Észak-Magyarországi Régió

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Észak-Magyarországi Régió"

Átírás

1 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/ Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és Észak-Magyarországi Régió Foglalkoztatási profil Helyzetfeltárás regionális helyzetkép Budapest, 2011 V2 Excelsior

2 2 Tartalom Bevezetés a foglalkoztatási profilok kialakításának céljai és módja A régió általános jellemzői Gazdaság Vállalkozások K+F és innováció Szociális helyzet A régió foglalkoztatási profilja A régió foglalkoztatási helyzete a statisztikai számok tükrében Forrás: KSH Stadat táblák idősoros éves adatok; tábla A Észak-magyarországi régió foglalkoztatási és bérhelyzetét alakító viszonyok A két minta szerkezete A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a munkaszervezet A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a munkahelyi események, CSR, képzés A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a munkahelykeresés A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; munkakörülmények A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; munkanélküliség, A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a kereset és a bérek A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a foglalkoztatottak preferencia sorrendje munkahelyükkel kapcsolatban A Észak-magyarországi régió foglalkoztatási profilja. Összefoglaló... 34

3 3 Bevezetés a foglalkoztatási profilok kialakításának céljai és módja A Jó pályán! keretében megvalósuló foglalkoztatási profilok kialakításánál olyan célokat tartunk szem előtt, mint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - a nők, fiatalok és 45 éven felüliek - munkaerő-piaci (re)integrációjának, valamint esély-és és béregyenlőségének elősegítése a területi kohézió elősegítése, a helyi közösségekben élők életminőségének javítása, a civil társadalom megerősítése, a helyi társadalmi aktivitás növelése. Természetesen e célokat szolgálják a projekt keretében működtetett egyéb eszközök is, így a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrációját elősegítő képzés, folyamatos mentori tevékenység, hálózatfejlesztés, stb. A jól megfogalmazott foglalkoztatási profilok ugyanakkor közvetlenül éppen e felsorolt eszközök eredményességének erősítését is szolgálják. A regionális foglalkoztatási profilok (helyzetképek) meghatározásánál felhasználjuk a már meglévő BérBarométer adatbázist (EQUAL H005) és meglévő helyi adatokat, valamint a BérBarométer adatbázis frissített (aktualizált) adatait. A adatbázis frissítése a korábbi EQUAL H005 projekt során alkalmazott módszerekkel (az ott alkalmazott kérdőív releváns kérdései, az ott alkalmazott mintavételi szempontok, stb.) történt, biztosítva az adatok összehasonlíthatóságát. Ugyanakkor, míg a EQUAL H005 projektben fő lekérdezésére került sor (7 konvergencia régióban), addig jelen projektben 3500 fős mintát kérdeztünk meg (a 4 hátrányos helyzetű konvergencia régióban). A lekérdezés módja sem volt azonos: míg az EQUAL H005 projekt során a szakszervezetek által kiképzett kérdezőbiztosok szemtőlszembe kérdezték le a kérdőíveket, addig jelen a Jó pályán! projekt során telefonos lekérdezésre került sor. Ez a fajta lekérdezés jobban kiszűrte a véletlenszerűségeket, jobban biztosította a minta reprezentativitását a lakosság nemére, kormegoszlására, területi elhelyezkedésére, iskolai végzettségre és munkahelyének ágazati besorolására vonatozóan. A kérdőíves adatfelvétel eredményét elemezzük és összehasonlítjuk a korábbi elemzésünkkel. Ezt követően alakítjuk ki az egyes régiókra vonatkozó foglalkoztatási profilokat. Ennek során keressük a választ arra, hogy - milyen tényezők járulnak leginkább hozzá a női/férfi munkanélküliséghez; - milyen tényezőkre kellene a mentoroknak és a helyi nőszervezetek aktivistáinak helyezniük leginkább a hangsúlyt egy esetleges pályainformációs tanácsadás során. Ennél figyelembe vesszük a projekt első részében elkészült kompetencia felmérés eredményeit is. A foglalkoztatási profilok figyelembe vételére sor kerül a szakmai fórumok tematikájának kialakításánál. A munkaerőpiac szükségletei, a lokális gazdaság eltérő jellegéből következően, eltérőek. Az eltérő sajátosságok feltárása és beépítése a munkát keresők képzésébe és a velük való foglalkozásba növeli a munkakeresés sikerességét.

4 4 1.A régió általános jellemzői 1 A Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét tömörítő régió összterülete km 2. A évi népszámlálás adatai szerint népessége fő, az ország lakosságának 12,66%-a, míg az ország területéből 14,4-kal részesedik. (A fővárosi agglomeráció túlsúlya miatt Közép-Magyarország kivételével mindegyik régiónkra igaz, hogy a területből való részesedése nagyobb, mint a népességből.) Borsod-Abaúj- Zemplén megyében él a régió népességnek több mint a fele (megye területe km 2, népessége 745 ezer fő), ez Magyarország harmadik legnépesebb megyéje a központi régió megyéi után, Nógrád megye (területe 2544 km 2 és népessége) 220 ezer fő pedig a legkisebb lélekszámú megyénk. Heves megye területe 3630 km 2, népessége 325 ezer fő. 2 Az Észak-Magyarországi Régió térképe Észak-Magyarország a legkevésbé városias régiónk, a népességnek csak a fele él városban. Ennek nemcsak a tagolt domborzat az oka, hanem a gazdasági elmaradottság is. A régióra az aprófalvas településhálózat jellemző. A régió fejlődésének gátja, hogy a magyar-szlovák határon nem nyúlnak át intenzív kapcsolatok. A régió központja, Miskolc, ugyanakkor Miskolcnál kedvezőbb helyzetben van a régió másik nagy települése, Eger. A harmadik legnagyobb központ, Salgótarján stagnál. A régió népsűrűsége 95 fő/km 2, elmarad az országos átlagtól (Budapest túlsúlya), de a régiók közül csak Közép-Magyarország és a Közép-Dunántúli Régió előzi meg. Borsod megye népsűrűsége meghaladja a másik kettőét. A legsűrűbben lakott területek: a Sajó völgye: ózdi, kazincbarcikai, miskolci, tiszaújvárosi; a déli hegylábfelszín: egri, gyöngyösi, hatvani és a salgótarjáni kistérség. A születési ráta 9,7 ezrelék, kicsit meghaladja az országos átlagot, Borsod megyében a legmagasabb. A születések aránya erősen korrelál az 1 Források: Perczel György (szerk): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest oldal.; G. Fekete Éva: Hátrányos helyzetből előnyök?- elmaradott térségek felzárkózásának esélyei az észak-magyarországi régióban. Földrajzi Közlemények, 2006, 1-2. szám.; Örsi Anna: Az Észak-Magyarországi régió népességföldrajza, kézirat 2 KSH, népszámlálási adatok

