TESZ VESZ ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 TESZ VESZ ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA KÉSZÍTETTE: SZABÓ ENDERÉNÉ ÓVODAVEZETŐ

2 Tartalom I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 5. oldal II. AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE II/1. Az alapító szerv II/2. A intézményt fenntartó neve II/3. Az intézmény felügyeleti szerve II/4. Az intézmény neve II/5. Az alapító okirat kelte, száma II/6. Állami feladatként ellátott alaptevékenység, benne elhatároltan a kisegítő és kiegészítő tevékenységek, valamint az azokat meghatározó jogszabályok II/7. Vállalkozási feladatok, tevékenységek II/8. A feladatok forrásai II/9. Feladatmutatók megnevezése és köre II/10. Számlaszám és az ÁFA alanyiság ténye II/11. Költségvetési szervhez rendelt önállóan gazdálkodó szervezetek felsorolása II/12. Az intézmény kiadásait és bevételeit befolyásoló feltétel és követelményrendszer, a feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentumai, együttműködési megállapodás II/13. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje, jogosítványai, amelyek körében az intézmény képviselőjeként eljárhat II/14. Az intézmény jogállása III. AZ INTÉZMÉNY SZERKEZETE, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI EGYSÉGEINEK FELÉPÍTÉSE, FELADAT ÉS HATÁSKÖREI, A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSA III/1. Az óvodavezető feladatai és jogköre III/2. Az intézmény vezetősége III/3. Az óvodavezető-helyettes III/4. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje III/5. Az óvodavezető, illetve az óvodavezető-helyettes akadályoztatása esetén, a helyettesítési rendje III/6. Az óvoda közösségei, kapcsolataik egymással és az intézmény vezetéssel III/7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházása III/8. Nevelőtestületi értekezlet III/9. Munkatársi értekezletek III/10 Óvodapedagógusok feladatai és jogköre III/11.Közalkalmazotti Tanács III/12. Gyermekvédelem III/13. A vezetők és a Szülői Szervezet, valamint az óvodapedagógusok és szülők közötti kapcsolattartás rendje, formája 6. oldal 6. oldal 6. oldal 6. oldal 7. oldal 7. oldal 7. oldal 8. oldal. 8. oldal 8. oldal 8. oldal 8. oldal 9. oldal 9. oldal 9. oldal 10. oldal 10. oldal 12. oldal 12. oldal 14. oldal 15. oldal 16. oldal 17. oldal 20. oldal 21. oldal 21. oldal 22. oldal 22. oldal 23. oldal. 3

3 III/14. A Szülői Szervezet jogai, és azok gyakorlásának rendje, formái 23. oldal III/15. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések 25. oldal III/16. A pedagógiai munka belső ellenerőzésének szempontjai, elvei, rendje 25. oldal III/17. A külső kapcsolatok rendszere, a kapcsolattartás formája, módja, rendje 27. oldal III/18. Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés 30. oldal III/19. A közalkalmazott munkájának erkölcsi és anyagi elismerése 31. oldal IV. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE IV/1. Általános szabályok IV/2. Óvodai szünetek IV/3. Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok IV/4. A gyermekek fogadása / nyitva tartás IV/5. Az óvodai ünnepek, megemlékezések, hagyományok IV/6. Az ünnepélyek, megemlékezések, a hagyományok rendje IV/7. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel IV/8. Az intézményi védő - óvó előírások, eljárások rendje IV/9. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok IV/10. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők szabályai IV/11. A fakultatív hit- és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje IV/12. Az intézményben folytatható reklám, és egyéb tevékenység szabályai IV/13. Speciális szolgáltatások szervezése IV/14. Az intézményi vagyon használatának és hasznosításának elvei, szabályai IV/15. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, formái IV/16. Az intézmény fellobogózásának rendje IV/17. Egyebek 31. oldal 31. oldal 32. oldal 32. oldal 33. oldal 33. oldal 34. oldal 35. oldal 35. oldal 37. oldal 39. oldal 40. oldal 40. oldal 41. oldal 41. oldal 42. oldal 43. oldal. 43. oldal V. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS 43. oldal VI. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 45. oldal VII. MELLÉKLETEK VII/1. GAMESZ költségvetési megállapodás VII/2. Az óvodavezetés szerkezete VII/3. Szempontok a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés odaítéléséhez 4

4 VII/4. A közalkalmazott munkájának erkölcsi és anyagi elismerése, elvei, szempontjai VII/5. Adatkezelési Szabályzat VII/6. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata VII/7. Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 5

5 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (rövidítése: SZMSZ) határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe. Az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően az alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A dokumentumot a jogszabályi előírásoknak megfelelőn az intézmény vezetője készítette el. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított célrendszerek, tevékenységi csoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok Az évi LXXIX. törvény a közoktatásról (rövidítése: Kt.) A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (rövidítése: R) A Munka Törvénykönyve évi XXII. tv. (rövidítése: Mt.) A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. (rövidítése: Kjt.) 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 132/2000. (VII. 14.) Kormányrendelet a középületek lobogózásáról 308/2004. (XI. 13.) Kormányrendelet az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályairól évi XCIII. törvény a munkavédelemről 37/2001. (X. 12.) OM rendelet a katasztrófa védelemről 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról 119/2003. (VIII. 14.) Kormányrendelet az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről Az évi XLVI. törvény a statisztikáról; A 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról; 6

6 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Területi hatálya kiterjed: Az óvoda épületére, udvarára, az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra. Időbeni hatálya kiterjed: Az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmaira. Személyi hatálya kiterjed: Az intézmény minden alkalmazottjára, az óvoda használóira, valamint az óvodával kapcsolatban lévő partnerekre. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb szabályzatok betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek betartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése estén: Az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető illetve a helyettese- munkáltatói jogkörben eljárva- hozhat intézkedést. A szülőt vagy más nem az óvodában dolgozó személyt az óvoda dolgozójának tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, ennek elmaradása esetén a vezető vagy helyettese az óvoda épületének elhagyására szólítja fel. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépése Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával, a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg érvénytelenné válik az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata. Módosításra akkor kerül sor, ha a jogszabályokban változás következik be, vagy ha a Szülői Szervezet illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A módosítás alkalmával az eljárási rendet a Ktv a határozza meg. Az SZMSZ egy példányát az óvodában ki kell függeszteni, s arról az első szülői értekezleten a szülőknek tájékoztatást kell adni. II. AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE II/1. Az alapító szerv: Budapest Főváros XI. kerületi Tanács V. B. Cím: 1113 Budapest, Bocskai út II/2. Az intézményt fenntartó neve: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzat Székhelye: 1113 Budapest, Bocskai út II/3. Az intézmény felügyeleti szerve: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete Székhelye: 1113 Budapest, Bocskai út

7 II/4. Az intézmény neve: Tesz-Vesz Óvoda Székhelye: 1118 Budapest, Zólyomi út II/5. Az alapító okirat kelte, száma: június /2005./XI. ÖK/VI.16./sz. határozata, szeptember elsejei hatállyal. II/6. Állami feladatként ellátott alaptevékenység, benne elhatároltan a kisegítő és kiegészítő tevékenységek, valamint az azokat meghatározó jogszabályok Az óvoda a közoktatás nevelő intézménye. Szakágazati rend besorolása TEAOR száma: alapfokú oktatás a./ Ellátandó alaptevékenysége: nem haszonszerzés céljából végzett ingyenesen biztosított alapszolgáltatás. Szakfeladat rend besorolása: óvodai nevelés A 3-7 éves korú gyerekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése és fejlesztése tevékeny, érzelemgazdag, derűs, családias légkörben. A személyiség sokoldalú fejlődését változatos tevékenységeken keresztül biztosítja, amelyben a gyermek pozíciója a kezdeményező, öntevékeny egyén, a szubjektum. Az óvodai nevelés a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Nem haszonszerzés céljából végzett ingyenesen biztosított alapszolgáltatás. Szakfeladat száma Megnevezése óvodai nevelés Feladatmutatók: Óvodai nevelést igénylők száma: 100 fő Meghatározó jogszabályok: 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramja, a évi LXXIX. közoktatási törvény és a végrehajtásra kiadott 11/1994. (VI.8.) számú MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, a vonatkozó jogszabályok, és a Tesz-Vesz Óvoda 234/2004/XI.ÖK/VI.17./ számú határozatával jóváhagyott nevelési programja alapján látja el. A feladat elvégzésének forrása: Normatív állami támogatás, fenntartói támogatás Teljesítmény mutató: férőhelyek száma óvodai intézményi közétkeztetés Feladatmutatók: Intézményi étkezést igénybe vevők száma A tevékenységet meghatározó jogszabály: évi LXXIX törvény a közoktatásról évi LXV törvény. a helyi önkormányzatokról A mindenkori költségvetési törvény A feladat elvégzésének forrása: Térítési díj bevétel, normatív állami költségvetési hozzájárulás, helyi fenntartói hozzájárulás. Teljesítmény mutató: évi élelmezési napok száma b./ Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység Szakfeladat száma Megnevezése intézményi vagyon működtetése Feladatmutatók: Leltár szerint nyilvántartott immateriális javak és tárgyi eszközök. 8

8 A feladat elvégzésének forrása: a tevékenység során a meglevő kapacitás kihasználásával kapcsolatos bevételek. II/7. Vállalkozási feladatok, tevékenységek Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. II/8. A feladatok forrásai A fenntartó köteles gondoskodni az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. Az intézmény fenntartásának és működtetésének költségei a naptári évre megállapított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetés fedezi. Feladata ellátásához az óvoda rendelkezik a Bp. XI. Zólyomi út szám alatti ingatlannal, és a benne vagyonleltár szerinti állóeszközökkel, vagyontárgyakkal, ingóságokkal, melyeket nevelőmunkája ellátásához szabadon használhat. Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított vagyon: ingatlanvagyon: HRSZ.: 2691/4 tulajdonlap száma: 4102 területe: 5878 m 2 értéke: ,- Ft A vagyon feletti rendelkezési jogosultság az alapítót illeti meg. Az intézményvezető a rendelkezésére álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetve biztosítékként felhasználni, az egyes vagyontárgyak bérbeadására, értékesítésére vonatkozó jogosítványait a Selejtezési Szabályzat határozza meg. II/9. Feladatmutatók megnevezése és köre Az óvoda csoportjainak száma: 4 Az óvoda maximális férőhelyeinek száma: 100 fő Az intézmény tagintézménnyel nem rendelkezik. Engedélyezett óvodapedagógusi létszám: 9 fő (ebből 1 fő óvodavezető) Technikai dolgozók létszáma: 7 fő (ebből 1 fő részmunkaidős munkavállaló) II/10. Számlaszám és az ÁFA alanyiság ténye Az óvoda, mint részben önálló intézmény nem rendelkezik önálló számlaszámmal, a fizetési és adókötelezettségének a GAMESZ adó illetve bankszámlaszámán keresztül tesz eleget. OTP Bank Rt. GAMESZ bankszámla száma: ÁFA visszaigénylésre nem jogosult. II/11. Költségvetési szervhez rendelt önállóan gazdálkodó szervezetek felsorolása Részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény gazdálkodását a XI. kerületi Önkormányzat GAMESZ (1116 Budapest, Bükköny u. 2-4.), mint önállóan gazdálkodóval közösen végzi. 9

9 II/12. Az intézmény kiadásait és bevételeit befolyásoló feltétel és követelményrendszer, a feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentumai, együttműködési megállapodás A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek Fenntartási, működési költségeket az évente összeállított, a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben kell előirányozni. A Tesz-Vesz Óvoda részben önállóan gazdálkodó intézmény és a Bp. XI. kerületi Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény között létrejött, a képviselő testület által jóváhagyott megállapodás alapján történik (Lásd: 1. sz. melléklet) Az intézménynek rendelkeznie kell a feladatok ellátásához szükséges feltételekkel. Az intézmény az alapító, illetőleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. Az intézmény fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetés tartalmazza. Az óvodánk önkormányzati intézmény, fenntartásáról a nevelési programban megfogalmazott, az alapfeladatok ellátására szükséges pénzeszközökről az állam, illetve a Bp. XI. helyi önkormányzat gondoskodik (törvényben meghatározott arányban). A Budapest XI. kerület Újbuda Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény. Jogköre a képviselő testület által jóváhagyott előirányzott felhasználására, illetve előirányzat módosítás kezdeményezésére, önálló bérgazdálkodásra terjed ki. Gazdálkodását éves költségvetés alapján végzi, az előirányzatok felhasználása megállapított keretszámon belül saját intézményi hatáskörben történik. A költségvetés betartásáért az óvoda vezetője a felelős. Csak az óvoda vezetője vállalhat kötelezettséget a költségvetés terhére. Anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytathat, de az nem veszélyeztetheti az alapellátást, és jogszabály kereti közt történik. Meghatározott pénzügyi és gazdasági feladatokat az óvodatitkár lát el munkaköri leírás alapján. Az óvoda vezetője önálló munkáltatási jogkörrel rendelkezik, ez irányú feladatait a Kjt előírásainak megfelelően látja el. II/13. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje, jogosítványai, amelyek körében az intézmény képviselőjeként eljárhat Az intézmény vezetőjét a képviselő-testület bízza meg, nyilvános pályázati eljárást követően. A megbízással kapcsolatban, döntés előtt véleményezési jog illeti meg az alkalmazotti közösséget, a nevelőtestületet, a szakmai munkaközösséget, a Szülői Szervezetet. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt, meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézményvezető jogosítványait, amelyek alapján az intézmény képviselőjeként járhat el az együttműködési megállapodás határozza meg (kötelezettség vállalás, ellenjegyzés beszerzése, teljesítés igazolása, érvényesítés és utalványozás stb). II/14. Az intézmény jogállása Önálló jogi személy, költségvetési szerv. Az óvoda tulajdonában lévő bélyegzők nyilvántartása, használatára jogosult személyek felsorolása az Irat-és Ügykezelési Szabályzatban található. 10

10 III. AZ INTÉZMÉNY SZERKEZETE, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI EGYSÉGEINEK FELÉPÍTÉSE, FELADAT ÉS HATÁSKÖREI, A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSA Az óvoda szervezeti felépítését alá fölérendeltségi, valamint a mellérendeltségi kapcsolati viszonyok jellemzik. (Lásd: 2. sz. melléklet) Szervezeti felépítés A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Az intézmény jogi, szakmai tekintetben önálló. Az óvodavezető az intézmény szervezetével és működésével kapcsolatos minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály illetve Közalkalmazotti Szabályzat nem utal más hatáskörbe. Vezetői munkáját egyszemélyi felelősséggel az óvodavezető-helyettes és a megbízottak közreműködésével végzi. III/1. Az óvodavezető feladatai és jogköre Általános feladatai: Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért. Hatáskörébe tartozik a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Gyakorolja a munkáltatói és fegyelmi jogkört az intézményben, munkaviszonyban álló dolgozók felett. A helyi érdekképviselettel, szervezetekkel (Közalkalmazotti Tanács, Szülői Szervezet) való együttműködés. Az óvoda nevelőtestületének vezetése. A kapcsolattartás, koordináló tevékenység kialakítása, az információáramlás korrekt biztosítása az önkormányzattal, a kapcsolattartás, koordináló tevékenység a Polgármesteri Hivatallal, a gazdálkodást segítő intézménnyel (GAMESZ) Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézménnyel, Nevelési Tanácsadóval, szakmai szervezetekkel, Gyermekjóléti Szolgálattal. A felettes szervek és a Közalkalmazotti Tanács informálása. Az óvoda alapvető dokumentumaiban, szabályzataiban megfogalmazott feladatok maradéktalan ellátása. Pedagógiai feladatai: A pedagógiai-szakmai munka irányítása, annak tervezése, szervezése, ellenőrzése, értékelése. A helyi sajátosságok kialakítása, megőrzése. Az óvodapedagógusok helyesen értelmezett módszertani szabadságának biztosítása. A családokkal közvetett és közvetlen kapcsolattartása. Nevelési segítséget nyújt, a gyermekek biztonságos, egyéni fejlődését az együttműködés alapján segíti elő. 11

11 Munkaügyi feladatai: A zavartalan munkavégzés feltételeinek biztosítása. A helyi program arculatával azonosulni tudó dolgozók alkalmazása. Illetmény és előmeneteli rendszer, valamint a humán erőforrások mozgósításával kapcsolatos teendők ellátása. Gazdálkodási feladatai: A vezető elvégzi az óvoda gazdálkodásával összefüggő teendőket: a költségvetés takarékos felhasználása mellett gondoskodik egyéb forrásokról. Ezek formái: a Zólyomi Óvoda Alapítvány támogatása; pályázatokon való részvétel; szponzorok keresése. Tanügy-igazgatási és ügyviteli feladatai: A vezető a tanügyigazgatási és az ügyviteli feladatokat az adatszolgáltatási fegyelem és a mindenkori törvények, rendeletek előírásai szerint végzi. Ügyviteli tevékenysége során az iratkezelés szabályait betartja. Az óvodavezető felel: Az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért. Az intézményi ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszer működtetéséért. A nevelőmunka egységes és biztonságos feltételeinek megteremtéséért. A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A pedagógusok középtávú továbbképzési programjának, valamint éves beiskolázási tervének elkészítéséért, a továbbképzés megszervezéséért. A gyermekvédelmi munka megszervezéséért, ellátásáért, hatékonyságáért. A hatáskörébe tartozó gazdálkodási teendők ésszerű megoldásáért, a takarékos gazdálkodásért. A gyermek-balesetek megelőzéséért, valamint kivizsgálásáért. Az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért, az óvoda gazdasági eredményeiért. A tervezési, beszámolási, információ-szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért. Az óvodai pedagógiai munkáért. Kizárólagos jogkörébe tartozik: Az intézmény képviselete. A nevelőtestület vezetése. A tanügy-igazgatási döntések meghozatala. A munkáltatói jogok gyakorlása. A hatáskörébe tartozó gazdálkodási és aláírási jogkör gyakorlása. A vezető beosztású közalkalmazottak és az óvodatitkár közvetlen irányítása. Az óvodavezető fogadóórája A vezető fogadóóráinak időpontját az óvoda éves munkaterve tartalmazza. 12

12 III/2. Az intézmény vezetősége Vezető beosztások: magasabb vezető beosztású: óvodavezető vezető beosztású: óvodavezető helyettes minőségirányítási csoportvezető. Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő jogokkal rendelkezik. Az óvoda vezetősége meghatározott rendszerességgel kéthetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az óvoda vezetője készíti elő és vezeti, melyről az irattár számára emlékeztető készül A vezetők a megbeszéléseken beszámolnak tevékenységükről, illetve felhasználják és továbbítják az információkat, az értekezleten született döntésekről az átruházott hatáskörben a vezetésük alá tartozó beosztottak felé. Az óvoda vezetőségének tagjai munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A vezetők közötti feladatmegosztás A feladatokat az óvodavezető megosztja a helyettesével, a minőségirányítási csoport vezetőjével és a szakmai munkaközösség-vezetővel. III/3. Az óvodavezető-helyettes Az óvodavezető-helyettes megbízását a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával a vezető adja. A helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott felsőfokú végzetséggel rendelkező pedagógusa kaphatja. A megbízás visszavonásig érvényes. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza az óvodavezető-helyettesre. Az óvodavezető-helyettes feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, melyet munkaköri leírása tartalmaz. Részt vesz az óvoda alapdokumentumainak, rövid, közép és hosszú távú terveinek elkészítésében. Javaslatot tesz a pedagógusok munkaidő beosztására, helyettesítés megszervezésére, szabadságolási terv elkészítésére. Önállóan és felelősen szervezi, irányítja, a nevelőmunkát segítő közalkalmazottak munkáját, részt vesz a munkaköri leírások felülvizsgálatában. Önállóan szervezi, koordinálja az alkalmazottak helyettesítési feladatait, ellenőrzi a jelenléti íven történő dokumentálást. Szervezi és ellenőrzi a HACCP rendszer működtetését. Irányítja, szervezi a szülőkkel, és a társintézményekkel kapcsolatos eseményeket, rendezvényeket. Az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. A nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését. Felelősök, megbízottak ellenőrzését. A nevelőtestületi beszámoló elkészítését a hatáskörébe átruházott területről. Az óvodavezető-helyettes felelős: A belső és külső továbbképzések megszervezéséért. A szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért. A minőségfejlesztési csoport működési feltételeinek biztosításáért. A szülői munkaközösség működésének segítéséért. 13

13 Az alkalmazottak munkarendjének, beosztásának elkészítéséért. A helyettesítési beosztás elkészítéséért. A munka és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányításáért. A gyermekek jogainak maradéktalan érvényesítéséért. A dajkák és a nem pedagógus munkakörben dolgozók munkájának szervezéséért, irányításáért. Az óvodavezető helyettes részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Beszámolási kötelezettsége figyelembe véve a munkaköri leírását az aktuális feladatokról az előzőekben felsorolt területekre terjed ki. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a minőségirányítási csoport vezetőjére: Az intézmény minőségirányítási rendszerének működtetését; folyamatos ellenőrzését. Az intézkedési tervek végrehajtásának irányítását. Igény és elégedettség felmérés elvégzését. Minőségfejlesztéssel összefüggő értékelések, elemzések készítését. Az éves munkatervben meghatározott feladatok elvégzését. A nevelőtestületi beszámoló elkészítését a hatáskörébe átruházott területről. Az intézményvezetés felelős tagja, aki munkáját az intézményi minőségirányítási programban szabályozottak alapján végzi. A programvezetőt a nevelőtestület véleményének figyelembe vétele mellett az óvodavezető bízza meg. A programvezető feladata, felelőssége: Az intézmény minőségpolitikájának érvényesítése. A minőségfejlesztési feladatok teljesítésének biztosítása. A programvezető részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Beszámolási kötelezettsége figyelembe véve a munkaköri leírását az aktuális feladatokról az előzőekben felsorakoztatott területekre terjed ki. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a szakmai munkaközösség vezetőjére: A nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatainak ellenőrzését. A pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését az éves munkatervben meghatározott módon. Az intézményvezetés felelős tagja, aki munkáját megbízásra és az éves munkatervben szabályozottak alapján végzi. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az óvodavezető bízza meg. A munkaközösség vezető a munkáját munkaköri leírás alapján végzi. A szakmai munkaközösség vezető feladatai: Az óvoda szakmai és módszertani tevékenységének irányítása, segítése, ellenőrzése. A pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése. A pályakezdő pedagógusok munkájának segítése. A tervező munkában segítségadás. 14

14 Elgondolásai legyenek tudatosak, álljanak összhangban az intézmény munkatervével, nevelési programjával, minőségirányítási programjával. Kísérje figyelemmel a szakirodalmat, új módszereket, esetenként számoljon be ezekről a munkaközösségi foglalkozásokon. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára az éves feladatterve szerinti teljesítéséről, a fejlesztési folyamatról. Megbízásának elvei az óvodában: Legalább öt éves kiemelkedő szakmai tevékenység. A nevelőtestület által elismert tekintély. Továbbképzéseken való aktív részvétel. Jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkezzen. Az óvodavezető szakmai, módszertani segítője legyen. Óvodatitkár Munkáját az óvodavezető iránymutatása szerint, önállóan, a kapcsolódó intézményi belső szabályzatok betartásával végzi. Az óvodavezető közvetlen munkatársa. Az óvodatitkár részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Feladatai: Az intézmény gazdasági, ügyviteli és adminisztrációs feladatainak jogszabályoknak, belső szabályoknak megfelelő maradéktalan ellátása. Az intézmény ésszerű, takarékos gazdálkodásának segítése. Alkalmazottak munkaügyi, bér, adó, távolmaradás, ügyeinek intézése. Gyermek létszámok, nyilvántartások, naprakész vezetése. Dologi költségvetés felhasználásának analitikus nyilvántartása, bevételezések, számlák, átutalások intézése. Gondoskodik arról, hogy az óvoda gazdálkodása a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül történjen. Felelős a költségvetési terv és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért. Gondoskodik a ki és befizetések időben történő teljesítéséről, az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről. Selejt, leltár megszervezése, előkészítése, lebonyolítása, adminisztrálása. Az óvoda működését akadályozó műszaki munkák elvégzésének megrendelése. Étkeztetéssel kapcsolatos térítési díjak beszedése, könyvelése, megrendelések, lemondások nyilvántartása, intézése. A HACCP meghatározott dokumentumainak a vezetése. III/4. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek, az óvodavezető, vagy helyettese a teljes nyitva tartás ideje alatt az intézményben tartózkodjon. Ennek érdekében a vezetők intézményben való benntartózkodásának munkarendjét a mindenkori éves munkatervben kell meghatározni. Az intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a - vezetői, - vezető helyettesi feladatokat ellássák. 15

15 - Az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása, váratlan távolléte miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető helyettesének kell ellátnia. - Az intézményvezető helyettese a szükséges vezető helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása, váratlan távolléte miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az intézményvezető által megjelölt leghosszabb szolgálati idővel rendelkező óvodapedagógusnak kell ellátni a helyettesítés rendjére vonatkozó szabályozás szerint. - A nyitva tartás reggeli és délutáni ügyeleti időtartamában, valamint a vezetők érkezése előtt, illetve távozása után a munkabeosztás szerinti ügyeletes pedagógus helyettesíti a vezetőt, jelen SZMSZ a vezetők helyettesítésére vonatkozó szabályozása alapján. Vezetői beosztás megnevezése Az intézményben való tartózkodásának rendje óvodavezető 8-16 óvodavezető-helyettes mindenkori munkarendje szerint, váltott műszakban szakmai munkaközösség-vezető mindenkori munkarendje szerint, váltott műszakban III/5. Az óvodavezető, illetve az óvodavezető-helyettes akadályoztatása esetén, a helyettesítési rendje Az óvodavezető távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását az óvodavezető-helyettes látja el. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. A megbízás a fenntartó és a GAMESZ értesítése mellett, annak jóváhagyásával történik. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. (értesítés, kifüggesztés) Az óvodavezető és helyettes egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. - A megbízásról értesítést kap a fenntartó, a GAMESZ. - A megbízott vezető a teljes vezetői jogkör gyakorlását végzi, kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Ilyen megbízás hiányában az óvodavezető helyettesítésének rendje a következő: Óvodavezető-helyettes, szakmai munkaközösség vezető. Rendkívüli esetben az óvodavezetőt és óvodavezető-helyettest a legmagasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus helyettesíti. A reggel 6 h.-tól - 7h.-ig. illetve 17 h.-tól -18 h.-ig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerinti beosztásban dolgozó pedagógusok. - Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. - A helyettesítésre kijelölt óvodapedagógus köteles e feladatot ellátni. - Személyük az óvoda éves munkatervében kerül meghatározásra. 16

16 III/6. Az óvoda közösségei, kapcsolataik egymással és az intézményvezetéssel Az intézmény alkalmazottjai Az óvoda dolgozói Az óvoda dolgozóit a közoktatási törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik, melyet munkába állásukkal egyidejűleg az óvoda vezetője aláírásuk megkérésével részükre átad. A munkaköri leírás, - mint önálló vezetői utasítás -, a személyi anyagban található és évente felülvizsgálatra kerül. A munkaköri leírások tartalmazzák: - A munkahely, a munkavállaló, a munkakör megnevezését. - A munkaidő, a közvetlen felettes meghatározását. - A munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás- és jogkörét. - Az alkalmazotti tagságra vonatkozó általános feladatokat, szabályokat. - A munkakör szerinti ellenőrzési feladatokat. - A munkakörre vonatkozó alap és specifikus elvárásokat. Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Kjt. és a Közokt. tv.), illetve az ezekhez kapcsoló rendeletek, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzítik. Az alkalmazottak munkarendjét nevelési évenként az óvoda munkaterve tartalmazza. A munkakörükkel kapcsolatos feladatok ellátásában, munkarendjük kialakításában irányadó a munkaköri leírás, az óvodavezető által meghatározott eseti vagy tartós megbízás. Részvételi jog illeti meg azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Véleményezési és javaslattételi jog illeti meg az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben, melyet a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban beadott javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel írásban közölni kell. Döntési (egyetértési) jog illeti meg az intézmény minőségirányítási programjának elfogadásakor, illetve módosításakor. E jogkör gyakorlása esetén nyilvános szavazással, egyszerű többséggel dönt az alkalmazotti közösség. 17

17 A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége. Nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a nevelési kérdésekben az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és módosításaiban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig az intézmény működésével kapcsolatos minden ügyben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntéseit kizárólag a hatályos jogszabályokkal, a jelen SZMSZ-el és az intézmény helyi nevelési programjával összhangban hozhatja meg. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: A Tesz-Vesz Óvoda Helyi Nevelési Programjának és módosításának elfogadása. Az óvoda SZMSZ-ének elfogadása. Az intézmény éves munkatervének elfogadása. Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. A testület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. A házirend elfogadása. Jogszabályban meghatározott egyéb kérdések. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: Az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során. Az óvodavezető helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. Az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében. Az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek előkészítésében. Dajkák közössége A csoportban dolgozó dajkák kapcsolattartását az óvodavezető-helyettes és a dajkák képviselője segíti. Havonta egy alkalommal szerveznek munkatársi értekezletet, melyről feljegyzés készül. A csoportban dolgozó két óvodapedagógus, és a dajka az egyes tervezési időszakok feladatait rendszeresen megbeszélik. A csoport óvónőinek folyamatosan kötelessége tájékoztatni a dajkát a gyermekek nevelését elősegítő, részére átadandó információkról. III/7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre, vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet írásban tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Az intézmény a közoktatásról szóló törvény 57. (4) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. 18

18 A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - A szakmai munkaközösségre. - A minőségirányítási csoportra. - A vezető választást lebonyolító bizottságra. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: Helyi nevelési program elfogadása. Az SZMSZ elfogadása. Minőségirányítási program elfogadása. Házirend elfogadása. Munkaterv elfogadása. Az óvodára vonatkozó átfogó elemzés elfogadása. A beszámoló elfogadása. A nevelőtestület átruházott jogkörének gyakorlói a) Az óvodapedagógusok szakmai munkaközössége Az óvodai intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. (Ktv ának (1) és (2) bekezdése alapján. A munkaközösség szakmai és módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A hatékony működés érdekében a munkaközösség 3-4 főből áll. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség vezető irányítja. A szakmai munkaközösség vezetőjének, tagjainak nevét, a tevékenység irányát nevelési évenként az óvoda éves munkaterve rögzíti. A csoport vezetőjének megbízását a nevelőtestület véleményének kikérése alapján az óvodavezető adja. A megbízás határozott időre szól. A szakmai munkaközösség tevékenysége A szakmai munkaközösség feladatait az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösség az alábbi tevékenységet folytatja: - Javítja az intézményben folyó nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét. - Fejleszti, tökéletesíti a módszertani eljárásokat s azokat gyakorlati bemutatók során átadja a testület tagjainak. - Javaslatot adhat az intézményi költségvetésben rendelkezésre álló szakmai irányzatok felhasználására. - Segíti a különböző programok elkészítését, szükség szerint annak felülvizsgálatát és hatékonyságvizsgálatát is elvégzik. - Fejleszti, tökéletesíti a módszertani eljárásokat. - Támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját a tervezésben és szervezésben. - Segíti a különböző programok elkészítését, szükség szerint annak felülvizsgálatát és hatékonyság vizsgálatát is elvégzik. - Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai véleményt alakít ki. - Jogszabályban meghatározott más ügyek. 19

19 A szakmai munkaközösség dönt: A működési rendjéről, éves programjáról, a helyi továbbképzés programjáról, pályázatokon való részvételről. Jogszabályban meghatározott más ügyekben. A szakmai munkaközösség véleményt nyilvánít: - Tevékenységi területén minden olyan szakmai kérdést véleményez, amelyben a nevelőtestületnek véleményezési joga van. - A próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése. - A helyi nevelési program megvalósításához szükséges eszközök, szakkönyvek, segédletek kiválasztása. - Helyi szakmai, módszertani programok összeállítása. - Az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során. - A vezető-helyettes megbízása illetve a megbízás visszavonása előtt. - A nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében. - A nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában. - Más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. A szakmai munkaközösség javaslatot tehet: - Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. - A munkaközösség tagjainak jutalmazására, kitüntetésére. - A munkaközösség tagjainak továbbképzésére. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából jár el. b) A minőségirányítási csoport A minőségirányítási csoport megbízását a nevelőtestület határozata alapján az óvodavezető adja. Megbízásuk határozott időre szól. A minőségirányítási csoport megbízása tartalmazza: - A csoport feladatait. - A nevelőtestület elvárásait. - Az óvoda vezetőjének a csoport működésével kapcsolatos feladatait. - A csoport tagjainak díjazását, támogatását. A minőségirányítási csoport működésének szabályait a minőségirányítási csoport Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A minőségfejlesztési csoport munkarendjét a munkatervében rögzített feladatok határozzák meg. A munkaterv tartalmazza a minőségfejlesztési folyamat szakaszait, az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős személyeket. Az intézmény minőségfejlesztési rendszer irányítását a minőségfejlesztési csoport vezetője látja el a munkaköri leírásban meghatározottak szerint. A minőségfejlesztési csoport munkaterve koherens az Intézményi Minőségirányítási Programmal és a helyi nevelési programmal. 20

20 A minőségfejlesztési csoport vezetőjének és tagjainak munkáját munkaköri leírás szabályozza. Az óvodavezető a törvényben meghatározott feladatait végezve felhasználja a minőségfejlesztési csoport munkájának eredményeit, nevelést irányító és szervezetfejlesztő tevékenysége során. Ezért a munka minden fázisában bármikor, bárhol tájékozódhat. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a minőségfejlesztési csoport az alábbi tevékenységet folytatja: - Partnerkapcsolatok működtetése, a partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése, mérése, elemzése, az információk alapján intézkedési tervek készítése. - A folyamatos fejlesztés (PDCA- SDCA ciklus) működtetése. - Irányított önértékelés végzése négy évente történik, mely az egész alkalmazotti közösségre kiterjed. - Munkatársak teljesítményének megerősítése, javítása, ösztönzése továbbképzéseken keresztül. - A nevelőkkel szembeni minőségi elvárások megfogalmazása, s azok betartatása. A minőségfejlesztési csoport vezetője és tagjai rendszeresen együtt dolgoznak, és előre meghatározott munkájukról, a feladat elvégzését követő első nevelői értekezleten beszámolnak a nevelőtestületnek. A beszámolási kötelezettség kiterjed, az intézményvezető illetve a nevelőtestület tájékoztatására. III/8. A nevelőtestületi értekezlet A testület rendes értekezletei A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi rendes értekezleteket tartja: Nevelési évet nyitó értekezlet. Nevelési évet záró értekezlet. Három szakmai, módszertani értekezlet. A testület rendkívüli értekezletei Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az óvoda vezetője szükségesnek látják. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni 8 napon belül akkor is, ha azt a Szülői Szervezet kezdeményezte, annak eldöntéséért, hogy a nevelőtestület a kezdeményezést elfogadja-e. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések. A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja. - A nevelési program. - Az Szervezeti és Működési Szabályzat. - A házirend. - A munkaterv. 21

21 - Az óvodai munkára irányuló átfogó értékelés, elemzés. - A beszámoló. - Az intézkedési terv; elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal átadja a nevelőtestületnek, átruházott döntési, véleményezési jogkör esetén az érintett bizottságnak, munkaközösségnek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. Az átruházott jogkör szerinti bizottság, munkaközösség az értekezleten szóban ismerteti a kialakított véleményt a nevelőtestület előtt, írásos beszámolóját benyújtja az óvoda vezetőjének. Az át nem ruházható jogkörű nevelőtestületi döntéshez kapcsolódó véleményt a nevelőtestület szóban fejti ki, a véleményt a jegyzőkönyv tartalmazza. A nevelőtestület ezt követően hozza meg döntését a szabályzatok, programok elfogadásáról. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét. A nevelőtestületi értekezlet levezetését az óvodavezető, akadályoztatása esetén az óvodavezető-helyettes látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezleten egy nevelőtestületi tagot kell választani. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott egy hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 3 munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet a 11/1994. (VI. 8. ) MKM rend. 4. sz. mellékletének 9. pontjában meghatározott formai, tartalmai követelményeknek megfelelően kell vezetni. A nevelőtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályokban meghatározott kivételekkel nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több, mint fele jelen van. A határozatképesség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel; aki a meghívás ellenére nem jelenik meg. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában. III/9. A munkatársi értekezletek A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán két alkalommal az óvodavezető hívja össze az alkalmazotti értekezletet. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvodai munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, melyet az óvodatitkár vezet. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit magasabb jogszabályban meghatározott jogok illetik meg. III/10. Óvodapedagógusok feladatai és jogköre A gyermekek nevelését minden csoportban két óvodapedagógus heti váltásban végzi, akik büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyek. Munkaköri kötelességük a jogszabályban meghatározott, a közoktatási törvényben előírt, valamint a Közalkalmazotti Szabályzatban részletezett feladataik ellátása. 22

22 Pedagógiai munkájuk végzésére irányadó, meghatározó az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült helyi nevelési program, az Intézményi Minőségirányítási Program, illetve az óvoda éves munkatervében megfogalmazott célok, feladatok. Az ötéves továbbképzési program és az éves beiskolázási terv alapján vesz részt továbbképzésen. A csoportnapló, a felvételi-mulasztási napló, a gyermekekről készült értékelőmérőlapok naprakész vezetése, valamennyi pedagógus munkaköri kötelessége. Feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. III/11. Közalkalmazotti Tanács A közalkalmazottak részvételi jogainak biztosítása valamint a Közalkalmazotti Tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerébe tartozó legalapvetőbb kérdések átfogó rendezése érdekében létrehozott Közalkalmazotti Szabályzatban meghatározottak az irányadók. A Közalkalmazotti Tanács vezetője munkáját a Közalkalmazotti Szabályzatban foglaltaknak, valamint a KT működési ügyrendjében foglaltaknak megfelelően látja el. Megbízása a Kjt. 91. szerintiek alapján történő KT megválasztását követő 15 napon belül történik, a KT elnökválasztó ülésén. Megbízásának ideje a tanács működésével azonos időtartamra szól. Visszavonását, lemondását, újraválasztását a KT ügyrendje szabályozza. III/12. Gyermekvédelem Az intézmény gyermekvédelmi feladatait az óvoda helyi nevelési programja rögzíti, mely meghatározza az óvoda gyermekvédelmi rendszerét, a gyermekvédelem célját, feladatait. A gyermek-és ifjúságvédelmi feladataik megszervezéséért és ellátásáért az óvodavezető a felelős. Gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről, munkaköri leírásban meghatározza feladatait. Az óvoda gyermekvédelmi feladatait a gyermekvédelmi felelős tevékenységén keresztül érvényesíti. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése, a gyermekvédelmi tevékenység folyamatos fejlesztése a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében. Az óvodapedagógusok a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat látnak el (lásd: Tesz-Vesz Óvoda Helyi Nevelési Programja 40. oldal). A gyermekvédelmi munkaterv, amelyet a gyermekvédelmi felelős készít el, magába foglalja a családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét, a hátrányos, veszélyeztető rendszer felderítését, az ártalmak pedagógiai módszerekkel való csökkentését, (prevenció, korrekció). Része az óvoda éves munkatervének. Együttműködünk a különböző szakemberekkel, a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival. A szülők tájékoztatása Az intézményi és a csoportok faliújságjain történik a szülők tájékoztatás, információ átadás a gyermekvédelemmel összefüggő elérhetőségekről, illetve az óvodai gyermekvédelmi felelős elérhetőségéről. A csoportok szülői értekezletein és a faliújságjaikon keresztül, a házirend átadásával történik a szülők tájékoztatása az étkezéssel összefüggő kedvezményekről, az igénylés módjáról, lehetőségéről. 23