - erdıgazdasági vállalkozások. Megvalósítók: Önkormányzatok, úttulajdonosok lehetıség szerint az utak használóinak bevonásával A megvalósítás költségei: A felmérés és tervezés során kialakítandó út hosszúságának függvénye, kiegészítı elemek, vízelvezetık, árkok kialakítási igénye határozza meg. Elızetes irányár: 8 12 millió Ft/ km A finanszírozás forrásai: Az önkormányzatok saját forrása A Strukturális Alapok EMVA pályázatai A megvalósítás kezdetének tervezett idıpontja: évtıl folyamatosan Indikátor mutatók: Output indikátor: Felújított mezıgazdasági út hossza (km ) Eredményindikátor: Idımegtakarítás, elérhetıségi nyereség, az út igénybevevıinek száma a népesség %-ban, Hatásindikátor: Forgalom sőrősége, környezeti hatás, Az alprogramhoz kapcsolódó projekt javaslatok: 71

72 Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége A kistérség mezıgazdasági, külterületi útjainak felújítása A kistérség valamennyi települése Az úttervek függvényében határozható meg: program: Turisztikai célú közlekedésfejlesztési program alprogram: Kerékpárút hálózat bıvítése Indoklás: A Balaton oly régóta várt attrakciója a Balatoni Bringakörút teljessége érdekében a kistérségben a hiányzó kerékpárút szakaszokat pótolni kell. Ezáltal mód lesz az egész Balaton körbe kerekezésére. A Balaton menti kistérségeknek a bringa - körutak kiterjesztése jó lehetıséget jelenthet a balatoni turizmust kiegészítı ökoturisztikai-, lovasturisztikai- és borturisztikai lehetıségek kihasználására, mellyel egyben a háttértelepülések turisztikába való bevonása is megtörténhet. Ezért a Balaton menti kerékpárutak mellett a kistérséget feltáró kerékpárutak kiépítése is fontos. Cél: Balatoni Bringakörút kistérségi kiterjesztése, a háttértelepülések kerékpáros megközelíthetısége révén turizmusba való bevonásuk. Feladatok: A kistérségben kialakítandó kerékpárutak kijelölése, megterveztetése Kerékpárutak megépítése, útjelzı táblák elhelyezése, Marketing tevékenység révén érdeklıdés felkeltése Célcsoport: A kistérség valamennyi települése, a kistérségben élık, turisták Megvalósítók: Helyi önkormányzatok A megvalósítás költségei: A felmérés és tervezés során kialakítandó kerékpárút hosszúságának függvénye. A tervezést - felmérést követıen határozható meg. A finanszírozás forrásai: 72

73 Az önkormányzatok saját forrása A Strukturális Alapok DDOP és EMVA pályázatai Dél-Dunántúli Régió decentralizált pályázati lehetıségei: TEUT, HÖF-TEKI és HÖF -CÉDE Balatoni Fejlesztési Tanács pályázatai A megvalósítás kezdetének tervezett idıpontja: évtıl folyamatosan Indikátor mutatók: Output indikátor: Újonnan kiépített kerékpárút hossza (km ) Eredményindikátor: Idımegtakarítás, elérhetıségi nyereség, az út igénybevevıinek száma a népesség %-ban, Hatásindikátor: Turisták számának növekedése a háttértelepüléseken, környezeti hatás, Az alprogramhoz kapcsolódó projekt javaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Fonyódi hegyet elkerülı kerékpárút, Kerékpárút építés Kidolgozásra vár Balatonboglár- Szılısgyörök- Kerékpárút építés Kidolgozás alatt Gyugy kerékpárút összekötése a Balatont körülvevı kerékpárúttal Balatonbogláron a Zrínyi utcától a Vikár Béla utcáig Balatonlelle Gamás közötti Kerékpárút kerékpárút, és Balatonlelle Irmapusztai halastavak közötti 20 millió Ft kerékpárút építése Ordacsehi Lengyeltóti kerékpárút Kerékpárút építés Kidolgozásra vár Balatonfenyvesen a Balatoni Bringakörút Balatonfenyvesi 500 m. Ft kerékpárút szakaszának megépítése részének építése Balatonfenyves- Többfunkciós túraút építése Kidolgozásra vár Somogyszentpál Táska kerékpárút a Berken keresztül, Balatonkeresztúr- Kerékpárút építés Kidolgozásra vár Balatonújlak kerékpárút a Balaton- Dráva- Horvátország kerékpárút részeként, Balatonszentgyörgy- Kerékpárút építés 100 millió Ft 73

74 Battyánpuszta közötti kerékpárút Kaposvár- Balatonlelle kerékpárút kistérségi szakasza, mely egyben lovas út is lehetne, Többfunkciós túraút építése Kidolgozásra vár alprogram: Kompkikötı létesítése Indoklás: Az újabb balatoni kompjárat létesítése célként szerepel a második nemzeti fejlesztési tervben. A Balatoni Hajózási Rt. márciusra készítette el az ehhez szükséges döntéselıkészítı tanulmányt, melyben a Fonyód és Badacsony közti útvonal is lehetséges helyszínként merült fel. Fonyód az, ahol a legkisebb fejlesztéssel alkalmassá tehetı a kikötı kompok fogadására. A tervek itt valósulhatnak meg a leggyorsabban és a legkevesebb pénzbıl. A legnagyobb idımegtakarítással is ez az útvonal jár, és Sümeg, majd Sopron felé könnyő továbbjutást biztosít Nyugat-Európába. Az M7-es új szakaszán három lehajtóról lenne közvetlenül megközelíthetı a kikötı, kisebb átalakításokra van csak szükség a jelenlegi állomásépületekben is. A település rendezési terve tartalmazza a szükséges fejlesztéseket. Ezek közé tartozik egyebek mellett a kikötı bıvítése, egy új vasúti átjáró megépítése és a magaspart védelme. Az elınyök között szerepel a kihasználatlan helyiséggel rendelkezı kikötıi üzletsor és tovább bıvíthetı a jelentıs befogadóképességő parkoló is. A fejlesztések révén egy komplex kompkikötı és szórakoztató központ alakulhatna ki. Vélekedések szerint a fonyódi kompkikötı megépítése mérföldkı lehet a térség gazdasági életében. A kompkikötı és az M7-es autópálya kapcsolata közvetlenül biztosítható, s ezzel Fonyódon autópálya-vasúti csomópont-kikötı forgalmi központ alakulhat ki, mely egy újabb kapcsolatot biztosít az északi és a déli régiók között. Célok: A Dél-Dunántúli Régió megközelíthetıségének javítása, a Balaton déli részének közepén komplex közlekedési csomópont kialakítása. Feladatok: Tervek egyeztetése a Balatoni Hajózási Rt-vel, Tervek készíttetése, 74

75 Kompkikötı komplex közlekedési csomópont projekt megvalósítása. Célcsoport: Turisták, gazdasági szereplık, tranzit forgalomban résztvevık, kistérség és a Dél-Dunántúli Régió lakosai Megvalósítók: Balatoni Hajózási Zrt. és Fonyód Város Önkormányzatának együttmőködése, Megvalósítás költsége: A megvalósítás helyének kijelölését követıen elkészült tervek határozzák meg. Becsült költsége a tervezett kapcsolódó beruházásokkal együtt 5 milliárd Ft. Kapcsolódó beruházások: - Fonyód vasúti felüljáró építés, - Lehajtó sávok a kompkikötı felé, - Parkoló kialakítás, - Magas partfal megerısítése, - Szórakoztató központ kialakítása. A finanszírozás forrásai: Az önkormányzatok saját forrása, Balatoni Hajózási Zrt saját forrása, - egyedi nagyberuházások állami támogatása, A megvalósítás tervezett idıpontja: évek. Indikátor mutatók: Output indikátor: Balatoni kompkikötık száma, kompjáratokat igénybe vevık száma Eredményindikátor: Megtakarított idı, elérhetıségi ráta, Hatásindikátor: Környezeti hatás (%-os növekedés / csökkenés), A használók elégedettségi rátája (%) Az alprogramhoz kapcsolódó projekt javaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Kompkikötı és szórakoztató centrum létesítése Fonyódon Kompkikötı kialakítása, csatlakozó utak, parkolók kialakítása, kiszolgáló létesítmények fejlesztése milliárd Ft 75

76 alprogram: Turisztikai célú kisvasút fejlesztés Indoklás: A Balaton Boronka kisvasút induló állomása a kistérségben Balatonfenyvesen található. A kisvasútnak valaha 3 mőködı ága volt, mely Balatonfenyvesrıl indulva a Központi Fımajornál ágazott el Somogyszentpál, Csiszta-fürdı és Táska útirányokba. Az elsısorban turisztikai célú, de közforgalmat is lebonyolító kisvasút az elmúlt évtizedekben olyan rossz állapotba került, hogy a turizmus célt bonyolító jelentıs szakaszát ( Csiszta-fürdıi és a Táskai szakaszt) üzemen kívül kellett helyezni. Az önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások összefogásából alakult Kht. eddigi is jelentıs erıfeszítéseket tett a kisvasút teljes felújítása érdekében, melynek köszönhetıen a Balatonfenyves Központi Fımajor, valamint a Központi Fımajor- Somogyszentpál szakasz felújításra került. A Kht. további fejlesztési elképzelései között nem csak az ideiglenesen lezárt szakaszok teljes felújítása van, hanem egy egész Somogy megyén átívelı kisvasút szakasz megvalósítását készítik elı. A fejlesztési terv keretében a Balaton- Boronka, valamint a Somogy megyében található Mesztegyıi kisvasút összeköttetését teremtenék meg, mely egy komplex turisztikai útvonalat kínálna a termálturizmus ( Csisztafürdı, Nagybajomi gyógyfürdı), az ökoturizmus ( Boronka Tájvédelmi Körzet), valamint a vadász, lovas és horgászturizmusban résztvevık számára. A program túlnyúlik a kistérség keretein, egész Somogy megyét érinti, így regionális turisztikai hatása is jelentkezik. Cél: A Balatoni turizmust kiegészítı programok elérhetıségének biztosítása, környezeti értékeke megóvása és bemutatása. Célcsoport: Turisták, Somogy megye lakossága Megvalósítók: Balaton-Boronka Kht., SEFAG Rt, érintett Önkormányzatok Megvalósítás költsége: A tervezett kisvasút hálózat 114 km hosszú lesz. A sínpálya felújítása, megépítése 1,3 2,1 milliárd Ft-os beruházást jelent, attól függıen, hogy milyen mőszaki tartalommal kerül megvalósításra. 76

77 Finanszírozás forrása: Önkormányzatok saját forrása, Strukturális Alapok 2007-tıl várható támogatási lehetıségei: DDOP Önkormányzati fejlesztési hitelek, Megvalósítás tervezett idıpontja: 2007-tıl, az elnyerhetı támogatások függvényében Indikátor mutatók: Output indikátor: Térséget érintı kisvasutak szakaszhossza, kisvasutat igénybe vevık száma Eredményindikátor: Megtakarított idı, elérhetıségi ráta, Hatásindikátor: Környezeti hatás (%-os növekedés / csökkenés), a használók elégedettségi rátája (%) Az alprogramhoz kapcsolódó projekt javaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Balaton-Boronka kisvasúthálózat fejlesztése balatonfenyvesi és mesztegnyıi kisvasút vonalak felújítása és új vasúti pályával összeköttetésük biztosítása 1,3 2,1 milliárd Ft mőszaki tartalomtól függıen Egyéb infrastruktúrális fejlesztések programja alprogram: Csatornahálózat fejlesztése a kistérség településein Indoklás: A kistérség partmenti településein kiépült a szennyvízhálózat, az ingatlan tulajdonosok legtöbbje rákötött a rendszerre. Ezzel szemben az egész kistérséget tekintve a közüzemi szennyvíz csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 87,3%. Az önkormányzatok kérdıíves megkérdezésébıl kiderült, hogy azok a települések, amelyek nem rendelkeznek szennyvíz csatornahálózattal nagy problémának érzik ezt és szeretnének rajta mihamarabb változtatni. A csatornázás hiánya komoly veszélyt jelent a talaj, a bioszféra, a Balaton vízminısége és hosszú távon a vízbázis tekintetében. Megléte pedig nélkülözhetetlen alapot jelent a kistérségben mind a turizmus fejlesztéséhez, mind a kistérség vonzóvá tételéhez a vállalkozók, befektetık 77

78 számára. A nagyobb fejlesztési projektek a csatornahálózat megléte nélkül nem valósíthatók meg. Célok: A szennyvíz csatornázás révén a kistérség környezeti terhelésének csökkentése A Balaton vízminıségének és a vízbázisok megóvása A vállalkozási feltételek javítása a kistérség teljes területén Feladatok: Együttmőködés a Dél Balatoni településekkel a közös szennyvízprogram megvalósításában Tervek elkészítése Támogatási források kiaknázása Csatornahálózat kiépítése Háztartások, intézmények, telephelyek csatlakozásai Célcsoport: A kistérség azon települései, ahol a csatornahálózat még nem épült ki Megvalósítók: Önkormányzatok, háztartások, telephelyek Megvalósítás költsége: A településekre vonatkozó tervek ismeretében határozható meg. Finanszírozás forrása: Önkormányzat saját ereje, Lakossági hozzájárulás, Strukturális Alapok 2007-tıl várható támogatási lehetıségei: KEOP Dél-Dunántúli Régió decentralizált pályázati lehetıségei: TEUT, HÖF-TEKI és HÖF -CÉDE A megvalósítás tervezett idıpontja: 2007-tól folyamatosan Indikátor mutatók: Output indikátor: Csatornahálózat hosszának növekedése (m), csatornahálózatba bekapcsolt lakások számának növekedése Eredményindikátor: Az új vízvezetékrendszerekbe bekapcsolt háztartások / vállalkozások aránya (%), az elsı víztisztítási fokozatban kezelt szennyvíz aránya (%), Hatásindikátor: Környezeti terhelés csökkenése 78

79 Az alprogramhoz kapcsolódó projekt javaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Csatlakozás a Dél-Balatoni szennyvízprogramhoz Látrány, Visz, Somogytúr, Somogybabod, Gamás, Balatonfenyves-Imremajor, szennyvízcsatornázásának megvalósítása Kidolgozás alatt Látrányi rész becsült költsége: ezer Ft alprogram: Csapadékvíz elvezetés kistérségi fejlesztése Indoklás: A kistérség valamennyi településén problémát jelent, hogy a csapadékvíz elvezetés nem megfelelıen megoldott. A belterületi utak menti árkok felújításra szorulnak, valamint a településeket övezı dombokról lezúduló csapadékvíz elvezetése is sok helyen gondot okoz. Ennek következtében sok esetben a települések ingatlanjait és útjait sártenger borítja el. Elıfordulhat, hogy egyes esetekben a környezetre ártalmas szennyezı anyagokat mos ki a csapadékvíz. Mivel ez a probléma a kistérség valamennyi települését érinti közös összefogással kívánják ezt a programot megvalósítani. Az összefogás elsısorban a lehetséges támogatási források kistérségi szintő pályáztatására vonatkozik. Célok: Csapadékvíz által okozott károk elhárítása, környezetvédelem Feladatok: Kistérség településeinek együttmőködése a projekt elıkészítésére Tervek elkészítése Támogatási források kiaknázása Árkok felújítása, csapadékcsatornák és vízelvezetık megépítése Célcsoport: A kistérség településein élık Megvalósítók: Önkormányzatok, Megvalósítás költsége: A településekre vonatkozó tervek ismeretében határozható meg. Finanszírozás forrása: 79

80 Önkormányzat saját ereje, Strukturális Alapok 2007-tıl várható támogatási lehetıségei: KEOP Dél-Dunántúli Régió decentralizált pályázati lehetıségei: TEUT, HÖF-TEKI és HÖF -CÉDE A megvalósítás tervezett idıpontja: 2007-tól folyamatosan Indikátor mutatók: Output indikátor: Csapadékvíz csatornahálózat hosszának növekedése (m), Eredményindikátor: Természeti károk csökkenése a településen Hatásindikátor: Környezeti terhelés csökkenése, Az alprogramhoz kapcsolódó projekt javaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége A kistérség valamennyi településén megvalósítandó a felszíni csapadékvíz elvezetés fejlesztése Valamely településen felújítást, árkok tisztítását kell megvalósítani, azonban a legtöbb településen a teljes csapadékvíz elvezetı rendszert ki kell építeni Néhány teleülésen már kidolgozásra került a beruházás becsült költsége: Ordacsehi: 78 millió Ft Gamás: 64 millió Ft Balatonlelle: 1,4 milliárd Ft Balatonfenyves: 100 millió Ft Balatonszentgyörgy: Berzsenyi u. 20 millió Ft Balatonboglár: 480 millió Ft Visz: árkok rendbetétele: 10 millió Ft alprogram: A kistérség intézményeinek akadálymentesítése Indoklás: A mindenki számára akadálymentesen hozzáférhetı környezet és közszolgáltatások megteremtéséhez szükséges kormányzati intézkedésekrıl szóló 1015/2005. (II.25.) Kormányhatározat a közszolgáltatások akadálymentes hozzáférhetısége biztosításának határidejét december 31-ben határozta meg. Az önkormányzat az akadálymentes közlekedés biztosítása körébe a közhasználatú építmények megközelítésének, használatának, a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi léte- 80

81 sítmények biztonságos igénybevételének kialakítása tartozik. Így a megjelölt határidıig biztosítani kell: - az oktatási intézmények, egészségügyi intézmények, közmővelıdési intézmények, sport- és szabadidıs létesítmények, egyéb gyermek- és szociális intézmények és az önkormányzatok hivatalinak akadálymentesítését, - A tömegközlekedési eszközök akadálymentes használatának biztosítását. Célok: Mindenki számára akadálymentesen hozzáférhetı települési környezet biztosítása Feladatok: Intézmények akadálymentesítési feladatainak felmérése és ütemezése, Volán Rt-vel egyeztetni az Önkormányzat tömegközlekedés területén adódó akadálymentesítési feladatai, Tervek elkészítése Támogatási források kiaknázása Akadálymentesítést biztosító fejlesztések megvalósítása Célcsoport: A kistérség településein élık Megvalósítók: Önkormányzatok, Megvalósítás költsége: Az intézményekben elvégzett felméréseket követıen projektenként határozhatók meg. Finanszírozás forrása: Önkormányzat saját ereje, Strukturális Alapok támogatási lehetıségei : DDOP Dél-Dunántúli Régió decentralizált pályázati lehetıségei: HÖF-TEKI és HÖF -CÉDE A megvalósítás tervezett idıpontja: 2007-tıl folyamatosan Indikátor mutatók: Output indikátor: Akadálymentesített intézmények száma ( db), Eredményindikátor: Mozgássérültek elégedettségi rátája % Hatásindikátor: esélyegyenlıség növekedése 81

82 Az alprogramhoz kapcsolódó projekt javaslatok: A kistérség valamennyi településén az intézmények akadálymentesítését meg kell valósítani ebben a tervezési idıszakban. A települések néhány intézmény estében a megvalósítás terveit már kidolgoztatták, azonban a legtöbb intézmény tekintetében ez még kidolgozásra vár OPERATÍV PROGRAM: OKTATÁS, KÉPZÉS FEJLESZTÉSE Oktatási intézmények fejlesztése, korszerősítése Indoklás: Az oktatási intézmények felújítása, felszerelése a jövıben is fontos feladat. Minden intézmény rendelkezzék a mai követelményeknek megfelelı épülettel, a rendeletben szabályozott eszközökkel és felszerelésekkel, önálló sportlétesítményekkel. Az intézmények olyan irányú továbbfejlesztése, hogy kísérleti jellegő tárgyak oktatásának bevezetésére alkalmas legyen. Cél: A mai kor igényének megfelelı korszerő alapoktatási színvonal biztosítása Feladatok: Az oktatási intézmények folyamatos felújítása, A taneszközök folyamatos fejlesztése Új kísérleti jellegő tantárgyak bevezetése Célcsoport: A kistérség tanulókorú lakossága Megvalósítók: Önkormányzatok, intézményfenntartó társulások Megvalósítás költsége: A kistérség felújításra szoruló oktatási intézményeinek állapotát fel kell mérni, felújítási tervet kell készíteni. A költségek ez alapján lesznek tervezhetık. Finanszírozás forrása: Az önkormányzatok saját forrás hozzájárulása Strukturális Alapok: DDOP pályázatok támogatási lehetıségei és TIOP pályázati lehetıségei OM támogatásai 82

83 Megvalósítás tervezett ideje: 2007-tıl folyamatosan Indikátor mutatók: Output indikátor: A létrehozott képzési helyek száma Eredményindikátor: A megfigyelt népesség lefedettségi arányának növekedése (%) Hatásindikátor: Az iskolai tanulmányaikat korán félbeszakítók arányának csökkenése (%), a célnépesség képzettségei számának növekedése (%) Az alprogramhoz kapcsolódó projekt javaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Fonyód Mátyás király Gimnázium Testedzés feltételeinek javítása: Balatonbogláron Mathiász János Középiskola tornaterem építés Látrány iskola felújítás és eszközkorszerősítés: Gamás iskola felújítása, korszerősítése Balatonlelle Oktatási intézmények korszerősítése Balatonkeresztúr Általános Iskola korszerősítése Balatonfenyves Óvoda felújítása Balatonboglári Általános Iskola Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Óvoda korszerősítése, felújítása Balatonboglár Hétszínvirág Óvoda korszerősítése és felújítása Balatonszentgyögy Körzeti Általános Iskola korszerősítése, bıvítése Balatonboglár Tinódi u. 2. sz. alatti oktatási épület rekonstrukciója 40 millió Ft 50 millió Ft 120 millió Ft millió Ft 60 millió Ft 200 millió Ft 150 millió Ft 15 millió Ft Kidolgozás alatt Kidolgozás alatt 250 millió Ft 80 millió Ft Kistérségi hiány szakma regisztráló rendszer létrehozása 83

84 Indoklás: A kistérségi és a megyei szakképzı intézmények rugalmasságának megteremtéséhez mindenképp információra van szükségük, hogy a képzési struktúrát évrıl évre a hiány szakmák alapján tudják kialakítani. Ehhez kistérségi szinten a Munkaügyi Központ helyi kirendeltségével együttmőködve ki kellene alakítani egy hiányszakma regisztráló rendszert, amellyel folyamatos tájékoztatást tud nyújtani a szakképzı intézmények felé. Emellett feladata, hogy a munkanélküliséggel küzdı lakosságot befolyásolja a hiányszakmákra történı átképzés irányába. Cél: Gyakorlat orientált, gyors alkalmazkodásra képes szakképzési rendszerhez való integrálódás révén a foglalkoztatás növekedése Feladatok: Kistérségi és megyei szakképzı intézmények és a Munkaügyi Központ Kirendeltsége és a vállalkozások együttmőködése, Vállalkozásokkal a hiányzó szakmákra egy adatszolgáltatási rendszer kiépítése, Adatbázis létrehozása, Információ továbbítás a térségen kívüli érdekelt szakképzı intézmények felé. Célcsoport: A kistérség aktív korú népessége és év közötti korosztály. A megvalósítás költségei: A költséget csupán az adatbázis létrehozása jelenti. Megvalósítás tervezett ideje: évtıl folyamatosan A finanszírozás forrásai: - Kistérségi Társulás és Munkaügyi Központ együttmőködése és saját ereje Indikátor mutatók: Output indikátor: A létrehozott új munkahelyek száma Eredményindikátor: A megfigyelt népesség lefedettségi arányának növekedése (%) Hatásindikátor: Az iskolai tanulmányaikat korán félbeszakítók arányának csökkenése (%), a célnépesség képzettségei számának növekedése (%) Felnıttképzés és átképzés helyi szervezése 84

85 Indoklás: A térségben a csökkenı általános iskolás korú gyermeklétszám következtében az általános iskolák rendelkeznek mind intézményi, mind oktatói szabad kapacitással, melyek a felnıttképzés és szakmai átképzés terén jól kihasználhatók lennének. A kistérségnek meg kell találni azokat a jogi kereteket és szervezeti formákat, melyek keretén belül ezek az erıforrások a felnıttképzés területére átcsoportosíthatók lennének. Kiváló lehetıség lenne ez pl. a kistérségben a nyelvoktatás lehetıségeinek bıvítésére, mely az idegenforgalom szempontjából a térségnek elengedhetetlen. Cél: A helyi felnıttképzés szervezeti lehetıségének megteremtése. Feladatok: Az intézményi infrastruktúra alap iskolarendszeren kívüli oktatási célokra való használatának jogi és szervezeti kereteinek feltárása, Együttmőködés a szakképzı intézményekkel, Célcsoport: A kistérség lakossága. Megvalósítók: Iskolafenntartó társulások, térségen belüli és kívüli szakképzı intézmények, oktatási vállalkozások. Megvalósítás költsége: Konkrét oktatási programok függvényében határozhatók meg. Finanszírozás forrása: Strukturális Alapok: TÁMOP pályázati lehetıségei, Munkaügyi Központok átképzési támogatásai Indikátor mutatók: Output indikátor: A létrehozott képzési helyek száma Eredményindikátor: A megfigyelt népesség lefedettségi arányának növekedése (%) Hatásindikátor: Az iskolai tanulmányaikat korán félbeszakítók arányának csökkenése (%), a célnépesség képzettségei számának növekedése (%) OPERATÍV PROGRAM: A GAZDASÁGFEJLESZTÉS KISTÉR- SÉGI ALAPJAINAK MEGTEREMTÉSE 85

86 A kistérség további fejlesztésének egyik elıfeltétele, akár a helyi gazdaság, akár a helyi életminıség fejlesztését, javítását tekintve, az egyes települések fejlesztése térségi összehangolásban. Ez az operatív program szoros kapcsolatban áll az elızı, a kistérségi infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó operatív programmal, valamint az életminıség javítását szolgáló stratégiai program operatív és fejlesztési programjaival, hiszen a településfejlesztés feladatkörébe tartozik a rendezett falu- ill. városkép kialakítása éppúgy, mint a település ingatlan és egyéb vagyonával való hatékony gazdálkodás, vagy a helyi ellátási, közbiztonsági feladatok megoldása. A kistérségi program két fı prioritása a gazdasági potenciál és az életminıség javítása. E szemléletnek megfelelıen a településfejlesztés körébe sorolható megvalósítandó intézkedések sem egy programként, hanem két operatív program keretében kerülnek megfogalmazásra, annak megfelelıen, hogy a feladatok gazdasági fejlıdést elısegítı, vagy pedig az életkörülmények javítását szolgáló vetülete a dominánsabb. Természetesen az elkülönítés némely esetben akár önkényesnek is tőnhet a végeredmény szempontjából a fejlesztések, intézkedések összehangolt megvalósítása a fontos alprogram: Kistérségi gazdaságfejlesztési menedzsment iroda létrehozása Indoklás: A vidéki Magyarország, fıként a hátrányos helyzető kistérségek, gazdálkodói, vállalkozásai, lakosai egyedül, elszigetelten nem képesek az Uniós csatlakozásból adódó gazdaságfejlesztési lehetıségek kihasználására. A lakosság többsége azt várja, hogy a problémákat mások oldják meg helyette, a gazdálkodóknak valaki mondja meg, hogy mit kell termelni, az értékesítés ne ıket terhelje, de a feldolgozásról sem gondolkodnak. Nem értik az EU szakzsargonját, a pályázatok nyelvezetét, struktúráját. Nehéz rábírni ıket az együttmőködésre a saját érdek hajszolása mellett közösségi célok megvalósítására. Nem ismerik a non-profit gazdaságfejlesztés lehetıségeit és elınyeit. Az elkövetkezendı idık fejlesztési tervei kiemelten foglalkoznak a helyi lehetıségek és szervezıerık gazdaságfejlesztı hatásával. Különösen igaz ez a kistérségekre, melyek egymáshoz közel álló mikroközösségekbıl tevıdnek össze, de önállóan a fejlesztési kezdeményezéseik esetleg hatástalanok. 86

87 Szüksége van a kistérségnek egy non-profit gazdaságszervezı és közösségformáló szervezetre, melyre a non-profit jellege ellenére a menedzserszemlélet a jellemzı és képes fokozni a térség abszorpciós képességét. Ezt szolgálná a térségmenedzsment központ létrehozása, melynek feladatkörébe tartozna: Pályázatfigyelı-pályázatíró-monitoringozó központ létesítése profi szakemberek bevonásával, kistérségi szervezésben, és közös Kistérségi fejlesztési elképzelések bemutatása, befektetık felkutatása fenntartásban. Képzési programok a mezıgazdasági és vidékfejlesztési intézkedések megalapozására, támogatására; Szociális feszültségek enyhítését szolgáló programok (népi mesterségek, szociális földprogram); Közösségfejlesztési programok, a lakóhelyi demokrácia erısítése; Bár a gazdaságfejlesztést elsısorban a kormány befolyásától és támogatásától várják, a helyi gazdaságfejlesztı szervezetek is jelentıs hatással lehetnek a kistréség gazdaságának fejlıdésére. Bár a menedzsment szervezet non-profit jellegő, képesnek kell lennie önmaga eltartására tanácsadói munkája révén. Ez a szervezet alkalmas lehet arra, hogy a kistérség gazdaságfejlesztı szakembereit foglalkoztassa, így egy jelentıs szellemi potenciált is képviselhet a térségben. Cél: Kistérség helyi gazdaságfejlesztı erejének koordinálása, fejlesztések elıkészítésében szaktanácsadás, közösségformálás és konszenzus megteremtése a kistérség önkormányzatai, vállalkozásai, lakossága között. Feladatok: Gazdaságfejlesztı szervezet létrehozása, A mőködéshez szükséges eszközellátottság kezdeti biztosítása Célcsoportok: A kistérség önkormányzatai, kistérség vállalkozásai, ıstermelık, befektetık Megvalósítók: Kistérség Önkormányzatai és a Többcélú Kistérségi Társulás A megvalósítás költségei: A megvalósítás költségét az befolyásolja, hogy a kistérség a jelenleg meglévı valamely szervezetét kívánja e célra átalakítani, vagy új társaságot kíván létrehozni. Új társaság létrehozása 87

88 esetén az alaptıke fogja jelenteni a program költségét, ezt követıen a szervezetnek önmagát kell eltartania. Becsült tervezett költség: 3 millió Ft, a szervezet megalapítására, amennyiben szükséges. A finanszírozás forrásai: Kistérség önkormányzatainak saját ereje, Többcélú kistérségi társulás saját ereje, Munkahely teremtı pályázatok, Regionális Fejlesztési Holding Rt. tıkebefektetése, Megvalósítás tervezett ideje: A szervezetet legkésıbb 2007 évben az új programozási idıszak kezdetével célszerő lenne létrehozni. Indikátor mutatók: Output indikátor: A szervezet létrehozása legalább három új munkahely létesítésével Eredményindikátor: A nyújtott tanácsadói szolgáltatások száma, a szolgáltatásokkal elégedett vállalkozások %-a Hatásindikátor: A hozzáadott érték növekedése 18 hónap után, az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után, a létrehozott vagy megırzött munkahelyek férfi/nı aránya, alprogram: Kistérségi munkahelyteremtés helyi ösztönzése Indoklás: A munkahelyteremtés a komplex fejlesztési program szinte valamennyi a gazdasági szférát érintı fejlesztési javaslatának közvetett célja, hiszen az egyes gazdasági területek versenyképességének növelésével, ami jelen programunk fı célkitőzése a foglalkoztatás is növekedni fog. A kistérségnek ezen túlmenıen vannak helyi lehetıségei, mellyel elısegíthetik a foglalkoztatás további javulását, elsısorban a lakosság azon rétegénél, mely a gazdaság vérkeringésébe nem tud bekapcsolódni, vagy ehhez a közösség segítségére van szüksége. A jelen intézkedés is több célcsoportra terjed ki: - tartósan munkanélküliek - hátrányos helyzető fiatalok - megváltozott munkaképességőek 88

89 Cél: A fent említett célcsoportok kistérségi foglalkoztatásának megoldása Feladatok: Többgyermekes anyák részmunkaidıs foglalkoztatásának megszervezése Kistérségi szociális foglalkoztatás Közmunka-programok kiterjesztése Célcsoport: Kistérség településein élı munkanélküliek, szociálisan hátrányos helyzetőek, Megvalósítók: Önkormányzatok, önkormányzatok által létrehozott non-profit szervezetek Megvalósítás költségei: A munkanélküliek száma és a foglalkoztatás jellege határozza meg. Költséget a bérköltség jelent. Finanszírozás forrásai: Önkormányzatok saját ereje Strukturális Alapok TÁMOP pályázatainak támogatási lehetısége Megvalósítás tervezett ideje: 2007-tıl folyamatosan. Indikátor mutatók: Output indikátor: A foglalkoztatottak száma nı, a személyiségfejlesztı tanfolyamok száma, a támogatott új hálózatok / kapcsolatok száma Eredményindikátor: Az akciókban résztvevı célnépesség aránya Hatásindikátor: A hálózatok fenntarthatósága (a támogatás megszőnését követı 2 évvel még létezık aránya (%)) Az alprogramhoz kapcsolódó projekt javaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége kistérség valamennyi településén: Közmunkaprogramok beindítása vagy a megkezdettek folytatása Kistérségi szociális foglalkoztató létrehozása: ( pl. Gamáson) Kidolgozásra vár! 89

90 alprogram: Vállalkozási területek kialakítása, beruházásösztönzı eszközök nyújtása Indoklás: A kistérség gazdaságfejlesztésének egyik legfontosabb alapját képezi a befektetık, már mőködı KKV-k kistérségbe vonzása és letelepedésük elısegítése. Elsısorban a környezetet nem károsító logisztikai, vagy kis nyersanyag igényő, környezet kímélı ipari tevékenységet folytató vállalkozások letelepedése kívánatos. A kistérségben rendelkezésre álló használaton kívüli ipari, raktározási, logisztikai tevékenységre alkalmas ingatlanokat, az ingatlan tulajdonosok, illetve az Önkormányzatok kínálhatják a befektetık részére. Ezen területek megfelelı infrastruktúrával való ellátása elengedhetetlen. A helyi önkormányzatok vállalkozások letelepedését segítı eszközei közé tartoznak a már felsorolt helyi infrastruktúrafejlesztés, településfejlesztés, ingatlangazdálkodás mellett a közvetlen beruházásösztönzı intézkedések. Ezek az eszközök támogathatják közvetlenül a vállalkozások megtelepedését, de lehetnek a vállalkozás mőködtetésének elsı pár évét befolyásoló közvetett pénzügyi támogatások is. Ilyen eszközök lehetnek: A térségben a települések helyi adó szabályozása, egyensúlyban tartása Kedvezményes telekvásárlás lehetısége, Kedvezményes bérleti díjak, Vállalkozásra alkalmas ipari, szolgáltatási és kereskedelmi célú területek kialakítása, infrastruktúrával ellátása Helyi vállalkozások telephelyi feltételeinek javítása Célok: A kistérségben a gazdasági tevékenység élénkítése, Olyan vállalkozások megtelepedésének ösztönzése, melyek innováció orientált fejlesztésük, környezetbarát technológiájuk révén a szakképzett munkaerı tekintetében jelentıs munkahelyteremtést hajtanak végre, Helyi munkalehetıségek bıvítése, Feladatok: Együttmőködés a létrehozandó kistérségi gazdaságfejlesztı irodával, 90

91 Kistérség Önkormányzatainál a szükséges rendelet módosítások végrehajtása Célcsoport: A helyben élı vállalkozásra hajlandó lakók, befektetık Megvalósítók: Önkormányzatok, kistérség gazdaságfejlesztı szervezete, maguk a vállalkozások és befektetık Megvalósítás költsége: A cél érdekében nyújtott kedvezmény határozza meg. Önkormányzati döntés függvénye a mértéke. Finanszírozás forrása: Az Önkormányzatok vagy a kistérségi társulás által elnyerhetı pályázati források: - BM támogatások ( telek kialakítás) A vállalkozások által a telephely fejlesztésre elnyerhetı GOP és egyéb GKM által támogatott pályázatok. Ingatlanfejlesztési hitelek Megvalósítás tervezett ideje: 2007-tıl folyamatosan. Indikátor mutatók: Output indikátor: Új vállalkozási területek (ha), újonnan létrejött munkahelyek száma, új vállalkozások száma, a foglalkoztatottság növekedése, Eredményindikátor: A vállalkozások eladási forgalmának többlete, közvetlen magánberuházás a pénzügyileg támogatott vállalkozásba, a magánprojektekbıl a nıi projekttulajdonosok száma (az összes %-ában) Hatásindikátor: 18 hónap után még mőködı új vállalkozások túlélési rátája (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában, a cégek forgalmának növekedése két év után, Az alprogramhoz kapcsolódó projekt javaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Balatonboglár: A BB Rt. központi telephelyén kereskedelmi, szolgáltató és logisztikai központ kialakítása 600 millió Ft 91

92 Balatonlelle és Szemes között: kistérségeket összekötı logisztikai ipari park kialakítása Balatonboglár Klapka u-i ipartelep infrastruktúrális fejlesztése Kidolgozásra vár 115 millió Ft OPERATÍV PROGRAM: A KISTÉRSÉG ENERGIARACIONALI- ZÁLÁSÁNAK FEJLESZTÉSE Az energiatakarékosság és az alternatív energiahordozóknak az elkövetkezendı évtizedekben kiemelkedı jelentısége lesz mind a gazdaságban, mind a háztartásokban való alkalmazásuk terén. Ezért a kistérség adottságaira alapozva kezdeményezni kell olyan fejlesztéseket, melyek ezen energiahordozók egyre szélesebb körő alkalmazást biztosítják alprogram: Megújuló energiaforrások hasznosítása A hagyományos energiakészletek csökkentésével és a légkör szén-dioxid tartalmának jelentıs növekedésével napjainkban egyre nagyobb szerephez jutnak a kifogyhatatlanul rendelkezésre álló ún. megújuló energiaforrások. A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a különbözı formában megjelenı biomassza, a geotermikus energia és a vízenergia. Az energiahordozók hasznosításához szükséges technológiák rendelkezésre állnak, de technikai fejlesztésük ma is folyamatos. Jelenleg az összenergia-felhasználáson belül a megújuló energiaforrások részaránya 3,6% körül mozog. Az alprogram a kistérség adottságaira alapozva több alternatív energiafelhasználás fejlesztését is javasolja: Napenergia hasznosítása: A napenergia hıhasznosításra való átalakítási igénye fıleg az üdülıterületeken jelentkezik, valamint a napenergia hasznosító berendezések alkalmazása különösen indokolt a védett területeken. Legelterjedtebb hasznosítási területek az említetteken kívül még a mezıgazdaság (üvegházak, takarmányszárítás, gyümölcsszárítás és aszalás), valamint a kis teljesítményő napenergia-hasznosító berendezések gyakoriak a háztartásoknál is. 92

93 Geotermikus energia hasznosítása: A kistérségben több helyen található melegvíz forrás, melyek használata ma már az alternatív energiatermelés tekintetében is fontos szerepet tölt be. A kistérségben Somogytúron van kezdeményezés geotermikus energia felhasználásával villamos energia elıállítására, valamint távfőtés és melegvíz szolgáltatás biztosítására. Bioetanol elıállítása: A kistérség mezıgazdasági termelésében a szántóföldi növénytermesztés jelentıs helyet foglal el, mely kultúrák a bioetanol elıállítás alapanyagaként is szolgál. A bioetanol üzemanyagokhoz keverve megújuló energiaforrásként szolgál. Emellett a kistérségben a szeszgyártás is szerepel a fejlesztési programokban ahol a bioetanol helyben történı tovább feldolgozására is lehetıség nyílna. Cél: A kistérség energiaigényének megújuló energiaforrásokból való biztosítása fokozatosan növekvı arányban Környezetkímélı energia elıállítási módok térnyerése Feladatok: Napelemek, napkollektorok üzembe helyezése, Befektetık felkutatása, Geotermikus erımő tervezése és létrehozása Bioetanol elıállító üzem tervezése és létrehozása Célcsoport: Befektetık, vállalkozások, lakosság Megvalósítók: Befektetık, lakosság Megvalósítás költsége: Napelemes háztartási rendszer kiépítése: 800. e e. Ft Az egyéb megújuló energiaforrások elıállítását biztosító rendszerek beruházási költségét az erre irányuló megvalósíthatósági tanulmányban kell meghatározni. Finanszírozás forrása: Lakosság, vállalkozók, befektetık saját ereje, Strukturális Alapok támogatási lehetıségei: KEOP és EMVA operatív programok GKM Energiamegtakarítási Program pályázati lehetıségei, Norvég Alap támogatási lehetıségei 93

94 Megvalósítás tervezett ideje: 2007-tıl folyamatosan. Indikátor mutatók: Output indikátor: Az új üzemek száma, új kapacitás energiaforrás szerint KW/MWban Eredményindikátor: A fogyasztók becsült számának növekedése (az energiafogyasztás átlagos koefficienseit használva) (%) Hatásindikátor: A megújuló energiaforrások arányának növekedése az összes energiaszolgáltatáson belül (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában) Az alprogramhoz kapcsolódó projekt javaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Lakóházak, nyaralók napkollektoros rendszerrel történı felszerelése, Geotermikus erımő létrehozása Somogytúron Bioetanol elıállító üzem létesítése Gamáson Üzemanyag elıállítása mőanyag hulladékból Az itt található melegvíz energetikai hasznosításának megvalósítására befektetı bevonásával Mezıgazdasági alapanyagokra alapozott bioenergia elıállító üzem létrehozása befektetı bevonásával Balatoni Civil szervezetek kezdeményezése 800. e e. Ft/ lakás A projekt ötlet kidolgozásra vár: kb. 5 milliárd Ft A projekt ötlet kidolgozás alatt! A projekt ötlet kidolgozás alatt! OPERATÍV PROGRAM: ELEKTRONIKUS KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSE A lakosság többségét érintetlenül hagyta az információs korszakváltás, az információs társadalom ideája egyenlıre nem vált közismert, elfogadott és izgalmas jövıképpé. Mindez azzal is összefügg, hogy nem jelentek meg és nem terjedtek még el azok az elektronikus tartalmak és szolgáltatások, amelyek révén az információs társadalom elınyei kézzelfoghatóvá válhat- 94

95 nának. Az EU-ban már jellemzınek mondhatóak, az elektronikus úton elérhetı közszolgáltatások - csekély kivételtıl eltekintve nálunk nem léteznek. Az állampolgárok számára nyújtott közcélú tartalomszolgáltatások száma és igénybevétele csak igen lassan nı alprogram: Szélessávú Internet elérhetıség teljes kistérségi kiépítése Indoklás: A szélessávú infrastruktúra fejlettsége Magyarországon mind sőrőség, mind technológiai szempontból egyenetlen területi leosztású. Jelenleg a magyarországi települések önkormányzatainak túlnyomó többsége nem rendelkezik szélessávú infrastruktúrával az intézményei között, amelyen keresztül költség hatékonyan végezhetné feladatait. A hátrányos helyzető térségekben a szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások hozzáférésének lehetısége korlátozott és költségeinek finanszírozására az intézmények számára nincs lehetıség. Ezen területeken a lakosság többsége nem ér el semmilyen szélessávú hálózatot, ami azt jelzi, hogy a szélessávot célzó magánberuházások a fejletlen régiókban nem elegendıek. Emellett a kistérség gazdasági tevékenységének fejlesztéséhez is elengedhetetlen, hogy a vállalkozások a szélessávban rejlı adattovábbítási lehetıségeket kihasználhassák. Cél: A kistérség szélessávú Internet hálózathoz való hozzáférésének növelése. Feladatok: A lehetséges üzemeltetı kiválasztása, szerzıdéskötés Kivitelezés megvalósítása Célcsoport: A kistérség önkormányzatai, lakossága, vállalkozásai. Megvalósítók: Kistérség önkormányzatai, többcélú kistérségi társulás, lehetséges üzemeltetık Megvalósítás költsége: A gerincvezeték építési szükséglet függvényében kb millió Ft. Finanszírozás forrása: Önkormányzatok saját ereje, melyet az üzemeltetési jog átengedéséért járó összegbıl tudnak fedezni az Önkormányzatok. Strukturális Alapok pályázati támogatási lehetısége DDOP 95

96 Megvalósítás tervezett ideje: 2007-tıl folyamatosan az elnyerhetı támogatások függvényében. Indikátor mutatók: Output indikátor: Digitális telefonvonalak, sávszélesség növekedése Eredményindikátor: Információtechnológiai szolgáltatók száma, információtechnológiai szolgáltatások száma, Hatásindikátor: A foglalkoztatás javulása, férfi/nı arány-esélyegyenlıség, népességmegtartó képesség növekedése. Az alprogramhoz kapcsolódó projekt javaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Szélessávú Internet elérhetıség kistérségi teljessé tétele A kistérség azon településein, ahol a szélessávú Internet elérhetıség nem, vagy csak részben biztosított Kidolgozásra vár alprogram: Önálló Kistérségi portál létrehozása Indoklás: Az intézkedés egy kistérségi portál létrehozását célozza meg, melyhez a kistérség lehetıség szerint összes települése csatlakozik a rendelkezésre álló infokommunikációs eszközökön keresztül. Jelenleg a térségen belül az információhoz jutás esetleges csatornákon folyó, nem hatékony folyamat. Ennek rendszerré formálása az információgyőjtés és az információszolgáltatás zavartalanságának biztosításához alapkövetelmény. A portál adatkörei felölelik a térség tudásvagyonát, azaz kulturális, turisztikai értékeit, tematikusan összefogja a vállalkozói, szolgáltatói szférát, kivonatos hírlevél biztosítja az egyes adatkörök legfontosabb híreit. A kistérségi portál folyamatos frissítése egyben a turisztikai marketing fontos része is lehet, mely lehetıséget ad a kistérségi programkapcsolások bemutatására. Célok: Egy korszerő, a kistérség valamennyi települését bekapcsoló információs hálózat alapjainak megteremtése Térségi kommunikáció, a külsı információkhoz való hozzáférés, valamint az információnyújtás lehetıségeinek kialakítása Feladatok: 96

97 Egységes portálszoftver létrehozása Szegmentált adatkezelı modul, mely biztosítja minden település hozzáférését Adatfeltöltés A frissítést végzı személyek oktatása Célcsoport: Kistérség lakossága, ország lakossága, turisták Megvalósítók: Kistérségi társulás. Megvalósítás költsége: e. Ft igénytıl függıen. Finanszírozás forrása: Saját erı, Strukturális Alapok GOP és EMVA operatív programok pályázati lehetıségei. Megvalósítás tervezett ideje: év. Indikátor mutatók: Output indikátor: Új honlap létrehozása Eredményindikátor: Információtechnológiai szolgáltatók száma, információtechnológiai szolgáltatások száma, honlap-látogatók száma Hatásindikátor: A foglalkoztatás javulása, férfi/nı arány-esélyegyenlıség, népességmegtartó képesség növekedése alprogram: Kistérségi kábel TV hálózat fejlesztése Indoklás: A szélessávú Internet infrastruktúra kistérségi kiépítése lehetıvé fogja tenni, hogy a kistérségben más elektronikus hírközlési szolgáltatók is igénybe vegyék a rendszert a szolgáltatásaik kistérségi elérhetıségére. Cél: Helyi információ szolgáltató lehetıségek bıvítése. Feladatok: A társulásnak meg kell teremteni a kistérségi TV üzemeltetés szervezeti kereteit. Megegyezés a szélessávú Internet hálózat üzemeltetıjével 97

98 Tv stúdió infrastruktúrájának létrehozása. Célcsoport: A kistérség lakossága Megvalósító: Többcélú kistérségi társulás Megvalósítás költsége: A projekt kidolgozását követıen határozható meg. Finanszírozás forrása: Kistérségi saját erı Megvalósítás tervezett ideje: évek. Indikátor mutatók: Output indikátor: Digitális TV hálózat kiépítése, sávszélesség növekedése Eredményindikátor: Információtechnológiai szolgáltatók száma, információtechnológiai szolgáltatások száma, Hatásindikátor: A foglalkoztatás javulása, férfi/nı arány-esélyegyenlıség, népességmegtartó képesség növekedése. 15./ 1.2. A gazdaság helyi adottságokra épülı fejlesztése stratégiai program felépítése OPERATÍV PROGRAM: TURIZMUS FEJLESZTÉSE alprogram: Turisztikai attrakciók fejlesztése alprogram: A Balaton parti szálláshelyek minıségi fejlesztése alprogram: Kistérség viziturizmusának fejlesztése alprogram: Borturizmus fejlesztése alprogram: Ökoturizmus fejlesztése alprogram: Kulturális- és rendezvényturizmus fejlesztése alprogram: A kistérségi turisztikai marketing fejlesztése OPERATÍV PROGRAM: MEZİGAZDASÁG FEJLESZTÉSE program: A kistérségi agrártermékek piacképes szerkezetátalakítása alprogram: Energianövények termesztése alprogram: Szılı- és gyümölcstermesztés fejlesztése alprogram: Energia erdık termesztése 98

99 alprogram: Biogazdálkodás térségi elterjesztése OPERATÍV PROGRAM: FELDOLGOZÓ IPAR FEJLESZTÉSE alprogram: Borfeldolgozás fejlesztése alprogram: Szeszfeldolgozás térségi fejlesztése alprogram: A kistérség természetes alapanyagainak egyéb feldolgozási lehetısége OPERATÍV PROGRAM: SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE alprogram: Pénzügyi szolgáltatások fejlesztése alprogram: Kereskedelmi - vendéglátó szolgáltatások fejlesztése OPERATÍV PROGRAM: TURIZMUS FEJLESZTÉSE Az idegenforgalomnak a kistérségben kiemelt jelentısége van. A Balaton régió ismertségét - elsısorban gazdag természeti és kulturális öröksége mellett- turizmusának köszönheti, hiszen évtizedek óta jelentısen hozzájárul hazánk turisztikai bevételeihez. A Balaton part Budapest után a második legkedveltebb magyar célterület a külföldi turisták körében ben a külföldi vendégek 17,5%-a látogatott el a térségbe és itt realizálódott a vendégéjszakák 30,6%-a. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje a Balaton parton majdnem kétszerese az országos adatnak, amit az üdülési célú utazások magasabb tartózkodási ideje indokol. Azonban 1990 és 2002 között ez a mutató érték 6,6 napról 6 napra csökkent. Az un. balatoni szezon hossza évrıl-évre csökken. Úgy tőnik csupán a Balaton, mint fürdıhely turisztikai szempontból nem jelent elegendı vonzerıt a mai idegenforgalom számára. A belföldi turizmus fejlesztése minden országban kiemelt fontosságú kell, hogy legyen, nem lehet sikeres az ágazat, ha kizárólag a nemzetközi piacra koncentrál. A belföldi turizmus hozzájárul a szálláshelyek kapacitásának egyenletes töltéséhez, így a szezon meghosszabbításához, a turizmusban dolgozók foglalkoztatásához, csökkenti az idénymunka arányát, növeli a turizmusból származó bevételeket, javítja az országban élık életminıségét. A Balaton neve teljesen egybeforrt a hagyományos értelemben vett üdüléssel. A turisztikai termékfejlesztés fontos feladata a régió kínálatának szélesítése, a szezon megnyújtása és új célcsoportok elérése. 99

100 Ezeket a kiszélesítési lehetıségeket elsısorban a kistérség adottságaiban kell keresni, valamint olyan újdonságok bevezetésében, melyek más térségekre nem jellemzık és vonzerıt jelentenek a turizmus számára alprogram: Turisztikai attrakciók fejlesztése Indoklás: A turisztikai attrakciók olyan nagymérető tematikus parkok, amelyek jelentıs volumenő keresletet vonzanak, programot kínálnak a család minden tagja számára. Viszonylag magas egy fıre jutó bevételt generálnak, így katalizátorként mőködve hozzájárulhatnak egy térség gazdasági fellendüléséhez. Mivel a nemzetközi kereslet és kínálat összetevıi, a jelenlegi és a közeli jövıre prognosztizált keresleti és kínálati trendek alapvetıen meghatározzák azt az irányt, amely követendınek tekinthetı a hazai turisztikai fejlesztések számára, ezért mindenképpen szükséges ezen trendek vizsgálata. Annak ellenére, hogy a mesterséges, kifejezetten szabadidı-eltöltési vagy turisztikai fogyasztási céllal létrehozott attrakciók egyre nagyobb szerepet játszanak napjaink turisztikai kínálatában, az egyes attrakciók mibenlétének, fogalmának meghatározásában nem alakult ki konszenzus sem a szakirodalomban, sem a szakemberek körében. A tematikus park fogalmának meghatározásakor egyszerően "családi szórakoztató komplexumként", illetve olyan "szabadidı-eltöltést szolgáló parkként" határozzák meg, amely a hagyományos vidámparkok mintájára, annak kibıvítésével alakult ki, s amely esetenként önmagában is turisztikai desztinációnak tekinthetı. Szőkebb értelemben nézve, a tematikus park olyan szórakoztató park, amelynek világosan meghatározott központi témája van. Ezen megközelítés alapján azonban számos tematikus parkként nyilvántartott park nem tartozna ebbe a kategóriába, mivel attrakciói vagy több különbözı témán alapulnak vagy olyannyira általános az alkalmazott téma, hogy az adott parkot kizárólag témája alapján nem is lehetne megkülönböztetni a versenytársaktól. A szakirodalom egyik legpontosabb definíciója szerint tematikus parknak olyan, rekreációs és szórakoztatási céllal tervezett és mőködtetett park tekinthetı, amely egy vagy több, történelmi vagy egyéb témán alapuló attrakciók széles körét kínálja, ide értve az étkezési és a vásárlási lehetıségeket is, rendszerint belépıdíj ellenében. 100

101 A kistérségben ilyen jellegő nagy tömegeket vonzó tematikus park létrehozására több projektötlet is kialakulóban van. Ezek az elképzelések részben már eddig is a turizmust a kistérségbe vonzó programlehetıségeken alapulnak, másrészt teljesen új kínálatot is biztosítanának. Az alprogramhoz kapcsolódó projekt javaslatok: Technikai Sportcentrum projekt: Tervezett helyszíne: Somogybabod - Somogytúr közös projektje A projekt ötlet a már hagyományos somogybabodi Off-Road versenyek továbbfejlesztésén alapul. A projekt keretében továbbfejlesztésre kerülne maga a versenypálya, valamint a versenyt kiszolgáló szolgáltató egységek kerülnének kiépítésre. A pályát kerítéssel választanák el a kiszolgáló részektıl. A kiszolgáló részen wellness szálloda- golfpálya, éttermek kerülnének kialakításra. A környezet változatosabbá tétele érdekében egy mesterséges tó kialakítását is tervezik, mely újabb programlehetıségeket kínálna. Ez a kiszolgáló rész jól összekapcsolható Somogytúr más idegenforgalmat vonzó projektjeivel is pl. az itt termesztett rózsakülönlegességek bemutatásával, ( Rózsakert projekt) vagy az apartman jellegő szálláslehetıséget kínáló Sub-Rósa Villapark projekttel. Célok: A térség idegenforgalmának növelése, vonzerı növelése, egész éven át programlehetıség biztosítása Feladatok: Befektetık felkutatása, szerzıdések megkötése, a szükséges projekt társaság létrehozása, Szükséges források koordinálása, Tervek elkészíttetése, Megvalósítás. Célcsoport: Kül- és belföldi turisták A projekt becsült költsége: 2 milliárd Ft Megvalósítók: Somogytúr és Somogybabod Önkormányzata és befektetık Finanszírozás forrása: Önkormányzatok saját ereje, 101

102 Befektetıi tıke, Strukturális Alap: DDOP 2007-tıl várható támogatási lehetıségei, Munkahely teremetı pályázatok támogatási lehetıségei Megvalósítás tervezett ideje: évek Indikátor mutatók: Output indikátor: Az új férıhelyek (ágyak) száma, a fejlesztett szállodák száma, új idegenforgalmi vállalkozások (férfi / nı a tulajdonos), az új / javított szórakoztató létesítmények / lehetıségek száma Eredményindikátor: Az új férıhelyek (ágyak) aránya (%), a támogatott szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák száma évente (egy év elteltével), az ügyfelek elégedettségi rátája (férfiak / nık %-a), a kistérségbe látogatók számának növekedése, Hatásindikátor: Az évente elıállított hozzáadott érték (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában), a kistérség ismertségének növekedése alprogram: Wellness Szolgáltatások fejlesztése Indoklás: A termál és wellness szolgáltatások iránti kereslet dinamikusan növekedett az elmúlt évek során az egészségturizmus piacán belül. A wellness állapotát megelızéssel lehet elérni, így az általánosan megszokotthoz képest rendszerint életmódváltást is jelent és jelentısen épít arra a gondolatra, hogy az ember felelısséggel tartozik saját egészségéért. A mindennapi életben ez olyan összetevıket jelent, mint a rendszeres orvosi szőrés, rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, káros szenvedélyektıl -túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, kábítószer-élvezetvaló tartózkodás, tudatos stressz csökkentés, környezettudatosság és harmonikus életmód. A wellness fı ismérvei: tudatos egészségmegırzés, rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, káros szerek kerülése, rendszeres ellazulás-stresszkezelés, környezetbarát szemléletmód. A wellness tehát egészséget jelent a szó holisztikus értelmében, a fizikai, szellemi és értelmi képességek harmonikus egyensúlyát. Ennek megfelelıen a wellness turizmus olyan, az állandó lakóhelyen kívüli, ideiglenes tartózkodást jelent, amely során a turista célja az optimális egészségi állapot elérése, a testi, lelki és szellemi egyensúly megteremtése. A wellness szolgáltatások tehát komplex egészség- 102

103 megırzési, prevenciós programot kínálnak, lehetıséget nyújtanak az egészséggel kapcsolatos tudás megszerzésére és mindezt szórakoztató módon, vonzó környezetben biztosítják a vendégek számára. Ez a szolgáltatás kiválóan alkalmas lehet a kistérségben a vendégforgalom szezonon túli növelésének. A kistérségben melegvizes kút található Balatonmáriafürdın, Somogytúron, valamint Fonyód a hozzá közeli Táska gyógyvizét szeretné vezetékrendszeren bevezetni a városba. Ezek a termálvizek lehetıséget adnak arra, hogy az Önkormányzatok és befektetık a településeken található szabad területeken a wellness en alapuló turisztikai beruházást hajtson végre. Célok: Hagyományos Balatoni turizmus kínálatának szélesítése, szezon hosszabbítása Feladatok: Befektetık felkutatása, szerzıdések megkötése, Szükséges források koordinálása, Tervek elkészíttetése, Megvalósítás. Célcsoport: Kül- és belföldi turisták, gyógy idegenforgalomban résztvevık A program becsült költsége: a kidolgozott projektek függvényében határozható meg. Megvalósítók: Fonyód Város Önkormányzata, Balatonmáriafürdı Önkormányzata, Somogytúr Önkormányzata és befektetık Finanszírozás forrása: Önkormányzatok saját ereje, Befektetıi tıke, Strukturális Alap: DDOP 2007-tıl várható támogatási lehetıségei, Munkahely teremetı pályázatok támogatási lehetıségei Megvalósítás tervezett ideje: évek Indikátor mutatók: Output indikátor: Az új férıhelyek (ágyak) száma, a fejlesztett szállodák száma, új idegenforgalmi vállalkozások (férfi / nı a tulajdonos), az új / javított szórakoztató létesítmények / lehetıségek száma Eredményindikátor: Az új férıhelyek (ágyak) aránya (%), a támogatott szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák száma évente (egy év elteltével), az ügyfelek elégedettségi rátája (férfiak / nık %-a), a kistérségbe látogatók számának növekedése, 103

104 Hatásindikátor: Az évente elıállított hozzáadott érték (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában), a kistérség ismertségének növekedése Az alprogramhoz kapcsolódó projekt javaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Balatonmáriafürdın Gyógy és Wellness központ kialakítása Fonyódon Termálfürdı létrehozása Somogytúron Subrosa SPA Relax Központ és Szabadidı Park Balatonfenyves: Fenyves víz wellness célú hasznosítása A jelenlegi Zagytéren, ahol melegvizes kút is található Gyógy- és wellness központ létesítése kiszolgáló egységekkel Gyógy- és Termálfürdı központ építése a Táskai gyógyvízre alapozva, valamint az ehhez kapcsolódó kiszolgáló létesítmények és üdülıfalu Somogytúron wellness központ kialakítás kiegészítı szolgáltatásokkal 3,5 milliárd Ft 14 milliárd Ft 13,750 milliárd Ft 2,5 5 milliárd Ft alprogram: Kistérségi szálláshelyek minıségi fejlesztése Indoklás: A Balatoni Üdülıkörzet számos régi, nagyhírő szállodával büszkélkedhet. Az elmúlt évtizedekben a szálláshelyek tekintetében elsısorban a magén szálláshelyek voltak a turizmus kiszolgálói. Napjainkban a Balaton viszonylatában is egyre keresettebbek a minıségi, kiegészítı szolgáltatásokat is nyújtó szállodák. A Fonyódi kistérségben jelenleg ilyen nagyságrendő, 4 csillagos ellátást biztosító szálloda nincs. Ezért mindenképp célszerő az ilyen minıségi szálláshelyet létrehozó fejlesztések irányába gondolkodni a szálláshelyek fejlesztése tekintetében. Az elıbbiekbıl kiindulva a már meglévı szállodák minıségi fejlesztésére és új szolgáltatásokkal való bıvítésére kell helyezni a hangsúlyt, valamint az újonnan épülı szállodáknál a kiegészítı szolgáltatások a fejlesztés során nem maradhatnak el. Magyarországon a turizmus egy látogatóra jutó fajlagos bevételei az adottságokhoz képest alacsonyak. Ennek fı oka a minıségi turisztikai termékek (turisztikai attrakciók, kapcsolódó 104

105 szolgáltatások és programok) hiánya. Ezen túl problémát jelent a turisztikai fogadóképesség alapját jelentı kereskedelmi szálláshelyek, illetve az általuk nyújtott szolgáltatások nem kielégítı, a turisztikai keresletnek nem megfelelı száma és színvonala. A vonzerık mellett szükséges a kereskedelmi szálláshely-kapacitás minıségének fejlesztése, magasabb osztályba sorolású szálláshelyek kínálatának bıvítése (4-5 csillagos szállodák). További fontos feladat a turisztikai vonzerık környezetében nyújtott szolgáltatások kibıvítése a piaci követelményeknek jobban megfelelı turisztikai termékek biztosítása érdekében. A szezonhosszabbítást és a Balatoni hagyományos turisztikai kínálatot kiegészítı szállodai szolgáltatások lehetnek: - konferencia szolgáltatásokra alkalmassá tétel, - wellness szolgáltatásokra alkalmassá tétel, - szabadidı és sportolási lehetıségek bıvítése a szállodák szolgáltatásában. Cél: A kistérség kereskedelmi szálláshelyeinek minıségi színvonaljavítása, A kistérségben töltött vendégéjszakák szezonon kívüli növelése Feladatok: Befektetık bevonása a szállodaépítésekbe és felújításokba Funkció nélküli ingatlanok kínálatának összeállítása és szálláshely létesítésre való kínálata Tervek elkészítése, beruházások megvalósítása Célcsoport: A kistérségbe érkezı külföldi és hazai turisták. Megvalósítók: A szállodák jelenlegi tulajdonosai, vagy befektetık Megvalósítás költsége: Az egyes szálláshelyekre kidolgozott tervek alapján állapítható meg. Finanszírozás forrása: Szálloda tulajdonosok vállalkozások és befektetık saját ereje Regionális Fejlesztési Holding Rt. tıkebefektetése 105

106 Strukturális Alapok: DDOP pályázatok támogatási lehetısége Megvalósítás tervezett ideje: évtıl folyamatosan Indikátor mutatók: Output indikátor: Az új férıhelyek (ágyak) száma, a fejlesztett szállodák száma, új idegenforgalmi vállalkozások (férfi / nı a tulajdonos), az új / javított szórakoztató létesítmények / lehetıségek száma Eredményindikátor: Az új férıhelyek (ágyak) aránya (%), a támogatott szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák száma évente (egy év elteltével), az ügyfelek elégedettségi rátája (férfiak / nık %-a) Hatásindikátor: Az évente elıállított hozzáadott érték (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában) Az alprogramhoz kapcsolódó projekt javaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Somogytúr 4 csillagos szálloda létrehozása Fonyódon Panoráma szálloda építése, Subrosa Wellness projekt keretében Befektetı bevonásával Subrosa projekt költségelemei között Kidolgozásra vár Fonyódon a Termálfürdı projekthez kapcsolódó Üdülıfalu építése szálláshelyekkel Látrányban Vincellér Konferencia Központ kialakítása, Fonyódon 1 ha-os vízparti önkormányzati területen szálloda vagy apartmanház építése lehetséges Balatonberény Naturista Kemping Motel fejlesztés Fonyód Sirály Szálloda helyreállítása Balatonbogláron magántulajdonú régi üdülık várnak felújításra, szállodaként való hasznosításra Balatonkeresztúron kialakításra kerülı szabadidıs és üdülıterületen szálláshelyek létesí- Befektetı bevonásával Magántulajdonban lévı vendéglı bıvítése konferenciateremmel, szállás lehetıséggel Befektetı bevonásával Befektetı bevonásával Befektetı bevonásával Befektetı bevonásával Befektetı bevonásával Kidolgozásra vár Kidolgozásra vár Projektötlet kidolgozásra vár becsült költsége: 76 millió Ft projektötlet kidolgozásra vár projekt ötletek kidolgozásra várnak Kidolgozásra vár 106

107 tése Balatonfenyves: Vitorlás és személyhajó kikötıhöz kapcsolódó szálloda építés 4 *-os szálloda építése Kidolgozásra vár alprogram: Balatoni viziturizmus fejlesztése a kistérségben Indoklás: A Balaton turizmusában mindig a tó jelentette a fı vonzerıt. Ezért az ezzel összefüggı turisztikai lehetıségeket folyamatosan fejleszteni kell és ebben az esetben is elsısorban a minıségi szolgáltatáson kell legyen a fı hangsúly. A viziturizmushoz elsısorban a fürdızés lehetıségeinek fejlesztését, másrészrıl a Balaton vitorlázás és csónakázás-horgászás lehetıségeinek fejlesztését kell kiemelni Strandok és szolgáltatásaik minıségi fejlesztése Indoklás: A strandfejlesztések folyamatos feladatot jelentenek a partmenti települések számára, mivel a parkosításuk, folyamatos rendben tartásuk, strandszolgáltatások infrastruktúrájának kiépítése elengedhetetlen. Ez a folyamatos munka az újdonságok létesítése mellett a strandok megközelíthetıségét és vízvédmőveik rendben tartását is magában foglalja. Ezen feladatok mellett a balatoni strandok a forgalomnövelés érdekében különlegességeket is kínálnak pl.: csúszdaparkot, tengerparti fövenyt stb. Ezen különlegességeknek jelentıs a szerepe, mert a Balatonra érkezı turista településválasztását ez a tényezı a strand által kínált lehetıség is befolyásolja. A strandok minıségi fejlesztése a kiszolgáló egységek fejlesztését is magába kell, hogy foglalja, így a vendéglátó egységek, mosdó blokkok és egyéb üzletek létesítését vagy felújítását is meg kell valósítani. Cél: Balatoni strandok minıségi szolgáltatásainak bıvítése, ezáltal a település turista forgalmának növelése. Településkép javítása. Feladatok: Part menti települések strandterveinek továbbfejlesztése, 107

108 A megvalósításhoz szükséges források koordinálása Elképzelt fejlesztések megvalósítása Célcsoport: A kistérségbe érkezı turisták, elsısorban fiatalok és gyermekekkel érkezı családok. Megvalósítók: Önkormányzatok és a strandon üzleteket üzemeltetı vállalkozások Megvalósítás költsége: A strandokra elkészülı fejlesztési és kiviteli tervek alapján határozható meg. Finanszírozás forrása: Önkormányzatok és vállalkozások saját ereje, Balatoni Fejlesztési Tanács pályázati támogatási lehetıségei, Partvédmővek felújítása esetén KEOP pályázati támogatás lehetıségei Megvalósítás tervezett ideje: évtıl folyamatosan Indikátor mutatók: Output indikátor: Az új / javított szórakoztató létesítmények / lehetıségek száma, új idegenforgalmi vállalkozások (férfi / nı a tulajdonos) Eredményindikátor: Egy ottlét / tartózkodás átlagos költsége (euró / fı), az egy napra jutó látogatók átlagos száma Hatásindikátor: Az elıállított hozzáadott érték (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában) Az alprogramhoz kapcsolódó projekt javaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Balatonmáriafürdı központi strand szociális épületének felújítása, magas tetı építés és emelet hasznosítása, funkcióbıvítés Balatonkeresztúron 8 ezer m2-es feltöltött területen strandkialakítás Balatonmáriafürdı parti sétányok fejlesztése Balatonlellei fizetıs strand szolgáltatásainak fejlesztése Balatonmáriafürdı strandok Becsült költsége: 40 millió Ft Kidolgozásra vár Kidolgozásra vár Kidolgozásra vár Becsült költsége: 90 millió Ft 108

109 felújítása, korszerősítése Balatonfenyvesen strandok komplex felújítása, mosdók létesítése Balatonberény Központi Strand épületének felújítása új funkciók létesítése Balatonbogláron a Platán Strandon park-és útépítés, játszótérfejlesztés, Balatonboglár szabad strandjainak zöldterületi fejlesztése Balatonberényben szabadstrandi sétány építése Fonyódon part védmővek felújítása km hosszúságban Balatonmáriafürdın hiányzó partvédelem kiépítése, meglévı partvédmő felújítása Becsült költsége: 10 millió Ft becsült költsége: 24 millió Ft Kidolgozásra vár Kidolgozásra vár becsült költsége: 41 millió Ft Kidolgozásra vár 50 millió Ft Vitorlás és csónak kikötık fejlesztése Indoklás: A vitorlázásnak mind sport, mind szabadidı eltöltés tekintetében régmúltra visszanyúló hagyományai vannak a Balatonon. Nem csak magyar, de számos külföldi vitorlázó tartja itt hajóját egész éven át, hogy nyáron a szenvedélyének hódolhasson. Ennek a vizi sportnak a külföldi turisták vonzásában is jelentıs szerepe lehet. Az utóbbi években köszönhetıen az ezzel kapcsolatos támogatási lehetıségeknek, megindult a balatoni vitorláskikötık fejlesztése, újak létrehozása. A kikötık fejlesztéséhez akárcsak a strandok esetében szintén törekedni kell a kiszolgáló létesítmények fejlesztésére is, pl. kikötıhöz kapcsolt vendéglátó egységek, szálláshelyek, speciális vitorlás üzletek létesítésével. A vitorlázás mellett a csónakkikötık valamint a kajak-kenu sporthoz szükséges csónakházak létesítésére is igény van. Ezek fejlesztése révén a helyi lakosság és ifjúság sportolási lehetıségére, valamint versenysportolók edzıtáborozására is mód lenne. A csónakkikötık fejlesztése révén a balatoni horgászturizmus lehetıségei bıvülnének. Cél: 109

110 Vitorlázáshoz kapcsolódó kül- és belföldi turistaforgalom növekedése, Településkép javítása, Horgászturizmus fejlesztése, Vizisport élénkítése Feladatok: Vitorlás és csónak kikötı létesítésére alkalmas helyek kijelölése, a felújításra szoruló kikötık felmérése, Kiszolgáló funkciók megtervezése, Csónakházak tervezése építése, Kikötı fejlesztések megvalósítása Célcsoport: A kistérségbe érkezı turisták, helyi lakosság és sportolók, sportegyesületek Megvalósítók: Önkormányzatok, Balatoni Hajózási Rt. és Sportegyesületek, befektetık Megvalósítás költsége: A felmérések, tervek függvényében határozhatók meg. Finanszírozás forrása: Önkormányzat saját ereje, Balatoni Fejlesztési Tanács Támogatása, Strukturális Alapok: DDOP pályázatok támogatási lehetısége Megvalósítás tervezett ideje: évtıl folyamatosan Indikátor mutatók: Output indikátor: Az új / javított szórakoztató létesítmények / lehetıségek száma, új idegenforgalmi vállalkozások (férfi / nı a tulajdonos) Eredményindikátor: Egy ottlét / tartózkodás átlagos költsége (euró / fı), az egy napra jutó látogatók átlagos száma Hatásindikátor: Az elıállított hozzáadott érték (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában) Az alprogramhoz kapcsolódó projekt javaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Balatonboglár kishajó kikötı Becsült költsége: 50 millió Ft 110

111 létesítése Balatonkeresztúron csónakkikötı létesítése Fonyódi Mátyás Király Gimnázium vizisport telepének fejlesztése Balatonfenyvesen vitorláskikötı és hozzá kapcsolódó szálloda építésére alkalmas terület van Balatonberényben vitorlás kikötı létesítése Balatonszentgyörgy csónakkikötı és horgászcentrum fejlesztés esıbeálló, tanösvény és parkoló építéssel Balatonmáriafürdı csónakkikötı fejlesztés Fonyódi Önkormányzat kishajó kikötı felújítása Vitorláskikötı és szálloda építése a kikötıvel együtt csónak kikötı és javítómőhely is létesülne. Dohány u. és Temetı u. résznél becsült költsége: 44 millió Ft Becsült költsége: 10 millió Ft Becsült költsége: 2 milliárd Ft projektötlet kidolgozásra vár projekt ötlet kidolgozás alatt millió Ft Kidolgozás alatt alprogram: A golfturizmus kistérségi alapjainak megteremtése Indoklás: A helyzetelemzés a kistérség erısségeként kategorizálta a gyönyörő természeti környezetet, melyben elhelyezkedik. Ugyanakkor sok a gyepterület is, melyek mezıgazdasági használhatósága korlátozott. Ezek az adottságok, valamint az alábbiakban bemutatott golf sport iránti kereslet indokolhatja a projekt további kidolgozását. A szabadidı és az arra fordítható jövedelem növekedése, az egyre több és jobb pálya, a bıvülı televíziós jelenlét és a fejlesztésekre fordítható uniós támogatások elérhetısége további lendületet adhat a golf fejlesztésének. A golf a közép- és kelet-európai régióban, így Magyarországon is, még mindig az elit sportjának számít, és leginkább üzletemberek és itt élı vagy ide turistaként érkezı külföldiek játszszák. A golf nem feltétlenül drágább néhány népszerőbb sportágnál, például a sízésnél. Magyarországon az átlagos, évi 250 ezer forintos pályadíj aligha több, mint amennyibe egy kéthetes sítúra kerülne az Alpokban. Ráadásul ennyiért játszani lehet minden, golfozásra alkal- 111

112 mas napon, ami Magyarországon átlagosan 220 napot jelent. A különbözı kiegészítı attrakciók hotel-, és wellness - fejlesztések, konferencia-termek, kaszinók összekapcsolása a golffal nyereségessé teheti az üzletágat. A kínálat bıvítése egyúttal egyedi karaktert adhat a golfpályának, ami tovább növelheti a vonzerejét. Bár nincs univerzális recept, gondos tervezéssel kialakítható a helyi adottságoknak megfelelı kínálategyüttes. A sikerhez nem szükséges csillogó klubházat vagy a 18-lyukú versenypályát építeni a golfpálya sikeresen mőködhet a jó helyszín (elérhetıség, környezet) kiválasztásával, egyszerőbb, de kellemes klubházzal és jó minıségő (akár egy 9-lyukú) pályával. Igen komoly lendületet adhat a jövıbeni golf-beruházásoknak a fapados légitársaságok megjelenése is. A kistérség a Sármelléken megindult nemzetközi repülıforgalom révén könnyen megközelíthetıvé vált a nemzetközi golfturizmus részére. A közeljövıben így Magyarország is a golfturizmus célpontja lehet. Ez adott térségben a turizmus a vendéglátás, és a kereskedelem területén is élénkülést hozhat, mert a golfturisták szeretnek utazni és sokat költenek. Márpedig az adatok szerint a Közép-Kelet Európai régió a turizmus felfutására számíthat: a WTO elırejelzése szerint 2020-ra minden harmadik Európába látogató külföldi a közép- és kelet-európai országokat választja majd. Néhány jellemzı adat a KPMG felmérése szerint: - Magyarországon jelenleg mintegy golfozó van (1300 a regisztrált és további kb a nem-regisztrált játékosok száma), és nyolc pálya mőködik (hat pálya teljes körően, további kettı részben) - A KPMG felmérése szerint 2013-ra Magyarországon a pályák száma 25-re, a regisztrált játékosok száma re nı majd. Cél: A Balatoni turizmus lehetıségeinek szélesítése, szezon hosszabbítás, Feladatok: - a golf pálya létesítésére alkalmas területek feltérképezése, - a projekt megvalósításához befektetı felkutatása, - a projektre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetése. Célcsoport: Magyar és külföldi üzletemberek, golfklubbok tagsága, 112

113 A megvalósítás költségei: A projektet kidolgozó megvalósíthatósági tanulmány határozza meg: - terület vásárlás költségei, - beruházási költségek, Egy jó minıségő golfpályát ugyancsak a KPMG felmérése szerint ha-os területen lehet kialakítani. Így elsıként felmerül egy ekkora nagyságú egybefüggı földterület megvásárlásának költsége. Maga a beruházás egy 9 lyukú pálya esetében 3-3,5 millió dollár, 18 lyukú pálya esetén 5-6 millió dollár. Ehhez járulnak még ez egyéb járulékos beruházások költségei, mint szálloda, wellness szolgáltatások, vagy egyéb szabadidıs sportlétesítmények. A teljes költséget a beruházó igényeinek ismeretében lehet meghatározni. Megvalósítók: Önkormányzatok, befektetık Megvalósítás tervezett ideje: 2007-tıl a befektetı szervezés függvényében A finanszírozás forrásai: - Befektetı saját forrása, - Strukturális Alapok : DDOP pályázatok támogatási lehetısége, - Munkahelyteremtı támogatások, - Balatoni Fejlesztési Tanács pályázati lehetıségei. Indikátor mutatók: Output indikátor: A pénzügyi támogatásban részesülı elıadások és rendezvények száma, új szórakoztató létesítmények, lehetıségek száma, új idegenforgalmi vállalkozások (férfi / nı a tulajdonos) Eredményindikátor: Eltöltött vendégéjszakák száma évente (egy év elteltével ), az ügyfelek elégedettségi rátája (férfiak / nık %-a), egy tartózkodás átlagos költsége, egy napra jutó látogatók átlagos száma, Hatásindikátor: A támogatott események látogatóinak száma évente, elıállított hozzáadott érték, az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában), A programhoz kapcsolódó projekt javaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége 113

114 Balatonkeresztúron golfpálya Befektetıre vár létesítése alkalmas terület Somogytúron Sub-Rósa Befektetıre vár programhoz kapcsolódó golfpálya kialakítási elképzelés Ordacsehiben ısgyepes, 60 Befektetıre vár ha-os berki terület, ahová golfpálya alakítható ki. Fonyódon létesítendı Termálfürdı és üdülıfaluhoz kapcso- Befektetıre vár lódva golfpálya építése Balatonlellén golfpálya létesítése ha-os területen ( berki Balatonlellén ısgyepes 100 terület) projektötlet kidolgozásra vár projektötlet kidolgozásra vár projektötlet kidolgozásra vár projektötlet kidolgozásra vár Projektötlet kidolgozásra vár alprogram: Borturizmus fejlesztése Indoklás: A kistérségben hagyománya van a szılı és bortermelésnek. A volt Balatonboglári Borkombinát országos hírnevővé tette az itteni szılıbıl nyerhetı borokat. A kistérségben szinte minden településen megtalálhatóak a borturizmus feltételei. A kistérségben találhatjuk a Dél Balatoni Borút székhelyét, mely összefőzi a Fonyódi és a szomszédos kistérségek bortermelıit. A borászat, borturizmus fejlesztése a kistérség gazdasági, társadalmi szempontjából, adottságait figyelembe véve egyaránt megalapozott. Balatonbogláron és Balatonlellén jelenleg is jelentıs szılıtermesztési területek vannak és országos szinten elismert pincészetek vannak. Említésre méltó a bortermelés Balatonkeresztúron, ahol mintegy 100 pincébıl álló, helyi értéket képviselı pincesor található a hegyben, valamint Balatonberényben ahol szintén 86 nádfedeles mőemlék pincében folyik bortermelés. Ordacsehiben nagyüzemi szılıtermesztés folyik az Agrár Rt. kereteiben. Tevékenységük továbbfejlesztéseként saját feldolgozóüzem létesítését is tervezik. Kisebb területeken folyik még szılıtermesztés Fonyódon és Látrányban is. Fonyódon a borturizmus évszázados hagyományát ırzi a Présház Pince Vendéglı is. A borkostolás, a borospincékkel egybekötött vendéglátás kiváló kiegészítıje a balatoni turizmusnak, hiszen a külföldi vendégek fogékonyak a magyar bor kínálta szabadidıs programokra. Ezért a kistérségben a szılı termeléssel foglalkozó vállalkozásoknak a turizmus jó piacot jelent amennyiben a pincéiket vendégfogadásra, vendéglátásra, borkostoltatásra alkalmassá teszik. Cél: 114

115 A turisztikai kínálat szélesítése a kistérségben, szezon hosszabbítása. A háttértelepülések jövedelemtermelı képességének fokozása. Feladatok: A kistérségben már meglévı borúthoz tartozó pincék fejlesztése, kínálatuk bıvítése, Új vendégfogadásra alkalmas borospincék létrehozása szállás és vendéglátóhelyekkel történı összekapcsolása, A helyi borfeldolgozás ösztönzése, pincészetek saját borainak palackozása, Célcsoport: Kistérségbe érkezı turisták. Megvalósítók: Vállalkozások, családi gazdálkodók Megvalósítás költsége: A vállalkozók tervei határozzak meg az egyes projektek konkrét értékét. Finanszírozás forrása: Vállalkozók saját ereje, Strukturális Alapok EMVA pályázatok támogatásai Megvalósítás tervezett ideje: évtıl folyamatosan Indikátor mutatók: Output indikátor: A mezıgazdasági feldolgozóiparban dolgozó vállalkozások száma, a kistérségben feldolgozott szılı és gyümölcs mennyiségének aránya (%), Eredményindikátor: A mezıgazdasági vállalkozások eladási forgalmának többlete, közvetlen magánberuházás a pénzügyileg támogatott vállalkozásba, a magánprojektekbıl a nıi projekttulajdonosok száma (az összes %-ában) Hatásindikátor: 18 hónap után még mőködı új mezıgazdasági vállalkozások túlélési rátája (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában, a cégek forgalmának növekedése két év után Az alprogramhoz kapcsolódó projekt javaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Pincefejlesztések: Balatonberényben védett pincesor fejlesztése Kidolgozásra vár 115

116 Balatonkeresztúr Balatonboglár Borfalu létesítése Fonyódon Dél-Balatoni Borút Egyesület program láncainak kialakítása Pincék, vendéglátóegységek és szálláshelyek faluszerő kialakítása becsült költsége 350 millió Ft Kidolgozásra vár alprogram: Az aktív-és ökoturizmus fejlesztése a kistérségben Indoklás: A kistérség helyzetelemzésében többször utaltunk a kistérség azon erısségére, hogy gyönyörő természeti környezetben található. A Balaton mellett, kirándulásra alkalmas dombok, erdık, halastavak övezik, valamint különleges látnivalók, melyek alkalmassá teszik tematikus kiránduló útvonalak kialakítására és szervezésére. A kistérségben jelentıs a berkes és lápos területek nagysága, melyek természeti értékekben gazdagok. Ezen természeti értékek bemutathatóságához és így a turisztikába történı bekapcsolásához fejlesztésekre van szükség. A természetben kínált látványosságokhoz biztosítani kell ezek megközelíthetıségét, melyet szintén természet közeli módon kiránduló és kerékpárutak és lovasutak kialakításával célszerő fejleszteni. Az ökoturizmus mind a gazdaság, mind a természetvédelem szempontjából hasznos területhasznosítási mód lehet, amely összekapcsolható az oktatással, neveléssel, és üdüléssel is. Ehhez azonban jó szervezésre és ellenırzésre van szükség. Az esetek többségében a turistát valamilyen természeti tünemény vonzása indítja útnak. Vonzerıt jelenthet esetünkben a várrom, a termálvíz, csónakázó és halastó. Ezekhez kapcsolódik a már az ember által mesterségesen kialakított környezet, amely keretet ad egy összefüggı projekt megteremtéséhez. Az aktív turisztika lehetıségeinek fejlesztésébıl a kistérség vadászati lehetıségeit is meg kell említeni. Fejleszteni érdemes a kistérségben a Vadászházak fogadóképességét, valamint együttmőködve a vadásztársaságokkal a vadászturizmusban résztvevıket be lehet kapcsolni az ökoturizmus egyéb a program alapján megvalósításra kerülı fejlesztéseivel. Cél: A kistérség természeti adottságainak és különleges látnivalóinak turisztikai hasznosítása, lovasturizmus, kerékpáros turizmus és természetjárás összekapcsolása. Feladatok: Kiránduló, lovas útvonalak kijelölése, használatra alkalmassá tétele 116

117 A kistérség különleges látnivalói köré turisztikai programok szervezése, turisták fogadására alkalmas területek fejlesztése. Célcsoport: A szükséges beruházások ( infrastruktúra, szálláshelyek, vendéglátás) tervezése, kivitelezése A kistérségbe látogató turisták. Megvalósítók: Önkormányzatok, vállalkozások, Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Megvalósítás költsége: A kidolgozásra kerülı projektek tervei alapján határozhatók meg. Finanszírozás forrása: Önkormányzat, vállalkozások saját ereje Strukturális Alapok: DDOP pályázati lehetıségei Balatoni Fejlesztési Tanács támogatási lehetıségei, Megvalósítás tervezett idıpontja: tıl folyamatosan. Indikátor mutatók: Output indikátor: Az új / javított szórakoztató létesítmények / lehetıségek száma, új idegenforgalmi vállalkozások (férfi / nı a tulajdonos) Eredményindikátor: Egy ottlét / tartózkodás átlagos költsége (euró / fı), az egy napra jutó látogatók átlagos száma Hatásindikátor: Az elıállított hozzáadott érték (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában) Az alprogramhoz tartozó projekt javaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Balatonfenyves- Imremajor Vadászház kerékpárosökoturisztikai ponttá alakítása panzió kialakítással Gamáson horgásztó létrehozása és kerékpárúttal történı összekapcsolása Kistérségi tematikus ökoútvonal kijelölése és kiépítése lovas, kerékpáros és gyalogtúrákra alkalmassá tétele, megfigyelı és bemutatóhelyek projektötlet kidolgozás alatt becsült költsége 48 millió Ft Projektötlet kidolgozásra vár 117

118 Fonyódon Nagybereki Emlékpark létrehozása Somogytúron 20-ha-os erdı turisztikai erdıvé alakítása Hársaspusztai Vadászház fejlesztése, további vadászházak építése Látrányi Füzes tó ökoturisztikai fejlesztése Balatonfenyves Nagyberek területén tanösvény kialakítása Somogybabod-Szentkút parkerdı fejlesztése Gamáson vadászturizmus fejlesztése Balatonlelle-Kishegy, Irmapuszta, Rádpuszta ökoturizmus fejlesztése kialakítása becsült költsége 92 millió Ft projektötlet kidolgozásra vár projektötlet kidolgozás alatt projektötlet kidolgozás alatt 5 millió Ft projektötlet kidolgozásra vár projektötlet kidolgozásra vár projektötlet kidolgozásra vár alprogram: Kulturális turizmus fejlesztése Indoklás: A kistérségben találhatóak olyan történelmi emlékek, mőemlék épületek, a kistérség híres szülötteinek emléke, melyek vagy a környezetükben szervezett kulturális programok a balatoni idegenforgalmi kínálat kellemes kiegészítıi lehetnek. A kistérségben feltáratlan régészeti leletek találhatók Somogytúr környékén, melyek feltárása révén helyi bemutatásukra nyílna mód, valamint a feltárási munkálatok alatt régészeti tábor kialakítását tenné lehetıvé. Balatonszentgyörgyön egyedülálló Csillagvár található, ahol folyamatos fejlesztéssel bıvítették a látványossághoz kapcsolódó szabadidı eltöltési kínálatot, de további fejlesztés szükséges a megközelíthetıség és programkínálat tekintetében. A kistérségben nemzetközi hírő Fúvószenekar mőködik Balatonkeresztúron. A Zenekar nemzetközi találkozókon vesz részt és a település is Zenei találkozóhelyként számontartott. A kistérségben jelenleg nincs színház. A régi nagy szabadtéri színpadok ( Pl. Balatonlellén ) számos nagy könnyőzenei- és komolyzenei rendezvénynek adtak otthont, melyek ma már nem üzemelnek. Ahhoz tehát, hogy színvonalas kulturális programok szervezésére nyíljon 118

119 mód a kistérségben meg kell teremteni ennek infrastruktúrális hátterét. Létre kell hozni olyan nagy befogadóképességő termeket, amelyek ilyen rendezvények lebonyolítására alkalmasak. Célszerő ezeket multifunkcióssá tervezni, hogy a kulturális programok mellett egyéb programok lebonyolítására is alkalmasak legyenek Pl. konferencia rendezvényekre. A kulturális értékek, a hagyományok bemutatására kiállítóhelyeket lehet létrehozni, amely a helyi lakosság kulturális értékeinek megırzése mellett a turizmusnak is kínál programlehetıséget. Cél: A kistérség kulturális értékeinek turisztikai célú kihasználása. A Balatoni turizmusban résztvevık részére programkínálat szélesítése, Állandó lakosok részére rendszeres programkínálati lehetıség biztosítása Feladatok: A kulturális helyszínek infrastruktúrális fejlesztése, hogy turisztikai célokra alkalmasak legyenek, Befektetık felkutatása a tervezett projektek megvalósítására. Programszervezés lebonyolítása. Célcsoport: Túristák és a kistérség lakossága Megvalósítók: Települési önkormányzatok, befektetık, programszervezık Megvalósítás költségek: A tervezett kulturális értékekre alapozott turisztikai projektek terveinek kidolgozásakor határozható meg. Finanszírozás forrása: Befektetık és önkormányzatok saját ereje, Strukturális alapok: DDOP pályázati támogatásai Balatoni Fejlesztési Tanács támogatásai, NKÖM támogatásai. Megvalósítás tervezett ideje: 2007-tıl folyamatosan. Indikátor mutatók: Output indikátor: Az új kulturális és mővelıdési létesítmények / lehetıségek száma, a megvédett kulturális örökség mőemlékek/mőtárgyak száma, 119

120 Eredményindikátor: Az ügyfelek elégedettségi rátája (férfiak / nık %-a), egy ottlét / tartózkodás átlagos költsége (euró / fı), az egy napra jutó látogatók átlagos száma, az éves látogatók átlagos száma, Hatásindikátor: Az évente elıállított hozzáadott érték (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában) Az alprogramhoz tartozó projekt javaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Balatonlelle kulturális intézményeinek fejlesztése Balatonlellei kulturális, konferencia és szabadidıközpont Csillagvár turisztikai lehetıségeinek továbbfejlesztése Viszi Csárda győjteményének bemutatóhely létrehozása Fonyód: Balaton Európa kulturális Tava Ordacsehi: Rendezvényterület és színpad építése Mővelıdési Ház, Könyvtár, Szabadtéri Színpad, Múzeumok felújítása szolgáltatás bıvítése Régi falusi élet használati tárgyainak győjteményének bemutatóhely kialakítása 170 millió Ft 1,5 milliárd Ft Kidolgozásra vár Projekt ötlet kidolgozásra vár Becsült költsége: 2 millió Ft 8 millió Ft Balatonkeresztúr: Nemzetközi Fúvószenei Találkozó továbbfejlesztési lehetısége Somogytúr: Kunfi Képtár kulturális centrummá alakítása Balatonberény: Viziszínpad és szabadtéri színpad programkínálatának fejlesztése A Balatonfenyvesen tervezett vitorláskikötınél víziszínpad létrehozása Park bıvítése, szabadtéri színpad kialakítása, vendéglátás lehetıségének biztosítása Kidolgozásra vár Projektötlet kidolgozásra vár Kidolgozásra vár Kidolgozásra vár alprogram: A kistérségi turisztikai marketing fejlesztése Indoklás: 120

121 A kistérségnek a turisták vonzására egységes marketing tevékenységet kell folytatnia. A turisták vonzása a fejlesztések megvalósítását követıen nem csak a Balaton part menti települések érdeke, hanem a kistérség háttértelepüléseié is, akik ugyanúgy érdekeltek a turisták kistérségbe csábításában. Az egységes turisztikai megjelenés érdekében ki kell dolgozni a kistérség turisztikai marketingtervét és a kistérség népszerősítése érdekében végre kell hajtani az abban megjelölt feladatokat. A kistérségnek jelenleg is létezik egy a településeket összefoglaló kiadványa, de ebbıl hiányzik a tematikus turisztikai lehetıségek kiemelése, települések közötti összekapcsolásának lehetıségek, valamint a programlehetıségek egymásra épülése. Célszerő ezért a kistérségben külön tematikus turisztikai kiadványokat is megjelentetni, ezeket egyéb marketing eszközök révén is népszerősíteni. Cél: A turista forgalom fokozása az egész kistérség területén, áttekinthetı, figyelemfelkeltı turisztikai kínálat megjelenítésével. Feladatok: Kistérség marketing tervének kidolgozása Tematikus kiadványok elkészítése: kerékpáros túraútvonal, gyalogtúra-útvonalak, irodalmi és kastélytúrák stb. A különbözı tematikus utak kapcsolódási lehetıségeinek kidolgozása más tematikájú programokhoz Tájékoztató filmek készítése, amely tartalmazza a kistérség teljes turisztikai kínálatát Kistérségi honlap készítése, a kistérség aktuális turisztikai kínálatával Turisztikai vásárokon való részvétel Külföldi utazási irodákkal való kapcsolatfelvétel, a kistérség külföldi kínálatban történı egységes megjelentetése, Információs táblák felállítása a településeken, a táblarendszerek egységes kistérségi megjelenítése A tematikus útvonalakat jelzı táblarendszerek létrehozása és kihelyezése Információs pontok kijelölése Célcsoport: Dél-Balatoni Borút Egyesület egységes marketing kiadványa, dél-balatoni borbemutatók szervezése 121

122 Hazai és külföldi turisták Megvalósítók: Önkormányzatok a helyi Tourinform Irodákkal együttmőködve, valamint a Magyar Turizmus Rt-vel együttmőködve, Dél-Balatoni Borút Egyesület a termelıkkel együttmőködve, Civil Szervezetek Megvalósítás költsége: A kidolgozandó marketing terv határozza meg. Finanszírozás forrása: Kistérség Önkormányzatainak, vállalkozásainak saját ereje, Balaton Fejlesztési Tanács támogatási lehetıségei, Megvalósítás tervezett idıpontja: Marketing terv készítés: év A marketing tervben meghatározott feladatok végrehajtása: évek. Indikátor mutatók: Output indikátor: Az új turisztikai elıadások és rendezvények száma Eredményindikátor: Az ügyfelek elégedettségi rátája (férfiak / nık %-a), egy ottlét / tartózkodás átlagos költsége (euró / fı), az egy napra jutó látogatók átlagos száma, az éves látogatók átlagos száma, Hatásindikátor: Az évente elıállított hozzáadott érték (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában) A programhoz tartozó projekt javaslatok Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Balatonszentgyörgy: Balatoni Információs Központ kialakítása Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének tematikus kiadványai Kistérségi TDM szervezet létrehozása Balatonfenyves központtal Egy központ kialakítása, ahol a Balatont elérı turista az egész Balatont érintı kérdésekrıl felvilágosítást kap + kiegészítı szolgáltatások A szervezet által tervezett tematikus turisztikai kiadványok megjelentetése 35 millió Ft Projekt kidolgozásra vár Projekt kidolgozásra vár 122

123 OPERATÍV PROGRAM: MEZİGAZDASÁG FEJLESZTÉSE program: A kistérségi agrártermékek piacképes szerkezet átalakítása Indoklás: A vállalkozások a ma kialakult gazdasági környezetben elsısorban a piacot keresik. Nemzetközi és hazai, vidéki és városi szinten egyaránt folyik a piac megszerzéséért folytatott harc. Ebben a harcban csak az tud fennmaradni, aki a mindenkori piaci viszonyokhoz a saját gazdálkodási területén a legrugalmasabban tud alkalmazkodni, ki tudja használni a hirtelen teremtıdı piacra törési lehetıségeket. A kistérségben a termıföldek minıségének romlása, a sok gyepterület és a sok erdısült terület a hagyományos szántóföldi növénytermesztési kultúra mellett a jelenlegi gyepterületek és erısült területek hasznosítását is megkívánja a kistérség mezıgazdasági hatékonyságának fokozása érdekében. Emellett a jobb minıségő szántóterületeken a hagyományos termesztési módok mellett a biogazdálkodás fejlesztése ajánlott alprogram: Energianövények termesztése Indoklás: A biomassza energetikai célú hasznosítására elsısorban a hagyományos agrártermelési ágazatokban keletkezı mezı- és erdıgazdasági melléktermékek és hulladékok hasznosításának, az energetikai erdıgazdaság (energiaerdık) és az energetikai célú növénytermesztés (energianövények) keretén belül van lehetıség. Ezen források hasznosítására hazánkban reális lehetıségek kínálkoznak. Az alternatív energiahordozók iránti igény a környezetvédelmi szempontok miatt egyre nagyobb teret hódít. A Dél-Dunántúlon a Pécsi Erımő is jelentıs fejlesztést hajtott végre és faaprítékkal és energianövényekkel üzemelı kazánokat állított üzembe év végén. Ennek ellátása a térségbıl jelentıs hulladékfa, vagy gyorsan növekvı energianövény és energiaerdı 123

124 beszállítását igényli. Ez iránti igénye évrıl évre nı, valamint tervezik az ilyen üzemő kazánjaik számának növelést. Ez a komoly piaci keresletet jelent az energianövények és energia erdık számára a térségben. Emellett az elkövetkezı években várhatóan a régióban több biomasszára alapozott energia és üzemanyag termelı rendszer beruházás történik, melynek alapanyag szükséglete csak így biztosítható. Cél: Alacsony termıképességő mezıgazdasági területek termelésbe vonása, ezáltal a hatékonyság és piacképesség növekedése Feladatok: mezıgazdasági vállalkozók figyelmének felkeltése a lehetıségre, gazdálkodók együttmőködése, hogy nagyobb, egybefüggı területek legyenek felhasználhatók e célra, gyepterületek mővelésbe vonása, közös termeltetési-értékesítési megállapodás a felvásárlóval. Célcsoport: Biomasszát felhasználó energia-elıállító vállalkozások, jelenleg a térségben Pannon-Power Rt., Biodiesel elıállító üzemek, mely beruházások jelenleg tervezés alatt vannak. Megvalósítók: A kistérség mezıgazdasági vállalkozásai, ıstermelık, erdıbirtokosok, erdıtársulások. A megvalósítás költségei: A felvásárló igényeinek felmérése és az együttmőködés kidolgozása után tervezhetık. A megvalósítás tervezett ideje: évtıl folyamatosan a felvásárlói, termeltetıi igényeknek megfelelıen. A finanszírozás forrásai: - vállalkozások saját forrása, - FVM és Strukturális Alapok EMVA támogatásai, - mezıgazdasági hitelek. Indikátor mutatók: Output indikátor: A mezıgazdasági és erdıgazdálkodási vállalkozások száma, Eredményindikátor: A mezıgazdasági és erdıgazdálkodási vállalkozások eladási forgalmának többlete, közvetlen magánberuházás a pénzügyileg támogatott vállalkozás- 124

125 ba, a magánprojektekbıl a nıi projekttulajdonosok száma (az összes %-ában), a mezıgazdasági tároló és feldolgozó kapacitás növekedése, Hatásindikátor: 18 hónap után még mőködı új mezıgazdasági és erdıgazdálkodási vállalkozások túlélési rátája (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában, a cégek forgalmának növekedése két év után, alprogram: Gyümölcs- és szılıtermesztés fejlesztése Indoklás: A kistérségben a szılıtermesztés hagyományosan is jelen lévı mezıgazdasági ág. Az Úniós csatlakozás következtében az egész országra jellemzıen nıni fog a szántóföldi termelésbıl kivont területek aránya, így a hagyományos szántóföldi növénytermesztési lehetıségek szőkülnek. A kistérség déli fekvése, környezeti adottságai, valamint a szántóföldi növénytermelésbıl kivont területek növekvı arányban történı rendelkezésre állása indokolja, hogy a gazdálkodók a szılı- és gyümölcstermesztés irányába váltsanak. A szılı- és gyümölcstermesztésnek ( sárga és ıszibarack, és csonthéjasok) a kistérségben komoly hagyományai is vannak. A szılıtermesztést a minıségi szılıfajták termesztésének irányában kellene továbbfejleszteni, mely alapot adhat a minıségi, egyedi ízvilágot kínáló bortermelés számára. A szılıtermesztés tekintetében a termelésbe vont területek növelésére a kilátásba helyezett Úniós korlátozás miatt nem célszerő alapozni, inkább a fajtaváltásokra kell helyezni a hangsúlyt. A gyümölcs és szılıtermesztés kisgazdaságokban történı megvalósításával a Balaton háttértérségeként minıségi friss gyümölcsellátást biztosíthatnának a kisgazdaságok. A fajtaváltás mellett a minıség javulást és a gazdálkodás eredményességét szolgálhatja a termelık folyamatos gép-berendezés fejlesztése. Cél: Minıségi borszılı fajták elterjesztése, a bortermelés minıségének javítása érdekében, Mezıgazdaság jövedelemtermelı képességének fokozása piacképes mezıgazdasági termékek elıállításával. Feladatok: termeltetési-felvásárlási kapcsolat kiépítése a tágabb térségben lévı feldolgozó bevonásával, 125

126 gazdálkodók figyelmének felkeltése, fajta váltási tanácsadás termelési folyamat technológiai fejlesztése A projekt célcsoportjai: A kistérség lakói, a kistérségbe érkezı turisták, a kereskedelem révén megtalált fogyasztók. Megvalósítók: Mezıgazdasági vállalkozások, családi gazdálkodók A megvalósítás költségei: A gazdák egyedi telepítési terveinek függvényében határozható meg. Megvalósítás tervezett ideje: 2007-tól folyamatosan a piaci igények és igénybe vehetı támogatások függvényében. A finanszírozás forrásai: - gazdálkodó saját ereje, - a Nemzeti Agrár és Vidékfejlesztési Terv alapján meghirdetésre kerülı EMVA támogatási lehetıségek - támogatott mezıgazdasági hitelek Indikátor mutatók: Output indikátor: A gyümölcstermesztésben dolgozó vállalkozások száma, a gyümölcstermesztı vállalkozások együttmőködésébıl létrejött TÉSZ-ekben dolgozó vállalkozások száma, Eredményindikátor: A gyümölcstermesztı vállalkozások eladási forgalmának többlete, közvetlen magánberuházás a pénzügyileg támogatott vállalkozásba, a magánprojektekbıl a nıi projekttulajdonosok száma (az összes %-ában) Hatásindikátor: 18 hónap után még mőködı új gyümölcstermesztı vállalkozások túlélési rátája (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában, a cégek forgalmának növekedése két év után, alprogram: Energia erdık termesztése Indoklás: Az erdıknek a faiparban, papíriparban, valamint a vadgazdálkodásban hagyományosan betöltött szerepén túl a jövıben az energiatermelésben is jelentıs jövedelemtermı képessége lehet. Az energianövény termesztésnél már említettek szerint a biomasszában jelentıs súlyt képvisel 126

127 az erdészeti hulladékfa, valamint a kifejezetten energia elıállítás céljából termesztett, gyorsnövekedéső energiaerdı. Ez a piaci lehetıség indokolhatja az erdıgazdálkodás átgondolását, új gyors növekedéső fafajták telepítését kifejezetten az energiaipar részére ha energia erdı 0,8-1,0 millió t bio-tüzelıanyagot jelent. A tágabb értelemben vett agrártermelési ágazatok (mezıgazdaság, erdıgazdaság, elsıdleges élelmiszer- és fafeldolgozás, mezıgazdasági iparok stb.) megújuló energiaforrásokat termelı képessége közel négyszerese az ugyanezen ágazatok kereskedelmi (fosszilis) energiaszükségletének, vagyis az agrártermelés hosszútávon potenciális energiatermelı ágazattá válhat. Cél: Az erdık ( fıként rosszabb minıségő) többcélú hasznosítása, energiaerdık létestésével a rossz termıképességő területek mővelésbe vonása Feladatok: - Erdıtulajdonosok, erdıtársulások, figyelmének felkeltése a lehetıségre, - gazdálkodók együttmőködése, hogy nagyobb, egybefüggı területek legyenek felhasználhatók e célra, - közös termeltetési-értékesítési megállapodás a felvásárlóval. Célcsoportok: Biomasszát felhasználó energia-elıállító vállalkozások, jelenleg a térségben Pannon-Power Rt. Megvalósítók: a kistérség mezıgazdasági vállalkozásai, erdıbirtokosok, erdıtársulások. A megvalósítás költségei: A projekt tervezésekor kerül felmérésre, figyelembe véve a felvásárló igényét. A megvalósítás tervezett ideje: 2007-tıl folyamatosan a piac igényeinek függvényében. A finanszírozás forrásai: - vállalkozások saját forrása, - FVM támogatások, Strukturális Alapok: EMVA pályázatok támogatási lehetısége - mezıgazdasági hitelek. Indikátor mutatók: Output indikátor: Az erdıgazdálkodásban dolgozó vállalkozások száma, 127

128 Eredményindikátor: A erdıgazdálkodó vállalkozások eladási forgalmának többlete, közvetlen magánberuházás a pénzügyileg támogatott vállalkozásba, a magánprojektekbıl a nıi projekttulajdonosok száma (az összes %-ában) Hatásindikátor: 18 hónap után még mőködı új erdıgazdálkodó vállalkozások túlélési rátája (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában, a cégek forgalmának növekedése két év után, alprogram: Biogazdálkodás kistérségi elterjesztése Indoklás: A biogazdálkodás fogalmának különbözı értelmezését elkerülendı az EU Bizottság külön kiadványban határozta meg az egyetemes érvényő irányelveket. Maga az elnevezés országonként változik (organikus, ill. szerves, biológiai, ökológiai stb.), lényegében azonban ugyanazt jelenti: olyan gazdálkodási rendszereket határoz meg, amelyek tilalmazzák vagy korlátozzák a mőtrágyák és egyéb vegyszerek használatát. Termelésük egyik fontos eleme a vetésváltás, a környezet védelmével karöltve, általában a fenntartható mezıgazdaság kibontakozásának elısegítése. Célul tőzték ki kiváló minıségő, szermaradványoktól mentes termékek elıállítását, továbbá olyan módszerek bevezetését, amelyek a vegyi készítmények alkalmazása nélkül is megırzik, sıt javítják a talaj termékenységét. A kistérségben elsısorban a családi gazdaságok részére, vagy alternatív jövedelemkiegészítı tevékenységként javasolható a biogazdálkodás elterjesztése. Ebben a termelési méretben piacképessé válhatna a kistérség turizmusát biotermékekkel kiszolgálva. Cél: A bio gazdálkodás tárgyi, személyi feltételeinek megvalósítása a kistérségben, Alternatív jövedelemtermelı képesség fokozása. Feladatok: mezıgazdasági vállalkozók figyelmének felkeltése a lehetıségekre azért, hogy nagyobb, egybefüggı területeket lehessen erre a célra hasznosítani a gazdálkodók megnyerése az együttmőködésre termeltetési- értékesítési szerzıdés a felvásárlóval Célcsoportok: A térség lakói, turisták, kereskedelem 128

129 Megvalósítók: mezıgazdasági vállalkozók, családi gazdaságok A megvalósulás költségei: Az egyedi projektekre készült tervek és elızetes költség kalkulációk alapján. A finanszírozás forrásai: Vállalkozások saját forrásai FVM támogatások Mezıgazdasági hitelek Strukturális Alapok : EMVA pályázatok támogatási lehetıségei A megvalósítás kezdetének tervezett idıpontja: évtıl folyamatosan Indikátor mutatók: Output indikátor: A mezıgazdaságban dolgozó vállalkozások száma, a mezıgazdasági vállalkozások együttmőködésébıl létrejött TÉSZ-ekben dolgozó vállalkozások száma, Eredményindikátor: A mezıgazdasági vállalkozások eladási forgalmának többlete, közvetlen magánberuházás a pénzügyileg támogatott vállalkozásba, a magánprojektekbıl a nıi projekttulajdonosok száma (az összes %-ában) Hatásindikátor: 18 hónap után még mőködı új mezıgazdasági vállalkozások túlélési rátája (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában, a cégek forgalmának növekedése két év után, Az alprogramhoz tartozó projektjavaslat: Gyógynövénytermesztı és győjtı kistérségi lánc létrehozás A gyengébb termıképességő terület egyik hasznosítási lehetısége a gyógynövénytermesztés. Ma jelentıs a feldolgozók gyógynövény alapanyag iránti érdeklıdése, fıként ha az egyben biogazdálkodással párosul. A biogazdálkodás és gyógynövénytermesztés elterjesztésére a kistérség vannak törekvések Pl. Balatonfenyves Imremajor térségében is. Amennyiben a kistérségben sikerül jelentısebb területeket átállítani gyógynövénytermesztésre és hozzá alternatív jövedelemszerzı tevékenységként a természetes élıhelyrıl történı győj- 129

130 tést is megszervezhetı lenne, ez alapot ad egy a kistérségben Gamáson tervezett feldolgozó megvalósításának is. Cél: A kistérség településein élık alternatív jövedelemszerzési lehetıségének növelése, feldolgozóipari kapacitás növekedés alapjainak biztosítása A projekt elıkészítésének feladatai: - termeltetési-felvásárlási kapcsolat kiépítése a térségben kialakuló feldolgozó és termelık között, - gazdálkodók figyelmének felkeltése, együttmőködésük a nagyobb területek mővelésbe állítására. A projekt célcsoportjai: - kistérség gazdálkodói, kistelepülések lakóinak ajánlható alternatív jövedelemszerzési lehetıség A megvalósítás költségei: A felvásárló igényeinek felmérése és az együttmőködés kidolgozása után tervezhetık. Megvalósítás tervezett ideje: 2007 évtıl folyamatosan. A finanszírozás forrásai: - gazdálkodó saját ereje, tıl a Nemzeti Agrár és Vidékfejlesztési Terv alapján meghirdetett EMVA pályázatok támogatási lehetıségei - támogatott mezıgazdasági hitelek Indikátor mutatók: Output indikátor: A gyógynövény-termesztésben dolgozó vállalkozások száma, a gyógynövény-termesztı vállalkozások együttmőködésébıl létrejött TÉSZ-ekben dolgozó vállalkozások száma, Eredményindikátor: A gyógynövény-termesztı vállalkozások eladási forgalmának többlete, közvetlen magánberuházás a pénzügyileg támogatott vállalkozásba, a magánprojektekbıl a nıi projekttulajdonosok száma (az összes %-ában) Hatásindikátor: 18 hónap után még mőködı új gyógynövény-termesztı vállalkozások túlélési rátája (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában, a cégek forgalmának növekedése két év után, 130

131 OPERATÍV PROGRAM: FELDOLGOZÓ IPAR FEJLESZTÉSE A kistérségben az ipari tevékenység elenyészı, ezért az iparfejlesztési elképzelések csak a valamikor jelentısnek mondható élelmiszeripar felélesztésére, valamint a szılı- és gyümölcstermesztésre alapozott feldolgozás jellegő ipari tevékenységre korlátozódhat. Emellett a kistérségben található természetes anyagok feldolgozottsági fokának növelése lehet még az elérendı cél, mely környezetkímélı módon megvalósítható. Más jellegő ipar a kistérségben a környezetterhelés megakadályozása érdekében nem fejleszthetı alprogram: Borfeldolgozás fejlesztése Indoklás: A kistérségben jelenleg is jelentıs nagyságú mezıgazdasági területen folyik szılıtermesztés. Balatonbogláron évtizedekig jelentıs volt a szılıfeldolgozás a Balatonboglári Borkombinát révén. Ez a feldolgozó borfeldolgozási tevékenységét megszőntette, így jelenleg a térségben termelt szılı nagyüzemi feldolgozása és palackozása megoldatlan. Balatonlellén és Balatonbogláron jelenleg is vannak borászati vállalkozások akik saját boruk palackozását is elvégzik, de ezek nem képesek a kistérségben termı szılımennyiség feldolgozására. A borfeldolgozásnak a kistérségben a jövıben 2 alternatívája lehet. A kis termelık saját pincészeteiket tovább fejlesztik és saját minıségi, egyedi palackozott borkínálattal jelennek meg. Erre már van is példa a kistérségben. Ennek a megoldásnak kulcsproblémája a piacra jutás megszervezése, mert csak így tud életképes maradni. A másik út, hogy a kistérségben újra létrejön egy jelentısebb borfeldolgozó üzem, amely képes a termelık felesleges szılıjének felvásárlására. Erre is vannak törekvések, ebben az estben a beruházáshoz szükséges forrás a kulcsprobléma, mely befektetı megjelenése nélkül nehezen oldható fel. Cél: A kistérségben és tágabb térségben termelt szılı hatékony, helyben történı kis- vagy nagyüzemi feldolgozásának biztosítása. A borok tájjellegének megırzése Feladatok: 131

132 Borfeldolgozó létesítés lehetıségének felmérése, Szakmai vagy pénzügyi finanszírozó felkutatása, Termelık együttmőködésének megteremtése, Tervek elkészíttetése, beruházás megvalósítása. Célcsoport: Hazai és külföldi borfogyasztók, turisták, kereskedelem. Megvalósítók: A kistérség nagyobb szılıtermesztéssel foglalkozó vállalkozásai Megvalósítás költségei: A borfeldolgozóra vonatkozó tervek kidolgozásakor határozható meg. A költségeket befolyásolja, hogy a kistérségben lévı jelenleg termelésen kívüli borfeldolgozók infrastruktúráját fejlesztik tovább vagy új beruházást valósítanak meg. Finanszírozás forrásai: Megvalósítók saját ereje, Strukturális Alapok: EMVA pályázati támogatási lehetıségei, Szakmai befektetık bevonása, Regionális Fejlesztési Holding Rt. tıkebefektetése, Projekt hitelek felvétele. Megvalósítás tervezett ideje: tıl folyamatosan Indikátor mutatók: Output indikátor: A mezıgazdasági feldolgozóiparban dolgozó vállalkozások száma, a kistérségben feldolgozott szılı és gyümölcs mennyiségének aránya (%), Eredményindikátor: A mezıgazdasági vállalkozások eladási forgalmának többlete, közvetlen magánberuházás a pénzügyileg támogatott vállalkozásba, a magánprojektekbıl a nıi projekttulajdonosok száma (az összes %-ában) Hatásindikátor: 18 hónap után még mőködı új mezıgazdasági vállalkozások túlélési rátája (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában, a cégek forgalmának növekedése két év után alprogram: Szeszfeldolgozás térségi fejlesztése Indoklás: 132

133 A kistérség gazdag gyümölcstermesztése indokolhatja a szeszfeldolgozás kistérségi fejlesztését. Nagyüzemi körülmények között a térségben ilyen nem található, tehát biztos felvásárlója lehetne a termelıknél feleslegesség váló gyümölcsre, valamint a borfeldolgozás során megmaradó törkölyre is. A minıségi magyar pálinka hungarikum, melynek piaci lehetıségei jók. Fontos, hogy minıségi és a kistérségnek is hírnevet teremtı szeszesital kerüljön elıállításra. Cél: A kistérségben keletkezı gyümölcs alapanyag hatékony feldolgozási lehetıségének kiaknázása. Feladatok: Befektetıi érdeklıdés felkeltése, Tervezés és piacfelmérés, Feldolgozó megvalósítása Célcsoport: Kül- és belföldi forgalmazók, kereskedelmi egységek Megvalósítók: Befektetık, helyi vállalkozások együttmőködése révén Önkormányzatok esetleg terület biztosítással. Megvalósítás költségei: A feldolgozóra irányuló projekt kidolgozását és tervezését követıen határozható meg. Finanszírozás forrásai: Befektetıi tıke, Helyi vállalkozások saját ereje, Vállalkozói és projekt hitelek, Önkormányzatok saját ereje Megvalósítás tervezett ideje: év Indikátor mutatók: Output indikátor: A mezıgazdasági feldolgozóiparban dolgozó vállalkozások száma, a kistérségben feldolgozott szılı és gyümölcs mennyiségének aránya (%), Eredményindikátor: A mezıgazdasági vállalkozások eladási forgalmának többlete, közvetlen magánberuházás a pénzügyileg támogatott vállalkozásba, a magánprojektekbıl a nıi projekttulajdonosok száma (az összes %-ában) 133

134 Hatásindikátor: 18 hónap után még mőködı új mezıgazdasági vállalkozások túlélési rátája (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában, a cégek forgalmának növekedése két év után Az alprogramhoz tartozó projekt javaslat: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Gamáson szeszgyár törkölyfeldolgozó létrehozása TSZ major volt épületében szeszgyár kialakítása befektetı bevonásával 1 milliárd Ft alprogram: A kistérség természetes alapanyagainak egyéb feldolgozási lehetısége Indoklás: Ezek a természetes alapanyagok melyek megtalálhatók a kistérségben az ásványvíz, a gyógynövények és az energiafa. Mindezeknek a piacképessé tétele megköveteli a feldolgozottságot. Ezen alapul, hogy a kistérségben tervezik gyógynövény feldolgozó létesítését, melyet a szabadon győjtött gyógynövények feldolgozása mellett termeltetés révén is ellátnának alapanyaggal. A mezıgazdaság fejlesztési programban megjelent az energiaerdık termesztése, valamint a mát meglévı energetikai célú fa győjtése az erdıtulajdonosok részérıl. Ennek energetikai célú felhasználására és a kistérségbıl történı elszállítására akkor van lehetıség, ha helyben egy bizonyos fokú feldolgozottsági fokot biztosítanak számára. Az energiafa után egyre fokozódó piaci igényt kihasználva célszerő egy ilyen feldolgozó kistérségi létesítése. Cél: A kistérségben található alapanyagok piacképessé tétele, feldolgozása Konkrét feladatok: Piaci igények felmérése, feldolgozó kapacitás tervezése Befektetı szervezése, Tervezés, megvalósítás Célcsoport: Kereskedelem, tovább feldolgozók, lakosság 134

135 Megvalósítók: Vállalkozások, befektetık, önkormányzatok Megvalósítás költségei: A feldolgozóra irányuló projekt kidolgozását és tervezését követıen határozható meg. Finanszírozás forrásai: Befektetıi tıke, Strukturális Alapok: EMVA pályázati támogatási lehetıségei, Helyi vállalkozások saját ereje, Vállalkozói és projekt hitelek, Önkormányzatok saját ereje Megvalósítás tervezett ideje: évek Indikátor mutatók: Output indikátor: A mezıgazdasági feldolgozóiparban dolgozó vállalkozások száma, a kistérségben feldolgozott alapanyagok mennyiségének aránya (%), Eredményindikátor: A mezıgazdasági vállalkozások eladási forgalmának többlete, közvetlen magánberuházás a pénzügyileg támogatott vállalkozásba, a magánprojektekbıl a nıi projekttulajdonosok száma (az összes %-ában) Hatásindikátor: 18 hónap után még mőködı új mezıgazdasági vállalkozások túlélési rátája (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában, a cégek forgalmának növekedése két év után Az alprogramhoz tartozó projekt javaslat: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Somogytúron : energiafa elıállító üzem Gamáson Gyógynövény feldolgozó létesítése Balatonfenyvesen: ásványvíz feldolgozó létrehozása A kistérségben létrejött energiafa: biomassza elıállításra alkalmassá tétele: aprító és préselı üzem, befektetı bevonásával Gyógynövény feldolgozó üzem kialakítása és technológia beszerzése befektetı bevonásával Az itt található ásványvíz kútra alapozott üzem létesítése 400 millió Ft 171 millió Ft Projekt ötlet befektetıre és kidolgozásra vár. Balatonboglár: Dehidratációs Befektetıre vár 1, 5 milliárd Ft 135

136 terményfeldolgozó létesítése OPERATÍV PROGRAM: SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A harmadik, vagy szolgáltató szektor foglalkoztatja napjainkban a legtöbb embert a legfejlettebb gazdaságokban és a nemzeti összterméken belül a legnagyobb aránnyal képviselteti magát. A kistérségben a jelentıs idegenforgalom miatt szerepe még jelentısebb. A szolgáltatások kistérségi fejlesztésének legfontosabb területei: Pénzügyi szolgáltatások Kereskedelem és vendéglátás alprogram: Pénzügyi szolgáltatások fejlesztése Indoklás: A pénzügyi szolgáltatások tekintetében hosszú távot tekintve a technikai fejlıdés szerepe lesz a meghatározó, a modern pénzügyi szolgáltatási módok, az elektronikus ügyintézés még szélesebb körő elterjedése. Az országos bankok pénz automatáinak elhelyezésének gazdaságosságát és célszerőségét is meg kell vizsgálni a kistérségi településeken. Ezek fokozottan szükségesek a turizmus kiszolgálására is. Szintén a turizmusra alapozva szükséges a pénzváltó vállalkozások számának és üzleteinek növelése. A pénz automaták mellett a turizmus kiszolgálására a pénzváltóhelyek fejlesztése, számának növelése is szükséges. Célok: A modern pénzügyi szolgáltatások biztosítása a kistérségben. Konkrét feladatok: A pénzügyi szolgáltatások teljes körének biztosítása Pénz automaták elhelyezése Pénzváltó vállalkozások tevékenységének fokozása Célcsoport: Kistérség lakossága és a térségbe érkezı turisták. 136

137 Megvalósítók: Pénzintézetek, vállalkozók Megvalósítás költsége: A pénzintézetek és vállalkozások tervei alapján határozhatók meg. Finanszírozás forrása: Megvalósítók saját ereje. Megvalósítás tervezett ideje: évek Indikátor mutatók: Output indikátor: A létrehozott ú szolgáltatások száma Eredményindikátor: A nyújtott szolgáltatások száma, a szolgáltatásokkal elégedett egyének és vállalkozások %-a Hatásindikátor: A hozzáadott érték növekedése 18 hónap után, az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után, a létrehozott vagy megırzött munkahelyek férfi/nı aránya, alprogram: Kereskedelmi - vendéglátási szolgáltatások fejlesztése Indoklás: A kereskedelem és a vendéglátás fejlesztési lehetıségeit szintén a nyári szezonban jelentıs idegenforgalom gerjesztheti. Az utóbbi 2 évben a kistérségben is megjelentek jelentısebb kereskedelmi láncok üzleteikkel ( Penny, Lidl, Spar). Ezek a láncok elsısorban élelmiszer forgalmazók. Más áruk területén a kereskedelmi forgalom nagy mérető szezonalitása miatt kereskedelmi láncok befektetései nem várhatók. Így a kereskedelemben elsısorban a most meglévı kis üzletek minıségi fejlesztésére, áruválasztékának bıvítésére kell törekedni. Ezenkívül továbbra is életben kell tartani a szezonálisan üzemelı kereskedelmi egységeket. A vendéglátás fejlesztéseit szintén a szezonalitás határozza meg, de itt is meg kell felelni az úniós elıírásoknak a minıségbiztosítás terén és a HACCP rendszert be kell vezetni. Az ehhez szükséges felújításokat és eszközbeszerzéseket az üzemeltetıknek végre kell hajtani. Cél: A kistérségben a kereskedelem és vendéglátás minıségi színvonalának emelése 137

138 Feladatok: A szezonális üzletek folyamatos felújítása. Az üzletek minıségbiztosításának megteremtése, HACCP rendszernek való megfeleltetése Az állandó jelleggel üzemelı üzletek korszerősítése, választékbıvítése Célcsoport: Kistérség lakossága és turisták Megvalósítók: Kereskedelmi és vendéglátó vállalkozások Megvalósítás költsége: A minıségbiztosítási rendszerek kidolgoztatása üzletenként e. Ft. A felújítások és eszközvásárlások költségét az üzemeltetık elképzelései határozzák meg. Finanszírozás forrása: Vállalkozók saját ereje Strukturális Alapok GOP pályázati támogatások, Hitelek. Megvalósítás tervezett ideje: 2007-tıl folyamatosan. Indikátor mutatók: Output indikátor: A létrehozott ú szolgáltatások száma Eredményindikátor: A nyújtott szolgáltatások száma, a szolgáltatásokkal elégedett egyének és vállalkozások %-a Hatásindikátor: A hozzáadott érték növekedése 18 hónap után, az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után, a létrehozott vagy megırzött munkahelyek férfi/nı aránya, 16./ 2.1. AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK JAVÍTÁSA STRATÉGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE OPERATÍV PROGRAM: TELEPÜLÉSRENDEZÉS ÉS VONZÓ TELEPÜLÉSI ARCULAT KIALAKÍTÁSA 138

139 alprogram: Építésre és befektetésre alkalmas területek kialakítása alprogram: Településkép javítása alprogram: Mőemlékek, helyi védett épületek felújítása, fejlesztése alprogram: Szabadidıs létesítmények fejlesztése OPERATÍV PROGRAM: EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁS FEJLESZ- TÉSE alprogram: Egészségügyi ellátás infrastruktúrális fejlesztése alprogram: Házi szociális ellátás fejlesztése OPERATÍV PROGRAM: KULTÚRA LEHETİSÉGEINEK FEJLESZTÉSE alprogram: Hagyományırzés fejlesztése alprogram: Faluházak fejlesztése alprogram: Kistérségi sportélet fejlesztése OPERATÍV PROGRAM: TELEPÜLÉSRENDEZÉS ÉS VONZÓ TELEPÜLÉSI ARCULAT KIALAKÍTÁSA A tudatos, hosszú távú tervezés alapvetı feltételét képezi annak, hogy a települések megfelelı összképe, arculata kialakulhasson. Ennek eszközéül szolgálnak a Településfejlesztési koncepciók valamint a Településrendezési tervek. A kistérség településeinek település rendezési tervei elkészültek vagy 1-2 kivétellel folyamatban vannak. A települések rendezése a tervek elkészítésén túl magában foglalja az építési telkek kijelölését, és az elhanyagolt belterületek rehabilitációját is, mint a közeljövıben megvalósítandó feladatokat. Az operatív program azokat a konkrét intézkedéseket foglalja magába, melyek közvetlenül szolgálják egy élhetıbb, komfortosabb lakókörnyezet kialakítását. Az egységes, rendezett településkép nemcsak a település lakóinak közérzete, de a turizmus szempontjából is elsırendő fontossággal bír. Az egyes intézkedések végrehajtásának eredményeként esztétikusabb településkép jön létre, így a kistérség központja és falvai az ápolt környezettel, épületekkel olyan arculatot tudnak sugározni, hogy az itteni emberek szeretnek igényes körülmények között élni, és ezért meg is tesznek mindent. 139

140 alprogram: Építésre és befektetésre alkalmas területek kialakítása Indoklás: A kistérségben a népességszám megtartásához illetve növeléséhez szükség van arra, hogy az itt megtelepedni vágyók számára a települések közmővesített építési telkeket tudjanak nyújtani. Az interjúkon történt felmérés alapján megállapítható, hogy a települések törekedni új utcák kialakítására, építési telkek, vagy komplex területek kialakítására. Több településen elképzelés van lakóparkok kialakítására, így az Önkormányzatok a rendezési tervükben erre alkalmas területeket is kijelölnek. Elsısorban a rendezési tervvel összehangolva településen belüli átminısítéssel, eddig más célú akár magántulajdonú területek átsorolásával lehet a telekalakítás és gazdasági célú ingatlankialakítás lehetıségét megteremteni. Emellett az elkövetkezendı években a települések új rendezési terveinek megfelelıen a belterület növelési lehetıség révén is létrehozhatnak telek kialakításra alkalmas területeket. Emellett szorgalmazni kell a magántulajdonban lévı használaton kívüli területek értékesítését. Célok: Lehetıség nyújtása a kistérségben való letelepedésre, ház építésére Befektetık ingatlanfejlesztéseinek elısegítése Települések népességmegtartó képességének növelése Feladatok: Rendezési tervekben átminısítések végrehajtása Telkek kijelölése, üdülıterületek, új utcák létesítése Kijelölt célterületek közmővesítése Célcsoport: Kistérségi települések Megvalósítók: Helyi önkormányzatok, telek tulajdonosok, vállalkozások Megvalósítás költsége: A telkek és utcák kialakítási tervének függvényében határozható meg. Finanszírozás forrása: Magántulajdonú területek esetén csak saját forrásból, esetleg hitelbıl finanszírozható, önkormányzat esetén a saját erı mellett BM pályázati támogatás egészítheti ki. 140

141 Megvalósítás tervezett ideje: évtıl folyamatosan. Indikátormutatók: Output indikátor: Új építési és vállalkozási telkek száma növekszik, Eredményindikátor: A településeken létrejövı új vállalkozói telephelyek száma, új lakóterületek létrejöttének aránya %-ban, Hatásindikátor: A települések lakosságszáma növekszik, a vállalkozások száma és az új munkahelyek száma növekszik, Az alprogramhoz tartozó projekt javaslat: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége A kistérség valamennyi településen építési telkek kialakítása, közmővesítése valamint befektetı bevonásával lakóparkok kialakítása fejlesztendı projektként jelenik meg. Emellett újabb üdülıterületek is kijelölésre kerültek Balatonszentgyörgy: új lakó utca kialakítása 200 millió Ft A többi településen projektek kidolgozásra várnak alprogram: Településkép javítása Indoklás: A parkok létesítése nemcsak otthonosabbá teheti a települést, de megteremtheti a lehetıséget és a megfelelı színteret a településen élık találkozására. A településekkel folytatott interjúk alapján szinte minden településen fejlesztési igényként jelent meg a település központ fejlesztése, közösségi terek és rendezvényekre alkalmas közterületek kialakítása. A településen lakók részérıl fokozódik az igény a rendezett zöldterületek, parkok kialakítására Az új parkok létrehozása mellett azonban szükséges a már meglévık fenntartása is. Az un. virágos településképek kialakítása is hozzájárulhat az itt élık és az ide látogatók jó közérzetéhez. 141

142 A települések temetıi lényeges elemei a településképnek, emellett az itt élık kegyeleti igényeit figyelembe véve felújításuk és karbantartásuk elengedhetetlen feladata az Önkormányzatoknak. A már nem mőködı, de értékes sírokat rejtı temetıket kegyeleti parkká lehet alakítani. A települések intézményei, hivatalai legtöbb esetben a településközponti elhelyezkedésük miatt meghatározó elemei lehetnek a településképnek. Jelenleg sok esetben rossz állapotú, régi épületek szolgálják ezt a célt, így felújításuk szinte minden településen fejlesztési célként jelenik meg. Célok: Településközpontok komplex felújítása, Településeken belül a zöldfelületek növelése, zöld területek ápolása és fejlesztése, Elhanyagolt területek új funkcióval való megtöltése, Sajátos, vonzó települési környezet kialakítása, Temetık rendbentartása, szolgáltatási színvonaluk emelése, használaton kívüli temetık kegyeleti parkká alakítása. Feladatok: Tervezett parkok helyén a terület rendezése Szükséges növények, tárgyak (padok, hulladékgyőjtık) beszerzése, elhelyezése A települések közterületein virágosítás, a lakók ösztönzése kertjeik szépítésére Települési központok rendezése, utca jelzı táblák kihelyezése, Temetık ravatalozók felújítása, használaton kívüli temetık parkosítása. Célcsoport: Települések lakossága és turisták. Megvalósítók: Települések önkormányzatai, lakosság társadalmi munkája, civil szervezetek. Megvalósítás költsége: A zöldterületi és közterületi tervek ismeretében határozható meg. Az egyszeri megvalósításon túl a települések virágosítása, parkok fenntartása folyamatos költséget jelent az önkormányzatoknak. Finanszírozás forrása: Önkormányzatok saját ereje, Strukturális Alapok: EMVA pályázati támogatási lehetıségek Lakosság és civil szervezetek hozzájárulása 142

143 Megvalósítás tervezett ideje: évek. Indikátor mutatók: Output indikátor: A felújított falusi terek / utak m 2 ben, a renovált épületek száma Eredményindikátor: A renovált térségek (1 km-nél kisebb) körzetében élı lakosok száma, a támogatott térségekben létrehozott vállalkozások / üzletek száma Hatásindikátor: Az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában), a következı 5 évben a térségben maradni kívánó lakosok aránya %-ban Az alprogramhoz tartozó projekt javaslat: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Valamennyi településen : Parkosítás, sétányok kialakítása, zöldterületek, játszóterek rekonstrukciója Ordacsehi településközpont rehabilitációja Balatonszentgyörgy temetı bıvítése Balatonboglár Városháza felújítása Visz : Polgármesteri Hivatal tetıtér beépítése Somogytúr: Faluközpont kialakítása Balatonfenyves Községháza átépítése Balatonfenyves: Községközpont kialakítása, rendezése Látrány: faluközpont kialakítás Látrány. Polgármesteri Hivatal felújítása Balatonkeresztúr: Településközpont rekonstrukció Balatonmáriafürdı: Település központ rekonstrukció Fonyódon játszóterek felújítása, Balatonberény játszóterek felújítása Balatonszentgyörgy játszóterek korszerősítése Település központ átépítése, funkciókkal megtöltése, parkosítása Település központ átépítése, funkciókkal megtöltése, parkosítása Település központ átépítése, funkciókkal megtöltése, parkosítása Település központ átépítése, funkciókkal megtöltése, par- 36 millió Ft 8 millió Ft 10 millió Ft 8 millió Ft 8 millió Ft 36 millió Ft 10 millió Ft Kidolgozás alatt 180 millió Ft 150 millió Ft 140 millió Ft 170 millió Ft 500 millió Ft 150 millió Ft 143

144 Településközpont kialakítása Balatonmáriafürdı-alsón Somogybabod: Polgármesteri Hivatal felújítása kosítása II. Településközpont átépítése, funkciókkal megtöltése, parkosítása 80 millió Ft 50 millió Ft alprogram: Mőemlékek, helyi védett épületek felújítása, fejlesztése Indoklás: A kistérségi épített illetve mőemléki örökség fejlesztési potenciál hordozója, a védelmére fordítandó összeg mind szellemi, mind anyagi értelemben megtérülhet, különösen igaz ez akkor, ha sikerül megtalálni a jelenleg kihasználatlanul álló, vagy nem megfelelıen kihasznált épületek funkcióját is. A funkcióval megtöltés a turizmus vonzásának egyik eszközei is lehet. Általános célok: Kistérségi építészeti értékek megóvása Feladatok: Felújítási, állagmegóvási munkálatok, Új funkció létesítése esetén tervek készítése, beruházás megvalósítása Célcsoport: A kistérség lakossága, turisták Megvalósítók: Az épületek tulajdonosai, kezelıi Megvalósítás költsége: Az épületek jelenlegi állapotának meghatározása és a funkciótelepítések függvényében határozhatók meg. Felül kell vizsgálni a településeken található védett templomok, kúriák, magtárak állapotát. Finanszírozás forrása: A tulajdonosok saját ereje, Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal pályázati támogatási lehetıségei Strukturális Alapok EMVA pályázati támogatási lehetıségek Megvalósítás tervezett ideje: évek. Indikátor mutatók: 144

145 Output indikátor: A renovált épületek száma Eredményindikátor: A renovált térségek (1 km-nél kisebb) körzetében élı lakosok száma, a támogatott térségekben létrehozott vállalkozások / üzletek száma Hatásindikátor: Az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában), a következı 5 évben a térségben maradni kívánó lakosok aránya %-ban Az alprogramhoz tartozó projekt javaslat: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége A kistérség valamennyi település a mőemlékileg védett épületek felújítása, funkcióval történı megtöltése Balatonfenyves Vízház felújítása és múzeum létesítése Balatonfenyves Kacskovics villa teljes felújítása könyvtár funkcióval bıvítve Somogytúr Templom felújítása 26 millió Ft Kidolgozásra vár Kidolgozásra vár alprogram: Szabadidıs létesítmények fejlesztése Indoklás: A kistérség önkormányzatainál végzett felmérés alapján elmondható, hogy szinte valamennyi település tervezi a szabadidı kultúrált eltöltését szolgáló létesítmények fejlesztését. Ezek nagyobb szabású tervek esetén a turizmus vonzására is szolgálnak, kisebb fejlesztési elképzelések esetén csak a saját lakosság igényét elégítenék ki. Cél: Szabadidı eltöltés lehetıségének fejlesztése. Feladatok: Projektek kidolgozása, tervek készítése, fejlesztések megvalósítása Célcsoport: Lakosság és turisták. Megvalósítók: Önkormányzatok és a nagyobb projektek esetében befektetık. Megvalósítás költsége: 145

146 A projektek kidolgozásakor határozható meg. Finanszírozás forrása: Megvalósítók saját ereje, Strukturális Alapok DDOP támogatási lehetıségei, Megvalósítás tervezett ideje: évek Indikátor mutatók: Output indikátor: Az új turisztikai elıadások és rendezvények száma Eredményindikátor: Az ügyfelek elégedettségi rátája (férfiak / nık %-a), egy ottlét / tartózkodás átlagos költsége (euró / fı), az egy napra jutó látogatók átlagos száma, az éves látogatók átlagos száma, Hatásindikátor: Az évente elıállított hozzáadott érték (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában) Az alprogramhoz tartozó projekt javaslat: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Épület felújítás, funkcióbıvítés Balatonbogláron száraz bob pálya kialakítása Balatonboglár Lengyel- Magyar Barátság Házának felújítása Balatonszentgyörgy- Battyánpusztai Közösségi Ház kialakítása Fonyód: Térségi feladatokat ellátó kulturális- szabadidı központ kialakítása Balatonkeresztúr: Szabadidı Központ építése Balatonlelle térségi feladatokat ellátó kulturális és szabadidı központ kialakítása Épületkialakítás Kidolgozásra vár 90 millió Ft 20 millió Ft 2 milliárd Ft 5 milliárd Ft 2 milliárd Ft 146

147 OPERATÍV PROGRAM: EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS EL- LÁTÁS FEJLESZTÉSE Az egészségügyi és szociális ellátás biztosítása az Önkormányzatok részére kötelezı feladat. Emellett azonban az orvosi ellátás tekintetében is szükséges az alapellátáson túli orvosi szolgáltatások kistérségi vonzása is. Ezt a magánorvosi rendelık biztosíthatják. A kistérség természeti adottságát figyelembe véve törekvés van több településen magánklinika vagy rehabilitációs központ létrehozására is. A szociális ellátás tekintetében figyelembe véve a kistérségben élı nagyszámú nyugdíjas korú lakosságot, kiemelten fontos az otthoni segélynyújtás lehetıségének fejlesztése program: Egészségügyi ellátás fejlesztése Az egészségügyi ellátásokban az állami ellátás mellett egyre gyakrabban jelennek meg a különbözı befektetık által létrehozott magánklinikák, rehabilitációs intézmények. Ezek az egészségügyi magánbefektetések keresik a természeti szépségben gazdag, jó levegıjő, kellemes környezetet biztosító településeket. A kistérség adottságai révén ezeknek a befektetéseknek célpontja lehet alprogram: Házi orvosi rendelık infrastruktúrájának javítása Indoklás: A kistérség körzeti rendelıiben biztosítani kell az orvosi ellátáshoz szükséges megfelelı infrastruktúrális és mőszerezettségi állapotot. Mivel a kistérségben nincs kórház, ezért a körzeti rendelık nagyobb mőszerezettséget igényelnek a kisebb esetek azonnali ellátására. Az orvosi rendelıke az önkormányzatok tulajdonát képezik, így felújításukról, korszerősítésükrıl és oly sürgetı akadálymentesítésükrıl nekik kell gondoskodniuk. A lakosság egészségi állapotának javításában a szőrések szerepe tovább fokozódik, ezért az ehhez szükséges alap eszközellátottságot a rendelıkben is biztosítani kell. Cél: A kistérség településein az alaporvosi ellátás minıségi színvonalának javítása. 147

148 Feladatok: Településeken az orvosi rendelık felújításának elvégzése, A rendelık akadálymentesítésének megvalósítása, A rendelık mőszerállományának bıvítése. Célcsoport: A település lakossága. Megvalósítók: A kistérség azon települési önkormányzatai, ahol a rendelık felújításra és akadálymentesítésre szorulnak. A mőszerezettség javításában az orvosok véleményének kikérése elengedhetetlen. Megvalósítás költsége: A felújítás és akadálymentesítés a felújításra vonatkozó tervek kidolgozásakor határozható meg. A mőszerek beszerzési költségét az orvosokkal egyeztetett lista alapján lehet meghatározni. Finanszírozás forrása: Önkormányzatok és orvosi vállalkozások saját ereje saját ereje, Strukturális Alapok: TIOP pályázati lehetıségei Megvalósítás tervezett ideje: évek. Indikátor mutatók: Output indikátor: A létrejött közösségi egészségügyi központok száma Eredményindikátor: A támogatott infrastruktúrát / szolgáltatásokat igénybe vevık számának növekedése (%) Hatásindikátor: Az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában), a nık munkaerı piaci aktivitási rátájának növekedése (%) Az alprogramhoz tartozó projekt javaslat: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Balatonboglár: Egészségügyi és szociális szolgáltató központ kialakítása 220 millió Ft 148

149 Valamennyi településen: háziorvosi rendelık korszerősítése, akadálymentesítése Balatonboglári orvosi rendelı átalkítás, bıvítés II. és III. ütem 65,5 millió Ft alprogram: Magánorvosi rendelık és magánklinika létrehozása Indoklás: A kistérségben jelenleg minimális a magánorvosi rendelık száma. Ezek létesítését így mind a lakosság kereslete, mind a nyári idıszakban jelentıs idegenforgalom ellátása is indokolná. Emellett az országban a magánklinikák létestésének alapszempontja az egészséges, különleges természeti szépséggel rendelkezı területek keresése, melynek a kistérség tökéletesen megfelel. Cél: A szakorvosi ellátás magánrendelık révén történı szélesítése, magánklinika létesítése. Feladatok: Magánorvosok érdeklıdésének felkeltése, Magánklinikák létesítésére alkalmas területek, jelenleg elhagyott ingatlanok ajánlása a befektetık részére. Célcsoport: A kistérség lakossága, turisták, valamint a magánklinikák esetében a Dunántúl lakossága képezheti a célcsoportot. Megvalósítók: Magánorvosok, szakmai befektetık Megvalósítás költsége: A megvalósítók fejlesztési elképzeléseinek ismeretében határozható meg. Finanszírozás forrása: Megvalósítók saját ereje, Hitelek. Megvalósítás tervezett ideje: 2007-tıl folyamatosan. 149

150 Indikátor mutatók: Output indikátor: A létrejött magán egészségügyi központok száma Eredményindikátor: A támogatott infrastruktúrát / szolgáltatásokat igénybe vevık számának növekedése (%) Hatásindikátor: Az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában), a nık munkaerıpiaci aktivitási rátájának növekedése (%) Az alprogramhoz tartozó projekt javaslat: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Somogytúr: Preventációs klinika létesítése Fonyód: Termálprogramhoz kapcsolódó rehabilitációs központ kialakítása Valamennyi településen magánorvosi rendelık létesítése Balatonfenyvesen tervezett wellnes központ egészségügyi hátterének megteremtése A térség természeti értékeire alapozott preventációs klinika befektetı bevonásával Magánbefektetık szándékai szerint A projekt kidolgozásra vár Projekt kidolgozásra vár Projektek még nem meghatározottak Kidolgozásra vár program: Szociális ellátás fejlesztése Indoklás: A kistérségben a lakosság nagyobb része idıskorú egyedül élnek és sok esetben a mindennapi életükhöz segítségre van szükségük. Az önkormányzatok természetesen most is biztosítják ellátásukat a gondozói rendszer mőködtetésével. A veszélyt számukra az jelenti, ha egy váratlan rosszullét, vagy bármely más probléma felmerülésekor nem tudnak azonnali segítséget kérni. Ezt szolgálná egy elektronikus házi segítségnyújtó rendszer kiépítése, mely az idıskorúak lakásában elhelyezett kis készülék segítségével, valamin a csuklójukra felcsatolható riasztóval bármikor segítséget kérhetnének a gondozói központból. 150

151 A rendszer több kistérségben már kiépítésre került és lehetıséget nyújt arra, hogy a kistérség települései ilyen módon közösen 1 központban tartsák fenn ezt az ügyeletet. A másik nagy elınye, hogy a rendeletben meghatározott normatív támogatásból finanszírozható a létesítése. Ma az idısek ellátásának egyre elterjedtebb módját jelenti az idısek otthonának létesítése, ahol bizonyos költségtérítés fejében életük végéig lakhatnak az idıs korúak. Ennek szociális részét az idısek ellátására fejkvóta alapján biztosított állami támogatás adja. Napjainkban ezek az ellátási módok magánvállalkozások keretében vagy alapítványok kezdeményezésére jönnek létre. A szociális ellátás fejlesztési körébe tartozik az önkormányzati bérlakások építése és fejlesztése is. Cél: Hátrányos helyzető, idıs emberek támogatása Feladatok: Idıs emberek támogatása, hátrányos helyzetőek lakáshoz juttatása Célcsoport: A kistérség idıs és hátrányos helyzető lakosai Megvalósítók: A kistérség önkormányzatai közösen, akár a többcélú kistérségi társulás. Megvalósítás költsége: A fejlesztési projektek függvénye Finanszírozás forrása: Önkormányzatok, alapítványok Strukturális Alapok: TIOP pályázatok támogatási lehetıségei Megvalósítás tervezett ideje: 2007-tıl folyamatosan Indikátor mutatók: Output indikátor: Támogatott idıs korúak és hátrányos helyzetőek száma Eredményindikátor: A támogatott infrastruktúrát / szolgáltatásokat igénybe vevık számának növekedése (%) Hatásindikátor: Az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában), a nık munkaerıpiaci aktivitási rátájának növekedése (%) 151

152 Az alprogramhoz tartozó projekt javaslat: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Gamás Idısek Napköziotthonának létesítése Balatonfenyves: Önkormányzati lakások felújítása Kistérségi jelzırendszeres házi segélyhívó rendszer kiépítése Idısek otthona létesítés Balatonbogláron Szociális Szolgáltató Kp. létrehozása Somogybabod Idısek Otthona létesítése Elıkészítése folyamatban A kistérség több településén befektetık révén idısek otthonának létesítése: üresen álló üdülık, stb. hasznosítása révén Az egészségközponthoz kapcsolódva komplex projekt 17 millió Ft 30 millió Ft Kidolgozásra vár Teljes projekt becsült költsége 220 millió Ft 250 millió Ft OPERATÍV PROGRAM: KULTÚRA LEHETİSÉGEINEK FEJ- LESZTÉSE alprogram: Hagyományırzés fejlesztése Indoklás: A hagyományırzés rendkívüli jelentıséggel bír mind az egyes települések közösségi- és civil életének szempontjából, mind pedig turisztikai szempontból tekintve. A hagyományokhoz való ragaszkodás és azok felhasználásával rendezvények szervezése nagymértékben növelheti az egyes települések vonzerejét s nem csupán a turisták, de a helyben lakók számára is. A népszokások felújításának vonzereje mellett, növelheti az adott település, kistérség összetartozás-tudatát, erısíti az identitást. Cél: Népi hagyományok megırzése, e kultúra terjesztése a fiatalok számára Feladatok: Népszokások felelevenítése Civil szervezetek szerepének növelése Helytörténeti állandó kiállítások összeállítása 152

153 Hagyományırzésen alapuló kulturális programok szervezése Célcsoport: Kistérség lakossága, turisták. Megvalósítók: Önkormányzatok, helyi civil szervezetek. Megvalósítás költsége: A szervezett konkrét program vagy kiállítás ismeretében határozható meg. Finanszírozás forrása: Önkormányzatok, civil szervezetek saját forrása, Lakosság hozzájárulása, Balaton Fejlesztési Tanács támogatása, NKÖM támogatása. Megvalósítás tervezett ideje: 2007 tıl folyamatosan. Indikátor mutatók: Output indikátor: Az új hagyományırzı elıadások és rendezvények száma Eredményindikátor: Az ügyfelek elégedettségi rátája (férfiak / nık %-a), egy ottlét / tartózkodás átlagos költsége (euró / fı), az egy napra jutó látogatók átlagos száma, az éves látogatók átlagos száma, Hatásindikátor: Az évente elıállított hozzáadott érték (%), az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában) Az alprogramhoz tartozó projektjavaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége A kistérség valamennyi településén : Hagyományırzı napok, vagy nyári programsorozat megvalósítása, Somogytúr régi magtár felújítása A felújítást követıen új funkciója lehet helytörténeti kiállítóhely berendezése 14 millió Ft alprogram: Faluházak fejlesztése Indoklás: 153

154 A faluházak a települések kulturális életének központját kellene, hogy jelentség. A legtöbb faluház azonban mára funkcióját vesztette, így újraélesztésük szükséges. A faluházak ma már többfunkciósak kell legyenek. A fiatalok, és idıskorúak kikapcsolódási lehetıségét egyaránt kell, hogy szolgálják, valamint egy információs központként célszerő, ha teleházak, könyvtárak is itt üzemelnek. Emellett a civil szervezetek települési elérhetıségét is itt kell biztosítani. Ezzel a településeken a faluházak mőködését hatékonyabbá is lehet tenni, ha e több funkció egybevonása megtörténik. Cél: A faluházak többfunkciós fejlesztése és a települések kulturális központjává tétele. Feladatok: A szükséges funkció összevonások végrehajtása, Faluházak infrastruktúrális és eszközellátottságának fejlesztése, Folyamatos programszervezés, állandó klubbok létesítése: nyugdíjas klub stb. Célcsoport: A kistérség lakossága. Megvalósítók: Önkormányzatok, civil szervezetek. Megvalósítás költsége: A faluházak jelenlegi állapotának és funkciójának felülvizsgálatát követıen határozható meg. Finanszírozás forrása: Önkormányzatok, civil szervezetek saját ereje, Strukturális Alapok: EMVA pályázati lehetıségei. Indikátor mutatók: Output indikátor: A felújított közösségi épületek száma Eredményindikátor: Kulturális rendezvényeken résztvevık számának növekedése Hatásindikátor: Az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában), a következı 5 évben a térségben maradni kívánó lakosok aránya % Az alprogramhoz tartozó projektjavaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Ordacsehi többfunkciós faluház 182 millió Ft 154

155 létrehozása Kultúrház felújítása Viszen Közösségi ház felújítása Gamáson Balatonmáriafürdı Bajcsy Zs. utcai Közösségi ház felújítása, átalakítása Balatonmáriafürdı új Közösségi ház kialakítása Balatonkeresztúr Civil Központ létesítése Látrányi Mővelıdési Ház felújítása Balatonszentgyörgy Battyánpuszta közösségi ház kialakítása Somogybabod Kultúrház, sportöltözı bıvítése 12 millió Ft 65 millió Ft 30 millió Ft 100 millió Ft 300 millió Ft 170 millió Ft 20 millió Ft 60 millió Ft alprogram: Kistérségi sportélet fejlesztése Indoklás: Napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyezıdik az egészséges életmódra, amelyben fontos szerepet tölt be a rendszeres testedzés, sportolás is. A kis települések, falvak esetében is szükséges ehhez a helyszín biztosítása. A sportpályák emellett a csapatjátékok (elsısorban labdarúgás) helyszíneként a közösségi élet fontos színterei, és a gyerekek, fiatalok szabadidejének eltöltéséhez is jó lehetıséget biztosítanak. A sportpályák kialakításán, felújításán túl nem szabad elfeledkezni az iskolával, tornateremmel nem rendelkezı településeken a kultúrházakban, szabadidı központokban kialakítandó edzı- és/vagy konditermekrıl sem. A helyszín mellett szinte ugyanilyen fontosságú maga a sport rendezvény megszervezése is. Javasoljuk kistérségi olimpia lebonyolítását, mely továbbfejleszthetı megyei szintre is. Célok: Egészséges életmódhoz lehetıség nyújtása Sportolási lehetıségek bıvítése, azokhoz a helyszínek megteremtése A helyi lakosság, különösen a fiatalok számára vonzóbbá tenni a településeket Feladatok: A meglévı sportpályák rendezése, felújítása Új sportpályák kialakítása, mellette öltözık létesítése 155

156 A szükséges eszközök beszerzése, elhelyezése Csoportos edzésekhez helyszín biztosítása a településeken, Kistérségi olimpia megszervezése Megvalósítók: Önkormányzatok, sportegyesületek, iskolák. Megvalósítás költsége: A sportlétesítmények felújítási és továbbfejlesztési igénye határozza meg. Finanszírozás forrása: Önkormányzat és egyesületek saját forrása, Ifjúsági és Sportminisztérium támogatási lehetıségei. Megvalósítás tervezett ideje: 2007-tıl folyamatosan. Indikátor mutatók: Output indikátor: A létrejött vagy felújított sportlétesítmények száma Eredményindikátor: Egészséges életmódot folytatók számának növekedése, sportprogramokon résztvevık számának növekedése Hatásindikátor: Az új vagy megırzött állások bruttó / nettó száma 2 év után (abszolút szám és az összes állás %-ában), a nık munkaerıpiaci aktivitási rátájának növekedése (%) Az alprogramhoz tartozó projektjavaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Fonyódliget: Sportcsarnok és uszoda építés Látrányban tornacsarnok építése Balatonszentgyörgy edzıterem kialakítása Somogybabod sportöltözı felújítása Balatonlellén tornacsarnok építése Balatonfenyves labdarúgó pálya és lelátó épületegyüttesének felújítása Somogy Megyei Gyermektáborban sportcsarnok és uszoda építése Edzıterem építés a sportpálya mellet millió Ft 150 millió Ft 10 millió Ft 10 millió Ft 200 millió Ft Kidolgozás alatt 156

157 17./ 2.2. KÖRNYEZET ÉS TÁJVÉDELEM STRATÉGIAI PROGRAM Környezetvédelem: elsıdleges célja az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása, a megfelelı életkörülmények kialakítása és védelme, illetve a környezet fejlesztése révén. Fontos része a természet- és tájvédelem. A mesterséges környezet (pl. település) védelmével is foglalkozik: célja elsısorban a környezeti ártalmak (hulladék, zaj, káros sugárzások, por stb.) kiküszöbölése, másodsorban a környezetszennyezések megszüntetése. Feladata a természeti kincsekkel (víz, levegı, energiaforrások) való ésszerő gazdálkodás is. A 2.2. stratégiai program rendszerének felépítése: OPERATÍV PROGRAM: HULLADÉKGAZDÁLKODÁS alprogram: Szelektív hulladékgyőjtés kistérségi megvalósítása alprogram: Illegális szemétlerakók felszámolása OPERATÍV PROGRAM: TERMÉSZETVÉDELEM ÉS TÁJFENNTAR- TÁS alprogram: A Balaton vízminıségének megóvása alprogram: Tájvédelem fokozása alprogram: Környezeti nevelés elterjesztése OPERATÍV PROGRAM: HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A hulladékgyőjtés és szállítás a kistérség minden településén megoldott. A környezet védelme azonban megköveteli a hulladékgyőjtés továbbfejlesztését és a szelektivitás biztosítását. Természetesen a szelektív győjtés csak abban az esetben teljesíti be feladatát, ha a szétválogatott hulladékok tovább feldolgozása biztosított. A hulladékgyőjtés rendszeressége mellett még mindig elıfordulnak a kistérségben illegális hulladéklerakók, melyeket a legrövidebb idın belül fel kell számolni. 157

158 alprogram: Szelektív hulladékgyőjtés kistérségi megvalósítása Indoklás: A szelektív hulladékgyőjtés mind környezetvédelmi mind a hulladékmegsemmisítés hatékonysága szempontjából egyre inkább országosan megoldandó feladat. Ennek elıkészítése a kistérségben is megindult, hiszen egyes településeken a hulladékudvarok már kijelölésre kerültek. A megvalósításhoz azonban több külsı tényezıre is szükség van. Elengedhetetlen a lakosság szemléletváltozása ez irányban, valamint a szétválogatott hulladékok hasznosításának tágabb térségi megoldása. Cél: A hulladékok újrahasznosítási alapjainak megteremtése, környezet védelme. Feladatok: Hulladékudvarok kijelölése, Szelektív győjtés települései megszervezése, Lakosság ösztönzése a szelektálásra. Célcsoport: Kistérség lakossága, hulladék újra feldolgozók. Megvalósítók: Önkormányzatok. Megvalósítás költsége: Az önkormányzatoktól viszonylag kis ráfordítást igényel, a nagyobb költség az újrahasznosítás megoldása. Finanszírozás forrása: Önkormányzatok saját ereje. Strukturális Alapok: KEOP támogatási lehetıségek Megvalósítás tervezett ideje: közti idıszak. Indikátor mutatók: Output indikátor: A hulladék-szállító és feldolgozó eszközök kapacitásának javulása (%-os növekedés) Eredményindikátor: A települési szilárdhulladék győjtésébe bevont háztartások száma (a népesség arányában (%)) 158

159 Hatásindikátor: A feldolgozási céllal győjtött szilárd-hulladék mennyisége (tonna / év) egy év elteltével, az újrahasznosítási céllal feldolgozott szilárdhulladék aránya (%) alprogram: Illegális szemétlerakók felszámolása Indoklás: A kistérségben lefolytatott beszélgetésekbıl kiderült, hogy ma is vannak még a kistérségben elsısorban külterületen illegális hulladéklerakók. Ezeket a lehetı legrövidebb idı alatt fel kell számolni. Cél: Környezet védelme, egészséges települési környezet. Feladat: Illegális lerakók megszőntetése, Amennyiben szükséges a terület kármentesítése. Célcsoport: Kistérség lakossága. Megvalósítók: A kistérség azon önkormányzatai, ahol felleltek illegális lerakókat. Megvalósítás költsége: Az elszállítás költségét tartalmazza, mely függ a hulladék mennyiségétıl, valamint a helyreállítás költségét. Finanszírozás forrása: Önkormányzatok saját ereje. Megvalósítás tervezett ideje: 2007-tıl folyamatosan Indikátor mutatók: Output indikátor: A hulladék-szállító és feldolgozó eszközök kapacitásának javulása (%-os növekedés) Eredményindikátor: A települési szilárdhulladék győjtésébe bevont háztartások száma (a népesség arányában (%)), az engedély nélkül mőködı lerakóhelyek közül bezártak / újjáélesztettek aránya (%) Hatásindikátor: A feldolgozási céllal győjtött szilárd-hulladék mennyisége (tonna / év) egy év elteltével, az újrahasznosítási céllal feldolgozott szilárdhulladék aránya (%) 159

160 OPERATÍV PROGRAM: TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM A kistérség erısségeként többször is hangsúlyoztuk a gyönyörő természeti környezetet és az Európában kiemelkedı jelentıségő Balatont. Ezért a kistérség fejlesztési programjából nem hiányozhatnak azok a tervek, melyek a természeti környezet megóvását szolgálják alprogram: A Balaton vízminıségének megóvása Indoklás: Jelenleg a Balaton vízminısége jó. Az elızı évek azonban a vízszint csökkenése sok gondot okozott a Balaton parti településeknek és az egész balatoni idegenforgalomnak. A vízszint csökkenése mellett szinte minden évtizedben bekövetkezett a különféle szennyezések okozta halpusztulás, mely jelentıs károkat okozott a Balaton élıvilágában. Mindezek megelızésére és kezelésére fokozott figyelmet kell fordítani a Balaton parti Önkormányzatoknak és környezetvédelmi hatóságoknak. Cél: A Balaton jó vízminıségének folyamatos biztosítása, vízszennyezés megakadályozása. Feladatok: Amennyiben az idıjárási viszonyok szükségessé teszik, a mederkotrásokat a strandi részeken el kell végezni. A vízminıséget folyamatosan ellenırizni kell. Az esetlegesen fellépı szennyezéseket azonnal meg kell szőntetni, és a károkat helyre kell állítani. Célcsoport: A Balaton teljes lakossága és a turisták. Megvalósítók: Önkormányzatok, környezetvédelmi hatóságok, Balatoni Limnológiai Intézet. Megvalósítás költsége: A felmerülı probléma: szennyezés, mederkotrási terület alapján határozható meg. Finanszírozás forrása: Állami költségvetés, Önkormányzatok saját forrása, 160

161 Balaton Fejlesztési Tanács támogatási lehetıségei Strukturális Alapok: KEOP pályázati lehetıségei Megvalósítás tervezett ideje: 2007-tól folyamatosan. Indikátor mutatók: Output indikátor: A környezetbarát technológiák bevezetéséhez vagy az ökotermékek kifejlesztésének száma Eredményindikátor: Az új vagy javított hálózattal ellátott háztartások száma (népesség aránya %-ban), Az elégtelen ellátás napjainak száma (1000 háztartásra vetítve) Hatásindikátor: Pontszerő forrásokból származó, azonosított szennyezı anyagok meghatározott szintő csökkenését mutató szennyezıanyag-minták aránya (%) alprogram: Talajvédelem fokozása Indoklás: Az intenzív termelés valóban megnövelte a termésmennyiséget, azonban ez a növekedés nem állt arányban a bevitt energiamennyiséggel, és a mennyiségi növekedés a minıség jelentıs rovására ment. Magyarországon a hatvanas évek elejétıl másfél évtized alatt ötszörösére növelték a búzatermesztéshez felhasznált mőtrágyamennyiséget, viszont ez csupán kétszeres termésmennyiséget eredményezett, ugyanakkor a sikértartalom kétharmad részre esett vissza. A mőtrágyák és növényvédıszerek használata elszennyezi vizeinket, földjeinket, károsan hat a lakosság egészségi állapotára. A kistérségben is van már kezdeményezés a biogazdálkodásra, melynek további terjedése kívánatos lenne. A talajba bevitt vegyszerek csökkenése mellett meg kell akadályozni a termıterületek láposodását, elmocsarasodását. Ez gátolja hasznosíthatóságukat, valamint gondozatlanságot eredményez a területen. A mezıgazdasági területeken kívül több település belterületén problémát okoznak a csapadékvíz romboló hatása miatti lemosódások, a part menti partfalak labilis állapota. Így pl. nem lehet tovább halogatni a Fonyódi magas partfal védelmi beruházásokat sem. Cél: A talajok termıképességének megırzése, a vegyszerbevitel csökkentése Feladatok: A talajokba a mezıgazdasági tevékenység során a vegyszerbevitel csökkentése, 161

162 Biogazdálkodás fejlesztése A mezıgazdasági területek folyamatos hasznosítása, gondozatlanság felszámolása. Erózió megakadályozása Célcsoport: A kistérségben termelt termékek fogyasztói, kistérség lakossága Megvalósítók: A kistérségben mezıgazdasági termelést folytató gazdaságok, kistermelık, egyéni gazdálkodók, Önkormányzatok. Megvalósítás költsége: A gazdálkodás folyamatát és technológiáját kell megváltoztatni, ami nem feltétlenül jár költségnövekedéssel, A Finanszírozás forrása: Gazdálkodók saját ereje, Önkormányzatok saját ereje Strukturális Alapok : KEOP pályázati támogatási lehetıségek Hitelek. Megvalósítás tervezett ideje: 2007-tól folyamatosan. Indikátor mutatók: Output indikátor: A környezetbarát technológiák bevezetéséhez vagy az ökotermékek kifejlesztésének száma, települési kárelhárítások száma Eredményindikátor: Hatásindikátor: Pontszerő forrásokból származó, azonosított szennyezı anyagok meghatározott szintő csökkenését mutató szennyezıanyag-minták aránya (%), a környezeti hatás a szennyezıanyag-kibocsátás (CO 2, SO 2, NO x, stb.) csökkenésével kifejezve (%), veszélyforrások csökkenése Az alprogramhoz tartozó projektjavaslatok: Projekt megnevezése Tartalma Becsült költsége Fonyódi magaspart védelem kialakítása 200 millió Ft 162

163 alprogram: Környezeti nevelés elterjesztése Indoklás: Ma már egész életünket át kell hassa a környezeti szempontok szem elıtt tartása. A felnıtt népesség hajlamos ezt nem figyelembe venni. A felnövekvı nemzedék nevelését már úgy kell irányítanunk, hogy tudatában legyenek a környezet megóvásának fontosságával. A programban bemutatott a környezet védelme érdekében tervezett fejlesztések is csak akkor érik el céljukat, ha a lakosság, a gazdaság helyi szereplıi tudatosan tesznek a megvalósulásért. Ezért a programban javasoljuk, hogy a kistérség iskoláiban az oktatók valósítsák meg a gyerekek környezettudatos nevelését. Cél: A kistérségben felnövı gyermekek környezeti szemléletformálása, a környezet megóvása Feladatok: Ezek környezeti nevelési célokban fogalmazódjanak meg, melyek: Igényes környezeti kultúra kialakítása a tantermekben, az iskola belsı terében, az iskola körül. (Funkcionális és aktuális dekoráció, derős hangulatú, virágokkal díszített belsı terek, ápolt parkok kialakítása.) A helyes fogyasztási szokások kialakítása (étkezési, vásárlói szokások felmérése, megfigyelése, módosítása). Takarékos és figyelmes anyaghasználatra nevelés (energiatakarékosság, papír újrahasznosítása, komposztálás stb.). A természeti és mesterséges környezet esztétikumának alakítása. o A lakókörnyezet és a közeli természeti környezet adottságainak megismerése. o Meghatározott terület rendszeres ellenırzése, rendbetétele az iskolában és az iskola körül. Célcsoport: A kistérség fiatalkorú lakossága. Megvalósítók: A kistérség iskoláiban oktatók. Megvalósítás költsége: Külön költséget nem igényel. 163

164 Finanszírozás forrása: Finanszírozást nem igényel. Megvalósítás tervezett ideje: 2007-tıl folyamatosan. Indikátor mutató: Output indikátor: Átképzési tanfolyamok száma, az új online szolgáltatások száma, a képzési órák száma (óra x hallgató) Eredményindikátor: A felhasználók / hallgatók száma, a felhasználók / hallgatók elégedettségi rátája (%) Hatásindikátor: Pontszerő forrásokból származó, azonosított szennyezı anyagok meghatározott szintő csökkenését mutató szennyezıanyag-minták aránya (%), a környezeti hatás a szennyezıanyag-kibocsátás (CO 2, SO 2, NO x, stb.) csökkenésével kifejezve (%) 164