BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN III.

Átírás

1 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN III. NEGYEDÉV Kecskemét, szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

2 Készült A BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJÁBAN KOLLÁR PÉTER igazgató Elemző: Brandicsné Urbán Anikó

3 Tartalomjegyzék Bevezető A munkaerő-piaci helyzet bemutatása...4 a) A felmérésben résztvevő foglalkoztatók jellemzői...5 b) A következő három hónap várható trendje...7 c) Túlkínálati foglalkozások...10 d) Keresett foglalkozások...10 e) Az egy év múlva várható trendek...11 f) Az eddigi felmérések előrejelzései...12 g) A munkaügyi szervezet szolgáltatásai és aktiváló eszközei iránti igény Megyei álláskínálat bemutatása...13 a) Az összes álláskínálat a vonatkozó negyedévben...13 b) Az álláskínálatok összetétele...14 c) A meglévő álláskínálatok és a negyedéves felmérésben jelzett állások/leépítések viszonya Egyéb események, rendezvények, a megye munkáltatói kapcsolataival, azok fejlesztésével kapcsolatos információk, az elmúlt és aktuális negyedévekben...15 a) Nyílt nap, Toborzás, Állásbörze...15 b) Tájékoztatás...16 c) Munkáltatói és Egyéb kapcsolattartás...16 d) Csoportos leépítés...16 e) Közfoglalkoztatás...16 Mellékletek...19

4 Bevezető A munkáltatók körében végzett negyedéves munkaerő-gazdálkodási internetes felmérés 2005 közepétől negyedéves gyakorisággal történik. Bács-Kiskun megyében a munkaügyi szervezet kirendeltségei több, mint három ezer munkáltatóval tartanak rendszeres kapcsolatot. A munkatársak július hónapban - a 11 munkaerő-piaci körzetben több mint hétszáz munkáltatót kerestek meg, a felméréskor 673 cég válaszolt, melyből 669 volt érvényes. A munkáltatók legtöbbje Kecskemét (18,1%-a), Kiskőrös (12,6%-a) és Kalocsa (12,0%-a), valamint Kiskunfélegyháza (9,4%-a) munkaerő-piaci körzethez tartozik. A foglalkoztatott létszámuk alapján a válaszadók legtöbbje a kecskeméti, bajai, kiskunfélegyházi és a kalocsai (24,0; 16,6; 13,0 és 10,5%-a) térség munkáltatója volt. 1. A munkaerő-piaci helyzet bemutatása A megye lakónépessége január 1-jén 5248 ezer fő 1 volt, 0,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az index rosszabb az országos átlagénál (fél százalékponttal). Bács- Kiskun megye munkavállaló korú népessége év elején 355,4 ezer fő, fél százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A megye teljes és munkavállaló korú népessége 5,2 és 5,3%-a az országosnak. Gazdasági aktivitási adatok, II. negyedévben * Megnevezés Bács-Kiskun megye Országosan változás, %, %-pont változás, %, %-pont gazdaságilag aktívak száma 215,5 216,5 0,5 4252,2 4269,5 0,4 gazdaságilag inaktívak száma 186,2 185,7-0,3 3436,0 3406,7-0,9 munkanélküliek száma (ILO) ezer fő 23,9 22,7-5,0 473,3 460,7-2,7 foglalkoztatottak száma 191,6 193,8 1,1 3778,9 3808,8 0,8 alkalmazásban állók száma ** 102,1 103,6 1,5 2623,4 2641,5 0,7 regisztrált álláskeresők száma *** 37,1 36,1-2,8 610,0 624,2 2,3 aktivitási arány 53,7 53,8 0,1 55,3 55,6 0,3 foglalkoztatási arány % 47,7 48,2 0,5 49,2 49,6 0,4 munkanélküliségi ráta 11,1 10,5-0,6 11,1 10,8-0,3 * KSH Stadat éves népesség körében ** I. negyedévben, KSH Statisztikai tájékoztató 2011/1. Bács-Kiskun megye *** Foglalkoztatási Hivatal nyilvántartott álláskeresők I. féléves átlag A KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felmérése alapján II. negyedévben Bács-Kiskun megyében a foglalkoztatottak száma 193,8 ezer fő, 1,1%- kal több, mint előző év azonos időszakában. A gazdaságilag aktívaké 216,5 ezer fő, ez 1 KSH Statisztikai Tájékoztató 2011/1. Bács-Kiskun megye 2 Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal 4

5 utóbbiaknál fél százalékos az emelkedés mértéke. Az aktivitási arány a megyében második negyedévében 53,8%-os volt, alig több a azonos negyedévi 52,7%-nál. A megyében második negyedévben a munkanélküliek száma 22,7 ezer fő 3 volt 1,2 ezer fővel csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A KSH módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta Bács-Kiskun megyében II. negyedévben 10,5% volt, 0,6%- ponttal kisebb, mint év azonos negyedévében volt. A foglalkoztatási arány (48,2%) egy év alatti fél százalékpontos emelkedése ellenére az országos átlagnál - közel másfék százalékponttal alacsonyabb a megyében. Míg teljes és a munkavállaló korú népesség, a gazdaságilag aktívak, a foglalkoztatottak - az országosból - öt százalék körüli aránya található Bács-Kiskun megyében, sőt a nyilvántartott álláskeresők 5,8%-a, az inaktívak öt és fél százaléka, ellenben az alkalmazottaknak alig négy százaléka talál munkahelyet a megyén belül. Bács-Kiskun megyében júliusában mind az előző, mind az előző év azonos hónapjához csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. A zárónapon fő nyilvántartott álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, a múlt hónapinál 244 fővel (0,8%- kal), az egy évvel korábbi állapothoz képest 1083 fővel (3,3%-kal) kevesebb. A megye hét munkaerő-piaci körzetében mérséklődött a munka nélkül lévők száma egy hónap alatt, 0,7-2,2% közötti mértékben, négy körzetben pedig fél és három százalék közötti a növekedés. Az előző év azonos időszakához viszonyítva szintén csökkenés tapasztalható hét körzetben, melynek mértéke 1,0-16,8% között van, és négy térségben növekedett a nyilvántartott álláskeresők száma, 2,0-15,3%-kal. a) A felmérésben résztvevő foglalkoztatók jellemzői Bács-Kiskun megyében a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésben részt vett munkáltatók statisztikai jelenlegi létszáma fő, ez a gazdaságilag aktív népesség 14,5%-a, a megyében alkalmazásban állók háromtizede. Vállalat méret A mintában szereplő cégek A foglalkoztatottak száma megoszlása, % száma megoszlása, % Mikrovállalkozás (1-9 fő) , ,6 Kisvállalat (10-49 fő) , ,0 Középvállalat ( fő) , ,9 Nagyvállalat (249 fő felett) 20 3, ,6 Összesen , ,0 3 ILO kritérium szerint 5

6 Míg a felmérésben résztvevő munkáltatók többnyire kis (43%) és mikrovállalkozás (egyharmada), az általuk foglalkoztatott létszám megoszlása fordított arányú, a többség (44%- a) közép és 31 százaléka nagyvállalatnál dolgozik. A mintában szereplő cégek egyharmadát kitevő mikrovállalkozások állományában a felmérésben résztvevő munkavállalói létszám csupán 3,6%-a tartozik. A három százalékot jelentő nagyvállalatnál áll alkalmazásban, a megfigyelt kör több, mint háromtizede. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek száma, megoszlása Ág Mikro Kis Közép Nagy Összesen Gazdasági ág * kód száma % száma % száma % száma % száma % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 17 7,7 22 7, ,1 1 5,0 54 8,1 B Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 C Feldolgozóipar 42 19, , , , ,2 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1 0,5 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,1 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 0 0,0 4 1,4 8 5,8 0 0,0 12 1,8 F Építőipar 16 7,2 24 8,3 7 5,1 0 0,0 47 7,0 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 58 26, , ,9 1 5, ,7 H Szállítás, raktározás 4 1,8 14 4,8 1 0,7 2 10,0 21 3,1 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 10 4,5 27 9,3 3 2,2 0 0,0 40 6,0 J Információ, kommunikáció 2 0,9 3 1,0 2 1,4 0 0,0 7 1,0 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 0,5 3 1,0 1 0,7 0 0,0 5 0,7 L Ingatlanügyletek 2 0,9 3 1,0 1 0,7 0 0,0 6 0,9 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 23 10,4 4 1,4 0 0,0 0 0,0 27 4,0 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2 0,9 7 2,4 2 1,4 0 0,0 11 1,6 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 3 1,4 20 6,9 13 9,4 1 5,0 37 5,5 P Oktatás 6 2,7 2 0,7 6 4,3 2 10,0 16 2,4 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 0,9 7 2,4 8 5,8 2 10,0 19 2,8 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 12 5,4 1 0,3 0 0,0 0 0,0 13 1,9 S Egyéb szolgáltatás 20 9,0 4 1,4 2 1,4 0 0,0 26 3,9 A S Összesen , , , , ,0 * TEÁOR '08 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás 1% 1% 0% 1% 1% 3% 4% 5% 11% 5% Alkalmazásban állók 11% 8% 2% 1% 1% 1% 1% 3% 4% 3% 8% 0%1% 6% 10% 1%1% 0% 3%0% A felmérésben negyedéves a munkaadók többségének működési területe (háromtizede), a feldolgozóipar a kereskedelem, gépjárműjavítás (közel egyötöde) és a mezőgazdaság (nyolc százaléka). A nagyvállalatok aránya a feldolgozóiparban 55%, a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban a mikro és kisvállalkozások a dominánsak (meghaladja az 13% 7% 0% 0% 2% 5% 31% KSH NMF felmérés 46% 6

7 egynegyedet, az egyhatodot). A mezőgazdaság részesedése a középvállalatok körében a legmagasabb: kissé egytized feletti, de a mezőgazdasági mikró és kisvállalkozások a válaszadók gazdasági ágas megoszlásában a nyolc százalék felé közelítenek. A Bács-Kiskun megyében alkalmazásban állók többsége a feldolgozóiparban (közel egyharmada), a kereskedelem, gépjárműjavítás (egynyolcada), az oktatás (egytizedet meghaladó), s a humán-egészségügyi, szociális ellátás (egytizede) gazdasági ágakban dolgozik. A negyedéves felmérésben résztvevők többsége is részben hasonló területeken foglalkoztatott, azonban lényegesen nagyobb hányaduk munkahelye található a feldolgozóiparban (közel fele), viszont a kereskedelem, gépjárműjavításban dolgozók részaránya (egytized feletti) alig marad el, a megyei alkalmazottak azonos gazdasági ágára jellemző aránytól. A negyedéves felvétel munkáltatóinál munkaviszonyban állók további többsége szintén humán-egészségügyi, szociális ellátásban (kevesebb nyolc százaléknál) áll alkalmazásban, valamint hat és fél százalék feletti része a mezőgazdaságból él. Az alkalmazásban állók száma, megoszlása gazdasági áganként Ág Bács-Kiskun megyében A NMF-ben szereplő szervezeteknél Mintakód Gazdasági ág alkalmazásban állók a/ foglalkoztattak b/ vételi száma megoszlása,% száma megoszlása,% arány, % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,6 35,3 B Bányászat, kőfejtés 88 0,1 0 0,0 0,0 C Feldolgozóipar , ,4 45,3 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 198 0,2 4 0,0 2,0 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés , ,7 46,1 F Építőipar , ,5 21,6 G Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,7 25,9 H Szállítás, raktározás , ,3 32,1 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,0 31,1 J Információ, kommunikáció 646 0, ,6 29,4 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 951 0, ,6 18,6 L Ingatlanügyletek 792 0, ,5 18,7 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,6 13,2 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,0 15,0 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,4 20,1 P Oktatás , ,0 13,4 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,8 23,4 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,1 48 0,2 4,0 S Egyéb szolgáltatás 586 0, ,1 60,6 A S Összesen , ,0 30,2 * TEÁOR '08 a/ I. negyedév, legutolsó adat. 100,0 100,0 b/ III. n. évi felmérés, közfoglalkoztatás nélkül. b) A következő három hónap várható trendje A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben a válaszoló Bács-Kiskun megyei munkáltatók aktuális létszáma fő, amely július végétől számított három hónap 0,7 százalékkal több lesz, a várható létszám nagyságát főre becsülik. 4 A megkérdezett 4 Az elemzés adatai közfoglalkoztatás nélküli létszámra vonatkoznak. 7

