ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA"

Átírás

1 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

2 BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA május Megalapozó munkarész Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft. (konzorcium tagja)

3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető Róka László Régiós koordinátor Dócsné Balogh Zsuzsanna Megyei koordinátor Dr. Földi Zsuzsanna Felelős tervező Janza Frigyes Felelős tervező helyettes - operatív felelős tervező Településtervező Dr. Földi Zsuzsanna Schindler-Kormos Eleonóra Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Schindler-Kormos Eleonóra Településtervezési szakági szakértő közlekedési Kelló Balázs Társadalompolitikai szakértő Hangodi Krisztina - Dr. Földi Zsuzsanna Gazdaságfejlesztési szakértő Bihari Zsuzsanna Antiszegregációs szakértő Dr. Földi Zsuzsanna Partnerségi szakértő Dr. Földi Zsuzsanna Környezetvédelmi szakértő Gyetvai Gabriella Műemlékvédelmi szakértő Schindler-Kormos Eleonóra TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Jászapáti Városi Önkormányzat Kapcsolattartó: Pongó Ágnes

4 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 4 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Kapcsolódás a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területrendezési Terv (OTrT) Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési Terve A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS SZERKEZETI TERVEINEK- JÁSZAPÁTI TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK Hatályban lévő településrendezési eszközök Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA A népesség főbb jellemzői Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások Esélyegyenlőség biztosítása A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Védett, védendő táji és természeti értékek, területek Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei

5 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A területfelhasználás vizsgálata A telekstruktúra vizsgálata Önkormányzati tulajdonkataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Az épített környezet értékei Az épített környezet konfliktusai, problémái KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Parkolás Áruszállítás Közösségi közlekedés Kerékpáros közlekedés Gyalogos közlekedés KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG Víziközművek Energia Elektronikus hírközlés TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM Talaj Felszíni és felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj, és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák KATASZTRÓFAVÉDELEM Építésföldtani korlátok Vízrajzi veszélyeztetettség Egyéb katasztrófavédelmi tényezők ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY VÁROSI KLÍMA HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE A folyamatok értékelése A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése - SWOT elemzés A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei PROBLÉMATÉRKÉP / ÉRTÉKTÉRKÉP ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek MELLÉKLETEK

6 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 6 1. MELLÉKLET: JÁSZAPÁTI VÁROSBAN MEGVALÓSULT JELENTŐSEBB BERUHÁZÁSOK MELLÉKLET: FEJEZETHEZ melléklet: melléklet: melléklet: melléklet: melléklet: melléklet: melléklet: melléklet: melléklet: melléklet: MELLÉKLET: AZ 1.6 FEJEZETHEZ melléklet melléklet melléklet

7 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 7 Táblázatjegyzék 1. táblázat A Jászapáti járás települései táblázat Az OTrT országos övezetei táblázat Jászapáti megyei övezetek általi érintettségének összefoglaló táblázata, és a J-N- SZmTrT térségi övezetei táblázat Sajátos megyei térségekre vonatkozó megyei ajánlások érintettsége Jászapátira vonatkozóan táblázat Jászapáti önkormányzat képviselő-testületének településrendezési eszközökkel kapcsolatos döntései táblázat Jászapáti város népességszám változása táblázat A népesség korösszetétele Jászapátiban táblázat Jászapáti város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011) táblázat Jászapáti város főbb foglalkoztatási adatai, (2001, 2011) táblázat Jászapáti város munkanélküliségi adatai 2014 júliusában és decemberében táblázat SZJA alakulása Jászapátiban megyei összehasonlításban táblázat Születéskor várható élettartam és átlagéletkor táblázat Háztartások, családok életkörülményei (2001 és 2011) táblázat Jelentősebb civil szervezetek a városban (2014 adatok szerint) táblázat Óvodai intézmények és azok legfontosabb statisztikai adatai (2013/2014 tanév) táblázat Általános iskolai intézmények és azok legfontosabb adatai (2013/2014 tanév) táblázat Középfokú oktatási intézmények és azok jellemzői (2013/2014 tanév) táblázat Egészségügyi ellátást biztosító ellátóhelyek főbb jellemzői táblázat Szociális ellátást biztosító intézmények főbb jellemzői táblázat: Jászapáti város által nyújtott támogatási formák, az ellátásban részesítettek száma és a felhasznált összeg táblázat SNI, HH és HHH-s gyerekek létszáma a helyi óvodákban ( ) táblázat: HH és HHH-s gyerekek létszáma a helyi KLIK általános iskolákban ( ) táblázat: HH és HHH-s gyerekek létszáma a Szent Imre Katolikus Általános iskolákban ( ) táblázat Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve táblázat Működő vállalkozások adatai Jász-Nagykun-Szolnok megye járásközpontjaiban Forrás: KSH táblázat Működő vállalkozások méret szerinti megoszlása Jász-Nagykun-Szolnok megye járásközpontjaiban Forrás: KSH táblázat: Jászapáti részesedése a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kettős könyvvitelt vezető vállalkozások mutatóiból (%) táblázat: A foglalkoztatás ágazati megoszlása (fő) táblázat: A legnagyobb árbevételű építőipari vállalkozások táblázat Gyógyszertárak Jászapátiban, táblázat: Az idegenforgalom mérőszámai táblázat Lakásadatok Jászapátiban táblázat Ingatlanpiaci árak becslése táblázat: Az Önkormányzat bevételei táblázat: Az Önkormányzat kiadásai táblázat: Az Önkormányzat vagyona táblázat: Jászapáti fejlődését szolgáló pályázati támogatások táblázat: Jászapáti fejlődését szolgáló pályázati támogatások

8 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat Egyéb önkormányzati bérlemények Jászapátiban táblázat: Az intézményfenntartás költségei táblázat: Az intézményfenntartás tervezett költségei táblázat Földterület művelési ágak szerint táblázat Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) táblázat Főbb parkolási létesítmények Jászapátiban táblázat Védendő területek (zaj) Jászapátiban táblázat Jászapáti regionális lerakóba szállított hulladékra vonatkozó adatai (kg/év) táblázat Településrendezési eszközökben bekövetkező változás és (magán) fejlesztési célok kapcsolata táblázat Jászapáti térben megjeleníthető értékei táblázat Jászapáti térben megjeleníthető problémái táblázat: Jászapáti városrészeinek lehatárolása táblázat Jászapáti város városrészeinek statisztikai adatai táblázat Jászapáti város városrészeinek segélyezési adatai táblázat Jászapáti KSH által, a 2001-es és a 2011-es népszámlálási adatok alapján szegregátumként definiált területeinek összevetése táblázat Jászapáti szegregátumainak legfontosabb statisztikai mutatói, táblázat: A városban megvalósult jelentősebb beruházások ( ) Ábrajegyzék 1. ábra Az OTrT országos szerkezeti tervének vonatkozó megállapításai, a térségi szerkezet ábra A J-N-SZmTrT térségi szerkezeti elemei ábra Kivonat a J-N-SZmTrT és HmTrT (Tarnaörs) térségi szerkezeti tervéből ábra A jövőbeni fejlesztési irányok ábra Módosításokkal érintett területek kül és belterületen ábra A lakónépesség változása Jászapátiban között ábra Az állandó népesség változása Jászapátiban között ábra Természetes szaporodás értéke Jászapáti területi összehasonlításban ( ) (ezrelékben) ábra Vándorlási (migrációs) egyenleg Jászapáti területi összehasonlításban ( ) (ezrelékben) ábra A népmozgalom változása között ábra Jászapáti népességének korösszetétele 2001 és ábra Öregedési mutató Jászapáti területi összehasonlításban ( ) ábra: A munkanélküliek abszolút száma Jászapátiban ábra: A munkanélküliek számának alakulása 2014-ben havi bontásban ábra Száz lakosra jutó adófizetők száma ábra Száz lakosra jutó személygépkocsik száma ábra Középiskolai tanulók számának változása ábra Tanulói létszámának változása Jászapátiban ábra Jászapái Ipari és Logisztikai Park alaprajza ábra A Jászapáti Ipari parkban folyó fejlesztések 2015 márciusi állapot szerint ábra A városi piac a városközpont közelében ábra A strandfürdő előtti parkoló háttérben a kapcsolódó szálloda komplexummal ábra: A helyi iparűzési adóbevétel alakulása ábra: Az ingatlan adásvételek száma és átlagos négyzetméter árai, ábra Kistáj kataszter...108

9 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra Vízgyüjtő gazdálkodási alapegységek 2-9.Hevesi-sík tervezési alegység ábra Jászapátiról készült katonai felmérések és légi felvételek ábra Adatállomány szerinti erdők (sárga színnel határolva) ábra OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete nem érinti ábra J-N-SZmTrT - Térségi tájképvédelmi terület övezete Település érintett OTrT megszüntette a megyei övezetet ábra Limes és Csörsz-árok rendszer ábra Natura2000 és OTrT Ökológiai hálózatra vonatkozóan ábra OTrT kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetére vonatkozóan ábra Zöldfelületek alakulása Jászapátiba légifelvétel és katonai felmérések alapján ábra Jászapáti településszerkezetének fejlődése ábra Az ingázók mód szerinti megoszlása ábra: Jászapáti főbb útjainak forgalmi terhelése [ejmű/nap], ábra A lakossági motorizáció alakulása Jászapátiban [szgk/ezer fő] Forrás: KSH ábra Jászapáti közigazgatási területén és a város környezetében regisztrált balesetek száma években (Forrás: KKK) ábra Jászapáti legfontosabb autóbusz és vasúti megállóhelyei (Forrás: NKS országos modell) ábra Jászapáti autóbusz-állomása ábra Jászapáti vasútállomás épülete ábra Elavult kerékpárparkoló az autóbusz-állomáson ábra: Jászapátiközigazgatási határán található vízbázis védőterületek felszíni vetülete ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások (kék) számának (db) változása Jászapátiban a teljes lakásállományhoz (piros) viszonyítva ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások számának (kék) változása a teljes lakásállományhoz (piros) viszonyítva ábra: Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások (kék) számának változása a teljes lakásállományhoz (piros) viszonyítva ábra: Jászapáti környéki genetikai talajtípusok és a talajok talajértékszáma ábra: Település és környékének vízrajza ábra: Település és környékének felszín alatti vízszint térképe ábra: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a teljes lakásállományhoz viszonyítva ábra: A lakónépesség számának megoszlása városrészenként, ábra: A lakónépesség számának megoszlása városrészenként, ábra: A lakónépesség korcsoportok szerinti összetétele városrészenként, ábra Foglalkoztatási jellemzők városrészenként, ábra Munkanélküliség jellemzői városrészenként, ábra A lakásállomány megoszlása a városrészek között ábra A laksűrűség értéke városrészenként ábra Lakásállomány jellemzői Jászapáti városrészeiben ábra: Panna- tó előtérben az átemelővel - Alvég városrész ábra Az ITS szegregációs elemzésének alapját jelentő KSH térkép ábra Önkormányzati bérlakás (nem szociális bérlakás) a Dankó utca elején ábra Tipikus ház a Dankó utca végén ábra A Dankó utca végén elhelyezet konténer iroda ábra Az Ilona telep a Dr. Szlovencsák Imre út felől ábra Az egyetlen szociális bérlakás az Ilona telepen ábra Losonczi utca a Temesvári telepen...227

10 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra Elhagyatott és széthordott veszélyes épület a Futrinka szegregátumban ábra Részben megújított lakóépület a Futrinka városrészben ábra Utcakép a KSH által lehatárolt szegregátumban Térképjegyzék 1. térkép Jászapáti földrajti elhelyezkedése térkép: Jászapáti járás térkép Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek ellátottsági kategóriák szerinti besorolása térkép Funkcionális térségek térkép Védendő kulturális örökség térkép Jászapáti és a közvetlenül szomszédos települések térkép: Jászapáti környezetének országos jelentőségű főútjai térkép Jászapáti városi közúthálózata térkép: Értéktérkép térkép Problématérkép térkép: Jászapáti városrészei (2010) térkép Jászapáti városrészei (2015) térkép Jászapáti város szegregált és szegregációval veszélyeztetett területei (KSH Népszámlálás 2001) térkép Jászapáti város szegregációval veszélyeztetett és szegregált területei (KSH Népszámlálás 2011)...219

11 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 11 Bevezető Előzmények Stratégia felülvizsgálat indokai Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban ITS) Jászapáti város középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét és azok elérése érdekében tervezett tevékenységeket határozza meg az önkormányzat által jóváhagyott jövőkép és hosszú távú (15-20 év) átfogó célok alapján. Az ITS célja, hogy stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. Jászapáti Városa 2010-ben dolgozta ki és a 10/2010.(II.11.) képviselő-testületi határozattal fogadta el első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, amely tulajdonképpen jelen dokumentum előzményének tekinthető. Jászapáti IVS-e megalapozta azokat a fejlesztéseket, amelyeket a város a as időszakban végrehajtott. A beavatkozások nyomán több önkormányzati beruházás történt, amelyek javították a város infrastrukturális ellátottságát, külső megjelenését és pozitív változást indítottak el a városban élők életminőségét illetően. A Stratégia kidolgozása óta eltelt 7 évben számos külső és belső tényező együttes változása indokolttá teszik annak felülvizsgálatát. Belső tényezők változásai: az IVS kidolgozása óta eltelt időszakban bekövetkező társadalmi-gazdasági változások (pl.: gazdasági világválság hatásai, piaci, befektetői környezet változása, demográfiai adatokban, tendenciákban érzékelhető és a 2011-es Népszámlálás során mért változások), a korábbi IVS-ben foglalt fejlesztései elképzelések megvalósításának tapasztalatai, fejlesztések eredményeinek szintézise Külső tényezők változásai: A hazai szakpolitikai és jogszabályi környezetben bekövetkezett változások, illetve a as időszakra vonatkozó országos és megyei fejlesztéspolitikai elképzelések megfogalmazása. Különös tekintettel: az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi és egyes eljárásrendi elvárásait rögzítő 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet megalkotására, melynek értelmében a Stratégia tartalmi követelmény rendszere jogszabályban rögzítésre került, a korábbiakhoz képest bővült, változott. Az országos fejlesztési és rendezési dokumentumok, mint tervezési kereteket meghatározó dokumentumok elfogadására, azokban történt változásokra (így az Nemzeti Fejlesztés Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció - 1/2014 (I.3) OGy. határozattal történő elfogadására; valamint az Országos Területrendezési Terv (OTrT) február 1-től hatályos módosításaira. Az OFTK az országos fejlesztéspolitika átfogó célrendszerét és középtávú (2020-ra vonatkozó) céljait fogalmazza meg, foglalkozik a városhálózat szerkezetének alakulásával, a városfejlesztés nemzeti prioritásainak felvázolásával. Az OFTK kiemelten kezeli a vidéki térségek, települések sajátos vidéki értékeit megőrző, azokra építő fejlesztését, felzárkóztatását, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy a vidéki települések népességmegtartó erejének erősödését, az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövőjét a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztését, a gazdasági diverzifikációt, a helyi gazdaság megerősítését.

12 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 12 A megyei területfejlesztési koncepciók és programok felülvizsgálatára, megalkotására 2014-ben került sor. Az egymással közel egy időben zajló tervezés eredményeként a korábbiakhoz képest nagyobb lehetőség nyílik a megye, a megyei jogú városok, valamint a megye többi városát érintő fejlesztések összehangolására, a fejlesztések egymást kiegészítő és egymást erősítő hatásainak kihasználására. Megalkotásra és kidolgozásra kerültek az EU közötti támogatási időszakának új támogatáspolitikai célkitűzései, forráslehetőségei; új eljárásrendjei és az ezekhez kapcsolódó jogszabályok: Elfogadásra került EU 2020 Stratégia; amelyben az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, mint fölérendelt cél szem előtt tartva az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és a klíma/energiapolitika területén, amelyeket 2020-ig kíván megvalósítani a kohéziós politika eszközrendszerén keresztül. A kohéziós politika megvalósítását célzó un. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet rögzíti azt a 11 tematikus célkitűzést, melyek támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az EU 2020 céljaihoz. Az Európai Unió 2020-ig érvényes átfogó Stratégiájában kiemelt figyelmet kap a városok fejlesztése. Az ERFA prioritásainak mindegyike megvalósítható városi környezetben, a rendelet azonban kifejezetten városi problémák kezelésére irányuló beruházási prioritásokat is meghatároz. Az EU2020-hoz igazodóan kidolgozásra és Brüsszel által is elfogadásra került hazánk Partnerségi Megállapodása 2014-ben, amelyben Magyarország a időszakra vonatkozóan azonosította a legfontosabb kihívásokat és kitűzte a fő fejlesztési prioritásokat, melyek alapvetően meghatározzák az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásainak eredményes és hatékony felhasználásának hazai feltételeit. A Partnerségi Megállapodásban foglalt irányok mentén kidolgozásra kerültek és Brüsszel által részben elfogadásra kerültek, illetve elfogadás előtt állnak a következő támogatási időszak Operatív Programjai. Az Operatív Programok közül a városok számára az egyik legjelentősebb forrásokat tartogató Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódóan a stratégia készítésével párhuzamosan zajlik megyei Integrált Területi Programok (ITP) tervezése és ehhez kapcsolódóan a városi fejlesztési elképzelések összegyűjtése, rendszerezése. A külső és belső tényezők együttes változása miatt - a megyei jogú városok számára során biztosított támogatást követően - a Belügyminisztérium EU-s támogatási forrás igénybevételével a járásszékhelyek számára is biztosítja, valamint szakmailag támogatja a tervezési munkát a Fenntartható településfejlesztés a kis-, és középvárosokban (és a fővárosi kerületekben Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című projekt keretében. Ennek köszönhetően az ország összes járásszékhelyére egy időben, egymással párhuzamosan történik az Integrált Településfejlesztési Stratégiák elkészítése, a korábbi IVS-ek felülvizsgálata.

13 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 13 Az ITS szakmaitartalmi felépítését meghatározó dokumentumok A jelenleg készülő Integrált Településfejlesztési Stratégia szakmai-tartalmi felépítését az alábbi dokumentumok segítik: a 314/2012. (XI.8) Kormány rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről és egyes településrendezési jogintézményekről tartalmi elvárásai; a Városfejlesztési Kézikönyv (Második javított kiadás, NFGM január 28.) tartalmi javaslatai, szakpolitikai iránymutatásai; Belügyminisztérium részéről jelen munka támogatására kidolgozott Útmutató a kis-, és középvárosok és a fővárosi kerületek Integrált Településfejlesztési Stratégiáinak elkészítéséhez c. módszertani dokumentum A Stratégia elkészítését a jogszabályi elvárások szerint részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló Megalapozó vizsgálat, valamint a 114 /2011 (VI.23.) számú képviselő testületi határozattal elfogadott Településfejlesztési Koncepció hosszú távú célrendszerének felülvizsgálata előzte meg. A Megalapozó vizsgálat számos tématerületet elemezve, számszerű adatokra, tendenciákra támaszkodva mutatja be a város térségi szerepkörét, társadalmi és gazdasági helyzetét, településrendezési háttérét, a stratégia alkotás számára meghatározva a város és városrészek legfőbb erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A megalapozó vizsgálati fázis elemzéseihez a szakértők támaszkodhattak a KSH évi Népszámlálás eredményeire mind a városi, mind a városrészi elemzések során, valamint a Belügyminisztérium részéről a szakértői munkát támogató TEIR ITS modul adatállományára. A központi elvárásokon, módszertani segédleteken túl az ITS készítői nagymértékben építettek Jászapáti Városi Önkormányzat információszolgáltatásra: a megalapozó vizsgálat jogszabályi elvárások szerinti kidolgozása érdekében helyi adatokra, ágazati koncepciókra, dokumentumokra;

14 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 14 A stratégia eredményessége a stratégia alkotás fázisában a településfejlesztési koncepcióra, a korábbi IVS-ben foglaltakra és a megvalósítás tapasztalataira, a időszakra releváns helyi koncepciókra és programokra, így a közötti időszakra irányuló Gazdasági Ciklusprogramban foglaltakra, a hatályos Településszerkezeti Tervre, valamint a stratégiai tervezés folyamatát végigkísérő partnerségi lépések (szakmai konzultációk, munkacsoport ülések, workshopok) keretében a helyi társadalom véleményét, elképzeléseit tartalmazó soft információkra. A stratégia akkor válhat eredményessé, ha: annak segítségével Jászapáti városa a tervezett mértékben ki tudja használni fejlődési potenciálját a közötti időszakban; a célok és azok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek (projektek) jelentős része megvalósul; az ITS a városfejlesztés különböző szereplői közötti kommunikáció eszközévé válik; hozzájárul ahhoz, hogy a városban megvalósuló fejlesztések térben és időben egymással összehangoltan valósuljanak meg; az abban foglalt kiszámítható, világos célrendszer révén a közszféra mellett a magánszféra fejlesztéseit is képes ösztönözni.

15 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 15 1 Helyzetfeltáró munkarész 1.1 Településhálózati összefüggések és térségi kapcsolatok, a város helye a településhálózatban Jászapáti helye és helye a városhálózatban Jászapáti város az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye észak-nyugati részén található, a megye 12. legnagyobb népességű városa (2011) a járásközpontok közül az hatodik legnépesebb (8889 fő). A 2011-es Népszámláláskor csak Kunszentmárton és Kunhegyes népessége volt némileg alacsonyabb a járásközpontok közül. A város a Jászság második legnépesebb települése, a Közép-Tisza Vidéken, a Tisza és a Zagyva folyók közötti síkságon található. Jászapáti először 1746-ban kapott városi rangot, amit 1876-ban elveszített. Városi rangját 1989-ben kapta vissza. A város területe 78 km térkép Jászapáti földrajti elhelyezkedése Jászapáti Forrás: GOOGLE maps Jászapáti város országos jelentőségő funkcióval nem rendelkezik. A város megyehatáron túlmutató, regionális szinten értelmezhető vonzerejét/jelentőségét a megyei koncepció helyzetértékelése szerint a termálfürdő jelenti: Az OTK-ban megjelölt 10 stratégiai ágazat közül a megye 7 ágazatban is érintett, illetve rendelkezik olyan potenciálokkal, kapacitásokkal, melyek túlmutatnak a helyi, regionális jelentőségen: az egészségiparban kiemelten Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászapáti (JNSZ Megyei Területfejlesztési Koncepció, Helyzetfeltárás összefoglalója, 19. old.) A megye területfejlesztési koncepciójának helyzetértékelése a települést és az ahhoz tartozó járást a megyében, azon belül is a Jászságban az alábbiak szerint jellemzi:

16 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 16 Jászapáti járás A Jászság területe mindazonáltal nem egységes: a korszerű elektronikai ágazatokra épülő ipari agglomeráció (Jászberény mellett Jászfényszaru és Jászárokszállás) területe a tervezett Jászberényi járás területére esik, míg az ettől keletre fekvő Jászapáti járás gazdasági arculatát a hagyományosabb, jóval kisebb jövedelemtermelő képességű, nemzetgazdasági szempontból azonban szintén jelentős ágazatok határozzák meg: mezőgazdaság és élelmiszeripar, termálvízre épülő turizmus, vasúti járműjavítás. (JNSZ Megyei Területfejlesztési Koncepció, Helyzetfeltárás, old.) A járásra vonatkozó jellemzés nagyban érvényes magának a városnak a megyében elfoglalt pozíciójára is. A település és környékének megyei szintű jelentősége az egészség turizmuson túl gazdasági vonatkozású: A mezőgazdaság és kapcsolódó feldolgozóipar tekintetében Jászapáti, Karcag, Mezőtúr és Törökszentmiklós térsége egyaránt meghatározóak. (JNSZ Megyei Területfejlesztési Koncepció, Helyzetfeltárás összefoglalója, 8. old.) A Jászapáti járásba tartozó települések részét képezik a Jászberényi statisztikai kistérségnek. A Jászberényi kistérségbe eredetileg 5 város és 13 község tartozik. A járási rendszerben a Jászberényi kistérség felosztásra került nagyjából a hagyományos Alsó- és Felső-Jászságot lefedve. Az Alsó-Jászság (Jászapáti járás 9 településsel) központja Jászapáti, míg a Felső Jászságé (Jászberényi járás 9 településsel) Jászberény lett. A Jászapáti járás lakosságának 43,3%-át adja Jászapáti és Jászkisér városok népessége. Összehasonlításként, ugyanez az érték (az urbanizáltság foka) a Jászberényi járásban: 78,5%. Gazdasági hagyományai miatt a Felső-Jászság (Jászberényi járás) jóval urbanizáltabb, annak ellenére, hogy csak egy várossal több található benne, mint a Jászapáti járás területén. A város járásközpont státuszából adódó szerepkörei: Jászapáti Járási Hivatal (Hatósági Osztály, Okmányirodai osztály, Járási Gyámhivatal (szakigazgatási szerv). Hivatali kirendeltségek találhatóak Jászkiséren és Jászladányban. A járások, mint közigazgatási egységek létrehozása előtt Jászapáti a Jászberényi kistérség alközpontjaként került értelmezésre. A város ugyan rendelkezik az adminisztratív járásközponti funkciókon túl térségközponti szerepkörre utaló funkciókkal (pl. középiskola, ipari park) mégis elmondható, hogy a klasszikus városi funkciók terén Jászapáti érzékelhető lemaradásban van a megye hagyományos járásközpontjaihoz képest mint pl. Jászberény, Karcag. 1. táblázat A Jászapáti járás települései Település jogállás terület (km2) népesség (fő) (2014 jan. 1.) Alattyán község 34,29 km² 2035 fő Jánoshida község 34,79 km² 2419 fő Jászalsószentgyörgy község 47,67 km² 3433 fő Jászapáti város 78,16 km² 8692 fő Jászdózsa község 42,86 km² 2165 fő Jászivány község 39,51 km² 377 fő Jászkisér város 130,11 km² 5480 fő Jászladány község 92,73 km² 5604 fő Jászszentandrás község 44,33 km² 2471 fő Összesen 544, 45 km² fő

17 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: Jászapáti járás Kedvezményezettség Forrás: A Jászapáti járás a 2011-es népszámlálási adatok alapján aktualizált LHH besorolás szerint, (106/2015.(IV.23.) Korm. rendelet) a megye két leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek egyike. A Kormány 106/2015. (IV. 23.) Korm. rendelete a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet módosításáról szól. A komplex mutató alapján (ami a Jászapáti járás esetében 30,59) a járás a 34. helyen van az országon belül, így a komplex programmal fejlesztendő járás kategóriába sorolódik. A komplex programmal fejlesztendő kategóriába országosan 36 járás tartozik. Viszonyításként fontos látni, hogy az országban a legkedvezőtlenebb mutatóérték (18,63) a Cigándi járásban, míg a legkedvezőbb (83,96) Budapest II. kerületben jellemző. Jász-Nagykun-Szolnok megyén belül a Kunhegyesi járás kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a Jászapáti, itt a mutató értéke 22,12, ami az országban a negyedik legkedvezőtlenebb. Külső kapcsolatrendszerek Jászapáti testvérvári kapcsolatai szertágazóak és elsősorban Kelet-közép Európára koncentrálódnak. Legkorábban Lancut-tal (Lengyelország) vette fel a város szorosabb kapcsolatot (2002) majd a szolvákiai Kéménd község (2010), a szerbiai Temerin (2011) és a romániai Marossárpatak következett (2014). A kapcsolatok elsősorban kulturális jellegűek. A lengyel partner esetében szoros szakmai kapcsolat van a két idősek otthona között (tapasztalatcsere).

18 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 18 Funkcionális vonzáskörzet lehatárolása A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése A városok funkcionális térségének nagysága jelentősen függ az általuk nyújtott funkciók és szolgáltatások térségi vonzerejétől (minőség és kapacitás vonatkozásban), illetve a közelükben lévő egyéb vonzásközpontoktól, amelyek erejüknél fogva esetleg elszívó hatást jelentenek. Egy központi település minden esetben saját szükségleteit meghaladó kapacitásokkal rendelkezik az egyes funkciók és szolgáltatások tekintetében, melyet éppen körzetének érdekében alakított ki. Ezen funkciók eltekintve a közigazgatási funkcióktól erőssége és fejlődése kényes egyensúlyban van a vonzáskörzet által támasztott igényekkel. A témában releváns vizsgálatot az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség készített a as tervezési időszakra történő felkészülés jegyében 2013-ban. Az eredményeket a Várostérségek lehatárolása Jász-Nagykun-Szolnok megyében című dokumentum foglalja össze. A háttérelemzések során az egyes központok által biztosított feladatok, funkciók és szolgáltatások ellátási területét, mint vonzáskörzeteket térképezték fel, majd ezek összevonásával alakultak ki az egy-egy központ körüli ún. várostérségek. Jászapái vonzáskörzetére vonatkozóan a dokumentum az alábbi megállapításokat teszi: Jászapáti a Jászság keleti részén, Jász-Nagykun-Szolnok megye északi határán helyezkedik el. Intézményi ellátottság (közigazgatás, egészségügy) tekintetében Jászberényhez tartozik a környező településekkel egyetemben, a két általa biztosított közigazgatási feladat (okmányiroda és építésügyi hatóság) magára a városra terjed ki. Közoktatási szerepét tekintve a megye tizenkilenc, többnyire Jászsághoz tartozó településéről közel hétszáz tanuló választotta a város középiskoláját, mely megyei szinten is kiemelkedő. A megyén kívül Hevesről és Kisköréből kerülnek ki a tanulók, mely a város északkeleti nyitottságát jelzi. Település adottságot tekintve Jászapáti szerencsés helyzetben van, hiszen a környező települések teljesen körbeveszik, így központi szerepe erősebben jelentkezhet esetükben. A város elérhetősége kétoldalú. A Jászladány-Jászkisér-Jászapáti vonalon párhuzamosan fut közút és vasút, azonban mindkettő felújításra szorul. Másrészt a térség északon fekvő települései a 31. sz. főútnak köszönhetően kedvezőbb elérhetőséggel rendelkeznek, valamint közvetlenül kapcsolódnak az M3 autópályához. A 31. sz. főút ezek mellett biztosítja a térség Jászberényi várostérséggel való aktív kapcsolatát. A lehatárolás alapján a Jászapáti várostérség települései: Jászapáti, Jászdózsa, Jászszentandrás, Jászivány, Jászkisér, Jászladány, Jászalsószentgyörgy. (Forrás: ÉARFÜ Nonprofit Kft. Debrecen, oldal) A dokumentumban lehatárolt várostérség települései nem egyeznek meg a járás közigazgatási határain belüli kilenc településsel. Alattyán és Jánoshida a Jászapáti járás része, azonban minden intézményi ellátás tekintetében Jászberényhez kötődik, melynek megközelítése is egyszerűbb, illetve a tömegközlekedési járatok sűrűbbek a települések és a város (Jászberény) között a 32. sz. főútvonalnak köszönhetően. Az idézett dokumentum alapján Alattyán egy olyan külön települési csoportba tartozik a megyében (Mesterszállás, Mezőhék, Tiszabő, Tiszaföldvár és Tomajmonostora településekkel együtt), ahol nem mondható meg egyértelműen a funkciók száma alapján a központ, mivel a kapcsolatok közepes intenzitásúak, de két erős központhoz szinte azonos minőségben kapcsolódnak. Ez esetben ezek Jászapái és Jászberény. Jászapáti esetében fontos elemzési szempont egy nálánál nagyobb és funkciókkal jobban ellátott város közelsége. Jászapáti eredendően a Jászberényi kistérség része és több funkció tekintetében is a közel fős lélekszámú város tágabb vonzáskörzetébe tartozik a maga várostérségi településeivel együtt. Jászapáti vonzása elsősorban adminisztratív szerepköréhez (járásközpont), középiskolájához, termálfürdőjéhez és nem utolsó sorban Ipai Parkjához (az ott

19 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 19 lévő bővülő munkalehetőségekhez) köthető. Minden más vonatkozásban a Jászapáti vonzáskörzet települései Szolnokhoz vagy Jászberényhez kötődnek. Települési vonzáskörzet bemutatása A Jászapáti város funkciógazdagság szempontjából nem marad el a megye klasszikus térségközpontjaitól. A megyében a kilenc kistérségi központ között van Szolnok MJV, ami felsőfokú ellátottsággal rendelkezik. A további nyolc járásközpont ellátottsági szintje azonos kategóriába esik: közepes ellátottsággal bírnak. Az egyedüli kivétel Jászberény, ahol hiányos felsőfokú ellátási szint jellemző (3. térkép). 3. térkép Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek ellátottsági kategóriák szerinti besorolása Forrás: Trenecon Cowi Kft saját számítása Funkciók és ellátási szerepkörök Jászapáti város igazgatási funkciója lakosságszámával és járásközpont szerepkörével összhangban van: a járási hivatalon kívül okmányiroda, hivatali hatósági osztály, rendőrség található a városban. Jászapáti közoktatási funkciója az óvodai ellátástól a középfokú oktatásig terjed. Alapfokú oktatás egy egyházi és egy KLIK által fenntartott és működtetett intézményben, ezen belül öt telephelyen történik. A KLIK és az önkormányzat viszonyát a vagyonhasználati szerződés rögzíti ebben előírás, hogy az önkormányzat millió/ év önkormányzati hozzájárulást biztosít a korábban önkormányzati intézmény működtetésére. A Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola, és Kollégium a város egyetlen középfokú oktatási intézménye, amelynek vonzáskörzete a közel húsz településre terjed ki és

20 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 20 van néhány megyehatáron túlról (Heves egyéből) érkező tanuló is. Sajnos az intézmény tanulóinak létszáma csökken és ez nem csak a demográfiai hullámvölgynek, hanem vonzereje csökkenésének is betudható. A város egészségügyi ellátása háziorvosi ellátásra (Egészségügyi Centrum), központi ügyeletre, mentőállomásra és védőnői szolgálatra korlátozódik. A városban nincs OEP által finanszírozott szakorvosi ellátás (magánrendelések vannak). TB alapon a szakellátásokat a lakosság jellemzően Jászberényben vagy Szolnokon veszi igénybe. A szakellátó intézmény létesítését a helyi és a vonzáskörzet lakosságszáma nem indokolja. A szociális és gyermekjóléti ellátás intézményei Egyesített Szociális Intézmény és a Fehér Akác Idősek Otthona (bentlakásos intézmény) az intézmények vonzáskörzete megyei határkörű. A városban egy bölcsőde működik összesen öt csoporttal. Teljesen átalakított épületben kerület elhelyezésre, amely két polgári házból került kialakításra. A közösségi élet kereteit biztosító szolgáltatások helyi jellegűek, vonzáskörzetük alkalmanként terjed túl a városhatáron ez alól kivétel Vágó Pál Emlékház és Helytörténeti Gyűjtemény és a Jászapáti Tanyamúzeum. A városban biztosított a sportolás infrastrukturális lehetősége (városi sportpálya), habár a létesítmény jelentős fejlesztést igényel, valamint a közművelődés feltételei is megalapozottak (Pájer Antal Művelődési Ház, Művészetek Háza, Városi könyvtár). A város különleges, regionális jelentőségű funkciója a turisztikai és egészségügyi ellátási (OEP finanszírozású kezelések) feladatokat is ellátó termálfürdő (Jászapáti Tölgyes Termál- és Standfürdő). A fürdő évről évre számos külföldi vendéget is fogad, kempingje májustól szeptemberig telített, kapcsolódó szálláshelyek az utóbbi időben viszont változóan prosperálnak. A város gazdasági vonzerejét leginkább az ingázók (be és eljárók) egymáshoz viszonyított számával lehet jellemezni es Népszámlálási adatok szerint Jászapátiba mintegy 905 fő ingázott rendszeresen. A városba ingázók környékbeli, vonzáskörzethez tartozó településekről érkeznek, de ingáznak szép számmal Jászberényből és a szomszédos Heves megyéből is (Heves városból). Fontos megjegyezni, hogy mindeközben a városból eljárók száma a legutolsó népszámlálás évében 1303 fő volt. A városba ingázók 70%-t teszik ki az onnan eljáróknak, ami jelzi, hogy a város gazdasági vonzereje még mindig viszonylag gyengének mondható. Az állítás árnyaltabb, ha tekintetbe vesszük, hogy az eljárók és bejárók esetében jelentős, képzettséget és foglalkozást érintő strukturális különbségek vannak. Az ipari park egyelőre még nem a legfontosabb foglalkoztatási tényező. Mint azt a részletes elemzésben látni fogjuk (1.9 fejezet) az összesen foglalkoztatott jelenleg cca. 38 fő. A jelenleg zajló két jelentősebb beruházás által foglalkoztatottak száma várhatóan 50 fő lesz, amelynek kb %-a fog napi ingázóként a vonzásterületről érkezni. Funkcionális vonatkozásban az ipari parki funkción túl a város hagyományos és széles körben ismert fürdő funkciója (kapcsolódó rekreációs lehetőségekkel) jelenti a legfontosabb fejlesztési potenciált és versenyképességi tényezőt.

21 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Az OFTK-ban Jászapáti város nem kerül külön nevesítésre. A dokumentumban Jászapáti elsősorban a Jászság részeként értelmezhető. A Jászságra tett általános megállapítások a fentebb már említett belső területi különbségek miatt eltérően értelmezhetőek a Felső- és az Alsó-Jászságra, ugyanakkor ez, a megyei dokumentumokban már érzékelhető különbségtétel az OFTK-ban szövegesen nem jelenik meg, térképen azonban már érzékelhető (lásd alább: 4. térkép). Általános észrevételek szintjén kerül megjegyzésre a térség helyzete: Mindez arra utal, hogy a megyei tervezést és fejlesztést is csak erős területi szemléletben, egymással együttműködő megyékkel lehet ellátni. (Például a Jászság, mely inkább Budapesthez, mint Szolnokhoz kötődik, (122.oldal) Jász-Nagykun-Szolnok megye pozicionálása kapcsán: A főváros vonzásába tartozó Jászság és Szolnok térsége fejlődő a versenyképes iparágak koncentrálódása miatt, míg a tiszántúli részeken elmaradott, periférikus térségek alakultak ki. (265.oldal) A megye fejlesztési irányai közül Jászapátit az alábbi irányok érintik: Versenyképes megye kialakítása Szolnok térsége súlyának növelésével, a Jászság új minőségű fejlesztésével, a Tiszántúlon új növekedési pólusok kialakításával és a Tiszató kiemelt kezelésével. Az agrárium együttműködésen alapuló megújítása a tájfenntartó kapacitás növelése és a termelés bővítése érdekében. A leszakadó térségek és társadalmi csoportok felzárkóztatása a foglalkoztatási, infrastrukturális, intézményi, társadalmi és kulturális feltételek biztosításával. (265.oldal) Az OFTK-ban Jászapáti Jászberény funkcionális város térsége (FVT) részeként értelmeződik. Ebben a keretben országos pozíciója az alábbiak szerint értelmezhető: Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) tervezete szerint a Jászberényi kistérség, mint ún. funkcionális várostérség (FTV) gazdasági potenciál tekintetében az országban a 22. helyen áll, csupán egyetlen hellyel lemaradva a Szolnoki és megelőzve a Nagykanizsai (24.) vagy a Békéscsabai (25.) funkcionális várostérségek gazdasági potenciálját. (JNSZ Megyei Területfejlesztési Koncepció, Helyzetfeltárás, 64. old.). Az OFTK által nem említett, Jászságot érintő belső területi különbségek térképi ábrázoláson már érzékelhetőek: a 4. térkép szerint Jászapáti éppen kívül esik a piros szaggatott vonallal jelzett gazdasági-technológiai magterületen, aminek Jászfényszaru és Jászberény is része.

22 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép Funkcionális térségek Forrás: OFTK Az OFTK-ban Jászapáti megjelenítésre (ha nem is nevesítésre) kerül a védendő kulturális örökség országos térképén, a kulturális örökség szempontjából kiemelt jelentőségű térségek kategória alatt (5. térkép). 5. térkép Védendő kulturális örökség Forrás: OFTK

23 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Kapcsolódás a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Az 1.1 fejezet bevezetőjében érintettük a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Területfejlesztési Koncepció és Program helyzetfeltáró részéből azokat a jelentősebb szöveges kontextusokat, amelyekben Jászapáti megjelenik. Alább a város területfejlesztési program célrendszerével való kapcsolata kerül elemzésre. JNSZ megye területfejlesztési programjában foglalt jövőkép és célrendszer három átfogó célt (2030) tartalmaz: A1. Erőteljes kapcsolódás a makrogazdaság fejlődési tengelyeire A2. Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya A3. Egészséges, képzett lakosság, együttműködő társadalom Az átfogó célok rövidebb távú stratégiai szintű (7 év) értelmezése jóval komplexebb. A program a stratégiai célokat területi, specifikus és horizontális célok vonatkozásában értelmezi. A specifikus és horizontális célok minden tájegységre egyaránt, különbségtétel nélkül értelmezendők. A területi célok Szolnok nagyvárostérségre (T1), a Jászságra (T2), a tiszántúli mezővárosi térségre (T3), a Tiszazugra (T4), és a Tisza-menti öko-folyosóra (T5) vonatkoznak. A Jászságot és benne Jászapátit a T2 cél érinti. Eszerint a térség célja: T2. Az ipari agglomeráció városiasságának erősítése és a gazdaság diverzifikációja a Jászságban: A Jászság élhetőségének és elérhetőségének javítása révén vonzó környezetet jelent a lakosság számára, különösen a város-vidék kapcsolatrendszer kiépítésén keresztül. A gazdaság ágazati és szerkezeti diverzifikációja hatására a KKVszektor hálózatosodásával, nagyvállalatokhoz történő kapcsolódásával a térség vonzóvá válik a befektetők számára. A területi cél több eleme különösen releváns Jászapáti számára. A gazdaság diverzifikációja a jelenleg a fürdőre alapozott turisztikai tevékenyég, az agrárium és az alacsony hozzáadott értéket termelő ipari tevékenységek egyoldalúságát hivatott megváltoztatni, illetve mindezek jövedelemtermelő képességét javítani. Az élhetőség javítása elsősorban a városi funkciók bővítését, a városi épített környezet minőségének javítását célozza, míg a város vidék kapcsolatrendszer kiépítése és fejlesztése a város viszonylag gyenge központi szerepe és térségi vonzáserőssége miatt jelentős. A fent említettek szerint a megye specifikus és horizontális céljai minden térségre és településre érvényesek, ugyanakkor vannak Jászapáti számára kiemelten fontos stratégiai elemek (ezeket kiemeléssel jelöljük). Specifikus célok: S1. A lakosság képzettségi szintjének és egészségi állapotának javítás S2. Az agrárvertikum versenyképességének, tájfenntartó- és foglalkoztatási potenciáljának növelése S3. Leszakadó társadalmi csoportok életminőségének és esélyegyenlőségének javítása S4. A társadalom és a gazdaság megújulását, a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása Horizontális célok:

24 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 24 H1. Hálózat-társadalom kiépülése: Az önszerveződés és együttműködés erősítése, a társadalmi tőke növelése H2. Hozzájárulás az országos megújuló energiahasznosítási arány és energiahatékonyság növeléséhez H3. Előrelépés a komplex társadalmi, gazdasági, környezeti fenntarthatóság terén, szervezeti-intézményi feltételek javítása H4. A foglalkoztatás növelése a társadalom minden aktív korú szegmensében A megyei program célrendszere átvezetésre kerül az elérhető források tematikus struktúráját követő prioritásrendszerbe. Jászapáti az alábbi megyei fejlesztési csomagokban érintett (és került nevesítésre, egyéb települések mellett): Gazdasági fejlesztési programcsomagban II. Munkaerőmozgást segítő közútfejlesztések Jász-Nagykun-Szolnok megyében: sz. összekötőút egy szakaszának felújítása - Jászkisér-Jászapáti között 7,8 km, útszakasz felújítása III. Jászság gazdaságának diverzifikációja: meglévő Ipari Park bővítése Jászapáti Járás Fejlesztési Részprogramja (Jászapáti város érintő) belterületi tavak turisztikai fejlesztése, kúria átalakítása, városközpont kialakítása régészeti és néprajzi skanzen létrehozása, erdei iskola létesítése, tájház felújítása, helytörténeti kiállítás épülete felújítása intézmények (óvoda, iskola, polgármesteri hivatal, egészségház, művelődési ház, idősek otthona) energetikai korszerűsítése szociális (idősek) és gyermekvédelmi intézmények alapellátási feltételeinek javítása Hazai támogatással megvalósuló programok Önkormányzati belterületi utak építése és felújítása Az állami mellékúthálózat fokozott ütemű felújítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében (3227. sz. Újszász-Jászapáti összekötőút 7,9 km) Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program egy 2006-ban készült dokumentum. Mára nem csak az eltelt 9 év miatt veszítette aktualitását. A dokumentum a as költségvetési időszakban elérhető források felhasználására készítette fel a térség településeit. A dokumentum a Jászságot egységes fejlesztési területként tekintette. A jövőkép szerint: A Jászság a Jászsági hagyományokon és együttműködésen alapuló versenyképesség kistérsége I. Prioritás: A humánerőforrásra építi versenyképes, innovatív gazdaság továbbfejlesztése II. II. Prioritás: A Jászsági hagyományokon alapuló társadalmi összetartozás erősítése III. III. Prioritás: A Kisvárosi és vidéki életminőség javítása IV. IV. Prioritás: Az agrárium fejlesztése V. V. Prioritás: Természeti és környezeti elemek védelme, fenntartása

25 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 25 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia, 2013 A Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete célja, hogy a működési területén rámutasson a térségben rejlő társadalmi-gazdasági-kulturális potenciálra. A helyi aktivitás és tevékenység fokozása céljaként megvalósulhat a Közösen a Jász vidékért" program beépítése a hétköznapi életbe. A program szerint a térségi fejlesztések sikerének feltétele a helyi szereplők megszólítása, a figyelmük ráirányítása a település, a térség fejlesztésére. Célkitűzések két főbb elvi sík mentén tagolhatók, melyek alapját a jövőképben megfogalmazott illeszkedések jelentik: Fenntartható helyi gazdaságépítés, szolgáltatásfejlesztés Fenntartható helyi társadalom kialakítása, közösségépítés A térségben összesen 9 fő fejlesztési prioritás/intézkedés fogalmazódott meg: 1. Helyi termékek piacra jutása, feldolgozása, marketing fejlesztése 2. Helyi vállalkozások fejlesztése 3. Energiagazdálkodás fejlesztése Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztés Energia-megtakarítás hatékonyságának növelése 4. Helyi turizmus ágazat fejlesztése Kulturális és gasztronómiai turizmus fejlesztése Természeti és épített örökségre épülő turizmus fejlesztése Rekreációs, szabadidős és sport szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Falusi turizmus fejlesztése Termál- és gyógyturizmus fejlesztése 5. Humán erőforrás fejlesztése Információhoz, tudáshoz való hozzájutás támogatása és tanácsadói szolgáltatások igénybevételének támogatása Foglalkoztatás, művészetek és ahhoz kapcsolódó képzés támogatása 6. Helyi életminőség fejlesztése Kulturális, szabadidős és sport tevékenységek, szolgáltatások fejlesztése Biztonság növelése Közösségépítő programok 7. Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Kulturális értékek megőrzése és hagyományok ápolása Épített örökség védelme, fejlesztése Természeti örökség megőrzése 8. Társadalmi tőke Roma integráció fejlesztése Társadalmi felelősség és környezettudatosság erősítése, esélyegyenlőség növelése 9. Belvíz elleni védekezés A Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete tagtelepülései: Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek és Pusztamonostor. A Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete területén lévő 17 települése közül 4 város. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései: 1/ Célkitűzés: Versenyképes helyi termékek és szolgáltatások piacra jutásának elősegítése 2/ Cékitűzés: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése (természeti és épített környezet megóvása) 3/ Célkitűzés: Szolidáris jász közösség alakítása az esélyegyenlőség biztosításával

26 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 26 4/ Célkitűzés: A térség sajátos környezeti értékeire épülő helyi bio- és megújuló-energia ágazat valamint a turizmus fejlesztése 5/ Célkitűzés: Humán erőforrás fejlesztése 6/ Célkitűzés: Helyi életminőség fejlesztése, belvízi védekezés 7/ Célkitűzés: Nyitott, innovatív közösség megerősítése képzések segítségével A LEADER vállalkozás alapú fejlesztés esetén szintén 3 irányvonal került meghatározásra. A célterületen belül Jászárokszállás és Jászapáti vállalkozásai pályázhattak. Összesen 5 pályázat részesült támogatásban, mind Jászapátiról érkezett be. A vállalkozásfejlesztés, mint cél megvalósult, de az 5 beruházás során egyetlen egy munkahely jön létre. Jászapáti város 16 pályázatot nyújtott be a LEADER 2. körében, amikor a rendelkezésre álló fejlesztési forrásból több mint 250 millió forint került felhasználásra. További LEADER forrásból megvalósult fejlesztések Jászapátiban: Kiállítótér kialakítása - helyi kulturális és szellemi örökség megőrzése LEADER program Játszótér kialakítása Jászapáti városában LEADER program XX. Jász Világtalálkozó Jászapátin - LEADER program Integrált Területi Program Jász- Nagykun-Szolnok megye, 2015 A megyék területfejlesztési koncepciói és programjai alapozzák meg a 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat alapján rendelkezésre álló TOP megyei forráskeret felhasználását. A forráskeret felhasználására vonatkozó operatív dokumentum az aktuálisan (2015. május) készítés alatt álló Integrált Területi Program (ITP), ami tartalmazza a kiválasztási kritériumrendszert is. Az ITP tartalmát a Megyei Közgyűlés hagyja jóvá, majd az Irányító Hatóság visszajelzése után a Kormány fogadja el. Jász- Nagykun-Szolnok megye forráskerete 53,78 milliárd Ft (megemelt keret). Az ITP tartalmát, ami elsősorban a forráskeret felosztásának rendszerét és hangsúlyait mutatja be, a JNSZ megyei Önkormányzat állítja össze, a megyében korábban felmért települési igények alapján. A TOP forrásainak elérése a megyei ITP alapján, a megyei keret terhére, támogatási kérelmek benyújtásával lehetséges. Az eljárásrend pontos ismerete nélkül aktuálisan látható helyzet szerint az első kiírások 2015 közepén jelennek meg.

27 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Országos Területrendezési Terv (OTrT) A fejezetben az Országos Területrendezési Tervről szóló évi L. törvénnyel, majd Mtv. - vel módosított évi XXVI. törvény (OTrT) Jászapátit érintő megállapításai kerülnek bemutatásra. Az Mtv. - vel módosított OTrT a Megyei Területrendezési Terv alkalmazásának vonatkozásában a 31/B. - ban egyedi szabályokat határoz meg, ezen egyedi szabályok figyelembevételével került kidolgozása a Megyei Területrendezési Tervvel kapcsolatos követelményeket bemutató fejezet is. 1. ábra Az OTrT országos szerkezeti tervének vonatkozó megállapításai, a térségi szerkezet Jelmagyarázat: ha közötti települési térség mezőgazdasági térség egyéb országos törzshálózati vasúti pálya gyorsforgalmi út főút országos jelentőségű csatorna 220kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme megyehatár kivonat az OTrT Országos Szerkezeti Tervéből, és a szerkezeti terv jelkulcsából Jászapátit az OTrT térségi szerkezeti tervlapja ha közötti települési térségként, teljes egészében mezőgazdasági térségként határozza meg. Vonalas infrastruktúra vonatkozásában: - Eger-Szolnok nyomvonalon tervezett gyorsforgalmi utat jelöl, - a települést érintő meglévő országos mellékúthálózatot főútként, - illetve az országos jelentőségű csatornahálózat elemeit, - és az országos energetikai hálózat elemeként a 220kV-os átviteli hálózat távvezetékét jelöli. Az OTrT országos övezeti terveinek vonatkozó megállapításai, az országos övezetek Az OTrT övezeteinek településre vonatkozó kivonatát az 2.1. sz. melléklet tartalmazza, az alábbi táblázat a melléklet megállapításait összefoglalóan rögzíti.

28 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat Az OTrT országos övezetei Az OTrT országos övezetei Érintettség Megjegyzés Az országos ökológiai hálózat övezete (3.01.) igen településrészeken koncentráltan Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.02.) igen településrészeken koncentráltan Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.03.) igen településrészeken elszórtan Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (3.04.) igen településrészeken elszórtan Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (3.05.) nem - Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete (3.06.) nem - Országos vízminőség védelmi terület (3.07.) nem - Nagyvizi meder és a vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósítható vízkárelhárításicélú szükségtározók t-nek övezete nem - (3.08.) Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete (3.09.) nem - Az Mtv. - vel módosított OTrT előírásait figyelembe véve, a vonatkozó térségi övezeti előírások a megyei területrendezési terv elemzését követően az országos és megyei övezetekre vonatkozóan együttesen kerülnek ismertetésre Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési Terve Jászapáti településre jelenleg a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyűlésének Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Területrendezési Tervről szóló, a 10/2011.(IV.29.) kr. számú rendelettel módosított 18/2004.(XI.9.) kr. számú rendelete van hatályban (a továbbiakban: J-N-SZmTrT), amely 4 mellékletet tartalmaz (lásd sz. melléklet). A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Terv módosításához közvetlenül kapcsolódik az ajánlásokról szóló 53/2011.(IV.29.) kh. számú határozat, amelyhez a 2.3. sz. melléklet szerinti mellékletek tartoznak. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervben foglaltak érvényesítésére és a magasabb rendű jogszabályok módosításának kezdeményezésére irányuló intézkedésekről szól továbbá az 54/2011.(IV.29.) kh. számú határozat, amelyhez a 2.4. sz. melléklet szerinti mellékletek tartoznak. Jelen fejezet az OTrT figyelembevételével, a fent jelzett térségi követelmények településre vonatkozó összefoglalóját tartalmazza. A J-N-SZmTrT nem az Mtv.-vel módosított OTrT alapján készült, így az J-N-SZmTrT követelményeinek figyelembevétele a jelenleg hatályos OTrT vonatkozó előírásai alapján történhet.

29 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 29 Jászapáti térségi szerkezeti struktúráját a J-N-SZmTrT Térségi Szerkezeti Terve tartalmazza, az alábbiak szerint. 2. ábra A J-N-SZmTrT térségi szerkezeti elemei Jelmagyarázat: Forrás: Kivonat a J-N-SZmTrT Térségi Szerkezeti Tervéből, és a szerkezeti terv jelkulcsából Jászapátit a J-N-SZmTrT térségi szerkezeti tervlapja: - a belterületet városias települési térségként, - a külterületen a jelentősebb beépítésre szánt területeket hagyományosan vidéki települési térségként, - egyéb területein nagyrészt mezőgazdasági, valamint erdőgazdálkodási, és vízgazdálkodási térségként határozza meg. Vonalas infrastruktúra tekintetében új közlekedési elemként az Eger-Szolnok gyorsforgalmi útvonalat, és a meglévő országos másodrendű (31-es számú) főút települést déli irányból elkerülő szakaszának tervezett nyomvonalát határozza meg, valamint a tervezett regionális (térségi jelentőségű) kerékpárút hálózatokat is ábrázolja. Energiahálózatok vonatkozásában: meglévő nagy-középnyomású gázvezeték húzódik a belterületet délnyugati irányban elkerülve. A település területén 400 kv-os és 220 kv-os elektromos távvezeték is húzódik. A közlekedési infrastruktúra vonatkozásában az OTrT és a J-N-SZmTrT egymásnak ellentmondó megállapításokat tartalmaz, a településfejlesztés, településrendezés során az OTrT ben meghatározott elemeket kell figyelembe venni. A településszerkezeti terv az OTrT ben meghatározott elemeket nem tartalmazza.

30 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 30 Jászapáti megyei övezetek általi érintettségének bemutatását az 2.5. sz. melléklet részletesen tartalmazza. 3. táblázat Jászapáti megyei övezetek általi érintettségének összefoglaló táblázata, és a J-N- SZmTrT térségi övezetei A J-N-SZmTrT övezetei Érintettség 1. 3/1. melléklet: 1.a. Magterület övezete (3/1. melléklet) igen 1.b. Ökológiai folyosó övezete (3/1. melléklet) igen 1.c. Pufferterület övezete (3/1. melléklet) igen 2. 3/2. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete OTrT igen felülírta 3. 3/3. melléklet: 3.a. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete (3/3. melléklet) igen lehatárolás új adatszolgáltatás alapján 3.b. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (3/3. melléklet) OTrT igen megszüntette Erdőtelepítésre javasolt terület övezete Új OTrT övezet, lehatárolás nem ismert 4. 3/4. melléklet: 4.a. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (3/4. melléklet) nem 4.b. Földtani veszélyforrás területének övezete (3/4. melléklet) nem 5. 3/5. melléklet: 5.a. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (3/5. melléklet) OTrT nem megszüntette 5.b. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (3/5. melléklet) igen 6. 3/6. melléklet: 6.a. Világörökség és világörökség - várományos terület övezete (3/6. melléklet) nem 6.b. Történeti települési terület övezete (3/6. melléklet) OTrT megszüntette igen 7. 3/7. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség - védelmi terület övezete nem OTrT megszüntette 8. 3/8. melléklet: Felszíni vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő területének övezete nem OTrT megszüntette 9. 3/9. melléklet: Ásványi nyersanyag - gazdálkodási terület övezete OTrT átnevezte nem Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete - OTrT új övezete nem 10. 3/10. melléklet: 10.a Együtt tervezhető térségek területe OTrT megszüntette nem 10.b Fejlesztési alközpont terület övezete OTrT megszüntette nem 11. 3/11. melléklet: 11.a. Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete (3/11. melléklet) nem 11.b. Honvédelmi terület övezete (3/11. melléklet) nem 12. 3/12. melléklet: 12.a. Rendszeresen belvíz járta terület övezete nem 12.b. Nagyvízi meder övezete (3/12. melléklet) OTrT felülírta, országos övezet, új nem adatszolgáltatás alapján 13. 3/14. melléklet: Széleróziónak kitett terület övezete OTrT megszüntette nem 14. Tanyás térség övezete új OTrT övezet, nem ismert, kijelölés új megyei TrT készítésekor 15. Tájrehabilitációt igénylő terület övezete új OTrT övezet, kijelölés új megyei TrT készítésekor 16. Szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete új OTrT övezet, kijelölés új megyei TrT készítésekor 17. Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület megyei ajánlott térségi igen lehatárolás 18. Térségi árvízi kockázatkezelési terület övezete - új OTrT övezet, kijelölés új megyei

31 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 31 A J-N-SZmTrT övezetei TrT készítésekor Érintettség 4. táblázat Sajátos megyei térségekre vonatkozó megyei ajánlások érintettsége Jászapátira vonatkozóan A J-N-SZmTrT sajátos megyei területei Érintettség 1. 3/1. melléklet A gazdaságfejlesztés térségei és kiemelt térségi központjai igen 2. 3/2. melléklet A turizmusfejlesztés térségei és kiemelt térségi központjai igen 3. 3/3. melléklet Érzékeny települési térségek igen 4. 3/4. melléklet Védett természeti területek nem 5. 3/5. melléklet Natura 2000 természetmegőrzési területek igen 6. 3/6. melléklet Natura 2000 madárvédelmi területek igen 7. 3/7. melléklet Kiemelten fontos érzékeny természeti területek nem 8. 3/8. melléklet Komplex tájgazdálkodás térségei nem a) Pusztai tájgazdálkodás térsége (Komplex tájgazdálkodás térségei ) nem b) Ártéri tájgazdálkodás térsége (Komplex tájgazdálkodás térségei ) nem 9. 3/9. melléklet Nitrátérzékeny települések nem 10. 3/10. melléklet Térségi jelentőségű árutermelő mezőgazdasági térség igen 11. 3/11. melléklet Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter által érintett igen település 12. 3/12. melléklet Borvidéki szőlőkataszter által érintett települések nem 13. 3/13. melléklet Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület megyei igen ajánlott térségi lehatárolás Jászapáti országos és megyei övezetek általi érintettségének összefoglalóját az OTrT országos és a J-N-SZmTrT térségi övezetei, és azok lehatárolása című táblázatát a 2.7. sz. melléklet tartalmazza. A táblázatban kihúzásra kerültek azon országos illetve térségi övezetek, amelyeket az OTrT előírásai alapján már nem kell alkalmazni, ezekről az övezetekről a leírásban sem szólunk. A településrendezési eszközök készítése során az OTrT-ben meghatározott térségi övezetek lehatárolásait a táblázatban jelzett adatszolgáltatások alapján kell pontosítani. A fejlesztési dokumentumok meghatározása során a táblázat szerint, a vonatkozó fejezetben rögzített adatok vehetők figyelembe. Jászapáti területén az adatszolgáltatás alapján meghatározásra kerülő országos és megyei övezeti lehatárolásokat a 2.8. sz. melléklet tartalmazza. A Térségi területfelhasználásokhoz és térségi övezetekhez kapcsolódó előírások Az OTrT 31/B. alapján a J-N-SZmTrT - ben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az OTrT 6. (2) bekezdésének előírásait kell alkalmazni, vagyis a TSZT és HÉSZ megfelelőssége az OTrT előírásnak a településrendezési eszközök mósodításakor felülvizsgálandó, pontosítandó, településrendezési eszközökben érvényesítendő. A területfelhasználásra vonatkozó általános releváns szabályokkal kapcsolatos megállapítások: A fejezet az OTrT vonatkozó előírásait nem idézi, csak a jogszabályi hivatkozást jelzi. OTrT 7. (1) bekezdés: A TSZT és HÉSZ megfelelőssége az OTrT előírásnak a településrendezési eszközök mósodításakor felülvizsgálandó, pontosítandó. A 2.9. sz. melléklet mutatja be az erdőterületekkel kapcsolatos összefüggéseket. OTrT 7. (2) bekezdés: A TSZT és HÉSZ módosításakor figyelembe veendő, a hatályos J-N- SZmTrT-nek megfelel a hatályos TSZT.

32 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 32 OTrT 8. (1) bekezdés: Nem borvidéki település, nem vonatkozik az előírás rá, de a Tiszakürt- Tiszainoka Hegyközség része. Javasolt a szőlőterületek megtartása. OTrT 8. (2) bekezdés: A település része az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeinek. A TSZT és HÉSZ módosításakor figyelembe veendő az előírás. A 98/2014. (III. 25.) kormányrendelet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH) jelölte ki a gyümölcs termőhelyi kataszterének vezetésére, a gyümölcsültetvények telepítésének engedélyezésére, valamint a gyümölcsültetvény kataszter vezetésére. Tudomásunk szerint nem érintett a település a kataszter területeivel, de a településrendezési eszközök készítésekor az adatszolgáltatást kérni kell a NÉBIH-től. OTrT 11. : A TSZT és HÉSZ módosításakor, illetve a bányatelek alakításkor figyelembe veendő az előírás. OTrT 12. (8) bekezdés: A HÉSZ módosításakor figyelembe veendő előírás. OTrT 12/A. (1) bekezdés: A TSZT és HÉSZ módosításakor figyelembe veendő előírás. OTrT 12/A. (4) bekezdés: A TSZT és HÉSZ módosításakor figyelembe veendő előírás. Az OTrT-t módosító törvény rendelkezései alapján azonban nem vehető figyelembe az előírás a a J- N-SZmTrT módosításáig. Az OTrT 31/B. alapján a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Az országos ökológiai hálózat övezete (OTrT 13. ): Megyei és kiemelt térségi tervek készítésére vonatkozó előírás. Településrendezési eszközök készítésekor nem kell figyelembe venni. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (OTrT 13/A. (1) bekezdés): Az OTrT alapján jelentős részben érintett az övezettel a település, a hatályos J-N-SZmTrT szerint megfelel a hatályos TSZT. Településrendezési eszközök módosításánál figyelembe veendő előírás. OTrT 13/A. (2) bekezdés: A TSZT és HÉSZ módosításakor, illetve a bányatelek alakításkor figyelembe veendő az előírás. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete (OTrT 13/B): A TSZT és HÉSZ módosításakor figyelembe veendő előírás. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (OTrT 14. (1) bekezdés): A TSZT és HÉSZ módosításakor figyelembe veendő. OTrT 14. (2) bekezdés: A TSZT és HÉSZ módosításakor, illetve a bányatelek alakításkor figyelembe veendő az előírás. A megyei övezetekre vonatkozó szabályok Magterület övezete (OTrT 17. (1), (2), (4) és (6) bekezdések): A TSZT és HÉSZ módosításakor illetve bányatelek létesítéskor figyelembe veendő előírások. Ökológiai folyosó övezete (OTrT 18. (1) (5) bekezdések): A TSZT és HÉSZ módosításakor, illetve a bányatelek alakításkor figyelembe veendő az előírások. Pufferterület övezete (OTrT 19. ): A TSZT és HÉSZ módosításakor figyelembe veendő előírás. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete (OTrT 19/A. ): A TSZT és HÉSZ módosításakor figyelembe veendő előírás, de nem áll rendelkezésre adat erre vonatkozóan. Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete (OTrT 19/B. ): A TSZT és HÉSZ módosításakor figyelembe veendő előírás. Az előírásnak a hatályos TSZT és HÉSZ is megfelel. Rendszeresen belvíz járta terület övezete (OTrT 23. ): A TSZT és HÉSZ módosításakor figyelembe veendő előírás. Az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok A hálózati elemeket a településrendezési eszközökben az OTrT 1/1-11. melléklete, 9. (7) bekezdése, valamint 10. -a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni: OTrT 9. (6) és (7) bekezdések: A TSZT és HÉSZ módosításakor figyelembe veendő az előírás. OTrT 9/A. : A TSZT és HÉSZ módosításakor figyelembe veendő, a hatályos J-N-SZmTrTnek megfelel a hatályos TSZT.

33 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 33 OTrT 10. (1) (4) bekezdések: A TSZT és HÉSZ módosításakor figyelembe veendő, hatályos J-N-SZmTrT-nek megfelel a hatályos TSZT. A hatályos településszerkezeti terv és a hatályos területrendezési tervek összhangja A településrendezési eszközök készítése során a térségi területfelhasználás és térségi övezetek előírásaival kapcsolatos követelmények teljesülését igazolni szükséges. A jelenleg hatályos TSZT és a jelenleg hatályban lévő területrendezési eszközök közötti összhang vizsgálata a teljes település vonatkozásában 2006 év óta nem készült. A 2014 évben elfogadott TSZT módosítás alátámasztó munkarésze tartalmazott Magasabb rendű tervekkel való összhang fejezetet, de az a vizsgálat és igazolás csak az újonnan tervezett gazdasági területre koncentrált. A vizsgálatban rögzítésre került: - a település mezőgazdaság térséget érintő területi mérleg, és - a vonatkozó egyéb területrendezési követelményekkel kapcsolatos megállapítások, amelyeket a további településtervezés során figyelembe kell venni, ezek: A Térségi Szerkezeti Terv szerinti mezőgazdasági térséggel összefüggő megállapítások: A település közigazgatási területen - az MTrT mezőgazdasági térségének a területe összesen (A): 6841,75 ha, - a hatályos településszerkezeti tervben a mezőgazdasági térségben lévő mezőgazdasági terület nagysága: 6841,75 ha, - a tervezett módosítással a mezőgazdasági terület csökkenése: -18,29 ha, - a tervezett módosítás után a mezőgazdasági térség területe (B): 6823,46 ha. (A) x 0.85 (B), és a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes területfelhasználási egység nem került kijelölésre, tehát a követelmény teljesül. Országos/Térségi műszaki infrastruktúra hálózatoknak való megfelelés: Jászapáti város jelenleg hatályos településszerkezeti terve az OTrT 2013-ban történt módosítása előtt készült. Az akkori magasabb rendű tervekhez való igazodásnak megfelelően tartalmazta a 31. számú főút (Jászberény - Dormánd) települést délről elkerülő tervezett szakaszát. Ez a tervezett nyomvonal azonban a jelenleg hatályos OTrT-ben már nem szerepel. A tervezési terület vonatkozásában a hatályos szerkezeti terven megszüntető jelöléssel került törlésre a nyomvonal. Az OTrT évi módosításánál a 31. számú főútvonal új tervezett nyomvonala a települést északról kerüli meg. Az 1222/2011. (VI.29.) a gyorsforgalmi- és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló Kormányhatározat értelmében a megvalósítás 2027-ig nem várható. Fentiek alapján vonalas infrastruktúra nem érinti a tervezési területet. Mivel a tervezett elkerülő főút nyomvonalát jelen tervmódosítás nem érinti, így annak hossza nem kerül megváltoztatásra (a +/- 5%-os eltérés nem került alkalmazásra), a követelményeknek való megfelelés igazolása szükségtelen. A Megyei Övezetekhez való területi igazodás, megfelelés: A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete A település közigazgatási területén az államigazgatási szervek előzetesen nem adtak adatszolgáltatást, a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezet - területe az MTrT térségi szerkezeti tervében (A): 3733,37 ha, - területe a hatályos településszerkezeti tervben: 3733,37 ha, - területének csökkenése/növekedése a tervezett módosítással: -8,25 ha, - területe a tervezett módosítás után (B): 3725,12 ha. a

34 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 34 (A) x 0,95 (B) (A) x 1,05, tehát a követelmény teljesül. Az Mtv 13/A. : Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az övezetben beépítésre szánt terület került kijelölésre. Az övezet területét érinti a gazdasági fejlesztési terület egy része. A településrendezési terv módosítása az érdekelt államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának ismeretében (282/2009. (XII.11.) Korm. rendelet szerint) kívánja az övezet területét -5 % -kal csökkenteni. Az érdekelt államigazgatási szervek az eljárás során előzetesen nem adtak adatszolgáltatást, így a Tftv. 23/A. (2) c. által biztosított eltérés lehetőségével kíván élni a település. A tervezett fejlesztés így kikerül az övezet területéből, tehát a törvény által biztosított keretek között a fejlesztés megvalósítható a település közigazgatási területén. A történeti települési terület övezetét az MTv. megszüntette. (Az idézetek a 2014-ben elfogadott TSZT módosításhoz tartozó alátámasztó munkarész vonatkozó tartalmi elemei.) Összefoglalás A település a beépítésre szánt területek kijelölésével már felhasznált az OTrT ben biztosított a mezőgazdasági térségben megvalósítható területi fejlesztésből, ezt a további településfejlesztési döntések során maradéktalanul figyelembe kell venni. A település a területi fejlesztésekre további tartalékokkal rendelkezik a térségi követelmények figyelembevételével. A hatályos településszerkezeti terv több ponton nincs összhangban az OTrT megállapításaival, főképp az infrastrukturális elemek vonatkozásában, így az összhang megteremtése a településrendezési eszközök átfogó felülvizsgálatával, és a jelenleg hatályos településrendezési követelmények figyelembevételével elengedhetetlen. A J-N-SZmTrT- hez kapcsolódó ajánlások Az J-N-SZmTrT-hez kapcsolódó ajánlásokat az 53/2011. (IV. 29.) számú határozat 1. sz. melléklete tartalmazza. A határozat minden térségi területfelhasználás és térségi övezet vonatkozásában meghatároz ajánlásokat, amelyeket a településfejlesztés és a településrendezés során egyaránt javasolt figyelembe kell venni. Az ajánlásokat nagyvonalakban (jellemzően településrendezési eszközökre vonatkozó megállapításokkal) a sz. melléklet tartalmazza.

35 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A szomszédos települések hatályos szerkezeti terveinek- Jászapáti település fejlesztését befolyásoló megállapításai A térségi szerkezeti tervben jól látható, hogy Jászapáti közvetlen szomszédságában lévő települések beépítésre nem szánt mezőgazdasági területekkel kapcsolódnak Jászapáti településhez. A települések - egymás közötti - a fejlesztéseket területi szempontból befolyásoló tényezők a közlekedési és a közmű infrastruktúrán keresztül jelentkezhetnek, mint például az M8- as autópálya, a 31-es főút fejlesztése, és a térségi kerékpárút-hálózat, illetve az országos jelentőségű csatornahálózat, továbbá a hálózati közműfejlesztések. Területfejlesztési korlátozást eredményezhet a Jászapáti és Jászalsószentgyörgyöt összekötő út mellett, Jásztelek, Jászapáti, Jászalsószentgyörgy, Jászkisér közös határán, pontosabban meghatározva: Jásztelek 090/2. hrsz-ú területén épült Jászsági és Dél-Hevesi Regionális Hulladéklerakó. A hulladéklerakó területe 39,2 hektáron helyezkedik el. 6. térkép Jászapáti és a közvetlenül szomszédos települések Forrás: Trenecon Cowi, 2015

36 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra Kivonat a J-N-SZmTrT és HmTrT (Tarnaörs) térségi szerkezeti tervéből Forrás: Település neve Jászszentandrás Jászivány Jászkisér Fejlesztési szándékok - meglévő fürdő fejlesztése - ipari park infrastruktúrájának kialakítása - külterület közművesítése (ivóvíz, közvilágítás) - tanyasi területek infrastrukturális fejlesztése - kül- és belterületi utak szilárd burkolattal történő ellátása - Mártírok út csapadékelvezetésének megoldása, parkolók kialakítása - részvétel a Jászsági Ivóvízminőség Javító Programban - falusi szálláshelyek kialakítása, népi, falusi program rendezése (LEADER) - Művelődési Ház teljes körű felújítása - vállalkozói területek kijelölése, kialakítása - ivóvízhálózat rekonstrukció, új ivóvízkút, víztorony, vízműtelep felújítása - belterületi csapadékvíz elvezető rendszer II. ütemének lebonyolítása, csapadékcsatorna hálózat 100% kiépítése hat öblözetre - településközpont rehabilitációja - túlfolyó vizek hasznosítása parkok és közterületek szépítéséhez - szolgáltatóház kialakítása - fiatalok helyben tartása, bérlakások építése - földutak szilárd burkolattal történő ellátása, meglévő utak felújítása

37 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 37 - intézmények hévízfűtés korszerűsítése (hőcserélős) - napenergia hasznosítása - közterületek szépítése, parkok felújítása, közösségi terek létrehozása - főtér kialakítása - fásítás Jásztelek - települési utak pormentesítése, belterületi utak, járdák felújítása - csapadékvíz-elvezető rendszer korszerűsítése - község komfortosabbá tétele (Szabadság út menti közterület zöldterületi rehabilitációja, egyéb meglévő közterületek felújítása, játszótér építése, helyi piac megépítése) Jászjákóhalma - szennyvízhálózat kiépítésének befejezése - belterületi úthálózat fejlesztése - közösségi tér kialakítása, községközpont építése - szabadidő és sport tevékenységek infrastruktúrájának kiépítése - ipari terület bővítése - kerékpárút építés Jászdózsa - ipari terület kijelölése és infrastruktúrával való ellátása - idegenforgalom fejlesztése - település bekapcsolása az országos kerékpárút hálózatba - termálvíz potenciál és hasznosítási lehetőségek felmérése - Jászsági Régészeti Skanzen kialakítása Tarnaörs Heves megyei település. Sajnos Tarnaörs településrendezési és fejlesztési eszközei sem ismertek. A Heves megyei TrT-ből látszik, hogy vegyes térséggel kapcsolódik Jászapátihoz, ahol az OTrT előírasai szerint legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető. Tarnaörs jelenlegi beépített területei a község belső részét és a községtől keleti irányban lévő Erzsébet út folytatásában lévő majorság területen található. Utóbbi távolsága Jászapáti közigazgatási határától mintegy 6,5 km, amelyet erdők és mezőgazdasági területek választanak el a Jászapátitól.

38 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Hatályos településfejlesztési döntések Településfejlesztési Koncepció A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai Jászapáti város 2011-ben a 114 /2011 (VI.23.) Képviselő testületi határozatban hagyta jóvá a Jászapáti város Településrendezési terve - Településfejlesztési Koncepcióját. A dokumentum annak bevezetője szerint összhangban készült a korábban már jóváhagyott Településrendezési tervben, valamint a 98/2010 (XII. 16.) sz. képviselőtestületi határozattal elfogadott Gazdasági program évekre szóló dokumentumban foglaltakkal. A határozat mellékletét képező nyolc oldalas dokumentum nem tartalmaz helyzetfeltárást, elemzést és értékelést, ugyanakkor az egyes tematikus alpontok alatt keveredik a helyzetértékelése és a célok kitűzése (gyakran annak elérését szolgáló eszközök is szerepelnek). A dokumentum elfogadásának időpontjából kiindulva nincs összhangban a 314/2012. kormányrendelet elvárásaival. Megújítása időszerű, ami jelen tervezési folyamat részeként nem valósul meg. A koncepció részeként Örökségvédelmi Hatástanulmány nem készült, így az a jelenleg hatályos jogszabályi elvárások szerinti tartalmi elvárásokat nem is teljesítheti. A Településfejlesztési Koncepció, alapján a város jövőképe A város arculatának átalakításával, az infrastruktúra továbbfejlesztésével, a közparkok, terek reprezentatívvá tételével vonzóbbá válhat a letelepedni szándékozóknak. A meglévő, közművesített piacképes telekkínálat az építési kedvet növeli A város az ipari telephelyek, üzemek építéséhez megfelelő építési telkek kínálatával (pl. Ipari Parkban) a befektetők részére vonzóvá válhat. Az ipartelepítéssel munkahelyteremtéssel jobb pozícióba kerülhet Munkahely- és otthonteremtéssel érhető el első sorban hogy vonzóbbá váljon a város és elsősorban a fiatal korosztályt itt tartva, idecsalogatva a népességszám, és ezzel párhuzamosan az igények hatására az intézmények ellátottsága minőségileg és mennyiségileg növekedjék Jászapáti város földrajzi elhelyezkedése sok szempontból ideálisnak mondható. A város a Duna- Tisza között elhelyezkedő jászsági kistérségben található, Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A település közigazgatási besorolása: város. Megyén belüli szerepe az elmúlt időszakban erősödik Teljes mértékben ki kell aknázni a helyi természeti lehetőségeket. A nyugodt pihenésre vágyóknak, kirándulóknak ideális a strand és környezete. A cél, hogy a város népességmegtartó ereje növekedjen, a feltételeket biztosítani tudja, környezetbarát üzemek betelepítésével. A város hosszú távú céljai: A településfejlesztési koncepció nagy távra határoz meg feladatokat. Ahhoz, hogy a városnak jövője legyen a településen élők életkörülményei és lehetőségei megfeleljenek az elvárásoknak, mozgósítani és működésbe kell hozni a belső forrásokat Szorgalmazni kell a Jászsági főcsatorna mielőbbi megépítését Meg kell teremteni az ipari park bővítésének lehetőségét, ezáltal a nagyobb beruházás számára is a vonzóbbá tételt. A dokumentumban nem szerepel módszertanilag megfelelően értelmezhető célrendszer, illetve célhierarchia. Tematikus célok az egyes alpontokhoz kapcsolódóan esetlegesen jelennek meg és inkább konkrét beavatkozásokként értelmezhetők:

39 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 39 A jelen ITS szempontjából fontosnak ítélt, a koncepcióban tematikus célként azonosítható elemek (a zárójelben az adott cél teljesítésének állapota került jelölésre márciusi állapot szerint): A cél a fiatalok első lakáshoz jutásának támogatása (2015: támogatás elérhető) Fontos a zöldterületek minőségi átalakítása és tudatos tervezés alapján történő fejlesztése (2015: továbbra is cél) Új nagy beruházások fogadására alkalmas terület előkészítése szükséges az Ipari Park környezetében (2015: folyamatban a rendezési terv módosítása) Új összekötő utak és elkerülő út építésének szorgalmazása (továbbra is cél) A termálvíz kincs fűtési, energetikai hasznosítása (közintézmények) energiafüggőség csökkentése (2015: továbbra is cél) Hiányzó szennyvíz csatornahálózati elemek kiépítése (üdülő terület és Ipari Park) (2015: továbbra is cél) Felhagyott hulladéklerakók rekultivációja (2015: megtörtént) Gyógyvíz adta fejlesztési lehetőségek kihasználása / horgásztavak infrastrukturális fejlesztése (2015: továbbra is cél) Integrált Városfejlesztési Stratégia 2010 A as EU költségvetési időszakban városfejlesztési céllal készülő ROP pályázatok megalapozása érdekében 2007-ben elindult Magyarország városaiban az Integrált Településfejlesztési Stratégiák elkészítése. Jászapáti a 2009-es módosított Építési törvényben meghatározott kötelezettségének megfelelően és funkcióbővítő városközpont rehabilitációt célzó pályázatának előkészítéseként 2010-ben elkészítette városfejlesztési stratégiáját. A stratégiai dokumentum pontos címe: Jászapáti város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A stratégiát Jászapáti Város Önkormányzati Képviselő-testülete a 10/2010.(II.11.) számú határozattal fogadta el 2010-ben. Jövőkép (2025-ig megvalósítandó) Jászapáti Város hosszú távú jövőképe a múlt értékeire támaszkodva fenntarthatóbb, biztonságosabb, kényelmesebb és esztétikusabb várossá fejlődik a város hatékonyabb üzemeltetésének és a város vonzerejének fokozása érdekében mind a városlakók, turisták mind a potenciális betelepülő intézmények és vállalkozások számára, mellyel a Jászság gazdasági, és turisztikai mikro térségi központjává válik. (IVS, 2010, 163. oldal) A jövőkép ágazati jövőképekre kerül további felbontásra a dokumentumban. A célrendszer a 4. ábrán látható. A tematikus célok: 1. Az identitástudatot erősítő hagyományőrző közösség formáló programok és színterek Jászapáti központosítása a lakosságmegtartás és a térségi összetartozás érdekében. 2. A turisztikai potenciálok koncentráltabb erősítése, hatékonyabb kihasználása. 3. A helyi mezőgazdasági termelők piaci részesedése növekszik, a tradicionális szakmák, és, mesterségek megélhetést biztosítanak 4. Magas minőségű szolgáltatások és korszerű infrastruktúra a betelepülő családok, vállalkozások számára. 5. Gazdaság-élénkítés, befektetés ösztönzés az ipari gazdasági szektorban

40 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra A jövőbeni fejlesztési irányok Forrás: Jászapáti IVS, 2010 (165. oldal) Jászapáti város hagyományokban, értékekben bővelkedő gazdasági-kulturális és táji örökség által kínált lehetőségeket kihasználó és megőrző, valamint a település vállalkozásainak fenntartható fejlődését elősegítő, a lakosok számára minőségi élhetőséget, az idelátogató vendégeknek pedig magas turisztikai színvonalat biztosító vonzó település. Az identitástudatot erősítő hagyományőrző közösség formáló programok és színterek Jászapáti központosítása a lakosságmegtartás és a térségi összetartozás érdekében. A turisztikai potenciálok koncentráltabb erősítése, hatékonyabb kihasználása. A helyi mezőgazdasági termelők piaci részesedése növekszik, a tradicionális szakmák, és, mesterségek megélhetést biztosítanak. Magas minőségű szolgáltatások és korszerű infrastruktúra a betelepülő családok, vállalkozások számára. Gazdaság-élénkítés, befektetés ösztönzés az ipari gazdasági szektorban Városközpont Kisjárás Szögvég Alvég Tabán Felvég A funkciójának erősítésével és új funkciók kialakításával vonzó és funkciógazdag városi és mikrotérségközponti centrum kialakítása. Új és hagyományos lakóterületein biztosítson magas életminőséget lakosai számára Jó térségi megközelíthetőséggel rendelkező mikrotérségi oktatási bázis kialakításának folytatása és a városrészben lévő Ipari Park adottságainak javítása a betelepülő ipari vállalkozások számának növelése érdekében. A szezonalitást csökkentő turisztikai szolgáltatások és programok fejlesztése révén erősödik a vonzerő, és növekszik a rekreációs, szabadidős, és üzleti turizmusból való piaci részesedés. Az elhagyott területek rehabilitációjával megfelelő lakóterület kialakítása, mellyel hagyományos lakóterületein biztosítja a magas életminőséget lakosai számára Hagyományos lakóterületein biztosítsa a magas életminőséget lakosai számára, miközben a szegregátumok felzárkóznak.

41 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 41 Városrészi célok Városközpont: Cél: A funkciójának erősítésével és új funkciók kialakításával vonzó és funkciógazdag városi és mikro térségközponti centrum kialakítása. Cél, hogy Jászapáti városközpontja megőrizze hagyományos városszerkezetét, az értékmegőrzés funkcióbővítéssel és modernizációval párosuljon. Cél egy olyan mezőgazdasági központ, mely az értékesítési lehetőségeinek bővítésével erősíteni tudja mezőgazdasági és a helyi termékeket előállító gazdák piaci pozícióját. Cél egy dinamikus kisváros funkcionális központjának kialakítása mellett egy mikrotérségközponthoz mért városközpont létrehozása, ahol a gazdasági és társadalmi dinamika külsőségeken túl tartalomban is megnyilvánul (növekvő kulturális szerep, több és megújuló kereskedelmi szolgáltató (pl. CBA Centrum Stop ABC)). Cél, hogy a városközpontban található középületek eredeti funkciójukat megújult külsővel lássák el és új funkciók integrálódjanak a megszokott környezetbe pl. felújított Pártok Háza, régi orvosi rendelő. (megvalósult) Cél a turisztikai vonzerők erősítése megfelelő műemlékvédelmi felújításokkal, és vonzó kulturális programokkal. Cél a központ közlekedési rendszerének újragondolása, különös tekintettel a 31es főközlekedési úton kiépítendő körforgalom figyelembe vételével. A városközpont legyen a látogatók számára komfortos, azaz tájékozódásukat, általános komfortérzetüket biztosítsa a város (tájékozató rendszerek stb.) (elkészült) Cél a vállalkozói befektetés-ösztönzés, és gazdaságélénkítés a városban hiányzó szolgáltatások pótlására. Cél a fejlesztések által a szegregátumok társadalmi mobilizációja, a lakások piaci árának emelkedésével a szegregátumok növekedésének megakadályozása, közösségi, képzési programokkal munkaerő-piaci helyzetük javítása, a fejlesztések által teremtett munkahelyeken elhelyezkedésük. Kisjárás: Cél: Új és hagyományos lakóterületein biztosítson magas életminőséget lakosai számára Cél, hogy a városrész magas minőségű lakófunkciójú területté váljék, melynek feltétele a kommunális infrastruktúra és a közterületek minőségének fejlesztése. Cél a városrész zöldfelületeinek fejlesztése, kisebb területre koncentrálódó rekreációs szigetek továbbfejlesztése (pl. Homokos tó, játszótér). Cél a városrész fizikai kapcsolatainak javítása a városközponttal Szögvég Cél: Oktatási intézményei révén, jó térségi megközelíthetőséggel rendelkező mikrotérségi oktatási bázis kialakításának folytatása és a városrészben lévő Ipari Park adottságainak javítása a betelepülő ipari vállalkozások számának növelése érdekében. Cél, a mikrotérségi vonzáskörzettel rendelkező oktatási intézmények (középfokú oktatás) kapcsolatának erősítése a várossal. A város hatáskörébe tartozó fejlesztések végrehajtása Cél, hogy a városrészben koncentrálódó fedett sportlétesítmények feladatukat magas minőségű infrastrukturális és szakmai háttérrel lássák el. Cél, hogy a szerkezetét meghatározó vasút és a térségi kapcsolatokat biztosító vasútállomás környéke funkciójában és környezetének minőségében felértékelődjék. Cél, a városrész kerékpárút hálózatának növelése, Cél, hogy az Ipari Park továbbfejlesztésével vonzóvá tegyük befektetők számára. Alvég: Cél: A szezonalitást csökkentő turisztikai szolgáltatások és programok fejlesztése révén erősödik a vonzerő, és növekszik a rekreációs, szabadidős, és üzleti turizmusból való piaci részesedés. A városrész fejlesztésének elsődleges célja, hogy tovább fejlődjön a turisztikai potenciált is jelentő szabadidős, rekreációs, és üzleti turizmust kiszolgáló szolgáltatások minősége és mennyisége, mellyel a magánszállásadók, kereskedelmi szálláshelyet biztosítok, vendéglátók és az IFA révén, az önkormányzat is bevételre tesz szert. Cél, hogy a mezőgazdasági és a tradicionális helyi termékek, és termelési módok bemutatásra kerüljenek a vendégeknek, mellyel nemcsak turisztikai palettájuk növekszik, de segítik a mezőgazdászok és hagyományőrzők fennmaradását. Cél, hogy a meglévő, hasznosítatlan, elhanyagolt természeti területeket rekreációs céllal megújítsa, és funkcióval lássa el. Cél, hogy a turisztikai célcsoportok megfelelő kiszolgáláshoz szükséges rendezvénytermeket, és szabadtéri helyszíneket, sportolási lehetőségeket biztosítsa. Cél, hogy a városközpontban elért turisztikai vonzerők fejlesztése (műemlékek felújítása, programok, rendezvények, programok növelése) az Alvég Városrész szállásdíjból származó árbevételét is növelje (vendégéjszakák számának növekedése). Tabán: Cél: Az elhagyott területek rehabilitációjával megfelelő lakóterület kialakítása, mellyel hagyományos lakóterületein biztosítja a magas életminőséget lakosai számára.

42 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 42 Korábbi, tervezett fejlesztések megvalósulása Felvég A városrész célja, hasonlóan a többi, zömében lakófunkciójú városrészhez a meglévő lakókörnyezet minőségi fejlesztése, a kommunális infrastruktúra hálózatának folyamatos és megfelelő karbantartása mellett az elhagyott területek (pl.: volt hulladéklerakó) felszámolása. Cél a városrészi szegregátumok szorosabb kontrol alá vétele, fizikai és társadalmi jellegű beavatkozások végrehajtása leszakadásuk megállítása érdekében. Cél a területen található bezárt kommunális hulladéklerakó felszámolása. (megvalósult) Cél a városrész fizikai kapcsolatainak javítása a városközponttal (Balassi Bálint utca) Cél a közösségi terek fejlesztése. Cél: Hagyományos lakóterületein biztosítsa a magas életminőséget lakosai számára, miközben a szegregátumokban élők felzárkóznak A városrész célja, hasonlóan a többi, zömében lakófunkciójú városrészhez a meglévő lakókörnyezet minőségi fejlesztése, a kommunális infrastruktúra hálózatának folyamatos és megfelelő karbantartása. Cél a városrészi szegregátumok szorosabb kontrol alá vétele, fizikai és társadalmi jellegű beavatkozások végrehajtása leszakadásuk megállítása érdekében. Cél a városrész kerékpárút hálózatának növelése. Cél a városrészen található szabadidőközpont és teniszpálya kihasználtságnak növelése, közösségformáló programok és rendezvények megtartása a területen. Az ITS-ben három akcióterület került kijelölésre, amelyek teljes egészében átfednek három városrésszel: Városközpont árfogó környezeti, funkcionális fejlesztés Szögvég - a gazdaságélénkítést, mint munkahely-teremetéssel járó beavatkozások Alvég - a turisztikai kihasználtságot növelő beavatkozások Az IVS elkészítése óta (2010) valójában csak a Városközpont városrészben történek jelentősebb beavatkozások (közterület, középületek, közlekedési rendszerek fejlesztése). A Szögvég városrészben (jelenleg már azon kívül, külterületen az Ipari Parkban zajlik jelenleg munkahelyek bővítés két ütem létrehozásával). Az Alvég városrészben jelentősebb turisztikai célú beruházások nem történek 2010 óra. Az IVS-ben (2010) tervezet fejlesztések megvalósulását számos külső és belső tényező befolyásolta az elmúlt években. A megvalósult fejlesztések jelentős részét Jászapáti IVS-s (2010) tartalmazza, viszont történtek nem programozott fejlesztések is, pusztán a forráslehetőségre alapozva. A legfontosabb megvalósult fejlesztések összefoglalója a dokumentum 1. sz mellékeltében található: Infrastrukturális jellegű beavatkozások Bölcsődei ellátást nyújtó intézmény fejlesztése, funkcióját vesztett önkormányzati épület felújításával, átalakításával ÉAOP-4.1.3/B (István király újjáépítés két régi épület) Jászapáti Városközpont Integrált fejlesztése (ÉAOP-5.1.1/D-09-2f ) (körforgalom park felújítás, pl. könyvtár, templom, 48-as, Damjanich iskolák + sportöltöző és műfüves pálya, közösségi ház) Minden gyermek óvodája (ÉAOP-4.1.1/2/2F-2f ) két óvoda (Szivárvány és Margaréta óvodák) Városháza felújítása a településkép javítása, lakossági igények kiszolgálása érdekében (ÉAOP-5.1.1/E ) Komplex-telep program Jászapátiban TÁMOP / (Dankó telep konténer, Cserhaj csillag közösségi épület ) Jászapáti város belterületi csapadékvíz elvezető csatornahálózatának fejlesztése ÉAOP /D (Tabánban, Kisjárás, Szögvég, Alvég) Kerékpárút építése Petőfi Sándor úton ÉAOP

43 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 43 Jászapáti Hangya-2010 Termelőiskola létrehozása TÁMOP / (meglévő épületekben tyúkól és aszaló kialakítása) Tartalmi fejlesztések: Egészségre nevelő programok Jászapáti városban TÁMOP / Belügyminisztérium Közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések Térfigyelő kamerarendszer kiépítése Jászapátin Jászapáti Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése ÁROP-1.A Kiállítótér kialakítása - helyi kulturális és szellemi örökség megőrzése LEADER program Játszótér kialakítása Jászapáti városában LEADER program XX. Jász Világtalálkozó Jászapátin LEADER program A megvalósult fejlesztések közül a Komplex-telep program Jászapátiban és a Jászapáti Hangya-2010 Termelőiskola létrehozása illetve részben a Egészségre nevelő programok Jászapáti városban projektek az IVS anti-szegregációs tervében szereplő célok megvalósításához járultak hozzá. A 2010-es IVS anti-szegregációs programjában szereplő szegregátumokban történt fejlesztések részletesen a helyzetértékelés Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése c. fejezetében kerülnek ismertetésre. Jászapáti IVS-ében több olyan akcióterületi fejlesztési elképzelés is szerepel, amely különféle okokból elsősorban forráshiány illetve tőkeerős befektető híján nem valósult meg. Városközpontban: Szögvég: Alvég: Zárt csapadékvíz elvezető rendszer felújítása a Velemi és Árvai utcákban. Vágó Pál Emlékház felújítása Közbiztonság javításának érdekében térfigyelő kamerarendszer fejlesztése a városközpontban (részben valósult meg) A Jászapáti Római Katolikus Templom homlokzati felújítása, közvetlen környezetének rendezése (LEADER programból részlegesen) Kerékpár út felújítása illetve kiépítése a Gólya dűlőig Kishomokos-tó rekultiválása. Autóbusz öblözet kialakítása eső beállóval Infrastruktúra tovább fejlesztése vízhálózat kapacitásának növelése, belső utak burkolása az Ipari Parkban. Panna-tó és környezetének rekreációja Sportpálya felújítása /öltöző épület, füves pálya, kerítés / Csapadékvíz elvezető rendszer burkolttá, ill. zárttá tétel Petőfi Sándor úti járda felújítása A Strandfürdő nagy-medencéjének víz-forgatóval történő ellátása Új faházak építése a kemping területén. Étterem a Panna kútjához Apáti Gyógyvíz értékeire alapozott Gyógy- és Turisztikai Fejlesztése A nem, vagy csak részletesen megvalósult fejlesztések jelentős része a 2015-ben készülő ITS projektjei között is szerepel. Ugyanakkor, sok projekt céljai és tartalma átalakult ezért esetlegesen elnevezések nem azonosak a korábbi IVS-ben szereplő beavatkozások nevével.

44 S.sz. Jászapáti város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Az önkormányzat tájékoztatása szerint településfejlesztési és településrendezési szerződések nem születek és így nincsenek érvényben. 1.6 Településrendezési Tervi előzmények Jászapáti településrendezési eszköz állománya 2000 év óta jogfolytonos. A város az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti első településrendezési eszközeit a 19/1988. (V.30.) Tan. határozattal megállapított Településfejlesztési Koncepcióval összhangban fogadta el, ezek a 96/2000. (XII. 14.) kt. határozattal elfogadott településszerkezeti terv és a 35/2001. (I. 01.) Ör. rendelettel megállapított Helyi Építési Szabályzat. Ezt követően több alkalommal módosult mindkét településrendezési eszköz, majd 2006 évben történt a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat átfogó módosítása: a településszerkezeti terv módosítás a 49/2006. (IX. 14.) kt. határozattal a helyi építési szabályzat módosítása 19/2006. (IX. 15.) Ör. rendelettel került elfogadásra évet követően ismét több alkalommal módosult a minkét településrendezési eszköz. 5. táblázat Jászapáti önkormányzat képviselő-testületének településrendezési eszközökkel kapcsolatos döntései Településfejlesztési Koncepció Településszerkezeti Terv és módosítása Helyi Építési Szabályzat és módosítása határozat száma tartalom rendelet száma tartalom 1. Településfejlesztési Koncepció 19/1988. (V. 30.) Tan. hat /2000. (XII. 14.) TSZT 35/2001. (I.01.) HÉSZ 3. 13/2003. (II. 13.) TSZT módosítás 5/2003. (II. 13.) HÉSZ módosítás esz /2003. (XII.11.) HÉSZ módosítás 5. 49/2006. (IX.14.) átfogó TSZT módosítás 19/2006. (IX. 15.) átfogó HÉSZ módosítás SZT esz /2009. (X.1) HÉSZ módosítás én rendelet esz. Településfejlesztési Koncepció 114/2011. (VI. 23.) kt. hat /2012. (IX. 14.) HÉSZ módosítás /2013. (IV. 25.) HÉSZ módosítás /2013. (IV. 25.) TSZT módosítás 14/2013. (IV. 25.) HÉSZ módosítás /2013. (XII. 12.) TSZT módosítás 24/2013. (XII. 13.) HÉSZ módosítás /2014. (XII. 18.) TSZT módosítás 22/2014. (XII. 18.) HÉSZ módosítás TSZT: településszerkezeti terv, HÉSZ: helyi építési szabályzat, esz: egységes szerkezetbe foglalás Hatályban lévő településrendezési eszközök Jászapáti önkormányzat képviselő testülete 2006 évben fogadta el azt a településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat módosítást, amely a település teljes közigazgatási területére kiterjedt évben módosításokkal összeszerkesztett településszerkezeti tervlap, módosításokkal összeszerkesztett szabályozási tervlap, a településszerkezeti terv módosításáról szóló leírás, és a helyi építési szabályzat módosításáról módosító rendelet került elfogadásra. Mivel a 2006 évben elfogadott módosításokkal a teljes közigazgatási területre vonatkozó TSZT tervlap és SZT tervlap került megállapításra, ezen tervlapok képezték a későbbi módosítások jogszabályi alapját is.

45 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 45 A 2006 évben elfogadott településrendezési eszköz módosítások bemutatása A 49/2006. (IX.14.) kt. határozattal elfogadott TSZT módosítás során elfogadásra került (az ülésről készült jegykönyv alapján): - a teljes közigazgatási területre vonatkozó M = méretarányú Jászapáti Településrendezési Terv módosítás Településszerkezeti Terv elnevezésű tervlap, - a település részterületére vonatkozó M = 1: méretarányú Jászapáti Településrendezési Terv módosítás Településszerkezeti Terv (Belterület) elnevezésű tervlap, és - a Településszerkezeti Terv leírásának módosítása rövid leírás. A leírás szerint a településszerkezeti tervben az alábbi módosítások történtek: - A TSZT leírásában a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek megnevezése és jele módosult. A módosítás az akkor érvényben lévő országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormány rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásainak való megfelelés miatt történhetett. A területfelhasználási jeleket érintő módosítás ugyanakkor nem felel meg sem az akkori, sem a jelenleg hatályos követelményeknek. - A TSZT leírása kiegészült egy új a módosult szerkezeti tervlaphoz illeszkedő - területfelhasználási területi mérleggel. - A TSZT kiegészült két új területfelhasználási elemmel: o a jász fésűs kisvárosi területfelhasználással, és o a mezőgazdasági üzemi gazdasági területfelhasználással. - A termálvízre alapozott kereskedelmi szálláshely területének tervezett területe a Panna tótól délre meghatározott területről a Panna tó melletti területen került kijelölésre. - A TSZT új fejlesztési területeket jelölt ki: o új lakóterület fejlesztési területet az Ilona út mellett, o a meglévő majorok területét gazdasági területként határozta meg a fejleszthetőség biztosítására, o a Balassi Bálint út új nyomvonalát, és o további lakó és gazdasági területeket kertes mezőgazdasági és vízgazdálkodási területeken. 5..ábra Módosításokkal érintett területek kül és belterületen Módosítással érintett területek külterületen Módosítással érintett területek belterületen

46 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 46 A 49/2006. (IX.14.) kt. határozattal elfogadott TSZT módosítás településszerkezeti tervlapját a 3.1 sz. melléklet tartalmazza. A 19/2006. (IX. 15.) Ör. rendelettel elfogadott HÉSZ módosítás a TSZT módosítással összhangban készült. A HÉSZ melléklete egy 6 szelvényből álló M = 1: 4000 méretarányban készült Szabályozási Terv a belterületre, és egy M 1: méretarányban készült Szabályozási Tervlap a külterületre. A HÉSZ-ben az építési övezetek és az övezetek az akkor hatályos OTÉK előírásaival összhangban módosultak. A 28/2008. (X. 1.) Ör. rendelettel elfogadott módosítás csak a HÉSZ módosítására terjedt ki, ekkor elkészült a HÉSZ módosításokkal való egységes szerkezete is. A években történt településrendezési eszköz módosítások összefoglaló leírását a 3.2 sz. melléklet tartalmazza. (Mivel a 2006 év előtt megállapított településrendezési eszközök nem állnak rendelkezésre, így azok nem képezik a vizsgálat részét.) A településfejlesztési koncepció és a hatályos településrendezési eszközök összhangja illetve alkalmazásuk lehetőségei Az érvényben lévő Településfejlesztési Koncepció és a fent bemutatott hatályos településrendezési eszközök összhangja biztosított. Jelenleg (2015. március) kis terület érintő külterület mezőgazdasági üzemi terület bővítésére van folyamatban település-rendezési eszköz módosítása /ld pont. Az önkormányzat 2015-ben indítja a teljes település területét érintő új településrendezési tervének készítését /településfejlesztési koncepció és tel. rendezési eszk./, melyről 292/2014. (IX.11.) képviselőtestületi határozattal hozott döntést. Jászapáti Településrendezési eszközei nem a jelenleg hatályban lévő településrendezési követelményeknek, vagyis a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) foglalt tartalmi előírásoknak megfelelően készültek, a továbbiakban a településrendezési eszközökkel kapcsolatos önkormányzati döntésekben a Tr ban rögzített szabályaira kell figyelemmel lenni Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei A hatályos településszerkezeti terv megállapításai A településszerkezeti terv az alábbi követelményeket és általános alapelveket rögzíti: Jászapáti jelenleg hatályos településszerkezeti tervét a kt évben fogadta el, az akkor érvényben lévő terület- és településrendezési követelményekkel összhangban, majd 2006 évben történt olyan átfogó módosítás, amely többek között az akkor érvényben lévő településrendezési követelményeknek való megfelelősséget is biztosította. Ezt követően a TSZT csak kis területegységeket érintően és részterületekre kiterjedően módosult év óta nem történt meg a településrendezési eszközök átfogó felülvizsgálata ezért: - a hatályos TSZT több ponton nincs összhangban a területrendezési tervekben rögzített elemekkel (pl. a TSZT nem, illetve nem jól tartalmazza az OTrT- ben és J-N-SZmTrT ben tervezett M8-as nyomvonalat, az OTrT-ben tervezett települést elkerülő út (31-es főút) tervezett nyomvonalát, és az országos jelentőségű csatorna hálózat nyomvonalát; - a hatályos TSZT nincs összhangban a hatályos OTÉK és Tr. tartalmi követelményeket meghatározó előírásaival.

47 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 47 A hatályos TSZT nem rögzít a település településszerkezet illetve területfelhasználás vonatkozásában figyelembe veendő alapelveket, részletezettsége és alátámasztottsága nem biztosít lehetőséget Jászapáti település területfelhasználásának és a településszerkezetének TSZT kontextusában történő mélyebb elemzésére. Jászapáti város közigazgatási területe a TSZT ben beépítésre szánt, és beépítésre nem szánt területekre tagozódik. A beépítésre szánt területek túlnyomó része a település belterületén található (falusias, kertvárosias, kisvárosias, vegyes, gazdasági, üdülő különleges általános területhasználat szerint). A külterületen az Ipari park és az annak bővítésére szánt nagyobb összefüggő terület került beépítésre szánt területként szabályozásra, ezen kívül elszórtan elhelyezkedő beépítésre szánt területek a volt majorok területei, amelyek mindegyike mezőgazdasági üzemi gazdasági területfelhasználású területként került meghatározásra. A tanyák területei beolvadnak az általános mezőgazdasági terület területfelhasználási rendszerébe. A TSZT külterületen csupán egy területen határoz meg a gazdasági felhasználástól eltérő - különleges beépítésre szánt tanyasi idegenforgalmi területfelhasználást egy volt tanya területét felhasználva. A TSZT által rögzített általános követelmények: - a TSZT meghatározza: o a beépített és beépítésre szánt ill. a beépítésre nem szánt területek határát, o a beépítésre szánt területek általános és sajátos használatát, ezek településszerkezetben való elhelyezkedését és területi kiterjedését, o a lakóterületek sajátos használatát a település adottságainak megfelelően egyedi felhasználások bevezetésével határozza meg (pl. halmazos beépítésű, fésűs beépítésű, jász (kertségi) falusias) o a beépítésre nem szánt területek használat szerint differenciált területi kiterjedését, o a meglévő és tervezett fő közlekedési- és infrastruktúrahálózati elemeket, o az épített környezet és természeti környezet védett elemeit, o a talajmechanikai és talajszennyezettségi vizsgálatra kötelezett területeket, o a területfelhasználás változással érintett területeket, és o a főbb intézmények elhelyezkedését. - Meg kell jegyezni, hogy a szerkezeti tervlapon a magasabb szintű jogszabályból következő elemek mindegyike felülvizsgálandó. - A 2006 évi TSZT módosításról szóló leírás tartalmazza a területfelhasználási területi mérlegét, és az azt követő módosítások mindegyike bemutatja a változásokat, így a települési területfelhasználás változásai jól követhetőek. A TSZT ben Jászapáti város kialakult belterületi határának módosítása nem tervezett, annak ellenére, hogy mezőgazdasági területen a TSZT jelentős kiterjedésű új beépítésre szánt területet jelöl ki, közvetlen belterületi kapcsolattal. Alapvető településrendezési anomália, hogy a TSZT 2014 évi módosítása során a szerkezeti tervlapon törlésre került a 31. sz. elkerülő út nyomvonala, de a hatályos szabályozási terv a tervezett közlekedéshálózati elem nyomvonalát jelenleg is szabályozva tartalmazza. A megyei területrendezési terv még a déli elkerülő utat határozza meg az OTrT áthelyezi. A településre nincs érvényben lévő a módosításokkal egybeszerkesztett (település) szerkezeti tervlap.

48 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 48 A TSZT egyes helyeken jelöli a területfelhasználás változással érintett területet, a nyomvonalas elemek vonatkozásában a meglévő és tervezett elemek differenciálása nincs megjelenítve. A lakóterületek alakításának alapelvei: A TSZT lakóterület fejlesztésére újonnan az akkor hatályos Koncepcióval összhangban 2006-ban jelölt ki az Ilona út mellett, egy tervezett közpark építési telekként értékesített részének átsorolásával, továbbá a leírás szerint egyéb, konkrétan nem meghatározott területeken. A település lakóterületei az OTÉK ban meghatározott területfelhasználási rendszer szerint differenciáltak, de a szintterület sűrűség értékeinek, és a közműellátás igényének meghatározása csak a módosítások esetében ismert. A TSZT a lakóterületek vonatkozásában új sajátos területfelhasználásokat is bevezet (pl. a jász fésűs kisvárosi területfelhasználás előírásai enyhébbek a halmazos területfelhasználás előírásainál, a lakossági igények kielégítése érdekében). Központrendszer, intézményellátás fejlesztésének alapelvei: A település intenzívebb beépítésű, és vegyes rendeltetésű központi területei településközponti vegyes területként kerültek meghatározásra, a belterület peremterületein lévő vegyes rendeltetésű területeken pedig központi vegyes területként. A TSZT településközponti vegyes területfelhasználásra újonnan területet 2006-ban jelölt ki, a beépült telektömb rendeltetési vegyessége, központi helyzete és beépítési intenzitása okán. A TSZT nem tartalmaz a központrendszer és az intézményellátás fejlesztésével kapcsolatos egyedi követelményeket, alapelveket, illetve egyéb újonnan kijelölt területeket. A településen az intézményellátás mindkét vegyes, de a lakóterületi területfelhasználásokban is megvalósítható. A gazdasági területek alakításának alapelvei: A TSZT nagyobb összefüggő gazdasági területet, a település ÉK-i határában határoz meg ipari gazdasági területként, a kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek elszórtan helyezkednek el. A TSZT-ben a meglévő iparterületek, valamint az ipari fejlesztésre kijelölt területek ipari gazdasági terület területfelhasználásban kerültek meghatározásra. A TSZT újonnan gazdasági területet a 2006 évi módosítás során határozott meg, majd 2014-ben további 24,51 ha ipari gazdasági terület kijelölése történt, meglévő gazdasági területhez kapcsolódva: A TSZT módosításhoz kapcsolódó leírásban rögzítésre került a módosítás indokolása is, amely mintegy összefoglalás is a településen meghatározott gazdasági területek felhasználhatóságáról: A település és a térség fő célkitűzése és elsőrendű prioritása a munkahelyteremtés, mely érdekében kiemelt cél az ipari - gazdasági szektorban munkahelyteremtő beruházások megvalósításának elősegítése. Ennek érdekében kerül kijelölésre az iparterület (ipari park) bővítése, melyen a nagyobb ipari munkahelyteremtő vállalkozások letelepedhetnek. A településen más olyan egybefüggő terület nem található, amelyen megvalósítható lenne új, nagy iparterület kialakítása ugyanakkor a több településrészen kialakított gazdasági ipari terület infrastruktúra ellátása nem gazdaságos. A rendelkezésre álló közlekedési kapcsolatok tekintetében is ez a terület a legmegfelelőbb, a település más részein hasonló adottságok sem biztosítottak.

49 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 49 A kijelölt 24,51 ha iparterület közvetlenül csatlakozik a már meglévő ipari vállalkozásoknak helyet adó, működő telephelyeket és nagy ipari beruházást is magában foglaló ipari parkkal. A meglévő ipari park beépülése folyamatos, jelenleg is kivitelezési munkák folynak, így további fejlesztésre az ipari park területén belül nincs szabad terület. A meglévő ipari parkon belül a jelentős nagyságú csarnoképület kivitelezése folyik, mely megvalósítása után további bővítést hoznak létre. A bővítés a technológia miatt csak a hozzá kapcsolódó jelenleg mezőgazdasági területen valósítható meg. A településrendezési tervben más területfelhasználásba tartozó területeket vizsgálva, a tervezett közlekedési infrastruktúra miatt, továbbá a jó minőségű szántóföldek miatt nem jelölhető ki másutt ipari fejlesztés. A kijelölést indokolja a meglévő ipari park fejlesztése, továbbá az iparterület infrastruktúrája a már meglévő ipari parki infrastruktúra fejlesztésével valósítható meg. A kijelölést továbbá indokolják a már kialakult gazdasági - ipari parki környezet, a közlekedési kapcsolatok, a közút és vasút közelsége, továbbá a lakóterületektől meglévő távolság, mellyel biztosítható a környezeti terhelés kiküszöbölése. A település fejlesztési szándékának ütemezése szerint és a termőföld védelme miatt a kijelölt iparterület (49,1 ha) jelentős mértéke nem kerül iparterület fejlesztésre kijelölésre jelen tervmódosításban. A tervmódosításban kijelölt csökkentett méretű iparterület csak arra a területre koncentrálódik, amelyik közvetlenül kapcsolódik az ipari parkhoz és melyre befektetői szándékok vannak. A TSZT nem tartalmaz a gazdasági területek fejlesztésével kapcsolatos további egyedi követelményeket, alapelveket, de a fent idézett leírásban szereplő megállapítások rámutatnak arra, hogy a fejlesztési területek felhasználásának ütemezése szükséges településrendezési eszközökben kijelölt, mindazon gazdasági területekre, amelyek még nem kerültek beépítésre, fejlesztésük még nem indult meg. A TSZT 2006 évben a külterületen lévő volt majorok és egyéb telephelyek területeinek mindegyikét mezőgazdasági üzemi területfelhasználásban határozta meg. A különleges területek alakításának alapelvei: A TSZT beépítésre nem szánt különleges területfelhasználású területeket határoz meg a beépített és különleges rendeltetéssel bíró területeken, ezek: termál strand, idegenforgalom; temető; szennyvíztisztító; sport központ és honvédségi területeken. Tanyafejlesztés okán 2013 évben különleges idegenforgalmi terület került meghatározásra, egy a nagyállás területén lévő tanya területén, ahol a tanyavilág hagyományit bemutató idegenforgalmi fejlesztés tervezett. beépítési javaslat (12. SZT alátámsztó munkarész kivonat)

50 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 50 Zöldfelület fejlesztés alapelvei, követelményei: A TSZT a meglévő közparkokat, jelentős zöldfelülettel rendelkező közterületeket határozza meg zöldterületként. A TSZT nem tartalmaz a zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos további egyedi követelményeket, alapelveket. A közlekedési és közmű infrastruktúra fejlesztés alapelvei, követelményei: Jászapáti a főbb közlekedéshálózati elemeket a TSZT ben nem a térségi tervekben foglalt követelmények szerint határozza meg, a térségi tervekkel való összhang nem biztosított. A TSZT jelöli a helyi gyűjtőúthálózatot, főbb gyalogúthálózatot és kerékpárhálózatot. Tájrendezés, külterületi területfelhasználás alapelvei, követelményei Jászapáti tájrendezésének, külterületi területfelhasználás alapelveit a TSZT nem határozza meg. A TSZT a mezőgazdasági területeket kertes, általános és korlátozott használatú, erdőterületeit, védelmi, gazdasági és egészségügyi, szociális, turisztika használatú területfelhasználási egységekre bontja. A TSZT vízgazdálkodási területként a tavakat és nagyobb vízelvezető csatornákat, árkokat ábrázolja. A (módosításokkal nem teljes mértékben összeszerkesztett) hatályos településszerkezeti tervlapot a 3.3. sz. melléklet tartalmazza A településszerkezeti terv megvalósult elemei Tervezett lakóterületek A településszerkezeti terv által fejleszteni kívánt Ilona úti lakóterület fejlesztés nem valósult meg. A TSZT jelentős nagyságú beépítetlen - kivett, még művelés alatt álló mezőgazdasági vagy volt zártkerti - területeket határoz meg, ezen területek lakóterületként kerültek kiszabályozásra (pl. Róka utca melletti Lf területek, Beöthy István utca folytatásában, vagy az Új utca folytatásában). Ezen területek jelenleg beépítetlenek, vizsgálandó hogy a lakóterületek megvalósításának feltételei adottak e (pl. önkormányzati feladatok finanszírozása /közlekedés, közmű fejlesztések forrásai/, településrendezési szerződések a fejlesztések megvalósításához stb.). Tervezett településközponti és vegyes területek A szerkezeti tervben meghatározott településközponti vegyes terület, a szabályozási tervben is Vt építési övezetben meghatározott a területen a beépítés a vonatkozó építési paraméterek alapján történik. Tervezett gazdasági területek A 2006 évben elfogadott TSZT jelentős még nem beépített gazdasági területet határozott meg nem tervezett gazdasági területként, ezen területek mindegyike gazdasági területként kiszabályozott terület, ugyanakkor nagy részük jelenleg is művelés alatt álló mezőgazdasági terület. Megkezdődött a gazdasági területek fejlesztése a Pélyi út déli oldalán lévő területeken, illetve a belterületi határ és a 31-es főút mentén a LUKOIL benzinkút, és vele szemben a Gazda Kertész Áruház környezetében. Tervezett üdülőterületek

51 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 51 A TSZT ben meghatározott, kiszabályozott üdülőterületek: nem beépített hézvégiházas üdülőterület található a Hársfa utcával párhuzamosan, nem beépített üdülőterület található a Panna tó mellett a Nyárfás utca szomszédságában. Tervezett különleges területek A 2012 ben tervezett különleges idegenforgalmi terület megvalósítás alatt van, a TSZT egyéb tervezett különleges területet nem határozott meg. Közlekedéshálózati fejlesztések A TSZT ben tervezett elemként szereplő fő közlekedéshálózati elemek nem valósultak meg. Zöldterületek, közhasználatú zöldfelületek A településen a zöldterületek és a közterületi zöldfelületek fejlesztése folyamatos. A TSZT nem tartalmaz tervezett Zöldterületet. Erdőterületek A TSZT ben biológiai aktivitás érték pótlás érdekében tervezett erdőterület nem valósult meg. Mezőgazdasági területek A TSZT nem tartalmazott újonnan kijelölt mezőgazdasági területeket. Egyéb megvalósult vagy megvalósuló fejlesztések lásd 1. melléklet

52 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A település társadalma A népesség főbb jellemzői Demográfia A KSH Népszámlálás adatai alapján Jászapáti állandó népessége 9062 fő, míg lakónépessége 8889 fő volt 2011-ben. A KSH továbbvitt adatai alapján 2013-ban a város állandó népessége 8964 fő, míg lakónépessége 8692 fő volt. Mindkét adattípus esetében ez a Jász-Nagykun- Szolnok megyei érték 2,3%-a. 6. ábra A lakónépesség változása Jászapátiban között 7. ábra Az állandó népesség változása Jászapátiban között Népességszám alakulása Forrás: TEIR Forrás: TEIR Jászapáti 2011-es lakónépessége a 2001-es érték 91%-a, a kistérségben a csökkenés 93,3%-os, mindeközben Jász-Nagykun-Szolnok megyében 92,9%, Magyarországon pedig 97,4 % a viszonyszám értéke. A városban a népességcsökkenés mértéke meghaladja az összes magasabb területi szinten jellemző értéket, azaz népesség gyorsabb ütemben fogy. 6. táblázat Jászapáti város népességszám változása Adattípus Lakónépesség 2011/2001 (%) Állandó népesség (Jászapáti) Lakónépesség (Jászapáti) ,9 Állandó népesség (Jász-Nagykun Szolnok megye) Lakónépesség (Jász- Nagykun-Szolnok ,9 megye) Állandó népesség (Magyarország) Lakónépesség (Magyarország) ,44 Forrás: KSH, Népszámlálás Lakónépesség / állandó népesség 2001 Lakónépesség / állandó népesség ,9 98,0 99, ,2 101,7

53 Jászapáti város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 53 Népmozgalom A lakó és állandó népesség viszonyában nem következett be jelentősebb változás. Tény azonban, hogy a lakónépesség állandó népességhez viszonyított aránya mind Jászapáti város, mind pedig a Jász-Nagykun-Szolnok megye esetében csökkenő tendencát mutat. Ez a tendencia elsősorban a munkvállalási céllal más hazai településeken tartózkodók, illetve az ideiglenesen (tartósan) külföldön munkát vállalók növekvő számára vezethető vissza. A város népsűrűsége a évi népszámlálási adatok alapján 114,7 fő/km 2, ami 2001-hez képest 10%-kal csökkent. A népességszám változás két tényezőből vezethető le: ezek az élve születések és halálozások számának különbségéből adódó természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg (ami az el- és odavándorlás különbsége). Az elmúlt évtizedben az élveszületések száma 72 és 137 között volt, míg a halálozások száma 114 és 167 között változott. Összességében a halálozások száma minden évben magasabb volt, mint az élveszületéseké, egyedül 2004-ben volt 0 az egyenleg. Jászapátiban a természetes fogyás vált tendenciává, melynek 1000 főre eső értéke (2011) magasabb volt (-6,3) mint akár a megyei (-5,7) akár az országos (-4,0) érték. 8.ábra Természetes szaporodás értéke Jászapáti területi összehasonlításban ( )- (ezrelékben) 0,0-1,0-2,0-3,0-4,0-5,0-6,0-7,0 Jászapáti Jászapáti járás Jász-Nagykun-Szolnok megye Magyarország -8,0-9,0 Forrás: KSH 9. ábra Vándorlási (migrációs) egyenleg Jászapáti területi összehasonlításban ( )- (ezrelékben) 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0-5,0-10,0-15,0-20,0 Jászapáti Jászapáti járás Jász-Nagykun-Szolnok Magyarország Forrás: KSH

54 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 54 A népességszám változás másik tényezője, a vándorlási egyenleg esetében a 2001-ben még pozitív érték mutatkozott, azóta azonban minden évben az elvándorlók száma meghaladja a letelepedőkét pl ban korábban soha nem látott kedvezőtlen értéket mutatott a vándorlási egyenleg -15,4 fővel (-10-t meghaladó érték csak 2003 és 2006-ban volt tapasztalható). Míg Jászapáti a teljes népmozgalma 2001-ben kedvező volt a pozitív vándorlási különbözet miatt (ami ellensúlyozni tudta a negatív természetes szaporodási értéket), 2011-ben már a negatív vándorlási különbözet és a természetes népességfogyás együttes eredőjeként egyértelmű népességcsökkenés mutatkozott (csakúgy, mint az azt megelőző 10 évben minden esztendőben). (10. ábra) 10. ábra A népmozgalom változása között Élveszületések száma (fő) Halálozások száma (fő) Odavándorlások száma Elvándorlások száma Korösszetétel Forrás: KSH, T-STAR A népesség korösszetételének alakulását a 2001-es és 2011-es évre a 11. ábra mutatja. A két vizsgált Népszámlálás idején jellemző korstruktúra között a legszembeötlőbb változás a 0-14 évesek korcsoportját érinti. Itt a belső aránya 2001-hez képest 2011-re 3,5%-kal csökkent. A éves korosztályig minden csoportban csökkent a részesedés aránya, majd e fölött (kivéve a es korcsoportot) már növekedés állt elő. A legnagyobb növekedés (majdnem 4%) az évesek csoportjában figyelhető meg (a Ratkó korszakban születettek). A 65 év felettiek aránya 15,6-ról 17,9%-ra növekedett 2011-re. 11. ábra Jászapáti népességének korösszetétele 2001 és % 5% 11% 14% 12% 20% 14% 8% % 6% 14% 13% 17% 13% 7% 12% Forrás: KSH

55 Jászapáti város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat A népesség korösszetétele Jászapátiban Adattípus 2001 adott korcsoport részesedése 2001 (%) 2011 adott korcsoport részesedése 2011 (%) , , , , , , , , , , , , , ,9 Összesen: Forrás: KSH és évi Népszámlálás A népesség elöregedése jellemző tendenciává vált országszerte (12. ábra). A öregedés abszolút értelemben még mindig kedvezőbb értékű a városban, ugyanakkor az öregedés üteme jellemzően 2008-tól jelentősen felgyorsult. A tendencia a rendkívül erőteljes elvándorlással van összefüggésben (9. ábra), ami elsősorban a fiatal lakosságot érinti. 180,0 160,0 140,0 12. ábra Öregedési mutató Jászapáti területi összehasonlításban ( ) 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Jászapáti Jászapáti járás Jász-Nagykun-Szolnok Magyarország Forrás: KSH Jászapátiban az eltartott népesség rátája (a gyermeknépesség (0 14 éves) és az idős népesség (65 X éves) összege a éves népesség százalékában) 2001-ben 67,3%, míg 2011-ben 63 % volt. Összességében elmondható, hogy a népesség öregedő tendenciát mutat ezzel párhuzamosan az eltartott népesség aránya csökkent 2001 és 2011 között. Ez egyezik a megyei és országos tendenciákkal. A népesség nemek szerinti megoszlására jellemző, hogy 2001-ben a lakosság 48%-a férfi és 52 %-a nő volt re vonatkozóan ugyanez az aránypár: 47,3 52,7%. A nők aránya kissé növekedett, aminek oka a nők növekedő és a férfiak viszonylagosan alacsonyabb várható élettartamában keresendő. Vélhetően az a tény, hogy munkavállalási céllal jóval több férfi távozik a városból, mint nő is hozzájárul a tendencia alakulásához. A férfiak aránya a megyében 47,9% míg országosan 47,7% volt 2011-ben, ami valamivel kiegyenlítettebb nemek közötti megoszlást jelez.

56 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 56 Hazai nemzetiségek Nem hazai nemzetiségek Nemzetiségi összetétel Jászapátiban a hazai nemzeti kisebbségek aránya (cigányok nélkül) 2001-ben 0,27%, míg ben 0,99% volt. A cigány kisebbség aránya a népszámlálási adatok szerint 2001-ben 9,88% volt, ami 2011-re 10,44%-ra nőtt. A népszámlálás évében a városban cigány (946 fő), német (34 fő), román (11 fő), szlovák (3 fő) kisebbségek éltek es népszámlálás óta cigány és a német nemzetiség létszáma mind abszolút, mind relatív értelemben ha kis mértékben is, de növekedett és ez a tendencia volt érvényes járási, megyei és országos szinten is. A Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adatai szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében a magukat valamelyik hazai nemzetiséghez sorolók döntő többsége, több mint 19 ezer személy vallotta magát cigánynak óta a megyei népességen belüli arányuk 4,9 %-ra növekedett. Ez az arány az ötödik legmagasabb a hazai megyék között. A többi hazai nemzetiséghez tartozók előfordulása a megyében igen alacsony, mindössze 3200 fő, akik közül 1610 fő német, 620 fő román. A hazai nemzetiségeken kívül 340 személy vallotta magát az orosz nemzetiséghez tartozónak. Mivel a nemzetiségi hovatartozás önkéntes alapon történik, a KSH adatai sok esetben nem tükrözik a valós helyzetet. Jászapátiban az önkormányzat dolgozóinak tapasztalatai és egy tudományos felmérés 1 adatai szerint is a városban élő cigányok aránya 22-27%-ra tehető. A városban Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik. A 2006-ban megválasztott Kisebbségi Önkormányzat 2010-ben feloszlott, de azóta újra alakult Jászapáti Roma Nemzetiségi Önkormányzat néven. A városban nincs tudomásuk jelentősebb bevándorlásról. Honosítási eljárással az elmúlt években települtek be határon túli magyarok a városba. A ben megerősödő nemzetközi bevándorlási hullám az eddigiekben semmiféle módon nem érintette a várost Képzettség A lakosság iskolai végzettségére vonatkozóan a KSH a népszámlálások alkalmával gyűjt információt. A 2011-es népszámlálás tekinthető a legfrissebb, más területi szintekkel összehasonlítható adatforrásnak. Jászapátiban a 2001-es és 2011-es népszámlálás között eltelt 10 év alatt a 10 év feletti korosztályban 1,4-ről 1,2 %-ra csökkent azok aránya, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el. A 2011-ben mért érték még mindig jóval kedvezőtlenebb a megye 0,7%-os vagy az ország 0,6%-os értékétől. Annak ellenére, hogy 2001 és 2011 között közel 10 százalékkal javult a legalább általános iskola 8. évfolyamát elvégzettek aránya (a 15 év feletti korosztályban), a 90,6%-os arány még mindig kedvezőtlenebb, mint a magasabb területi szinteken jellemző érték. Az országos átlag pl. öt százalékkal magasabb (95,1%). Minden területi szintem javulás volt tapasztalható, de a javulás üteme a korábbi jelentősebb lemaradás miatt Jászapátiban látványosabb. Legalább érettségivel a 18 év felettiek korcsoportjának 35,8 %-a rendelkezik hez képest itt is jelentős a javulás (7%). Ugyanakkor a magasabb területi szinteken amellett, hogy jóval kedvezőbb az indikátor értéke (JNSZ megy: 40%; ország: 49%) a növekedés üteme is jóval intenzívebb 2001 óta meghaladja a 10%-t. 1 MTA KRTK RKI Alföldi Osztály által végzett felmérés 2 KSH Tájékoztatási adatbázis 3 Adatok forrása: Általános Mezőgazdasági Összeírás 2010, foldhaszn1011.xls, foldhaszn1012.xls, foldhaszn1021.xls,

57 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat Jászapáti város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011) Mutatók Jászapáti Általános iskola első évfolyamát sem végezte el (10 éves) 1,4 1,2 Legalább általános iskola 8. évfolyamát elvégezte (15 éves) 81,3 90,6 Legalább érettségivel rendelkezik (18 éves) 28,4 35,8 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel rendelkezik (25 éves) 7,7 10,3 Jász-Nagykun-Szolnok megye Általános iskola első évfolyamát sem végezte el (10 éves) 0,8 0,7 Legalább általános iskola 8. évfolyamát elvégezte (15 éves) 85 92,8 Legalább érettségivel rendelkezik (18 éves) 30,5 40,0 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel rendelkezik (25 éves) 8,9 13,3 Magyarország Általános iskola első évfolyamát sem végezte el (10 éves) 0,7 0,6 Legalább általános iskola 8. évfolyamát elvégezte (15 éves) 88,8 95,1 Legalább érettségivel rendelkezik (18 éves) 38,2 49,0 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel rendelkezik (25 éves) 12,6 19,0 Az egyetemi, főiskolai stb. oklevéllel rendelkezők aránya a 25 évnél idősebbek korcsoportján belül Jászapátiban 10,3%. Ez az érték lényegesen elmarad a megye 13,3%-os és az ország 19%-os értékétől. A 2001 óta beállt növekedés mértéke is kisebb: míg az országban közel nyolc, a megyében közel öt, addig Jászapátiban kevesebb, mint három százalékkal nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya. Az alacsonyabb ütemű növekedés magyarázata, hogy a magasabban képzett fiatalok többsége már vissza sem tér a városba munkalehetőségek híján, tehát felsőfokú végzettsége nem a helyi statisztikákat javítja Foglalkoztatottság Jászapáti városban 2011-ben a munkaképes korúak (15 és 64 év között) száma 5560 fő volt, ennek 52,4%-a volt foglalkoztatott. Ez az arány, a 2001-es adatokhoz képest kedvezőbb értéket mutat (foglalkoztatottak száma 2001-ban: 5842 fő, a munkaképes korúak 46,62 %-a volt). 9. táblázat Jászapáti város főbb foglalkoztatási adatai, (2001, 2011) Adattípus Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Naponta ingázó (eljáró) foglalkoztatottak aránya (%) Forrás: KSH Jászapáti JNSZ Ország Jászapáti JNSZ Ország 46,64 48,17 53,04 52,4 54,68 57,87 47,32 46,38 40,88 43,4 11,68 20,28 24,78 38,41 32,58 34, ben a helyben foglalkoztatottak aránya foglalkoztatottakon belül 71,6%. A településről ingázóké aránya 38,4 % volt. A helyben foglalkoztatott helyi lakosok aránya 2001 óta csökkent, amit a munkalehetőségek hiánya indokol. Jászapáti tradicionálisan mezőgazdasági jellegű

58 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 58 település, ahol az erőfeszítések ellenére (Ipari Park) egyelőre nem alakult ki jelentős ipari foglalkoztatás, mint például Jászberényben vagy Jászfényszarun. Az ingázók aránya jóval magasabb, mint az említett jászsági városokban, aminek oka, hogy a foglalkoztatottak elsősorban a környékbeli városok ipari üzemeiben dolgoznak. A városban a rendszerváltást megelőzően működő könnyűipari cégek (textil- és ruhaipari, cipőfelsőrész-készítő üzemek) több száz nőnek adtak munkát, ezek a cégek azonban hamar nem működnek a városban. 13. ábra: A munkanélküliek abszolút száma Jászapátiban Forrás: TEIR Jászapáti városában a munkanélküliek száma 2007-ig viszonylag egy szinten mozgott. A globális pénzügyi válság következményeként 2008-ben meredeken megindult a növekedés, ami ben kulminált és azóta a közmunkaprogramnak köszönhetően csökkent. Az elmúlt több mint 10 évben a legalacsonyabb (2002-ben) és legmagasabb (2012-ben) érték közötti különbség 236%- os növekedést jelent. 10. táblázat Jászapáti város munkanélküliségi adatai 2014 júliusában és decemberében Nyilvántart ott össz. fő Foly.nyilv. hossz>365 nap Járadék tip.ell. fő Segély tip.ell. fő FHT, RSZS fő Munkav. korú népes. fő* Relatív mutató % Arányszám Jászapáti ,9 1,49 megyei ,54 1,27 országos ,96 1, Jászapáti ,09 1,44 megyei ,19 1,28 országos ,63 1,00 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A 10. táblázat adatai alapján 2014-ben a relatív mutató értéke minden vizsgált területi szinten csökkent július és december között. A relatív mutató ad lehetőséget területi összehasonlításra: ennek értéke 2014 júliusában, Jászapátiban 8,9 % volt. Ez jóval felülmúlja az országos értéket

59 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 59 (5,96%) és meghaladja a megyei értéket is (7,54%). A tendencia minden vizsgált területi szinten pontosan megegyezik, azzal a különbséggel, hogy minden relatív érték minimális mértékben csökkent. A munkanélküliség éven belüli ciklikussága országosan jellemző, de jelentősebb számú agrárfoglalkoztatottal rendelkező településeken ez a tendencia még erőteljesebben jelentkezik ben a legkedvezőtlenebb munkanélküliségi értékek ugyanakkor nem télen mutatkoztak, hanem májusban (14. ábra). 14. ábra: A munkanélküliek számának alakulása 2014-ben havi bontásban Nyilvántartott össz. fő Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Jövedelmi viszonyok Jászapátiban az egy adófizetőre jutó nettó belföldi jövedelem Ft volt 2011-ben, ugyanez az érték jellemzően a megyében Ft, míg az országban Ft volt. A városban jövedelmek tehát jóval elmaradnak a magasabb területi szintek átlagértékeitől. Jászapáti városában a száz lakosra jutó adófizetők száma 43 fő ben az egy adófizetőre jutó nettó belföldi jövedelem Ft volt, a megyében Ft, míg az országban Ft. A 2011-ben a száz lakosra jutó adófizetők száma 5%-kal emelkedett 2001-hez képest. A megyei és az országos adatokhoz képest ez kétszeres emelkedést jelent. A személyi jövedelemadót képező jövedelem a két népszámlálás között időszakban közel kétszeresére nőtt. Jászapátiban az SZJA alakulása a megye arányában vizsgálva 1,9-2% között ingadozik. 15. ábra Száz lakosra jutó adófizetők száma Forrás: TEIR

60 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 60 Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek száma és értéke. 16. ábra Száz lakosra jutó személygépkocsik száma Forrás: TEIR Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik számának változása. Az személygépkocsik száma 2001-hez képest 8,7%-kal emelkedett, a növekedés mértéke azonban a megyei értéktől közel 3 százalékponttal, az országostól közel 7 százalákponttal alacsonyabb. Jövedelem A városban a SZJA képező jövedelem 49%-kal növekedett 2001 és 2012 között (17. táblázat) Ugyanez a tendencia volt jellemző megyei szinten is 51%-os, azaz jelentősebb növekedéssel, a járási szintű növekedés ugyanakkor csak 48% volt. A város a kistérségi jövedelemből 30% körül arányban, míg a megyében keletkező SZJA alapot képző összes jövedelemből 2,07%-kal részesül (ez közel megegyezik némileg alulmúlva a város megyei lakosságból való részesedésével, ami 2,3 %). 11. táblázat SZJA alakulása Jászapátiban megyei összehasonlításban Jászapáti Jászapáti járás Jászapáti/ Jászapáti Jász-Nagykun- Jászapáti/ Jászapáti Járás / JNSZ Szolnok megye JNSZ megye járás megye ,02% ,98% 6,61% ,23% ,15% 6,90% ,39% ,08% 6,83% ,95% ,05% 6,86% ,93% ,03% 6,77% ,29% ,99% 6,79% ,93% ,98% 6,84% ,73% ,98% 6,89% ,00% ,01% 6,92% ,07% ,00% 6,88% ,46% ,09% 7,09% ,64% ,07% 7,23% Forrás: KSH

61 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 61 Segélyezés A városban a lakosság közel 35%-a 50 év feletti. Az idősek nyugdíja alacsony, ez különösen igaz a volt mezőgazdasági dolgozókra (TSZ nyugdíjasok). Az önkormányzatok segélyezési gyakorlata a jogszabályi háttér folyamatos módosulása miatt az elmúlt években évről évre változott. A pénzbeli és természetbeni ellátásokat a mindenkori szociális törvény és a helyi önkormányzati rendelet szabályozza. A téma részletes tárgyalása a szociális intézményrendszer elemzésénél szerepel (1.8 fejezet), valamint a városrészek összefoglaló elemzése is tartalmaz segélyezésre vonatkozó önkormányzati adatokat (3.2 fejezet). A segélyezés alaptusait illetően a városrészek között jelentős különbségek jelentkeznek Életminőség A születéskor várható átlagos élettartam esetében nem állnak rendelkezésre városi adatok, csak megyei szintűek. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a születéskor várható átlagos élettartam a férfiaknál 70,89, míg a nők esetében 78,08 év, amelyek nem érik el sem a régiós, sem az országos átlagot. 12. táblázat Születéskor várható élettartam és átlagéletkor Területi egység Születéskor várható átlagos élettartam Átlagéletkora férfi nő férfi nő Jász-Nagykun-Szolnok megye 65,60 67,43 70,89 73,24 76,25 78,08 35,7 37,2 40,0 38,7 40,9 44,2 Észak-Alföld 64,81 67,03 71,51 73,39 76,17 78,63 34,2 35,7 38,6 37,2 39,3 42,7 Ország összesen 65,13 68,15 72,01 73,71 76,46 78,73 35,5 37,1 39,7 39,0 41,1 43,9 Forrás: KSH A háztartások életminősége a lakás komfortosságából kiindulva pozitív irányba alakult, azaz 6%kal nőtt az összkomfortos lakások aránya, azonos mértékben, mint a megyei változás értéke. Továbbá 12%-kal csökkent a komfort nélküli lakások aránya, nagyobb mértékben mint a megye esetében. A lakások felszereltsége alapján is pozitív változások történtek a két népszámlálás között, melyből a közcsatornába bekötött lakások arányának változása 3,62%-ról dominánsan 78,37%-ra emelkedett, közel kétszeres mértékben, mint a megyében. 13. táblázat Háztartások, családok életkörülményei (2001 és 2011) város megye város megye az összes háztartás %-ában az összes háztartás %-ában Háztartások összesen: háztartások a lakás komfortossága szerint összkomfortos 38,27% 33,73% 44,40% 40,24% komfortos 29,80% 36,76% 40,63% 44,80% félkomfortos 6,39% 6,65% 3,55% 4,07% komfort nélküli 23,11% 18,77% 10,79% 10,32% szükség- és egyéb lakás 2,44% 4,08% 0,63% 0,57% háztartások a lakás felszereltsége szerint hálózati vízvezetékkel 77,58% 81,46% 92,19% 92,06% házi vízvezetékkel 0,22% 0,66% 1,04% 1,62%

62 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK város megye város megye az összes háztartás %-ában az összes háztartás %-ában meleg folyóvízzel 79,82% 79,73% 87,49% 87,67% közcsatornával 3,62% 37,15% 78,37% 69,04% házi csatornával 77,71% 45,60% 14,94% 1,21% fürdőszobával 84,46% 85,40% 93,56% 95,13% vízöblítéses WC-vel 71,38% 75,04% 87,74% 87,81% Forrás: Népszámlálás 2001, 2011 Az ifjúság és a felnőtt lakosságra vonatkozóan az általános megállapítások az életmóddal kapcsolatban (helyi felmérés nem áll rendelkezésre): Dohányzási szokások: Országosan a nők 23%-a, a férfiak 38%-a dohányzott napi rendszerességgel 2000-ben, amely 25%-ra és 42%-ra módosult 2009-ben. A fiatalokhoz képest a középkorúaknál (35-64 év) a rendszeresen dohányzók aránya csekély mértékben kisebb, viszont közöttük az erős dohányosok aránya nagyobb. Az összképet az idősek (65 év felett) átlagnál kedvezőbb adatai javítják, amiben szerepe van a leszokásnak és a dohányosok magasabb halandóságának. Az Észak-alföldi régióban minden korosztály értékei rosszabbak az országos átlagnál. Ennek mérséklésére került kiírásra országosan a dohányzás leszoktató programok, melyet megyei szinten konzorciumban a tüdőgondozók valósítottak meg év végére. Alkohol és drogfogyasztás: Magyarországon a felnőtt női lakosság több mint 20%-a, a férfiak mintegy 50%-a mérsékletesen fogyaszt alkoholt, azonban a nők 5%-a, a férfiak 20%-a tekinthető nagyivónak. Az Észak-alföldi régióban az országoshoz képest az alkoholfogyasztás mértéke kedvezőtlenebb a férfiak esetében 26,3%, a nők esetében pedig 7,1%. Jászapátiban csakúgy, mint sok más városban - a drogfogyasztás nem ismeretlen probléma a fiatalok körében, a szociális, oktatási és rendvédelmi intézmények együttes fellépése szükséges a jelenség megerősödésének megakadályozásához. Táplálkozási szokások, mozgás: A magyar lakosság táplálkozási szokásaira összességében a túlzott energia, zsír, koleszterin, hozzáadott cukor és só, valamint elégtelen rost bevitel, kevés zöldség és gyümölcs, valamint a kevés gabonafogyasztás jellemző. A régióban a zöldség és gyümölcsfogyasztás a férfiak között az országos átlaghoz képest alacsonyabb, ezzel szemben a nőknél ez az érték az országos átlagnál magasabb. A túlsúly és az elhízás számos betegség kockázati tényezője, mely mellett a megfelelő testmozgás hiánya is szerepet játszik. Mindezek szerepet játszanak a keringési rendszer, az elhízás és szövődményei, mozgásszervi és daganatos megbetegedések kialakulásában. Mindezek csökkentésre szolgál a tervezési ciklusban meghirdetett egészséges életmódra nevelő pályázatok, melyekre Jászapáti önkormányzata, vállalkozásai és iskolája sikerrel pályáztak, pl. a TÁMOP / Egészségre nevelő programok Jászapáti városban c projekt keretében Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A város népességének kedvezőtlen demográfiai helyzetét jelzi a magas eltartottsági ráta, azaz a gyermek és időskorú népesség együttes aránya a éves népességhez viszonyított aránya. Jászapáti esetében az eltartottak aránya 67,3% volt, ami Jászberény (59,4%) és Jász-Nagykun-

63 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 63 Szolnok megye már városaihoz (60,8%) képest magasabb. SZJA alapú jövedelmek átlaga alatta marad a kistérségi átlagnak. A jövedelmi viszonyok, képzettség hatást gyakorol az életminőségre. A magasabb jövedelemmel rendelkezők többet tudnak áldozni önmaguk és környezetük életminőségének javítására. Itt gondolhatunk a tudatos egészségmegőrzéstől (egészséges táplálék megvásárlása, mozgáslehetőségek kihasználása stb.) a kultúra fogyasztáson át a közösségi életben való szerepvállalásig. Az elvándorlás és az elöregedő helyi társadalom a helyi közösségi életben is érezteti hatását. Az alacsony jövedelem miatt a lakosok energiáját a mindennapok túlélése emészti fel. Kultúra, hagyományok ápolására, önkéntes munkára, helyi civil szervezetek támogatására alig marad anyagi és szellemi forrás az önkormányzat jelentő erőforrásokat mozgósított az utóbbi években ennek a tendenciának a megfordítására. A társadalmi különbségek megjelennek a városrészekben is. Itt ki kell emelni a cigány, hátrányos helyzetű lakosság és a többségi helyi társadalom együttélését. A városban hosszú idővel ezelőtt kialakultak olyan városrészek, ahol magasabb a cigány lakosság aránya. Ezek a klasszikus értelemben vett roma telepek (Dankó telep, Ilona telep). Ezeken túl a Városközpont évtizedek alatt fokozatosan leértékelődő déli részében is megjelent a probléma. Általános jelenséggé vált, hogy azokban az utcákban, városrészekben, ahol nem élnek romák, a lakók inkább megvásárolják az eladó házakat. A helyiek szerint a régebb óta Jászapátin lakó cigányokkal nincsen probléma, csak a betelepülőkkel. Jellemző konfliktus például a rendezetlen lakókörnyezet, zenés, hangos életmód, családon belüli erőszak stb. A legkiterjedtebb szegregátumok a városközpontban vannak, mely abból fakad, hogy a régi, korszerűtlen lakások piaci értéke alacsony, az ingatlanpiacon alulértékelt lakások az alacsony jövedelműek számára jelentettek kitörési pontot. Ugyanakkor az érintett elsősorban Roma származású - lakosság számára csak az ingatlanok megvételére volt lehetőség, felújítására komfortosítására már kevéssé, ill. egyáltalán nem. A szegregációs probléma a város szélen még inkább tetten érhető, a város nyugati és északi peremén található két klasszikus szegregátum: a Dankó-telep és az Ilona-telep ben a szegregátumokban élők száma összesen 1019 fő volt, ami a teljes lakosság 11,4 %- a. Ez az arány közel azonos a város roma lakosságának arányával (KSH által meghatározott) ugyanakkor, a szegreált területeken nem csak cigány családok élnek és a cigányok valós (tapasztalati, illetve felmérésre alapozott) aránya cca %. A leszakadó társadalmi rétegek helyzetéről az Esélyegyenlőség fejezetben és a Szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek c. fejezetben találhatók további információk Települési identitást erősítő tényezők Településtörténet Történeti és kulturális adottságok Apáti egyetlen a régi jász falvak között, amely nem élővíz mellett fekszik, s olyan hely ez, amelyről feltételezhető, hogy a középkorban egy apátság helyezkedett el. Jászapáti a Jászság második legnagyobb városa, a Tisza és a Zagyva folyó közti síkságon terül el. Talán nem is eredeti jász település, mivel a legelső feljegyzéskor, 1391-ben Apátiszállás néven fordul elő. Neve az 1333-i pápai tizedlajstromban (az egyházas községek névsorában) nem található, amely két okra tehető: vagy nem volt meg egyáltalán, vagy elpusztult állapotban volt egyházával együtt. Ugyanakkor 1381-ben Szűz Máriáról nevezett egyházát említi meg egy határjáró levél. Apáti alapításának körülményei tisztázatlanok. Valószínűsíthető, hogy előbb keresztény lakosság, majd az apátság faluját megszálló jászok telepedtek le.

64 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 64 Kulturális értékek A XV. század közepén már népes falu volt Apáti, s a középkori virágzást a törökvilág éppen ugyan úgy sújtotta, mint a többi jász települést. A Jászság későbbi életében, az évi Redempciót követően Apáti ismét népes és gazdag falu. A kiváltságokkal járó autonómiának messze menő társadalmi, gazdasági következményei lettek, a módos falu 1746-ra városi rangot szerzett. (Ezt a rangot 1876-ban elvesztette, csak jóval később 1989-re szerezte vissza.) A település döntően mezőgazdasági jellegű, az ipari termelés jelen van, de nem domináns, ezen az Ipari park fokozatos betelepülése változtat a közeli jövőben. A város turisztikai célponttá a 1960-as években vált, amikor az évtized elején megépült a termálvizes strandfürdő. A turizmushoz kötődő szolgáltatást egészíti ki a 100 férőhelyes camping, amely többnyire a külföldiek körében kedvelt. (A strand vízellátását 805 méter mély kút 45 C-os vize biztosítja.). lásd 1.9 fejezet. Jászapáti földrajzi adottságai, valamint történelmi, kulturális öröksége a jászsági településekkel együtt nagymértékben különböző helyzetet teremtenek a többi kistérségi településektől. A gazdasági-társadalmi kapcsolatok irányultságai észak-nyugatra mutatnak, így fejlődési vonalait Budapest közelsége döntően befolyásolja. Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Könyvtár: A műemlék jellegű késő klasszicista épület között épült eredetileg városházának. Homlokzatán timpanon hangsúlyozza az ablakok szimmetriáját. A timpanonban festett stukkó virág és inda övezi a város címerét. Az épület baloldali szárnyának udvar felőli része a régi városháza - amely 1765-ben épült - falait is magában foglalja.1983-ban itt került elhelyezésre a közel dokumentummal rendelkező könyvtár. Pájer Antal Művelődési Ház: Az épület Makovecz Imre tervei alapján épült 1987-ben. Színháztermében 200 fő kényelmes szórakozására van lehetőség. Nagyterme, kisebb helyiségei lehetőséget adnak baráti találkozásokra, rendezvényekre. Vágó Pál Helytörténeti Gyűjtemény: Vágó Pál festőművész szülőháza 1803-ban épült. Az 1950-es évektől kiállítási és múzeumi célokat szolgál. Méltóképpen helyezték el benne a művész emlékszobáját. Itt kerül állandó bemutatásra a szövés-fonás történetét összefoglaló és a jász konyha felszerelési tárgyait őrző kiállítás, valamint Mihály Béla keramikus- látványtervező iparművész életmű-kiállítása és havonta más-más időszakos kiállítás Civil szerveződések A városban 43 bejegyzett civil szervezet működik. Ezek közül 40 önálló helyi szervezet, további 3 megyei szervezet tagszervezete. A szerveztek a legnagyobb számban aktív tevékenységet folytatnak. Jászapáti város önkormányzata támogatja a civil szervezeteket, a szervezetek pályázat útján igényelhetnek működésükhöz és rendezvényeikhez támogatást. A partneri viszonynak köszönhetően az Önkormányzat és a civil szervezetek együttműködése a város lakóinak megelégedésére szolgál. A városban működő civil szervezetek egy része a szabadidő eltöltéséhez kínálnak programot, mások a gyermekeknek, a családosoknak, az idősebb korosztálynak, a fogyatékkal élőknek, vagy a rászorultaknak nyújtanak segítséget. Tevékenységük átfogó, az esélyegyenlőségi szempontból célcsoportnak tekinthető minden közösséghez elérnek. Jászapáti városa 13,4 millió forinttal támogatott 7 civil szervezetet 2014-ben. A támogatás összege tendenciózusan nő. Az önkormányzat kötelező/önként vállalt feladatellátásában egy civil szervezet vesz részt feladat ellátási szerződés keretében (Kamellianusok Közössége). Az elvégzett tevékenységek elsősorban az időskori otthoni ellátást érintik. A civil szervezetek egyéb pályázati tevékenysége nem jelentős, a pályázati forrásszerzésben azok a szervezetek voltak a legsikeresebb, amelyek

65 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 65 Helyi civil szervezetek rácsatlakoztak az önkormányzat funkcióbővítő integrált településfejlesztési jellegű tevékenységére. Az önkormányzat együttműködése csak néhány civil szervezettel nevezhető intenzívnek. 14. táblázat Jelentősebb civil szervezetek a városban (2014 adatok szerint) Civil szervezet neve Jászapáti Templomért Alapítvány,,A Jövő Szakemberéért Oktatási, Kulturális és Sport Alapítvány Somos András Alapítvány a mezőgazdasági képzésért Aranykalász Alapítvány,,Baráti Kör Alapítvány(Gimnáziu m) Három Kívánság Alapítvány(Óvoda) Jászapáti Baráti Egyesülete(JABE) Helyi civil szervezetek Tevékenysége A kulturális örökség megőrzése, a Jászapáti Római Katolikus Templom állagának megóvása, a lepusztult és tönkrement elemek javítása. Kuratórium feladata az adományok gyűjtése, pályázatok készítése, a szükséges felújítási munkák összehangolt szervezése. Feladata az iskolában folyó ipari, kereskedelmi, vendéglátó ipari képzés feltételeinek javítása. Felvállalja a hátrányos helyzetű tanulók támogatását, a külföldi cserekapcsolat létesítését, ápolását, a tanulmányi ösztöndíj biztosítását. A fenti vállalásokon túl támogatással segíti az iskolai kulturális és sportrendezvények szervezését, a sporteszközök vásárlását. Célja az iskolában folyó mezőgazdasági szakemberképzés elméleti és gyakorlati színvonalának emelése. A jól tanuló diákok jutalmazása, illetve a külföldi cserekapcsolat ápolása, az iskolai kulturális és sportrendezvények szervezése. Az Alapítványhoz forduló bármely személy részére támogatást nyújtson, akinek szociális helyzete, életkörülményei alapján rászorultnak tekinthető, ezen belül kiemelten a tartós táppénzen lévők táppénztámogatása, beteg, fogyatékos gyermeket nevelők támogatása, rokkant nyugdíjban kerültek támogatásra, ill. a természeti, vagy családi katasztrófát elszenvedők támogatása. Ezen kívül nyugdíjas klubok, kulturális rendezvények, sporttevékenységek, gyermekek táboroztatásának támogatása. Célkitűzése, hogy a gimnáziumi intézményegységben jól tanuló, példás magatartású és szorgalmú tanulókat ösztöndíjban részesítése. Anyagi segítséget nyújt a tanulmányi versenyek nevezési díjának, útiköltségének megfizetéséhez, illetve az intézményben szervezett versenyeket díjazásához. Az iskola nevelési-oktatási céljainak megvalósítása érdekében az intézmény tényleges szükségleteinek segítését is feladatának tekinti. Mindezek mellett pedig a külföldi tanulók fogadását és a cserekapcsolat ápolását is támogatja. Az óvoda tárgyi és tartalmi fejlesztése; szemléltető eszközök, gépek, játékok beszerzése; bútorok, különböző berendezési tárgyak felújítása, pótlása; környezet megismertetése a gyermekekkel, kirándulások támogatása; óvodai dolgozók tanfolyamon való részvételének támogatása. Egyesületünk létrehozásának célja az volt, hogy a város múltját, jelenét, jövőjét figyelemmel kísérjük, és fejlődéséhez segítséget nyújtsunk a tőlünk lehető legnagyobb mértékben. Tevékenységünk igen sokoldalúan segíti városunk és a Jászság, és egész Jász- Nagykun-Szolnok megye történetének, hagyományainak ápolását. Előtérbe helyezzük a múlt emlékeinek ápolását, a város jövőjének érdekében. Célkitűzéseink között szerepel az emléktárgyak összegyűjtése, rendezése és bemutatása az érdeklődik számára, hogy az segítse a szülőföldhöz való ragaszkodást. Jásztánc Alapítvány A paraszti tánc- és zenei folklór hagyományainak felkutatása, ápolása, a táncos szokások, népviseletek, néphagyományok megőrzése az utókor számára, valamint a néptánc népszerűsítése, nemzeti hagyományaink megismertetése hazai és külföldi rendezvényeken egyaránt. A tánc és ének tanulás mellett kézműves foglalkozások is tarkítják a tevékenységüket. A foglakozások fő vonulata szintén a jászok és kunok jellegzetes népművészetének bemutatása. Emellett a népművészet népszerűsítése, tananyagokba való bevonása, a természetes anyagok megismertetése is fontos a fiatal nemzedék számára. Támogatja az alapítvány a kisgyermekes szülőknek és gyermekeknek szervezett baba-mama dúdoló foglalkozásokat, ahol már néhány hónapos kortól népi mondókákkal, népdalokkal, népi szokásokkal találkoznak a gyermekek. Bababarát környezet kialakításáért is sokat teszünk. A Jásztánc fontos feladatának tartja a lokálpatrióta, tevékeny, saját környezetét megbecsülő, közösségekben gondolkodó fiatalok felnevelését a Százszorszép, Kökörcsin és Hétszínvirág csoportjaiban. Gondol az idősebb generáció tagjaira is az Öreg Táncosok Baráti

66 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 66 Jászapáti R-09 Postagalamb Egyesület Jászapáti Rejtvényfejtő Klub Jászapáti Városi Vegyeskar Egyesület Jászapáti Színjátszó Kör Tehetségért Alapítvány(Tornyos Isk.) Kis Szent Teréz Kamiliánus Közösség Vakok és Gyengén látók Klubja Jászapáti Önkéntes Tűzoltók Jászapáti Városi Sportegyesület Zöld Pont Környezetvédelmi Egyesület Munkás Horgász Egyesület Körében. Hagyományápoló, közösségformáló tevékenységére nagy szükség van az oktatási és kulturális attrakciókban szűkölködő, többszörösen hátrányos Alsó-jászsági járás településein, ahol kistérségi tevékenységét roma gyerekek és munkanélküliséggel küzdő, létminimum alatt élő családok fiataljaira is kiterjeszti. Egyesületünk Tagjai postagalambok tenyésztésével, röptetésével foglalkozik. Tavaszi edző-rövid távú, nyári közép-hosszútávú maraton versenyek megrendezése, őszi fiatal galambok edző tréning röptetése és versenyeztetése. Kéthetente rejtvényfejtő versenyt rendezünk városunk és a környező települések rejtvénykedvelői számára a városi könyvtárban. Az énekkar minden évben részt vesz a Zenei Világnap alkalmából megrendezett Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kórusok szakmai találkozóján. Jászság és Jászapáti város kulturális életében vesz részt. A Színjátszó Kör szólistái az elmúlt években is részt vettek a városi rendezvényeken, programokon. Zenés darabok betanulása és előadása. A gyerekek kimagasló tanulmányi eredményeinek elismerése és ösztönzése tehetségük kibontakoztatására. Az év tanulója és az év sportolója emlékplakett és könyvjutalom adományozása. Tanulmányi versenyeken való részvétel biztosítása,.szaktáborok lebonyolítása. Művészeti, kulturális programok látogatása. Cserekapcsolatok szervezése nyelvtanulás céljából, A rendszeres testmozgás ösztönzése. Hátrányos helyzetű diákok kiemelt támogatása Karácsonyi csomagot adnak az időseknek, gyerekeknek táborokat szerveznek, állami és egyházi ünnepek szervezésében részt vesznek, egyháztörténeti kiállítást szerveztek, minden évben jótékonysági estet szerveznek. Rendszeres foglalkozásokon, melyek alkalmával megbeszéljük a tagok és bármely látássérült sorstársunkat érintő jogszabályokat, elmondják problémáikat és a rájuk vonatkozó kedvezményekről is tájékoztatjuk őket. Figyelemmel kísérjük még a nem klubtag sorstársainkat is és segítséget nyújtunk problémáik megoldásában. Jászapáti Város lakossága, az ide érkezők és átutazók élet és vagyon biztonságának, gazdálkodó szervezetek vagyon biztonságának védelme. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület Jászapáti Város Önkormányzatának kötelező feladat és hatáskörébe tartozó közfeladatok közül a település tűzmegelőzési, valamint tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában való közreműködés. Együttműködés az önkormányzattal, hazai és külföldi tűzvédelmi feladatokat ellátó szervezetekkel. Lakosság tájékoztatása, önkéntesek bevonása és felkészítése. Tűzoltó utánpótlás nevelés, gyermekek és fiatalok bevonása, képzése. Tűzoltó hagyományok ápolása. Az egyesületen belül -asztalitenisz, -birkózó;-tenisz;-úszó;-kispályás labdarúgó szakosztályokban vehetnek részt a fiatalok. A rendszeres sportolás (versenyzés), testedzés, felüdülés biztosítása. A lakossági igények felkeltése, tagjainak nevelése, a társadalmi öntevékenység és a közösségi élet kibontakozása. A VSE gondoskodik bázisszervei dolgozóinak rendszeres testedzéséről és sportolásáról. Működési területén elősegíti az oktatási intézmények tanulóinak, továbbá a lakosság sporttevékenységét és testnevelését. A környezeti nevelés folytatása, együttműködés az oktatási intézményekkel cél érdekében több korosztály megszólítása a környezettudatos magatartás kialakítása, erősítése érdekében. Újrahasznosítás, komposztálás, többször használatos dolgok, eljárások népszerűsítése, kézműves foglalkozások szervezése. A természeti környezetünk szeretetére, megóvására nevelés-kiemelt élőlények-az év madara. Egészségtudatosság-környezet kapcsolata szakember megnyerése, mindezt a fenntarthatóság jegyében. Állami horgászjegyek kiadása. Helyi tavak karbantartása Hal telepítés Környezet védelmi napok szervezése, a helyi tavak környezetének rendbetételével

67 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 67 Vándorfy János Honismeret összekötve. Horgász ifjúság nevelése, oktatása Horgásztalálkozó szervezése a tagok részére. Feladatául tűzte ki az egykori tanyavilág feltérképezését, valamennyi tanya adatainak összegyűjtését. Ez a munka ember hét évi munkájával el is készült. Az adatgyűjtés közben sokan felajánlották féltve őrzött gazdasági berendezéseiket egy létesítendő tanyamúzeum javára. Sok munkával és a szövetkezet támogatásával 1979-ben megnyílt a tanyamúzeum. Az elmúlt két évtizedben számtalan helytörténeti és néprajzi pályamunkát készített a szakkör. Rendszeresen szerveznek helytörténeti előadásokat, összekötve a jászsági honismereti szakkörök találkozójával. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Vándorfy János Honismereti Szakkör és a JABE közös szervező munkájának eredményeképpen minden évben megrendezésre kerül a Jászapáti Aratónap és Kakasfőző verseny rendezvény. Városi Vöröskereszt Véradások szervezése, lebonyolítása. Véradó-találkozó megrendezése. Vöröskeresztes tagságnak karácsonyi csomag. Jászapáti Mozgássérültek Csoportja Muskátli Népdalkör Hagyományőrző tevékenységet végző Népdalkör. Évről-évre az egyik legkiemelkedőbb esemény melyen megjelenünk, a Jász Világtalálkozó rendezvényen. Polgárőrség Jászapáti Együtt működik a helyi önkormányzattal, rendőrséggel és az oktatási intézményekkel, annak érdekében, hogy munkájukkal fokozzák a város közbiztonságát. Nyugdíjas Klub(könyvtár) Jóbarátság Nyugdíjas Klub(Mg.Szöv.) Nyugdíjas Klub(Műv.- Ház) Jászsági Rockzenéért Kulturális Egyesület Nyugdíjasok összefogása, kikapcsolódások, klubfoglalkozások, közösségformálás. A nyugdíjasok összefogása, kikapcsolódások, kirándulások szervezése, klubfoglalkozások, közösségformálás. Nyugdíjasok összefogása, kikapcsolódások, kirándulások szervezése, klubfoglalkozások, közösségformálás. Kapcsolattartás társadalmi-, és kulturális szervezetekkel -Tagjai közös érdekeinek képviselete és védelme -Tagjai tevékenységének szükség szerinti összehangolása -Gyakorló (próbaterem) kialakítása és fenntartása, igény szerint a zenélés feltételeinek megteremtése Tagjai munkájának segítése, egyes feladatainak közös szervezetben történő ellátása Kulturális, zenei ismeretek terjesztése Feladati ellátása érdekében az Egyesület gazdasági-, vállalkozási tevékenységet is folytathat, és a gazdálkodás eredményét az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében használja fel Kertbarát Klub Kertbarátok, a közösséget, a kertet, a barátságot ápoljuk megosztjuk ismereteinket a növények társításáról, valamint tartósítási, tárolási ötleteket, jól bevált fortélyokat Kígyó Dojo HSE Az egyesületi célok megvalósításához szükséges működési feltételek biztosítása; Versenyek, szabadidős rendezvények megszervezése, bonyolítása; Működési területén elősegíteni a harcművészet elterjesztését, a saját programjában szereplő rendezvényeken kívül külön megállapodás alapján közreműködik más szervezet általi rendezett sporteseményeken; Aktív propaganda-munka kifejtése a szabadidő hasznos eltöltésére, az egészséges életmód kialakítására, Tagjai részére szolgáltatás jelegei felkészítési és egészségügyi állapot-felmérési lehetőségeket szervez, valamint szaktanácsokat ad; Belföldi-, és külföldi egyesületekkel, klubokkal, szervezetekkel való társkapcsolatok létesítése, ápolása, A tervszerű működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése, és biztosítása.

68 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 68 Erőemelők Famillya S.C Jászapáti a Mi Városunk Alapítvány Érdeklődő fiatalokat tanítása, felkészítése az erőemelő versenyekre. Jászapáti várost magukénak érző, érte tenni akaró emberek összefogására, az emberi kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázására irányul. Kapcsolatot keres a valaha Jászapátin tanult, illetve élt, innen elszármazott emberekkel is. Céljai között szerepel élhetővé, szerethetővé tenni Jászapátit, ezáltal elősegíteni az otthonteremtéshez, megélhetéshez szükséges munkahelyek létrehozását, a fiatalok helyben maradását. ESZI Virágklub A Jászapáti Egyesített Szociális Intézmény keretein belül jött létre, valamint működik a VIRÁG Klub, amely heti rendszerességgel szervez programokat az idősek részére. Kedden és csütörtökön kondicionáló tornával várjuk a tagokat, szerdán pedig csoportos rendezvényt szervezünk, mindig az év aktuális kulturális eseményének megfelelően. Jászapáti Csipkeverő -kör A hagyományőrzés, és a tudás átadása a fiatalabb korosztálynak. Jászapáti Gazdakör Mezőgazdasági gazdálkodók érdekképviselete, hagyományok ápolása, szakmai továbbképzés. Jászapáti,,Rácz Aladár Zeneiskoláért Alapítvány Zeneiskola fenntartása, működtetése. Rácz Aladár cimbalom művész hagyatékának őrzése, ápolása. Cimbalom fesztiválok rendezése. Zenei oktatás. Művésztelep(JAK) Minden évben JAK tábor és kiállítást szervez. A táborban jászsági és térségből elszármazott művészek, tehetséges, alkotni vágyó fiatalok vesznek részt. A művésztelep alkotói vászonra festik a jászsági táj jellegzetességeit, életképeket készítenek a jászok mindennapjairól. Az alkotás mellett a tábor évről évre visszatérő programeleme a tanyalátogatás, irodalmi felolvasó est, helyi kiállítások, rendezvények látogatása. A szervezők lehetőséget biztosítanak a tehetséges, művészek iránt érdeklődő fiatalok számára, hogy délelőttönként festőművészektől új rajzolási, festési technikákat tanuljanak. A Vágó Pál Műteremben alkotva megismerkednek a város híres szülötte, Vágó Pál festőművész kulturális, szellemi örökségeivel is. Jászapáti Hímzőszakkör Jászok Nagycsaládosok Egyesülete Jászapáti, Gróf Széchenyi Katolikus Gimn., Szakképző Iskola, Kollégium TÁJFUTÓ SZAKOSZTÁLYA Dr. Hajdú Irén Orvos Alapítványa Dr. Mizsei Béla Alapítvány Népi hímzése készítése. Az élet és az anyaság tiszteletére nevelés, a házasságért és a jövő generációért érzett felelősség erősítése, a nagycsaládok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata, a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése. Elsődleges célja több diákot, felnőttet bevonni rendszeres mozgásba, kialakítani bennük azt az igényt, hogy legalább heti 3 alkalommal edzenek. Lehetőséget biztosítani az aktív versenyzésre azok számára, akik a tájfutó sport iránt érdeklődnek. Versenyekre való felkészítés, versenyen történő megmérettetés. A Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium tanulóinak ösztöndíjazása. A Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium tanulóinak ösztöndíjazása. A lakosok mozgósítása követhető pl. az önkormányzat által szervezet rendezvényeken, ünnepségeken. Az ünnepségekre sok esetben azok mennek el, akik valamiért úgy érzik, hogy kötelező részt venni. A rendezvényeken való lakossági részvételi aktivitást növeli, amikor helyi csoportok (iskolások, civil szervezetek) lépnek fel és a szereplők hozzátartozói is elmennek a rendezvényre. A lakosok, civil szervezetek elsősorban a hagyományőrzés (jász öntudat erősítése, honismereti szakkör) sport, kultúra (népdalkör, zeneiskola, néptánccsoportok stb. mozgósíthatók.

69 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Óvodák Alapfokú oktatás Oktatás Jászapáti városban az óvodai feladatellátás egyetlen intézményben történik. Az intézmények fenntartója és működtetője Jászapáti város önkormányzata. A feladat ellátási helyek száma 3 ezek területi elhelyezkedése a városon belül egyenletes. A városban összes óvodai férőhely száma 301 városi szintű kihasználtság 95%-os. A városban nem működik családi napközi. A kihasználtság az utóbbi évek tendenciája szerint nem változott jelentősen. Jelentősebb fejlesztés az ÉAOP-4.1.1/2/2F-2f Minden gyermek óvodája című projekt volt. 15. táblázat Óvodai intézmények és azok legfontosabb statisztikai adatai (2013/2014 tanév) Intézmény neve és fenntartója Feladatellátó hely és annak címe Férőhely (fő) 2014-ben beíratott gyerekek száma (fő) Kihasznált ság (%) Csoportszobák száma (db) Tornaszoba léte (igen/ne m, db) Jászapáti Csiga-biga óvoda nem Önálló Fő tér 2. Óvodai Margaréta óvoda ,6 5 igen, 1 Intézmény József Attila utca 7. Fő tér 2. Szivárvány óvoda igen, 1 Vasút utca 1. Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, A Margaréta óvoda öt, a Csiga-biga három (főépületében), a Szivárvány óvoda négy csoporttal működik. Mind a három épület megfelelő komforttal rendelkezik. Vonzó, tiszta, esztétikus külső és belső környezetben fogadja a gyermekeket. A Margaréta és Szivárvány óvoda a felújítás során (2012) új helyiségekkel bővült: tornaterem, logopédiai szoba, fejlesztőszoba. A Csiga-biga és Szivárvány óvoda udvara a gyermekek létszámának megfelelő, tágas, jól felszerelt. A Margaréta óvoda udvara a gyermekek létszámához viszonyítva kisméretű, de a szűk udvart sok mozgásfejlesztő játékkal, babaházzal, kis virágos kerttel igyekeznek hangulatossá tenni. A Csiga-biga óvodában, mivel régi építésű, nincs tornaszoba, az oda tervezett tevékenységeket a szomszédban található Művészetek Házában valósítják meg. Legfontosabb fejlesztés: KEOP /N/ Jászapáti Városi Önkormányzat épületeinek napelemes rendszer kiépítése Általános iskolai nappali oktatásban résztvevő tanulók száma 2013/2014-es tanévben 2764 fő volt. Az elmúlt évek (2001 óta) tendenciája szerint ez a szám csökkenő. A város általános iskoláiban nemzetiségi oktatásban részesülő tanulók száma 0. A város iskoláiba más településről bejáró általános iskolai tanulók száma 3 fő volt a 2013/2014-es tanévben. Ez a szám a korábbi évekhez képest alacsonyabb. Az általános iskolai intézmények száma kettő, a feladat ellátási helyek száma négy. Ezen belül a Jászapáti Általános és Alapfokú Művészeti Iskola fenntartója és működtetője is a KLIK, Szent Imre Katolikus Általános Iskola fenntartója: Egri Főegyházmegye.

70 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat Általános iskolai intézmények és azok legfontosabb adatai (2013/2014 tanév) Intézmény neve és fenntartója Jászapáti Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Feladatellátó hely és annak címe feladatellátó hely 1., Tornyos István Király u. 12. feladatellátó hely 2. Kórház Petőfi u. 22. feladatellátó hely 48-as 3. Dr. Szlovencsák Imre u. 17 Férőhely (fő) 2013/2014 tanévben beíratott gyerekek száma (fő) Kihaszn áltság (%) % Tanter mek száma (db) 10+3 szaktante rem % % 8+szakta nterem Tornaterem léte (igen/nem, db) igen/ 1 db nem (tornaszoba/ 1 db) nem (tornaszoba/1 db) Szent Imre Damjanich u % 10 igen, 1 Katolikus Általános Dr. Szlovencsák Imre nem, 1 Iskola % 7 u. 33. (tornaszoba) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, A Jászapáti Általános és Művészeti Iskola három épületben működik, melyek 1 km-es körön belül helyezkednek el. A feladatellátó helyek tárgyi felszereltsége, infrastruktúrája megfelelő. Azonban két feladatellátó helyen (Petőfi u. 22. és Dr. Szlovencsák Imre u. 17) nem található tornaterem, csak tornaszoba. Az iskola körzetében élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért az intézmény nevelő és oktató munkájuk ehhez igazodik. Az iskola két alapítványt is működtet: István Király Általános Iskola Tehetségért Alapítványa, Tehetséges Gyermekeinkért Alapítvány. A Művészeti Iskolában mindenkit várnak, aki betöltötte hatodik életévét, de még nincs 22 éves. Az előképző heti két órában, az alapfokon tanulók heti négy órában tanulhatnak. Az órák hétfőn, kedden, szerdán délután zajlanak a tornateremben, az alakotó műhelyben, a Szent Imre Iskolában és 48-as épületben. A Szent Imre Katolikus Általános Iskola a 2012/2013-as tanévben kezdte meg a működését. Az iskola diákjainak 82%-a hátrányos helyzetű. Az iskolában a 2014/15 ös tanévben 12 osztályműködött. Az alsó tagozatban minden évfolyamon bontott csoportokban történik az oktatás, míg felső tagozatban minden évfolyamon egy-egy osztály működik. Az iskola 2013-as pedagógiai programja szerint speciális figyelmet kapnak a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, akik esetében egyéni fejlesztésére is lehetőség nyílik es évben széles sajtónyilvánosságot kapott országszerte a városban jellemző iskolai szegregáció problémája. Miután 2013-tól a volt önkormányzati általános iskola fenntartója és működtetője a KLIK a probléma kezelése nagyrészt rá hárult. A KLIK éves jelentésben számol be azokról a lépésekről, amiket a szegregált oktatás ellen tett, illetve tesz az utóbbi években. Ilyen lépés egyebek mellett a nagyobb létszámú osztályok létrehozása. A hátrányos helyzetű gyerekek jelentős hányada a 2012 óta a Szent Imre Általános Iskolát látogatja.

71 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 71 Az oktatási intézmények működéshez elsődlegesen fontos a gyermekekkel foglalkozó pedagógusok körülményei, hiszen ez maghatározza motiváltságukat. Az egyházi fenntartású iskolában Pedagógus létszám összesen: 22 fő (8 órás), ebből 6 fő bejáró; 2 fő (4 órás), ebből 1 fő bejáró. Óraadók száma 7 fő, ebből 4 fő bejáró. A pedagógusok 35%-a bejáró, a városban pedagógushiány van, helyi vélemények szerint ezen a helyzeten sürgősen változtatni szükséges. Középfokú oktatás A városban egy középfokú oktatási intézmények működik: Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium. A felügyeletet ellátó szerv az Egri Egyházmegye. Az intézmény a Szögvég városrészben található impozáns épületegyüttesben. Az iskola beiskolázási körzete Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Heves megye. Ezen belül is tanulók döntő többsége az Alsó- és Felső Jászságból, valamint Heves megye déli részéről érkezik. A tanulók száma az elmúlt 10 évben közel felére csökkent. Az iskola a székhely mellett több telephelyen működik. A gimnáziumi egység és a kollégium valamint a szakképző intézményegység a főépületben található, míg a tanműhelyek a város több pontján helyezkednek el. A szerezhető OKJ-s képzéseknek megfelelően van ruhaipari, vendéglátóipari, faipari, építőipari, mezőgazdasági tanműhely. 17. táblázat Középfokú oktatási intézmények és azok jellemzői (2013/2014 tanév) Középfokú oktatási intézmény neve, fenntartója / működtetője Tanulók száma 2013/2014 (fő) Nem városi lakos (%) Kollé gista (fő) Képzési kínálat Jászapáti Gróf Széchenyi , éves, 8 éves gimnázium, Faipari István Katolikus szakmacsoport, Ruhaipari Gimnázium, Szakképző szakmacsoport, Kereskedelemmarketing Iskola, Kollégium/ Egri szakmacsoport, Egyházmegye Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport, Mezőgazdasági szakmacsoport Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Az szakképző egységben faipari, ruhaipari, kereskedelem-marketing, vendéglátásidegenforgalom, és mezőgazdasági szakmacsoport. Középiskolai képzésre épülő érettségi utáni képzés: vendéglátó technikus, kereskedelmi technikus, ruhaipari technikus, faipari technikus, autóelektronikai műszerész,mezőgazdasági technikus, kertész- és növényvédelmi technikus, agrárkereskedelmi menedzserasszisztens, divat-stílustervező asszisztens. 17. ábra Középiskolai tanulók számának változása Középiskolai tanulók számának változása Forrás: KSH

72 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 72 Kollégiumi ellátás Felsőfokú oktatás A képzések struktúrája egyre kevéssé illeszkedik a gazdaság igényeihez. Az intézmények kapcsolatot ápolnak a gazdasági szereplőkkel, akik szakmai gyakorlati külső helyszínt biztosítanak számukra. A helyi gazdaság néhány jelentősebb szereplőjének (Naszálytej Kft, Jászapáti 2002 Kft.) képviselőjével folytatott beszélgetés alapján elmondható, hogy a szakképző intézmények és a helyi vállalkozások közötti kommunikáció gyenge és az iskola nehézkesen, vagy nem reagál a piaci igényekre. Jóval több hegesztőre, karbantartóra és technikusra volna szüksége a helyi cégeknek, akik saját bevallásuk szerint sem képesek versenyképes béreket biztosítani a szomszédos, ill. közeli városok multinacionális cégeivel szemben. A helyi fiatalok nem motiváltak az alacsonyan tartott helyi bérekkel és a tehetséges tanulók az iskola elvégzése után azonnal tovább is állnak a városból. Az szakképző tagozatban rendkívül nagy a lemorzsolódás. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a tanulók eleve rendkívül hiányos alapkompetenciákkal érkeznek. Az iskolában nincs sikerélményük, ezért érdektelenné válnak és hamar fel is adják a kezdeti erőfeszítésüket. A Kisebbségi Önkormányzat vezetőjének véleménye, hogy az eleve hátrányos helyzetből induló roma tanulók valóban alulmotiváltak, de többen diszkriminációra panaszkodnak, amikor nem kapnak gyakorlati lehetőséget. Kollégiumi ellátást a városban Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium intézmény biztosítja. A férőhelyek száma 96, a kihasználtság 37,5%-os és folyamatosan csökkenő. Sajnálatos módon itt is jelen vannak a 21. század fiatalokat érintő általános problémái Fontos cél tehát, hogy minél több tanuló látogassa a helyi középiskolát és a tanulók közül minél többen helyben találjanak munkát és itt létesítsenek családot. A mai tendenciák nem ebben az irányban hatnak. Jászapáti városában nem található felsőoktatási intézmény. A demográfiai mutatóknak megfelelően az elmúlt tíz év során a tanulói létszám folyamatosan csökkent minden intézménytípusban, legkisebb mértékben az óvodások száma csökkent. 18. ábra Tanulói létszámának változása Jászapátiban Forrás: KSH

73 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 73 Alapellátás Egészségügy A városban összesen 4 háziorvos, 1 házi gyermekorvos, 2 fogorvosi praxis létezik. Az orvosok vállalkozóként végzik feladatukat. A városban nincsenek betöltetlen praxisok. Az ügyeleti feladatok ellátása vállalkozás keretén belül történik. Az egy háziorvosra/házi gyermekorvosra eső betegek száma 1738,4, ami leterheltnek minősül. A településen az egészségügyi alapellátás egyetlen ellátó helyen történik. A városban két gyógyszertár található. A városban 4 védőnői körzet működik, amelyet 3 védőnő lát el. 18. táblázat Egészségügyi ellátást biztosító ellátóhelyek főbb jellemzői Egészségügyi ellátóhely, címe Egészségcentrum, Petőfi út 4-6 Forrás: KSH 2011 Ellátás jellege házi orvos, gyermek házi orvos, fogorvos Gyakorolt praxisok száma Betöltetlen praxisok száma 7 0 megfelelő Infrastrukturális hiányosságok jogszabályi elvárásoknak való megfelelés Szakellátást az Egészségcentrumban működik, urológiai, sebészeti magánrendelés formájában májusában további két szakfeladat is megjelenik a városban hasonló konstrukcióban, ezek az ultrahang és a reumatológia. Jászapáti Város Önkormányzata 2006-ban adta át az Egészségügyi Centrumot, melyben 4 felnőtt háziorvosi körzet, 1 házi gyermekorvosi körzet, 2 fogorvosi körzet, illetve a védőnői szolgálat látja el az egészségügyi alapellátás feladatait. A városban működő alapellátást vállalkozó háziorvosok, illetve vállalkozó fogorvosok végzik. Az óvodások és az általános iskolások iskola-egészségügyi ellátását a gyermekorvos, a két fogorvos, illetve az iskolavédőnő látja el. Jászapáti városban 3 területi védőnői körzet került kialakításra. A védőnők fő tevékenységi területe a testi, lelki és szociális egészség megőrzése, illetve a betegségek megelőzésére irányuló preventív feladatok ellátása a várandós anyák, a nők és a 0-18 korú gyermekek vonatkozásában. A betegségek időben történő felfedezésére irányulnak a szűrővizsgálatok. Az Egészségügyi Centrum helyet biztosít a szív- érrendszeri szűrővizsgálatoknak. Ez utóbbi vizsgálat a háziorvosaink által is támogatott Szívriadó program, olyan szűrővizsgálat elvégzését tette lehetővé, amely óriási jelentőségű a szövődmények kiszűrésében. A központi ügyeleti ellátás az Emergency Service Betéti Társasággal kötött vállalkozási szerződés alapján társulási keretek között folyik december 1. óta. A központi ügyelet ellátására szintén pályázati források igénybevételével nyílt lehetőség a volt ÉMÁSZ székház átalakításával, ahol a mentőállomás is helyet kapott. A rendelési időn kívüli alapellátási szintű Központi Orvosi Ügyeleti szolgálat folyamatos ellátása Jászapáti városra és a térségre terjed ki Jászivány, Jászszentandrás, Jászkisér, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jásztelek beleértve az üdülő területeket is. A hatályos jogszabályokban rögzített előírások szerint az ellátási területen egy fő orvossal, egy fő nővérrel és egy fő gépjárművezetővel történik az ügyeleti ellátás. Az egészségügyi alap és szakellátásban magán intézmény nem vesz részt. Prevenciós tevékenységeket az önkormányzat folytat. Fő célcsoportjuk a város teljes lakossága. A település rendelkezik a Jászapáti Egészségtérképe és Egészségterve 2009 dokumentummal, amely a gyermek- és felnőtt lakosság egészségvédelme, a természetes és építet környezet, az önkormányzat és civil szervezetek vonatkozó lehetőségeit és feladatait foglalja keretbe.

74 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 74 Jászapáti része a Svájci-Magyar Népegészségügyi fókuszú alapellátás-fejlesztési modellprogramnak. A programban négy kistérség praxistársulása vesz részt. Ebből egyik a Jászberényi kistérségé, amelyben öt jászapáti és egy jászkiséri háziorvos vesz részt. Intézmények, szolgáltatások Szociális közszolgáltatások A szociális alapszolgáltatásokat Jászapáti a Jászsági Többcélú Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat látja el. A rászorulók számára nyújtott szociális ellátási formákról, illetve azok mértékéről Jászapáti Város Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított (24/2003 XI.27.) rendelete az Egyes szociális ellátásokról rendelkezik. Intézményfenntartó társulásban fenntartott alapszolgáltatások: idősek bentlakásos ellátása, ellátási szerződés keretében biztosított alapszolgáltatások. Az Egyesített Szociális Intézmény feladatai: idősek nappali ellátása, István király utca 17. szociális étkeztetés ua. házi segítségnyújtás, ua. egyéb, M.n.s. kiegészítő egészségügyi szolgáltatás, ua. bölcsődei ellátás, Kossuth u. 18. család és nővédelmi egészségügyi gondozás, Petőfői Sándor utca 4-6 ifjúság egészségügyi gondozás, ua. A városban egy bölcsőde található, aminek kialakítása nemrégiben pályázati forrás felhasználásával történt meg. Az önkormányzati fenntartású bölcsődében a férőhelyek száma 54 fő. A bölcsődés korú gyermekek nappali elhelyezését a városban további családi napközi nem segíti. Térítésmentesen igénybe vehető. Az intézmények kihasználtsága városi szinten 88 %-os. A kihasználtságban jelentős anomáliák nem jelentkeznek. A bölcsőde nem csak Jászapáti területéről fogad gyerekeket. Időskorúak nappali ellátása: Az intézmény célja, a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni ellátásának biztosítása. A szolgáltatás a nappali ellátás biztosításán túl nyitottan, a helyi szükségletekre gyorsan reagáló önszerveződő csoportoknak nyújt segítséget. A klubtagoknak különféle lehetőségeket biztosítanak az idő hasznos eltöltésére a klubon kívül és belül egyaránt. A szolgáltatás térítésmentes. A generációk együttműködése kapcsán rendszeres és folyamatos kapcsolatot építettek ki, és tartanak fent az óvodákkal, iskolákkal. Szociális étkezés: Étkeztetés keretében azoknak a Jászapáti közigazgatási területén élő/tartózkodó szociálisan rászorultaknak napi egyszeri meleg étkeztetését oldják meg, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartós, vagy átmeneti jelleggel azt életkoruk, hajléktalanságuk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük vagy szenvedélybetegségük miatt biztosítani nem tudják. Az intézmény külön térítési díj ellenében a házhozszállítást is biztosítja ebédszállító gondozókkal - azok számára, akik az ebédért eljárni idős koruk, vagy egészségi állapotuk miatt nem tudnak. A jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. Házi segítségnyújtás: Házi segítségnyújtás keretében azokat a személyeket látják el, akik otthonukban önmaguk ellátására részben képesek, a szakértői bizottság szakvéleménye alapján a gondozásuk indokolt, kérik és elfogadják a segítségnyújtást. Az igénybevétel kérelemre indul és önkéntes. Az intézmény 4 gondozó körzetet működtet Jászapáti város területén. A szolgáltatás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A szolgáltatás munkanapokon reggel 8 és

75 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 75 délután 16 óra között térítési díj ellenében vehető igénybe. A térítési díj mértékét Jászapáti Város Képviselőtestülete, a helyi rendeletben szabályozza. 19. táblázat Szociális ellátást biztosító intézmények főbb jellemzői Intézmény ellátó hely szolgáltatások ESZI Fehér Akác Otthon Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Idősek Otthona férőhely (fő) kihasználts ág (%) amennyiben releváns Család- és nővédelmi védőnői szolgálat egészségügyi gondozás, Ifjúság-egészségügyi gondozás városi bölcsőde bölcsőde idősek nappali ellátása idősek bentlakásos ellátása Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2015 Nappali ellátás; Szociális étkeztetés, Házi segítségnyújtás 82, 80, 30 bentlakásos ellátás 80 Fejlesztések: ÉAOP-4.1.3/B Bölcsődei ellátást nyújtó intézmény fejlesztése, funkcióját vesztett önkormányzati épület felújításával, átalakításával TÁMOP / Egészségre nevelő programok Jászapáti városban Pénzbeni és természetbeni ellátások A pénzbeli szociális ellátások rendszere január 1-től jelentősen megváltozott, mivel a járások átvették bizonyos ellátások ügyintézését január 1-től szintén módosult a rendszer. Az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összeolvadt önkormányzati segéllyé, illetve a méltányosságból kiadott közgyógyellátási igazolvány átkerült jegyzői hatáskörből a képviselő-testület hatáskörébe. A 2014-es szabályozás szerint a települési önkormányzat jegyzője - foglalkoztatást helyettesítő támogatást, - rendszeres szociális segélyt, - lakásfenntartási támogatást; a települési önkormányzat képviselő-testülete - átmeneti segélyt, - temetési segélyt, a járási hivatal - időskorúak járadékát, - ápolási díjat állapít meg. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók (természetbeni ellátások). Természetbeni szociális ellátásként nyújtható - a rendszeres szociális segély, és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, - a lakásfenntartási támogatás, - az átmeneti segély, - a temetési segély. Természetben nyújtott ellátás a képviselő-testület részéről a köztemetés, a jegyző részéről december 31-ig a méltányossági közgyógyellátás, és a járási hivatal részéről a normatív közgyógyellátási jogosultság megállapítása, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása. Adósságkezelési szolgáltatást még nem vezetett be Jászapáti Önkormányzata. A szolgáltatásokért fizetendő díjakat mérsékli a helyi rendeletben található két ellátási forma, a csatornahasználati díj támogatás, és a hulladékszállítási díj támogatás. Elérhető Jászapátin a kamatmentes szociális kölcsön, a foglalkoztatást elősegítő támogatás és az első lakáshoz jutók támogatása. Az Önkormányzat a szociális törvényben megfogalmazottakon túl (önként vállalt feladatként) hulladékszállítási díj-, csatornahasználati díj-támogatást, kamatmentes kölcsönt, foglalkoztatást elősegítő támogatást és első lakáshoz jutók támogatását

76 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 76 biztosít a rászorulók részére. A kötelező és az önként vállalt feladatok biztosítása folyamatos és jogszerű. Fontos, hogy a stratégiakészítés folyamatában március 1-ével újabb, jelentős átalakulás történik a szociális ellátórendszerben, ez a pénzben és természetbeni szociális ellátások rendszerét érinti. Az átalakítás fő elemei: Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerülnek. Átalakul a finanszírozás rendszere A jelenleg jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása március 1-től a járási hivatal hatáskörébe kerül. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle ellátástípus állapítható majd meg: a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (új ellátás a korábban rendszeres szociális segélyre jogosultak egy része erre válik jogosulttá). Az újonnan a járási hivatalok hatáskörébe kerülő aktív korúak ellátásán túl továbbra is a járási hivatalok hatáskörébe tartoznak az alábbi ügykörök: alanyi ápolási díj (az alapszerű, a fokozott ápolási szükségletekre tekintettel megállapított emelt összegű, valamint a kiemelt ápolási díj), időskorúak járadéka, alanyi és normatív jogcímen megállapított közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság március 1-től megszűnik: lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, méltányossági ápolási díj, méltányossági közgyógyellátás. Az önkormányzat által biztosított ellátás neve március 1-től egységesen települési támogatás lesz. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújtanak támogatást. A 28. táblázat (lásd alább) adattartalmából is kitűnik, hogy világos idősorok, összehasonlító elemzések elvégzése szinte lehetetlen a segélytípusok folyamatos átalakulása miatt. Egyérmű tendencia a támogatási formák számának csökkenése. A felhasznált összeg 2014-ben Ft volt a korábbi IVS készítés évében (2010) ugyanezzel a céllal Ft-ot költött Jászapáti önkormányzata. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma és a teljes összeg 2011-ben érte el csúcspontját azóta csökken majd a tavalyi évben újra megemelkedett. A teljes költségkeretből a legnagyobb tételt a foglalkoztatást helyettesítő támogatás viszi el minden évben: 2014-ben ez a teljes keret 60%-t adta. Ösztöndíj jellegű támogatásokra a város 2012 óta költ, az összeg 2014-ben közel fele volt az előző évinek. A 2015-ös jogszabályi változásokra az önkormányzat a stratégia készítés ideje alatt felkészült és a váltást végrehajtotta.

77 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: Jászapáti város által nyújtott támogatási formák, az ellátásban részesítettek száma és a felhasznált összeg Ellátásban részesítettek száma Támogatásra felhasznált összeg összesen Ellátásban részesített ek száma Támogatásra felhasznált összeg összesen Ellátásban részesített ek száma Támogatásra felhasznált összeg összesen Ellátás megnevezés Aktív korúak ellátása (fő) (E Ft, kerekítve) Ellátás megnevezés Aktív korúak ellátása (fő) (E Ft, kerekítve) Ellátás megnevezés Aktív korúak ellátása (fő) (E Ft, kerekítve) Rendszeres szociális segély Rendszeres szociális segély Rendszeres szociális segély Rendelkezésre állási támogatás Ebből: Időskorúak járadéka Rendelkezésre Bérpótló állási támogatás juttatás/foglalkoztat Ebből: Ebből: ást helyettesítő Időskorúak járadéka Időskorúak járadéka támogatás Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Óvodáztatási támogatás Rendszeres gyermekvédelmi Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kedvezmény Óvodáztatási támogatás Óvodáztatási támogatás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Ápolási díj Kiegészítő gyermekvédelmi - - Kiegészítő gyermekvédelmi - - támogatás támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás támogatás Ápolási díj Ápolási díj Alanyi jogon Alanyi jogon Alanyi jogon Méltányossági Ebből: alapon Lakásfenntartási támogatás Normatív alapon nyújtott Méltányossági Ebből: alapon Lakásfenntartási támogatás Normatív alapon nyújtott - - Méltányossági - - Ebből: alapon Normatív lakásfenntartási Adósságkezelési szolgáltatás - - Méltányossági alapon nyújtott Adósságcsökke ntési támogatás okán Ebből: megállapított Átmeneti segély Temetési segély Köztemetés Közgyógyellátási igazolvány Közlekedési támogatás Méltányossági alapon nyújtott Átmeneti segély Adósságcsökke - - Temetési segély ntési támogatás okán Ebből: megállapított Átmeneti segély Köztemetés Temetési segély Közgyógyellátási igazolvány Köztemetés Egyéb önkormányzati Közgyógyellátási igazolvány Közlekedési támogatás Egyéb önkormányzati Rendszeres gyermekvédelmi támogatások, éspedig: kedvezményben részesültek csatorna, hulladék, támogatásai (étkezés, tankönyv Közlekedési támogatás

78 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Ellátásban részesített ek száma Támogatásra felhasznált összeg összesen Ellátásban részesített ek száma Támogatásra felhasznált összeg összesen Ellátásban részesített ek száma Támogatásra felhasznált összeg összesen Ellátás megnevezés Aktív korúak ellátása (fő) (E Ft, kerekítve) Ellátás megnevezés Aktív korúak ellátása (fő) (E Ft, kerekítve) Ellátás megnevezés Aktív korúak ellátása (fő) (E Ft, kerekítve) Rendszeres szociális segély Foglalkoztat ást Ebből: helyettesítő Rendszeres támogatás gyermekvédelmi kedvezmény Óvodáztatási támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Normatív lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Köztemetés Közgyógyellátási igazolvány Közlekedési támogatás Ösztöndíj jellegű támogatások (pl.: BURSA Hungarica, Arany János Tehetségkutató program) Rendszeres szociális segély Rendszeres szociális segély Foglalkoztatást Foglalkoztatást helyettesítő helyettesítő Ebből: támogatás Ebből: támogatás Rendszeres Rendszeres gyermekvédelmi gyermekvédelmi kedvezmény kedvezmény Óvodáztatási támogatás Óvodáztatási támogatás Kiegészítő gyermekvédelmi 2 10 Kiegészítő gyermekvédelmi 2 15 támogatás támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás támogatás Normatív lakásfenntartási Normatív lakásfenntartási támogatás támogatás Átmeneti segély Önkormányzati segély Temetési segély Átmeneti segély Köztemetés Temetési segély Közgyógyellátási igazolvány Köztemetés Egyéb önkormányzati Közgyógyellátási igazolvány támogatások, éspedig: csatorna, hulladék, (méltányossági alapon) tankönyvtámogatás Közlekedési támogatás Egyéb önkormányzati Ösztöndíj jellegű támogatások (pl.: BURSA Hungarica, Arany János Tehetségkutató program) támogatások, éspedig: csatorna, Ösztöndíj jellegű hulladék, támogatások (pl.: BURSA Hungarica, Arany János Tehetségkutató program) Forrás. Önkormányzati adatszolgáltatás Intézmények Közösségi művelődés, kultúra A kulturális élet szervezése a Városi Könyvtár és Művelődési Központ intézményeiben zajlik. A központi főépületek a következők: Városi Könyvtár: A Városi Könyvtár Jászapáti települést ellátó nyilvános közgyűjtemény, melynek működését az olvasók igényei és a fenntartó elvárásai szerint kezdeményező, kreatív, fejlődésre kész, a szakmát alaposan ismerő, tájékozott könyvtárosok biztosítják. A kulturális javak és azok jelentőségének megismeréséhez, a mindenki számára igénybe vehető szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez biztosítja a lehetőséget az igénybe vevők számára a tudásalapú társadalom alapintézményeként. Feladatát fejlődő dokumentumállományával, szolgáltatásaival és technikai, személyi felkészültségével valósítja meg. Az épület alkalmas különféle események megtartására, helyet ad közösségeknek, saját és civil csoportok rendezvényeinek. Műszaki és technikai felszereltsége jónak mondható, a TIOP pályázaton nyert informatikai fejlesztés hosszú

79 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 79 távon biztosítja a modern könyvtár elvárásainak megfelelő informatikai felszereltséget. A könyvtár több mint hagyományos dokumentummal rendelkezik, melynek többsége könyv. Művelődési Központ: A város kulturális rendezvényei és kulturális élete elsősorban a Városi Könyvtár és Művelődési Központ szervezésében bonyolódik, több helyszínen. Ezen helyszínek egyike az intézmény egyik főépülete a Művelődési Ház, ahol a színházterem jelenti elsősorban a programok befogadására alkalmas infrastruktúrát. Az épület klubfoglalkozások és civil élet befogadására a beltér felosztása miatt kevésbé alkalmas. Az épület műszaki állapota funkciója betöltéséhez éppen kielégítő. Komolyabb felújítást (teljes festés) igényelnek a belterek. Az épület technikai eszközeit megvizsgálva látható, hogy tíz-tizenkét éve történt jelentősebb beruházás pályázati úton. Vágó Pál Emlékház és Helytörténeti Gyűjtemény: A kulturális programok további helyszíne, a város fő utcáján található Vágó Pál Emlékház és Helytörténeti Gyűjtemény. A múzeum több kisebb kiállító teremmel rendelkezik, ahol a település múltját bemutató állandó kiállítások tekinthetők meg. Továbbá egy nagyterem, amely az időszaki kiállítások megrendezéséhez ad alkalmas teret. Nem tartozik kiszolgáló épületrész (vizesblokk), az épülethez. Ezt a hiányosságot a szomszédos épületben (Vágó Pál Műterem) oldják meg, mely szintén a Déli városrész projektnek köszönhetően teljes körű felújításon esett át ben a múzeum teljes tetőszerkezetét is felújították, így az épület állagmegóvása biztosított. Művészetek háza: A Városi Könyvtár és Művelődési Központ másik jelentős tagintézménye a Művészetek Háza, amely a Déli városrész projekt keretén belül lett felújítva az elmúlt évben. A 30 fős előtérklubterem mellett egy fő befogadására képes színházterem is van az épületben, amely elsősorban próbateremként, de alkalmanként rendezvény teremként is funkcionál. Az épület teljes körűen akadálymentesített. A Művészetek Háza épületében néhány civil szervezet is rendszeresen tart rendezvényeket (klubfoglalkozások). Az épület műszaki állapota mivel még valójában csak egy éve funkcionál megfelelő. Technikai eszközökkel való felszereltsége is jónak mondható, az igényeknek megfelel. Összességében a Művészetek Háza átadásával megszűnt a településnek az a hiányossága, hogy csak egy nagyobb tér (színházterem, rendezvényterem) állt rendelkezésre és különböző eseményekre, rendezvényekre már kisebb terem is biztosítható. A kulturális rendezvények megrendezésére alkalmas épület-infrastruktúráról elmondható, hogy a városban kisebb színpadot igénylő előadások megtartására alkalmas előadóterem van, ugyanakkor nagyobb színházi produkciók fogadására és fesztiválszerű (több csoportot felvonultató, azok kulturált, kényelmes felkészülését biztosító) rendezvények lebonyolítására jelenleg nincs lehetőség. E kulturális infrastrukturális elem hiánya hosszabb távon szűkíti a város mozgásterét a nagyobb (régiós, nemzetközi) rendezvények megrendezésével kapcsolatban, ami kulturális vonatkozású turisztikai vonzerejének kiterjesztését is gátolja. Fejlesztések: között: LEADER program - Kiállítótér kialakítása - helyi kulturális és szellemi örökség megőrzése Rendezvények A település rendszeresen megtartott éves rendezvényei: A Város napja- Babfesztivál: Egész napos szabadtéri szórakozató és kulturális műsor zajlik. Rendezvényen résztvevők száma: kb fő Jászsági randevú: 1973-ban kezdődött el a Jászsági randevúk sorozata. A hagyományoknak megfelelően a 2-3 napos rendezvény hintós, lovas felvonulással veszi kezdetét. Rendezvényen résztvevők száma: kb fő Szent Mihály napi tűzgyújtás: Kulturális programok a vásártéren. Rendezvényen résztvevők száma: kb fő

80 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 80 Térségi vándorrendezvények: Jász Bál: A hagyományápolás és továbbörökítés mellett a Jászság összetartozásának erősítését is szolgálja. Betekintést ad a 19. századi polgári bálok hangulatába. A hagyományoknak megfelelően jótékonysági célt szolgál a bál bevétele. Bálkirálynő és Bálherceg koronáznak az estélyen. Jászapátin évben került megrendezésre a 24. Jász Bál. Rendezvényen résztvevők száma: kb. 300 fő Jász Világtalálkozók: A jászok életében közel két évtizede meghatározónak számító társadalmi esemény a 3 napos találkozó, amelyre az elszármazott jászokat és jásztelepüléseket is várjuk, melynek évente más-más település adott otthont. Jászapátin évben került megrendezésre a XX. Jász Világtalálkozó. Rendezvényen résztvevők száma: kb fő Jászkun Hármaskerületi Kézi Aratóverseny: 2015-ben Jászapáti Városában kerül megrendezésre a XI. Hármaskerületi Kézi Aratóverseny. Rendezvényen résztvevők száma: kb fő Nemzetiségi rendezvények: Hagyományőrző Roma Nap: A roma kultúra hagyományőrzésének továbbadása a roma fiataloknak, sportolási lehetőséget is biztosítva a Jászapáti Roma Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében. Rendszerint Roma Bállal zárják az eseményt. Rendezvényen résztvevők száma: kb. 500 fő. Sport Problémát jelent, hogy az egészséges életmódot jelentő sportterek nem felelnek meg a minimális elvárásoknak sem, elhanyagoltak, nem rendelkezik a város egyetlen modern kor elvárásinak megfelelő sportkomplexummal sem (ami legalább 2-3 sporttevékenységet lehetővé tevő közcélú térként definiálható). A városban egyetlen sportlétesítmény található a Gyöngyösi út 9 alatt, Alvég városrészben. A Sportlétesítmény tulajdonosa az önkormányzat, míg vagyonkezelője a Jászapáti Városi Sportegyesület. A rendszeres ellenőrzések (JNSZ megyei Labdarúgó Szövetség) során minősítés történik ben a sporttelep negyedosztályú besorolást kapott, ami megyei I vagy annál alacsonyabb osztályú mérkőzések lebonyolítására teszi alkalmassá. A minősítés 2009-ben történt és azóta semmiféle beavatkozást nem hajtottak végre a sporttelep infrastruktúrájának fejlesztése érdekében. A létesítményen belül egy műfüves pálya (40X20 m) és egy edzőpálya (90X50m) található. Egy fedett lelátó van. A versenyek, mérkőzések alkalmával 200 főnyi néző befogadására van lehetőség. Nincs megfelelő öltöző. A sportolók a Dósa villa épületében öltöznek át. Az épület nem ilyen céllal készült, más jellegű hasznosítása volna igazán indokolt. A létesítmény kihasználtsága 2013-as adatok alapján megfelelő volt 845 óra /év - de még bővíthető volna. Ennek az időnek a 21 %-ban iskolai sportra használták a telepet. Az utánpótlás felkészítés a teljes idő további 37%-t tettei ki. A versenysportra 14%, míg a szabadidősportra további 27% jutott. Az információ forrása: a 166/2004. (V.21.) kormányrendelet kitöltött melléklete.

81 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Esélyegyenlőség biztosítása A város óvodai intézményeiben a HH-s és a HHH-s gyermekek száma 2014-ben 175 fő volt, ezen belül a HHH-s gyerekek 121-en voltak Ez a teljes óvodai gyermeklétszám 39%-a HHH-s besorolású volt. 21. táblázat SNI, HH és HHH-s gyerekek létszáma a helyi óvodákban ( ) Óvoda Kis Középső Nagy TK Össz SNI HH HHH % Margaréta ,0 Szivárvány ,9 Csiga-biga ,6 Összesen: ,0 Forrás: Intézményi adatszolgáltatás Ugyanakkor az intézmények között létszámban és a HHH gyerekek arányát tekintve is jelentős különbségek vannak. A városban a Csiga-biga óvoda tekinthető a legproblémásabbnak, ami a legkisebb létszámmal működik, viszont a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek a létszám 66,6%-t teszik ki. Közepesen súlyos a helyzet a legnagyobb létszámot befogadó Margaréta óvodában, itt a gyerekek 41%-a HHH-s. A legkedvezőbb helyzetben a Szivárvány óvoda van, 100 főt valamivel meghaladó létszám mellett a 17% tartozik a legproblémásabb csoportba. Az intézmények kihasználtságában ( fejezet / 17. táblázat) némileg tükröződik a leírt helyzet. Eszerint a Csiga-biga óvoda kihasználtsága a legalacsonyabb, míg a Szivárvány óvodában a kihasználtság messze meghaladja a 100%-t. Az intézmények városon belüli elhelyezkedése, annyiban játszik szerepet, hogy a városközpontban található Csiga-biga óvoda fogadja a városközpont déli részén található szegregált területek gyermekeit. Míg a Szivárvány óvoda a Vasút utcán, azaz a társadalmi szempontból jobb helyzetben lévő Szögvég városrészben található. Az óvodákban tapasztalható, hátrányos helyzetűeket érintő magas arányok természetszerűleg az iskolákba is begyűrűznek. Jászapátiban, a es tanévben 666 tanuló volt beíratva a helyi általános iskolákba. Ennek 65%-a a KLIK fenntartásában működő iskolába, míg további 35% a katolikus egyház iskolájába járt. A KLIK által fenntartott általános iskolai intézmények esetében a legnagyobb problémák a Kórház és a Tornyos elnevezésű intézményekben vannak. Itt 37% és azt meghaladó a HHH-s gyerekek aránya. Sajnos a 48-as iskolában is 30% felett vannak jelen a halmozottan hátrányos helyzetűek. 22. táblázat: HH és HHH-s gyerekek létszáma a helyi KLIK általános iskolákban ( ) létszám HH % HHH % 48-as Dr. Szlovencsák I. u fő 54fő 48% 36 fő 32% Kórház Petőfi u fő 49 fő 55% 33 fő 37,50% Tornyos István király út fő % 86 37% Összesen: 428 fő 224 fő 52,30% 155 fő 36,24% Forrás: Intézményi adatszolgáltatás 2015.

82 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 82 Az egyházi fenntartású iskola - Szent Imre Katolikus Általános Iskola két telephelyen működik. Az intézménynek összesen 238 tanulója van. Ebből 102 tanuló halmozottan hátrányos helyzetű és további 85 fő hátrányos helyzetű. 23. táblázat: HH és HHH-s gyerekek létszáma a Szent Imre Katolikus Általános iskolákban ( ) létszám HH % HHH % Dr. Szlovncsák Imre út 33. szám alatti iskolában 115 fő 47 fő 40,8% 37 fő 32% Damjanich u. 2. szám alatti iskola 123 fő 38 fő 30% 64 fő 52% Összesen: 238 fő 85 fő 35% 102 fő 42,8% Forrás: Intézményi adatszolgáltatás Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek vonatkozásban a Katolikus Általános Iskola kedvezőtlenebb helyzetben van (42,8%), de összességében a hátrányos helyzetű gyermekek (HH és HHH együtt) a KLIK által fenntartott intézményben nagyobb arányban vannak jelen (88%). Katolikus Általános Iskolában a nevelő és oktató munka egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Az iskola kiemelten kezeli: a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. Az iskolában számos roma származású gyermek tanul. Esélyegyenlőségi Program Helyi Esélyegyenlőségi Program célcsoportjai: mélyszegénységben élők és romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékossággal élők csoportja. A program célja, hogy a város minden lakójának elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségét az élet minden területén. Átfogó célja: - az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának követelménye; - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés; - a diszkriminációmentesség; - a szegregációmentesség; - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedések.

83 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve Célcsoport Romák és /vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Következtetések problémák beazonosítása rövid megnevezéssel 1. Folyamatosan növekszik a munkanélküliek száma 2. Emelkedik a tartósan állást keresők aránya 3. A roma lakosság nagyarányú munkanélkülisége 4. Emelkedik a pályakezdő munkanélküliek száma A lakosság eladósodása, az eddigi állomány újraképződése Hátrányos helyzet átöröklődése Szegregátumok megléte Sok a hátrányos helyzetű veszélyeztetett gyermek Sok a speciális fejlesztési igénylő gyermek Igazolatlan iskolai hiányzások Roma gyerekek leszakadása A rászorulók a településen kívüli szolgáltatásokhoz nehezen férnek hozzá fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Közfoglalkoztatás bővítése, támogatott és piacképes képzések, átképzések. Pénzkezelési ismeretek fejlesztése, munkalehetőségek, közfoglalkoztatás, képzések. Felzárkóztatási, fejlesztési programok, infrastrukturális beruházások Szakemberek továbbképzése, preventív intézkedések fokozott családgondozás. Szakemberek alkalmazása Fokozott családgondozás Fejlesztési programok, iskolai és iskolán kívüli tevékenységek Informálás a lehetőségekről, nyilvánosság, szociális szolgáltatások bővítése. Idősek Sok egyedül álló idős ember Programok, foglalkozások Gyakran válnak áldozattá Tájékoztatás, megelőzés Egyre több az 50 éven felüli Közfoglalkoztatás, képzés, átképzés munkanélküli Nők Átgondolatlan családtervezés Intenzív felvilágosítás, fogamzásgátlás anyagi támogatása Hiányos gyermeknevelési ismeretek Előadások tréningek Tartós munkanélküliség Átképzések továbbképzések Családon belüli erőszak Család terápia, párkapcsolati terápia, indulatkezelési ismeretek Fogyatékkal élők Hiányos adatok Adatfelvétel, igényfelmérés Nem teljes körű akadálymentesítés Akadálymentesített intézmények, környezet Nincs elhelyezkedési lehetőség Foglalkoztatási lehetőségek Szegregálódás Közösségi programok Forrás: Jászapáti Város Önkormányzata Az Esélyegyenlőségi Program megvalósítása forrás, intézmény-, és kapacitásfüggő. Nagy jelentősége van emellett a végrehajtás koordinációjának is, amelynek korábbi keretét a Szociálpolitikai Kerekasztal adta. A kerekasztal tagjai az elsősorban szociális ellátást és oktatási tevékenységet folytató közintézmények és civil szervezetek. A október 15.-i ülés meghívottjai az alábbi szervezetek voltak: Jászapái Szent Imre Általános Iskola Roma Nemzetiségi Önkormányzat Mozgáskorlátozottak Egyesülete Kamilliánus Közösség Városi Vöröskereszt Védőnői Szolgálat

84 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 84 Vakok és Gyengénlátók Klubja Fehér Akác Idősek Otthona Szociális Sport és Kisebbségügyi Bizottság Jászberényi Rendőrkapitányság, Jászapáti Rendőrőrs Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Háziorvosok Egyesített Szociális Intézmény Jászapáti Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Önálló Óvodai Intézmény A Kerekasztal éves rendszeres egyeztető ülései ellenére - az utóbbi két évben kevéssé járul hozzá a problémák megoldásához, az összehangolt beavatkozások elmaradnak annak ellenére, hogy minden érintett intézmény teszi a törvényben meghatározott dolgát. A fent említett ülés jegyzőkönyvének alapján inkább az egyedi intézményi tevékenységekről szóló beszámolás, mint az összehangolt beavatkozások szervezése történt. A város jelentősebb eredményeket a roma kisebbség felzárkóztatásában ért el két jelentősebb nagyságrendű Uniós finanszírozású projekt keretében: Komplex-telep program Jászapátiban TÁMOP / (160 millió Ft) Jászapáti Hangya 2010 Termelőiskola létrehozása TÁMOP / (187 millió Ft) Az idősek ellátásában a helyi Kamilliánus Egyesület képviselői vesznek részt. Cél az egyedülálló idősek otthonápolása, illetve családban tartása. A szociális ellátás keretében létezik a városban a házi segítségnyújtás, de az idősek gyakran bizalmatlanok, illetve az alapellátáson túl sok idős nem tudja megfizetni, hogy segítséget kapjon. Ilyen esetekben lép be az ellátásba a Közösség. A Közösség a napi életvitelt segítő tevékenységen túl lelki támogatást is nyújt és segít az időseknek eljutni szentmisére, illetve temetőlátogatásokat szervez az elhunyt szerettek sírjának látogatását lehetővé téve. Jótékonysági estek szervezésére is éves gyakorisággal kerül sor. A Közösség szoros kapcsolatot ápol az Önkormányzattal, aki saját forrásaiból támogatja a Közösség munkáját. Vezetőjük egyben a helyi Mozgáskorlátozottak Egyesülete vezetője is. A helyi illetékes szakemberek véleménye alapján elmondható, hogy a rászorulók és gondoskodást igénylők szempontjából a szociális ellátási feladatok Járási Hivatalokba kerülése (2015. március 1-től) nem lesz kedvező hatással a szociális gondoskodás minőségére. A rászorulók személyes gondosodást igényelnek, gyakran a bizalom kiépítése a legfontosabb, ami a korábbi időszakban könnyebben ment a helyi ismertségen, megszokott kapcsolati pontok, bizalmi személyek miatt. A Járási Hivatalokban erre a fajta személyes gondoskodásra nincs lehetőség.

85 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A település gazdasága Jászapáti relatív gazdasági helyzete A település gazdasági súlya, szerepköre A Jászság egyike az ország hagyományosan tanyás térségeinek olvashatjuk a megye aktuális területfejlesztési koncepciójában. Jászapátira azonban ez már kevéssé jellemző. A város külterületei főként mezőgazdasági és nem lakófunkcióknak adnak helyt, mindössze 50 fő a város külterületen élő lakosság száma. Jászapátinak kétségtelenül a legnagyobb gazdasági szervezete a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt. és vállalatcsoportja. A város életében azonban az ipar jelentős növekedése figyelhető meg, ami a foglalkoztatási lehetőségeket is bővítette a városban. Ezt a folyamatot a megyei területfejlesztési stratégia annyira erősnek és perspektivikusnak ítéli meg, hogy a Jászberény-Jászfényszaru-Jászárokszállás ipari háromszög bővülését vetíti előre Jászapátival és Jászkisérrel. Jászapáti 2013 óta járásszékhely, és a közigazgatási funkciók telepítése révén az eddigiekhez képest nagyobb súlyra tesz szert a vonzáskörzetét tekintve. A KSH évi lakónépesség adata szerint Jászapáti 11. legnépesebb város a megyében. A város a megye területének 1,4%- án terül el, a megye lakosságának 2,3%-a, a éveseknek 2,2%-a él a településen. 2 A város aránya a foglalkoztatottakból és a munkanélküliekből is alacsonyabb, mint a népességből való részese. Jászapátiban nincs nagyon sok munkahely, ám Jászberény, Jászárokszállás és Jászfényszaru közelsége miatt az ingázás a munkaerőpiacot sokkal jobb kondícióban tartja, mint a helyi gazdaság foglalkoztató képessége. A Jászapátiban a működő vállalkozások száma 371 volt 2011-ben. Ez a megyei érték (18719 db) 1,9 %-a. Jászapátiban az ezer főre jutó működő vállalkotások száma 41,7. Ez az érték megyei szinten 48, a járásközpontok (Szolnok nélkül) esetében 53. A megyében Jászberény rendelkezik a legmagasabb értékkel, ami 70. A járásközpontok közül Jászapátiban van e tekintetben a legkedvezőtlenebb helyzet (27. táblázat). A Jászapátiban a működő vállalkozások 5,12 %-a a mezőgazdaságban, 9,97% -a az iparépítőiparban és 84,91%-a a szolgáltató szektorban működött 2011-ben. A mezőgazdasági profilú működő vállalkozások számszerű aránya a járásközpontok közül csak Kunszentmártonban (6.6%) és Kunhegyesen (5,5%) nagyobb. A megyei arány 4.9% a járásoké együttesen pedig 4.4%. Az ipar aránya járásközpontok között átlagosnak mondható, mivel a járásközpontok átlaga 10,45% - három járásközpontban is kedvezőtlenebb ez az érték (Kunhegyes, Kunszentmárton és Tiszafüred). Jászapáiban a szolgáltatások arány közelít a járásközpontok átlagértékéhez (85,12%). Karcag, Törökszentmiklós és Mezőtúr is némileg Jászapáti mögött van ennek az arányértéknek a tekintetében. A vállalkozói tevékenységet jellemzi a működő vállalkozások aránya a regisztrált vállalkozásokon belül. Ennek értéke Jászapátiban 36,88%. Ez kedvezőtlenebb a megyei (37,6%) és a járásközpontok (39,4%) átlagánál is. Összehasonlításként Jászberényben a regisztrált vállalkozások 46,4 %-a egyben működő is. A működő vállalkozások méret szerinti megoszlása viszonylag kiegyenlítettnek mondható az egyéb járásközpontokhoz képest (28. táblázat). Jászapátiban az 1-9 fős vállalkozások aránya 93,5% ami alacsonyabb a járásközpontok és a megye átlagánál is. A 10-19, és az fős vállalkozások együttes aránya 6,43%, ez az együttes érték a legmagasabb a járásközpontok között, (még Jászberényben is csak 5,37 %). Jászapátiban azonban 250 és annál több főt foglalkoztató vállalkozás nincs. Ilyen a járásközpontokban összesen 11, a megyében 28 található. A járásközpontok közül e tekintetben a közeli Jászberény vezet (6 db 250 fő feletti vállalkozás), ami viszont a Jászapátiban lévő foglalkoztatási problémákon némileg enyhít. 2 KSH Tájékoztatási adatbázis

86 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat Működő vállalkozások adatai Jász-Nagykun-Szolnok megye járásközpontjaiban Forrás: KSH 2011 Népesség száma (2011-es népszámlálás) (fő) Működő vállalkozások száma, 2011 Ezer lakosra jutó működő vállakozás (db / ezer fő) Regisztrált vállalkozások száma, 2011 Működő vállalkozások száma, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (A); 2011 Részesedés az összes működő vállakozásból Regisztrált vállalkozások száma, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (A); 2011 Működő vállalkozások száma, ipar és építőipar (B+C+D+E+F); 2011 Részesedés az összes működő vállakozásból Regisztrált vállalkozások száma, ipar és építőipar (B+C+D+E+F); 2011 Működő vállalkozások száma, szolgáltatás (G-U); 2011 Részesedés az összes működő vállakozásból Regisztrált Működő vállalkozások vállakozások száma, aránya szolgáltatás regiszráltakon (G-U); 2011 belül (%) Jászapáti , ,12% ,97% ,91% ,88% Jászberény , ,95% ,68% ,38% ,46% Karcag , ,93% ,51% ,56% ,73% Kunhegyes , ,50% ,71% ,79% ,01% Kunszentmárton , ,62% ,33% ,05% ,36% Mezőtúr , ,04% ,72% ,24% ,10% Tiszafüred , ,38% ,91% ,71% ,37% Törökszentmiklós , ,67% ,89% ,44% ,04% Járásközpontok (Szolnok nélkül) , ,42% ,45% ,12% ,41% JNSZ megye összesen , ,96% ,93% ,11% ,06% 26. táblázat Működő vállalkozások méret szerinti megoszlása Jász-Nagykun-Szolnok megye járásközpontjaiban Forrás: KSH 2011 Működő vállalkozáso k összesen Működő 1-9 fős vállalkozáso k száma - GFO'11 (db) Működő fős vállalkozáso k száma - GFO'11 (db) Működő fős vállalkozáso k száma - GFO'11 (db) Működő fős vállalkozáso k száma - GFO'11 (db) Működő fős vállalkozáso k száma - GFO'11 (db) Működő 500 és több fős vállalkozáso k száma - GFO'11 (db) Jászapáti ,53% 12 3,23% 8 2,16% 4 1,08% 0 0,00% 0 0,00% Jászberény ,32% 45 2,37% 33 1,74% 24 1,26% 3 0,16% 3 0,16% Karcag ,16% 26 2,37% 13 1,19% 13 1,19% 1 0,09% 0 0,00% Kunhegyes ,50% 11 3,56% 1 0,32% 4 1,29% 1 0,32% 0 0,00% Kunszentmárton ,32% 7 1,72% 3 0,74% 4 0,98% 1 0,25% 0 0,00% Mezőtúr ,39% 23 2,47% 13 1,39% 6 0,64% 1 0,11% 0 0,00% Tiszafüred ,79% 9 1,46% 10 1,62% 7 1,13% 0 0,00% 0 0,00% Törökszentmiklós ,33% 26 2,89% 8 0,89% 7 0,78% 0 0,00% 1 0,11% járásközpontok összesen ,98% 159 2,43% 89 1,36% 69 1,06% 7 0,11% 4 0,06% JNSZ megye összesen ,41% 441 2,36% 242 1,29% 149 0,80% 17 0,09% 11 0,06%

87 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 87 A város helyi gazdasági szervezetei leginkább hazai piacból élnek, az export árbevétel aránya csekély, és ez az arány a megyei gazdaság exportképességének javulásával még tovább romlott. 27. táblázat: Jászapáti részesedése a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kettős könyvvitelt vezető vállalkozások mutatóiból (%) Mutatók Vállalkozások száma 1,2 1,2 1,3 1,5 1,6 1,5 1,7 Nettó árbevétel 1,5 1,5 1,4 1,8 1,3 1,1 1,4 Export árbevétel 0,6 0,6 0,4 0,1 0,1 0,1 0,1 Átlagos állományi létszám 2,1 2,1 2,2 1,9 1,8 1,9 1,9 Bruttó hozzáadott érték 1,7 1,4 1,3 1,8 1,4 1,3 1,3 Befektetett eszközök 1,7 1,8 1,2 1,4 1,7 2,2 2,5 Tárgyi eszközök záró állománya 1,6 1,9 1,2 1,6 1,8 2,4 2,3 Forrás: TEIR-NAV A gazdaság teljesítményét, a cégek bruttó hozzáadott érték összegét tekintve Jászapáti a Jász- Nagykun-Szolnok megyei városok rangsorában a 11. helyre került, ami az utolsó előtti helyet jelenti a járásszékhelyek között. A bruttó hozzáadott érték egy lakosra jutó összege 488 ezer Ft, ez a megyei mutatószám értékének 56%-a. A város gazdaságában a magasabb hozzáadott értékű ágazatok alulreprezentáltak, miként azt a megyei koncepció is említi. Az adatok szerint Jászapátiban a magasabb eszköz- és munkaerő igényű, alacsonyabb hozzáadott értéket termelő ágazatok (agrárgazdaság, élelmiszeripar, turisztika) a dominánsak. Ugyanakkor Jászapátiban a cégek felszereltsége jobb, mint a megye átlagában, az tárgyi eszközök értéke alapján a 8. helyre került a városok megyei rangsorában A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A város gazdaságában meghatározó szerepet játszik a rendszerváltáskor megörökölt gazdasági szerkezet. A legnagyobb változást a mezőgazdaság élte át. A szövetkezetek foglalkoztatási kötelezettségének megszűnésével a városban kevesebb, mint felére visszaesett a mezőgazdaságban az álláshelyek száma, és ez az egyetlen ágazat, amely továbbra is munkaerő kibocsátó a városban. 28. táblázat: A foglalkoztatás ágazati megoszlása (fő) Ágazat Ipar Mezőgazdaság Szolgáltatás Összesen Forrás: KSH Népszámlálások, TEIR-KSH Jászapátiban a 2001-es mélypont után az iparban foglalkoztatottak száma 20%-kal növekedett 2011-ig. Ezt a folyamatot részben a helyi gazdaság erősödése, részben a környékbeli iparba ingázás növekedése okozta. E fellendülés következtében az ipar a város legtöbb embert foglalkoztató ágazatává vált. A jászapáti és a megyei agrárszektor egyik legnagyobb szereplője a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt., tevékenysége központi szerepet tölt be a város gazdaságában. A Jászapáti 2000 Zrt, az általa alapított Centrum Jászapáti Kft. és a Jász-Agro Kft. a város gazdasági szervezeteinek árbevételéből több mint 45%-kal részesedett. Emellett a városba, részben az ipari

88 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 88 parkba betelepülő telephelyi ipari és szolgáltató cégek erősítik a város gazdaságát. A szolgáltató szektorban átrendeződések figyelhetők meg. A közszolgáltatások oktatás, egészségügy, kultúra, közigazgatás, szociális szolgáltatások - államilag finanszírozott és bővülő rendszere a város járásszékhellyé válását követően tovább erősödnek. A kereskedelem a gazdaság viszonylag stabil ágazata, a kereskedő cégek sikeresebbnek tűnnek más szektor szereplőinél. A személyi szolgáltatásoknak kisebb része jelenik meg a vállalkozások nyilvántartásában, jelentős része az üzleti szférán kívül marad. A mezőgazdasági termelés alapjellemzői Cégek, tevékenységek támogatások Mezőgazdaság Az agrárgazdaság szervezeti struktúrájában a megyében általában, és ez Jászapátiban különösen igaz, a gazdasági szervezetek nagyobb súlya jellemző. A mezőgazdaság átalakulásával tömegével szűntek meg az állások az ágazatban. Az agrárszektor átalakulása közepette 2001-re már csak 393 főt volt képes foglalkoztatni az ágazat től 2011-ig az állások kétharmada szűnt meg, a mezőgazdaság aránya a foglalkoztatásban 23,4%-ról 9,1%- ra csökkent. A évi Általános Mezőgazdasági Összeírás 3 publikált adatai szerint Jászapátiban 10 ezer hektárnyi területen 500 gazdaság található, ebből 495 db egyéni gazdaság. Az egyéni gazdaságokról a rapporter.net oldalon elérhető adatok szerint a városban az egyéni gazdaságok összesen 3.609,8 hektár területen gazdálkodnak, amelyből 2.711,8 hektár saját tulajdonukban áll, 812 hektárt pedig bérelnek. 4 Az egyéni gazdaságok a terület 36%-án gazdálkodnak. Az Általános Mezőgazdasági Összeírás szerint Jászapátiban az állatsűrűség némiképp magasabb, mint a megyében. A város gazdáinak és gazdálkodó szervezeteinek a szarvasmarha, különösen a tehén állománya jelentős, de a sertés, a tyúk és a pulykatenyésztésben is jeleskednek. Jászapátiban az állattenyésztés nagyüzem domináns ágazat, az állatállományból lényegesen kisebb a kistermelés aránya, mint a megyében. Az Európai Uniós csatlakozás a megye és Jászapáti termelői számára nagyon jelentős, a korábbi hazai források többszörösét kitevő forrást nyitott meg. Az elérhető támogatás lényegesen átláthatóbbá tette az ágazatot. Az MVH 5 honlapján közzétett adatok szerint 2009 és 2014 között a jászapáti termelőknek az MVH 9,1 milliárd Ft támogatást folyósított, amelyből 7 milliárd Ft-ot az EU, 2,1 milliárd Ft-ot a hazai költségvetés fedezett. Az összes támogatás harmadát, 3,1 milliárd Ft-ot területalapú támogatás jogcímen folyósították a termelőknek. A jászapáti termelőknek folyósított összes támogatás 58,8%-a közvetlenül az Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt-hez került, összesen 5,3 milliárd Ft. Az Rt. kezdetektől professzionális szinten pályázó szervezet. Már a os költségvetési ciklusban AVOP 6 mezőgazdasági beruházási forrást sikerült szerezniük 515,9 millió Ft értékben. A Jászapáti 2000 Mg Zrt.-t 2000-ben hozták lére szövetkezetek jogutódjaként, a részvényeit 659 tulajdonos jegyzi, a mérleg szerint 1,1 milliárd Ft értékben. A kilencvenes évek közepétől a cég látványos fejlődésnek indult és 2013-ban 9,3 milliárd Ft nettó árbevételt ért el 196 munkatárssal. A professzionális cég dominálja a városnak nem csak az agrárgazdaságát, hanem központi szereplője a tejiparnak és a kereskedelem több szegmenségnek is. 3 Adatok forrása: Általános Mezőgazdasági Összeírás 2010, foldhaszn1011.xls, foldhaszn1012.xls, foldhaszn1021.xls, foldhaszn1022.xls, foldhaszn1023.xls, KSH listak/z Az NFT I és ÚSZT támogatások adatai az EMÍR jelentéskészítő rendszeréből származnak.

89 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 89 A Jászapáti 2000 Mg Zrt. saját adatai szerint körülbelül ha-on, közel 200 táblában, bérelt területen foglalkozik növénytermesztéssel - vetőmag és takarmánytermesztéssel is - ezen felül 32 településen integrációs tevékenységet végeznek körülbelül 25 ezer hektárnyi területen. A növénytermesztés minden elemére vonatkozóan szolgáltatásokat nyújtanak, koordinálják földtulajdonosok egyéni földhasználatát. A helyi állattenyésztésben szarvasmarha és setés tartással foglalkoznak, emellett fajtanemesítést is végzenek. Az állatok takarmányát maguk keverik. A szarvasmarha ágazatban tejelő marhatartással, borjú és növendéküsző neveléssel foglalkoznak csúcstechnológiával felszerelt nagyüzemben. A juhtenyésztés a legelőhasznosítás miatt fontos, bár nem túl jövedelmező ágazata volt az Rt-nek, ahol saját nemesítésű állománnyal rendelkeztek. Az állományt és a juhtartás eszközeit 2013-ban értékesítette a Zrt. A sertéstelepen 450 kocát és szaporulatát nevelik európai uniós szabványoknak megfelelően. Az ágazaton belül tenyészkocasüldőket is tartanak saját állomány pótlására és értékesítésre is. A pulykatenyésztéssel 2013-ban felhagyott a cég, eladta az ágazat eszközeit, korábban évente kb. 20 ezer pulykát nevelnek, majd szállítanak a szarvasi Gallicoop-hoz feldolgozásra. Az állattartáshoz kapcsolódóan 1,5 milliárd Ft támogatást folyósítottak az Rt számára, valamint 571 millió Ft kapcsolódott a tejtermeléshez. Emellett a mezőgazdasági termékek értéknövelését célzó ÉLIP pályázatokon 20,7 millió Ft-ot nyertek, gépbeszerzéseikhez 91,2 millió Ft forrást szereztek, míg többféle beruházáshoz (pl. szárító) 134 millió Ft uniós forrást csatornáztak be. A Jász-Agro Kft. a Jászapáti Mezőgazdasági Szövetkezet hozta létre egyszemélyes tulajdonú kft-ként. Az anyavállalat később Jászapáti 2000 Zrt-vé alakult, néhány év múlva a részesedése lecsökkent a Kft-ben. A Kft óta működik, 2013-ban 18 emberrel 715,3 millió Ft árbevételt ért el. A növénytermesztéshez és állattenyésztéshez, valamint agrárberuházásokhoz a Jászapáti 2000 Zrt vállalatcsoportja összesen 6,3 milliárd Ft támogatáshoz jutott és ez az összes MVH által folyósított támogatás 68,5%-a. Az Rt. központi szereplője a termelői integrációknak is. A Jász-Tész, a Jász-Nol és a Jász-Gabona TÉSZ-ek megalapításában és működtetésében is részt vesz, bár ez a tevékenység már a nagykereskedelemhez tartozik. A három TÉSZ együttesen 234,8 millió Ft vidékfejlesztési támogatáshoz jutott a szervezés, a működtetés és beruházások finanszírozására ban a Jász-Gabona TÉSZ-ben lévő üzletrészét eladta a Zrt. Az 1992 óta működő Társas Termelő, Termeltető, Szolgáltató és Értékesítő Szövetkezet vegyes gazdaságot tart fenn, foglalkozik növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is. A Szövetkezet 2013-ban 7 fővel 108,3 millió Ft nettó árbevételt ért el. Az MVH 2009 és 2014 között összesen 146,1 millió Ft-ot utalt a Társas Szövetkezetnek, ami a 6. legnagyobb támogatási összeg Jászapátiban. Az előbbinél nagyobb területen kb. 300 hektáron - gazdálkodik a 2013-ban alapított Jász-Pilis Termelő és Szolgáltató Kft, amely egy ember foglalkoztatása mellett 207,7 millió Ft árbevételt ért el már az alapítás évében. Az MVH ben 90 millió Ft feletti összegben utalt számukra területalapú támogatást óta működik a baromfitenyésztéssel foglalkozó Urbánné és Társa Kft. A Kft 8 emberrel 134,8 millió Ft árbevételre tett szert 2013-ban. A gazdálkodásához csekély összegben jutott támogatáshoz. Az állatjóléti szabályokhoz alkalmazkodást 533 ezer Ft uniós forrással toldotta meg, gépbeszerzésre kétszer sikeresen pályázott, amelyekre összesen 4,4 millió Ft-ot utalt az MVH. A fentiekben felsoroltuk az összes 100 millió Ft-nál nagyobb árbevételt elérő mezőgazdasági szervezetet. Jászapátiban 268 db 7 természetes személyek által jegyzett gazdaság kapott területalapú támogatást, együttesen körülbelül 2-3 ezer hektár művelésére való tekintettel összesen 1,2 milliárd Ft értékben. A földet művelő gazdaságok ezen túlmentően is kaptak több jogcímen támogatást, 516,9 millió Ft-ot. Ebből 39 biztosan vegyesgazdaság, mivel az állattartáshoz kapcsolódóan 149,5 millió Ft-hoz jutottak. Mindent egybeszámolva a területalapú támogatásra is jogosult gazdák 1,75 milliárd Ft többletforráshoz jutottak hat év alatt. A 9 kizárólag állattartással foglalkozó gazdaság és még 50 pályázó mindösszesen 20,9 millió Ft támogatáshoz juthatott Jászapátiban. Összességében természetes személyek 1,77 milliárd Ft többletbevételhez jutottak az agrárgazdasági és vidékfejlesztési támogatások jóvoltából.az egyéni gazdák között a többség néhány hektáron gazdálkodik, a legnagyobb öt egyéni gazdaság mérete azonban megközelíti egy kisebb gazdasági szervezet teljesítményét. A támogatást kapott gazdaságok zöme csak a földműveléshez kapcsolódóan jutott forráshoz, 39 vegyesgazdaság, az állattartáshoz is tudott támogatást szerezni. 7 Az egy lakcímen igénylő azonos vezetéknevűeket egy gazdaságnak tekintettük.

90 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 90 Élelmiszeripar Építőipar Ipari termelés Ipar A KSH adatai szerint Jászapátiban 2011-ben a 37 működő és 107 regisztrált vállalkozás működött az iparban ben Működő vállalkozások 2012, TEIR-KSH szerint összesen 75 vállalkozás működik ebben a szektorban, azon belül is leginkább az építőiparban és a feldolgozóiparban. A népszámlálás adatai szerint Jászapátiban az iparban foglalkoztatottak aránya 2011-ben 45,5%-ot tett ki (ezek jelentős részben NEM helyben foglalkoztatott). A városban 1990-hez képest bővült az iparból élők száma, de elsősorban az ingázók révén. A kilencvenes évek visszaesését a kétezres évek ellensúlyozták. Jászapátiban az legnagyobb iparvállalatok az élelmiszeripar, az építőipar és a Jász-Plasztik Kft. telephelyének a megnyitásával a műanyagipar területén tevékenykednek majd. Jászapáti legnagyobb ipari üzeme a Jásztej Zrt. volt. A cég jogelődjét 1969-ben alapították, a tulajdonosai a legfőbb beszállítói voltak: a Jászapáti 2000 Zrt, a Jász-Föld Zrt és a Kossuth 2006 Zrt voltak. Az Rt ben 3,04 milliárd Ft nettó árbevételből gazdálkodhatott és 114 embernek adott munkát. A Jásztej Zrt. eredményes volt a tejtámogatások lehívásában is. Az Rt ban augusztus 31-ig 1,9 milliárd Ft árbevételt realizált. Ekkor hosszú előkészítés után beolvadt a váci székhelyű Naszálytej Zrt-be, a tranzakcióval részévé vált egy háromszor nagyobb cégnek, de ezzel elveszítette önállóságát és telephelyként funkcionál. Jászapátiban még két jelentősebb, közel húsz éves múltú élelmiszeripari vállalkozás működik. A Sütőház Kft, 1995 óta több telephelyen működik és körülbelül 300 üzletbe szállít kenyeret és péksüteményt. 60 embernek ad munkát és valamivel több, mint félmilliárd Ft árbevételből gazdálkodhat. Füle István és Fia Kft óta foglalkozik állatok vágásával és húsfeldolgozással ban 23 embernek adtak munkát és 457,4 millió Ft árbevételt termeltek ki. A Kft. uniós és hazai támogatások nélkül fejlesztette fel az üzletét és tartja fenn. A város élelmiszeripara új szereplővel gyarapodott: Borbás Zsolt egyéni vállalkozó 100 millió Ft támogatással épített fel hagyományos és gyorsfagyasztott pékáru előállítására alkalmas sütőüzemet. Emellett sikerrel pályázott a jászsági malomipar történetét bemutató látványpékség kialakítására is. A KSH évi vállalkozási statisztikái szerint Jászapátiban 39 működött az építőiparban, így a város gazdaságának jelentős szereplői. Jászapátiban az építőiparban négy cég tudott 100 millió Ft-nál nagyobb árbevételt elérni: 29. táblázat: A legnagyobb árbevételű építőipari vállalkozások Cég neve Alapítás éve Nettó árbevétel Foglalkoztatottak (millió Ft) száma (fő) V-Kristály-95 Kft ,7 9 ÚR-FA Kft ,0 28 TZS-Bauépker Kft ,2 18 Jász Építő-Szerelő Kft ,2 19 Forrása: Creditreform céginformációs adatbázis Az építőipar nem hatékony az uniós források fejlesztésébe vagy működtetésben modernizációba történő becsatornázásában. Radius Signage Kft. egy budapesti székhelyű cég, amelynek a vasút utca 29 alatt található jászapáti telephelye. A cég fém és műanyag reklámipari termékek gyártásával (lámpa, megállító tábla) foglalkozik, de tevékenységi körébe tartozik a nagy méretű vákuumszívás, szitanyomás; feliratozások, nyomtatott és plotter vágott öntapadós anyagokból való elkészítése, táblamarógépes marás, műanyagok lézervágása, oldószeres és porfestés, habosítás különböző PU habanyagokból.

91 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 91 Ipari Park Az ipari infrastruktúra, az ipari parkok és szolgáltatásaiknak a kiépítése az ágazati és területfejlesztési politikának központi eleme. Jászapátiban az ötvenes évek vége óta ipari célokra használt területen, 26,6 hektáron, barnamezős területen jelölték ki az ipari parkot), amely akkor (2002) számottevő zöldmezős bővítési lehetőséggel is rendelkezett. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és Jászapáti város Önkormányzata között megkötött, ipari park cím használatára jogosító szerződés kelte június. 19. ábra Jászapái Ipari és Logisztikai Park alaprajza Forrás: Jászapáti Város Önkormányzata

92 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 92 Az Ipari park létrehozásakor az önkormányzatnak kilenc helyrajzi számon összesen 11,2554 ha területen volt fejlesztési területe, míg 6 működő vállalkozásnak és három magánszemélynek 11 helyrajzi számon 15,3948 ha-on volt tulajdona vagy hasznosítási szerződése (ebből 11,8258 ha fejlesztési terület volt.) A területre 1998-ban a TIGÁZ kiépítette a gázvezetéket, az ivóvíz ellátottsága megfelelő, az ipari és a tűzi víz biztosításához fejlesztésre van szükség. A csapadékvíz elvezetését 2000-ben oldotta meg az Önkormányzat, 2002-ben megfelelő kapacitású trafóállomást épített ki az MVM Parner Zrt..Az önkormányzat is rendelkezik egy trafóval, ami 400 kw-os, évek óta kihasználatlan mivel csupán egy vállalkozás kapcsolódott rá (jelenleg a Jász-Plasztik is innen veszi az áramot, amíg a saját trafója el nem készül). A terület a csatornázása még nem történt meg, 2006 óta a lehetőség biztosított a településen. Az Invitel Zrt. biztosítja a távközlési szolgáltatásokat. A Jászapáti Ipari Parkban és az ipari park területét körülvevő ipari hasznosítású területen ben számos vállalkozás működött, ezeknek együttesen 3,037 milliárd Ft az árbevételük és összesen 38 embernek adnak munkát: Fehér Zoltán egyéni vállalkozó műanyag-darálóüzemet tart fent az ipari parkban. (működik) Air Patrol Kft mezőgazdasági szolgáltatásokat nyújt, földi és légi gépparkkal. A Kft. működését ideiglenes fel- és leszállópálya teszi lehetővé a területen A LUKOIL Kft - (ez már aktuálisan (2015. március) nem Lukoil Kft., helyette a Normbenz Magyarország Kft. üzemelteti, viszont egy darabig még a Lukoil felirattal fog működni) A Centrum Jászapáti Kft. az AgroCentrum áruházat üzemelteti, ahol főként mezőgazdasági gépeket, vetőmagot, növényvédő szereket, műtrágyát, gumikat forgalmaznak. A D&S Generál Bt. egyedi bútorok gyártását telepítette Jászapátiba, a központ a fővárosba bejegyzett. A Jászmetál Kkt. fémhulladék feldolgozással és nagykereskedelemmel foglalkozik. A Megaker Kft. műanyag hulladék újrahasznosítását végzi a településen. Jász Plasztik Kft. beruházás folyamatban 2014-ben a Jász-Plasztik Kft. megkezdte a jászapáti telephely kiépítését. A Kft. két ütemben összesen 4,6 ha területet vásárolt fel az ipari park területéből. (20. ábra). A tőkeerős jászberényi székhelyű vállalkozás műanyag feldolgozó telepet hoz létre. 20. ábra A Jászapáti Ipari parkban folyó fejlesztések 2015 márciusi állapot szerint Forrás: saját fotó További beruházás az Jászberényi Ipari Park területén egy pelletáló üzemcsarnok építése. A vállalkozás nyertes Európai Uniós pályázattal rendelkezik. A beruházás megkezdésének éve Az Ipari Parkon kívül található 2004-ben alapított Fort-Kom Kft vállalkozás, főként irodabútorokat gyárt ban 19 emberrel közel 100 milliós árbevételt ért el. Fejlesztéseik (GOP) során vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem bevezetése zajlott. Jászapátiban az ipar fejlődése lassan halad. Az ipari park létrehozása ellenére kevés és lassú az ipar megtelepedése. A helyi vállalkozások gazdasági ereje csekély, az európai uniós

93 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 93 pályázatokon kevés forráshoz jutottak. Összesen 5 nyertes pályázója volt a jászapáti iparnak, amelyek összesen 312,5 millió Ft többletforrást csatornáztak be a város gazdaságába. Két nem helyi vállalkozás nyert támogatást a településnek, ám a nagyobbik projekt nem valósult meg. A telephelyi ipar is mindössze 22 millió Ft európai uniós támogatást hozott a városba. A Jász- Plasztik üzemének megnyitása jelentős eredmény a foglalkoztatási helyzet javítása és a település ipari teljesítményének javulása terén. Az új fejlesztés alacsonyan képzett foglalkoztatottakat vonz majd nagy számban, aminek pozitív hatása lesz az ebben a körben jellemző magas munkanélküliségre, de nem segít a képzett és magasan kvalifikált lakosság megtartásában. A fejlesztés rövidtávú hatása vitathatatlan, de hosszabb távon a helyi gazdaság alacsony hozzáadott értéket termelő szegmensét erősíti. Ez az oka, hogy a városban nagyobb hozzáadott értékű tevékenységeket is szívesen látnának, hogy a képzettebb fiatalokat is munkát, perspektívát találjanak. Közszolgáltatások Kereskedelem Szolgáltatások A KSH 2012-es adatai szerint Jászapátiban az összes működő vállalkozásnak több mint a 70%-a a szolgáltatásban keresi a megélhetését. Jászapátiban a szolgáltató szektor foglalkoztató képessége alig változott az elmúlt 30 évben. A szolgáltatásokból élők aránya 1980-ban 39,3% volt, 2011-ben 45,4%. A változás viszonylag kis létszámnövekedéssel valósult meg, ami azt jelenti, hogy a helyi gazdaságnak nagyon stabilan működő szektora. Jászapátiban a szolgáltatási ágazat legjelentősebb szereplője maga az Önkormányzat. A Polgármesteri Hivatal munkatársai mellett az önkormányzat által fenntartott intézmények, bölcsőde, óvodák, iskolák, szociális szolgáltatásokat ellátó szervezetek munkavállalói is az önkormányzat által foglalkoztatottak számát gyarapította. Ezen túlmenően a közfoglalkoztatottak 2010 után megugró létszáma is zömében az önkormányzatoknál jelent meg. Az önkormányzat által finanszírozott közszolgáltatásokban /intézményekben foglalkoztatottak teljes száma: 113 fő 2015-ben (Polgármesteri Hivatal: 32 fő; VKMK: 7 fő; ESZI: 20 fő; Önkormányzat: 4 fő; JIT: 1 fő; óvodák: 49 fő). Jászapátiban az üzleti szolgáltató tevékenységek közül a kereskedelem a leggyakoribb. A KSH adatai szerint összesen 84 vállalkozás remél megélhetést az ágazatban. A városban a nagykereskedelem és a kiskereskedelem is jelentős szereplőket termelt ki. Jászapátiban nagykereskedelemből a legnagyobb árbevétele a Jászapáti 2000 Zrt-nek származott, bár a bevételeinek csak kisebb részét teszi ki. Az Rt.-nek elsősorban a kiterjedt integrációs tevékenységén keresztül felvásárolt termékek nagykereskedelméből folyt be 4 milliárd Ft körüli bevétel. A város nagykereskedői közül kiemelkednek a TÉSZ-ek, a Jász-NOL Kft és a Jász- Gabona Kft, amelyek egyenként 700 millió Ft feletti árbevételt produkáltak 2013-ban. A Borbás Ker. Kft-t ben jegyezték be ban valamivel több, mint 400 millió Ft árbevételt realizált és 31 embernek adott munkát. A Kft. a nagykereskedelem mellett földműveléshez gépi szolgáltatásokat is nyújt, terménytisztítást is vállal és bértárolás is lehetséges. A Mátra Grain Kft. a legfiatalabb nagykereskedő Jászapátiban ben a Mátravidéki Cukorrépatermelők Szövetkezetének jogutódjaként jött létre. Az éppen beindult Kft ban 383,4 millió Ft árbevételt ért el 3 foglalkoztatottal. Jászapátiban jegyezték be 2001-ben hét ÁFÉSZ közös nagykereskedőjét, a Kelet-Magyarországi Coop Kft. A cég 2013-ben 245 millió Ft nettó árbevételt állíthatott be az eredmény kimutatásába. A kiskereskedelemben két nagyobb cég működik a városban. A Centrum Jászapáti Kft ben a Jászapáti 2000 Zrt. hozta létre. Azóta a Kft. 6 üzletet működtet, 48 fős létszámmal ban 2,3 milliárd Ft árbevétellel a legnagyobb kiskereskedelmi cég volt a városban. A Kft. mérlegbeszámolója szerint az üzletei közül a legnagyobb az ipari park területén működő Agrocentrum, amely 2012-ben 2,1 milliárd Ft, 2013-ban 1,8 milliárd Ft árbevételt ért el. A Centrum STOP ABC és a Centrum ABC 200 millió Ft feletti bevételt ért el, a Centrum Ruházat,

94 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 94 Centrum Stop Zöldség és a Centrum Zöldség egy nagyságrenddel kisebb üzletek. A Kft. a GOPból 33,4 millió Ft-ot nyert az üzletei nyitásához és felszereléséhez. A Jászinvest Zrt. a Jászapáti és Vidéke ÁFÉSZ hozta létre 1999-ben. Az Rt. 14 településen rendelkezik üzletekkel, két leányvállalata van és három kapcsolt vállalkozásban vesz részt. A cég 89 főt foglalkoztat és 2,2 milliárd Ft árbevétellel a második helyre került. Az kapcsolt vállalkozásokból a 2008-ban alapított Heves-COOP Kft. tevékenységének terjedelme a legnagyobb, 33 főt foglalkoztat és 150 millió Ft feletti bevétele van. Egy nagyságrenddel kisebb forgalmú, de a városban a nagyobb kereskedők közé tartozik a Jászapáti és Vidéke ÁFÉSZ, amely ugyan meghatározó befolyással bír a Jászinvest Zrt. működésére, ám önmaga kiürítése után 115,8 millió Ft árbevételt termelt ki 11 fővel. Az alföldi városok kereskedelmének állandó szereplői a gyógyszertárak, amelyből Jászapátin három is található a 100 millió Ft-nál nagyobb cégek között. 30. táblázat Gyógyszertárak Jászapátiban, Cég neve Alapítás éve Nettó árbevétel Foglalkoztatottak (millió Ft) száma (fő) Pharmasan ,9 4 Promed Kft ,5 2 Humán-Gyógyszer Bt ,4 3 Forrás: Creditreform céginformációs adatbázis A kiskereskedelem leghagyományosabb tere a piac (21. ábra). Jászapátiban a piac város központjában található, ennek megfelelően a szerepe is központi októberében fejezték be a felújítását. Új tetőt kapott, hőszigetelt nyílászárókat építettek be és új padokat is beszereztek az árusoknak. Kiemelt piaci napok a kedd, csütörtök és a szombat. Nagy piacnak nevezhető a csütörtöki piaci nap. A város észak-keleti részén Kisjárás városrészben működik a vásártér. A temető vonalában a Kossuth Lajos út bal oldalán található vásártéren 21. ábra A városi piac a városközpont közelében havonta egyszer hagyományos kirakodó Fotó: március vásárt tartanak, amely rendkívül népszerű. Ilyenkor a 300 db rendelkezésre álló árusítóhely mindegyike elkel. Az árusok éves bruttó Ft-ért állandó helyet válthatnak és alkalmanként 2500 Ft ért végezhetik kereskedelmi tevékenységüket. A kihasználtság egész évben meghaladja a 100%-t, tehát igény mutatkozik a terület bővítésére. Az út jobb oldalán, a temető előtti teresedés a hagyományos állatvásárnak ad helyet. A városi piacot és a vásárteret is a Jászapáti Városüzemeltetési Nonprofit Kft. működteti. A helyi vállalkozásokon és a hazai áruházláncokon kívül a Penny Market is nyitott üzletet Jászapátiban.

95 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 95 Idegenforgalom, vendéglátás Jászapátiban az idegenforgalom a szolgáltatások egyik húzó ágazata. A város vendégforgalma a környék településeihez képest kiemelkedő elsősorban, ami főként a város gyógyfürdőjének köszönhető. A magasabb vendégforgalom kisebb részben a szálláshelyeket érintő térségi konkurencia hiánya miatt jellemző. A város vendéglátóhelyeinek száma 36, ezek színvonala változó, de a magasabb igényeket nem képesek kielégíteni. Nagyobb számú vendég fogadására, így rendezvények lebonyolítására az Andrássy Thermál Hotel képes. A szálláshely kínálat a városban sokat fejlődött az utóbbi másfél évtizedben. Jászapátiban ig a strandfürdő melletti kemping üzemelt, majd a Frikandó Fogadó*** 14 férőhellyel megnyitotta kapuit. A nyári időszakban a füves talajú kemping zsúfolásig megtelt, emiatt megnövelték a kapacitását 240 férőhelyre. A 2002-ben nyitott meg az Andrássy Thermál Hotel***, amely azóta 37 szobásra bővítette a kapacitását. A hotelben az utóbbi időben többször történt üzemeltető váltás, ami a kihasználtság rovására ment. 31. táblázat: Az idegenforgalom mérőszámai Mutatók Összes szálláshely férőhelyeinek száma (db) 2013 aránya a megyében (%) ,2 Vendégek száma (fő) ,8 Vendégéjszakák száma (db) ,7 Egy férőhelyre jutó vendégéjszakák száma (db) 30,8 56,2 50,8 52,5 20,4 65,8 Külföldiek aránya a vendégéjszakákból (%) 56,4 56,6 63,6 48,8 36,6 186,8 Forrása: TEIR-KSH Turisztikai vonzerők 22. ábra A strandfürdő előtti parkoló háttérben a kapcsolódó szálloda komplexummal Fotó: február Jászapáti városban a Tölgyes Strandfürdőt az 1960-as években nyitották meg és a nátrium-hidrogén-karbonátos vizet 2002-ben gyógyvízzé nyilvánították óta társadalombiztosítási finanszírozású gyógyszolgáltatásokat is igénybe lehet venni. Ezzel a fürdő szezonalitása jelentősen csökkent, a város és a környék betegei állandó keresletet biztosítanak a fürdő szolgáltatásaira. A strand a nyári szezonban 6 medencével, a téli időszakban 2 fedett (túlnyomásos sátor) és egy kültéri medencével várja az aktív pihenésre vágyókat. A strandfürdőt és a kempinget a Városüzemeltetési Nonprofit Kft. működteti. A kemping kapacitása 240 férőhely (fő) és 4 faház ezekhez külön vizesblokk tartozik. További lehetőségeket jelent az ún. Cimboraház, amely személy elhelyezése lehetséges, valamint 2X2 lakó épületrész. Ezek ellátását külön vizesblokkok biztosítják. A strand és a kapcsolódó kemping vendégei 30-40%-ban külföldiek. Korábbi években jellemző volt, hogy családok (holland, német) több hetet töltöttek a számukra nagyon kedvező árfekvésű kempingben, vagy helyi szálláshelyeken. Az utóbbi években a külföldi látogatók száma némileg csökkent, de általánosságban is elmondható, hogy a kihasználtság kedvezőtlenebb, mint korábban.

96 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 96 Egyéb tevékenységek a szolgáltató szektorban A strandfürdő közvetlen környéke önkormányzati saját forrás felhasználásával rendezésre került (22. ábra.) A fürdő és a kemping kihasználtsága szezonálisan rendkívül egyenetlen, a téli működtetési deficitet a nyári időszak bevételei jelenleg még képesek kompenzálni. A strand és a kemping fejlesztésére készült program a tervezett fejlesztések forrásszükségletét legkevesebb 2,2 milliárd Ft-ra kalkulálja. Ebben egyebek mellett a strandterület bővítése, új fogadóépület és bejárat kiépítése, új medencék építése, a szálláshelyek (kemping) kapacitás bővítése és a meglévő infrastruktúra minőségi fejlesztése szerepel kiemelten a gyógyturisztikai jellegű szolgáltatás-orientációval. Az üzleti turizmus jelentősszezonalitást csillapító hatással bír, valamint ennek köszönhető a külföldi vendégek és vendégéjszakák megyei átlagot lényegesen meghaladó aránya. Az üzleti vendégek csak kisebb részt keresnek fel helyi vállalkozókat, inkább a jászberényi, lényegesen nagyobb üzletember forgalmat bonyolító gazdaság vendégei keresik fel a jászapáti szálláshelyeket, mivel a szomszédos Jászberényben hasonló nívójú szálláshelyek nem találhatók. Az Önkormányzat Turinform irodát (Damjanich u.) tart fenn, az éves rendezvény naptárat több helyen népszerűsítik. Az Utazás kiállításon többször jelen voltak a Jászság pavilonjában. A Jászapáti rendezvénykínálata főként a nyári időszakban biztosít programot a városba és környékére látogatóknak. A térségben működő turisztikai egyesületekkel együttműködnek. A Lease Expert Tanácsadó Kft. igazi meglepetés a jászapáti vállalkozások palettáján. A web-es szolgáltatásokkal és adatfeldolgozásokkal foglalkozó cég egyike a város legnagyobb vállalkozásainak ban 714,3 millió Ft folyt be a céghez, és mindezt 2 ember foglalkoztatásával érte le a Kft A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések Jászapátiban a helyi iparűzési adóbevétel 2005 után indult növekedésnek és 2009-ig dinamikusan növekedett, akkor 112 millió Ft-ról 77 millió Ft-ra csökkent, ám ezt követően behozta a lemaradását és közel megduplázódott 2012-ben ről 2011-re az iparűzési adó mértéke 1,4 %-ról 2%-ra emelkedett. Ebben a terminusban az emelkedés döntően ennek, 2011-től pedig a gazdasági konjunktúrának tudható be. Az elmúlt egy évtizedben nagyobb összegű befektetés nem érkezett a városba, mindössze néhány jelentős összegű európai uniós támogatású projekt valósult meg a városban.

97 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A helyi iparűzési adóbevétel alakulása Befektetések Forrás: IVS Jászapáti , Önkormányzati adatszolgáltatás Az agrárgazdaságba történt nagyobb összegű forrásbevonás az európai uniós támogatásokon keresztül (ezeket ugyan nem teljes körűen az érintett cégek vonatkozásában jeleztük), amely jelentős összegű hitelfelvétel kiváltását tette lehetővé A már említett két jelentősebb beruházás az Ipari parkban jelenleg zajlik. A befektető a JászPlasztik Kft, amely saját erő felhasználásával végzi beruházását A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Jászapáti közlekedési árnyékhelyzetben fekszik, Jászberény felé közel 50 km-re, Dormánd felé 35 km-re van az M3 úttól. A Jászság nagyobb ipari központjaitól ugyanakkor elérhető távolságban van: Jászfényszaru a 31 sz. majd a 32 sz. utakon átlag perc; Jászberényt (19,8 km) elérése a 31-es úton átlag 23 perc. A jászapáti munkavállalók gyakran keresnek megélhetést ezeken a településeken. A helyi gazdaság fejlesztése érdekében a koncepcióalkotásban és fejlesztés-tervezésben az önkormányzat proaktív tevékenységet végez, felkészül az adódó lehetőségekre. Ennek eleme az ipari park létrehozása, a kedvezőtlen közlekedésföldrajzi fekvés azonban távolabbi vállalkozások tömeges megtelepedését nem segíti elő. A Jász-Plasztik Kft. a közeli Jászberényből érkezett, egyfajta spill over hatásnak tekinthető, a telítődő jászberényi területek és munkaerőpiachoz meglepő közelségben már lehet kedvező kondíciókkal vállalkozást letelepíteni. Az Ipari park soha nem rendelkezett klasszikus értelemben vett menedzsment szervezettel. Az Ipari park cím használatát az Önkormányzat átadta a Jász-Plasztik Kft-nek 2013 vagy 14-ben. A befektetésekkel kapcsolatos tárgyalások és ügyintézés az önkormányzat polgármesteri hivatalban zajlik. Nincs felépített marketing terv és nem zajlik tudatos marketing tevékenység sem. Az egyelten hirdetési/marketing felület a város honlapja ( amin az ipari park adottságai szerepelnek, illetve a kapcsolattartók elérhetőségei. Jászapátiban az iparban mérhető nagyságrendű beszállítói rendszer nem alakult ki. Az ipari vállalkozások egymással való kapcsolattartása gyenge, ritkák a közös fejlesztési/piaci kezdeményezések. A mezőgazdaságban azonban a termelés és a piac integrációjában több évtizedes hagyománya van, amely ma is több tucat településre kiterjedően él a városban. A Jászapáti 2000 Zrt.

98 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 98 Innovációs tevékenységek hagyományos integrációs tevékenységet folytat, a TÉSZ szervezetek új típusú összegfogások, a termelők saját szervezetei, amely a termelők piaci jelenlétét fogja össze. Az agrárgazdaság mellett az élelmiszerkereskedelemben a hazai bolthálózatok jelenléte erőteljes. A bolthálózatok amellett hogy nagykereskedői kapcsolatokon keresztül szerzik be a készleteiket, létezik és él hazai piaci, termelői és élelmiszeripari beszállítói hátterük. A városban főként az agráriumban halmozódott fel számottevő, innovációra képes szellemi potenciál. A Centrum Jászapáti Kft. fajtanemesítések és fajtakísérletek lebonyolítása révén több évtizedes kutatási és felsőoktatási tapasztalatot, valamint kapcsolatrendszert képvisel a városban. Jászapátiban egyetlen innovációs pályázat fut. A Centrum Jászapáti Kft. tagként részt vesz az EPHO Kft. által vezetett konzorciumban a GOP által támogatott kutatás-fejlesztési projektben, amelynek célja innovatív megoldások kidolgozása a trágyakezelés és felhasználás területén. Ebből a Kft-re jutó támogatási összeg körülbelül 50 millió Ft. A bejegyzett szabadalmak számát világszerte az innovációs képesség mérőszámának tekintik. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának nyilvántartása és közleményei szerint nincs bejegyzett szabadalmi vagy mintaoltalom Jászapátból Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az ingatlanpiac Jászapátiban nem tartozik a legnagyobb üzletek közé. Az állami támogatások rendszerétől, a pénzpiac állapotától és az általános gazdasági jóléttől erőteljesen függ az ingatlanpiac alakulása. A KSH az Ingatlan adattárban a használt lakások illetékhivatali adatait dolgozza fel, településenként, akár utcasorosan is közli az adásvételek átlagos négyzetméter árait és gazdát cserélt lakások számát. Jászapátiban 2011-ben mindössze 16 családi ház cserélt gazdát. Év 32. táblázat Lakásadatok Jászapátiban Lakásállomány Épített lakások száma Megszűnt lakások száma Épített összes nm Forrása: TEIR-KSH, Önkormányzati adatszolgáltatás Jászapátiban 2013-ban a lakásállomány db volt, ami azt jelenti, hogy 1990 óta 47 db-bal lett több lakás vagy családi ház, inkább ez utóbbi. Jászapátiban 2008-ban még 62 adásvétel történt 69 ezer Ft/nm-es áron. A 2008-tól eszkalálódó ingatlanpiaci és pénzügyi válság hatására visszaesett az ingatlan forgalom. Jászapátiban 2009-ben megfeleződött, majd még tovább csökkent az ingatlan forgalom, az árak viszont emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy a módosabb réteg tudott aktív maradni az ingatlanpiacon. Az árak trendfordulója 2010, a devizák árfolyamának megugrásával és a devizahitelezés leállításával szoros összefüggésben. Az ingatlanpiac azóta sem tért magához.

99 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Az ingatlan adásvételek száma és átlagos négyzetméter árai, Családi ház Családi ház Forrás: Ingatlan adattár 2011, KSH Az ingatlanüzletben azonban a használt lakások adásvétele kisebb visszaesést élt át, mint az új építések. Drámai szinten lecsökkent az építkezések volumene az egész országban. Jászapáti még nem látott olyan pangást, mint ami 2007 óta tapasztalható a városban ben 900 négyzetméter alá csökkent az abban az évben megépített lakások összterülete, 2009-ban már csak 337 nm, 2010-ben 412 nm, 2011-ben egyetlen nm új lakóingatlan nem épült a városban, 2013-ben 191, 2013-ban 2 lakás épült meg, a kettő együtt 145 nm területű ben több mint 4000 nm lakásépítés fejeződött be, 1992-re már megfeleződött, majd ingadozva még egyszer megfeleződött és 1000 nm alá csúszott. Ez az építőiparban rendkívüli visszaesés, amit csak elenyésző mértékben tudnak ellensúlyozni a támogatott energiahatékonysági felújítások. A városban nagyon sok az eladatlan korszerűtlen lakás. Ezek számát az önkormányzatnál 350-re becsülik. Az érintett lakások egy része helyi építészeti érték, aminek hasznosítása értékvédelmi szempontból is rendkívül sürgős. Jászapátiban a strandfürdő több évtizede vonzza a turistákat, köztük a nyugdíjasokat, akik a helyi ingatlanpiacon, főként a fürdő környékén keresletként is megjelennek, ám ahhoz kis számban, hogy érdemi befolyással bírjanak az ingatlanpiacra. 33. táblázat Ingatlanpiaci árak becslése Ingatlan típusa Lakóingatlan Kereskedelmi ingatlan Zöldmezős fejlesztések *-A megadott árak a környék egyik legjelentősebb ingatlan közvetítő és értékbecslő irodájától származnak A városban érdemben nem jelennek meg a piaci forgalomba kerülő üzlethelyiségek vagy irodák. Nincsenek sem bérlehető sem eladásra kínált irodák, ill. üzlethelyiségek, ezen ingatlanpiaci szegmens elemzése tehát nem releváns.

100 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz és intézményrendszere Kötelező jellegű feladatokat Önként vállalt feladatok A Jászapáti Önkormányzat az SZMSZ-ben rögzíti a kötelező és önként vállalt feladatait. 8 A évi CLXXXIX. törvény hatályba lépését követően a települési önkormányzatok a helyi döntéseket igénylő közszolgáltatásokat biztosítják a lakosság számára, az államigazgatási feladat- és hatáskörök döntő többsége a járási kormányhivatalokhoz került. A törvény értelmében az óvodák kivételével elkerült az önkormányzatoktól az alap- és középfokú oktatás szakmai irányítása (az intézmény üzemeltetési feladatokat átadhatók, de az önkormányzat által finanszírozandók), az egészségügyi szakellátás fenntartása, továbbá bizonyos államigazgatási feladat- és hatáskörök. Jászapáti Város Önkormányzata az alábbi kötelező jellegű feladatokat látja el 2014-ben: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; előadóművészeti szervezet támogatása, a helyi közművelődési tevékenység támogatása, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 11. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, 12. helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. hulladékgazdálkodás; 19. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. 20. Jászapáti Város közoktatási intézményeiben tanuló és nevelt gyermekek étkeztetése, 21. az általános iskola működtetése 1. Testvérvárosi kapcsolatok kialakítása, ápolása 2. Civil szervezetek, egyházak támogatása 3. Szociális természetbeni juttatások közül méltányossági alapon történő szociális juttatások 4. Térfigyelő kamera 5. Jászapáti Hírek, Jászapáti honlap 8 ÁROP-1.A kódszámú projektben a város működését részleteiben áttekintették. A projekt eredményeit a tanulmányban felhasználjuk. Szerző: Hungaro-Support Kft

101 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Bölcsődei szolgáltatás 7. Nagyrendezvények Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program A Jászapáti Önkormányzat gazdasági programja tartalmazza a évi önkormányzati ciklus gazdálkodásának elveit. A kötelező feladok finanszírozására központi költségvetés támogatása szolgált ben ez az összeg 646,6 millió Ft-ot tett ki. Az önként vállalt feladatokat az önkormányzatnak saját forrásaiból kell biztosítania. Ennek döntő mértékben forrásai a helyi adók (helyi iparűzési adó, gépjármű adó, kommunális adó, idegenforgalmi adó, talajterhelési díj), amelyek mellé nem kíván az Önkormányzat újabbakat kivetni, az adózási fegyelmet és a behajtás hatékonyságát kívánja javítani. A város gazdálkodásának lehetőségeit szélesíteni kívánja az önkormányzat vállalkozási tevékenységének esetleges kibővítésével. Emellett külső, elsősorban pályázati forrásokat szándékozik bevonni a feladatok finanszírozásába. Jászapáti átadta a KLIK-nek a korábbi önkormányzati általános iskolák üzemeltetését és fenntartását, A fenntartásához 2014-ben valamivel több, mint 23 millió Ft-ot adott át a Központnak. Ezen felül a város önkormányzata havonta 2,878 millió forintot köteles fizetni a Magyar Államkincstárba. A város keresi a pályázati lehetőségeket az oktatási intézmények felújítására és a felszerelések modernizációjára. A as időszakban a Jászapáti Önkormányzat költségvetése rendkívül mozgalmasan alakult. Az Önkormányzat költségvetésében szerepelnek az európai uniós pályázatok, többek között a szennyvízberuházás és a regionális hulladéklerakó megvalósításának tételei, amelyek jelentősen befolyásolják a költségvetés sorait és a város likviditásának biztosítása is rendkívül fontos feladattá vált. Az Önkormányzat 2013-ig 150 millió Ft-os folyószámlahitel kerettel gazdálkodott, amelyet szükség esetén lehívott, a hosszú távú kötelezettségei beruházásokhoz köthetők. Év 34. táblázat: Az Önkormányzat bevételei Bevételek összesen Működési bevételek Sajátos felhalmozás i bevételek Támogatások és támogatás értékű bevételek ebből támogatás értékű bevétel felhalmozásr a Finanszírozás i bevételek ebből hitel ,8 521,5 12,1 907,5 172,0 25,9 5, ,3 561,4 30,2 974,6 218,9 30,0 17, ,7 573,4 15,8 733,9 2,7 93,8 66, ,6 563,4 18,2 946,7 216,5 70,0 70, ,8 609,1 16,4 779,2 42,4 351,8 68, ,8 585, ,4 931,2 31,6 274,4 264, ,3 322,1 11, ,8 749,3 208,9 210,8 Forrás: Jászapáti Önkormányzat, Zárszámadások A város os ciklusban 668,7 millió Ft európai uniós pályázati támogatást nyert el. Az ÚSZT keretein belül önállóan 15 pályázaton 1.691,3 millió Ft-ot nyert különböző célokra, térségi társulásban az ivóvízminőség javítására és a regionális hulladékkezelési projektre 4,2 milliárd Ft támogatás elnyerésében vett részt, emellett az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet keretében 2,9 milliárd Ft járul hozzá a város fejlődéséhez. Az utóbbi kivételével a tételek megjelentek a város költségvetési sorain is.

102 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 102 A városban minden évben rendkívül magas volt a fejlesztések volumene, ezért a bevételek és kiadások között is nagy arányt képviselnek. A város működése megfelelően takarékos, a működési kiadások és bevételek egyensúlyban vannak, a fejlesztések miatt a város likviditásának fenntartása külső forrásbevonást is szükségessé tett. Év 35. táblázat: Az Önkormányzat kiadásai Összesen Működési kiadások Felhalmozási kiadások Finanszírozási kiadások , ,2 315,4 24, , ,8 359,4 31, , ,7 210,4 9, , ,9 318,4 13, , ,9 187,2 254, , ,6 178, , ,7 982,6 557,2 283,9 Forrás: Jászapáti Önkormányzat, Zárszámadások Jászapátiban a kiadások zöme a Polgármesteri Hivatal és az intézmények fenntartását, a munkatársak fizetését, a dologi kiadásokat, stb. finanszírozzák. Attól függően, hogy milyen nagyságrendű fejlesztések zajlanak a városban, a működési költségek aránya 45-85% között alakult ban a város költségvetésében még több mint 300 millió Ft kamat és tőketatozás szerepelt, amelyet kettő kivételével az adósságkonszolidáció 216 millió Ft értékben kifuttatott. Az óvoda felújításának hiteléből 20,8 millió Ft, a Hivatal akadálymentesítésére felvett hitelből 1,6 maradt az Önkormányzat költségvetésében ben a maradék 22,4 millió Ft fejlesztési hitel átvállalása is megtörtént. 36. táblázat: Az Önkormányzat vagyona Év Összesen Forgalom-képtelen Korlátozottan forgalomképes Forgalom-képes , , ,9 423, , , ,9 420, , , ,0 330, , , ,1 331, , , ,5 326, , , ,5 314, ,5 Forrás: Jászapáti Önkormányzat, Zárszámadások Az Önkormányzat vagyona a lezajlott, nagy értékű fejlesztések következtében jelentősen növekedett, a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyon. A város 6,9 milliárd Ft értékű nettó vagyonából 2,2 milliárd Ft vagyonkezelésben van. A vízközmű vagyon a Tiszamenti Regionális Vízművek kezelésébe került, a szilárd hulladéklerakó a Régió- Kom kezelésében működik. A két városrehabilitácós projektben megvalósult fejlesztések viszont zömében a forgalomképtelen vagyonelemek közé kerültek.

103 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Az Önkormányzat településfejlesztési tevékenysége a jogszabályokban meghatározott módon történik. A képviselőtestület hatáskörébe tartozik, annak minden eszközét és elemét, minden elkészülő, fejlesztési elképzeléseket tartalmazó dokumentumot, stratégiát vagy programot a képviselőtestület fogad el határozattal vagy rendelettel. A településfejlesztés területén az Önkormányzat nem hozott létre bizottságot. Jászapáti minden lehetőséget megragad a település komfortosabbá és élhetőbbé tétele érdekében. Széles spektrumú pályázati tevékenységet végez. Az alábbi pályázati projektek valósultak meg a városban önkormányzati vagy önkormányzati társulási kezdeményezésre. 37. táblázat: Jászapáti fejlődését szolgáló pályázati támogatások Forrás Millió Ft Projekt ROP 498,3 Déli városrész rehabilitációja ROP 149,4 Non-profit szociális foglalkoztatás Marketing képzés és promóció komplex turisztikai kínálat LEADER+ 2,0 kialakítása és piacra juttatása érdekében LEADER+ 13,5 "JÁSZ-SARKPONT" helyi vidékfejlesztése terv Összesen 663,2 Forrás: Jelentéskészítő, EMÍR, Helyi Akciócsoport A os töredék időszakban 663,2 millió Ft támogatás járult hozzá a város fejlődéséhez, gyarapította a város vagyonát és javította a városban élők lehetőségeit. Az Önkormányzat mellett a Jászapáti Városüzemeltető Kft is sikeresen pályázott LEADER+ forrásokra a kezelésében lévő strand programkínálatának és eszközeinek fejlesztésére, összesen 5,5 millió Ft értékben. A as európai uniós tervezési ciklusban szintén professzionális pályázónak bizonyult az Önkormányzat. Jászapáti a városi intézmények, közterületek és infrastruktúra elemek mellett a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében is több pályázati kiíráson eredményesen szerepelt. 38. táblázat: Jászapáti fejlődését szolgáló pályázati támogatások Forrás Millió Ft Projekt ÉAOP 272,0 Jászapáti város csapadékvíz elvezető csatornahálózatának fejlesztése ÉAOP 147,7 Bölcsődei ellátást nyújtó intézmény fejlesztése, funkcióját vesztett önkormányzati épület felújításával, átalakításával ÉAOP 204,2 "Minden gyermek óvodája" program I. ütemének megvalósítása Jászapátin ÉAOP ÉAOP ÉAOP ÉAOP 49,8 TÁMOP TÁMOP TÁMOP ÁROP 464,9 Jászapáti városközpont integrált fejlesztése 73,0 Kerékpárút építése Jászapáti Petőfi Sándor úton 29,2 Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz Jászapátin Városháza felújítása a településkép javítása, a lakossági igények kiszolgálása érdekében Jászapátin 187,5 Jászapáti Hangya-2010 Termelőiskola létrehozása 9,2 Egészségre nevelő programok Jászapáti városban 150,0 Komplex-telep program Jászapátiban 22,0 Jászapáti Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése KEOP 36,9 Jászapáti közintézmények energetikai korszerűsítése

104 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 104 Összesen 1 646,4 Egyéb elnyert támogatás Vidékfejlesztési források Nemzeti Kulturális Alap Összesen 53,0 Tárulással benyújtott pályázatok KEOP 2 697,5 KEOP 45,0 Iskolatej, játszótér kialakítása, tanyafejlesztés 8,0 Szent István szobor felállítása REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás Jászberényi és Dél-Hevesi Kistérségében lévő 31 település felhagyott szilárd hulladéklerakójának rekultivációja 1 523,1 Jászsági Ivóvízminőség-javító Projekt Forrása: Jelentéskészítő, EMÍR, MVH támogatási adatok, NKA Gazdaságfejlesztési tevékenység Jászapátiban a gazdaságfejlesztési tevékenység legegyszerűbb formája a helyi termelők és vállalkozások előnyben részesítése, ezzel a belső piac élénkítése, így a források nagyobb valószínűséggel a városban maradnak, a város vállalkozói fejleszthetnek belőle és helyi munkahelyeket tart fenn. Az Apáti kártya bevezetésével szintén a belső piac élénkítése vált lehetővé. A program keretében helyi vállalkozások kedvezményeket adnak a helyi lakosoknak a vásárlásaik után. Például ezzel a kártyával a nyugdíjasaik ingyen megmártózhatnak a gyógyvízben hetente egyszer. Az önkormányzati fejlesztéseket, karbantartásokat, felújításokat a város igyekszik saját kivitelezésben vagy helyi vállalkozók bevonásával megvalósítani. Az Önkormányzat a pályázatok megvalósításánál, a kivitelezési munkálatok estében is igyekszik a helyi vállalkozásokkal is dolgozni, amikor ez lehetséges. Szerencsére a helyi vállalkozók már rendelkeznek több európai uniós pályázat megvalósításának tapasztalatával, és aktívan részt vesznek a város által kiírt közbeszerzéseken. A Jászapáti Önkormányzat 2011-ben létrehozta a Jászapáti Gazdaságfejlesztő Kft-t, amelynek feladata a pályázatok figyelése, projektmenedzsment feladatok ellátása, egyes pályázatok megírása, kapcsolattartás az alvállalkozókkal, a pályázati dokumentációk összeállítása, a pályázatok nyilvánosságának biztosítása, kapcsolódó rendezvények szervezése. A Kft két főt foglalkoztat. A jászapáti Ipari Park a vállalkozások letelepedésének kedvező lehetőséget teremt, az ipari park infrastrukturális fejlesztése lassan haladt. Az ipari parknak nincs önálló menedzsmentje. Az Ipari Parkban az Önkormányzat a területeket értékesíti és a vállalkozóknak maguknak kell kiépítenie a tevékenységükhöz szükséges infrastruktúrát. Az ipari park a bővítési lehetősége már a településrendezési eszközökben szerepe, a megvalósítása azonban nem lesz egyszerű feladat, hiszen a területek zöme magántulajdonban van és sokakat kell kivásárolni a gazdasági célokra kijelölt területeken. Közfoglalkoztatás Foglalkoztatáspolitika A Jászapáti Önkormányzat nem rendelkezik önálló stratégiával a foglalkoztatás elősegítésére. A Város a közfoglalkoztatás rendszerének működési tapasztalatai nyomán továbblépett. Létrehozta a Jászapáti Hangya-2010 Termelőiskolát, amely 187 millió Ft-os támogatással 72 fő

105 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 105 munkaerőpiacról tartósan kiszorult éves jelentkezőt kiképez, felkészíti a foglalkoztatásra és a projekt keretében megvalósuló aszaló műhelyben munkatapasztalatot szerezhet. Pályázat keretében a Jászapátra bejegyzett Első Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet 2,9 milliárd Ft-ot nyert a Komplex Térségfejlesztési Környezettudatos Munkáltatói Programjára, amelyben hátrányos helyzetű, alulképzett munkaerő tömeges foglalkoztatását szeretnék elérni. A Szövetkezet mérlegbeszámolói szerint még 2013-ban sem rendelkezett árbevétellel, a projektről az interneten nem érhető el információk, ezért valószínűtlen, hogy ez a projekt a jászapátiaknak nagy számban képes lenne munkát adni. A város gazdasági programjában megfogalmazta, hogy a Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium és Szakképzővel együttműködve a közfoglalkoztatás és a felnőttképzés rendszerének összekapcsolásával piacképesebb tudással rendelkező munkaerő kibocsátásának feltételeit szándékozik megteremteni. Bérlakás állomány Egyéb bérlemények Lakás és helyiséggazdálkodás A Jászapáti Önkormányzat összesen 119 bérleményt tart fenn, ebből 58 lakásbérlemény. A lakások mérete 28 és 96 nm között változik. Három db 40 nm alatti lakás van önkormányzati kezelésben, ezek mindegyike szociális bérlakás nm-es lakásból 26 db, 70 nm felett 23 db lakás alkotja a Város bérlakás portfólióját, az előbbiből egy szociális bérlakásként funkcionál. Összesen tehát 4 db szociális bérlakással rendelkezik az önkormányzat. A lakások zöme átlagos állapotú, a zöme felújításra szorul. Nagy a kereslet szociális bérlakásokra, míg a piaci alapú bérlakásokra kevéssé, de ezek is teljesen kihasználtak. A város költségvetésébe lakásbérleményekből évente 11 millió Ft, az összes bérlemény kiadásából összesen 27,6 millió Ft folyik be. Az önkormányzati rendelet szerint a fizetendő lakásbérleti díjak: 1. összkomfortos Ft/nm/év 2. komfortos Ft/nm/év 3. komfort nélküli 900 Ft/nm/év 4. szükséglakás 440 Ft/nm/év 5. költségelvű bérlakás a.) Fiatalok háza Ft/nm/év b.) Centrum lakások Ft/nm/év c.) Holcim Lakások Ft/nm/év A lakosság körében nagyon sokaknak gondot okoz a rezsi, különösen a téli rezsi kigazdálkodása, ezért az önkormányzat lakás fenntartási támogatást is kiutal a rászorulóknak ban a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma 300 alatt maradt, 2011-től már 600 lakosnak volt szüksége ilyen típusú segítségre. Egyéb önkormányzati tulajdonú bérlemények között 63 tétel szerepel. A legfontosabb jogcímek: garázs, iroda, raktár, üzlet (48. táblázat). A béreli díjak havi szinten kerülnek megállapításra, de vannak éves szinten megállapított bérleti díjak és bérleti díj mentes bérleti megállapodások is speciális esetekben. 39. táblázat Egyéb önkormányzati bérlemények Jászapátiban Jogcím db m2 Garázs Iroda Raktár ,82 Üzlet Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

106 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Intézményfenntartás Jászapáti Város által fenntartott költségvetési szervek: Polgármesteri Hivatal, Egyesített Szociális Intézmény (Bölcsőde, Időskorúak Ellátása, Védőnői Szolgálat), Önálló Óvodai Intézmény (Csiga-biga Óvoda, Margaréta Óvoda, Szivárvány Óvoda), Városi Könyvtár és Művelődési Ház. Jászapáti Város 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságai: Jászapáti Gazdaságfejlesztő Kft. Jászapáti Városüzemeltető Nonprofit Kft. J-Energ Nonprofit Kft. 40. táblázat: Az intézményfenntartás költségei Adat Polgármesteri Hivatal ESZI Önálló Óvodai Intézmény Városi Könyvtár és Művelődési Ház Múzeumi feladatok Háziorvos Létszám Kiadások összesen Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járadékok Dologi kiadások Egyéb működési kiadások Intézmény bevételei Forrás: Zárszámadás Az Önkormányzat emellett a KLIK részére 23 millió Ft működési támogatást utalt át az iskolák működési költségeire. Az Önkormányzat városgazdálkodási feladatokra 2013-ban 70,9 millió Ftot költött. 41. táblázat: Az intézményfenntartás tervezett költségei Adat Polgármesteri Hivatal ESZI Önálló Óvodai Intézmény Városi Könyvtár és Művelődési Ház Létszám Kiadások összesen Személyi juttatások Múzeumi feladatok Háziorvos Munkaadókat terhelő járadékok Dologi kiadások Egyéb kiadások működési 35925

107 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 107 Intézmény bevételei Forrás: Jászapáti Városi Önkormányzat évi költségvetése A évi zárszámadás áprilisában kerül benyújtásra Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testület számára, ezért a fenti adatok a város évi költségvetése alapján kerültek meghatározásra. A Múzeumi feladatok ellátása az Önkormányzat keretein belül történik 1 fő megbízási díjjal történő foglalkoztatásával. A háziorvosi szolgáltatást 4 fő felnőtt és 1 fő gyermek háziorvos végzi vállalkozási tevékenység keretében Energiagazdálkodás A Jászapáti Önkormányzatnál vagy az intézményeiben nincs az energiagazdálkodásra specializált szervezet vagy személy, és energiahatékonysági koncepcióval sem rendelkezik a település. Mindazonáltal minden intézményi épület rendelkezik energiatanúsítvánnyal. Az Önkormányzat épülete A minősítést kapott az épület felújítása és a napelemekkel kiváltott primer energiaszükséglet csökkenés jóvoltából. Az ESZI Szent István téri épülete az átlagosnál jobb D minősítést kapott. A Csigabiga Óvoda és étkezője, a 48-as iskola és a Szolgáltató Központ az átlagosnál jobb, E minősítést ért el. A Szent Imre Katolikus Általános Iskola energiahatékonysági besorolása annak ellenére E, hogy a tetejére napelemeket telepítettek, és így csökkentették az épület fenntartásának primer energiaszükségletét. A Vágó Pál Múzeum épülete G energetikai besorolást kapott, a többi önkormányzati intézményi ingatlan F, átlagos energiaszükségletű épület. Jászapátiban a Hivatal épületére és a Szent Imre Katolikus Általános Iskola épületére napelemeket szereltek fel. Az orvosi rendelő tetején is van (lesz?) napelem, amit az önk. bérlakás bérlője pályázat útján valósít meg, Saját szükséglete feletti energiát átadja az orvosi rendelőnek. Ezen felül nem jellemző a megújuló energia használata az önkormányzati szektorban Településüzemeltetési szolgáltatások Jászapáti Városüzemeltető Nonprofit Kft. A településüzemeltetési feladatokat a város a Jászapáti Városüzemeltető Nonprofit Kft.-nek adta át. Ennek költségei meghaladták a 70 millió Ft-ot 2013-ban május 15-től a korlátolt felelősségű társaság nonprofitként működik tovább. Fő tevékenysége a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvétele, gyűjtése és elszállítása. Ezen túl széleskörű tevékenységi körrel rendelkezik, főként üzemeltetési és építőipari feladatokat végzésére van jogosultsága. A Regio-Kom Kft. végzi a hulladékszállítást és gazdálkodást 33 településen a régióban, akinek az alvállalkozója (szemétszállításban) a Városüzemeltető Kft. Ezen túl végzik még a Tölgyes Strand, a Kemping, a Piac és a Temető üzemeltetését is. A Kft-nek a munkavállalói létszáma 40 fő. Ezen belül hulladékszállítással összesen 17 fő foglalkozik, ebből 9 fő rakodómunkás, 3 fő gépkocsivezetői, 2 fő hulladékszállítási, 1 fő autószerelői, 1 fő karbantartói, 1 fő telepvezetői feladatokat lát el. A Kempinggel 2 fő recepciós és 1 fő kemping és strand vezető foglalkozik. A Piac és a Vásár üzemeltetését 2 fő látja el, melyből 1 fő takarítói feladatokat lát el. A strand üzemeltetéséért összesen 12 fő felelős, melyből 3 fő úszómesteri, 2 fő pénztárosi, 2 fő masszőri, 1 fő takarítói, 1 fő biztonsági őri, 1 fő parkoló őri és 1 fő rakodómunkási feladatokat lát el. A temető üzemeltetését 2 fő látja el.

108 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 108 J-Energ Nonprofit Kft. A Városüzemeltető Nonprofit Kft. tevékenységeihez kapcsolódó irodai, adminisztrációs és gazdasági tevékenységeit egy ügyvezető igazgató, egy könyvelő és egy központi munkatárs végzi. A J-Energ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot 2014 márciusában alapították főként üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás ellátásának céljából. A társaság alapítója Jászapáti Város Önkormányzata, jelenleg üzleti tevékenységet még nem végez. Egyetlen foglalkoztatottja van, az ügyvezető igazgató Táji és természeti adottságok vizsgálata Jászapáti közigazgatási területe a kistájkataszter szerint az Észak-alföldi hordalékkúp-síkságon belül a Hevesi-sík (1.9.22) kistájakhoz tartozik. A kistáj mind domborzatilag, mind vízrajzilag, mind termőhely adottságaiban, mind növényborítottságában meghatározza a természeti adottságokat. 25. ábra Kistáj kataszter Domborzati és tájviszonyok Természeti adottságok A kistáj 86 és 202 m közötti tszf-i magasságú, lényegében a Laskó- és az Eger-patak hordalékkúp-síksága. Az enyhén D felé lejtő felszín É-ról lépcsővel (egyúttal szerkezeti vonallal) határolódik le; orográfiai típusát tekintve 5 m/km 2 -es átlagos relatív relieffel jellemezhető hullámos síkság. A kistáj középső és D-i területe, Jászapáti közigazgatási területe is kis relatív reliefü (1-2 m/km 2 ), alacsony ármentes síkság, amelyeket enyhén hullámos síksági felszínek tarkítanak.. Felszíne igen egyhangú; formái folyóvízi eredetűek. Kialakításukban főként a folyásirányát igen gyakran változtató Eger-patak vett részt, laterális eróziójával a felszín jelentős részét átdolgozta (a Csincse is egy korábbi medre volt). A középső miocéntől a holocénig szakaszosan süllyedő terület, amelynek mértéke D felé erősödött. Itt a 2000 m-t is meghaladó pannóniai üledékösszlet alakult ki. Erre ugyancsak nagy vastagságban pleisztocén üledéksor települt; amelyek közül legjellemzőbbek az iszapos, csillámos kék homok, a löszszerű anyagok, valamint a folyóvízi és mocsári anyag. A felszín 90 %-át különféle holocén anyagok, lösziszapok borítják. Füzesabonytól K-re a felsőpannóniai rétegekben több lignittelep mutatkozik. Potenciális max. szeizmicitása 8 MS. A talajtakaró tarkaságát jellemzi, hogy összesen 9 féle talajtípus alakult ki, további négynek a kiterjedése jelentéktelen (< 1%). A talajok zöme löszös anyagokon képződött. Jászapáti kedvező termékenységű (IV.,III. vagy II.) alföldi mészlepedékes és réti csernozjomainak területi aránya

109 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 109 Éghajlat Vízrajz 10%. A táj talajának jelentős hányada (53 %) szikes, vagy sóhatás alatti. A szikességgel kisebb mértékben befolyásolt, mélyben szolonyeces réti csernozjomok 3 %-ot borítanak, a szolonyeces réti talajok 35 %-ra terjednek ki. Jórészt (75%-ban) szántóföldi művelés alatt állnak, amit viszonylag kedvező termékenységi besorolásuk tesz lehetővé (VI. és VII.). A fennmaradó 25 %- ban rét vagy legelő területek. A kedvezőtlenebb termékenységi besorolású (VIII. és IX.), a szikességgel erősebben érintett réti szolonyecek (8 % területi kiterjedésben) és sztyepesedő réti szolonyecek (7 %) többségükben szikes rétek, kaszálók, vagy legelők. További rövid bekezdés a helyi talajokról, bővebben a részben. A település és környékének éghajlatára a mérsékelten meleg-száraz éghajlat jellemző. Az éves napfénytartam óra között változik, ezen belül nyáron , télen pedig óra napsütés a megszokott. Az évi középhőmérséklet 10-10,2 C között jellemző, amitől eltérés az ápr. 12. és okt. 17. közötti időszakban mérhető, amikor kb. 188 napon át a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 C- ot. A területen a középhőmérséklet nem csökken fagypont alá általában napon keresztül. A településen és környezetében a legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékleteinek átlaga 34,0-34,2 C körüli, míg a leghidegebb téli napok minimumainak átlaga -17,0 és -17,5 C közötti. A csapadék évi összege átlagosan mm közötti, melyből a vegetációs időszakban mm eső valószínű. A településen és környezetében a hótakarós napok száma 36 nap körüli és az átlagos maximális hóvastagság cm. A csapadék térbeli eloszlása határozza meg, hogy a vízigényes, a kevésbé vízigényes vagy a szárazságtűrő kultúrnövények termesztése gazdaságos-e Az uralkodó szélirány kiemelkedően az K-i, de jelentős az Ék-i és a Ny-i aránya is. Az átlagos szélsebesség 2,5 m/s közötti. A vizsgált terület az ország középső részén, a Tisza jobb partján található. A tervezési alegységet nyugatról a Zagyva, délről és délkeletről a Tisza folyó, északról a Laskó és a Tarna patakok természetes vízgyűjtői határolják. A felszínét elsősorban a vizek alakították ki. Az ármentesítések előtti időszakban a terület jelentősen kitett volt a Laskó, Zagyva, Tarna és Tisza folyók árvizeinek. A terület északon kissé magasabb fekvésű. A területet lejtéséből adódóan északon a gyorsabb lefolyású, míg délen a hosszabb idejű és a tartósabb árvizek jellemezték. A települések kialakulásának helyét az árvizek gyakorisága és ezek káros hatásaitól való védettség határozta meg, így elsősorban a magasabb vonulatokon és a védettebb területeken telepedtek le. A kistájnak még tava is alig van. A talajvíz mélysége 2-4 m között van. Mennyisége Füzesabonytól D-re és Hevestől Ny-ra 1-3 l/s.km 2, máshol jelentéktelen. Kémiai típusa általában kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, amit kisebb nátriumos foltok tarkáznak. Keménysége nkº fölé emelkedik. A szulfáttartalom is a települések környékén emelkedi 60 mg/l fölé. A rétegvizek mennyiségét valamivel 1 l/s.km 2 alá becsülik. Az artézi kutak száma nagy. Mélységük nemigen haladja meg a 200 m-t. Vízhozamuk általában mérsékelt. Még a nagyobb mélységre lehatoló fúrások is gyakran kevés vizet adnak. A felszíni vízkészlet kihasználtsága 100 % körül jár, míg a felszín alattié 60 % körüli. Ugyanannyi a kutak kapacitásának a terhelése is.

110 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra Vízgyüjtő gazdálkodási alapegységek 2-9.Hevesi-sík tervezési alegység Növényzet Forrás: Hevesi-sík VGT A település és környékének felszíni és felszín alatti vizeinek bemutatását az fejezet tartalmazza. A terület növényföldrajzilag az Alföld flóravidék (Eupannonicum), Tiszántúl (Crisicum) és a Duna-Tisza közi (Prematricum) flórajárásának határterületén helyezkedik el. A Hevesi-sík természetes vegetációja az erdőírtás, a vízelvezetés és a vizenyősebb talajokon végzett fajbehelyettesítések miatt jelentősen megváltozott. Átmeneti növényzetű táj, jelentős arányban kultúrterületekkel (80%). A hegylábperemi sztyepp- és erdőssztyepp-fajok a táj északi részére koncentrálódnak, előfordulásuk a tájban és Jászapátiban igazi kuriózum: leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), piros kígyószisz (Echium maculatum), nagyezerjófű (Dictamnus albus), epergyöngyike (Muscari botryoides), hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae), bugás veronika (Pseudolysimachion spurium). Számos löszelem a szikespusztai tájban löszhátakon és mezsgyéken is fennmarad: macskahere (Phlomis tuberosa), hengeres peremizs (Inula germanica), közönséges borkóró (Thalictrum minus). Jászapátiban jellemzők a szikes fajok: réti őszirózsa (Aster sedifolius), sziki varjúháj (Sedum caespitosum), sziki boglárka (Ranunculus lateriflorus), a sziki magaskórósokban fátyolos nőszirom (Iris spuria) és sziki kocsord (Peucedanum officinale). Belvizes szántókon és mocsarak szegélyében gazdag iszapnövényzet tenyészik: látonyafajok (Elatine spp.), iszapfű (Lindernia procumbens), henye vasfű (Verbena supina). Telepített tölgyesei helyenként gazdag orchidea-flórával rendelkeznek: madársisakfajok (Cephalanthera spp.), Tallós- és széleslevelű nőszőfű (Epipactis tallosii, E. helleborine). Az özöngyomok elsősorban a homokterületeken és a vízfolyások mentén terjednek.

111 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 111 Állatvilág Tájtörténet A védett fajok száma: 45-55; özönfajok: selyemkóró (Asclepias syriaca), aranyvessző-fajok (Solidago spp.), akác (Robinia pseudoacacia), gyalogakác (Amorpha fruticosa), bálványfa (Ailanthus altissima). Az erdő, mint természetes életközösség, sokféle növény- és állatfajnak nyújt megfelelő élőhelyet. A terület értékét különösen a madárvilága jelenti. A terület egyrészt vonulási szempontból, másrészt szaporodó- és táplálkozó helyként jelentős. A fészkelők között megtalálható az ugartyúk (Burhinus oedicnemus), a réti sas (Haliaeetus albicilla), a kakukk (Cuculus canorus), a fogoly (Perdix perdix) és a fürj (Coturnix coturnix). Telelő faj a területen a réti fülesbagoly (Asio flammeus) és a nagy őrgébics (Lanius excubitor). Kiemelendő továbbá az átvonuló fajok széles köre, amelyek között megtalálható a nyílfarkú és a kanalas réce (Anas acuta, Spatula clypeata), a fehér- és fekete gólya (Ciconia- ciconia, nigra) vagy a nagy- és kis póling (Numenius arquata, N. phaeopus). Emlősök közül említést érdemel a mókus (Sciurus vulgaris), az őz (Capreolus capreolus) vagy a keleti sün (Erinaceus concolor) Tájhasználat, tájszerkezet Jászapáti a nagy népvándorlások útjában található. Az első írott feljegyzés ugyanis Apátiról az 1391-es évből való, de akkor már temploma is volt a községnek, nyilvánvaló tehát, hogy maga a betelepülés jóval előbb történt, mint ahogy templomépítésre sor került. 9 A település határában talált leletek azt bizonyítják, hogy a kőkorszak embere legfeljebb portyázott erre a Mártából és a Bükkből a vadat hajtva, de a Tarna mellett már Kr.e évvel a jelenlegi Alsószentgyörgyi útnál a községtől délre már éltek népcsoportok. A város keleti részén a mai Kíséri út mellett bronzkor idejű (Kr.e. 1000), a város északi részén a hajdani Kisárok közelében levő lelőhelyen a kelták idejéből (Kr.e. 500) /bizonyított, ha nem is nagyszámú, de állandó jelleggel létesült telephelyek már voltak itt. Őseink az állandó települőhelyeket általában lehetőleg valamely folyó, élővíz mellett, vagy legalábbis annak közelében választották meg, ahol a víz részben táplálékot adott, esetleg menedéket is biztosított. A település határán áthúzódó Tarna-ág még folyóvíz volt, de nem a partján alakult ki a település, mert a város nagy mocsarakkal volt körbevéve, amely biztonságot adott az ott élőknek. Nyugaton a Csátés, délen a Holt-Tarna, talán akkor még élővíz, keleten a Virágos és északon a Nagy-szik mocsara. A település belső területén is voltak mocsaras részek, a Nagy Pál-tó, a Hegyesi-tó, amelyek csak a közel múltban töltődtek fel, valamint a még ma is nádat termő ősmocsár a Kapitány-kert mellett, amely nagy területet foglalhatott el. A Nagyszik, a Patkóér, a Csukás, a Barattyus, a Virágos nevek ma is ismert határrészek. A Tisza vize is szinte évenként évente többször is nagy részét elöntötte a határnak. Az egész éven át ki nem száradó mocsarak gazdag táplálékot nyújtottak úgy az embernek, mint a változatos állatvilágnak. A mocsarakban bőven volt hal, amint a Csukás név is tanúsítja. Ma már nyoma sincs annak a nagy madárvilágnak, amely itt tanyázott részint a sík mezőkön, részint a mocsarak körül. Még 1855-ben is írták, hogy: feltűnnek a róna nyílt mezőin, az egész nyáron által csoportosan tanyázó deli termetű túzokok és darvak seregei. Még XX. század elején is csónakról vadászták a kövér vadkacsákat a Csátés és Csukás vizeiben, de gyakran ejtettek vadlibát és túzokot is. A vízzel és ligetekkel tarkázott sík róna tehát kedvező terep a letelepedéshez. Szent István király az ország különböző részein hatalmas birtokokat adományozott hittérítő szerzeteseknek, akik több helyen apátságot létesítettek. Ilyen,4>api birtok" lehetett Apáti is. 9 Forrás: - Rusvai Lajos munkája (1969) alapján

112 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra Jászapátiról készült katonai felmérések és légi felvételek I. katonai felmérés Forrás: II. katonai felmérés Forrás: III. katonai felmérés Forrás: Légi felvétel Forrás: A település elpusztulhatott a tatárjárás alatt, s mint néptelen határt vagy cserebirtokként kapták meg a jászok, vagy mint lakatlan területet megszállták. A kapott, vagy elfoglalt területet Apáthyszállásá "-nak nevezték el, vagyis latinul descensus seu terra Apáthy", mint ahogy a többi jászkun telephelyek is szállás " néven fordulnak elő az egykorú okmányokban. Jászapáti területe a betelepülő jászok idején királynéi birtoknak számított. Ezen a vidéken - a messze környéken - beleértve az egész Jászságot is, az apáti templom az első, amelyről az írások megemlékeznek. A község határa mindvégig, napjainkig ugyanaz maradt, amint az 1391-i okmányban is le van írva; mintegy kat. hold terület. Míg a szomszédos községek életében rengeteg határperről lehet olvasni, addig Apáti esetében mindössze egyszer, 1393-ban jegyeztek le ilyet. A közigazgatási határ állandósága arra vall, hogy ennek a területnek hamarosan a honfoglalás után olyan gazdái lehettek, akik gondosan ügyeltek a határ épségére és nem engedték, hogy idegen foglalók azt megcsonkítsák. A Jászoknak küzdelmet kellett vívni ahhoz, hogy a község határát szántóföldi művelésre alkalmassá tegyék. Nyugatról a Tarna, keletről a Tisza vize állandó elöntéssel fenyegették a határ nagy részét egész a XIX. század végéig, amíg a folyók szabályzása meg nem történt. Az enyhén hullámos felszínű területeken a folyó vize több kisebb, hálózatba rendeződő mederrel

113 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 113 rendelkező ágakon át érkezett a környékre, egyben fokozatosan feltöltve a tavakat, lápokat, réteket, közben szárazon hagyva a kisebb kiemelkedéseket. Apadáskor aztán ugyanezek a medrek vezették vissza a fölös vizeket a Tiszába. A tájegység peremén, illetve a belső szigeteken, homokhátakon megtelepült falvak lakói ezekhez a körülményekhez alakították megélhetésüket. Az itt lakók rendkívül tudatos tájhasználattal termékennyé és lakhatóvá tették a folyók árterét. Az úgynevezett ártéri-, vagy fokgazdálkodás a Kárpát-medence nagy síksági folyói mentén általánosan elterjedt volt a középkorban. A fokok működtetésével és az alkalmazkodó tájgazdálkodás révén biztosították, hogy a vizek egy-egy területen csak a szükséges időszakban és mennyiségben legyenek jelen. A Tisza szabályozását megelőzően és a belvíz-mentesítési munkálatokig az itteni lakosság a rétek és mocsarak adta lehetőségekből élt. A holt Tarna medrén levő két nagy kőhíd még ma is tanúja annak az időnek, amikor a mederben élővíz folyt. A fő és mellék utak is csak úgy voltak járhatók, ha azokat időnként feltöltötték és kezdetben fából, majd később kőből és betonból hidakat, átereszeket építettek. A virágosi, majd a csátési csatorna csak a XX. század elején épült meg és mentesítette a víztől a határrészeket Az erdő is fontos volt a gazdálkodáshoz, megélhetéshez ben már 59 hold erdeje volt Apátinak. Évenként szedették a makkot a Mátra erdeiben és ingyen adták a lakosságnak elültetésre ben szigorúan elrendelték, hogy az erdőnek kapott földbe mindenki belevesse a makkot és igyekezzék erdejét szaporítani ban pedig már a kitermelést is szabályozták: rendelik, hogy a saját erdejében is ki-ki csak ősszel és télen vághat fát. Az Apáti erdő területe az idők folyamán így alakult: [38,] év: kh " Az erdő- és szántóművelés mellett a szőlőtermesztés is elterjedt az 1700-as évektől. A területet kapás " számra mérték, aszerint, hogy hány kapás tudja azt megművelni. A kiosztott szőlők be is lettek telepítve, mégpedig leginkább török szőlővel, a jóféle kadarral. A szőlő területe mély árokkal volt körülvéve és kajinkával beültetve, s azon tilos volt az átjárás. A munkák végzésére két helyen a serte kapukon " át lehetett közlekedni a kijelölt időben. A szőlő rendjére 3-4 szőlőcsősz ügyelt fel, akik állandóan a területen laktak. A szőlő területe évről-évre szépen növekedett ben már cseber bora termett az apátiaknak ban már 211 kat. hold volt a szőlő területe, hektoliter borterméssel, ami már jelentős mennyiséget képezett. Apáti határában a szőlőtermelés az 1850-es években érte el fénykorát. Ekkor már 242 kat. hold volt a határban levő szőlő területe. Csak 1874-ben sikerült mentesíteni a Holt Tarna elzárásával a határnak mintegy kat. hold földjét a sok belvíztől. A Jászkiséri Tisza Szabályozási Társulat csak 1851-ben alakult meg. Ezután vette csak kezdetét a folyó komolyabb szabályozása, s ez időtől fogva az apátiak is az egész hevesiványii határrész után úgynevezett ártéri adót fizettek. Szerencsére a település belterületét sohasem fenyegette árvíz. Annál több bajt és gondot okozott a talajvíz. A gyümölcstermesztés a szőlő mellett szintén elterjedt tevékenység volt, az általános iskolában is tanították a gyümölcsfák szaporítását, metszését. Az úgynevezett Városkert" évtizedeken át szolgálta a nemes gyümölcsfák termelését és árusítását. A szőlők kipusztulásával, mindinkább gyümölcsfával próbálták hasznosítani a területet. De azon kívül is, minden család a tanya és a ház körül igyekezett annyi fát ültetni, hogy a szükséges gyümölcsöt megteremje. Nagyobb területen összefüggő gyümölcsös alig volt a község határában, a meglevők is inkább csak helyi fogyasztásra termeltek.

114 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 114 Tanyagazdaságok kialakulása A XIX-XX. század fordulón létesült az első zöldség és dísznövény kertészet. Üvegházai és melegágyai ontották a jó minőségű nemesített zöldségféléket és a dísznövényeket. A két háború között még két helyen létesült zöldségkertészet: a Panna-kútjánál, majd később a Szigethi-féle téglagyárnál. A Tisza és Tarna gátjainak megépültével Apáti határa mentesült ugyan a betörő árvizektől, de az összegyülemlett belvizek még mindig nagy területet öntöttek el. Ezeknek a vizeknek a levezetésére szolgál az 1930-as években megépült virágosi és csátési csatorna, amelyek a Miller-csatornába viszik le Apáti belvizeit után Apáti határának szántóföldjét két nyomásra osztották, északi részen a Felső-, a déli részen az Alsónyomás elnevezéssel. A szántót nyomásos gazdálkodással váltva művelték. A határ középső részén, a várost körülvéve helyezkedett el az ún. belső közös gyeplegelő, amelyen mindenki legeltethette az állatait. A várost övezte, az ún. ólaskert, ahol az állatokat, a szemes és szálastakarmányt,-a gazdasági szerszámokat tartották. Itt tartózkodtak a fiatalabb férfiak, ellátták az állatokat, és a felügyeletet biztosították. A város délkeleti részén a szőlő, az erdő, valamint a kenderföldek húzódtak. Az első nyári szállásokat elsősorban az ember és csak ritkán az állatok számára, építették fel. Az itt tartott állatokat még nem istállózták. Apáti határa és a két pusztai legelő ekkor még elegendő volt a földhöz viszonyított kisszámú lakosság eltartására. Az idillikusnak mondható gazdálkodás és fejlődés a 19. század első felében hanyatlásnak indult. A kitelepülések, a pestis és a kolera járványok ellenére is rohamosan növekedett a város lakossága. A jelentős népszaporulat, a birtoktestek elaprózódása, a zsellérek számának növekedése megkívánta a föld eltartó erejének növelését Jelentős változást ígért a kapásnövények termesztése, amelyre lehetőség csak a távoli, pusztai tanyás földeken adódott. A szántóterület növelésének, a kapásnövények általánossá válásának, a trágyázás bevezetésének akadálya volt a nyomásos gazdálkodás. A 19. század első felében előtérbe került az ősi redemptus juss végleges kiosztásának, és családi használatának igénye től 7 év alatt történt meg a tagosítás. A szilaj állattartó sugaras utakat felváltotta a földművelésre jellemző szabályos táblákat kialakító rácsos úthálózat. A határt 16 t~ 300 öl széles dűlőkre hasították, legtöbbjük észak-déli irányú, egyenes, 3 öl széles dűlőutakkal. A járt dülőutak és vakdűlők által felszabdalt 300 öl hosszú táblákat alakítottak ki. A szomszéd települések határától, az apáti földeket a határdűlők választották el tól az új vármegyerendszer szerint a Jászság Jász-Nagykun-Szolnok vármegye része és az Alsó Járás székhelye lett, de elveszítette városi rangját. A közigazgatás átszervezése, a tagosítás megteremtette a tanyák kialakulásának feltételeit, amelyet társadalmi és gazdasági szükséglet sürgetett. A település belső udvarából, ólas kertjeiből a gazdálkodás központját kihelyezték a határba, amit tanyaszállásoknak neveztek, de a lakóházakat továbbra is megtartották a városban. A tagosítás utáni tanyák szerepe megváltozott: Nemcsak gabonát, egyre inkább elterjedt a kapás növények termesztése, amely egyre több munkaerő szükséglettel jelentkezett. A szilaj állattartást felváltotta az istállózó állattenyésztés, amely szintén megnövekedett munkaerő igénnyel lépett elő. A várostól való távolság, a szállítási költségek csökkentése, is arra ösztönözte a paraszt embert, hogy gazdasága, és életének színtere a tanya legyen.

115 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 115 Mai tájhasználat Maga a talajfelszín enyhén hullámos. Kiemelkedő dombok ma már nincsenek, nevük is feledésbe ment. Élővíz nem szakítja meg sehol a határt, a Holt-Tarna és a Patkó-ér medrében csak vizes esztendőkben mozdul meg a víz. Az egész határ lejtése észak-déli irányú, a mesterséges csatornák is ezt az irányt követik. A talaj termőereje jónak mondható, helyes növényi kultúrával és okszerű vetésforgóval könnyen egyensúlyban tartható. A város határát a központba vezető utak továbbra is sugarasan szabdalják részekre, majd a keresztező mellékutak dűlőkre szabdalják a határt. Az utak is évszázados nyomvonalakon haladnak a szomszédos községek felé. Hét főbb útvonal vezet át a községen. A térség úthálózatának meghatározó eleme a 31.sz. főút, amely a településen át vezet K-Ny-i irányban. A főút észak-kelet irányba a füzesabonyi csomóponton át biztosít kapcsolatot az M3 autópályához. Ezt a kapcsolatot bővíti a Jászberény-Hatvan közötti 32.sz. főút és a településtől déli irányba Újszász, Szolnok felé kapcsolatot biztosító 3227.j. út. A települést érintő közúthálózati elem a 3228 j. összekötő út, amely északi irányba biztosít kapcsolatot. A települést távlatban a 31.sz. főút - a jelenleg hatályos OTrT-ben - északi elkerülő és a településtől keletre az M8 gyorsforgalmi úttávlatban képülő szakasza az úthálózaton jelentősebb beavatkozás. A település keleti és északi oldalán halad a 86. sz. Vámosgyörk-Új szászt összekötő helyiérdekű vasút, melynek Apáti a központja. 42. táblázat Földterület művelési ágak szerint Földterület művelési ágak szerint Szántó 7 924,38 ha Konyhakert 8,61 ha Szőlő 3,62 ha Gyümölcsös 13,10 ha Gyep 1 626,29 ha Erdő 75,37 ha Nádas 0,05 ha Halastó Gazdaság méretet el nem érők termőterületek 35,77 ha Nem hasznosított Mg-i terület 2,22 ha Gazdasághoz tartozó egyéb területek 364,63 ha Közigazgatási terület ha Terület Jászapáti város Jászberény, Jászkisér és Jászladány után a legnagyobb területű szántóföldet hasznosítja a kistérségben, az állattenyésztés tekintetében a térség legmagasabb szarvasmarha, és meghatározó sertés állománnyal rendelkezik, az őstermelők átlagosan 100ha feletti területen termelnek Több major, állattartó telep, mezőgazdasági telephely is található a külterületen. Jelentősebb a várostól É-ra a Nagyszék major, DK-re a Kálmány tanya, illetve a 31-es út Jászjákóhalma felé vezető útja mellett az Alsónyomás tanya.

116 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 116 A XIX-XX. sz-i, igen sűrű tanyavilágnak csak a töredéke maradt fenn. A határ elnevezések ugyancsak régi eredetűek, még abból az időből valók, amikor a nyomásos gazdálkodás járta, (1700-as évek), de még ma is használatosak. A Felső-nyomás, Alsó-nyomás, Felső-rét, Rosszrét, Kaszás-rét, Alsó-rét, Vágó-járás, Csukás, Virágos, ma is közismert határnevek. A dűlőnevek is régi időből valók. Ilyenek a Dinnyék útja, a Nagy-állás útja, Gyepi-dűlő, Prém-dűlő, Választó-dűlő, Medgyes-dülő, Császár útja, Gólya-dűlő. A határ kiterjedéséhez az erdők aránya elenyésző. Az erdők szinte egésze telepített, tehát nem természetes eredetű állomány. A Jászapátin található vállalkozások mintegy 22%-a tevékenykedik az iparban, és a nem mezőgazdasági termelő vállalkozások aránya is alacsony. A település kiemelt prioritása olyan vállalkozások, üzemek letelepedésének elősegítése, mely a helyi munkaerőt 28. ábra Adatállomány szerinti erdők (sárga színnel határolva) Forrás: foglalkoztatja. Az ipari park melletti jelentős területű ipari terület kijelölésével a településen a nagyobb üzemek, gyárak letelepedésére nyílik lehetőség, bár az ipari és logisztikai park címet 2002 nyarán nyerte el Jászapáti Város Önkormányzata, az alacsony kihasználtsággal rendelkezik, a vállalkozások betelepülése elmaradt a várakozásoktól. Ma a belvizeket a város 3 különböző pontján található 3 belvízelvezető csatorna gyűjti össze. 1. rendszer: az Alvég városrészben a Panna tótól a 25. sz. csatorna gyűjti össze a csapadékvizet a Tabán és Alvég városrészből. 2. rendszer: a város északi részén a Szögvég és Kisjárás határánál a Gólya-dűlőn induló csatorna gyűjti össze a Szögvég és Kisjárás városrész csapadékvizét. 3. rendszer: a Felvég nyugati határán lévő Csátés csatorna gyűjti össze a városrész csapadékvizét. A városközpont csapadékvízét szintén a kialakult 3 rendszer viszi el a városrészek közötti kialakult csapadékvíz-elvezető rendszeren keresztül. Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás alapján a tervezési területen nyilvántartott község területét nem érinti. szilárd ásványi nyersanyag lelőhely nem található. A település közigazgatási területét lefedi a Jászberény 125. szénhidrogén kutatási terület.

117 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 117 Jövő tájgazdálkodására vonatkozó megyei ajánlások Jászapátit érintően Az ajánlásokat (jellemzően településrendezési eszközökre vonatkozó megállapításokkal) a 10. sz. melléklet tartalmazza Védett, védendő táji és természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Az OTrT alapján a Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak. (Az J-N-SZmTrT térségi tájképvédelmi övezetének lehatárolása Jászapáti területén teljesen eltérő a módosításra került országos tájképvédelmi övezettől.) A jogszabályi előírásokat összehasonlítva megállapítható, hogy a hatályos OTrT előírásainak is megfelel a TSZT és HÉSZ. 29. ábra OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete nem érinti 30. ábra J-N-SZmTrT - Térségi tájképvédelmi terület övezete Település érintett OTrT megszüntette a megyei övezetet A Jászapátiban oly jellemző tanyavilágból ugyan nem sok maradt meg, de a tájképben még őrzi több helyen a nyomát a tanyáknak a gazdálkodási határ mentén, illetve a külterületi utak mentén ültetett fasorok, a volt tanyák védelmére ültetett fák, facsoportok, erdősávok megjelenésével. Az 1930-ra kiépülő vízelvezető csatornarendszer mellett is sok helyen megvannak még a fasorok, amelyek nemcsak segítik a tájékozódást,. Ökológiai szerepük is jelentős, de tájképi elemként is meghatározóak. A határon vonul át fontos tájképi elemként és jelentős kultúrtörténeti értéket képvisel egy történelmi nevezetességű létesítmény, amely azonban ma már nyomaiban is alig van csak meg, csupán az írások emlékeznek meg róla, az úgynevezett: Kis-árok. A Kis-árok, Aholhát és Kisköre határában a Tiszától kezdődik és Pélyen, Hevesiványon át, Apáti, Dózsa, Berény és Fényszaru községeken keresztül haladva Vácnál éri el a Dunát. Az árok eredete még ma sincs teljesen tisztázva. Egyesek a hunok, mások az avarok által épített védgátnak, ismét mások

118 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 118 öntözőcsatornának, útvonalnak vélik. A Kis-árok mérete általában 1-2 öl mélységű volt, szélessége 3-4 öl, maga a töltés pedig 4 öl széles és a tetején másfél ölnyi magasságban 1,5 öl széles. Hogy útnak nem használták, az valószínű, mert nem tudunk a történelmi időkben ilyen irányú közlekedésről. Öntözőrendszernek se kellett, mert nem volt olyan szántóföldi művelés, amelyet öntözni kellett volna. 31. ábra Limes és Csörsz-árok rendszer Jászapáti Jászapáti Forrás: A helyi történeti leírásokban a Kis-árok nem azonos a jóval északabbra húzódó Csörsz-árokkal A történeti kutatások szerint a közeli (18 km-re lévő) Jászárokszállás nevében az árok a Csörszárkából származik, illetve az egykori Csörsz-árok jelölte ki Jászapáti főutcájának vonalát.(?) Keletkezésük idejéről, létrehozóiról és funkciójukról máig jelentős vita dúl a régészeti szakirodalmakban. Egyes elképzelések szerint a rómaiak mélyítették ki ezeket a 4-5 m szélességű, helyenként 3 m mélységet is elérő árkokat talán védelmi célokból. Ezen elmélet ellen szól, hogy a rómaiak sehol máshol nem alakítottak ki hasonló sáncokat. Más elképzelések szerint például a Csörsz-árkot éppen a rómaiak elleni védekezésül, több mint 100 km hosszan a területen élő jászok ásták. A jelenlegi szakirodalmi adatok abban egyetértenek, hogy az ezek az árkok a védekezésen kívül más funkciót nem töltöttek be, tehát vízrendezésre sohasem használták őket, elhelyezkedésükből fakadóan azonban jelentősen befolyásolták a folyóvölgyek vízháztartását, így alkotóik szándékától függetlenül kiemelkedő szerepet játszottak az Alföld vízrendszerében. Tájképvédelmi szempontból ki kell térni a Tiszántúlra jellemző kunhalmokra. Ezeket sokáig többen természetes eredetűnek tartották. Több feltárás bebizonyította, hogy temetkezések fölé leggyakrabban még az őskorban (rézkorban), ritkábban a szarmaták idejében emelt mesterségesen dombokról van szó. Az alföldi halmok jó része az ásatási eredmények alapján a rézkorban (Kr. e körül) emelt síremlékek volt, melyeket a későbbi korokban, első sorban a középkor elején szívesen használtak megtelepedésre, templomépítésre. (Innen származik népi elnevezésük, a kunhalom is. Bár a halmok építői nem a kunok voltak, az elnevezés jól tükrözi azt a helyzetet, hogy az Árpád-korban, vagy akár a kun betelepülés után a halmokon ismét megtelepültek bár ekkori lakóik mit sem tudtak a halmok valódi eredetéről.) Feltárásuk már csak azért sem lehetséges, mert a legtöbb esetben a halmokon különleges vegetáció alakult ki az évezredek folyamán, melyet a régészeti munka elpusztítana. Éppen természetföldrajzi jelentőségük miatt az évi LIII. számú, a természet védelméről szóló törvény ex lege kimondja védettségüket 23 (2) bekezdés: E törvény erejénél fogva

119 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 119 védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek minősülnek. Jászapáti területén megmaradt kunhalmok (2 db) 1. Akasztó-halom: A várostól 1,5 km-re északkeleti irányban található erősen roncsolt halom, rajta tájidegen fekete fenyőt ültettek. 2. Alsónyomási-halom: A várostól délnyugatra a Holt-Tarna homokhátján fekvő halom, amit a térképek általában Borbély-hát néven jelölnek. A felszántás hatására teljesen eltűnt felszínéről az ősgyep borítás. A kunhalmokon kívül hangsúlyozni kell az egyedi tájértékek szerepét is a tájképben, amelyek nemcsak az ott élők életének állítanak emléket, hanem sokat elárulnak abból, ezért az utókornak fontos mementói lehetnek a múltról, a ma jelenjéről. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 6. (3) (4) és (5) bekezdése értelmében egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. Az egyedi tájértékfelmérés elkészült Jászapátiban ben a Corvinus Egyetem által, ami mintegy 130 db tájértéket tartalmaz. A részletesen feltárt tájértékek itt csak típusonként db számmal megjelölve kerülnek bemutatásra helyhiány miatt Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen Kétféle Natura 2000 terület érintettsége azonosítható a településen: 1. A terület neve: Jászság, a terület kódja: HUHN10005 A madártani jelentőséggel bíró terület nagysága: hektár A Natura 2000 hálózaton belül Különleges Madárvédelmi Terület (SPA) Egyéb védettség: Fontos madárélőhely Important Bird Area - IBA, Dél-Heves - Jászság IBA; ha A Hajta és a Galga völgyében található füves puszták, vizes területek, erdőfoltok a Jászságban. Pusztai madárfajok szempontjából tartozik jelentős élőhelyeink közé, kiemelkedik parlagisas- és kerecsensólyom-állománya. Főként megfelelő vízborítottság esetén nagyszámú vonuló és táplálkozó vízimadár fordul meg a területen. A kijelölés alapjául szolgáló védett fajok: Parlagi sas, Kék vércse, Túzok, Szalakóta, Kis őrgébics, Balkáni fakopáncs, Tövisszúró gébics, Parlagi pityer. Figyelmet érdemelnek a következő fokozottan védett madarak: a Réti fülesbagoly, Fekete gólya, Fehér gólya, Kerecsensólyom, Gólyatöcs, és a védett Kékes rétihéja, Fekete harkály, Aranylile. 2. Jászapáti jászkiséri szikesek (HUHN20085) A kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület A Natura 2000 hálózaton belül kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (SCI) Élőhelyek: 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak, 6250 Síksági pannon löszgyepek Fajok: Vöröshasú unka (Bombina bombina), Tarajos gőte (Triturus cristatus) A kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, lehetőség szerinti fejlesztése, valamint a

120 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 120 Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása a cél Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet sorolja fel az érintett helyrajzi számokat Jászapátiban is, amelytől ebben a dokumentumban eltekintünk. A hatályos településrendezési eszközök (TSZT és HÉSZ) felülvizsgálata több jóváhagyott mezőgazdasági-üzemi terület is Natura 2000 területeben található. Részletesebben az fejezetben Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek lehetnek: Nemzeti park területe, Természetvédelmi terület, Tájvédelmi körzet, Ex lege védett: lápok, kunhalmok, szikes tavak, földvárak, források, víznyelők, Védett földtani alapszelvény, Védett természeti területek. Nemzeti park területe, Tájvédelmi körzet, Természetvédelmi terület, Védett földtani alapszelvény nem található a településen és nem is érinti. A Kunhalmok részletes felsorolása az előző fejezetben. A lápok részei a nemzetközi védelmű Natura 2000 területeknek. Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózat funkcionális elemei, övezetei az alábbiak, melyek közül a magterület és az ökológiai folyosó megtalálhatók a település területén. Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. A település érintett az övezettel. A Magterületek a belterülettől nyugatra félkörben és a déli határ mellett találhatók. A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhelykomplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. A település érintett az övezettel, a belterülettől nyugatra, mintegy körbeöleli a várost, valamit többségében a dél, délkeleti településhatár mentén található széles sávban az ökológiai folyosó. Kisebb területek található a város észak-nyugati határszélén is. A magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól. A település érintett az övezettel. A hatályos településrendezési eszközök (TSZT és HÉSZ) felülvizsgálata szükséges az ökológiai hálózatba tartozó területek vonatkozásában. A 2006-ban jóváhagyott TSZT-ben

121 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 121 több jóváhagyott mezőgazdasági üzemi terület is az Ökológiai hálózat Magterületének övezetében található. Részletesebben az fejezetben Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése A beépítetlen területek tekintetében a mezőgazdasági területek, melyek szántó, kertgazdasági és gyepterületek, területhasználatában változás alapvetően nem várható. A terv jelenleg biztosítja néhány kivétellel a természetvédelmi szempontból jelentős, védett és egyéb természeti területek jellegének megőrzését, a művelési ágnak megfelelő használatát. Megtartja a tájra jellemző természeti rendszereket, megőrizve a táj jellemző karakterét. TSZT területfelhasználási besorolásból adódó konfliktusok A város beépített részének északkeleti határában, az ipari parkhoz kapcsolódóan található a mezőgazdasági repülőtér, aminek besorolása részben ipari, részben mezőgazdasági területfelhasználás. A funkció és a hatályos építési jogszabályok nincsenek Forrás: összhangban egymással. A terület védőtávolsága nem ismert. A településrendezési eszközök módosításakor, illetve felülvizsgálatakor szükséges a hatályos jogszabályoknak megfelelő területfelhasználást meghatározni. (Az Ipari gazdasági és a mezőgazdasági területfelhasználási mód is megfelel a jogszabályoknak.) 32. ábra Natura2000 és OTrT Ökológiai hálózatra vonatkozóan 49/2006. (IX.14.) kt. határozattal elfogadott TSZT módosítás, településszerkezeti tervlap Natura 2000 területek Jászapáti jászkiséri szikesek (HUHN20085) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Mezőgazdasági üzemi területhasználat Nemzeti ökológiai hálózat (magterület, ökológiai folyosó, puffer terület) Nemzeti ökológiai hálózat magterület övezet területe Mezőgazdasági üzemi területhasználat

122 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 122 Jászapáti jászkiséri szikesek Nemzeti ökológiai hálózat (HUHN20085) kiemelt magterület övezet területe jelentőségű természetmegőrzési Mezőgazdasági üzemi terület területhasználat Mezőgazdasági üzemi területhasználat Jászapáti jászkiséri szikesek Nemzeti ökológiai hálózat (HUHN20085) kiemelt magterület övezet területe jelentőségű természetmegőrzési Mezőgazdasági üzemi terület területhasználat Mezőgazdasági üzemi területhasználat A településrendezési eszközök módosításakor, vagy felülvizsgálatakor a Nemzeti Park Igazgatóságok adatszolgáltatása alapján kijelölt övezeti lehatárolásra vonatkozóan a területfelhasználásból adódó konfliktusok megszüntetése miatt a területfelhasználások felülvizsgálandók. (Nagy valószínűséggel a mezőgazdasági üzemek jóval azelőtt létesültek, hogy a NATURA 2000-es területek kijelölésre kerültek.) 33. ábra OTrT kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetére vonatkozóan 49/2006. (IX.14.) kt. határozattal elfogadott TSZT módosítás, településszerkezeti tervlap OTrT kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Területfelhasználásból adódó konfliktusok piros körrel jelölve Az OTrT új övezeti lehatárolásának pontosítása szükséges majd a településrendezési eszközök módosításakor, vagy felülvizsgálatakor a FÖMI adatszolgáltatása alapján kijelölt övezeti lehatárolásra vonatkozóan. Az adatszolgáltatás alapján a területfelhasználásból adódó konfliktusok megszüntetése miatt a területfelhasználások szükség szerint felülvizsgálandók. (pl.: 2014-ben történt ipari park bővítés, vagy a különleges beépítésre szánt tanyasi idegenforgalmi területfelhasználás kialakítás) Egyéb területhasználatból adódó konfliktusok Jászapátiban a tanyák kialakulásakor a jászsághoz képest is példaértékűen sok gazdálkodási határt jelölő fasor, mezsgyesáv és erdősáv volt. Ezek jelentős része megszűnt, pedig a termőföldeket erősen károsítja a szélerózió, amely fokozott veszélyt jelent a nagyüzemi óriás táblák kialakítására. Növénytelepítés. Külterületei utak melletti fasorok pótlása, újak telepítése, erdősávok, fásítások telepítése.

123 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 123 A beépült területek széle, elsősorban az új lakóterületek csak délen, és csak részben védettek a széltől, és a szél által felkavart por és hóhordástól. Növénytelepítés. Lakóterületek-mezőgazdasági területek szegélyén növénytelepítés, fásítás, erdősávok telepítése. Volt mezőgazdasági majorok leromlása, kihasználatlansága miatt tájképben való megjelenésük. Rekultiváció, revitalizáció. A meglévő tanyai, vagy/és mezőgazdasági üzemi területeket turisztikai célú állattartása, terménytárolás, élelmiszer feldolgozó iparigazdasági hasznosítású terület fejlesztésével. Tájba illesztés, mezővédő erdősávok fasorok telepítése. Helyi termékek (zöldség, gyümölcs, hús, tej, tojás) helyi hasznosítására a helyi önellátás kialakításának segítésére Gazdasági területek fejlesztése. A beépítésre szánt területek új, elsősorban mezőgazdasági területeket foglalnak el (természet közeli területeket csak kivételes esetben érintenek.) Átgondolt fejlesztés. A belterület növekedése során szükséges a települési terület túlzott kiterjedésének megakadályozása, az ökológiai hálózat folyamatosságának biztosítása. Az új beépítésre szánt területek kijelölésénél szükséges figyelembe venni a tervezett úthálózat szerkezet- átalakító, területhasználat-módosító hatásait, valamint a védett természeti területek, ökológia hálózat helyzetét, hiszen jelentős hatással vannak erre ezek a beavatkozások. Mezőgazdasági növénytermesztésből és állattartásból adódó talajkárosítás: Fenntartható fejlődés biztosítása, dinamikus egyensúlyon alapuló, környezetkímélő tájhasználat, melioráció, a talajba jutó nitrogén mennyiségének korlátozása. Biogazdálkodás, legelőgazdálkodás elősegítése a védett területeken Zöldfelületi rendszer vizsgálata Egy település szerkezetében és környezetében a zöldfelületek szerepe többrétű, ebből következően a zöldfelületi ellátottság meghatározásánál is több szempontot kell figyelembe venni. A zöldfelületi rendszer és elemei javítják a város ökológiai adottságait, befolyásolják a városi klímát, levegő minőséget. Funkcionális szerepük jelentős, a közparkok, játszóterek egyes használati értékét döntően meghatározzák. Nem utolsó sorban a települések, utcák képi megjelenésének formálásában játszanak nagy szerepet. A városi telepített zöldfelületek kiterjedése meghatározza a városi élet körülményeit a város levegőminőségének javításával, a zajártalom csökkentésével. A sűrű beépítésből adódóan hősziget jelenség alakulhat ki, ami elsősorban a lakott területek, ipari területek hőmérsékleti többletét okozza. A hősziget effektus érvényesülése a legszorosabb kapcsolatban a lakóház-, illetve épületsűrűséggel áll. Általánosan megállapítható, hogy a beépítettség 10%-os növelése nyugodt időjárási helyzetben 0,2-0,4 C- os hőmérséklet-többletet jelent egy város belső területein. Egy kisebb zöldfelület is képes a városi klíma kedvezőtlen hatásait javítani. A növények klímajavító hatása következtében a megfelelően nagy kiterjedésű parkok, többszintes növényállományukkal a városi levegő páratartalmának növelésén kívül az átszellőzést is javítják. Ezen feladatokat egy település zöldfelületei hatékonyan akkor tudják ellátni, ha zöldfelületek rendszert alkotnak. (Egy település zöldfelületi rendszerét az elsősorban kondicionáló hatású zöldfelületek szerkezeti és funkcionális kapcsolatban álló összessége képezi kül- és/vagy belterületen.)

124 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A települési zöldfelületi rendszer elemei Jászapáti zöldfelületei a város kompaktságának köszönhetően elkülönülnek települési és településen kívüli zöldfelületekre. Sajnos a kertek, vízfolyások és utak mentén csak kevés kapcsolat biztosított a városi szövetben lévő zöldfelületi elemekhez a városon kívüli zöldfelületi elemekkel. Ezt a légifelvétel és a TSZT is jól mutatja, pedig az 1930-ig kiépült vízelvezető csatornarendszer behálózza a város külterületét. Sajátos lehetőséget biztosít a külterületi zöldfelületi elemek és a belterület közötti szorosabb kapcsolat kialakításához, az ökológiai hálózat erősítéséhez, különösen a belterületi bányagödrökben kialakult tavak kapcsolatának megteremtéséhez. A tanyarendszer kialakulását követően volt a zöldfelületi rendszer a legteljesebb. A városból kivezető és külterületi utak mellett, a tanyákat megközelítő utak mellett a vízelvezető rendszerek mellett fasorok, a tanyák körül az udvart, a pitvart, az ólakat, a gazdasági épületeket elhatároló növénysávok hálózták be a külterületet, és osztották fel a megművelt földeket, amiben plusz zöldszigeteket alkottak a morotvák, szikes tavak, erdők, rétek, nádasok, stb. A településen belül a kisebb kertek, a település körül a kertészetek, gyümölcsösök, szőlők alkották a zöldfelületi rendszer elemeit. 34. ábra Zöldfelületek alakulása Jászapátiba légifelvétel és katonai felmérések alapján Forrás: Légifelvétel a városról

125 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 125 Településszerkezet az I. katonai felmérés idején Mai településszerkezet Jól látszik, hogy település fejlődésével a telkek és a zöldfelületet biztosító kertek hogyan zsugorodnak. A mezővárosokhoz hasonlóan közösségi, vagy reprezentatív zöldfelületek legfeljebb a templomok környékén vagy a városháza környékén alakultak ki a várossá fejlődés során. A város szerkezetéből kialakult fő terek/közparkok a mai napig megmaradtak, amelyek ma is értékes elemei a zöldfelületi rendszernek. A tudatos várostervezésnek köszönhetően azonban utólag igyekeztek megteremteni a közösségi zöldfelületeket, azonban sok esetben az ingatlan értéke miatt a beépítés áldozatává váltak a zöldfelületek. A város zöldfelületi rendszere összetett, sokféle elemből áll. A város zöldfelületi rendszerét vonalas és felületi elemek alkotják, amelyek különböző, több területfelhasználási egységhez tartozhatnak. Felületi elemek külterületen vízfolyások, menti erdős-ligetes állományok tavak, morotvák, szikes tavak és ezek melletti növényállomány közlekedési területek menti úgynevezett közlekedési zöldfelületek utak telkén belüli zöldfelületek gyümölcsösök, szőlőültetvények erdőterületek kertes mezőgazdasági területek az időszakos növényborítottságú szántók A településen belüli zöldfelületi elemek a közparkok, közkertek a lakó- és egyéb területfelhasználási egységek kertjei a temető az intézménykertek (oktatási, egészségügyi, rekreációs) kiskertes lakóterületek kertjei sportterületek, sportpályák Vonalas zöldfelületi elemek külterületen kisebb vízfolyások, patakok menti növénysáv út menti cserjés-erdős növénysáv, fasor szántók, legelők határán található cserjesáv, fasor Vonalas zöldfelületi elemek belterületen

126 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 126 vízfolyás menti növénysáv fasorok Szerkezeti, kondícionáló szempontból lényeges, a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Szt. István király park: Történelmileg kialakult tér (lásd I. katonai térkép) Felújítása folyamatban. Idős fákkal, cserjékkel szépen kialakított, településképi jelentős elem. Római katolikus temető: Rendezett, idős fákkal, cserjékkel. A főbejáratnál a főbejárat és a kápolna között nagyon szép vadgesztenye fasor (Aesculus hippocastanum), jelentős településképi elem is őrző zöldfelületi elem. Hősök tere István király parkhoz kapcsolódó idős növényállománnyal bíró, jelentős, településképi elem. Könyvtár előtti emlékművel. Strand és kertje: 1960-bann megnyílt strand zöldfelülete jelentős, gondozott gyeppel, nyírt fákkal, cserjékkel, konténeres virágkiültetésekkel. Jó állapotú, folyamatos fejlesztésű. kemping és teniszpályák tartoznak hozzá. Településképet meghatározó, helyi rekreációs, és turisztikai jelentőségű, természetes értéket Tölgyes Starndfürdő és a Sporttelep előtti közkert:: Idős, egészséges, egykor szoliterként, parkfaként, illetve sorfaként telepített tölgy (Quercus) kőris (Fraxinus) egyedek által meghatározott zöldfelület. Feltehetően a Katona-kúria építésének időszakából való az 1900-as évek elejéről. Kertépítészeti és településképi szempontból is jelentős elem. Gimnázium kertje Idősebb és fiatalabb egyedekből álló, feltehetően a gimnázium építését követő időszakból származó fákat is tartalmazó zöldfelület. Vegyes növényállományú, változatos fajú és korú egyedekkel. településképi szempontból jelentős elem. Több helyszínes útszéli idős fák az egyedi tájérték kataszter szerint. Damjanich úti fasor: éves vadgesztenye (Aesculus hyppocastanum) egyedekből álló, a település legjelentősebb egységes fasora, ami cm-es törzsátmérőjű fákból áll, mintegy 650 m hosszan. Településképi, jelentős elem. István király úti, idős, vegyes fafajú két oldali fasor (platán, gömb akác, ostorfa, fűz, vadgesztenye) Településképi, jelentős elem. Káli-dűlői fasor: Földutat két oldal szegélyező fekete nyárfasor (Populus nigra)

127 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 127 Malomdűlő és Csátés dűlő között, hiányzó egyedekkel 2x8 db fából álló, kettős kőris (Fraxinus) fasor, ami ökológiai jelentőségű, hagyományt őrző, tájképi jelentőségű elem Majorfásítás a Kálmán tanyánál, a Velemi Endre TSz központnál. A déli erdő egybefüggő legnagyobb erdőfolt a településen. Jelenleg (2015 március jelen pillanatban folyik a kitermelése. Potenciális, különleges közparki, zöldfelületi elemek lehetnének a város lakóterületei közé ékelődött tavak, egykori vályogvető záportározók kertépítészetileg fejlesztett környezetükkel. Most is jelentős tájképi elemek, néhol fontos zöldfelületi elemek is a belvíz és árvíz elvezető csatornák, melyek a fentiekben leírtaknak megfelelően jelentős zöldfelületi potenciállal rendelkeznek A települési zöldfelületi rendszer elemei 1. Városközpont A város központja a Szt. István park köré szerveződik. A parkhoz kapcsolódik Hősök tere és a főútvonalak melletti intézmények és szolgáltató épületek intenzív zöldfelületei, a Főutak mellett lévő vegyes állományú, idő fasorokkal. A városrész a város legjobban ellátott zöldfelületű része, amely megtartotta a történelmileg kialakított térrendszert. Jelentős különbségek tapasztalhatók a beépített területek és a zöldfelületi elemek arányában, a zöldfelületek kialakításának, fenntartásának, használatának minőségében, intenzitásában. Többnyire dísznövényekkel beültetett, intenzíven vagy extenzíven fenntartott gyepfelületekkel borított zöldfelületek és teljesen burkolt felületek közt bármilyen zöldfelület kialakítás megtalálható. A főutak kivételével az utcák keskenyek és nagyon vegyes kialakításúak. Néhol gyepes, máshol a keskeny sáv ellenére fásított, ismét máshol faltól falig burkolt utcaképek váltakoznak. 2. Kisjárás Mai kertvárosias és jász falusias jellegű városrész, ahol a közkertek, közparkok hiányoznak, de a lakóházak kertjei rendelkeznek a rekreációra alkalmas kertrészlettel. A kertvárosias részben a konyhakert jelentősen kisebb, inkább a pihenő funkció dominál, a falusias részeken, a gazdálkodás megmaradt, a pihenő funkció csak néhány helyen található meg. Az utcaképek egységesek. az utcák fásítása többnyire hiányzik. Zöldfelületet csak az előkertek biztosítanak, aminek rendezettsége, hasznosítása, megjelenése vegyes képet mutat. A városrész jelentős közparki potenciállal bír a közepén található a 3600 m 2 felületű Nagyhomokos tóval. 3. Szögvég A városrész lakófunkciójú falusias környezetű, ahol nagy, gazdálkodásra alkalmas udvarok, gondozott, megművelt kertek találhatók. A vasút keleti oldalán található az Ipari park és egyéb gazdasági területek vegyes képet alkotó zöldfelületekkel. A római katolikus temető a település egyik meghatározó zöldfelülete, ami temetőkerti kialakításra, nappali időszakban közkerti funkciót betölteni tudó zöldfelület az agyagkitermelő gödrök helyén létesült ma záportározóként funkcionáló tavacskával együtt.

128 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Alvég A városrész északi belső a Városközponthoz hasonlít zöldfelületi kialakításában, ugyanakkor hiányzik a közkert, közpark funkció. A déli rész szabályosabb falusias, kertvárosias, hétvégiházas lakóterületekkel, nagyon vegyes zöldfelületi kialakítással. Kertjeik intenzitásuk, kialakításuk tekintetében sokszínű. Sok értékes kert és nagyon sok szegényes, a lakók igényeit kielégíteni sem tudó zöldfelület található. Összességében mégis elmondható, hogy a zöldfelületek értékét szinte minden kertben növeli néhány idős fa. jelentős zöldfelületi eleme a városrésznek a Tölgyes strandfürdő, a Városi Sportpálya, és a Panna kútja nevű tó. Utóbbi szintén kihasználatlan közparki funkcióval rendelkezik. 5. Tabán Falusias jegyeket hordoz utcaképek jellemzőek vegyesen kialakított zöldfelülettel. A közterületi előkertek tekintetében a gyepkialakítás jellemző, utcafásítás, esetleg fasor, cserjesáv csak nagyok kevés helyen jelenik meg. A belső kertekben nem vagy alig különül el a gazdálkodásra alkalmas területrész a pihenő funkciótól. 6. Felvég A falusias jellegű utcák szélesek, keskeny burkolt felülettel, széles két oldali, gondozott zöldfelületekkel. Lakók igényei szerint beültetett, és fenntartott utcai előkertekkel. Itt sem jellemző a fásszárú növényzet. Csak néhány fa, fásítás található. A közkert, közparki funkció itt is hiányzik, pedig potenciális lehetőségek rendelkezésre állnak. Itt is megtalálhatók a vízzel feltöltött agyagkinyerő gödrök, melyek környezete megtölthető közparki funkcióval. Külterület A mezőgazdasági, nagy táblás szántóterületek jellemzőek a külterületi gazdálkodásra, amit a bel- és árvízelvezető árkok mellett a mezőgazdasági utak szabdalnak fel. A külterületi burkolt utak mellett még többnyire maradt valamilyen fasor, útfásítás, de a mezőgazdasági utak mellett ma már csak néhány helyen láthatóak fasorok. A mezőgazdasági üzemek (majorok), tanyák, tanyagazdaságok zöldfelülete nagyon vegyes képet mutat. A teljesen elhanyagolttól kezdve a nagyon rendezettig minden megtalálható. Vannak igényesen fasorral, erdősávval, extenzíven fenntartott belső zöldfelülettel bíró telephelyek, tanyák, míg mások elhanyagoltak, szemetesek, a hulladék lerakat is megtalálható. Utóbbiból van a kevesebb. A kevés véderdő fontos ökológiai és környezetvédelmi feladatot lát el. A szántóterületeket néhány kertészet, szőlő és gyümölcsültetvény teszi változatosabbá A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái Konfliktusok Több, kihasználatlan közterületi zöldfelület (pl.: Szabadság utca-fűzfa utca sarok, Dr. Szlovencsák Imre út-liszt F. u. sarok, Kossuth-Borbás u. sarok.) áll rendelkezésre a zöldterületi fejlesztésre, közpark, játszótér kialakítására. Zöldterületi, zöldfelületi szempontból kihasználatlanok a lakóterületek közé ékelődött bányagödrökben kialakult tavak.

129 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 129 Feladat A központ főutcáinak kivételével csaknem az egész városban hiányoznak az árnyat adó fasorok, amelyek jelentősége a klímaváltozás hatásainak mérséklése szempontjából jelentősen megnőtt. Nagyon kevés az erdő Zöldfelületi kataszter létrehozása. Fásítási program kidolgozása Összefüggő egységes zöldfelületi rendszer kialakítása. o A zöldfelület-gazdálkodási feladatok megtervezése (pl: zöldsávok, folyosók létesítése, fenntartása, fasorok állapotának felmérése, felújítása, telepítése, véderdők). A meglévő zöldterületek megújítása, fenntartása. A meglévő zöldfelületek megőrzése, növelése, parkosítás, minőségi javítás o A helyi lakosság bevonása a zöldfelületek védelme, fenntartása céljából. Egységesen fásított utcaképek kialakítása Játszótér kialakítása Város körüli és a gazdasági területek körüli erdőállomány növelése.

130 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Az épített környezet vizsgálata A területfelhasználás vizsgálata Településszerkezet történeti kialakulása, a településszerkezet vizsgálata és helyi sajátosságok vizsgálata Jászapáti történeti kialakulása A település első említése Apathy (Apátiszállás) néven 1391-ből való. Ebben az időben feltehetőleg már egyházzal rendelkezett ben egy Szűz Máriáról elnevezett egyházat említ meg egy határjáró levél. Nevének eredete, valamint alapításának időpontja és körülményei tisztázatlanok. Valószínűsíthető, hogy a honfoglaláskor itt talált, keresztény hitre áttért lakosság alapította a települést a XI. században, akik templomot is emeltek. A tatárdúlás az 1200-as években elpusztította a helységet, lakatlanná vált, de temploma, ha romjaiban is, fennállhatott. Az addig nyugatabbra élő jászok feltehetően adományba kapták az akkor néptelenül álló Apáti földjét erről tanúskodik az 1391-ből származó okirat, és az ekkoriban betelepülő kunokkal együtt benépesítették a falut. Alapvetően legeltető gazdálkodásból éltek, de bizonyos jelei mutatkoztak a földművelésnek is. A XV. században már népes falu volt Apáti, középkori konjunktúráját a török megszállás erősen visszavetette, csak úgy, mint a környékbeli jász településeken. Az Eger felé vonuló török seregek útvonalába esett, többször feldúlták, kifosztották. A török megszállás ideje alatt szinte teljesen elnéptelenedik. A felszabadító hadjárat folytán megszűnt a török hódoltság, de a háború következtében tönkrement a gazdaság, elszegényedett a népesség. Miután I. Lipót eladta a Jászkunságot, a tűrhetetlen állapotok miatt az apáti lakosok is csatlakoztak a Rákóczi-féle felkeléshez. A jászokat rebelliseknek nyilvánították, a német Lovagrend szolgasorba kezelte őket. Az elnyomás évei alatt a gazdálkodás alig fejlődött ben bérbe vették a káptalantól Heves-Ivány földjét, mert gazdálkodási szempontból nekik e puszta közelsége miatt előnyös volt. Később egy földcsere következményeképp jogilag is az apátiaké lett ben mintegy 500 fő költözött ki Apátiról Kunszentmártonra, valószínűleg az elzálogosítással járó szolgáltatások terhek miatt ben Mária Terézia aláírta redemptióról szóló diplomát, amely visszaállította a szabad jászok és kunok örökös kiváltságait.. Kocsér pusztát is a redemptio alkalmával váltották meg, mely a török időkben néptelenedett el, azelőtt virágzó község volt. Ide több, mint 400 család költözött le az 1800-as években. A három nagy kirajzáson kívül több kisebb kiköltözésről tudunk, nyugodt időkben Apáti mindig hamar túlnépesedett. Első gimnáziumát 1767-ben nyitotta Dósa Pál alapításával. A redemptiót követő gazdasági életet a közös földhasználat jellemezte, és áttértek a legeltetésről a szántóvető gazdálkodásra ban Jászapáti járási székhely lett. Az 1746-ban szerzett városi rangját azonban 1876-ban elveszíti. Az 1850-es évektől kezdve a közös földhasználat fokozatosan megszűnt, az állattartó, legeltető gazdálkodásról áttértek az árutermelő szántó-vető életformára. Az első világháborútól a második világháborúig a község határa ismét túlnépesedett, a gazdaságok elaprózódtak, és ipari üzemek létesülése híján folyamatosan nőtt a szegény lakosság. Jászapáti az 1940-es években székhelye a Jászsági alsó járásnak, amelyhez még 5 nagyközség, Jászalsószentgyörgy, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, és Tiszasüly tartoztak. Helyben volt a főszolgabíróság, járásbíróság, közjegyző, adóhivatal, pénzügyőrség. Nemcsak kereskedelmi központot képezett, de vonzerővel bírt a környező községek számára is. A lakosság legnagyobb hányada földműves, jelentős része iparos, kis része kereskedő, napszámos, vagy cseléd. Az 1950-es járásrendezéstől kezdve Jászapáti járásról beszélünk, ez 1961-ben megszűnt, területét felosztották a Jászberényi és a Szolnoki járás közt, s a járások 1983-as megszűnéséig

131 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 131 már nem változott óta viszont ismét az közti területét és nevét viseli, székhelye Jászapáti. A település első rendezési terve ben készült Jászapáti község egyszerűsített általános rendezési terve címmel. Mai turisztikai infrastruktúrájának alapja az 1960-as években megépült termálfürdő. Kimaradt a nagy szocialista átalakításokból, mintaszerűen megmaradt a tipikus alföldi városszerkezet, azon belül is a jász települések hagyománya. Városi rangját ben szerezte vissza. 35. ábra Jászapáti településszerkezetének fejlődése Jászapáti I. katonai felmérésének térképe Jászapáti belterülete az I. katonai felmérés idején Jászapáti kezdetben tipikus állattartó halmazos település, középen egy nagyobb tér, sugarasan összefutó utak a határ és a szomszédos községek felé. A templomtér körül egyenetlen házhalmazok, keskeny utakkal, vak közökkel, apró portákkal. A házakat egymáshoz közel, tömören, nem nagy telkeken építették. A település legrégebbi része a templom oltár felőli részén terült el, ez már az 1700-as években is megvolt. Később a Kíséri és Hevesi út háromszögében, továbbá a Hevesi és Egri utak háromszögében építkeztek, szorosan egymáshoz közel. Az as évek elején a lakóházak rohamosan szaporodtak, és mindinkább körkörösen helyezkedtek el Főtér körül. Az állattartási szokások miatt melléképületekre nem volt szükség, később a szántóföldi művelésre való áttéréssel megjelentek az istállók, tárolóhelyiségek, melyeket az újonnan kiosztott háztömbök körüli szérűskerteken helyeztek el. A házak között hiányoztak a kerítések, szabadon közlekedtek, így nem jelöltek ki szabályos utcákat, tereket sem. Jászapáti II. katonai felmérésének térképe Jászapáti belterülete a II. katonai felmérés idején A lakóházak számának emelkedésével azoknak elhelyezése is kezdett szabályosabb alakot ölteni és megkezdődött az utcásítás. A korábbi rendszertelen építkezés miatt sok zsákutca maradt, amelyek hosszú ideig jellemezték a városképet és részben még ma is találhatók ban az akkori összeírás szerint a belterület körül szérűs és szálláskertek száma 512, a házaké pedig 716.

132 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 132 A XVIII. században még nem volt zsúfolt a település, de az építkezés kezdte túlhaladni az első agyag gödröket ezekből termelték ki az első házakhoz szükséges vályogot, ennek eredményeképp egész tavakat képeztek, a Nagypál-tó, a Hegyesi-tó sokáig éktelenkedtek a város közepe körül ben a házak száma már 1500 körüli. A XX. század elején erőteljes városiasodás megy végbe: egymás után létesülnek a téglagyárak, hivatali épületek, székházak, oktatási intézmények. Jászapáti III. katonai felmérésének térképe Jászapáti belterülete a III. katonai felmérés idején A kiegyezés utáni időkben nagyobb szerepet kapott a városrendezés. Az utcákat, tereket befásították. A XX. században nagy lendületet vett a magán építkezés. Eltűntek a szérűskerti istállók, helyüket lakóházak vették át. A háztípus kevert, az újabb fedett tornácos házakban már két szoba épül, középen a konyhával. A gazdaházak a főútvonalak mentén és a nagy kertekben épültek. A mellékutcák nagy részén, különösen a templom mögötti részen, megmaradt a zsúfolt település apró házaival, mutatva az őstelepülés körvonalait. A népesség szaporodásával, a gazdálkodás fejlődésével szükségszerűvé vált a tanyai lakóházak és egyéb épületek emelése is. A tanyaépítés a századfordulóra nagy méreteket öltött, különösen Hevesiványon. Jászapáti tipikus tanyás település lett ben tagosították, s osztották fel véglegesen a pusztát a lakosság között, ekkor 38 tanya volt a határban, de 1940-ben már 600 körüli a tanyák száma. Jellegükből adódóan ezek sokkal ritkásabban épültek ki, mint a belváros. A község mai úthálózata az 1855 évi tagosításkor lett kijelölve. A vasút kiépítése is ez idő tájt indult meg. Mivel a község a fővonalaktól távol esett, így csak helyiérdekű vasút építéséről lehetett szó. A Jászapáti-Ujszász szakasz 1897-ben nyílt meg, majd ezt követte 1907-ben a Jászapáti-Vámosgyörk szakasz. Az 1900-as évek első felében felépült a Tisztviselőtelep és az ún. ONCSA telep ban a községben 2871 ház volt. Parcellázások, beépülések jellemzik ezt az időszakot: sok lakóház épül a Beöthy-kertben, a Városkertben, valamint Homokos városrészben, és a Kapitány-kertben. Az újabb építkezések már szabályok szerint történnek: az 1880-as években lépett érvénybe a város építkezési szabályrendelete. A rendelethez részletes térkép és leírás tartozott, pontosan kijelölték az utcák nyomvonalát, a mezsgyéket, szigorúan megszabták, hová lehet építeni, melléképületet nem engedtek utcai frontra helyezni. A településszerkezetre ma is a leginkább jellemző a centrális helyzetű Fő tér a sugarasan kifutó utakkal, a köztük lévő szabálytalanul nőtt tömbökkel, az utcák találkozásánál háromszög alakú teresedésekkel. A város körkörös alakját mind a mai napig megtartotta. A TSZT részletesen meghatározza a kialakult és tervezett településszerkezetet a koncepcióban meghatározott követelményeknek megfelelően.

133 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 133 A TSZT az új fejlesztési területek kijelölése mellett a belső fejlődés területi igényeinek kielégítéséhez jellemzően a belterületi tartalékokat javasolja felhasználni a kisvárosi léptéket megtartó fésűs jász beépítésű kisvárosias lakóterület területfelhasználási egység bevezetésével, így a kialakult lakóterületek intenzívebb, de túlzsúfoltságot nem eredményező hasznosításának kedvez. A terv új lakóterületek számára is biztosít területet az Ilona út mentén. A gazdasági funkciók területi növekedésére a meglévő majorok és egyéb telephelyek gazdasági területként való kezelését, valamint ezekhez szorosan kapcsolódva új gazdasági fejlesztési területek kijelölését javasolja. Az észak-keleti Ipari Parkhoz kapcsolódóan új gazdasági terület kijelölését, emellett a ténylegesen gazdasági telepként működő területek gazdasági övezetbe való átsorolását is rögzíti. Ezekhez kapcsolódóan véderdő kijelölését is javasolja. Az épített környezet városrészenkénti jellemzői a városrészi elemzésekben (3. fejezet) olvashatók Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A település településszerkezeti tervében 2000 évben majd 2006 évben megállapított beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területfelhasználási rendszer változása az előző pontokban részletesen ismertetésre került. A település területfelhasználási területi mérlegét a 2006 évben elfogadott településszerkezeti terv, majd az azt követő településszerkezeti tervmódosítások jóváhagyott vagy alátámasztó munkarészei tartalmazzák. Tervezett területfelhasználás összesítése a 49/2006. (IX. 14.) sz. Kt. határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv leírásában, és az azt követő módosítások alapján A tervezett területfelhasználás összesítése 2006 évben (a TSZt leírás kivonata) A területfelhasználás változásai 2006 évet követően: 12-es TSZT módosítással (118/2013 kth): + 1,0 ha Különleges beépítésre szánt idegenforgalmi terület - 1,0 ha Mezőgazdasági terület általános 13-as TSZT módosítással (382/2013. kth): +/- 32,23 ha Ipari, gazdasági terület (nincs változás) 14-es TSZT módosítással (350/2014. kth): + 24,51 ha ipari, gazdasági terület, - 24,51 ha Mezőgazdasági terület általános, + 6,048 ha gazdasági erdőterület, - 6,048 ha Mezőgazdasági terület általános A településszerkezeti tervben a területfelhasználás rendszerében nincsenek meghatározva a funkcióváltó területek. Minden szerkezeti tervben rögzített területfelhasználás a szabályozási

134 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 134 tervben a TSZT nek megfelelő építési övezetbe, övezetbe sorolt, így minden területen a TSZT nek megfelelő területfelhasználás szerinti építési jogok érvényesülnek. Jászapáti településrendezési eszközeiben nem került meghatározásra ütemezett területfelhasználás, vagyis az időbeli ütemezést alkalmazó szabályozási metodika. A 2006 év óta eltelt időszakban alapvetően a gazdasági tevékenységekhez, illetve gazdasági területfelhasználáshoz kapcsolódó módosítások történtek, egy esetben új beépítésre szánt terület kijelölésével is (erről részletesen az előzőkben). Kijelölésre került továbbá 1 ha os terület különleges idegenforgalmi területként. A településrendezési eszközök felülvizsgálata elsősorban a fő közlekedési infrastruktúrák vonatkozásában szükséges. A területfelhasználás főbb funkcionális elemei Mezőgazdasági területek Jászapáti a térségben az egyik legnagyobb területű szántóterület hasznosító. A térségben meghatározó szarvasmarha és sertésállománnyal rendelkezik, az őstermelők 100 ha feletti területen termelnek. A mezőgazdasági területfelhasználáshoz kapcsolódó tevékenységek: különféle mezőgazdasági vállalkozások, tejfeldogozás, húsfeldolgozás, tésztagyártás, dinnye termesztés, termelői beszerzési - értékesítési szövetkezések. Erdőterületek Az erdőterületek vadászatra is alkalmasak. Gazdasági területek A gazdasági területek vonatkozásában a település belterületének ÉK-i területegységén kialakított ipari park és a hozzá kapcsolódó gazdasági fejlesztési terület a jelentős. Különleges és egyéb beépítésre szánt területek A településen jelentős számú kereskedelem szolgáltató rendeltetés található (élelmiszer, ruházat, barkács- építési anyagok stb.). A Régió legnagyobb idegenforgalmat lebonyolító települései között szerepel Jászapáti. A település belterületén jelentős számú vendéglátóhely és kereskedelmi szálláshely kap helyet, található kemping, panzió, szállodák egyaránt. Egyéb turisztikai vonzóerővel rendelkező létesítmények: a gyógyvizű termálfürdő, a tanyamúzeum, a Makovecz Imre által tervezett művelődési ház, és - némileg kevéssé - a horgásztavak. Közlekedési infrastruktúra területei A vasúti közlekedés meghatározó szerepe, a közlekedési infrastruktúra alkalmas az elterjedt kerékpáros közlekedésre, 6 km hosszú kerékpárút is rendelkezésre áll. A parkolás a városközpontban megoldott, de a városban élők keveslik a parkolók számát Funkció vizsgálata Jászapáti az oktatásban, az egészségügyi ellátásban helyi, a térségi közigazgatásban a járásközponti szerepnek megfelelő feladatokat biztosítja. A település funkcionális ellátottsága megfelel a meghatározott szerepkörének. A helyben nem működő térségi közigazgatási szervezetek és egészségügyi intézmények a megyében lévő más településeken (Jászberény, Szolnok, Törökszentmiklós, Karcag, Tiszafüred) találhatók, ezeket az alábbi gyűjtemény nem tartalmazza.

135 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 135 funkció alfunkció intézmények megnevezése, címe Humán funkciók bölcsőde, óvoda alapfokú, középfokú iskola és szakoktatás Jászapáti Város Önálló Óvodai Intézménye 3 feladatellátási helyen: Szivárvány óvoda (5 csoport) Csiga-biga óvoda (4 csoport) Margaréta óvoda(7 csoport) Városi Bölcsőde (5 csoport) Jászapáti Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 3 feladatellátási helyen: István király út 12. Petőfi Sándor út Dr. Szlovencsák Imre út 17. Jászapáti Szent Imre Katolikus Általános Iskola 2 feladatellátási helyen Damjanich út 2. Dr. Szlovencsák Imre út 33. darab szám 2 (4) 5(9) Közösségi funkciók egészségügyi ellátás Közalapítvány szociális és gyermekjóléti szolgáltatások könyvtár Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola, és Kollégium Vasút út 2-4. Hősök tere 9. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Jászapáti Tagintézménye Rácz Aladár Alapfokú Művészeti Iskola Központi orvosi ügyelet Kossuth Lajos út 10. Központi Orvosi Rendelő Petőfi Sándor út 4. Gyógyszertárak: Megváltó Gyógyszertár József Attila út 7. István Király Gyógyszertár Petőfi Sándor út 2. Mentőállomás Kossuth Lajos utca 10. Védőnői szolgálat Petőfi Sándor út 4-6. Jászapáti Templomért Alapítvány Orgona utca 2. Jászapáti A Mi Városunk Alapítvány Jászapáti Egyesített Szociális Intézmény István király út 17. Fehér Akác Idősek Otthona Hősök tere 7. Jászapáti Városi Könyvtár Dr. Szlovencsák Imre út 2. múzeum Vágó Pál Emlékhéz és Helytörténeti Gyűjtemény István király út 23. Jászapáti Tanyamúzeum Jászszentandrás út

136 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 136 Igazgatási funkciók Egyházi intézmények Közlekedési funkciók Gazdasági funkciók uszoda, strand Jászapáti Tölgyes Termál- és Standfürdő Gyöngyvirág út 22. sportpálya Jászapáti Városi Stadion Gyöngyvirág u. 9. művelődés, kultúra Pájer Antal Művelődési Ház István király út Művészetek Háza Damjanich út 4. Közösségi Ház István király út 4. rendőrség Rendőrség István király út 13. tűzoltóság Jászapáti Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület Damjanich út 52. önkormányzati hivatal Jászapáti Város Polgármesteri Hivatala Dr. Szlovencsák Imre út 2. járási hivatal Jászapáti Járási Hivatal Dr. Szlovencsák Imre út 2. hatósági osztály Jászapáti Járási Hivatal - Hatósági Osztály Dr. Szlovencsák Imre út 2. okmányiroda Jászapáti Város Polgármesteri Hivatal, Okmányiroda templom, plébánia autóbusz állomás vasútállomás Ipartelep Velemi Endre út 2. Jászapáti Római Katolikus Plébánia Petőfi Sándor út 1. Jászapáti Római Katolikus Templom Litkey Máté tér Szűz Mária neve kápolna Temető út 2. Autóbuszállomás Jászapáti Dr. Szlovencsák Imre út Jászapáti Vasútállomás Vasút utca 12. több ipartelep és beruházási helyszín piac Jászapáti Piac, Csarnok Litkey Máté tér 1 pénzügyi szolgáltatók Jászárokszállás és Vidéke Körzeti és bankok Takarékszövetkezet Jászapáti Kirendeltség István király út 3. OTP: Petőfi Sándor út 10. Kossuth Lajos út 2. Erste Bank bankautomata (bankfiók nincs) Velemi Endre utca 5. posta Posta Damjanich út 1. 1 szálláshely több szálláshely funkcióval bíró épület vendéglátó egységek több vendéglátóhely funkcióval bíró épület

137 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 137 egyéb szolgáltatás Tourinform Iroda Damjanich u. 4. Cserhaj Csillagház Kossuth Lajos út Alulhasznosított barnamezős területek Jászapáti Önkormányzata a város gazdasági fejlődése érdekében 2002 ben létrehozta a Jászapáti Ipari és Logisztikai Parkot, majd 2014 évben az ipari parkhoz kapcsolódva további gazdasági területeket jelölt ki. Az ipari park a város ÉK-i részén található a belterületi határ, és az Újszász Vámosgyörk vasútvonal mellett, a 31. sz. másodrendű főútvonal mentén. Az ipari park teljes fejlesztésre meghatározott területe 16,3111 ha. Az Alvég területen üdülőterületként szabályozott még beépítetlen magán tulajdonú terület szintén zöldmezős fejlesztési terület. Barnamezős területeknek minősülhetnek a külterületen elszórtan elhelyezkedő volt majorok és egyéb alulhasznosított mezőgazdasági üzemi területek. Barnamezős területként kezelhető: - a Panna tó és környezete, amelynek rekreációja javítani a terület kihasználtságát, - a sportpálya területe, amely felújítandó, és kiszolgáló öltöző fejlesztést igényel - a strandfürdő területe, ahol a nagy-medence felújítása szintén hasznosítás növelést jelentene, - a Kisjárás városrészen található raktárépület felújítás után bérbe vagy eladható, - a Kisjárás városrészben található funkciót vesztett Kollégium épület szintén fejlesztési potenciállal rendelkezik. - városközpontban a volt járásbíróság épülete /rendeltetés visszaállítás, vagy új funkció, - volt zsinagóga Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott területek) A belváros építészeti arculatának és az épített környezet minőségi fejlődési irányainak meghatározása szükségszerű és elengedhetetlen. A szegregátuom elemzése a 3. fejezeten részletesen megtörténik) Dankó szegregátum A szegregátum a Felvég városrészben a nyugati belterületi határ mentén található. A terület az 1950-es években beépített lakóterület. Az épületállomány műszaki minősége a Kossuth Lajos úttól haladva romlik. A területen találhatóak komfort nélküli lakások. A területen a kertek, zöldfelületek gondozatlanok, elhanyagoltak. Ilona utcai szegregátum A szegregátum a Felvég városrészben a város északi határán fekszik. A szegregátum a városszerkezetbe jól illeszkedő, lakóterület. A területen a kommunális infrastruktúra kiépített, a közterületen nincs kiépített járda. A terület építészeti arculata egységes képet mutat, oldalhatáros földszintes beépítésű lakóterület. Temesvár szegregátum A szegregátum a városközpontban található, leromlott műszaki állapotú lakóterület. A terület infrastruktúra ellátása biztosított, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 40 %. Futrinka szegregátum

138 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 138 A szegregációs tendencia erőssége miatt az adatszolgáltató KSH két területre bontja a szegregátumot. A szegregátum a városközpontban található, leromlott műszaki állapotú lakóterület. A terület infrastruktúra ellátása biztosított, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 40,0 % A telekstruktúra vizsgálata Jászapáti telekstruktúráján ma is tükröződik településszerkezeti kialakulásának főbb állomásai: - Apáti település tipikus jószágtartó halmazos településként települt, középen egy nagyobb tér, a baromgyülekező, a vásár számára, a sugarasan összefutó utak a határ és a szomszédos községek, helységek felé. A templom és községház körül egyenetlen házhalmazok települtek keskeny utakkal, vak közökkel, apró portákkal. - A XVIII. században Apáti típusos tiszta kertes település volt, a legszabályosabb és a legtípusosabb az egész Jászságban. Ezt a települési formát a város mindvégig megtartotta a település határa tolódott ki, gyűrűs szerkezetben. - A XVIII. században kialakult a ma is meglevő Fő tér környéke, nagyjából a mai területen. - Az 1880-as években lépett érvénybe a város építkezési szabályrendelete, szigorú előírásokkal. A szabályrendelethez részletes térkép és leírás tartozott. A térképen pontosan ki voltak jelölve az utcák nyomvonalai, és az építési mezsgyék. - Az 1920-as években épült a Vásártér egy részén a Nagy malom előtt a Tisztviselőtelep, majd az időszakban a Szőlő elején az ONCSA telep, ki lett parcellázva a Szentgyörgyi út melletti Beőthy-kert. Több lakóépület épült a Városkert egy részén, az Állomás melletti Homokos Pélyi úti oldalán, és a Kapitány-kertben is. - Ebben az időszakban már kialakult a ma is jellemző városkép, a Fő tér a sugarasan kifutó széles utakkal, a kiemelkedő és messze látszó hatalmas kéttornyú Templom, a Városháza, a Nagyvendéglő, és az intézményépületek. - A település sugaras körkörös szerkezetét máig megtartotta. A szűk utcák, sikátorok, a vak közök és kutyaszorítók megszűnőben vannak kialakulnak a széles, nyílt utak és terek. - Még megtalálhatók szabályosabban elhelyezkedő véggel az utcára a két ablakos verandás, ámbitusos épületek is, cseréptetővel, deszkakerítéssel. (forrás: Örökségtár, Jászapáti története) Jászapáti településszerkezete a fenti okok miatt sugaras úthálózatra épül. A településszerkezetet alapvetően meghatározza a fő- és gyűjtőút hálózat rendszere, a települési területet a vasút nyomvonala zárja le. A település belterületén és a belterület határán lévő beépítésre szánt területeinek telekstruktúrája alapvetően négy fő egységre bontható: - A településközponti területein és a közvetlenül kapcsolódó kisvárosi lakóterületeken, a telekstruktúra követi a történetileg kialakult morfológiát, a halmazos szerkezetet. A nagyobb alapterületű építési telkek a központi területen alakultak. A kapcsolódó lakóterületeken a telkek mértani alakja szabálytalan jelentősen diferáló méretekkel. - A nőtt település időben jóval később telepített kertvárosias és falusias lakóterületei a sugaras településszerkezet ellenére is szabályosabb telektömbökben szerveződnek, mértanilag szabályosabb képet mutatnak. Az itt található falusias és kertvárosi területek jellemző telekmérete is nagy szórást mutat jellemzően m 2 területűek. - A belterület határában az egyéb területfelhasználású beépítésre területek Ék-i irányban a gazdasági területek kitüremkedésével - mozaikszerűen, szabálytalan rendszerben zárják a lakóterületek halmazosan alakult településszerkezetét, és telekstruktúráját. A telekméretek változóak a 2000 m 2 től a több ha os területig. - A vegyes telekstruktúrájú gyűrűt követik a mértani szabályossággal osztott meglévő és tervezett lakó és üdülőterületek.

139 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 139 A külterület telekstruktúrája is változó képet mutat, fő jellemzői: - A település mezőgazdasági területeinek telekstruktúrája mértanilag szabályos rendszerben osztott, a táblákat melorációs árkok vagy utak kísérik szabályos rendben, a táblák mérete jelentős szórást mutat. - A település belterületéhez DK-i irányban közvetlenül csatlakoznak a volt zárkerti területek egy nagy szerkezeti egységben. - A külterületen a volt majorok, és üzemi mezőgazdasági telephelyek beépített területei elszórtan helyezkednek. A településen nem alakultak nyúlványos telkek. Részletes tulajdonjogi vizsgálat jelen munka keretében nem készült Önkormányzati tulajdonkataszter Jászapáti Város önkormányzata rendelkezik tulajdonkataszterrel. A tulajdonkataszter évi állapotot tükröz. A tulajdonkataszterben az önkormányzat tulajdonában lévő földrészletek, valamint az egyéb önálló ingatlanok is nyilván vannak tartva. Az önkormányzatnak 892 db névjegyzékbe vett tulajdona van, melyből 892 db földrészlet (ami 374 ha); 7 db pedig egyéb önálló ingatlan. Forgalomképtelen ingatlan 656 db. Forgalomképes 193 db. Belterületen van 604, külterületen pedig Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A város épületállományát és a környezetet tartalmazó részletes térkép az ITS készítését megalapozó vizsgálati munkarészben nem kerül kidolgozásra. Annak elkészítése településrendezési eszközök megalapozása során történik Az építmények vizsgálata Jászapáti településszerkezete és közterületi hálózata, minősége, jellemző strukturális elemei az épített környezet értékeihez tartoznak a tipikus halmazos, kétbeltelkes településformával. A kertes múlt a közterületek struktúrájában ma is érezhető, a sugárutakat az egykori kertségek külső övére támaszkodó dűlőutak - körutak kötik össze. Látványosan elkülönülnek a régi házhalmazok közé bekényszerített sűrű, vékonyka utcácskák, a kertségek szélesebb utcáitól. A halmazos szerkezet durván bontják meg a kiszögelésekkel meghatározott szabályosan osztott telektömbök. A városközpont centruma a templom, jelentős zöldterülettel, ami köré szerveződik zártsorú és szabadon álló beépítésű vegyes rendeltetésű településközponti terület 6,5 7,5 építménymagasságú épületekkel. A város közintézményei a városközpontban helyezkednek el, illetve az országosan védett építészeti értékek többsége is a városközpontban található: - a Római Katolikus templom, - a Gál József által épített klasszicista stílusú volt városháza (ma könyvtár) épület. A településközponti területekhez gyűrűs szerkezetben kapcsolódó kisvárosi lakóterületsáv beépítése egyedi struktúrát hordoz, a helyi építési szabályzat egyedi beépítési módokat határoz meg a Jász - Halmazos beépítést és a Jász Fésűs beépítést, ezeken a területeken az építménymagasság jellemzően 4,0 méter.

140 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 140 A kisvárosias lakóterületek gyűrűjét falusias lakóterületi gyűrű követi jellemzően előkertes oldalhatáros beépítéssel, a szabályzat bevezeti ugyanakkor a Kertségi speciális helyi lakóövezetet is, ezeken a területeket az építménymagasság megengedett értéke 4,0 4,5 méter. Védett népi építészeti együttes található a Temesvári utcában és környékén, valamint az Alkotmány utcában és környékén. A kertvárosias lakóterületek a közelmúltban alakult vagy tervezett lakóterületek, amelyek szigetszerűen jelennek meg körbefogva a falusias településszerkezetet illetve helyenként betörve azt, jellemzően előkertes oldalhatáros beépítéssel. A mezőgazdasági területeken a mezőgazdasági telephelyek és feldolgozóüzemek csarnoképületei, épületei a funkcióra jellemző szabadon álló beépítési móddal épültek Az épített környezet értékei Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Jászapáti településrendezési eszközei ábrázolják a településen lévő régészeti lelőhely határát és a régészeti érdekű területek határát. Jászapáti Örökségvédelmi Hatástanulmánya az alábbi régészeti lelőhelyeket határozza meg: 1. Jászapáti Belterület 2. Jászapáti Kálmán part 3. Jászapáti Nagyállási út 4. Jászapáti Homokbánya 5. Jászapáti repülőtér 6. Jászapáti Kossuth tsz. 7. Jászapáti Alsónyomási halom 8. Jászapáti Gulyás tanya 9. Jászapáti Akasztó halom 10. Jászapáti M Nagy István tanyája 11. Jászapáti Király tanya 12. Jászapáti Kossuth tér A régészeti lelőhelyek részletes ismertetése az Örökségvédelmi Hatástanulmányban található Védett épített környezet, a helyi egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A fejezet Jászapáti Örökségvédelmi Hatástanulmányának tartalmi elemeire épül (VÁTI 2005). Történeti térbeli rendszerek alakulása Helyi védelemre javasolt a település struktúrája, valamint a központhoz és a vályog gödrökhöz kapcsolódó zöldfelületek rendszere. Településstruktúra védelme A karakteres településstruktúrát helyi értékvédelmi területként határozzák meg a településrendezési eszközök, a HÉSZ - ben a sajátos jász övezetek meghatározásával kerül védelemre a struktúra és a beépítési karakter. Lakóövezetek védelme A kétbeltelkes településstruktúra belső övezetét helyi értékvédelmi területként határozzák meg a településrendezési eszközök, a HÉSZ ben a sajátos jász halmazos és fésűs beépítésű övezetek meghatározásával kerül védelemre a struktúra és a beépítési karakter. Kertségek védelme

141 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 141 A kétbeltelkes településstruktúra külső övezetét helyi értékvédelmi területként határozzák meg a településrendezési eszközök, a HÉSZ - ben a sajátos jász kertségi övezetek meghatározásával kerül védelemre a struktúra és a beépítési karakter. A Helyi Építési Szabályzat 37. és 38. -a tartalmazza az épített környezeten belül az építmények védelméről és a területi védelemről szóló rendelkezéseket: 37. Helyi védettségű épületek, építmények (3) A szabályozási terven is feltüntetett helyi védettségű épületeket lehetőleg eredeti külső formájukban meg kell őrizni. Ha erre nincs lehetőség, bontás előtt részletes felmérési és fotódokumentációt kell az épületről készíteni. 38. Területi védelem A településszerkezet védelme (1) A belső történeti mag védettként jelölt közterületeit jelenlegi formában kell megőrizni. A védett közterületeken a szabályozási vonalat nem lehet módosítani. (2) A megmaradó karakteres védett népi építészeti együttesek (É1) építészeti karakterét meg kell őrizni. Az egyedileg nem védett épületek elbonthatók, de helyettük azonos elhelyezésű és tömegarányú épület építhető a Lk-JHu (jász halmazos) következő övezeti előírásoknak megfelelően: (3) A volt lakóövezet (É4) településszerkezetét, karakterét sajátos Lk-JHu (jász halmazos) és Lk-Jfu /Jász-fésűs/ építési övezeti előírásokkal kell megőrizni. (4) A volt kertségek (É5) településszerkezetét, területének karakterét sajátos FL-JKu (jász kertségi) építési övezeti előírásokkal kell megőrizni. (5) A római katolikus temető szabályozási terven meghatározott részén (É2) lévő régi kőkereszteket (síremléket) meg kell őrizni. Ténylegesen használt sírokkal, szükség esetén kegyeleti park funkciójú síremlék - szoborpark jelleggel is. (6) A volt zsidótemető (É3) területét, megmaradt síremlékeit kegyeleti parkként meg kell őrizni Világörökség és világörökségi várományos terület A fejezet Jászapáti vonatkozásában nem releváns Műemlék, műemléki együttes Jászapáti országos műemléki védelem alatt álló építményei: Volt Beöthy-kúria Damjanich út 11. hrsz.: 1589 klasszicista 1820 körül Mária-oszlop Dósa u. hrsz.: 1567 barokk Szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, alápincézett, kontyolt nyeregtetővel fedett épület, főhomlokzatán kis kiülésű középrizalittal, udvari homlokzatán falazott mellvédes, dór oszlopos tornáccal, utcai és oldalhomlokzatain szemöldökíves vakolatarchitektúrával. Kéttraktusos, tornácos. A 20. század második felében jelentősen átalakították. Közterületen a 1563 hrsz. előtt, lépcsős alépítményen, hasáb alakú, feliratos talapzat, azon karcsú, magas oszlopon álló Immaculata-szobor. A talapzaton a makkfalvi Dósa család címere. Állíttatta nemes Dósa Pál jász kapitány.

142 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 142 Nepomuki Szent Jánosszobor 3998 Munkácsy tér hrsz.: 1266 historizáló talapzat: 1784 szobor: 20. század végi másolat Római katolikus templom (Kisboldogasszony) 4000 Szent István park hrsz.: 2797 barokk 1759 Szentháromság-oszlop 3994 Szent István park hrsz.: 2797 barokk 1803 Nepomuki Szent Jánosszobor 3997 Szent István park hrsz.: 2797 barokk 1787 Rozália-kápolna Temető u. hrsz.: 3272 barokk 1740 Kálvária 4002 A Munkácsy tér D-i oldalán, a Kossuth u. határán álló késő barokk, volutákkal díszített feliratos talapzaton áll az eredeti Nepomuki Szent János-szobor 20. század végi másolata. A szent álló alakja karingben, palásttal, birétummal, kezében kereszt és pálmaág. A Szikszay András városi szenátor adományából készült szobor eredetileg a templom kerítésében kialakított fülkében állt. A 20. század első felében a fülkében Lourdesi barlangot alakítottak ki, ekkor került a szobor jelenlegi helyére. A sérült szobrot a 20. század második felében másolatra cserélték, az eredeti töredékei a templomkertben kerültek elhelyezésre. Kőkerítéssel övezett kertben, szabadon álló, egyhajós, keresztházas, egyenes szentélyzáródású, kontyolt nyeregtetővel fedett templom, a szentély mindkét oldalán féltetős melléktérrel. Kis kiülésű rizalitként előre lépő, attikával lezárt, É-i homlokzatát két oldalról egy-egy torony fogja közre. A középső tengelyben nyíló bejárata felett volután elhelyezett angyalok között kartusban címerpajzs, fölötte fülkében Szűz Mária a gyermek Jézussal szobor, az attika fölött szobordíszes oromzat. Csehboltozatos belső terek, a hajó bejárati oldalán karzat. Falképek: 1904 (Vágó Pál, Szirmai Antal). Berendezés: század (Joseph Danhauser, Than Mór, Sajóssy Alajos). Orgona: 1893 (Angster József). A 14. századi templomot (a K-i torony jelentős magasságban a 14. századból való, gótikus ablakokkal) között a D-i és Ny-i fal elbontásával bővítették (építész: Braun Sebestyén) között új szentély és kereszthajó épült (építész: Homályossy Ferenc, Rabl Károly), 1904-ben helyreállították, a 20. század folyamán többször javították. A templom körítőfala között a középkori hevesiványpusztai templom köveiből épült. É-i, illetve D-i oldalán egy-egy kétszárnyú kovácsoltvas kapu nyílik (1750), a kapuoszlopokon szobrokkal: Szent Miklós és Szent Vendel (É-i), Nepomuki Szent János (trsz.: 3997) és egy férfi szent (D-i). A templomkertben: Szentháromságoszlop (trsz.: 3994); Nepomuki Szent János-szobor töredékei (trsz.: 3998). A r. k. templom (trsz.: 4000) kertjében, lépcsős alépítményre állított, keresztalaprajzú, két felső oldalán konzollal megnyújtott feliratos talapzaton álló, kannelúrás oszlop, tetején felhőkben Szentháromságszoborcsoport Szűz Mária megkoronázásával (Tősér János). Állíttatta Vágó Ferenc városi tanácsos. Több plasztikai részlete lámpást tartó angyalok, Angyali üdvözlet-dombormű a talapzaton a legutóbbi helyreállítás (1998 előtt) alkalmával eltűnt. A r. k. templom (trsz.: 4000) D-i kerítéskapuja kapuoszlopán, kisebb ívelt talapzaton álló szobor. Nepomuki Szent János karingben, palásttal, birétummal, kezében kereszt. Állíttatta Bagi János. Helyén korábban feltehetően Szent Flórián-szobor állt. Többszörös áthelyezéssel került mai helyére, eredeti talapzata (?) a r. k. templom kertjében található. A Jászapáti Temető Ny-i sarkában álló egyhajós, félköríves szentélyzáródású kápolna, törtvonalú, középen timpanonnal koronázott, vázával, kereszttel és felirattal díszített oromzat, fölötte huszártoronnyal. A homlokzatán lévő bejárat felett Szent Rozália-dombormű. Szentély félkupolával, a hajó csehboltozattal fedett. Falképek: 20. század. Berendezés: 19. század; főoltárkép: 1888 (Vágó Pál). Az évi pestisjárvány áldozatainak emlékére épült. A huszártornyot 1894-ben építették. A Jászapáti Temető Ny-i sarkában, a Rozália-kápolna (tsz.: 4002) mellett

143 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 143 Temető u. hrsz.: 3272 barokk 1773 Kőkereszt Temető u. hrsz.: 3272 klasszicista 1808 Papi-sírkő Temető u. hrsz.: 3272 barokk 1778 után Kiséri kereszt Utassi u. hrsz.: 2536 barokk Városháza (Városi Könyvtár) dr Szlovencsák Imre u. hrsz.: 696/1 klasszicista 1847 álló, kápolnát magában foglaló építmény tetején elhelyezett Kálváriaszoborcsoport. A kápolna bejárata a két íves, falazott mellvédes lépcsőkar között nyílik. A kápolna csehboltozatos. Berendezése: barokk, 18. század vége. A bejárat mellett Littkey Máté sírköve, felette áttört kőkorlát. A szoborcsoport az építmény hátsó mellvédfalának fölső szakaszán áll, Krisztus keresztje alatt Mária Magdolna, a keresztek között Szűz Mária és Szent János evangélista álló alakja, kétoldalt lévő kereszten latrok ben és 1876-ban megújították. Lépcsős alépítményen, hasáb alakú talapzaton álló kereszt korpusszal, a talapzat homloksíkján felirattal. Egy korábbi, elpusztult, barokk kőkereszt pótlására készült. A temető főbejáratától jobbra, a Kálvária (tsz.: 4003) mellett álló, volutákkal, osztópárkánnyal tagolt sírkő, felső része kereszt alakú, korpusszal, Szűz Máriával, puttókkal. Feltehetően Ölbey Damascenus, egri szervita szerzetes sírköve. Az Utassi u. Petőfi u.-i torkolatában az É-i sarkon, lépcsős alépítményén volutás talapzat, fölötte sziklákon kereszt korpusszal. A kereszt lábánál Mária Magdolna térdelő alakja. Állíttatta Utasy István. Szabadon álló, téglalap alakú, földszintes, alápincézett, kontyolt nyeregtetővel fedett épület, főhomlokzatán öttengelyes, timpanonos középrizalittal, udvari homlokzatán dór oszlopos tornáccal. A timpanonban Jászapáti címere. Egy csehboltozatos helyiség, a többi síkfödémes. 19. századi nyílászárók. Az 1765-ben épült városházát között átalakították (építész: Gál József). Forrás: Magyarország műemlékjegyzéke, Jász-Nagykun-Szolnok megye, KÖH, Bp Nemzeti emlékhely A településen nincs nemzeti emlékhely, ezáltal a fejezet kidolgozása nem releváns Helyi védelem Jászapáti építészeti örökségének, művi emlékeinek helyi védelméről a város Önkormányzatának 2/2014. (V. 16.) számú rendelete, és a többször módosított 35/2001. (I.01.) számú rendelete, Jászapáti Helyi Építési Szabályzata szól. A helyi védelem alatt álló művi emlékek két kategóriáját különböztetik meg a településen: a kiemelt helyi védelem alatt álló épületeket és a helyi védett objektumokat. Fentiek alapján Jászapáti kiemelt helyi védelem alatt álló épületei: Név Cím Hrsz Népi lakóépület Tompa Mihály út hrsz Népi lakóépület Malom utca hrsz

144 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 144 Jász ház (lebontott) Vágó Pál utca hrsz Jász ház gazdasági Vágó Pál utca hrsz épülete Vágó Pál műterme Tompa Mihály út hrsz Vágó Pál lakóháza, Múzeum István király út hrsz Jászapátin a HÉSZ 2. számú melléklete szerint helyi védelem alatt 62 művi érték áll, egyebek mellett zömmel lakóépületek. Ezeket a HÉSZ mellékletei szöveges formában és a szabályozási terven jelölve tartalmazzák. A HÉSZ 37. (4) rögzíti, hogy minden a településen fellelhető szobor, út menti kereszt helyi védelem alatt áll Az épített környezet konfliktusai, problémái Az épített környezet konfliktusai, problémái pontokban: a városközpont városképének településképi karakterének meghatározása és erősítése körforgalom után kialakult foghíj rendezése A település magját alkotó településszerkezet helyi és kultúrtörténeti jelentősége kiemelkedő, ezért fontos, hogy a régi településrészek szerkezetét, jellemző arculatát, építészeti jellemzőit és emlékeit megújítsák, megóvják A szegregátumokban is megjelenő az alföldi településekre a kora újkor óta jellemző kétbeltelkes városszerkezet, a népi építészeti emlékek - pl. az Alkotmány utcában és környékén található együttes mint elhanyagolt építészeti értékek rehabilitációja szükséges a település belterületén a közlekedési infrastruktúra nem elégséges állapota a hiányos belső és külső közlekedési kapcsolatok a hiányos kerékpárút hálózat a középületek és a lakóházak elavult energetikai állapota a közösségi terek, zöldterületek műszaki állapota a fejlesztési potenciállal rendelkező alulhasznosított különleges, gazdasági és egyéb területek a településrendezési eszközben a közlekedési infrastruktúra hálózatok fejlesztési céloknak megfelelően történő szerepeltetése

145 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Közlekedés Település közlekedési szerepe Hálózatok és hálózati kapcsolatok Jászapáti városa a Jász-Nagykun-Szolnok megyén belül a népességet és területét tekintve a kisebbek közé tartozó Jászapáti járás központja. Fekvése a megyében északi, a megyeszékhelytől, Szolnoktól mintegy 50 km-re északra található. A évi népszámlálásból származó ingázási adatokat a következő táblázat tartalmazza. A táblázatban megtalálhatók a 2001-re elérhető összesített adatok is, mely ugyanakkor csak a foglalkoztatottak ingázását tartalmazza (a tanulókét nem, és mód és település szerinti megbontása sem áll rendelkezésre), így a 2011-essel számszakilag nem összevethető, tájékoztató adatnak kell tekinteni. Jászapáti napi több mint 900 fő ingaforgalmat vonz. A bejáró ingázók döntő többsége a környező kisebb településekről és Jászberényről érkezik. A városból eljáró napi ingázók szempontjából Jászberény a fő célpont közel 600 fő/nap, de jelentős céltelepülés még Jászárokszállás és Jászkisér is. 43. táblázat Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) Megnevezés Összesen Összesen Személygépkocsival 2001* 2011 Tömegközlekedéssel Kerékpárral (gyalog) Helyi közlekedő (1 190) Bejáró Jászkisér Jászszentandrás Jászberény Heves Jászivány Eljáró Jászberény Jászárokszállás Jászkisér Jászszentandrás Jászfényszaru * 2001-ben csak foglalkoztatott. Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH. Utazási módok tekintetében a helyben dolgozók döntő többsége kerékpárral és gyalog közlekedik napi több mint 1500 fő kerékpározik rendszeresen a városban. A bejáró ingázóknál a helyközi buszos utazás dominál a személygépkocsis mellett, az eljáróknál szintén ez az arány figyelhető meg. A vasúti közlekedés nem számottevő.

146 Fő Jászapáti város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra Az ingázók mód szerinti megoszlása Helyben maradó Bejáró Eljáró Helyi közl. Vasút Távolsági busz Személygépkocsi Kerékpár Gyalog Forrás: Népszámlálás 2011, KSH. Külső kapcsolatok, országos hálózat Jászapáti a 31. sz. főút mentén helyezkedik el, az országos közúthálózati kapcsolatot lényegében ez a főút biztosítja. A városnak közvetlen gyorsforgalmi úthálózati kapcsolata nincsen, az M3 autópálya a 32. sz. főút Hatvan felé vezető irányában, a várostól kb. 45 km-re, Füzesabony felé 35 km-re halad el. A főváros közúton útvonalválasztástól függően km autózással érhető el. 7. térkép: Jászapáti környezetének országos jelentőségű főútjai Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal. Az innen induló utasok Budapest,

147 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 147 Szolnok, Debrecen és Jászberény irányába rendelkeznek közvetlen járatokkal. A vasútállomás is közvetlenül elérhető autóbusszal. A város közigazgatási területén belül 11 helyközi megálló található. Jászapátit a 86-os számú Vámosgyörk Újszász vasútvonal érinti. Az egyvágányú, dízel vontatású vasútvonal két nemzetközi jelentőségű fővonalat köt össze, a 80-as számút (TEN-T teherszállítási core network) és a 120-as számút (Budapest és Szolnok között TEN-T comprehensive network besorolású). A vasútvonal funkciója a helyi áru és utasforgalom lebonyolítása. Repülőtéri kapcsolat szempontjából a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 90 km távolságban érhető el. Városkörnyéki közúthálózat Közúti közlekedés Az országos főúthálózati elemek mellett a város területén és a szomszédos településekhez kapcsolatot országos mellékutak biztosítják. Jászapáti a már ismertetett 31. sz. főúttal keleti irányban Jászberénnyel (Jászjákóhalmával), északkeleti irányban Heves, Tenk és Dormánd után Füzesabonnyal áll kapcsolatban. Északi irányban a j. összekötő úton Jászszentandrás, délkelet felé a j. összekötő úton Jászkisér érhető el. A várost érintő országos közúthálózati elemek forgalmi terhelését az alábbi ábra mutatja. 37. ábra: Jászapáti főbb útjainak forgalmi terhelése [ejmű/nap], Forrás: OKA,2013 A városon áthaladó 31.sz főútnak közel Ejm/nap forgalma van Jászapáti területén. A Petőfi Sándor út forgalma is jelentős, napi ~ Ejm forgalmat bonylít le. Jászapáti járásszékhelyként nehezen közelíthető meg a járás több településéről, mint pl.: Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, a hiányzó hálózati elemek kiépítése célszerű lenne. A várost kettészelő, nagy tranzitforgalmat bonyolító 31. sz főút Jászapátit elkerülő szakaszának építése jelentős könnyebséget jelentene a városi közlekedés tekintetében.

148 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 148 Városi közúthálózat Jászapáti a Jászság második legnagyobb települése. Egyközpontú, kertes településrendszerű,gyűrűs, sugárirányú utakkal. Jászapáti közlekedését meghatározza a várost kettészelő 31. sz. főút (Fő út, Kossuth Lajos út), valamint az erre merőleges, nagy mezőgazdasági forgalommal bíró Petőfi Sándor út Jászkisér felé. Ezek kereszteződésében körforgalmú csomópont található, gyalogos és kerékpáros átvezetésekkel. A belterületi utak kiépítésüket tekintve 2x1 sávos kialakításúak, helyenként parkolósávokkal. A belterületi önkormányzati utak közül 58,2 km kiépített és 5,8 km kiépítetlen. Jászapátiban 5,8 km kerékpárút van, valamint 57,5 km teljes egészében kiépített járda, illetve gyalogút. A város 2013-ban az út-, kerékpárhálózat és a járdák beruházására 3 MFt-ot, fenntartására 4,5 MFt-ot, üzemeltetésére 0,5 MFt-ot fordított. Az útburkolatok állapota változó, jelentős részük felújítást, szélesítést igényelne. A kiépítetlen utcák burkolása is szükséges lenne. Jászapáti városközponti részét a Hősök tere és környékét behálózó utcák teszik ki: Dr Szlovencsák Imre út, Juhász Máté u., Damjanich út, Litkey Máté tér, Petőfi Sándor út és az István király út. Ezen a területen fekszenek a város fő forgalomvonzó létesítményi: az Önkormányzat, az autóbusz-állomás, posta, könyvtár, művelődési ház, különböző oktatási intézmények, üzletek, stb. Fontos feltáró út még a Vasút utca a vasútállomás elérése miatt, a Damjanich út Gyöngyvirág u. a városi stadion és a termálfürdő miatt. 8. térkép Jászapáti városi közúthálózata A városban jelzőlámpás csomópont nem található. Körforgalmú csomópont található a város központjában, a 31. sz. főút(istván király út) és a Petőfi Sándor út csomópontjában. Szintbeli vasúti átjárók a Szent István király úton (sorompóval biztosított), a Táncsics úton valamint a

149 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 149 Szabadság útnál találhatók. A Temető út- Pélyi úton is volt egy átkelő, de azt biztonsági okokból megszűntette a MÁV: Jászapátin a település északi részén (Korona utca, Magyar utca, Kard utca, Pajzs utca, Nyíl utca, Hétvezér utca) van kijelölt lakó-pihenő övezet. A településen parkolási övezetek nincsenek kialakítva, teherforgalmi korlátozott övezetek nincsenek. Forgalmi jellemzők Jászapátiban alföldi városként a kerékpáros közlekedés nagyon elterjedt, ez azonban nem okoz jelentős eltérést az ország hasonló fejlettségi szintű városaihoz képest a motorizációban. Jászapáti motorizációja 2004-től minden évben a megyei szintnél megközelítőleg 10-15%-kal alacsonyabban alakult. A motorizáció fokának változását 2004 és 2013 között Jászapátiban, a megyei, régiós és országos adatok tükrében KSH adatok alapján az alábbi grafikon mutatja be. 38. ábra A lakossági motorizáció alakulása Jászapátiban [szgk/ezer fő] Forrás: KSH A jászapáti-i személygépkocsi állomány 2013-ban 2112 db. volt, a motorizáció 240 szgk/ezer fő (forrás: KSH). Ez alapján elmondható, hogy a települési érték jóval a magyarországi és megyei értékek alatt van. Balesetek tekintetében Jászapáti helyzete jónak minősíthető a körforgalmú csomópont megépítése óta. Az utóbbi három évben egyetlen halálos közúti baleset történt. A forgalomnagyságnak megfelelően a terheltebb főutakon történik a balesetek többsége. A legtöbb könnyű és súlyos baleset a 31. s.z főút városi szakaszán, a Dr. Szlovencsák Imre út Táncsics u. útvonalon, a József Attila utcán és a Petőfi Sándor úton történt.

150 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra Jászapáti közigazgatási területén és a város környezetében regisztrált balesetek száma években (Forrás: KKK) 2013: piros: halálos 2012: sárga: súlyos 2011: zöld: könnyű Parkolás A településen parkolási övezetek nincsenek kialakítva. Önkormányzati rendelet alapján bizonyos esetekben a Sportpálya bejárat előtti szakaszán, a Strand előtt, valamint a Városi Sportpálya edzőpályáján kialakított közterületi várakozóhelyekre igénybevételi díjat kell fizetni. A jelentősebb parkolóit a következő táblázat mutatja be: 44. táblázat Főbb parkolási létesítmények Jászapátiban

151 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 151 A városon belüli parkolás elsősorban a városközpontban megoldott, a rendelkezésre álló közel 170 parkolóhely nagy része ezen a területen található, melyek önkormányzati tulajdonban, kezelésben vannak. A városközponton kívül az üzletek maguknak alakítják ki a parkolási mérleg alapján meghatározott számú parkolóhelyet. A meglévő parkolók teljes mértékben kihasználtak, illetve bizonyos időszakokban túlzsúfoltak, számuk ilyenkor kevésnek bizonyul. A vasútállomáson nagy kapacitású bár rendkívül elhasznált állapotú támaszokkal felszerelt B+R parkoló kapott helyet. Személygépkocsik parkolására kijelölt helyen van lehetőség. Az autóbuszállomáson szintén sok kerékpár elhelyezésére van lehetőség, a személygépkocsik parkolása a környékbeli utcákban, üzletek parkolójában lehetséges Áruszállítás A településen teherforgalmi korlátozott övezetek nincsenek. A város forgalmában nincs számottevő szerepe, részaránya az áruszállításnak és a tehergépjármű forgalomnak. A releváns teherforgalmat bonyolító üzemek, telephelyek illetve kereskedelmi létesítmények jellemzően a főúthálózat mentén találhatók, így a teherforgalom a lakóterületek zavarását nem okozza Közösségi közlekedés A település legfontosabb autóbusz és vasúti megállóhelyeit, az autóbusz állomás és a vasútállomás elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja. 40. ábra Jászapáti legfontosabb autóbusz és vasúti megállóhelyei (Forrás: NKS országos modell) Autóbuszos infrastruktúra Autóbuszos közösségi közlekedés Jászapátiban a helyközi autóbusz pályaudvar a város központjában található, a Polgármesteri hivatal szomszédságában. Állapota újszerű, hiszen a közelmúltban a Jász-Nagykun-Szolnok Megye városaiban az autóbuszos közlekedés hálózati elemeinek komplex fejlesztése c. projekt keretében felújításra került. ennek megfelelően Utastájékoztatása is modern, kialakítása esztétikus, az utasvárók állapota megfelelő. Kerékpártámaszok, amelyek korszerűtlen

152 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 152 kialakításúak és nem is fedettek, ható bőséggel vannak, bár még így is néha kevésnek bizonyulnak. A személygépkocsik számára azonban csak a környező utcákban és boltok előtt akad parkolóhely. 41. ábra Jászapáti autóbusz-állomása Fotó: Trenecon COWI, Helyközi és távolsági autóbusz közlekedés Helyi autóbusz közlekedés A várost érintő helyközi autóbusz szolgáltatást túlnyomó többségben a Jászkun Volán Zrt. látja el, a közszolgáltatói szerződésben foglalt feltételekkel. A Jászkun Volán Zrt. az Középkeletmagyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (KMKK Zrt.) egyik alapítója. A város rendelkezik közvetlen járatokkal mind Budapest (napi 9 induló járat, menetidő 02:10 02:48 között), mind a megyeszékhely Szolnok (napi 8 induló járat, menetidő 00:55 01:45 között), mind a regionális központ Debrecen (mindössze napi 1 induló járat, menetidő 04:16) felé. Jászberénybe is közlekednek járatok (napi 30 induló járat, menetidő 00:22 00:34 között). Jászapáti és környéke Volán hálózatát elemezve látható, hogy a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A kisebb településeken jellemzően 1-2, a nagyobbakon ennél több megállóhely található. Jászapátin a helyközi megállóhelyek döntő többsége a 31 sz. főút és a 3227 és 3228 j. összekötő utak belterületi szakaszain helyezkedik el. Jászapáti közigazgatási területén 11 helyközi megálló található. A városközpont, az oktatási és közintézmények, továbbá a vasútállomás közvetlenül elérhető. A város helyközi megállóiban jellemzően legalább óránként áthalad helyközi busz. A forgalmasabb helyeken (Vasútállomás bejárati út, Táncsics M. u.) kb járat áll meg egy munkanapon, de a kisebb megállókban is db. Az autóbusz állomáson, egy átlagos munkanapon kb. 85 járat indul vagy halad át. Jászapátin nincs helyi autóbusz közlekedés, a településen belüli kapcsolatot a helyközi járatok biztosítják.

153 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 153 A települést érintő vasútvonalak, hálózati kapcsolatok Vasúti közlekedés Jászapátit a 86-os számú Vámosgyörk Újszász vasútvonal érinti. A nem a transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pálya besorolású vasútvonal két nemzetközi jelentőségű fővonalat köt össze, a 80-as számút (TEN-T teherszállítási core network) és a 120-as számút (Budapest és Szolnok között TEN-T comprehensive network besorolású). A vasútvonal funkciója a helyi áru és utasforgalom lebonyolítása. A vasútvonal végig egyvágányú, dízel vontatású, az engedélyezett sebesség 60 km/h, az engedélyezett tengelyterhelés 21,0 t, a vonalon közlekedtethető vonathossz 260 m, a vonalon vonatbefolyásolás nincs kiépítve. Jászapáti területén egy vasútállomás, Jászapáti állomás található. Vasúti szolgáltatás Vasútállomás elhelyezkedése, megközelíthetősége Kereskedelmi létesítmények Utasforgalmi létesítmények 42. ábra Jászapáti vasútállomás épülete Fotó: március Jászapáti állomáson egy átlagos munkanapon a 2014/2015. évi menetrend alapján 19 személyszállító vonat áll meg, a vonalon közlekedő valamennyi személyszállító vonat megáll. A vonatok csak a délutáni órákban. járnak közelítőleg ütemes menetrendben, ekkor kb. 2 órás ütemben járnak a Szolnok Vámosgyörk viszonylatú személyvonatok. Az ezen kívüli időszakon kívül közlekednek még Szolnok Jászapáti, Újszász Jászapáti, Jászapáti Vámosgyörk és Újszász Vámosgyörk viszonylatú személyvonatok. Az említett vonatok közepes minőségű összeköttetést biztosítanak a megyeszékhely, Szolnok felé, a menetidő perc (bizonyos esetekben egy újszászi átszállással). Budapestre a legkedvezőbb eljutás Vámosgyörkön át van, a legkedvezőbb menetidők 1 óra és perc körül adódnak. Jászapáti vasútállomás közepes nagyságú utasforgalmat bonyolít. A 86-os számú vasútvonal teherforgalma minimális. Jászapáti vasútállomás Jászapáti észak-keleti részén, a lakott területek szélén helyezkedik el, megközelíteni a település központja a 31-es számú főút felől a as számú állomási hozzájáró úton át lehet. Jászapáti vasútállomás korlátlan utas- és áruforgalomra berendezett középállomás a 86-os számú vasútvonal Jászkisér (7,7 km) és Jászárokszállás (22,0 km) állomásai között. Jászapáti állomáson nyílt rakodó, oldalrakodó és raktár található (az élőállat rakodó romos állapotú). A rakterület bazaltbeton burkolatú. Az állomási előtéren autóbusz megállóhelyek és burkolt személygépjármű parkoló található, a felvételi épület és a vágányok között rossz állapotú és korszerűtlen kialakítású tárolókkal felszerelt kerékpárparkoló helyezkedik el. Az állomási előtér összességében rendezett képet mutat, a kerékpárparkoló rossz állapotú.

154 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 154 Problémák Forgalom Infrastruktúra Az állomáson balesetveszélyes, keskeny, sk+15 cm magasságú, nem akadálymentes, aszfalt burkolatú peronok találhatók, melyek szintben közelíthetők meg. A felújított felvételi épületben a pénztár jelenleg nem üzemel, váróterem van. A legfőbb probléma az állomáson a színvonalas (és akadálymentes) utasforgalmi és utastájékoztatási létesítmények hiánya Kerékpáros közlekedés A városon belül magasnak tekinthető a kerékpárosok részaránya, hagyományosan elterjedt módja ez a közlekedésnek. Pontos forgalmi adat ugyanakkor a már bemutatott népszámlálási adatokat leszámítva nem áll rendelkezésre: Jászapátiban a helyben közlekedők ~45%-a kerékpárral közlekedik (~1500 fő). Jelenleg belterületen összesen 6 km hosszúságú kerékpárút áll rendelkezésre. A kerékpárutak kiépítettsége megfelelő, de sok esetben a kerékpárosok számára kedvezőtlenek a közlekedési feltételek. Jelenleg a Petőfi Sándor út és az István király út mentén van kiépített kerékpárút, valamint a városközponti körforgalmú csomópont kerékpáros átvezetései is megoldottak. A különböző intézmények, szolgáltatók többnyire a város központjában helyezkednek el, melyek kerékpáros megközelíthetősége a es években történt fejlesztéseknek köszönhetően részben megoldott. A meglévő szakaszok mellett további kerékpáros infrastruktúra kiépítésre lenne szükség a 31. sz. főút teljes szakaszán, valamint a városközponti részen (Juhász Máté u.,táncsics út, Szlovencsák út környéke). A város mellékútjain, lakóutcáiban ahol az utca burkolatlansága nem okoz problémát rossz időjárás esetén megfelelően, jó körülmények között és biztonságosan lehet kerékpározni az autók által is használt útfelületen, itt kiépített kerékpáros infrastruktúra nincs, de jellemzően nem is szükséges. Nem jellemzőek a nagyobb városokban gyakori, a kerékpárosok haladását nehezítő megoldások, mint az egyirányú utcák. A kiépített kerékpárparkolók mennyisége általában elégséges (az autóbusz pályaudvarnál esetenként kevésnek bizonyul), de a városban nagyrészt régi fajta (nem az útügyi műszaki előírás és az EU pályázati előírások szerinti, hanem csak a kereket megtámasztó) tárolóhely található. B+R jellegű kerékpárparkoló a vasútállomásnál és az új buszpályaudvarnál található. 43. ábra Elavult kerékpárparkoló az autóbusz-állomáson

155 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Gyalogos közlekedés A városban a kiépített gyalogjárdák összes hossza közel 57,5km. Jellemzően a külső lakóterületeken jellemzők hiányosságok e tekintetben, a belvárosban, ahol a gyalogos forgalom a legerősebb és leginkább koncentrált, az infrastruktúra jó feltételeket biztosít a gyalogosoknak. Az Önkormányzat fontos feladatának tartja a közútfejlesztések mellett a járdahálózat további fejlesztését, rekonstrukcióját is. Az újonnan épített járdák akadálymentesek, a városközpontban már meglévő járdahálózat akadálymentesítése folyamatban van. A főutakon is elsősorban a városközpont környékén mondhatók kedvezőbbnek a feltételek, itt a csomópontok, keresztutcák környékén jellemzően létesült kijelölt gyalogátkelőhely, ezeken a szakaszokon a közvilágítás is megoldott. Középsziget építésére vagy hasonló, a gépjármű vezetők figyelmét felhívó forgalomtechnikai megoldás bevezetésére ugyanakkor nem nagyon van példa, a forgalmasabb útszakaszokon részletesebb vizsgálatok alapján indokolt lehet ilyen fejlesztések megvalósítása (pl. fontosabb buszmegállók, iskolák környékén) Közművek állapota és energiahatékonyság Víziközművek A hazai víziközmű ellátás, szolgáltatás aktuális és jövőbeni feladatokat jelentő súlypontjai az üzemelő és távlati vízbázisok biztonságba helyezése, az ivóvízellátás vízminőségi problémáinak rendezése, a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás fejlett európai országokhoz viszonyított elmaradásának megfelelő ütemben történő felszámolása a vízbázisvédelem szempontjaira is figyelemmel és a megújult szabályozásoknak megfelelő víziközmű szolgáltatási struktúra, díjrendszer kialakulása. Ivóvíz, vízbázis Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó, ipari, tűzoltó, öntözővíz és termálvíz hasznosítás) A településen az ivóvíz szolgáltatást a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Üzemigazgatóságának, Jászapáti Üzemegysége végzi. A település vízműve a Lehel u. 2. (hrsz: 204) található, az ivóvizet 7 db kút biztosítja, melyből jelenleg 4 tartalék vagy nem üzemképes. A 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet értelmében az ivóvízminőségű, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló igénybe vett, vagy távlati hasznosítást szolgáló közcélú vízbázisok esetén, ahol a védőidomnak van felszíni metszete, akkor védőidomot, védőövezetet kell kijelölni. Minden más esetben a védőidom, védőterület kijelölhető. A Jászapáti északi részén, nagyrészt belterületen található a Jászapáti Lehel úti vízmű hideg vizes kutak vízbázis számított védőterületének felszíni vetülete, kijelölt hidrogeológiai B védőterület. Üzemelő vízbázis, ivóvíz termelő, rétegvizet adó kutakkal, melynek kapacitása 822 m3/nap. A kijelölő határozat száma: KÖTIVIFE-H /2004. A Jászapáti északi részén, szintén nagyrészt belterületen található a Jászapáti Lehel úti vízmű hévíz kutak vízbázis számított védőterületének felszíni vetülete. Üzemelő vízbázis, ivóvíz termelő, rétegvizet adó kutakkal, melynek kapacitása 1370 m3/nap. A kijelölő határozat száma: /2006.

156 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Jászapátiközigazgatási határán található vízbázis védőterületek felszíni vetülete Ivóvízellátás Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer Jászapátiban az ivóvízellátás felszín alatti vizekből történik, a város napi átlagos vízigénye 2200 m3 /nap. A vízműtelepen felszíni tároló, gáztalanító, vas- és mangántalanító, továbbá víztorony is van. Hálózati nyomást a 700 m3 térfogatú, 42 m magas víztorony biztosítja. A város több pontján lévő vízműkút vize a központi vízműbe jut, ahol keresztülmegy a kezelési folyamatokon. A termelt vizet vastalanító szűrők vezetik majd klórgázzal való fertőtlenítés után kerül a vízhálózatba. A víztisztítás lépései a következő: kútból kivett víz vastalanítás, mangántalanítás, homokszűrő, kálium-permanganát adagolás fertőtlenítés klórgázzal tisztított víz ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások (kék) számának (db) változása Jászapátiban a teljes lakásállományhoz (piros) viszonyítva Forrás: KSH Az ivóvízhálózat ig épült, részint terv szerint, részint különböző időpontokban a bekötésekkel össze-vissza. Az elmúlt időszakban, a településen évről évre emelkedett a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma. A bekötött lakások száma 2000-ben 3122 db volt, ami 2013-ra 3543 db-ra emelkedett, 2001-ben a lakások 95,5%-át, míg 2013-ban pedig

157 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 157 Jászsági Ivóvízminőség-javító projekt Termálvízhasználat A víziközművek gördülő fejlesztési terv 96,8%-át kapcsolták az ivóvízvezeték-hálózatba ben a bekötéssel ellátott lakóingatlanok száma re emelkedett. A belterületi ivóvízhálózat hossza 124,5 km, kb. 96%-a körvezetékes. A körvezetékesítés folyamatos. A rendszer állapota közepes, az elöregedett vezetékek miatt gyakoriak a csőtörések. A vezetékek anyaga acél, azbesztcement és KM-PVC ben 1040 fm, 2003-ban fm, 2004-ben pedig 904 fm vezeték lett kicserélve vagy lett új építve és 2007 között folyamatosan voltak rövidebb szakaszokon csőcserék. A város részt vett az Észak-alföldi Ivóvízminőség Javító Program II. ütemében, mely azt jelenti, hogy a teljes felújításra, modernizációra került az ivóvíz kitermelését biztosító vízmű, egy új kutat is fúrtak. Az ivóvízhálózat 20 %-a felújításra került. A Jászsági Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás településein a szolgáltatott ivóvíz legalább egy, de esetenként több szennyező komponens koncentrációja meghaladja a határértéket, a szükségessé vált fejlesztések megvalósításához a KEOP Ivóvízminőségjavító konstrukcióra pályázatot nyújtottak be. A projektgazda a Jászsági Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás, melyben a gesztor Jászapáti Város Önkormányzata. Tagok: Jászkisér Város Önkormányzata, Jászladány Nagyközség Önkormányzata, Jánoshida Község Önkormányzata, Alattyán Község Önkormányzata, Jászboldogháza Község Önkormányzata, Jászivány Község Önkormányzata, Pusztamonostor Község Önkormányzata. A településen kedvező a termálvíz beszerzési lehetőség, a termál kutak jellemzően fürdő ellátására kerülnek hasznosításra, a Tölgyes Termálvizű Strandfürdő és Kemping. A használt termálvizek sótartalma a felszíni befogadók szennyező anyag terhelését növeli. Termálvizet a B- 15 országos útkataszteri számú kút biztosítja (hrsz:1526/2/b). A kutat 1959-ben fúrták és ben lett üzembe helyezve, terepszinthez viszonyított talpmélysége 805 m. A víznek vízkőkiválási hajlama nincs, metángázt tartalmaz, amihez gáztalanító berendezés ugyan van, de a szabadtéri használat miatt üzemen kívül. A víz 48,1 C-os hőmérsékletű, - a balneoterápiás kezelésnél biztosítandó 36 C-os fokra való lehűtése természetes hűléssel és nem hideg vizes hűtéssel történik így az ásványvíz kémiai összetétele nem változik. A termálvizet 2001-ben az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság Apáti ásványvíz néven elismert ásványvízzé minősítette április 8-án pedig a további mérések eredményeképpen Apáti gyógyvíz elnevezéssel gyógyvíz megnevezését engedélyezte. Jászapáti város víziközműveinek gördülő fejlesztési tervében szerepelnek: Rövidtávú felújítási és pótlási tervek; elsősorban előre nem látható események miatt, váratlanul jelentkező felújítási, pótlási feladatokra tervezve); Középtávú felújítási és pótlási tervek, melyben szerepel: vízelosztásra vonatkozóan víztorony felújítása; szűrőnknél töltetek cseréje (2 db), előre nem látható események miatt, váratlanul jelentkező felújítási, pótlási feladatok; szennyvízelvezetésre vonatkozóan keverőlapát felújítása, gépi rács felújítása, valamint előre nem látható események miatt, váratlanul jelentkező felújítási, pótlási feladat. Hosszú távú felújítási és pótlási tervek melyben szerepel: Vízelosztásra vonatkozóan 10 db szivattyú felújítása, technológiai szerelvények javítása (szelepek, vezérlés, irányítéstecnológia), ivóvízhálózat felújítása (80 AC) tolózárakkal, közkifolyókkal, tűzcsapokkal 4990,8 fm-en; míg a szennyvízelvezetésre vonatkozóan gépi rács felújítása, keverőlapát felújítása, iszapvíztelenítő szalagprés, szalagszűrőjének cseréje, épület felújítás és előre nem látható események miatt, váratlanul jelentkező felújítási, pótlási feladat. Hasonlóan meghatározásra kerültek közép és hosszú távú beruházási tervek is, amikben középtávon iszaptároló kialakítása, 2 db szivattyú vásárlása végátemelőbe és 2db szivattyú

158 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 158 vásárlása átemelőkbe szerepel; míg hosszút távon 20 db szivattyú vásárlása átemelőkbe, szaghatás csökkentése az átemelő aknáknál a meglévő biofilter újraaktiválásáva, platós autó daruval szivattyú kiemeléshez, Woma. Szennyvízgyűjtő hálózat Szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés; felszíni vízrendezés Jászapáti a Jászapáti - Szennyvízelvezetési Agglomeráció tagja, ami a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint a ele, normál terület besorolású agglomeráció. A településen a szennyvízszolgáltatást a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Üzemigazgatóságának, Jászapáti Üzemegysége végzi. Jászapáti városban 2006 végéig, csak méter hosszban volt kiépítve a szennyvíz elvezető hálózat, azt követően a szennyvízgyűjtő hálózatba kapcsolt lakások száma folyamatosan emelkedik. A város szennyvízcsatorna hálózatának, és szennyvíztisztító telepének megépítésére, térségi összefogás keretében benyújtott Jászberény, Jászárokszállás, Jászkisér, Jászszentandrás, Jászapáti - sikeres pályázat teremtett lehetőséget 2006 végére. A műszaki fejlesztést követően teljesen kiépült a szennyvíz elvezető rendszer a városban, és további két településsel közösen Jászkisér, Jászszentandrás megépült a szennyvíztisztító telep is. A bekötött lakások száma ig 26 db volt, majd ezt követően 2007-ben 2463 db lakás szennyvízelvezetése oldódott meg, míg 2013-ban már 3047 db lakás volt rákötve a szennyvízhálózatra. A város szennyvízgyűjtő-hálózatába 2007-ben a lakások 67,2 %-át, majd 2013-ban pedig 83,32 %-át bekapcsolták. Jászapátiból a településen található szennyvíztelepre érkező szennyvizek mennyisége m3/év. 46. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások számának (kék) változása a teljes lakásállományhoz (piros) viszonyítva A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma a lakásállományhoz viszonyítva év év év év év év év év év év év év év év Szennyvíztelep Forrás: KSH Jászapátiban 2006-ig a szennyvízhálózatra döntően önkormányzati intézmények voltak rácsatlakozva és a szennyvíz a Jásztej Zrt. tisztítójába került, ahol biológiai tisztítás történt. A településen keletkezett további szennyvíz a lakosság által kialakított ideiglenes szikkasztókba jutott, ahol a szennyvíz rendkívül környezetszennyező módon végső soron a talajba és a talajvízbe szivárgott. Ahol zárt-szigetelt tárolók voltak kialakítva onnan szippantott szennyvízként

159 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 159 Tisztított szennyvízkibocsátás Csapadékelvezetés került elszállításra, és az engedélyjel rendelkező Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt. tárollójába került elhelyezésre végére a város szennyvízcsatorna hálózatának, és szennyvíztisztító telepének megépítésére, térségi összefogás keretében benyújtott Jászberény, Jászárokszállás, Jászkisér, Jászszentandrás, Jászapáti - sikeres pályázat teremtett lehetőséget. A műszaki fejlesztést követően teljesen kiépült a szennyvíz elvezető rendszer a városban, és további két településsel közösen Jászkisér, Jászszentandrás megépült a szennyvíztisztító telep Jászapáti külterületén 070/1 hrsz. alatt. A város szennyvizét feldolgozó tisztítótelep kapacitása 2000 m3/nap, a tisztított szennyvíz tervezett kapacitása 3100 m3/nap 2015-ben, az üzemeltető a Tiszamenti Regionális Vízmű Zrt. Az alkalmazott tisztítási technológia biológiai, amely nitrogén és foszfor eltávolítási fokozatot is tartalmaz. A szennyvizek tisztítás után általában felszíni víz befogadóba kerülnek. A tisztított szennyvizek biológiailag bontható szervesanyagot, növényi tápanyagokat és kisebb mennyiségben előforduló egyéb anyagokat (nehezen bontható szerves vegyületeket, sókat, fémeket, esetenként toxikus vagy hormonháztartást befolyásoló anyagok) is tartalmaznak. A szerves- és tápanyagok vonatkozásában a felszíni vizek közvetlen terhelését legnagyobb arányban a kommunális szennyvízbevezetések okozzák. A vízi ökoszisztémák ezeket az anyagokat általában a terhelés nagyságától és a befogadó vízhozama által biztosított hígulás mértékétől függően képesek tolerálni. A kommunális szennyvizek a Jászapáti Szennyvíztisztító Telepen történt tisztítást követően a Millér-csatorna Befogadó víztestbe kerülnek bevezetésre, ahol az elsődleges befogadó 25.- csatorna, melyre a kibocsátott víznek a hatása nem jelentős -ként lett jelölve a Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben. A tisztított ipari szennyvizek kibocsátása két ponton történik a városban: Jásztej Rt., szennyvíztisztító telepen és a strandfürdőnél. Mindkét esetben a Millér-csatornába történik a tisztított víz bevezetése. A kibocsátott ipari szennyvízből származó tisztított víz mennyisége a Jásztej Rt esetén 40,88 és a strandfürdőnél 89, 14 ezer m3/év, hatásuk a befogadóra nem ismert. [Forrás: Vízgyűjtőgazdálkodási Terv] A belterületi vízrendezés kifejezetten önkormányzati feladat és a települések felszíni vizeinek az elvezetésével foglalkozik. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdése tartalmazza a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat, melynek 11. pontja szerint az önkormányzat feladata a helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás. A települések belterületén elvégzendő vízrendezési munkákat befolyásolják a települést jellemző körülmények, mint például a település szerkezete, vízhálózata, hidrológiai jellemzők, lejtési viszonyok, talajtani adottságok, stb. A település szerkezete, beépítettsége nagyban meghatározza a vízrendezési művek vonalvezetését, a nyílt vagy zárt rendszerű árkok, csatornák kialakítását. A sűrűn lakott, burkolattal ellátott helyeken a zárt rendszerek szükségesek (bár számos hátrányt hordoznak), míg a laza - falusias vagy zöldövezetes településeken a nyílt, tájba illő vízelvezető árkok kialakítása javasolt. A város vonalas műszaki infrastrukturális ellátottságát illetően a legkomolyabb problémát a csapadékvíz- és belvízelvezető csatornák minőségi és mennyiségi hiányosságai jelentik. A meglévő csapadékvíz elvezető rendszer az eddig ellátatlan területeken bővítésre szorul, és nagyrészt átépítendő, mert funkciójának ellátására már nem megfelelően alkalmas. A hálózat folyamatos karbantartást igénye, melyről az Önkormányzat gondoskodik - A Jászapáti Városüzemeltető kft. a csapadékvíz hálózat üzemeltetője.

160 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 160 Jászapáti város csapadékvíz elvezető csatornahálózatának fejlesztése A településen a hálózat felszín feletti hossza 104,5 km (nyílt árok), és 6,7 km hosszú zárt csapadékvíz elvezetés húzódik a felszín alatt. A lehullott csapadék egy része elszikkad, az elvezetett csapadékvizet belterületen 7 csapadékvíz tározó fogadja be. A belvizeket a város 3 különböző pontján található 3 belvízelvezető csatorna gyűjti össze. 1. rendszer: az Alvég városrészben a Panna tótól a 25. sz. csatorna gyűjti össze a csapadékvizet a Tabán és Alvég városrészből. 2. rendszer: a város északi részén a Szögvég és Kisjárás határánál a Gólya-dűlőn induló csatorna gyűjti össze a Szögvég és Kisjárás városrész csapadékvizét. 3. rendszer: a Felvég nyugati határán lévő Csátés csatorna gyűjti össze a városrész csapadékvizét. A városközpont csapadékvízét szintén a kialakult 3 rendszer viszi el a városrészek közötti kialakult csapadékvíz-elvezető rendszeren keresztül. A csapadékelvezetés korszerűsítésére az Önkormányzat több mint 31 km csatorna építését tervezi a városban, mellyel a teljes hálózat hossza 142 km-re növekszik. Az érintett területeken 1040 db családi ház található. A négy területrész utca hossza 28 km. A tervezett csapadékvízelvezető hálózat záporoztatókat, zárt, burkolt és földmedrű csatornákat egyaránt tartalmaz, és foglalkozik a főgyűjtő csatornákba történő bevezetéssel. Jászapáti Város Önkormányzat támogatásban részesült az Új Széchenyi Terv Észak-Alföldi Operatív Program keretén belül a Belterületi bel-és csapadékvíz-védelmi fejlesztések című pályázaton. A projekt keretén belül Jászapáti város csapadékvíz elvezető csatornahálózatának fejlesztése valósul meg Energia Jászapáti város közigazgatási területén jelenleg nincs távhőellátás. Az általános alkalmazott fűtési energiahordozó gáz. Energiaellátás két módon történik: Földgáz: A nagyközépnyomású gázvezetékről történő leágazásra telepített nyomásszabályzóról (átadóállomás Jászdózsa) középnyomású és emelt kisnyomású gázelosztó rendszer működik. A fűtési energia tekintetében a korábban kiépült földgázhálózat a város területét mintegy 90 %- ban fedi le. Az utóbbi években azonban visszatérés tapasztalható az alternatív (fosszilis) energia hordozókra, ami bár gazdaságilag indokoltnak tűnik, de a légszennyezettség szempontjából kedvezőtlen hatású. Ami a fűtési rendszerek műszaki színvonalát jelenti, az elmúlt 10 év alatt épült épületeket kivéve avultak, energia pazarlóak. A meglévő lakás állomány mintegy %-a 30 évnél idősebb és semmilyen jelentősebb felújításon nem estek át, így a hőtechnikai paraméterei messze elmaradnak a jelenleg érvényes előírásoktól. Ebből következően a fűtési energia, amely a teljes energiafogyasztás 60 %-át éri el, egy átfogó program keretében legalább a felére csökkenthető (hőszigetelés, korszerű nyílászárók, korszerű fűtési rendszerek). A közintézmények többsége rekonstrukción esett át, ami mára már jelentős megtakarításokat eredményezett.

161 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 161 Elektromos energia: Jászapáti város villamos-energia hálózatának táppontja az ELMŰ ÉMÁSZ Nyrt. 132/22 kv-os jászberényi alállomása, amelyből indul az ÉMÁSZ Hálózati Kft. 22 kv-os szabadvezetéke, amelyre a város csatlakozik. A város 22 kv-os szabadvezeték hálózatról, csatlakozó, részben oszloptranszfor-mátorokról, részben a belvárosban kiépített 22 kv-os földkábel hálózatra telepített kompakt transzformátor állomásokról kapja az elektromos betáplálást, kisfeszültségű szabadvezetékeken, ill. földkábeleken keresztül. A városban 22 db oszloptranszformátor állomás és 8 db kompakt állomás működik, összesen mintegy 7 MVA kapacitással. A középfeszültségű hálózat hossza összesen 15 km. A csúcsfogyasztás eléri az 3 MVA-t. A meglévő közvilágítási hálózat korszerű nátriumgőzlámpás és kompakt fénycsöves fényforrású lámpatestekkel biztosított. A város villamosenergiával történő ellátottsága 100 %-os. Szélenergia Szoláris energia Vízenergia Biomassza Geotermikus energia Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Jászapáti város közigazgatási területén szélerőmű nem üzemel. Magyarországon a napsugárzás légkör feletti 1352 W/m2 intenzitásából - a felhőzet következtében beálló veszteségeket követően W/m2 fajlagos teljesítménnyel lehet számolni. Az éves átlaghoz képest igen nagy az évszakonkénti ingadozás: decemberben 32 W/m2, júliusban 238 W/m2, ami több mint hétszeres különbséget jelent. Napenergia felhasználása lassú növekedéssel megindult. Magáningatlanok esetében mind a napelemes áramtermelés (Háztartási Méretű Kiserőmű), mind a napkollektoros melegvíz-ellátás fokozatos elterjedésére lehet számítani. Jelenleg a beépített napelemes rendszerek teljesítménye kw. A napkollektorok beépítésének mennyiségéről nincs adat, mivel nem engedély vagy bejelentés kötelezett. Jászapáti városban vízenergia felhasználással energiatermelés nem folyik. Jászapáti városban biomassza felhasználásból eredő energiatermelés folyik a mezőgazdasági Zrt.-nél, ahol egy 617 kw-os gázmotoros biogáz erőmű működik.. A város geotermikus energiát a termálfürdő üzemeltetése során használ fel. A Jászapáti 2000 Mg. Zrt.-nél több viszonylag alacsony hőfokú (40 C körüli) termálkút üzemel. Az állattartó telepen használják fel, de hő kinyerése nem történik. Korábban voltak kísérletek üvegházak fűtésére a termálfürdő és a Panna tó közötti területen a strand vizének hasznosítására. A vállalkozás nem bizonyult sikeresnek, a mára nyoma sem látható Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése A város 13 intézményének villamosenergia fogyasztásának biztosítása integráltan történik. A hőenergia felhasználás tekintetében az intézmények korszerűsítése folyamatos, a megtakarítás folyamatosan növekszik. 15 önkormányzati épület esetében történt energetikai minősítés, ezek eredménye átlagos, illetve átlagnál jobb (E). A gyermekintézményekben a Szemünk fénye program alapján a világítási rendszerek korszerűsítése megtörtént

162 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Elektronikus hírközlés Az elektronikus hírközlési szolgáltatás olyan szolgáltatás, amely jeleknek (bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang) elektronikus hírközlő hálózaton történő átvitelét, továbbítását biztosítja. A szolgáltatást, az elektronikus hálózatok üzemeltetését végző, azt létrehozó, vagy arra szervezett, vagy arra létrehozott szolgáltatók biztosítják. Az elektronikus hírközlés szolgáltatása alanyi jogú. Az elektronikus hírközlési infrastruktúra lehet: távközlési ellátás műsorszórás, kábel tv ellátás Jászapáti városban a vezetékes távközlési szolgáltatást a Magyar Telekom Nyrt. végzi. A hálózat az 57 számú góckörzetre csatlakozik. A hálózati lefedettség 100 %-os, de jelenleg csak mintegy 70 %-os az ellátottság a lakossági és közületi igények és a mobiltelefonok elterjedtsége miatt. Mivel azonban a városban 18 távközlési szolgáltató van jelen, így pontos számadatokat a szolgáltatók szintjére lebontva lehetetlen megállapítani. Vezetékes telefonszolgáltatást több mint 10 szolgáltató tud nyújtani. Kábeltelevíziós hálózat A városban a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma folyamatosan változik, az utóbbi évek adatai alapján megállapítható, hogy a szolgáltatást nővekvő számban veszik igénybe a lakosok. A bekötött lakások száma 2003-ban 506 db volt, míg 2013-ra ez 1434-re emelkedett. Ez utóbbi érték a teljes lakásállományhoz viszonyítva a 40 %-os arány között van. Kábeles műsorszórásra csatlakozni az egész város területén lehetséges, több kábelszolgáltató hálózatán keresztül. Az alapszolgáltatást a UPC Magyarország Kft. végzi, de itt is érvényes a vezetékes távközlési szolgáltatásnál említett 18 db szolgáltató jelenléte miatti káosz, de legalább 7 szolgáltatónál elérhető. 47. ábra: Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások (kék) számának változása a teljes lakásállományhoz (piros) viszonyítva Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma a teljes lakásállományhoz viszonyítva év év év év év év év év év év év Internet-előfizetés Forrás: KSH Jászapátiban az internet-előfizetések száma 2013-ban 1452 db volt. A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számához (2013-ban 1434 db) képest ez az érték közel azonos.

163 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 163 A 18 távközlési szolgáltató többségénél az internet szolgáltatás korlátlanul elérhető. Mobil internet szolgáltatásra jelenleg még kicsi az igény, de négy szolgáltatónál a szolgáltatás elérhető. Az intézményekben Wi Fi szolgáltatás biztosított. Telefonhasználat Jászapátiban a nyilvános távbeszélő állomások száma az elmúlt években fokozatosan csökkent, 2013-ban már csak 17 db található a városban, a 2000-ben meglevő 19-ből. A készülékek számának csökkenése a mobilhálózat és a mobiltelefonok használatának elterjedésével fordítottan arányos. Hasonlóképpen az egyéni analóg távbeszélő fővonalak számának változásával, amiből 2000-ben még 2557 db volt, 2013-ban pedig közel felére esett vissza és már csak 1333 db volt a településen Térségi és települési környezetvédelem Talaj Jászapáti és Heves alföldi mészlepedékes és réti csernozjom talajainak termékenységi besorolása a felső kategóriák széles skáláján mozog, azaz kedvező termékenységűek. A táj talajainak jelentős hányada szikes vagy sóhatás alatti. A kismértékű és a mélyebb rétegekben megjelenő sóhatás és szikesség miatt akár 75-80%-ban szántóként hasznosulhatnak, amit termékenységi besorolásuk is mutat. A szántó mellett rét-legelő hasznosításuk is lehetséges. A sztyepesedő réti szolonyec talajok hasznosításuk többnyire szikes rétként, kaszálóként, vagy legelőként történhet. Jászapáti területén és környezetében a talajok talajértékszáma nagy változatosságot mutat, ahogyan azt a következő ábra tartalmazza. A talajértékszám a különböző talajok természetes termékenységét fejezi ki a legtermékenyebb talaj termékenységének %-ában. A terület mezőgazdasági hasznosíthatóságát a szikesség korlátozza. 48. ábra: Jászapáti környéki genetikai talajtípusok és a talajok talajértékszáma Forrás: Agrotopo Jászapáti környékén mozaikszerűen váltakoznak a talajok genetikai típusai. A területen főleg, agyagos vályogon és agyagon képződött talajok a jellemzőek. A település körüli genetikai talajtípusok elterjedését az előző ábra szemlélteti.

164 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Felszíni és felszín alatti vizek Jászapáti területe a 2-9 Hevesi-sík vízgyűjtőgazdálkodási alegységen található, területe a Tisza vízgyűjtőjén található, a terület és környéke bővelkedik felszíni vizekben Felszíni vizek Vízfolyások A felszíni vizek kormányzására számos csatorna került kiépítésre. A Jászsági-főcsatorna jellemzően síkvidéki kis esésű csatorna. A Jászsági-főcsatorna 492,1 km2 kiterjedésű hatásterülettel rendelkezik. A típusa mesterséges csatorna, saját vízgyűjtő területe nincs. A Jászsági-főcsatorna nem torkollik bele más élő vízfolyásba, az összes beeresztett víz üzemszerűen a vízkivételi helyeken távozik a főcsatornából a vízhasznosítási igényeknek megfelelően. A Jászságifőcsatorna az öntözőrendszer hatásterületén lévő jelentősebb belvízcsatornákkal a Hanyi, a Sajfoki és a Tiszasülyi (28.sz.) belvízcsatornával van kapcsolatban. 49. ábra: Település és környékének vízrajza Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer Belvíz Öntözés Magyarország közel km2-es síkvidéki területének igen jelentős részét, becslés szerint 60%-át veszélyezteti számottevő mértékben a belvíz. Ilyenformán - a meteorológiai és hidrológiai tényezők kedvezőtlen alakulása esetén - hatalmas terület kerülhet víz alá. Jászapáti és környezete közepesen belvízveszélyes, különös terhelést jelent az árvízi időszakban a fakadóvizek levezetésének igénye. A belvízrendszerek fejlesztésének alapja a mezőgazdaság által támasztott igény volt, sorra épültek az üzemi vízrendezések. A területen a Jászsági öntözőrendszerről lehet vizet vételezni. Az öntözőrendszer hossza m. A rendszerből kizárólagos állami kezelésben a Jászsági-főcsatorna van, ennek teljes hossza m. A terep esésviszonyai miatt az alegység D-i részén valósulhat meg intenzív

165 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 165 öntözés. Az É-i részen az öntözéshez szükséges vízkészlet csak belvízből, vagy sírkútból biztosítható. Jászapáti közigazgatási területe az Országos Vízgazdasági Szabályzat alapján a 027. Milléri belvízrendszer 027/a Tiszasülyi öblözetéhez tartozik, főgyűjtője a Tiszasülyi-28-as csatorna. Felszín alatti vizek érzékenysége Talajvíz Felszín alatti vizek A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Jászapáti az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik. A felszín alatti vizek mennyisége a város környezetében jelentős, jellemzően 1-2 m mélységben található, foltokban előforduló nagyobb mélységben (2-4 m) levő talajvízterületekkel. A talajvizek kémiai típusa általában kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, amit kisebb nátriumos foltok tarkáznak, a szulfáttartalom is a települések környékén emelkedik 60 mg/l fölé. 50. ábra: Település és környékének felszín alatti vízszint térképe VGT Felszín alatti vízbázis Forrás: Magyarország talajvízszint mélység térképe (0-8m) A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) tartalmazzák a felmért vízgazdálkodási problémák, a környezeti célkitűzések és ezen célkitűzések megvalósítására szolgáló intézkedések összefoglalását. Jászapáti területe a Jászság, Nagykunság (sp.2.9.2) felszín alatti víztesten található és az erre a víztestre vonatkozóan meghatározott célok és intézkedések teljesítésében érintett. Jászapáti területén található vízbázisokat az fejezet mutatja be, a kitermelt víz minőségi jellemzésével. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997, (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a vonatkozó területhasználati korlátozásokat Levegőtisztaság és védelme A levegő minőségére legjelentősebb hatást a közlekedésből, a lakossági fűtésből és az ipari tevékenységből származó szennyezések gyakorolják, de nem hanyagolhatók el a különböző meteorológiai helyzetekben esetlegesen nagyobb távolságról érkező szennyezések sem. A

166 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 166 településeken a fűtési időszakban a nitrogén-oxid (NOx) és a kisméretű szállópor (PM10), nyáron a felszín közeli ózon szennyezettség jelenthet problémát. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az ország területét és településeit a légszennyezettség mértéke alapján a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével zónákba kell sorolni. A zónák kijelölésére a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben (a továbbiakban: 4/2002. KvVM rendelet) került sor. A rendelet az egyes zónákban 11 szennyező anyagot értékel, ezekre A, B, C, D, E, F csoportokba, valamint a talajközeli ózon esetében O-I és O-II csoportokba tipizálja a zónát. A 4/2002 (X. 7.) KvVM rendeletben Jászapáti nem szerepel a kiemelt települések között. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatnak a településen, illetve annak környezetében sem manuális, sem automata mintavevő helye nincsen. A település környezetében elhanyagolható légszennyező forrásként a környék alacsony forgalmú közútjai tekinthetők. Ezen kívül a vizsgált környezetben az uralkodó szélirányból érkező, a mezőgazdasági területekről származó por-terhelés jelentkezhet. Ipari létesítmények száma nem jelentős. A város területén hulladék nyílt téri, vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése (kis mennyiségű háztartási, papír és fahulladék kivételével), továbbá veszélyes hulladék égetése (vagy más formában történő ártalmatlanítása) nem engedhető meg Zaj, és rezgésterhelés A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken. 45. táblázat Védendő területek (zaj) Jászapátiban Sorszám Zajtól védendő terület Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 4. Gazdasági terület Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (db) NAPPAL06- ÉJJEL ÓRA 06 ÓRA A város a szerényen iparosodott települések közé tartozik. Jásztej Zrt., Fémkoffer Kft., Fort-Kom Bútoripari Kft., Xanta Ruhaipari Kft. a nyilvántartásban szereplő főbb gyártó tevékenységet folytató üzemek. Ezek közül több zajkibocsátási határértékkel rendelkezik, de környezetükben mérés nem volt. A legnagyobb zajforrás a közlekedés, mely főleg a nagyobb forgalmú utak mentén jelentkezhet károsító hatással. A közúti közlekedés által okozott zaj két összetevőből áll. Egyrészt a településen átmenő tranzit-, másrészt a belső forgalomból. Erre irányuló mérések 2003-ban történtek, azóta nem. Akkor a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség mérése szerint mind a nappali, mind az éjszakai határérték meghaladja az irányadó értéket.

167 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Sugárzás védelem A természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon nsv/óra körül ingadozik. Ez az érték függ a magasságtól, és a talaj típusától. Az ingadozást természeti hatások, időjárási körülmények (légnyomás, csapadék mennyiség) változásai befolyásolják. Mesterséges eredetű sugárzások tekintetében élettani hatás szempontjából, a távvezetékeknek két jellemzőjét kell figyelembe venni: a kibocsátott villamos és a mágneses terét. A villamos vezetékek által kibocsátott térerősség nagyságát a feszültségszinten kívül befolyásolja a vezetékek föld feletti magassága, a fázisvezetők és védővezető geometriai elrendezése, magas objektumok, épületek (a villamos teret 85-90%-ban leárnyékolják). A Magyarországon érvényben lévő védőtávolság különböző feszültségszintű távvezetékektől: 750 kv esetén 40 m 400 kv esetén 20 m 220 kv esetén 10 m 120 kv esetén 5 m Ezen védőtávolságok betartását a településrendezési eszközök és az építéshatósági engedélyezési eljárások során figyelembe kell venni. Napjainkban a különböző sugárzások ipari alkalmazása (orvosi diagnosztika, ipari szerkezetvizsgálatok, élelmiszeripari tartósítások) is egyre inkább elterjedt, ezek esetleges káros hatása azonban lokális. Atomerőmű működésével kapcsolatos többletsugárzás havária esetén fordulhat elő. A hazai települések esetén Paks, Mochovce, vagy Bohunice atomerőművek tekinthetők vizsgálandónak, a település ezektől való távolsága. Amennyiben a település 300 km-es távolságon belül van, akkor az Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ) területére esik, amennyiben 30 km-es távolságon belül, akkor a Sürgős Óvintézkedési Zónába tartozik. Jászapáti esetén egyik sem releváns. A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének követésére hazánkban országos sugárzásfigyelő rendszer épült ki. A rendszer legfontosabb része a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a szabadtéren álló állomások mérik az óránkénti sugárzási dózist, azaz a dózisteljesítmény értékét. A figyelmeztető szint 250 nsv/óra, ami a valós veszélyt jelentő szint töredéke és a szakembereket figyelmezteti a kivizsgálás megkezdésére. Jászapátiban található egy mérőállomás, a vízművek területén, tulajdonosa az OMSZ. Hulladékgazdálkodá si Társulás Hulladékkezelés A település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás ellátásával az önkormányzati társulási tulajdonú RÉGIO-KOM Kft - t és a saját tulajdonát képező Városüzemeltető Kft.- t bízta meg, a települési folyékony hulladék esetében a Képviselő testület által kiírt nyilvános pályázat eredményeként az önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján történik. Jászapáti a RÉGIO-KOM TÉRSÉGI KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÓ TÁRSULÁS tagja. A társulást 33 település alkotja, mely 2 régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld), 2 megyében (Jász-Nagykun-Szolnok, Heves) és 2 kistérségben (Jászberényi [Jászságként szokták emlegetni], Dél-Heves) találhatóak. Az érintett önkormányzatok júniusában azzal a céllal szerződtek, hogy Jásztelek határában a 090/2. helyrajzi számú ingatlanokon regionális települési szilárdhulladék lerakót hozzanak létre.

168 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 168 Közszolgáltató Ennek főbb feladatai a területükön működő szeméttelepek rekultivációja, illetve az állati hulladékok gyűjtése és elszállítása. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokat a Jászapáti Városüzemeltető nonprofit Kft. látja el. A településeken élő lakosoknál képződő kevert települési hulladékok heti egy alkalommal történő begyűjtésének, elszállításának, ártalmatlanításának szervezése Önkormányzati feladat, melyet a Hulladékgazdálkodási Törvény értelmében az ingatlan használójának kötelező igénybe venni. A szilárd hulladékok szállítását a Jászapáti Városüzemeltető Kft. végzi. A hulladékszállítás kukás és konténeres formában történik, heti egyszeri alkalommal. Az üdülőterületeken a hulladékszállítás zsákos formában történik. A hulladékelszállításba bevont lakások száma 2003 és 2010 között jelentősen változott (51. ábra). Míg 2003-ban 3612 db lakás volt bevonva a rendszeres hulladékgyűjtésbe, a következő években ez a lakásszám folyamatosan és jelentősen csökkent, 2008-ban már csak 3167 db volt. A csökkenő tendencia 2013-ig folytatódott, amikor már csak 3105 db lakás vett részt a szolgáltatásban. A éveknél szereplő adatok feltehetően statisztikai adatgyűjtésből származnak, a településen a kommunális hulladékszállítás ezen években sem lehetett 100%-os tekintettel a más években tapasztaltakra. 51. ábra: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a teljes lakásállományhoz viszonyítva év év év év év év év év év év Ártalmatlanítás Forrás: KSH A bezárt, régi hulladéklerakó a településtől délnyugatra, Jászapáti belterületén 1453/1 hrsz-ú területen alakult ki, egy felhagyott homokbánya területén, nincs körülkerítve. A lerakó alján a természetes szigetelőként funkcionáló anyag összefüggően nem alakult ki, így a lerakó közelében 6 db talajvízfigyelő kút létesült. A csapadékvíz, csurgalékvíz elvezetésére, kezelésére létesítmények nem épültek. A lerakó rekultivációja megtörtént. A kijelölt települési hulladéklerakó a jászsági regionális hulladéklerakó telep Jásztelek, hrsz. 091/5, fenntartója és üzemeltetője: RÉGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Kft. Jászapáti, Jászalsószentgyörgy és Jászkisér közös határán létesült a Jászsági és Dél- hevesi regionális hulladéklerakó, területe 23,2 ha; a hulladék lerakására igénybe vett területnagyság 13 ha. Üzemeltetője a REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Kft. Jászapátiról 2002 és 2008 között a regionális lerakóba szállított hulladék mennyiségi változását a következő ábra tartalmazza.

169 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat Jászapáti regionális lerakóba szállított hulladékra vonatkozó adatai (kg/év) Forrás: REGIO-KOM Kft. Szelektív hulladékgyűjtés Folyékony hulladék A városban a közszolgáltató működtet szelektív hulladékgyűjtést. Szelektív hulladékgyűjtést kizárólag üveg, tiszta papír, műanyag és fém doboz a megjelölt hulladékgyűjtő szigeteken lehet igénybe venni. A hulladékot az ott meghatározottak szerint elkülönítetten, szennyeződésmentes, üres állapotban lehet gyűjteni. Jászapáti város szippantott szennyvíz fogadója a Jászapáti 070/1 hrsz. alatt lévő szennyvíztisztító telep, melynek üzemeltetője: a TRV Zrt Vizuális környezetterhelés Az fejezet részletesen foglalkozik a tájhasználati konfliktusok fajtáival, csoportosítási lehetőségeivel, melyek közül egyik a vizuális-esztétikai konfliktus, azaz a vizuális környezetterhelés. A vizsgálatok irreverzibilis vizuális konfliktust nem tártak fel. A tartós konfliktusok közé sorolhatók a roncsolt, felhagyott területek (elsősorban gazdasági területek) és elhagyott épületek okozta konfliktusok. A rendszeres szemétszedési akciók ellenére tartós konfliktusként tekinthetünk az illegális hulladéklerakásból eredő konfliktusokra. A városi zöldfelületek minőségi és esztétikai problémái, térségi szinten pedig a zöldfolyosó hálózat hiányosságai (védő- és takarófásítások hiányai) egyaránt okoznak vizuális konfliktusokat. A vizuális környezetterhelés azon elemek összessége, melyek rontják a város arculatát, zavaró hatásúak a helyben élők közérzetére. Ezen elemek megváltoztatására, újratermelődésük megakadályozására az önkormányzatnak ki kell alakítania saját szabályrendszerét, amiben ki kell térni az utcaképet meghatározó homlokzati elemekre, amennyiben azok egységesen szabályozhatók; hirdetőtáblák, cégérek vizuális megjelenésére; óriásplakátok elhelyezésére alkalmas helyekre Árvízvédelem Jászapátinak folyóval, illetve árvízvédelmi művel közvetlen kapcsolata nincs Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A településen a felszín alatti vizet és földtani közeget érintő szennyezések jellemzően mezőgazdasági tevékenységből eredhetnek, melyek diffúz szennyezéseket okozhatnak. Jelentős környezetvédelmi konfliktust jelentenek az illegális hulladéklerakók melyek potenciális veszélyt jelentenek a környezeti elemekre és vizuális konfliktust okoznak. Környezetvédelmi problémákat okoz a belvízelvezető árkok feliszapolódása, melyek karbantartása önkormányzati feladat. Figyelmet kell fordítani a bezárt hulladéklerakó környezeti terhelésére. A települési szennyvízkezelés a településen megoldott, megépült a szennyvíztisztító telep Jászapáti külterületén 070/1 hrsz.

170 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Katasztrófavédelem Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei A településen alábányászott, illetve alápincézett terület nincs, barlangok nem találhatók Csúszás, süllyedésveszélyes területek Az Országos Felszínmozgás Kataszter alapján Jászapátit érintő - nyilvántartott esemény nincs. A város területén a domborzati viszonyokból és a tájhasználatból adódóan csúszás- és süllyedésveszélyes terület nincs Földrengés veszélyeztetett területek Magyarországon évente átlagosan kisebb földrengés van, mely a lakosság részéről nem érzékelhető. Kb. évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, mely az epicentrum környékén már jól érzékelhető, de jelentős károkat nem okoz. Jelentős károkat okozó földrengés évente keletkezhet. Jászapáti környékén az elmúlt 10 évben kisebb jelenkori földrengéseket észleltek Jászszentandrás területén augusztusában 1,7-est, Heves területén februárjában 3,6- osat. (Forrás: Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek Jászapátinak folyóval, illetve árvízvédelmi művel közvetlen kapcsolata nincs. A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet mellékletében Jászapáti nem szerepel Belvízveszélyes területek Jászapáti erősen belvízveszélyes település, ezért különösen fontos, hogy a települési vízrendezéssel összefüggő feladatokban a 120/1999. (VIII. 6.) Korm rend. előírásait a település maradéktalanul betartsa, ill. betartassa. Jászapáti belterülete hat belvíz öblözetre tagolódik. A területen található tavak és mély fekvésű területek a csapadékvíz átmeneti tárolására alkalmasak. A csatornahálózat hossza összesen 30,6 km, amiből zárt rendszer 13,7 km, nyílt árok 16,9 km burkolatlan, illetve helyenként burkolt. 3db átemelő szivattyú üzemel a rendszerben (Liliom utca 22., Új utca 12., Róka utca 26.,) Jászapáti belterületén 2 helyen található belvíz veszélyeztetett helyek (Somogyi Béla utca és a Kocka utca Lóczi utca kereszteződése). A Jászapáti, Rusvai utca és Bethlen G. utca által körülhatárolt területen a lehulló nagy mennyiségű csapadék esetén a Nyíl, Pajzs, Kard utcákban szivattyús beavatkozás válhat szükségessé. A város rendelkezik vízkár elhárítási tervvel. Jászapáti belvízzel közepesen veszélyeztetett terület. A település belvíz és csapadékvíz elvezető rendszerének állapota megfelelő. Az árkok, átereszek karbantartását az önkormányzat közmunkások bevonásával folyamatosan végzi. A csapadék elvezető rendszer vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik (száma: Tisza/3707). A települési csatorna hálózat bővítése céljából pályázatot nyújtott be az önkormányzat évben. A pályázat száma: ÉAOP-5.1.2/D A kivitelezői munkák évben befejeződtek, az átadás november hónapban megtörtént.

171 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Mély fekvésű területek Az elmúlt évek rendkívül csapadékos időjárása miatt keletkező belvíz folyamatos gondot okoz a településen Árvíz és belvízvédelem Jászapátinak folyóval, illetve árvízvédelmi művel közvetlen kapcsolata nincs Egyéb katasztrófavédelmi tényezők Kedvezőtlen morfológiai adottságok Kedvezőtlen morfológiai adottság a településen az alacsonyabban fekvő területek, melyeken a belvizek gyakorisága számottevő Mélységi, magassági korlátozások és tevékenységből eredő korlátozások Jászapáti Városi Önkormányzat 35/2001/I.01/. rendelete Jászapáti Város Helyi Építési Szabályzatának (HÉSZ) valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról tartalmazza a mélységi és magassági korlátozásokat. Általános előírások az épületek, létesítmények kialakítására, hogy a településkép védelme érdekében tilos 1 m2-nél nagyobb reklámtábla elhelyezése bel- és külterületen egyaránt mind köz-, mind magánterületen. Ez az óriás reklámtáblákra is vonatkozik. Az épület körüli járdaszint az ingatlan előtti szilárd burkolatú úttest legmagasabb pontjához viszonyítva -10 és +20 cm-el, a nem szilárd burkolatú úttest legmagasabb pontjához viszonyítva - 5 és +30 cm-el lehet mélyebben/magasabban. Az épület lakóhelyiségének padlószintje az épület körüli járdaszintnél +20 cm-el magasabban legyen. A település belterületén kétlakásos lakóépület (a jász-halmazos kivételével) elhelyezhető, amennyiben az övezetben megállapított minimális teleknagyság 1,8-szorosát eléri a telek területe és a két lakás különálló épületszerkezetekből, különálló gépészettel épül. (Mindkét lakásban lennie kell földszinti szobának, konyhának, fürdőszobának és WC-nek.) Az épületek legnagyobb utcai homlokzatmagassága: a megengedett építménymagasság +20 cm lehet. Az épületek tetőgerincének legnagyobb magassága: a megengedett építménymagasság kétszerese lehet, de legfeljebb építménymagasság +5 m. Az általános előírások mellett a rendelet megkülönböztet kertvárosias, falusias, településközponti vegyes, központi vegyes, kereskedelmi gazdasági, zöldterületi, általános mezőgazdálkodási övezet, kertövezeti, ipari gazdasági, üdülőházas üdülőterület, hétvégi házas üdülőterület, különleges terület, Egyedi épületek, létesítmények övezeteit, melyekre külön-külön meghatározott magassági korlátozások vannak érvényben Ipari veszélyforrások BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság országos adatbázisa alapján a városban nincsenek felső küszöbértékű és alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemek. Küszöbérték alatti veszélyes üzem a településen (BM OKF adatok szerint)

172 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 172 Centrum Jászapáti Kft Jászapáti 0294/30 hrsz. Tevékenységi kör: Műtrágya raktározás Jászapáti 2000 Mg. Zrt Jászapáti 0145/5 hrsz. Tevékenységi kör: Gázipar 1.19 Ásványi nyersanyag lelőhely Jászapátiban a Bányászati területek nyilvántartása szerint nincs érvényes hatósági engedéllyel rendelkező bányászati terület, kutatási engedéllyel rendelkező terület Városi klíma Magyarországon 2007-ben jött létre a Klímabarát Települések Szövetsége, melynek célja, hogy a településeknek legyen saját, szakmailag megalapozott klímastratégiája, egyben elősegítse a klímaprogramok megvalósítását és segítse a települések érdekképviseletét klímavédelmi kérdésekben. Jászapáti még nem csatlakozott a szövetséghez, a város területén nem történtek kutatások a városi klímáról és a település nem rendelkezik klímastratégiával sem. Az általános éghajlati viszonyok leírását az fejezet tartalmazza. A városi éghajlat sok szempontból különbözik a tágabb térség éghajlatától, az épületek, utcák, terek, parkok mind sajátos klimatikus adottságokkal rendelkeznek, amiket tervezésüknél, használatuknál, karbantartásuknál figyelembe kell venni. A városban sajátos klimatikus viszonyok alakulnak ki (városklíma), amelyek hőhullámok idején különösen megterhelőek lehetnek. Az egyes városok klímája között jelentős eltérés lehet, mely eredhet az épületek, építmények, burkolatok fizikai jelenlétéből, vagyis az összetett beépítési struktúrából, a burkolatokon használt vízzáró anyagok (aszfalt, beton) miatt megváltozott lefolyási viszonyokból, az alacsony növényborítottságból, a sokféle emberi tevékenység általi (közlekedés, fűtés, ipar) kibocsátásból (hő, vízgőz, szennyező anyagok, stb.).ezek a tényezők együttesen jelentősen módosítják a városok klimatikus viszonyait a szabad térszínekéhez képest. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulásai például a város légterében kialakult hőtöbblet (ún. városi hősziget), a megváltozott átszellőzési viszonyok, a levegőminőségi problémák. A fentieknek megfelelően szükségszerű, hogy a településszerkezeti, a szabályozási és beépítési tervekben, a zöldterületi rendszer tervezésben és a közút- és közműtervezés során nagyobb hangsúlyt kapjanak a klimatikus szempontok. A városi klíma bemutatásánál fontos kitérni a klímaváltozás és a települési szinten erre adhatóadandó válaszokra. A városi éghajlat különbözik a tágabb térség éghajlatától, az urbanizált területek beépített felületei jobban felmelegszenek mint a nem burkolt területek, és a légszennyezés főként a közlekedési eredetű- miatt az üvegházhatású gázok koncentráltan jelennek meg a városi területen és tovább növelik a környezet felmelegedését. Ehhez adódnak a fűtésből, gépek használatából, közlekedésből származó további hőterhelések és a vízháztartás felborulásának negatív hatásai (pl. levegő páratartalmának csökkenése). Mindezek azt jelentik, hogy a klímaváltozás hatásai a településeken fokozottabban jelentkeznek. Az így kialakuló lokális klimatikus helyzetet nevezzük városi klímának. A negatív hatások csökkentésével valamint megfelelő településrendezési, városigazgatási és objektumtervezési eszközökkel ezen hatások mérsékelhetők.

173 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 173 A városon belüli klíma eltérő lehet városrészenként, de akár kisebb egységenként is. Az épületek, utcák, terek, parkok mind sajátos klimatikus adottságokkal rendelkeznek, amiket tervezésüknél, használatuknál figyelembe kell venni. A jövőben az éghajlati szempontokat is hangsúlyosan figyelembe kell venni a városfejlesztési és irányítási döntésekben, kiemelt figyelmet fordítva a kibocsátás-csökkentésre és megelőzésre, valamint az alkalmazkodás elősegítésére.

174 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Helyzetelemző munkarész 2.1 A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák Települési közösség - mint településfejlesztési erő Jászapáti lakónépessége 2011-ben 8889 fő volt. A népesség az elmúlt 25 évben kisebb, reményt keltő pozitív kilengésekkel folyamatosan csökkent. A csökkenés intenzitása a megyei és az országos értékeket meghaladó, azaz nagyobb ütemben fogy a népesség, mint a magasabb területi szinteken. Ennek elsődleges oka kevéssé a negatív természetes szaporodás, mint inkább a megyei értékeket meghaladó negatív vándorlási különbözet. A népesség elöregedő az öregedési index adatai alapján az 60 év felettiek aránya jelentősen nőtt 2001 és 2011 között. A népszámlálási adatok szerint a Roma népesség aránya 10,44%, azonban a valóságban a lakosság több mint egy-negyede cigány származású. A lakosság iskolai végzettsége minden képzettségi szinten némileg elmarad a megyei átlagtól, az országostól jelentősebben. A lemaradás az országos átlaghoz képest a felsőfokú végzettségűek arányát illetően a legjelentősebb. A foglalkoztatottak aránya alacsonyabb a magasabb területi szinteken jellemzőnél. Ingázásban a város foglalkoztatottjainak közel 40%-a érintett. A helyben foglalkoztatott helyi lakosok aránya 2001 óta csökken, aminek oka elsősorban a munkahelyek hiánya és a meglévő munkahelyek strukturális jellemzői (kevéssé van helyben igény magasabban képzett munkaerőre). A munkanélküliség abszolút számai és relatív mutatói fokozatos romló helyzetet mutatnak. A közmunka némi enyhülést hozott a 2002 óta súlyosbodó helyzetben. A munkanélküliségi relatív mutató értéke 2014-ben jellemzően 2 százalékponttal haladta meg az országos értéket. A magas munkanélküliség összefüggésben áll a lakosság alacsony képzettségi szintjével, ami az önkormányzati gazdálkodásra kettős terhet ró. Az életminőséget nagyban befolyásoló jövedelmi viszonyokra jellemző, hogy jövedelmek jóval elmaradnak a magasabb területi szintek átlagértékeitől, ennek hatásaként a vásárlóerő gyenge, ami rontja a helyi szolgáltató vállalkozások életképességét. A demográfiai tendenciákból következik, hogy az oktatási intézmények kihasználtsága jellemzően csökken. A tendencia nem egyformán érvényes minden intézményre. Jászapátiban a KLIK által fenntartott általános iskolai tagintézményekben alacsony a kihasználtság, míg az egyházi intézményben kapacitáshiány alakult ki. Ennek oka a településen található nagy arányú hátrányos helyzetű gyermek, akik az egyházi intézmény tanulónak 80%-t adják. Az öregedő társadalom helyi hatása, hogy az idősellátás szolgáltatásaira növekvő az igény. A helyi társadalomban feszültséget jelentenek a jelentős nagyságrendben jelen lévő, alacsony társadalmi státuszú, leromlott állapotú szegregált területek. Ez jelentős hatással van a város népességmegtartó képességére, az üzleti befektetésekre és turisztikai vonzerőre. Jászapáti története erősen kötődik a Jász népcsoport történetéhez. A tájegység (Jászság) településinek építészete, nép hagyományai, összetartó ereje a Jász hagyományokban gyökeredznek. A település törekszik népi és kulturális hagyományainak megőrzésére (tanyamúzeum, Vágó Pál emlékház) és élénk a kulturális élet. Jászapátiban számos civil szervezet működik. Tevékenységük jelentős részben kulturális jellegű és így aktív részt vállalnak az önkormányzat által kezdeményezett programok lebonyolításában. A civilek ugyanakkor, az intézményi feladatellátásban egy kivétellel - nem vesznek részt. A katolikus egyház fontos tevékenységet végez a helyi idősek ellátásában, és a hátrányos helyzetű népesség felzárkóztatásában, mindemellett közösségépítő erővel bír. Az önkormányzat sikeres, hátrányos helyzetű lakosságot célzó pályázatainak lebonyolításában is jelen vannak tevékenységükkel. A civilek aktív hagyományőrzést célzó tevékenysége biztosítja helyiek szórakozását, de sajnos ez

175 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 175 Intézményrendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés Gazdaság szerkezet és dinamika nem jelent elegendő kohéziót a helyi társadalmi problémák közös megoldásában. A cigány kisebbség nem alkot valódi egységes közösséget, így a pozitív, egyéni felzárkózásra vonatkozó példák nem válnak a közösség értékrendjének részévé. Jászapáti intézményi ellátottsága megfelel járásközponti szerepkörének. A város minden szakterületen (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, kulturális szolgáltatások stb.) rendelkezik a méretének és vonzáskörzetének megfelelő intézményi hálózattal. A város középfokú oktatási intézménye térségen túlnyúló vonzerővel bír, de presztízse és vonzereje fokozatosan csökken. Tény, hogy a város térségi adminisztratív szerepre csak a korábbi Jászberényi kistérség megbontásával kialakuló új járásban betöltött járásközponti státuszával tett szert. A település méretéből és a 20 percnyi elérésre lévő valódi középváros (Jászberény) erős vonzerejéből adódik, hogy bizonyos funkciók nem jöttek létre a városban. Ilyen például az egészségügyi szakellátó centrum. A városban ugyan vannak magán szakrendelések, de a lakosság e tekintetben teljes körűen nem ellátott és a kiépítés a település méretéből adódóan nem is indokolt. Jelentősebb átalakulás érinti a szociális ellátórendszert (nem az intézményrendszert), aminek hatása megjelenhet a szegregátumok lakossági mobilitásának csökkenésében. A városüzemeltetés komplex feladatát a Jászapáti Városüzemeltető Nonprofit Kft. látja el. Feladat kiterjed a hulladékszállításra, piac és vásárhely, a termálfürdő és kemping működtetésére, a csapadékvíz elvezető rendszer fenntartására és a temető üzemeltetésére. A cég tevékenysége egyre alacsonyabb, fejlesztésbe visszaforgatható tiszta bevételt termel, aminek hatása a fenntartott infrastruktúrák romló állapotán egyre jobban meglátszik. Ennek következtében az önkormányzat a végrehajtandó fejlesztésben egyre inkább a pályázati forrásokra kell, hogy támaszkodjon és a cég átalakítását is fontolóra veszi. Jászapáti gazdaságának erejét mindig is az agrárium adta. Az ágazat még mindig domináns szerepet játszik és a város vállalkozásainak átlagosnál jelentősebb része van jelen az ágazatban. Működik a városban egy integrátor szerepet játszó térségi szinten meghatározó agrár-vállalkozás is (Jászapáti 2000 Mg Zrt.). Az ipar szerepe kevéssé domináns, az ideiglenesen megtelepedő könnyűipari cégek eltűntek, a helyi iparban jellemző az alacsony hozzáadott értéket termelő tevékenységek uralkodó szerepe. Jászapáti gazdaságában jelentős súllyal jelentkezik a turizmus, aminek alapja (vonzerő) a termálfürdő és strand és a kapcsolódó kemping. Az infrastruktúra és a szolgáltatások színvonala fejlesztések híján lemaradóban van a versenytársakhoz képest, ami hatással van a vonzerőre és így a vendégforgalomra is. A város továbbra is alapoz a fürdőre és a több lábon állás fő összetevőjének tartja a turisztikát. A város munkanélküliségi helyzetén és a kedvezőtlen gazdaságszerkezeten kívánt változtatni az önkormányzat az Ipari park létrehozásával több, mint 13 éve. A viszonylag kis méretű ipari park nem hozott áttörést a helyi gazdaság élénkítésében. Hosszú idő után jelenleg, folyamatban van egy tőkeerős, saját erőből fejleszteni képes vállalkozó telephelyének kiépítése egy hulladék feldolgozó üzem formájában, valamint egy pelletáló üzem is épül. Ezzel várhatóan javulnak a foglalkoztatási mutatók és a munkanélküliségi helyzet nem csak a városban, de némileg a térségben is. Az Ipari park ugyanakkor megtelt, további területre van szükség a fejlesztésekhez, amit akadályoz a magas spekulatív eladási ár. Mivel az épülő üzemek tevékenységéhez az alacsonyabban képzett rétegek jelentik a munkaerőforrást, ennek a szegmensnek a foglalkoztatási helyzetében várható a változás. A fejlesztés ugyanakkor nem jelent vonzerőt a magasabban képzett munkaerő számára, azaz nem várható pozitív társadalmi hatású változás a migrációs trendekben. A magasabban képzett fiatalok továbbra is elvándorolnak. A város kereskedelme és piaci szolgáltatásai a kereslethez igazodnak. Valódi vonzerőt jelentő üzlet, üzletsor nincs a városban, az éttermi szolgáltatások ugyancsak nem kiemelkedőek. A városban a legnagyobb vonzerővel a piac és a havi, állatvásárral is kiegészülő kirakodó vásár rendelkezik. A gazdasági tevékenységek egyikéhez sem kapcsolódik fejlesztő (innovációsnak

176 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 176 az önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya táji és természeti adottságok zöldfelületek nevezhető) tevékenység. A város gazdaságának struktúrája, alacsony hozzáadott értéket termelő tevékenységei a helyi gazdaság alacsony dinamikáját eredményezik. Az önkormányzat költségvetése az elmúlt években, stabilnak tekinthető. A működési bevételek évről-évre fedezik a működési jellegű kiadásokat, emellett az önkormányzat (részben EU-s pályázatok útján) jelentős beruházási tevékenységet is meg tud valósítani. Az önkormányzati vagyon bevételteremtő mobilizálása megállt. A vagyonelemekkel való gazdálkodás a fenntartáshoz elegendő. Szembeötlő jelenség bérlakásokon belül a szociális bérlakások alacsony aránya, amire azonban jelentős igény volna. A bérlakások igénybevételére szorulók anyagi helyzete a piaci bérlemény kifizetését nem teszi lehetővé, tehát az önkormányzat kénytelen kedvezményeket biztosítani. A vagyongazdálkodás struktúrája és fenntarthatósága a helyi társadalmi viszonyokat tükrözi. A mérsékelten meleg-száraz éghajlatú város enyhén hullámos talajfelszínű, lejtése észak-déli irányú, amit a mesterséges csatornák iránya is követ. Élővíz nem szakítja meg sehol a határt. A talaj termőereje jónak mondható. A különböző szintű védettségű, értékes növény és állatfajoknak otthont adó Jászság Különleges Madárvédelmi Terület, Jászapáti jászkiséri szikesek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, illetve az ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosója színesítik a kistérségben 5. legnagyobb szántóterületekkel bíró határt, ahol az erdők aránya elenyésző. A természeti oltalom alatt álló területek bemutatási lehetősége kihasználatlan. A fejlesztésekhez szükséges együttműködni a természetvédelemért felelős szervekkel. Értékes tájképi elemei a tájnak az 1930-ra kiépülő csatornarendszer, valamint az évszázados nyomvonalakon haladó, sugaras szerkezetű, központba vezető utak mellett megmaradt fasorok, amelyek ökológiai szerepe is jelentős. Ezt egészítik ki a sajátos gazdálkodás (tanyavilág) emlékét őrző területeket feltáró utak mentén, gazdálkodási területek határán ültetett fasorok, facsoportok. Több major, állattartó telep, mezőgazdasági telephely is kialakult a helyükön. A város az állattenyésztés tekintetében a térség legmagasabb szarvasmarha, és meghatározó sertés állományával rendelkezik, de az ipari tevékenység elmarad a várakozástól. A felhagyott területek azonban a város számára turisztikailag frekventált területekké is válhatnának. A település közigazgatási területét lefedi a Jászberény 125. szénhidrogén kutatási terület, de kitermelés egyelőre nem tervezett. A város szerkezetében kialakult fő terek/közparkok a mai napig megmaradtak, amelyek ma is értékes elemei a zöldfelületi rendszernek. A város központja a Szt. István park köré szerveződik. A parkhoz kapcsolódik a Hősök tere és a sugaras vezetésű főútvonalak melletti intézmények és szolgáltató épületek intenzív zöldfelületei, a vegyes állományú, idős fasorokkal. A városban sok helyen extenzíven fenntartott, potenciális közparki, közkerti funkcióra alkalmas zöldfelület található, amelyek közül a beépített területek határában lévők jó kapcsolatot biztosíthatnak a külterületi zöldfelületi rendszer elemeivel. A főutak kivételével az utcák zöldfelületi ellátottsága nagyon változó. Néhol gyepes, máshol a keskeny sáv ellenére fásított, ismét máshol faltól falig burkolt utcaképek váltakoznak. Az utcafásítások, illetve a közterületi zöldfelületek növelése, fejlesztése elkezdődött, és a továbbiakban is tervezett, ami a fenntartható fejlődésen túl jelentősen növeli majd a városban élők életminőségét, javíthatja a város turisztikai potenciálját. A jellemzően családi házas beépítések előkertje többnyire intenzíven fenntartott, a hátsó kert rekreációs funkciója elenyésző, aminek aránya a központból kifelé haladva egyre csökken a gazdálkodásra fenntartott kertfelületekkel szemben. A helyi gazdaság erősödésével ezek az arányok változhatnak. Az intézményi és szolgáltató területek zöldfelületeiben jelentős különbségek tapasztalhatók a zöldfelületi arányban, a kialakítás, a használat, és a fenntartás minőségében, intenzitásában. A város turisztikai szempontból jelentős zöldfelületeinek fejlesztése folyamatos, ami a helyi lakosság megtartó képességén is jelentősen javít. A külterület időszakosan borított szántóterületeket néhány kertészet, szőlő és gyümölcsültetvény egészíti ki. A kevés véderdővel és a természetvédelmi területekkel a megmaradt fasorok, illetve az igényes,

177 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 177 épített környezet (épített örökség is) közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) fasorral, erdősávval, extenzíven fenntartott belső zöldfelülettel bíró telephelyek, tanyák biztosítják a zöldfelületi és ökológiai kapcsolatot. A településszerkezetre ma is a leginkább jellemző a centrális helyzetű Fő tér a sugarasan kifutó utakkal, a köztük lévő szabálytalanul nőtt tömbökkel, az utcák találkozásánál háromszög alakú teresedésekkel. A kétbeltekes, jászfésűs beépítési mód szinte egyedülálló az országban. A város körkörös alakját mind a mai napig megtartotta. A város belső forgalmi viszonyait befolyásoló 31. számú főútvonal új tervezett nyomvonala a települést északról kerülné meg. A megvalósítás azonban 2027-ig nem várható. A város gazdag építészeti értékekben. Védett épített környezet, a helyi egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők közül a városban db műemlék és régészeti lelőhely ismert. 5 db épület helyi védelem alatt áll. 130 db egyedi tájérték található, amelyből 2 db kunhalom. Országosan elfeledett, és nem bemutatott a város északi határában is meglévő Csörsz árok. A HÉSZ egyedi és területi védelmet biztosít a karakteres védett népi építészeti együtteseknek, a jász halmazos, a jász-fésűs, a jász kertségi területeknek egyedi építési övezeti előírásokkal. Szintén területi védelmet biztosít a római katolikus temető meghatározott részére, valamint a volt zsidótemetőre kegyeleti parkként. A városban lévő értékek bemutatásával kapcsolatos fejlesztések elindultak, amit javasolt folytatni a településen élők bevonásával. A városban a KSH lehatárolás szerinti hat jelentősebb szegregátum közül három a városközpontban, kettő Felvég városrészben található leromlott műszaki állapotú lakóterülettel ( a hatodik szegregátum a Tabán városrészben található (nem klasszikus). A szegregátumok jelentős társadalmi problémát jelentnek, és állapotuk alapján az épített környezet legleamortizálódottabb szegmensét jelentik. A város imázsát is erősen befolyásoló szegregációs problematika komplex megközelítést igényel, mert beavatkozások hatása rendkívül szerteágazó és a város életnek több nem csak épített környezeti dimenzióját érinti. Jászapáti a 31. sz. főút mentén helyezkedik el, az országos közúthálózati kapcsolatot lényegében ez a főút biztosítja. A várost átszelő út minősége kiváló, nemrégiben került felújításra a megyehatárig. A városnak közvetlen gyorsforgalmi úthálózati kapcsolata nincsen, az M3 autópálya a 32. sz. főúton Hatvan felé és a 31. főúton Füzesabony felé érhető el. Az autópálya megközelíthetőge nem tényezője a gazdasági fejlődésnek. A főváros M3 vonalon közúton cca. 1 óra 25 perc alatt érhető el. A megyeszékhely, Szolnok közúti elérése percet vesz igénybe. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal. Az innen induló utasok Budapest, Szolnok, Debrecen és Jászberény irányába rendelkeznek közvetlen járatokkal. A városban modern utas tájékoztató rendszerrel ellátott autóbusz pályaudvar van a város központjában, emellett 8 helyközi buszok számára fenntartott megállóhely is található a város területén. Jászapátit a 86-os számú Vámosgyörk Újszász vasútvonal érinti. Az egyvágányú, dízel vontatású vasútvonal két nemzetközi jelentőségű fővonalat köt össze. A munkanap során 12 vonatpár közlekedik. A városban a 31. sz. út csomópontjában további két alsóbbrendű út találkozik. Ezek kereszteződésében körforgalmú csomópont található, gyalogos és kerékpáros átvezetésekkel. A körforgalom meghatározó építészeti eleme a belvárosnak és eredményeként növekedett a biztonság, kevesebb a baleset. Jászapáti a Jászság második legnagyobb települése. Egyközpontú, kertes településrendszerű, gyűrűs, sugárirányú utakkal. A belterületi utak változó állapotúak, jelentős arányban felújításra szorulnak és 5,8 km kiépítetlen. Jászapátiban 5,8 km kerékpárút szakaszosan épült. A városban 170 kiépített parkolóhely van, ami belvárosban esetenként kevésnek bizonyul, a város a strand környékén fizetős parkolási rendszert vezetett be. A város földrajzi helyzetéből adódóan nem tartozik a legkedvezőbb elérhetőségű települések közé, ennek hatása van a város befektetővonzó képességére is.

178 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 178 közművek és elektronikus hírközlés környezetvédelemklímatudatosság/ energiahatékonyság Jászapátiban az ivóvizet 7 db kút biztosítja, melyből jelenleg 4 tartalék vagy nem üzemképes. A szolgáltatott ivóvíz legalább egy, de esetenként több szennyező komponens koncentrációja meghaladja a határértéket, a szükségessé vált fejlesztések megvalósításához. A súlyos probléma egy KEOP pályázat keretében kerül kezelésre. A belterületi ivóvízhálózat hossza 124,5 km. A rendszer állapota közepes, az elöregedett vezetékek miatt gyakoriak a csőtörések. A településen kedvező a termálvíz beszerzési lehetőség, a termál kutak jellemzően termálfürdő ellátására kerülnek hasznosításra. A termálvizet 2001-ben az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság Apáti ásványvíz néven elismert ásványvízzé minősítette április 8-án pedig a további mérések eredményeképpen Apáti gyógyvíz elnevezéssel gyógyvíz megnevezését engedélyezte. A termálvíz energetikai hasznosítása nem jellemző, ugyanakkor a városnak komoly fejlesztési lehetőséget jelent a jövőben. A városban a szennyvíz elvezető rendszer teljesen kiépült és a megépült a szennyvíztisztító telep is. A rácsatlakozások aránya közel 85%-os, e tekintetben a legnagyobb lemaradásban a szegregátumok háztartásai vannak. A város vonalas műszaki infrastrukturális ellátottságát illetően a legkomolyabb problémát a csapadékvíz- és belvízelvezető csatornák minőségi és mennyiségi hiányosságai jelentik. A meglévő csapadékvíz elvezető rendszer az eddig ellátatlan területeken bővítésre szorul, és nagyrészt átépítendő, mert funkciójának ellátására már nem megfelelően alkalmas. A fűtési energia tekintetében a korábban kiépült földgázhálózat a város területét mintegy 90 %-ban fedi le. Jászapáti városban a vezetékes távközlési szolgáltatást a Magyar Telekom Nyrt. végzi. A hálózat az 57 számú góckörzetre csatlakozik. A hálózati lefedettség 100 %-os, de jelenleg csak mintegy 70 %-os az ellátottság a lakossági és közületi igények és a mobiltelefonok elterjedtsége miatt. Valamennyi környezeti elem tekintetében továbbra is fennállnak veszélyek és megoldásra váró feladatok. A megvalósult és tervezett projektek azonban a környezettudatos tervezés és fenntartás céljaival összefüggésben lettek meghatározva. A CO 2 kibocsájtás csökkentése érdekében a megújuló energiahasznosítás elterjedésében elkötelezett a város. A nyári hőhullámok időtartamának és intenzitásának növekedése, a hőszigetek kialakulása, az erősödő szél ellen új zöldfelületek kialakítása, erdők, fasorok telepítését indokolja, melynek keretében a klímaváltozást tűrő fajok telepítése preferált. A csapadékos időszakok hosszának és az ezek alatt lehulló csapadék mennyiségének növekedése, valamint a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű víz elvezetésére épülnek a csapadékvízelvezető csatornák. A nyári, hosszú aszályos időszakokra, a talajvízcsökkenés miatt azonban biztosítani kell az öntözést a felesleges csapadék megtartásával, hasznosításával. Fel kell készülni szennyvízkezelés szempontjából az egyesített csatornahálózatoknál a nagy vizek által okozott terheléstöbbletre, a csökkenő vízfogyasztás miatt koncentráltabb szennyvizek kezelésére, hogy a szennyvíztisztítók működésében ne okozzon problémát. A melegedéssel járó hőhullámoknak közvetlen egészségügyi hatásán kívül kockázatot jelentenek a pollenterhelés, az allergiás tünetek növekedése miatt. Fokozódik a kevésbé feltűnő UV sugárzás erősödésének kockázata. A közvetlen hatások miatt a helyi egészségügyi ellátásnak és a katasztrófavédelemnek is fel kell készülnie. A rendkívüli időjárási helyzetek gyakoriságának növekedése baleseteket, az infrastruktúrában, épített környezetben jelentős károkat okozhat.

179 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Helyzetértékelő munkarész 3.1 Helyzetelemzés eredményeinek értékelése A folyamatok értékelése Jászapáti város közel kilencezer fős lakosságával a kisebb járásközpontok közé tartozik Jász- Nagykun-Szolnok megyében. Központi funkcióinak erősítése új, járásközpont szerepkörével került előtérbe az utóbbi években. A város saját és térsége komplex gazdasági és társadalmi problémáival erősen terhelt és jelenleg a megye két leghátrányosabb helyzetű (LHH) járása egyikének központja. A város helyzete azért ellentmondásos, mert a megye dinamikusan fejlődő gazdasági területének közvetlen közelében, azzal egyező tájegységben, a Jászságban található. A város társadalmi gazdasági folyamatai ugyanakkor a Felső-Jászság folyamataitól eltérő képet mutatnak. Jászapáti és térsége történelmi időkre visszanyúlva mindig is hagyományos agrártérség volt és a 20. század ipari átalakulása sem hozott nagyobb és 1990 után is túlélő ipari nagyvállalatokat a városba. A város gazdasága nagyban meghatározza a mai napig annak társadalmi folyamatait. A város gazdasági szerkezete alapvetően agrárjellegű maradt, ipari tevékenységek megjelentek ugyan, de arányukat tekintve visszafogottan és azok sem a nagyobb cégméret kategóriákban nem váltak jelentősebb foglalkoztatókká. Az agráriumban megindult integráció folyamata egy jelentősebb cég van jelen, amely ugyanakkor magasabb hozzáadott értéket létrehozó telephelyeit nem a városban hozza létre. A város gazdasági szereplői tehát alacsony értéktermelő képességűek, az általuk biztosított jövedelmek rendkívül alacsonyak és nem versenyképesek. Az 1000 főre eső működő vállalkozások száma a megye városi között az egyik legalacsonyabb Jászapátiban. A gazdaság fejlődésének folyamatában az Ipari Park másfél évtizedes története során nem hozott áttörést. Gyakorlatilag a mi napig ugyanazok a cégek működnek benne, az önkormányzat bérleményeiben pedig a mozgás túl erős (a bérlők gyakran változnak). Az utóbbi két évben jelentősebb fejlesztések zajlanak (műanyag feldolgozó és pelletáló üzem építése), ami örvendetes a foglalkoztatás vonatkozásában. Ugyanakkor az épülő üzemek tovább erősítik az alacsony hozzáadott értéket termelő gazdasági profilt, ami a helyi társadalom vonatkozásában jelentős következményekkel jár. Pozitív következmény, hogy a magas munkanélküliségi arány csökkenni fog, és nő a foglalkoztatottság az alacsonyan képzett vagy képzetlen munkaképes lakosság körében. Negatívum ugyanakkor, hogy az épülő üzemek továbbra sem jelentenek vonzerőt a magasabban képzett legalább szakképzett és technikusi képesítésű munkaerő számára. A városban biztosított a szakképzés lehetősége, ugyanakkor az immáron egyházi fenntartásban működő középiskola képzési profilja nincs összehangolva a helyi cégek igényeivel. Az iskola népszerűsége sajnos csökkenő jelentő beavatkozásra van szükség annak érdekében, hogy a helyi tehetségesebb diákok helyben maradjanak, városban folytassák középfokú tanulmányaikat. A városban a szolgáltató ágazatok erőtlenek. A város népszerű és külföldön is ismert termál és strandfürdője már a korábbi évtizedekben is szinte szigetként létezett a város déli részében. Történtek kisebb fejlesztések az utóbbi két évtizedben, de áthatóbb átalakulás nem következett be a tervek ellenére és ezzel csökkent a fürdő versenyképessége és forgalma is. A város legfontosabb természeti adottsága a termőföld mellett a gyógyvíz minősítésű termálvize. A fürdő racionális nagyságrendű és tartalmú minőségi fejlesztése növelné a város versenyképességét és elősegítené felzárkózását a Jászság dinamikusabb központjaihoz.

180 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 180 A szolgáltatások súlya a cégek és a foglalkoztatottak körében az adottságok ellenére alacsony. A város társadalmi folyamatai szoros kölcsönhatásban vannak a gazdasági folyamatokkal. A helyi lakónépesség csökkenő és a csökkenés intenzitása meghaladja a megyei értéket. A lakosság erőteljesen öregedő, miközben a helyi lakosságon belül magas arányt (KSH Népszámlálás: 10%; MTA felmérés alapján 25%) képviselő hátrányos helyzetű, elsősorban roma lakosságon belül rendkívül nagy a természetes szaporodás, így a korszerkezet ebben a csoportban jóval fiatalosabb, mint a városi átlag. A népességszám csökkenés fő faktora a negatív migrációs egyenleg, ami a fiatal és magasabban képzett lakosságot érinti elsősorban. Ők jobb foglalkoztatási lehetőségekre, jövedelemre és kedvezőbb életkörülményekre vágyva elhagyják a várost. Jászapáti ennek következményeként nem tudhatja magáénak azt a dinamikus, jól képzett népességcsoportot, ami vonzerőt jelenhet esetlegesen egy-egy magasabb hozzáadott értéket termelő, magasabb szintű képzettséget igénylő és így kedvezőbb jövedelemi szintet biztosító gazdasági társaság számára. A város munkaképes korú lakossága körében a megyei átlagot jóval meghaladó a munkanélküliség, különösen magas a tartósan munkanélküliek aránya, ugyanez a kedvezőtlen tendencia érvényesül a foglalkoztatottak nélküli háztartások ra vonatkoztatva is. A kedvezőtlen társadalmi összetétel következményei minden vonatkozásban jelentkeznek. A városban kiterjedt szegregátumok vannak a városközpont közvetlen közelében (annak déli részén) és a város külső, kiesőbb területein, nyugaton és északon. Az elöregedés és alacsony foglalkoztatottság következményeként a statisztikai mutatók alapján eltérő (nem etnikai alapú) szegregátum is létrejött Jászapátiban a két népszámlálás (2001 és 2011) közötti időszakban. A szegregátumok közül a legnagyobb problémát a Dankó és az Ilona telep jelenti ahol a munkanélküliség a rendkívül fiatalos korösszetétel és az alacsony nívójú lakhatási körülmények együttesen valódi krízisterülteket hoztak létre. A város a komplex telepprogram segítségével beavatkozásokat hajtott végre az életkörülmények javítása érdekében és programokat bonyolított az alapkompetenciák és a foglakoztathatóság javítása érdekében. A folyamat még tart, de a projekt végeztével szükséges a megteremtett segítő infrastruktúrák továbbműködtetése és a programok újabb forrásokra való alapozásával a társadalmi csoportokkal történő szoros kapcsolattartás. A város intézményrendszere a központosítás eredményeként átalakult (oktatás, szociális ellátás), ez részben pozitívan hat a költségvetési egyensúlyra, ugyanakkor csökkenti a város és az érintett lakosok közötti közvetlen kapcsolattartás hatékonyságát. A városban az intézményi szegregációs folyamatok megszűntek. A szociális ellátórendszerre folyamatosan növekvő terhet jelent az idősellátás amiben egyházi szervezet is szerepet vállal. A civilek nagy számban működnek a városban, tevékenységük elsősorban a hagyományőrzés és a kulturális szabadidős programok szervezése kapcsolatuk az önkormányzattal szoros, és működési feltételeikről általában az önkormányzat gondoskodik (költségvetés elkülönítet alap és közös pályázati részvétel). Kevéssé jellemző az öngondoskodás és a forrásszerzésben történő önálló részvétel. A város épített környezete az utóbbi évek fejlesztésinek köszönhetően jelentősen javult. A belvárosban a középületek jelentős része megújult és a közterületek minősége és látványos javuláson ment keresztül. A szolgáltatások infrastruktúrája javult (piac), jelentős vízminőség javító akció zajlott és megtörtént a volt hulladéklerakó rekultivációja. A közlekedési viszonyok vonatkozásában a jelentős problémákat okozó átmenő 31.sz főút esetében körforgalmi csomópont épült és javult az átjárhatóság is. A kerékpárutak hálózata is bővült. A közterületek fenntartásban számos közmunkás vesz részt. Az épített környezet vonatkozásában a belvárosi szegregátumok jelentenek igazán nagy problémát. A lakások magántulajdonban vannak és az utcahálózat (jász két-beltelkes településszerkezet) determinálja a beavatkozási közműfejlesztések és közterület fejlesztés lehetőségeket.

181 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 181 További kedvezőtlen folyamat a külterületen a természeti adottságok következetlen, károkozó hasznosítása. A természet közeli és öko- rendszerű gazdálkodási módok nem gyökeresedtek meg a város agrár-gazdaságaiban, ami azért is sajnálatos, mert a determinált gazdaságszerkezetben az agrárium kitörési pontjait ezek jelenthetik. A rési virágzó tanyavilágában csak néhány tanya esetében beszélhetünk megújulásról, akár úgy is, hogy a lakók nem gazdálkodási célból választották az életformát. A folyamtok tükrében elmondható, hogy Jászapáti város új járásközponti funkcióval együtt és annak ellenére alacsony dinamikájú, leszakadó, ugyanakkor fejlesztési fejlődési potenciálokat nem nélkülöző település. A gazdaság helyi, kedvező adottságokra alapozott megerősítésével agrár vertikum építés, szolgáltatások fejlesztése (elsősorban a gyógyvízre alapozva) és az ipari tevékenységek megújulása az Ipari Parkban a helyi társadalom lassú, de átható megújulása is megindulhat. SWOT - Belső tényezők A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése - SWOT elemzés BELSŐ TÉNYEZŐK: Belső tényezők (SW) vonatkozási területe: a város és szűkebb térsége. Erősségek 1. Társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák az alacsony végzettségűek jelentős aránya munkaerőforrást jelent a folyamatban lévő beruházások munkaerőigényének kielégítésére a foglalkoztatottak számának várható növekedése a munkahelyteremtés következményeként Gyengeségek a város népessége elöregedő a magasabb természetes szaporodás a hátrányos helyzetű csoportokban jellemző a városban több mint egy évtizede fogy a népesség, aminek jelentős összetevője a negatív vándorlási egyenleg a várost elsősorban fiatal, magasabban képzett csoportok hagyják el a városban jelentős számban vannak jelen alacsonyan képzett és többnyire alacsony foglalkoztatási szinttel bíró társadalmi csoportok, akik a város több pontján koncentrálódnak szegregátumok a városban 6 szegregátum található alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya növekedésük üteme elmarad a megyei és országos értékektől az átlagjövedelmek rendkívül alacsonyak megyei és járásközponti összehasonlításban is 2. Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) a közösség, mint településfejlesztési erő a jász gyökerek és a hagyományőrzés jelentős közösség összetartó erőt jelentenek több program is a jász hagyományokra épül az önkormányzat jelentős közösségformáló kezdeményezésekkel jelentkezik, amiben a helyi civilek aktív rész vállalnak a városban jelen lévő számos civil szervezet a városfejlesztéshez kapcsolódó projektek aktív résztvevője és szerepvállalója a helyi cigány közösség gyenge összetartó erővel bír alacsony a hozzáadott értéke a helyi társadalom közösségi szintű működéséhez a helyi civil szervezetek a közfeladat ellátási rendszerbe egyáltalán nem kapcsolódnak be

182 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 182 a város rendezvényei jelenetős számú látogatót vonzanak 3. Intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés a közintézmények megfelelő infrastrukturális körülmények között végzik feladatukat a feladatellátásban (közoktatás) az egyház jelentős szerepet vállal a város gazdag kulturális intézményekben ezek jelentős építészeti értéket is képviselnek a város rendelkezik középfokú oktatási intézménnyel jelentős prevenciós és népegészségügyi szemléletformáló tevékenység zajlik a városban májustól (2015) négy szakellátás lesz jelen a városban annak ellenére, hogy nincs szakellátó intézmény a gyógyfürdőben OEP finanszírozású kezelések is elérhetők a helyiek és a térségi lakosok számára az idősellátásban és a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásában szerepet vállal a Kamilliánusok egyházi közössége 4. Gazdaság szerkezet és dinamika a működő vállalkozások nagyság szerinti megoszlása a legegyenletesebb a járásközpontok között, relatív magas a KKVméretű működő vállalkozások aránya, az ipari parkban aktuálisan jelentős munkahelyteremtő beruházások történnek az agrárvállalkozások támogatásokat felhasználva jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a városban létezik olyan agrár-vállalkozás, amely több gazdasági tevékenységet is folytat, és amely képes a területi szereplők (agrár) tevékenységének koordinálására /integrálására a városban jelentők külföldi vendégforgalmat bonyolító gyógy termálfürdő található ahol OEP kezelések is elérhetők a megyei viszonylatban is jelentős vendégforgalmat bonyolít a város (termálturizmus) az óvodába rendkívül nehéz óvodapedagógusokat találni a helyi középiskola nem elég vonzó a helyi gyermekek számára jelentős ütemben fogy a középiskola tanulóinak száma a középiskola szakmai képzési kínálata nincs összhangban a város gazdasági szereplőinek igényeivel a polgármesteri hivatal épülete jelenleg zsúfolt az intézményesült egészségügyi szakellátás hiánya (nem kötelező) a sport infrastruktúrája leromlott, a kor igényeinek messze nem megfelelő a járásközpontok közül a legalacsonyabb az 1000 főre eső vállalkozások száma nincsenek 250 vagy annál több főt foglalkozató cégek a városban az ipari parkban betelepülő cégek alacsony hozzáadott értéket termelő tevékenységet folytatnak az ipar szerepe még mindig alacsony a gazdasági teljesítmény és a foglalkoztatás terén az ipari park nem rendelkezik menedzsment szervezettel és nem végez marketing tervre épített befektetés élénkítő tevékenységet az agrár-innováció jelen van a városban, de csak egy projekt képviseli általában jellemző, hogy nincsenek innovatív mikro és kisvállalkozások gyenge a helyi vásárlóerő a kiskereskedelmi fejlesztésekre ez negatívan hat a város nem képes kihasználni a vendégforgalom által potenciálisan generált egyéb szolgáltatások iránti keresletet a termálfürdő ugyan regionális jelentőségű vonzerő, de kihasználtsága és így a nyereségtermelő képessége az elmúlt években csökkent a helyi vállalkozások nem találnak megfelelő számban szakmunkásokat és technikusokat a kínált bérek nem versenyképesek a térség multinacionális cégeinél jellemző bérszinttel

183 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 183 a helyi vállalkozások bérkínálata alacsony szintű, a képzett munkaerőt nem tartják a településen 5. Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya az önkormányzat likviditási helyzete megfelelő a város sikeresen mobilizálta a ban elérhető Strukturális alapok forrásait számos beruházási célú, illetve tartalmi fejlesztést eredményező projekt zajlott a közfoglalkoztatás eszközének hatékony kihasználása a település eszközként létrehozta a Hangya termelő iskolát Első Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet létrehozása 6. Táji és természeti adottságok a város különféle pontjain rekreációs (horgászat) célra hasznosítható tavak találhatók táji örökség: kunhalmok a városnak kétféle Natura 2000 érintettsége is van az ökológiai hálózat funkcionális elemei, a magterület és az ökológiai folyosó megtalálhatók a település területén jellemző az egyedi tájértékek sokszínűsége tanyavilág emlékei 7. Zöldfelületek a város szerkezetéből kialakult fő terek/közparkok a mai napig megmaradtak, amelyek értékes elemei a zöldfelületi rendszernek 8. Épített környezet (épített örökség is) fésűs jász beépítésű kisvárosias lakóterület - intenzívebb, de túlzsúfoltságot nem eredményező hasznosítás a jellemző az agrármúlt miatt nincsenek tipikus belterületi ipari barnamezős területek az önkormányzati szociális bérlakás állomány az igényekhez képest szűkös - rendkívül nagy a kereslet az önkormányzati bérlakások felújításra és komfortfokozat bővítésére szorulnak J-Energ Nonprofit menedzsment kapacitásai kihasználatlanok a táj talajának jelentős hányada (53 %) szikes, vagy sóhatás alatti. a szárazság kezd aggasztó méreteket ölteni, az öntözőcsatornák hiánya égető (főcsatorna csak tervben) a tájra korábban oly jellemző tanyák nem tudtak megújulni és a kor elvárásainak megfelelően integrálódni gazdasági struktúrába, csak kis számú tanya maradt fenn gazdálkodási határt jelölő fasorok, mezsgyesávok és erdősávok megszűntek (szélerózió erősödése) kevés a közpark, tér, közösségi funkció betöltésére csak részben alkalmasak, nincs összefüggő zöldfelületi rendszer a városban a kertek, vízfolyások és utak mentén csak kevés kapcsolat biztosított a városi szövetben lévő zöldfelületi elemekhez a városközpont lakóterületei sűrű beépítettségük miatt zöldfelületekben rendkívül szegényesek zöldterületi, zöldfelületi szempontból kihasználatlanok a lakóterületek közé ékelődött bányagödrökben kialakult tavak a déli erdő egybefüggő legnagyobb erdőfolt jelenleg magánkézben és kitermelés alatt van számos üresen álló lakóépület van a városban, amelyek ugyanakkor építészetileg értéket képviselnek jelenleg csak elképzelések vannak ezek hasznosításra megjelentek a korábban intézményi használtban lévő üresen álló épületek külterületen sok az elhagyatott vagy

184 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 184 a város gazdag országos műemléki védelem alatt álló épületekben (13db) védett népi építészeti együttes jelenléte számos régészeti lelőhely van a város belés külterületén a kétbeltelkes településszerkezet a 19. században alakult ki, az országban ez a településszerkezet Jászapátin, és Hajdúböszörményen maradt fent alulhasznosított major és mezőgazdasági üzemi terület jelentős összefüggő lakóterületeken belvárosban is jellemző jelenség az épített környezet degradációja a társadalmi szegregációval összefüggésben jelentős értéket képviselő épületek kihasználatlanul vagy alulhasznosítottként állnak (pl. Dósa villa) bizonyos központi funkciók megszűntek, vagy kivonultak a központból a városközpontban található két jelentős termelő vállalkozás telephelye 9. Közlekedési hálózat és minősége (belső) megépült a városközpontban a körforgalom modern autóbusz állomás több kerékpárút szakasz is épült az elmúlt években, a folytatáshoz a tervek rendelkezésre állnak 10.Közművek és elektronikus hírközlés közel teljes körűen kiépített ivóvíz ellátórendszer folyamatban van egy ivóvízminőséget javító program közel teljes körű gáz ellátórendszer a lakások 84 % szennyvízhálózatba kapcsolódik a város rendelkezik szennyvízteleppel növekszik a kábeltelevíziós hálózat 11. Környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság a város jelentős termálkinccsel rendelkezik minden intézményi épület rendelkezik energiatanúsítvánnyal már léteznek napelemes megoldásra példák (Katolikus Általános Iskola) a város elérhetőségi árnyékzónában van a belső úthálózat minősége változó, jelentős fejlesztések szükségesek 5.8 km belterületi út kiépítetlen a kerékpárút hálózat kiépítettsége szakaszos a várost érintő vasútvonal egyvágányú és a vonatok dízel vontatásúak, ritkultak a járatpárok (max. sebesség 60km/óra) a felújított állomás nem rendelkezik színvonalas (és akadálymentes) utasforgalmi és utas tájékoztatási rendszerrel jelentős problémák vannak az ivóvízellátás elöregedett rendszerével a helyi kitermelésű ivóvíz kezelés nélkül egészségkárosító a szegregátumok lakossága nem kapcsolódik a szennyvízhálózatra a legkomolyabb gyengeség a csapadékvízés belvízelvezető csatornák minőségi és mennyiségi hiányossága lassan nő az internet előfizetések száma információs társadalom lemaradásai a termálkincs energetikai hasznosítására tett eddigi kísérletek nem jártak sikerrel nincs az energiagazdálkodásra specializált szervezet vagy személy, és energiahatékonysági koncepcióval sem rendelkezik a város

185 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 185 SWOT Külső tényezők KÜLSŐ TÉNYEZŐK: Külső tényezők (OT) vonatkozási területe minden, ami ezen kívül van egészen a globális szintig. Lehetőségek 1. Társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák a migráció elsődleges meghatározó eleme az magas életminőség, ennek biztosításával migrációs nyereségre számíthat a város születést támogató kormányzati program Veszélyek európai, illetve országos tendencia a népességcsökkenés és elöregedés a csökkenő országos népességen belül a magasabb mobilitású és kedvezőbb társadalmi helyzetű csoportok általában kielégítő életlehetőségeket keresnek 2. Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) a közösség, mint településfejlesztési erő az alulról építkező, helyi kezdeményezések Európa szerte felértékelődnek, az önkormányzatok nagyban támaszkodnak a helyi közösség aktív részvételére a különféle globális médiumokon érkező kulturális hatások elvonják a fiatalok figyelmét a helyi értékekről 3. Intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés a gyakorlat orientált képzésre épülő oktatás folyamatos felértékelődése és erősítésének célja országosan a segélyezés tekintetében a jogkörök jelentős része járási szintre kerül (2015. március 1.) egységesül az adatbázis, többszörös jogcímű segélyezés lehetősége csökken, várhatóan csökken a szegregátumokat érintő és hatékony beavatkozást ellehetetlenítő rendkívül erős mobilitás A középiskolában elvárt önkéntes munka jó lehetőség a helyi intézményi ellátás (oktatás, szociális stb.) számára 4. Gazdaság szerkezet és dinamika Az agrárium továbbra is az egyik fontos bevételi forrás (országos szint) A jászsági főcsatorna megépítése szerepel a megye területfejlesztési programjában ennek megvalósítása lehetőség az agrárium minőségi fejlesztésére növekszik az érdeklődés a hazai vidéki turisztikai desztinációk iránt, országosan egyre több sikeres vállalkozás épül erre az adottságra a KLIK és az önkormányzatok együttműködése általában nem zökkenőmentes a szociális ellátás központi átszervezése miatt csökken a személyes kapcsolattatás lehetősége a rászorulókkal azon települések és térségek versenyképessége alakul kedvezően, amelyekben jelentős arányt érnek el a magasabb hozzáadott értéket termelő, hálózatban működő helyi /térségi KKV-k (Jászapátiban ezek az adottságok hiányoznak) A megye gazdag termál és gyógyvizekben (20 termálvizes strandfürdő, ebből 14 minősített gyógyvíz) a konkurencia rendkívül erős. 5. Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya Az adósságkonszolidáció nyomán a város költségvetése középtávon (5-7 év) stabilizálódott A feladatok alulfinanszírozása már rövid távon újabb pénzügyi problémákat vet fel

186 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 186 Lehetőségek 6. Táji és természeti adottságok természeti és táji értékek, tanyavilág működésének bemutatása, népszerűsítése országosan egyre vonzóbb turisztikai vonzerőt jelent 7. Zöldfelületek zöldfelületi rendszer fejlesztésekre lehetőséget jelent külterületen is az utak, mezsgyék, vízfolyások mentén évszázados hagyományok folytatása, klímaváltozáshoz való alkalmazkodás segítése 8. Épített környezet (épített örökség is) A védett értékek megújítása funkcióval történő megtöltéssel (gazdasági szolgáltatás, turisztikai vonzerő) külső forrásból meg A LEADER típusú források alkalmasak a kisebb beavatkozások következetes végrehajtására Veszélyek országosan jellemző a figyelmetlen gazdálkodás okán a táji értékek (pl. kunhalmok, egyedi tájértékek) pusztulása beépítés, elszántás miatt így eltűnnek az évszázados tájgazdálkodás emlékei a zöldfelületi érdekek háttérbe szorulnak, a zöldfelületek elaprózódása, utcák zöldfelületének megszűnése, tavak feltöltése ezzel a bel- és külterületi zöldfelületi rendszer pusztulása országos jelenség Az épített örökség védelmére, megőrzésére és hasznosítására a Kormányzatnak nincs támogató politikája (adókedvezmény, támogatás) 9. Közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) - Közművek és elektronikus hírközlés a várost érintő 31-es főút teljes egészében megújult a megyehatárig (Heves megye) ezzel a város elérési ideje lecsökkent a város kerékpárút hálózata része egy regionális/ térségi kiterjedésű integrált rendszernek a várost érintő több közútszakasz szerepel a megye fejlesztési programjában, mint támogatandó fejlesztés 11. Környezetvédelem klímatudatosság, energiahatékonyság A megújuló energiahordozók pozíciója Európa és világszerte is megőrösödik az Unóban jelentős prioritás és így kiemelkedően magas keretösszeg jut (ERFA) a kapcsolódó energiahatékonyságot segítő fejlesztésekre általános várostervezési iránymutatás a kompakt, több központú klímatudatos városfejlesztési célok előnyben részesítése a reptér 90 km távolságban van, ami nem elég vonzó a dinamikus gazdasági szereplőknek A M3-as autópályáról Jászberénybe vezető és Jászapáti elérését is befolyásoló 32-es út csak Jászfényszaruig kerül megújításra középtávon két járási település csak a szomszédos járásközponton (Jászberény) keresztül érhető el gyengíti Jászapáti elérhetőségét, mint járásközpont

187 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei Jászapátiban eddig nem adódott olyan eset, hogy a fejlesztési elképzeléseket megakadályozták volna a területi korlátok és a lehetőségek hiánya. Nem volt olyan eset, hogy a város számára fontos fejlesztés hiúsult meg, amiatt, hogy a szerkezeti terv nem tett lehetővé megfelelő méretű/ beépíthetőségű, tulajdonosi szerkezetű stb. terület használatát. Módosításokra magánszemélyek és kisebb gazdasági társaságok fejlesztési igényei kapcsán került sor. A kisvárosi jelleg miatt a város a településrendezési eszközök teljes felülvizsgálatára, ill. új terv készítésére költségvetési korlátok miatt a jogszabályban előírt határidőn belül is alig tud eleget tenni, ill. önkormányzati döntések sem indokolják a rendszeres felülvizsgálatot, ill. módosítást. Ez az oka, hogy többnyire a célmegvalósító finanszírozza a módosításokat. Az elmúlt 10 évben a városban két kisebb részterületet érintő módosításra került sor, melyet kisebb gazdasági társaság, ill. magánszemély kezdeményezett. 47. táblázat Településrendezési eszközökben bekövetkező változás és (magán) fejlesztési célok kapcsolata változás (szerk vagy szab terv, mikor (év)? 2013-ban a város keleti külterületi részén Jásziványi út mellett mezőgazdasági általános területből tanyai idegenforgalmi övezet került kialakításra Jelenleg egy településrendezési szerződés van érvényben, ill. a településrendezési eszközök módosításának végső szakmai véleményezési eljárása folyik. A korábban részben kül-, részben belterületen lévő ipari park teljes területe külterületi besorolást kapott. célzott fejlesztés Célmegvalósító az agráriumban gazdálkodó kisebb szövetkezet külterületen a város északi részén - mezőgazdasági üzemi gazdasági területét majorságát bővíti, nem meghatározó területen (1/4 ha) a jelenlegi övezeti szabályozástól kis mértékben eltérő paraméterekkel. Egységes terület kialakítása, az ipari park területének növelhetősége érdekében.

188 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Problématérkép / Értéktérkép A táblázatban feltűntetett problémák térben egy ponthoz illetve területhez köthetők. A táblázat tartalma képezi alapját a probléma- és értéktérképnek. Érték 48. táblázat Jászapáti térben megjeleníthető értékei ÉRTÉK MI? HOL? Városközpont Kisjárás Szögvég Alvég Volt Beöthy-kúria Damjanich út 11., hrsz.: 1589 Mária-oszlop Dósa u., hrsz.: 1567 Szentháromság-oszlop Szent István park, hrsz.: 2797 Nepomuki Szent János-szobor Szent István park, hrsz.: 2797 Városháza (Városi Könyvtár) Dr. Szlovencsák Imre út 2., hrsz.: 696/1 Népi lakóépület Tompa Mihály út 7. Vágó Pál műterme Tompa Mihály út 2. Vágó Pál Emlékház és Helytörténeti István király út 23. Gyűjtemény Jászapáti Tanyamúzeum Jászszentandrás út. Tourinform Iroda Damjanich u. 4. Cserhaj Csillagház Kossuth Lajos út 5. Rozália-kápolna Temető u., hrsz.: 3272 Kálvária Temető u., hrsz.: 3272 Kőkereszt Temető u., hrsz.: 3272 Papi-sírkő Temető u., hrsz.: 3272 Lehel u. és István király út Vásártér (bővítendő) találkozásánál átnyúlik Szögvégbe az állatvásár helyszínével (temető bejárata előtt) Jász ház gazdasági épülete Vágó Pál utca 2. Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola, és Vasút út 2-4. Kollégium Pájer Antal Művelődési Ház István király út Művészetek Háza Damjanich út 4. Közösségi Ház István király út 4 Szögvég és Kisjárás határa István király Meglévő kerékpárút u. a Gábor Áron utcáig Kiséri kereszt Utassi u., hrsz.: 2536 Tölgyes Termálvizű Strandfürdő és Gyöngyvirág utca 22

189 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 189 Tabán Kemping (a város értékes vonzereje jelentős fejlesztési lehetőségekkel és igényekkel) Panna kútja horgász és rekreációs tó (kotrást igényel) Meglévő kerékpárút Meglévő kerékpárút (nem pontszerű!) Nyárfás utca Alvég és átnyúlik a Városközpontba Petőfi S. u. (Alvég és Tabán határa) Damjanich út nem ér el a városközpontig Kossúth L. úti kerékpárút Felvég Külterület Nepomuki Szent János-szobor Munkácsy tér, hrsz.: 1266 Népi lakóépület Malom utca 11. Kunhalmok Ipari park és városi ipari hasznosítású terület Szögvég városrész felől külterületen a vasúton túli terület - a vasúttal párhuzamosan futó út mentén a Pélyi útig

190 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 190 Probléma 49. táblázat Jászapáti térben megjeleníthető problémái PROBLÉMA MI? HOL? Városközpont Kisjárás Szögvég Temes szegregátum Futrinka szegregátum 1 Futrinka szegregátum 2 a kerékpárutakat összekötő hiányzó belső szakaszok sűrű és keskeny, fejlesztéseket nehezítő utcahálózat Zsinagóga épületének hasznosítása Dósa utca 4. belvízveszélyes terület fejlesztendő távolsági buszmegálló Nagyhomokos tó (horgásztó) kotrást, tisztítást igényel volt Malom épületének funkcióval való feltöltése Szögvég és Alvég területét érintő ún. Bakelit tavak részben feltöltődött záportározók (2) (mederkotrás, tisztítás szükségessége) Losonczi u. - Huszár u. - fekete u. - Erdei u. - Huszár u. - Nyitrai u. - Damjanich út - Simonyi Ó. u. Széchenyi u. - Arany J. u. - Alkotmány u. - Gojsza u Kisfaludy u. - Szigligeti u. - Jászkapitány u. - Tompa M. u. - Ady E. u. - Jászkapitány u. - Alkotmány u. - Jászkun u. - Széchenyi u. - Munkás u. - Aradi u. - Petőfi S. út - Ady E. u a városközpont szegregátumokat lefedő sűrű beépítésű része, ami átnyúlik Szögvég városrészbe is Bercsényi utca és környéke a Nagyhomokos tóig Táncsics és Korona utca sarka Kisjárás utca mentén Kisjárás u. és István király u sarka Széchenyi és Szabadság út kereszteződésénél a Széchenyi út két oldalán Alvég Tabán Szikszai Gábor úti szegregátum Jászapáti Városi Sporttelep leromlott állapotú sportlétesítmény (átfogó fejlesztés igénye, öltöző építése) Dósa villa (alulhasznosított épület méltó hasznosítás szükségessége) Új u. - Szikszai G. u. - Balassi B. u. - Vasvári u Gyöngyvirág u. 13. (nem pontszerű!) Gyöngyvirág utca, Fürdő bejáratánál

191 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 191 Dankó telep Kossuth L. u. Tóth utcától - Dankó P. u. mindkét oldala Felvég Külterület Ilona telep belvízveszélyes terület fejlesztendő távolsági buszmegálló tervezett, de még hiányzó kerékpárút csapadékvíz elvezető rendszer rekonstrukciójának szükségessége Győri u. - Koczka u. - Kisjárási u. - Táncsics út - Malom u. Szlovencsák J. út - Ilona u Szlovencsák J. út - Malom u. Táncsics u. által határolt U alakú terület Táncsics és Lóczi utca sarka Táncsics M. út teljes hosszában A városrész középső része, ami átnyúlik a Városközpont városrészbe is

192 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: Értéktérkép

193 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép Problématérkép

194 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Városrészek lehatárolása A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása Jászapáti esetében a 2010-ben elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiában és jelen Integrált Településfejlesztési Stratégiában használt városrészi lehatárolás megegyezik. A város eszerint hat városrészre tagozódik (és a Külterület városrész): a városközpont körül öt, megközelítőleg azonos méretű településrész található: Kisjárás, Szögvég, Alvég, Tabán, Felvég. 11. térkép: Jászapáti városrészei (2010) 12. térkép Jászapáti városrészei (2015)

195 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: Jászapáti városrészeinek lehatárolása Városrész Lehatárolás 1 Városközpont Attila utca páratlan oldala, Bem Apó utca páros oldala 8-tól 16-ig, Honvéd utca páros oldala, Vágó Pál utca 7-ig páratlan oldal, Csajági utca páratlan oldala, Jászkapitány páros oldala 10-ig, Alkotmány utca páratlan oldala, Utasi utca páratlan oldala, Rózsa utca páratlan oldala 17-ig, Antal utca páros oldala 4/A-tól, Orgona utca páros oldala 12-ig, Balajti Illésné utca páratlan oldala 15-ig, Borbás utca páratlan oldala 9-től, Táncsics páratlan oldal 9-től 25-ig 2 Kisjárás Táncsics út 27-től páratlan oldal, Vasúti szakasz, István Király út 26-tól páros oldal, Honvád utca páratlan oldala, Bem Apó utca páratlan oldala 3- tól 7-ig, Attila utca páros oldala 3 Szögvég István Király út 27-től páratlan oldala, Ipari Park, Pélyi út, Dorkó dűlő, Vasúti szakasz, Szabadság utca 51-től 57-ig, Széchenyi utca páros oldala 22-től, Jászkapitány utca páratlan oldala 1-ig, Csajági utca páros oldala, Vágó Pál utca páros oldala 24-ig 4 Alvég Széchenyi utca páratlan oldala 33-tól, Szabadság utca 49/c-től 49-ig, Vasúti szakasz, Róka utca, Nyúl utca, Mókus utca páros oldala, Róka utca, Petőfi Sándor út, Káli dűlő, Beöthy István utca, Hársfa utca, Erdőkerülő utca, Damjanich út páros oldala 34-től, Utasi utca páros oldala, Alkotmány utca páros oldala 5 Tabán Damjanich út 37-től páratlan oldala, Balassi Bálint utca páratlan oldala, Árpád vezér utca páratlan oldala, Névtelen földút, Kossuth Lajos út 24-től páros oldala, Orgona utca páratlan oldala, Antal utca, Rózsa utca páros oldala 6 Felvég Kossuth Lajos utca 29-től páratlan oldala, Csátés csatorna, Ilona utca, Horgász tavak, Felvégi Major ív, Táncsics út 8-tól páros oldala, Borbás utca páros oldala 22-től, Balajti Illésné utca páros oldala 12-ig 7 Külterület nem releváns Az alábbiakban Jászapáti város városrészeinek KSH 2011-es Népszámlálási adatok alapján generált adatait mutatjuk be. Ez az adatbázis biztosít alapot a városrészek összehasonlító elemzéséhez.

196 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat Jászapáti város városrészeinek statisztikai adatai Mutató megnevezése Jászapáti összesen 1. Városközpont 2. Kisjárás 3. Szögvég 4. Alvég 5. Tabán 6. Felvég Külterület Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 17,0 19,2 14,5 15,2 12,5 16,6 21,5 22,0 Lakónépességen belül évesek aránya 59,4 57,5 62,1 61,1 59,8 56,4 61,7 60,0 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 23,6 23,3 23,4 23,7 27,7 27,0 16,8 18,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) 26,0 37,7 15,5 11,8 13,0 26,6 38,5 16,7 belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 10,3 8,3 13,5 17,8 11,0 8,1 7,6 18,8 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 15,0 15,4 6,0 13,8 9,4 21,6 23,3 48,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 43,8 52,7 33,3 43,8 37,4 42,9 47,6 33,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem 17,4 25,2 9,4 7,1 8,8 17,4 26,9 16,7 rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 52,4 45,0 62,9 53,4 56,7 51,4 49,6 64,5 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 43,4 44,7 36,0 44,4 45,5 46,4 42,5 36,8 Állandó népesség száma 9065 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 51,8 56,9 49,2 41,7 47,6 55,9 56,7 20,0 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül 59,6 65,3 52,5 60,0 57,1 61,0 58,2 56,0 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 14,6 18,4 9,0 10,5 10,7 15,1 21,2 9,1 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 7,6 10,5 4,8 4,4 5,5 6,9 11,1 0,0 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 12,5 13,3 3,0 10,2 6,7 21,0 20,7 42,1 Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 5,3 6,6 1,6 5,6 2,9 8,0 7,2 15,8 Forrás: KSH Népszámlálás 2011.

197 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Városrészek összehasonlítása Jászapáti város lakosságának városrészek közötti megoszlása ( ábra) közel arányosan alakul azok méretével. 52. ábra: A lakónépesség számának megoszlása városrészenként, ábra: A lakónépesség számának megoszlása városrészenként, Forrás: KSH Népszámlálás Forrás: KSH Népszámlálás Társadalmi jellemzők A legnagyobb a népsűrűség Városközpontban van, itt koncentrálódik a lakosság 27%-a. A es belső területi megoszláshoz képest csökkent a Városközpont (2001-ben 31,3%) súlya, viszont nőtt a Szögvég (2001-ben 6,9%) és a Tabán (2001-ben 11,6%) részesedése a teljes városi népességből. A többi városrész (Kisjárás, Alvég, Felvég) belső részaránya jelentősen nem változott a két népszámlálás közötti tíz évben. 54. ábra: A lakónépesség korcsoportok szerinti összetétele városrészenként, % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 23,3 23,4 23,7 27,7 27,0 57,5 62,1 61,1 59,8 56,4 19,2 14,5 15,2 12,5 16,6 16,8 18,0 61,7 60,0 21,5 22,0 23,6 59,4 17,0 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Forrás: KSH Népszámlálás Jászapátiban a lakosság korösszetétele városrészenként igen változékony (52. ábra). A gyermekkorúak aránya a Városközpontban, a Felvégen és a Külterületen magasabb a városi átlagnál, ami 17%. Az Alvégen viszont az átlaghoz képest közel 5 százalékponttal alacsonyabb ugyanezen korcsoport aránya. Az időskorúak az Alvégen és a Tabánban felülreprezentáltak (arányuk: 27%) a városi átlaghoz viszonyítva. Az időkorúak legkisebb arányban a Felvégen és a Külterületen vannak jelen. A legfiatalosabb városrész a Felvég, míg a legkevésbé fiatalos az 197

198 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Alvég. A korösszetétel erősen tükrözi a városrészek általános társadalmi státuszát. (lásd szegregációs és veszélyeztetett területek). 55. ábra Foglalkoztatási jellemzők városrészenként, ,0 62,9 64,5 60,0 56,7 50,0 52,7 45,044,7 43,8 53,4 44,4 45,5 42,9 51,4 46,4 47,6 49,6 42,5 43,8 52,4 43,4 40,0 33,3 36,0 37,4 33,3 36,8 30,0 25,2 26,9 20,0 17,4 16,7 17,4 10,0 9,4 7,1 8,8 0,0 1. Városközpont 2. Kisjárás 3. Szögvég 4. Alvég 5. Tabán 6. Felvég Külterület Jászapáti összesen Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Forrás: KSH Népszámlálás A városrészek közötti társadalmi különbségeket árnyalják a foglalkoztatottsággal összefüggő adatok. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a Városközpontban a legmagasabb (52,7%) és Felvégen is meghaladja a városi átlagot, ami 43,8%. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya ezen a főcsoporton belül a legkedvezőtlenebb képet a Felvégen mutatja, de rögtön ez után a Városközpont következik a legkedvezőbb (alacsony) értékek a Kisjárásban, a Szögvégen és az Alvégen jellemzőek. A foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül a legkedvezőtlenebb (alacsony) képet a Városközpont városrészben mutatja, míg a helyzet a legkedvezőbb a Kisjárásban, az Alvégen és meglepő módon a város külterületén. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városban átlag 43,3 %. Ettől magasabb (kedvezőtlenebb) arányt találunk a Városközpont, a Szögvég, az Alvég és a Tabán területén, ugyanakkor ezek az értékek nem kiugróan magasabbak a városi átlagnál. A felsőfokú végzettségűek aránya a Szögvég városrészben a legmagasabb (17,8%), majd Kisjárás következik a sorban (13,5%). A városi átlag 10,3 %. Alvég minimális mértékben meghaladja a városi átlagot, míg a Városközpont, Tabán, Felvég az átlagnál alacsonyabb értéket mutat (a legkedvezőtlenebb a Felvég 7,6%-kal). Elmondható, hogy a vizsgált mutatók tekintetében a Városközpont városrész mutatja az legkedvezőtlenebb helyzetet, minden mutató esetében kedvezőtlenebb a vonatkozó érték, mint a városi átlag. A Felvég városrész szintén meglehetősen kedvezőtlen képet mutat a városi átlaghoz képest. A Szögvég és az Alvég településrészek minden tekintetben kedvezőbb képet festenek az átlagosnál, míg a Tabán és a Kisjárás a különféle mutatók esetében átlag körüli képet mutat. 198

199 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A gazdaságilag nem aktív népesség aránya (54. ábra) a lakónépességen belül közel 60% (59,6%). Az átlagnál magasabb érték jellemző a Városközpont (65,3%), a Tabán és a Szögvég városrészekben. A legjobb aktivitási ráta a Kisjárás városrészre jellemző. 56. ábra Munkanélküliség jellemzői városrészenként, ,0 60,0 65,3 52,5 60,0 57,1 61,0 58,2 56,0 59,6 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 18,4 10,5 1. Városközpont 10,5 10,7 9,0 4,8 4,4 5,5 15,1 2. Kisjárás 3. Szögvég 4. Alvég 5. Tabán 6. Felvég Külterület Jászapáti összesen 6,9 21,2 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül (%) Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) (%) 11,1 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) (%) 9,1 0,0 14,6 7,6 Forrás: KSH. Népszámlálási A munkanélküliség 2011-ben városi szinten 14,6% volt az aktív korúakon belül. Ennek az indexnek a Felvégen volt a legrosszabb az értéke (21,2%), de a Városközpont is megközelítette a 20%-t. A legkevésbé magas munkanélküliségi mutató a Szögvég, Kisjárás és Alvég városrészekre volt jellemző, de Felvégen is a városi átlag alatt maradt. A Tabán a városi átlaghoz közeli arányt mutatott. A tartós munkanélküliség gyakorlatilag ugyanezt a területi mintát követi. A lakásállomány jellemzői Jászapáti városrészeinek lakásállománya 2011-ben összesen 3662 volt. 57. ábra A lakásállomány megoszlása a városrészek között Külterület 1% 5. Tabán 13% 6. Felvég 16% 4. Alvég 21% 1. Városközpont 25% 2. Kisjárás 15% 3. Szögvég 9% 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0, ábra A laksűrűség értéke városrészenként 2,67 2,34 2,21 2,18 2,46 2,60 Laksűrűség (lakásonként) fő/ lakás 1,61 2,43 Forrás: KSH Népszámlálás 2011 Az állomány városrészek közötti megoszlása teljesen megegyezik a lakosság területi megoszlásának belső arányaival. Árnyaltabb a kép, ha a laksűrűséget vizsgáljuk (56. ábra) 199

200 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ugyanakkor itt sem kapunk pontos képet, mivel a lakások mérete változó. Az egy lakásra jutó laksűrűség a Városközpontban (2,67), és a Felvégen (2,6) is meghaladja a városi átlagot, de a Tabánban is magasabb az átlagnál a lakásonkénti lakosok száma. A város lakásállományát jellemző minőségi mutatók városrészek közötti viszonyai csak részben fednek át a városrészek társadalmi különbségeit jellemző területi mintázattal. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a Felvég és a Tabán városrészekben szembeötlően magasabb (20% körüli) mint a városi átlag (12,5%). 59. ábra Lakásállomány jellemzői Jászapáti városrészeiben 45,0 40,0 42,1 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 13,3 6,6 3,0 1,6 10,2 5,6 6,7 2,9 21,0 20,7 8,0 7, Kisjárás 3. Szögvég 4. Alvég 5. Tabán 6. Felvég Külterület Jászapáti Városközpont összesen 15,8 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül (%) Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül (%) 12,5 5,3 Forrás: KSH évi Népszámlálási A városi átlagtól kedvezőtlenebb a Városközpont helyzete is, de a Szögvég értéke is csak alig kedvezőbb annál. A legjobb értékek egyértelműen a Kisjárás és Alvég városrészekben jellemzőek. Az egyszobás lakások aránya egyértelműen összefüggésben van a komortfokozat jellemzőivel, az arányok területileg teljesen azonosan alakulnak. Segélyezés városrészenként Városrészek közötti társadalmi különbségek a segélyezés területi (városrészenkénti) mutatói alapján önkormányzati adatközlés (2014): A fent elemzett mutatók alapján világosan kirajzolódnak a társadalmi szempontból stabilabb és leszakadó városrészek Jászapátiban. foglalkoztatást helyettesítő támogatás lakásfenntartási támogatás gyermekvédelmi támogatás 52. táblázat Jászapáti város városrészeinek segélyezési adatai Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás,

201 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Az 58. táblázat a legfontosabb, február 28-ig önkormányzati hatáskörben juttatott segélyezési formák területi megoszlását mutatja Jászapáti város városrészeinek vonatkozásában. A relatív mutatók képzéséhez a teljes lakónépességet használjuk (2011). A foglalkoztatást helyettesítő támogatás a legmagasabb relatív értéket (10% felett) a Városközpont esetében mutatja. Továbbá 5% feletti az érték a Felvég és a Tabán városrészekben. A Lakásfenntartási támogatás közel azonos képet mutat azzal a különbséggel, hogy az 5%-os értéket további két városrész is meghaladja: ezek a Szögvég és az Alvég. A Rendszeres Gyermekvédelmi támogatás gyakorlatilag leképezi az elsőként említett segélyezési típus értékét és területi megoszlását. Az egyes segélytípusokon belül a legnagyobb súllyal minden esetben a Városközpont városrész rendelkezik második a Felvég harmadik pedig a Tabán városrész. A Lakásfenntartási támogatás esetében területileg kiegyenlítettebb a helyzet. Az összehasonlítás konklúziójaként elmondható, hogy mind társadalmi jellemzőket, mind pedig a lakásállomány jellemzőit tekintve a városi átlagtól erősen eltérő helyzetű városrészek találhatóak Jászapátiban. A társadalmi viszonyok és a lakásállomány tekintetében is a legkedvezőtlenebb a helyzet a Városközpont városrészben, valamint a Felvég és a Tabán városrészekben, míg az átlagnál jellemzően jobb indikátorértékekkel rendelkezik a Kisjárás, a Szögvég és az Alvég városrész. A Külterület aktivitási és foglalkoztatási mutatói kedvezőek, viszont a lakásállomány mutatói rendkívül rosszak. 201

202 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Az egyes városrészek jellemzői Városközpont A városrész határai: Attila utca páratlan oldala, Bem Apó utca páros oldala 8-tól 16-ig, Honvéd utca páros oldala, Vágó Pál utca 7-ig páratlan oldal, Csajági utca páratlan oldala, Jászkapitány páros oldala 10-ig, Alkotmány utca páratlan oldala, Utasi utca páratlan oldala, Rózsa utca páratlan oldala 17-ig, Antal utca páros oldala 4/A-tól, Orgona utca páros oldala 12-ig, Balajti Illésné utca páratlan oldala 15-ig, Borbás utca páratlan oldala 9-től, Táncsics páratlan oldal 9-től 25-ig A város súlypontja, a Hősök tere. A fő úthálózati elemek alapvetően meghatározzák a városrész sugaras szerkezetét. A központ területén (annak déli részén) jellemző a halmazos jász és a fésűs jász kisvárosias beépítési mód, fő útjai mentén intenzívebb beépítéssel. A beépítési mód védendő érték, mert Magyarországon Hajdúböszörmény mellett csak itt található. A főutak kivételével az utcák keskenyek és nagyon vegyes kialakításúak, a fejlesztéseket sok esetben megnehezíti ez az utcaszerkezet gyakorlatilag alig van hely közműveknek, járdának és zöldfelületi elemeknek. A közintézmények, szolgáltatások és a védendő értékek jelentős része a városrészre koncentrálódik. A Városközpont városrész ugyanakkor sok szempontból igen terhelt. Ebben a városrésben található Jászapáti két (az új KSH felosztás szerint három) legkiterjedtebb szegregátuma, amelyek szinte összefüggő övezetet alkotnak a városközpont déli területén. A városrész lakossága a KSH Népszámlálás (2011) városrészi adatai szerint 2412 fő, ez a teljes lakosság 25%-a, belső arányát tekintve 2001-hez képest csökkenő tendenciát mutat, azaz mind abszolút mind pedig relatív értelemben fogy a Városközpont városrészben lakók száma. A városrész lakosságának korösszetétele alig tér el a városétól, a gyermekkorúak (0-14 év) aránya 202

203 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK némileg magasabb, míg a munkaképes korúaké (15-59 év) két százalékponttal alacsonyabb, a 60+ korosztály a város értékével megegyező. A városrész lakossága minden társadalmi helyzetet jellemző indikátor tekintetében kedvezőtlenebb értéket mutat a város átlagánál (56. táblázat). A városrészek közötti összehasonlító részben többször említésre került, hogy a Városközpont városrész társadalmi státuszát jellemző mutatók a legkedvezőtlenebbek, illetve az átlagtól rosszabbak. Ezek közül is a legrosszabb a helyzet a Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arány-át illetően, ami 52, 7% és ezzel a legkedvezőtlenebb a városban. Az alacsony társadalmi státuszú lakosság életminősége összefügg lakhatási lehetőségeivel. A lakállomány (902 db) rendkívül rossz állapotban van, sok az eladó vagy elhagyatott lakás. A laksűrűség (lakásonkénti lakosok száma) itt a legmagasabb a városban (2,67 fő / lakás), ami kis alapterületű lakásokat és nagy létszámú háztartásokat jelent ez esetben. Ugyanakkor, a 2011-es statisztikák szerint a lakások komfortfokozata a városi átlagnak megfelelő. A Széchenyi út 2-ben két szociális bérlakás található (összkomfortos). A városrész funkcionális tekintetben rendkívül összetett: a lakófunkció mellett a Városközpontban találhatók a főbb közintézmények, a város Katolikus Temploma (amelynek folyamatos felújítását a LEADER program finanszírozta), számos kereskedelmi egység, köz- és üzleti szolgáltatások és a műemlékek fele is ebben a városrészben van. A városrész kedvező helyzetben van a zöldfelületek vonalozásában, a hagyományos zöldfelületek segítettek megtartani a történelmileg kialakított térrendszert (Hősök tere, Szent István park, Piac tér). A városrészben található az intézmények közül: a Polgármesteri Hivatal, Járási Hivatal, a felújított volt városháza (ma Könyvtár, ami egyben műemlék épület), az Egészségcentrum (Petőfi u. 4-6), a posta és a rendőrség. Az Óvodák közül a Csiga-Biga (Fő tér 2.), és a Margaréta óvoda (József Attila u. 7) a Városközpont határain belül vannak. A KLIK által működtetet általános iskola Tornyos tagintézménye (István Király u. 12), Kórház tagintézménye (Petőfi u. 22), valamint a Szent Imre Katolikus Általános Iskola egyik tagintézménye, a Damjanich u. 2. alatt, szintén a Városközpontban működik. Az Idősek Szociális Otthona, és a bölcsőde is a város centrumában van. Korábban problémaként fogalmazódott meg a közösségi terek hiánya időközben a Közösségi Ház (Művelődési Ház) megújításra került és az épületben klubfoglalkozásokat, előadásokat, kulturális programok lehet szervezi. Az István király út csomóponttól keletre eső első szakszán jelentős építészeti örökség van jelen a régi polgárházak formájában, amelyek valódi turisztikai vonzerővé fejleszthetőek. További fejlesztési szükséglet jelentkezik a túlzsúfolt Polgármesteri Hivatal kapcsán. A csomópont (körforgalom) átalakította a város központi arculatát és ezzel létrejött egy foghíj, ami elsősorban kereskedelmi szolgáltató funkcióra szánna a város. Ez a fejlesztés önerőből nem valósul meg befektetőre volna hozzá szükség. A Városközpontban található vállalkozások az összes vállalkozás közel 40%-a elsősorban a kereskedelemben és az egyéb szolgáltatásokban tevékenykednek. A városközpontban találhatóak a posta, banki képviseletek (OTP Bank, Takarékszövetkezet) és bank automaták (ERSTE Bank ATM), valamint a jelentősebb kereskedelmi egységek (pl. Penny Market, Coop, CBA). A kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertárak nélkül) a városközpontban 41, vendéglátóegység pedig 8 működik a területen, a városrészek közt a legmagasabb számokat képviselve. Egyéni vállalkozó által üzemeltetett kiskereskedelmi egység 20 db. A városközpontban található a mezőgazdasági és helyi termékeiket értékesítő vállalkozások legfontosabb színtere, a piac, amely a 19. ábra (92.oldal) tanúsága szerint teljesen megújult. A piac közvetlen szomszédságában, a Hangya 2010 termelőiskola projekt révén, egy zöldség- és gyümölcsfeldolgozó épült. A Városközpont városrészben található a Naszálytej és a Jászapáti 2000 Mg Zrt. központja is, amelyek kevéssé sűrűn beépített a központi elhelyezkedésű városrészt kívánnának. A városközpontban a kiskereskedelmi egységek és a vendéglátóhelyek 203

204 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK erőteljes elmaradnak egy térségközpont centrumában elvárható színvonaltól. A jelenlegi színvonal a termálfürdő miatt megjelenő turisták, áthaladó utazók számára kevéssé vonzó. Tény ugyanakkor, hogy egy-egy ilyen szolgáltatás komoly állandó vásárlóerőt igényel, ami jelenleg a városban nincs jelen egész évben. A vásárlóerő biztosabb volna a termálfürdő szezonalitásának csökkentésével (Lásd alább). A városrész közlekedési helyzete kedvezőtlen, nyugati-kelet irányban a 31-es főút városi szakasza szeli ketté. A forgalmas főúton való átkelést és a több irányból érkező alsóbbrendű összekötő utak találkozását egy csomóponti körforgalom és átkelőhelyek építésével oldotta meg a város 2014-ben. A Városközpont közlekedés szempontjából fontos eleme az autóbusz pályaudvar, amely modern infrastruktúrával és utas tájékoztatási rendszerrel rendelkezik a kapcsolódó felújítás eredményeként. A kerékpárút hálózat egyes szegmensei megtalálhatóak a városrészben, viszont a tulajdonképpeni központra eső átkötő szakaszok hiányoznak. Közművek tekintetében (víz, szennyvíz, csapadékvíz elvezetés (zárt rendszer), gáz) a Városközpont városrész teljes egészében ellátott. Egyedül a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés nem megoldott a városrész minden utcájában. Városrészi SWOT ERŐSSÉGEK funkciógazdagság a területen számos épített örökségi elem található városépítészeti különlegesség kétbeltelkes település a városrész közlekedési problémái megoldottak (körforgalom) megújult középületek megújult közterületek kiterjedt, gondozott zöldfelületek gazdasági / szolgáltató funkciók viszonylagos gazdagsága kerékpárút megújult piac és járulékos fejlesztései LEHETŐSÉGEK befektetővonzásra alkalmas terület a körforgalmi csomópont mellett növekszik a háztáji, és helyi termékek iránti kereslet, előtérbe kerülnek a háztáji termelőtől való vásárlások munkahelyteremtés kapcsán megerősödik a helyi vásárlóerő, a központ kereskedelmi egységei fejlődnek további hatékony forrásmozgósítás a templom megújítására egyházi turizmus GYENGESÉGEK markáns különbség van a városrész északi és déle fele között kiterjedt, összefüggő szegregált területek a terület déli részén leromlott állapotú, elhanyagolt lakásállomány, különösen a városrész déli területén kedvezőtlen (városi átlagnál rosszabb) társadalmi jellemzők nincs önkormányzati bérlakás a területen rossz minőségű belterületi utak és járdák a 31. sz. főút komoly veszélyforrás az átkelésnél kevés a vendéglátóhely igazán színvonalas alig található VESZÉLYEK megfelelő források híján a központ lecsúszását megállító beavatkozások elmaradnak a turisztikai fejlesztések nélkül (termálfürdő) elmarad a fizetőképes kereslet a belváros szolgáltatásainak fejlődéséhez a város központjához közel eső szegregátumok rontják az egész város imázsát 204

205 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Kisjárás A városrész határai: Táncsics út 27-től páratlan oldal, Vasúti szakasz, István Király út 26-tól páros oldal, Honvád utca páratlan oldala, Bem Apó utca páratlan oldala 3-tól 7-ig, Attila utca páros oldala A városközponttól északra elterülő városrész jellemzően oldalhatáros beépítésű, kertvárosias és jász falusias jelleggel bír, de tömb-, és telekstruktúrája sokkal szabályosabb képet mutat, párhuzamos, egyenes vonalú utcákkal, egyenletes szabályozási szélességgel. Funkcióját tekintve elsősorban lakóterület. A városrész közepén található a 3600 m 2 felületű Nagyhomokos tó, északról a vasút vonala, keletről a 31.sz főút városi szakasza határolja. A városrész lakossága a KSH Népszámlálás (2011) városrészi adatai szerint 1280 fő, ez a teljes városi lakosság 14,4%-a, részesedését tekintve 2001-hez képest stabil, illetve mérsékelten növekvő. A városrész lakosságának korösszetétele eltér a városétól, a gyermekkorúak (0-14 év) aránya némileg három százalékponttal alacsonyabb, míg a munkaképes korúaké (15-59 év) ugyanennyivel magasabb, mint a városi átlag, a 60+ korosztály aránya megegyező. A városrész lakossága minden, társadalmi helyzetet jellemző indikátor tekintetében kedvezőbb értéket mutat a város átlagánál (56. táblázat). A városrészek közötti összehasonlító részben többször említésre került, hogy a Kisjárás városrész társadalmi státuszát jellemző mutatók jóval kedvezőbbek, mint az a többi városrész esetében tapasztalható. Ezek közül is a legjobb a helyzet a Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arány- át illetően a Kisjárás a legalacsonyabb értékkel bír (33,3%) a városban. A városrészben szegregátum nem található. A városi segélyezési mutatók is alátámasztják a KSH statisztikai jellemzők alapján levonható következtetéseket: mindhárom vizsgált segélytípus esetében a Kisjárás részesedik a legkisebb arányban. Az lakosság életminősége összefügg lakhatási lehetőségeivel. A lakállomány (547 db) jó állapotban van, itt a legalacsonyabb az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (6%, míg a 205

206 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK városi átlag 15%). A laksűrűség (lakásonkénti lakosok száma) átlagosnak mondható 2,34 fő / lakás. A komfort nélküli és az egyszobás lakások arány messze itt a legalacsonyabb a városban a 2011-es statisztikák szerint. A város észak-keleti részén Kisjárás városrészben működik a vásártér. A kihasználtság havi egy alkalom - egész évben meghaladja a 100%-t, tehát igény mutatkozik a terület bővítésére. Az út jobb oldalán, a temető előtti teresedés a hagyományos állatvásárnak ad helyet, ami a vásártér folytatásának tekinthető. A vásárteret a Jászapáti Városüzemeltetési Nonprofit Kft. működteti. A város összes vállalkozásának cca. 16%-a működik a városrészben. A városrészben kiskereskedelmi vállalkozások száma (gyógyszertárak nélkül): 13 db, melyből 7 db-t egyéni vállalkozás üzemeltet. A területen 1 db vendéglátóegység található. A városrészben található egy régi impozáns malomépület, ami magánkézben van és alkalmas volna nagyobb térigényű szórakoztató létesítmény kialakítására. A tulajdonos szándéka inkább kereskedelmi tartalom kialakítása. A városrészben nincsenek intézmények. Itt található a volt kollégium épülete. A Kisjárás egy kertvárosias és jász falusias jellegű városrész, ahol a közkertek, közparkok hiányoznak, de a lakóházak kertjei rendelkeznek a rekreációra alkalmas kertrészlettel. A kertvárosias részben a konyhakert jelentősen kisebb, inkább a pihenő funkció dominál, a falusias részeken, a gazdálkodás megmaradt, a pihenő funkció csak néhány helyen található meg. Az utcaképek egységesek. Az utcák fásítása többnyire hiányzik. Zöldfelületet csak az előkertek biztosítanak, aminek rendezettsége, hasznosítása, megjelenése vegyes képet mutat. A városrész jelentős közparki potenciállal bír a közepén található a 3600 m 2 felületű Nagyhomokos tóval. A tó horgász-tóként funkcionál és a Munkás Horgász Egyesület tartja fenn. A tó kotrása időszerű és indokolt volna. A tó környéke (Bercsényi utca és környezete) belvízveszélyes terület. A városrész közlekedési rendszere kiegyensúlyozott, nagyobb terhelés a határoló 31-sz főútra esik, illetve alkalomszerű a havi egyszeri nagyvásár idején a parkolni kívánó autók miatt. A városrészben kerékpárút nincs, a határoló főút esetében is annak jobb oldalára esik, azaz a szomszédos városrész területére. ERŐSSÉGEK stabil, a városi átlagnál kiegyensúlyozottabb társadalmi státuszú lakosság lakhatási körülmények átlagon felüliek, növekszik és fiatalos a lakásállomány nincs forgalmi terhelés a Nagyhomokos tó és környéke kellemes lakókörnyezetet jelent a vásártér a városrész alkalmi kereskedelmi központja LEHETŐSÉGEK további lakásépítésekre van lehetőség a fiatal letelepülők számára GYENGESÉGEK dömpingszerű forgalmi terhelés a Nagyhomokos tó rekreációs lehetőségei kevéssé kihasználtak kevés ezen túl az összefüggő zöldfelület csapadékvíz elvezetési rendszer kiépítettségének hiányosságai VESZÉLYEK a várost általában veszélyeztető belvíz további károkat okoz a városrész tó körüli területein a város dinamizmusának esetleges további csökkenése kihat a városrész státuszára is 206

207 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Szögvég A városrész határai: István Király út 27-től páratlan oldala, Ipari Park, Pélyi út, Dorkó dűlő, Vasúti szakasz, Szabadság utca 51-től 57-ig, Széchenyi utca páros oldala 22-től, Jászkapitány utca páratlan oldala 1-ig, Csajági utca páros oldala, Vágó Pál utca páros oldala 24-ig A városrész lakófunkciójú része a jász falusias környezet jegyeit hordozza: a belvárosi halmazos jász beépítéshez képest nagy telkek, oldalhatáros beépítés, nagy gondozott udvarok és kertek jellemzik. A városrész keleti szélén keresztülhalad a vasút. A főút és a vasút menti keskeny sávban intenzívebb, kertvárosias a beépítés. A városrész alapvetően lakófunkcióval rendelkezik, bár funkcionális értelemben gazdagabb és változatosabb, mint a szomszédos Szögvég városrész. A városrész nyugati határán a korábbi belterület átminősítésével kisebb területet veszített az Ipari Park területének külterületté nyilvánításával. Meghatározó térszerkezeti elem az Újszász Vámosgyörk vasútvonal és annak infrastruktúrája (kiterjedt rakodóterületek pl. a volt cukorrépa rakodó, állomás és környéke), valamint a városi temető területe, ahol számos védett és védendő érték található - ravatalozója nemrégiben megújult. Mindezek a térszerkezeti elemek a városrész északi, észak-keleti részére koncentrálódnak. A városrészben, annak keleti részén található a város vasútállomása, ami részleges felújításra került, a forgalma sajnos csökkenő. A városrész lakossága a KSH Népszámlálás (2011) városrészi adatai szerint csupán 737 fő (ami a legkisebb lélekszám a városrészek között), ez a teljes városi lakosság 8,2%-a, részesedését tekintve 2001-hez képest stabil, illetve mérsékelten növekvő. A városrész lakosságának korösszetétele eltér a városétól, a gyermekkorúak (0-14 év) aránya némileg két százalékponttal alacsonyabb, míg a munkaképes korúaké (15-59 év) ugyanennyivel magasabb, mint a városi átlag, a 60+ korosztály aránya szinte megegyező. A városrész lakossága a társadalmi helyzetet jellemző indikátor tekintetében a városi átlaggal közel megegyező értéket mutat (48. táblázat). Ugyanakkor ez nem a valós kép jóval árnyaltabb 207

208 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK a legfeljebb általános iskolai végzettségűek tekintetében jóval kedvezőbb a helyet, mint a városban általában (11,8% miközben a városi átlag 26%). A felsőfokú végzettségűek aránya is jóval magasabb a városénál (17,8% a város 10,3%-os értékéhez képest). Egyéb mutatókban ugyanakkor nem látható jelentősebb különbség. A városi segélyezési mutatók is alátámasztják a KSH statisztikai jellemzők alapján levonható következtetéseket: mindhárom vizsgált segélytípus esetében a Szögvég az átlagnál valamivel kedvezőbb arányt képvisel. Az lakosság életminősége összefügg lakhatási lehetőségeivel. A lakállomány (334 db) állapota közelít, de kedvezőbb a városi átlagnál: az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (13,8%, míg a városi átlag 15%). A laksűrűség (lakásonkénti lakosok száma) az átlagnál alacsonyabb 2,21 fő / lakás. A komfort nélküli (10,2% - város 12,5%) és az egyszobás lakások (5,6 % - város 5,3%) aránya közel megegyenek a városi átlaggal a 2011-es statisztikák szerint. A városrészben két leromlott állapotú önkormányzati szociális bérlakás található a vasútállomás közvetlen közelében (Temető utca 8.). A város intézményei ugyan a városközpontban koncentrálódnak, de a Szögvég városrész a funkcionálisan a második leggazdagabb településrész. A városrész büszkesége a középiskola épületegyüttese, amely rendkívül impozáns építészeti komplexum: jelenleg, mint Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium működik. A felügyeletet ellátó szerv az Egri Egyházmegye. Az iskola a térség, és a Jászság fiataljai számára biztosít általános középiskolai és szakképzést. A tanulók száma sajnos csökkenő és a kollégium kihasználtsága is meglehetően alacsony ( fejezet). Az önkormányzati fenntartású intézmények közül a városrészen található a Szivárvány Óvoda (Vasút utca 1). Országos védettség alatt álló műemlék az István király úti temetőben a Kálvária, a Kápolna, a Papi sírkő és a Temetői kereszt. Helyi védettség alatt áll a Temetői sírkereszt az un. Szomorú Jézus szobra és a Szabadság utcai kereszt. A városrészben, annak városközpont felé eső található Vágó Pál Emlékház és Helytörténeti Gyűjtemény. A városrészben működő vállalkozások (45) aránya Jászapáti összes vállalkozásának 11%-a. Bár nem a legtöbb vállalkozást magában foglaló városrészről van szó, tekintettel arra, hogy a legnagyobb vállalkozások és az Ipari Park is ennek a területnek a közvetlen határában található, ez a városrész hordozza a város klasszikus értelemben vett gazdasági / termelő munkahelyteremtő funkciót. A fejlesztés alatt álló Ipar Park részletes elemzése az fejezetben található. A város további területi bővítést és vállalkozások letelepítését tervezi elsősorban munkahely teremtési céllal. A Szögvég városrészben kiskereskedelmi vállalkozások száma (humán gyógyszertárak nélkül): 8 db, melyből 2 db egyéni vállalkozás által üzemeltetett. A területen 2 db vendéglátóegység található. Zöldfelületek: A városrész lakófunkciójú falusias környezetű, ahol nagy, gazdálkodásra alkalmas udvarok, gondozott, megművelt kertek találhatók. A vasút keleti oldalán található az Ipari park és egyéb gazdasági területek vegyes képet alkotó zöldfelületekkel. A római katolikus temető a település egyik meghatározó zöldfelülete, ami temetőkerti kialakításra, nappali időszakban közkerti funkciót betölteni tudó zöldfelület az agyagkitermelő gödrök helyén létesült tavacskával együtt. A városrészben található Kishomokos tó, mely szintén meghatározója a városrésznek és fontos eleme a terület zöldfelületi rendszerének. ERŐSSÉGEK stabil társadalmi környezet változatos funkciójú városrész gazdasági és közlekedési csomópont GYENGESÉGEK a temető előtt kapott helyet az állatvásár, aminek funkcionális kapcsolódásán kívül (vásártér) elhelyezése kevéssé indokolt 208

209 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK (ipari park és a vasút) több védett érték található a temető területén a középiskola impozáns épülete és funkciója erősíti a város és a városrész térségi jelentőségét megújult vasútállomás óvoda jelenléte (területi dekoncentráció) LEHETŐSÉGEK a középiskola hosszabb távon dinamikusabb menedzsmenttel motorja lehet a helyi gazdasági fejlődésnek és a társadalmi változásoknak a középiskola épületegyüttese egyre kihasználatlanabb, az épület állapota romló a vasúti infrastruktúra jelentősége gyengülő forgalma csökkenő alacsony színvonalú önkormányzati bérlakások jelenléte (2db) kerékpárutak hiánya (ipari park megközelíthetősége) VESZÉLYEK az ipari park menedzsmentje nem képes a rendezett körülményeket biztosítani koordinációjával a környezeti hatások elsőként a Szögvég városrészben jeleneznek Alvég A városrész határai: Széchenyi utca páratlan oldala 33-tól, Szabadság utca 49/c-től 49-ig, Vasúti szakasz, Róka utca, Nyúl utca, Mókus utca páros oldala, Róka utca, Petőfi Sándor út, Káli dűlő, Beöthy István utca, Hársfa utca, Erdőkerülő utca, Damjanich út páros oldala 34-től, Utasi utca páros oldala, Alkotmány utca páros oldala Alvég a belterület déli részén terül el. Településszerkezetét tekintve egyértelműen két részre tagolódik, belső és külső szerkezeti egységre. A belső rész szervesen kapcsolódik a Városközponthoz, utcáinak szabálytalan vonalvezetése, a szabályozási szélesség egyenetlensége miatt a belső városrészekkel hasonlatos. Beépítésében oldalhatáros falusias jász jelleget mutat. A külső rész szabályosabb, a telekméretek területfelhasználási kategóriánként 209

210 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK közel megegyezőek, az utcák párhuzamosak, az útkereszteződések merőlegesek. Ezen a részen zömmel falusias, kertvárosias, hétvégiházas lakóterületeket találunk. A két szerkezeti egységet a Nyárfás utca mentén fizikailag is elválasztja egymástól a termálvizű Tölgyes strandfürdő, és a Városi Sportpálya, és a Panna kútja nevű tó. Alvég városrész lakossága a KSH Népszámlálás (2011) városrészi adatai szerint 1682 fő, ez a teljes városi lakosság 20%-a, részesedését tekintve 2001-hez képest mérsékelten növekvő. A városrész lakosságának korösszetétele jelentősen eltér a városétól, a gyermekkorúak (0-14 év) aránya jóval alacsonyabb (12,5%, város: 19,2%), míg a munkaképes korúaké (15-59 év) magasabb, mint a városi átlag, a 60+ korosztály aránya szintén magasabb (27,7%, város: 23,3%) (52. ábra). A városrész lakossága erőteljesen öregedő, a 60+ korosztály itt képviselteti magát a legmagasabb arányban. A városrész lakossága a társadalmi helyzetet jellemző indikátorok tekintetében a városi átlagnál kedvezőbb értékeket mutat (56. táblázat). A legfeljebb általános iskolai végzettségűek tekintetében jóval kedvezőbb a helyet, mint a városban általában (13 %, városi átlag 26%). A felsőfokú végzettségűek aránya is magasabb a városénál (11%, a város 10,3%). A többi releváns mutató esetében is kedvezőbbek az arányok, de nem a legkedvezőbbek a városban. A városrészi összehasonló fejezetben vizsgált városi segélyezési mutatók is alátámasztják a KSH statisztikai jellemzők alapján levonható következtetéseket: mindhárom vizsgált segélytípus esetében az Alvég az átlagnál jóval kedvezőbb arányt képvisel. Az lakosság életminősége összefügg lakhatási lehetőségeivel. Az Alvég városrészben a lakállomány (773 db) állapota kedvezőbb a városi átlagnál: az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (9,4 %, míg a városi átlag 15%). A laksűrűség (lakásonkénti lakosok száma) a legalacsonyabb a városban (2,18 fő / lakás), azaz kedvezőek a lakhatási feltételek. A komfort nélküli (6,7% - város 12,5%) és az egyszobás lakások (2,9 % - város 5,3%) aránya jóval kedvezőbb mint a városi átlag a 2011-es statisztikák szerint, valójában ebben a városrészben a legkedvezőbbek. A városrészben működő vállalkozások Jászapáti összes vállalkozásának cca. 19%-a. A vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlása alapján elmondható, hogy legnagyobb arányban a turisztikához kapcsolódó és azt kiegészítő szolgáltatásokkal foglalkoznak. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák ezen városrészre koncentrálódnak, mivel a vizsgált terület nyugati részén található a Jászapáti Városüzemeltetési Nonprofit Kft. által üzemeltetett Tölgyes Strandfürdő és a hozzá tartozó Kemping (625 férőhely), és Andrássy Thermál Hotel*** 74 férőhellyel. Magán szállásadással további 6 lakos foglalkozik. A termálfürdő és strand a kempinggel a városrész meghatározó, jelentős térségi vonzerővel bíró funkciója. A komplexum szomszédságában található a város sport komplexuma, amely minden tekintetben komolyabb fejlesztést igényel, jelen állapotában nem alkalmas feladata betöltésére az általános leromlott állapota mellett legfontosabb hiányossága az öltöző hiánya, ami a fürdő bejáratánál található Dósa 60. ábra: Panna- tó előtérben az átemelővel - Alvég városrész Fotó: március villában kapott helyet. A villa alkalmas volna más jellegű turisztikai szolgáltató funkcióra, amennyiben a sportlétesítmény fejlesztése megtörténne. A rekreációs funkciót erősíti a fürdő keleti 210

211 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK oldalán található Panna tó (kotrása szükséges). A horgásztó a fürdő vizét fogadja be és a Munkás Horgász Egyesület tartja fenn. Jelentős a város rekreációs potenciálja jelenleg is, és további fejlesztéssel a fürdő kiegészítő zöldfelületi eleme lehetne. A városrészben klasszikusan értelmezett intézmények nincsenek, egyedül az Önkéntes Tűzoltóság székhelye található itt. A városrész északi belső a Városközponthoz hasonlít zöldfelületi kialakításában, ugyanakkor hiányzik a közkert, közpark funkció. A déli rész szabályosabb falusias, kertvárosias, hétvégiházas lakóterületekkel, nagyon vegyes zöldfelületi kialakítással. Kertjeik intenzitásuk, kialakításuk tekintetében sokszínű. Sok értékes kert és nagyon sok szegényes, a lakók igényeit kielégíteni sem tudó zöldfelület található. Összességében mégis elmondható, hogy a zöldfelületek értékét szinte minden kertben növeli néhány idős fa. Jelentős zöldfelületi eleme a városrésznek a Tölgyes strandfürdő, a Városi Sportpálya, és a Panna kútja nevű tó. Utóbbi szintén kihasználatlan közparki funkcióval rendelkezik. ERŐSSÉGEK a városrész társadalmi jellemzői a legkedvezőbbek a városban kellemes a lakókörnyezet, a lakhatási körülmények szintén a legkedvezőbbek (laksűrűség) itt található a város legfőbb vonzerejét jelentő termál és strandfürdő a városrész gazdag egyéb, rekreációs potenciált jelentő funkciókban a termálvízkészlet geológiai adottságai megfelelően biztosítják a vízutánpótlást LEHETŐSÉGEK a számos rekreációs funkció magában hordozza az integrált szemléletű komplex fejlesztés lehetőségét (négy fő elemmel) a termálvíz (mint alternatív energiaforrás) sokoldalú hasznosítást tesz lehetővé és a vonatkozó fejlesztések finanszírozása biztosított GYENGESÉGEK a város átlagnál kedvezőtlenebb a korösszetétel erősen öregedő a népesség a strandfürdő jelen állapotában nem versenyképes, forgalmai különösen a külföldi vendégek vonatkozásában csökken a főbb szálláshelyek menedzsmentje nem végez megfelelő marketing tevékenységet hiányzik az adottságok integrált értelmezése a rekreációs funkciók nem képeznek egy egységes kínálati csomagot a fürdő szezonalitása erőteljesen érezhető a szálláshelyek kihasználtságában is, további beruházások szükségesek a téliesítés tekintetében a Panna tó szép, vonzó rekreációs környezet, ugyanakkor rendszeres kotrása elmarad további fejlesztések szükségesek a termálfürdő vízutánpótlásának tekintetében VESZÉLYEK nem állnak rendelkezésre hazai kontextusban fejlesztési források a fürdő fejlesztésére a sportkomplexumok fejlesztésének forrása nem ismert a komplex fejlesztés források híján nehezen megvalósítható magánforrások bevonása szükséges 211

212 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Tabán A városrész határai: Damjanich út 37-től páratlan oldala, Balassi Bálint utca páratlan oldala, Árpád vezér utca páratlan oldala, Névtelen földút, Kossuth Lajos út 24-től páros oldala, Orgona utca páratlan oldala, Antal utca, Rózsa utca páros oldala A 31. sz. főút Jászberény felé vezető szakasza mentén található Tabánról is elmondható az a szerkezeti tagoltság, ami Alvégnél megfigyelhető. Belső része, hasonlóan, mint Alvégnél, a Városközpont folytatása, kialakulása és településszerkezeti jellemzői azzal azonosak. Az Új utcától délre eső rész, mint a neve is mutatja, újabb, szabályosabb szerkezeti egység. Mindkét oldal falusias lakóterület, a belvároshoz közelebb eső rész jász falusias jegyeket hordoz jellemzően oldalhatáros nem túl intenzív beépítéssel. A városrész lakossága a KSH Népszámlálás (2011.) városrészi adatai szerint 1220, ez a teljes városi lakosság 13%-a, részesedését tekintve 2001-hez képest csökkenő, azaz a lakosság kevéssé preferálja a városrészt. A Tabán lakosságának korösszetétele közel megegyezik a város átlaggal, a gyermekkorúak (0-14 év) aránya minimálisan alacsonyabb átlagnál, míg a munkaképes korúaké (15-59 év) jóval alacsonyabb (56,4%, város: 59,4%), a legszembetűnőbb 60+ korosztály aránya, ami a városrészben 27,7% (a város:23.6%). A városrész lakossága hasonlóan Alvég városrészhez - erőteljesen öregedő. A városrész lakossága, társadalmi helyzetet jellemző indikátor tekintetében a városi átlaggal közel megegyező értéket mutat (56. táblázat). A legfeljebb általános iskolai végzettségűek tekintetében pontosan megegyezik a városi átlaggal (26,6% miközben a városi átlag 26%). A felsőfokú végzettségűek aránya is jóval magasabb a városénál (8,1% a város 10,3%-os értékéhez képest). Egyéb mutatókban ugyanakkor nem látható jelentősebb különbség. Szembeötlő ugyanakkor a Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben a legmagasabb 46,4%, (a városi átlag: 43,4%). Mivel a városrészben a KSH egy kisebb, két utcára kiterjedő szegregátumot határolt le a kedvezőtlen érték nem az alacsony státuszú roma lakossággal hozható összefüggésbe. Jóval inkább az öregedő népesség összetétel 212

213 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK következménye. A városrész minden tekintetben romló státuszú: csökken a népesség, ami elöregedő és egyre nő a gondolkodást igénylők száma. A városi segélyezési mutatók is alátámasztják a KSH statisztikai jellemzők alapján levonható következtetéseket: mindhárom vizsgált segélytípus esetében a Tabán a városban Városközpont és a két szegregátummal is terhelt Felvég után a harmadik kiemelt célterülete volt az önkormányzati segélyezésnek. A városrész főút mentén található tömbjei a korábbi népszámlálás adatai szerint a szomszédos Felvég-ben található Dankó telep folytatásaként volt definiálva (mint szegregátum). A 2011-es Népszámlálás adatai alapján elkészített szegregációs térképen külön tömbként szerepel a Busai és Tabáni utcák problémás területe. A város ugyanakkor a 31. sz főút két oldalán, külön városrészekhez sorolt terhelt területet egy szegregátumnak ill. beavatkozási területnek tekinti az ITS-ben (2015). Az lakosság életminősége összefügg lakhatási lehetőségeivel. A lakállomány (496 db) állapota kedvezőtlenebb a városi átlagnál: az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (21,6%, míg a városi átlag 15%). A laksűrűség (lakásonkénti lakosok száma) az átlagnál kicsit magasabb: 2,46 fő / lakás. A komfort nélküli (21% - város 12,5%) és az egyszobás lakások (8 % - a város 5,3%) aránya a 2011-es statisztikák szerint kedvezőtlenebb, mint a városi átlag. A városrészben működő vállalkozások aránya Jászapáti összes vállalkozásának 6%-a. A vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlása alapján elmondható, hogy legnagyobb arányban a lakókat kiszolgáló szolgáltatással és a kereskedelem foglalkoznak. Magán szállásadással egy lakos foglalkozik a területen. A Tabán városrészben kiskereskedelmi vállalkozások száma (gyógyszertárak nélkül):4 db, melyből 2 db egyéni vállalkozás által üzemeltetett. A területen 1 db vendéglátóegység üzemel. A Tabánban helyi védettség alatt áll két népi lakóépület a Földesúri lakóház az Antal utcában, a Nyitrai-féle Jézus és Márai Szent Szíve szobra és a Tajthy István-féle kőkereszt. A városrészhez kapcsolódóan komoly problémát jelentett egy roncsolt terület (régi hulladéklerakó) található, melynek kármentesítésére és rekultivációjára ben került sor. A városrész falusias jegyeket hordozó utcaképek jellemzőek vegyesen kialakított zöldfelülettel. A közterületi előkertek tekintetében a gyepkialakítás jellemző, utcafásítás, esetleg fasor, cserjesáv csak nagyok kevés helyen jelenik meg. A belső kertekben nem vagy alig különül el a gazdálkodásra alkalmas területrész a pihenő funkciótól. A városrészben található a záportározó, ami nem tó és nem szolgál rekreációs funkciót. ERŐSSÉGEK jó elérhetőség a 31. sz. főút közelsége miatt LEHETŐSÉGEK GYENGESÉGEK a város átlagnál kedvezőtlenebb a korösszetétel erősen öregedő a népesség szegreált tömbök a 31. sz. út mentén új városi szegregátum a 2011-es Népszámlálási adatok alapján lecsúszó státuszú lakosság, magas segélyezési arány (városban a harmadik legmagasabb) lakásállomány átlag alatti minőséggel rendelkezik és elöregedő szegényes intézményi és kereskedelmi szolgáltatási ellátottság VESZÉLYEK 213

214 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK lakóterületek bővítésével a terület dinamizálható az újonnan szegreált területként jelzett tömbök problémájának gyors megoldása, a folyamat megállítása a terület további lecsúszásával a szegregálódás folyamata tovább erősödik Felvég A városrész határai: Kossuth Lajos utca 29-től páratlan oldala, Csátés csatorna, Ilona utca, Horgász tavak, Felvégi Major ív, Táncsics út 8-tól páros oldala, Borbás utca páros oldala 22-től, Balajti Illésné utca páros oldala 12-ig Felvég Jászapáti belterületének észak-nyugati széle, funkcióját tekintve nagyrészt lakóterület. Beépítését tekintve jász fésűs, oldalhatáron álló, de néhol még őrzi a halmazos beépítés nyomait is. Utcái görbe vonalúak, szélességük változó, egyenetlen. A falusias jellegű utcák szélesek, keskeny burkolt felülettel, széles két-oldali, gondozott zöldfelületekkel. Lakók igényei szerint beültetett, és fenntartott utcai előkertekkel. Itt sem jellemző a fásszárú növényzet. Csak néhány fa, fásítás található. A közkert, közparki funkció itt is hiányzik, pedig potenciális lehetőségek rendelkezésre állnak. Itt is megtalálhatók a vízzel feltöltött agyagkinyerő gödrök, melyek környezete megtölthető közparki funkcióval. Országos védettség alatt álló műemlék a Nepomuki Szent János Szobor. Helyi védettség alatt álló műemlék egy népi lakóépület, egy kereszt és egy szobor. A városrész lakossága a KSH Népszámlálás (2011.) városrészi adatai szerint 1508, ez a teljes városi lakosság közel 17%-a, részesedését tekintve 2001-hez képest stabil, némileg csökkenő. A Felvég lakosságának korösszetétele jelentősen eltér a város átlagtól, a gyermekkorúak (0-14 év) aránya jóval magasabb az átlagnál (21,5%, a város: 17%), míg a munkaképes korúaké (

215 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK év) közel megegyező (61,7%, város: 59,4%), a legszembetűnőbb 60+ korosztály alacsony aránya. A Felvég városrészben ez csupán 16,8 % (a város: 23.6%). A városrész lakossága fiatalos. A jelentős arányszámban jelen lévő gyermekkorú lakosság a roma családok sokgyerekes családmodelljének köszönhető. Az idősorúak alacsony arányának oka az alacsonyabb várható élettartam ugyanebben a társadalmi csoportban. A városrész lakosságára vonatkozó statisztikai adatok a társadalmi helyzet tekintetében a városi átlagtól jóval kedvezőtlenebb helyzetet tükröz. (56. táblázat). A legfeljebb általános iskolai végzettségűek tekintetében a város legkedvezőtlenebb értéke itt tapasztalható (38,5%, miközben a városi átlag 26%). A felsőfokú végzettségűek aránya szintén itt a legalacsonyabb a városban (7,6% a város 10,3%-os értékéhez képest). A Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők mutatója a Városközpont után itt a legkedvezőtlenebb, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások arányában kedvezőbb a helyzet három városrész is rosszabb értékekkel rendelkezik (részben az időskorúak jellemzően magas aránya miatt). Mivel a városrészben a KSH két jelentősebb szegregátumot határolt le ezek évtizedek óta jelen lévő szegregált területek ezeken a területeken (Dankó telep - és Ilona telep) az alacsony státuszú roma lakossággal felülreprezentált. A Dankó-telep a 31.sz. főút mentén található, számos utcára kiterjedő telep. A stratégia készítése idején is folyamatban lévő Komplex telepprogram pozitív hatásai már érzékelhetőek, de statisztikai adatok szintjén kevéssé megfoghatóak és hatásuk inkább közép, mint rövid távon prognosztizálható. Az Ilona telep esetében a javuló tendenciára kevesebb a remény, hiszen itt semmiféle pozitív változást előidéző szisztematikus beavatkozás nem történik. Ugyanakkor a telep lakói igénybe vehetik mindazon szolgáltatásokat, amelyek a Dankó telep fejlesztési programja kapcsán, városi szinten keletkezik. Az lakosság életminősége összefügg lakhatási lehetőségeivel. A lakállomány (579 db) állapota jóval kedvezőtlenebb a városi átlagnál: az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (23,3%, míg a városi átlag 15%). A laksűrűség (lakásonkénti lakosok száma) az átlagnál kicsit magasabb: 2,6 fő / lakás. A komfort nélküli (20,7% - város 12,5%) és az egyszobás lakások (7,2 % - a város 5,3%) aránya a 2011-es statisztikák szerint kedvezőtlenebb, mint a városi átlag, de pl. a Tabán városrészben az utóbbi két jellemző vonatkozásában rosszabb a helyzet. Jelenleg tehát a városrész minden tekintetben romló státuszú: a társadalmi helyzet a mutatók és a szegregáció növekvő területe ennek a folyamatnak az indikátorai. A városi segélyezési mutatók is alátámasztják a KSH statisztikai jellemzők alapján levonható következtetéseket: mindhárom vizsgált segélytípus esetében a Városközpont városrész után Felvég városrész rendelkezik a legnagyobb segélyezetti létszámmal és aránnyal a városban. A városrészben a vállalkozások aránya Jászapáti összes vállalkozásának 12%-a. A Felvég városrészben működő kiskereskedelmi vállalkozások száma (gyógyszertárak nélkül): 4 db, melyből 1 db egyéni vállalkozás által üzemeltetett. A területen 3 db vendéglátóegység található. Közintézmények kevéssé lelhetők fel a városrészben. A Szent Imre Katolikus Általános Iskola a Dr. Szlovencsák Imre u. 33. alatt található. A szegregátumokból ide jár a legtöbb gyermek és ennek megfelelően egyedülállóan magas a HH és HHH s tanulók aránya (lásd Esélyegyenlőség biztosítása fejezet). Kommunális infrastruktúra nagyrészt kiépített. Minden utcában elérhető a vezetékes víz-, gázszolgáltatás, az áramellátás, a közvilágítás valamint az egész terület szennyvízcsatornával ellátott. Utóbbi esetben a rácsatlakozások aránya alacsony a fenntartási költségeket a lakók nem vállalják. A szegregátumok lakosai sok esetben az ivóvizet a közkutakról viszik a háztartásokba. A Dankó-telepen lehetőség van mosógép használatára a TÁMOP Komplex telepprogram által biztosított konténerben, ugyanez a lehetőség nem biztosított az Ilona telepen. 215

216 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ERŐSSÉGEK magas a gyermek és aktív korúak aránya minden közmű kiépítésre került a városrészben (Dankó-telep) egy TÁMOP projekt nyomán jelentős szociális munka zajlik, aminek hatása remélhetőleg hamarosan értékelhető lesz a szegregátumban és a városban is LEHETŐSÉGEK több OP keretében is további források állnak rendelkezésre a szegregátumokban uralkodó körülmények javítása érdekében GYENGESÉGEK a városrész társadalmi státusza rendkívül alacsony laksűrűség a városban a legmagasabb a háztartásokban élő lakosok száma az átlagnál jóval magasabb itt található a város két kiterjedt szegregátuma, aminek kiterjedése tovább növekedett leromlott állapotú városi környezet és közterületek a városrész Dankó-telepe a város nyugati kapujában található a 31. sz. főút mentén, és kedvezőtlen benyomást kelt az érkezőkben a közművek rendelkezésre állnak de a csatlakozás aránya alacsonyabb a városi átlagnál VESZÉLYEK a szegregációs folyamat olyan nagyságrendet ölt, ami már kezelhetetlen az egyszeri (projekt szintű) beavatkozások eredményeinek fenntarthatósága források híján veszélybe kerül a szociális ellátás jelentős részben a járásokhoz került, a személyes kapcsolattartás a családokkal kevéssé lehetséges Külterület Jászapáti durván 75%-a általános mezőgazdasági terület, mely a külterület jelentős hányadát kiteszi. A több, mint 6000 ha mezőgazdasági területet mezőgazdasági üzemek (majorok), véderdők, és egyéb erdőterületek tarkítják. A külterületen 50 fő a bejelentett lakos, ami a város lakosságának 0,5 %-a. A lakott lakások száma 31. Klasszikus értelemben vett tanya már alig-alig lelhető fel ezek között. A lakások közel fele alacsony komorfokozatú, és nagyobb arányú (15%, a város 5,3%) az egyszobás lakások száma. A lakosok foglalkoztatottsági jellemző kedvezőbbek, mint a városi átlag és alacsony a foglalkoztatott nélküli háztartások száma (36%) is. A felsőfokú végzettségűek aránya figyelemreméltóan magas 18,8% (város 10,3%). Ez a tendencia is mutatja, hogy a külterületen folytatott természet közeli élet egyre népszerűbbé válik a városhoz kapcsolódóan. A mezőgazdasági, nagy táblás szántóterületek jellemzőek a külterületi gazdálkodásra, amit a belés árvízelvezető árkok mellett a mezőgazdasági utak szabdalnak fel. A külterületi burkolt utak 216

217 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK mellett még többnyire maradt valamilyen fasor, útfásítás, de a mezőgazdasági utak mellett ma már csak néhány helyen láthatóak fasorok. A kevés véderdő fontos ökológiai és környezetvédelmi feladatot lát el. A szántóterületeket néhány kisebb szőlő és gyümölcsültetvény teszi változatosabbá. A külterület elsősorban gazdálkodási tevékenység folyik. Ez nem a tanyákra, hanem nagy kierjedésű tulajdonolt, ill. bérleményként művelt földterületekre koncentrálóik, ahol a gépesített művelés a jellemző. Az eredeti táji jelleg és a - pár évtizede még - természet közeli állapot folyamatos felszámolódása zajlik. A külterületen két kunhalom található, ami értékvédelem szempontjából igen jelentős örökség. A tanyák épületei közül számos már csak romokban lelhető fel, pedig a leírt tendenciát figyelembe véve ezek jelentős értékeket képviselhetnének (akár az ingatlanpiacon is) a megfelelő célcsoport megtalálásával. ERŐSSÉGEK alternatív életmódot folytató magasan képzett lakosok megjelenése a tanyavilágban kunhalmok tanyamúzeum a mezőgazdasági alapanyag termelés / gazdálkodás a város legfontosabb jövedelemforrása LEHETŐSÉGEK öko termelési módok termékei egyre népszerűbbek és növekvő a piac elhagyatott tanyák a megfelelő ingatlanpiaci célcsoport feltárásával jelentős potenciált jelenthetnének GYENGESÉGEK eltűnnek a tanyák és az értékteremtő tanyavilág a védősávok (fasorok) kihalnak, és nem kerülnek visszatelepítésre gépesített, környezetkárosító nagygazdaságok belvízveszély öntöző csatornarendszer szükséges eleminek hiánya VESZÉLYEK a nagyüzemi gépesített termelés az ökoszisztéma pusztulásával és a termőérték csökkenésével jár 217

218 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Szegregációs viszonyok Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése Jászapáti lakónépessége 2001-ben a KSH Népszámlálás adatai szerint 9672 fő volt, ugyanezen adatforrás szerint cigány kisebbséghez tartozónak 927 fő vallotta magát. Ennek megfelelően a cigány kisebbség aránya 9,6% ben, a kérdőíves megkérdezést végző MTA RKK ATI Szolnoki Társadalomkutató osztály 2452 fő cigány lakost regisztrált a városban, mely a lakosság 25 %-a. A 2001-es népszámlálási adatok alapján 2010-ben KSH által elkészített szegregációs térkép szerint Jászapátiban négy szegregátum alakult ki. A 2010-ben készült IVS az adott területre helyben használt elnevezéseket használja: 1. Ilona, 2. Dankó, 3. Temesvár, 4. Futrinka (a sorszám a szegregációs térképen használt sorszámmal megegyező). A két legnagyobb lakónépességű szegregátum a 3.sz. Temesvár és a 4. sz. Futrinka a Városközpont városrészben, a legkisebb lakónépességű 1. sz. Ilona a Felvég városrészben, a 2. sz. Dankó pedig két városrészben, a Felvég és a Tabán határterületén helyezkedik el. Ezen felül a szegregációs térkép számos (7 db) a szegregációs mutatók értékeitől elérő, de 50 fő alatti lélekszámú szegregált tömböt jelöl. 13. térkép Jászapáti város szegregált és szegregációval veszélyeztetett területei (KSH Népszámlálás 2001) Forrás: IVS 2010 A 2010-ben fennálló átfogó helyzet összegzése (Forrás: Jászapáti IVS, 2010) Tekintettel arra, hogy a 2001-es népszámlálás óta több mint 8 év telt el, az Anti-szegregációs Terv helyzetértékelésekor megvizsgáltuk a népszámlálás óta eltelt idő alatt végbement változásokat. A minősítést a vizsgált területek szociális mutatói (szociális térkép, amelyen a gyermekvédelmi támogatásban, aktív korúak rendszeres szociális ellátásában, lakásfenntartási támogatásban részesülők arányát, sűrűségét jelzi), lakásállomány változásai, társadalmi mobilitás mutatói alapozták meg. A szegregációs térkép elkészítésének alapjául szolgáló 2001-es népszámlálási adatokban bekövetkezett változások a négy szegregált területre lényeges változást nem hoztak, szegregált területek nem szűntek 218

219 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Szegregációs viszonyok 2011 meg és újabb, elkülönült szegregált területek nem alakultak ki. A szegregációs mutatók alapján az 50%-os értéket elérő, de 50 fő alatti lakónépességű 7 terület továbbra sem haladja meg az 50 főt, 3 terület veszélyeztetettsége megszűnt, 3 terület vonatkozásában lényeges változás nem történt, 1 területen várhatóan romlottak a szegregációs mutatók. A szegregációs helyzet tekintetében feltételezhető, hogy a szegregátumokhoz közvetlenül kapcsolódó 40% -49% közötti szegregációs mutatókkal rendelkező területek (I. II. III. terület) a Városközpont városrészben lévő 4. Futrinka és 3. Temesvár szegregátum területi növekedését okozzák összesen 228 főt érintve. Jászapáti külterületének lakónépessége vagy a külterület bármelyik részén élő lakosság (a szegregációs mutatókat megalapozó adatok figyelembe vételével) nincs kitéve szegregációs veszélynek. A KSH a 2011-es népszámlálás alapján elkészült szegregációs térképekhez alapvetően más módszertant használt, mint a 2001-es térképek esetében. A szegregációs mutató 30%-os értéke felett minimum szegregációval veszélyeztetett területről beszélünk, míg a 35%-os értéket meghaladó tömbök már szegregált tömböknek számítanak. Továbbra is alkalmazásra került a minimum 50 fő-s lakossági határérték. A 35%-os index érték feletti összefüggő tömbök együttesen szegregált területnek minősülnek. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Jászapátiban hat olyan összefüggő terület van, ahol a szegregációs index értéke meghaladja a 30%-t, azaz az ezekben foglalt tömbök minimum veszélyeztetett státuszban vannak. Ezek többnyire a 2001-es adatok alapján megállapított szegregátumok (4 db) kiterjesztett területei. Ugyanakkor, megjelent két újabb terület, mégpedig a Városközpont északi részén (itt korábban csak egy 50 fő alatti szegregált tömb volt: a József Attila Velemi Endre Borbás Mag utcák határolta tömb és a Tabán városrészben az Új u. - Szikszai G. u. - Balassi B. u. - Vasvári u által határolt tömb. 14. térkép Jászapáti város szegregációval veszélyeztetett és szegregált területei (KSH Népszámlálás 2011) Forrás: KSH Népszámlálás, 2011 szegregációs adatszolgáltatás A KSH adatszolgáltatás szerint a 35% feletti értékek alapján lehatárol szegregátumok száma is hat, viszont azok területi elrendezése némileg különböző (13. térkép). A Városközpont városrész északi részén található új, egybefüggő veszélyeztetett terület együttesen nem felel már meg a szegregált terület ismérveinek (35% feletti érték és összesen több mint 50 fő), tehát a KSH ezt nem minősítette szegregátumnak. Mindeközben, a Városközpont 31-es úttól délre található kiterjed, kedvezőtlen indexértékekkel rendelkező területét megbontották és két szegregregátum került formailag kialakításra. További változás, hogy míg a KSH a 2001-as adatok alapján a Dankó-telep részének tekinti a 31- es úttól dél-keletre eső szegregált tömböket (a Tabán területén), addig a 2011-es lehatárolásban ezek már kívül esnek a szegregátumon. 219

220 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 53. táblázat Jászapáti KSH által, a 2001-es és a 2011-es népszámlálási adatok alapján szegregátumként definiált területeinek összevetése Szegregátum neve 2011 sorszáma 2011 Dankó telep 1 Ilona telep 2 Temesvár telep 3 Futrinka telep 1 4 Futrinka telep 2 5 Szikszai úti telep Gábor 6 KSH lehatárolás határoló utcái (Kossuth L. u. Tóth utcától - Dankó P. u. mindkét oldala) (Győri u. - Koczka u. - Kisjárási u. - Táncsics út - Malom u. - Szlovencsák J. út - Ilona u.) (Losonczi u. - Huszár u. - Fekete u. - Erdei u. - Nyitrai u. - Damjanich út - Simonyi Ó. u.) (Széchenyi u. - Arany J. u. - Alkotmány u. - Gojsza u.) (Kisfaludy u. - Szigligeti u. - Jászkapitány u. - Tompa M. u. - Ady E. u. - Jászkapitány u. - Alkotmány u. - Jászkun u. - Széchenyi u. - Munkás u. - Aradi u. - Petőfi S. út - Ady E. u.) (Új u. - Szikszai G. u. - Balassi B. u. - Vasvári u.) 61.ábra Az ITS szegregációs elemzésének alapját jelentő KSH térkép Szegregátum neve 2001 sorszáma 2001 Dankó telep 2 Ilona telep 1 Temesvár 3 Futrinka 4 a a d a c a b a e a f a g a h a 220

221 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 54. táblázat Jászapáti szegregátumainak legfontosabb statisztikai mutatói, 2011 A szegregációs mutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) értéke az érintett területen 35% feletti és a területen élő népesség száma eléri az 50 főt Mutató megnevezése Jászapáti összesen 1. szegregátum (Kossuth L. u. Tóth utcától - Dankó P. u. mindkét oldala) 2. szegregátum (Győri u. - Koczka u. - Kisjárási u. - Táncsics út - Malom u. - Velemi E. út - Ilona u.) 3. szegregátum (Losonczi u. - Huszár u. - fekete u. - Erdei u. - Huszár u. - Nyitrai u. - Damjanich út - Simonyi Ó. u.) 4. szegregátum (Széchenyi u. - Arany J. u. - Alkotmány u. - Gojsza u.) 5. szegregátum (Kisfaludy u. - Szigligeti u. - Jászkapitány u. - Tompa M. u. - Ady E. u. - Jászkapitány u. - Alkotmány u. - Jászkun u. - Széchenyi u. - Munkás u. - Aradi u. - Petőfi S. út - Ady E. u.) 6. szegregátum (Új u. - Szikszai G. u. - Balassi B. u. - Vasvári u.) Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 17,0 37,9 34,1 29,3 23,5 30,7 15,4 Lakónépességen belül évesek aránya 59,4 60,0 59,8 57,4 66,2 58,8 52,7 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 23,6 2,1 6,1 13,3 10,3 10,5 31,9 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 26,0 83,3 86,7 65,0 46,7 59,6 52,1 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 10,3 0,0 0,0 3,0 0,0 2,3 4,5 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 15,0 76,7 56,1 34,6 27,3 19,0 28,9 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 43,8 73,8 65,6 69,9 64,4 63,6 52,1 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 17,4 61,9 60,9 50,3 44,4 42,4 35,4 az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 52,4 25,9 33,8 29,1 37,0 35,4 40,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 43,4 60,5 39,0 57,5 42,9 42,3 56,4 Állandó népesség száma a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem 9065 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 51,8 86,4 75,0 83,7 66,7 73,2 62,5 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 59,6 67,1 70,6 73,5 66,2 70,4 65,9 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 14,6 52,2 30,2 34,8 21,7 26,3 22,6 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 7,6 30,4 12,7 25,8 13,0 14,5 6,5 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 12,5 76,7 54,5 34,7 20,0 17,1 27,8 Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 5,3 20,0 32,7 11,1 10,0 6,6 19,4 221

222 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A szegregátumok egységes szerkezetű elemzése a 58 ábrán szereplő jelölés sorrendjében történik. 1. Dankó telep Határoló utcák: Kossuth L. u. Tóth utcától - Dankó P. u. mindkét oldala A telep a város Felvég városrészében található, a város peremén, a nyugatról Jászapátiba érkező 31-es úttól északra. A terület nem elszigetelt, jól elérhető, ugyanakkor pontosan a nyugat felől érkezők első városról szerzett benyomását jelenti, ezért települési imázs miatt is rendkívül fontos a telep problémáinak kezelése. A telep kiterjedése valójában meghaladja a KSH által lehatárolt területet. A Dankó szegregátum elementáris része a 58. ábrán g.) jelölést viselő blokk a Kossuth utca déli oldalán (a Tabáni és a Busai utca), valamint a Dankó Pista u.-ra merőleges Tóth utca első néhány háza. Lakónépesség jellemzői A terület lakónépesség száma 140 volt a népszámlálás évében (2011). A lakónépesség rendkívül fiatalos, a lakók közel 38%-a 0-14 év kor közötti és a városi átlaghoz képest igen alacsony a 60 év felettiek aránya (2,1%). A KSH által lehatárolt szegregátum területén felsőfokú végzettségű lakos nincs, 83,3% legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik az aktív korúak 73,8 %-a. Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 25,9%, és a háztartások 60,5%-ában nincs foglalkoztatott. A tartós munkanélküliek aránya 30,4 % (város: 7,6%). A lakosság mobilitása rendkívül nagy, így a tényleges lakosságszám valójában követhetetlen. A családok mérlegelik, hogy éppen melyik településen érdemes letelepedni és ennek megfelelően telepednek le vagy hagyják el a várost. Számos család érkezett a Dankó telepre a jászberényi Neszűrből. A szegregátumban a lakásfenntartási támogatásokban részesülők száma 11, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 33 fő részesül, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt együttesen 21 fő gyermek kap. Épített környezet: A területen a lakások építése az 1950-es években kezdődött. Az utak pormentesítettek és minden kommunális infrastruktúra kiépített. A telepen lévő lakások száma 30, amiből 76% alacsony komfortfokozatú. Az egyszobás lakások aránya 20%. 222

223 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A Dankó szegregátumban a Kossuth Lajos úttól befelé haladva egyre romló az épületek állapota és az utcában élők életnívója, életminősége ezzel összefüggésben is látványosan romló. 62. ábra Önkormányzati bérlakás (nem szociális bérlakás) a Dankó utca elején Fotó, március 63. ábra Tipikus ház a Dankó utca végén Fotó: március A területen egy önkormányzati bérlakás található, amely nem szociális bérlakás (62.ábra). A bérlemény egyszobás, komfort nélküli, csak a folyóvíz van bekötve. A bérleményben kályhával lehet fűteni, nincs sem gázkonvektor, sem központi fűtés. Az Önkormányzat által végzett rendszeres karbantartási munkáknak köszönhetően az épület jó szerkezeti állapotban van. Az utcában található magánlakások (63. ábra) közül vannak, amelyeken az elhanyagoltság következtében olyan problémák jelentkeznek, mint a vizesedés, penészedés, amelyek az egészségre károsak. Az épületekben jellemzően nincs bevezetve a folyóvíz sem, így a lakosok többnyire a közkutakra járnak vízért. Az épületekhez tartozó telkek elhanyagoltak, teljesen lelakottak, kertjeik megműveletlenek. A házak kis telkekkel rendelkeznek, és közvetlen mögöttük egy nádas található. A kommunális infrastruktúrával való ellátottság messze nem teljes. Az utcába bevezetésre került a szennyvízhálózat gerinccsatornája, de a lakások nincsenek bekötve a hálózatba, a lakások többségében a WC még az udvaron található. A telepen nincsenek kereskedelmi egységek. A közszolgáltatásokat a lakosok a városközpontban veszik igénybe. A 64. ábra A Dankó utca végén elhelyezet konténer iroda Fotó, március gyerekek jellemzően a városban működő Katolikus Iskolába járnak. A szegregátumban a TÁMOP által finanszírozott / számú Komplex telep-program keretében aktuálisan életminőséget javító beavatkozás sorozat végrehatása zajlik a projekt szeptember 31- én fejeződik be. A projekt célterülete a Dankó utcai telep, rövid távú célja a szegregátumban élők társadalmi integrációja. Jászapáti magasabb életminőséget kíván biztosítani a telep lakosai számára azért, hogy javuljon a képzettségi szint, növekedjen a foglalkoztatottság és javuljon az életminőség. A projekt keretében a Dankó utca végén egy konténer iroda került az elhelyezésre, amelyben a mosási és a fürdési lehetőség is biztosított (64.ábra). A telepen folyamatos az eset menedzserek jelenléte (naponta óra között), akik sokoldalú segítséget nyújtanak lakóknak. A projekt keretében a város 223

224 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK felújított egy önkormányzati tulajdonú épületet, ez az épület nem a telepen, hanem a belvárosban található. Itt került kialakításra a Csillagház Cserhaj közösségi ház, ahol programok, képzések zajlanak egész évben. A közösségi házat a város minden pontjáról igénybe vehetik a rászorulók. Az épületben számos, nem csak a telep lakóit érintő program, képzés, felkészítés stb. kerül lebonyolításra, itt működik a baba mama klub és igénybe vehető pl. lelki segítségnyújtás is. A programhoz kapcsolódó Tanodát a nyári időszakban is a Katolikus Általános Iskola működteti. A pedagógusok szerint a tanodába járó gyerekek lemaradása csökken, így megindulhat a felzárkóztatásuk. A projekt hatása e tekintetben nem számszerűsíthető, de kedvezőek a tapasztalatok. 2. Ilona telep Határoló utcák: Győri u. - Koczka u. - Kisjárási u. - Táncsics út - Malom u. Szlovencsák út - Ilona u. Az Ilona szegregátum a város északi határán fekszik, a Felvég városrészben. A 2001-es szegregációs térképhez képest látványos területi növekedést mutat a 2011-es szegregációs térkép, amit már a 2010-ben készült IVS anti-szegregációs terve is észrevételezett. A szegregátum városszerkezeti elhelyezkedése perifériális, ugyanakkor nem tejesen elszigetelt szerves kapcsolatban áll a településsel, városszövetbe ágyazódott területnek minősíthető. 65. ábra Az Ilona telep a Dr. Szlovencsák Imre út felől Fotó: március Infrastrukturális szempontból rendkívül elhanyagolt, alapvetően lakófunkciójú terület. A szegregátum kialakulása az 1980-as évekre nyúlik vissza, amikor alacsony komfortfokozatú lakások épültek, ikerlakások kialakításával. Később saját erős lakásépítéssel gyarapodott a lakások száma, melyeket a korábban letelepedett családok tagjai építettek. Ezek a lakások egy ideig szociális önkormányzati bérleményként szolgáltak majd később értékesítésre kerültek a bennük lakók részére (300 ezer forintos összegért, amit a lakók havi Ft ban törlesztettek - sok esetben rendkívül akadozva). A telep további területén építési telkek kerültek kialakításra, amelyeket kedvező áron értékesített az önkormányzat. Lakónépesség jellemzői: A terület lakónépesség száma 214 volt a népszámlálás évében (2011). A lakónépesség rendkívül fiatalos, 224

225 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK a lakók közel 34,1%-a 0-14 év kor közötti és a városi átlaghoz képest alacsony. Az Ilona telepen a 60 év felettiek aránya (6,1%) nagyobb Dankó telepen jellemző értéknél. Az Ilona-telepen felsőfokú végzettségű lakos nincs, 86,7% legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik (ez a legkedvezőtlenebb a városi szegregátumok között). Rendszeres munkajövedelemmel az aktív korúak 65,6 %-a nem rendelkezik. Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 33,8%, és a háztartások 39, 0%-ban nincs foglalkoztatott. A tartós munkanélküliek aránya 12,7 % (város: 7,6%). A foglalkoztatási jellemzők összességében kedvezőbbek, mint a Dankó-telepen. Ilona telepen a lakásfenntartási támogatásokban részesülők száma 50, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 48 fő részesül, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt együttesen 37 fő gyermek kap. Épített környezet A telepen 57 db lakás található, aminek 56,1% alacsony komorfokozatú, az egyszobás lakások aránya 32,7%. Az utak részben pormentesítettek, minden kommunális infrastruktúra kiépített, azonban több helyen felújításra szorul. A szennyvízhálózatra való rácsatlakozások nem történtek meg. A területen nem található alközpont, kereskedelmi egység, vendéglátó üzlet. 66. ábra Az egyetlen szociális bérlakás az Ilona telepen Fotó: március A területen egy lakás működik önkormányzati bérleményként (piaci alapú!). A bérlemény egyszobás, komfort nélküli, csak a folyóvíz van bekötve. A bérleményben nincs sem gázkonvektor, sem központi fűtés. Utolsó felújítása 2007-ben történt. A telepen található lakások egyszobás, komfort nélküliek, csak a folyóvíz van bekötve az ingatlanokba. A lakásokban kályhával lehet fűteni. A lakások többsége elhanyagolt, nemcsak a közüzemi szolgáltatások tekintetében, de a házak és környezetük gondozottsága tekintetében is. A csatlakozó telkek nagyobbak, mint a Dankó telepen, de ugyanúgy lelakottak és megműveletlenek. A telepen élő gyerekek a közeli Szent Imre Általános Iskolába járnak, aminek felújítása több mint 10 éve, két hullámban történt meg (2000, 2003). 225

226 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 3. Temesvár telep Határoló utcák: Losonczi u. - Huszár u. - Fekete u. - Erdei u. - Nyitrai u. - Damjanich út - Simonyi Ó. u. A Temesvár szegregátum a városközpontban fekszik, a Városközpont városrészben. Az alacsony státuszú lakosság koncentrációja ezen a területen spontán alakult ki. Elsősorban azért, mert itt találhatóak a város legöregebb, erősen leromlott állapotú lakásai. A megüresedő lakásokat azok alacsony ingatlanpiaci értéke miatt - szinte kizárólag az alacsony státuszú családok vásárolják meg, amely tovább erősíti a szegregációs folyamatokat. A szegregátum egyértelműen jó elérhetőségű, a Városközpont városrész dél nyugati területén található. A szegregátumban élőknek a városi intézmények, szolgáltatások könnyen elérhetőek. Lakónépesség jellemzői: A terület lakónépesség száma 249 fő volt a népszámlálás évében (2011). A lakónépesség kevéssé fiatalos, mint a többi szegregátum lakossága, a lakók 29,3,1%-a 0-14 év kor közötti (ami még mindig jóval meghaladja a városi átlagot). A 60 év felettiek aránya 13,3%, ami kétszerese pl. az Ilona telepen tapasztalható értéknek. A korösszetétel meghatározza a területen szükséges szociális és egészségügyi ellátórendszer jellegét. A területen a felsőfokú végzettségű lakosság aránya 3%, 50,3% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők részesedése. Rendszeres munkajövedelemmel az aktív korúak 70 %- a nem rendelkezik. Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 29,1%, és a háztartások 57,5%-ban nincs foglalkoztatott. A tartós munkanélküliek aránya 25,8 % (város: 7,6%). Miközben a képzettségi jellemzők kedvezőbbek és a korösszetétel kiegyensúlyozottabb a két elemzett telepnél, a foglalkoztatási jellemzők összességében kedvezőtlenebbek. A területen a nagyszámú alacsony státuszú lakosság mellett az átlagos életminőségű és körülmények között élő lakosság alig található meg. Temesvár-telepen a lakásfenntartási támogatásokban részesülők száma 39, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 60 fő részesül, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt együttesen 52 fő gyermek kap. 226

227 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Épített környezet: A telepen a lakások száma 78 db, aminek a 34,6% alacsony komfort fokozatú ez az érték kedvezőbbnek mondható, mint a perifériális helyzetű szegregátumok esetében. A lakások korösszetétele vegyes, de átlagban idősebb a központi elhelyezkedés miatt. A lakások építése itt 67. ábra Losonczi utca a Temesvári telepen Fotó: március már a 1900-as évek elején megindult, de rendkívül vegyes a korösszetétel. Jellemző utcakép, hogy a jellegzetesen rendkívül sűrű utcahálózatban kis telkeken találhatóak a lakóházak. Az utcák egyik oldalában a házak homlokzata (előkert nélkül) fut, míg a másikban a következő utca házaihoz tartozó telkek végét jelentő kerítések húzódnak, általában kapubejáróval (67. ábra). A lakóházak minősége vegyes: a lakások többsége elhanyagolt, nemcsak a közüzemi szolgáltatások, de a házak és környezetük gondozottsága tekintetében is. Ugyanakkor, vannak a területen kifejezetten jó állapotban lévő házak is. A szegregátumban egy használaton kívüli önkormányzati bérlakás található, rendkívül leromlott állapotban. Az utak pormentesítettek és minden kommunális infrastruktúra kiépített. A városrész elérhetősége kedvező, a városközpont gyalogosan gyakorlatilag 5-10 percen belül elérhető. A városrészben az elmúlt években jelentősebb fejlesztések nem történtek. 4. Futrinka-telep 1. Határoló utcák: Széchenyi u. - Arany J. u. - Alkotmány u. - Gojsza u. A Futrinka telep mérete oly mértékben növekedett a 2001-ben lehatárolt szegregátumhoz képest, hogy a KSH adatszolgáltatói a beavatkozások szempontjából a Futrinka telep megosztása mellett döntöttek. A Futrinka szegregátum a Városközpontban fekszik, a Városközpont városrészben. A lehatárolt Futrinka 1-es terület (4. számú szegregátum) a terület nyugati, kisebb részét foglalja el. 227

228 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A terület specifikuma a telkek különleges elhelyezkedése, a kétbeltelkes település a 19. században alakult ki, az országban ez a településszerkezet Jászapátin, és Hajdúböszörményen maradt fent. Ezért kiemelten fontos cél lehet a településrész bemutathatóvá tétele. Az alacsony státuszú lakosság koncentrált megjelenése a 70-es években alakult ki, amikor a kis telekméretű, régi építésű ingatlanokra részükről merült fel igény és megvásárlásukat az állam támogatta. A folyamat napjainkban is zajlik, a területen megüresedő régi építésű lakásokat kizárólag az alacsony státuszú lakosság vásárolja meg. A terület fontossága a városközponti elhelyezkedésében jelentkezik, a terület teljes integrációja a városkép javításának alappillére. Lakónépesség jellemzői: A terület lakónépesség száma 68 fő volt a népszámlálás évében (2011). A lakónépesség kevéssé fiatalos, mint a többi szegregátum lakossága, a lakók 23,5%-a 0-14 év kor közötti. A 60 év felettiek aránya 10,3%, ami kevesebb, mint fele a városi átlagnak. A területen a felsőfokú végzettségű lakosság aránya 0%, 44,4% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők részesedése. Rendszeres munkajövedelemmel az aktív korúak 64,4 %-a nem rendelkezik. Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 37%, és a háztartások 42,9%-ban nincs foglalkoztatott. A tartós munkanélküliek aránya 13 % (város: 7,6%). Futrinka 1-es telepen a lakásfenntartási támogatásokban részesülők száma 22, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 27 fő részesül, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt együttesen 24 fő gyermek kap. Épített környezet: A telepen a lakások száma 22 db, aminek a 27,3 %-a alacsony komfort fokozatú ez az érték kedvezőbbnek mondható, mint a perifériális helyzetű szegregátumok esetében. A lakások ezen a területen az építési évüket tekintve az 1900-as évek elejéig nyúlnak vissza. A területen nincs önkormányzati tulajdonú bérlakás. Az utak pormentesítettek és minden kommunális infrastruktúra kiépített. Ez a szegregátum központi elhelyezkedésű a városon belül. A terület elérhetősége nem kedvezőtlenebb, mint közvetlen környezetéé. A lakások többsége elhanyagolt, nemcsak a közüzemi szolgáltatások, de a házak és környezetük gondozottsága tekintetében is. Az épületekhez tartozó telkek elhanyagoltak, teljesen lelakottak, kertjeik (amelyek kis méretűek) megműveletlenek. A lakások külső, belső felújítása rendkívül időszerű. A szegregátum területén egy funkció nélküli önkormányzati épület felújításával kialakításra került a Humán fejlesztő és foglalkoztató központ (Aradi utca 1.). Az intézmény városképi jelentősége mellett funkcióját tekintve komoly szerepet tölt be a területen, hiszen a Jászsági Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálat, valamint rehabilitációs foglalkoztató vállalkozás, valamint a Főkefe Nonprofit Kft. működik az épületben, illetve ad otthont közösségi rendezvényeknek, képzéseknek. 228

229 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 5. Futrinka-telep 2. Határoló utcák: Kisfaludy u. - Szigligeti u. - Jászkapitány u. - Tompa M. u. - Ady E. u. - Jászkapitány u. - Alkotmány u. - Jászkun u. - Széchenyi u. - Munkás u. - Aradi u. - Petőfi S. út - Ady E. u. Ahogy arra fent utaltunk a Futrinka telep mérete oly mértékben növekedett a ben lehatárolt szegregátumhoz képest, hogy a KSH adatszolgáltatói a beavatkozások szempontjából a Futrinka telep megosztása mellett döntöttek. 68.ábra Elhagyatott és széthordott veszélyes épület a Futrinka szegregátumban. Fotó: március 69. ábra Részben megújított lakóépület a Futrinka városrészben Fotó: március A Futrinka szegregátum a Városközpontban fekszik, a Városközpont városrészben. A lehatárolt 2-es terület (5. számú szegregátum) a terület keleti, nagyobb részét foglalja el. A szegregátum alapjellemzői megegyeznek a Futrinka 1 (4. szegregátum) jellemzőivel. A terület specifikuma a telkek különleges elhelyezkedése, a kétbeltelkes település a 19. században alakult ki. Az alacsony státuszú lakosság koncentrált megjelenése a 70-es években alakult ki. A terület fontossága a városközponti elhelyezkedésében funkcionál, a terület teljes integrációja a városkép javításának alappillére, hasonlóan a Futrinka 1 területéhez. Lakónépesség jellemzői: A terület lakónépesség száma 257 fő volt a népszámlálás évében (2011). A lakónépesség kevéssé fiatalos, mint a többi szegregátum lakossága, a lakók 30,7 %-a 0-14 év kor közötti ez magasabb arány, mint a Futrinka 1-es területen. A 60 év felettiek aránya 10,5%, ami kevesebb, mint fele a városi átlagnak és megegyezik a Futrinka 1 értékével. A területen a felsőfokú végzettségű lakosság aránya 2,3%, 229

230 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 42,4% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők részesedése. Rendszeres munkajövedelemmel az aktív korúak 63,6 %-a nem rendelkezik. Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 35,4%, és a háztartások 42,3%-ban nincs foglalkoztatott. A tartós munkanélküliek aránya 14,5 % (város: 7,6%). Futrinka 2-es telepen a lakásfenntartási támogatásokban részesülők száma 60, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 53 fő részesül, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt együttesen 43 fő gyermek kap. Épített környezet: A telepen a lakások száma 84 db, aminek a 19 %-a alacsony komfort fokozatú ez az érték jóval kedvezőbbnek mondható, mint a perifériális helyzetű szegregátumok esetében közelíti a városi átlagot (15%). A lakások ezen a területen az építési évüket tekintve az 1900-as évek elejéig nyúlnak vissza. A területen nincs önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás. Az utak pormentesítettek. Ez a szegregátum központi elhelyezkedésű a városon belül. A terület elérhetősége kiváló. A lakások többsége elhanyagolt, és sok az elhagyatott ház. Az elhagyatott házak esetében rövid idő alatt intenzívvé válik az amortizáció. A használható elemeket hamar széthordják és hasznosítják a helyiek. A 67. ábrán mutatott eset amikor egy ház az enyészeté lesz nem ritka. Az ilyen mértékű amortizáció veszélyes a lakosságra, hiszen a falak bármikor kidőlhetnek, ami a szűk utcákban rendkívül veszélyes. Történek kísérletek megújításra, de amint azt a 68. ábra mutatja ezek többnyire nem fejeződnek be. A házak és környezetük gondozottsága elkeserítő képet mutat. Az épületekhez tartozó telkek elhanyagoltak, teljesen lelakottak, kertjeik megműveletlenek. A terület (Futrinka egésze) megújítása önkormányzati saját erőből lehetetlen. Az egyik fő akadályozó tényező, hogy a szegregátumok területén az önkormányzat nem rendelkezik lakástulajdonnal. A közterületeken végez ugyan fejlesztési tevékenységet, de a lakófunkciójú sűrű utcahálózatos apró telkes városszerkezet nem kedvez a beavatkozások hatékonyságának. 6. Szikszai Gábor úti telep Határoló utcák: Új u. - Szikszai G. u. - Balassi B. u. - Vasvári u. A terület a Tabán városrész déli részén található. Egyetlen tömbről van szó, ami újonnan került fel a város szegregációs térképére. A 2001-es szegregációs térképeken még veszélyeztetett területként sem szerepelt. A tömb jól megközelíthető, bár viszonylag perifériális elhelyezkedésű, 230

231 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK de a városi szövet integrált része. Környeztében NEM található szegregációval veszélyeztetett terület sem. A terület számos statisztikai jellemzője a város átlag felé hat. Lakónépesség jellemzői: A terület lakónépesség száma 91 fő volt a népszámlálás évében (2011). A lakónépesség korösszetétele kedvezőtlenebb, mint a város átlag erőteljesen öregedőnek mondható (ami általában nem jellemző a klasszikus szegregált terültekre a cigány népesség nagycsaládos / sokgyermekes életmodellje miatt). A lakók csupán 15,4 %-a 0-14 év kor közötti. A 60 év felettiek aránya 31,9%, ami jóval magasabb a városi átlagnál (23,6%). A területen a felsőfokú végzettségű lakosság aránya 4.5%, 52,1% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők részesedése (vélhetően az idősek felülreprezentáltsága miatt). Rendszeres munkajövedelemmel az aktív korúak 52,1 %-a nem rendelkezik. Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 40,7%, és a háztartások 56,4%-ban nincs foglalkoztatott. A tartós munkanélküliek aránya 6,5 %, azaz alacsonyabb (!), mint a városi átlag (7,6%). 70. ábra Utcakép a KSH által lehatárolt szegregátumban Fotó: március A Szikszai Gábor úti telepen a lakásfenntartási támogatásokban részesülők száma 21, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 14 fő részesül, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt együttesen 15 fő gyermek kap. Épített környezet: A telepen a lakások száma 84 db, aminek a 19 %-a alacsony komfort fokozatú ez az érték jóval kedvezőbbnek mondható, mint a perifériális helyzetű szegregátumok esetében közelíti a városi átlagot (15%). A lakóépületek magánkézben vannak, átlagos állapotúak. Felmerül, hogy a terület szegregátumként való kezelése mennyiben indokolt. Az önkormányzat információi szerint a területen jelentősebb cigány nemzetiségű lakosság nincs. Rossz állapotú ingatlan a Szikszai G. utca végén található öt ház. 231

232 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK További szegregációs gócpontok (50 főt nem meghaladó lakosságszámmal): A KSH 2011-es adatai szerint összeállított szegregációs térképen további területek kerültek kijelölésre, amelyek a 35% -os szegregációs index határt figyelembe véve veszélyeztetett, vagy szegregált tömböknek tekinthetők, de lakosságuk nem éri el az 50 főt. a) Hét vezér út (veszélyeztetettként jelölt): nem tekinthető problémás területnek. Nincs rossz állapotú lakás a családfők foglalkoztatásban vannak az életkörülmények rendezettek. A jelölt terület nem tekinthető szegregációs gócpontnak. b) Árva utca - Kossuth u. Hősök tere (veszélyeztetett): Főleg intézményi terület a városközpontban. Alig található benne lakófunkció. A jelölt terület nem tekinthető szegregációs gócpontnak. c) Dr. Szlovencsák Imre út- József Attila Juhász Máté u. által határolt tömbben nincs veszélyeztetett család d) Mag utca- Palotás János Dózsa György Borbás utca által határolt terület: Él a területen néhány cigány származású család (a Palotás és a Dózsa Gy utcákban). Életkörülményeik az átlagostól kedvezőtlenebbek. A családok saját tulajdonú lakásokban élnek. A családok látogatják a Cserhaj Csillag közösségi ház felzárkóztató programjait. e) Zenész utca Fő út: Összesen két cigány család él az utcában, viszonylag rendezett körülmények között. f) Somogyi Béla u. - Dósa Damjanich Kossuth Lajos utca g) Tabáni út- Busai út: a Dankó szegregátum részének tekinthető, számos rossz állapotú lakás és kedvezőtlen szociális körülmények között élő cigány család él a két utcában. h) Petőfi Sándor utca külső szakasz (veszélyeztetett) A Jászkisér felé vezető út mentén található néhány leromlottabb minőségű lakóépület Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek A város külső és belterületén nincs olyan terület, amely az eddig tárgyal területtípusok valamelyikébe ne fért volna bele. 232

233 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 4 Mellékletek 233

234 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK melléklet: Jászapáti városban megvalósult jelentősebb beruházások 55. táblázat: A városban megvalósult jelentősebb beruházások ( ) Beruházás megnevezése projektszámmal (amennyiben releváns) Minden gyermek óvodája program I. ütemének megvalósítása Jászapátin ÉAOP-4.1.1/2/2F-2f Szivárvány és Margaréta óvodák Városháza felújítása a településkép javítása, lakossági igények kiszolgálása érdekben ÉAOP 5.1.1/E Jászapáti Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése ÁROP-1.A Bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, funkcióját vesztett önkormányzati épület felújításával, átalakításával ÉAOP-4.1.3/B Kiállítótér kialakítása - helyi kulturális és szellemi örökség megőrzése LEADER program Az 1.9 fejezet számos, helyi vállalkozók által kezdeményezett Vidékfejlesztési OP-ból támogatott beruházást és fejlesztést ír le, ezeknek a fejlesztéseknek munkahelyteremtő hatása csak esetenként volt. Forrás (magán, önk., állami, EU-s, egyéb ) Beruházás költsége Megvalósítás ideje Közszolgáltatások fejlesztésére irányuló beruházások EU-s, BM (ÉAOP) Megvalósítás (városrész) 219 millió Ft Városközpont EU-s (ÉAOP) 59 millió Ft Városközpont EU-s (ÁROP) 22 millió Ft 2014 Városközpont EU-s (ÉAOP) 140 millió Ft LEADER Ft 2014 Gazdaságfejlesztésre irányuló beruházások helyszíne Városközpont - István király Városközpont Kossuh Lajos út

235 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 235 Beruházás megnevezése projektszámmal (amennyiben releváns) Kerékpárút építése a Jászapáti Petőfi Sándor úton - ÉAOP Közösségi Közlekedés fejlesztése a Jászságban ÉAOP-3.1.4/A Regio-Kom Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás jászberény és Dél-Hevesi kistérségében lévő 31 felhagyott szilárd hulladéklerakójának rekultivációja KEOP-2.3.0/2F/ Jászapáti Városközpont Integrált fejlesztése ÉAOP /D-09-2f Jászapáti Város belterületi csapadékvíz elvezető csatornahálózatának fejlesztése ÉAOP-5.1.2/D Belügyminisztérium Közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések Térfigyelő kamerarendszer kiépítése Jászapátin Játszótér kialakítása Jászapáti városában LEADER program Forrás (magán, önk., állami, EU-s, egyéb ) Beruházás költsége Megvalósítás ideje Közlekedésfejlesztésre irányuló beruházások Megvalósítás (városrész) EU-s (ÉAOP) 85 millió Ft Városközpont EU-s (ÉAOP) 80 millió Ft 2012 Környezetvédelmi célú beruházások EU-s (KEOP) 453 millió Ft Külterület Városfejlesztési célú beruházások EU-s, 1770/2013 (X.25) számú kormányhatározat 550 millió Ft Városközpont alapján kapott támogatás EU-s (ÉAOP) 300 millió Ft BM 10 millió Ft 2013 LEADER 12 millió Ft 2014 Egyéb, fenti kategóriákba nem besorolható beruházások Komplex-telep program Jászapátiban TÁMOP EU-s (TÁMOP) 160 millió Ft Tabán helyszíne Tabán, Kisjárás, Szögvég, Alvég 235

236 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 236 Beruházás megnevezése projektszámmal (amennyiben releváns) 11/ Jászapáti Hangya 2010 Termelőiskola létrehozása TÁMOP / Egészségre nevelő programok Jászapáti Városában TÁMOP / Forrás (magán, önk., állami, EU-s, egyéb ) Beruházás költsége Megvalósítás ideje Megvalósítás (városrész) EU-s (TÁMOP) 187 millió Ft Tabán, Városközpont EU-s (TÁMOP) 9 millió Ft egész város XX. Jász Világtalálkozó Jászapátin - LEADER program LEADER 2 millió Ft 2014 helyszíne 236

237 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK melléklet: fejezethez 2.1. melléklet: Az OTrT országos övezeti terveinek vonatkozó megállapításai, az országos övezetek Kivonat az OTrT Országos ökológiai hálózat övezete c. tervlapjából (3.01.) Kivonat az OTrT Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete c. tervlapjából (3.02.) Kivonat az OTrT jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete c. tervlapból (3.03.) Kivonat az OTrT Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete c. tervlapjából (3.04.) Kivonat az OTRT tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete c. tervlapjából (3.05.) Kivonat az OTRT világörökségi és világörökségi várományos terület övezete c. tervlapjából (3.06.) Kivonat az OTrT országos vízminőség védelmi terület övezete c. tervlapjából (3.07.) Kivonat az OTrT nagyvizi meder és a vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósítható vízkárelhárításicélú szükségtározók területének övezete c. tervlapjából (3.08.) Kivonat az OTrT kiemelt fontoss&aacut