Helyzetkép május - június

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyzetkép 2012. május - június"

Átírás

1 Helyzetkép május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának kivetítése más térségekre. Az IMF kiadta az idei és jövő évi prognózisának második frissítését. Ez az előrejelzés ugyan alig változtat a számszerű prognózison, lényegében néhány ponton valamelyest csökkenti az idei és némileg a jövő évi GDP növekedési ütemet de kiemeli és a korábbinál erőteljesebbnek mutatja be a lefelé mutató kockázatokat, különös tekintettel az eurózóna sokasodó és tovagyűrűző problémáira. A világgazdaság egészére idén 3,5%-os, a jövő évre 3,9%-os növekedést vár az IMF, ez mindössze 0,1, illetve 0,2 százalékponttal kisebb a korábbi prognózisnál. A fejlett országok bruttó hazai terméke az idén 1,4%-kal, míg jövőre 1,9%-kal emelkedik a most készített frissítés szerint; az áprilisi előrejelzés az idei évre ugyanez volt, míg a jövő évi minimálisan, 0,2 százalékponttal magasabb. Az egyes fejlett gazdaságok növekedési kilátásait eltérően ítéli meg a Nemzetközi Valutaalap szakértői jelentése. Az Amerikai Egyesült Államokban az idei és a jövő évre számottevő, 2%-os, illetve 2,3%-os növekedést várnak, Japánban a múlt év 0,7%-osi visszaesést követően - 2,4%-os, illetve 1,5%-os GDP bővülést, Kanadában pedig 2,1%-os, míg a jövő évre 2,2%-os növekedést. Az IMF szakértői az Európai Unióban erre az évre stagnálást, a jövő évre 1%-os növekedést valószínűsítenek, ugyanakkor ezen belül az eurózónában ebben az évben 0,3%-os visszaesést, jövőre 0,7%-os bővülést várnak. Az idei kedvezőtlen európai gazdasági kilátásokon belül a magyar export szempontjából kedvező, hogy a német GDP évi növekedését 1%-ra, jövőre 1,4%-ra prognosztizálja az IMF. /Az idei német növekedést áprilisban még 0,6%-kal tartalmazta a jelentés./ Az Európai Unió másik két meghatározó gazdasága csak szerény mértékben fejlődik: Franciaország bruttó hazai terméke a prognózis szerint idén 0,3%-kal,

2 2 jövőre 0,8%-kal, Nagy-Britanniáé ez évben 0,2%-kal, 2013-ban ugyanakkor már érezhető mértékben, 1,4%-kal emelkedik. A válsággal terhelt két dél-európai, jelentős méretű gazdaság recesszióba süllyedt: a hipotézis szerint Olaszországban az idén 1,9%-kal, és még jövőre is 0,3%-kal, míg Spanyolországban ez évben 1,5%-kal, a következő évben 0,6%-kal zsugorodik a gazdaság. Az eurózónán kívüli fejlett gazdaságok kilátásainak megítélése sokkal kedvezőbb: a G7 országait nem számítva az ez évi növekedés 2,4%-ot, míg a jövő évben 3,4%-ot érhet el. A kelet-közép-európai országokra ez évben 1,9%-os, a jövő évre 2,8%-os GDP növekedést valószínűsítenek. Az IMF prognózisa szerint a fejlődő országok általános gazdasági növekedése továbbra is jelentős: ez évben eléri az 5,6%-ot, jövőre az 5,9%-ot. Ezen belül az ázsiai fejlődő gazdaságok ez évi növekedése várhatóan 7,1%-os, a következő évben pedig 7,5%-os lesz. Kína bruttó hazai termékének emelkedéséből ugyan 0,2 százalékpontot, 2013-ra pedig 0,3 százalékpontot visszavett a szakértői becslés, de ez évre így is grandiózusnak számító 8%-ot, 2013-ra 8,5%-ot jelez a prognózis. India esetében jelentősebben, 0,7 százalékponttal csökkentették a várható értéket mindkét évre, de még így is erőteljesen, ez évben 6,1%-kal, jövőre 6,5%-kal bővülhet a gazdaság teljesítménye. Oroszországban ez évben várhatóan 4%- kal, míg jövőre 3,9%-kal emelkedik a GDP. Az Európai Unió gazdasági kilátásai akár a fejlett világhoz, akár az egész világgazdasághoz viszonyítjuk, nem minősíthetők kedvezőnek. Az eurózóna egyes országainak fiskális problémái, az euró válsága rányomja bélyegét az egész integráció lehetőségeire. Az Európai Unióban az ipari termelés volumene az év eleje óta minden hónapban kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az áprilisi ipari kibocsátás 2%-kal, a májusi 2,3%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az eurózónában még nagyobb volt a visszaesés: az áprilisi termelés 2,4%-kal, a májusi itt is nagyobb mértékben, 2,8%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az építőipari termelés az egész Unióban áprilisban 5,8%-kal, májusban 6,9%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Az eurózónában az építőipari kibocsátásban is jelentősebb, 6,3%-os, illetve 8,4%-os volt a csökkenés. A termelés zuhanásának következtében magas szinten stagnál a munkanélküliség: az áprilisi és májusi munkanélküliségi ráta egyaránt 10,4%, az eurózónában 11,2% volt. A kiskereskedelmi forgalom az Európai Unió egészében áprilisban 2,4%-kal, májusban 0,3%-kal, az eurózónában áprilisban 3,4%-kal, míg májusban 1,7%-kal szűkült. A prognózisok a második félévben már némi növekedést várnak az Európai Unióban, míg a második negyedévben még várhatóan az első negyedévinél kedvezőtlenebb adatokkal számolnak. A kritikus környezet ellenére nem jelenthető ki, hogy a magyar gazdaság kilátásai csupán ezért tűnnek reménytelennek. Az európai országok gazdasági helyzetében jelentős eltérések vannak, s számunkra fontos piacokon mutatkozik felvevőképesség a Magyarországról származó importra. Így a német ipari termelés gyakorlatilag stagnált: az első negyedév mindhárom hónapjában növekedett, majd ezt követően áprilisban 0,7%-kal, míg májusban 0,2%-kal csökkent a kibocsátás. Az osztrák ipar termelése az első negyedévben bővült, áprilisban 0,2%-kal szűkült. A német építőipari termelés áprilisban stagnált, májusban 2,2%-kal nőtt; az osztrák építőipar kibocsátása áprilisban 1,3%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Lényegesen kedvezőbb e két országban a foglalkoztatás helyzete is:

3 3 Németországban a munkanélküliségi ráta májusban 5,5%, júniusban 5,4% volt, azaz az eurózóna átlagának kevesebb mint a fele; Ausztriában ennél is kisebb, 4,2%, illetve 4,5% volt a mutató értéke. /Összehasonlításul: a magyar munkanélküliségi ráta az Eurostat által használt szezonálisan kiigazított mutató szerint májusban 10,9%, júniusban 11%, azaz az uniós átlagot meghaladó volt./ Németországban áprilisban 0,8%-kal, májusban 2,3%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene; Ausztriában áprilisban 2,9%-kal csökkent, míg májusban 3,1%-kal nőtt a forgalom. A főbb piacainkon kínálkozó export lehetőségek kihasználásához a gazdasági szervezetek számára elfogadható, legalább látszólag stabil környezet, működő banki hitelezés szükséges, amely a magyar gazdaságban egyre kevésbé áll rendelkezésre, így nincs esély a javulásra. A szokásos konjunktúra vizsgálatok szinte egyöntetűen növekvő pesszimizmust jeleznek a gazdasági szervezetek /és a lakosság/ körében. Amíg az európai országok a másodi félévben növekedésre számítanak, a magyar gazdaságban további visszaesés, éves szinten a GDP jelentős, 1-1,5%-os csökkenése várható, amelynél nagyobb zuhanást csak Görögországban és Portugáliában valószínűsítenek. Az exportlehetőségek szerény növekedésénél is nagyobb probléma jelenleg a belső kereslet drasztikus csökkenése. A dilettáns kormányzati gazdaságpolitika olyan kiszámíthatatlan környezetet teremtett, amelyben menekül a szellemi és a működőtőke, zuhan a reálkereset és a lakossági fogyasztás. Ahol a belső kereslet ilyen mértékben csökken, ott a gazdasági teljesítmény szükségszerűen érzékelhetően szűkül; ezért csak részben vezethető vissza a magyar gazdaság zsugorodása a nemzetközi környezetre, ennek okai jelentős részben a belső gazdasági és jogi környezetben keresendők. Foglalkoztatottság, keresetek Egyre kritikusabbá válik a munkaerőhelyzet. Igaz, közgazdaságilag ez törvényszerű következménye a gazdasági recessziónak, de a kormányzat dilettáns intézkedései gyakorlatilag még növelik is a bajt. Így a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatával növelik a munkaerő-kínálatot, emellett a közszférában újabb jelentős elbocsátási hullám indult el, amely néhány hónap múlva már éreztetni fogja hatását a munkaerőpiacon. A versenyszférában folyamatosan csökken a foglalkoztatottak száma. Egyetlen csekély pozitívum: a kormány mintha felismerte volna eddigi foglalkoztatási politikájának tarthatatlanságát, mert legújabban már a munkahelyek megvédéséről, azaz a meglévők megőrzéséről és nem újak gyors ütemű létrehozásáról szól a kommunikáció. A második negyedévben a KSH mintavételes lakossági munkaerő-felvétele szerint a foglalkoztatottak száma ezer fő volt, 67 ezer fővel, 1,8%-kal több, mint egy évvel korábban. A növekedés kétharmadát a közfoglalkoztatottak számának bővülése adta. A éves korosztály foglalkoztatási rátája 57,2% volt, 1,4 százalékponttal magasabb az egy évvel előttinél.

4 4 Az aktív munkanélküliek száma a második negyedévben 472 ezer fő volt, 12 ezer fővel, 2,5%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. /A passzív munkanélküliek száma közel 130 ezer fő./ A munkanélküliségi ráta ebben a negyedévben is rendkívül magas, 10,9% volt, valamelyest, 0,1 százalékponttal több az egy évvel korábban mért értéknél. A legjobb munkavállalási korúnak tekintett éves korosztály munkanélküliségi rátája 10% volt, 0,1 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Változatlanul nagyon magas, 27,9% a munkaerőpiacon csak kis számban jelen lévő éves korúak munkanélküliségi rátája, ami igen jelentősen, 3,6 százalékponttal meghaladja az egy évvel korábbi értéket. Folyamatosan emelkedik a hosszabb ideje kritikus méretű tartós munkanélküliség; az álláskeresők csaknem fele, 46,8%-a legalább egy éve reménytelenül keresett munkát. Az álláskeresés átlagos időtartama másfél évnél is hosszabb, 18,3 hónap volt a megfigyelt időszakban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában június végén 524 ezer munkanélküli szerepelt, fővel, 1,9%-kal kevesebb, mint egy hónappal és 29 ezerrel, 5,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A regisztrált munkanélküliek számának csökkenése a szezonálisan szokásosnál jóval kisebb, valamint az előző év azonos időszakához viszonyított létszám kevésbé csökkent, mint amennyivel a közmunkában foglalkoztatottak száma nőtt, azaz a versenyszférában visszaesett a foglalkoztatottak száma. A további kedvezőtlen kilátásokra utal, hogy júniusban 15,7%-kal csökkent a nem támogatott munkahelyek száma az egy évvel korábbihoz képest. Június végén a nyilvántartott munkanélküliek a gazdaságilag aktív népesség 11,8%-át tették ki. A kormányzati szándék megvalósulásaként folyamatosan átrendeződik a munkanélküliek ellátása. Júniusban a regisztrált álláskeresők kevesebb, mint egytizede, mindössze 9,7%-a, fő részesült álláskeresési támogatásban, fővel, 14,8%-kal kevesebb, mint májusban, és fővel, 64,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A sokkal kisebb összegű szociális ellátásban a munkanélküliek alig több mint egyharmada, 36,9%-a, fő részesült június hónapban, fővel, 2,2%-kal kevesebb, mint egy hónappal korábban, illetve fővel, 10,8%-kal több, mint a múlt év ugyanezen hónapjában. A munkahellyel nem rendelkezők több mint fele, 53,4%-a az Európai Unióban egyedülálló módon semmilyen ellátásban nem részesült. Az ellátatlanul maradt munkanélküliek száma egy hónap alatt 3 ezer fővel, 1,1%-kal, egy év alatt igen nagymértékben, fővel, 18,8%-kal nőtt. Májusban 105 ezer fő vett részt közfoglalkoztatásban, 41,1%-kal több, mint egy évvel korábban, de gyakorlatilag fele annak a létszámnak, amelyet a kormány ez évre tervezett. Kedvező változás, hogy a közmunkások négyötöde teljes munkaidőben dolgozott, ugyanakkor a bérük szégyenteljesen csökkent. A 8 órában foglalkoztatottak átlagos bruttó keresete májusban 73 ezer forint volt, a múlt évinek 88,3%-a, a hivatalos minimálbérnek alig több mint háromnegyede, 77,7%-a. A nyári időszakhoz képest igen magas munkanélküliséget továbbra is nagyon jelentős területi különbségek kísérik. A két legnehezebb helyzetben lévő régióban júniusban változatlanul minden ötödik aktív korú munka nélkül volt: Észak-Magyarországon 20,2%, míg Észak-

5 5 Alföldön 19,5% volt a munkanélküliségi ráta. A legmagasabb munkanélküliség a hatodik hónapban is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 22,9%-os rátával. A megyében június végén fő volt munka nélkül, 700 fővel, 1,3%-kal kevesebb, mint egy hónappal és fővel, 5,8%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Csaknem ugyanilyen nehéz volt a helyzet Észak-Magyarország két megyéjében: Nógrád megyében 22,2% volt a munkanélküliségi ráta; munkanélküli szerepelt június végén a regisztrációban, 200 fővel, 1,3%-kal kevesebb, mint májusban és fővel, 4,5%-kal kevesebb, mint a múlt év júniusában. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is hasonló, 22,1% volt a munkanélküliségi ráta, ahol június végén fő szerepelt a munkanélküliek nyilvántartásában, fővel, 1,6%-kal kevesebb, min egy hónappal és fővel, 2,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint az év első öt hónapjában a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési szerveknél és a megfigyelési körbe tartozó nonprofit szervezeteknél a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva ezer fő állt alkalmazásban, fővel, 0,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül az alkalmazottak májusi létszáma 1,1%-os csökkenést mutat az előző májusihoz képest. A kedvezőtlen tendenciát jelzi, hogy a versenyszférában a teljes munkaidőben dolgozók száma az első öt hónap átlagában 2,5%-kal, ezen belül májusban 3,1%-kal csökkent az egy évvel korábbi létszámhoz viszonyítva. A költségvetési intézményeknél az első öt hónapban 664 ezer fő állt alkalmazásban, 2,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a közigazgatás és védelem területén fővel, 0,5%-kal nőtt a létszám, míg az oktatásban fővel, 3,9%- kal, az egészségügyben és szociális ellátásban fővel, 2,2%-kal kevesebb közalkalmazott dolgozott. A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első öt hónap átlagában forint volt, 4,4%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A versenyszférában forint volt az átlagos kereset, 7%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A költségvetési intézményeknél noha ott jóval magasabb a diplomával rendelkezők aránya forint volt az átlagkereset, mindössze 2,6%-kal több a múlt évinél. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottak 57%-a a nettó keresetének csökkenése következtében a keresetbe nem tartozó átlagosan forint kompenzációt kapott az adó- és járulékváltozások részbeni ellentételezéseként. A nemzetgazdaságban a nettó átlagkereset az első öt hónap átlagában forint volt, csupán 1,7%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Mivel az év első öt hónapjában 5,6%-kal emelkedtek a fogyasztói árak, a reálkereset jelentősen, 3,7%-kal csökkent. A versenyszférában a fizikai dolgozók nettó átlagkeresete forint volt, nominálértékben 3,5%-kal emelkedett, reálértékben 2%-kal csökkent. A versenyszféra szellemi dolgozóinak nettó átlagkeresete az első öt hónap átlagában forint volt, nominálértékben 3,7%-kal több, reálértékben 1,8%-kal kevesebb, mint a bázisidőszakban. A költségvetési intézményeknél a nettó átlagkereset forint volt, nominálértékben igen szerény mértékben, 0,9%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakában, reálértékben igen jelentősen, 4,5%-kal alacsonyabb annál. Ezen belül a legkevesebbet a közigazgatásban és a védelemben dolgozók veszítettek, ott ugyanis a kereseteknek legalább a nominálértéke

6 6 emelkedett 2,7%-kal, így a reálkereset éppen ugyanennyivel, 2,7%-kal csökkent. A pedagógusok nominális keresete 1,1%-kal, reálkeresete drasztikusan, 6,3%-kal csökkent; hasonlóan zuhant az egészségügyi dolgozók keresete is: névleges illetményük 1%-kal, vásárlóértéken 6,2%-kal. Áralakulás Az árak alakulásában az utóbbi hónapokban nem következett be a várt kedvező fordulat. A fogyasztói árak júniusban az előző havi csökkenő dinamikát követően ismét gyorsabban emelkedtek, főként az adóemelések hatása következtében. Ugyanez az oka a termelői árak dinamikus emelkedésének; különösen gyorsan nőtt a vágóállatok termelői ára, és jelentős az ipari árak emelkedése is. Az ipari termelői árak májusban viszonylag jelentősen, 0,8%-kal nőttek az áprilisihoz képest és 7,8%-kal az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az ipari termelői árak az év első öt hónapjában 7,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A legjelentősebb áremelkedés a kőolaj-feldolgozásban volt, ahol 25,3%-kal nőtt az árszint, a vegyiparban 14,3%, a gyógyszergyártásban 11,4% volt az emelkedés mértéke. Az ipari export forintban mért értékesítési árai májusban 0,9%-kal nőttek az egy hónappal korábbihoz és 8,1%-kal az egy évvel azelőttihez képest. A hazai fizetőeszköz májusban az előző hónaphoz viszonyítva az euróhoz képest 0,7%-kal erősödött, míg az amerikai dollárhoz viszonyítva 2,1%-kal gyengült. Az egy évvel korábbihoz képest mindkét valutához viszonyítva gyengült a forint: az euróhoz képest 10%-kal, míg a dollárhoz képest jelentősen, 23,4%-kal. Az ipar belföldi értékesítési árai májusban 0,6%-kal emelkedtek az előző hónaphoz és 7,4%-kal az előző májushoz viszonyítva. Az első öt hónapban ugyancsak 7,4%- kal emelkedtek a belföldi értékesítési árak. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai májusban 0,1%-kal csökkentek az előző hónaphoz képest és 6,8%-kal emelkedtek az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az öt havi áremelkedés a korábbi időszak áremelkedési üteme következtében még az ipari átlagnál is magasabb, 7,8% volt. A mezőgazdasági termelői árak májusban az előző hónapok árcsökkenését követően, a magas bázishoz képest 1,8%-kal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növényi termékek termelői ára 1,7%-kal tovább mérséklődött, míg az élő állatok és állati termékek termelői ára jelentősen, 10%-kal emelkedett. A gabonafélék termelői ára májusban 5,5%-kal csökkent, az ipari növényeké 7,1%-kal nőtt. A zöldségfélék ára viszonylag jelentősen, 12,5%-kal emelkedett, a burgonyáé a nagyon magas bázishoz képest 30%-kal csökkent; a gyümölcsök ára 5%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágósertés termelői ára kiemelkedően, 19,1%-kal, a vágómarháé 8,6%-kal, a vágóbaromfié pedig 6,4%-kal nőtt. Az állati termékek termelői ára 6,6%-kal emelkedett; ezen belül a tej ára 1,6%-kal csökkent, a tojásé ugyanakkor rendkívüli mértékben, 53,7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

7 7 A fogyasztói árak júniusban 0,1%-kal nőttek az előző hónaphoz képest és 5,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az élelmiszerek ára egy hónap alatt 0,1%-kal, az üzemanyagok ára a korábbi igen jelentős emelkedést követően 1,5%-kal csökkent. Az élelmiszerek ára az egy évvel korábbihoz képest is az átlagos inflációnál kisebb mértékben, 5%-kal nőtt. Ezen belül ugyanakkor a tojás ára 39,6%-kal, a sertészsiradéké 29,4%-kal, a csokoládéé, a kakaóé 20,5%-kal, a kávéé 13,8%-kal, a sertéshúsé 10,5%-kal emelkedett. A fontosabb élelmiszerek közül a liszt ára 14,5%-kal, a cukoré 6,8%-kal csökkent. A jövedéki adók drasztikus emelése következtében 13,8%-kal drágultak a szeszes italok és dohányáruk. A gyógyszerek ára 3,6%-kal nőtt egy év alatt. Az üzemanyagok ára a júniusi csökkenés ellenére az előző év azonos hónapjához képest 13,9%-kal emelkedett. A miniszterelnök ígérete ellenére az átlagot meghaladóan, 6,7%-kal nőtt a háztartási energia ára; ezen belül a palackos gáz 12,1%-kal, a távfűtés 10,5%-kal került többe az egy évvel azelőttihez viszonyítva. A szolgáltatások ára 4%-kal nőtt; ezen belül a szemétszállítás 7%-kal, a csatornadíj 5,4%-kal emelkedett. A ruházati termékek ára csak kisebb mértékben, 2,3%-kal nőtt, a tartós fogyasztási cikkeké pedig 1%-kal csökkent. A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított infláció júniusban 0,1%-kal nőtt az előző hónaphoz és 5,5%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Változatlanul magas, 4,9% volt júniusban a nyers élelmiszerek és üzemanyagok figyelmen kívül hagyásával számított maginfláció, amely a fogyasztói árak emelkedésének magas dinamikáját vetíti előre az év további időszakára is. Az év első felében a júniusi értékkel megegyezően 5,6%-kal nőtt az infláció. Jövedelem és fogyasztás A kiskereskedelmi forgalom májusban 0,1%-kal csökkent az előző havihoz és jelentősen, 2,5%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az év első öt hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene 1%-kal csökkent. Az élelmiszerek eladása májusban 0,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől, az első öt hónapban ugyanakkor 0,6%-kal nőtt. A bútorok és műszaki cikkek forgalma májusban 12,2%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest; 6,3%-kal csökkent az iparcikkek és 3,1%-kal a ruházati termékek, 2,7%-kal a gyógyszerek értékesítése. Az üzemanyagok forgalma májusban 3,4%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, míg a gépjárművek és járműalkatrészek forgalma a rendkívül alacsony bázishoz képest 2,1%-kal emelkedett. A lakosság betétállománya június hónapban 17 milliárd forinttal csökkent, és a hó végén milliárd forintot tett ki. A forintbetétek volumene 14 milliárddal emelkedett, míg a devizabetéteké a tranzakciók következtében 15 milliárd forinttal nőtt, a forint árfolyamának változása miatt pedig 46 milliárddal csökkent. A hónap utolsó napján a lakossági devizabetétek összesen 987 milliárd forintot képviseltek.

8 8 A lakosság hitelállománya júniusban 223 milliárd forinttal csökkent és a hó végén milliárd forintot tett ki. A forinthitelek állománya gyakorlatilag változatlan maradt, mindössze 4,3 milliárd forinttal szűkült, míg a devizahiteleké az árfolyamváltozás következtében 192 milliárd forinttal, tranzakciók eredményeként pedig 27 milliárd forinttal csökkent. Június végén a lakosság devizahitelei milliárd forintot képviseltek, a lakossági hitelállomány 57,3%-át. Államháztartás, külgazdasági egyensúly A külkereskedelmi forgalom volumene az előző két hónapban regisztrált megtorpanást követően viszonylag szerény mértékben ismét nőtt, de messze elmaradt a korábbi évek dinamikájától. Az export volumene májusban 4,4%-kal, az importé 2,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az év első öt hónapjában a kivitel volumene 1,5%-kal, a behozatalé 0,5%-kal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az első öt hónapban 832 milliárd forintot, illetve millió eurót tett ki, 44 milliárd forinttal, illetve 425 millió euróval kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. Az év eddig megfigyelt időszakában az export árszínvonala 7,1%-kal, míg az importé 9,6%-kal emelkedett, így a cserearány 2,3%-kal romlott. A forint árfolyama ebben az időszakban az euróhoz képest 9,6%-kal, a dollárhoz képest pedig 17,1%-kal, tehát jelentősen gyengült. A külkereskedelmi forgalom szerény növekedésének oka a magyar exportban meghatározó súllyal rendelkező termékcsoport, a gépek és szállítóeszközök exportjának visszaesése. A termékcsoport kivitele december óta minden hónapban csökkent, majd májusban stagnált, azaz 0,2%-kal nőtt. Az év első öt hónapjában a gépexport 4,3%-kal szűkült. A gépek behozatala májusban 3,7%-kal bővült, az első öt hónap egészében ugyanakkor 2,3%-kal csökkent. A feldolgozott termékek kivitelének volumene az első öt hónapban dinamikusan, 8,6%-kal, a behozatalé 4,7%-kal emelkedett, főként a gyógyszerexport kétszámjegyű bővülésének köszönhetően. Jelentősen, 7,3%-kal nőtt az élelmiszerexport, főként a gabona és a gabonakészítmények szintén kétszámjegyű emelkedésének következtében. Az élelmiszerimport ugyanebben az időszakban 1,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az Európai Unióba irányuló export az első öt hónapban mindössze 1%-kal bővült; ezen belül a 15 régi tagállamba tartó kivitel 0,9%-kal csökkent, míg a 12 új tagállamba irányuló export volumene 6,3%-kal emelkedett. Az import is elsősorban az új tagállamokból érkezett nagyobb volumenben: míg a 27 tagállamból érkező összes import 3%-kal nőtt, addig a 15 tagállamból érkező csupán 1%-kal, az új tagállamokból pedig 9%-kal nőtt a behozatal. A korábbi évekhez képest jelentősen lassult az egyéb országokba irányuló export; volumene 3%-kal nőtt, az ebből a relációból érkező import pedig jelentősen, 5%-kal visszaesett. Az államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya június végén 518 milliárd forint volt, az éves előirányzat 89,8%-a. Az év hatodik hónapjában a költségvetésben 174 milliárd forint hiány keletkezett. A központi alrendszer bevétele az első

9 9 félévben milliárd forint volt, az éves előirányzat 47,3%-a, míg ugyanebben a féléves időszakban milliárd forint kiadás teljesült, az egész éves előirányzat 48,9%-a. A gazdálkodó szervezetek az első félévben 423 milliárd forintot fizettek be az államkincstárba, lényegesen, 10,1%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Jelentős elmaradás van az egyszerűsített vállalkozói adóból, melyből az éves előirányzatnak csupán 17,1%-a érkezett be a költségvetésbe június végéig. A pénzügyi szervezetek különadójából több mint 80 milliárd forinttal kevesebbet fizettek be a bankok a tavalyinál, mivel a kedvezményes árfolyamon lehetővé tett végtörlesztésből adódó veszteség 30%-át a pénzintézetek leírhatták a banki különadóból. Igaz ennek az összegnek az erejéig a pénzügyi szervezetek kötelezően állampapírt vásároltak, ezzel könnyítve az államadósság folyamatos finanszírozását, illetve ezzel kompenzálják részlegesen a nyugdíjpénztárak kényszerűen kieső állampapír keresletét. Jelentősen, 22,6%-kal nőtt a fogyasztási adókból származó befizetések összege az általános forgalmi adó és a jövedéki adó év eleji nagyarányú növelése következtében. A személyi jövedelemadó befizetésből 7,2%-kal nagyobb összeg érkezett a kincstárba, mint a bázisidőszakban, amely az adójóváírás kivezetését figyelembe véve elmaradást jelez. Az illetékbevételek 30,7%-kal nőttek, amely annak köszönhető, hogy a megyei önkormányzatok ez évtől nem részesülnek e bevételi forrásból, ez a hányad is a központi alrendszert gazdagítja. A költségvetési szervek milliárd forint kiadást teljesítettek az első félévben, 14,9%-kal többet az egy évvel korábbinál, ezzel 6,6%-kal túllépve az időarányos kifizetést. Ezzel szemben jelentős megtakarítást ért el a kormány a jövedelempótló és szociális kiadásoknál, mely célra 33 milliárd forintot, a múlt évi hasonló kifizetés kevesebb mint felét, 44,7%-át költötték. A másik terület, ahol lényegesen kevesebbet költött a kormány, a munkanélkülieknek szánt ellátások: az 59 milliárd forintos féléves kiadás az egy évvel korábbinak alig több mint fele, 54,4%-a volt. Valamelyes megtakarítás keletkezett a családtámogatásoknál is: a június végéig e célra elköltött 223 milliárd forint nominálértékben 1,7%-kal, reálértékben 6,9%-kal kevesebb a bázisidőszakinál. Kritikus az egészségügyi ellátás forrásoldala; gyógyító megelőző ellátásokra az első félévben 378 milliárd forintot, nominálértékben 1,6%-kal többet, reálértékben ugyanakkor 3,8%-kal kevesebbet fordított a kormány az egészségbiztosítási alapból. Az állami egészségügyi intézmények tartozásállománya a félév végén elérte a 28 milliárd forintot, és az orvosok és egészségügyi szakdolgozók béremelésére ez évben 32 milliárd forintra van szükség. A gyógyszertámogatások drasztikus csökkentése alapján az első félévben 161 milliárd forintot költöttek e célra, 28 milliárd forinttal, 14,8%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A költségvetési törvény ugyanakkor ez évre 99 milliárd forintos megtakarítást írt elő, amely a már most is érzékelhető hatalmas feszültségek, a gyógyszerárak radikális emelkedése, a gyógyszerkínálat megdöbbentő szűkülése ellenére nyilvánvalóan nem teljesíthető. Az államháztartás valós helyzetét nehéz megítélni transzparens költségvetési politika hiányában. A rendelkezésre álló adatok részben hiányosak, részben bizonyos kormányzati intézkedések a valós folyamatok leplezését szolgálják. A féléves költségvetési jelentésből nem állapítható meg az elmaradt, de esedékessé vált kifizetések mértéke. Az államháztartási törvény szerint a költségvetési szervek nem halmozhatnak fel adósságot, illetve a

10 10 tartozásállományukról havonta jelentést adnak a kincstárnak. A költségvetési szervek 8%-a eleve nem küldött féléves jelentést; a jogszabályt betartó szervek több mint felének, 58,7%- ának volt június végén valamilyen tartozása, csaknem egytizedének, 9,5%-ának minősített, tehát 60 napon túli, illetve a szervezet költségvetésének 3,5%-át elérő vagy 50 milliót meghaladó adóssága. A közszféra ismert tartozásállománya elérte az 55 milliárd forintot, és az intézményi gazdálkodás jelentős feszültségeire utal, hogy ez az állomány dinamikusan nő. Ennél az adósságnál feltehetően sokkal nagyobb összeget tesz ki az a rejtett költségvetési tartozás, ami abból származik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve az egyes fejezetek egyszerűen nem nyitnak meg a költségvetési törvényben meghatározott előirányzatokat, illetve nem fizetnek ki a törvényben meghatározott kötelezettségekből adódó támogatásokat. Így nagyon sok költségvetési intézmény, civil szervezet és gazdálkodó egység igen nehéz helyzetbe került, valamint egyes társalmi és közfeladatok ellátása veszélyeztetté vált, különösen a közoktatásban, a szociális ellátásban, a kultúrában. A rendelkezésre álló kétségtelenül hézagos információkból az a következtetés adódik, hogy az idei költségvetési gazdálkodásban figyelembe véve a tavaszi parlamenti ülésszak végén elfogadott 100 milliárdos költségvetési lazítást is mintegy 200 milliárdos feszültség rejlik, azaz a még meglévő tartalékok törlése mellett ez az összeg szükséges az államháztartási hiány 3% alatti szintjének tartásához. Ehhez a kormány rendelkezésére áll ugyan a költségvetésen kívül mintegy 60 milliárd forint, amely a magán-nyugdíjpénztárakból ez évben visszalépett tagok vagyonát képezi, és jelenleg feltehetően a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapban található. /Az alapban május végén már csupán 591 milliárd forint értékű eszköz volt, amely azonban az európai nemzeti számlarendszer szerint az államháztartási hiány csökkentésére nem vehető igénybe, ugyanakkor az adósság finanszírozására az eszközök likviditásának megfelelően felhasználható./ A hiányzó összeg fennmaradó része, mintegy 140 milliárd forint tehát a bevételek adók vagy más rendkívüli kötelezettségek növelésével vagy a kiadások csökkentésével, például egyes előirányzatok törlésével teremthető elő. Ez utóbbi intézkedések a mai helyzetben szükségszerűen a közszolgáltatások további durva szűkítésével, a gazdasági viszonyok ellehetetlenítésével, a munkanélküliség magas szintjével, a reálkeresetek, a reáljövedelem, a lakossági fogyasztás az eddig feltételezettnél is jelentősebb csökkenésével járnak. Az ideinél sokkal nagyobb gondok várhatók a jövő évi költségvetés végrehajtásából. A kormány minden jogszabályi előírás felrúgásával keresztülerőltette a parlamenten a évi költségvetés fejezeti főszámainak elfogadását. A múlt évi zárszámadási törvény elkészítése előtt, az idei gazdasági folyamatok elemzése nélkül összetákolt költségvetés gyakorlatilag légvárakra épül. Az utolsó pillanatban hozzáillesztett munkahelyvédelmi akcióprogram 300 milliárd forintos forrásigénye például irreális bevételi előirányzatokra támaszkodik. Összességében 600 milliárd forintos fedezetlen kiadás van a törvényben, így feltehetően az ősz folyamán teljesen átdolgozzák a költségvetést; ennek elmaradása esetén a jövő évi államháztartási hiány meghaladja a GDP 4%-át. Természetesen nem zárható ki, hogy a kormány tudatosan készített ilyen realitású költségvetést, s újabb innovatív intézkedésekkel növeli a költségvetési bevételeket. Ha a miniszterelnök ebben gondolkodik, akkor ha ez még egyáltalán értelmezhető tovább fokozza a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát, végképp

11 11 leáll a magyar gazdaságban a hitelezés, tovább zuhannak a beruházások és komoly veszélybe kerül az államháztartás finanszírozhatósága. Lakásépítés Az idei első félévben tovább zuhant a lakásépítés. Az év első hat hónapjában mindössze új lakás épült, 20,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakásépítések további mélyrepülését vetíti előre, hogy június végéig mindössze építési engedélyt adtak ki a hatóságok, 16,8%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A legnagyobb visszaesés Budapesten következett be, ahol a tavalyi jelentős csökkenést követően 53,1%- kal esett a kiadott használatbavételi engedélyek száma, és 21,2%-kal kevesebb építési engedélyt adtak ki az első félévben, mint egy évvel korábban. Ennek következtében lényegesen csökkent Közép-Magyarország szerepe a lakásépítésben. Amíg a múlt évben még itt épült az új lakások több mint fele, addig ez évben 41%-ra csökkent a régiós koncentráció. A felépült lakások száma a megyei jogú városokban 34%-kal nőtt, a többi városban 13%-kal, a községekben 29%-kal csökkent. Átrendeződött az építtetők köre. A lakások csaknem kétharmadát, 65%-át az idei első félévben természetes személyek építették a tavalyi 58%-kal szemben. Vállalkozások építették az év első felében átadott lakások 32%-át, míg egy évvel korábban még 40% volt ez az arány. A fővárosban is megfordult a trend: a múlt év első felében még vállalkozások építették a lakások több mint háromnegyedét, 77%-át, az idei hasonló időszakban a lakások több mint felét, 53%-át magánszemélyek építették. Az első félévben elkészült lakások alapterülete 104 m 2 volt, 4 m 2 -rel több, mint a bázisidőszakban; ezáltal a 100 m 2 -nél nagyobb lakások aránya 41%-ról 43%-ra emelkedett. Ipar, építőipar Az ipari termelés volumene májusban 0,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatással korrigált adat szerint a termelés 1,9%-kal nőtt az előző májushoz és munkanaphatástól és szezonálisan kiigazított index szerint 3,2%-kal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az ipari termelés az első öt hónapban 0,7%-kal esett vissza. Az ipari kibocsátás szűkülésében új elem, hogy a feldolgozóipar termelése gyakorlatilag stagnált, az előző két hónapban bekövetkezett csökkenést követően májusban mindössze 0,8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A másik korábbi húzóágazat, a gyógyszergyártás kibocsátása is stagnált: az előző kéthavi esést követően májusban 1,1%-kal nőtt a termelés. A járműgyártás a Mercedes gyár belépésének köszönhetően ugyanakkor

12 12 dinamikusan bővült, májusban 10%-kal nőtt a termelés volumene. A számítógépgyártás 14%- kal, a villamos berendezések gyártása 7,3%-kal visszaesett májusban az egy évvel korábbihoz képest. Jelentősen, 11,7%-kal bővítette kibocsátását az élelmiszeripar. Az ipari export májusban 1,7%-kal, az első öt hónapban mindössze 0,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Májusban a járműgyártás kivitele jelentősen, 11,6%-kal emelkedett, míg a számítógépek és elektronikai termékeké 4,8%-kal csökkent. Az ipar belföldi értékesítése az első öt hónapban 1,9%-kal, ezen belül májusban 3,3%-kal visszaesett. A feldolgozóipar belföldi értékesítése májusban szerény mértékben, 0,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az egy főre jutó termelés az első öt hónapban 1%-kal nőtt, jelentősnek minősíthető, 1,7%-os létszámcsökkenés mellett. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek állománya májusban 4,1%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz viszonyítva; ezen belül az új exportrendelések 4,3%-kal, míg a belföldi rendelések 3%-kal csökkentek. A kedvezőtlen változások ellenére a korábbi időszakban keletkezett rendelések következtében május végén az ipar teljes rendelésállománya 24,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az építőipari termelés májusban igen jelentősen, 15,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól és a szezonálisan kiigazított adatok szerint 4%-kal esett vissza az előző hónaphoz képest. Az első öt hónapban az építőipar kibocsátása 10,8%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az épületek építése az első öt hónapban 17,2%-kal, az egyéb építményeké 4,5%- kal szűkült. Az új rendelések állománya májusban az igen alacsony bázishoz képest jelentősen, 29,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az épületek építésére kötött szerződések volumene 6,9%-kal, az egyéb építmények létrehozását célzóké kiugró mértékben, 45,2%-kal nőtt. A jelentős növekedés kommunális beruházásoknak és vasútfelújításoknak köszönhető. Az építőipar nehéz helyzetét tükrözi, hogy az új szerződések jelentős bővülése ellenére május végén az ágazat teljes szerződésállománya mindössze 2,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, és ezen belül az épületek építésére irányuló állomány 16,6%-kal kisebb, míg az egyéb építményeket célzóké 15,1%-kal nagyobb volt annál. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek felvásárlása az első öt hónapban az alacsony bázishoz képest 13,5%-kal nőtt. A növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlása jelentősen, 29,9%- kal, ezen belül a gabonaféléké kiemelkedő dinamikával, 36,8%-kal, a zöldségféléké 16,2%- kal, a gyümölcsféléké 27,1%-kal emelkedett. Az élő állatok és állati termékek felvásárlása a megfigyelt időszakban 8,9%-kal, ezen belül a vágóállatoké 8,1%-kal, az állati termékeké 11%-kal nőtt. A júniusi állatszámlálás adatai az állatállomány további csökkenését, a tenyésztési körülmények nehezülését, az állattenyésztés mélyülő válságát tükrözik. A szarvasmarhák

13 13 száma június 1-jén 733 ezer volt, 41 ezerrel, 5,9%-kal több, mint egy évvel korábban. Ezzel a növekedéssel az állomány megközelítette a évi szintet; a tenyésztés több év utáni emelkedésében szerepe van a támogatási rendszer változásának és a felvásárlási ár növekedésének. A 335 ezres tehénállomány egy év alatt 8 ezerrel, 2,4%-kal gyarapodott. A sertésállomány tovább csökkent; a júniusi ezres állomány 229 ezerrel, 7,3%-kal, a 205 ezres anyakoca állomány 15 ezerrel, 6,8%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A sertésállomány először csökkent 3 millió alá; a II. világháború óta még soha nem volt ilyen alacsony. A tenyésztés visszaszorulásában szerepe van a sertéshús-import növekedésének; és annak, hogy nőnek a takarmányárak. Igaz, ez utóbbit valamelyest ellensúlyozta, hogy a vágósertés felvásárlási ára az idei első öt hónapban 23%-kal nőtt. Ugyanakkor a sertést tartó gazdasági szervezetek száma egy év alatt 6%-kal, az egyéni gazdaságoké 12%-kal csökkent. A baromfiállomány az előző évhez hasonlóan, de gyorsuló ütemben csökkent a tavaly júniusi állatszámlálás óta. A 34,7 milliós tyúkállomány 3,3 millióval, 8,6%-kal csökkent az előző évi 3,8%-os fogyást követően. A 10,3 milliós tojóállomány 500 ezerrel, 4,7%-kal lett kevesebb egy év alatt. A két állatszámlálás közötti időszakban az egyéni gazdaságokban kétszer annyival csökkent a tyúkok száma, mint a gazdasági szervezetekben. A 3,3 milliós lúdállomány 200 ezerrel, 6,3%-kal, a 4,5 milliós kacsaállomány 800 ezerrel, 14,6%-kal, a 3,2 milliós pulykaállomány 70 ezerrel, 2,2%-kal csökkent egy esztendő alatt. Az 1,2 milliós juhállomány 20 ezerrel, 1,6%-kal, míg a 800 ezres anyajuh állomány 10 ezerrel, 1,3%-kal gyarapodott a júniusi állatszámlálás óta. A május 31-i eszmei időpont szerinti vetésterületi jelentés alapján az ország területének 79%- a volt mezőgazdasági termőterület. A terület csaknem háromnegyede, 73%-a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági terület, több mint egynegyede, 26%-a erdő, míg 1%-a nádas, illetve halastó. Május végén az ország területének csaknem fele, 46%-a, 4,3 millió hektár volt szántóterület; ebből 136 ezer hektár, 3,2% volt vetetlen. A vetett terület valamivel több mint kétharmadán, 68%-án, ezer hektáron gabonaféléket termeltek, 4,8%-kal nagyobb területen az előző évinél, de valamelyest, 0,4%-kal elmaradva az előző öt év átlagától. Ezen belül a legnagyobb területen ezer hektáron búzát vetettek, amely 76 ezer hektárral, 7,7%-kal nagyobb a tavalyinál, de 26 ezer hektárral, 2,4%-kal kisebb az előző öt év átlagánál. A másik domináns gabonanövény, a kukorica vetésterülete ezer hektár, 1,9%-kal haladja meg az előző évit, és 5,1%-kal az előző öt év átlagát. A burgonya vetésterülete 25 ezer hektár, 3 ezer hektárral, 15,6%-kal nagyobb az előző évinél, és 8,4%-kal több az előző öt év átlagánál. A cukorrépa vetésterülete 18 ezer hektár, a tavalyinál 15,8%-kal nagyobb, de az előző öt év átlagánál 7,5%-kal kisebb. Idegenforgalom Ellentétes irányú folyamatok mennek végbe ez évben az idegenforgalomban. A még a főszezont megelőző időszakból rendelkezésre álló adatok szerint nőtt a külföldi és csökkent a belföldi kereslet a szálláshelyeken. Az év első öt hónapjában ezer vendég fordult meg a

14 14 kereskedelmi szálláshelyeken, 2,6%-kal több, mint az előző esztendőben és 4,6%-kal több éjszakát töltöttek el a látogatásuk során. A külföldi vendégek száma ebben az időszakban 8,5%-kal, ezen belül a szállodákban 9,1%-kal nőtt, míg az általuk eltöltött éjszakáké 9,7%- kal, a szállodákban 10,9%-kal emelkedett. A belföldi vendégek száma ugyanakkor 2,8%-kal, az eltöltött éjszakáké 1,1%-kal csökkent. Budapesten 7,1%-kal nőtt a vendégforgalom a belföldi vendégek számának csökkenése mellett. A szállodák szobakihasználtsága 48%-os volt, ezen belül az ötcsillagosoké 71%-os, a négycsillagosoké 56%-os. A szálláshelyek árbevétele az első öt hónapban szállásdíjakból 50 milliárd forint, vendéglátásból 22 milliárd forint volt, az árindex 4,4%, amely az általános inflációt nem érte el. Az ágazatban tevékenykedő vállalkozások májusban 29 ezer főt foglalkoztattak, 2,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Népmozgalom Az év első öt hónapjában gyermek született, 5,8%-kal több, mint egy évvel korábban, de 4,1%-kal kevesebb, mint két évvel azelőtt ugyanebben az időszakban. A születési arányszám rendkívül alacsony, 8,8 volt, 0,5 ezrelékponttal magasabb, mint egy évvel és 0,4 ezrelékponttal alacsonyabb, mint két évvel korábban. Az első öt hónapban házasságot kötöttek, 5,8%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A házasságkötési arányszám 2,4 volt, 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb az előző évinél. Az első öt hónapban halálesetet regisztráltak, némileg, 0,6%-kal többet, mint a bázisidőszakban. A halálozási arányszám 13,8 volt, 0,1 ezrelékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A csecsemőhalálozási arányszám ebben az időszakban 5,5 volt, 0,3 ezrelékponttal kisebb a múlt év azonos időszakában mértnél. A természetes fogyás május végéig főt tett ki; a természetes fogyás arányszáma 10 volt, 0,4 ezrelékponttal alacsonyabb a bázisidőszakinál. Az ország népessége május utolsó napján a nemzetközi vándorlási nyereséget is számításba véve ezer volt. Bűnügyi helyzet Az év első öt hónapjában bűncselekményt regisztráltak az illetékes hatóságok, 10,2%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a súlyosabb megítélésű bűntettek száma ennél is nagyobb mértékben, 12,7%-kal, Budapesten igen jelentősen, 18,8%- kal, míg az enyhébb megítélésű vétségek száma 8,8%-kal emelkedett. A bűnözés jelentős növekedésén belül a személy elleni erőszakos bűncselekmények száma kiemelkedően, 16,8%-kal emelkedett a vizsgált időszakban. A sértett természetes személyek száma 13,9%- kal ezen belül a fiatalkorú sértetteké 40,8%-kal nőtt. A rendőrség felderítési tevékenységének

15 15 problematikus voltára utal, hogy a dinamikusan növekvő bűnözés ellenére szerény mértékben, mindössze 1,6%-kal emelkedett az ismertté vált bűnelkövetők száma, sőt a fővárosban 4,5%-kal kevesebb bűnelkövetőt derítettek fel, mint egy évvel korábban. A bűnözés terjedésére, a közbiztonság érzékelhető romlására a fenti adatok is rávilágítanak. Ugyanakkor a bűnügyi helyzet érdemi elemzésére szolgáló adatokat a belügyi szervek és az ügyészség a jogszabályok durva megsértésével továbbra sem hozzák nyilvánosságra. Budapest, augusztus 13. Dr. Katona Tamás Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, ÁKK, PSZÁF, MÁK, Eurostat. Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Központi Statisztikai Hivatal A fogyasztói árak alakulása 2011-ben 2012. március Tartalom Bevezető...2 Európai uniós kitekintés...3 A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Magyarországon...4 Maginfláció...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 MONITOR 2010/II. NEGYEDÉV EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2010. JÚNIUS E C O S T A T GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Cím: 1024 Budapest,

Részletesebben

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében 292 HAVI MONITOR 2016. február A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében A GDP növekedése a IV. negyedévben a KSH előzetes adatai szerint a vártnál nagyobb, 3,2 százalék volt, melyhez jelentősen

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007)

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Pénzügykutató Zrt. Sajtótájékoztató 2007. április 3-án A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Összegző A magyar gazdaság a 2006-ban kedvezően alakuló világgazdasági háttér lehetőségeit a kikényszerülő

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.augusztus Makrogazdasági tendenciák 2008 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke 2,2-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, így a növekedés üteme

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése 4 Az elnök-vezérigazgató üzenete 5 Kiemelt adatok 7 Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban 8 Üzletági jelentések 11 Vezetôi elemzés 25 AVezetés elemzése

Részletesebben

Kutatás és fejlesztés, 2011

Kutatás és fejlesztés, 2011 Központi Statisztikai Hivatal Kutatás és fejlesztés, 2011 2012. október Tartalom Bevezető... 2 Táblázatok... 7 Fogalmak és módszertani megjegyzések... 100 Elérhetőségek www.ksh.hu Bevezető 2011-ben Magyarországon

Részletesebben

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai PÉNZÜGYKUTATÓ ZRT. 1023 BUDAPEST, FELHÉVÍZI U. 24. Adószám: 10207291-2-41, Cg. 01-10-041073, MKB 10300002-20381642-00003285; Telefon: 36-1-335-0830; Fax: 36-1-335-0828, E-mail: pukrt@mail.datanet.hu Sajtótájékoztató

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

/2015. szeptember 7./

/2015. szeptember 7./ /2015. szeptember 7./ I. FELVÁSÁRLÁS Tejfelvásárlás az Európai Unióban Az EU tejfelvásárlása 2015. első negyedévében elmaradt a 2014. évi szinttől, a kvótarendszer április elsejei eltörlését követően azonban

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. október végi helyzetéről 2015. november * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. december végi helyzetéről 2016. január * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

F ó k u s z b a n. A Magyar Fejlesztési Bank 2013. tavaszi vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak

F ó k u s z b a n. A Magyar Fejlesztési Bank 2013. tavaszi vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A Magyar Fejlesztési Bank 213. i vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak 213. május Az MFB konjunktúra

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1/1. ALCÍM: TÁRSASÁGI ADÓ A 2008. évi költségvetési előirányzat a társasági adó címén 530,6 milliárd forint bevétellel számolt. Az előirányzattal szemben

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Finn Köztársaság köztársaság Helsinki (Helsingfors) 338 145 km² Népesség 5

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Francia Köztársaság Köztársaság Párizs (Paris) Népesség 64 473 140 fő (2008)

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

F ó k u s z b a n. A gyorsuló magyar gazdaság néhány aspektusa vállalati oldalról

F ó k u s z b a n. A gyorsuló magyar gazdaság néhány aspektusa vállalati oldalról A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A gyorsuló magyar gazdaság néhány aspektusa vállalati oldalról 214. június A kedvező első negyedéves GDP növekedési adatokat az MFB

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. szeptember 12. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. JÚLIUS 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. augusztus 7. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi CCVIII

Részletesebben

Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények

Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 2015. február Háttéranyag a Monetáris Tanács 2015. február 24-i ülésének rövidített jegyzőkönyvéhez 1 Közzététel időpontja: 2015. március 11. 14 óra A Makrogazdasági

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. január végi helyzetéről 2015. február * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben