Nógrád megye bemutatása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nógrád megye bemutatása"

Átírás

1 Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A fős lakosság az ország népességének 2 százaléka. A megye az Északi-középhegység (Cserhát, Karancs-Medves) vonulatai mentén fekszik. Településszerkezetében (125 község, 6 város) a kis lélekszámú falvak a meghatározóak, városai egyben a 6 statisztikai kistérség központjai (Salgótarján, Balassagyarmat, Rétság, Bátonyterenye, Pásztó és Szécsény). Salgótarján népességét tekintve Szekszárd után az ország második legkisebb megyeszékhelye a maga fős lakosságával. A lakónépesség országos átlagot meghaladó 1,5 százalékos csökkenésében a természetes fogyás mellett főként a kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetnek köszönhetően az elvándorlás is jelentős szerepet játszik. A térség gazdasági teljesítményét, illetve fejlettségét megfelelően reprezentálja az országos szintű bruttó hazai termék előállításában betöltött szerepe. Nógrád megye fontosabb gazdasági teljesítménymutatóinak alakulása Sor- Mérték- Nógrád megye ÉM Régió Országos Megnevezés szám egység GDP millió Ft GDP aránya % 1,0% 0,9% 0,9% 7,3% 100,0% 3 GDP aránya régión belül % 12,4% 12,5% 12,6% 100,0% 4 Egy lakosra jutó GDP ezer Ft/fő aránya: megye/országos % 46,3% 45,5% 44,7% 60,3% 100,0% 6 Régiós- és megyei rangsor VI. A megyében előállított GDP 5,4 százalékkal csökkent az utolsó mérést megelőző időszakhoz képest, ennek ellenére az országos teljesítményekből való részesedés nem változott számottevően. Az egy lakosra jutó GDP Nógrád megyében nem érte el a nemzetgazdasági átlag felét sem, amellyel az utolsó helyet foglalta el a megyék rangsorában. Az Északmagyarországi régió fajlagos teljesítménye összességében valamivel kedvezőbb képet mutatott az országos adatokhoz képest, ám a régiók rangsorában ez is csupán az utolsó helyhez volt elegendő. A főváros egy lakosára jutó bruttó hazai termék több mint ötszöröse, míg vidéki összehasonlításban a legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Győr- Moson-Sopron megye fajlagos mutatója közel 2,5-szerese a nógrádinak. A gazdasági feltételekkel összhangban a munkaerő-piaci viszonyok is kedvezőtlenebbek az országos átlagnál. A foglalkoztatottság alacsony szintje és a magas munkanélküliség együttes hatására Nógrád megye évek óta a leghátrányosabb helyzetben lévő térségek közé tartozik. A megye foglalkoztatási adatai Sor- Mérték- Nógrád megye ÉM Régió Országos Megnevezés szám egység Foglalkoztatottak száma efő 70,6 67,1 65,1 392, ,2 2 Munkanélküliek száma efő 10,2 12,7 14,7 75,0 474,8 3=1+2 Gazdaságilag aktívak efő 80,8 79,8 79,8 467, ,0 4 Gazdaságilag nem aktívak efő 80,2 77,9 76,4 446, ,4 5= éves népesség efő 161,0 157,7 156,2 914, ,4 Nógrád megyében 2010 évvégén a KSH munkaerő-felmérése alapján a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 79,8 ezer fő volt, amely nem változott az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a foglalkoztatottak száma kétezer fővel csökkent, a munkanélkülieké pedig 12,7 ezerről 14,7 ezerre növekedett. Ezen kedvezőtlen tendencia eredményeként évben Nógrád megyében volt országosan legmagasabb a munkanélküliségi ráta. 1

2 A évi foglalkoztatási mutatók alakulása A munkaképes korú lakosság aktivitási aránya (foglalkoztatott és munkanélküli létszám éves korú lakosságon belüli aránya) és a foglalkoztatási arány (foglalkoztatottak létszámának aránya a éves korú lakosságszámon belül) tartósan és jelentős mértékben elmarad az országostól. A munkanélküliségi ráta tovább romlott, 7,2 százalékponttal haladta meg a hazai átlagot. A KSH adatai szerint a megyében némileg, 1,6 százalékkal emelkedett az alkalmazásban állók száma, ben 32,8 ezer főt tett ki. Ennek 53,5 százaléka a versenyszférában, 42,5 százaléka a költségvetési szférában dolgozott, ráadásul az utóbbi kör folyamatosan bővül, elsősorban a közfoglalkoztatásban résztvevők növekvő száma miatt. Nógrád megyében az átlagjövedelem 2010-ben meghaladta a 163 ezer Ft-ot, amely az előző évhez képest minimálisan, 0,9 százalékkal növekedett. Országosan az átlagjövedelem mintegy 216 ezer Ft, ez 53 ezer Ft-tal magasabb a megyeinél. A megye gazdaságában az ipar döntő jelentőségű. A korábban tradicionális nehézipartúlsúlyos iparszerkezet a XIX. században alakult ki, amikor a térségben feltárt barnaszén vagyonra építve megjelentek az első ágazatok. Húzó ágazatként a kohászat, a gépipar, illetve a szilikát alapanyagú termékek gyártása fejlődött ki. Napjainkban viszont az iparban jelentős átalakulási folyamatok zajlanak (zajlottak le), amelyek termékszerkezetkorszerűsítést, gazdálkodási és tulajdonosi struktúraváltást egyaránt jelentenek. Ez az átalakulás azonban több, nehezen kezelhető következménnyel is járt, ilyen például a szénbányászat teljes megszüntetése, illetve az országos átlagot meghaladó munkanélküliség, a működő tőke beáramlásának hiánya. A folyamat során a gazdasági társaságokká alakult mammutvállalatok mellett elsősorban a piaci viszonyokhoz jobban alkalmazkodó kis- és középvállalkozások jöttek létre. Az iparági szerkezet is jelentősen átalakult, jelentős ágazattá vált a kereskedelem és a nem anyagi ágak, valamint még mindig jelentős a kohászat és a gépipari ágazat szerepe. Az ezredfordulót követően a megye gazdasági teljesítményének alakulásában kedvező irányú trendváltás következett be. A gazdasági mutatók növekedési üteme fokozatosan megközelítette az országos tendenciát. E néhány évig tartó kedvező folyamat azonban nem volt elégséges a meglévő gazdasági hátrány felszámolásához. A évi gazdasági eredmények már bizonyos megtorpanást jeleztek, míg a IV. negyedévétől kibontakozó világgazdasági válság a gazdasági mutatók rég tapasztalt drasztikus csökkenéséhez vezetett. Nógrád gazdasági teljesítménye minden vonatkozásban az országos átlagot meghaladó mértékben esett vissza. A évben következett a mélypont, amikor valamennyi teljesítménymutató visszaesése két számjegyűvé duzzadt, a hozzáadott érték és az export egyötödével, a belföldi értékesítés 14 százalékkal maradt el az előző évhez képest. A forgalom visszaesése elsősorban a kereslet csökkenéséből adódott, ráadásul a társas vállalkozások jövedelmi helyzetét tovább súlyosbította a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulása miatt realizált veszteségek, illetve a finanszírozási kiadások drasztikus növekedése. A évet jellemző megyei tendenciák már biztatóbb képet mutattak, hiszen érzékelhetőek a válságból való kilábalás jelei, mely néhány egyedi tételtől eltekintve a bevételek gyarapodásában, a főbb eredménykategóriák javulásában nyilvánult meg. 2

3 A gazdaság szereplői A pénzügyi-gazdasági válságból való kilábalás jelei a működő társas és egyéni vállalkozók számának növekedésében is kimutathatóak voltak. Nógrád megyében 2010 év végén adószámmal rendelkező működő adóalany szerepelt az adóhatóság nyilvántartásában, 2,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az adóalanyi kör több mint kétötödét az adószámos magánszemélyek adták, a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók közel százalékos részt képviseltek. A megye működő vállalkozásainak száma 2006 és 2010 között Nógrád megye Index 09/08.év Index 10/09.év Fő, db Fő, db Fő, db Fő, db % Fő, db % Társas vállalkozások ,4% ,5% Ebből: Jogi szem. társ. (Rt., Kft., Szöv.) ,8% ,3% Ebből: Kft ,8% ,6% Nem jogi szem. társ. (Bt., Kkt.) ,5% ,2% Ebből: Bt ,3% ,2% Nonprofit szerv. (Önkorm., alapítv.) ,1% ,7% Egyéni vállalkozók ,3% ,8% Ebből: Főállású ,3% ,6% Mellékállású ,9% ,9% Nyugdíjas ,1% ,7% Adószámos magánszemélyek ,7% ,7% Működő adóalanyok (társas- és egyéni vállalkozók, ÁFÁ-s magánszemélyek) ,9% ,2% Ebből: EVA adóalanyok ,9% ,3% Közösségi adószámmal rendelkezők ,8% ,0% A társas vállalkozások több mint négytizede a gazdasági teljesítmény szempontjából meghatározó jogi személyiségű gazdálkodó. Az elmúlt években tapasztalt kedvező irányú változás döntően a gazdasági társaságokról szóló törvény módosításának volt köszönhető, amely következtében a mögöttes felelősség hiányán túl a törzstőke 500 ezer Ft-ra történő leszállítása vonzóvá tette a korlátolt felelősségű társaságok alapítását, részarányuk a társas vállalkozásokon belül megközelítette a 40 százalékot. A jogi személyiség nélküli vállalkozások a társaságok közel egyharmadát adták, közöttük a betéti társaságok száma emelkedett ki, melyekből több mint működött a megyében. Az egyéni vállalkozások száma hosszú évek után 2010-ben mutatott növekedést, de számosságuk még így sincs akkora, mint a válság előtti időszakban. A vállalkozói tevékenységet többnyire főállásban, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett végezték, valamint egyre többen mutattak hajlandóságot a nyugdíj melletti vállalkozásra. Az egyéni vállalkozók számának alakulása a munkavégzés jellege szerint (fő) Az EVA szerinti adózást választó egyéni és társas vállalkozások száma az adómérték növekedésének következtében évről-évre csökkenő tendenciát mutat. Ezzel ellentétben a közösségi kereskedelemben résztvevő vállalkozások száma az elmúlt öt évben megduplázódott. 3

4 Az értékesítés árbevételének megoszlása gazdálkodói körönként (millió Ft) A megyében realizált értékesítési bevétel valamennyi gazdálkodói körben visszaesett, összességében közel 2 százalékos az elmaradás. A megye gazdasági teljesítményét továbbra is a társas vállalkozások alakítják, a megyei szintű értékesítési bevétel mintegy 90 százalékát realizálták. Az egyes vállalkozói csoportok gazdasági súlya érdemben nem változott. A megye gazdasági szereplőinek hozzájárulása a költségvetési bevételekhez A hazánkba 2008 szeptemberében megérkező, majd 2010-ben is tartó gazdasági válság a régión belül Nógrád megyét érintette a legnagyobb mértékben. A kiemelt adóbevételek évben 12,9 százalékkal maradtak el a évitől, ugyanakkor az országos bevételek gyakorlatilag elérték a válságot megelőző szintet. Nógrád megyében a kiemelt adóbevételekből évben millió Ft folyt be, ami 6,9 százalékkal maradt el a évi szinttől, míg nemzetgazdasági szinten már csak 1,5 százalékos volt a visszaesés. A megyében realizálódott a régiós bevételek 11,7 százaléka, ez az ország adóbevételének az előző évekhez hasonlóan kevesebb, mint 1 százaléka. Sorszám A kiemelt adónemek bevételeinek összehasonlítása a régiós, illetve országos adatokkal Kiemelt adónemek Nógrád megye ÉM régió Országos Régió, Megye /Országos részarány millió Ft millió Ft Index 10/09 millió Ft millió Ft Index 10/09 millió Ft millió Ft Index 10/09 Régió Nógrád 1. Társasági adó ,8% ,0% ,9% 4,0% 0,2% 2. Személyi jövedelemadó ,8% ,6% ,3% 4,8% 0,5% 3. TB+EHO ,3% ,1% ,1% 6,8% 0,9% 4. EVA ,8% ,8% ,2% 5,4% 0,8% 5.=6+7 Nettó ÁFA ,2% ,3% ,9% 2,6% 0,2% 6. ÁFA befizetés ,8% ,9% ,0% 4,8% 0,4% 7. ÁFA kiutalás ,7% ,0% ,4% 7,7% 0,5% 8= Összes adóbevétel ,1% ,0% ,5% 4,9% 0,6% 9=8-5 Összes adóbevétel ÁFA nélkül ,1% ,3% ,9% 5,9% 0,7% A gazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulása mellett az adóbevételek csökkenésében a jogszabályváltozások hatása is megjelent. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó bevételeknél az üzleti szférában az adóalapot képező jövedelem kiáramlás a válság éveiben folyamatosan mérséklődött a évhez képest. Jelentős mértékű létszámleépítést hajtottak végre, a megtartott munkaerőt több társaságnál csökkentett (rész)munkaidőben foglalkoztatták. Továbbá az üzleti szférában a bérfejlesztéseknek határt szabott a társaságok pénzügyi helyzetének válság alatti nagyarányú romlása, egyre kevesebb vállalkozás engedhette meg magának a bérek növelését. Nemzetgazdasági szinten évben a foglalkoztatás javulását mutatta, hogy az üzleti szférában a válságot megelőző évhez képest 3,8 százalékkal növekedtek az SZJA bevételek. Ezzel szemben Nógrád megyében ugyanezen körben a évi bevételek mindössze négyötödét fizették be. A megye országoshoz képest alacsonyabb SZJA adóteljesítményében a térség eltérő jövedelem szerkezete is szerepet játszott. Az üzleti szféra részaránya évben Nógrádban 53,8 százalék, míg országosan 76,5 százalék volt, amely a korábbi évekhez képest nem változott számottevően. 4

5 A TB bevételek változásánál megyei és országos szinten nincs nagy különbség. A évi törvényi változások (tételes EHO megszüntetése, foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék mértékének csökkentése, magánnyugdíjpénztár tagok november-december havi nyugdíjpénztári befizetéseinek Nyugdíjbiztosítási Alapba történt átirányítása) országos szinten nagyobb arányú TB bevétel kiesést okoztak. Ez annak volt köszönhető, hogy az alacsonyabb keresetűek részaránya a megyén belül jóval nagyobb, mint országosan. Erre utalt az is, hogy a évi személyi jövedelemadó bevallások szerint a minimálbér kétszerese feletti jövedelműek részaránya Nógrád megyében 23 százalék, szemben az országos 30 százalékkal (A foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék mértékét ben 5 százalékról 2 százalékra csökkentették a minimálbér kétszereséig, majd január 1- jétől kiterjesztették a teljes jövedelemre). A gazdálkodási tevékenység eredményességét reprezentáló társasági adó és egyszerűsített vállalkozói adó befizetések ugyan növekedtek az előző évhez képest, ám annak hátterében a kiutalások mértékének csökkenése, illetve törvényi változások álltak. Az EVA mérték 25 százalékról 30 százalékra való emelésének következtében ugyan közel 6 százalékkal növekedett a befizetés, viszont az adóalanyok számának 2,7 százalékos csökkenése következtében a realizált bevételük ennél nagyobb mértékben, mintegy 10 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A nettó társasági adóbevétel az EVÁ-nál nagyobb mértékben, 16,8 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A növekedés hátterében a befizetések visszaesésének mértékét jelentősen meghaladó kiutalás csökkenés állt. A befizetések elmaradásának ellenére a társasági adó feltöltések az előző évhez képest kedvezően alakultak, a évi 242 millió Ft-tal szemben a évi társasági adó kiegészítés 411 millió Ft volt. A kiemelt adónemekből befolyt bevétel alakulása Nógrád megyében (millió Ft) A hozzáadott értékhez kötődő általános forgalmi adó esetében Nógrád megyében még visszaesés (93,2 százalék), míg országosan már javulás mutatkozott (108,9 százalék). A nagyobb részarányt képviselő befizetések 6,8 százalékos és a volumenében a befizetések több mint felét elérő kiutalások 16,7 százalékos többletének eredőjeként még mindig a bázisév alatti a nettó ÁFA egyenlege. Ennek oka részben a törvényi változásokban (az ÁFA adókulcsa július 1-jétől 20 százalékról 25 százalékra változott), részben pedig az önkormányzati szervek fordított adózás keretében befizetett 576 millió Ft-os ÁFA növekményében keresendő, ami az összes ÁFA befizetés közel 4,6 százaléka. 5

6 A évi gazdasági teljesítmények alakulása A évet megelőző időszak elemzése során a megye társas vállalkozásai által produkált kiugró nagyságrendű gazdasági teljesítményeinek bemutatása kapott kiemelt hangsúlyt. Mára azonban a gazdálkodás főbb mutatóinak értékelésénél a gazdasági válság hatásainak bemutatása vált elsődlegessé. A évtől néhány kiugró teljesítmény romlástól eltekintve már némi javulás mutatkozott, ám összességében tovább folytatódott a csökkenő tendencia, míg országos szinten már fellendülés kezdett kibontakozni. Ez is azt támasztja alá, hogy Nógrád megyét az országos átlagnál mélyebben érintette a gazdasági válság. Ettől függetlenül a megye részesedése a nemzetgazdasági árbevételből és hozzáadott értékből nem változott a korábbi évekhez képest, továbbra is 1 százalék alatt maradt. A Nógrád megyei társas vállalkozások évben együttesen millió Ft nettó árbevételt realizáltak, ami 1,2 százalékkal kevesebb az előző évinél. A megyei árbevétel közel hattizede belföldi értékesítésből származott, az export aránya 41 százaléknak felelt meg, amely 10 százalékponttal magasabb az országos részaránynál. Nógrád megye teljesítmény mutatóinak alakulása Megnevezés Nógrád megye Index ÉM Régió Index Országos Index / / /2009 Nettó árbevétel, millió Ft ,8% ,4% ,5% Ebből: Export árbevétel, millió Ft ,7% ,8% ,6% Belföldi értékesítés, millió Ft ,6% ,1% ,2% Hozzáadott érték, millió Ft ,3% ,7% ,9% A hozzáadott érték a nemzetgazdasági számításokban alkalmazott mutatók közül a bruttó hazai termék vállalkozás szintű megfelelője. Azt mutatja meg, hogy az egyes vállalkozások milyen mértékben járultak hozzá a bruttó hazai termék (GDP) összegéhez. Számítása az értékesítés nettó árbevételének és az aktivált saját teljesítmények értékének összege csökkentve az anyagjellegű ráfordítások földbérleti díj nélküli összegével. A hozzáadott érték esetében valamivel kedvezőbb kép rajzolódott ki az előző évhez képest, ugyanis mind megyei viszonylatban, mind országosan növekedett az anyagmentes termelési érték, csupán az emelkedés mértékéből adódott különbség. A megyei 1,3 százalékos növekedés részben a legnagyobb részarányt képviselő bérköltség emelkedésének, részben pedig az egyéb bevételekkel és egyéb ráfordításokkal korrigált üzleti eredmény javulásának volt köszönhető. Utóbbi mutató a bázisévi 844 millió Ft-os veszteségből millió Ft-os nyereségbe fordult át, ám ez is mindössze egytizede a válságot megelőző évinek. A jövedelmezőség alakulása A évi gazdasági helyzetéről számot adó társas vállalkozások megyei szinten adózás előtti eredmény címen millió Ft-ot mutattak ki, ami 15 százalékos csökkenést jelentett. A megye jövedelmi helyzetét jelentősen befolyásolták az egyedi, kiugró nagyságrendű eredményromlások, amelyek az egyéb ráfordítások növekedése miatt következtek be. A kiugró mértékű veszteségek nélkül a megyei társaságok jövedelmi helyzete látványosan javult, az adózás előtti eredmény 116 millió Ft-ról millió Ft-ra nőtt. A Nógrád megyei társas vállalkozások jövedelmezőségének összehasonlítása régiós és országos adatokkal Megnevezés Nógrád megye Index ÉM Régió Index Országos Index / / /2009 Adózás előtti eredmény, millió Ft ,0% ,2% ,8% Ebből: Üzleti tevékenység er., millió Ft ,5% ,5% ,0% Pénzügyi tev. eredménye, millió Ft ,8% ,6% ,4% Rendkívüli eredmény, millió Ft ,0% ,0% ,9% Szokásos vállalkozási eredmény, millió Ft ,2% ,2% ,6% 6

7 Az adózás előtti eredményhez hasonlóan az üzemi (üzleti) eredményben bekövetkezett változásra is jelentős hatással voltak az előbb említett egyedi tételek, köszönhetően az egyéb ráfordítások ugrásszerű megemelkedésének. Ennek következtében a vállalkozások 2010.évi üzleti tevékenységének eredménye a bázis időszaki érték valamivel több, mint 20 százalékának felelt meg. A szokásos üzleti tevékenység részét képező pénzügyi eredmény az előző évhez képest millió Ft-tal javult, ám még így is millió Ft-os veszteséget realizáltak a megye társas vállalkozásai. A válság következtében kialakult pénzügyi-likviditási helyzetben a pénzügyi műveletek ráfordításainak (kamat, árfolyamveszteség) növekedése általános jelenség volt, amely 2010-ben valamelyest csökkent, ám ezzel párhuzamosan, kisebb mértékben ugyan, de a pénzügyi bevételek (kamat, osztalék, részesedés) is visszaestek évben a rendkívüli eredmények vonatkozásában 16,0 százalékos növekmény volt tapasztalható, ami 350 millió Ft-ot tett ki. Ez a pozitív irányú változás a vállalkozások eredményességének a javuláshoz vezetett. Országosan még intenzívebb elmozdulást tapasztalhattunk, a szokásos vállalkozási tevékenységen kívüli eredmény több mint háromszorosára nőtt az előző évhez képest. A jövedelmezőségi szint alakulásában is az adózás előtti eredmény változásánál leírt tényezők játszottak szerepet. A megye egészét tekintve a nettó árbevétel 0,3 százaléka képződött meg adózás előtti eredmény formájában, szemben a bázisidőszaki 0,4 százalékkal. A kiugró nagyságú eredményromlások figyelembe vétele nélkül a jövedelmezőség az előző évhez képest 2,2 százalékponttal nőtt, ám ennek ellenére elmarad a nemzetgazdasági szinten kimutatott 3,7 százalékos jövedelmezőségi indextől. A hatékonysági mutatók alakulása évben a hozzáadott érték mutató összetevői közül a bérköltségek és a korrigált üzleti eredmény összege nőtt az előző évhez képest, bár utóbbi növekedéséhez kellett a fentebb már említett egyéb ráfordítások terhére képzett céltartalék is. A hozzáadott érték a kis- és középvállalkozások összességét tekintve 2,4 százalékos növekedést mutatott. A tőkehatékonyságot kifejező saját tőkére vetített hozzáadott érték mutató 50,7 %, amely jelentősen meghaladja az országos átlagot (42,4 %). A megye gazdálkodói körében túlsúlyban lévő tőkeszegény kisvállalkozásoknál relatíve kedvezőbb hatékonysággal működtethető a befektetett tőke, a foglalkoztatásban és ebből adódóan a hozzáadott érték előállításban is meghatározó szerepet töltenek be. A vállalkozások tőkeerősségét kifejező mutatók dinamikájában már a évben megtorpanás következett be, amely évben egyértelműen negatív irányú fordulatot vett, és ez a tendencia 2010-ben is tovább folytatódott. Az összes forrásállományra vetített saját tőke 43,1 százalékról 41,8 százalékra esett vissza. Tekintettel arra, hogy a saját tőke állománya bázisszinten alakult, ezért az elmaradás hátterében az idegen források (kötelezettségek) részarányának a növekedése állt. A pénzformában teljesítendő tartozások közül a rövid lejáratú kötelezettségek 6,5 százalékkal növekedtek, míg az egy éven túli lejáratúak ennél kisebb mértékben csökkentek. Az egy éven belül esedékes fizetési kötelezettségek millió Ft-os növekedése mögött a megye adósságállományát jelentősen befolyásoló egyedi nagyságrendű tartozás állt, amelynek következtében áruszállításhoz kapcsolódó adósságok millió Ft-tal növekedtek, ráadásul a hitelállomány is közel négyszeresére nőtt. 7

8 A jövedelmezőség mutatói Nógrád megyében Megnevezés Nógrád megye Index ÉM Régió Index Országos Index / / /2009 Adózott eredmény, millió Ft ,2% ,4% ,0% Amortizáció, millió Ft ,2% ,3% ,2% Hozam (adózott er. + amort.), millió Ft ,7% ,3% ,0% Hozzáadott érték, millió Ft ,3% ,7% ,9% Ebből: korrigált üzleti eredmény, MFt ,5% ,8% ,8% amortizáció, millió Ft ,2% ,3% ,2% bérköltség, millió Ft ,4% ,3% ,6% bérjellegű egyéb költség, MFt ,2% ,9% ,9% Saját tőke, millió Ft ,0% ,0% ,3% Az élőmunka-hatékonyság mutatója (1 fő foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték) évben ezer Ft/fő volt, amely lényegesen elmaradt az országos átlagtól (6.077 ezer Ft). A mutató 2,7 százalékos növekedésében az összetevők azonos mértékű, de ellentétes irányú változása játszott szerepet. A megye foglalkoztatási és bérviszonyai régiós és országos adatok tükrében Megnevezés Nógrád megye Index ÉM Régió Index Országos Index / / /2009 Foglalkoztatott létszám, fő ,6% ,9% ,7% Bérköltség, millió Ft ,4% ,3% ,6% Átlagbér, ezer Ft/fő ,8% ,4% ,0% A megyére jellemző kedvezőtlen foglalkoztatási helyzet a válság Nógrád megyét érintő elmélyülése okán évben még tovább romlott. A gazdálkodók által kifizetett bértömeg növekedése 1,2 százalékponttal volt kisebb az országos indextől. Az átlagbér 2010.évi növekedése még az infláció mértékét sem érte el, ezáltal a megye munkavállalói továbbra is mindössze háromnegyedét keresték az országos átlagnak. Az ágazatok évi teljesítménye Nógrád megye gazdaságára jellemző a feldolgozóipar, azon belül a gépipar és a kohászat meghatározó szerepe, így a hozzáadott érték, valamint a nettó árbevétel több mint fele ezekben a gazdasági ágakban realizálódott. A gépipar a feldolgozóiparon belül és a többi ágazathoz képest is nagy súllyal bírt, magáénak tudta a nettó árbevétel 29,6 százalékát, ezen belül pedig a megye export értékesítésének több mint kétharmadát. A vállalkozási hajlandóság a tercier szektorban is erőteljesebb, különösképpen a kereskedelemben és az úgynevezett nem anyagi ágazatokban. A évi teljesítménymutatók Nógrád megyében Nógrád megye Nettó árbevétel év év 2009 Hozzáadott érték összeg összeg Megoszl. Index % összeg összeg Megoszl. Index % összeg összeg Megoszl. Index % Millió Ft Millió Ft % 10/09. Millió Ft Millió Ft % 10/09. Millió Ft Millió Ft % 10/09. Mezőgazdaság ,2% 100,7% ,1% 172,2% ,4% 123,4% Élelmiszeripar ,5% 101,1% ,3% 114,2% ,5% 113,2% Vegyipar ,0% 107,8% ,0% 128,4% ,8% 112,6% Kohászat ,7% 123,2% ,2% 129,9% ,1% 92,0% Gépipar ,6% 116,8% ,2% 118,3% ,7% 138,2% Energiaipar, Vízterm., Hulladékgazd ,5% 103,3% ,0% 244,4% ,5% 109,3% Építőipar ,6% 106,5% ,2% 94,3% ,3% 99,4% Kereskedelem ,0% 100,1% ,2% 83,9% ,2% 86,5% Közlekedés ,2% 97,3% ,5% 122,4% ,8% 88,4% Nem anyagi ágak ,1% 51,2% ,4% 2,3% ,8% 90,1% Egyéb ágazatok* ,7% 86,8% ,7% 75,6% ,9% 91,4% Megye összesen ,0% 98,8% ,0% 97,7% ,0% 101,3% Nemzetgazdaság össz ,5% ,6% ,9% Export Megye / Nemzetgazdaság 0,5% 0,5% 0,8% 0,6% 0,5% 0,5% év 8

9 Nógrád megye kiemelt ágazatai évben folyóáron millió Ft nettó árbevételt realizáltak, amely a megyei összes árbevétel 74,3 százalékát tette ki. Az árbevétel a meghatározó nemzetgazdasági ágak esetében a megyei átlaghoz hasonlóan összességében stagnált annak ellenére, hogy a kohászatban 23,2 százalékkal, a gépiparban 16,8 százalékkal növekedett a forgalom nagysága. Ezen két ágazat bevétel emelkedését főképp az exportértékesítés indukálta, amely 29,9 illetve 18,3 százalékkal haladta meg az előző évi összeget. A kereskedelem a megye nettó árbevételének több mint negyedét érte el, mely döntő részben (95,3 százalék) a belföldi értékesítésből származott. A megyei szintű nettó árbevételen belül az egyes nemzetgazdasági ágazatok által képviselt arány a nem anyagi ágak kivételével jelentősen nem változott: kevéssel csökkent a fa papír nyomdaipar, illetve a nemfém ásványi termékek gyártásával foglalkozó ágazat részesedése, míg nőtt a húzóágazatok mellett a vegyipar és az építőipar részaránya. A évi export összetétele gazdasági áganként Nógrád megye külföldre irányuló értékesítése erősen koncentrálódott a kohászatra és a gépiparra, amelyek a megyei exportértékesítés 80,4 százalékát tették ki. A többi ágazatban a kivitel részaránya az élelmiszeripar kivételével az 5 százalékot sem érte el. A nagyobb részarányt képviselő belföldi értékesítés csökkenési ütemével összehasonlítva, annál nagyobb mértékben zsugorodott a kiviteli forgalom. A meghatározó ágazatok közül a gépipar esetében az export növekedési ütemének gyorsulásában a beáramló külföldi tőke nagysága és ezen keresztül a beruházások gyarapodása is közrejátszottak. A évi hozzáadott érték megoszlása ágazatonként A hozzáadott érték szempontjából végzett ágazati rangsorolásánál az értékesítési árbevételnél már megnevezett húzóágazatok nevezhetők meg. A gépipar, a kohászat, a kereskedelem és a nem anyagi ágak együttesen a megyében képződött hozzáadott érték 56,8 százalékát állították elő, amely a válság előtti évekhez képest valamelyest csökkent. Figyelemre méltó továbbá az élelmiszeripar teljesítménye, amelynek hozzáadott értéke mindössze 367 millió Ft-tal maradt el a még húzóágazatnak számító kohászat mögött. A hozzáadott érték elemeit tekintve a legnagyobb korrigált üzleti eredmény a kereskedelmi vállalkozásokban képződött (2.099 millió Ft), a legtöbb értékcsökkenést (3.157 millió Ft), illetve személyi jellegű ráfordítást (8.095 millió Ft) a gépiparban számolták el. A Nógrád megyében működő vállalkozások 2010-ben magasabb korrigált üzleti eredményt értek el az egy évvel korábbihoz képest, melyhez leginkább a kereskedelem, a gépipar, az építőipar, illetve az élelmiszeripar járult hozzá. A meghatározó ágazatok személyi jellegű ráfordításokból való részesedése 55,8 százalék volt, míg a megyei amortizáció hattizedét számolták el. 9

10 Az eredmények alakulása A gazdasági ágak összességét vizsgálva az adózás előtti eredmény összevont pozitív egyenlege évhez képest 182 millió Ft-os elmaradást mutat. Ez annak tudható be, hogy az adózás előtti nyereség ( millió Ft) növekedése (10,3 százalék) közel 3 százalékponttal elmaradt a veszteség összegének ( millió Ft) növekedési ütemétől (13,1 százalék). A bányászat, a vegyipar, a kohászat, a gépipar, a vendéglátás és a közlekedés kivételével valamennyi ágazat pozitív adózás előtti eredményt ért el. A évi eredmény- és jövedelmezőségi mutatók Nógrád megyében Nógrád megye Adózás előtti eredmény Üzleti tevékenység eredménye Pénzügyi tevékenység eredménye Adózott eredmény év év év év összeg összeg Index % összeg összeg Index % összeg összeg Index % összeg összeg Index % Millió Ft Millió Ft 10/09. Millió Ft Millió Ft 10/09. Millió Ft Millió Ft 10/09. Millió Ft 10/09. Mezőgazdaság ,9% ,5% ,8% ,8% Élelmiszeripar ,0% ,6% ,9% ,4% Vegyipar ,5% ,6% ,0% ,1% Kohászat ,1% ,1% ,7% ,4% Gépipar ,7% ,9% ,3% ,4% Energiaipar, Vízterm., Hulladékgazd ,5% ,5% ,9% ,7% Építőipar ,7% ,9% ,9% ,9% Kereskedelem ,6% ,6% ,0% ,4% Közlekedés ,0% ,5% ,0% ,8% Nem anyagi ágak ,8% ,5% ,7% ,3% Egyéb ágazatok* ,0% ,1% ,3% ,7% Megye összesen ,0% ,5% ,8% ,2% Nemzetgazdaság össz ,8% ,0% ,4% ,0% Megye / Nemzetgazdaság 0,1% 0,0% 0,1% 0,0% 86,6% 0,0% 0,0% A gépipar adózás előtti eredménye kapcsán érdekes kettősség adódott, ugyanis ebben az ágazatban realizálták a legnagyobb nyereséget és egyben a legnagyobb veszteséget is. Utóbbi okozója egyedi volt az ágazatban, ugyanis kiugró nagyságrendű céltartalék képzés történt az egyéb ráfordítások terhére. Ez a nagymértékű eredményromlás nemcsak az ágazat, hanem a megye egészére is hatással volt, ugyanis e nélkül a korábban taglaltak szerint hatmilliárd Ft-ot meghaladó pozitív adózás előtti eredmény realizálódott volna. Az adózás előtti nyereség nagyságrendje mögött is a veszteséghez hasonlóan egyedi nagyságrendű eredmény állt, a megyében egyedüliként a gépiparban tudtak milliárdos nagyságrendű pozitív eredményt kimutatni. A kohászattal és gépiparral ellentétben eredményes évet zárt a kereskedelem és a nem anyagi ágazat. E két ágazat nagymértékű (4,7-szeres, illetve 1,9-szeres) eredménynövekedésének hátterében a normál üzletmenet során képződött többletnyereség, illetve a pénzügyi tevékenység eredményességének javulása állt. A fenti ágazatok esetében az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 233,6 százalékkal, illetve 288,5 százalékkal növekedett az előző évhez képest. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is negatív adózás előtti eredményt produkált a vegyipar és a közlekedési ágazat. A vállalkozások veszteségének hátterében a pénzügyi tevékenység eredményének kedvezőtlen alakulása állt, bár utóbbi ágazatban valamelyest csökkent a pénzügyi veszteség nagysága, de annak nagysága mintegy tízszerese az üzleti tevékenység során felhalmozódott veszteségnek. Hatékonyság alakulása A hatékonysági mutatók ágazatonkénti alakulását befolyásolta egyrészt a hozzáadott érték nagyságrendje, másrészt az egyes ágazatokba tartozó vállalkozások tőke-, és élőmunka igényessége. A tőkeigényesebb vállalkozásoknál (gépipar, kohászat) alacsonyabb a saját tőke hatékonysága, viszont magasabb az egy főre jutó hozzáadott érték. A több élőmunkát igénylő ágazatoknál (kereskedelem) az előbb említett trend fordítva érvényesül, alacsonyabb a foglalkoztatott létszám hatékonysága, viszont magasabb a hozzáadott érték saját tőke aránya. 10

11 Nógrád megye A évi hatékonysági mutatók Nógrád megyében Hozzáadott érték Hozam (Adózott er. + Amort.) év év év év összeg összeg Index % összeg összeg Index % Index % összeg összeg Megoszl. Index % Millió Ft Millió Ft 10/09. Millió Ft Millió Ft 10/09. Fő Fő 10/09. Millió Ft Millió Ft % 10/09. Mezőgazdaság ,4% ,2% ,6% ,0% 117,5% Élelmiszeripar ,2% ,8% ,5% ,8% 107,6% Vegyipar ,6% ,1% ,8% ,4% 106,6% Kohászat ,0% ,8% ,6% ,4% 96,4% Gépipar ,2% ,4% ,2% ,3% 88,1% Energiaipar, Vízterm., Hulladékgazd ,3% ,8% ,4% ,5% 103,8% Építőipar ,4% ,8% ,6% ,5% 114,0% Kereskedelem ,5% ,4% ,6% ,4% 99,1% Közlekedés ,4% ,8% ,8% ,4% 92,3% Nem anyagi ágak ,1% ,1% ,3% ,1% 103,1% Egyéb ágazatok* ,4% ,8% ,0% ,2% 101,9% Megye összesen ,3% ,7% ,6% ,0% 100,0% Nemzetgazdaság össz ,9% ,0% ,7% ,3% Megye / Nemzetgazdaság 0,5% 0,5% 0,3% 0,2% 1,0% 1,0% 0,4% 0,4% Létszám Saját tőke Megyei viszonylatban a saját tőkére vetített hozzáadott érték 1,4 százalékkal, míg az élőmunka hatékonyság mutatója 2,7 százalékkal haladta meg a fajlagos mutató évi értékét. A saját tőke hatékonysága látványosan javult a gépipari ágazatban, köszönhetően a kiugró mértékű hozzáadott érték növekedésnek (138,2 százalék), amely az élőmunka hatékonyságának javulásában is érződött. Ezzel az ágazat tőkehatékonysága a nemzetgazdasági átlag közel másfélszeresére nőtt, viszont az élőmunka hatékonysága ugyan jelentősen meghaladja a megyei átlagot, ám az országos átlagnak mindössze valamivel több, mint kétharmada. Érdemes még megemlíteni az élelmiszeripar és a vegyipar szerepét, előbbi a tőkehatékonysága (2.340 ezer Ft), utóbbi az élőmunka hatékonysága (5.379 ezer Ft/fő) miatt kimagasló. Ennek ellenkező példája a mezőgazdaság és a nem anyagi ágak, amelyeknél mind a saját tőkére vetített hozzáadott érték, mind pedig az egy főre eső anyagmentes termelési érték az egyik legalacsonyabb volt a megyében. A mezőgazdaság esetében az alacsony tőkehatékonyság azzal indokolható, hogy a megyei saját tőke 9 százalékával a hozzáadott érték mindössze 3,4 százalékát állították elő, míg a nem anyagi ágazatok a megye saját forrásainak egynegyedével az anyagmentes termelési érték mindössze egytizedét produkálták. A fajlagos hatékonysági mutatók megyei értékei ben Fajlagos mutatók Nógrád megye Hozzáadott érték / Saját tőke (eft) Hozzáadott érték / Létszám (eft/fő) Hozam / Saját tőke (eft) Saját tőke / Létszám (eft/fő) Saját tőke / Jegyzett tőke Mezőgazdaság ,145 4,901 Élelmiszeripar ,810 3,073 Vegyipar ,553 1,652 Kohászat ,567 5,541 Gépipar ,523 2,219 Energiaipar, Vízterm., Hulladékgazd ,514 4,691 Építőipar ,179 4,673 Kereskedelem ,552 5,540 Közlekedés ,647 1,558 Nem anyagi ágak ,681 1,699 Egyéb ágazatok* ,795 3,091 Megye összesen ,725 2,733 Nemzetgazdaság össz ,101 3,045 Megye / Nemzetgazdaság 121,0% 119,4% 50,1% 48,4% 70,9% 62,4% 41,4% 40,5% 87,9% 89,8% A hozam és a saját tőke hányadosa az eredményesség romlása miatt megyei viszonylatban kedvezőtlenül az alakult az országos növekvő tendenciával szemben. A kohászat, a gépipar, illetve a közlekedés kivételével szinte valamennyi ágazatban javult a mutató értéke, köszönhetően az ágazati jövedelmezőségek javulásának. A foglalkoztatottság alakulása Nógrád megyében a társas vállalkozások által foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma az országos szintű 1,3 százalékos csökkenéssel szinte azonos mértékben esett vissza, főre zsugorodott. 11

12 A munkanélküliségi ráta tartós emelkedése következtében a válságot megelőző évhez képest a társágok által foglalkoztatottak száma fővel csökkent. A bázisévben egy vállalkozásra jutó 5,9 fős átlagos alkalmazotti létszám évben 5,7 főre csökkent. Három évvel korábban ez a középérték még meghaladta a 7 főt. Nógrád megye Foglalkoztatási- és bérviszonyok Nógrád megyében Bérköltség Foglalkoztatott létszám Átlagbér év év Index év összeg összeg Mego. Index % érték érték Mego /09. összeg összeg Index % Millió Ft Millió Ft % 10/09. fő fő % Fő % eft/fő/év eft/fő/év 10/09. Mező-erdőgazd ,5% 97,7% ,9% ,6% ,8% Élelmiszeripar ,7% 110,1% ,2% ,5% ,1% Vegyipar ,6% 98,8% ,5% ,8% ,3% Kohászat ,2% 108,9% ,0% ,6% ,6% Gépipar ,1% 107,5% ,6% ,2% ,1% Energiaipar, Vízterm., Hulladékgazd ,4% 113,1% ,2% ,4% ,3% Építőipar ,8% 101,0% ,0% ,6% ,5% Kereskedelem ,0% 90,5% ,0% ,6% ,7% Közlekedés ,6% 97,4% ,3% ,8% ,5% Nem anyagi ágak ,9% 113,1% ,5% ,3% ,7% Egyéb ágazatok ,2% 89,1% ,8% ,0% ,8% Megye összesen ,0% 101,4% ,0% ,6% ,8% Nemzetgazdaság össz ,6% ,7% ,0% Megye / Nemzetgazdaság 0,7% 0,7% 1,0% 1,0% 76,7% 75,8% A legnagyobb foglalkoztatónak a kereskedelem tekinthető, ahol az alkalmazásban állók ötöde dolgozott, emellett a gépipari, a kohászati és a nem anyagi ágak vállalkozásainak állományi létszáma volt a legmagasabb. Az említett ágazatokban a kohászat és a kereskedelem kivételével növekedett a foglalkoztatottak száma, emellett jelentősebb mértékű létszámbővülés történt (13,5 százalékos, illetve 8,4 százalékos) az élelmiszeriparban, valamint az energiaiparban. Nógrád megyében mindössze 11 olyan vállalkozás működött évben, ahol a foglalkoztatottak száma meghaladta a 250 főt. A legtöbb alkalmazottal működő társaságok között egy kereskedelmi vállalkozás dolgozói létszáma haladta meg az 1000 főt, továbbá három gépipari, egy közlekedési és egy nem anyagi ágazatba tartozó vállalkozás létszáma 500 és 1000 fő között alakult. A létszám változásával ellentétes tendencia érvényesült a bérköltségek vonatkozásában, ugyanis a létszám 1,4 százalékos csökkenésével a bértömeg ugyanilyen mértékű növekedése állt szemben, ennek hatására az átlagbérek infláció alatti mértékben 2,8 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. A létszámnövekedést kimutató ágazatokban a munkavállalók számának bővülését többnyire nagyobb mértékű bérköltség emelkedés követte évben a vendéglátásban és az építőiparban (840 ezer Ft/fő/év, illetve ezer Ft/fő/év) volt a legalacsonyabb az átlagjövedelem. Megyei viszonylatban a vegyipari vállalkozások alkalmazottai jutottak a legmagasabb összegű bérjövedelemhez (2.627 ezer Ft/fő/év). A vegyiparon kívül az élelmiszeriparban és a nemfém ásványi termékek gyártásával foglalkozó ágazatban jutottak még kétmillió Ft feletti éves jövedelemhez a dolgozók, az itt megkeresett átlagjövedelmek az országos átlagot is meghaladták. A bányászatban, a textiliparban, az egyéb feldolgozó iparban, az építőiparban, a kereskedelemben és a nem anyagi ágazatban az átlagbérek nem érték el a megyei szintet sem. A külföldi érdekeltségű vállalkozások A gazdasági szereplők bemutatása során elkerülhetetlen a külföldi befektetők szerepének, jelenlétének megemlítése. A megyében működő db társas vállalkozásból 114 cégben rendelkeztek külföldi befektetők részesedéssel. A december 31-i adatok alapján a társas vállalkozások jegyzett tőkéjéből ( millió Ft) a külföldi tőke (megye összesen: millió Ft) részaránya 54,1 százalék volt. 12

13 A külföldi érdekeltség összetétele ágazati szinten A külföldi tőke meghatározó nagyságrendű befektetéssel a nem anyagi ágazatokban ( millió Ft), a gépiparban (6.961 millió Ft), a vegyipari (1.665 millió Ft) valamint a kohászati ágazatban (1.398 millió Ft) volt jelen. Az említett ágazatok közül a vegyiparban a legmagasabb a külföldi tulajdon jegyzett tőkén belüli aránya, 2010-ben 94,0 százalékot képviselt. A nem anyagi ágazatok egyedi nagyságrendű tételnek köszönhetik magas részarányukat, nélküle az ágazatban mindössze 4 százaléknyi külföldi tőke működött volna. Az említett vállalkozások értékesítési-beszerzési folyamataiban a külföldi relációk meghatározó jelentőséggel bírtak, évben a megyei szintű exportértékesítés 59 százalékát ez a vállalkozói kör realizálta. A foglalkoztatás terén betöltött szerepük ugyancsak jelentős volt. A külföldi érdekeltségű cégek alkalmazásában álló munkavállalók száma (4.166 fő) a megyei összlétszám ( fő) egyötöde volt 2010-ben. A beruházási kiadások alakulása évben a gazdálkodók millió Ft-ot fordítottak beruházási célra. Bár a tárgyi eszközök beszerzésére szánt pénzeszközök az előző évhez viszonyítva 1,7 százalékkal növekedtek, a beruházási hajlandóság fenti növekménye, illetve nagyságrendje nem elégséges a megye gazdasági felzárkózásához. Nógrád megye gazdasági-infrastrukturális elmaradottsága miatt kevésbé vonzó a befektetők számára. A beruházások bővülésére ugyanakkor kedvezően hatott a különböző fejlesztési alapokból elnyert pályázati források, céltámogatások, illetve a külföldi tőke bevonása. A tárgyévi beruházási értékek ágazatonként évben A legjelentősebb beruházások két meghatározó súlyú ágazatban (gépipar, nem anyagi ágazatok) valósultak meg, amelyek a évi megyei beruházási érték 51,5 százalékát tették ki. Ez a magas részarány elsősorban annak volt köszönhető, hogy mindkét ágazatban fordítottak egymilliárd forintot meghaladó összeget tárgyi eszközök beszerzésére. A kimagasló beruházási értékek nélkül az említett ágazatok súlya 51,5 százalékról 29,0 százalékra mérséklődött volna, ám még így is meghatározóak lennének a megye egészét tekintve. 10 % fölötti volt még a beruházás súlya a mezőgazdaságban és a kereskedelemben is. A kiemelt ágazatok élőmunka- és eszközigényessége nagyfokú hasonlóságot mutatott. A gépipar, a kereskedelem és a nem anyagi ágazatok igényelték a legtöbb élőmunkát és egyben a leginkább eszközigényesek. A megye helyzetét ismerve tekintettel a munkanélküliség súlyos problémájára a munkahelyteremtő beruházások növekedése kiemelt fontosságú kérdés. 13

14 A méretnagyság szerint kategorizált vállalkozói körök gazdasági teljesítménye A megye gazdasági szerkezetére jellemző a kisvállalkozások, és ezen belül a mikrovállalkozások meghatározó szerepe évben a Nógrád megyében működő gazdálkodók 98,0 százaléka kisvállalkozásnak, további 1,7 százaléka középvállalkozásnak minősült. A megye 11 nagyvállalkozása 0,3 százalékos csekély részaránya ellenére a fontosabb gazdasági mutatók teljesítésében jelentős szerepet töltött be évi méretnagyság szerinti gazdasági teljesítmény Nógrád megyében Sorszám Nógrád megye Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás összesen Ebből: mikro vállalk. Összesen (0-49 fő között) (0-9 fő között) ( fő között) (250 fő felett) Megoszlás % Megoszlás % Megoszlás % Megoszlás % Millió Ft Megoszlás % = Adatszolgáltatók száma db ,0% ,7% 62 1,7% 11 0,3% ,0% 2 Nettó árbevétel millió Ft ,4% ,9% ,5% ,1% ,0% 3 Ebből: Export millió Ft ,9% ,8% ,1% ,0% ,0% 4 Adózás előtti eredmény millió Ft ,0% Jövedelmezőség 5=4/2 (Adózás e.eredmény / Nettó árbevétel) % 3,5% 2,5% -1,4% -1,4% 0,3% 6 Hozzáadott érték millió Ft ,4% ,8% ,7% ,9% ,0% 7 Ebből: Korrigált üzleti eredmény millió Ft ,0% 8 Amortizáció millió Ft ,6% ,5% ,7% ,7% ,0% 9=7+8 Befektetői eredmény (korrigált üzleti eredmény + amortizáció) millió Ft ,0% ,1% ,6% ,4% ,0% 10 Létszám fő ,2% ,0% ,6% ,2% ,0% 11 Bérköltség millió Ft ,0% ,5% ,5% ,5% ,0% 12=11/10 Átlagbér (Bérköltség/létszám) eft/fő/év =11/6 Bérköltség/Hozzáadott érték % 49,5% 47,0% 54,4% 55,7% 53,0% 14=6/10 Hozzáadott érték/létszám ezer Ft/fő Jegyzett tőke millió Ft ,7% ,4% ,5% ,8% ,0% 16 Saját tőke millió Ft ,4% ,8% ,4% ,1% ,0% 17=16/15 Saját tőke/jegyzett tőke % 232,0% 185,7% 329,6% 312,2% 273,3% 18 Külföldi tőke millió Ft ,0% ,3% ,5% ,6% ,0% 19=18/15 Külfőldi tőke/jegyzett tőke % 52,3% 64,1% 59,6% 50,3% 54,1% 20=16/10 Saját tőke/létszám eft/fő/év Bérköltség millió Ft ,0% ,5% ,5% ,5% ,0% 22 Bérjellegű egyéb költség millió Ft ,4% ,9% ,6% ,0% ,0% Munkavállalói részesedés 23=21+22 (bérköltség+bérjellegű egyéb költség) millió Ft ,8% ,6% ,5% ,7% ,0% 24=6/16 Hozzáadott érték/saját tőke % 40,9% 36,7% 46,6% 81,8% 50,7% 25=26+27 Megtérülés: Hozam millió Ft ,8% ,4% ,8% ,3% ,0% 26 Ebből: Adózott eredmény millió Ft ,0% 27 Amortizáció millió Ft ,6% ,5% ,7% ,7% ,0% 28=25/16 Hozam/Saját tőke % 13,2% 9,8% 5,1% 10,5% 9,9% A kisvállalkozások kiemelt jelentősége mind a befektetett tőke, mind a teljesítménymutatók vonatkozásában egyaránt megfigyelhető. A befektetett tőke, ezen belül kiemelten a külföldi tőke a kisvállalkozásokban koncentrálódott. Az értékesítés nettó árbevételén belül a belföldi relációban meghatározó a kisvállalkozások teljesítése, míg az export forgalom több mint felét a külföldi érdekeltségű nagyvállalkozások realizálták. A teljesítménymutatók összetételének változása méretnagyságonként Az előző évhez képest a vállalkozói kör összetétele, illetve az egyes méretnagyság szerinti kategóriák gazdasági teljesítményének egymáshoz viszonyított aránya az adózás előtti eredmény kivételével érdemben nem változott. Az esetleges eltéréseket többnyire az egyes kategóriák közötti átsorolások okozták. 14

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós Tisztelt Olvasó! Nógrád megyében idén elsõ alkalommal és nem titkolva, hogy hagyományteremtõ szándékkal jelentkezik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nógrád Megyei Hírlap és az APEH Észak-magyarországi

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium II/1. számú melléklet Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Alap megnevezése: Munkaerőpiaci Alap Alap

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Üzleti jelentés az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i éves beszámolójához

Üzleti jelentés az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i éves beszámolójához Üzleti jelentés az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i éves beszámolójához Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. évben mind vagyon, mind taglétszám tekintetében megőrizte

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára

Az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára Az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára 2003. október 1. 2004. március 31. az üzleti év első féléve (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Rt. üzleti éve október 1-től

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára

Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára 2006. október 1. 2006. december 31. első negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

MKB EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 1056 Budapest, Váci u. 38. Az MKB Egészségpénztár Igazgatótanácsának ÜZLETI JELENTÉSE

MKB EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 1056 Budapest, Váci u. 38. Az MKB Egészségpénztár Igazgatótanácsának ÜZLETI JELENTÉSE MKB EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 1056 Budapest, Váci u. 38. Az MKB Egészségpénztár Igazgatótanácsának ÜZLETI JELENTÉSE az MKB Egészségpénztár a 2006. évi gazdálkodásáról Budapest, 2007. március 7. 1 I. Általános bemutatás

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év 1) A GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2015. ÉVI ALAKULÁSA, VÁRHATÓ 2016. ÉVI HATÁSOK Az egészségpénztárak működésére igen érzékenyen hatnak az egyes jogszabályváltozások, a

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

A PANNONPLAST Műanyagipari Részvénytársaság 2003. évi gyorsjelentése

A PANNONPLAST Műanyagipari Részvénytársaság 2003. évi gyorsjelentése A PANNONPLAST Műanyagipari Részvénytársaság 2003. évi gyorsjelentése Beszámolónk a PANNONPLAST Csoport konszolidált, a Nemzetközi Számviteli Szabályok (IFRS) szerint készített, nem auditált adatait tartalmazza.

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓK ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

ALAPTÁJÉKOZTATÓK ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPTÁJÉKOZTATÓK AZ ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2014 2015. ÉVI EGYSZÁZ MILLIÁRD FORINT EGYÜTTES KERETÖSSZEGŰ KÖTVÉNYPROGRAMJÁRÓL 2. SZÁMÚ KIEGÉSZÍTÉSE KIBOCSÁTÓ: ERSTE BANK HUNGARY

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

CÁT ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR

CÁT ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR CÁT ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR 2700 Cegléd, Bede 575. Éves beszámoló kiegészítő melléklete 2014. december 31. Cegléd, 2015. május 27. Dr Vargáné Barna Judit IT elnök CÁT Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

RÁBA NYUGDÍJPÉNZTÁR 2012. ÉVI PÉNZTÁRI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Győr, 2013. január 31. Igazgatótanács elnöke

RÁBA NYUGDÍJPÉNZTÁR 2012. ÉVI PÉNZTÁRI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Győr, 2013. január 31. Igazgatótanács elnöke RÁBA NYUGDÍJPÉNZTÁR 2012. ÉVI PÉNZTÁRI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Győr, 2013. január 31. Igazgatótanács elnöke 1. A Rába Nyugdíjpénztár Alapadatai A Rába Nyugdíjpénztár 1995. június 20.-án alakult.

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. szeptember 3-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./B kötet

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. szeptember 3-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./B kötet I/B kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. szeptember 3-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./B kötet A 2009. évi költségvetés I. félévi teljesüléséről szóló tájékoztató...2

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Üzleti jelentés 2014.

Üzleti jelentés 2014. GYULAI TAKARÉKSZÖVETKEZET 5711. Gyula, Széchenyi u. 53. Üzleti jelentés 2014. Cg.:04-02-000217 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3.

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. 1. ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár (továbbiakban Pénztár) területi elven működő nyitott kiegészítő Egészségpénztár,

Részletesebben

A Pannonplast Rt. tőzsdei gyorsjelentése

A Pannonplast Rt. tőzsdei gyorsjelentése A Pannonplast Rt. tőzsdei gyorsjelentése 2004. II. 2004. augusztus 16. A Pannonplast Rt. 2004. II. i gyorsjelentése A gyorsjelentés a Pannonplast Csoport konszolidált, a Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Disszeminációs

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. Győr, 2010. április 27. A Éves Beszámoló tartalma: Mérlegkimutatás Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet

ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. Győr, 2010. április 27. A Éves Beszámoló tartalma: Mérlegkimutatás Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet ÉVES BESZÁMOLÓ 29. A Éves Beszámoló tartalma: Mérlegkimutatás Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Győr, 21. április 27. T A R T A L O M MÉRLEGKIMUTATÁS... 3 EREDMÉNYKIMUTATÁS... 7 KIEGÉSZÍT MELLÉKLET...

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ. 2014. évi üzleti évről. Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02. Pécs, Tüzér u. 18-20.

ÉVES BESZÁMOLÓ. 2014. évi üzleti évről. Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02. Pécs, Tüzér u. 18-20. Pécs, Tüzér u. 18-20. ÉVES BESZÁMOLÓ 2014. évi üzleti évről Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02 Készült: 2014. december 31-i fordulónappal 2015. február 15-én Vida János

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

A NAV az általános forgalmi adó alanya, pénzügyi igazgatási tevékenysége adómentes, vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A NAV az általános forgalmi adó alanya, pénzügyi igazgatási tevékenysége adómentes, vállalkozási tevékenységet nem folytat. XVI. Fejezet: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Államháztartási egyedi azonosító száma: 295868 Államháztartási szakágazati besorolása: 841112 Pénzügyi, költségvetési igazgatás Adószáma: 15789934-2-51 Székhelye:

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése A Nógrád Megye Önkormányzata honlapjának gondozásával összefüggő feladatokról szóló, 2/2003. számú Rendelkezés

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

K I E G É S Z Í T Ő M E L L É K L E T. Richter Gedeon Rt. mellett működő Nyugdíjpénztár ÖNKÉNTES PÉNZTÁR. Készült: 2015. május 13.

K I E G É S Z Í T Ő M E L L É K L E T. Richter Gedeon Rt. mellett működő Nyugdíjpénztár ÖNKÉNTES PÉNZTÁR. Készült: 2015. május 13. K I E G É S Z Í T Ő M E L L É K L E T Richter Gedeon Rt. mellett működő Nyugdíjpénztár ÖNKÉNTES PÉNZTÁR Készült: 2015. május 13. 1 I. Általános rész I./1. Pénztár adatok A Pénztár neve: Richter Gedeon

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

Észak-Magyarországi Régió

Észak-Magyarországi Régió 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és Észak-Magyarországi Régió Foglalkoztatási profil Helyzetfeltárás regionális helyzetkép

Részletesebben

Az ÓNTE Kht. gazdálkodása 2006-ban. Bevezetés:

Az ÓNTE Kht. gazdálkodása 2006-ban. Bevezetés: Az ÓNTE Kht. gazdálkodása 2006-ban Bevezetés: Megalakulása óta az ONTE Kht. sikeresen teljesíti az alapító okiratban vállalt feladatait. Alakulása óta normatív támogatás nélkül gazdálkodik. Eredményeink

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május 1 I. A pénzügyi év első négy hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók,

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben