SZONDI GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A SZONDI GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2 I. Bevezetés A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Szondi György Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Kt. 40. (1) bekezdés] 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (továbbiakban: R.) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.)a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM-rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény - 2 -

3 További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelettel a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III. 23.) OMrendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM- rendelet az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet, valamint az Országos képzési jegyzékről és az Országos képzési jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM-rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM- rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM- rendelet 3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt

4 II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók Név: Szondi György Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola Rövid név: Szondi György Szakképző Iskola Székhely: 2660 Balassagyarmat, Régimalom u. 2. Telephelyei: 2660 Balassagyarmat, Mártírok útja 7. Tanműhely 2660 Balassagyarmat, Szondi utca Tanműhely Az alapító és irányító szerv neve, székhelye: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. Középirányító szerv neve, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Salgótarjáni Tankerülete 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. A középirányító szerv vezetője a Korm. Rendelet 11. (1) bekezdésében meghatározott hatásköreit, jogait és feladatait a kormánymegbízott egyetértésével gyakorolja. Fenntartó szerv neve, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Salgótarjáni Tankerülete 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő és gazdálkodó, gazdasági szervezettel rendelkező, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv. A költségvetési szerv közfeladata: A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 86. (3) és a 88. (4) bekezdésében foglalt közoktatási, szakképzési feladatok ellátása a hatályos jogszabályok szerint. A költségvetési szerv működési köre, illetékessége: Nógrád megye, illetve a beiskolázott tanulók gyakorlati oktatását végző üzemek, vállalkozók megyén kívüli telephelyei. Az intézmény típusa: Többcélú közoktatási intézmény: összetett iskola (szakközépiskola és szakiskola) - 4 -

5 Alapító okirat száma: IX-09/30/500/2012. Alapító okirat kelte: augusztus 14. Alapítás időpontja: febr. 12. OM-azonosító: KSH-azonosító: PIR- azonosító: Adóalanyiság: ÁFA alany Adószám: Bankszámlaszám: Az intézmény alaptevékenységei: 2.1. Szakmai középfokú oktatás Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás a) érettségire felkészítő szakközépiskolai oktatás 4 évfolyamon egyéb szolgáltatás, gépészet, könnyűipar, faipar, környezetvédelem, informatika irányultsággal; b) intenzív nyelvi felkészítés a 9. évfolyamon, felkészítés emelt szintű nyelvi érettségi vizsgára; c) pályaorientáló oktatás 2 évfolyamon; d) speciális szakiskolai oktatás 2 évfolyamon; e) képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés Nappali rendszerű, szakmai vizsgára felkészítő oktatás: a) OKJ szerinti szakképzés építészet, faipar, gépészet, elektrotechnikaelektronika, informatika, könnyűipar, közlekedés, környezetvédelemvízgazdálkodás valamint egyéb szolgáltatások szakmacsoportban a jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon; b) 3 éves képzési idejű előrehozott szakiskolai szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítések körében; c) speciális szakiskolai szakképzés építészet és könnyűipar szakmacsoportban A többi tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű (testi-, érzékszervi-, enyhe értelmi- és beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő) tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása az általános műveltséget megalapozó - 5 -

6 évfolyamokon, valamint szakmai vizsgára felkészítő OKJ szerinti szakképzése a jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon Gyakorlati képzés a tanműhelyben Felnőtt- és egyéb oktatás Általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű középfokú felnőttoktatás: érettségire felkészítő szakközépiskolai oktatás 4 évfolyamon, a nappali és az esti oktatás munkarendje szerint Szakmai vizsgára felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás: a) OKJ szerinti szakképzés a jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás: munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, illetve tanfolyami rendszerű át- és továbbképzés OKJ szerint oktatott szakképesítések azonosító száma, megnevezése szakmacsoportonként építészet: ács ács, állványozó festő, díszítő, mázoló és tapétázó festő, mázoló és tapétázó festő, mázoló, tapétázó kőműves kőműves és hidegburkoló szobafestő faipar: asztalos bútorasztalos bútoripari technikus épületasztalos faipari technikus gépészet: épület- és szerkezetlakatos gépgyártástechnológiai technikus gépgyártástechnológiai technikus gépi forgácsoló gépi forgácsoló hegesztő hegesztő központifűtés- és csőhálózat szerelő központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő - 6 -

7 szerkezetlakatos víz-, csatorna-, és közmű rendszerszerelő víz-, csatorna-, és közmű rendszerszerelő elektrotechnika-elektronika: villanyszerelő villanyszerelő informatika: CAD-CAM informatikus CAD-CAM informatikus informatikai rendszergazda kiadványszerkesztő számítógép-szerelő, karbantartó számítógép-szerelő, karbantartó könnyűipar: férfiszabó lakástextil-készítő női szabó női szabó ruhaipari technikus ruhaipari technikus textiltermék-összeállító textiltermék-összeállító közlekedés: autószerelő autószerelő gépjármű-mechatronikus gépjármű-mechatronikus karosszérialakatos karosszérialakatos környezetvédelem-vízgazdálkodás: környezetvédelmi technikus vízgazdálkodó egyéb szolgáltatások: fodrász gyakorló fodrász gyakorló kozmetikus kozmetikus 2.4. Iskolai könyvtári feladatok ellátása 2.5. Iskola-egészségügyi ellátás biztosítása - 7 -

8 2.6. Alaptevékenységéhez kapcsolódva ellátja az iskolai intézményi étkeztetés feladatát. 3. Az alaptevékenység szakfeladat szerinti besorolása: Iskolai intézményi étkeztetés Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13.évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9 12/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás (9 12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9 10. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés Szakképzési és felnőttképzési támogatások Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Ifjúság-egészségügyi gondozás Helyi közösségi tér biztosítása, működtetése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások 4. A költségvetési szerv államháztartási szakágazat szerinti besorolása: Szakmai középfokú oktatás - 8 -

9 5. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A költségvetési szerv igazgatóját a Nógrád Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője által a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. és a végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. -ában foglaltak szerint előkészített pályázat útján az oktatásért felelős miniszter legfeljebb 5 év határozott időtartamra bízza meg, illetve vonja vissza megbízását. A munkáltatói jogokat a Nógrád Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője gyakorolja. 6. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó jogviszonyok megjelölése Az intézmény és foglalkoztatottjai főként közalkalmazotti, kivételesen polgári jogi jogviszonyban, vagy munkaviszonyban állhatnak egymással. A foglalkoztatottak jogviszonya közalkalmazotti jogviszony, amelyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya lehet munkavállalói, amelyekre a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény az irányadó. A foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó. 7. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 1200 fő. 8. Évfolyamok száma: Szakközépiskolai oktatás: négy évfolyam Szakközépiskolai oktatás nyelvi előkészítővel: öt évfolyam Szakiskolai oktatás: két évfolyam Speciális szakiskolai oktatás: két évfolyam OKJ szerinti szakképzés: egy-három évfolyam (a jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokon) 9. A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyon 9.1. Ingatlan vagyon: Ingyenes használat joga alapján használt, Balassagyarmat Város Önkormányzata tulajdonában álló ingatlan vagyon: a) Balassagyarmat, 374/1 hrsz-ú, Régimalom utca 4. szám alatti (Postai cím: Régimalom utca 2) m 2 területű, kollégium, iskola, műhely és udvar megnevezésű ingatlan 5468 m 2 területű része, az azon álló iskola és műhely épületekkel; b) Balassagyarmat, 2319/A hrsz-ú, Mártírok útja 7. szám alatti, 309 m 2 területű, egyéb épület c) Balassagyarmat, 2319/B hrsz-ú, Mártírok útja 7. szám alatti, 50 m 2 területű, egyéb épület megnevezésű ingatlanok Egyéb megállapodás alapján használt, Balassagyarmat Város Önkormányzata tulajdonában álló ingatlanok: a) Balassagyarmat, 202/4 hrsz-ú Szondi utca 19. szám alatti, 1273 m 2 területű, oktatási intézmény és tanműhely; - 9 -

10 b) Balassagyarmat, 376/4 hrsz-ú, m 2 területű, beépítetlen terület megnevezésű ingatlan ( Nádor utcai sportpálya ); c) Balassagyarmat, 470 hrsz-ú, 3388 m 2 területű, Ipolypart út 5/A. szám alatti sportcsarnok megnevezésű ingatlan; d) Balassagyarmat, 3167/8 hrsz-ú, m 2 területű, sporttelep megnevezésű ingatlan ( BSE pálya ) Ingó vagyon: az intézmény használatában lévő ingó vagyontárgyak, leltár szerint. 10. A költségvetési szerv vagyona feletti rendelkezési jog: A rendelkezésre álló vagyont az intézmény feladatainak ellátásához a vagyonról és vagyongazdálkodásról szóló jogszabályokban, valamint Balassagyarmat Város Önkormányzata vagyonrendeleteiben, szabályzataiban, a fenntartó szabályzataiban, továbbá Balassagyarmat Város Önkormányzatával kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően használhatja, hasznosíthatja

11 III. Szervezeti felépítés Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezető szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen a követelményeknek megfelelően, kimagasló színvonalon láthassa el

12 Az iskola jelenlegi szervezeti felépítése MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI CSOPORT IGAZGATÓ MÉRÉSI ÉRTÉKELÉSI CSOPORT NEVELÉSI IG. HELYETTES MŰSZAKI IG. HELYETTES GAZDASÁGI IG. HELYETTES GYAKORLATI OKT. VEZ. KÖZISM. MUNKAKÖZ. OSZTÁLYFŐN. MUNKAKÖZ. MŰSZAKI MUNKAKÖZ. PÉNZTÁROS GONDNOK GYAKORLATI OKT.VEZ.-HELYETTES MŰSZAKI SZAKOKTATÓK TANÁROK KARBAN- KÖZISM. OSZTÁLY- TARTÓK TANÁROK FŐNÖKÖK SZEMÉLYI ÉS ISKOLATITKÁR KÖNYVTÁROS MUNKAÜGYI ELŐADÓ PORTÁSOK NYILVÁNTARTÓ ADMINISZTRÁTOROK RENDSZERGAZDA TAKARÍTÓK IRATTÁROS OKTATÁS-TECHNIKUS HIVATALSEGÉD

13 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése 1.1 Vezetők, vezetőség Az intézményt az igazgató vezeti. Az igazgató munkáját 2 fő igazgatóhelyettes, 1 fő gyakorlati oktatásvezető, 1 fő gyakorlati oktatásvezető-helyettes, 1 fő gazdasági vezető segíti Az intézmény vezetője: Az intézmény felelős vezetője az igazgató. Felel az iskola oktató-nevelő munkájáért, a szakszerű és törvényes működtetésért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az iskola működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe Az igazgató feladatköre: Az igazgató feladata különösen: A nevelőtestület vezetése A nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése A rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési- oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása Együttműködés a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal A nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése 1.2 Az igazgató közvetlen munkatársai: Az iskola vezetője a feladatait, a közismereti-, a műszaki igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető, a gyakorlati oktatásvezető és a gyakorlati oktatásvezető helyettes közreműködésével látja el. A közvetlen munkatársak megbízását a nevelőtestület véleményének megkérése után az igazgató adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. Az iskolavezetés tagjai munkamegosztáson alapuló munkaköri leírás szerint, önállóan, személyes felelősséggel végzik munkájukat. A döntéseik előtt szükség szerint konzultálnak egymással. A megtett intézkedésekről és a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást

14 1.3 Az igazgató helyettesítésének rendje: Az igazgatót akadályoztatása esetén a munkáltatói jogok gyakorlását illetően, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével a műszaki igazgatóhelyettes helyettesíti. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben a igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el. Az igazgató és az őt helyettesítő első számú helyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítést a közismereti igazgatóhelyettes látja el. Az igazgatóhelyettest távolléte esetén a másik igazgatóhelyettes helyettesíti, más esetben az igazgató bízza meg a nevelőtestület egy tagját az igazgatóhelyettesi feladatok ellátásával. 1.4.A vezetők benntartózkodásának rendje: Az iskolavezetés tagjai ügyeleti rend szerint óra között az iskolában tartózkodnak 1.5. Az iskolai nevelő- oktató munka belső ellenőrzése: A belső ellenőrzés feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területen kell és szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területekre kell a rendelkezésre álló erőforrásokat összpontosítani. A szakmai munkaközösségek javaslatai alapján az igazgató készíti el a belső ellenőrzések ütemtervét. Az iskola igazgatójának rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség,illetve a szülői szervezet. A belső ellenőrzést a Belső Ellenőrzési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell lefolytatni. A Belső Ellenőrzési Szabályzat a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi. 1.6 Az iskola vezetési szerkezete kétszintű: 1. Általános vezetői szint: az igazgatóból, a nevelési igazgatóhelyettesből, műszaki igazgatóhelyettesből és gazdasági vezetőből, gyakorlati oktatásvezetőből és gyakorlati oktatásvezető-helyettesből áll. 2. Munkaközösség-vezetői szint: a tantárgyi munkaközösségek vezetői. Ellátják a tantárgyi munkaközösség szakmai munkájának szervezését, irányítását, ellenőrzését a területért felelős igazgatóhelyettes útmutatása alapján

15 1.7 Az iskola testületei: 1. Vezetői testületek: 1.1. Iskolavezetés tagjai: - igazgató - igazgatóhelyettesek - gazdasági vezető - gyakorlati oktatásvezető - gyakorlati oktatásvezető-helyettes 1.2. Kibővített iskolavezetés: Tagjai az iskolavezetés tagjain kívül: - szakmai munkaközösség-vezetők - Minőségügyi vezető - Értékelési csoportvezető - Pedagógus Szakszervezet titkára - Közalkalmazotti Tanács elnök

16 2.Pedagógusok közösségei: 2.1. Nevelőtestület 2.2. Szakmai munkaközösségek: - az egy szakmai munkaközösségben tevékenykedő elméleti tanárok, gyakorlati oktatók és egyéb dolgozók közössége Szakmai elméleti munkaközösség Szakmai gyakorlati munkaközösség 2.3. Tantárgyi munkaközösségek: Osztályfőnöki munkaközösség Humán munkaközösség Reál munkaközösség 2.4. Az egy osztályban tanító tanárok közössége 2.5. Minőségirányítási csoport 2.6. Mérési értékelési csoport 2.7. Pedagógiai Tanács -döntés-előkészítő, tanácsadó testület -tagjai: - a kibővített iskolavezetés, ezenkívül a nevelő testület bármely tagja. 3.Társadalmi szervezetek: 4.Tanulók közösségei: 3.1.Szakszervezet 3.2.Közalkalmazotti Tanács 4.1.osztályok 4.2.osztály-diákbizottságok (ODB) 4.3.Diáktanács 4.4.szakkörök, sportkörök, öntevékeny körök. 5.Szülők közösségei: 5.1.osztály szülői közössége 5.2.iskola szülői közössége 6.Iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazotti, a tanulói és a szülői közösségek alkotják

17 1.8. Gazdasági szervezet felépítése és feladata A gazdasági szervezet:az intézmény működtetéséért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, a zavartalan működéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért felelős, a gazdasági vezető közvetlen vezetése alá tartozó szervezeti egység. A gazdasági szervezet ellátja: A tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, az intézmény hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerőgazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat. A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörét, munkakörét a szervezeti egység belső Ügyrendje tartalmazza. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket a fenntartó önkormányzat határozza meg. A gazdasági, technikai munka belső ellenőrzése. A gazdasági, technikai munka közvetlen irányítása a gazdasági vezető feladata. A gazdasági dolgozók munkaköri leírása tartalmazza az ellenőrzési jogköröket. Az ellenőrzés szintjei: Igazgató, gazdasági vezető: teljes körű ellenőrzési jogkörrel rendelkeznek. Gondnok: közvetlen beosztottaik tekintetében teljes körű ellenőrzési joggal rendelkeznek. Ellenőrzés módszerei: Vezetők személyes ellenőrzése Rendszeres, eseti beszámoltatás Adatszolgáltatás kérése Igazgató által elrendelt célellenőrzések Külső ellenőrzések Aláírási jogon alapuló munkafolyamatba épített ellenőrzés

18 Pénzgazdálkodás rendje 1. Kötelezettségvállalás Az iskola feladatainak ellátása, illetve gazdálkodása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállal, melyre az igazgató, illetve helyettese és a gazdasági vezető jogosult. Kötelezettségvállalás csak írásban történhet. Az igazgató távollétében a kiadványozási joggal rendelkező műszaki igazgatóhelyettes jogosult a kötelezettségvállalásra. 2. Érvényesítés Ha a kötelezettségvállalásban foglaltak teljesültek, a kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján érvényesíteni kell annak jogosságát, összegszerűségét és azt, hogy az alaki-tartalmi szempontból megfelelő-e, különösen olyan szempontból, hogy: - a kötelezettségvállalás alapján és - szerint történt-e a teljesítés, - jogszabály szerint jogos-e a követelés, - az átvételnek megfelelő-e a számlázás, - a számla alakisága és számszerűsége megfelelő-e. A fenti adatok elvégzésének igazolását "érvényesítve" bélyegző okmányra vezetésével kell rögzíteni. Az érvényesítési feladatot a kontírozó könyvelő, távollétében a leíró könyvelő végzi. Érvényesítés előtt szükség esetén műszaki szakvélemény is kérhető. 3. Utalványozás Az utalványozás a kiadás és a bevételek teljesítésének elrendelése, melyre az igazgató jogosult. Az igazgató távollétében a kötelezettségvállalással megbízott műszaki igazgatóhelyettes végzi az utalványozást. Utalványozás a már érvényesített okmányon történhet. 4. Ellenjegyzés Az ellenjegyző feladata, hogy meggyőződjön arról, hogy a kiadások teljesítésekor a költségvetésben biztosított-e a fedezet, a kiadások teljesítése, a bevételek beszedése megfelel-e a jogszabályi előírásoknak és az önkormányzati rendeletekben foglaltaknak. Amennyiben az ellenjegyző véleménye szerint az utalványozás a fentiekkel ellentétes, az utalványt a záradékkal kell ellátni: " az ellenjegyzés utasításra történt". Erről tájékoztatni kell az iskola felügyeleti szervét

19 A kötelezettségvállalás és utalványozás ellenjegyzését a gazdasági vezető végzi, távollétében az érvényesítő. 2. Hatáskörök átruházása 2.1. Az igazgató átruházza: 2.2. A nevelőtestület átruházza: Az egy osztályban tanító tanárok közösségére: -A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, -A nevelőtestületi dicséret kiadása, -A tanulók osztályozóvizsgára bocsátását Az iskola Fegyelmi Bizottságára a tanulók fegyelmi ügyében való döntést. A fegyelmi határozatokról a nevelési igazgatóhelyettes a nevelőtestületi értekezleten számol be. 3. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak 3.1. Ifjúságvédelmi felelős Feladatait munkaköri leírás tartalmazza. Kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, a települési önkormányzatokkal, a családsegítő Szervezetekkel. 4. Szülői szervezetek (közösségek) jogai Egyetértési jogot gyakorol: a tanulók iskolai tartózkodásának rendjében a nem jogviszonyban állók benntartózkodási rendjében A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolat rendjében A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezésekben a SZMSZ elfogadásakor a Házirend elfogadásakor Véleményt nyilváníthat: a Pedagógiai Program elfogadásakor működési kérdésekben

20 Javaslattal élhet: működési, irányítási kérdésekben 5. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 5.1. A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje A belső kapcsolattartás Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét az intézményvezető fogja össze, a megbízott tisztségviselők koordinálásával. A kapcsolattartás rendszere, formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadó órák. A közösségek kapcsolattartásának a rendszeres és konkrét időpontjait az éves munkaterv tartalmazza Vezetők- vezetői testületek Az intézményvezető és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos. Vezetői, illetve kibővített vezetői értekezletek rendszeres időpontja hétfő. Rendkívüli vezetői értekezletet az igazgató bármikor összehívhat. 6.A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezleteket tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az iskola munkaterve rögzíti. A napirendi pontoknak megfelelően az érintett és jogkörrel rendelkező közösségek képviselőit az értekezletre meg kell hívni. A munkaközösségek saját munkatervükben rögzítik a megbeszéléseik rendszerességét. Szükség szerint egyeztetnek más munkaközösségekkel, beszámolnak munkájukról a nevelőtestületnek. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács, illetve az iskola igazgatója szükségesnek látja. Az értekezletről jegyzőkönyvet, illetve emlékeztetőt kell írni. A jegyzőkönyvet alá kell írni az igazgatónak, a jegyzőkönyvvezetőnek és a hitelesítőnek. A döntések határozati formában az iktatott iratanyagok közé kerülnek

21 7. A Közalkalmazotti Tanács Tevékenységét a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény illetve a Közalkalmazotti Szabályzat szerint szervezi és végzi. 8. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A diákközgyűlés Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A közgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló észrevételt, javaslatot tehet. A diákközgyűlést az igazgató, illetve a diákönkormányzat hívhatja össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell megtartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés időpontja előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diákönkormányzat képviselői beszámolnak az előző időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdésekkel fordulhatnak a diákönkormányzat és az iskolavezetés felé, kérhetik gondjaik problémáik megoldását. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha azt a diákönkormányzat vezetői vagy az igazgató kezdeményezi. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás. A diákönkormányzat munkáját megbízott pedagógus segíti, aki folyamatos kapcsolatot tart az iskola igazgatójával Az iskolai diákbizottság megbízottja képviseli a tanulók közösségét az intézmény vezetőségi, nevelőtestületi értekezletek vonatkozó pontjainál. Az osztály diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kérdéseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét

22 A diákönkormányzat működésének tárgyi és anyagi feltételeit az igazgató biztosítja. 9.A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A szülőkkel való kapcsolattartás minden tanár, szakoktató feladata. Ennek formái: 1. szülői értekezletek 2. fogadónap (tanévenként kettő a munkarend szerint) 3. alkalmankénti beszélgetések szülői vagy a pedagógus kezdeményezésére Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatát a szülői szervezet választott vezetője juttatja el az iskola vezetőjéhez.a szülői szervezetet az igazgató a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői szervezet vezetője közvetlen kapcsolatot tart az iskola igazgatójával. Az intézmény gondoskodik a szülői szervezet működési feltételeiről. 10. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény a feladatai elvégzéséhez rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel, vállalkozásokkal. Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető, gyakorlati oktatásvezetőhelyettes, gazdasági vezető a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Az iskola külső kapcsolatai: Fenntartóval Közoktatási intézményekkel A tanulók egészségügyi ellátásával

23 A gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattal A nevelési tanácsadó szolgálattal A Szondi Alapítvánnyal A gyakorlati képzésben résztvevőkkel A szakképzési hozzájárulást átadó gazdálkodó egységekkel együttműködési megállapodás alapján Társiskolákkal Megrendelőkkel A Nógrád megyei Kereskedelmi és Iparkamarával IV. A működés rendje 1. Az intézmény működési rendje Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 6 órától 22 óráig tart nyitva. Az elméleti oktatás 7 50 órakor kezdődik, indokolt esetben 0. óra is szervezhető. (A pedagógusoknak saját órájuk megkezdése előtt 10 perccel az intézményben kell tartózkodniuk.) A gyakorlati oktatás a tanműhelyekben 6 óra és 22 óra között tartható. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató kérelem alapján adhat engedélyt Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás az engedélyezett szervezett programokhoz igazodik. Az iskola tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. 2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Idegenek az intézmény épületeibe, tanműhelyeibe csak a portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy ismertetni jövetele célját. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás értesíti a vendéglátót, aki bevezeti őt az intézménybe. 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások Diákkörök

24 Szakkörök Önképzőkörök Sportkörök Felzárkóztató foglalkozások Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Versenyek és bajnokságok Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Kulturális intézmények látogatása Tehetséggondozás Egyéb rendezvények A tanórán kívüli foglalkozások részei a tantárgyfelosztásnak, illetve az éves munkatervnek, ezáltal biztosítva a mindennapi testedzés lehetőségét 4. A felnőttoktatás formái Célunk a munkaerő piaci igényeknek megfelelő szakmai képzések, továbbképzések, átképzések szervezése központilag engedélyezett szakmai programok alapján nappali illetve tanfolyami képzés keretében. OKJ-szakmákban: szakképzés továbbképzés átképzés (további szakmai végzettségek) - tanfolyami képzések keretében: mesterképzés vállalati specializáló képzések piacorientált képzések betanító tanfolyamok 5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományápolás célja:

25 Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, bővítése minden alkalmazotti és tanulói közösség tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitását fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az iskola egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, az egymás iránti tiszteletre nevelnek. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a rendezvények időpontját a tanév helyi rendje tartalmazza. Iskolai hagyományok: tanévnyitó és tanévzáró ünnepély szalagavató kulturális bemutató diáknapok sportnap szakmai nap ballagási ünnepély A nemzeti az állami és a városi ünnepekről való megemlékezés módját és idejét a tanév helyi rendje határozza meg. A hagyományápolás külsőségei: Az intézmény jelképei: Iskolazászló Szondi portré Szondi embléma Színe (kék-fehér) A kötelező ünnepi viselet: Lányok: Sötét szoknya, fehér blúz Fiúk: Fehér ing, nyakkendő (az iskola emblémájával), öltöny vagy sötét nadrág 6. A könyvtár működése 1. A könyvtár szolgáltatásai A könyvtár állományának egyéni és csoportos helybeni használata. Könyvtárban tartott tanítási órák, csoportos foglalkozások. Tájékoztatás, irodalomjegyzék összeállítása. Könyvtári rendezvények szervezése és lebonyolítása

26 Kölcsönzés. Előjegyzés. 2. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. 3. A könyvtár nyitvatartási rendje: heti 20 óra Hétfő 8 00 órától óráig Kedd 8 00 órától óráig Szerda 8 00 órától óráig Csütörtök 8 00 órától óráig Péntek Nincs nyitvatartás 4. Az iskolai könyvtárban lehetőség van az állomány egyéni és csoportos használatára, tanórák és egyéb csoportos foglalkozások megtartására. A könyvtárban tartandó órákra és csoportos foglalkozásokra előre meghatározott ütemterv szerint kerül sor, melyet a könyvtáros állít össze. 5. A könyvtár a könyvet, a könyvtárhasználatot, az olvasást népszerűsítő rendezvényeket szervez. 6. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: olvasótermi, kézikönyvtári könyvek folyóiratok muzeális dokumentumok audiovizuális és egyéb információhordozók A csak helyben használható dokumentumokat a nevelők egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. 7. Az iskolai könyvtár tájékoztató szolgálata keretében eligazítást ad a használatához szükséges ismeretekről. Segíti a nevelőket és a tanulókat az iskolai munkához szükséges irodalom (információk) kutatásában. Kérésre összegyűjti meghatározott téma irodalmát, illetve esetenként ajánló jelleggel is készít irodalomjegyzéket. 8. Kölcsönzés A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. A kölcsönzés kölcsönző füzet vezetésével történik. Egy - egy alkalommal öt kötet könyv kölcsönözhető négy hétre. A kölcsönzési idő egy alkalommal meghosszabbítható. Folyóiratokat indokolt esetben 2 napra, illetve hét végére lehet kölcsönözni. Az elveszített vagy erősen megrongált könyvek árát az olvasónak (használónak) meg kell térítenie. (3/1975. KM-PM sz. együttes rendelet 20. és 21. paragrafusa). A kölcsönzésben lévő műveket az olvasó előjegyeztetheti. Az előjegyzett dokumentum beérkezéséről az olvasót értesíteni kell

27 7. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás A részletes szabályozást a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet tartalmazza. 7.1 Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 19. (1) bekezdés c) pontjának és (2) bekezdésének figyelembevételével. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 7.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata Az iskola a tankönyvellátás feladatainak végrehajtására a tankönyvforgalmazóval megállapodást köt (a továbbiakban: tankönyvellátási szerződés). A tankönyvellátási szerződést minden év február utolsó munkanapjáig kell megkötni, illetve szükség szerint módosítani. 7.3 Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje Az iskola igazgatója minden év november 15-éig köteles felmérni, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzéssel, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. A kedvezményt igénylőlapon lehet kérni, mely a tanügyigazgatási irodában szerezhető be

28 8. Intézményi védő, óvó előírások 8.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskolában a rendszeres egészségügyi felügyeletet az iskolaorvos látja el, amely kiterjed - a tanulók általános egészségügyi vizsgálatára osztályonként - a tanulók gyógytestnevelési besorolására - a tanulók szakmai alkalmasságának vizsgálatára - a fogászati kezelésre - a tanulók kötelező védőoltásban részesítésére - és a meghatározott rendelési időn belül végzett gyógyító tevékenységre. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő egyezteti a közismereti igazgatóhelyettessel, aki az osztályfőnököket tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. 8.2 A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályozást az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza. 8.3 Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 1. A bejelentést fogadó személy azonnal értesíti az iskola igazgatóját, aki köteles haladéktalanul értesíteni a rendőrséget és megtenni a szükséges intézkedéseket az érintett épület kiürítésére. 2. Az épület portása azonnal minden szabadba vezető ajtót teljes terjedelmében kinyit. 3. Az igazgató a helyettesek segítségével a legfelső szinten megkezdi a tanulócsoportok kivonultatását. 4. A kiürített szint őrzésére egy felnőtt a helyszínen marad. 5. A tanulók az iskola udvarán gyülekeznek a tanárok felügyelete mellett. 6. Mindenki elhagyja az épületet, kivéve az igazgató és a megbízott irányítók. A kiürítés időtartama nem lehet több 10 percnél. 7. A rendőrség átvizsgálja az épületet

29 8. A rendőrség engedélye után a tanulók visszatérnek az osztálytermekbe. A bombariadó miatt kieső, meg nem tartott órák pótlását az igazgató vagy szombati tanítás elrendelésével, vagy a tanév meghosszabbításával pótoltatja. 8.4 Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje A tűzvédelemmel kapcsolatos tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét a Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola Tűzvédelmi Szabályzata tartalmazza. A katasztrófa- és polgári védelmi tevékenység keretében az igazgató: kiadja az intézmény tűzvédelmi szabályzatát együttműködik a katasztrófavédelem helyi védelmi bizottságával elősegíti az intézmény dolgozóinak, pedagógusainak, tanulóinak a felkészítését közreműködik a hatóság rendelkezései alpján a védőeszköz ellátásban, a kitelepítés, kimenekítés végrehajtásában Szükség esetén elősegíti a rendelkezésre álló épületek, anyagok és eszközök felhasználását a katasztrófa elleni védekezésben 9. Egyéb kérdések 9.1. Reklámtevékenység szabályozása A Közoktatási törvény 122. (12) bekezdése értelmében az intézményben folyó reklámtevékenység engedélyezése igazgatói hatáskör. 9.2 Kéthavi tanítási időkeret A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkaidő tanítási órákkal,(a továbbiakban együtt: tanítás) le nem kötött részében melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket a nevelési-oktatási intézményen kívül lehet teljesítenie. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját - a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések [Mt. 118/A. ] alapulvételével - oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg. A tanítási időkeretet a következők szerint kell megállapítani: a két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógusmunkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével. A tanítási időkeretet az adott tanítási napra a pedagógus kötelező órájának terhére tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt ának (2)

30 bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség időtartamára esik. A nevelésioktatási intézmény vezetője a fenntartó egyetértésével meghatározhatja azokat a távolléteket, amelyekkel a tanítási időkeretet csökkenteni lehet. A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe. A rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg. A kéthavi tanítási időkeret elszámolása az adott szakterület vezetőjének a feladata Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog értékesítése esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. A tanulók gyakorlati foglalkozásokon végzett tevékenységének díjazására kiszámított nyereség 10 %-a fordítható. A tanulószerződéssel foglalkoztatottak esetében nem alkalmazható az előző szabályozás Szakképző iskola esetén a munkaruha kihordási idejének, tisztán tartásának szabályozása A munkaruha kihordási ideje két év. A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül. Ha a tanulói jogviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, a tanuló köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. Az iskola ettől eltekint, ha a tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt szűnik meg, és a tanuló a munkaruhát legalább egy évig használta. A munkaruha tisztán tartása a tanuló kötelezettsége

31 10. Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az iskolai alapdokumentumok: Pedagógiai program, Házirend, Intézményi Minőségirányítási Program, Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei elhelyezésre kerülnek az iskola tanári szobájában és könyvtárában, ahol munkaidőben megtekinthetők. 1. A SZMSZ hatálybalépése V. Záró rendelkezések A SZMSZ év május hó 31. napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a év június hó 11. napján készített (előző) SZMSZ. 2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: Balassagyarmat, év május hónap 31. nap... igazgató P.H. A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény diákönkormányzata év május hó 31. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.... diákönkormányzat vezetője

32 A szervezeti és működési szabályzatot a szülői szervezet (közösség) év május hó 29. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.... szülői szervezet képviselője A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete év május hó 31. napján elfogadta.... hitelesítő nevelőtestületi tag... hitelesítő nevelőtestületi tag

33 Jelen szervezeti és működési szabályzatot a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 102. (11) bekezdés d) pontja értelmében a... Önkormányzat (kisebbségi önkormányzat neve)... év... hó... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a kisebbségi önkormányzat egyetértési jogát a Szervezeti és Működési Szabályzat fenntartói jóváhagyása előtt, a jogszabályban meghatározottak szerint gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a fenntartónak jóváhagyásra javasolta.... kisebbségi önkormányzat képviselője (A fenntartói értesítés helye a szervezeti és működési szabályzatot jóváhagyó határozatról.) Mellékletek 1. számú melléklet: Gyűjtőköri szabályzat [R. 6/C (2) bekezdés] 2. számú melléklet: Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje [Ámr. 145/A (1) bekezdés] 3. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat (Iratkezelési szabályzat hiányában a Kt. 2. számú melléklet 6. pont) TartalomjegyzékS