MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS JANUÁR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR"

Átírás

1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS JANUÁR 1

2 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

3 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A település térségi szerepe A település vonzáskörzetének és funkcióinak bemutatása, elemzése A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Kapcsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A település társadalma Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Esélyegyenlőség biztosítása A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Elektronikus hírközlés Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Nyírlugos általános természetföldrajzi adottságainak bemutatása Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei

4 A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Az épített környezet vizsgálata Történet Területfelhasználás vizsgálata Önkormányzati tulajdon kataszter Az építmények vizsgálata (beépítési jellemzők, településkarakter) Az épített környezet értékei Az épített környezet konfliktusai, problémái Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Közművesítés Víziközművek Energia Környezetvédelem Talaj Felszíni és a felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Katasztrófavédelem Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata Problématérkép / értéktérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása A Központ (1. városrész) A Lakógyűrű (2. városrész) A Cserhágó (3. városrész) A Szabadság-telep (4. városrész) Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése

5 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek Mellékletek

6 Ábrajegyzék 1. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye stratégiai céljainak és prioritásainak összefüggései ábra: Nyírlugos népességszámának alakulása ( ) ábra: Nyírlugos népmozgalmi adatai ábra: A lakónépesség korösszetétele 2001, ábra: Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ábra: A nyilvántartott álláskeresők számának változása Nyírlugoson 2014-ben ábra: a személygépkocsik számának változása ezer lakosra ábra: A hátrányos helyzetű gyermekek aránya az egyes oktatási-nevelési intézményekben (2013) ábra: A tanulói létszám változása ( ): ábra: Az ipari tevékenység ágazati megoszlása alágazatok szerint(2012) ábra: Nyírlugos Helyi Iparűzési Adóbevételeinek alakulása, ezer Ft-ban ábra: A lakásállomány változása ( ) ábra: A lakásállomány megoszlása építési év szerint (2011) ábra: Az internet előfizetések megoszlása Nyírlugoson (2013) ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások számának (db) változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva ábra: A gázfogyasztók számának alakulása között ábra: A lakónépesség arányának megoszlása városrészenként, ábra: A lakások arányának megoszlása városrészenként, ábra: A lakónépesség korcsoportos összetétele városrészenként, ábra: A szegregátumokban élő lakosság megoszlása Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A Nyírbátori járás települései, táblázat: A város funkcióinak területi hatásköre táblázat: Ingázási adatok táblázat: Nyírlugos hozzájárulása az OFTK nemzeti prioritásaihoz táblázat: A Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott fő területfejlesztési irányok23 6. táblázat: A Településfejlesztési Koncepció céljai táblázat: Nyírlugos Végleges Akcióterületi Tervének (2009) célrendszere táblázat: Nyírlugos város népességszám változása táblázat: Nyírlugos város népmozgalmi adatai ( )

7 10. táblázat: táblázat: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség alapján (2001, 2011) táblázat: A népesség gazdasági aktivitása (2001, 2011) táblázat: Segélyezettek ezer főre jutó száma (2013) táblázat: Lakások és lakott üdülők felszereltsége és komfortfokozata (2001 és 2011) táblázat: Civil szervezetek száma (2013) táblázat: működő civil szervezetek Nyírlugoson (2015) táblázat: Óvodai intézmények és azok legfontosabb statisztikai adatai (2013. év) táblázat: Általános iskolai intézmények és azok legfontosabb adatai (2013) táblázat: Középfokú oktatási intézmények és azok jellemzői (2013/2014 tanév) táblázat: Egészségügyi ellátást biztosító ellátóhelyek főbb jellemzői táblázat: Szociális ellátások ( ) táblázat: A Helyi Esélyegyenlőségi Programban azonosított problémák és fejlesztési lehetőségek táblázat: Vállalkozások létszámkategória szerinti helyzete Nyírlugoson (2012) táblázat: Működő vállalkozások a fő gazdasági ágazatokra lebontva (2012) táblázat: A használt földterület művelési ágak szerint (2010) táblázat: A szolgáltatásban működő vállalkozások nemzetgazdasági áganként táblázat: A Nyírlugoson működő gazdasági társaságok által elnyert támogatások között táblázat: Nyírlugoson működő fontosabb vállalkozások táblázat: A költségvetés bevételi tételeinek alakulása ( ) táblázat: A költségvetés kiadási tételeinek alakulása ( ) táblázat: Az önkormányzati vagyon alakulása ( ) táblázat: Nyírlugos bérlakásállománya 2015-ben táblázat: Energiahatékonysági fejlesztések Nyírlugoson között táblázat: A Gúti-erdő közösségi jelentőségű élőhelytípusai táblázat: Nyírlugos város beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeinek övezetei táblázat: Funkciók Nyírlugoson táblázat: Helyi építészeti védelem alá vont épületek táblázat: Határátkelők távolsága Nyírlugostól táblázat: Napi közvetlen járatok Nyírlugosról: táblázat: A 10. légszennyezettségi zóna szennyezőanyagok szerinti koncentrációja

8 41. táblázat: Kibocsátási adatok 2014-es összesítése telephelyre és tevékenységre Nyírlugoson táblázatt: Nyírlugos katasztrófavédelmi szempontú értékelése a 314/2012 (XI. 8.) korm. rendelet alapján táblázat: Nyírlugos SWOT elemzése táblázat: Nyírlugos városrészeinek lehatárolása táblázat: A városrészek népességének társadalmi, szociális jellemzői a évi népszámlálás alapján (%) táblázat: A városrészek lakásállományának jellemzői a évi népszámlálás alapján (%) táblázat: A Központ SWOT elemzése táblázat: A Lakógyűrű SWOT elemzése táblázat: A Cserhágó SWOT elemzése táblázat: A Szabadság-telep SWOT elemzése táblázat: Nyírlugoson található szegregátumok lehatárolása Térképek jegyzéke 1. térkép: Nyírlugos elhelyezkedése Magyarországon és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében térkép: Nyírlugos elhelyezkedése a Nyírbátori járásban térkép: Kedvezményezett települések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében térkép: Északkelet-Magyarország munkaerő piaci vonzáskörzetei 2001-ben térkép: Északkelet-Magyarország munkaerő piaci vonzáskörzetei 2011-ben térkép: Magyarország városhálózata térkép: A települések társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettsége a 67/2007 (VI.28.) OGY határozat alapján, térkép: A települések társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettsége a 67/2007 (VI.28.) OGY határozat alapján, térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területfejlesztési Koncepciójának földrajzi fókuszai térkép: Részlet Magyarország térképéről, Nyírlugos megjelölésével térkép: A Dél-Nyírség kistáj elhelyezkedése Magyarországon térkép: Nyírlugos és környékének vízrajza térkép: Nyírlugos környékének felszínborítottsága légifelvétel és Corine adatbázis alapján térkép: Nyírlugos ex-lege védett lápjai térkép: Gúti-erdő Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület térkép: Az ökológiai hálózat területei Nyírlugos környékén

9 17. térkép: Nyírlugos szegregátumai térkép: A Városközpont építési övezetei térkép: Nyírlugos környéke a 18. század második felében térkép: Nyírlugos környéke a 19. század első felében térkép: Nyírlugos környéke a 19. század második felében térkép: Nyírlugos elhelyezkedése térkép: Nyírlugos helye a közúthálózatban térkép: kerékpáros balesetek Nyírlugoson (2015) térkép: a Nyírlugosi Vízmű védőidomainak metszete térképnyírlugos és környékének talajvízszint mélység térképe térkép: Problématérkép térkép: Értéktérkép térkép: Nyírlugos városrészei térkép: A Központ térkép: A Lakógyűrű (középen a Központ) térkép: A Cserhágó térkép: Szabadság telep térkép Nyírlugos város szegregált területei térkép: A Lakógyűrűben található szegregátum térkép: A Szabadság-telepen található szegregátum

10 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A as Európai Uniós pályázati források lehívásában települések szempontjából nagy szerepe lesz a jövőben az Integrált Településfejlesztési Stratégiának (ITS). Az ITS kijelöli a középtávon (4-10 év) elérendő fejlesztési célokat, a megvalósítást szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit elsősorban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), másodsorban az ágazati operatív programok forrásainak felhasználásához, illetve egyéb fejlesztési források mozgósításához. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet értelmében az ITS elkészítését egy részletes megalapozó vizsgálatnak (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) kell megelőznie, amely számszerűsített adatokra támaszkodva bemutatja az adott város gazdasági és társadalmi folyamatait, legfőbb adottságait, gyengeségeit, problémáit. Jelen dokumentum a Nyírlugos Város Önkormányzatának megbízásából készült, az Integrált Települési Stratégia elkészítését megelőző Megalapozó Vizsgálat. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése lehetővé teszi az 1. mellékletben meghatározott tartalmi elemek összevonását, átcsoportosítását, indokolt esetben egyes elemek elhagyását azzal a feltétellel, hogy a fejezeteket a település méretének, sajátosságainak, a településhálózatban betöltött szerepének, valamint az adott témakörnek megfelelő részletezettséggel kell kidolgozni. Jelen Megalapozó Vizsgálat olyan tartalmi részletezettséggel kerül kidolgozásra, amely a stratégia kidolgozásához szükséges. Részletesebb elemzésre a településrendezési terv felülvizsgálata, módosítása során fog sor kerülni. Ez indokolja a kormányrendelet szerinti 1.3., 1.4., , 1.6., , , , , , , , , , , , , , , alfejezetek elhagyását, illetve egyes alfejezetek tömörségét. 10

11 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A település térségi szerepe Nyírlugos város Magyarország észak-keleti részén, az Észak-alföldi régióban, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye déli részén helyezkedik el. A város a járásszékhelytől, Nyírbátortól 25 km-re délnyugatra, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától 45 km-re délkeletre és a régióközponttól, Debrecentől 40 km-re északkeletre található. Nyírlugos Szabolcs-Szatmár- Bereg megye második legkisebb népességű városa (A megye városai közül egyedül Máriapócs népessége kisebb Nyírlugosnál). A város mikrotérségi szerepkörű kisváros. Országos és megyei jelentőségű szerepköre a településnek nincs. A település 6 településsel határos, amelyből három település közigazgatásilag Hajdú-Bihar megyéhez tartozik. A település szomszédos települései északon Encsencs, keleten Nyírbéltek, délkeleten és délen Fülöp, délen és délnyugaton Nyíracsád, nyugaton Nyíradony, észak-nyugaton Nyírmihálydi. Nyírlugos Nyíregyháza felől, a Nyíregyháza-Nagykálló (4911-es út) Nagykálló-Balkány (4102-es út) Balkány-Nyírmihálydi (4913-as út) útvonalon keresztül a 4914-es számú úton, Nyírbátor irányából (471-es út), Nyírmihálydin keresztül a 4914-es úton, Debrecen irányából (471-es út), Nyíradonyon keresztül pedig a 4903-as úton érhető el. A település vasúton nem megközelíthető. 1. térkép: Nyírlugos elhelyezkedése Magyarországon és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Forrás: 11

12 2. térkép: Nyírlugos elhelyezkedése a Nyírbátori járásban Forrás: Nyírlugos a Nyírbátori járás 20 településének egyike. Nyírbátor, Nyírbéltek és Nyírbogát után a járás negyedik legnépesebb települése. A járás települései közül városi jogállással Nyírbátor mellett csak Máriapócs és Nyírlugos rendelkezik. A járás lakosságának több mint egynegyedét (28,5%) a járásszékhely, Nyírbátor lakossága adja. A járáson belül a városi népesség aránya 39,9%. A település közvetlen vonzáskörzetének bemutatását az es fejezet ismerteti. 12

13 A Nyírbátori járást a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet a komplex fejlettségi mutató alapján a komplex programmal fejlesztendő járások közé sorolta. Nyírlugos település a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelete szerint meghatározott mutatók alapján ugyanakkor nem kedvezményezett település. 1. táblázat: A Nyírbátori járás települései, 2013 Település Jogállás Terület (km 2 ) Népesség (fő) Nyírlugos város 58, Bátorliget község 33, Encsencs község 31, Kisléta község 22, Máriapócs város 22, Nyírbátor járásszékhely város 66, Nyírbéltek nagyközség 62, Nyírbogát nagyközség 55, Nyírcsászári község 13, Nyírderzs község 17, Nyírgelse község 27, Nyírgyulaj község 35, Nyírmihálydi község 25, Nyírpilis község 16, Nyírvasvári község 28, Ömböly község 30, Penészlek község 36, Piricse község 36, Pócspetri község 26, Terem község 49, Összesen - 695, Forrás: KSH, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyve, ( i állapot) 13

14 3. térkép: Kedvezményezett települések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Forrás: A kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Kormányrendelet A település vonzáskörzetének és funkcióinak bemutatása, elemzése A város vonzáskörzetét és térségi munkamegosztásban vállalt szerepét a településen megtalálható funkciók és azok térségi hatásai alapján mutatjuk be. Nyírlugos mikro térségi szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt. Szinte az összes vizsgált területen (Gazdasági funkciók; Közlekedési, távközlési funkciók; Közösségi funkciók; Állami, igazgatási, hatósági, Igazságszolgáltatási funkciók; Humán szolgáltatási funkciók.) viszonylag széles körű és változatos szolgáltatásokat kínál mind saját lakosainak, mind a környező települések lakosságának, vállalkozásainak. A településen található mentőállomás pedig megyei szinten is fontos 2. táblázat: A város funkcióinak területi hatásköre Funkció Megyei Mikro térségi, Települési Gazdaság, kereskedelem piac bankok, pénzügyi szolgáltatók ipari terület kiskereskedelmi üzletek vendéglátóegységek 14

15 Funkció Megyei Mikro térségi, Települési Közlekedés, távközlés Közösség Állam-igazgatás Humán szolgáltatás mentőállomás postahivatal tömegközlekedés (autóbusz megálló) Többcélú Épület teleház-könyvtár sportpálya rendőrőrs önkéntes tűzoltó egyesület fogászati szakrendelés általános iskola benzinkút közüzemi vízhálózat zárt közcsatorna önkormányzat háziorvos gyógyszertár óvoda Nyírlugos város önkormányzata Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény alapján végzi kötelező közszolgáltatási feladatait. A feladat- és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos fedezet biztosítását. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: településfejlesztés, településrendezés; településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); óvodai ellátás; kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 15

16 szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg; lakás- és helyiséggazdálkodás; a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; sport, ifjúsági ügyek; nemzetiségi ügyek; közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; helyi közösségi közlekedés biztosítása; hulladékgazdálkodás; távhőszolgáltatás; víziközmű-szolgáltatás Nyírlugos esetében több olyan funkció is található a településen, amely nemcsak a város számára, hanem a környező települések számára is szolgáltatást nyújt. Ilyen szolgáltatások a mentőállomás üzemeltetése mellett a gazdaság, kereskedelem területén az Agrosprint Kft, ami a térség egyik kiemelkedő foglalkoztatója, valamint a mikrotérségben népszerű városi piac. Közösségfejlesztés és államigazgatási tevékenység területén pedig mikrotérségi jelentőségű a rendőrség és a Többcélú Épület tevékenysége. A város mikro térségi szerepköre a helyi foglalkoztatottak ingázási viszonyaiból is tükröződik. A város a járásszékhelytől, Nyírbátortól 25 km-re, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától 45 km-re és a régióközponttól, Debrecentől 40 km-re található. A város közelében elhelyezkedő erős járásközpont, Nyírbátor, illetve a közeli megyeszékhelyek a foglalkoztatottak igen nagy arányát, közel 32%-át a településről való eljárásra ösztönzi. A város munkaerő-piaci vonzását azonban igazolja, hogy más, főként közeli településekről bejárók száma is igen jelentős, 187 foglalkoztatott ingázik nap, mint nap Nyírlugosra, mely a helyben dolgozók közel egynegyedét (23%) jelenti. 3. táblázat: Ingázási adatok Terület Szabolcs- Szatmár-Bereg megye A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak száma (fő) A más településre dolgozni járó foglalkoztatottak száma (fő) A naponta bejáró foglalkoztatottak száma (fő) A helyben foglalkoztatottak száma (fő)

17 Terület A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak száma (fő) A más településre dolgozni járó foglalkoztatottak száma (fő) A naponta bejáró foglalkoztatottak száma (fő) A helyben foglalkoztatottak száma (fő) Nyírbátori járás Nyírlugos Forrás: KSH, évi népszámlálás Munkaerőpiaci vonzáskörzet vizsgálatára kiterjedő kutatások alapján megállapíthatjuk, hogy Nyírlugos Debrecen munkaerőpiaci vonzáskörzetébe tartozik. 4. térkép: Északkelet-Magyarország munkaerő piaci vonzáskörzetei 2001-ben 5. térkép: Északkelet-Magyarország munkaerő piaci vonzáskörzetei 2011-ben Forrás: Pénzes, Molnár, Palócz, A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Magyarország fejlesztési és területfejlesztési koncepcióját az Országgyűlés 2014 januárjában, a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló 1/2014. (I. 3.) OGY határozat keretében, fogadta el. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) a nemzeti jövőkép, az ország hosszútávú átfogó céljainak elérése érdekében tizenhárom specifikus célt határozott meg, amelyek közül hét szakpolitikai, hat területi jellegű cél. Nyírlugos város fejlesztése a célok közül a következők megvalósulásához tud relevánsan hozzájárulni: Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás (3. szakpolitikai cél) 17

18 Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom (5. szakpolitikai cél) Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme (7. szakpolitikai cél) Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése (3. területi cél) Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés (5. területi cél) Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása (6. területi cél) Az OFTK céljai továbbá kijelölik a as Európai Unió fejlesztési és programozási időszakához kapcsolódó középtávú fejlesztési célokat, figyelembe véve az Európai Unió között meghatározott tematikus célkitűzéseit és prioritásait. Nyírlugos város az alábbi, középtávú célok megvalósulásához járulhat hozzá: 4. táblázat: Nyírlugos hozzájárulása az OFTK nemzeti prioritásaihoz NEMZETI PRIORITÁSOK Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudásalapú társadalom felé Útban az erőforrás- és energiahatékonyság, illetve az energiafüggetlenség felé Népesedési és közösségi fordulat FEJLESZTÉSI TÉMATERÜLETEK Életképes vidék, bővülő agrár- és élelmiszergazdaság, halászat Foglalkoztatás, tudásalapú társadalom Energia-hatékonyság, fenntartható erőforrásgazdálkodás, klíma- és környezetvédelem Befogadó és gyarapodó társadalom A gyermekvállalás ösztönzése, a népesedési kihívások kezelése Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a helyi gazdaság bázisán Forrás: OFTK, 2014 Területi integráció, területfejlesztés, városfejlesztés Vidéki térségek, vidéki gazdaság és közösségek Az országos fejlesztési dokumentum az ország nagyvárosait, stratégiai helyzetű városait leszámítva alapvetően nem tartalmaz település-specifikus megállapításokat, azonban olyan térségeket, kategóriákat határoz meg, amelyek esetében sajátos beavatkozások lehetnek szükségesek az adott térségekben elhelyezkedő települések fejlesztése esetén. Nyírlugos szempontjából a következő kategóriák a leginkább relevánsak: A város az ország külső városi gyűrűjének két meghatározó települése (Debrecen, Nyíregyháza) közelében helyezkedik el. A település területe az OFTK alapján környezeti meghatározottságú, természetközeli gazdálkodás területi kategóriába sorolható. A település vidékies (120 fő/km2 alatti népsűrűségű) térségben helyezkedik el. Nyírlugos az elmaradott települések közé tartozik. Az OFTK-hoz való kapcsolódás vizsgálata során érdemes a dokumentum Szabolcs- Szatmár-Bereg megyére vonatkozó megállapításait is elemezni. A következő megállapítások Nyírlugos város esetében is relevánsak lehetnek: A megye településhálózatára jellemző az aprófalvas, tanyás szerkezet. 18

19 A megye gazdaságát a kevésbé technológia intenzív, alacsony jövedelemtermelő képességű iparágak jellemzik. A gazdaságban fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság (gyümölcstermesztés). A megyék közül itt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatási ráta pedig a második legalacsonyabb. A megyére jellemző az elvándorlás, a roma népesség magas aránya. 6. térkép: Magyarország városhálózata Forrás: OFTK, térkép: A települések társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettsége a 67/2007 (VI.28.) OGY határozat alapján, 2010 Forrás: OFTK,

20 8. térkép: A települések társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettsége a 67/2007 (VI.28.) OGY határozat alapján, 2010 Forrás: OFTK, Kapcsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Az országos fejlesztési célokhoz való kapcsolódás mellett fontos megvizsgálni, hogy az adott település fejlesztése hogyan járulhat hozzá a megye fejlődéséhez. Szabolcs-Szatmár- Bereg megye Területfejlesztési Koncepciója a helyzetértékelésre alapozva az alábbi megyei jövőképet és átfogó célokat fogalmazta meg: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jövőképe: 2030-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy olyan hely, ahol jó élni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye átfogó céljai: Az aktív megye - Értékteremtő foglalkoztatás és az aktivitás növelése, A szolidáris megye - A mélyszegénység felszámolása és a leszakadó térségek felzárkóztatása, A vonzó megye - Vonzó természeti, társadalmi, kulturális és gazdasági környezet megteremtése. A megyei jövőkép és átfogó célok megvalósulását 7 stratégiai cél szolgálja, amelyekhez a as időszakra vonatkozó Operatív Program 10 fejlesztési prioritást rendel (1. Hiba! A hivatkozási forrás nem található.). Nyírlugos vonatkozásában a 7. prioritás bír a legnagyobb jelentőséggel, amely keretében nevesítésre került a megye kisvárosainak fejlesztése, városi funkcióinak megerősítése. A város adottságainál és lehetőségeinél fogva ugyanakkor több megyei szintű cél eléréséhez is hozzá tud járulni. E célok - a 3 átfogó cél mellett - a 2., 8. és 10. stratégiai célok. 20

21 1. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye stratégiai céljainak és prioritásainak összefüggései Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Operatív Programja Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területfejlesztési Koncepciója (2013) három nagyobb csoportba, azokon belül pedig alkategóriákba sorolja a megye településeit, ezáltal meghatározva a megye stratégiai térszerkezetét, ami lehetővé teszi, hogy egyes megyei célok egyértelmű területi fókusszal rendelkezzenek. A koncepció alapján Nyírlugos egyéb város térkategóriába sorolható település (ábra). 21

22 9. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területfejlesztési Koncepciójának földrajzi fókuszai Fejlett centrum: A nyíregyházi agglomerációnak mint gazdasági, foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése. Nyíregyháza Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok: A megyei gazdasági decentrumainak és járásközpontjainak funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése Decentrum Járásközpont Egyéb város Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák: A megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése. Külső perifériák Rurális térségek Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területfejlesztési Koncepciója, Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Településfejlesztési Koncepció Nyírlugos településfejlesztési koncepcióját 2004 decemberében fogadta el az akkor még nagyközség képviselő testülete. A dokumentum a területfejlesztés fő irányait, valamint fejlesztési célokat (rövidtávú, középtávú és hosszú távú célok) határoz meg. A koncepcióban meghatározott irányokat és fejlesztési célokat az 5. és 6. táblázat ismerteti. 22

23 5. táblázat: A Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott fő területfejlesztési irányok MUNKAHELYTEREMTÉS, IPARI PARK KIALAKÍTÁSÁVAL A NAGYKÖZSÉG BELTERÜLETÉNEK BŐVÍTÉSÉVEL AZ ÉPÍTÉSI TELKEK KÍNÁLATÁNAK JAVÍTÁSA ÉLHETŐBB TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ALAKÍTÁSA, KÖZINTÉZMÉNYEK FELÉPÍTÉSÉVEL (POLGÁRMESTERI HIVATAL, SPORTCSARNOK) KÖRNYEZETVÉDELEM FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA, BIOLÓGIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ LÉTESÍTÉSÉVEL A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS INTÉZMÉNYI FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA (BENNLAKÁSOS IDŐSEK OTTHONA) HAGYOMÁNYŐRZÉS, A TELEPÜLÉSHEZ TARTOZÁS ÉRZÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE (TÁJHÁZ KIALAKÍTÁSA) SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK BŐVÍTÉSE Forrás: Nyírlugos Nagyközség Településfejlesztési Koncepciója (2004) 6. táblázat: A Településfejlesztési Koncepció céljai HOSSZÚ TÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK KÖZÉPTÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK RÖVIDTÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK Ipari park kialakításával munkahelyteremtés Vállalkozások letelepedésének ösztönzése a szolgáltatási szférában A belterületbe vonható, teleülési infrastruktúrával rendelkező területek feltárása Polgármesteri Hivatal építése Bennlakásos idősek otthona építése Anya- és gyermekvédelem tárgyi feltételeinek javítása Biológiai szennyvíz tisztító építése a nyírlugosi 0268 hrsz.-ú ingatlanon A külterületi ingatlanokon épített lakások és a hozzájuk tartozó területek belterületbe vonása Tájház kialakítása Forrás: Nyírlugos Nagyközség Településfejlesztési Koncepciója (2004) A településfejlesztési koncepció célkitűzései ugyanakkor nem tekinthetőek valódi céloknak, hanem inkább egy település stratégiai céljainak elérését szolgáló fejlesztési beavatkozásoknak, tevékenységeknek. A felsorolt településfejlesztési tevékenységek alapján Nyírlugos fejlesztési irányainak legfontosabb területei a gazdaságfejlesztés, valamint a település szolgáltatásainak fejlesztése Integrált Városfejlesztési Stratégia Nyírlugos önálló Integrált Városfejlesztési Stratégiával nem rendelkezik, azonban 2009 novemberében elkészült a településre vonatkozó Végleges Akcióterületi terv, melynek megírása során figyelembe vették a Városrehabilitáció ban - Kézikönyv a városok számára (ÖTM TÉSZ Budapest, 2007.október 5.) című dokumentum útmutatásait. Ennek köszönhetően a terv nagyfokú hasonlóságot mutat az IVS-ekkel. Az Akcióterületi Tervben meghatározott célrendszert az alábbi táblázat foglalja össze: 23

24 7. táblázat: Nyírlugos Végleges Akcióterületi Tervének (2009) célrendszere ÁTFOGÓ CÉLOK TEMATIKUS CÉLOK Forrás: Végleges Akcióterületi terv, A település társadalma A vonzó és élhető városi környezet erősödése A foglalkoztatottság növekedése, munkanélküliség csökkentése A város népességmegtartó képességének erősödése A település mikro-térségi centrum szerepének erősödése A térség kiegyensúlyozott térszerkezetének és versenyképességének elősegítése Az egészségügyi és szociális ellátás infrastrukturális színvonalának javulása, erősödése, a szociális ellátás szolgáltatási körének bővülése, a közszféra funkcióinak megerősödése Közigazgatási funkció erősödése infrastrukturális színvonalának javulása Nyírbátori okmányiroda és I. fokú építésügyi hatóság teher-mentesülése, a szolgáltatás elérésének megkönnyebbülése, a nyírbátori tűzoltók szerepének részleges átvétele az igazgatási és rendészeti funkciók megerősödése és területi kiterjedése Gazdasági funkció erősödése Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Népességszám alakulása: Nyírlugos lakónépessége 2013-ban fő volt, amely 7,8%-kal alacsonyabb a 2001-es értéknél (3009 fő). A lakónépesség 2001 és 2004 között csökkent főig, majd 2006-ig enyhe növekedés történt. Ezt követően nagyobb mértékű csökkenés következett be, ben érte el a mélypontot, ekkor mindössze fő lakott a városban. A következő évre jelentősnek mondható emelkedés történt, de a trend azóta is csökkenőnek mondható. Az állandó népesség alakulását nem jellemzik hasonló kilengések: 2001 és 2013 között 7,4%-os csökkenés volt tapasztalható. Enyhe emelkedés mindössze 2004 és 2006 között történt, ekkor az állandó népesség 3020-ról 3054 főre emelkedett. 8. táblázat: Nyírlugos város népességszám változása Adattípus Népesség 2013/2001 (%) Lakónépesség / állandó népesség 2001 (%) Lakónépesség / állandó népesség 2013 (%) Állandó (város) Lakónépesség (város) népesség , ,19 97,44 97,03 Állandó népesség ,72 98,40 97,12 24

25 (megye) Adattípus Lakónépesség (megye) Állandó (ország) Lakónépesség (ország) Forrás: KSH népesség Népesség 2013/2001 (%) , , ,08 2. ábra: Nyírlugos népességszámának alakulása ( ) Lakónépesség / állandó népesség 2001 (%) Lakónépesség / állandó népesség 2013 (%) 99,07 98, Lakónépesség (fő) Állandó népesség (fő) Forrás: KSH Népsűrűség A város népsűrűsége 2013-ban a KSH adatai alapján 47,52 fő/km 2 volt, ez 4,02 fő/km 2 -rel kevesebb a 2001-es adatnál. A település ritkán lakottnak mondható, mivel mind az országos, (106,17 fő/km 2 ), mind a megyei (94,57 fő/km 2 ) átlagtól is jelentősen elmarad Népmozgalom Nyírlugos népessége a vizsgált időszakban csökkent. Ezt két tényező együttes hatása okozza. A halálozások száma a vizsgált időszakban 2002 kivételével minden évben meghaladta a születések számát, emellett a városból történő elvándorlás is magasabb volt az odavándorlásoknál, ez alól a 2003-as, a 2005-ös és a 2006-os esztendők képeznek kivételt. A születések száma a város esélyegyenlőségi programja szerint jellemzően az alacsony képzettséggel rendelkező, hátrányos helyzetű családokban a magasabb. 9. táblázat: Nyírlugos város népmozgalmi adatai ( ) 25

26 Adattípus Élveszületések (előző népszámlálás óta, fő) Halálozások (előző népszámlálás óta, fő) Természetes szaporodás (előző népszámlálás óta, fő) Vándorlási különbözet (előző népszámlálás óta, fő) Teljes népmozgalom (tényleges szaporodás) (előző népszámlálás óta, fő) Forrás: KSH 3. ábra: Nyírlugos népmozgalmi adatai Élveszületések száma Halálozások száma Odavándorlások száma Elvándorlások száma Forrás: KSH Korösszetétel A városban az eltartott népesség rátája (a gyermeknépesség (0 14 éves) és az idős népesség (60 X éves) összege a éves népesség százalékában) 2001-ben 43,08%, míg 2011 ugyanez a mutató 38,26% volt, ami elsősorban a 14 év alatti fiatalok arányának jelentős csökkenésével (22,99%-ról 16,57%-ra) magyarázható. A város öregedési indexe kedvezőtlen demográfiai folyamatokat tükröz: 2001-ben 100 gyermek korúra 87,4 idős korú személy jutott, míg 2011-ben már 131. Ez a mutató meghaladja a megyei átlagot, (122,1), de az országos értéknél kedvezőbb (166,7). A népesség nemek szerinti megoszlása 2011-ben a városban: a népesség 52%-a nő, 48%-a férfi. A nemek közötti arány 2001-hez képest nem változott. A nők magasabb arányát főként a férfiak alacsonyabb átlagéletkora és élettartama magyarázza. 26

27 4. ábra: A lakónépesség korösszetétele 2001, 2011 A népeség korösszetétele 2001 A népeség korösszetétele % 20% 14% 23% 14% 5% X 22% 29% 17% 6% 12% 14% X Forrás: KSH, népszámlálás 2001, táblázat: A népesség korösszetétele -14 Adattípus adott korcsoport részesedése 2001 (%) 22,99% adott korcsoport részesedése 2011 (%) 16,57% ,79% 171 6,13% ,97% ,48% ,07% ,20% ,09% ,94% ,09% ,69% Összesen: ,00% ,00% Forrás: KSH és évi Népszámlálás Nemzetiségi összetétel Hazai nemzetiségek A 2011-es népszámlálás idején a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, mellettük egyedül cigány népesség található meg a városban, arányuk a válaszok alapján 6,7% volt. A 2001-es népszámláláshoz képest a cigány népesség aránya érdemben nem változott, de volt több olyan népcsoport is, amely ha néhány fővel is, de képviseltette magát a településen, viszont 2011-re eltűnt. Ezek a következők voltak: horvát (2 fő) román (2 fő) szlovák (3 fő) szlovén, vend (1 fő) ukrán (1 fő) 27

28 A lakónépesség fennmaradó hányadának nemzetisége válaszok hiányában nem volt megállapítható. A városban élő cigányság nemzetiségi önkormányzattal rendelkezik Képzettség Nyírlugos lakosságának képzettségi mutatói jelentősen elmaradnak mind az országos, mind a megyei értékektől, bár a tendencia pozitív. A legnagyobb mértékben az érettségivel, valamint az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya emelkedett. 11. táblázat: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség alapján (2001, 2011) Adattípus Változás 2011/2001 viszonylatában (%) város 70,3 56,6 80,5% Legfeljebb általános iskola Érettségi nélküli középfokú végzettség megye 54,7 41,6 76,1% ország 46,3 31,7 68,5% város 15, ,1% megye 21,9 19,9 90,9% ország 21,1 19,5 92,4% város 10,3 16,8 163,1% Érettségi megye 15,6 22,1 141,7% ország 22 30,1 136,8% város 3,4 5,6 164,7% Forrás: KSH Egyetemi vagy főiskolai oklevél megye 6,3 10,5 166,7% ország 9,9 15,5 156,6% Foglalkoztatottság Nyírlugos városban 2011-ben a munkaképes korúak száma fő volt, ennek 53,7% a volt foglalkoztatott. Ez az arány megegyezik a megyei értékkel, azonban az országostól (64,02%) elmarad. A foglalkoztatottak aránya a 2001-es adatokhoz képest magasabb értéket mutat (foglalkoztatottak száma 2001-ben: 631 fő, a munkaképes korúak 36,9%-a volt) 28

29 12. táblázat: A népesség gazdasági aktivitása (2001, 2011) Gazdaságilag aktív Gazdaságilag inaktív Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Mértékegység fő % fő % fő % fő % Nyírlugos , , , , , , ,2 Szabolcs-Szatmár- Bereg megye , , , ,6 Magyarország , , , ,9 Forrás: KSH 2011-ben a helyben foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottakon belül 65,5% volt, míg a településről ingázók aránya 30,6%. A helyben foglalkoztatott helyi lakosok aránya 2001 óta csökkent, ami a foglalkoztatottak számának jelentős emelkedésének köszönhető. Az ingázók aránya alacsonyabb, aminek oka, hogy a helyben dolgozó foglalkoztatottak száma nagyobb mértékben emelkedett az ingázóknál. A más településre eljáró dolgozók száma (291 fő) jelentősen meghaladta a más településről naponta bejáró dolgozók számát (187 fő), ami jelzi, hogy a város foglalkoztatási potenciálja viszonylag korlátozott. Munkanélküliek aránya: A település jelentős munkaerőpiaci problémája a nyilvántartott álláskeresők magas száma és aránya: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a munkanélküliek aránya a 2000 és 2015 közötti időszakban a 2014-es évet kivéve jelentősen meghaladta az országos átlagot. A legrosszabb a helyzet 2011-ben és 2012-ben volt, ezekben az években a munkanélküliség a 20%-ot is meghaladta. Ezt követően a gazdasági helyzet általános javulásának, valamint a közmunkaprogram felfutásának köszönhetően a munkanélküliségi ráta jelentősen mérséklődött. A 2014-es év a város számára kiemelkedően sikeres volt, mivel a nyilvántartott álláskeresők számát több hónapon keresztül is sikerült 2% alá leszorítani. 5. ábra: Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 15,89% 12,35% 15,62% 15,48% 15,13% 12,21% 18,02% 19,54% 20,08% 20,76% 15,24% 14,23% 19,33% 19,32% 18,49% 14,09% 16,89% 11,33% 14,82% 2,01% 13,96% 11,92% 11,35% 10,11% 9,96% 10,32% 11,45% 12,00% 12,24% 13,92% 11,74% 11% 9,72% 10,22% 9,74% 9,81% 6,95% 6,38% 5,68% 5,73% 5,95% 6,56% 6,62% 6,59% 7,04% 7,57% 6,29% 5,99% Nyírlugos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 29

30 A munkanélküliség ciklikussága és annak következményei: Nyírlugos utolsó teljes évének munkanélküliségét vizsgálva látható, hogy a tavaszi hónapok beköszöntéig a munkanélküliség folyamatosan emelkedik, majd hirtelen lecsökken. A nyilvántartott munkanélküliek alacsony száma az őszi hónapok beköszöntéig tart, ezt követően ismét növekedésnek indul. Ez arra utal, hogy a településen a mezőgazdaság szerepe a gazdaságban igen jelentős. 6. ábra: A nyilvántartott álláskeresők számának változása Nyírlugoson 2014-ben Forrás: Nemzeti foglalkoztatási Szolgálat Jövedelmi viszonyok Jövedelem A jövedelmi viszonyok egyik meghatározó tényezője a népesség gazdasági aktivitása, amelyet az előző fejezetben bemutattunk. Nyírlugoson az ezer lakosra jutó adózók száma 2013-ban 434 fő volt, amely kis mértékben meghaladja a megyei adatokat (421 fő). Az egy főre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem ezer forint, a személyi jövedelemadó értéke 167 ezer forint volt. Ezek az értékek kedvezőtlenebbek a megyei átlagnál. A nyugdíjasok száma ezer főre vetítve 2013-ban 275 fő, átlagos havi ellátásuk forint volt, ez amellett, hogy alacsonyabb a megyei átlagnál ( Ft) a megyében található városok között is a harmadik legkisebb érték. Segélyezés A rendszeres szociális segélyben részesítettek száma alacsonynak tekinthető, ezer főre vetítve mindössze 2,1. Ugyanez az érték a megye esetében 3,5 volt 2013-ban. Országos és megyei összehasonlításban ugyanígy alacsony a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma is. 30

31 13. táblázat: Segélyezettek ezer főre jutó száma (2013) Nyírlugos Szabolcs-Szatmár- Bereg megye városai Szabolcs-Szatmár- Bereg megye Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma 2,1 3,5 5 10,1 37,2 50,7 Forrás: KSH Életminőség A lakosság életminőségét számos tényező befolyásolja közvetlen és közvetett módon, ezek közül a háztartások lakáskörülményeiről, illetve a gépkocsiállományról állnak rendelkezésre megfelelő információk települési szinten. A családok életminőségének egyik fő meghatározó tényezője a lakások felszereltsége, komfortfokozata és 2011 között az összkomfortos lakások aránya a városban jelentősen növekedett, de a növekedés ellenére is több mint 10%-kal elmarad az arányuk a megyei átlagtól. Kismértékű emelkedés történt a komfortos lakások arányában is, így részesedésük a teljes lakásállomány több mint 50%-a volt 2011-ben (a megyében az arányuk 38,3% volt) a fennmaradó komfortfokozatok részaránya többnyire megfelel a megyei átlagnak. A lakások felszereltsége jónak mondható, ezek közül is kiemelkedő a közcsatornával ellátott lakások aránya, amely 27%-kal haladja meg a megyei átlagot. 14. táblázat: Lakások és lakott üdülők felszereltsége és komfortfokozata (2001 és 2011) város megye város megye az összes háztartás %-ában az összes háztartás %-ában Lakások összesen: Lakás szerint komfortossága összkomfortos 22,37 40,27 34,38 47,19 komfortos 48,11 32,79 50,33 38,30 félkomfortos 7,23 4,93 3,64 2,94 komfort nélküli 19,93 19,08 10,83 11,08 szükség- és egyéb lakás 2,35 2,94 0,83 0,48 Lakás szerint felszereltsége 31

32 város megye város megye az összes háztartás %-ában az összes háztartás %-ában hálózati vízvezetékkel 83,18 80,96 92,64 90,33 Forrás: KSH házi vízvezetékkel 0,00 1,91 0,66 1,99 meleg folyóvízzel 77,63 79,34 86,53 87,41 közcsatornával 15,14 35,28 85,95 58,76 házi csatornával 68,12 47,69 7,36 33,56 vízöblítéses WC-vel 73,59 76,48 87,11 87,52 Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik számának változása. Nyírlugoson a 2000 és 2013 között eltelt időszakban az 1000 főre jutó személygépkocsik száma alatta maradt az országos átlagnak, de a folyamatos növekedésnek köszönhetően a megyei értékeket 2008-ra, ha csak minimális mértékben is, sikerült meghaladni 7. ábra: a személygépkocsik számának változása ezer lakosra Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyírlugos Forrás: KSH Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A Nyírlugoshoz hasonló méretű városokban a térbeli, társadalmi konfliktusok megjelenése nem tekinthető általános jelenségnek. A településen a hátrányos helyzetű lakosok és gyermekek száma magasnak számít, a magyarországi átlagot jelentős mértékben meghaladja, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adatok is alacsonyabbak, ez magában hordozhatja a konfliktusok kialakulásának valószínűségét, de ezt az önkormányzat valamint 32

33 az érintettek számára nyújtott szolgáltatások ellátását végző szervezetek képesek kezelni. Az érintett városrészek és szegregátumok részletes bemutatását a 3.3 fejezet tartalmazza. 8. ábra: A hátrányos helyzetű gyermekek aránya az egyes oktatási-nevelési intézményekben (2013) 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 78,1% 77,6% 54,2% 56,9% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 26,3% 29,5% 0,0% Óvoda Általános iskola Nyírlugos Szabolcs-Szatmár-Bereg Magyarország Forrás: KSH Települési identitást erősítő tényezők Történeti és kulturális adottságok Településtörténet A település viszonylag későn, a XIV században tűnt fel először az okleveles adatok között, mint vett birtok a Guthkeled nemzetség birtoktömbje közé ékelődve től kezdve a terület a Báthory család ecsedi ágának tulajdonát képezte ben a falu határába olvadt egy másik középkori falu, Makra. A török hódoltság idején a területet nem foglalták el, azonban a törökök betöréstől való félelem nem volt alaptalan a lakosok részéről, de menedéket nyújtottak a települést övező erdős mocsaras területek a számukra ben a község Szabolcs és Szatmár megye közös megállapodása alapján Szabolcshoz került, de a fele része Szatmárban volt, ez a későbbiekben pereskedésig fajuló vitát eredményezett. Egy ilyen, 1723-as perben derült ki, hogy a település több évtizeden keresztül puszta volt, de ekkorra már 48 telken laktak, amelyek útmenti, házsoros formában helyezkedtek el. Ezt követően a település határába beolvadt Szennyes, amely jelenleg a város egyik lakott külterületének számít, 1967 óta Szabadságtelep néven. A XVIII. században jelentős mértékű bevándorlás történt a településre. Érkeztek telepesek a Szatmár megyei Acsádról, a felvidéki Árva megyéből, de ruténok is beköltöztek. A XIX. században a falu népességét szlovákok betelepítésével növelték ban a faluban kolerajárvány tört ki, amely súlyos csapást mért a népességre: a lakosság több mint egyharmada nem élte túl a betegséget. 33

34 A XX. század elején nagymértékű emigráció jellemezte a települést. A földéhség, a munkanélküliség és a szegénység hatására az 1930-as évekig legalább 250 helybeli döntött úgy, hogy külföldre vándorol, főbb úticéljuk Kanada és Argentína volt. A járvány és a nagymértékű kivándorlás ellenére 1870 és 1960 között folyamatosan emelkedett Nyírlugos népessége. Az 1960-as évek elején kiépült a település elektromos hálózata. Nyírlugos július 1-jén kapta meg a városi rangot. Kulturális értékek A város területén három helyi védelem alatt álló épület található, ezek a következők: a Görög katolikus templom, a Római katolikus templom, valamint Bogáti út 692 hrsz. alatti lakóépület. A kulturális rendezvények fő szervezője az önkormányzat, melynek a városban található civil szervezetek jelentős segítséget nyújtanak. A rendezvények közül említésre méltó a település védőszentjének, Szent Erzsébetnek az ünnepe, melyet november elején tartanak Civil szerveződések Nyírlugoson a civil szervezetek száma alacsonynak mondható, 2013-ban a KSH adatai szerint mindössze 7 működött a városban. Ez ezer lakosra vetítve mindössze 2,5, amely a megyei átlagot sem éri el. 15. táblázat: Civil szervezetek száma (2013) Nyírlugos Szabolcs- Szatmár-Bereg Magyarország megye Civil szervezetek száma Civil szervezetek 1000 lakosra jutó száma 2,5 4,1 5,7 Forrás: KSH A városban működő civil szervezetek hagyományosan jó kapcsolatokat ápolnak az önkormányzattal, a településen megtartásra kerülő rendezvények szervezésében rendszerint közreműködnek. Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti szoros együttműködést bizonyítja, hogy a működéshez szükséges helyiségeket valamennyi jelenleg is működő civil szervezet számára a Többcélú Közösségi Épület biztosítja. A működéshez szükséges hely biztosításán felül az önkormányzat minden évben 4 civil szervezet működését támogatja 300 ezer forinttal. A település Civil Koncepcióval nem rendelkezik. 16. táblázat: működő civil szervezetek Nyírlugoson (2015) Szervezet neve Szervezet típusa Tevékenység Nyírlugosi Sportegyesület egyesület sporttevékenység Nyírlugosi Polgárőr Egyesület egyesület egyéb Nyírlugosi Hagyományőrző Egyesület egyesület egyéb Nyugdíjas Egyesület Nyírlugos egyesület egyéb 34

35 Szervezet neve Szervezet típusa Tevékenység Polgármester a Diákokért Alapítvány alapítvány szociális Forrás: Nyírlugos Város Önkormányzata 1.5 A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Oktatás-nevelési intézményhálózat Óvodai feladatellátás Nyírlugos városban az óvodai ellátás egy intézményben, egy feladatellátási helyen történik, amelynek fenntartója Nyírlugos Város Önkormányzata. A városban összes óvodai férőhely száma 150, a városi szintű kihasználtság 70%-os. Az óvoda épülete 1999-ben épült, jelentős fejlesztés az átadást követően nem történt. 17. táblázat: Óvodai intézmények és azok legfontosabb statisztikai adatai (2013. év) Intézmény neve és fenntartója Feladatellátó hely és annak címe Férőhely (fő) ban beíratott gyereke k száma (fő) Kihasz náltság (%) Csoportszobák száma (db) Tornaszoba léte (igen/nem, db) Nyírlugosi Óvoda Nyírlugos, Szabadság tér % 5 igen 4. Forrás: KSH, Végleges Akcióterületi Terv Nyírlugos, 2009 Általános iskolai feladatellátás A városban egy általános iskola működik egy feladatellátási helyen. Az intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyírbátori Tankerülete. Az általános iskolai nappali oktatásban résztvevő tanulók száma 2013-ban 299 fő volt (a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján). Az elmúlt évek (2001 -) tendenciája szerint ez a szám csökkenő. A város általános iskolájában nemzetiségi oktatásban nem részesülnek. A más településről bejáró tanulók száma 53 volt a 2013-ban, ez a szám folyamatosan növekszik. Az oktatási intézményben tanulók több mint 77%-a hátrányos helyzetű. 18. táblázat: Általános iskolai intézmények és azok legfontosabb adatai (2013) Intézmény neve és fenntartója Nyírlugosi Általános Iskola Forrás: KSH Feladatellátó hely és annak címe Nyírlugos, Debreceni utca 2. Tanulók száma 2013-ban (fő) Más településről bejáró tanulók száma (fő) Hátrányos helyzetű tanulók száma (fő)

36 Fejlesztések az elmúlt időszakban: Az iskola pedagógiai, módszertani reformját támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése TIOP forrásból. Összköltség: 18,8 millió Ft Az Iskolai könyvtár informatikai fejlesztése TIOP forrásból. Összköltség: 5,5 millió Ft. Példaértékű referenciaterületek a Nyírlugosi Általános Iskolában című pályázat TÁMOP forrásból. Összköltség: 4 millió Ft Sokszínű lehetőségek a Nyírlugosi Általános Iskolában című pályázat TÁMOP forrásból. Összköltség: 12 millió Ft. Hőszivattyús fűtési rendszer kialakítása KEOP forrásból. Összköltség: 137 millió Ft. Oktatásfejlesztés Nyírlugoson című projekt TÁMOP forrásból. Összköltség: 32 millió Ft Középfokú oktatás A os tanévben kezdte meg az oktatást a városban a Báthori István Gimnázium, melynek fenntartója a SZILTOP Oktatási Nonprofit Kft. Az iskola deklarált célja, hogy a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit javítsa azáltal, hogy biztosítja számukra az érettségi bizonyítvány megszerzését. Az intézmény 4 évfolyamos gimnáziumi oktatást nyújt esti képzési rend szerint, a helyet az általános iskola épülete biztosítja. Az intézményben a KSH adatai szerint 2013-ban 82 fő tanult, eredményes érettségi vizsgát 22-en tettek le. 19. táblázat: Középfokú oktatási intézmények és azok jellemzői (2013/2014 tanév) Középfokú oktatási intézmény neve, fenntartója / működtetője Tanulók száma 2005 (fő) Tanulók száma 2013 (fő) Képzési kínálat Báthori István esti tagozatos felnőttoktatás Gimnázium Forrás: KSH 9. ábra: A tanulói létszám változása ( ): Óvodába beírt gyermekek száma Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban Középiskolai tanulók száma a felnőttoktatásban 36

37 Forrás: KSH Egészségügyi ellátás Alapellátás A városban összesen 2 háziorvos, 1 házi gyermekorvos,1 fogorvosi praxis működik. Betöltetlen praxis a településen nincs. Az ügyeleti feladatok ellátása a kistérség társulás keretében Nyírbátorban történik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra eső betegek száma 933, amely jelentősen kedvezőbb mind a megyei (1656 fő), mind az országos (1486 fő) átlagnál. A városban 1 védőnő dolgozik. A kiszolgáló épületek berendezési tárgyai, eszközei fejlesztésre szorulnak, emellett a gyermekorvosi rendelő épületének állapota sem felel meg a kor követelményeinek. A településen 1 gyógyszertár működik. 20. táblázat: Egészségügyi ellátást biztosító ellátóhelyek főbb jellemzői Egészségügyi ellátóhely, címe Ellátás jellege Nyírlugos, Erkel F. u. 10. Háziorvos 2 Nyírlugos, Rákóczi u. 10 Gyermekorvos 1 Nyírlugos, Bélteki u. 3. Fogorvos 1 Nyírlugos, Szabadság tér 1. Védőnői szolgálat 1 Nyírlugos, Erkel Ferenc utca 8. Gyógyszertár Forrás: Nyírlugos Város Önkormányzata Gyakorolt praxisok száma A városban a fentiek mellett 1994 óta mentőállomás is található, melynek működési területe 7 településre terjed ki. Az állomás épülete elavult Szociális ellátás Intézmények, szolgáltatások A szociális ellátásokat Nyírlugoson a települési támogatásról és a szociális ellátás helyi szabályairól szóló 2/2015 (III.2.) Önkormányzati Rendelet szabályozza. Az önkormányzat 3 típusú alapszolgáltatást biztosít a városban, ezek a következők: étkeztetés, házi segítségnyújtás és tanyagondnoki szolgáltatás. A szociális és gyermekvédelmi alapellátás és szakosított ellátást 1 intézmény látja el a városban, működési terülte a településre korlátozódik. Nyírlugoson, mivel a kiszolgáló épület állapota jelenleg nem alkalmas a funkció ellátására, illetve a tárgyi feltételek sem állnak rendelkezésre, nem működik idősek nappali ellátását biztosító intézmény. Az önkormányzat a kötelező szociális alapfeladatait ellátó Önkormányzati Szociális Alapszolgáltatásnak az ellátottak részére nyitva álló helyiséget biztosít Többcélú Közösségi Épületben. A városban bölcsőde nem működik. 37

38 Pénzbeli és természetbeni ellátások Törvényi kötelezettségeinek megfelelően az önkormányzat pénzbeli és természetbeni támogatásokat is nyújt a szociálisan rászorulóknak. A szociális ellátások korábbi rendszerét az alábbi táblázat szemlélteti táblázat: Szociális ellátások ( ) Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma [db] Rendelkezésre állási támogatásban/bérpótló juttatásban ( ig)/foglalkoztatást helyettesítő támogatásban ( től) részesítettek átlagos száma fő] Rendelkezésre állási támogatásra/bérpótló juttatásra ( ig)/foglalkoztatást helyettesítő támogatásra ( től) felhasznált összeg [eft] Időskorúak járadékában részesítettek száma fő] Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban/kedvezményben részesítettek száma [fő] Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma [db] Ápolási díj támogatást kérő személyek száma [db] Ápolási díjban részesítettek száma [fő] Tárgyévben lakásfenntartási támogatást kérő személyek száma (pénzbeli és természetbeni) [fő] Aktív korúak ellátásában részesítettek száma [fő] Közfoglalkoztatásban részt vettek száma [fő] Közfoglalkoztatásra fordított összeg [eft] A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesítettek március 1-vel módosították a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényt, amely nagymértékben megváltoztatta az önkormányzatok által nyújtandó ellátások körét. Az azóta eltelt idő rövidsége miatt érdemi tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre. 38

39 száma [db] Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzbeli és természetbeni) [fő] Átmeneti segélyezésben részesült személyek száma (pénzbeli és természetbeni) [fő] Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma (pénzbeli és természetbeni) [db] Gyermekétkeztetési térítés díj, beiskolázási kedvezményben részesült személyek száma [fő] Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma [fő] Egyéb önkormányzati támogatásokban részesült személyek száma [fő] Forrás: Nyírlugos Város Önkormányzata Közművelődés, sport, szabadidő Intézmények A városban az alábbi intézmények működnek: Közösségi ház: Az Otthonunk Nyírlugos program keretében épült Többcélú Közösségi Épületet 2011 decemberében adták át. Könyvtár: Az intézmény 1964-ben alakult. Habár a könyvtári egységek száma folyamatosan növekszik, mind a könyvtárba beiratkozott olvasók, mind a kölcsönzött könyvtári egységek száma jelentősen csökkent az elmúlt években. Teleház: 1999-ben nyílt meg, az óvoda épületében kapott helyet, később a Többcélú Közösségi Épületbe költöztették az intézményt. Szolgáltatásai között szerepel a számítógép használat, a tárgyalóterem bérlés lehetősége, hirdetések készítése, névjegykártyakészítés, internetes hozzáférés. Fejlesztések között: ÉAOP D-2f Otthonunk Nyírlugos - Fejlesztési Program: a 650 millió forint támogatásból megvalósult projekt részeként épült meg a közösségi ház, kialakításra került a tájház. Rendezvények A városban ismertebb rendezvényeket nem szerveznek. Egy rendszeresen megszervezett rendezvény van, a városnap. A település július 1-jén kapta meg a városi rangot, ennek emlékére rendezik meg minden év augusztusában. A rendezvényt főképp a helyi és a szomszédos települések lakói látogatják, számuk évente fő közé tehető. 39

40 Sport Nyírlugos sportélete 3 fő alkotóelemből áll, ezek a következők: diáksport, szabadidősport, versenysport. Mindhárom elem rendelkezik a művelésükhöz szükséges infrastrukturális feltételekkel. Diáksport: A tanulók rendelkezésére egy fedett tornaterem, az általános iskola udvarán álló szabadtéri aszfaltozott kézi-, kosár- és teniszpálya, valamint egy, 40x20 területű, műfüves labdarúgó pálya áll, műszaki állapotuk megfelelő. A labdasúgó pályát az iskola tanulói mellett a felnőtt labdarúgó csapat is rendszeresen használja. A tornaterem átadására ben, felújítására 2009-ben került sor. A szabadtéri sportpályát 2008-ban látták el friss aszfaltborítással. Szabadidősport: A településen két szabadidőpark található: az Adonyi úton valamint Cserhágón. Utóbbi magántulajdonba került, így használatának feltétele a tulajdonos hozzájárulása. A szabadidőparkok mellett további lehetőséget nyújt az oktatási intézmények udvarán és a városban levő további 4 játszótér. Versenysport: A Nyírlugosi Sportegyesület keretein belül működik, a sportolni vágyók a labdarúgó és az asztalitenisz szakosztályok közül választhatnak. A Városban a labdarúgók számára füves- és műfüves pálya is rendelkezésre áll Esélyegyenlőség biztosítása Nyírlugos 2013 júliusában fogadta el a Helyi Esélyegyenlőségi Programját, felülvizsgálatára 2015-ben került sor. A HEP céljai a következők: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosítása, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés, diszkriminációmentesség, szegregációmentesség érvényesítése. 22. táblázat: A Helyi Esélyegyenlőségi Programban azonosított problémák és fejlesztési lehetőségek Célcsoport Azonosított problémák Fejlesztési lehetőségek Romák és mélyszegénységben élők Gyermekek Nők Családtervezési és életvezetési tanácsadás hiányosságából fakadó problémák Sok a veszélyeztetett gyermek Magas munkanélküliség a gyesről, gyedről visszatérő nők között Felvilágosító, képzési programok, tanácsadások szervezése az oktatásba való beilleszkedés elősegítése iskolai hiányzások minimalizálása magatartási problémák kezelése képzések, felzárkóztató programok, közmunkaprogramok szervezése 40

41 Célcsoport Azonosított problémák Fejlesztési lehetőségek Idősek Az idős emberek informatikai jártassága alacsony, idegen nyelveket nem ismernek A krízishelyzetbe került egyedül élő, elmagányosodott személyek száma növekszik, elvárásuk a közösségtől a segítségnyújtásukra folyamatosan nő. a pályázati lehetőségeket keresése, tájékoztató fórumok tartása A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás fenntartása, a szolgáltatás folyamatos működtetése az érdekükben fontos. Az idősek nappali ellátásának újra indítására nagy szükség lenne pályázati és saját forrásból. Fogyatékkal élők Kevés a fogyatékkal élő személyeket foglalkoztató munkahely Forrás: Nyírlugos Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja Munkahelyek létesítése 1.6 A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre Nyírlugos gazdasági súlyát és szerepkörét érintően nem kerül említésre a megyei területfejlesztési programban. A városban a regisztrált vállalkozások száma mindössze 551, a működő vállalkozások száma 101 volt 2012-ben ez mintegy 7%-os csökkenés 2010-hez képest. A működő vállalkozások 1000 lakosra vetített száma a megye esetében 46 működő vállalkozás / 1000 lakos ugyanez az érték Nyírlugos esetében: táblázat: Vállalkozások létszámkategória szerinti helyzete Nyírlugoson (2012) Területi egység működő vállalkozások száma alkalmazotti létszám alapján 1-9 fő fő fő 249- X fő mikro kis közép nagy Nyírlugos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyírlugos részesedése a megyei szummából (%) Forrás: KSH 0,4 0,5 0 0 A fenti táblázatból is látható, hogy Nyírlugos megyei gazdaságban játszott szerepe igen csekély. A vállalkozások túlnyomó többsége mikrovállalkozásnak minősül, a kisvállalkozások részaránya sem éri el a 4%-ot. Közép- és nagyvállalkozások a KSH adatai alapján nincsenek jelen a településen. 41

42 A város relatív helyzetét tükrözi emellett a működő vállalkozások ágazatok szerinti megosztása. Ezzel lehetővé válik a domináns ágazatok azonosítása és összehasonlítása a megyei jellemzőkkel. 24. táblázat: Működő vállalkozások a fő gazdasági ágazatokra lebontva (2012) Gazdasági ág Nyírlugos Szabolcs-Szatmár- Bereg megye db % db % Nyírlugos részesedése a megyén belül (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 18 17, ,0 1% Ipar, építőipar 16 15, ,2 0,4 Szolgáltatás 67 66, ,8 0,3 Összesen ,4 Forrás: KSH Nyírlugoson az adatok alapján a primer szektor részesedése jelentősen meghaladja a megyei átlagot, mintegy két és félszerese annak. Ennek megfelelően a szekunder és a tercier szektor részesedése elmarad a megyei adatoktól A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Mezőgazdaság 2012-ben 18 vállalkozás működött a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat nemzetgazdasági ágban, ez az összes vállalkozás 17,8%-a. A 2010-es Általános Mezőgazdasági Összeírás alapján a regisztrált gazdasági szervezetek száma 895 db, amelynek 99,7%-a egyéni gazdaság, a 2011-es népszámlálási adatok alapján 107 fő dolgozik az ágazatban. A használt földterületeken leginkább a szántók és az erdő művelési ágú földterületek a jellemzőek együttes részesedésük meghaladja a 87%-ot. Jellemző a zöldségek, a bogyós gyümölcsűek és a csonthéjasok termelése, a korábban elterjedt dohány, burgonya, napraforgó és csillagfürt termesztése veszített jelentőségéből. 25. táblázat: A használt földterület művelési ágak szerint (2010) Művelési ág Terület (ha) A művelési ág részesedés Nyírlugos területéből (%) Nyírlugos részesedése a kistérségen belül (%) Szántó 1158,96 46,8 6,4 Konyhakert 10,77 0,4 5,9 Szőlő 2,08 0,1 7,9 Gyümölcsös 134,78 5,4 10,5 Gyep 90,89 3,7 4,4 42

43 Művelési ág Terület (ha) A művelési ág részesedés Nyírlugos területéből (%) Nyírlugos részesedése a kistérségen belül (%) Erdő 1001,79 40,4 8,2 Nádas Egyéb területek 79,34 3,2 8,1 Forrás: Általános Mezőgazdasági Összeírás (2010) Az állattenyésztésen belül a baromfi, illetve ezen belül a tyúkok tartása a legjellemzőbb, 2010-ben a tartott tyúkok száma meghaladta a et. Emellett számottevőnek mondható a sertés- és juhállomány is (670, illetve 375 egyed). A város mezőgazdaságához kapcsolódóan érdemes megemlíteni az z MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete által folytatott tartamkísérletet. A programot 1963-ban indították, és célja, hogy kiderítse, a Nyírségre jellemző, rossz minőségű homoktalaj termékenységét hogyan emelhetik. Ennek során több éves periódusokban vizsgálják, hogy az egyes növények termésátlagára milyen hatással van a műtrágya alkalmazása. A kísérlet kiterjed a talaj kémiai jellemzőinek vizsgálatára is Ipar Az ipar részesedése Nyírlugoson a legalacsonyabb a gazdasági ágazatok között, a vállalkozások mindössze 15,8%-a végzi tevékenységét a szekunder szektorban, de a legtöbb munkahelyet ez a szektor biztosítja, a lakosságból több mint 350 fő dolgozik az ágazatban. A külföldi vállalatok jelenléte nem jellemző. A működő vállalkozások a szektor két területén tevékenykednek: az építőiparban 12, a feldolgozóiparban 4 vállalkozás működik. 10. ábra: Az ipari tevékenység ágazati megoszlása alágazatok szerint (2012) 25% Feldolgozóipar Építőipar 75% Forrás: KSH A városban Ipari Park nem működik, az ipari termelés fő területe Cserhágó, itt működik a település legnagyobb gazdasági társasága, az Agrosprint Kft. A karcagi vállalkozás

44 ban vette meg a területet a Cserfood Kft. felszámolásából. A telephelyen a foglalkoztatottak száma 200 fő, profiljuk a kukorica, a borsó, a bab az alma ipari méretű feldolgozása Szolgáltatások A működő vállalkozások számát tekintve a szolgáltató szektor számít a legnagyobbnak Nyírlugoson, mivel az összes vállalkozás 66,4%-a tevékenykedik az ágazatban. A foglalkoztatottak számát tekintve viszont elmarad a szekunder szektortól, mivel a vállalkozások átlagos mérete jóval kisebb a 2011-es népszámlálási adatok alapján a számuk nem éri el a 150 főt. Az alágazatokat vizsgálva a kereskedelem túlsúlya szembetűnő, az összes vállalkozás közel 42%-a ide tartozik, amely még a megyei átlagot is jelentősen meghaladja. Két terület gyakorlatilag hiányzik a városból, ezek az ingatlanügyletek és a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág alá tartozó vállalkozások. 26. táblázat: A szolgáltatásban működő vállalkozások nemzetgazdasági áganként Nemzetgazdasági ág Nyírlugos Megoszlás (%) (db) Nyírlugos megye ország kereskedelem, gépjárműjavítás 28 41,8 33,1 26,0 szállítás, raktározás 9 13,4 5,6 4,5 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 8 11,9 7,2 6,0 információ, kommunikáció 2 3,0 3,1 6,5 pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 1,5 5,1 4,5 ingatlanügyletek 0 0 3,0 5,8 szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 4 6,0 14,0 20,9 adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 7 10,4 5,7 6,8 oktatás 3 4,5 8,7 5,2 humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 3,0 6,5 5,6 művészet, szórakoztatás, szabadidő 0 0 2,3 3,0 egyéb szolgáltatás 3 4,5 5,7 5,2 Forrás: KSH A turisztikai ágazatról Nyírlugos esetében nem beszélhetünk. Kereskedelmi szálláshelyek a városban nem üzemelnek, emellett olyan jelentősebb turisztikai attrakció sem található, amelyre az ágazat épülhetne A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A város gazdasági szervezeteinek belső strukturális jellemzői az fejezetben már elemzésre kerültek statisztikai adatok alapján, megyei összehasonlításban. Nyírlugos helyi iparűzési adó bevételei között nagymértékben emelkedtek, de ezt a növekedést gazdasági válság erősen visszavetette et követően a bevételek ismét lassú növekedésnek indultak, de a 2006-os szintet csak 2011-re sikerült elérni. 44

45 11. ábra: Nyírlugos Helyi Iparűzési Adóbevételeinek alakulása, ezer Ft-ban Forrás: KSH A településen működő gazdasági szervezetek között 7 sikeres pályázatot nyújtottak be, összesen 60,6 millió forint értékben. 27. táblázat: A Nyírlugoson működő gazdasági társaságok által elnyert támogatások között Pályázati kiírás Pályázó neve Projekt címe Megítélt támogatás (Ft) TÁMOP A-13/1 Agrosprint Kft. Az Agrosprint Kft. gyakornoki programja nem saját tanuló foglalkoztatásával GOP /M K. SÁ-BE Kft. K. SÁ-BE Kft. technológiai fejlesztése Nyírlugoson GOP /C M+R 2003 Kft. Innovációs fejlesztésre irányuló gépbeszerzés az M+R 2003 Kft-nél GOP /F M+R 2003 Kft. Innovatív fogászati technológia bevezetése az M+R 2003 Kft.-nél GOP /A "Nyíracsádi Technológiai fejlesztés a "Nyíracsádi Dózsa" Kft. Dózsa" Kft. üzemnyagtöltő állomásain GOP /M Páka Kft Ingatlanfejlesztés a Páka Kft-nél GOP /M Forrás: palyazat.gov.hu Török Menyhért egyéni vállalkozó Vegyesiparcikk kiskereskedés gáz,- és vízvezeték szerelési szolgáltatással

46 28. táblázat: Nyírlugoson működő fontosabb vállalkozások vállalkozás neve tevékenysége foglalkoztatottak száma Agrosprint Kft. zöldség-gyümölcs feldolgozás 200 Lugosi Fafeldolgozó Kft. fafeldolgozás 25 Nyírerdő Zrt. erdőgazdálkodás 15 Sprint-farm Kft. növénytermesztés 10 Forrás: Nyírlugos Város Önkormányzata A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Nyírlugos Nyíregyházától 45, Debrecentől 40, a járásközpont Nyírbátortól 22 km-re fekvő település. A város 3 db négyszámjegyű összekötő útvonal találkozásánál fekszik: a as út Nyíradonyt köti össze Nyírbéltekkel, a 4905-ös út a Nyírlugos-Vámospércs összeköttetést biztosítja, a 4914-es Nyírmihálydiba vezet a településről. Valamennyi útvonalról elmondható, hogy egyes belterületi szakaszoktól eltekintve állapotuk leromlott, felújításra szorulnak. További hátrány a település számára, hogy a közelben autópálya nem található. A várost vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomások Nyírmihálydiban és Nyírgelsén találhatóak, a településtől mintegy 9-9 kilométerre. További problémát jelent a település versenyképessége szempontjából a lakosság alacsony iskolai végzettsége: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya még a megyei átlagnál is magasabb, viszont az érettségivel, diplomával rendelkezők száma alacsonyabb. A részletes elemzést a fejezet tartalmazza. Munkaerőre a leginkább a mezőgazdaságban és az arra épülő feldolgozóiparban van kereslet. A városban K+F, valamint innovációs tevékenységet folytató vállalkozás nem működik. A fentiekből látható, hogy Nyírlugos versenyképességét mind az elhelyezkedése, mind a lakosok képzettsége, mind a gazdasági szerkezete hátrányosan befolyásolja, amely megmagyarázza azt, miért van szükség kiterjedt közmunkaprogramra a településen Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A város lakásállománya 2011-ben volt, amely 1,85%-kal haladja meg a 2001-es értéket és 2013 között a legtöbb lakás 2004-ben épült, szám szerint 18, 2007-ben ban 13 új lakást adtak át. A válság az építési kedvet megszakította ben még épült ugyan 3 új lakás, de az azóta eltelt időszakban nem. A helyzetet tovább árnyalja, hogy 2010 és 2013 között mindössze 1 építési engedélyt állítottak ki a településen. 46

47 12. ábra: A lakásállomány változása ( ) Épített lakások száma Megszűnt lakások száma Forrás: KSH A lakásállomány átlagéletkora magas. A 2011-es adatok szerint a legtöbbet, szám szerint 507-et az közötti időszakban építették, ezt az közötti időszak követi 257-tel. A lakások 97%-a magántulajdonban van, a fennmaradó részből az önkormányzati tulajdonú bérlakások száma ábra: A lakásállomány megoszlása építési év szerint (2011) 7% 7% 13% 10% 21% 42% Forrás: KSH A városban az elöregedő népesség és az elvándorlás következtében 109 üresen álló ház található. Az eladásra kínált lakások átlagos négyzetméter ára ennek is köszönhetően alacsonynak tekinthető. 47

48 1.7 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Magyarország kormánya az önkormányzati adósságátvállalás keretében 2012-ben forint értékben vállalta át az önkormányzat hitelállományát ben az önkormányzat az évre vonatkozó költségvetési rendelet szerint forintot biztosít fejlesztésekre. A város emellett igyekszik a felelős gazdálkodás jegyében rendelkezésre álló forrásokat beosztani, és valamennyi kiadását hitel felvétele nélkül rendezni. Költségvetés 2015-ben Nyírlugos 313 millió forinttal kevesebb bevételből gazdálkodhat, mint 2014-ben. Ennek oka a központi állami támogatás, az egyes jövedelempótló támogatáshoz járó állami támogatás, az átvett pénzeszközök valamint a felhalmozási és tőkejellegű bevételek jelentős csökkenése. Kismértékű csökkenés figyelhető meg a helyi adóbevételek esetében is. Habár az intézményi működési bevételek, az átengedett központi adók, az egyéb sajátos bevételek valamint a működési pénzmaradvány emelkedett az előző évhez képest, mértéke elmarad a csökkenő tételekétől. 29. táblázat: A költségvetés bevételi tételeinek alakulása ( ) Bevétel típusa Bevétel összege (ezer Ft) Intézményi működési bevételek Helyi adó bevétel Átengedett központi adók Egyéb sajátos bevétel Központi állami támogatás Egyes jövedelempótló támogatáshoz járó állami támogatás Átvett pénzeszközök Működési pénzmaradvány Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Összesen Forrás: Nyírlugos Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2/2014.(II.25.) és 1/2015.(III.2.) önkormányzati rendelete Az önkormányzati költségvetések kiadásai: Az önkormányzat kiadásait működési és fejlesztési kiadásokra lehet osztani. mindkét tétel esetében elmondható, hogy nagymértékben csökkentek 2015-ben 2014-hez viszonyítva. Az önkormányzat kötvény és hitelállománya: az adósságkonszolidációt követően a város nem vett fel hitelt, emellett kötvénykibocsátás sem történt. 48

49 30. táblázat: A költségvetés kiadási tételeinek alakulása ( ) Kiadás típusa Kiadás összege (ezer Ft) Működési kiadások Fejlesztési kiadások Összesen Forrás: Nyírlugos Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2/2014.(II.25.) és 1/2015.(III.2.) önkormányzati rendelete Vagyongazdálkodás Az önkormányzat vagyona 2005 és 2014 között kis mértékben emelkedett, emellett az összetételében jelentős változások következtek be: a törzsvagyon mintegy 233 millió forinttal emelkedett, de az üzleti vagyon 2009-re, a kötvény- és hitelállomány 2012-re teljesen eltűnt az önkormányzat által nyújtott adatszolgáltatás alapján. 31. táblázat: Az önkormányzati vagyon alakulása ( ) Év Törzsvagyon Üzleti vagyon Kötvény és hitelállomány Forrás: Nyírlugos Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014 októberében elkészült Nyírlugos Gazdasági Programja, amely tartalmazza a település re vonatkozó gazdaságfejlesztési elképzeléseit. Főbb megállapításai fejlesztési elképzelései a teljesség igénye nélkül: elengedhetetlen a gyermekorvosi rendelő épületének felújítása, a rendelők berendezési tárgyai, eszközei korszerűsítése, az épületek légkondicionálása a mentőállomás épülete elavult, új építése szükséges be kell vezetni a családgondozás intézményét el kell érni a munkanélküliség csökkentését a közfoglalkoztatási program átalakításával, valamint a helyben működő vállalkozások munkahelyteremtő fejlesztéseinek támogatásával idősek bennlakásos szociális otthonának építése szükséges 49

50 Az önkormányzat költségvetése forráshiányos, így a fejlesztések csak pályázati támogatások bevonásával valósíthatók meg. A település bevételeit a közeljövőben a tulajdonában levő erdő hasznosítása növelheti Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Nyírlugoson a városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel a képviselő testület rendelkezik. A képviselő-testület az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról, az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról. Ezen túlmentően a testület feladata a város térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadása és/vagy módosítása. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselőtestület különböző bizottságai: Ügyrendi Bizottság; Pénzügyi Bizottság; Társadalmi Kapcsolatok és Sport Bizottság; Szociális és Egészségügyi Bizottság. A városfejlesztéssel összefüggő döntések végrehajtása a polgármester feladata Gazdaságfejlesztési tevékenység Az önkormányzat a lehetőségeihez mérten igyekszik a gazdaságfejlesztési tevékenységet végrehajtani. Ezek elemei a következők: Megfelelő jogi szabályozás helyi szinten: o Az önkormányzat a helyi gazdaság vonatkozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyeztetési eljárások során átlátható és kiszámítható magatartást tanúsít a kiszámíthatóság érdekében o Adókedvezmények: Nyírlugos csökkentett mértékű építményadót és helyi iparűzési adót vezetett be a működő vállalkozások versenyképességének erősítése, talpon maradása érdekében. Az alacsonyan tartott helyi adók emellett vonzóak lehetnek az újonnan letelepedni szándékozó vállalatok számára is. Partnerség: o Az önkormányzat folyamatosan egyeztet a helyben működő vállalkozásokkal, figyelembe veszi az érdekeiket a döntéshozatal során, ezzel is hozzájárulva a munkahelyek megőrzéséhez, valamint új munkahelyek teremtéséhez. o A város a közmunkaprogram keretében megtermelt terményfeleslegből biztosítja feldolgozóiparban működő vállalkozások számára az alapanyagokat a termelési a szerződés által meghatározott keretek között. o A lakosság és a vállalkozások fejlesztéseihez az önkormányzat az uniós pályázati lehetőségek felkutatásával is hozzájárul. Közvetetten járult hozzá a gazdaságfejlesztéshez a között megvalósított Otthonunk Nyírlugos- Funkcióbővítő városrehabilitáció című projekt. Ennek keretében fejlesztésre került a közlekedés új körforgalmi csomópont kialakításával, a belváros útjainak, járdáinak felújításával, új piac valamint Többcélú Közösségi Épület épült Foglalkoztatáspolitika. Az önkormányzat a foglalkoztatáspolitikában kettős szereppel bír: 50

51 Egyrészt a közfoglalkoztatási program keretein belül jelentős számú munkanélkülinek tud értékteremtő tevékenységet és rendszeres jövedelmet biztosítani, Másrészt koordinátorként és ösztönzőként kezdeményezhet helyi, térségi szintű együttműködést és programokat a munkaerő-piaci helyzet átfogó javításáért. A település legfőbb célja, hogy azon személyek számára, akik dolgozni szeretnének, munkát tudjon biztosítani. Ennek legfőbb eszköze a nagyszabású közfoglalkoztatotti program. A program keretein belül dolgozók esősorban mezőgazdasági munkát végeznek: a termelés több mint 50 hektár földterületen folyik, főbb termények a paprika, a burgonya és a hagyma. A program több szempontból is hasznosnak mondható: egyrészt alapanyagot biztosít az önkormányzati konyha és közétkeztetés részére, másodrészt szétosztásra kerül a termény a rászorulók között, harmadrészt alapanyagot biztosít a település legnagyobb foglalkoztatója, az AGRO-SPRINT Kft. számára, ezáltal is hozzájárulva a foglalkoztatottak megtartásához. A programban alkalmazottak száma 2012 és 2014 között jellemzően meghaladta az 500 főt. A mezőgazdasági munkák mellett a közfoglalkoztatottak másik fontos feladata az önkormányzat közterületeinek tisztán tartása, gondozása Lakás- és helyiséggazdálkodás Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek hasznosítását az önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásának feltételeiről, az elidegenítésükre vonatkozó helyi szabályokról és a jövedelemfüggő lakásfenntartási támogatásról szóló 1/2012 (I. 15.) számú önkormányzati rendelet szabályozza. Az önkormányzati bérlakás állománya 2015-ben 25 db. A bérlakások 60%-a városközpontban, 12%-a lakógyűrűben, 28%-a Szabadságtelepen helyezkedik el, 32. táblázat: Nyírlugos bérlakásállománya 2015-ben Bérlakások száma komfortfokozat alapján Bérlakások száma szobaszám alapján Bérlakások száma városrészenként Összkomfortos 15 1 szobás 5 Központ 15 Komfortos 5 1,5 szobás 0 Lakógyűrű 3 Félkomfortos 0 2 szobás 5 Nyírlugos-Cserhágó 0 Szükséglakás 0 2,5 szobás 0 Nyírlugos-Szabadságtelep 7 Komfort nélküli 5 3 szobás 15 Összesen 25 Összesen 25 3-nál több szobás 0 -ebből szociális bérlakás 5 Összesen 25 Forrás: Nyírlugos Város Önkormányzata Intézményfenntartás Önkormányzati fenntartás Önkormányzat által fenntartott intézmények: Polgármesteri Hivatal, Nyírlugosi Óvoda, Városi Könyvtár, Teleház, Önkormányzati Szociális Alapszolgáltatás, Gyermekjóléti szolgáltatás, Városi Piac, ezekben összesen 52 fő dolgozik. Az intézményeknek otthont adó épületek kora alacsonynak mondható, állapotuk megfelelő, a Többcélú Közösségi 51

52 Épület napelemes rendszerrel is rendelkezik. Az épületek esetében a legfőbb feladat a rendszeres karbantartás. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, valamint a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló évi CLXXXVIII. törvény szerinti önkormányzati köznevelési intézmények január 1-től állami fenntartásba kerültek. Az érintett intézmények szakmai munkájának irányítása az állam feladata a KLIK-en keresztül, míg a működtetés feltételeit az önkormányzat biztosítja. Ennek keretében a város 2015-ben Hőszivattyús fűtési rendszert épített ki az Általános Iskola épületében 161 millió forintos összköltséggel Energiagazdálkodás Az energiagazdálkodás területén az önkormányzat külön koncepcióval, fejlesztési dokumentummal nem rendelkezik, ugyanakkor több olyan lépését is meg lehet említeni, amelyek a hatékonyabb energiafelhasználást támogatják. Megépült az új Többcélú Közösségi Épület, melynek energiafelhasználása megfelel a kor kívánalmainak. Emellett az Önkormányzat több olyan projektet végrehajtott az elmúlt időszakban, amely során a megújuló energiaforrások hasznosítása került középpontba: napelemes rendszer került kiépítésre a Többcélú Közösségi Épületen, valamint a Nyírlugosi Általános Iskola épületében hőszivattyús rendszer kialakítását valósították meg. 33. táblázat: Energiahatékonysági fejlesztések Nyírlugoson között. Projekt címe Projekt azonosítószáma Támogatás összege (ezer Ft) Megvalósítás ideje Nyírlugos Többcélú Közösségi Épülete energiaellátásának fejlesztése napelemes rendszer kiépítésével Hőszivattyús fűtési rendszer telepítése a Nyírlugosi Általános Iskolában KEOP /A/ KEOP /B/ Forrás: Nyírlugos Város Önkormányzata Elektronikus hírközlés Az elektronikus hírközlési infrastruktúra magában foglalja a távközlési ellátást, a műsorszórást valamint a kábel tv ellátást. Kábeltelevízió hálózattal a város nem rendelkezik. Nyírlugoson a legnagyobb internetszolgáltatónak a Magyar Telekom Nyrt. számít. A szélessávú internetelérés biztosított, a legnagyobb kínált letöltési sebesség 20 Mbit/s, míg feltöltés esetében ez az érték 0,5 Mbit/s. A városban az internet előfizetések száma 2013-ban 342 db volt, a legjellemzőbb formája az xdsl hálózaton történő előfizetés. 52

53 14. ábra: Az internet előfizetések megoszlása Nyírlugoson (2013) 1% 16% kapcsolt vonalon (modem, dial-up) vagy ISDN-en xdsl hálózaton vezeték nélküli hálózaton (mobil internet nélkül) 83% Forrás: KSH 1.8 Településüzemeltetési szolgáltatások A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a helyi önkormányzatok által ellátandó településüzemeltetési feladatokat a következők szerint definiálja: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Tágabb értelemben a településüzemeltetési feladatok körébe sorolhatjuk a településen élő lakosság, vállalkozások, intézmények közszolgáltatásokhoz, komfortérzethez kapcsolódó igényeinek kielégítéséhez, illetve az élhető, fenntartható települési környezet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is. 1.9 A táji és természeti adottságok vizsgálata Nyírlugos általános természetföldrajzi adottságainak bemutatása Nyírlugos az Észak-alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén helyezkedik el. A város a járásszékhelytől, Nyírbátortól 25 km-re délnyugatra, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától 45 km-re délkeletre és a régióközponttól Debrecentől 40 km-re északkeletre található. Nyírlugos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye második legkisebb népességű városa (A megye városai közül egyedül Máriapócs népessége kisebb Nyírlugosnál) és a legkisebb népsűrűségű városa. A város vidékies karakterű település. Magyarország kistájainak katasztere (Dövényi, 2008) alapján Nyírlugos területe két kistáj, a Dél-Nyírségi és a Délkelet-Nyírségi kistájat érinti. A település közigazgatási területének meghatározó része, továbbá a belterülete is a Dél-Nyírségi kistáj területén található, ezért a város természetföldrajzi adottságainak vizsgálatánál a Dél-Nyírségi kistájra vonatkozó adatokat vesszük relevánsnak. 53

54 10. térkép: Részlet Magyarország térképéről, Nyírlugos megjelölésével Forrás: hibernia.hu/falit/mo_domb.jpg 54

55 11. térkép: A Dél-Nyírség kistáj elhelyezkedése Magyarországon Forrás: Dövényi, Domborzat és talajviszonyok Nyírlugos területe természetföldrajzi besorolását tekintve két kistáj, a Dél-Nyírségi és a Délkelet-Nyírségi kistájon helyezkedik el. A 97,9 179,3 m közötti tszf-i magasságú kistáj szélhordta homokkal fedett hordalékkúpsíkság, felszínének északi része közepes magasságú tagolt síkság. A kistáj északi részén széles sávban alakultak ki szélbarázdák, kisebb deflációs mélyedések. A felszínt észak-északkelet dél-délnyugati csapású völgyek tagolják, a terület dél-délnyugati lejtésű. A közepes mértékű deflációveszély a mezőgazdasági termelés egyik korlátozója. A földtani adottságokat tekintve Nyírlugos területének nagy részét homoktalajok borítják. Ennek megfelelően a talaj igen alacsony termőképességű (6-8 AK/ha). A felszín közeli üledékek jelentős része az 1-25 m vastagságban kifejlődött futóhomok Éghajlat A város éghajlatára jellemző, hogy a szomszédos tájak éghajlati jellegzetességei itt találkoznak. A település éghajlata mérsékelten meleg és mérsékelten száraz. A településen a napsütéses órák száma évi óra körüli, az évi középhőmérséklet 9,6-9,8 C közelében alakul. Az évi csapadékösszeg az éghajlati adottságoknak megfelelően mintegy mm, a kistáj keleti részén meghaladhatja az 590 mm-t is. A térségben az északkeleti uralkodó szélirány a jellemző Vízrajz A vízrajzi viszonyokat tekintve elmondható, hogy Nyírlugos területe felszíni vizekben szegényes. A településen természetes vízfolyásnak a Pilis-Piricsei-folyás tekinthető. A település északi részén halad át a Tisza felső és középső szakaszának vízválasztó vonala. 55

56 A település északi részén eredő Pilis-Piricsei-főfolyás a Szamosba, míg a település középső és déli területein keresztül folyó vízfolyások a Berettyóba, azon keresztül a Sebes- Körösbe folynak. A település területe vízgazdálkodási szempontból 93%-ban a Berettyó, 7 %-ban a Szamos-Kraszna vízgyűjtő alegységhez tartozik. Természetes eredetű állóvíz a településen nincs. Összességében a terület száraz, gyér lefolyású, vízhiányos. A település és környékének felszíni és felszín alatti vizeinek részletes bemutatása az fejezetben történik. 12. térkép: Nyírlugos és környékének vízrajza Forrás: Növényzet és állatvilág Nyírlugos területe növényföldrajzi beosztás alapján a Nyírségi (Nyírségense) flórajárásba tartozik (Soó R., Keresztesi Z., Molnár M., 2011). A terület eredeti növénytakarója a homoki tölgyes, valamint a homoki puszták voltak. Jelenleg a térség alföldi, sőt országos viszonylatban is magas erdősültségű, de az őshonos homoki tölgyeseket jórészt felváltották az ültetvények. Az ősi növényzetet az erdők mellett a buckaközi lápok és a homoki gyepek őrzik. A természetszerű homoki erdőmaradványokat gyöngyvirágos és pusztai tölgyesek változatos mozaikjai, az üdébb részeken átalakult keményfaligetek adják. Az erdőkben az erdei fajok mellett jellemzőek a szegélyek, tisztások erdősztyepp elemei, melyek a homoki gyepekkel gyakran közösek. Az eredeti növénytársulások fennmaradását a térségi vízhiány mellett az özöngyomok terjedése is veszélyezteti. A körzetben a magas erdősültség miatt aránylag magas a térség vadállománya. A terület védett területein pedig közösségi jelentőségű állatfajok élnek Tájhasználat, tájszerkezet A település neve aránylag későn, a XIV. században tűnik fel az okleveles adatok közt, a terület, mint a Gutkeled nemzetség birtoktömbje közé ékelő vett birtok tűnik fel az 56

57 oklevélben. Neve valószínűleg a lugas közszóból ered ben a Báthori-család ecsedi ága osztozott rajta. Ettől kezdve mindenkor a család Ecsedet birtokló ágáé volt as adatok szerint az Ecsedi uradalomhoz tartozott, mint Báthory birtok. Báthory István országbíró halálával Báthory Gábor fejedelemre, majd ennek halála után az ecsedi uradalom tartozékaként Bethlen Gáborra szállt, aki 1627-ben zálogba adta Farkas Istvánnak. II. Rákóczi György a zálogösszeg megtérítése nélkül elvette, de Báthory Zsófia 1666-ban visszaadta Farkas Erzsébetnek, akinek kezével gr. Barkóczy János vette birtokba ben Szabolcs és Szatmár vármegye közös megállapodása alapján a terület Szabolcs megyéhez került ugyan, de a fele még mindig Szatmárban volt ban a két rész hovatartozása feletti perben kiderült, hogy néhány évtizedig puszta volt, de ekkor már 48 telken laktak, útmenti, de házsoros településformában ban az egész falu 139 házas jobbágyával, 28 házas és 4 házatlan zsellérével a Károlyiaké volt. A település tájszerkezetében jelentős változás 1890-ben következett be, amikor megindult a nyírségi belvizek lecsapolása. A terület lecsapolása a tájszerkezet teljes átalakulását eredményezte. A lecsapolás eredményeként a későbbiekben általánossá vált a tájegység kiszáradása, a talajvízszint csökkenése. A kedvezőtlen tájalakulási folyamatokat erősítette az a 19. században elkezdődött és az első világháború után felerősödött folyamat, hogy a megmaradt erdők faállományát átalakították, az őshonos tölgyet a gyorsan növő, a szárazságot jobban tűrő akáccal váltották fel. A település tájszerkezetét nagyban meghatározza a terület intenzív mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas, alacsony aranykoronaértékű (8 AK) talajadottságai, az ebből következő relatív magas erdősültsége. A település közigazgatási területének (58,38 km 2 ) közel 88%-a külterületi besorolású, a település belterületi része 3 területen helyezkedik el a város közigazgatási területén belül. Nyírlugos központi belterülete a település közigazgatási területének közepén, Szabadságtelep a központi belterülettől dél-nyugatra, Cserhágó pedig észak-nyugatra található. Nyírlugosba az évszázadok során két település olvadt be: Szennyes (ma Szabadság-telep) és Makra. Nyírlugoson és annak környezetében a tájhasználat a CORINE adatbázisa szerint a következőképpen jellemezhető. A város két beépített, lakott területe (Nyírlugos és Szabadságtelep) a Corine felszínborítási térkép alapján nem összefüggő település szerkezet tájhasználati kategóriába sorolható. A település egyéb lakott területei, pl. Cserhágó a Corine térképen vegyes, komplex művelési szerkezetbe sorolt terület. A település tájszerkezete mozaikos jellegű. A város közigazgatási területének legnagyobb részén a meghatározó területhasználat az erdő (vegyes, tűlevelű). A város tájhasználatának további részei szántóföldi, gyümölcsös művelés alatt állnak 57

58 13. térkép: Nyírlugos környékének felszínborítottsága légifelvétel és Corine adatbázis alapján Forrás: Google, natura viewer Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék A természet védelméről szóló évi LIII. törvény szerint a védett természeti területeket és értékeket jelentőségüknek megfelelően országos, vagy helyi jelentőségűek lehetnek. Nyírlugos település közigazgatási területén országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület, valamint érték nincs. A városban továbbá helyi jelentőségű védett természeti területek sincsenek. Nyírlugos területén ugyanakkor több ex-lege védett láp van (Szabó-kaszáló, Róka-hegy-alji -rét, Kálló-menti-láperdő, Borsovai-rétek), amelyek a település déli-délkeleti részén helyezkednek el (web.okir.hu/sse/?group=fevisz) Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék A nemzetközi jelentőségű védett területek közül Nyírlugos településen egy Natura 2000 terület található. Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását, fenntartását és helyreállítását az Európai Unióban. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve (madárvédelmi irányelv 79/409/EGK; élőhely védelmi irányelv 43/92/EGK) alapján kijelölendő területeket foglalja magába. Nyírlugos, Nyíradony, Nyíracsád és Nyírmártonfalva települések területén található az 5982,98 hektáros Gúti-erdő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 terület. A védett területen kiemelt fontosságú a közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező 58

59 természetvédelmi helyzetének fenntartása, lehetőség szerinti fejlesztése. A település Natura 2000 területei által érintett földrészleteinek jegyzékét a 14/2010 Kvvm rendelet 3. melléklete tartalmazza. 15. térkép: Gúti-erdő Natura 2000 kiemelt 14. térkép: Nyírlugos ex-lege védett lápjai jelentőségű természetmegőrzési terület Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer, webgis.okir.hu Forrás: Nautra 2000 Viewer, natura2000.eea.europa.eu 34. táblázat: A Gúti-erdő közösségi jelentőségű élőhelytípusai Kódszám Közösségi jelentőségű élőhelytípus Reprezentativitás (ha) 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 65 91I0 Forrás: Natura 2000 adatlap Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nyírlugos közigazgatási területének délnyugati és délkeleti része az Országos Területrendezési Terv 3/5. sz. mellékletében foglaltak alapján tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetébe tartozik. Az övezetre vonatkozó előírásokat az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény szabályozza Ökológiai hálózat Az országos ökológiai hálózat övezete az OTrT-ben (2003. évi XXVI. törvény) megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természet-közeli területek összessége és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes összefüggő rendszere tartozik. Az ökológiai hálózat funkcionális elemei a következők: 59

60 Magterület: Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. Ökológiai folyosó: A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhelykomplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. Pufferterület: A magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól. 16. térkép: Az ökológiai hálózat területei Nyírlugos környékén Jelmagyarázat: Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer, geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm 60

61 Nyírlugos közigazgatási területén több ökológiai hálózati elem is található. Magterületek a település déli, délkeleti részén vannak. Területileg e magterületek egybeesnek a település ex-lege védett lápterületeivel. A puffer területek a település déli, délnyugati és a településhatárhoz közeli keleti területeit teljes egészében lefedik. Kis kiterjedésű ökológiai folyosó a település északnyugati részén található. Az övezetekre vonatkozó területrendezési, területfelhasználási szabályokat az országos és a megyei területrendezési tervek tartalmazzák Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése A táj sokféle társadalmi-gazdasági szükségletet elégít ki. A táj ember általi használatának, hasznosításának igényei változatosak. A táj arculatát meghatározó domináns tájhasználatok sok esetben gátolják a táj egyéb hasznosításának lehetőségeit. A táj eltérő használatának igényét hordozó tájhasználati módok egymás melletti megjelenése legtöbb esetben tájhasználati konfliktusokhoz vezetnek (Csemez, 1996). A tájhasználati konfliktusok jellegük és időtartamuk szerint eltérőek. Elsődleges jellegük szerint funkcionális, tájökológiai és vizuális-esztétikai tájhasználati konfliktusokat különböztethetünk meg. A tájhasználati konfliktusok csoportosítása ellenére átfedések lehetségesek (Csemez, 1996). Nyírlugos környezeti állapota általában jónak mondható, környezeti konfliktusok a közlekedési eredetű szennyezésekből adódnak. A kis népsűrűség eredményezte viszonylag laza beépítés, a kevésbé intenzív területhasználat és a nagymértékű erdősültség biztosítja a városban a magas környezetminőséget. Funkcionális tájhasználati konfliktusok adódnak a fő közlekedési útvonalak és lakóterületek találkozásánál. Ökológiai tájhasználati konfliktust eredményeznek a városban több helyen is megjelenő illegális szemétlerakások, amelyek vizuálisan is zavaró tényezőként jelennek meg. A szegregált és szegregációval nem veszélyeztetett terület találkozásai sok esetben esztétikai tájhasználati konfliktust eredményeznek Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer vizsgálata előtt röviden érdemes tisztázni, hogy mit is értünk egy település zöldfelületi rendszere alatt. A közhasználatban sokszor összekeveredik a zöldfelület és a zöldterület fogalmainak használata. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján a települések helyi építési szabályzataiban gondoskodni kell a település igazgatási területén a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő zöldfelületi rendszer kialakításáról (9. ). A Korm. rendelet 27. -a alapján a zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer elemeit különféle szempontok szerint típusokba sorolhatjuk. A zöldfelületeket elsődleges funkcióik szerint lehetnek termesztési vagy kondicionáló célú zöldfelületek (Jámbor, 2002). Termesztési célú zöldfelület alatt olyan elsősorban gazdasági célú ültetvényeket értünk, melyeket mező-, kert-, vagy erdőgazdasági módszerekkel művelik. A termesztési célú zöldfelületeket a felszínfedettség jellege alapján különböző alkategóriákba sorolhatjuk. Tartós fedettséget adó fás szárú ültetvénnyel borított zöldfelületek 61

62 Tartós fedettséget adó lágyszárú növényzettel borított területek Időszakos fedettséget adó lágyszárú növényzettel borított területek Kondicionáló célú zöldfelületek olyan növényzettel fedett területek, amelyek elsődleges funkciója az ember közvetlen, vagy közvetett módon történő közjóléti hatásokkal történő szolgálása. A kondicionáló célú zöldfelületeken belül további alcsoportokat tudunk kialakítani aszerint, hogy a közjóléti funkcióik ökológiai, rekreációs, esztétikai közül melyik a hangsúlyos. A zöldfelületek funkció szerinti csoportosítása mellett a településfejlesztés és a településtervezés szempontjából lényeges tényező, hogy a zöldfelületi rendszeren belül a település zöldterületi elemei a használat alapján milyen kategóriákba sorolhatók. Használat szerint a zöldterületek az alábbiak szerint csoportosíthatók (Perényi I., 1972): Korlátlan közhasználatú zöldterületek: városi erdők (erdőparkok), közparkokközkertek, fásított terek, sétányok, fásított utak (fasorok) Korlátozott közhasználatú zöldterületek: magánkertek (lakóházak körül), sportterületek, kiállítási területek, botanikus kertek, állatkertek. A közhasználat elől elzárt zöldterületek közé tartoznak: középületek kertjei (pl. óvodák, iskolák, kórházak, szanatóriumok, üdülők kertjei, parkjai), családi lakóházak kertjei, körülkerített védőterületek (pl. víznyerő helyek körül), városi kertészet, kertgazdasági területek Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges, a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A zöldfelületek tehát a település növényzettel tartósan vagy időszakosan fedett, biológiailag aktív felületei. A városi szövetben elhelyezkedő növényzettel borított parkok, utcák hozzájárulnak a település karakterének, arculatának kialakításához, részt vesznek a település szerkezeti tagolásában, valamint javítják a környezetük klimatikus adottságait, ezáltal élhetőbbé, lakhatóbbá teszik közvetlen környezetüket. Kedvező esetben a városban lévő összefüggő zöldfelületek a település egyes területeit összekötik egymással, valamint ökológiai szempontból a város belső területeit összekapcsolják a külterületek nagyobb zöldfelületi egységeivel. A Helyi Építési Szabályzat pontosan meghatározza a zöldfelületek minőségével és arányával kapcsolatos elvárásokat a különböző térhasználati kategóriák esetében. A Helyi Építési Szabályzat zöldfelületi szempontból jelentős térhasználati kategóriái az alábbiak: Z Közpark, díszpark Zöldfelületi szempontból továbbá a város belterületi védelmi funkciójú erdői, különleges övezetbe sorolt temetkezési, sportolási funkciójú övezetei, a külterület nagy kiterjedésű zöldfelületi elemei (erdők, természetes gyepfelületek, valamint mezőgazdasági földterületek), továbbá a város kisebb beépítettségi mutatóval rendelkező lakóövezetei a meghatározóak. A város zöldterületi rendszerének kialakítása és fejlesztése szempontjából a lakossági intenzív használat miatt a legnagyobb jelentőséggel a belterületek korlátlan közhasználatú zöldterületei bírnak. A város tényleges, teljes értékű zöldterület-ellátottságának mértékét a korlátlan közhasználatú zöldterület nagysága, jellege és elhelyezkedése adja meg. A városban jelentős közhasználatú zöldterületek az alábbiak: Városliget, Széchenyi István tér, Kis utcai és Bogáti utcai közparkok Zöldfelületi ellátottság értékelése Nyírlugos belterületén a közhasználatú zöldterületek (parkok, játszóterek, parkerdő, pihenőerdő és a védőerdők) kiterjedése a KSH adatszolgáltatása alapján m² volt, ami a város teljes területének 0,3%-a. Az egy lakosra jutó zöldfelület nagysága 80,1 m 2, ami 62

63 lényegesen magasabb, mint a megye városainak átlagos zöldterületi mutatója (15,7 m²/fő). Nyírlugoson 1 játszótér állt a gyermekes családok rendelkezésére, amely nagysága 200 m 2. A város zöldfelületi ellátottsága ugyanakkor ennél jóval magasabb a külterületek nagy kiterjedésű zöldfelületi elemei miatt. A Helyi Építési Szabályzat pontosan meghatározza a zöldfelületek minőségével és arányával kapcsolatos elvárásokat a különböző térhasználati kategóriák esetében. A közparkok esetében biztosítani kell azok közvetlen megközelíthetőségét közútról, köztérről, kerekesszékkel és gyermekkocsival. Elhelyezhető rajta pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület vagy a terület fenntartásához szükséges épület figyelembe véve a beépíthetőség 2%-os korlátját A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Nyírlugos belterületének zöldterületi rendszere megfelelő. A település közhasználatú zöldterületei, a közterek és parkok elsősorban a városközpontra koncentrálódnak, itt található a település legnagyobb kiterjedésű közparkja is, a Városliget. A közparkok növényállománya vegyes és általában felújításra szorul. A település egészére a kisvárosias utcakép jellemző. Rendszeres a városi zöldfelületek kezelése (gyepterületek, növényzet karbantartása, telkek előtti zöldsáv gondozása), ugyanakkor a város utcáinak növényállománya (utcai sorfák, zöldsáv) nem kielégítő. A település valamennyi utcája ugyan rendelkezik utcai zöldsávval, a fasorok hiánya továbbra is jellemző a településen. Az esztétikus utcafásítást sokszor nehezíti a városban jellemző légkábeles elektromos hálózat. A városi zöldterületek arányának növelése, valamint a meglévő települési zöldfelületek védelme, fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban szükséges. A város zöldfelületi rendszere a nagy kiterjedésű erdőknek köszönhetően jónak mondható, a zöldfelületi rendszer fejlesztése során prioritásként kell kezelni az erdőterületek fafajainak őshonos fajokkal történő cseréjét Az épített környezet vizsgálata Történet Nyírlugos nevének eredete A város nevének eredete tisztázatlan. A Nyír előtag a Nyírségre jellemző nyírfára vezethető vissza, a Lugos utótag eredetéről pedig három változat létezik. Az első változat szerint a település határában rengeteg vadszőlő, vagy vadrózsa termett és ezeket lugasokra futtatták fel. A második szerint a föld minőségéről kapta a Nyírlugos nevet, a harmadik szerint pedig a településen sokan foglalkoztak szőttesek készítésével és a vásznat lúggal fehérítették, így alakult ki a Nyírlugos név A település rövid történelme A település neve aránylag későn, a XIV. században tűnik fel az okleveles adatok közt, a terület, mint a Gutkeled nemzetség birtoktömbje közé ékelő vett birtok tűnik fel az oklevélben. Neve valószínűleg a lugas közszóból ered ben a Báthori-család ecsedi ága osztozott rajta. Ettől kezdve mindenkor a család Ecsedet birtokló ágáé volt. A faluba 1359-ben olvadt bele egy másik középkori falu, Makra, amelyet egy nemesről (Demetrius vidl.f. Petri de Makra de eodem C-a Zothmar) neveztek el. A település emlékét mára már csak egy-két dűlőnév őrzi: Kis-Makra, Nagy-Makra és a Makra as adatok szerint a település az Ecsedi uradalomhoz tartozott, mint Báthory birtok. Báthory István országbíró halálával Báthory Gábor fejedelemre, majd ennek halála után az ecsedi uradalom tartozékaként Bethlen Gáborra szállt, aki 1627-ben zálogba adta Farkas Istvánnak. II. Rákóczi György a zálogösszeg megtérítése nélkül elvette, de Báthory Zsófia 1666-ban visszaadta Farkas Erzsébetnek, akinek kezével gr. Barkóczy János vette birtokba. 63

64 A török megszállás idején Nyírlugos nem tartozott ugyan a Hódoltsághoz, de területére a törökök gyakran be-betörtek. A helyi lakosság a közeli áthatolhatatlan, mocsaras vidékekre, Csonkás-erdőbe, illetve a Peresaljára menekültek. A település két vármegye határán feküdt ben Szabolcs és Szatmár vármegye közös megállapodása alapján a terület Szabolcs megyéhez került ugyan, de a fele még mindig Szatmárban volt ban a két rész hovatartozása felett pereskedtek a vármegyék. Ekkor a településen már 48 telken laktak, útmenti, házsoros településformában. Lugos egészen 1827-ig hol Szabolcs, hol pedig Szatmár, vagy egyszerre mindkét megyéhez is tartozott. Ennek megfelelően a falu adófizetőit két törvényhatóság tartotta számon. A falu 24 jobbágytelke Szabolcs megyének, másik hasonló fele pedig Szatmárnak tartozott adót fizetni. A Mihálydi utca mindkét oldala a görög katolikus templomig Szabolcshoz, az ettől délre eső telkek Szatmárhoz tartoztak ban az egész falu 139 házas jobbágyával, 28 házas és 4 házatlan zsellérével a Károlyiaké volt. Lugos határába ekkor olvadt be Szennyes, amely a Szennyes család volt a birtoka. A családnak a XVIII. század elején még megtaláljuk a nyomát, a birtok azonban a XVII. század óta puszta. A közeli hajdúváros, Vámospércs bérelte legelőnek. A terület a XIX. század folyamán újra benépesült és jelenleg is népes külterülete a városnak. A falu településfejlődése szempontjából fontos volt újra települése, Lugosra a XVIII. század elején telepesek érkeztek. Feltételezések szerint Nyírlugos lakóinak jelentős hányada 1720 körül települt le a felvidéki Árva megye Treszténiai járásból érkeztek és telepedtek le a görög katolikus ruténok. Valószínű, hogy a lugosi ukránok Máramaros megyéből települtek ide ban a falu 1830 lakosából 471 vallja magát ukránnak. Az ukránok betelepedése előtt a nagyközség két részből, Lugosból és Kislugosból állt, amelyek egy-egy dombtetőre épültek. Az ukránok a kettő közötti alacsonyabb területet foglalták el, ide építették házaikat. Fényes Elek 1839-ben "magyar-tót" falunak nevezi Lugost. A településre a XIX. század első évtizedeiben a Károlyiak telepítették a római katolikus szlovákokat, akik a falu keleti részét foglalták el. A falu népessége a betelepültek révén nemzetiségi, vallási és nyelvjárási tekintetben is megosztottá vált. Egy 1864-es feljegyzés szerint a lakosság nyelve magyar, szlovák és ukrán volt, de az 1900-as helységnévtár már csak magyar nyelvűnek tünteti fel a falut. Az első Magyarországi népszámlálás ( ) idején Lugosnak 800 lakosa volt. Az összeírt 191 család 139 házban élt. A felnőtt férfiak közül egy pap, 98 paraszt, 67 paraszt örököse és 88 zsellér élt. Szatmár megye taksás nemeseit 1805-ben hívták össze. Lugoson ekkor már csak öt taksást (parasztnemesek, adózó nemesek) találunk. A település népességének alakulására nagy hatással volt az 1873-ban pusztító kolera-járvány. ami következtében a falu lakosságának több mint egyharmada meghalt. A XIX.-XX. század fordulóján "Nyír Lugos"-nak 327 háza és 2030 lakója volt. A XX. század elején, 1930-as évekig legalább 250 ember vándorolt külföldre. A nagymértékű kivándorlást elsősorban a földéhség okozta. Az áram bevezetésére a lakásokba között került sor Nyírlugoson. Nyírlugos népessége 1870-től 1960-ig növekedő tendenciát, ezt követően pedig 1975-ig csökkenést mutatott ban a népesség 96%-a, 3596 fő a belterületen, 4%-a, azaz 160 fő pedig külterületen lakott. A központi belterületen élt a népesség 67,5%-a, 2529 fő. Nyírlugos a Magyar Köztársaság Elnökének a 85/2005. [VI.29.] KE. határozata alapján július 1-jén városi rangra emelkedett. A település népessége a 2000-es évek óta is csökken, jelenleg Nyírlugos lakossága 2774 fő. A legutóbbi évtizedben a településen végbement jelentős változások, az infrastruktúra nagymértékű fejlődése remélhetőleg a település népességváltozásának negatív tendenciáját lelassítja, megállítja. 64

65 Területfelhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A város teljes területe 5838 hektár, amelyből 709 hektár belterület (12,1%) és 5129 hektár külterület (87,9%). A település belterülete 3 területi egységre, Nyírlugosra, Cserhágóra és Szabadságtelepre osztható. Nyírlugos központi belterülete a település közigazgatási területének közepén, Szabadságtelep a központi belterülettől dél-nyugatra, Cserhágó pedig észak-nyugatra található. Nyírlugosba az évszázadok során két település olvadt be: Szennyes (ma Szabadságtelep) és Makra. Nyírlugos több utcás, szabálytalan alaprajzú település, az utcák csatlakozásánál kialakult, egymáshoz közel fekvő, jellegzetes háromszög alakú terekkel. A település magja a debreceni országút mentén alakult ki. A hagyományos építésű, szabálytalan vonalú utcák a szomszédos községekbe vezető utak, dűlőutak mentén keletkeztek. A település új házsorai pedig a település keleti és déli szegélyén állnak. A település szerkezete a felszíni sajátosságokhoz erősen alkalmazkodik, ezt bizonyítja az, hogy a település házai a magasabb térfelszínekre települtek. Az egyes városrészek beépítési jellemzőit röviden a fejezet ismerteti Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Nyírlugos Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Terveinek elfogadásáról szóló 2/2009 (IV. 8) Kt. rendelet önkormányzati rendelet hatálya alá eső terület, a település igazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre osztható. A település igazgatási területének beépítésre és beépítésre nem szánt területei az alábbi területfelhasználási egységre osztottak. (A terület felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.) 35. táblázat: Nyírlugos város beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeinek övezetei 1. Lakóterületek: 1.1. Kisvárosias lakóterületek (Lk) 1.2. Kertvárosias lakóterületek (Lke) BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 1.3. Falusias lakóterületek (Lf) 2. Vegyes területek: 2.1. Településközpont vegyes területek (Vt) 3. Gazdasági területek: 3.1. Kereskedelmi szolgáltató területek (Gksz) 3.2. Ipari-gazdasági területek (Gip) 4. Különleges területek: 4.1. Mezőgazdasági üzemi terület (Kü-ü) 4.2. Szennyvíztelep (Kü-sz) 4.3. Üzemi szennyvíztelep területe (Kü-sz*) 4.4. Hulladéklerakó területe (Kü-h) 4.5. Idegenforgalmi terület (Kü-i; Kü-i*) 4.6. Üzemanyagtöltő állomás területe (Kü-b) 65

66 1. Zöldterületek: 1.1. Közparkok (Z) 2. Erdőterületek: 2.1. gazdasági erdő (E), BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 2.2. védelmi erdő (Ev), 3. Mezőgazdasági területek (M): 3.1. általános mezőgazdasági területek (M), 3.2. belterületi mezőgazdasági területek (Mb) 3.3. gyepes mezőgazdasági területek (Mgy), 3.4. kertgazdálkodási, zártkerti terület (Mz) 4. Vízgazdálkodással összefüggő területek (V) 4.1. általános vízgazdálkodási terület (V) 5. Természetközeli területek 5.1. lápos, mocsaras terület (Tk) 6. Különleges területek: 6.1. Temető területe (Kü-t) Forrás: Helyi Építési Szabályzat, Kegyeleti park területe (Kü-k) 6.3. Sportcélú terület (Kü-s) 6.4. Gázfogadó területe (Kü-g) A fő kategóriák jellemzését, az övezetek építési előírásait a város Helyi Építési Szabályzata tartalmazza. Nyírlugos beépített területe 4 városrészre, a városközpontra, az azt körül ölelő lakógyűrűre, Cserhágóra és Szabadságtelepre osztható. Az egyes városrészek beépítési jellemzőit röviden a fejezet ismerteti Funkció vizsgálat 36. táblázat: Funkciók Nyírlugoson Funkció Alfunkció Intézmények megnevezése összesen ebből a városközpont városrészben (db) ebből a lakóövezet városrészben (db) bölcsőde óvoda Nyírlugosi Óvoda iskola Nyírlugosi Általános Iskola Humán funkciók egészségügyi ellátás háziorvos, gyermekorvos, fogorvos, védőnő, gyógyszertár, mentőállomás szociális és gyermekjóléti szolgáltatások Önkormányzati szociális Alapszolgáltatás, Gyermekjóléti szolgáltatás

67 Funkció Alfunkció Intézmények megnevezése összesen ebből a városközpont városrészben (db) ebből a lakóövezet városrészben (db) könyvtár Városi Könyvtár színház, mozi - múzeum - Közösségi funkciók szabadidőpark, sportpálya közösségi ház - uszoda, strand - Szabadidőpark, Város Sporttelep templom Római Katolikus Görög katolikus templom, Görög katolikus kápolna rendőrség Nyírlugosi Rendőrőrs tűzoltóság - Igazgatási funkciók okmányiroda - önkormányzati hivatal kormányablak - Nyírlugosi Polgármesteri Hivatal Közlekedési funkciók Gazdasági funkciók autóbusz állomás vasútállomás - - benzinkút Nyíracsádi Dózsa Szöv Ipari Park - piac Városi Piac pénzügyi szolgáltatók és bankok irodaház - szálláshely - kiskereskedelmi üzlet vendéglátó egységek Nyírbélteki Takarékszövetkezet Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, Alulhasznosított barnamezős területek A város területén valódi alulhasznosított, barnamezőt terület nem található, ugyanakkor a város központi részén több, közfunkciót ellátó intézmény épülete leromlott állapotban van. 67

68 Egyik ilyen alulhasznosított épület a Hősök tere 1. szám alatt álló Kosutány Tamás Művelődési Ház, amely jelenleg üresen, funkció nélkül áll a város központjában. Kosutány Tamás Művelődési Ház Forrás: Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A Nyírlugoson a 2011-es népszámlálási adatok alapján két szegregátum található, Az 1. szegregátum a település déli részén, a Széchényi tér - belterület határa - Fülöpi u. - Petőfi u. - Nagy u. - Bem u. által határolt területen, a 2. szegregátum pedig Szabadságtelep északi részén, a Acsádi utca nyugati oldalán található. Nyírlugos lakásállományának 8,3%-a a szegregátumokban van, amelyen belül a lakások háromnegyede (75 db lakás) az 1. szegregátumban, egynegyede (26 db lakás) pedig 2. szegregátumban található. Mindez a Lakógyűrű 9,2%-át, a Szabadság-telep lakásainak pedig 13%-át teszi ki. A szegregátumokban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya igen magas, amíg a város alacsony komfortfokozatú lakásainak aránya 15,3%, addig ez a mutató az 1. szegregátumban 32%, a második szegregátumban pedig 46,2%. Szintén magas a szegregátumokban a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya is. Az 1. szegregátumban a lakások 25,8%, a 2. szegregátumban pedig 46,2% a komfort nélküli, félkomfortos vagy szükséglakás. A szegregátumokban jóval magasabb az egy lakásra jutó lakosok száma. A városban egy lakásban átlagosan 2,3 fő él, az 1. szegregátumban 1 lakásban átlagosan 3 fő, a 2. szegregátumban 1 lakásban átlagosan 3,2 fő lakik. A 2. szegregátumban a lakások 42,3%-a egyszobás. A területen a közmű infrastruktúra sincs kiépítve teljes mértékben. A város fejlesztési célkitűzései között szerepel a területek szociális városrehabilitáció keretében történő fejlesztése, amely magában foglalja a terület közlekedési és közmű infrastruktúrájának, épületállományának és közösségi tereinek fejlesztését. 68

69 17. térkép: Nyírlugos szegregátumai Forrás: KSH adatszolgáltatás, 2011-es népszámlálási adatok Önkormányzati tulajdon kataszter Nyírlugos Város Önkormányzata rendelkezik tulajdonkataszterrel (ingatlankataszter), amely kataszter december 31-én hatályos állapotot tükröz. A tulajdonkataszterben az önkormányzat tulajdonában lévő földrészletek, valamint az egyéb önálló ingatlanok is nyilván vannak tartva. Az önkormányzatnak 828 db névjegyzékbe vett tulajdona van, amelyek becsült összértéke millió Ft Az építmények vizsgálata (beépítési jellemzők, településkarakter) A települések beépítési módjai nem függetlenek az adott tájegységektől, a településszerkezettől, a településalaprajztól, a telekszerkezettől, a teleknagyságoktól, telekmérettől, és szoros összefüggésben vannak a néprajzi-gazdasági adottságokkal, a telekhasználati rendszerrel és a hagyományos életformákkal. Ezen elemek egymásra épüléséből, a tájegységenként jelentkező alaptípusoktól, a magyar hagyományokból vezethetők le a vizsgált település jellegzetes beépítési módjai is. Nyírlugos mai formájában több utcás, szabálytalan alaprajzú település, az utcák csatlakozásánál kialakult, egymáshoz közel fekvő, háromszög alakú terekkel. A település magja a debreceni országút mentén alakult ki. A hagyományos építésű, szabálytalan vonalú utcák a szomszédos községekbe vezető utak, dűlőutak mentén keletkeztek. A település szerkezete a felszíni sajátosságokhoz erősen alkalmazkodik, ezt bizonyítja az, hogy a település lakóházai a magasabb térfelszínekre települtek. 69

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA I. számú módosítással egységes szerkezetben Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája Mór város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

RÁCKEVE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RÁCKEVE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 Munkaanyag 2015. május BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015.

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Megalapozó vizsgálat A Belügyminisztérium összefoglaló értékelése alapján kiegészítve Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

2015. Véleményezési dokumentáció. munkaközi

2015. Véleményezési dokumentáció. munkaközi OROSHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA 2015. Véleményezési dokumentáció munkaközi Stratégiájának

Részletesebben

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 ETALON 2000 Kft. NYÍRSÉGTERV Kft. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 BALKÁN Y VÁROS TE LE P ÜLÉ S FE JLE S

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja 2014-2020

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 1.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. szeptember 17-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. szeptember 17-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 17-i ülésére Tárgy: Zirc város integrált településfejlesztési stratégia jóváhagyása Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E g y e z t e t é s i a n y a g I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs, Rákóczi út 1., 2016 februárjában

Részletesebben

Dunaújváros Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata

Dunaújváros Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Dunaújváros Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Készült a KDOP-3.1.1/E-13 Fenntartható városfejlesztési programok

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008 Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008 2007 május Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés... 4 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben... 4 1.1.1. Összegző megállapítások... 6 1.2. Környezeti

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 2014. szeptember 10. Készítette: Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. INNOVA Észak-alföld

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA STRATÉGIA 1 TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 STRATÉGIA 2 TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA 2016. május KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Megrendelő: Tiszaföldvár város Önkormányzata

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben