SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 ARANY JÁNOS ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1072 Budapest, Nyár u. 9. Tel.: Tel./fax: arany@arany-epuletgepesz.sulinet.hu honlap: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2005.

2 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. Bevezetés A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Arany János Épületgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1072 Budapest, Nyár u. 9.) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (Kt. 40. (1) bek.) 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a közoktatási intézményben. Ennek érdekében meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az iskola működésének belső rendjét, külső kapcsolatait annak érdekében, hogy a Nemzeti Alaptanterv, valamint az iskola pedagógiai és szakmai programjában rögzített célés feladatrendszer megvalósítható legyen. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) - 1 -

3 a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OM rendelet További, az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: (Ámr. 10. (4) bek. b) pont) a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet - 2 -

4 az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt

5 II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók: a) név: Arany János Épületgépészeti b) székhely: 1072 Budapest, Nyár u. 9. c) telephely: 1204 Budapest, Török Flóris u. 74. ( tanműhely) d) Alapító okirat száma: 1230/C e) Alapító okirat kelte: augusztus 18. f) OM azonosító: g) KSH azonosító: h) PIR azonosító: : i) Adóalanyiság: alanyi adómentes j) Adószám: k) Bankszámlaszám: (OTP Kommunális Fiók, Budapest, V. Báthory u. 9.) 2. Az intézmény tevékenységei (Ámr. 10. (4) bek. b) pont) a) Az intézmény alaptevékenységei Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Munkahelyi étkeztetés Az intézmény szakágazati besorolása: Általános középfokú oktatás Alap szakfeladat: Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás feladatmutató: tanulók létszáma (fő) forrás: a fenntartó által jóváhagyott költségvetés állami normatíva állami kötött felhasználású pénzeszközök További szakfeladatok: szakfeladat: Iskolai intézményi közétkeztetés feladatmutató: intézményi étkeztetést igénybevevők létszáma (fő) forrás: normatíva szerinti befizetések, költségvetés szakfeladat: Intézményi vagyon működtetése feladatmutató: a létesítmény szolgáltatásait igénybevevők létszáma (fő) forrás: költségvetés - 4 -

6 szakfeladat: Szakközépiskolai felnőttoktatás feladatmutató: iskolarendszerű felnőttoktatásban résztvevők létszáma (fő) forrás: költségvetés, térítési díjak szakfeladat: Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás feladatmutató: tanulók létszáma (fő) forrás: költségvetés szakfeladat: Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás feladatmutató: tanulók létszáma (fő) forrás: költségvetés szakfeladat: Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás feladatmutató: tanulók létszáma (fő) forrás: költségvetés, térítési díjak, tandíjak szakfeladat: Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás feladatmutató: résztvevők és foglalkozások száma forrás: költségvetés b) Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek tevékenység: Budapesti Műszaki Főiskolával kötött együttműködési megállapodás alapján oktatási-nevelési, módszertani feladatok ellátása a műszaki pedagógusképzés területén feladatmutató: foglalkozások száma forrás: megállapodás szerint tevékenység: Felnőttképzésről szóló évi CI. Törvény mindenkor hatályos rendelkezéseinek megfelelően felnőttképzési tevékenység folytatása és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása feladatmutató: fő forrás: saját bevétel tevékenység: Továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése feladatmutató: résztvevők létszáma forrás:tandíjak, térítési díjak, költséghozzájárulás tevékenység: Intézményi vagyon működtetése a teljes kapacitás kihasználása érdekében a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, vagyontárgyak feletti tulajdonjog gyakorlásáról szóló mindenkor hatályos rendelet alapján feladatmutató: tanulói, dolgozói létszám; intézményi vagyon forrás: fenntartó által jóváhagyott költségvetés; saját bevételek tevékenység: Melegítőkonyha üzemeltetése feladatmutató: szolgáltatást igénybevevők létszáma forrás: állami normatíva, költségvetés - 5 -

7 tevékenység: Egyéb oktatási tevékenység feladatmutató:az oktatásban résztvevők létszáma forrás: költségvetés, költség-hozzájárulás tevékenység: Tanműhelyi szabad kapacitás terhére szolgáltatási tevékenység végzése, tanműhelyi termékek értékesítése feladatmutató: résztvevők száma forrás: költségvetés, saját bevétel tevékenység: Saját gépjármű üzemeltetése feladatmutató: megtett kilométer forrás:fenntartó által jóváhagyott költségvetés c) Vállalkozási tevékenység (Ámr. 10. (4) bek. c) pont) Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat

8 III. Szervezeti felépítés (Ámr. 10. (4) bek. f) pont) 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése Az intézmény önálló intézményként működő jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény fenntartási és működési költségeit, a naptári évekre összeállított és jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó, Budapest Főváros Önkormányzata gondoskodik az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul, a követelményeknek (a kliensek elvárásainak megfelelően), gazdaságosan és eredményesen lássa el. Az intézmény feladatait a fenntartó által a költségvetésre és tantárgyfelosztására vonatkozóan engedélyezett közalkalmazotti létszámmal látja el. a) Vezetők, vezetőség (a fenntartó által jóváhagyott tantárgyfelosztással, munkabeosztással egyezően) Az intézmény vezetője az igazgató, vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes, egy tagozatvezető és egy gazdasági vezető közreműködésével végzi. Az igazgató és helyettesei közötti munkamegosztás funkcionális szervezeti felépítés szerinti. (Lásd: szervezeti felépítés ábra) Az igazgató munkáját közvetlenül segítők a második szinten helyezkednek el, akik a harmadik szintet szakmai szempontok szerint irányítják. A cél az, hogy a szakmaiság maximálisan érvényesüljön, azonban nagyon fontos, hogy a vezetők nagyfokú kooperációs képességekkel rendelkezzenek, tudjanak csapatban dolgozni. E felépítés feltételezi, hogy az igazgató és helyettesei között szoros munkakapcsolat alakuljon ki, és a döntésekben valamennyi vezetőtárs véleménye tükröződjön. Ennek érdekében az igazgató hetente tart vezetői értekezletet, amelyen tájékoztatást adnak egymásnak, az elmúlt héten végzett munkáról, jelzik azokat a problémákat, amelyek munkaterületükön felmerültek, ismertetik azokat a kérdéseket, amelyekben az igazgató döntését kérik. Meghatározzák, hogy a munkaterv szerint a következő héten milyen nagyobb feladatot kell elvégezniük. Az igazgató e munkamegbeszélésen közli munkatársaival döntését a vitás kérdésekben, kikéri véleményüket, majd kitűzi az elvégzendő feladatokat, meghatározza az elvégzendő munka ütemét, kiadja utasításait. A vezetőtársak számára ezután kötelező etikai törvény, hogy bár az elvégzendő feladatok közös vezetői döntés eredményei, azt felvállalva a maguk nevében hajtassák végre

9 Vezetők közötti feladatmegosztás (R. 4. (1) bek. e) pont) Az igazgató kizárólagos jogkörében megtartja: - munkáltatói jogkör gyakorlását, - a kötelezettség-vállalást, - külön megállapított ügyekben a kiadmányozást. Feladatköréből átruházza: Első igazgatóhelyettesre: - munka- és tűzvédelmi feladatok irányítása, ellenőrzése, - szakmai munkaközösségek irányítása és ellenőrzése, - külső szakmai kapcsolattartás, - szakmai vizsgák megszervezése, irányítása, ellenőrzése - IMIP irányítása - mérő-értékelő feladatok irányítása, - a gyakorlati képzés irányítása. Második igazgatóhelyettesre: - közismereti munkaközösségek irányítása, ellenőrzése, - érettségi vizsgák szervezése a felnőttoktatási tagozatvezetővel közösen, - egészséges életmódra nevelés, rendszeres testedzés, kapcsolattartás az orvossal, - tanórán kívüli tevékenységek irányítása, ellenőrzése, - diákönkormányzat segítése, - kapcsolattartás a szülői szervezettel, - a tankönyvellátás szervezése. Felnőttoktatási és felnőttképzési tagozatvezetőre: - felnőttoktatás szervezése, irányítása, - felnőtt képzés szervezése, irányítása. Gazdasági vezetőre: - gazdasági ügyek intézése, - az intézményi működés irányítása. Helyettesítés rendje (R. 4. (1) bek. f) pont és Korm. r. 7. (2) bek. b) pont) Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő ügyekben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az első igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el. Az igazgató és az első helyettes egyidejű távolléte esetén helyettesítésüket a második igazgatóhelyettes látja el. Mindhárom vezető távolléte esetén a felnőttoktatási tagozatvezető látja el a helyettesítést

10 b) Gazdasági szervezet felépítése és feladata (Ámr. 17. (4) bek.) A gazdasági szervezetnek feladata a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási, valamint a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat. A gazdálkodás irányítási, szervezési, ellenőrzési feltételeinek megteremtésért a költségvetési szerv vezetője a felelős. A gazdálkodás részletes szabályait és követelményrendszerét a kötelezően és saját hatáskörben elkészített belső szabályzatok rögzítik, melynek betartásának ellenőrzésére szolgál a belső ellenőrzés kialakítása és a felügyeleti szerv terv szerinti időszakos és téma ellenőrzése. A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkaköre (Ámr. 10. (4) bek. h) pont) A gazdálkodási csoport munkájának munkafolyamatban való ellenőrzését, csoportvezető látja el. A pénzügy könyvelés rögzíti a tevékenységek során előforduló gazdasági események pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli tételeit. - főkönyvi könyvelő - pénztár - pénzügyi ügyintéző - anyag-, és készletnyilvántartó, leltározó A munkaügy és bérgazdálkodás területe összefoglalja az intézmény személyi juttatások felhasználásának dokumentációját, munkajogi okiratok készítését. - bérszámfejtés - munkaügy Az intézmény üzemeltetésével összefüggő műszaki-technikai állomány, melynek feladata: - portaszolgálat - kézbesítés - gondnoki munka: karbantartói, takarítói, konyhai tálalás, fűtő, portás feladatok. Mindhárom egység a gazdasági vezető közvetlen irányítása alatt látja el feladatát. Az egyes személyek részletes feladatait munkaköri leírások tartalmazzák, egyes esetekben a felelősség nyilatkozattal, illetve szabályzatban rögzített jogosultságukkal

11 A szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványai, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el (Ámr. 10. (4) bek. j) pont) A gazdasági szervezet élén a gazdasági vezető áll, az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese, feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Az igazgatót gazdálkodási és pénzügyi témákban a gazdasági vezető helyettesíti. A költségvetési szerv képviselőjeként a gazdasági-pénzügyi feladatokkal kapcsolatosan önállóan járhat el. A gazdasági vezető feladata - a gazdasági szervezet irányítása és ellenőrzése - iránymutatás a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához - gazdasági intézkedések megtétele - a felsorolt feladatok jogszabálynak megfelelő felelős ellátása. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek (Ámr. 10. (4) bek. i) pont) A költségvetési koncepció elkészítése A költségvetési koncepció összeállításakor számba kell venni az intézményünk által ellátandó feladatokat, az intézmény bevételeit. A bevételek közül a nem saját bevételeket a rendelkezésre álló, dokumentum értékű okmányok alapján kell bemutatni. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a tervkészítéskor ismert a költségvetési kiadásokra ható tényezőt. A tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozó a tervezés ellenőrzése során köteles megvizsgálni, hogy a költségvetési tervet megalapozó számítások során. Figyelembe vették e a vonatkozó jogszabályokat - a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervévre vonatkozó kötelezettségvállalások beépítésre kerültek-e - az inflációs hatásokkal, illetve jogszabályi változások hatásaival az érintettek megfelelő mértékben számoltak-e - a tervezés meghatározott tartalommal, formába készült-e. Az intézményhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek (ezen belül az itt dolgozó pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkaköre) (Ámr. 10. (4) bek. h) pont) Intézményünk önálló gazdasági szervezettel rendelkezik, részben önálló költségvetési szerv nem tartozik hozzá

12 c) Pedagógusok közösségei A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása (R. 4. (1) bek. h) pont) (ezen belül a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések) A nevelőtestület feladata a fiatalok nevelése, az elméleti és gyakorlati tantárgyak oktatása, a tanórán kívüli nevelés, a vizsgáztatás (beszámoltatás), értékelés, mérés, a tanügyi adminisztráció elvégzése, kapcsolattartás a szülői házzal, a tanulók gyakorlati munkahelyével. A hagyományok ápolása, ünnepélyek megszervezése. A pedagógusok tevékenységüket a tantárgyfelosztás illetve az érvényes órarend szerint végzik. A pedagógusok munkaidejét az Mt. és a Kjt. szabályozza. A pedagógusok tevékenységével kapcsolatos egyéb eljárásokat a Kjt. és az iskolai Kollektív Szerződés tartalmazza. A nevelőtestület véleményezési jogát a szakmai és közismereti munkaközösségekre ruházza át: - a tantárgyfelosztással, - a pedagógusok külön megbízásával, - a tankönyvek kiválasztásával, - a tanulók felvételénél, - a szakmai követelmények meghatározásával kapcsolatban. Döntési jogát átruházza - a tanulói fegyelmi ügyekben - a fegyelmi bizottságra. A fegyelmi bizottság ebben az átruházott hatáskörben - kivizsgálja a tanulók fegyelmi ügyeit, - lefolytatja az eljárást és - javaslatot tesz a fegyelmi büntetés mértékére. A munkaközösségek vezetői a tantárgyfelosztással, a pedagógusok külön megbízásaival, a tankönyvek kiválasztásával és a tanulók felvételével kapcsolatban minden tanévet záró értekezleten kötelesek beszámolni a nevelőtestületnek. A fegyelmi bizottság elnöke félévenként számol be az iskola fegyelmi helyzetéről a tantestületnek. Írásos kimutatást készít a tanulók fegyelmi büntetéseiről. A munkaközösségek Az iskola igazgatója részére szakmai, módszertani kérdésekben nyújtanak segítséget a nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Az igazgató ellenőrzési feladatainak egy részét el is látják azzal, hogy tanórákon hospitálnak. Tanácsot, javaslatot adnak a pedagógiai programhoz, annak végrehajtásához. Tanácsot adnak a tananyag, a tanulmányi segédeszközök kiválasztásához. A tankönyvjegyzék alapján véleményezik, hogy az iskolában mely tankönyveket célszerű alkalmazni. Saját munkatervet készítenek, és év végén értékelik annak végrehajtását

13 Koordinálják az iskolai feladatok végrehajtását, összehangolják a csoporthoz tartozó kollégák munkáját. Megszervezik a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, az országos- és a házi versenyekre való felkészülést. Részt vesznek az ünnepségek előkészítésében. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok: Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgató döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. d) Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Ifjúságvédelmi felelős Az ifjúságvédelmi felelős munkáját a közoktatási, a szociális és családvédelmi törvény, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994./VI.8./ MKM rendelet alapján végzi. Feladatát félállásban látja el. Munkáját a második igazgatóhelyettes irányítja, ellenőrzi és értékeli. Az igazgató biztosítja a munkavégzéshez szükséges feltételeket. Az ifjúságvédelmi felelős munkavégzése során egyedi intézkedéseket tesz és általános megelőző-felvilágosító tevékenységet végez. Az osztályfőnökök segítségével felméri az iskola diákjai közül a veszélyeztetett vagy egyéb hátrányos helyzetben lévőket. A körülmények mérlegelése alapján köteles kezdeményezni az igazgatónál a veszélyeztetettségből vagy hátrányos helyzetből keletkező problémák kezelésére megteendő intézkedéseket: különös figyelemmel a gyermekbántalmazás vélelme és az anyagi veszélyeztetettség eseteire, valamint a drog -gal kapcsolatos stratégiai lépésekre. Figyelemmel kíséri, hogy az iskolában a kiskorú tanulók még a kijelölt helyen sem dohányozhatnak. A tanulót veszélyeztető okok kiküszöbölése, a hátrányos helyzet felszámolása érdekében kapcsolatot tart: - az igazgatóval, - az általános igazgatóhelyettessel, - az érintett tanuló osztályfőnökével, - az ODB vezetőivel, - a szülői szervezet tagjaival

14 Szükség szerint együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel (pl.: védőnő, egészségügyi ellátók, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó). Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakóhelye ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál. A szociálisan hátrányos helyzet feloldásához a támogatások más formáját is felderíti (ösztöndíjak, pályázatok stb.) Jogosult a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetben lévő gyermekek tanulmányi eredményének figyelemmel kisérésére. Részt vesz a fegyelmi eljárás alá vont tanuló fegyelmi tárgyalásán. Az ifjúságvédelmi felelős minden esetben a gyermekek érdekeit tartja szem előtt és azokat képviseli. Általános megelőző tevékenysége során: Kiemelkedő figyelmet fordít az alkohol- és cigaretta-, valamint a drogfogyasztás okozta szenvedélybetegségek megelőzésére. Tájékoztatást ad a tanulóknak és szülőknek az ifjúságvédelmi felelős feladatáról, a vele történő kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás idejéről, módjáról, az iskolán kívül igénybe vehető gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekről. Az iskolában a tanulók és szülők által jól látható helyen közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti, családsegítő, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona, stb.) címét és telefonszámát. Fogadó óráin meghallgatással segít a tanulóknak, szülőknek, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos kérdések megoldásában. Szabadidő-szervező tanár Feladatait az iskola diákmozgalmi tevékenységei, hagyományai, illetve az iskola munkaterve határozza meg. Munkáját a második igazgatóhelyettes irányítja. Állandó segítője és koordinátora az iskola szervezett diákcsoportjainak. Elsődleges feladata a szabadidő szervezése mellett a közösségi élet kialakítása. A szabadidő szervezés kötődik az iskola pedagógiai programjában szereplő tanórán kívüli tevékenységek előkészítési, szervezési kooperatív munkájához

15 A szabadidő szervezés egyben tájékoztatási feladattal is jár, hogy a diákságnak legyen lehetősége a felkínált lehetőségek közül választani. Rendszeresen és folyamatosan kapcsolatot tart a diákcsoportok vezetőivel, a szülői szervezettel; ismeri az időszerű ügyeket, a diákság gondjait, kéréseit, igényeit és segíti őket. Tevékenysége során fokozott figyelmet fordít a hagyományokra, az egészséges életmód kialakítására, formálására. Ennek figyelembe vételével szervezi a szabadidő hasznos eltöltésének formáit. Tevékenysége az emberi értékek megismertetésére, elmélyítésére; a napi problémák (drog, etnikai kérdések, másság, ) kezelésére kell irányuljon. Szoros kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelőssel: kezdeményezi az egyeztetéseket és kidolgozzák közösen a követendő stratégiát. Képviselheti az iskola vezetőségét a diákmozgalmat irányító illetékes felsőbb szervnél. Gondoskodik arról, hogy az egyes diákcsoportok megbízottjai felkészülten képviseljék a diákközösség érdekeit a különböző fórumokon. Rendszergazda Munkáját közvetlenül az iskola általános igazgatóhelyettese irányítja. Legfontosabb feladata az intézmény informatikai rendszerének felügyelete, karbantartása. Ezzel segíti az iskola pedagógiai programjának megvalósulását, valamint az intézményi működés zavartalanságát. Rendszeresen ellenőrzi a hálózat és a hálózati számítógépek működését és elvégzi a szükséges karbantartási feladatokat. A karbantartási feladatok egyaránt vonatkoznak az iskola szoftver eszközeire és hálózati operációs rendszerére és eszközeire. Az ellenőrzések után minden alkalommal tájékoztatja az intézmény vezetését a hálózati rendszer változásairól ill. esetleges meghibásodásairól. A hálózati meghibásodásokat a lehető leghamarabb elhárítja. A karbantartási munkák teljesítéséről havonta jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza az elvégzett feladatokat, az iskolai rendszer általános állapotát, az esetleges hibajegyzéket illetve az elvégzett garanciális és egyéb javításokat. Az iskolai informatikai rendszert munkájával igyekszik működésképes, vírusmentes állapotban tartani. A szerver és a munkaállomások szoftveres átvizsgálása, a víruskeresés és vírusirtás az intézmény rendelkezésére álló víruskereső szoftverrel vagy a legfrissebb freeware vírusölő termékkel történik. Feladatai közé tartozik az iskolában az informatika és a számítástechnika oktatásának szakmódszertani kérdéseiben való szakmai segítségnyújtás, az

16 oktatáshoz szükséges szakmai, tárgyi feltételek kialakítása, módosítása, fejlesztése, átalakítása. Az intézmény részére minden évben javaslatot készít az iskola számítógépes rendszerének fejlesztésére. Ennek keretében folyamatosan tájékoztatja az intézmény kijelölt felelősét a szoftverfrissítési és hardverfejlesztési javaslatairól. Igény esetén részletes tervet készít a megvalósítás feltételeiről és költségeiről. e) Tanulók közösségei 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportba tartozó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, közösségi munkájának szervezésére, valamint az iskolai diákönkormányzatba egy fő ODB titkárt és egy fő képviselőt (küldöttet) választanak. Az osztályon belül a diákközösség az osztályfőnök egyetértésével egyéb tisztségviselőket is választhat. 2. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök alakulhatnak. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. A diákkörök létrehozására az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanár, tanulócsoport, illetve a diákönkormányzat javaslatot tehet az iskola igazgatójának. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 3. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeik képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére a diákönkormányzatba (DÖK) a diákkörök további egy-egy küldöttet jelölhetnek. 4. A DÖK tevékenységét a tagjaiból választott öttagú diákönkormányzati vezetőség (IDB) saját szervezeti és működési szabályzata alapján irányítja. A IDB jogosult az ifjúságot az iskola vezetése előtt képviselni, a diákság érdekeit és törvényes jogait védeni, az ezeket sértő intézkedések ellen fellépni. A diákönkormányzat és az Iskolai Diák Bizottság tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 5. A diákönkormányzat legfelsőbb döntési fóruma a diákközgyűlés. Diákközgyűlést tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívni, de szükség szerint összehívhatja az igazgató, az IDB (egyszerű szótöbbséggel), vagy 5 osztálytitkár (írásban). Az ülések nyilvánosak. Összehívásáért az összekötő tanár felelős

17 A diákközgyűlés döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A közgyűlés bármely tagjának kérésére a jelenlévők egyszerű szótöbbséggel titkos szavazást is elrendelhetnek. A szavazategyenlőség esetén a közgyűlés elnökének szavazása dönt. A DÖK tagsága szavazati joggal, minden más résztvevő hozzászólási joggal rendelkezik. A napirendi pontokat a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlés jogosítványait az oktatási miniszter rendeletben szabályozza. 6. A diákönkormányzat döntési joggal rendelkezik: a. diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, b. egy tanítás nélküli munkanap programjának megállapításáról. c. DÖK tájékoztatási rendszer (rádió stb.) létrehozásáról, működtetéséről, d. valamint a tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról. 7. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol: a. az iskolai SZMSZ elfogadásakor, módosításakor a diákságot érintő kérdésekben, b. a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, a tanulókat érintő juttatás odaítélésében, c. társadalmi munkaakciók, környezetvédelmi programok szervezésében, d. a szociális intézkedésekre, illetve a sporttevékenységre vonatkozó, valamennyi, a tanulókat érintő döntések tekintetében, e. az ifjúságpolitikai célokra fordítható pénzeszközök felhasználásában, f. a diákönkormányzati szervet illető pénzeszközök felhasználásában, g. a házirend kialakításában, módosításában. 8. A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol: a. a középfokú nevelési-oktatási intézmény munkájának, a tanulók helyzetének átfogó elemzésében, értékelésében, beszámolók elfogadásában, b. pályázatok, versenyek meghirdetésében, c. az ifjúságvédelmi felelős tanár megbízásában, d. a tanulók fegyelmi ügyeiben, e. a középfokú nevelési-oktatási intézmény külső kapcsolatrendszerének kialakításában, f. a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában, g. a pedagógusoknak a diákmozgalomban végzett tevékenységéért való kitüntetésben, jutalmazásban,

18 h. az iskolai ünnepségek szervezésében és az iskolai hagyományok építésében, i. a tanórán kívüli tevékenységre fordítható pénzeszközök felhasználásában, j. kötelező a DÖK véleményét kikérni a tanulók nagyobb közösséget érintő kérdésekben, valamint jogszabályban rögzített egyéb kérdésekben. 9. A diákönkormányzat javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. f) Szülői szervezetek (közösségek) Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) az SZMSZ véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel (R. 4. (1) bek. p) pont) A szülői szervezet (közösség) részére további jogok megállapítása (Kt. 59. (6) bek.) Az iskola szülői szervezetének alapvető célja: 1) Az iskolába járó tanulók szüleinek képviselete a szülői kötelességek és jogok gyakorlásának érdekében. 2) Az iskola és az otthon közötti aktív együttműködés elősegítése. 3) A saját, önálló életre felkészítő iskola megvalósításában való közreműködés. 4) Az oktatás minőségének javítása az iskolába járó gyerekek érdekében. Az iskola szülői szervezetének alapvető feladata: 1) Az oktató-nevelő munkát együttműködésükkel segítő szülők összefogása. 2) A szülők tájékoztatása és véleményük kikérése a gyermekük oktatásával kapcsolatos kérdésekben. 3) A szülők közötti kapcsolattartás megszervezése - szülő és iskola, - szülők és szülői szervezet, - szülők és szülők. 4) A kapcsolattartás kialakításában való részvétel - a szülői értekezlet rendje és tartalma, - a fogadó órák időpontja, - a nyílt napok lebonyolítása, - levelezés a szülők és a szülői szervezet között, Az iskola szülői szervezetének jogosítványai: A szülőnek joga van ahhoz, hogy a gyermeke megfelelő színvonalú nevelésben, képzésben részesüljön. Ennek megfelelően joga igényelni, hogy az iskola pedagógiai programjában és tevékenységében tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse a tájékoztatást és az ismereteket

19 Dönthet - saját működési rendjének és munkaprogramjának elfogadásáról; - tisztségviselőinek megválasztásáról; - a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának módjáról; - a szülők körében megszervezendő, iskolát segítő munkáról. Az iskolai szülői szervezet eljárhat, intézkedhet a közoktatási törvényben meghatározott szülői jogok érvényesítése és szülői kötelességek teljesítése érdekében. Az iskolai szülői szervezet véleményét ki kell kérni a tanév helyi rendjének meghatározásakor (11/1994. MKM rendelet 2. (1) ). A fenntartónak ki kell kérnie a szülői szervezet véleményét - az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, - nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával kapcsolatban, - valamint vezetőjének megbízása és e megbízás visszavonása előtt. (Közoktatási törvény 102. (3) bekezdés.) A nevelőtestületnek ki kell kérnie a szülői szervezet véleményét a központi Költségvetési törvényben meghatározott tankönyvtámogatás módjáról.(közoktatási törvény 118. (5) bekezdés.) A szülői szervezet által delegált szülők az igazgató felkérésére tanácskozási joggal közreműködhetnek az alapműveltségi és az érettségi vizsgabizottság munkájában (Alapműveltségi, ill. Érettségi vizsgaszabályzat). A szülői szervezet választmánya kezdeményezheti rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását. A szülői szervezet a választmányi üléseken megtárgyalja a szülőket érintő kérdéseket. A szülői szervezet kérdéseket tehet fel az elnökén keresztül az iskola vezetőinek az intézmény működését érintő valamennyi kérdésben. A szülői szervezet választmánya köteles az iskolába járó összes gyerek szülejét képviselni, ezért a kisebbségi véleményt is meg kell jelenítenie. A szülői szervezet vezetősége köteles a szülők írásba foglalt véleményét és kérdéseit az iskola vezetése felé továbbítani. A szülői szervezet választmánya kezdeményezheti szülői értekezletek összehívását, és önállóan is szervezhet szülői értekezleteket. Ha a tanulók kérik, akkor segíti a diákönkormányzat munkáját

20 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája (R. 4. (1) bek. e) pont) a) A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskola közösségei: vezetőség, tantestület, munkaközösségek, Közalkalmazotti Tanács, tanulói közösségek (osztályközösségek, iskolai sportkör), iskolai diákbizottság (IDB), iskolai szülői szervezet (ISzSz). Az egyes közösségeket a tagság által választott vezetők képviselik. Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit meghatározott esetekben - véleményezési, - egyetértési, - döntési jog illeti meg. Véleményezési jog: egyes személyt vagy szervezetet megillető jog, amelyet a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlója tárgyilagosan mérlegelni köteles. A döntési jogkör gyakorlója a véleménnyel kapcsolatos álláspontját az érdekeltekkel közölni köteles. Egyetértési jog: Az intézkedés megtörténtének kizárólagos feltétele. A jogkör gyakorlójának az adott kérdésben csak úgy és akkor lehet rendelkeznie, ha az egyetértésre jogosult személy, illetve szerv ténylegesen egyetért. A döntési joggal felruházott személy vagy testület az ott meghatározott kérdésekben történő kizárólagos intézkedési joga. A személyes jogkör esetén az intézkedést a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy-személyben, testületi jogkör esetén a testület szavazattöbbsége alapján hozza. Az iskolavezetőség évente legalább két alkalommal beszámol a testületnek, értékeli a nevelőtestület és a saját munkáját. A nevelőtestület évente legalább két alkalommal tart értekezletet. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet az igazgató hívja össze, ha ennek megtartását a nevelőtestület tagjainak 25 %-a kéri, a téma megjelölésével. A munkaközösségek negyedévente tartanak értekezletet, melyeken részt vesz az illetékes igazgatóhelyettes. Az igazgató és a Közalkalmazotti Tanács munkakapcsolatát a közalkalmazotti szabályzat rögzíti. Közalkalmazotti értekezlet tartása: szükség szerint

21 b) A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje (R. 4. (2) bek. d) pont) (Ezen belül diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás) biztosítása) A diákönkormányzat képviselői meghívás alapján részt vehetnek az iskolavezetőségi értekezleten és a nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjainak tárgyalásán. Az iskolai fórumokat a diákönkormányzat készíti elő, s a tapasztalatokat az igazgatóval megtárgyalja. A diákönkormányzat érdekképviselője minden esetben részt vesz a diákszociális bizottságban, a fegyelmi bizottságban. A diákönkormányzat a jogszabályban előírt egyetértési jogát gyakorolhatja. A diákönkormányzat működésének feltételei A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiség, berendezéshasználat, egyéb anyagi feltételek) az iskolai költségvetésből biztosítottak. A diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti. c) Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje (R. 4. (2) bek. e) pont) A tornateremben a tanulók felügyelő tanár mellett minden tanítási napon tól óráig edzést, testmozgást végezhetnek. Sportkör Az iskolában működő diáksport (ISK) célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, a sportolási igény felkeltése, a sport eszközeivel hozzájárulni a tanulói személyiség alakításához. A sportkör működését külön szabályzat tartalmazza. Tömegsport Célja a tanulók érdeklődési körének figyelembe vételével a testnevelési tantervi feladatok megvalósítása. A foglalkozások keretén belül történik az iskola lehetőségeinek és hagyományainak megfelelően kialakult sportágakban a háziversenyek és az iskolák közötti versenyek, bajnokságok lebonyolítása. A sportvezetőknek az igazgatóval való kapcsolattartása a második igazgatóhelyettes közreműködésével valósul meg

22 d) A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája (R. 4. (1) bek. g) pont) A második igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot a szülői szervezettel. Meghívás alapján részt vesz a szervezet programjain, figyelemmel kíséri működésüket. Tájékoztatást ad az iskola helyzetéről, a tanulókat illető juttatásokról. Az iskolai megoldást illető problémákról tájékoztatja az igazgatót. A szülői szervezet vezetője, vagy más képviselője meghívás alapján részt vehet az iskolai értekezleteken. A szülői szervezet véleményezési joga kiterjed az iskola nevelési-oktatási munka rendjére, programjára. Véleményt nyilváníthat a tankönyv-támogatással kapcsolatos módozatokról, eljárásokról. Tájékozódási lehetősége van az iskolai belső élet történéseiről: pl. látogathat fegyelmi tárgyalást, tanórát, nyitott napot, stb. Egyetértési joga van a jogszabályban előírt esetekben. Konzultációs lehetősége elsősorban a II. igazgatóhelyettessel van, akit az igazgató a koordinációs teendőkkel megbízott, erre felhatalmazott. 3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje (R. 4. (1) bek. e) pont) a) Pedagógusok közösségei tanulók közösségei A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok szóban és írásban folyamatosan tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy képviselőik, tisztségviselőik útján az igazgatóhoz, az osztályfőnökükhöz, az iskola tanáraihoz, az ifjúságvédelmi felelőshöz, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik útján közölhetik. A tanulók véleményeire, kérdéseire, javaslataira 15 napon belül érdemi választ kell adni

23 A tanulók vélemény-nyilvánításának rendje formái. R.4..(2) bek. g/pont, Kt.11..(1.) bek. g/pont. A diákönkormányzat a tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekképviseleti szerve. Munkáját a szervezeti élettel kapcsolatos kérdésekben önállóan, más kérdésekben az iskola igazgatójával, tantestületével, tanulói szakszervezettel és az osztályok önkormányzati szervével végzi. A tanulók véleménynyilvánításának formái: - diákközgyűlés a tájékoztatás közvetlen fóruma, évente egyszer kell megtartani. - osztályközgyűlés szükség szerint. - diákszociális bizottságban, fegyelmi bizottságban való képviselet. - alkalmankénti képviselet az iskolavezetőségi, nevelőtestületi értekezleteken. - képviselet az osztály szülői értekezletén, részvétel az iskolaszék munkájában. A diákok tájékoztatásának módjai: - iskolarádión, - faliújságon, - hirdetményekkel, - körözvényeken keresztül. b) Pedagógusok közösségei szülő szervezetek (közösségek) A szülőket az egész iskola életéről, munkatervéről, az aktuális feladatokról az igazgató és az osztályfőnökök tájékoztatják. A szülők - a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján az igazgatóhoz, az adott ügyben az érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola tanáraihoz, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. Az írásbeli megkeresésre az igazgató vagy egyéb érdekelt 15 napon belül érdemi választ köteles adni. Az iskolavezetés, a pedagógusok és a szülői szervezet kapcsolattartásának szervezett formája a szülői szervezet képviselőivel valórendszeres találkozók. Az igazgató legalább félévente egy alkalommal találkozót szervez a szülői szervezettel. Rendkívüli esetben mindkét fél kezdeményezhet találkozót. Az iskola pedagógusai és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás: - osztályonkénti szülői értekezletek - iskolai fogadóóra - tanárok egyéni fogadóórái, telefonos elérhetőségei - iskolai ünnepségek, rendezvények - írásos forma: levelezés

24 4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja (R. 4. (1) bek. i) pont, 6.., Kt.41..(5.-6.) bek., , 104..(5.) bek.) Az iskolát külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint képviselik az iskolát. A fenntartóval való kapcsolattartás: az iskola évenként kétszer ad átfogó beszámolót a fenntartónak. Egyebekben a kapcsolattartást a fenntartó irányítása és intézkedése határozza meg. Az Északpesti Térségi Integrált Szakképző Központ egyik tagintézményeként folyamatos kapcsolatot tartunk fenn a TISzK-et irányító kht-val, valamint a többi tagintézménnyel. Az Oktatási Minisztériummal valamint az OKÉV-vel szintén rendszeres és folyamatos az intézmény kapcsolata. A Nemzeti Szakképzési Intézettel, ezen belül kiemelten a Szakiskolai Fejlesztési Programkoordinációs Irodával rendszeres kapcsolatban állunk. Épületgépész iskola lévén kiemelkedően jó kapcsolatot alakítottunk ki a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetséggel. A gyakorlati oktatást végző gazdálkodó szervekkel a kapcsolattartás rendszeres és folyamatos. A társadalmi és pedagógiai szervezetekkel a kapcsolattartás rendszeres. Kézműves Kamarával és szervezeteivel folyamatos a kapcsolattartás. Társiskolákkal és intézményekkel szintén folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. A Fővárosi Pedagógiai Intézettel kötelező jelleggel havonta egyszer, egyébként eseti a kapcsolat. A gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolattartás folyamatos, mely elsősorban az iskolaorvoson keresztül valósul meg. Az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval való kapcsolattartás szintén folyamatos

25 IV. Működés rendje (Ámr. 10. (4) bek. f) pont) 1. Az intézmény működési rendje (R. 4. (1) bek. a) pont) (Ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje) A tanév rendjét minden évben az aktuális munkaterv tartalmazza, melynek felülvizsgálata és karbantartása a II. igazgatóhelyettes feladata. Az intézmény szorgalmi időben hétfőtől - péntekig 6-20 óra között tart nyitva. A tanműhelyek hétfőtől - péntekig 6-20 óra között tartanak nyitva. Az iskolát és tanműhelyeket vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. A fent leírt nyitvatartási rendtől eltérni csak az igazgató írásos engedélyével lehet. Az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik külön beosztás szerint. Az iskolában és a tanműhelyben a tanítás kezdete 7 30 óra. Az iskolában a tanítási órák 45 percesek. A szünetek idejét és rendjét a csengetési rend, illetve a házirend tartalmazza. A tanulók (nappali és esti) az iskolába csak az ellenőrzőjük, illetve fényképes igazolványuk (diákigazolvány) felmutatásával léphetnek be. Tanítási idő alatt csak az ügyeletes vezető írásos engedélyével távozhatnak. A hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik 8 00 és között. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint van nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők (portás, karbantartó, gondnok, takarítók) tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünetre az ügyeleti rendet külön kell elkészíteni, és az igazgatóval jóváhagyatni. A vezetők benntartózkodása R.4..(1.)bek. a/pont, Vhr.7..(2.)bek. a/pont Az iskola nyitvatartási, illetve tanítási ideje alatt az igazgató illetve helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodni, - külön beosztás szerint - az ügyeletet ellátni

26 2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel (R. 4. (1) bek. c) pont) Az iskola épületében az iskolai munkavállalókon kívül és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. Számukra a portaszolgálat nyilvántartási füzetet vezet. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján lehet átengedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevők az iskola épületében csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. A hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik 8 00 és között. 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái (R. 4. (2) bek. b) pont) (Ezen belül a mindennapi testedzés formái is) (R. 4. (2) bek. e) pont) Tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezés önkéntes, a tanév elején történik és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a foglalkozást vezető nevét, a működés időtartamát a tantárgyfelosztásban rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások szervezésénél a tanulói és szülői, valamint a tanári igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. korrepetálás (felzárkóztatás): szervezése tanévenként és szükség szerint történik, működési helye az iskola területe, a foglalkozások tanórák után, a munkaközösségek munkaprogramjában foglalt időpontban vannak; feladata a gyengébb felkészültségű, illetve hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. szakkör: szervezése tanévenként történik, működési helye az iskola területe, a foglalkozások tanórák után, a szakköri munkaprogramban foglalt időpontban vannak. iskolai sportkör: a sportkör éves munkaterv alapján dolgozik. mindennapi testedzés: A tornateremben a tanulók felügyelő tanár mellett minden tanítási napon tól óráig edzést, testmozgást végezhetnek. könyvtári foglalkozások: a könyvtár nyitvatartási rendjének megfelelően történik a délelőtti és délutáni órákban. A könyvtár használata ingyenes. osztálykirándulások: tanévenként egy nap az osztályközösség döntése alapján, előre tervezve az éves munkaprogramban. A tanulók részvétele önkéntes

27 4. A felnőttoktatás formái (R. 4. (2) bek. c) pont) Megnevezés Bemeneti feltétel Tagozat Épületgépész technikus Felnőttek középiskolája Felnőttek középiskolája Felvételi vizsga nincs. Érettségi bizonyítvány Szakmunkásbizonyítvány vagy sikeres 9. évfolyam Szakmunkásbizonyítvány vagy sikeres 10. évfolyam Képzés időtartama Zárás esti 2 év Szakmai vizsga esti nappali 3 év 2 év Érettségi vizsga Érettségi vizsga A felvétel rendje: mindegyik képzési formában a bemeneti feltételnek megfelő bizonyítvány bemutatása, jelentkezési lap kitöltése. Minden tagozaton valamennyi tantárgyból negyedévi és háromnegyedévi beszámolót, valamint félévi és év végi vizsgát kell tenni. Felsőbb évfolyamba léphet a tanuló, ha a tanév végén minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott. Egy-két tantárgyból való bukás esetén javítóvizsgát tehet. Indokolt esetben előzetes írásbeli kérelem alapján- az igazgató engedélyezhet vizsgahalasztást. Rendkívüli esetben -8 napon belüli írásos igazolás alapján- szintén adható halasztás. Kérvény vagy igazolás hiányában a vizsgáról való távolmaradás miatt a tanulót a létszámból töröljük. 5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok (R. 4. (1) bek. j) pont) A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai: az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése, megőrzése az iskolai közösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepségekre vonatkozó időpontokat, a szervezésért felelősöket a nevelőtestület éves munkaterve tartalmazza. Az intézmény hagyományos ünnepségei és rendezvényei: - az Arany Nap - koszorúzás, - tanévnyitó - tanévzáró, - ballagás, - tanulmányi versenyek, - szalagavató, - az állami ünnepek, - sportvetélkedők, -versenyek, - iskolai sportnap

28 A hagyományápolás külsőségei: - A tanulók és pedagógusok az alkalomhoz illő öltözetben vesznek részt az ünnepségeken. - Az ünnepségeken a nevelők és tanulók megjelenése kötelező. - Az iskola zászlója minden esetben felvonásra kerül. - A meghívandók köre: szülői szervezet, gazdálkodó szervezet képviselője. Az iskolában iskolarádió működik napi rendszerességgel, valamint iskolaújság jelenik meg évente több alkalommal. 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (R. 4. (1) bek. b) pont) Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrzi. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyetteseket, a gazdasági vezetőt, a felnőttoktatási és felnőttképzési tagozatvezetőt és a gyakorlati vezetőt. Őket kéthavonta, illetve alkalmanként beszámoltatja. A nevelő-oktató munka ellenőrzése kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységekre is. A nevelő-oktató munka ellenőrzésére jogosultak: - igazgató - igazgatóhelyettesek - tagozatvezető - gyakorlati oktatásvezető és helyettese - munkaközösség-vezetők. Az ellenőrzés módszerei: - foglalkozások látogatása - tanulói tevékenység vizsgálata (pl.: ellenőrző dolgozat, ellenőrző munka, stb.) - beszámoltatás szóban vagy írásban (pl.: tanmenet teljesítése, lemaradás, stb.) A belső ellenőrzés ütemtervét az igazgató készíti el. Az ütemterv alapján valamennyi pedagógus munkája ellenőrzésre kerül egy-egy tanév folyamán. Az ellenőrzés tapasztalatait ismertetni kell az érintett pedagógussal, aki írásban észrevételt tehet. Az általánosítható tapasztalatokat tantestületi értekezleten ismertetni kell. Az igazgató rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet. 7. A könyvtár működése (R. 4. (2) bek. j) pont) Könyvtáros tanár