5 5 etnikai összetétellel, Bodrogközben, Aggtelek, Cserehát és a Zempléni hegység, Heves és Salgótarján kistérségeiben a legmagasabb. Alacsonyabb értéket azokban az elöregedett aprófalvas területeken vesz fel, ahol alacsony a romák aránya: Heves megye északi része, és Borsod megye kedvezőbb etnikai összetételű területein: a hegylábi kistérségekben. A halálozási ráta 14,5 ezrelék, legmagasabb a régiók közül (az országos átlag:13,1 ezrelék). Legmagasabb értékek többnyire ott jellemzők ahol a születések száma is alacsony: Heves megye északi része, Borsod megye hegylábi területei és Nógrád megye (15 ezrelék, legmagasabb az országban- megyei szinten- Békés megyével holtversenyben). A halálozási ráta a legfejlettebb kistérségekben a legalacsonyabb: Rétság, Eger, Tiszaújváros. Nógrád megye népessége fogy a leggyorsabban, bár Heves megyébe északi kistérségei még ezt is felülmúlják. Borsod megye falvaiban a régió átlagánál lassabban fogy a népesség a nagyobb szaporulatnak köszönhetően. A régió vándorlási egyenlege -3,1 ezrelék, innen a legnagyobb arányú az elvándorlás, főleg Borsod megye hátrányos helyzetű kistérségeiből.. A képzett fiatalok a jobb munkalehetőségek és a magasabb életszínvonal reményében Magyarország nyugatabbi régióiba vándorolnak. Helyükre érkeznek a romák az ország többi részéről, mivel itt olcsóbb a megélhetés és jobban be tudnak illeszkedni a helyi társadalomba. Nagyobb reprodukciójuk miatt még tovább halmozódik a szegénység. A régió összes kistérségében a nők aránya meghaladja a férfiakét. Ugyanakkor a férfiak aránya magasabb az átlagosnál a romák lakta, fiatalabb korszerkezetű területeken: BAZ megye hegy- és dombvidékei, Bodrogköz, Hevesi kistérség és néhány fejlettebb, nagyobb népszaporulattal bíró kistérségben: Rétság, Tiszaújváros. A 14 év alattiak a régió népességének 17%-át teszik ki, ez meghaladja az országos átlagot, köszönhető a roma népesség fiatalosabb korszerkezetének Borsod megyében és a hevesi kistérségben. A legkevesebb a fiatal a pétervásárai kistérségben, itt elöregedett, de kevés roma lakossággal rendelkező falvak jellemzők. A régió népességének a 21%-a 60 év feletti, ez megegyezik az országos átlaggal, de az átlag mögött nagy eltérések húzódnak. Heves és Nógrád megyében, valamint a mezőkövesdi kistérségben magas (elöregedő aprófalvak), Borsodban alacsony (a roma népesség fiatalos korszerkezete) az idősek aránya. A környező területekből kiemelkednek a legfejlettebb kistérségek: Eger, Tiszaújváros, Rétság, ezekben is alacsony az idősek aránya Gazdaság A régió különböző fejlettségű területekből áll. Észak-Magyarország a rendszerváltás legnagyobb vesztese, a nehézipar és a mezőgazdaság összeomlása ezt a térséget érintette a legsúlyosabban. GDP-je korábban meghaladta az országos átlagot, jelenleg annak kétharmadát se éri el. Az egy főre jutó GDP az Észak-magyarországi régióban1995-ben 404 ezer (556 ezer országosan), 2008-ban 1643 ezer (országosan 2665 ezer) Ft volt letöltve február 10.

6 6 1.sz. ábra Egy főre eső GDP Egy főre jutó GDP, ezer Ft Országos átlag Észak-Magyarországi régió A Szlovákiával határos észak-keleti sáv elmaradott mezőgazdasági jellegű. Ózd, továbbá a nógrádi és a sajóvölgyi bányavidék, amely korábban nehézipari bázist jelentett, ma válságövezet. Mátraalján, Tokaj-Hegyalján és az egri körzetben a történelmi borvidékek megőrizték jellegüket, Tokaj-Hegyalja, mint történelmi borvidék a világörökség listáján is szerepel. Az idegenforgalmat illetően a térség lehetőségei változatosak. Magyarország kilenc nemzeti parkjából három itt tálható: az Aggteleki, a Bükki és részben a Duna-Ipoly Nemzeti Park, valamint számos tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület. Az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül az infrastruktúra, megépült az M3as autópálya, korszerűsödött a vasúti közlekedés.

7 7 1.3.Vállalkozások 1.sz. táblázat Vállalkozások számának alakulása Év KFT Borsod Heves Nógrád É-Mo Év Rt Borsod Heves Nógrád É-Mo Év Bt Borsod Heves Nógrád É-Mo Év Egyéni vállalk. Borsod Heves Nógrád É.-Mo Forrás: Stadat, Az Észak-Magyarországi régióban a részvénytársaságok száma között harminccal lett kevesebb. Visszaesett az egyéni vállalkozások száma is. Az Észak- Magyarországi régióban az egyéni vállalkozások száma ben elérte és meghaladta a 40 ezret, majd a 2002-es csúcsértéket követően folyamatosan csökkent, s 2008-ra valamivel 35 ezerre esett vissza. Különösen jelentős szerepet játszott ebben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei egyéni vállalkozások megszűnése (csaknem 3000 egyéni vállalkozás szűnt meg 2008-ra 2002-höz viszonyítva.) A vizsgált időszakban a betéti társaságok (BT) száma stagnált. Egyedül a korlátolt felelősségű társaságok száma nőtt, mégpedig meglehetősen dinamikusan (7500 körüliről körülire).

8 8 2.sz. ábra Egyéni vállalkozások Egyéni vállalkozások számának alakulása Észak-Magyarországon, db év 1.4.K+F és innováció A régióban fontos képzési potenciál a 15 ezer hallgató képzését ellátó Miskolci Egyetem, a 16 ezer hallgatóval rendelkező gyöngyösi főiskola, valamint a salgótarjáni és egri főiskola. Ugyanakkor a végzett hallgatók döntő része másutt, főként a fővárosban és a Dunántúlon talál megélhetést ben a K+F helyek száma a régióban 200 körül volt (ez az országban található kutatóhelyek mindössze hét (!) százaléka). A meglévő kutatóhelyekből ráadásul több mint száz Borsod-Abaúj-Zemplén megyében koncentrálódik. Különösen rossz helyzetben van a K+F helyek tekintetében (is) Nógrád megye, ahol a K+F helyek száma alig haladja meg a tízet. Az összes K+F ráfordítás millió Ft volt, ami az országos K++F ráfordítás mindössze 3,8%-a! Nógrád megyére mindössze 530 millió Ft jutott,az összes régióbeli K+F ráfordítás mindössze 4%-a!

9 9 3.sz. ábra K+F ráfordítás 100% 80% Nógrád; 530 Heves; % 40% Borsod; % 0% K+F ráfordítás, 2009, millió Ft 4.sz. ábra K+F ráfordítás, arányok K+F ráfordítás, % 42% 54% Borsod Heves Nógrád Adatok forrása: KSH, Stadat, Szociális helyzet A régió legmagasabb jövedelmű kistérsége Tiszaújváros és a déli hegylábfelszín kistérségei: Eger, Gyöngyös, Hatvan, és az újonnan iparosodó Rétság. A szlovák határ menti kistérségek a legelmaradottabbak, a régió területén található az ország legalacsonyabb jövedelmű kistérsége: Csenyéte ről 2009-re az egy főre eső vezetékes gázfogyasztás a régióban 108,7 m³/hó-ról 86,9 m³/hóra csökkent (Borsodban 82 m³/hóra), miközben az országos átlagos fogyasztás ben 90,3 m³/hó). (Forrás: KSH STADAT ) Az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 86,1%-ról (2000) 89,8%-ra nőtt (2009). Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 88%-kal szemben az országos átlag 95% volt (2009).

