Szervezeti és Működési Szabályzat

Átírás

1 Maci Alapítványi Óvoda, Fejlesztő Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Szervezeti és Működési Szabályzat Érvényes szeptember 1-től Összeállította: Dobó Katalin igazgató

2 Tartalomjegyzék Általános rendelkezések A SZMSZ célja, tartalma Jogszabályi háttér A SZMSZ hatálya... 5 Intézményi alapadatok Intézményi azonosítók Az intézmény tevékenységei Az intézmény gazdálkodása és jogállása Intézményi jogosultságok Intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata, tárolása... 7 I. Szervezeti felépítés A szervezeti egységek (intézményi közösségek) Az igazgató jogköre Az igazgató helyettes jogköre A nevelőtestület A szülői szervezet és a kapcsolattartás rendje A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje II. A működés rendje A tanév rendje Intézményi nyitva tartás Az alkalmazottaknak és a vezetőnek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A létesítmények és helyiségek belső használati rendje A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A nevelési-oktatási intézménybe való jelentkezés, felvétel szablyai, speciális szabályok Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Intézményi védő, óvó előírások A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje A kiadmányozás szabályai III. Záró rendelkezések Mellékletek Adat- és iratkezelési szabályzat Függelék Munkaköri leírásminták 2

3 Általános rendelkezések Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Maci Alapítványi Óvoda, Fejlesztő Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 5100 Jászberény, Gorjanc sétány 1. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények az államháztartásról szóló CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény 3

4 a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény az illetékekről szóló évi XCIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 4

5 a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről 3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. 5

6 1. Intézményi azonosítók Hivatalos név: Intézményi alapadatok Maci Alapítványi Óvoda, Fejlesztő Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Székhely: 5100 Jászberény, Gorjanc Ignác sétány 1. Alapító okirat kelte: május 4. Alapítás időpontja: július 8. OM azonosító: KSH azonosító: Adószám: Számlavezető bank: K & H Bank Zrt. Bankszámlaszám Telefonszám: (igazgató) (titkárság) cím: katimaciovi@gmail.com (igazgató) ildimaciovi@gmail.com (titkárság) Honlap: 2. Az intézmény tevékenységei Az intézmény TEÁOR besorolás szerinti alaptevékenységei: 8520 Alapfokú oktatás 8510 Iskoláskor előtti oktatás 8560 Oktatási kiegészítő tevékenység Oktatási, nevelési módszertani tanácsadás, szakmai tervezés, szakértés Pedagógiai-szakmai szolgáltatás Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 5629 Egyéb vendéglátás forrás : Az intézmény Alapító Okirata Vállalkozási tevékenység éves korú gyermekek részére alkalomszerűen játszóházakat szervez. - Az általános iskolai sajátos nevelési igényű tanulók részére a szülő és/vagy iskola felkérése alapján egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat szervez. 3. Az intézmény gazdálkodása és jogállása Fenntartó: Maci Alapítvány Fenntartó székhelye: 5100 Jászberény, Gorjanc Ignác sétány 1. Az intézmény önálló jogi személy. Az intézmény beiskolázási területe regionális. A feladatellátást szolgáló vagyon: - A fenntartó bocsátja rendelkezésre a működés megkezdéséhez szükséges vagyont. Az intézmény tárgyi eszközeinek felsorolását az intézményi ingó leltár tartalmazza. - A feladat ellátásához rendelkezésre áll az alábbi ingatlan, melynek tulajdonosa Jászberény Város Önkormányzata: 5100 Jászberény, Gorjanc Ignác sétány 1. (Hrsz.: 8779 m 2 ). A vagyon feletti rendelkezés joga a fenntartót illeti meg. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: 6

7 - Az intézmény részben önállóan gazdálkodó; költségvetését a fenntartó készíti el és hagyja jóvá. - Az intézményi kiadásokat a fenntartó fedezi, a normatív állami támogatásból és egyéb bevételből. 4. Intézményi jogosultságok Az intézményben aláírási jogkörrel rendelkeznek: Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: Az intézmény képviseletére jogosult: Igazgató Igazgató helyettes Igazgató Igazgató helyettes Titkár Igazgató 5. Intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata, tárolása Hosszú bélyegző: Felirata: Maci Alapítványi Óvoda, Fejlesztő Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 5100 Jászberény, Gorjanc Ignác sétány 1. Adószám: Körbélyegző: Felirata: Maci Alapítványi Óvoda, Fejlesztő Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 5100 Jászberény, Gorjanc Ignác sétány 1. Asz.: A bélyegzőket az intézmény irodájában elzárva kell tartani. Eltűnésük esetén érvényteleníttetni kell, melyről jegyzőkönyv készül. 7

8 I. Szervezeti felépítés Az intézmény dolgozóit - a köznevelési törvény alapján meghatározott munkakörökben - a fenntartó által jóváhagyott létszámban, az intézmény igazgatója alkalmazza. Munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. Az utasítási és intézkedési jogkör kiterjedését minden dolgozó esetében világosan meg kell határozni a munkaköri leírásban. A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot. 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) Alkalmazotti közösség: - Pedagógusok (óvodapedagógusok, gyógypedagógusok, konduktorok) - nevelőmunkát segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak (gyógypedagógiai/pedagógiai asszisztensek) - dajkák, gondozónő - intézményi titkár - konyhai kisegítő - épület gondnok Nevelőtestület: - pedagógusok (óvodapedagógusok, gyógypedagógusok, konduktorok) - nevelőmunkát segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak (gyógypedagógiai/pedagógiai asszisztensek) 1. 1 Az igazgató jogköre Az igazgatót a fenntartó nevezi ki, az Alapító Okiratban rögzített módon. A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A köznevelési intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az intézmény képviselet - az intézménnyel jogviszonyban lévő valamennyi dolgozó felett a munkáltatói jogok gyakorlása, beleértve az alkalmazást, munkaviszony megszüntetést, fegyelmi felelősségre vonást. - az intézmény gazdálkodására vonatkozóan a teljes körű kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása - az intézmény működéséért és gazdálkodásáért való felelősség - ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat 8

9 - vezeti és előkészíti a nevelőtestületi és közalkalmazotti értekezleteket - jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját - kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel - gyermekek jogainak maradéktalan érvényesítése - ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat - szülői kérésre gondoskodik a hit és vallásoktatás megszervezéséről - felel az általa vezetett intézmény rendelkezésére bocsátott önkormányzati vagyon rendeltetésszerű használatáért és állagának megőrzéséért - a meghatározott időpontokban teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségeit - szöveges beszámolót készít az intézmény szakmai feladatellátásáról Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére átruházhatja. Az igazgató hatásköréből átruházza a helyettesre: - nemzeti és óvodai ünnepségek megszervezését - a szabadságolással kapcsolatos feladatokat - a dajkák munkarendjét és a helyettesítések megszervezését. Az igazgató akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend: Távollétében a vezető helyettes, akadályoztatása esetén a rangidős pedagógus. A vezető helyettes hatásköre az igazgató helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. A vezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja a vezető helyettesre, vagy a nevelőtestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve a vezető helyettes felhatalmazását. Az egyes iratkezelési feladatok ellátása az igazgató és helyettese között megosztottan történik. Az iratkezelést úgy kell megszervezniük, és az adatokat úgy kell rögzíteniük, hogy - az irat útja pontosan követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen, - szolgálja az intézmény és annak valamennyi szervezeti egysége rendeltetésszerű működését, feladatainak eredményes és gyors megoldását - az irattári tervben meghatározott ideig biztosítsa az iratok épségben és használható állapotban való őrzését és a maradandó értékű iratok levéltári átadását. Egyéb helyettesítési szabályok: - Helyettesítési feladatok ellátására az intézmény minden dolgozója kötelezhető. - Helyettesítést az igazgató, vagy az általa magbízott vezető helyettes előzetesen, írásban rendelhet el. - A dolgozót csak olyan mértékben szabad helyettesítésre kötelezni, hogy az, az eredeti munkakörének ellátásában ne akadályozza. - Helyettesítést csak olyan dolgozó láthat el, aki az adott munkakörhöz megfelelő szakképesítéssel rendelkezik. 1.2 Az igazgató helyettes jogköre Az igazgató helyettest a nevelőtestület véleményét kikérve az igazgató választja. Megbízása határozott időre szól. Feladatait az igazgató közvetlen irányítása alatt, munkaköri leírásban megfogalmazattak alapján végzi. Részt vesz a nevelő-oktató munka irányításában, a nevelőtestületi munka segítésében. 9

10 A vezető helyettes jogköre a vezető távollétében kiterjed az intézmény vezetésével járó teendőekre. A vezető ottlétekor ellátja a vezető helyettesi feladatokat, melyeket a munkaköri leírás tartalmaz. 1.3 A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Az intézmény nevelőtestületét a nevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja. A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a gyerekek magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézményt érintő valamennyi ügyben. Nevelőtestületi feladatok - a pedagógiai program elfogadása - az SZMSZ és a Házirend elfogadása - a nevelési év munkatervének jóváhagyása - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása - az igazgatói programok szakmai véleményezése - jogszabályban meghatározott más ügyekben A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében rendszeresen értekezletet tart a nevelési év során, amelyek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelési év értekezletei az alábbiak: - nevelési év nyitó értekezlet - félévzáró értekezlet - nevelési év záró értekezlet Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, vagy a vezetőség szükségesnek látja. Határozati szavazás (döntés) eljárása és rögzítése: A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a testület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletek lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 10

11 1.4 A szülői szervezet és a kapcsolattartás rendje A szülői szervezetek A köznevelési törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A szülői szervezet vezetőit képviseleti úton választják, mivel a gyerekek szüleinek több mint 50 %-a választotta őket, ezért a szülői szervezet vezetősége jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. A csoportok szülői szervezetének közösségeit az egy csoportba járó gyerekek szülei alkotják. A csoportok szülői szervezetének tagjai kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a szülői munkaközösség tanácskozásain ismertetik az intézmény vezetőjével. A szülői szervezetek jogai A szülői szervezet véleményezési, javaslattételi és egyetértési jogait gyakorolja a Knt.71. meghatározott jogkörök alapján. A szülői szervezet saját SZMSZ-éről, ügyrendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata az intézmény szülői szervezet számára jogainak gyakorlásához szükséges: - információs bázis megadása (az intézmény nyilvános dokumentumai, az intézmény működésével kapcsolatos irat), a hozzáférés biztosítása - közvetlenül rendelkezésre bocsássa azokat a dokumentumokat, melyek az intézményi szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükségesek - intézményben belül megfelelő helység, szükséges berendezés biztosítása A szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve a szülői szervezet vezetősége. A vezetőség munkájában a csoportok szülői szervezetének elnökei vesznek részt. Véleményezési jog illeti meg a hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározására. Egyetértési jog illeti meg: - a Házirend elfogadásában - az SZMSZ elfogadásában - a Pedagógiai program elfogadásában. Döntési jogkörei: - megválasztja saját tisztségviselőit, - kialakítja saját működési rendjét, - az intézményi munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, - képviseli a szülőket és a gyerekeket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a gyerekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyeztetni kell a szülő szervezettel a következő témakörökben: - az intézmény működési rendje, nyitva tartása - a benntartózkodás rendje (gyerekek, vezetők) a vezetők és a szülői szervezet kapcsolattartásának formái, - a külső partnerekkel való kapcsolattartás formái - a mulasztásokra vonatkozó rendelkezések, - a térítési díjra vonatkozó rendelkezések, 11

12 - az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, - védő, óvó előírások, - bombariadó esetén az intézkedést, Vezetői kapcsolat a szülői szervezettel, a Szülői Munkaközösséggel A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezet vezetője juttatja el az intézmény vezetőjéhez. A szülői szervezetet az igazgató a munkatervben rögzített időpontban nevelési évenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. Az intézmény szülői szervezet vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az igazgatóval, és tanévenként legalább egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői szervezet tevékenységéről. Működésüket saját szervezeti és működési szabályzatban határozzák meg. A szülői értekezletek rendje A csoportok szülői közössége számára az intézmény nevelési évenként három, a munkatervben rögzített időpontú szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet bármikor hívhat össze az igazgató, a pedagógus és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Nyílt napok rendje Az intézmény évente kettőször nyílt napokat tart, amikor a szülők, illetve a meghívott vendégek részt vehetnek a foglalkozásokon. A nyílt napok időpontját az intézmény adott tanévre szóló munkaterve rögzíti. A nyílt napok időpontjáról a faliújságokon tájékoztatni kell a szülőket. 1.5 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint az óvodások beiskolázása és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel, támogatókkal. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: - közös értekezletek tartása - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása - intézményi rendezvények látogatása - hivatalos ügyintézés - közös ünnepélyek rendezése 12

13 Rendszeres külső kapcsolatok Kapcsolat Kapcsolat célja Kapcsolattartó Gyakoriság Működési feltételek és Munkaterv és Fenntartó Igazgató törvényességi keretek bizt. igény szerint Munkaterv és Önkormányzatok Működési feltételek Igazgató igény szerint Szülői szervezet Általános iskolák, középiskolák, felsőoktatás Szakértői bizottságok, pedagógiai szakszolgálat Gyermekorvosok, védőnők, fogszakorvos, üzemorvos Családsegítő Szolgálat Partneri igényeknek megfelelő oktató-nevelő tevékenység folytatása Oktató-nevelő együttműködés Sajátos nevelési igényű gyermekek vizsgálata, szakmai szolgálat és szakszolgálat, nevelési tanácsadó Egészségügyi ellátás biztosítása Gyermekvédelem Igazgató, óvodapedagógusok Igazgató, óvodapedagógusok Igazgató, gyógypedagógus Igazgató Igazgató, gyermekvédelmi felelős Munkaterv és igény szerint Munkaterv Folyamatos Együttműködési megállapodás Ősi Folyamatos Gyermekélelmezés Gyermekélelmezés Igazgató, titkár Folyamatos Médiák Információszolgáltatás Igazgató, titkár Folyamatos Pályázatok közvetítő Igazgató, Pályázatok kezelése hatóságai projektmenedzsment Folyamatosan Hatóságok: rendőrség, tűzoltóság, mentők Biztonság, bűnmegelőzés igazgató Könyvelőiroda Működés Igazgató, titkár Folyamatos 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Rendezvények alkalmával, egyéb A pedagógiai ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának fokozása. Az ellenőrzési ütemtervet az igazgató készíti. Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre, a működési feltételek vizsgálatára. Az igazgató felelős az ellenőrzés tervben megfogalmazott feladatok megvalósításáért. Az igazgató az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja az igazgató helyettest. Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az Óvodavezető dönt. Az ellenőrzés területei: - szakmai-pedagógiai tevékenység ellenőrzése; - tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése; - munkáltatói jogkörből adódó ellenőrzés; - működés tárgyi,- környezeti feltételeinek ellenőrzése; - gazdálkodás ellenőrzése 13

14 Az ellenőrzés kiterjed: - az intézmény valamennyi dolgozójára; - az általuk végzett munka színvonalára, - eredményességére. Az ellenőrzés módszerei: - feltételek vizsgálata, - megfigyelések, - dokumentumok elemzése; - mérések, - beszélgetések, - interjúk. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók - igazgató - igazgató helyettes Az ellenőrzés tapasztalatairól írásos feljegyzés készül, amit az igazgató ismertet az érintett pedagógussal. A pedagógus szóbeli vagy írásos észrevételt tehet. Kedvező tapasztalatok esetén az ellenőrzött elismerésben részesül. Feltárt hiányosságokat megszüntetésére vonatkozó intézkedés, felelősségre vonás követ. A nevelési évzáró értekezletén történik a pedagógiai munka belső ellenőrzésén szerzett tapasztalatok értékelése. Megállapításra kerülnek az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedések. Az anyagból intézményi beszámoló készül a Fenntartó részére. 1. A tanév rendje II. A működés rendje Minden esetben az adott tanév rendjét meghatározó EMMI rendelet az irányadó. Szünetek A szünetek kizárólag a fejlesztő iskola tanulóit érintik. Az óvodás gyerekek egész évben folyamatosan látogathatják az óvodát. Munkanap áthelyezések A szülőket az áthelyezett munkanapok előtt tíz nappal korábban értesítjük, ellátási igényüket a jelzik saját csoportjukban/osztályban kihelyezett igényfelmérő lapon. 2. Intézményi nyitva tartás Szorgalmi időben: Az óvoda hetente hétfőtől péntekig, naponta óráig tart nyitva, mely időtartamon belül óráig biztosítunk pedagógiai felügyeletet. A fejlesztő iskola óráig tart nyitva, fejlesztő iskola napközi otthonos ellátás: , és A pedagógusi felügyelet időtartamát egyéni kérésekre módosítani tudjuk. Ebben a kérdésben minden esetben az igazgató megkeresése szükséges. 14

15 Nyári munkarend: Az óvoda egész évben folyamatosan nyitva tart, nyáron a gyereklétszámtól függően összevont csoportokban fogadjuk a gyerekeket. A várható létszámról előzetesen igényfelmérést készítünk. Egyéb szabályozás: Az intézményben 5 nap nevelés/tanítás nélküli munkanapot tartunk, melyeken nem pedagógusi felügyeletet biztosítunk. A nevelés/tanítás nélküli munkanapokról legalább hét nappal korábban tájékoztatjuk a szülőket. A gyerekcsoportokat minden esetben összevonjuk maximum 30 főig. Az adott nevelési év nyitó, illetve záró csoportját az intézményi munkaterv tartalmazza. 3. Az alkalmazottaknak és a vezetőnek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A munkaviszony létrejötte Az igazgató, a helyettes és az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben, vagy határozatlan idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen alapbérrel foglalkoztatja. A pedagógusok munkarendje: A pedagógusok heti munkaideje 40 óra. Feladataikat az SzMSz, mellékletei, az éves munkaterv, munkaköri leírás, munkaidő beosztás szerint végzik. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken az óvoda pedagógusainak jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő megjelenéssel. A nem pedagógus közalkalmazott munkarendje A nem pedagógus közalkalmazott munkarendjét a fent jelölt törvényekkel összhangban az igazgató állapítja meg, az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaidő heti 40 óra. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a munkaidő kezdete előtt 10 perccel megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése: A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban és a munkaköri leírásban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahely vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, nem adhat felvilágosítást azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titkoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: 15

16 - a gyermekek adatai, fejlődésük, családi körülményeik, - munkahelyi belső információ, - a dolgozók adatai, családi körülményei, munkahelyi előmenetele. Ezen adatok csak az évi LXXIX. Tv. 2.sz. mellékletében meghatározott módon és szerveknek továbbíthatók. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. 4. A létesítmények és helyiségek belső használati rendje A gyermekek az óvoda helyiségeit, berendezéseit csak felnőtt felügyelete mellett használhatják. A csoportszobákban csak óvodapedagógus felügyeletével tartózkodhatnak. A szülők gyermekeikkel az öltözőben tartózkodhatnak. Gyermeküket az óvodapedagógusnak átadják, ill óvodapedagógus tudtával vihetik el. A szülőkre vonatkozó intézményi szabályozásokat a házirend tartalmazza. Az épület használati rendje Az intézmény épületét címtáblával, zászlóval kell ellátni. Az intézmény saját bevételének növelése érdekében, - ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását szabad helyiségeit, berendezéseit bérbe adhatja. A bérlő a bérbeadás idejére az intézmény épületéért, vagyontárgyaiért és berendezéseiért teljes anyagi és kártérítési felelősséggel tartozik. Az udvar használatának rendje Az intézmény udvarán a gyermekek csak óvodapedagógus felügyeletével tartózkodhatnak és használhatják az udvaron lévő játékokat. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: - A közös tulajdont védeni. - A berendezéseket rendeltetésszerűen használni. - Az intézmény rendjét és tisztaságát megőrizni. - Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni. - Tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni. - A munka és egészségvédelmi szabályokat betartani. Gyerek által használt helyiségek szabályai Az intézménybe ahol a gyerekek tartózkodnak - csak váltócipőben vagy látogatói papucsban lehet belépni. A konyha nem tartozik a gyerekek és szülők tartózkodási helyei közé, ezért kérjük sem Ön, sem gyereke ne tartózkodjon ott még rövid ideig sem. A játszótér és park elkülönítésére vonatkozó szabályok Az udvari játszótér játékait a gyerek kizárólag az intézmény nyitvatartási idejében az intézmény alkalmazottaival használhatja. Amikor a pedagógus átadta a gyereket a szülőnek, az óvodából való távozás idejéig a gyerek felügyelete a szülő felelőssége. Az intézmény előtti kertbe, füves területre lépni tilos, a kerti tó környéke kizárólag felnőtt felügyelete mellett közelíthető meg! A tornaterem használatára vonatkozó szabályok A tornateremben gyerek csak az intézmény alkalmazottaival tartózkodhat és használhatja a tornaszereket. A gyerek átvétele előtti és átadása utáni időszakban a gyereket ért balesetért az intézmény nem vállal felelősséget. 16

17 5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A pedagógusok (gyógypedagógusok, konduktorok, óvónők) vagy a dajka, a gyermekgondozó a külső személyeket az igazgatónak, vagy az igazgató helyettesnek jelenti be. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az igazgatóval történt előzetes egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, iskolai osztály és a foglalkozások látogatását más személyek részére az igazgató engedélyezi indokolt esetben. Az óvodai nyitva tartás idején kívül illetéktelenül tartózkodó személyek biztonságáért, testi épségéért az intézmény felelősséget nem vállal. Károkozás esetén az óvoda feljelentési kötelezettségének tesz eleget. 6. A nevelési-oktatási intézménybe való jelentkezés, felvétel szablyai, speciális szabályok A gyerek/tanuló intézményben tartózkodásának ideje: maximum napi 10 óra. Beiratkozás menete: - eredeti születési anyakönyvi kivonat, szülő személyi igazolványa, lakcímkártya bemutatása, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító hatósági igazolvány, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, továbbá a szülő személyi azonosságát és lakcímét igazoló hatósági igazolvány, gyermek TAJ kártyája - orvosi igazolás dr. Ragó Edit gyermekorvostól (oltási könyv és vizeletminta szükséges hozzá), Igénybe vétel szabályai: Óvoda: - a gyerek felvételt nyerhet 2 éves korától a tankötelezettség megkezdéséig; - iskolaérettség eléréséig, maximum nyolc éves koráig - Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülõk és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az igazgató dönt. Iskola: - a fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. Egyéb: - a gyerekek felvétele intézményükbe folyamatos történik; - amennyiben a gyerek szülei megismerték és elfogadták az intézmény nevelési programját; - intézményünkben nem követelmény a szobatisztaság; - amennyiben a szülő a támogatási díjat befizette; - szükség esetén szakértői vélemény. Tankötelezettség szabályai: 21. (1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. (2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja, 17

18 b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről, c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján, cb) a gyermek nem járt óvodába, cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. (3) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot. (4) Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti, ha a) a szülő nem ért egyet a (2) bekezdés a) pontja szerint kiállított óvodai igazolással vagy a (2) bekezdés b) pont szerinti döntéssel, és arról az iskola igazgatója tudomást szerez, feltéve hogy a kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést, b) szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést. Beiskolázás szabályai: - az intézmény igazolja, hogy a gyerek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget; - javasolja a gyerek óvodai nevelésben való részvételét; - javasolja szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton való részvételt; - javasolja nevelési tanácsadói vizsgálaton való részvételt. Átvétele más intézményből: - az óvodai felvételi, átvételi kérelem esetén a szülőt értesíteni kell; - iskolai előtti gyerek esetében az előző óvoda vezetőjét is értesíteni kell. Intézményi elhelyezése megszűnik: - ha a szülő felszólítás után sem fizeti meg a díjat; - a Házirendet rendszeresen, súlyosan megsérti; - amennyiben a gyerek 1 hónapnál többet hiányzik bejelentés nélkül; - a gyereket másik óvoda átvette, az átvétel napján, - a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyerek óvodából történõ kimaradására, - a gyereket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján. 1 A gyerek/tanuló átadásának, átvételének szabályai: - felelősséget csak az intézmény dolgozóinak (pedagógusnak vagy a dajkának/gyermekgondozónak) átadott gyerekekért vállalunk; - a gyereket/tanulót a szülő akadályozása esetén csak a szülő által írásban meghatalmazott személy viheti el az intézményből (a nyilatkozatot a pedagógusnak kell leadni); - a gyereket/tanulót a csoportokban kialakított napirendhez, a gyerek/tanuló egyéni fejlesztéséhez igazodva kérjük behozni, ebéd után bármikor haza mehet; (1) 18

19 - gyerek/tanuló a nyilatkozatban nem szereplő személlyel csak abban az esetben jöhet és mehet haza, ha a szülő az adott napon erről írásban nyilatkozik; - átvett gyerek fogalma: üdvözlés után, az épületbe érkezéskor a szülő a gyereket odakíséri a jelenlévő munkatárshoz. - átadott gyerek fogalma: a pedagógus, a szülő érkezésekor elköszönés kíséretében átadja a gyereket, az átadás után az intézmény és a pedagógus felelőssége áthárul a szülőre. A gyerek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések: 51. (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. (2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, b) a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére kap engedélyt a távolmaradásra, c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, d) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban óvodás gyermek esetében az annak tényleges tartózkodási helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóságot és a jegyzőt, tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést a szülőnk szóban igazolnia kell. A késések idejét összeadjuk. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. Ha a gyerek az intézményt nem látogatja, távolmaradását a szülőnek be kell jelentenie. A gyerek/tanuló visszaérkezését egy nappal előbb jelezni kell, legkésőbb ig az étkezés rendelése érdekében. 7. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A foglalkozások az intézményi munkaterv alapján pedagógus vezetésével, a kijelölt csoportszobákban/termekben, az udvaron, esetenként külső helyszínen zajlanak. 19

20 A bemutató foglalkozások tartásának rendjét és idejét a munkaterv rögzíti. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A foglalkozások megkezdés után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A gyereki tevékenységek szervezeti keretei: Kötelező - Mozgásos tevékenységek - Énekes játékok Közvetve kötelező - Vers, mese, dramatikus játék Kötetlen - Rajz, mintázás, kézimunka - Énekes játékok kicsiknek - Környezet tevékeny megismerése Munkaformái Frontális - Vers, mese, dramatikus játék - Mozgásos tevékenységek Mikrocsoportos - Énekes játékok - Környezet tevékeny megismerése - Matematikai tapasztalatok Egyéni - Énekes játékok - Környezet tevékeny megismerése Időkeret Tevékenységek 6:30-8:30 Szabadjáték, reggeli télen korcsolya edzés 8:30-10:30 Mozgásfejlesztés, játékba ágyazott tanulási tevékenységek (kötelező, vagy kezdeményezett) Felajánlott, választható tevékenységek Egyéni rehabilitációs, felzárkóztató foglalkozások 10:30-12:00 Játék a levegőn 12:00 - Testápolás, ebéd, testápolás 15: 00-ig Pihenés Nagycsoportosok foglalkozásai, edzések 15:00- Testápolás, uzsonna 17:00 ig Játék a levegőn, csoportszobában, szabad játék 8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézmény eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése, öregbítése az intézmény minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint a felelősöket az intézményi munkaterv határozza meg. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul pl.: az épület fellobogózásában, az óvoda helyiségeinek díszítésében, alkalomhoz illő ruha viselésében. A pedagógus feladata, hogy az ünnepet a gyermekek számára érthető tartalommal, formával 20

21 tegye emlékezetessé, bensőségessé. Az intézményben hagyományőrző nemzeti, nemzetközi, külső és belső rendezvények, ünnepek zajlanak éves munkaterv szerint, melyek nyílt vagy zárt formában valósulnak meg. Kérjük a szülőket, kísérjék ezeket az alkalmakat figyelemmel és megfelelő öltözetet szíveskedjenek biztosítani a gyerekek/tanulók részére. Rendezvényeink, ünnepeink az alábbi kategóriákat tartalmazzák: - Az intézmény szintű, közös ünnepek, programok. - A gyerekcsoportok ünnepei, rendezvényei (pl. születés-névnapok) - Megemlékezések, népszokások, jeles napok. Szeptember 17. Feladat ajánlás: Jelszónk: Október 04. Feladat ajánlás: Jelszónk: Október 15. Feladat ajánlás: Jelszónk: Október 16. Feladat ajánlás: Jelszónk: December 19. Feladat ajánlás: Jelszónk: Március 22. Feladat ajánlás: Jelszónk: Április 22. Feladat ajánlás: Jelszónk: Május 18. Feladat ajánlás: Jelszónk: Június 05. Feladat ajánlás: Jelszónk: Autómentes nap Óvodába érkezés a város különböző pontjairól gyalog, babakocsikkal, tolókocsikkal, kerékpárokkal. Óvodába indulok környezetbarát módon! Állatok világnapja Vadon élő állatok, bogarak megismerése, hasznuk, fontosságuk. Állatkerti kirándulás, Ne félj a bogaraktól, rovaroktól, ismerd meg őket! A kézmosás világnapja. Mesejáték, művészeti alkotások, vendég (pl. védőnő meghívása) Gyakori kézmosással az egészségünkért! A kenyér világnapja Látogatás egy péküzembe, kenyérkóstolások. Becsüld a kenyeret, az ételt! Madárkarácsony Madárkalács készítése, elhelyezése a kiválasztott fára. Madáretetők kihelyezése, feltöltése. Védd az állatokat, gondoskodj róluk! A víz világnapja A víz fontosságának tudatosítása. Élhetünk-e víz nélkül? Takarékoskodjunk a vízzel! Zagyva folyó Vigyázz a patakok, folyók, tavak, vizek tisztaságára! A föld napja Szép környezet kialakítása, virágok, bokrok, facsemeték ültetése. Értékeink megóvása. Látogatás és szemétgyűjtés a csoportok Örökbefogadott területein. Szeresd a fákat, virágokat! Soha ne tépd a vadvirágot, ne törd a fákat, bokrokat! Válassz egy fát, vigyázz rá, gondozd! Madarak és fák napja Látogatás az állatkertbe. Hortobágyi madárkórház Ne bántsd a madarakat és más állatfajtákat! Környezetvédelmi világnap Kirándulás tetszőleges választott helyszínre (Munkaterv szerint) Becsüld a jó levegőt, védd a természet és a környezeted értékeit, vigyázz a tisztaságára! 21

22 Szeptember Szeptember Október 30. November Az egészség hónapja December December 5. December Január Február Március Március 15. Április Május Június 4. Június A Maci Alapítvány. születésnapja Családi kirándulás Nagyvisnyóra Halloween Egészség nap-táplálkozás Egészség nap - mozgás Luca nap Mikulás Adventi készülődés nyílt nappal és munkadélutánnal egybekötve Csoportos karácsonyi ünnepség Karácsonyi Koncert a Barátok Templomában Nyílt hét a leendő óvodások szülei számára Farsangi mulatság Gergely Járás Iskolába hívogató Zászlók, kokárdák készítése, elhelyezése a Petőfi szobornál Húsvéti locsolkodás, tojásfestés Anyák napja Apák napja Nemzeti összetartozás napja és gyereknap Ballagós gyerekek itt alvós bulija Ballagás 9. Intézményi védő, óvó előírások Az ÁNTSZ é a HACCP által meghatározott szabályokat az intézmény működtetésének során szigorúan be kell tartani. Fertőző betegségekről az óvodát azonnal értesíteni kell. A további fertőzések elkerülése végett fokozottan kell fertőtleníteni. A baleset megelőzésére és a balesetre vonatkozó rendszabályokat az óvoda Munka és Balesetvédelmi Szabályzata tartalmazza. A baleset és munkavédelmi oktatást minden év szeptember 15-ig meg kell tartani. Az óvodában dolgozóknak érvényes egészségügyi könyvvel kell rendelkezniük. Az üzemorvos évente érvényesíti ezeket. A dohányzásra vonatkozó szabályokat minden dolgozónak és szülőnek kötelessége betartani! Ennek értelmében az óvoda egész területén tilos a dohányzás! Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja. Ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Gyermekbaleset megelőzése Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartani az intézményi Munkavédelmi szabályzat, valamint a Tűzvédelmi szabályzat rendelkezéseit. A gyermekekkel az egészségük és testi épségük vonatkozó előírásokat, a veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat az óvodai nevelési év kezdetén, továbbá szükség szerint 22

23 életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét az óvodapedagógusok a csoportnaplóba dokumentálni kötelesek. A balesetveszélyes körülményt a munkavédelmi szabályzatban rögzítetteknek megfelelően kell elintézni. Minden óvodapedagógus felelős a csoportjába járó gyermekek egészségének és testi épségének megóvásáért. A balesetet szenvedett gyermeket saját óvodapedagógusa nem hagyhatja magára. A gyermek ellátása érdekében az intézkedéseket a vezető teszi meg. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. A nevelési-oktatási intézménynek a jogszabályban meghatározottak szerint ki kell vizsgálnia és nyilván kell tartania a gyermekbaleseteket, és az ahhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettségeket. A gyermek balesetekkel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető végzi. A 8 napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő jegyzőkönyvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani. A jegyzőkönyv kinyomtatott példányát át kell adni a szülőnek. Az udvaron csak olyan játékeszközök szerepelhetnek, melyek az MSZ EN 1176 és MSZ EN 1177 szabvány és a 78/2003. (XI.27.) GKM rendelet előírásainak megfelelnek. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmény gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) - tűz - robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely dolgozójának, az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézmény vezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. A rendkívüli eseményről az intézkedés során azonnal értesíteni kell: - a fenntartót - tűz esetén a tűzoltóságot - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget - személyi sérülés esetén a mentőket - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a Tűzvédelmi szabályzatban megfogalmazott módon riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A csoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért az óvodapedagógusok a felelősek. 23