Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája"

Átírás

1 KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV TRENECON COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KDOP-6.2.1/K Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

2 Készült: a Belügyminisztérium megbízásából a KDOP-6.2.1/K sz. projekt keretében Készítette: KD-ITS KONZORCIUM Konzorciumvezető: A konzorcium tagjai: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft. Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft. MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. PESTTERV Pest megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. VÁROS-TEAMPANNON Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Balatonalmádi Budapest Székesfehérvár,

3 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 Az Integrált Településfejlesztési Stratégia... 7 A helyzetelemzés megállapításai... 8 A település jellemzői, sajátosságai... 8 Társadalom, humán infrastruktúra... 8 A település gazdasága... 9 Infrastrukturális jellemzők Táji, természeti adottságok, környezeti állapot Balatonalmádi értéktérképe és problématérképe HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések Balatonalmádi a Közép-Dunántúli régióban Balatonalmádi a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben Balatonalmádi a Kelet-Balatoni medencében, a Balatonalmádi járás A település vonzáskörzetének és funkcióinak bemutatása, elemzése Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Kapcsolódás Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciójához (VMTFK) és Programjához (VMTFP) Kapcsolódás egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Országos Területrendezési Terv (OTrT) Veszprém Megye Területrendezési Terve A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve A szomszédos települések hatályos szerkezeti terveinek Balatonalmádi Város fejlesztését befolyásoló megállapításai Hatályos településfejlesztési döntések A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai Településfejlesztési és településrendezési szerződések Településrendezési Terv előzményeinek vizsgálata Hatályban lévő településrendezési eszközök Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei

4 A városrendezés legfontosabb irányelvei A település társadalma A település népességének főbb jellemzői Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Esélyegyenlőség biztosítása A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások Táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Védett, védendő táji és természeti értékek, területek Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái Az épített környezet vizsgálata

5 A területfelhasználás vizsgálata A telekstruktúra vizsgálata Önkormányzati tulajdon kataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Az épített környezet értékei Az épített környezet konfliktusai, problémái Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Kerékpáros és gyalogos közlekedés Gyalogos közlekedés Parkolás Áruszállítás Közművesítés Víziközművek Energia Elektronikus hírközlés környezetvédelem Talaj Felszíni és felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj, és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Katasztrófavédelem Építésföldtani korlátok Vízrajzi veszélyeztetettség Egyéb katasztrófavédelmi tényezők

6 1.19 Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ Társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák Gazdaság szerkezet és dinamika Az önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya Táji és természeti adottságok Zöldfelületek Épített környezet, épített örökség Közlekedési hálózat Közművek Környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Helyzetelemzés eredményeinek értékelése A folyamatok értékelése A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és rendezés kapcsolata Problématérkép / Értéktérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező városrészek A városrészek kijelölése Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek

7 Vezetői összefoglaló VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) a városi önkormányzat által elkészítendő, fejlesztési szemléletű, középtávot (7-8 év) átfogó dokumentum, melynek eredményeként jelentős beruházások valósulhatnak meg. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján elkészítendő ITS strukturáltan összegyűjti és bemutatja a város fejlesztési elképzeléseit, egyben ez a dokumentum jelenti az első lépést az EU forrásokhoz történő hozzáféréshez. Az ITS elkészítéséhez a Belügyminisztérium biztosít forrást és szakértői támogatást. A fejlesztési és rendezési tervek rendszere, hierarchiája A magasabb rendű tervekből az alábbi tömörített megállapítások vonatkoznak a városra. Balatonalmádi az ország térszerkezeti jövőképében (OFTK) része a "turisztikai funkciójú területeknek" és a "gazdasági-technológiai magterületnek", valamint része a Székesfehérvár - Veszprém - Kelet- Balaton agglomerálódó térségnek és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet KSH agglomerációnak. Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciójában (a 62/2013. (XII.19.) MÖK határozat) Balatonalmádi esetében hangsúlyt kap az idegenforgalmi szerepkör, az elérhetőség javítása (körvasút, járási kapcsolatok), a helyi kultúra szerepe, a helyi örökség védelme, a kerékpárutak hierarchikus rendszere, a városi szolgáltatások hozzáférhetősége. A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja - Operatív program szintén a turizmusra helyezi a hangsúlyt részben a szálláshely-kínálat, részben az egészségipar nevesítésével. 7

8 Vezetői összefoglaló Az országos és térségi tervekben a város számára fontos infrastrukturális elemként megjelenik az M8- as autópálya, a körvasút (az északi és déli vonal összekötése) azonban nem szerepel ezekben a tervekben. A Veszprém megyei területrendezési terv nem foglalkozik a BKÜ területével, erre a Balaton-törvény (Balaton Kiemelt Üdülő-körzet Területrendezési Terve) vonatkozik. Utóbbi nem okoz konfliktust a város fejlesztési elképzeléseivel kapcsolatban, de a Vízpart rehabilitációs tervvel a Parti sáv esetlegesen jelentősebb horderejű fejlesztéseit össze kell hangolni és konfliktushelyzet esetében a magasabb rendű terv módosítási eljárása során kompromisszumot lehet teremteni. Balatonalmádi Településfejlesztési Koncepciója nem rég készült (205/2012. (IX:27.) számú határozat), településrendezési tervei (Településszerkezeti Terv, Szabályozási Terv) jelenleg állnak módosítás alatt, azaz naprakészek. Az IVS (Integrált Városfejlesztési Stratégia) ugyancsak friss (207/2012. (IX:27.) számú határozat), ezért megállapításainak releváns részeit jelen dokumentum (ITS) átveszi. A HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAI A fejezet tartalma a leíró részek és a következtetések összefoglalása az alábbi bontásban. Megjegyezzük, hogy az ITS tartalmi követelményeit meghatározó 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt fejezetek - megfelelően a kormányrendelet által biztosított lehetőségnek - néhány helyen összevonásra, illetve elhagyásra kerültek. Így az építményvizsgálat nem minden jellemzőről tartalmaz részletes elemzést, viszont a város illetve a városrészek alapvető karakterjegyeit bemutatja. Hasonló okból az árvízvédelem sem kap önálló fejezetet csak a katasztrófavédelemben kerül - mint nem releváns témakör - megemlítésre. A település jellemzői, sajátosságai Balatonalmádi a következő négy történelmében, korában, kialakulásának módjában és használatában eltérő településrész, ill. önálló települések egyesítésével jött létre. Vörösberény Budatava Almádi Káptalanfüred A városrészi felosztásban a parti sáv és a külterület a további két egység. A KSH városrészi felosztása azonban Budatavát az eltérő gyökerek ellenére ma már Almádival egy városrésznek kezeli. Társadalom, humán infrastruktúra A természetes fogyás ellenére a település lakosságszáma nő, ami az évek óta pozitív vándorlási egyenlegnek köszönhető. 8

9 Vezetői összefoglaló Negatív pénzügyi hatás az önkormányzat számára az üdülőterületekre, külterületekre költözők jelentik, ahol nincs még kiépülve az infrastrukturális hálózat, ám ez igényként jelentkezik a lakók részéről. A helyi gazdaságra pozitív hatással van a növekvő számú lakosság, mivel növekszik a vásárlóerő, különösen, ha nem a szociálisan rászorultak aránya nő, mint Balatonalmádi esetében, ahol jellemzően jobb módú családok letelepedése jellemző. Kevés konkrét adatból kell következtetni arra, hogy a települési közösség mekkora húzó hatással bír a többi szegmensre nézve Balatonalmádiban. Általában az új lakosok nem a meglévő közösség minősége, a jó civil élet miatt döntenek a betelepülésről, hanem közszolgáltatások minősége, természeti környezet, meglévő ingatlan, vagy kedvező ingatlanárak miatt. Természetesen a hagyományok, a jó települési közösség mindenképpen megtartó erő egy település esetén. Az önkormányzatok számára mindenképpen pozitív az erős civil élet, mert jelentős részt tudnak ellátni a közfeladatokból kultúra, sport, oktatás, szociális ellátások, bűnmegelőzés terén, ami Balatonalmádiban is jellemző. A civil szervezetek önkéntes munkával és egyéb pénzeszközök bevonásával is segítenek a közfeladatok ellátásában. Az önkormányzat anyagi támogatással és egyéb módokon - pl. ingyenes rendezvényhelyszín-biztosítás - támogatja a civil szervezeteket, hagyományőrző közösségeket. Hatásuk a gazdaság szerkezetére, dinamikájára bár nem számottevő, inkább pozitív, pl. gazdálkodók jelenléte nagyobb rendezvényeken. A települési közösség különösen sokat tud tenni a táji és épített értékek védelméért, bemutatásáért. Ezen folyamatokról tanúskodnak olyan megvalósult fejlesztések, mint a Vörös Homokkő Tanösvény, a Szoborpark és a helytörténeti és természeti értékek további ápolása. A képzettségi mutatók kedvezőek, a megyei és országos átlagot meghaladó az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek aránya. A munkanélküliség tekintetében is a város relatív kedvező mutatókkal rendelkezik: a nyilvántartott álláskeresők száma alacsonyabb a megyei és országos átlagnál. A különbség különösen a nyári hónapokban jelentős óta évről évre javul a foglalkoztatottak aránya is. Ez ugyanakkor elsősorban nem a balatonalmádi munkahelyszám növekedésének köszönhető, amelyet a kimagaslóan magas és növekvő számú ingázási (eljáró) mutató jelez. A lakosság jövedelmi helyzete az országos átlagnál kedvezőbb. A település gazdasága Balatonalmádi gazdasági aktivitását mutatja az egy főre jutó vállalkozások magas száma. Ugyanakkor a vállalkozások gazdasági súlya már elmarad a megyei és országos átlagoktól, amit a bruttó hozzáadott érték mutató és az átlagos vállalati létszámadatok jeleznek. A vállalkozások számának jelentős csökkenése figyelhető meg 2001-hez képest. A foglalkoztatottság ugyan jobban bővült Balatonalmádiban, mint az országos átlag és a munkanélküliség is alacsonyabb, ugyanakkor az ingázók száma háromszorosára nőtt a két népszámlálás között, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatási mutatók javulása elsősorban nem a helyi munkalehetőségek bővülésének köszönhető. A pozitív hatás így nem egyértelmű. A gazdaság szerkezetének alakulása valószínűleg nem volt érdemi hatással a települési kohézióra és az intézményrendszert és városüzemeltetést sem befolyásolta számottevően. 9

10 Vezetői összefoglaló Itt akkor lenne pozitív hatás, ha a gazdálkodó szervezetek szponzorálnák a civil szervezeteket, városi intézményeket, vagy az infrastrukturális fejlesztéseket. Ugyanakkor az önkormányzat bevételére pozitív hatással van a helyi gazdaság, ugyanis az iparűzési adóbevétel növekvő tendenciája jellemző az utóbbi 10 évben, az egy főre jutó idegenforgalmi adóbevétele a városnak pedig többszöröse az országos átlagnak. Az iparűzési adóbevétel a város összes bevételének mintegy 8%-át teszi ki. Balatonalmádi vendégforgalma alapvetően igazodik az országos, és még inkább a balatoni vendégforgalom trendjeihez. A város vendégforgalmának és vendégéjszakáinak száma az elmúlt 5 év csökkenő értékei után 2013-ban jelentősen emelkedni tudott. Az idegenforgalmi szálláshelyek belső struktúrája 2001 óta jelentős átalakuláson ment keresztül: bár még mindig kiemelkedően magas, jelentősen csökkent a magánférőhelyek aránya. A szálláshelyek közül a szállodák jelentősen növelni tudták a kihasználtsági mutatóikat az utóbbi években. Ugyanakkor a szállodák részaránya megyei és országos viszonylatban még mindig alacsony. Az idegenforgalom területén Balatonalmádi számára a legnagyobb kihívást azt jelenti, hogy turisztikai versenyképessége megerősödjön és méretéhez és hagyományaihoz megfelelő pozíciót foglaljon el. Ennek eléréséhez jelentősen hozzájárul az önkormányzat tudatos turizmusélénkítő politikája, amely elsősorban az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztését, a városkép vonzóbbá válását és az idegenforgalmi attrakciók, programok kínálatbővülését segíti elő. Munkájukat segíti szervezéssel, városmarketinggel a helyi TDM szervezet. Az idegenforgalom ugyanakkor mindig egy kevéssé kiszámítható és alapvetően szezonális ágazat marad, ami ráadásul erősen kitett a makrogazdasági környezetnek. Tehát az idegenforgalom elsőrendűségének megőrzése mellett a több lábon állás elősegítésére, az önkormányzatnak törekednie kell a gazdasági aktivitás, a munkalehetőségek növelésére. A vállalkozási tevékenység táji és épített környezetre való hatása nem okozott még károkat, legfeljebb korrigálható problémákat Balatonalmádiban. (a hagyományos szerkezet és beépítés degradálódása a XX. század második felére jellemző lakó- és üdülőépítkezések következménye) Ugyanakkor a túlépítés és környezet vizuális vagy fizikai szennyezése olyan veszély, melyet a településrendezési eszközökkel meg kell akadályozni, illetve a folyamatnak jó irányt kell szabni a megfelelő fejlesztéssel feljavítható területek kijelölésével. Infrastrukturális jellemzők Balatonalmádi szerkezetét a fő közlekedési nyomvonalak erősen meghatározzák. Az egyik csoportot a Balaton északi partját kiszolgáló 71 sz. főút és a Szabadbattyán - Tapolca vasútvonal alkotják. Ezek a város szempontjából tranzit útvonalak, partközeli helyzetüknél fogva erős átjárhatósági korlátot (egyben túlépítéstől való védelmet) jelentenek a parti sáv számára. Másik csoportot alkot a domborzat völgyeibe illeszkedő veszprémi és alsóörsi út. Előbbi szerepe annyira fontos, hogy a városon (Vörösberényen) belüli helyzete kevés zebrával egy másik átjárhatósági nehézséget képez Almádiban. A 71. sz főút és a veszprémi út egyben szimbolizálják azt az ellentmondást, hogy Almádi, a járásközpont intenzíven a szomszédos járási székhelyekkel (Veszprém, Balatonfüred) áll közúti kapcsolatban, a járás többi településével kevésbé. A helyi gyűjtőutak és kiszolgáló utcák városrészenként eltérő szövetet alkotnak. Vörösberény utcái a völgybe települő középkori falu, az Öreghegy utcái a szőlődombok szabálytalan szerkezetét tükrözik, míg Budatava és Káptalanfüred tervezett struktúrája szabályos utcahálózatot hozott létre. 10

11 Vezetői összefoglaló Történeti és tájesztétikai szerepe van az innen induló Római útnak és a megszüntetett Veszprém Káptalanfüred vasútvonalnak. A városban van a jól kiépített Balatoni Bringakörút 0 kilométere. A helyközi buszjáratok jól biztosítják a veszprémi kapcsolatot, sőt a helyi tömegközlekedést is, azonban nehézkesen érhető el velük a járás többi települése. A fentiekből következően törekedni kell arra, hogy a városon átfolyó forgalomra merőleges, átjárási lehetőségek növekedjenek számban és kényelemben egyaránt. A tranzitforgalom hátrányait csökkenteni lehet olyan kiváltással is, amilyenre a veszprémi út és a 71. sz. főút közvetlen összekötése mutat példát. A Balatoni Bringakörút, mint tranzit útvonal, a városba látogatók számára pozitív hatással van. Ebben az esetben a tranzit forgalom kihasználását kell célszerűen megoldani pihenő- és információs helyek, szervizek, vendéglátás rászervezésével. A helyi kerékpárforgalom a terepviszonyok miatt nem kiemelten fontos Balatonalmádi életében. A szezonális csúcsterhelések a közterületek használatában (parkolók, parkok, strandok) jelentenek kezelendő problémákat. Táji, természeti adottságok, környezeti állapot Balatonalmádi legnagyobb kincse a táji, természeti környezete. A tó partján nőtt város, hátterében szőlődombokkal és patakvölgyekkel olyan adottság, melynek őrzése, kihasználása a város egyik legfontosabb célja. Ezekből az adottságokból eredt gazdasága a múltban szőlészet, borászat, vízimalmok erre épül gazdaságának legerősebb ága a turizmus napjainkban. A domborzat határozta meg a közlekedési gerincvonalakat: a part menti utat, a veszprémi és az alsóörsi utat, valamikor a Veszprém Káptalanfüredi vasútvonalat. A domborzat és a kilátás egymásra hatása szülte a város sajátos építményeit: a présházakat, a villákat. Vörösberény ősi településszerkezete is a terepviszonyokat tükrözi. A beépülés és átépülés sok értéket eltüntetett mára, de az elmúlt évek tudatos városfejlesztésének köszönhetően bőven maradt olyan érték (66 épület helyi védelem alatt), melyre a helyi lakosság jó közérzetét, az idegenforgalom számára a vonzerőt építeni lehet. Ilyen a Balaton-part, melyet minél nagyobb közösség számára kell élvezhetővé tenni és ilyenek a szőlőhegyek, melyeken a túlépítés hullámait kell megfékezni. 11

12 Vezetői összefoglaló Balatonalmádi értéktérképe és problématérképe 12

13 Vezetői összefoglaló 13

14 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK Balatonalmádi a Közép-Dunántúli régióban térkép: A Közép-Dunántúli Régió Nuts 2 szint HU21-es kód Forrás: A Közép-Dunántúli régió kedvező közlekedési kapcsolatokkal, kiemelkedő adottságokkal rendelkező nagyvárosai fontos szerepet töltenek be a hazai társadalmi-gazdasági térben: Székesfehérvár, mint régióközpont, illetve Tatabánya gazdasági, logisztikai, Veszprém komplex felsőoktatási, Dunaújváros ipari központ. A nagyvárosok körüli agglomerálódó térségek mellett erős az urbanizáció a Balaton és a Velencei-tó part menti térségeiben, valamint a Duna mentén is. A régió organikus fejlődésű és karakteres fejlődési potenciállal rendelkező középvárosi térségei közül több országosan vagy regionálisan meghatározó funkciót hordoz, mint például Balatonalmádi, Balatonfüred, Bicske, Esztergom, Gárdony, Komárom, Mór, Pápa, vagy Tata. 14

15 1.1.2 Balatonalmádi a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben térkép: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Forrás: Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja / A járási bontású térkép piros színnel a Balatonalmádi járás településeit ábrázolja, azonban a térkép készítése óta Balatonvilágos Somogy megyébe, a siófoki járásba került továbbá a balatonalmádi járáson belül - Balatonkenesétől különvált önálló településként Balatonakarattya. A Balaton térsége az ország rurális vidékei közé sorolható. A Balaton partján összesen 43 települést találunk, ebből a városok száma 11. A Balaton Régió gazdasági és egyéb adatait elemezve az tapasztalható, hogy a régió településein a fejlettséget és jólétet jelző mutatók annál magasabbak minél közelebb vannak a parthoz. 15

16 1.1.3 Balatonalmádi a Kelet-Balatoni medencében, a Balatonalmádi járás térkép: A Kelet-Balatoni Kistérség (2014-ig) Forrás: A Kelet-Balatoni Kistérség a kistérségek megszűnése után is Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulás néven a szociális feladatok ellátását közösen szervezi a Balaton keleti medencéjében A Balatonalmádi járás től Forrás: A Balatonalmádi járás a megye területének mintegy 6%-a. Nagyságát tekintve Veszprém megyében a legkisebb járás. A járást 11 település alkotja: Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonakarattya, Csajág, Felsőörs, Királyszentistván, Küngös, Litér, Papkeszi. Közülük három város, Balatonalmádi, Balatonfűzfő és Balatonkenese. A járás megyei viszonylatban a dinamikusan fejlődők közé sorolható, jó adottságokkal rendelkezik, melyek leginkább a turizmusban kamatoznak. A járás változatos felszínű és tagoltságú, gazdaságilag igen eltérő képet mutat, melyet a parttól, az ipari létesítményektől való távolság is befolyásol. 16

17 A legkedvezőbb helyzetben a gazdaságilag fejlettebb, a turizmus élénkítő hatását élvező, vagy ipari termelő létesítményekkel rendelkező települések (Balatonalmádi, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Alsóörs) vannak A település vonzáskörzetének és funkcióinak bemutatása, elemzése Balatonalmádi központi a szerepkörét annak is köszönheti, hogy a járás legnépesebb települése - környezetében csak Balatonfüred előzi meg - de ennél fontosabb szempont, hogy - ugyancsak Balatonfüredet leszámítva - a legfrekventáltabb turisztikai településnek számít. A városban magas a vendégforgalom (2013-KSH: fő), ennek megfelelő idegenforgalmi infrastruktúrával és szolgáltatói hálózattal rendelkezik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Balatonalmádi vállalkozások a környező településekről jelentős számú munkavállalót (511fő) képesek foglalkoztatni. A város kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatásai mennyiségben és színvonalban növekednek, részben a környező településeket is kiszolgálják. Közművelődés szempontjából Balatonalmádi centrum pozícióban van a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár gazdag programkínálatának köszönhetően. A városba bejárók száma azonban a szomszédos Balatonfüredhez képest nem nagy, az Almádival egy kategóriába tartozó Gárdony és Martonvásár rendelkezik ugyanilyen mutatókkal. Tükrözi ez azt a tényt, hogy a városban jelentős ipari tevékenység, nagy foglalkoztatók nincsenek táblázat: A városba bejárók számának összehasonlítása Város Bejáró dolgozók Bejáró tanulók Balatonalmádi Balatonfüred Gárdony Martonvásár Forrás: KSH A hasonlónak tekinthető városokkal való összehasonlítás az ITS monitorozása során is fontos, mert az elért eredmények összevetése e települések eredményeivel, illetve helyzetük változásával további tanulságokkal szolgál. Balatonalmádi, Alsóörs, Felsőörs, Szentkirályszabadja, Litér, Királyszentistván, Papkeszi és Balatonfűzfő Önkormányzatai közös társulásban tartják fent a Szociális Alapszolgáltatási Központot. Ez a megújult intézmény felelős a társulás területén a kötelező szociális alapellátási feladatok, és gyermekjóléti alapellátásokat illetően. A feladatellátás területei: szociális alapszolgáltatási feladatok közül: családsegítés Balatonalmádi, Alsóörs, Szentkirályszabadja, Litér, Felsőörs települések közigazgatási területén, szociális alapszolgáltatási feladatok közül: házi segítségnyújtás, nappali ellátás Balatonalmádi, Szentkirályszabadja települések közigazgatási területén, gyermekjóléti alapellátási feladatok közül gyermekjóléti szolgáltatás: Balatonalmádi, Alsóörs, Szentkirályszabadja, Balatonfűzfő települések közigazgatási területén. Szentkirályszabadja és Felsőörs jelenléte a társulásban mutatja a járáshatáron átnyúló együttműködést. 17

18 Térségi együttműködés A járás önkormányzatai a kötelező és vállalt közoktatási feladataikat közvetlenül, vagy társulási megállapodással létrehozott, intézményfenntartó mikro-társulásokban, valamint közoktatási megállapodás keretében látják el. A más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya 10% körüli. Magyar-angol tannyelvű gimnázium található Balatonalmádiban, ahová a tanulói létszám közel harmada más településről érkezik. Az Egészségügyi Központ az egész járás számára biztosítja a szakellátást. További tágabb hatókörű intézménye a városnak a Munkaügyi Kirendeltség és a Rendőrkapitányság táblázat: A Balatonalmádi járás adatai Település Balatonalmádi Rang ( ) járás-szh. város Közös hivatal Kistérség ( ig) Kelet- Balatoni Térség Önkormányzati Társulása Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szociális Alapszolgáltatási Népesség Központ* ( ) Terület (km²) B-almádi B-almádi igen igen igen ,88 Balatonakarattya község B-almádi igen igen nem 880 Balatonfőkajár község B-főkajár B-almádi igen igen nem ,92 Csajág község B-főkajár B-almádi igen igen nem ,29 Felsőörs község B-almádi B-almádi igen igen igen ,23 Királyszentistván község Litér Veszp-rémi igen nem igen 471 8,91 Küngös község B-főkajár B-almádi igen igen nem 540 9,48 Litér község Litér B-almádi igen igen igen ,83 Papkeszi község B-fűzfő Veszp-rémi igen nem igen ,39 Balatonfűzfő város B-fűzfő B-almádi igen igen igen ,25 Balatonkenese város B-almádi igen igen nem ,57 összesen ,75 Alsóörs B-almádi igen igen igen Szentkirály-szabadja B-almádi igen igen igen *Fenntartó: Balatonalmádi Szociális Társulás től Forrás: + önkormányzati adatok A térségi munkamegosztásban Veszprém és Balatonfüred nagyobb súllyal vesz részt, amit a két város nagysága, illetve az ott található funkciók és szolgáltatások köre magyaráz. A városhoz közel fekvő Veszprém fejlesztési alközpontként, illetve megyeszékhelyként számos közép- és magasabb szintű szolgáltatási funkciót ellát. 18

19 1.1-3 táblázat - A Balatonalmádiban található helyben illetékes intézmények Intézmény típusa Balatonalmádi Járási Hivatal*, Munkaügyi központ kirendeltsége, Okmányiroda, Polgármesteri hivatal, Rendőrkapitányság Gyámhivatal *Illetékességi terület: Balatonakarattya, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Csajág, Felsőörs, Királyszentistván, Küngös, Litér, Papkeszi Forrás: A további helyben illetékes intézmények Veszprémben, Balatonfüreden, Székesfehérváron találhatók. A topográfiai és közlekedési viszonyok a járási és a tágabb térségi kapcsolattartást érzékelhetően befolyásolják. A tóparti és "tóvégi" helyzetből adódóan a járási települések kapcsolata nem bokorszerű, hanem lineáris, egymás után következő kissé terhelve a Fűzfői öböl kerülésével is. A település-sor egyik szélén fekszik Balatonalmádi, ebből következően Balatonfüred vagy Veszprém könnyebben elérhető, mint a járás túlsó végén fekvő Balatonfőkajár. A korábban ide tartozó Balatonvilágos, mint a legtávolabb fekvő település leszakadása, csatlakozása a Siófoki Járáshoz természetes lépés volt. A földrajzi távolság eredménye, hogy a Szociális Alapszolgáltatási Központ szolgáltatásait a távolabb fekvő Balatonkenese, Balatonakarattya, Küngös, Csajág, Balatonfőkajár nem veszik igénybe. A helyközi járatok nem segítik a kapcsolatok intenzitását, mert könnyebb eljutni velük Veszprémbe, mint Almádiba. Balatonalmádi központi szerepköre ellen nem csak a földrajzi, közlekedési helyzet hat, hanem a közigazgatási állapot is. A járásban a központon kívül további két város (Balatonfűzfő és Balatonkenese) található, melyek számos közszolgáltatást megoldanak közigazgatási területükön belül. A járás déli part felé eső végén településközi együttműködések is kialakultak, mint amilyen pl. Balatonkenese, Balatonakarattya, Küngös között az oktatás területén. 19

20 1.2 TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Balatonalmádi az ország térszerkezeti jövőképében része a "turisztikai funkciójú területeknek" és a "gazdasági-technológiai magterületnek" Az adott térség elsősorban e feladatellátással kapcsolódik a nemzeti szintű társadalmi és területi munkamegosztásba térkép: Az ország funkcionális térségei térkép: Magyarország városhálózata Forrás: OFTK fejezet Forrás: OFTK fejezet 20

21 A városok és várostérségek fenntarthatósága és fenntartható fejlesztése a hosszú távú fejlődés alapvető feltétele, mivel a népesség/lakosság egyre inkább a városokban koncentrálódik. Balatonalmádi része a Székesfehérvár - Veszprém - Kelet-Balaton agglomerálódó térségnek, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet KSH agglomerációnak. A várostérségeknek kiemelkedően hozzá kell járulniuk az ország gazdasági növekedéséhez térkép: Kultúrtájak Magyarországon Forrás: OFTK fejezet Balatonalmádi a Balaton kultúrtáj része. Az országos fejlesztéspolitika célja az idegenforgalom kedvező hatásainak támogatása (gazdasági és infrastrukturális fejlődés, munkahelyteremtés, a helyi értékek kiaknázása, kulturális sokszínűség, a kulturális örökség értékeinek kibontakoztatása és a turizmusba kapcsolása, kapocs a népcsoportok között) Ezek a térségek a silver economy, vagyis az idősebb korosztályok fogyasztására, kiszolgálására épülő gazdaság központi terei is egyben, lehetőséget adnak akár külföldi nyugdíjasok letelepedésének segítésére is. 21

22 1.2.2 Kapcsolódás Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciójához (VMTFK) és Programjához (VMTFP) térkép: Veszprém Megye funkcionális várostérségei Forrás: VMTFK 7.9 fejezet o. Balatonalmádi a megyében Veszprém nagyvárosi térségéhez tartozik, a várpalotai, a balatonfüredi és természetesen a veszprémi térséggel együtt. (Balatonfüred és Balatonalmádi együtt képezik a Balaton üdülőkörzet északkeleti térségét). A veszprémi nagyváros-térségen belül a sajátos üdülési-, rekreációs funkciók prioritása miatt (a kiemelt üdülőkörzeten belül a tapolcai és a sümegi térséggel is együttműködve) önálló várostérségként fejlesztendő a balatonfüredi és a balatonalmádi térségek együttese. 22

23 1.2-1 ábra: Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciójának célrendszere Forrás: VMTFK o. A megyei koncepció - a 62/2013. (XII.19.) MÖK határozat melléklete - Balatonalmádi térsége számára a következő fejlesztési célokat fogalmazza meg: Idegenforgalmi szerepkör erősítése: a szezonalitás csökkentése (aquapark, vitorláskikötő), átváltás a "keleti végek" pozícióból a "keleti kapu" pozícióba, az idegenforgalom diverzifikálása (kerékpáros-, vallási-, egészség-, alkony-, sportturizmus), vízminőség védelem (Balaton, karszt, felszíni vízrendezés). Gazdálkodás, környezetkímélő iparfejlesztés: a járás többi településén releváns cél: Balatonfűzfőn iparfejlesztés, -rehabilitáció, Balatonkenese, Küngös, Csajág, Balatonfőkajár településeken a helyi gazdálkodás fejlesztése) Elérhetőség javítása: a Balatoni körvasút kialakítása, a tömegközlekedés javítása a járás keleti része és Balatonalmádi között, a háttértelepülések bekapcsolása a kerékpáros közlekedésbe. Veszprém megye Területfejlesztési programja II. Kötet Operatív program, a 47/2014. (IX. 25.) Mök. határozat melléklete a 2. és 4. prioritás tengely mentén jelöli meg a tervezett projektek számára Balatonalmádit megvalósítási területként. 2. prioritás - A sajátos területi - természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai - potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás. A szén vegyipari alapanyagként történő hasznosítása, vegyészeti kutatási tapasztalattal rendelkező Pannon Egyetem tudásbázisának bevonásával. A kultúra (ezen belül kiemelten a helyi kultúra) szerepének erősítése a turisztikai kínálat bővítésében, strandfejlesztés, vár is múzeumfejlesztés. 23

24 A balatoni regionális szerepkörű kerékpárút hálózatra ráhordó térségi kerékpárút hálózat fejlesztése, a kerékpáros turizmust segítő szolgáltató infrastruktúra fejlesztésével. 4. prioritás - A lakosság életminőségének javítása, a diszkrimináció mentesség, valamint a közösségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításával. A helyi közösségek fejlesztése. Kulturális örökség komplex védelme és hasznosításának elősegítése, épület-felújítások, energetikai fejlesztések. A városban található központi szolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása. A helyszínek óvodai, bölcsődei feltételeinek kialakítására, szolgáltatások fejlesztése. Egészséges óvodai, bölcsődei környezet megteremtése (egészséges ivóvíz, megfelelő szanitáció és higiéné, egészséges beltéri levegő). Az épületek fizikai állapotának javítása. Az alapellátás és a járóbeteg-ellátás összehangolt fejlesztése (a Semmelweis Tervben megfogalmazott célkitűzések megvalósítására) a térségi és települési sajátosságok figyelembevételével, Az egészségügyi ellátórendszer további fejlődésének elősegítése, a strukturális átalakítása pozitív eredményeinek stabilizálása, a kialakuló betegút-szervezést támogató intézményrendszer erősítése Kapcsolódás egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja Koncepció (2014. szeptember) Térkép: Városi agglomerációs térségek, mint a gazdaságszervezés központjai Forrás: Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja Koncepció II. kötet 37.o. 24

25 A térségi gazdaságfejlesztési programokat javasolt azon meghatározó lélekszámú városok, illetve agglomerációs körzetek köré szervezni, melyek vonzáskörzete döntően a Balaton térségében van. Ezek közé tartozik Balatonfüred, Balatonalmádi, Balatonfűzfő térsége. Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja - Operatív program (2014. október) Balatonalmádi két prioritás esetében kerül említésre: Turizmus prioritás keretén belül a szálláshely-fejlesztés intézkedés, (javasolt a 4 nagy meghatározó kemping (pl. balatonfüredi, siófoki, zamárdi és balatonalmádi) fejlesztése oly módon, hogy azok egységes arculat és minőségi elemek mentén szolgálhassák ki vendégeiket, illetve a kemping szolgáltatások mellett növeljék kapacitásaikat az időjárási körülményeknek kevésbé kitett épületekben, üdülőházakban) Az egészségipar prioritás keretén belül az egészségturizmus fejlesztése (egészségmegőrzési, egészségfejlesztési közösségi aktivitás támogatása, a térségi egészségfejlesztési irodákkal (Balatonalmádi, Tapolca, Keszthely, Balatonföldvár, Fonyód, Tab) való együttműködés kialakítása) kapcsán. Balatonalmádi tagja a Kelet-Balatoni Térség Önkormányzati Társulásnak és a Szociális Alapszolgáltatási Központnak. (lásd az fejezetet) 1.3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területrendezési Terv (OTrT) térkép: OTrT 2.sz. melléklet A szerkezeti terv részlete 25 Forrás: Az OTrT szerkezeti tervéről jól leolvashatók Balatonalmádi térségi helyzetét meghatározó tényezők.

26 Az M7-es és az M8-as autópályák által átölelt Kelet-Balatoni medence városát meghatározza tóparti fekvése, Veszprém közelsége, jó vasúti és közúti elérhetősége. Tágabb kitekintésben határhelyzetben van a természeti értékekben gazdag Balaton-felvidék és Bakony, valamint a gazdag termésű Mezőföld között. Turisztikai potenciálját a fentieken kívül tovább erősíti a környezetben három repülőtér (Veszprém/Szentkirályszabadja, Siófok/Kiliti, Székesfehérvár/Börgönd), valamint Székesfehérvár, melyek részben az elérhetőséget, részben a turisztikai kínálatot fokozzák. Az országos kerékpár-törzshálózat 7-es (délnyugat-magyarországi kerékpárút) és 8-as (északnyugatdunántúli kerékpárút) vonala érinti Balatonalmádit (7.C és 8.A.) Az M8-as autópálya távlati nyomvonalán a 710-es főút biztosít összeköttetést az M7-es autópálya és az északi part települései között. Balatonalmádi közigazgatási határán belül a következő országos övezeteket tartalmazza az OTrT: Országos ökológiai hálózat övezete Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Országos vízminőségvédelmi terület övezete Veszprém Megye Területrendezési Terve térkép: Veszprém Megye területrendezési terve A térségi szerkezeti terv részlete Forrás: Tekintettel arra, hogy Balatonalmádi a BKÜ területén fekszik, a megyei területrendezési terv nem érvényes rá. Azonban a megyei terv elhatározásai nem semlegesek a város számára. Balatonalmádi közigazgatási határa közelében található a fejlesztésre előirányozott Veszprém / Szentkirályszabadja repülőtér, melynek környezeti kihatása érinti a várost. 26

27 1.3.3 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve térkép: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve A térségi szerkezeti terv részlete Forrás: Balatonalmádi közigazgatási határán belül a következő térségi övezeteket tartalmazza a kiemelt térség területrendezési terve: Magterület övezete (Ö-1), Pufferterület övezete (Ö-3), Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1), Történeti települési terület övezete (T-2), Ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezete (R-2), Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1), Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2), Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete (F-1), Tómeder övezete (D-1), Települési terület övezete (U-1), Általános mezőgazdasági terület övezete (M-1), Kertgazdasági terület övezete (M-2), Erdőterület övezete (E-1), Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (E-2), Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (E-3), Turisztikai fejlesztési terület övezete (Ü-1), Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete (C-1) 27

28 A településrendezési eszközök a Balaton Törvény előírásainak megfelelően veszik figyelembe a Balatoni Területrendezési Szabályzat (Törvény III. fejezet) előírásait. A város fejlesztési szempontból kiemelten kezelendő Parti sávjára vonatkozó a lehetséges fejlesztéseket befolyásoló - fontosabb szabályok a következők. A vitorláskikötő-hálózat bővítése a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, első felülvizsgálatukat követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek alapján történhet (4/C. ) (A Négyméteres partszakaszának felhasználását befolyásoló jogszabály) A kiemelt üdülőkörzet területén lévő települések külterületi beépítésre nem szánt területén a még meglévő beépítetlen tóparti területeket legkevesebb 50 méter széles sávban a településrendezési eszközökben vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe kell sorolni (7. ) (Lozsánta felhasználást befolyásoló jogszabály) A vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolt területek medencés kikötők létesítésére a vízügyi hatóság engedélyével felhasználhatóak (16/A. ) (Lozsánta felhasználást befolyásoló jogszabály) A 19. szabályozza kempingek más célra való igénybevételét. (A Kristóf Motel, a Yacht Camping felhasználását befolyásoló jogszabály) A 4/C. mondja ki, hogy a meglévő repülőterek a 2/4. sz. melléklet szerint azaz a Veszprém Szentkirályszabadja repülőtér - megtartandók és fejlesztendők. 28

29 1.4 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS SZERKEZETI TERVEINEK BALATONALMÁDI VÁROS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI táblázat: A szomszédos települések fejlesztési területei Település neve A szerkezeti tervben kijelölt fejlesztési területek Méret (ha) Balatonfűzfő Litér Szentkirályszabadja Felsőörs Alsóörs Üdülő és szabadidőközpont (Lozsántához csatlakozó parti terület) Strandterület Horgászterület Kikötőterület Sportterület Kertvárosias lakóterület Gazdasági terület Kertvárosias lakóterület Gazdasági terület Mg. üzemi terület Repülőtér logisztikai terület Repülőtér közlekedési terület Kertvárosias lakóterület Gazdasági terület Szőlőterület Kemping Sport, oktatási, egészségügyi terület Kikötő Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Központi vegyes terület 7,1 0,7 1,1 2,4 3,0 19,2 14,1 47,1 29,0 9,2 289,3 82,0 8,1 12,5 9,0 13,0 11,5 4,2 1,7 6,3 1,0 Forrás: A szomszédos települések településszerkezeti tervei A szomszédos településekkel való kapcsolatok közt a legfontosabb a 71. sz főút parti út és a sz. veszprémi út, mely Szentkirályszabadján vezet keresztül. Az M8-as és a 7217 sz. út távlatban megépülő csomópontja tovább fogja értékelni ezt az irányt. A szomszédos települések fejlesztési területei általában kiegészítik Balatonalmádi területi lehetőségeit. A járási székhely nem szándékozik új területigényes lakó és gazdasági fejlesztéseket fogadni a meglévő tartalékterületeken túl, a szomszédos települések azonban sok "zöldmezős" fejlesztési lehetőséget tartalmaznak településszerkezeti tervükben. Figyelemre méltó a Balatonfűzfőn kijelölt üdülő és szabadidőközpont fejlesztési terület, mely közvetlenül kapcsolódik balatonalmádi Lozsánta területéhez. Lozsánta jelenleg mezőgazdasági terület, de a Balaton-törvény értelmében turisztikai fejlesztési terület (Ü-1) céljára felhasználható, amikor a két szomszédos település céljait össze kell majd hangolni. A lozsántai fejlesztés azonban nem szerepel a város középtávú céljai között, hosszútávon tartalékterületnek kiváló. Kikötő fejlesztést mindhárom parti település tervez (Balatonalmádi, Alsóörs, Balatonfűzfő) A számsorból kitűnik, hogy a szomszédos települések fejlesztési területeinek két harmadát a szentkirályszabadjai repülőtér teszi ki. 29

30 1.5 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai Balatonalmádi hatályos településfejlesztési koncepcióját a 205/2012. (IX:27.) számú határozatával hatályos integrált városfejlesztési stratégiáját a 207/2012. (IX:27.) számú határozatával fogadta el a város képviselő-testülete decemberében elkészült a város településrendezési eszközeinek (szerkezeti terv, HÉSZ, szabályozási terv) felülvizsgálata a január elsején hatályba lépett (később többször módosított) jogszabályok alapján. (Étv, OTÉK, Balaton-törvény, 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet). Ezen munkához elkészült a jelenleg hatályos jogszabályi elvárásoknak megfelelően szintén decemberi dátummal az új örökségvédelmi hatástanulmány is. Az IVS célrendszere: Balatonalmádi Önkormányzata három fejlesztési szempontot emel ki az IVS-ben: környezeti értékek megóvása, helyi közösségek aktivizálása, helyi erőforrásokra alapozott, diverzifikált fejlesztések. A fenntarthatóság szemlélete megjelenik az önkormányzati döntéshozatalban és ezt az elvet a város követi a fejlesztések során is ábra: A Balatonalmádi IVS célrendszerének ábrája Forrás: Balatonalmádi IVS - 207/2012. (IX.27.) határozat 30

31 Az általános stratégiai célok városrész szintű megfogalmazása: Vörösberény városrész: A városrész nem rendelkezik valódi településközponttal, mely a közösségi élet színtere is lenne egyben. A városrész identitásának a hangsúlyozása az elsődleges feladat. A fejlesztések érdekében a volt faluközpont helyén kell erősíteni elsősorban a közösségi funkciókat. Részcélok: Városi alközpont megerősítése Lakókörnyezeti minőségi fejlesztések Almádi városrész: A városrész a legnagyobb a kijelölt 5 városrész közül, amely az elmúlt évszázadok alatt az egykori szőlőhegy üdülőterületté, majd várossá fejlődése során alakult ki. Ennek megfelelően nem csak a területhasználat, hanem az itt megjelölhető fejlesztési célok is nagyon heterogének attól függően, hogy lakóterületről, üdülőterületről vagy egyéb funkciójú területekről beszélünk. A fejlesztési célok a lakókörnyezet fejlesztésén túl elsősorban a szolgáltatások minőségének javítását jelentik. Részcélok: Városközpont jellegének megerősítése, Lakókörnyezeti minőségi fejlesztések, Infrastruktúra fejlesztése. Káptalanfüred városrész: A terület homogén hétvégi házas, erdős üdülőterület, amit megszakít egy-egy a 20. század második felében kialakított üdülőházas üdülőterület. A városrészben közép- és hosszútávon cél a meglévő, egységes karakter megőrzése, de emellett fontos a szolgáltatások elérésének biztosítása, színvonalának emelése. Részcélok: Terület karakterének megőrzése, Szolgáltatás funkciók fejlesztése. Parti sáv városrész: A területen, a meglévő folyamatokat erősítve, a szolgáltatás funkciók erősítése, attrakciók fejlesztése az elsődleges feladat, amivel a város növelheti az ismertségét és az elismertségét. Részcélok: A turisztikai szezon meghosszabbítását szolgáló fejlesztések, Közösségi szolgáltatások fejlesztése, A parti sáv esztétikai megújítása összehangolt, jól ütemezhető településképi akciók, Infrastruktúra fejlesztése. 31

32 Külterület és zártkertek városrész: E városrészben legfontosabb a diverzifikált fejlesztési célkitűzéseket megjelölni, melyek illeszkednek a meglévő adottságokhoz, valamint a tájszerkezetben rejlő potenciálokhoz. A gazdasági fejlesztéseken túl a városrészben helyet kap a rekreációs-turisztikai fejlesztés, valamint a tájterhelhetőséget figyelembe vevő tájhasználati fejlesztések. A városrészben támogatni kell az agráriumhoz kapcsolódó, környezetet nem terhelő gazdasági tevékenységeket és fejlesztéseket. Részcélok: Gazdasági jelentőségű területek fejlesztése, Zártkertek jellegének megőrzése, Változatos tájhasználat fenntartása. Akcióterületi fejlesztések Az akcióterületek kiválasztása során figyelembe vételre került, hogy az Önkormányzatnak mely területen van lehetősége a fejlesztéseket alapvetően befolyásoló azaz tulajdonosi - pozícióban fellépni. Az akcióterületi fejlesztések várhatóan az egész városban, illetve kistérségben éreztetik hatásukat. Az IVS-ben kijelölt akcióterületek áttekintő ábrája Forrás: Balatonalmádi IVS - 207/2012. (IX.27.) határozat 32

33 Központi akcióterület Az akcióterület Almádi városrész központi részén helyezkedik el, itt találhatóak a legfontosabb városi és járási intézmények. Az akcióterületet az intézményi, egyházi és kulturális városközpont, valamint az ahhoz közvetlenül kapcsolódó közterületek, zöldfelületek, illetve lakóterületek együttese jelenti. Az itt meghatározott célrendszer így nem csak az akcióterületre értelmezhető, kifejti hatását az egész városra is. A városi és városrészi célokkal összhangban a Központi akcióterületi fejlesztés átfogó célja, hogy a városközpont jellegének megerősítése útján a város, a kistérség és az ország vonzó célpontjává váljék. Megvalósított és folyamatban lévő fejlesztések: Posta parkoló környezetrendezése Egészségügyi központ melletti közterület rekonstrukciója Orvosi rendelő utóhasznosítása Baross Gábor utca, járda rekonstrukció Játszótérbővítés Továbbra is érvényes fejlesztési célok: Városháza épületének korszerűsítése A városközpont és parti sáv jobb összekapcsolása Piac fejlesztése II. ütem Az Egészségház megvalósítása korábbi időre nyúlik vissza, a kiemelkedő építészeti alkotás kisugárzik környezetére. Vörösberényi akcióterület Az akcióterületen megtalálhatók a városrész üzemeltetéséhez szükséges közigazgatási, kereskedelmi és szolgáltatási funkciók. A város fontosnak tartja a Vörösberényi akcióterület, mint városi alközpont fejlesztését, amely a saját karakterű városrészben élők identitását erősíti. Erősíteni kell Vörösberény településtörténeti központját, hogy az intézményi és szolgáltató funkciók mellett egyben a közösségi élet színterévé válhasson. Megvalósított és folyamatban lévő fejlesztés: Veszprémi úti járda burkolat-felújítása Művelődési ház felújítása és funkcióbővítése Református templom környék rendezése Továbbra is érvényes fejlesztési célok: Új fejlesztési cél: Egészségügyi ellátás fejlesztése Volt katolikus és református iskola új hasznosítása Iskola melletti terület rendezésének előkészítése Malomvölgy szabadidőpark fejlesztése, felhagyott DRV vízmű terület önkormányzati tulajdonba vételével Az önkormányzati tulajdonba kerülő Kolostor revitalizációja 33

34 Budatava akcióterület Itt egyes városi intézmények mellett számos kereskedelmi és szolgáltató gazdasági terület található. E területrész a város legutóbbi időszakában alakult ki: új kisvárosias lakóterületek mellett, jellemző a korábbi gazdasági területek átalakulása. Budatava földrajzilag határos Vörösberénnyel, azonban területfelhasználásában és karakterében jelentős eltérést mutat attól. Az önkormányzat erősíteni kívánja a meglévő település alközponti funkciókat, s emellett elősegíteni a terület átalakítását, gazdasági potenciáljának kihasználását. Továbbra is érvényes fejlesztési célok: Óvoda fejlesztése Telephelyfejlesztések (rehabilitációk) Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és kollégium felújításának folytatása Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek kialakítása Sportpálya és közösségi rendezvény-csarnok építése Parti akcióterület Az akcióterület a város legnagyobb potenciállal rendelkező területe, ezért indokolt itt akcióterület kijelölése. Az elmúlt évtizedben alig fejlődő akcióterületen a meglévő funkciók fejlesztése és új attrakciók elhelyezése a cél. A parti szakaszon kiemelt jelentősége van a közösségi területek (strand, zöldterület, sétány, kikötő, szálláshely stb.) fejlesztésének, ami nem csak a városban élők igényeit elégíti ki, hanem az itt szolgáltatást igénybe vevő turisták számára is minőségi javulást eredményez. Megvalósított és folyamatban lévő fejlesztés: Szent Erzsébet liget minőségi fejlesztése Szent István és Szent László sétány fejlesztése Továbbra is érvényes fejlesztési célok: Budatava strand rekonstrukciója Wesselényi strand felújítása II. ütem (Aquatorium) Hajó-kikötő fejlesztésének előkészítése Vasúti átjáró kialakítása I. ütem Kikötő fejlesztése a horgászkikötőnél Vitorlás kikötő kiépítése a Négymétresnél Sportpálya helyén új idegenforgalmi beruházás befektetővel közös projekt keretében Településfejlesztési és településrendezési szerződések Ilyen szerződések a város vonatkozásában nincsenek hatályban. 34

35 1.6 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA Hatályban lévő településrendezési eszközök Balatonalmádi hatályos településszerkezeti terve a 213/2003. (X.30.) számú határozattal jóváhagyott, a 177/2005. (VI.30.) számú, 312/2010. (XII.16.) számú, 314/2010. (XII.16.) számú és 291/2011. (IX.29.) számú határozattal módosított településszerkezeti terv. Balatonalmádi hatályos helyi építési szabályzata a Helyi Építési Szabályzatról szóló 16/2005. (VII.7.) rendelet a módosításáról szóló 30/2012. (IX.28.), 1/2012.(I.31.), 21/2011. (IX.30.), 29/2010. (XII.20.), 30/2010. (XII.20.), 31/2010. (XII.20.), 16/2010. (III.31.), 1/2009. (II.2.) és a 19/2008. (IX.15.) rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalva. ( A 205/2012. (IX:27.) számú határozattal jóváhagyott településfejlesztési koncepció és a 205/2012. (IX:27.) számú határozattal jóváhagyott integrált városfejlesztési stratégia alapján folyamatban van a településrendezési eszközök új jogszabályoknak megfelelő felülvizsgálata. Az eljárás véleményezési szakasza lezárult, a továbbiakban célszerűen ezen dokumentáció (településszerkezeti terv és leírása, szabályozási terv és HÉSZ, Örökségvédelmi hatástanulmány) megállapításait elemezzük A település szerkezetét meghatározó táji és épített elemek Balatonalmádi négy, történelmében, korában, kialakulásának módjában és használatában teljesen eltérő településrész, illetve önálló települések egyesítésével jött létre. Ezek közül Almádit és Budatavát együtt kezelik a tervek. Káptalanfüred Vörösberény Almádi Budatava Az egyes településrészek jellegükben eltérőek, azonban a folyamatos építkezések következményeként összenőve ma már szerves egységet képeznek. A település egyes településrészeinek használata jelenleg is jelentősen eltér, ennek megfelelően az úthálózat jellege, a telekstruktúra, valamint a települési szövet is eltérően alakul. Káptalanfüred jellemzően hétvégi házas terület, szabályos, rendezett utcahálózattal, viszonylag nagy telkekkel. Vörösberény jellemzően kertvárosias beépítésű lakóterület, az Ősközség településrészen nőtt utcahálózattal és ennek megfelelően szabálytalan telekstruktúrával, az újabb kialakítású területeken vegyesen lakó és üdülő használattal, rendezetlen feltáró úthálózattal, változó nagyságú telekmérettel. Almádi a vegyes használatú és beépítésű központi településrészből és a jellemzően üdülő használatú, nőtt jelegű úthálózattal rendelkező, részleteiben még rendezetlen Öreghegy településrészből áll. Almádi városrészhez tartozik továbbá az újabb beépítésű Budatava településrész is. Budatava jellemzően szabályos, rendezett utcahálózatú, lakó-üdülő vegyes használatú kertvárosias terület, amelynek északi részén a település egészének struktúrájától 35

36 jelentősen eltérő tömbtelkes, kisvárosias lakóterület, valamint sorházas beépítésű területek is megtalálhatók. E településrészen találhatók a gazdasági területek nagytelkes tömbjei is. A városrészi bontás szerint két további önálló karakterű területtel egészül ki a városrészi felsorolás: Parti sáv Zártkertek, külterület A település szerkezetének meghatározó eleme a több mint 7 kilométer hosszú Balaton part, a parttal párhuzamosan húzódó vasút és a 71. sz. főút. A vasút és a 71. sz. főút szerkezetileg elválasztó szerepet tölt be, amely mára a parti sáv védvonalává is vált. További fontos közlekedéshálózat szerkezeti elem a Felsőörsi út és a Veszprémi út. A település szerkezetének alakulásában jelentős szerepet játszott domborzata. Almádi egyik legmeghatározóbb adottsága a Káptalanfürednél majdnem a partig, a Vörösberény-Budatava településrésznél a parttól egy kicsit távolabb húzódó dombvonulat, melynek tagolását a dombok közötti völgyekben vezetett patakok adják. Ennek is köszönhető, hogy a településrészek ma is jól elkülöníthetők egymástól. A település északi részén, a Lozsántai sík terület felett fekszik a zártkerteket magába foglaló Újhegy, amelynek a 306 m tengerszint feletti magasságig felfutó Megyehegy a folytatása. A település jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei: a vasút; a 71. számú főút; a jelű Veszprém Balatonalmádi összekötő út; a jelű Balatonalmádi - Felsőörs összekötő út; az egyéb belterületi gyűjtőutak és külterületi földutak; a nagynyomású gázvezeték; a Vörösberényi séd; az utak menti fasorok, erdősávok. Szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: a belterületi városrészek lakóterületi és üdülőterületi túlsúlya; a településközpont területek az egyes városrészi központokban; a gazdasági területek a 71. sz. főút mentén Budatava városrészben; a mozaikosan elhelyezkedő erdőterületek, kertes mezőgazdasági területek és általános mezőgazdasági területek; a dolomitbánya területe; a Balaton-part menti magas zöldfelületi aránnyal rendelkező területek. Tervezett vonalas szerkezeti elemek: a jelű összekötő út (Veszprémi út) új nyomvonalon való kivezetése a 71. számú főútra a településközponti területek tehermentesítése érdekében; jelű összekötő út (Felsőörsi út) új nyomvonalon való kikötése a 71. számú főútra; a Veszprémi út új szakaszának folytatásában, a 71. sz. főút keleti oldalán haladó útszakasz, amely a Szabolcs utca Rákóczi utca nyomvonalakhoz kapcsolódik. 36

37 A tervezett vonalas szerkezeti elemek fontosak a fejlesztések, a város jövője szempontjából. Ezek megvalósítása teszi lehetővé Vörösberény és Budatava térszerkezetének javítását szabad területeik kihasználást. Területi változtatást nem igénylő, de ugyancsak igen fontos közlekedési szerkezetalakítási cél a városközpont és a Balaton part intenzívebb összekapcsolása. Tervezett szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: intézményi területbe sorolt, korábban településközpont vegyes területfelhasználású területek; különleges beépítésre nem szánt területbe átsorolt temetők és bánya, korábban beépítésre szánt különleges területek; kertvárosias lakóterületbe sorolt korábbi hétvégi házas területek Almádi és Vörösberény városrészben; hétvégi házas területbe átsorolt településközpont vegyes területek Káptalanfüred központjában; településközpont területbe átsorolt teleksor Budatava városrészben, a Balatonfűzfői út mentén, korábban kertvárosiak lakóterületek; újonnan kijelölt zöldterületek. A tervezett területi változtatások az előző csoporttal szemben nem döntő jelentőségű tervi elemek. Ennek egyik oka, hogy a fontos területfelhasználási döntések már beépültek a településrendezési tervekbe, másrészt a város középtávú céljai nem igényelnek jelentős új területigénybe vételt A belterületi határ változása A belterületi határ módosítható a korábban hozott döntések alapján, a szerkezeti tervlapon meghatározottak szerint az alábbi területeken: Tűzmadár utca I. (1,3ha); Glóbusz utca környéke (4,8ha); Aranyeső utca környéke (1,5ha); Szömörce utca környéke I. (5,3ha); Budatava északi terület Lozsánta, Városkapu keleti terület (15,65ha); a Felsőörsi út és Szabadságkilátó út közötti terület (3,8ha), a területen belül áthelyezett zöldterülettel. A belterületi határ módosítható az újonnan kijelölt belterületbe vonásra javasolt területeken a szerkezeti tervlapon meghatározottak szerint az alábbi területeken: Újhegy köz kertvárosias lakóterülete (összesen 0,9ha-os terület, 0,09ha zöldterülettel); Tűzmadár utca II. kertvárosias lakóterülete (összesen 0,7ha-os terület, 0,07ha zöldterülettel) Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei A városrendezés legfontosabb irányelvei Új területkijelölések Kertvárosias lakóterületek: Hat kisebb (0,14-1,16 ha közötti) módosításon kívül a következő jelentősebb területkijelölést tartalmaz a szerkezeti terv: 37

38 Almádi településrész nyugati belterület határa menti telektömbök, a Szömörce utca környéke (12,88 ha) hétvégi házas területből és zöldterületből került átsorolásra, a Töltés utca és Pinkóczi utca között fekvő 12 telektömb (12,36 ha) hétvégi házas területből került átsorolásra, Almádi településrészen a Szabadság utca környékén 16 telektömb (16,15 ha) hétvégi házas területből került átsorolásra, Almádi településrészen az Öreghegyen a Vécsey Károly utca mentén kijelölt 6 telektömb (7,73 ha) hétvégi házas területből került átsorolásra. Az átsorolások nem fejlesztési, hanem követő jellegűek. A városban az üdülő használat lakó használattá módosulása folyamatos, ezt tükrözik a fentiek. Településközponti és intézményterületek: Egyes településközpont vegyes területek az újonnan használható intézmény terület besorolásba kerülnek, melynek nincsenek fejlesztési kihatásai. Valóban új 1 ha feletti kijelölések a következők: Almádi településrészen a Balatonfűzfői út mentén a Hét vezérről elnevezett utcák egy teleksora (2,58 ha) kertvárosias lakóterületből településközponti területbe került átsorolásra. Az átsorolás a spontán folyamatok következménye (kereskedelem, szolgáltatás megjelenése) Budatava városrész alközpont még ki nem épült területe (3,92 ha) településközpont vegyes területből és különleges területből intézmény területbe került átsorolásra. Az átsorolás a város fejlesztési terveibe illeszkedik. Sportcsarnok és további intézmények építésével számol a település. Üdülőterületek: Káptalanfüreden korábban településközpont vegyes területbe sorolt 4 telektömb (3,66 ha) a Balatonfüredi út mentén, valamint a Petőfi Sándor utca - Fecske utca Páfrány utca Somfa utca által határolt területen került hétvégiházas területbe. Az átsorolással a fejlesztési igények hiányát követi az Önkormányzat a korábban központi célra kijelölt területen. Zöldterületek: Budataván a vasút mellett (0,13 ha), Budataván a lakótelepen (0,68 ha), a káptalanfüredi parti sávban (0,23 ha), a Szabadságkilátó utca mentén (0,54 ha), az Újhegy köz és a Tűzmadár utca új lakóterületein (0,16 ha), a Szömörce utca mentén (0,44 ha) új kijelölést tartalmaz a településszerkezeti terv. A parti sávban elhelyezkedő városi sportpálya területfelhasználási besorolását úgy volt célszerű módosítani, hogy a balatoni vízpartrehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. Rendelettel összhangban tágabb fejlesztési lehetőségeket biztosítson. Itt lehet számításba venni jelentős nagyságrendű szabadidős létesítmény építését is. Az erdő- és mezőgazdasági területeket valamint a beépítésre nem szánt különleges területeket csak kisebb technikai átsorolások érintik. 38

39 1.7 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA A település népességének főbb jellemzői Demográfia Egy település népességszámának alakulását (tényleges szaporodás/fogyás), az élve születések, halálozások száma, illetve a vándorlási különbözet határozza meg. A év végi adatok alapján Balatonalmádi lakossága 8578 fő volt a KSH adatai alapján, ugyanakkor a város statisztikái szerint ez az adat 9000 fő feletti. A településen tendenciózus népességszám növekedés figyelhető meg. Az előző népszámlálás óta a népesség 6,5 %-kal növekedett. A megyei és az országos adatokhoz viszonyítva ez jó eredménynek tekinthető, hiszen átlagosan népesség fogyásról lehet beszélni. A lakónépesség állandó népesség aránya 2001-ben még meghaladta a 100%-ot, ami azt jelentette, hogy a munka, tanulás, az üdülés és egyéb okok miatt ideiglenesen a városban lakó lakosság száma magasabb, mind az állandó népesség. Azóta ez az arány az országos és a megyei átlaghoz képest is jelentősen lecsökkent táblázat Balatonalmádi város népességszámának változása Adattípus Állandó népesség (város) Lakónépesség 2011/2001% Lakó népesség (város) Állandó népesség (megye) Lakó népesség (megye) Állandó népesség (ország) Lakó népesség (ország) Lakónépesség/állandó népesség 2001 % Lakónépesség/állandó népesség 2011 % 104,14 97,71 100,17 99,25 101,19 101,68 Forrás: KSH ábra A természetes szaporodás/fogyás és a vándorlási egyenleg bemutatása évenként Forrás: KSH 39

40 Az ábrából láthatjuk, hogy 2012 kivételével minden évben pozitív volt a vándorlási egyenleg Balatonalmádiban, míg a megyei átlag csaknem minden évben negatív. Ellentétes tendencia figyelhető meg a természetes szaporodás mutatójában: itt a megyei adatok kedvezőbbek, de Balatonalmádi természetes fogyását messze felülmúlja a pozitív vándorlási egyenleg. A népmozgalom pontos számadatait a két népszámlálás között a következő táblázat adja meg táblázat Balatonalmádi város népmozgalmi adatai ( ) Adattípus Élveszületések (előző népszámlálás óta, fő) Halálozások (előző népszámlálás óta, fő) Természetes szaporodás (előző népszámlálás óta, fő) Vándorlási különbözet (előző népszámlálás óta, fő) Teljes népmozgalom (tényleges szaporodás, vándorlási különbözet) (előző népszámlálás óta, fő) Forrás: KSH Az élveszületések száma a 80-es évektől kezdve folyamatosan csökken, de ami ennél is fontosabb, hogy alatta marad a növekvő számú halálozások számának. Ennek okán a 80-as évektől kezdve természetes fogyásról lehet beszélni, amit a növekvő számú vándorlási különbözet kompenzálni tudott. Az oda- és elvándorlások pontos összetétele nem ismert, de feltételezhető, hogy a fiatalok számára, főleg a munkaalkalmak erős szezonalitása okán, nem elsődleges letelepedési cél a Balaton környéke, sok fiatal választja a városból való elvándorlást. Másik oldalról ugyanakkor jellemző tendencia, hogy Veszprémből és más környező településekről a szép természeti környezet, nyugodt kisvárosi légkör és a kiváló intézményi ellátottság miatt elsősorban jólszituált családok Balatonalmádiba költöznek. A beköltözők között hangsúlyosan megfigyelhető egy másik csoport, akik eleve rendelkeztek üdülőingatlannal a településen, és úgy döntenek, hogy véglegesen a Balaton mellett szeretnének letelepedni. Ez a csoport jellemzően magasabb kvalitású, biztos egzisztenciával rendelkezik és az idősebb korosztályt képviseli. Balatonalmádiban érzékelhető tendencia az is, hogy az üdülőtulajdonnal rendelkező lakosok adózási okok miatt állandó lakosként jelentkeznek be a településre. Ez is befolyásolja a város népességi mutatóit. A népesség korösszetételét és annak változását a következő ábrában mutatjuk be nyolc korcsoport szerint az arányok változása 2001 és 2011 között. 40

41 1.7-2 ábra A korösszetétel változása Forrás: KSH Az ábrából láthatjuk, hogy 2001 és 2011 között jelentősen csökkent a fiatalabb korosztályok aránya és nőtt az idősebb korosztályok aránya. Ezt a tendenciát támasztja alá a következő ábra is, amely az öregedési index alakulását mutatja be Balatonalmádiban 2000 és 2013 között megyei és országos összehasonlításban. Az öregedési index: az idős népesség (65 X éves) arányát jelenti a gyermeknépesség (0 14 éves) százalékában. Ugyanakkor a jelentős mértékű bevándorlás miatt néhány év alatt is jelentős elmozdulások jelentkezhetnek a lakosság szerkezetében. Ezt jelzi, hogy az utóbbi négy évben 99-cel nőtt az iskolások száma Balatonalmádiban, amelyet a fenti grafikon még nem tartalmaz ábra Az öregedési index Balatonalmádiban 2000 és 2013 között Forrás: KSH Az ábrából látható, hogy az öregedési index mértéke nagyon magas Balatonalmádiban, a teljes vizsgált időszakban a romló járási, megyei és országos értékekhez képest is kedvezőtlen, ugyanakkor az utolsó vizsgált 6 év vonatkozásában a növekvő járási, megyei és országos értékekkel ellentétben Balatonalmádiban nem növekedett tovább az érték, így a különbség csökkent a területi értékekhez képest. 41

42 A városban az eltartott népesség ráta (a gyermeknépesség (0 14 éves) és az idős népesség (65 X éves) összege a éves népesség százalékában) 2001-ben 73%, míg 2011 ugyanez a mutató 69 % volt. Az eltartottsági ráta csökkenése a megyei és országos tendenciáknak megfelelő, csak annál kisebb mértékű. A képet tovább árnyalja még, ha külön vizsgáljuk a gyerek eltartottsági és az idős eltartottsági mutatót táblázat Gyerek- és időseltartottság Balatonalmádiban 2001, 2011 Adattípus Gyerek - eltartottság % Balatonalmádi Idős - eltartottság % Összesített mutató % Gyerek - eltartottság % Ország Idős - eltartottság % Összesített mutató % ,48 44,69 73,17 34,34 42,17 76, ,02 48,30 69,32 23,51 37,85 61,36 Forrás: KSH Népszámlálás A táblázatból láthatjuk, hogy a gyerekeltartottság mértéke jelentősen csökkent 2011-re, míg az időseltartottság mértéke nőtt. Országos összehasonlításban láthatjuk, hogy Balatonalmádi értékei mindkét mutató esetében kedvezőtlenebbek. A népesség nemek szerinti megoszlása 2011-ben a városban: népesség 52,5 % nő, 47,5% férfi. A nemek közötti arány 2001-hez képest változott nem változott jelentősen. A város népsűrűsége a évi népszámlálási adatok alapján 170,44 fő/km 2, ami 2001-hez képest kismértékű növekedést mutat, és ami a népességszám növekedésével magyarázható. Ez az érték a megyei átlaghoz képest magasabb, ugyanakkor a hasonló méretű városokkal összehasonlítva közepes értékűnek számít Nemzetiségi összetétel A nemzetiségi, etnikai kisebbségek nem jelentős számban, inkább szórványban találhatók meg a kistérség területén. A városban a 2011 népszámlálás alapján jelen lévő nemzetiség: német, amelynek aránya 2001-ben 1,68% volt, míg 2011-ben 2,99%-ra emelkedett. A cigányság részaránya 0,2%, jelenlétük alig kimutatható. A városban jelentősebb számban jelen lévő és kulturális örökséggel bíró nemzetiség a német. A nemzetiségi csoport önkormányzattal nem rendelkezik. Egyéb, nem hazai nemzetiségek jelenléte nem jelentős Képzettség A következő táblázat Balatonalmádi lakosságának végzettségét mutatja be a 7 éves és idősebbek arányában megyei és országos összehasonlításban. 42

43 1.7-4 táblázat Balatonalmádi lakossága iskolai végzettség szerint a 7 éves és idősebbek arányában megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011) Adattípus Változás 2011/2001 viszonylatában % Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek a 7 éves és idősebbek arányában (%) Balatonalmádi 42,6 26,6-16,0 Veszprém megye 50,9 37,2-13,7 Magyarország 50,7 37,4-13,3 Érettségivel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Balatonalmádi 25,9 33,3 7,4 Veszprém megye 20,5 25,9 5,4 Magyarország 22,8 27,5 4,7 Érettségi nélküli középfokú végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Balatonalmádi 21,6 17,9-3,7 Veszprém megye 20,4 24,2 3,8 Magyarország 16,7 19,5 2,8 Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Balatonalmádi 9,9 22,2 12,3 Veszprém megye 8,2 12,8 4,6 Magyarország 9,8 15,5 5,7 Forrás: KSH A 2011-es népszámlálás eredményei azt mutatják, hogy a város kedvező iskolázottsági mutatókkal rendelkezik. Az érettségizettek aránya Balatonalmádiban az országos és a megyei átlagot is meghaladja. A vizsgált korosztályon belül 22,2% rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel, ami szignifikánsan magasabb, mint az országos, vagy megyei adatok. Ha a 2001 és 2011 közötti változásokat vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy Balatonalmádi lakosainak képzettsége 2011-re az országos és megyei tendenciáknak megfelelően változott: csökkent a legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek és az érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők aránya, ugyanakkor a csökkenés mértéke meghaladja a megyei és országos szintet. A felsőfokú végzettséggel és az érettségivel rendelkezők tekintetében tovább nőtt a város relatív előnye a megyéhez és az országhoz viszonyítva. A következő ábra szemléletesebben bemutatja az egyes képzettségi csoportok arányát és azok megyei és országos átlaghoz viszonyított mértékét 2011-ben. 43

44 1.7-4 ábra Balatonalmádi lakosainak képzettsége 2011 Forrás: KSH Foglalkoztatottság Balatonalmádi foglalkoztatottsági helyzetét szemléltető fontosabb mutatóinak időbeli alakulását a népszámlálási adatok szerint a lenti táblázatban mutatjuk be megyei és országos összehasonlításban táblázat Foglalkoztatottság mutató számai 2001, 2011 Adattípus Változás 2011/2001 viszonylatában % Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül város(%) 52,79 58,77 11 Veszprém megye 51,19 60,21 18 Magyarország 53,04 57,87 9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya város (%) 39,15 39,58 1 Veszprém megye 36,66 36,52 0 Magyarország 40,88 38,33-6 Naponta ingázó (eljáró) foglalkoztatottak aránya város (%) 17,97 56, Veszprém megye 29,29 44,48 52 Magyarország 24,78 34,47 39 Forrás: KSH Népszámlálás A megyei és országos tendenciáknak megfelelően, ám a megyeitől némileg elmaradva nőtt a foglalkoztatottak aránya 2001 és 2011 között Balatonalmádiban. A foglalkoztatott nélküli háztartások arányában egyedül országosan érezhető némi csökkenés, városi és megyei viszonylatban nem. Érdekes tendenciát mutat a 3. mutató, az ingázók aránya: ez jelentősen nőtt megyei és országos viszonylatban is, ugyanakkor Balatonalmádi viszonylatában ez az érték kimagaslóan magas, 56 %. 44

45 A nagyfokú mobilitást mutatja a napi gyakorisággal munkába bejáró és eljáró lakosok nagy száma. Balatonalmádi esetében negatív az egyenleg: 2013-ban 511 bejáró és 1667 eljáró lakos volt. A bejárók közül a legtöbben veszprémiek (181 fő), de jelentős ingázó van még Balatonfűzfőről (63). Eljárás tekintetében a legfőbb célállomás Veszprém (840 fő), ezt követi Balatonfűzfő (169 fő). Jelentősebb célállomások még Budapest (97 fő) és Balatonfüred (96 fő). A következőkben a munkanélküliséget elemezzük részletesebben a regisztrált munkakeresőkre vonatkozó statisztikák segítségével. A lenti táblázat 2013-ra mutatja be regisztrált munkanélküliek számát, azok arányát a lakosságszámhoz, illetve a munkanélkülieken belül a nehezebb helyzetben lévő korosztályok, illetve a tartós munkanélküliek arányát táblázat Regisztrált munkakeresők adatai 2013 Balatonalmádi Balatonalmádi Járás Megye Ország Regisztrált munkanélküliek száma (fő) Nyilvántartott álláskeresők aránya (%) 5,03% 5,67% 5,28% 6,00% Tartós munkanélküliek aránya 38,99% 35,62% 40,68% 49,93% Legfeljebb 8 általános iskolát végzett 0,94% 1,59% 4,17% 4,94% 25 év alatti 14,47% 16,52% 17,80% 18,28% 45 év feletti 46,23% 44,28% 39,27% 36,12% Forrás: KSH A nyilvántartott álláskeresők arányát tekintve Balatonalmádi 2013-ban jobb helyzetben volt mind a járási, mind a megyei, mind az országos átlaghoz képest. A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált (tartós) munkanélküliek aránya is alacsonyabb az országos átlagnál. Ők azok, akik a legnehezebben kapcsolódnak be ismét a munka világába. Az alacsony képzettséggel rendelkező munkakeresők aránya szignifikánsabb alacsonyabb, mint a megyei, vagy országos átlag, nagy valószínűséggel a közfoglalkoztatás sokat felvesz ebből a rétegből. Nehezebb helyzetben vannak a fiatal és az idősebb álláskeresők, ugyanis az ő részesedésük nagyon magas, különösen a 45 év felettieké, akik nagyon nehezen találnak ismét munkát. A következő ábra a nyilvántartott álláskeresők és a munkaképes korú lakosok számát mutatja be 2011 és 2014 között. 45

46 1.7-5 ábra A nyilvántartott álláskeresők és a munkaképes korú lakosok száma Forrás: Nemzeti Foglalkoztatottsági Szolgálat A nyilvántartott álláskeresők száma 2000 és 2008 között viszonylag alacsony szinten stagnált, majd 2011-ig emelkedett ben kezdett el csökkenni újra a munkanélküliek száma, ugyanakkor a munkaképes korú lakosok száma is alacsony volt az első év, amikor a munkanélküliség úgy csökkent, hogy közben a munkaképes korú lakosok száma számottevően nőtt. A foglalkoztatottság bővülése itt már a gazdasági fellendülés jele. A következő ábra a regisztrált munkanélküliek számának egy éven belüli alakulását mutatja ábra A regisztrált munkanélküliség alakulása havi bontásban 2014 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatottsági Szolgálat Az ábra jól mutatja Balatonalmádiban a szezonalitás nagy jelentőségét: a nyári hónapokban és szeptemberben volt a legalacsonyabb a regisztrált álláskeresők száma. Ugyanakkor a gazdaság megélénkülését jelzi, hogy októbertől sem emelkedett a munkanélküliek száma a korábbi szintre. 46

47 Jövedelmi viszonyok Balatonalmádi lakosai jövedelmi helyzetének megítélésére részben a személyi jövedelem alapot képező jövedelem nagyságát használjuk, illetve ennek összehasonlítását más regionális egységekkel. Másrészt megnézzük, hogy hogyan alakultak az ezer főre jutó személygépkocsi számok, mert ennek alakulása jó jelzőszáma a lakosság anyagi gyarapodásának. Megnézzük ennek a mutatónak is az időbeli alakulását, illetve összehasonlítjuk a megyei és országos adatokkal. A lenti ábra az SZJA alapot képező jövedelem egy lakosra jutó nagyságát, illetve az 1000 főre jutó gépkocsik számát mutatja be 2001-re és 2011-re megyei és országos összehasonlításban ábra Egy lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem, illetve az 1000 főre jutó gépkocsik száma Balatonalmádiban 2001, 2011 Forrás: KSH A mutató alapján 2001-ben Balatonalmádi jobb jövedelmi szinten állt, mint a többi területi egység átlaga re mindhárom területi egység jelentős növekedést produkált, de Balatonalmádi esetén a növekedés még magasabb, így mind a megyei, mind az országos szintnél magasabb egy főre jutó jövedelmet tud kimutatni. A gépkocsik számát illetően is Balatonalmádi mutatói megelőzik a járási, megyei és az országos szintet. A KSH statisztikai adatokat árnyalja a szociális rászorulók számának alakulása a városban. A pénzbeli és természetbeli ellátásokat a következő címekre lehet igényelni: aktív korúak támogatása (rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás), rendszeres gyermekvédelmi támogatás, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, méltányossági alapú ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás és 2014 között a következőképpen alakult a támogatásra jogosultak száma. 47

48 1.7-7 táblázat Az egyes támogatási ellátásban részesülők száma Adattípus Aktív korúak támogatása Rendszeres támogatás Rászorultsági támogatás Közmunka, közcélú foglalkoztatás, képzés Rendszeres szociális segély Bérpótló juttatás Időskorúak támogatása Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Ápolási díj Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély RGYVT Forrás: Önkormányzati adatközlés Az önkormányzati segélyezés szabályai az utóbbi években többször módosultak. Egyes esetben szigorodott (pl. ápolási díj, átmeneti segély), más esetekben szélesebb kör részére igénybe vehetővé váltak (pl. lakásfenntartási támogatás) a kötelező jellegű önkormányzati támogatások. Ennek követésére az önkormányzat is többször módosította a saját rendeleteit, hogy mind a jogszabályoknak való megfelelés, mind a helyi igényekhez igazodó támogatási formák megjelenhessenek. Ezektől a módosításoktól eltekintve is a város erőteljesen érzékelte, hogy 2008 után, a pénzügyi és gazdasági válság következtében rendkívüli mértékben romlottak a lakosság jövedelmi viszonyai, illetve anyagi körülményei Életminőség A lakosság életminőségének változását jól követik a lakáskörülményekben és a közművel való ellátottságban bekövetkező változások. A lenti táblázat a lakásállomány, a háztartások komfortfokozata, illetve a közüzemi ellátottsága változását mutatja be táblázat A háztartások komfortfokozata, illetve közüzemi ellátottsága 2001, Balatonalmádi Megye Ország Balatonalmádi Megye Ország Lakásállomány (db) lakosra jutó lakások száma Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) 9,63% 15,08% 19,99% 2,50% 6,36% 9,38% 97,15% 93,53% 88,36% 99,10% 97,98% 95,00% 79,23% 59,58% 55,40% 91,40% 85,73% 76,76% Forrás: KSH A legjelentősebb változás, ami 2001 és 2011 között történt a háztartások komfortfokozatában következett be: több mint harmadára csökkent a félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakások aránya. A közüzemi ivóvízzel ellátott lakosok aránya már 2001-ben is viszonylag magas volt, ez az arány tovább növekedett. Jelentős előrelépés történt még a közcsatornával ellátottság terén is, itt sokkal jobbak a mutatók az országos átlagnál, mivel a Balaton mellett prioritás volt a csatornázás. 48

49 A lakosság életminőségét, táplálkozását, dohányzási, stb. szokásait felmérő átfogó tanulmány nem készült Balatonalmádiban. A morbiditási statisztikák rangsorában - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák leggyakrabban előforduló betegségek Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A városban jelentős érdekellentétek társadalmi konfliktusok nincsenek. Ugyanakkor természetesen itt is van néhány konfliktus, például állandó lakosok és üdülők között, illetve vannak infrastrukturálisan és a lakók helyzetét illetően kevésbé fejlett területrészek. Az állandó lakosok és az üdülőlakosok között konfliktus van az eltérő életmód és területhasználat miatt. A konfliktus nem kiterjedt, de azért érzékelhető: az állandó lakosok 2-3%-a számára jelent ez folyamatos, míg 21%-a számára időnként felmerülő problémát. Ilyenek az üdülők okozta zaj (pl. fűnyírás), a kommunális hulladék szelektív hulladékgyűjtő szigetekre való kihelyezése, a szemetelés és a tűzgyújtás, füst. Másik érzékelhető konfliktus a város turisztikai szerepköréből adódik: különösen fesztiválok, nagyobb rendezvények alkalmával elkerülhetetlen erősebb hangerő zavarja a lakosságot, amit a város fekvése, domborzata is erősít. Ugyanakkor a turizmus a helyi gazdaság motorja, jelentős bevételt jelent a városnak és a helyi gazdaság képviselőinek. Az idősek és a fiatalok, illetve gyermekes családok között is van egyfajta konfliktus: a nagyszámú idős lakosság jogos igénye a kiterjedt szociális ellátások, egészségügyi szolgáltatások, széles köre. Ugyanakkor ez forrásokat von el a fiataloktól, akik több szórakozási, kulturális lehetőséget szeretnének és a gyermekes családoktól, akik más típusú szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésében érdekeltek. A városrészi adatszolgáltatás alapján alacsony presztízsű városrész a Külterület, ahol kiemelkedően magas a munkanélküliek, azon belül a tartós munkanélküliek aránya, illetve az átlaghoz képest jóval magasabb a komfort nélküli és az egyszobás lakások aránya. Magas továbbá az alacsony képzettségűek és az alacsony presztízsű munkahelyeken dolgozók aránya Települési identitást erősítő tényezők Településtörténet A város területén a régészeti feltárások már honfoglalás előtti településeket is igazoltak. A kedvező természeti, földrajzi adottságokkal rendelkező területen kialakult falvak napjainkig élő településnek bizonyultak. A település legkorábbi említésével Szent István királyunk neve alatt fennmaradt veszprémvölgyi monostorról szóló oklevelében találkozhatunk: Szárberény görög nyelven Szagarbryen-nek írva. A görög nyelvű oklevél nemcsak a település történetének szempontjából jelentős, hanem ez az első Magyarországon, mely magyar szavakat, helyneveket említ, a középkori magyar királyság kezdeti névhasználatát tükrözi. A XVI. XVII. században a virágzó települések katonai hadszíntérré váltak, 1567-ben Vörösberény is török kézre kerül, a török hódoltsági területek és a királyi Magyarország határán kettős támadások érték. Kisberény és Szárberény a leginkább ostromlott végvidéken feküdt. 49

50 Bár elpusztultak a települések, a lakosság, a gazdasági javak, az írásbeliség emlékei, de a szőlőültetvények sosem voltak a támadások célpontjai. Így a szőlőhegyeken folyamatos maradt a gazdasági élet. A XVII. XVIII. század a vallási háborúskodások kora. A Szt. Márton templom barokk kori átépítései is a csatározásokhoz köthetők. A reformátusok elfoglalják (1618-ban már református lelkésze van), de a katolikusok is igényt tartanak rá, végül is a reformátusok kezén maradt. Ezért a jezsuiták Szt. Ignác tiszteletére emeltek egy egyhajós, homlokzati tornyos barokk templomot. A vallási viszálykodások múltával, a hitbéli és gazdasági konszolidáció ismét elősegítette a falvak benépesülését. Megduplázódott a szőlőművelés, bortermelés. A jelenlegi Balatonalmádi területén 1852-ben még mindig csak Vörösberény település lakott. Almádipuszta ez időben szőlőhegyet jelöl. A fejlődés legjelentősebb mérföldköve 1869, mikor Almádi elindult az önállósodás útján. Ekkor a szőlőhegyi birtokosok közigazgatási önállóságuk kérelmével fordultak a megyegyűléshez, melynek határozata alapján Almádi önkormányzati képviseleti jogot nyert, községként megalakult, bár ekkor még adózás és telekkönyvi nyilvántartás tekintetében továbbra is Szentkirályszabadjához tartozott ben lett végleg önálló község. A szőlőművelés közben fokozatos csökkenést mutat, a szőlőművelés felhagyása következtében kialakult előnyös telekkínálatnak köszönhetően a XIX. század utolsó évtizedeiben hatalmas méretű villaépítkezés indul. Ezzel megindult Almádi építészeti értelemben vett településsé válása: egyre számottevőbb állandó lakossággal rendelkezett, a központi tér és az ehhez kapcsolódó úthálózat lendületesen fejlődött. A Zalavári Antal tervei alapján megépült községháza ünnepélyes avatására július 22-én került sor. (Az épület ma Zeneiskola) Ezzel a Kápolna tér végleg a település központjává válhatott. A XIX. és XX. század fordulójára a rendkívül dinamikusan fejlődő Balatonalmádi jelentős fürdőhellyé vált, de igazi robbanásszerű fejlődése a XX. sz. elején következett be. A település fellendülésének nagy lökést adott az 1907-ben megkezdődött Budapest - Tapolcai vasút építése (1908-ban adták át), valamint a Győr-Veszprém Alsóörs vasútvonal átadása. A fejlődés következő lépése Almádi gyógyfürdővé válása (1904) volt, mely a településen megtelepedett gyógyintézményeknek köszönhető. Az itt működő Kneipp egyesület, s a világhírű Kneipp-kúra számtalan vendéget vonzott Almádiba. A 30-as évek közepére megérett a helyzet arra, hogy a képviselőtestületi közgyűlés foglalkozzon az építési rend biztosításával, a vízvezeték tervezetével, az utcák rendezésével, az úthálózat bővítésével, tehát a településfejlesztés általános kérdéseivel. A község tervpályázatát Györgyi Dénes nyerte meg után az üdülés Almádi esetében is visszaesett. Sok nyaralóházat elfoglaltak a lakásigénylők, és kb. 70 nagyobb üdülőházat államosítottak, amelyekből SZOT és vállalati üdülők lettek. Ebben az időben az üdülőnépesség száma oly mértékben visszaesett, hogy még fele sem volt az állandó lakosságnak. A növekedésben jelentősebb szerepe inkább az igazgatási határ változásának volt ben Almádihoz csatolták a vele lényegében összenőtt Káptalanfüred üdülőtelepet, valamint Vörösberény községtől Budatava került Almádihoz. 50

51 Ennek eredményeként növekedhetett Almádi 1949-es fős állandó népessége 1960-ra főre, az üdülőférőhely pedig ezt túllépve volt. Az 1960-as évektől, mint a Balaton sok más településén, Almádiban is megindult az üdülés kultúrájának fejlesztése, s az üdülési férőhelyek számának jelentős növekedése tapasztalható. Szerencsés módon itt elmaradt a part menti területek mikro méretű telkekre való parcellázása, s a vasút és a Balaton közötti területek magáncélra való beépítése is. Az 1989-ben várossá váló Balatonalmádi esetében a várossá történő nyilvánítás az ország akkori politikai és gazdasági hátterét tekintve alapvetően csak presztízs értékűnek tekinthető. A város vezetése által is vállalt bevallott tény, hogy infrastrukturális tekintetben a település korántsem felet meg a követelményeknek. Ugyanakkor az elnyert státusz megnyitott olyan fejlesztési lehetőségeket, amelyek a felzárkózás alapját jelentették. Az elmúlt év azonban az infrastrukturális fejlesztések ellenére sem jelentett markáns településfejlődési változást. Bár a közintézmények (pl. oktatás) tekintetében történt előrelépés a korábbi évtizedek városi státusszá történő minősítéséhez hasonló központi támogatás csak a legutóbbi években vált realitássá Civil szervezetek A városban 40 bejegyzett civil szervezet működik, amelynek mintegy fele önálló helyi szervezet, a másik fele nemzetközi / országos / megyei szervezet tagszervezete. A szerveztek a legnagyobb számban sport, kulturális, közéleti tevékenységet folytatnak táblázat A legfontosabb civil szervezetek Civil szervezet neve Tevékenység Célcsoport Almádi Zeneiskoláért Alapítvány Zenei képzés, programok gyerekek Almádiért Közalapítvány Közművelődés, kultúra lakosság Balatonalmádi Polgárőr Egyesület Közbiztonság lakosság Eggenfelden-Balatonalmádi Baráti Társaság Kultúra lakosság Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége Kertészet lakosság Közhasznú Alapítvány Balatonalmádi Ifjúságáért Fiatalok segítése fiatalok Magocskák Közhasznú Alapítvány Almádi Óvodáiért Óvodák támogatása óvodások Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Jótékonyság rászorulók Magyar Vöröskereszt Veszprém Megyei Szervezete Idősek, rászorulók Idősek, rászorulók támogatása Nagycsaládosok Balatonalmádi Egyesülete Nagycsaládosok támogatása nagycsaládosok Vörösberényi Polgári Olvasókör kultúra Vörösberényi lakosok Forrás: Önkormányzati adatközlés Az önkormányzat helyi rendeletben meghatározottak szerint támogatja a civil szervezeteket, azok rendezvényeit. Az önkormányzat civilekkel kapcsolatos helyi politikájának jellemzői: Döntés-előkészítésbe bevonják őket. Függetlenségüket elismerik és tiszteletben tartják. Partneri viszony kialakítása. A polgármester kéthavonta hívja össze a Civil Fórumot, melyen a szervezetek megismerik az eseményeket, híreket, pályázatokat. 51

52 A helyi lakosság nagy számban, aktívan vesz részt a civil szervezetek programjain, illetve a civilek részvétele az önkormányzati rendezvényeken is aktív. A civilek az önkormányzat feladat ellátási tevékenységébe is besegítenek: Bűnmegelőzés: Balatonalmádi Polgárőr Egyesület, Közbiztonsági Közalapítvány. A nagycsaládosok támogatása: Nagycsaládosok Egyesülete, A szegénységben élők támogatása: Együtt Egymásért Alapítvány, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, valamint a Vöröskereszt Almádi és Berényi szervezete. Az időskorúak segítése: Budatava Nyugdíjasklub, Nyugdíjas Pedagógus klub. Annak érdekében, hogy az önkormányzat a rendelkezésére álló erőforrásokat a lehető leghatékonyabban fordítsa a civil szervezetek és közösségek támogatására, az alábbi támogatási formákat alkalmazza. Pénzügyi támogatások: Az önkormányzat költségvetésében minden évben elkülöníti a civil szervezetek és közösségek közvetlen pénzügyi támogatását szolgáló pályázati alapot. Kedvezmények biztosítása: Az önkormányzat elismerve a civil szervezetek és közösségek közhasznú tevékenységének fontosságát, a Pannónia Kulturális Központon (mint az Önkormányzat közművelődési feladatainak ellátó intézményén) keresztül működésükhöz, programjaikhoz nyújt, az Intézmény SZMSZ-ében szabályozottak szerint ingyenes ill. kedvezményes tér- és technika használatot biztosít. Az intézmény alaptevékenységén túl a közművelődési területen tevékenykedő civil szervezeteknek információs és szolgáltató háza is egyben. A város vezetői és civil képviselői is hangsúlyozzák, hogy nagy szükség van a városban egy multifunkcionális civil közösségi térre, amely nagyobb létszámú helyi rendezvények megrendezésére alkalmas, ugyanakkor a helyi aktív sportélet miatt sportfunkciót is betölthet. 1.8 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások Oktatás Óvodák A Balatonalmádi Napközi otthonos Óvoda 3 épületben, 9 csoportban 225 gyerek számára biztosít óvodai ellátást. A település óvodáskorú gyerekeinek ellátásában egy magán óvoda, a Varázssziget Magánóvoda és Bölcsőde is részt vállal táblázat Az óvodák jellemző adatai Balatonalmádiban 2013/2014 Intézmény neve és fenntartója Feladat-ellátó hely és annak címe Férőhely (fő) októberben beíratott gyerekek száma (fő) Kihasználts ág (%) Csoportszobák száma teret Tornaszoba léte (igen/nem, db) 1/A Óvoda - Mogyoró u % 4 igen Óvoda Bajcsy-Zs. u % 5 igen Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 52

53 1.8-2 táblázat Az óvoda kihasználtsága Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Beíratott óvodások száma (fő) Óvodás korú gyerekek száma (fő) Forrás: KSH Az óvodába beíratott gyermekek száma az utóbbi években 200 fő körül volt, így az óvoda 90% körüli kihasználtsággal működött. 2013/2014-ben a kihasználtság 89% volt. Megvalósult fejlesztések az elmúlt időszakban nem voltak, az óvodák mind kapacitás, mind energetikai szempontból felújításra szorulnak, halaszhatatlanok a belső felújítások is. Tervezett fejlesztések: Az Önkormányzat a Mogyoró utcai óvoda területén új óvoda felépítését tervezi 12 csoporttal, valamint 3 csoportos bölcsőde kialakítását a Bajcsy-Zsilinszky utcai óvoda területén. Általános iskolák A városban 2 feladatellátó helyen 2 intézmény és egy zeneiskola működik. Az általános iskolák és a zeneiskola tulajdona és működtetése is a város hatáskörébe tartozik. Az alapfokú oktatás terén Balatonalmádi nem lát el térségi funkciót, a bejáró gyerekek aránya évente 10 % körüli táblázat Az általános iskolák jellemző adatai Intézmény neve és fenntartója Feladatellátó hely és annak címe Férőhely (fő) októberben beíratott gyerekek száma (fő) Kihasznált ság (%) Torna-szoba léte igen/nem Györgyi Dénes Általános Iskola Bajcsy-Zs. u % Igen Vörösberényi Általános Iskola Táncsics u % Igen Kósa György Városi Zeneiskola Bajcsy-Zs. u % Nem releváns Forrás: Önkormányzati adatközlés Az országos kompetenciamérések a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók teljes körében mérték a matematikai eszköztudást és a szövegértési képességeket. Az eredmények azt mutatják, hogy a balatonalmádi oktatási intézményeibe járó tanulók az egyes vizsgált évfolyamokon összességében jobban teljesítettek az országos átlagnál mindkét kompetenciaterületen. A következő táblázat az általános iskolákba beiratkozott gyerekek számát, az iskolák kapacitáskihasználtságát és a bejáró tanulók arányát mutatja be táblázat Létszám és kihasználtság a balatonalmádi általános iskolákban Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) Férőhelyek száma Kihasználtság (%) 65,58 65,15 66,57 70,98 75,53 Más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya (%) 11 11,1 9,4 11,4 11,3 A zeneiskolába beíratott tanulók száma Forrás: KSH 53

54 Az elmúlt időszakban megvalósult fejlesztések: 2010-ben megvalósult a Györgyi Dénes Általános Iskola belső felújítása és tornateremmel történő bővítése. Tervezett fejlesztések: A következő ciklusban eszközállomány korszerűsítés, belső felújítási, energetikai korszerűsítési igény az általános iskolák esetében is jelentkezik. A Györgyi Dénes Általános Iskola esetében az energetikai korszerűsítés tetőszerkezet felújítást, fűtéskorszerűsítést és nyílászáró cserét jelent. Középfokú oktatás A városban egy középfokú oktatási intézmény, a Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium található, ahol 5 évfolyamos kéttannyelvű gimnáziumi oktatás folyik. Az iskola országos beiskolázású 200 fős kollégiummal, aminek a kihasználtsága 100%-os. A gimnázium deklaráltan tehetséggondozó, nevelőoktató intézmény, tanulmányi átlaga 4,16 és 4,37 között váltakozik. A továbbtanulási arány 2011-ben 92% volt. A gimnázium tulajdona és működtetése is a város hatáskörébe tartozik. A gimnáziumba beíratott tanulók száma egyik évről a másikra nem sokat változik, az intézmény magas kihasználtsággal működik táblázat Középfokú oktatási intézmény és jellemzői (2013/2014 tanév) Intézmény neve és fenntartója Tanulók száma 2013/2014 (fő) Nem városi lakos (%) Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium ,8% Forrás: Önkormányzati adatközlés táblázat A gimnáziumba beíratott tanulók száma és az intézmény kihasználtsága Adattípus Beíratott gyerekek száma Forrás: KSH Az elmúlt időszakban megvalósult fejlesztések nem voltak. A következő időszakra tervezett fejlesztések: A Balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium épületegyüttesének komplex energetikai korszerűsítése. Homlokzati nyílászárók cseréje, utólagos homlokzati hőszigetelés, fűtési rendszer korszerűsítése. Erre a célra a város 2015 áprilisában 200 millió forint támogatást elnyert, melynek felhasználása 2015 folyamán esedékes. Felsőfokú oktatás a városban nincs. A következő táblázat 2001 óta mutatja be a város oktatási intézményeiben tanuló óvodások és iskolások számát. 54

55 1.8-1 ábra Balatonalmádi oktatási intézményeiben tanulók száma Forrás: KSH A táblázat alapján láthatjuk, hogy az óvodások száma kismértékű folyamatos növekedést mutat. Az általános iskolások száma 2007-ig csökkent, ugyanakkor az utóbbi 4 évben növekvő tendenciát mutat. A gimnáziumi diáklétszámra, mivel országos beiskolázású, nincs befolyással a helyi demográfiai viszonyok alakulása, annak beiskolázási létszáma az utóbbi 13 évben gyakorlatilag nem változott Egészségügy táblázat Az egészségügyi alapellátás főbb adatai Egészségügyi ellátóhely, címe 1. sz. felnőtt, 2. sz., 4. sz. felnőtt 1. sz. gyermek Egészségügyi Központ Petőfi S. u sz. felnőtt 2. sz. gyermek Ady Endre u. 23. (Vörösberény) 1.Sz. fogászat Egészségügyi Központ Petőfi S. u Sz. fogászat Bajcsy-Zsilinszky u. 69. Ellátás jellege 55 Gyakorolt praxisok száma Betöltetlen praxisok száma Infrastrukt. hiányosságok jogszabályi elvárásoknak való megfelelés alap Megfelel alap Felújítandó fogorvosi 1 0 Megfelel fogorvosi 1 0 Megfelel Forrás: Internet Balatonalmádiban 4 háziorvos és 2 házi gyermekorvos rendel, a fogorvosi alapellátást 2 fogorvos látja el. Az orvosok munkáját két körzeti és egy iskolai védőnő segíti. Az egy házi és gyermekorvosra jutó lakosok száma 1500 körül van, amely nagyjából megfelel a megyei és országos átlagoknak. Az Egészségügyi Központban, - amely a balatonalmádi járás lakosa számára biztosít szakorvosi ellátást - a következő szakellátások vannak: belgyógyászat, bőrgyógyászat, ideggyógyászat, pszichiátria, nőgyógyászat, reumatológia, szemészet, fül-orr gégészet, sebészet, ultrahang diagnosztika, röntgen diagnosztika.

56 A Központ üzemeltetője az Egészségügyi Központ Nonprofit Kht. A Központban rendelésen megjelent betegek száma 2012-ben fő volt. Az egészségügyi szakellátás a járás több településének lakosságát kiszolgálja, egyes években a települések befizetéseinek függvényében jogosultak az Egészségügy Központ szolgáltatásainak igénybevételére. Két gyógyszertár van a városban ban megnyílt a Balatonalmádi Egészségfejlesztési Iroda, amely az Egészségügyi Központ ellátásait egészíti ki fizetős szolgáltatásokkal és ahol lehetőség van ingyenes állapotfelmérésre, ezen kívül életmód-váltó programokra, szűrésekre. A központi háziorvosi ügyeletet az Egészségügyi Központban látják el. Prevenciós tevékenységek: A kötelező népegészségügyi, koragyermekkori szűrővizsgálatokhoz a gyermekek a védőnői, iskolaorvosi, gyógypedagógusi ellátásoknak köszönhetően hozzájutnak. Felnőttek részére csak ajánlott szűrővizsgálatok vannak, amelyen a lakosság részvétele kismértékű. Ritkán előfordul a településen egészségügyi szolgáltató által szervezett szűrőbuszos vizsgálati lehetőség. Megvalósult fejlesztések: Balatonalmádi Kistérség járóbeteg szakellátás integrált fejlesztése 2008-ban megvalósult. Tervezett fejlesztések: A vörösberényi orvosi rendelő fejlesztése/kialakítása Szociális közszolgáltatások A jogszabályilag meghatározott kötelező szociális ellátásokat a város a Szociális Alapszolgáltatási Központon keresztül biztosítja, amelynek fenntartója a Balatonalmádi Szociális Társulás. A feladatok elvégzése települési társulás keretében valósul meg, aminek tagja Balatonalmádi, Szentkirályszabadja, Királyszentistván, Papkeszi, Litér, Felsőörs, Alsóörs és Balatonfűzfő. A következő szociális alap- és nappali ellátási formák működnek Balatonalmádiban: táblázat A szociális alapellátások fontosabb adatai Biztosítás Szociális szolgáltatások módja 56 Biztosítja Ellátotti létszám Kihasználtság (%) Családsegítés társulás Szociális Alapszolgáltatási Központ 129 Nem releváns Házi segítségyújtás társulás Szociális Alapszolgáltatási Központ Nappali ellátás (idősek klubja) társulás Szociális Alapszolgáltatási Központ Szociális étkeztetés társulás Szociális Alapszolgáltatási Központ 127 Nem releváns Gyermekjóléti szolgálat társulás Szociális Alapszolgáltatási Központ 258 Nem releváns Bölcsődés korúak ellátása Együttműködési megállapodás Családi napközi Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás A 0-3 éves korúak gondozását az önkormányzat bölcsőde hiányában úgy látja el, hogy családi napközivel köt együttműködési megállapodást. A Balatonalmádi Önkormányzat 8/2009. (IV.10) rendelete szabályozza a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokat. Eszerint rendszeres pénzbeli ellátások adhatók: szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakások bérlőinek lakbér támogatása ápolási díj

57 Eseti pénzbeli ellátások: önkormányzati segély Természetben nyújtott ellátások köztemetés települési szilárd hulladék közszolgáltatási díj megfizetésének támogatása közgyógyellátás Balatonalmádi Város Önkormányzatának 5/1998. (IV.01.) önkormányzati rendelete szabályozza a gyermekvédelem helyi rendszerét. E szerint a következő pénzbeli és természetbeni ellátások nyújthatók: születési támogatás, életkezdési önkormányzati kiegészítő támogatás, étkezési térítési díjkedvezmény. És a következő személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása. Megvalósult fejlesztések: Szociális- és gyermekjóléti szolgáltatások komplex fejlesztése (2008-ban) Tervezett fejlesztések: Otthonközeli szociális és gyermekjóléti szolgáltatások hozzáférésének és minőségének fejlesztése a Balatonalmádi Szociális Társulásban A Balatonalmádi Szociális Társulás által fenntartott Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ szolgáltatási környezetésnek fejlesztése a központi tanácsadói helyszínen túlmutatóan. Nagy igény van a városban bölcsődei ellátásra, ezért a tervezett óvodaépítéssel egy beruházás keretében bölcsődei férőhelyek is kialakításra kerülnének Közösségi művelődés, kultúra Balatonalmádi és környezete termékeny táptalaja a különféle művészeti ágaknak is. Számos festő, grafikus született itt, vagy választotta alkotóterepének a várost. A gazdag képzőművészeti választék lehetőséget ad arra, hogy a városnak ez az adottsága jobban ki legyen használva, például nyitott alkotógalériák jövőbeli létrehozásával. A városban több helyszín is rendelkezésre áll a művészetek iránt érdeklődők számára. A Városháza padlásterében kialakított galériában rendszeresek a képzőművészeti kiállítások. Az egykori jezsuita rendház épületegyütteséhez tartozó Magtár, ma multifunkcionális rendezvényközpontként működik, ahol állandó jelleggel találkozhatunk kiállításokkal. A városi kulturális rendezvények centrális helyszíne, a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár ugyancsak rendelkezik kiállítótérrel. A Kézfogás Európa Szoborparkot 2013-ban adták át, amely az Erzsébet Ligetben hazai és európai művészek alkotásait mutatja be szép környezetben. Szintén 2013-ban avatták a VasútARTjárót, amely a balatonalmádiban élő és innen elszármazott művészek alkotásait mutatja be félévenként megújuló tárlat formájában. 57

58 Emellett a Művelődési Központ épületében működik egy Látványszövöde is, ahol népművészeti bemutató keretében ismerkedhetünk meg a kéziszövés hagyományos technikáival. A városközpontban működő Kulturális Központ és annak vörösberényi társintézménye számos kiscsoportnak és klubnak is teret ad, így segítve a helyi közösségeket. A Pannónia Kulturális Központtal összevont intézmény a városi könyvtár, ami 550 m2-en igyekszik a helyi lakosok és nyaralók minden igényét kielégíteni. Rendezvények Hagyományosan az év első jelentős, több napos fesztiválja a Tavaszi Zsongás Almádiban, ahol kézműves vásár, halfőző verseny mellett zenés és táncos színpadi műsorok kínálnak kellemes kikapcsolódást az idősebbek és fiatalok számára egyaránt. A város több olyan rendezvénynek is helyet ad, amely programkínálatával sok turistát tud Balatonalmádiba vonzani. Ilyen a Hungarikum Fesztivál, ahol öt napon keresztül egy helyen mindaz megtalálható, ami egyedi a magyar gasztronómiában. Sok évre visszamenő hagyománya van a Balatonalmádi Borfesztiválnak, ahol a Wesselényi strand előtt található rendezvénytéren két hétig a zamatos borok, a zene, a tánc a főszereplők. Immár hagyományosnak számít a nyár végén megrendezésre kerülő Pálinka Fesztivál is, ahol neves pálinka házak kínálják finom nedűiket, valamint iparművészek és kézművesek vására és kiállítása várja a vendégeket. Balatonalmádi a gasztronómiai eseményeken túl a sport kedvelőknek is számos lehetőséget kínál. A tavasz rögtön a Balaton-kerülő Bringás eseménnyel indul, de a sportkedvelő közönség részt vehet úszóversenyeken (Almádi Strandátúszás, Fűzfői átúszás), futóversenyen (éjszakai félmaraton), megrendezésre kerülnek horgászversenyek, lovas napok, vagy éppen a nemzetközi sakkverseny. Megvalósult programok, fejlesztések: Balatonalmádi Kultúrpark (Szoborpark) kialakítása Könyvtári szolgáltatás összehangolt infrastruktúrális fejlesztése (PKKK) Tudásdepó-express (PKKK, Megyei Könyvtárral konzorciumban) Kulturális szakemberek továbbképzése a szolgáltatásfejlesztés érdekében -PKKK projekt Tudásforrás - kalauz a digitális írástudás készségének fejlesztéséhez általános iskolás gyerekek számára PKKK Tervezett programok, fejlesztések: Művésztelep kialakítása Balatonalmádi Öreghegyen a Veszprém-Szentkirályszabadjai repülőtérhez tartozó volt távoli adó ingatlanán. Kulturális hagyományokat bemutató, azok ápolását szolgáló programok, az azok szervezésében közreműködő civil szervezetek támogatása (Téltemető, Almádi Napok, Borfesztivál, Hungaricum-Pálinka fesztivál, Szüreti felvonulás, Tökfesztivál) A volt jezsuita kolostor ingyenes önkormányzati tulajdonba vételét kezdeményezi városi képzőművészeti galéria, művészeti képzés és turisztikai hasznosítás céljára. Az intézmény takarékos és gazdaságos üzemeltetése érdekében felül kell vizsgálni és szükség szerint átalakítani a PKKK fűtési-, légkondicionálási-, és világítási rendszerét. 58

59 Sport A város gazdag sportélettel rendelkezik, ami egyaránt kínál lehetőségeket a helyi lakosoknak és az ide látogató turistáknak. A település adottságainak megfelelően a sportágak egy jelentős része a Balatonhoz kötődik. Azoknak, akik össze szeretnék kötni a sportolást és a vízi élményeket lehetőségük van vitorlázni, szörfözni, de a horgászat is nagyon népszerű tevékenység. Még mindig a Balatonhoz kötődik, de már a szárazföldre áttérve, a Balatoni Bringakörutat kell kiemelni, aminek Balatonalmádiban található a kezdőpontja, a 0 km kő. Ugyancsak nagy jelentőségű a Balatonalmádi- Veszprém kerékpárút. A város fekvése miatt több túra kiindulópontja lehet. A kerékpározáson túl több népszerű tömegsportrendezvénynek ad helyszínt a város, például futó és úszóeseményeknek, amelyek az ország minden pontjáról vonzanak ide részvevőket. A városban a felsoroltakon kívül még számos más sportegyesület is működik, többek között: futball, karate, tenisz, asztalitenisz, lovas, tájfutó, stb. Közülük kiemelkedő hagyományokkal rendelkezik a tenisz, ugyanis országos jelentőségű versenyeket rendeznek a városban. A Balaton partján fekvő, csaknem 3 ha területű sportpálya elavult és rossz kihasználtságú. Az ingatlan fekvése és nagy értéke miatt nem célszerű ezen a helyszínen a felújítása. Javasolt az áthelyezése a Lozsántai terület belterülettel szomszédos szélére. Ilyen módon lehetőség nyílhat a Balatonparti terület hasznosítására. A város nem rendelkezik önálló, kézilabda pálya méretű sportcsarnokkal. A Györgyi Dénes Általános Iskola új sportcsarnoka azonban alkalmas kisebb sportesemények megrendezésére. Megvalósult fejlesztések: Balatonalmádi Sporttelep (teniszpályák) Tervezett fejlesztések: Kerékpárút hálózat fejlesztés Balatonalmádiban a Veszprém-Szentkirályszabadja- Balatonalmádi nyomvonalon megépült kerékpárút továbbépítése. A Balatonfűzfő- Balatonalmádi-Alsóörs nyomvonalon lévő kerékpárút (Balatoni bringakörút) felújítása. Szükséges a kerékpár utak mentén kerékpáros pihenőhelyek, szervízpontok létrehozása. A kerékpározáshoz kapcsolódóan tervezik továbbá kiépített túraútvonalak, BMX pálya megvalósítását. Balatonalmádi területén nagyszabású fejlesztés keretében egy 300 férőhelyes, több móló szárral kialakított vitorláskikötő létrehozását tervezik. A beruházást komplexen a kiszolgáló egységekkel együtt lesz megvalósítva. Jelenleg Balatonalmádiban csak kis kapacitással rendelkező magánkikötők vannak. Az új tervezett létesítmény hazai és nemzetközi nagyszabású vitorlásversenyek lebonyolítására is alkalmas lesz. Itt kívánják biztosítani a vitorlássport utánpótlás nevelésének feltételeit is. Balatonalmádi szabadtéri műjégpálya Balatonalmádi központjában a téli időszakban kihasználatlan nagy parkoló felületen mobil műjégpálya kialakítása. Balatonalmádi Káptalanfüred, Kócsag Ökopark - és evezős centrum kialakítása a Balatonalmádi-Káptalanfüred Kócsag utcai vízparti részének nádassal ölelt vízparti területe kiválóan alkalmas a Balaton élővilágát bemutató, távcsöves kilátóhellyel, lábon álló nádi ösvénnyel, megközelíthető ökocentrum kialakítására, melyhez szervesen kapcsolódik egy 59

60 evezős centrum. Vízparti sportolási lehetőségek szélesítésével mind az itt tanuló diákoknak mind az idelátogató turistáknak biztosít aktív kikapcsolódást, nem csak a szűken vett főszezoni időszakban. A fejlesztés a kerékpárosokat is szolgálja, tekintve, hogy mellette fut a Balatoni Bringa körút. Közösségi csarnok létesítése Balatonalmádiban Budatava térségében - mely városi sportcsarnokként is üzemel - kiszolgáló létesítményeinek építésével. Sportpálya létesítése Balatonalmádiban a jelenleg a Balaton partján meglévő sporttelep kiváltásával Budatava térségében egy városi szabadtéri futballméretű sportpálya és kiszolgáló létesítményeinek építése. A Balatonalmádi Teniszklub szervezésében tervezik kiszolgálóépület létrehozását és a pályák felújítását, bővítését Esélyegyenlőség biztosítása A Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-tól határozza meg az esélyegyenlőség javítása érdekében szükséges intézkedéseket. Átfogó céljai a következők megteremtésére irányulnak: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A fő célcsoportok azonosított problémái és a tervezett intézkedések a következők: A mélyszegénységben élők és a romák közül nem minden munkanélküli regisztráltatja magát a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnál, ezért tájékoztatással kell őket segíteni. A gyermekek közül a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 2008-tól folyamatosan növekedett, évben ugrásszerűen megnőtt. Az Alapszolgáltatási Központ 2012-ben 24 család 36 gyermeke esetében végzett családgondozást az önkéntesen igénybe vehető gyermekjóléti alapellátás keretén belül, valamint 11 gyermeket gondozott védelembe vételi eljárás keretein belül. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma is nőtt 2008 óta (2012-ben 115 fő). A Napköziotthonos Óvodába járó gyermekek közül iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson 79-en vettek részt. A hátrányos helyzetű (rendszeres gyermekvédelmi támogatott) óvodás gyermekek száma 24 fő, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 0, sajátos nevelési igényű 1 fő. Az általános iskolákban 2012-ben 57 hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 3, sajátos nevelési igényű 20 fő. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma között nagymérvű a különbség. Ennek oka, hogy a szülők feltételezhetően nincsenek birtokában a nyilatkozattételhez szükséges információknak. Ennek kiküszöbölésére tájékoztatni kell az érdekelteket. 60

61 A nők esetén probléma a munkába való visszatérés. A szülés utáni visszatérését nehezíti, hogy a 3 éves kort el nem érő gyermekek nappali elhelyezése nem megoldott. Ezért szükséges a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetése, alternatív megoldások támogatása (pl. házi gyermekfelügyelet, családi napközi). Az idősek problémája, hogy gyakran válnak bűncselekmény áldozatává. Ezért szükséges az idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése. A fogyatékosok problémáinak segítésére szükséges a középületek fizikai akadálymentesítésének folytatása. 61

62 1.9 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre Balatonalmádi gazdaságára a legjelentősebb hatást a település elhelyezkedése fejti ki. Ennek alapján Balatonalmádit alapvetően turisztikai orientációjú településnek lehet tekinteni. A korábbi nagy foglalkoztatók megszűnése után - a helyi adottságokat kihasználva - megindult a (kényszer) önfoglalkoztatóvá válás, illetve sok, főként a kereskedelem és a turizmus területén érdekelt kisvállalkozás kezdte el működését óta viszont nagymértékű visszaesés következett be, a vállalkozások száma 28%-kal csökkent, ami bár jelentős, megfelel a megyei és országos tendenciáknak. Megyei program szerinti gazdasági súly Veszprém megye területfejlesztési programja 3 átfogó célt határoz meg: Gazdasági növekedés, térségi potenciálokra építő gazdaságfejlesztés, Lakosság életminőség javítása, Térszerkezet tudatos alakítása, városrészek összehangolt fejlesztés. Balatonalmádira mindhárom helyen fejlesztési irányokat jelöl ki, a város potenciálját külön nem említi. Vállalkozások szerinti súly A város gazdasági súlyának meghatározásához három mutatót vizsgálunk, a különböző területi egységekkel való összehasonlításban ábra Ezer lakosra jutó vállalkozások száma (db), egy lakosra jutó jegyzett tőke (1000 Ft) és bruttó hozzáadott érték (1000 Ft), 2012 Forrás: KSH A város működő vállalkozások száma és egy lakosra jutó jegyzett tőke tekintetében jobb helyzetben van a járás, megye és ország átlagához képest, ami az erőteljes gazdasági aktivitást jelzi. Ugyanakkor gazdasági súlyát tekintve, - mivel zömében mikro-vállalkozásokról van szó - elmarad attól. Ezt jelzi a harmadik mutató. 62

63 A vállalkozások abszolút és lakosságarányos száma nem mutatja kielégítően a város relatív gazdasági erejét ezért fontos megvizsgálni és összehasonlítani a működő vállalkozások szerkezetét az alkalmazottak létszáma szerint is táblázat Működő vállalkozások száma alkalmazotti létszám szerint 2012 Város részesedése a Adattípus Balatonalmádi Veszprém megye megyei szummából Népességszám aránya város/megye 1-9 fős Mikro ,7 2, Kis fős Közép ,8 2, Nagy Népességszám ,4 2,4 Forrás: KSH A Balatonalmádiban működő vállalkozások túlnyomó többsége 10 fő alatti foglalkoztató, ami mellett 18 db főt foglalkoztató vállalat működik, illetve egy középvállalatnak minősülő cég. Megyei összehasonlításban is látszik a mikro-vállalkozások túlreprezentáltsága és a közép- és nagyvállalkozások hiánya. Ágazati szerkezet szerinti súly A város gazdasági helyzetét tükrözi mindezek mellett a működő vállalkozások ágazatok szerinti megosztása, illetve az egyes ágazatban tevékenykedők részesedése. Ezzel lehetővé válik a domináns ágazatok beazonosítása és összehasonlítása a megyei jellemzőkkel táblázat Vállalkozások száma és az ágazatban tevékenykedők aránya ágazatok szerint 2012 Vállalkozások száma Balatonalmádi %-os megoszlás város %-os megoszlás megye Ágazatban tev. %-os megoszlás város Ágazatban tev. %-os megoszlás megye Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 9 1,2 4,0 1,5 4,2 Ipar ,3 8,2 Építőipar 62 7,9 9,7 9,4 11,8 Szolgáltatás ,8 75,8 Forrás: KSH A mezőgazdaság kis jelentősege jól látszik, megyei összehasonlításban szignifikánsabb alacsonyabb értékek jellemzők Balatonalmádira. Kisebb a súlya az ipar és építőipar ágazatoknak is, de itt a különbség nem jelentős. Szignifikánsan magasabb ugyanakkor a szolgáltatásban tevékenykedők aránya és a szolgáltatással foglalkozó vállalkozások aránya Balatonalmádiban. Ha a vállalkozások számát és az ágazatban dolgozók számának arányát hasonlítjuk össze, azt láthatjuk, hogy a mezőgazdasági és építőipari vállalkozások relatíve több dolgozót foglalkoztatnak, míg a szolgáltatási vállalkozások kevesebbet. Egy település gazdasági súlyát jelzi az iparűzési adóbevételeinek nagysága más településekkel összehasonlítva. 63

64 1.9-2 ábra Az egy főre jutó iparűzési adóbevétel között területi összehasonlításban ábra Az iparűzési adóbevétel Balatonalmádiban (millió Ft) Forrás: KSH Forrás: Önkormányzati adatközlés Bár Balatonalmádiban 2007 óta jelentősen megnőtt az egy főre jutó iparűzési adóbevétel mértéke, mégis jelentősen elmarad a többi területi egység átlagától. Az adóbevétel nagyságát tekintve, a 2009 és 2011 közötti visszaesés után 2012-től ismét növekszik az iparűzési bevételek összege. Egy idegenforgalom-orientált település esetén ugyanakkor fontos megnézni az idegenforgalmi adók alakulását is, ez jelentősen árnyalja a képet. 64

65 1.9-4 ábra Az idegenforgalmi (építmény és tartózkodás utáni) adóbevétel között területi összehasonlításban Forrás: KSH A táblázatból láthatjuk, hogy - a járás átlagához hasonlóan, bár attól némileg elmaradva sokkal jelentősebb mértékű az idegenforgalmi bevételek nagysága a megyei és különösen az országos átlaghoz képest A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Mezőgazdaság A településen nagy hagyományokkal rendelkezik a szőlő- és gyümölcstermesztés, és feldolgozás területén. Az utóbbi fél évszázad tájalakulásának következtében az egykori szőlőhegyek (Öreg-hegy, Vörös-hegy, Új-hegy) képe jelentősen átalakult. Legnagyobb egybefüggő szőlőterület a Vörös-hegy lejtőin található. A változatos méretű m 2 alapterületű telkek mellett gyakran megjelennek a szőlő feldolgozásnak helyet adó pincék és présházak. A korábban szőlővel és kisebb hányadban gyümölcsössel borított nagyobb területek egyre jobban felaprózódtak, kis parcellák alakultak ki, ahol a termelést egyre inkább háttérbe szorította az üdülő funkció. A korábbi értékes termőterületeket felváltották a hétvégi házak és a lakóházak intenzíven fenntartott növényfelületei, továbbá egyes esetekben az illegális beépítések. A szőlő- és gyümölcs területek a mezőgazdasági területek 28%-t foglalják el, összesen 142,56 ha-on. A településen található szőlőterületek a Balatonfüred-Csopaki Borvidékhez Balatonfüred-Csopaki körzethez tartoznak. Mára a szőlő- és gyümölcstermesztés jelentősége lecsökkent. A KSH adatok szerint a mezőgazdaságban a működő vállalkozások száma 9, ami a vállalkozások 1%-a. A településen mezőgazdaságból élők aránya sem jelenős, mindössze 1,5%. A szőlő-és gyümölcstermesztéstől eltekintve a városban nincsenek jelentős hagyományai a növénytermesztésnek és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, a tó vízminőségének védelmében törvényileg korlátozták a nagyüzemi állattartás több formáját. Ezért Balatonalmádiban nincs is jelentős növénytermesztés és állattartás. Balatonalmádiban jelentős, megművelt mezőgazdasági termőterületek nem találhatók, kismértékben szőlő- és gyümölcstermesztéssel találkozhatunk. 65

66 Ipar A térségben jelentős ipari foglalkoztatásról a rendszerváltást megelőző időszak kapcsán lehet beszélni. A Kistérség aktív korú lakosságának jelentős részét tudta foglalkoztatni a Fűzfői gyártelepen működött vegyipari nagyvállalat, a Nitrokémia és a Fűzfői Papírgyár. Jelentős számú munkaerőt tudott még foglalkoztatni a Balatonfőkajári Mezőgazdasági TSZ. Balatonalmádiban jelentős foglalkoztató volt a Bauxitkutató Vállalat. A 90-es években az említett vállalatok vagy megszűntek, vagy jelentős átalakuláson mentek keresztül. Ezzel a Kistérség ipari foglalkoztatási potenciája jelentősen lecsökkent. A Nitrokémia alulhasznosított területén, Balatonfűzfőn 1998-tól Ipari Park működik, ahová igyekeznek minél több vállalkozást bevonzani. A közel 500 ha területen főként vegyipari, villamos- és műszertechnikai, környezetvédelmi vállalkozások, egyéb szolgáltató vállalkozások működnek. Ahogy megszűntek a Balatonalmádi környezetében található nagyfoglalkoztatók, úgy lecsökkent az ingázó munkavállalók aránya is. A város turisztikai arculata miatt ipari termelő tevékenység meghonosítása továbbra sem cél, inkább logisztikai fejlesztések képzelhetők el. Az ipari funkció fejlesztése szempontjából kedvezőbb feltételeket kínálnak a balatonfűzfői és a veszprémi ipari parkok. Ezen iparterületek fejlesztése a munkalehetőségek növekedése miatt Balatonalmádi szempontjából is kiemelkedő jelentőségű volna azok közelsége miatt. Ugyanakkor nagy hozzáadott értéket termelő, környezetet kevéssé terhelő termelő és szolgáltató cégek megtelepedése és bővülése a városban kívánatos elsősorban a munkalehetőségek növekedése miatt. Ehhez nyújtana segítséget egy inkubátorház Balatonalmádiban Szolgáltatások A KSH adatai szerint a szolgáltatásokban működő vállalkozások aránya Balatonalmádiban meghaladja a 80%-ot, ami magasabb a járási, megyei és az országos szintnél is. Az alágazatok szerinti súlyt területi összehasonlításban a következő ábra mutatja be ábra A szolgáltatások alágazatok szerinti súlya

67 Forrás: KSH A vállalkozások profilját illetően a cégek bő negyede ingatlanügyekkel, gazdasági szolgáltatással foglalkozik. Kereskedelmi területen működik a cégek ötöde. Jelentős még a szálláshelyszolgáltatással, vendéglátással foglalkozó vállalkozás, amelyek közel 10%-os részesedéssel bírnak a működő vállalkozások körében. A megyei összehasonlításból láthatjuk, hogy az ágazatok részesedése nem tér el jelentősen a megyei átlagoktól, egyedül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatban jelentős az eltérés. A következő táblázat a kereskedelmi és vendéglátóipari létesítmények számának időbeli alakulását és az ezer főre eső létesítmények számát mutatja be megyei összehasonlításban táblázat Az ezer főre eső kereskedelmi és vendéglátóipari létesítmények száma megyei összehasonlításban 2013 Balatonalmádi Járás Megye Ország Ezer lakosra jutó élelmiszer vegyesüzletek és áruházak száma 3,6 3,4 2,6 2,4 Ezer lakosra jutó ruházati szaküzletek száma 2,5 1,2 1,8 1,9 Ezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma 16,8 13,9 7,7 5,5 Forrás: KSH A kiskereskedelmi üzletek és a vendéglátóhelyek száma 2000 óta folyamatosan csökken, azóta mintegy 30%-os csökkenés volt az ágazatban. A kereskedelmi vállalkozások szerkezete nem kedvező Balatonalmádiban: a kiskereskedelmi forgalom legnagyobb részét lebonyolító jelentős kiskereskedelmi láncok közül egy sem telepedett le Balatonalmádiban, amelynek az a következménye, hogy a lakosság jelentős részben más településekre jár vásárolni. A korábban megtelepült Fórumnak viszont jelentősen visszaesett a forgalma. Megyei összehasonlításban azt láthatjuk, hogy az ezer főre jutó vendéglátóhelyek száma kiemelkedő Balatonalmádiban, problémát jelent ugyanakkor, hogy a fő nyári szezonon kívüli időszakban, a tavaszi és őszi programokhoz kötődően nem jellemző, hogy a vendéglátóhelyek kinyitnának Turizmus A turizmus bemutatása ebben a fejezetben elsősorban a statisztikai mutatók elemzésére irányul, nem tudja ezzel az ágazattal kapcsolatos összes fontos szempontot sorba venni és elemezni, inkább a statisztikai mutatók kapcsán próbálja a balatonalmádi sajátosságokat bemutatni. A volt Kelet-Balatoni Kistérség, aminek központja a mai járási székhely: Balatonalmádi, a Balaton Üdülőkörzet egészén belül a közepesen fejlett üdülőterületek közé tartozik. Idegenforgalmi pozícióját jellemzi, hogy míg lakos szám tekintetében az 5. helyen áll, addig idegenforgalmi teljesítmény szempontjából csak a 9. helyet foglalja el. Balatonalmádi városközpontjával és parkjaival, strandjaival, szállodáival történetileg is a frekventált balatoni vízparti nyaralóhelyek közé tartozik. Az elmúlt néhány évben a spontán fejlődést egyre inkább felváltotta a tudatos idegenforgalmi stratégia alkalmazása, ami középtávon azt eredményezheti, hogy Balatonalmádi a mostaninál sokkal karakterisztikusabban fog tudni megjelenni a balatoni idegenforgalmi termékpalettán. A település azért is szerencsés helyzetben van, mert idegenforgalma jelenleg sem csupán a vízparti pihenésen alapul, jelen van a vízi turizmus, aktív turizmus, program/rendezvény turizmus, konferenciaturizmus. 67

68 Problémát jelent ugyanakkor, hogy a meglévő turisztikai kínálati elemek nem elég karakterisztikusak, hiányzik még 2-3 jelentősebb turisztikai vonzerő, amely a város hagyományaihoz, léptékeihez, hangulatához igazodna és egyediséget biztosítana a számos Balaton parti attrakció között Balatonalmádi számára. További problémát jelent, hogy a meglévő attrakciók: sétány, Szoborpark, Kilátó, Vöröskő tanösvény széttagoltan vannak jelen a városban, szükséges volna ezek összekötése és egységes kínálati elemként való megjelenítése. Szükséges továbbá turisztikai városközpont jelleg kialakítása, amely magában foglalná a városközpont és a vasúti pályaudvar jelenleginél jobb, látványosabb összeköttetését. A szálláshelyek tekintetében hátrányként jelentkezik, hogy a Hotel Ramadán kívül jelentősebb szálláshely nincs a városban, a volt vállalati üdülők kis kihasználtsággal működnek és jelentős átalakításra, felújításra szorulnak. Elsőként a szállásférőhelyek számának alakulását mutatjuk be az elmúlt 5 évben és összehasonlítjuk a megyei és járási adatokkal táblázat A szálláshelyek számának időbeli alakulása és összehasonlítása a járási és megyei adatokkal Adattípus Szállásférőhelyek száma Ezer főre jutószállásférőhelyek száma Balatonalmádi Járás Megye Balatonalmádi Járás Megye Forrás: KSH A táblázat alapján láthatjuk, hogy a szállásférőhelyek száma Balatonalmádiban és a többi viszonylatban is 2011-ig nőtt, azóta csökken. A szálláshely kínálat, az ezer főre eső szállásférőhelyek száma Balatonalmádiban kiemelkedő a járási és megyei átlaghoz viszonyítva. A vendégéjszakák száma a következőképpen alakult 1998 és 2014 között. 68

69 1.9-6 ábra A vendégéjszakák számának alakulása Balatonalmádiban Forrás: Önkormányzati adatközlés Az ábrából láthatjuk, hogy 1998, de főleg 2001 óta amikor a legmagasabbak voltak az értékek jelentősen csökkent a Balatonalmádiban eltöltött vendégéjszakák száma. A 2004-es mélyponthoz képest pozitív elmozdulás történt, de a mai értékek a korábbi magas számoktól jelentősen elmaradnak és az utóbbi években ismét lassú csökkenés tapasztalható. A legnagyobb csökkenés a magánszállásokban eltöltött vendégéjszakákat érintette, ami 1998-hoz képest mintegy egynegyedére csökkent. Teljesen más tendencia jellemzi a kereskedelmi szálláshelyeket, ott inkább nagyobb ingadozásokat, pozitív és negatív csúcsokat láthatunk, ugyanakkor 1998-hoz képest nincs, vagy minimális a csökkenés. Változott természetesen a magánszálláshelyek részesedése is az összes vendégéjszakákból: míg 1998-ban 39% volt, jelenleg csak mintegy 14% től van adat az adómentes vendégéjszakák számáról. Ebből az adatból a 18 évnél fiatalabb vendégek arányát számíthatjuk, amely az összes vendégéjszaka 30-40%-át jelenti, tehát igen számottevő. Az önkormányzat szempontjából fontos idegenforgalmi adóbevételek alakulását a következő ábra mutatja ábra Idegenforgalmi adóbevétel Balatonalmádiban Forrás: Önkormányzati adatközlés 69

70 Az ábrából látható, hogy az ingadozások ellenére az idegenforgalmi bevétel alapvetően növekvő tendenciájú, jelentős és stabil bevételi forrása az önkormányzatnak. Ha szálláshely-típusonként nézzük az időbeli alakulást, a következő tendenciákat láthatjuk: ábra Az egyes szálláshely típusok férőhelyszámának alakulása 2001,2013 Forrás: KSH T-STAR Az ábrából láthatjuk, hogy 2000 és 2013 között jelentősen csökkent a száma és némileg átalakult az összetétele a szálláshelyeknek. Önmagához viszonyítva a legjobban csökkent a panziók férőhelyszáma, ezt követte a kemping, szálloda és végül a magán férőhelyszám csökkenés. Az üdülőházak férőhelyei viszont ötszörösére nőttek. A kereskedelmi férőhelyek száma összességében csak minimálisan csökkent, ott csak a belső arányok alakultak át, ugyanakkor a magán szálláshelyek számában igen nagymértékű a visszaesés, de számuk még így is több mint kétszerese a kereskedelmi férőhelyeknek. Ha az összes szálláshelyet nézzük, a szállodai férőhelyek aránya csupán 10%, a kereskedelmi szálláshelyeken belüli arányuk viszont már 36,6%. Területi összehasonlításból is látszik a szállodák számának alulreprezentáltsága, részarányuk megyei szinten 14,4%, országos szinten 25%. Ennek oka, hogy a magánférőhelyek részaránya sokkal nagyobb Balatonalmádiban, mint a megyében, vagy az országban. A magánszálláshelyek számának változását mutatja a következő ábra. 70

71 1.9-9 ábra A magánszálláshelyek számának változása Balatonalmádiban 2003 és 2014 között Forrás: Önkormányzati adatközlés Az ábrából is látható a magánszállást üzemeltetők csökkenése: 2003-hoz képest mintegy egyharmadára csökkent a magánszálláshelyek száma. A legjelentősebb csökkenés 2004-ben volt, de - valószínűleg az online pénztárgépek kötelező bevezetésének hatására ben is érzékelhető volt a csökkenés. Ha az egyes szállástípusok kihasználtságát és annak változását nézzük 2013 és 2000 között, a következőket tapasztaljuk ábra Az egy szálláshelyre jutó vendégéjszakák száma 2000,2013 Forrás: KSH T-STAR Az egy szálláshelyre jutó vendégéjszakák számát tekintve láthatjuk, hogy egyedül a szállodáknak kiemelkedő a kapacitáskihasználtsága és azt a vizsgált időszakban növelni tudták, míg a többi szálláshely mutatói viszonylag alacsonyak és tovább romlottak. A magánszálláshelyek kihasználtsága mostanra nagyon lecsökkent. A következő ábra azt mutatja be, hogy 2013-ban a férőhelyek száma és vendégéjszakák száma hogyan oszlott meg az egyes szálláshelytípusok között. 71

72 ábra A férőhelyek és a vendégéjszakák számának megoszlása az egyes szálláshelytípusok között, 2013 Forrás: KSH T-STAR A táblázatból látszik, hogy a vendégéjszakák több mint kétharmad részét szállodákban töltötték, bár a szállodai férőhelyek részesedése csak 10%. Ebből az ábrából is látszik, hogy a magánférőhelyek kihasználtsága nagyon alacsony. További specialitása a balatonalmádi szálláshely-szerkezetnek, hogy a Hotel Ramada fogadja a városi szintű összes vendégforgalom 32,7%-át és a kereskedelmi szálláshelyek forgalmának 38,2%-át (2014-es adat, önkormányzati adatközlés alapján). A következő táblázat egy összesített mutató: a vendégéjszakák számának időbeli alakulását mutatja a szálláshelyeken, területi összehasonlításban táblázat A vendégéjszakák számának időbeli alakulása a szálláshelyeken területi összehasonlításban Balatonalmádi Megye Ország ,8 28,3 42, ,2 29,5 42, ,1 28,2 44, ,7 29,2 45,3 Forrás: KSH A kihasználtság növekedése országos viszonylatban bár nem jelentős, de érzékelhető, 2009-hez képest, megyei és városi viszonylatban nem. Az alacsony kihasználtság Balatonalmádi esetén feltehetően annak a sajátosságnak köszönhető, hogy nagyon magas a magánférőhelyek száma és nagyon alacsony a kihasználtságuk és ez a mutatókat erőteljesen lefelé torzítja. 72

73 1.9-6 táblázat Átlagos vendégéjszakák száma vendégenként között területi összehasonlításban Balatonalmádi Megye Ország ,3 3,2 2, ,5 3,1 2, ,2 3,1 2, ,6 3,0 2, ,6 3,1 2,7 Forrás: KSH Az egy vendég által eltöltött napok számában némi javulás mutatkozott Balatonalmádiban az utóbbi években, de még így is elmarad a megyei és országos átlagoktól. A következő táblázat a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák arányát mutatja járási, megyei és országos összehasonlításban táblázat Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya Adattípus Balatonalmádi Járás Megye Ország ,5% 23,5% 36,2% 46,7% ,2% 17,5% 33,9% 47,3% ,0% 16,8% 32,0% 45,9% ,8% 14,8% 34,0% 50,0% ,0% 19,8% 32,3% 50,0% Forrás: KSH A külföldiek aránya Balatonalmádiban 20% körüli az elmúlt évek viszonylatában. Jelentős elmozdulás nincs, ám enyhe csökkenés látszik. Nagyon jelentős ugyanakkor az elmaradás a hasonló megyei és különösen az országos adatokkal összehasonlítva. A következőkben a külföldi vendégéjszakák megoszlását nézzük a különböző szálláshelytípusok között ábra Külföldi vendégéjszakák megoszlása 2013 Forrás: KSH T-STAR 73

74 Az első ábra az összes külföldi vendégéjszaka megoszlását mutatja az egyes szálláshelytípusok között. Azt láthatjuk, hogy a legtöbb külföldi vendég a szállodákat és a kempingeket kereste fel. A második ábra árnyalja ezt a képet, mivel azt mutatja, hogy egy szálláshelyre hány külföldi jut és ezt az értéket arányosítja. Az ábrából az látszik, hogy a külföldiek elsősorban a kempinget választották, azután a magánszállást és a szálloda csak a 3. preferencia volt. Üdülőházat és panziót a legkevésbé választották. A KSH adatai szerint Balatonalmádiban a kereskedelmi szálláshelyeken 88,7%-ban belföldi vendégek szálltak meg és a vendégéjszakák 86,4%-át töltötték el, a 11,3% külföldi vendég, akik a vendégéjszakák 13,6%-át töltötték el, az alábbi országokból érkeztek csökkenő sorrendben: Németország, Hollandia, Ausztria, Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Dánia. A balatonalmádi szálláshelyeken egy szoba átlagára 2012-ben Ft volt, míg járási szinten az átlag ennél magasabb, forint és Balatonfüreden egy átlagos szobaár forint volt. Balatonalmádiban a legfőbb turisztikai vonzerőt a Balaton-part és az azokon működő strandok jelentik. A településen 4 strand üzemel, mindegyik esetén az üzemletetői feladatokat a város látja el. A 4 strand a Wesselényi-strand, káptalanfüredi kis strand, káptalanfüredi nagy strand, Budatava strand. A strandok forgalmi adatai 2005-től állnak rendelkezésre. A legnagyobb számban eladott belépőjegy típusokat (napi felnőtt, gyerek, délutáni felnőtt, gyerek, visszatérő felnőtt, gyerek) tekintve 2005-től 2012-ig jelentősen nőtt az eladott jegyek száma, 2012-ben stagnált, míg 2013-ban akár 30-40%-kal is visszaesett. Nőttek ugyanakkor az egyéb típusú jegyeladások: Balaton kártya, BBC kártya, idénybérletek. Az önkormányzatnak jelentős bevételei származnak a strandok üzemeltetésével kapcsolatban (jegybevétel, bérleti díj, fejlesztési bevétel), amelyek rendre meghaladják a kiadásokat. Ugyanakkor a bevételek nagysága egyik évről a másikra nehezen kalkulálható, mivel erőteljesen az adott év időjárásától függ, elsősorban az eladott jegyekből, bérletekből származó bevétel. Az időjárás okozta bizonytalanságot oldaná egy időjárástól függetlenül működő fürdő - a Balatonalmádiban hagyománnyal rendelkező Kneipp fürdő - kialakítása, amely ezen kívül az idegenforgalmi szezon meghosszabbítását szolgálná és elmozdulást jelenthetne a Balatonalmádi számára jelentős potenciált jelentő egészségügyi turizmus irányába is. A turizmus szempontjából fontos a helyi TDM szervezet a Balatonalmádi Turisztikai Egyesület működése. A szervezet feladatait, működését az fejezet mutatja be. Az önkormányzat és TDM szervezet közös célja és törekvése, hogy a jelenleg még meghatározó balatonparti, strandhoz kötődő turizmus mellett egyre erőteljesebbé váljon az aktív (kerékpáros, evezős, vitorlázós, kirándulós, a természeti értékek felfedezéséhez köthető, sportlétesítményekhez köthető, erdei tornapályát igénybe vevő) turizmus, a vallási turizmus, a kulturális, művészeti turizmus a helyi gazdag kulturális és művészeti élethez kapcsolódóan, az egészségturizmus, a konferenciaturizmus, gasztronómiai turizmus stb. Ezen célok elérését szolgálják a már részben megvalósult és tervezett fejlesztések, a hagyományos és újonnan szervezett rendezvények, fesztiválok. 74

75 A strandokon az elmúlt években jelentősebb fejlesztések voltak Wesselényi strandon 180 m Ft (2011-ben), a fő épület két szárnya megújult. Káptalanfüredi strand és káptalanfüredi kisstrand fejlesztései történtek meg. Tervezett fejlesztések Hosszú távon a Wesselényi-strandra tervezi a város a fős un. Aquatorium fejlesztést (Kneipp élményfürdő házzal aminek a városban régi hagyománya van, innen terjedt el Magyarországon) Tervezett rövid távú fejlesztés önerőből: csúszdaparkkal Tervezett fejlesztés még: strand röplabda pálya, mobillelátóval. Cél: sport és wellness egyben Budatava strand rekonstrukció: most kezdődik; cél: zöldterület strand - parkoló arány javítása; ésszerű területátcsoportosítással, családi strandként Cél továbbá a parti sétány fejlesztése burkolat, közvilágítás, közösségi terek megújítása (BFT pályázat keretében zajlik a fejlesztés utat, kerékpárutat nem érint) Kikötő fejlesztés a parti sávban a Négyméteres előtt A vallási turizmusba be kíván kapcsolódni a város (Szent Jobb kápolna, vörösberényi kolostor) Erdei tornapálya építése a felhagyott kőbánya területén Művészeti Központ, Művésztelep létrehozása Vörös Homokkő tanösvény fejlesztése, táblákkal ellátása A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések A város jelentősebb vállalkozásait az utolsó éves árbevétel és a foglalkoztatotti létszám szerint vizsgálva a következő jelentős gazdasági társaságokat találtuk (foglalkoztatott létszám szerint rendezve) táblázat Balatonalmádi jelentős vállalkozásainak főbb adatai Vállalkozás neve Tevékenység Utolsó éves árbevétel Foglalkoztatott létszám Aurora Hotels Kft. Szállodai szolgáltatás fő P-Max Technológiai Kft. Fémmegmunkálás fő Balatonalmádi Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Nem veszélyes hulladék gyűjtése fő Réven Kft. Nagykereskedelem fő Dr. György Gyógyszertár Bt. Gyógyszer kiskereskedelem fő Bora Center Kft. Nagykereskedelem fő Forrás: Internet - Creditreform 75

76 A táblázatból láthatjuk, hogy nagy foglalkoztató nincs a városban, a jelentősebb cégek is a kisvállalkozások csoportjába tartoznak. Az ágazatokat tekintve mindössze egy ipari tevékenységet végző vállalkozás van a listában, amely a feldolgozó iparban tevékenykedik, a többi vállalkozás a szolgáltató szektorhoz tartozik. Hasonló méretű városokhoz hasonlóan itt is elsősorban a kereskedelmi tevékenységet foglalkoztató vállalkozások tudnak jelentősebb árbevételt produkálni. Az idegenforgalmi ágazatba tartozó vállalkozások közül egy a Hotel Ramadát üzemeltető cég van a legnagyobbak között, ugyanakkor az is pénzügyi problémákkal küzd. Az utóbbi években a Balatonalmádiban jelen lévő gazdasági társaságokban nem történt olyan kiemelkedő fejlesztés, amely jelentősebb árbevétel növekedéssel, vagy létszámnövekedéssel járt volna, tehát elmondhatjuk, hogy a jelentős fejlesztések az önkormányzat kezdeményezésében és szervezésében történtek. Balatonalmádi idegenforgalmi jelentősége miatt fontos a helyi TDM szervezet működésének a bemutatása. A Balatonalmádi Turisztikai Egyesület az önkormányzattal szoros együttműködésben dolgozik az idegenforgalom növelésén, míg az önkormányzat elsősorban a turisztikai infrastruktúra fejlesztésén addig az Egyesület az attrakciók, programok, rendezvények, illetve a marketing fejlesztésén dolgozik. Ebből a szempontból jelentős előrelépés volt a közös honlap létrehozása, amely azt eredményezte, hogy az idegenforgalmi szempontból a város honlapjára kereső érdeklődő ott helyben megtalálja az idegenforgalmi szempontból érdekes tartalmakat, amelyet a TDM szervezet gondoz. Az Egyesület feladata igen komplex. Többek között részt vesz belföldi és külföldi turisztikai vásárokon, segíti a város turisztikai marketingjét. Az Egyesület szervezésében bonyolódik le Almádi 3 legjelentősebb rendezvénye. Az egyesületi tagok számára különféle tanfolyamokat szervez. Az Egyesület működteti a helyi Tourinform Irodát ben térségi TDM szervezetet hozott létre a Balatonalmádi Turisztikai Egyesület, a Balatonfüredi Turisztikai Egyesület, a Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület, valamint a Tihanyi Legenda Nonprofit Kft. - Balaton Best Nonprofit Kft. néven. Az elnyert térségi TDM-pályázat egyik legfontosabb eleme a marketing-kommunikációs tevékenységek fejlesztése. Bevezetésre kerül a Balaton Best kedvezménykártya, amely hozzájárul a térség vonzerejének, versenyképességének és látogatottságának növekedéséhez. Kialakításra kerül egy új buszos közlekedési útvonal is. A busz a térségen belül szállítja a vendégeket körjárat jelleggel. A pályázat elemei közé tartozik a desztináció fejlesztési stratégia kialakítása, az arculat megteremtése, térségi szolgáltatók szezonértékelése, vendégelégedettségi kutatás, valamint az eszközbeszerzések lebonyolítása ben az Egyesület csatlakozott a Nyitott Balaton programsorozathoz, amelynek célja az, hogy a nyári szezonon kívül a tavaszi és az őszi szezonban is a Balatonhoz vonzza a látogatókat különféle programlehetőségekkel. A tavaszi sorozat elsősorban az aktív turizmust, sportolási lehetőségeket szerető, míg az őszi a bort, gasztronómiát, kultúrát kedvelő közönséget célozta meg. 76

77 1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők A település külső elérhetősége Közlekedési szempontból Balatonalmádi a régióban nem rendelkezik kiemelkedő szereppel. Balatonalmádi város földrajzi helyzetének megítélését több, hatásában azonban ellenkező előjelű tényező befolyásolja. A mai viszonyok közt meghatározó az országos gyorsforgalmi úthálózathoz képest való elhelyezkedés, a város esetében M7-es autópálya, illetve 8. sz. főút közelsége illetve távolsága. A város Veszprém megye déli részén, a Balaton partján, kiemelt turisztikai térségben helyezkedik el. A város közúti szempontból a Balaton keleti medencéje és az északi part között elkerülhetetlen tranzitútvonal mellett fekszik, ahol a nyári idegenforgalmi időszakban, különösen hétvégenként jelentősen túlterheltek az utak. A város nem tudta kihasználni, s fejlődésének a szolgálatába állítani a közúti infrastruktúrát, mint gazdasági potenciált. A tranzitforgalom az üdülőtelepülések esetében nagyobb terhelést - zaj- és légszennyezés - jelent, mint amekkora az értékteremtő hatása. A Balatonkenesét és Balatonfűzfőt elkerülő 710. sz. másodrendű főút megépülésével, valamint a Balatonfűzfő (71. sz. főút) - Litér (8. sz. főút) közötti 72. sz. másodrendű főút szélesítési és megerősítési munkálataival Balatonalmádi tranzitforgalmában csekély mértékű csökkenés tapasztalható. Az átmenő forgalom problémájának a megoldásában segíthet a Balatontörvény azon rendelkezése, miszerint a Veszprém Tapolcai utat Veszprém és Keszthely között főútként kell kiépíteni, illetve az M7 autópálya és a veszprémi körgyűrű között az M8-as megépítésével kell a folyamatos gépkocsi-közlekedés feltételeit megteremteni. Ez utóbbi szakasz egybeesik a 710. sz. elkerülő út megfelelő szakaszával, amelynek mielőbbi megépítése a város érdeke. Az idő szerinti optimalizálással kiválasztott leggyorsabb út hossza a megyeszékhelyig 15,7 km, 18,5 perc, a fővárosig 121,1 km, 92,3 perc, az autópálya csomópontig 23,1 km, 23,4 perc. Vasúti kapcsolata is megfelelő, Budapestről óránként 1, vagy 2 vonat közlekedik, a menetidő ugyanakkor nagyon hosszú, átlagosan 2-2 és fél óra. Balatonalmádit számos vasútvonal érinti: Székesfehérvár Tapolca-vasútvonal, Balatonfüred - Székesfehérvár vasútvonal, Tapolca Budapest Déli vasútvonal, Tapolca Záhony vasútvonal. A vonatok egy jelentős része csak a nyári turistaidényben, június 16-tól augusztus 26-ig közlekedik. Teherforgalma elenyésző, inkább a személyforgalomra épül a vasúti infrastruktúra. A legközelebbi repülőtér a Veszprém-Szentkirályszabadjai repülőtér, melynek a tranzitforgalomhoz hasonlóan a negatív hatása - zaj - a jelentősebb. Az ingázás fő célállomásaira, Veszprémbe és Balatonfüredre jó a távolsági buszközlekedés: csúcsidőben Veszprémbe 5-15, Balatonfüredre percenként indulnak Volán buszok, ugyanakkor a járás egyéb településeire már kevésbé jó a közösségi közlekedés. A munkaerő képzettsége A munkaerő képzettsége szempontjából Balatonalmádi nagyon jó pozícióban van, ugyanis mind a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, mind az érettségivel rendelkezők aránya jelentősen meghaladja mind a járási, mind a megyei, mind az országos átlagot. További versenyelőnyt jelent Veszprém közelsége, ahol a diákok a gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák mellett a Pannon Egyetemet is bejáróként látogathatják. 77

78 Gazdasági infrastruktúra A város ipari parkkal nem rendelkezik, a legközelebbi ipari park 5km-re, Balatonfűzfőn található. A város info-kommunikáció helyzete A városban az összes országosan működő mobilszolgáltató kínál vételt, amelyek mindegyike jó minőségben elérhető. Legalább 30 Mbps sávszélességre képes vezetékes internet-hozzáféréssel Balatonalmádiban többen rendelkeznek, mint a megyében (országosan is). A földi sugárzású TV és rádióadások foghatósága terén a település több pontján probléma van - terepi adottságok következtében. A digitális TV adás-vételi lehetőségei ugyancsak nem mindenhol kielégítők Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A lakosság életkörülményeinek egyik meghatározó tényezője a lakásviszonyok alakulása, a lakásállomány nagysága és az építkezések száma pedig a gazdaság aktivitásának a jelzőszáma. A lakásállomány és lakásépítések főbb mutatószámait tartalmazza a következő táblázat: táblázat A lakásállomány és lakásépítések főbb mutatószámai Balatonalmádi Járás Megye Ország A lakásállomány változása 2011/ lakosra jutó lakások száma Épített lakások aránya (éves lakásállomány százalékában) ,24% 1,23% 0,39% 0,43% ,59% 0,52% 0,25% 0,15% Forrás KSH Az adatokból látható, hogy a lakásállomány nagyobb ütemben bővült 2001 és 2011 között, mint a többi települési szinteken. Ugyancsak nagyobb a lakosszám-arányhoz viszonyított lakásszám is. Hasonlóan kedvezőek az új építésű lakásokra vonatkozó mutatók: a megyei és országos tendenciákhoz viszonyítva itt a lakásépítési piac megtorpanása sokkal kevésbé érződik. A következő táblázatban bemutatjuk az ingatlanpiaci árak alakulását között, amely a ténylegesen eladott ingatlanok árából számolt átlagos érték. A viszonyítás végett feltüntetjük a megyei átlagos árakat is táblázat Ingatlanpiaci árak 2006 és 2011 között Balatonalmádi Családi ház e Ft/m 2 Társasház e Ft/m 2 átlag e Ft/m 2 Megyei átlag Eltérés a megyei átlagtól % Forrás: KSH 78

79 A táblázatból látható, hogy minden vizsgált évben magasabbak voltak az ingatlanértékesítési árak Balatonalmádiban, és a különbség egyre nagyobb. Egyedül 2009-ben és 2011-ben volt relatív visszaesés a megyéhez képest az árakban. Jelentős eltérés volt az árakban az értékesített ingatlan minősítésétől függően: legmagasabbak az új építésű lakások és lakóházak, majd a régi építésű lakóházak, hétvégi házak és hétvégi társas üdülők következtek. Az üzletek Ft, az éttermek Ft/m 2 áron keltek el. Jelentősebb lakásépítések közül a városban megemlíthető a volt TÜZÉP helyén (Budatava) több ütemben épülő lakópark fejlesztés, ami a gazdasági válság hatására évekre megtorpant, most újabb lendületet kapott. Az I. ütem elkészült, használatba vételi engedély átadására hamarosan sor kerül. Összességében mintegy 100 új lakás építése fog megtörténni. Nyaralókból lakássá minősítések továbbra is jellemzőek. Balatonalmádi Város Önkormányzata 4/2001. (IV.01.) számú rendelete szabályozza a helyi lakásépítés és vásárlás támogatását, amelynek keretében maximum Ft-ig kamatmentes kölcsönt, illetve részben vagy egészben vissza nem térítendő pénzbeli támogatást nyújthat a rászoruló igénylőknek AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az Önkormányzat tudatosan fejlesztette az utóbbi években a várost és a kistérséget ellátó intézményeit, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat, illetve a turisztikai szempontból jelentős infrastruktúra tudatos fejlesztését is elkezdte (strandfejlesztések, zöldfelületek, városközpont, stb.) Ugyanakkor az Önkormányzatot takarékos gazdálkodás jellemezte, megőrizte a likviditását, amit az is jelez, hogy összességében a fejlesztésre megítélt támogatások a teljes beruházás mintegy kétharmadát tették ki, azaz egyharmad önrészt biztosított az önkormányzat saját forrásból. Az adósságmentesség miatt - az adósságelengedés helyett millió forint állami forráshoz jutott az Önkormányzat melyet fejlesztéseire tud használni (pl. Aquatorium, útfejlesztések). A következő ábrák a költségvetés bevételi és kiadási oldala főbb elemeinek dinamikáját mutatják be 2001-től kezdődően. 79

80 ábra A költségvetés bevételi oldalának alakulása Forrás: KSH, önkormányzati adatszolgáltatás ábra A költségvetés kiadási oldalának alakulása Forrás: KSH, önkormányzati adatszolgáltatás Az ábrából láthatjuk, hogy a folyó bevételek, illetve helyi adóbevételek és a folyó kiadások folyamatosan növekedtek az elmúlt 13 évben. A saját folyó bevételek aránya más városokkal összehasonlítva jelentős Balatonalmádiban, ami annak a stratégiai döntésnek a következménye, hogy a legfőbb turisztikai vonzerőt jelentő strandok üzemeltetését az önkormányzat végzi. Ugyanakkor jelentős növekedést láthatunk a folyó működési kiadások tekintetében is: azok összege a vizsgált időszak alatt mintegy kétszeresére növekedett, ami a bővülő önkormányzati szolgáltatásoknak a következménye. 80

81 A tárgyévi összes bevételek és kiadások összegében nincs ilyen egyértelmű tendencia, az azokban az években kiemelkedő, amikor jelentős fejlesztési támogatáshoz jutott, illetve fejlesztéseket hajtott végre a város. Annak tendenciáját követi le a felhalmozási és tőkejellegű bevételek és kiadások alakulása is. A bevételeket és kiadásokat egymás mellé állítva mutatja be a folyamatokat a következő ábra ábra Költségvetési bevételek és kiadások Forrás: KSH, önkormányzati adatszolgáltatás Az önkormányzat egyensúlyra törekvő gazdálkodását az jelzi, hogy a finanszírozási műveletek nélküli bevételek és kiadások rendre egyensúlyban vannak. Az összes tárgyévi bevétel csak a nagyobb fejlesztések éveiben haladja meg a finanszírozási műveletek nélküli főösszeget, ezekben az években került sor átmeneti jelleggel külső forrás (hitel, kötvény) bevonására. A folyó működési bevételek és kiadások alakulását az jellemzi, hogy a kiadások gyorsabban nőnek, mint a bevételek (ez az ábrából kevésbé látszik, de 2001-től tekintve eléggé jelentős a különbség), ami erőteljes nyomást jelent az önkormányzat számára a takarékosabb gazdálkodás irányában. A felhalmozási és tőkejellegű bevételek és kiadások alakulásában nem tudjuk különválasztani az önkormányzat fejlesztési támogatásoktól függetlenített tevékenységeit (ingatlanvétel, eladás, felújítás, bérletbevétel), hiszen a jelentős változások itt a támogatásokhoz kötődő fejlesztések miatt alakulnak ki, azokat követik le. Vagyongazdálkodás Balatonalmádi Város Önkormányzata a december 31-i Ingatlankataszter alapján db ingatlant tulajdonol. Az önkormányzati ingatlanvagyon könyv szerinti értéke ,081 millió, becsült értéke ezzel megegyezik. A 782 darab belterületi ingatlanállomány becsült értéke ,483 millió forint. A 213 darab külterületi ingatlan becsült értéke 655,598 millió forint. 1 Az ingatlanokkal kapcsolatos adatok az IVS-ből származnak 81

82 Az önkormányzati vagyonnal így az ingatlanvagyonnal való gazdálkodásának legfontosabb szempontjait a Balatonalmádi Város Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 7/2009. (III. 6.) rendelet határozza meg, mely az önkormányzat vagyonának meghatározásáról, kezeléséről és hasznosításáról (Vagyonrendelet) szól. E rendelet definiálja a forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképes vagyontárgyakat. Az önkormányzati ingatlanok legnagyobb része, 872 ingatlan (189,26 ha, millió forint becsült értékben) forgalomképtelen, további 47 ingatlan (19,368 ha, millió forint becsült értékben) korlátozottan forgalomképes minősítésű. A fenti ingatlanok képezik részét az önkormányzat törzsvagyonának. A fennmaradó 76 forgalomképes ingatlan, üzleti vagyon becsült értéke millió forint. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok összesen 231,02 hektárnyi területen helyezkednek el, ennek közel a fele (50,7%-a, 117,12 hektár) beépítetlen terület. A beépítetlen forgalomképes területek közül 31,8 hektár termőföld besorolású. Lakóépületek elhelyezésére 4 darab ingatlan, egyéb gazdasági épületek elhelyezésére 7 darab ingatlan alkalmas. Egyéb művelés alól kivett, valamint be nem építhető terület összesen 35 darab található, összesen 38,7 hektár területen. Az önkormányzatnak a következő társaságokban van részesedése: Glovita Zrt. Municipal Zrt. Balatonalmádi Kommunális Kft. Balatoni Hajózási Zrt. DRV Zrt. Egészségügyi Nonprofit Kft. Balatoni Korona Zrt. Gazdasági Program , főbb célkitűzések: Önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése, hasznosítása Infrastruktúra fejlesztés folytatása A település szerkezetének és demográfiai összetételének megfelelő intézményi rendszer kialakítása A városüzemeltetés hatékonyságának növelése A turizmusra koncentráló gazdasági környezet kialakítása Városkép és környezeti állapot javítása Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere A városban a városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel a képviselő-testület rendelkezik. A képviselő-testület az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról, az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról. 82

83 Ezen túlmentően a testület feladata a város térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadása és/vagy módosítása. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszik a képviselő-testület Pénzügyi és Gazdasági bizottsága. A városfejlesztéssel összefüggő döntések végrehajtása a polgármesteri hivatal építéshatósági osztályának a feladata Gazdaságfejlesztési tevékenység A város - koncepciója és gazdasági programja szerint - elsősorban a turizmusra koncentráló gazdasági környezet kialakítására törekszik. Saját hatáskörében az idegenforgalmi koncepcióban kiemelten megjelölt fejlesztési prioritások (Városközpont, Lozsánta) megvalósításán dolgozik. Kiemelten kezeli a sportturizmusban rejlő lehetőségeket, ilyen a 380 férőhelyes vitorlás kikötő szorgalmazása, stadion, sportpálya építése. Folytatni kívánja továbbá a strandok rekonstrukcióját, az épületállomány és a zöldterület megújításán túl kiemelt figyelmet fordít a strandok mederterületeinek karbantartására is. A kiemelt turisztikai célú fejlesztéseket részben saját megvalósításban, részben vállalkozók bevonásával tervezi, ennek érdekében folyamatos konzultációt folytat a helyi gazdasági erőt képviselő vállalkozókkal. Az elmúlt években a város által megvalósított fejlesztések is ezt az irányt követték: a turizmus infrastrukturális feltételeinek javítását, a fő idegenforgalmi célpontok vonzóvá tételét, az attrakciók gyarapítását. A városképi fejlesztések is az egyik fő irányt jelentik, amelyek bár elsősorban a helyi lakosságot szolgálják - szintén részben idegenforgalmi célúak. Ugyanakkor természetesen a helyi lakosság is nagyon sokat profitál a helyi idegenforgalmi célú fejlesztésekből, hiszen részben ő használja azokat Foglalkoztatáspolitika Balatonalmádiban az önkormányzat a legjelentősebb foglalkoztató: az önkormányzatnál és a többcélú kistérségi társulásnál 56 fő, az önkormányzat intézményeiben 142 fő dolgozik. A közfoglalkoztatás szervezéséért és a közfoglalkoztatottak foglalkoztatásáért a Balatonalmádi Városgondnokság felel óta változó, egyre növekvő számú embernek tudnak közfoglalkoztatás keretében munkát adni: 22, 49, 45, 56, 72 főnek. A közfoglalkoztatottak a város zöldfelületeinek gondozásában vesznek részt Lakás és helyiséggazdálkodás 2015-ben balatonalmádi bérlakás állománya 20 darab, összesen 1172 m 2. A bérlakások közül 10 összkomfortos, 5 komfortos, 3 félkomfortos és 2 komfort nélküli. A következő táblázat az önkormányzati lakásbérlemények arányát mutatja a teljes lakásállományon belül. 83

84 táblázat Az önkormányzati lakásbérlemények aránya mutatja a teljes lakásállományon belül Balatonalmádi Járás Megye Ország ,8% 0,3% 1,2% 3,9% ,6% 0,6% 2,2% 5,8% ,6% 0,8% 1,9% 5,7% ,5% 0,7% 1,3% 3,7% ,5% 0,7% 1,3% 3,4% ,5% 0,6% 1,3% 3,2% ,8% 1,7% 2,7% 5,4% ,8% 1,7% 2,6% 5,2% ,8% 1,8% 2,5% 5,1% ,4% 0,4% 1,1% 2,6% ,4% 0,7% 1,8% 3,7% ,5% 0,8% 1,7% 3,6% Forrás: KSH Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről, elidegenítéséről és bérbeadásuk szabályairól a 36/2009 (IX. 30.) önkormányzati rendelet rendelkezik. Fejlesztési elképzelések: A rendőrség épületének megszerzése cél a város számára, ahol fiatal párok számára fecskeház jelleggel 6-7 kis lakás kialakítására lenne lehetőség Intézményfenntartás Az önkormányzat által fenntartott intézmények éves működtetési, karbantartási, felújítási költségeit a következő táblázat mutatja be. Az általános iskolák a város fenntartásában üzemelnek táblázat Az önkormányzat intézményei Intézmény Működtetés M Ft Felújítás M Ft B.almádi Városgondnokság Napköziotthonos Óvodák Györgyi D. Ált. Iskola és Logopédiai Intézet* - - V.berényi Ált. Iskola* - - Kósa Gy. Városi Zeneisk. Alapfokú Müvészeti Iskola* - - Pannónia Kult. Közp. és Könyv. (TÁMOP is) Szociális Alapszolg. Központ Összesen *Az iskolák működtetési és felújítási költségei a Városgondnokság során jelennek meg. Forrás: Évi Költségvetési törvény végrehajtása Az intézmények működési bevétele 2013-ban e Ft volt. 84

85 Legfontosabb beavatkozási szükségletek: A Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatalnak és a Balatonalmádi Járási Hivatalnak helyet adó Városháza épületének komplex és teljes körű akadálymentesítése. Bölcsőde létesítése, óvoda kapacitásbővítés, meglévő óvodaépület átalakításával, új óvodaépülettel, energetikailag hatékony műszaki megoldásokkal. EMAS rendszer alkalmazása Balatonalmádi Városi Önkormányzat intézményeinél Balatonalmádi Városi Önkormányzat intézményeinek környezettudatos működésének elősegítése a vállalati környezetvédelmi vezetési rendszer (EMAS) ismertségének növelésével, alkalmazásával. Önkormányzati tulajdonú közfeladatot ellátó intézmények energetikai korszerűsítése Balatonalmádiban A Balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium épületegyüttesének komplex energetikai korszerűsítése. Homlokzati nyílászárók cseréje, utólagos homlokzati hőszigetelés, fűtési rendszer korszerűsítése. A Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatalnak és a Járási Hivatalnak helyet adó Városháza épületének komplex energetikai korszerűsítése. Homlokzati nyílászárók cseréje, utólagos homlokzati hőszigetelés, fűtési rendszer korszerűsítése Energiagazdálkodás Balatonalmádiban a villamos energia szolgáltatást az E-ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. végzi. A városvezetés nagy hangsúlyt fektet intézményei energiatakarékos üzemeltetésére és megújuló energiaforrások részarányának növelésére. Ennek keretében a Városgondnokság napelemes rendszerének kiépítése év elején befejeződött. A PKKK napelemes rendszerének kiépítésére benyújtott KEOP pályázat elbírálása még folyamatban van. Megújuló energiaforrások további növelését tervezik Balatonalmádiban, amelynek keretében napelemes kiserőművet terveznek létesíteni az önkormányzati közfeladatot ellátó épületek energiahatékonysági korszerűsítése céljából. A közvilágítás energiahatékonyabbá tételét is tervezik Balatonalmádiban LED technológia alkalmazásával, valamint folytatni kívánják az önkormányzat intézményeinek energiahatékonysági célú rekonstrukcióját. 85

86 1.11 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A városüzemeltetési feladatokat hatékony ellátása céljából az önkormányzat január 1-jével létrehozta részben önállóan gazdálkodó intézményét, a Balatonalmádi Városgondnokságot január 1-jétől az intézmény önállóan működő ás gazdálkodó (önállóan gazdálkodó) intézménnyé alakult. Az intézményhez került a Polgármesteri Hivatalban működő számos városüzemeltetési feladat és az oktatási intézmények, a művelődési intézmény, valamint a szociális intézmény-gazdálkodási-, pénzügyi-, és számviteli feladata is. Feladata továbbá a zöldterület kezelése. A város közműellátottsága jónak mondható. A településen a vezetékes ivóvíz, csatorna és gázszolgáltatás megoldott, a lakások jelentős része rácsatlakozott a hálózatokra, azonban még számottevő a szennyvíz csatornára nem csatlakozott lakások száma, és a volt zártkerti területeken csatornázatlan területek is vannak még. A lakóterületeken kívül a gazdasági területek is megfelelően ellátottak közművekkel. Az ivóvíz-és csatornahálózat üzemeltetője a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Balatonalmádi primer energiahordozója a vezetékes földgáz, mely az épületek mintegy 80%-át látja el. A településen működő gázhálózatot az E.ON Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. üzemelteti. A Balatonalmádi Kommunális és Szolgáltató Kft. (BalKOM), amely Balatonalmádi város 21%-os tulajdonában van, január óta végez szolgáltatást a településen. A településről összegyűjtött hulladék a Vertikál Építőipari és Kommunális Szolgáltató Zrt. engedélyezett, műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakójába kerül, Polgárdiba. Önálló tömegközlekedési rendszere nincs a városnak, de a város útjait használó buszjáratok, és a sűrűn telepített autóbuszmegállók képesek ellátni a belső közlekedési igényeket, így arra előreláthatólag nem lesz szükség a közeljövőben. A buszjáratok a reggeli és a kora délutáni órákban sűrűbbek. Ennek egyik legfőbb oka, hogy reggelente munkavállalók és iskolások jelentős számban utaznak Veszprémbe, a délutáni órákban pedig a hazautazás miatt nő meg az utasok és ebből következőleg a buszjáratok száma Balatonalmádi irányába. A Városgondnokság feladatai a következők: Zöldterület kezelése Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Lakóingatlanok bérbeadása, üzemeltetése Ált.Isk.nappali nevelése, okt. (1-4évf.)(Györgyi D.Ált.Isk) Ált.Isk.nappali nevelése, okt. (1-4évf.)(Vörösb. Ált.Isk) Ált.Isk.nappali nevelése, okt. (5-8évf.)(Györgyi D.Ált.Isk) Ált.Isk.nappali nevelése, okt. (5-8évf.)(Vörösb. Ált.Isk) Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban Nappali rendsz. gimnáziumi oktatás (9-12/13 évf.) Pedagógiai szakmai szolg. Kollégium szálláshelynyújtás közokt.-ban tanulók számára 86

87 Iskolai étkeztetés (Györgyi D.Ált.Isk) Iskolai étkeztetés (Vörösberényi Ált.Isk) Iskolai étkeztetés (Magyar Ang.Tanny.Gimnázium) Kollégiumi étk. (Magyar Ang.Tanny.Gimn) Munkahelyi étk. (Magyar Angol Tannynyelvű Gimnázium) Önkorm. és többcélú kistérségi társ. igazg. tev. Hosszú távú közcélú foglalkoztatás Téli közfoglalkoztatás Város és községgazdálk. m.n.s. szolgáltatások Víztermelés-, kezelés-, ellátás Köztemető fenntartása és működtetése Közvilágítás Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Települési hulladék vegyes begyűjtése, szállítása, átrakása Közcélú foglalkoztatás (hosszú távú) 87

88 1.12 TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Domborzat és talajviszonyok A város Veszprém megye déli részén, a Balatonalmádi-kistérség központjában, a Balaton partján található. A város a Balatoni-Riviéra kistáj Dunántúli-dombság északi részén fekszik, határosan a Balaton kistájjal, azonban morfológiáját meghatározza a riviérával északon határos Dunántúliközéphegység részét képező Balaton-felvidék és kismedencéi. A Balaton északi partjának, a keleti medencének egy 8,2 km hosszú partszakasza tartozik a városhoz. A várost változatos hegyvonulatok, lankás dombok ölelik körül, amfiteátrumszerű, egyedülálló fekvést biztosítva ezzel a városnak térkép: Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből Forrás: A település szerkezetének alakulásában jelentős szerepet játszott domborzati jellege, mely még ma is az egyes településrészek kapcsolatainak gátjaként működik. A terület domborzatilag változatos magasságú m közötti - patakvölgyekkel erősen tagolt hullámos terület. Almádi egyik legnagyobb adottsága a Káptalanfürednél majdnem a partig, a Vörösberény-Budatava településrésznél a parttól egy kicsit távolabb húzódó dombvonulat, melynek tagolását a dombok között a völgyekben vezetett patakok adják. Ennek is köszönhető, hogy a településrészek ma is egymástól elkülöníthetőek. A település északi részén, a Lozsántai sík terület felett fekszik a zártkerteket magába foglaló Újhegy, amelynek a 306 m tengerszint feletti magasságig felfutó Megyehegy a folytatása. A Veszprémi utat nyugatról szegélyező Sátorhegy és a Várhegy - Vörös-hegy elválasztásaként a Vörösberény életében oly nagy szerepet játszó Séd patak völgye, a Malomvölgy található. A Malomvölgy Vörösberény természetes határát képezte egykor, ma pedig a Pinkóc beépültével a két településrész természetes elválasztó eleme, a Malomvölgy túloldalán hirtelen emelkedő Vörös-heggyel. 88

89 A Vörös-hegy és az alacsonyabban felvő Pinkóc terület a Remete patak völgyéig, a Vödör-völgyig fut le. A Vödörvölgy és a Remete patak szintén jelentős területtagoló elem a völgy mélysége miatt. Az Öreghegy és a távolabb fekvő már erdővel borított Felső-hegy (321 m) egészen a Felsőőrsi útig húzódó vonulata alkotja a település középső szakaszát. A Felsőőrsi úttal párhuzamosan futó árok völgyétől délkeletre aztán ismét a Halacs magasabban fekvő területrésze, és a dombra települt Káptalanfüred található. A településen elhelyezkedő hegyek jellemzően délkeleti lankái a Balatonparthoz közeledve egyre szelídülnek. Éghajlat Balatonalmádi éghajlata a magyarországi éghajlati tipizálás szerint meleg mérsékelten száraz. Az évi napfénytartam kevéssel meghaladja a 2000 órát, s ebből nyáron óra körüli, télen 190 óra napsütés várható. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,5 o C. A nyári félév középhőmérséklete 16,5-16,8 o C körüli. Általában április közepén a napi középhőmérséklet már eléri a 10 o C-ot, s ez az időszak mintegy napon át október közepéig tart. A fagyoktól mentes időszak hossza 200 nap körüli. Az évi csapadékmennyiség mm, a nyári félévben mm eső a megszokott. A 24 órás csapadékmaximum 82 mm, ami a kistájban mért legmagasabb. A téli félévben hótakarós napra számíthatunk, cm átlagos maximális vastagsággal a Balaton partján. Az ariditási index 1,18 körüli. A területen az északias szélirány az uralkodó, az átlagos szélsebesség 3m/s körüli. A hőigényes és fagyérzékeny szántóföldi és kertészeti növényeknek, a szőlő- és gyümölcstermesztésnek megfelelő az éghajlat. Az üdülés és idegenforgalom kiemelkedő kistája a terület. Vízrajz A településen vízrajzi szempontból meghatározó Balaton-tó vízfelülete mellett két kisebb vízfolyás, a Vörösberényi Séd és a Remete-patak, valamint az időszakos tónak tekinthető Köcsi-tó található Balatonalmádi közigazgatási területén. 89

90 térkép: Balatonalmádi és környékének vízrajza Forrás: A település és környékének felszíni és felszín alatti vizeinek bemutatását az fejezet tartalmazza. Élőlények A kistáj a Pannóniai flóratartomány Dunántúli-középhegység (Bakonyicum) flóravidékének Vértes és Bakony flórajárásába (Vesprimense) tartozik. A flórajárást a zonális vegetáció nagy változatossága jellemzi. A klímazonálisan jórészt erdőssztyep-övbe tartozó terület ma jellemzően félkultúrtáj. Feltűnő a déli, szubmediterrán jellegű fajok magas aránya. A hagyományos gyümölcskultúra a szőlőn kívül sok más délvidéki faj (füge, levendula stb.) az eredeti szárazságtűrő növényzet maradékával alkot társulást. A gazdálkodással való felhagyás folyamatos, üdülőterületté alakul a hegyoldal is. A falvak felett egykor nagy kiterjedésű legelők most erdősödnek be. A tópartot kísérő magassásosokból és nedves rétekből csak fragmentumok maradtak. Permi vörös homokkövön perjeszittyós mészkerülő tölgyesek tenyésznek déli elemekkel (virágos kőris Fraxinus ornus, cserszömörce Cotinus coggygria), kiritkuló gyepszinttel és csupasz mohás foltokkal. Az északi oldalakon a rekettyés tölgyesben uralomra jutnak a savkedvelő fajok. A part menti nádasok védettek, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének részei. A hínáros vízterület, a mocsaras részek, a bokorfüzesek gazdag állatvilágnak adnak otthont. A tó gazdag halfajokban, emellett vízi madarak, hüllők, kétéltűek és számos emlősállat számára nyújt biztonságos élőhelyet. A part menti erdők, kertek állatvilága is rendkívül gazdag. A fajok részletesebb bemutatása az fejezetben. 90

91 Tájhasználat, tájszerkezet térkép: A mai Balatonalmádi környéke az Első Katonai Felmérés térképén Forrás: térkép: A mai Balatonalmádi környéke a Magyar Királyság térképén Forrás: A jelenkori táj szerkezetét a változatos domborzat, az azokat formáló patakvölgyek a Séd és a Remete patak - és az ezekből következő évszázados tájhasználat határozza meg. A korabeli térképeken kirajzolódnak az erdők, a domboldalakra települt szőlőkultúra, a völgyekben vezető utak, a Balaton parttól beljebb fejlődésnek indult települések (Vörösberény, Szentkirályszabadja, Felsőörs) A természetes domborzati adottságok tartósak és fennmaradnak, a művi elemek (út, vasút, földművelés, beépítés) részben alkalmazkodnak hozzájuk, részben átformálják a táj képét. 91

92 Az elmúlt száz évben a szőlőhegyek, erdők helyén város született, amelynek házai több helyen egészen a dombok gerincéig, az erdőig érnek, épületekkel beborítva az egykor szőlővel beültetett hegyoldalakat. Mára egy összefüggő, hatalmas beépített terület jött létre Káptalanfüredtől az Újhegyig. A központi funkciók a veszprémi út közelében, az enyhe lejtésű partközeli területeken épültek ki, míg a Káptalanfüred előtt elkeskenyedő parti néhol 20%-nál is meredekebb domboldala üdülő jellegű átépülése után is laza, erdős terület maradt. A Balaton-part döntő megváltozása a XX. század első felében történik. Az 1928-as térképen még szabdalt partél, nádas területek jellemzőek. Az 1935-ös rendezési terven a mai partvonalnak megfelelő szabályoshoz közelítő íves feltöltött partvonal jelenik meg. Ezen a terven a sok közterület mellett jelentős mértékű parcellázás is megfigyelhető, mely később a központi részen nem valósult meg, itt alakult ki a közpark, a strand, a kemping. A vasút és 71-es út nehéz átjárhatósága a hátrány mellett előny is: a parti sáv telkesítése most már minden bizonnyal sosem fog megtörténni. Összességében jellemző, hogy a volt zártkerti részeken, a belterülettel határosan folytatódik az elmúlt évtizedek lassú beépülési folyamata, a határterületek belterületbe vonása, lakóterületté válása. A belterülettől távolabbi részeken, illetve a meredekebb hegyoldalakon a természetközeli társulások jellemzőek, a bányaterületeken kívül az emberi kéz nem hagyott számottevő nyomot a tájon. A volt zártkerti területeket az alábbi nagyobb egységekre lehet tagolni: Az Öreghegy nagyobb hányada már korábban belterületbe került, s fokozatosan beépül. A még külterületben maradt rész közel 20%-os átlagos meredekséggel rendelkezik. A szőlőterületek ezen a részen is háttérbe szorultak, az itt található ingatlanok funkciója megváltozott, a terület elsősorban kiváló panorámájú üdülőknek ad helyet. Egyre gyakoribb a kertek intenzív használata a korábban jellemző művelési ágak kárára. A terület jelentőségét növeli, hogy a Btv. szerint szőlőtermőhelyi kataszteri terület egyedülállóan a városban. A vörös homokkövéről elnevezett egykori szőlőhegy, a Vörös-hegy városhoz közelebbi része a tóra nyújtott kiváló rálátás következtében az utóbbi évtizedekben belterületbe került, s beépült. A külterületi rész is fokozatosan átalakul. A felvezető utak mentén a hétvégi házak ugyan viszonylag sűrűn átszövik a hegy lejtőit, ezek ellenére Balatonalmádi külterületei közül a Vöröshegy külterületi része tudta megőrizni a hagyományos tájhasználatot, a szőlő- és gyümölcsművelés leginkább itt tudott megmaradni a városban. A sátorhegyi volt zártkerti rész egészen a Veszprémi útig húzódik, s kapcsolódik közvetlenül Vörösberényhez. A sátorhegyi zártkertekre ugyanaz jellemző, mint Almádi más határrészeire: addig jellemző a sűrűbb beépítés, amíg lelátni a tóra, a kilátás szerepe döntő a tájváltozás, tájalakulás folyamatában. A Bagóhegy, a Várhegy és a Kőhegy tömbje és erdői lezárják nyugati irányban a látképet, itt már kisebb a beépítési kedv. A Megyehegy alatt húzódik a veszprémi út és a 71. sz. főút közötti Újhegy, szintén volt zártkerti terület. Abból következően, hogy ez a terület az első az autópályától gyorsan elérhető, ún. panorámás északi parti területek közül, feltűnően magas az építési kedv, és igen sok különféle funkciójú, méretű és megjelenésű épület van a területen. Általánosan jellemző, hogy a 71-es 92

93 főúthoz és a belterülethez közelebb kisebb méretűek a telkek és sűrűbben beépült a határ, míg feljebb az erdő felé nagyobb méretűek a földrészletek. A 71-es főúttól az erdőkig emelkedő területről a hosszú évtizedes fűzfőgyártelepi légszennyezés (növényvédő szerek és intermedierjeik), illetve az üdülés terjedése lassan kiszorította a szőlőt. A terület nyugati részén a j. mellékút mellett helyezkedik el a korábbi, rekultivált hulladéklerakó (052/1-2 hrsz). A másik jellemző forma az erdő jellegű tájhasznosítás, amely többnyire a meredek, köves domboldalakra, hegytetőkre, illetve a tóra kilátást nem nyújtó, zömmel észak-északnyugati hegyoldalakra jellemző. Az Öreghegytől északra haladva találjuk a Vödörvölgyet, aminek a legnagyobb része erdővel borított. A Felsőhegy felé eső területrészen, a Pinty utca fölött egy volt honvédségi, a szerkezeti tervben jelenleg szabadidő hasznosítású, terület található. A völgy távolabbi részén van az új temető (026/1 hrsz). A területrész karakteres eleme a volt vasúti töltés, amit a Blaha Lujza utca magasságában hosszan 5-6 méter magas vöröskő támfal kísér. A terület belterülettel határos részén vegyes területhasználatot találunk hétvégiházas üdülőterület, lakóterület stb. A terület híres az egykori Pinkóczi csárdáról, amely új helyen, újjáépült formájában várja a vendégeket. A fentieken túlmenően a területen több lóistálló épület áll térkép: Felszínborítottság Balatonalmádi környezetében Forrás: Védett, védendő táji és természeti értékek, területek Balatonalmádi a Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetébe tartozik az Országos Területrendezési Terv alapján. 93

94 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve a Térségi jelentőségű tájképvédelmi területeket az alábbi ábra szerint pontosítja. A település dombvidék felé elhelyezkedő határa érintett ezen besorolással térkép: Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület- BKÜ Forrás: Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen Balatonalmádi területének egy részét érinti Natura 2000 SCI terület. Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek 2 : a Balaton SCI tómeder területe - (HUBF30002), illetve a Megyehegy SCI (HUBF20018), mely a közigazgatási terület északnyugati része. A Balaton (HUBF30002) egyben különleges madárvédelmi terület 3 is. 2 Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű faj állománya, élőhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kiemelt jelentőségű közösségi fajok, illetve kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók; 3 Különleges madárvédelmi terület: az Korm. rendelet 5. melléklet szerinti, olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen az 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre; 94

95 térkép: Balatonalmádi területén és közvetett környezetében elhelyezkedő Natura 2000 területek Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer, Balatonalmádi közigazgatási területén, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található különleges madárvédelmi területek SPA (hrsz): Balaton (HUBF30002) Balatonalmádi: 0113/21, 0113/34. Balatonalmádi közigazgatási területén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek SCI (hrsz): Balaton (HUBF30002) Balatonalmádi: 0113/21, 0113/34. Megye-hegy (HUBF20018) Balatonalmádi: 050, 051/1, 051/2, 055, 056/1, 056/2, 056/3, 056/4, 056/5, 058/9, 060, 061, 062, 063, 064, 065/2, 065/3, 065/4, 065/5, 065/8, 065/9, 065/10, 065/11, 065/12, 065/13, 065/14, 065/15, 066, 067, 068/1, 068/2, 069/1, 069/10, 069/11, 069/12, 069/2, 070, 071, 072, 073/9, 073/10, 073/11, 073/12, 073/13, 073/14, 073/15, 073/16, 073/17, 073/18, 073/19, 073/20, 073/21, 073/22, 073/23, 073/24, 073/25, 074, 075, 076, 077, 079/1, 079/2, 079/3, 079/4, 079/5, 079/6, 081, 082 A Balaton a Ramsari területek 4 közé tartozik1989 március 17-e óta. Az egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható vagy bölcs hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. A vizes területek erőforrásainak hasznosítását olyan módon célozza meg, melyek egyúttal azok ökológiai jellegét nem befolyásolják, tehát a rövid távú kizsákmányolás helyett a hosszabb távú, fenntartható hasznosítás a célja. 4 Jóváhagyva: A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, február 2-án elfogadott Egyezmény és annak december 3-án és május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló évi XLII. törvény 95

96 A vizes élőhely nemzetközi jelentőségűnek minősül, ha 1. az adott biogeográfiai régióban található természetes vagy természetközeli vizes élőhely típusok reprezentatív, ritka vagy unikális példáját foglalja magába; 2. veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett fajokat vagy veszélyeztetett ökológiai közösségeket tart fenn; 3. az adott biogeográfiai régió biológiai sokféleségének fenntartásában fontos állat- és/vagy növényfajokat tart fenn; 4. állat- és/vagy növényfajokat azok életciklusának kritikus időszakában tart fenn vagy élőhelyet biztosít számukra kedvezőtlen feltételek esetén; 5. rendszeresen vagy annál több vízimadarat tart el; 6. rendszeresen egy vízimadár faj vagy alfaj populációjának 1%-át tartja el (Balatonon három faj populációjának 1%-a rendszeresen előfordul.); 7. őshonos halak fajaink, alfajaink, családjainak, életciklus szakaszainak, fajok közötti interakcióknak és/vagy populációknak jelentős részét tartja fenn; 8. halfajok számára fontos táplálékforrást, szaporodási-, halivadék nevelő területet és/vagy vándorlási útvonalat foglal magába. A Balaton Ramsari területnél megjegyzendő, hogy a tó különlegesen jó feltételeket biztosít a vándorló madarak számára. A téli, vándorlási időszakban vízimadarak csapatai pihennek a Balaton vizén, úgy, mint a tőkés réce (Anas platyrhynchos), szárcsa (Fulica atra), kerceréce (Bucephala clangula), a fütyülő réce (Anas penelope), a barátréce (Aythya ferina), és a vetési lúd (Anser fabalis). Védett és fokozottan védett vízimadarak is megjelennek itt, többek között a kanalasréce (Anas clypeataa), a hegyi réce (Aythya marila), a kontyos réce (Aythya fuligula), a füstös réce (Melanitta fusca), a kis bukó (Mergus albellus), a nyári lúd (Anser anser), a bütykös hattyú (Cygnus olor) és a sarki búvár (Gavia arctica). Ez az egyetlen olyan magyarországi Ramsari terület, mely csak időszakosan védett, mivel a nyári turista időszakban szabadon használható, s ekkor nem elégítené ki a nemzetközi jelentőség kritériumát. A nemzetközi jelentőségű helyzete szezonális, október 1-től április 30-ig tart. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény világörökség és világörökség-várományos terület övezetét a település közigazgatási területén nem jelölt ki Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen Országos jelentőségű természeti és táji értékek A természet védelméről szóló évi LIII. törvényben meghatározott védett természeti terület Nemzeti Park terület - a Balaton partján, a Káptalanfüred előtti nádasszegély. 96

97 térkép: Balatonalmádi területén és közvetett környezetében elhelyezkedő Nemzeti Park területek Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer, A Természetvédelmi Információs Rendszer szerint csak a 2313/5 hrsz-ú zöldterület tartozik a Nemzeti Park területei közé. A hatályos településrendezési terv ennél azonban nagyobb területet jelöl ki, miután a Balaton-törvény (2000. évi CXII. Törvény) jelentős nagyságú területeket javasol védelemre a Balatonfelvidéki Nemzeti Park bővítésével: a 2313/5 hrsz-ú területhez kapcsolódóan 7,83+4,87 ha-os és a település északi részén a Lozsánta előtti partszakasz 26,96 ha-os területe, a Megye-hegyen 273,46 ha-os erdőterülete a bányaterület kivételével, a Vörös-hegy 31,39 ha-os területe, ugyanitt a hrsz-ú leánykökörcsines terület (0,58 ha), valamint a Remetevölgyi 62,11 ha-os erdőterületek. Helyi jelentőségű természeti és táji értékek A településen a természetes, illetve a természetközeli élőhelyek elsősorban az üdülőterületek térnyerésével visszaszorultak. A megmaradt, nagy diverzitású, értékes növény- és állatpopulációval rendelkező területek helyi táj- és természetvédelmi oltalom alatt állnak, vagy a településrendezési tervben védelemre javasoltak, ezek: Védett terület: Szent Erzsébet liget: 1633, 1634, 1635, 1637, 1639, 1640, 2285, 2286, 2287, 2296/1, 2297, 2298, 2299, 1638, 2288 hrsz. Védelemre javasolt terület: Káptalanfüred üdülőterület és Ifjúsági táborok területe: Balatonfüredi út - Alsóőrsi határút Igazgatási terület határa Tábor utca Szabadságkilátó utca Hóvirág utca északi teleksor északi határvonala Asztalos Sándor utca északi teleksor északi határvonala Boróka utca által határolt terület, Balatonalmádi és Balatonfűzfő közötti Balaton vízpart menti terület. 97

98 Egyedi tájérték: Balatonfüredi út: Földtani természeti érték, homokkő formáció Vadvirág utca: Földtani természeti érték Vörösberény és Szentkirályszabadja közötti út menti földtani érték Alsóörs-Győr megszüntetett vasútvonal töltése Balatonalmádi helyi tájképvédelmi területe: Óvári lelátó környéke Kerekes csárda környéke A helyi védelem célja az, hogy a fás növényzet megőrzése és folyamatos felújítása biztosított legyen, és csak őshonos, lombos fafajok legyenek telepíthetők. A dombok, hegyek lejtői veszélyeztetettek tájképi szempontból. A szabályozás kidolgozásakor a meglévő zöldfelületek védelme, az épületek magasságának korlátozása, a növényborítottság, művelési, beültetési kötelezettség előírása azok az eszközök, amelyek beépítésre kerültek a hatályos Helyi Építési Szabályzatba. Balatonalmádi területén két tanösvény került kialakításra: Vörös homokkő és a Köcsi-tó tanösvény néven évben, amelyeket a környezettudatos nevelés terén lehet hasznosítani. Balatonalmádi területén található Ferenc-forrás kiemelt természetvédelmi oltalmáról a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 23. (2) bekezdése 5 rendelkezik.. Ugyanitt rendelkezik a Természetvédelmi tv. a barlangok oltalmáról is. Balatonalmádiban a 85/1 hrsz. alatt található, a 35 m hosszú és mintegy 14 m mély, beomlott és jelenleg nem látogatható Sátor-hegyi-barlang. A 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területeket jelöli ki, valamint felsorolja a kijelölés és létesítés szabályait. A rendelet szerint az érzékeny természeti területek bevezetésének célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. A rendelet Balatonalmádi területén érzékeny természeti területet nem jelöl ki Ökológiai hálózat Balatonalmádit érinti az Országos ökológiai hálózat övezete az Országos területrendezési Terv alapján, melyet a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve pontosít Magterületre, Magterületbe tartozó felszíni vízre és Puffer területre osztva azt. 5 (2) E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek [24. (1) bekezdés] minősülnek. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában: b) a forrás a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha a vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad; 98

99 Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. A magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól térkép: Balatonalmádi és környékének természetvédelmi területei Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer A Magterület övezetébe tartozik Balaton tómeder, az Öreg-hegy és a Remete-völgy közötti rész, a Malom-völgy és a Várhegy, továbbá a Megye-hegy bányaterületen kívüli része. Pufferterület a Remete-völgy északnyugati része Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése Balatonalmádi belterületén elegendő tartalékkal rendelkezik távlati fejlődéséhez akár az üdülő- és lakóterületeket, akár az esetenként nagy terület-igényű intézményi fejlesztéseket vesszük számításba. Beépítetlen gazdasági területtel is rendelkezik a város. A táj értékőrző, fenntartható használatát erről az oldalról nem fenyegeti veszély. A település Balaton-felvidéki társaihoz hasonlóan - nagy hagyományokkal rendelkezik a szőlő- és gyümölcstermesztés, feldolgozás területén. A táj karakterét a XIX. században csúcspontján lévő szőlészet borászat határozta meg. Legnagyobb egybefüggő szőlőterület a Vörös-hegy lejtőin található. A változatos méretű m 2 alapterületű telkek mellett gyakran megjelennek a szőlő feldolgozásnak helyet adó pincék és présházak. 99

100 Az utóbbi fél évszázad tájalakulásának következtében az egykori szőlőhegyek (Öreg-hegy, Vöröshegy, Új-hegy) képe jelentősen átalakult. A korábban szőlővel és kisebb hányadban gyümölcsössel borított nagyobb területek egyre jobban felaprózódtak, kis parcellák alakultak ki, ahol a termelést egyre inkább háttérbe szorította az üdülő funkció. A korábbi értékes termőterületeket felváltották a hétvégi házak és a lakóházak intenzíven fenntartott növényfelületei, továbbá egyes esetekben az illegális beépítések. A szőlő- és gyümölcs területek a mezőgazdasági területek 28%-t foglalják el, összesen 142,56 ha-on. A településen található szőlőterületek a Balatonfüred-Csopaki Borvidékhez Balatonfüred-Csopaki körzethez tartoznak. A szőlőterületeket a Balaton-törvény kertgazdasági terület és települési terület övezetébe sorolja, attól függően, hogy megindult-e a szőlőterület átalakulása, vagy megőrizte árutermelő szőlőterület jellegét. Btv. szerinti Szőlő termőhely kataszteri terület övezetébe tartoznak az Öreg-hegyi területek a településen. A szőlőhegyek beépülése tehát az a folyamat, melyet szigorúan kézben kell tartani a Balaton-törvény által biztosított eszközökkel. Egyedi helyzetet képvisel a jelenleg mezőgazdasági terület, de a Balaton-törvény szerint turisztikai fejlesztésre használható Lozsánta. Bár ennek fejlesztése nincs napirenden, azt azonban csak gondos előkészítés után lehet elkezdeni ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei Balatonalmádiban a zöldfelületi rendszer elemei: nagykiterjedésű erdőterületek; gyepterületek; fasorok, erdősávok; belterületi zöldterületek; a református műemlék-templom környezete esztétikai szintjét emelni kell; a Vörösberényi séd melletti három, beépítetlen terület megközelítésük és kezelésük megoldatlan; az Aranyeső, ill. Bodza út végén a Vöröshegyi út mellett kezeletlen, megközelíthetetlen; Madách téri kisebb facsoport jó adottságú, közparkká fejleszthető bár közutakkal határolt terület; Mandulás (Vörösberényi Általános Iskola mellett) intézményhez kapcsolódó jó fejlesztési helyszín; az Öreghegy gerincén az Óvári kilátó környéke kiépítetlen természetes zöldfelüelt; Dankó utca és a Töltés utca közötti kiépítetlen természetes zöldfelüelt; Móra utcai közpark zavartalan, nagyméretű, sok funkcióra differenciálható kiépítetlen közpark ; Széchenyi sétány, illetve közvetlen folytatásában a Szent István Park értékes részletekkel kialakított, (gyalogos)közlekedés dominanciájú központi park; 100

101 a Petőfi Sándor utca és a Baross utca sarka - elhanyagolt, szépen fejleszthető park, az egészségházhoz kapcsolhatóan; Ramada szálló parkja környezetétől lekerített kevés funkcionális elemet tartalmazó park; a Szent Margit park a Martinovics utca és a Baross Gábor utca találkozásánál igényesen kialakított, szép fekvésű, bár utcák közé szorított park; Hadak útja és a Görgey utca sarkán jó adottságú, csendes utcákkal határolt, fejlesztendő park; Szent Erzsébet liget a vasút alatti partszakaszon szép fekvésű, jó színvonalú Balaton parti park; Szabadság út és Nárcisz utca között kihasználatlan, fátlan gyep; 71. sz. főút mellett jó állapotú, de változatos fejlesztésekre lehetőséget adó park; Budatava északi részén; Budatava parti részén; vasúti megálló környéke; a vasútállomás alatt lévő két strand között; a strandoktól illetve a csónakmenhelytől északkeletre, azaz a város felé Nemzeti Parkba tartozó területen; egyéb, új beépítésre szánt területek kijelölésével kiszabályozott zöldterületek. telken belüli zöldfelületek értékük a karbantartáson múlik; strandok, kempingek, iskolák, lakó- és üdülőtelkek mezőgazdasági területek (kertes- illetve általános mezőgazdasági területek). A település 4988ha-os közigazgatási területét a Balaton 3258 ha-os felszíne uralja. Balatonalmádiban a külterület több részre szabdalt, nem összefüggő területe kisebb (675ha), mint a belterület. Nagyméretű a belterület (759,89 ha), és több mint 294 ha az ún. hétvégi házas, volt zártkerti terület, amelyre a sűrű beépítés jellemző, de a telkek biológiai aktivitása jelentős. Balatonalmádiban a fasorok száma alacsony. Az önálló fasorok: a Munkácsy Mihály utcában mintegy 180 méter hosszan van idős platán fasor; Székely Bertalan utcában a Felsőörsi út és a Szabadságkilátó utca között; Káptalanfüred vasútállomás melletti zöldterületen juhar fasor; a Szent Erzsébet ligettől a Véghely Dezső utcáig tartó vegyes összetételű fasor; Budataván az Álmos utca végén a vasút mellett van fekete nyárfa sor (csoport); egykor a 71-es út mentén a jegenyenyár fasor volt, ma ez a fasor rendkívül hiányos, és a fafaj is változott. Új fasor került kijelölése északon a 71. sz. főút keleti oldalán, illetve délen a vasút és a 71. sz. főút között, továbbá a j. mellékút mellett. 101

102 A zöldfelületi rendszer elemei továbbá a közterületi zöldsávok, fásítások, vízelvezető árkok és patakok. A szigetes jelleget a településközpontban található parkosított zöldfelületek jelentik, amelyek szigetszerű eloszlásuk ellenére is nagy jelentőségűek a település összképében. Fontos zöldfelületi elemet jelent, s meghatározza a város szerkezetét, karakterét a több mint 7 km hosszú Balaton-parti sáv Szerkezeti, kondícionáló szempontból lényeges, a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Balatonalmádiban a zöldfelületi rendszer fő elemeit belterületen a szerkezeti jelentőségű zöldfelületek, a közkertek, míg külterületen a nagykiterjedésű erdő- és a gyepterületek jelentik. Az ezek között húzódó erdősávok, fasorok biztosítják a települési zöldfelületek közötti kapcsolatokat, főként ezek hálózata alakította a települési zöldfelületi rendszert. Fontos zöldfelületi elem a településen az egykori zártkertek területe, az itt megtalálható szőlők, gyümölcsösök nagymértékben járulnak hozzá a város magas zöldfelületi ellátottságához. Egyedi adottságú Káptalanfüred, ahol bár az utóbbi időkben rengeteg fát vágtak ki, az üdülőterület eredeti erdős jellege a mai napig megmaradt. Az utóbbi évtized építkezései egyre több, korábban növényzettel borított területet alakítanak át, és erősen megnövekedett a külterületi épületek száma, illetve egyre elterjedtebb az új építkezések esetében a fa nélküli, gyepesített felület intenzív kertként való alkalmazása. A terület elsődleges üdülőterületi jellegéből fakadóan a zöld, élő felület nagysága a sűrű beépítés ellenére kedvező, az évtizedekkel korábban beépült részeken a beállt idős növényzet mind kondicionáló, mind esztétikai hatása, jelentősége nagy. Jelentős zöldfelületi elemet jelentenek a településen található különleges területek: lovas turisztikai területek, szabadidőközpont területek, illetve a különleges beépítésre nem szánt területek közül a temető terület Zöldfelületi ellátottság értékelése táblázat: Zöldterületi arányok a Balaton keleti medencéjében Alsóörs Balatonalmádi Balatonfüred Balatonfűzfő Balatonkenese Zöldterület (m2) Belterület (m2) %-os mennyiség 3,0 0,8 6,4 5,4 1,9 Forrás: KSH, Takarnet Bár torzíthat az adatfelvétel is pl. azáltal, hogy a zöldterületek egy részét közlekedési területként szerepelteti, de tény, hogy a zöldterületek mennyisége Balatonalmádiban a környező településekhez képest nagyon alacsony. Ez két okból nem okoz konfliktust. 102

103 Egyrészt a több mint 300 ha külterületi erdő (Felsőhegy, Várhegy, Bagóhegy, Megyehegy) nagymértékben javítja a környezet állapotát. A települési zöldfelület nagysága a meglévő zöldterületeknél és erdőterületeknél nagyobb, hiszen a lakó- és üdülőtelkek zöldfelületi nagysága miatt a település jelentős zöld-tömeggel rendelkezik. Másrészt a legértékesebb, jó állapotú közparkok a városközpontban és a Balaton parton koncentrálódnak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. A további zöldterületek valóban sok esetben az utcák kiteresedéseiből jönnek létre. A vörösberényi ófalu és a káptalanfüredi erdős üdülőterület történeti, városszerkezeti kialakulása miatt kevés zöldterületet tartalmaz. A közhasználatú zöldterület jellemzően gondozott, bár sok szigetszerű folt van érintetlenül hagyva a központtól távolabbi területen. Zöldfelületek megvalósítása, de legalábbis a zöldterületek önkormányzati tulajdonban való megőrzése, illetve megszerzése az Önkormányzat fontos célja. Balatonalmádi Város Önkormányzat önálló rendeletben foglalkozik a közhasználatú zöldterületek védelmével, a fás szárú növényzet védelmével. A fák pótlására vonatkozó rendeletrészben külön kezeli a jogszabály Káptalanfüred városrészt, ahol a területre jellemző erdős jelleg megőrzése a cél. A zöldfelületi rendszer védelmét látja el a Balaton törvény 6. -a és annak módosításai, melyek értelmében a zöldterület nagysága nem csökkenhet, zöldterületen más területfelhasználási egység csak a jogszabályban meghatározott szabályok szerint jelölhető ki A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái A spontán településfejlődés lakóterületek telekosztása és telkek használata - következtében egy egységes, arányos, az egyes elemeivel kapcsolatot tartó zöldfelületi rendszer nem alakult ki a városban. A meglévő zöldfelületi elemek (zöldterületek) szigetszerűen helyezkednek el kivéve a városközpont és a Balaton part összefüggő közparkjait. A város telkes, kertes jellegéből következően a zöldfelületek elsősorban funkcionálisan hiányoznak. A településrendezési eszközök több helyen is jelölnek funkcióját be nem töltő zöldfelületi elemet. A zöldterületek, közparkok csak a városközpontban és a part menti településrészeken vannak jó karban, a város egyéb részein a zöldterületek csupán jó lehetőségként jelennek meg a városszerkezetben. A szőlőhegyek be nem építhető telkein jelentős nagyságú erdőfoltok találhatók még belterületen is, melyek megtartása rendkívül fontos a település jövője szempontjából. Korábban több helyen kijelölésre került közkertté fejlesztendő meglévő zöldfelület a környezetminőség javítása érdekében, illetve a Balaton törvény 18. -nak megfelelően a fejlesztési területekkel szoros szerkezeti kapcsolatban álló területeken. Ezek megvalósítása lépésről lépésre történik. 103

104 1.14 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A területfelhasználás vizsgálata Településszerkezet, helyi sajátosságok vizsgálata Balatonalmádi négy történelmében, korában, kialakulásának módjában és használatában teljesen eltérő településrész, ill. önálló települések egyesítésével jött létre. Vörösberény Budatava Almádi Káptalanfüred A városrészi felosztásban a parti sáv és a külterület a további két egység, viszont Budatava az eltérő gyökerek ellenére ma már Almádival egy városrészt képez. Az egyes településrészek (korábban esetleg önálló településként) jellegükben teljesen eltérőek, azonban a folyamatos építkezések következményeként teljesen összenőve ma már szerves egységet képeznek. A település egyes településrészeinek használata jelenleg is jelentősen eltér, ennek megfelelően az úthálózat jellege, a telekstruktúra, valamint a települési szövet is eltérően alakul. Káptalanfüred ma is nagyrészt üdülőterület, szabályos, rendezett utcahálózattal, viszonylag nagy telkekkel, a káptalani erdő még megmaradt fáinak köszönhetően főként erdő jellegű kerthasználattal. Vörösberény jellemzően falusias beépítésű lakóterület, az Ősközség településrészen nőtt utcahálózattal és ennek megfelelően viszonylag szabálytalan telekstruktúrával, az újabb kialakítású területeken főként lakó, üdülő vegyes használattal, rendezetlen feltáró úthálózattal, változó nagyságú telekmérettel. Budatava újabb beépítésű terület, egy része szabályos, rendezett utcahálózatú, lakó-üdülő vegyes használatú kertes terület, északi részén a település egészének struktúrájától jelentősen eltérő tömbtelkes, kisvárosias lakóterület, valamint sorházas beépítésű területek is megtalálhatók. E településrészre került a gazdasági területek nagytelkes tömbje is. Almádi településrész a vegyes használatú, beépítésű, telekméretű és jellegű központi településrész és a jellemzően üdülő használatú, nőtt jelegű úthálózattal rendelkező, részleteiben még rendezetlen Öreghegy településrészből áll. Az egyes településrészek önállóan is egészként működve, saját központtal rendelkeznek, de a központi településrészhez is ezer szállal kapcsolódva élik életüket. Almádi településrész központja az egész város településközpontjaként is működik felvállalva az igazgatási, oktatási, egészségügyi, ellátási központ szerepét is. 104

105 Parti sáv: A Balaton part a település szerkezetének 7 kilométer hosszan húzódó meghatározó eleme a parttal párhuzamosan húzódó vasúttal és a 71-es főúttal együtt. A vasút és a 71-es út szerkezetileg elválasztó szerepet tölt be, amely mára a parti sáv védvonalává is vált. A mindent bekebelezni akaró parcellázási láz más Balaton parti településekhez képest Balatonalmádiban kevésbé érte el a parti sávot, s ennek köszönhető, hogy napjainkra is jelentős hányadban strand, közpark, nádas található a part mentén. A vasúton túli területek az egyes átjárókra, mint áttörési pontokra szerveződve működnek. A Felsőörsi út és a Veszprémi út további fontos szerkezeti elem. A Felsőörsi út inkább az Öreghegy és a káptalanfüredi területek elválasztójaként, míg a Veszprémi út Vörösberény főutcájaként működik. Emellett a jelentős forgalom és a kevés kijelölt átkelőhely miatt elválasztó szerepe hátrányosan jelentkezik. A Veszprémi út Almádi központban húzódó szakasza inkább területszervező, mint szétválasztó szerepet tölt be, annak ellenére, hogy főszezonban az átjutás rajta akár gépjárművel, akár gyalogosan komoly problémát jelent. Korábban jelentősebb, ma már kevésbé érzékelhető szerkezeti elem a megszüntetett Veszprémi vasút nyomvonala táblázat: Balatonalmádi területi adatai Terület 2015 Területhasználat aránya tómeder területén kívül ha % % Belterület (kivett) Zártkert Külterület Balaton (kivett) Külterület - Erdő Külterület - Mezőgazdasági Külterület egyéb kivett Összesen ha =100 Forrás: Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak táblázat: A balatonalmádi termőföldek adatai Művelési ág ha erdő 336 fásított terület 5 gyep (legelő) 109 gyep (rét) 75 gyümölcsös 77 kert 42 nádas 7 szántó 134 szőlő 66 Forrás: 105

106 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek táblázat: Balatonalmádi területi mérlege Beépítésre szánt terület összesen: 609 ha Beépítésre nem szánt terület összesen: 4379 ha, melyből a tómedren kívüli terület: 1117 ha Forrás: Balatonalmádi Településrendezési Eszközeinek Felülvizsgálata - Véleményezési Eljárás Anyaga Funkció vizsgálata Balatonalmádi belterületi területhasználatában jellemzően a vegyes használatú területek dominálnak. A lakó és üdülő telkek egymás melletti jelenlétére Almádi településrész beépülésének alig 150 éves történelmére visszatekintve, mindig volt példa. A településen tisztán intézményi használatú területek csak kis számban akadnak. A településközpontban, illetve az egyes településrészek alközpontjában főként vegyes, lakó-intézményi, vagy üdülő-intézményi, vagy lakóüdülő-intézményi használat a jellemző. Az alközpontok főként kereskedelmi, ellátási központként funkcionálnak, a város központjában a település teljes igazgatási, oktatási, ellátási, egészségügyi, kulturális intézményhálózata megtalálható. A település egésze jelentős belső tartalékokkal rendelkezik, mindegyik településrészen nagy számban találhatók beépítetlen, üres telkek a jelenlegi belterületen belüli fejlődés megfelelő alapját képezve. 106

107 táblázat: Intézmények Balatonalmádi városában Funkció Intézmény neve Intézmény címe 8220 Balatonalmádi Humán funkciók 1. Sz. Óvoda Bajcsy-Zs. u /A Óvoda Mogyoró u. 1. Vörösberényi Ált Iskola Táncsics U. 1. Györgyi Dénes Ált Iskola Bajcsy-Zs. U. 30. Kósa György Alapfokú Művészeti Iskola Bajcsy-Zs. u. 60. Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium Rákóczi F. u. 39. Közösségi funkciók Egészségügyi ellátás Petőfi S. u Ady Endre u. 23. (Vörösberény) Szociális Alapszolgáltatási Központ (SZAK) Baross G. u. 32. Védőnői Szolgálat Baross Gábor U. 32. Nevelési Tanácsadó Bajcsy-Zs. u. 37. Gyógyszertár Baross Gábor út 25. Petőfi Sándor utca 11. Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár Városház tér 4. Vörösberényi Kultúrház Gábor Áron u. 6. Idősek Klubja Városház tér 4. Református Erődített Templom Veszprémi út 107. Szent Ignác Templom Templom tér Szent Margit Kápolna Baross G. u. 64. Szent Imre Templom és Szent Jobb Kápolna Dr. Óvári F. u 47. Angyalos Boldogasszony Kápolna Iskola u 22. Wesselényi Strand Szent István sétány 6. Budatava Strand Lóczy tér 1. Káptalanfüredi Nagy Strand Kócsag U. 1. Káptalanfüredi Kis Strand Sirály U. 2. Igazgatási funkciók Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal, Okmányiroda Széchenyi sétány 1. Járási Hivatal Baross G. u. 32. Balatonalmádi Városgondnokság Rákóczi F. u. 43. Munkaügyi Kirendeltség Rákóczi F. u. 43. Rendőrség Hadak útja

108 Funkció Intézmény neve Intézmény címe Posta Petőfi Sándor u Sz. Posta Ady Endre utca 2. Közlekedési funkciók autóbusz állomás vasútállomás benzinkút Balatonfűzfői út MOL József Attila út Ecoil Kikötők: Almádi Öreghegyi Kikötő Almádi Yacht Club (AYC) Árkádia Hotel Balaton Volán Zrt. Észak Dunántúli Elektromos Vitorlázó Sportklub Hajóállomás BH Zrt. Nereus Hotel Társasüdülő kikötője Videoton Yacht Club Gazdasági funkciók Balatontourist Yacht Kemping Véghely D. u. 18. Kristóf Motel Kemping Véghely D. u. 8. Szálloda Ifj Szállások Panzió Vendéglátó hely 4 db 7 db. Kb. 20 db Kb. 20 db Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás,

109 Alulhasznosított barnamezős területek Barnamezősnek nem nevezhetők az alábbi területek, de méltóbb hasznosításuk feltétlenül cél. A parti sávot délről határolja a Veszprémi Egyetem egyelőre még kiépítetlen sporttelepe. A terület nagy része nádas vizenyős terület. A városban két kemping található: a közvetlen vízparti kapcsolattal és értékes épületállománnyal nem rendelkező Kristóf Motel Kemping (ahol a sátorozás már visszaszorult), valamint a Véghelyi D. utcán lévő Yacht kemping. A Yacht kemping értéke, igénytelen faházai ellenére, a terület vízparti kapcsolatában rejlik. Mindkét létesítmény fejlesztésre szorul. A volt Nevelőotthon tömbjében található a Váci Mihály Általános Iskola telke, valamint a Nevelőotthon területe. A tömb déli része erdősült, fás terület. A Nevelőotthon tömbje kisvárosias övezeti besorolásával, városszerkezetben elfoglalt helyével a város kiváló fejlesztési területe. A több mint 7 hektáros terület magántulajdonban van. A terület fejlesztésére több terv készült, de megvalósításuk még várat magára. A Balaton parton létesített sportpálya a vízparti területek hatalmas értéke miatt célszerűtlen területfelhasználás. A vörösberényi iskola mellett fejlesztendő sportterületre való áthelyezésével idegenforgalmat vonzó, színvonalas létesítmény hozható itt létre. Budataván a Rákóczi Ferenc utcai megszűnt építőanyag telep területének hasznosítása lakásépítésekkel elkezdődött, a mellette lévő volt iparterület elhanyagolt és elhagyatott. Az észak-nyugati közigazgatási határ mellett fekvő volt hulladéklerakó területe rekultiválás után hasznosítható figyelembe véve azt is, hogy az országos ökológiai hálózat területén fekszik Konfliktussal terhelt területek Szlömösödött, degradálódott területek Balatonalmádiban nem találhatók A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat A telekstruktúra Balatonalmádi egymástól eltérő történeti kialakulású városrészei miatt, városrészenként és azon belüli területegységenként is jelentősen eltérő. A legjellemzőbb eltérő struktúrákat a következőkben mutatjuk be. Káptalanfüred nagy részét a 30-as években egységes terv szerint parcellázták négyszögöles telkekre. A kisebb számú négyszögöles telek későbbi osztás eredménye. A telekstruktúra és a megmaradt erdőállomány miatt értékes üdülőterület a domboldal. Almádi Festő utcák környéke szintén a 30-as években volt először parcellázva, rendezett, homogént telekstruktúrával rendelkezik. Az Almádi Öreghegy telkei a szőlőhegy felosztásával jöttek létre, ennek megfelelően a struktúra apróbb és tördeltebb, mint az előbb említett tervszerű osztások. Ezen belül a Töltés utca környéke rendezettebb, telkei négyszögölesek, míg a Felsőörsi út mellett éppen ellenkezőleg: rendezetlen meg nem valósított utcákkal szabdalt terület alakult ki. 109

110 Az Almádi Óvári Ferenc utca környéke rendezett, telekmérete azonban vegyes és egyes területegységein az épületállomány méretben, funkcióban is az. Az Almádi központ a város leg összetettebb területe: egymás melletti telkek mérete közt ötszörös különbség is előfordul. Budatava vegyes funkciói közt hétvégi háztól lakótelepig, intézménytől, gazdasági létesítményig minden található. Ennek megfelelő a telekstruktúra vegyessége is, a fentiekből következően tömbtelkek is találhatók itt. Vörösberény az eddig említettekhez képest egy teljesen más jelleget képvisel, hiszen közülük a legrégibb. Egy középkori falu szerkezetét és szabálytalan eltérő méretű telekstruktúráját képviseli. Részletes tulajdonjogi vizsgálat jelen munka keretében nem készül Önkormányzati tulajdon kataszter A önkormányzati tulajdonok adatait az fejezet tartalmazza Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A város épületállományát és a környezetet tartalmazó részletes térkép az ITS készítését megalapozó vizsgálati munkarészben nem kerül kidolgozásra. Annak elkészítése településrendezési eszközök megalapozása során történik Az építmények vizsgálata Az egyes településrészek: Vörösberény, Almádi, Káptalanfüred, Budatava egymástól teljesen eltérő képet mutatnak. A településrészek eltérő településszerkezete, az utcahálózat és a telekméretek különbözősége jól megkülönböztethetővé teszi őket. Mindegyeik településrészen megtalálható az arra jellemző beépítési jelleg, épülettípus. A településen 9 műemlék, 66 helyi védelem alatt álló épület és 6 helyi védelem alatt álló építmény található. Vörösberény, közel 1000 éves történelmének köszönhetően, az ősi településmagban, a Malom völgyben, a Vörösberényi séd mentén jól őrzi középkori szerkezetét. A terület helyi védelem alatt áll, területén két műemlék templom található. A településrész lakóépületei között már nem található olyan lakóház, amely ne viselné magán az átalakítások nyomát oly mértékben, hogy az eredeti éves lakóépület felismerhetően eredeti szépségében megmaradhatott volna, területén egyetlen helyi védelem alatt álló lakóház található, ami egy régi présház-pince bővítéseként jött létre. Almádi településrészen, a szőlőhegyből üdülőtelepüléssé váló város szívében találhatók a legértékesebb, korábbi présházakból nyaralóvá átépített vagy eleve nyaralónak épített fatornácos villák, amelyek egy része ma is a XX. század eleji szépségében pompázik. Almádi fürdőtelepüléssé alakulásának időszakából számos üdülőépület maradt meg eredeti állapotában, melyek helyi védelem alatt állnak. 110

111 Káptalanfüred településrész újabb beépítésű. A településrész igazi értékét, az 1930-as években tervezett és pontosan végrehajtott szabályozás alapján kialakított nagyméretű telkek, a megőrzött fák, a viszonylag egységes, túlzásoktól mentes épületek jelentik. A területrészen helyi védelem alatt álló épületek főként településtörténeti értékűek. A településrész szerkezete, a telekstruktúra is helyi védelem alatt áll. Balatonalmádi egykori szőlőhegyi területein igen kevés népi épület maradt fenn. Vörösberény északi részén, a korábbi szőlőhegyen, Újhegyen, ezen kívül a Vöröshegyen, valamint a Pinkóczi u. közelében a hajdani szőlőhegyen találhatók országos vagy helyi védelem alatt álló pincék. A település területén védelemre méltó építmények és emléktáblák is szép számmal találhatók. A Vörösberényi séd parton álló Nepomuki Szent János szobra műemlék. Ezen kívül védelem alatt állnak a település területén található kőkeresztek, valamint a két temető egyes vöröskő síremlékei Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Balatonalmádi legrégebbi városrésze Vörösberény, melynek neve az 1002 körüli veszprémvölgyi oklevélben szerepel. Első templomát 1297-ben említik. Az Almádi elnevezés 1493-as oklevélben szerepel először. A török háborúk alatt elnéptelenedő vidék az 1600, 1700-as években újra benépesül, a jezsuita birtokon építkezések kezdődnek (magtár, rendház, templom) A topográfia meghatározza a gazdálkodás jellegét, melyre a patakokra épült malmok és a dombokra telepített szőlők présházak - jellemzőek. A XVIII. századi térképeken megjelennek a csárdák (Alsó vagy Almádi csárda, Felső vagy Pinkóczi csárda) és Vörösberény falu parasztportái. Almádi-puszta még csak szőlőhegy, fejlődésnek 1869-ben indul, amikor a birtokosok önálló közigazgatást kezdeményeznek. Az 1883-as filoxéravész után a szőlő jelentősége csökken, viszont megindulnak villaépítkezések első sorban veszprémi polgárok számára. A központ csírája az 1884-ben felszentelt Szt. Margit kápolna körül alakul ki ban épül községháza, mely ma a Zeneiskola. A fürdőhelyi fejlődés a Budapest- Tapolca vasútvonal 1909-es átadásával gyorsul fel. Ezt erősítette az Almádi Fürdő Rt. (később Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt.) tevékenysége, a Veszprémi Káptalan birtokainak tervszerű felosztása, a Kneipp egyesület működése. A lakó és üdülőterületek kezdettől fogva összemosódtak, és nemcsak a szőlőhegyek, de telkesített belső területek is alig voltak beépítve Almádiban. A Vörösberényhez tartozó Budatava egy-két épületből és strandból állt, az Alsóörshöz tartozó Káptalanfüredhez hasonlóan az 1930-as években kezdődtek a tervszerű telekosztások. Káptalanfüred erdős, dombos jellegét az üdülőtelkek kialakítása után is megőrizte és ezzel a hagyományos faluképet mutató Vörösberény, a villás beépítésű, vegyesen lakó-üdülő Almádi után egy harmadik fajta településkarakterrel járul hozzá a balatonalmádi településszerkezethez. Ezen karakterek még felismerhetők, azonban az idő múlásával a településrészek fizikailag és jellegükben is összeérnek. 111

112 Ugyanez elmondható fokozatosan beépülő szőlőhegyekről is. Budatavát és Káptalanfüredet ben csatolták Almádihoz, mely 1989-ban kapott városi rangot. A városszerkezet történeti fejlődésében a domborzat, az utak és vízfolyások mellett fontos tényező lett a vasútvonal, mely a part lezárásával azt jellemzően közterületi használatban tartja mind a mai napig Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület térkép: Ismert régészeti lelőhelyek Balatonalmádi igazgatási területén Forrás: Balatonalmádi Településrendezési Eszközeinek Felülvizsgálata - Örökségvédelmi Hatástanulmány

113 Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Helyi értékvédelmi területek Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011. (II.25.) önkormányzati rendelete alapján: Káptalanfüred üdülőterület Balatonfüredi út - Alsóörsi határút Köcsi lépcső _ Árnyas utca 2836, 2834, hrsz telkek északi határa Alsóörsi határút belterülethatár Szabadságkilátó utca Berkenye köz - Hóvirág utca északi teleksor északi határvonala Káptalan utca - Asztalos Sándor utca északi teleksor északi határvonala Boróka utca 2503 hrsz-ú út által határolt terület; Öreghegy Mihály R. utca/paál László utca 10879, hrsz terület; Vörösberény Ófalu területe Vörösberényi séd Malomvölgyi utca Hegyalja utca Madách Imre utca Veszprémi út által határolt terület. Almádi városrész Arany János utca utcakép védettség alatt álló terület Világörökség és világörökség-várományos terület Balatonalmádi területén nincsen világörökség és világörökség-várományos terület Műemlék, műemlékegyüttes táblázat: Balatonalmádi műemlékei 113 Forrás: Örökségvédelmi hatástanulmány

114 táblázat: Balatonalmádi műemléki környezetei Forrás: Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya Történeti kert, temető, temetkezési emlékhely Balatonalmádi területén nincsen műemléki védettségű történeti kert, temető, temetkezési emlékhely Műemléki terület Balatonalmádi területén nincsen védett történeti táj, műemléki jelentőségű terület. A műemléki környezeteket az és táblázatok tartalmazzák Nemzeti emlékhely Balatonalmádi területén nincsen védett nemzeti emlékhely Helyi védelem Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011. (II.25.) önkormányzati rendelete szól az épített környezet helyi védelméről. A rendelet részletesen szabályozza a helyi védelem alatt álló épületekkel, építményekkel, műtárgyakkal, keresztekkel és a védett utcaképpel érintett területekkel kapcsolatos építésügyi szabályokat. Rendelkezik továbbá arról, hogy a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek 114

115 megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjában biztosít forrást. A belterületen 32 épület, a külterületen 6 épület áll helyi védelem alatt, továbbá 6 védett építmény és négy helyi értékvédelmi terület található a városban. Helyi értékvédelmi területek: lásd a pont alatt Az épített környezet konfliktusai, problémái Az Önkormányzat tervei között szerepel a Balaton part jól kihasznált turisztikai célú fejlesztése, Aquatorium létesítése, kikötő építése. Az itt megszüntetendő helyett új sportpálya, illetve csarnok épül a Vörösberényi iskola mellett. A fejlesztési szándékok érdekében módosítás alatt állnak a településrendezési eszközök, de a kikötők építésének legfőbb akadálya a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv. Ennek módosítását azonban - önálló területrendezési hatósági eljárás keretében - lehetővé teszik a vonatkozó jogszabályok. 115

116 Fő Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 1.15 KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Balatonalmádi Veszprém megyén belüli legkisebb területű és legalacsonyabb népességű Balatonalmádi járás központja. Fekvése a megye délkeleti, Balaton parti határán, a megyeszékhelytől, Veszprémtől mintegy 15 km-re délkeletre található. A kisváros ugyan járásszékhely, de a bejárók száma viszonylag alacsony. Veszprém közelségéből adódóan sokkal inkább a megyeszékhely alvóvárosának tekinthető, amit ez eljárók magas száma is mutat. A város határát átlépők közel fele autóbuszon közlekedik, de 40 % körüli az autót használók aránya is ábra: Ingázási adatok Helyben maradó Bejáró Eljáró Helyi közl. Vasút Távolsági busz Személygépkocsi Kerékpár Gyalog Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH. * 2001-ben csak foglalkoztatott. 116

117 táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) Megnevezés Összesen Összesen Személygépkocsival Tömegközlekedéssel Kerékpárral (gyalog) 2001* 2011 Helyi közlekedő (838) Bejáró Veszprém Balatonfűzfő Szentkirályszabadja Balatonfüred Litér Eljáró Veszprém Balatonfűzfő Balatonfüred Székesfehérvár Szentkirályszabadja Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH. * 2001-ben csak foglalkoztatott. Ugyanakkor a város jelentős turisztikai központ. A nyári szezonban itt lakó nyaralók többszörösére emelik a kisváros és környéke közlekedési igényeit. A városon halad át a megye egyik fontos turisztikai szempontból legfontosabb főútja, a Balatonvilágost Keszthellyel összekötő 71. sz. másodrendű főút. Ebbe a várostól keletre Balatonfűzfőnél csatlakozik bele a 8. sz. elsőrendű főúttal közvetlen kapcsolatot teremtő 72. sz. másodrendű főút. A városnak közvetlen gyorsforgalmi úthálózati kapcsolata nincsen. 117

118 térkép: Balatonalmádi környezetének országos jelentőségű főútjai Közúti kapcsolatok tekintetében az M7 autópálya északkeleti irányban Balatonvilágos felé 25 km távolságban érhető el, amit segít a 710. sz. másodrendű főút Balatonfűzfőt, Balatonkenesét és Balatonakarattyát elkerülő szakasza. A főváros közúton útvonalválasztástól függően km autózással érhető el. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. Az innen induló utasok Budapest, Veszprém, Kecskemét és Zalaegerszeg irányába rendelkeznek közvetlen járatokkal. A vasútállomás és a hajóállomás is közvetlenül elérhető autóbusszal. Balatonalmádi a 29-es számú, Börgönd Szabadbattyán Tapolca vasútvonalon helyezkedik el, amely II. kategóriás vonal egyvágányú, dízel vontatású, a belföldi törzshálózat része. A város a nyári idényben a Balaton keleti medencéjének körhajójáratait fogadó hajóállomással rendelkezik. Repülőtéri kapcsolat szempontjából a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 145 km, míg a sármelléki Hévíz-Balaton Airport közel 100 km távolságban érhető el Közúti közlekedés A már ismertetett főúthálózati elemeken kívül a közúthálózati szempontból alközponti szerepű város a környező településekkel északi irányban a j. (Veszprémi út) és nyugati irányban a j. (Felsőörsi út) összekötő utakon áll még kapcsolatban. 118

119 térkép: Balatonalmádi városi közúthálózata Forrás: közúti elérhetőségi ÁBRA VISUM A városi közúthálózat fő elemei az országos közúthálózat települési átkelési szakaszai. A hálózatot kiegészítő fontosabb gyűjtőutak, a helyi kezelésű Káptalan utca Szabadságkilátó utca, Dr. Óvári F. utca, Fadrusz J. utca Vécsey K. utca - Dózsa Gy. út Kossuth L. utca, Bajcsy Zs. út, Szabadság út, Noszlopy G. utca, Hunyadi utca, Rákóczi F. utca, Kisberényi út Vödörvölgyi út, Bartók Béla út. A kiszolgáló utak szerkezeti jellemzői változatosak: Vörösberény és az Öreghegy térségében a felszíni jellemzőkhöz alkalmazkodó utcarendszer alakult ki. Budatava hálózata jóval szabályosabb, mely elsősorban a kedvezőbb lejtési viszonyoknak köszönhető, Káptalanfüred utcahálózata szabályos, tervezett. Balatonalmádiban a belterületi önkormányzati utak közül 70,4 km kiépített és 48,6 km kiépítetlen. A város 2013-ban az út-, kerékpárhálózat és a járdák fejlesztésére közel 32 MFt-ot, azok fenntartására 9,1 MFt-ot, üzemeltetésére 11,4 MFt-ot fordított. Összességében elmondható, hogy a városi utak állapota általában megfelelő. A városban 3 db jelzőlámpás csomópont található a 71. sz. másodrendű főút városi átvezető szakaszán. A 71. sz. út és a Balaton part között vezető vasúton csak szintbeni (9 db) közúti-vasúti keresztezés található, mindegyike jelzőlámpával biztosított. A városban 2013-ban összesen 3639 nyilvántartott személygépjármű volt. Ez 426 szgk./1000 lakos motorizációnak felel meg, ami az elmúlt 10 évet tekintve 21 %-os növekedést mutat. A motorizációs szint közel 30 %-kal haladja meg, az amúgy országos szinten is magasnak mondható megyei mutatót. 119

120 A várost érintő országos közúthálózati elemek forgalmi terhelését az alábbi ábra mutatja térkép: Balatonalmádi főbb útjainak forgalmi terhelése Forrás: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ A fenti ábra az éves átlagos napi adatokat mutatja. Tekintettel a város turisztikai, illetve a városon átvezető 71. sz. út nyári szerepére, ebben az időszakban a forgalom ennek a 1,5-2- szerese. Hétvégén, elsősorban vasárnap, már forgalmi torlódások tapasztalhatók a főúton a jelzőlámpás csomópontoknál, illetve a gyalogátkelőhelyek környezetében, és általánosságban lassú a haladás. A személyi sérüléses balesetek döntő hányada a Baross G út Petőfi S. utca útvonalon történik, ahol a gyalogos forgalomhoz képest ritkán vannak kijelölt gyalogátkelőhelyek. A balesetek másik nagyobb része a 71. sz. út városi szakaszán történik, ahol a nagy gépjárműforgalom mellett szintén problémát okoz a gyalogosok átkelése. 120

121 ábra Személyi sérüléses balesetek Balatonalmádiban év Közösségi közlekedés Közúti autóbuszos közösségi közlekedés Balatonalmádiban az autóbusz állomás a belvárosban, a Petőfi S. utcán (Veszprémi út városi szakasza), a Szent István parktól északra helyezkedik el, közel a vasútállomáshoz. A pályaudvaron 6 induló állás van, és a területen történik az autóbuszok hosszabb idejű várakoztatása is. Balatonalmádi közigazgatási területén 23 helyközi megálló található, melyek döntő többsége a 71. sz. főút, továbbá a j. és a j. összekötő út belterületi szakaszán helyezkedik el. A várost érintő helyközi autóbusz szolgáltatást túlnyomó többségben a Balaton Volán Zrt. látja el, a közszolgáltatói szerződésben foglalt feltételekkel. A Balaton Volán Zrt. az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (ÉNYKK Zrt.) egyik alapítója. A város rendelkezik közvetlen járatokkal mind a megyeszékhely Veszprém (napi 72 induló járat, menetidő perc között), mind Budapest (napi 6 induló járat, menetidő 1 óra 49 perc és 2 óra 41 perc között) felé. Járatok közlekednek továbbá Zalaegerszeg és Kecskemét felé is. Balatonalmádi és környéke Volán hálózatát elemezve látható, hogy a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A kisebb településeken jellemzően 1-2, a nagyobbakon ennél több megállóhely található. A város helyközi megállóiban jellemzően legalább óránként áthalad helyközi busz, a legforgalmasabb helyeken (ABC, Szabadság út, Szőlő utca, Iskola, Strand bejárati út) járat áll meg egy munkanapon, a kisebb megállókban is db. Az autóbusz állomáson, egy átlagos munkanapon kb. 130 járat indul vagy halad át, Vörösberény, autóbusz-váróterem esetében pedig 110 járat indul vagy halad át. A városközpont, a vasútállomás és a strand is közvetlenül elérhető a környező településekről. 121

122 Balatonalmádiban nincs helyi autóbusz közlekedés, a településen belüli kapcsolatot a helyközi járatok biztosítják, de a Balaton Volán 7335 jelű járata Balatonalmádi, autóbusz állomás és Balatonalmádi, Káptalanfüred, Csillag tér között, végig a település belterületén közlekedik, a köztes helyközi megállóhelyek érintésével, hétköznap 12, szabad és munkaszüneti napokon 8 alkalommal Kötöttpályás vasúti közösségi közlekedés Balatonalmádi város kötöttpályás kapcsolatát a Balatonalmádi vasútállomás és Káptalanfüred vasúti megállóhely biztosítja. A szolgálati helyek a Magyar Államvasutak Zrt. által üzemeltetett 29-es számú, Börgönd - Szabadbattyán Tapolca vasútvonalon fekszenek. A vasútvonal alapvetően két szakaszra bomlik. Az érintett Szabadbattyán Tapolca szakasz II. kategóriás, a belföldi törzshálózati vonal része. Szabadbattyán állomás a 30-as számú, nemzetközi törzshálózati vonalon fekszik, Székesfehérvártól kb. 10 km-re délnyugatra. Innen a vonal a Balaton északi partján nyugat felé vezet Tapolcáig, ahol csatlakozik a 26-os számú, Balatonszentgyörgy Tapolca Ukk vonalhoz. A 107 km hosszú vasútvonal egyvágányú, dízel vontatású, 80 km/h sebességre és 210 kn tengelyterhelésre engedélyezett, térközi közlekedésre, és vonatbefolyásolásra kiépített. A vonal alapvető szerepe a Balaton, mint kiemelt üdülőkörzet északi parti településeinek kötöttpályás személyforgalmának biztosítása, mely egyben kapcsolatot teremt a fővárossal és közvetve keletmagyarországi, illetve Tapolcán keresztül nyugat-magyarországi vasútvonalakkal. Ez elsősorban a nyári időszakban jelent kiemelt utasforgalmi helyzetet, a vonal forgalma ugyanakkor a téli időszakban nem jelentős. A 2014/2015. évi téli menetrend szerint a vonalon naponta átlagosan 25 személyszállító vonat közlekedik. A menetrendi szerkezet ütemes jellegű, a forgalom gerincét a Budapest Székesfehérvár Balatonfüred Tapolca gyorsvonatok adják, melyekből napi 3 pár közlekedik, Budapest-Déli és Balatonakarattya között csak Kelenföld és Székesfehérvár állomásokon állnak meg. Balatonakarattyától a fontosabb utasforgalmi helyeken, így Balatonalmádi állomáson is (a nyári időszakban egyes vonatok Káptalanfüred megállóhelyen is) megállnak. A gyorsvonatok mellett Székesfehérvár és Tapolca között jellemzően 2 órás követési időközben napi 10 pár személyvonat is közlekedik, melyek minden állomáson és megállóhelyen megállnak. A nyári időszakban a közlekedési rend teljesen átalakul, a nagy utasforgalom miatt több vonat közlekedik. Kétórás követéssel Budapest és Tapolca között gyorsvonatok közlekednek, melyek csak a legnagyobb utasforgalmú helyeken állnak meg. Szintén kétóránként Budapest és Balatonfüred között is közlekedik gyorsvonat. Székesfehérvár és Tapolca között a személyvonatok továbbra is járnak, melyekről Balatonfüreden átszállási lehetőség biztosított a gyorsvonatokra. A gyorsvonatokkal Balatonalmádi állomásról Budapest 114 perc, Székesfehérvár 56 perc, Balatonfüred 18 perc, Tapolca 84 perc alatt elérhető, ami rendkívül kedvezőtlennek mondható. A személyvonatokkal Székesfehérvár 62 perc, Balatonfüred 21 perc, Tapolca 104 perc alatt közelíthető meg. Káptalanfüredről Balatonalmádi 3 perc, Székesfehérvár 65 perc alatt elérhető. A balatoni forgalom sajátosságai miatt a téli és nyári utasforgalom markánsan eltér egymástól. A téli időszak csekély utasforgalmát a nyári időszakban, különösen hétvégén jelentős utasforgalom váltja fel. 122

123 Balatonalmádi vasútállomás elhelyezkedése nagyon kedvező, a városközpont és a Balaton part szomszédságában, közvetlenül a 71. sz. főút mellett, a j Veszprémi út becsatlakozásánál fekszik. Az autóbusz-állomás gyaloglási távolságra található. A szolgálati hely 4 vágánnyal rendelkezik Az utasok le- és felszállására az átmenő fővágány és a megelőző fővágány között található szélesperon szolgál, melynek középső, 150 m hosszú szakasza sk+30 cm, két szélső, 125 m hosszú szakasza sk+15 cm magasságú. A peron megközelítése külön szintben, az állomás alatt átvezető gyalogos aluljárón keresztül, mind a településközpont, mind a Balatonpart felől lehetséges, a peronra lépcsőkarok vezetnek fel, az akadálymentesítés nem biztosított. A közepes állapotú felvételi épület az állomás déli oldalán található. Az állomás város felőli előtere rendezettnek mondható, kis befogadó képességű parkoló van kialakítva, ugyanakkor kerékpártároló nincs. Áruforgalmi létesítmények az állomáson nem találhatók. Káptalanfüred megállóhely Balatonalmáditól Tapolca felé 2,3 km-re található. A Balatonalmádihoz tartozó Káptalanfüred városrészhez viszonyítva az utasforgalmi hely közepes fekvésű, annak déli részén, a Balatonpart közelében található. Közvetlenül megközelíteni csak gyalogosan lehet, a Vasút utca, illetve a 71-es főút felől. Az utasok le- és felszállására a vonali vágány város felőli (nyugati) oldalán található 280 m hosszú, sk+15 cm magas aszfalt burkolatú peron szolgál, melyet a vasút utca felől szintben lehet megközelíteni. A peronok megközelítése nem akadálymentesített. Az elhanyagolt felvételi épület a peron mellett, a város felőli oldalon található. A megállóhely parkolókkal, kerékpártárolókkal, autóbuszmegállóval nem rendelkezik Kerékpáros és gyalogos közlekedés A város mindennapi közlekedésében, a domborzati viszonyok miatt nincs nagy szerepe a kerékpározásnak. Ugyanakkor nyári szezonban mind a nyaralók, mind a kerékpáros turisták szívesen használják a kerékpárjukat. A legfontosabb és egyben a nyári szezonban a legnagyobb forgalmú kerékpáros úthálózati elem a balatoni bringakör városi szakasza, amely 8407 m hosszon halad keresztül a településen, melyből 5277 m önálló vonalvezetésű 1,7 2,0 m burkolatszélességű kerékpárút. A Bringakör a településen Alsóörs közigazgatási határától a TVSK balatonalmádi vitorláskikötő bejáratáig önálló vonalvezetésű kerékpárútként halad a Székesfehérvár Tapolca vasútvonallal párhuzamosan, a közigazgatási határtól a Vasút utcáig a vasút északi, Vasút utcától a kikötőig a vasút déli oldalán. A kikötő és a budatavai strand között a kerékpáros út a Véghely Dezső Neptun utca nyomvonalon kerékpárosbarát utakon halad a vasút déli oldalán azzal párhuzamosan. A strand parkolójánál balra fordulva keresztezi a vasutat, majd a 71. sz. főút bal oldalán, azzal párhuzamosan önálló vonalvezetésű, turisztikai élményt nem adó kerékpárúton halad a Taksony utcáig. 123

124 A Taksony utcánál jobbra, majd a Rákóczi Ferenc utcánál balra fordulva a Szabolcs utcáig kerékpárosbarát utakon halad, majd a Kommunális Kft. telephelye és a 71. sz. főút között a Séd-patak déli oldalán, majd a 71. sz. főúttal párhuzamosan, annak bal oldalán haladva önálló kerékpárútként hagyja el a települést Balatonfűzfő irányába. Ezen kívül csak kijelölt kerékpárútvonal vezet a 71. sz. úttól a Kövesalja utca Árpád utca Kisberényi út Pinkóczi út Vödörvölgyi út Remetehegyi út Töltés utca útvonalon Szentkirályszabadja felé. Kerékpárparkolók a strandok, nagyobb kereskedelmi létesítményeknél találhatók Gyalogos közlekedés A városban, a nyilvántartás szerint az 55,5 km járda több mint 90 %-a kiépített. A legfontosabb gyalogosforgalmi irányok a település egyéb részeiből a Balaton partra és a városközpontba vezetnek, valamint elsősorban a nyári időszakban sok a Balaton partján sétáló. A nagyforgalmú 71. sz. utat a jelzőlámpás csomópontoknál illetve néhány kijelölt gyalogátkelőhelyen lehet biztonságosan keresztezni, de ezek egymáshoz lévő távolsága elég nagy. A vasútállomásnál gyalogos aluljárón, míg a Ramada hotel - Hajóállomás magasságában egy gyalogos felüljárón lehet biztonságosan áthaladni a vasúton, illetve a vele párhuzamos 71. sz. úton. Az akadálymentesség egyik műtárgy esetében sem biztosított Parkolás Kiépített nagyobb parkoló a Balaton partján a strandokhoz kapcsolódóan, a belvárosban, a vasútállomásnál és az autóbusz-pályaudvar mellett, az önkormányzatnál, valamint a nagyobb kereskedelmi létesítményeknél (Fórum üzletközpont, Penny Market, CBA) üzemel, melyek többsége a nyári csúcsidőszakban telített. A nyári szezonban többszörösére növekvő forgalom különösen jó idő és hét vége idején a parkoló kapacitás a parti sávban a strandok környékén és az ilyenkor a parti sávot bizonyos fokig tehermentesítő városközponti parkolókban is elmarad az elégségestől. A parkolás az egész város területén ingyenes Áruszállítás A városban nagy teherforgalmat indukáló ipari, gazdaság tevékenység nem folyik. A helyi kereskedelmi egységek beszerzési és árutovábbítási feladataikat közúti teherszállítással oldják meg, azonban nem mutatkozik kiugróan nagy, koncentrált teherfogalom a város érintett területein sem. 124

125 1.16 KÖZMŰVESÍTÉS A város közművesítése fokozatosan épült ki. Mára a település belterületének döntő hányadán már a teljes közműellátás biztosított. Kisebb ellátási hiányok a belterület peremén és a központi belterülettől távolabban fekvő városrészekben fordul elő. Az elmúlt 5-10 évben ( között) ugyan jelentős közműfejlesztéseket valósítottak meg, amelynek eredményeként nőtt a teljes közművel rendelkező lakások aránya, de az egyes településrészekben még így maradtak alacsony komfortfokozatú, illetve hiányosan közművesített lakások Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás A településen a vezetékes ivóvíz elosztóhálózat a beépített terület utcáiban 135,2 km hosszban épült ki, ezzel a vízvezeték kiépítettsége a belterületen közel teljes körűnek tekinthető. A kiépített hálózatra azonban a hálózat menti érintettek sem csatlakoznak rá teljes körűen. Az ivóvízzel ellátott lakások száma a legutolsó statisztikai adatok alapján 4258 lakás volt január 1.-én, ez a település lakásállományának 100 %-a. Az ellátottság jelzi, hogy Balatonalmádiban jelenleg minden telken a lakosság a közüzemi vezetékes ivóvíz ellátást igénybe veszi. Ezek ellátására a közhálózatra telepített mindössze 1 db közkifolyó áll jelenleg rendelkezésre. A közüzemi vízellátásban részesülő telkeken élők a vízellátásukra a házi kutakat is hasznosítanak, ezek vízminősége azonban bizonytalan. A házi kutakból kitermelt vizet leginkább a fenntartási költségeik csökkentésére a közüzemű vízellátásban részesülők is elsődlegesen locsoló vízként hasznosítanak ábra Vízellátottság fejlődése között év Forrás: KSH 2013 Lakásállomány (db) Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) A diagram mutatja, hogy 2000-ben 3734 lakás, már az akkori lakásállomány 100 %-a rendelkezett vezetékes ivóvíz ellátással, január 1-én pedig 4258 db, a lakásállomány 100 %-a vette igénybe a közhálózati vízellátást. Vízellátás műszaki hálózati rendszere (vízbázis, hidrogeológia, hálózati rendszer) Balatonalmádi vízellátó hálózatának üzemeltetője a Siófok központú DRV Zrt Balatonfüredi Üzemvezetősége. Balatonalmádi a Balaton északi partján helyezkedik el, a település vízellátó rendszere az Északkelet- Balatoni Regionális Vízmű rendszeréhez csatlakozik. 125

126 Az észak Balaton parti regionális rendszer jelenleg Keszthelytől Balatonfűzfőig van kiépítve a Balaton északi partjával párhuzamosan. A regionális vezeték mérete zömmel NÁ 300-as. Ezt a vezetéket táplálja be a Nyírádi vízbázis felől 2 db dn 600-as méretű vezeték. A Nyírádi vízbázis kapacitása 8000 m 3 /nap, ez tekinthető a Balaton menti települések fő vízbázisának. A regionális rendszerre való csatlakozás előtt Balatonalmádi ellátása saját vízműkútjairól és a felszíni vízkivételi művéről történt. Saját kútjai a Káptalanfüredi kút és a Ferenc forrás voltak, a Káptalani kútból vízminőség problémák miatt nem termelnek ki vizet, a Ferenc forrásból pedig utoljára 2006 nyarán vételeztek vizet. A Balaton partra telepített felszíni vízkivételi művek a településen a Balaton part északi részére vannak telepítve, itt négy egység üzemel, az 1-es, a 2-es és a 3-as, valamint a KARY felszíni vízkivételi mű, ezek általában csak nyáron üzemelnek. Az észak Balaton parti regionális rendszerben a víznyomást az adott települések körzetében az ellennyomó tározóként működő regionális funkciójú tározómedencékben lévő víz szintje határozza meg, ez Balatonalmádi esetében a 2000 m 3 -es tározó (tfsz: 167,3 mbf). A Balatonalmádi vízellátó hálózaton 4 nyomászóna üzemel, ezekben nyomásproblémák nincsenek. Mind a Balatonalmádi ellátó hálózat, mind pedig a regionális rendszer alapvezetékei a Vízműtől induló nagy átmérőjű gerincvezetékek, ezekről ágaznak le a kisebb átmérőjű gerincvezetékek, illetve az ellátó vezetékek. Balatonalmádi belterületének minden utcájában kiépült a vízellátó hálózat, a hálózati rendszer 100 %-os szintre kiépített ábra: Veszprém megye Területrendezési terv módosítása,

127 Tüzivíz ellátás A település utcáiban haladó vízelosztó hálózatra az előírások szerint a tűzcsapok felszerelésre kerültek, biztosítva ezzel a szükséges tüzivíz ellátást. Fejlesztési igény Fejlesztési célkitűzés az ivóvíz vízminőségének megőrzése, a folyamatos, minél kevesebb üzemzavarral történő biztosítása, lehetőleg pályázati támogatás segítségével. További fejlesztési cél a régi ac vezetékek KPE vezetékre való kicserélése Szennyvízelvezetés A településen a szennyvíz elvezetésére elválasztott rendszerű közcsatorna hálózatot létesítettek. A szennyvízcsatorna hálózat a belterületen 94,8 km hosszban épült ki, ezzel a csatornahálózat a város nagyobb hányadában kiépítésre került, a peremrészeken kisebb hányadban áll rendelkezésre, míg a külterületen nem rendelkeznek közcsatorna hálózattal ábra: Szennyvízelvezetés fejlődése között év Lakásállomány (db) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma A diagram mutatja, hogy 2000-ben 2663 lakás, az akkori lakásállomány 74,9 %-a csatlakozott a közcsatorna hálózathoz, január 1-én már 3385 lakás csatlakozik a közcsatorna hálózatra, ez a jelenlegi lakásállománynak csak 79,5 %-a. Forrás: KSH A BaTrT szigorúan szabályozza a Balaton vízgyűjtőjén fekvő települések fejlesztési lehetőségét a Balaton víz minőségének védelmére. A hálózati kiépítettség nagyobb ellátottságot tenne lehetővé, csak a hálózat mentén fekvő ingatlanoknak sem mindegyike csatlakozik a hálózatra. A 80 %-os csatornázottság elérése nélkül a település fejlesztését a BaTrT korlátozza, így a csatornázottság növelése a település kiemelt feladata ábra: A szennyvíz okozta környezetterhelés között év szennyvíz okozta környezetterhelés m3/nap-ban Meg kell jegyezni, hogy a közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanokból a szennyvíz döntő hányadát a talajba szikkasztják. Az ezzel okozott szennyezés a csatornahálózat fejlesztésének és a rácsatlakozás növelésének eredményeként Forrás: KSH az elmúlt 14 évben ugyan csökkent az utóbbi években, azonban ismét emelkedő tendenciájú. 127

128 ábra: Veszprém megye Területrendezési terv módosítása, 2012 Szennyvízelvezetés műszaki hálózati rendszere (szennyvízkezelés, hálózati rendszer) A szennyvízcsatorna gravitációs rendszerrel épült ki, rajta a topográfiai adottságok miatt átemelő berendezések és szennyvíz nyomóvezetékek üzemelnek. A szennyvízcsatorna hálózattal elszállított szennyvizek átemelő berendezéseken és szennyvíz nyomóvezetékeken keresztül a Balaton északi partja mentén megépített nyomóvezeték rendszeren keresztül a Balatonfűzfői szennyvíztisztító telepre nyomják. Ott történik a szennyvizek teljes körű tisztítása, a megtisztított szennyvizek befogadója a Veszprémi Séd, amely nem a Balaton vízgyűjtő területéhez tartozik, így a Balaton vizét még a tisztított szennyvizekkel sem szennyezik. Balatonalmádi minden utcájában kiépült a szennyvízcsatorna hálózat. A hálózat zömmel NÁ 200-as KGPVC és a régen kiépített azbesztcement csatornákból épült, csak a jelentősebb gerinccsatornák mérete Ø 30-as, illetve Ø 40-es. A szennyvíztisztító telep és a településen üzemelő gyűjtőhálózat üzemeltetője a DRV Zrt.Keszthelyi Üzemigazgatósága. Fejlesztési igény A település kiemelten fontos, hogy a kiépített hálózat menti ingatlanok hálózatra csatlakozását teljes körűvé tegye Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Balatonalmádi a Balaton közvetlen vízgyűjtő területén, hegyes-dombos területen fekszik. A területére eső csapadékvizeket patakok, árkok szállítják a Balatonba. Balatonalmádi teljes területének egy nagyobb vízfolyása van, a Balatonalmádi-Séd, befogadója a Lozsántai útnál a Balaton. 128

129 A település burkolt felületeinek víztelenítése a városközpontban, a Veszprémi út mentén és a 71-es út mentén zárt csapadékcsatornákkal történik. A csatornahálózat befogadója a Balaton. Ott, ahol nem épült ki a zárt csapadékcsatorna, a csapadékvíz elvezetés zömmel nyílt árkokkal történik, ezek medre a sík területeken füvesített, a meredek utcákban burkolt. A település belsőbb részein, főleg a településközponti területeken, a nagyobb forgalmú utcákon a meglévő nyílt árkos elvezető rendszer zárt csapadékcsatornás rendszerre való átépítését célszerű. Az önerős útépítés során az érdekelt ingatlantulajdonosok részvállalását célszerű megerősíteni, ezáltal arányos módon több forrást biztosítani a vízelvezetés megoldására is. A település természeti adottságaként a megyei rendezési tervben rögzített vízeróziónak kitett területek ábra: Veszprém megye Területrendezési terv módosítása,

130 Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás Energiaellátás két módon történik: Földgáz: A Veszprém irányából érkező nagyközépnyomású gázvezetékről történő leágazásra telepített nyomás-szabályzóról középnyomású gázelosztó rendszer működik. Az általános alkalmazott fűtési energiahordozó a gáz. A fűtési energia tekintetében a korábban kiépült földgázhálózat a város területét mintegy 90 %- ban fedi le. Az utóbbi években azonban visszatérés tapasztalható az alternatív (fosszilis) energia hordozókra, ami bár gazdaságilag indokoltnak tűnik, de a légszennyezettség szempontjából kedvezőtlen hatású. Fontos jellemzője a városnak, hogy jelentős számú az üdülőingatlan, amelyek télen nem lakottak, így fűtési energia felhasználásuk minimális. Ami a fűtési rendszerek műszaki színvonalát jelenti, az elmúlt 10 év során épült épületeket kivéve elavultak, energia-pazarlóak. A meglévő lakás (és üdülő) állomány mintegy %-a 30 évnél idősebb és semmilyen jelentősebb felújításon nem estek át, így a hőtechnikai paramétereik messze elmaradnak a jelenleg érvényes előírásoktól. Ebből következően a fűtési energia, amely a teljes energiafogyasztás 60 %-át éri el, egy átfogó program keretében legalább a felére csökkenthető (hőszigetelés, korszerű nyílászárók, korszerű fűtési rendszerek). A közintézmények többsége rekonstrukción esett át, ami mára már jelentős megtakarításokat eredményezett. Elektromos energia: Balatonalmádi város villamosenergia hálózatának táppontja a Veszprém - Dél 132/35/22/11 kvos alállomása, amelyből indul az a 22 kv-os szabadvezeték, amelyre a város csatlakozik. Erről a gerincvezetékről indul a másik oldali betáplálást (Balatonkenese felől) biztosító 22 kv-os hálózat, amely kellő ellátási biztonságot garantálja. A város 22 kv-os szabadvezeték hálózatról, csatlakozó, részben oszloptranszformátorokról, részben a belvárosban kiépített 22 kv-os földkábel hálózatra telepített kompakt transzformátor állomásokról kapja az elektromos betáplálást, kisfeszültségű szabadvezetékeken, ill. földkábeleken keresztül. A városban 25 db oszloptranszformátor állomás és 13 db kompakt állomás működik, összesen mintegy 10 MVA kapacitással. A középfeszültségű hálózat hossza összesen 12 km. A nyári csúcsfogyasztás eléri az 5 MVA-t, míg a téli félévben kevesebb, mint 2 MVA. A meglévő közvilágítási hálózat korszerű nátriumgőzlámpás és kompakt fénycsöves fényforrású lámpatestekkel biztosított. A város villamosenergiával történő ellátottsága 100 %-os. 130

131 A környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Balatonalmádi városban szélenergia felhasználás jelenleg nem történik. A megszüntetett hulladéklerakó területén alternatív energia park létesítését célszerű megvizsgálni. Magyarországon a napsugárzás légkör feletti 1352 W/m2 intenzitásából - a felhőzet következtében beálló veszteségeket követően W/m2 fajlagos teljesítménnyel lehet számolni. Az éves átlaghoz képest igen nagy az évszakonkénti ingadozás: decemberben 32 W/m2, júliusban 238 W/m2, ami több mint hétszeres különbséget jelent. Napenergia felhasználása lassú növekedéssel megindult. Magáningatlanok esetében mind a napelemes áramtermelés (Háztartási Méretű Kiserőmű), mind a napkollektoros melegvíz-ellátás fokozatos elterjedésére lehet számítani. Jelenleg a beépített napelemes rendszerek teljesítménye kw. A napkollektorok beépítésének mennyiségéről nincs adat, mivel nem engedély vagy bejelentés kötelezettek. Balatonalmádi városban vízenergia felhasználással energiatermelés nem folyik. Balatonalmádi városban biomassza felhasználásból eredő energiatermelés nem folyik. A fejlesztési elképzelések között a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség tett már javaslatot, hogy a kistérségben keletkezik elegendő fűtőanyag egy néhány MW-os biomassza erőmű létesítésére, de előrelépés ez ügyben nem történt. A város geotermikus energiát nem használ fel. Javasolható föld-hőszivattyús rendszerek létesítése Balatonalmádiban, mivel a talaj hőfok gradiense az átlagos felett van. Konkrét tervek eddig nem születtek Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése A város 25 intézményének villamosenergia fogyasztásának biztosítása integráltan történik. A beszállító az E.ON Energiaszolgáltató Kft. A hőenergia felhasználás tekintetében az intézmények korszerűsítése folyamatos, a megtakarítás folyamatosan növekszik. A gyermekintézményekben a Szemünk fénye program alapján a világítási rendszerek korszerűsítése megtörtént. A Magyar-angol tannyelvű gimnázium korszerűsítése, a polgármesteri hivatal energetikai racionalizálása folyamatban lévő beruházás. Az energiatakarékos közvilágítás kialakítása ugyancsak az Önkormányzat céljai közt szerepel. 131

132 Elektronikus hírközlés Vezetékes távközlési ellátás Balatonalmádi városban a vezetékes távközlési szolgáltatást az Invitel Távközlési Szolgáltató Zrt. végzi. A hálózat a veszprémi 88. számú góckörzetre csatlakozik. A hálózati lefedettség 100 %-os, de jelenleg csak mintegy 80 %-os az ellátottság az alacsony lakossági és közületi igények miatt. A mobiltelefon használatának elterjedésének hatására a vezetékes távközlési igények száma csökkent. A statisztikai nyilvántartás szerint a településen 2000-ben 62 db, mára csak 16 db nyilvános távbeszélő állomás üzemel. A városban több mint 50 távközlési szolgáltató van jelen. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat csak a városközpont és a lakótelep területén, halad föld alatti elhelyezéssel, a hálózat a településen jellemzően oszlopokra szerelten épült. Műsorszórás, kábel tv ellátás Kábeles műsorszórásra csatlakozni az egész város területén lehetséges, több kábelszolgáltató hálózatán keresztül. Az alapszolgáltatást az UPC Magyarország Kft. végzi. A földi televíziós műsorszórás a kab-hegyi torony árnyékoltsága miatt helyenként korlátozott ábra: A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya Forrás: KSH Mobil távközlési szolgáltatás A városban mindhárom mobil távközlési szolgáltató szolgáltatása biztosított és korlátlanul elérhető. Internet szolgáltatás A fentebb említett mintegy 50 távközlési szolgáltató többségénél az internet szolgáltatás korlátlanul elérhető. Mobil internet szolgáltatásra jelenleg még kicsi az igény, de a szolgáltatás korlátlanul elérhető. 132

133 1.17 KÖRNYEZETVÉDELEM Talaj Balatonalmádi közigazgatási területének jelentős része a Balaton vízfelülete. A szárazföldi részének csaknem fele, 760 ha (!) belterület és csaknem 330 ha zömmel engedély nélkül beépült volt zártkerti terület. Azaz több mint 1100 ha építési tevékenységgel jellemezhető, a természetközeli állapottól jelentősen eltérő használatú terület van Almádiban, ahol e telkek (földterületek) használata, hasznosítása igen eltérő. Tekintettel arra, hogy Almádi szárazföldi területének nagyobb része a tó felé lejt, és az erózió évszázadok óta jellemző, a talajpusztulás jelentős. A mai kialakult használat, a szántóművelés és a nagyobb szőlőültetvények visszaszorulása, a növényzettel borított (parlag, gyep, gyümölcs, díszkert) felületek növelése csökkenti a lemosódást, ám a szakszerűtlen művelés vagy tereprendezés következtében több helyen jelentős károk keletkeztek. Különösen jelentős a meredek, burkolatlan utak, és a csapadékvíz elvezető árkokkal nem rendelkező területek eróziója. A városi úthálózatnak csak töredéke rendelkezik megfelelő csapadékvíz elvezetéssel és kezeléssel (hordalékfogók). A lemosódott talaj és tápanyag vízelvezető árkokon, csatornákon, a Remete-patakon és a Vörösberényi-Séden keresztül közvetlenül a Balatonba jut, gyorsítva annak feltöltődését, eutrofizációját. A volt zártkerti területek felaprózottsága, a volt TSz területek magánkézbe kerülése és parcellázása lehetetlenné teszi átfogó talajvédelmi intézkedések megvalósítását. Ennek ellenére a felszíni vízrendezést és a meliorációs beavatkozásokat meg kell valósítani. Szükséges volna a meredek, burkolatlan külterületi utak kiépítésére, hogy e jelentős felületről is meg lehessen akadályozni a talajlemosódást. A litológiai különbségek, a szerkezeti mozgások, a lepusztító folyamatok hatására igen változatos a domborzat. A tóhoz közelebb egy m-es balatoni abráziós sík meredek, alámosott peremmel szakad le a jelenkori tavi szinlőkre. A relatív relief kis térségekre korlátozódva m/km 2, azonban a parti síkok nagy kiterjedése miatt kevesebb, mint 5 m/km 2. A különböző genetikájú és magasságú, többnyire délies kitettségű síkok, völgyek és völgyközi hátak mellett számos mikroforma előfordul. Az eróiós völgyekhez kisebb-nagyobb törmelék- és hordalékkúpok, völgyvállak, deráziós tálak lapos mélyedései kapcsolódnak. A mészköves felszíneken kisebb töbrök és karrok jelennek meg. A permi vörös homokkő- zömmel Balatonalmádi és Révfülöp térségében 16 km 2 -en bukkan felszínre. A kistájban közel 30 km 2 továbbá a dolomit, 15 km 2 a márga, 5 km 2 a mészkő. Az öblözetekben, foltokban 1-2 km 2 -nyi területen pannóniai homok, homokkő is felszínre kerül, de jellemző, hogy az idősebb képződményeket különböző negyedidőszaki üledékek képezik. A talajtakaró legnagyobb részét a kistájban két talajtípus képviseli. Az erdőtalajok nagyobb változatosságban és területi részaránnyal fordulnak elő (27%), szemben a mészkövön képződött, szélsőséges vízgazdálkodású, sekély termőképességű rendzinákkal (24%). E területek elsősorban szőlőterületek, s Balatonalmádi térségében csak kis foltokban találhatók. A Tihany-félszigettől északkeletre a harmadidőszaki és idősebb üledékeken vályog mechanikai összetételű és a nagyfokú erózió következtében szélsőséges vízgazdálkodású barnaföldek fordulnak elő 13%-os területi részarányban. Területük jelentős része település és szőlő. A nagyfokú 133

134 erózió következtében kialakult földes kopárok területi részaránya 6%. A Balatont szegélyező vályog mechanikai összetételű, a karbonátos talajok területi részaránya 11% - felerészben település, illetve rét-legelő földhasznosításúak térkép: Balatonalmádi és környezetében fellelhető genetikus talajtípusok Felszíni és felszín alatti vizek Forrás: Felszíni vizek A Balatonfűzfőtől Badacsonyig terjedő északi partszakasz számos részvízgyűjtőre tagolódik. Ezeknek azonban csak torkolati szakaszai fekszenek a Balatoni-riviéra kistájban. A terület a Bakony csapadékárnyékában mérsékelten vízhiányos. A Balaton vízfelülete mellett két kisebb vízfolyás, a Vörösberényi Séd és a Remete-patak, valamint az időszakos tónak tekinthető Köcsi-tó található Balatonalmádi közigazgatási területén. Kisebbik vízfolyása a városnak a Vörösberényi-Séd, mely 5,4 km hosszú, s a vízgyűjtőjének területe 14 km 2. Az állandó jellegű vízfolyás alsó 2,1 km-es szakasza Balatonalmádi vörösberényi településrészén halad keresztül, majd egy hordalékfogó műtárgyon át érkezik a Fűzfői öböl parti nádasába. Évi átlagos lefolyása 1,3 millió m 3. A Remete-patak szintén állandó jellegű vízfolyás, mely a belterületi szakaszon burkolt mederrel halad keresztül. A vasútvonal alatti torkolati része a Szent Erzsébet ligeten halad keresztül, és a parti sétány díszes hídjánál (Sóhajok hídja) kiszélesedve érkezik a tóba. A burkolt szakasz felső végén sűrűn beépített környezetben, a torkolat előtt pedig a park területén egy-egy hordalék- és uszadékfogó műtárgy üzemel. A Remete patak teljes vízgyűjtőterülete: 16,8 km 2, a patak teljes hossza: 2,5 km és az évi átlagos lefolyása: 3,2 millió m 3. Az állandó vízfolyások közepes vízminőségi osztályba tartoznak. A város part menti fekvéséből és idegenforgalmi jellegéből adódóan kiemelten fontos a Balaton vízminősége. A településnek a tó nagyságára tekintettel nincsenek önálló eszközei a vízminőséget befolyásoló szennyeződések megelőzésére. A hatályos országos és helyi jogszabályok nem engednek semmilyen újabb szennyező funkciót a parti sávba, a HÉSZ előírja a szennyvízcsatorna teljes kiépítését, és támogatja a meglévő természetközeli területeket. A tó vize mennyiségileg és minőségileg is megfelelő volt az utóbbi 8 évben, ám jelentős 134

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája Mór város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Gárdony város integrált településfejlesztési stratégiája

Gárdony város integrált településfejlesztési stratégiája Gárdony város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. szeptember 17-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. szeptember 17-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 17-i ülésére Tárgy: Zirc város integrált településfejlesztési stratégia jóváhagyása Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA I. számú módosítással egységes szerkezetben Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

RÁCKEVE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RÁCKEVE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

2008. évi LVII. törvény indokolása

2008. évi LVII. törvény indokolása 2008. évi LVII. törvény indokolása a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 Munkaanyag 2015. május BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015.

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 2014. szeptember 10. Készítette: Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. INNOVA Észak-alföld

Részletesebben

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA STRATÉGIA 1 TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 STRATÉGIA 2 TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Megalapozó vizsgálat A Belügyminisztérium összefoglaló értékelése alapján kiegészítve Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

BÉKÉS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

BÉKÉS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 BÉKÉS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 BÉKÉS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata. Berhida, 2015.10.15

Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata. Berhida, 2015.10.15 Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata Berhida, 5..5 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői A Bakony és Balaton Keleti Kapuja LEADER

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

SZENTES VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Egyeztetési változat. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

SZENTES VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Egyeztetési változat. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 SZENTES VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Egyeztetési változat Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 SZENTES VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. KÖTET: STRATÉGIA

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

SZERZŐK (923/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott dokumentum)

SZERZŐK (923/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott dokumentum) MEGBÍZÓ: BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKMAI IRÁNYÍTÓ: BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSÉPÍTÉSI FŐOSZTÁLY Finta Sándor főépítész Maczák Johanna Mátrai Réka Havassy Enikő Garay Márton SZERZŐK

Részletesebben

PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. 1 20/2015. sz. előterjesztés Bicske Város Önkormányzat Gazdasági Programja 2015-2019. A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

2015. Véleményezési dokumentáció. munkaközi

2015. Véleményezési dokumentáció. munkaközi OROSHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA 2015. Véleményezési dokumentáció munkaközi Stratégiájának

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR BELVÁROSÁNAK ÉS TÁGABB KÖRNYEZETÉNEK KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZATI TERVE EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT

SZÉKESFEHÉRVÁR BELVÁROSÁNAK ÉS TÁGABB KÖRNYEZETÉNEK KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZATI TERVE EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT SZÉKESFEHÉRVÁR BELVÁROSÁNAK ÉS TÁGABB KÖRNYEZETÉNEK KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZATI TERVE EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett (TF) vagy

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs,

Részletesebben

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ VÁTERV95 KFT 2015. SZEPTEMBER TÖRZSSZÁM: 155/2015. 3. 2. 2 ESZTERGOM VASÚTÁLLOMÁS KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁI II., VÁGÁNYÉPÍTÉSI MUNKÁK TERVEZÉSE MEGVALÓSÍTÁSA TÁRGYÚ BERUHÁZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓAN

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5.

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5. Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai Programrész 2014. június 5. 1 Készítette: Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Bara Annamária Kiss Gábor INNOVA Észak-alföld Regionális

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok

Részletesebben

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő

Részletesebben

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E g y e z t e t é s i a n y a g I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs, Rákóczi út 1., 2016 februárjában

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

A.../2015 (V..) KGY. határozat melléklete SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Pápa város integrált településfejlesztési stratégiája

Pápa város integrált településfejlesztési stratégiája Pápa város integrált településfejlesztési stratégiája 2016 március Készült: Pápa Város Önkormányzata megbízásából a KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 sz. projekt keretében 2015-ben készült és 2015 októberében

Részletesebben