10 10 A régióban a rendszeres szociális segélyezésben részesülők száma 2008-ban fő volt szemben a 2000 évi fővel (igaz, maga az ellátórendszer számos változáson ment keresztül) (Forrás ksh Stadat ). Az viszont, hogy 2000-ben a régióbeli rendszeres szociális segélyezettei az országos átlagnak 31%-át, 2008-ban pedig még mindig 28%-át tették ki, két dolgot is mutat. Az egyik az, hogy a régióban kimagasló arányban élnek az országban rendszeres szociális segélyben részesülők. A másik az, hogy ez az arány nem változott jelentős mértékben! Egyedül Borsodban csaknem 42 ezren élnek rendszeres szociális segélyből, ilyen magas koncentrációval egy megyében sem találkozunk. A második helyet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye viszi el, de itt is csak 30 ezres a rendszeres szociális segélyben részesülők létszáma. (Forrás: KSH STADAT, ) 2. A régió foglalkoztatási profilja 2.1.A régió foglalkoztatási helyzete a statisztikai számok tükrében. A régió foglalkoztatottsági helyzete a KSH adatok tükrében 2000 és 2010 között a foglalkoztatottak száma 9%-kal csökkent, a munkanélküliek száma 56 %-kal nőtt.

11 11 2.a.sz. táblázat A foglalkoztatás főbb jellemzői, naturáliákban, ezer fő Foglalkoztatottak száma, Borsod 232,7 234,1 235,8 237,8 240,7 231,5 235,6 235,1 225,9 220,5 218,3 Heves 119,2 118,0 116,3 118,8 116,0 113,8 112,3 113,6 113,7 109,1 109,0 Nógrád 77,7 76,8 78,2 80,7 74,4 73,4 74,9 75,6 70,6 67,1 65,1 Észak-Magyarország 429,6 428,9 430,3 437,3 431,1 418,7 422,8 424,3 410,2 396,7 392,5 Ország összesen 3 856, , , , , , , , , , ,2 A munkanélküliek száma Borsod 30,5 24,0 27,7 30,1 29,3 31,7 32,1 37,5 39,0 42,1 45,8 Heves 9,7 8,5 7,0 10,1 9,2 10,3 11,3 14,0 14,1 16,2 14,6 Nógrád 7,8 7,1 6,9 6,8 7,7 7,7 8,9 7,9 10,2 12,7 14,7 Észak-Magyarország 48,0 39,6 41,6 47,0 46,2 49,7 52,3 59,4 63,3 71,0 75,0 Ország összesen 263,7 234,1 238,8 244,5 252,9 303,9 316,8 311,9 329,2 420,7 474,8 Inaktív népesség, e fő Borsod-Abaúj-Zemplén 299,4 303,1 295,3 287,6 283,8 285,0 277,1 269,6 269,7 262,9 255,8 Heves 121,9 123,9 126,4 119,9 121,8 122,8 122,3 116,2 115,3 114,7 114,6 Nógrád 83,6 84,8 82,9 79,8 84,4 84,2 80,2 79,6 80,2 77,9 76,4 Észak-Magyarország 504,9 511,8 504,6 487,3 490,0 492,0 479,6 465,4 465,2 455,5 446,8 Ország összesen 3 659, , , , , , , , , ,1 Forrás: KSH Stadat táblák idősoros éves adatok; ; , ,4 2b.sz. táblázat A foglalkoztatás főbb jellemzői Álláskeresési járadékban részesültek száma, fő Borsod Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen Aktív foglalkoztatási eszközben résztvevők száma, fő Borsod Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen Forrás: KSH Stadat idősoros éves adatok,

12 12 A régióban az aktivitási ráta bár növekedést mutat, de az alacsony országos arányhoz viszonyítva is alacsony maradt (50,7% 2009-ben szemben az országos 54,7%-kal). A régióbeli foglalkoztatási ráta 43%. szemben az országos 49, %-kal. A munkanélküliségi ráta az elmúlt évtized során mindvégig meghaladta az országos átlagot, 2009-ben 15,2%-ra nőve. 3.sz. táblázat A foglalkoztatási ráták alakulása, % Aktivitási arány Borsod-Abaúj-Zemplén 46,8 46,0 47,2 48,2 48,8 48,0 49,1 50,3 49,6 50,0 50,8 Heves 51,4 50,5 49,4 51,8 50,7 50,3 50,3 52,3 52,6 52,2 51,9 Nógrád 50,6 49,7 50,7 52,3 49,3 49,1 51,1 51,2 50,2 50,6 51,1 Észak-Magyarország 48,6 47,8 48,3 49,8 49,3 48,8 49,8 51,0 50,4 50,7 51,1 Ország összesen 53 52,8 52,9 53,8 53,8 54, ,9 54,6 54,7 55,4 Foglalkoztatási arány Borsod-Abaúj-Zemplén 41,4 41,7 42,2 42,8 43,5 42,2 43,2 43,4 42,3 42,0 42,0 Heves 47,5 47,1 46,6 47,7 47,0 46,1 45,7 46,6 46,8 45,5 45,8 Nógrád 45,9 45,5 46,5 48,2 44,7 44,4 45,7 46,4 43,9 42,5 41,7 Észak-Magyarország 43,7 43,8 44,1 45,0 44,6 43,6 44,3 44,7 43,7 43,0 42,9 Ország összesen 49,6 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 50,9 50,9 50,3 49,2 49,2 Munkanélküliségi ráta Borsod-Abaúj-Zemplén 11,6 9,3 10,5 11,2 10,9 12,0 12,0 13,8 14,7 16,0 17,3 Heves 7,5 6,7 5,7 7,8 7,3 8,3 9,1 11,0 11,0 12,9 11,8 Nógrád 9,1 8,5 8,1 7,8 9,4 9,5 10,6 9,5 12,6 15,9 18,4 Észak-Magyarország 10,1 8,5 8,8 9,7 9,7 10,6 11,0 12,3 13,4 15,2 16,0 Ország összesen 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 7,4 7, ,2 Forrás: KSH Stadat táblák ( , , ) 5.sz. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása % Észak-Magyarország Ország összesen

13 13 Észak-Magyarországi régió: foglalkoztatási szerkezet Foglalkoztatott 43% Munkanélküli 8% Inaktív 49% Borsod-Abaúj-Zemplén: foglalkoztatási szerkezet Heves: foglalkoztatási szerkezet Nógrád: foglalkoztatási szerkezet Foglalkozt atott 42% Munkanél küli 9% Inaktív 49% Foglalkoz tatott 46% Munkanél küli 6% Inaktív 48% Foglalkozt atott 42% Munkanél küli 9% Inaktív 49%

14 14 A bér és jövedelmi viszonyok a számok tükrében 4. sz. táblázat Alkalmazásban álló havi bruttó átlagkeresete Borsod Heves Nógrád É.-Mo Országos * Borsod Heves Nógrád É.-Mo Országos * Forrás: KSH Stadat táblák idősoros éves adatok, tábla * 5. sz. táblázat Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete Borsod Heves Nógrád É.-Mo Országos * 2010* Borsod Heves Nógrád É.-Mo Országos

15 15 Forrás: KSH Stadat táblák idősoros éves adatok; tábla * A Észak-magyarországi régió foglalkoztatási és bérhelyzetét alakító viszonyok Ahhoz, hogy a régió foglalkoztatási és bérhelyzetét alakító viszonyok természetéről képet kapjunk a projekt keretében kérdőíves adatfelvételt folytattunk, 3500 fő megkérdezésével. A jelen adatfelvétel előzménye volt egy fős adatfelvételünk egy hasonló szerkezetű kérdőívvel, az EQUAL- kialakítása során. Az elemzés során az ebből nyert adatok összehasonlítására is törekszünk. Különösen érdekes a két adatfelvétel eredményének összehasonlítása, az időpont szempontjából ugyanis, a válság előtti állapotot lehet összehasonlítani a válság alatti változásokkal. A következőkben a táblázatok a 10000, és a 3500 adatbázisból származnak. A forrásokat külön nem jelöljük a táblázatoknál A két minta szerkezete Elsőként a két minta szerkezetének jellemzőit hasonlítjuk össze, hiszen bizonyos foglalkoztatási sajátosságok a két minta eltérő összetételéből is fakadhatnak. A projekt során az Észak-Magyarországi régióban 970 fő megkérdezésére került sor (6.sz. táblázat). A két adatfelvétel méretében különbözik: a jelenleginél: a minta országos elemszáma 36%-a a 2007-es BérBarométerének. A adatfelvételben a Észak Magyarország 26,5%-kal, a adatfelvételben 9,95%-al volt képviselve. Ennek fő oka, hogy a adatfelvétel az egész országra kiterjedt, a esetében viszont csak a 4 úgynevezett konvergencia régió került lekérdezésre. A adatfelvétel mintájában ugyanúgy, mint a BérBarométer projekt esetében - Borsod-Abaúj-Zemplén megye felülreprezentált Heves és Nógrád megye rovására. 6.sz. táblázat A megkérdezettek száma N Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Összesen ,97% 5,40% 6,09% ebből: Észak- Magyarországl Összesen ,50% 1,31% 2,14% ebből: Észak- 970 Magyarország Mindkét mintába többen vannak a nők, mint a férfiak, a BérBarométer mintájában 6%-kal, a mintában 7%-kal (7. táblázat).

16 16 A KSH adatai szerint a magyar népesség 52%-a nő, ezer férfira 1105 nő jut. Észak- Magyarország esetében a BérBarométer minta kiegyensúlyozott, mindössze 1,4%-kal több a férfi, mint a nő. A mintában viszont 4%-kal felülreprezentáltak a nők. A két minta között különösen feltűnő a különbség Nógrád megyét illetően. Ebben az esetben a BérBarométer mintában a nők alulreprezentáltak voltak (33%). miközben a mintában jelentősen több nő szerepel, mint férfi (ez utóbbi esetben a minta 64%-a nő, és mindössze 36%-a férfi, azaz az arány fordított, mint a mintában.) A mintában, Borsod és Heves megyéket illetően viszont jóval kiegyensúlyozottabb a minta nemek szerinti megoszlása, mint a esetében! 7.sz. táblázat Kérdezett neme N férfi nő Összesen N férfi nő Összesen Összesen ,1% 56,9% 100% ,1% 55,9% 100% BORSOD ,5% 51,5% 100% ,2% 55,8% 100% HEVES ,7% 50,3% 100% ,2% 57,8% 100% NOGRÁD ,2% 63,8% 100% ,8% 33,2% 100% É-Mo ,9% 54,1% 100% ,6% 51,4% 100% A két minta közül régiós szinten a mintában a fiatal felnőttek a évesek és a évesek nagyobb arányban képviseltetik magukat, mint a BérBarométer mintában; a mintában a megkérdezettek csaknem fele tartozik ebbe a kategóriába, míg a BérBarométer estében mindössze a 42%-uk. (8.sz. táblázat). Jelentős a különbség, ha az 50 év feletti korosztályt nézzük: a BérBarométer mintában még a minta 29%-a tartozott ebbe a korosztályba, míg a! esetében már csupán 21,7%! Különösen alacsony az 50 év felettiek aránya a mintában Borsodban, a 20 %-ot sem éri el, s Nógrádban is éppen hogy meghaladja a 20%-ot. Ezekben a megyékben a 60 év felettiek (aktív munkavállalókról beszélünk a mintában) viszont szinte egyáltalán nem is képviseltetik magukat. Heves megyében ezzel szemben a évesek aránya rendkívül alacsony a mintában, mindössze 16%. 8.sz. táblázat Válaszadó életkora N év év év év 60+ év Összesen ,3% 28,3% 27,8% 23,7% 2,0% BORSOD ,8% 27,1% 28,6% 18,7% 0,8% HEVES ,2% 24,3% 29,7% 26,5% 3,2% NOGRÁD ,1% 30,5% 28,2% 19,7% 0,5% É-Mo ,2% 27,3% 28,7% 20,5% 1,2% N év év év év 60+ év Összesen ,7% 27,4% 25,2% 25,3% 3,4% Borsod ,4% 25,3% 29,9% 25,3% 3,2% Heves ,2% 27,9% 27,2% 26,5% 2,2% Nógrád ,7% 20,5% 24,2% 28,4% 2,3% Észak-Mo ,0% 24,6% 28,4% 26,1% 2,9% Az Észak-Magyarországi régióban az iskolai végezettség tekintetében a mintában a szakmunkások nagyobb hányadban (33,3%) vannak jelen, mint a nél

17 17 (24,7%) (9.sz. táblázat). Az érettségizettek többsége mindkét mintára jellemző. A nél külön értékeltük az érettségi utáni továbbképzést, ezzel együtt itt válaszadók a minta 47,8%-át teszik ki a régióban. A esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 17%-kal, a nél 20 %-kal képviseltetik magukat. 9.sz. táblázat A válaszadók iskolai végzettsége N 8 ált alatt 8 ált. Szak munkás képző érettségi Fő iskola/ egyetemi alap egyetemi mester Összesen ,5% 8,3% 35,5% 38,6% 15,5% 1,6% BORSOD 524 1,0% 9,9% 30,9% 43,9% 13,9% 0,4% HAJDU 494 0,4% 6,5% 39,7% 41,7% 10,3% 1,4% NOGRÁD 213 0,9% 15,0% 36,6% 34,3% 13,1% 0,0% É-Mo 926 0,8% 10,4% 33,3% 40,7% 14,3% 0,6% N 8 ált. alatt 8 ált. Szak munkás képző gimnáziumi érettségi, szakközép Érettségi utáni továbbképzés Fő iskola egyetem Összesen ,6% 7,5% 23,7% 28,4% 13,8% 15,8% 10,3 BORSOD 720 0,4% 4,9% 21,7% 31,9% 16,8% 17,1% 7,2% HAJDU 136 1,5% 5,9% 22,1% 33,8% 16,9% 14,7% 5,1% NOGRÁD 216 0,5% 13,0% 36,6% 35,2% 7,9% 5,6% 1,4% É-Mo ,6% 6,6% 24,7% 32,8% 15,0% 14,5% 5,8% A családi állapot megoszlása nem változott 2007 óta jelentősen (10.táblázat). Borsodban figyelhető meg az, hogy az egyedülállóak aránya a mintában lényegesen nagyobb, mint a BérBarométerében (18,3%-ról 26,1%-ra nőtt). A megkérdezettek döntő többségükben házasok, vagy élettársi kapcsolatban élnek. Ez könnyebben elviselhetővé teszi a válság okozta nehézségeket. 10.sz. táblázat Családi állapot N Házas/élettársi kapcsolat Özvegy Elvált Egyedülálló (soha nem volt házas) Összesen Összesen ,3% 3,4% 11,7% 18,6% 100% BORSOD ,4% 4,2% 11,3% 26,1% 100% HEVES ,0% 8,6% 9,6% 12,8% 100% NOGRÁD ,8% 2,3% 4,7% 21,1% 100% É-Mo ,6% 4,7% 9,4% 22,3% 100%

18 18 N házas özvegy elvált egyedülálló Összesen Összesen ,2% 3,5% 12,4% 20,8% 100% BORSOD ,0% 4,3% 12,3% 18,3% 100% HEVES ,4% 6,7% 8,9% 17,0% 100% NOGRÁD ,2% 2,3% 8,3% 23,1% 100% É-Mo ,6% 4,2% 11,1% 19,1% 100% A gyermekek a munka világában, nálunk tehertételként jelentkeznek, különösen akkor, ha még kicsik és gondoskodásra szorulnak (11.sz.táblázat). Mindkét felmérés esetében relatíve magas (40 % körüli) azoknak az aránya, akivel még nem, vagy már nem él gyermek közös háztartásban. Érdemes ilyen szempontból is vizsgálni a 2011-ben bevezetett személyi jövedelemadózás hatását, amely a két-és háromgyermekesek részére biztosít jelentősebb gyermekkedvezményt, igaz csak akkor, ha van megfelelő adóalap is ahhoz, hogy érvényesíteni lehessen a kedvezményt. Különösen nehéz érvényesíteni a kedvezményt három gyermek után, márpedig kétségkívül a legnehezebb helyzetben a három vagy több gyermeket nevelők vannak. Nógrád megyében a mintában ők teszik ki a megyei minta több mint 11%-át! 11.sz. táblázat Hány gyereke él Önnel közös háztartásban N vagy több Összesen Összesen ,7% 26,0% 25,7% 8,6% 100% BORSOD ,6% 18,5% 26,3% 9,5% 100% HEVES ,7% 34,4% 19,0% 3,2% 100% NOGRÁD ,6% 22,5% 29,6% 11,3% 100% É-Mo ,3% 22,7% 25,6% 9,4% 100% N vagy több Összesen Összesen ,3% 31,0% 21,9% 4,8% 100% BORSOD ,8% 34,8% 26,1% 6,3% 100% HEVES ,8% 28,0% 35,2% 4,0% 100% NOGRÁD ,5% 34,7% 22,1% 3,7% 100% É-Mo ,1% 33,9% 26,5% 5,5% 100% Összességében azt mondhatjuk, hogy a esetében az Észak-Magyarországi régió megjelenése a többi, vizsgált konvergencia régióhoz viszonyítva kiegyensúlyozott. A megyénkénti létszám arány azonban egyik mintában sem tekinthető kellően kiegyensúlyozottnak, mivel mindkét esetben Heves megye jelentősen alulreprezentált. A társadalmi nemek szempontjából történő elemzések a nők és férfiak mintában szereplő arányából következően megalapozottnak tekinthetők, Nógrád megye kivételével, ahol a nők jelenléte mindkét mintában egyformán alulreprezentált. A kor szerinti elemzések során

19 19 levont következtetéseknél figyelembe kell venni, hogy Heves megyében a fiatalok aránya, Nógrád megyében pedig az 50 éven felülieké a! mintában alulreprezentált. A válaszadók többsége mindkét mintában középfokú végezettséggel rendelkezik és különösen nagy a foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányosabb, érettségizettek aránya. Úgy gondoljuk, hogy bár az értékelésnél tekintettel kell lenni a két minta eltérésének sajátosságaira, a vélemények összehasonlítása elvégezhető, és a lezajlott változások értékelhetők a foglalkoztatási helyzet változásának szempontjából az Észak-Magyarországi régióban is A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a munkaszervezet A vizsgálat foglalkoztatási célcsoportja mind a mind a BérBarométer esetében az aktív korú foglalkoztatott lakosság volt. Nem véletlen tehát, hogy mindkét mintában az alkalmazotti és vállalkozó réteg dominált (12.sz.táblázat). Figyelemreméltó, hogy a Jó Pályán! projektben lényegesen nagyobb a vállalkozók aránya, mint a BérBarométerben. Különösen Nógrád megyében volt érzékelhető a változás, gyakorlatilag kevesebb, mint 1%-ról 13%-ra nőtt a mintában a vállalkozók aránya, de a másik két megyében is arányuk meghaladja a 10%-ot. Érzékelhetően lecsökkent, sőt mondhatni megszűnt a nyugdíjas foglalkoztatottak aránya mintában, jelezve azt is, hogy a válság alatt elsősorban a nyugdíjasok illetve a nyugdíjba menők elbocsátására kerülhetett sor. Mindkét mintában de különösen a! mintában elenyésző a munkanélküliek aránya. 12.sz. táblázat Mi az Ön foglalkoztatási státusza? N alkalmazott önfoglalkoztató/ sajátszámlás vállalkozó/szabadúszó munkanélküli nyugdíjas egyéb Nincs adat Összesen Összesen ,7% 10,7% 0,1% 0,2% 0,3% 0,1% 100% BORSOD ,5% 11,1% 0,0% 0,4% 0,0% 0,0% 100% HEVES ,8% 10,6% 0,0% 0,0% 1,6% 0,0% 100% NOGRÁD ,9% 13,1% 0,0% 0,0% 0,9% 0,0% 100% É-Mo ,8% 11,4% 0,0% 0,2% 0,5% 0,0% 100% N alkalmazott önfoglalkoztató/ sajátszámlás vállalkozó/ szabadúszó tanuló/ diák munkanélküli nyugdíjas egyéb Összesen Összesen ,0% 5,1% 0,3% 0,5% 1,3% 0,7% 100% BORSOD ,9% 4,6% 0,8% 1,0% 2,5% 1,2% 100% HEVES ,4% 4,4% 0,0% 0,7% 1,5% 0,0% 100% NOGRÁD ,8% 0,9% 0,5% 0,9% 0,5% 0,5% 100% É-Mo ,7% 3,8% 0,7% 0,9% 2,0% 0,9% 100%

20 20 A foglalkoztatási profiljában dominálnak a szolgáltatási jellegű foglalkozások, míg ez nem jellemző a BérBarométerre (13.sz.táblázat). Észak Magyarország esetében ugyanez a helyzet, a minta csaknem 40%-a valamilyen szolgáltatási jellegű munkát végez. Nógrád megyét illetően a BérBarométer mintában még csupán 6,5%-kal, a mintában pedig már 42%-kal szerepelnek a szolgáltatás jellegű foglalkozással rendelkezők. Jelentősen visszaesett (40% körüli arányról 1% körülire) a felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozást űzők aránya. Különösen Nógrádban a mintában kiemelkedik (15%) a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozásúak aránya a ben jelen lévő 2%-kal szemben. Ebben szerepet játszhat a mintavétel pontatlansága mellett a közfoglalkoztatás szerepének módosulása a vizsgált időszakban. 13.sz. táblázat Az Ön foglalkozása melyik kategóriába sorolható? Törvény hozó, igazgatási, érdek képvi seleti vezető, gazdaság Felsőfokú képzettség önálló alkalma zását igénylő foglalkozá s Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettsé get igénylő foglalk. Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozá sok Szolgál tatás jellegű foglal kozások Mező gazdasági és erdő gazdál kodási foglal kozások Ipari és építőipari foglalk. Gép kezelők, összeszerelők, jármű vezetők Szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglal kozások Összesen 1,4% 4,5% 10,2% 11,2% 38,4% 4,4% 14,2% 6,9% 8,8% BORSOD 2,3% 3,4% 10,9% 9,0% 36,6% 0,8% 16,8% 7,1% 13,2% HEVES 0,0% 1,1% 13,2% 9,5% 41,8% 6,9% 9,5% 11,1 % 6,9% NOGRÁD 1,9% 0,9% 6,6% 8,5% 42,3% 2,8% 18,3% 3,8% 15,0% É-Mo 1,7% 2,4% 10,4% 9,0% 39,0% 2,5% 15,7% 7,1% 12,3% Törvény hozó, igazgatási, érdek képvi seleti vezető, gazdaság Felsőfokú képzettség önálló alkalma zását igénylő foglalkozás Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettsé get igénylő foglalk. Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozá sok Szolgál tatás jellegű foglal kozások Mező gazdasági és erdő gazdál kodási foglal kozások Ipari és építőipari foglalk. Gép kezelők, összeszerelők, jármű vezetők Szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglal kozások Összesen 5,9% 16,3% 19,9% 8,0% 14,1% 1,2% 19,5% 10,0% 5,2% BORSOD 7,2% 15,3% 24,4% 7,8% 14,0% 0,4% 13,1% 11,8% 6,1% HEVES 5,2% 10,4% 34,1% 3,7% 14,1% 1,5% 8,9% 17,8% 4,4% NOGRÁD 1,4% 7,0% 17,2% 2,3% 6,5% 0,0% 52,6% 11,2% 1,9% É-Mo 5,7% 12,9% 24,1% 6,1% 12,5% 0,5% 20,7% 12,5% 5,0% A fizikai dolgozók túlsúlya megmaradt, sőt emelkedett az előző felméréshez képest (14. sz táblázat) A mintában kiemelkedően magas a fizikai dolgozói jelenléte Heves megyében, de arányuk mindenütt meghaladja az 50%-ot. A fizikai dolgozók aránynövekedése jórészt a szellemi, adminisztratív állomány rovására következett be, bár Borsodban és Hevesben a mintában szereplő a vezetők aránya is csökkent a éhez képest. Ezt a tényt a bérátlagok értékelésénél a mintával történő összehasonlításnál - figyelembe kell venni.

21 21 Nógrádban a fizikaiak kisebb arányban szerepelnek a mintában, mint a ében, a minta kiegyensúlyozottabbnak tekinthető. 14.sz. táblázat Mi az Ön státusza a munkahelyén? N Fizikai Szellemiadminisztratív Vezető Egyéb Összesen Összesen ,2% 30,3% 6,9% 6,5% 100% BORSOD ,5% 29,0% 5,9% 12,6% 100% HEVES ,6% 28,0% 7,4% 0,0% 100% NOGRÁD ,5% 21,6% 9,4% 7,5% 100% É-Mo ,0% 27,1% 7,0% 8,9% 100% N fizikai munkás szellemi, adminisztratív Vezető egyéb Összesen Összesen ,9% 37,2% 11,3% 8,6% 100% BORSOD ,2% 39,2% 10,9% 11,6% 100% HEVES ,6% 44,0% 9,0% 7,5% 100% NOGRÁD ,3% 18,1% 6,5% 4,2% 100% É-Mo ,3% 35,5% 9,7% 9,5% 100% A mintájának ágazati eloszlása a kereskedelem és a szolgáltatások egyértelmű túlsúlyát eredményezte, különösen Borsodban és Heves megyékben, szemben a ipari dominanciájával (15..sz. táblázat). Nógrád megyében a BérBarométer mintában szereplők csaknem 80%-a az iparban, és döntően a nehéziparban dolgozott. A Jó Pályán!! minta ennél reálisabb képet nyújt, az ipar a mintában 10%-kal képviselteti magát. Ezzel szemben a! mintában Nógrád megyében magas a kereskedelemben dolgozók aránya, 24%, szemben a BérBarométerben szereplő, feltételezhetően nagyon alulképviselt 5%-kal. Elmondhatjuk, hogy ágazati szempontból a! minta reálisabb képet mutat, mint a BérBarométer minta. 15.sz. táblázat Az Ön munkahelyének fő tevékenysége mely ágazatba sorolható JÓ PÁLYÁN! N Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás Bányászat Könnyűipar Nehézipar Kereskedelem Szolgáltatás Egyéb Összesen ,7% 1,1% 12,4% 8,0% 17,1% 34,3% 20,4% BORSOD 524 2,9% 2,5% 8,6% 12,8% 15,5% 33,2% 24,6% HEVES 189 3,7% 2,6% 12,7% 12,7% 13,2% 34,4% 20,6% NOGRÁD 213 4,7% 0,0% 9,9% 8,5% 23,9% 23,9% 29,1% É-Mo 926 3,5% 1,9% 9,7% 11,8% 17,0% 31,3% 24,8%

22 22 N Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás Bányászat Könnyűipar Nehézipar Kereskedelem Szolgáltatás Egyéb Összesen ,4% 0,7% 16,4% 23,7% 9,5% 28,4% 18,9% BORSOD 721 1,0% 1,5% 11,7% 14,0% 9,7% 31,9% 30,2% HEVES 136 1,5% 8,1% 4,4% 20,6% 4,4% 39,7% 21,3% NOGRÁD 217 0,5% 0,5% 1,4% 78,8% 5,1% 4,1% 9,7% É-Mo ,9% 2,1% 8,7% 27,9% 8,1% 27,3% 25,0% Az Észak-Magyarországi régióban a legtöbb munkahely (65% a mintában illetve 66% a BérBarométer mintában) most is a versenyszférában van (16.sz. táblázat). Ugyanakkor a közszférabeli munkahelyek rovására (31,7%-ról 27%-ra esett vissza), ugrásszerűen nőtt a non-profit szektorban dolgozók aránya (1,5%-ról 7,5%-ra.) Különösen jelentős a Nógrád megyei mintában a non-profit szektor részesedésének növekedése: a mintában szereplő 0,5%-ról a! mintában 15%-ra nőtt!. A versenyszférát erősebben érinthette a válság és az abból fakadó létszámleépítés, mint a közszférát és a non-profit intézményeket, de megyénként eltérő mértékben. A legerősebb létszámcsökkenéssel versenyszférában Nógrád megyében találkoztunk, Heves megyét illetően viszont nem csökkent, hanem nőtt a versenyszférában dolgozók aránya a mintában a mintához képest (61%-ról 76%-ra). 16.sz. táblázat Az Ön munkahelye milyen szektorban van? N Versenyszféra Közszféra Nonprofit Nem tudja Összesen Összesen ,0% 30,1% 5,7% 2,2% 100% BORSOD ,0% 30,9% 6,5% 0,6% 100% HEVES ,2% 22,2% 1,6% 0,0% 100% NOGRÁD ,8% 21,1% 15,0% 0,0% 100% É-Mo ,3% 26,9% 7,5% 0,3% 100% N versenyszférában Közszférában non profit szektorban Összesen Összesen ,8% 25,6% 3,6% 100% BORSOD ,4% 36,7% 1,9% 100% HEVES ,0% 37,4% 1,6% 100% NOGRÁD ,4% 11,1% 0,5% 100% É-Mo ,7% 31,7% 1,6% 100% A mintában a legtöbb embert a 0-10 fős vállalatok alkalmazzák (17.sz táblázat). Az egyik legnagyobb változás az Észak-Magyarországi régiót illetően is az, hogy a mintában a 10 fő alatti vállalkozások még csupán 12%-kal szerepeltek, a mintában pedig már 33%-kal! Különösen megdöbbentő a Nógrád megyei mintában a 10 fősnél kisebb vállalkozások, önfoglalkoztatók az 50%-os részaránya, miközben ugyanitt a 250 fősnél nagyobb cégek részaránya 78%-ról 9%-ra esett vissza. Megjegyezzük, hogy ebben az esetben figyelembe kell vennünk a mintavétel sajátosságait, azt, hogy a mintát szakszervezeti/vállalati lekérdezők kérdezték le, miközben a Jó Pályán! lekérdezésnél a telefonos módszer került alkalmazásra.

23 23 Az Észak-Magyarországi régióban a minta a fős vállalkozások jelentős részarány növekedését is mutatják a BérBarométer mintához képest (33% a korábbi15% helyett).. 17.sz. táblázat Hány ember foglalkoztat a munkahelye? N 0-10 fő fő fő 250 fő felett NT/NV Összesen ,0% 29,5% 17,0% 20,9% 0,6% BORSOD ,7% 35,3% 18,3% 18,7% 0,0% HAJDU ,8% 32,8% 16,8% 15,6% 0,0% NOGRÁD ,2% 31,5% 9,4% 8,9% 0,0% É-Mo ,2% 32,7% 17,1% 17,1% 0,0% N 0-10 fő fő fő 250 fő felett Összesen ,1% 18,9% 27,2% 40,7% BORSOD ,7% 17,7% 25,8% 40,6% HEVES ,4% 15,6% 26,9% 47,0% NOGRÁD 215 1,4% 7,4% 13,5% 77,8% É-Mo ,1% 15,4% 23,4% 49,2% Összességében azt mondhatjuk, hogy a Észak-magyarországi régió foglalkoztatói között a kisvállalatok kerültek túlsúlyba. A válság idején bár a legfőbb foglalkoztató továbbra is a versenyszféra maradt, egyre erőteljesebb lett a non-profit szféra, mint foglalkoztató előretörése. A fő foglalkoztatási hangsúly áttevődött a szolgáltatási szektorba és a kereskedelembe. A fizikai dolgozók aránya nőtt, túlsúlyuk mellett megemelkedett a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások aránya és az előző mintához képest csaknem háromszorosára emelkedett az önfoglalkoztatók aránya az alkalmazottak rovására, ami a kényszervállalkozások jelentős aránynövekedésére is mutat A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a munkahelyi események, CSR, képzés Az Észak-Magyarországi régióban míg a BérBarométer mintában a válaszolók 66%-a jelentette, hogy vállalatánál van kollektív szerződés, addig a! mintában csak 43%. Igaz, a különbség függhet a mintavétel már említett sajátosságaitól is, illetve attól, hogy a nagyvállalatok megjelenése a! mintában jelentősen csökkent, nőtt viszont az önfoglalkoztatottaké, mikro-vállalkozásokban dolgozóké, non-profit szektorban alkalmazottaké, amelyekre nem jellemző a kollektív alku. A legtöbben mindkét mintavétel során Borsodban nyilatkoztak úgy, hogy van kollektív szerződés a cégüknél.

24 24 18.sz. táblázat Van-e Kollektív szerződés a munkahelyén? N van nincs Nt/nv Összesen Összesen ,0% 44,5% 5,5% 100% BORSOD ,3% 46,4% 6,3% 100% HEVES ,0% 61,9% 1,1% 100% NOGRÁD ,0% 58,2% 3,8% 100% É-Mo ,1% 52,3% 4,6% 100% N van nincs Összesen Összesen ,8% 31,2% 100% BORSOD ,2% 24,8% 100% HEVES ,8% 31,2% 100% NOGRÁD ,6% 65,4% 100% É-Mo ,2% 33,8% 100% A projekt során felmért mintában a szakszervezeti tagok értelemszerűen jóval kisebb arányban képviseltetik magukat, min t a BérBarométerben, tekintettel a felmérés más jellegére. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a felmérés eredménye áll közelebb a valósághoz, hiszen itt nem vállaltoknál szakszervezeti aktivisták végezték a lekérdezést. Eszerint az Észak-Magyarországi régióra a mintában a 42%-os szervezettség volt jellemző (szemben a BérBarométer nagymértékben túlreprezentált 83%-ával). A! mintában Nógrádban a szervezettség 33%-osnak, a másik kettőben 44%-osnak mutatkozott, meghaladva az országos átlagot, a 37%-ot. 19.sz. táblázat Ön jelenleg szakszervezeti tag? N Szakszervezeti tag Nem szakszervezeti tag Összesen Összesen ,2% 62,8% 100% BORSOD ,6% 55,4% 100% HEVES 84 44% 56,0% 100% NOGRÁD 60 33,96% 66,7% 100% É-Mo ,2% 57,7% 100% N Szakszervezeti tag Nem szakszervezeti tag Összesen Összesen ,2% 40,8% 100% BORSOD ,8% 16,2% 100% HEVES ,3% 25,7% 100% NOGRÁD ,6% 13,4% 100% É-Mo ,1% 16,9% 100%

25 25 Úgy látszik a nagy létszámleépítések 2010 előtt lezajlottak (20.sz. táblázat) ezért arányuk a felmérésben jelentősen alacsonyabb, mint a 2007-os esetében. A! során a legmagasabb elbocsátási arányt csaknem 50% válaszolt úgy, hogy az elmúlt évben a vállaltnál történtek elbocsátások - Heves megyében tapasztaltuk. 20.sz. táblázat Az elmúlt 12 hónapban történt-e elbocsátás vállalatánál? N Nem igen Összesen Összesen ,1% 35,9% 100% BORSOD ,0% 37,0% 100% HEVES ,3% 49,7% 100% NOGRÁD ,9% 21,1% 100% É-Mo ,0% 36,0% 100% N nem igen Összesen Összesen ,4% 62,6% 100% BORSOD ,6% 63,4% 100% HEVES ,5% 60,5% 100% NOGRÁD ,1% 40,9% 100% É-Mo % 59% 100% Jóval kisebb hányad említi a vállalati átszervezést is, a vállalati mintának mindössze egynegyede az Észak-Magyarországi régióban, míg a mintában ez az arány a régiót illetően 70% volt. Igaz, ennél azt is figyelembe kell venni, hogy a minta nem tartalmaz olyan mértékben 250 fősnél nagyobb és kimondottan nagyvállalatokat, mint a BérBarométer. 21.sz. táblázat Az elmúlt 12 hónapban történt-e átszervezés a vállalatánál N Nem említi Említi Összesen Összesen ,4% 26,6% 100% BORSOD ,4% 28,6% 100% HEVES ,3% 21,7% 100% NOGRÁD ,8% 20,2% 100% É-Mo ,7% 25,3% 100% N Nem igen Összesen Összesen ,6% 66,4% 100% BORSOD ,1% 64,9% 100% HEVES ,1% 67,9% 100% NOGRÁD 192 8,9% 91,1% 100% É-Mo ,3% 70,7% 100% A vállalati képzések 2007-ban még igen magas (régiós szinten 70%-os) arányt tettek ki. Ez mára drasztikusan visszaesett: a! Észak-Magyarországi régiót képviselő

26 26 mintájának csak 16,6%-a említ, ami kismértékben elmarad az ugyancsak alacsony országos szinttől is. Ebben a régióban is igaz, hogy a létükért küzdő vállalatoknak nincs energiájuk a képzésre, és valószínűleg a kilábalás irányát sem látják tisztán, ami felé a képzéssel haladniuk kellene, továbbá a kisvállalatok esetében a továbbképzés megvalósítása is nehezebb, mint a BérBarométer mintájára jellemző méretű vállalatok esetében. Különösen rosszul teljesítenek e tekintetben a Nógrád megyei vállalatok, a minta mindössze 7%-a nyilatkozott úgy, hogy volt továbbképzés a cégénél. 22.sz. táblázat Az elmúlt 12 hónapban továbbképzés vállalatánál N Nem említi Említi Összesen Összesen ,5% 23,5% 100% BORSOD ,5% 18,5% 100% HEVES ,8% 22,2% 100% NOGRÁD ,0% 7,0% 100% É-Mo ,4% 16,6% 100% N Nem igen Összesen Összesen ,0% 65,0% 100% BORSOD ,1% 65,9% 100% HEVES ,5% 76,5% 100% NOGRÁD ,9% 83,1% 100% É-Mo ,3% 70,7% 100% Összességében azt mondhatjuk, hogy a régióban képzés, továbbképzés terén romlott drasztikusan a helyzet. Az átszervezésekről jóval kisebb arányban számoltak ugyanakkor be, mint amire számíthattunk volna a gazdasági válság hatására. A kollektív megállapodások meglétéről és a szakszervezeti szervezettségről a minta kisebb hányada számolt be, mint a é, de ez betudható a lekérdezés módszerében történt változásnak is, illetve annak, hogy a mintában jóval kisebb arányban szerepelnek a nagyvállalatok alkalmazottai, mint a mikró-és kisvállalatoké A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a munkahelykeresés A mai foglalkoztatottak legtöbbje a család és az ismeretségi kör megkérdezése és közbenjárása útján találta meg munkahelyét (23.sz. táblázat). A megkérdezett fele, vagy több mint fele így talált munkát; ez volt a helyzet a BérBarométer felmérés során és a Jó Pályán! mintában is. A munkaerőpiac nyílt formái közül a legelterjedtebb a hirdetések alapján való munkahelykeresés, a mintában különösen Heves megyében jelentős ez a forma. A BérBarométer korábbi felmérése és a felmérése közötti szembetűnő különbség az, hogy míg korábban valamennyi megyében jelentős volt a munkaügyi központokhoz történő fordulás, addig a felmérés Nógrád megye kivételével - már nem ezt mutatja.

27 27 23.sz. táblázat Hogyan találta meg jelenlegi munkahelyét? N Itt volt gyakorlaton Mü-i központon keresztül Hirdetés alapján Felkérés alapján Családi, ismeretségi úton Munkaközvetítő, fejvadászon keresztül Összesen Összesen ,3% 8,4% 19,6% 12,3% 50,4% 1,1% 100% BORSOD 516 6,8% 8,9% 18,4% 11,8% 53,3% 0,8% 100% HEVES 170 7,1% 7,6% 30,0% 8,8% 46,5% 0,0% 100% NOGRÁD 211 3,3% 29,9% 15,2% 12,8% 38,9% 0,0% 100% É-Mo 897 6,0% 13,6% 19,8% 11,5% 48,6% 0,4% 100% Az átlagos álláskereső ma már amellett, hogy megkérdezi családját ismerőseit, hogy nem tudnak-e számára megfelelő megüresedett munkahelyet ajánlani, leül az internet elé és átböngészi a jobline portálokat és ellátogat néhány általa ismert vállalat honlapjára próba szerencse alapon. Másnap reggel útban a Munkaügyi Központ felé megvesz néhány újságot, amelynek a hirdetési rovatait olvasgatja, míg a Központban sorára vár. 24.sz. táblázat Ha most kellene munkahelyet találni, hogyan fogna hozzá az álláskereséshez? (max 3 válasz) N Megkérdezi családját, ismerőseit Interneten Munkaügyi központ Vállalati honlap Újság Magán munkaközvetítő Összesen ,9% 21,4% 6,1% 0,3% 1,5% 0,3% BORSOD ,6% 20,7% 4,4% 0,4% 2,1% 0,8% HEVES ,2% 18,2% 1,6% 0,0% 0,0% 0,0% NOGRÁD ,4% 20,7% 0,9% 0,0% 0,0% 0,0% É-Mo ,9% 20,2% 3,0% 0,2% 1,2% 0,4% BérBarométer % Borsod Heves Nógrád nő Férfi nő Férfi Nő férfi Megkérdezi családját, ismerőseit Interneten keresztül Munkaügyi központhoz fordul Vállalati honlapokon keres Újságokban keres Szaklapokban keres Magán munkaközvetítőhöz fordul Idény munkaközvetítőkhöz fordul Önéletrajzot küld Telefonon próbálkozik Másként Megjegyzés: A több lehetséges válasz miatt magasabb a minta elemszámnál a válaszok száma.

28 28 Összességében azt mondhatjuk, hogy munkahely keresésében, és megtalálásában továbbra is a zárt pályás módszerek (család, ismerősök, gyakornoki státusz) vezetnek, ugyanakkor az internet szerepe jelentősen megnőtt. Az internet egyébként a mai viszonyok között felzárkózott az abszolút második helyre A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; munkakörülmények A munkavállalók számára a legközvetlenebbül az érzékelhető, hogy a vállalat, ahol dolgoznak, hogyan milyen körülményeket biztosít a munkához. A következőkben ezt a kérdést szeretnénk körüljárni. A magyar foglalkoztatási gyakorlatot a teljes munkaidős foglalkoztatás jellemzi még mindig, bár egyes helyeken már a korábbinál erőteljesebben kezd elterjedni a részmunka (pl. Borsodban 11% a részmunkaidőben dolgozók aránya a! mintában, ami azt jelenti, hogy számuk megkétszereződött a BérBarométer mintában szereplőkéhez képest). Heves megyében és Nógrád megyében viszont csökkent a! mintában szereplő részmunkaidősők aránya a éhez képest. (25.sz. táblázat) 25.sz. táblázat Ön teljes munkaidőben dolgozik? N Igen Nem Összesen Összesen ,2% 7,8% 100% BORSOD ,9% 11,1% 100% HEVES ,4% 1,6% 100% NOGRÁD ,1% 0,9% 100% É-Mo ,2% 6,8% 100% N igen nem Összesen Összesen ,9% 5,1% 100% BORSOD ,4% 5,6% 100% HEVES ,0% 3,0% 100% NOGRÁD ,1% 1,9% 100% É-Mo ,5% 4,5% 100% A túlmunka szerkezet átrendeződött. A hétvégi (vasárnapi) munka gyakorisága ugrásszerűen megnőtt 2007-hoz képest mind országosan, mind az Észak-Magyarországi régióban. Különösen magas a vasárnap is munkát végzők aránya Borsodban, illetve a szombati munkát végzők aránya Nógrád megyében. (26.sz.táblázat) Az esti és az otthoni munka aránya viszont jelentősen visszaesett. 26.sz. táblázat Elő szokott-e fordulni az Ön munkahelyén a következő? N Vasárnapi munka Szombati munka Esti munka Otthoni munka Összesen

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Disszeminációs

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. augusztus 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A TÁMOP 5.5.1/A-10/

A TÁMOP 5.5.1/A-10/ Munkaerőpiaci profil az Észak-magyarországi régióban A TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért c. projekt

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. Tartalom Bevezető 3 A kutatás módszertanának, helyszíneinek bemutatása 6 A kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása 13 Felhasznált

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért munkaerő-piaci program PROGRAMTERV PÉCS, 2011. Tartalom Tartalom... 2 Projektkezdeményezés... 3 1.1. A projekt

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008 Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008 2007 május Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés... 4 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben... 4 1.1.1. Összegző megállapítások... 6 1.2. Környezeti

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 005 7 (nyomda) ISBN 963 235 006 5 (internet) ISBN 963 215

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

A közfoglalkoztatás. Közfoglalkoztatás Magyarországon

A közfoglalkoztatás. Közfoglalkoztatás Magyarországon A közfoglalkoztatás jó gyakorlatai Közfoglalkoztatás Magyarországon 2014-2015 Felelős kiadó: Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Weboldal: http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium Nyomda: Duna-Mix Kft.,

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A gazdaságtudományok terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának főbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze. NÉPESSÉG

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Darida Zsuzsa köztisztviselő 2013. június 27. Felülvizsgálva: 2015. június 25. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben