Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008"

Átírás

1 Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia május

2 Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés A térség elhelyezése a földrajzi térben Összegző megállapítások Környezeti állapot Domborzat Természetvédelem Hulladékgazdálkodás Összegző megállapítások Humán erőforrás helyzet Demográfia Munkaerőpiac A roma kisebbség helyzete a térségben Összegző megállapítások Társadalmi infrastruktúra Intézményi ellátottság Oktatás, képzés Egészségügyi és szociális szolgáltatások Lakásellátás, lakásviszonyok Összegző megállapítások Infrastruktúra Úthálózat Ivóvíz, szennyvíz Gázellátás Mezőgazdasági infrastruktúra Összegző megállapítások: Gazdaság A térség vállalkozási szerkezete Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet Erdészet jellemzői Feldolgozóipar Kereskedelem Turizmus Üzleti szolgáltatások Összegző megállapítások Problémafa Helyzetértékelés Összehasonlító adatok (ország régió kistérség) Dinamikus adatok a kistérségre vonatkozóan ( ) SWOT analízis A kistérség jövőképe Célrendszer Stratégia Prioritások beavatkozási területek Gazdaságfejlesztés A hagyományos mezőgazdasági termékekre alapozott gazdaságfejlesztés Turizmusfejlesztés Munkahelyteremtés Településfejlesztés Település rehabilitáció Minőségbeli településfejlesztés Térségi infrastruktúra fejlesztése Közúthálózat fejlesztése Szennyvíz infrastruktúra fejlesztése

3 3.1.4 Humán infrastruktúra és közösségi alapszolgáltatások fejlesztése Szociális és munkaügyi szolgáltatások fejlesztése A közösségi, közigazgatási szolgáltatások elérhetőségének javítása Az egészségügyi ellátás fejlesztése Speciális támogató eszközök Összefoglalás Az intézkedések megvalósítását szolgáló projektek...44 Mellékletek 1.sz. melléklet.45 2.sz. melléklet.46 3

4 1. Helyzetelemzés 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, Szlovákiával határos a kistérség, központja Gönc város. Az Abaúj Hegyközi Kistérségi Társulás a Gergelyhegyi Településszövetség 13 településének és a korábban az Encsi Kistérségi Társuláshoz tartozó 11 településnek társulásával jött létre 3512 KSH szám alatt jegyzett kistérségként. A kistérség a 64/2004.(IV.15.) Korm.rendelet alapján a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A kistérséget alkotó 24 településből 20 társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, 23 pedig az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott. A kistérség az alábbi táblázatban található településekből tevődik össze: 4

5 Település neve Területe (km 2 ) Népessége Népsűrűsége (fő/km 2 ) (fő) Abaújszántó 47, ,04 Abaújvár 7, ,08 Arka 9, ,80 Baskó 29, ,75 Boldogkőújfalu 10, ,28 Boldogkőváralja 21, ,25 Fony 40, ,54 Gönc 37, ,24 Göncruszka 16, ,08 Hejce 9, ,36 Hernádcéce 9, ,10 Hernádszurdok 4, ,21 Hidasnémeti 16, ,07 Kéked 13, ,53 Korlát 7, ,29 Mogyoróska 19, ,96 Pányok 8, ,10 Regéc 27, ,04 Sima 4, ,53 Telkibánya 46, ,08 Tornyosnémeti 14, ,95 Vilmány 12, ,52 Vizsoly 18, ,19 Zsujta 6, ,97 Kistérség összesen: 440, ,89 A kistérség jellegzetesen aprófalvas terület, a települések közül csupán a térségközponti települések száma haladja meg az ezer főt (a térségközpont Gönc, valamint Abaújszántó, Boldogkőváralja, Hidasnémeti, Vilmány), a többi település lakónépessége 1000 főnél kevesebb, sőt három település esetében még a 100 főt sem éri el (Mogyoróska, Sima, Pányok). Nagy azon települések aránya is, amelyek lakónépességének létszáma 500 fő alatt marad. Mindezekből következik, hogy a települések átlag létszáma 652,8 fő ( fő / 24 település), ami elég alacsonynak mondható. A kistérség népsűrűsége (35,59 fő/km 2 ) ennek megfelelően jóval a megyei (102 fő/km 2 ) és az országos (89/km 2 ) átlag alatt van. A népsűrűség a térségen belül is jelentős eltéréseket mutat, összefüggés van a 3-as főúttól (valamint a nemzetközi vasútvonaltól) való távolság és a népsűrűség településenkénti alakulása között. A várostól, az intézményeitől, szolgáltatásaitól, a munkahelyektől való távolság növekedésével csökken a települések lakónépessége. 5

6 Összegző megállapítások dominánsan aprófalvas elaprózódott birtokszerkezetű magas a munkanélküliek aránya az országos átlagnál alacsonyabb a lakosság iskolázottsága magas az idősek aránya nő az élve születések száma (nő a roma népesség aránya), csökken az elhalálozások száma értelmiségi réteg eltűnt, elköltözött az aktív népesség elvándorlása miatt a lakosság korösszetétele radikálisan megváltozott, az öregedés irányába tolódott el a kistérség felszíni vízfolyásokban gazdag, a vízminőség javulásával potenciálisan idegenfogalmi céllal fejleszthető (elsősorban a Hernád folyó) a kistérség nem rendelkezik jelentős ásványi nyersanyag vagyonnal a Miskolc-Kassa fő közlekedési tengely mentén helyezkedik el a kistérség, mely potenciális erőforrást jelent 1.2. Környezeti állapot Domborzat A kistérség minden szempontból rendkívül heterogén. Kis területi kiterjedése ellenére, 3 földrajzi kistáj: a Központi Zemplén, Abaúj-Hegyalja és Szerencs-köz területén helyezkedik el. A térségre földrajzi elhelyezkedéséből eredően a természeti erőforrások és adottságok rendkívüli sokfélesége jellemző. Külön említést érdemel a kistérség több települését érintő Szlovákiából eredő és a Sajóba torkolló Hernád-folyó, amely egyike Magyarország legszebb és legérdekesebb folyóinak. A Hernád völgyét jellemző ökológia viszonyokból következően a mezőgazdasági tér sajátos övezetekből épült fel. A folyó menti települések különböző tájtípusokat érintő fekvése, a sajátos éghajlati adottságok (a Hernád-völgy alsó és középső folyása mentén az alföldi karakterű éghajlat dominál, a határhoz közeledve azonban már a hegyvidéki jelleg a meghatározó) s az ezekből kiaknázható előnyök valószínűleg nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy e falvak népessége évszázadokon át eredményesen tudott megbirkózni a természeti és a társadalmi-gazdasági nehézségekkel. A magasabb területeket bükk- és tölgyerdők borítják, a déli és a keleti lankákon szőlőtermő terület (Tokaj-hegyaljai borvidék része) található. Ezek a változatos hegy- és vízrajzi képződmények és éghajlati viszonyok együttesen biztosítják azt a természeti feltételrendszert, mely sokszínű mezőgazdasági területhasznosításra, és erdőgazdálkodásra éppúgy jó lehetőséget biztosít, mint a turizmusra. A természet viszonylagos érintetlenségét biztosítja, hogy nagy része Természetvédelmi területen helyezkedik el, amely ritka turisztikai programoknak, aktív pihenést és a természet megfigyelését egyaránt kínáló tevékenységnek nyújt lehetőséget. 6

7 A kivételes táji-természeti értékek sokfélesége mellett a települések építészeti, történelmi, kultúrtörténeti és néprajzi kincsei is számottevőek. Magyarországnak ezen a vidékén sűrű volt a történelem és a térség etnikai sokféleségéből eredően, a kultúrák találkozásának köszönhetően egy nagyon vonzó kulturális közeg formálódott Természetvédelem A kistérség országos és helyi jelentőségű védett természeti területekben nagyrészt igen gazdag. A kistérség települései természetvédelmi szempontból az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, illetve a Zempléni Tájvédelmi Körzet illetékességi területén helyezkednek el. Országos jelentőségű védett természeti területek: Név Terület Fokozottan Természetvédelmi kezelő (ha) védett (ha) szerv Zempléni Tájvédelmi Körzet Aggteleki Nemzeti Park Ig Abaújkér Sós-tó legelő Aggteleki Nemzeti Park Ig Aranyos Völgyi bánya Aggteleki Nemzeti Park Ig Helyi jelentőségű védett természeti területek: Név Melczer-kastély Továbbképző Intézet-Üdülő Gyermekotthon Érintett település Kéked Kéked Boldogkőváralja Kistérség Natura 2000 természetmegőrzési területek (ha) Natura 2000 hálózat kiterjedése: Aránya az összterülethez viszonyítva (%) Natura 2000 madárvédelmi területek Aránya az összterülethez viszonyítva (%) Abaúj-Hegyközi 8 421,6 19, ,1 83,6 Kistérség Igen fontos ÉTT (ha) Érzékeny Természeti Területek : Aránya az összterülethez viszonyítva (%) Fontos ÉTT (ha) Aránya az összterülethez viszonyítva (%) Abaúj-Hegyközi 0,0 0, ,9 97,7 7

8 A felszíni vizek minősége Hernád: Oxigénháztartás alapján jó minőségű víz (II.) kategóriába sorolható. Tápanyagháztartás alapján szennyezett víz (IV.) kategóriába sorolható. Mikrobiológiai paraméterek alapján szennyezett víz (IV.) kategóriába sorolható. Mikroszennyezők alapján tűrhető vízminőségű víz (III.) kategóriába sorolható. Egyéb jellemzők alapján jó minőségű víz (II.) kategóriába sorolható. Védelemre tervezett terület: Zempléni Tájvédelmi Körzet bővítése Gönci bánya Telkibányai Kánya-hegy Baskói rétek Disznóverem Hernád zöldfolyosó Tájvédelmi Körzet Abaújvári Sátor-hegy Abaújszántó Krakkó-hegy TT Abaújalpár Domonkos-tető Hulladékgazdálkodás A Kistérség hulladékgazdálkodás szempontjából enyhén terhelt térségnek tekinthető. Ez egyrészt betudható, az ipari tevékenység hiányának, és a viszonylagos alacsony népességnek. A lerakók többsége elhagyott bányagödrök helyén helyezkedik el, amelyek nem illeszkednek semmilyen rendszerbe, kialakulásuk a helyi lakosság spontán tevékenysége, vagy szervezett, de illegális deponálás révén jött létre. Ezeknek a megjelenése a kedvezőtlen esztétikai hatáson túlmenően környezeti veszélyeztetést is jelent. A hulladékmennyiség növekedésének legjelentősebb részét a kommunális-és a mezőgazdasági hulladék adják. A mezőgazdaság területén változatos és egymásnak ellentmondó irányokat figyelhetünk meg. Nem halt el a hulladékok kezelésének hagyományos környezetfenntartó gyakorlata, a talajerő megőrzés a bomlékony szerves anyagoknak a talajba való visszapótlása révén. A növénytermesztés hulladékait silózva, szárítva vagy eredeti állapotban állattakarmányozásra, nem megfelelő minőség esetén trágyázásra igyekeznek felhasználni. A gázfűtés terjedésével egyre kevesebb éghető (könnyű) hulladékot használnak fel helyi fűtésre. A Kistérségben jelenleg két lerakó működik, a többi már nem felel meg az uniós követelményeknek, így a legközelebbi hulladéklerakó 40 km-re található Bodrogkeresztúrban. Apró előrelépést jelent a már néhány településen kihelyezett szelektív hulladékgyűjtő edények megjelenése, amelyek megpróbálják a lakosságot a környezettudatos gondolkodásmód felé orientálni. A legnagyobb problémát a szervezett begyűjtés, illetve elszállítás, valamint a hulladékgazdálkodási rendszerben mutatkozó hiányosságok jelentik. Gondot jelent a hulladék lerakók kiépítésének támogatási rendszere, felépítése. Az aprófalvas térségekben, mint az Abaúj-Hegyközi is, nem éri meg hulladéklerakókat telepíteni, mert nincs meg a támogatáshoz szükséges népességszám. Szükségesek a komplex hulladékgazdálkodási rendszerek, melyek a begyűjtéstől a szállítás, válogatás, hasznosítás feladatait, teljes vertikumban, térségi szinten ellátják. 8

9 A TÉRSÉGBEN TALÁLHATÓ HULLADÉKLERAKÓK TELEPÜLÉS SZERINTI MEGOSZLÁSA Település Lerakószám [db] Település Lerakószám [db] Abaújszántó nincs Hidasnémeti megszűnt Abaújvár nincs Kéked nincs Arka nincs Korlát 1 Baskó nincs Mogyoróska nincs Boldogkőújfalu nincs Pányok nincs Boldogkőváralja nincs Regéc nincs Fony nincs Sima nincs Gönc 1 Telkibánya nincs Göncruszka nincs Tornyosnémeti nincs Hejce nincs Vilmány nincs Hernádcéce nincs Vizsoly nincs Hernádszurdok nincs Zsujta nincs Az érintett 24 településen összesen 2 db lerakó található. A térségben jelenleg 2 nagyobb hulladékgazdálkodó cég tevékenykedik: Gönci Kht Zempléni Hulladékkezelési és Közszolgáltató Kft Összegző megállapítások A kistérség nagy része nemzeti park és természetvédelmi terület, ugyanakkor nincs szigorú építési szabályozás, mivel nem magterületekről van szó. Az érzékeny védett területek szükségessé teszik a környezettudatos gazdálkodást. A mezőgazdasághoz kötődően az agrár-környezetvédelmi program széles körű elterjesztése indokolt a térségben. Jelentős az elhagyott illegális hulladéklerakók száma A térségben működő lerakók egyike sem felel meg az EU-s műszaki normáknak, műszaki védelem alig van. A térség hulladékgazdálkodása nem kielégítő. A terület levegőminőségi állapota alapvetően megfelelő, a közlekedés negatív hatásai kevésbé érintik ezeket a területeket. 9

10 1.3. Humán erőforrás helyzet Demográfia Az elmúlt évtizedeket figyelembe véve megállapítható, hogy a térségben a népesség szám csökkenése folyamatos és erőteljes hoz képest a kistérség népesség közel felét, 41%-át elveszítette. Az elzárt, tipikusan peremfekvésű zsáktelepülések lakónépessége ma 50-70%-kal kevesebb mint, 1960-ban. A népességcsökkenés elsősorban az elvándorlások, és az ezzel összefüggésben a romló korstruktúra következménye. A legmagasabb vándorlási különbözet lakost figyelembe véve az Abaúj - hegyközi kistérségben van, -11,3. A térség valamennyi jóléti mutató alapján elmarad az országos, de a megyei átlagtól is. A természetes szaporodás csak azokon a településeken pótolja a természetes fogyást, ahol a népességen belül igen magas a roma népesség aránya (Vilmány, Vizsoly, Boldogkőújfalu). A legkevesebb elhalálozás az Abaúj-hegyközi kistérségben van (226), illetve nagyon magas az eltartott népesség aránya (64,3 és 64). 10

11 Lélekszám (fő) A népesség megoszlása Abaúj-Hegyköz kistérségben Telkibánya 4,37% Tornyosnémeti 3,81% Vilmány 8,95% Vizsoly 5,80% Zsujta 1,23% Abaújszántó 21,47% Sima 0,14% Arka 0,71% Regéc 0,69% Pányok 0,63% Abaújvár 2,08% Mogyoróska 0,46% Baskó 1,46% Korlát 1,98% Boldogkőújfalu 3,55% Kéked 1,52% Hidasnémeti 7,56% Hernádszurdok 1,41% Hernádcéce 1,52% Hejce 1,91% Göncruszka 4,42% Gönc 14,29% Fony 2,65% Boldogkőváralja 7,37% A népesség száma a teljes térségre vonatkozóan az utóbbi 3 évben kis mértékben, de csökkent. A legnagyobb lélekszámú Abaújszántó 3 388, a legkisebb Sima 24 fővel. A népesedési viszonyok várható alakulása 2005 és 2015 között 3500 Lakónépesség száma évben Becsült lakónépesség száma évben Becsült lakónépesség száma évben Abaújszántó Abaújvár Arka Baskó Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Fony Gönc Göncruszka Hejce Hernádcéce Hernádszurdok Hidasnémeti Kéked Korlát Mogyoróska Pányok Regéc Sima Telkibánya Tornyosnémeti Vilmány Vizsoly Zsujta Település megnevezése 11

12 A népesség megoszlása korcsoportok szerint ,8 4,8 27,6 24,1 21, Munkaerőpiac Munkalehetőségek terén a kistérség kifejezetten hátrányos helyzetben van. A regisztrált munkanélküliek aránya (18,6%), csaknem kétszerese a megyei átlagnak (10,7%). Jellemzően magas a munkanélküliek aránya azokon a településeken, ahol a cigánylakosság aránya is magas. A regisztrált munkanélküliek ¾ -e tartós (180 napon túli) munkanélküli, közel 60%-uk rendszeres szociális segélyre jogosult, a munkanélküliségi ráta pedig meghaladja a 26 %-ot. Arányában itt található a legtöbb eltartott is, egy emberre három nem dolgozó jut. A jövedelmi viszonyok a térségi átlagnál némiképpen jobbak a Hegyaljához tartozó bortermelő községekben, valamint a Gönc vonzáskörzetéhez tarozó kajszi ültetvényekkel rendelkező települések esetében, de messze elmaradnak ettől az Abaúj- Hegyalja észak-dél irányában hosszan elnyúló, de keskeny sávot elfoglaló aprófalvas zsáktelepülések. Az adóköteles jövedelem kistérségi átlaga a megyei átlagtól 12%-kal, az országostól 35%-kal marad el. Az átlagkereset a kistérségben a ezer forintot sem haladja meg (még a minimál bért sem éri el). Magas az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjban részesülők aránya. Munkaerő-piaci szempontból igen kedvezőtlen az a tény, hogy a fizikai munkások mintegy ¾ része szakképzetlen és / vagy alacsony szinten iskolázott. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 15% 1% 1% 9% 74% Nyilvántartott össz fő Járadék típusú ellátás Segély típusú ellátás Rendsz szoc segély Munkav. korú népes fő Ez alapján is látható, hogy mennyire beszűkült az elhelyezkedés lehetősége, mivel a távolabb található nagyobb foglalkoztatók, ahová ezek az emberek dolgozni járhatnának a kvalifikáltabb munkaerőt keresik. Az emberek sajnos hozzászoktak a helyzethez, akik tudtak (pl. képzett szakemberek, a fiatalok különösen) már korábban elvándoroltak, akik meg nem 12

13 (pl. a képzetlenek, az idősebbek, a hátrányos szoció-kulturális helyzetű, szegény, cigány csoportok), azok munkaereje iránti kereslet teljesen megszűnt. A kistérségben a valamikori termelő szövetkezetek és melléküzemágai voltak a legnagyobb és szinte az egyetlen foglalkoztatók, amelyek megszűnésével több ezer ember munkahelye szűnt meg. Foglalkoztatási szempontból meghatározóvá vált az önkormányzatok által szervezett közhasznú illetve közcélú foglalkoztatás, amely szinte egyetlen lehetőség a szegénység visszaszorítására, sok családnál gyakorlatilag ez az egyedüli jövedelemforrás áll rendelkezésre. Legrosszabb helyzetben mégis a sokgyermekes, alacsony iskolázottságú roma családok vannak, akik megélhetési stratégiája elsősorban az illegális gazdaságban történő munkavégzésre és a különböző segélyek megszerzésére irányul. Ezeknek az embereknek egy része még visszakerül a munka világába, de többségük társadalmi integrációját megnehezíti az irántuk erősödő előítélet illetve munkaadói oldalról a negatív diszkrimináció. A magas munkanélküliség kialakulásában nyílván igen erőteljesen szerepet játszik a szélsőségesen egyoldalú foglalkoztatási szerkezet (szinte kizárólag mező- illetve erdőgazdálkodásban foglalkoztatottak aránya pedig 3,2 szerese (12,6 %) a megyei értéknek) és a fentebb már említett egyéb tényezők miatt jelentkező elvándorlás is. Munkaerő-piaci szempontból meghatározó tevékenységet folytató nagyüzem, illetve vállalkozás minimális, amely enyhíthetne a térség foglalkoztatási helyzetén. 13

14 A roma kisebbség helyzete a térségben A másik igen sok gondot okozó, megkerülhetetlen kérdés a cigányság problémaköre, amire egyelőre úgy látszik nem sikerül hatékony megoldást találni. Közismert, hogy mind a megye illetve az északi részén található Cserehát és a Hernád másik oldalán elhelyezkedő Abaúj-Hegyaljai részek becsült adatok alapján a romák létszámát tekintve az első helyet foglalják el a megyék közti országos rangsorban es adatok alapján a kistérségben 4005 körül volt a magukat roma identitásúnak vállalók száma, ami a mostani számítások szerint nem kevesebb, mint 5000 fő lehet, tehát a térség lakosságának csaknem 1/3-a. A kistérség 24 településéből csak öt településen nincsen roma lakosság, itt is elsősorban a 300 fő alatti zsáktelepüléseken. A cigányság nagy része él nyomor közeli, kaotikus állapotokban, szinten elképesztő egészségügyi és lakáskörülmények között. Meg kell említeni a gombamód szaporodó szocpol lakásokat, amelyek általában egy-két szobásak, komfort nélküliek és nagyban hozzájárulnak a települési arculat rombolásához. A roma háztartások jövedelme elsősorban a különböző alkalmi munkákból, (mint például a mezőgazdasági szezonális munkák, de meg lehet említeni a gyűjtögetést, illetve a guberálást is) származik. Legtöbbjük egyetlen legális bevételi forrása a különböző segélyek, családi pótlékok. Nem lehet elmenni amellett a tény mellett sem, hogy a fent említett okok miatt egyre dominánsabb a megélhetési bűnözés is. Gyakorlatilag mindegyik családot sújtja a munkanélküliség, amelyet egyelőre csak az önkormányzatok által szervezett foglalkoztatási formák (a közhasznú munka, a közmunka, illetve a közcélú munka) tudnak valamennyire mérsékelni. Ennek a legfőbb oka mindenekelőtt az, hogy szinte a teljes létszámra jellemző a nagyfokú alulképzettség, ami néha nagyfokú analfabétizmussal jár. A éves korú roma népesség közel negyede nem végezte el az általános iskolát. Ráadásul a problémák a jövőben sem fognak csökkenni, mivel a természetes szaporodás mellett eléggé jelentős cigány betelepülés figyelhető meg a térség néhány településén (Vilmány, Vizsoly), ahol a legnagyobb számú roma kolónia található. Ezeken a településeken vannak olyan általános iskolai osztályok, amelyek %-a roma. A roma kérdés megoldásában aktív szerepet játszhatnak a különböző kisebbségi szervezetek, önkormányzatok, melyeknek sajnos gyenge érdekérvényesítő illetve befolyásolási szerepük gyakran közre játszik a kialakult helyzetben. Már a mai viszonyok mellett is óriási problémákat okoz a nagy létszámú állástalan cigánynépesség, és a cigányság jelenlegi népesedési folyamatait figyelembe véve a jövőben sem lehet arra számítani, hogy a kérdés valamikor is megoldódna. Összlakosság száma /Fő/ Roma lakosság becsült száma /Fő/ 21% 79% 14

15 Összegző megállapítások A népesség kismértékben csökken, de nagy eltérések mutatkoznak az egyes települések között. Viszonylag idős korstruktúra. Az egyik legrosszabb helyzetű térség az országban a foglalkoztatottság szintjét illetően. A társadalmi mobilitás, különösen az alacsony lélekszámú településeken, igen alacsony. A humán erőforrások képzettségi szintje kirívóan alacsony. Feltűnően alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya. A lakosság jövedelme elmarad a megyei átlagtól. Magas a roma lakosság aránya, élethelyzetük, életvitelük negatívan hat a térség fejlődésére. A romák lakhatási körülményei kritikán aluliak. Az átképzési programok szinte érintetlenül hagyták a roma lakosságot Társadalmi infrastruktúra Intézményi ellátottság A kistérség intézményi infrastruktúrájának nagy része, mivel két pólusú térségről van szó, elsősorban a két városra Göncre, illetve Abaújszántóra koncentrálódik. Ennek legfőbb oka elsősorban az, hogy a kistérség korábban az Encsi kistérséggel közösen alkotott egy térséget, amelyből való kiválás után minden fontosabb nagyobb intézmény, ide sorolhatjuk a Bíróságot, Ügyészséget, Rendőrkapitányságot, Tűzoltóságot, a szomszédos Encsi Kistérségben maradt. A térség területét három Munkaügyi Központ kirendeltsége is érinti, de csak egy található a kistérségben, amely Göncön működik. Továbbá a kistérségi központ Gönc biztosít helyet az okmányirodának, illetve a kistérségi irodának. A kistérségben nem minden település tart fenn önállóan iskolát, orvosi rendelőt, összesen 5 gyógyszertár működik, tehát a települések nagy részén nem működik önálló gyógyszertár. Pénzintézet három településen van, egy OTP Bank Abaújszántón és két Takarékszövetkezet. A bankfiók ellátottságban nagyon szegényes a térség, bankautomata (ATM) hálózat is csak három településen van. Ezeket a legalapvetőbb pénzügyi szolgáltatásokat a lakosság egyre inkább a könnyebben elérhetőbb postahivatalokon keresztül intézi. A kistérség településein 6 körjegyzőség működik, 12 településen található vasútállomás (50%), helyközi autóbuszmegálló minden településen van. Postahivatal 17 településen található (70,83%), továbbá a biztonság fenntartása érdekében egy Rendőrőrs, illetve két Körzeti megbízotti iroda működik. Mindezekből tisztán látszik, hogy a térség ellátottsága gyenge, továbbá az intézmények nagy része a kistérség két végpontján Göncön, illetve Abaújszántón találhatók, amely nagyon meg tudja nehezíteni a gyors ügyintézés lehetőségét, elsősorban közlekedési viszonyok miatt. 15

16 Oktatás, képzés 14 településen (58,33%) nincs iskola, egy településen 5-8 évfolyamon az önkormányzat önállóan tartja fenn az intézményt a többi településen intézményfenntartó társulásban működik. Összevont osztályokkal működik az abaújvári, göncruszkai, fonyi, és telkibányai általános iskola. Néhány kisebb településen is működik iskola, de sok esetben csak alsó évfolyamok, ezek fenntartása nem minden esetben gazdaságos. A térségben a es adatok szerint általános iskolai tanulót tartottak nyilván, ebből 674 roma származású. A kistérség 12 településén (50%) nincs óvoda, a gyermekek ellátásáról az önkormányzatok intézményfenntartó társulás keretében gondoskodnak. Az óvodások száma jelenleg 630, a csoportok számát azonban nem tervezik csökkenteni az intézmények, így az átlaglétszámok csökkennek ugyan, de a közoktatási törvény átlaglétszáma fölött marad a legtöbb intézmény átlaga. A kistérségben települési önkormányzati fenntartású középiskola nem működik. Megyei fenntartásban egyetlen intézmény az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium végez ilyen tevékenységet, amely több mint 60 éves múltra tekint vissza. A térségben felsőfokú oktatási intézmény nem található, kihelyezett karok nem működnek. Önkormányzati fenntartású alapfokú művészetoktatási intézmények száma 1, az abaújszántói általános iskola lát el ilyen tevékenységet. A többi intézményben más alapfokú művészetoktatási intézmények végeznek ilyen jellegű feladatot. A kistérség egyetlen általános iskolája sem indít felnőttképzést. Az oktatás fejlesztése során kiemelt figyelmet kell fordítani a nagyszámú cigány lakosság taníttatására. Jellemzően magyar nyelven folyó cigány kisebbségi nevelés-oktatás folyik, az óvodákban cigány kulturális nevelés magyar nyelven, az általános iskolákban pedig cigány kisebbségi oktatás. CIGÁNY KISEBBSÉGI ÓVODAI NEVELÉSBEN RÉSZTVEVŐ INTÉZMÉNYEK ÉS GYERMEKEK SZÁMA: CIGÁNY KISEBBSÉGI ISKOLAI NEVELÉSBEN-OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ INTÉZMÉNYEK ÉS GYERMEKEK SZÁMA: Település 2007/2008 Település 2007/2008 Abaújszántó 30 Abaújszántó 109 Abaújvár 25 Abaújvár 24 Boldogkőváralja 21 Boldogkőváralja - Boldogkőújfalu 43 Fony - Fony - Gönc 32 Gönc 33 Göncruszka - Göncruszka - Hidasnémeti 94 Hidasnémeti 32 Telkibánya - Telkibánya - Vilmány 240 Tornyosnémeti 12 Vizsoly 175 Vilmány 59 Vizsoly - Kistérségi összesen: 255 Kistérségi összesen: 674 A megoldandó problémák közül a képzési, szakképzési lehetőségek bővítését, színvonalának növelését lehet elsődleges célként kitűzni. A humán erőforrás megfelelő szintű 16

17 Abaújszántó Abaújvár Boldogkőváralja Fony Gönc Göncruszka Hidasnémeti Telkibánya Vilmány Vizsoly kialakításában a szakképzési rendszer megteremtésére nagy szükség mutatkozik, de ezen kívül még a szociális feszültségek enyhítésében is pozitív hatása lehetne Pedagógusok Általános iskolai tanulók száma Egy pedagógusra jutó tanulók száma 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0, Egészségügyi és szociális szolgáltatások A Kistérség egészségügyi és egyéb szociális szolgáltatási ellátottsága, elérhetősége elmaradott. A térség lakóinak helyzete többszörösen hátrányos a megyei átlaghoz képest is. A népesség egészségügyi helyzetét alapvetően meghatározza és befolyásolja a munkanélküliek magas száma, a szegények nagy száma és a cigány lakosság hátrányos helyzetű csoportjainak léte. A kistérségben nincsen szakrendelés, a legközelebbi járóbeteg szakellátás Encsen működik. Mentőszolgálat jelenleg csak Göncön van. Házi szakápolási szolgálat nem működik a kistérségben és összesen 11 háziorvosi körzet található, melyek egy része betöltetlen, az orvosi, gyermekorvosi és fogorvosi rendelők humán- és eszközállományában jelentős minőségbeli különbségek vannak. A kistérség által fenntartott intézmények közül a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a szenvedélybeteg ellátás működik. Továbbá a nappali ellátást nyújtó intézmények között szerepel a szociális étkeztetés és gondozás, amelyet az önkormányzatok tartanak fenn. Idősek klubja 11 településen, a kistérség településeinek 46,8 %-án működik. A szociális ellátásban részesülők kistérségi átlaga 9,42 %, kiemelkedően magas Korlát (19,09%), Vilmány (16,86%) és Boldogkőújfalu (15,37%) településeken. Jelenleg a legnagyobb probléma a Szikszói kórház megszűnése, amely hatására a térség lakosságát óriási veszteség érte, elsősorban megközelíthetőség szempontjából. A legközelebbi kórház ugyanis Miskolcon, illetve Sátoraljaújhelyen található, ami gépjárművel is legalább 50 percet vesz igénybe, tömegközlekedési eszközzel pedig egy fél napot, ha figyelembe vesszük a helyi közlekedési viszonyokat. 17

18 Lakásellátás, lakásviszonyok A legrosszabb lakásállományú térségek egyike kiugróan rossz komfortossági mutatókkal. A kistérségben a lakásállomány növekedést mutat, a évi lakás ben 78-al nőtt. A változás százalékban kifejezve: 1,23 % ben 127, míg 2005-ben 32 új lakást építettek. A térség lakóépületeire jellemző, hogy többségük a 80-as évek előtt épült és ezek felújítására általában nem került sor. A legtöbb lakás még a mai napig is fatüzelésű Összegző megállapítások A térség lakásállománya leromlott, elavult, az infrastrukturális kiépítettség alacsony, ahol kiépültek a hálózatok ott sem tud mindenki rákötni. Az oktatás kevés, hiányoznak a piacképes szakmák és a középfokú oktatás Az etnikumi problémák iskolai kezeléséhez a pedagógusok szakmai felkészítésre szorulnak. Az egészségügyi ellátás gyenge, a térségre az orvoshiány jellemző Megoldandó az ellátórendszerekhez való hozzáférés javítása társadalmilag leszakadt csoportok számára 1.5. Infrastruktúra Úthálózat A kistérség közlekedési adottságait nagymértékben meghatározza természetföldrajzi adottsága és településszerkezete. A terület döntő részét kitevő hegyvidéki és dombsági környezet és az aprófalvas településszerkezet együttesen megnehezíti az optimális közlekedési feltételek és lehetőségek biztosítását. A térség közúti hálózata a megyeszékhely, a helyi, illetve a környező városok, települések közötti közlekedést gyakorlatilag biztosítja. A fő-és mellékútvonalak az elmúlt évszázad során kialakultak, ezeknek az utaknak (a belső mellékutak burkolatállapota, szélessége) alapvetően a minőségi javítása lenne indokolt. A térség településeinek többsége Miskolctól kevesebb, mint 60 km-re van, ezek megközelíthetősége a 3-as és a 37-es számú főút közötti illetve belső mellékútvonalakon, valamint Szerencs-Hidasnémeti, Miskolc-Hidasnémeti között közlekedő vasúti szárnyvonalakon lehetséges, továbbá működik még az Abaújszántó-Hidasnémeti között közlekedő vasúti mellékvonal, amely csekély személyforgalmat bonyolít le. Nemzetközi forgalmat bonyolít le a Sátoraljaújhely - Slovenske Nove Mesto és a Hidasnémeti - Kassa vasúti kapcsolat. Tornyosnémeti és Hidasnémeti határmenti elhelyezkedése lehetővé teszi nemzetközi vasúthálózaton elérhetőségét Miskolc és Kassa irányába. Fejlesztési szempontból a 3-as sz. főút négysávossá bővítése lenne szükséges, valamint a zsáktelepülések összekötése. A jellemzően elzárt települések (Arka, Fony, Hejce, Mogyoróska, Regéc, Baskó, Hernádszurdok, Hernádcéce, Pányok, Sima, Zsujta) számára a kapcsolatteremtési lehetőségek kifejezetten rosszak, ezen települések úthálózatának fejlesztésével, települések összekötésével(sima-boldogkőváralja, Fony-Hejce, Vizsoly-Hernádcéce) sokat lehetne segíteni különösen a téli időszakban az esetleges beteg, illetve élelmiszer ellátás megoldásában. Sajátos szerepet tölt be a kistelepülések közlekedési hozzáférési problémáinak 18

19 orvoslásában a falu- és tanyagondnoki szolgálat. Közlekedés biztonsági és turisztikai szempontból fontos a kerékpárút hálózat összefüggő kiépítése. Összeségében megállapítható, hogy a települések legnagyobb problémáját a nehéz megközelíthetőség, a rossz minőségi utak, a ritka busz- és vonatjáratok jelentik Ivóvíz, szennyvíz A közművel való ellátottság tekintetében szintén rossz helyzetben van a kistérség. Ami a közműszolgáltatások óriási fehér foltja, az a szennyvízelvezetés megoldatlansága. Ez a hiány nemcsak közvetlenül az egyének életminőségét rontja, hanem a térség környezeti állapotát is. A kistérségben összesen hat településen van szennyvízhálózat, a lakások 0,8 %-a van bekötve a közcsatorna hálózatba. Göncön csak egy része a településnek, ahol a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma mindössze 49. A csatornázottságot, illetve a szennyvízkezelést különösen nehezítik a változatos domborzati viszonyok és az aprófalvas településszerkezet. A közüzemi vízvezeték-hálózat építése változást nem mutat, de a hálózatba kapcsolt lakások száma 10,2 %-al növekedett, a hálózatba bekapcsolt lakások száma Nagyon sok az olyan lakás (főleg a magasabb romalétszámú településeken), amely a településen közkutakból kapja a létszükséglethez nélkülözhetetlen ivóvízellátást. 19

20 Gázellátás Az elmúlt évek egyik legnagyobb fejlesztése a gázprogram volt. Ennek keretében több településre eljutott a vezetékes gáz is. A vezetékes gázt fogyasztó lakások száma egy év alatt 8,4 %-al növekedett, a gázzal fűtött lakások száma kistérségi szinten mintegy ra tehető Mezőgazdasági infrastruktúra A térség adottságaira tekintettel a mezőgazdasági utak száma elég jelentős. A mezőgazdasági infrastruktúra sajnos nem követi a megváltozott földtulajdoni és földhasználati viszonyokat. Némelyik földterületen egymás mellett több kitaposott út is található, ezek valamikor más földterületén keresztül haladnak, ezzel károkat okozva. Egyes mezőgazdasági területek elérhetősége nem megfelelő vagy nem biztosított, némelyiket szinte csak traktorral lehet megközelíteni. Az utakat néha alig lehet látni a benőtt bokroktól, illetve gaznövényektől. A mezőgazdasági úthálózat és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra nagy része hiányos, elhanyagolt, rossz állapotban van. A melioráció és a vízrendezés sem követte a tulajdon- és birtokviszonyok változását, amelynek hatására egy csapadékos időszak után több száz hektár terület kerül hosszú ideig víz alá, főleg a Hernád mentén Összegző megállapítások: A terület mellékútjainak kiépítettsége, minősége nem kielégítő. A fő közlekedési folyosó a 3. sz. főút (Miskolc-Kassa). A Hernád völgyében fut a Miskolc-Kassa nemzetközi vasútvonal. A szennyvízhálózat kiépítettsége nagyon alacsony, mely komoly környezetszennyezési rizikófaktor. A gázellátás fejlődik, de jelenleg nagyon alacsony szinten áll. Komoly problémát jelentenek az időszaki árvizek és belvizek pusztításai Gazdaság A térség vállalkozási szerkezete A kistérségben a működő vállalkozások száma 536, ennek 26,87%-a Abaújszántón, 16,79%-a Göncön, 9,51%-a Boldogkőváralján, 6,53%-6,53%-a Hidasnémetiben illetve Telkibányán működik. A további 19 településen 181 vállalkozás, a kistérség vállalkozásainak 33,77%-a működik. A vállalkozások jogi formájának megoszlását az alábbi ábra szemlélteti: 20

21 A év bázisán a kistérségben a Kft.-k száma növekedett 20,63%-kal, a szövetkezet száma változatlan maradt, a betéti társaságok száma 9,10%-kal nőtt, az egyéni vállalkozások száma 2,35%-kal csökkentek. A térségben átlagosan 1,8 gazdasági vállalkozás jut egy főre, ami az országos 2,7-es értékhez képest igen alacsony. A felzárkózáshoz szükséges tőke helyben nem termelhető meg, mert alig vannak vállalkozások. A helyi vállalkozások zömének teljesítőképessége alig haladja meg a háztartások kapacitását, így a helyi piacon is alig versenyképesek. Másrészről a szűk helyi piac sem teszi lehetővé a stabil üzleti működést. Külső piacokra betörni nem tudnak, ahhoz sem a termékszerkezetük, sem a minőség, sem a kapacitásuk nem megfelelő. Jellemzően magas a kényszervállalkozások száma, akik elsősorban a mezőgazdaság, illetve kisebb számban a kereskedelem és a szolgáltatás területén tevékenykednek. A mezőgazdasági vállalkozások helyzete ingatag, az egyéni gazdálkodók, őstermelők a napi megélhetéshez elegendő bevételt képesek csak megtermelni, fejlesztési források az önerő hiánya miatt nincsenek. 21

22 Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet A térség mezőgazdaságának szerkezete és feltételei A térség növénytermelési szerkezetében meghatározók a gabonafelék, ezen belül is a búza, és a tavaszi árpa területi aránya a legmagasabb. Számottevő az ipari növények területe is, ahol a napraforgó az uralkodó. Jelentős területeken termesztenek kukoricát, burgonyát és repcét is, emellett jelentős a gyümölcstermesztés (kajszi). A kistérség összes földterülete km 2, a művelési ágak szerinti megoszlása lényegesen eltér az országos, és a megyei átlagtól: kistérségi átlagban igen alacsony a szántó aránya (30,5%) kimagasló az erdősültség (az összes földterület 47,2%-a erdő) az intenzív művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, kert) aránya csekély (együttesen 1%) az átlagos földminőség a szántó esetében 18,8 Ak/ha, a mezőgazdasági terület 14,6 Ak/ha A művelési ágak szerkezete Településenként meglehetősen változó A hegy-, illetve dombvidék településein a magas erdősültség, és a szántók elenyésző aránya jellemző A szántó aránya négy település közigazgatási területén (Baskó, Fony, Mogyoróska, Regéc) nem éri el a 15%-ot, két településen (Arka, Boldogkőújfalu) a 30%-ot Nagyobb (60% feletti) arányú a szántó terület Vilmány, Vizsoly, Korlát településeken Minimális a szántóterület: Mogyoróskán 61,6 ha, Regécen 94,3 ha, Baskón 166,7 ha, Simán 228 ha, Arkán 280,6 ha. Ezeken a településeken még intenzív használat mellet is legfeljebb két-három családnak nyújthat hosszabb távon megélhetési lehetőséget. 22

23 Néhány településen figyelemre méltó a gyep művelési ágak aránya (Baskó 18,2%, Mogyoróska 21,2%, Hejce 33,8%), magas a kérődző állatok tartása. A zártkertek területe - a község területéhez képest - viszonylag jelentős Arkán (54,9 ha), Boldogkőváralján (86,6 ha), Fonyban (104,2 ha) és Hejcén (130,2 ha) A földhasználati zónarendszer kategóriáinak területi aránya a szántók esetében: Kistérség Védelmi (ha) Védelmi (%) Extenzív (ha) Extenzív (%) Intenzív (ha) Intenzív (%) Abaúj-Hegyközi 1074,4 7, ,6 85,0 1096,4 7, A földterület minősége Településenként meglehetősen változó A dombvidéken található csekély a szántó mennyisége, igen rossz a földminőség is. A szántó átlagos aranykorona értéke: Mogyoróskán 10,1, Regécen 6,1, Baskón 5,5, Simán 8,4, Arkán 10,4. a településeken a földműveléshez kedvezőtlenek a domborzati viszonyok is. Jó adottságú szántók a Hernádhoz közeli, enyhébb lejtésű részeken találhatók: Vilmányban 25,4, Hernádcécén 23,1, Vizsolyban 21,8, Boldogkőújfaluban 21,5 aranykorona értékű A mezőgazdasági termelők, gazdálkodó szervezetek és foglalkoztatás jellemzése Baskó és Sima községekben nincsenek árutermeléssel foglalkozó egyéni gazdálkodók, Az egyéni gazdálkodók száma a kistérségben összesen 531 fő, a használatukban lévő földterület alig 3900 ha (2913 ha szántó), egy gazdálkodóra jutó földterület csupán 7,3 ha, ebből a szántóterület 5,5 ha/gazdálkodó. A számok - a gazdaságok állatállományának figyelembevételével - arra utalnak, hogy kevés a hosszú távon életképes méretűnek tekinthető családi gazdaság. A gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatottak száma 164 fő, az általuk használt földterület 8092 ha, szántóterület 6786 ha. A gazdálkodó szervezeteknél az egy foglalkoztatottra jutó földterület 49 ha, szántóterület 41 ha. Az árutermelő mezőgazdaságban érintettek száma 715 fő, az általuk hasznosított mezőgazdasági terület ha (az összes mezőgazdasági terület 54%-a), a szántóterült ha (az összes szántó 42%-a). A földterület közel felét olyan kisgazdaságok hasznosítják, akik nem képviselnek számottevő árutermelést, elsődleges céljuk az önellátás. A gazdálkodó szervezeteknél gyakorlatilag az összes földterület bérelt föld, az egyéni gazdaságoknál a bérlet földek aránya nem haladja meg a 35%-ot. A gazdálkodó szervezetek, és a nagyobb méretű családi gazdaságok is foglalkoztatnak idénymunkásokat. Az idénymunkások száma elenyésző, foglalkoztatás időtartama rövid. 23

24 Termelési szerkezet jellemzői A gazdálkodó szervezeteknél a termelési szerkezete rendkívül leegyszerűsödött, a betéti társaságok, egyéni vállalkozók és családi őstermelők (1-2 kivétellel) csak növénytermeléssel foglalkoznak. Állattartással a működő szövetkezetben foglalkoznak, egy sertés, illetve egy szarvasmarhatelep található a térségben. Az egyéni gazdaságok termelési szerkezete - a jellemzően előforduló állattartás ellenére - ugyancsak leegyszerűsödött. A szántóföldi növénytermelésben jellemzően igen magas (65-80%) a gabonafélék, ezen belül az őszi búza aránya. Az árunövény-termelésben leginkább a napraforgó jellemző. A termelési szerkezetben az extenzív, kis élőmunka-igényű ágazatok jellemzőek A gazdaságok eszközállományára a romló műszaki állapot jellemző, számottevő műszaki fejlesztésre az alacsony jövedelmezőségi viszonyok között nem vállalkozhat Állattartás: Szinte eltűnt a kistérségből. A lecsökkent állatállomány nem elegendő ahhoz, hogy megfelelő mennyiségben trágyázni (szerves) lehessen a földet Az alacsony állatsűrűség következtében kevés (5% alatti) takarmánynövény termelés. A kisgazdaságok ma még idegenkednek az integrációtól, a szövetkezésektől. Méhészettel szinte minden településen foglalkoznak gazdálkodók Erdészet jellemzői A faállományok több mint 80%-a őshonos fafajokból áll. Az erdőket évszázadok óta művelik. Kitermelés utáni felújításukat nagyrészt természetes úton, sarjról, illetve az idős fákról lehullott makkal, vagy helyben gyűjtött szaporítóanyagból, az abból nevelt csemetével végezik. Az erdők fáinak genetikai tulajdonságai a helyi viszonyoknak megfelelő kiválasztódásból származnak. A helyi erdőtulajdon nagysága összességében igen jelentős. Az egyes tulajdonosokra eső terület azonban kicsi. A létező erdőbirtokosságok, társulások egyenként kevés kivétellel kétszáz hektár alattiak, tartamos hozamú erdőgazdálkodásra önállóan nem alkalmasak. A legnagyobb arányt a fatermelési rendeltetésű erdők képezik, melyek elsődleges célja a jó minőségű faanyag gazdaságos megtermelése. Fafeldolgozás meglévő piaci szükséglet ellenére nincs a térségben. 24

25 Feldolgozóipar Abaújszántó és Gönc kivételével a kistérségben semmiféle olyan üzem nem található, amely mezőgazdasági-, erdőgazdasági- vagy élelmiszeripari termékek, feldolgozásával foglalkozna. A térség mezőgazdasági jellege, ültetvény szerkezete, a gönci barack és az abaújszántói bor (Tokaji borvidék része) országos hírneve feltétlenül indokolja a gyümölcsfeldolgozó létesítését. A gyümölcsfeldolgozás elősegítheti a meglévő ültetvények korszerűsítését, növelését és egyúttal hozzájárulhat a foglalkoztatási feszültségek enyhítéséhez Kereskedelem A kistérségben a kiskereskedelmi üzletek száma 174-ről 169-re csökkent, ebből élelmiszerüzlet 79-ről 76-ra csökkent, a vendéglátóhelyek száma 78-ról 79-re emelkedett. Ezek többsége élelmiszer bolt, illetve vendéglátóhely. Nagyrészük kis tőkeszegény vállalkozások, amelyek a helyi igények kiszolgálására jöttek létre, vagy olyan termékeket árulnak, amelyekért távolabbra kellene utazni. A kistérség településein, a lakossági vásárlóerő korlátozott volta szab határt a kiskereskedelem fejlődésének. Nagyobb bevásárlóközpontok nem találhatók a térségben, ezért vagy Miskolcra, vagy a szomszédos kistérségbe Encsre kell beutazni. A kulturális életre vágyók pedig elsősorban a helyi művelődési házakban elégíthetik ki igényeiket Turizmus A térség országos szinten is kimagasló turisztikai potenciállal rendelkezik, mind a természeti környezetből, mind az épített örökségből, mind a kulturális kínálatból kifolyólag. A védett területek egyedülálló táji-természeti értékei, a Zempléni hegység kirándulóhelyei, a Hernád vízi turizmus lehetősége a jövőben meghatározó tényezővé tehetik az idegenforgalmat. A kistérség zempléni hegység részei az Aggteleki Nemzeti Park, illetve a Zempléni Tájvédelmi Körzet oltalma alatt állnak, amely a bakancsosok, természetjárók és a kerékpáros turisták számára kínálnak egyedi lehetőséget a kikapcsolódásra. Országos és nemzetközi viszonylatban is legmeghatározóbb turisztikai látványosságai közé sorolhatjuk a napjainkban is fontos zarándokhelynek tekintendő a bibliáról híres vizsolyi református templomot, mint a magyar művelődéstörténet megszentelt helyét, melyet évente több tízezren látogatnak meg. Törpe és aprófalvak (Baskó, Sima, Arka, Mogyoróska, Fony, Regéc, Hejce) elsősorban a domborzatilag erősen tagolt hegyvidéki területek északi részén helyezkednek el, ezeknek a falvaknak az életében jelentős szerepet játszik az idegenforgalom, a környezet gyógyhatású klímája, a csend és a nyugalom egyre több látogatót vonz. Szálláshelyek tekintetében a kistérség repertoárja igen változatos. A szálláshely típusok közül a kereskedelmi szálláshelyek (panziók, vendégházak, turistaszállók), valamint a falusi szálláshelyek (falusi vendéglátás), egyaránt megtalálhatók. A szállásférőhelyek száma db között, illetve az eltöltött vendégéjszakák száma ezer között mozog éves szinten. Gergely-hegy mikro-térség, akárcsak a Gönc-i vagy az Abaújszántó-i, számos 25

26 kultúrtörténeti és építészeti emlékkel, egyházi örökséggel büszkélkedhet, mint pl: Gönci huszita ház, Abaújszántó pincesor, Patay-kastély, Kékedi Melczer-kastély, Boldogkőváraljai vár, Regéci vár stb. A természetjárók, a kerékpáros turisták számára egyedi lehetőséget kínál a turista útvonalak kapcsolódása, mely kapcsolódás földrajzi és közlekedési csomópontja Fony. A térségen átmenő Kéktúra útvonalhoz csatlakoztatható a tervezett tanút-hálózat és kerékpárút fejlesztés, a tervezett EUROVELO úthoz kapcsolódás (Göncruszka, Zsujta). A Hernád folyó völgye ökofolyosóként funkcionál és lehetőséget ad a vízi, a természet közeli és az agrárturisztikai idegenforgalmi programok kapcsolt szolgáltatásainak kiépítésére, továbbá népszerű célpont a víziturizmust kedvelők körében, a nyári időszakban számos kajakkenu túrázó érkezik ide. A legnagyobb gondot a térség turisztikai feltáratlansága a megfelelő turisztikai marketing hiánya a belső információs és tájékoztatási rendszer kiépületlensége jelenti. A szálláshelyek tekintetében változatos a kép, egyaránt megtalálható panzió, vendégház, turistaszálló; de ezek nem biztosítanak elegendő férőhelyet s vannak olyan települések is ahol szállás lehetőségek egyáltalán nincsenek. A kiskereskedelmi ellátás szinte minden településen élelmiszer és italboltokra korlátozódik ami az igényes turizmust nem elégíti ki, ezért fontos lenne a vendéglátóipar fejlesztése. Összességében megállapítható, hogy a térség adottságai az idegenforgalom és a turizmus tematikus szolgáltatásainak teljes körű, komplex jövedelmező fejlesztési lehetőségét kínálja. Abaúj Hegyköz önazonosságát az alábbiak adják: Gönci barack (Hungarikum) Tokaj Hegyaljai borvidék részeként Abaújszántó Vizsolyi Biblia nemzetközi ismertsége Tornyosnémeti Hidasnémeti nemzetközileg ismert határátkelőhely Abaújszántó fürdő múltja Regéci vár országos híre Boldokőváralján a vár látogatottsága Telkibánya bányász múltjának ismertsége Hernád folyótermészeti adottsága Üzleti szolgáltatások Az üzleti szolgáltatások köre a kistérségben nagyrészt kiépült, vannak azonban jelentős hiányosságok is. A banki szféra szintén alul fejlett a térségben, közel húsz olyan települést találunk, ahol semmilyen pénzintézet nincs jelen, a postai szolgáltatások szűkítésével (mobil posta megjelenése) a pénzkezelés, és pénzügyi tranzakciók lehetősége tovább szűkül. A biztosító társaságok kihelyezett irodákkal, illetve ügynök hálózattal vannak jelen a térségben. Az egyéb ügyvitelhez szükséges szolgáltatások (pl.: ügyvédi, közjegyzői, végrehajtói, stb.) biztosítottak. 26

27 Összegző megállapítások A térség vállalkozásintenzitása rendívül alacsony, a vállalkozások száma az országosnál lényegesen alacsonyabb, de a megyeinél is gyengébb aktivitást mutat, A klasszikus kisvállalkozás elsősorban a lakossági szolgáltatás területén tevékenykednek, alacsony a termelővállalatok aránya A termőföldek minősége gyenge Az egyéni gazdaságokra az elaprózott birtokszerkezet a jellemző Kedvezőtlen mezőgazdasági termelési feltételek a térség nagy részében Az erdőgazdálkodás feltételei kedvezőek A vadgazdálkodásban kifejezetten jó lehetőségei vannak a térségnek A kistérség agrárgazdaságát a mezőgazdasági termékek értékesítésének bizonytalansága, az alacsony jövedelmezőség, a termelési integrációk hiánya jellemzi. A túlzottan leegyszerűsödött termelésszerkezet önmagában is sérülékennyé teszi a gazdaságok pénzügyi helyzetét, az állattenyésztés gazdasági súlya nagymértékben csökkent. A gazdálkodók nem szívesen vállalkoznak hosszú távú befektetésekre. A térségben élők sokrétű termelési rutinnal rendelkeznek, a háztáji gazdaságokban, a magántulajdonú szőlőkben, gyümölcsösökben. Tapasztalatuk és az agráradottságok erőforrást jelentenek az agrárvállalkozói kultúra viszonylag gyors kifejlődéséhez, jövedelmezőségéhez. A kistérségben a mezőgazdasági feldolgozóipari létesítmények hiányoznak Problémafa 27

28 Társadalmi, Gazdasági leszakadás Szegénység Magas az elvándorlás, csökken a népesség Jövedelemtermelés szintje alacsony Munkanélküliség Mezőgazdasági termelés fejletlen Turisztikai ágazat fejletlen Hiányzik az ipar és feldolgozóipar Rendkívül rossz humánerőforrás helyzet Kirívóan magas a képzetlenek aránya Infrastrukturális elmaradottság: - Utak - Szennyvíz -Hulladékgazdálkodás - Közszolgáltatás elérése nehéz Rossz mezőgazdasági adottságok Tőkehiány Újratermelődő és bővülő leszakadó társadalmi csoportok Fejletlen oktatási infrastruktúra 28 Rendszeres természeti károk Aprófalvas települések Fejletlen szociális infrastruktúra Fejletlen egészségügyi infrastruktúra

29 Helyzetértékelés Az adatokat két KSH kiadványból vettük: A kistérségek társadalmi gazdasági helyzete Észak-Magyarország (2006), Borsod-Abaúj-Zemplén Megye statisztikai évkönyv (2005, 2004, 2003) Módszertani megjegyzések: A kistérségek összefoglaló adatait tartalmazó kiadvány egyszeri, így dinamikus adatok képzésére nem használható. A statikus adatokat ezen kiadványból vettük, mivel a kistérségi adatállománya átfogóbb, mint a megyei évkönyvé. Országos összehasonlító adatok nem mindenütt használhatóak a más mértékegységek, ill. adathiány miatt. Országos adat csak a megyei évkönyvekben szerepel. Dinamikus adatok a megyei évkönyvekből képezhetők, azonban ebben a kistérségi adatállomány szűkebb, és sok helyen más, mint a kistérségekről szóló külön kiadványban. A dinamikus adatok ezért sok helyütt eltérnek a statikus adatokból. Célszerű volna egységesen használható kiadványt készíteni fenti problémák kiküszöbölésére, azonban - a KSH tájékoztatása szerint - nem terveznek további kistérségi relevanciájú kiadványok folyamatos kiadását Összehasonlító adatok (ország régió kistérség) Abaúj- Hegyköz Régió Ország Települések száma népességnagyság szerint, 2005 (db) Település, terület, népesség, Település összesen (db) Város összesen (db) Terület (km2) Lakónépesség összesen (fő) Lakónépesség a 2000 évi %-ban 95 97,4 100,3 Népsűrűség (fő/km2) Lakónépesség korcsoportok szerint megoszlása, (%) 14 21,8 16,8 15, ,8 5,3 4, ,6 29,1 30, ,1 27,2 27, ,6 21,6 21,4 Munkavállalási korúak (15 59 éves nők és éves férfiak) (fő) 57,3 62,6 63,6 29

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft. 2010. június 1 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről 1. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. -a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia Munkaanyag I. változat Kunszentmiklós, 2008. május 1 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló 3 2. A város szerepének meghatározása a település

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata -tervezeti munkaanyag 2011. 03.04. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK...

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018

Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018 Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018 Dévaványa 2008 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 3 1.1 Dévaványa város bemutatása 3 1.2 A városi egészségterv szükségessége 4 2. Állapotleírás 5 2.1 Demográfiai adatok,

Részletesebben

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye...

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

Észak-Magyarországi Régió

Észak-Magyarországi Régió 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és Észak-Magyarországi Régió Foglalkoztatási profil Helyzetfeltárás regionális helyzetkép

Részletesebben

HVS. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők

HVS. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők HVS 1.Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 2013-ra a térség civil szervezetei, vállalkozói, állami szervei közötti együttműködés és integráció olyan szintjét érjük el, amely

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia Barcs Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-2013. Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban...5 1.1 Barcsi Kistérség legfontosabb jellemzői...5 A Barcsi Kistérség

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Zárótanulmány Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2010. január 11. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK

Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 ÁROP-1.A.3.-2014 pályázat célkitűzése... 3 Együttműködő partnerek... 5 Elvárt eredmények... 8 Jogszabályi háttér... 10 Miskolc Járás

Részletesebben

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 366/2007. Kth Önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben