HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA"

Átírás

1 HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013 KÉSZÍTETTE A HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG ÉS MUNKABIZOTTSÁGAI MEGBÍZÁSÁBÓL A FÜLÖP GÁBOR VITKÓCZI MARIANNA HARCSÁNÉ GARANCZ ESZTER A KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT AZ EXPANZIÓ HUMÁN TANÁCSADÓ KFT.

2 1. Bevezető A szakképzés szervezeti struktúrájának, jogszabályi környezetének bemutatása A nemzeti köznevelésről szóló törvény A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló kormányrendelet A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvény A szakképzésről szóló törvény Megyei gazdasági és foglalkoztatási helyzetképe Heves megyei állapotrajz I. félév Mezőgazdaság Demográfia Munkaerőpiac Beruházások Ipar, építőipar, kereskedelem Kistérségenkénti teljesítmények Méretnagyság szerint kategorizált vállalkozói körök gazdasági teljesítménye Vállalkozások száma, összetétele (területi, ágazati szinten) Országos helyzetkép Regisztrált vállalkozások Heves megyében Egyéni vállalkozások Létszám kategória szerinti regisztráció Heves megyében Regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági áganként Heves megyében Néhány kiemelt beruházási terv a megyében A megyében javasolt fejlesztési irányok Infrastruktúrafejlesztés Természeti adottságok kihasználása Kereskedelemfejlesztés Turizmus Kézműipar, helyi termék, helyi érték Kutatás fejlesztés A szakképzésben résztvevők csoportjainak áttekintése A megyei szakképzés bemutatása Fenntartói összetétel Várható tanulói létszám TISZK ek szerepe a megyében

3 5.4. Szakmák kibocsátása Hátrányos helyzet és lemorzsolódás a szakképzésben Bejáró tanulók aránya A kereslet kínálat, szakképzési irányok és arányok elemzése a munkaadók és a HKIK szerepe a szakképzésben A tanulószerződések és Együttműködési megállapodások vizsgálata A vállalkozásoknál folytatott gyakorlati folyó gyakorlati képzés tapasztalatai A kereslet kínálat elemzése a foglalkoztatás és szakképzés összefüggéseinek vizsgálata Vizsgadelegálás A szakképzés és a területfejlesztés kapcsolata a megyében A szakképzési és köznevelési rendszer kapcsolata A Heves megyei szakképzés fejlesztésének koncepciója A szakképzésben tanulók számának növelése Esélyegyenlőség javítása, hátrányos helyzet kezelése A szakképzés színvonalának javítása A munkaerő piacnak megfelelő szakképzési struktúra Információs rendszer kialakítása a szakképzés támogatására Erőforrástérkép, finanszírozhatóság, allokáció, regionalitás Összefoglalás Mellékletek A szakképzési beiskolázás irányaira vonatkozó döntéstábla a 2014/2015 ös tanévre Szakközépiskolai ágazatokra vonatkozó döntés Nemzetgazdasági ágak és szakmacsoportok megfeleltetése Heves megyében működő szakképző intézmények és fenntartóik Heves megyében működő kollégiumok Szakképzésben érintett felelősök, döntéshozók és elérhetőségeik Heves megye TOP 50 vállalata foglalkoztatási szempontból

4 1. Bevezető Heves megye szakképzés fejlesztési koncepciója kétféle közelítésben készült: egyrészt megújítja a 2012 ben az Észak magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által elfogadott koncepciót, másrészt frissíti, és kiegészíti a legújabb megyei adatokkal és tendenciákkal A szakképzési fejlesztési koncepciókészítésének fő célja a megyei szakképzés jövőjének bemutatása elsősorban a gazdaság, a munkaerő piaci jellemzők, igények, kereslet figyelembevételével évi CLXXXVII. szakképzési törvény szerint 2012 szeptemberétől az eddigi regionális bizottságok megyei szinten, a kamara irányítása és koordinálása alatt szerveződtek meg Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) néven hét taggal. Ssz. Delegáló szervezet 1. HKIK Heves Megyei Kormányhivatal Okt. Főosztály (jelenleg személyi változások miatt betöltetlen pozíció) Autonóm Szakszervezetek Szövetsége munkavállalói érdekképviselet 4. Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Kp. 5. IPOSZ munkaadói érdekképviselet 6. HMAK 7. Heves Megyei Önkormányzat Az MFKB Feladatai: A bizottság az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztését, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét az adott megyére vonatkozóan tartalmazó koncepciót dolgoz ki. A tanulmány kiindulópontja lesz a megyei képzési fejlesztési terv elkészítésének, melyet az MFKB szoros együttműködésben készít el a területfejlesztési tanáccsal és egyéb a közoktatásszakképzés fenntartásáért felelős szervezetekkel, intézményekkel. Az évi beiskolázási irány arány javaslatok elkészítése, mely kiterjed a teljes iskolarendszerű szakiskolai és szakközépiskolai képzésre, valamint az állami forrásokat felhasználó iskolarendszeren kívüli szakképzésre. A képzési alaprész decentralizált keretével kapcsolatban, pályázatok kiírásában és értékelésében jogköre megmarad. Együttműködik a regionális fejlesztési tanáccsal a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében. 4

5 A koncepció időhorizontja az alábbi ciklusokra terjed ki: 2013 ra vonatkozóan: koncepcionális javaslatok, tézisek megfogalmazása. 2014/15 re és 2014/15 től: szakképzési irányok és arányok meghatározása és évenkénti felülvizsgálata : Heves Megye Területfejlesztési koncepciójához igazodás, annak a szakképzési fejlesztési koncepcióval történő kiegészítése A tavalyi stratégiától eltérően kicsit szikárabb, pragmatikusabb dokumentum elkészítése a cél. A háttérelemzés elkészítése során már körvonalazódtak a megye problémái, ezek pontosítása a munkacsoportüléseken történt meg. A demográfiai folyamatok következtében a megyében egyre nagyobb problémát jelent a tanulói létszám csökkenése, ezzel együtt a szakképzés kapacitásainak kihasználatlansága. Emellett a koncepció kiemelten kíván foglalkozni a lemorzsolódás, illetve a megyén túli migráció kérdéskörével. Amellett, hogy a koncepció megújítása, illetve aktualizálása minden évben meg fog történni a Heves megyei MFKB reményei szerint, 2013 ben olyan országos folyamat is támogatta ezt, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara katalizált. A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok több jogszabály által meghatározott folyamat szerint meg kell, hogy alkossák a megyei szakképzés fejlesztési koncepciókat. Ennek megalkotásában a területi illetékességű kamaráknak vezető szerepük van, mivel az operatív működtetés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megyei képviseleteihez került az a szakképzési törvény 83. (5) bekezdése alapján. 1 Az MFKB k alapvetően a megyei gazdaság által igényelt szakképesítések tekintetében fogalmaznak meg javaslatokat, az országos beiskolázású és nem a gazdasághoz kapcsolódó művészeti, kézműves és hagyományőrző foglalkozások ill. a rendészeti, honvédelmi szakképesítések nem tartoznak kompetenciáikba. Az MFKB feladatait, a koncepció elkészülését azonban össze kell hangolni más megyei, illetve országos hatályú fejlesztési dokumentumokkal, melyeket az alábbiak szerint hivatkozott jogszabályok határoznak meg. 1. A bizottság (MFKB)[ ] kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját (szakképzés fejlesztési koncepció), amely a megye, illetve a fővárosi területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program részét képezi. 2 1 A bizottság működtetésével, a hatáskörébe tartozó javaslatok, állásfoglalások előkészítésével és a végrehajtással kapcsolatos feladatokat a bizottság munkaszervezeteként a gazdasági kamara látja el. A bizottság működtetési költségeinek forrását a gazdasági kamara biztosítja. 2 A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 82. a) pont. 5

6 2. A megyei önkormányzat [ ] a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozza és elfogadja az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: megyei területfejlesztési koncepció), illetve a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat Az oktatásért felelős miniszter a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából a hivatal (Oktatási Hivatal) előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével megyei szintű bontásban feladat ellátási, intézményhálózat működtetési és köznevelés fejlesztési tervet készít, amelynek része a megyei szakképzési terv. A települési önkormányzat a köznevelés fejlesztési tervhez adott véleményéhez beszerzi a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, a köznevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége (a továbbiakban: alkalmazotti közösség), szülői és diákszervezeteinek véleményét. A hivatal a megyei szakképzési terv elkészítéséhez beszerzi a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét. 4 A fentiek alapján a fejlesztési dokumentumok egymáshoz való viszonya igen érdekesen alakul, az MKIK ezzel kapcsolatban képvisel közös álláspontot (lásd később). 5 A szakképzési fejlesztési koncepció alapvető tézisei a következők: a duális szakképzési rendszer kiszélesítése (elmélet: iskola, gyakorlat: élő munkakörnyezetben vállalkozásoknál) a megye gazdasági profiljához igazodó képzési kínálat, az ipari és vidékfejlesztési (agrár) jellegű képzési kínálat arányának növelése munkaerő piaci információs rendszer mélyítése, a keresleti kínálati információk széleskörű publikálása, tudatosítása szakképzés, szakmunka társadalmi presztízsének növelése hatékony pályaorientációs programok és módszerek széleskörű alkalmazása; a munka erőpiaci keresleti igények 100% os ismeretén alapuló döntéshozatal elősegítése a szülők, diákok és pedagógusok körében jól használható pályakövetési rendszer kialakítása és működtetése országosan összehangoltan szakképzésből való lemorzsolódás csökkentése sokrétű: pályaorientációs, pedagógiai módszertani, szociális és infrastrukturális /kollégiumok/ eszközökkel 3 A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény 13. (2) bekezdés b) pont 4 A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 75. (1) bekezdés: 5 A koncepció elkészülésekor nem rendelkeztünk pontos és hivatalos KIR stat adatokkal, illetve azok, amikkel igen, nem voltak naprakészek. A koncepció ezért részben iskolai adatszolgáltatásra, részben pedig egyéb adatforrásokra támaszkodik. Ezeket minden érintett résznél jelezzük. 6

7 kollégiumok kihasználtságának és szerepének, társadalmi nevelő hatásának növelése a felsőfokú képzésre előkészítő, széles körű szakmai alapismeretet adó szakközépiskolai képzés arányának növelése a szakképézésen belül alulképzettek arányának csökkentése a magas színvonalú képzést adó megyei képző intézmények és kínálatuk regionális pozíciójának erősítése szorosabb kapcsolat és együttműködés kiépítése a megyei és regionális szakképző intézmények, gyakorlati képzést végző vállalkozások és felsőfokú képzést nyújtó képző intézmények között felnőttképzés és iskolai szakképzés erősebb együttműködése, ösztönzése egységes és összehangolt szakképzési nomenklatúra, adatszolgáltatás és információs rendszer működtetése. 7

8 2. A szakképzés szervezeti struktúrájának, jogszabályi környezetének bemutatása A bemutatás az alábbi jogszabályok alapján készült: évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 202/2012. (VII. 27.) Korm. Rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról évi CLXXXVIII. Törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről 1 A nevelés, oktatás területén az állami fenntartásba vétel a fenti jogszabályok alapján az alábbi folyamat során valósult meg (törvényi helyekre bontva) A nemzeti köznevelésről szóló törvény Az állam gondoskodik az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. A köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával és fenntartásával, továbbá egyházi vagy magánintézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján látja el. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik. A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik a szakképző iskola kivételével az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. A működtetés keretében a települési önkormányzat saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. A települési önkormányzat e kötelezettségének teljesítése alól az ahhoz szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képesség hiánya esetén, az érintett köznevelési intézmény működtetésével kapcsolatos kiadásaira és a köznevelési intézmény működtetéséhez rendelkezésére álló bevételeire vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás mellett felmentést kérhet, továbbá egyes területszervezéssel és a lakosságszám változásával összefüggő rendkívüli esetben mentesül. A 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat vállalhatja a szakképző iskola kivételével az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről való gondoskodást. A működtetés keretében a települési önkormányzat saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket, ha a működtetéssel járó kötelezettségek teljesítéséhez 8

9 szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képességgel rendelkezik és ezt az érintett köznevelési intézmény működtetési adataira és a működtetéshez rendelkezésére álló bevételeire vonatkozó adatszolgáltatással igazolja. Ha az adatszolgáltatás nem vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség meglétét, a települési önkormányzat kérelme elutasításra kerül. A működtetés egyedi feltételeit az állami intézményfenntartó központtal kötött, a köznevelési intézmény által ellátott feladatokhoz igazodó szerződésben kell megállapítani. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó vagyonra vonatkozóan az állami intézményfenntartó központot a) ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg, ha a köznevelési intézményt települési önkormányzat nem működteti, b) ingyenes használati jog illeti meg, ha a köznevelési intézményt települési önkormányzat működteti, mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat állami intézményfenntartó központ részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló kormányrendelet A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal. Az Intézményfenntartó Központ központi szervből és területi szervekből áll. Az Intézményfenntartó Központ területi szerve a tankerület és a megyeközponti tankerület. A tankerületek székhelye és illetékességi területe megegyezik a járási hivatalok székhelyével és illetékességi területével. A tankerület az illetékességi területén működő általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák és gimnáziumok fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat. A megyeközponti tankerület az előző pontban meghatározott feladatokon kívül a szakképző iskolák, a kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat, valamint a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó közoktatási intézmények fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat. A Kormány az Intézményfenntartó Központot jelöli ki az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervként, ennek keretében az állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartói jogai és kötelezettségei gyakorlására. Az Intézményfenntartó Központot elnök vezeti. A tankerületet és a megyeközponti tankerületet a tankerületi igazgató vezeti. Az elnök ellátja az nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott fenntartói feladatokat, érvényesíti és módszertani segítséget is nyújtva érvényesítteti az irányítása alá tartozó köznevelési intézmények tevékenységében a közfeladatok ellátására vonatkozó 9

10 követelményeket, és az erőforrásokkal, így különösen az Intézményfenntartó Központ költségvetési előirányzatával, engedélyezett létszámával és a kezelésében álló vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit. Előkészíti és a miniszternek megküldi az irányítása alá tartozó köznevelési intézmény vezetőjének kinevezésére és felmentésére vagy megbízására és megbízásának visszavonására vonatkozó dokumentumot, ellátja az oktatáspolitika kialakításához, az azzal kapcsolatos döntés előkészítéshez szükséges és a költségvetési támogatásból megvalósuló fejlesztések lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. Javaslatot tesz a tankerületek illetékességi területének módosítására, a tankerületek kapacitásai és ellátási területe felosztásának általa kidolgozott módszertana alkalmazásával, elemzi az irányítása alá tartozó köznevelési intézményben lefolytatott ellenőrzések eredményeit, és ennek alapján javaslatot tesz a miniszternek a köznevelés közép és hosszú távú fejlesztési terveinek kidolgozására, módosítására, és ellátja a jogszabályban és az Intézményfenntartó Központ alapító okiratában meghatározott további feladatokat. A szakképző iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos döntése előtt az elnök kikéri a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét. Az Intézményfenntartó Központ tevékenysége során együttműködik a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatokkal A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvény Az önkormányzati fenntartó január 1 jei hatállyal módosította az általa fenntartott települési önkormányzati és január 1 jétől állami feladattá váló köznevelési alapfeladatot egyaránt ellátó a) többcélú intézmény, b) korai fejlesztést és gondozást alapfeladatként ellátó bölcsőde, fogyatékosok ápoló, gondozó otthona és gyermekotthon alapító okiratát akként, hogy az intézmény január 1 jétől kizárólag önkormányzati feladatot lásson el. A nem önkormányzati feladatot ellátó intézmények január 1 jével a Központba történő beolvadással az állam fenntartásába kerültek A szakképzésről szóló törvény A szakképzési feladatellátásban a települési önkormányzat működtetőként részt vehet azzal, hogy a szakközépiskolai feladatellátásban az azonos feladat ellátási helyen a szakközépiskolai feladatok mellett más, a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó, nem szakképzési feladatot is ellát, és a fenntartott intézményben a szakközépiskolai 10

11 tanulólétszám aránya nem haladja meg a huszonöt százalékot, a szakközépiskola kizárólag a művészeti szakmacsoportban lát el szakképzési feladatokat. Az előző bekezdésben meghatározott fenntartó részt vehet a speciális és a készségfejlesztő speciális szakiskolai feladatellátásban. A létszámarányt a működtető vagy a fenntartó változásakor kell vizsgálni azzal, hogy az iskola hivatalos októberi statisztikai adatai alapján három tanítási év átlagában a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő iskolai tanulóinak létszámát kell figyelembe venni. A Kormány az állami intézményfenntartó központ szakképzéssel kapcsolatos feladat és hatáskörét az állami intézményfenntartó központról szóló rendeletében szabályozza. 1. ábra; a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szervezeti felépítése 11

12 3. Megyei gazdasági és foglalkoztatási helyzetképe 2012 Ahhoz, hogy a szakképzési koncepcióban megalapozott célokat tűzhessen ki az MFKB, két fontos alrendszer helyzetét kell legjobban megismerni: egyrészt a megye gazdaságát, ami meghatározza, hogy milyen szakember kibocsátásra van/lesz szükség. Másrészt pedig a szakképzési rendszer megyei felépítését (ez a következő fejezet témáját adja). Ebben a fejezetben a HKIK elemzésére alapozva mutatjuk be, milyen gazdasági és foglalkoztatási folyamatok jellemzőek Heves megyében. Néhány alapadat, illetve alapvető folyamat: Heves megye lakossága: 305 ezer fő. Adószámmal rendelkező gazdálkodók száma: Fontosabb megállapítások, trendek: o A megye mutatói az országos számok 2 3% át reprezentálják. o A gazdasági mutatók többsége az országos átlag alatti, kivéve a korszerű technológiákkal rendelkező, exportra termelő néhány nagyvállalat teljes teljesítményét. o A megye lakossága öregszik, folytatódik a demográfiai apály, erősödik az elvándorlási hullám, ezek foglalkoztatási problémákat fognak okozni. o A válság kezdete (2008) utáni évek alacsony beruházási aktivitást mutatnak. Nem valósult meg a termelő eszközök pótlása, a források felélése a jövő versenyképességét veszélyeztetik. o A pénzügyi bankrendszer hitelkínálatának szűkítése rontja a gazdaság pozícióit, (folytatódik a bankrendszer forrásainak külföldre történő kiáramlása). o Továbbra is jelen van a körbetartozás, a követelések/tartozások elemzése azt mutatja, hogy kicsik finanszírozzák a nagyokat. o Foglalkoztatás bővítést elsősorban a versenyszférától lehet várni, ez részben befektetés ösztönzéssel (állami, helyi) valósulhat meg, illetve a vállalkozói szellem javítása okozhat megoldást (az oktatási rendszerben különösen felsőfokon javítani kell a vállalkozói ismereteket és a felsőoktatást közelebb kell hozni a vállalkozásokhoz). A természeti erőforrások helyi kihasználása, környezetipar lehet a foglalkoztatás bővítésének egyik lehetséges megoldása. o Az állami jellegű közfoglalkoztatás akkor lehet tartós megoldás, ha üzleti jelleggel működik, közelebb kerül a vállalkozásokhoz. Több típusú polarizáció érzékelhető: o kevés (néhány 10) ipari nagyvállalkozás alkotja a gazdaság meghatározó részét, különösen meghatározó a jelentőségük az üzleti forgalom, adózás, ún. hozzáadott érték, export tekintetében; 12

13 o o o o rendkívül nagyszámú mikrovállalkozás (elsősorban) a kereskedelem, szolgáltatás, mezőgazdaság területén, azok viszont a foglalkoztatás meghatározó részét képviselik; kevés középvállalkozás; 3 város (Eger, Gyöngyös, Hatvan) és agglomerációja illetve ezek ipari parkjai adják a gazdaság közel 80% át, észak és dél hevesi térségek leszakadásaa folytatódik hiány van a kvalifikált munkaerőből, ugyanakkor továbbra is magas az alulképzettek száma Heves megyei állapotrajz I. félév Az évente vizsgált főbb elmozdulásokat ún. pókháló ábrán megjelenítve megállapítható, hogy az ipari termelés erőteljes bővülése mellett egyéb mutatók tekintetében nem történt jelentősebb változás, a kedvezőtlen irányok nem változtak. 2. ábra; Fő mutatószámok v 6 Növekvő GDP: A megye gazdasági teljesítményétt jól jellemzi, hogy az országos GDP ből évek óta közel azonos arányban részesedik. A KSH legfrissebb adatai szerint a megye 3,1 százalékos lakossági és a foglalkoztatott munkaerő 2,8 százalékos részarányával évben 6 Az ábrákat, illetve adatokat a NAV bocsátotta a HKIK rendelkezésére. 13

14 573,6 milliárd Ft bruttó hazai terméket (GDP t) állított elő, ami az országos értéknek továbbra is 2,1 százaléka. A bruttó hazai termék a pénzügyi gazdasági válság hatására bekövetkező évi visszaesés után a megyében és országosan egyaránt növekedett, mindkét viszonylatban közel azonos ütemben. Csökkenő foglalkoztatás: A foglalkoztatottak száma (akik legalább 1 órányi, jövedelmezést biztosító munkát végeztek) évben 108,5 ezer fő volt, 0,5 % kal kevesebb az előző évinél, és 4,5 % kal elmarad a évihez képest évben számuk még minimálisan emelkedett, azt követő években azonban a gazdasági válság kibontakozása következményeként folyamatos, az országos átlagot is meghaladó csökkenés tapasztalható évben mérhető a megyében az utóbbi 5 év legalacsonyabb foglalkoztatási adata. Csökkenő beruházás: A KSH megfigyelési körébe tartozó megyei székhelyű gazdasági szervezetek új beruházásainak teljesítményértéke első félévben 22,3 milliárd forintot tett ki. A beruházások kétharmadát gépberuházások, 34% át épületek és egyéb építmények jelentették. Növekvő ipari termelés és export: Az ipari termelés a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján 421 milliárd forint volt, összehasonlító áron 12% kal több, mint az előző év azonos időszakában. A 49 fő feletti megyei székhelyű ipari vállalkozások termelése 13% kal, exportja 21% kalemelkedett, a belföldi értékesítése 4,9% kal csökkent január júniushoz képest. Csökkenő lakásépítés: I. félévben 57 lakás épült, az előző év I. félévinél 35% kal kevesebb, a kiadott új építési engedélyek száma a negyedével esett vissza. Az év első hat hónapjában 26 lakás szűnt meg, kevesebb, mint egy évvel korábban. Növekvő idegenforgalom: A megye kereskedelmi szálláshelyein közel 170 ezer vendéget fogadtak mintegy 367 ezer vendégéjszakára. A vendégek száma 10% kal, a vendégéjszakáké 12% kal több, mint az előző év azonos időszakában. A vendégek 11% át képező külföldek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma egyaránt 16% kal gyarapodott. Mezőgazdaság A megye gazdaságszerkezetére az országos átlagnál lényegesen magasabb mezőgazdasági szerepvállalás jellemző előnyös mezőgazdasági adottságokkal, beleértve az erdő, vad és halgazdálkodást is. Ehhez kapcsolódóan a megyében hagyományos élelmiszeripari kapacitások, nemzetközileg ismert történelmi borvidékek, márkák, borászok jellemzőek. A lakosság % a érintett a mezőgazdasági termelésben. Heves megyében van az ország termőterületének 3,8 % a, a szántó 3,5 % a, a gyepterület 3,7 %, a gyümölcsös terület 3,1 % a valamint a szőlőültetvények 8,6 % a. A megye összes területéből a szántó, a gyep és az erdő jelentősen felülmúlja az országos átlagot. A természetvédelemi területeknek nagy jelentősége van a megye jelenlegi térszerkezetében, mivel a védett területek az országos átlag feletti értéket mutatnak. A megye területe természetvédelmi szempontból különleges értékek hordozója, mely alapvetően abból adódik, hogy a hegyvidék és Alföld ütköző övezeteként sajátosan gazdag biodiverzitás alakult ki. 14

15 Demográfia Népesség fogyás: A lakosság száma 306 ezer, az előző évihez képest 0,9 % kal, több mint 2600 lakossal, 2007 hez viszonyítva 4,4% kal, több mint 14 ezer fővel csökkent (évente egy település tűnik el a megyei térképről). A megye lakóinak száma év végén 305,3 ezer fő volt, ezzel továbbra is 15. helyen szerepel a megyei rangsorban. A lakónépesség évek óta tartó folyamatos csökkenése meghaladja az országos átlagot a természetes fogyás és az elvándorlás következtében Heves megyében az előzetes adatok szerint a I. félévben tovább folytatódott a népesség fogyása. Öregedő társadalom, csökkenő gazdaságilag aktív népességszám: A éves nők száma 2005 évhez viszonyítva 4,9; a férfiaké 3,8% kal esett vissza évben A népesség korstruktúrája az idősebb korosztályok felé tolódott. A éves korosztályban 3 % % os a bővülés, a éves korosztályban 0,6 % os a csökkenés. Ugyanakkor átlagosan 9,8 % kal csökkent a gyermekek (0 14 évesek) száma, valamint az össznépességhez viszonyított hányaduk is mindkét nemnél közel azonos arányban (egy egy százalékponttal) mérséklődött. Az átlagos életkor növekedését elsősorban az okozza, hogy egyre kevesebb a gyermek. 3. ábra; A megyei korfa (2010) Forrás: KSH 15

16 4. ábra; A vándorlás alakulása Forrás: KSH Trendek és hatások: Növekvő (rohamos) külföldre távozási szándék Tanulók 20 40% a külföldi munkavállalást tervez Külföldön tartózkodás tervezett időtartama növekszik Belföldi vándorlás keletről nyugatra (Bp re) Fiatalok ideiglenes vándorlása növekszik (Egyetemek felé) Szuburbanizáció (városból a környező falvakba) Ingázás Vesztes régió: Észak Magyarország, Észak Alföld Generációs lyuk ( aktívak elmennek, passzívak maradnak) Vidék leszakadása Munkaerőpiac Foglalkoztatás A KSH munkaerő felmérése alapján 2012 II. negyedévében Heves megyében a éves népesség átlagosan 53,5% a volt jelen a munkaerőpiacon. Gazdaságilag aktív népességéből 108,5 ezer fő foglalkoztatottként, 19,6 ezer fő álláskeresőként szerepelt. A foglalkoztatottak száma 0,5% kal csökkent, a munkanélkülieké 11% kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. (A régión belül a legmagasabb foglalkoztatási arány (45,8%) és munkanélküliségi ráta(14,4%) a megyét jellemezte, de az országos átlagtól kedvezőtlenebbül alakultak, az előbbi4,8 százalékponttal maradt el, míg az utóbbi 3,5 százalékponttal haladta meg azt). 16

17 Az alkalmazás 65% % a a verseny, 29% a a költségvetési szférában valósult meg ). Az alkalmazásban állók közül a fizikai foglalkozásúak száma 2,4% kal bővült amelynek hátterében a fizikai munkát végző közfoglalkoztatottak számának nagyarányú növekedése áll a szellemieké 1,9% kal csökkent. A termelőszférán belül a mezőgazdaságban, a bányászatban gyarapodott a létszám, a többiben visszaesett. Havi bruttó átlagkereset Ft/fő/hó alatt van. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2012 elsőő félévében 197,7 ezer forint /hó/fő volt, az országostól 23 ezer forinttal kevesebb. A havi bruttó átlagkereset összességében 3,,9% kalemelkedett, a versenyszférában dolgozók fizetése 6,1% kal meghaladta, míg a költségvetési szférában dolgozóké 1,9% kal elmaradt a január jelentős növekedése nagymértékben befolyásolta. A termelő ágak közül az energiaiparban (392,9 ezer forint) a legmagasabbak a havi bruttó júniusitól. A közszféra átlagkeresetének csökkenését a közfoglalkoztatottak létszámának átlagkeresetek, míg a legalacsonyabbak az építőiparban (135 ezer forint). A szolgáltató szektorban a legnagyobb havi bruttó átlagkeresettel a pénzügyi szolgáltatásban (232,3 ezer forint) legkevesebbel (120,7 ezer forint) a vendéglátás ágban alkalmazásban állók rendelkeztek. A teljes munkaidőben alkalmazottak havi nettó átlagkeresetee családi kedvezmény nélkül számolva 128,1 ezer forint volt, 0,6% kal kevesebb, mint egy évvel korábban. 5. ábra; Nettó átlagkeresetek Forrás: NAV 17

18 Munkanélküliség a megyében (nyilvántartott álláskeresők) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint június végén Heves megyében fő álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk 3,3% kal csökkent az előző év azonos időpontjához képest. Az álláskeresők 50% a nő, 15% % a 25 év alatti és 11% % a pályakezdő. Álláskeresési járadékban 58% kal, álláskeresési segélyben 81% kal kevesebben részesültek, mint az előző év június végén. A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma 28% kal kevesebb, mint 2011 júniusában. Egy év alatt az egy álláshelyre jutók száma 18 ról 24 re emelkedett. A megyében az álláskeresők 44% % a legfeljebb általános iskolai, 51% a középfokú, 4,9% % a főiskolai, illetve egyetemi végzettséggel rendelkezett ábra; Néhány munkaerő piaci mutatószám Forrás: NMH Beruházások Heves megyében a megfigyelt megyei székhelyű gazdasági szervezetek 22,3 milliárd forintértékű fejlesztést valósítottak meg I. félévben, ami folyó áron 2,1% kal több mint az előzőév azonos időszakában (országosan 4,3% os mérséklődést tapasztalhattunk) év teljes beruházási teljesítménye folyó áron 62,9 milliárd Ft volt. Egy lakosra 73 ezer forint teljesítményérték jutott, az országos átlag hattizede. A megyei beruházások értéke az észak magyarországi fejlesztések háromtizedét, az országos 1,8% át adta. 7 Megjegyzés: Aktivitási arány: a foglalkoztatottakk és a munkanélküliek együttes száma a éves népesség százalékában. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottak száma a éves népesség százalékában. Munkanél küliségi ráta: munkanélküliek a gazdaságilag aktív (foglalkozatott+munkanélküli) éves népesség százalé kában. 18

19 A termelő ágak közül a mezőgazdaságban és az iparban növekedtek, az építőiparban mérséklődtek az invesztálások 2011 I. félévéhez képest Anyagi műszaki összetétel szerint a beruházások hattizede az iparban valósult meg,melynek 68% a a feldolgozóiparban realizálódott. Az ipari fejlesztések értéke folyó áron17% ka al gyarapodott januárjúniushoz képest, ezen belül az energiaiparban 30% os, a feldolgozóiparban 12% os emelkedést tapasztalhattunk. A I. félévi invesztálások kétharmada gépberuházás volt. A gépek, berendezések, járművek importálása és belföldi beszerzése is meghaladta az előző év azonos időszakit (21% kal, illetve 36% kal). Épületek és egyéb építmények létesítésére és korszerűsítésére 26% kal kevesebbet fordítottak, mint január júniusban. 7. ábra; Beruházások A beruházási tevékenység alacsony reálértéke nem segíti a technikai fejlődést, megújulást. Nagy mintavételű egyedi felmérés alapján általában megfogalmazható, hogy valósul meg a eszközpark pótlása sem. A források felélése a jövő versenyképe ességét veszélyezteti. Ipar, építőipar, kereskedelem A nagyvállalatok és az export húzza a megye gazdasági teljesítményét. Heves megye iparii teljesítményének évek óta tartó növekedése I. félévben is tovább folytatódott. A 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások megyei telephely szerinti adatai alapján a termelés volumene 12% % kal emelkedett (országosan 0,3% kal csökkent). A produktum 420,6 milliárd forintot tett ki, ami az országos 3,6% % a év végén a megyei székhelyű társaságok milliárd nettó árbevételt realizáltak. 19

20 Egy lakosra 1,4 millió forint termelési érték jutott, ez 17% kal magasabb, mint a hazai átlag. A megyei székhelyű 49 főnél nagyobb létszámmal működő szervezetek január júniusi 380 milliárd forint értékű produktuma 13% kal magasabb (az I. negyedévben 20% kal, a II. negyedévben 7,1% kal emelkedett) mint egy évvel korábban. Országosan ebben a körben 0,6% os csökkenést lehetett megfigyelni. A termelés növekedésének hajtóereje továbbra is az export, míg ennek volumene 20,5% kalgyarapodott, addig a belföldi értékesítés 4,9% kal esett vissza. Az ipar ágai közül a feldolgozóiparban 16% kal fokozódott, az energiaiparban 5% kal visszaesett a teljesítmény. A feldolgozóiparon belül a gépipar termelési részesedése a legjelentősebb, a megye kibocsátásának 78% át adta. Ágazatai közül a számítógép, elektronikai, optikai termékgyártás termelése 37% kal, az export 40% kal növekedett a belföldi eladás 24% os visszaesése mellett. A járműgyártás teljesítménye 5,7% kal, exportja 8,6% kal elmaradt az egy évvel korábbitól, viszont 56% kal nőtt a belföldi eladása. A villamos berendezés gyártás termelése5,5% kal, külpiaci értékesítése 17% kal bővült. A gép, gépi berendezés gyártása ágazattermelése valamelyest emelkedett. A fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártás (alumínium öntvények) kibocsátásának volumene 11% kal gyarapodott. A belföldi értékesítés 17% os visszaesését az export 33% os térnyerése ellensúlyozni tudta. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártás ágazat termelése 14% kal nőtt, exportja és a belföldi eladása is jelentősen meghaladta a I. félévit. Az egyéb feldolgozóipar produktuma szerény mértékben emelkedett. Figyelemre méltó a textilipar 10% os teljesítmény növekedése, amit mind az export, mind a belföldi értékesítés gyarapodása kísért. Heves megye ipara erősen exportorientált. A belföldi értékesítés 2012.I. félév során csökkent, a második félévben az export dinamikája is visszaesett év első felében az értékesítési árbevétel 78,5% a külföldről származott. Ez az arány 14 százalékponttal magasabb az országos átlagnál év végén a megyei székhelyű társaságok 610 milliárd nettó árbevételt realizáltak. Az export fő felvevő piaca az EU (jellemzően Németország), de a megyei vállalkozások komoly erőfeszítést tesznek orosz, közel és távol keleti piacok megnyerése érdekében is. Bővülő exportpiacok: Ukrajna, Oroszország, Kína. Az export részaránya a gépiparban a legmagasabb, 94%, ágazatai közül a elektronikai,termék gyártásánál ez a hányad 99%. A 4 főnél többet alkalmazó megyei székhelyű építőipari vállalkozások termelése 6,7 milliárd forintot ért el, összehasonlító áron 16% kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban A kereskedelem területén tapasztalható, hogy a tartós fogyasztási cikkek kereslete csökkent, míg az ún. napi fogyasztási cikkek iránti igény folyóáron kis mértékben növekedett. Az értékesítés szerkezetére jellemző, hogy az ún. Pláza stílusú bevásárlóközpontok rovására a helyi jelentőségű intézményes vásárlások növekedtek a lakosság részéről (ennek részbeni oka az üzemanyag áremelkedés, mely inkább helyben tartja a vásárlókat). 20

21 Kistérségenkénti teljesítmények Heves megyében hét kistérséget határoltak le, melyek között gazdasági téren erőteljes különbségeket találunk. Az egri, a hatvani és a gyöngyösi gazdasági súlya meghatározó, ami abban is megmutatkozik, hogy míg a lakosok 68,6 százaléka él a hozzájuk tartozó településeken, addig ebben a három kistérségben működik a megyei összes befektetett saját tőke kilenctizede, és ezzel összefüggésben itt realizálódik a hozzáadott érték 89,7 százaléka is. 8. ábra; Néhány kistérségi adat Fontosabb gazdasági mutatók megoszlása kistérségenként év Eger Gyöngyös Hatvan Nem kiemelt kistérségek Nettó árbevétel Export Hozzáadott érték Bér Létszám Saját tőke Külföldi tőke 30,6% 32,4% 30,9% 34,7% 37,9% 24,3% 33,1% 22,6% 36,5% 10,3% 7,0% 56,6% 4,0% 36,8% 21,9% 10,3% 30,6% 22,1% 12,6% 25,8% 18,6% 17,7% 34,5% 31,3% 10,0% 54,3% 10,0% 2,6% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Ebben a három térségben lényegesen több a vállalkozás, mint a megye egyéb részein, itt működik a vállalkozások 81,1 százaléka. Heves megyében 2011 ben ezer lakosra 27 társas vállalkozás jutott, ezen belül a fejlett térségek átlaga 32, a kevésbé fejlettekké mindössze 16. A nagy tőkeerejű és létszámú, gyors fejlődést produkáló vállalkozások is főleg ezekbe a térségekbe települtek, míg az infrastrukturális szempontból fejletlenebb térségek a befektetők szempontjából nem bizonyultak annyira vonzónak. Az egy lakosra jutó nettó árbevétel, export valamint saját tőke a hatvani kistérségben a legmagasabb, míg a fajlagos belföldi értékesítés és a hozzáadott érték a gyöngyösiben. A három kiemelt térség súlya a megyei teljesítményekből az előző évhez képest kismértékben tovább erősödött. A megye négy nem kiemelt kistérségében, ahol a lakosság mintegy 31,4 százaléka él, a befektetett saját tőkének csupán 10,0 százaléka működik, és a vállalkozások a hozzáadott értéknek mindössze 10,3 százalékát állítják elő. 21

22 Méretnagyság szerint kategorizált vállalkozói körök gazdasági teljesítménye A megye gazdaságának méretnagyság szerinti szerkezetére továbbra is jellemző a tőkeszegény kisvállalkozások (azon belül a mikro vállalkozások) magas részaránya, ugyanakkor a kevés számú, de nagy teljesítményértéket realizáló nagyvállalkozás. Hiányzik egy erős középmezőny. A befektetett tőke méretnagyság szerinti eloszlása továbbra is egyenlőtlen. Többsége, több mint fele a szűk számú nagyvállalkozásoknál funkcionál, ezen belül különösen a külföldi tőkéből meghatározó a súlyuk. közel 70 százalék. A gazdasági teljesítmények az aránytalan tőkeeloszlás következtében az egyes vállalkozói körök között erősen differenciáltak. 9. ábra; Néhány gazdasági mutató vállalatméret szerint Kisvállalkozás (0 49 fő) Középvállalkozás ( fő) Nagyvállalkozás (250 fő és felette) Nettó árbevétel 2010 ben 30,8% 21,1% 48,1% Nettó árbevétel 2011 ben 27,5% 21,7% 50,7% Hozzáadott érték 2010 ben 28,0% 20,2% 51,9% Hozzáadott érték 2011 ben 26,2% 22,5% 51,3% Létszám 2010 ben 49,1% 24,2% 26,7% Létszám 2011 ben 46,1% 26,4% 27,5% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Nagyvállalatok biztosítják az árbevétel, hozzáadott érték és export meghatározó hányadát. A kisszámú nagyvállalkozás a megyei nettó árbevétel több mint felét, az export 80,5 százalékát produkálta, s e cégek biztosították hozzáadott érték több mint felét is. A jövedelmezőség a középvállalkozások kivételével mindegyik kategóriában javult az előző évhez képest. A nagyvállalkozások adózás előtti eredmény kismértékű növekedése lényegében a évi szintet biztosította, ők produkálták a megyei szintű 37,5 milliárd Ft adózás előtti eredmény legnagyobb hányadát, 33,2 milliárd Ft ot. A közepes méretű vállalkozások az előző évi 5,0 milliárd Ft összesített eredmény után tárgyévben 2,8 milliárd Ft veszteséget produkáltak. A kisvállalkozások eredmény pozíciója kismértékben javult +1,7 % kal 7,0 milliárd Ft ra növekedett, ezen belül a mikro vállalkozásoké, az előző évinek több mint négytizedével 2,3 milliárd Ft ra. A kis és középvállalkozások szerepe a foglalkoztatás területén kiemelkedő. A kis és közepes vállalkozások a megye teljesítményéből jelentős súllyal bírnak, jóval nagyobb azonban a foglalkoztatásban betöltött szerepük. A foglalkoztatottak legnagyobb hányada, 72,5 százaléka a kis és középvállalkozásoknál talál megélhetést, azonban az átlagkeresetek jóval 22

23 alacsonyabbak a nagyvállalkozásokénál. A kisvállalkozásoknál alkalmazásban állók ezer Ft/fő s átlagkeresete jóval elmarad a megyei átlag ezer Ft/fő értékétől, nem éri el annak kétharmadát. Különösen a mikro vállalkozásoknál dolgozók átlagbére alacsony, mindössze 27,1 % kal haladja meg a ( Ft/hó, 936 ezer Ft/év) minimálbért, szemben a nagyvállalkozásoknál alkalmazottak minimálbér 3,7 szeresét kitevő átlagkeresetével (3.471 ezer Ft/fő). A középvállalkozásoknál az alkalmazottak átlagbére jelentősen, mintegy 10 % kal emelkedett, a megyei átlagot azonban még így sem éri és mindössze 59,0 százaléka a nagyvállalkozásoknál alkalmazottakénak. Hatékonyság A befektetett tőke hatékonysága, (a saját tőkére vetített hozzáadott érték) a kisvállalkozói körben 55,7 százalék, összességében 4,2 százalékponttal magasabb a nagyvállalkozásokénál. A középvállalkozásoknál a legmagasabb a befektetett tőke hozadéka, 90,3 százalék, amely meghaladja a megyei (58,3 százalék) és nagyvállalkozói (51,5 százalék) átlagot is. Tehát a kisés középvállalkozói körben relatíve kedvezőbb a befektetett tőke hatékonysága. Az élő munka hatékonysága, vagyis az egy fő által éves szinten előállított hozzáadott érték a kisvállalkozásoknál ezer Ft, a közepes méretűeknél átlagosan ezer Ft, mindkét kategóriában lényegesen alacsonyabb a nagyvállalatokénál ( ezer Ft), ahol a korszerű technikai felszereltség biztosítja a munkaerő magasabb termelékenységét. Legnagyobb, megyei átlagot meghaladó javulás (9,1 százalék) a társaságok mindössze 1,4 százalékát kitevő középvállalkozói körben tapasztalható Vállalkozások száma, összetétele (területi, ágazati szinten) Országos helyzetkép december 31 én országos szinten a regisztrált gazdasági szervezetek száma 1 millió 790 ezer volt, 48 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az új regisztrációk és a megszűnések egyenlegeként a növekedés a bejegyzett vállalkozások számának közel 45 ezres, a nonprofit szervezetek számának 3 ezret meghaladó növekedéséből adódott össze, miközben a költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek száma 251 el csökkent. A gazdálkodási formák január 1 jétől alkalmazott besorolása következtében a nonprofit szervezetek száma jelentősen emelkedett. Ezzel párhuzamosan a társas vállalkozások száma pedig csökkent. Néhány eddig vállalkozások közé sorolt gazdálkodási forma átkerült részben a nonprofit szervezetek, részben az egyéb szervezetek közé. Ezek közül a legjelentősebb a társasházak mintegy 35 ezer tételes átsorolása, mely következtében a nonprofit szervezetek száma közel másfélszeresére ugrott. Említést érdemelnek továbbá a háztartások, amelyek háztartási munkát végző alkalmazottakat foglalkoztatnak. E gazdálkodási forma kivált az egyéni vállalkozásokból, a változás több mint 1200 egyéni vállalkozást érintett, melyeket az egyéb szervezetek kategóriájába soroltak be. A többi átsorolás mértéke elhanyagolható, csupán pár tíz tételt érint. 23

24 Regisztrált vállalkozások Heves megyében Heves megye tekintetében a december 31 i állapot szerint a regisztrált gazdasági szervezetek száma volt, ami 102,08% os növekedést mutat az előző évhez viszonyítva. A vállalkozásokat tekintve volt az összes regisztrált vállalkozás. Ebből egyéni, míg társas vállalkozásként szerepelt a nyilvántartásokban. A változások tendenciája megegyezik az országosnál írtakkal. A évet viszonyítási alapnak tekintve minden kategóriát a dinamikus növekedés jellemzi. 1. táblázat; Regisztrált vállalkozások Heves megyében ( ) Év Regisztrált gazdasági szervezet Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Összes vállalkozás Változás 182,25% 158,53% 195,83% 185,40% A kb. 1 évtizedes időszak egyes éveinek változását vizsgálva a regisztrált társas vállalkozások számának folyamatos emelkedése látható, illetve törés mutatkozik e tekintetben a 2011 es évben. A másik jellemzően domináns kategória az regisztrált egyéni vállalkozások számának növekedése. Jól látható a évek viszonylatában egy drasztikus emelkedés, ami az őstermelőkre vonatkozó szabályozás eredménye. E szerint látható a jogi személyiség nélküli vállalkozások számának növekedésében az őstermelők adózásba bevont hatása. A működő vállalkozásokon belül a legnagyobb részarányt a szolgáltató, ezt követi az ipari, és végül a mezőgazdasági vállalkozások képviselik. A vállalkozási sűrűségben a legkisebb visszaesés az időszakban vidéki és megyei viszonylatban egyaránt a mezőgazdaság terén mutatható ki. Megjegyzendő továbbá, hogy ez az egyetlen ágazat, melyben Heves megye az időszak egészében meghaladja a vidéki átlagot, ugyanakkor a visszaesés üteme is nagyobb éppen duplája a vidéki átlagnál. Egyéni vállalkozások A regisztrált egyéni vállalkozásokat három kategóriába főfoglalkozású, mellékfoglalkozású, nyugdíjas sorolják. A évek elejének kisebb mértékű visszaesése után az egyes kategóriákra a stagnálás és évig néhány százalékos növekedés volt jellemző. Az őstermelők belépése évtől drasztikusan megemelte a regisztráltak számát, illetve megváltoztatta a struktúrára addig jellemző összetételt. Amíg korábban a regisztrált főfoglalkozású egyéni vállalkozások voltak túlsúlyban, bár némi növekedés e területen is tapasztalható, azonban ez megváltozott. Előtérbe kerültek a mellékfoglalkozású regisztrált egyéni vállalkozások gyakorlói és a főfoglalkozásúak mellé felzárkóztak a nyugdíjas vállalkozók. Következtetéskén megállapítható, hogy az őstermelők döntő hányada 36 órát meghaladó alkalmazotti munkaviszony vagy nyugdíj mellett gyakorolja tevékenységét. 24

25 HEVES MEGYE SZAKKKÉPZÉS FEJLESSZTÉSI KONCEPPCIÓJA Az érdeemi munkavvállalókat jeelentő főfoglalkozású egyéni vállalkozások sszáma gyakkorlatilag alig válttozott az elm múlt 5 8 év alatt. A kamaara szorgallmazza, ho ogy a vállaalkozói szelllem javuljo on, pl. felssőszinten az a ezzel kapcsolatos oktatás a vállalkozóvá váálás orientáációját suggallja a hallgatóknak. Fontos alapvető ő célunk, ho ogy az oktattás gazdasáág kapcsolatta tovább kközeledjen eegymáshoz. Egyébkéént a statiszztikák megttévesztőek lehetnek, ugyan is a váállalkozásokk száma me egugrott, de ez egyrészt a mezőgazzdasági tevékenysége et végző ágazat á kifeehéredésén nek volt köszönh hető, másréészt elterjedt az a gyaakorlat, hoggy főállású munkavállaalók másodállásban egyéni vvállalkozókéént tevéken nykednek. M Megerősítve e az előbbi gondolatokkat a Hevess Megyei Kereskeedelmi és Iparkamara elkötelezett a vállalkkozói szellem bővítésee terén, ezzzel is az öngondoskodás tudatosításáb ban a lakossság irányábaa. Létszám kategó ória szerintti regisztrráció Heve es megyéb ben Másik fontos f szerkezeti jellemző a vállalkozások létszám kat l tegória szerrinti összettétele. A megye évi arrányait tekintve az 1 9 főt alkalmaazók részaráánya (74,69 9%) kiemelkkedő. A 0 és ismeretlen főt fo oglalkoztató ó kategória tartalmazza azon egyééni vállalkozzásokat is (2 23,25%), melyek nem tartanak alkalmaazottat. Összességébe en megállap pítható, hoggy megyénkkre a ki sebb alkkalmazotti létszámmall rendelkező ő vállalkozáások a jellem mzőek. A főnél töb bb alkal mazottaal rendelkezző vállalkozások (16 db b megyei szinten) részaaránya szintte elenyésző ő, holott az alkalmazotti létsszámukat teekintve súlyyuk a munkaaerő piacon n jelentős, éértve ez alattt a kép zett mu unkaerő kereslet generrált forrásaitt is. Sajnálaatos módon megállapíttható, hogy nem tu dott meegerősödni a fő őt középvállalati foglalkoztató vállalkozói réteg, mely báázisát je lenthetn né a hazánkkban letelep pült multinaacionális vállalkozások beszállítói rendszerének. 10. ábra; V Vállalkozások összetétele létszám kaategória szerrint Heves m megye; fős regisztrált vállalkkozások; 530 0; 1% fős reegisztrált vállaalkozások; 2 293; 1% fős regisztrált vállalkozások;; 114; 0% fős regisztrrált vállalkozássok; 11; 0% 500 és töb bb fős regisztrrált vállalkozássok; 5; 0% 1 9 fős regisztrrált vállalkozásokk; 34557; 75% 0 és issmeretlen fős vállalkozások; ; 23% 25

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. MÁRCIUS Jóváhagyta: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság... Bihall Tamás elnök

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Ügyiratszám:0003/16-MFK Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési stratégia a 2015. évi jogszabályváltozások alapján felülvizsgált változat Bács-Kiskun

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. március 26. Tartalomjegyzék I. A Csongrád megyei szakképzés-fejlesztési koncepció célja 3 II. Helyzetelemzés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós Tisztelt Olvasó! Nógrád megyében idén elsõ alkalommal és nem titkolva, hogy hagyományteremtõ szándékkal jelentkezik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nógrád Megyei Hírlap és az APEH Észak-magyarországi

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció

Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zalaegerszeg, 2013. március 28. Tartalom 1. Helyzetelemzés 4 1.1. Jogszabályi környezet vizsgálata, meghatározó rendelkezések értelmezése, 4 felvázolása, az

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Tolna megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

Tolna megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Tolna megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Készült a Tolna Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság számára Szekszárd 2013 1 Tartalomjegyzék Előzmények, preambulum... 4 Bevezetés... 6 A szakképzés szerkezeti

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020) Szombathely, 2013. május 13.

Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020) Szombathely, 2013. május 13. Vas megyei szakképzés-fejlesztési koncepció (2013-2020) Szombathely, 2013. május 13. 1 1. BEVEZETŐ... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 5 2.1. SZAKKÉPZÉS SZERVEZÉSÉT ALAPVETŐEN MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK... 5 2.2.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA

VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA NFA-KA-NGM 11/2013/TK. számú támogatási szerződés keretében VAS MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Készítette: BFH Európa Kft. Szombathely,

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok trendek 1. táblázat: Havi bruttó átlagkereset régiónként... 32 Közelkép 1.1. táblázat: Foglalkoztatás a 15 59 éves, nem tanuló népességben különböző meghatározások

Részletesebben

Beszámoló a 2011. év I. félévi tevékenységről

Beszámoló a 2011. év I. félévi tevékenységről TARTALOMJEGYZÉK I. BESZÁMOLÓ A KORMÁNYHIVATAL 2011. ÉV I. FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 4 1. Bevezetés 4 1.1. A megye főbb jellemzőinek bemutatása 4 1.2. A Kormányhivatal megalakulása, jogállása 6 2. A törvényességi

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A közfoglalkoztatás. Közfoglalkoztatás Magyarországon

A közfoglalkoztatás. Közfoglalkoztatás Magyarországon A közfoglalkoztatás jó gyakorlatai Közfoglalkoztatás Magyarországon 2014-2015 Felelős kiadó: Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Weboldal: http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium Nyomda: Duna-Mix Kft.,

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) 2011. évi közoktatás és a szakképzés új és

ELŐTERJESZTÉS (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) 2011. évi közoktatás és a szakképzés új és ELŐTERJESZTÉS Borsod-Abaúj-Zemplén Megye iskolarendszerű szakképzésének átalakítására (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) A 2011. évi hazai jogalkotás folyamatában

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye szakképzésében

A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye szakképzésében A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye szakképzésében (Kiegészítés Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési 2013-2020. koncepciójához) Készült: Debrecen, 2014. november 25. Készítette: Dr. Erdei Gábor

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól

375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól 375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A feladatellátás szervezettsége,

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/8386. számú JELENTÉS az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről I-II. kötet I. kötet Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2016. január Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. augusztus 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben