INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA"

Átírás

1 Hajdúdorog Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA (előzetes munkaközi egyeztetési anyag) Készítette: Kassai Zsolt építész Régió Terv Kft 4032 Debrecen, Böszörményi út 161. Debrecen, Április 14.

2 Tartalom Bevezetés Jelen Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban ITS) nem helyettesíti a város településfejlesztési koncepcióját Bevezetés a megalapozó munkarészek tanulmányozásához Bevezetés a település-mezőgazdasági programba Bevezetés a depriváció és az elvándorlás országos gondjain keresztül a térségi problémakör megértésébe Bevezetés a térségi település-mezőgazdasági programokba Bevezetés az ITS-be Hajdúdorog Integrált stratégiai programjai Területi összefogással a depriváció ellen Bevezetés a termőföld közösségépítő erőforrásként való hasznosításába Bevezetés az erőforrások méltányos használatába HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések Hajdúdorog elhelyezkedése és megközelíthetősége Görög katolikus püspöki székhely Térségi kapcsolatok A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval való kapcsolat A területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal való kapcsolat Stratégiai ágazati célok: Stratégiai területi célok: Fejlesztési prioritások Hajdúböszörmény stratégiai dokumentumaival való kapcsolat összehangolása Hajdúböszörmény integrált településfejlesztési stratégiához való partneri kapcsolódás Hajdúnánás stratégiai dokumentumaival való kapcsolat összehangolása Hajdúnánás integrált településfejlesztési stratégiához való partneri kapcsolódás A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Országos Területrendezési Tervvel való összhang Megyei Területrendezési terv térségi szerkezeti tervével való összhang:

3 A területrendezési terv országos és térségi övezetekre vonatkozó besorolásával, lehatárolásával való összhang: Országos övezetekkel való érintettség: Megyei övezetekkel való érintettség: Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A település társadalma Demográfiai jellemzők A népesség kor szerinti megoszlása 2014-ben Demográfiai változások a település lakosságstatisztikai adatában Jövedelmi viszonyok, életminőség Foglalkoztatottság Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma nemenként Alacsonyan iskolázott népesség Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Hajdúdorog foglalkoztatási adatai között nemzetiségi összetétel Vallási összetétel Civil szervezetek Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A tisztesség, az emberség, és a szorgalom szerinti megítélés a dorogi emberek elvárása önmagukkal és másokkal szemben Az elvándorlás legújabb kori történelmi összefüggései A vidéki települések elhalását nem az ott élők egyéni kompetenciáinak hiánya okozza Deprivációval összefüggő társadalmi-szociális kérdések Álláskeresési segélyben részesülők száma Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma

4 Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Kiutalt természetbeni és pénzbeli ellátások összegének alakulása: Hajdúdorogi romák helyzete Hajdúdorog Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Tartós munkanélküliség problémája A tartós munkanélküliség és a mentális és egészségi állapot összefüggése Alacsony jövedelemszint Háztartási és egyéb hulladékoktól rendezetlen területek A házak komfortosságának hiányosságai Az alacsonyan képzettek esélyei rosszabbak Roma gyermekek hátrányai A hajdúdorogi romák életkörülményeinek javítására megvalósított intézkedések értékelése Prevenció az egészségügy területén Közfoglalkoztatás és az életkörülmények javítása A roma lakosság foglalkoztathatóságát javítását célzó programok Kapcsolódás a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia célrendszeréhez Szegregációs konfliktusok, problémák Elitszegregáció Szegénységi szegregáció Rejtett ideológiák veszélyei a szegénységi-, és az elitszegregációra A tisztesség és emberség partnersége a szegregálódó társadalomban A Magyarországra emigrálók és a muzulmánok veszélyei A helyi gazdaságfejlesztés időszerű munkaügyi kérdései 2016-ban A duális gazdaság és az elkülönült helyi gazdasági hálózat A helyi gazdaságok helyi fejlesztésével épülhet fel újra a magyar gazdaság Őshonos vállalkozások támogatás a könnyen továbblépő befektetések (Mobile Manufacturing or service sector Investment) helyett Települési identitást erősítő tényezők A demográfiai változások kezelése A demográfiai változások kezelése helyi közösségi létformák fejlesztésével A demográfiai változások kezelése szociális szolgáltatásokkal Szociális alapellátási formák

5 A szociális alapellátás kialakításának és működésének főbb irányelvei: Idősek nappali ellátása: A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás: Szociális étkeztetés: Házi segítségnyújtás: Gyermekvédelem és családsegítés Gyermekjóléti szolgáltatás Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Gyermekek napközben ellátása Az utcai szociális munka A település humán infrastruktúrája Oktatási és kulturális intézmények Egészségügy Közművelődés Görög Demeter Művelődési Ház A közművelődési intézmény feladata, tevékenysége: Egyéb szórakoztatási tevékenység (Mozi): Múzeumi, kiállítási tevékenység (Helytörténeti Gyűjtemény): Tájház Mészáros Károly Városi Könyvtár Esélyegyenlőség biztosítása (HEP) A program felépítése A program céljai HEP Küldetése Jogszabályi háttér bemutatása A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Hátrányos helyzet (HH), halmozottan hátrányos helyzet (HHH) Járási Hivatalban esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás Stratégiai környezet bemutatása A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A város gazdaságának szerkezete, húzó iparágak

6 A családi gazdaságok fejlesztései, adják a helyi gazdaságfejlesztés természeti erőforrásra alapjait A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A mezőgazdaság lehetőségei Növénytermesztés Állattenyésztés és export Az ipar, a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipar, és a feldolgozóipar hiánya Közösségi termelés Mezőgazdasági fejlesztési célokhoz igazított rendezési terv (1) Tanya- Birtokközpont kialakítása és feltételei Idegenforgalom Vallási turizmus Strandfejlesztés Falusi turizmus Renezési tervi módosítások 2015-ben A külterületi tanyák, tanyaközpontok tanyás térség szerinti szabályozása A külterületi állattartó telepek, majorok szabályozásának módosítása Külterületi dűlőutak szélesítési terveinek módosítása A nagykörúton kívüli keleti (külső) városrészt érintő módosítások A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások Ivóvízhálózat hálózat karbantartása és bővítése Szennyvízhálózat további kiépítése Kommunális hulladék, és a szelektív gyűjtés feltételeinek megteremtése Posta

7 Távközlés/internet A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet tájtörténeti vizsgálat tájhasználat értékelése Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Ökológiai hálózat Országos ökológiai hálózat területi érintettsége Az ökológiai hálózat térségi övezetei: A Magterület övezetének előírásai (OTrT) Ökológiai folyosó övezetének előírásai (OTrT) Élővilág A mezőgazdasági művelés alá vont területek élővilága A homoki legelők élővilága A fás ligetek, erdők és dús bokrosok A város, mint élettér Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Zöldfelületi ellátottság értékelése A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Védőövezetek Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata A területfelhasználás fejlesztése: A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Hajdúvárosi történelmi sajátosságok Szerkezeti sajátosságok A telekstruktúra vizsgálata telekmorfológia és telekméret vizsgálat Tulajdonjogi vizsgálat

8 Önkormányzati tulajdon kataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Hajdúdorog Város Polgármesteri Hivatal Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kórház úti óvoda Sarok úti óvoda Méntelep úti óvoda Görög Demeter Művelődési Ház Helytörténeti Gyűjtemény Tájház Mozi sz. Általános Iskola Mészáros Károly Városi Könyvtár Idősek Klubja Városi Önkormányzat Képviselő-testület GAMESZ Strandfürdő Gyermekorvosi Rendelő Háziorvosi Rendelők Görögh Péter Szociális Központ Hajdúdorogi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Funkció, kapacitás Az épített környezet értékei Településtörténet Ókor Árpád-kor Nem a tatárjárás pusztította a települést, hanem a magyar főurak fékevesztett kapzsisága A magyar oligarchákkal Károly Róbert királyunk leszámolt Török hódoltság Bocskai letelepíti a hajdúkat A hajdúváros kialakulása Hajdúdorog a Habsburgok idején A magyar szabadságharcok

9 A Monarchia időszaka Hajdúdorog a 20. században A társadali szerkezetváltástól napjainkig A görög katolikusok településsel szrvesült egyháztörténete A Konstantinápolyban keresztelkedett magyar vezérek ideje A hajdúk és a keleti kereszténység Az Ungvári Unió A magyar nyelvű szertartások nemzeti ügye Árdánházy Demeter által vezetett fegyveres felkelés a dorogiak hitéért Bacsinszky András sikere a bécsi udvarral szemben, a magyar nyelv használatáért A bécsi udvar és a Szentszék félelme a magyar nyelv használatától Az első nyomtatott, magyar nyelven íródott bizánci imakönyv 1825-ben Hajdúdorog nem hagyja magát! Lyachovics János kudarca, az idegen érdekek érvényesítésére A dorogiak kiállása a magyar szabadságharcban, és Szabó György élenjárása Hamis vádak a magyar szabadságharc leverése után Magyarellenesség a Bach-korszakban Farkas Lajos hajdúdorogi főhadnagy bátor vitézsége A Hajdúdorogi Mozgalom győzelme!!! Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Világörökségi és világörökségi várományos terület Műemlék, műemlékegyüttes A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Nemzeti emlékhely Helyi védelem Az épített környezet konfliktusai, problémái A történelmi városkép átalakulása az 1960-as évektől A háztáji, házkörüli gazdálkodásra alkalmas lakótelkek megtartása Rendezett utcaképek fenntartása Éjszakai városkép

10 A városlakók dícséretes spontán szorgalma a közterületeken Városi sziluett védelme Közterületek fásítása Hulladékok fegyelmezetlen kezelése A városközpont rekonstrukció szükségessége Fedett piaccsarnok kialakításának igénye A lakosság partnersége Szervezett lakásépítés, fenntartás szükségessége Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Hajdúdorog elérhetőségének fejlesztési igényei Belterületi úthálózat fejlesztése: Hajdúdorog város településrendezési terv évi módosítása során tervezett közlekedési infrastruktúrát is érintő változások Gyepszél utcán kívüli, északkeleti (külső) városrészt érintő módosítások közlekedési vonzatai: A nyugati városszélen tervezett szabályozási tervmódosítás közlekedési vonzatai: Közösségi közlekedés közúti kötöttpályás Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Üzemanyag töltő állomás/szervíz Közművesítés Víziközművek Ivóvízgazdálkodás és vízellátás szennyvízelvezetés csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Termálvíz Fürdő Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás

11 villamos energia, Táppont Transzformátor állomások, energiaigény ,4 kv-os hálózat Közvilágítás Gázellátás Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Móra F. Általános Iskola Komplex energetikai fejlesztése Hajdúdorog Móra Ferenc Általános Iskola gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztése A Polgármesteri Hivatal felújítása Közvilágítás korszerűsítése A belterületi utak fejlesztése Kórház úti Óvoda felújítása energetikai fejlesztése Rendőrség épületének fűtéskorszerűsítése energetikai fejlesztése Hajdúdorog történelmi és kulturális örökségének megőrzése Strandfürdő felújítása energia hasznosítás Gamesz épület külső belső felújítása Orvosi rendelő eszközkorszerűsítés Az eszköz korszerűsítés Elektronikus hírközlés Postai ellátás Távközlő hálózat, a vállalkozások ellátottságai, telekommunikációs infrastruktúra Számítógép Internet-kapcsolat Távközlő hálózat, lakosság ellátottsága Hálózat fejlesztések Vezetékes műsorelosztó rendszer bővítése Mobil Távközlés Műholdas rendszerek Mikrohullámú rendszerek A rendezési terv érintett módosításainak távközlési vonzata

12 1.45. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) Talaj Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: Jó termőhelyi adottságú szántóterület: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: Talajvédelem A talajvédelem legfontosabb feladatai: Felszíni és a felszín alatti vizek Rendszeres belvízjárta terület térségi övezete: Országos vízminőségvédelmi terület övezete Vízvédelem levegőtisztaság és védelme zaj- és rezgésterhelés Közlekedési zaj elleni védelem javaslat: Vasúti zaj Üzemi zaj Épületakusztika Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj Sugárzás védelem Hulladékkezelés Szilárd hulladék Állat hullák Folyékony hulladék vizuális környezetterhelés árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Csúszás-, süllyedésveszélyes területek Földrengés veszélyeztetett területei Vízrajzi veszélyeztetettség Arvízveszélyes területek tekintetében nem érintett

13 Belvízveszélyes területek tekintetében mérsékelten veszélyeztetett mély fekvésű területek mérsékelten veszélyeztetett árvíz és belvízvédelem (lásd még ) Egyéb Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A vizsgált tényezők elemzése Az erőforrások és az erőforrások tulajdonviszonyainak kapcsolata A tulajdonviszonyok méltányossága A várostérség értelmezése Térszervező erők A nagyüzemi mezőgazdaság és a mezőgazdasági feldolgozó kisipar Hajdúdorog fejlesztésének motorjai Házkörüli-, háztáji-, zártkerti kertészkedés, és állattartás Terméknyersanyagok feldolgozóiparának megtelepedése Nyitott beavatkozási tér A térségi együtt tervezés víziója Népfőiskolával-népműveléssel, a természeti környezet értékeinek megőrzéséért Közcélú munkaprogramokkal az önfenntartás képességének elsajátításáért Helyi közösségek újraszerveződése népfőiskolai módszerek alkalmazásával A helyi közösségek védművei -nek kiépítés szükséges Az egyének és családok védművei Hajdúdorog úttörő szerepe a vidéki elmaradottság felszámolásában A vizsgált tényezők egymásra gyakorolt hatásának összevetése Kiváló logisztikai pozíció kihasználása a járásközponti együttműködésében A kedvező logisztikai helyzet a térségi erőforrások használatát lendületbe hozhatja A helyi gazdaság tükrei Születések és halálozások Hajdúdorogon között: Hajdúdorog állandó lakosságának korcsoportos bontása között: A vizsgált tényezők elemzése, egymásra gyakorolt hatásuk összevetése Közlekedési infrastruktúra A város gazdaságának szerkezete, húzó iparágak

14 Turizmus A tényleges állapotok egymásra gyakorolt hatásának összevetése, folyamataik elemzése HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A folyamatok értékelése a helyzetelemzés eredményeinek tükrében, szintézis Országos tendenciák Erőforrások aktivizálása!!! (nehogy véletlenül a saját falujukból szoruljanak ki a gazdák ) Feldolgozóipar és helyi indentitású termékek Városi mezőgazdaság a háztáji és a házkörüli lakossági termelés újraindítása A termálvíz hasznosításának lehetősége, és összekapcsolása a vallási turizmussal Védett természeti értékek megőrzésének stratégiai vonzatai A társadalom legfontosabb emberi erőforrása a Tisztességen és az emberség A népességfogyás nem természetes jelenség A helyi gazdaság megteremtésének alapja az informális gazdaság visszatérése A népesség deprivációja és a szegénység, valamint az egészségügy, és az elvándorlás összefüggő kérdései Az ingázás kényszere A természettel való kapcsolat helyreállítása Az országos termőföld viszonylatok méltányos elosztása, és ezek kihatása a térség fejlődésére A folyamatok értékelése Hajdúdorog problémás helyzetére az alábbi megállapítások tehetők: Hajdúdorog járási szintű kisváros adottságai A fejlesztések lehetőségeinek és korlátainak összefoglalása: A település kockázatai A települést veszélyeztető hatások A veszélyek összegzése: A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata Területfejlesztés Területrendezés Integrált Településfejlesztési Stratégia A stratégiakészítés lépései

15 3.4. Problématérkép/értéktérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Városrészi adatok értelmezése V-1 Városrész V-2 Városrész V-3 Városrész V-4 Városrész Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Szegregátum Szegregátum Szegregátum egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JÖVŐKÉP A jövőképet meghatározó általános alapelvek Országos szintű változások Városi és várostérségi szintű változások Járási jövőképi viszonyok A településfejlesztés középtávra szóló önkormányzati horizontális elvei HE-1. A helyi közösségek támogatása HE-2. A növekedés által létrehozott vagyon hatékony és méltányos elosztása HE-3. Az emigrációs szándékok csökkentése HE-4. A mobilitás környezetkímélő eszközrendszereinek fejlesztése HE-5. A depriváció csökkentése HE-6. Információs és kommunikációs technikák (IKT) fejlesztése HE-7. A szerves kulturális hagyományok környezettudatos alkalmazása A jövőképhez rendelt átfogó cél Az átfogó cél megvalósításának gyakorlati alapjai: A horizontális célok kitűzésének alapjai Horizontális célok

16 HC-1. Helyi gazdaságfejlesztési intézkedéseken keresztül megvalósuló munkahelyteremtés HC-2. Mezőgazdasági feldolgozópari park létesítése HC-3. Helyi foglalkoztatási együttműködések, megállapodások, paktumok megvalósítása HC-4. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok HC-5. Leromlott városi területek rehabilitációja HC-6. Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése HC-7. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése HC-8. Helyi közcélú energiaellátás megvalósítása megújuló energiaforrások felhasználásával HC-9. Energiahatékonyság és megújuló-energiaforrás használat fokozása HC-10. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés HC-11. Belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztésének megvalósítása települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztés HC-12. Hajdúdorog városi területeinek környezettudatos megújítása Zöld város kialakítása HC-13. Gyermekellátási szolgáltatások fejlesztésének megvalósítása Hajdúdorogon HC-14. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés HC-15. Épített örökség megóvása és helyi értékek védelme HC-16 Helyi, iparterületek fejlesztése A jövőkép formálásának eszközei a programok INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Tematikus célok és területi összefüggések A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK SZOCIÁLIS PROGRAM Általános cél A szociális biztonság megteremtésének célterületei Hajdúdorog Város Esélyegyenlőségi terve Stratégiai célok Tervezett intézkedések Emelt szintű, idősek és mozgáskorlátozottak bentlakásos otthona Jelzőrendszeres házigondozás Gyermekjóléti szolgálat és családsegítés:

17 Rövid távú célkitűzések: Középtávú célkitűzések: Hosszú távú célkitűzések: Akcióterület kijelölése ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Az esélyegyenlőségi célcsoportoknak nyújtható támogatások, segélyek 2016-ban A Hátrányos helyzet (HH), halmozottan hátrányos helyzet (HHH) meghatározása Járási Hivatalban esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás Stratégiai környezet bemutatása ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések a település egészét érintően A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések Oktatási kultúrával a szegregácó ellen Másságjegyek az oktatásban: Az elmaradás területei az oktatásban: Megoldási víziók Együttműködés megteremtése: Folyamatos szociális munka megteremtése: Törekvés a foglalkoztatás elősegítésére: Törekvés a kora-gyermekkori, gyermekkori és iskolán kívüli fejlesztés és oktatás fejlesztésére: Törekvés az egészség fejlesztésére: Szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása Projektkészítési szempontok Közösségi Beavatkozási Terv elkészítése Settlement típusú programelem Bűnmegelőzési programelem A Családsegítő Szolgálat különböző programjai A családsegítő programok célja Prevenciós törekvések Fiatalkorúak segítése

18 A Családsegítő Szolgálat intézményi céljai: A Családsegítő Szolgálat szolgáltatási célja, feladata, alapelvei Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Család- és Gyermekjóléti Szolgálat célja Család- és Gyermekjóléti Szolgálat feladata Az antiszegregációs program akcióterülete ANTIDEPRIVÁCIÓS PROGRAM (társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex szociális programelemek) Társadalmi integráció körében tervezett tevékenységek (költségeire pályázati források kereshetők TOP ) A folyamatos szociális munka feltételeinek biztosítása (költségeire pályázati források kereshetők TOP ) Foglalkoztatás bővítése(költségeire pályázati források kereshetők TOP ) Oktatás fejlesztése TELEPÜLÉS-MEZŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSI PROGRAM A település-mezőgazdasági program szükségessége A termékminőség helyi biztosításának szükségessége Az informális gazdaság megengedése enyhíti a szociális problémákat, csökkenti a társadalmi szegregációt A lakossági termelés bekapcsolása az élelmiszerláncba A városi mezőgazdaság nemzetközi példáinak alkalmazása Hajdúdorogon A saját kertben növényeket termeszteni nem tilos! A kertészetek jelentősége A városi kert fogalmának bevezetése A népfőiskolai rendszer helyi megalapozása oktatási és tanácsadó rendszer működtetése Település-mezőgazdasági program elsődleges akcióterülete a V3 és a V4 lakóterület HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM Őstermelők szövetkezései a helyi termékek szervezett bejuttatására a kis-, és nagykereskedelem rendszerébe Termelői cluster létrehozása a megfelelő szövetkezeti törvény hiányában Informális adópolitika szükséges a helyi gazdaság fejlődéséhez A mezőgazdasági - élmiszeripari inkubáció a térségi gazdasági multiplikátora Üzleti inkubátorok szükségesek a helyi gazdaság fejlődéséhez Élelmiszeripari inkubátorház kialakítása

19 Ipari park létesítése Hajdúdorogon (TOP ) TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI PROGRAM A görögkatolikus egyházmegyével való együttműködés turisztikai kihívása Gyalogos és kerékpáros zarándokút építése Máriapócsra Az El Camino példája Mária-zarádokút keresztül Közép-Európán A Mária-zarádokút egyik állomása lehet Hajdúdorog A turisztikai fejlesztési program akcióterülete HAJDÚDOROG BIZÁNCI FÜRDŐ kucsprojekt Bibliai fürdőhagyomány A görög ókori kelet fürdőhagyománya Római fürdőhagyomány Magyarországon Török fürdőhagyomány Magyarországon Magyar fürdőhagyomány Hajdúdorogi fürdőhagyomány A vallási- és a termálvízre épülő gyógy-turizmus összekapcsolása MÁRIAPÓCS ÉS HAJDÚDOROG KÖZÖS TURISZTIKAI PROGRAMCSOMAG (a zarándok turizmus és a gyógyturizmus összekapcsolása) ZÖLD VÁROS FEJLESZTÉSI PROGRAM Green city Hajdúdorog Zöld Várossá válásának alappillérei Ökoszisztémák helyreállítása A talajminőség folyamatos javítása Energiahasználat csökkentése, természetes Zöld energiák használata Humán és társadalmi környezeti feltételek javítása A zöld város program elsődleges akciótereülete a városközpont VÁROSMARKETING PROGRAM A városmarketing kötelező elemei: A marketing stratégia készítésének szempontrendszere Kiskereskedelmi egységek szervezése Pilot-projektek megvalósítása Épületek hatékony kihasználása

20 Kormányhivatallal és szakhatóságokkal való együttműködés Barnamezős fejlesztés Széles körű partnerség Egységes arculati stratégia készítése Helyi informális gazdasági tevékenység és adókedvezmény A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Külső összefüggések A HBM ITP-ből Hajdúdorog szempontjából az alábbiak relevánsak: A gazdaságfejlesztési projektcsomagok közül Hajdúsági önfenntartó települési projektcsomag Hajdú-Bihar megyei vállalkozásfejlesztési és befektetésösztönzési projektcsomag Versenyképes turisztika Hajdú-Bihar megye turizmusfejlesztési projektcsomag A településfejlesztési projektcsomagok közül: Hajdúböszörményi járás településfejlesztési projektcsomag Energiahatékonysági korszerűsítések Csapadékvíz kezelése A közösségi közlekedésfejlesztése Kerékpárút-hálózat Könyvtár, közművelődési intézmény és múzeum vagy kiállítóhely Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének Leromlott vagy leszakadással veszélyeztetett városi területek Turisztika Az ágazati projektcsomagok közül Hajdúböszörményi járás településfejlesztési projektcsomag B1: Hozzájárulás az ITP céljaihoz és megvalósításához B2: Indikátorvállalások a TOP célkitűzéseihez kapcsolódóan B3: Tervezett beavatkozások B4: A fejlesztések megalapozottsága B5: Kulcsprojektek azonosítása B6: A projektcsomag belső összefüggései és térbeli kapcsolódása B7: A projektcsomag felépítése B8: A projektcsomag ütemezése B9: A projektcsomag projektjeinek előkészítettsége

21 6.4. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók Belső összefüggések A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az integrált településfejlesztési stratégia szervezeti kereteinek meghatározása a stratégia megvalósításához Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Monitoring rendszer kialakítása Eredmények értékelése a megnyert és megvalósított pályázatok monitoringján keresztül, és éves KSH adatok alapján Interim (közbenső) értékelés On-going (folyamatos) értékelés Ex-post (utólagos) értékelés

22 - 22 -

23 Bevezetés Jelen Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban ITS) nem helyettesíti a város településfejlesztési koncepcióját Hajdúdorog Integrált Településfejlesztési Stratégiája (továbbiakban ITS) a város középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált fejlesztésének legfontosabb irányait és beavatkozásait jelöli ki évig kívánja megvalósítani a tervezett fejlesztéseket, az EU programozási ciklusához igazodva. Jelen várospolitikai dokumentum várospolitikai elhatározása nyomán szakági tervezők bevonásával készül a településfejlesztési koncepció, amely a várospolitikai célkitűzések megvalósításához a településszerkezeti terv térképi megjelenítésével, és szakági tervezők bevonásával szakmailag tisztázza a funkcionális területeket, határozza meg a területfelhasználásokat. A rendezési terv módósítását tehát jelen várospolitikai elhatározások nyomán kell elvégezni a településfejlesztési koncepció, a szerkezeti terv, és a szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat készítési követelményeinek megfelelően. A középtávú célokat realizálni tervezett fejlesztések részletesebb vizsgálatára és alátámasztására az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS), a hosszú távú fejlesztési célok meghatározására pedig a Településfejlesztési Koncepció szolgál. E két dokumentum tartalmi és eljárási jellegű követelményeit a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet tartalmazza. Bevezetés a megalapozó munkarészek tanulmányozásához A helyzetfeltáró munkarész az ITS előtanulmánya, azonban a településfejlesztési koncepció készítése során területrendezési szempontból számos szakmai és szakági kiegészítésre szorul, hiszen az ITS készítéséhez a várospolitika szempontjából releváns adatokat vettük figyelembe, míg egy településfejlesztési koncepció, rendezési terv készítéséhez speciális jogosítványokkal felszerelt szakági tervezők szükségesek. A helyzetfeltárás során törekedtünk arra, hogy az összefüggések feltárása ne csak a szűken vett városterületet, hanem a várostérséget is érintse. A nemzeti fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót az 1/2014. (I. 3.) OGY határozatban fogadta el a Magyar Országgyűlés. A koncepcióban a területi fejlesztések alapegységei a városok és a vidéki térségek együttműködésére épülő, a várost és vonzáskörzetét magában foglaló várostérségek. (szakmai kifejezéssel funkcionális várostérség FVT) Lehatárolásuk alapulhat a különböző funkciók vonzáskörzeteit kimutató területi elemzésekre, de ugyanígy a térségi együttműködés hagyományokra és a térségi identitásminták eloszlására is

24 Hajdúdorog társadalmi-gazdasági fejlődése megindult, és ezt a fejlődést elsősorban annak a dinamikus településvezetésnek köszönheti, amely Hajdúdorogot az országosan a mezőgazdasági ágazatot sújtó nehézségek, és a nagyipari mezőgazdaságnak nyújtott támogatási rendszerek ellenére is lehetőségeihez mérten igyekezett elfogadható szinten tartani, megtartva hagyományos agrárgazdálkodását. Sokat várt a város a határában megépült M3 autópálya közelségétől, azonban Hajdúdorog nem kapott önálló letérő és felhajtó közlekedési csomópontot, az autópálya megközelítése csak Hajdúnánáson keresztül lehetséges. A 60-as, 70-es években betelepített ipari termelő üzemeket elsők között számolta fel, fojtotta meg a piacgazdaságra való átállás (Papírgyár, Ruhagyár), míg a bázist jelentő mezőgazdaság szerkezet-átalakítása a szervezett foglalkoztatás helyett, a bizonytalan és hosszú évekig kétséges kistermelést hozta, állandósítva az elkeseredettséget és a szolid megélhetési körülményeket. Hajdúdorog az 1990-es évektől a magyar mezőgazdasági feldolgozóipar gyakorlati felszámolódásából következően veszített korábbi gazdasági szerepköréből. A hirtelen jött 28-25%-os munkanélküliség állandósulása, a lakosság deprivációja, felgyorsította az elvándorlást, ami azért érinti traumatikusan a várost, mert az elvándorlók elsősorban a fiatalok, és a legaktívabb szakemberek számszerű csökkenését eredményezte. Ma több mint háromezer fővel kevesebben laknak a városban, mint 1940-ben, amikor Hajdúdorog elérte legmagasabb lélekszámát, főt. Közvetlenül az ezredforduló után 9600 főről több mint 1000 fővel csökkent Hajdúdorog lakossága. Ma az összlakosság cca 30%-át teszik ki az eltartottak, és közel ugyanennyien élnek inaktív keresetből, azaz nyugdíjból vagy gyesből. Hajdúdorog mezőgazdasági birtokszerkezete javarészt megőrizte azt a korábbi struktúrát, amely szerencsésen gátolta az integrált nagyüzemi gazdálkodás területszerzését, a város agrárjellegét az őstermelők, ma is a családi gazdálkodók, kis és középvállalkozások adják. Hajdúdorog hátrányos helyzetű, azonban a jó talajadottságai és klímája révén mezőgazdaságilag olyan kiváló természeti erőforrással rendelkezik, amelyre jövő építhető. A 2013-as területpolitikai átrendezés során megszűnt a kistérségi területi rendszer és járási rendszerré szerveződött át. Hajdúnánás járásközpont lett. Hajdúnánás magába szippantotta azt a korábbi Polgári-kistérséget, amelynek térségi központja a hagyományos várostérségi környezetében Polgár volt, és kivált a Hajdúböszörményi-kistérségből. Hajdúnánás kiválásával így a Hajdúböszörményi járási központ most Hajdúdoroggal alkot egy olyan közös járást, amelynek nincsenek kistelepülései, hiszen Pród és Hajdúvid Hajdúböszörmény városrésze lett annak ellenére, hogy jelentős földrajzi távolság választja el őket a várostól. Hajdúböszörmény lakosságszáma közel négyszerese Hajdúdorognak, azonban Hajdúböszörményre Debrecen szuburbanizáló hatású. A szomszédos Hajdúnánással Hajdúdorog különleges szimbiózisban él együtt. A két település egymástól 4 km távolságra található. A közös táj és történelem a közös kulturális értékek szerepét erősíti. A hajdúvárosi múlt, a helyi identitás, az összetartozás, néha rivalizáló együttműködés élő alapjai jelentik a közös kulturális gyökereket. A tájhasználat, és a tájhasználathoz kötődő közös infrastruktúra és helyi gazdaság továbbra is a két város

25 fejlődésének legfontosabb erőforrása függetlenül attól, hogy 2013-óta eltérő járásban vannak. Annak ellenére, hogy mindkét település agrárjellegű mégis elmondható, hogy a közel kétszer annyi lakosú Hajdúnánáson a feldolgozó ipari fejlődés, míg a jobb talajadottságú Dorogon a mezőgazdasági termelés volt domináns. A területfejlesztésben azonban a két város más-más járásban való elhelyezkedése új térségi szerepkört eredményez. Hajdúnánásnak kedvező lehetősége adódhat Polgár járási szintű kisvárossal való együttműködésre, amire elsősorban Polgár logisztikai központi elhelyezkedése reményt keltő, hiszen a Hajdúnánási M3 csomópontnál a Tedej Cégcsoport tervez ipari park építést, a saját tőkeérdekei szerint, így Hajdúnánás városi érdekei sokkal inkább érvényre juttathatók a Polgár várossal való összefogásával, mint a profitérdekekkel szemben. Várhatóan a Hajdúnánás-Tedej M3 magánprofit jellegű ipari parkból Hajdúdorognak még kevesebb lehetősége adódik. A város mesterséges logisztikai elszigetelődését csökkentené az M3 autópályával való közvetlen kapcsolat egy saját le-és felhajtóval, és ez javítaná a közeli Nyíregyházával való kapcsolatot is, azonban ennek a banálisan egyszerű kérdésnek nem várható rövidtávú megoldása. Hajdúdorog helyi gazdasága fejlődésének egyetlen lehetősége az önszerveződés. Ennek során egyrészről a saját nyersanyag előállítására épülő feldolgozóiparának megvalósítása, a meglévő iparának fejlesztése valósítható meg a vasúttól délre fekvő terület ipari parki hasznosításával, a mezőgazdasági inkubáció elindításával, amelyben a háztáji és házkörüli kertészkedés, valamint állattartás, a lakosság deprivált szociális helyzetének javítása fogalmazódik meg társadalmi célként. Másrészről a vallási turizmusra épülő turisztikai attrakciófejlesztés területi multiplikátora, a Máriapócsra vezető zarándokút létrehozása, és ehhez kapcsolódóan a Bizánci Fürdő kulcsprojekt megvalósítása hozhat gazdasági eredményt. Bevezetés a település-mezőgazdasági programba A térség természeti erőforrása a termőföld. Elsősorban erre az erőforrásra alapozható a vállalkozási környezet fejlesztése ipari park létrehozásával, a meglévő helyi gazdaság további fejlesztésével, a mezőgazdasági kisvállalkozások, családi gazdaságok klaszteresedési folyamatának elindításával, erősítésével, valamint az üzleti, logisztikai, közlekedési és szolgáltatási háttér fejlesztésével, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. A megfelelő mezőgazdasági földhasználati és gazdálkodási rendszerek alkalmazása Hajdúdorog jelenlegi, történelmi hagyományokon alapuló státuszának, társadalma megmaradásának kulcskérdése. Ezt azonban csak fenntartható rendszerek képesek biztosítani, amelyek úgy állítanak elő jó minőségű, egészséges és elegendő termékeket, hogy közben megőrzik az élővilágot, a tájat, s benne az embert, közösségeit, kultúráját, munkát és megélhetést biztosítva a polgári népesség, a helyi közösségek számára. E feladatok egyidejű megoldására az iparszerű mezőgazdálkodás nem alkalmas, hiszen az egybefüggő, hatalmas

26 területeken folytatott monokultúrás és automatizált nagyüzemi gépi földművelés kevés emberi, élőmunkát igényel, és mindemellett vegyszerekkel szennyezi a környezetét, csökkenti a biodiverzitást. A mezőgazdaság versenyképességének erősítése a biotermelés ösztönzésével, a helyi érdekeltségű agrármarketing tevékenység fejlesztésével és a helyi termékek támogatásával lehetséges. A vidék fennmaradásának kulcskérdése olyan helyi termékláncok létrehozása, amelyben az élelmiszer feldolgozó manufaktúrák felvásárló hálózatai nem csak az őstermelőkre támaszkodnak, hanem az élelmiszer nyersanyag előállításában a lakosság is aktív szerephez juthat. Az elvándorlás a vidéki lakosság anyagi-pénzügyi deprivált helyzetével, és a helyi közösségek megtartó erejének gyengülésével áll alapvetően összefüggésben. Mindehhez természetesen hozzájárulnak azok a sajátos víziók, amelyek korunk technológiai haladáseszméi tükrében, a médiák közvetítésével a fogyasztás lehetőségén keresztül olyan irreális jövőképet vázolnak, amelynek rövid távú teljesülése a magyar vidéki térségekben a közeljövőben nem várható. Figyelembe véve a földterületek tulajdonviszonyait az őstermelők, családi gazdaságok szerepe szerencsésen domináns Hajdúdorogon. Szemben pl. Tedej mezőgazdasági integrátori dominanciájával. Vigyázni kell arra, hogy ne alakulhasson ki tulajdonosi erőegyensúly eltolódás a nagybirtok irányában, a várostérségi birtokszerkezetben. Hiszen elsősorban a családi gazdaságok jelenléte lehet a város gazdaságfejlesztési motorja. Ennek a motornak a hajtóerejét az a gazdasági haszon jelenti, amely egyrészt a helyi beszállítói hálózat fenntartásából adódhat egy-egy olyan családi vállalkozás számára, amely feldolgozó manufaktúrát, kisüzemet működtet. Másrész a helyi termelők beszállítói piachoz jutnak. A helyi piacok kialakításán túl a helyi kisvállalkozások, őstermelők klaszterbe szervezése szükséges annak érdekében, hogy koordinált, szervezett kereteket lehessen találni a helyi gazdasági érdekek védelmére. Ez gyógyír lehet a TTIP negatív hatásaival szemben, amely várhatóan a magyar iparszerű mezőgazdaság hazai tulajdonosi szerkezetére lesz hatással néhány év múlva. Az élelmiszer feldolgozó kisüzemekhez helyi felvásárlási rendszerek szükségesek. A nyersanyag előállítás pedig olyan térségi és helyi termelői hálózatok kiépítésével lehetséges, ahol tervezhető és garantálható az előállított termékek mennyisége, és minősége, mert ez a helyi nagykereskedelem, és a helyi piac fejleszthetőségének feltétele is. A lakossági élelmiszeripari nyersanyag előállítás a környékbeli tanyák, zártkertek, és a beépítésre szánt területek, lakótelkek aktivizálható termőterületeit vonhatja művelésbe, kiegészítő jövedelmet termelve a hely lakosok számára. A családi vállalkozások termőterületei növekedhetnek, ha a családi vállalkozások, feldolgozó manufaktúrák lakossági beszállítói hálózatot is fenntartanak. Mindehhez természetesen biztos piac szükséges, amelynek védelmét a helyi terméklánc sajátos intézményei adhatják. A helyi terméklánc sajátos intézményei lehetnek: - Helyi termelői piac - Közművelődési intézmények szemléletformáló akciói

27 - Népfőiskola helyi kirendeltségének, vagy önálló népfőiskola működtetése - Helyi szövetkezetek szerveződésének elősegítése, működésének támogatása - Családi gazdaságok lakossági gazdaságszervező beszállítói hálózat építésének támogatása - Feldolgozóipari fejlesztések manufaktúrák, feldolgozó kisipar inkubációja (inkubátorház) - Ipari Park létesítése (önkormányzati tulajdonosi többséggel) - Közcélú munkaprogramokhoz kapcsolt egyéni kompetenciafejlesztés a háztáji és házkörüli élelmiszer termelési ismerek elsajátításához - Önkormányzati tulajdonú földek, és művelési eszközök biztosítása a közcélú munkaprogramok hatékonyságának növelésére - Önkormányzati tulajdonú termelőeszközök kikölcsönzési lehetősége a lakosság számára Hajdúdorogon olyan társadalmi összefogás szükséges, amely divatba hozza a házkörüli, háztáji kertészkedést és folyamatosan javítja a közösségi gazdálkodás kialakulásának esélyeit. A közösségi gazdálkodás spontán hálózati rendszerének kialakításával olyan erős helyi gazdaság szervezhető, amely a mainál sokkal szélesebb társadalmi réteget juttathat jövedelemhez. Egyértelmű célkitűzésként kell megjelennie egy olyan hely terméklánc kiépítésének, amely képes spontán módon aktivizálni, hálózatba szervezni, szövetkezésre késztetni a lakossági élelmiszertermelést. Hajdúdorog beépítésre szánt területein, a lakótelkek jellemzője a nagy hátsókert, amely általában jó termőadottságokkal rendelkezik, azonban ezek jelentős része ma bevetetlen, ugaron marad. A háztáji és házkörüli kertészkedés, és állattartás a város hagyományos kiegészítő jövedelemtermelő lehetősége. Ehhez biztosítani kell a megfelelően magasan tartott árszintet, értékesítési, felvásárlási lehetőségeket, mert ezek hiányában az ugarok használata érdektelenségbe fullad. A feldolgozó manufaktúrák számának növekedését nem csak a mai, meglévő és üzemelő családi vállalkozások fejlődésétől kell várni. Különleges és támogató figyelemmel kell lenni azokra az új vállalkozókra is, akik a háztáji és házkörüli lakossági termelés szervezésével biztosítanak maguknak nyersanyagtermelő területet, erre szerződött partnerekként a ház körül termelő lakosságot is bevonva, saját beszállítói hálózatot szerveznek, növénytermesztési technológiákat, vetőmagot, vagy állattartást és takarmányt szolgáltatnak, bérállattartási hálózatot tartanak fenn stb. Támogatni kell azokat a vállalkozásokat, akik helyi lakossági felvásárlást működtetik. A helyi piac kialakítása tehát nem elsősorban a kofák asztalainak szélesítését jelenti, hanem a lokális élelmiszerkereskedelem hálózatba szervezését is. A lakosság deprivált helyzetét csökkenti, ha a helyi kereskedelem a házkörüli, és háztáji élelmiszer előállítás részére is biztosít felvásárlási lehetőséget

28 Bevezetés a depriváció és az elvándorlás országos gondjain keresztül a térségi problémakör megértésébe Az MNB 2015 decemberi növekedési jelentése is felvázolja, hogy melyek a nagy problémák: évi 35 ezer fővel csökken a magyar népesség, elfogy a munkaképesek tábora, egyre több lesz a nyugdíjas, a magyar termékenység európai összevetésben az egyik legalacsonyabb ig 9,4 millió főre csökkenhet a Kárpát-medencei magyar népesség, de van olyan számítás is, ami szerint 6,7 millióra zuhan. Ha nem tudjuk megállítani a tendenciát, pár éven belül felborul a társadalmi egyensúly, és veszélybe kerül a nyugdíjrendszer, az egészségügy, a közoktatás. (forrás: Dr. Benda József A szakadék szélén ) A vidéken élők népességfogyását, az elvándorlás élénkülését, a települések elöregedését, a születések számának csökkenését, a lakosságot érintő anyagi-pénzügyi-erkölcsi depriváció folyamatát a korábbi beavatkozások visszafordítani nem tudták sem megállítani, de még fékezni sem. Ennek az lehet az oka, hogy nem értettük meg a népességfogyás több meghatározó tényezőjét. A rohamos népességfogyás és társadalmi értékvesztés okainak a megértése, és sokrétű, jövőbe látó kezelése nem csak a demográfiai krízis megoldásában segíthet bennünket, hanem hozzájárulhat olyan akut problémák megoldásához is, amelyek közül Hajdúdorogon a legfontosabbak: a fiatalok és a munkaképes lakosság emigrációs szándékának csökkenése, az értékrendszer és életminőség krízise, a deviáns életutak kiegyenesítése, és a gazdasági eredményesség. A népesség növekedési pályára állítása (vagy legalább a népesség számának állandósítása, a fogyás megállítása), egy átgondolt, több lépcsőben megvalósított, több társadalmi szektorra és intézményrendszerre kiterjedő komplex stratégia alapján történhet, amelynek a fő iránya a magyar társadalom bizalmi tőkéjének emelése, a személyes, családi, közösségi és intézményi kapcsolatrendszer és működési folyamatok minőségelvű újraépítése, rehabilitációja. (Dr. Benda J.) Ennek a komplex programnak legfontosabb vidéki erőforrásai a helyi emberi közösségek, és a termőföld. E két legfontosabb erőforrásra épülve erkölcsi és gazdasági téren olyan hazai vállalkozásokra van szükség, amelyek méltányos társadalmi összefogásban működnek együtt. A település-mezőgazdasági program egyrészt komplex kulturális-gazdasági vízióként a fiatal generációk elsődleges és másodlagos szocializációs folyamatait célozza. Gazdasági értelemben ennek legfontosabb elemeit a népfőiskolai tevékenység hazai hagyományainak felelevenítésével, a helyi közösségek építésével, a lokális hagyományok ápolásával, másrészt a vidéki élet gazdasági háttérintézményeit igyekszik megteremteni. A népességfogyás másik, és nagyon mély társadalmi okát azonban, amely a koragyermekkori anya-gyermek kapcsolat tömeges sérülésében, és az iskolarendszerünk működésében található meg, helyi stratégiákkal nem lehet megoldani (Lásd: Dr. Benda József publicisztikák)

29 A méltányos társadalmi összefogás erkölcsi alapja a tisztesség és az emberség. Ezt csak akkor várhatjuk el másoktól, ha érvényesítjük saját magatartásunkban is. Ez lehet a megkülönböztetés egyetlen szükséges, és személyes alapja kortól, nemtől, fajtól, bőrszíntől, vallási-, vagy etnikai hovatartozástól stb függetlenül. A helyi közösségek építésének, és a közösségek együttélésének ez jelentse a legfontosabb alapértékét annak érdekében, hogy a helyi közösségek együttműködései a tisztesség és emberség szövetségeként alkothassanak nagyobb helyi-, térségi-, megyei-, és országos közösségeket. Bevezetés a térségi település-mezőgazdasági programokba A mezőgazdaság nem egyszerű árutermelő ágazat. A városnak és vonzáskörzetének újra fel kell ismerni, hogy a mezőgazdaság erőforrás. Mind emellett azt is fel kell ismerni, hogy a mezőgazdaság olyan erőforrás, amelynek a termelési feladatok mellett környezetvédelmi és foglalkoztatási feladatokat is magára kell vállalnia, hiszen a környezeti és szociális, közösségi szolgáltatási igények helyben keletkeznek, a szolgáltatások nem importálhatók. (forrás: Nemzeti Vidékstratégia 2010) A nagyüzemi mezőgazdaság a saját profitját termeli, és a székhelye sokszor messze esik azoktól a településektől, amelynek azonban a területein gazdálkodnak. A települések csupán olcsó munkaerővel szolgálják ezeket a cégeket, azonban ezen túl a kistelepüléseknek kevés hasznuk van belőlük. Azonban a közösségi és szociális problémák megoldásában szinte egyáltalán nem érdekeltek azok, akik a közösség által termelt javakból részesednek, sőt kifejezetten profitérdek a bérek lehető legalacsonyabb szinten tartása. A nagyipari, iparszerű földművelés hatásai tekintetében a vidéki népesség deprivációja tükrében kijelenthetjük, hogy a magyar mezőgazdaság ma már tartósan olyan helyzetben van, hogy termelési funkcióján kívül nem tudja ellátni hagyományos környezeti, és társadalmi funkcióját, azaz nem ad megélhetési lehetőséget a helyben élőknek. Ez pedig azért nagyon érdekes, mert egészen az 1990-es évekig (néhány előrelátó szakember kivételével) laikus módon úgy gondoltuk, hogy a technológiai fejlődésével majd egyre jobban fogunk élni, sőt a lezajló rendszerváltással új, és jobb lehetőségeink adódnak életkörülményeink javítására. Érthetetlennek tűnik, hogy amíg a történelem során egészen az 1990-es évekig a vidék el tudta tartani az ott élő népességet, napjainkra már ez egy cseppet sem mondható el annak ellenére, hogy az ipar és a technológiák soha nem látott gyorsasággal fejlődtek az elmúlt 25 évben. Ha mindenki mindig jót akart, akkor mégis, miért következett be ez a hatalmas változás? A magyar mezőgazdaság virágzó korszakában ( es években) működött a háztáji, házkörüli gazdálkodás, és a termelőszövetkezetekben a mezőgazdasági alaptevékenységen kívüli, melléktevékenységek, melléküzemágak, a legtöbb esetben ellensúlyozták, illetve kiegyenlítették a munkák szezonalitását, és egyenletes munkaerő és erőforrás kihasználással növelték a jövedelemtermelő képességet. Sokszor a TSZ-ek biztosítottak olcsó takarmányt az állattartáshoz, sőt felvásárlással is foglalkoztak, volt ÁFÉSZ, volt Debreceni Konzervgyár, Kabai

30 Cukorgyár.stb szinte mindenhol volt takarmánybolt, tejbegyűjtő, szóval különböző helyi felvásárló rendszerek működtek, ahol a helyi lakosság eladhatta háznál a termelt élelmet, amely a feldolgozó üzemek nyersanyagául szolgált. A vidék kihasználta a több lábon állás előnyeit. Ma a népesség fogy, egyre kevesebben vagyunk, a technológiai fejlődés korában a termelékenység és a hatékonyság javul. Mégis egyre többen, és egyre inkább úgy érezzük, hogy ma jobban élünk, mint holnap, és láthatóan a környezet egyre kevésbé tudja eltartani az ott élő embereket, mert vidéken egyre kevesebb a lehetőség. Ma újra meg kell találnunk a vidéken élők életlehetőségeit, a mezőgazdasággal foglalkozó családok és vállalkozások jövedelem-kiegészítési lehetőségeit, a gazdaság erőforrásaihoz és a tájhoz, tájfajtákhoz kötődő a hagyományos mezőgazdasági alaptevékenységek újjáélesztésével, és a méltányos elosztási rendszerek újra gondolásával. Ha nem ezt tesszük, akkor kihal a vidék, és a hatalmas földtáblákon gazdálkodó magasan gépesített mezőgazdaság csupán néhány kiváltságos, tulajdonosi helyzetű embernek ad kiváltságos szintű megélhetést, míg a többiek, az út szélén maradottak, mehetnek amerre látnak. Éppen ezért a térségi fejlesztéseknél, a meglévő őstermelők támogatása mellett különleges figyelmet kellene szentelni a lakossági élelem előállítás és manufakturás feldolgozás lehetőségeire. Korszerű elnevezéssel egy olyan diverzifikált mezőgazdaságot kell megvalósítani, amely a termelési funkcióján túl megoldást kínál a vidék társadalmi és környezeti problémáira, hagyományos magyar nyelvezettel pedig azt mondhatjuk, hogy szerves kultúrán alapuló szerves mezőgazdaságot kell létrehoznunk. Az agrár-közgazdaságtan a diverzifikáció fogalma alatt elsősorban a termelési szerkezet bővítését érti. Főként a nemzetközi szakirodalomban elterjedt on-farm vagy gazdaságon kívüli off-farm értelmezés, vagy pluriactivity, de a legegyszerűbb úgy értelmeznünk, hogy a diverzifikáció fogalmába beleértendő minden olyan termelési feladatokon túli tevékenység is, ami kívül esik azon a tevékenységen, amit ma iparszerű mezőgazdasági termelésorientációjú fejjel gondolkodva az úgynevezett hagyományos, konvencionális mezőgazdasági alaptevékenységen értünk, és korszerű mezőgazdaságnak nevezve soroljuk mindenek elé. (például szántóföldi növénytermelés, állattenyésztés, kertészet, szőlőgyümölcstermelés, állattenyésztés stb.) Magyarul diverzifikált mezőgazdaságnak hívjuk ma azt, amikor a mezőgazdaság visszatér eredeti funkciójához, azaz ahhoz, amit a mezőgazdaságtól kapunk évezredek óta, hogy a Föld a helyben élőket eltartja, akik vigyáznak a minőségére, gondozzák, megőrzik az élet lehetőségét a tájban az unokák számára. Latinosan, és nem magyarul, diverzifikált mezőgazdaságnak kezdik nevezni azt a mezőgazdaságot, ami különbözik attól az iparszerű monokultúrás rendszertől, amit a fejlődés egyetlen lehetséges útja -ként az elmúlt évtizedekben a józan eszünkkel szemben a fejünkbe vertek.. Hagyjuk tehát a pc-latin nyelvet és beszéljünk magyarul, a józan paraszti eszünk szerint nevezzük egyszerűen szerves magyar műveltség szerinti gazdálkodásnak azt, amit latinul kíván magyarázni nekünk a legújabb kori tudomány

31 Gyakorlatilag minden olyan településen ki kell dolgozni a lakossági önfenntartás lehetőségét, ahol a közcélú munkaprogramok megvalósításával az önkormányzat minősül a legtöbb főt helyben foglalkoztatónak. A statisztikai adatok elárulják, hogy a magyar vidéken csak azokon a területein érzékelhető kisebb mértékű depriváció, ahol erős az ipari tevékenység. Azokon a vidékeken, ahol a közmunkaprogramok tartósan magas, sőt növekvő létszámmal folynak, azokat a településeket a megélhetésben való veszélyeztetettség jellemzi, ott általános deprivációs problémák vannak, és ott a település nem önfenntartó, azaz a mezőgazdasággal komoly bajok vannak. Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések (2010) (Forrás: OFTK) A táj a történelem során mindig képes volt eltartani az ott élőket, azonban az utóbbi években annak vagyunk tanúi, hogy a korábbi évekhez képest létszámban rohamosan csökkent a népesség, tehát a vidék a fejlődéssel egyre kevesebb számú helyben élő embert tart el, és a folyamat arra utal, hogy egyre kevesebb népesség eltartására alkalmas előtt, a kistelepülések TSZ-ei munkát és megélhetést adtak a kistelepülések lakóinak. A TSZ-ek sajátos bedolgozói, beszállítói helyi hálózatokat is működtettek, amivel előmozdították a háztáji gazdálkodást, takarmánnyal, felvásárlással, helyi feldolgozóiparral, melléküzemágakkal rendelkeztek, amelynek a kistelepülések lakói beszállítói lehettek. Mindezt az állami gazdaságokról már nem mondhattuk el a 80-as években sem, hiszen minden részmunkafolyamatot saját belső rendszerben próbáltak nagyüzemi módon megszervezni. Az iparszerű gazdálkodáshoz olcsó bérmunkások kellettek már akkor is. Néhány kivételtől eltekintve akkor sem volt szüksége az állami gazdaságoknak a háztáji gazdálkodás működtetésére, hiszen mindent "kerítésen belül" oldottak meg

32 Tehát a valódi kérdés, az hogy: HA A NAGYIPARI MEZŐGAZDASÁGOT TEKINTJÜK MA MINTAGAZDASÁGNAK, ÜDVÖZÖLJÜK AZ ÚJ NAGYBIRTOKRENDSZERT, ÜDVÖZÖLJÜK ÚJ FÖLDBIRTOKOSAINKAT, AKKOR MI LESZ MAGYARORSZÁG VIDÉKI TELEPÜLÉSEINEK A SORSA???? Ha az emberek olcsó munkaereje az egyetlen helyi erőforrás, akkor ennek az erőforrásnak a fenntartásában érdekelt minden szereplő. Ez a fajta közös érdekeltség a bérek egyre alacsonyabb szintjét eredményezi. Ha ezt a mintát követjük, akkor pénzügyi, anyagi és erkölcsi depriváció teszi értéktelenné a vidéki népességet, aki feleslegessé válik a kapitalizmusban, hiszen vásárlóerőt sem képvisel, sőt önmaga puszta létezését sem képes fenntartani. (Lásd vidéki közmunka programok). További probléma a külföldi ipari cégek, logisztikai központok kérdése. A problémajelleg megegyező, hiszen ezek a cégek is saját beszállítói hálózatokkal rendelkeznek, éppen úgy, ahogy valaha az állami gazdaságok. Vegyük észre, hogy a multinacionális cégek saját és zárt nemzetközi globális termékláncban, szervezetten zárt piacokra dolgoznak, és a helyi kis- és középvállalkozások csak a legritkább esetben válnak ezeknek a cégeknek a beszállítóivá, hiszen ez a beszállítói piac is zárt. Vegyük észre azt is, hogy a hazai erőforrásokra épülő kis és középvállalkozások adják a hazai foglalkoztatás legfontosabb bázisát, azonban ezek a cégek a legtöbb esetben, a hazánkban összeszerelő üzemeket működtető multinacionális cégektől gyakorlatilag függetlenek. Ezek a kkv-k vagy hazai piacra dolgoznak, vagy külföldi piacokra, ahol az alacsonyabb hazai előállítási költségből, vagy a minőségi többletből adódik olyan árelőny, amely szintén a hazai az olcsó munkaerőn alapul. Érdemes végigsétálni a kereskedelmi bevásárló központokban, plázákban, outletekben, és keresni a magyar árukat. A sétánk tanulságos lesz, különösen azon idősebb barátaink számára, akiknek volt alkalma 89 előtt vásárolni. Akkor volt magyar áru a polcokon, ma gyakorlatilag szinte nincs is. Ha a nagyipari mezőgazdaság szervezési mintáit követjük, akkor a magyar nép az elkövetkező 50 évben éppen úgy tűnik el a magyar vidékről, ahogy mára a magyar termékek az áruházak polcairól. Az elvándorlás mellett további probléma, hogy a születések száma Magyarországon kisebbnagyobb hullámzással megállíthatatlannak tűnő módon, több mint egy évszázada fogyásban van, ami az utóbbi 40 évben a korábbinál sokkal erőteljesebb. Magyarország népessége európai és világviszonylatban a leggyorsabban fogyatkozók közé tartozik. Ma már több szakmai szinten is konszenzus övezi, hogy társadalmunk egy beláthatatlan következményekkel fenyegető krízis küszöbére érkezett. Azonban ez a népességfogyási krízis nem hasonlítható a nyugat-európai országok népességfogyási kríziséhez. A legújabbkori népvándoroltatás (migránsválság) a népességfogyással küszködő fejlett ipari országokba olcsó munkaerőt visz, akik ott a munkabéreket lassan leszorítják. A sajátos kulturális ellentétek mentén a leszorított bérek hosszú távon tarthatók alacsony szinten, és megerősített erőszakszervezetekkel (pl. rendőrséggel) biztosítható a megosztottságnak az a fenntartása is, amely az őslakosok és a bevándorlók munkabérei között realizálódhat, akárcsak a században sőt a 20. század

33 elején Amerika déli államaiban az ültetvények üzemeltetése esetében a fehérek és a feketék között. Azonban más a helyzet Magyarországon, hiszen az iparilag fejlett nyugattal szemben nemzeti iparunk leépült. Óvatos becslések szerint is a termelő eszközök minimum 80%-a külföldi tulajdonban van, a népesség jelentős része (ma a lakosság 5-7%-a) gazdasági emigrációba kényszerül az iparilag fejlett országokba. Ide hiába is érkeznének migránsok a munkabérek leszorítására. Ha mégis érkeznek, annak sajnos más, súlyos célja van, amely a Föld népességének növekedésével, a Magyar Föld mezőgazdasági termőképességével, és ennek kisajátításával van összhangban. A migránsok befogadása egy csendes népírtás lenne Magyarországon, amely a munkanélküliséggel, anyagi pénzügyi depriváltsággal, a szociális, az egészségügyi ellátási rendszer összeomlásával, etnikai feszültségek éleződésével gyorsítaná azokat a folyamatokat, amelyeket mindettől függetlenül már ma, migránsok nélkül is tapasztalhatunk. Az olcsó természetes zöld energiák terjedő alkalmazásából következően az energiaszektor energiahordozóinak stratégia jelentősége változni fog. Figyelembe véve a Föld népességének rendkívüli növekedését, könnyű belátni, hogy az energiahordozók mai stratégiai jelentőségét az élelemtermelés veszi át. Jó, ha tisztában vagyunk mindezek világhatalmi gazdaságstratégiai következményeivel és figyelmesen tanulmányozzuk a TTIP lényegét. A Hajdúságot összeköti a történelem, az ember és a táj sajátságos kapcsolatában, a természetes erőforrások hasznosításában, és ez a történelmi folytonosság szakadhat meg az elvándorlással. A vidék jövőjét ma kell megalapozni, ha komolyan szeretnénk, hogy az unokánk is ezen a földön éljenek. A jövő alapja csakis egy olyan szervesen kulturált mezőgazdaság lehet, amely nagyon sok földtulajdonosra épül. A világgazdaság stratégiai ágazatainak jelentőségét szemlélve ugyanis Magyarország a magyar termőföld és az ivóvíz kapcsán világgazdasági stratégiai jelentőségű. Az unokáinknak az lenne a legjobb, ha itthon maradhatnának. A vidék jövőjének megalapozása nem csak a vidék fennmaradásának nemzetstratégiai kérdése. Napjainkban az újjáalakuló nagybirtokrendszer két oldalról is sebezhető. Egyik a törvénytelenség oldala, amely nem magát az integrált mezőgazdaságot, az összehordott nagybirtokot támadhatja meg, hanem csupán azok személyét, akik törvénytelenül szerezték azt meg. A földtulajdon törvénytelen megszerzésének körülményei különleges peren kívüli megegyezéseket, áralkukat, és tulajdonjog átruházásokat hozhatnak a tőke szabad áramlását, és a befektetők védelmét szolgáló TTIP nemzetek feletti bíróságok gyakorlatában. Hiszen a termőföldforgalom nem mentesül a tőke szabad áramlása, azaz liberalizációja alól, és a mai jogsértések valamint azok lefolyása, és következménye is dokumentált, sérti az Európa Tanács és egyéb nemzetközi intézmények számos korrupcióellenes határozatát, törekvését. A korrupció letörése kapcsán azonban éppen úgy számíthatunk a kettős mérce alkalmazására, mint ahogy azt sajnos megszoktuk, sőt éppen a TTIP maga is magában rejti ezt a veszélyt. A másik sebezhető oldal a földárverések kapcsán felvett hitelek jelzálogkérdése, amely a Magyar Fejlesztési Bank esetleges tulajdonosváltása esetén vezethetne érdekes helyzetre

34 A diverzifikált mezőgazdaság létrehozása tehát olyan nemzetstratégiai kérdés, amelynek megvalósítása megnehezítené azt a folyamatot, amely a magyar mezőgazdaságot, mint nemzetgazdaságunk talpra állásának szinte egyetlen lehetőségét is idegen kézre juttathatja. A diverzifikált mezőgazdaságot olyan helyi mezőgazdaság megszervezése jelenti, amelynek az alapja a sok, magas élelmiszeripari minőséget előállító kisvállalkozás, egyéni és család gazdaság, helyi kisvállalkozói feldolgozóipar, és szervezett kereskedelem, amely a településhálózat térségi együttműködésén alapul, bevonja a lakosságot a termelésbe és kiegyensúlyozza a mezőgazdasági termelés szezonális intenzitásdifferenciáit. Ehhez fel kell ismerni, hogy a magánkézben lévő, gépesített iparszerű mezőgazdaság a vidéken élőket eltartani nem tudja, és nem is akarja még akkor sem, ha a tulajdonos magyar állampolgár. Hiszen elsődleges érdek a profitszerzés érdeke, és felesleges abban az illúzióban ringatnia magát bárkinek is, hogy ebben fontos lehet ezen túlmenően bármi, legyen az közösségi érdek, vagy a tulajdonos nemzetisége, neme, vallási, és egyéb hovatartozása stb. Az iparszerű energiaintenzív monokultúrás rendszerekre épülő integrált mezőgazdaság egyetlen ügyet, a gazdasági növekedést tartja szem előtt. De ne tévesszen meg senkit a fejlődés és haladás eszméje a józan ésszel szemben. A múltat nem eltörölni kell, hanem figyelembe kell venni a legfontosabb tanulságait, hiszen éppen a vidék életlehetőségét igazolja, szemben a mai tömegesen korszerűnek ítelt tendenciákkal. A befektetők egyetlen érdeke a minél nagyobb haszon. Ez az egy ügyű, azaz profitmaximalizáló tőkeérdek elveszi-elviszi a hasznot, és a terheket a helyi közösségre hárítja. Ma egy-egy kistelepülésen a legnagyobb foglalkoztató a helyi önkormányzat, amely közhasznú munkaprogramok szervezésével próbálja mérsékelni a vidéki munkanélküliség problémáját. További nemzetstratégiai kérdés az iparszerű mezőgazdaság profitorientációja nyomán, hogy a monokultúrák művelésének hatékonysága a művelési földtáblák méretével fordítottan arányos, azaz minél nagyobb és egybefüggőbb egy művelési tábla, annál nagyobb hatékonysággal, olcsóbban művelhető. A monokultúrás művelésnek a legjobb a gyarmatosítási indexe hiszen a haszon elvihető, a rendkívül olcsó élő munkaerő pályázati pénzekből vásárolt nagy teljesítményű gépekkel kiváltható, és a rövid távú, a környezetet letaroló haszon látszólag a végtelenségig növelhető. A táblásítás útjában van az erdő, az élőhely, és az emberi lakóhely is. A napjainkban néptelenedő és önfenntartásra is képtelen falvaink sorsa a kérdés. Szintén kérdés a táj, és a termőföld, valamint a környezet, és a vizeink állapota. A környezeti károkkal és a munkanélküliséggel azonban a társadalomnak kell megküzdeni, és ebből a problémából azok, akik a táj hasznát lenyúlják sajnos szinte egyáltalán nem veszik ki a részüket. Jól érzékelteti a problémát a 2013 őszén az 1200 milliárdos ÁFA-csalás a zöld dossziés Horváth András által kirobbantott - azóta elsikált - ügy is, a hazai jelen, az élelmiszeripar és kereskedelem adómoráljának tükreként. Ha nem akarjuk felszámolni a vidéket, akkor a térségi központokban meg kell teremteni a mezőgazdasági feldolgozóipar spontán helyi kialakulásának lehetőségét. Egy olyan többdimenziós fenntartható módon fejlődésorientált helyi gazdaságot kell létrehozni, amely a helyi közösségekre épül, és ennek egyik kulcseleme lehet az a helyi önkormányzat, amely a

35 legtöbb kistelepülés esetében már ma is a legnagyobb foglalkoztató. Erre a térségi központokban, járási székhelyeken, járási szintű kisvárosokban olyan megfelelő feldolgozó ipari célú területet kell kijelölni, ahol telepszerű jelleggel valósítható meg a mezőgazdasági feldolgozó-kisipari tevékenység inkubációja, önkormányzati tulajdonú, és bérbe adható területeken. Ezeknek a feldolgozó üzemeknek van a legfontosabb szerepe a vidék fejlődésében, hiszen célszerű a családi gazdálkodóknak szövetkeznie feldolgozó üzemek létrehozására, és célszerű ebbe a rendszerbe bekapcsolni a lakossági felvásárlást. Legfontosabb tényező, hogy a családi gazdaságokon és az önkormányzatokon keresztül a helyi közösségek méltányos haszonra tehessenek szert, és a méltányos haszon elmaradása esetén megfelelő eszközökkel rendelkezzenek arra nézve, hogy a közösség hasznának elmaradása esetén megfelelő intézkedéseket foganatosíthassanak. Ezért az inkubátorház és az iparterület az épületekkel maradjon lehetőleg önkormányzati tulajdonban, és a helyi közösség által megtermelt javakból részesülő vállalkozások maradjanak bérlők. A nyersanyag felvásárlás, tárolás, feldolgozás mellett, a kereskedelmi és logisztikai ágazat fejlesztésével kiépíthető helyi terméklánc, és akár a nemzetközi áruforgalomhoz is kapcsolható. Azonban már a kialakítás során gondoskodni kell a helyi termelőközösség méltányos fenntartásáról, megfelelő védeleméről, a termékszerkezet és termékmennyiség tervezhetőségéről, valamint a szermaradványmentes minőség folyamatos ellenőrzéséről, a minőségbiztosítási rendszerek hatékony kiépítéséről. A minőségbiztosítás rugalmas akkreditációja azt jelent, hogy a terméket a vásárlói igények alapján kell előállítani, hiszen Abu-Dabiban, vagy Tel-Avivban vagy Peking-ben másképp-másképp kell tanúsítani a minőséget. A minőségi élelmiszer előállítás a táj lehetőségei szerinti fajtahasználatú agrikultúrán alapul, a vegyszerhasználat helyett természetszerű és nem technokrata (ipari) logika alapján működő közösségi gazdálkodási rendszert jelent. Ma a vidék elszegényedésének, a vidéki népesség elvándorlásának legjellemzőbb gazdasági oka az, hogy a termőföld-erőforrás hasznosításának jövedelméből a közösségek nem részesülnek, csak néhány olyan kivételezett család, aki megszerezte a föld tulajdonjogát. A mai szociális-munkaügyi helyzetet hűen tükrözi a közfoglalkoztatás vidéki, kisvárosi és kistelepülési helyzete. E helyett létre kell hozni azt az öko-szociális rendszert, amely ellensúlyozni tudja az integrált mezőgazdaság rohamos hazai terjedésével járó vidéki problémákat, orvosolni tudja a földárverések során keletkezett újmagyar latifundiumok vidékromboló hatását. Jelen stratégia készítése során felmerül a kérdés, hogy miért nem az önkormányzatok kapják közösségi célú művelésre az állami földtulajdonokat, amikor láthatóan nagyon sok vidéki településen az önkormányzatok váltak a legnagyobb foglalkoztatóvá? További kérdéseket vet fel, hogy a földárverések miért a nagybirtokrendszert és azt az iparszerű mezőgazdaságot erősítik, amely a vidék elnéptelenedését okozza? Az iparszerű mezőgazdaság terjedésének erősödő tendenciája ellenében a Hajdúböszörményi járásban létre kell hozni azt az együttműködésre képes Hajdúböszörmény-Hajdúdorog tengelyen működő helyi mezőgazdasági termékláncot, amely kihasználja az egyes területek

36 kistermelői lehetőségeit, és összevontan, szövetkezett gazdasági hálózategységekbe szervezi a helyi kistermelőket annak érdekében, hogy ellensúlyozni tudja az iparszerű mezőgazdaság vidékromboló hatását. A probléma megoldása nem egyszerű feladat, de addig kell elkezdeni ameddig nem késő. A helyi mezőgazdasági termelés divatba hozása a lakossági termelés, háztáji gazdálkodás tömegbázisának megteremtése, komplex feladat. Azonban ebből a tömegből kinőhetnek azok a kereskedő-feldolgozó szervezők, akinek tevékenysége nyomán aktivizálható akár a településhatárokon belül még megmaradt természetes erőforrás is. Országos szinten korlátozni kellene a tőkemozgást, azonban ez az EUMSZ elvekkel ellentétes, tehát ilyen intézkedés nem várható. Országos szinten korlátozni kellene a nagyipari mezőgazdaság terjeszkedését is, ennek szükségszerűségére 2010-ben már Ángyán József professzor felhívta a figyelmet, és a Nemzeti Vidékstratégiában kormányprogrammá emelkedett a Vidék él és élni akar szlogennel ez a törekvés, azonban a 2014-es földbérleti szerződések, az ezzel kapcsolatos pályázatok elbírálása, és mindezekkel szorosan összefüggő napjainkban zajló földárverések ellentmondani látszanak a 2010-es kormányprogramnak. Bevezetés az ITS-be Az ITS alapvetően városi dokumentum, azonban a dokumentum bizalmi alapú partnerséget kezdeményez nem csak a város, hanem a környező települések és helyi közösségeik számára is, azoknak a tervezett programcéloknak megvalósításában, amelyek a térségi társadalomfejlődést szolgálják. A tennivalók egyfajta sorvezetőjeként működik, elmagyarázza, kiszámíthatóvá és átláthatóvá teszi az egyes programok céljait, útmutatást ad a célok megvalósításához. Szándékaink szerint a megszerzett bizalmi tőke, és az elérendő célok olyan alapot teremtenek, amelyek erősítik a várostérségi együttműködést. Lehetőséget kívánunk teremteni arra, hogy a résztvevők partnersége lehetőleg ne irányított legyen, hanem spontán partnerségekben is megnyilvánulhasson. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy partnerséget nem azért alapítunk, mert törvény, kormányrendelet, vagy egyéb kényszer írja elő, hanem azért, mert az együttműködés a legalapvetőbb társadalmi szükséglet. Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselő-testülete 232/2010.(XI.23.)KT számú határozatával elfogadta a KONCEPT 2000 Lapkiadó és Tanácsadó Bt. által készített Hajdúdorog Integrált Városfejlesztési Stratégiát. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 7. -a szerint az önkormányzat a stratégiát legalább négyévente áttekinti, ellenőrzi és dönt arról, hogy továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, módosítja vagy újat készít. Az Európai Unió által támogatott számos pályázat esetében feltétel, hogy a település rendelkezzen Integrált Településfejlesztési Stratégiával (ITS), amelybe illeszkedik a pályázati kiírásra benyújtott projekt. Az IVS elfogadása óta eltelt időszakban történt változások, járási rendszer kialakítása, kistérségek megszűnése, as időszak uniós források tekintetében szükségessé vált az IVS felülvizsgálata

37 A Képviselő-testület a 65/2015. (VI. 25.) sz. határozatával jóváhagyta Hajdúdorog járási szintű kisváros évekre vonatkozó gazdasági programját. A gyakorlati eredményekből látható és mérhető, hogy Hajdúdorog Város alapvetően teljesítette a programjaiban, illetve az Integrált Városfejlesztési Stratégiában vállalt célkitűzéseit. Ezzel együtt az is érzékelhető, hogy az integrált városfejlesztési stratégia készítésének idején még nem voltak láthatók azok a körülmények és következmények, amelyek a később bekövetkező, és jelen program készítésekor is fennálló elhúzódó országos gazdasági- és erkölcsi válság jelenségei okoztak. A középtávra szóló stratégia hatálya lejárt, és az elért eredményekre építkezve a továbbhaladást új stratégia mentén kell megvalósítani, a lokálisan jelentkező, felmerülő, vagy a múltból napjainkig húzódó társadalmi problémák orvosolására adott válaszokkal. Hajdúdorog Integrált stratégiai programjai Az ITS-ben hajdúdorog olyan programcsomagot alkotott, amely elsősorban a helyi problémák megoldására koncentrál. Tartalmazza az országos és a területi programokat, azonban megfogalmaz olyan programelemeket is, amelyek az országos programokban nincsenek, illetve részelemei máshol szerepelnek. A programrendszert az alábbi ábrán foglaltam össze:

38 Az ITS-ben megjelenő stratégiai programok a fenti sajátos csoportosításban látszólag különállóak, azonban a valóságban szervesen összetartoznak, egymással szinergikus kapcsolatban állnak. Előfordulhat, hogy néhány alprogram az országos programok között nem szerepel, mint például az antideprivációs program, ezért ennek részletes kifejtése még várat magára, hiszen meg kell várni, hogy ez az országos jelentőségű probléma valós kormányzati szándékkal társuljon. Hasonlóan nincs kormányprogram a helyi közösségszervezésre, kistermelői hálózatok szervezésére, országos hálózati rendszerének kiépítésére, a világban szinte mindenhol működő népfőiskolai rendszer elindítására, a közerkölcsök, a népművelés intézményi és pénzügyi bázisának fejlesztésére, vagy az országos médiák önkormányzati használatának támogatására, pedig mindezek hiányában egyetlen reform sem működhet hatékonyan. Mindezek az országos programhiányok természetesen nem jelenthetik azt, hogy a helyi stratégiai programokban mindezek ne szerepelhessenek, mert a forráshiány nem lehet cél, mint ahogy a reális igények kielégítetlensége sem lehet célja egy tisztességen és emberségen alapuló társadalomnak. A reális társadalmi igények kielégítetlensége társadalmi feszültségek forrása. Mindezeknek az országosan forráshiányos programoknak a kezelése helyi társadalmi érdek, és annak ellenére, hogy az országos programokban nem szerepel, tehát nem finanszírozott, nincs rá pénz, mégis megkerülhetetlen. A fenti programelek ezért kapcsoltan épülnek be a négy helyi alapprogramba. Így adódik remény arra, hogy a végrehajtásukhoz találni lehessen forrásokat az országos és a térségi programokon keresztül. A Helyi gazdaságfejlesztési program, a Szociális program, a Zöld város program és a Városmarketing program ezért integráltan, és nem részleteiben kidolgozottan, de tartalmazza ezeket az országos programhiányokat, és megkeresi a forrást, azok végrehajtására. Területi összefogással a depriváció ellen A kistérségi rendszer járásokká történő alakítása, és az új járás sajátos földrajzi kétpólusúsága, a településhiányos szerkezet, valamint az anyagi-pénzügyi helyzetből adódó deprivációs jelenségek erősödése felveti Hajdúböszörmény járási központtal egy újfajta gazdasági jellegű stratégiai együttműködésnek, a térség közös fejlesztésének kérdéseit. Az ITS az összefogás lehetőségeinek újfajta, kulturális-, gazdasági-, és egyéb a járás közigazgatási jellegét nem befolyásoló közeledésére nyitott

39 Hajdúdorog legfontosabb erőforrása a termőföld, művelésének hagyományait a tájhasználat történelmében kell keresni. Hajdúdorog város történelmének tanulmányozása intő jelekkel szolgál. Érdemes párhuzamba állítani az elnéptelenedés időszakainak egybeesését az egybefüggő nagybirtokok kialakításának idejével, és hatásának mechanizmusával. Megállapítható, hogy a népesség elvándorlása a legfontosabb erőforrásnak, a termőföld használatának méltányosságán múlt. A megélhetés lehetőségének függvénye a termelőeszközök elosztásának méltányossági minősége, tükre a helyi birtokszerkezet tulajdonosi megoszlása.. Az elvándorlás a helyi lakosok, és helyi közösségek felszámolódása mindig akkor következett be, amikor a térségben élők nem jutottak termelő eszközökhöz. A termelő eszközök birtoklása alapvető szükséglete a termelésnek, és meghatározója a gazdaság fejlődési tendenciáinak

40 Hajdúdorog hagyományos nevesített járásdűlői (forrás: önkormányzat) Az uniós csatlakozás után jogos az itt élőkben is az az igény arra, hogy az infrastruktúra és a szolgáltatások szempontjából is olyan kisvárosban élhessenek, mint az Unió más, fejlettebb országaiban élők. Mindennek tükrében a városfejlesztési feladatokat az alábbiakban foglaljuk össze: - Gazdaságfejlesztési feladatok (mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a szolgáltató ipar, egyéb ipari tevékenység terén, valamint a turizmus dinamikus fejlesztési feladata a vallási- és egészségturizmus élénkítésével) - Együttműködés a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegyével - Területrendezés-szabályozás - Közszolgáltatások fejlesztése (szennyvízelhelyezés és elvezetés, ivóvíz szolgáltatás, belvízrendezés, csapadékvíz elvezetés, helyi közutak, járdák, kerékpárutak, közvilágítási feladatok, temetkezés, közterület-fenntartás egyéb szolgáltatókkal tartandó kapcsolat

41 (EON, TIGÁZ, GDF SUEZ, T-MOBILE, T-SYSTEM, MOL, FÜTESZ, HAJDÚ VOLÁN Zrt, MÁV stb.) - Egészségügyi és szociális feladatok (egészségügyi alapellátás, szociális alap és szakosított ellátás, foglalkoztatás elősegítése, gazdasági versenyképesség egyéni és közösségi kompetenciáinak, állapotának erősítése, oktatási feladatok ellátása, közművelődési és sport feladatok - Nemzetközi, civil és egyházi kapcsolatok építése - Önkormányzati gazdálkodási feladatok ellátása Mindezek a városfejlesztési feladatok természetesen szoros összefüggésben állnak bizonyos környezet és tájvédelmi feladatokkal, amelyek még ha nem is mindenben tartoznak szorosan az önkormányzat hatáskörébe, de eljárások kezdeményezése, véleményezése, és a tervezések kapcsán az önkormányzat szervesen részt vesz a hatóságok munkájában, a helyi környezet, a táj védelmében, a helyi közösség meghatalmazottjaként. Bevezetés a termőföld közösségépítő erőforrásként való hasznosításába A hazai iparszerű mezőgazdasági termelés nem válhat az amerikai-, izraeli-, svájci-, német stb világcégek vetélytársává, hiszen ezek a piacok feltételesek és zártak, a magyar nagybirtokosok nehezen férkőzhetnek a közelébe, így itthon bármennyire is koncentrálódnak a birtokok, világviszonylatban nem lehetnek versenyképesek a multinacionális cégbirodalmakkal. A mezőgazdaság új útját kell megkeresni a TTIP határozott érvénybeléptetése előtt. A lakosság helyben tartásának egyetlen lehetősége, hogy a fennmaradáshoz szükséges termelési eszközök méltányos módon kerüljenek elosztásra. Ebből a szempontból a térség legfontosabb erőforrásának a termőföld hasznosításának, a kialakult birtokviszonyok rendszerében, szinte ma már csak a házkörüli kertészkedésben van realitása. Azonban a házkörüli kertészkedés kiválóan alkalmas a nagy élőmunka igényű bio minősítésű élelmiszerek előállítására. Ezeket a kiváló termékeket a továbbiakban nevezzük egyszerűen élelemnek, míg az iparszerű nagyüzemi termeléssel előállítottakat élelmiszernek. Az élelem-áruk hiánycikknek számítanak, és világpiaci áruk, ma négy-ötszöröse az élelmiszeráraknak, tehát a vegyszerekkel előállított és kezelt, nagyüzemileg géppel munkált élelmiszerek árainál. A keresleti oldalt vizsgálva a termékek iránti kereslet függvényében további értékkülönbözet növekedés várható a biotermékek javára. A nagyüzemi élelmiszer, és a házkörüli előállítás egyaránt termelés, azonban a termékjelleg nem azonos. A két jelleg csak látszólagos

42 vetélytársa egymásnak a piacokon, hiszen maga a piaci jelleg válik el egymástól úgymint tömegtermelési és úgymint minőségi piac. A minőségi piac hazai kereskedelmi-logisztikai központjainak kiépítése nemzetstratégiai cél lehet. A cél elérése azonban a vidéki kistermelői hálózat fejlesztésével, a kistermelők spontán innovációjával érhető el. Ez visszahathat a hazai nagybirtokrendszerre a termékszerkezet sokszínűvé válásában, a gazdálkodás módszereinek változásában, a vegyszerszegény, vagy a szermaradvány mentes, illetve a vegyszermentes, termelési módok elterjedésével, amely a monokultúrás gazdálkodás visszaszorulását eredményezhetné. A minőségi piac erősödése, a kereslet fellendülésével járó magasabb fogyasztói áron történő értékesítés, magával hozhatja a nagyüzemi mezőgazdaság önkorlátozását a vegyszerek alkalmazása terén. Ha vannak közös ügyek, sajátos egymásrautaltság, szövetkezés, kaláka, közös gazdasági célok, és eredmények, akkor a közös munkában összekovácsolódhatnak helyi közösségek. Kiváló szakmai, és közösségfejlesztő eredményei vannak a haza népfőiskolai mozgalomnak, és a Magyar Népfőiskolai Társaság által üzemeltetett helyi népfőiskoláknak. A két mezőgazdasági termelési módszer (nagyipari és kistermelői) együttes jelenléte a helyi munkaerő foglalkoztatása szempontjából akár kedvező fordulatot is vehetne. Ha az iparszerű mezőgazdaság saját élelmiszeripari nyersag előállítása mellett támaszkodna a lakossági termelésre is. Ennek megvalósulása azonban kérdéses a termelőeszközök tulajdoni jellege miatt, így az iparszerű mezőgazdaság a közeljövőben is igyekszik fenntartani a túlkínálati munkaerő helyzetét, hiszen ma ez jövedelmező. Hajdúdorogon egyszerre van jelen az iparszerű és a családi gazdálkodás. Az iparszerű gazdálkodás kerítésen belül, maga szeretné megoldani terményei feldolgozását. A családi gazdálkodók jellemzően terményük értékesítési problémáival küszködnek. A kistermelők közös érdeke a szövetkezés az élelem-nyersanyag előállításban és feldolgozásban, a saját késztermék előállításban. A túlkínálati munkaerőpiaci jelleg megváltoztatása alapvetően nem érdeke egyetlen munkaadónak sem, hiszen az olcsó munkaerő fenntartása alapvető profitérdek, és az is fenntartja az alacsony béreket, ha a vállalkozók a nehéz gazdasági környezetben kénytelenek életben tartani vállalkozásukat. Az alacsony bérekkel fenntartott lassú növekedés, vagy gazdasági stagnálás a másik tényező, amely a lakosság deprivált helyzetét fenntartja. Bevezetés az erőforrások méltányos használatába A méltányosabb elosztásnak lehetne eszköze, a felvásárlás és feldolgozás szövetkezeti jellegének létrehozása. Erre szolgálhat a mezőgazdasági inkubáció. A mezőgazdasági inkubátorház egy olyan ipari park jellegű várostérségi szempontból központi területen

43 valósulhat meg, ahol a termelő-felvásárló-feldolgozó-értékesítő kisüzemek, manufaktúrák területi egységben dolgozhatnak, és sajátos hálózatba szerveződésüket kormányzati intézkedések segítik. Csakis ebben az esetben élhető túl a magyar vidékre sajnálatosan jellemző, és napjainkra ismételten megjelenő birtokkoncentráció, amely az integrált mezőgazdaság sajátos kísérő jelensége Magyarországon. Sajnálatosan nem tanulunk azokból a külföldi (például Dél-Amerika) példákból, ahol a birtokkoncentráció és a velejáró munkanélküliség, élelemhiány, létrehozta a nagyvárosok peremein születő bádogvárosokat. Keserű humorral azt is mondhatnánk, hogy az iparszerű mezőgazdaságnak a legjobb a gyarmatosítási indexe. A negatív jelenség jelen van már a hazai nagyvárosaink új szegénynedeiben, a zártkertekbe költöző lakosság száma folyamatosan emelkedik. (pl: Debrecen Biczó István kert, illetve egyéb kertségek, ahová a városi szegénység költözik) ciklus nagy kihívása lesz a mezőgazdaság fejlődése. A korábbi években az ágazat egyes szakterületein megvalósultak bizonyos gazdasági integrációk, azonban a térségi hálózati csomópontok kialakulásai - jelen ITS megírásának idején, a várható fejlődés tükrében - még valójában kezdeti stádiumban vannak. Az erőforrások birtoklásának átrendeződési folyamata zajlik, a termőföld területek hasznosítása nemzetstratégiai kérdés. Ma a földbirtok rendszerek, kontra családi gazdaságok viszonylatában a tulajdonosi szerkezet sajátos arculatú kialakulása zajlik, azonban ennek konszolidálódása után a mezőgazdaság az ország legerősebb húzóágazata lesz, azonban kérdéses, hogy ki szedi majd ennek legnagyobb hasznát. Elsősorban a kereskedelem és a kereskedelemmel összehangolt termelés-feldolgozás, és az ehhez tarozó minőségbiztosítási rendszerek kialakításában, a tudásbázisok hasznosításában várható áttörés, és a mezőgazdasághoz kapcsolódó nagykereskedelem, logisztika területén várható integráció. Azonban elsősorban nem az új latifundiumok tulajdonosi érdekeit kellene elsősorban képviselnie a kormányzatnak, hanem kiemelten fontos lenne annak a mikroléptékű mezőgazdaságnak a megszervezése is, amely a vidéki népesség önellátó, önfenntartó rendszerét működtetheti. Ebből a szempontból pozícionálni szükséges a várostérséget, és a várostérségi szerepköröket, meg kell teremteni a települési önfenntartás képességét, erősíteni kell a tisztesség és emberség erkölcsi alapjain álló helyi közösségeket, és újra kell gondolni a méltányos elosztás elveit is

44 - 44 -

45 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések Hajdúdorog 8797 lakosával Hajdú-Bihar megye tizenegyedik legnépesebb városa, és hektárnyi közigazgatási területével az ország 112. legnagyobb települése.[4] A helyiek és a környékbeliek által gyakran csak Dorognak nevezett város a megye északkeleti részén, fekszik. A régió többi településéhez hasonlóan a megélhetés legfőbb forrását hagyományosan itt is a mezőgazdaság adja. A város kiterjedt külterületét tizenöt dűlőre osztották fel, amelynek alapját a hagyományos gazdálkodás adta. A különböző dűlők más talajszerkezettel rendelkeznek, és emiatt más mezőgazdasági tevékenység vagy haszonnövény kapcsolódik hozzájuk. Külterülete: 9507 ha Belterülete: 558 ha Lakosság száma: 9451 fõ (2004. évi adat) Hajdúdorog Hajdú-Bihar megye északi részén, Debrecentől ÉNy-i irányban 36 km távolságra fekszik. Hajdúdorog Hajdú-Bihar megye északi, sűrűbb textúrájú, dinamikusabb, fejlettebb részét alkotja az igen közeli (4km) távolságra lévő Hajdúnánással. A megye észak-keleti ritkán lakott térségében, a két város rendkívüli közelsége sajátos duális történelmi fejlődési tendenciákat generálva szinte összefüggő urbanizációs övezetet képez, azonban eltérő, sok esetben rivalizáló hagyományokkal. Hajdúdorog Görög Katolikus jellege, és kiváló minőségű termőföldje egészen a 90-es évekig a mezőgazdaságból élőknek kedvezőbb életfeltételeket teremtett, mint a szomszédos azonban iparosodottabb, kétszer annyi lakosú Hajdúnánás az iparban dolgozóknak. Azonban ez a helyzet változott, így a 90-es évektől a magyar mezőgazdaság országos szintű leépítésével Hajdúdorog is abba a nehéz helyzetbe került, hogy hagyományos természeti erőforrásából, termőföldje hasznosításából kevés lehetősége adódott Hajdúdorog elhelyezkedése és megközelíthetősége Hajdúdorog Hajdú-Bihar megye északi részén fekszik Debrecentől 36 km-re északra, és Nyíregyházától 22 km-re délnyugatra. A város területe északon Nagycserkesz és Tiszavasvári területeivel határos, de ezeket a településeket az észak felé vezető tokaji úton nem lehet elérni aszfalt borítású műúton. Nyugatra Hajdúnánás, délre Hajdúböszörmény, keletre pedig Kálmánháza és Újfehértó közigazgatási területei találhatók

46 Közúton a várost 2007 óta az M3-as autópályán a legegyszerűbb elérni, amelynek 203-as, hajdúnánási kijárata van a legközelebb Hajdúdoroghoz. A Hajdúnánás-Tedejhez közeli autópálya-lehajtó 17 km-re van a város központjától. Hajdúdorogot Hajdúnánás felől a es számú úton lehet megközelíteni. Ez az út Nánási, majd Böszörményi út néven áthalad a városon, és a 35-ös főúthoz csatlakozva Debrecenig vezet. A Hajdúnánás és Hajdúdorog közötti útszakasz felújítására az Európai Unió strukturális alapjának felhasználásával 2009 végén pályázatot nyert el a két város, és az új utat 2010 tavaszán adták át a forgalomnak. A városból kelet felé, Újfehértóra vezet a 3504-es számú út, amely a 4-es főúthoz csatlakozik. Észak felé a 3503-as számú út vezet, amely a keresztútnál csatlakozik a Hajdúnánást Kálmánházán keresztül Nyíregyházával összekötő 3317-es úthoz. Hajdúdorog belterületi közútjainak hossza 56 km, amelyből három kilométer nincs aszfaltburkolattal ellátva. Hajdúdorog tömegközlekedéssel is kényelmesen megközelíthető. A városban három pár buszmegálló üzemel - Hajdúdorog alsó, a Mátyás körút és a Nánási út kereszteződésénél; Hajdúdorog Böszörményi út, amely a városi könyvtárral szemben található, és csak a Hajdúnánás felé induló járatok megállója; Hajdúdorog Akácfa út, a Böszörményi úti megállótól nem messze, a Toborzó út és az Akácfa út kereszteződésében áll, és csak a Debrecen felé induló járatokat szolgálja ki; és végül Hajdúdorog vasútállomás megálló. Egy átlagos munkanapon irányonként 20 busz közlekedik Hajdúdorogon keresztül Hajdúnánás és Debrecen között, és öt busz halad át a városon Debrecen és Nyíregyháza közötti menetrenddel óta Hajdúdorog a Debrecen és Tiszalök közötti 109-es számú vasútvonalon is elérhető. Naponta irányonként tíz vonat áll meg a hajdúdorogi állomáson. A legközelebbi nemzetközi repülőtér a Debreceni nemzetközi repülőtér

47 Hajdúdorog közlekedési viszonyai annak ellenére is kedvezőtlenek, hogy megépült az M3 és M35 autópálya. A város a 4. sz. elsőrendű főközlekedési úttól 15, az M35. sz. autópályától 16 km-re található. Az M3 autópálya megépítésével, és a szomszédos Hajdúnánás külterületén kialakításra került fel- és lecsatlakozási lehetőséggel közlekedési szempontból a korábbihoz képest a város közlekedési helyzete kedvezőbb lett, azonban az autópálya csomópont megközelítése csak Hajdúnánáson keresztül lehetséges. Jelentős előrelépés lenne a település életében, ha az M3 autópályához a Kálmánházi Pihenőnél önálló letérő épülne. A történelmi Tokaji út felelevenítő megépítésével Nagycserkesz irányába, és elágazással Nyíregyháza Simai út felé, ez az útkapcsolat egyszerre nyitná több irányban is a helyi gazdaság fejlődését, javítaná az emberek mobilitását, mert rövidítené az elérési időt Nyíregyháza irányában, és Nyíregyházának is lehetőséget nyitna a délkeleti hagyományos ipari övezete számára Görög katolikus püspöki székhely Annak ellenére, hogy a hajdúdorogi az ország legfiatalabb egyházmegyéi közé tartozik, meglehetősen hosszú és szövevényes történettel rendelkezik. Ennek legfőbb oka a görögkatolikus, azaz bizánci rítus egyedi fejlődésében, és a 19. században Magyarországi nemzeti megerősödésében keresendő. A város az úgynevezett öreg hajdúvárosok egyike, amely már a kőkortól kezdve lakott volt. Első írásos említése 1301-ből származik. A település története és kultúrája egészen a 17. század elejéig a környező városokéhoz hasonlóan alakult. A hajdúk betelepülésétől kezdve azonban a város többségében görögkatolikus vallású lett ellentétben a környező református hajdútelepülésekkel. Az eltérő vallás más kultúrát alakított ki, ezért az elmúlt évszázadok során itt a környéken egyedülálló hagyományvilág bontakozott ki, ami napjainkban is továbbél. Hajdúdorog a róla elnevezett görögkatolikus egyházmegye székhelye. A püspöki székhely rangjának megfelelően a város legfőbb látnivalója a görögkatolikus székesegyház, amelynek ikonosztázionja több mint kétszáz esztendős. Az északon egy 16. századi erődfallal lezárt templomkert ad helyet a hagyományos húsvéti pászkaszentelésnek. A környező híres fürdővárosokhoz hasonlóan Hajdúdorogon is kiváló minőségű gyógy- és termálvíz tör a felszínre.[7] A település történetét mutatja be a helytörténeti múzeum és a tájház.sokak számára kevéssé ismert, hogy Bulcsú és Gyula, majd később Ajtony is Konstantinápolyban keresztelkedtek meg. Szerzeteseket hoztak magukkal, akik több kolostort alapítottak. A görög szerzetesek mellett magyarok is szolgáltak, akik saját nyelvükre fordíthattak több szent szöveget is 1054, a nagy egyházszakadás előtt. Bonyolult és hosszú küzdelmek után a 17. században Hajdúdorog erősödött a magyar nyelvű bizánci kereszténység meghatározó központjává. A török korban Dorog néven ismert községet a 16. században egymástól független összeírások is magyarnak írták le. A magyar nyelvű szertartásokért vívott küzdelem kíséri Dorog egyházi történelmét, amely szerves és elválaszthatatlan résztét képezi, az itt élő nép kultúrájának

48 A magyar nyelv liturgikus használatának markáns gondolata a század fordulóján merült fel először. A magyar nyelv hivatalos használatáért folytatott küzdelemben Hajdúdorognak vezető szerep jutott. A hajdúk letelepítésével Dorog is szabad hajdúvárossá vált, vagyis a település saját kegyuraként önálló döntéseivel kormányozhatta magát. Magyarországon hivatalosan ben lett a magyar államnyelv. A város parókusai, később elöljárói is fontos szerepet játszottak a magyar szertartásnyelvért induló hajdúdorogi mozgalom kialakulásában a 18. század végén. A püspökséget Ferenc pápa március 20-án Debrecen székhellyel metropólia, azaz főegyházmegye rangjára emelte, amelyhez az apostoli exarchátusból egyházmegyévé emelt Miskolci egyházmegye, valamint az újonnan alapított Nyíregyházi egyházmegye lett beosztva. A hajdúdorogi egyházmegye kivált az Esztergom-Budapesti főegyházmegye joghatósága alól, és ezzel ma önálló, azaz sui iuris egyházként közvetlenül a pápa irányítása alá tartozik. A Magyar Görög Katolikus Egyház híveinek létszámát valójában nem ismerjük. Sajátos potenciális létszámot becsülhetünk 1910-es Trianon előtti adatokból, amikor görög katolikus vallású ember élt az országban. A trianoni békekötés után a görög katolikus hívek 92,2%-a az utódállamokhoz került. Azonban a mai adatok csalókák, hiszen a hitüket aktívan gyakorló mindösszesen 270 ezer görög katolikus hívő mellett a családokban élő hithagyomány ennek többszörösét akár 4-5 szörösét is generálja. Máriapócs Nemzeti Kegyhely minden magyar ember zarándokhelyévé vált, hiszen Szent Koronánk és az Istenszülő kapcsolata a magyar nép legősibb hagyománya. A könnyező Istenszülő Ikonnak otthont adó templom bekerült a világ tíz legjobban ismert kegyhelye közé. A Magyar Görög Katolikus Egyház élete szervesen kapcsolódik ma is Hajdúdorog szinte minden tevékenységéhez, így a stratégiai programalkotás során a fejlesztési irányok tekintetében a világi és az egyházi együttműködés szolgálja a jövőt éppen úgy ma, ahogy a régmúltban Térségi kapcsolatok A város az M3 autópálya megépítésével, és a szomszédos Hajdúnánás külterületén kialakításra kerülõ fel- és lecsatlakozási lehetőséggel közlekedési szempontból lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerül. Jól megközelíthető, infrastruktúrával megfelelően ellátott, előkészített gazdasági területek kialakításával, kiajánlásával új vállalkozások letelepülését segítheti elő. Vállalkozóbarát helyi gazdaságpolitika, bevezetése ösztönzőleg hathat a vállalkozások fejlődésére Az új vállalkozások letelepedésének fontos feltétele, a képzett, helyi munkaerő megléte is. A lakosság képzettségi szintjének növekedésével, a helyi szakképzések piaci igényekhez való hozzáigazításával, tovább javulhatnak a város esélyei

49 Az új vállalkozások, új munkahelyek létrejöttén felül, legalább olyan fontos lehetőséget jelenthet a város számára, a strand- és gyógyfürdő, a kemping, a fürdő környezetének továbbfejlesztése. A megyehatárok elkülönítő hatásának csökkenése, növelheti Hajdúdorog szerepét a szomszédos megyék közelebbi településein is. A Regionális fejlesztések és kapcsolatok erősödésével, a megyehatárok elkülönítő hatásának gyengülésével, a megyén kívüli, szomszédos településekkel való kapcsolatok javítására, növelésére is törekedni kell. A megyei közigazgatási terület átlépésére ösztökélő fejlesztési gondolkodásmód időszerűségével élve, nyitni kell Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szomszédságban lévő székhelye, Nyíregyháza felé, a két megye területi politikájába illesztve, gyors elérést biztosító útkorszerűsítést, sűrűbb tömegközlekedést szorgalmazva. El kell érni, hogy a szabolcsi megyeszékhely szomszédságában lévő igazán komoly lélekszámú Hajdúdorog és Hajdúnánás városokból a közösségi közlekedési rendszerek fejlesztésével csökkenjen az elérési idő. Ezt szolgálná a Kálmánházi pihenőnél kialakítható M3 autópálya lehajtó, és útépítés, amely Nyíregyháza nyugati ipari célú felhasználási területeinek is kedvező lenne, és gyorsítaná a tőle nyugati irányban elhelyezkedő települések tömegközlekedését. Ez nem csak a munkaerő mobilitása szempontjából lenne kedvező, hanem a nyíregyházi közép- és felsőfokú intézmények elérhetősége szempontjából is fontos. Debrecenben épül az intermodális csomópont, azonban a vasúti pálya állapota nem teszi lehetővé a megyeszékhely gyors elérhetőségét. Fontos lenne, hogy rövid idő alatt el lehessen jutni a megyeszékhelyekre a tömegközlekedési eszközökkel. Hajdúdorog gazdasági helyzetében jól kihasználhatná a lendületesen fejlődő szabolcsi központ számtalan szolgáltatását, azonban az oktatási, bankrendszeri, foglalkoztatási lehetőségek tekintetében a lakosság helyben maradásához helyi szolgáltatások kellenek. A lakosság anyagi és pénzügyi deprivált helyzetének folyamatos felszámolása nyújthatja azt a biztonságot, amely gátját veti az elvándorlásnak. Szorgalmazni kell a sikeres nyíregyházi cégek Hajdúdorog irányába történő terjeszkedését. Ezzel együtt meg kell szervezni a helyi mezőgazdasági termelést, amely az élelmiszeripari nyersanyagtermelés és feldolgozás rendszerének felállításával a termőterületek értékmegőrző hasznosításán alapul

50 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval való kapcsolat Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót január 3-án fogadták el Nemzeti Fejlesztés 2030 címmel. A dokumentum kijelöli vidéki térségeket, és a Hajdúnánási járás ebbe a kategóriába tartozik. Az ennek megfelelő jövőkép Gazdasági funkciójukban megerősödött, a működő és fejlődő helyi gazdaságra, benne az európai többfunkciós, ökoszociális funkciókat (tájfenntartás, természeti erőforrások és biodiverzitás megőrzése, népességmegtartás és foglalkoztatás) teljesítő, jó minőségű, egészséges élelmiszereket előállító mezőgazdaságra és azzal szoros kapcsolatban lévő élelmiszer-feldolgozásra épülő, közösségeiben megújult, a helyben lakóknak perspektívát nyújtó, minőségi életfeltételeket biztosító vidéki települések és térségek

51 A területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal való kapcsolat A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 214/2012. (XI. 30.) MÖK határozatával fogadott el, a megye gazdasági, társadalmi és környezeti állapotát feltáró helyzetelemzés. A helyzetelemzésre épülve készült el a megyei területfejlesztési koncepció, melyet a Hajdú- Bihar Megyei Közgyűlés 386/2013 (XI.29) sz. MÖK határozatával elfogadta. A 160/2014 (IX.26) MÖK határozattal pedig 2020 közötti európai uniós tervezési és költségvetési időszak operatív programjaihoz kapcsolódó Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Stratégiai Program és Operatív Program jelölte ki a megye stratégiai céljait, ágazati és területi szinten Stratégiai ágazati célok: - (Á1): Az Alföld értékeire épülő fenntartható környezet - (Á2): Versenyképes gazdaság és egészséges élelmiszer - (Á3): A megye gazdasági szerkezetének megfelelő oktatás, szakképzés - (Á4): Közösségi, szociális, egészségügyi és társadalmi fejlesztések a leszakadó társadalmi csoportok esélyegyenlőségének és életminőségének javítására Stratégiai területi célok: - (T1): Debrecen, az Életerős város, mint a Kárpát-medence egészség és innováció fővárosa - (T2): Járásközpontok és járási szintű kisvárosok, mint a helyi közösségek együttműködéseinek centrumai - (T3): Kistelepülések, mint az élhető vidéki közösségek színterei Fejlesztési prioritások Hajdú-Bihar megye Stratégiai és Operatív Programjában fogalmazta meg a as időszakra vonatkozó fejlesztési prioritásait:

52 1. Fenntartható környezet (P1) 2. A megye agráriumának komplex fejlesztése (P2) 3. Versenyképes gazdaság (P3) 4. Az elérhetőség fejlesztése Hajdú-Bihar megyében (P4) 5. Intelligens társadalom (P5) 6. Egészséges és gondoskodó társadalom (P6) 7. Az innovatív gazdaságot támogató környezet fejlesztése Debrecenben (P7) 8. Élhető vidék, élhető települések (P8) Hajdúdorog járási szintű kisváros közvetve, vagy a P1, P2, P3, P5, P6, valamint a P8 prioritások meghatározott lehetőségei szerint közvetlenül, de az összes programhoz csatlakozni kíván szem előtt tartva várostérségi környezetének elmaradottságát Hajdúböszörmény stratégiai dokumentumaival való kapcsolat összehangolása A járásközpont városoknak Magyarországon integrált településfejlesztési stratégiát (ITS) kell készíteniük, amelyben megfogalmazzák a városfejlesztési elképzeléseiket, s amely az egyik alapdokumentuma lesz a közötti tervezési időszakban a településfejlesztésre fordítandó Európai Uniós források felhasználhatóságának is. A járásközpont városoknak Magyarországon integrált településfejlesztési stratégiát (ITS) kell készíteniük, amelyben megfogalmazzák a városfejlesztési elképzeléseiket, s amely az egyik alapdokumentuma lesz a közötti tervezési időszakban a településfejlesztésre fordítandó Európai Uniós források felhasználhatóságának is. Hajdúböszörmény a népességét tekintve Hajdú-Bihar megye második, az Észak-alföldi régió negyedik, illetve országos szinten a 33. legnépesebb település. A város történelmi múltjából adódóan a nagy határú alföldi települések közé tartozik. Lakónépessége január 01-én fő, Hajdúböszörmény egyértelműen a lakosságszámát alapvetően szinten tartani képes kevés település egyike a természetes fogyás és az elvándorlásokból adódó népesség csökkenés ellenére. Hajdúböszörmény Városában a lakosság korosztályi összetétele elöregedő képet öltött, az öregségi mutató folyamatosan emelkedő értéket mutat, bár még így is jóval elmarad az országos értéktől, a problémáin a közmunkaprogram és idényjellegű mezőgazdasági munka enyhített, a magasabban kvalifikált munkavállalók tekintetében a foglalkoztatási célból

53 ingázók arányának növekedése azonban jelzi, hogy a magasabb presztízsű foglalkoztatottság nem megfelelő arányú a településen. A településen az érettségivel vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb, mint az országos átlag. A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya Hajdúböszörmény Városában jellemzően a közmunkaprogram hatására Hajdúböszörmény országos szinten is az egyik a évben 50,7% volt az összes munkanélküli arányában. A városi tendenciát tekintve egy 2008 és 2009 közötti periódust kivéve folyamatos emelkedést figyelhetünk meg, hiszen a 2000 és 2012 közötti időszakban több mint háromszorosára emelkedett az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem. Mindezek ellenére Hajdúböszörmény értékei az országos átlaghoz képest jelentősen alul maradnak. Hajdúböszörmény helyzetét és fejlesztési lehetőségeit alapvetően befolyásolja a szomszédjában elhelyezkedő Debrecen, amelynek térszervező ereje a megye határain is túllép. A nagyváros egyre bővülő agglomerációs zónája a szomszédos kisebb településekre is kiterjed, amelyeket egy bolygóvárosi körgyűrű foglal egységbe. ennek a rendszernek Hajdúböszörmény is részét képezi. A megyeszékhely, Debrecen közelsége így Hajdúböszörmény térszervező funkcióját gyengíti meg, és a város vonzáskörzetében lévő településekre is jellemző, hogy Debrecen felé gravitálnak. Hajdúböszörmény járási székhelyként közigazgatási szerepkörrel bír egy olyan járásban, ahol elméletileg nincsenek kistelepülések. A járásban mindösszesen kettő település van, Hajdúböszörmény és Hajdúdorog. Bodaszőlő, Pród, és Hajdúvid, mint környező kistelepülések Hajdúböszörmény városrészei lettek. Ez egy sajátos mesterséges térszervezés, amely megkönnyíti a város és a várostérség együtt tervezését

54 Hajdúböszörmény integrált településfejlesztési stratégiához való partneri kapcsolódás Hajdúböszörmény fejlesztésében két kulcsprojekt térségi multiplikátorral kell számolnunk. Az egyik az M35-ös autópálya hajdúböszörményi lehajtója mellett az M35 Ipari Park fejlesztésével jöhet létre, a másik a Bocskai tér 3. alatt található félkész ingatlant hasznosításával létrejövő inkubátor ház, amely mind a külföldi, mind a hazai vállalkozók fejlesztéséhez inkubációs szolgáltatást nyújthat, illetve az épület másik felébe kereskedelmi és szolgáltató irodák, illetve önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok költözhetnének be. A településhiányos járásra jellemző, hogy általánosan domináns az iparszerű mezőgazdaság. Azonban Hajdúdorogon számosabb a mezőgazdaságból élő kisgazdálkodó kisvállalkozó, amely mérsékelheti az iparszerű mezőgazdaság terjedéséből fakadó problémákat, amelynek elsődleges, és ma is tapasztalható következménye a népesség elvándorlása, és az alacsony munkabérek. A térség fejlesztése szempontjából az M35 Ipari Park hasznosítása térségi multiplikátor lehet, ezért a fejlesztés során érdemes figyelembe venni az M3 Polgári Ipari Park helyi önkormányzati tapasztalatait, és az országos ipari parki tapasztalatokat. Kerülni kell azokat a befektetőket, akik ma is, nemzetközi szinten is zárt termékláncban dolgoznak, saját beszállítói hálózattal és zártan felosztott piacra, mert ezek a cégekpologárelveszik a támogatási lehetőségeket azok elől a hazai kis és középvállalkozások elől, akik a lokális gazdaságot fejlesztik. A nemzetközi és zárt termékláncban működő cégek külföldről idetelepült leányvállalatok, üzemek, stb. fenntartása a lokális, helyi gazdaság számára rendkívül drága, hiszen ezek a cégek addig maradnak, ameddig kapják a kedvezményeket, és ezen túlmenően fenntartják a lakossági deprivációs hatásokaz, hiszen a rendkívül olcsó munkaerő jelenti azt az erőforrást, amiért egyáltalán itt vannak. Ha ehhez a kifosztó természethez társul a termőföld tulajdonszerzése is, akkor konzerváltuk az alacsony béreket, a vidéki munkanélküliség és elvándorlás növekedését, hiszen a ma tőkehiányos, sőt negatív tőkeerővel rendelkező hazai nagy-, és kisléptékű mezőgazdaság a termőföld elvesztésével gyakorlatilag felszámolódik. A TTIP szerződések hatása lehet, hogy gazdasági értelemben farkas kerül a bárányok közé, hiszen a nemzetközi befektetési védelem tekintetében ma még kevés információ áll a rendelkezésünkre, azonban ismert a modell a világnak azon tájairól ahol már működik hasonló egyezmény. Megnőtt a veszélye a hazai földek külföldi befektetői kézre kerülésének. Láthatóan a napjainkban zajló földárverések nem a kisgazdálkodó családi mezőgazdaságot támogatják, a meglévő kisgazdaságok nem jutnak földhöz, legelőhöz, fejletlen és sok esetben kialakulatlan a kisipari feldolgozás rendszere, a fiatalgazda programok sikere még várat magára. Az élelemtermelés és feldolgozás hazai előállító és ellátó rendszerének védelme nemzetstratégiai kérdés, és ezért nagyon fontos lenne a helyi mezőgazdaság termelői szövetkezéseinek létrehozása, amelyből térség minden lakójának méltányos haszna származik

55 Ezzel szemben ma szűk tulajdonosi körrel az iparszerű mezőgazdasági vállalkozások fejlődnek, amelyek jobb esetben hazai integrátorként beszállítói hálózatot működtetnek, például a baromfi ágazatban. A TTIP várhatóan a tőke szabad áramlásával egyrészről a termőföldet is áruként kezeli, másrészről azt a külföldi multinacionális érdekeltségű tőkeerős befektetőt, mint vásárlót védi a befektető-védelmi egyezményen keresztül, aki ma a nyugat-európai árak töredékéért szerezhet nálunk földtulajdont. Első körben zaftos prédává válhatnak az iparszerű mezőgazdaságot folytató nagyobb hazai mezőgazdasági cégek, akik nem rendelkeznek akkora erővel, hogy megvédjék magukat. Ilyenek lehetnek azok a Hajdúböszörményi járásban iparszerű mezőgazdaságot folytató cégek is, akik elől könnyen elzárhatók lesznek azok a piacok, amelyeken ma még sikerrel értékesítenek. Ezzel szemben támogatni kell azokat a befektetőket, akik a térség kis- és középvállalkozásaira építve, helyi beszállítókkal kívánják megvalósítani vállalkozásaikat. Kerülni kell azokat a befektetőket, akik az állami befektetési-, és beruházási támogatásokért települnek a városba, csak az olcsó és támogatott munkaerőért jönnek ide, akikből a helyi gazdaság a helyi közösség szinte semmit sem profitál, maximum szinte érzékelhetetlenül szűkül a jellemzően túlkínálati jellegű munkaerő piac. Nem szabad csupán a munkahelyteremtés egyetlen ügyét mindenek elé helyezni, hanem az együgyűség helyett komplex vizsgálat alá kell venni a befektetni szándékozó külföldi és hazai vállalkozásokat egyaránt. Hajdúdorog városi jogállású, a város komolyabb funkcióhiányról csupán a térségi gazdasági multiplikátor szerepe kapcsán beszélhetünk. A környékbeli városok gravitációs terében Hajdúböszörmény vonzáskörzete irányába kisebb mértékű vonzás érzékelhető mint Hajdúnánás, illetve Nyíregyháza irányában

56 Hajdúböszörmény járásközponti szerepéből adódóan kiemelt fontosságúnak tartja a nagyobb térségi hatással bíró projektek esetében az érintett településekkel való kooperációt. Ez az előkészítéstől a megvalósításon keresztül a fenntartásig a teljes folyamatot felölelik. Ennek jelentőségét emeli, ha a város fejlesztései nemcsak a várost, hanem járásának települését is érinti, mivel a térség lakói a városban veszik igénybe a szolgáltatások többségét, sokan itt dolgoznak, kötődnek a városhoz. Ezért Hajdúdorog városa járási, és gazdasági téren is partnere kíván lenni a járási székhelynek, igényli az együttműködést. Természetesen mindez fordítva is működhet, amennyiben Hajdúdorog Város projektjei a járásközpontot érintik, a város is részt kíván venni az előkészítés, megvalósítás és fenntartás folyamatában is

57 Hajdúböszörmény integrált településfejlesztési stratégiájában elsősorban az intézményhálózat fejlesztés, és munkahelyteremtés kap prioritást, kiegészítve a kapcsolódó közszolgáltatásokkal, melyeket a város igénybe vesz, valamint az M35 Ipari Parki fejlesztés, és a turizmusfejlesztés kap kiemelt hangsúlyt. A város a jövőben is fenn kívánja tartani együttműködéseit, illetve azokat a céljainak megvalósítása érdekében bővíteni tervezi. Hajdúdorog céljait a fentiek alapján is szükséges összehangolni nemcsak középtávon, hanem hosszú távon is a járás központi településének céljaival Hajdúnánás stratégiai dokumentumaival való kapcsolat összehangolása A korábbi tervezési időszakra vonatkozó Integrált Városfejlesztési Stratégiához képest (melyet Hajdúnánás 2012-ben készített el) jelentős változást jelen ITS tervezése kapcsán, hogy a tervezett beavatkozások nem csupán a város önkormányzatának fejlesztési elképzeléseit foglalják keretbe, hanem a városban között, más szereplők által megvalósítani tervezett, valamennyi fontosabb, jelenleg ismert fejlesztést felöleli és rendszerezi

58 A város elkötelezett a helyi gazdaság szereplőinek támogatása iránt, de a vállalkozási igények rendszeres feltérképezése, nyomon követése, illetve az ehhez szükséges rendszer még hiányos. Rendkívüli hiányossága azonban a stratégiának, hogy a járásközpont nem foglalkozik várostérsége deprivált helyzetével. Természetesen a városi költségvetési forrás a városé, a stratégiai dokumentum városi célokat szolgál, a térségi szintek ügyei pedig megyei szinten kezelhetők, azonban a végbemenő városi rangú fejlesztések hatásait nem szabad elszigetelten vizsgálni különösen akkor, ha azok a térségi termelések, erőforrás típusok fenntartható használata tekintetében az egész várostérség fejlődését érintik. A járási központban a közigazgatás területi és szervezeti rendszerének változásaiból adó központi szerep tekintetében a térségi hatások nyilvánvalóak, azonban a közigazgatás, és az egészségügy önmagukban nem generálnak térségi fejlődést. A várost és várostérségét, mint mikro-agglomerációt együtt kellene vizsgálni, mert a Hajdúnánáson tapasztalt jelenségek, kedvezőtlen folyamatok, nem elszigeteltek a várostérségtől. A működő vállalkozások száma csökkent a városban, ami összefüggésben van a mikro- és kisvállalkozások korlátozott, sőt sok esetben negatív tőkeerejével. E létszám-kategóriájú vállalkozások jelentik a zömét az itt működő cégeknek. Elsősorban Tedej városrészben jelent gondot a mezőgazdasági szektorban működő vállalkozások környezetszennyező hatása. (lásd még: a nagyüzemi mezőgazdaság környezetszennyező vonatkozásait a Nemzeti Vidékstratégiában) A város gazdaságát évszázadokon keresztül a mezőgazdaság határozta meg, ami ma is domináns szektor. Sajnos a térségben a feldolgozó ipar még nem épült ki megfelelően, így a termelt áruk nagy része máshol kerül feldolgozásra. A városban a helyi termékek értékesítését termelői piac segíti. Azt azonban nem mutatja ki a stratégia, hogy a mezőgazdasági termeléshez szükséges feldolgozóipar honnan veszi a nyersanyagot a feldolgozáshoz. A mezőgazdasági feldolgozóipari nyersanyagok előállítása a várostérség, és Hajdúnánás szempontjából is olyan fejlődést befolyásoló kulcskérdés, amely részletes tanulmányokat igényel

59 A térség fejlődési irányainak meghatározása szempontjából, a lakosság deprivált helyzetének javítása érdekében, a méltányos elosztás elveit is szem előtt kellene tartani. A januárban elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) négy hosszú távú 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg. Szakpolitikai célok: - Versenyképes, innovatív gazdaság - Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer feldolgozóipar fejlesztése - Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság - Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I - Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom - Jó állam, szolgáltató állam és biztonság - Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme Területi célok: - Az ország makro-regionális szerepének erősítése - A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat - Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése - Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése

60 - Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése - Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása E célok közül Hajdúnánás elsősorban az alábbiakhoz kapcsolódik szorosan: - életképes vidék, - egészséges élelmiszertermelés és ellátás, - az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése, - az értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, - a Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése és a - Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése. Azonban itt meg kell jegyeznünk, hogy elsősorban a termelő eszközök, termőföldek birtokviszonyai határozzák meg a kkv-k tulajdonosi szerkezetét, és ezeken az érdekviszonyon valamint a támogatásokon keresztül valósul meg a vidék fejlesztése. A mezőgazdasági nagyipari jellegű rendszerek saját profitérdekeltségük, szakmai felkészültségük, és főleg tőkeerejük folytán elkülönülten fejlődnek. A nagyipari tőke és profitszemlélet nem motorja a helyi közösségek fejlődésének, a munkaerő árának emelésében nem érdekeltek, a lakosság anyagi depriváltságán változtatni nincs érdekük. Ezzel szemben használják a közösségi javakat, igényt tartanak a közerkölcsök megtartó erejére, és elvárják a helyi lakosoktól azokat a személyi kompetenciákat, amelyek alapján kiválaszthatók lehetnek a munkára pályázók az aspiránsok köréből. Hajdúnánás integrált településfejlesztési stratégiához való partneri kapcsolódás A Hajdúnánási járás, illetve vonzáskörzet egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képes legyen problémáit és szükségleteit közösen megfogalmazni, majd ezeket integrált programokká alakítani. A folyamatos kapcsolattartásnak, a közös gondolkodásnak a projektfejlesztés teljes szakaszára ki kell terjednie. Ehhez szükséges a térségi szinten megjelenő projektjavaslatok pontos számbavétele, az esetlegesen közösen megvalósítható projektek azonosítása, a folyamatos egyeztetés és tájékoztatás a tervezett fejlesztésekről, a megvalósítást befolyásoló tényezők nyomon követése, a fejlesztések megvalósításának rendszeres (pl. évenkénti) felülvizsgálata, valamint a kritikai észrevételek beépítése a települések és a térség stratégiai fejlesztési dokumentumaiba. A 314/2012. Korm. rendelet 31. -a értelmében a környező települések önkormányzatai megismerhetik és véleményezhetik a stratégia tervezetét, a partnerségi egyeztetésre május-június folyamán került sor. Azonban a folyamat itt nem zárulhat le, a várostérségi

61 problémák megoldására a járásközpontokkal és a járási szintű kisvárosokkal közösen kell megoldást találni, és a kisebb településekkel gazdasági érdekeltségű partnerséget létrehozni. Csak ebben az esetben teljesíthetők az OFTK fentebb említett elvárásai, és csakis ebben az esetben várható a járás két összemetsződő várostérségének kikecmergése a deprivációs kátyúból A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Országos Területrendezési Tervvel való összhang Az Országos Területrendezési Terv meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét. Az erőforrások védelmét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzését további részletezettséggel tartalmazzák a megyei rendezési tervek. Hajdúdorog város településrendezési tervének évben jóváhagyott módosításának részeként elkészült a magasabb szintű tervekkel (Országos területrendezési tervvel OTrT- és megyei területrendezési tervvel MTrT- való egyezőséget igazoló munkarész. A évi módosítás magasabb szintű tervekkel való összhangját, továbbá a január 1.-től hatályos OTrT módosítás Hajdúdorog városra vonatkozó hatását szükséges megvizsgálni. Az OTrT január 1-től hatályos módosítása Hajdúdorog város igazgatási területének keleti szélén hozott csak változást, ahol a korábban mezőgazdasági térségbe sorolt területek egy része, vegyes térségbe lett átsorolva. Ezt leszámítva sem a területfelhasználás sem az országos infrastruktúra hálózat nem változott. A évi módosítással érintett területegységek vonatkozásában az OTrT módosítás nem tartalmaz a korábbiakhoz képest változást

62 Megyei Területrendezési terv térségi szerkezeti tervével való összhang: Részlet a Megyei Területrendezési terv Térségi szerkezeti terv c. tervlapjából A évi módosítással érintett belterületi és belterület környezetében található területek kisvárosias települési térségként vannak a megyei TrT térségi szerkezeti tervében kijelölve. E

63 tekintetben a módosítás változást nem eredményez. A módosításra jelölt területegységben tervezett változások az országos és térségi infrastruktúra hálózat elemeit nem érinti A területrendezési terv országos és térségi övezetekre vonatkozó besorolásával, lehatárolásával való összhang: A megyei Területrendezési terv Térségi szerkezeti tervével való összefüggések vizsgálata mellett, a térségi övezetekkel és azok szabályaival való összefüggéseket is elemezni szükséges. Fontos továbbá az ebből adódó kötelezettségek, feladatok meghatározása is. Hajdúdorog város igazgatási területét az aláhúzással megjelölt országos és térségi övezetek érinti. Az országos- és megyei területrendezési tervben meghatározott övezetekre vonatkozó általános előírásokat az OTrT, az ajánlásokat a megyei TrT tartalmazza Országos övezetekkel való érintettség: - országos ökológiai hálózat - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület - jó termőhelyi adottságú szántóterület - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület - országos jelentőségű tájképvédelmi terület - világörökség és világörökség várományos terület - országos vízminőségvédelmi terület - nagyvízi meder és a vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár elhárítási célú szükségtározó területe - kiemelt fontosságú honvédelmi terület Megyei övezetekkel való érintettség: - magterület - ökológiai folyosó - pufferterület - erdőtelepítésre javasolt terület - ásványi nyersanyagvagyon terület - rendszeresen belvízjárta terület - földtani veszélyforrás területe - honvédelmi terület - tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület

64 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A város jelenleg hatályos településrendezési tervének módosítását meghatározott területekre vonatkozóan indította el az önkormányzat. A módosítások kezdeményezői részben vállalkozók, részben az önkormányzat volt, illetve lakossági megkeresések is érkeztek. Előzetesen 17 kezdeményezést regisztrált az önkormányzat, ami az előkészítés és a tervezés első ütemének ideje alatt továbbiakkal is kiegészült. A tervmódosítás a 314/2012. (XI. 08.) korm. rendelet értelmében teljes eljárás keretében történik. Az év első felében lezajlott tájékoztatási szakaszban az érdekelt államigazgatási szervek, valamint a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a város lakossága, érdekképviseleti szervek, közműszolgáltatók előzetesen elmondhatták a tervezett módosítással kapcsolatos előzetes véleményüket, javaslataikat A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A korábbi településrendezési tervmódosítás során összegyűlt módosítási igények vizsgálata és szakmai, valamint jogszabályi lehetőség esetén településrendezési tervben való érvényesítése. A módosítás a belterületre és környezetére vonatkozóan meghatározott területeket érint, a külterületet a mezőgazdasági területek vonatkozásában általánosan érinti. (tanyák szabályozása, állattartó telepek mezőgazdasági-üzemi különleges felhasználásba- építési övezetbe való átsorolása) A módosítással érintett külterületi szabályozási terv, a Belterület és környezetének szabályozási terve a módosítással érintett területek nagy száma miatt a tervezett módosításokkal egybeszerkesztve kerül bemutatásra (egyeztetésre). A módosítások pontos helye, a változás jellege külön változások c. tervlapon kerül bemutatásra, illetve a szabályozási terv leíró munkarésze a tervezett módosításokat tételesen mutatja be, a hatályos szabályozási terv és a tervezett módosítás részletével Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Hajdúdorog város településszerkezeti tervét 82/2005.(X.18.) KT. Határozatával hagyta jóvá a képviselő testület, mely 29/2009.(III.10.) KT. Határozattal módosításra került. A településrendezési tervmódosítás a településszerkezeti terv módosítását két elemében (a gyűjtőúthálózat és a területfelhasználás) teszi szükségessé. A tervezett településrendezési tervmódosítás elemeinek egy része csak a szabályozási terv módosítását igényli, jelentős részük azonban a településszerkezeti tervet is érinti. A tervezett

65 módosítások az igény felméréskor történt regisztráció azonosíthatósága érdekében sorszámmal lettek ellátva, függetlenül attól, hogy az településszerkezeti tervet érintő módosítás-e. A településszerkezeti terv tervezett módosításai az alábbiakban tételesen kerülnek ismertetésre. A településszerkezetet meghatározó közlekedéshálózat (országos utak, valamint helyi gyűjtő utak rendszere) a hatályos településszerkezeti terv szerinti formában kerül megtartásra, azzal a kiegészítéssel, hogy a Régi Tokaji utca a belváros északi oldalát határoló kis körúttól északi irányba lévő része is gyűjtőút kategóriába kerül át. A településszerkezeti jelentőségű közlekedési infrastruktúrában történő további változás, hogy a Hajdúnánás Hajdúdorog Újfehértó irányú országos kerékpárút városközpont irányába vezető nyomvonala a Nánási út Rákóczi körút csomóponttól kezdődően áthelyeződik a Virág utca - Füzes utca nyomvonalra. A nyomvonal áthelyezésének oka, hogy a Nánási út az utcavonalon álló épületek miatt több szakaszon nem biztosít elég helyet a kerékpárút biztonságos elhelyezéséhez. A kijelölt új nyomvonal kis járműforgalmú kiszolgáló utcákat vesz igénybe. A városközpont előtti Füzes utca a településszerkezeti terv távlati fejlesztése alapján gyűjtőút funkciót fog kapni, amikor is a Virág utca keleti végétől délre elhelyezkedő Csap utcán és annak városi piactérig (Szív utca és Óvoda utca között) tervezett folytatásában javasolt a kerékpárutat városközpontba bevezetni. A terület-felhasználásban tervezett változásokat a mellékelt ábra tételesen mutatja be, jelezve a változással érintett terület kiterjedését is Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület kiegészítése kertvárosias lakóterületből. A Böszörményi út Kórház utca Vásárhelyi utca Nagy Sándor utcák közötti tömbben található kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Hrsz: 3155/25) a tömb északi oldalán lévő kertvárosias lakóterület felhasználásban lévő (Hrsz: ) telkek végéből kiegészítésre kerül.. (A 3155/25. hrsz-ú ingatlan északi irányú bővítése.) A nagykörúton kívüli keleti (külső) városrészt érintő módosítások: A Gyepszél utca keleti oldalán Csorda legelőn tervezett falusias lakóterület elhagyásra kerül, azaz a településszerkezeti terv megőrzi az országos ökológiai hálózat részeként megjelölt legelőterületet. Csorda legelő közepén tervezett falusias lakóterület bővítést a településszerkezeti terv törli, és visszasorolja mezőgazdasági gyepes felhasználásba. Az Újfehértói út, Gyepszél utca 0228 hrsz-ú és 0231 hrsz-ú utak által határolt tömb hatályos településszerkezeti tervben tervezett falusias lakóterületi és gazdasági fejlesztését a terv az Újfehértói út mentén lévő területsáv kivételével megszünteti és visszasorolja mezőgazdasági gyepes felhasználásba. Az Újfehértói út mentén a gázcseretelep és egykori vásártér melletti

66 területsávot a terv továbbra is gazdasági felhasználásban hagyja, mert e területek hasznosítása az önkormányzat számára stratégiai jelentőségű. Ugyancsak kereskedelmi szolgáltató gazdasági felhasználásban tartja a terv az Újfehértói út, Gyepszél utca, vízműtelep közötti mélyfekvésű területet, melynek rendezése és hasznosítása a terület elhelyezkedése miatt az önkormányzatnak kiemelt jelentőségű. Az Újfehértói út városba bevezető szakaszának északi oldalán meglévő mezőgazdasági telephelyek környezetében a 0236 hrsz-ú csatorna és 0299 hrsz-ú út közötti területsávban a gazdasági terület bővítését irányozza elő a településszerkezeti terv. A fejlesztések mintegy 2,28 ha új mezőgazdasági üzemi terület fejlesztést tesznek lehetővé A Gyepszél utcán kívüli, északkeleti (külső) városrészt érintő módosítások: A Gyepszél utca keleti oldalán, a Magyar utcával szemben elhelyezkedő 0225 hrsz-ú hatályos rendezési tervben részben lakó-, részben mezőgazdasági felhasználásba sorolt területből mintegy 2,5 ha nagyságú terület kereskedelmi szolgáltató gazdasági területként jelöl ki a településszerkezeti terv módosítása. A gazdasági terület keleti oldalához csatlakozó részen a hatályos rendezési tervben temető részeként jelölt területekből a 0226 hrsz-ú földterület b. és d. alrészlete mezőgazdasági szántó felhasználásba kerül átsorolásra. A területet jelenleg is szántóként hasznosítják. A 0226 hrsz-ú terület középső c. jelű alrészlete pedig jelenlegi használatának megfelelően kegyeleti park marad. A 0218 hrsz-ú földterület tulajdonosa kezdeményezte ugyan a belterületet határoló Gyepszél utcához csatlakozó részen hatályos rendezési tervben kijelölt lakóterület további bővítését, de a szóban forgó terület természeti védettsége miatt nemcsak az igényelt bővítést nem lehetett betervezni, de még a korábban kijelölt lakóterület fejlesztést is vissza kellett csatolni Mgy-1 jelű mezőgazdasági gyepes felhasználásba A nyugati városszélen tervezett településszerkezeti tervmódosítás: Az északi oldalon lévő falusias lakóterület a jelenleg viszonylag kicsi telekmélység bővítését tartalmazza, illetve a itt lévő kereskedelmi szolgáltató terület északi irányú bővítését, a korábban tervezett lakóterület fejlesztés helyett. A Nánási út városból kivezető szakaszának északi oldalán lévő legelő területet a hatályos településrendezési terv Gksz-1 jelű (kereskedelmi szolgáltató) gazdasági felhasználásra jelöli ki, mint jelentős fejlesztési területet. Tekintettel arra, hogy a legelő területet a HNP Igazgatóság előzetesen ex-lege területként jelölte meg, a terület, az északi részének kivételével a településszerkezeti terv visszasorolja mezőgazdasági gyepes területfelhasználásba. A településszerkezeti terv módosítása a Kurucz utca és Nánási út

67 kereszteződésében, a Kurucz utca nyugati (külső) részén kijelölt falusias lakóterület fejlesztést megszünteti, és a területrészt visszasorolja mezőgazdasági gyepes felhasználásba A város délkeleti szélén található Kegyeleti park és környezetének rendezése: A város délkeleti szélén a Kórház utca Hétút utca közötti területen elhelyezkedő kegyeleti park területét, a hatályos településszerkezeti terven kijelölt területhez képest, figyelembe véve a terület valódi használatát, a terv az indokolt méretűre csökkenti. A felszabaduló területet gazdasági erdő felhasználásba sorolja a terv. Ezzel együtt, a hatályos tervben ugyancsak a kegyeleti park környezetében kijelölt védőerdő is gazdasági erdő felhasználásba kerül átsorolásra Hétvégiházas üdülőövezetnek kijelölt településrész átsorolása falusias lakóterület felhasználásba: A strandfürdő területének keleti oldalával határos, Rákóczi kertből hatályos településrendezési tervben Lke-Ü üdülőházakkal vegyes kertvárosias lakóterületi felhasználásba sorolt terület falusias lakóterületi felhasználásba kerül átsorolásra Kerékpárút nyomvonalának áthelyezése: A Hajdúnánás Hajdúdorog Újfehértó irányú országos kerékpárút városközpont irányába vezető nyomvonala a Nánási út Rákóczi körút csomóponttól kezdődően a Virág utca - Füzes utca nyomvonalra kerül áthelyezésre. (A városközpont előtti Füzes utca a településszerkezeti terv távlati fejlesztése alapján gyűjtőút funkciót fog kapni, amikor is a kerékpárút városközpontba bevezető szakaszát a Virág utca keleti végétől délre, a Csap utcán és annak városi piactérig (Szív utca és Óvoda utca között 5 méter szabályozási szélességű) tervezett gyalogos- kerékpáros utcára történő áthelyezését is előirányozza a településszerkezeti terv módosítása.) Mezőgazdasági területfelhasználásba tartozó majorok mezőgazdasági üzemi különleges területfelhasználásba történő átsorolása: A településszerkezeti terv az az új jogszabályi lehetőségeket kihasználva valamennyi hatályos tervben mezőgazdasági területfelhasználásba sorolt (jogszabályi előírások miatt tartott ) állattartó telepet (majort) Kmü -jelű mezőgazdasági üzemi területfelhasználásba sorolja, ahol a megengedett legnagyobb beépíthetőség 40 % lesz

68 A belterület északi széle és az M3 autópálya között, külterületen elhelyezkedő 0164/5 Hrsz-ú művelésből kivett, de mezőgazdasági övezetbe sorolt földterület Kmü-jelű mezőgazdasági üzemi különleges övezetbe történő átsorolása A mezőgazdasági területfelhasználásba sorolt 0410/2 hrsz-ú terület Kereskedelmiszolgáltató gazdasági felhasználásba történő átsorolása: A Hajdúböszörmény felé vezető út keleti oldalán lévő 0410/2 hrsz-/ú, jelenleg mezőgazdasági területfelhasználásba sorolt, de művelésből kivett területet kereskedelmi szolgáltató gazdasági felhasználásba kerül átsorolásra, ahol lehetőséget van az itt működő szeszfőzde bővítésére is Tervezett kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet mezőgazdasági gyepes övezetbe történő átsorolása: A 0322/3, 2, 1. hrsz-ú Újfehértói út városba bevezető szakaszának déli oldalán található ingatlanok hatályos rendezési tervben e területrészre kijelölt Kereskedelmi- szolgáltató gazdasági felhasználása mezőgazdasági gyepes területfelhasználásba kerül átsorolásra, ahol tanya birtokközpont is alakítható

69 - 69 -

70 1.6. A település társadalma A Központi Statisztikai Hivatal becslése szerint 2013 januárjában a várost összesen en lakták, darab lakásban. Ez önmagában nem sokat árul el Hajdúdorog mozgalmas demográfiai történetéről, amelyet évszázadokon át különböző népcsoportok és az erős vallásosság alakítottak. Jelenleg a város népességének alakulása nem sokban tér el az országos trendektől. A lakosság száma csökkenő tendenciát mutat, egyre inkább elöregedik, a legutóbbi adatsorok alapján a lakásszám stagnál, sőt enyhe növekedést is mutatott az elmúlt években Demográfiai jellemzők Hajdúdorog lakosságszáma 2014-ben 8987 fő. A 102,07 km 2 kiterjedésű város népsűrűsége 88 fő/km 2 A szülések száma 2014-ben 96, halálesetek száma

71 A népesség kor szerinti megoszlása 2014-ben Kor- csoport Férfi Nő Együtt Fő % Fő % Fő % , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,61 Összesen : , , ,00 A népesség 16,03 %-a, azaz 1441 fő gyermekkorú (0-14 éves) van. A városban 520 fő év és 1339 fő év közötti él. A évesek (3 745 fő), melynek aránya

72 41,67 %, míg az idősebbek aránya (60 év felett) 21,6 %. A korstruktúra nem a legkedvezőbb, de a munkaképes korú népesség viszonylag magas aránya is jellemző. Állandó népesség Lakónépesség Év Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt

73 Demográfiai változások a település lakosságstatisztikai adatában Év Születések száma Halálozások száma Hajdúdorog népességének változása 1774 és 2011 között

74 Jövedelmi viszonyok, életminőség A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény értelemben jövedelemnek minősül az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott - belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. A törvény meghatározza a rendszeres jövedelem fogalmát is, amely a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény alapján vagyonnak minősül, ha a törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait rendeletben szabályozza. A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. Hajdúdorog Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a február 12. napján tartott ülésén megalkotta a települési támogatások helyi rendszeréről és a szociális igazgatásról szóló 1/2015. (II.2 5.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban: rendelet) a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának és felhasználása ellenőrzésének szabályairól. A támogatás céljainak, feltételeinek, összegeinek megállapítása teljes mértékben az önkormányzatok mérlegelési jogkörébe tartozik. A rendeletnek megfelelően a lakosok számára az alábbi támogatásokra van lehetőség: - lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás - lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás, - rendkívüli települési támogatás,

75 - szennyvíz-hálózatra való rákötést segítő települési támogatás - természetben, tüzelőanyagra nyújtott rendkívüli települési támogatás - természetben, beiskolázáshoz nyújtható települési támogatás - természetben, élelmiszer formájában nyújtható települési támogatás Foglalkoztatottság A város a foglalkoztatási színvonal mutatói alapján az Észak-alföldi Régióban nem tartozik a legrosszabb helyzetben lévő városok kategóriájába, a 9-12% közötti területi mutató érték megfelel a város térszerkezeti- társadalmi-, gazdasági adottságainak (nem a régió perifériáján fekszik a város, hanem a megyeszékhelyekhez közel). A lakosság életminőségének javítása érdekében a munkanélküliek számát tartósan 350 fő alá kellene csökkenteni, ehhez új munkahely létesítésére lenne szükség Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma

76 Hajdúdorog év közötti lakosságának száma az elmúlt években folyamatos csökkenést mutat, szemben a nyilvántartott álláskeresők számával, mely mind a nők, mind a férfiak körében emelkedett ben figyelhető meg a legmagasabb a női álláskeresők száma (403 fő), mely 2011-ben már lényegesen kevesebb volt. A férfi lakosok esetében megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők között magasabb számban vannak, és ez emelkedő tendenciát mutat az évek során Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség minden korosztály tekintetében problémát jelent. A év közötti nyilvántartott álláskeresők száma évről évre növekszik, mely arra enged következtetni, hogy ezen a területen szükséges további lépéseket tenni a probléma kezelése érdekében. Mindazonáltal a védett csoportnak számító év közötti nyilvántartott

77 álláskeresők száma is folyamatos növekedést mutat, ami szintén probléma, tekintve, hogy a település elöregedő A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként A tartós (180 napnál régebben regisztrált) munkanélküliek száma a 2009-ben és 2010-ben volt kiemelkedően magas, hiszen a 60 %-ot is meghaladta az összes nyilvántartott munkanélküliekhez képest. A 2011-es évben közel 15 %-kal kevesebb volt a tartós munkanélküliek számaránya. Megfigyelhető, hogy a nők jellemzően nagyobb arányban a tartós munkanélküliek körébe Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma nemenként A táblázatból nyert adatok (országos és területi adatokkal való összevetésben) egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. Megállapítható,

78 hogy a pályakezdő nők körében 2011-ben több mint másfélszeres mértékű volt a munkanélküliség a férfiakhoz képest Alacsonyan iskolázott népesség Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők közül magas létszámban vannak az alacsony iskolai végzettségűek, mely intézkedési területet jelöl

79 Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

80 Hajdúdorog foglalkoztatási adatai között Az elmúlt tíz év legrosszabb foglalkoztatási adatai Hajdúdorogon a évhez kapcsolhatók, a gazdasági válság hatására bekövetkezett foglalkoztatási színvonal csökkenés sem tudta meghaladni ezt az adatot. A fenti táblázat adatai szerint év 06. havában csökkent a munkanélküliek száma a városban, ez azonban nem a foglalkoztatás javulást jelzi, hanem a mezőgazdasághoz kapcsolható éves szezonális foglalkoztatás jelenik meg a mutatóban

81 nemzetiségi összetétel Vallási összetétel Civil szervezetek Önkormányzati nyilvántartások szerint a városban 36 db civil szervezet működik. Ebből a kultúra területén 4 db, oktatási területen 5 db, egyházi területeken 4 db, a hátrányos helyzetű csoportok támogatásának területén 3 db, a városfejlesztéséért pedig 3 db szervezet tevékenykedik. A civil szervezeti struktúra széles skálán mozog a hagyományos területeken kívül pl. kultúra, sport, városvédelem működnek még szervezetek a munkanélküliek-álláskeresők, nyugdíjasok, fiatalok, nagycsaládosok, nők érdekvédelmének a területén is a városban. Az önkormányzat elsősorban a korlátozott anyagi források rendelkezésre állása miatt, szervezeti és infrastrukturális háttér biztosításával tudja támogatni a civil szervezetek működését a jövőben. A civil szervezetek, társadalmi önszerveződések az önkormányzattól pénzügyi támogatást is kapnak, melynek összegét a mindenkori költségvetési rendeletben szabályozza a Képviselő-testület

82 1.7. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A tisztesség, az emberség, és a szorgalom szerinti megítélés a dorogi emberek elvárása önmagukkal és másokkal szemben. Hajdúdorog történelmében, a helyben élők kultúrájában gyökerezik, hogy a dorogiak egymást a tisztesség és emberség, valamint a szorgalom szerint ítélik meg. Bizonyos emberek, vagy embercsoportok alapvető negatív megítélését e három tényező valamelyikének hiánya okozta. Az esetleges és személyes, személyi értékekre visszavezethető, konkrét, negatív cselekedeteket kiszűrte a népi kultúra még akkor is, ha egy-egy embertelen és tisztességtelen helyzetet külső hatalom erőltetetett az itt élő kultúrára. A tisztességtelenségével vagy embertelenségével és a szorgalom hiányával feltűnő magatartás természetszerűleg hozta magával az elkövetők negatív megítélését Dorogon függetlenül attól, hogy a történelem során milyen ettől eltérő hatalom próbalta is ráerőltetni rabló és sunyi szándékait az itt élőkre. A hajdúdorogiak mindig kimutatták nemtetszésüket, ha veszélyben érezték e legfőbb hármas értéküket, mert szabadságuk erkölcsi alapját adta a tisztesség, az emberség, és a szorgalom szerinti megítélés, hiszen ez képezte az ősi magyar szerves kultúra alapját a múltban, és napjainkban is ezt tartjuk legnagyobb kincsünknek. A hajdúdorogi ember ítélkezésének alapja a tisztesség, emberség és a szorgalom szerinti megítélés, ezt várja el másoktól, függetlenül etnikumtól, nemtől, bőrszíntől, vallási-, vagy felekezeti hovatartozástól éppen úgy, mint ahogy maga is igyekszik e hármas követelménynek megfelelni. Ezt az elvárást azonban kötelezőnek érzik az itt élők mindenkivel szemben, etnikumtól, nemtől, bőrszíntől, vallási-, vagy felekezeti hovatartozástól függetlenül!!! A munkahelyek hiánya, a helyi gazdaság problémái érzékelhetően, és alapvetően olyan külső tényezők függvényei, amelyek gátolják Hajdúdorog legfontosabb természeti erőforrásának méltányos használatát. A város hagyományos húzóágazatának leépülése, a mezőgazdasági ágazat 25 éve húzódó országos komplex problémáinak vetületeként jelentkezik, e kérdéskört alátámasztásként több helyen részletesen elemzem. Ezen a helyen kimondható, hogy a dorogi depriváció nem a dorogiak hagyományos szorgalmának hiányából fakad, hanem sokkal inkább azokból a külső tényezőkből, amelyek a magyar vidéket egyformán sújtják

83 A helyi konfliktusok alapjai sem függnek valamely etnikumtól, nemtől, bőrszíntől, vallási-, vagy felekezeti hovatartozástól, csupán a tisztesség, emberség, vagy a szorgalom ügyének megítélésében léteznek mérsékelt eltérések. Hajdúdorogon a helyi gazdaság prosperálásának elmaradásából adódó alapvető probléma a lakosság döntően legnagyobb részének deprivált állapota. A deprivált helyzet is rétegződött, hiszen nagyon sok esetben azokat a családokat is sújtja szegénység, ahol munkahellyel rendelkeznek a családokat fenntartó emberek. Önmagában nem csak a munkahelyteremtés, foglalkoztatás bővülés jelent a szociális problémákra tartós és valódi megoldást, szükség van a munkabérek színvonalának emelkedésére is Az elvándorlás legújabb kori történelmi összefüggései 1941 és 1970 között a kolhozmozgalommal megindult a mezőgazdaság szocialista ipari átszervezése, amelynek során a termőföld területek összevonásával megteremtődtek a nagyüzemi mezőgazdaság alapfeltételei. A magyar parasztság gyakorlatilag megszűnt, a parasztokból olyan munkások lettek, akik vagy a mezőgazdaságban (agrárplroletár), vagy az iparban dolgoztak. A falukép is megváltozott, a lakótelkekről eltűntek a gazdasági épületek, szinte a múltat végképp eltörölte az új városi divat, amely kétablakos-sátortetősvaskerítéses házakra cserélte a régi, szerves kultúrához kötődő lakóépületeket. A modernizmus egyfajta sajátos munkáslakóteleppé alakította a falvakat, szép modern lapostetős ABC áruházzzal, új modern középületekkel. Ma már a legtöbb településen csak a tájházak őrzik a természettel együtt élő szerves ősi kultúránkat. A szerves mezőgazdaság helyét felváltotta a nagyüzemi műtrágyás vegyszeres művelés, és ahogy ez a kultúra elmúlt az 50-es évektől, a szerves kultúra eltünésével együtt néptelenedtek el a falvaink. Ez az elnéptelenedés ma már a járási szintű kisvárosainkat is fenyegeti, az emberek a fővárosba, a nyugati országhatárra, a közeli pólusvárosba költöznek megélhetési lehetőségeket keresve. Hajdúdorog népességének változása 1774 és 2011 között

84 A nagyüzemi termelési módszerek, a fejlődő gépesítettség magával hozta a munkalehetőségek hiányát, és az elvándorlások következtében 2000 fővel csökkent a város népességszáma. A mezőgazdasági munkák idényjellegének ellensúlyozása, és a magyar vidék népességmegtartó képességének megtartása fontos szempont volt azokban az időkben, és az akkori vezetés felismerte, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság hatásainak ellensúlyozása érdekében meg kell engedni a lakosságnak, hogy megteremtse az önellátás sajátos feltételeit. Így a 70-es évektől kezdődően egyrészt kialakult az a felvásárló rendszer a TSZ-ek, ÁFÉSZ-ek, Konzervgyárak, tejbegyűjtők.stb., amely lehetőséget teremtett a háztáji gazdálkodásra, másrészt TSZ melléküzemágak alakultak, önálló vállalkozássá váltak, a 80-as évek végétől GMK-k, és egyre több kisvállalkozás működött. Gyakorlatilag a vidék mintáját követve az ipar is átalakult, és a nagyobb vállalatokból kiváltak speciális feladatokat felvállaló egységek, önálló vállaltok, sok esetben világszínvonalú termékeket produkálva. Így lett Magyarország a szocialista tábor legvidámabb barakkja, azaz a 80-as évektől a keleti blokk gazdaságilag legfejletteb állama. Az 1990-es évek elejétől Hajdúdorogon is gyors ütemben növekedett a munkanélküliek száma. A kibontakozó gazdasági válság a város üzemeinek, gyárainak többségét érintette, a talpon maradottak is jelentős létszámcsökkentéssel járó átalakuláson mentek keresztül. Tovább növelte a hajdúdorogi munkanélküliek számát, hagy a környező nagyobb városok (Hajdúnánás, Debrecen, Hajdúböszörmény) üzemeiből, gyáraiból sok esetben először az ingázó munkaerőt bocsátották el. A népességszáma az elmúlt közel három évtized során tovább csökkent. Az országos tendenciáknak megfelelően a házasságkötések és a születések száma csökken, míg a haláleseteké nő. A lakosság megtartásának lehetőségei nem megfelelőek, sok fiatal elköltözik, mivel nem talál munkahelyet a városban. A munkahelyi lehetőségek száma minimális, sok esetben előfordul, hogy a felsőfokú tanulmányait befejező fiatal nem tud elhelyezkedni lakóhelyén, Hajdúdorog vándorlási egyenlege negatív, a népesség csökkenésének fõ okozója az elvándorlás ben 9735 fő

85 volt a város népessége, amely 96,7 fõ/km2-es népsűrűséget jelent. A nemek és a korosztályok szerinti megoszlásról, valamint az iskolai végzettségről nincsenek pontos statisztikai adatok. A születések számának csökkenésével csökkent a gyerekkorúak, fiatalok aránya, és az országos tendenciáknak megfelelően megindult a népesség öregedése. Az öregedési folyamattal párhuzamosan növekedett a népességen belül a nők aránya, mivel születéskor várható átlagos élettartamuk jóval nagyobb, mint a másik nemé. A lakosság többsége még mindig csak általános iskolai és szakmunkásképzettséggel rendelkezik A munkanélküliek között nagyon magas a képzetlenek száma, nekik szinte semmi esélyük nincs az elhelyezkedésre. A munkanélküliek kb. 60 %-a férfi, 40 % nő. A 2005-ben készült településfejlesztési koncepció év távlatában határozta meg a fejlesztési célokat, és fős népességszámot prognosztizált, azonban a negatív tendenciákat az elmúlt évek nem tudták megváltoztatni. Felerősödött az elvándorlás, amely már a középfokú végzettségű, középkorú munkaképes lakosság elvándorlását is érinti. Jellemző a fiatalok elvándorlása, a település öregedése ra szerencsésnek mondható, ha a lakosságszám eléri a 8000 főt, hiszen ebben az esetben elmondható hogy sikerült fordítani a negatív tendenciákon

86 A vidéki települések elhalását nem az ott élők egyéni kompetenciáinak hiánya okozza Ma, ha a plázákban bevásárlóközpontokban sétálva keressük a polcokon a magyar termékeket, nemigen találjuk őket. Ha a ruházati-, műszaki-, elektronikai-, kozmetikai-.stb boltokban keressük a magyar árukat, legfeljebb néhány kisléptékű, butik jellegű üzletecskét találunk, de a hazai nagykereskedelemben nem, szinte még elvétve sem. Betérünk a multinacionális élelmiszerkereskedelmi boltokba, és ott már látunk magyar terméknek feltüntetett árukat, de ha jobban megvizsgáljuk, akkor kiderül, hogy ezek 70-80%-át is a Magyarországon megtelepedett multinacionális cégek állítják elő. Felmerül a kérdés, hogy ezeknek a cégeknek mi szolgálja jobban a hasznukat, ha olcsóbb, vagy ha drágább a munkaerő? Érdekükben áll-e a munkabérek emelése? Ha éppen az olcsó fizikai és szellemi munkaerő használata tartja itt ezeket a cégeket, és az állami támogatás, a beruházáskor érkező pályázati ingyen pénz, meg az adókedvezmény, meg a munkaerő használatáért járó különböző támogatás, akkor milyen érdekünk fűződik a tőkének annak a szabad áramlásához, amely az olcsó munkaerőre, és a hazai természeti kincsek kiaknázására épít? Ha csökkenne a lakosság deprivált helyzete, azaz emelkednének a bérek, akkor pusztán a logisztikai körülmények elegendőek lennének-e ahhoz, hogy a hazánkban megtelepedett cégek itt maradjanak? Egyáltalán megéri-e az állami kedvezmények fenntartása, a beruházási támogatások jelenlegi rendszere?

87 A magyar foglalkoztatáspolitikai adaptáció kulcskategóriáinak ("foglalkoztathatóság", "munkaerő-piaci marginalizálódás", "rugalmas biztonság", "aktiválás", "workfare", stb.) alkalmazása a munkavállalóra tolja a társadalmi felelősséget, elvárja a munkaerő rugalmas munkaerőpiaci alkalmazkodását. Azonban ez a munkavállalók oldaláról egy olyan sziszifuszi küzdelem, amelyben ha a munkaerő átképzi is magát egyik szakmáról a másikra, akkor is sokszor hiába, mert a képzés sikeres befejezése után sem biztosított a lehetősége arra, hogy a képzés után, az új szakmában kezdőként helyezkedjen el, vagy álljon munkába. A képzési technika valójában akkor lenne hatékony, ha támogatott lenne az a magasabb iskolai végzettség, amellyel valóban eredményt lehetne elérni a munkavállaló számára. A multinacionális cégek összeszerelő üzemeihez ugyanis javarészt betanított munkások, vagy magasabb, felsőfokú végzettségű szakemberek kellenek

88 Az egyéni kompetenciák fejlesztésére irányuló kisérletek mai technikáinak az alkalmazása láthatóan vízgereblyézés, levegő masszírozás mindaddig, ameddig a mögötte levő társadalmi gyakorlat szinten tartja a túlkínálati munkaerőpiacot, vagyis azt a deprivált állapotot, amely valójában Magyarországon sajátos és sajnálatos társadalmi befektetővonzó érdekké vált. Mai fogalmainkat érdemes felülvizsgálni, amely a munkaerőt csupán termelési és a hatékonysági oldalról közelíti. A közgazdaságtanban ma elfogadott a munkaerő értékteremtő és értéknövelő megközelítése (High Road Techniques). Az az igény fogalmazódik meg benne, hogy a forrásokat még hatékonyabban hasznosítsuk és fektessünk be a gyártási technológiába, a műszaki újításokba és a munkaerő továbbképzésébe. Úgy tekint a munkára, mint fontos árucikkre, a munkaerő továbbképzésére pedig, mint alapvető és célzott befektetésre. Ez azonban a helyi források fellendülését csak akkor hozza magával, ha a helyi előnyök maximális kihasználásával az a méltányosság is velejár, hogy a dolgozó önmaga puszta létezésének fenntartásán túl egyéni célok megvalósítására is lehetőséget nyer, amelyet csakis a jelenleginél magasabb bérszínvonal biztosításával lehet elérni, egy olyan környezetben, ahol kevés a munkanéküliek és a közmunkások aránya, tehát nincs jelentős túlkínálat a munkaerő terén. Nem a posztindusztriális társadalomba való átmenet teremt újfajta feszültségeket a jóléti programok és a munkaerőpiac között, hanem az profitérdekek és a társadalmi érdekek között feszül sajátos, és egyre feloldhatatlanabb ellentét. Ez a jóléti államokat olyan új alkalmazkodási stratégiák keresésére sarkallja, amellyel tulajdonképpen a saját sírjukat ássák, hiszen a tőke szabad áramlásával előtérbe kerülő világcégek elvárják, hogy a jóléti társadalmak egyre alacsonyabb szintre tolják a béreket. Erre a szakemberek kitalálnak sajátos vizgereblyézési elméleteket, de valójában az alap problémából a társadalom és az extraprofitnyerés érdekellentétéről nem szólnak. Láthatóan jól meg lehet élni félremagyarázó tudományosnak tűnő elméletek gyártásából, és ezekhez az elméletekhez, amelyeket igen sok pénzzel, ösztöndíjrendszerekkel, tudományos konferenciákkal támogatják azok, akik az extraprofitot zsebelik. Az ösztöndíjért csupán minden szinten a helyi tudományos elithez kell kapcsolódni, és rendkívül sok pénz gyűjthető az egyéni kompetenciafejlesztő képzésekből, a tárgyi szakmai feltételek kialakításából pályázati források elérésével. Ezek az elvek pénzügyi, de főleg erkölcsi értelemben is sokba kerülnek, mint a rugalmas biztonság (flexicurity), az aktiválás, illetve a munkavégzés és gondozó munka, de voltaképpen annyit érnek, mint a hólapátgyár Kubában, mert a vidéken élők valódi problémáinak megoldásától olyan távol állnak, mint Makó Jeruzsálemtől. Láthatóan az elméletek egyik legfontosabb kérdése, hogy a mai jóléti államok hogyan és milyen mértékben alkalmazkodtak a posztindusztriális munkaerőpiacok feltételeihez és igényeihez, és ez olyan kérdés mintha azt kérdeznénk, hogy a bárányok hogyan alkalmazkodnak a farkasok igényeihez

89 Másik kérdés pedig, hogy Magyarország hol áll a jóléti államok sorában, a sor elején, vagy a végén kullog-e? A magyar ipar tervszerű leépítését, a vagyon széthordását, ma még politikailag korrekt (pc) módon privatizációnak nevezzük. A hazánkba 1990-től települt iparra jellemző, hogy helyi természeti erőforrásokhoz, azok hasznosításához sok esetben nem is kötődnek. Kivételt képeznek ez alól azok a multinacionális élelmiszer feldolgozóipari cégek, akik helyi nyersanyagot állítanak elő, vagy szabályozottan lenyomott árakon vásárolnak fel, feldolgozzák, zárt piacaikon értékesik, és ennek során szabályozzák a termelés, és a felvásárlás árait. Érdekeltségük a túlkínálati felvásárlási piacok fenntartása, a felvásárlási árak mélyen tartása. Jellemzőjük, hogy betelepülésüket beruházási támogatások, működésüket adókedvezmények segítik, a munkaerőt olcsó nyersanyagnak tekintik. Ez alól nem kivételek a magyar nagyvállalkozók sem, akik a mai mezőgazdasági integrációs rendszerben megegyezően érdekeltek a mezőgazdasági nyersanyagtermelés rendkívül alacsony felvásárlási árainak fenntartásában. A vízpalackozó üzemeink tulajdonosi szerkezetének átalakulása (pl: Szentkirályi) a nyersanyagok használatának sajátos multinacionális vonzatait példázza, és számos hasonló példa támasztja alá, hogy nemzetstratégiai érdekeink képviseletének kevés esélye adódik manapság. Országos probléma, hogy a hagyományos ipari-, vagy agrárszerepkörrel rendelkező, de más funkcióval nem rendelkező, vagy kedvezőtlen fekvésű települések, vidéki térségek többsége az egyre jobban teljesítő Magyarország hatékonysági, termékszerkezváltási sikeressége ellenére nem volt képes az elmúlt 25 évben talpra állni, gazdasági létalapjukat lényegében elveszítették. A prosperáló nagyvárosoktól távol lévő, a mély válsággal sújtott társadalmi-gazdasági külső perifériákon (az ország keleti, északkeleti, déli részén), illetve a belső perifériákon (pl. a Közép-Tiszavidéken) elhelyezkedő településeken a munkanélküliség, az elvándorlás, a társadalmi-gazdasági (gyakran etnikai) szegregáció, valamint hosszabb távon az e folyamatokból egyenesen következő kiürülés jelent komoly fenyegetettséget. Ha a járási szintű kisvárosok nem indítják el saját térségi és település-mezőgazdaság fejlesztési, kollektív méltányosságon alapuló programjaikat, akkor nem várható, hogy az anyagi-pénzügyi deprivált helyzetű lakosság életkörülményeiben bárminemű javulás következzen be. Kormányzati intézkedések hiányában csakis helyben lehet megtenni a szükséges lépéseket, a helyi nyersanyagtermelés, helyi piac, és feldolgozóipar lokális megszervezésével, kisléptékű fejlesztéseivel, a helyiek szövetkezéseivel, szövetkezetek alakításával, és a lakosság aktivitásának érdekeltségi alapú növelésével es évekig Magyarországon stabil munkaerőpiac, jól működő jóléti rendszer, állandósult foglalkoztatottsági szint és szilárd kompenzáló rendszerek működtek. Az 1990-es évektől azonban jelentős változások zajlanak az európai államok munkaerőpiacain. Ezek a változások összhangban vannak a jóléti rendszerek működési feltételeinek a globalizáció, a demográfiai változások, az "új szociális kockázatok" és a lelassuló nemzeti gazdasági növekedés miatti

90 átalakulásával, általában véve az indusztriális társadalomból a posztindusztriális társadalomba történő átmenettel. Mindezen közben a nemzetközi, multinacionális, gazdasági és ezzel összefüggő hatalmi szervezett hálózatok extraprofittal működnek, míg a gazdasági perifériára szorult, jelentős multinacionális cégekkel alig rendelkező nemzetgazdaságok sorra csődközeli állapotokkal egyensúlyoznak a szakadék szélén, államadósság, túlzott deficit eljárás, bankcsőd, nemzetgazdasági túladóztatás vágja el a helyi gazdaság, vagyis a kis és középvállalkozások, mint nemzeti aranytojást tojó tyúkocskák torkát. Ma, amikor megkérdőjeleződött a hagyományos foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonysága és új válaszokat kell találni a jóléti ellátások és a munkaerő-piaci részvétel, a szociális segélyezés és a foglalkoztatás kapcsolatának alakításában, bizony érdemes bemenni a már említett plázák valamelyikébe és a már említett gondolat szerint érdemes keresnünk a magyar termékeket a polcokon, és alaposan elgondolkodnunk a helyzetünkön Deprivációval összefüggő társadalmi-szociális kérdések A szociális ellátásban részesülők száma 2006-tól kezdett el emelkedni, majd a gazdasági válság hatására 2009-ben negatív rekordot ért el: ebben az évben 1910 fő részesült szociális támogatásban. A szociális segélyezés nem megoldás a város szociális-társadalmi problémáira, csak átmenetileg teszi elviselhetővé az életet, de nem jelent kiutat a problémahalmazból. Az egy főre jutó belföldi jövedelem a településen kevesebb, minden mért átlagnál (2007) ez az adat is jól alátámasztja a helyi szociális-társadalmi problémák súlyosságát. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy csak a munkahelyteremtés, foglalkoztatás bővülés jelent a szociális problémákra tartós és valódi megoldást a városban. A szociális támogatásban részesülők száma 2009-ben negatív rekordot ért el a Hajdúdorogon. A támogatásban részesülők számára képzési lehetőségeket kell teremteni és támogatni kell a foglalkoztatás bővítését a városban

91 Álláskeresési segélyben részesülők száma A nyilvántartott álláskeresők közül átlagos 10 % részesült álláskeresési segélyben Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma A táblázat adatait szerint nőtt a járadékra jogosultak aránya, bár a 2012-es év kitűnik a sorból, hiszen mintegy harmadára csökkent ezeknek a személyeknek a száma

92 Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú személy kaphat az önkormányzattól, aki nem munkavállaló, vagy egészségkárosodott, vagy támogatott álláskereső, vagyis olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek részére nyújtott támogatás, akik nem rendelkeznek rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe. Önmagában az adat nem értelmezhető, szükséges összevetni az aktív korúak évesek számával és a munkanélküliek számával. Megállapítható, hogy a szociális segély meghatározó mértékben jelenik meg a település alacsony jövedelmű lakosságának körében január 1-től bérpótló juttatásra (BJP), illetve 2011 szeptember 1-től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, ám a jogosultságot évente felül kell vizsgálni től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy a munkaerőpiacon. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. A bérpótló juttatásban részesülő a munkaügyi szervezettel nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. Január elsejétől közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban bérpótló juttatásra jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzat rendeletben előírhatja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő a

93 lakókörnyezetét tartsa rendben. A BJP/FHT összege a mindenkori öregségi minimálnyugdíjhoz igazítva, több mint négy évig változatlanul forint volt, majd ez lecsökkent forintra Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Hajdúdorog lakásállománya, darabszáma közötti időszakban nem változott lényegesen, db értéktartományban mozgott. Ennek több oka is van, talán a legfontosabb szempont a gazdasági helyzet, a városban csökkent a foglalkoztatás az elmúlt években. Ha a lakások számát összevetjük a lakónépesség számának alakulásával, kitűnik, hogy a kérdéses időszakban csökkent a város lakosságának a száma is. A lakásállomány mutatók alapján a város nem tartozik a legrosszabb értékekkel rendelkező városok közé a régióban. Hajdúdorogon a kertes, családi házas beépítési mód a jellemző, ez alól kivételként említhető a városközponti kisvárosias övezet, ahol a városias beépítési mód engedélyezett a városképhez illeszkedő módon. A város lakosságállományán belül magas az alacsony komfortokozatú lakások aránya (32,7%). Ez az adat magasabb, mint az országos átlag. Összefoglalva megállapítható, hogy a lakásállomány minősége az elmúlt években nem javult jelentős mértékben a városban. A gazdasági válság miatt ezen a területen csak a lakosság jövedelmi viszonyainak javulása után várható előre lépés

94 Kiutalt természetbeni és pénzbeli ellátások összegének alakulása: Természetbeni és pénzbeli ellátások Év/fő Időskorúak járadéka Aktív korúak ellátása (RSZS,RÁT,BPJ,FHT) Lakásfenntartási támogatás Rendszeres gy.védelmi támogatás/kedvezmény Közgyógyellátás Ápolási díj Átmeneti segély Rendkívüli gy.védelmi támogatás Temetési segély Önkormányzati segély 810 Köztemetés Adósságcsökkentési támogatás

95 1.8. Hajdúdorogi romák helyzete Nem áll rendelkezésünkre pontos adat arra vonatkozóan, hogy Hajdúdorogon hány fő vallja magát roma kisebbséghez tartozónak. A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. A mintegy ezres roma népesség négyötöde él létminimum alatt, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településeken, településrészeken, lakáskörülményeik évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő-piaci esélyeik többtízszer alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük katasztrofális. Az országos tapasztalatok városi jelenlétét a nemzetiségi önkormányzat is megerősíti. Tapasztalataink szerint körükben a rizikófaktorok közül a dohányzás, a magas vérnyomás, valamint táplálkozási problémák, és a prevenció hiánya egyértelműen az egészségi állapotot befolyásoló tényezőnek bizonyulnak. Tapasztalataink szerint a romák nagy része az ingyenes egészségügyi ellátást sokkal ritkábban veszik igénybe Hajdúdorog Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény ai rögzítik. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata többek közt a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira. A nemzetiségi önkormányzat együttműködését az állami és a helyi önkormányzati szervekkel a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény ai rögzítik. Hajdúdorog Város Önkormányzata és a Hajdúdorog Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata közötti Együttműködési Megállapodás módosítását Hajdúdorog Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata a 2/2013. (I. 16.) RNÖ határozatával, míg a város képviselő-testülete 11/2013. (I. 29.) KT. határozatával fogadta el. A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén - biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az integráció legfontosabb előnyei, hogy pozitív magatartás mintát közvetít, megtanít az együttműködés más formáira, erősödik a gyermekben az önismeret, önértékelés. Kialakulnak a morális értékek: a tolerancia, empátia, segítőkészség, és fejlődik az alkalmazkodó képesség. Ez által a gyermek jobban törekszik képességeink kibontakoztatására, és reálisabb önértékelés alakul ki benne

96 Családsegítő Szolgálata kidolgozta azon programjait, amelyekkel megvalósítható a szegregációs problémával érintett, illetve halmozottan hátrányos helyzetű egyének integrációja a szolgáltatási spektrum bővítése. A projektben a lokális problémákra tervezett megoldási módszereket mutatjuk be, a konkrét intézkedések pedig megoldásokat jelentenek a településen jelenlévő szociális problémák orvoslására. A programok bemutatása során egyértelműen kitűnik, hogy a jogszabályokban kötelezően előírtakon felül bevezetett plusz szolgáltatások működtetése elősegíti a krízishelyzetben lévő halmozottan hátrányos helyzetű kliensek életében felborult egyensúly visszaállítását, a romák és a hátrányos helyzetű egyének integrációját. A Hajdúböszörményi járás aktívan küzd a munkanélküliség növekedése ellen. A foglalkoztatás tekintetében a törvény adta lehetőségeket az önkormányzat a lehetőségeihez mérten használja ki, a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatása végett. Hátrányos helyzetben lévőnek tekinthetők ebből a szempontból azok, akik alacsony iskolai végzettségűek, szakképzetlenek, megváltozott munkaképességűek, 50 év felettiek, tartósan munkanélküliek (12 hónapon túl regisztráltak) Tartós munkanélküliség problémája Tartósan munkanélküliek: 25 év alatt 8 hónapon belül legalább 6 hónap regisztrációval rendelkezők. 25 év felett 16 hónapon belül legalább 12 hónap regisztrációval rendelkezők, Pályakezdők, romák, gyesről, ápolási díjról visszatértek, büntetés végrehajtási intézményekből munkába állók. Térségünkben elsősorban a roma lakosság foglalkoztatása okozza a legfőbb gondot. A romák munkába helyezése jelenleg szinte az önkormányzatok, vagy a többcélú kistérségi társulások feladata. Így az aktív korú foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők az aktív foglalkoztatási eszközök közül elsősorban nem képzéseken vesznek részt, hanem valamilyen közfoglalkozatási formához csatlakoznak, számukra ez az egyetlen munkalehetőség, vagy az alkalmi munka, mint például kőműves mellet, vagy autópályán dolgozni, vagy szezonálisan a paradicsom földeken. A tartós munkanélkülivé válás legfőbb oka az alacsony iskolázottságában és szakképzetlenségében, valamint egészségi állapotában keresendő A tartós munkanélküliség és a mentális és egészségi állapot összefüggése A tartós munkanélküli állapot időtartama alatt ezek a problémák még jobban generálódnak, a kor előre haladtával egyre rosszabb egészségi állapot alakul ki, mely a mentális állapotra is

97 kihat, valamint munkavégző képességük is romlik, mind fizikálisan, mind a korábban megszerzett tudást illetően. A tartós munkanélküli állapotból való kilábalás a foglalkoztatás világába való visszaillesztés lehetőségeként az aktív foglalkozatás politika egyik eszköze a munkaerő-piaciképzés, amihez azonban már a közép korosztály nem érezz kellő motiváltságot. A roma családok esetében sok esetben a legfőbb megélhetési forrás a gyerek, többségük az utánuk járó családtámogatási ellátásokból tartja fenn magát. A munkanélküliség problémája Hajdúdorogon sem redukálható le csak a roma lakosságra. A munkanélküliség egy globális probléma mely a roma lakosságot hatványozottan sújtja. Hajdúdorogon a roma lakosság száma mintegy öt százaléka a településen élőknek. Arányukat tekintve kb. 500/ fő vallja magát romának. Hajdúdorogon egyetlen roma család sem lakik önkormányzati bérlakásban vagy albérletben. Általában sajáttulajdonú szociálpolitikai kedvezményre épült ingatlanokban, vagy rokonoknál laknak ideiglenesen Alacsony jövedelemszint A roma nők többsége nem dolgozik, hanem a gyerekeket neveli otthon. A férfiak lovas szekérrel járják a várost a környező településeket és, gyűjtögetnek, illetve kéregetnek a lakosságtól. Leginkább fémet, vasat, alumíniumot, amit aztán a méhtelepen értékesítenek, és sokszor egy család egésznapi élelmezését ebből fedezik. A bérből és jövedelemből élők elhanyagolható százalékban jelennek meg, ami szintén az alacsony foglalkozatással magyarázható. Ezek pedig egy sokkal összetettebb és bonyolultabb problémához vezethetnek. A dorogi romáknál is a nagyobb arányú munkanélküliség összefüggésben áll az iskolázatlansággal, a munkahelyek hiányával és a kellő motiváció hiányával. Jelenleg egyetlen roma származású egyén sincs ellátás nélkül, és a helyi önkormányzat szociális érzékenységet tanúsítva mindenkit igyekszik bevonni a közcélú foglalkoztatásba, lehetőségként mindenkinek munkát adni a város területén illetve az intézményeibe Háztartási és egyéb hulladékoktól rendezetlen területek A szemét eltakarítás dolgában itt is fennakadások vannak, hiszen itt sincs szemetes konténer, amibe össze lehetne gyűjteni a kommunális hulladékot, ezért a családok gyakran a saját házaik mögött vagy udvaraikon alakítanak ki szemétdombokat

98 Az önkormányzat minden évben ösztönző programokat indít az udvaron felhalmozott szemét eltakarítására, és pénzzel jutalmazza a résztvevő családokat. Az akció nagyon sikeres szokott lenni, legalább egy évben egyszer egy rövid időre megtisztul a lakókörnyezetük A házak komfortosságának hiányosságai Összkomfortos ház csak elvétve található, ezek is inkább a város központjában vannak, ahol már ki vannak alakítva az infrastrukturális lehetőségek, jellemzően ezek gazdái igényesebbek a házak rendezettebbek, igyekeznek asszimilálódni a szomszédos környezetbe. Azonban komfort nélküli ház is akad, ami abból adódik, hogy a családok nem tudják fizetni a számlákat rendszeresen, ezáltal a szolgáltatók kikapcsolják a szolgáltatást. Az Önkormányzatnak 2005-óta létező adósságkezelési tanácsadásának köszönhetően szinte minden családnak lehetősége nyílik bevonódni e támogatási formába Az alacsonyan képzettek esélyei rosszabbak A hátrányos helyzetű roma és nem roma családok körében végzett felmérés alapján, a legszegényebb rétegek legnagyobb hiányosságai a képzettségben mutatkozik, az iskolát korán elhagyó fiatalok számában. Így ők a kereső képesek táborát növelik, mivel tanköteles gyerekek, akik még szülei háztartásában élnek, viszont még nem töltötték be a tizennyolcadik életévüket. Koruknál fogva még nem jogosultak rendelkezésre állási támogatásra, de mivel már nem tanulnak oktatási intézményben, a családi pótlékra meg már nem jogosultak. Sajnos ezzel párhuzamosan kiesnek a Munkaügyi Központok által szervezett képzési programokból is, mivel ezek túlnyomórészt a szintén tizennyolcadik életévüket betöltött személyekre lettek kidolgozva. Ezáltal ezek a fiatalok képzetlenek maradnak, fizikai munkára koruknál fogva még alkalmatlanok, így idejük nagy részét az utcán csavarogva töltik, és előbb utóbb a gyermekvédelem vagy rosszabb esetben a rendőrség látóterébe kerülnek. A foglalkoztatottságot tekintve itt is a leghátrányosabb helyzetben a roma származású, több gyerekes nők, anyák vannak. A lakhatást illetően pedig nem mutatkozik nagy különbség a három várost illetően. Sajnos többségük még mindhárom város tekintetében szegregált lakó környeztében él. Ami pozitívum, hogy a szociális ellátások hozzáféréséhez mindenkinek egyformán lehetősége van, és az önkormányzat a lehetőségeihez mérten rendelkezésre álló szociálpolitikával igyekszik minél nagyobb mértékben hozzájárulni a hátrányokkal küszködök társadalmi integrációjához

99 Roma gyermekek hátrányai Szociológiai tanulmányok azt mutatják, hogy a roma gyerekek általában komoly hátránnyal kezdik tanulóéveiket, és hátrányuk növekszik az alatt az idő alatt, amit formális iskoláztatásban töltenek. Az egyik legfontosabb feladat a roma gyermekek számára az egyenlő színvonalú oktatáshoz való hozzáférés biztosítása, valamint a szegregáció felszámolása, megelőzése, továbbá a negatív szelekciót erősítő társadalmi, intézményes mechanizmusok megszüntetése. Tény, hogy az alacsony fejlettségű szintről induló gyermekek többsége, hátrányos környezeti tényezők miatt kerül hátrányos helyzetbe az iskolában is, ezért képtelen megfelelni az oktatási és nevelési követelményeknek. A hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikerességét még az iskolán kívüli alternatív módszerek elterjesztése is segítené A hajdúdorogi romák életkörülményeinek javítására megvalósított intézkedések értékelése Prevenció az egészségügy területén Tény hogy a romák szociális helyzete lényegesen rosszabb, mint a teljes lakosságé, ezt az önkormányzat is így ítéli meg. Ezért az önkormányzat többsége a prevencióra törekszik. Az egészségügy területén felvilágosító tevékenységet szervez, egészségügyi szűréseket végez, illetve a lakáskörülmények javításával és az egészséges életmód terjesztésével törekszik a lakosság egészségi állapotát javítani Közfoglalkoztatás és az életkörülmények javítása A prevención túl a közmunkaprogramokkal járul hozzá a roma lakosság szociális helyzetének javításához. Közmunkaprogramot, és szociális programokat az önkormányzatok több mint a fele indít, szociális földprogramot az egynegyede új munkahelyek létesítésével 5% igyekezett javítani a romák szociális helyzetét. Laksáshoz jutást szociális lakás- és bérlakásépítéssel a települések egy tizede, 8% építési telek ingyenes biztosításával segített. Az önkormányzatok 7 százaléka indított oktatási, szakképzési programokat, 3 százalék pedig ingyenes tankönyv biztosításával támogatta a hátrányos helyzetű csoportok oktatásban való részvételét. A magyarországi munkaerő-piac hosszú évek óta nem tud kikerülni egy rendkívül alacsony foglalkozatási szint mellett kialakult rossz egyensúlyi állapotból. A termelékenység folyamatosan növekszik, miközben alulfoglalkoztatás növekedése 2000-ben lényegében megállt. Mindenki számára szinte egyöntetű vélemény, hogy a foglalkoztatás világából

100 egyértelműen az alacsony iskolai végzettségűek szorulnak ki, köztük is a legnagyobb számban a roma társadalom köréből A roma lakosság foglalkoztathatóságát javítását célzó programok Az elmúlt években az önkormányzat önállóan szervezett a roma lakosság foglalkoztathatóságát javítását célzó programot, egyharmada pedig partnerként vesz részt ilyen jellegű akcióban. A Hajdú-Bihar megyei önkormányzatoknak a háromnegyede vesz részt az ilyen jellegű programokban, ami az országos átlagnál jelentősen nagyobb. Az önálló önkormányzati programok 41%-a közcélú illetve közhasznú foglalkoztatást elősegítő program, 29% közmunka program volt. Ezek elsősorban oktatási és szakképzési programok. A cigány kisebbségi önkormányzatok mindössze tíz százaléka szervezett programot a romák foglalkoztathatóságának javítására. Úgy tűnik, hogy a külső partnerrel közösen megvalósított programok nagyobb hányada segíti elő a romák tartós foglalkoztatását, oktatását, munkahelyteremtést, szociális beilleszkedését, míg az önálló önkormányzati programok elsősorban átmeneti munka- és kereseti lehetőséget biztosítanak, illetve kisebb arányban irányulnak a hosszú távú foglalkoztathatóság megalapozására Kapcsolódás a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia célrendszeréhez A roma lakossággal való foglalkozás tekintetében az önkormányzat kiemelt célja, hogy programjaival kapcsolódjon a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia célrendszeréhez: Programjaink kapcsolódnak a Stratégia átfogó és specifikus céljainak pontjához, mely szerint cél a romák, mélyszegénységben élő aktív korúak képzettségi szintjének emelése, valamint a 2.2. speciális célhoz, mely szerint cél a roma és mélyszegénységben élő gyerekek oktatáshoz való hozzáférésének javítása. Tanoda program beindítása elengedhetetlenül fontos. A roma fiatalok iskolán kívüli fejlesztése, felzárkóztatása, szocializációjuk fokozása a cél. Az aktív korúak képzése, szakmához való juttatása OKJ-s képzéseken keresztül. Roma nők között népszerű az ápoló-gondozó képzés, takarítói, ill. kertgondozói képzés. A nappali ellátások áttekintése végén szükséges megemlíteni a Családi Napközi kialakításának lehetőségét, mint modern gyermekvédelmi szolgáltatatás lehetőségét. Saját otthonában, gyermekei ellátása mellett vállalkozhat a család több gyermek gondozására. A vállalkozó barát megoldás példaértékű, hiszen a szolgáltatás térítési díja csökkenti az igénybevevő adóalapját

101 A Hajdúdorogi Roma Nemzetiségi Önkormányzat figyelemmel kíséri a város esélyegyenlőségi programját, melynek kapcsán tapasztalata véleménye a romaság helyzetéről az alábbi: - Általános probléma az elszegényedés a munkanélküliség. -A közfoglalkoztatási munkabér nem elégséges a roma lakosság helyzetének javításához, az alapvető élelmiszerekre sem elegendő ez az összeg. -Szinte kilátástalan sok család helyzete. - Sok család van rendezetlen lakáskörülmények között, ezért a jövőben is számítunk a város vezetőségének a segítségére a hátrányos helyzetű emberek lakásproblémáinak megoldásában. Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő-testülete legutóbb október 30-i ülésén kötött együttműködési megállapodást a Hajdúdorog Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatával. A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére annak székhelyén biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok: a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése; b) az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása; c) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása); d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása; e) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása; és f) az a) e) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével a viselése

102 A jegyző vagy annak a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel Szegregációs konfliktusok, problémák Elitszegregáció Hajdúdorogon kevésbé érzékelhetően, de jelen van, azonban országos szinten érzékelhetően súlyos probléma a szegregáció. A szegregáció és az országos és a lokális társadalmi szerkezet összetett viszonyban állnak egymással. A szegregáció mérését olyan mutató alapján lehetne elvégezni, amely feltárja valamely csoport és minden más csoport közötti elosztási különbségeket, vagy pedig egy feltételezett elosztási normától való elhajlást. Az elosztási viszonyoktól függően kétféle szegregációról is beszélhetünk. Egyrészt amiről nagyon keveset beszélünk az az úgynevezett elitszegregáció, márészt a szegénységi szegregáció. Az elitszegregáció ugyanúgy a javak egyenlőtlen elosztásából adódik, mint a mélyszegénységi szegregáció, és a kettő lehet egymás következménye is. A szegregációs kérdések kezelésének nem lehet az eszköze a kivételezés (exceptionalisation). Etnikai, vallási.stb. alapon nem szabad semmit sem elosztani, mert hatása a szegregáció felszámolására fordított hatású. A nehézségek általában az olyan szegregált mikroterek létezésével kapcsolatosak, amelyekben homogénnek tekintett egységek vannak. A szegregációt - mint a diszkrimináció egyéb formái esetében is tapasztalhatjuk - olyan ideológiák fedezik, melyek intoleránsak a kisebbségi csoportokkal szemben, ezen ideológiák közös jellemzője egyfajta felsőbbrendűség. A társadalmi szegregáció kérdéskörét tekintve az elit szegregáció nem jellemzi Hajdúdorogot, de meg kell jegyezni, hogy országos szinten ez ma mind a felhalmozott egyéni vagyonok kapcsán, mind a felhalmozódás körülményeinek folytán rendkívül komoly társadalmi problémákat vet fel. Az eredeti tőkefelhalmozás megkésett folyamata szoros összefüggésben áll a valaha fehérgalléros bűnözésnek nevezett folyamattal, és ma a ki nem mondott, és bizonyos magasabb körökben ki nem mondható folyamatok beazonosítása hatalmas, és növekvő társadalmi feszültséget kelt jelen tanulmány írásának idején. Tetézi a bajt, ha az elitszegregációhoz elitfelsőbbrendűség társul, hiszen Magyarországon és a kelet-európai országokban 50 éve megszakadt az elitfelsőbbrendűségi kontinutás, így az új elitnek hiányoznak azok a történelmi gyökerei, amelyek a nyugati országokban valamelyest legitimizálják ezt a szegregátumot

103 Az elitszegregáció és a mélyszegénység szegregálódási folyamata szorosan összefügg, és nemzetközi példák sora hozható Dél-Amerikától a fejlődő országokig, a fejlődési tendenciák párhuzamaira, de jelen tanulmánynak ennek vizsgálata nem a feladata. Annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy a szegregálott mikroterek vizsgálata ma általánosan megreked a szegénységi mikroterek vizsgálatánál, míg az elitszegregációs mikroterek vizsgálata láthatóan a köznép számára tiltott terület lett, amelyet köztörvényes bűnügyek államilag titkosított aktáinak sora támaszt alá. Elitszegregácós mikroterek természetszerűen léteznek éppen úgy a gazdaságban, mint ahogy egy városrészben, vagy elkülönült lakóparkként. Ma, ha Magyarországon szegregációról beszélünk, szinte kivétel nélkül azok a területek jönnek számításba, ahol cigány lakosság koncentrálódik, és ezzel kapcsolatban a mélyszegénység és a valóban hátrányos helyzet vet fel megkülönböztető figyelmet. Azonban a szegregáció kérdése ennél sokkal mélyebb, és valódi konfliktusokhoz is vezethet, amennyiben rendre a szőnyeg alá söprés technikáit és az állami titkosítás eszközeit alkalmazzuk a közönséges bűncselekmények feltárása, és a bűnösök törvény elé állítása helyett. A szegregáció jellege és mértéke sokféle lehet, elsősorban országos társadalmi problémák jellemzik. Általános, hogy az elitszegregációt legerősebben a fővárosban, gyengébben a megyeszékhelyeken tapasztaljuk, azonban a mélyszegénységi szegregáció olyan általános országos körülmény, amely mindenhol tapasztalható, és a problémák kezelése mindig lokálisan jelent olyan gondot, melyet az elitszegregátum nem kíván megoldani, megoldásuk helyi közösségi és önkormányzati problémaként jelentkezik, és kezelésük kizárólag a társadalom szociális ellátórendszerére, illetve konfliktus esetén az erőszakszervezetekre hárul. Az elitszegregáció pártpolitikai összefüggéseire nem kívánunk most rávilágítani, ezzel számos tanulmány foglalkozik, és állít világtörténelmi analógiákat, sőt adja is a hatalmi sorsutak páldázatait. A dorogiak egymást a tisztesség és emberség, valamint a szorgalom szerint ítélik meg. Bizonyos emberek, vagy embercsoportok alapvető negatív megítélését e három tényező valamelyikének hiánya okozta. Hajdúdorogon az esetleges és személyes, személyi értékek hiányára visszavezethető, konkrét, negatív cselekedeteket kiszűrte a népi kultúra még akkor is, ha egy-egy embertelen és tisztességtelen helyzetet külső hatalom erőltetetett az itt élő kultúrára. A dorogiak egész történelme bizonyítja, hogy a tisztességtelen és embertelen magatartás hosszútávon nem fenntartható, még hatalmi kényszerek nyomásaival sem. A tisztességtelenségével vagy embertelenségével és a szorgalom hiányából adódó feltűnő magatartás természetszerűleg hozta magával -a helytörténet szerint- az elkövetők negatív megítélését, függetlenül attól, hogy a történelem során milyen ettől eltérő hatalom próbalta is ráerőltetni rabló és sunyi szándékait az itt élőkre

104 Szegénységi szegregáció A szegregáció Hajdúdorogon elsősorban az általános életfeltételek, a megélhetési lehetőségek szűküléséből adódik, és ennek tükrében érdemes vizsgálni az etnikai különbségeket. Jól érzékelhető a probléma jellege abban az esetben, ha egy általánosan szegény környezetben valamely jómódú cigány család a többségi környezet vágyott szociális státuszát élvezheti. A legtöbb esetben a szegénységben élő többségi környezetben feléled a gyanúja annak, hogy a jólét forrása nem biztos, hogy a törvények tiszteletéből adódik, különösen akkor, ha a jólét egyfajta magamutogató életvitellel is társul. Különösen akkor jelent ez problémát, ha ugyanabban az etnikumban felerősödik a halmozottan hátrányos helyzetből adódó megélhetési bűnözés, amely elsősorban a vagyontárgyak eltulajdonítására koncentrál. A tartós munkanélküliség felerősítheti az underclass viselkedési formák elterjedését elsősorban a fiatalok körében, de a felnőtt korú munkaképes, azonban munkanélküli lakosság körében is kialakulhatnak a megélhetési bűnözés sajátos formái. Országos méretekben a folyamatos és hosszan tartó, a tömegeket érintő szegénység az általános elégedetlenség forrásává válhat. Egy ilyen környezetben hatékonyak lehetnek a társadalomra veszélyes politikai erők is, amelyek vonzereje a szigorúságukban, kizárásra való hajlamukban rejlik. Ma már egyes országos térségeket jellemez a szegregáció, egybefüggő gettósodott területek vannak kialakulóban Észak-Borsodban, Zalában Hajdú-Bihar megye egyes területein stb., számos kistelepülés küszködik a gettósodás jelenségével. Ebben a helyzetben különleges veszélyforrás, hogy az általános szegénységben élők között, de a lassan kisebbséggé váló korábbi többség köreiben is könnyen népszerűvé válhat az etnocentricizmus, különösen, ha a szegénység alacsony műveltségi szinttel párosul Rejtett ideológiák veszélyei a szegénységi-, és az elitszegregációra Ebben a feszült helyzetben könnyen előfordulhat, a futball-huliganizmushoz hasonlatos társadalmi jelenség is. (Council Decision of 25 April 2002 concerning security in connection with football matches with an international dimension) Országos szinten a futball huliganizmushoz hasonló jelenségek előfordulása (pl. garázda viselkedések egyes tüntetéseken) bizonyos kívülről ható, és ennek során belső meggyőződéssé váló etnocentrikus beállítódások mentén is valószínűsíthető, ha a hátterében valamely hatalomra törő politikum áll. Ezek az ideológiák lehetnek rejtettek is, és megpróbálhatják átjárni a demokratikus intézményeket. A huliganizmust elsősorban azon társadalmi csoportok utasítják el a legkevésbé, illetve fogadják el pozitívumként, akik körében az erőszak, az agresszió a

105 férfiasság, a férfias viselkedés egyfajta érték. Ezen értékrenden keresztül tömegek mozgathatók aktuálpolitikai érdekek mentén. A szegénységben élők között pro- és kontra spontán etnikai alapon is előfordulhat e viselkedésforma valószínűsége, de a szegregátumok is könnyen egymás ellen fordíthatók A tisztesség és emberség partnersége a szegregálódó társadalomban Az önkormányzat számít a Roma Nemzetiségi Önkormányzat, az egyházak, és a civil szervezetek munkájára a prevencióban, képzésben, a szociális hálózatok kialakításában és működtetésében, mentorizálásban. A prevencióban, gondozásban, mentorálási munkában a görög katolikusok élen járnak Hajdúdorogon és a környező településeken Nyíregyházán stb Hajdúdorog Város Önkormányzata képességeihez mérten készséggel vesz részt együttműködő partnerként e szervezetek pályázataiban, hiszen a mélyszegénységben élők köre bővül, és ezen a körön belül a cigányság halmozottan hátrányos helyzetű. A kérdéskör komplex szociológiai vizsgálatot igényel, amelyet olyan preventív intézkedéseknek kell követnie, amelyek tovább erősítik azokat a városi hagyományokat, amelyek a tisztességen és emberségen alapulnak. A helyi közösségek hagyományos intelligens építését és romák integrációját ezért továbbra is együtt kell kezelni, és a velük foglalkozó szervezetek hatékonyabb beavatkozásait, valamint modellprogramok végrehajtását segítő és a közösségi aktivitásnak teret adó, illetve a hátrányos helyzetűek fenntartható lakhatását támogató infrastrukturális beruházásokkal szükséges támogatni. A szociális problémák kezelése tekintetében az önkormányzat jó munkát végzett, azonban a munkát folytatni kell. A gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátása, szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás, valamint az egyéb szociális szolgáltatásokhoz, a családsegítéshez való hozzáférés biztosítása, idősek nappali és bentlakásos ellátása, családok átmeneti otthona, illetve átmeneti ellátást nyújtó egyéb bentlakásos szociális intézmények, a jelző-rendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások és a támogató szolgáltatás folyamatos fejlesztő munkát igényel. Az intézményi konyhák fejlesztésére ki kell használni a pályázati lehetőségeket. A közösségi tevékenységek, rendezvények sorában a társadalmi kohézió erősítésében komoly szerepe van a sportnak. A város sajnos nem rendelkezik olyan sportcsarnokkal, amely nem csak a sport, hanem más városi rendezvénynek is otthont adhatna, pedig a társadalmi csoportok közötti esélyegyenlőséget a sporton belül és a sport által is meg lehet valósítani

106 Az egyenlőségre való törekvés nem csupán az olyan helyzetek megoldását jelenti, ahol jogtalan megkülönböztetéssel lehet találkozni. A sport alkalmas arra, hogy a szűklátókörűség és az előítéletek leküzdhetőek legyenek. Egy sportcsarnok megépítése segíti az etnocentrikus felfogás és a hozzáállás előrelátó módon történő megváltoztatását, valamint a közösségeinkben rejlő tehetségek lehető legjobb kihasználását, és lehetőséget mindenki számára arra, hogy kibontakoztathassa képességeit. (Régiók Bizottsága (2007/C 305/11)) A Magyarországra emigrálók és a muzulmánok veszélyei Az emberek elkeseredésükben könnyebben találhatnak szegénységükre bűnbakot azokban az eltérő kultúrájú társadalmi rétegekben, amelyeket nem ismernek úgy, mint a képzettebb rétegek. A feszült megélhetési helyzetben túlértékelődhet egy-egy köztörvényes bűncselekmény, és számolni kell azzal a körülménnyel is, hogy a személyhez kötődő felelősségre vonás helyett a kollektív felelősség, illetve kollektív bűnösség rasszista gondolata is felmerülhet. Erre az elmúlt évtizedekben ráerősítettek a társadalomban, országos viszonylatban, a gazdasági és szociális viszonyok negatív változásából eredő szociális problémák, amelyek agresszivitást fokozó tendenciákká válhatnak És persze a média, amely az eseteket széles körben teszi ismertté, és amely így akaratlanul is szállítja a külhoni példaképet az erre fogékonyaknak a jellemzően alacsonyan képzett rétegekben. Az út szélén hagyott mintegy 3 millió magyar állampolgár az ország lakosságának 1/3-a jelentős tömeget jelent. Ha az egyébként is gyenge lábakon álló szociális és egészségügyi helyzetünkben újabb néptömegek befogadására kényszerülünk, akik ráadásul még a nyelvünket sem beszélik, sőt nem is értik, akkor beláthatatlan következményekkel számolhatunk. A társadalmi egyenlőtlenség kérdéseit, egyes közösségek felzárkóztatását egyrészt kulturális alapon, és kulturális kérdésként kell kezelni, másrészt elodázhatatlan gazdasági kérdésként. Azonban a gyökeresen eltérő kultúrájú nyelvünket sem értő emberek beillesztése a magyar társadalomba olyan probléma, amely csak nagyon hosszú időn át lenne megoldható, és sikere is kérdéses. Ha ma szegregátumként vizsgáljuk a súlyos szegénységgel érintett területeket, akcióterületi terveket készítünk ezek felzárkóztatására, akkor vajon mit kezdünk azokkal az emberekkel, akik a nyelvünket sem értik, és akiknek saját történelmi kultúrája öntudatosan határolódik el a többségétől. Mit kezd például Hajdúdorog, az esetlegesen betelepülő emigránsokkal? A nyelv és a nagyon eltérő kultúra tömeges megjelenése sajátos diaszpórák kialakulásához vezet, és abban a

107 magyar gazdasági környezetben ahol az önkormányzatok közmunkaprogramjai, nyugdíjak, segélyek tartják fenn a vidéki lakosság közel harmadát, a munkanélküli migránsok helye vajon hol lesz, miből fognak élni, és hogyan viszonyulnak a helyi lakossághoz, és az elszegényedett helybeliek hogyan viszonyulnak majd a konkurens szegénységhez? A helyi gazdaságfejlesztés időszerű munkaügyi kérdései ban A kialakuló tartós és növekvő tömeges munkanélküliség, sajátos munkaerő-piaci politikákra és foglalkoztatáspolitikákra irányította egyre inkább a figyelmet, miközben szinte megfeledkeztünk saját helyi erőforrásaink, saját lehetőségeink használatáról, és ennek során legfőképpen a magunk hasznáról. Megfeledkeztünk arról, hogy a túlkínálati munkaerőpiac olcsó nyersanyaggá tette a munkaerőt, és a munkavállalók anyagi-pénzügyi depriváltsága elérte azt a szintet, amely egyrészt a népszaporulat csökkenését, másrészt az aktív népesség gyorsuló ütemű elvándorlását, a lakosság elöregedését, és végül a magyar vidéki települések lassú kimúlását okozza. A helyi természeti erőforrásaink hazai tulajdonának megtartása, és értékőrző hasznosítása helyett figyelmünket a külföldi befektetők felé irányítottuk, sajátos csapdát ejtve önmagunk számára a munkaerő túlkínálati piac fenntartásával, amely a népesség deprivált helyzetét eredményezte A duális gazdaság és az elkülönült helyi gazdasági hálózat Elfelejtkeztük arról, hogy a multinacionális cégek olyan saját beszállítói hálózattal rendelkeznek, amelynek zárt köréhez a hazai kis és középvállalkozások gyakorlatilag nem is csatlakozhattak. A multinacionális cégek saját iparral rendelkeznek, termékértékesítésük világpiaci jellegű, betelepülésüket a beruházásokat támogató pályázati ingyen lehetőségek, adókedvezmények, munkahely létesítési támogatások segítik. A külföldi befektetők helyhez való kötődésének általános feltételét ma a logisztikai lehetőségek, a helyben található szellemi és fizikai nyersanyagként figyelembe vett munkaerő olcsó hasznosíthatósága jelenti, amelyet olyan állami kedvezmények fűszereznek, amelyekhez a hazai kis és középvállalkozások soha nem juthatnak. Mindezt olyan stabil nemzetközi és zárt piacok segítik, amelyek csupán a világhatalmi tényezőktől függnek. Ezekre a piacokra ma az expanzió jellemző, az újabb és újabb területek egy-egy ország meghódítása nyomán bővülnek. Ezek a piacok a magyar nagyvállalatok előtt is zártak

108 A multinacionális cégek Magyarországban elfoglalt földrajzi helyét az autópályák kínálta logisztikai lehetőségek, és az olcsó munkaerő fizikai-szellemi kihasználási lehetőségei határozzák meg. A növekedési gócok (Growth Node) olyan földrajzi területen helyezkednek el, ahová az autópálya építések szándékosan terelték az ipari létesítményeket. A multinacionális cégek első hazai megtelepedése az M1-autópálya mentén, az M7-es Budapesthez viszonylag közeli 100 km-es körzetében, és Budapesten, majd a pólusvárosok autópályán való elérhetőségének függvényében kiválóan vizsgálható. A helyi piacok kialakítása tehát egy olyan feladat, amelyet országos program helyett helyben kell megoldani. Az előállított termékek tekintetében pedig olyan egyedi és magas minőségű termékeket kell előállítani, amely messze lekörözi a multinacionális cégek minőségét. A családi gazdaságok, őstermelők mezőgazdasági nyersanyagtermelését helyi tulajdonosi szerkezetű feldolgozóiparral kell kiegészíteni, és támogatni kell a helyi kis és középvállalkozások kialakulását. A termőföld természeti erőforrását a helyi gazdaság fejlesztésére kell fordítani. Ez a helyi munkahelyteremtés elsődleges eszköze A helyi gazdaságok helyi fejlesztésével épülhet fel újra a magyar gazdaság Az elmúlt 25 év országos politikája a költségelőnyön alapuló megközelítés (Low Road techniques) láthatóan nem fenntartható módszer, hiszen azzal hosszú távon nem segíthető elő egy ország gazdasági élénkítése, hogy a kormányzat a külföldi befektetők számára kedvezményekkel csökkenti a termelési költségeket, és a béreket alacsony szinten tartja a túlkínálati munkaerőpiac szélesítésével, közmunkaprogramok fenntartásával. A lakosság jelenlegi, és reménytelennek tűnő deprivált helyzetéből a jelenlegi országos gazdasági viszonyok tükrében nincs más lehetősége, mint az előre menekülés!!! Ennek az előre menekülésnek tervezése jelenti Hajdúdorog helyi gazdaságfejlesztési stratégiáját, amely a hazai és helyi befektetőket részesíti előnyben, és a helyi vállalkozókat támogatja. A kiemelkedően magas minőség elérésének eszköze a magas minőségű szermaradványmentes, természetes élelmiszerek előállítása, és feldolgozása, a termékek bio-minősítésének igazolása, helyi és megfelelően akkreditált minőségtanúsítási rendszerek kiépítése, és működtetése által, a másik fontos vonal pedig a vallási turizmus fejlesztése. Hajdúdorogon az előre menekülés stratégiája egy jövőbe mutató stratégia (Forward strategy) olyan intézkedések rendszere, melyek a projektek életben tartását célozzák az után, hogy az eredeti projekt támogatása már megszűnt. Néha exit vagy succession stratégiának is nevezik. Minden olyan projekt beindításakor létre kell hozni, amelyek valószínűsíthetően folyamatos tőke- és jövedelmi forrásokra szorulnak a projekt megvalósulásának első periódusa után is

109 Őshonos vállalkozások támogatás a könnyen továbblépő befektetések (Mobile Manufacturing or service sector Investment) helyett A közvetlen külföldi befektetés (Foreign Direct Investment, FDI) esetében a helyi gazdaság védelme stratégiai jelentőségű. A jelentős túlkínálati munkaerőpiacot könnyen kihasználhatják az úgynevezett könnyen továbblépő befektetések (Mobile Manufacturing or service sector Investment). Ez akkor és ott jön létre, ahol az ipari (vagy szolgáltató) cégek számos terület között válogathatnak, és a helyi gazdaság deprivációs stádiumában túlságosan bízik abban, hogy például új munkahelyek létesülésével javítható a helyi gazdaság hatékonysága a lakosság számára. Ebből következően az ilyen cégek ma Magyarországon nagyon erős tárgyalási pozícióban vannak, amikor arra kerül sor, hogy hová telepítsék vállalkozásukat. Hajdúdorog jobban jár, ha stratégiáját az őshonos vállalkozásokra, azaz a helyi vállalkozásokra építi, melyek általában a településen belül jöttek létre, és nem vár tovább FDI befektetésekre, hiszen bár a területén áthalad az M3 autópálya, mégsem rendelkezik önálló leágazási csomóponttal, és mint ahogyan eddig sem érkezett jelentős megkeresés, ez után sem biztos, hogy érkezni fog ilyen. Üzleti inkubátorok (Business Incubators) beindításával egy olyan gazdasági fejlődést elősegítő eszköz jöhet létre, melyet elsősorban arra kid dolgozni, hogy előremozdítsa a településen új vállalkozások létrejöttét egy bizonyos épületen vagy területen belül, elsősorban az új iparterületen. Az üzleti inkubátorok különböző támogató szolgáltatásokkal segítik elő az üzleti élet előmozdítását, mint pl. a fejlődő vállalkozások adminisztratív segítésével, marketing tervek kidolgozásával, menedzsment képességek fejlesztésével, tőkeszerzéssel, és egyéb specializált szolgáltatások biztosításával. Továbbá rugalmasan bérelhető területeket kínálnak, ahol meg lehet osztani a felszerelést és az adminisztratív szolgáltatásokat a központilag fenntartott munkahelyeken. A helyi önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú vállalkozások, illetve önkormányzati tulajdonú non-profit gazdasági társaságok számára a térségi gazdasági környezet fejlesztése, a foglalkoztatás elősegítése érdekében többek között a TOP forrás vehető igénybe. A TOP a helyi gazdaságfejlesztés lehetőséget kínál a helyi termelők, helyi termékek piacra jutásának támogatására, közétkeztetési célokat szolgáló fejlesztések támogatására és a helyi termékek piacra jutását segítő agrár-logisztikai fejlesztések támogatására gyűjtőpont (hub) jelleggel. Természetesen a helyi gazdaságfejlesztésre más források is rendelkezésre állhatnak

110 A helyi gazdaságfejlesztés kézikönyve (Gwen Swinburn, Soraya Goga, Fergus Murphy 2004, Bertelsmann Stiftung, Gütersloh; UK DFID, London; The World Bank, Washington, D.C.) is kiemeli a helyi sajátosságoknak megfelelő fejlesztés (indigenous development) és a társadalmi tőke (social capital) fontosságát. A helyi gazdaságfejlesztés megvalósításához szükséges elvek tekintetében egyet kell értenünk az említett szakemberek elveivel Települési identitást erősítő tényezők Hajdúdorog a református többségű hajdúvárosok között az egyetlen túlnyomóan görög katolikus lakosságú, amely térségi helyzetét is meghatározza: 1912 óta a görög katolikus szertartású, magyar katolikus egyházmegye (püspökség) központja. A városban nyílt meg a rendszerváltozás után (1991) az első hazai görög katolikus gimnázium, amelynek beiskolázási körzete több megyére, s közel kilencven településre terjed ki. A város görög katolikus lakossága összefüggésbe hozható a magyar nyelvű görög katolikusság létrejöttével. Bizonyosan állíthatjuk, hogy a XVII. században az itt élő, előbb görög keleti, majd az egyházi unió (1648) után a görög katolikus lakosság meghatározó nyelve a magyar volt. A négy főút kereszteződésében kialakult városközpont közelében, a Tokaji úton magasodik a műemlék görög katolikus székesegyház, amelyet feltehetően XVII. századi alapítása után ban építettek egyhajós, barokk stílusú templommá és 1876 között három hajós bazilikává alakították, két oldalt és az ikonosztázionnal szemben karzatokkal. A templom mellett található a város legrégibb műemléke, az erődfal maradványa, szabályos osztásban körte alakú lőrésekkel. Dorog római katolikus templomát már a pápai tizedjegyzék is említi (1338), maga az erődfal a XV. század végén, a XVI. század elején épülhetett. A hajdúk idetelepülte után kiemelt fontosságot kapott. Magassága a talajszinttől számítva 2,3 méter, vastagsága 90 centiméter. Eredetileg ugyanolyan sarokbástyája volt, mint amilyen Hajdúszoboszlón ma is látható. A millennium évében a templomkertben avatták fel azt az emlékművet, amely XIII. Leó pápa egész alakos szobrával díszítve örökíti meg a magyar nyelvű szertartás engedélyeztetése érdekében Rómába zarándokló küldöttség névsorát. A zarándoklat nem volt eredménytelen: X. Pius pápa 1912 június 8-án Christifideles Graeci kezdetű bullájával engedélyezte a hajdúdorogi magyar nyelvű, görög katolikus szertartású egyházmegyét. Az emlékmű Lakatos Aranka alkotása. A városközpont képét formálja még az 1859-ben felszentelt római katolikus, és az 1901-ben elkészült református templom is. A város címerével ékesített városháza a hajdúváros közigazgatásának székhelye volt, ma is ezt a szerepet tölti be, valószínűleg a XVII. század végén, egyes források szerint 1660 körül épült

111 A polgármesteri hivatal mellett áll Görög Demeternek, a város nagy szülöttjének, neves kultúrpolitikusnak a mellszobra, amelyet Tóth Sándor szobrászművész mintázott. Görög Demeter Bécsben, mintegy Bessenyei nyomdokain haladva a Hadi és más nevezetes Történetek, majd a Magyar Hírmondó szerkesztője. Magyarország vármegyéit bemutató, általa szerkesztett térképsorozat a történeti kutatás máig nélkülözhetetlen eszköze. A város főterén (Petőfi tér) valamikor itt állott kerekes kút helyén ma a hét hajdúváros címerével díszített Hajdúk kútját találjuk. Fürtös György iparművész a Zsolnay-gyár kerámiáját használta a hajdúvárások történeti egységét, egymásrautaltságát megtestesítő alkotáshoz. A Fehértói út másik oldalán, a Vasvári Pál téren a második világháború áldozatainak állít emléket Varga Imre alkotása Jákob küzdelme az angyallal ószövetségi példázat nyelvén fogalmazza meg az ember lelki nagyságát a példátlanul nehéz körülmények között. Szemet gyönyörködtető látványossága a főtérnek az a Székelykapu, mely az erdélyi településekkel való szoros kapcsolatot testesíti meg. Székelyudvarhely és Hajdúdorog közösen állította fel 1995-ben Pap Jenő, Pap Ferenc és Pál Ernő népi fafaragók remek munkáját. Az es forradalom és szabadságharc századik évfordulóján került helyére a Magyar hősök emlékműve, tisztelegve ezzel a polgári átalakulás hajdúdorogi hősei előtt. A városba érkező érdeklődők számára felejthetetlen élmény az a húsvétkor tartott, csak itt élő népszokás, amelyet pászkaszentelés néven emlegetnek. Az évszázadokra visszanyúló össznépi ünnepen a lakosság apraja-nagyja részt vesz húsvét vasárnapján. A családok szép sorjában a templomkert meghatározott részén teszik le kosaraikat, benne pászkával, sonkával, tojással, borral, előkészítve azt a szentelésre. A pászkakosár a családokban nemzedékről nemzedékre öröklődik. A szentelést végző papot helyi fiatal legényekből verbuválódott Krisztuskatonák kísérik fekete ruhában, zölddel díszített sapkában, vállhoz emelt karddal. A Krisztuskatonák fő feladata a nagypénteki temetési szertartástól a húsvéti feltámadásig őrizni Krisztus sírját, amelynek félórás, órás váltásban tesznek eleget. Hajdúböszörmény felé indulva, a városközponttól nem messze található (Rózsa u. 18. sz.) az a zsúpfedeles népi lakóház, amely háromosztatú szerkezetével a XIX. század paraszti építészetének a hagyományait jeleníti meg. A Helytörténeti és néprajzi kiállítás múzeumi igényű, új kiállítása szakmai hitelességgel mutatja be Hajdúdorog régészeti emlékeit, néprajzi értékeit, reprezentálja a város múltját, s országosan is érdeklődésre számot tartó egyháztörténetét. Különösen értékes az a pecsétnyomó gyűjtemény, amely a hajdúváros Dorog egész történetét átfogja. A kultúra értékeinek közreadásában egyre nagyobb szerepe van a közösségi élményeknek, így az eredeti helyszínekhez kötődő művelődéstörténeti rendezvényeknek, a hagyományos kulturális rendezvényeknek, fesztiváloknak. Hajdúdorog igen komoly fejlődést mutatott fel a rendezvények, a kulturális és gasztronómiai események szempontjából is. A kulturális

112 rendezvények száma folyamatosan gyarapodott az elmúlt években. A látogatottság a városi rendezvényeken emelkedő létszámú A demográfiai változások kezelése A demográfiai változások kezelése helyi közösségi létformák fejlesztésével A városi népességfogyás kezelése, egyrészről a családok és a helyi közösségek megerősítésével lehetséges, másrészről a lakosság anyagi-pénzügyi deprivált helyzetének javításával. A gyermeket vállalók megbecsülése, családbarát példák támogatása és népszerűsítése, a legkisebb közösségek a családok közösségi védműveinek kiépítése olyan társadalmi feladat, amelyben Hajdúdorog Város Önkormányzata oroszlánrészt vállal. Mindemellett a működő helyi közösségek támogatása is feladat, ennek legfontosabb eleme a partnerség. A közösség tagjainak együttműködésének hiányosságai hátráltathatják a térségi problémák megoldását. A partnerségi együttműködés lehetőségeinek keresése, és kiépítése egyre több szálon kapcsolhatja össze a településeket, nem csak a közösen jelentkező területi problémák (pl: elvándorlás, népességcsökkenés,..stb) sorsközössége mentén, hanem azok megoldási lehetőségeiben, programok kidolgozásában. Az ember és ember közti kapcsolatnak, közösségnek számos köre van: anya és gyermeke, gyermekek és szülők, a tágabb család és rokonság, a helyi lakóközösség, a faluközösség, a tágabb, több faluból álló, házassági kapcsolatokkal, nyelvjárással elkülönülő néprajzi csoport, az egy nyelvet és politikai egységet alkotó nemzet, melyet összeköt a közös múlt, történelem és műveltség sajátos egésze, a magatartástól a nemzetet jellemző értékrendig. E közösségi, kapcsolatkörök az egyén számára, élete során, különböző súlyt, értéket kapnak. Az újszülött és anyjának kapcsolata egyértelműen meghatározó, de amikor a gyermek felnő, és új család alapítására készül, párt választ magának, és ezért elhagyja apját és anyját is, és egy testté válnak. És vannak történelmi helyzetek, a nagyobb közösséget fenyegető veszély idején, a férfi elhagyja családját, feleségét és gyermekeit, hogy akár élete kockáztatásával is védje nemzetét. Nincs nagyobb szeretet annál, mint aki életét adja barátaiért. (prof. Andrásfalvy) Mindezeknek a kapcsolatoknak alapja a kölcsönösség. Ha ez egyoldalú, a vesztes fél csalódik, reményét és hitét veszti a közösségi kapcsolatban. Elhagyatva magányossá válik, és szorongóvá. Így van ez egy fejlettebb, rétegzett társdalomban is

113 Bár a minden emberben élő őshagyomány szerint minden ember lényegében egyenlő, egyenlően van joga emberhez méltó életre, a természet, az Isten teremtette világ használatára, a megélhetésre. Ha bizonyos munkamegosztást, társadalmi rangokat, osztályokat és kiváltságokat hallgatólagosan eltűr, elfogad, bizonyos határokig, e létrejött társadalmi szerződés nem sérthet alapvető emberi jogokat, és méltányosan kell működnie. (prof.dr. Andrásfalvy Bertalan) A demográfiai változások kezelése szociális szolgáltatásokkal Hajdúdorog város, mint települési önkormányzat ellátási kötelezettsége személyes gondoskodást nyújtó alapellátások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, speciális alapellátás), valamint a nappali ellátást nyújtó intézményi formák biztosítására terjed ki. Hajdúdorog közigazgatási területén a Görögh Péter Szociális Központ és a Hajdúdorogi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat biztosítják a szolgáltatásokat. Jelenleg az alábbi szakmai szolgáltatások valósulnak meg: o o o o o o o családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsödei ellátás, tanyagondnoki szolgálat, idősek nappali ellátása, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás Szociális alapellátási formák Az alapellátás megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük

114 fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális helyzetükből vagy más okból származó problémáik megoldásában A szociális alapellátás kialakításának és működésének főbb irányelvei: - igazodjon a lakosság szükségleteihez, - vállaljon jelentős szerepet a rászorulók szociális helyzetének javításában, egészségük megőrzésében, - hozzáférhető legyen az adott területen minden rászoruló számára, - közvetlen létszükségleti feladatokat lásson el, - a szociális gondoskodás intézményrendszerének részét képezze azzal, hogy a helyi, a lakossághoz földrajzilag legközelebb eső intézményben nyújtson ellátást Idősek nappali ellátása: Hajdúdorog, Böszörményi út 28. szám alatt működik, munkanapokon 8-16 óráig tart nyitva. Az Idősek Klubja nappali ellátást nyújtó intézmény, melynek célja a hiányzó családi gondoskodás pótlása, fizikai, mentális, egészségügyi segítségnyújtás révén az önmaguk ellátására részben képes időskorúak számára. Tevékenységével biztosítja a nyugalmat, biztonságot, kiegyensúlyozottságot, de ugyanakkor mozgalmas, élmény dús elfoglaltságot is, és ez által a tagok megőrzik aktivitásukat. Igény szerint, napi háromszori étkezést biztosított. A tálalókonyhába az étel zárt kocsiszekrényben kerül kiszállításra az iskolából. Szolgáltatások: - igény szerint étkezés biztosítása, - szabadidős programok szervezése, - szükség esetén az egészségügyi ellátás megszervezése, - hivatalos ügyek intézése, - önszerveződő csoportok (pl. nyugdíjas klub) támogatása. A szolgáltatásaok az étkezést kivéve térítésmentesek, az ellátás igénybevételéről az intézményvezető dönt A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás: Az ellátási területhez tartozik a Rákóczi kert, a Lókert, a Csontoskert, a Zajgató tanya, a Gát tanya, a Kölesföld tanya, a Szállásföld-közép, a Szállásföld-észak

115 A tanyagondnoki szolgálat célja az esélyegyenlőség növelése, a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése és az ott élők életfeltételeinek javítása a közszolgáltatásokhoz történő jobb hozzájutás reményében. Biztosítja az egészségügyi, szociális és más egyéb alapellátások elérését, mely által megóvhatjuk a településrészt az elsorvadástól, az elmaradástól és hosszú távon az elnéptelenedéstől. A tanyagondnok munkája során együttműködik más szakfeladatok (házi segítségnyújtás, idősek klubja) dolgozóival a felmerülő problémák megoldása érdekében. A tanyagondnok egyik legfontosabb feladata az elszigeteltség megszüntetése. A szolgáltatásban használt szállító járművünk egy Citroen Jumper, amit pályázatnak köszönhetően szereztünk be Szociális étkeztetés: Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek erről gondoskodni. Az étkeztetést az intézmény három módon biztosítja: - szociális étkezés helyben fogyasztással -Idősek Klubja- az étel helyben történő elfogyasztására, az erre a célra kialakított étkező helyiségben van mód. Ezt kulturált, barátságos környezetben, megterített asztalnál tehetik meg. Az étkezéshez minden feltétel (étkészlet és evőeszköz, kézmosási lehetőség) biztosított. - lehetőség van az ebéd elvitelére (a szolgáltatást igénybe vevőnek 2 db ételhordót kell biztosítania,) - gondozónők által történő lakásra szállítással (az intézmény biztosítja az ételhordót, a kliensnek lehetővé kell tennie az ebédszállító számára az ebéd átadását.) Házi segítségnyújtás: Gondoskodunk azokról az idős, fogyatékos, szociális vagy egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására nem vagy csak részben képesek. Alapvető és elsődleges célunk, olyan mértékű segítségnyújtás, amely biztosítja az ellátást igénylő ember részére az önálló életvitel fenntartását, valamint egészségi és mentális állapotából vagy más okból adódó problémáinak megoldását

116 A szolgáltatást igénybe vevők ellátása saját otthonukban történik, az egyéni szükségletek és igények figyelembevételével. A házi segítségnyújtás kiterjed az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátására, a környezettel való kapcsolattatásra. Az igénylő egészségi állapota határozza meg a lakáson végzendő tevékenységet és annak időtartamát. A gondozónők egyéni gondozási tervet készítenek a szolgáltatásokról, azok rendszerességének időtartamáról. A gondozónők rendelkeznek a megfelelő szakképesítéssel Gyermekvédelem és családsegítés A családsegítő szolgálat 2014-ben 478 fő klienst gondozott alapellátásban és összesen 2475 fő kereste fel. Regisztrált problémák: - több probléma együttes előfordulása 93 esetben. (sokproblémás családok) - anyagi probléma 398 eset (krónikus munkanélküliség) - segítségkérés ügyintézéshez 170 esetben. - információkérés 67 esetben. - foglalkozással kapcsolatos 159 esetben. - életviteli 165 esetben (változékony férfikapcsolatok az anya életében) - családi kapcsolati 65 esetben (házassági konfliktusok) - lelki-mentális 204 esetben - ügyintézéshez segítségkérés 170 esetben. - gyermeknevelési problémákkal 8 esetben (iskolakerülés, gyenge teljesítmény) - egyéb eseti probléma előfordulása 486 esetben. A családsegítés személyes gondoskodást nyújtó alapellátási forma. A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet, melynek tagjai az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, gyermekjóléti szolgálat, közoktatási intézmények, nevelési tanácsadó, rendőrség, ügyészség, bíróság, egyházak, civil szervezetek, polgármesteri hivatal. A családsegítés keretében biztosítja:

117 - a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, - az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, - a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, - közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, - a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, - a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek nyilvántartásba vételét, számukra a beilleszkedési program elkészítését, - a krízishelyzetbe került családok számára ruha és élelmiszer adomány közvetítését, - pszichológiai tanácsadást, - fejlesztőpedagógiai szolgáltatást, - jogi segítségnyújtást Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Az észlelő-jelző rendszert működtetik, jó a kapcsolat a jelzőrendszeri tagokkal. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata: - a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése. - a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése - a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése - az alapellátáson túl egyéb, törvénybe foglalt hatósági intézkedést kezdeményezése - a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése - észlelő jelzőrendszert működtetése - Speciális feladatok: kapcsolattartási ügyelet, mediáció. Prevenciós célú rendezvények/ programok a Családsegítő Szolgálattal közösen a Segítők Szakmai Napjai, Szegénység elleni Küzdelem Világnapja, adományközvetítés, stb. A Gyermekjóléti Szolgálat - összehangolva a jelzőrendszer tagjaival - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez:

118 - folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, - meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, - elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, - szervezi a helyettes szülői hálózatot, - segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, - felkérésre környezettanulmányt készít, - kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit. Célcsoport a város területén élő gyermek és fiatal felnőtt korú lakosság. Alapellátásként az évi XXXI. tv. 41. (1) bekezdése értelmében a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkezését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói, munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A Gyermekjóléti Szolgálat által gondozott gyerekek száma 2014-ben 234 fő. Ebből 120 főt alapellátásban, 44 főt védelembe vétel mellett gondoztunk. Szakellátásban összesen 59 fő átmeneti nevelt gyerek van, ebből 1 gyermeket tartós nevelésben. Ideiglenes hatályú elhelyezésben 4fő volt. Utógondozásban: 7fő részesül. Családból való kiemelés, 6 család esetében 7 gyereket érintett, akik közül 3 fő nevelésbevételbe került, 4 fő esetében pedig folyamatban van a nevelésbe vétel. Általánosan elmondható, hogy a fiatalabb gyermekek gondozására a szülői magatartásból kifolyólag, a nagyobb gyermekeknél pedig a saját maguk veszélyeztető viselkedése miatt került sor Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

119 Gyermekek napközben ellátása A gyermekek napközben ellátását az évi XXXI. tv. ( Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló) alapján a következő szervezeti formák valamelyikével lehet biztosítani: - bölcsőde - napközi - házi gyermekfelügyelet. Jelenleg városunkban a gyermekek napközben ellátása az iskolai napköziben, az óvodában és a bölcsődében biztosított Az utcai szociális munka Új szolgáltatásként megjelent az utcai szociális munka melynek lényege felderíteni, segíteni, dokumentálni a településen élő hajléktalanokat. Az adott településen a hajléktalanok ellátásában részt vevő és a kapcsolódó intézmények szolgáltatásairól folyamatos, naprakész információ adás, a krízishelyzetbe vagy annak közelébe került hajléktalan emberek hatékonyabb ellátása, elhelyezése érdekében. Az intézményi, lakossági felajánlásokat is koordinálja az adott településen. Jelenleg településünkön nincs információ hajléktalan emberről A település humán infrastruktúrája Oktatási és kulturális intézmények Az Országos Területfejlesztési Koncepció kiemelten kezeli az esélyteremtő, a felzárkóztatást elősegítő, minden magyar polgár számára elérhető közszolgáltatást nyújtó közoktatás megteremtését és fenntartását. Hajdúdorog fejlődési erőforrásaiban is mindig fontos szerepet kapott a helyi oktatás nyújtotta kimunkált emberfők szellemi ereje. Az alapfokú- és óvodai oktatás és nevelés feltételei jelenleg adottak a városban. Az Egyesített Napköziotthonos Óvodák 4 tagóvodájának 287 férőhelye van. Az óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma 343, az ott dolgozó óvodapedagógusoké 25 fő

120 A városban 3 általános iskola van: 2. Sz. Általános Iskola, Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola, Görög Katolikus Általános Iskola szeptember 1.-jétől elsőként az országban itt került vissza általános iskola egyházi fenntartás alá. A tanulók létszáma 1081 fő, a pedagógusoké 89 fő. A Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskolában kapott helyet a zeneiskola. A hajdúdorogi gyerekek zenei nevelése zongora, furulya, fuvola, gitár, hegedű, brácsa és citera szakokon folyik. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott 2 általános iskolánkban 389 tanuló tanul. Egyházi fenntartású általános iskolánkban 290 tanuló tanul. A Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban 274 tanuló tanul. Felnőttoktatásban az esti munkarend szerinti gimnáziumot 482 fő végzi A demográfiai adatok azt mutatják, hogy a gyereklétszám évről évre csökkeni fog, így tanterem és óvodai foglalkoztató bővítésére figyelembe véve az átlagos kihasználtságot is a közeljövőben nem kell sort keríteni az alapfokú oktatás és nevelés tekintetében. Az 1991/92-es oktatási tanévben indulhatott újra a középfokú oktatás. Magyarországon Hajdúdorogon nyitotta meg kapuit 1991 szeptemberében az első görög katolikus gimnázium, ahol nemcsak hazai, hanem külföldi diákok is tanulnak, növelve ezzel a gimnázium és szakközépiskola több megyére közel 90 településre kiterjedő vonzáskörzetét. A tanulók létszáma meghaladja a 300 főt. A gimnázium és szakközépiskola a nyitásától eltelt években szépen gyarapodott: új épületszárnnyal bővült, amelyben helyet kapott a központi aula, fiúés leánykollégiumi egységek épültek, valamint tornaterem is színesítette a palettát. Ezen fejlesztésekhez, a keretekhez mérten a város is hozzájárult, elősegítve a görög katolikus egyházzal kialakult hagyományosan jó viszonyt. E partneri kapcsolat alapja lehet a Görög Katolikus Általános Iskola tornaterméhez kapcsolódó fejlesztésnek. Az egyházi vezetés, terveit felülvizsgálva egy városi igényeket is kielégítő sportcsarnok építését is lehetségesnek tartja, mindehhez partnerként a város is beszállna, elősegítve a tervek minél könnyebbi és hamarabbi megvalósulását. E projekt tanulmánytervei már elkészültek, az összköltsége kb. 250 millió forint, amihez az önkormányzat évenkénti 10 millió forint, támogatást különített el a költségvetésében. A kultúra területén a Művelődési Ház és a Könyvtár teljes körű felújítása, bővítése vált szükségessé, amely magában foglalja a mozi felújítását, az ingatlan területén parkolók kialakítását, és szükség esetén az udvarban épületek megvalósítását is egy középtávú cselekvési tervben belül. A Könyvtár bővítéséhez megfelelő teret biztosít az ÁFÉSZ által használt helyiség (Delikát) ilyen célú hasznosításba vétele. E beruházás jelenleg is folyamatban van. Az épületegyüttes szükség szerinti továbbfejlesztésére lehetőség van az Akácfa utcai vonalon, ahol a meglévővel azonos megjelenésű toldalék épület építésével. Az elmúlt évben megtörtént a Helytörténeti Gyűjtemény és a Tájház rendbetétele is, így e területen aprólékos fejlesztési lépesek szükségesek csak

121 Ezen épületek megjelenésükben a várost meghatározó, helyi jelentőséggel bírnak, így kiköltöztetésük az elkövetkező években nem célszerű. Távlatilag foglalkozni érdemes egy színházterem kialakításával, de ezt a mozi igényes felújítása pótolhatná Egészségügy Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a helyi önkormányzatok az alapellátásért felelősek. Az egészségügyi alapellátás jelenleg megoldott a városunkban, egészségügyi intézményeink fejlesztése a meglévő épületekkel történő gazdálkodást veti fel. Az egészségügyi ellátásban 4 háziorvos, 2 gyermekorvos dolgozik. Szakorvosként állandó jelleggel 2 fogorvos rendel. Működik még labor 1 fővel, fizikoterápia 1 fővel, anyacsecsemő-, gyermekvédelem 5 fővel. A városban 2 gyógyszertár üzemel éjszakai és hétvégenkénti ügyeletet is biztosítva. A településen 3 állatorvos kezeli a gazdálkodók állatállományát ügyeletet is biztosítva. A szakorvosi ellátás területén szükséges az együttműködés és a támogatás keresése a szomszédos Hajdúnánással. Közösen, városunk támogatásával is, talán elérhető lenne a hajdúnánási szakellátás szinten tartása, fejlesztése, amivel a Debrecenbe való beutazást lehetne kissé háttérbe szorítani. Az Anya- Csecsemő- és Gyermekvédelmi Tanácsadó munkatársai látják el a védőnői szolgálatot, így az iskola védőnői munkakört is. A következő lépcsőben pedig akár egy észak Hajdú-Bihar megyei kórház alapításának lehetőségét sem szabadna figyelmen kívül hagyni hajdúnánási súlyponttal, illetve néhány szakfunkció helyi letelepítésének elősegítésével. Az egészségügyi finanszírozásban érzékelhető állandósult feszültségek a végbemenő reformokkal rendezésre találnak, melyet követően ilyen irányú törekvéseink nem lehetnek illuzórikusak, amire időben fel kell készülni városunknak

122 A szociális szféra területén a közelmúltban oldódott meg a Gyermekjóléti Szolgálat és a Gyámhivatal elhelyezése, az ezzel kapcsolatos fejlesztésekkel együtt. Az Öregek Napközis Otthonának otthont adó épület fejlesztésére igény nem merült fel, azonban a kényelmet, a szórakozást, és a kikapcsolódást szolgáló kisebb volumenű beruházások szolgálnák az idősek megbecsülését. E tekintettben városunk kötelezettségeiről nem szabad megfeledkeznünk. Csakúgy, mint a város életének egyéb területén e szférában is jelen van a görög katolikus egyház. A máriapócsi Szent Bazil Rend által működtetett szociális otthona méltán népszerű az idősek körében. A munkájuk segítését, támogatását szintén szem előtt kell tartanunk. A házi gyermekorvosok tájékoztatói szerint a lakosság körében jellemző a szegénység, bizonyos embercsoportoknál az igénytelenség, a rossz beosztás, a fiatalok felelőtlen életvitele, dohányzás, mértéktelen alkohol és energiaital fogyasztás. A településen sok a koraszülött kisbaba. Szükség lenne a logopédus nagyobb óraszámban végzett munkájára, mert jelentős a beszédhibás gyermekek száma. Az iskolában sok olyan gyermek van, akinek piszkos a ruhája, körme. A szülők nem fordítanak elég figyelmet a gyermekek táplálkozására, ezért sok az elhízott gyermek, rosszak a fiatalok fogai. A gyermekorvosok elmondása szerint a nem kötelező védőoltások nagyon hasznosak lennének, de nagyon magas az áruk ben az ÁNTSZ től kapott ingyenes Hepatitis A oltással kb. 600 fő 3-16 éves gyermeket oltottak be önkéntes alapon. Nagyon rövid idő állt a rendelkezésükre, és a védőnőkkel megszervezték, hogy minél több gyermeket megvédjenek a májgyulladás ezen formájától. A Móra Ferenc Ált. Iskolában 418 fő közül 306 főt beoltottak. Jelen vannak a pszichoszomatikus betegségek, amelyek enyhítésében a pszichológus segítsége kellene, de ehhez kevés a rendelkezésre álló idő. Sok a nagyon fiatalon gyermeket vállaló anya, akik elmulasztják a kötelező védőoltások beadatását, nem viszik időben tanácsadásra a gyermekeket, nem tartják tisztán, nem gondozzák őket, felelőtlenebbek, mint korábban a szüleik voltak. Az Anya- Csecsemő- és Gyermekvédelmi Tanácsadó munkatársai szinte valamennyi észlelőés jelzőrendszeri taggal szoros kapcsolatban állnak. Rendszeresen végeznek szűrő vizsgálatokat az oktatási, nevelési intézményekben, a fejtetvesség elburjánzása elkerülése végett kezelik az érintett gyerekeket, a családok azonban nem működnek együtt, ezért ez folyton visszatérő gond. Rendszeresen végeznek tisztasági vizsgálatot, kampányoltásokat szerveznek, bekapcsolódnak az egészséges életmódra nevelés terjesztésébe. A nevelési-oktatási intézményekben, valamint a köznevelési intézményekben is igyekeznek a lehető legtöbb figyelmet fordítani a gyermekek fejlesztésére, illetve rehabilitációjukra. A mélyszegénységben élő felnőttek esetében ez sokkal nehezebben megy zárkózott magatartásuk miatt. A közétkeztetésben az egészséges táplálkozás megjelenése is fontos ezért az alsó tagozatos diákok az Iskola-gyümölcs program jóvoltából tízóraira egy darab gyümölcsöt (körte vagy alma) kapnak februárjától újra elindult az iskolatej program is

123 Közművelődés A közösségi élet színtereit egyrészt az önkormányzat, mint kötelező feladatát, közművelődési intézményen (Mészáros Károly Városi Könyvtár és a Görög Demeter Művelődési Ház) keresztül biztosítja a lakossági kezdeményezések megvalósításához. A város revitalizációs terveiben a rossz állagú mozi épületének teljes rekonstrukciója már régóta szerepel Görög Demeter Művelődési Ház Közfeladata és alaptevékenysége: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 7. pontjában foglaltak figyelembe vételével, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 76. -ban foglalt feladatokat látja el. Altalános feladata a város közművelődésének biztosítása, szervezése és segítése, a városi mozi üzemeltetése, a Helytörténeti Gyűjtemény üzemeltetése, gyarapítása, kiállítások rendezése, a Tájház működtetése. Az intézmény minden közösségnek, pártnak, kulturális programnak egyforma, egyenlő esélyt biztosít az igénybevételi feltételrendszer alapján, kivéve azon tevékenységi formákat, melyek nem egyeztethetők össze az intézmény működési alapelveivel. Az intézmény feladatköre városi, ebből eredően a jobb megvalósítás érdekében szoros kapcsolatot tart fent a városon kívüli, megyei, térségi, regionális és országos szintű közművelődési, oktatási, nevelési intézményekkel, tudományos és művészeti szervezetekkel, egyetemekkel és főiskolákkal. Az intézmény nyitott a politikai pártok, az egyházak, egyesületek, valamint civil szerveződések előtt, amelyek a közművelődést, az intézmény tevékenységi körét igénylik és munkájának színvonalát emelik. Székhely: Művelődési Ház Címe: 4087 Hajdúdorog, Böszörményi út 5. Tulajdoni lapszám: 217 Terület nagysága: 1544 m2 Az épület hasznos alapterülete: 415 m2 Telefon: 30/ cím: Telephelyek: MOZI Címe: 4087 Hajdúdorog, Böszörményi út 17. Tulajdoni lapszám: 232 Terület nagysága: 1714 m2 Az épület hasznos alapterülete: 550 m2 HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY Címe: 4087 Hajdúdorog, Jaczkovics utca

124 Tulajdoni lapszám: 3477 Terület nagysága: 1370 m2 Az épület hasznos alapterülete: 315 m2 TÁJHÁZ Címe: 4087 Hajdúdorog, Rózsa utca 18. Tulajdoni lapszám: 357 Terület nagysága: 1524 m2 Az épület hasznos alapterülete: 40 m A közművelődési intézmény feladata, tevékenysége: Megfelelő szinten és minőségben működteti a fenntartó által kijelölt szakfeladatokat /múzeumi és kiállítási- és egyéb szórakoztatási tevékenység/. A makro- és mikro társadalmi szinten jelentkező igények kielégítése, az intézmény lehetőségeinek figyelembevétele mellett. Az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, mentális kultúrát, önismeretet növelő, életminőséget és életesélyt javító, képességfejlesztő felnőtt oktatási lehetőségek támogatása a humánerőforrás fejlesztése. Hajdúdorog környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása. Ismeretszerző, ismeretterjesztő, amatőr alkotó és művelődő közösségek megalakulásának segítése, tevékenységük támogatása. Közös célok érdekében a különböző rétegek és korosztályok ismerkedési, együttműködési alkalmainak, tevékenységeinek kimunkálása, támogatása. Az induló és a már működő amatőr alkotó közösségek, műhelyek, alkotó táborok működésének biztosítása. Az ifjúság érdekérvényesítési, önigazgatási, művelődési kezdeményezéseinek kiemelt gondozása, intézményi segítése. A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének segítése a közművelődés infrastruktúrájával és szaktanácsadással. Tájékoztatási, művelődési alkalmak kialakítása, rendszeressé tétele a helyi lakosság különböző tevékenységű, korú, nemű, etnikumú, világnézetű közösségei között. A helyi együttműködéshez, társulási szándékokhoz a közművelődési intézmény lehetőségeinek kínálata. A szabadidő kulturális célú eltöltéséhez színvonalas kulturális programok és alkalmak szervezése. A környezet- és természetvédő mozgalmak, egyesületek támogatása, a lokálpatriotizmus erősítése. A nemzeti és városi, világi és egyházi ünnepek, évfordulók közismerté tétele, ezek élményszerűségének növelése a kultúra minden eszközével. Egyéb, a saját bevétel növelését elősegítő tevékenysége: eszközkölcsönzés helyiségek bérbeadása hirdetések fénymásolás külső szervek rendezvényeinek lebonyolítása

125 Egyéb szórakoztatási tevékenység (Mozi): A lehetőségek figyelembevétele mellett a város lakosságának művészeti és szórakoztató filmekkel való kiszolgálása. A közművelődéshez kapcsolódó rendezvények, programok szervezése. A civil társadalom rendezvényeinek, programjainak segítése, termek biztosítása. Az ifjúság érdekérvényesítési, önigazgatási, művelődési kezdeményezéseinek kiemelt gondozása, intézményi segítése. A makro- és mikro-társadalmi szinten jelentkező igények kielégítése, az intézmény lehetőségeinek figyelembevétele mellett. A város tanulóifjúságának matiné előadások szervezése, a tanrendhez igazodva magyar történelmi és művészfilmek vetítése kedvezményes jegyárakkal Múzeumi, kiállítási tevékenység (Helytörténeti Gyűjtemény): A város múltjával kapcsolatos tárgyi emlékek, dokumentumok gyűjtése, szakszerű megőrzése, nyilvántartása, kiállításon való bemutatása. Időszaki kiállítások szervezése, rendezése. Tudományos igényű munkavégzés (dolgozatok, tanulmányok, publikációs munkálatok). A város kulturális értékeinek népszerűsítése. Hajdúdorog környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása

126 Közönségkapcsolat: tárlatvezetés, helytörténeti, történelmi, néprajzi és múzeumpedagógiai foglalkozások tartása nevelési és oktatási céllal. Tematikus előadások, foglalkozások szervezése Tájház Reprezentálja a XIX. század végi népi építészetet, tükrözze településünk akkori gazdasági, társadalmi jellemvonásait. Mutassa be az adott közösség életmódját, kultúráját. Hajdúdorog környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása. A felsorolt tartalmi feladatokból az intézmény szakfeladatain évente a költségvetési fedezet és az önkormányzati elvárás figyelembevételével annyi kerül megvalósításra, amennyit feltételrendszerével meg tud valósítani Mészáros Károly Városi Könyvtár

127 1.15. Esélyegyenlőség biztosítása (HEP) Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvénnyel, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelettel és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelettel Hajdúdorog Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program (továbbiakban: HEP) a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére A program felépítése Az esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzés célja annak megállapítása, hogy a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján település milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzd. A helyzetelemzés alapján intézkedési tervet kell készíteni. A helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében a településeknek beavatkozásokat kell tervezniük. Az esélyegyenlőségi program felülvizsgálata A helyi esélyegyenlőségi programot öt évre kell tervezni. Időarányos megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. A Türr István Képző és Kutató Intézet esélyegyenlőségi munkatársai segítették a program elkészülését, valamint részt vesznek az esedékes felülvizsgálatában is A program céljai A program prioritásai (szinergiában a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia felzárkózáspolitikai céljaival): - csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya, - csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái,

128 - csökkenjenek a hátrányos helyzetű és nem hátrányos helyzetű csoportok közötti társadalmi különbségek. A program kiterjed: - az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, - az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, - a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, - olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A megvalósítás során érvényesítendő körülmények a településen: - a szegregációmentesség; - a diszkriminációmentesség; - a társadalmi integráció; - a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása; - a megkülönböztetés tilalma; - az egyenlő bánásmód betartása; - az emberi méltóság tiszteletben tartása, - a társadalmi szolidaritás HEP Küldetése Hajdúdorog Város Önkormányzata: - az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során, intézményfenntartói szerepkörében, pályázóként és a közpolitikák alakítójaként érvényesíti; - az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet kapjanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is; - elkötelezett az egyenlő esélyek biztosítás iránt: minden lakos számára lehetővé kívánja tenni, hogy megkülönböztetés nélkül dolgozhasson, tanulhasson és élhessen a településen; - a képviselő-testület és szervei döntésein keresztül is kifejezi elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén; - a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházzal, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival együttműködve közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén; - ösztönözi a hátrányos helyzetű csoportokat és egyéneket, hogy vegyenek részt a helyi közösség életében;

129 - esélyegyenlőségi politikáját minél szélesebb körben megismerteti a helyi munkáltatókkal, munkavállalókkal, a helyi polgárokkal és a partner szervezetekkel Jogszabályi háttér bemutatása A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Magyarország Alaptörvénye XV. cikk Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról Az emberi erőforrások minisztere 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő szabályozások közzé tartoznak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 3/1998. (II. 24.) KT. rendelet, a szociálisan hátrányos helyzetbe került személyek részére nyújtható-lakhatásukat segítő - adósságkezelési szolgáltatásról szóló 20/2003. (IX. 11.) KT. számú rendelet, valamint a 1/2006. (I. 20.) KT. rendelet a gyermekvédelmi támogatások megállapításának szabályairól, melyek alapján az alábbi ellátásokban részesülhetnek a célcsoportok, ha a feltételeknek megfelelnek. További jogszabályi hátterek: A gyerekek védelméről és gyámügyi igazgatóságról szóló évi XXXI. törvény 20/C. és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 68/F. ; 68/G. 68/H; 68/I; 68/J; 68/K; 68/L.., Az első lakáshoz jutók támogatásáról szóló 12/1997. (XI. 25.) KT. rendelet ; A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény. -Aktív korúak ellátása -Átmeneti segély -Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás -Temetési segély -Adósságkezelési szolgáltatás -Lakásfenntartási támogatás

130 -Közgyógyellátás -Óvodáztatási támogatás -Első lakáshoz jutók önkormányzati támogatása -Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Hátrányos helyzet (HH), halmozottan hátrányos helyzet (HHH) A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény és 10 pontja alapján a halmozottan hátrányos helyzetű az a hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező, akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője a Gyvt-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek. Hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező az, aki a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató vagy jelentkező, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy intézeti, állami nevelt volt Járási Hivatalban esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás Időskorúak járadéka Közgyógyellátás Alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult: az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú, a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy a pénzellátásban részesülő hadi-gondozott és a nemzeti gondozott, a központi szociális segélyben részesülő, a rokkantsági járadékos, az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, az, aki saját jogán jogosult magasabb összegű családi pótlékra, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül Stratégiai környezet bemutatása Az Országgyűlés július 5. napján hirdette ki a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvényt. Az Országgyűlés a Jó Állam kialakítása érdekében, a törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító Állam működési feltételeinek a megteremtése, valamint a helyi

131 államigazgatási rendszer megújítása, hatékonyságának további növelése és a struktúrájának átláthatóbbá tétele érdekében alkotta a törvényt. Hajdúdorog a Hajdúböszörményi Járáshoz tarozik, a két település alkot egy járást, ami sajátosság. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal és Hajdúdorog Város Önkormányzata megállapodást kötött október 30. napján. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal és Hajdúdorog Város Önkormányzata közötti megállapodás tartalmazza a járási hivatal működéséhez átadandó épületrészt, az informatikai eszközöket, a bútorzatot, a személyeket, stb. A feladatok megosztása kapcsán év elején szinte minden ügynél hangsúlyosan kellett vizsgálni a hatáskört és illetékességet január 1. napjától az első fokú építéshatósági feladatok a Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatalhoz kerültek. Ezzel egyidejűleg a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal Építésügyi Szolgáltatási Pont lett, így jogosulttá vált az elsőfokú építési engedélyezéshez szükséges kérelmek átvételére, továbbítására, az Építésügyi Hatósági Engedélyezési Eljárást Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszerben, azaz az ÉTDR-ben való feltöltésére, hiánypótlás befogadására, nyilatkozatok felvételére, továbbítására, digitalizálására és feltöltésére, igazolás kiállítására, építésügyi igazgatási szolgáltatási díjak befizetésének lehetővé tételére. A telephely engedélyezést január 1. napjától újra a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatalban kell intézni. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal veszi át március 1. napjától az egyszerűsített honosítási kérelmeket, de az állampolgársági eskü és a további anyakönyvvezetői feladatok a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatalban intézhetők októberétől újabb feladatok kerülnek át a Járási Hivatalhoz a Polgármesteri Hivataltól

132 1.16. A település gazdasága Hajdúdorog város gazdasága a rendszerváltás előtt erős mezőgazdasággal rendelkezett, a helyi foglalkoztatásban jelentős szerepet töltöttek be az ide telepített feldolgozóipari üzemnek. A rendszerváltás után a mezőgazdaságban jelentősen csökkent a foglalkoztatás, az ipari üzemek pedig sorra szüntették be tevékenységüket. A helyi foglalkoztatás fejlesztése érdekében a gazdaságfejlesztési tevékenységet erősíteni kell a városban pl. ipari park létrehozásával, a szolgáltatói szektor erőteljes fejlesztésével között a helyi gazdaság teljesítménye növekedett, de ez nem párosult a városi lakosság életminőségét meghatározó fenntartható foglalkoztatási színvonal növekedéssel. A helyi mezőgazdasági vállalkozók, termelők a jó minőségű termőföld nyújtotta adottságot, a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének növelésével, munkaerő igényes növényi kultúrák termesztésével tudják a jelenleginél hatékonyabban kihasználni. Az ITS-ben tervezett városfejlesztés új piaci, termelési lehetőségeket nyithat meg a helyi mezőgazdasági vállalkozók részére A település gazdasági súlya, szerepköre A városban 295 jogi személyiségű működő vállalkozást tartunk nyílván. Az iparűzési adót fizető magánszemélyek száma 2015-ben (egyéni vállalkozók és őstermelők) 1026 volt a városban. A helyi gazdaságfejlesztés stratégiájának tervezését és kivitelezését a település gazdasági, szociális és fizikai adottságai határozzák meg. A sikeres magánvállalkozások, valamint az állami és a magánszektor produktív együttműködése jólétet teremt a helyi közösségek számára. A magánvállalkozásokhoz ugyanakkor vállalkozóbarát környezetre van szükség, mely elősegíti a gazdaság felvirágoztatását. Az önkormányzatok lényeges szerepe abban van, hogy megfelelő környezetet teremtsenek az üzleti élet prosperálása és sikeressége érdekében. A helyi gazdaságfejlesztés - természeténél fogva a vállalkozói szféra, a közösség és az önkormányzatok együttműködésén alapul, azonban a lehetőségeket az országos kormányzati politika, valamint a rendkívül bonyolult adórendszer, és hasonlóan bonyolult jogi szabályozás gátolja. A nemzetközi tőke mozgásban van a különböző földrajzi helyek között, azonban a komparatív előnyök helyi élvezete bizony még várat magára. A helyi közösségek ismerik gazdaságuk alapjait, jobban meg tudják érteni, mi az ami segíti és mi az, ami akadályozza gazdaságuk növekedését, azonban az országos felismerések is váratnak még magukra

133 A város gazdaságának szerkezete, húzó iparágak A Hajdúdorog jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező település. Az elmúlt 150 évben végbement fejlődés a mezőváros gazdasági sikereinek, a mezőgazdaságnak volt köszönhető elsősorban. Az 1990 előtti évtizedekben a város foglalkoztatási szerkezetében a mezőgazdasági iparág volt a vezetőhelyen, a város munkaképes lakosságának 35-40%-a dolgozott a mezőgazdaságban valamint a mezőgazdasági feldolgozóiparban A rendszerváltás után a helyzet jelentősen megváltozott, hasonlóan a többi volt alföldi mezővároshoz egy-két város kivételével Hajdúdorog sem tudta a mezőgazdasági foglalkoztatásban bekövetkezett drasztikus leépülést ellensúlyozni. A mezőgazdaság vezető helyét nem tudta átvenni egyik iparág sem. A helyzetet tovább nehezítette a településen működő ipari üzemek bezárása az elmúlt évtizedekben: Papírgyár, ÉVISZ, MODE, OKIN stb után kialakult mezőgazdasági kisbirtokrendszer miatt jelenleg sok helyi lakos érintett a településen a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. A mezőgazdasági termelési hatékonyság fejlesztése, egyre magasabb fokú gépesítettsége miatt, a mezőgazdaság foglalkoztatási képességének lassú csökkenésére lehet felkészülni a jövőt illetően. Amennyiben bővül a városban a mezőgazdasági termelés, intenzív munkaerő-igényes növényi kultúrákkal és a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparral, a fenti csökkenő foglalkoztatási trendet meg lehet fordítani

134 Nemzeti szinten a makrogazdasági, a fiskális és a monetáris reformok vannak közvetlen hatással a helyi gazdaságok alakulására. Az olyan nemzeti szabályozási és jogi keretek, mint az adóreform, a távközlési dereguláció és a környezetvédelmi előírások, közvetlen hatással vannak a helyi üzleti közhangulatra, akár úgy, hogy serkentik, akár úgy hogy visszatartják a helyi gazdaság fejlesztését. Sok országban a nemzeti kormányzati feladatok továbbra is decentralizáltak, s ezáltal nő az önkormányzatok felelőssége abban, hogy magukhoz csalogassák és ott tartsák a magánvállalkozásokat, Magyarországon pedig éppen ellenkezőleg, a koncentrációtól vár az országos politika sikereket 2016-ban A családi gazdaságok fejlesztései, adják a helyi gazdaságfejlesztés természeti erőforrásra alapjait. A Tedej Cégcsoport a tedeji leágazásnál saját ipari parkot épít, azonban a lakosság életszínvonalának emelkedésére, az elvándorlás csökkenésére ennek nem várható jelentős hatása, mert a gazdaság magas szinten gépesített, és kevés emberi munkát igényel. Tedej profitérdekei elkülönültek a közösségfejlesztések valódi igényétől, amit a mikrotelepülés szegregációs mutatói is alátámasztanak. Különösen érdekes, hogy Hajdúnánás-Tedej városrészben van szegregátum. Ott van szegregátum, ahol cca 6000 ha-on gazdálkodó integrált mezőgazdaság központja működik. Láthatóan a Tedej Cégcsoportnak vagy nem áll érdekében, vagy nem tudja kezelni a problémát, azonban a példa arra kiváló, hogy megértsük azt, hogy az ilyen jellegű gazdaságok létesítése a vidék fennálló problémáinak megoldására hatástalan. Tedej azt a tanulságot adja, hogy a magyar vidék megóvása érdekében a kiváló adottságú termőföld erőforrásának népességmegtartó hasznosítására lenne szükség, amely a településmezőgazdasági programok segítségével, a helyi mezőgazdasági kkv-k, manufaktúrák inkubációjával teremthet életlehetőséget az itt élők számára. Integráció helyett inkubációra van szükség ebben a térségben is éppen úgy, mint ahogy Magyarország számos elnéptelenedő térségében. Hajdúdorog számára olyan elkülönült autópálya leágazás kiépítésére lenne reális igény, amely segíti a város közösségi természeti erőforráshasznosítását, hiszen a tedeji leágazás már foglalt az integrált mezőgazdaság számára. Nagy szükség lenne vállalkozás beindító támogatásokra (Business Start-up Support). Ezeken a támogatásokon azon szolgáltatások teljes körét értjük, amelyekre azoknak van szükségük, akik először kezdenek valamilyen üzleti vállalkozásba. Ezek közé tartozik a képzés, az üzleti tanácsadó szolgáltatás, a vállalkozói a hálózatok kiépítése, a mentor-programok, anyagi támogatás (ezen belül a segélyek, a hitelek, a kamattámogatás a hagyományos módszerek közé tartoznak; a gazdasági támogatásnak ennél sokkal innovatívabb formája az, amikor megpróbálunk bevonni egy vállalkozásba a közpénzeken kívül minél több magántőkét.) Erre találtuk ki a helyi gazdaságot fejlesztő mezőgazdasági inkubációt a településmezőgazdasági programunk keretében. Az inkubációhoz vállalkozás megtartó stratégiák (Business Retention

135 strategies) is kellenek. Vállalkozói tréningek tekintetében a biogazdálkodás hazai mestereinek támogatására számítunk, ennek forrását a Magyar Népfőisolai Társaság adhatja. Olyan programok kellenek, melyek a gazdálkodás alapjairól tartanak útmutatást és eligazítást (pl.termelői, könyvelői és marketing ismeretekről), hogy a vállalkozásoknak nagyobb esélye legyen a sikerre. A szisztematikusan felépített stratégiának az lenne a célja, hogy a helyi cégek elégedettek legyenek és ne mozduljanak el jelenlegi helyükről. Ezek a módszerek elsősorban azt célozzák, hogy a cégek képesek legyenek meggyürkőzni a változó gazdasági feltételekkel, segítenek új piacok felkutatásában és a még a cégen belüli problémák megoldásában is A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A helyi gazdaságon belül mezőgazdaság preferenciáját jól mutatják a fenti KSH adatok, a nemzetgazdasági ágak közül a kereskedelem, szolgáltatás aránya a legmagasabb 24-26%, ezt követi a mezőgazdaság 18-20%-os érték sávval közötti években

136 Hajdúdorog alapvetően mezőgazdasági jellegű város, erre predesztinálja a múltja és a termőföldje. Hajdúdorog város szabályozási tervét 29/2005.(X.25.) sz. rendeletével hagyta jóvá a képviselő-testület, melyet 7/2009.(III.12.) sz. rendeletével módosított. A településrendezési terv 2015.évi tervezett módosítása a külterület és a belterületi szabályozási tervét egyaránt érinti. A hatályos szabályozási terv általános problémája, hogy jóváhagyásakor a jogszabályok nem adtak lehetőséget az állattartó telepek beépítésre szánt területfelhasználásba, építési övezetbe való besorolására. Kényszerűen mezőgazdasági övezetben kellett tartani a

137 telephelyeket. Ebből következően a telephelyek területe, ha elérte az 1 hektárt, birtokközpontként volt értelmezhető, és a vonatkozó jogszabályok szerint a mezőgazdasági övezetben előírt legnagyobb 3 %-os beépíthetőség akkor volt legfeljebb 45 %-ig bővíthető, ha volt 20 km-en belül olyan földterület, melynek építési lehetőségét a birtokközponton belül lehetett érvényesíteni. Az ennél kisebb területű állattartó telepek esetében ez a lehetőség nem áll fenn, csak akkor, ha a területét a birtokközpontnak megfelelő méretűre tudják megnövelni. A bekövetkezett jogszabályi változások ma már lehetőséget adnak az állattartó telepek mezőgazdasági üzemi különleges övezetbe való besorolására, ami 40 %-os beépíthetőséget tesz lehetővé. A szabályozási terv módosítása valamennyi állattartó telepet ilyen építési övezetbe sorolja át. A külterület szabályozási tervén ugyancsak átfogóan alkalmazott módosítás, hogy a mezőgazdasági utak szabályozási szélességének korábban tervezett szélesítését csak a legszükségesebb esetekben, főként az országos utak és fődűlő utak esetében tartja meg a szabályozási terv. A külterületet és a gazdálkodók széles körét pozitívan érintő legjelentősebb változás a tanyák, tanyaközpontok szabályozása. Hajdúdorog közigazgatási területén jellemzően rendkívül sok tanya található. Ezeknek csak egy része lakott illetve folyik ott gazdálkodás. A kormányzat ösztönzi és támogatja a családi gazdaságokat, tanyák és tanyaközpontok kialakítását, fejlesztését. Az Országos Területrendezési Terv új kategóriaként már tartalmazza a tanyás térségek kijelölésének lehetőségét, melyet Hajdú-Bihar megye esetében is lehetővé tesz. A településtervezési, szabályozási és építési jogszabályok sajnos még nem kerültek e lehetőséget követve kidolgozásra. (Mezőgazdasági övezetben, ahol a tanyák értelemszerűen elhelyezkednek, csak 3 %-os beépítettséget tesz lehetővé az építési előírás. Ha egy tanyahelyet művelésből kivontak, és önálló helyrajzi szám alá helyeztek, - legtöbb tanyahely ilyen - a 3 %-os beépíthetőség értelemszerűen kevés. A tanyahelyek beépítésre szánt területként való szabályozása egyrészt körülményes, mert csak a szabályozási terv módosításával oldható meg, másrészt a pályázati kiírásoknak sem felelne meg, mert nem mezőgazdasági övezetként van szabályozva.) Fenti probléma megoldását jelenti, a helyi építési szabályzat javasolt módosítása, melyet a szomszédos Hajdúnánás város esetében már sikerült az önkormányzatnak hivatalosan is elfogadtatni. A módosítás lényege, hogy a birtokközpontra vonatkozó jogszabályi lehetőségeket a tanyákra is alkalmazza a helyi építési szabályzat. Ehhez, tekintettel arra, hogy a jogszabálynál enyhébb (megengedőbb) feltételek bevezetésére is szükség van, az állami főépítész felmentése szükséges. A birtokközpontra előírt m2 (1 ha) a tanyákra vonatkozóan természetesen nem megfelelő elvárás, így ebben az esetben m2 birtokközpont (tanya birtokközpont) terület előírása kívánatos. A tanya birtokközpont művelésből kivett önálló helyrajzi számú, legalább m2 mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő olyan területként lesz értelmezve,

138 ahol a mezőgazdasági, ill. legnagyobb beépíthetősége alap előírásként 5 %-ban lesz megállapítva, ami legfeljebb 45 %-ig növelhető a 20 km-en belül elhelyezkedő saját tulajdonú mezőgazdasági terület birtokközponton való érvényesítésével. (Ebben az esetben arra a földterületre, melynek beépíthetőséget birtokközponton került felhasználásra, építési tilalom kerül bejegyzésre.) Fenti szabályozás nemcsak a jelenleg tanyaként nyilvántartott helyek számára adja meg ezt a lehetőséget, mert tanyahely mezőgazdasági övezetben (ha egyéb előírás egyébként nem tiltja) bárhol alakítható. Az önkormányzat az igazgatási területen belül ezt a lehetőséget nem kívánta leszűkíteni, így valamennyi mezőgazdasági övezet tanyás térségként került megállapításra. A helyi előírás bevezetéséhez (a fentiek szerinti országos előírásnál enyhébb szabályozás megállapításához) és az állami főépítészi felmentéshez megalapozó dokumentáció készítése szükséges. E célt szolgálja a tanyák, tanyahelyek elkészült felmérése és rajzos bemutatása, melyből megállapítható Hajdúdorog külterületének jelentős érintettsége, a tanyák, tanyahelyek használtsága, beépítettsége A mezőgazdaság lehetőségei A talajtakaró legnagyobb részén, löszös üledékeken képződött, amelyek igen jó mezőgazdasági tulajdonságú és termelékenységű, mészlepedékes csernozjom talajok találhatók. A kovárványos és csernozjom barna erdőtalaj (foltokban), illetve a gyengébb minőségű homoktalajok (főként a keleti határrészen) sokkal kisebb területet foglalnak el. Az itt élő lakosság igen jelentős hányadának az agrárium kell, hogy megélhetést adjon, ellenkező esetben városunk elnéptelenedési folyamata indulna be. Az ezzel kapcsolatos helyi mezőgazdasági problémák hasonlóak az országosakhoz Növénytermesztés Akár hazai szinten, Hajdúdorogon is a rendszerváltozás után a földterület döntő hányada magántulajdonba került. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk tekintetében pozitívan értékelhető, azonban problémát jelentő az intenzív agrár termelésre alkalmas (a jónak mondható 16 AK értéket meghaladó, átlagosan 20.6 a hajdúdorogi földek aranykorona értéke) termőterületünkön a kárpótlással jött elaprózott birtokstruktúra kialakulása, az addig szinte kizárólag nagyüzemi viszonyokat követően. A kárpótlással a családokat kívánták termőeszközökhöz juttatni. Azonban a jelenlegi földhasználat szerkezete alapjaiban gátolja a farmstruktúra kialakulását, hiszen az egyes mezőgazdasági termelők földbirtokai általában több táblában találhatók

139 Az EU normáit alapul véve, a családi gazdaságok versenyképes működtetéséhez kb. 200 szántóra lenne szükség, ezért célszerű a bírtokrendszethez igazítani a termelést, és a nagy munkaintenzitású minőségi élelmiszerelőállítás felé venni az irányt. A rendszerváltást megelőző időszakhoz képest Hajdúdorogon a mezőgazdaságban foglalkoztatottak kb. 30%-os aránya 1999-re 56%-ra növekedett, mely az ipari foglalkoztatás kényszerű visszaszorulása és a földhöz jutásból adódó agrárium felé fordulás okoz. A hajdúdorogi xx.x %-os munkanélküliséget döntően az iparból kikerültek adják, de a számok tükrében sajnos várható, hogy a gazdaságos agrártermelést teljesíteni nem tudók, azt kényszerűségből feladni kényszerülők ha ez ellen nem történik semmi a munkanélküliségi arány mutatóit akár meg is sokszorozhatják. Ez a folyamat azonban megállítható azzal a sajátos termékszerkezet váltással, amely a szermaradvány mentes gazdálkodás termékeit állítja elő. A hajdúdorogi élelmiszer a kiváló minőségű élelmiszer szinonímája legyen, erről legyen híres. Hajdúdorog lehet az első járási szintű kisváros, amely ezt a célt tűzi maga elé. Ma nehézséget jelent, hogy az egykoron %-ban 2 nagyüzemre (Hajdúnánási Állami Gazdaság és a Bocskai Termelőszövetkezet, illetve az utóbbi elődei) koncentrált agrártermelés kiváló műszaki eszközei helyett, a családi gazdaságokban a termelés többnyire a leselejtezett és feljavításukkal termelésbe vont eszközökkel történik, a korábban elismerten termelési kultúrát adó agrárértelmiség irányítását, szakmai útmutatását nélkülözően, improvizetíve, tőke nélkül, minőségi vetőmag, műtrágyázás stb. feladásával. E téren az utóbbi időben történtek változások, de még mindig fenn áll a lehetősége a mezőgazdaság e sajátos útjának, amely a település hosszú távú fennmaradásának, és gazdasági prosperitásának a kulcsa lehet. Tehát ami nem megy azt ne erűltessük, műtrágya és termelékenységnövekedés helyett inkább piacokat kell keresni. Érdemes felvenni a kapcsolatot a Magyar Népfőiskolai Társasággal, hasznosítani a Kishantosi Mintagazdaság gazdag termelési és értékesítési tapasztalatait, hiszen a mintagazdaság kormányzati kvégzése ellenére a szakemberek tudása nemzeti kincsünk. A hatékonyság növekedése a foglalkoztatás csökkenésével jár. Éppen ez a hatékonyság egyik lényege. Azaz a versenyképes vagy a versenyszférában eredményesen működni akaró agrárgazdaság nem tud elég embert, foglalkoztatni. Semmiképpen sem tudja felszívni az egyéb szektorok elsorvadásával felszabadult, munkanélkülivé vált vidéki lakosságot, csak abban az esetben, hatöbb élőmunkával magasabb áron értékesíthető termékeket állít elő. A hatékonyság a képzettséget is megköveteli, tehát az alacsonyabb képzettségű munkaerő még kevésbé talál lehetőséget a modern mezőgazdaságban. A veszélyeztetett munkaerő helyben hagyása kell, hogy célunk legyen. A hajdúdorogi föld minél több család megélhetéséhez kell, hogy hozzájáruljon, azonban a termőföldi adottságunk alapján az intenzív termelés erősítése is fontos. Ez a családi gazdaságok és a koncentrált agrártermelés egymás mellett élésének, egymást kiegészítésének megteremtésére kell, hogy irányítsa figyelmünket

140 Az agrárium nem csak élelemtermelés, hanem magában foglalja az élő környezet művelését, gondozását, beletartozik a mezőgazdasági művelésbe bevont táj (talaj, víz, növény- és állatvilág) és a hasznosításon kívüli földterület a rajta található biomasszával együtt. A mezőgazdaság gépesítésével az élelem szükséglet megtermelésében Hajdúdorogon elkerülhetetlenül egyre kevesebb ember fog részt venni, ezért várhatóan mind nagyobb számú népességet kell foglalkoztatnunk a környezetművelésben, környezetgazdálkodásban. A családi agrárgazdaságok erősítése lételemünk, de mivel az nem tudja majd lekötni a család teljes munkaidejét, fontos, hogy kiegészítő tevékenységek, felvállalása állandósuljon ezek körében. A többlábon állás megteremtődése révén akár a ha-s gazdaságok is fenntarthatók maradnak, helyben tartva tulajdonosaikat (a családi gazdaságok átlagos mérete, pl. Nagy-Brittaniában 64,4 ha, de Görögországban 4 ha). A birtok struktúra igényelné a földbérleti rendszer megnyugtató rendezését. A kicsiny gazdaságok ne csak a kiegészítő tevékenységek felvállalása révén válhassanak életképessé, de igény esetén értékesítés és elvándorlás nélkül a termőföldet átadhassák termelésbe egy másik helyi kisgazdaságot erősítve, vagy akár az Unió piacain versenyképességét javító üzemi gazdaság számára. A tulajdon megtartásával a kicsiny földterület is hozzájárulhat a család stabil jövőképének kialakításához. Hajdúdorogon már ma is erős a bérbeadás, azonban ezek ingatlannyilvántartáson történő bejegyzése ma még jogilag megoldatlan, ezért kiszolgáltatottságot hoz. A megváltozott birtokszerkezet az alternatív földhasználat lehetőségét is fölveti. A termőterületen nagysági vagy minőségi akadályok révén ne kelljen erőltetni a számukra jelentkező egyre versenyképtelenebb termesztést. Termőterületi nagysághoz és tulajdonsághoz igazítottan új növényi kultúrák meghonosításától se idegenkedjenek a gazdálkodók. A hajdúdorogi ember e gondolattól még megretten. Tudatformálásra és szakmai képzésükre lenne szükség, aminek intézményesített formájának megteremtésére kell törekedni, együttműködve természetesen a falugazdász hálózattal. A hazánkban őshonos, mára elfelejtett növények (homoktövis, sáfrányos szeklice, bormályva) termelése a családi gazdaságok piacképes megélhetését is adhatják. Természetesen ezeknek nemcsak termelése, de minél magasabb szintű feldolgozása kell, hogy célunk legyen, folyamatosabb foglalkoztatást adva, s a feldolgozási értéktöbbletet helyben tartva. A tudatformálás ne csak szemléletváltást hozzon, hanem szakmai téren felkészültebb gazdálkodóink képesek legyenek a piackutatásra is odafigyelni, tudják reklámozni és eladni termékeiket. Összefogással képesek legyenek védekezni a globalizáció ellen, a vidék értékeinek megőrzésével, valamint a humán erőforrás fejlesztésével. Ígéretes megoldás csakis az innováció lehet, hiszen csak az innovatív vállalkozások teremthetnek új munkahelyeket, de csak az újra legfogékonyabb, tanulni és változtatni képes munkaerő képes erre

141 Részbeni szektorváltást szorgalmaznak az EU csatlakozás traumájára mezőgazdaságunkat felkészítő szakemberek. Ez alatt a szerzők az élelmiszertermelésről a fentebb már említett gyógy- és dísznövénytermelésre, valamint a megújuló növényi alapanyagok előállítására való átállást értik azokon a területeken, ahol hatékony, intenzív termelésre nem nyílhat mód.(természetesen az intenzív termelésre alkalmas Hajdúdorogon nem ennek kell a jellemzőnek lenni, de ne felejtkezzünk el a kivételekről sem!) Az önkormányzatunknak időben fel kellett ismernie a megváltozott helyzetet, s a mezőgazdaság melletti szektorok (ipar, szolgáltatás stb.) erősödésére, illetve az oktatásunk mezőgazdasági irányultságának ez irányban történő elmozdítására kell törekednie Állattenyésztés és export Hajdúdorogon már a régmúltba visszatekintve is jelentős marha-, majd az intenzív gabonatermesztéssel, sertéstartással találkozunk. Hazánk kiváló gabonatermesztési adottságokkal rendelkezik, melynek következtében akár 10 milliós sertés-állomány számára is elegendő takarmány-alapanyagot tud előállítani. Annak ellenére, hogy Magyarországon az állatállomány a negyedére esett vissza, mégis jelentős exporttal rendelkezik. Ez jellemzi Hajdúdorog helyzetét is. A piac ingadozásai újra és újra a termelés feladására inspirálná a termelőket, akik minden fogadkozás ellenére, ha csökkentik is a termelést, nem adják fel, hisz a termelési erőforrások és tradíciók erre késztetik őket. A piac összeomlását a rendszerváltás hozta számukra, majd az Uniós csatlakozás sem hozott kedvezőbb változást. Európában a magyar sértéshús ma is elismert terméknek számít. Az export-piacokon minden valószínűség szerint javulnak lehetőségeink. A magyarországi, köztük a hajdúdorogi termelők előnyére szolgál, hogy közel fekszik a volt Szovjetunió utódállamaihoz, amelyek közül több ma már jelentős sertés-hús behozatalra szorul, a jövőben pedig várhatóan tovább növekednek vásárlásaik. A sertés-ágazat Uniós szabályozási rendszerének alapvető megváltozására a közeljövőben nem érdemes számítani, azonban a hajdúdorogi gazdák számára e lehetőségek kiaknázása érdekében arra kell törekedni, hogy kihasználja kitűnő gabonatermő adottságokat, a keleti piacok közelségét. Ehhez jó minőségű tenyész-állományra van szükség, amihez pótolhatatlan előnyként társulhat majd a hajdúdorogi gazdák munkaszeretetében és szakértelmében rejlő erő. A marhatartás területén az Unióban a környezeti kívánalmakkal és állampolgári követelésekkel egy időben az extenzív állattartás ösztönzését fogadták el. A csatlakozásig az Uniós piacra jutást akadályozza, hogy erős az Unió belső piactámogató-, az intervenciós felvásárlás és magántárolási támogatási rendszere. A baromfi-ágazat esetében szervezett magyar piaccal találkozunk, előnyt jelenthet a hajdúdorogi termelők számára is, hogy a többi tagállammal azonos versenyfeltételek közé kerülnek. Versenyképességünket növeli gabonatermő adottságunk, olcsó és jó minőségű szemestakarmányunk és kedvező klimatikus viszonyunk

142 Ezen szempontokon túl, fokozott figyelmet kell fordítani az Unióban érvényes állatvédelmi szabályozásra is (tartás, szállítás stb.). Ennek megismertetése, állattartó épületeinek ezekhez alkalmassá tételére időben fel kell készülnünk. E nélkül félő, hogy a készülő termelő beruházások, e szempontok nélkül valósulhatnak meg. A kukoricatermesztést az utóbbi években negatívan befolyásolta a Hajdúdorogon állandósult tőkehiány. Az esélyeket növelheti az, hogy a termőterületek jók, és jelenleg sem génmanipulált kukoricát termesztünk. Ezen kívül az EU kukorica importra szorul. A hajdúdorogi kukorica termesztés az EU keretei között várhatóan jelentős komparatív előnnyel rendelkezünk majd. A kukoricatermelés 5-6 t/ha hozamtól kezd nyereségessé válni, ami fölöttiek a mostani gyengébb termésátlagaink is. A 80-as években Hajdúdorogon 7,8-8,1 t/ha termésátlagok voltak jellemzőek. A növénytermesztés és a hústermelés terén is az egyre magasabb fokú feldolgozottság lehet a célunk. E téren nagyon erős lemaradásunk van, így látványos fejlődésre adhat módot, helyet adva a hatékonysággal felszabaduló, ma még rejtett munkaerő számára is. Hajdúdorog területének mintegy 91 %-a a talajok termelékenysége jóvoltából különböző célú hasznosításra alkalmas. Ez az országos 85 %-ot jelentősen meghaladja. A termőtalajok a város legfontosabb természeti kincsét jelentik. A talajok termelékenysége, minőségi és mennyiségi védelme érdekében alapvető talajvédelmi intézkedések, bevezetésére van szükség a mindennapi gyakorlatban ahhoz, hogy megállítsuk termőtalajaink degradációját (víz és szél okozta talajerózió, savanyodás, szikesedés, fizikai degradáció, szerves anyag tartalom csökkenése, tömörödés) Az ipar, a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipar, és a feldolgozóipar hiánya A hajdúdorogi modernizáció az élelmiszer-termelési és feldolgozási tevékenységet nem mellőzheti. Városfejlesztésünket, a térségfejlesztési elképzeléseinket alapozni kell az agrártermelésre és feldolgozásra. A foglalkoztatás problematikájából kiindulva, a feldolgozás megtelepülése célunk kell, hogy legyen, ilyen irányú fejlesztések felé önkormányzatunknak nyitottságot kell mutatnia, városunk népességmegtartó képességének fokozását szolgálva. A már helyben megtelepült feldolgozás szintjét fokozni kell (korszerű vágóhidak, erős takarmány előállítás megteremtődése stb.). A termelési biztonságot szolgáló magasabb felvásárlási árat vélhetően csak a minél teljesebb feldolgozással lehet biztosítani, ezért az ez irányú szándékokat ösztökélni és támogatni szükséges. Tudomásul kell viszont venni, hogy az önkormányzatnak milyen lehetőségei vannak, és nem lehet vele szemben mindig támogatási igényt megfogalmazni. A mezőgazdasági termelőknek is részt kell vállalniuk a körülményeik alakításában. Az AGENDA 2020 végleges változata növeli az Uniós piaci és termelő támogatásokat. Számunkra legfontosabb kérdés, hogy milyen ma és hogyan alakul a legfontosabb

143 mezőgazdasági ágazatunk, a búza- és kukoricatermelés, a sertés és szarvasmarha tartás versenyképességi helyzete az EU csatlakozás után. A búzatermelés terén jelenlegi átlaghozamaink az EU és a világpiaci versenytársak 7-8 t/ ha-s mutatóitól elmaradnak. Termelésmennyiségeink jelentősen ingadoznak, ami tovább rontja versenyképességünket. Az üzemi termelés szétrobbanásával a műszaki helyzet vegyes képet mutat, különösen a kisgazdaságok tekintetében. Ami esélyt adhat a hajdúdorogi termelők számára, az a kiváló termelési adottságok, éghajlat és termőföld. A megmaradt nagy gazdaságainkban érvényesülni tud a méret hatékonyság, valamint ezekben az üzemekben a műszaki felszereltség is jó. Így ezeknek az üzemeknek az EU keretei között versenyképes exportlehetőségei a malmi minőségű (elsősorban a kemény, javító hatású) búzából lesznek, takarmánybúzából nem. Ezért a takarmánybúzát a versenyképességre jelenleg még alkalmatlan birtok struktúrájú és felszereltségű kistermelőinknek érdemes termelni a tradicionális állattartást kiszolgálva Közösségi termelés A vidékfejlesztéssel összehangolt agrárfejlesztés kulcseleme a fogyasztók által is elismert értéknövelés viszonylag állandó részét képviselő feldolgozóipari tevékenység. A jellemzően agrárlakosság helyben tartása azon is múlhat, hogy miként kapcsolódhatnak be e tevékenységbe. Hajdúdorogon ezért haladéktalanul kidolgozandó a feldolgozóipar hatékony fejlesztésének stratégiája, valamint a termelői/feldolgozói piac (terménypiac) érdekviszonyainak rendezetté tétele. Szorgalmazni kell információ és támogatásnyújtással a kistermelői szövetkezések megszületését. Ettől ma még talán kellő helyzetfelismerés hiányában idegenkedés tapasztalható. Hazánk Uniós csatlakozásával egyéb gazdasági előnyei mellett a mezőgazdaságban komoly nehézségekkel kellett számolnunk. Mezőgazdaságunk igazi vesztese a magyar vidék. A napjainkban tapasztalható földárverések nyomán kialakuló nagybirtokrendszer és a hozzá kapcsolódó nagyüzemi mezőgazdaság nem teremt elegendő munkahelyet a vidéki lakosság fennmaradásához. Ezért fontos lenne, hogy az érintetteket felnőttként kezelve őszinte információkhoz juttassák őket. Az EU ma elsősorban a muzulmán migrációval, és a saját gazdasági-társadalmi és intézményrendszerbeli gondjaival van elfoglalva, és maga is reformra szorul. Az EU saját szervezeti és kormányzati reformja elkerülhetetlen. Nem célszerű idealizált képet festeni az EU-ról, hiszen az a természetes, hogy minden résztvevő a maga hasznát nézi, és ebben a kontextusban nekünk ezt kellene tennünk

144 Sokkal eredményesebb és eurokomfortabb lenne, ha szembesítenénk lakosainkat a hazai mezőgazdasági átalakulás során kibontakozó nagybirtokrendszer várható hátrányaival, és a termőföld intenzív, azonban tájmegőrző lakossági hasznosításának vidékmegőrző jelentőségére irányítanánk a politikai figyelmet. Egyet tehetnek mezőgazdasági termelőink, hogy keressék a minél teljesebb információt (és kapjanak is), és a várható hátrányaik enyhítésére, minél teljesebb felkészülési, cselekvési programmal rendelkezzenek. Ehhez minél nagyobb körben éljenek a hazánknak juttatott brüsszeli támogatásokból, és szövetkezési stratégiák mentén próbálják ellensúlyozni a nagybirtokrendszer negatív közösségi hatásait Mezőgazdasági fejlesztési célokhoz igazított rendezési terv (1) Tanya- Birtokközpont kialakítása és feltételei 1. Tanya-birtokközpont a települési területtől legalább 200 m távolságra, alakítható. 2. Tanya-birtokközpontnak az a külterületi, mezőgazdasági (Mgy, Msz) övezetekben elhelyezkedő, legalább m2 nagyságú, művelésből kivett terület minősíthető, ahol mezőgazdasági, (gazdálkodási) tevékenységet folytatnak és ahol a tulajdonos, vagy a használó számára lakás is létesült..3. A beépítettség mértéke 5%- tól legfeljebb 45 %-ig terjedhet. Az 5 % fölötti beépítettség a tanyához tartozó, 20 km-en belül elhelyezkedő birtoktest mezőgazdasági övezeti besorolásából adódó 3%-os beépíthetőség tanya-birtokközponton belüli érvényesítéséből adódik. (ilyen esetben a birtoktest felhasznált beépítettségét a telek tulajdoni lapján felvezetett építési tilalommal kell hitelesíteni.) 4. A lakó és szállásjellegű épületeket legfeljebb 7,5 m építménymagassággal és magastetővel kell kialakítani. A lakóépület és a helyben termelt áru értékesítését szolgáló kereskedelmi vendéglátó épület is építhető Idegenforgalom Hajdúdorog város az Észak-alföldi Régióban a fejletlen turisztikai infrastruktúrával rendelkező kisvárosok csoportjába sorolható. A vallási turizmusra, termálvízre alapozva a közelben fekvő megyeszékhelyek fogyasztói piacára építve, a városban a turisztikai iparágat kiemelten kell fejleszteni a következő években. Összehangolt fejlesztésekkel javítani kell a város vallási-, illetve gyógy jellegű idegenforgalmát, amelynek részeként a falusi turizmussal kapcsolatos tervek is realitást kapnak. Az e célra fordított összegek (és a jövőbeni talán még intenzívebb fejlesztések)

145 megtérülése akkor mutatkozik biztosítottnak, ha a város összehangolt turisztikai stratégát épít fel a Görög Katolikus Egyházzal partnerségben. Mindemellett létrehozza azt a turisztikai termékcsomag klasztert, amelyben a helyi turizmussal foglalkozó vállalkozók összehangolhatják tevékenységüket, és végrehajthatják a helyi turizmus fejlesztésére elkészített stratégiájukat Vallási turizmus A város felekezeti sajátossága a többi hajdú településtől eltérően az, hogy a lakosság döntõ többsége görög katolikus vallású. A dorogi hajdúk 220 éven át küzdöttek vallásukért. Az ún. magyar liturgikus mozgalom ban kezdődött, ennek a célja az volt, hogy a görög szertartású magyar katolikus egyház oltári nyelvévé a magyar nyelvet tegye. Az első eredményt 1873-ban érték el, amikor Hajdúdorog püspöki helynökséget kapott. Elődeink kitartó küzdelmeinek eredményeként végül Ferenc József király a római Szentszék jóváhagyásával megalapította a hajdúdorogi görög katolikus szertartású, magyar katolikus egyházmegyét, melyet június 8-án X. Pius pápa Cristifideles Graeci kezdetû bullájával kanonizált, és a templomot székesegyházi rangra emelte. E székesegyház szépségével, és méltán Európa-hírű ikonosztáz-falával elsődleges értékű kulturális- egyházi ünnepségek alkalmával nagy szertartási központ. A pászkaszentelés Hajdúdorogon évszázadokra visszanyúló egyetemes ünnep, amelyen a lakosság aprajánaknagyjának illik részt vennie

146 E vallási események és helyek mind potenciális idegenforgalmi célpontoknak tekinthetők, amelyeknek kiaknázásán a város vezetőségének, karöltve az eddig is mindig segítőkész görög katolikus egyházzal kötelessége munkálkodni. Nem szabad ugyanakkor azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a térség Szabolcs megyébe átnyúlóan - e vallási felekezet magterülete, így konkrét idegenforgalmi projektek megvalósításánál, szükséges az együttműködés keresése - ebben a programkörben - Nyíregyházával, mint a görög katolikus felsőoktatás központjával, illetve a szintén elérhető közelségben fekvő Máriapóccsal, mint a görög katolikusság zarándoklatainak központjával. E három pillérre építve, a város egyéb idegenforgalmi szegmenseinek (pl. fürdőturizmus, falusi turizmus) kidomborításával már idegenforgalmilag vonzó kép vetíthető e kultúrkör iránt érdeklődő pihenni vágyók elé Strandfejlesztés A város lakosságának régóta megfogalmazódott igénye egy korszerű strandfürdő megépítése. Mivel a központi keret hiányosságai ezt nem tették lehetővé, Hajdúdorog város lakossága döntően társadalmi munkából valósította meg az építést. A munkálatok 1978-ban kezdődtek, majd a tan-, gyógy- és gyermekmedencés strandfürdőt 1983-ban nyitották meg a közönség előtt. Az 1084 méteres mélyfúrású kútból 650 l/p. mennyiségű, 64.5 Celsius fokos hévíz tör fel, amely gyógyhatása vetekszik a környék híres gyógyvizeivel

147 A strandfürdő annak ellenére, hogy nagy és szép parkosított területen fekszik, szűk szolgáltatási kínálata folytán nem nyújt minden rétegnek megfelelő szolgáltatást annak ellenére, hogy a korábbi években az úszni vágyók részére feszített víztükrű úszómedencét valósított meg az önkormányzat. A strand nem rendelkezik olyan egyedi, sajátosan dorogi arculatú szolgáltatás kínálattal, amely Hajdú-Bihar megyében megkülönböztető figyelmet érdemelne. A strand fenntartása nem tisztán üzleti szempontú, a város életében játszott szerepe máshol kamatozó, pénzben nem mérhető. A népjóléti strandra nagy szerep hárul a város rekreációs feladataiból, azonban minősített termálvizével és nagy területű parkosított zöldterületével, olyan lehetőségekkel rendelkezik, amely turisztikai erőforrásként hasznosítható. A térség a Hortobágy vidékét leszámítva nem rendelkezik olyan turisztikai attrakcióval, amely sajátosan egyedi szolgáltatásával országos emblematikus jellegével idegenforgalmat generálhatna. A turisztikai attrakciót ezért meg kell alkotni annak érdekében, hogy a termálvíz hasznosítása a felüdülés és esetlegesen a gyógyulás elsőrendű bázisát képezhesse. Az üdülés, a szórakozás szezonális központja állandó találkozási helye ma is a lakosságnak. Hajdúdorog lakossága magáénak érzi a fürdőt, a strand a város szerves része, egy sajátos övezete. Ezt a sajátos népjóléti funkcióját meg kell tartani, a jóléti strand legyen továbbra is könnyen, de mindenek előtt szívesen megközelíthető, és a rendelkezésre álló szabad területeken ehhez a bevált funkcióhoz önálló turisztikai elemként kell kapcsolni azt a fedett fürdőt, amely jellegében ettől eltér. A vallási turizmus fejlesztéséhez kapcsolható a termálvíz gyógyvízként való használata, amely a strandfürdő szélesebb körű, turisztikai vonzerejét növelheti. A fedett fürdő, vallási turizmusra épülő kialakítását is meg lehet irányozni fejlesztési célként. Mindez elősegíthetné azt a hosszú távú elképzelést, hogy a fürdő idegenforgalmi célterületté váljon. E cél eléréséhez megfelelő alapot nyújthat, hogy nagyon jó a strand megközelíthetősége, a város északi határában fekvő, 8.9 ha területű fürdőhöz a központból kerékpárút is vezet. A strandfürdő fejlesztési elképzeléseibe illeszkedik a létesítmény északi területéhez csatlakozó mintegy 4 ha-os önkormányzati üdülőterületen létrehozott és vendégéjszakáinak számát tekintve egyre sikeresebb kemping. A következő lépés lehet az egészségturizmusra és a vallási turizmusra egyaránt építő fedett fürdő, és kapcsolódó szolgáltató centrum kialakítása. Az idegenforgalomban rejlő tartalékok kiaknázását szem előtt tartva, hosszabb távon elkerülhetetlen a szállodai férőhely kapacitás növelése, ugyanis ebben a szegmensben a lemaradás hatalmas, és mindenképpen megoldásra vár Falusi turizmus

148 A hajdúdorogi tanyák kialakulása és történeti fejlődése megegyezik a hajdúvárosok, elsősorban a közeli, vagy szomszédos városok tanyai életének alakulásával, formálódásával. Hajdúdorog népe a XVIII.- XIX. században városlakó volt. A Habsburg múlt bitokkoncentrációi, és háborúi kényszeríttették a földműveléssel foglalkozó lakosságot a városba való tömörülésre. A közelebb lakók naponta, míg a távolabb lakók hetente jártak ki a községből a földjük művelésére. Azonban földjeik legtöbb esetben a határ különböző részein, sokszor egymástól km-re voltak, a görögkúti, szállásföldi, vidi vagy zajgatói járásokban, mind a községtől, mind egymástól több órai járásra. A 90-es évek közepétől megfigyelhető volt - főként a nagyvárosi lakosság körében ennek az életformának a reneszánsza, elsősorban aktív rekreációs célzattal. Ez a fajta üdülési típus meghonosításának lehetősége komolyan megvizsgálható, mivel mind a természeti, és mind az emberi feltételei megvannak Hajdúdorog város közvetlen környékén. Rendelkezésre állnak elhagyott tanyák vagy tanya- helyek, amelyek alapjai lehetnek egy rekreációs központnak, ahol az aktív pihenésre vágyók a régi tanyai élet kissé komfortosabb változata szerint állatokat tarthatnak, ismerkedhetnek e gazdálkodási formával. Egy ilyen központ fejlesztésének (pl. lovarda) természetesen a mindenkori igényekhez kell alkalmazkodni, így nem szabad elzárkózni a későbbi, esetleges más irányú fejlesztési irányoktól sem (pl. teniszpályák stb.) A beruházás nagyságára, és a város szûkös fejlesztési forrására tekintettel e programok beindítása elsősorban a vállalkozói szféra bevonásával történhet

149

150 1.19. Renezési tervi módosítások 2015-ben A külterületi tanyák, tanyaközpontok tanyás térség szerinti szabályozása A település külterületén mintegy 160 tanya van nyilvántartva. Ezek egy része gazdálkodók által lakott, vagyis a termőföld megművelése érdekében folytat a tanya lakója folyamatos életvitelszerű tevékenységet a tanyán. A tanyák egy része viszont ún. nem lakott ingatlanként van jelen a térségben. A tanyák valódi jelenlétére mindazonáltal szükség van, a tájkép szerves részét képezik a tanyákhoz kapcsolódó fás-bokros foltok, melyek a szegélyhatások gazdagításában rendkívül fontosak az alföldi táj megjelenésében A külterületi állattartó telepek, majorok szabályozásának módosítása A város külterületén nagyszámú állattartó telep ill. mezőgazdasági üzem működik, melyeknek korábban nem volt biztosítva a korrekt terület használati besorolása. A jogszabályi változásokat követően megnyíló lehetőséget kihasználva a módosítás biztosítja a telepek működéséhez szükséges településrendezési feltételeket. Az átvezetés nem befolyásolja a tájképi megjelenést, mert valóságos változást nem idéz elő, mindössze a fennálló helyzetet korrekt módon szabályozza Külterületi dűlőutak szélesítési terveinek módosítása. A dűlőutak korábban tervezett szélesítése csak a legszükségesebb esetekben indokolt, ezért a korábbi elhatározások módosítása szükséges. A tájképi megjelenést részben kedvezően befolyásolja a változtatás, a dűlőutak szélein általánosan megjelenő gyomos sávok kisebbek lesznek, mint egy szélesítés után parlagon hagyott gazdátlan sáv lenne A nagykörúton kívüli keleti (külső) városrészt érintő módosítások A Lókert 0322 Hrsz ingatlanon keresztül tervezett kiszolgáló út a szabályozási tervből törlésre kerül. A településrész közlekedési kiszolgálása megoldott, és mivel a korábban tervezett lakóterület-bővülés nem reális, így újabb nyomvonal kijelölése is szükségtelen. A településrész egy kiterjedt gyepes terület közepén helyezkedik el, a gyep érintetlenül maradása előnyös a természeti környezet, a biodiverzitás fennmaradása érdekében. A meglévő

151 zöldfelületi rendszert alapvetően nem érinti a változás, a tájkép megjelenése szempontjából viszont előnyösebb a gyep érintetlenül hagyása. A Gyepszél u. keleti oldalán, a Csorda legelőn tervezett falusias lakóterület elhagyásra kerül. A település K-i széléhez csatlakozva kiterjedt gyep felület terül el, mely része az Országos Ökológiai Hálózat övezetének megszakított ökológiai folyosójának. A településszéléhez csatlakozni tervezett lakóterület bővítésre nem mutatkozik valódi igény, így a terület visszasorolása gyep területté előnyös az élővilág fennmaradása szempontjából. A területre a korábbi szabályozási terv elfogadását követően ex-lege védelmet írtak elő, a fennálló ellentmondást feloldja a visszasorolás. A Lókert 0322 Hrsz ingatlanon tervezett lakóterület bővítés a szabályozási tervből törlésre kerül, visszasorolódik gyep területté A korábban tervezett lakóterület-bővülés nem reális, így újabb lakóterületek kijelölése is szükségtelen. A település-rész egy kiterjedt gyepes terület közepén helyezkedik el, a gyep érintetlenül maradása előnyös a természeti környezet, a biodiverzitás fennmaradása érdekében. A tájkép megjelenése és a biodiverzitás fentartása szempontjából viszont előnyösebb a gyep terület fennmaradása. A Gyepszél utca Újfehértói úttól É-ra eső részén tervezett lakóterület és gazdasági terület bővítés, valamint az Újfehértói úttól D-re eső területsávban lévő gazdasági terület a szabályozási tervben csökkentésre kerül, mely területek visszasorolódnak gyep területté A korábban tervezett lakóterület-bővülés nem reális, így újabb lakóterületek kijelölése is szükségtelen. A gazdasági területek bővülésére a korábbiaktól kisebb mértékű igény prognosztizálható, és az így felszabaduló területek a gyepek fennmaradását segítik.. A gyepek nagyobb mértékű megmaradása a tájkép érdekeit szolgálja. A területre a korábbi szabályozási terv elfogadását követően ex-lege védelmet írtak elő, a fennálló ellentmondás egy részét feloldja a visszasorolás. Az Újfehértói út mentén korábban kijelölt gazdasági terület egy részének a szbályozási fennmaradása az önkormányzatnak stratégiai érdeke, a szabályozás változtatása komoly kártérítést igényelne, ezért az önkormányzat a vízmű telep, ill. a gázcsere telep szélességi méretének megfelelő sávban (de a korábbinál jelentősen kisebb területen) fenntartja a korábbi szabályozás szerinti gazdasági övezet szükségességét. Az Újfehértói úttól É-ra eső területsávban lévő mezőgazdasági telephelyek környezetében a gazdasági terület bővítése mezőgazdasági üzemi terület fejlesztését teszi lehetővé

152 A mezőgazdasági telephelyek összevonására és bővítésére komoly igény mutatkozik. A mezőgazdasági üzemi tevékenységek nem tájidegen együttesek, bár tájba illesztésükről gondoskodni kell. Összességében a város K-i határai mentén jelentős gazdasági- és lakó terület csökkentést javasol a módosítás. Ezek a csökkentések az ökológiai hálózat, az exlege védett területek, a természetvédelem érdekeit szolgálják, a jelenlegi tájkép jelentősen nagyobb mértékű fennmaradását biztosítva A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők A gazdasági versenyképességet alapvetően az alábbiak befolyásolják negatívan: - helyi tőke hiánya, negatív tőkeerő - az önálló M3 autópálya csomópont hiánya - közösségi közlekedési rendszerek hosszú útazási időtartama a környező városokba - alulképzett lakosság, a szakemberek, aktív korúak elvándorlása Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az inatlanok tekintetében a túlkínálati ingatlanpiac alacsony ingatlanárakat produkál milló Forint körüli áron jó minőségű összkonfortos családi ház vásárolható

153 1.22. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere

154 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Megnevezés Összesen Helyi adók Osztalékok, koncessziós díjak 0 Díjak, pótlékok, bírságok Tárgyi eszközök, immateriális javak, vagyoni értékű jog értékesítése, vagyonhasznosításból származó bevétel Részvények, részesedések értékesítése 0 Vállalat értékesítéséből, privatizációból származó bevételek 0 Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés 0 Saját bevételek összesen Saját bevételek összesen 50 %-a Előző év(ek)ben keletkezett tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség Felvett, átvállalt hitel és annak tőketartozása 0 Felvett, átvállalt kölcsön és annak tőketartozása 0 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 0 Adott váltó 0 Pénzügyi lízing Halasztott fizetés 0 Kezességvállalásból eredő fizetési kötelezettség 0 Tárgyévben keletkezett, illetve keletkező, tárgyévet terhelő Felvett, átvállalt hitel és annak tőketartozása 0 Felvett, átvállalt kölcsön és annak tőketartozása 0 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 0 Adott váltó 0 Pénzügyi lízing 0 Halasztott fizetés 0 Kezességvállalásból eredő fizetési kötelezettség 0 Fizetési kötelezettség összesen Fizetési kötelezettséggel csökkentett saját bevétel

155 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere A Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi C. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) az Országgyűlés december 15-én fogadta el és december 29- én hirdették ki. Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi XCIX. törvény számos jogszabályt módosított, melyeket az Önkormányzat költségvetési rendeletének megalkotása során figyelembe kellett venni. Módosult az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.), de a legnagyobb változást a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról évi III. törvény módosítása okozta. A helyi önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg. (Áht. 23. (1) bekezdés) Az Áht. 6. (2) bekezdése alapján a költségvetési bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint működési és felhalmozási bevételekre és kiadásokra, ezen belül kiemelt előirányzatokra oszthatók. BEVÉTELEK Az Áht. 57. (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó költségvetési hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatot a Ktv. 2. sz. és 3. sz. mellékletében foglaltak szerint. A költségvetési támogatások felhasználásra vonatkozó részletszabályokat melyek szigorodtak az elmúlt éhez képest - a Ktv. mellékletei tartalmazzák, de ebben még további pontosítások várhatóak az év során. A települési támogatás bevezetésével és az állami segélyezés kivezetésével is számolni kellett a évi költségvetés tervezésekor. A korábbi 80%-os állami szerepvállalás ben közel 50%-ra csökkent, és 2016-ban ezen a téren a teljes kivonulással kell tervezni. Ez azt is eredményezi, hogy ilyen típusú kiadás a jövőben csak az Önkormányzatnál fog megjelenni, a Polgármesteri Hivatalnál pedig megszűnnek március 01-jéig megtervezésre került a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatalnál kivezetésre kerülő foglalkoztatást helyettesítő támogatás és rendszeres szociális segély önerő része is. A lakásfenntartási és az adósságkezelési támogatásnál a december 31. előtt megállapított és a március 01. előtti szabályok szerint folyósított ellátások önereje mellett megtervezésre kerültek a március 01. után tervezett települési támogatások forrásai is. A működési célú támogatások esetében, a civil szervezetek támogatására évben is megtervezésre került a keret és az áthúzódó támogatásokkal is számolt. A korábbi években elmaradt nyelvvizsga támogatással is terveztünk. A tartalékoknál a korábbi évekhez képest a jelentős növekedés elsősorban a céltartaléknak köszönhető

156 A működési finanszírozási kiadásoknál az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 122/A. (2) bekezdés f) pontja szerinti megelőlegezés visszafizetésével számoltunk. Az önkormányzat által kijelölt rövid, közép és hosszú távú beruházásokat és felújításokat a rendelet-tervezet 8. sz. melléklete tartalmazza. Ezen beruházások sora számba veszi az önkormányzat rövid és középtávú fejlesztése elképzeléseit és a már pályázati forrással rendelkező beruházásokat. A felújítások sorába az áthúzódó tételek mellett bekerült a közvilágítási hálózatunk korszerűsítése is és a volt oxidációs tó helyén létesítendő ipari terület rendezésének előkészítése is. A jelenlegi saját bevételek mellett megfelel az önkormányzat 2015-ben a Kormány hitelfelvételi engedélyezési kritériumának. A felhalmozási finanszírozási kiadások között a Tiszamenti Regionális Vízmű Zrt-ben történt részvényvásárlás előirányzata szerepel december 31-én fennálló hiteltartozása az Önkormányzatnak nincs, agy hiteltörlesztéssel illetve támogatási kölcsön visszafizetéssel nem számoltunk 2015-ben. A személyi jellegű kiadások, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai közel azonos összeggel kerültek szétosztásra az év során. A bevételek közel azonos összeggel oszlanak meg a hónapok közt. Ez alól csak a helyi adók képeznek kivételt, ahol márciusi és szeptemberi hónapokban várható jelentősebb bevétel. A többéves kihatással járó döntések twkintetében fennálló kötelezettség egyedül a Szemünk Fénye program keretében fizetendő bérleti díj. A közvetett támogatások részletezéséből kitűnik, hogy évenként mekkora bevételről mond le az Önkormányzat adókedvezmények és bérleti díjkedvezmények illetve szolgáltatási díjkedvezmények formájában. Az elmúlt évekhez képest új tételként jelenik meg a talajterhelési díj és a szennyvízhálózati érdekeltségi hozzájárulás kedvezménye. A költségvetési évet követő három év tervezett bevételi és kiadási előirányzatai, a évi tervszámokhoz képest az Önkormányzat saját bevételei eltérnek. A helyi adók esetében az eltérés az iparűzési adónál e Ft, a magánszemélyek kommunális adójánál 200 e Ft. Ezt a módosítást az adóbevételek 2014-es emelkedése indokolja. A Tárgyi eszköz értékesítés és vagyonhasznosítás összege szintén eltér. Az elmúlt évi nettó e Ft-tal szemben nettó 2505 e Ft ingatlanértékesítéssel számolunk 2015-ben. A vagyonhasznosítás elmúlt évi nettó e Ft-ja 2015-ben e Ft-ra módosult. Ezt az a tény befolyásolta, hogy az elmúlt évek bérleti díjai nem kerültek megfizetésre a víziközművek után, és ezek visszamenőleges megfizetésével is terveztünk 2015-ben. A fizetési kötelezettségek eltérése évben e Ft, összesen e Ft. Ezeket az eltérések a Magyarország évi központi költségvetésről szóló évi CCXXX. törvény 67. (1) bekezdése szerinti adósságátvállalás indokolja. Az Mötv. és az Áht előírásainak megfelelő költségvetés került megtervezésre 2015-ben is, mivel a működési oldal hiánya csak belső forrással van lefedezve. A működési oldal egyensúlyát a maradvány összege biztosítja. A felhalmozási oldal hiányát hosszú lejáratú fejlesztési hitel felvételével tervezi a költségvetési rendelet kiegyensúlyozni

157 Gazdaságfejlesztési tevékenység Hajdúdorog megőrizte korábbi mezővárosi jellegét. A városhoz tartozó földek túlnyomó része szántó, a fennmaradó rét, legelő és gyümölcsös. A növénytermesztésen belül alapvető a búza-, kukorica-, zöldborsó-, cukorrépa-, paradicsom- és a paprikatermelés. A korábban jelentős cukorrépa termesztés (4-500 ha) szinte teljesen eltűnt a cukorgyáraktól való távolság és a cukorgyártás általános visszaesése miatt. Az 1980-as évek elejétől a meggy és a szilva révén a gyümölcstermesztés is fejlődik. Az állattenyésztés a juhtenyésztés kivételével az elmúlt években nagymértékben visszaesett. Az 1990-es években megindult a földek magántulajdonba vétele. A tsz-ekből kikerült földterület legnagyobb része a magángazdaságokba került. Hajdúdorogon már a kárpótlás és a földkiadás előtt megindult a magánosítás folyamata. A birtokszerkezet változatos képet mutat: a földek kb. 60 %-a magángazdák, 38%-a a szövetkezetek és gazdasági társaságok (Rt, Kft, Bt), a fennmaradó rész az önkormányzat és a görög katolikus egyház használatában van. Jelenleg két szövetkezet van a településen, a Legeltetési és a Farmer Szövetkezet. A városban a mezőgazdasági feldolgozóipart a húsüzem, valamint egy kis olajsajtoló üzem jelenti. Zöldség-gyümölcs feldolgozó létesítéséhez a jó alapanyag rendelkezésre áll, a vállalkozó és a tőke hiányzik. Az elmúlt években az ipari üzemek, gyárak (pl: Dunapach Papírgyár, ÉVISZ, Sörpalackozó) nagy része megszűnt. A ruhagyár Kft-vé alakult át (Ruhaipari KFT.), megalakult az ONIX Rt. (fő tevékenysége a reklámtasak-gyártás), az OKIN Hungary Kft. és a hajdúnánási székhelyű MODE 3H Textilipari Kft. Hajdúdorogi telepe. Az ipari termelés a magánszférában is

158 kibontakozott. Legfontosabb vállalkozások: Steelforg Kft, Hajdú-Fém-Ker Kft., Hajdúdorogi 2002 Építőipari Kft., Tóth Fém Ker. Kft., Tubus Kft. Gombos-Tóth Bt.) A város kereskedelmi és szolgáltatási ellátottsága közepes színvonalú. A két területen fellépő igények kielégítése ma már egyre inkább vállalkozási formában történik. A kereskedelmi ellátásban meghatározó szerepe van a COOP Rt-nek. A kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek száma 2010-ig években megemelkedett, most a számuk csökkenő. A város legjelentősebb vendéglátó ipari egységei a Pagoda cukrászda és több kisebb melegkonyhás egység. A Bocskai étterem inkább már csak rendezvények, lakodalmak idején üzemel. A város mindhárom gazdasági ág területén törekszik jobban kihasználni lehetőségeit. A mezőgazdaság az ország gazdaságának javulásával, az Európai uniós lehetőségek kihasználásával, a hátrányos feltételek kivédésével, jóval nagyobb arányban részesedhetne a gazdasági termelésből. Az M3-as autópálya közelségét kihasználva, új gazdasági területek kerülnek kijelölésre, majd ezeken új vállalkozások indulnak. A strand- és gyógyfürdőfejlesztés következtében a kapcsolódó szolgáltatások, vállalkozások száma várhatóan megnövekszik. A helyi fejlesztések fontos feladata részben az infrastruktúra és a humán erőforrások fejlesztésével, elsősorban a helyi befektetők számára kedvező környezetet teremteni, és a belső piaci igények kielégítését célzó helyi vállalkozások fejlesztését is elősegíteni. Tovább kell növelni a város tőkevonzó képességét, akár helyi, akár térségi, vagy más befektetők számára. Szükséges elkészíteni a város lehetséges befektetési területeit bemutató kiadványt, összekapcsolva a város idegenforgalmi, turisztikai lehetőségeinek bemutatásával. Fel kell tárni és a lehetőségek alapján ki kell használni a pályázat adta lehetőségeket, ezek megismeréséhez hozzá kell segíteni a város lakosságát, a helyi vállalkozókat. A gazdaság fejlesztésének előmozdítása érdekében továbbra is szorosan együtt kell működni a térség önkormányzataival. A mezőgazdaság gazdaságban betöltött szerepének megőrzése mellett, a termálvíz, a természeti értékek adta lehetőségeket kihasználva jelentősen fejleszteni kell az ipari, kereskedelmi- szolgáltató gazdasági és idegenforgalmi gazdasági ágazatot. Ezekhez, a város szerkezetéhez szervesen illeszkedő, megfelelő fejlesztési területeket jelöl ki a településrendezési terv. A kialakult tulajdonviszonyokra is tekintettel, a mezőgazdaság fejlesztését, a mezőgazdaságból élők segítését, az önkormányzat rendelkezésre álló eszközeivel is támogatni szükséges

159 Foglalkoztatáspolitika A táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai a hajdúdorogi foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Hajdúdorog év közötti lakosságának száma az elmúlt években folyamatos csökkenést mutat, szemben a nyilvántartott álláskeresők számával, mely mind a nők, mind a férfiak körében emelkedett ben figyelhető meg a legmagasabb a női álláskeresők száma (403 fő), mely 2011-ben már lényegesen kevesebb volt. Napjainkban stagnál, azonban számításba kell venni kiegészítő adatként a közcélú munkaprogban fogalakoztatottak létszámát is. A férfi lakosok esetében megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők között magasabb számban vannak, és ez emelkedő tendenciát mutat az évek során A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség minden korosztály tekintetében problémát jelent. A év közötti nyilvántartott álláskeresők száma évről évre növekszik, mely arra enged következtetni, hogy ezen a területen szükséges további lépéseket tenni a probléma kezelése érdekében. Mindazonáltal a védett csoportnak számító év közötti nyilvántartott álláskeresők száma is folyamatos növekedést mutat, ami szintén probléma, tekintve, hogy a település elöregedő. A tartós (180 napnál régebben regisztrált) munkanélküliek száma a 2009-ben és 2010-ben volt kiemelkedően magas, hiszen a 60 %-ot is meghaladta az összes nyilvántartott munkanélküliekhez képest. A 2011-es évben közel 15 %-kal kevesebb volt a tartós munkanélküliek számaránya. Megfigyelhető, hogy a nők jellemzően nagyobb arányban a tartós munkanélküliek körébe. A táblázatból nyert adatok (országos és területi adatokkal való összevetésben) egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. Megállapítható, hogy a pályakezdő nők körében 2011-ben több mint másfélszeres mértékű volt a munkanélküliség a férfiakhoz képest. A nyilvántartott álláskeresők közül magas létszámban vannak az alacsony iskolai végzettségűek, mely intézkedési területet jelöl. Az elmúlt tíz év legrosszabb foglalkoztatási adatai Hajdúdorogon a évhez kapcsolhatók, a gazdasági válság hatására bekövetkezett foglalkoztatási színvonal csökkenés sem tudta meghaladni ezt az adatot. A fenti táblázat adatai szerint év 06. havában csökkent a munkanélküliek száma a városban, ez azonban nem a foglalkoztatás javulást jelzi, hanem a mezőgazdasághoz kapcsolható éves szezonális foglalkoztatás jelenik meg a mutatóban

160 A város a foglalkoztatási színvonal mutatói alapján az Észak-alföldi Régióban nem tartozik a legrosszabb helyzetben lévő városok kategóriájába, a 9-12% közötti területi mutató érték megfelel a város térszerkezeti- társadalmi-, gazdasági adottságainak (nem a régió perifériáján fekszik a város, hanem a megyeszékhelyekhez közel). A lakosság életminőségének javítása érdekében a munkanélküliek számát tartósan 350 fő alá kellene csökkenteni, ehhez új munkahely létesítésére lenne szükség a városban.pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Lakás- és helyiséggazdálkodás Hajdúdorog lakásállománya, darabszáma közötti időszakban nem változott lényegesen, db értéktartományban mozgott. Ennek több oka is van, talán a legfontosabb szempont a gazdasági helyzet, a városban csökkent a foglalkoztatás az elmúlt években. Ha a lakások számát összevetjük a lakónépesség számának alakulásával, kitűnik, hogy a kérdéses időszakban csökkent a város lakosságának a száma is. A lakásállomány mutatók alapján a város nem tartozik a legrosszabb értékekkel rendelkező városok közé a régióban

161 Hajdúdorogon a kertes, családi házas beépítési mód a jellemző, ez alól kivételként említhető a városközponti kisvárosias övezet, ahol a városias beépítési mód engedélyezett a városképhez illeszkedő módon. A város lakosságállományán belül magas az alacsony komfortokozatú lakások aránya (32,7%). Ez az adat magasabb, mint az országos átlag. Összefoglalva megállapítható, hogy a lakásállomány minősége az elmúlt években nem javult jelentős mértékben a városban. A gazdasági válság miatt ezen a területen csak a lakosság jövedelmi viszonyainak javulása után várható előre lépés. Hajdúdorog rendelkezik piaci alapú bérlakásokkal, mely nem elsősorban a rossz szociális körülmények között élőknek nyújt lehetőséget lakhatásra. A bérbeadás feltételeit az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól szóló.) rendeletében szabályozta. A rendelet szabályozza a szociális lakások bérbeadásának feltételeit, melyre kifejezetten a rossz szociális körülményekben élő családok nyújthatják be pályázatukat. Hajdúdorog Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megalkotta az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól szóló rendeletét, melyben szabályozva van, hogy az önkormányzati lakásokat elsősorban szociális jelleggel történő bérbeadással kell hasznosítani. A város önkormányzata a rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő, első lakáshoz jutó fiatal házasokat a város közigazgatási területén található ingatlan megvásárlása vagy építése esetén támogatásban részesíti. Komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak, az ilyen helyzetbe jutók számának megállapításához nyúlt segítséget ez a táblázat. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. Ennek elkerülése érdekében adósságkezelés működik a városban, mely sokaknak volt már segítségére. Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 42. alapján valamint a helyi önkormányzatok és szerveik a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény (a Hatásköri törvény) A 138. (1) bekezdés j) pontjában és az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló évi XXXIII. törvényben (a Vagyonátadási törvényben), valamint az államháztartásról szóló évi CXCV. törvényben foglaltak alapján az önkormányzat vagyonának meghatározásáról és a vagyongazdálkodás főbb szabályairól helyi rendeletet alkotott

162 Intézményfenntartás Önkormányzati közintézmények Hajdúdorogi Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Hajdúdorog, Tokaji út hrsz) Hajdúdorogi Strandfürdő (Hajdúdorog, Tokaji út hrsz) Hajdúdorogi Egyesített Napköziotthonos Óvoda (Hajdúdorog, Sarok utca hrsz) Kalkuttai Teréz Anya Általános Iskola (Hajdúdorog, Nánási út hrsz) napelem, Hajdúdorogi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (Hajdúdorog, Nánási út hrsz) Gyermekorvosi és védőnői egészségügyi szolgáltatást ellátó rendelő (Hajdúdorog, Iskola utca 2. sz. 206 hrsz) Görögh Péter Szociális Központ Bölcsőde (Hajdúdorog, Böszörményi út 26., 3411/2 hrsz ) Görögh Péter Szociális Központ Idősek Klubja (Hajdúdorog, Böszörményi út /1 hrsz) Polgármesteri Hivatal (Hajdúdorog, Tokaji út 4. sz. 1 hrsz) Helytörténeti Gyűjtemény (Hajdúdorog, Jaczkovics u. 5. sz hrsz) Főkefe Kht. által bérel épület (Hajdúdorog, Jaczkovics u. 3. sz hrsz) Orvosi Rendelő (Hajdúdorog, Nánási út 8. sz. 185 hrsz) Iroda épületek (Hajdúdorog, Nánási út 4.sz. 209 hrsz) Méntelep úti Óvoda (Hajdúdorog, Méntelep u /1 hrsz) Kórház úti Óvoda (Hajdúdorog, Kórház u. 19. sz 3141 hrsz) Görög Demeter Művelődési Ház (Hajdúdorog, Böszörményi út 5-7.sz. 217 hrsz) Mészáros Károly Városi Könyvtár (Hajdúdorog, Böszörményi út 5-7.sz. 217 hrsz) Filmszínház (Hajdúdorog, Böszörményi út 17. sz. 232 hrsz.) Rendőrség (Hajdúdorog, Böszörményi út hrsz) Volt fogorvosi rendelő (Hajdúdorog, Iskola u. 4.sz. 203 hrsz) Sporttelep (Hajdúdorog, Böszörményi út 542 hrsz) Vízműtelep (Hajdúdorog, Fehértói út 0323 hrsz) Energiagazdálkodás Önkormányzati tulajdonban lévő intézmények energetikai célú fejlesztési tervezet Hajdúdorogi Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Hajdúdorog, Tokaji út hrsz) talajszondás fűtési rendszer, napelem, napkollektor

163 Hajdúdorogi Strandfürdő (Hajdúdorog, Tokaji út hrsz) napelem Hajdúdorogi Egyesített Napköziotthonos Óvoda (Hajdúdorog, Sarok utca hrsz) napelem, napkollektor, Kalkuttai Teréz Anya Általános Iskola (Hajdúdorog, Nánási út hrsz) napelem, Hajdúdorogi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (Hajdúdorog, Nánási út hrsz) napelem, Gyermekorvosi és védőnői egészségügyi szolgáltatást ellátó rendelő (Hajdúdorog, Iskola utca 2. sz. 206 hrsz) Levegő-víz hőszivattyús rendszerű fűtés, napelem Görögh Péter Szociális Központ Bölcsőde (Hajdúdorog, Böszörményi út 26., 3411/2 hrsz ) napkollektor Görögh Péter Szociális Központ Idősek Klubja (Hajdúdorog, Böszörményi út /1 hrsz) napelem Településüzemeltetési szolgáltatások Ivóvízhálózat hálózat karbantartása és bővítése Ezen célt a törvény által előírt kötelező feladatokon keresztül, illetve önként vállalt tevékenységek által teljesíti. A településüzemeltetési feladatok végrehajtása során az önkormányzat arra törekedett, hogy tovább javítsa a városlakók komfortérzetét és a szolgáltatások színvonalát. Ivóvíz és szennyvízelvezetés vonatkozásában biztosítani tudta a zökkenőmentes szolgáltatást Szennyvízhálózat további kiépítése Pályázati forrás igénybevételével folyamatban van a szennyvízhálózat bővítése a még ellátatlan területen. A szennyvíztisztító telep és a hálózat további fejlesztése Kommunális hulladék, és a szelektív gyűjtés feltételeinek megteremtése A kommunális hulladék elszállításáról, feldolgozásáról, semlegesítéséről, a környezetvédelmi ártalmatlanítás módjáról a Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás gondoskodik. Adottak a szelektív hulladékgyűjtés feltételei is

164 Posta Hajdúdorog Posta Kossuth u Távközlés/internet A település gyakorlatilag teljesen lefedett A táji és természeti adottságok vizsgálata Hajdúdorog területe észak-déli irányban nyúlik végig Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye határán. Földrajzi szempontból a város tipikusan észak-alföldi tájegységeken terül el, amelynek változatosságát meg lehet figyelni a nagy kiterjedésű dorogi külterületeken. Három különböző természetföldrajzi kistáj uralja ezt a vidéket: a Hortobágy, a Hajdúhát és a Dél-Nyírség. Hajdúdorog északnyugati területeire jellemző a hortobágyi tájegység, amely tájökológiai szempontból alacsony és magas ártéri síkságból áll. Ezt a tájegységet a legjobban a helyiek által Nagylaposnak nevezett területen, a Szállásföld nevű külterület északi részén lehet megfigyelni. Ez a terület egészen a Tisza 1846-os szabályozásáig a folyó árterülete volt, noha a Tisza innen meglehetősen távol folyik. A Nagylapos területét a folyó által lerakott üledék töltötte fel, kialakítva a síkság enyhén hullámos felszínét.[8] A felszínt elhagyott folyómedrek, morotvák, folyóhátak és övzátonyok szabdalják, amely mind annak az emléke, hogy a holocén korban a Tisza főmedre is bejárta ezt a vidéket. A szikes felszínt nagyrészt füves pusztaság, legelők borítják. Az alacsonyabban fekvő hortobágyi területet zárja le a Hajdúhát tájegysége. Hajdúdorog területének legnagyobb részére ez a kistáj a jellemző. A Hajdúhát nemcsak kiterjedése miatt fontos a város életében, hanem történelmi és gazdasági szerepe miatt is. A méter

165 magasan húzódó hordalékkúp síkság szigetszerűen emelkedik ki a Hortobágy alacsonyabban fekvő, ártéri területeiből. A kőkorszakban ezek a magasabban fekvő területek állták útját a Tiszának, vagyis egykor ez a terület vadban és halban gazdag vidék volt, amelyet a folyó vize már nem öntött el. Ez pedig eszményi körülményeket jelentett a kor halászó-vadászó emberének a letelepedéshez. A Hajdúdorog területén északról dél felé húzódó Hajdúhát a későbbi korokban is fontos maradt, mivel a Tisza áradásai sosem lepték el. Emiatt a tulajdonsága miatt a középkorban itt alakult ki a Nagyváradot és Tokajt összekötő főút nyomvonala, amelyet többek között II. Rákóczi Ferenc is gyakran használt. A Hajdúhátat lösz, lösziszap építi fel, amelynek uralkodó talajtípusa a kiváló termőképességű csernozjom, azaz fekete föld. A település életében hagyományosan fontos szerepet játszik a mezőgazdaság, amely erre a talajra épít. Hajdúdorog belterületétől északra találhatóak a legtermékenyebb földek, és emiatt a tájat a különböző mezőgazdasági termőterületek uralják. A Hajdúháton találjuk a város területének legmagasabb pontját is, a körülbelül 162 méter magas Debeje-halmot. Hajdúdorog területe lassan arculatot vált, amint délkelet felé haladunk. Itt nyomokban felfedezhető a Dél-Nyírségre jellemző vidék, amelyet a futóhomokos hordalékkúp síkság jellemez. A nagyrészt gyümölcstermesztésre alkalmas terület Hajdúdorog Csontoskert és Lókert nevű dűlőiben a legjellemzőbb Természeti adottságok Hajdúdorog területe átmenetet képez a hajdúsági lösz és a nyírségi homok között. A város közigazgatási területének nagyobb része, Magyarország kistájainak katasztere alapján a Hajdúhát lösszel, lösziszappal fedett hordalékkúp-síksági területéhez; kisebb, K-i, DK-i része a Nyugati- vagy Löszös-Nyírség, szintén lösszel fedett hordalékkúp-síksági területéhez tartozik. A Hajdúhátnak ez a része kis relatív reliefû, a magasabb részeken löszös homokkal, lösszel, takart, enyhén hullámos síkság. A Nyugati- vagy Löszös-Nyírség területén a 2-4 m vastag lösztakaró mindenütt futóhomokra települ, a D-i és a Ny-i részeken a különböző méretű, de gyenge relatív reliefű eolikus formák kerülnek túlsúlyba (csekély mélységű, tágas, nagyméretű szélbarázdák; alacsony, széles hátú maradékgerincek, garmadák). Éghajlata mérsékelten meleg és száraz. A napfénytartam évi összege 1980 óra körüli. Évi középhõmérséklete 9,7-9,9 0C. A legmelegebb nyári hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 34,0 0C körüli, a téli abszolút minimumok átlaga -17,0 és - 17,5 0C közötti. A csapadék évi összege mm. A tenyészidőszakban mm esőre lehet számítani. Az É-i, ÉK-i és DNy-i a leggyakrabban fújó szél. Az átlagos szélsebesség kevéssel 2,5 m/s fölötti. Az éghajlat a mérsékelt vízigényű és szárazságtűrő szántóföldi és kertészeti növényeknek kedvez. Vízháztartását szárazság, gyér lefolyás és vízhiány jellemzi. A talajvíz mélység 2-4 m között van, mennyisége nem számottevő. Kémiai jellege főleg kalcium-magnézium-hidrogén

166 karbonátos, de Hajdúdorog és Hajdúböszörmény között a nátrium uralkodik. A rétegvíz felhasználására artézi kutakat létesítettek. A város területe alatt gazdag hévízkincs rejtőzik a föld mélyében. Az 1084 m-es mélyfúrású kútból 650 l/p mennyiségű, 64,5 0C-os hévíz tör fel. A víz gyógyhatása vetekszik a környék híres gyógyvizeivel. A talajtakaró legnagyobb része löszös üledékeken képződött. Többsége igen jó mezőgazdasági tulajdonságú és termékenységű. Legnagyobb területi részarányban az alföldi mészlepedékes csernozjomok fordulnak elő. A kovárványos és csernozjom barna erdőtalaj, a gyengébb minőségű homoktalajok sokkal kisebb területet foglalnak el. Növényzetileg a Tiszántúli flórajárásba tartozik. Jellemzőbb őshonos erdőtársulásai a tölgy-kőris szil ligeterdők, homoki tölgyesek és tatárjuharos lösztölgyesek. A mezőgazdaságilag művelt területek főbb haszonnövényei a búza, a kukorica, lucerna, csemegekukorica és a zöldborsó. Zöldség- (paradicsom, paprika) és gyümölcstermesztése (meggy, szilva) is jelentős. Néhány éve gyógyszeralapanyagként termesztik a mákot is. A kiváló termőhelyi adottságú földterületek, a jövőben is megtarthatják jelenlegi hasznosításukat. A viszonylag kevés, szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területek felhasználása, a gazdasági lehetőségektől, és a mindenkori támogatási rendszertől függően módosulhat. Az erdőterületek arányát, főként gazdasági erdőként szükséges növelni. A természeti- táji adottságokhoz igazodó földhasználat mára javarészt kialakultnak tekinthető. A táj alapvető jellegének megváltoztatása nem szükséges. A helyi védelemre érdemes területeket, természeti értékeket fel kell tárni, és helyi védelem alá kell helyezni. A város igazgatási területét érintő új M3 autópálya Tájba illesztése a csatlakozó feldarabolt területek használatának egységesítése, a mezőgazdasági utak rendszerének új állapothoz való hozzáigazítása szükséges a táj használatának javítása, értékeinek megőrzése érdekében. A föld mélyében rejlő termálvíz hasznosítása, legfőképpen a már beindult gyógyfürdő turizmus további fejlesztése révén, a város egyik fontos fejlődési lehetősége Tájhasználat, tájszerkezet Hajdúdorog területét a belterülettel együtt összesen 16 különböző részre tagolták. A település 10,065 hektárnyi összterületéből mindössze 538 hektárt tesz ki a város belterülete, vagyis a külterületek közel tizennyolcszor haladják meg a belterület kiterjedését. Hajdúdorog határát először 1843-ban osztották fel hét járásra és tizenhat dűlőre, amelyek azóta is változatlanul fennmaradtak. A különböző külterületek elnevezése azért vált fontossá a 19. században, mert a népesség növekedésével párhuzamosan ekkorra az állattenyésztés helyett

167 a földművelés vált meghatározóvá. A kimért földterületeket pedig a nevesített dűlőkben könnyebb volt megtalálnia a birtokosnak, a jegyzőnek és a napszámosnak egyaránt. A település szerkezetében visszatükröződik a hajdúk és a mezőgazdasági jelleg hatása, emiatt Hajdúdorognak a többi hajdúvároshoz hasonlóan speciális szerkezete van. A halmazos településtípus alatt leggyakrabban kertes vagy ólas-kertes településnek írják le a várost, amely arra utal, hogy egy lakóházhoz általában kert is tartozik. Ezt az alapvető szerkezetet koncentrikus körök mentén alakították ki a hajdúk, amely az egykori központi templomerőd vonalát követte. Hajdúdorog külterületének legnagyobb részét (76%-át) a szántók teszik ki. Mindössze 7%-ot képvisel a legelők, rétek, puszták aránya. Elsősorban a város keleti részében találhatóak a 4%- ot kitevő gyümölcsösök és szőlőültetvények; és legnagyobb arányban ugyanitt van a város területének 2%-át kitevő erdő is. A város kiterjedt határának legnagyobb részét a Szállásföld nevű járás foglalja el, amely jelenleg három dűlőre van felosztva: Szállásföld Észak, Szállásföld Közép és Szállásföld Dél. Az észak-déli irányban 15 kilométer hosszan elnyúló járást napjainkban körülbelül hetvenen lakják összesen 50 lakásban. Hajdúdorog legjobb termővidéke a Szállásföldön húzódik, emiatt a táj jellegét alapvetően a mezőgazdasági tevékenység határozza meg. Szállásföld nyugati részén fut végig a tokaji út, amely ma már nincs végig, vagyis Tokajig leaszfaltozva, de még mindig ez az északi mezőgazdasági területek legfőbb útvonala. A Hajdúdorogtól északi irányba vezető út egészen a Hajdúnánás - Nyíregyháza kövesútig két sávos, majd ezután egy nyomvonalra szűkül. A két útvonal találkozását a helyiek keresztútnak nevezik. A tokaji utat követve a keresztúttól körülbelül 2 km-re található a Tubus Gyártó és Kereskedelmi Kft. Innen északra keresztezi a tokaji utat az M3-as autópálya. A Szállásföld a kiváló termőtalaj mellett történelmi emlékeiről is nevezetes. A járás évszázados elnevezése utal arra, hogy ez a terület már évezredek óta lakott hely. Először 1938-ban végeztek ásatásokat az úgynevezett Temetőhegyen, ahonnan honfoglalás kori sírok kerültek elő. Később az autópályához kapcsolódó megelőző ásatások tártak fel szarmata és Árpád-kori településeket. A Csárdadombról kelta, szarmata és római sírok és lakóházak nyomai kerültek elő. A Temetőhegyhez közel eső Templomdombon pedig egy századi templom alapjaira és az azt körülvevő temetőre bukkantak. Az autópályához közel húzódik a Csörsz-árok, amely valamikor a szarmaták birodalmát és a rómaiak kereskedelmi útjait védelmezte. A Szállásföld legmagasabb pontja a Rezes halom, amely a Nagylapos pusztáján emelkedik ki, és egyike a legnagyobb hajdúdorogi kunhalmoknak. A Szállásföld mellett északról dél felé nyúlik Görögkút, amely két dűlőre van felosztva: Görögkút Észak és Görögkút Dél. A kiterjedt északkeleti járás távol esik a műutaktól, emiatt ma már csak heten laknak ezen a vidéken, de még mindig 13 tanya illetve lakás található itt. Görögkút dombos, eldugott dűlőire szintén a kiterjedt mezőgazdasági területek jellemzőek. Nevét a területén megtelepedő bizánci rítusú, vagyis görögkatolikus lakókról kaphatta. Keleti határvidékén kunhalmokat is találunk, amelyek közül a legnagyobb a Bene-halom. Ennek

168 egyedi élővilága is említésre méltó, ugyanis a környéken csak ezen a kunhalmon él meg a törpe mandula. Görögkút délkeleti részén kiterjedt legelők találhatók. Ezt a vidéket Kabátnak nevezik a helyiek. Görögkúttól és Szállásföldtől délre található Disznókút, amely három dűlőre bomlik: Disznókút Észak, Disznókút Kelet és Disznókút Nyugat. A járás nem egybefüggő területén 11- en laknak 16 tanyában vagy lakásban. Hajdúdorog külterületének keleti részén fekszik Disznókút Észak és Kelet. Ezek ugyanolyan dombos, homokos buckákkal tagolt tájjal rendelkeznek, mint az északi Görögkút. Területükön több gyümölcsös és legelő található. Ez utóbbiak közül a legnagyobb az északi Disznókút lapos. Disznókút Nyugat területileg különválik, és a város nyugati felében található, a Hajdúnánásra vezető úttól északra. Közvetlenül a város belterületének északi határánál fekszik Rákóczikert, amely Hajdúdorog legkisebb területű, de leglakottabb külterülete. 80 lakásban összesen 208-an laknak ezen a területen. Legnagyobb arányban ebből a külterületből vontak be a város belterületébe. A strandfürdőtől északra fekvő Rákóczikertet leginkább kisebb területű kertek, földek és az azokhoz tartozó házak alkotják. Egykor területén állt az úgynevezett Muszka halom, amely az es forradalom és szabadságharc idején kolerában elhunyt orosz katonák tömegsírja volt. A fürdő kialakításakor azonban a halmot elsimították. A város belterületétől keletre, az Újfehértó felé vezető úttól északra terül el a Csontoskert, amely a közeli Csontos-halom nevű kunhalomról kapta a nevét. Ez a halom ma már nem tartozik Hajdúdorog területéhez. A Csontoskert területén 10 lakás áll, amelyben összesen 22- en laknak. A tájat jórészt a Nyírségre jellemző homokhátak tűzdelik, ezért az itt található földeken elsősorban gyümölcsösök és szőlőültetvények vannak. A Csontoskert város felőli oldalán legelő terül el. Itt található a gázcsere telep, és innen kelet felé haladva érhető el a Bocskai Magtár Termelő és Szolgáltató Kft. A Csontoskert legjellegzetesebb épülete az úgynevezett nádfedeles, amelyben ma a Szent Bazil Oktatási Központ mezőgazdasági szakközépiskolájának műhelye működik. A Csontoskerttől délre van a Lókert, amelynek területét legnagyobb arányban borítják legelők és erdők. A Lókertet 22 lakásban összesen 36-an lakják, nem számítva ide a Balogh Sándor utcát, amely egyéb belterületként az egykori cigánytelep helyén épült fel. A nyírségi homokos talajú területen található az úgynevezett Nagyerdő is, amely a város legkiterjedtebb erdeje. Itt működik a Bocskai Sertéstenyésztő Kft. Az újfehértói út mentén, a Csontoskertben és a Lókertben is 2009-ben feszületeket újított fel az önkormányzat annak emlékére, hogy ebben az évben hét hónapon keresztül a városban őrizték a máriapócsi könnyező Istenszülő ikonját. A feszületek a Máriapócsra vezető zarándokutat is jelzik. A Lókerttől délre fekszik a Kölesföld nevű külterület. Itt jelenleg 18 lakásban avagy tanyán összesen 22-en laknak. A belterület közvetlen szomszédságában elterülő járás szerény termőképességű földjéről kapta a nevét. A tájat a művelt területek mellett több helyen szikes puszták borítják. Egykor ezen a külterületen állt a város első fürdője, az úgynevezett kádas fürdő. A 19. században megnyílt fürdő a helyben feltörő gyógyvízre épült. A város

169 tulajdonában álló fürdőt hosszú ideig Hajdúdorog zsidó közössége bérelte rituális fürdőnek ban a város nem hosszabbította meg a bérletet, és Szent István Fürdő néven nyitotta meg a város első közfürdőjét. A fürdő ma már nem működik, és csak a Kölesföldre vezető Fürdő utca és a Fürdő major őrzi emlékét.[19] Itt található Hajdúdorog legmagasabb pontja, a 162 m magas Debeje-halom, és egy másik kunhalom is, a Vágott-halom. A dűlő déli részén található a Kövecses halom, amelyen 2008-ban Árpád-kori temetőt és templomot tártak fel.[20] A Kölesföldtől délre található Hajdúdorog Gát nevű járása, amelyet nyolc lakásban nyolcan laktak 2001-ben. A közeli járásokhoz hasonlóan itt is a Hortobágyra jellemző táj, a szikes puszták az uralkodóak. A Gát legfontosabb vidéke az úgynevezett Kati-dűlő, ahol egy újabb Árpád-kori település nyomaira bukkantak. A 12. századi település, a régészek szerint, teljes feltárása után akár az ország legnagyobb Árpád-kori településmaradványa lehet. Az 1990 óta kisebb megszakításokkal folyó feltárás során előkerült egy templom a hozzá tartozó temetővel, több lakóház és egy kovácsműhely is. A Gáttól délkeleti irányban fekszik a Gyulás vagy Gyúlás nevű külterület. A szikes, homokos talajú dombos vidéket egyetlen ember lakja, és összesen három tanyaépület található itt. A város délnyugati járását Zajgatónak nevezik. A külterületen 18-an laknak 7 lakásban. A Zajgató és a város határán erdősáv húzódik, amit legelők, majd kintebb termőföldek követnek. Ebben a járásban fut végig a vasútvonal, és itt található az úgynevezett Vidi-tó, amely a város csatorna-hálózatának a része. Hajdúdorog belterületét a hajdúk közigazgatási szempontból négy tizedre osztották fel. A tizedek a többi hajdúvároshoz hasonlóan eredetileg egy-egy hajdú tizedes irányítása alá tartoztak, vagyis nem egy törtszámra, hanem egy katonai egységre utal az elnevezés. A településről kivezető négy legnagyobb út (Böszörményi, Nánási, Fehértói és Tokaji) egyben a tizedek határát is jelöli. Északnyugaton van a Telekhegy tized, északkeleten a Hegy tized, délen pedig a Viditó tized és a Gát tized osztozkodnak Hajdúdorog területén A hajdúdorogi tanyák kialakulása és történeti fejlődése feltétlenül megegyezik a hajdúvárosok, elsősorban, a közeli, vagy szomszédos Hajdúböszörmény, Hajdúnánás tanyai életének alakulásával, formálódásával. A XVIII. században szinte egyáltalán nem, a XIX. század elején nagyon ritkán találkozunk a tanya kifejezéssel, miután a tanya fogalma sem ismeretes a Hajdúságban. A járásokra osztott határ használata egységes szabályozás szerint történt, a város lakói a részükre kiosztott földön gazdálkodtak. Hajdúdorog népe a XVIII-XIX. században városlakó volt. A múlt századok háborúi kényszerítették a földműveléssel foglalkozó lakosságot a falvakba, a városokban való tömörülésre. A közelebb lakó hajdúdorogiak naponta, a távolabb lakók hetente jártak ki a községből földjük művelésére. Földjeik legtöbb esetben a határ különböző részein, sokszor egymástól km-re voltak, a görögkúti, kilinkúti, szállásföldi, gyulási, gáti, kölesföldi, vidi, vagy zajgatói járásokban, mind a várostól, vagy községtől, mind egymástól több órai járásra

170 Hajdúdorog határában az első épületek a tanyáktól lényegesen eltérő funkciójú csárdák voltak, vagyis az utasok élelemmel, itallal való ellátása, melynek jövedelme, de fenntartása is a várost illette. Az időjárással szemben állataik és a maguk oltalmára épített védőhelyek nagyon is ideiglenes jellegűek voltak. Az első stabilabb, elsősorban takarmány, de jószág számára épült tartósabb építmény a szín, mely a tanya megépítéséig a kint dolgozó, vagy a földön megtelepedni szándékozó családnak is ideiglenes otthont nyújtott. Fiatal házasok öröklött földjeiken már sárfalu lakóházat és ólat építettek, az épület falát szalmával, emberek vagy állatok által összetaposott, többször átforgatott taposott sárból rakták fel. Csak az ajtónyílásokat hagyták meg, ablakot csak akkor vágtak, ha a fal teljesen kiszáradt. Ahhoz, hogy egy ház teljesen lakható legyen, legalább egy õsz és egy tél, vagy egy tavasz és egy nyár volt szükséges, amíg az épület kiszáradhatott. A ma álló hajdúdorogi tanyák nagy részén látszik, hogy építője, gazdája csak arra gondolt, hogy az időjárás zordságával szemben védelmet nyújtson. A szép külsőre, kényelemre nem nagyon figyeltek. Csekély díszítés is alig található. A tető faszerkezetére a szegényebb emberek leveles kukoricaszárból vagy szalmából raktak tetőt. A tehetősebbek zsuppból vagy nádból készítették a tetőt, a szelemenek által tartott fedélszékre. Cserép, pala, vagy bádogtető csak az 1910-es évektől kezdett elterjedni, amikor már módosabb emberek is kiköltöztek a tanyai földekre. A tanyák legnagyobb része között épült. Az egész tanyaépületet nyerges tetővel fedték. A ház szélessége 5-6 méter, hossza mindig attól függött, hogy mennyi és milyen helyiségeket építettek egy végtérbe. Mennyezetét az ácsolt mestergerenda tartotta, melyet az épület hosszanti tengelyében helyeztek a falra. A mestergerendára keresztbe és az oldalfalakra fektetve kerültek az ácsolt folyók, az egymástól egy méterre elhelyezett keresztgerendák, amit egy-egy vékonyabb szálakác is helyettesített. A folyókra léceket raktak, majd erre napraforgóból, vagy nádból 6-8 cm vastag réteget, amit sárral alulról-felülről jól betapasztottak, vakoltak, ugyanúgy, mint a falakat. Ha megszáradt, mésszel fehérre meszelték, a fal alsó részét sötétszürkére, zöldre, barnára festették. Az ajtó elkészültéig a bejárati nyílásra akasztott pokróc az ajtó helyettesítését szolgálta. A lakószoba mérete kb. 5x5m, a pitar 5x3 m, a kamra is megközelítően annyi, mely sárga földdel egy évben kétszer fel vót mosva, de még így is sok volt a bolha. Ezért mindig farkasalmát tettek az ágyba, mert a farkasalma levél pusztította a bolhát. A házban található pitarból fûtött kemence, körül a padkával, sut, mely október végétől tavaszig az apró gyerekek játszó helye. Gyakran a kemence mellé építették vályogból és sárból a főző tűzhelyet, a konyhát. Fűtésre morzsolt tengericsutkát, ízíket, napraforgószárat, gallyat, paszulyhajat használtak. A 30-as években még gyakori tüzelő volt a szárított marhatrágya, a gané, és a taposott, formában öntött szárított szalmás trágya, a tőzeg

171 A háznak nevezett lakószobát fehérre meszelték. Bútorzatuk nagyobb része egy ágy, egy-két dikó, és egy toló, kis alacsony, négylábú kereken guruló kiságy, amit nappalra a nagy ágy alá lehetett betolni. Az ablak alatt lóca, vagy karosláda, amely ülőalkalmatosság volt és a ruhaneműket is ebben tartották, sok helyen hálóhelyül szolgált. A bútorzathoz tartozott még néhány szék, egy ruháskredenc, amit sokszor maguk barkácsoltak. Jobb helyeken a ruha tartására három fiókos komódot használtak, vagy sifont vásároltak., máshol csak a falba vert szegre akasztották a ruhát. Volt a falon néhány szentkép, mely a görög katolikus lakosok házából nem hiányozhatott. Ezen kívül legfeljebb valami újságból kivágott kép, vagy katonaemlék díszítette a falat. Firhang nem vót az ablakon, de níhol krepp papírbúl csináltak. Nyáron az ablakba ződ gallyat, legtöbbször akácot tettek, hogy hűvös legyen. Ha az ajtó nyitva maradt, a félhomályból a légy is kihúzódott. A pitar a tanyai ház előszobája, ezen keresztül lehetett bejutni a házba és nagyobb tanyaépületben a kamrába. Itt alig tartottak bútort, legfeljebb egy stelázsit az edények részére, de sokszor elég a fali tálas is. Amikor már újabb bútorzat került a lakószobába, s tisztaszobává lett, a pitar átvette a lakószoba funkcióját. Egyes helyeken pitarban állott a hombár, s itt tartották a tejesfazekakat, kenyeret, szalonnát és mindenféle ételmaradékot. Mai tanyákon már ritkán lehet szabadkéményt látni. A pitar mennyezete fedett, de a kéményeket pendely alakura formálták, ahol disznóölés után megfüstölték a tartósítani kívánt húsféléket. A falon mécstartók voltak, melyre elhelyezték a sokszor csak bokszos dobozból, később üvegből készült mécsesüket, melyet 1920 körül az általánosan elterjedt és tanyákon máig használt petróleumlámpa váltott fel. A pad, vagyis padlás a tanyai ember éléskamrája is volt. Sertésvágás után a sózott oldalszalonnát, füstölt sódart, oldalast is itt tárolták, hogy a tavaszi, nyári munkák alkalmával legyen mit tenni a paszulylevesbe, vagy savanyú ételbe. De a termények tárolására is a pad volt a legalkalmasabb. Ott terítették szét a búzát, az árpát, tengerit. A szálastakarmány és szerszám tartására használták a színt, melyet négy darab, fent kétágú oszlop tartott. Ezen helyezték el a szarufákat helyettesítő suharcokat, amire kukoricaszárból vagy szalmából tető került. A tanyában a szín lett a vetőgép, eke, borona esetleg az alátolt szekér helye. Minden tanyának nélkülözhetetlen tartozéka a kút. A régebbi tanyákon még ma is találni egyszerű, földbe ásott kutakat, amelyeket a későbbiek során deszkával béleltek, s bödönös kútnak neveztek. Később a téglával kirakott kutak szaporodtak el, majd az 1910-es évektől a betongyűrűvel készített kutak, melyeknek vize már az egészségügyi követelményeknek is megfelelt. A tanyákon általános volt a gémeskút

172 tájtörténeti vizsgálat A térség mindig agrárvidék volt. A XIX sz. második felében erőteljesebben meginduló tőkés fejlődés a dorogi nép életében nem sok változást hozott. A lakosság megélhetési forrása a földművelés és az állattenyésztés maradt. A város földterülete a lakosok számához viszonyítva azonban kevésnek bizonyult, nem nyújtott megélhetést minden embernek. Így nagyon sokan rendszeresen eljártak napszámosnak, kubikosnak, idénymunkásnak az ország különböző vidékeire, illetve kivándoroltak az országból ben épült meg a vasút, ami némileg fellendítette a város gazdasági életét, mivel építése sok ember számára biztosított munkát. A vasút tette lehetővé, hogy 1885-ben Dorogra telepítsék a Dohánybeváltó Hivatalt, ami újabb munkát biztosított embernek. Pénzintézetek és több kisebb ipari vállalkozás is alakult, de ezek nagy része néhány évi működés után meg is szűnt. Két malom és olajütő is létesült. Hajdúdorog iparának, kereskedelmének, hiteléletének és közlekedésének története sok vonásban megegyezik az országos fejlődés adottságaival, mert itt is érvényesültek azok a gátló tényezők, amelyek a termelő és szolgáltató tevékenységnek minden ágazatát kedvezőtlenül befolyásolták. E gátló tényezők jellemzői között elsőleges volt az egész magyar gazdasági élet elmaradottsága, aminek következtében hazánk ki volt szolgáltatva a nála erősebb osztrák tőkének. Az osztrák burzsoáziának érdekében állott a magyarországi kapitalizmus fejlődésének korlátozása. Ugyancsak hazánk viszonylagos elmaradottságából fakadt a

173 tőkehiány is, amihez olyan nehézségek társultak, mint többek között a szakember-, a szakmunkáshiány. Együttesen mindez már magának a kapitalista termelési módnak kialakulását is lassította. Ehhez járult a szűk belső piac, amely részben az egyre növekvő agrárproletariátus következménye, ami bénítólag hatott az áruértékesítésre, s ezáltal magára a további fejlődésre. Ezek a problémák igen hosszúra nyújtották el a magyar gazdasági élet átmenetét a feudalizmusból a kapitalizmusba, amely voltaképpen sohasem szabadult meg a feudális maradványoktól. Ez még akkor is tényként jelentkezett, ha elismerjük az évi kiegyezésnek azt a hatását, hogy bizonyos területeken lehetőséget adott a magyar ipar fejlődésére. Hajdúdorog ipari, kereskedelmi életének jellemzői is ilyen megvilágításban válnak érthetővé. A község, a többi hajdútelepüléssel együtt, távolesett a tőkés iparosításhoz szükséges energia, elsősorban a szén és más nyersanyagbázisokhoz. Ezen a hiányosságon csak részben segített a vasútvonal viszonylag korai kiépítése. Ugyanakkor Hajdúdorog megerősödését kedvezőtlenül befolyásolta Debrecen elszívó szerepe. Dorog 1639-ben mezőváros lett, amiről 1886-ban lemondott. A történelmi és gazdasági események kedvezőtlen alakulása, az igazgatási szervezetek költségeinek magas volta miatt nem maradhatott kiváltságos város ig község, majd nagyközség lett. Városi rangját március 8-án nyerte vissza. A Dorogra telepített görög katolikus vallású hajdúk több évszázados küzdelmük nyomán végül is elérték azt, hogy ma is Hajdúdorog e vallás püspöki székhelye, melyet az június 8-án székesegyházi rangra emelt csodálatos templom is reprezentál. A XX. sz. első évtizedeiben jelentősnek mondható az oktatási élet és a különböző polgári civil szerveztek mûködésének felélénkülése. Számos olvasókör, különböző egyesület alakult, például az 1912-ben megalakult ipartestület, melynek keretén belül több, művelődési célokat is szolgáló csoport működött (dalárda, iparos-kör, stb.). Az I. és a II. világháború mind emberéletben, mind anyagiakban szörnyű pusztítást tett. Dorogon a két világháborúnak 560 halottja volt. Az I. világháborúban 229-en, a II. világháborúban 331-en haltak meg. A történetírás szerint Hajdúdorogon 1700-ban nyílt meg a Görög Katolikus Elemi Iskola. Az oktató, nevelő munka egészen 1948-ig vallásos szellemben folyt. Az 1948-ban történt államosítás után, 1950-ben megszüntették a Magyar Görög Katolikus Líceum és Kántortanító-képző Intézetet azzal az indokkal, hogy vallásos szellemű nevelése károsan hat az ifjúságra. Helyette Mezőgazdasági Szakmunkásképzőt létesítettek. Ugyancsak megszűnt az Állami Polgári iskola, a Görög Katolikus Elemi Iskola, és a község állami elemi iskolájával együtt 8 osztályos általános iskolává alakult át ben készült el a Tokaji úti 8 tantermes, emeletes, korszerű iskola, amelyet 1994-ben tetőtér-beépítéssel 12 tanteremre bővítettek, és több informatikai, nyelvi és ének-zenei képzést biztosító termet valamint dísztermet létesítettek

174 Hajdúdorogot az elmúlt évtizedekben püspöki székhelyéből és a lakosság vallásosságából adódóan a nagy fejlesztések elkerülték. A szocialista időszakban az állami, ipari vállalatok közül az Építő- és Vegyesipari Szövetkezet, a papíripari vállalat, a ruhagyár, a kereskedelemben pedig az ÁFÉSZ tevékenysége volt meghatározó. Napjainkra ezek a vállalatok megszűntek, átalakultak. Az 1960-as évektől a földek zöme szövetkezeti tulajdonban volt. Kezdetben öt tsz működött. Jelenleg két szövetkezet és több fő tevékenységben mezőgazdasági jellegű Kft és Rt. van ben a görög katolikus egyház visszakapta az általános iskolát, a tanítóképző, helyett pedig a Görög Katolikus Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola létesült 1991-ben. Hajdúdorogon a Millecentenárium megünneplésére egész éves program készült. Kiemelt rendezvényei voltak a görög katolikus magyar egyházközségek küldötteinek világtalálkozója, valamint a Magyarország 1100 éve című őstörténeti konferencia

175 tájhasználat értékelése

176 1.25. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Mivel a város közigazgatási területének nagy részét jó minőségű szántóterület foglalja el, az igazgatási terület területfelhasználásában jelentős változtatásokra nincs szükség. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága három jelentõsebb területet tervez ún. SPI különleges természet-megőrzési területként az Európai Uniós Natura 2000 listára felvenni. A településrendezési terv a három nagy jelölt területből kettővel kapcsolatosan nem talált problémát, így a város északi részén, valamint a külterület délkeleti részén jelölt területek a rendezési tervben is ilyen jellegű védelemre javasoltak. A belterület keleti szélén jelölt természet-megőrzési területek egy részét viszont a város ilyen formában nem tudja elfogadni, ezért az Újfehértói úttól délre lévő gyep-legelő területek felhasználását a településszerkezeti terv másként jelöli. Ennek jelentős önkormányzati tulajdonban is lévő részét ipari park kialakítására, a tervezett ipari park és a belterület között fennmaradó részt pedig védőerdő részére irányozza elő. A településrendezési terv a mezőgazdasági területek felhasználását három kategóriába sorolja: legjelentősebb az MS1 többségében szántóterület, viszonylag kicsi kiterjedésû helyen található az ún MG1 többségében gyepes terület, melyek nagyobbik része védelemre jelölt terület, valamint az MK kertes mezőgazdasági terület Ökológiai hálózat Tekintettel arra, hogy az ökológiai hálózat (magterület, ökológiai folyosó) Hajdúdorog belterületének környezetét jelentősen érintő lehatárolása, illetve a kötelezően betartandó övezeti szabályok, nemcsak a jelen tervmódosítás során tervezett fejlesztéseket érintik, hanem a hatályos szabályozási tervben közel 10 éve kijelölt fejlesztési területeket is, a tervezett módosítások körét az önkormányzattal ismételten vizsgálni és elemezni kellett. Ennek következtében további módosításokról is határozott az önkormányzat. A legjelentősebb problémát a hatályos rendezési tervben szereplő fejlesztési területekre (lakóés gazdasági területfejlesztések) kijelölt magterület és ökológiai folyosó övezete jelentette, mert az övezeti előírások beépítésre szánt terület kijelölését nem tennék lehetővé. További probléma e témakörben, hogy a Megyei Területrendezési Terv jóváhagyásakor a megyei közgyűlés a térségi övezetet a települések hatályos szabályozási terveinek figyelembe vételével jelölte ki, de az adatszolgáltatásra kijelölt HNPI ezt figyelmen kívül hagyva ennél jóval nagyobb területet határolt le. A vonatkozó jogszabályi előírásokat figyelembe véve, a megyei TrT övezeti lehatárolását kell figyelembe venni, melytől +/- 5 %-os eltérésre van lehetőség

177 Hajdúdorog város belterületének és környezetének érintettsége, az országos- és térségi övezetek által Országos ökológiai hálózat területi érintettsége Országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségi természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a puffer területek. (OTrT)

178 Az OTrT övezeti tervlapjának részlete Az ökológiai hálózat térségi övezetei: Az ökológiai hálózat térségi övezetei közül Hajdúdorog közigazgatási területét a magterület és az ökológiai folyosó övezete érinti. Az OTrT övezeti tervlapjától eltérő módon tartalmazza a megyei TrT az övezetek lehatárolását, mely a belterület délkeleti és északnyugati szélén tapasztalható. A megyei TrT az elfogadásakor hatályos szabályozási tervet alapul véve, a települések fejlesztési területeit a települési térség területéhez sorolta, és az ökológiai hálózat területei közül kihagyta. Nem mutatkozik eltérés. Jogszerűen a megyei TrT övezeti lehatárolása tekintendő alapnak. Az így lehatárolt területeket tekintve a településrendezési tervmódosítás összhangban áll a magasabb szintű tervekkel

179 (Megyei TrT ökológiai hálózat térségi övezetei c. tervlapjának részlete) Ha az OTrT ökológiai övezetre vonatkozó tervlapját, valamint az ezzel összhangban adatszolgáltatásként a HNP Igazgatóságtól kapott övezeti lehatárolást tartalmazó adatszolgáltatást tekintjük, akkor a következő megállapítás tehető, a településrendezési terv évi (jelen) módosításáról. Új beépítésre szánt területet a tervezett módosítás az övetek által érintett területeken nem tervez. Az övezeti előírásokkal ellentétben álló (jelenleg hatályos településrendezési tervben kijelölt) fejlesztési területek mintegy 90 %-át a településrendezési terv módosítása megszüntette és eredeti természetes állapotának megfelelően szabályozza. A fennmaradó rész (nem jelen rendezési tervmódosítás során kijelölt) övezeti besorolását az önkormányzat nem kívánja megszüntetni, hanem élni kíván azon országos előírás lehetőségével, hogy az igazgatási terület övezeti érintettségét tekintve 5%-ban meg lehet változtatni a településrendezési tervek készítésekor az övezetek lehatárolását. Függetlenül attól, hogy a Megyei TrT. övezeti lehatárolásával a településrendezési terv évi módosítása összhangban áll, az alábbiakban bemutatásra kerül, hogy az övezeti előírások által megengedett mértékű eltérés még mindig biztosított lenne. Övezet OTrT, HNPI adatszolgáltatás Megyei TrT magterület 190,40 ha 129,57 ha ökológiai folyosó 627,24 ha 579,60 ha A hatályos településrendezési terv a évi módosítást követően sem szünteti meg (mint tervezett beépítésre szánt területet) beépítésre szánt övezeti besorolását: a HNPI

180 adatszolgáltatás szerinti területek közül 0,89 ha ökológiai folyosó övezetébe, 5,75 ha magterület övezetébe sorolt területnek. Ez az ökológiai folyosó övezeti lehatárolásától 0,5%- os a magterület övezeti lehatárolásától 3,0%-os eltérést jelentene, melyet a vonatkozó jogszabály megenged A Magterület övezetének előírásai (OTrT) - Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. - Az előbb említett kivételek együttes fennállása esetén a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. - Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. - Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. - Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. - Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelési bányatelek nem bővíthető Ökológiai folyosó övezetének előírásai (OTrT) - Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. - Az előbb említett kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése

181 - Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. - Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. - Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető Élővilág A város és környezete flóra- és faunaföldrajzi szempontból kis területnek tekinthető, vagyis egységes képet mutat. Növénytakaró szempontjából a terület az alföldi flóravidék (Eupannonicum) tiszántúli (Crisicum) flórajárásába tartozik. A kis kiterjedés ellenére Hajdúdorog területének élővilágát egyrészt az Alföld kistájainak sajátosságai, másrészt az emberi tevékenység mentén négy különböző élettérre lehet bontani. A legkiterjedtebb ezek közül a mezőgazdasági területek aránya, míg a homoki legelők a terület természetes és legértékesebb életterét alkotják. Ezeket köti össze vagy éppen választja el az erdős, bokros, ligetes területek élőtere. Végül maga a város belterülete zárja a sort. A kiváló minőségű termőföld miatt Hajdúdorog külterületének jelentős része mezőgazdasági művelés alatt áll. A gyakran műtájnak vagy kultúrsivatagnak bélyegzett területek az elmúlt fél évszázadban jelentős átalakuláson mentek keresztül. Ez a mezőgazdaság intenzitásával, a vegyszerek és műtrágyák fokozottabb használatával vált egyre látványosabbá. Az eredeti élővilágot felváltotta valamilyen haszonnövény, ami monokultúraként egyeduralkodóvá vált a termőföldeken. Hajdúdorog határában leggyakrabban búzát, kukoricát, paradicsomot, fűszerpaprikát, dohányt és cukorrépát termesztenek. Ezek a növények a mezsgyékre, az utak szélére szorították ki, vagy teljesen kipusztították az eredeti növénytakarót A mezőgazdasági művelés alá vont területek élővilága A mezőgazdasági művelés alá vont területek állatvilága is változott, de a növényvilággal ellentétben ez korántsem fogyatkozott meg. A haszonnövények sok fajnak paradicsomi állapotokat teremtettek, és megjelentek az egyes növényekhez kötődő, úgynevezett kultúrakövető fajok. A tavaszi földmunkák idején a szántó traktorok tömegével zavarják fel a

182 földben élő állatokat. Lárvák, földigiliszták, bogarak és a gabonatermést előszeretettel megdézsmáló kisemlősök (mezei pockok, egerek és hörcsögök) kerülnek felszínre. Ez messziről vonzza a ragadozómadarakat is. Gyakran lehet látni dankasirályokat, seregélyeket vagy vetési varjakat a szántó traktorok nyomában. A vetési munkák után a késő nyári vagy őszi betakarításokig a termőföldek élővilága zavartalan marad. A gabonatáblákban rendszeresen költ a mezei pacsirta, és fészkel a fogoly és a fürj. A repcetáblákban ritkán a túzok is fészket rak. Az érő magvak sok madárfajt csábítanak ezekre a területekre. A napraforgó táblák rendszeres vendége például a balkáni gerle és a vadgerle, de a seregély és a házi veréb is gyakran előfordul. A magvak érésével megnő a rágcsálók száma is, amelyekre a magasban köröző vörös és kék vércsék, egerészölyvek, pusztai ölyvek és héják vadásznak. A betakarítást követően az elhullott magvak, a zúzott növények, valamint a zölden bújó őszi búza vonzza a mezei nyulakat, a fácánokat, az őzeket, a varjakat és különböző lúdféléket. A hajdúdorogi tarlók ritkább vendége a daru vagy a vaddisznó A homoki legelők élővilága A hajdúdorogi határ legjellemzőbb természetes élőterét a homoki legelők adják. Ezeken a területeken még az Árpádok korából sem maradt fenn utalás erdőségekre, így a Dorog környéki gyepek, puszták élővilága hosszú évszázadok során fejlődhetett ki. A hortobágyi élővilággal és tájképpel rokon terület a legeltetés modernizálása és visszaszorulása miatt az elmúlt években szintén veszélybe került. Hajdúdorog külterületén két olyan legelő van, amelyet érdemes megemlíteni. Az egyik a délkeleti Gyulás vagy Gyúlás nevű külterület legelője, a másik pedig az északi Nagylapos. A Szállásföldön elterülő Nagylapos a Hortobágyat idéző szikes gyep, amely észak felé haladva lassan homokos talajú legelőbe megy át. Jó szénát adó fűfélék borítják ezt a vidéket, emiatt a Nagylapos egyes részeit kaszálóként is használják. A legelő legfőbb fűféléje a veresnadrág csenkesz, a réti csenkesz, a mézpázsit, a sziki pozdor, a sziki útifű és a villás boglárka. A legnagyobb pázsitalkotó fűfélék mellett a Nagylapos szikes, út menti részein találhatunk sziki árpát, puha rozsnokot, díszárpát, szagos borjúpázsitot, sziki pitypangot és réti boglárkát is. Az utaktól távolabb, az erdősávok közelében nagyrészt a tarackbúza és a nádtippan a jellemző fűféle, de sok pimpó-féle, például az indás pimpó és a védett kisfészkű aszat néhány példánya is nő a lapos ezen részén. A gyúlási legelők nemcsak a Gyúlás, hanem a Gát, a Kölesföld és a Lókert gyepeit is felölelik. A homokos, laza talajú legelőket tavasszal, nagy esők után lápos, időszakos vízállások jellemzik. A gyúlási legelők növényvilágát ez különbözteti meg a Nagylapostól. Itt a csillagpázsit az uralkodó fűféle jellemzően kiegészülve az ördögszekérrel, a bókoló bogánccsal és a mezei aszattal. Hajdúdorog területén egyedül itt élnek ürgék

183 A homoki legelők élővilágát szigetszerűen megtöri néhány nagyrészt mesterséges felszíni forma. Az egyik legjelentősebb ilyen élettér a kunhalmokon alakult ki. A művelés alól kivont halmok megőrizték a tipikus lösznövényeket, az ősgyep egyes fajait. Itt jellemzően előfordul a pusztai atracél, a bókoló zsálya, a szennyes ínfű, a macskahere, a gyújtoványfű, a fehér zanót és a Bene-halmon a törpe mandula is. Ugyanilyen mikro-élővilággal rendelkezhetnek a szabályos kör alakú mélyedések, az úgynevezett sztyepptálak is. Ezek vagy természetes, deráziós úton alakultak ki, vagy néhány esetben háborús bombatölcsérek hozták őket létre. Ezek alját gyakran nedvesség kedvelő fajok népesítik be. Ilyen növényfaj a mézpázsit, a mocsári csetkáka, a mocsári gólyahír vagy a zsióka. A város két különböző legelőjét hasonló fauna népesíti be. A legelőkön viszonylag jelentős mennyiségű növényi anyag bomlik le minden évben, emiatt sok olyan állatfaj él itt, amelyek erős gyepszinti takarást igényelnek. Legnagyobb arányban az egyenesszárnyúakat találjuk, amelyek között a tücskök, szöcskék és sáskák a leggyakrabban előforduló fajok. Emellett sok poloskafaj, molylepke, bagolylepke, kabóca és cincérfaj népesíti be a legelőket. A legeltető állattartáshoz kapcsolódóan jelentek meg nagy számban a légyalkatúak, a kullancsok és a galacsinhajtó bogarak is. Az időszakos vízállások pedig a szúnyogfélék és a szitakötők elterjedésének kedveznek. A békák közül a vöröshasú unka, a kecskebéka és a zöld levelibéka fordul elő a leggyakrabban Hajdúdorog környékén. A hüllőket a fürge gyík, a zöld gyík és a ritkán előforduló vízisikló és rézsikló képviseli. A legelők leggyakoribb madarai közé tartozik a bíbic, a sárga billegető, a mezei pacsirta, a sordély, a kis őrgébics, a rozsdás csuk, a szalakóta, a fogoly, a fürj és a cigánycsuk is. Az emlősök közül az ürgék, a mezei nyulak és a már említett rágcsálók népesítik be a legelők sík vidékét A fás ligetek, erdők és dús bokrosok A fás ligetek, erdők és dús bokrosok Hajdúdorog területének mindössze 2%-át teszik ki. Nagyrészt mezsgyéken, utak mentén vagy tanyák határában álló keskeny fasorokról, kisebb méretű erdőkről, mocsári, szikes faegyüttesekről beszélhetünk. A fásszárú növények alkotta élettér ugyan nagy átfedésben van a környező mezőgazdasági és pusztai területekkel, mégis egyedi élővilággal rendelkezik. A terület legfőbb erdőalkotó fája az akác. Ezt a fajt az elmúlt száz évben telepítették be, és azóta nagy arányban terjedt el a város külterületén is. A szikes, homokos talajú déli legelőkön elvétve előfordul néhány gyér liget. Ezek között a legjellemzőbbek a sziki vagy homoki tölgyesek; a kőris, szil, ezüstfűz és nyárfa alkotta faegyüttesek. A láposabb területeken pedig a hamvas fűz és a szomorúfűz vet gyökeret. A cserjeszinten a bodza a legelterjedtebb bokorféle, amelyhez gyakran társul a kecskerágó, a galagonya, a cserszömörce vagy a som. A magasra növő fák, a sűrű bokrok sok állatnak adnak búvóhelyet és otthont. A nyílt termőföldeken vagy pusztákon táplálkozó állatok is gyakran a kevésbé háborgatott

184 erdősávokban keresnek nappali menedéket, vagy itt építik meg vackukat, fészküket. A cincérek, poloskák, pókfélék mellett érdemes megemlíteni a tölgyesekben fellelhető szarvasbogarat, orrszarvúbogarat és a hőscincért. Jellemzően a fák oltalmában rak fészket a fácán; de gyakran ide telepszik a búbos banka, a fürj és a fogoly is. Az énekesmadarak közül rendszeresen a dús cserjésekben költ a fülemüle, a vörösbegy, a sárgarigó, a barátposzáta, az ökörszem, az erdei pityer, a fekete rigó, a szalakóta és több cinegeféle és légykapóféle is. Elsősorban az öreg tölgyesekben tűnik fel a fakopáncs, a zöld és a szürke küllő valamint a fekete harkály. A magas mezőszéli fák koronáján rak fészket a puszták legtöbb ragadozómadara is. A laza talajú erdősávokban ássa ki a vackát a vörös róka, a borz, a sün, a görény, a menyét, a hermelin és a mezei nyúl. A fák között találnak menedéket az őzek és a vaddisznók is A város, mint élettér Magáról a városról, mint élettérről is érdemes néhány szót ejteni. A hagyományosan városias környezetben előforduló állatok (házi veréb, galamb, házi egér, patkány, sün, nagy éjjeli pávaszem) mellett Hajdúdorog belterületén elsősorban a védelem alatt álló fákat kell megemlíteni. Ezek nagyban összefüggenek a város és az ország történelmével. A legjelentősebb védett fa-csoportot a görögkatolikus székesegyház kertjében találhatjuk. Több mint száz évvel ezelőtt a város volt a kiindulópontja és központja annak a mozgalomnak, amelynek célja egy magyar nyelvű görögkatolikus püspökség megalapítása volt. A magyar görögkatolikus egyház pápai elismerésében nagy szerepe volt az 1900-as római zarándoklatnak, amelyen összesen 42 hajdúdorogi hívő vett részt. A zarándoklat emlékére 1900-ban egy jubileui szentmisét követően 42 darab fát ültettek el a templomkertben, amelyek közül 35 mind a mai napig megtalálható. A székesegyház kertjében 13 vadgesztenyefa, 3 kocsányos tölgy, 5 szilfa, 4 kőrisfa, 2 közönséges pagodafa és 3 hársfa áll védelem alatt. Minden bizonnyal a helyiek között a legismertebb védett fa a Szív utcai Görögkatolikus óvoda kocsányos tölgyfája. A hatalmas fát a honfoglalás ezeréves évfordulóján, 1896-ban ültette Hajdúdorog közössége ben vált védett természeti értékké a Böszörményi út 28 szám alatti telken álló közönséges pagodafa. A fát a ház akkori tulajdonosa, Orosz István, a lovas nemzetőrség századosa ültette az es szabadságharcot követő években az elbukott forradalom emlékére. Ma az Öregek Napközi Otthona működik az épületben. Szintén 2004-ben váltak védetté Erzsébet királyné emlékfái is. A fákat 1898-ban ültették az akkori földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác felhívására. A miniszter körlevélben kérte az ország minden települését, hogy a gonoszul meggyilkolt Erzsébet királyné emlékére hosszú életű, nemes fákat ültessenek. Hajdúdorog város elöljárósága, a görögkatolikus egyház és a

185 Magyar Királyi Dohánybeváltó Hivatal összesen 667 darab tölgyet, vadgesztenyét, kőrist, nyárfát, fenyőt, hársfát és akácot ültetett a királyné emlékére. Ezek közül nyolc tölgyfa és tíz gesztenyefa még mindig látható az egykori Dohánybeváltó Hivatal területén. A fák egy része a mai vasútállomás előtt láthatóak, más részük magántulajdonban a közeli cégek területén van Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A külterületen lévő majorok közül azokat, amelyek nem tisztán állattartó telepek GMG, azaz mezőgazdasághoz kapcsolódó ipari gazdasági területként jelöli ki a terv. Azokat a meglévő majorokat pedig, ahol jelentős mértékben csak állattartás folyik, ezeket a területeket általános mezőgazdasági területben hagyja a terv azzal, hogy külön jelöli őket mint állattartó telepeket, ahol a fejlesztés előfeltétele hogy birtoktest kerüljön kialakításra. A közigazgatási terület északkeleti részén, az M3-as autópálya déli oldalán tervezett fődűlőút szomszédságában, homokbánya számára lett terület kijelölve. Hajdúdorog igazgatási területén ma az egyetlen védelem alatt álló természeti érték, az Óvoda utcai kocsányos tölgy. Helyi védelem alá kerültek még az elmúlt 150 évben ültetett emlékfák is. Az ex lege védett szikes tavak védelmét a rendezési terv biztosítani tudja, ezeket a tervlapok tartalmazzák is. A belterület nyugati szélén, a Nánási út déli oldalán lévő szikes tó védelme is biztosított a tervben, a településrendezési terv ezen az oldalon javasolja kiegészíteni a védett területek listáját, ugyanis ehhez a szikes tóhoz csatlakozó gyep-legelő területet ilyen formában kívánja megőrizni. Természetes eredetű szikes tavaknak (ex lege védett) minõsülnek a következő idõszakos vízborítású területek is. A Gyulási határrészen levõ Czakó-tó, a Gáti határrészben a Fehér szik, a Kölesföldben levő Orosz-lapos, a Szállásföld-középben található Birtokosság lapos (amelynek elnevezése az egykori városi legelőre utal), valamint a Szállásföld-Északban levő Csárda-lapos. A Nánási út mellett, a gyepes terület mellett a belterülethez közvetlenül csatlakoztatva egy idegenforgalmi hasznosítású különleges területet is előirányoz a terv, ahol lovasturizmus létesítményei is helyet kaphatnának, így a védelemre jelölt megmaradó gyepterületen lovasturizmus is lehetséges. A településszerkezeti terven és szabályozási terven feltüntetésre kerültek a régészeti védelem alatt álló területek is. E területek védelme a talaj meghatározott mélység alatti védelmét is jelentik

186 1.28. Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei A belterület nyugati szélén, a Tokaji út, Újtelep út találkozásánál lévő 0500/1 Hrsz. beépítetlen területen idegenforgalmi hasznosítású különleges területet javaslunk létesíteni. Olyan területet, amely idegenforgalomhoz is kapcsolódó ellátó létesítmények, kereskedelem, szolgáltatás számára használható fel. A terület beépítését oly módon javasoljuk szabályozni, hogy az a csatlakozó, védelemre javasolt gyepterület felől is méltó kapuja lehessen a városnak. A köztemető távlati kisebb északi irányú fejlesztését a korábbi terv szerint javasoljuk megőrizni. A temető keleti oldalán 50 méter széles parkosított területet, parkoló területet javaslunk kialakítani, és az Újtelep utca menti telekvégek folytatásában a temető melletti zöldterület felé tájolva egy olyan különleges területet ajánlunk kialakítani, ahol a temetőhöz kapcsolódó gazdasági tevékenységek kaphatnának lehetőséget a működésre. A város délkeleti széle mellett tervezett ipari park és a belterület között jelentős területen javaslunk erdősítést. A tervezett erdőterület részben vagy teljes egészében gazdasági erdőként való kezelése is elképzelhető. Ez, a védelmet is szolgáló terület megvalósíthatóságának esélyét is növelné. Fenti fejlesztési javaslatok csak azokat az elképzeléseket tartalmazzák, melyek a településszerkezeti terv területfelhasználását jelentős mértékben meghatározzák. Az intézmények főként a településközpontban lévő fejlesztési javaslatait, a szabályozási terv készítésével együtt szükséges megvizsgálni. Főként abból a szempontból, hogy a tervezett ingatlanbővítésekre az övezeti besorolások lehetőséget adnak e, és hogy az elképzelt fejlesztéseket a tervezett építési szabályok (beépítési mód, a telek legnagyobb beépíthetősége, megengedett legnagyobb építmény magasság, előírt városképi megjelenés) lehetővé teszik-e

187 Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek

188 Zöldfelületi ellátottság értékelése A város jövőjének meghatározó részét képezik az üdülő, pihenési, idegenforgalmi hasznosítású területei is. A strandfürdő gyógyfürdőként való továbbfejlesztése körülötte üdülő, lakó- üdülő vegyes területek és idegenforgalmi hasznosítású területek kialakítása szerepel a város fejlesztési elképzelései között. A szerkezeti terv javaslata tartalmazza ezeket az elhatározásokat. Így a strandfürdő területéhez északról csatlakozó tömbrészt üdülőterületi fejlesztésre jelöli a terv. A fürdő keleti oldalához csatlakozó jelenlegi zártkert fürdő felé néző ingatlanjainak lakó-üdülő jellegű fejlesztését javasoljuk. A fürdőtömb nyugati oldala mellett a Tokaji út Pacsirta út Rákóczi körút Méntelep út közötti tömb jelenleg beépítetlen, rendezetlen, területeinek felhasználásával olyan idegenforgalmi hasznosítású különleges területet javaslunk kijelölni, ahol részletesebb program és terv alapján kisebb pihenő és zöldfelület, lakó-üdülő jellegű épületek és idegenforgalomhoz kapcsolódó ellátó létesítmények kerülhetnének elhelyezésre igényes építészeti megfogalmazásban. A strandfürdő déli oldala és a Gyepszél utca között lévő beépítetlen területen gondozott zöldterületet javaslunk kialakítani, olyan parkosított környezetet szabályozni, ahol a zöldterületi jelleg megőrzésével igényes ellátó létesítmények azért elhelyezhetők lennének A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága tervezi az értékesebb gyep-legelő ill. vízállásos területek védelem alá helyezését. A külterület fejlesztése- című fejezetben elmondottak szerint ún. SCI különleges természet-megőrzési területként terjesztette fel a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága Hajdúdorog külterületének három egybefüggő részét: - Az igazgatási terület északnyugati szélén a 3503 sz. út nyugati oldalán Hajdúnánás igazgatási területéhez csatlakozó gyepterületet. - A közigazgatási terület délkeleti szélén lévő kiránduló erdőhöz csatlakozó gyepterületek jelentős részét. - Hasonló célú védelemre javasolták a belterülethez keleti, délkeleti oldalon csatlakozó teljes gyepterületet is. E területek egy részének védelmével a város nem tudott egyetérteni, ugyanis az Újfehértói út déli oldalán lévő gyepterület jelentős része a város tulajdonában van, és távlatban, mint ipari park kialakítása került számbavételre. Az Újfehértói úttól északra lévő területek ilyen célú védelme a rendezési tervben biztosítható azzal, hogy a Szélső utca külső oldalán, mivel ott jelentős közművesítés és infrastruktúra található, új telekosztásokat irányoz elő

189 Erdőterület a külterületen viszonylag kis arányban található. További erdősítést a közigazgatási terület délkeleti részén található kiránduló erdő környezetében valamint a belterület környezetében irányoz elő a terv. Így erdősítésre javasoljuk az egykori szennyvíztároló környezetét, valamint a belterület délkeleti szomszédságában tervezett ipari park és a belterület közötti gyep Védőövezetek A település területén több olyan állattartó telep, vagy tevékenység is van, melynek a 21/2001.(II.14.)Korm. r. illetve az OTÉK szerinti védőövezetet kell kijelölni. A kisebb állatlétszámú állattartó telepek körüli védőövezet mérete egyedileg határozandó meg. A település területén védőtávolságot igénylő tevékenységek és létesítmények: - Állattartó telepek: un. Kantelep (1000 db) 500 m; Bocskai Szövetkezet (sz.m. telep) 500 m; Szakosított sertéstelep (5000 db) 1000 m; - Vízfolyások mellett a törvényben előírt védőövezet, vagy korlátozás. - Települési vízműves kutak vonatkozásában a törvényben előírt korlátozásokkal kijelölt védőidom (123/1997.(VII.18.)Korm. r. alapján) - Villamos távvezetékek biztonsági övezetei a 11/1984.(VIII.22.)IpM r. szerinti terület. - A területet érintő földgáz termékvezeték a törvényben előírt védőövezetet igényli. - Szennyvíztelep lezárás után 300 m. - A meglévő vagy tervezett természetvédelmi területek környezetében a területhasználatban egyedileg megállapított pufferzóna kijelölése javasolt, melyet a HNP-vel közösen javasolt megfogalmazni

190 1.30. Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata Hajdúdorog városszerkezete a hajdúvárosokra jellemző gyűrűs sugaras elrendezésű, bár ez nem annyira összetett és tiszta rendszerrel alakult ki, mint pl. Hajdúböszörmény esetében. A belső városközpontot körülvevő gyûrû mindazonáltal tisztán megmaradt a városszerkezetben, ezen belül szabályos utcahálózat, szabályos telekszerkezet alakult ki viszonylag kisebb méretű telkekkel. A várost körbevevő külső gyűrűig tart az a történeti településrész, mely településszerkezeti védelmet érdemel. A belső körgyűrű és a külső utak által határolt körgyűrű között a kétbeltelkes településekre jellemzően helyezkedtek el régen a gazdasági kertek. A városnak ezen a részén az utólagos beépülés következtében szabálytalan, halmazszerű úthálózat és telekstruktúra alakult ki. A tömbbelsők továbbosztódása révén jellegzetes belső zugok, zsákutcák alakultak ki, mely szintén a városszerkezet védendő értékét jelenti. Az intézmények jelentős része a város központjában helyezkedik el. Az 1970-es években készült városrendezési tervek még a külsõ városrészek ellátására alközpontok kialakítását javasolták. A település szerkezeti adottságai és beépítési karaktere miatt azonban ezek az

191 alközpontok nem alakultak ki. Az intézményfejlesztések főként a kis körúton belül a városközpontban valósultak meg. Ezt a helyzetet terület-felhasználási és szerkezeti adottságnak ill. igénynek kell tekinteni legalábbis az alapvető ellátó létesítmények vonatkozásában (általános iskola, óvoda). Az intézményekre vonatkozóan külön vizsgálati munkarész készült önálló tervlapon ábrázolva az intézményeket, melyek felsorolása a fejezet végén található. A lakóterületek jellege a város településszerkezeti adottságaihoz és kialakult telekstruktúrájához igazodik. A kis körúton belül kisvárosias lakóterület, telekhasználat a jellemző, illetve a forgalmas utak mellett összefüggő intézményterületek találhatók. A kis és nagy körút közötti lakóterületek zömmel kertvárosinak nevezhetők, bár a falusias telekhasználat sok helyen megtalálható. A nagy körúton kívül lévő történetileg újabb kori szabályos telekosztások főként a városszerkezeten belüli szélső elhelyezkedés miatt falusias használatúak. A vizsgálatokat ábrázoló tervlapon külön ábrázolásra kerültek a viszonylag egybefüggő beépítetlen telekcsoportok. Ilyen nagyobb beépítetlen terület négy helyen található, - a belterület északnyugati szélén, a Petõfi, Méntelep, Lõtér utcák mentén, - a belterület nyugati szélén található temetõ alatt a Dózsa Gy. u. mellett, - a városközponthoz északi oldalon csatlakozó területen a Tokaji u. keleti és nyugati oldalán valamint a Nagytó és a Tokaji u. közötti tömbben, - a belterület déli szélén, a Nagy Sándor utcával párhuzamos 3026/17. Hrsz. út mellett. A város közlekedésszerkezetének fontos részét képezi a Tiszalök Debrecen vasútvonal, mely a belterület délnyugati határát is képezi. Emellett alakultak ki a vasúthoz és a Hajdúböszörmény Debrecen irányú országos mellékúthoz kapcsolódva a város ipari területei. E terület tovább már nem építhetõ, ezért itt csak az intenzívebb beépítés a még hasznosítatlan területek felhasználása jelentheti a fejlesztést. A város nyugati és keleti szélén a Hajdúnánásra ill. Újfehértóra vezető utak két oldalán viszonylag értéktelenebb mezőgazdasági területek bevonásával látszik további jelentős fejlesztési lehetőség a gazdasági területek vonatkozásában. A város működő köztemetője a belterület nyugati szélén helyezkedik el. A korábbi három, ma már kegyeleti parknak számító temető, a belterület északkeleti, északnyugati ill. délkeleti szélén helyezkedik el, melyek távlati felszámolása és más jellegű hasznosítása a cél. Ezen túl van még a város Ny-i részén a kegyeleti céllal megőrzendő izraelita temető. Fontos és Hajdúdorog távlati fejlesztéseiben meghatározó szerepet betöltő létesítmény a gyógyvizű strandfürdő, mely a belterület északi szélén helyezkedik el. A strandfürdő fejlesztésére és a környezetében tervezett üdülőfalu megvalósítására fejlesztési tervek készültek, melyeket felhasználva a város több pályázatot nyújtott be. A fürdőtömb keleti oldala mellett lévő zártkert belterülethez közelebbi része várhatóan lakóterületté ill. lakó üdülő területté fog

192 válni. A belterület szerkezetének hangsúlyos elemei a város és a városközpont területét nagyjából négy azonos részre osztó országos mellékutak A területfelhasználás fejlesztése: A város intézményeinek többsége a belterület súlypontjában helyezkedik el. Az egymást metsző két főút környezetében alakult ki a mûemléki védettségû templom és annak környezetében a történelmi városközpont. A városközpontnak azt a részét, ahol az intézmények többsége található, illetve ahol lakó és intézményi funkciók vegyesen találhatók, mint településközpont vegyes területet határozta meg a terv. A városközponton belül a kiskörúton belüli területeken azon részeket, amelyeket nem sorol a terv az előbb említett településközpont vegyes területek közé, kisvárosias lakóterületként határozza meg a településszerkezeti terv. Ezeken kívül a kiskörúthoz külső oldalán csatlakozó telkek, valamint a forgalmas utak mentén lévõ ingatlanok, szintén kisvárosias területként lettek meghatározva. A négy, észak dél kelet nyugat irányban kivezető országos mellékút környezetét gyakorlatilag majdnem teljes egészében a külső körútig ilyen kisvárosias lakóterületnek jelöli ki a szerkezeti terv. A nagykörút és kiskörút közötti, az előzőek szerint kisvárosias lakóterületbe nem sorolt valamennyi lakóterületet kertvárosias lakóterületként, a nagykörúton kívül lévő, peremen lévő lakóterületeket pedig falusias lakóterületként határozza meg a szerkezeti és a szabályozási terv. A lakóterület fejlesztése érdekében jelentősebb nagyságú területek bevonása nem vált szükségessé. Új lakóterületként főként a várost határoló Gyepszél út nagykörútnak jelölt, Gyepszél út külső beépítetlen oldala az, melyet belterületbe vonásra, új lakóterület kiosztására irányoz elő a terv. E területeken kívül számos üres ingatlan vagy megosztható ingatlan található a városban. Fejlesztési lehetőséget jelentenek a tömbbelsők, ahol a kialakult zsákutcák továbbvezetésével újabb telkeket lehet osztani. Jelentős fejlesztési lehetőséget jelent a belváros, a kiskörúton belüli területek kisvárosiasodó beépítése, ahol tulajdonképpen az intenzívebbé váló beépítés, kis társasházak építése jelent fejlesztési lehetőséget. Jelentős fejlesztési lehetőség a kiskörút és a strandfürdő közötti terület, a Tokaji út két oldala, ahol kis társasházas beépítésre van az üres területek rendezése után lehetőség. Jelentős, jelenleg külterületi részek bevonása szükséges viszont a gazdasági területek fejlesztése miatt. A belterülethez délkeleti oldalon csatlakozó gyep, legeő terület bevonásával ipari park kialakítását tervezi a város, az így kialakuló ipari park és belterület között, pedig védőerdőt kíván létesíteni. Hasonlóképpen külterületi rész bevonása szükséges a belterület nyugati

193 oldalán, a Nánási út északi részén, ahol kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület alakítható ki. E terület jelentőségét az is növeli, hogy Hajdúnánás irányában érhető majd el az M3-as autópálya, így a városnak ez a része gazdasági vállalkozások számára rendkívül kedvező lesz. Az idegenforgalomhoz kapcsolódó fejlesztések is jelentősen érintik a város területfelhasználását. A strand gyógyfürdőként való továbbfejlesztése fontos szerepet tölt be a város jövőjében. A strand északi részén már korábban kijelölésre került egy nagyobb terület, ahol idegenforgalmi létesítmények, kemping, pihenő, sportterületek, szálláshelyek alakíthatók majd ki. A strandfürdő tömbjének keleti oldalán a zártkertek egy részének felhasználásával üdülőterület alakítható majd ki. Fontos fejlesztési terület a strandfürdő nyugati oldalával határos, a Tokaji út nyugati oldalán lévő idegenforgalmi hasznosításra jelölt különleges terület. E terület jelenleg rendezetlen, de megfelelő feltöltésével, rendezésével jelentős nagyságú, idegenforgalom számára hasznosítható terület nyerhető, ahol szálláshelyek, üdülőépületek, pihenő zöldterületek, kereskedelmi szolgáltató létesítmények helyezhetők el. Kisebb. de mégis fontos idegenforgalmi hasznosítású területet jelöl a terv a Nánási út déli oldalán a tervezett nagykörúthoz közvetlenül kapcsolódóan. E területen idegenforgalmi szálláshelyek, szolgáltató-ellátó létesítmények, lovas turizmus számára helyezhetők el létesítmények. Különösen kedvezőnek mondható ez a terület azért, mert ehhez kapcsolódik az a viszonylag nagy kiterjedésű gyep-legelő terület, melyet megőrizni javasol a szerkezeti terv és, ahol a lovaglásra is jó lehetőség nyílik majd. Az Újfehértói út északi és déli oldala hasonlóképpen fontos szerepet játszik a fejlesztésekben, ahol kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területek számára jelöl ki új területeket a terv. A város hagyományos ipari részén, a belterület déli oldalán a Dohánybeváltó, Böszörményi utca és tiszalöki vasútvonal közötti tömbben a meglévő ipari területek továbbfejlesztése lett előirányozva a jelenleg beépítetlen területeket felhasználva. A város közlekedésszerkezetének fontos részét képezi a Tiszalök Debrecen vasútvonal, mely a belterület délnyugati határát is képezi. Emellett alakultak ki a vasúthoz és a Hajdúböszörmény Debrecen irányú országos mellékúthoz kapcsolódva a város ipari területei. E terület tovább már nem építhető, ezért itt csak az intenzívebb beépítés a még hasznosítatlan területek felhasználása jelentheti a fejlesztést. A város nyugati és keleti szélén a Hajdúnánásra ill. Újfehértóra vezető utak két oldalán viszonylag értéktelenebb mezőgazdasági területek bevonásával látszik további jelentős fejlesztési lehetőség a gazdasági területek vonatkozásában. A város mûködő köztemetője a belterület nyugati szélén helyezkedik el. A korábbi három, ma már kegyeleti parknak számító temető, a belterület északkeleti, északnyugati ill. délkeleti szélén helyezkedik el, melyek távlati felszámolása és más jellegű hasznosítása a cél. Ezen túl van még a város Ny-i részén a kegyeleti céllal megőrzendő izraelita temető. Fontos és Hajdúdorog távlati fejlesztéseiben meghatározó szerepet betöltő létesítmény a gyógyvizű strandfürdő, mely a belterület északi szélén helyezkedik el. A strandfürdő fejlesztésére és a környezetében tervezett üdülőfalu megvalósítására fejlesztési tervek készültek, melyeket

194 felhasználva a város több pályázatot nyújtott be. A fürdőtömb keleti oldala mellett lévő zártkert belterülethez közelebbi része várhatóan lakóterületté ill. lakó üdülőterületté fog válni. A belterület szerkezetének hangsúlyos elemei a város és a városközpont területét nagyjából négy azonos részre osztó országos mellékutak A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Hajdúvárosi történelmi sajátosságok A hajdúvárosok, így Hajdúdorog településformájának, belső települési viszonyainak kialakulását két külső tényező is befolyásolta: a katonáskodó elemek már kialakult telepeinek rendszere, és az Alföld földrajzi, gazdasági és népességi viszonyain nyugvó kertes városok rendje. A hajdúvárosok kifejezetten katonai és politikai elképzelések eredményeképpen jöttek létre. Településük kezdettől fogva a katonai rendeltetéshez és természetesen a korabeli biztonsági állapotokhoz alkalmazkodott. Városaik hármas tagozódása: a belső vár, huszárvár és latorkert megegyezik a korabeli végvárak felépítésével. De településformájuk kialakítására nem csupán a korabeli végvárrendszer lehetett hatással, hanem az őket megelőző lakosság megmaradt várszerű építményei és hagyományai is. A városok központja az erődítménnyel körülvett templom volt. Még 1859-ben is emlékeznek arra, hogy Dorogon a templomnak külön őrtornya volt, ahonnan megfigyelhették a közeledő ellenséget, és időben felkészülhettek a védekezésre. Legvégső menedéket is ez szolgáltatott az ellenség által körülvett lakosság számára. A belső váron kívül a települések fő erőssége az árokkal szegélyezett, töviskerítés, amelyet igen gyakran palánkká építettek ki. A kerítésekkel körülvett településforma is megtalálható a törökkort megelőző időben. E védelmi rendszert a XVI-XVII. században meginduló harcok, az állandó veszélyt jelentő török német betörések csak megerősítették, továbbfejlesztették. A hajdúság katonai egységként telepedett le, később ez a katonai települési forma gazdasági tényezők hatása alatt átformálódott és a polgári élet keretévé vált. Győrffy István Hajdúböszörményről és Hajdúszoboszlóról készült tanulmányaiban megvizsgálta a kertes települések rendszerét, elterjedését és azt állapította meg, hogy a hajdúvárosok, általában hasonlóságot mutatnak a kertes városokkal. A beltelkek kettéosztottsága, az akolkertek övezetének funkciója, az állattartás szilaj, rideg jellege és a földműveléssel szemben jelentkező túlsúlya, a határhasználat módja a hajdútelepülések és a kertes városok hasonlóságát mutatják. A hajdúk tehát kertes települések által övezett területen találtak otthonra. A települési formájukat az alföld földrajzi, népességi és gazdasági helyzete mellett, elsősorban a katonai védekezés hozta létre

195 A többi alföldi állattartó településhez hasonlóan öves határhasználatot teremtettek: az általában kör alakú háztelkekből álló települést az akolkertek öve veszi körül, ehhez kapcsolódik a belső legelők sávja, ami után a szántó és a külső legelő következik. A rideg állattartás fenntartásához szükséges mennyiségű legelő biztosítását az alföldi állattartó települések általában szomszéd határbeli puszták bérbevételével oldották meg Szerkezeti sajátosságok Hajdúdorog városszerkezete, mint az előző fejezetből is kitűnik, a hajdúvárosokra jellemző gyűrűs sugaras elrendezésű, bár ez nem annyira összetett és tiszta rendszerrel alakult ki, mint pl. Hajdúböszörményé. A belső városközpontot körülvevő gyűrű mindazonáltal tisztán megmaradt a városszerkezetben, ezen belül szabályos utcahálózat, szabályos telekszerkezet alakult ki viszonylag kisebb méretű telkekkel. A várost körbevevő külső gyűrűig tart az a történeti településrész, mely településszerkezeti védelmet érdemel. A belső körgyűrű és a külső utak által határolt körgyűrű között a kétbeltelkes településekre jellemzően helyezkedtek el régen a gazdasági kertek. A városnak ezen a részén az utólagos beépülés következtében szabálytalan halmazszerű úthálózat és telekstruktúra alakult ki. A tömbbelsők tovább osztódása révén jellegzetes belső zugok, zsákutcák alakultak ki, mely szintén a városszerkezet védendő értékét jelenti. Az intézmények jelentős része a város központjában helyezkedik el. Az 1970-es években készült városrendezési tervek még a külső városrészek ellátására alközpontok kialakítását javasolták. A település szerkezeti adottságai és beépítési karaktere miatt azonban ezek az alközpontok nem alakultak ki, az intézményfejlesztések főként a kis körúton belül a városközpontban valósultak meg. Ezt a helyzetet terület-felhasználási és szerkezeti adottságnak ill. igénynek kell tekinteni legalábbis az alapvető ellátó létesítmények vonatkozásában (általános iskola, óvoda). Az intézményekre vonatkozóan külön vizsgálati munkarész készült. A lakóterületek jellege a város településszerkezeti adottságaihoz és kialakult telekstruktúrájához igazodik. A kis körúton belül kisvárosias lakóterület, telekhasználat a jellemző, illetve a forgalmas utak mellett összefüggő intézményterületek találhatók. A kis és nagy körút közötti lakóterületek zömmel kertvárosinak nevezhetők, bár a falusias telekhasználat sok helyen megtalálható. A nagy körúton kívül lévő történetileg újabb kori szabályos telekosztások főként a városszerkezeten belüli szélső elhelyezkedés miatt falusias használatúak. A rendezési tervben a vizsgálatokat ábrázoló tervlapon külön ábrázolásra kerültek a viszonylag egybefüggő beépítetlen telekcsoportok. Ilyen nagyobb beépítetlen terület négy helyen található, - a belterület északnyugati szélén, a Petőfi, Méntelep, Lőtér utcák mentén, - a belterület nyugati szélén található temető alatt a Dózsa Gy. u. mellett, - a városközponthoz

196 északi oldalon csatlakozó területen a Tokaji u. keleti és nyugati oldalán valamint a Nagytó és a Tokaji u. közötti tömbben, - a belterület déli szélén, a Nagy Sándor utcával párhuzamos 3026/17. Hrsz. út mellett A telekstruktúra vizsgálata telekmorfológia és telekméret vizsgálat A településszerkezet egyik legmeghatározóbb eleme a közúthálózat. A város szerkezetét jelentõsen meghatározza az észak déli és nyugat-kelet irányú országos mellékutak hálózata, amely gyakorlatilag négy részre osztja a belterületet. A településfejlesztési koncepcióban elhatározást nyert, hogy a város leginkább látogatott részét a városközpontban lévő főteret, jelenleg az Újfehértói út által két részre osztott teret, egy egységes gyalogos térré alakítja a város, valamint, hogy az ehhez kapcsolódó görög katolikus templomot, annak környezetét a mellette lévő forgalmas utcaszakaszokat, pedig gyalogos zónaként fejleszti tovább. E gyalogos központ kialakításának előfeltétele az, hogy az országos mellékutak ne vezessenek rajta keresztül. Ezt a fontos településszerkezeti elhatározást kétütemű megvalósítással kívánja a rendezési terv elérni. Elsõ ütemben arra nyílik lehetõség, hogy a Petõfi teret és Vasvári Pál teret, melyet az Újfehértói út jelenleg két részre oszt, egyesíteni lehessen. Ezt a rendezési terv úgy irányozza elő megvalósítani, hogy az Újfehértói út és a Hajdúnánási út a város központján nem vezetne keresztül, csak parkoló utcák lennének, az országos mellékutak forgalma pedig áttevődne a tervezett kiskörút déli szakaszára. Ez természetesen a meglévõ útszakasz szabályozásának a szélesítését igényli, ez fõként a Domb út és a Hétút utca esetében szükséges. Ebben az ütemben még megmarad a jármûforgalom a központot észak-déli irányban kettévágó Böszörményi és Tokaji utakon. A második ütem megvalósítását a központon észak-déli irányban keresztül menő út forgalmának a kiváltása fogja jelenteni. Ekkor az észak felől a Tokaji út felől érkező forgalom a kiskörútnál áttevődne a városközpont körül tervezett kiskörút keleti szakaszára. Ez lehetőséget ad majd arra, hogy a kiskörúton belül visszamaradó Tokaji út és Böszörményi út parkoló utcaként tudjon funkcionálni. További fontos szerkezeti elhatározás, hogy az előzőekben említett kiskörút teljes folyamatában kiépítésre kerüljön a szükséges csomópontok helybiztosításával, majd kiépülésével együtt. A közlekedésszerkezetet kiegészíti a gyűjtő utak hálózata. Egy új fontos, mintegy negyed körívet leíró gyűjtőút, a belterület délkeleti oldalán tervezett gyűjtőút, amely az Újfehértói és a Böszörményi utat köti össze. Ezen gyűjtőút legfontosabb szerepe, hogy a város délkeleti

197 szélén tervezett ipari parkot kiszolgálja, az Újfehértói és a Böszörményi, illetve Debrecen irányába vezető utak között úgy kapcsolja át a forgalmat, hogy annak ne kelljen a város belterületét érintenie. A többi többségében sugárirányú gyűjtőút meglévő nyomvonalon halad, néhol csak a szűkebb szakaszok szélesítése szükséges Tulajdonjogi vizsgálat A tulajdonjogok szempontjából a településen a magántulajdon meghatározó, azonban a településfejlesztés, településüzemeltetés szempontjából fontos területek jellemzően az önkormányzat tulajdonában vannak. Az ipari park, iparterület fejlesztésére kijelölt rekultivált terület is önkormányzati tulajdonú, felhasználásával mentesített barnamező kerül felhasználásra. Az alábbiakban részletes tájékoztatást a forgalomképes, forgalomképtelen, és korlátozottan forgalomképes ingatlanokról az önkormányzati tulajdon kataszter nyújt Önkormányzati tulajdon kataszter sorsz. hrsz. Megnevezés Bejegyzés ideje Épületekkel, építményekkel beépített ingatlanok Megjegyzés Terüle t Strandfürdő Lőtér Átvezetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok közé /4 Lakóház Méntelep u Petőfi téri szolgálati lakás Beépített ingatlan a Méntelep u. végén Átvezetve forg. képes beépítetlen telkek közé Lakóház Kurucz u. 14. Bejegyző határozat: 37503/4/

198 9. Értékesítve /1/A/ 2 Gyógyszertár társasház Eladva, de rendezetlen tulajdonrész maradt Főkefe Kht. részére átadott épület üzemeltetésre átadott Szív utcai épület Piac üzemeltetésre átadott 14. 4/1 Önk. lakások, Üzlet és parkolók /8-4/14 Garázsok területe rendezetlen, tulajdonból kikerült Társasház udvar részben rendezett /2 ABC Áruházhoz tartozó terület Bejegyző határozat: / Rendőrség Használatra átadott Iskola utcai költségalapú bérlakás lakással beépítve Beépítetlen földterületek Beépítetlen terület a Rákóczi krt.-on /1 Benzinkút és gépkocsi mosó előtti közterület m m

199 /3 Méntelep úti Óvoda melletti telek m Homok sziget m /17 Udvar a Böszörményi úti garázsok mellett m Megszűnt Bejegyző határozat száma: 40216/ /1 Mocsár a Kórház utca végén /3 Mocsár a Vásárhelyi utca végén m m /4 Mocsár a Fürj-éri II/C. csatorna mellett ha 3727 m /3 Mocsár a Fürj-éri II/C. csatorna mellett m Beépítetlen terület a Tokaji utcán m Beépítetlen terület

200 a Nagytó utcán m /13 Beépítetlen terület a Köztemető védőtávolságában m Beépítetlen terület a Lőtér mögött m Beépítetlen terület a Méntelep utca végén Beépítetlen terület a Méntelep utca végén Beépítetlen terület a Méntelep utca végén Beépítetlen terület a Méntelep utca végén m m m m Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán m m m m m m Beépítetlen terület a Petőfi S. utca végén m Beépítetlen terület a Petőfi S. utca m

201 végén Beépítetlen terület a Petőfi S. utca végén m Beépítetlen terület a Petőfi S. utca végén m Beépítetlen terület a Petőfi S. utca végén m Beépítetlen terület a Petőfi S. utca végén m Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán m Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán m m m m m

202 56. Átvezetve beépített forgalomképes ingatlanokba /2 Beépítetlen terület a Nagy S. utca végén eladott, rendezetlen 319 m /9 Ipartelep a Dohánybeváltó utcán m /2 Beépítetlen terület a Kovács utca végén /6 Beépítetlen terület a Kovács utca végén /7 Beépítetlen terület a Kovács utca végén /9 Beépítetlen terület a Dózsa Gy u. végén (vasút mellett) m m m m /4 Beépítetlen terület a Dózsa Gy u. végén (vasút mellett) m /2 Beépítetlen terület a Dózsa Gy u. végén (vasút felől) /3 Beépítetlen terület a Dózsa Gy u. végén (vasút felől) m m /2 Udvar a Fehértói u. 2/b. épülethez m Beépítetlen terület

203 a Balogh S. utcában m Beépítetlen terület a Balogh S. utcában m Beépítetlen terület a Balogh S. utcában m Beépítetlen terület a Balogh S. utcában m Beépítetlen terület a Balogh S. utcában m /11 Beépítetlen terület a Jókai, Hunyadi u. között (zárvány) m /8 Beépítetlen terület a Dohánybeváltó u. sarkán m Beépítetlen terület a Lőtér u. elején tulajdonból kikerült, rendezetlen 1061 m /3 Beépítetlen terület a Gyepszél utcán /4 Beépítetlen terület a Gyepszél utcán m m

204 /5 Beépítetlen terület a Városkert u. végén m /6 Beépítetlen terület a Gyepszél utcán /7 Beépítetlen terület a Gyepszél utcán /8 Beépítetlen terület a Gyepszél utcán /9 Beépítetlen terület a Gyepszél utcán /10 Beépítetlen terület a Gyepszél utcán /12 Beépítetlen terület a Gyepszél utcán m m m m m m /10 Beépítetlen terület a Jókai, Hunyadi u. között (zárvány) m Fásított árok a Csontoskertben (határvonal jelölésére) m Fásított árok a Lókertben (határvonal jelölésére) /1 Fásított árok a Rákóczi kertben (határvonal jelölésére) 88 09/5 Fásított árok a Vágóhídi Temető mellett /1 Fásított árok a Csontoskertben Kapcs. hrsz.: 4922/2, 4922/3, 4922/4, 4922/ Kapcs. hrsz.: 4017/2, 4017/3, 4017/ m 2 1 ha 4711 m m m

205 330 m² megszűnt beolvadt a 3040 hrsz-ba bejegyző határozat száma: / m Méntelep u.11. Átvezetve forg.k. beépített ingatlanokból Bejegyző határozat száma: /26 Udvar Böszörményi u Bejegyző határozat:40216/4/ Értékesítve: 230/2013. (X.22.) KT. határozat alapján /3 kivett beépítetlen terület /4 kivett beépítetlen terület 217 m² (556/1 hrsz-ú ingatlanból) 365 m² (556/1 hrsz-ú ingatlanból) /4 kivett beépítetlen terület m² (716/1 hrsz-ú ingatlanból) Termőföldek gödör és gyep a Köztemető előtt feltöltés alatt 2 ha 231m 2 5,

206 AK /24 szántó (Disznókút Ny.) Telekalakítási megállapodás dátuma: 4 ha 6574 m 2 91,01 AK /12 szántó m 2 12 AK /13 Szántó ha 1632 m AK /14 Szántó m 2 11,93 AK /8 Szántó ha 4509 m 2 125,72 AK gyep a Nánási határban (a csatorna mellett) m 2 0,67 AK 104. Törlő határozat: 35679/ m 2 9,72 AK

207 /15 szántó (Görögkút É.) m 2 2,03 AK 106. Törlő határozat: 35679/2013/ ha 8800 m 2 10,70 AK /90 szántó (Görögkút É.) m 2 5,49 AK /3 szántó a Csontoskert mögött ha 381 m 2 82,82 AK /3 szántó a Római pap dűlőben ha 1450 m 2 10,28 AK /10 szántó a szeméttelep mellet ha 123 m 2 18,77 AK /11 szántó a szeméttelep mellett ha 4866 m /13 szántó a szeméttelep szélén ,23 AK 1 ha

208 m 2 11,33 AK /12 szántó a szeméttelep szélén m 2 4,51 AK /10 gyep a Lókertben ha 7063 m gyep a Lókertben ha 9034 m 2 54,6 AK 81,14 AK /3 gyep a Lókertben ha 54 m /5 gyep a Lókertben m /7 gyep a Lókertben m /8 gyep a Lókertben ha ,82 AK 1,53 AK 0,13 AK

209 m 2 11,47 AK /4 gyep a Lókertben ha 4449 m2 99,36 AK /1 gyep a Lókertben ha 601 m 2 37,57 AK gyep a Lókertben Rajta: Fehértói úti feszület 10 ha 2620 m 2 12,06 AK szántó (Pedagógus föld) ha 6189 m 2 430,21 Ak 124. Értékesítve: Bejegyző határozat: 32361/ m 2 3,39 AK Zártkert a Lókertben tul. hányad.: 80/ m 2 6,13 AK

210 Zártkert a Rákóczi kertben m 2 1,13 AK Zártkert a Rákóczi kertben m 2 4,04 AK 128. Értékesítve Bejegyző határozat száma: 30628/ Átminősítve szántóvá Bejegyző határozat száma: 36511/ Európa Park ha 1358 m /1 gyep a Rákóczi kert előtt (gödrös) ha 1428 m 2 1,14 AK /3 Útként használt szántó (Szállásföld D.) m 2 13 AK /17 Szántó Újfehértón ha 7266 m

211 29,99 AK Szántó Bejegyző határozat száma: 36511/ m 2 0,63 AK Temető tartalék terület Szántó Átvezetve forgalomképtelen ingatlanokból (helyi döntés alapján) 1 ha 3838 m² 31,27 AK Parkoló 1. Értékesítve: 12/2013. (I.29.) KT. határozat alapján Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Hajdúdorog domborzati viszonyait tekintve jellemzően sík terület. A domborzati viszonyok tekintetében jelentős szintkülönbségek, meredek lejtők nincsenek, a domborzati viszonyok a magasépítési tevékenységet nem befolyásolják. Hajdúdorog lakásállománya, darabszáma közötti időszakban nem változott lényegesen, db értéktartományban mozgott. Ennek több oka is van, talán a legfontosabb szempont a gazdasági helyzet, a városban csökkent a foglalkoztatás az elmúlt években. Ha a lakások számát összevetjük a lakónépesség számának alakulásával, kitűnik, hogy a kérdéses időszakban csökkent a város lakosságának a száma is. A lakásállomány mutatók alapján a város nem tartozik a legrosszabb értékekkel rendelkező városok közé a régióban. Hajdúdorogon a kertes, családi házas beépítési mód a jellemző, ez alól kivételként említhető a városközponti kisvárosias övezet, ahol a városias beépítési mód engedélyezett a városképhez illeszkedő módon. A város lakásllományán belül magas az alacsony komfortokozatú lakások aránya (32,7%). Ez az adat magasabb, mint az országos átlag. Összefoglalva megállapítható, hogy a lakásállomány minősége az elmúlt években nem javult jelentős mértékben a városban. A gazdasági válság miatt ezen a területen csak a lakosság jövedelmi viszonyainak javulása után várható előre lépés

212 Hajdúdorog rendelkezik piaci alapú bérlakásokkal, mely nem elsősorban a rossz szociális körülmények között élőknek nyújt lehetőséget lakhatásra. A bérbeadás feltételeit az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól szóló 18/1996. (IX. 17.) rendeletében szabályozta. Ugyancsak a fent említett rendelet szabályozza a szociális lakások bérbeadásának feltételeit, melyre kifejezetten a rossz szociális körülményekben élő családok nyújthatják be pályázatukat. Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól szóló 18/1996. (IX. 17.) rendelet szabályozza az egyéb ingatlanon hasznosítását is. Hajdúdorog Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megalkotta az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól szóló 18/1996. (IX. 17.) rendeletét, melyben szabályozva van, hogy az önkormányzati lakásokat elsősorban szociális jelleggel történő bérbeadással kell hasznosítani. Városunk önkormányzata a rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő, első lakáshoz jutó fiatal házasokat a város közigazgatási területén található ingatlan megvásárlása vagy építése esetén támogatásban részesíti

213 1.32. Az építmények vizsgálata Hajdúdorog Város Polgármesteri Hivatal A Polgármesteri Hivatal főépületének komplex felújítása szükséges (nyílászáró csere, tető, homlokzat felújítása, belső festés, akadálymentesítés, fűtés korszerűsítése megújuló energiák igénybevételével). A belső felújítás folytatása során a következő ütemben gondolni kell a bútorzat folyamatos cseréjére is, például a műszaki osztályon (asztal, szék, szőnyeg) teakonyha kialakítása igazgatáson, műszaki osztályon (meglévő mosdókagyló mosogatóra történő lecserélése), Szükséges irattár bővítése, kialakítása is. Hivatal udvarán a kerékpártároló bővítése azt jelzi, hogy a hivatal dolgozói közül egyre többen használják a közlekedésnek ezt a környezetkímélő és energiatakarékos módját, példát mutatva a település lakóinak A működéshez eszközfejlesztés is szükséges, ennek során a számítástechnikai eszközök felújítása (számítógép park, hálózathoz szükséges szerver beszerzése), nagy teljesítményű fénymásolók és nyomtatók beszerzése, amelyek boríték és tértivevény nyomtatására is alkalmasak, az építésügyi igazgatáshoz jelenleg is kötelező számítástechnikai eszköz beszerzése (laptop), stb Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az iskola épülete felújításra szorul. Ennek során szükséges a térelhatároló szerkezetek, és a fűtési rendszer energetikai korszerűsítése. A tető felújítása, homlokzat festése, hőszigetelése, stablondeszkák festése, javítása, nyílászárók cseréje, Az új épületben a vizesblokkok felújítása szükséges. Tantermek padlócseréje, bútorzatának cseréje, felújítása indokolt. A Tornaterem padozat elavult, szerkezete nem felel meg a követelményeknek, cseréje, szükséges. A konyha elavult szerkezetekkel működik berendezéseinek jelentős része a 70-es években került beszerzésre. A tálalótér felújítása, melegen tartó pult kialakítása, csempe és padozat cseréje, 400 l-es főzőüst felújítása, szellőzés, és egyéb gépészeti munkák elvégzése halasztahatatlan, mert jelen állapotában kevésbé felel meg a gyermekétkeztetés feltételeinek. Szükséges Líceum udvari pálya felújítása, továbbá a díszudvaron a meglévő burkolat bővítése, belső járdák felújítása, kerítés befejezése, Kerékpártároló kialakítása szükséges

214 Kórház úti óvoda Az óvoda épülete energetikai és gépészeti korszerűsítésre szorul, amelynek során a nyílászárók, a külső ajtó és a gázkazán cseréje, wc, mosdó felújítása is feltétlenül szükséges. A gyermekétkeztetés feltételeinek javítása, és az eszközrendszer elavultsága folytán szükséges a konyha felújítása is Sarok úti óvoda Elsősorban a fedett terasz felújítása szükséges, és meg kell oldani a hátsó kijárattal szemben a Kerítés elkészítésének problémáját. A gyermekétkeztetés feltételeinek javítása érdekében ételszállító rozsdamentes edények beszerzése, szükséges. Meg kell oldani a beton kifutó felújítását, riasztó rendszer beszerelését Méntelep úti óvoda Az óvoda épülete energetikai és gépészeti korszerűsítésre szorul, amelynek során a nyílászárók, a külső ajtó és a gázkazán cseréje, wc, mosdó felújítása is feltétlenül szükséges. A gyermekétkeztetés feltételeinek javítása, és az eszközrendszer elavultsága folytán szükséges a konyha felújítása is Görög Demeter Művelődési Ház A művelődési ház épülete energetikai és gépészeti korszerűsítésre szorul, amelynek során a nyílászárók, a külső ajtók és a gázkazán cseréje, wc, mosdó felújítása is feltétlenül szükséges Az intézmény fűtési rendszere az elmúlt évben meghibásodott. A rendszerből elfolyik a víz. Az épület lapos tetőszerkezete az irodák felett elhasználódott, a helyiségek beáznak. Eszközbeszerzésre váró irodai eszközök a számítógépek, nyomtatók, fénymásolók stb Helytörténeti Gyűjtemény Az épület statikai problémáiból eredően a kiállítótermek és az előadóterem repedezett. A repedések mértéke évről évre nő. A talajnevessé elleni szigetelés hiánya folytán nagyfokú

215 salétromosság a jellemző. A 2009-es beruházást követően még az alábbi munkálatokat kell elvégezni: fal és aljzatjavítás, csövek festése. Nincs megfelelő raktárhelyiség. Szükséges a védett épületet körülvevő kerítés javítása (utcafront, hátsó udvari rész) Tájház A főépület külső, belső tapasztásának elvégzése, festése elengedhetetlen. A tavalyi év csapadékos időjárása hatványozottan okozott károkat. A melléképület külső tapasztását és festését is el kell végezni. A főépület tartógerendáinak cseréje indokolt Mozi A mozi épülete energetikai és gépészeti korszerűsítésre szorul, amelynek során hőszigetelés, a nyílászárók, a külső ajtók és a kazán cseréje, wc, mosdó felújítása is feltétlenül szükséges Az épületegyüttes, a raktárhelyiségek külső, belső vakolatának javítása és festése. A lapos tető felújítása, a nagyterem fűtési rendszerének korszerűsítése, a vizesblokk fűtésének megoldása, az épületet határoló kerítés javítása, cseréje szükséges sz. Általános Iskola További apróbb eszközbeszerzések szükségesek (Függöny, Függönykarnis 5 db 3 m-es (ebből 2 db színes), Faliújság 1 db, Falióra 2 db, Tükör 3 db, Fogasok a folyosóra 50 db, Törölköző 5 db, WC-papírtartók 6 db, Olajlábazatok. Áthozandó tárgyak az előző udvarról: Hinta Biciklitároló Távolugró gödör Kerítés. A 2. sz. Általános Iskolában, és intézményben lévő víz-, és gázmérőkhöz almérők felszerelése szükséges Mészáros Károly Városi Könyvtár A könyvtár energetikai és gépészeti korszerűsítésre szorul, amelynek során hőszigetelés, a nyílászárók, a külső ajtók és a kazán cseréje, wc, mosdó felújítása is feltétlenül szükséges. Állagát tekintve az utcai homlokzat kijavítása, az omlás veszély megszüntetése, festés a felnőtt könyvtárban (a beázás nyomainak eltüntetése), továbbá a mellékhelyiségekben, akadálymentesítés (Rámpa: mozgáskorlátozottaknak és a kismamák számára, könyvtár bejárati ajtajának cseréje (2/3 és 1/3-os osztásban), küszöbkivétel)

216 Parkettacsiszolás (gyermekrészlegben és az irodában). Pelenkázó beépítése szükséges a mellékhelyiségbe, kiégett neonok cseréje, illetve a külső raktárból eltulajdonított búra pótlása, a riasztórendszer felújítása (közel 20 éves rendszer), vagyonvédelem miatt kamerák elhelyezése is szükséges. Eszközbeszerzések szükségesek, pl diktafon, videokamera rendezvények archiválására, számítógép stb Idősek Klubja Az idősek klubja energetikai és gépészeti korszerűsítésre szorul, amelynek során hőszigetelés, a nyílászárók, a külső ajtók és a kazán cseréje, wc, mosdó felújítása is feltétlenül szükséges. Ennek hiányában el kell végezni az épület külső burkolat javítását, festését. Szükséges az ablak mázolása, a mosogatás raktározási lehetőség megoldása, bejárati ajtó cseréje, lemezszekrény javítása, a fűtő kazán javítása. Kisebb eszközök is hiányoznak számítógép kerékpár, vérnyomásmérő cseréje, tányér, pohár, konyharuha, törölköző, lábtörlő, fénymásoló toner és egyéb apróságok Városi Önkormányzat Képviselő-testület GAMESZ A GAMESZ épület energetikai és gépészeti korszerűsítésre szorul, amelynek során hőszigetelés, a nyílászárók, a külső ajtók és a kazán cseréje, wc, mosdó felújítása is feltétlenül szükséges Strandfürdő Vizgépészeti, és víztechnikai megújjításra van szükség. A legsürgetőbb problémák a strandfürdőn található termálkút műszeres felülvizsgálata ehhez a kútba szakadt csővezeték kiszedése, 2 db búvárszivattyú beszerzése (kis teljesítményű, 1 db a Vízmű részére, 1 db a GAMESZ részére), db Honda szivattyú beszerzése stb A kertészeti és egyéb fenntartási munkák végzéséhez eszközbeszerzés indolkolt ( motoros háti permetező, önjáró fűnyíró beszerzése (1 db a Strandfürdő részére, 1 db a Park gondozási csoportjának részére), 220 V motoros aggregát, 220 V beton vésőgép, 220 V elektromos gyalugép, akkus fúrógép, stb Gyermekorvosi Rendelő

217 Az épület energetikai és gépészeti korszerűsítésre szorul, amelynek során hőszigetelés, a nyílászárók, a külső ajtók és a kazán cseréje, wc, mosdó felújítása is feltétlenül szükséges. A gyógyászati, irodatecnikai, számítástechnikai és egyéb eszközöket korszerűsíteni, illetve új eszközök beszerzését szükséges biztosítani Háziorvosi Rendelők Az épületek energetikai és gépészeti korszerűsítésre szorulnak, amelynek során hőszigetelés, a nyílászárók, a külső ajtók és a kazán cseréje, wc, mosdó felújítása is feltétlenül szükséges. A gyógyászati, irodatecnikai, számítástechnikai és egyéb eszközöket korszerűsíteni, illetve új eszközök beszerzését szükséges biztosítani Görögh Péter Szociális Központ Az intézmény a városközpontban található, a Böszörményi úton. Pályázatoknak köszönhetően a Böszörményi út szám alatti épületben 2012-ben Bölcsőde került kialakításra, míg a Böszörményi út 28. szám alatti épület, ahol az Idősek nappali ellátása működik, 2013-ban bővült és megújult. Az épületek hagyományos építésűek, akadálymentesek, jól megközelíthetőek. Az étkezést a helyi általános iskola főzőkonyhája biztosítja, ahonnan az étel zárt kocsiszekrényben, az intézmény melegítőkonyhájára kerül. Az ingatlanon található még a GAMESZ műhely-, és raktárépülete. Az intézmény első nagyobb felújítása 2007-ben valósult meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Alföldi Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott pályázat által. Ennek köszönhetően az intézmény teljes akadálymentesítése, valamint a tálalókonyha és az intézmény felújítása valósult meg. Az ÉAOP-4.1.3/A azonosítószámú pályázat eredményeként kívül - belül megújult a Szociális központ a kor követelményeinek megfelelően. Az épület teljes felújítása és bővítése, külső szigetelés, ajtó-ablakcsere, vizesblokk felújítása, fűtéskorszerűsítés, belső festés, bútorzat csere történt Hajdúdorogi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat

218 Az ÉAOP-4.1.3/A Hajdúdorog város szociális alapszolgáltatásainak és gyermekjóléti alapellátásának fejlesztése, minőségi feltételek javítása, az Új Széchenyi Terv keretén belül elnyert támogatás nem nyújtott lehetőséget az épület sok problémájának kezelésére. A pályázat által a Hajdúdorogi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat került részleges külső-belső felújításra. A felújított intézményben lehetőség nyílt arra, hogy a két szolgálat a Gyermekjóléti Szolgálat és a Családsegítő Szolgálat külön irodában működjön, ezáltal hatékonyabb, gyorsabb és kényelmesebb ügyintézés valósuljon meg mind a dolgozók mind a kliensek számára. Továbbá a felújításnak köszönhetően sikerült kialakítani a segítő beszélgetésre használt interjú szobát, a gyerekek fogadására alkalmas gyermekpszichológus szobát, információs pultot és rendelkezünk egy kb. 16 fő fogadására alkalmas tanácskozó teremmel, mely, azóta számos rendezvénynek, előadásnak biztosított helyszínt. Az épület teljes körű akadálymentesítése is megtörtént, mely nagyban megkönnyíti mozgáskorlátozott kliensek zavartalan közlekedését ügyeik intézéséhez. Eszköz beszerzésre is sor került. A Pályázatnak köszönhetően új szolgáltatásként megjelent az utcai szociális munka. Ezzel együtt az épület utcai homlokzat felújítása, kőpor kijavítása, átfestése, nyílászárok (ablakok, külső-, belső ajtók) cseréje megoldásra vár, csakúgy mint a falak, mennyezet belső felújítása. A kapubejáró térburkolása, nagykapu, kiskapu cseréje, az épület szennyvízhálózatának felújítása is szükséges lenne. Akadálymentesítésfolytatásaként küszöbök, ügyfeles vizes blokk, WC kialakítása szükséges ezzel együtt meg kellene oldani az épület burkolása, parketta kijavítása kérdéseit is. A kor követelménye a kerékpártároló készítése Funkció, kapacitás Általánosan elmondható, hogy egyrészt az épületekkel szemben támasztott igények az előírások változásainak függvényében növekednek, és a régi épületek a legtöbb esetben már átalakításokkal, korszerűsítésekkel sem tudnak megfelelni korunk követelményeinek. A város lakosságának számszerű csökkenéséből nem adódik az ellátási funkciók területi csökkenése. Az intézmények 100%-ban kihasználtak, folyamatos korszerűsítésük indokolt

219 1.34. Az épített környezet értékei Alapvető cél a település helyi kultúrájára jellemző sajátosságok kutatása, azok feltárása, a helyi értékek számbavétele és rendszerezése és abból a helyi értékvédelmi javaslat elkészítése. A különböző építészeti megoldások vagy a tapasztalat vagy a társadalmi hovatartozás vagy valamilyen védekező mechanizmus, vagy egyszerűen praktikus megoldások sorozatából adódhatnak. Ezek a megoldások néha érvényüket vesztik, néha felerősödve nyomják rá bélyegüket az építészetre. A különböző korok keveredése, átfedése is hordoz magában olyan megoldásokat, melyben felfedezhetünk szépséget és megóvandót. A település és a táj értéket jelent kapcsolat, a város keleti szélén (forrás:google Earth) A vizsgálódás középpontjába tehát azokat az értékeket kell helyezni, amelyek valamilyen formában a régi hagyományokat és a népi illetve más meghatározható építészeti stílust képviselő épületeket, építményeket, utcaképeket, településrészeket, esetleg jellegzetes kerítéseket, tornácokat, oszlopokat, ablakokat, górékat jelentik. A megtalált értékeket kellő szakértelemmel és odafigyeléssel megóvhatjuk és átörökíthetjük az unokáink számára, azért hogy ne csak könyvekből és skanzenekből figyelhesse meg az utókor a tájra jellemző motívumok szépségét. A múlt emlékeinek őrzését, továbbvitelét szolgálja a Rózsa utca 18. szám alatt létrehozott Tájház, amelyben a XX. század első felének népi emlékei elevenednek meg előttünk. A Tájház jelenlegi formája korántsem tükrözi a létrehozói által megálmodott állapotot, ezért mindenféleképpen szükséges a szerény fejlesztési források kiegészítése, elsősorban a szakminisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett programok keretében. A helytörténeti kutatásoknak és rendszerezéseknek fokozott szerepet kell szánni. Múltját nem ismerő lakosság jelenét és a jövőjét sem tudja kellően értékelni, s átgondolt, előrelátó aktivitására kevésbé lehet számítani

220 1.35. Településtörténet Ókor Hajdúdorog mai területe kedvező fekvése miatt már a kőkorszaktól kezdve lakott volt.[5] Legkorábbi régészeti lelete az úgynevezett bodrogkeresztúri kultúra nyomait magán viselő rézbalta, amely a Kr. e as évekből származik. A régészeti kutatás jelenlegi állása szerint a legkorábbi emberi települések a mai várostól északra alakultak ki, a mai Szállásföld nevű külterületen. Itt telepedtek meg a vaskorban a szkíták is, Hajdúdorog első név szerint ismert lakói.[36] Őket körülbelül Kr. u. 30-ban a szarmaták követték, akik a Római Birodalommal élénk kereskedelmet folytattak, és később katonai szövetséget is kötöttek vele. Ennek az emlékét őrzi a település északi részén mind a mai napig látható Csörsz-árok ban a szállásföldi tanyai iskola mellett végzett ásatásoknál bronz- és vaskori leleteket találtak (bronzkard, bronztükör, terra sigilata és szarmata-kori edények). Az 1955-ben feltárt avar kori sírból előkerült arcábrázolásos aranyozott ezüst csat a magyarországi avar anyagban páratlan ban, a mai várostól 11 km-re, az ún. Szállásföld Temető-hegy nevű részén végzett ásatások alkalmával honfoglalás kori sírokat találtak. A feltárt leletek legérdekesebb darabja egy bagolyfejes csont botvég. Hajdúdorog határában eddig négy honfoglalás-kori és X-XII. századi temetőt tártak fel. Vélhetően itt nyílik majd első ízben lehetőség arra, hogy a szakemberek a honfoglalás kori és az Árpád-kori népesség embertani folyamatosságáról hiteles képet nyerjenek. A népvándorlás kora több germán népet is sodort a mai Hajdúdorog területére, akik közül a gepidák telepedtek meg hosszabb ideig a Kárpát-medencében. Őket 567 körül igázták le az avarok, akik már a mai város belterületén is letelepedtek az 1955-ben a Városkertben előkerült avar nemesi sírleletek tanúsága szerint. Az Avar Birodalom gyengülésére végül 896- ban a honfoglaló magyar törzsek tettek pontot, akik elfoglalták az egész Kárpát-medencét Árpád-kor A várostól D-re lévő Kati-dűlőben 1990 óta (megszakításokkal) folyik az Árpád-kori település, templom és a templom körüli temető feltárása. Feltárták a téglából épült félköríves szentélyzáródású, nyugati karzattal ellátott templomot, a körülötte lévő temető 500 sírját, 3 lakóházat, több külső kemencét és egy kovácsműhelyt. A település a XII. sz. környékén keletkezhetett, ekkor épült a templom is, melynek tégláit helyben égették. Itt található az Alföld eddig egyetlen, Árpád-korból előkerült kovácsműhelye. Ugyancsak fontos történeti tanulságai lesznek majd a templom körüli temetőnek, amelynek sírjait zömmel téglából

221 építették. Feltehető, hogy a teljes feltárás után ez lesz az ország legnagyobb, teljesen feltárt Árpád-kori temetője. A Gesta Hungarorum feljegyzései alapján Hajdúdorog vidéke Ond vezér nemzetségének birtokába került röviddel a magyar törzsek honfoglalása után. A külterületek bemutatásakor már szó esett arról, hogy a mai településtől északra, a Szállásföldön jelentős Árpád-kori településmaradványokat tártak fel. Előbb a Temetőhegy sírjaiból került elő gazdag leletanyag, majd a közeli Templomdomb is felfedte egy Szent István király korabeli templom alapjait és a körülötte fekvő temetőt. Az északi településsel párhuzamosan, feltehetőleg a korábbi avar és az új magyar népesség keveredéséből alakult ki a mai Hajdúdorog őse, amelynek első írásos említése 1301-ből származik.[6] A Doroch néven ismert falu akkor a Gutkeled nemzetség birtokában volt. Pár évvel később, 1312-ben a települést már Dorogegyháza néven említik a hivatalos iratok.[40] Az Árpád-ház kihalása után a változó hatalmi egyensúly hatására 1430-ban Dorog is gazdát cserélt, és az Anjoukhoz közelebb álló Kállayak kapták meg a területet. A kis falu később a tokaji váruradalom birtokába került, amelynek urai eleinte a Szapolyaiak voltak, majd kisebb kitérőkkel Tokaj várkapitányának, Serédi Gáspárnak a tulajdonában állt.[42] Gyula várának 1566-os elestével a török seregek akadálytalanul juthattak el egészen a szabolcsi területekig. A török kor alatt Dorok néven emlegetett település lakói a tokaji uradalomnak és az oszmán kincstárnak is adót fizettek, amivel a falu békéjét váltották meg.[43] Az 1593-ban megindult tizenöt éves háború az adó ellenére is feldúlta Dorokot, és emiatt a falu a századfordulóra szinte teljesen elnéptelenedett Dorog első okleveles említése 1301-bõl két Gutkelednembeli a Sárvármonostori főág Farkas alágából származó család osztályos egyezségben történt. Jánosfia Istvánfia János (a Daróczy családból) négy bars-, szabolcs-, és szatmármegyei birtoka felét hitbér és leánynegyed fejében Pálfia Lőrincnek (a Balkányi család őse) átadta. Az érintett négy birtok egyike Dorog Nem a tatárjárás pusztította a települést, hanem a magyar főurak fékevesztett kapzsisága Tévedés, hogy a településeink szinte mindegyikét a tatárjárás pusztította el, és ez Hajdúdorog esetében is igaz. A tatárjárás mellett a nagyobb pusztulást a magyar főurak kapzsisága, és az ország 1200-as évek végi anarchiája, az itt élő lakosságának teljes kifosztása, és idegen érdekek szolgálata okozta. Hahót Arnold bihari kiskirály kapzsi hatalmaskodása nyomán vándoroltak el innen az emberek, és pusztult a dorogi lakosság. Hahót Albert a később királlyá választott III. András herceget kiszolgáltatta Habsburg Albert osztrák hercegnek, így Kun László halálakor Bécsben volt fogságban az utolsó Árpádházi herceg. Lodomér érsek álruhában szöktette meg Andrást Bécsből, mielőtt 1290-ben trónra választották a Szent Korona ősi joga szerint. III. András trónra lépésekor már súlyosan előrehaladott állapotban volt az a folyamat, amelynek eredményeként az ország jelentős részei valójában nem a király,

222 hanem az adott területen birtokokat felhalmozó főúr hatalma alatt állottak. Ezek a főurak a későbbi tartományurak, kiskirályok vagy oligarchák valójában már királyként viselkedtek saját területükön: háborúkat viseltek egymás és sokszor a király ellen, saját katonai erővel rendelkeztek és többen önálló külpolitikát is folytattak. Jellemző a viszonyokra, hogy míg IV. Béla halálakor a várak több mint harmada volt királyi kézen, addig 1290 körül alig több mint ötöde, és a négy legerősebb tartományúri család együttesen több várat birtokolt, mint a király A magyar oligarchákkal Károly Róbert királyunk leszámolt III Andás halála után ismét anarchia következett, majd Károly Róbert hosszú harcok után leszámolt a magyar kiskirályokkal, legelső sorban Csák Mátéval, és megszilárdította a hatalmát. A Magyarországot anarchiába taszító kapzsi magyar nemzetáruló nagyurak saját nemzetüket fosztották ki, az egymás ellen folytatott háborúk a települések sokkal nagyobb pusztulásához vezetett, mint a tatárjárás. Károly Róbert megszervezte, a hatalmi rendet, és a legyőzött kiskirályok birtokait újraosztotta. A város egyházi rangjára utal évi és évi említése, amikor is Dorogegyháza néven említik a települést, és itt fontos megemlíteni, hogy az egyház adta a helynevet. Az Árpád-ház kihalása után a változó hatalmi egyensúly hatására 1312-ben a nemzetség különböző ágai osztják fel szabolcsi és bihari birtokaik egy részét ben különben az Egyedmonostori ág Dorog alágának őse, Dorog unokái megállapodnak, hogy birtokaikat fiú utódjaik nem lévén leányaikra hagyják ban a Dorog unokák megosztoznak az addig nyilván közösen is birtokolt falvakon. Dorog a Diószegi család őse, Miklós fiaié, Konrádé és Keledé lett. Az a körülmény, hogy a XIV. század első felében Dorogon egyformán birtokolnak a Balkányi, Daróczy, Dobi és Diószegi családok ősei, azt mutatja, hogy a falu a megadományozott közös ősapa egyik régi települése volt, hiszen a különböző ágak mind jogot formáltak hozzá. Így birtokoltak Nyíradony környékén a nemzetség ősi adonyi monostora mellett még a XIII- XIV. század fordulóján is az összes, egymástól már elszakadt alágak, családok egy-két falut. Dorog szerepel a pápai tizedjegyzékekben is ben papja 3, illetve 4 garast fizetett, ami mutatja, hogy kis lélekszámú plébánia volt. A debreceni uradalom a XVI. század elején a Szapolyai családé ben Dorog, Varjas, Vid, Pród és Nánás is a Szapolyaiak tokaji uradalmához tartozik. János király a trón elnyerése után nem sokkal a debreceni uradalmat pártja két jelentős vezetőjének, az Ártándy testvéreknek adományozta ben állítólagos hűtlenségük miatt fejvesztésre és birtokelkobzásra ítélték őket. A korábban a Szapolyaiak tokaji uradalmához tartozó, majd az Ártándyak kezére jutott birtokokkal együtt a debreceni uradalomban egyesített birtokok ekkor kerületek rövid időre a kor két sötét szereplője, Lasky és Gritti kezére. Dorog, Varjas, Vid, Pród, Nánás nem sokkal ezután újból a tokaji uradalom birtokai. Az uradalom évi kimutatásában a tartozékok a királyi taksáikkal együtt szerepelnek. Így az adóforintok a települések lélekszámának

223 kiszámításához megbízható alapot nyújtanak. Egy egész jobbágytelek taksája 1 forint volt, az adóforintok száma egybeesik a telkek számával. A XVI. sz. elsõ felében Dorog közepes nagyságú falunak mondható, közel 45 telekkel. Később, mint a török hódoltság egyik falva, elnéptelenedésnek indult miben a krími tatárok évi támadása is nagy szerepet játszott -, 1598-ban már csak 22 lakott házat írtak össze Török hódoltság Amikor Szolnok várát 1552-ben a törökök elfoglalták, Szabolcs és Bihar megyék hódoltatásának feltartóztathatatlan folyamata indult meg. Ezt Gyula Várának 1566-ban történt eleste gyorsította. Dorog és környéke ettől kezdve belekerült a kezdetben a senki földjeként számon tartott övezetbe, ahol állandósultak a portyák, hadjárások. Később kényszerült a hódoltsági adót vállalni ben Dorog Varjassal, Próddal, Nánással együtt a XVI. század első harmadában feltűnt nagybirtokos családtagja, Serédi Benedek kezén van. Megelőzően bátyjáé, Serédi Gáspár tokaji kapitányé voltak ezek a birtokok is ban Dorog, Varjas éppúgy vállalta a hódoltsági adót, mint közel félszáz másik bihari és szabolcsi falu. A hódoltsági kor parasztságának a legnagyobb anyagi igája a kettős adózás volt. Emellett ki voltak szolgáltatva az életet és vagyont egyaránt pusztító török portyáknak éppen úgy, mint a királyi országrész végvári katonasága és a szabad hajdúk prédálásainak is. Dorog a XVI. század első felében amúgy is a kisebb népességű helységek közé tartozott. Népességének lassú fogyatkozását jól mutatják a század utolsó harmadában készült dicalis conscriptiók és a török defterek. A tokaji uradalom évi urbáriumában Dorog 24 egész telkes jobbággyal, 11 féltelkessel és 10 zsellérrel szerepel, 28 elhagyott telket jegyeztek fel ugyanekkor. A dorogi jobbágyok éppúgy, mint a varjasiak és vidiek a nánási allódiumnál tartoztak dolgozni ban Dorogon már csak 31, Varjason 11 portát vettek fel ben is ott szerepel Dorog Varjassal, Simával, Próddal és Nánással együtt a hódoltsági falvak között. A tizenötéves háború során területünket a korábbihoz sem hasonlítható pusztulás érte. A törökök oldalán 1594-ben betört krími tatárok csapása nyomán a jobbágynépesség túlnyomó része elmenekült Bocskai letelepíti a hajdúkat A tizenöt éves háború során a település birtokosa gyakran változott, de végül a 17. század kezdetén huzamosabban Bocskai István tulajdonába került. Dorok elvándorolt, elmenekült lakói lassan visszaszivárogtak a faluba, és akkor még nem is sejtették, hogy a Bocskai által

224 indított Habsburg-ellenes felkelés új fejezetet fog nyitni a település történetében. Az erdélyi fejedelem seregének fő erejét ugyanis a hajdúk alkották, akik a zsold mellett nemesi címért és vallásszabadságukért cserébe harcoltak Bocskai ügye mellett.[45] A felkelés után Bocskai tartotta a szavát, és a hajdúkat katonai szolgálatukért cserébe saját birtokán, nemesi címmel letelepítette. Ezt az december 12-én kiadott korponai kiváltságlevélben hivatalosan írásba is foglalták. A hajdútelepítéshez felsorolt birtokok között található Dorog neve is A tulajdonképpen teljesen elnéptelenedett település Bocskai kiváltságolása után kezdett újra életre kelni. Bocskai azonban alig egy évvel a hajdúk jogait garantáló kiváltságlevél kiadása után meghalt, és a hajdúknak újra fegyvert kellett fogniuk, hogy kiharcolt jogaikat mind a magyar korona mind az Erdélyi Fejedelemség elismerje. A tokaji uradalom Doroggal együtt az 1606-os bécsi béke értelmében Thurzó György irányítása alá került, aki július 4-én a korábbi kiváltságlevelekre, és Dorog korábbi hajdú lakosaira hivatkozva, a települést a hajdúvárosok sorába emelte, és azt Deli Száva lippai hajdúkapitány birtokába adta. A nádor adománylevelét augusztus 10-én II. Ferdinánd kiváltságlevele erősítette meg. Ezzel az oklevéllel Dorog is belépett a királyilag elismert hét hajdúváros sorába, amelyek azonos jogállását is elismerte a királyi oklevél Mindez a hajdúváros címerében is tükröződik, melynek legkorábbi változatait egy XVII. századi pecsétnyomóról ismerjük. A város címerében pajzsban foglalva középen páncélos jobb kar látható, amely magyar típusú szablyát tart, levágott török fejjel a végén, alatta domborulat, amelyet a későbbi címerképek sündisznónak értelmeznek. A levágott török fej vonalában heraldikailag jobbra csillag, balra pedig növekvő félhold látható, amely emberarcúnak van ábrázolva. A pajzs felett sisak, sisaktakaró és rangjelző korona, amelyből középen kettős kereszt, két oldalt pedig fecskefarkas (gonfalon típusú) hadilobogó emelkedik ki. A katonai erényekre utaló jelképek egyértelműek, a sün ábrázolása a védekezés szimbóluma. A hajdúvárosok címerei közt egyedülálló a kettős kereszt megjelenítése, amely a lakosság vallására utal (görögkeleti, majd görög katolikus), s a gyakorlatilag színtiszta református hajdúság közt kivételnek számít A hajdúváros kialakulása Több hajdúvároshoz hasonlóan a letelepedés itt is tizedekben történt. A várost négy tizedre osztották: Hegytized, Gáttized, Vidítótized és Telektized. A hajdúk által kialakított új település védelmi jellegű, zárt rendszerű település volt. Hármas tagozódásra oszlott a település (belső vár, huszár vár, latorkert). Középen állt az őrtorony a templomerőddel, amit erős fal vett körül, négy sarkán körte alakú bástyával, amiből ma már csak egy falrész van meg. Ezen kívül volt az árokkal szegélyezett, tövises kerítés, melyet palánkká építettek (ún. hajdúpalánk). Ezen túl volt a latorkert, mely igen széles sávot foglalt el, s később a gazdálkodás fontos színterévé vált

225 A belsőváros utcahálózatát kertövezet ölelte át, amelyen kívül helyezkedett el a belső legelő, s ezt a szőlőskert követte, hogy a továbbiakban a nyilasföldeknek, illetve szálásföldeknek adjon helyet. Mindezek között nagyobb területű rét és kaszáló húzódott, de az igazi rétterületet a nyilasföldeken túl alakították ki, s ezt külső legelők határolták, melyeken túl már csak a bérletek formájában hasznosított puszták voltak. Természetes, hogy a katonai szerep csökkenésével ez a körkörösnek mondható településforma funkcionálisan átalakult, s a külső védelmi körzetek is benépesültek. Az alföldi hajdúvárosok szinte mindegyikén felfedezhetők ezek a települési funkciók. A település birtokjogilag a tokaji uradalomhoz tartozott, amely az évi bécsi béke után Thurzó György tulajdonában került. A korábbi birtokjogi helyzethez alkalmazkodva adományozta Dorogot július 4-én Thurzó György nádor a Dely Száva vezérlete és kapitánysága alatt álló vitéz és serény katonák részére. Az adománylevél szövege kettős következtetésre ad lehetőséget. Mindenekelőtt abból kell kiindulnunk, hogy Dorog pusztahelynek minősített településként Thurzó György nádornak magántulajdona volt. Az oklevél szövegezése ténylegesen azt juttatja kifejezésre, hogy azelőtt hajdúk éltek Dorogon. Az oklevél szövege szó szerint ezt így világította meg: Dorog pusztabirtokunkat, amelynek használata után bizonyos hajdúk az előtt is meghatározott adót szoktak számunkra fizetni, Dely Szávának és vitézeinek adományozzuk. Ezzel az oklevél elismerte, hogy az adott időpontot megelőzően korábbi adományozás alapján e földön hajdúk éltek. Feltehető, hogy az oklevél Bocskai István adományára utal. A Thurzó féle adománylevél a telepesek katonai kötelezettségéről is szólt. Deli Száva hajdúi tehát birtokba vették Dorogot, és a katonáskodó nép igényei és szokásai szerint építették és szervezték újjá a települést. Ekkor alakult ki a városra mind a mai napig jellemző körkörös, hármas tagoltságú településszerkezet. A betelepülő hajdúk Dorog központjában feltehetőleg fából bizánci rítusú templomot emeltek, amelynek közelében épült fel Dorog közigazgatási épülete. Ezeket, és a vezető hajdú nemesség lakóházait vastag téglafallal vették körbe, amelynek sarkainál négy őrtorony állt. Az erődfallal határolt központ egyes részei még ma is állnak. Ez a terület volt a hajdú település legfontosabb része, az úgynevezett belső vár. A belső vár körül helyezkedett el a huszárvár, amelyet az erődfalon kívül árok is elválasztott a belső vártól. Ez a terület volt a korabeli Dorog életének legfőbb színtere. A huszárvár elsődleges katonai funkciója a könnyűlovasság elszállásolása volt ban itt épült fel a hajdúlaktanya árkádos épülete, amelyben ma a hajdúdorogi polgármesteri hivatal működik. Ezen a területen helyezkedett el a lakóházak, az aklok, az istállók és a kertek nagy része. A huszárvárat a latorkert vette körbe, amely a legkülső védelmi rendszert jelentette. Ez Dorog esetében egy cölöpkerítés volt, amely elsősorban a kisebb portyázó seregek megállítását célozta. A latorkertet néhány éven belül palánkkal erősítették meg, amelynek vesszőből fonott falai közé földet öntöttek, és árokkal is ellátták a védelmi rendszert. A ténylegesen letelepült hajdúk létszámáról mind a mai napig nincsenek pontos adatok, az viszont biztos, hogy II. Ferdinánd 1632-es oklevele után Dorog népessége meredeken

226 emelkedni kezdett, és 1639-ben a település már mezővárosi rangot kapott. Az oklevél ugyanis kiterjesztette a hajdú nemesi jogokat a hajdútelepülések minden nemes lakójára, és a jobbágyoknak is kedvezőbb adóterheket írt elő. A város igazgatása kiterjedt hivatalnokrendszert is igényelt, amelyet a hajdúk saját katonai szervezetük mintájára alakítottak ki. Így Dorog élén a hajdúkapitány vagy főkapitány állt, a város hivatalos ügyeit pedig az úgynevezett magisztrátus intézte. A korponai oklevél alapján a letelepedő hajdúk vallásszabadságot is kaptak. A hajdúk döntő többsége ugyanis a Habsburgok által üldözött református felekezethez tartozott. Dorog hajdúi viszont egy keleti rítust, a bizánci rítust követték, amelynek katolicizálásával 1646-ban az ungvári unióval jött létre a görögkatolikus vallás. Az új rítusú katolikus egyház nyelveként a pápa két hivatalos nyelvet ismert el: az egyházi szlávot és a románt. Dorogon emiatt sokáig két parókia működött: a szláv és a román nyelvű. A két parókus 1667-ben már bizonyítottan ugyanannál a templomnál szolgált. A hajdúvárosok gyarapodó népességükkel egyre fejlettebbek lettek, és hamarosan megalakították a Hajdú kerületet, amely a hét hajdúváros érdekeit képviselte, a városok szövetségét jelentette. A katonáskodó hajdúvárosok egy védtelen alföldi területen hatékony védelmi rendszert alkottak, az úgynevezett kis végvárrendszert, amelyen kisebb, portyázó török seregek valóban nem tudtak áttörni. Szejdi Ahmed, budai pasa éppen ezért 1660-ban úgy döntött, hogy nagy sereggel vonul a hajdúk és Várad ellen. Az úgynevezett Szejdi-járás török túlereje ellen a hajdúk tehetetlenek voltak, így az oszmán seregek végigpusztították a hajdúvárosokat - köztük Dorogot is. A török pusztítás után 1676-ban a Partiumban portyázó kurucok rabolták ki és égették fel a várost. A sorozatos csapások miatt Dorog majdnem újra elnéptelenedett, de a több éves békés időszak új életre keltette a várost. A kuruc pusztítások miatt érthető okokból a hajdúk eleinte nem lelkesedtek II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának támogatásáért. Amikor a kuruc hadak 1703-ban bevették a közeli Kálló várát, Dorog kapitánya mégis a szabadságharc mellé állt Hajdúdorog a Habsburgok idején A háborús 17. század elmúltával Dorogra több évtizedes békeidő köszöntött. Ennek ellenére a következő két évszázadban több százan haltak meg a különböző járványokban ben jegyezték fel a város első nagy pestisjárványát. A Hajdú kerület jegyzőkönyve szerint Dorog a rendkívül való istenítéleti miatt majd teljességgel elpusztult.[58] Ezt követően ben pusztított a fekete halál közel hatszáz áldozatot szedve, míg a 19. században a kolera söpört végig többször a városon. A békés időszakban a figyelem a város gazdasági és közigazgatási gondjaira terelődött. Egészen 1787-ig a város igazgatását a hajdú nemesekből álló hajdútanács végezte. A tanács ekkor kiterjesztette a választójogot a város minden polgárára. Városi polgárnak csak a gazdák számítottak, vagyis azok a birtokosok, akik házzal rendelkeztek Dorogon. Ez a változás az addigi városigazgatás rendszerének az átalakításával is járt. Létrehozták a 24 tagú

227 nagytanácsot (más néven esküdtek, universitas, communitas, Választott Hites Közönség), amelynek vagyonos tagjai ugyan széles körben tárgyalhatták a város ügyeit, de jogszabályt önállóan nem alkothattak. A város igazán fontos testületét szenátusnak (más néven tanács, kistanács) nevezték. A kezdetben 12 majd 1820-tól 8 fős szenátus tagjai nemesek voltak, és ők hozták meg a legnagyobb horderejű döntéseket. Minden szenátor egy-egy ügykörért volt felelős, a gazdasági ügyektől kezdve az igazságszolgáltatásig. Ez utóbbit 1715-től kezdve sedria néven a szenátus egyik alintézményeként ismerték. Elvileg a nagytanács és a szenátus közös ülésén a közgyűlésen születhettek meg a konkrét jogszabályok, a valóságban azonban a szenátusnak döntő szava volt. A szenátus soraiban foglaltak helyet a város vezető tisztviselői is. Közülük a legfontosabb tisztséget a főhadnagy (korábban kapitány, később hadnagy) látta el. Ő fogta össze a város közigazgatását, ő elnökölt a szenátus ülésein, és az ő pecsétjével vált hivatalossá egy helyi jogszabály ig helyettese a főesküdt (más néven népszónok, népszószóló, néptribun vagy fürmender) volt, aki a nagytanács elnökeként a gazdasági ügyeket felügyelte ben jött létre az alhadnagy tisztsége, aki a rendészet és az igazságszolgáltatás felelőse lett a városban. Mellettük a városgazda, a pénzügyekért felelős perceptor és a főjegyző tartozott a legfőbb tisztviselők közé. Dorog népessége a járványok ellenére is egyre gyarapodott, így a kiterjedt legelőkre alapozott állattartás egyre inkább a növénytermesztésnek adta át a helyet, hiszen több kenyérre volt szükség. A területhez kötött növénytermesztés miatt 1852-ben hét járásra és 16 dűlőre osztották fel a dorogi határt, hogy így egyszerűbb legyen meghatározni az egyes termőföldek helyét. Dorog pontos határait pedig közel száz éves vita után 1886-ban húzták meg. A ma is látható tanyavilág jelentős része csak ezt követően kezdett felépülni. A dorogi tanyák legnagyobb részét 1900 és 1920 között építették. A hétköznapok nyugodt rendjét a 18. században csak néhány fontosabb esemény zavarta meg Dorogon. Az 1750-es évek elején ilyen eseménnyé vált a Dugó Kovács János vezette zsellér-felkelés, amely a városvezetés túlzott adói ellen irányult. Az alhadnagy hamar leverte a nincstelenek lázadását ban Mária Terézia 40 katona kiállítására kötelezte a várost a korponai oklevél értelmében. A katonák elmentek, és a dorogiak figyelme az új, energikus parókusra, Bacsinszky Andrásra terelődött, aki 1752-ben új görögkatolikus templom építésébe fogott, amelyet 1772-ben fejeztek be. Az új templomban 1821-ig még két parókia működött, ekkor a közgyűlés úgy döntött, hogy a román nyelvű parókiát megszüntetik, mert nincsen rá igény A magyar szabadságharcok Dorog története a XVII. sz. végétől tulajdonképpen sokban kötődött a hét hajdúvárost felölelő Hajdúkerület történetéhez. Kiváltságaikért, annak megőrzéséért közösen léptek fel, s érték el sikereiket. A hajdúk részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban, ahol hűséggel szolgálták a fejedelmet. A szabadságharc elmúltával viszonylag békés időszak következett, amit csak különböző járványok szakítottak meg. A XVIII. sz. végére a lakosság száma elérte a 3600 főt

228 Az es forradalom és szabadságharcból a dorogi hajdúk is kivették a részüket, öt századost és több száz katonát adva a honvédseregnek. A város nagyon sok családját érintette a szabadságharc utáni megtorlás; börtönbüntetés, birtokvesztés formájában. Ezután újra békés korszak következett. A kiegyezés után Dorogon is emelkedett a lakosság száma, a századfordulóra elérve a 9900 fõt. A reformkorban egyre több zsidó kereskedő telepedett le Dorogon, és 1848 körül felépítették imaházukat is a Jaczkovics és a Dohány utcák sarkán. A dorogi zsidó élet igazán akkor élénkült meg, amikor 1869-ben Frankl Sámuel lett a város rabbija. Az új vallás megerősödése nem foglalkoztatta annyira a város vezetőségét, mint a reformkori szellem, és a hamarosan fellángoló szabadságharc, amihez Dorog városa öt századost és több száz katonát adott. A világosi fegyverletétel után 1849-ben a kivonuló cári seregek egy nagyobb hadtestje állomásozott Dorog vidékén. Az ószláv nyelvű egyház miatt a sereg vezető tisztjeit több száz katonával együtt a városban szállásolták el. Az 1849-ben kitörő kolerajárvány főleg az orosz seregben pusztított, több magas rangú orosz tiszt és nemes életét is kioltva. A tömegsírba temetett katonák nyugvóhelyét, az úgynevezett muszka halmot ma emléktábla jelöli. A bukott szabadságharcot megtorlások követték, amely Dorog esetében az önkormányzat elvesztését jelentette. Egészen 1854-ig a nánási szolgabíró intézte a város ügyeit, majd től kezdve a városnak saját szolgabírája lett. Feltehetőleg nem véletlen, hogy a szigorú római katolikus értékek szerint uralkodó Habsburgok elnyomása idején, 1859-ben épülhetett fel a dorogi római katolikus templom. A kiegyezést követően a település 1871-ben kapta vissza önkormányzatát, mint rendezett tanácsú város, de cserébe le kellett mondania hajdú kiváltságairól. Ugyan már a 19. század elejétől kezdve Hajdú Dorogh néven írtak a városról, mégis az 1871-es dokumentum tette ezt az elnevezést hivatalossá ban döntést hoztak

229 a Hajdú kerület megszüntetéséről, és Hajdú vármegye felállításáról. Ettől kezdve Hajdú Dorogh ennek a vármegyének a része A Monarchia időszaka A Monarchia időszaka Hajdúdorogon is a fejlődés és az ipari fellendülés időszaka volt ben átadták a forgalomnak a Debrecen és Hajdúnánás közötti vasutat, ami keresztezte Hajdúdorogot is. A vasút szinte azonnal ipari fejlődést hozott, hiszen 1885-ben nyílt meg a város első gyárüzeme, a Dohánybeváltó Hivatal a vasútállomás közvetlen közelében. Az első magángyár 1907-ben nyílt meg Auspitz Jeremiás Ecetgyára néven, és 1911-ben a Hajdúdorogi Gőztéglagyár Rt., a település első részvénytársasága is elkezdte működését. A gőztéglagyár adta nevét a mai Téglagyár utcának. Hajdúdorog szempontjából a Monarchia időszakának egyik legfontosabb eseménye a görögkatolikus egyházhoz kötődik. A városban a 19. század folyamán nemcsak megszilárdult, hanem kifejezetten meghatározóvá vált a görögkatolikus vallás ben épült meg Hajdúdorog első kövesútja is, amely a Debrecent Hajdúnánással összekötő út része volt. A makadámút a mai Böszörményi és Nánási utakat borította ban a város visszavette az addig főleg a zsidóknak bérbe adott kádas fürdőt, és megnyitotta a Szent István Gyógyfürdőt, amelynek emlékét ma már csak a Fürdő utca neve őrzi. A századfordulón nyílt meg a mai mozi helyén a Novella Szálló, amely a város legjelentősebb étterme és szállója volt, és róla kapta a Fogadó utca a nevét.[71] 1901-ben épült fel a város harmadik temploma, a református templom. A Monarchiában a városi rang azonban aránytalanul nagy költséget rótt a településre, emiatt Hajdúdorog 1887-ben önként lemondott városi rangjáról, és község lett, amelynek élén ettől kezdve a főbíró állt Hajdúdorog a 20. században A 20. század viharos eseményei nem kerülték el Hajdúdorog városát sem. Az első világháború frontvonala nem érintette a települést, mégis 229 hajdúdorogi vesztette életét a háborúban. Mivel a legtöbb férfit besorozták, nem volt munkaerő, aki biztonsággal eltartotta volna a családokat. Az éhség 1916 telén a nők egy csoportját Bőti Istvánné vezetésével a községháza ellen hangolta.[78] A háborúnak lassan vége lett, a gondokat viszont Károlyi Mihály új kormányának sem sikerült elsimítania, emiatt 1919-ben a kommunista párt vezetésével kikiáltották a tanácsköztársaságot. Ennek hajdúdorogi direktóriuma március 23-án alakult meg, és élére április 7-én Posta Istvánt választották meg. A direktórium alig pár hétig működhetett, ugyanis április 25-én a bevonuló királyi román hadsereg megtörte a kommunista hatalmat Hajdúdorogon

230 A húszas években lassan helyreállt gazdasági életet gyökerestül forgatta fel a nagy gazdasági világválság. A gazdasági összeomlásnak alapvetően két következménye lett. Egyrészt közmunkák keretében több belterületi út kőburkolatot kapott, 1933-ban fejezték be a Tokaji út keresztútig tartó szakaszának építését is. Másrészt újra erősödni kezdtek a szélsőséges politikai eszmék, amelyekkel párhuzamosan egyre több zsidóellenes törvény jelent meg. A háború felé sodródó évtizedben telepedtek meg Hajdúdorogon a baziliták, akik az egyház Ady Endre utcai birtokán 1942-ben rendházat is építettek maguknak. A második világháború sok éven keresztül csak a katonának vonult hajdúdorogiakon keresztül érintette a községet. Mindez 1944-ben változott meg, amikor a németek megszállták Magyarországot, és megkezdődött a Sztójay-kormány uralma május 5-én minden hajdúdorogi zsidó üzletet zár alá kellett venni, és május 19-én érkezett meg a főbíróhoz az az utasítás, miszerint a községnek a hónap végéig gettót kell felállítania. A Jaczkovics utcában kialakított gettóba szállították a helyi zsidókon kívül Mikepércs, Józsa és Hajdúszovát zsidóságát is.[82] A gettót június 16-án ürítették ki. Őszre fordult a hadi szerencse, és október 16-án a Vörös Hadsereg megkezdte az úgynevezett alföldi páncéloscsatát, aminek a célja az volt, hogy kiszorítsa a német és magyar erőket az Észak-Alföldről. Az október 28-ig tartó hadműveletek során Hajdúdorog többször is a frontvonalba került. Október 24-én a Hajdúdorogon állomásozó német 23. páncélos hadosztály több szovjet tankot is kilőtt a városon belül.[83] Az átmeneti német sikerek után november 1-jén a szovjet erők bevonultak Hajdúdorogra, és végleg kiszorították a német hadsereget.[84] A háborúnak összesen 331 hajdúdorogi áldozata volt. A "felszabadító" Vörös Hadsereg vonalai mögött Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány, amelynek helyi bizottsága november 27-én alakult meg Hadházi György vezetésével. A szovjet sereg gyámkodása alatt december 17-én megalakult a Magyar Kommunista Párt hajdúdorogi szervezete, amelynek aránytalanul nagy lett a befolyása a helyi politika alakításában. Nagyrészt kommunista hatásra került sor a községi, egyházi és nemesi földbirtokok felosztására,[85][86] és szintén az ő nyomásukra állították fel a község központjában a háború szovjet áldozatainak hősi emlékművét ra Magyarországon tulajdonképpen kialakult az egypártrendszer, így ez az év hozta az első nagy változásokat Hajdúdorogon is. Ebben az évben megszüntették a polgári iskolát, államosították a görögkatolikus iskolát és megnyitották az Állami Líceum és Tanítóképző Intézetet a Tokaji úton.[88] 1948-ban alapították meg az első hajdúdorogi tsz-t, a Rákosi termelőszövetkezetet is. Az új 1949-es alkotmány értelmében október 22-én választásokat tartottak a tanácsrendszer bevezetése érdekében. Ettől kezdve Hajdúdorogot a végrehajtó bizottság (vb) irányította, amelynek elnöke volt a település vezetője. Az új rendszer sokaknak nem tetszett, és 1956-ban az egész ország fellázadt a szovjet elnyomás ellen. Október 27-én alakult meg a Hajdúdorogi Forradalmi Bizottság Vattamány Imre, görögkatolikus parókus, Tóth Sándor, Fekete Antal, K. Nagy Sándor, Tóth József, Fodor Miklós és Oláh Mihály részvételével

231 A forradalmat novemberre elfojtották, és komolyan meg is torolták, mégis a hatalomra kerülő Kádár János belátta, hogy a korábbi politika hibás volt. Szovjet nyomásra a gazdák termelőszövetkezetekbe erőltetését 1961-ig még levezényelte, viszont ettől kezdve Hajdúdorog történetét is a folyamatos fejlődés jellemzi augusztus 20-án nyílt meg a háborúban romossá vált Novella Szálló helyén a Kultúrház, a mai mozi épülete től kezdve egyre több járda és villanyvezeték épült, 1963-tól kezdve pedig a vízvezetékeket is megkezdték kiépíteni ben kapott aszfalt borítást a Böszörményi és a Nánási út, 1964-ben egészen Újfehértóig megépítették, és aszfaltozták az utat, és végül 1966-ban burkolták le a Tokaji utat is. Ugyanebben az évben alakították ki a két közparkot a város központjában, 1968-ban pedig befejezték a település villamosítását ben nyílt meg a Debreceni Ruhagyár, amelynek szomszédságában hét évvel később kezdett termelni a Csepeli Papírgyár üzeme ben épült fel a Hét út sarkán a KTSZ épülete. Közben az 1967-es választásokon Dr. Kocsis Miklós lett a község tanácselnöke, akinek beadványa nyomán január 1-jétől Hajdúdorog nagyközség lett. Ugyanebben az évben nyílt meg a Városkert utca sarkán a Sütőipari Vállalat üzeme, az úgynevezett kenyérgyár, ekkor kezdték építeni az ÁFÉSZ áruházát a Böszörményi és a Nánási utak kereszteződésében, és ekkor adták át a gyermekorvosi rendelőt is ben nyílt meg a Park Áruház és a Takarékpénztár hajdúdorogi fiókja, 1972-ben jelentették be a Nyíregyházi Hullámdoboz és Zsákgyár üzemének megnyitását ben avatták fel az MSZMP helyi székházát, amely a mai könyvtár és művelődési ház épületéből költözött át a Jaczkovics utcára.[91] Ugyanebben az évben épült meg a szennyvízcsatorna gerincvezetéke, és ekkor nyílt meg a sörpalackozó üzem is. A hetvenes évek közepére két panelház építését is befejezték Hajdúdorogon: 1973-ban adták át a Takarékpénztár fölé épített épületet, és egy évvel később költözhettek be a római katolikus templom mellett épült panelházba. A legnagyobb hajdúdorogi panelházat, a római katolikus templommal szemben, az egykori plébánia és paplak helyén csak 1986-ban fejezték be ben adták át a Tokaji úti Általános Iskola új épületét a korábbi piactér helyén, és mindössze pár órával később tartották a városi könyvtár avatóünnepségét ban nyitották meg a Hajdúdorogi Strandfürdőt, 1985-ben pedig üzembe helyezték a Tubus Gyártó és Kereskedelmi Vállalatot ben kezdték meg a gázvezetékek lefektetését. A városi tanács 1988-as beadványa után Hajdúdorog március 1-jén újra városi rangot kapott A társadali szerkezetváltástól napjainkig A rendszerváltást követő első szabad önkormányzati választásokat 1990 őszén tartották meg, amelyet a korábbi tanácselnök, Dr. Kocsis Miklós nyert meg. A politikai átrendeződéssel az egyház is újra visszakapta korábbi birtokait és intézményeit, így az eredetileg bazilita kolostornak épített Ady Endre utcai telket is. Ezen a görögkatolikus egyház középiskolát

232 alapított, amelynek első tanévét szeptember 1-jén nyitották meg. Az egyházi iskola mellett az állami kezelésben lévő Tokaji úti Általános Iskola is bővült, ugyanis az 1992-es tanévtől kezdve az iskola falai között kezdett el működni a város zeneiskolája. Az általános iskolát később, 1994-ben teljeskörűen felújították, majd 1997-től kezdve felvette a Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola nevet ben távolították el Hajdúdorog központjából a kommunista rendszer jelképének tartott szovjet katonai emlékművet. A Vasvári Pál téren október 30-án avatták fel a háború halottainak emlékére a Jákob küzdelme az angyallal című szobrot. A város első szabadon választott polgármestere, még teljes hivatali idejének lejárta előtt, 1993 augusztusában váratlanul meghalt. Az időközi választásokat a független Kujbus Mihály nyerte meg, aki egészen 2006-ig irányította a települést. A 2006-os választások óta Csige Tamás Hajdúdorog első embere ben a Dunapack Rt. bejelentette, hogy bezárja hajdúdorogi üzemét. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a rendszerváltás előtt a városban működő nagy gyárak mindegyike felszámolta hajdúdorogi telephelyét, ezzel is nehezítve a település gazdasági kilátásait ben avatták fel a Görögkatolikus Gimnázium új épületszárnyait, és egy évvel később a görögkatolikus egyház kezelésébe került a Szív utcai óvoda is. Az egyház az új évezred fordulójával több olyan felújítási és építkezési munkálatba is belefogott, amelyek jelentősen alakították Hajdúdorog központjának városképét ban kezdődött meg a hajdúdorogi székesegyház teljes körű felújítása, amelyet 2006-ban fejeztek be ben adták át a Görögkatolikus Általános Iskola új tornacsarnokát, és 2006-ban készült el az általános iskola új épületszárnya. Ugyanebben az évben hozták létre a Szent Bazil Oktatási Központot, amely a görögkatolikus egyház kezelésében lévő óvodát, általános iskolát és középiskolát olvasztotta magába október 30-án készült el a Hajdúdorogot Hajdúnánással összekötő bickliút, amelyet 2010-ben egy belső kerékpárút építése követett a Böszörményi út mentén ban fejezték be a város szennyvízcsatorna-hálózatának építését. A város képét alakító apróbb felújítások és építkezések mellett 2008-tól kezdve ismét az egyházi események kerültek középpontba. Június 30-án majdnem száz év elteltével újra püspököt szenteltek Hajdúdorogon. Kocsis Péter Fülöp püspök 2009-ben úgy döntött, hogy a máriapócsi kegytemplom felújítása miatt egy fél évre a hajdúdorogi székesegyházban helyezi el a pócsi könnyező Szűz Mária kegyképét. A képet február 7-én hozták el gyalogos zarándoklattal Máriapócsról, és szeptember 5-én ugyancsak gyalogosan kísérték vissza eredeti helyére. A püspök november 21-én a székesegyháznak ajándékozta Szent István vértanú és Hofbauer Szent Kelemen ereklyéit A görög katolikusok településsel szrvesült egyháztörténete A magyar görög katolikusok egyetlen egyházmegyéjét, a Hajdúdorogi Egyházmegyét I. Ferenc József mint Magyarország katolikus egyházának főkegyura - alapította május 6-án,

233 amelyet Szent X. Piusz pápa június 8-án kanonizált Christifideles Graeci kezdetű bullájában; a Magyar Országgyűlés pedig az évi XXXV. sz. törvénycikkével törvénybe iktatta. Ezzel a magyar kormány vállalta az új egyházmegye intézményeinek felállítását. Az egyházmegye székhelye először Debrecenben volt, de az évi bombamerénylet után áthelyezték azt Nyíregyházára. A püspökséget Ferenc pápa március 20-án Debrecen székhellyel metropólia, azaz főegyházmegye rangjára emelte, amelyhez az apostoli exarchátusból egyházmegyévé emelt Miskolci egyházmegye, valamint az újonnan alapított Nyíregyházi egyházmegye lett beosztva. A hajdúdorogi egyházmegye ezzel kezdve kivált az Esztergom-Budapesti főegyházmegye joghatósága alól, és önálló, azaz sui iuris egyházként közvetlenül a pápa irányítása alá tartozik. Annak ellenére, hogy a hajdúdorogi az ország legfiatalabb egyházmegyéi közé tartozik, meglehetősen hosszú és szövevényes történettel rendelkezik. Ennek legfőbb oka a görögkatolikus, azaz bizánci rítus egyedi fejlődésében, és a 19. században Magyarországi nemzeti megerősödésében keresendő. A Hajdúdorogi egyházmegye felállítását megelőző korszakot Sztripszky Hiador, néprajzkutató és irodalomtörténész három fő szakaszra bontja. Az első rész az Árpád-kor bizánci keresztelkedéseitől egészen 1868-ig, a hajdúdorogi mozgalom kiteljesedéséig tart. Ezt a korszakot Sztripszky a fenntartás idejének nevezi, ugyanis ekkor a magyar nyelvű bizánci rítus megőrzése volt a legfontosabb vívmány. Ezt követi az as időszak, amely a hajdúdorogi központú Állandó Végrehajtó Bizottság működéséhez köthető. Az utolsó szakaszt között a Görög Szertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottságának megalakulása és tevékenysége jelöli. Magyarország első nemzeti kegyhelye Máriapócs. A könnyező istenszülő ikonnak otthont adó templom bekerült a világ tíz legjobban ismert kegyhelye közé A Konstantinápolyban keresztelkedett magyar vezérek ideje. Sokak számára kevéssé ismert, hogy Gyula és Bulcsú (a magyar törzsszövetség két legmagasabb rangú tisztségviselője), majd később Ajtony (az Al-Duna fejedelme) is. Konstantinápolyban keresztelkedtek meg. Szerzeteseket hoztak magukkal, akik több kolostort alapítottak. A görög szerzetesek mellett magyarok is szolgáltak, akik saját nyelvükre fordíthattak több szent szöveget is. Ez azonban még 1054 előtt, a nagy egyházszakadás előtt történt, vagyis különböző rítusokról ekkor még nincs értelme beszélni. Imre királyunk 1204-ben egy önálló, de Róma elsőbbségét elfogadó görög püspökség felállítását kérte III. Ince pápától. Azonban Konstantinápoly 1204-es ostromával ez teljesen ellehetetlenült, mert az ostrommal a latin egyház kíméletlen támadást indított a keleti kereszténység ellen. Róma harca a keleti eretnekség ellen véget vetett a magyarországi bizánci szerzetesrendeknek is re alig pár keleti kolostor maradt fenn Magyarország területén. Közben a megerősödő Bulgária vette át Bizánc vezető vallási szerepét a keleti kereszténységben. A megmaradt magyar kolostorokat is a bolgár Tarnovóból irányították. A magyar uralkodók a katolikus hitet tették államvallássá. A bizánci szertartású magyarok elveszítették egyházszervezetüket, évszázadokon keresztül nincs nyoma magyar nyelvű keleti keresztényeknek a történelmi forrásokban, azonban a népszokásokban, a tradíciókban megmaradt a bizánci lelki hagyomány

234 A török időkben a betelepülő szerbek, románok és rutének hozták magukkal saját szervezetüket és püspökeiket, amelyet a magyar uralkodók is elfogadtak a telepítés sikere érdekében. A magyar híveknek tehát nem volt más választásuk, mint ezekhez az új, idegen egyházakhoz csatlakozni. A 17. században a görögkatolikus vallás szempontjából több meghatározó esemény is történt. Többek között Hajdúdorog is ekkor vált a magyar nyelvű bizánci kereszténység egyik meghatározó központjává. A török korban Dorog néven ismert községet a 16. században egymástól független összeírások is magyarnak írták le. Hajdúdorognak még Bocskai 1605-ös, illetve Thurzó 1616-os hajdútelepítése után is magyar lakói voltak A hajdúk és a keleti kereszténység A hajdúk letelepítésével Dorog is szabad hajdúvárossá vált, vagyis a település saját kegyuraként önálló döntéseivel kormányozhatta magát. Többek között a vallás és a templomépítés területén is szabadon dönthetett. A hajdú kiváltságok ráadásul minden lakóra kiterjedtek, amely adómentességet garantált szinte minden társadalmi rétegnek. Ennek köszönhetően Hajdúdorog lélekszáma meredeken emelkedni kezdett. Az újdonsült hajdúváros a keleti kereszténységet támogatta, és pár éven belül az ország legnépesebb bizánci rítust követő településévé vált. A város megnövekedett súlyát jól jelzi, hogy április 12-én Taraszovics Bazil, a magyarországi ortodoxok görög szertartású püspöke, az ungvári unió kezdeményezője, a királytelki zsinaton Hajdúdorog parókusát, Marinics Jánost nevezte ki a tiszántúli kerület főesperesének. Ez a rang akkoriban a püspöki helynök hatalmának felelt meg Az Ungvári Unió Az 1646-os ungvári unió idején Marinics János Hajdúdorogról irányította Bereg, Ung, Szabolcs, Ugocsa, Szatmár, Máramaros, Zemplén és Sáros vármegyék bizánci rítusú ortodox híveit. Hajdúdorogi parókusként kiválóan ismerte a bizánci rítust követő magyarokat, azonban a bizánci rítus sértetlen átvétele, az ortodoxok támadásai, az unió elterjesztése nehéz feladat volt, ezért a hivatalos magyar nyelvű liturgia kérdése fel sem merült az uniót aláíró papság körében. Akkoriban a római katolikus misék is latin nyelven szólaltak meg, így senkinek nem volt meglepő, hogy a papok idegen nyelvet használtak. A korabeli szövegek rendre rác, rutén és román hívekről tudósítanak, azonban ezek a nemzetiségnevek gyakran vonatkoztak magára a vallásra, hiszen az országbéli magyarok nagyobb része inkább római katolikus, és egyre nagyobb számban protestáns volt. Egy as egyházlátogatási jegyzőkönyv megemlíti, hogy Dorognak két parókiája volt: egy rutén és egy román. Viszont ez az elnevezés becsapós volt, mert mindkét parókus magyarul beszélt, prédikált és az egyházi könyveket is magyarul vezették. Marinics János főesperesi hatalmát az is jól tükrözi, hogy csak vele volt hajlandó tárgyalni a munkácsi vár kapitánya Taraszovics püspök szabadon engedéséről. Egyébként 1641-ben a kunok is kérték a püspök szabadon engedését. A kunok ekkorra már elmagyarosodtak, tehát ebben a korban bizonyosan több magyar ajkú keleti keresztény is élt az országban

235 A magyar nyelvű szertartások nemzeti ügye A magyar nyelvű szertartások gondolata a század fordulóján merült fel először. Ebben Hajdúdorognak újra vezető szerep jutott. A döntően protestáns Hajdú kerületben szinte mindenhol magyarul miséztek. A reformáció erdélyi terjesztése érdekében I. Rákóczi György 1643-tól kezdve a román ortodoxok számára is előírta a nemzeti nyelvű liturgiát, amelynek valószínűsíthető oka az lehetett, hogy a Habsburg-ház ellen erősítse a román ajkú lakosság közösségét, azonban ez nem volt kedvező Dorog számára. Az első ismert magyar nyelvű énekfordítás 1693-ban készült, amelyet Izaiás, Debrecen parókusa készített május 8-án Barkóczy Ferenc, egri püspök levélben tudatta a görögkatolikus püspökkel, hogy rangban felette áll, emiatt a papjai által szedett jövedelmek felett is ő rendelkezik. Később a római egyház gyakorlatával összhangban Barkóczy rituális püspökének nevezte ki az Ungvárott székelő püspököt, akinek hitbeli támogatást kellett nyújtania a görögkatolikusoknak, viszont semmilyen püspöki jogkörrel nem rendelkezhetett. A latin egyház befolyását természetesen a bizánci rítusú püspök elutasította, és panasszal fordult a királyi udvarhoz. A hívek ezt a folyamatot szertartásaik latinosításának érezték, emiatt sok helyen az unió is veszélybe került. Hajdúdorogon július 21-én titkos megbeszélést hívtak össze, ahol elhatározták, hogy elhagyják az uniót, és a karlócai metropolitát ismerik el vallási vezetőjüknek. A gyűlés közvetlen kiváltó oka az volt, hogy május 2-án megjelent egy királyi rendelet, miszerint össze kellett írni a Magyar Királyság nem egyesült, ortodox parókiáit. Ezt az ortodox egyház igyekezett úgy közvetíteni a görögkatolikus hívek felé, hogy elérkezett a választás ideje: vagy magyar nyelven megmaradnak korábbi vallásuk mellett, vagy elfogadják a római pápát, és akkor az egri püspök hatalmában ellatinosodnak. A dorogiak küldöttséget küldtek a karlócai metropolitához, sőt kijelentették, hogy hitüket fegyverrel is meg fogják védeni Árdánházy Demeter által vezetett fegyveres felkelés a dorogiak hitéért A legnépesebb görögkatolikus parókia lázongása Mária Terézia udvarában is felmerült. A királynő utasítására egy bizottság érkezett a hajdú településre, hogy kivizsgálja, és elfojtsa a skizmatikus mozgalmat, illetve letörje az Árdánházy Demeter által vezetett fegyveres felkelést. A dorogi konfliktus rámutatott arra, hogy az unió fennmaradása a tét az egri és a munkácsi püspök vitájában. Emiatt Mária Terézia, a Szentszékkel egyeztetve, 1771-ben létrehozta az önálló Munkácsi Egyházmegyét, ahova több magyar ajkú görögkatolikus egyházközség, köztük Hajdúdorog is be lett osztva. Az oltári nyelv ügye a legnagyobb magyar görögkatolikus parókián, Hajdúdorogon kezdett kibontakozni ban a nagyszombati szeminárium befejeztével segédlelkészként Hajdúdorogra került Bacsinszky András, aki 1763-ban Szabados György parókus munkácsi áthelyezésével átvette a dorogi parókia irányítását, sőt pár éven belül szabolcsi főesperes

236 lett. Bacsinszky Dorogon, testközelből élte át az 1765-ös skizmatikus mozgalmat. Ez egyrészt elkötelezetté tette őt a független egyházmegye létrehozásáért, másrészt mély belátást nyerhetett a magyar nyelvű görögkatolikusok problémáiba Bacsinszky András sikere a bécsi udvarral szemben, a magyar nyelv használatáért 1764-ben Bacsinszky fektette le a mai hajdúdorogi székesegyház alapkövét, elismerte a magyar liturgia szükségességét, és maga kezdett magyarra fordítani liturgikus szövegeket és énekeket. A kéziratban fennmaradt fordításokra nem kért felsőbb engedélyt, mert úgy vélte, hogy a bizánci rítusban mindenkinek joga van saját nyelvén hallgatni a szent liturgiát. Igaz, a fordításokat Bacsinszky még csak ritkán használta fel a szertartásokon. A dorogi parókus 1768-ban az első munkácsi káptalan tagja lett, majd ő vezette a Munkácsi Egyházmegye megalakulásáról szóló tárgyalásokat Bécsben. Végül Bacsinszky Andrást augusztus 5-én munkácsi püspöknek nevezték ki. Hajdúdorogon kitörő örömmel fogadták a püspöki beiktatás hírét, hiszen a püspöki trónon is a magyar liturgia támogatóját tudhatták. Bacsinszky nem is okozott csalódást, engedélyezte, sőt bátorította a magyar fordításokat. A papok a magyart is használhatták a szertartásokon december 17-én Kopcsay János dorogi parókus magyarul prédikált, és néhány magyar imát és éneket is belefűzött II. Lipót koronázási ünnepi miséjébe ban a hajdúdorogi születésű Krucsay Mihály gálszécsi parókus elkészítette Aranyszájú Szent János liturgiájának magyar fordítását, amelyet 1795-ben Kritsfalusy György, ungvári tanár is elkészített Bacsinszky András születésnapi ajándéka gyanánt. Ez utóbbi fordítás terjedt el jobban, és a magyar nyelvű bizánci liturgia alapjává vált. Bacsinszky után több Dorogon szolgáló parókus került püspöki székbe ban például Tarkovics Gergely, későbbi eperjesi püspök irányította a dorogi parókiát, akit Pócsy Elek, későbbi munkácsi püspök követett 1798-ban. Önmagában ez is jól mutatja Hajdúdorog súlyát a magyar nyelvű bizánci liturgia ügyében. Az 1806-os egyházi összeírások adatai szerint Dorog 5200 fős hívőszámával messze a legnagyobb görögkatolikus egyházközség volt az országban. Összehasonlítás végett Ungváron, Kolozsvárott vagy Nagyváradon ennek a lélekszámnak a felét sem érték el. A város parókusai, később elöljárói is fontos szerepet játszottak a magyar szertartásnyelvért induló hajdúdorogi mozgalom kialakulásában A bécsi udvar és a Szentszék félelme a magyar nyelv használatától A hajdúdorogi mozgalom tehát nem igazán a nép mozgalma volt, inkább az értelmiségi körök kezdeményezték. Ezt támasztja alá az a korabeli leírás is, hogy sok egyszerű ember attól tartott, hogy a magyar nyelv nem is oltárra való, Isten azt meg sem érti. Az egyre jobban terjedő magyar nyelvű fordítások híre Esztergomba is eljutott

237 A prímás még Bacsinszky idejében megtiltotta a magyar nyelv liturgikus használatát, és közölte, hogy egy új nyelvet csak a pápa emelhet az oltárra. Ennek a tiltásnak a hátterében valószínűleg az is állhatott, hogy a Szentszék korábban csak olyan nyelveket ismert el liturgikus nyelvnek, amelyeknek hátországában többségében nem katolikus hívek éltek. Magyarországon azonban nem ez volt a helyzet, és Esztergom kifejezetten tartott attól, hogy a magyar nyelvű bizánci szertartások vonzóak lehetnek a latin misét hallgató római katolikus magyarok számára. Megtörtént dolog az, hogy a magyarnak oroszul miséztek, oláhul énekeltek, s még, ha az éneklésznek kedve kerekedett, ráadásul az agiószt görögül is elorhangozta, s a szegény magyar jött ki a templomból azon meggyőződésben, hogy Istenével jól végezte dolgát, mert hiszen a pap és éneklész annyi idegen nyelven énekelt hozzá, miszerint lehetetlen, hogy vagy az egyiket vagy a másikat meg ne hallgassa, vallásos vigasztalását csak abban találván fel, hogy az egyházi szószékből legalább saját nyelvén szóltak hozzá. A fenti idézet Hajdúdorog főhadnagyától, Farkas Lajostól származik, és jól mutatja azt a nyelvi káoszt, ami a magyar nyelv szertartásokba való beszivárgásának idején állt fenn. Az is jól kivehető az idézetből, hogy a prímás tiltásának sem volt visszatartó ereje. Hajdúdorog tanácsa 1792 májusában még elrendelte, hogy az iskolában románul és ószlávul is oktassák a gyerekeket, hogy a misét jobban érthessék. Ugyanakkor Kopcsay parókus már 10 évvel korábban felvetette, hogy a város román és ószláv parókiáit egyesíteni kellene, mivel Hajdúdorogon nem beszélte ezeket a nyelveket senki, így egy idegen nyelvű parókia is elegendő lenne. A magyar egyházi nyelv mellett tehát úgy tűnik elsősorban a parókusok álltak ki. A város tanácsa eleinte szóban támogatta és elismerte a magyarosítás fontosságát, de hivatalosan igyekezett megfelelni a prímás és a munkácsi püspök előírásainak. A magyar nyelvű énekek és imák azonban egyre sokasodtak, és népszerűek is voltak Az első nyomtatott, magyar nyelven íródott bizánci imakönyv ben 1825-ben Kassán adták ki az első nyomtatott, magyar nyelven íródott bizánci imakönyvet Imádságos könyvetske címmel ban pedig Nagyváradon jelent meg az első magyar görögkatolikus énekes könyv, Kerekes Döme szerkesztésében. Az 1840-es évekre több egyházközségben is teljesen magyarul miséztek felsőbb jóváhagyás, vagy egyházi szabályok átgondolása nélkül. Hajdúdorog vezetői 1821-ben végül a román parókia megszüntetése mellett döntöttek, ezzel egy időben a román nyelv oktatását is befejezték az iskolában. A reformkor hazafias szellemiségében a magyar nyelvű liturgia ügye csak még tovább erősödött. Ennek megtörésére 1841-ben a hajdúdorogi parókia élére Lyachovics Jánost nevezték ki. Az orosz származású parókus, a prédikáción kívül kíméletlenül száműzte a magyar nyelvet a templomból, és visszaállította az ószláv szertartást Hajdúdorog nem hagyja magát! Lyachovics János kudarca, az idegen érdekek érvényesítésére

238 Lyachovics azt is kijelentette, hogy szerinte Magyarországot a cári seregek hamarosan elfoglalják, emiatt nem árt, ha megtanulják az új urak nyelvét. Az orosz visszaállítását a dorogi hívek nem nézték jó szemmel, és igyekeztek eltávolítani az új parókust, viszont a püspök hajthatatlan volt. A magyar ajkú egyházközségek is hangot adtak aggodalmuknak, Zemplén vármegye pedig levélben kért magyarázatot az oroszosításra Hajdúdorog városától és a Hajdú Kerülettől. A város vezetése azt válaszolta, hogy a magyar liturgiáról nem mondanak le, viszont annak fenntartását és megerősödését nagyban gátolja a nyomtatott könyvek hiánya. A kerület ígéretet tett arra, hogy felszólal az országgyűlésen a magyar nyelvű szerkönyvek állami költségen való fordításának és nyomtatásának ügyében ban valóban az országgyűlés elé került a fordítás kérdése, viszont a költségekre hivatkozva elvetették az ügyet A dorogiak kiállása a magyar szabadságharcban, és Szabó György élenjárása 1844-ben a magyar államnyelv lett, és 1845-ben Lyachovics a politika alakulása és a helyi nyomás miatt önként lemondott. Helyét Szabó György, hajdúdorogi születésű ungvári teológia tanár vette át. Az örömhírre Petrus Antal, dorogi pap elsőként teljes egészében magyar nyelvű liturgiát mutatott be, az egri püspök heves ellenzését váltva ki ezzel. Szabó a hajdúdorogi mozgalom egyik ikonikus alakjává vált. Vezetésével egyre gyakrabban miséztek kizárólag magyarul a hajdúdorogi templomban, még a segédlelkészek is. Főesperesi kinevezése után pedig a rábízott kerületben is igyekezett elterjeszteni a magyar liturgiát, meglehetősen nagy sikerrel ban megáldotta a szabadságharcba induló katonák fegyvereit, és papi díszöltözetben elsőként esküdött fel a városban nemzetőrnek. A szabadságharc reményekkel telve indult nemcsak a nemzet, hanem a magyar liturgia pártolói számára is június 19-én Eötvös József, vallás és közoktatásügyi miniszter levelet írt Popovics Vazul, munkácsi püspöknek, miszerint a kormány vállalná a bizánci rítusú szerkönyvek fordításának és kinyomtatásának költségeit Hamis vádak a magyar szabadságharc leverése után A harcok, majd a szabadságharc bukása meghiúsította a terveket. Ráadásul a magyar csapatok Világosnál, az orosz sereg előtt tették le a fegyvert, ami többek között az ószláv liturgikus nyelvet használó görögkatolikusok ellen hangolta a közvéleményt. Sokan még mindig a román, ruszin illetve orosz nemzetiséggel azonosították a bizánci rítust, sőt Hajdúdorogot egyenesen azzal vádolták, hogy vallása miatt a cári seregek győzelmét kívánta. A Szentszék ráadásul erősítette is ezt a beidegződést, hiszen az eperjesi és munkácsi egyházmegyéket következetesen ruszin, a fogarasi és nagyváradi egyházmegyéket pedig román egyházként emlegette

239 A magyar társadalom nagy része átvette ezt a szokást, és lenézte illetve kiközösítette a görögkatolikusokat, tekintet nélkül azok tényleges nemzetiségi hovatartozására. Bartakovics Béla, egri érsek ezt a közhangulatot használta fel ahhoz, hogy Hajdúdorogot megnyerje a római katolicizmus számára ben az eredetileg Hajdúnánásra tervezett nagyobb, római katolikus templomot Hajdúdorogon építtette fel, annak ellenére, hogy akkor a városban mindössze egy család tartozott a felekezethez. A császári vallásra több tehetős dorogi nemes is áttért a közhangulat miatt, de a többség megmaradt a bizánci rítusnál, így az érsek terve nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket Magyarellenesség a Bach-korszakban A szabadságharc bukását követő Bach-korszak a trónhoz hűségesnek ítélt nemzetiségeket támogatta a magyar érdekekkel szemben. Ennek egyik fontos eleme volt a fogarasi egyházmegye érseki rangra emelése 1853-ban. A Habsburg uralkodók és a Szentszék nemzetiségi alapon hozta létre a főegyházmegyét, amelyet egyúttal kivettek az esztergomi prímás irányítása alól. Így a román görögkatolikus egyház függetlenül, a magyar klérust megkerülve érintkezhetett Rómával. A magyarellenes politikai légkörben szóba sem kerülhetett a magyar liturgia ügye. Ennek ellenére 1862-ben, hosszú évek fordítómunkáját követően, Roskovics Ignác, hajdúböszörményi parókus kiadta az Óhitű imádságos és énekes könyvét. Ez volt az első széles körben elterjedt, jól használható, magyar nyelvű imakönyv, amely Popovics püspök tetszését is elnyerte. Roskovics munkája mellett Vályi János, későbbi eperjesi püspök, Csopey kanonok és Vaskovics, nyírtassi esperes is sokat fordítottak. A latin klérus a magyar liturgia terjedésével egyre többször hangoztatta, hogy a magyar nem liturgikus nyelv, ráadásul a szertartásokon is használt fordításokat sem hagyta jóvá a Szentszék Farkas Lajos hajdúdorogi főhadnagy bátor vitézsége Ebben az időben Hajdúdorog vezető tisztségét, a főhadnagyi pozíciót Farkas Lajos töltötte be, aki a magyar liturgia és a hajdúdorogi mozgalom meghatározó alakjává vált. Farkas a latin klérus ellenkezése, a román görögkatolikus metropólia felállítása és a munkácsi püspökök óvatos diplomáciája láttán arra a következtetésre jutott, hogy a magyar liturgia ügyét érdemben egy önálló, magyar érzületű püspökség megalapításával lehet elérni. Egy céltudatos püspök ugyanis eredményesen tudná képviselni a magyar ajkú görögkatolikusok érdekeit. A magyar egyházmegye ötletéről Farkas az 1860-as években cikket jelentetett meg Mészáros Károly ungvári lapjában, a Kárpáti Hírnökben. Hajdúdorog azonnal a főhadnagy ügye mellé állt, viszont sokan aggályosnak érezték egy egyházmegye nemzetiségi alapon való felállítását. Farkas Lajos 1863-ban gyűlést hívott össze Hajdúdorogon, ahol elhatározták, hogy feliratot készítenek Popovics Vazul püspökhöz. A feliratban a dorogiak arra kérték a püspököt, hogy engedje meg nekik, hogy teljesen magyarul végezzék a szertartásokat - egyes források szerint a püspökség kérdését is felvetették. A levélben azt is kifejtették, hogy korábban a magyar liturgia szentesítésére azért nem kerülhetett sor, mert nem volt elég magyar nyelvű fordítás, ami azóta jelentősen megváltozott

240 Popovics püspök szívélyesen fogadta a hajdúdorogi küldöttséget Ungváron, és a magyar görögkatolikusok kérését jogosnak ítélte meg. A püspök kijelentette, hogy a magyar nyelvű misét engedélyezni fogja a liturgikus fordítások ellenőrzése és szentesítése után. Popovics pozitív nyilatkozatának két komoly következménye lett. Egyrészt a dorogiak lelkesedésükben ettől kezdve minden idegen nyelvű részt kihagytak a szent liturgiából. Másrészt a dorogi nagygyűlés, még ha csak egyetlen parókia is állt mögötte, felkeltette a prímás és a Szentszék figyelmét is május 22-én Scitovszky János, esztergomi prímás felszólította Popovics püspököt, hogy az ószláv liturgiát tartassa be híveivel, amíg a magyar nyelvet Róma nem ismeri el, nem kanonizálja. A munkácsi püspök november 11-én körlevélben tolmácsolta a prímás kérését, és felszólította a magyar ajkú görögkatolikusokat, hogy a kanonizálásig ószlávul misézzenek. A magyar énekek és imák viszont már annyira elterjedtek, hogy ezt szinte lehetetlenség volt betartani. Popovics a körlevélben arra is utalt, hogy egy új liturgikus nyelv elismerése a tridenti zsinat határozata értelmében a Szentszék jogköre. Popovics 1864-ben meghalt, ezzel az addigi eredmények is elvesztek. Hajdúdorog joggal tartott egy új, szláv érzelmű püspöktől. A munkácsi püspöki trón éveken át üresen maradt, így Hajdúdorog vezetése május 3- án úgy döntött, hogy a magyar nyelvű görögkatolikus liturgia ügyét felsőbb körök elé terjeszti. A hajdúváros feliratot küldött az uralkodónak, Simor János hercegprímásnak, a királyi főkancelláriának és a magyar országgyűlés elnökének. Ebben követeléseiket négy pontba szedték: Kérték a magyar liturgikus nyelv szentesítését. A feliratokban leírják, hogy nem értik, hogy tősgyökeres magyarokként miért kell saját hazájukban idegen nyelven imádkozniuk, miközben például a román nemzetiségűek saját egyházszervezetben a saját anyanyelvüket használhatják. Hangsúlyozzák, hogy csak olyan jogokat szeretnének, ami a királyság többi népét is megilleti. A magyar nyelv bevezetésével pedig senkinek a nyelvhasználatát nem szeretnék korlátozni, csak azt akarják elérni, hogy aki magyar, az imádhassa Istenét anyanyelvén. Kérték egy független, magyar püspökség felállítását. Farkas és a hajdúdorogiak is úgy vélték, hogy a magyar liturgiáért csak úgy lehet érdemben küzdeni, ha egy kellően magas pozíciójú egyházi méltóság áll az ügy mögé. Ezt csak egy önálló magyar nyelvű püspökség felállításában látták. A feliratokban azt is leírták, hogy amennyiben ez nem lehetséges a közeljövőben, akkor átmenetileg egy Hajdúdorog székhelyű vikáriátus, azaz helynökség felállítását is elfogadnák. Kérték a naptáregyesítést. A görögkatolikus rítus az ortodoxoktól megörökölte a Julián naptár használatát az egyházi ünnepek számontartására. Ez sok gondot okozott, hiszen Magyarországon az egyházi ünnepeket, és ezáltal a munkaszüneti napokat is, a római katolikus egyház által is használt Gergely naptár határozta meg. A görögkatolikus hívek saját egyházuk ünnepeit tehát munka mellett tudták csak megtartani. Emiatt kérték, hogy saját rítusuk is vegye át a Gergely naptárt. Engedély egy országos gyűlés tartására Hajdúdorogon. Ez a negyedik kérés utólag, kiegészítésképpen került bele a feliratokba. Farkasék rájöttek, hogy csak Hajdúdorog érdekeit képviselték, viszont ha több magyar nyelvű egyházközség fogna össze, akkor feltehetőleg jobban figyelembe vennék a kéréseiket állami és egyházi szinten is. A feliratokat országszerte szívélyesen fogadták, viszont érdemi válasz sehonnan sem érkezett. Szabolcs és Zemplén

241 vármegyék képviselői is csak annyit tudtak elérni az országgyűlésen, hogy engedélyezték a magyar ajkú görögkatolikusok hajdúdorogi országos gyűlését A Hajdúdorogi Mozgalom győzelme!!! Az egyházmegye megalakulásához az első nagy lökést az úgynevezett hajdúdorogi mozgalom adta, amely évtizedeken át próbálta elérni a magyar parlamentnél, az uralkodónál és a pápánál egy magyar nyelven miséző, független egyházmegye felállítását. A magyar anyanyelvű görögkatolikusok korábban ószláv vagy román nyelvű egyházi kormányzat alá tartoztak. Az egyházmegye megalakulásának előfutára a Hajdúdorogi Külhelynökség volt, amelynek székhelyét a mozgalom központjában, Hajdúdorogon rendezték be. A megalapított új egyházmegye székhelyét azonban többek között az infrastruktúra hiánya miatt először Debrecenbe helyezték, majd onnan a püspökség hivatala 1914-ben Nyíregyházára költözött át. A püspökséget Ferenc pápa március 20-án Debrecen székhellyel metropólia, azaz főegyházmegye rangjára emelte, amelyhez az apostoli exarchátusból egyházmegyévé emelt Miskolci egyházmegye, valamint az újonnan alapított Nyíregyházi egyházmegye lett beosztva. A hajdúdorogi egyházmegye ezzel kezdve kivált az Esztergom-Budapesti főegyházmegye joghatósága alól, és önálló, azaz sui iuris egyházként közvetlenül a pápa irányítása alá tartozik Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Hajdúdorog város környéke bővelkedik régészeti feltárásokban. A bronz- és vaskortól kezdve a magyarok letelepedéséig, mindegyik nép, amely ezen a területen megfordult, hagyott valamilyen nyomot a hajdúdorogi határban. Az 1955-ben feltárt avarkori sírból arcábrázolásos aranyozott ezüst csat került elő. A szállásföldi Temető-hegy nevű részen végzett ásatások alkalmával honfoglaláskori sírokat találtak. A feltárt leletek legértékesebb darabja egy bagolyfejes csont botvég. A várostól délre lévő, ma már Hajdúböszörmény igazgatási határához tartozó Katidűlőben 1990 óta (megszakításokkal) folyik az Árpád-kori település, templom és a templom körüli temetõ feltárása. Feltárták a helyben égetett téglából épült, félköríves szentélyzáródású, nyugati karzattal ellátott templomot, a körülötte lévő temető 500 sírját, 3 lakóházat, több külső kemencét és egy kovácsműhelyt. Feltehető, hogy a teljes feltárás után ez lesz ország legnagyobb, teljesen feltárt Árpád-kori temetője. Fájdalmas a város számára, hogy a lelőhelyeken feltárt értékeket a vizsgálatok befejeződése után teljes egészében Budapesten és Debrecenben állítják ki

242 Megfontolandó lenne, ezen országos jelentőségű kincsek helybeli kiállítását is megoldani, még ha nem is a legértékesebb darabokra kiterjedően, és nem is állandó jelleggel. Mindenesetre a 2000-ben megnyitott Helytörténeti Gyűjtemény számára ez megfelelő látogatottságot biztosíthatna időszakos jelleggel A településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Hajdúdorog területét a belterülettel együtt összesen 16 különböző részre tagolják. Hajdúdorog határát először 1843-ban osztották fel hét járásra és tizenhat dűlőre, amelyek azóta is változatlanul fennmaradtak. A különböző külterületek elnevezése azért vált fontossá a 19. században, mert a népesség növekedésével párhuzamosan az állattenyésztés helyét is a földművelés vette át. A kimért földterületeket pedig a nevesített dűlőkben könnyebb volt megtalálnia a birtokosnak, a jegyzőnek és a napszámosnak egyaránt. A település szerkezetében visszatükröződik a hajdúk és a mezőgazdasági jelleg hatása, emiatt Hajdúdorognak a többi hajdúvároshoz hasonlóan speciális szerkezete van. A halmazos településtípus alatt leggyakrabban kertes vagy ólas-kertes településnek írják le a várost, amely arra utal, hogy egy lakóházhoz általában kert is tartozik. Ezt az alapvető szerkezetet koncentrikus körök mentén alakították ki a hajdúk, amely az egykori központi templomerőd vonalát követte

243 Hajdúdorog külterületének legnagyobb részét (76%-át) a szántók teszik ki. Mindössze 7%-ot képvisel a legelők, rétek, puszták aránya. Elsősorban a város keleti részében találhatóak a 4%- ot kitevő gyümölcsösök és szőlőültetvények; és legnagyobb arányban ugyanitt van a város területének 2%-át kitevő erdő is. A város kiterjedt határának legnagyobb részét a Szállásföld nevű járás foglalja el, amely jelenleg három dűlőre van felosztva: Szállásföld Észak, Szállásföld Közép és Szállásföld Dél. Az észak-déli irányban 15 kilométer hosszan elnyúló járást napjainkban körülbelül hetvenen lakják összesen 50 lakásban. Hajdúdorog legjobb termővidéke a Szállásföldön húzódik, emiatt a táj jellegét alapvetően a mezőgazdasági tevékenység határozza meg. Szállásföld nyugati részén fut végig a tokaji út, amely ma már nincs végig, vagyis Tokajig leaszfaltozva, de még mindig ez az északi mezőgazdasági területek legfőbb útvonala. A Hajdúdorogtól északi irányba vezető út egészen a Hajdúnánás - Nyíregyháza kövesútig két sávos, majd ezután egy nyomvonalra szűkül. A két útvonal találkozását a helyiek keresztútnak nevezik. A tokaji utat követve a keresztúttól körülbelül 2 km-re található a Tubus Gyártó és Kereskedelmi Kft. Innen északra keresztezi a tokaji utat az M3-as autópálya. A Szállásföld a kiváló termőtalaj mellett történelmi emlékeiről is nevezetes. A járás évszázados elnevezése utal arra, hogy ez a terület már évezredek óta lakott hely. Először 1938-ban végeztek ásatásokat az úgynevezett Temetőhegyen, ahonnan honfoglalás kori sírok kerültek elő. Később az autópályához kapcsolódó megelőző ásatások tártak fel szarmata és Árpád-kori településeket. A Csárdadombról kelta, szarmata és római sírok és lakóházak nyomai kerültek elő. A Temetőhegyhez közel eső Templomdombon pedig egy századi templom alapjaira és az azt körülvevő temetőre bukkantak. Az autópályához közel húzódik a Csörsz-árok, amely valamikor a szarmaták birodalmát és a rómaiak kereskedelmi útjait védelmezte. A Szállásföld legmagasabb pontja a Rezes halom, amely a Nagylapos pusztáján emelkedik ki, és egyike a legnagyobb hajdúdorogi kunhalmoknak. A Szállásföld mellett északról dél felé nyúlik Görögkút, amely két dűlőre van felosztva: Görögkút Észak és Görögkút Dél. A kiterjedt északkeleti járás távol esik a műutaktól, emiatt ma már csak heten laknak ezen a vidéken, de még mindig 13 tanya illetve lakás található itt. Görögkút dombos, eldugott dűlőire szintén a kiterjedt mezőgazdasági területek jellemzőek. Nevét a területén megtelepedő bizánci rítusú, vagyis görögkatolikus lakókról kaphatta. Keleti határvidékén kunhalmokat is találunk, amelyek közül a legnagyobb a Bene-halom. Ennek egyedi élővilága is említésre méltó, ugyanis a környéken csak ezen a kunhalmon él meg a törpe mandula. Görögkút délkeleti részén kiterjedt legelők találhatók. Ezt a vidéket Kabátnak nevezik a helyiek. Görögkúttól és Szállásföldtől délre található Disznókút, amely három dűlőre bomlik: Disznókút Észak, Disznókút Kelet és Disznókút Nyugat. A járás nem egybefüggő területén 11- en laknak 16 tanyában vagy lakásban. Hajdúdorog külterületének keleti részén fekszik Disznókút Észak és Kelet. Ezek ugyanolyan dombos, homokos buckákkal tagolt tájjal

244 rendelkeznek, mint az északi Görögkút. Területükön több gyümölcsös és legelő található. Ez utóbbiak közül a legnagyobb az északi Disznókút lapos. Disznókút Nyugat területileg különválik, és a város nyugati felében található, a Hajdúnánásra vezető úttól északra. Közvetlenül a város belterületének északi határánál fekszik Rákóczikert, amely Hajdúdorog legkisebb területű, de leglakottabb külterülete. 80 lakásban összesen 208-an laknak ezen a területen. Legnagyobb arányban ebből a külterületből vontak be a város belterületébe. A strandfürdőtől északra fekvő Rákóczikertet leginkább kisebb területű kertek, földek és az azokhoz tartozó házak alkotják. Egykor területén állt az úgynevezett Muszka halom, amely az es forradalom és szabadságharc idején kolerában elhunyt orosz katonák tömegsírja volt. A fürdő kialakításakor azonban a halmot elsimították. A város belterületétől keletre, az Újfehértó felé vezető úttól északra terül el a Csontoskert, amely a közeli Csontos-halom nevű kunhalomról kapta a nevét. Ez a halom ma már nem tartozik Hajdúdorog területéhez. A Csontoskert területén 10 lakás áll, amelyben összesen 22- en laknak. A tájat jórészt a Nyírségre jellemző homokhátak tűzdelik, ezért az itt található földeken elsősorban gyümölcsösök és szőlőültetvények vannak. A Csontoskert város felőli oldalán legelő terül el. Itt található a gázcsere telep, és innen kelet felé haladva érhető el a Bocskai Magtár Termelő és Szolgáltató Kft. A Csontoskert legjellegzetesebb épülete az úgynevezett nádfedeles, amelyben ma a Szent Bazil Oktatási Központ mezőgazdasági szakközépiskolájának műhelye működik. A Csontoskerttől délre van a Lókert, amelynek területét legnagyobb arányban borítják legelők és erdők. A Lókertet 22 lakásban összesen 36-an lakják, nem számítva ide a Balogh Sándor utcát, amely egyéb belterületként az egykori cigánytelep helyén épült fel. A nyírségi homokos talajú területen található az úgynevezett Nagyerdő is, amely a város legkiterjedtebb erdeje. Itt működik a Bocskai Sertéstenyésztő Kft. Az újfehértói út mentén, a Csontoskertben és a Lókertben is 2009-ben feszületeket újított fel az önkormányzat annak emlékére, hogy ebben az évben hét hónapon keresztül a városban őrizték a máriapócsi könnyező Istenszülő ikonját. A feszületek a Máriapócsra vezető zarándokutat is jelzik. A Lókerttől délre fekszik a Kölesföld nevű külterület. Itt jelenleg 18 lakásban avagy tanyán összesen 22-en laknak. A belterület közvetlen szomszédságában elterülő járás szerény termőképességű földjéről kapta a nevét. A tájat a művelt területek mellett több helyen szikes puszták borítják. Egykor ezen a külterületen állt a város első fürdője, az úgynevezett kádas fürdő. A 19. században megnyílt fürdő a helyben feltörő gyógyvízre épült. A város tulajdonában álló fürdőt hosszú ideig Hajdúdorog zsidó közössége bérelte rituális fürdőnek ban a város nem hosszabbította meg a bérletet, és Szent István Fürdő néven nyitotta meg a város első közfürdőjét. A fürdő ma már nem működik, és csak a Kölesföldre vezető Fürdő utca és a Fürdő major őrzi emlékét.[19] Itt található Hajdúdorog legmagasabb pontja, a 162 m magas Debeje-halom, és egy másik kunhalom is, a Vágott-halom. A dűlő déli részén található a Kövecses halom, amelyen 2008-ban Árpád-kori temetőt és templomot tártak fel. A Kölesföldtől délre található Hajdúdorog Gát nevű járása, amelyet nyolc lakásban nyolcan laktak 2001-ben. A közeli járásokhoz hasonlóan itt is a Hortobágyra jellemző táj, a szikes puszták az uralkodóak. A Gát legfontosabb vidéke az úgynevezett Kati-dűlő, ahol egy újabb

245 Árpád-kori település nyomaira bukkantak. A 12. századi település, a régészek szerint, teljes feltárása után akár az ország legnagyobb Árpád-kori településmaradványa lehet. Az 1990 óta kisebb megszakításokkal folyó feltárás során előkerült egy templom a hozzá tartozó temetővel, több lakóház és egy kovácsműhely is. A Gáttól délkeleti irányban fekszik a Gyulás vagy Gyúlás nevű külterület. A szikes, homokos talajú dombos vidéket egyetlen ember lakja, és összesen három tanyaépület található itt. A város délnyugati járását Zajgatónak nevezik. A külterületen 18-an laknak 7 lakásban. A Zajgató és a város határán erdősáv húzódik, amit legelők, majd kintebb termőföldek követnek. Ebben a járásban fut végig a vasútvonal, és itt található az úgynevezett Vidi-tó, amely a város csatorna-hálózatának a része. Hajdúdorog belterületét a hajdúk közigazgatási szempontból négy tizedre osztották fel. A tizedek a többi hajdúvároshoz hasonlóan eredetileg egy-egy hajdú tizedes irányítása alá tartoztak, vagyis nem egy törtszámra, hanem egy katonai egységre utal az elnevezés. A településről kivezető négy legnagyobb út (Böszörményi, Nánási, Fehértói és Tokaji) egyben a tizedek határát is jelöli. Északnyugaton van a Telekhegy tized, északkeleten a Hegy tized, délen pedig a Viditó tized és a Gát tized osztozkodnak Hajdúdorog területén Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A város építészeti, városszerkezeti értékeinek feltárására külön értékvédelmi vizsgálat illetve. értékvédelmi katasztert áll rendekezésre. A város történetileg, településszerkezetileg legértékesebb, legkarakteresebb részét, a hajdúvárosokra jellemző sajátosságokat megőrző nagy körúton belüli területeket településszerkezeti védelemre tartjuk érdemesnek. A városközpontban a rendezési tervben lehatárolásra kerültek a kiemelt városképi jelentőségű területek. A védett ill. védelemre javasolt épületek négy kategóriába kerültek besorolásra, - M mûemlék - KHV kiemelt helyi védelemre érdemes épületek - HV helyi védelemre érdemes épületek - V jellegzetes, de védelemre nem javasolt épületek. Az épületek kategóriánkénti felosztását a V-2b jelû tervlap tartalmazza

246 Helyi értéket képviselő, helyi értékvédelemre javasolt épületek listája, mely egyben értékbeli fontossági sorrendet is takar: Helyi és tájra jellemző építészeti megoldásokat magában hordozó, kiemelt figyelmet érdemlő épületek listája. Ezek az épületek nem tartoznak a helyi védett kategóriába, de fontos, hogy szerepeljenek vizsgálati szinten az épületek listájában. A felsorolt épületeken kívül figyelni kell a kerítések formájának alakulására, egyes tájra jellemző formára, motívumra, melyet védeni és építeni kell, hogy a hagyományok tovább élhessenek. Ugyanez vonatkozik a nem védett épületek homlokzatára, azok díszeire, ablakának osztására, azok ritmusára, tornácára, oromfalának kialakítására, alaprajzi és telken belüli elhelyezkedésére Világörökségi és világörökségi várományos terület Ilyen területtel a város nem rendelkezik Műemlék, műemlékegyüttes Hajdúdorog város örökségvédelmi hatástanulmánya évben került kidolgozásra, melyet jelen településrendezési tervmódosítás a CD. dokumentációja is tartalmaz. A településrendezési terv módosítása az épített örökség értékeit nem érinti. A tervezett módosítások egy része korábban elhatározott, tervezett területfejlesztéseket hagy el, mely változásnak köszönhetően a jelenlegi természeti környezet érintetlenül tud megmaradni. A tervezett módosítások a település természeti értékei szempontjából kifejezetten kedvező hatásúak. MŰEMLÉKEK 1. Tokaji út 2. Görög katolikus templom 2. Nánási út Református templom 3. Böszörményi út 3. Katolikus templom 4. Rózsa u. 18. Parasztház

247 A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely KIEMELT HELYI VÉDELEMRE ÉRDEMES ÉPÜLETEK: 5. Vörösmarty u. 10. Parasztház 6. Tokaji út 29. Lakóház 7. Óvoda u. 5. Görög katolikus parókia 8. Tokaji út 4. Polgármesteri Hivatal 9. Tokaji út 5. Móra F. Mûvészeti Ált. Isk. 10. Ady e. u Középiskola 11. Jachkovich u. 5. Helytörténeti Gyûjtemény 12. Nánási út 8. Orvosi rendelõ Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet JELLEGZETES, DE VÉDELEMRE NEM JAVASOLT ÉPÜLETEK 23. Nánási u. 9. Görög Katolikus Ifj. Egy. 24. Vásár u. 30. Lakóház 25. Mátyás király u. 67. Lakóház 26. Böszörményi út 62. Lakóház 27. Tégla u. 38. Lakóház 28. Kossuth u. 16. Lakóház 29. Görög Demeter u. 19/b. Lakóház 30. Iskolakert u. 7. Lakóház 31. Ady E. u. 49. Lakóház

248 Nemzeti emlékhely A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény meghatározása szerint nemzeti emlékhely a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyar, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet, és amelyet az Országgyűlés törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánít. A kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása, a évi CXLIX. törvény január 1-től kevés helyszínt nyilvánít nemzeti emlékhellyé, és ezek sorában hajdúdorogi helyszín nem szerepel. Mégis érdemes elgondolkodni a Hajdúdorogi Mozgalom nemzeti jelentőségén, hiszen a tisztesség és emberség példaadó kitartásának erénye talán az a legfontosabb lelki nemzeti kincsünk, amely kortól, elnyomó hatalomtól függetlenül lelki nemzeti jelképünk. Hajdúdorog város környéke bővelkedik régészeti feltárásokban, a Föld a földből kiásott történelme, az itt élő szerves hagyomány beszél arról, hogy a város történelme számos olyan erényt mutat fel, amelyre joggal büszkék lehetnek a dorogiak, mert történelmükkel példát mutattak az egész országnak. A görögkatolikusok magyar liturgiáért, és a magyar nyelv használatáért vívott hősies küzdelme a tisztességről, az emberségről, a hitről, hazaszeretetről szól. A hazaszeretet az itt élő nép kitartó szorgalmával párosulva soha nem tévesztett célt. A hajdúdorogi mozgalom olyan nemzeti jelkép és érték, amelyet kevesen ismernek. Hajdúdorog történelme napjainkban is példa arra, hogy az ország lakosságához mérten kevés számú ember kitartással, a tisztesség és emberség alapértékeinek szolgálatában, MEGINGATHATATLAN BIZTOS HITTEL és KITARTÓ SZORGALOMMAL ELÉRI CÉLJÁT bármilyen leigázó idegen hatalommal szemben. A város főterét el lehetne nevezni a Tisztesség és Emberség terének, amely a magyar néplélek történelmi hagyományának kontinuitását szolgálná, és válhatna olyan nemzeti lelki hagyományőrző és ápoló kertté, amelynek ápolása a legfontosabb közügy Helyi védelem HELYI VÉDELEMRE ÉRDEMES ÉPÜLETEK 13. Szív u. 30. Parasztház 14. Gáti zug 2. Parasztház

249 15. Petõfi tér Görög Katolikus Általános Iskola 16.Domb u. 12. Lakóház 17. Újfehértói út Lakóház 18. Régi Tokaji út 79. Lakóház 19. Böszörményi út 9. Lakóház 20. Tégla u. 25. Lakóház 21. Böszörményi út 7. Mûvelõdési Ház, Könyvtár 22. Kötõ u. 28. Lakóház Az épített környezet konfliktusai, problémái Hajdúdorog arculata a múltjának, jelenének és a hajdúdorogi emberek helyi társadalmigazdasági élethelyzetének térbeli lenyomataként mutatkozik meg. Amikor a társadalmi viszonyok kiegyensúlyozottak, akkor harmonikusan alakul a településkép is, míg nagyobb társadalmi változások az épített környezet alakításában erősebb változást eredményeznek. Ennek példáit mindnyájan megélhetjük Hajdúdorogon is A történelmi városkép átalakulása az 1960-as évektől Hazánk nemzetközi megítélése szempontjából a 60-as évekre elkerülhetetlenné vált az egészséges ivóvízellátás lehetőségének országos szintű biztosítása. Ennek keretében Hajdúdorogon is, az elmaradt infrastrukturális helyzetből történő kitörés első lépéseként beindította a közműves vízellátás kiépítését, amivel kezdetét vehette a fürdőszobás korszak. A városias házak utáni vonzalom, s az állam ehhez nyújtott központi segítsége útján robbanásszerűen, szervezetten átépülésnek indult a város. Így a 60-as, 70-es évek belvizes időszakainak révén, az egyszerű, de emberi léptékű, a korról és egykori használóiról mesélni tudó, régi vályogházakat a kedvezményes hitellehetőségek kihatásaként tömegesen törölte el az új, komfortot nyújtó magas betonlábazatra rakott téglaépületek tömege. Ez az időszak közmegelégedésre egészséges és komfortos otthonhoz juttatta az itt élők döntő részét, azonban a váltakozó formavilágú, helyi sajátságokat is tükröző lakóépületek, alkotta utcaképek eltűntek, helyette országosan uniformizált, idealizált, kertvárosias

250 munkáslakótelepi településkép formálódott, lapostetős ABC-vel, lapostetős szolgáltatóházzal stb A háztáji, házkörüli gazdálkodásra alkalmas lakótelkek megtartása Hajdúdorog iparosítása a 80-as évek végén megrekedt, és sajnos ma az iparosítás maradványa is visszaszorulóban van. Az itt élő családok egyéni boldogulásukhoz, szorgalmukkal szívesen végeztek háztáji, házkörüli gazdálkodást, amit a felvásárlórendszerek ÁFÉSZ, TSZ, tejbegyűjtő stb felszámolásával folyamatosan elhalt. A háztáji, házkörüli gazdálkodás mára sok családnak, elsősorban a munkanélküli, vagy alacsony költségvetésből élő, deprivált helyzetbe került embereknek a puszta megélhetéshez vált elengedhetetlenül szükségessé azzal, hogy önmaga számára termel némi élelmet. Látnunk kell, hogy a lakosság önfenntartó vitalitására építeni lehet, a kertet bevetni, aprójószágot tartani nem tilos, ezzel a jövőben is számolni lehet, ezért a város jövőjét, a népesség életfeltételeit, figyelembe kell venni. Ennek tükröződnie kell a rendezési tervben, hogy a háztáji, házkörüli gazdálkodás céljára megfelelő méretű zöldterület álljon rendelkezésre a lakóépületek környezetében. A telekalakítások minimális méretének kialakításakor helyet kell adni a lakások körül egészségesen telepíthető gazdálkodó épületeknek is. Ennek híján előbb, vagy utóbb az életkörülményeket sértő beépítésekből adódóan korlátozásokra, így a megélhetés egyik eszközének elvételére kényszerülnénk. A város terület-felhasználásának szabályozásánál, a külső sáv nagytömbös, nagytelkes rendszerét fenn kell tartani, egyéni érdekek miatti felaprózását többségi érdekekből el kell kerülni. Növekvő igény esetén folyamatosan kell biztosítanunk az újabb gazdálkodásra is alkalmas telkeket Rendezett utcaképek fenntartása Hajdúdorog az utak és terek formavariánsai és a beépítés, illetve a beépítetlenség módja, helyzete a városkép további meghatározói. A városi úthálózat főutakra és mellékutcákra tagolódik, az un. kisgyűrűn kívül (Füzesi, Csonka, Keleti, Domb, Hétút, Akácfa és Régi tokaji utakkal határolt belváros ) azonban nem találunk intézményeket is tömörítő települési alközpontokat. A főbb forgalmat bonyolító útjak rendezettségére nagy hangsúlyt kell fektetni, hisz ezeken keresztül tárulkozik ki a város a közterületek felé. A zárttá, vagy burkolttá tett belvízlevezető árkok mellett, a zöldfelületek gondozottságával, igényesebb városi külső teremtődik meg

251 Éjszakai városkép A város arculatát az éjszakai városkép is meghatározza. Meg kell találni azt a város arculatának legmegfelelőbb egyensúlyt, amely a közterületek biztonságot szolgáló megvilágítása, és a fényreklámok elhelyezésének zavaró hatása között húzódik. Kétségtelen, hogy minden városközpont sajátja, sőt arculati eleme is a fényreklám. Azonban rendkívül fontos, hogy az éjszakai kivilágítás szempontjai során, a valódi hangsúlyt a város középületeinek, műemlékeinek, helyi védelem alatt álló épületeinek, szobrainak, köztéri berendezéseinek kivilágítása adja, amelyek mellett a reklámok elhelyezése jóval kisebb hangsúllyal, jóízléssel lehetséges. Kerülni-tiltani kell az önmagát villódzó fénnyel reklámozó világítást! A városlakók dícséretes spontán szorgalma a közterületeken Észre kell vennünk a még kisebbségben lévő köztéren virágot ültetők és gondozók fáradságát, környezetének szeretetét, s a helyi médiákon keresztül a város köszönetét nyilvánítani ki számukra. A figyelem és kedvesség mások figyelmét is ráirányíthatja a környezet ápolásának értelmére Városi sziluett védelme Hajdúdorogról alkotott képet, látványát a harmadik dimenzió teszi teljessé. Az alföldi sík domborzat és a jellemzően alacsony beépítésből egy-két meghatározó épület kimagaslása, az épületek térbeli megformálása révén. A külső településképről a környező táj felől közeledő számára feltáruló látvány alapján alkothatunk véleményt. A város épített környezetéből kiemelkedő görög katolikus templom tornya, mint városunk jelképe előreköszön a hozzánk vagy hazaérkezőknek. További ízléses díszkivilágítással szükséges ennek a legfontosabb épületnek a hangsúlyossá tétele. Hasonlóan szükséges a belváros egyéb, szintén reprezentatív épületeinek hangsúlyozása díszkivilágítással Közterületek fásítása

252 Hajdúdorog utcáinak karakteréhez a kertes beépítés tartozik jellemzően. Mint alföldi kertes településtől joggal elvárható, hogy az utcák környezeti minőségét lényegesen befolyásolja a fásítás. A fasorok és a zöld növényzet jelenléte történelmi hagyomány a városban. Törekednünk kellene a kiültetések megszervezésére. Idősebb fáink pedig koruk és méreteik miatt kapjanak védelmet tőlünk. Az öreg fáink a múlt idők tanúi, csodálatot és tiszteletet ébresztenek a természet iránt. Hagyomány volt egykoron, a porta tulajdonosok házuk előtti árkainak a rendben tartása. Ez a hozzáállás egyre több lakosnál feledésbe merült, egyre több az elgazosodott utcaszakasz. A Kényszerítés eszközével nem szívesen élne senki sem velük szemben, mert az önkéntes hozzáállás felvállalása a cél. Ennek keretében a Tiszta udvar rendes ház mozgalom tartalommal való megtöltése lendületet adhat e cél eléréséhez. Ugyanis az önkormányzat az egész város területét nem képes teljes értékűen rendbe tartani közmunkásaival Hulladékok fegyelmezetlen kezelése A szervezett szemétszállítás és ingyenes állati tetem elhelyezési lehetőség mellett, fegyelmezetlen, meggondolatlan lakossági magatartások miatt a város széle és a hulladéklerakó hely összetartozó fogalmakká váltak az utóbbi időben. Együttes összefogással, szigorú fellépéssel ennek gátat kell vetni A városközpont rekonstrukció szükségessége Az elmúlt években elindult a városközpont rekonstrukciója, amely magában foglalta a gyalogjárda felújítását és a park keleti oldalán parkolóhelyek létrehozását. További tervek születtek a parkok rendezésére, ami a kavicsburkolat cseréjét fogja jelenteni. Ezen felül pedig a park északi oldalán üzlethelyiségek létrehozására születtek tervek, amelyek megvalósítása a közeljövő feladatai közé tartozik. A város központjában végzet fejlesztés erőteljesen kihat a város arculatára, városképére, ezért is indokolt igényes kivitelben elkészíteni. Ilyen okokból is megfontolandó a Művelődési Ház és Könyvtár homlokzatának rekonstrukciója, amelyet a belső városrész összképhez illeszkedő módon kell majd végrehajtani Fedett piaccsarnok kialakításának igénye Az elmúlt években már történtek lépések a piac fejlesztésével kapcsolatban (kultúrált vizesblokk építése), de a piac kerítésének, kerékpártárolójának, üzletsorának, vízelvezetésének, térburkolatának elkészítése és a csarnoképület felújítása még az elkövetkező néhány év feladata, amelybe a vállalkozók bevonását is szükségesnek tartja az

253 önkormányzat. E fejlesztési területnél lényeges megemlíteni, hogy az Európai Unió SAPARD támogatási csomagjának prioritásai között szerepelt (igaz a tavalyi évben) kulturált piachelyek fejlesztésének támogatása A lakosság partnersége Fentiek megvalósításában messzemenően számítani kellene a lakosságra, mint potenciális partnerre, illetve szintén nagy figyelmet kellene fordítani az ifjúságra is. Meg kell keresni a lehetőséget annak, hogy fiataljaink saját kezük munkáját is hozzáadják Hajdúdorog megóvásához, megújításához, szépítéséhez. Ebben nagy segítségre lehetnek az intézmények. Ismertessék meg a hajdúdorogi gyermekekkel szakembereik segítségével, hogy mi az, ami fontos, mi az, ami szép, mi az, ami értékes városunkban, amivel foglalkozni kell. Másrészt nyilvánvaló, hogy az, hogy az, amit a gyerekek a szüleikkel közösen hoztak létre, azt hólnaptól szívesebben, össze fogottabban fogják óvni, védeni Szervezett lakásépítés, fenntartás szükségessége A következő néhány évben várható a szervezett lakásépítések központi szorgalmazása, támogatási rendszerek biztosítása révén. Az önkormányzat három teljes egészében saját tulajdonú telket tud biztosítani önkormányzati bérlakások építésére (kettőt a Tokaji úton, egyet pedig az Iskola úton) Javasolt a kormányzat által kidolgozásra ígért támogatási források igénybevételének megcélzása, amihez az önkormányzat számára is hasznos megvalósíthatósági tanulmány megléte szükséges Közlekedés Hajdúdoroghoz északnyugati irányban rendkívül közel helyezkedik el Hajdúnánás városa, melyhez a 3502-es számú országos mellékút teremt kapcsolatot, keleti irányban 3504-es főút vezet Újfehértó felé. Az igazgatási terület közepén nyugat-keleti irányban halad keresztül a Hajdúnánás-Nyíregyháza irányú 3317-es számú országos mellékút. A város igazgatási területét érinti az M3-as autópálya tervezett nyomvonala, mely az igazgatási területet felsõ harmadában nyugat-kelet irányban metszi. A város azonban önálló le- és felhajtó csomóponti kapcsolattal nem rendelkezik, az autópálya legrövidebb úton való elérése Hajdúnánás városon keresztül lehetséges

254 Hálózatok és hálózati kapcsolatok A város közúti kapcsolata a 3502-es Hajdúnánás-Hajdúböszörmény, a 3503-as Hajdúdorog- 36-os fõút és a 3504-es Hajdúdorog-Újfehértó összekötő utakkal biztosított. A város külterületi szakaszát érinti a 3317-es Hajdúnánást Nyíregyházával összekötő út. A as út a vasútállomási bekötőút. Hajdúdorogon átmenő, településeket összekötő utak közül, az M3- as autópálya (vagy gyorsforgalmi út) megépülésével a Tiszavasvárit és Hajdúböszörményt, azaz a 35-ös és 36-os másodrendű főútvonalakat összekötő 37 km hosszúságú 3502 jelű felértékelődött. Figyelemmel kell kísérni a közelségben lévő szabolcsi megyeszékhely térségi fejlesztési érdekeit és azonosulás esetén Hajdúnánás és Hajdúdorog városoknak időben rá kell hangolódniuk arra. Nyíregyházának létérdeke elérhetőségének nagyléptékű javítása. Az utak burkolatszélessége 6,0 m, kivéve a Böszörményi utat és a Tokaji út városközponti szakaszát, ahol szélesebb, mert kerékpársávot építettek, illetve festettek fel. A kerékpár sávval érintett szakasz kivételével az utak teherbírása nem megfelelő, mely látható a burkolatok hibáiból. Nyíregyháza és vele Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, de az országhatárig tekintve egy nagy lappangó régió (Ukrajna stb.) gazdasági életében Budapest jelenleginél lényegesen gyorsabb elérése már mérlegelendő mind Észak-kelet Magyarország felzárkóztatási esélyeinek kormányzati megteremtésénél, mind az autópályával pozíciót vesztő MÁV számára, mind a térségfejlesztésben érdekelt és komoly önerőt összpontosítható érdekelt önkormányzatok számára. Nyíregyháza és Hajdúdorog érdekeit egyaránt szolgálná egy saját lehajtó, amely egyszerre tárná fel a megyeszékhely nyugati ipari célra hasznosított területeit, és Hajdúdorog szempontjából is önálló fejlesztési lehetőségeket kínálna, továbbá javítaná a közlekedési feltételeket, és csökkentené a menetidőt Hajdúdorog-Nyíregyháza viszonylatában Közúti közlekedés Hajdúdorog elérhetőségének fejlesztési igényei Az M3-as autópálya a település külterületét érinti É-on, de közvetlen kapcsolat a várossal nincs. Az autópályát külön szinten keresztezi a 3503-as út és egy külterületi mezőgazdasági gyűjtőút. A közúthálózat-fejlesztési koncepció szerint a 3502-es útnak országos főúttá fejlesztését tervezik a jelenlegi nyomvonalon. A 3503-as és 3504-es számú utak továbbra is országos mellékútként szerepelnek az állomási bekötő úttal együtt, fejlesztésük nincs tervezve

255 A mezőgazdasági területek megközelíthetők a településeket összekötő utakról, de a Városkert utca és a Hétút utca külterületi szakaszának fő dülőútkénti figyelembe vétele tervezett. A külterületen Hajdúdorog és Hajdúnánás között már kerékpár és gyalogút épült, további építésével a forgalmi adatok alapján nem számolunk. A településen gyűjtő útként működnek a Rákóczi, Pacsirta-Vércse, Régitokaji, Városkert, Kút, Nyíregyházi, Keleti, Vasvári, Fürdő-Nagy Sándor, Kórház, Fogadó, Ady Endre és a Téglagyár út. Szintén gyűjtőútként működik a Mátyás király, Árpád és Bocskai körút. A gyűjtő utak burkolatszélessége 5,5-6,0 m. Az utak mellett legalább egy oldalon gyalogos járda van. A lakóutcák nagy része szilárd burkolattal rendelkezik, burkolatszélessége 3,0-4,0 m. Az útépítés a milleneum után, a gázzal együtt a sláger közműve lett a lakosságnak, akik önerőből építettek meg zömmel útjaink útalapjait, míg az önkormányzat azt mennyiségi korlátok nélkül aszfaltburkolattal látta el. A lakossági összefogást gerjesztette, hogy az elképzeléstől a megvalósításig nem kellett éveket várniuk, hanem a néhány hónap alatt, az önkormányzat önrendelkezési joga mellett megvalósulhatott. A lakosság önerős vállalása mellett napjainkra a város belterületi úthálózatának %-a szilárd burkolattal van ellátva. A következő évek feladata a többnyire keskeny, 3,5-4 m-es utak szélesítése, nemesített padkával ellátása, illetve AB 12-es burkolattal történő megerősítése lesz. A forrásoldal megtalálása, a szennyvíz pályázat sikertelensége esetén, komoly feladat lesz a mindenkori önkormányzat számára, különös tekintettel arra, hogy a földutakat leváltó lakossági áldozatvállaláshoz hasonló felajánlásokra e téren már nem lehet számítani, ez városüzemeltetési, fenntartási szempontból válik majd szükségessé. A szennyvízprogram beindulásával azonban, a tönkrement, megerősítésre érett utakon végzett vezetékfektetést követő helyreállítás teljes felületi megerősítéssel történne, ami kiemelt állami támogatás mellett levenné a terhet az önkormányzat válláról. A hajdúdorogi embernek a rohamos léptekkel felfejlődő és pezsgő Nyíregyháza város elérése, a város nyújtotta szolgáltatási és más előnyök igénybevétele régen megfogalmazott igénye. Ennek az igénynek a regionális szemlélet formálódása mellett ma már létjogosultsága van. E téren Kálmánházán túl, Hajdúdorog és Hajdúnánás kiemelt érdeke a kapcsolatot jelentő közút magasabb szintű fenntartásának elérése (téli síktalanítás, kátyúzás stb.), az álomnak tetsző, szélesítéssel és nyomvonal korszerűsítéssel járó átépítése a Nyíregyházi és a Debreceni Állami Közútkezelő és Közhasznú Társaságok összefogásában. Természetesen az ideális megoldás az M3 autópálya Kálmánházi felüljárós csomópont megépítése lenne, amely kapcsolatot létesítene a 36-os úttal Nagycserkesz irányába, és Nyíregyháza Simai úthoz való elágazással jelentősen csökkentené a megyeszékhely elérési idejét, növelve a helyi munkaerő mobilitási esélyeit

256 A 3502-es út átlagos napi forgalma a települést érintõ szakaszon (Nánási- Böszörményi út) 4080 E/nap, mely 2015-ben 5373 E/napra várható. A 3503-as út jelenlegi forgalma (Tokaji út) 1355 E/nap, 2015-ben várható forgalma 1980 E/nap. A 3504-es út forgalma (Fehértói út) 1661 E/nap, míg a 2015-ben várható forgalma 2302 E/nap. A 3317-es út jelenlegi forgalma mely csak a külterületi szakaszt érinti 1282 E/nap, és a 2015-ben várható forgalma 1775 E/nap. A vasútállomási bekötőút forgalma (Vasút út) 303 E/nap, és a 2015-ben várható forgalom 405 E/nap. Az utak kétszer egy forgalmi sávosak, de a forgalmi adatok a sávszámok növelését nem indokolják. A csomópontokban külön balra vagy jobbra kanyarodó sávok nincsenek Belterületi úthálózat fejlesztése: A város meghatározó útja továbbra is a Nánási-Akácfa-Böszörményi út marad, országos főúttá fejlesztve. A városközpont tehermentesítésére, illetve később gyalogos zóna kialakításához első lépésben a Hétút-Domb utca országos mellékúttá fejlesztése szükséges, második lépcsőben a Keleti- Csonka Nyíregyházi út rövid szakaszának a megépítése. Ezzel kialakul a város központjában az új országos közúthálózat. Gyűjtőútként kezeljük a Füzes- Régitokaji út egy szakaszát, mellyel bezárható a városközpont körüli belső körút. A kiskörúthoz csatlakoznak sugárirányba a Tokaji és Fehértói utak, melyek az országos közúthálózat részét képezik. A további sugárirányú gyűjtő utak a következők: Városkert utca, Keleti utca, Hétút utca, Fürdő utca, Fogadó utca, Ady Endre utca Méntelep, Pacsirta utca Gyûjtő útként és a külsõ körút részeként vesszük figyelembe a Gyepszél, Agyag, Vásár, Nyíl, Újtelep, Kuruc és Vércse utcákat. Ennek megépítése tovább csökkentené a város központi részének forgalmát. Gyűjtő út építését javasoljuk a 3502-es út D-i részétől indulva, az iparterületet feltárva a 3504-es út Ny-i részéig. Ez lehetőséget biztosít a Hajdúböszörmény Újfehértó irányú forgalomnak a város lakott területének teljes elkerülésére Hajdúdorog város településrendezési terv évi módosítása során tervezett közlekedési infrastruktúrát is érintő változások. Tervezett utcanyitások elhagyása a Sarok utcából és a Domb utcából nyíló kiszolgáló feltáró utak elhagyhatók, abban az esetben, ha az érintett telkeket az érdekeltek vélemény-egyezése esetén magánútként lehet majd megközelíteni. Óvoda utcai utcaszélesítés elhagyása A közeli intézmények parkolását más úton kell megoldani, mégpedig a saját telken kialakított parkolókkal (OTÉK 42 szerint). Javasolt az intézményfejlesztések során a parkolóhelyek kialakítását és bővítését megfelelő arányban saját telken biztosítani

257 Gyepszél utcán kívüli, északkeleti (külső) városrészt érintő módosítások közlekedési vonzatai: A kialakítandó kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet közúti feltárására m széles kiszolgáló út szabályozását irányoztuk elő a Gyepszél utcától keletre, valamint északi irányban ettől az új utcától északi irányban egy 8.00 m széles átkötést a 0221 hrsz.-ú útig A nyugati városszélen tervezett szabályozási tervmódosítás közlekedési vonzatai: A Tiszavasvári Hajdúböszörmény sz.-ú összekötő út km sz.- nél, a települést nyugatról elkerülő települési főút csomópontját javasoljuk körforgalmi csomópontként kiépíteni. A csomópont kelet-nyugati ága a sz. ök. út, déli ága az elkerülő nyomvonala és az északi ága (40 m-es szabályozási szélesség) a javasolt gyűjtőút hálózat részét képező 011 hrsz.-ú út 16 m szélességű szabályozással. A körforgalombelső sugarát R=20 m-re, pályaszélességét 8.00 m-re javasoljuk kialakítani. A tervezett szabályozási vonalak határain belül a gyalogoskerékpáros forgalom is zökkenőmentesen átvezethető a csomóponton. A keleti irányban javasolt 16 m szabályozású szélességű kiszolgáló út kapcsolat csak korlátozott ( jobbra be. és ki ) forgalmi renddel üzemelhet. A csomóponttól déli irányban található mezőgazdasági telephelyek megközelítését a nyugati elkerülő úthoz kapcsolódó meglévő utak használatával javasoljuk megoldani. Az Ady Endre utca folytatásaként most is üzemelő út szabályozási szélességét 14.0 m-re javasoljuk kialakítani és az elkerülő úton teljes-értékű forgalmi csomópontot létrehozni. A csomópont alatt közvetlenül található mezőgazdasági területek korlátozott ( jobbra be- és ki ) megközelítését a 0494 hrsz.-ú földút m-re történő szélesítésével lehet megoldani. Az elkerülő úton a külterületi fekvésnek megfelelően m-ként lehet csomópontot létesíteni, ezt a fenti javaslatunk kielégíti

258 A Tiszavasvári Hajdúböszörmény sz.-ú összekötő út km sz.-nél, (a települést nyugatról elkerülő települési főút) javasolt körforgalmi csomópontjának szabályozási tervet megalapozó vázlata

259 Közösségi közlekedés Hajdúdorogon nincs helyi tömegközlekedés, viszont sokat javultak a közlekedési kapcsolatok a környező településekkel. Az új M3-as autópálya megépítése a jelentõs településfejlesztő tényező lehetne, ha a Kálmánházi pihenőnél kiépülhetne egy felüljáró, le és felhajtóval. Valamint megoldódna az M3 autópályáról a Nyíregyháza felé való letérés lehetősége az M35- re. Hajdúdorog Debrecen centrikusságú város. Tömegközlekedését a Tiszalök-Debrecen közötti vasútvonal, és döntően Hajdúnánás-Debrecen buszjáratok jelentik. Ezeken kívül csak gyér buszközlekedést tart fenn a HAJDÚ VOLÁN Polgár és Nyíregyháza felé. Ugyanezen, megyeszékhely feléi irányultság határozza meg a közigazgatási fűződéseken kívül a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainkat is. Ezen elérési útvonalon fűződnek fel Hajdúnánás, Hajdúböszörmény települések. Mindhárom foglalkoztatási nehézségekkel küzdő város előnyös térségi kapcsolódásait keresi, amit Hajdúböszörmény a közeli megyeszékhelyben talált meg, míg a két egyaránt nehézhelyzetű Hajdúdorog és Hajdúnánás települések számára -más megyei szomszéd hiányában- csak egymás segítése, az összefogás maradt. Önmaguk azonban a városi ellátási szint emelésére, a foglalkoztatási gondok enyhítésére, munkahelyek teremtésére nem képesek, ezért a településekben rejlő erők kiaknázására, az ellátási szintek emelésében

260 érdekeltek bevonására kell törekedniük. A megyei fejlesztési struktúrát felváltó regionális fejlesztéspolitika ebben nyújthat nagy lehetőségeket. Nyíregyháza kereskedelmi, oktatási, pénzügyi és egyéb intézményeit a tömegközlekedésre nem szoruló lakosaink régóta igénybe veszik. A megyeszékhelyi színtű kereskedelmi ellátáshoz Nyíregyházán 18 km-rel közelebb és 20 perccel gyorsabban hozzájuthat itt a hajdúnánási és hajdúdorogi, amivel tömegesen élnek is. A tanárképző, a mezőgazdasági és az utóbbi időben egészségügyi főiskola hagyományosan továbbtanulási cél gyermekeink előtt. Színes középiskolai palettából több olyan képzés található itt, amit Debrecen nem vagy hosszabb ingázással kínálhat. A naponkénti egy buszjárat-pár nagyon messze áll az igényektől. A HAJDU VOLÁN veszteségeire hivatkozva merev e téren. Viszont elgondolkodtatónak látjuk a szabolcsi -Hajdúnánással szomszédos- Kálmánházára irányuló, amúgy sűrű tömegközlekedés bővítését Hajdúnánás és Hajdúdorog irányába, így együtt újabb ember számára megnyitva Nyíregyháza jobb elérését, ami vélhetően megtérüléssel is járna. A térségfejlesztési szemlélet kialakulása mellett remélhetőleg e szabolcsi járatvonal hajdúbihari érdekeltségűvé is tétele nem szülne idegenkedést közúti A várost csak a helyközi autóbuszjáratok érintik, helyi autóbuszjárat nincs. Napi viszonylatban a következő járatpárok közlekednek hétköznap: Nyíregyháza-Hajdúdorog 4 járatpár Polgár-Hajdúdorog 2 járatpár Újfehértó-Hajdúdorog 8 járatpár Debrecen-Hajdúnánás 20 járatpár Az autóbusz-megállóhelyek kiépítettek, a buszok öbölben állnak meg. A rágyalogolási távolságot figyelembe véve tömegközlekedéssel ellátatlan területek vannak

261 kötöttpályás Hajdúdorog számára egyetlen vasúti kapcsolatot jelentő Tiszalök-Debrecen vasútvonal az elmúlt 10 évben túlságosan "mellékvágányra" került. A pályaszerkezet avulásából adódóan, egyre lassúbb és egyre kevésbé közkedvelt közlekedési eszközzé lett, fokozva annak gazdaságossága körüli félelmeket, aminek kihatásaként a felszámolás gondolata is felfelreppen. Hajdúdorog egykoron nagyon komoly anyagi és közmunka áldozatot hozott kiépítése érdekében, melynek eredménye volt a város ipari fejlődése, a mezőgazdasági termékkereskedelem fellendülése is. Az átmeneti nehézségek a vasút visszafejlesztéséhez nem szabad, hogy vezessenek, annak korszerűsítését kell célul tűznie az érintett településeknek, így Hajdúdorogon és a szomszédos hajdúvárosokon kívül Tiszavasvári és Tiszalök településeknek is. A vonalon fekvő szabolcsi és hajdú településeknek közösen fel kell tárniuk a vasúthoz fűződő érdekeiket, és azok érvényre juttatásához szükséges intézkedési tervet kell kidolgozniuk. Az májusban meginduló Inter PICI vonatok (amely az INTER CITY járatokhoz biztosít kényelmes csatlakozást) reményteljessé tette a szárnyvonal újraéledését, de ez a környezet alakítása szempontjából az önkormányzatra is jelentős feladatokat hárít. A Debrecen-Tiszalök vasúti vonalon a személyvonat járat-párok száma 7. A MÁV tervei szerint új, biztonságosabb sínpálya kialakításával a vasútvonalat korszerûsíteni fogja. Ezáltal több járat indítása és a teherforgalom növelése válhat lehetõvé, amennyiben erre megalapozott igény is lesz

262 A korszerű közlekedési infrastruktúra villamosított vasút nélkül nem teljes. Mind a személy, mind a teherszállítás tekintetében a vasútnak struktúra átalakuláson kell átmennie, ha lépést akar tartani közúthálózat tervbe vett korszerűsítésével. Az autópálya térségünkből tömegeket fog a vasúttól eltávolítani, annak lassúsága, és körülményes csatlakozási lehetőségei miatt. A gyors áruszállítás terén is hasonló folyamatokra lehet számítani, holott ez sem környezetvédelmi, sem költség oldalról nem szabad, hogy hosszú távú legyen. Hajdúdorognak, de a 4 km közelségben lévő Hajdúnánásnak is kitörési pozíciót adhatna a vasúti gyors elérés megteremtése. A Tiszalök-Debreceni vonal agonizálását látva az érintett települések egységes fellépése sem késztetheti a MÁV-ot ennek gyorsforgalmi korszerűsítésére, hiszen annak magas költségei kistérségre, azon belül gazdaságilag (csak egyelőre még) nem meghatározó jelentőségű településekre fordítanák. Intermodális csomópont épül Debrecenben, azonban a vasúti szárnyvonalak fejlesztése elmarad? A regionális fejlesztésben ma gyáván, kishitűen gondolkodók idővel keserűen gondolnak majd vissza az elszalasztott előttünk álló évekre, ezért merészen kell hozzáállni e problémakör holtpontról való kimozdításához Kerékpáros és gyalogos közlekedés Országos cél, hogy a közlekedési környezetterhelést mérséklő, az egészséges életmódhoz hozzájáruló kerékpárutak minél nagyobb hálózatban és azok rendszerre fűzötten épüljenek ki óta ennek vannak eredményei, de az utóbbi kritérium terén elmaradások mutatkoznak. Azok települési összefogás nélkül, elszórtan valósultak meg. Hajdúdorognak e téren a városi hálózat teljessé tétele mellett, a térségi kapcsolódások erősítése is célja, ezért támogatási forrásait a Hajdúnánás-Hajdúdorog városokat összekötő kerékpárút megvalósítására fordította. Az utak nagy része az elmúlt években szilárd burkolatot kapott, portalanított utak aránya jelenleg 72 %. A várost É-D-i irányban átszelő főutca mentén kerékpárút és kerékpársáv található, és 1997-ben elkészült a Hajdúdorogot a szomszédos Hajdúnánással összekötõ kerékpárút is. A közhasználatú zöldterületek nagysága m2. A városban kerékpár sávot festettek fel a Böszörményi- Tokaji úton, míg a Tokaji úton a Nyíregyházi úttól a Gyepszél utcáig kerékpár utat építettek. A 3502-es út mellett Hajdúdorog és Hajdúnánás között kerékpárutat építettek. A kerékpáros forgalom igen jelentős, ezért mindenképpen szükséges további kerékpárutak építése. A Hajdúnánás - Hajdúdorog Újfehértó irányú országos kerékpárút városközpont irányába vezető nyomvonalát a Nánási út Rákóczi krt.-i csomópontjától javasoljuk áthelyezni a Virág utca Füzes utca nyomvonalra, mivel a Nánási út melletti ingatlan kialakítások miatt nincs

263 elegendő hely a kerékpárosok átvezetésére. A kiszolgáló utakon a kis forgalom miatt vezethető vegyesforgalmú útként a kerékpárút, a Füzes utcán mely gyűjtőút funkciót fog ellátni az alábbi keresztmetszeti kialakítást javasoljuk megvalósítani. A városi piactérig is lehetőség nyílik a kerékpáros eljutásra a Szív utca és az Óvoda utca között tervezett 5.00 m szabályozási szélességű tervezett gyalogos-kerékpáros átkötés által Parkolás A városban nagyobb befogadó képességű kiépített parkolók nincsenek. A járművekkel általában a padkán várakoznak. Ez akadályozza a kerékpár sáv használatát, és emiatt balesetveszélyes. A városközpontban a piac, iskola, templom, polgármesteri hivatal térségében a Tokaji utat szélesítették, de itt is csak a felfestett kerékpár sáv rovására tudnak várakozni a jármûvek. Nagyon keveset javított a parkolási helyzeten a Piac és az ABC áruház mellett épített parkoló Üzemanyag töltő állomás/szervíz A városban a Böszörményi, Vasút utcák keresztezésében üzemel töltő állomás, mely teljes körű kiszolgálást biztosít. Szervízállomás a településen nincs, csak magánvállalkozásban végeznek gépkocsi javítást

264 1.42. Közművesítés Víziközművek A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vksztv.) december 30. napján történő hatályba lépésével az Önkormányzat tulajdonában álló víziközművek üzemeltetése szabályozásra került. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 21. pontja alapján a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladat a víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a Vksztv. rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. A Vksztv. 2. c) pontja alapelvként rögzíti az ellátási felelősség elvét, amely alapján Vksztv.- ben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos víziközmű szolgáltatási feladatok elvégzéséről. A Hajdúnánás Városi Önkormányzat képviselő-testülete a 288/2012. (VII.11.) számú határozatával döntött a víziközművek Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. (továbbiakban: Vízmű Zrt.) részére történő üzemeltetésbe adásáról. Vízmű Zrt. az üzemeltetést január 1. napjával megkezdte. Az üzemeltetés megkezdése óta, az üzemeltetési szerződésben rögzített bérleti díj nem került megfizetésre az Önkormányzat részére. Ennek összege sem tisztázott Hajdúdorog részéről, mivel az üzemeltetési szerződésben szereplő 54,90 Ft/m3, de maximum 29 millió Ft/év bérleti díj Hajdúnánás szerint csak a Hajdúnánási elemekre vonatkozik és a Vízmű Zrt.-nek sem sikerült még ezt a bérleti díjat úgy felosztani, hogy az mindkét félnek megnyugtató lenne. A Vízmű Zrt. 100%-ban önkormányzati tulajdonú részvénytársaság. Működése a bevételek csökkenése (rezsicsökkentés és díjak befagyasztása) és a kiadások növekedése (vezetékadó, tranzakciós illeték, MEKH eljárási díjai stb.) miatt ellehetetlenül, a bérleti-szolgáltatási szerződésben foglalt kötelezettségeit teljesíteni már valószínűleg a jövőben sem fogja. A Vízmű Zrt. közgyűlése ezért döntött amellett, hogy a szolgáltatási területet egységében megtartva olyan szolgáltatót keressen, amely a legkedvezőbb feltételekkel szerződik az ellátásért felelős önkormányzatokkal. A Vízmű Zrt október 31-én tartott közgyűlésén a jelenlévő tulajdonosok a 13/2014. (X.31.) számú határozattal úgy döntöttek, hogy a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt-hez (továbbiakban: TRV Zrt.) kívánnak csatlakozni

265 Ivóvízgazdálkodás és vízellátás A városban vízmű üzemel a belterület K-i szélén. A szükséges mennyiségű ivóvizet 4 db kút biztosítja. A kutak részben a vízműtelep területén, részben annak környezetében találhatók. A kutak mélysége meghaladja a 100 m-t, a vízbázis általában védettnek tekinthető, mert vastag agyagréteg zárja el a szennyeződés útját és a nyomásviszonyok is kedvezőek. A kitermelt víz gázos, magas a vas és mangántartalma. A kitermelt víz minősége meghatározza a technológiát: gáztalanítás, vas és mangántalanítás, fertőtlenítés. Az előkezelés palackból klórozással és levegőbevitellel történik, amely a gáztalanítást és a vasmangántalanítást segíti elő. A klóradagolás Advance 201 vákuumos adagolóval, a gáztalanítás Reginjekt-50 gáztalanítóval, illetve természetes levegőztetéssel történik. Az elszívó ventillátor a nyersvíztárolók tetején található. A kivált vas és mangán eltávolítása kavicsszűrőkkel van megoldva. A 4 db mélyfúrású kútból nyersvíztárolóba amely egyúttal előkezelő műtárgy is kerül a nyersvíz. Itt klórgáz bevezetését és levegőztetést követően, megfelelő tartózkodás után szűrőkre kerül a víz. Ezután a nyersvíz szűrőre kerül, majd a szűrtvíz medencébe, végül a kezelt vizet hálózati szivattyúk juttatják a hálózatba. Mértékadó kapacitás: 2125 m3/d Fogyasztási adatok: Napi átlagos fogyasztás: 1425 m3/d Napi csúcsfogyasztás: 2350 m3/d Bekötések száma 3300 db (összes lakosszám 9617 fő) A hálózat többszörösen hurkolt, körvezetékként kialakított gerincvezetékkel, mérete NA 80- től NA 300-ig többféle anyagú csőből építve. A tűzoltáshoz szükséges víz a hálózatba épített tűzcsapokkal biztosított. A vezetékhálózat mérete megfelelő, a bővítésnél a tervezett ipari, gazdasági övezetek ellátására a meglévő hálózathoz csatlakozó körvezetéket kell építeni. Törekedni kell a zsákvezetékek körvezetékké alakítására a pangás megelőzése érdekében, és a jobb áramlási viszonyok elérése céljából főleg csúcsidőszakban. A 2015 évi változások az ivóvízellátó rendszert annyiban érintik, hogy az elmaradó utcanyitások miatt a korábban ezekbe tervezett ivóvíz vezetékek elmaradnak. A városban 4 db kútból álló vízmû üzemel. A kutak mélysége meghaladja a 100 m-t, a vízbázis általában védettnek tekinthetõ a vastag vízzáró agyagréteg miatt. A víz gázos, magas vas és

266 mangántartalmú, ezért gáztalanítás, vas és mangántalanítás, fertőtlenítés szükséges. A vízigényeket a kutak távlatban is biztosítani tudják. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya 98 %. A közüzemi vízvezeték-hálózat hossza 54,6 km. A városban vízmű üzemel a belterület K-i szélén. A szükséges mennyiségű ivóvizet 4 db kút biztosítja. A kutak részben a vízmű telep területén, részben annak környezetében találhatók. A kutak mélysége meghaladja a 100 m-t, a vízbázis általában védettnek tekinthető, mert vastag agyagréteg zárja el a szennyeződés útját, és a nyomásviszonyok is kedvezőek. A kitermelt víz gázos, magas a vas és mangántartalma. A kitermelt víz minősége meghatározza a technológiát: gáztalanítás, vas és mangántalanítás, fertőtlenítés. Az előkezelés palackból klórozással és levegőbevitellel történik, amely a gáztalanítást és a vasmangántalanítást segíti elő. A klóradagolás Advance 201 vákuumos adagolóval, a gáztalanítás Reginjekt-50 gáztalanítóval, illetve természetes levegőztetéssel történik. Az elszívó ventillátor a nyersvíztárolók tetején található. A kivált vas és mangán eltávolítása kavicsszűrőkkel van megoldva. A 4 db mélyfúrású kútból nyersvíztárolóba amely egyúttal előkezelő műtárgy is kerül a nyersvíz. Itt klórgáz bevezetését és levegőztetést követően, megfelelő tartózkodás után szűrőkre kerül a víz. Ezután a nyersvíz szűrőre kerül, majd a szűrt víz medencébe, végül a kezelt vizet hálózati szivattyúk juttatják a hálózatba. Kapacitások: Kútkapacitás: 3701 m3/d Búvárszivattyúk: 2125 m3/d Gáztalanító: 3960 m3/d Szűrés: 3960 m3/d Hálózati szivattyúk: 4752 m3/d Kimenő csőhálózat: 8821 m3/d Mértékadó kapacitás: 2125 m3/d Tárolók: Nyers víz 500 m3 Szűrt víz 250 m3 Magas tároló 200 m3 A nyersvíz és szűrt víz tárolók a vízmű telepen, a magas tároló a város központjában találhatók. Fogyasztási adatok: Napi átlagos fogyasztás: 1425 m3/d Napi csúcsfogyasztás: 2350 m3/d Bekötések száma 3300 db (összes lakos szám 9617 fő) A hálózat többszörösen hurkolt, körvezetékként kialakított gerincvezetékkel, mérete NA 80-tõl NA 300-ig többféle anyagú csőből építve. A tűzoltáshoz szükséges víz a hálózatba épített tűzcsapokkal biztosított

267 A vízmű mértékadó kapacitása (búvárszivattyúk) 2125 m3/d. Ez a mostani igényeket kielégíti figyelembe véve a tárolókapacitást is. Amennyiben a vízigények meghaladják a mértékadó kapacitást, búvárszivattyúk cseréjével növelhető a vízmű kapacitása, mert minden egyéb technológiai kapacitás lényegesen nagyobb ennél. Búvárszivattyúk cseréjével a vízmû kapacitása 3000 m3/d-re növelhetõ, ami a gazdasági, ipari, szolgáltató terület ellátását is megoldja. A vízigény számítás eredménye megegyezik a tényleges fogyasztási adatokkal. A vezetékhálózat mérete megfelelő, a bővítésnél a tervezett ipari, gazdasági övezetek ellátására a meglévő hálózathoz csatlakozó körvezetéket kell építeni. Törekedni kell a zsákvezetékek körvezetékké alakítására a pangás megelőzése érdekében, és a jobb áramlási viszonyok elérése céljából főleg csúcsidőszakban

268

269 szennyvízelvezetés A városban elválasztó rendszerű csatornahálózat üzemel. A csatornahálózat túlnyomórészt gravitációs, követve a város enyhe lejtésviszonyait, de a síkság jelleg miatt szükséges volt helyi átemelők építése is. 4 db átemelő üzemel, az 1. számú a végátemelő a régi szennyvíztisztító telep közelében a város D-i szélén van. Az átemelők rövid nyomott vezetéken emelik a szennyvizet a legközelebbi gravitációs csatornába. A végátemelő nyomott vezetéken juttatja a szennyvizet Hajdúnánás szennyvíztisztító telepére. A szennyvízhálózatot az elmúlt években jelentősen fejlesztették, kiviteli terv készült a város egészének szennyvízcsatornával való ellátására, amelynek az első üteme elkészült. A második ütem megvalósítása 2004 őszén elkezdődött. Elsősorban a városközpont környezetében épült meg a szennyvízcsatorna hálózat. A kiviteli terv tartalmazza a város egészének szennyvízcsatorna rendszerét, amit az erőforrások rendelkezésre állásának függvényében lehet megépíteni. Az I., II., III., IX. sz. átemelők meglévők, a többi tervezett. A VI. sz. tervezett átemelő megépítésével a város ÉNy-i részén tervezett kereskedelmi szolgáltató terület szennyvízelvezetése megoldható, a területen gravitációs rendszert kell építeni, amely erre az átemelőre szállítja a keletkező szennyvizet. A XI. sz. átemelőt a város DK-i részén tervezett ipari terület kiszolgálására kell megépíteni. A Hajdúnánáson megvalósult szennyvíztisztító kapacitása 3000 m3/d, amely magában foglalja a 90 m3/d szippantott szennyvíz kommunális szennyvízzel egyenértékűre történő hígítását is. A tisztítási technológia: a meglévő hajdúnánási telepen üzemelő végátemelőből NA m nyomóvezetéken jut a szennyvíz az új telep osztóműtárgyára. Itt indukciós mennyiségmérés, majd rács és

270 homokfogó következik. Utána denitrifikáló (424 m3), majd 2 db levegőztető medence (6000 m3/db), végül 2 db utóülepítő (340 m3/db) és fertőtlenítő medence a technológia sorrendje. Az iszapot szalmával keverve a mezőgazdaságban lehet hasznosítani. A tisztított szennyvíz befogadója a Vidi ér É-i övárok. A város külterületén jelentős számú állattartó telep volt, és van. Ezeknek helyi megoldást kell alkalmazni a keletkező szennyvíz és hígtrágya kezelésére, és elhelyezésére. Az utóbbi évek tulajdonosi szerkezetben bekövetkező változásai igen kedvezőtlenül hatottak e probléma megoldására. A volt tulajdonosok (TSZ-ek) elvesztették földjeik nagy részét, ebből következően a szennyvízelhelyezés nem megoldott

271

272 csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Hajdúdorog területén találkozik a nyírségi homoktalaj a hajdúháti löszháttal. Az éves átlagos csapadékmennyiség mm. A talaj vízháztartását gyér lefolyás és vízhiány jellemzi, de különlegesen nagy csapadékú időszakokban belvízveszély is kialakulhat. A település a Hortobágy vízgyűjtő területén fekszik, felszíni víz befogadói Északon a Fürjéri csatorna, Délen a Vidiéri 2/B, Keleten a Vidiéri 2/C csatorna. A belterület K-Ny-i irányban enyhén lejt, közepén É-D-i irányban mélyfekvésű terület található. A településen a belterületi csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése 1978-ban kezdődött, és ma is tart. Az árkok jelentős része még ma is szikkasztó jellegű, de elkészült három jelentős főgyűjtő csatorna: a Hétút utcán, a Fogadó utcán, és a Fürjéri csatorna belterületi szakasza a Tokaji út mellett. Ezek csatlakoznak az előbb említett három befogadóhoz. A Fürjéri csatorna négy részvízgyűjtőt fogad: Füzes utca, Nyíregyházi utca, Méntelep utca, Petőfi utca. A belterületen telepített átemelők nincsenek, szükség esetén mobil átemelőkkel csökkentik a belterületi vízszinteket. A belterületi határ mellett a külterületen természetes mélyfekvésű részek vannak, amelyek tározóként működnek szükségesetén, azonban nem jelenthetnek végleges megoldást a felszíni vizek elvezetésére. A belterületi felszíni vízelvezető rendszer nem mindenhol működik megfelelően. Sok még a lefolyástalan, szikkasztó jellegű árok, amelyek kis csapadékintenzitás esetén megfelelők, de nagyobb csapadék esetén nem. Tovább kell folytatni a belterületi vízelvezető rendszer kiépítését a meglévő, működő csatornákat pedig rendszeresen karban kell tartani a megfelelő vízelvezető képesség biztosítása miatt. Meg kell építeni a hiányzó mellékági csatornákat a meglévő főgyűjtőkre való csatlakozással. A 2015 évi változások a felszíni vízelvezető rendszert a kerékpárút megépítése esetén érintik. Ezen a területen meg kell vizsgálni, hogy a kerékpárút mellett elfér-e a nyílt vízelvezető árok, amennyiben nem, a csapadékvíz elvezetést zárt csatornával kell megoldani

273

274 Termálvíz A település alatt jelentős termálvízkészlet van. A termálvíz hidrogénkarbonátos, jódosbrómos, alkálikloridos jellegű, összes sótartalma 7100 mg/l, a víz hőmérséklete oc. Erre alapozva valósul meg az új fürdő a település északi részén. A fürdő csak szabadtéri medencékkel várja a látogatókat, csak nyáron üzemel. Jelentős a használtvíz mennyisége, éves szinten m3. A medencék használt vize sósvíztározóba kerül, ahonnan részben elpárolog, részben a Fürjéri csatornába kerül. A vízforgató berendezés üzembe helyezésével csökkent a használt víz mennyisége Fürdő A fürdő termál- és hidegvízellátása saját kutakról van megoldva. A termálvíz hidrogénkarbonátos, jódos-brómos, alkálikloridos jellegű, összes sótartalma 7100 mg/l. Egy termálkút üzemel 1000 m körüli talpmélységgel, a víz hőmérséklete 64,5 Co, a kitermelhető víz mennyisége 600 l/p. Az 1 db hideg vizes kút vízminősége a városi vízmű kútjaihoz hasonlóan gázos, vas-mangántartalmú. A hidegvíz kezelése a helyszínen megoldott: szűrve és csírátlanítva van. A kitermelhető hidegvíz mennyisége 370 l/p. A fürdő a városi ivóvízhálózatból csak a szükséges mennyiségű ivóvizet vételezi. A fürdő csak szabadtéri medencékkel várja a látogatókat, csak nyáron üzemel. A fürdő befogadóképessége 619 fő. A fürdő területén 4 db medence található: 1. tanmedence Co 250 m2 300 m3 2. gyermekmedence Co 80 m2 48 m3 pancsoló medence Co 40 m2 8 m3 (a gyermek és pancsoló medence egymáshoz kapcsolódik) 3. termálmedence Co 500 m2 464 m3 A medencék vízforgató berendezései 2004 szezonnyitásra elkészültek a termálmedence kivételével, mert ezt nem lehet forgatni. A medencék vízforgató berendezései 2004 szezonnyitásra elkészültek a termálmedence kivételével, mert ezt nem lehet forgatni. A korábban jelentős használtvíz mennyisége, -éves szinten m3 jelentősen lecsökkent a vízforgató berendezésen megépítésével, mert csak a kötelező pótvíz mennyiségének megfelelő használtvíz folyik el a sósvíztárolóba. A medencék használt vize a fürdõ területén lévő 4000 m3-es és m3-es sósvíz tározókba kerül, ahonnan részben elpárolog, bizonyos idejű tartózkodás után pedig a Fürjéri csatornába kerül. A fürdőben keletkező fekáliás szennyvíz átemeléssel a városi csatornahálózatba kerül

275 A kitermelhető termál és hidegvíz mennyisége még medence fejlesztés esetén is hosszú távon elegendő a fürdő kiszolgálásához, figyelembe véve azt a tényt is, hogy vízforgatás esetén kisebb a frissvíz igény, mint töltő- ürítő rendszerben Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás villamos energia, Táppont Hajdúdorog és környezete elektromos ellátása üzemi és tartalék szinten Hajdúnánás Debrecen állomásokból biztosítva van. A gerinchálózat szabadvezetékes kiépítésű. Feszültségszint: 21 kv. A várost ellátó gerinchálózat körgyűrűs kialakítású, mely rendszer a városközpontban földkábeles átkötéssel rendelkezik Transzformátor állomások, energiaigény A meglévő belterületi fogyasztókat 25 db oszlopon elhelyezett és 3 db épített illetve alu.házas transzformátor állomás látja el 10,5 MVA kapacitással 6,8 MVA gépteljesítmény mellett

276 Fejlesztési igények: 700 db lakótelek kialakítása, fõleg az É-i részen (üres telek, telekmegosztás, tömbfeltárás, városközpont átépítés új lakóterületek kialakításával). Energiaigény: 1400 kva. Ipari, kereskedelmi, szolgáltató terület kijelölés a város ÉNY-i és DK-i részén. Becsült energia igény: 800 kva. A többlet energiaigényt a meglévő állomások gépteljesítményének növelésével illetve a javasolt 6 db új OTR 20/400 tip. TR állomás létesítésével lehet biztosítani. Az új állomások megépítésére a felmerült igények idején kerülhet sor ,4 kv-os hálózat A meglévő kf. hálózat vegyes kiépítésű. A rendszer szabadvezetékkel, légkábellel és a városközpontban földkábel vezetékkel épült ki. A nyitandó új utcákon betonoszlopon elhelyezett légkábeles szerelést javaslunk megvalósítani, míg a városközpont új épületegységeinek áramellátását földkábel vezetékkel kell biztosítani., mm2 keresztmetszetek alkalmazása mellett Közvilágítás A hálózat 2002-ben lett korszerűsítve, és sor került a lámpatestek egységesítésére, valamint energiatakarékos fényforrások alkalmazására. A nyitandó új utcákon kompaktcsöves közvilágítási lámpatesteket kell alkalmazni. Felül kell vizsgálni az átsorolásra kerülő gyűjtő utak útkategóriának megfelelő világítási rendszerét valamint a kijelölendő új gyalogátkelők kiemelt világításának kialakítását, hogy azok a szabványelőírásoknak megfeleljenek. Hajdúdorog városi címe ki kell, hogy fejezze településünk fejlettségének színvonalát. Településünk városias megjelenéséhez hozzátartozik a már korábban részletezett települési infrastruktúra, a közműhálózat kiépítettsége, az út-járda minősége és nem utolsó sorban a közvilágítás. A közműellátottság és a közvilágítás főbb mutatóiban és összességében feleljen meg a hasonló városokénak, a település városszerkezete, városias megjelenése pedig legyen korszerű, őrizze meg értékeit, hangulatát. Az önkormányzati alaptörvény az önkormányzat kötelességévé tette többek között a közvilágításról történő gondoskodást. Ez a évi XX. törvény értelmében a közvilágítási berendezések létesítését és üzemeltetését jelenti. Városunk közvilágítása meglehetősen elavult képet mutat. Utcáink szinte mindegyikén még mindig csak irányfényt adó higanylámpák vannak a 60-as, 70-es évekből itt maradtan. Városias hangulatot adó világítás csak a Böszörményi úton található. Közvilágításunk több mint 1100 db fényforrásából 97 % higanylámpás és 3 % a nátriumlámpás. A nagynyomású nátriumlámpa a ma ismert mesterséges fényforrások közül a legkorszerűbb és legelőnyösebb. Ugyanannyi villamos teljesítményből közel kétszerannyi fényt szolgáltat, mint a higanylámpa. Fényének színe közel esik ahhoz a fényszínhez, amelynél a szem látóképessége a legnagyobb. Szinte teljes egészében régi közvilágítási lámpatesteink

277 korszerűsítésével jelentős teljesítmény és fogyasztási díj megtakarítás érhető el. A korszerűsítés értéke évi áron 58 millió forint, amihez az önkormányzat 14,5 millió forint saját rész felmutatása mellett 43,5 millió forintot pályázott meg a céljellegű decentralizált támogatási keretből. A tavalyi sikertelen pályázatot, idén, reményeink szerint sikeres követi Gázellátás A vezetékes gázzal ellátott lakások aránya 60 %, távfűtés nincs a településen. A földgázellátás a településtől É-ra, a Nyíregyházától Polgárig haladó 25 bar nyomású távvezetékből kiépített leágazással biztosított. A várost ellátó átadóállomás az ún. román vezeték mellett épült meg. Az átadóállomástól 8 bar nyomású vezeték van kiépítve a Hajdúdorog É-i szélén üzemelő fogadóállomásig. A fogadóállomás 8/3 bar nyomású, kapacitása 3000 Nm3/h.. A 3 bar nyomású vezetékről vannak ellátva a még működő állattartó telepek is. A belterületen középnyomású elosztóhálózat épült meg KPE csőből. A városban 2651 db fogyasztó van földgázzal ellátva, kismértékben, évente mintegy db-bal nő a fogyasztók száma. A gázszolgáltató a fogyasztási igények jelentkezésének függvényében ha szükséges, további elosztóvezetéket épít. A város órai csúcsfogyasztása 1400 Nm3/h, a fogadóállomás és a vezetékhálózat kapacitása hosszú távon elegendő a jelentkező fogyasztói igények kielégítésére. Miután a városban és a külterületi állattartó telepeken vezetékes földgázellátás üzemel már hosszú ideje, a palackos PB gáz fogyasztása nem jellemző, de a PB palackok cseréjére lehetőség van a benzinkútnál, és üzletekben

278 A tervezett kereskedelmi szolgáltató és ipari területek földgázellátása a meglévő hálózat bővítésével megoldható. A kijelölt területeken középnyomású elosztóhálózatot kell kiépíteni a meglévő rendszerhez való csatlakozással. A fogadóállomás kapacitása megfelelő. Vannak még tartályos gázellátással üzemelő telepek is

279

280 Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Széláramok Magyarországon Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Móra F. Általános Iskola Komplex energetikai fejlesztése A tető hő- és vízszigetelés, homlokzat hőszigetelés, nyílászáró csere csökkenti az épület hőveszteségét. A fűtéskorszerűsítés során a kazánok állapotának, esetleges cseréjének igénye is felmerül. Az alternatív energiabevitel, a zöld energiák aktív hasznosítására különleges hangsúlyt kell fektetni Hajdúdorog Móra Ferenc Általános Iskola gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztése

281 Hajdúdorog Móra Ferenc Általános Iskola gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztése során is szem előtt kell tartani az energiahtékonysági szempontokat. A meglévő konyhaüzem elavult, amortizálódott konyhatechnológiai berendezései, elégtelen mértékű szellőzése, elmaradott infrastruktúrája mára már kevésbé felel meg az élelmiszerbiztonság feltételeiről szóló szabályozásnak. A szükséges konyhatechnológia, gépek és eszközök hiányában nem valósítható meg a korszerű gyermekétkeztetés, annak ellenére, hogy az egészséges és korszerű táplálkozás élelmiszer alapanyagait jelentős részben az önkormányzat saját termelésben állítja elő. A kopott, töredezett padló és falburkolatok állapota nehezíti a megfelelő higiéniai feltételek biztosítását A Polgármesteri Hivatal felújítása A műemléki jelleg megtartása, értékmentése mellett, a fenntartás, és működtetés korszerű feltételeit szükséges biztosítani. Ennek során szükségessé vált a villamosági hálózat cseréje, ülésterem felújítása. A Polgámesteri Hivatal energetikai korszerűsítése magában foglalja a fűtés és melegvíz előállító rendszer, a legfelső födém hőszigetelését, és a tető felújítását, valamint a homlokzat restaurálását, a nyílászárók cseréjét. Az akadálymentes használat alapvető feltételeinek biztosítása különlegesen nehéz feladat a műemléki jelleg megőrzése mellett Közvilágítás korszerűsítése Alapvető követelmény, melynek során alapvető cél az energiahatékonyság növelése a korszerű világítástechnikai eszközök alakalmazása során A belterületi utak fejlesztése Különös figyelemmel kell lenni a kerékpárút hálózat kiépítésére, amely felkínálja az alternatív közlekedés lehetőségét, ezzel kiváltja a fosszílis energiahordozók használatát Kórház úti Óvoda felújítása energetikai fejlesztése A tető hő- és vízszigetelés, homlokzat hőszigetelés, nyílászáró csere csökkenti az épület hőveszteségét. A fűtéskorszerűsítés során a kazánok állapotának, esetleges cseréjének igénye is felmerül. Az alternatív energiabevitel, a zöld energiák aktív hasznosítására különleges hangsúlyt kell fektetni

282 Rendőrség épületének fűtéskorszerűsítése energetikai fejlesztése A tető hő- és vízszigetelés, homlokzat hőszigetelés, nyílászáró csere csökkenti az épület hőveszteségét. A fűtéskorszerűsítés során a kazánok állapotának, esetleges cseréjének igénye is felmerül. Az alternatív energiabevitel, a zöld energiák aktív hasznosítására különleges hangsúlyt kell fektetni Hajdúdorog történelmi és kulturális örökségének megőrzése A turisztikai pályázat előkészítése során az épületek új funkcióinak megtalálása mellett hangsúlyt kell fektetni az energetikai korszerűsítésre,gondolnil a fűtés és melegvíz előállító rendszer alternatív energiahasználati lehetőségeire, a legfelső födém hőszigetelésére, és a tető felújítását, valamint a homlokzat restaurálását, a nyílászárók cseréjét. Az akadálymentes használat alapvető feltételeinek biztosítása különlegesen nehéz feladat a műemléki jelleg megőrzése mellett Strandfürdő felújítása energia hasznosítás A,pavilonok, komplex fejlesztése, gáztalanító torony felújítás, termálkút műszeres felülvizsgálata, vegyszeradagoló szivattyú, túlfolyórács cseréje tanmedencében, termálszivattyú javítása, szennyvízszivattyú javítás, gyermekmedence felújítás, A strandfürdő hasznosítására megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni Gamesz épület külső belső felújítása A tető hő- és vízszigetelés, homlokzat hőszigetelés, nyílászáró csere csökkenti az épület hőveszteségét. A fűtéskorszerűsítés során a kazánok állapotának, esetleges cseréjének igénye is felmerül. Az alternatív energiabevitel, a zöld energiák aktív hasznosítására különleges hangsúlyt kell fektetni Orvosi rendelő eszközkorszerűsítés Az eszköz korszerűsítés, és fűtéskorszerűsítés, amelynek során a rendelők felszerelésének korszerűsítése, és a ház épület energetikai állapotának felülvizsgálata, a fűtőrendszer

283 esetleges cseréjének igénye is felmerül. Az alternatív energiabevitel, a zöld energiák aktív hasznosítására különleges hangsúlyt kell fektetni Elektronikus hírközlés A távközlési infrastruktúra jó, nincsenek rosszul ellátott részek A telefon- és internet szolgáltatás a településen igénybe vehető. Telefonnal a lakások 38%-a van ellátva. A kábel TV hálózat az egész településen elérhető. A szélessávú hálózat kiépítése megvalósult, a további fejlesztést, fejlődést a szupergyors internet elérés jelentené. A szupergyors internet hiánya viszont lehet egy másik, mint beruházási helyszín kiválasztásának az oka. Az Internet megkönnyítheti az álláskeresést. A gerinchálózat olyan elemeket és technológiát tartalmaz, amely alkalmassá teszi, hogy a területen működő távközlési szolgáltatók a szabad kapacitást elérjék. Hajdú-Bihar megyei és a település hálózatát ismerve optikai gerinchálózat fejlesztésére nincs szükség. Hosszú távon kielégíti még a társszolgáltatók igényeit is. Az optikai kábel Hajdúböszörmény felől érkezik a településen található kihelyezett fokozathoz, és halad tovább Hajdúnánás irányba. A hálózat a nyomvonal teljes hosszában földalatti kábel építését tartalmazza. A kábelek védelmét földbe fektetett LPE32-es cső, megszakító létesítmények SZ2- es szekrény 2db LPE32-es cső melyek közül az egyikbe az optikai kábel van, míg a másik cső tartalék, amely felhasználható bővítésre vagy társzolgáltató részre bérbe adható Postai ellátás Hajdúdorog Böszörményi út 30. sz. alatt központi postahivatal üzemel Távközlő hálózat, a vállalkozások ellátottságai, telekommunikációs infrastruktúra A telekommunikációs infrastruktúra ellátottsági arányai pozitív képet mutatnak, hiszen a vezetékes- és mobiltelefonnal való ellátottság szinte teljes körű, és a faxok továbbítására alkalmas eszközök használata is közel 100%-os. Ugyanakkor a modernebb, WAP-os mobilok céges használata csupán 5,3%-os

284 Számítógép A számítógéppel rendelkező cégek hálózati összeköttetéseiben a maga 88,4%-ával az Internet vezet. A helyi hálózatok közül mindössze a LAN-t említették, de azt is csak a számítógéppel rendelkező vállalkozások 3,5%-a Internet-kapcsolat Az Internet-kapcsolattal rendelkező KKV-k kereken 2/3-a xdsl-el kapcsolódik a világhálóhoz, amely a kisvállalkozások mai igényét általában megfelelő sávszélességgel és költségszinten biztosítja. A szélessávú kapcsolatok gyakoribbak az Internet-penetrációval, ami azt jelzi, hogy ezen a téren van igény és van lehetőség is, a további felzárkózás remélhetőleg gyors lesz. Mind a szélessávú-, mind a keskenysávú Internet-elérésben növekvő szerepe van a vezeték nélküli technológiáknak. Szintén a vezeték nélküli hozzáférések számát gyarapítja a mobiltelefon társaságok GPRS szolgáltatása. A kisvállalkozásokat nem sújtja érdemben az a gyakori jelenség, hogy a vezetékestelefonszolgáltató műszaki/kapacitásbeli okokból nem tud valamennyi igénylőnek xdsl - kapcsolatot biztosítani. A hagyományos analóg modemes kapcsolódási forma mindössze 6%-os súlyt képvisel. Az Internet-kapcsolattal nem rendelkező cégek töredéke, mindössze 6,2%-a tervezte az egy éven belüli rákapcsolódást a világhálóra. Valószínűsíthető, hogy magasabb lenne az Internet-penetráció a megyei kis- és közepes vállalkozások körében, ha nőne a szélessávú kapcsolatteremtés lehetősége, illetve csökkenne a költsége. A lassú és drága analóg modemes kapcsolat nem attraktív az e körbe tartozó vállalkozások számára. Megállapítható, hogy az adatátviteli szolgáltatások piaci súlya ma még elmarad a mobilszolgáltatásokétól, növekedési ütemük viszont felülmúlja a mobilét. Az xdsl az átlagnál kedveltebb a kilenc főnél kevesebbet foglalkoztató cégek körében, míg a GPRS szolgáltatást kizárólag a közepes létszám kategóriájú cégek veszik igénybe. A nagyobb cégek esetében az átlagnál magasabb a bérelt vonalak száma, e vállalkozási körben az átlagot meghaladó az analóg modemes alkalmazások aránya is. Elmondható, hogy a város vállalkozói szinte nem is tudják, mit jelenthet számukra a szélessávú összeköttetés. Sőt, az Internet jelentőségével sem sokan vannak tisztában

285 Távközlő hálózat, lakosság ellátottsága A mobiltelefon esetenként a vezetékes telefon hiányát ellensúlyozza, vagy éppen már kiszorította a használatból a vezetékes telefonokat. A megyében a mobiltelefonok használata mindezen tényezőktől függetlenül általános. A vezetékes telefon esetében 64,5%-os penetráció. Hajdúdorog vezetékes telefonnal való ellátottság elfogadható az egyéb településeken tapasztalt értékekhez és a megyei átlaghoz viszonyítva. A megye lakosságának 68% analóg vonallal rendelkezik. Az ISDN penetráció a megyében 12%, az ADSL összeköttetések aránya 30%. Az ADSL Debrecenben, és ma már egyre több vidéki városban és kisebb településen is elérhető, sőt elmondható hogy az ISDN szolgáltatás már nem adnak ki szolgáltatók. Kis településeken, községekben a legelterjedtebb az analóg szolgáltatás igénybe vétele. A lakosság birtokában lévő mobilkészülékek WAP-olásra, vagy internetezésre is használható. A szélessávú megoldások egyre több helyen érhető el és egyre nagyobb réteg veszi igénybe. A városok internetezőinek egyre kiesebb rétege rendelkezik analóg modemes kapcsolattal. Az ADSL kapcsolatok aránya egyre növekszik valamennyi településen. Egyre szélesebb körben érhető el az ADSL triple play (telefon, internet és IP TV) szolgáltatás Hálózat fejlesztések A település vezetékes távközlési szolgáltatásának biztosítására optikai gerinc és passzív előfizetői hálózat áll rendelkezésre. Jelenleg a településnek távközlési szolgáltatással ellátatlan terület nincs. A T-com optikai gerinchálózati kábele Hajdúböszörmény irányból érkezik a digitális kihelyezett fokozathoz. A kábel szabad kapacitással rendelkezik, amely felhasználható a T-com saját hálózatának a további fejlesztéséhez, és a társszolgáltatóknak a szabad kapacitás bérbeadására A korszerű szélessávú nagysebességű adatszolgáltatás biztosítása és a digitális távközlési szolgáltatás nyújtásához megfelelő technikai háttér a rendelkezésre áll. A kábelt valamennyi vezetékes távközlési szolgáltató használhatja. A digitális kihelyezett fokozattól indul a helyi hálózat, amely a településen 100%-os lefedettséget biztosít. A törzshálózat és az elosztóhálózat földalatti, az elosztó hálózati része pedig földfeletti légkábeles hálózat. A rendezési tervben szereplő új ipai övezetek, lakóterületek kialakítás esetén hálózat bővítésére nincs szükség. a meglévő helyi és gerinchálózat tovább építésével a terület ellátása biztosítható

286 Vezetékes műsorelosztó rendszer bővítése A vezetékes műsorelosztó rendszer a településen ki van építve. A hálózat földalatti rendszerű, amely lefedi az egész települést. A digitális TV műsorok továbbítására alkalmas, de a szélessávú adatátvitel biztosítására nem. A szélessávú szolgáltatás biztosítására a rendszert alkalmas. A hálózat alkalmas a telefonszolgáltatás beindítására. Ehhez a meglévők a kábelek az aktív eszközök, így a lakosságnak és a vállalkozásoknak alternatív lehetőség tudna biztosítani a szolgáltató választásban. A gerinc irányú csatlakozást a társszolgáltató optikai kábelén biztosítani lehet Mobil Távközlés A mobil szolgáltatók, T-Mobil, Vodafone és a Telenor GSM 100% lefedettséggel rendelkezik mind a telefon, mind pedig a szélessávú internet szolgáltatás nyújtásához Műholdas rendszerek A Műholdas és mobil távközlési rendszerek bővítésére nincs szükség. Valamennyi műhold elérhető Mikrohullámú rendszerek Javasolt a bővítés a szélessávú internet szolgáltatás elérésére, alternatív megoldásként szolgálhatna a vezetékes távközlési szolgáltatók mellett A létesítmény jellegénél fogva, egy fix mikrohullámú rendszer telepítése szükséges, mely a vezetékes rendszerrel közösen, egymást kiegészítve biztosítani tudják az igénynek megfelelő infokommunikációs szolgáltatást A rendezési terv érintett módosításainak távközlési vonzata. - Hétvégi házas üdülőövezetnek szabályozott településrész átsorolása falusias lakóövezetbe. Már jelenleg is van, ahol a telefonhálózat ki van építve. Ez tovább építhető légvezetékes hálózatként, mivel kívül esik a külső közlekedés gyűrűn, amin belül csak földalatti hálózat építhető. A KTV hálózat ugyan így tovább építhető amennyiben igény van rá

287 - A mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő (pl. a kezdeményező által megjelölt 0410/2 hrsz-ú terület) Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezetbe sorolása. Amennyiben a fejlesztés igényli a hálózat kiépítését annak biztosítása az előző pontban leírtak szerin biztosítható. - A Helyi építési szabályzat közművek létesítésével kapcsolatos előírásainak kiegészítése: Az önkormányzat kezdeményezésére, a településszerkezeti védelemre is kijelölt külső közlekedési gyűrűn (Kurucz- Vércse- Tokai- Gyepszél- Gáti- Dohánybeváltó- utcák- Mátyás körút- Nánási út által határolt területen) belül, illetve a határoló utak mentén a Helyi építési szabályzat olyan előírással egészül ki, melynek értelmében a jövőben az elektromos (kis- és nagyfeszültségű) és egyéb légkábel hálózat kiváltása, fejlesztése csak földkábelben történhet. A körgyűrűn belül a KTV hálózat már jelen pillanatban is fölalattiként van kiépítve, a T-Com hálózata vegyes, a gerinchálózat földalatti, az elosztóhálózat részben földalatti részben légvezetékes hálózatot tartalmaz. Bármilyen új fejlesztés esetén a légvezetékes hálózat földalatti hálózat építésével kiváltható. - A Vt-1 jelű (településközpont vegyes) övezetben tervezett változások nem igényelnek vezetékes távközlési hálózat fejlesztést. A jelenlegi hálózat a jelentkező plusz igények kielégítésére alkalmasak. - Kerékpárút nyomvonalának áthelyezése: A Hajdúnánás Hajdúdorog Újfehértó irányú országos kerékpárút városközpont irányába vezető nyomvonala a Nánási út Rákóczi körút csomóponttól kezdődően a Virág utca - Füzes utca nyomvonalra kerül áthelyezésre. A kerékpárút áthelyezés vezetékes távközlési hálózat kiváltását vonja maga után. Földalatti hálózat kiépítésével mindkét vezetékes szolgáltató hálózata áthelyezhető

288

289 1.45. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) Az itt élők jelentős hányadának továbbra is a mezőgazdaság kell, hogy megélhetést biztosítson. Az ezzel kapcsolatos helyi mezőgazdasági problémák hasonlóak az országosakhoz. A jelenlegi földhasználat szerkezete alapjaiban gátolja a farmstruktúra kialakulását, hiszen az egyes mezőgazdasági termelők földbirtokai általában több táblában találhatók. A hajdúdorogi mezőgazdasági termelés hosszú távú fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges a jelenlegi visszaesett hatékonyság szintre hozása, bár a mezőgazdaság termelékenységének megítélésének nem egyetlen kritériuma a hatékonyság szerinti megítélés. Az igazgatási terület döntő hányadát a szántóterületek adják. Viszonylag kevés területet foglalnak el a gyep-legelő területek, melyek jelentősebb része a belterületet körbe ölelve helyezkedik el, illetve a közigazgatási terület délkeleti sarkán található. Az erdő által elfoglalt területek nagysága rendkívül kicsi. A mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó majorok természetszerűleg a belterület közelében, illetve az országos mellékutak mellett alakultak ki. A város jelenleg hatályos településrendezési tervének módosítását meghatározott területekre vonatkozóan indította el az önkormányzat. A módosítások kezdeményezői részben vállalkozók, részben az önkormányzat volt, illetve lakossági megkeresések is érkeztek. Előzetesen 17 kezdeményezést regisztrált az önkormányzat, ami az előkészítés és a tervezés első ütemének ideje alatt továbbiakkal is kiegészült. A tervmódosítás a 314/2012. (XI. 08.) korm. rendelet értelmében teljes eljárás keretében történik. Az év első felében lezajlott tájékoztatási szakaszban az érdekelt államigazgatási szervek, valamint a partnerségi egyeztetés szabályinak megfelelően a város lakossága, érdekképviseleti szervek, közműszolgáltatók előzetesen elmondhatták a tervezett módosítással kapcsolatos előzetes véleményüket, javaslataikat. A tájékoztatási szakaszban beérkezett vélemények közül a tervezési munka folytatására kihatással volt az országos és térségi övezetekkel kapcsolatos adatszolgáltatásra kijelölt államigazgatási szervek véleménye. Ezek közül kiemelendő a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban: HNPI) ökológiai hálózat lehatárolására vonatkozó adatszolgáltatása, valamint ugyanezen témakörben a HBm-i Kormányhivatal Környezetvédelmi főosztályának előzetes véleménye. A két államigazgatási szerv tervezett településrendezési tervmódosítást jelentősen befolyásoló véleményének tisztázása érdekében személyes konzultáció is történt Talaj Hajdúdorog alapvetően mezőgazdasági jellegű város. A talajtakaró legnagyobb része löszös üledéken képződött, melyek igen jó mezőgazdasági területek. A gyengébb minőségű

290 homoktalajok főként az igazgatási terület keleti határrészén találhatók, de ezek jóval kisebb területet foglalnak el. Legnagyobb területi részarányban az alföldi mészlepedékes csernozjomok fordulnak elő. A kovárványos és csernozjom barna erdőtalaj, a gyengébb minőségű homoktalajok sokkal kisebb területet foglalnak el. Növényzetileg a Tiszántúli flórajárásba tartozik. Jellemzőbb őshonos erdőtársulásai a tölgy-kőris-szil ligeterdők, homoki tölgyesek és tatárjuharos lösztölgyesek. A mezőgazdaságilag művelt területek főbb haszonnövényei a búza, a kukorica, lucerna, csemegekukorica és a zöldborsó. Zöldség- (paradicsom, paprika) és gyümölcstermesztése (meggy, szilva) is jelentős. Néhány éve gyógyszeralapanyagként termesztik a mákot is. A kiváló termőhelyi adottságú földterületek, a jövőben is megtarthatják jelenlegi hasznosításukat. A viszonylag kevés, szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területek felhasználása, a gazdasági lehetőségektől, és a mindenkori támogatási rendszertől függően módosulhat. Az erdőterületek arányát, főként gazdasági erdőként szükséges növelni. A természeti- táji adottságokhoz igazodó földhasználat mára javarészt kialakultnak tekinthető. A táj alapvető jellegének megváltoztatása nem szükséges. A helyi védelemre érdemes területeket, természeti értékeket fel kell tárni, és helyi védelem alá kell helyezni Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: (2003. évi XXVI. törvény, OTrT) országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak

291 Az OTrT övezeti tervlapjának részlete Az OTrT a város vonatkozásában, a megyei TrT övezeti lehatárolásához képest csökkentette a kiváló termőhelyi adottságú területek kiterjedését, de az előzetes adatszolgáltatás során az adatszolgáltatásra kijelölt államigazgatási szerv nem közölt adatot. Továbbra is a megyei TrT övezeti lehatárolása tekinthető alapnak, mellyel az összhang a településrendezési tervmódosítás során biztosított. (Az övezet által érintett területeken új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A Megyei TrT övezeti tervlapjának részlete Az OTrT övezetre vonatkozó kötelező előírásai: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki Jó termőhelyi adottságú szántóterület: Az OTrT évtől hatályos módosítása vezette be a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét. Az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak

292 Az érintett államigazgatási szerv az övezet lehatárolására vonatkozó adatszolgáltatást nem adta meg, így a településrendezési tervben ez jelenleg nem került ábrázolásra. (Függetlenül ettől, az övezethez tartozó ajánlásokkal nem ellentétes a településrendezési terv tervezett módosítása.) Az OTrT övezete Az OTrT övezetre vonatkozó ajánlásai: - Az OTrT évtől hatályos módosítása vezette be a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét. Az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: Az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas funkcióját - környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak

293 OTrT Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete OTrT övezetre vonatkozó kötelező előírásai: - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki Talajvédelem A terület érzékenységéből eredően kell alkalmazni: a 219/2004.(VII.21.)Korm. r., 220/2004.(VII.21.)Korm.r.,a 10/2000.(VI.2.)KöMEüM- FVM-KHVM e.r., a 203/2001.(X.26.)Korm. r., a 204/2001.(X.26.)Korm. r., valamint a 9/2002.(III.22.)KöM-KöViM e.r.-ekben elõírt minõségi és eljárási követelményeket A talajvédelem legfontosabb feladatai: - A szennyvíz- és csapadékvíz elvezető hálózat településszintű kiépítése. - A hálózat kiépítéséig az előírásoknak megfelelő közműpótlók kialakítása, illetve használata. A hálózat üzembe helyezését követően a házi közműpótlók megszüntetése

294 - A bel- és külterületen folytatott állattartás, illetve trágyakezelés követelmények szerinti technológiájának a kialakítása. - A talajhasználat (kemizálás, trágyázás, öntözés, beépítés) szennyezési kockázatot kizáró megvalósítása. - A település területén az építési, vagy földmunkákhoz csak legális anyagnyerő helyről származó ásványi anyagot lehet felhasználni. - A talajadottságok alapján távlatban is a növénytermesztésnek, növény termesztésnek, állattartásnak, a legelőgazdálkodásnak van tere a település területén. - A korábbi zártkertben a kertműveléses gazdálkodást a biokultúrák irányába célszerű fejleszteni. - A földhasznosítás arányában csak a szükségesnek látszó művelési ágváltozások (erdősítés, víztározó terület) eredményezhetnek kismértékű eltolódást, azonban a humuszkincsünk védelme, gondozása, gyarapítása alapvető célérdek. - A talajszennyezés kockázatának kizárása érdekében a felhagyott, romos gazdasági majorok, tanyahelyek területét önkormányzati hatáskörben kell rendezni. - A település területén a gazdasági tevékenységek esetében a megfelelő infrastruktúra és az elérhető legjobb technológia (biotechnológiák) alkalmazásával kell elérni, hogy működésük ne jelentsen szennyezési kockázatot a Földre és a felszíni és felszín alatti vizekre. A potenciálisan szennyezési kockázatot jelentő tevékenységeket, telephelyeket külön környezetvédelmi felülvizsgálat alapján szükséges felmérni és a szükséges intézkedések megtétele után üzemeltetni. - A fekáliás szippantott szennyvizek ürítő helyét fel kell számolni. A szennyvizek a zárt szennyvízhálózaton át a Hajdúnánással közös szennyvíztelepen kerülnek elhelyezésre. - A szeméttelep területét a 22/2002.(X.10.)KöM r. előírásai szerint rekultivációval helyre kel állítani. - A település külterületi részén lévő konténeres állati hulla gyűjtőhelyet a belterülettől 1000 m-en túli külterületi övezetbe kell áthelyezni, illetve kapcsolódni korszerű, hűtött kistérségi gyűjtőtelep kialakításához. A hely kijelölése az önkormányzat hatásköre. - A kötött, agyagos talajszerkezetéből adódóan több korábbi kitermelésből eredő roncsolt terület fordul elő. Ezek felmérése és rendezési programja külön valósítandó meg. - A talaj- és vízvédelem érdekében (bár a település nem tartozik a nitrát érzékeny térségek sorába) betartandó a 49/2001.(IV.3.)Korm. rendelet A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről, valamint az 50/2001.(IV.3.)Korm. rendelet A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló követelmények

295 Felszíni és a felszín alatti vizek Célszerű együttműködést eredményezhetne Hajdúdorog-Hajdúnánás városokban, a mindkét településen fokozott hangsúlyt kapó belvízrendezés közös összefogású elősegítése. Jelentős költségmegtakarítást, gyorsabb előrelépést adhatna együttes pályázattal elérhető gépek vásárlása, üzemeltetése. Együttes fellépéssel az egyedüli megoldást jelentő támogatások igénybevételére is nagyobb esélyünk van. Városunk belvizének befogadója az állami kezelésű Fürjéri csatorna. A Vízügyi Igazgatósággal közös együttgondolkodásunknak csak akkor van értelme, ha e csatornával érintett szomszédos településekkel együttműködve tervezzük bel-és külterületi csatornáink rendezéseit, egymással összhangban, azokat nem gyengítve. A Fürjér megítélésünk szerint Hajdúnánás és a szabolcsi Kálmánháza településeket érinti, ezért a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság kiemelt támogatását élvezve PHARE támogatás melletti belvízrendezési beruházás megvalósításra törekedtünk. Mint kiderült az átgondolatlan kiírásból adódóan ez irányú igényeket végül nem bíráltak. Térségi összefogású tá