ELŐTERJESZTÉS (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) évi közoktatás és a szakképzés új és

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS Borsod-Abaúj-Zemplén Megye iskolarendszerű szakképzésének átalakítására (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) A évi hazai jogalkotás folyamatában a közoktatás és a szakképzés szervezését, működési feltételeit számottevően új és módosító előírások láttak napvilágot. A reformprogram végrehajtásához szükséges törvények keretei között megváltozott a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.), annak számos rendelkezése és módosultak a szakképzés feladatainak ellátására irányuló, a köznevelési törvényben (a továbbiakban: Nkt.) rögzített előírások is. Az újonnan kiadott a köznevelésről szóló évi CXC. törvény, valamint a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény új alapokra helyezte a szakképzés megszervezését az állami fenntartó részére. E törvények adják a szak- és köznevelést érintő reformok megvalósításának alapját, melynek céljai a szakképzés hatékonyabb megszervezésében, szakmai és módszertani megújításának lehetőségében, a gazdaság szereplőinek szakképzésbe történő hatékonyabb bevonásában, a piacképes szakmák képzésében keresendők. Mindezek értelmében szeptember 1. után alapjaiban változik meg szakképzési rendszerünk. A szakképzésről szóló törvény rendelkezései a szakképzésre és a Térségi Integrált Szakképző Központok tekintetében egy centralizált, az egységes irányítási rendszer irányába mutatnak. A fenti jogszabályokhoz illeszkedve megjelent a Kormány 1198/2011. (VI. 17.) határozata, mely a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására vonatkozó koncepciót tartalmazza. Az új szakképzési koncepció szerint az elmúlt két évtized reformjainak sorozata nem érte el célját: az iskolai rendszerű szakképzés kibocsátása szerkezetében és mennyiségében is egyre távolabb került a munkaerőpiac szakemberigényeitől. A kétkezi munka leértékelődött, némely ágazatokban szakemberhiány, máshol túlképzés mutatkozott. Ráadásul átrétegződött teljesen a szakképzésben résztvevők aránya képzésenként, hiszen a fiatalok 80 %-a az érettségit (is) adó képzésekben tanul. A gondokat még tetézte a demográfiai mélyrepülés is, hiszen a tanulók száma az általános iskolákban drasztikusan kevesebb lett 1990 óta. Teljesen újra kell gondolnunk, akár a négy évvel ezelőtti koncepciót is, annál is inkább, mert nem ad hoc jellegű döntésekkel próbál a gazdasági és oktatási kormányzat egy rendszert megreformálni, hanem egy világos koncepció mentén jelölte ki a követendő utat, immáron a kamarákkal, és különösen a Magyar 1

2 Kereskedelmi és Iparkamarával szoros szövetségben. A koncepcióban megfogalmazottak szerint: A szakképzés azon belül a TISZK-ek rendszerének alapvető átalakításon kell átmennie. A szakképzés intézményrendszeréről így a feladatellátás megszervezéséről is az Szt. 4. fejezet 5. - a rendelkezik aszerint, hogy a szakképző iskola állami fenntartója szakképzési feladatait megyénként egyetlen szakképző iskola fenntartásával látja el, a hivatkozott jogszabályi helyen megfogalmazott kivételekkel. A rendelkezés az intézmények teljes körére vonatkozik, kivételt képez a művészeti és speciális szakiskolai képzés. Ennek alapján, ha az állami fenntartónként számított szakképző iskolai tanulói létszám 3 év átlagában az adott fenntartó megyei, fővárosi hatáskörű szervezeti egysége esetében meghaladja a tízezret, akkor az állami fenntartó több szakképző iskola fenntartásával is elláthatja a megyei, fővárosi szakképzési feladatokat úgy, hogy valamennyi szakképző iskola tanulói létszáma az ötezer főt meghaladja. Figyelemmel kell lenni továbbá arra, ha a megyében az állami fenntartású szakképző iskolai tanulólétszám a tízezret nem éri el, a megyei szakképző iskolai feladatok legfeljebb két - legalább kétezer tanulóval működő - állami fenntartású szakképző iskola keretében láthatóak el. A fenntartó a jogszabályban foglalt létszámfeltételek teljesülését szakképző iskolájában folyamatosan vizsgálja. Amennyiben a hivatalos októberi statisztikai adatok alapján a fenntartó azt állapítja meg, hogy intézményében az előírt feltételek szerinti tanulói létszám nyolcvanöt százalékát az egymást követő két tanévben nem éri el, úgy a fenntartó intézkedési tervet készít, amelyet a területileg illetékes kormányhivatal hagy jóvá, ennek alapján a fenntartó a következő tanév végéig dönt az átszervezésről. Az állami fenntartónak kiemelt figyelemmel kell lennie az átalakítást illetően arra a tényre, hogy a jelenleg meglévő fenntartási időszakban lévő Térségi Integrált Szakképző Központjainak iskoláiban teljes integrációval történő átalakítása nem veszélyeztetheti az ún. Támogatási Szerződés -ekben vállaltakat és az nem járhat visszafizetési kötelezettséggel. Az esetleges átalakítás a vonatkozó közoktatási/köznevelési, szakképzési és egyéb az uniós források felhasználását érintő jogszabályok pontos figyelembe vételével történhet. Az Uniós források felhasználásával kapcsolatban elsősorban a 1083/2006. EK rendelet, valamint a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről a két legfontosabb jogforrás. 2

3 Az átalakítás szempontjából alapvetően meghatározó jogforrás a 1083/2006. EK rendelet 57. cikk, amely (szóhasználatát követve) a Műveletek tartósságáról rendelkezik a következők szerint: (1) A tagállam vagy az irányító hatóság biztosítja, hogy egy művelet csak akkor tartja meg az alapokból származó hozzájárulást, ha a művelet befejeződését követő öt éven belül vagy olyan tagállamokban, amelyek éltek azzal a lehetőséggel, hogy ezt a határidőt a KKV-kba történő beruházás vagy az ezek által teremtett munkahelyek fenntartása érdekében csökkentsék, három éven belül a műveletet illetően nem történik olyan jelentős módosulás, amely: a) jellegét vagy végrehajtási feltételeit érinti, illetve valamely cégnek vagy közjogi szervnek jogtalan előnyt biztosít; és b) valamely infrastruktúraegység tulajdonjogának jellegében bekövetkezett változásból vagy egy termelőtevékenység megszűnéséből ered. A fentieknek megfelelően a 1083/2006. EK rendelet értelmében a TISZK szintű szolgáltatások azaz a kialakított közösségi funkciók számának fenntartása, a vállalt indikátorok teljesülése 3 évig, a TISZK működtetése 5 éven keresztül kötelező, a jogi forma és az irányítási struktúra azonban változhat, azaz a TISZK-modell és a menedzsment szervezet átalakítható. A szakképzés tekintetében a következő főbb problémák jellemzik a várost, és tágabb értelemben az egész megyét, régiót is: Az előbbiből következik, hogy nincs összehangolva az öt intézmény, így a város és a megye képzési struktúrája sem, és összességében nem felel meg a piac munkaerőt érintő elvárásainak. A szakképzők nem csak szakember-utánpótlási feladatokat, hanem közoktatási feladatot is ellátnak. Ezt sokszor nem vették figyelembe a döntéshozók. A rendszer nem foglalkozik kiemelten a leszakadó rétegekkel, nincsenek garanciális elemek beépítve. Az élethosszig tartó tanulást támogató feltételrendszer nem alakult még ki, sem humánerőforrások, sem infrastruktúra szempontjából (tanácsadás, gyakorlati helyek). 3

4 A tanulók lemorzsolódási adatai mind a szakközépiskolákban, mind a szakiskolákban magasak, melynek következményeként nő a szakképzetlen munkanélküliek aránya. Az iskolarendszer nem követte a demográfiai változásokat, kapacitásfelesleg van. A jelenlegi szakképzés piaci igényeknek való megfeleltetéséhez folyamatos munkaerő-piaci vizsgálódásra van szükség. A képzők és a munkahelyek között nincs közvetlen és szoros kapcsolat. Az iskolai tanműhelyek fenntartása, fejlesztése és üzemeltetése kulcskérdéssé válik a duális képzés bevezetésével. Szükség van a meglévő eszközpark jobb kihasználására. Egyelőre nem szolgálja az infrastruktúra a saját bevételek növelését sem. Komoly terheket jelent még évekig a TÁMOP projektek keretében megvalósult tartalmi fejlesztések, a vállalt indikátorok teljesítése, az ún. közösségi szolgáltatások fenntartása és a TIOP pályázatok keretében rendszerbe állított gépek, berendezések üzemeltetése, és fenntartása. Nagyobb hangsúlyt és finanszírozási forrás kell a beiskolázáshoz szükséges hatékony marketingkommunikációhoz. A felnőttképzés aránya továbbra is kicsi, megfelelő feladatelosztással biztosítható lenne az intézményeknek a felnőttképzésben való aktívabb és hatékonyabb közreműködése. Szükség van a létszámbővítés, illetve megtartás miatt a nappali és egyéb formában megvalósuló felnőttképzések bevezetésére. Egyre magasabb a szakképzésben résztvevők között a hátrányos helyzetű, és az ún. SNI-s tanulók száma. Az ellátás az alapfeladat része, de nagyban korlátozza az intézményi finanszírozás elmaradása, ami szakmai aggályokat is felvet. Nincs bevezetve, és megfelelően kiépítve (az intézmények önhibáján kívül), egy egységes elvekre épülő pályakövetési rendszer, nem kap semmilyen támogatást az intézmény pályaválasztási és pályaorientációs tevékenysége a TÁMOP-os projektek befejezését követően. A TISZK vezető és a partnerintézmények közötti információáramlás esetleges és sokszor formális, a meglévő intézmények között létrejött együttműködési megállapodások nem töltik be a szerepüket. 4

5 A városban és a megyében működő öt TISZK Uniós forrással fejlesztett központi és egyéb tanműhelyeinek kapacitása a koordináció hiányában nem kellően kihasznált sem a nappali rendszerű iskolai oktatás, sem pedig a felnőttképzés területén. Jelenleg a megyében működő öt TISZK ötféle egymástól függetlenül elkészített belső szakmai és irányítási alapdokumentáció szerint működik. Jelenleg a megye intézményei között nincs valós együttműködés. Hangsúlyozni kell, hogy a foglalkoztatási helyzet javulása mind a keresleti, mind a kínálati oldalon csak hosszabb távon remélhető. A kínálati oldal esetében, tehát a szakképző intézményeknél, kiemelkedő szerepe van az olyan oktatási stratégiának, mely a munkaerőpiac kínálati oldalának megfelelőségét alapvetően javítja, igazodik a valós elvárásokhoz. Ennek lényegi pontjai a következők: A megye adottságainál fogva az oktatási stratégia középpontjába továbbra is a szakképzést kívánatos állítani. Az SNI-s, HHH-s tanulókra kiemelt figyelmet kell fordítani, folytatni kell az ilyen irányú pedagógus-továbbképzéseket. A lehető legoptimálisabb módon fel kell készülni a Hídprogramok bevezetésére. Fokozottan kell figyelembe venni a roma fiatalok szociológiai specialitásait a szakképzésben. Biztosítani kell az anyagi erőforrásokat a TIOP pályázatok keretében beszerzett gépek, berendezések működtetéséhez, illetve a gépekhez kapcsolódó szakmák megfelelő mértékű beiskolázását. A duális (3 évfolyamos) képzés bevezetése nagy kihívás lesz az intézményeknek, de még nagyobb a fenntartónak. Az integrált intézményrendszernek figyelemmel kell lenni az új képzés megkövetelte humánerőforrás változásokra, amely átképzésekkel, több szakirányú végzettségű oktató felvételével járhat. Külön figyelmet kell fordítani a szakképzési kerettantervek befogadására, gyors és hatékony alkalmazására. A gyakorlati képzés helyszínéül szolgáló iskolai tanműhelyeket, kabineteket szintén alkalmassá kell tenni a törvényi változásokból adódó feladatok elvégzésére. Kapcsolatot kell kiépíteni a kamarai adatbázisokkal a gyakorlati képzések adatairól, a munkaügyi központok aktuális adatait is figyelembe véve. A duális képzés okozta többletköltségek hatásának csökkentésére széles alapokon nyugvó kapcsolatrendszert kell kiépíteni a gazdálkodó szervezetekkel, elsősorban ott, ahol a tanulóképzés folyik. Fel kell tárni azoknak a munkáknak a körét, amelyek szolgálják a tanulók szakmai fejlődését, de segítenek a meglévő iskolai gépek, 5

6 berendezések sokkal jobb kihasználásában is. Ezek révén többletbevételre lesz lehetőség, ami a képzőknél kell, hogy maradjon. Be kell építeni a munkaerő-piaci igényfelmérést is, hiszen a képzési rendszernek végső soron és hosszú távon ezt kell kiszolgálnia. Szükség van az új OKJ szerinti szakmák bevezetésére, a szakmakínálat bővítésére, hozzáigazítására az igényekhez, az intézmények rugalmas alkalmazkodási képességének megteremtésével. Sokkal komolyabb hangsúlyt kell kapnia a felnőttképzésnek, amelyet ki kell terjeszteni a nappali képzés területére is. A nem nappali rendszerű, de iskolán belüli képzések esetében az általánosan művelő (gimnáziumi) képzések felől, el kell mozdulni a szakmai érettségit adó képzések felé. Ide tartozik még a másodszakmás képzések sokkal erőteljesebb preferálása. Mindezek a bevételi oldal növelését is szolgálják, a tanulói létszám bővítése mellett. Továbbra is képviselni kell, hogy a TISZK-ek bázisán létrejött integrált szakképző iskolák legyenek akkreditált felnőttképzési és módszertani központok, amelyek előnyt élveznek más képzőkkel szemben. Létre kell hozni az intézmények számára egy egységes, és valóban használható pályakövetési rendszert. Komoly hangsúlyt kell helyezni az előző iskolaszint, az általános iskolák felé megnyilvánuló tájékoztatásra. Jobban fel kell készíteni ezeket az intézményeket arra, hogy széleskörű információkkal rendelkezzenek a városi szakképző intézményrendszer nyújtotta lehetőségekről. Az átalakítás egyik legfontosabb célja kell legyen az egységes irányítási rendszer kialakítása. Az átalakítás jelenlegi struktúrájában alapkövetelmény, hogy egy intézmény nem lehet több TISZK-nek a tagja. A pedagógiai szakszolgálati feladatokkal kapcsolatos intézkedés A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 3. (1) bekezdése alapján a pedagógiai szakszolgálatokat az Nkt. 18. (2) bekezdésében foglalt valamennyi szakszolgálati feladatra kiterjedően az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében megyénként és a fővárosban egy, a Központ által fenntartott pedagógiai szakszolgálati intézmény (a továbbiakban: Intézmény), továbbá az állami 6

7 feladatellátásban az oktatásért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) kötött köznevelési szerződés alapján részt vevő, a (4) bekezdésben foglalt fenntartó fenntartásában működő pedagógiai szakszolgálati intézmények látják el. A fenti jogszabályi rendelkezés alapján a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartói irányítása alatt működő állami fenntartású nevelési-oktatási intézmények a pedagógiai szakszolgálati feladatokat nem láthatják el. Az intézmények alapító okiratából ezen feladatokat ki kell venni, az intézmény nevében e feladatok ellátására utaló intézménytípust nem lehet szerepeltetni. Intézményátszervezés Az intézményátszervezésből adódóan Borsod-Abaúj Zemplén Megyében 5 szakképző létrehozására tesznek javaslatot. Miskolcon három intézmény, valamint további két intézmény lenne a megyében a Sajó menti és a Zempléni TISZK-ek jelenleg meglévő intézményi bázisán teljes intézményi integráció mellett, így jönne létre az öt Integrált Szakképző Iskola. Az öt Integrált Szakképző Iskola, mint több célú közös igazgatású intézményként kerülne megalapításra, amely áll a székhely intézményből és tagintézményekből, illetve tekintettel a Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásába kerülő és az egyházi fenntartásban lévő ún. TISZK-es iskolákra, valamint a szét nem szervezhető többcélú intézmények és a gyógypedagógiai intézmények szakképző iskoláira telephelyekből, így egy székhely intézményhez kötötten egy OM azonosító mellett működhetnek az Integrált Szakképző Iskolák. Ez a megoldás megegyezik az ún. Holland modellel. A Széchenyi István TISZK bázisán létrejövő Integrált Szakképző Iskola A Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központban résztvevő intézmények: Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (3529 Miskolc, Ifjúság u ) Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola ( 3532 Miskolc, Rácz Á. u ) A Széchenyi TISZK esetében a Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola, valamint a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium önállóságuk megtartása mellett egymással együttműködési megállapodást kötöttek. Vállalták, hogy szakképzésüket összehangolják, az alapozó képzést követően tanulóikat a fogadó iskolákba 7

8 helyezik át, a fogadóiskola felel (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium) a szakképzésért, a vizsgák lebonyolításáért, de a képzés továbbra is a küldő intézményben, annak tanáraival zajlik. A pályázat fenntartási időszakában a fenti intézmények a projektnek továbbra is tagjai lesznek azzal az eltéréssel, hogy a Martin János Szakképző Iskola, a Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium a korábbi Miskolci Térségi Integrált Szakképző Központ tagja, valamint a tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium kerülnek további integrációra az újonnan létrehozandó szakképző iskolához beolvadással. A tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (székhelye: 3580 Tiszaújváros, Munkácsy Mihály út 13.) szétválasztásra kerül. A gimnáziumi része (az OM azonosítójának megtartásával) lesz önálló, tiszta profilú intézmény. A szakképzési része (a kollégiummal) leválasztásra kerül, neve Brassai Sámuel Szakképző Iskola és Kollégium (3580 Tiszaújváros, Rózsa utca 10.) tagintézményként kerül az újonnan létrehozandó szakképző iskolához beolvadással. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerülethez tartozó Miskolc Megyei Jogú Városban szakképzést folytató intézmények tekintetében a Sztv. 5. (2) és (7) bekezdéseiben foglalt rendelkezések alapján arra teszünk javaslatot, hogy a Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ bázisán létrejött Széchenyi István Integrált Szakképző Iskola néven a következő intézmények integrációjával valósuljon meg: A tagintézmény jogelőd intézményei a fent leírtaknak megfelelően a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumba történő beolvadással szűnnek meg. Az integrált szakképző iskola nevének és a tagintézmények nevének megállapításában a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet ai a mérvadóak. Az integrált intézmény OM azonosítója: Az integrált intézmény neve: Széchenyi István Integrált Szakképző Iskola és Kollégium A székhelyintézmény neve: Széchenyi István Integrált Szakképző Iskola és Kollégium Székhelyintézménye Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Az integrált intézmény tagintézményei: 8

9 - a jelenlegi Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola új neve Széchenyi István Integrált Szakképző Iskola Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskolai Tagiskolája; - a jelenlegi Martin János Szakképző Iskola új neve Széchenyi István Integrált Szakképző Iskola Martin János Szakképző Iskola Tagiskolája; - a jelenlegi Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium új neve Széchenyi István Integrált Szakképző Iskola Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégiumi Tagiskolája; - a jelenlegi Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium új neve Széchenyi István Integrált Szakképző Iskola Brassai Sámuel Szakképző Iskola és Kollégiumi Tagiskolája. Az integrált szakképző iskola tanulólétszáma a évi októberi statisztikai létszámadatokat figyelembe véve fő. A székhelyintézmény az a feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezetőnek (főigazgató) a munkahelye van. A székhelyintézményhez kapcsolódó alapfeladat ellátására létrehozott szervezeti egység a partnerintézmény (tagintézmény). Az integrált intézmény intézményei szervezeti és szakmai tekintetben önállóságot élveznek az integrált intézményen belül, amit a jogszabályokon alapuló alapdokumentumai garantálnak. A tagintézmények igazgatói egyetértési joggal bírnak a tagintézményt érintő beiskolázásnál, továbbá a pedagógusok és egyéb munkakörben foglalkoztatottak felvételénél, illetve felmentésénél. Javaslattételi joggal bírnak a tagintézményt érintő tervezésénél, a pályázatok beadásánál, a helyi tanterv és az alapdokumentumok összeállításánál. Az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyabbá tételének egyik lényeges feltétele a hagyományrendszer ápolása, az iskolai közösséghez tartozás érzésének folyamatos mélyítése. Az iskoláknak a megmaradó önálló arculata, saját hagyományaik ápolása mellett azonban törekedniük kell arra, hogy elősegítsék az integrált intézmény közös, és hatékony fellépését az alapító által megfogalmazott célok elérése érdekében, az integrált szakképző iskolák egységes pozitív külső képének megteremtését, erősítését. 9

10 A telephelyek szervezeti és szakmai tekintetben a tagintézményekhez tartoznak. A telephelyvezető általános igazgatóhelyettesek egyetértési joggal bírnak a telephelyet érintő beiskolázásnál, továbbá a pedagógusok és egyéb munkakörben foglalkoztatottak felvételénél, illetve felmentésénél. Javaslattételi joggal bírnak a telephelyet érintő költségvetés tervezésénél, a pályázatok beadásánál, a helyi tanterv és az alapdokumentumok tagintézményi mellékleteinek összeállításánál. Vezetői szintek Főigazgató Főigazgató-helyettesek (általános, pedagógiai, képzési) Tagintézmény igazgatók Tagintézmény igazgatóhelyettesek/telephelyvezető általános igazgatóhelyettesek Telephely szakmai igazgatóhelyettesek/kollégiumvezetők Képzési igazgató-helyettesek. A főigazgató, aki a többcélú, közös igazgatású intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Munkáját az intézményre vonatkozó hatályos törvényekben, rendeletekben, utasításokban, munkatervekben, szabályzatokban megfogalmazottaknak megfelelően végzi. Felelős az intézmény szakszerű, törvényes működéséért, gyakorolja az átadott munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, az SZMSZ vagy Kollektív Szerződés (Közalkalmazotti Szabályzat) nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Közvetlenül fogja össze és irányítja a magasabb vezetői beosztású közalkalmazottak (főigazgató-helyettesek, tagintézmény igazgatók) munkáját és rajtuk keresztül az egész intézmény tevékenységét. Felelős a személyzeti munkáért, munkaerő gazdálkodásért és a beiskolázásért. Megszervezi az igazgatótanácsi üléseket, valamint a rendszeres vezetői értekezleteket. A közoktatási intézmény főigazgatója képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire, vagy a tagintézmény igazgatókra átruházhatja. A főigazgató feladatait, jogkörét, felelősségét jogszabály határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése (átruházott hatáskörben a tagintézmény igazgató); - a nevelőtestület munkájának összehangolása, (átruházott hatáskörben a tagintézmény 10

11 igazgató); - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése intézményi szinten, (átruházott hatáskörben a tagintézmény igazgató); - a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; - a közoktatási intézmény képviselete és menedzselése; együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőivel; - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezésének koordinálása (átruházott hatáskörben a tagintézmény igazgató); - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének intézményi szintű irányítása (átruházott hatáskörben a tagintézmény igazgató); - a felnőttoktatás igény szerinti megszervezéséről való gondoskodás (átruházott hatáskörben a tagintézmény igazgató); - a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről szóló évi CLII. törvényben foglaltak alapján a főigazgató határozza meg a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett munkakörökben dolgozókat. A főigazgató feladatait három helyettese közreműködésével látja el. A főigazgató általános helyettese egyben a székhelyintézmény igazgatói feladatait is ellátja. A főigazgató-helyettesi megbízásokra a főigazgató tesz javaslatot a tankerület igazgatója felé. A megbízások legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szólnak. Az adott szakterület főigazgató-helyettese a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkező személy lehet. A főigazgató-helyettesek az általános főigazgató-helyettes kivételével egyben a székhelyintézmény igazgatóhelyettesi feladatait is ellátják. Az általános főigazgatóhelyettes, a székhelyintézmény igazgatói feladatain kívül a székhelyintézmény részéről tartja elsősorban a kapcsolatot a tagintézményekkel, koordinálja az integrált intézményen belül a tagintézmények együttműködését, felügyeli az integrált intézmény szakképzési tevékenységét; képviseli azt az NSZFI, a kamarák és egyéb szakmai szervezetek felé. A főigazgató első számú helyettese az általános főigazgató-helyettes, aki minden tekintetben jogosult a főigazgató helyettesítésére annak távolléte, vagy akadályoztatása esetén. A pedagógiai főigazgató-helyettes elsősorban a székhelyintézményben látja el az igazgatóhelyettesi feladatokat; emellett koordinálja az integrált intézmény alapdokumentumaival és az érettségi vizsgákkal kapcsolatos feladatokat. 11

12 Az képzési főigazgató-helyettes összehangolja az elméleti- és gyakorlati képzési folyamatokat. Felügyeli és irányítja az üzemeltetéssel, fenntartással, működéssel, beruházással kapcsolatos feladatokat. A szakmailag és szervezetileg önálló tagintézmények élén tagintézmény igazgatók állnak. A tagintézmény igazgatók a tagintézményt egyszemélyi felelős vezetőként irányítják, melynek végrehajtásáról a főigazgatónak tartoznak személyes felelősséggel. Munkájukat munkaköri leírásuk alapján, a főigazgató közvetlen irányítása mellett végzik. A tagintézmény igazgatók felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban megfogalmazott, a tagintézmény vezetésére vonatkozó feladat- és hatáskörökre. A tagintézmény telephelyén koordinálja a telephelyvezető általános igazgatóhelyettesek munkáját, felügyeli a telephelyen folyó szakmai munkát. A telephely érdekeit is képviseli a székhelyintézménnyel és a fenntartóval való kapcsolattartás során. A szakmailag önálló tagintézmény alapfeladatára létesített munkakör pályázati kiírását a tagintézmény igazgató készíti el. A pályázat elbírálása során a tagintézmény igazgatót egyetértési jog illeti meg. A tagintézményben a nem alapfeladatra létesített munkaköröket ellátó közalkalmazottak feletti munkáltatói jogokat a tagintézmény igazgató gyakorolja a főigazgató által átruházott jogkörben. A tagintézményekben az igazgatót feladatainak ellátásában általános és szakmai igazgatóhelyettese, egy műszaki igazgató-helyettes; továbbá a telephelyeken a telephelyvezető általános igazgatóhelyettes, annak szakmai igazgatóhelyettese és egy műszaki igazgató-helyettes segíti. Az igazgatóhelyettesek vezetőnek minősülnek, vezetői pótlékra jogosultak. A tagintézmény általános és szakmai igazgatóhelyettesét és a tagintézmény székhelyének műszaki igazgató-helyettesét a tagintézmény nevelőtestületének tagjai közül a tagintézmény igazgató javaslatára a főigazgató bízza meg legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre. A székhelyintézmény műszaki igazgató-helyettese felügyeli az integrált intézmény gyakorlati szakképzési tevékenységét, továbbá irányítja a központi gyakorlati képzőhely munkáját. Az oktatási feladatot ellátó tagintézmények szakképzőiben a tagintézmény igazgatóját feladatainak ellátásában három igazgatóhelyettese, a telephelyvezető általános igazgatóhelyettes, a szakmai igazgatóhelyettes és egy műszaki igazgató-helyettes segíti. A telephelyen folyó szakmai munka első számú felelőse a telephelyvezető általános igazgatóhelyettes, aki személyes felelősséggel tartozik a tagintézmény igazgatónak, illetve a főigazgatónak. A telephelyen megoldandó feladatokat, problémákat elsősorban a tagintézmény igazgatóval, másodsorban a főigazgató-helyettesekkel vagy a főigazgatóval 12

13 köteles megbeszélni és egyeztetni. Munkáját munkaköri leírása alapján, a tagintézmény igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. A telephelyvezető általános igazgatóhelyettes felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában megfogalmazott, a telephely vezetésére vonatkozó feladat- és hatáskörökre. A telephelyvezető általános igazgatóhelyettest a telephely nevelőtestületének tagjai közül a tagintézmény igazgató véleményének kikérésével a főigazgató bízza meg legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre. A telephelyvezető-helyettesi feladatokat ellátó szakmai igazgatóhelyettest és a műszaki igazgató-helyettest a telephely nevelőtestületének tagjai közül a tagintézmény igazgató és a telephelyvezető általános igazgatóhelyettes közös javaslata alapján a főigazgató bízza meg legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre. A telephely vezetőket a telephely nevelőtestületének tagjai közül a tagintézmény igazgató javaslata alapján a főigazgató bízza meg legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre. Döntéshozó szakmai testületek Igazgatótanács Szakmai Tanácsadó testület Nevelőtestület Az Igazgatótanács az intézményegységek munkájának összehangolását segíti, és részt vesz a munkáltatói jogok gyakorlásában. Az Igazgatótanács az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből áll (a pontos létszámot az integrált szakképző iskola SZMSZ-ben kell meghatározni), továbbá tagja az integrált intézmény főigazgatója. Az Igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai: a főigazgató, a székhelyintézmények és a tagintézmények képviselői. Tanácskozási joggal az Igazgatótanács munkájában részt vesz továbbá a fenntartó(k) képviselője. Az Igazgatótanács javaslattal él a tagintézmény igazgatói megbízásról és a megbízás visszavonásáról. Összehangolja az egyes intézményegységek, telephelyek feladatait. Az Igazgatótanács javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézmény működésével kapcsolatos minden kérdésben. Kidolgozza az intézmény értékelési, önértékelési, minőségirányítási elveinek, közoktatási esélyteremtési intézkedések alapelveit; jogszabályváltozás esetén azokat átdolgozza. Az Igazgatótanács együttműködik a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által közvetített iránymutatások megvalósítása érdekében mindazokkal a partnerekkel, amelyek 13

14 meghatározzák az integrált intézmény képzési profilját, és hozzájárulnak az eredményes és hatékony intézmény működéséhez. Javaslatot tesz a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság ajánlása alapján a képzési szerkezet módosításáról, új képzések bevezetéséről. Nyomon követi a pályázatokat, összehangolja az intézmény pályázati tevékenységét. Az Igazgatótanács személyi döntéseit titkos szavazással, egyszerű többséggel hozza; szavazategyenlőség esetén a főigazgató szavazata a döntő. További döntéseit nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Az Igazgatótanács határozatképes, ha tagjainak legalább 2/3-a jelen van és ezen belül minden tagintézményből legalább egy fő. Az Igazgatótanács a főigazgató által meghatározott időpontban, félévente legalább egy alkalommal ülésezik. Az üléseket a főigazgató hívja össze. Össze kell hívni abban az esetben is, ha összehívását az Igazgatótanács tagjainak legalább 2/3-a írásban kéri. Az ülések előkészítése, levezetése az integrált intézmény vezetőjének, a főigazgatónak a feladata; aki lehetőség szerint a helyszínek változtatásával törekszik az intézményegységek jobb megismerésére. A főigazgató indokolt esetben, illetve ha az Igazgatótanács tagjainak többsége kéri, zárt ülést rendelhet el, amelyen csak a szavazati joggal rendelkező tagok és a fenntartó hatáskörileg vagy alkalmilag megbízott egy képviselője vehet részt. A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja az iskola valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű dolgozója. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület döntései az iskola minden dolgozójára és tanulójára kötelező érvényűek. Az összintézményi nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: 1. A pedagógiai program és módosításának elfogadása. 2. A szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása. 3. Az éves munkaterv elkészítése. 4. A házirend és módosításának elfogadása. 5. Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. 6. A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. 14

15 Fenti döntési jogát a nevelőtestület tagintézményenként teszi, mely a székhelyintézménybe eljuttatott jegyzőkönyvek alapján kerül összesítésre. A tagintézményi nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: 1. A székhely- illetve tagintézményre vonatkozó helyi tanterv elfogadása. 2. A székhely- illetve tagintézményi éves munkaterv elkészítése. 3. A házirend székhely- illetve tagintézményre vonatkozó mellékletének elfogadása. 4. Az tagintézmény igazgatói pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. 5. A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a székhely- illetve tagintézményben. 6. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása (az adott telephelyen foglalkoztatott pedagógusok közössége). 7. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása (az adott telephelyen foglalkoztatott pedagógusok közössége). 8. A székhely- illetve tagintézményi diákönkormányzat működési szabályzatának elfogadása. A székhely- illetve tagintézményi nevelőtestület véleményét ki kell kérni: 1. a tantárgyfelosztásról, 2. az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztásáról, 3. a tagintézmény igazgatóhelyettesek megbízása, valamint a megbízás visszavonása előtt. A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy az így megalapított integrált intézményeknek nagyobb autonómiája van valamennyi eddig ismert szakképzés-szervezési formációval szemben. Az országban jelenleg ilyen típusú Térségi Integrált Szakképző Központból 7 darab van, melyeket döntően a korábban megyei önkormányzatok fenntartásában működő intézmények integrációjával hoztak létre. Hangsúlyozni kell, hogy bármelyik megoldást is választják a fenntartók a legfontosabb célt elérik, mert kialakítják a TISZK egységes irányítási rendszerét. Az egységes irányítás eredménye: növekedik a tankerület fenntartói érdekérvényesítő képessége; létre jön az intézmények egységes szemléletű, stratégiai irányítása és kontrollja, amely a megye célrendszeréhez illeszkedik; összehangoltabbá válnak az intézmények fejlesztési politikája, tervei; 15

16 kihasználásra kerülnek a közös működésből eredő megtakarítások; felszabadulhatnak jelentős források, amelyeket a fenntartók az intézmények fejlődését eredményező beruházásokra és azok folyamatos üzemeltetésére lehet fordítani. Az intézmények közötti koordináció és kommunikáció javul. Ezáltal a közoktatási és szakképzési tervhez kapcsolódó és/vagy intézményszintű kezdeményezések könnyebben megvalósíthatók, az intézkedések egyszerűbben kivitelezhetők. Az integrált szakképző iskolák feletti fenntartói kontroll erősödik mind a döntéshozatali és beszámolási, mind a pénzügyi ellenőrzési folyamatokat illetően. Ez közép- és hosszú távon a gazdálkodás takarékosabbá válásához, a pénzügyi fegyelem erősödéséhez és forintban is kifejezhető többlet-megtakarításokhoz vezet. Az erősödő együttműködés az integrált intézményben segíti a fenntartói szándékok és elképzelések határozottabb érvényesítését, segíti továbbá az új kezdeményezések elindítását, a kínálkozó piaci lehetőségek kiaknázását. Az integrált irányítási, gazdálkodási, informatikai és létesítménygazdálkodási révén az integrált szakképző iskola esetleges expanziós törekvései könnyebben megvalósíthatók. Az integrált rendszerek révén az intézmények reagálóképessége és rugalmassága megnő, miáltal a működési környezet változásainak jobban meg tud felelni. A funkcionálisan integrált intézmény létrehozásával megnyílik annak lehetősége, hogy az oktatási körön kívül eső más cégekkel szorosabbra fonja együttműködését. Az egységes irányítás kialakítása lehetővé teszi az intézmények egységes arculatának és iskolahasználói kommunikációjának kialakítását, ami támogatja a korszerű intézményi és városmarketinget. A képzési/tevékenységi profilok megtisztítása lehetővé teszi a közcélú és a piaci tevékenységek világos elhatárolását, a felelősségi körök egyértelművé tételét, így támogatja a korszerű teljesítménymérési, teljesítményértékelési és ösztönző rendszerek kialakítását. A megye jelenlegi TISZK rendszerének átalakítása a vezetői struktúra hatékonyságának növelését, a feladat-ellátási helyeken folyó szakmai tevékenység jobb összehangolását, a pénzügyi feladatok fokozott ellenőrzését kell, hogy eredményezze. A fenntartó uniós pályázatainak fenntartását nem veszélyezteti az átalakítás, hiszen a fejlesztésekben érintett feladat-ellátási helyek változatlanok maradnak. A megyei Integrált Szakképző Iskoláknak olyan megerősített szervezeti struktúrára van szükségük, amely képes az erőforrásokat koncentrálni, összefogni a résztvevő intézményeket, hatékony és rugalmas, az igényeknek megfelelő szakmakínálatot biztosítani; egységesen fellépni, érdekeiket képviselni, és a benne lévő vezetők, illetve alkalmazottak folyamatos továbbképzése révén állandóan megújulni. A szervezeti struktúra 16

17 olajozott működésének egyik fő biztosítéka az egységes irányítási alapelvek szerinti működés, melyet a közösen elhatározott döntések, de az egyszemélyi felelősség határoz meg. Az Integrált Szakképző Iskolákon belül rugalmas, hatékony szervezeti-irányítási modell jöhet létre. Az újonnan alakított szakképző iskolák keretet adhatnak a korszerű intézményszervezési és humánerőforrás-feltételek biztosításához. A modern menedzsment szemlélet intézményre szabott megoldásokat tud adni, amelyek hosszabb távon emelik az elköteleződést az intézmények részéről az integráció iránt. 17