Megalapozó vizsgálat

Átírás

1 Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához / HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Balatonfenyves községi jogállású település, Somogy megyében Fonyód és Balatonmária között fekvő déli Balaton parton hosszan elnyúló közvetlen partszakasszal rendelkező település. A falu és az itt élők ügyeit önállóan a Balatonfenyvesi Község Önkormányzati Hivatala intézi, nem tartozik körjegyzőségbe. A település a Fonyódi járás területén fekszik. Keletről és nyugatról egybeépült a csatlakozó településekkel, így nyugati irányban Balatonmáriafürdővel, Balatonkeresztúrral illetve keleti irányban Fonyóddal. Balatonfenyves további szomszédos települései: Kéthely, Somogyszentpál, Táska, Buzsák. Északi irányban a Balaton határolja, azon keresztül Badacsony, Badacsonytomaj és Szigliget a szomszédos települései. Középfokú ellátás szempontjából Fonyódón kívül a legközelebbi nagyobb település Keszthely, melytől 19 km-re illetve Marcali, melytől 26 km-re található. Balatonfenyvesnek Marcali az illetékességi központja. Balatonfenyves egy viszonylag fiatal település, 1893-ban jött létre, amelynek szerkezete egy tudatos tervezés eredménye. A köztudatban egy nyugodt, békés, családias jellegű nyaralóhelyként szerepel. A falu a hivatalos kategória szerint Község, mivel jelenleg lakosainak száma 1855 fő. Közigazgatási területe: 51,93 km 2. A település a délipart beépített parti sávjában csaknem 5 km hosszú Balaton-parttal rendelkező üdülő-település, jelenleg öt ingyenesen használható szabad strandot működtet. Balatonfenyves része Imremajor, mely Fenyves belterületétől dél-keleti irányban, Táska település külterületi határán található. A település része Pálmajor is, mely kb. 4-5 éve felszámolásra került, jelenleg a terület rekultivációja a cél. A 7-es főút a település déli szélén húzódik illetve szintén délre külterületen a M7-es autópálya. A Székesfehérvár-Gyékényes vasútvonal pedig kettévágja a települést teljes hosszában. Balatonfenyves és a szomszédos települések egyaránt beletartoznak a Balaton kiemelt üdülőkörzet területébe. A község belterülete sík, mély fekvésű, melyet északról és délről is jelentős nádterületek vesznek körül. Szőlőhegyek a közigazgatási területen nincsenek, a korábbi szőlők alakultak át üdülőterületté. A gazdasági kapcsolatokat, munkahelyeket, ügyintézést tekintve jelentős mértékben Fonyód vonzáskörzetébe tartozik a település. Balatonfenyves település helye a településhálózatban - hasonlatosan a szomszédos Balaton parti településekhez - egy nyáron nyüzsgő, élettel teli település.

2 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI.8.) Korm. rendelet alapján a településfejlesztési koncepció és a településrendezési eszközök, a területfejlesztési koncepciók és programok, a területi koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek figyelembevételével kerül kidolgozásra. Balatonfenyves amellett, hogy a Balaton kiemelt Üdülőkörzet része, Somogy megyei település is. Így a településfejlesztési koncepció kidolgozásakor figyelembe kell venni Somogy megye fejlesztési koncepcióját, a 2014 októberében elfogadott Balaton kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési koncepcióját és különös figyelmet kell fordítani az Országgyűlés 1/2014 (I.3.) OGY határozatával elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióra Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az OFTK az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy hosszú távú 2030-ig szóló jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg, és ezek alapján kijelöli a közötti időszak súlypontjait, fejlesztési, prioritásait. Az OFTK fejlesztéspolitikai céljai és elemei képezik az EU-val kötött Partnerségi Megállapodás koncepcionális hátterét, megalapozva a közötti uniós források felhasználására irányuló hazai operatív programok tartalmát. A koncepció számba veszi az ország gazdasági erőforrásait és értékeit, külön foglalkozik a Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztésével, amelyek megőrzése nemcsak környezeti és kulturális, néprajzi értékeinket védi, hanem közösségi összetartozásunk jelképei is egyben. A Balaton-térség fejlesztésével kapcsolatban az OFTK kimondja, hogy: A Balaton térség hazánk egyik legkarakteresebb, nagy kiterjedésű tájegysége, mely ökológiai egységet is alkot, ahol a társadalmi és gazdasági folyamatok egyedülállóan nagy mértékben a környezeti tényezőktől függnek. A térséget a kiemelkedő természeti, kultúrtörténeti és táji értékei, valamint az ezekre épülő idegenforgalma és tájgazdálkodása az ország legmarkánsabb, önálló fejlesztési célokra igényt tartó térségévé teszi, így a területfejlesztés is egyik legfontosabb feladatának tekinti a térség környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható fejlesztésének, az értékek megőrzésének biztosítását. A térség olyan természeti és gazdasági egységet képez, melynek kezelése nem bontható meg. Turisztikai, mezőgazdasági bevételei révén a nemzetgazdaság jelentős tényezője. Bár nem önálló tervezési-statisztikai területi egység, az egységes tervezés és támogatáspolitika igénye és szüksége itt a legerősebb az országban. A mindenkori fejlesztésnek a még meglévő táji, kulturális és természeti adottságokat tiszteletben tartva szabad csak megvalósulnia. A Balaton-térség fejlesztésének alapvető célja, hogy a környezet, a táj értékeinek megőrzésével és fejlesztésével, a turisztikai kínálat diverzifikálásával a térség adottságainak szélesebb körű hasznosításával, valamint az érintett számos szereplő partnerségét biztosító stabil intézményrendszer megteremtésével egy fenntartható módon versenyképes Balaton térség jöjjön létre. Fejlesztéspolitikai feladatok: o A fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése, a térség változatos vonzerőire épített új és komplex turisztikai termékek kialakítása, magas színvonalú szolgáltatások biztosítása. o A szezon meghosszabbítása egész éves kínálati programcsomagok megteremtésével, ennek érdekében térségi turisztikai hálózatok, tematikus utak kialakítása, megerősítése. o Egységes térségi turisztikai menedzsment mellett a turisztikai kínálat területileg differenciált tervezésével a vendégforgalom területi szétterítése, a háttérterületek adottságain (borvidék, nemzeti park, hegyek, erdők, aprófalvak, történelmi emlékek, népi hagyományok, gasztronómia stb.) alapuló alternatív turisztikai termékek kínálatának kifejlesztése és értékesítése a parttól távolabbi településeken. o A Balaton, a vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai és kémiai állapotának megóvása és további javítása, a vízszint ingadozásból fakadó problémák - 2 -

3 mérséklése, a Balaton-part terhelésének korlátozása, a nádasok védelme, a térség élő és élettelen természeti értékeinek megőrzése. o A térség további beépítésének megakadályozása, tájrehabilitáció, a tájsebek kezelése, az eróziós és deflációs hatások mérséklése (magaspart és pincevédelem). o Az ingatlanállomány rehabilitációja, valamint a városiasodott környezet kínálta területeken új funkciókkal való hasznosítása (pl. lakófunkciók, tudásalapú gazdasági tevékenységek, országos közigazgatási, közszolgáltatási funkciók). o A Balaton-felvidék aktív tájképvédelme, a természetvédelemre, táji adottságokra épülő gazdálkodási módok kialakítása, fejlesztése. o A kulturális örökség magas szintű védelme, tudatosítása és bemutatása. o Egységes, turisztikai vonzerőként is szolgáló balatoni közösségi közlekedési rendszer megteremtése. o Települési együttműködés és egységes elvek mentén zajló fenntartható városfejlesztés a Balaton városgyűrűjében. o A Balaton illegális feltöltésének megakadályozása. o A Balaton törvényt és egyéb jogszabályokat figyelmen kívül hagyó beruházások, építkezések leállítása, az eredeti állapot visszaállítása. o A Balaton-térség háttértelepüléseinek fejlesztése. Somogy megye fejlesztési koncepciója: Somogy megye 2030-ig szóló koncepciójának nagy átfogó célja: Somogy megye 2030-ra sokszínű, természeti értékekben gazdag tájjal rendelkező, harmonikus, és az ott élők számára jó életminőséget biztosító versenyképes, innovatív térséggé válik, ahol szolidáris közösségekre építve, egymást erősítve, egymás értékeire és adottságaira alapozva vannak jelen a szolgáltatásokban erős városok és a kedvező életteret adó vidéki térségek Mindezek elérését az egész megyére kiterjedő természeti értékeink és erőforrásaink felelős és fenntartható módon történő kihasználásával a foglalkoztatottság növelése jelenti, mely megteremtésével színvonal, pénzügyi növekedés érhető el, illetve a somogyi emberek számára a fejlettebb megyékhez való felzárkózást. Átfogó célok: A rendszeres munkajövedelmet szerzők arányának növelése A megye belső erőforrásainak fenntartható hasznosítása az ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontok figyelembe vételével A szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlő esélyeinek biztosítása minden somogyi ember számára Somogy megye harmonikus fejlődéséhez nélkülözhetetlen a megyére jellemző jelentős területi különbségek mérséklése, mely az északi és déli része között tapasztalható, valamint a mezőgazdaság, turizmus, szállítás, kereskedelem, vendéglátás jellegéből eredő szezonalítás. A felvázolt jövőkép eléréséhez nélkülözhetetlen a szűkebb beavatkozási területek megfogalmazása, úgymond a specifikus célok kitűzése. Specifikus célok Tematikus célok: A piaci igényekre választ adó vállalkozói szektor megerősítése, a K+F+I folyamatok ösztönzése Piacképes tudást biztosító képzési struktúra és a lakosság készségeinek fejlesztése A helyi termelést, a közösségek önellátását elősegítő fejlesztések támogatása Közösségfejlesztés és a hátrányos helyzetű népesség-csoportok társadalmi integrációjának elősegítése - 3 -

4 Az infrastrukturális elemek fejlesztése, kiépítése, a szolgáltatási intézményrendszer megerősítése Terület célok: Balaton kiemelt üdülőkörzet komplex fejlesztése Kaposvár centrum szerepének erősítése, vonzáskörzetének fejlesztése Járásközpontok, városok funkcióinak megerősítése Vidéki térségekben lakók életminőségének javítása, területi különbségek mérséklése Somogy megye horvát határ menti térségeinek fejlesztése a horvát kapcsolatok erősítésével Somogy megye fő feladati közé tartozik többek között a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet komplex fejlesztése. Somogy megye gazdaságában jelentős szerepet játszik a Balaton partközeli településire koncentrálódó idegenforgalom. A terület legfőbb vonzereje a természetes vízfelület megléte, mely ideális lehetőséget biztosít a klasszikus vízparti üdülésre, de emellett nagy számban találni aktív kikapcsolódási lehetőségeket nyújtó szolgáltatókat is (vitorlázás, kerékpározás, horgászat, lovaglás, stb.) A Balaton térségében meghatározó stratégiai cél: - versenyképesség erősítése: foglalkoztatás bővítése, vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása, exkluzív turisztikai kínálat kialakítása, turizmus menedzsment rendszer megújítása, parttól távolabbi települések foglalkoztatásának bővítése, tudásalapú gazdaság és a K+F tevékenység ösztönzése belső- és külső közlekedési kapcsolatok erősítése, környezeti infrastruktúra továbbfejlesztése fokozott megújuló energiahasznosítás, táji és települési környezet megújítása, vízpart-rehabilitációs programok megvalósítása. - Szezonalítás minimalizálása: attrakciókra épülő komplex kínálat, turizmus szereplőinek együttműködése, kínalataik összehangolása - Vízszintingadozás problémájának kezelése. - Gazdaság diverzifikálása (feltétele a munkaerő kínálat és a modern info-kommunikációs eszközök megléte): háttértelepülések lehetőségeinek feltárása, turizmus területi koncentrációjának csökkentése, mezőgazdasági termelés, hal- és vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, szőlészet és borászat. Kézművesipar (balatoni specialitást jelentő termékek) A Balaton térségének fejlesztése, a fejlesztési célok, specifikus célok a vállalkozások versenyképességének javítása, környezet minőségének javítása, területi és társadalmi kohézió, életminőség javítása mind szervesen integrálódnak a megye fejlesztésébe, és fejlesztési célkitűzéseibe. A Balaton fejlesztési Tanács a Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja keretében dolgozta ki a as időszakra szóló fejlesztési koncepciót, amely már a 2014-ben az Országgyűlés által elfogadott OFTK-val összhangban készült. A koncepció meghatározta a térség jövőképét és a térség fejlesztésének átfogó céljait: 1. A térség jövőképe - 4 -

5 Balaton kiemelt térség a jövőben: Balaton, a természetesség és a magas életminőség egységes közép-európai mintarégiója! A Balaton térség jövőkép az alábbi 4 pillére épül: - Természetesség, - Megújuló képesség, - Egészség, - Fenntarthatóság. Balaton, a testi, szellemi, társadalmi megújulást adó térség. A térség, ahol magától értetődő a természet ereje, tisztasága, minősége és a benne élők vitalitása. A térség országosan kiemelkedő példája a környezet és a társadalmi egységnek, a harmonikusan fejlődő és fenntartható társadalmi fejlődés megteremtésének. Ez az a térség, ahol a társadalom (az itt élők és az ide látogatók innovatívan és fenntartható módon) úgy védi, formálja és építi környezetét, a természetes és épített környezetet, a közösségeket, a gazdaságot, hogy a környezet visszahatva a társadalomra, biztosítja annak gyarapodását és jólétét. A Balaton kiemelt térség o Magyarország és Közép-Európa viszonylatában a legtermészetesebb régió, állandó és ideiglenes lakói számára vonzó életminőséget nyújt; o magas minőségű természeti értékekkel és épített környezettel rendelkezik, környezeti állapota stabilizálódik, Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton és a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságai, mint nemzeti közkincs megőrzése felett hűen őrködik; o európai szinten modellértékű, egységes fenntartható területi gazdasági rendszert alkot, önálló fejlesztési egységként kezelt és önálló területi irányítással rendelkezik; o környezeti és táji értékek fenntarthatósága mellett jelentős hazai és külföldi vendégforgalommal rendelkezik, a szabadidő eltöltésnek, az élménykeresésnek és az egészséges életvitelnek a legvonzóbb magyarországi térsége, miközben különböző térségeit izgalmas sokféleség jellemzi; o gyógyító térség, kialakul a gyógyító Balaton képe, ahol a tó és a gyógy-, termálvizek, a mikroklíma, a rehabilitációs és különféle egészségügyi programok (beleértve a népegészségügyi, egészségfejlesztési prevenciós, mentálhigiéniás programokat), a helyben megtermelt gyógyító és éltető termékek, valamint a szabadidő aktív eltöltését segítő szolgáltatások egész évben várják a látogatókat és gyógyítják, frissítik a régióban élőket; o táji, természeti adottságokra és hagyományokra épülő ( Balaton márka ), a helyi környezeti feltételekhez igazodó versenyképes gazdasággal rendelkezik; o a helyi szereplők együttműködése révén a régióban megtermelt jövedelmek lehető legnagyobb része a térségen belül marad, a térség szereplőit gazdagítja; o a modern XXI. századi innovatív, tudás alapú gazdasági ágak, szolgáltatások és intézmények térségi jelenléte megerősödik; o az információs társadalom legújabb vívmányai a régióban kiemelkedően elterjedtek, és alkalmazásuk megjelent a gazdasági és társadalmi életben, a környezeti alrendszer irányításában, o a lakosság minden rétege számára megteremti az esélyt a munkavállalásra, a régióban az állandó lakosság egyre nagyobb részének biztosított az egész éves munkavállalása; o nincsenek a régión belül jelentős területi társadalmi-gazdasági különbségek, a multikulturális és erősen érdektagolt helyi társadalmi konfliktusos helyzetek jól kezeltek; o regionális és térségi szinten együttműködő földrajzi, társadalmi és kulturális egység, mely határozott és tényleges térségszervezési erőt felmutatni képes balatoni azonosságtudattal bír

6 2. A térség célrendszerének bemutatása Az alábbi célrendszer épít a Balaton kiemelt térségre elkészült helyzetelemzésre és figyelembe veszi a kapcsolódó ágazati és területi koncepciók elképzeléseit is. Így a célrendszer integrálja a Parlament által elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban a Balaton térségére megfogalmazott fő fejlesztési irányokat. A koncepció célrendszere abból indul ki, hogy a vendégek számára is akkor lehet vonzóbb az itt tartózkodás, ha térségharmóniát sugároz. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele, hogy a térségben élők is jól éljenek A térség fejlesztésének átfogó célja Fő cél a Balaton térségnek dinamizálása, fenntartható gazdasági fellendítése, hogy a térségben élők és dolgozok számára egész évben biztosítható legyen egy kiszámítható élet és munkakörnyezet. A fő célhoz kapcsolódó átfogó célok a következők: megbízható jövedelem-szerzést és javuló életminőséget, így a környezetkímélő technológiák alkalmazásának (pl. energiafelhasználás, közlekedés, ingatlanfejlesztés) széles körű elterjedése következtében magas minőségű környezetet biztosítson a helyi lakosok számára, A munkanélküliség, és ezen belül a tartósan álláskeresők számának csökkentése, az éves foglalkoztatás elősegítése és környezetbarát technológiák alkalmazásának széles körű elterjesztése. vonzó működési környezetet biztosítson elsősorban szolgáltatásokat kínáló és innovatív, magas hozzáadott értéket előállító és döntően magasan képzett munkatársakat foglalkoztató vállalkozások számára, A felsőfokú végzettségű lakosok, a K+F tevékenységet végzők számának növelése. vonzó természeti és épített környezeti feltételeket és magas színvonalú szolgáltatásokat biztosítson a térséget felkeresők számára, melynek eredményeként növekedjen a Balaton térségbe látogató turisták száma, illetve a hosszabb ideig történő tartózkodásban és szolgáltatásvásárlásban megmutatkozó elégedettsége. A vendégéjszakák számának növelése, különösen a külföldiek által eltöltött éjszakák vonatkozásában, szálláshelyek egész évre vetített kapacitás-kihasználtságának javulása. A változó igényekhez, természeti folyamatokhoz rugalmasan igazodó és folyamatosan megújulásra képes szolgáltató és cselekvőképes, együttműködő intézmények és szervezetek szolgálják a lakosokat, turistákat és vállalkozásokat. A Balaton térségben működő intézményekkel, szolgáltatókkal való elégedettség javulása a helyi lakosok és turisták részéről. A turizmus fejlesztése, mint a régió meghatározó gazdasági ágazata kiemelten fontos. Az elmúlt időszak csökkenő versenyképességi mutatóin (vendég, vendégéjszaka szám csökkenés, külföldi turisták számának visszaesése) kell javítani, és a változó piaci igényeknek megfelelően kell fejleszteni a kínálatot. A turizmus területén számos kínálati elem épült ki az elmúlt évtizedekben, melyek jelentős része elavult, leromlott állapotba került, vagy fejlesztésük nem követte a piaci igényeket. Ezzel párhuzamosan Európa más részein, pl. Ausztriában egyre jobb eredményeket mutatnak fel a természet közeli programokat (pl. természetjárás, kerékpározás, golfozás, lovaglás, vizisportok) kínáló desztinációk, már nemcsak síszezonban, hanem egész évben is, - 6 -

7 éles konkurenciát teremtve a Balaton térségnek is. A Balaton térségben a turisztikai termékek, vonzerők fejlesztésének állami támogatásával, ösztönzésével célszerű változtatni, melyek vonzó környezetet teremtenek a vendéglátásnak, szálláshelyek fejlesztésének és egyéb turisztikai szolgáltatásoknak, ezzel jövedelmezőbb, új munkahelyet teremtve. Az állami ösztönzéssel olyan feltételrendszer kell kialakítani, ami segít a magán tőke által jelentős fejlesztések megvalósulását és sikeres működését. A turisztikai termékek fejlesztésénél elsődleges prioritást az exluzív (egyedi értéket nyújtó), a parttól távolabbi településeken a meglévő természeti értékekre, kulturális örökségre építő adottságok fenntartható kihasználásával megvalósuló, egész éves szolgáltatást nyújtó (pl. rendezvények és konferenciák, egész-turizmus kerékpározás, természetjárás) fejlesztések jelentenek. A turisztikai fejlesztéseknek kiemelt célcsoportjai a családok, fiatalok, illetve a nyugdíjasok, akik turisztikai szempontból eddig kevésbé kihasznált szezonokban (tavasszal és ősszel) a gyógyfürdőhelyeken túl akár a térség többi területén is az eddigiekhez képest nagyobb számban vendégként jelentkezhetnek. Az idős, aktív munkavégzéstől visszavonult nyugdíjasok számára igényként jelentkezhet, hogy letelepedjenek a tó körül, vagy egy évben hosszabb ideig, több mint 6 hónapon át tartózkodjanak a Balaton térségben, de ehhez szükséges az egészségügyi, szociális rekreációs, kulturális szolgáltatások további fejlesztése. Az évi egyszeri, hosszabb és egybefüggő (1-2-3 hetes) szabadságot a dolgozó korú felnőtt lakosság körében egyre jobban felváltják az évente többszöri hosszú hétvégék, a pár napos, maximum 1 hetes kikapcsolódások, melyeknél jelentős szerepet játszik az élmény-turizmus. A fiatalabb generáció, valamint az aktív dolgozóval bíró (és munkájukat fontosnak tartó) családok számára ennek következtében egyre kevésbé csak a klasszikus nyári idényben való pihenés van fókuszban. A balatoni turizmus (benne a borturizmus, a wellness, a rekreáció, mozgás) az élmény jelleget kihasználva és megfelelő környezeti feltételek esetén (infrastruktúra, közlekedés, szolgáltatások) szinte évszaktól függetlenül generálhat vendégforgalmat a régióban, feltételezve, hogy az üzenet eljut a célcsoportokhoz. A turisztikai marketing során kiemelten törekedni kell a tó és környezetének folyamatosan élvezhető és változatos (a nyári főszezonon kívüli) értékeinek (pl. jó vízminőség) kommunikálására A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A magyar terület és településrendezési hierarchia szerint Balatonfenyves területére vonatkozik az OTrT, a megyei területrendezési terv és kiemelten a Balaton törvény - a BMÜ területrendezési terve. Az OTrT az Ország szerkezeti tervlapján egy kis szürke körrel jelzi Balatonfenyvest. A település egészére az Országos szerkezeti terv Mezőgazdasági térségi területfelhasználási kategóriát jelöl. Balatonfenyvesen egyéb szerkezeti, infrastrukturális elemek is találhatók. A települést érinti az Országos jelentőségű energetikai hálózat: Földgázszállító vezeték, illetve az Országos jelentőségű közlekedési hálózatok is: Főút, egyéb országos törzshálózati vasúti pálya, gyorsforgalmi út, országos kerékpárút-törzshálózat eleme. Országos jelentőségű energetikai hálózat Országos jelentőségű közlekedési hálózatok - 7 -

8 Az OTrT övezetei közül az Országos ökológiai hálózat övezete érinti, amely a belterület és attól dél-keleti irányba lévő rész kivételével az egész igazgatási terület beletartozik az Országos ökológiai hálózatba. Balatonfenyves déli, keleti részén az OTrT kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetet jelöl, valamint a településtől a délre egy nagyobb folt kivételével a teljes közigazgatási határa kiterjedően a tájképvédelmi területet A fentieken túl, az Országos övezetek közül még érinti a községet az Országos vízminőség védelmi terület övezete, melybe az egész igazgatási terület beletartozik. Az Ország szerkezeti terve meghatározza az országos területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét valamint ezek összefüggéseit. Az OTrT övezetei közül az Országos ökológiai hálózat övezetében évi XXVI. tv csak olyan területfelhasználási kategória illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. A 14. szerint a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, valamint az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. A 14/A. szerint az Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan területfelhasználási kategória, a településrendezési tervben csak olyan területfelhasználási egység illetve olyan építési övezet jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetekre meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat. Az övezetekben a közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. Az Országos vízminőség-védelmi terület övezetében (14. ) keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről a kiemelt térség tervében kell rendelkezni. A településrendezési eszközök készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket és az övezetre vonatkozó szabályokat meg kell állapítani. Áttételesen érintik a településrendezést az OTrT kiemelt térségi és megyei övezetére vonatkozó szabályai. Pufferterületen (19. ) a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó értékeit nem veszélyezteti. Somogy megye területrendezési terve: Somogy megye térségi szerkezeti tervlapja a Balaton üdülőkörzetre nem tartalmaz tervi elemeket. Az 13/2011 (IV.26) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglalt Somogy Megye Területrendezési Tervéről szóló 15/2004 (XII.27) önkormányzati rendelet 1. (2) bekezdése szerint: A rendelet hatálya Somogy megye Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten kívüli közigazgatási területére terjed ki. A Balaton kiemel üdülőkörzet területrendezési terve: A évi CXII. törvény röviden Balaton törvény a táji, természeti és települési környezet minőségének védelme az üdülés, idegenforgalom minőségi fejlesztése, a térség kiegyensúlyozottabb fejlődése érdekében határozza meg a területhasználat módját és szabályait. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve Térségi Szerkezeti Terve Balatonfenyves települési, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási térséget illetve egyedileg meghatározott térséget tartalmaz, jelöli az M7-es autópálya és 7. sz. főút gyorsforgalmi utakat és azok összekötését (Balaton törvény 2/1. számú melléklet) valamint a Országos törzshálózati vasútvonalat (Balaton törvény 2/2. számú melléklet), kerékpárutat (Országos kerékpáros törzshálózat), valamint a közigazgatási határon átmenő nagynyomású és középnyomású földgáz illetve 120 kv-os villamos távvezetékeket

9 Térségi Szerkezeti Terv A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során az erdőgazdálkodási térséget legalább 95 %-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni illetve legalább 85 %-ban erdőterületbe kell sorolni, ha a 95%-os kijelölés a törvény más, eltérő rendelkezése szerint nem végrehajtható. A mezőgazdasági térséget legalább 95%-ban mezőgazdasági területbe kell sorolni és a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület nem jelölhető ki. Az M7 gyorsforgalmi út és a Balaton-part között kijelölésre kerülő gazdasági területeken ipari terület települési területfelhasználási egység nem jelölhető ki és egyik települési területfelhasználási egységben sem helyezhető el csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület. A vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A település nyugati közigazgatási határa mellett belterületétől délre egy kis részen egyedileg meghatározott térség került kijelölésre. Az egyedileg meghatározott térség a beépítésre szánt különleges területek közül a nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület, hulladékkezelő, -lerakó terület, a beépítésre nem szánt különleges területek közül a nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület, vagy turisztikai fejlesztési terület övezetével turisztikai fejlesztési terület övezetével érintett területen a beépítésre szánt üdülőházas üdülőterület, a különleges területek közül az oktatási-kutatási központ, szabadidőközpont, vízi-közlekedési, sport- és turisztikai célú kikötő terület, állat- és növénykert területe, strandterület, sportterület, a beépítésre nem szánt zöldterület, erdőterület, természetközeli terület vagy a különleges területek közül egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület, nagy kiterjedésű sportolási célú terület, vadaspark, arborétum területe települési területfelhasználási egységbe sorolható. A törvény 4/c. 2. bekezdés f) pontja rögzíti, hogy a Budapest Székesfehérvár Nagykanizsa Murakeresztúr (Horvátország) transz-európai vasúti szállítási hálózat részeként működő országos törzshálózat vasútvonal kitérési lehetőséget biztosító szakaszos kétvágányúsításának és védőtávolságának területigényét a szakági tervek és a településrendezési eszközök alapján meg kell határozni. A Balaton törvény Balatonfenyves területén a következő kiemelt 13 db térségi övezeteket tartalmazza: Ö-1; Ö-2; Ö-3; T-1; SZ-1; F-1; D-1; U-1; U-2; M-1; E-1; E-2; Ü

10 1. Magterület (Ö-1) övezete területe: 177,66 ha A Balaton törvény előírásai mellett az OTrT országos ökológiai övezetre meghatározott szabályozásai is érvényesek. OTrT 17. -a kimondja, hogy beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a magterület és az ökológiai folyosó teljesen körülzárja a települési területet. Balatonfenyvesen nem zárja körbe a települési területet a magterület és az ökológiai folyosó. A lényeg a kialakult tájhasználat, csak a természetközeli állapotokhoz való közelítés érdekében változtatható meg, a látványvédelem szempontjait kiemelten kell érvényesíteni, a közlekedési létesítmények, új építmények csak tájba illesztve helyezhetők el, erdőtelepítés, fásítás kizárólag őshonos fajokkal végezhető. 2. Ökológiai folyosó (Ö-2) övezete területe: 1970,15 ha Az OTrT és a Balaton törvény egyhangúan azt alábbiakat fogalmazzák meg: Az ökológiai folyosó övezetre vonatkozóan a településrendezési eszközök készítése során az ökológiai folyosók folytonosságát és folyamatossá tételét ökológiai vizsgálatokra alapozva kell tervezni és biztosítani. A látványvédelem szempontjait itt is kiemelten kell kezelni. Kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg. A települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet. Szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el, kertgazdálkodási területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be. Közlekedési építmények kijelölése tájba illesztve, a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működésének biztosítása mellett történhet. 3. Pufferterület (Ö-3) övezete területe: 50,08 ha A pufferterület övezetében az OTrT csak abban az esetben engedi beépítésre szánt terület kijelölését, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó értékeit nem veszélyezteti. A Balaton törvény tovább szigorít, így a látványvédelem szempontjait az övezetben kiemelten kell érvényesíteni, országos jelentőségű védett területen szántó művelési ágban építmény nem helyezhető el, a kertgazdasági területen 2700 m2-nél kisebb terület nem építhető be, a közlekedési, közmű létesítmények, építmények tájba illesztve létesíthetők, és csak extenzív jellegű, természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatóak

11 4. Térségi jelentőségű tájképvédelmi (T-1) övezete Az OTrT szabályain túl, amelyek tiltják olyan területfelhasználási egység illetve építési övezet kijelölését, amelyek a tájképi értékek fennmaradását veszélyeztetik, a Balaton törvény előírja, hogy az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, a más célú hasznosítás csak adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a tájkataszter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető, a látványvédelmet kiemelten kell érvényesíteni, a kertgazdasági területen 2700 m2-nél kisebb telkek nem építhetők be, új épület, építmény elhelyezése tájba illesztve, a történelmi tájszerkezet, tájképi adottságok megőrzésével történhet. területe: 1570,38 ha 5. Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1) övezete Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete az OTrT előírásai mellett csak korlátozott vegyszer és műtrágya használatú, környezetkímélő mezőgazdasági termelés folytatható. területe: 2289,98 ha 6. Felszíni vízminőség-védelmi terület (F-1) övezete területe: 1546,69 ha A felszíni vízminőség-védelmi területen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, épületek építése, bővítése ( a törvényben leírt kivételektől eltekintve) nem engedélyezhető. A vízfolyások menti méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani

12 7. Tómeder (D-1) övezete területe: 2382,51 ha A Balaton törvény fogalmaz meg konkrét előírásokat a tómederre. A Balaton tómedre az érvényes partvonal szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető, a Balaton jogi partvonalát megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet. A parti móló, hullámtörő, kikötő építmény és a fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével a tómederbe állandó építmény, sziget nem építhető. 8. Települési terület (U-1) övezete területe: 481,95 ha Települési terület övezete, ahol a Balaton törvény a HÉSZ-ben megköveteli a történeti, építészeti, településszerkezeti, környezeti és természeti adottságok a szakági munkarészek figyelembe vételét és előírja, hogy új beépítésre szánt terület utca határosan nem alakítható ki, az új beépítés szabályzásakor a meglévő magassághoz kell igazodni, a közmű hálózatok, műtárgyak elhelyezésénél, korszerűsítésénél az esztétikai követelményeket érvényesíteni szükséges. 9. Gazdasági terület (U-2) övezete területe: 32,17 ha A Balaton törvény előírja, hogy a településszerkezeti tervben új, a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület nem jelölhető ki. A törvény továbbá meghatározza a HÉSZ-ben előírandó beéíptési %-ot a gazdasági területek és az új kereskedelmi, szolgáltató területek esetében

13 10. Általános mezőgazdasági terület (M-1) övezete területe: 1716,21 ha Általános mezőgazdasági terület övezetében a Balaton törvény kimondja, szántó területen 20 ha, gyep esetén 5 ha, gyümölcs esetén 3 ha, szőlő művelési ág esetén 2 ha alatt épület nem létesíthető, a vízfolyások menti fás növényzet védelme megoldandó és a településrendezési tervben meg kell határozni mezővédő, útvédő fásításokat. 11. Erdőterület (E-1) övezete területe: 567,58 ha Erdőterület övezetében védett erdőben csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken szabad építményt elhelyezni természetvédelmi bemutatási, kezelési illetve erdészeti célból. Fokozottan védett erdők kivételével az erdők szabad látogathatóságát biztosítani kell. 12. Erdő telepítésére alkalmas terület (E-2) övezete területe: 0,12 ha Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetére a Balaton törvény kimondja, hogy beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és az erdőtelepítésre megvalósulásáig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható

14 13. Turisztikai fejlesztési terület (Ü-1) övezete területe: 6,03 ha A Balaton törvény szigorú előírásainak betartása mellett lehet ebben az övezetben telket beépíteni. 5 ha-nál nagyobb telkek építhetők be, legfeljebb 10 %-os beépíthetőséggel. Látványtervet is kell mellékelni. A telek területének 50%át növényzettel fedetten kell kialakítani. Az épületek, a nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél a helyi építészeti és táji adottságokhoz igazodva, esztétikusan kell elhelyezni. Balatonfenyvest érintő Balaton törvényes övezetek Ö-1: Magterület érinti a Balaton teljes területét, a Felső-melléki legelőket, ill. azok szűkebb környezetét a két nagyobb kiterjedésű védelmi erdő területekkel együtt. Ö-2: Ökológiai folyosó terület Balatonfenyves közigazgatási területének az autópályától délre eső teljes területe, ill. a település keleti felén a kisvasúttal a nyugati övcsatornával és az autópályával határolt terület ill. az un. Bozót terület keleti fele. Ö-3: Puffer terület a temetőtől keletre eső belterületi határ, a csatorna és az autópálya közti terület, ill. a település nyugati határában a Felső-melléki legelőktől északra és a belterületi határtól délre lévő terület. T-1: Térségi jelentőségű tájképvédelmi területnek szabályozza a Balaton törvény Balatonfenyves autópályától délre, kisvasút észak-déli pályatestétől keletre eső mezőgazdasági területeit a Felső-melléki legelőket és a Bozót területét. SZ-1: Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület Balatonfenyves teljes közigazgatási területét érinti. F-1: Felszíni vízminőség-védelmi terület a település déli területrészén húzódik végig. D-1: Tómeder terület értelem szerűen a Balatonfenyves közigazgatási területének Balatonra eső része. U-1: Települési terület a meglévő belterület kiegészülve a 7-es út és a belterületi határ közti és a temető körüli szántó területekkel. U-2: Gazdasági terület. A Pál major és az Imre major területei. M-1: Általános mezőgazdasági terület Három nagyobb erdőfoltot leszámítva a belterületi határ és a Nyugati főcsatorna közti terület szinte teljes mértékben mezőgazdasági terület. Az autópályától délre eső területrész túlnyomó többsége szintén mezőgazdasági terület, leszámítva az Imre major és a Pál major területeit, valamint a Nyugati főcsatorna mentén húzódó és a közigazgatási terület dél-keleti sarkában lévő összefüggő erdőterületeket

15 E-1: Erdőterület Összefüggő erdőterületeket a Balaton törvény a település dél-keleti sarkában jelöl, ill. a Nyugati-főcsatorna mentén déli irányban. Az autópálya és a település belterülete között a Felső-melléki legelő északi határán jelöl még egy nagyobb erdőfoltot, ill. a Bozót megnevezésű terület nyugati határán tartalmaz összefüggő erdőséget. E-3: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület - Erdőtelepítésre alkalmas területet (E-2) a törvény Balatonfenyvesen nem jelöl, és a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület is igen csekély mértékű 0,03 ha, ami a Somogyszentpál észak-nyugati erdejének átnyúlásából adódik. Ü-1: Turisztikai fejlesztési terület - Egyetlen helyen jelöl Balatonfenyvesen a Balaton törvény turisztikai fejlesztési területet. A 6 hektáros terület a Balatonkeresztúrral közös közigazgatási határ mellett a belterület nyugati végénél a 7-es úttól délre található A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek Balatonfenyves fejlesztését befolyásoló megállapításai Balatonmáriafürdő Balatonfenyvest nyugat felől határoló Balatonmáriafürdő településrendezési tervét az Arker Stúdió Kft. készítette 2012-ben. A településszerkezeti tervét Balatonmáriafürdő Község Önkormányzata az 5/2012 (III.21.) számú határozatával fogadta el. A településszerkezeti terv az 1179 hrsz-ú Hullám utca keleti folytatásában tartalmaz meglévő/fejlesztendő fontosabb helyi kerékpárút kapcsolatot Balatonfenyves felé. A kerékpárút a vízpart-rehabilitációs terven is szerepel és Balatonfenyves hatályos szerkezeti tervén is jelölve van a Kaposvári utcára, a Hullám utca folytatásaként. A fentieken túl más Balatonfenyvest érintő fejlesztést nem tartalmaz Balatonmáriafürdő szerkezeti terve. Balatonkeresztúr Balatonfenyvest nyugat felől határoló Balatonmkeresztúr településrendezési tervét szintén az Arker Stúdió Kft. készítette 2009-ben. A településszerkezeti tervet Balatonkeresztúr Község Önkormányzata a 161/2009. (VI. 25.) számú határozatával fogadta el. A Balaton-törvény térségi szerkezeti terve a települések között országos kerékpáros törzshálózatot jelöl, amelyet Balatonkeresztúr és Balatonfenyves hatályos szerkezeti terve sem szerepeltet. Egyéb Balatonfenyves fejlesztését érintő elhatározás nem található Balatonkeresztúr településszerkezeti tervén. Kéthely Balatonfenyvest nyugat felől határoló Kéthely településrendezési tervét a Virányi Építész Stúdió Kft. készítette 2005-ben. A településszerkezeti tervet Kéthely Község Önkormányzata a 40/2005.(VII.30.) számú határozatával fogadta el. Kéthely településszerkezeti terve a 0177 hrsz-ú vasút megnevezésű alrészletre térségi kerékpárutat jelöl. Ezt a kerékpárutat a Balaton-törvény térségi szerkezeti terve nem tartalmazza, a 0177 hrsz-ú út folytatásában Balatonfenyves szerkezeti tervén sem szerepel kerékpárút. Egyéb Balatonfenyves fejlesztését érintő elhatározás nem található Kéthely településszerkezeti tervén

16 Somogyszentpál Balatonfenyvest dél felől határoló Somogyszentpál településrendezési tervét a Fazekas és Társa Fejlesztő és Szolgáltató Bt. készítette. Somogyszentpál tervezi kerékpárút kialakítását, amely Pál majornál vezetne át Balatonfenyves településre. A településszerkezeti terv és a térségi szerkezeti terv is nagynyomású földgázvezetéket és 120 kv-os távvezetéket jelöl a községek közigazgatási határain keresztül, ill. keskeny nyomtávú vasútvonal (kisvasút) köti össze a két települést. Egyéb Balatonfenyves fejlesztését érintő elhatározás nem található Táska településszerkezeti tervén. Táska Balatonfenyvest kelet felől határoló Táska településrendezési tervét a Virányi Építész Stúdió Kft. készítette 2007-ben. A településszerkezeti tervet Táska Község Önkormányzata a 13/2007.(IV.27.) számú határozatával fogadta el. A településszerkezeti terv és a térségi szerkezeti terv is nagynyomású földgázvezetéket és 120 kv-os távvezetéket jelöl a községek közigazgatási határain keresztül, ill. keskeny nyomtávú vasútvonal (kisvasút) köti össze a két települést. Jelenleg a kisvasút Táska településen nem üzemel. Egyéb Balatonfenyves fejlesztését érintő elhatározás nem található Táska településszerkezeti tervén. Buzsák Balatonfenyvest dél-kelet felől határoló Buzsák településrendezési tervét a PESTTERV Kft. készítette 2010-ben. A településszerkezeti tervet Buzsák Község Önkormányzata a 94/2010.(IX.3.) számú határozatával fogadta el. A települések közigazgatási határa igen rövid szakaszon (168 méter) kapcsolódik egymáshoz. Ezen a kis részen Balatonyfenyvest érintő fejlesztési elhatározást a településszerkezeti terv nem tartalmaz. Fonyód Balatonfenyvest kelet felől határoló Fonyód településrendezési tervét az Arker Stúdió Kft. készítette 2010-ben. A településszerkezeti tervet Fonyód Város Önkormányzata a 128/2010.( VI.24.) számú határozatával fogadta el. A településszerkezeti terv az 5013 hrszú Béla Király utca nyugati folytatásában tartalmaz meglévő/fejlesztendő fontosabb helyi kerékpárút kapcsolatot Balatonfenyves felé. A kerékpárút a vízpart-rehabilitációs terven is szerepel és Balatonfenyves hatályos szerkezeti tervén is jelölve van a Kölcsey utcára, a Béla Király utca folytatásaként. A kerékpárutat a térségi szerkezeti terv is tartalmazza, országos kerékpáros törzshálózatként jelöli. A szerkezeti és térségi szerkezeti tervek ezen kívűl még nagyközépnyomású földgáz vezetéket jelölnek Fonyód közigazgatási területén amely a nyugati közigazgatási határon kapcsolódik a Balatonfenyvei vezetékkel. Egyéb Balatonfenyves fejlesztését érintő elhatározás nem található Fonyód településszerkezeti tervén. Badacsony Balatonfenyvest észak felől határoló Badacsonyt a Balaton választja el egymástól, Balatonfenyvest érintő fejlesztési szándékot sem a térségi szerkezeti terv sem a szerkezeti terv nem tartalmaz. Badacsonytomaj Balatonfenyvest észak felől határoló Badacsonytomajt a Balaton választja el egymástól, Balatonfenyvest érintő fejlesztési szándékot sem a térségi szerkezeti terv sem a szerkezeti terv nem tartalmaz Szigliget Balatonfenyvest észak felől határoló Szigligetet a Balaton választja el egymástól, Balatonfenyvest érintő fejlesztési szándékot sem a térségi szerkezeti terv sem a szerkezeti terv nem tartalmaz

17 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bevezetése A hatályos településfejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai. Balatonfenyves község hatályos településfejlesztési koncepcióját a 113/2002. (VIII.29.) számú önkormányzati határozattal hagyta jóvá a testület. A Szabályozási Tervet és a Helyi Építési Szabályzatot 21/2006 (IX.15.) számú rendelettel fogadták el. A hatályos településfejlesztési koncepció rögzíti a rendezési terv készítése során fontos szempontokat és a legfontosabb fejlesztési elképzeléseket, melyeket az alábbi pontok tartalmazzák: A rendezési terv készítése során figyelemmel kell lenni: a település szerepkörére, a tervezett Negybereki Tájvédelmi körzetre, a belvízveszélyes, mély fekvésű területekre; szennyezés érzékenység tekintetében a fokozottan érzékeny területi besorolásra, a közlekedési területek, így kiemelten a vasút és az M7-es autópálya védőterületeire; a lakóterületek üdülőterületek és rekreációs területek kiépítésére vonatkozó elképzelésekre, az építészeti értékvédelemre, az erre vonatkozó javaslat kidolgozására, a BKÜTT és BKSZ előírásaira. Az önkormányzat legfontosabb fejlesztési elképzelései: a község teljes szennyvízcsatornázása ( ), a községközpont kialakítása, építése ( ), a Sétáló utca kialakítása ( ), 350 hálóhelyes vitorlás- és személyhajó kikötő építése ( ), a teljes település belvízrendezése ( ), a kerékpárút építése ( ), Községháza átépítése,- idősek Klubja kialakításával ( ), a község közvilágításának teljes felújítása, rekonstrukciója ( ), a Kacskovics villa felújítása, közművelődési célra történő hasznosítása ( ), a település rendezési tervének elkészítése ( ), kommunális gépek beszerzése,- locsolókocsi, fűnyírók, utcaseprő gépek ( ), strandok, gyermekpancsoló medencék, zuhanyozók létesítése ( ), parkok kialakítása, köztéri alkotásokkal ( ), Nagyberek-Fehérvízi láp turisztikai hasznosítása,- madárles ( ) református és katolikus templomok felújítása ( ), kisvasút felújítása, kisvasút nap rendezése évente ( ) komolyzenei rendezvények tartása,- évente, kerékpárút kiépítése a Nagyberekben Somogyszentpál Táska Buzsák ( ), a turisztikai rendszer fejlesztése (2002-től folyamatos), település járdáinak felújítása, újak építése ( ), önkormányzati bérlakások felújítása ( ), iskola és óvoda felújítása ( ), strandok felújítása ( ),

18 a Nagyberek csatornáinak horgászturizmusra való hasznosítása, a lakás és üdülőépítés elősegítése, ásvány és termálvízzel kapcsolatos fejlesztések elősegítése. A fejlesztési irányoknak tehát a helyi lakosság ellátását, foglalkoztatását, a település infrastrukturális fejlesztését kell megcéloznia és ehhez kell igazítani,- a területi és a környezeti adottságokat is figyelembe véve,- településrendezési terveket, szabályozásokat. A meglévő településszerkezet rekonstrukciója az adottságokhoz való igazodás, a meglévő belterületi határon belül,- vagy annak kisméretű bővítésével történő fejlesztések képezhetik a településfejlesztési koncepciót és a rendezési terv programját az egyes fejezetekben történő részletezéssel. A lakóterület fejlesztési javaslatok kidolgozásánál a korábbi rendezési terv javaslatainak kontroljából célszerű kiindulni. A tervezett lakásfejlesztés elsősorban a vasúttól délre és a belterületi határon belül fekvő területeken valósítható meg. Lakásépítési területek tárhatók fel a Madarász u. nyugati-, az Úttörő u.- és a Kossuth utcák déli oldalán. E mellett számos beépítetlen foghíjtelek található a községben és lakóparkszerű beépítések kezdeményezése is folyamatban van egyes nagyüdülős területek átépítésével. A javaslatokat a rendezési terv készítése során értékelni kell. A tervezett beépítésénél figyelemmel kell lenni a környezeti terhelésekre (vasút, közút), a tervezett beépítéseknél olyan helyeket kell preferálni, ahol a kedvezőtlen környezeti hatások minimalizálhatók. A település üdülőterületei kialakultak. A településen mintegy fő üdülőnépességgel lehet számolni. Hosszútávon várhatóan az üdülőingatlanok száma 3800-ra prognosztizálható. Az új üdülők a meglévő beépítetlen üdülőterületeken és a vegyessé vált lakóterületek foghíjtelken felépíthetők. A területrendezési tervben a regionális kerékpárútnak a településhez közeli idegenforgalmi látványosságokkal való kapcsolatát kell megteremteni (Buzsák, Táska, Somogyszentpál irányába). Balatonfenyves központjából déli irányba halad a Nagybereken keresztül a Csiszta pusztára, és Táskára vezető kisvasút, amelynek idegenforgalmi szempontból is jelentős a szerepe. A csapadékvíz elvezetés a község egyik legkritikusabb problémája. Sürgős intézkedést igényel a Kossuth utca, Közép utca, a Vasút út, a Kaposvári út és az Úttörő út középső és nyugati része. Szükséges azonban a község egész területére kiterjedő csapadékvíz elvezetési tanulmányterv készítése, amely feltárja a jelenlegi problémákat és javaslatot ad megoldásokra. Országos védettségű műemlék a településen nem található. A korábbi rendezési terv feldolgozta a helyi építészeti értékek védelmét, amelyet az alábbiak szerint a helyi szabályrendeletben szerepeltettek. Az új rendezési terv készítésekor azonban ezt felül kell vizsgálni. A fenti gondolatokat, koncepcionális javaslatokat az új településfejlesztési koncepció készítésekor figyelembe kell venni

19 1.6. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök Balatonfenyves Önkormányzat Képviselő-testülete a 174/2006 (IX.14.) számú Önkormányzati határozatával hagyta jóvá Balatonfenyves településszerkezeti tervét. A helyi építési szabályrendelet és a szabályozási terv a többször módosított 21/2006. (IX.15.) számú Kt. rendelettel került jóváhagyásra. (Módosítások: 9/2007.(IV.27.), és a 16/2009.(VII.29.) sz. rendeletekkel.) A Szabályozási Terv belterülete 1:2000 méretarányban készült. A külterületre a HÉSZ külterületi rajzi melléklete 1:10000 méretarányban készült, szabályozva az általános mezőgazdasági területeket (Má1; Má2; Má3; Má4; Má5), a be nem építhető általános mezőgazdasági területeket (Má01; Má02; Má03), a gazdasági erdőterületeket (Eg11; Eg12; Eg13; Eg14), a véderdő területeket (Ev11; Ev12; Ev13; Ev14), a vízgazdálkodási területeket (V), valamint a közlekedési területeket A hatályos Településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 174/2006 (IX.14.) számú határozattal hagyta jóvá a településszerkezeti tervét. A településszerkezeti leírás rögzíti, hogy fejlesztésre a BKÜTT és a BTSZ nem ad lehetőséget. A község igénye szerint azonban a település nyugati részén a 7-es számú főút határáig kereskedelmi szolgáltató és lakóterületi jelleggel a belterületi határ módosítása szükségszerű, amelyet a BKÜTT talán túl szigorúan jelöl természetvédelmi övezetnek, mert ott kukorica termelés folyik. Az új M7-es út kiépítése esetén e terület beépítése a község egyetlen fejlesztési lehetőségét jelenti. A M7-es autópálya azóta elkészült, a Balaton-törvény vizsgálata alapján elmondható, hogy a települési térség jelenlegi térmértéke 9,27 %-al kevesebb a törvényben megadott 520,96 hektáros értéknél, így a tervezett belterületbe vonások megoldhatók. A hatályos szerkezeti terv a belterületet az alábbiak szerint tervezi fejleszteni: A kisvasút déli leágazásától számítva mintegy 1 km-es szakaszon kelet felé a belterület déli peremén különleges sport terület- és lakóterület fejlesztésre kijelölt területek vannak. A vizsgálatok és a hivatalos digitális alaptérkép alapján kiderült, hogy a belterületbe vonást még nem valósították meg. A csatorna nyugati oldalán a csatorna és a temető közti szakaszon jelöl még belterületbe vonásokat a szerkezeti terv a vegyes és gazdasági területekre vonatkozóan, melyek a helyrajzi számok tekintetében szintén nem kerültek átvezetésre. A település belterületi nyugati végének bővítése szerepel még a 7-es főút és a meglévő belterületi határ közti szakaszon, földhivatali átvezetés itt sem történt meg. Beépítésre szánt területek még az Imremajor és Pálmajor területei. Az Imremajor szennyvízhálózat kiépítése szükséges, melynek megvalósításához a major belterületbe vonása előrelépést jelentene. Pálmajor épületei egy-két fedett gazdasági tároló épületet kivételével szinte teljesen elbontásra kerültek. A major területén lévő egykori falusias lakóterület hasznosítása a felülvizsgálat során tisztázandó

20 1.7. A település társadalma Demográfia, népesség Népesség száma és jellemzői Az üdölő-település családias karakterét az Balatonfenyvesen telket vásárló hivatalnokok, orvosok, tanárok, kereskedők alakították ki az as években. A település állandó lakossága a szocializmus idején növekedett meg jelentősebben. A település a kedvezőtlen politikai és gazdasági viszontagságai ellenére is megtudta őrizni jellegét és lakosságát. A 2013-as adatok szerint a település jelenlegi lakosságának száma 1855 fő, ebből 125 fő a község külterületén él. A 2011-es népszámlálás alapján az állandó lakósság száma több volt, 2024 fő. A statisztikai mutatókból illetve azok felhasználásával készített diagramok elemzéséből kijelenthető, hogy Balatonfenyvesre jelenleg a népesség szám fogyás jellemző, mint ahogy egész Somogy megyében is tapasztalható illetve az országos demográfiai előrejelzések is mutatják. A település jelenlegi népsűrűsége 53,72 fő/km 2. Öregedés mutató Lakónépesség szám az év végén (fő)

21 A tapasztalt népesség fogyása egyértelmű okai a társadalom elöregedése és az elvándorlás nagy mértéke. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a természetes szaporulata Balatonfenyvesnek -185 fő, ami az élveszületések számából (132 fő) és a halálozások számából (317 fő) megmutatja, hogy adott évben, adott területen hogyan változott a lakosság száma. Balatonfenyvesen a fenti adatokból a természetes csökkenés figyelhető meg. Lakónépességen belül a 0-14, a 15-59, és a 60 év felettiek aránya (népszámlálás 2001) (%) Megfigyelhető a születések számának erőteljes csökkenése, a családok gyermekvállalási hajlandóságának lecsökkenése. E tendenciát tovább súlyosbítja az elhalálozások nagy aránya, a magyarországi átlagéletkor európai átlagnál lényegesen alacsonyabb volta. Az 1855 főből 0-14 éves 297 fő, éves 1057 fő, 60 feletti 501 fő, ami szintén a már említett elöregedő falut jelenti. A településre az elvándorlás is jellemző, ami 2011-ben 182 főt jelentett, mára azonban jóval megnövekedett. A nagy tömegben nyugatra történő elvándorlásnak főként gazdasági okai vannak, jobb fizetés és megélhetés, minőségi munkakörülmények, megbecsültség és jobb gyermekvállalási feltételek. A nyugati munkavállalás egyik vonzó tulajdonsága, hogy számos olyan munkalehetőség kínálkozik a piacon, mely a szakmanélküliek számára is elvállalhatók. Balatonfenyves a Balaton üdülőkörzet egyik települése, melyből adódóan a társadalmi helyzet alakulására befolyással van a szezonalítás. Meg kell említeni, hogy a nyári üdülőszezonban Balatonfenyvesen nagymértékben nő a jelenlévő népesség aránya, ami a községbe érkező turisták illetve nyaralót épített tulajdonosok jelenlétéből fakad. Nemzetiségi összetétel Balatonfenyves 1893-ban született meg, ekkor fejeződött be az a parcellázás, amely a filoxéra-fertőzés okán tönkrement zalai szőlősgazdákat juttatta hozzá kisebb-nagyobb birtokhoz a déli part homokján. Ezt követően 10 év múlva megjelennek az első nyaraló épületek is. Balatonfenyves egykori lakosait magyar nemzetiségű emberek alkották. A

22 lakosság többsége (82%-a) mai is magyar nemzetiségű, de már említésre méltó mértékben jelen vannak a német (3,3 %) és cigány (1,3%) nemzetiségűnek valló lakosok is. Iskolázottság, nyelvtudás Somogy megyét az iskolázottság alapján vizsgálva elmondható, hogy a többi megyéhez képest közepes színvonalon áll. Az iskolai oktatásban változás figyelhető meg az elmúlt években, egyre nagyobb hangsúlyt kapott. A megyében mérsékelten nőtt a középfokú végzettségűek aránya, illetve az oktatási politika révén szinte megduplázódott az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya, bár a fejlettebb megyékhez képest ez még nem elég. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 15 éves és idősebb népességből megyénként, 2011, % Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népességből megyénként, 2011, % A népesség iskolázottsági színvonalának emelkedését jelzi,- megyei illetve Balatonfenyves község szintjén vizsgálva is hogy a 15 éves és idősebbek körében számottevő mértékben csökkent az alapfokú iskolai végzettséget sem szerzett személyek aránya. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy fokozatosan kihalnak azok az idős korosztályok, amelyek tagjai még a 8. osztályos rendszer bevezetése előtt végezték iskoláikat. A településhierarchián lefelé haladva a 25 éves és idősebb népesség egyre kisebb hányada diplomás. Balatonfenyves lakosságát - mint már említettük főleg a 30 év és attól idősebb korosztály felfelé haladva egyre szélesedő rétege jelenti, éppen ezért elmondható a községre, hogy túlnyomó részt (85%-át) az alacsony illetve középszintű végzettséggel rendelkezők alkotják. Balatonfenyvesen jelenleg a 25 évesnél idősebbek 15 %-a rendelkezik egyetemi, főiskolai oklevéllel. A középszintű nyelvtudás hiánya miatt az egyetemi, főiskolai végzettségűek 7%-a a tanulmányok befejezésének zárásaként az oklevelet nem vehette át. A településen élők nyelvtudásáról illetve idegen nyelv használatáról elmondható, hogy a turizmus hangsúlyossága, valamint az oktatási tematika révén elsősorban a német, illetve az angol nyelv az elterjedt. Foglalkoztatottság A foglalkoztatottság ingadozó, az állandó dolgozok mellett nyáron szezonális munkások is megjelennek. A szezonális munkások 80%-át a diákmunkások teszik ki. A foglalkoztatásra elmondható, hogy a nyári szezonban munka-kínálatban nincs hiány (turizmus), viszont a téli időszak ennek a fordítottját jelenti. A helyben foglalkoztatottak száma 502 fő (2011-es KSH adatok alapján). Balatonfenyves dolgozóit két csoport alkotja. Az egyik kategóriába a helyben lakó és helyben foglalkoztatottak alkotják (341 fő), a másik a Fenyvesre naponta bejáró munkavállalók

23 csoportja (161 fő). Az első kategória nemi összetétele majdnem arányos, a helyben lakó és helyben foglalkoztatott nők száma: 164 fő a férfiaké: 177 fő. Balatonfenyves ingázóinak száma jelentős, 275 fő, melynek több mint fele a év közöttiekből kerül ki. Balatonfenyves lakóinak fő foglalkoztatója a Hubertus Agráripari Bt. (8713 Kéthely, Sáripuszta 0275 hrsz.) illetve a Balatonfenyves Község Önkormányzata. A Balatonfenyvesen több különböző vállalkozás is működik 266 db (egyéni vállalkozókkal együtt) és ebből telephellyel 166 db (68 db Kft, 27 db Bt., 1 db Nyrt. és 13 db Zrt). A település számára további jelentős munkalehetőségét fog kínálni a tervezett kikötő fejlesztés. A településen a munkanélküliség is jelen van, ami a decemberi adatok alapján 66 főt jelentett, ez a munkaképes korúaknak csupán 5 %-át alkotja. A kimutatás nem egy magas érték, de a korábbi évek adataihoz képest még ebben is csökkenés figyelhető meg, mely visszavezethető a fiatal korosztályban (18-30 évesek) népszerűvé vált külföldi (nyugat Európa) munkalehetőség bevállalásával. A fiatalok egyre nagyobb részének nincs lehetősége a lakóhelyén illetve annak vonzáskörzetében állandó állást találnia (amit a szezonalitás nem befolyásol), ezt támasztják alá a felmérési adatok is: 2013-ban a fiatalok 15,73 %-a pályakezdő munkanélküli, míg 2010-ben ez az érték csak 10 % volt. A munkanélküliek végzettség szerinti összetételét tekintve a magasabb (felsőfokú és szakközépiskola) végzettséggel rendelkezők esetében inkább emelkedő, míg az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők esetében inkább csökkenő tendencia figyelhető meg. A munkanélküliség csökkenését a közmunkaprogram bevezetése is jelentősen minimalizálta, ami főként a legkevésbé iskolázottak körét karolja fel. Balatonfenyvesen munkanélkülieknek több mint 50 %-át a női munkanélküliek teszik ki. Ez a mutató magyarázható a szülőképes korú nők esetében a gyermekvállalási hajlandósággal, ami országos viszonylatban vizsgálva is kijelenthető, hogy egészen 40 éves korukig a magyar nők aktivitása alacsonyabb. Fontos hangsúlyozni, hogy a részidős foglalkoztatás aránya Magyarországon nemzetközi összehasonlításban igen alacsony. Ha az anyáknak több lehetőségük nyílna részmunkaidőben dolgozni, akkor mint a gyermekvállalási kedv illetve mint a munka és a család közti választást is megkönnyítené. A nők átlagfizetése ráadásul majdnem mindenhol alacsonyabb, mint a hasonló pozícióban dolgozó férfiaké. Nemtől függetlenül a másik probléma az alacsonyan képzettek jelentik, ami - mint korábban is említettük főként az idősebb korosztályt jelenti. Ennek a rétegnek az alacsony iskolázottsága jelentős mértékben korlátozza a munkaerő-piaci elhelyezkedésüket bár a közmunkaprogram sokat javított a mutatókon, de az életszínvonal minőségén jelentős változást nem eredményezett -, emellett nem férnek hozzá azokhoz a színvonalas szolgáltatásokhoz, amelyek épp a munkavégzési képességük, vagy egészségi állapotuk javítását szolgálnák. Az alacsony iskolai végzettség fontos szerepet játszik a szegénység átörökítésében. A magyar iskolarendszer nem képes a kezdeti hátrányokat megszüntetni, sőt, céljával ellentétesen, felerősíti a szegénységben élők lemaradását, gátolva a társadalmi mobilitásukat. Háztartások, lakásállomány Balatonfenyves lakásállományáról nagy általánosságban el lehet mondani, hogy a múlt század es évek hangulatát idéző épületek alkotják. Az idő haladtával azonban a településen a hagyományos beépítéstől idegen jellegű épületek is megjelentek, melynek visszaszorítását napjainkban is a településrendezési eszközök jelentik. A háztartások száma 2005-ben 998 volt, 2011-ben 1125, 2013-ban

24 Balatonfenyves lakásaink száma A KSH értékelése szerint 2011-ben Balatonfenyvesen az 1125 db lakásból 809 lakott lakás (ház) volt és 316 volt lakatlan, üres. A lakások számába az üdülő jellegű épületek is beletartoznak. A lakásépítések üteme viszonylag alacsony mértékű ingadozást mutat, sőt közötti években kisebb növekedés is tapasztalható. Lakások építése 1945-ben és korábban épített db 400 db 207 db 187 db 119 db 167 db A lakások szobaszám szerinti összetételében jól megfigyelhető változás mutatkozik. Az egy és kétszobás lakások aránya csökken, és jelentős növekedést tapasztalhatunk a négy vagy többszobás lakások esetében. A balatonfenyvesi lakások átlagos alapterülete70 m2 volt 2011-ben. Lakások alapterülete 30 m2-nél kisebb m m m m2 100 m2 nagyobb 8 db 33 db 64 db 311 db 291 db 306 db A lakások összetétele komfort fokozatok alapján: összkomfortos: 541 db komfortos: 567 db délkomfortos: 8 db komfort nélküli: 8 db szükség és egyéblakás: 1 db összesen: 1125 db A fenti mutatókból is érzékelhető, hogy a lakások közműellátottsága nagyjából teljesnek mondható, a lakásállomány 99%-a hálózati vízvezetékkel ellátott, szintén 99%-a vízöblítéses WC-vel ellátott, 93,5 %-a pedig be van kapcsolva a közcsatorna hálózatba

25 Üdülőlakosság Balatonfenyves falusias-kertvárosis jellegű, ugyanakkor igen jelentős turisztikai szállásférőhely kapacitással rendelkező teleülés. Az üdülőegységek pontos számáról nem áll rendelkezésünkre konkrét felmérési adat. Jelenleg a település többségében a nyári szezonra alkalmas szálláshelyekkel rendelkezik. Meg kell említeni, hogy bár számos szálláshely áll rendelkezésre a településen, de új, korszerű, a mai igények szerint felújított kevés. Az ide érkező tulajdonosok és vendégek főként a nyári idényben jelennek meg. A helyi lakosságnak az üdülő tulajdonossakkal, illetve vendégekkel szemben minimális ellenérzés, időnkénti véleménykülönbség áll fenn. A település egyre több lakóházát használják üdülési célra vagy hétvégi házként. Balatonfenyvesen egyre gyakoribbak a csak napi jelleggel felkereső vendégek, köszönhetően a község egyedi hangulatának és az egyre bővüli kikapcsolódási lehetőségeknek, rendezvényeknek. A vendégek kiszolgálását célzó kiskereskedelmi- és vendéglátóhelyek zömmel az északi, partmenti sásban koncentrálódnak, ezzel is biztosítva a helybéli lakosság nyugalmát, viszonylag szeparált életterét Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Oktatás, foglalkoztatottság Balatonfenyves esetében is elmondható, hogy a társadalmi rétegződésre az oktatás és a munkaerőpiac változásai erőteljes hatást gyakorolnak. Az iskolázottság pozítiv növekedése mellett, azonban megemlítendő, hogy a megnövekedett felsőfokú végzettséggel rendelkezők rétegéből nagyon sokan kénytelenek elhagyni a választott pályáját, mivel az oktatás nem követi nyomon az aktuális munkerő-keresletet. Továbbá lényeges megemlíteni, hogy a magasabban kvalifikált, iskolázottabb réteg növekedésével arányosan nem növekszik a munkahelyek száma, éppen ezért ha tehetik a frissen végzettek, akkor a fejlettebb megyékben, illetve külföldön vállalnak munkát. Legrosszabb helyzetben lévő területek Balatonfenyves belterülete rendezetnek, lakásállományát, közüzemi ellátottságát tekintetve megfelelőnek tekinthető. A település szegregátumának Imremajor nevezhető. A településközponttól 3,5-4,0 km távolságra fekvő major élő településrész. A Hubertus Bt. állattartó telepe és raktárai mellett mintegy 30 társasházzá nyilvánított lakóépületben mintegy 150 fő él. A hátrányos településrészen jellemző az itt élők alacsony iskolázottsági szintje, magas az alacsony presztízsű foglalkoztatottak száma. Balatonfenyves célja ennek a területnek a felzárkóztatása. A közelmúltban fejeződött be az ivóvízhálózat felújítása és megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása, de a közművek további fejlesztése nélkülözhetetlen (pl.: szennyvízhálózat kiépítése). Népesség korcsoport, nemzetiségi és vallási megoszlás szerint A fenti elemzések alapján Balatonfenyves egy természetesen elöregedő település. Ez a jelenség Magyarország községeinek zömére jellemző. Figyelembe véve az elmúlt évek népesedési folyamatait, tendenciáit, a közeljövőben feltételezhetően Balatonfenyves népességszáma nem mutat ugrásszerű változást, sőt a középkorúak magas arányára alapozva tovább erősödik az elöregedési folyamat a helyi társadalmon belül. A falu jövőjét mindenképpen a lakosság megtartó erejének erősítése jelentené. Ha sikerülne az elöregedő lakosságot pótolni fiatalokkal, akkor az egyben a település további fejlődését is jelentené. Nemzetiségi illetve vallási megoszlás nem figyelhető meg a községben

26 Települési identitást erősítő tényezők A település identitását erősítő tényezők között igen fontos szerepet tölt be a vallás. Balatonfenyvesen is jelentősen csökkent a magukat valamely vallási felekezethez tartozónak vallók száma. A lakosság megoszlását tekintve a legfontosabb szerepet a római katolikus vallás tölti be, amelyet a református, az evangélikus vallás és kis létszámban az izrealita vallás követ. Vallási összetétel A település családbarát jellegének és megerősítésében igen fontos szerepet játszanak a civil szervezetek, amelyek mint az állampolgárok önkéntes szerveződései tevékenységük és szerepvállalásuk révén nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi problémák hatékony kezeléséhez, a közösségi szükségletek kielégítéséhez. Balatonfenyvesen jelenleg 5 egyesület működik: Ezüstfenyő Nyugdíjas Egyesület: Célja, hogy összefogja, és közösségi lehetőségeivel támogassa a község nyugdíjasait. A szolgáltatást igénybe vevő személyek részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt. A helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak. Együtt Fenyvesért Egyesület: Társadalmi-közösségi kezdeményezésre önkéntesen létrehozott társadalmi szervezet. Célja a különböző települések összefogását elő segíteni rendezvények szervezésével és egyéb módon. Az egyesület feladata a Balatonfenyves labdarugó csapat összetartása, sportrendezvények szervezése illetve hozzá kapcsolt egyéb programok (pl. bográcsozás, túrázás, polgárőrség stb.) Balatonfenyvesi Fürdőegyesület: Az egyesület az 1911-ben alapított és 1932-ben újraalakult Balatonfenyvesi Fürdőegyesület utódjának tekinti magát és igyekszik mindenben követni és ápolni a nagymúltú előd hagyományait. Az egyesület célja Balatonfenyves község fejlesztése, szépítése, környezetének védelme, tisztaságának óvása, a balatonfenyvesi telektulajdonosok érdekeinek egyesült erővel való képviselése és védelme. Balatonfenyvesi Vitorlás Sportegyesület: A Balatonfenyvesi Vitorlás Egyesület ban alakult. Azóta folyamatosan ellátja a balatonfenyvesi vitorlázók képviseletét. Az egyesület tagja a Magyar Vitorlás Szövetségnek. Az egyesület színeiben a tagság