8 munkáltatói kör hat kirendeltségi körzetben létszámemelést tervez az elkövetkező három hónapban. A többi munkaerő-piaci térségben ellenben mérséklődést jeleztek. A megkérdezett munkáltatók várakozásai nyomán a foglalkoztatás a megye hat körzetében javulónak, ötben romlónak tekinthető, a változások mértéke, iránya az ábrán látható. A létszámbővítő kirendeltségi körzetek közül legnagyobb mértékű létszámemelkedésre Baja, Kecskemét és Kiskunfélegyháza (1,9; 1,8 és 1,1%-osra) számít, a többi körzet szerényebbre, melynek mértéke 0,2-0,8% között várható. (sárga=romló, zöld=javuló). (1. sz. melléklet) Az elkövetkező három hónapban a gazdálkodó szervezetek 781 fő belépő létszámra számítanak, eközben megválik munkáltatójától 564 fő, összességében 217-en dolgoznak majd többen, mint a felmérés alkalmával. A következő 3 hónap be-, kilépései a változás iránya szerint Munkáltató Belépő létszám Kilépő létszám fő megoszlás % fő megoszlás % Növekvő , ,6 Stagnáló 93 11, ,5 Csökkenő 40 5, ,9 Összesen , ,0 Az elkövetkező három hónapban a választ adó munkáltatók több, mint egyötöde növeli, kilenc százaléka csökkenteni kívánja jelenlegi dolgozóinak számát, többségüké (kétharmadot meghaladóan) azonban változatlan marad. (5. sz. melléklet) A következő három hónapban az összes belépő több, mint négyötöde a növekvő vállalkozásoknál (a létszám változás alapján besorolt jellemző státusz szerint) létesít munkaviszonyt, a stagnálóknál tizenkét százaléka, valamint a csökkenőknél öt százaléka jut munkahelyhez. A meglévő munkahelyüket elhagyók közel kétharmada a csökkenő és 19%-a a növekvő, egyhatoda a stagnáló cégektől lép ki a munkaerőpiacra. 8

9 60 Három hónap múlva várható jellemző be-, kilépő létszám és azok különbözetei Bács-Kiskun megyében felvétel csökkenés fő 0 egyenleg Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolg. Egyéb takarító és kisegítő Bolti eladó Egyszerű ipari foglalkozású Húsfeldolgozó Kézi csomagoló Egyéb termék-összeszerelő Konyhai kisegítő Rakodómunkás Oktatási asszisztens Műanyagtermék-gyártó gép kezelője A következő három hónapban újonnan munkába álló dolgozók többnyire egyéb termékösszeszerelő (53 fő), egyéb takarító és kisegítő (38 fő), oktatási asszisztens (37 fő), bolti eladó (33 fő), rakodómunkás (22 fő), húsfeldolgozó és műanyagtermék-gyártó gépkezelő (egyaránt 21 fő), valamint egyszerű ipari foglalkozásúak 5 (20 fő). A tervezett beáramlók 6,8; 4,9; 4,7; 4,2; 2,8; 2,7-2,7 és 2,6%-a. A kisebb volumenű kilépők többségének összetétele kissé más: egyéb, máshová nem sorolható egyszerű szolgáltatási foglalkozások (16,1%: 91 fő), egyszerű ipari foglalkozásúak (6,9%: 39 fő), kézi csomagolók (5,5%: 31 fő), egyéb takarítók, kisegítők (4,8%: 27 fő), húsfeldolgozók (4,3%: 24 fő), bolti eladók (3,5%: 20 fő), vízgazdálkodási gépkezelők (3,4%: 19 fő) és egyéb, máshová nem sorolható szolgáltatási foglalkozások (3,0%: 17 fő). (6. sz. melléklet) A következő három hónapban létszámfelvétel elsősorban a feldolgozóiparban (a belépő létszám több, mint kétötöde), az őszi képzések kezdésével összhangban az oktatásban (egynyolcada). Ezen felül a létszámfelvétel hét-hét százaléka a kereskedelem, gépjárműjavítás és a szállítás-raktározás, hat és fél százaléka a mezőgazdaság területén jelenik meg. A munkáltatók létszám leadást részben hasonló területekről jeleztek, többnyire a feldolgozóiparból (egyharmadát), a közigazgatásból (közel egynegyedét), a mezőgazdaságból (egytizedét) és a szállítás, raktározás ágból (kilépők kevesebb, mint hat százaléka). (A közigazgatás ág intenzív létszámforgalmát a mintában szereplő önkormányzatok létszámába beletartozó átmeneti közfoglalkoztatás okozza.) (3. sz. melléklet) 5 FEOR 08 szerinti bontás: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere a KSH elnökének 7/2010. (IV. 23.) közleménye, január 1-től hatályos. 9

10 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatóknál a következő 3 hónapban várható felvételek és létszámcsökkenések vállalat méret szerint Vállalat méret A felvételek A csökkenések száma megoszlása, % száma megoszlása, % Mikrovállalkozás 54 6,9 17 3,0 Kisvállalat , ,0 Középvállalat , ,4 Nagyvállalat , ,6 Összesen , ,0 A létszámforgalom nagyobb hányada mind a belépés, mind a kilépés esetében a középvállalkozásokat érinti. A létszámfelvételek és leadások többsége három hónap múlva a középvállalatoknál zajlik. Az előbbi a megyében felveendő létszám kétötödét, az utóbbi a cégektől eltávozók felét is meghaladják. Nagyobb létszámnövelők még a kis-, és nagyvállalatok (egyaránt meghaladják a felvételek több, mint egynegyedét). Ellenben a kis vállalkozásoktól több dolgozó lép ki, mint a nagyvállalatoktól (a kilépők egynegyede, egyötöde). A mikro vállalkozások létszámmozgása lényegesen kisebb, a felvételeik száma és aránya nagyobb, mint a leadásé. c) Túlkínálati foglalkozások A túlkínálati foglalkozások az ellentétes létszámmozgások azonos foglalkozáson belüli - negatív egyenlegeként jelenik meg, vagyis amelyekre a következő három hónap múlva már nem lesz szüksége a jelenlegi munkaadóiknak, de más munkáltatók sem terveznek felvételt (a leépített létszám (összesen 224 fő) százalékában). Ezek főleg egyéb máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási (72 fő: egyharmad) és egyszerű ipari foglalkozások (19 fő: 8,8%), egyéb máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozás (17 fő: 7,8%), kézi csomagolók (15 fő: 6,9%), vízgazdálkodási gép-, (14 fő: 6,5%), valamint egyéb máshova nem sorolható helyhez kötött gépkezelők (10 fő: 4,6%). d) Keresett foglalkozások Az elkövetkező három hónapban (a létszámmozgások foglalkozásonkénti pozitív egyenlege 441 fő: bővítés), a még be nem töltött, következő foglalkozásokra várnak dolgozókat a munkaadók. Elsősorban egyéb termék összeszerelők (53 fő: 24,4%), oktatási asszisztensek (37 fő: 17,1%), lakatosok, rakodómunkások és forgácsolók (egyaránt 16 fő: 7,4%), általános iskolai tanárok (14 fő: 6,5%), bolti eladók (13 fő: 6,0%), valamint gépészmérnökök (12 fő: 5,5%) keresettek. 10

11 e) Az egy év múlva várható trendek A várható trend egy év múlva a jelenlegi létszámhoz képest a három hónapra történő előrejelzésnél - nagyobb mértékű emelkedést jelez. A negyedéves munkaerő-piaci felmérés résztvevői egy év múlva két és fél százalékkal szándékoznak emelni a jelen foglalkoztatási szintjükön, az általuk várható létszám fő lesz. Valamennyi munkaerő-piaci kistérség létszámbővítést prognosztizál. (sárga=romló, zöld=javuló pozíció) A legmagasabb létszámemelkedést Bácsalmás (11,9%-ost), Kiskunmajsa (8,1%-ost) és Kecskemét (3,3%-ost) kirendeltségi körzet gazdálkodói jeleztek. Legkevésbé emelkedik a foglalkoztatás a kunszentmiklósi és a bajai vonzás körzet munkáltatóinál, ahol egy év múlva a jelenleginél 1,1 és 1,2 százalékkal dolgoznak többen. (1. sz. melléklet) A munkáltatók megoszlása a dolgozói létszám várható változása szerint Három Tizenkét Mgnevezés hónap múlva száma megoszlás, % száma megoszlás, % Növekvő , ,9 Stagnáló , ,3 Csökkenő 63 9, ,8 Összesen , ,0 A munkáltatók várható létszám változási pozíciója szempontjából a következő három hónap kevésbé dinamikusabb lesz, mint amire egy év múlva számítanak. Tizenkét hónap múlva az elkövetkező három hónap várakozásaihoz viszonyítva kissé (2,4%-ponttal) emelkedik a csökkenő létszámmal működő vállalkozások aránya, ugyanakkor 5,1%-ponttal emelkedik a létszámnövelőké és hét és fél százalékponttal kevesebben rendezkednek be stagnálásra. Összességében mind a következő három és 12 hónapban főleg a mikrovállalkozások számolnak létszám gyarapodással (3,3%-kal és 12%-kal). Október végére legkevésbé a középvállalatok terveznek létszámnövekedést (0,2%-ost), egy év múlva viszont a nagyvállalkozók (másfél százalékost). Gazdasági áganként a rövid idejű várakozások főleg az 11

12 oktatás (5,4%-os), az információ, kommunikáció (2,6%-os) és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (2,1%-os) hoznak létszámnövekedést. A munkáltatók öt gazdasági ágban létszámfogyást prognosztizáltak, főleg a közigazgatásban (5,5%-os), az egyéb szolgáltatás ágban (3,9%-os), a mezőgazdaságban és az energia szektorban (egyaránt 0,3%-kal). A hosszabb idejű egy éves előrejelzés alapján létszámnövekedés várható - a mintában viszonylag kis létszámú - szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (egyharmados), a közigazgatás intézményeinél (9,9%-os) és a művészet, szórakoztatás, szabad idő gazdasági ágban (6,3%-os). Éves viszonylatban kizárólag az ingatlanügyletek (kettő százalékos) létszáma fogyatkozik. f) Az eddigi felmérések előrejelzései A tényleges forgalmi adatokat vizsgálva lényegesen intenzívebb létszámmozgásról számoltak be a választ adó munkáltatók, mint ahogy azt előző negyedévben prognosztizálták. Felméréskor 3 hónap múlva várható Tény: elmúlt 3 hónapban A felmérés időszaka belépő kilépő egyenleg belépő kilépő egyenleg létszám, fő I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév a tény a várható %-ában I. negyedév 197,2 182, II. negyedév 207,6 221,6 III. negyedév 197,1 170,8 IV. negyedév 197,5 193, I. negyedév 138,6 253,4 II. negyedév 209,8 329,4 III. negyedév Az idei második negyedévben lényegesen felerősödtek a létszámmozgások. A tavalyi és az idei negyedéveket figyelembe véve az elmúlt negyedév volt a legintenzívebb. A tényleges megvalósult létszámfelvételek leginkább II negyedévben (több, mint kétszeresére) múlták felül a felméréskor három hónapra előre jelzett belépések számát. Habár előző év valamennyi negyedévében közel kétszer annyian létesítettek munkaviszonyt, mint ahogy azt a munkáltatók előre látták. A megkérdezett vállalkozások második negyedévi létszámbővítésénél ugyan (13,6%- kal) alacsonyabb lett a tényeges, de a forgalom a belépések esetében megkétszereződött, a kilépéseknél felül múlta a háromszorosát. Ez utóbbi szintén a legnagyobb az elmúlt másfél év alatt. 12

13 g) A munkaügyi szervezet szolgáltatásai és aktiváló eszközei iránti igény A jelen felmérés keretében lehetőség nyílt a közreműködők körében feltérképezni az NFSZ 6 szolgáltatásai és aktiváló eszközei iránti igényt: a fontossági rangsor 1-5-ig terjed, ahol az első a legfontosabb, a 2-4 fontos, az 5 kevésbé fontos. A választ adó munkáltatók számára legfontosabb szolgáltatások közé tartozik a bér- jellegű támogatások, START kártya család elhelyezkedést segítő lehetősége, munkaközvetítés, a foglalkoztatási jogszabályok ismertetése, a KKV-k (kis- és középvállalkozások) és civil szervezetek járulékkedvezménye, a munkahelymegőrző/válságkezelő programok. Ezeket 1-gyes kategóriaként minősítette a résztvevők 31,7; 26,8; 26,3; 13,5; 8,1 és 6,7%-a. A felmérés körében legkevésbé fontos: a munkanélküliek összetételéről történő tájékoztatás, a létszámleépítéssel kapcsolatos segítség nyújtás, a munkaerőpiacról szóló tájékoztatás, az Uniós munkaközvetítés, a munka melletti képzési támogatások. A legalacsonyabb fontossági szinten a résztvevők 16,1; 13,9; 12,7; 12,1 és 11,1%-a nyilatkozott így. A választ adó munkáltatók egytizedének szintén nem lényegesek a munkahelymegőrző/válságkezelő programok. A felmérés vállalkozásai közül hét és fél százalékuk nem ismeri az uniós munkaközvetítési szolgáltatást, 6,7%-uk a KKV-k és civil szervezeteknek nyújtandó járulékkedvezményeket, 4,3%- uk a létszámleépítés esetén igényelhető segítséget és 2,4%-uk a munkahelymegőrző/válságkezelő programokat. Továbbá 28,7%-uk nem is használja az NFSZ uniós munkaközvetítési szolgáltatását, egyhatoduk nem igényli a KKV-k és civil szervezeteknek nyújtandó járulékkedvezményeket, 15,7%-uk nem vett igénybe létszámleépítéskor segítséget, 14,5%-uk nem kért tájékoztatást a munkanélküliek összetételéről és 13%-uk a munkahelymegőrző/válságkezelő programokat sem használta fel. A nem válaszolók arány intervalluma az egyéb kivételével 48,6-30,5% közötti, ahol a szélső értékek a Uniós munkaközvetítés és bér- jellegű támogatásokhoz kapcsolódik. (8. sz. melléklet) 2. Megyei álláskínálat bemutatása a) Az összes álláskínálat a vonatkozó negyedévben második negyedéve folyamán a munkáltatók összesen 9705 új munkalehetőséget jelentettek be a megyében, kétötödével többet, mint azonos időszakában. A munkáltatók által bejelentett munkaerőigény összetétele Bács- Kiskun megyében darab IV-VI. hó IV-VI. hó Támogatott Nem támogatott 6 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 13

14 b) Az álláskínálatok összetétele A bejelentett állásokból 6261 (64,5%) volt támogatott támogatás nélküli, a fennmaradó 3444 álláshely (35,5%) pedig támogatás nélküli volt. A azonos időszakához viszonyítva emelkedett a támogatott állások aránya (27,8%-ponttal). Egy év alatt a támogatott munkaerőigények száma a vizsgált negyedévben két és félszeresére emelkedett, a támogatás nélküli állásoké pedig egyötödével csökkent. A második negyedévi munkaerő-kereslet többsége, kétötöde a közfoglalkoztatás miatt - a közigazgatás ágban található. Ezen felül az állások közel egyötödét a feldolgozóiparban, hat-hat százalékát a kereskedelem, javítás és az ingatlan ügyletek, gazdasági szolgáltatásban tevékenykedő munkáltatók hirdették meg. A zárónapi (hóvégi) munkalehetőségek átlagos száma vizsgált időszakában 2395 darab volt, míg második negyedévében átlagosan 1086 darab. Ennek alapján 100 regisztrált álláskeresőre együttesen IV-VI. hónapban átlagosan 6,6 álláslehetőség jutott, ugyanez a mutató azonos időszakában 2,9 volt. c) A meglévő álláskínálatok és a negyedéves felmérésben jelzett állások/leépítések viszonya A megyei munkaügyi szervezetbe az elmúlt három hónapban (2011. II. negyedévben) bejelentett munkaerőigények és a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréskor a választ adó munkáltatóktól az elmúlt három hónapban kilépők foglalkozásonkénti gyakorisági listája (30) szoros hasonlóságot mutat. Az első leggyakoribb 30 foglalkozás lefedi a II. negyedévben bejelentett összes üres állás majdnem háromnegyedét, míg a negyedéves gazdálkodási felmérésben résztvevő cégektől eltávozó 66%-ának munkaköre az alábbi táblázatban látható. A bejelentett üres álláshelyek és a munkáltatóktól kilépők foglalkozásai közül (az első leggyakoribb 30 körében) 11 esetben tapasztalható teljes, vagy részleges megfeleltetés. Teljes egyezőség áll fent hét állás és foglalkozás között, további négy között részleges. Az előbbiek esetében: konyhai kisegítő; lakatos; hegesztő, lángvágó; tehergépkocsi vezető; forgácsoló; húsfeldolgozó; pék munkakörökben kínálnak más munkáltatók üres munkahelyet. További négy munkakörben még: segédmunkás és egyéb egyszerű máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozások; különféle takarítók; irodai adminisztrátor; eladó, bolti eladó foglalkozások esetében részben beszélhetünk a kereslet-kínálat találkozásáról. (Az egyéb segédmunkás besorolású álláshoz tartozik az egyéb egyszerű építőipari és az egyszerű ipari foglalkozású személy is). A fennmaradó foglalkozás körökből a munkaadójuktól távozók számára ha szerepel is a bejelentett munkaerőigények között minden bizonnyal kevesebb 14

15 üres munkahely jut, hiszen a nyilvántartásban lévők számára is ezen felkínált állások állnak rendelkezésre. Bejelentett állásajánlatok, 2011.IV-VI. hó Negyedéves felmérésben kilépők száma az elmúlt 3 hónapban Foglalkozás Fő megoszlás, % Munkakör Fő megoszlás, % egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás ,6 6, egyéb takarítók és hasonló jellegű egyszerű 719 Egyéb termék-összeszerelő -90 foglalkozások 7,4 5, kézi anyagmozgató, csomagoló 357 3,7 Pék, édesiparitermék-gyártó -69 4, lakás-, intézménytakarító 276 2,8 Egyszerű ipari foglalkozású -64 4, irodai adminisztrátor, írnok 195 2,0 Egyéb műszaki foglalkozású -58 3, eladó 190 2,0 Bolti eladó -57 3, egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások 175 Egyéb takarító és kisegítő -55 1,8 3, szabó, varrónő, modellkészítő 173 1,8 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr -52 3, konyhai kisegítő 152 1,6 Oktatási asszisztens -35 2, szemétgyűjtő, utcaseprő 144 1,5 Intézményi takarító és kisegítő -34 2, park- és kertépítő, -gondozó 137 1,4 Konyhai kisegítő -33 2, egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói 136 Lakatos -28 1,4 1, lakatos 134 1,4 Műanyagtermék-gyártó gép kezelője -27 1, egyéb irodai jellegű foglalkozások 127 1,3 Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgo -25 1, kőműves 114 1,2 Általános irodai adminisztrátor -24 1, hegesztő, lángvágó 112 1,2 Húsfeldolgozó -23 1, üzletkötő 106 1,1 Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású -23 1, portás 94 1,0 Hegesztő, lángvágó -20 1, festő és mázoló 92 0,9 Egyéb növénytermesztési foglalkozású -20 1, útépítő, útkarbantartó 86 0,9 Rakodómunkás -20 1, egyszerű erdészeti, vadászati, halászati 85 Általános iskolai tanár, tanító -20 foglalkozások 0,9 1, tehergépkocsi-vezető 80 0,8 Kézi csomagoló -18 1, felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. 79 Könyvelő (analitikus) -17 pincér, bárpincér) 0,8 1, egyéb erdőgazdálkodási foglalkozások 72 0,7 Kereskedelmi tevékenységet folytató egység vezetőj -16 1, gyártósori összeszerelő 70 0,7 Szakács -16 1, forgácsoló 63 0,6 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító -14 0, húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és 59 Egyéb ügyintéző -13 baromfi-feldolgozó 0,6 0, csatornázási foglalkozású 58 0,6 Forgácsoló -13 0, sütő-, tésztaipari munkás, pék 57 0,6 Épületasztalos -13 0, vezeték- és csőhálózat-szerelő 54 0,6 Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalko -13 0,9 3. Egyéb események, rendezvények, a megye munkáltatói kapcsolataival, azok fejlesztésével kapcsolatos információk, az elmúlt és aktuális negyedévekben a) Nyílt nap, Toborzás, Állásbörze A Mercedes nyílt nap megrendezésére került sor áprilisban a Kecskeméti Kirendeltségen, toborzás céljából. Bács-Kiskun megyében lévő kirendeltségeken május 16. és május 23. között rendezték meg az állás- és képzési börzéket. A kecskeméti kirendeltség a ceglédi társ kirendeltség meghívására részt vett annak állásbörzéjén, án a bajai kirendeltség állásbörzét tartott. Ezen a rendezvényen 13 cég képviseltette magát közel 200 fős állásajánlattal. 15

16 b) Tájékoztatás Közfoglalkoztatással kapcsolatos tájékoztató volt a Kecskeméti Családsegítőben, án családsegítő szolgálatok részére. Falugondnokok részére hangzott el tájékoztató a foglalkoztatási és munkahelyteremtő támogatásokról, a START kártya rendszerről és a közfoglalkoztatásról a kecskeméti kirendeltségen, én. c) Munkáltatói és Egyéb kapcsolattartás Munkáltatói Fórum keretében a Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál, sor került az aktuális foglalkoztatás-politikai támogatások bemutatására, án. A kecskeméti kirendeltséghez tartozó önkormányzatok tájékoztatást kaptak a közfoglalkoztatásról, egyeztetés történt a közfoglalkoztatásról, március. Bács-Kiskun megyében is április közepétől megkezdték munkájukat, az Új Széchenyi tervet a munkáltatók körében népszerűsítő mobil tanácsadók. Első Városi Diáknapot rendeztek (az Ifjúsági Kerek asztal szervezésében) Kecskemét főterén, a kecskeméti kirendeltség szolgáltatásait, támogatásait is ismertették szakembereink, én. A Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara kalocsai Munkáltatói Fórumán a mobil tanácsadók az Új Széchenyi tervről tartottak tájékoztatót, áprilisban. Új Széchenyi Terv Nap címmel Munkáltatói Fórumot tartott a kecskeméti kirendeltség június 29-én, ahol a vállalkozók részére az új Széchenyi Terv aktuális pályázati lehetőségeit és a vállalkozások számára a kedvező pénzügyi konstrukciókat és alternatívákat ismertették. Továbbá a vállalkozásokat tájékoztatták a foglalkoztatási támogatásokról. d) Csoportos leépítés A munkáltatók első félév folyamán csoportos létszámleépítés keretében egy alkalommal összesen 39 főt jelentettek be, mely 18%-a az előző év azonos félévében csoportosan leépített foglalkoztatottak számának. Az egy bejelentésre jutó átlagos létszám leépítés a tavalyi félév alapján 43 fő volt. A Bács-Kiskun megyében leépített dolgozók, az országos összesítés 0,7%-át teszi ki idén, tavaly ilyenkor 3,9%-a volt. e) Közfoglalkoztatás évtől kezdődően új közfoglalkoztatási rendszer került bevezetésre, amelynek legfőbb célja, hogy minél több munkára képes aktív korú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. Az új rendelkezésekkel biztosítható a tartós munkanélküliek 16

17 visszavezetése a munka világába, a helyben rendelkezésre álló munkaerő értelmes, a közösség érdekében való felhasználása, a helyi vállalkozások helyi gazdasági élet élénkítésében vitt szerepének növelése, valamint a munkavégzés méltóságának visszaállítása. Mindez az eddig többféle forrásból finanszírozott közfoglalkoztatási formák átalakulásával is együtt járt. Megszűnt a korábbi közmunkaprogram, a közcélú munka, valamint a közhasznú munkavégzés, és helyükbe az egységes közfoglalkoztatás lépett. Új lehetőség a vállalkozások támogatása, ha bérpótló juttatásban részesülőket foglalkoztatnak, illetve sor kerül központi közfoglalkoztatási programok indítására is. Bács-Kiskun megyében június végéig közfoglalkoztatási programba összesen 8848 fő lépett be és 3475 fő lépett ki. Legtöbbjük (a belépők háromnegyede) a rövid idejű közfoglalkoztatást kezdte el, 11%-uk hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban dolgozik, 13,2%-uk az országos közfoglalkoztatási program részese. A vállalkozások részére bérpótló juttatásban részesülő személy foglalkoztatási támogatás keretében 0,7%-uk jutott munkához. Fél százalékuk értékmentő közfoglalkoztatási program révén kapott munkát. A félév végén a közfoglalkoztatási programok záró létszáma 5373 fő volt, ahol többségük (62,7%-uk) rövid idejű, közel egyötödük országos és egyhatoduk hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programban, 1,1%-uk a vállalkozóknál végzi munkáját. A jelen munkaerő-gazdálkodási felmérés alkalmával sor került a közfoglalkoztatásról is információt kérni, vagyis a megkérdezett munkáltatók alkalmazottai közül hányan dolgoznak közfoglalkoztatás keretében, ill. a következő 3 hónap múlva várhatóan hány főt kívánnak ily módon. Mivel munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében mód van a közszféra megkérdezésére is. A III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő Bács-Kiskun megyei munkáltatóknál június végi fős statisztikai létszámon felül 1304 fő közfoglalkoztatás keretében dolgozik. Többségük 54%-uk nagy létszámú munkaadó, egyharmaduk közepes, 12,8%-a kisvállalati kategóriába tartozó munkáltatónál kapott munka lehetőséget. Ugyanakkor a létszám változási pozíció szerint a közfoglalkoztatottak többsége (64,7%-a) változatlan létszámmal működő szervezetnél végzi munkáját, közel egynegyedük csökkenőknél. (2. sz. melléklet) A munkáltatók gazdasági ágas hovatartozása alapján a közfoglalkoztatottak többnyire (62,2%-a) a közigazgatás ág intézményeinél kaptak munkát, ezen felül főleg még (17,9%-uk) mezőgazdaság és szállítás, raktározás; építőipar és a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén dolgoznak (7,2, 5,8 és 4,4%-a). A közfoglalkoztatásban dolgozók többsége (44,7%-a) területileg a bajai munkaerő-piaci körzethez tartozik, további 17,1%-a a kecskeméti és 12%-a a bácsalmási körzetben található. 17

18 A felmérés munkáltatóinál 3 hónap múlva 7,7%-kal kevesebben dolgoznak közfoglalkoztatás keretében. Leginkább (egyötödével) a közép nagyságú szervezeteknél fogyatkozik meg a létszám. A gazdasági ágak közül a közigazgatás intézményeinél (12,7%-kal), területileg a bácsalmási és jánoshalmi térségben (36,3; 35,8%-kal) dolgoznak kevesebben közfoglalkoztatás révén. 18

19 Mellékletek Létszám adatok közfoglalkoztatás nélkül Várható létszámváltozások vállalati méret szerint 1.sz. melléklet Ág kód Vállalat méret 3 hónap 12 hónap Változás mértéke, % Jelenlegi létszám múlva várható létszám 3 hónap 12 hónap múlva Mikrovállalkozás ,3 12,0 Kisvállalat ,0 3,4 Középvállalat ,2 2,0 Nagyvállalat ,9 1,5 Összesen ,7 2,5 Vállalkozás pozíciója 3 hónap 12 hónap Változás mértéke, % Jelenlegi 3 hónap 12 hónap létszám múlva várható létszám múlva Növekvő ,9 5,3 Stagnáló ,0 1,7 Csökkenő ,1-1,7 Összesen ,7 2,5 Gazdasági ág * A várható létszámváltozások a cég pozíciója szerint Várható létszámváltozások gazdasági ág szerint Jelenlegi létszám 3 hónap 12 hónap Változás mértéke, % múlva várható létszám 3 hónap 12 hónap múlva A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,3 0,3 B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar ,1 1,9 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,0 0,0 E szennyeződésmentesítés ,3 0,8 F Építőipar ,2 5,7 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,9 2,6 H Szállítás, raktározás ,5 1,0 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,1 1,6 J Információ, kommunikáció ,6 3,2 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,7 0,6 L Ingatlanügyletek ,0-2,0 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,6 33,9 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,6 0,6 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,5 9,9 P Oktatás ,4 0,4 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,2 1,6 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,0 6,3 S Egyéb szolgáltatás ,9 6,2 A S Összesen ,7 2,5 TEÁOR '08 szerint Várható létszám változások munkaerő-piaci körzet szerint Kirendeltség 3 hónap 12 hónap Változás mértéke, % Jelenlegi 3 hónap 12 hónap létszám múlva várható létszám múlva Kecskemét ,8 3,3 Baja ,9 1,2 Kalocsa ,1 1,7 Kiskőrös ,7 2,0 Kiskunfélegyháza ,1 1,3 Kiskunhalas ,8 1,9 Bácsalmás ,3 11,9 Kiskunmajsa ,1 8,1 Kunszentmiklós ,1 1,1 Tiszakécske ,6 2,3 Jánoshalma ,2 2,7 Bács-Kiskun megye ,7 2,5 Adatforrás: NMF (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ) Adattárház, a III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján. 19

20 A felmérésben résztvett munkáltatók körében A közfoglalkoztatás várható létszámváltozása vállalati méret szerint 2. sz. melléklet Vállalat méret 3 hónap Változás mértéke, % Jelenlegi múlva várható létszám 3 hónap létszám múlva Mikrovállalkozás ,1 Kisvállalat ,2 Középvállalat ,4 Nagyvállalat ,1 Összesen ,7 Vállalkozás pozíciója 3 hónap Változás mértéke, % Jelenlegi múlva várható 3 hónap létszám létszám múlva Növekvő ,5 Stagnáló ,0 Csökkenő ,8 Összesen ,7 Ág Gazdasági ág * kód A közfoglalkoztatás várható létszámváltozása a cég pozíciója szerint A közfoglalkoztatás várható létszámváltozsa gazdasági ág szerint Jelenlegi létszám 3 hónap Változás mértéke, % múlva várható 3 hónap létszám múlva A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,0 B Bányászat, kőfejtés 0 0 C Feldolgozóipar 0 0 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0 E szennyeződésmentesítés 6 6 0,0 F Építőipar ,0 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,0 H Szállítás, raktározás ,0 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0 0 J Információ, kommunikáció 0 0 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0 L Ingatlanügyletek 0 0 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 0 0 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 0 0 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,7 P Oktatás 4 4 0,0 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,4 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 3 3 0,0 S Egyéb szolgáltatás ,0 A S Összesen ,7 TEÁOR '08 szerint A közfoglalkoztatás várható létszám változása munkaerő-piaci körzet szerint Kirendeltség 3 hónap Változás mértéke, % Jelenlegi múlva várható létszám 3 hónap létszám múlva Kecskemét ,8 Baja ,0 Kalocsa ,0 Kiskőrös ,0 Kiskunfélegyháza ,0 Kiskunhalas ,3 Bácsalmás ,3 Kiskunmajsa ,0 Kunszentmiklós 0 0 Tiszakécske ,0 Jánoshalma ,8 Bács-Kiskun megye ,7 Adatforrás: NMF (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ) Adattárház, a III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján. 20

21 3. sz. melléklet Három hónap múlva várható létszámforgalom vállalati méret szerint Vállalat méret A belépők A kilépők száma megoszlása, % száma megoszlása, % Mikrovállalkozás 54 6,9-17 3,0 Kisvállalat , ,0 Középvállalat , ,4 Nagyvállalat , ,6 Összesen , ,0 A várható létszámváltozások a cég pozíciója szerint Vállalat méret A belépők A kilépők száma megoszlása, % száma megoszlása, % Növekvő , ,6 Stagnáló 93 11, ,5 Csökkenő 40 5, ,9 Összesen , ,0 Három hónap múlva várható létszámforgalom gazdasági ág szerint Ág A belépők A kilépők Gazdasági ág * kód száma megoszlása, % száma megoszlása, % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 51 6, ,3 B Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0,0 C Feldolgozóipar , ,7 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0,0 0 0,0 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 9 1,2-12 2,1 F Építőipar 22 2,8-9 1,6 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 53 6,8-22 3,9 H Szállítás, raktározás 52 6,7-32 5,7 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 41 5,2-21 3,7 J Információ, kommunikáció 7 0,9-2 0,4 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 6 0,8-3 0,5 L Ingatlanügyletek 6 0,8-6 1,1 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 7 0,9-4 0,7 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 3 0,4-1 0,2 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 40 5, ,8 P Oktatás 97 12,4-12 2,1 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 22 2,8-26 4,6 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0,0 0 0,0 S Egyéb szolgáltatás 18 2,3-32 5,7 A S Összesen , ,0 TEÁOR '08 szerint Három hónap múlva várható létszámforgalom kirendeltségenként szerint Kirendeltség A belépők A kilépők száma megoszlása, % száma megoszlása, % Kecskemét , ,4 Baja ,7-38 6,7 Kalocsa 64 8, ,8 Kiskőrös 61 7,8-40 7,1 Kiskunfélegyháza , ,6 Kiskunhalas 25 3,2-11 2,0 Bácsalmás 26 3,3-28 5,0 Kiskunmajsa 24 3,1-38 6,7 Kunszentmiklós 23 2,9-25 4,4 Tiszakécske 42 5,4-53 9,4 Jánoshalma 7 0,9-5 0,9 Bács-Kiskun megye , ,0 Adatforrás: NMF (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ) Adattárház, a III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján. 21

22 4. sz. melléklet A válaszadók száma, a 3 hónap múlva várható létszámváltozás szándéka szerint gazdasági áganként db Bács-Kiskun Gazdasági ág csökkenő stagnáló növekedő együtt Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen A válaszadók száma, a 12 hónap múlva várható létszámváltozás szándéka szerint gazdasági áganként Bács-Kiskun Gazdasági ág csökkenő stagnáló növekedő együtt Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen TEÁOR '08 szerint 22

23 5. sz. melléklet A válaszadók aránya, a 3 hónap múlva várható létszámváltozás szándéka szerint gazdasági áganként % Bács-Kiskun Gazdasági ág csökkenő stagnáló növekedő együtt Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 13,0 74,1 13,0 100,0 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar 8,9 63,9 27,2 100,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál 0,0 100,0 0,0 100,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 25,0 58,3 16,7 100,0 Építőipar 4,3 70,2 25,5 100,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás 4,8 74,4 20,8 100,0 Szállítás, raktározás 4,8 71,4 23,8 100,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 10,0 65,0 25,0 100,0 Információ, kommunikáció 0,0 71,4 28,6 100,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,0 60,0 40,0 100,0 Ingatlanügyletek 16,7 66,7 16,7 100,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 3,7 88,9 7,4 100,0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys 0,0 81,8 18,2 100,0 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 40,5 48,6 10,8 100,0 Oktatás 12,5 62,5 25,0 100,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 10,5 57,9 31,6 100,0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0,0 100,0 0,0 100,0 Egyéb szolgáltatás 3,8 73,1 23,1 100,0 Összesen 9,4 68,8 21,8 100,0 A válaszadók aránya, a 12 hónap múlva várható létszámváltozás szándéka szerint gazdasági áganként % Bács-Kiskun Gazdasági ág csökkenő stagnáló növekedő együtt Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 22,2 55,6 22,2 100,0 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar 10,4 51,0 38,6 100,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál 0,0 100,0 0,0 100,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 25,0 50,0 25,0 100,0 Építőipar 10,6 72,3 17,0 100,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás 6,4 69,6 24,0 100,0 Szállítás, raktározás 19,0 61,9 19,0 100,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 7,5 65,0 27,5 100,0 Információ, kommunikáció 0,0 71,4 28,6 100,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 20,0 40,0 40,0 100,0 Ingatlanügyletek 16,7 83,3 0,0 100,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 3,7 77,8 18,5 100,0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys 0,0 81,8 18,2 100,0 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 37,8 48,6 13,5 100,0 Oktatás 12,5 62,5 25,0 100,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 15,8 42,1 42,1 100,0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0,0 100,0 0,0 100,0 Egyéb szolgáltatás 3,8 73,1 23,1 100,0 Összesen 11,8 61,3 26,9 100,0 TEÁOR '08 szerint 23

24 6. sz. melléklet Három hónap múlva várható létszámmozgások foglalkozásonként Foglalkozások Bács-Kiskun belépő fő kilépő fő Egyenleg Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője Egyéb takarító és kisegítő Általános iskolai tanár, tanító Bolti eladó Egyszerű ipari foglalkozású Szabó, varró Intézményi takarító és kisegítő Lakatos Húsfeldolgozó Kézi csomagoló Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Középfokú nevelési-oktatási intézményi szakoktató, Általános irodai adminisztrátor Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalk Egyéb termék-összeszerelő Konyhai kisegítő Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Rakodómunkás Autóbuszvezető Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezel Oktatási asszisztens Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari f Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Pék, édesiparitermék-gyártó Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Ápoló, szakápoló Forgácsoló Szociális segítő Vízgazdálkodási gép kezelője Egyéb ügyintéző Gépészmérnök Szakács Hegesztő, lángvágó Egyéb műszaki foglalkozású Bútorasztalos Szociális gondozó, szakgondozó Villamosberendezés-összeszerelő Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, Csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus Pultos Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli fog Bolti pénztáros, jegypénztáros Segédápoló, műtőssegéd Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalko Targoncavezető

25 6. sz. melléklet folyt Foglalkozások Bács-Kiskun belépő fő kilépő fő Egyenleg Pincér Portás, telepőr, egyszerű őr Háztartási takarító és kisegítő Könyvelő (analitikus) Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője Pultfeltöltő, árufeltöltő Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti ügyintéző kivét Gyermekfelügyelő, dajka Kőműves Egyéb növénytermesztési foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható, helyhez kötött gép k Általános egészségügyi asszisztens Festő és mázoló Pénzintézeti ügyintéző Épületasztalos Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgo Mezőgazdasági, erdészeti, halászati és vadászati t Kereskedelmi ügyintéző Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) Szemétgyűjtő, utcaseprő Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő Szállodai recepciós Egyéb szakképzett oktató, nevelő Postai ügyfélkapcsolati foglalkozású Gyógypedagógus Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító Minőségbiztosítási technikus Postai szolgáltató (kézbesítő, válogató) Szakorvos Kereskedelmi tevékenységet folytató egység vezetőj Munka- és termelésszervező Fémfeldolgozó gép kezelője Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép k Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyészt Egyéb, máshova nem sorolható üzleti jellegű szolgá Számviteli ügyintéző Szerszámkészítő Irodai szakmai irányító, felügyelő Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója Szállítási, logisztikai és raktározási tevékenység Gazdasági, költségvetési szervezet vezetője (igazg Egyetemi, főiskolai oktató, tanár Ügynök (a biztosítási ügynök kivételével) Védőnő Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Egyéb személygondozási foglalkozású Bányászati szakmai irányító, felügyelő Titkár(nő) Készlet- és anyagnyilvántartó Egyéb, máshova nem sorolható mérnök Földmunkagép és hasonló könnyű- és nehézgép kezelő