1. Gyöngyös város Településfejlesztési Koncepciója 2005.

Átírás

1 1. Gyöngyös város Településfejlesztési Koncepciója 2005.

2 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ A Településfejlesztési Koncepcióról általában A városokról általában Ajánlások a városnak...5 HELYZETELEMZÉS Településtörténet Humán erőforrások...9 Népesség...9 Munkaerő Természeti erőforrások Gazdasági erőforrások...11 A meghatározó gazdasági erőforrások területei:...11 Ipari Park...11 Ipari területek...11 Erdőgazdálkodási területek...12 Mezőgazdasági területek Társadalmi és kulturális erőforrások Infrastruktúrális erőforrások...12 Intézményi infrastruktúra...12 Igazgatási intézmények...12 Oktatási intézmények...13 Egészségügyi intézmények...13 Vallási, egyházi intézmények...13 Lakásellátás...13 A lakásállomány jellemzői...13 Városüzemeltetés...14 Hálózati infrastruktúra...14 Közlekedés...14 Közművek A település szerkezete...17 Hálózati elemek...17 Területi elemek...17 Egyedi elemek A terület használata A település értékei...18 A természeti környezet értékei...18 Az épített környezet értékei...18 Régészeti emlékek, lelőhelyek Környezetminőség...19 Zaj- és rezgésterhelés, zaj- és rezgés elleni védelem...19 Talajterhelés és talajvédelem...19 Felszíni és felszín alatti vízvédelem...19 Levegőtisztaság védelem...19 Hulladékkezelés Térségi-területi kapcsolatok A területre vonatkozó tervek értékelése A helyzetelemzés összefoglalása Vonzerőleltár Problématérkép...24 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A Településfejlesztési Koncepció elvei Fejlesztési célok, kitörési pontok Településfejlesztési forgatókönyvek A jövőkép meghatározása A településfejlesztés lehetőségei, korlátai...28 Az átalakulás feltételei, lehetőségei, korlátai Programok A fontosabb hálózati elemek távlati rendje...32 Közúti közlekedés...32 Vasúti közlekedés...33 Tömegközlekedés...33 Légiközlekedés...33 Kerékpárutak A hálózati csomópontok kijelölése Jelentősebb területhasználati beavatkozások Ajánlások

3 Gyöngyös város Településfejlesztési Koncepciója 1. BEVEZETŐ 1.1 A Településfejlesztési Koncepcióról általában Az évi LXXVIII. törvényben foglaltak szerint a településrendezési tervdokumentumok sorában a településfejlesztési koncepció a településszerkezeti és szabályozási tervet megalapozó, és az önkormányzat településfejlesztési döntéseit rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyandó dokumentum, amely a jóváhagyást követő évre kijelöli a település fejlődésének irányát. A törvény szerint 2003 után minden településnek az új metodika szerint készített településrendezési dokumentumokkal kell rendelkeznie. A településfejlesztési koncepció az a dokumentum, amely bemutatja, hogy melyek azok a fejlesztési lépések, amelyek a lakók számára közép és hosszú távon otthonos környezetet fognak teremteni, és amelyek a vállalkozások számára a telephely-választási versenyben vonzóbbá teszik a települést és annak szűkebb vagy tágabb környezetét. Városok esetében a dokumentumot időnként városfejlesztési stratégiának is nevezik. E dokumentumnak az adottságokra, a ma jellemző főbb folyamatokra, tendenciákra alapozva, s a feltárható összefüggésekre is tekintettel, a legfontosabb célokat kell kijelölnie. Elsősorban a Mit? és Miért? kérdésekre kell válaszolni. A Milyen arányban?, Milyen sorrendben? Milyen minőségben?, Milyen területi-városszerkezeti irányokban? és Milyen támogatással? kérdéseket a vitákban jól kiérlelt koncepció elfogadása után szükséges megválaszolni. Az elfogadott városfejlesztési célok eléréséhez szükséges szabályok megalkotása részben az új rendezési tervre, az eszközök biztosítása pedig a következő évek költségvetéseire, pályázati lehetőségeire váró jövőbeli feladatok. A koncepció a város egészére vonatkozó kiemelten fontos fejlesztési irányainak elfogadását követően akár a készülő rendezési tervvel egy időben már elindíthatók azok a programozási és projekt előkészítő munkák, amelyek egy-egy részterület vagy ágazat új beruházásait, fejlesztéseit is összehangoltan, a város egészének fejlődéséhez illesztve, ütemezve, s a már említett sorrendiségeket és fejlődési, illetve térbeli irányokat meghatározva teszik megvalósíthatóvá a koncepcióban elfogadott célokat. A stratégia-készítés során azt kell szem előtt tartani, hogy a település vonzerejét növeljük, mind a lakosság, mind a gazdálkodó szervezetek, mind a települést látogatók részére. A települési vonzerő az a fogalom, amely egységes szemléletbe integrálja a különböző ágazati szempontú optimumokat. A településfejlesztési vagy gazdálkodói döntések megszületését a sokszor nehezen megmagyarázható települési vonzerő jobban motiválja, mint az ágazati kimutatások, gazdaságossági számítások. Nem véletlen, hogy az európai térségek fejlesztése során a települési vonzerő egyre gyakrabban használt kifejezés. Végülis az egyes települések vonzerejük alapján lesznek a térség fejlődésének motorjai. Így válik a település és annak fejlesztése a regionális fejlesztési elképzelések alkotóelemévé. 3

4 Időtáv és térbeli összehangolás. A dokumentum távlati, mintegy éves jövőképet ad, amelyhez ragaszkodni lehet abban a munkában, amely a települést hosszú távon is versenyképessé kívánja tenni. A koncepció egyfajta önbeteljesítő jóslatként működik, hiszen nem tudja megjósolni a jövőt, de segítségével meg lehet tiltani a célokkal ellentétes fejlesztéseket. Sok esetben a koncepció időben többlépcsős, tehát a éves stratégiai koncepciót egy hosszú távú jövőképben, mint keretben helyezi el. Az első néhány év fejlesztéseihez gyakran részletesebb, finanszírozási hipotézisekkel kibővített programot is rendelnek. A településfejlesztési koncepció akkor éri el célját, ha választ ad a település által betöltött térbeli szerepek, a centrum-periféria kapcsolatok változásaira a település szűkebb és tágabb földrajzi környezetében. Ez azt jelenti, hogy a dokumentumnak összhangban kell lennie a tágabb térségre - kistérségre, megyére, régióra - vonatkozó érvényes területi tervekkel. Ennek érdekében egyeztetni kell tehát a szélesebb földrajzi egységre megfogalmazott tervek és a települési tervek között. Különösen fontos, hogy a koncepció figyelembe vegye a szomszédos települések terveit is, hiszen így lehet elkerülni a településhatárokon átnyúló zavaró hatásokat. A stratégiai jellegű településfejlesztési koncepcióban azoknak a prioritásoknak és módszereknek kell szerepelniük, amelyek az Európai Uniós támogatásoknak is alapfeltételei, és amelyek alkalmazása a településeknek és a települést övező kisebb-nagyobb térségeknek is kedvező. A dokumentum nem lehet sikeres, ha csak azért készül el, mert az kötelező. 1.2 A városokról általában A XXI. század kisvárosi városfejlődését jelentősen befolyásolja Európa ill. Magyarország új városfejlődési irányai. Az urbanizáció erőteljes városi népességkoncentrációt eredményező szakaszai után az 1970-es évek elejétől a városfejlődés Európában is új szakaszába lépett. Ennek alapvető jellegzetessége az addig főleg mennyiségi mutatókkal mérhető városnövekedés lassulása, az urbánus környezet erőteljes, minőségi átalakulása. A változások fő jellemzője az új városverseny bontakozása, melynek lényege, hogy az adott város sikeres legyen, s hosszú távra is kiegyensúlyozott és stabil jövedelemtermeléssel tudjon szolgálni lakosai számára. Alapvető fontosságú, hogy e városfejlődési periódusban egyre kevésbé az adott városok műszaki infrastrukturális feltételei állnak a középpontban, (ez ugyan fontos és lényeges alapadottság, de hiányait viszonylag egyszerűen lehet pótolni), hanem a város, mint társadalmi szervezet került az előtérbe, melynek sikeres szervezésén és fejlesztésén munkálkodni sokkal bonyolultabb és hosszabb távú feladat. A siker kulcsa az adott városban előállított jövedelem tartós növelése, annak a város mind szélesebb rétegeihez való eljuttatása, amely során bővülhet a városi termékek és szolgáltatások piaca, növekedhet a helyi adóalap, fejlődhet az infrastruktúra és a közszolgáltatás egyaránt. A sikeres városokban az ún. tudás alapú társadalom megteremtésével és fejlesztésével érik el a gazdaság szükséges szerkezeti és technológiai változásait. Ezek révén válik képessé a város az újítások, az innovációk befogadására. Egyre fontosabbá válik a helyi életkörülmények minősége, felértékelődnek a környezeti és az úgynevezett nem anyagi értékek. A kisvárosok kitüntetett helyet foglalnak el ebben az új városfejlődési periódusban. A városi ártalmaik kisebbek, mint a nagyoké, városszerkezetük még viszonylag átlátható, s e városok közössége és társadalma még könnyebben szervezhető, aktivizálható az új és sikeres városfejlesztési politika megvalósításához. Az európai városok fejlődését értékelő az alábbiakban közölt - általános szempontsort áttekintve fontos megállapításként rögzíthető, hogy napjainkban máris jelen van szinte minden olyan szükséges tényező, amely alapján a város hozzáilleszthető ezekhez a folyamatokhoz. Fontos, hogy a város az általános városfejlesztési irányainak meghatározásakor mindezekre tekintettel legyen. 4

5 Városértékelő szempont A helyzet megítélése Gyöngyösön (európai úniós - elvárások alapján) a) Nagyipari csoportok jelenléte A nagyobb befektetői csoportok megjelentek a területen, de további betelepítésük szükséges elsősorban az ipari parkba. b) A termelési szerkezet sokoldalúsága A szerkezetváltás folyamata megindult, további ágazatok bevonására van még lehetőség. c) Felsőoktatási és kutatási bázisok jelenléte Jelen vannak, erőteljesen fejlesztendők az alkalmazott kutatások, valamint a termelés szerkezetéhez jobban alkalmazkodó felsőoktatás. d) Kísérleti kutató fejlesztő helyek megléte, fogadókészség létesítésükre Jelen vannak, erőteljesen fejlesztendő a versenyszférával való kapcsolatrendszere. e) Az információk gyors áramlását biztosító hálózatok jelenléte f) Az információk (kiállítások, fesztiválok, konferenciák), és az eszmék áramlását biztosító kapcsolati rendszerek megléte g) Termelő szolgáltató hálózatok (üzleti tanácsadás, marketing, reklám, stb.) megléte h) Pénzügyi erőforrások, támogatási rendszerek megléte (bankrendszer, városi gazdasági marketing) i) Innováció-orientált városi fejlesztési stratégia és korszerű rendezési tervek megléte j) Oktatási, kulturális, pihenési és sportlétesítmények megléte k) Magas színvonalú lakófunkciókat kielégítő városrészek, negyedek megléte Az adottságok jók, továbbfejlesztendők az adatbázisok és a térségi hálózati kapcsolatrendszerek. Erőteljes fejlődés tapasztalható, további lehetőségek vannak a szervezettségben és a rendszerezettségben. Jelen vannak, fejlesztendők. Még nem átütő erejű, de fejlődésnek indult. Többirányú komplex erőforrásokra van szükség a dinamikus városfejlődéshez. Folyamatban van az elkészítésük és az elfogadásuk. Jelen vannak, fejlődőképesek, speciális célorientált fejlesztésekre van szükség a környezetterhelési adottságok és lehetőségek figyelembevételével Jelen vannak, fejlődőképesek, de vannak jelentős rehabilitációs feladatok is a társadalmi elszigetelődés és a műszaki leromlás elkerülése érdekében Ezeknek a tényezőknek a város jövője szempontjából fontos városfejlesztési területeknek és irányoknak a tudatos figyelembevételével javulhatnak a város pozíciói a magyar városrendszerben is. 1.3 Ajánlások a városnak Az Új európai területfejlesztési perspektívák és Az európai városok chartája ajánlásai Az ezredfordulón váltak közismertté egész Európában a fenti dokumentumuk, amelyek fontos elveket és ajánlásokat fogalmaznak meg a tagállamok és a csatlakozó országok számára egyaránt. Mindkét dokumentum kiemeli, hogy bármilyen városfejlesztési beavatkozás, intézkedés komoly elemzést, tanulmányozást, ismereteket és felelősséget igényel. Az ajánlások egyértelműen rögzítik: a helyes utat mindig a politikai és szakmai megközelítések kettőssége jelöli ki, s a sikeres várospolitika a városi élet és a városi funkciók összekapcsolásának folyamatosságán múlik. E feladat is legalább kétirányú megközelítést igényel. Egyrészt a városnak, mint jelentős térbeli hatású (regionális) szervező, ellátó, szolgáltató központi helynek a tudatos, hálózatba illeszkedő fejlesztését, (hiszen a regionális és vidék fejlődésének motorjai, irányító központjai mindenütt a városok), másrészt a városnak, mint sajátos és korszerű, harmonikusan fejlődő, biztonságot, jólétet, képzési és tanulási lehetőséget, kultúrált életkörülményeket biztosító település, belső fejlődési feltételeinek megteremtését kell célul tűznie. A policentrikus, sokközpontú városfejlesztés európai ajánlásai szerint minden városnak meg kell találnia a településhálózatban pontos, hierarchikusan is meghatározható helyét ahhoz, hogy megfelelően hozzá tudjon járulni a térségek és a régiók kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődéséhez. 5

6 Ugyanehhez kapcsolódva fogalmazza meg a dokumentum az ún. komplementer (egymás térségfejlesztő hatásait tudatosan kiegészítő) központok területi funkciómegosztásának elvét, amely szerint a városok és a környező vidékük között kialakuló funkcionális egymásrautaltság a közigazgatási határokon átnyúló önkéntes együttműködést tesz szükségessé a helyi önkormányzatok között, s ezek jelentősen hozzájárulhatnak a régiók versenyképességének erősítéséhez. Gyöngyös jövőjét illetően mindkét ajánlott perspektíva igen fontos lehet. A városok harmonikus belső fejlődését ajánló Európai Városok Chartája az alábbi tíz fő fejezetben foglalja össze a teendőket, melyek mindegyike a város számára is fontos lehet: FEJEZETEK ELVEK I. Közlekedés és mobilitás 1. Alapvető fontosságú a magángépkocsi-forgalom csökkentése, racionális forgalomszervezés 2. A mobilitást oly módon kell megszervezni, hogy elősegítse a lakható város fenntartását, miközben az utcáknak, tereknek ismét társadalmi színtérré kell válnia II. Környezet- és természetvédelem a városban III. A város fizikai jellege IV. A városok építészeti öröksége 1. Saját környezetvédelmi stratégia kidolgozása 2. A zöldterületek megóvása, fejlesztése, (a természeti- és tájvédelmi programok alapvető feltételei a kellemes és egészséges városi létnek, ugyanakkor a természetvédelem fontos tényező a közösségi aktivitás és büszkeség fejlesztésében is) 1. Meg kell óvni a városközpontokat, mint az európai kulturális és történelmi örökség fontos szimbólumait 2. A jól kialakított, gondozott szabad területek biztosítják a kellemes emberi környezetet, és lehetőséget nyújtanak a közösségi életre 3. A városok vonzerejét fokozza a rendben tartott és körültekintően fejlesztett építészeti örökség 1. Megőrzése gondosan kidolgozott törvényi keretet és programot igényel 2. Megőrzéséhez szükség van értékeinek fokozott tudatosítására, megfelelő pénzügyi mechanizmusokra és együttműködési formákra 3. A gazdasági fejlődés ösztönzőjévé válhat, mivel növeli a város vonzerejét V. A lakás 1. Biztosítani kell a sokféle lakáslehetőséget, a választékot és a mobilitást 2. Támogatni kell a lakáshoz jutás minden lehetséges módját VI. Sport és a szabadidő 1. Egyre nagyobb számú sportolási lehetőség és sportlétesítmény álljon nyitva minden ember hasznos eltöltése előtt 2. Biztosítani kell a helyi közösségek arculatába illő kisebb sportolási egységek létrejöttét is VII. Kultúra a városban VIII. Egészség és egészségügy a városban IX. Polgári részvétel, városirányítás és várostervezés X. Gazdasági fejlődés a városban 1. A kulturális fejlődés hozzájárul gazdasági és társadalmi fejlődéshez 2. A kultúra fejlesztése és valódi kulturális demokrácia feltételezi a helyi önkormányzatok és a közösségi csoportok, az alapítványi szektor és a magánszektorok közötti széles körű együttműködést 3. A kulturális turizmus támogatása a helyi közösségek számára is hasznos 1. A városi környezet mozdítsa elő a lakosok jó egészségét 2. Decentralizált egészségügyi ellátást szükséges biztosítani, s ösztönözni kell a közösségi alapon történő egészségügyi kezdeményezéseket és részvételt 1. A városirányítás és tervezés alapjául maximális mennyiségű, a város jellegzetességeire és sajátosságaira vonatkozó információ kell szolgáljon 2. A helyi politikai döntéseknek a szakemberek csoportjai által irányított városi és regionális tervezésen kell alapulniuk 3. Szükséges, hogy a helyi érdekcsoportok elismerést nyerjenek, és intézményesítsék a polgári részvételt a helyi politikai életben 1. A gazdaság és a társadalom fejlődése elválaszthatatlanul összefügg 2. Gazdasági és társadalmi tekintetben a város része az őt környező régiónak vagy hátországnak 3. A gazdasági növekedés és fejlődés feltétele a színvonalas infrastruktúra A fenti, igen sokoldalú, koncepcionális szempontból alapvetően fontos ajánlások szinte mindegyikére tekintettel kell lenni a város távlati fejlesztési irányainak meghatározásakor. Súlyozva közülük azokat, amelyek a város egészének fejlődését tekintve fő fejlesztési elvként figyelembe veendők, az alábbiak emelhetők ki: a környezeti kritériumok erőteljes érvényesítése, a város ökorendszerként való kezelése a gazdaság diverzifikációja és annak a regionális és térségi rendszerbe illesztett fejlesztése a város térbeli növekedésének korlátozása, s belső terének megújítása a harmonikusan fejlődő, kompakt város ideájának alkalmazása a városfejlesztés társadalmasítása a város regionális és hálózati együttműködésben való fejlesztése (komplementer-központok) 6

7 Az európai városfejlesztés chartájának és a területfejlesztés új a városok és vidékük (régiójuk) szerves együttműködésén alapuló perspektíváinak alapdokumentumai a XXI. század elején tehát olyan alaposan mérlegelendő fejlesztési elveket ajánlanak, amelyekhez a feltételek megteremtése a város számára is eminens fontosságúak. Egyszerre ajánlják figyelembevenni a város jövőbeli városfejlődési irányainak meghatározásához a belső és külső feltételek megteremtésének szükségességét, hangsúlyozva azok egymásra hatásának kiemelt jelentőségét, s legvégül kiemelik, hogy mindennek legfontosabb alapját a modern lokális és plurális (részvételi) demokrácia jelenti, melynek biztosítani szükséges: a társadalom minden rétegét összefogó, jól szervezett (és a túlszabályozástól mentes) városigazgatást, a városi életfunkciók összehangolását (otthoni élet, munka, utazás, társadalmi élet), és a közös felelősségvállalás képességét, amely jogokat biztosít a városlakók számára a biztonsághoz, az egészséges környezethez, kultúrához, a sport és szabadidő tevékenységhez, a jó minőségű épített és fizikai környezethez, s a személyes kibontakozáshoz egyaránt. 7

8 8

9 A településfejlesztési koncepció és a településrendezési terv alapját képező 2. HELYZETELEMZÉS A helyzetelemzés az erőforrásokat összegzi, és a korábbi elhatározásokat, terveket, döntéseket elemzi, értékeli. A helyzetelemzés képezi a településfejlesztési koncepció elhatározásainak, valamint a településrendezési terv településszerkezeti tervének alapját. Az alábbiakban összefoglaljuk a helyzetelemzés egyes vizsgált ágazataiban a megállapításokat és a fejlesztés során figyelembeveendő prioritásokat. Az egyes fejezetekhez tartozó háttéranyagok a mellékletként közölt alátámasztó munkarészekben találhatóak. 2.1 Településtörténet 1 (Megjegyzés: Ebben a fejezetben a településtörténet azon részeit említjük, melyek a településszerkezet kialakulása szempontjából meghatározóak voltak.) Gyöngyös közel 750 éve városias jellegű, és 670 éve városi rangú település, a térség meghatározó központja, mely kereskedelmi utak találkozásánál jött létre. Az 1800-as évek végéig a szölő- és bortermelés adta gazdaságának jelentős részét, majd az ipar és az idegenforgalom vette át ezt a szerepet. A XIII. század végén a településmag a plébániatemplom és a kápolna között, a Kis- és a Nagypatak mentén alakult ki, az észak-déli patakvölgyi út, és a pásztó-kompolti út kereszteződésében. A központot vizesárok és sövénykerítés határolta. A város szerkezetét a XVII. sz-ig alapvetően az egymást kereszt alakban metsző négy főutca (ma Jókai, Petőfi, Kossuth, Vachott S. utcák), és a metszéspontjukban álló Szent Bertalan templom határozta meg. A városfalat helyettesítő sövénykerítésen túl csak 1820 után terjeszkedett a város, az új városrészek: Felsőújváros, Víziváros, Benei Hóstya, Haller birtok, felépült a zsellérközös lakóterület. A város szerkezetét, beépítését az 1900-as évek tűzvészei (1904, 1908, 1917) jelentősen átalakították. Az addig sűrűn beépített, keskeny utcákkal kialakult tömbökre 1918-ban városrendezési terv készült, mely alapvetően meghatározta a mai városképet között új lakótelep szerű beépítések dominánsan határozták meg a településfejlődést. A külső területeken kialakultak az iparterületek. Jelentős fejlődésnek indultak az önálló városrészek (Mátrafüred, Mátraháza, Sástó, Kékestető). 2.2 Humán erőforrások Népesség A város népessége a évi KSH adatok alapján fő volt, ez a évi népszámlálási adatok ( fő) 98,71%-a. Az országos tendenciákat és előrebecsléseket figyelembevéve hosszabb távon az erőteljesebb fejlődések sem igazolják a jelentősebb népességnövekedéseket, így nagyarányú népességnövekedést Gyöngyös esetében sem kell feltételezni. 1 Forrás: Heves Megye Műemlékei III. kötet (Akadémiai Kiadó) 9

10 A terv távlatáig, 2020-ig becsült és a tervezésnél figyelembevett népesség várhatóan ezer fő között lesz, és valószínűsíthető, hogy hosszú távon sem haladja meg a város a 40 ezer főt. A továbbtervezésnél, az infrastruktúra kapacitásainak számításánál ezt az értéket vesszük figyelembe, mely kismértékű biztonsági tartalékot is tartalmaz. A népességnövekedés elsősorban a kistérségből betelepülőkből, és egy lehetséges jelentősebb iparfejlesztés hatására vezető szakemberek letelepedéséből várható. Munkaerő A város lakossága a környező községekkel együtt közel fő (népszámlálási adatok, 2001), mely a térség munkaerőalapját képezi. A munkanélküliség Gyöngyös és vonzáskörzete tekintetében 7,7%- ra tehető, mely évek óta kissé meghaladja az országos átlagot. Gyöngyösön január végén fő, míg január végén fő regisztrált munkanélkülit tartott számon az Állami Foglalkoztatási Szolgálat. A térségben a munkavállalói korban lévő népesség aránya is csökkent, januárjában fő, míg januárjában már csak fő munkavállaló korú népességgel lehetett számolni. 2.3 Természeti erőforrások A város területén meghatározó jelentőségű a természeti erőforrások jelenléte. Az erőforrások közül az alábbiak kerültek kiértékelésre: - Védett területek nagysága, - Természeti nevezetességek, - Földrajzi adottságok, természetföldrajzi elhelyezkedés, - Éghajlati adottságok, klímaviszonyok, hőmérséklet, csapadékmennyiség, szélviszonyok, napfényes időtartam, - Növény- állatvilág, - Geológiai adottságok, - Vízrajzi adottságok. A természeti erőforrások részletes felsorolását és ismertetését az alátámasztó munkarészek térképi mellékletekkel együtt tartalmazzák. Kiemelkedő jelentőségű természeti erőforrások: - Kékestető mint az ország legmagasabb pontja - Mátraháza-Kékestető mint egyedülálló klimatikus gyógyhely - Mátra mint védett tájvédelmi körzet, természeti terület - Mátra mint idegenforgalmi-turisztikai célokra alkalmas terület - Kékestető mint télisportra alkalmas terület - Sástó mint turisztikai, üdülési, sportolási célpont - Sárhegy mint védett növénytársulás területe Ezek az erőforrások térségi jelentőségűek, hosszabb távon ezekre lehet alapozni a turisztikai, idegenforgalmi koncepciót. A város igazgatási területének területhasználata a Földhivatal 2004-es adatai alapján: Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Rét Legelő Mg. összesen Erdő Kivett Összesen ha ha ha ha ha ha ha ha ha ha ,500 % 0,005 % 1,3750 % 7,800 % 0,100 % 2,465 % 39,236 % 46,140 % 14,624 % 100,000 % Az igazgatási terület a megye 1.1%-a, a belterület az igazgatási terület 31%-a, a belterület az ben nyilvántartott ha-ról 2005-re 1,278 ha-ra nőtt (101,2%)(Földhivatali adat). Gyöngyös igazgatási területének közel fele erdőterület, melynek jelentős része védett természeti terület. A külterületeken a szőlő, gyümölcsös területek ez elmúlt években jelentősen csökkentek. 10

11 2.4 Gazdasági erőforrások A gazdasági élet jellemzői 2 Gyöngyös a Mátravidék kapuja, elsősorban a szőlő-műveléséről, borászatáról, idegenforgalmáról és a kereskedelemről híres. A XX. század második felétől fokozatosan az ipar vált a gazdaság meghatározó ágazatává, és a jövőben várhatóan az ipar, a kereskedelem és az idegenforgalom együttesen lesz a gazdaság meghatározó erőforrása. A városban jelenleg több mint 2000 különböző cég rendelkezik telephellyel, melyek közül legalább 10 cég 200 főnél több alkalmazottat foglalkoztat. Gyöngyös fejlett felsőoktatási és oktatási hálózattal rendelkezik, elsősorban a számítástechnika, gépipar, textilipar, építőipar, turisztika, kereskedelem, pénzügy, közgazdaság és a mezőgazdaság területein, mely segíti a gazdaság szakképzett munkaerőigényét. A meghatározó gazdasági erőforrások területei: Ipari Park A Gyöngyös Ipari Park 2000-ben nyerte el az Ipari Park címet. A terület a város délkeleti részén helyezkedik el. Az ipari park projektet az önkormányzat többségi tulajdonában lévő Gyöngyös Ipari Park Fejlesztő Kft. irányítja és kezeli. Az ipari park infrastrukturális kapcsolatai: Közúti kapcsolat: M3-as autópálya szomszédságában, központja 1,8 km-re található az autópályától, Budapest: 75 km távolságra van, kb. 1 óra utazási idővel. Víziút, kikötő kapcsolat: Csepeli közforgalmú kikötő 90 km, Dunai kikötő 80 km. Vasúti kapcsolat: az ipari park egyik legnagyobb értéke a területén keresztülhaladó iparvágány. A város vasútállomásán lévő teherpályaudvar 100 vagon egyidejű rakodására alkalmas, a Budapest-Miskolc fővonaltól 13 km-re helyezkedik el (Vámosgyörk-Gyöngyös szárnyvonal). Légi kapcsolat, repülőtér: Budapest, Ferihegy II., 80 km, kb. 1 óra utazási idővel, autópálya kapcsolattal, személy és teherforgalmi lehetőséggel. A város területén található Pipis-hegyi repülőtér 3 km-re van, sportrepülők, helikopterek és kisgépek fogadására alkalmas. Az ipari park területe jelenleg 50 hektár, de környezetében lehetőség van bővítésre, további jelentős területek bevonására. A térség minden közművel ellátott, ill. ellátható, az ismert elvárásoknak megfelelően egyes ágazatokban jelentős szabad közműkapacitásokkal, kiépíthető távhő szolgáltatási lehetőséggel. A terület különleges környezetvédelmi korlátozás alá nem esik, de szennyező ipari tevékenység betelepítése nem javasolt. Az Ipari Park új beruházások megkezdésére előkészített, rendelkezik tervekkel, engedélyekkel és tanulmányokkal. Az ipari parkban eddig egy japán autóipari beszállító cég telepedett le, és további négy vállalkozás kezdte meg tevékenységét 2002-ben. Menedzsmentje a betelepülni szándékozó vállalkozások számára forráskoordinációs és mérnöki tanácsadást biztosít, igény esetén a beruházás kulcsrakész lebonyolítását is vállalja. Ipari területek A városban további ipari jellegű gazdasági területek találhatók, melyek részben korábban alakultak ki, részben zöldmezős beruházásként valósíthatók meg: Keleti iparterület o A 3. sz. főközlekedési út, Karácsondi út, Gyöngyöshalászi összekötőút, K-i elkerülőút nyomvonala közötti terület volt KAEV telep környéke -, mely részben kisebb ipartelepekkel és egyéb gazdasági egységelle beépített, de jelentős tartalék területekkel rendelkezik, melyek nemcsak ipari, hanem kereskedelmi gazdasági célokra is hasznosíthatók. A terület összekapcsolható az ipari parkkal. 2 Forrás: 11

12 Déli iparterület o A város déli területrészén, a vasúttól nyugatra kialakult területen korábban létrejött üzemek helyezkednek el. A terület déli bővítésére jelentős tartalék területek állnak rendelkezésre. A terület lakóterületek környezetében található, ezért csak környezetbarát tevékenységek számára ajánlható. Pipishegyi iparterület (volt MEV terület) o A korszerű technológiával kialakított iparterület korlátozott területi fejlesztési lehetőséggel rendelkezik. Környezetterhelő tevékenység a térségben nem folytatható. Szurdokpart úti iparterület o A város keleti oldalán több, főleg szolgáltatással foglalkozó, többnyire kisebb területigényű gazdasági egység telepedett le. A terület további fejlesztése korlátozott, elsősorban minőségi fejlesztésekkel lehet számolni. Erdőgazdálkodási területek A várostól északra lévő külterületeken jelentős (1858 ha) nagyságú erdőterület található, mely az igazgatási területnek csaknem felét teszi ki. Az erdőterületek döntően állami tulajdonban vannak. Legjellemzőbb erdőtársulásai a cserestölgyesek, melyeket északon 550 m, délen 650 m feletti magasság körül gyertyános-tölgyes, majd bükkös vált fel. 900 m felett magashegyi bükkös található. Az erdők egybefüggő állománya őshonos fafajokból áll, természetszerű, vagy természetközeli állapotú, jelentős területük védett. Az erdőterületek közjóléti, gazdasági és gyógyászati-gyógyüdülési feladatokat látnak el. Mezőgazdasági területek A várostól délre található mezőgazdasági területek az igazgatási terület ¼-ét teszik ki, szabdalt elhelyezkedésük nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas. A szántóterületek átlagos aranykorona értéke 26,13 AK. A megye jó minőségű területei közé tartoznak, de területi adottságuk miatt művelésük nem ideális. A város és az erdőterületek közötti szőlő- és gyümölcsös területek kiemelkedően jó minőségűek (62,64 AK). 2.5 Társadalmi és kulturális erőforrások A városban 25 alapítványi szervezet, 67 sportegyesület és 71 különböző civil szervezet működik. A civil szervezetek jelentős része vesz részt a városfejlesztésben. (Bővebb információ az alátámasztó munkarészben található). 2.6 Infrastruktúrális erőforrások Intézményi infrastruktúra Az intézményi infrastruktúra hálózat városi szintű kiépítettsége biztosítja nemcsak a város, hanem a kistérség ellátátását is. A város intézményi infrastruktúra hálózatának fontosabb elemei: Igazgatási intézmények - Polgármesteri Hivatal - Rendőrség - Tűzoltóság - Bíróság - Ügyészség - APEH - Egészségbiztosítás - Nyugdíjbiztosítás - Földhivatal - Vám- és Pénzügyörség - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 12

13 Oktatási intézmények - Óvoda - Általános iskola (Waldorf rendszerű is) - Zeneiskola - Középfokú oktatás - Szakmunkásképzés - Felsőfokú oktatás - Felnőttoktatás Egészségügyi intézmények - Kórházi ellátás - Szakorvosi ellátás - Mentőszolgálat - Logopédia Szakrendelő - Humán Alapellátások Intézete (HAI) - Háziorvosi ellátás - Gyermekorvosi ellátás - Orvosi ügyelet - Gyógyszertár - Fogászat Vallási, egyházi intézmények A városban több egyházi intézmény található, melyek közül jelentős számú létesítmény egyéb értékeket is képvisel. Az egyes intézmények részletesebb adatait az alátámasztó munkarészek tartalmazzák. Lakásellátás A lakásállomány jellemzői A lakásszám és az épített lakások számának alakulása: 3 A lakásállomány bázisadata a 2001-es népszámlálás összeírása alapján lakás. A lakásállomány 75%-a az 1980-as évek előtt épült, és ennek 13%-a még 1919 előtt után a lakások kevesebb, mint 5%-a került átadásra. A csökkenő népesség és az átmeneti 1998 és 2001 közötti lakásállomány csökkenés (1998-ban még lakást tartottak nyílván) ellenére bizonyos fokú lakásállomány-növekedés következett be a és közötti időszakban. A évi KSH adatok már lakással számolnak. Az utóbbi évek jelentősebb lakásépítési területei a városban az alábbiak voltak (Megj.:nem az összes lakásépítés adatait tartalmazza): Ringsted u. 156 L Kálvária domb 44 L Észak-Kálvária 25 L (családiházas beép. formában) Huszár u. 16 L Jókai u. 20 L Jókai u. volt ÉMÁSZ központ 24 L Mátra szálló 40 L Az önkormányzati bérlakások száma a 90-es évek értékesítését követően: 614 db (a lakásállomány 4,3%-a ), melynek 59%-a egyszobás. A felmérések alapján a bérlők 50%-a nagyobb szobaszámú lakást igényelne. A bérlakás iránti igények száma folyamatosan nő, én 430, míg napjainkban 450 lakásra várót tartanak nyilván, akik közül 58% szociális, 28% nem szociális 3 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyvek (Népszámlálás-2001, 2002, 2003); az adatok január 1-re vonatkoznak 4 Forrás: Gyöngyös Város Önkormányzat (Törzskönyv, 1998) 13

14 bérlakásra vár, a többi szobabérletet igényel. Az igénylők 63%-a 35 éven aluli fiatal. A városban jelentős bérlakásépítésre és a bérlők mobilizációs igényének rugalmasabb kezelésére van szükség. Az összlakásállományban a lakások alapterülete viszonylag alacsony, Heves megye többi városaiban nagyobb az egy lakásra jutó alapterület (Füzesabony 89 m 2, Pétervására 84 m 2, Heves 80 m 2, Lőrinci 80 m 2, Eger 72 m 2, Hatvan 75 m 2, Gyöngyös 69 m 2 ). Ennek egyik oka a jelentős számú lakótelepi jellegű lakás, illetve a zsellérközös jellegű beépítések kisméretű lakásai. Az utóbbi évek lakásépítései, valamint a családiházas lakásépítési forma lakásméretei az átlagos lakásterületet növelni fogják. A lakások minősítése: a lakásállomány 43%-a összkomfortos, ami a megyében lévő városok átlagos értéke (Eger 48%, Pétervására 22%, Lőrinci 52,5%). A lakások közel 3%-a szükséglakás. Az infrastruktúra továbbépítésével a meglévő lakásállomány komfortossága fokozatosan javul. Az épületek 98%-a lakóház és 2% üdülő a városban, ugyanez az arány a megyeszékhelyen, Egerben is; a városok közül az üdülők aránya csak Lőrinciben magasabb: 6,5%. A lakások 12%-a emeletes (Egerben 14%). Itt található a megyében a legnagyobb arányban a 11 szintes többlakásos épületek száma (7,5%), valamint toronyház. Városüzemeltetés Hulladékgazdálkodás 5 A települési szilárd hulladékok mennyisége és összetétele az életmód, az életszínvonal, a kapcsolódó fogyasztási szokások, a település városias, ill. falusias jellege, intézménysűrűsége, mezőgazdasági tevékenysége függvényében a térségen belül és a városban is változó. A évben készült Gyöngyös Körzete Kistérség Területfejlesztési Társulás Településeinek Hulladékgazdálkodási Terve szerint a városban és környékén (Gyöngyös, Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján összesen) évente tonna nem veszélyes hulladék, m 3 -nyi folyékony hulladék, m 3 építési-bontási törmelék és tonna kommunális szennyvíziszap keletkezik. A veszélyes hulladékokat külön kezelik. Mindezeken felül évi m 3 zöld hulladék kerül komposztálásra. Gyöngyösön korszerű eszközökkel rendelkező szolgáltató szervezet működik, mely képes ellátni a kistérség - gazdaságos szállítási távolságon belül lévő - településeinek hulladékgyűjtését. A központi hulladéklerakó hamarosan betelik, folyamatban van egy korszerű hulladékkonvertáló mű építése. A kistérség településeinek lerakótelepein szakszerűtlen az üzemeltetési technológia, megoldatlan a csapadékvízelvezetés, a csurgalékvíz összegyűjtés, a napi földtakarás a hulladék-kirepülés elkerülésére, valamint a rekultiváció, ezért indokolt a települések csatlakozási igénye a közös és szakszerű hulladékkezelés kialakításában. Hálózati infrastruktúra Közlekedés Közúti közlekedés A térség főközlekedési utakkal jól feltárt, a főutak jó minőségűek, a mellékúthálózat kiépítettsége, minősége ettől lényegesen elmarad. Gyöngyös várost a Budapest-Miskolc-Tornyosnémeti útvonalú 3. sz. főközlekedési út szeli át, melyet a kelet-nyugati átmenő forgalomtól az M3-as autópálya tehermentesít a várostól délre az igazgatási határon kívül. Az autópálya egyben lehetővé teszi a térség gyors megközelítését is. Az autópályáról két csomóponton keresztül nyugatról a 3. sz. főközlekedési úton, illetve keletről a sz. közlekedési úton jut el a célforgalom Gyöngyösre, ill. az Észak-Mátrába. Észak felöl Mátraházát, 5 Forrás: Bio-Indikátor KKT-Gyöngyös Körzete Kistérség Területfejlesztési Társulás Településeinek Hulladékgazdálkodási Terve, augusztus

15 Mátrafüredet a 24. sz. főközlekedési út köti össze a központtal, Gyöngyössolymost a sz., Gyöngyösoroszit a sz., Gyöngyöspata illetve Gyöngyöstarján településeket a sz. közlekedési út köti össze Gyöngyössel. A település egyéb útjai az önkormányzat kezelésében vannak, a belterületi utak burkolattal ellátottak. Vasúti közlekedés Országosan az egyik legfontosabb vasútvonal Gyöngyös térségében halad át (80. sz. Budapest- Miskolc-Szerencs), de a város igazgatási területét közvetlenül nem érinti. Ez a vasútvonal kétvágányú, villamosított, pályakarbantartási és felújítási munkákon kívül lényeges fejlesztés rajta nem várható. A várost a Vámosgyörkről induló egyvágányú 85. sz. szárnyvonal köti be a törzshálózatba, ez a vonal nem villamosított. Gyöngyösön személy- és teherpályaudvar fejállomás működik. Az OTrT az M3-as út térségében, és vele párhuzamosan nagysebességű gyorsvasúti hálózat kiépítését tervezi, ennek azonban jelenlegi ismereteink szerint - a térségben sem megállója, sem a térséggel közvetlen kapcsolata nem lesz. Kisvasút erdei vasút Gyöngyösről 2 keskenynyomtávú kisvasúti vasútvonal indul ki a vasútállomás térségéből, önálló állomásról: Gyöngyössolymoson keresztül Lajosházára, valamint Mátrafüredre. Tervezett elképzelés a lajosházi vonal meghosszabítása, és a közlekedési kapcsolat megteremtése a Kékestetői felvonóval. Kerékpárúthálózat A térség egyetlen kiépített kerékpárúttal rendelkezik a városközpont és Mátrafüred között. A kerékpárúthálózat továbbfejlesztésére jelentős igény van, mivel a térség bekapcsolható a nemzetközi kerékpárút hálózatba, és része az országos hálózatnak is. A kiépítéseket nehezíti a terepviszonyok miatti nyomvonalkijelölés, valamint a védett területek elkerülése. Tömegközlekedés A térség közúti tömegközlekedési hálózattal ellátott, autóbuszhálózatát a MÁTRA VOLÁN Rt üzemelteti. Az autóbuszok 149 településsel biztosítanak kapcsolatot. A városközpontban lévő autóbuszpályaudvar területét már kinőtte, új pályaudvar került kijelölésre a vasútállomás környezetében, a tömegközlekedési formák összekapcsolásával. A városban 7 útvonalon helyi járat is üzemel. A helyi járatok hálózata nem fedi le a város teljes beépített területét. Légiközlekedés A közvetlen légiközlekedési kapcsolatot a pipishegyi repülőtér biztosítja, ahol kisgépes és helikopteres le- és felszállási lehetőség van. Közművek Elektromos hálózat és ellátás A térség települései villamos energiával teljeskörűen ellátottak mind a belterületen, mind a külterületi lakott helyek tekintetében. A jelentős iparfejlesztések azonban a rendelkezésre álló energiakapacitás jelentős részét igénybe veszik, ezért további jelentős energiaigényű ipar betelepülésénél az energiamérleg felülvizsgálandó, és szükség esetén a kapacitás bővítendő. Többletenergia az Erőmű térségéből biztosítható. Gázellátó hálózat és gázellátás Jelenleg csak a város központi belterületén épült ki a gázhálózat, és itt sem teljeskörűen. Hálózati gáz a lakások 67,5%-ában van (Eger 93,5%, Hatvan 89%, Lőrinci 78%). A térségben a települések zömmel bekapcsolódtak a vezetékes gázhálózatba, de a hegyvidéki területek gázenergiával történő ellátását tartályos Primagáz kiépítésével oldották meg. Gondot jelent Kékestető fűtő- és melegvízellátó egységeinek korszerű, és a kiemelt üdülőterület rangjához, és a környezetminőséghez méltó megoldása, mert jelenleg még nem eldöntött a hálózat kiépítésének módja. Távhőellátó hálózat, távhő- és hőellátás A város önálló gázenergiára épített - távhőszolgáltatással rendelkezik. Központi fűtéssel a lakások 45%-a rendelkezik. (Eger 50%, Hatvan 41%, Lőrinci 57%) A város hőközpontjai további szabad 15

16 távfűtési kapacitással rendelkeznek, ezért elsősorban környezetvédelmi okok miatt a távfűtési rendszerre való rákötéseket szorgalmazni lehet. Távfűtéssel a gazdasági egységek is elláthatók. Hírközlési ellátás, kábel-tv, telekommunikáció A vezetékes telefonellátottság 82,1%-os. A település főleg a központi belterületen - mobilhálózattal jól ellátott, kiépültek az egyes szolgáltatók bázisállomásai. A Mátra egyes területrészein a mobilhálózat korlátozottan használható. Kékestetőn az Antenna Hungária működteti a TV átjátszóállomást, de a térségben a műholdas TV adások vétele is biztosított. A városban az UPC kábelhálózatot működtet. A viszonylag jó ellátottság tényleges előnyeit csökkenti a vezetékes hírközlő hálózat korszerűtlen műszaki színvonala, és javítja a belterületen a mobil telefonhálózat elérhetőségének lehetősége. Vízellátó hálózat és vízellátás Az egészséges ivóvízellátás a településrészek mindegyikén teljeskörűen megoldott. A bekötött lakások aránya - az országos átlagnál magasabb %-os. Gyöngyös a megye többi városához képest előnyös helyzetben van a vízvezeték kiépítettségében, a lakások 96%-a hálózati vízvezetékkel ellátott, (csak Eger előzi meg 98,5%-kal); a melegvíz és a vízöblítéses WC esetében hasonló a helyzet. Az ivóvizet vízműkutak biztosítják, a felszín-közeli vízműkutak nitrát tartalma magas, így csak mélyfúrású kutakból nyerhető megfelelő minőségű ivóvíz. A termelő vízműkutak rétegvizet termelnek. A kistérség vízellátását 68 kút szolgálja, melyek talpmélysége m között változik. A Mátrában kisebb menyiségben forrásfoglalással biztosítanak ivóvizet. Az ivóvízkészletek tartaléka a térségben alacsony, a vízbázisok veszélyeztetettek, a rétegvíz készletek sérülékenyek, a hidrológiai védőterületek nincsenek kialakítva, és védettségük biztosítva. Vízminőségi szempontból a Fe, Mn, CH 4 As, NO 3 NO 2 okoz problémát. A szolgáltatott víz minősége jelenleg a szabványnak megfelelő, a szennyezőanyag-koncentrációk határérték alatt vannak. Az átlagos fogyasztás l/fő/nap. A térségben csak regionális vízellátással lehet biztosítani jóminőségű ivóvizet, amelyhez a bánya víztelenítéssel kitermelt vizét is felhasználják. Felszíni ivóvízcélú tározó kialakítása a térségben nem tekinthető reális elképzelésnek. A Csórréti tározó többletvizéből az ÉMRV Rt napi m 3 /d mennyiségben ad át vizet a rendszerbe. További vízbázis kapacitásokra van szükség jelentősebb fejlesztési igények esetén. A mátrai településrészek (Mátrafüred, Mátraháza, Sástó, Kékestető) tűzivízigénye nem kielégítően megoldott, mert a hálózat kapacitása (mennyiség, nyomás) alacsony a térségben, ezért ezeken a településrészeken vagy hálózatbővítésre, vagy tárolókapacitásra van szükség. Szennyvízhálózat és szennyvízkezelés A belterületen elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A közműves szennyvízcsatornával ellátott ingatlanok aránya 86%, a hálózatra ténylegesen rákötött ingatlanok aránya kb. 75%. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítése folyamatosan folyik, a tervek szerint a csatornázottság 2008-ra eléri a 99%-ot. A szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötések arányának növekedésével csökken a szippantott szennyvíz mennyisége, cél, hogy 2008-ra a szippantott szennyvíz mennyisége elhanyagolható legyen. A csatornahálózaton elvezetett szennyvizet a gyöngyösi, valamint a mátrafüredi szennyvíztisztító telepek tisztítják. A között megvalósuló gyöngyösi szennyvíztisztító telep bővítés és rekonstrukció eredményeként a gyöngyösi telep kapacitása m 3 /napra bővül, a mátrafüredi szennyvíztisztító által fogadott szennyvizek pedig egy technológiai vezetéken keresztül a gyöngyösi telepre kerülnek bevezetésre. A szennyvíztisztító telep technológiája komposztálással egészül ki, ebből adódóan a víztelenített szennyvíziszap kezelése a telepen történik, a komposzt pedig mezőgazdasági hasznosítást nyer. 16

17 Felszíni vízrendezés és csapadékvízelvezetés A felszíni vízrendezés és csapadékvízelvezetés megfelelően csak térségi szinten kezelhető, mert a településeken történő megoldások jelentős hatással vannak a szomszédos települések területeire is. A csapadékvízelvezetés teljes rendszere a térségben sem a külterületeken, sem a belterületeken teljeskörüen nem megoldott. A kiépített vízelvezető árkok, csatornák nem kellően karbantartottak. A keletkező csapadékvíz mennyiségek döntően a város igazgatási területén keletkeznek. A jelentős mátrai területekről a vizek - a meredek domborzat miatt - gyors és intenzív lefolyásúak. A város nyugati területén lévő Toka patakon épült meg a Rédei víztározó, mely a csapadékvizek lefolyását teszi egyenletessé. A Toka patak korábbi szennyezettsége miatt a vízminőségeket ellenőrizni szükséges. 2.7 A település szerkezete A település szerkezetét meghatározó hálózati, területi és egyedi elemek felsorolása: Hálózati elemek - Közúti közlekedési hálózat Az országos közúthálózat meglévő elemei o 3. sz. fő út (gyorsforgalmi és autóút kiépítéssel) o 24. sz. főút o sz. közút o sz. közút o sz. közút o sz. közút o sz. közút o sz. közú o sz. közút o sz. közút o sz. közút o sz. közút o sz. közút Az országos közúthálózat tervezett elemei o 24. sz. út elkerülő szakasza A városi hálózat meglévő elemei - Kötöttpályás közlekedési hálózat (vasúthálózat) Az országos vasúthálózat meglévő elemei o 85. sz. vasútvonal A térségi keskenynyomtávú vasúthálózat meglévő elemei Területi elemek Városrészek a központi belterületen - Városközpont Vachott Sándor u.-szent Bertalan u.-kossuth L. u.-koháry út-mérges út- Bethlen G. ú.-báthory I. u.-kertész u.-deák F. u. által határolt terület - Északi városrész (Duranda, Zsellérközös terület és környéke) Vachott Sándor u.-szent Bertalan u.-kossuth L. u.-tól északra lévő területek az északi belterületi határig a Bocskai u. és a Mátrai út között - Keleti városrész A Kassai u.-mérges út-koháry út-mátrai út-keleti belterületi határ által közrezárt terület - Déli városrész Püspöki u.-báthory I. u.-bethlen G. u.-mérges út-kassai u.-vasútvonal-déli belterületi határ által közrezárt terület - Nyugati városrész - Kálvária-domb (Északi, Közép, Déli) A Pesti út-püspöki u.-kertész u.-deák F. u.-bocskai u.-tól nyugatra lévő terület a nyugati belterületi határig - Harmadosztály - Keleti és Déli iparterület (Ipari park és környezete) 17

18 Városrészek a nem központi belterületen - Mátrafüred és Benehát - Sástó - Pipishegyi iparterület (volt MEV terület) - Mátraháza - Kékestető Jelentősebb egységes használatú összefüggő külterületek - Erdőterületek - Szőlő- és gyümölcsös területek - Szántóterületek - Gyep, legelőterületek - Vízügyi területek Egyedi elemek - Rédei víztározó és környezete - Sárhegy - Sástói kőbánya - Farkasmály és környezete - Pipishegyi repülőtér és környezete - MÁGY területek 2.8 A terület használata A területhasználat jellemzői az igazgatási területen: Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág földrészletek száma alrészletek száma összes alrészlet terület (m 2 ) legkisebb alrészlet terület (m 2 ) legnagyobb alrészlet terület (m 2 ) átlagos alrészlet terület (m 2 ) erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett szántó szőlő A település értékei A természeti környezet értékei A település meghatározó jelentőségű természeti értékei: - Mátrai Tájvédelmi Körzet területei - Sástó és környezete - Sárhegy - Farkasmály (Külső-Mérges patak völgye) - Mátrafüredi Parkerdő Az épített környezet értékei A város jelentős építészeti értékekkel rendelkezik. A nyílvántartott műemlékek száma 56. Ezen kívül említésre érdemes a helyi védelmet igénylő objektumok száma:157. Az értékek részletes ismertetése az alátámasztó munkarészekben található. 18

19 Régészeti emlékek, lelőhelyek A város több területén folytak régészeti kutatások, és jelentős területek kerültek régészeti védelem alá. A régészeti területek a belváros több területét érintik és védett területek találhatók egyes külterületi helyeken is. A régészeti területekre vonatkozó információk külön dokumentációban találhatók Környezetminőség A környezetvédelmi helyzet értékelése Zaj- és rezgésterhelés, zaj- és rezgés elleni védelem A lakóterületeken az ipari és más üzemi zaj nem jelentős. Intézkedést, igénylő zajforrást a közlekedés jelent. A legtöbb probléma a 3-as illetve 24-es főutak belterületet érintő szakaszain, valamint a meglévő autóbuszpályaudvar környezetében jelentkezik. Talajterhelés és talajvédelem A föld védelme a racionális földhasználattal, az erózió elleni védelemmel, a roncsolt területek rendezésével és a földtani, felszínalaktani értékek védelmével valósul meg. A talajszennyezés elkerülése érdekében a szennyvízkezelés esetleges hiányosságainak felszámolására, valamint a nem megfelelő hulladék-elhelyezésre kell figyelni. Roncsolt területek: felhagyott felszíni bányák: Sástói kőbánya (rekultivált). Szennyezett területek: a Toka-patak nehézfémmel szennyezett környezete. Erózióveszélyes területek: volt zártkertek, Sár-hegy területe. A rendezetlen felhagyott és illegális hulladéklerakók felmérése és felszámolása szükséges. Felszíni és felszín alatti vízvédelem A Központi-Mátra térségének ivóvízbázisát döntően a felszíni víztározók képezik. A kisvízfolyások: Toka-, Nagy-, Mérges-patak vízminőségének ellenőrzése, a szennyező-források felmérése és a szennyezések csökkentése fontos feladat. Védelmet igényel a Gyöngyös és Abasár határában lévő Szent Anna-tó. A tóban az eutrofizáció felgyorsult a meder feltöltődése folyamatban van. A felszín alatti vízkészletek védelme érdekében a szennyvízcsatornahálózat teljes kiépítése, a szennyvizek elszivárogtatásának megakadályozása szükséges. Levegőtisztaság védelem A légszennyezés fő forrása korábban a Mátrai Hőerőmű volt. A Mátrai Hőerőmű emissziója a bevezetett technológiai fejlesztések (kéntelenítő, szűrő, stb.) következtében határérték alá csökkent. Jelenleg a légszennyezések fő forrása a közlekedésből adódik. A 3-as és a 24-es főutak városi területeken való átvezetése a környezetet erősen terheli. Hulladékkezelés A jogerős építési engedéllyel rendelkező hulladékkonvertáló mű felépítésével nemcsak a város, hanem a kistérség hulladékártalmatlanítási gondjai is hosszútávon megoldódnak Térségi-területi kapcsolatok Gyöngyös a Mátra és a mátraaljai terület térségének térségi központja, kistérségébe 24 település tartozik A területre vonatkozó tervek értékelése A területre vonatkozó magasabb szintű tervek: - Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) 19

20 A Koncepció hosszú távú (10-15 év) célokat és középtávú (3 5 év) feladatokat határoz meg. Hosszú távon a fõ demográfiai, környezeti és településrendszerbeli változások, valamint néhány nagyfontosságú, hosszú megvalósítási idejû infrastrukturális hálózat céljai kerülnek megfogalmazásra. Középtávon felvázolja a fejlesztési programokat és a pénzügyi eszközrendszert, a források ágazati és területi allokációjának kereteit, anélkül, hogy megkötné az egyes években kialakítandó konkrét költségvetési elõirányzatokat. A koncepció feladata: az átfogó irányelvek és célok meghatározásával biztosítani és ösztönözni kell az összehangolt nemzeti területi politika kialakítását, elõsegíteni a térségi és helyi közösségek területfejlesztési kezdeményezéseinek összhangját az országos célkitûzésekkel, az információkat biztosítani az egyes térségek fejlesztési koncepcióinak, programjainak és terveinek kidolgozásához és megvalósításához, a társadalom, a gazdaság valamint a természet és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása illetve javítása érdekében, az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elõsegítése, valamint a regionális együttmûködésben rejlõ kölcsönös elõnyök hasznosítása. Az Országos Területfejlesztési Koncepciót az Országgyűlés 35/1998. (III. 20.) sz. OGY határozatával elfogadta. Felülvizsgálata jelenleg folyik. - Országos Területrendezési Terv (OTrT) A terv meghatározza az ország szerkezeti tervét, a jellemző területhasználatokat, valamint a meglévő és a kiépítendő térségi jelentőségű infrastruktúrális hálózatokat. Az Országos Területrendezési Tervet az Országgyűlés a évi XXVI. törvénnyel fogadta el. Az elfogadás óta több kisebb módosítás jelent meg. - Heves megye Fejlesztési Terve ( ) A terv átfogó képet ad a területi folyamatokról, és meghatározza a területi fejlesztéseket. - Heves Megye Területrendezési Terve A terv meghatározza a térségi rendezési elveket, szabályozza a területi folyamatokat, kijelöli a megyén belül az infrastruktúrális fejlesztések hálózatait. Elfogadása 2005-ben várható. - Az utolsó érvényben lévő Általános Rendezési Terv (ÁRT) Készült 1994-ben (VÁTI). A terv szerkezeti és szabályozási munkarészekből állt, a bel- és a külterületre készült az OÉSZ előírásai alapján. A terv koncepciója többnyire ma is aktuális, szerkezeti javaslatai ugyan nem épültek meg, de továbbgondolandók, egyes elemeit a további tervezés során is figyelembe kell venni. A terv részletes elemzését az új szerkezeti terv koncepciójának elkészítésével együtt lehet elkészíteni. - Érvényes Szabályozási tervek A város területére az ÁRT jóváhagyása után több szabályozási terv készült, melyek közül jelenleg 23 önálló szabályozási terv van érvényben, (felsorolásukat az alátámasztó munkarész tartalmazza), mely elsősorban az akcióterületek részletes előírásait határozták meg. Ezek a tervek az OTÉK előírásainak megfelelnek, az új Településszerkezeti terv ismeretében lehet meghatározni, hogy egyes részletek korrekciójára szükség van-e. A tervek szabályozási előírása nem egységes, ezért a városra egy egységes szerkezetű helyi építési szabályzatot kell készíteni, és ezzel párhuzamosan a meglévő előírásokat aktualizálni kell. - További elkészült és leegyeztetett tervek, melyek jóváhagyására csak a Településszerkezeti terv elfogadása után kerül sor: Baross Gábor utca keleti oldala SzT Könyves Kálmán tér SzT Pipis hegyi repülőtér és környéke SzT Mátraháza-Kékestető Szt 20