NORMAFA ÓVODA. OM szám: Hatályba lépés idıpontja: január 1. Hatályos: határozatlan ideig

Átírás

1 NORMAFA ÓVODA OM szám: SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályba lépés idıpontja: január 1. Hatályos: határozatlan ideig -1-

2 I. BEVEZETİ A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény mőködésére, belsı és külsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény a jogszabályi elıírásoknak megfelelendı Alapító Okiratában foglaltakat e Szervezeti és Mőködési Szabályzatban részletezi. A Szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. (2) bekezdése alapján az intézmény vezetıje készítette el. A Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. Hatályos jogszabályok: - Az Óvodai nevelés országos alapprogramja, - Munka Törvénykönyve évi XXII. Törvény és annak módosításai, - A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény és annak módosításai, - 138/1992. Kormányrendelet, - 26/1997. NM. 3/1998. I. sz. EüM. Rendelet, évi LXXIX Törvény a közoktatásról, évi XXXI. Törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi ellátásról, - 65/1999. (XII. 22.) EüM. Rendelet, - 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet, és a 327/2008 (XII.30) korm rendelettel történt módosítás, - 11/1994. (VI. 8.) MKM. Rendelet, - LXXXIII évi törvény közfeladatokat ellátó intézményeken zászló, vagy lobogó állandó kitőzését szabályozó Rendelet, - 30/2004. (X. 28.) OM Rendelet, - 2/1983. (II. 14.) EüM. Rendelet évi LXII. Törvény 4 (7) évi CLXXXI. Törvény egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása, a nemdohányzók védelmérıl, - 36/2007. (III. 7.) Kormányrendelet 138/1992. Kormányrendelet módosításáról - GYvt. 19. gyermekvédelmi kedvezményrıl évi XLVIII. Törvény - 32/2008 (XI.24) OKM rendelet, - 93/2009. (IV. 24.) Korm rendelet. ( továbbképzés, szakképzés) -2-

3 A kiterjedés köre: - az óvodába járó gyermekek közössége, - a gyermekek szülei, törvényes képviselıi, - a nevelıtestület, - az intézményvezetı, vezetı helyettesek, - a nevelı-oktató munkát segítık, - egyéb munkakörben dolgozók, - az intézménnyel kapcsolatba lépık. Ellátandó alaptevékenységek: A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (kot.) 24. (1) bekezdése és a 114 (1) bekezdése alapján az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség a Kot ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint kezdetéig nevelı intézmény. Az óvodai nevelés a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvodai nevelés keretében logopédiai, dyslexia-megelızı foglalkozások szerepelnek, a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete biztosított. Az óvoda 2003/2004-es tanévtıl kezdıdıen német nemzetiségi oktatást folytat. Az óvoda szeptember 1-jétıl kezdıdıen légzıszervi problémákkal küzdı (kruppos, allergiás) gyermekeket is ellát és a szenzoros integráció fejlesztésére Ayres terápiát alkalmaz. A költségvetési szerv jogállása: Az intézmény önálló jogi személy. A költségvetési szerv illetékességi és mőködési köre: BUDAPEST XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL MEGHATÁROZOTT UTCANÉVJEGYZÉK SZERINT. -3-

4 II. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ADATAI 1. A költségvetési szerv neve: Normafa Óvoda 2. A költségvetési szerv székhelye és telephelyei: Az intézmény székhelye: 1121 Budapest XII. kerület Hegyvidék, Normafa út Telephely (tagintézmény): 1121 Budapest XII. kerület Hegyvidék, İzike út Az intézmény számlaszáma: Raiffeisen Bank XII. ker GESZ számlaszáma: Raiffeisen Bank XII. ker GESZ pályázati számlaszáma: Raiffeisen Bank A költségvetési szervalapító szerve: Az alapító szerv neve: Budapest Fıváros XII. ker. Tanács VB. Jogutódja: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat (1126 Budapest, Böszörményi út ), a továbbiakban: Önkormányzat 5. Az alapítás éve:

5 6. A fenntartó szerve: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat 1126 Budapest Böszörményi út Alapító Okirat kelte: Az Alapító Okiratban foglaltak részletezése: Az óvoda az 1999/2000 tanévtıl saját nevelési programja szerint dolgozik, melyet a XII. kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete a 89/1999.(IV.15) Bp. Fıv. XII.ker. Kt határozatában fogadott el. A 2004-ben felülvizsgált és kiegészített programot jóváhagyta a 110/2004 (VII.14) Bp. Hegyvidék XII. ker KOBh. 8. Szakágazati besorolás december 31.-ig: Alaptevékenységének szakfeladat száma és tevékenységi köre2009. december 31.-ig: Óvodai nevelés Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése Óvodai intézményi közétkeztetés 8.1. Szakágazati besorolás január 1-tıl: 8510 Alaptevékenységének szakfeladat száma és tevékenységi köre január 1-tıl: Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése, ellátása (légzıszervi problémákkal küzdı, kruppos allergiás gyermekek ellátása és a szenzoros integráció fejlesztésére Ayres terápia) Nemzeti és etnikai kisebbségi (német nemzetiségi) óvodai nevelés, ellátás A gyermekek és fiatalok környezet- és egészségtudatos gondolkodásának fejlesztését segítı programok Az óvoda a fenntartó által jóváhagyott nevelési program szerint dolgozik. 9. A költségvetési szerv típus szerinti besorolása: A tevékenységek jellege alapján: A közszolgáltató szerv fajtája szerint: közszolgáltató költségvetési szerv közintézmény Feladatellátásához kapcsolódó funkciója szerint: Önállóan mőködı, elıirányzatai feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezı költségvetési szerv -5-

6 Az Alapító a költségvetési szerv pénzügyi, számviteli, munkaügyi feladatainak ellátására a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szolgálatát jelöli ki (röviden: GESZ), mint önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szervet. (Az önállóan mőködı, megállapodás határozza meg.) Az épület-karbantartási feladatok ellátására a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat a Polgármesteri Hivatalt jelöli ki. 10. A költségvetési szerv vezetıjének kinevezési, megbízási, választási rendje, foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: a) Az óvodavezetıt az Önkormányzat Képviselı-testülete bízza meg a vezetıi feladatok ellátásával, vezetıi megbízatása határozott idıre szól. Az óvodavezetı felett az egyéb munkáltatói jogokat (1990. évi LXV. Törvény 103. (1) bekezdés b) pont a polgármester gyakorolja. Az óvodavezetı megbízása pályázat útján történik. Az igazgató magasabb vezetı beosztású közalkalmazott. b) A közintézmény foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: közalkalmazotti jogviszony, melyre a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. Törvény az irányadó. 11. A feladatellátást szolgáló vagyon: Az Alapító az intézmény kizárólagos használatába adja az ingatlan-nyilvántartásban sz. tulajdoni lapon, a hrsz-on, természetben a 1121 Budapest, Normafa út sz. alatt, a 3669 sz. tulajdoni lapon, a hrsz-on, természetben a 1121 Budapest, Normafa út sz. alatt, valamint a 3311 sz. tulajdoni lapon, a 9138/9. hrsz-on, természetben a 1121 Budapest, İzike u. 32. sz. alatt található, Az Önkormányzat tulajdonát képezı ingatlant, a rajta lévı felépítménnyel együtt, továbbá a kertet. A használati jog gyakorlása nem sértheti az alapító tulajdonosi jogait. 12. A költségvetési szerv kiegészítı, kisegítı és vállalkozási tevékenysége: a) A költségvetési szerv kiegészítı tevékenysége: A költségvetési szerv kiegészítı tevékenységet nem végez. b) A költségvetési szerv kisegítı tevékenysége: A közintézmény a használatában lévı önkormányzati ingatlant alapfeladatai sérelme nélkül az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 4/1994. (III.2.) Budapest Fıváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete elıírásai szerint bérbe adhatja. Kisegítı tevékenysége arányának felsı határa a szerv kiadásaiban: 5%. -6-

7 Szakfeladat száma december 31-ig: Tevékenységi köre: Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása Szakfeladat száma január 1-tıl: Tevékenységi köre: Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése c) A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége: A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem végezhet. Az intézmény bélyegzıi: Hosszú (fej) bélyegzık: Körbélyegzık: Használatára jogosultak: - Óvodavezetı - Óvodavezetı-helyettes -7-

8 III. A MŐKÖDÉS RENDJE A 11/1994. (VI. 8.) MKM Rendelet 4. (1) bekezdése alapján szabályozni kell. 1. Általános szabályok: Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni: - Az óvodai nevelés nélküli munkanapok idıpontját, felhasználását. - A nyári és decemberi zárás idıtartamát. - A megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének idıpontját. - A nevelıtestületi értekezletek idıpontját. Az óvodai nevelés nélküli munkanapokon, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletérıl. 2. A nyitva tartás rendje: A nyitvatartási rend értelemszerően a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik. A gyermeket csak a gondviselı szülı, illetve 14 év feletti családtag viheti el a szülı által meghatalmazásban foglalt felelısségvállalás alapján. Ha a gyermeket más személy viszi el ugyancsak köteles a szülı errıl írásos nyilatkozatot adni, abban felelısséget vállalni. A megbízott személy köteles személyazonosságát igazolni. A gyermeket az óvodába érkezéskor átöltöztetve az óvodai csoportszobáig vezetve kell átadni a mőszakban lévı pedagógusnak, aki átveszi a gyermek felügyeletét. Az intézmény elıbb szabályozott idıponttól való eltérı nyitva tartására (elızetes kérelem alapján) az intézmény vezetıje adhat engedélyt. Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülık a házirendben szabályozottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. Az óvoda: - nyári zárva tartásáról legkésıbb február 15.-ig, - a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelızıen a szülıket tájékoztatja. Az óvoda nyitva tartása: Minden nevelési évben a szülıi igény felmérése alapján kerül meghatározásra (max: 6-18 óráig). Az elsı gyermek érkezésétıl az utolsó távozásáig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel 48/1996. (X. 18.) MKM Rendelet. -8-

9 3. A vezetık nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje: Az intézmény mőködésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetıi feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az intézményvezetı vagy intézményvezetı-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje a 11/1994. (VI. 8.) MKM Rendelet 4. (1) bekezdése alapján kell szabályozni. Az óvodavezetı munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, a munkaköri leírása valamint az óvoda belsı szabályzatai által elıírtak szerint végzi. Az óvodavezetı-helyettes (ek) munkájukat munkaköri leírások valamint az óvodavezetı közvetlen irányítása alapján végzik. A nevelési-oktatási intézmény vezetıje az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ı, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetıi, vezetı-helyettesítési feladatokat ellássák. Ha egyértelmővé válik, hogy: - az intézmény vezetıje a szükséges vezetıi intézkedéseket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetıi feladatokat az intézményvezetı-helyettesnek kell ellátnia, - az intézményvezetı helyettese a szükséges, vezetı-helyettes feladatkörébe tartozó teendıket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezetı-helyettesi feladatokat az intézményvezetı által megjelölt személynek kell ellátnia. Megbízás hiányában a Közalkalmazotti Tanács elnöke, minıségi team vezetı, szakmai munkaközösség-vezetı helyettesíti. A vezetı, illetve a vezetı-helyettes helyettesítésére vonatkozó további elıírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenımentes mőködés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezetı, illetve a vezetı-helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történı ellátására a munkaköri leírásban felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belsı szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezetı jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. -9-

10 4. Az óvodai felvétel rendje: Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik a fıváros által meghirdetett idıpontban. Az óvodába a gyermek 3. életévének betöltése után vehetı fel. Az újonnan beérkezı gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A gyermekeket elsısorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetve ahol szülıje dolgozik. Az óvoda, beleértve a kijelölt óvodát is, köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki az ötödik életévét betölti, mivel ez a gyermek a nevelési év kezdı napjától négy órát köteles az óvodai nevelésben részt venni. Ktv. 24. (3.) A gyermek felvételét az óvoda csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Az óvodai felvételrıl, átvételérıl az óvoda vezetıje dönt. Ha az óvoda a jelentkezést elutasította a döntést írásos határozatba kell foglalni. A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell. Ha az óvodába jelentkezık száma meghaladja a felvehetı gyermekek számát, a fenntartó bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Felvettnek kell tekinteni, aki az adott óvodai ellátására konkrét idıpont megjelöléssel jogosultságot kapott, és az intézményi elhelyezés ez által biztosított. Az óvodába felvett gyermekeket az óvoda tartja nyilván. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevı óvoda feladata. A gyermeket kérelemre ha a családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja az óvoda vezetıje felmentheti a napi 4 órás óvodai nevelés alól. (ktv. 69. ) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezetı dönt, a szülık és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével. Megszőnik az óvodai elhelyezés: ha a gyermeket más óvoda átvette, ha a szülı írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, ha a fizetési hátralék miatt az óvodavezetı szünteti meg, ha a gyermeket felvették iskolába, a nevelési év utolsó napján, ha a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a 8. életévét betölti, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol a foglalkozásoktól (1993. LXXIX. Törvény) -10-

11 5. Foglalkozások, tevékenységek rendje és formái: Óvodánkban a tanulás játékba integráltan történik, illetve a nagycsoportokban kötött foglalkozások vannak. A naponta történı kezdeményezések során mindenki talál önmaga számára érdekes tevékenységet. A tanulás formája lehet kötött vagy kötetlen mely mindkét esetben tervezett. A tanulásra többnyire a kötetlenség a jellemzı, de a gyermekeknek a választott tevékenységet be kell fejezniük. A kezdeményezett, illetve kötött foglalkozásokat heti rendben-napirendben rögzítjük, nevelési programunknak megfelelıen. 6. Mindennapi testedzés formái: Az óvodában mindennap szervezünk játékos mozgást, ez rugalmasan épül be a napirendbe. (max. 30 perc) - mindennapos frissítı kocogás perc, - heti 2 kötelezı testnevelés foglalkozás: o tartásjavító és lábtorna elemeinek beépítésével, o Ayres terápia heti 2 alkalommal a kiszőrt gyermekeknek - óvodán kívüli foglalkozások: intenzív úszás (ısszel és nyár elején), - játékos gyermektorna, fakultáció heti 2 alkalommal. Feladatunk a motoros készségek, mozgásjártasságok, mozgáskészségek fejlesztésével az alapmozgások begyakorlása a nagymozgásoktól a finommotorikáig. 7. Önköltséges tanfolyamok, szolgáltatások szervezésének rendje A szülık kérését figyelembe véve az óvodavezetıje engedélyezi azon tanfolyamokat, szolgáltatásokat, melyek az óvoda alapfeladatát nem sértik, és a helyi nevelési programban megfogalmazott célok elérését és a feladatok megvalósulását segítik. A szervezéshez a feltételek adottak, illetve az óvoda életét nem zavarják. A tanfolyamra jelentkezés írásban történik, mellyel a szülık a tanfolyam költségeit is vállalják. 8. Az intézményben folytatható reklámtevékenységekre vonatkozó elıírások A évi XLVIII. Törvény szabályozza az óvodai reklámtevékenységet. Bármilyen helyen, formában tilos az olyan, gyermekkorúaknak szóló reklám, amely fizikai, szellemi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlıdésüket károsítja, kedvezıtlenül befolyásolja, különösen azáltal, hogy: erıszakra, szexualitásra utal, azt ábrázol, vagy témájának meghatározó eleme az erıszakos módon megoldott konfliktus. Tilos az olyan reklám is, amely gyermekkorút veszélyes, erıszakos, vagy szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutat be. -11-

12 8.1 Az általános tilalom alóli kivételek, így nem vonatkozik a tiltás: az egészséges életmódra és környezet védelmére neveléssel összefüggı, továbbá a közéleti és kulturális tevékenység vagy esemény, illetve az oktatási tevékenység reklámjára, valamint az ilyen tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervezı, vagy annak megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének, vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel közvetlenül összefüggı megjelenítésére. 8.2 A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezetı engedélyével lehetséges. Az engedélyezés tartalmazza: - a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb idıtartam kikötéseket, módját. Az engedély kiadása írásban (szignózással) történik. Az intézményvezetı az engedély visszavonására bármikor jogosult. 8.3 A reklámtevékenység jellegének besorolása Az intézményvezetı önállóan, illetve az általa jelentısnek minısített reklámtevékenység esetében megállapítja - a nevelıtestület, a szülıi közösség, valamint a gyermek közösségek bevonásával valamely reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezetı köteles a pedagógusoktól, a szülıktıl, a gyermekektıl, tanulóktól érkezı, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. 8.4 Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: - faliújságon, - újságok terjesztése, - szórólapok, - plakátok, - szóbeli tájékoztatás, stb. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezetı által kiadott engedély határozza meg. -12-

13 9. Gyermekvédelem A gyermekvédelmi munka óvodánkban a gyermek testi, lelki egészségvédelme, valamint a sajátos nevelési igényő, a hátrányos helyzető és veszélyeztetett gyermekekkel való foglalkozás. Gyermekvédelmi felelıs segíti az óvoda pedagógusainak gyermekvédelmi munkáját. Feladatait munkaköri leírása tartalmazza. A szociális támogatás megállapításának elvei: A Gyermekvédelemrıl és a Gyámügyi Igazgatásról szóló évi XXXI. Törvény évi IV. törvénnyel történt módosítása értelmében ingyenes étkezésre jogosult: - A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek, amennyiben a törvényes képviselı bemutatta a Népjóléti Iroda által kiadott határozatot. Normatív (50 %-os) térítési kedvezményre jogosult: - A három vagy több gyermekes családok, szülıi nyilatkozat alapján - A tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, az orvos által kiadott igazolás alapján A gyermek jogai és kötelességei A gyermek joga: - hogy a nevelési intézményben, biztonságban, egészséges környezetben neveljék, ezért az intézményünk gondoskodik, hogy az óvodai életrendjét pihenıidı, szabadidı, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetıség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelıen alakítsa ki. (Ktv. 10. (1)) Az intézmény gondoskodik a rábízott gyermekek felügyeletérıl, a nevelés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésérıl, a gyermekbaleseteket elıidézı okok feltárásáról és megszőntetésérıl, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésérıl, ennek keretében különösen az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszeri fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálatáról. (Ktv. 41. (5)) - A rendszeres, ingyenes egészségügyi felügyelet. (Ktv. 41. (1)) - Hogy személyiségét, emberi méltóságát, és jogait tiszteletben tartsák, és védelmet kapjon a fizikai és lelki erıszakkal szemben. A gyermek nem vethetı alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. - Hogy képességeinek, érdeklıdésének, adottságainak megfelelı nevelésben részesüljön. (Ktv. 10. (1), (2), (3)) Intézményünk ellátja a tehetséggondozással, beilleszkedési zavarok korrekciójával, a hátrányos helyzető, sajátos nevelési igényő gyermekek felzárkóztatásával kapcsolatos feladatokat, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. A gyermek kötelessége: - hogy az életkori sajátosságának megfelelıen az óvodai élet tevékenységformáiban részt vegyen, - hogy életkorához és fejlettségéhez igazodva a házirendben meghatározottak szerint közremőködjön saját környezetének, az általa használt eszközöknek, játékoknak a rendben tartásában, -13-

14 - hogy óvja saját és társai épségét, és egészségét és korának megfelelıen alkalmazza a biztonsági elıírásokat és játékszabályokat. Veszély illetve baleset esetén szóljon a felnıttnek, óvodapedagógusnak. A Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles, ami az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésével, legkorábban, abban az évben válik érvényessé, amikor a gyermek a hatodik életévét május 31-ig betölti. A szülı kérésére tankötelessé válhat, ha december 31-ig tölti be a kort. A jogszabályok lehetıséget adnak az óvodai nevelés meghosszabbítására. A szülı kezdeményezésére a Nevelési Tanácsadó, illetve a Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján, a gyermek addig maradhat az óvodában, amíg az iskolához szükséges fejlettséget eléri. Így lehetıség van arra, hogy a gyermek a hetedik életévének betöltése után is óvodai nevelésben vegyen részt. Ehhez a fenti szakvélemény és az óvoda nevelıtestületének egyetértése szükséges. A tankötelezettség kezdetérıl az iskola igazgatója dönt az óvoda véleménye, illetve a szakszolgálati vélemény alapján A szülık jogai és kötelességei A szülı joga: - Az intézmény programjának és a házirendjének megismerése. Beiratkozáskor minden szülı megkapja az óvoda házirendjét, az óvoda vezetıje a felvett gyermekek szüleinek tájékoztató értekezletet tart, ahol bemutatja az intézmény nevelési programját. - Hogy gyermeke fejlıdésérıl, magatartásáról érdemi tájékoztatást, a neveléshez tanácsokat, segítséget kapjon. - Hogy a foglalkozásokon részt vegyen, melyet igényének megfelelıen bejelent az intézmény vezetıjének, pedagógusának. - Hogy írásbeli javaslatát az intézmény vezetıje a nevelıtestület, a pedagógus megvizsgálja és legkésıbb 30. napot követıen érdemi választ kapjon. - Hogy az intézmény által meghatározott feltételek mellett kérhesse, hogy gyermeke a nem kötelezı foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezhesse. - A halmozottan hátrányos helyzető gyermek szülıjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét legkésıbb a negyedik életévében beíratja az óvodába. Kt. 13. (7) A támogatással kapcsolatos részletes szabályokat a Gyvt.20/C -a tartalmazza. - A szülı joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. - A szülıt megilleti a közérdekő igényérvényesítés joga. -14-

15 A szülı kötelessége: - hogy gondoskodjon a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi nevelésérıl, - hogy biztosítsa gyermeke számára az óvodai nevelésben való részvételét, figyelemmel kísérje gyermeke fejlıdését. Ha a gyermek szülıje óvodáztatási támogatásra jogosult, a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább 6 órát az óvodában kell tartózkodnia. 32/2008. (XI.24.) OKM 5. - hogy rendszeres kapcsolatot tartson gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, - hogy elısegítse gyermekének közösségbe történı beilleszkedését az óvodába, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, - hogy tiszteletben tartsa az óvoda pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, - hogy megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében. - A szülı kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztı foglalkozásokon való részvételt, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére, a nevelıtestület erre javaslatot tesz. A jegyzı kötelezheti a szülıt, hogy a fentiekben meghatározott kötelezettségének eleget tegyen.13. (8) 10. Tájékoztatás kérés lehetısége a szülık részérıl A szülık és a pedagógusok között a nevelési feladatok összehangolása, az óvoda szabályzatainak és programjának megismerése érdekében lehetıség nyílik az alábbi formákban: - közös szülıi megbeszéléseken. - partner napokon, játszódélutánokon. - nyilvános ünnepélyeken. - tervezett egyéni beszélgetéseken (fogadóórákon). - családlátogatásokon. - faliújságon kifüggesztett információkon keresztül. - szülık képviselıjének részvételével a nevelési értekezleteken. - gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül. - az óvodai rendezvények, vásárok közös szervezése során. - szülıi értekezleteken (tanévnyitó, tanévzáró, beiskolázást segítı, stb.). - elıre egyeztetett idıpontban a vezetıvel vagy az óvónıvel való találkozás alkalmával. -15-

16 IV. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSİ ELLENİRZÉSÉNEK RENDJE A 11/1994. (VI. 8.) MKM Rendelet 4. (1) bekezdése alapján szabályozni szükséges 1. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belsı ellenırzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének célja az esetlegesen elıforduló hibák mielıbbi feltárása, majd a feltárást követı helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenırzés célja másrészrıl a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 2. A pedagógiai munka belsı ellenırzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belsı ellenırzésével szemben támasztott követelmények: - Fogja át a pedagógiai munka egészét. - Segítse elı valamennyi pedagógiai munka emelkedı színvonalú ellátását. - A foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére. - Támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerőbb, leghatékonyabb ellátását. - A szülıi közösség (óvodai szülıi szervezet) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenırzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplıjének megfelelı pedagógiai módszer megtalálását. - Biztosítsa, illetve segítse elı a fegyelmezett munkát. - Támogassa a különféle szintő vezetıi utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását. - Hatékonyan mőködjön a megelızı szerepe. 3. A pedagógiai munka belsı ellenırzésére jogosultak A pedagógiai munka belsı ellenırzésére elsısorban, általános jogkörben jogosult: - Az intézmény vezetıje. - Az intézményvezetı helyettese, helyettesei. A pedagógiai munka belsı, valamely témájú területre vonatkozó ellenırzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 3.1 A pedagógiai munka belsı ellenırzésének formái A pedagógiai munka belsı ellenırzésének formái különösen a következık lehetnek: - dokumentumelemzés, - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - foglalkozáslátogatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. -16-

17 Az intézményvezetı a pedagógiai munka belsı ellenırzése céljából éves munkatervet készít. 4. Értékelés Az ellenırzést értékelés követi. A Kt. 16. (6) bek. Elıírja, hogy a közoktatási intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe kell venni az intézményi minıségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend szerint kialakított teljesítményértékelést. 5. Az óvoda nevelési programja tartalmazza - Az óvoda nevelési alapelveit, célkitőzéseit. - Azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlıdését, közösségi életre történı felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzető gyermekek differenciált fejlesztését, fejlıdésének segítését. - A szülı, a gyermek, a pedagógus együttmőködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetıségeit. - A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelımunkát segítı eszközök és felszerelések jegyzékét. (Ktv. 47. ). A módosított helyi nevelési program bevezetésének idıpontja: szeptember 1.-tıl folyamatosan történt. Az óvoda nevelési programját az Országos óvodai nevelés alapprogram határozza meg. A nevelési és pedagógiai programot, a minıségirányítási programját nevelıtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (Ktv. 40. ). A SZMSZ-t, a házirendet és az intézményi minıségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A vezetıi irodában bármikor megtekinthetıek, tanulmányozhatóak. Jelentkezésnél biztosítani kell a dokumentumok megismerését. Az elsı szülıi értekezleten ismertetni kell a szülıkkel az intézmény mőködési rendjét. A házirend egy példányát az óvodai beiratkozáskor a szülıknek át kell adni. -17-

18 V. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL A 11/1994. (VI. 8.) MKM Rendelet 4. (1) bekezdése alapján szabályozni kell. Az intézménnyel jogviszonyban álló alkalmazott, a szakszolgálat dolgozói (pl. logopédus, pszichológus, stb.) és az intézménnyel partneri kapcsolatban álló dolgozók a nyitvatartási idı alatt a munkaidejében, illetve külön elrendelés esetén munkavégzés céljából tartózkodhat az intézmény területén. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése az ott tartózkodása a következık szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az idıtartamra, amely: o a gyermek érkezéskor a gyermek átöltöztetésére és óvónınek felügyeletre átadására, valamint a kísérı távozására, o a gyermek távozásakor a gyermek óvónıtıl való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. Ezekben az idıpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. - külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: o a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott idıben érkezik az intézménybe, o az intézményben hivatalos ügyet intézık o minden más személy. A külön engedélyt az óvoda vezetıjétıl kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülıknek, gondviselıknek a szülıi értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, illetve annak idıtartamára! -18-

19 VI. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, AZ ÓVODAI VEZETÉS SZERKEZETE, ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE AZ ÓVODA VEZETÉSI SZERKEZETE KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS ÓVODAVEZETİ SZÜLİK KÖZÖSSÉGE VEZETİ HELYETTESEK MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETİ MINİSÉGI TEAM VEZETİ NEVELİTESTÜLET EGYÉB SEGÍTİ ALKALMAZOTTAK DAJKÁK Az intézmény rendelkezik tagintézménnyel. A kapcsolattartás rendje A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: - Az intézménynek a tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezetı és a tagintézmény vezetınek is kezdeményeznie kell a kapcsolat felvételt. - Az intézményvezetı a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: o Az egyes vezetıi döntéseinél, illetve vezetıi jogkörében eljárva a tagintézményt, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, o Az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítani, hogy a tagintézmény is megfelelı súlyt kapjon. - A tagintézmény vezetı helyettese köteles minden intézményvezetıi jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt idıben jelezni az intézményvezetı felé. -19-

20 A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, tájékoztatás, - telefonos egyeztetés, jelzés, - írásos tájékoztatás, - értekezlet, - a tagintézmény ellenırzése, - kedd, csütörtöki napokon kertésszel kézbesítés, - közös szakmai munkaközösségek, - közös minıségi team munka, - közös gyermekvédelmi munka, stb. - szakmai kirándulások, - kerületi és óvodai rendezvényeken való közös részvéte, - közös ünnepélyek. 1. Az intézmény vezetıje Az intézmény vezetıje képviseli az intézményt. Az intézmény élén az óvodavezetı áll.(ktv. 54. és 55. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézmény vezetıje felelıs az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény mőködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerzıdés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. 81. A (1) A magasabb vezetı a vezetıi tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel. (2) A magasabb vezetı által a vezetıi tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetıi tevékenység keretében okozott kárért az Mt. 3. rész VIII. fejezete az irányadó, azzal az eltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felelısség mértéke a vezetı hat havi átlagkeresetéig terjedhet. Ha a magasabb vezetı közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti meg, hat havi átlagkeresetével felel. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban elıírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézmény vezetıje rendkívüli szünetet rendelhet el, ha az idıjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt, ha az intézmény mőködtetése nem biztosított. Intézkedéséhez a fenntartó egyetértése szükséges. -20-

21 1.1. Az intézmény vezetıje felel: - a pedagógiai munkáért, - az intézmény ellenırzési, mérési, értékelési és minıségirányítási programjának mőködéséért, - a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megvalósulásáért, - a nevelımunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a gyermekbaleset megelızéséért, - a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - a nevelıtestület jogkörébe tartozó döntések elıkészítéséért, végrehajtásának szakszerő megszervezéséért, ellenırzéséért, - a rendelkezésére álló költségvetés alapján a nevelési intézmény mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, - a szülık közösségével, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttmőködésért, - felelıs a jogszabályok, rendeletek betartásáért Az óvodavezetı feladata a következı területek szerint csoportosítható: pedagógiai, munkaügyi, gazdálkodási, tanügy-igazgatási területekre terjed ki. Feladata: - Kapcsolattartás, koordináló tevékenység a fenntartóval, közvetlen és közvetett partnereivel. - Informálja a Közalkalmazotti Tanácsot. - A Közalkalmazotti Szabályzat és a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan ellátása. Az intézmény vezetıje felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 2. Az óvodavezetı-helyettes A vezetı közvetlen munkatársa. A vezetı távollétében teljes jogkörrel és felelısséggel végzi a vezetıi feladatokat. A KJT nak (1)-(4) bekezdésének helyébe lépı rendelkezések 5. (1) tartalmazza, a magasabb vezetıi munkakörbe tartozók körét, miszerint az intézmény vezetıje és helyettese magasabb vezetınek minısül. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az óvodavezetı írásban meghatároz. A vezetı-helyettes megbízásakor és annak visszahívásakor a nevelıtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. A vezetı-helyettest az óvodavezetı bízza meg. -21-

22 Vezetı-helyettesi megbízást az intézmény pályázat útján - határozatlan idıre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott és határozatlan idıre szólhat. A vezetı-helyettes megbízásakor és annak visszahívásakor a nevelıtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. A vezetı-helyettest az óvodavezetı írásban bízza meg. A megbízás visszavonását a közalkalmazott kérésére - indokolni kell. Az óvodavezetı-helyettes feladatait a mellékelt munkaköri leírás tartalmazza. 3. Az intézmény vezetısége Az intézményvezetés tagjai: óvodavezetı, óvodavezetı-helyettesek, minıségi team vezetı, szakmai munkaközösség vezetı, az intézmény választott érdekképviseleti vezetıi (Közalkalmazotti Tanács elnöke). Az óvoda vezetısége, mint testület konzultatív, véleményezı, javaslattevı joggal rendelkezik. Tagjai ellenırzési feladatokat is ellátnak a jogosultságok szerint. Az óvoda vezetısége hetente megbeszélést tart, melyrıl írásban emlékeztetı készül. 4. A nevelıtestület A nevelıtestület az intézmény pedagógusainak közössége, a nevelés kérdésében az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelıtestület tagjai az intézmény valamennyi pedagógusa. Az intézmény nevelıtestülete a nevelési kérdésekben, az intézmény mőködésével kapcsolatos ügyekben döntési, egyetértési vagy javaslattevı jogkörrel rendelkezik. Döntési jogkörébe tartozik: - a nevelési program és módosításának elfogadása, - IMIP módosításának elfogadása, - az SZMSZ módosításának elfogadása, - az intézmény éves munkatervének elkészítése, - az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása - a testület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a házirend elfogadása, - intézményvezetıi pályázathoz készített vezetési programmal összefüggı szakmai vélemény kialakítása. A nevelıtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. -22-

23 Ki kell kérni a nevelıtestület véleményét a vezetı-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása elıtt. (Ktv. 56. ) Kot. 40 (10) A nevelıtestület a szülıi szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minıségirányítási program végrehajtását. 5. A szakmai munkaközösség Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelımunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenırzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség vezetıt választanak egy évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. (Ktv. 58. ) 6. A szakmai munkaközösség tevékenysége A szakmai munkaközösség feladatait az intézmény pedagógiai program és az éves munkaterve tartalmazza. A nevelıtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: - javítják az intézményben folyó nevelımunka szakmai színvonalát, minıségét, - fejlesztik, tökéletesítik a módszertani eljárásaikat, - javaslatot adhatnak az intézményi költségvetésben rendelkezésre álló szakmai irányzatok felhasználására, - támogatják az új kollégák beintegrálását, - segítik a különbözı programok elkészítését, szükség szerint annak felülvizsgálatát és hatékonyság vizsgálatát is elvégzik. 7. A szakmai munkaközösség vezetıjének feladata Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. Módszertani értekezletet tart, bemutató foglalkozásokat tart és szervez. Irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlıdését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, továbbképzését. Elbírálja, jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak nevelési terveit. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelıtestület számára, igény szerint az intézményvezetı részére a munkaközösség tevékenységérıl. Javasolja a vezetınek a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, közalkalmazotti átsorolását. -23-

24 Képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül. Ellenırzi a munkaközösség tagjainak a szakmai munkáját. 8. A közalkalmazottak alkalmazásának rendje A közoktatásban alkalmazottak körét a Ktv. 15. az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16. és a 17. a pedagógusok jogait és kötelezettségeit a törvény 19. rögzíti. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény szerint: 20/A (1) közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthetı. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. 21/A (próbaidı) rögzíti. A próbaidı intézményünkben 4 hónap. (2) A 30/C. (3) bekezdése szerinti áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthetı közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelezı. (3) A pályázati felhívásban meg kell jelölni: a) a munkáltató és betöltendı munkakör, vezetı megbízás megnevezését, b) a munkakörbe tartozó, illetve a vezetıi megbízással (a továbbiakban együtt: munkakör) járó lényeges feladatokat, c) a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét, d) a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, tovább e) a pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét. (5) A pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató határozza meg. A közalkalmazotti jogviszonyban fıszabályként kötelezı betöltetlen munkakör esetén a pályázat kiírása. Nem kell pályázatot kiírni az állásfelajánlással kapcsolatos áthelyezés, illetve a jogviszony megszőnése helyett annak részmunkaidıssé alakításával kapcsolatos kinevezés módosítás esetén január 1.-jétıl a pályázatokat a Személyügyi Központ internetes oldalán is közzé kell tenni. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait, illetve a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel. 9. A pedagógus munkarendje A Ktv. 1. sz. melléklete szerint a nevelési intézményben dolgozó pedagógus munkaideje a kötelezı órákból, valamint nevelımunkával összefüggı feladatok ellátáshoz szükséges idıbıl áll. A pedagógus napi munkarendjét, a helyettesítési, ügyeleti rendet az óvoda vezetıje határozza meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetıségének javaslatait. -24-

25 A pedagógus munkakezdés elıtt 15 perccel köteles megjelenni a munkahelyén. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetıleg elızı nap, de legkésıbb az adott napon 8 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetıjének, vagy helyettesének, hogy az a helyettesítésérıl intézkedni tudjon. A hiányzó pedagógus köteles pedagógiai terveit a helyetteshez eljuttatni. A pedagógus számára a kötelezı óraszámon felül a nevelımunkával összefüggı rendszeres feladatokra a megbízását vagy a kijelölést az intézményvezetı adja a helyettes és a munkaközösség vezetı javaslatának meghallgatásával Munkaidı keret és számítása A munkaidı egyenetlenül is beosztható a munkaidı keret alkalmazása esetén is. (Egyik nap többet, másik nap kevesebbet kell dolgozni) A munkáltató a rendes munkaidın belül, tehát a heti 40 óra letelte elıtt az Kt. 1. számú melléklet Harmadik részének I. pontja alatt meghatározott óraszámokon túl további kettı, illetve heti 6 óra óvodai foglalkozás megtartását rendelheti el a pedagógusnak. A kötelezıórát a gyermekekkel való közvetlen foglalkozásra, illetve a nevelésre köteles fordítani. Be kell számítani a tanítási idıkeretbe azokat az órákat, amelyek azért esnek ki, mert a pedagógus az adott nevelési napon távol volt, amennyiben a távollét elfogadására az Mt (2) bekezdésében alapján lehetıség van. A tanítási idıkeretbe beszámítható tevékenységek köre a 68/2007. (IV. 19.) Bp. XII. kerület Hegyvidék Önk. Kht. Értelmében: bemutató órán, foglalkozáson való részvétel (évente 1 nap), a továbbképzési tervben szereplı Kot. 19. (8) bek. szerinti hét évenkénti továbbképzéseken való részvétel, a pedagógiai programban szereplı tanulmányi kirándulás (évente max. 1 nap), a pedagógiai programban meghatározott kulturális és egyéb programok, Budai Oktatási Napokon való részvétel idıtartama Kéthavi kötelezı munkaidı számítása Kéthavi munkanapok száma x napi kötelezı óraszámmal. A kötelezı óraszám egyéni órakedvezménnyel csökkenthetı a törvény értelmében Kt. elnök, tagok, munkaközösség-vezetı estében Nyilvántartás A évi LXXI. Törvény a közoktatásról szóló évi XXXIX. Törvény módosítása, valamint a 186/2006. (VIII. 31.) Korm. rendelete a közoktatásról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Kor. -25-

26 rendelet módosítása szerint az óvodapedagógus köteles naprakészen munkaidınyilvántartást vezetni. Heti munkaidı nyilvántartást minden óvodapedagógus köteles naprakészen vezetni. Az eltelt hétrıl készült nyilvántartást aláírásával igazolja és leadja az óvodavezetı-helyettesnek! (1. sz. nyomtatvány minta) A tanítási idıkeret 2 havi intézményi kimutatása alapján történik a túlóra és helyettesítés utólagos elszámolása. (2. sz. nyomtatvány minta) 10. A nevelımunkát közvetlenül segítı közalkalmazottak Az intézményben az alábbi nem pedagógus közalkalmazottak segítik a nevelımunkát: Dajka, kertész, óvodatitkár. A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a MT. És a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel összhangban az intézmény vezetıje határozza meg. A közalkalmazott a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetıleg elızı nap, de legkésıbb az adott napon 8 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetıjének, vagy helyettesének, hogy az a helyettesítésrıl intézkedni tudjon. Az óvoda alkalmazottainak feladatait és munkaköri leírásukat a melléklet tartalmazza. -26-

27 VII. A VEZETİK ÉS AZ ÓVODAI SZÜLİI SZERVEZET (KÖZÖSSÉG) KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA A 11/1994. (VI. 8.) MKM Rendelet 4. (1) bekezdése értelmében szabályozni kell. 1. A vezetık és az óvodai szülıi szervezet közötti kapcsolattartás rendje A vezetık és az óvodai szülıi szervezet közötti kapcsolattartás A nevelési-oktatási intézmény vezetıjének feladata az óvodai szülıi szervezettel való együttmőködés. Az együttmőködés és kapcsolattartás során: a vezetık feladata az óvodai szülıi szervezet jogainak gyakorlásához szükséges: o információs bázis megadása (Az információs bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény mőködésével kapcsolatos irat, dokumentumok közvetlen rendelkezésére bocsátását. Közvetlenül rendelkezésére kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az óvodai szülıi szervezet jogainak (pl.: véleményezési, javaslattevı, illetve egyetértési/gyakorlásához szükségesek), o óvodán belül megfelelı helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal, o az óvodai szülıi szervezet feladata, hogy éljen a jogszabály és az óvoda más belsı szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával segítse az intézmény hatékony mőködését, támogassa a vezetık irányítási, döntési tevékenységét. 2. Az óvodai szülıi szervezet joga és feladata: Az intézményben a szülık jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülıi szervezetet hozhatnak létre. A mennyiben a szülık szülıi szervezetet, szervezeteket létrehoztak, azok nevét, megalakításának idıpontját az éves munkaterv tartalmazza. - Az óvodai szülıi szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. - Megállapításairól tájékoztatja a nevelıtestületet és a fenntartót. - A gyermekek nagyobb csoportját érintı bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetıjétıl, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselıje tanácskozási joggal részt vehet a nevelıtestület értekezletein. - Egyetértési jogot gyakoroljon az óvodai nevelési program, SZMSZ, Házirend, és IMIP elfogadásakor. - Véleményezési jogot gyakoroljon az intézményvezetıi megbízásra benyújtott pályázat, az óvoda nevelési programjáról. -27-

28 Az óvodai szülıi szervezet és a vezetık kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelıtestület összehívásának kezdeményezési joga. Az óvodai szülıi szervezet által a nevelıtestület összehívására tett kezdeményezésrıl a nevelıtestület dönt. 3. Az óvodai szülıi szervezet és a vezetık kapcsolattartási formái: - szóbeli, személyes megbeszélés, - értekezletek, - írásbeli tájékoztatók, - dokumentum, irat az óvodai szülıi szervezet által gyakorolt jogok írásba foglalásával. A szülıi szervezet köteles egyetértési, (IMIP, SZMSZ, Házirend) véleményezési jogkörében eljárva (Nevelési program, Munkaterv) írásban nyilatkozni. -28-

29 VIII. A NEVELİTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A Ktv. 57. (4) bekezdésének figyelembe vételével a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdése értelmében szabályozni kell. A nevelıtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre. A nevelıtestület nem ruházhatja át a következı jogköreit: - nevelési program elfogadása, - a Szervezeti és Mőködési Szabályzat elfogadása - a házirend és az IMIP elfogadása. 1. A nevelıtestület átruházhatja a következı jogkörét 1.1. Döntési jogkörét: - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - az intézményvezetıi, pályázathoz készített vezetési programmal összefüggı szakmai vélemény kialakítása, - jogszabályban meghatározott más ügyek Véleménynyilvánítási jogkörét: - a nevelési-oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, - az intézményvezetı-helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása elıtt, - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, - a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, - más, a fenti pontokban nem szereplı, de jogszabályban meghatározott esetekben Javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben -29-