Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Átírás

1 Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző

2 TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET BEMUTATÁSA... 3 Foglalkoztatási adatok Csongrád megyében...3 A KORÁBBI JELZÉSEK REALIZÁLÓDÁSA, AZ ÁLLÁSKERESŐK LÉTSZÁMADATAI... 5 A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP VÁRHATÓ TENDENCIÁI... 6 Felvételek...7 Leépítés...7 Ellentétes irányú létszámmozgások...8 AZ EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓ TRENDEK... 8 ÉV KÖZBEN VÁRHATÓ TRENDEK CSONGRÁD MEGYÉBEN... 9 A MEGYE ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA EGYÉB INFORMÁCIÓK MÓDSZERTAN FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK TÁBLÁZATOK

3 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási jelentés A munkaerő-piaci helyzet bemutatása Foglalkoztatási adatok Csongrád megyében Csongrád megye lakónépessége január 1-én 421,8 ezer fő volt, melyből aktív korú (15-74 év), a lakosság 77,3%-a, 326,1 ezer fő. A KSH munkaerő-felmérése alapján III. negyedévében a megye éves népességének 55%-a, közel 180 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak körébe. Közülük 162,5 ezren foglalkoztatottként, valamivel több, mint 17 ezren pedig munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon. Az előző év azonos időszakához képest a foglalkoztatottak száma némileg csökkent, a munkanélkülieké viszont kismértékben emelkedett első kilenc hónapjában a Csongrád megyei székhelyű legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél átlagosan mintegy 92 ezren álltak alkalmazásban, közel ugyanannyian, mint az előző év azonos időszakában. Aktivitási adatok III. név A felvétel során a válaszadási hajlandóság átlagosan 94 %-os volt a megyében. A térségek között a válaszadás 83 és 100 % között szóródott, Csongrád térségében volt most a legalacsonyabb a válaszadás mértéke, Szegeden válaszoltak a legtöbben, 167 megkeresett munkáltatóból 161-en, így a válaszadási hányad 96 %-os lett. Jelen negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben 543 munkáltató vett részt, illetve szolgáltatott adatot, melyek december 31-i foglalkoztatotti létszáma összességében fő volt. Ezen érintett cégek jellemzően (46 %-ban) kisfoglalkoztatók. A foglalkoztatottak közel negyven százaléka ugyanakkor a nagy (249 fő feletti) létszám-kategóriájú cégeknél állnak alkalmazásban mintánkban, e cégek foglalkoztatják ugyanis az érintett munkavállalók 39 %-át. 543 cég és 28,6 ezer fő foglalkoztatott adataival számoltunk felmérésünk során 3

4 A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatotti létszámuk megoszlása Csongrád megyében Nagyfoglalkoztatóink legnagyobb számban feldolgozóipari cégek, de a humánegészségügy, szociális ellátás; oktatás; a szállítás, raktározás; kereskedelem, gépjárműjavítás ágazataiból is több nagyfoglalkoztató adataival számolhattunk, földrajzi elhelyezkedésüket tekintve legnagyobb hányadban (76 %-ban) Szegedről. Makó térségéből 3, Hódmezővásárhelyen és Szentesen egy-egy nagyfoglalkoztató jelzéseivel találkoztunk, a feldolgozóipari és az egészségügyi ágazatból. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja 4

5 Ágazatokat tekintve a válaszadók legnagyobb számban a kereskedelem, gépjárműjavítás (125 cég) és a feldolgozóipar (109 cég) területéről kerültek ki. A KSH és a negyedéves felmérés adatai szerint legtöbb foglalkoztatott a feldolgozóipar területén dolgozik, 24, illetve 29 %-os részaránnyal. Túlreprezentáltnak tekinthető a szállítás, raktározás, a pénzügyi tevékenység, a szakmai tudományos tevékenység területe, alulreprezentáltnak tűnik az energetikai, szálláshely, vendéglátás, információ, kommunikáció, építőipari ágazat, az oktatás területe is. A korábbi jelzések realizálódása, az álláskeresők létszámadatai Egy negyedévvel korábban erre az időszakra 2,3 százalékos foglalkoztatotti létszám csökkenést jeleztek (akkor megkérdezett) munkáltatóink, ez 2011 év végére főt jelenthetett volna. A mostani felmérésben az előző megkérdezéshez képest nagyfokú alkalmazotti létszámcsökkenés következett be. Bár a megkérdezett cégek számát 476-ról 543-ra emelték fel a kirendeltségek, a nagyfoglalkoztatók száma 28-ról 21-re csökkent a mintában, és így az általuk foglalkoztatott létszám mintegy tízezer fővel esett vissza. Ezt nem tudta kompenzálni az, hogy a mikro és kisvállalkozások száma 79-cel több a megkérdezettek között. Azon munkáltatóinknál, akik mindkét megkérdezésünkre válaszoltak, 4,4 %-os, 1147 fős csökkenést mértünk az e körben jelzett 3,2 %-os, 846 fős visszaesés helyett az elmúlt negyedévben. az elmúlt negyedévi jelzések a tényszámok tükrében Csongrád megyében, a év végén regisztrált fős álláskereső létszám 790 fővel, 4,1 %-kal volt magasabb az egy negyedévvel korábbinál és 2380 fővel, 10,5 %- kal maradt el az egy évvel korábbinál IV. negyedévében összességében fő kérte nyilvántartásba vételét a megye 7 munkaügyi kirendeltségének valamelyikében (regisztrációba lépők száma), 557 fővel, 7 %-kal többen a megelőző negyedévinél, illetve 109 fővel, 1,3 %-kal kevesebben, mint az előző év hasonló időszakában. A nyilvántartott álláskeresők főbb megoszlási adatai december 5

6 Munkaerő-gazdálkodási felmérésünk többéves múltra tekint vissza, így lehetőségünk van az egy évvel korábbi jelzések tényszámokkal való összevetésére is. A negyedik negyedévének végén a felmérésben résztvevők egy évre szóló előrejelzésükben 2 százalékos, mintegy hétszáznegyven fős létszámnövekedést vártak. Az akkori és a jelenleg is válaszoló munkáltatóink az akkori ismeretük birtokában 2,9 százalékos emelkedést prognosztizáltak egy évre előre. Ebben a körben a bázis időszakinál 1 százalékkal magasabb foglalkoztatotti létszám realizálódott a megyében. A bekövetkezett létszámváltozás tehát - bár pozitív előjelű - elmaradt az előre jelzettel összevetve. az elmúlt évi jelzések a tényszámok tükrében A következő három hónap várható tendenciái Felmérésünk eredménye szerint március végére Csongrád megye foglalkoztatotti létszáma várhatóan emelkedni fog: munkáltatóink a negyedév végére fős, 3,6 %- os létszámemelkedéssel számolnak a december végi állapothoz képest. Ebben természetesen a közfoglalkoztatottak létszáma is szerepel. Ha levesszük a közfoglalkoztatottak számát, akkor a megyében 384 fős, 1,4 %-os létszámemelkedést jeleznek a munkáltatók a következő három hónapban. Egy évvel ezelőtt a válaszadók 1,6%-os emelkedést prognosztizáltak a következő 3 hónapra. A megyén belül minden térségben emelkedéssel számolnak a munkáltatók. A közfoglalkoztatottak létszámát figyelmen kívül hagyva Mórahalmon 6,1 %-os, Kisteleken 2,3 %-os, Makón 2 %-os létszámnövekedés várható. Szentes, körzetében 1,4 %, a többi térségben 1 % alatti a növekedés mértéke, Szegeden mindössze 0,6%. Ágazatokat tekintve inkább pozitív irányú, de nagyságrendileg kisszámú létszámváltozást jeleztek a munkáltatók. Az ágazatok többségére inkább a stagnálás a jellemző. A feldolgozóipar területén látszik összességében mintegy 100 fős létszámbővülés. A nemzetgazdasági ágazatok közül 50 fő körüli létszámnövekedés a mezőgazdaság, a közigazgatás, védelem, az egészségügy területén mutatkozik az év első negyedévében. a foglalkoztatottak számának emelkedése várható 6

7 A cégek méretének emelkedésével jellemzően az optimizmus is mérséklődik. Míg a mikroszervezetek 10,4 %-os létszámemelkedést irányoztak elő, ami összességében megyei szinten 86 fős bővítést takar e körben, addig az ennél nagyobb szervezetek már ennél jóval kisebb mértékű emelkedéssel számolnak. A kis vállalkozások 2,9 %-os létszám növekedése 167 főt érint az előrejelzések szerint. A közepes és nagy méretű szervezetek megkérdezettjei mindössze 56, illetve 75 fős bővüléssel kalkulálnak. Ha a közfoglalkoztatást is figyelembe vesszük, akkor a kis vállalkozások létszámbővülése a negyedévben 686 fős, 11,3%-os Csongrád megyében. Összességében (közfoglalkoztatással együtt) a korábbi negyedévinél jóval kisebb számú (annak közel 40 %-a) kiáramlást: 612 fős kilépő létszámot (munkaviszony megszűnést); és az előző negyedévivel nagyobb, 2,4-szeres beáramlást: 1653 fős belépő létszámot (munkaviszony létesítést) jeleztek a vizsgált cégek Csongrád megyében. A megye nemzetgazdasági ágankénti struktúrájának 1 figyelembevételével korrigált munkáltatói előrejelzések szerint a megye foglalkoztatotti létszáma I. negyedév végére 4,9 százalékkal bővülhet a decemberi adatokhoz képest, ami 1,3 %-ponttal magasabb a megkérdezetti körünk ilyen irányú előrejelzésével összehasonlítva. Felvételek Jelen felmérésünkkor felkeresett és választ is adó 543 munkaadó egynegyede (136 cég) tervez létszámbővítést a megkérdezést követő három hónapon belül. Egy évvel korábban ez a hányad 28 %-os volt. Felvételeket legnagyobb számban egyéb, egyszerű szolgáltatások (+367 fő), kubikus (+346 fő), egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúak (+117 fő), egyéb takarítók (+91 fő), intézményi takarítók (+24 fő), egyszerű erdészeti, halászati foglalkozásúak (+69 fő), munkakörökben jeleztek a munkáltatók. Javuló pozíciójúnak tekinthetők a jelzések szerint az irodai adminisztrátor, lakatos, élelmiszer-, italgyártó gép kezelője, erdészeti foglalkozások is, bár létszámában kisebb kört érintve, mint a korábban említettek. Leépítés A felkeresett és számunkra adatokat szolgáltató szervezetek 11,2 százaléka számol létszámcsökkenéssel az elkövetkező három hónapban. (Egy évvel ezelőtt a megkérdezett cégek ennél némileg alacsonyabb arányban, 10 %-ban nyilatkoztak ekként.) Munkaviszony megszűnésekre legnagyobb számban egyéb egyszerű III. negyedévben a 4 főnél többet foglalkoztató cégeknél alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 7

8 szolgáltatások (-142 fő), takarítók (-76 fő), egyszerű erdészeti foglalkozások (-28 fő), egyszerű ipari foglalkozások (-25 fő) esetében számíthatunk. Ellentétes irányú létszámmozgások Pozitív és negatív irányú létszámmozgást jeleztek több munkakörből is, ahol a felvételek és elbocsátások egyenlege ugyan szerényebb, de a fluktuáció a cserélődő létszám, esetleg a lejárt határozott idejű szerződések meghosszabbítása már említést érdemelő létszámot érint. Ilyen foglalkozásúként említhetők az erdészeti foglalkozásúak, az egyszerű ipari, illetve építőipari foglalkozásúak. Ellentétes létszámmozgások figyelhetők meg még többek között a bolti eladó, tehergépkocsi-vezető, intézményi takarító a konyhai kisegítők esetében is. Összességében véve a felvételi várakozások erősebbek, az elbocsátási várakozások minimálisan térnek el az egy évvel korábbinál, a nettó egyenlegük (1041 fő) +484 fővel tér el az egy évvel ezelőttinél. Az egy év múlva várható trendek Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésünk alapján Csongrád megye munkáltatói a távlati tervek tekintetében kisebb mértékű növekedéssel számolnak: a megye foglalkoztatotti állományát IV. negyedév végére a jelenleginél 1,9 százalékkal magasabbra prognosztizálták. Ez létszámban +540 főt jelenthet a megyében. Egy évvel korábban erre a kérdésre hasonló mértékű létszámbővülést jeleztek előre a megyében a megkérdezett munkáltatók. a foglalkoztatottak számának növekedése várható Megyén belül Mórahalom térségében 10,5 %-os, Kisteleken 5,3 %-os foglalkoztatotti létszám emelkedéssel számolhatunk. Makón, Szentesen és Hódmezővásárhelyen ennél kisebb mértékű, 2,1-3,9 közötti %-os növekedést prognosztizálnak egy év alatt, év végére. Szeged térségében sem csökken, várhatóan szinten marad a foglalkoztatottak száma. Csongrád térségében 4,2 %- kal esik vissza várhatóan az állományi létszám egy év távlatában. 8

9 Ágazatokat tekintve csökkenés egy év távlatában a vízellátás, szennyvíz gyűjtése és a pénzügyi tevékenység területén mutatkozik, amely területeken ez mintegy 8-9 %-os visszaesést jelent. Az építőipar, szállítás, raktározás, oktatás, egészségügy területén szinte változatlan létszámot prognosztizálnak a megkérdezett munkáltatók. A feldolgozóipar várható létszámfelvétele +1,9%, mely 159 fő létszámtöbbletet jelenthet, illetve a közigazgatás (közfoglalkoztatás) várható +létszáma 236 fő, mely a megkérdezettek körében 12,5 %-os növekedést irányoz előre. A megkérdezett cégeink 27 %-a növekvő foglalkoztatotti létszámot jelzett IV. negyedévének végére, s 13 %-uk számol csökkenéssel. Az általuk prognosztizált létszámnövekedés és csökkenés egyenlege +540 fő. A cégek méreteit tekintve a mikroszervezetek továbbra is lényegesen optimistábbak, mint a nagyobb cégek. A mikroszervezetek átlagosan 11 %-os létszámnövekedésben bíznak az elkövetkezendő 1 év során, míg a kis cégek 5 %-os, a közepes cégek 1,2 %-os emelkedést irányoztak elő. A nagyméretű cégek foglalkoztatotti létszáma várhatóan nem változik. Év közben várható trendek Csongrád megyében 9

10 A megye álláskínálatának bemutatása október-december időszakban munkaügyi szervezetünkhöz megyei szinten főre vonatkozó állásajánlat érkezett, így az időszak elején meglévő álláshellyel együtt mintegy hatezer (5 998) álláshelyet tudtunk felkínálni a negyedév során, 30 %- kal kevesebbet, mint egy negyedévvel korábban, de 1,7-szeresét az egy évvel korábbinak. Az időszaki álláshelyek közel fele, 44 %-a szegedi munkavégzésre irányult, 19 %-a hódmezővásárhelyi, 14 %-a makói munkahely volt. Mintegy hatezer felkínált álláshely a negyedév során Az állások több mint feléhez (54%-ához) támogatást is igényeltek munkáltatóink (jellemzően közfoglalkoztatás támogatását célozva). A támogatásra irányuló igények 21 %-a a szegedi, 26 %-a a hódmezővásárhelyi, 27 %-a a makói térségben jelentkezett. A negyedéves állásbejelentések többsége, 87 %-a fizikai foglalkozásokra, 13 %-a szellemi foglalkozásokra irányult. 10

11 Egyéb információk Pályakezdők Jelen felmérésünk során megkérdeztük munkáltatóinkat arról is, hogy mi a véleményük a pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatosan. Megkérdezett munkáltatóink 43 %-ának legfontosabb az állami támogatás a pályakezdők foglalkoztatása kapcsán. Ez térségenként azért jelentősen eltér. Hódmezővásárhelyen a válaszadók alig 20 százaléka, Szegeden a 33%-uk, Csongrádon a megkérdezettek 2/3-a, Mórahalmon, Kisteleken és Szentesen a munkáltatók %- a tartotta ezt fontosnak. A felmérésben résztvevők prioritásnak tartották még a pályakezdők könnyebb betaníthatóságát, és azt is, hogy szakmailag friss a tudásuk. Természetesen számít az is, hogy olcsóbban foglalkoztathatóak. A válaszadók 24%-ának véleménye az, hogy betanításuk leköt egy kollégát, illetve minden hatodik válaszadó szerint időigényes a betanítás, a tapasztalatszerzés. A pályakezdőkkel kapcsolatban a támogatási lehetőség a legfontosabb alkalmazási feltétel Szeged, március 2. Dr. Zámbó Anita igazgató 11

12 Módszertan A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Magyar Köztársaság munkaügyi szervezete, amely az elmúlt években jelentős modernizáción ment keresztül. A modernizációs folyamat során olyan eszközöket kísérleteztünk ki és vezettünk be, amelyek több információval szolgálnak partnereinkről, és több hasznos információt adnak vissza számukra a környező munkaerőpiacról. Ezen eszközeink közül az egyik meghatározó a negyedévente elvégzett, gyorsan kitölthető, egy oldalas felmérés, a munkaerő-gazdálkodási adatlap, mely ez alkalommal a december 31-i, valamint az egy negyedévvel, illetve az egy évvel későbbi foglalkoztatotti állományra kérdez rá. Az adatfelvétel időszaka: január. A felmérésben kirendeltségeinkkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, így a mérés eredménye és az itt bemutatott adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak, azaz nem jellemzik megyénk munkaerőpiacának egészét. Elemzésünk a válaszadó szervezetek válaszain alapul. Fogalmi meghatározások Munkaerő-felmérés fogalmai (KSH fogalmi rendszere) A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést, a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; azok a nyugdíjasok, járadékosok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak 12

13 Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. ÁFSZ fogalmi rendszerében: Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 13

14 Táblázatok A mintavételi kör megoszlása nemzetgazdasági áganként és cégméret szerint A mintavételi kör munkaerő-piaci körzetenként 14

15 A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként 15

16 A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai cégméret szerint 16

17 A mintavételi körben várható létszámmozgások Csongrád megyében I. negyedévében FEOR-onként 17

18 18

19 19