GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :"

Átírás

1 GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZEPTEMBER 1 O l d a l :

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ ROVED HELYZETÉRTÉKELÉS VÁROSRÉSZ LÉPTÉKŰ FEJEZETEK STRATÉGIA A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI PARTNERSÉG AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE MONITORING ÉS AZ IVS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁLÁSA O l d a l :

3 Bevezetés A stratégia tervezete az IVS-hez kiadott kézikönyv iránymutatásainak, szerkezetének figyelembevételével történt, mely 3 időhorizontra /hosszú, közép és rövidtáv/ és 3 dimenzióra /város, városrész, akcióterület/ szintenként ajánlotta a stratégia kidolgozását. A stratégia egyes elemei még kidolgozás alatt állnak, mivel beépítendő statisztikai adatok a KSH-ból még nem érkeztek meg. Várhatóan ezek lényegesen nem fogják befolyásolni a kijelölendő fő irányokat, a tervezett fejlesztések kijelölését. Az IVS-ben fontossági sorrend és időbeni sorrend megjelölése is szükséges. Vezetői összefoglaló A stratégiát Gárdony Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal megbízásából a Mentor- Porta Kft készítette. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) a város 5-7 évre vonatkozó fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, melynek célja; - a területi alapú területi szemléletű tervezés megszilárdítása, - a városrészekre vonatkozó célok meghatározása, - a városi akcióterületek kijelölése - és a városfejlesztés intézményi, menedzsment rendszerének kijelölése. Az IVS alkalmazásának feltétele, hogy azt az önkormányzat képviselő testülete megtárgyalja és határozatban jóváhagyja. A stratégia kialakítása során sor került; - a város társadalmi-gazdasági-környezeti tevékenységét jellemző mutatószámainak összegyűjtésére és elemzésére, - valamint a városfejlesztést megalapozó és érintő releváns dokumentumok felhasználására. Az elemző munka végeredményeként került összeállításra a SWOT analízis, amely bemutatja az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és a jövőbeni esetleges veszélyeket is. 3 O l d a l :

4 1. A város szerepének meghatározása a településhálózatban Gárdony szerepének meghatározása a településhálózatban Országos Település-hálózat Fejlesztési Koncepció tervezetéhez való kapcsolat Gárdony olyan térségben fekszik, amely hosszabb ideje vonzó azok számára, akiknek fontos a kényelmes, egészséges, kertvárosias-kisvárosias jellegű élhető környezet. A természeti, táji adottságok lehetővé teszik a rekreációs-, sport- egészségjavító programok kivitelezését. Helyi termálvíz-hasznosítása részben megoldott a fürdőtevékenység által, a szolgáltatások fejlesztése egészségügyi és turisztikai szempontból folyamatos feladat, megújuló energiaként való hasznosítására a törekvés megindult. A járások alakulásával Gárdony járási központ szerepe biztosítja a környező településekkel együtt a térség átgondolt szervezését és továbbfejlesztését. Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval (OFK) szoros összhangban készült, a két tervdokumentum egymást kiegészíti. Az OTK elsősorban a területi jelenségekre és folyamatokra vonatkoztatva értelmezi az OFK fejlesztési elveit, ahol szükséges, ott speciális területi elveket is bevezet. Továbbá földrajzilag orientálja az OFK célkitűzéseit, és sajátos területi megfontolásokkal gazdagítja azokat. Az OTK célja, hogy kijelölje az ország közép- és hosszú távú területfejlesztési politikai célkitűzéseit és prioritásrendszerét, valamint a területi szempontok konzekvens érvényesítésének feltételeit, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos, regionális, térségi programok kidolgozásához. Ezáltal megadja a nemzeti fejlesztési tervezés területi kereteit is, tehát a Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT) kapcsolódó Regionális Operatív Programokban (ROP) érvényre kell juttatni az OTK regionális szintű koncepcióit. A területfejlesztési politikában megfogalmazott jövőkép a területi harmónia vízióját vázolja fel, mint elérendő célállapotot. A cél olyan harmonikus, fenntartható társadalmi- gazdasági- környezeti térszerkezet és területi rendszer létrejötte, amely a helyi adottságokra épülő, saját arculattal és identitással rendelkező térségekben 1 szerveződik köztük mind több európai szinten is versenyképes területegységgel, és amely szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentős területi egyenlőtlenségek. A területfejlesztési politika átfogó céljai 2020-ig: A térségi versenyképesség következetes erősítése az ország egésze szintjén és a régiókon, egyéb térségeken belül egyaránt a területi struktúra hatékony működésének biztosításával; A kohézió jegyében a területi felzárkózás segítése az esélyegyenlőtlenséget sértő és a hatékony működést korlátozó legsúlyosabb területi elmaradottságok mérséklésével. Régióink, térségeink fenntartható fejlődésének biztosítása, ahol a helyi értékek, természeti és kulturális örökségek, erőforrások és a belső összetartozás nemcsak hogy megőrzésre kerül, de tovább is erősítik azokat, vagyis a társadalom, a gazdaság és a 1 E térség fogalom egyaránt jelenti az ország 7 régióját, kistérségeit, vagy bármely más funkcionálisan létező területegységet, pl. kiemelt térségeket, adott esetben földrajzi tájakat, agglomerációt vagy akár csak kisebb számú térben funkcionálisan összekapcsolt és kooperáló település mikrokörzetét. 4 O l d a l :

5 természeti-környezeti-kulturális elemek összhangját helyi-térségi rendszereikben biztosítják. A társadalom, a gazdaság és a fejlesztéspolitika térbeli szerveződése a területi integrálódást kell szolgálja az európai térbe határokon átnyúló kapcsolatok építésével. A régiók felzárkóztatásához hatékony, decentralizált fejlesztéspolitika szükséges, ahol a fejlesztések a helyi térségi adottságokhoz igazodnak, és a különböző fejlesztéspolitikai beavatkozások térségenként összehangoltan területi szinergiákat eredményeznek, valamint képesek biztosítani a helyi-térségi, társadalmi-gazdasági szereplők hatékony bevonását és mozgósítását, a célok elérése érdekében. A térségi versenyképesség megteremtése érdekében minden térségben alapvetően fejlesztendők az alábbi tényezők: Tudástársadalom építése és az innováció területi terjesztése (a régió gazdasági struktúrájához igazodó képzettségi szerkezet kialakítása, a kutatási, felsőoktatási központok, a tudásközpontok megerősítése, azok régión belüli, dinamizáló kapcsolatrendszereinek ösztönzése, valamint az információs társadalom területi elterjedésének támogatása); Az elérhetőség javítása (a gyorsforgalmi úthálózat és a nagysebességű, ill. többvágányú vasúthálózat fejlesztése, a mellékúthálózat szűk keresztmetszeteinek felszámolása); Regionális üzleti környezet és szolgáltatások fejlesztése (befektetőbarát önkormányzati magatartás, hatékony információs csatornák, megfelelő telephelyi kínálat (pl. ipari parkok révén) és a vállalkozások működését segítő regionális intézmények); Térségi hálózatok ösztönzése és a kis- és középvállalatok regionális fejlesztése (gazdasági klaszterek, a régión belüli beszállítói hálózatok ösztönzése); Regionális és helyi menedzsment szervezeti fejlődése, stratégiák ösztönzése; Regionális és települési marketing-kommunikáció erősítése (stratégiailag megalapozott arculatformálás, a kommunikációs és marketing eszközök alkalmazása a befektetések ösztönzése, a turizmus élénkítése, a lakosság elégedettsége, a pozitív megítélés kialakítása és az érdekérvényesítés érdekében) Környezet megóvása és fejlesztése; Turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. A területfejlesztési politika 2013-ig megvalósítandó országos területi céljai és területfejlesztési feladatai között szerepel a magyarországi felszínalatti vizek és ezen belül is kiemelten a magyarországi termálvízkincs védelme, megőrzése ill. fenntartható és integrált térségi hasznosítása. A hazai termálvízkincs nemzetgazdasági szempontból kiemelt fejlesztést igénylő és integrált térségi hasznosítását szolgáló területei a következők: A termál- és gyógyturisztikai helyszínek (kiemelten a nemzetközi, országos és regionális jelentőségűek) integrált, térségileg összehangolt és innovatív turisztikai fejlesztése minőségi stratégiák és a kínálat differenciálása alapján (összetéveszthetetlen kínálati profil megteremtése, célcsoport-orientáció, önálló egyedi arculat, márkaképzés, szabadidős kínálat fejlesztése). Ennek során szükséges teendők: gyógydesztinációk integrált turizmusfejlesztési programjainak és kiemelt projektjeinek a támogatása; tematikus gyógyfürdők fejlesztése; gyógy- és termálfürdők felújítása, valamint szolgáltatásainak komplex fejlesztése; feltárt, de még nem hasznosított termálvízkincs egészség- és gyógyturisztikai hasznosításának elősegítése; térségi turisztikai hálózatok 5 O l d a l :

6 létrejöttének támogatása; térségileg összehangolt marketing, értékesítési és információs tevékenységek fejlesztése; térségileg összehangolt humánerőforrás fejlesztési programok támogatása. A turizmus fejlesztése ezáltal egyre inkább komplex település és térségfejlesztési kérdéssé válik. A hazai geotermikus vagyonnak, mint megújuló erőforrásnak a komplex és integrált térségi hasznosítását szolgáló kutatások, innovációk és technológiai fejlesztések, valamint a termálvíz felhasználását lehetővé tevő komplex hasznosítási-szolgáltatási rendszerek környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő térségi kiépítését (pl. geotermikus erőművek építése) biztosító, ösztönző fejlesztési programok és kísérleti projektek támogatása. A hazai termálvagyon komplex (gazdasági-ipari, kommunális és rekreációsgyógyászati célú) hasznosítását szolgáló ipari, szolgáltatási, termékfejlesztési és kutatási vertikumok, valamint hálózatok létrejöttének a támogatása. Az Országos területfejlesztési koncepcióban rögzített célok érvényesítéséhez szakterületenként megfogalmazódnak azok a feladatok, melyek figyelembevételével a különböző fejlesztési területeken megvalósuló politikák hozzájárulhatnak a területi célkitűzésekhez. Ezen belül a turizmuspolitika feladatai az alábbiak: Fokozottan szükséges törekedni a területi koncentráció csökkentésére, a turisztikai forgalom területi szétterítésére. A hazai üdülés modelljének, ezen belül is a falusi és a vidékies térségekbe irányuló öko- és aktív turizmusnak a népszerűsítése alapvető térségfejlesztést (is) szolgáló cél. Alapvető követelmény a vonzerők, szolgáltatások, a turisztikai infrastruktúra és a marketing térségileg összehangolt, integrált rendszereinek megteremtése. Budapest és a Balaton esetében a turisztikai versenyképesség nemzetközi pozícionáláson alapuló megerősítése szükséges, valamint az, hogy e célterületekhez az ország többi térsége is kooperációkon keresztül kínálatával mind intenzívebben kapcsolódjon. A regionális és helyi jelentőségű turisztikai célterületek fejlesztése során kiemelten fontos a desztináció menedzsment szervezetek felállítása, tematikus ill. térségi turisztikai hálózatok kialakítása. Gyógyüdülőhelyek esetében az egészségturisztikai és az egyéb idegenforgalmi kínálat térségileg összehangolt fejlesztése, valamint az egészségturizmus regionális egységes kínálati rendszerének, klasztereinek kialakítása elsődleges. Kiemelt területe a regionális és helyi jelentőségű turisztikai célterületeknek a termálvíz kincs hasznosítása. A táji, természeti és kulturális értékekben gazdag, tanyás és aprófalvas (rurális) térségekben az értékek fenntartható módon történő kiaknázása elsődleges feladat. Ennek során főként az értékek (vonzerők) társadalom számára ismertté és hozzáférhetővé tétele, a tájidentitás és táj- ill. régióspecifikus jellegek erősítése szükséges. Éppen ezért a falusi turizmus, ökoturizmus, agroturizmus, a bor- és aktív turizmus kiemelten fejlesztendő. E térségekben a turisztikai, üdülőhelyi funkciók megerősödése jól szolgálhatja a társadalmi-gazdasági megújulást, a helyi identitás erősödését és az elmaradott, illetve esetenként funkciójukat vesztett térségek dinamizálását. Fontos azonban, hogy a fejlesztések olyan fenntartható turizmust ösztönözzenek, melynek hasznait a helyi lakosok és a vendégek, üdülők közötti partnerségen alapulva - túlnyomórészt az ott élők élvezik. Ehhez az elmaradott térségek fokozott támogatást kell, hogy kapjanak. A perifériális kistérségekben különösen fontos az e-turizmus fejlesztése, lehetőségeinek kihasználása. A határ menti térségek turisztikai fejlesztése során kiemelt feladat a kétoldalú szakmai és kulturális kapcsolatok intenzívebbé tétele, közös térségi turisztikai 6 O l d a l :

7 kínálat kialakítása, valamint a közös marketing. A nemzeti kisebbségek által lakott térségekben kiemelten fontos a térségek, települések népi hagyományaira és egyedi kulturális értékeire alapuló alternatív örökség-turisztikai kínálat megteremtése (pl. térségi örökségközpontok). A Duna-mente és a Tisza-térség területén a vízi és ökoturizmus ösztönzése. A fejlesztéspolitika elsődleges területi egysége a jövőben az ország hét NUTS2 szintű régiója, amelyek a decentralizált fejlesztéspolitikának, az ágazatok területi integrációjának elsődleges szintjét jelentik. A hét régió a korábbi tervezési-statisztikai funkció mellett határozott fejlesztéspolitikai szerepet kap. Növekszik a szerepe az alulról jövő kezdeményezéseket hatékonyan megjelenítő, integrált térségi fejlesztéseket megvalósítani képes kistérségi szintnek is. Az OTK-ban megfogalmazást nyertek az ország hét tervezési-statisztikai régiójának fejlesztési tervei is, ahol az OTK céljai, mint kötelező keretek következetes figyelembevételével határozták meg a prioritásokat és intézkedéseket. Közép-Dunántúli Régió Operatív Programja A Közép-dunántúli régió területi és településfejlesztési fókuszaiban a növekedési társközpontok (Székesfehérvár, Veszprém), a regionális decentrumokként működő megyei jogú városok (Tatabánya, Dunaújváros), valamint az innovációra leginkább alkalmas középvárosok állnak. Térségi szinten: a szocialista iparosítás gazdasági, szociális és környezeti örökségével küzdő, a leszakadóban lévő vagy stagnáló - egyes területeken aprófalvas településszerkezetű, elsősorban agrárhagyományú, az országos szinten is kiemelt fejlesztési kategóriát alkotó térségek, valamint a speciális természeti, táji elemekkel bíró, jelentős turisztikai vagy nagy gazdasági növekedési potenciállal rendelkező térségek (Balaton, Dunakanyar és Velencei-tó térsége, középhegységek (Bakony, Vértes, Gerecse), 8-as főút térsége) fejlesztése kiemelt feladat. Prioritási tengely: Regionális turizmusfejlesztés Célkitűzések Átfogó cél A prioritási tengely átfogó célja a Közép-dunántúli régió turizmusának új, környezeti, gazdasági, társadalmi szempontból fenntartható fejlődési pályára állítása. Közvetlen célok A Közép-dunántúli régió, mint turisztikai desztináció piaci pozíciójának és látogatottságának javítása - a régió turisztikai kínálati portfoliójának komplex és integrált fejlesztésével és - a régió vonzerejét növelő komplex termékfejlesztéshez szükséges turisztikai és szabadidős szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztésével. A régióbeli turisztikai ágazat szervezeti hátterének, működésének minőségi megújulása, illetve ennek révén a régió, mint turisztikai desztináció versenyképességének és vonzerejének összességében történő növelése, amely magában foglalja: - a turizmus szereplői közötti információcsere és érdekegyeztetés javítását, 7 O l d a l :

8 - a közös, települési és térségi szintű desztináció-marketing és turisztikai információszolgáltatás folyamatos ellátásához szükséges háttérfeltételek biztosítását, - a turisztikai szakismeretek szélesebb körben való terjesztését elősegítő tárgyi feltételrendszer biztosítását, a márka-tudatosítást segítő marketing eszközök fejlesztését, és - a szolgáltatók piaci kapcsolatépítésének elősegítését. Indoklás A turizmus a régió gazdasági bázisának egyre jelentősebb forrását nyújtja, húzóágazatnak tekinthető. Megerősödtek a hagyományos turisztikai térségek, azok nagyobb, önállóbb szerepköröket kaptak (Balaton, Velencei-tó - Vértes, Dunakanyar kiemelt térségei). A sikeres nyugat-európai desztinációk tapasztalatai alapján a kínálatfejlesztés és az ezzel párhuzamosan szükséges piaci újrapozícionálás csak komplex, sok szereplőt integráló beavatkozásokon keresztül lehet sikeres. Ezek a térségi szinten integrált turisztikai termékfejlesztést, az elkészült termék további menedzselését és piaci bevezetését egységes rendszerben biztosítják. Az élménykínálat fejlesztése emellett világos kapcsolódási pontokat kínál a szolgáltatók számára. Egyrészt a nagyobb érdeklődésre számot tartó rendezvények, programok megfelelő szolgáltatási háttér nélkül csak rövidebb tartózkodásra ösztönöznek. Másrészt a szegényes vagy idejétmúlt szolgáltatás-kínálattal rendelkező szálláshelyeken az elérhető piaci szegmensek korlátozott száma és a potenciális vendégek számának csökkenése miatt nehezebben érhető el a fenntartható működést lehetővé tevő kapacitás-kihasználtság. A versenyképes turisztikai termékek fejlesztéséhez ezért a vonzerőkhöz kapcsolódó turisztikai fogadóképesség, ezen belül a meglévő szálláshelyek minőségi fejlesztése, kihasználtságának fokozása, a minőségi és a speciális célú (például.: gyógyfürdő) szálláshelyek mennyiségi fejlesztése is indokolt. A speciális idegenforgalmi kínálati elemek (természeti kincsek, történelmi városok, gazdag kulturális örökség, várak, múzeumok, történelmi borvidékek) térségi szintű összekapcsolásával növekedhet a régió vonzereje, csökkenhet a szezonalitás, az egyes idegenforgalmi kínálati pontok komplex, integrált kínálattal értékelődnek fel, valamint növekedhet a belföldi turizmus volumene. A megbízható színvonalú, tartalmában és formájában piacképes térségi turisztikai kínálat kialakításának ezért intézményesített koordináción kell alapulnia, amely az alábbi három, viszonylag homogén tevékenység-típus összehangolását jelenti: szolgáltatás-nyújtás, a szolgáltatások minőségbiztosítása, termékké szervezése és együttes piacra vitele, a terület általános és egységes megjelenítése Az utóbbi két tevékenység-típus kívül esik a turisztikai szolgáltatók kompetenciáján, ellátásukra megfelelő a turisztikai desztinációk menedzsmentjével és marketingjével foglalkozó - szervezeti háttérre van szükség. A turisztikai információs rendszerek és eszközök fejlesztésével, valamint a célirányos marketing akciók támogatásával javulhat a régió imázsa és attrakcióinak ismertsége. Területi szempontok A prioritási tengely a régió teljes területére vonatkozik, azonban a 2.1. beavatkozási területen belül egyrészt a kiemelt vonzerők a régió arculatát érzékelhető mértékben befolyásoló nagyprojektek - fejlesztését támogatja, elsősorban a jelentős turisztikai vonzerővel és/vagy fejlesztési potenciállal rendelkező összefüggő területeken: Balaton kiemelt üdülőkörzet, Velencei-tó - Vértes kiemelt üdülőkörzet, Dunakanyar kiemelt üdülőkörzet, Bakonyi térség, valamint ezek mellett 8 O l d a l :

9 a történelmi és régészeti helyszínek, köztük kiemelten az ún. Királyi Városok (Székesfehérvár, Veszprém, Esztergom, Tata), valamint a kiemelt kastélyok és várak, a világörökség-várományos helyszínek, az egyedi adottságokkal, természeti és táji értékekkel bíró helyszínek vagy azok közvetlen környezete, továbbá a rekreációs térséggé válás érdekében - a gyógy- és termálvízkinccsel, illetve kiemelten a már működő fürdővel rendelkező települések fejlesztésére koncentrálva. Másrészt - az integrált termékfejlesztések támogatásánál - az egyedileg viszonylag csekély attraktivitású vonzerők összekapcsolását jelentő hálózatosodásban és a fejlesztési-irányítási célú együttműködésben rejlő szinergikus hatások kiaknázása érdekében elsősorban a kiemeltektől eltérő, turisztikai szempontból elmaradott és/vagy elhanyagolt térségekre koncentrál. A régióhatárokon átnyúló fejlesztési lehetőségek kiaknázása érdekében a prioritási tengely figyelembe veszi a régió határterületein kiépíthető interregionális és transzregionáli együttműködéseket, mindenekelőtt a tematikus utak, az aktív turizmushoz kötődő fejlesztések, valamint a gyógy- és wellness-turisztikai klaszteresedés támogatása terén. Fontos szempont a fejlesztések megvalósításakor a régióban lévő természeti területek ökológiai állapotának megóvása és további javítása, a környezeti erőforrások természetkímélő használata az ökológiai rendszerek terhelhetőségének fokozott figyelembevételével. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Gárdonyra vonatkozó fejezetei A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) készítői leginkább a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjában részletezett célkitűzéseket használták igazodási pontként, illetve a keretjellegű Nemzeti Versenyképességi Program és a Kis- és Középvállalkozás Versenyképességi Stratégia jelentette a fő követendő irányokat. A stratégia fő célja az életminőség javítása a turizmus által. Átfogó céljai: Emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlődés: A turizmus fenntartható fejlődésének elősegítése, a hazai turizmus versenyképességének növelése, illetve a turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása. Turistafogadás feltételeinek javítása: A turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása, a piaci igényeknek megfelelő szálláshelykínálat és vendéglátás kialakítása, illetve a turisták komfortérzetének növelése. Attrakciófejlesztés: A turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintű prioritásai az egészségturizmus, az örökségturizmus és a konferenciaturizmus. Ezen kívül szükséges a vonzerőkhöz tartozó komplex tájékoztató rendszer kiépítése és a kiemelt desztinációk fejlesztése. Emberi erőforrás fejlesztés: Az iskolarendszerű képzés erősítése, illetve az oktatási rendszer munkaerőpiaci igényeknek megfelelő átalakítása, stabil foglalkoztatási környezet kialakítása, szemléletformálás. Hatékony működési rendszer kialakítása: Új turisztikai és regionális intézményrendszer kialakítása, partnerség erősítése. Gárdony kitörésének lehetősége döntően a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia által a 2007-től kiemeltként kezelt és támogatott egészségturizmusra, örökségturizmusra, konferencia turizmusra, valamint a regionális jelentőségű termékek 2 körében található aktív 2 az örökségturizmus kiemelt termékköréhez nem tartozó, ugyanakkor elsődlegesen nem országos szinten 9 O l d a l :

10 turizmusra (vízi sportok!), és rendezvényturizmusra építhető. Egészségturizmus A magyar turisztikai szektor elsődleges kiemelt terméke 2013-ig az egészségturizmus, mely egyúttal a természeti adottságokra épülő kínálatfejlesztés legfontosabb eleme. Az elkövetkező 10 évben a termék belföldi és nemzetközi versenypozíciójának javítása a cél. Ez egyrészt folyamatos fejlesztéseket igényel a termék minden vonatkozásában, elsősorban a komplex termékek kialakítása érdekében. Szükséges olyan létesítmények megvalósítása, amelyek a nemzetközi trendeknek megfelelve nemzetközi versenyképességet, elsőszámú motivációt jelentenek. Az egészségturisztikai komplexumok helyszíneit, jellegét és egyéb kritériumait részletes kutatások alapján kell meghatározni. Az így kialakított koncepciónak az egyes létesítmények profiljaira, tematizálására, a komplex turisztikai hasznosításra kiterjedő javaslatai alapján kell, hogy megvalósuljon az egyes létesítmények minőségbiztosítása, az egészségügyi rendszerben való tudatosabb kihasználása, a kitermelt víz takarékos felhasználása. Markánsan el kell különíteni az egészségturizmus két fő ágának fejlesztését: A gyógyturizmus esetén egymástól megkülönböztethető, saját arculattal rendelkező gyógyhelyek kialakítását kell ösztönözni. A természetes gyógytényezőkön alapuló turisztikai infrastruktúrát fejlesztő beruházások csak akkor válhatnak versenyképessé és működhetnek gazdaságosan, ha a térség infrastruktúrája, és a kapcsolódó, kiegészítő szolgáltatások ide értve az egészségügyi szakmai hátteret is kínálata is a vezető attrakcióhoz hasonló színvonalú. Ezért szükséges az egészségturizmus fejlesztését a jövőben a turisztikai és egészségügyi szakmai elvárások összehangolásával folytatni. Az egészségturizmus fejlesztésének az egészségüggyel közös átfogó célja a magyarországi kínálat nemzetközi versenyképességének és jövedelmezőségének javítása. Közvetlen cél a gyógyhelyek számának növelése, illetve a gyógytérségek létrehozása. A gyógytérség egy olyan funkcionális kistérség, amely egy (természetes vagy speciális) gyógytényező jobb kihasználása érdekében összehangoltan fejleszti a hasznosítást elősegítő és ehhez kapcsolható egészségügyi szolgáltatásokat, valamint a specifikus és általános turisztikai szolgáltatásokat és desztináció-menedzsment elemeit. Erőteljesebb hangsúlyt kell adni a nemzetközi terminológiában jelenleg wellness-ként jelölt, nem a betegségek kezelésére, hanem annak megelőzésére, az egészségtudatosságot kiszolgáló kínálat fejlesztésére. A wellness az átfogóan értelmezett (testi és lelki) egészség összhangjának megteremtését célozza; a wellness turizmus pedig mindezen célokat szolgálja összetett szolgáltatásaival, amelyek egyszerre célozzák a fizikai és szellemi állapot megőrzését, javítását. A wellness szolgáltatások között találhatunk hagyományos gyógyászati szolgáltatásokat éppúgy, mint szépségprogramokat vagy sporttevékenységeket. Örökségturizmus A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia alapján az örökségturizmusba sorolható kiemelten kezelendő termékek a következők: Nemzeti Parkok turizmusa (melyek az ökoturizmus céljait is szolgálják) egységesen fejlesztendő, hanem az egyes régiókban differenciáltan kezelendő termékek tartoznak ide 10 O l d a l :

11 Az örökségturizmus részeként kiemelt cél a világörökségi helyszínek, valamint az átfedésekre tekintettel a nemzeti parkok turisztikai termékké fejlesztése (utóbbiak az ökoturizmus céljait is szolgálják). Cél az, hogy a tervezési időszak végére az adott terület teherbíró képességét figyelembe véve minden világörökségi helyszínen és nemzeti parkban kialakításra kerüljön egy látogatóközpont, amely alkalmas többek között kiállítások és rendezvények szervezésére is, megvalósuljon a nemzeti parkok lakosság- és turistabarát működése, a barátságos természetvédelem. Gasztronómia és borturizmus. A gasztronómia és borturizmus fejlesztésének célja a kulináris értékek turisztikai termékként való hasznosítása. El kell érni, hogy az éttermek feleljenek meg mind a külföldi, mind a belföldi turisták által támasztott minőségi elvárásoknak, így például különösen fontos, hogy a lehető legtöbb éteremben legyenek igazi magyar ételek, legyenek idegen nyelvű étlapok és az ezeket a nyelveket beszélő udvarias felszolgálók. Különös fontos a visszaélések számának további csökkentése. Az éttermekben kínáljanak magyar borokat is, és a jó minőségű magyar borok exportját elő kell segíteni, hogy megfelelően pozícionálva jelenjenek meg külföldi piacokon. A fenti nemzeti szintű prioritásokon túl számos olyan turisztikai adottsága van az országnak, amelyek jelentőségéhez nem fér kétség. Ugyanakkor az ezekre épülő termékek elsősorban meghatározott rétegkereslet kielégítésére szolgálnak és a piaci rések kihasználására alkalmasak, vagy nagyságrendileg nem igényelnek nagy beruházásokat, illetve nem igényelnek az egész országra vonatkozóan átfogó fejlesztési intézkedéseket. Ezek fejlesztése térségi szinten kell, hogy történjen, így a regionális és kistérségi turisztikai szervezetek feladata. Ezen regionálisan támogatott és fejlesztendő termékek Gárdony vonatkozásában a következők lehetnek: Örökség turizmus regionális jelentőségű termékei Rendezvények Ahol indokolt, növelni kell a nagyobb tömegeket vonzó, a hagyományteremtő, a (kiegészítő) programot jelentő rendezvények számát. A meglevő rendezvényeket legalább egy évre előre kell tervezni, és szükséges egymással összehangolni. Különösen a környezetileg érzékeny helyszíneken korlátozni kell az adott rendezvény növekedését, nehogy a vonzerőt jelentő adottságok károsuljanak (a természet szépsége, a hely varázsa, stb.). Múzeumok Szükséges a kulturális örökség és a kortárs alkotóművészet értékeit egyaránt bemutató, fontos turisztikai vonzerőt jelentő múzeumok látogatóbarát fejlesztése a szolgáltatási színvonal, látogatottsága növekedjen interaktív stb. értékek bemutatását. A támogatás célja múzeumok látogatóbarát tevékenységének fejlesztése annak érdekében, hogy a múzeumok szolgáltatási színvonala, látogatottsága növekedjen. Ennek eléréséhez szükséges a bemutatásra kerülő műtárgyak korszerű formában, új ismeretátadó módszerekkel történő megjelenítésének bevezetése. Ennek keretében támogathatók az élményelemekkel, újszerű, kreatív, interaktív bemutatási módszerek bevezetésével kapcsolatos beruházások. Népi hagyományok, népi kézműves mesterségek: Az adott terület vonzerejét növelő, csak Magyarországra jellemző egyedi sajátosságok bemutatása. A hagyományokon alapuló turisztikai termékek újjáélesztése és funkcióval történő ellátása hozzájárul a vidék lakosságmegtartó képességének erősítéséhez, a vidéki lakosság életminőségének javításához. El kell érni, hogy elterjedjen a Magyarországra jellemző kézműves ajándéktárgyak kínálata. Törekedni kell az elfeledett (illetve ismert, de fel 11 O l d a l :

12 nem használt) régi mondák, legendák, mesék, híres emberek történeteinek felelevenítésére és feldolgozására, melyek lehetővé teszik a helyi attrakciók különleges vonzerőkkel való kiegészítését. Aktív turizmus Vízi turizmus A víziturizmus olyan aktív szabadidős tevékenység, amely a vízen, vízben, vagy vízparton (természetes vagy mesterséges, folyó- és állóvizek) történik és az utazó legalább egy olyan szolgáltatást igénybe vesz, ami a vízi forgalmat és vízi turizmust kiszolgáló és fenntartó létesítményeknél és szervezeteknél fogyasztást eredményez. (Pl.: kikötési díj fizetése, horgászjegy váltása, vízi sporteszköz bérlése, strandbelépő, hajóbérlés, hajójegy váltása, stb.) Általában a következő turisztikai típusokkal együtt emlegetik: Ifjúsági turizmus, mert a fiatalok kedvelt nyaralási formája, a legtöbb résztvevő iskoláskorú fiatal A sportturizmus, mert a sporthoz, evezéshez, vitorlázáshoz, horgászáshoz kapcsolódó, a szabadidő eltöltésének aktív, sportos formája A falusi turizmus, mert általában falusi környezetben, illetve kisebb városok közelében bonyolódik, állomásai, rendezvényeik helyei főleg falvak, községek A ökoturizmus, mivel környezetkímélő és elengedhetetlen kelléke a jó levegő, erdő, napfény, csend, béke és a természet Természetjárás Közvetlenül a természetjárás infrastrukturális igénye nem nagy, annál jelentősebb azonban más turizmus ágakkal való összefüggése. A regionális és helyi turisztikai szervezeteknek ezért többek között a vízi turizmus vagy a kerékpáros turizmus fejlesztése, a szálláshely fejlesztés támogatása és koordinálása során együtt kell működniük a természetjárás területén érdekelt non-profit és civil szervezetekkel. Különösen az ifjúságra, mint kiemelt célcsoportra tekintettel szükséges megfelelő programkínálat és információ szolgáltatásmegvalósítása. Kempingezés A kempingezés trendjének és az ezzel párosuló fizetőképes keresletnek a kihasználásához szükséges a kempingek állapotának javítása, komfortfokozatuk emelése, és a szolgáltatások kínálatának és minőségének javítása. Gárdony vonzáskörzetének bemutatása A Közép-Dunántúli Régió a Dunántúl középső részén helyezkedik el. Három megye alkotja: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye. Központja Székesfehérvár és Veszprém. Az ország harmadik legfejlettebb régiója. A turisztikai régió és a statisztikai régió területe nagyrészt megegyezik, annyi különbséggel, hogy az utóbbi határa valamivel nyugatabbra van. Elérhetőség szempontjából a Közép- Dunántúl az egyik legkedvezőbb helyzetben lévő régió, sűrű főúthálózattal rendelkezik, vasúti fővonalai jól szervezettek, és az úthálózat kiépítettsége is meghaladja az átlagot (Veszprém megye kivételével). A kerékpárút hálózat Magyarország egészéhez hasonlóan a régióban is igen lassan épül ki, és jelenlegi szintje az európai normákhoz képest jóval alacsonyabb. A Dunától eltekintve a régióban más, a kereskedelem, árufuvarozás szempontjából hajózható vízi út nincsen. A vasúti közlekedés a fővonalak tekintetében jól szervezett, az azokon kívüli szakaszokon azonban többszörösen meghaladja a közúti elérési időket a régióban. A régió 12 O l d a l :

13 meghatározó városai közötti vasúti kapcsolat ugyanakkor nem megfelelő, több esetben is csak Budapesten keresztül valósítható meg, miután egyes szakaszok hiányoznak. Gárdony Fejér megyében, a Velencei-tó déli partján fekvő üdülőváros mely egyben, jelenleg Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vereb, Velence és Zichyújfalu településekből álló kistérség központja. Az alakuló járás Szabadegyházával egészül ki várhatóan. A város részei Gárdony, Agárd és Dinnyés. Gárdony szerepe a térségi munkamegosztásban Gárdony körzetközponti feladatokat lát el, a kistérség/ járás területén. A település szerepe térségi viszonylatban kiemelkedő, földrajzi- rekreációs-gazdasági valamint közigazgatási szempontból: - Gárdony egyedülálló természeti, infrastrukturális és építészeti adottságai miatt jó potenciájú kisvárosnak mondható. - A 70-es út mentén hosszan elnyúló város szabad kereskedelmi területével és a befektetési lehetőségek számára igen kedvező infrastrukturális feltételekkel rendelkezik. - Gárdony rendezvényei mára térségi hatásúvá nőtték ki magukat. (Tóparty, Jazz- és rockfesztiválok, sport megmozdulások, hagyományőrző rendezvények) A fentiek alapján Gárdony turisztikai-rekreációs funkciókban országos/regionális szerepkört, míg közigazgatásilag- gazdaságilag kistérségi/járási szerepkört tölt be. A jelenlegi folyamatok és építkezések azon irányba hatnak, hogy a foglalkoztatási és rekreációs szerepkörök erősödni fognak, az kereskedelmi-, vállalkozásra alkalmas területek benépesülésével, valamint a turizmus fellendülésével. A városnak a környező településekkel való kapcsolatát vizsgálva, kitűnik Velence és Székesfehérvár fontos szerepe, a városokhoz egészségügyi, kereskedelmi és foglalkoztatási szempontból kötődik a lakosság. Az említett városok a szórakozási lehetőségek, a kultúra szempontjából is meghatározóak a gárdonyiak számára. Ugyan Gárdonyban is van lehetőség nagyobb bevásárlásokra a kereskedelmi üzletláncok helyi üzleteiben, de az igényesebb minőségű termékekért általában Székesfehérvárt, Budapestet keresik fel a lakosok. A munkalehetőségek szempontjából a szerep Gárdonyban kettős: részben helyi vállalkozásokban, foglalkoztatásban megoldott, részben ingázáson alapul. A máshol munkát vállalók a legközelebbi nagyvárosokon kívül az ország más területeihez is kötődnek. Gárdony kistérségi szerepköre Tekintettel arra, hogy Gárdony városa a Közép dunántúli Régióban helyezkedik el, az országos célkitűzések közül az alábbiak érintik leginkább: Vonzó, fenntartható életminőség megteremtése A környezetvédelmet, az infrastruktúrát, a közlekedést és az információs társadalmat érintő életminőség-fejlesztés a régióban: a kiemelkedő karsztvíz kincs-készletének védelme, a természeti értékek fenntartható turisztikai hasznosítása, a fenntartható agrárgazdasági fejlesztések, a környezeti infrastruktúra fejlesztése, a part- és vízrendezés különösen a régió állóvizei esetében, valamint a települések hálózatos fejlesztése, egyúttal az elérhetőségi kapcsolatok javítása és az információs infrastruktúra fejlesztése. A régió speciális táji adottságaik alapján kiemelt idegenforgalmi jelentőséggel bíró 13 O l d a l :

14 térségeinek fenntartható turisztikai fejlesztése. A termálvíz kincs integrált térségi hasznosítása a területfejlesztési politika országosan kiemelt célja. A termálvíz kincs integrált térségi hasznosítását szolgáló kiemelt fejlesztési célok a következők: a hazai termálkincs - geotermikus vagyon -, mint megújuló erőforrás integrált, térségileg összehangolt és innovatív fejlesztése (energetikai hasznosítás, gyógyászati ipar, turizmus, mezőgazdaság, stb.); az ország jelenlegi és potenciális termál- és gyógyüdülő helyeinek minőségi stratégiák és a kínálat differenciálása mentén történő, integrált, térségileg és országosan összehangolt turisztikai fejlesztése; a hazai termálvagyon komplex hasznosítását szolgáló ipari, szolgáltatási és kutatási vertikumok, valamint hálózatok létrejöttének ösztönzése. A kistérségi/járási szint megerősítése: - a fejlesztések térségi szinergiáját biztosító, integrált kistérségi/járási tervezésével; - térségi léptékben integrált projektek megvalósításával, a fejlesztések programalapú támogatásának megteremtésével; - a közszolgáltatások ellátásának racionális szervezésével a kistérségi/járási együttműködések keretében; - a települési szintű érdekek térségi összefogásával és a célrendszerek intézményi integrációjával fejlesztve a kistelepülések lakosságmegtartó erejét Az idegenforgalmi vonzerőkkel rendelkező városok és térségük (királyi városok: Esztergom, Tata, Székesfehérvár, Veszprém, valamint Balatonalmádi, Balatonfüred, Gárdony) turisztikai és kulturális versenyelőnyeinek kihasználása. A régió speciális táji adottságaik alapján kiemelt térségei elsősorban idegenforgalmi térségek, ill. a fenntartható vidékfejlesztés térségei A Velencei-tó és Vértes térsége a tó és a mögöttes középhegységi térség ökológiai stabilitásának fenntarthatóságát, környezetvédelmi feladatok összehangolásán alapuló fejlesztést kíván, melyek kiemelt része a turisztika. 3 A Velencei-tó fenntartható fejlesztése Gárdony életétől elválaszthatatlan a Velencei-tó, amelynek déli partján fekszik. Az alábbi célkitűzések a környezetvédelem általános elvein belül konkrét helyi célkitűzéseket tartalmaznak: - a vízszennyezés és a vízkárok megelőzése és felszámolása - a táji és épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás védelme, megőrzése, megújítása - hulladékgazdálkodás - környezeti nevelés - megújuló energiafelhasználás 3 Országos Területfejlesztési Koncepció 14 O l d a l :

15 2. A város egészére vonatkozó roved helyzetértékelés Városi szintű helyzetértékelés Városszerkezet Gárdony városa három nagyobb városrészre és néhány kisebb térségre, pusztára tagolódik. A három nagy városrész a csaknem egybeépült Gárdony és Agárd, és a valamivel távolabb elhelyezkedő Dinnyés település. Megemlítendő ezen kívül még a főleg történetileg megjelenő Agárdpuszta, és Csiribpuszta. Gárdony és Agárd Gárdony és a szomszédos Agárd területén már a bronzkortól kezdve találni leleteket, azonban komolyabb település eltekintve az országos jelentőségű dinnyési vaskori leletek által feltételezettől nem volt a környéken, mivel a külvilág felé csak délről nyitott területen nem túl jó minőségű, szikes talaj volt. Egészen a 19. századig a környék meghatározó települései az északi parti Pákozd, Sukoró és Velence voltak. Agárd első említése 1193-ból, Gárdonyé 1260-ból való. Ebben az időszakban azonban alig összesen legfeljebb húszan éltek a környéken, az itteni földeket leginkább sukorói és pákozdi jobbágyok művelték. Az 1543-ban Székesfehérvárat elfoglaló törökök feldúlták a két falut, a környék elnéptelenedett.1579-ben Jakusits Ferenc kapta meg Agárdot, akinek fia a jezsuita rendnek adományozta azt től, a török kiűzésétől kezdve folyamatosan betelepítések történnek Agárdra, amely ekkor már a fehérvári kanonok tulajdonát képezte. Gárdony közben Adony fennhatósága alatt stagnált. A II. József által elrendelt népszámlálás eredményei Agárdon már 34 lakost említenek. Közben Gárdony is fejlődésnek indult, 1784-ben épül meg református temploma. A környék a Nádasdy család marhaállományának legeltetésére szolgál a 19. században, innen a Bika völgye elnevezés, amellyel illetik Agárd térségét. Gárdony történetének legnagyobb lépése a Déli Vasút 1861-es megépítése volt, amely egyben a Velencei-tó lecsapolását is jelentette, így a környékbeli földek minősége is javult re már a térség legjelentősebb települése, amelyhez Agárdot és Dinnyést is hozzácsatolják. Az 1930-as években népszerű üdülőfaluvá válik Gárdony, amelyhez szeptember 14- én Zichyújfalu csatlakozik. Az 1970-es évektől újabb lendületet vesz a község fejlődése. Immár tudatos politikával a Balaton tehermentesítése végett fejlődik országos jelentőségű üdülőhellyé, megtörténik a tópart rendezése, strandok épülnek az itteni nádasok helyett, amely komoly következménnyel járt a Velencei-tó ökológiai egyensúlyára nézve ben városi rangra emelik a települést, amely fejlődése az 90-es években sem áll meg. Majd december 15-én elszakad a város többi részénél jóval fejletlenebb Zichyújfalu. A város szülöttje Gárdonyi Géza, akinek szülőháza Agárdpusztán látható. Gazdaság, népesség Magyarország egy dinamikusan fejlődő kistérségének központja. A jó ütemű gazdasági növekedést Budapest és Székesfehérvár közelségének, valamint a Velenceitó idegenforgalmának köszönheti. A térségben a kereskedelmi szálláshelyeken és a magánszállásadás keretében eltöltött vendégéjszakák száma ezer lakosra vetítve 7044, ami az országos átlag 320%-ka. 15 O l d a l :

16 A térségben 648 regisztrált munkanélküli van, amely mindössze 3,12%-os arányt jelent a éves népesség számához képest az országos 5,6%-kal szemben. Rendkívül sokan vándorolnak a környékre, így az 5. legkedveltebb célpont ma Magyarországon, amelyet elsősorban csendes, tóparti, agglomerációs fekvésének köszönhet. Azonban az idetelepülők túlnyomórészt az idősebb korosztályhoz tartoznak, amely következtében a fiatal lakosság aránya viszonylagosan alacsony a teljes népességből. Nevezetességek: - Gárdonyi Géza Emlékház: Az író agárdpusztai szülőházában berendezett emlékmúzeum. - Agárdi Gyógy- és Termálfürdő: 1000 m mélyről feltörő 58 fokos vízét fokra hűtik, így kerül a medencékbe. A gyógyvíz mozgásszervi, reumás betegségek, kopások és nőgyógyászati problémák kezelésére javallott. 4 Dinnyés Dinnyés a Velencei-tó déli partján fekvő üdülőváros, Gárdony része. A falu életében nagy szerepet játszik a turizmus, amit a rengeteg színes hagyományőrző program nyújt. Agárdtól 2, Székesfehérvártól 8, Gárdony centrumától pedig 4 km-re található. Megközelíthető a 7-es főútról nyugati és keleti irányból, valamint Seregélyes, Adony és Dunaújváros fell délről, valamint vonattal Budapest-Déli pályaudvar és Székesfehérvár fell a 30a vonalon es adatok szerint Dinnyés lakónépessége 947 fő, a lakások száma 364. Dinnyés első írásos emléke 1298-ból való terra Meed formában. Később Dinnyésmed formában került említésre a település. Idővel a med utótag elmaradt (med = száraz, néha kiszáradó). Jelenleg egy új nyílászárógyár építése zajlik a dinnyési ipari parkban. Látnivalói között szerepel a : - Dinnyési Szent György Templom - Madárdal tanösvény: betekintést nyújt a Dinnyési Fertő TT és a Velencei-tavi madárrezervátum élővilágába, valamint a hely történetébe. - Dinnyési Templomkert Hagyományőrző Turisztikai Központ: színes programokkal és kiállítással várja vendégeit Minden év áprilisában (Szent-György nap környékén rendezik meg a Kihajtás napját, mely emléket állít a magyar szabad tartású állattenyésztésnek és hagyományőrzésnek. A nap nyitánya a szürke marha gulya kihajtása, a Dinnyés-Elzai Szerecseny Nádas tóhoz. Októberben kerül megrendezésre a hagyományos Szüreti felvonulás és bál O l d a l :

17 Gazdaság A statisztikai mutatók alapján a Gárdonyi kistérség a fejlett kistérségek közé tartozik. A helyi gazdasági tevékenységben a tó közeli településeken, azon belül is a keleti és déli parti községekben az idegenforgalom, az ehhez kapcsolódó kereskedelem és szolgáltatás, míg a tótól távolabbi, északi háttértelepüléseken a mezőgazdaság a meghatározó ágazat. A kistérségben a mezőgazdasági, valamint ipari, építőipari vállalkozások aránya a régió átlagánál kisebb a térség üdülőterületi jellege miatt. A Gárdonyi kistérségben a nyilvántartott álláskeresők aránya jóval alacsonyabb, mint a megyei, a régiós átlag. Ez egyrészt köszönhető Székesfehérvár és Budapest közelségének, másrészt az idegenforgalom fellendülésének. Gárdony gazdasági jellegű tevékenységeiből a nagyipari teljesen hiányzik. Általában kisebb vállalkozások töltik ki a vállalkozási palettát az alábbiak szerint: Városi szintű adat Városrész szintű adat Funkcióbővítő típusú rehabilitáció akcióterületére Szociális típusú városrehabilitáci ó akcióterületére Regisztrált vállalkozások száma Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként TEIR, T-Star TAAP041 Gazdasági szervezetek adatai fejezet db TEIR, T-Star TAAP065 Gazdasági szervezetek adatai fejezet Önkormányzati adatbázis: Telephely, fiókhely szerint összes működő vállalkozás száma (jelen időpont) db TEIR, T-Star TAAP239-től 249-ig Gazdasági szervezetek adatai fejezet mezőgazd: 177 db építőipar: 139 db szolgáltatás: Önkormányzati adatbázis Telephely, fióktelephely szerint szolgáltatás; 62 építőipar; 6 Önkormányzati adatbázisból az üzleti szolgáltató egységek (pénzügyi közvetítés, ingatlanügylete k, gazdasági szolgáltatás) száma 8 mezőgazdaság; 7 szolgáltatás; 1 17 O l d a l :

18 Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű ruházati jellegű Vendéglátóhelyek száma Összes szálláshely szállásférőhelyein ek száma (kereskedelemi és magánszállásadás) Vendégek száma összesen a szálláshelyeken (kereskedelmi és magánszállásadás) Vendégéjszaka száma összesen (kereskedelmi és magánszállásadás) Kivetett iparűzési adó db (főtevékenység szerint) TEIR, T-Star Önkormányzat Önkormányzati TAAF051 i adatbázis adatbázis Kiskereskedele (elegendő (elegendő m, összesen a összesen a idegenforgalom kiskereskedel kiskereskedelm fejezet mi üzletek i üzletek 129 száma). száma) Élelmiszer jellegű üzletek TAAF Ruházati jellegű üzletek TAAF TEIR, T-Star TAAF226 Kiskereskedele m, idegenforgalom fejezet 102 TEIR, T-Star TAAF412 és TAAF Kiskereskedele m, idegenforgalom fejezet 5719, 1508 TEIR, T-Star TAAF407 és TAAF628 Kiskereskedele m, idegenforgalom fejezet fő TEIR, T-Star TAAF409 és TAAF629 Kiskereskedele m, idegenforgalom fejezet Önkormányzati adatbázisból előállítandó adat Önkormányzat i adatbázis, Önkormányzati adatbázis, Önkormányzati adatbázis Önkormányzati adatbázis 18 O l d a l :

19 - Értékben (ezer Ft) - iparűzési adót fizető vállalkozás ok száma A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás felsorolása (elsősorban értékben, az iparűzési adót fizető vállalkozások számát visszamenőleg előállítani nem kötelező) eft 853 db Önkormányzati adatbázisból történő leválogatás Az adott városrészben működik-e a 10 legnagyobb vállalkozásból vállalkozás, ha igen mennyi Az akcióterületen működik-e a 10 legnagyobb vállalkozásból vállalkozás, ha igen mennyi Ágazati szerkezet: Vállalkozások, kiskereskedelem, szolgáltatások Történetileg elmondhatjuk, hogy az 50-es évek elejétől a foglalkoztatás összetétele megváltozott, jellemző, hogy a település lakóinak nagy része Budapesten, majd az odatelepített ipari létesítményekben talált munkát. A mezőgazdaság szerepe napjainkra fokozatosan értékelődött le a város életében, ma már szinte elhanyagolható mértékű. A szolgáltató szektor növekedése az elmúlt évtizedekben fokozatos erősödést mutatott. Az ágazati szerkezetet tekintve, a cégek számát figyelembe véve, a szolgáltatási szektor nagyon erősnek mutatkozik, 1027 ilyen vállalkozás működik a városban, amely az összes vállalkozás 76%-át adja. A szolgáltatások közül legtöbben a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozók, összesen 165-en, kicsivel kevesebben vannak a vendéglátóhely jellegű vállalkozások 102 számban. Az egyéb szolgáltatási tevékenyégi körbe sorolt vállalkozások 63 (szálláshely-szolgáltatás) Az ipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozások száma 139, ami az összes vállalkozás 10%- át jelenteti. Az ipari cégek javarésze építőipari tevékenységgel foglalkozik. A mezőgazdaságban 177 (az összes vállalkozás 13%-a). Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozások méretétét tekintve a mikro-,kis-és középvállalkozások teszik ki a teljes állományt. Turizmus A természet igen bőkezűen bánt a térséggel. A vadregényes erdők, szőlőlugasokkal teli domboldalak mellett, mesés környezetben fekvő tavat találunk. A térség nagy kincse a bársonyos vizű Velencei-tó. A tó már a reneszánsz korban fénykorát élte, ékes bizonyítéka ennek, hogy nevét a Mátyás király udvarába érkező olasz telepesekről kapta. Az addig Fertőnek nevezett náddal, vízinövényekkel sűrűn benőtt tónak és a partján lévő településnek a Velence nevet adták. Földrajzi helyzetéből adódóan a kistérség fő fejlődési iránya a turisztika és arra épülő szolgáltatás. Köszönhető ez egyrészt kedvező fekvésének, jó megközelíthetőségének, másrészt annak, hogy a Velencei-tó Magyarország második legnagyobb természetes állóvize. A tó jelenlegi kiépítettségében elsősorban vízparti üdülésre, kempingezésre, vízi sportokra, horgászatra, termálturizmusra, természetjárásra, kerékpáros turizmusra, lovaglásra, vadászatra alkalmas. 19 O l d a l :

20 A minőségi turizmus és a modell értékű rekreációs és egészségturizmus alapfeltételei adottak. A térség hatalmas hévíz bázissal rendelkezik, amely gyógyvízzé van minősítve. Itt található az Agárdi Termál és Gyógyfürdő, valamint a 4 csillagos Velencei Resort & Spa, mely szintén termálvizes medencékkel rendelkezik. Gárdonyban található a 4 csillagos Hotel Nautis, amely már messziről kitűnik formájával, egy partra vetett hajó képében. A térségbe látogatók, különösen a bakancsos turisták kedvelt kirándulóhelye a Velenceihegység, melynek déli hegyoldalát völgyek, erdei tisztások, dombhátak, löszfalak, szőlő-és gyümölcskertek, nyaralók tagolják. Turisztikai szempontból fontos rendezvények A város rendezvényei közül ki kell emelnünk a TóPartyt, a Country Fesztivált és a számtalan sport- és egyéb kulturális rendezvényt. Szólnunk kell a város gasztronómiai értékeiről, az éttermeiről és vendéglőiről is; Agárdi Pálinkafőzde Látogatócentrum Összes férőhely: 45 fő Cím: 2484 Gárdony (Agárd), Sreiner-tanya Tel: (30) Fax: (22) Csutora Étterem Összes férőhely: 400 fő Cím: 2484 Agárd, Balatoni u T/F: (22) Gulyás Csárda Cím: 2484 Agárd, Balatoni u. 50. Tel: (22) Kék Tó Önkiszolgáló Étterem, Söröző és Pizzéria Összes férőhely: 150 fő Cím: 2483 Gárdony, Bóné K. u. 2. Tel: (22) Nádas Étterem Összes férőhely: 350 fő Cím: 2484 Agárd, Balatoni út 60. T/F: (22) Ponty Étterem Összes férőhely: 150 fő Cím: 2483 Gárdony, Szabadság u. 9. T/F: (22) O l d a l :

21 Társadalom GÁRDONY város Fejér megye KSH kód: Körjegyzőségi kód: 1 Körjegyzőség székhelye: - Kistérségi kód: 3704 Kistérség neve: Gárdonyi Távhívó körzetszáma: 22 Vá.: Gárdony (0,5 km) Aut. áll.: Gárdony (0,0 km) Történet évi népszámlálás Nemzetiségi kötődés: magyar: 91,3%; cigány: 0,3%; német: 0,5%; szlovák: 0,1%; ukrán: 0,1%; ismeretlen, nem válaszolt: 8,4% Vallás: római katolikus: 51,7%; görög katolikus: 0,6%; református: 14,1%; evangélikus: 1,1%; más egyházhoz, felekezethez tartozik: 0,5%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 17,6%; ismeretlen, nem válaszolt: 14,5% A helység megnevezése, a helységhez tartozó településrészek jellege és megnevezése A A A nem A lakott népszám- lakások lakott egyéb lálási lakóüdülők lakóegységek népesség száma február 1-jén, a január 1-jei közigazgatási állapot szerint GÁRDONY A településrész kézbesítő postája Postai irányítószám A külterület települési jellege A településrész távolsága a központi belterület centrumától (km) Központi belterület Gárdony 2483* - - Egyéb belterület: Dinnyés Gárdony-Dinnyés ,0 Külterület: Agárdpuszta Gárdony-Agárd 2484 Lh. 2,0 Csiribpuszta Gárdony-Agárd 2484 Mgl. 7,0 Matonyaitanya Gárdony-Agárd 2484 Mgl. 2,5 Pálmajor Gárdony-Agárd 2484 Kt. 6,5 Vasúti őrház Gárdony-Dinnyés 2485 Forg. 3,0 Zártkert Gárdony-Agárd 2484 Üd. 1,0 Demográfia 21 O l d a l :

22 Városi szintű adat Városrész szintű adat Funkcióbővítő típusú rehabilitáció akcióterületére Szociális típusú városrehabilitác ió akcióterületére Lakónépessé g (fő) Lakónépessé g (fő) 1 : Lakónépessé g (fő) Lakónépessé gen belül az alábbi korcsoportok aránya x TEIR, T-Star TAAA101 Terület, népesség fejezet Önkormányzati Népességnyilvánt artó jelen időpontra fő KSH Népszámlálás fő fő jelen adat fő 60 felett fő Önkormányzati Népességnyilvánt artó jelen időpontra (városrészekre és szegregátumokra is) KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001 Önkormányzati Népességnyilvánt artó jelen időpontra Önkormányzati Népességnyilvánt artó jelen időpontra KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001 Foglalkoztatottság-munkanélküliség Nyilvántartott álláskeresők száma (2005 előtt regisztrált munkanélküliek) jelen adat 333 fő Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ában (Területi mutató néven található) (2005 előtt regisztrált munkanélküliek) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül jelen adat 7,9 % jelen adat 17 % KSH Népszámlálás 2001 (városrészekre és szegregátumokra is) KSH Népszámlálás 2001 (jogosultsági indikátor is 22 O l d a l :

23 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül jelen adat 29 % jelen adat 49 % KSH Népszámlálás 2001 (csak városrészekre, szegregátumokra nem) KSH Népszámlálás 2001 (városrészekre és szegregátumokra is) egyben) KSH Népszámlálás 2001 (jogosultsági indikátor is egyben) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők 3 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül (szegregációs mutató) jelen adat 38 % jelen adat 19 % jelen adat 18 % KSH Népszámlálás 2001 (városrészekre és szegregátumokra is) KSH Népszámlálás 2001 (városrészekre és szegregátumokra is) KSH Népszámlálás 2001 (városrészekre nem, csak a szegregátumokra kell lekérni) KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001 Társadalmi önszerveződések, civil szféra Egyházak: Római katolikus egyházközség Agárd - Szent István király plébánia I. Székesfehérvári kerület, V. Lelkipásztori körzet. A településen két Egyházközség működik, összevont hivataluk: 2484 Agárd, Strand u. 4. Tel.: Plébános: Páli Balázs Filia: Dinnyés (Szent György) Református egyházközség Lelkészi Hivatal; Karl Melinda református lelkész Oláh László református lelkész Gárdony Bóné Kálmán utca Civil szervezetek: 23 O l d a l :

24 A nyugdíjasok érdekvédelme, képviselete, közösségi élet biztosítása. Alapítás éve: 1990 Agárdi Életet az Éveknek Nyugdíjas klub (Szociális) Fő tevékenységek: Tagok száma: 30 fő Képviselő/kapcsolattartó neve: Farkas Tibor Cím/székhely: 2484 Agárd Márvány u 17 Telefon: / Agárdi Iskoláért Alapítvány (Oktatási) Fő tevékenységek: Az iskola oktatásának jobbá tételét szolgálja a maga eszközeivel. Nyelvoktatás technikai feltételeinek kialakítása, kiscsoportos nyelvtanítási lehetőség kialakítása, az iskola oktatási célokat szolgáló felszereléseinek pótlása, korszerűsítése. Alapítás éve: 1990 Képviselő/kapcsolattartó neve: Csipesné Hanck Marianna Cím/székhely: 2484 Agárd Iskola u 2 Telefon: / Weboldal: Agárdi Öregfiúk (Sport) Fő tevékenységek: Labdarúgás. Kis-, nagy pályás és teremfoci. Alapítás éve: 1985 Tagok száma: 30 fő Képviselő/kapcsolattartó neve: Bese Mihály Cím/székhely: 2484 Agárd Óvoda u 10 Telefon: / Másodlagos telefon: / Agárdi Rögby Club (Sport) Képviselő/kapcsolattartó neve: Váczi Péter Cím/székhely: Teszt Cím Telefon: / Másodlagos telefon: / Másodlagos Weboldal: 24 O l d a l :

25 Agárdi Tenisz Club (Sport) Fő tevékenységek: Az egyesületet az agárdi, gárdonyi és a tókörnyéki teniszversenyzők alapították, tagdíjakból, pályabevételből tartják fenn. Alapítás éve: 1995 Tagok száma: 74 fő Képviselő/kapcsolattartó neve: Marjanek József Cím/székhely: 2481 Velence Meggyfa sor 1. Telefon: / Weboldal: Agárdi Üdülőtulajdonosok Egyesülete (Idegenforgalmi) Fő tevékenységek: Az agárdi üdülő tulajdonosok képviselete. Környezet védelme, település múltjának feltárása. Alapítás éve: 1991 Tagok száma: 27 fő Képviselő/kapcsolattartó neve: Szilágyi Irén Cím/székhely: 2484 Agárd Török Bálint u 12. Telefon: / ALBORADA kórus (Kulturális) Fő tevékenységek: Gárdony város zeneszerető polgárainak lehetőség biztosítása művészi tevékenységük kibontakoztatásához. A város rendezvényein való részvétel. Tagok száma: 42 fő Képviselő/kapcsolattartó neve: Nagy István Cím/székhely: Gárdony, Babits M. u. 15. Telefon: / Másodlagos telefon: / EGÉSZSÉGDOKK Közhasznú Alapítvány (Szociális) Fő tevékenységek: Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása, hozzátartozók segítése, iskolai egészségfejlesztési és drogprevenciós programok működtetése. Alapítás éve: 2009 Adószám / technikai szám: Képviselő/kapcsolattartó neve: Balcsik-Tamás Zsolt Cím/székhely: 2483 Gárdony, Bóné Kálmán u. 8. Telefon: / Másodlagos telefon: / Weboldal: 25 O l d a l :

26 Életművész Ifjúsági Egyesület (Gyermek és ifjúsági) Fő tevékenységek: Az egyesület célja fiatalok aktivizálása, csoportépítése, települési és térségi közösségfejlesztése, az ifjúsági munka szervezése. Alapítás éve: 2007 Tagok száma: 30 fő Képviselő/kapcsolattartó neve: Bakos István Cím/székhely: 2483, Gárdony, Erkel Ferenc utca 15. Telefon: / Weboldal: Gárdony Város és Térsége Turisztikai Egyesület (Idegenforgalmi) Fő tevékenységek: Gárdony város közigazgatási területén szervezi a turizmus menedzsment non-profit szakmai feladatait. Képviselő/kapcsolattartó neve: Somossy Eszter Cím/székhely: 2483 Gárdony, Szabadság u Telefon: / Másodlagos telefon: / Weboldal: Gárdony Városi Sportklub (Sport) Fő tevékenységek: Labdarúgás szinte minden korosztály számára. Alapítás éve: 1997 Tagok száma: 131 fő Képviselő/kapcsolattartó neve: Bese Mihály Cím/székhely: 2484 Agárd Óvoda u 10 Telefon: / Harmónia Művészeti Alapítvány (Kulturális) Fő tevékenységek: Az alapítványt Wilheim András zenetörténész - egyetemi tanár alapította, azzal a céllal, hogy az alapítvány tevékenységével megőrizzen fenntartson és eljuttasson kulturális értékeket olyan területekre is ahol az ott élők számára ez nehezen elérhető. Képviselő/kapcsolattartó neve: Jónás Krisztina Telefon: / Másodlagos telefon: / Weboldal: 26 O l d a l :

27 Iglice Népdalkör (Kulturális) Fő tevékenységek: Népdal, néptánc Tagok száma: 10 fő Képviselő/kapcsolattartó neve: Kiss Pálné Cím/székhely: 2485 Dinnyés, Gárdonyi u 5 Telefon: / Magyar-Finn Baráti Kör (Kulturális) Fő tevékenységek: A baráti Kör a Magyar-Finn Társaság gárdonyi tagszervezetén keresztül működik. Civil szerveződésük a nyelvi rokonságon nyugvó, hagyományosan jó magyar-finn kapcsolatok ápolását, Finnország kultúrájának, társadalmának sokoldalú megismertetését tekinti céljának. Alapítás éve: 1990 Tagok száma: 25 fő Képviselő/kapcsolattartó neve: Kránitz Lászlóné Cím/székhely: Gárdony Szabadság u 32. Telefon: / Weboldal: Nefelejcs Baráti Kör Klub (Szociális) Fő tevékenységek: Az időskorúak, nyugdíjasok érdekvédelme, közösségi élet biztosítása. Tagjai vagyunk a Fejér Megyei Nyugdíjasok Közhasznú Érdekvédelmi Szervezetének. Alapítás éve: 2000 Tagok száma: 19 fő Képviselő/kapcsolattartó neve: Domány Gyula Cím/székhely: 2483 Gárdony, Gárdonyi G. u. 2. Telefon: / Nyugdíjasok Gárdonyi Egyesülete (Szociális) Fő tevékenységek: Érdekképviselet, szociális, környezetvédelem, jogsegélyegészség, védelem, kommunikáció. Alapítás éve: 1996 Tagok száma: 80 fő Képviselő/kapcsolattartó neve: Szaniszló Elemér Cím/székhely: 2484 Agárd Márvány u 27 Telefon: / Másodlagos telefon: / O l d a l :

28 Őrtüzek a Magyarságért Alapítvány (Kulturális) Fő tevékenységek: Az Alapítvány közhasznú civil szervezet, melynek kuratóriuma 7 dinnyési, egy gárdonyi, egy agárdi és egy székesfehérvári főből áll. Célunk a magyar hagyomány és őstörténet hiteles bemutatása és népszerűsítése, ezáltal az ifjúság nevelése. Alapítás éve: 2003 Adószám / technikai szám: Tagok száma: 10 fő Képviselő/kapcsolattartó neve: Kárpáti Gábor Csaba Cím/székhely: 2485 Dinnyés, Kossuth u. 42. Telefon: / Weboldal: Skorpió Bűnmegelőző Polgárőr Önkéntes Tűzoltó Egyesület (Egyéb) Alapítás éve: 1997 Adószám / technikai szám: Tagok száma: 34 fő Képviselő/kapcsolattartó neve: Hrabina Ákos Cím/székhely: 2483 Gárdony Vízárok utca 11. Telefon: / Weboldal: Történelmi Játék és Hagyományőrző Társaság (Kulturális) Fő tevékenységek: Történelmi játékok, hagyományápolás, Gárdonyi Géza kulturális örökségének ápolására alakult civil szervezet. Alapítás éve: 1999 Tagok száma: 50 fő Képviselő/kapcsolattartó neve: Papp Zsuzsa Cím/székhely: 2484 Agárd Ságvári u 64 Telefon: / Másodlagos telefon: / Másodlagos Weboldal: Utánpótlás Futball Club Gárdony (UFC Gárdony) (Sport) Fő tevékenységek: Célja egy erős városi labdarúgócsapat felépítése, létrehozása helyi lakosú játékosokból. Képviselő/kapcsolattartó neve: Teszt Képviselő Cím/székhely: Teszt Cím Weboldal: 28 O l d a l :

29 Velencei-tavi Életmód Klub (Sport) Fő tevékenységek: Az egyesület alapvető célja szabadidős sportolási lehetőségek, események szervezése. A programok többsége nyílt tehát azokon nemcsak a folyamatos tagsággal rendelkezők vehetnek részt. Alapítás éve: 1998 Tagok száma: 12 fő Képviselő/kapcsolattartó neve: György László Cím/székhely: 2483 Gárdony, Szabadság u. 12 Telefon: / Másodlagos telefon: / Velencei-tavi Turisztikai Egyesület (Idegenforgalmi) Fő tevékenységek: A Velencei-tavi Turisztikai Egyesület törekvése, hogy a Velencei-tó környékén élő lakosság bevonásával turisztikai paradicsom létrehozása, a vendégek idecsalogatása. Alapítás éve: 2003 Tagok száma: 10 fő Képviselő/kapcsolattartó neve: Varga László Cím/székhely: 2483 Gárdony, Pisztráng u. 23. Telefon: / Másodlagos telefon: / Zsongó Bárka Egyesület (Kulturális) Fő tevékenységek: Célja Gárdony Városban és a Velencei-tó térségében élő családok számára kínál kulturális-, szabadidős- és szakmai programokat amelyek a gyermekek és családjuk érzelmi gazdagodását, testi-lelki fejlődését szolgálják. Alapítás éve: 2007 Tagok száma: 18 fő Képviselő/kapcsolattartó neve: Somossy Eszter Cím/székhely: 2483 Gárdony, Bóné Kálmán u. 10. Telefon: / Weboldal: 29 O l d a l :

30 Települési környezet Épített környezet Városi szintű adat Lakásállomány jelen adat 4100 db Lakásállomány KSH Népszámlálás 2001-es adat 3301 Lakásállomány Épített lakások száma (üdülők nélkül) utolsó 4 év átlagban Megszűnt lakások száma T-Star Alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) TEIR, T-STAR TAAG100 Lakásállomány, -építés, - megszűnés fejezet 32/év átlag TEIR, T-STAR TAAG126 Lakásállomány, -építés, - megszűnés fejezet 3 db átlag KSH Népszámlálás db - 3 % Városrész szintű adat KSH Népszámlálás 2001 (városrészekre és szegregátumokra is) KSH Népszámlálás 2001 Funkcióbővítő típusú rehabilitáció akcióterületére Szociális típusú városrehabilitáció akcióterületére KSH Népszámlálás 2001 Népességnyilvántartásban jelenleg nyilvántartott lakcímek Önkormányzati adatbázisból igazolni kell, hogy a jelenlegi lakásszám 20%-ánál nem valósult meg több lakásépítés illetve lakásbontás 2001 óta (területen kiadott építési és bontási engedélyek száma alapján) Az akcióterületen kiadott építési engedélyek száma az önkormányzati nyilvántartás alapján (az akcióterületi jogosultság igazolásához) Az akcióterületen kiadott bontási engedélyek száma az önkormányzati nyilvántartás alapján (az akcióterületi igazoláshoz) KSH Népszámlálás 2001 (jogosultsági indikátor is egyben) 30 O l d a l :

31 A település építészeti, épített, ember alkotta értékei Nádasdy-obeliszk azonosító 3651 törzsszám védettség Műemléki védelem jelleg Építmény név jellemző Mai eredeti kategória Plasztika eredeti főtípus emlékmű megye Fejér helység Gárdony cím helyrajzi szám 3654/3, 3654/4 település KSH kódja földhivatal Székesfehérvár Körzeti Földhivatal rövid leírás Nádasdy-obeliszk, romantikus, Agárdpuszta Magtár Cím: Gárdony, Link: Telefon szám: A hosszabb ideje használaton kívüli, helyi védettség alá tartozó magtárépületből kialakított új létesítmény a földrajzi helyzete (a Gárdonyi Géza Emlékház közvetlen közelében található) és külső-belső atmoszférája folytán kiválóan alkalmas kiállítások és kulturális rendezvények, összejövetelek tartására. 31 O l d a l :

32 Református templom azonosító 3650 törzsszám 1704 védettség Műemléki védelem jelleg Építmény név jellemző Mai eredeti kategória Szakrális építmény eredeti főtípus templom eredeti típus ref. templom megye Fejér helység Gárdony cím Bóné Kálmán u. 10. helyrajzi szám 2325 település KSH kódja földhivatal Székesfehérvár Körzeti Földhivatal rövid leírás Ref. templom, késő barokk, Átépítve 1859-ben. Katolikus templom azonosító védettség Helyi védelem eredeti kategória Szakrális épület megye Fejér helység Gárdony cím Agárd, Gesztenye sor rendelet 7/ O l d a l :

33 Gárdonyi Géza szülőháza; múzeum azonosító 3652 törzsszám 1706 védettség Műemléki védelem jelleg Építmény név jellemző Mai eredeti kategória Lakóépület eredeti főtípus lakóház eredeti típus népi lakóház megye Fejér helység Gárdony cím Agárdpuszta Gagarin tér 3. helyrajzi szám 3021/15, 3021/14, 3021/16 település KSH kódja földhivatal Székesfehérvár Körzeti Földhivatal rövid leírás Gárdonyi Géza szűlőháza, népi. Múzeum. Ürményi-Hartig-Nádasdy-Sigray kastély 2483 Gárdony - Agárdpuszta Határ utca A kastély elődje hosszú ideig TSZ központ, illetve mezőgazdasági kombinát központja volt, 2000 őszén lebontották, és a parkjába az MTK FC fociakadémia céljának megfelelő új kastélyt építettek. Dinnyés iskola azonosító védettség Helyi védelem eredeti kategória Középület megye Fejér helység Gárdony cím rendelet 7/ O l d a l :

34 Római katolikus templom azonosító 3653 törzsszám 1705 védettség Műemléki védelem jelleg Építmény név jellemző Mai eredeti kategória Szakrális építmény eredeti főtípus templom eredeti típus r.k. templom megye Fejér helység Gárdony cím Dinnyés Gárdonyi Géza u. helyrajzi szám 8184/1 település KSH kódja földhivatal Székesfehérvár Körzeti Földhivatal rövid leírás R.k. templom, klasszicista, 1820 körül. Kápolna azonosító védettség Helyi védelem eredeti kategória Szakrális épület megye Fejér helység Gárdony cím Agárd, Gárdonyi G. u. rendelet 7/ O l d a l :

35 Hősök tere Gárdony - Gárdony műemlék A gárdonyi római katolikus templomnál található kis parkban Hermann Zsolt: Áldozat című bronzszobra és Tóth Attila akácfából faragott két kopjafája az 1956-os forradalom mártírjainak tiszteletére. Katolikus templom azonosító védettség Helyi védelem eredeti kategória Szakrális épület megye Fejér helység Gárdony cím Posta u. rendelet 7/2000 Természeti környezet A városban található, az idegenforgalom szempontjából jelentős természeti értékek Velencei-tó Gárdony A Velencei-tó Magyarország második legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Dinnyési Fertő TT Gárdony 35 O l d a l :

36 A Velencei-tó nádasai dél-nyugati irányban egykor Dinnyés községig húzódtak. Ennek maradványa az a vizes, nádas terület, mely a Dinnyés-Kajtor csatorna két oldalán 1966 óta védett, s a tó növekvő idegenforgalmi terhelése miatt onnan kiszoruló védett madaraknak nyújt zavartalan élőhelyet. Legismertebb költő fajai a nagy kócsag, a kanalas gém, a bölömbika és a nyári lúd. Október végén, november elején legalább húszezer vetési lúd éjszakázik a Fertő biztonságot nyújtó vizén. A tavaszi, de különösen az őszi vonuláskor hatalmas réce tömegek zsúfolódnak össze a vízen. Szakvezetővel a Fertő szélén álló kilátótoronyból megfigyelhető a vízimadarak nyüzsgése. Természeti értékei: vadréce, vetési lúd, kócsagok, piroslábú cankók és a kanalas gémek, nádirigók, tücsökmadarak. Felszíni vizek Fejér megye kialakult vízrendezését alapvetően meghatározza a megye földrajzi, geológiai, hidrológiai és topográfiai, valamint meteorológiai adottsága. Földrajzi szempontból Fejér megye a Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes-alja, Velencei hegyvidék, Dunazúg) és a Mezőföld földrajzi tájain helyezkedik el. A két földrajzi tájegység jelzi, hogy a megye változatos topográfiai adottságú. Fejér megye viszonylag kevés, igen fiatal kis vízhozamú, ingadozó vízjárású felszíni vízfolyással rendelkezik. A Bakonyból a Séd, a Móri árok felöl a Gaja, a Sárvíz (Nádor)- Malom csatorna vizei a Dunántúli-középhegységből származnak, a Mezőföldön kisebb vízgyűjtőjű vízfolyások haladnak. A felszíni vizek előfordulásai és jellemzőik a különböző földrajzi tájegységeken változóak. A Velencei-hegység kistájegységében Nadap, Pákozd, Sukoró települések helyezkednek el. A Velencei-tó vízgyűjtő területe, amelyet nyugaton a Császár-víz, keleten a Vereb-Pázmándi vízfolyás határol. A Velencei-medence a Velencei-tó szűkebb környékére kiterjedő kistáj. Mellékvizei a Császár-víz és a Vereb-Pázmándi-vízfolyás. A tó felszíne középvízállásnál 26 km2, lefolyását a Dinnyés-Kajtori-csatorna biztosítja. Az egész rendszer vízjárását a Császárvíz mentén kiépített tározó medencékkel befolyásolják. A kistájnak még egy 3,5 ha-os halastava is van Dinnyés mellett. A megye vízgazdálkodásában kiemelt szerepe van a Velencei-tó vízminősége, vízmennyisége megóvásának. Ennek érdekében fontos feladat a vízgyűjtő területről a Velencei-tóba közvetlen, vagy talajvizen keresztül közvetve befolyó vizek vízminőségének javítása, a tó vízháztartásának biztosítása. 36 O l d a l :

37 Települési vízkivétel és vízvisszavezetés Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km) TEIR, T- STAR TAAH020 Közműellátás fejezet 3614 TEIR, T- STAR TAAH004 Közműellátás fejezet 150 Ipari vízkivétel és vízvisszavezetés Felszín alatti vizek Fejér megyében a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területek a kormányrendeletben foglaltak, valamint a VITUKI Kht. digitális térképe alapján kerültek lehatárolásra. Fokozott veszélyt jelent a felszín alatti vizekre, hogy a megye jelentős része felszíni szennyeződésre erősen érzékeny karsztos, magas talajvízállású, dunai kavicsterasz területen fekszik. A felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetébe a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletének besorolása alapján Fejér megyében a következő egyéb védett területen lévő befogadók tartoznak: a Velencei-tó, valamint a vízgyűjtőjén lévő befogadók a 240/2000. (XII. 23.) kormányrendelet szerint( ) Talaj A Velencei-tó környékén a barna erdőtalaj, a réti talaj és a Csernozjom talajok a jellemzőek. Az megye nagy területein uralkodó (és mezőgazdasági művelés alatt álló) agyagbemosódásos barna erdőtalajokban az A szint laza poros, lemezes szerkezetű, viszonylag jó vízáteresztő képességű, így a csapadék a B szintig zavartalanul beszivárog. A B szint áteresztőképessége rosszabb, így a víz a felső határán megreked. Az A szint könnyen erodálható, így gyorsan lepusztul. A B szint tömörödött, kis vízbefogadó-képességű, erősen ellenálló, de nagy felületivíz-képzésre hajlamos. 37 O l d a l :

38 A csernozjom barna erdőtalaj erózióval szembeni ellenállása kisebb, mint a többi erdőtalajé, vízbefogadó-, víznyelő-képessége azonban általában nagyobb. A csernozjom talajok tekintetében a megyére is jellemező löszön vagy homokos löszön kialakult típusoknál kell jelentős erózióval számolni 6 Fejér megye 102 települése érintett a vízerózió által, ezen belül a leginkább veszélyeztetett területek közé a hegy- és dombvidéki, 12 %-nál is meredekebb lejtésű szántók (Vértes, Bakony és a Velencei hegység térségei) tartoznak. A területrendezés leginkább a területfelhasználás változtatásán keresztül segítheti az erózió elleni védelmet, mint a megfelelő földhasználat- és birtokszerkezet kialakításának befolyásolása. Mezőgazdasági terheléssel összefüggő talajterhelés Települési zaj- és rezgésterhelési helyzet Ivóvízellátás Fejér megye területén a települések vízellátását általában regionális és kistérségi rendszerről biztosítják, vagy önálló saját vízműről oldják meg. Néhány település önállóan oldja meg vízellátását vagy az Önkormányzat által üzemeltetett Vízműről, vagy létrehozott helyi szervezeten keresztül. A vízellátás vonatkozásában a fejlesztési feladatokban ma már nem a bekötöttség növelése, a "mennyiségi ellátás" megoldása a legfontosabb. A "minőség" biztosítása kerül előtérbe a vízellátás fejlesztési feladatok körében. A vízminőség védelme az általánosan terjedő elszennyeződés következtében egyre nehezebb feladat. Az egészséges víz, mint a természet legfontosabb kincse kiemelt védelmet igényel. A jövő feladata, rövid és hosszabb távon egyaránt a vízbázisok fokozott védelmének biztosítása. Közlekedési infrastruktúra Közműhálózat Gázcsőhálózat Ivóvízhálózat: O l d a l :

39 A településen a közüzemi ivóvízhálózat hossza összesen 150 km. A bekapcsolt háztartások száma 3614 db. 39 O l d a l :

40 Szennyvízcsatorna hálózat: Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza (km) TEIR, T- STAR TAAH108 Közműellátás fejezet 3605 TEIR, T- STAR TAAH108 Közműellátás fejezet 78 A Szennyvízcsatorna-hálózat hossza 78 km, a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma A Béke utca, Csengő utca, Vízárok köz, Balatoni út 1-19; 60-42; 11-73; ; , Szabadság út, Határ utca a hálózatba részben vagy egészben nem csatlakozik Annak érdekében, hogy a szennyvízelhelyezés a legmegfelelőbb legyen a térség csatlakozott a Velencei-tavi KIOP beruházáshoz. A beruházás célja: a fenntartható fejlődés" elvének megfelelően el kell érni, hogy a Velencei-tó térsége a két legfontosabb feladatának maradéktalanul megfeleljen. A beruházás keretében az Agárdi Regionális Szennyvíztisztító Telep kapacitását bővíteni kellett a folyamatos üzem fenntartása mellett. meg kellett oldani Gárdony, Velence, Kápolnásnyék települések szennyvízcsatornával ellátatlan részeinek szennyvíz-elvezetését, ki kellett építeni és a rendszerbe kellett kapcsolni Agárd-Dinnyés településrész, Sukoró, Nadap és Pázmánd települések szennyvízelvezető rendszerét. A rendszer mindezen felül fogadja a gazdaságosan nem csatornázható területek és Pákozd szippantott szennyvizét is. A tó vízminőségének védelme, az emberi környezet javítása, és a térség fejlesztése érdekében valósult meg a Velencei-tavi Regionális Szennyvízelvezető-, tisztító Rendszer bővítése és fejlesztése. Ennek eredményeként elkészült a teljes körű szennyvízcsatornázás, szennyvízelvezetés és a korszerű, az Uniós követelményeknek megfelelő szennyvíztisztítás. A megvalósításhoz szükséges forrásokat közös pályázattal nyerték el. A pályázók a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) szennyvízelvezetés és tisztítás komponensére nyújtották be pályázatukat.7 A következő táblázat mutatja a fejlesztés jellemző műszaki mennyiségeit a házi átemelők és nyomóvezetékeik nélkül: Település Településrész Gravitációs csatorna (fm) Nyomóvezeték (fm) Bekötések száma (db) Szennyvíz átemelők (db) Gárdony IV/A ütem Gárdony Dinnyés településrész Felszíni és csapadékvíz elvezetés A szennyvízelvezetés, tisztítás, elhelyezés kérdésének a rendezésében a közelmúltban lényeges előrelépések történtek, különös tekintettel a Velencei-tó vízminőségének a védelme O l d a l :

41 érdekében. A szennyvíz szakszerű gyűjtése, tisztítása és elhelyezése érdekében a megye több települése pályázott, így az utóbbi években jelentősen nőtt a csatornázott települések száma. Ugyanakkor a szennyvízkezelési beruházások jelentős költségigénye miatt sok településen még mindig jelentős hiányosságok vannak a korszerű szennyvízkezelés terén, ezért e hiányok pótlása kiemelt feladata a térségnek. A csapadékvíz elvezetésének hiányosságai is számos települést érint. Általánosan jellemző a nyíltárkos csapadékvíz elvezetés, amelynek kiépítettsége is nagyon hiányos. A felszín alatti vizek minőségi védelme érdekében szükséges a felhagyott, tönkrement vízbeszerzési helyek, elsősorban fúrt kutak szakszerű eltömése, a bányagödrök, hulladéklerakás helyetti rekultivációja, bányatavak óvatos (nem többcélú) hasznosítása. Utóbbi esetben kerülni kell a nyílt talajvíz szervesanyag terhelését. Ezeken keresztül ugyanis komoly szennyeződés érheti a védett rétegvizeket, és ezzel a már jelenleg is észlelt nitrátosodási folyamat felgyorsulhat. A termálvíz előfordulását tekintve, a megye mélységi hőmérsékleti izotermáinak vizsgálata alapján nem túl kedvező adottságú. A vizsgálatok alapján 80 foknál melegebb vízelőfordulás sehol sem várható, legfeljebb nagyon kis területen a megye déli részén. A Velencei tó déli részén fut végig egy nagyon keskeny sáv, amely termálvíz-nyerési lehetőséget mutat. Ebből a rétegből 50 C-os ásvány- és gyógyvizet lehet kitermelni, amelynek hasznosítására létesítettek termálfürdőt Gárdonyban. 8 Villamosenergia-ellátás Megújuló energiaforrások A város rendelkezik termálvízzel, melynek más irányú felhasználása régóta foglalkoztatta a városvezetőket. A KEOP kiírásra benyújtott pályázatot támogatásra érdemesnek ítélték, így megoldhatóvá vált - nemcsak - a fürdő komplexum fűtése a fosszilis energiával, hanem gerincvezeték kiépítésével a város több intézményének, valamint a nagyobb társasházak energia ellátása is. A létesítményekben nem kellett átalakítani a fűtési rendszert, csak a kazánházakban hőcserélőket kellett beépíteni a geotermikus energia felhasználásához. A zárt rendszerből a lehűlt víz sajtolókúton keresztül visszajut a megfelelő rétegbe. A beruházás jelentős gázenergia kiváltással jár, nem szennyezi a környezetet, az üvegházhatás csökken, a visszasajtolás miatt nincs vízkincs veszteség, nem keletkezik káros melléktermék.hulladékgazdálkodás Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Kft. Agárd H-2484 Agárd, Gárdonyi G. u Az agárdi telephely GPS koordinátái: 47 11' 34.36", 18 36' 50.37" Tel.: (22) Fax.: (22) Települési hulladékkezelés A Kft január 1-jétől jelentős eszközállománnyal és létszámmal a Velencei-tó vonzáskörzetének teljes hulladékszállítási tevékenységét végzi. Közel 18 ezer ingatlan, valamint nyári idegenforgalmi szezonban idelátogatók hulladékának szakszerű szállítását, kezelését biztosítja. A cég a körültekintő és szakszerű hulladékszállításon kívül nagy gondot fordít a hulladékok szelektív gyűjtésére és újrahasznosítására, jelentősen csökkentve ezzel a lerakóhelyre elhelyezendő hulladék mennyiségét. A szolgáltatás teljes területén O l d a l :

42 hulladékszigeteken keresztül biztosított a hulladékok fajtánkénti gyűjtése, továbbá a Velenceitó közvetlen környezetében a zöldhulladék komposztálása külön gyűjtéssel és szállítással teljes körűen megoldott. Zöldfelület-gazdálkodás Zöldfelületek nagysága (m²) Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás m2 A zöldfelületek nagysága az önkormányzati nyilvántartás szerint m2 Belterületi zöldfelületek és zöldfelületek fenntartása Külterületi zöldfelületek Közszolgáltatások Oktatási, nevelési feltételek Ellátandó kör A városban bölcsődés, óvodás, általános iskolai és középiskolás korosztály számára is találhatóak ellátó intézmények. Az itt gondozott gyermekek és fiatalok száma 1155 fő. A város egyik korábban működő intézményének átalakításával 19 fő bölcsődés korú gyermek kap szakszerű napközbeni gondoskodást, amíg a szülők dolgoznak Óvodai ellátás Az óvodák kistérségi társulásban működnek. A város illetékességi területén 3 intézményben folyik óvodai ellátás. Az óvodai férőhelyek száma 310, amelyen jelenleg 334 gyermeket látnak el. Intézményvezető: Gartainé Mérőffi Ilona. Gárdonyi Óvoda Gárdonyi Tagóvoda Tagintézményvezető: Kálmánné Sasvári Andrea. Cím: 2483 Gárdony, Posta utca 20. Telefon/fax: 22/ Gárdonyi Óvoda Agárdi Tagóvoda Vezető helyettes: Pusztai Lászlóné Cím: 2484 Agárd, Óvoda utca 25. Telefon/fax: 22/ , Gárdonyi Óvoda Dinnyési Tagóvoda Tagintézményvezető: Fekete Györgyné Cím: 2485 Dinnyés, Vörösmarty utca 1. Telefon/fax:22/ O l d a l :

43 Iskolai oktatás-nevelés Az általános iskolák száma 2 a településen. Mindösszesen 571 tanuló tanul itt. Chernel István Általános Iskola, Gimnázium Kollégium és AMI Iskolaigazgató: Csordásné Bölcsics Márta Cím: 2484 Agárd, Iskola utca 2.Tel.: 22/ Tanulólétszám 345 fő, ebből 10 fő SNI tanuló. Chernel István Általános Iskola Gárdonyi Tagiskola Iskolaigazgató: Nagy István Cím: 2483 Gárdony, Bóné Kálmán utca 14/b Tel:22/ Tanulólétszám 226 fő, ebből 11 fő SNI tanuló,17 fő HHH. Személyi feltételek A Posta utcai óvodában 10 óvónő, 5 dajka, 1 élelmezésvezető, 2 konyhai dolgozó látja el a teendőket. Az agárdi óvodarészben 12 óvónő, 7 dajka, 5 technikai dolgozó van alkalmazásban. A Chernel ÁI. Agárdi iskolarészének személyi állománya 56 fő, ebből 46 fő tanító és tanár, 10 fő technikai dolgozó. A Gárdonyi tagiskola részben 27 fő tanító és tanár dolgozik, őket tecnikai állomány segíti. Infrastruktúra Szociális ellátás, támogatás A város szociális ellátásáról szervezetten a Fókusz Szociális Szolgálat Gondoskodik. Gárdony Város Önkormányzata november 1-ével alapította meg a szolgálatot, mint a korábbi családsegítő, gondozó és gyermekjóléti szolgálat jogutódját. Az intézmény alaptevékenységi körébe tartozó alapellátások: - házigondozó szolgáltatás - szociális étkeztetés - családsegítés - gyermekjóléti szolgáltatás - átmeneti ellátást biztosító ellátás - idősek klubja A Fókusz Szociális Szolgálat Gárdony Város közigazgatási területén komplex szociális szolgáltatást nyújt, feladatait a szociális és a gyermekvédelmi törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok alapján végzi. Az ellátások nyújtása az intézmény szakmai programjában foglaltak alapján történik. 43 O l d a l :

44 2012-ben szeptemberig 73 esettel dolgoztak, ami azt jelenti, hogy egynél több találkozásra volt szükség az eset viteléhez. A 2010-es adathoz képest ez 22%-os emelkedést jelent et követően a tartós munkanélküli kliensek száma lecsökkent, mivel a bérpótló juttatásban részesülők együttműködésre kötelezése megszűnt évre viszont a foglalkoztatási helyzet alakulása ezt a tendenciát nem csak ellensúlyozta, hanem a fent említett forgalomnövekedést eredményezte. Az esetszámok kilenc hónap összesítéseként értendők. Az együttműködések résztevékenységeit elemezve 422 alkalommal végeztek ügyintézésben való közreműködést, ami a tavalyi 239-hez képest a tevékenység intenzitásának fokozódását jelzi, csakúgy mint a 451 információ közvetítés, ami hasonló mértékű többletet mutat. A 2011 évi visszaesés után a segítő beszélgetések száma megduplázódott, 529-re emelkedett. A résztevékenységek számának drámai emelkedése mögött a szegénységbe rögzülő családok érdekében tanúsított, szinte elkeseredett erőfeszítés állhat. Az aktív korú nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyben részesülők száma a tavalyi 20-ról 35-re emelkedett. Számukra a segélyezés feltétele, hogy a polgármesteri hivatal és a munkaügyi kirendeltség mellett a családsegítő szolgálattal is működjenek együtt. Az emelkedő létszám indokolttá tette, hogy ismét beinduljon a rendszeres segélyezettekkel való csoportos munka. Különös nehézséget okoz azon tartós munkanélkülieknek távlatot adni, akik egészségi állapotuk miatt nem kapnak munkát, viszont a leszázalékolás megszigorítása miatt a nyugdíj, vagy járadék is elérhetetlen távolságba került tőlük. Minden esetben a klienssel együtt, személyhez igazodó terv készül. A pszichiátriai beteg ellátottak számára lehetőség van az egyéni esetkezelésen túl közösségi ellátás megszervezésére. A 2-3 érintett fő ezt azonban nem igényli. A pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátási szerződés alapján jutnak az alapszolgáltatáshoz. A szociális rehabilitációt, mint újszerű ellátást, még módszertani kiérleletlenség jellemzi, és feltehetőleg az intézményrendszer tervezett megváltoztatása kapcsán nyeri el helyét. Jogi természetű problémák megoldásához részmunkaidőben jogtanácsos segít. 22 fő vette igénybe, idős, beteg ember esetén saját otthonában. A gyermekjóléti szolgáltatásokra hangsúlyt fektető pszichológiai tanácsadás is lehetőséget ad arra, hogy kritikus, pszichés természetű válsághelyzetekben a gyermek és családja ne maradjon a válaszadás lehetősége nélkül. Évi 2-3 esetben mediációs ülésre is sor kerül, amikor érdekközpontú egyezség létrehozására van szükség. Családkonzultációs szolgáltatásra is van mód, ami a rendszerszemléletű családsegítést erősíti. A harmadik negyedév végéig 2 család vette igénybe. Családsegítés keretében az "átutazó" hajléktalanokat is ellátják. 3 fő, magát hajléktalannak valló részesült anyagi támogatásban, elősegítve a továbbhaladást Gárdonyból. A helyi illetőségű hajléktalanok számára egyedi megoldás születik. A velük való kapcsolatfelvétel akadályozott, alvóhelyüket félik felfedni. Mivel intézményes hajléktalan ellátás a városban nincs, a kapcsolatfelvétel során kevés segítési lehetőség adódik.. Saját krízis keretből a tavalyinál jelentősen kevesebb, 10 alkalommal szolgáltattak segélyt, olyankor, amikor a segélyezett már minden egyéb lehetőségét kimerítette, és valamely krízishelyzet megoldása múlhatatlanul szükséges volt. A házi segítségnyújtás keretében az elmúlt 9 hónap gondozási tevékenységének fő adatai: gondozási alkalom 2991, összes látogatásra fordított idő 1502 óra. Az adatok a tavalyihoz képest mérsékelt emelkedést mutatnak. 9 9 Beszámoló a Családsegítő Szolgálat és az Idősgondozás 2011 évi munkájáról 44 O l d a l :

45 Korábbi időszak fejlesztései Kikapcsolódás és alkotás a Velencei-tó partján (Dinnyés: Kulturális Központ, Madárvárta, Agárd: Velencei-tavi Galéria) Gárdony Város Dinnyés településrészén új kulturális és hagyományőrző feladatokat ellátó épületegyüttes született pályázati támogatás segítségével. A kiválasztott terület ideális: a templomdomb észak felől védi, lehatárolja a nézőteret, ugyanakkor remek hátteret is biztosít. Az egész komplexum anyagára jellemzőek a természetes anyagok, rengeteg faszerkezet téglával kiegészítve. A bejárat mellett kapott helyet a jegypénztár, a szükséges kiszolgáló helyiségek (pl.: vizesblokkok). Rendezvények színesítésére ad lehetőséget különféle bemutatóhelyek felsorakoztatására a bejárattól a színpadig terjedő sáv. A színpad természetesen faszerkezetű, kialakításakor az esztétikai megjelenésen kívül főszempont volt, hogy a tartószerkezet ne takarja a színpadi látványt. Kapcsolódik a központhoz egy nagyobb épület is, amelynek termei lehetőséget nyújtanak különféle kiállítások, bemutatók, műhelymunkák szervezésére. Természetesen kialakításra kerültek a szükséges kiszolgáló helyiségek (pl.: vizesblokkok). A létrejött Kulturális és Hagyományőrző Központ immár két éve funkcionál: teret biztosít különböző kulturális rendezvények, hagyományőrző programok, falunapok megrendezésére, tartalmas kikapcsolódást jelent iskolai osztályok, baráti társaságok, nyugdíjas kiránduló csoportok számára. A természet csendje az egyik legpihentetőbb. Ezt tárja elénk a Dinnyési Fertő. Természeti csodáinak bemutatására a Madárdal tanösvény több útvonala vállalkozik, pihenők, információs helyek kialakításával. Szervesen kapcsolódik a több évtizedes múltra visszatekintő Madárvárta. Az épület műszaki állapota jelentősen leromlott, fel kellett újítani, hogy ismét fogadhassa a tudományos munkára fogékony diákokat és a csak kedvtelésből kirándulókat, hogy megismerhessék a Velencei-tó madárvilágát. A Dinnyési Fertőt, a Madárvártát, az új Kulturális Hagyományőrző Központot, a Velencei-tavi Galériát és még jónéhány érdekes látnivalót összekötő Madárdal Tanösvény is a jelen fejezetben ismertetett beruházásokkal együtt valósult meg. A Gárdonyi Géza szülőház előtti szabadterület szélén áll az egykori uradalmi magtár. A város törekvése volt új funkció adásával megmenteni az épületet. Régi megjelenését visszakapva felújításra került, rendezvény- és kiállítóteremnek, kávézónak ad otthont. A magtár melleti füves terület alkalmas alkotásra, szabadtéri kiállítás rendezésére. A projekt EU-s pályázati támogatással valósult meg. Városközpont felújítása A több emeletes társasházak, illetve az üzletek miatt koncentráltan ezen a részen fordulnak meg a legtöbben. Gárdony központjának átgondolt parkosítása, pihenők, járdák, parkolók kialakítása régi elképzelés. Az újonnan kialakított sétány a tó felől szegélyezi az emeletes házakat. 1-2 perces séta után feltűnik az 1784-ben épített református templom. A műemlék épület felújításra szorult. A háborús sérülések utáni többszöri javítgatások sok gondot jelentettek. Statikai ellenőrzések után új födém, fedélszék és héjalás került a többszáz éves falakra. A szigetelés hiánya miatt a falak vizesedéséből adódóan salétromosodtak a felületek, a régi vakolat leverése után új szárítóvakolat és lélegző festés készült. Sok-sok év után elindult a toronyóra, az idő múlását a harangütések is jelzik. Elkészült a templom környékének parkosítása is. 45 O l d a l :

46 A pályázat harmadik eleme volt - a többször funkciót váltott - régi községháza megszépítése. Az épület felújításával, átépítésével, kúriákat idéző homlokzattal nemzedékek háza alakult ki. Elfér egymás mellett a kicsik programjaival a Zsongóbárka a diákok számára tartalmas elfoglaltságot biztosító Élet-művész Klub illetve a nyugdíjasok egyesülete is. A projekt EU-s támogatással valósult meg. Gárdony város és a fürdő turisztikai fejlesztése A legfiatalabb EU-s támogatással megvalósult projekt. Három különlegességet köti össze a negyedik projektelem. A városlakók régi vágya volt, hogy az agárdi temetőben található Magyarország történelmét formáló - Nádasdyak leszármazottainak obeliszkjének állagmegóvása megoldódjon. Statikus, kőrestaurátor és szakértő kivitelező-gárdával megvalósult az obeliszk talapzatának helyreállítása, felületének tisztítása. A környéken egyedülálló látványossággal gyarapodott a város. A két éve felújított magtár mellett, a Gárdonyi Géza szülőháza szomszédságában felépült vörösfenyő rönkökből az egri vár kicsinyített mása - a rönkvár: bástyákkal, kilátóval, gyilokjáróval, kazamatával. A látogatókat színes program várja pl.: a gyermekek részesei lehetnek a közel 500 éve zajlott csatának. A legnagyobb projektelem a meglévő gyógyfürdő új kültéri wellness medencéje. Tényleg 0-99 éves korig kikapcsolódást biztosít vendégeinek. A közel 400 m2-es vízfelület több medencerészre osztott. Babakortól a kisiskolás korig vannak a gyermekmedencék hempergővel, több játékkal. A nagyobbak már használhatják a nagymedence élményelemeit csobogókat, nyakzuhanyokat, pezsgőágyakat, barlangot, hullámcsúzdát. Fentiekben bemutatott látnivalókat fűzi össze a többi agárdi látnivalókkal a tematikus sétány, ami szintén minden korosztálynak tartalmas tájékoztatótáblákkal, pihenőkkel kikapcsolódást jelent. Zökkenőmentes közlekedés Gárdony területén két gyűjtőutat (az Ady E. utcát és az Alkotmány utcát) sikerült felújítani EU-s támogatással. Az utcák mentén új járda készült, megoldódott a terület csapadékvíz elvezetése is. Az Alkotmány utcánál több helyen pihenők várják a megfáradt kirándulókat, vagy helybelieket. Meg kell említeni, hogy valamennyi beruházás akadálymentesítéssel készült (kivétel a református templom, mivel műemlék, így csak részben volt lehetőség az akadálymentesítésre)! Gárdonyi Fürdő és a város kommunális létesítményeinek geotermikus energia ellátása A város rendelkezik termálvízzel, melynek más irányú felhasználása régóta foglalkoztatta a városvezetőket. A KEOP kiírásra benyújtott pályázatot támogatásra érdemesnek ítélték, így megoldhatóvá vált - nemcsak - a fürdő komplexum fűtése a fosszilis energiával, hanem gerincvezeték kiépítésével a város több intézményének, valamint a nagyobb társasházak energia ellátása is. A létesítményekben nem kellett átalakítani a fűtési rendszert, csak a kazánházakban hőcserélőket kellett beépíteni a geotermikus energia felhasználásához. A zárt rendszerből a lehűlt víz sajtolókúton keresztül visszajut a megfelelő rétegbe. A beruházás jelentős gázenergia kiváltással jár, nem szennyezi a környezetet, az üvegházhatás csökken, a visszasajtolás miatt nincs vízkincs veszteség, nem keletkezik káros melléktermék. 46 O l d a l :

47 Összegzés A helyzetelemzés rövid összegzése, SWOT-elemzés Erősségek természetföldrajz tájhasználat Budapest közelsége, Velencei-tó, viziváros Szép fekvés, kedvező tájképi-természeti adottságok, jó táji kilátópontok, horgászvizek jó minőségű termőföld, szántóművelés természetvédelem Natura 2000, épített környezet védelme környezetvédelem népesség, humán infrastruktúra gazdaság idegenforgalom közlekedés vízgazdálkodás. közműellátás Kastélyok, kúriák, faluképek, sajátos formanyelv, tornácos lakóházak, helyi védelem, még meglévő építészeti hagyományok településszerkezet, utcahálózat, telekosztás, beépítési mód védelmének lehetősége, értékes régészeti emlékek temetők stb. Velencei-tó vízminőség-védelem alatt, a víz tiszta, hulladékgazdálkodás megoldott, kiemelten tiszta a levegő Folyamatosan növekvő népesség, képzett munkaerő, ingázási körzet Budapest, Székesfehérvár irányában,,fenntartandó közbiztonság Van helyi kijelölt iparterület, Székesfehérváron, Budapesten fejlett bankrendszer működik, ipari bázissal (ingázás fogadása) Velencei-tó menti üdülés, vízi turizmus, szakmai turizmus, vízparti üdülés kialakítás adottságainak megléte, horgászat, vadászat, rokonlátogatás, testvérvárosi kapcsolatok ma már működnek M7-es és 70-es. sz. út, meglévő vasúti kapcsolat személy és teherszállításra Jó közműadottságok: A lakások 100%-a vízzel,87% -a szennyvízcsatorna-hálózattal és 90%-a földgázzal ellátott 47 O l d a l :

48 Gyengeségek természetföldrajz tájhasználat természetvédelem épített környezet védelme Helyenkénti rendezetlenség Kihasználatlan, rendezetlen természet közeli területek, Szétaprózott településszerkezet, karakteres településkép, és üdülőhely-hangulat hiánya; építészetileg egységes városkép hiánya; igazi településközpont hiánya; környezetvédelem népesség, humán infrastruktúra gazdaság idegenforgalom közlekedés Vízgazdálkodás, közműellátás pontszerű helyi védelem hiánya Korfa arányai, Van kijelölt helyi iparterület, de a terv még nincs jóváhagyva, a vállalkozások zöme kis tőkeerejű egyéni vállalkozás, hiányzik a tőkeerős nagyvállalkozói réteg Komplex turisztikai csomagok hiánya, romló üdülőhelyi imázs, sok eladó ingatlan idegenforgalmi tevékenységek összehangolásának hiánya, vízi turizmus hiánya, marketing, városmarketing hiánya A várost terhelő átmenő forgalom zavaró hatása; hajókikötők állapota, parti kerékpárút hiánya Sok helyen gondot okoz az utak minősége, gyalogjárdák hiánya, közterületek rendezetlensége. Felsziní víz elvezetésének problémája 48 O l d a l :

49 Lehetőségek természetföldrajz tájhasználat természetvédelem épített környezet védelme környezetvédelem népesség, humán infrastruktúra gazdaság Táj folyamatos rendezése, karbantartása, ápolása Ökológiai folyosók, Tópart hasznosítása, mezőgazdaság korszerűsítése Védett területek növelése, ökológiai folyosó megléte, erősítése, un. természeti terület védelme Értékfeltárás, rehabilitáció, közterületi kultúra további növelése, helyi védelem pontszerű és településszerkezeti az Ófaluban, a kertes területek lakóterület határán lévő részeinek rendezése, lakóterületi hasznosítása Csatornahálózatra történő rákötések számának növelése, környezetkímélő energiatermelés támogatása Népességmegtartó erő növelése, értékalapú oktatás fenntartása, humán infrastruktúra fejlesztése, felnőtt képzés Iparterület kialakítása, megvalósítása, logisztika, mezőgazdasági termékfeldolgozás, értékesítés, új munkahelyek létrehozása az idegenforgalom fejlesztésével 49 O l d a l :

50 Veszélyek természetföldrajz tájhasználat természetvédelem épített környezet védelme Klímaváltozás hatása Talaj termőképesség csökkenése, Értékek eltűnnek, nem megfelelő használat Értékek eltűnnek, jellegtelenség, meglévő értékes épületek hasznosításának hiánya, ha a kertes területek mindenhol jelentősebben beépülnek, akkor a táj és település karaktere kedvezőtlenül megváltozik, tóparti strandok állapota tovább romlik környezetvédelem népesség, humán infrastruktúra gazdaság idegenforgalom közlekedés vízgazdálkodás. közműellátás Nincs helyi munkalehetőség - ingázás növekszik, aránytalanul nagy bevándorlás, arányos infrastruktúra fejlesztések hiányában alvótelepüléssé válik Tőkebeáramlás csökken, csökkenő vendégszám, foglalkoztatottságban feszültségek Romló üdülőhelyi imázs; Kihasználatlan marad, parti területek nem hasznosulnak megfelelően idegenforgalmi célokra, ha nincs összefogott idegenforgalmi reklám a turisztikai kínálat nem jut el a potenciális érdeklődőkhöz, marketing hiánya Nem épül meg a települést elkerülő út, az üdülőhelyet továbbra is kettészeli és nagy forgalmával élhetetlenné teszi a főút Rákötések a hálózatokra nem növekednek, 50 O l d a l :

51 Városi szintű SWOT analízis SWOT analízis Az elemzés keretein belül bemutatjuk a település erősségeit, amit megtartani, erősíteni szükséges; a gyengeségeit melyek csökkentése, kivédése, jobbá tétele Gárdony célja. A veszélyek azokat a külső negatívumokat jelentik, melyek, lehet, hogy bekövetkeznek, ha a település nem ismeri fel időben a problémát, és nem fejleszt időben. Hangsúlyozzuk itt, hogy a veszélyek nem azonosak a gyengeségekkel a gyengeségek azok a tényezők, melyeket az érintettek is felismertek, és javítani szeretnének; a veszélyek pedig a gyengülés lehetőségét veti fel abban az esetben, ha a szükséges fejlesztések elmaradnak. Erősségek Kiváló megközelíthetőség a főváros és a megyeszékhely felől Hagyományos, múlttal rendelkező üdülőhely Termálvíz jelenléte, első gyógyfürdő a térségben Természetföldrajzi szempontból gazdag terület Védett természeti értékek Kulturális érték (Gárdonyi-ház) Jellemzően odavándorlás Működő civil szervezetek Kiegészítő turisztikai kínálat lehetősége Fejlesztésre alkalmas területek Gyógyászati szolgáltatások alkalmazása Igény mind a fürdő, mind a település vezetősége részéről a további minőségi fejlődés irányába Dinamikus iparfejlesztés a régióban Mezőgazdasági termelés megújulása és fejlődése Szőlő- és gyümölcstermesztési, illetve feldolgozási beruházások célzottan a turizmusra alapozva A turizmusba invesztálni szándékozó vállalkozói tőke megjelenése Gyengeségek Komplex turisztikai programcsomagok hiánya; Romló üdülőhelyi imázs; Csökkenő vendégszám; Vállalkozó szellem hiánya a helyi lakosság körében (betelepülők inkább a vállalkozó kedvűek); Szétaprózott településszerkezet, karakteres településkép, és üdülőhely-hangulat hiánya; Építészetileg egységes városkép hiánya; Egygenerációs fürdő, kevésbé fizetőképes kereslet; Minőségi szálláshelyek hiánya; Tömegturizmus rövid szezonban, főleg hétvégén; Korlátozott fürdőn kívüli, kiegészítő turisztikai kínálat a településen és környékén; Nemzetközi viszonylatban kevésbé ismert település gyenge településmarketing; Igazi településközpont hiánya; Korlátozott méretű fedett szolgáltatások a Gyógyfürdőben, ezért szezonális és időjárásfüggő az üzemeltetés, ami a település vendégforgalmában is megmutatkozik; A vállalkozások zöme kis tőkeerejű egyéni vállalkozás; A várost terhelő átmenő forgalom zavaró hatása; Jelentősebb kulturális vonzerők hiánya; Jogszabályi rendezetlenségek és az ezekből adódó problémák; Tóparti strandok lepusztult állapota, hiányos és alacsony színvonalú szolgáltatások; 51 O l d a l :

52 Parti sáv rendezetlen és kiépítetlen; Gyenge marketingkommunikáció. Nincs fedett rendezvényhelyszín Időjárás kockázat A lehetőségeket és veszélyeket illetően véleményünk szerint a következőket kell figyelembe venni. Lehetőségek Veszélyek Termékcsomaggá rendezhető, mozaikos vonzerők; Kiegészítő turisztikai fejlesztések (kínálatbővítés); Helyi környezeti erőforrások minél szélesebb körű felhasználása; Ökológiai- és biogazdálkodás, meghonosítása; Természetföldrajzi előnyök kihasználása; Alternatív energiák hasznosítása (pl. kifolyó meleg víz); Aktív, elhivatott, tenni akaró civil szervezetek; Fejlesztésre alkalmas területek a település határában (magán és önkormányzati tulajdonban); Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása, a térség adottságainak bevonásával (vízi, egészség, öko, aktív, horgászturizmus összekapcsolása); Velencei-tó újra kiemelt üdülőkörzetté tétele; Fürdő szolgáltatásainak bővítése, főleg élményelemekkel; Vízi turizmus fejlesztése; Kerékpárút fejlesztése; Kerékpáros és vízi turizmus összekapcsolása, komplex fejlesztése; A már meglévő, (de kihasználatlan és jogilag rendezetlen státuszú) vízi turisztikai infrastruktúrára alapozva jelentős ifjúsági vízi turisztikai fejlesztések; A testvérvárosi kapcsolatok intenzívebb kihasználása a gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatok erősítésére. A vendégszám hosszú távú stagnálása, csökkenése; A szükséges minőségi és mennyiségi fejlesztések elmaradása; A konkurencia megerősödése; A szükséges kistérségi összefogás elmaradása a gyakorlatban; Társadalmi-gazdasági szabályozók kiszámíthatatlansága; Szálláshely-fejlesztés elmaradása; Tőkehiány; A turisztikai vonzerők nem válnak turisztikai termékké; Nem épül meg a települést elkerülő út, az üdülőhelyet továbbra is kettészeli és nagy forgalmával élhetetlenné teszi a főút; A térség háttérbe sorolódik az országos idegenforgalmi prioritások sorában. 52 O l d a l :

53 3. Városrész léptékű fejezetek Városrészek elemzése A városrészek és főbb funkcióik; Gárdony és Agárd Gárdony város településrészei, madártávlatból, térképen szimbiózisban élő két városrész amely mára teljesen eggyé forrott, egybeolvadt. Gárdony és Agárd is rendelkezik tóparti szakasszal, ezt a Város vezetése névadással is megnevezte, így született meg az Agárd Napsugár Part és a Gárdony Holdfény Part. A szárazföld fele haladva mindkét városrészben vegyes beépítésű területeket is találunk. Mindkét városrészben megjelennek az általában kis parcellájú, kis területű üdülők és megjelennek a lakóövezetek. A Városból a Duna irányába haladva mindkét városrész mezőgazdasági területekkel rendelkezővé alakul. Amennyiben a fenti leírás alapján akarjuk meghatározni az említett városrészek funkcióját, akkor a tóparti üdülős, turisztikai kínálat mellett, a nyaraló vagy állandó lakhatási lehetőség és a mezőgazdasági termelés lehetősége, funkciója fogalmazódik meg. Dinnyés Dinnyés a Velencei-tó déli partján fekvő üdülőváros, Gárdony része. A falu életében nagy szerepet játszik a turizmus, amit a rengeteg színes hagyományőrző program nyújt. Dinnyés csendes, természeti értékekben gazdag, az ökoturizmus célpontja. A városrész leírásába nem véletlenül került a falu kifejezés. Dinnyés építészetében Gárdony város falusias jellegű városrésze, ahol elsősorban a családi házas építkezés van jelen, és az utóbbi években megjelent a szálláshelyfejlesztés igénye és ténye, kihasználva a Velenceitó és a Dinnyés mentén elhelyezkedő természetvédelmi területi adottságokat, turisztikai kínálatot. Az egyes városrészek elemzése, akcióterületek kialakítása; Az Agárd, Gárdony, Dinnyés felosztás a település történelmi hagyományaiban található, ugyanakkor földrajzilag is elhatárolható városrészek. Azonban az akcióterületek kijelölésénél a városrészekre osztás célszerűen a Város szerkezeti terven és rendezési tervén alapult. Úgy látható, hogy a jelenlegi vagy tervezett városrészi funkciók is alátámasztják, jóváhagyják, megerősítik az akcióterületi felosztást (pl. városközpont, lakóterület, ipari terület léte vagy annak kialakítási szándéka, stb.). Lényeges, hogy a városrészek egyértelmű, tiszta és a város egészének szerkezetét figyelembe vevő logika szerint kerültek kijelölésre. A városrészenkénti elemzés elkészítését indokolja, hogy a Városban több vegyes funkciójú terület található. Agárdon, Gárdonyban jellemző a vegyes beépítettségű (lakó- és üdülőövezet) található. 53 O l d a l :

54 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése Az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként le kell határolni a város leromlott részeit, területi szegregációt kell végre hajtani. Ezekre a városrészekre jellemző a hátrányos társadalmi helyzetű lakosság a városi átlagnál koncentráltabb jelenléte. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott un. szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő. 2. tábla Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói (forrás: önkormányzati nyilvántartások) (A sorok száma a település adottságaitól függően bővítendő) Az IVS-ben Lakónépesség Lakások száma LFT2 ben azonosított száma (jelenlegi részesülők városrészek és (jelenlegi népesség- aránya a népesség- nyilvántartási szegregátumok1 lakások nyilvántartási adatok alapján a neve adatok alapján) lakcímek száma) számához viszonyítva Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva Romák aránya a lakónépess égen belül Városrész % 32 % 28 % - Városrész 2. Szegregátum % 32 % 28 % - Város egészére vetített mutató4 28 % 16 % 17 % Város egészére az adott segélytípus száma 1 Az integrált városfejlesztési stratégiában és az Anti-szegregációs tervben meghatározott városrészekre, illetve szegregátumokra. 2 LFT-be beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt. 3 Amennyiben a városnak rendelkezésére áll ilyen jellegű adat (pl. felmérésekből, CKÖ becslése stb.) 4 Az adott segélyezés típus aránya a város összes lakásszámához viszonyítva Gárdony egészére vonatkozó adatokkal összehasonlítva Csiribpuszta városrész adatait megfigyelhető, hogy bár minden mutató esetében rosszabb eredményt kapunk a városi átlagnál, de ezek nem térnek el jelentősen attól. A végzettség tekintetében figyelhetők meg leginkább rosszabb mutatók, mert egy alacsony iskolázottságú lakosságról beszélünk, de pl. a foglalkoztatottság esetében az eredmény minimálisan tér el a város átlagától. Ennek oka, hogy az itt élők kiválóan alkalmasak fizikai illetve segédmunka elvégzésére, és az ilyen jellegű munkához jutás Gárdonyban és környékén könnyebb, mint más városokban. Terepbejárás alkalmával megállapíthattuk, hogy a házak a körülményekhez képest rendezettek, a lakók ügyelnek környezetükre, mindenház előtt kisebb-nagyobb virágültetvényeket lehet megfigyelni, melyeket maguk gondoznak. A házak felépülésük óta 54 O l d a l :

55 lehetséges, hogy már felújították néhány évtizede, de újabb felújításokra lenne szükség. 4. Stratégia Gárdony város jövőképe Gárdony hosszú távú jövőképe: Általában - célszerűen - a város településfejlesztési koncepciója tartalmazza a hosszú távra kitűzött, követendő jövőképet vagy ennek elemeit. Sok esetben van azonban szükség a településfejlesztési koncepció jövőképének érdemi felülvizsgálatára az IVS készítéséhez kapcsolódóan, lévén a tapasztalatok alapján sok esetben a jövőkép vagy nem elégíti ki a fenti feltételeket, így a további munka megalapozására nem alkalmas, vagy az idő múlásával a jövőképet egyébként is felül kellene vizsgálni a városi szándékok és külső gazdasági és egyéb környezeti lehetőségek változása miatt. Ez utóbbira az IVS elkészítése jó alkalmat kínál Az alkalmazandó módszerek kiválasztása során érdemes azonban azt szem előtt tartani, hogy a jövőkép kialakítása a hosszú távú stratégiai tervezési folyamat része, és mint ilyen, másféle tervezési eljárásokat, technikákat igényel (pl. szcenárió-elemzés, társadalmasítás eltérő módja, léptéke, stb.), mint a középtávú és operatív jellegű IVS elkészítése. A város tartsa meg és fejlessze tovább a térségben turisztikai célpont státuszát, amely a társadalmi és természeti környezetével összhangban folyamatosan fejlődik és a lakói számára kiváló életminőséget biztosít. A jövőkép elérését középtávú szinten átfogó célrendszer segíti, melynek főbb elemei: - élhető kisvárosi környezet fenntartása - Gárdony vonzerejének növelése - a gazdaság további fejlesztése - a turisztikai potenciál bővítése - partnerségi együttműködések bővítése Az átfogó célrendszer lebontásra kerül a gazdasági, a társadalmi, a települési környezet és a közszolgáltatások vonatkozásában, ahol a célokhoz számszerűsíthető mutatók (célindikátorok) kerülnek meghatározásra. A középtávú tematikus célok részletesen bemutatják a fejlesztési irányokat. Élhető, kisvárosi környezet fejlesztése A gazdaság élénkítése A város területén jelenleg működő és újonnan induló vállalkozások támogatása Cél az önkormányzatnak az együttműködés továbbfejlesztése a városban működő kis- és középvállalkozókkal a kiegyensúlyozott és stabil gazdaságfejlődés érdekében (pl. telephelyfejlesztési és egyéb adókedvezmények nyújtása, pályázati információ szolgáltatás). Ezáltal a helyi társadalomhoz jobban kötődő KKV-k a város lokális gazdasági életének fontos meghatározójává válhatnak. 55 O l d a l :

56 A kistérséggel/járással és Székesfehérvárral további gazdasági kapcsolatok keresése és a jelenlegi kapcsolatok erősítése a legfontosabb teendő. Továbbá cél egy olyan vállalkozói információs szolgálat létrehozása, amely jelentősen megkönnyíti és egyszerűsíti a helyi vállalkozások adminisztrációját és támogatja őket az üzletvitelben és a piacszerzésben. A néhány, mezőgazdaságból élő vállalkozás számára a környezetbarát, a helyi adottságokra épülő gazdálkodási formák elterjesztésének ösztönzése; s helyi zöldség, gyümölcs termékeket felvásárló és értékesítő boltok létesítése tartozik a középtávú megoldandó feladatok körébe. A kijelölt gazdasági területek előkészítésének megvalósítása és a befektetés-ösztönzés elősegítése A kijelölt gazdasági-ipari területeken munkahelyteremtő beruházások létesítésének ösztönzése. Az önkormányzatnak a feladata ebben a folyamatban az, hogy segítse a tulajdonosokat a szerződéskötésben, illetve a Polgármesteri Hivatal adjon meg mindenféle segítséget a terület környezetkímélő ipari célú hasznosítására. A munkahelyteremtés a népességmegtartás és népességvonzás szempontjából fontos, hiszen hosszú távú cél, hogy bizonyos keretek között, de lehetőségük legyen a gárdonyiaknak a helyben való munkavállalásra. Az idegenforgalmi lehetőségek bővítése és kiaknázása Az idegenforgalom jelentős szerepet kap a település életében az elkövetkezendő években is. A Velencei-tó mentén fekvő, erre a célra kijelölt területek környezettudatos hasznosítása, a part menti területek optimális használatba vétele a legfőbb cél. Az idegenforgalom fejlesztése szempontjából fontos a Tópart közvetlen környékének teljes felújítása, hasznosítása, az infrastruktúra további fejlesztése, egyszóval a településkép attraktív átalakítása turisztikailag fogyasztható formává, hogy az idelátogató belföldi és külföldi turistákat egy egységes kép fogadja. Természetesen nemcsak a Tópart közvetlen környezetének a településképi fejlesztése fontos, hanem azon útvonalé is, amelyen a városban érkezők megközelítik a Tópartot. A közterületek rendezése nemcsak az itt élők számára teheti még élhetőbbé a települést, de megalapozhatja az idegenforgalmi vonzerő növekedését is. A turisztikai termékpaletta szélesítése érdekében fontos az ún idegenforgalmi témautak kialakításának további ösztönzése, valamint a Tó környéki településeket összekötő kerékpárút-hálózat felújítása és a Tópartra vezetése. Külön hangsúlyt kell fordítani a továbbfejlesztés terén olyan turisztikai szakágakra mint a vízi turizmus vagy a konferenciaturizmus. A hagyományos ipar fejlesztése a helyi adottságokra és munkaerőre alapozva Gárdony lokális hagyományokra támaszkodó, helyi és kistérségi igényekhez igazodó kisiparos hálózat ismételt kiépülésének ösztönzése, segítése egy újabb apró színfolt lehetne Gárdony gazdasági éltében. Ehhez szükséges a helyi szakmával rendelkezők körének felmérése, működési engedély kiváltásuk ösztönzése, szakmunkásképzésük segítése, betelepedni szándékozó kisiparosok segítése. A vonalas infrastruktúra fejlesztése A város infrastrukturális hálózatának közel 90 %-os lefedettsége érdekében szükséges befejezni a legfontosabb hiányzó utak aszfalt-burkolattal való ellátását, továbbá a járdák és az 56 O l d a l :

57 intézményi parkolóhelyek megfelelő számú kialakítását. A vízhálózat teljes körű lefedettsége mellett, a gáz- és csatornahálózat bővítése is szükségeltetik, kifejezetten az újonnan kijelölt lakóterületek irányába. Továbbá az üzembiztos villamosenergia-ellátás a település működésének alapvető feltétele. Hatékony vízgazdálkodás Rövid távú célként a települési felszíni vizek elvezetésének megoldása került meghatározásra A település arculatának, karakterének megőrzése A településszerkezeti és építészeti karakter megőrzése,ápolása és fejlesztése három szempontból fontos:. a népességmegtartás (lokális identitás ápolása és őrzése) 2. a népességnövelés (a beköltözők is magukénak vallják Gárdonyt) 3. az idegenforgalmi fejlesztések elérése érdekében A fejlesztések további fontos állomásai a közterületek rendezése, a több ponton kialakult intézmény központok környékének további alakítása, a zöldfelületek növelése, az egyes városrészeken városrészközpontok kialakítása. A népességmegtartás, befogadás érdekében kialakítandó új lakóterületek mértékét arányosan kell meghatározni, úgy hogy a település karaktere megmaradjon. A természeti környezet védelme A Velencei-tó és a természetvédelmi területeke a város legfontosabb természeti erőforrásai, amelynek megtartása és fejlesztése nemcsak a város egyik fő célja, hanem az egész kistérség/járás/régió számára fontos tevékenység. A területek hasznosítása a turisztikai alfejezetben említett lehetőségek mellett kifejezetten természetvédelmi jellegű, hiszen a szigetek élő- és fészkelőhelyei több veszélyeztetett madárfajnak. A természeti környezet további védelme érdekében a kialakuló iparterületek hasznosításakor szükséges a környezetvédelmi előírások betartása, illetve hatékony zöldfelületi rendszer megtervezése és kialakítása, valamint a sérülékeny ivóvízbázis védelme. Hulladékgazdálkodás A városi környezetvédelem egyik legfontosabb aspektusa a keletkező hulladék kezelése, gyűjtése, feldolgozása. Ennek keretében szükséges a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése illetve tovább fejlesztése, a városi szeméttárolók számának növelése, az illegális szemétlerakás megakadályozására őrjárat-szervezés, figyelőrendszer megszervezése, városi köztisztaság szervezett biztosítása, civil szervezetek és a lakosság bevonásával. Továbbá érdemes egy komposztáló-telep/hulladéklerakó és hulladék-feldolgozó mű létesítésén is elgondolkodni. A helyi társadalom jó fizikai és mentális közérzetének megteremtése A közszolgáltatások modernizálása A szociális- és közoktatási intézmények színvonalának további emelése, a szolgáltatások minél egyszerűbb és jobb elérhetősége 57 O l d a l :

58 A sport- és rekreációs feltételek javítása A VVSI anyagi méretében és szakmai tartalmát illetően is jelentős fejlesztés előtt/alatt áll. A város közoktatási intézményeinek, szabadidős területeinek (Parkerdő, Tópart, városrészközpontok) szinten tartása, apró lépésenkénti fejlesztése jelenlegi válságos időszakban is megoldandó! Környezettudatos, értékmegőrzésre alapozott nevelés és a pezsgő kulturális élet folytatása, bővítése. Valójában ez a tevékenység a motorja az előzőekben felsoroltaknak. Az alapfokú nevelés legfontosabb színtere az óvoda, az iskola és a Nemzedékek Háza, ahol különbféle szakkörök, rendezvények szervezésével lehet ezt a szemléletet közelebb vinni a gyerekekhez. Természetesen ugyanolyan fontos a felnőttek, a család, a kisközösségek részéről mutatott példa is. Ebben jelentős szerep vállalhat az Önkormányzat (pl. közterület rendezés terén). Az oktatásban a piacképes tudást nyújtó felnőtt továbbképzések szervezésével (idegen nyelv, informatika) további korosztályok érhetők el. Értékes, értékteremtő és megörző a civil szervezetek és az egyházak tevékenysége ezen a területen. Horizontális célok Városrészi lakókörnyezeti különbségek csökkentése Az egyes városrészekben a lakókörnyezet és a szolgáltatások színvonala egyensúlyban kell, hogy legyen. Mindemellett hangsúlyozni és hasznosítani kell minden városrészben annak jó adottságait, növelve ezzel is lakóinak identitástudatát. Környezettudatos településfejlesztés Minden projekt esetében már a tervezés során érvényesíteni kell a környezettudatosság, a fenntarthatóság elveit. Törekedni kell a lehető legkisebb környezeti beavatkozás elérésére és annak is lehetőség szerinti kompenzálására. Hosszútávú fejlődési irány kijelölése a város (és térsége) számára, melynek célja az autonóm és fenntartható létezés megteremtése, ezen belül az energetikai és gazdasági önállóság elérése megújuló energiaforrások alkalmazásával az ökológiai egyensúly megtartása mellett. Városi és térségi energetikai stratégia Javasolt egy városi és térségi energetikai stratégia elkészítésének és lépésenkénti megvalósításának meggondolása! Gárdony Városában már megkezdődtek az ez irányú fejlesztések, a Város vezetőinek és lakosságának nem új keletű az energetikai gondolkodásmód. Az alábbiakban megfogalmazott stratégia váza úgy épül fel, hogy annak egyes fejezetei modulszerűen egyenként is kidolgozhatóak legyenek! A jelen stratégiai fő elemei: a termőföld (az élelmiszer), az ivóvíz és az energia. A stratégia e három területen célozza az autonómia megvalósítását, azaz a külső függés 58 O l d a l :

59 fokozatos felszámolását, a környezeti egyensúly helyreállításán alapuló fenntartható működést. A stratégia célja: Hosszútávú fejlődési irány kijelölése a város (és kistérsége) számára, melynek célja az autonóm és fenntartható létezés megteremtése, ezen belül az energetikai és gazdasági önállóság elérése megújuló energiaforrások alkalmazásával az ökológiai egyensúly megtartása mellett, valamint a demográfiai egyensúly helyreállítása. Időtáv stratégia ig cselekvési program ig A stratégia évente áttekintést, ötévente korrekciót igényel. A stratégia elemei: I. Vizsgálat (meglévő állapot) 1.1 Tájhasználat 1.2 Települési és épületenergetikai állapot 1.3 Vízgazdálkodás 1.4 Élelmiszer-önrendelkezés kiinduló állapota II. Jövőkép-készítés: 2.1 Stratégiai célok: élelmiszer-önrendelkezés; energiaönállóság; környezeti egyensúly, klímavédelem 2.2 Tájhasználati javaslatok: fenntartható tájhasználat: áttérés az iparosított, intenzív gazdálkodásról az organikus gazdálkodásra (nagyüzem és családi gazdaság léptékben) 2.3 Eltartóképesség meghatározása (jelenlegi állapot és stratégiai maximum) 2.4 Ökológiai lábnyom, társadalmi részesedés számítása III. Települési fejlesztési stratégia az autonóm település felé 3.1 A település növekedési határainak kitűzése 3.2 Energetika Energiahatékonysági állapotfelmérés, energiaosztály szerinti besorolás, térinformatikai adatbázisba, előkészület elektronikus közműnyilvántartási rendszerbe illesztésre Megújuló potenciálfelmérés, jelenlegi fogyasztás meghatározása 59 O l d a l :

60 3.2.3 Optimalizálás, energiamodellek, javaslat és stratégia a végállapotig 3.3 Vízgazdálkodás Vízellátás, vízhatékonysági intézkedések Szennyvízkezelés, hasznosítás 3.4 Intézményfejlesztés Iskola, egészségügy, turizmus, sport, 3.5 Fenntartható közlekedési koncepció 3.6 Élelmiszer-önrendelkezési stratégia Helyi potenciál, piac, gazdaképzés, Közösségi Támogatású Mezőgazdaság (CSA) feltételeinek meghatározása 3.7 Kistérségi Integrált Fejlesztési Stratégia és IVS kiegészítése Konzultáció és javaslattétel az IVS kiegészítésére a városra és a kistérségre vonatkozóan Javaslattétel térinformatikai rendszer alkalmazására, szabályozási terv vizsgálata, alkalmazhatósága e rendszerben, elektronikus közműnyilvántartás lehetőségének vizsgálata 3.8 Szabályozás Tanácsadó főépítész státusa, kompetenciája A stratégia elemeinek beépítése Decentralizált infrastruktúra támogatása a helyi szabályozásban: szélkerekek magassági előírásai, telken belüli szennyvízkezelés technológiáinak meghatározása, kútfúrás feltételei Zöldfelületszabályozás, zöldtetők, védett területek IV. Cselekvési terv 4.1 Energetika Energiahatékonysági cselekvési terv (pályázati források, hitel, önrész, önkormányzati támogatási rendszer, alapképzés megtakarításból, önrész kamatmentes hitelből) Közintézmények felújítása (passzív iskola, bioszolár fűtés, pelletfűtés lehetőségei) 4.2 Vízgazdálkodás Csatornázandó és egyedi kezelésű területek lehatárolása, szabályozása Technológiaválasztás, ütemezés 60 O l d a l :

61 4.3 Részvétel (közösségi tervezés az Agenda 21 szerint): Feladatok: A stratégia nyilvános ismertetése, vita (testület, lakossági fórum), a javaslat elemeinek elvi elfogadása, ütemezés Költségelőirányzat, elvi elfogadás Tartalmi pontosítás, határidők, árajánlatok, munkakezdés Javaslat projektmenedzselő szervezet felállítására: a stratégia gondozásáért felelős személyek, intézmények meghatározása Várható eredmények A stratégia meghatározza és sorrendbe állítja azokat a lépéseket és teendőket, melyek megvalósulása rövid-, közép- és hosszútávon a fenntartható célállapothoz vezetnek. A stratégia alkalmas eszköz arra, hogy a különböző, előre nem látható időpontban és témában megnyíló pályázati lehetőségek esetén a fontossági sorrend megállapítható legyen a stratégiába rendezett javaslatok, projekt-ötletek között. Esélyegyenlőség biztosítása Ha mód van rá minden esetben meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a létrehozott infrastruktúrához és szolgáltatáshoz a társadalom minden tagja egyenlő esélyben férhessen hozzá. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre Fejlesztési irányok Átfogó cél Élhető kisvárosi környezet fenntartása, amely a létező turisztikai és gazdasági bázisra, az idegenforgalmi lehetőségekre és a helyi hagyományokra épül, megfelelő kapcsolatot ápol Székesfehérvárral, Budapesttel, a Gárdonyi kistérség/járás településeivel, de bizonyos keretek között lehetőséget is biztosít a helybeni megélhetési feltételeknek. A stratégia célul tűzi ki a lakosság életminőségének javítását, ezzel Gárdony vonzerejének növelését, mind a betelepülő potenciális vállalkozások, mind az újonnan betelepülő lakosok számára. A stratégia a város vonzerejének növekedésével párhuzamosan irányul a gazdaság további fejlesztésére, ami elsődlegesen a helyi kötődésű vállalkozások erősítésére, a helyi gazdaságban betöltött szerepük növelésére irányul, tovább a turisztikai infrastruktúra szinten tartására és kibővítésére. Az átfogó célok eléréséhez szükségesek a gazdaság, a társadalom, a közszolgáltatás és a környezet területén figyelembe veendő ágazati tevékenységek, folyamatok. 61 O l d a l :

62 Az átfogó cél elérését segítő gazdaság célok A gazdasági fejlődés a következő tevékenységekkel járul hozzá az átfogó cél megvalósulásához: szerepének további növekedésével az iparfejlesztési területre környezetbarát technológiát alkalmazó vállalkozások vonzása A földrajzi elhelyezkedés (Velencei-tó, Dinnyési Természetvédelmi terület), mint természeti adottság kiaknázása Helyi kötődésű mikro- és kisvállalkozások támogatása, amelyek révén a helyi vállalkozói réteg megerősödik Helyben való munkahelyteremtés, főként a női munkaerő számára Helyi értékekre, hagyományokra alapozott gazdaságszervezés. A turisztikai infrastruktúra további bővítése (pl. kemping létesítése, kikötő és sziget fejlesztése). Közigazgatás további korszerűsítése. A célokhoz az alábbi számszerűsíthető mutatók rendelhetők: A munkanélküliség 4-5 % körüli értéket vesz fel A turisztikai tevékenységet folytatók száma 10 %-kal nő A település rendezvényeinek látogatottsága 50 %-kal növekszik Az egész éves rendezvény és látogatottsági mutatók 10%-kal nőnek. Az átfogó cél elérését szolgáló társadalmi célok A társadalmi célok megvalósulását az alábbi tevékenységek segítik: A város vonzó célpontja a letelepedni szándékozóknak, népességmegtartó ereje fokozatosan növekszik. A kedvező demográfiai folyamatok érdekében a fiatal, aktív, gyermekes családok betelepülésének további ösztönzése. Lokálpatrióta, helyi közösségre épülő gondolkodás és cselekvés erősítése. Az önkormányzati ingatlangazdálkodás nyomán rendezett városkép alakul ki. Városrehabilitációs akciótervek végrehajtása. A célokhoz az alábbi számszerűsíthető mutatók rendelhetők: A lakosság meghaladta a főt, további lakosságnövekedés 62 O l d a l :

63 A lakosság kor-struktúrájában egyre magasabb arányban szerepelnek az aktív korúak (7 év alatt 15 %-kal nő). A 18 éven aluliak aránya 10 %-kal nő. Új lakóterületek kerülnek kijelölésre. A települési környezet alakítása az átfogó cél elérése érdekében Az ipari park körüli környezet megfelelő alakítása. A lakásállomány megújítása. A város laza beépítésű, kertvárosi jellegének következetes kialakítása (a Velencei-tó partján és a lakóterületek tekintetében egyaránt). A lakóterületek beintegrálása a városszövetbe Helyi környezeti és épített értékek megőrzése. Zöldfelületek és zöldterületek megőrzése, a sűrűn beépített részeken arányuk növelése Az alulhasznosított parti területek megfelelő rehabilitációja, turisztikai hasznosításra való fejlesztésének ösztönzése A célokhoz az alábbi számszerűsíthető mutatók rendelhetők: A lakásállomány 90 %-a összkomfortos, korszerű kialakításúvá válik Üresen álló lakások száma 5 %-kal csökken A zöldfelületek aránya 10 %-kal nő Közszolgáltatások bővítése az átfogó cél elérése érdekében Gárdony minél magasabb arányú becsatolása a teljes közműhálózatba. Közigazgatási funkció ellátása. Egészségügyi és szociális ellátórendszer hatékonyságának javítása (bölcsőde kialakítása, idősek napközi otthonának a létrehozása). Oktatási rendszer hatékonyságának javítása (a jelenlegi közintézmények további fejlesztése). A szabadidő-infrastruktúra kiépülése további fejlesztése (VVSI). Sárkányhajózás, parti területek ilyetén kihasználásának támogatása Közfunkciókat ellátó területek rehabilitációja, fejlesztése Elektronikus közigazgatás fejlesztése. A célokhoz az alábbi számszerűsíthető mutatók rendelhetők: Közel 100 %-os közművesítés elérése. A belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer 95 %-ban kiépül. A partfal-védelem teljes körben javításra, esetlegesen megemelésre kerül A kerékpárút-hálózat 10 %-kal nő, Part menti, hálózat fejlesztések. 63 O l d a l :

64 A segélyezettek aránya jelentősen csökken (20 %-kal). Országos és regionális rendezvények számának növelése 10%-kal. Évente legalább 10 db térségi, járási körben népszerű rendezvény lebonyolítása %-os kihasználtsággal működő közintézmények. Középtávú tematikus célok Gárdony hosszú távú, átfogó céljainak megvalósítása érdekében a következő 7-8 évre vonatkozóan az alábbi középtávú célokat tűzzük ki: A gazdaság élénkítése A város területén jelenleg működő és újonnan induló vállalkozások támogatása. A kijelölt gazdasági területek előkészítésének megvalósítása és a befektetés-ösztönzés elősegítése. Az idegenforgalmi lehetőségek bővítése és kiaknázása. A hagyományos ipar fejlesztése a helyi adottságokra és munkaerőre alapozva. Élhető városi környezet biztosítása Energiaracionalizálás, energetikai fejlesztések végzése és ösztönzése a vállalkozások és a lakósság körében. A vonalas infrastruktúra fejlesztése. Hatékony vízgazdálkodás. A település arculatának, karakterének megőrzése. A természeti környezet védelme. Hulladékgazdálkodás. A helyi társadalom jó fizikai és mentális közérzetének megteremtése A közszolgáltatások modernizálása. A sport- és rekreációs feltételek javítása. Környezettudatos, értékmegőrzésre alapozott nevelés és a pezsgő kulturális élet folytatása, bővítése. 64 O l d a l :

65 Beavatkozások- az akcióterületek kijelölése Az akcióterületek kijelölése Az akcióterületek a városrehabilitáció kereteit megszabó városrehabilitációs kézikönyv szerint azok az egybefüggő területek, ahová az adott fejlesztés koncentráltan irányul. Ez lehet maga egy teljes városrész is. Mivel egy-egy nagyobb fejlesztés olyan nagyságú forrásokat igényel, amely inkább fokozatosan teremthető meg, ezért megpróbáltuk a tervezett fejlesztések időbeni megvalósíthatóságát is figyelembe véve meghatározni a fejlesztendő akcióterületeket. Városrehabilitációs akcióterületek A rehabilitációs akció területek felsorolása a Velencei-tó felől halad a Városközponton át a mezőgazdasági területek felé. Az adott fejlesztéseket az elfogadott szabályozási terv is alátámasztja. A területek kijelölése a város komparatív előnyeinek kihasználását, a kiegyensúlyozott és a város arányos fejlődését szem előtt tartva készült. Az akcióterületek megnevezésénél értelemszerűen a jelenleg is használt területegység elnevezéseket őrizzük meg. Milyen funkciókat tölt be a város életében az adott városrész, az adott akcióterület? Például városközpont? Alközpontok? Lehetséges városfejlesztési funkciók tekintetében mire van szükség? Városrész rehabilitációra? Funkcióbővítő rehabilitációra vagy fejlesztésre? Funkcióváltásra? Anti-szegregációs fejlesztésre? Melyek az adott akcióterület erősségeigyengeségei? Városrészenkénti, akcióterületenkénti swot elemzéseket készítettünk. 65 O l d a l :

66 Akcióterületek; 1. Akcióterület neve; (utcákkal lehatárolva) Tópart; Tó és Vasút közötti terület 2. Térképvázlat; Tópart 1/A Agárd - Napsugár Part Tópart 1/B Gárdony Holdfény Part 66 O l d a l :

67 3. Városrész, amelyikhez tartozik: 1/A; Agárd Napsugár Part (Park strandi kikötőtől az Övárok kikötő nyugati oldaláig terjedő partszakasz). 1/B; Gárdony Holdfény Part (az Övárok kikötő keleti oldalától a vizügyi kikötőig terjedő partszakasz) 4. Városrész SWOT analízise; Erősségek; - Gárdony kedvező természetföldrajzi adottsága; A Velencei-medence (tópart, üdülés) - A tó az évi 2050 napfényes órának köszönheti a napfény tava elnevezést. - A tó fokra is felmelegszik - Kedvező széljárás miatt a tó a vitorlázók célpontja - Jó elhelyezkedés: Budapest 50 km-re, Székesfehérvár 15 km-re, Balaton 50 kmre fekszik től a Horgászok tava - A tó természetes halprodukciója gazdagabb, mint a Balatoné, - A tavon partról és csónakból is lehet horgászni. - Védett csónakkikötők - A sportolási lehetőségek és az egészségturizmus szempontjából a térségben legjelentősebb intézmények és lehetőségek; a Velence-tavi Sportiskola és Szabadidőközpont, Vitorlásiskola, Jachtklub, MOHOSZ Sport Horgászat; - 2 db személyforgalmi kikötő működik (Agárd, Gárdony); - A hajópark a közelmúltban felújításra került; - Nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező vasútvonal húzódik (Budapest Székesfehérvár Nagykanizsa Zágráb); Lehetőségek; - Nemzetközi szabványoknak megfelelő kajak-kenu és evezőspálya található. - Nemzetközi horgászversenyek - Egyedülálló karaktert adnak a tónak a szétszórt, jellegzetes nádszigetek Gyengeségek; - Nyári szezon, szezonalitás; - A partokat változó kiépítettségű strandok kísérik; - A strandok területének kempingek céljára való igénybe vétele csökkent; - Az agárdi kikötő bár állapota jó nem felel meg az EU előírásoknak, ezért átépítése, bővítése a közeljövő feladata; - A part menti újonnan feltöltött és parcellázott területeken felhúzott, és önmagában jó megjelenésű házak összképe sem kívánatos; - A parti területeket jelenleg elfoglaló, jellegtelen és egységes arculat nélküli bódék jelenléte; - A települést jelenleg funkcionálisan/látképileg is szétdarabolja a vasút és a 7-es főút; - A part menti területeken kialakult aprótelkes rendszer napjainkra kezd a fejlődés gátjává válni, a minőségi turizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen az értékes parti területek turizmus számára való megnyitása; - Gárdony-Agárd települések szerkezetében problémát jelent a lakó- és üdülőövezetek összhangjának megteremtése; az üdülőövezetekbe egyre többen költöznek állandó lakosként, ami mind az építményállományban, mind adózásban, mind pedig a közszolgáltatások szervezésében problémát jelent; Veszélyek; - A természeti értékek megőrzése (természetvédelem); - Nem jött létre az élővilág védelmét és a helyi klíma javítását is szolgáló külterületi ökológiai folyosók rendszere 67 O l d a l :

68 - Különleges természeti értéket képviselnek az úszólápok, amelyek számos ritka növény- és állatfaj élőhelyei. - A dinnyési parton madárfigyelő állomást létesítettek, - A természeti értékek bemutatása (turizmus), - A táji értékek egy része tisztán természeti elemekből áll. - Az értékek másik része a természeti és az épített környezet szerencsés szimbiózisából fakad. - A tó környéki kerékpárút kiépítése sürgető feladat megjelent ugyanis az igény (egyelőre a nyugati országok felől) a kerékpáros-vízi, és a kerékpárosgyógy turizmus összekapcsolására. - Tó körüli buszjárat szükségessége - A vizi szolgáltatás további javítása menetrendi módosítással, kikötő felújítással, korszerűsítéssel érhető el. - A kerékpáros turizmus fejlesztése szempontjából elengedhetetlen a vízi és a kerékpáros turizmus összekapcsolása. - A hétvégi fogadás kiemelt célpontját jelentő strandok európai színvonalának, (kapacitásának, higiénés létesítményeinek) fejlesztése, - A parti m-es közpark és szolgáltató sáv kiépítése, - A szállásférőhelyek fejlesztése, ezen belül a meglévők minőségi felújítása, bővítése, a speciális turisztikai igényeket szolgáló új szállásférőhelyek fejlesztése. - Közterületi (főleg partmenti) nyilvános illemhelyek számának növelése, - Az önkormányzat számára bár kellemetlen feladat javasolt az aprótelkek felszámolása, illetve összevonása, az értékes part menti területek fejlesztése érdekében. (pl.: hiányzik Gárdony-fürdő belterülete menti védő zöld és annak vízparti kapcsolata); - Nem sikerül az értékek megőrzése elsősorban a településrendezés eszközeivel, a beépíthetőség meghatározásával; - A belső utak szabályozási szélessége sok helyen nem elégséges; 68 O l d a l :

69 Akcióterületi terv; 1. A fejlesztés indokoltsága; Strandok, vízparti területek; A Velencei-tó, és partja csodálatos érték, déli oldalról fantasztikus panorámát kínál melyet kulturált módon meg kell mutatni minden ide érkező számára. A part felszabadításával, sétára, programokra való alkalmassá tételével a település egy turistalátványossággal gazdagodik, melyek vonzzák a fizetős programokat, szolgáltatásokat is. A Velencei-tó déli partján a strandok között kiépültek. A parti területeken feltöltéseken vagy üzemeltetett, európai szabvány szerint kialakított zárt strandok, vagy szabad strandok létesültek. A 80-s évek elején jelentkező nagy hétvégi csúcsok elsősorban a strandokat terhelték meg. Az idegenforgalomnak ez a fajtája kevés járulékos bevételhez juttatta az önkormányzathoz, így jelentős fejlesztésekhez sem pénz, sem igény nem volt. A közlekedés, vendéglátás árainak emelkedése - a kevesebb hétvégi szabadidő ezt a folyamatot megállította, sőt vissza is fordította től a strandolók számának csökkenése következtében, és a gazdaságosabb üzemeltetés érdekében elkezdték a strandokat kempingekké fejleszteni. Az átalakítással nem jártak együtt azonban megfelelő színvonalú infrastrukturális fejlesztések, a strand és a kemping vendégei keverednek, zavarják egymást. A strandok esetében mint a településen, több helyen legnagyobb gondot az okozza, hogy mind a mai napig elmaradt a minőségi fejlesztés, az elmúlt évtizedekben épült, egymástól teljesen elütő küllemű bazársorok és nyilvános WC-k rontják a part menti gyönyörű természeti környezet látványát. A part menti részek több helyen kerítéssel elkerítettek bezártak, nem vonzzák a szezonon kívül sétára, sportolása, vágyó, víz látványát élvezni kívánó turistákat. A part menti területek szezonon kívüli kihasználatlanságát jelzi a kihaltság, és rongálások nyomai. Több helyen gondot okoz a strand mérete a gazdaságos üzemeltetéshez, minőségi fejlesztés végrehajtásához kicsi, de jelenlegi formájában sem üzemeltethető gazdaságosan. Az önkormányzat a strandi területeket vállalkozók számára adta bérbe, ezzel biztos bevételhez juttatja a várost, és kiküszöbölve a fenntartási/gondozási költségeket. Cserébe a bérlő beszedhetné a belépő- és a strand környéki parkolók díját is. Nagy figyelmet igényel a város részéről az önkormányzati területre kiadott építési engedélyek (vendéglők, szórakozóhelyek) felügyelete, a vállalkozók előszeretettel bővítenek/átalakítanak, illetve tájba nem illő épületeket húznak fel (pl. mediterrán stílusú vendéglátó-egység). A partfal állapota változó a gárdonyfürdői strandnál frissen felújított, viszont a félszigeten végigvezetve erősen felújításra szorul. Az agárdi és gárdonyi part mentén végig kivéve az agárdi vállalati üdülők által elkerített magánstrandokat - az önkormányzat saját tulajdonban tart 30m széles sávot, melyre csak a parti funkciók kiszolgálására alkalmas funkciókat telepít, és parti 6 méterét egyáltalán nem építi be. A part mentén egyedül egy part menti sétány (Holdfény-sétány integrálása és továbbvezetése) volna kialakítható. 69 O l d a l :

70 Velencei Madárrezervátum TT A Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe bejegyzett védett terület (ún. Ramsari terület) a 8002/1989. (KVÉ 9.) KVM tájékoztató alapján. A Velencei-tó délnyugati része összefüggő, nagy nádasainak gazdag, szinte páratlan fészkelőmadár-faunája már Herman Ottó idejében is híres volt. Számos hazai és külföldi szakember látogatott el azzal a céllal a Velencei-tóhoz, hogy a nagy kócsag, a kanalas gém és más madárfajok életét és szokásait tanulmányozza. A Madártani Intézet javaslataira a terület 1958 óta védett rezervátum. A gémfélék közül a nagykócsag, az íbiszfélék közül a kanalas gém rendszeresen fészkel az öreg nádasokban, telepeik Európa-szerte ismertek. A tó nagy tisztásainak jellegzetes lakója a búbosvöcsök, a sekélyvizeknek a kis vöcsök. Rendszeresen költ a nyári lúd, októbertől a vetési ludak népes csapatai éjszakáznak a tavon. Ragadozó madarakban szegényebb a tóvidék. A nádasokban barna rétihéja költ, ősztől tavaszig gyakori a kékes rétihéja. A nádasban, különösen a parti sávban és a nádszegélyeken gyakoriak a nádi énekesek A védett területen ma is fellelhetők az eredeti lápi vegetáció maradványai: az úszólápok. A lápi növényzet különlegességét bizonyítja az Európa-szerte ritka hagymaburok nevű lápi orchidea-faj jelenléte. A magyar flóra egy másik nagyon ritka faja a tengermelléki káka ugyancsak itt fordul elő. Az úszólápok a befolyó Császár-patak terhelésének eliminálásában fontos szerepet játszanak, ezért minőségük megóvása, javítása a természetvédelem fontos feladata. Velencei-tavi Vízi Sportiskola és Szabadidőközpont (VVSI SZK) A Velencei-tavi Vízi Sportiskola és Szabadidőközpontot 1972-ben alapította a Fejér Megyei Tanács, melyet a Fejér Megyei Önkormányzat tart fent. Napjainkban a Megyei Önkormányzatok szerepének gyengülésével a VVSI további tulajdonosi és működtetési kérdései bizonytalanok. A volt VIB- székház jelenleg kihasználatlan, a sporttelep felújítása és minőségi fejlesztése még várat magára. A tó jellegéből adódóan a VVSI specializációja (lehetne) a vízisportok, mint kitörési pont mellett az ökoturizmus, sport-, ifjúsági-, családi turizmus. Érdekes módon a külföldi vendégkör már megtalálta edzéseinek helyét a Velenceitavon: Notthingamből, Svédországból, Hollandiából jönnek ide edzőtáborozni, de sajnos (köszönhető ez az elhanyagolt állapotoknak) kevés esetben válnak visszatérő vendégekké. Pedig egy minőségi, szolgáltatásbeli fejlesztés valószínűleg meghozná az árát: jelenleg is fő fölötti a látogatószám évente, 2500 fő vesz részt kenutúrán. Félsziget Gárdony belterületén található egy kb. 22 hektár területű, feltöltéssel keletkezett, a szárazföldhöz közvetlenül csatlakozó, jelenleg beépítetlen (nádas) félsziget, melynek spanyol befektető tulajdonosa van. A félsziget Gárdony város Velencei-tó parti üdülőövezetének központjában, frekventált helyen van. Kiemelkedő adottsága, hogy a Velencei tó egyetlen félszigeteként kiváló panorámát biztosít a tóra, miközben alig éri a város forgalmának zaja, terhe. A terület hasznosítása jelentős beruházást igényel. A válság a befektető fejlesztési elképzeléseit fékezte. A terület talaja laza szerkezetű, minden építkezés egyedi talajmechanikai vizsgálaton alapuló, speciális alapozást, közmű megoldásokat igényel. Hiányoznak a közterületek. A parti és belső területek a befektetőé, aki lehetséges, hogy 70 O l d a l :

71 értékesíteni próbálja a területet. A partra való lejutás biztosítása érdekében az önkormányzat saját tulajdonban is hagyott területeket. A terület szárazföld felé eső részét az önkormányzat már parcellázta, új lakóházak és üdülőházak építése folyamatos. Parti létesítmények, volt vállalati, szakszervezeti szállodák fejlesztése. A Velencei-tó partján lévő vállalati és szakszervezeti üdülők fejlesztésére, karbantartására a rendszerváltás után nem volt pénz és lehetőség. A szállodák állaga leromlott, de a mai kor igényeinek már egy állagjavítási munka után sem felelnének meg. Szükséges lépés a hotelek mai kor elvárásainak megfelelő felújítása és bővítése (a szálloda jellegéből adódóan wellness,- konferencia,- családi szabadidős szolgáltatásokkal való bővítése, melyek hozzájárulnak a szezon nyújtásához, és elősegítik a nyári rossz idő esetén a településen maradást. A lehetséges befektetők/üzemeltetők felkutatására, a feltételek és a lehetőségek, engedmények (egységes) megszabására a település vezetésének nagy hangsúlyt kell fektetnie. A szállodák értékesítésekor/felújításakor a település vezetésének ragaszkodnia kell (ki kell kötnie!) a tájba illő arculat megteremtéséhez, illetve a szabad, bárki által végigsétálható parti sáv (sétány) biztosításához minden parti szálloda esetében. 2. A fejlesztések célja a területen: - A tó kiépítettségében elsősorban a családi üdülés, gyermeküdülés, ifjúsági turizmus, kempingezés, vízi sportok, horgászat, szeniorturizmus kínálatára alkalmas. - A térséggel együttműködve Gárdony bázistelepülése lehet a természetjárás, a kerékpáros turizmus, a sportturizmus, a lovaglás, a vadászat, az ornitológia és a botanika kedvelőinek kielégítésére. - Biciklivel biztonságosan; A most megjelent pályázati kiíráson való részvétellel, szeretnénk kialakítani Gárdony közigazgatási területén a tóparton haladó kerékpárutat. Csatlakoznánk a már meglévő kerékpárutakhoz, így a kiránduló családok, osztályok, baráti társaságok biztonságosan kerekezhetnék körbe a Velencei-tavat, eljuthatnának Székesfehérvárra, közben megismerkedhetnének környékünk látnivalóival.tervek kidolgozása folyamatban van. - A Velencei-tó, mint élő víz újra felfedezése és felfedeztetése a nagyközönséggel a vízi sportok, a horgászat céljára. - Mind a horgászat, mind pedig a vízi sportok szempontjából nagyon fontos a kikötők EU konform fejlesztése, legalizálása. - A vitorláskikötők színvonalának növekedése, ezáltal népszerűségük növekedése szintén maga után vonja a parti infrastruktúra és szálláshelyek iránti igényt. - A parti részek kiépítése, élettel való megtöltése a szolgáltatások számának és minőségének növelése, melyek a partra vonzzák a látogatókat nem csak strandszezonban. - A Félsziget, mint mesterségesen kialakított, csodálatos panorámával rendelkező partszakasz igazi kuriózum. Hasznosításakor különösen nagy figyelmet kell fordítani a tájba illeszthetőségre és a látkép megóvására. 71 O l d a l :

72 3. A fejlesztések tartalma, főbb tevékenységek; Parti részek revitalizációja A parti részek kiépítése és revitalizációja a fogadási feltételek fejlesztése mellett - kiemelt fontosságú fejlesztés! Első lépés a parti sétaút megteremtése, sétára alkalmassá tétele (átjárhatóság, padok, világítás) ezzel párhuzamosan végezhető a parti vendéglátó létesítmények minőségi fejlesztése és egységesítése, mely élővé teheti a vízpartot a strandi szezonon kívül is. A parti sétány kiemelt fontosságú a félsziget bekapcsolásában is. A félsziget esetében különösen figyelni kell arra, hogy parti területe jól átjárható, az itt üdülők központi sétatere legyen! A part menti övezetek kialakításánál a fokozatosság, illetve a funkciók/célcsoportok szerinti elkülönítést a célszerű. A Gárdonyfürdő-Félsziget részen emelt kategóriájú, viszonylag elkülönítettebb, jobban beépített részek a Félsziget önkormányzati tulajdonban maradt része felé kinyílik, a sétánnyal ez családi, de csendesebb övezetté válik. A gárdonyi, illetve az agárdi strand programokkal ellátott, a fiatalok és az aktív szórakozást keresők színtere. Az agárdi kemping felé haladva a tevékenységek csendesednek, előtérbe kerül a természetközeliség gondolata mind a beépítettségben, mind pedig a programok, szolgáltatások jellegében. A nyári strand idényben az esti órákban, strandszezonon kívül pedig állandóan javasolt a strandok megnyitása, átjárhatóvá tétele. Parti sétány megteremtése Az intézkedés első lépéseként, de mindenképpen prioritást élvezve javasoljuk a parti sétány sétára alkalmassá tételét (padok, világítás, szemetesek, átjárhatóság), hogy akár a lakosok, akár a vendégek szívesen töltsék itt idejüket, a part állandóan éljen. A sétány egybefüggő területeken kerüljön kialakításra, minél hosszabb parti területeken. Javasolt ezért a Holdfénysétányihoz hasonló gyalogos hidak, átkötések kiépítése, illetve amennyiben lehetséges a parti hotelsornál a jelenleg kerítéssel elkerített parti részek megnyitása és egy keskeny sáv közcélra való kijelölése. A strandi részek ideiglenes átadása a vendégforgalom számára a szezonban esténként, a szezonon kívül pedig teljes időben a part beintegrálódását szolgálhatná a település mindennapi életébe. A sétányokhoz meg kell teremteni a vasúti átjárókon keresztüli lejutás lehetőségét, az átjárók folytatásában lévő utcák rendezésével. A kivezető utak parti csatlakozásánál, illetve az üdülők előtt javasolt vendéglátóhelyek, kávézók, cukrászdák egységes kialakítása oly módon, hogy az egységek között mód legyen kisebb játszótér kialakítására a kisgyerekkel érkező, de pihenni vágyó turisták és helyiek számára. Agárdi Park-kempig és környéke A partszakasz mérete és elhelyezkedése miatt alkalmas lehet öko-apartmanok, illetve kapcsolódó játszóterek, kisebb medencék kialakítására, a családosok, természet-közeliséget, de biztonságos és gyermekbarát szolgáltatásokat keresők igényeinek kielégítésére. Így a terület, amellett, hogy strandi résszel is rendelkezik, gyerekbarát szolgáltatásokat is nyújt (animátorok, gyermekfoglalkoztatók) ahol a szülők gyermekeiket biztonságban tudhatják, de emellett ők maguk is pihenni tudnak. A terület mellett elhelyezendő továbbá kisebb vendéglátó-egység, bevásárlási lehetőség. Üdülők útja Holdfény sétány 72 O l d a l :

73 Az Üdülők útja és a Holdfény sétány habár a rajta kialakítható sétány nem a közvetlen vízparton található, adottságai, a várossal való kapcsolat kialakíthatósága miatt alkalmas arra, hogy a hotelek étteremrészeinek kifordításával igazi gasztronómiai utca jöjjön létre. A terület így benépesül, az esti és a szezonon kívüli tavaszi-őszi időszakra is, és kiszolgálja a fürdőzni, vagy csak sétálni vágyó vendégek gasztronómiai igényeit. A parkolói kapacitások a sétány két végére kerülnek, az utca maga részben forgalomkorlátozottá válik. Napsugárpart A VIB-es beruházások óta nem történt komolyabb, átfogó fejlesztés a tóparton. A következő években, hogy mikor, mi valósulhat meg a tervezett projektből, erősen függ a források rendelkezésre állásától. A leromlott, összevisszaságot mutató büfésorok helyett kulturált szórakozó, vendéglátó egységek kerülnének kiépítésre. Az új attrakciók tartalmas pihenést, szórakozást biztosíthatnak az ideutazóknak. Célunk minél több vendég (főként családok) idecsalogatása, minél hosszabb itt-tartózkodással. Növelni szeretnénk az idegenforgalomból származó bevételeket, biztos megélhetést biztosítva a város idegenforgalommal foglalkozó vállalkozóinak. Az újabb beruházások munkahely-teremtőek. Nagy, térben és funkcióban is átfogó projektre készül a város, ami az elkövetkezendő évek (évtized) feladata lesz. A Park strandon kialakítandó sétány átvezeti a látogatót az új lidós, különféle attrakciókkal kiegészített partszakaszon. A felújított rész alkalmas a napközben strandolásra, este pedig a nyugodt sétára, kerékpározásra. A beépített magánterületek elhagyása után egy újabb projektrész következik. A Touring Hotel melletti hajókikötő és park: a moló felújítása, sétány jelleg kialakítás padokkal, kandeláberekkel. A hotel előtti park rendbetétele, illeszkedően a molón kialakítottakkal. Igény esetén a büfésor szükség szerinti rehabilitációja. Napsugár strand vasútállomással szembeni szakaszának átépítése: a különböző megjelenésű és méretű pavilonok helyett új, összehangolt, esztétikus képet mutató pavilonok megépítése. Az új üzletek ellátják a strand vendégeit, de kiszolgálják az új sétányon haladókat. A tervezett átalakítás a napozóig tartana. A sétány levezet a Brajnovics kikötőig. Kikötők A Brajnovics kikötő felújítása, a kikötő melletti területen új idegenforgalmi központ kialakítása. A tóparton készülhetnének újabb homokolt lidós fürdőhelyek, vízi színpad - vagy sétány mellett elhelyezett zenepavilon amely térzenét ad. A területen felsorakozhatnak különféle idegenforgalmi attrakciók, vendéglátó egységek., amelyek kapcsolódnak a tóparton végigfutó sétányhoz. A projektre készültek tervek, de megfelelő forrás hiányában az önkormányzat saját erőből megvalósítani nem tudja, lehetőség szerint külső forrás befektető bevonása szükséges. A kikötők területe amellett, hogy alapfunkcióját teljesíti látványosságul is szolgál. Egy szépen rendben tartott kikötő, a megfelelő szolgáltatásokkal (kávézó, cukrászda, söröző) 73 O l d a l :

74 vonzza a turistákat. A település kikötőit ezért amellett, hogy a vonatkozó EU szabványoknak megfelelően felújítják, rendbe teszik, kisebb vendéglátó-egységek elhelyezésével alkalmassá kell tenni a nézelődők fogadására is. Velencei-tavi Vízi Sportiskola és Szabadidőközpont (VVSI SZK) Félsziget megfelelő hasznosítása A Félsziget egy része értékesítésre, és ezálltal beépítésre kerül a területen luxus kategóriájú apartmanházak kerülnek kialakításra, illetve értékesítésre. A lakásokhoz kapcsolódóan hasonló minőségű szolgáltatások (wellness, kozmetikai, vendéglátó, stb.) kerülnek kialakításra kerítésen belül, tehát az ott lakást vásárlók részére. A minőségi környezet húzóhatása azonban érezhető kell, hogy legyen a félsziget önkormányzati tulajdonban maradó részein is. Biztosítani kell a kulturált kikapcsolódás, esti csendesebb programok színhelyét vendéglátó egységek (étterem, kávézó, cukrászda), valamint a partfal és sétány rendezésével. A félszigeten végigvonuló sétány a fahíddal szerves összeköttetésben áll a parton végigvonuló sétaúttal, ezt a kialakítás mikéntjével (térburkolat, padok, szemetesek, közvilágítás) is biztosítani kell. Ki kell alakítani a Félsziget belső kapcsolatai mellett annak külső területekkel való kapcsolatát is. A félszigetről a kivezető utakat, és ezen utak vasúti átjárhatóságát biztosítani kell. Kínálati csomag (kiajánlási dokumentáció) készítése lehetséges befektetők számára A lehetséges befektetők felkutatásában és meggyőzésében is nagy szerepet játszik, ha a település rendelkezik írott anyagokkal (legjobb esetben megvalósíthatósági tanulmányokkal)! A település azon projektjeiről, melyekhez magántőke bevonását, tervezi, készítsen egy képekkel illusztrált összefoglaló brossúrát, a nagy volumenű tervekről (pl. szálloda beruházás) pedig bővebb ismertető anyagokat, tanulmányokat melyek a pontos adatok mellett a megvalósíthatóságot is taglalják. A prospektus-jellegűek figyelemfelkeltésre, a bővebb tanulmányok a pontos információk, paraméterek, lehetőségek ismertetésére szolgálnak. Amennyiben a befektetőt komolyan érdekli az adott terület, azonnal pontos információkat szerezhet, objektíven dönthet. 4. A városrehabilitációs fejlesztés becsült költsége: 5. Költségviselő: - önkormányzat, állam, pályázati források (hazai, európai és egyéb nemzetközi) közszolgáltató vállalkozások, üzleti befektetők, üzleti angyalok, tulajdonosok-magánszemélyek és vállalkozások, egyház, hazai és nemzetközi szervezetek. Nagyon fontos a település projektjeinek megismertetése a lehetséges befektetőkkel, magántőke vonzása a városba! 74 O l d a l :

75 2. Vasút Főút között terület 2/A) Agárd 2/B) Gárdony 2. Akcióterület neve; (utcákkal lehatárolva) Vasút Főút között terület 3. Térképvázlat; 4. 2/A Agárd Vasút-Fő út közötti terület 2/B Gárdony Vasút-Fő út közötti terület 75 O l d a l :

76 5. Városrész, amelyikhez tartozik: 2/A; Agárd. 2/B; Gárdony 6. Városrész SWOT analízise; Erősségek; - Megfigyelhető az építészeti örökség felértékelődése; - Kiváló megközelíthetőség a főváros és a megyeszékhely felől; - Kiegészítő turisztikai kínálat lehetősége; - Fejlesztésre alkalmas területek; Lehetőségek; - A tájkép védelme érdekében az oda nem illő épületek megvalósítását szabályozási tervek készítésével és alkalmazásával kell megakadályozni; - Városi főépítész /lehet járási, vagy Tókörnyéki alkalmazásban/ foglalkoztatása; - Kiegészítő turisztikai fejlesztések (kínálatbővítés); - Kerékpárút fejlesztése; Gyengeségek; - Vállalkozó szellem hiánya a helyi lakosság körében (betelepülők inkább a vállalkozó kedvűek); - Karakteres településkép, és üdülőhelyhangulat hiánya; - Minőségi szálláshelyek hiánya; - Tömegturizmus rövid szezonban, főleg hétvégén; - A várost terhelő átmenő forgalom zavaró hatása; Veszélyek; - A helyi települési, építészeti karakter fokozatosan halványul; - Az üdülőfunkciók megjelenésével, a városi mentalitás a falvakban is egyre nagyobb mértékben teret hódít, és a táj és a települések sajátos építészeti arculata elvész; - Helyenként a táj eredeti hangulatát a tehetősebb, nem egyszer hivalkodó kertvárosi építészeti karakter megjelenése károsan megváltoztatta; - A vendégszám hosszú távú stagnálása, csökkenése; - Felszíni vizek elvezetése Akcióterületi terv; 1. A fejlesztés indokoltsága; Az agárdi fejlesztési területen indokolt városközpont kialakítása, szükségessé vált a felszíni vizek elvezetésének megoldása és az akcióterület útjainak, burkolatainak további rendezése. 2. A fejlesztések célja a területen: Település és part menti területek összekapcsolása Jelenleg a vasút, és a 7. sz. főút is elválasztja a települést a parti területektől, a fürdőzők nem sétálnak el a település belsőbb részeire, és jelenleg nincs is kiépítve 76 O l d a l :

77 ennek lehetősége. A település több pontjának összekapcsolására egy sétány kialakításával volna lehetőség, mely összeköti a parti területeket és a fürdő környékét. (Fürdő környékén értjük itt a gasztronómiai élményeket nyújtó egységeket bor, pálinka, a felújításra kerülő Gárdonyi házat és a Parkerdőt.) Ennek megvalósítása két módon lehetséges: Egyrészt egy sétány kialakítása a Gárdonyi Géza úton és annak meghosszabbításában, padokkal, kisebb játszóterekkel, Agárd központi részénél fedett vásárlási-szórakozási lehetőségeket nyújtó centrummal. Másrészt (vagy emellett) gyalogos/kerékpáros útvonal kijelölése, mely egy kört leírva érinti a település több fontos pontját, fontos elemként a fürdőtől egy hátsó megközelítéssel elvezet a Parkerdőig. Ezzel egy Gárdonyi Körút jönne létre, mely a települést nem ismerő turistát is elvezeti minden nevezetes helyre. Egy Gárdonyi Körút kialakítása nem feltétlenül jelent nagy összegű beruházást, ezért kijelölése javasolt. A sétánykialakítása akkor lesz jövedelmező, ha a két végén (fürdő környéke strand) és út közben (Agárd központ, stb.) létrejönnek azok a feltételek, amikért érdemes lesz a sétányt délutáni, esti programként végigjárni. 3. A fejlesztések tartalma, főbb tevékenységek; Agárd központ A Balatoni út Petőfi Sándor utca Kemping utca vasút által határolt területen a Nádas étterem mellett kialakítható egy egységes építészeti arculatú bevásárló-, és szórakoztató központ, mely a parthoz, vasútállomáshoz való közelségével a nyaralókat is teljes körűen kiszolgálja. Folyamatosan újítják fel a városon áthaladó Budapest-Nagykanizsa vasútvonalat. A vasútállomás felújítása és környékének átépítésével szeretnénk kialakítani a P+R funkciót, amely egyre nagyobb igényként jelentkezik napjainkban. Folyamat, melynek végrehajtása évről-évre lépésenként történik: intézményeink felújítása, akadálymentesítése, belterületi utak felújítása Sajnos önerőből az önkormányzat megoldani nem tudja, ezért folyamatosan keresi és él a pályázati lehetőségekkel támogatások bevonására 4. A városrehabilitációs fejlesztés becsült költsége: 5. Költségviselő: - önkormányzat, állam, pályázati források (hazai, európai és egyéb nemzetközi) közszolgáltató vállalkozások, üzleti befektetők, üzleti angyalok, tulajdonosok-magánszemélyek és vállalkozások, egyház, hazai és nemzetközi szervezetek. 77 O l d a l :

78 3. Gárdony Vörösmarty utcától -7-es főút - Velence határáig - Határ utca közötti terület Zökkenőmentes közlekedés Gárdony területén két gyűjtőutat (az Ady E. utcát és az Alkotmány utcát) sikerült felújítanunk EU-s támogatással. Az utcák mentén új járda készült, megoldódott a terület csapadékvízelvezetése is. Az Alkotmány utcánál több helyen pihenőkkel várjuk a megfáradt kirándulókat, vagy helybelieket. Meg kell említenünk, hogy valamennyi beruházás akadálymentesítéssel készült (kivétel a református templom, mivel műemlék, így csak részben volt lehetőség az akadálymentesítésre)! 3.1. Akcióterület neve; (utcákkal lehatárolva): A 7-es úttól délre Posta útig régi és új gárdonyi részek lakótelepi részek 3.2. Térképvázlat; 3.3. Városrész, amelyikhez tartozik: Agárd 3.4. Városrész SWOT analízise; 78 O l d a l :

79 Erősségek; Hagyományos, múlttal rendelkező üdülőhely; Védett természeti értékek; Fejlesztésre alkalmas területek; Lehetőségek; Kiegészítő turisztikai fejlesztések (kínálatbővítés); A műszaki infrastruktúrafejlesztéseknél az üdülőkörzet értékes és jellegét meghatározó természeti környezete miatt, már középtávon szorgalmazni, támogatni kellene a megújuló energiaforrások alkalmazását; Gyengeségek; Komplex turisztikai programcsomagok hiánya; Szétaprózott településszerkezet, karakteres településkép, és üdülőhelyhangulat hiánya; Építészetileg egységes városkép hiánya; Minőségi szálláshelyek hiánya; A várost terhelő átmenő forgalom zavaró hatása; Jelentősebb kulturális vonzerők hiánya; Egy-egy településre, vagy tájra jellemző beépítési mód, telek- és utcaszerkezet, építészeti megformálás kevés kivételtől eltekintve csak, mint holt örökség él tovább, az is egyre pusztuló mértékben; A lakó-és üdülőövezetek egészséges keveredése még nem teljesen valósult meg, így az üdülőövezeti részek szezonon kívüli időszakban kihaltak, néptelenek, jó táptalajt szolgáltatva a rongálóknak is; További problémát jelent az egész településen az építmények (lakóházak, szolgáltató létesítmények) egységes arculatának teljes hiánya; Veszélyek; A szükséges minőségi és mennyiségi fejlesztések elmaradása; Szálláshelyfejlesztés elmaradása; Tőkehiány; Nem épül meg a települést elkerülő út, az üdülőhelyet továbbra is kettészeli és nagy forgalmával élhetetlenné teszi a főút; A hétvégi turista forgalom évtizedek óta problémát jelent a Velencei-tó mellett. Idényjellegével, és lökésszerű terhelésével kihasználatlanságot, környezeti károkat, túlzott zajterhelést 79 O l d a l :

80 okoz, és gyakran igénytelen szolgáltatásokkal is beéri; Akcióterületi terv; 1. A fejlesztés indokoltsága; Az állandó lakosság és az üdülőnépesség érdekeinek folyamatosan összehangolására nem csak a látszólagos ellentétek kiküszöbölése, de az ésszerű, mindkét, oldal érdekeit érvényesítő fejlesztések érdekében is szükség van. 2. A fejlesztések célja a területen: Aktív turizmus fejlesztése a településen és környékén. 3. A fejlesztések tartalma, főbb tevékenységek; Települési környezetjavító programok, a közbiztonság és a települési, turisztikai marketing megvalósítása. Folyamat, melynek végrehajtása évről-évre lépésenként történik: intézményeink felújítása, akadálymentesítése, belterületi utak felújítása Sajnos önerőből az önkormányzat megoldani nem tudja, ezért folyamatosan keresi és él a pályázati lehetőségekkel támogatások bevonására 4. A városrehabilitációs fejlesztés becsült költsége: 5. Költségviselő: - önkormányzat, állam, pályázati források (hazai, európai és egyéb nemzetközi) közszolgáltató vállalkozások, üzleti befektetők, üzleti angyalok, tulajdonosok-magánszemélyek és vállalkozások, egyház, hazai és nemzetközi szervezetek. 80 O l d a l :

81 4. Gárdony központ 4.1. Akcióterület neve; (utcákkal lehatárolva): 7-es Főút Vörösmarty utca Gárdonyi utca Bóné Kálmán utca 4.2. Térképvázlat; 4.3. Városrész, amelyikhez tartozik: Gárdony 4.4. Városrész SWOT analízise; Erősségek; Kiváló megközelíthetőség a főváros és a megyeszékhely felől; Kulturális érték (Gárdonyi-ház); Fejlesztésre alkalmas területek; Igény mind a fürdő, mind a település vezetősége részéről a további minőségi fejlődés irányába; Az üdülőkörzet szempontjából legjelentősebb az M7 autópálya, amelynek rekonstrukciója jelentős kapacitásnövekedést eredményezett; Gyengeségek; Gárdony jelen állapotában igazi településközpont nélküli, ezért inkább üdülőfalu jellegű; Komplex turisztikai programcsomagok hiánya; Vállalkozó szellem hiánya a helyi lakosság körében (betelepülők inkább a vállalkozó kedvűek); Igazi településközpont hiánya; Jelentősebb kulturális vonzerők hiánya; A várost terhelő átmenő forgalom zavaró hatása; Nincs fedett rendezvényhelyszín; Időjárás kockázat; A hétvégi turista forgalom évtizedek óta 81 O l d a l :

82 Lehetőségek; Közterületi nyilvános illemhelyek számának növelése; A város területeinek, épületeinek látogathatóságát megfelelő számú parkolóhely és őrzött kerékpártároló kialakításával is biztosítani kell; A sétálóutcák mentén, a parkokban célszerű kellő számú pihenőhelyet (padot) létesíteni a kényelem növelése szempontjából; Aktív, elhivatott, tenni akaró civil szervezetek; A testvérvárosi kapcsolatok intenzívebb kihasználása a gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatok erősítésére; A tömegigények kielégítése ne veszélyeztesse a speciális igényekre szerveződő minőségi turizmus fogadási feltételeinek kiépülését. E téren az utóbbi években fokozatos javulás következett be, de ellátási színvonalat csökkentő hiányosságok helyenként továbbra is problémát jelent a Velencei-tó mellett. Idényjellegével, és lökésszerű terhelésével kihasználatlanságot, környezeti károkat, túlzott zajterhelést okoz, és gyakran igénytelen szolgáltatásokkal is beéri; A tömegigények kielégítése ne veszélyeztesse a speciális igényekre szerveződő minőségi turizmus fogadási feltételeinek kiépülését. E téren az utóbbi években fokozatos javulás következett be, de ellátási színvonalat csökkentő hiányosságok helyenként továbbra is maradtak; Hiányoznak az igazi vendégcsalogató terek a gondozott közparkok (mindenképpen pozitív kivétel a Parkerdő!) sétányok, melyek a város pihenő, szórakozó emberekkel való megtöltését segítik elő; Problémát jelent az egész településen az építmények (lakóházak, szolgáltató létesítmények) egységes arculatának teljes hiánya a part menti újonnan feltöltött és parcellázott területeken felhúzott, és önmagában jó megjelenésű házak összképe sem kívánatos; Veszélyek; A vendégszám hosszú távú stagnálása, csökkenése; A szükséges minőségi és mennyiségi fejlesztések elmaradása; A szükséges kistérségi összefogás elmaradása a gyakorlatban; Tőkehiány; 82 O l d a l :

83 maradtak; A műszaki infrastruktúrafejlesztéseknél az üdülőkörzet értékes és jellegét meghatározó természeti környezete miatt, már középtávon szorgalmazni, támogatni kellene a megújuló energiaforrások alkalmazását; Akcióterületi terv; 1. A fejlesztés indokoltsága; Gárdony a Velencei-tavi üdülőkörzet egyik közigazgatási, ellátó, idegenforgalmi központja. A Velencei-tó fővárosának, Gárdony városának, amely közigazgatási kistérségi/járási központ, turisztikai, idegenforgalmi központ, szüksége van igazi városközpont kiépítésére! Gárdony településközpont Gárdony központját jelenleg elfoglalja a Polgármesteri Hivatal épülete, mely egyrészt a közösségi funkciókat kiszorítja, másrészt építészetileg sem illeszkedik a kisvárosi térbe. A tér azonban méreténél fogva is alkalmas lenne a hivatal épületének áthelyezésével a tér közepéről kulturális, vásárlási, és egyéb programok kiszolgálására. A téren javasolt egy kereskedelmi szolgáltató központ kialakítása, mely amellett, hogy megnagyobbodott ( fő) közösségi térrel ellátja a művelődési központ jelenlegi funkcióit, alkalmas lesz nagyobb rendezvények lebonyolítására is. A téren egységes térburkolatokkal és díszítő elemekkel a környező utcák forgalomcsillapításával egységes városi központi tér alakul ki. Közművelődési Ház kialakítása a gárdonyi városközpontban Gárdony településközpontjának megújulásával a meglévő Művelődési Ház kibővül, színházterme alkalmassá válik városi rendezvények lebonyolítására, vendégelőadók fogadására. A település központi részeiből induló sétálóutcákat, illetve korlátozott járműforgalmú utcákat úgy célszerű megtervezni, hogy egy hangosabb, kulturális arculatú vezessen a parti területek felé, és egy csendesebb, gyógyüdülőhelyi arculatú vezessen a gyógyfürdőhöz. Ezen funkciókra javasolt a Gárdonyi Géza utca, mely szélessége és fasor jellege alkalmas sétány kialakítására A városközpont fejlesztése megkezdődött. Városközpont felújítása I.ütem A több emeletes társasházak, illetve az üzletek miatt koncentráltan ezen a részen fordulnak meg a legtöbben. Gárdony központjának átgondolt parkosítása, pihenők, járdák, parkolók kialakítása régi elképzelés. 83 O l d a l :

84 Az újonnan kialakított sétány a tó felől szegélyezi az emeletes házakat. 1-2 perces séta után feltűnik az 1784-ben épített református templom. A műemlék épület felújításra szorult. A háborús sérülések utáni többszöri javítgatások sok gondot jelentettek. Statikai ellenőrzések után új födém, fedélszék és héjalás került a többszáz éves falakra. A szigetelés hiánya miatt a falak vizesedéséből adódóan salétromosodtak a felületek, a régi vakolat leverése után új szárítóvakolat és lélegző festés készült. Sok-sok év után elindult a toronyóra, az idő múlását a harangütések is jelzik. Elkészült a templom környékének parkosítása is. A pályázat harmadik eleme volt - a többször funkciót váltott - régi községháza megszépítése. Az épület felújításával, átépítésével, kúriákat idéző homlokzattal nemzedékek háza alakult ki. Elfér egymás mellett a kicsik programjaival a Zsongóbárka a diákok számára tartalmas elfoglaltságot biztosító Élet-művész Klub illetve a nyugdíjasok egyesülete is. A projekt EU-s támogatással valósult meg. 2. A fejlesztések célja a területen: A Városközpont fejlesztés második ütemében a Város Polgármesteri Hivatalának energetikai felújítása és teljeskörű akadálymentesítése, valamint a bejárat előtti tér részlet rehabilitációja megvalósulásával a fenntarthatósági (környezeti és financiális), az esélyegyenlőségi mutatók jelentősen javulnak. 3. A fejlesztések tartalma, főbb tevékenységek; Városközpont rehabilitációja II. ütem A városközpont leghangsúlyosabb eleme az 1980-as évek közepén épült pillérvázas polgármesteri hivatal. A közel harminc éves épület sem műszakilag sem esztétikailag nem felel meg napjaink elvárásainak. Újabb pályázati projekt keretében minél szélesebb körű energetikai felújítás valósulhat meg, amivel együtt a homlokzat is megújulhat. Az épület csak részben akadálymentesített, most lift és még egy mozgáskorlátozott wc is szerepel a tervek között. A városközpont I. üteme során elkészült park járdája folytatódna a hivatal felé. A bejárat előtti zöldterület rehabilitációja szintén megvalósításra vár. Városközpont rehabilitáció III. ütem Szintén a város szívében, az I. ütemben felújított református templommal szemben található két, közel száz éves, családi ház, afféle polgárházak. Az elmúlt évtizedekben szolgálati lakásokként funkcionáltak, csak a szükséges, minimális állagmegóvással. A város szeretné az épületeket felújítani, régi míves homlokzatukat helyreállítani, valamint közszolgálati funkciót kialakítani bennük. Az épületek működéséhez szükséges parkolók készülnének, természetesen nem maradhat el a parkosítás sem. A tervek kidolgozása folyamatban + 1 ütem; Az említett I-III ütem fentiekben hivatkozott Városközponti rehabilitáció kiterjesztése, nemcsak közvetlenül a magra vonatkozna, hanem a Bóné Kálmán utcából ismét a település főutcáját varázsolná, sétánnyal, parkokkal, városképileg fontos épületek rekonstrukciójával, foghíjak rendezésével. 84 O l d a l :

85 4. A városrehabilitációs fejlesztés becsült költsége: 5. Költségviselő: - önkormányzat, állam, pályázati források (hazai, európai és egyéb nemzetközi) közszolgáltató vállalkozások, üzleti befektetők, üzleti angyalok, tulajdonosok-magánszemélyek és vállalkozások, egyház, hazai és nemzetközi szervezetek. 5. Gárdony lakóövezet 5.1. Akcióterület neve; (utcákkal lehatárolva): A régi Gárdonyi és Jókai utcai lakótelep Gárdony lakóövezet Határ utca - Bóné Kálmán utca 5.2. Térképvázlat; 5.3. Városrész, amelyikhez tartozik: Gárdony 5.4. Városrész SWOT analízise; 85 O l d a l :

86 Erősségek; - Kiváló megközelíthetőség a főváros és a megyeszékhely felől; - Természetföldrajzi szempontból gazdag terület; - Védett természeti értékek; - Kiegészítő turisztikai kínálat lehetősége; - Fejlesztésre alkalmas területek; - Gárdony bázistelepülése lehet a természetjárás, a kerékpáros turizmus; Lehetőségek; - Kiegészítő turisztikai fejlesztések (kínálatbővítés); - Helyi környezeti erőforrások minél szélesebb körű felhasználása; - Természetföldrajzi előnyök kihasználása; - Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása, a térség adottságainak bevonásával (vízi, egészség, öko, aktív, horgászturizmus összekapcsolása); - Kerékpárút fejlesztése; - Kerékpáros és vízi turizmus összekapcsolása, komplex fejlesztése; - Élhető, ugyanakkor turisztikailag vonzó településkép kialakítása, nyitott, családbarát közterek, sétányok, kerékpár-útvonalak kialakítása a településen belül; - Programszervezés; Gyengeségek; - A lakó-és üdülőövezetek egészséges keveredése még nem teljesen valósult meg; - Az építmények (lakóházak, szolgáltató létesítmények) egységes arculatának teljes hiánya; - Tömegturizmus rövid szezonban, főleg hétvégén; - Jelentősebb kulturális vonzerők hiánya; - További problémát jelent az egész településen az építmények (lakóházak, szolgáltató létesítmények) egységes arculatának teljes hiánya; Veszélyek; - A szükséges kistérségi összefogás elmaradása a gyakorlatban; - Szálláshely-fejlesztés elmaradása; - Tőkehiány; - A turisztikai vonzerők nem válnak turisztikai termékké; - A hétvégi turista forgalom évtizedek óta problémát jelent a Velencei-tó mellett. Idényjellegével, és lökésszerű terhelésével kihasználatlanságot, környezeti károkat, túlzott zajterhelést okoz, és gyakran igénytelen szolgáltatásokkal is beéri; - Település-szerkezeti problémák, igazi központ hiánya, mind építészetileg, mind funkcionálisan; Akcióterületi terv; 2. A fejlesztés indokoltsága; Az akcióterületen belül halaszthatatlanná vált a Gárdonyi Géza Általános Iskola felújítása. Az akcióterület intézményeinek akadálymentesítése és a belterületi utak, közterületek csinosítgatása, rendezése. 3. A fejlesztések célja a területen: o Az akcióterületen élők életminőségének, komfortérzetének javítása, az akcióterület rendezettebbé, attraktívabbá alakításával. o Az oktatás feltételeinek javítása. 86 O l d a l :

87 o A kerékpáros-vízi, és a kerékpáros-gyógy turizmus összekapcsolása. o Fogadási feltételek javítása. o Aktív turizmus fejlesztése a településen és környékén. o Komplex kínálati paletta kialakítása célcsoport és tartózkodási idő függvényében, új turisztikai kínálati elemek létesítése, a meglévő adottságok jobb kihasználása. o Turisztikai információs rendszer létrehozása. o Programszervezés. o Helyi környezeti erőforrások minél szélesebb körű felhasználása. 4. A fejlesztések tartalma, főbb tevékenységek; A Gárdonyi Általános Iskola épületének és fedélszékének felújítása Az M7 autópálya fizetőssé válásával megnövekedett a 7. sz. főút forgalma. Így még sürgetőbb lett a tó melletti települések külterületén haladó elkerülő út megépítése. A városok élhetőbbek, biztonságosabbak lesznek, az átmenő forgalom kikerül a lakóövezetből, ugyanakkor a gyorsabb megközelíthetőség miatt újabb lehetőségek nyílnak a befektetők, a fejlesztések előtt. A településeken áthaladó forgalom csökkenése környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható. Folyamat, melynek végrehajtása évről-évre lépésenként történik: intézményeink felújítása, akadálymentesítése, belterületi utak felújítása Sajnos önerőből az önkormányzat megoldani nem tudja, ezért folyamatosan keresi és él a pályázati lehetőségekkel támogatások bevonására 5. A városrehabilitációs fejlesztés becsült költsége: 6. Költségviselő: - önkormányzat, állam, pályázati források (hazai, európai és egyéb nemzetközi) közszolgáltató vállalkozások, üzleti befektetők, üzleti angyalok, tulajdonosok-magánszemélyek és vállalkozások, egyház, hazai és nemzetközi szervezetek. 87 O l d a l :

88 6. Jókai utcától Gárdonyi Géza utca Gallér utca - lenti főút Dinnyésig Agárd, Óvoda utcai Óvoda bővítése A gyermeklétszám csökkenése, takarékossági intézkedések miatt összevonásra került két óvodánk. A befogadó óvoda, a kistérségi óvoda-fenntartó társulás központja, a megnövekedett létszám miatt helyhiánnyal küzd. A gyerekeknek nem volt tornaterme, ezért ezt önerős bővítéssel kellett megoldani. A pályázati lehetőségek függvényében kell a feladatokat sorrendbe állítani. Meg kell valósítani az épület energetikai felújítását (homlokzat hőszigetelését, nyílászárók cseréjét, fűtés-korszerűsítést), a tetőhéjazat állapota leromlott, cserére szorul, foglalkoztató szobával történő bővítésre is nagy szükség volna. A tervek egy részének kidolgozása már megtörtént. Az M7 autópálya fizetőssé válásával megnövekedett a 7. sz. főút forgalma. Így még sürgetőbb lett a tó melletti települések külterületén haladó elkerülő út megépítése. A városok élhetőbbek, biztonságosabbak lesznek, az átmenő forgalom kikerül a lakóövezetből, ugyanakkor a gyorsabb megközelíthetőség miatt újabb lehetőségek nyílnak a befektetők, a fejlesztések előtt. A településeken áthaladó forgalom csökkenése környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható Akcióterület neve; (utcákkal lehatárolva): Jókai utcától Gárdonyi Géza utca Gallér utca lenti főút Dinnyésig 6.2. Térképvázlat; 88 O l d a l :

89 6.3. Városrész, amelyikhez tartozik: Agárd 6.4. Városrész SWOT analízise; Erősségek; - Természetföldrajzi szempontból gazdag terület; - Védett természeti értékek; - Kiegészítő turisztikai kínálat lehetősége; - Fejlesztésre alkalmas területek; - A terület kedvező elhelyezkedése; Lehetőségek; - Kiegészítő turisztikai fejlesztések (kínálatbővítés); - Helyi környezeti erőforrások minél szélesebb körű felhasználása; - Természetföldrajzi előnyök kihasználása; - Kerékpárút fejlesztése; - Kerékpáros és vízi turizmus összekapcsolása, komplex fejlesztése; - Komplex kínálati paletta kialakítása célcsoport és tartózkodási idő függvényében, új turisztikai kínálati elemek létesítése, a meglévő adottságok jobb kihasználása; - Programszervezés; Gyengeségek; - A hétvégi turista forgalom évtizedek óta problémát jelent a Velencei-tó mellett. Idényjellegével, és lökésszerű terhelésével kihasználatlanságot, környezeti károkat, túlzott zajterhelést okoz, és gyakran igénytelen szolgáltatásokkal is beéri; Veszélyek; - A turisztikai vonzerők nem válnak turisztikai termékké; Akcióterületi terv; 1. A fejlesztés indokoltsága; Aktív turizmus fejlesztése a településen és környékén. 2. A fejlesztések célja a területen: Az önálló városrész településközpontjának és szabadidős központjának a létrehozása, bővítése. Közoktatási intézmény továbbfejlesztése és az akcióterület intézményeinek akadálymentesítése, belterületi utak felújítása. 3. A fejlesztések tartalma, főbb tevékenységek; Agárdi településközpont: a városrész kereskedelmi és szolgáltató központjának kialakítása a köztes területek parkosításával együtt. Agárdi Parkerdő fejlesztése:pályák rekonstrukciója, bővítése. Parkerdő erdei tornapálya 89 O l d a l :

90 A városközpont közelségében, található a város sportolásra (teniszpályák, füves focipálya), szabadtéri programokra, rendezvényekre alkalmas parkja. Az erdővel körülölelt tisztás mindenképpen színfoltja a településnek, karbantartásáról, megőrzéséről továbbra is gondoskodni kell. A terület kedvező elhelyezkedéséből adódóan, a mellette elvezető (jelenleg földes) út megfelelő feltárásával a fürdővel közvetlen kapcsolat létesíthető, ezzel a város turisztikai vérkeringésébe jobban bekapcsolható. Agárdi Chernel István Általános Iskola és Gimnázium tornatermének felépítése. A gimnázium a kistérség déli oktatási centruma, az iskola több településről fogadja a gimnazistákat. Folyamat, melynek végrehajtása évről-évre lépésenként történik: intézményeink felújítása, akadálymentesítése, belterületi utak felújítása Sajnos önerőből az önkormányzat megoldani nem tudja, ezért folyamatosan keresi és él a pályázati lehetőségekkel támogatások bevonására 1. A városrehabilitációs fejlesztés becsült költsége: 2. Költségviselő: - önkormányzat, állam, pályázati források (hazai, európai és egyéb nemzetközi) közszolgáltató vállalkozások, üzleti befektetők, üzleti angyalok, tulajdonosok-magánszemélyek és vállalkozások, egyház, hazai és nemzetközi szervezetek. 90 O l d a l :

91 7. Gárdonyi Géza úttól - Agárdi nyugati széléig - Gallér utcáig 7-es főút 7.1. Akcióterület neve; (utcákkal lehatárolva): Gárdonyi Géza úttól - Agárdi nyugati széléig - Gallér utcáig 7-es főút 7.2. Térképvázlat; 7.3. Városrész, amelyikhez tartozik: Agárd 7.4. Városrész SWOT analízise; Erősségek; Termálvízre alapozott kínálati elemek; A város számottevő termálkinccsel rendelkezik, melynek gyógyhatása révén gyógyvízzé történő nyilvánítása is megtörtént A kínálatbővítés különösen a termálturizmus jelentős idényhosszabbító tényezőként szerepel; Minimax arculat. Családi gyógyfürdő arculat; Kiváló megközelíthetőség a főváros és a megyeszékhely felől; Termálvíz jelenléte, első gyógyfürdő a Gyengeségek; Mind a termálfürdő által nyújtott szolgáltatások, mind a szükséges külső ellátó intézményi kapcsolatok összehangolást igényelnek; Közvetlen szálláslehetőség hiánya; A fürdő jelenlegi formájában a minőségi gyógy turizmus fogadására nem alkalmas; Egygenerációs fürdő, kevésbé fizetőképes kereslet; Korlátozott méretű fedett szolgáltatások a Gyógyfürdőben, ezért szezonális és időjárásfüggő az üzemeltetés, ami a település vendégforgalmában is 91 O l d a l :

92 térségben; Kiegészítő turisztikai kínálat lehetősége; Gyógyászati szolgáltatások alkalmazása; Igény mind a fürdő, mind a település vezetősége részéről a további minőségi fejlődés irányába; Szőlő- és gyümölcstermesztési, illetve feldolgozási beruházások célzottan a turizmusra alapozva; Lehetőségek; Meglévő gyógyfürdő rekreációs és gyógyközponttá fejlesztése; Az oldott sótartalom kinyerését és termékké történő fejlesztése; A hulladékhő turisztikai létesítmények, épületek fűtésére szolgáló hasznosítási lehetőségeit; Mintegy 9 ha területen elhelyezkedő fürdőkomplexum további fejlesztése befektetők bevonásával történhet, melynek során újabb medencék, élményfürdők épülhetnek.; Tervek között szerepel továbbá egy négycsillagos szálloda és egy öt csillagos kemping kialakítása,; Az elismert ásványvíz palackozása is. Fürdő szolgáltatásainak bővítése, főleg élményelemekkel; megmutatkozik; A hétvégi turista forgalom évtizedek óta problémát jelent a Velencei-tó mellett. Idényjellegével, és lökésszerű terhelésével kihasználatlanságot, környezeti károkat, túlzott zajterhelést okoz, és gyakran igénytelen szolgáltatásokkal is beéri; Veszélyek; Környezetvédelmi probléma a sókban gazdag, magas hőmérsékletű hulladékvizek hasznosítása és elhelyezése a természeti környezetben; A szállásférőhely kapacitás stagnálása/csökkenése; A környék gyümölcstermésének egyik fő felvásárlója az Agárdi Pálinkafőzde, mely ben, teljes egészében zöldmezős beruházásként jött létre. A helyszín kiválasztásában döntő szerepet játszott az, hogy a környező régió kiváló alapanyagbázisként szolgál, a főzdét körülölelő gyümölcsösök szinte korlátlan forrását biztosítják a csúcsminőségű pálinka előállításához szükséges első osztályú gyümölcsnek. Akcióterületi terv; 1. A fejlesztés indokoltsága; A gyógyfürdő környékén turisztikai centrum van kialakulóban. Az elmúlt évek tudatos és szisztematikus fejlesztései (gárdonyi emlékház felújítása, rönkvár építése, pálinkafőző fejlesztése és a fürdő fejlesztése) egyre sokszínűbbé, program gazdaggá alakítja az akcióterületet. A fejlesztések nagy előnye, hogy az egész éves látogathatóság irányában történnek. Az akcióterület fejlesztését a megkezdett folyamat szinten tartása és folytatása indokolja. 2. A fejlesztések célja a területen: 92 O l d a l :

93 A szezonalitás kiküszöbölése érdekében a megkezdett turisztikai attrakciók továbbfejlesztése. 3. A fejlesztések tartalma, főbb tevékenységek; Gárdony város és a fürdő turisztikai fejlesztése A legfiatalabb EU-s támogatással megvalósult projektünk. Három különlegességet köti össze a negyedik projektelem. A városlakók régi vágya volt, hogy az agárdi temetőben található Magyarország történelmét formáló - Nádasdyak leszármazottainak obeliszkjének állagmegóvása megoldódjon. Statikus, kőrestaurátor és szakértő kivitelező-gárdával megvalósult az obeliszk talapzatának helyreállítása, felületének tisztítása. A környéken egyedülálló látványossággal gyarapodott a város. A két éve felújított magtár mellett, a Gárdonyi Géza szülőháza szomszédságában felépült vörösfenyő rönkökből az egri vár kicsinyített mása - a rönkvár: bástyákkal, kilátóval, gyilokjáróval, kazamatával. A látogatókat színes programmal várjuk pl.: a gyermekek részesei lehetnek a közel 500 éve zajlott csatának. A legnagyobb projektelem a meglévő gyógyfürdő új kültéri wellness medencéje. Tényleg 0-99 éves korig kikapcsolódást biztosítunk vendégeinknek. A közel 400 m2-es vízfelület több medencerészre osztott. Babakortól a kisiskolás korig vannak a gyermekmedencék hempergővel, több játékkal. A nagyobbak már használhatják a nagymedence élményelemeit csobogókat, nyakzuhanyokat, pezsgőágyakat, barlangot, hullámcsúzdát. Fentiekben bemutatott látnivalókat fűzi össze a többi agárdi látnivalókkal a tematikus sétány, ami szintén minden korosztálynak tartalmas tájékoztatótáblákkal, pihenőkkel kikapcsolódást jelenthet. Gárdonyi Fürdő és a város kommunális létesítményeinek geotermikus energia ellátása A város rendelkezik termálvízzel, melynek másirányú felhasználása régóta foglalkoztatta a városvezetőket. KEOP kiírásra benyújtott pályázatunkat támogatásra érdemesnek ítélték, így megoldhatóvá vált - nemcsak - a fürdő komplexum fűtése a foszilis energiával, hanem gerincvezeték kiépítésével a város több intézményének, valamint a nagyobb társasházak energia ellátása is. A létesítményekben nem kellett átalakítani a fűtési rendszert, csak a kazánházakban hőcserélőket kellett beépíteni a geotermikus energia felhasználásához. A zárt rendszerből a lehűlt víz sajtolókúton keresztül visszajut a megfelelő rétegbe. A beruházás jelentős gázenergia kiváltással jár, nem szennyezi a környezetet, az üvegházhatás csökken, a visszasajtolás miatt nincs vízkincs veszteség, nem keletkezik káros melléktermék. Agárdi Fürdő fejlesztése, a rendelkezésre álló tanulmányterv ütemezésének megfelelően újabb medencékkel, sport és wellnes elemekkel, vendéglátó egységekkel, szálláshellyel. Folyamat, melynek végrehajtása évről-évre lépésenként történik: intézményeink felújítása, akadálymentesítése, belterületi utak felújítása Sajnos önerőből az önkormányzat megoldani nem tudja, ezért folyamatosan keresi és él a pályázati lehetőségekkel támogatások bevonására 93 O l d a l :

94 4. A városrehabilitációs fejlesztés becsült költsége: 5. Költségviselő: - önkormányzat, állam, pályázati források (hazai, európai és egyéb nemzetközi) közszolgáltató vállalkozások, üzleti befektetők, üzleti angyalok, 8. Dinnyés Dinnyés a Velencei-tó déli partján fekvő üdülőváros, Gárdony része. A falu életében nagy szerepet játszik a turizmus, amit a rengeteg színes hagyományőrző program nyújt. Dinnyés csendes, természeti értékekben gazdag, az ökoturizmus célpontja. Demográfiai adatok: 2011-es adatok szerint Dinnyés lakónépessége 947 fő, a lakások száma 364. Gazdaság Magyarország egy dinamikusan fejlődő kistérségének központja. A jó ütemű gazdasági növekedést Budapest és Székesfehérvár közelségének, valamint a Velenceitó idegenforgalmának köszönheti. Turizmus - Dinnyési Szent György Templom; - Madárdal tanösvény: betekintést nyújt a Dinnyési Fertő TT és a Velencei-tavi Madárrezervátum élővilágába, valamint a hely történetébe; - Dinnyési Templomkert Hagyományőrző Turisztikai Központ: színes programokkal és kiállítással várja vendégeit; Minden év áprilisában (Szent-György nap környékén rendezik meg a Kihajtás napját, mely emléket állít a magyar szabad tartású állattenyésztésnek és hagyományőrzésnek. A nap nyitánya a szürke marha gulya kihajtása, a Dinnyés-Elzai Szerecseny Nádas tóhoz. Dinnyés középkorú, hagyományőrző körzet, ÖKO létesítmény, tervezgettek, természetvédelmi terület segítség, mert a falu szeméttelep a gond, belső tervek szépen sikerült visszaalítani most ló legelő, ezen keresztül mennek sétányok, szeretnénk adni a területre, madár paradicsom, csak ösvényen és dűlő utakon lehet bemenni. Fő cél a munkahelyteremtés. Lakóövezet és iparterület kihasználása. Jó mezőgazdasági területek, gyümölcsös, kukoricaföld, mezőgazdaság! Ötlet adta a pedagógus föld ide ipar terület lehetne a vállalkozók, már felsorakoztak már működnek. Dinnyés új állomás. Hány hektár: 80 ha Peremterület: mezőgazdaság és vállalkozások Lakossága 1000 fő Akcióterület neve; (utcákkal lehatárolva): Dinnyés 94 O l d a l :

95 8.2. Térképvázlat; 8.3. Városrész, amelyikhez tartozik: 8.4. Városrész SWOT analízise; Erősségek; Gárdony kedvező természetföldrajzi adottsága; a Dinnyési Fertő (természetvédelmi terület), A Közép- Mezőföld (jó minőségű, mezőgazdaságra alkalmas talaj); A város védett természeti területtel is rendelkezik, az 539 ha-os Dinnyési fertő európai szintű, egyedi értékkel bír; Dinnyési magtárak; Dinnyési templom; Dinamikusan fejlődő kistérségének központja; Jó mezőgazdasági területek, gyümölcsös, kukoricaföld, Gyengeségek; - Komplex turisztikai programcsomagok hiánya; 95 O l d a l :

96 mezőgazdaság Lehetőségek; Dinnyésen a természetközeli turizmus megteremtésével párhuzamosan ifjúsági és öko szálláshelyek kialakítás javasolt; Veszélyek; - A szükséges minőségi és mennyiségi fejlesztések elmaradása; Akcióterületi terv; 1. A fejlesztés indokoltsága; Dinnyés városrész lakóinak és a Dinnyésre érkező látogatóknak a csendes, természet közeli és ökoturizmust keresőknek továbbfejlesztett turisztikai attrakciók biztosítása. 2. A fejlesztések célja a területen: - Dinnyésen a természet közeli turizmus megteremtésével párhuzamosan ifjúsági és öko szálláshelyek kialakítása; - A természet közeli turizmus újabb elemének felvétele a Velencei-tó környékének kínálati palettájára, illetve a hagyományos-népművészeti kultúra támogatása, segítése; - Idegenforgalomból származó jövedelmek növekedése 3. A fejlesztések tartalma, főbb tevékenységek; Ökoturisztikai és falusi turizmus fejlesztések Dinnyésen; Dinnyési Fertő TT A Balaton felé vezető vasútvonal és a 7-es országút elkészülte előtt a Velencei-tó nádasai délnyugati irányban Dinnyés községig húzódtak. A vizes, nádas terület a Dinnyés-Kajtor csatorna (amely a Velencei-tó vízfeleslegét hivatott levezetni) két oldalán 1966 óta védett. A Velencei-tavon megnövekedett idegenforgalmi terhelés miatt az onnan kiszoruló védett madaraknak nyújt biztonságos, zavartalan élőhelyet. A gém-félék kedvenc táplálkozó és költőhelye a Fertő. Október végén, november elején húszezer, vagy még több vetési lúd érkezik alkonytájban, hogy a Fertő biztonságot nyújtó vizén töltse az éjszakát. A tavaszi, de különösen az őszi vonulás idején hatalmas récetömegek zsúfolódnak össze a vízen. A Dinnyés-fertő legismertebb költőfajai: a nagy kócsag és a kanalasgém. Egy rejtettebb életű gémféle: a bölömbika mély hangját tavasszal gyakran hallani a nádasból. Az egyetlen Magyarországon fészkelő lúdfaj a nyári lúd rendszeresen költ itt. A parti területeket az Alföld némely részére jellemző sziki vegetáció borítja. A nedvesebb helyeken sok a sziki őszirózsa, a sziksótól fehérlő részeken tenyésznek a sótűrő fajok. Az orvosi székfű nagy tömegben fordul elő. A Dinnyési Fertő ideális helyszíne a vízi madárvilág megfigyelésének. Szakvezetés mellett, egy madármegfigyelő-torony segítségével kitűnően bemutatható a terület, mely különösen madárvonulások idején látványos. Természeti környezetbe irányuló turizmus Dinnyésen jó kezdeményezések vannak a természetközeli turizmus megteremtésére, mely főleg a családokat (pár nap) és az iskolás csoportokat (egy hét) célozná meg kínálataival. A 96 O l d a l :

97 fejlesztések nagyon jó kiegészítései a vízparti turizmusnak, tartalmas idő-eltöltési lehetőséget kínálva a több napra a Velencei-tóhoz érkezőknek (nem strandidőben is). A fejlesztéseknél különösen szükséges a széles társadalmi összefogás: az önkormányzat és a Duna-Ipoly Nemzeti Park összefogásán túl ökogazdálkodók, falusi turizmusban érdekeltek, nyári szabadságolás idején oktatók-nevelők együttműködését igényli. A fejlesztés, területileg elkülönül a parti, vagy a Gárdony-Agárd résztől, jellegében azonban kiváló kiegészítő programokat nyújt, egyes részegységeit érdemes kialakítani, amit az egyes szereplőknek (nemzeti park, civilek) pályázási lehetőségük nyílik. Dinnyésen a természetközeli turizmus megteremtésével párhuzamosan ifjúsági és öko szálláshelyek kialakítás javasolt, I. Prioritás: Turizmusfejlesztés I/6. Intézkedés Célja: Indoklás: Az intézkedés tartalma: Ökoturisztikai és falusi turizmus fejlesztések Dinnyésen A természetközeli turizmus újabb elemének felvétele a Velencei-tó környékének kínálati palettájára, illetve a hagyományos-népművészeti kultúra támogatás, segítése. A fejlesztés, területileg elkülönül a parti, vagy a Gárgony-Agárd települések központi részeitől, jellegében azonban kiváló kiegészítő programokat nyújt, egyes részegységeit érdemes kialakítani, amit az egyes szereplőknek (nemzeti park, civilek) pályázási lehetőségük nyílik. A turizmus előnyeiből területi hátrányok miatt nem részesülő települések számára épp a helyi turizmus fejlesztése jelentheti a kitörési pontot, mivel az egyébként jó táji, kulturális adottságokkal rendelkező települések az infrastruktúra és a turizmushoz kötődő szolgáltatások hiányosságai miatt jelenleg kiaknázatlan lehetőséget képeznek. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a falusi turizmus iránt, éppen ezért fontos az ilyen települések felzárkóztatása, ami nemcsak gazdasági, hanem fontos esélyegyenlőségi kérdés is. Dinnyésen jó kezdeményezések vannak a természet-közeli turizmus megteremtésére, mely főleg a családokat (pár nap) és az iskolás csoportokat (egy hét) célozná meg kínálataival. A fejlesztések nagyon jó kiegészítései a vízparti turizmusnak, tartalmas idő-eltöltési lehetőséget kínálva a több napra a Velencei-tóhoz érkezőknek (nem strandidőben is). A fejlesztések két fő részre oszthatók: Dinnyés Templomkert Hagyományőrző Kulturális Központ és Dinnyési Fertő tanösvény és Foglalkoztató Központ Dinnyés Templomkert Hagyományőrző Kulturális Központ A Központ hármas funkcióval bír: a bejárati épület a felkészülés, gyülekezés, nyári népművészeti táborok és kiscsoportos foglalkozások színhelye. A szabadtéri színpad előadások méltó színhelye a templomkert szinte minden oldaláról rálátni. A faluház konferenciák, előadások, különböző foglalkozások, családi rendezvények megtartására alkalmas. A tetőtérben többágyas, iskolai csoportok 97 O l d a l :

98 fogadására alkalmas szobák kapnak helyet. A három épület funkcióiban kiegészíti egymást, nagyobb rendezvények, táborok esetén mind a három együtt dolgozik. A Dinnyési Fertő fokozottan védett terület szélén csoportvezetéssel látogatható tanösvény, foglalkoztató központ tervezett. A központ egész napos elfoglaltságot kínál az iskolás csoportoknak, családoknak. Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Output indikátorok: Eredmény indikátorok: Hatás indikátorok: Dinnyési Baráti Kör, Duna-Ipoly Nemzeti Park, ökogazdálkodók, falusi turizmusban érdekeltek, nyári szabadságolás idején oktatóknevelők Elsősorban az ide érkező vendégek, valamint Gárdony és a térség lakossága. - kínálat-fejlesztés - vendégforgalom növekedése - minőségi fejlődés - nemzetközi színvonal erősítése - vonzó gyógyhelyi centrum kialakulása - egyedi arculat fejlődése - idegenforgalomból származó jövedelmek növekedése - a térség GDP-jének növekedése - térségi gazdasági potenciál növekedése Gárdony Város Dinnyés településrészén új kulturális és hagyományőrző feladatokat ellátó épületegyüttes született pályázati támogatás segítségével. A kiválasztott terület ideális: a templomdomb észak felől védi, lehatárolja a nézőteret, ugyanakkor remek hátteret is biztosít. Az egész komplexum anyagára jellemzőek a természetes anyagok, rengeteg faszerkezet téglával kiegészítve. A bejárat mellett kapott helyet a jegypénztár, a szükséges kiszolgáló helyiségek (pl.: vizesblokkok). Rendezvények színesítésére ad lehetőséget különféle bemutatóhelyek felsorakoztatására a bejárattól a színpadig terjedő sáv. A színpad természetesen faszerkezetű, kialakításakor az esztétikai megjelenésen kívül főszempont volt, hogy a tartószerkezet ne takarja a színpadi látványt. Kapcsolódik a központhoz egy nagyobb épület is, amelynek termei lehetőséget nyújtanak különféle kiállítások, bemutatók, műhelymunkák szervezésére. Természetesen kialakításra kerültek a szükséges kiszolgáló helyiségek (pl.: vizesblokkok). A létrejött Kulturális és Hagyományőrző Központ immár két éve funkcionál: teret biztosít különböző kulturális rendezvények, hagyományőrző programok, falunapok megrendezésére, tartalmas kikapcsolódást jelent iskolai osztályok, baráti társaságok, nyugdíjas kiránduló csoportok számára. A természet csendje az egyik legpihentetőbb. Ezt tárja elénk a Dinnyési Fertő. Természeti csodáinak bemutatására a Madárdal tanösvény több útvonala vállalkozik, pihenők, információs helyek kialakításával. Szervesen kapcsolódik a több évtizedes múltra visszatekintő Madárvárta. Az épület műszaki állapota jelentősen leromlott, fel kellett újítani, hogy ismét fogadhassa a tudományos munkára fogékony diákokat és a csak kedvtelésből kirándulókat, hogy megismerhessék a Velencei-tó madárvilágát. A Dinnyési Fertőt, a Madárvártát, az új Kulturális Hagyományőrző Központot, a Velencei-tavi Galériát és még 98 O l d a l :

99 jónéhány érdekes látnivalót összekötő Madárdal Tanösvény is a jelen fejezetben ismertetett beruházásokkal együtt valósult meg. 4. A városrehabilitációs fejlesztés becsült költsége: 5. Költségviselő: - önkormányzat, állam, pályázati források (hazai, európai és egyéb nemzetközi) közszolgáltató vállalkozások, üzleti befektetők, üzleti angyalok, tulajdonosok-magánszemélyek és vállalkozások, egyház, hazai és nemzetközi szervezetek. 99 O l d a l :

100 9. Csiribpuszta 9.1. Akcióterület neve; (utcákkal lehatárolva): Csiribpuszta 9.2. Térképvázlat; 9.3. Városrész, amelyikhez tartozik: 9.4. Városrész SWOT analízise; Erősségek; Gárdony kedvező természetföldrajzi adottsága; A Közép-Mezőföld (jó minőségű, mezőgazdaságra alkalmas talaj); A termékek döntő hányada jelenleg exportra kerül; A szőlőművelés és borturizmus; A szőlőrekonstrukciók és a borturizmus infrastruktúrájának kialakítása emelhető ki; A történelmi borvidékek fejlesztése, rekonstrukciója előtérbe került; Fejlesztésre alkalmas területek; Gyengeségek; A volt zártkertek bortermesztési jelentősége csökkent; 100 O l d a l :

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben TDM 7. Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben Stratégiai működés megalapozása Dr. Piskóti István Intézetigazgató, ME Marketing Intézet A tervezés terepe Milyen turisztikai termékfejlesztés célszerű

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai Kovács Gergő Péter kistérségi referens Gödöllő Város Polgármesteri Hivatal Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA

TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Dr. Dankó László a közgazdaságtudomány kandidátusa, tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Nemzetközi Marketing Tanszék A tanulmány

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása

5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 5.3.3.1. A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések 5.3.3.1.1. A nem mezőgazdasági tevékenységgé

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28.

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28. Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 Budapest, 2009. október 28. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló. 4 1 Bevezető 14 2 Helyzetelemzés 16 2.1 Nemzetközi trendek... 16 2.2 Magyarország turizmusának

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Székesfehérvár, 2014. május 30. Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája Mór város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés térségfejlesztés - eseménymarketing

Gazdaságfejlesztés térségfejlesztés - eseménymarketing Gazdaságfejlesztés térségfejlesztés - eseménymarketing Horkay Nándor Igazgató VÁTI Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Pécs, 2010. november 18. XVI. Országos Urbanisztikai Konferencia

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV TRENECON COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Észak-Magyarországi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Magyarországi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Magyarországi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Versenyképes helyi gazdaság megteremtése Észak-Magyarországi Operatív Program A prioritás

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Bács-Kiskun 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA II. JAVASLATTEVŐ FÁZIS Kecskemét 2013 Tartalom 1. A MEGYE JÖVŐKÉPE... 3 2. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI... 6 3. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK

Részletesebben

IDEGENFORGALMI KISVÁLLALKOZÁSOK ' SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

IDEGENFORGALMI KISVÁLLALKOZÁSOK ' SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 2 IDEGENFORGALMI KISVÁLLALKOZÁSOK ' SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 1. Határozza meg a turizmus fogalmát, ismertesse a turizmus történeti fejlődését! Ismertesse a turizmus rendszerét és a környezeti hatásokat!

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#!

!#$%#&'(&%)*&+,)-#! 2!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(01!-%)2" % ).!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(034$)#5&" !"#$%&' BEVEZET 4. oldal I. FEJEZET 7. oldal Szakmai alapvetések 7. oldal Nemzeti Fejlesztési Terv bemutatása 2007-2013

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ RÉSZLETES FEJLESZTÉSI TERVE

BALATON RÉGIÓ RÉSZLETES FEJLESZTÉSI TERVE Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ RÉSZLETES FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2013 készült a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája és a Balaton Régió Komplex Térségi Programja alapján 2006. június 21. (módosítva:

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZACSEGE 2012-2020 1.2 Tiszacsege polgárainak bevonásával 2012. november 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 7 1.1. Hosszú távú jövőkép... 8 1.2. Tiszacsege, az

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 II. CÉLRENDSZER ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN...5. 1. A helyzetfeltárás célja...5. 2. A tervezés módszertana...

TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 II. CÉLRENDSZER ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN...5. 1. A helyzetfeltárás célja...5. 2. A tervezés módszertana... TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 II. CÉLRENDSZER ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN...5 1. A helyzetfeltárás célja...5 2. A tervezés módszertana...6 III. TERVELŐZMÉNYEK...7 3. Az Átfogó Fejlesztési Terv...7

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs,

Részletesebben

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Tiszanána 2016. február 29. 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A fejlesztési program kiindulási és alapadatai... 6 3.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5.

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5. Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai Programrész 2014. június 5. 1 Készítette: Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Bara Annamária Kiss Gábor INNOVA Észak-alföld Regionális

Részletesebben

Pannonhalma turizmusfejlesztési koncepciója és operatív programjai

Pannonhalma turizmusfejlesztési koncepciója és operatív programjai Pannonhalma turizmusfejlesztési koncepciója és operatív programjai 2015 Dr. Egyed Krisztián PhD térségfejlesztés, turizmus, projektmenedzsment A-1120 Wien, Fockygasse 36/11 +36 30 38 55 750 k.egyed@gmail.com

Részletesebben

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011.

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2007 2012 2011. december Gárdony Pákozd Sukoró Zichyújfalu Vereb 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001. TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

Tallózó. A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok. 70 Turizmus bulletin XI. évfolyam 3.

Tallózó. A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok. 70 Turizmus bulletin XI. évfolyam 3. A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok Összeállította: az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága Új szemlélet a stratégiai

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója Tarnaszentmária Verpelét Feldebrő Aldebrő Tófalu Szihalom Kápolna Füzesabony Mezőszemere Kompolt Kál Dormánd Egerfarmos Nagyút Mezőtárkány Besenyőtelek Poroszló Sarud Újlőrincfalva A Füzesabonyi Kistérség

Részletesebben

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZLÖNY

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZLÖNY 2012. évi 9. szám 2012. december KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZLÖNY A KOMÁROM - ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA TARTALOMJEGYZÉK Szám Tárgy Oldal A közgyűlés 2012. december 14-ei rendkívüli

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

Záróvizsga tételek. Turizmus-vendéglátás szak. 2012. A tételek

Záróvizsga tételek. Turizmus-vendéglátás szak. 2012. A tételek Záróvizsga tételek Turizmus-vendéglátás szak 2012. A tételek 1. A turizmus fogalma. A turizmus rendszere, a kereslet, kínálat elemei. A turizmus csoportosítása. A turizmus előzményei és fejlődése. A turizmus

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA --- STRATÉGIAI PROGRAM 2006. MÁRCIUS 20. (AKTUALIZÁLVA: 2006. AUGUSZTUS 31.) HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

Részletesebben

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2015-2022 Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 3 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása... 3 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: 180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben