Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Átírás

1 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7 Építőipar...9 Lakásépítés...10 Turizmus...10 Közúti közlekedési balesetek...11 Bűncselekmények...12 További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek

2 Összefoglalás A megye demográfiai helyzete 2013 első hat hónapjában kismértékű javulást mutat, az élveszületések számának növekedése, a halálozások csökkenése a népességfogyás mérséklődését eredményezte. A népességre vetített demográfiai mutatók viszont továbbra is az ország megyéi közül itt a legrosszabbak. A megye munkaerőpiaci helyzete az egy évvel korábbinál valamivel kedvezőbb, mivel a II. negyedévben a foglalkoztatottak számának növekedését a munkanélküliek csökkenése kísérte. A megyei bruttó keresetek emelkedése az országosnál és a régió társmegyéinél is kisebb volt, emiatt a keresetkülönbség nem mérséklődött. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, ezen belül a vállalkozásoké egyaránt csökkent. A vállalkozói aktivitás az egyéniek nagy száma miatt azonban továbbra is meghaladta az országost, a társasoké viszont számottevően elmaradt attól. Fontosabb mutatószámok alakulása, I. félév (2012. I. félév=100,0) 1. ábra Élveszületések száma Halálozások száma Alkalmazásban állók száma Havi bruttó átlagkereset Regisztrált vállalkozások száma Ipari termelés indexe Építőipari termelés indexe % Békés megyében Országosan Január-júniusban a beruházások teljesítményértéke folyóáron számítva 16%-kal nőtt. Az ipar termelése és értékesítése egyaránt elmaradt az egy évvel ezelőttitől, a megye építőipara viszont az országost meghaladó termelésnövekedést produkált. A megye kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma tovább növekedett, a vendégéjszakák és a vendégek száma meghaladta az előző év azonos időszakáét. A megye közútjain az egy évvel korábbinál több baleset történt, az ittas állapotban elkövetetteké is nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A közúti balesetben megsérültek és meghaltak száma ugyancsak nőtt. Romlott a megye kriminalitási helyzete; az egy évvel korábbinál több bűncselekményt és több elkövetőt regisztráltak a megye bűnüldöző szervei. Demográfiai helyzet A megye népessége január 1-jén 359,2 ezer fő volt, számuk egy év alatt 3509 fővel lett kevesebb, melyen belül a nők létszámcsökkenése meghaladta a férfiakét. A évihez képest a népesség 10,6%-kal esett vissza, ami a megyék között a legnagyobb arányú csökkenés, 1,2 százalékponttal nagyobb, mint a Békés megyét követő Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyéké. A megyei népesség korösszetétele folyamatosan öregszik, az utóbbi 12 évben a gyermeknépesség aránya 3,2 százalékponttal csökkent, az időskorúaké pedig 2,3 százalékponttal nőtt. Ezt a folyamatot szemlélteti az öregedési index alakulása is, amely 2001-ben 100,3% volt, és 2

3 a mutató értéke év elejére 141%-ra emelkedett, azaz 100 gyermekre 141 időskorú ember jutott. A megyék közül ez a második legnagyobb érték, a legmagasabbat Zalában mérték. A népesség korösszetétele, január ábra % ,6 16,3 15,9 15,7 15,3 15,0 14,6 14,3 14,0 13,8 13,5 13,6 13,4 66,8 67,0 67,1 67,2 67,3 67,4 67,6 67,6 67,6 67,5 67,6 67,8 67,6 16,6 16,8 16,9 17,1 17,4 17,6 17,8 18,1 18,4 18,7 18,9 18,6 19, éves éves 65 X éves 2013 első félévében tovább csökkent a megye népessége, hat hónap alatt 1288 gyermek született és 2693-an haltak meg. Az élveszületések száma 1,4%-kal emelkedett, a halálozásoké viszont 10%-kal csökkent, így a népesség fogyása 18%-kal mérséklődött az egy évvel korábbi értékhez képest. Főbb népmozgalmi események, I. félév Megnevezés Élveszületés Halálozás Ebből: egy éven aluli 1. tábla Házasságkötés Békéscsaba Többi város Községek Összesen I. félév=100,0 101,4 90,0 350,0 89,9 A népességre vetített népmozgalmi mutatók is jelzik a megye kedvezőtlen demográfiai helyzetét: az ezer lakosra jutó élveszületések száma 7,2, a halálozásoké 15 volt, előbbi alacsonyabb, utóbbi magasabb az országos átlagnál. Az élveszületések aránya Zala megye után itt a legkisebb, a halálozásoké viszont itt a legnagyobb, ezért a természetes fogyás Békésben a legjelentősebb, 7,8 ezrelék, az országos átlag több mint másfélszerese. A csecsemőhalandóság romlott a vizsgált időszakban, 2013 első hat hónapjában 7 haláleset történt, ami 5-tel több az egy évvel korábbinál első felében 419 házasságot kötöttek a megyében, ami 10%-kal kevesebb mint az előző év azonos időszakában, szemben az országossal, ahol csak egy százalékkal csökkent a házasságkötések száma. Munkaerőpiac A KSH munkaerő-felmérése szerint a megyében élő éves népesség gazdasági aktivitása 2013 II. negyedévében az első negyedévhez és az előző év azonos időszakához mérve is tovább javult. A megfigyelt népesség 55,3%-a volt jelen a megye munkaerőpiacán, közülük 133,7 ezer fő foglalkoztatottként, 15,8 ezren pedig munkanélküliként I. negyedévéhez mérve a foglalkoztatottak száma 9,4 ezer fővel bővült, a munkanélkülieké viszont 5 ezer fővel csökkent. 3

4 Az aktivitási mutatók közül az előző negyedévihez képest az aktivitási arány 1,8 százalékponttal, a foglalkoztatási arány ennek kétszeresével bővült, a munkanélküliségi ráta viszont 3,8 százalékponttal mérséklődött. Az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatási ráta 3,1, az aktivitási 2,4 százalékponttal nőtt, a munkanélküliségé 1,8 százalékponttal csökkent. A munkaerőpiacot jellemző javulás mértéke meghaladta mind a régiós, mind az országos átlagot, de az itt élők helyzete még mindig kedvezőtlenebb az országosnál. A éves népesség gazdasági aktivitása, II. negyedév 3. ábra Foglalkoztatási arány, % 49,5 49,9 51,5 Munkanélküliségi ráta, % 10,6 11,4 10,3 Aktivitási arány, % 55,4 56,4 57, Békés megyében Dél-Alföldön Országosan Békés megyében a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 2013 I. félévében hasonlóan az előző év azonos időszakához átlagosan 67,5 ezer fő állt alkalmazásban. A változatlan összlétszámon belül 372 fővel tovább nőtt a teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikaiak száma és 312 fővel szűkült a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak köre. A gazdasági ágak közül legnagyobb mértékben az oktatás területén csökkent a létszám ( 806 fő), növekedés az egészségügyben működő szervezeteknél volt a legjelentősebb (773 fő). A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2013 első felében 165 ezer forint volt, 3,3%-kal több az egy évvel korábbinál. A fizikai foglalkozásúak 133, a szellemiek 213 ezer forintot kerestek, 4,5 illetve 7,2 ezer forinttal többet, mint 2012 első félévében. A megyei keresetek növekedése egyaránt egytized százalékponttal maradt el a régiós és az országos átlagtól. 4

5 A havi bruttó átlagkereset gazdasági ágak szerint, I. félév 4. ábra Vendéglátás Egészségügyi szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Építőipar Adminisztratív szolgáltatás Kereskedelem Ingatlanügyletek Mezőgazdaság Szállítás és raktározás Művészet és szabadidő Ipar Tudományos és műszaki tevékenység Oktatás Közigazgatás Információ és kommunikáció Pénzügyi szolgáltatatás ezer forint Békés megyében Országosan A havi nettó átlagkereset 108 ezer forint volt, 4 ezerrel több 2012 azonos időszakához képest. A Békés megyei átlagos nettó keresetek közel 10 ezer forinttal maradnak el a régió átlagától és több mint 40 ezerrel az országostól. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint Békés megyében június végén az egy évvel korábbinál 12%-kal kevesebb, 20,6 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. A megyei kirendeltségeken regisztrált 2754 pályakezdő száma 33-mal kevesebb, mint egy évvel korábban. Békés megyében a regisztrált álláskeresők 51%-a nő, 53%-a 40 évesnél fiatalabb, mindkét érték az országos átlagot kis mértékben meghaladja. A regisztráció hossza szerint az álláskeresők közel harmada egy évnél hosszabb ideje keres munkát, arányuk egy év alatt emelkedett. Az álláskeresők számának csökkenése mellett nőtt a bejelentett üres álláshelyeké, ezért egy év alatt 14-ről 11-re csökkent az egy álláshelyre jutó álláskeresők száma, amely kedvezőbb az országos adatnál. 5

6 A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított aránya, június * Relatív mutató, % Települések 5,0 Békésszentandrás, Csabacsűd, Gyula, Hunya, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, 5,1 10,0 Békéscsaba, Békéssámson, Csanádapáca, Csárdaszállás, Csorvás, Dévaványa, Ecsegfalva, Elek, Füzesgyarmat, Gádoros, Gerendás, Gyomaendrőd, Kamut, Kardos, Kardoskút, Kaszaper, Kétegyháza, Kétsoprony, Kondoros, Körösladány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Lőkösháza, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Méhkerék, Mezőberény, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagyszénás, Örménykút, Orosháza, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Szabadkígyós, Szarvas, Tarhos, Telekgerendás, Tótkomlós, Újkígyós 10,1 15,0 Békés, Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Csabaszabadi, Doboz, Dombegyház, Dombiratos, Geszt, Kertészsziget,Kisdombegyház, Körösnagyharsány, Murony, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Végegyháza, Vésztő, Zsadány 15,1 20,0 Almáskamarás, Battonya, Kevermes, Kunágota, Mezőgyán 20,1 Nagykamarás * Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2. tábla Gazdasági szervezetek Békés megyében június végén gazdasági szervezetet regisztráltak, az előző év azonos időpontjánál 215-tel kevesebbet. Az önálló vállalkozások zömmel alkalmazott nélküliek, vagy egy-két főt foglalkoztatók az összes vállalkozásnak az országosnál jóval nagyobb hányadát, 85%-át adták. A társas vállalkozások 15%-os aránya viszont jelentősen elmaradt az országostól. A vállalkozások megoszlása gazdálkodási forma szerint, június ábra Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem Tudományos és műszaki tevékenység Vendéglátás Többi gazdasági ág % Társas vállalkozás Önálló vállalkozó A vállalkozások gazdasági ágankénti összetétele az előző évek tendenciáját követi: az önálló vállalkozók 63%-a mezőgazdasági tevékenységet végez, még viszonylag nagyobb hányadot, 10%-ot képviselnek az ingatlanügyletekbe regisztrált vállalkozások. A társas vállalkozások valamivel több mint negyede a kereskedelembe, 21%-a az iparba, építőiparba, 12%-a a tudományos és műszaki tevékenységbe, 6,3%-a a mezőgazdaságba tartozott, a többi gazdasági ág aránya viszont 6% alatti. Az önálló vállalkozók 29%-a főfoglalkozásban, 37%-a mellékfoglalkozásban, 34%-a pedig nyugdíj mellett folytatta tevékenységét. Az egy évvel korábbihoz képest a vállalkozások száma a művészet és szabadidő gazdasági ág mellett az egészségügyi 6

7 szolgáltatásban növekedett legjobban (3,9, illetve 3,1%-kal), a csökkenés mértéke viszont a pénzügyi szolgáltatásban és a szállítás, raktározásban volt a legnagyobb (6,0 és 4,5%) június végén Békés megyében ezer lakosra 183 vállalkozás jutott, 13-mal több, mint országosan. Az önálló vállalkozók népességre vetített száma 156, a társas vállalkozásoké 27, az előbbi a megyék közül a második legmagasabb, az utóbbi viszont a második legalacsonyabb érték. Beruházás 2013 első hat hónapjában a megye megfigyelt gazdasági szervezetei 26,3 milliárd forintot fordítottak a beruházásaikra, folyóáron számítva 16%-kal többet az egy évvel korábbinál. Az egyes gazdasági ágak ráfordítása jelentős mértékben szóródott. A beruházások 46%-át teljesítő ipari vállalkozások pénzügyi teljesítése folyóáron 6,4%-kal, az építőipari vállalkozásoké ennél jelentősebb mértékben, háromszorosára növekedett. A 18%-os részarányt képviselő mezőgazdasági beruházások mértéke 4,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Jelentősen növelték ráfordításaikat az ingatlanügyletekbe, valamint a művészet és szabadidő gazdasági ágba tartozó vállalkozások is. A beruházások gazdasági ágankénti megoszlása, I. félév 6. ábra 3,1 7,6 10,0 17,9 Mezőgazdaság Ipar Építőipar 4,4 Kereskedelem 4,6 Szállítás és raktározás Közigazgatás 6,9 Egészségügyi szolgáltatás 45,6 Többi gazdasági ág A beruházások anyagi-műszaki összetételében 2013 első félévében az összes ráfordítás 48%-át a gép-, berendezés- és járműberuházások tették ki, beszerzésük fele külföldről történt. Az épületek és egyéb építmények hányada 46%-os volt, mintegy 5%-át az egyéb beruházások ráfordítása tette ki. Az épület jellegű beruházások aránya az oktatás ágazatban (88%), a gépberuházásoké pedig az információ és kommunikáció ágazatban (99%) volt a legmagasabb. Az egy lakosra jutó beruházási teljesítményérték 73 ezer forint volt, a régiós társmegyék átlagánál jóval kisebb; az országosnak csak alig valamivel több, mint a felét tette ki. A megyék közötti rangsorban ezzel a produktummal Békés megye 13. helyen állt. Ipar A megye iparának első félévi teljesítménye az előző évi növekedéssel szemben csökkenést mutat első félévében a 4 fő feletti ipari vállalkozások Békés megyében lévő telephelyeiken 169 milliárd forint ipari termelési értéket (az országos produktum 1,5%-át) állították elő, ami összehasonlítható áron az országos 1,7%-os csökkenést meghaladóan 3,9%-kal 7

8 maradt el az előző év első félévitől. Az ipari termelés értéke a Dél-Alföld három megyéje közül csak Békés megyében csökkent; Bács-Kiskunban kiugróan, 54%-kal nőtt, Csongrádban viszont az előző év azonos időszakával egyezően alakult. Az év első hat hónapjában az egy lakosra számított ipari termelés értéke Békés megyében 470 ezer forint, amely mindössze 40%-át teszi ki az országosnak. A megyék közül ez a 4. legalacsonyabb érték, amelynél csak Baranya, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben kisebb a mutató. Az élen álló Komárom-Esztergom megye fajlagos mutatója 7,7-szerese volt a Békés megyeinek. A megyei székhelyű 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek termelési értéke 2013 első hat hónapjában közel 99 milliárd forint volt, volumene összehasonlítható áron 2,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A termelés változásának iránya az ágazatok zömében csökkenést mutat, ennek mértéke azonban jelentősen szóródik. A jelentősebb ágazatok közül az ipari termelés legnagyobb hányadát kitevő gépipar produktuma 1,8%-kal mérséklődött, a második legmagasabb arányt képviselő élelmiszeripar termelése viszont ennél jobban, 11%-kal csökkent. A gépipar ágazatai közül jelentős termelésfelfutást értek el a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásába tartozó vállalkozások, a gép- gépi berendezés gyártása ágazatban viszont az egy évvel korábbinál 12%-kal kisebb a termelési érték. Ugyancsak számottevően nőtt a fa-, papír- és nyomdaiparba tartozó vállalkozások termelése, a textília és bőriparé, valamint a kohászat és fémfeldolgozásé ennél kisebb mértékben bővült. Az egyéb feldolgozóiparba sorolt szervezetek viszont 20%-os termeléscsökkenéssel zárták az első félévet. Az ipari termelés és értékesítés alakulása, I. félév * Megnevezés Az ipari termelés Belföldi Export Összes értékesítés I. félév=100,0 Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül 97,4 96,4 102,0 99,6 Ezen belül: Élelmiszeripar 89,3 90,2 104,0 93,6 Textília és bőripar 112,8 63,6 142,6 112,9 Fa-, papír- és nyomdaipar 122,5 107,6 161,5 123,2 Gumi-, műanyag- és építőanyagipar 96,2 96,0 95,6 95,7 Kohászat és fémfeldolgozás 101,6 78,1 117,2 101,9 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 143,3 139,0 151,1 148,5 Gép, gépi berendezés gyártása 87,8 121,6 82,8 90,2 * A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai, a termelés és értékesítés indexe összehasonlító áron. 3. tábla január-júniusban az ipar értékesítésének nettó árbevétele 96,7 milliárd forintot ért el, ami összehasonlító áron számítva 0,4%-kal volt kevesebb, mint a év azonos időszakában. A belföldi értékesítés volumene 3,6%-kal csökkent, az exporté 2,0%-kal növekedett. A feldolgozóipari ágazatok értékesítésének volumene az ágazatok többségében követte a termelését első félévében a megyei székhelyű ipar értékesítésének 57%-át tette ki az export. 8

9 A megyei székhelyű ipar export- és belföldi értékesítésének megoszlása ágazatok szerint, I. félév 7. ábra Export Belföldi értékesítés % Élelmiszeripar Fa-, papír- és nyomdaipar Kohászat és fémfeldolgozás Gép, gépi berendezés gyártása Textília és bőripar Gumi-, műanyag- és építőanyagipar Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Többi alágazat Legmagasabb kiviteli hányaddal a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazat rendelkezett (80%); az ágazatban az export és a belföldi értékesítés volumene is jelentősen növekedett. A textília és bőripar vállalkozásai is kedvezően zárták az első félévet, a termelés felfutása mellett az exportértékesítés is számottevően meghaladta az előző év első félévit első hat hónapjában a gumi-, műanyag és építőanyagiparban a termelés csökkenése egyben a belföldi értékesítés és az export elmaradását jelentette. Az exportarány az élelmiszeriparban a legkisebb, mivel az ágazat termelésének zömét belföldön értékesítette. Építőipar 2013 első félévében a megyei székhelyű megfigyelt építőipari vállalkozások építőipari termelése 8,6 milliárd forint értékű volt, amely, összehasonlítható áron 16%-kal több mint az előző év azonos időszakában. (Országosan a termelés volumene 5,4%-kal növekedett.) Az építőipari termelés a megyék közül csak Vas megyében és a fővárosban csökkent. A régió megyéi közül az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest a Bács-Kiskun megyei építőipari vállalkozások produktuma mintegy másfélszeresére, a Csongrád megyeieké egyharmadával bővült. A megyei székhelyű építőipari termelés megoszlása a vállalkozások létszáma és ágazata szerint, I. félév 8. ábra 5 49 fős 49 fő feletti % Épületek építése Egyéb építmények építése Speciális szaképítés 9

10 A megyei székhelyű építőipari termelés 72%-át adó 5 49 fős létszámot foglalkoztató vállalkozások termelési volumene 14, a 28%-át teljesítő 49 fő felettieké 23%-kal bővült. Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazatba tartozó vállalkozások termelési volumene 26%-kal nőtt, az egyéb építmények ágazatba soroltaké kétszeresét meghaladóan bővült, a speciális szaképítés teljesítménye viszont 22%-kal elmaradt előző év első félévinél. A megyei székhelyű építőipari szervezetek 2013 első hat hónapjában az egy évvel ezelőttinél 63%-kal nagyobb értékben kötöttek szerződést; ennek 57%-a az épületek építése, 43%-a pedig az egyéb építmények építése szakágazatba tartozó vállalkozások szerződéses munkáit biztosította. A speciális szaképítésbe sorolt vállalkozások zömmel 20 fő alatti létszámúak 2013 első félévében nem rendelkeztek érvényes szerződéssel. A szerződésállomány növekedése a és az 50 fő feletti vállalkozásokra volt jellemző, a 20 fő alatti vállalkozások az egy évvel korábbinál kisebb értékben kötöttek szerződést első hat hónapjában az egy lakosra jutó építőipari termelési érték Békés megyében kissé meghaladta a 24 ezer forintot, ami Nógrád megye után a legkisebb, így természetesen a régió megyéitől is elmaradt. Lakásépítés Békés megyében az országos tendenciával ellentétben nőtt az épített lakások száma. Az év első hat hónapjában a használatba vett 60 lakás 15-tel, a kiadott építési engedélyek száma eggyel haladta meg az egy évvel korábbit. Az új lakásokat saját használatra a lakosság építette, egy kivételével családi házas építési formában. Az új lakások több mint fele legalább 4 szobával rendelkezik, átlagos alapterületük 39 négyzetméterrel, 134-re nőtt I. félévében 63 lakás szűnt meg, így az új lakások megépülésével a lakásállomány nem bővült, inkább csak korszerűsödött. Turizmus 2013 első felében Békés megye megfigyelt kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma tovább növekedett. A megye kereskedelmi szálláshelyein 73 ezer vendég 210 ezer vendégéjszakát töltött el, előbbi 13, utóbbi 8,8%-kal haladja meg az egy évvel korábbi időszak adatait. A vendégforgalom bővülése a hazai turisták növekvő érdeklődésének köszönhető, akik közül az egy évvel korábbinál 15%-kal többen vették igénybe a megye kereskedelmi szálláshelyeit. A külföldi vendégek száma 5,3%-kal, részesedésük 3 százalékponttal esett vissza. A szállodai szolgáltatást nyújtó kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a megyei átlagnál jelentősebben emelkedett. A vendégek 70%-a továbbra is a szállodákat részesíti előnyben, ahol a vendégéjszakák 59%-át töltötték el. A legtöbb külföldi vendég Romániából érkezett, számuk megközelítette a 3 ezret. A megyében megszálló vendégek átlagosan 2,9 napot töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, a szállodákban ennél fél nappal kevesebbet, az egyéb szálláshelyeken közel kettővel többet. Az összes vendég mintegy fele Gyulán szállt meg, számuk 8,9%-kal nőtt egy év alatt. Az ide érkező vendégek, hasonlóan a tavalyi évhez, átlagosan 3,6 napot töltöttek a fürdővárosban. A megyei átlag több mint kétszeresével emelkedett az Orosházára és Békéscsabára érkező vendégek száma, ahol az átlagos tartózkodási idő 14, illetve 6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A megye negyedik legnagyobb vendégforgalmát a szarvasi kereskedelmi szálláshelyek bonyolították, ahol a vendégek átlagosan 1,6 napot töltöttek. 10

11 4. tábla A kereskedelmi szálláshelyek fontosabb adata *, I. félév Külföldi Belföldi Külföldi Belföldi Külföldi Belföldi Megnevezés átlagos tartózkodási idő, vendégek száma Vendégéjszakák száma éjszaka Összesen ,2 2,8 Ebből: szállodák ,8 2,4 panziók ,9 1,8 üdülőházak ,9 6,3 * Tíz férőhelynél nagyobb szálláshelyek adatai. A megye kereskedelmi szálláshelyeinek I. félévi bruttó árbevétele 1757 millió forint volt, melynek 46%-a szállásdíjból, 24%-a vendéglátásból, 30%-a egyéb bevételből származott. A szállásdíjbevétel meghaladta a 808 millió forintot, melyből 85%-ot a szállodák realizáltak. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 19%-kal bővült, ezen belül a szállásdíjakból származó bevétel nagyobb mértékben, a vendéglátásé mérsékeltebben emelkedett. Az év első felében a megye kereskedelmi szálláshelyei közül 64 egységben, 212 millió forint értékben fizettek SZÉP kártyával, a bruttó szállásdíjak 31%-át ily módon egyenlítették ki. Közúti közlekedési balesetek január-júniusban a megye közútjain 273, az egy évvel korábbinál 21%-kal több személysérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt. (Országosan a balesetek száma 2,0%-kal csökkent.). A balesetek közül 11 baleset volt halálos kimenetelű, 183 könnyebb és 79 súlyos sérüléssel járt. Darab A közúti közlekedési balesetek száma Békés megyében, I. félév 9. ábra A halálos balesetek száma 5-tel volt több az egy évvel ezelőttinél. A könnyű sérüléssel járó balesetek száma 18, a súlyos sérüléses baleseteké 22%-kal nőtt. Az alkoholos befolyásoltság szerepe növekedett, 2013 I. félévében 38 közlekedési balesetet követtek el ittasan, 10-zel többet, mint 2012 megfelelő időszakában. A közúti közlekedési balesetekben 344 személy sérült meg, számuk az egy évvel ezelőttihez képest 26%-os (országosan 0,5%-os) növekedést mutat. A sérültek 71%-a könnyebb, 26%-a súlyos sérüléseket szenvedett, 12-en életüket vesztették. 11

12 A közúti közlekedési balesetben meghalt, megsérült személyek száma, I. félév 10. ábra fő Meghalt Súlyosan megsérült Könnyebben sérült A balesetek zöme a járművezetők hibájából következett be. A gépkocsivezetők leggyakrabban a jármű sebességének nem megfelelő megválasztásával, az elsőbbség meg nem adása miatt okoztak balesetet. Bűncselekmények 2013 első hat hónapjában az országosan regisztrált 175 ezer bűncselekmény 2,7%-át, 4727 esetet Békés megyében követték el. A bűncselekmények száma az országosan regisztrált 16%-os csökkenéssel szemben Békésben 0,8%-kal nőtt. A régió másik két megyéje közül Bács- Kiskunban és Csongrádban egyaránt csökkent a regisztrált bűnesetek száma. A bűncselekmények különböző fajtái közül legtöbbet a vagyon és a közrend ellen követték el, az előbbi 58, az utóbbi 17%-ot képviselt 2013 első félévében. A bűncselekmények megoszlása, I. félév 11. ábra 10,9 Személy elleni 57,9 4,6 4,6 16,7 1,8 3,5 Közlekedési Házasság, család, ifjúság, nemi erkölcs elleni Közrend elleni Államigazgatás, igazságszolgáltatás elleni Gazdasági Vagyon elleni 12

13 Vagyon ellen az egy évvel korábbinál 5,9%-kal több bűncselekményt regisztráltak, a közrend elleni eseteké viszont 27%-kal csökkent. Személyek ellen az előző évinél 30%-kal több bűnesetet követtek el, ezen belül az emberölés bűntettek száma a I. félévi 6-ról 7-re emelkedett. A házasság, a család, az ifjúság, a nemi erkölcs elleni bűnesetek száma megduplázódott, de több volt a közlekedési bűncselekmény is. Az év során regisztrált bűnelkövetők száma a I. félévihez viszonyítva 1,7%-kal növekedve 1679 fő volt. A bűnelkövetők 81%-a férfi, 19%-a nő volt. A férfiak száma 0,9%-kal, a nőké 5,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A bűnelkövetők kormegoszlása az előző évek tendenciáját követi: a 25 év alattiak aránya 31% volt, közel kétharmaduk a évesek közé tartozott, a 60 éves és idősebbeké 4,2%-ot tett ki. A 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények száma az egy évvel korábbi 1310-ről 1321-re, a 100 ezer lakosra jutó bűnelkövetőké 462-ről 469-re növekedett. További információk, adatok (linkek): Táblázatok stadat-táblák Módszertan Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: KSH Szegedi főosztály: Kocsis-Nagy Zsolt További információ: KSH Szegedi főosztály: Dr. Rácz Attila Telefon: (+36-62/ ) attila.racz@ksh.hu Információszolgálat telefon: (+36-62)