REMETEKERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ)

Átírás

1 REMETEKERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) 2015 OM azonosító: Budapest, Máriaremetei u. 71. Tel.: , Fax.: Internet: 1

2 Tartalomjegyzék Az iskola Szervezeti és működési szabályzata 1. Általános rendelkezések Az intézmény adatai 1.2. Jogszabályi háttér 1.3. Az SZMSZ célja, hatálya 1.4. Az SZMSZ nyilvánossága és hozzáférhetősége 2. Az iskola működési rendje Nyitva tartás és benntartózkodás 2.2. Tanítási órák és szünetek 2.3. Az intézményben szervezett tanórán kívüli foglalkozások célja, szervezeti formái és időkeretei 2.4. Tanári ügyelet 2.5. A helyiségek használata 2.6. Az iskola belső ellenőrzés feladatai 3. Az iskola szervezeti rendje, irányítása Az intézmény felelős vezetője 3.2. Az intézményvezető közvetlen beosztású munkatársai 3.3. Az intézmény vezetősége 3.4. Az iskola dolgozói 3.5. A nevelők közössége, a nevelőtestület 3.6. Kapcsolattartás a szervezeti egységek között 4. Az intézmény gazdálkodási, szabályozási rendszere Kapcsolattartás a partnerek között Az iskola vezetésének és közösségének külső kapcsolatai 5.2. A diákönkormányzat 5.3. Véleményezési jogra vonatkozó rendelkezések 6. Iskolai hagyományok Iskola logó 6.2. Iskolai ünnepségek, rendezvények 6.3. Iskolatörténeti emlékek gyűjtése 2

3 6.4. Nemzetközi kapcsolatok 7. A tanulók rendszeres egészségügyi ellátása Feladatok a tanulói balesetek megelőzésében, védő-óvó előírások, rendkívüli események Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatosan 8.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 8.3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 9. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai Nyomtatványok és dokumentumok Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata Mellékletek számú melléklet: Iratkezelési szabályzat 2. számú melléklet: Munkaköri leírás minták 1. Intézményvezető helyettes munkaköri leírás (minta) 2. Iskolatitkári munkaköri leírás (minta) 3. Pedagógus munkaköri leírás (minta) 4. Könyvtáros munkaköri leírás (minta) 5. Rendszergazda munkaköri leírás (minta) 3.számú melléklet: Informatikai szabályzat Legitimációs záradék 3

4 1. Általános rendelkezések 1.1. Az intézmény adatai Név: Remetekertvárosi Általános Iskola Az intézmény feladat ellátási helye: 1028 Budapest, Máriaremetei u. 71. OM azonosító: Alapító szerv neve és székhelye Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Alapítói jogkör gyakorlója Emberi Erőforrások Minisztere Fenntartó neve és székhelye Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. Működtető neve és székhelye Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat 1024 Budapest, Mechwart liget Jogszabályi háttér Törvények: évi LXXIX. törvény a közoktatásról (régi közoktatási tv.) évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi I. törvény a munka törvénykönyvéről évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról Rendeletek: 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 4

5 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 8/2014. (X.10.) KLIK elnöki utasítás -a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Térítési-és Tandíjszámítási Szabályzata 1.3. Az SZMSZ célja, hatálya A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat személyi és területi hatálya kiterjed az egész intézményre, valamennyi pedagógusára, alkalmazottjára, a diákokra, szüleikre és mindenkire, aki az intézménnyel kapcsolatba kerül, igénybe veszi szolgáltatásait. A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról rendelet alapján hozta létre. A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű Az SZMSZ nyilvánossága és hozzáférhetősége Az SZMSZ elérhető az iskolai honlapon ( ) és az iskolai könyvtárban. 2. Az iskola működési rendje 2.1. Nyitva tartás és benntartózkodás Az iskola tanév közbeni nyitvatartási ideje hétfőtől péntekig: 07:00 21: 00 óráig tart. A kötelező órákat a tanulók az órarendjük szerint, az alábbi munkarendben kötelesek teljesíteni: az intézménybe érkezés 7:50 perc, távozás kor A tanulók előtt abban az esetben hagyhatják el az intézményt, ha arról a szülő írásbeli alkalmi, vagy állandó kikérőt nyújtott be, és azt az intézmény vezetői jóvá hagyták. Az iskola épületében a dolgozókon és tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén). 5

6 Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy, a szükséges időtartamig a kijelölt tartózkodási helyeken. Az épületbe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi és szükség szerint útbaigazítást ad. Az iskolában a tanulók és szüleik a hivatalos ügyeiket (beleértve az információ-, és tájékoztatáskérést, valamint a gazdasági jellegű ügyeiket) a tanév ideje alatti munkanapokon 8:00 16:00 óra között intézhetik. A tanévet követően a tanítási szünetben a tanév végén meghatározott rend szerint, kéthetente van ügyfélfogadás. Az iskola intézményvezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók Tanítási órák és szünetek Az iskolában a tanítási órák és óraközi szünetek rendje a következő: Az intézményben szervezett tanórán kívüli foglalkozások célja, szervezeti formái és időkeretei Az iskolában szervezett foglalkozások időkereteit az intézmény honlapján, ( tanórán kívüli fogalakozások ) illetve szülői értekezleteken kapott tájékoztató órarendek tartalmazzák. A tanórán kívüli foglalkozások célja a tanórákhoz közvetlenül nem köthető pedagógiai célok megvalósítása. Szervezeti formája lehet: szakkör felzárkóztatás, korrepetálás tehetséggondozás tömegsport önképzőkör 6

7 felkészítés versenyekre 2.4. Tanári ügyelet A tanulók az iskolában pedagógusok felügyelete mellett tartózkodhatnak. Pedagógus felügyelet: minden tanuló részére 7:30 tól 17:15. Az iskolában az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületrendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrzi. A tanórán kívüli foglalkozásokon résztvevőknek a foglalkozást tartó pedagógus meghatározása szerint 2.5. A helyiségek használata Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűzés balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskolai SZMSZ-ben és a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az épületből kivinni csak az igazgató, engedélyével lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a tanítási időn túl és a tanítási szünetekben lehet külső igénylőknek külön megállapodás alapján a működtető hozzájárulásával átengedni. A külső igénybevevők csak a megállapodás szerinti helyiségekben tartózkodhatnak, a megszabott időtartamban. Az intézmény egész területén, udvarán, az iskola bejárataitól és játszóterétől számított 5 méteren belül dohányozni tilos Az iskola belső ellenőrzés feladatai Az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában, és egyéb belső szabályzataiban előírt) működésének biztosítása. Az iskolai nevelő és oktató munka eredményességének, hatékonyságának elősegítése. A szakmai és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérések feltárása, illetve megelőzése. Az intézmény működésével kapcsolatos értékelések elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatás. Belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: Az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni, az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 7

8 A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: Az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni, az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni. Az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait megismerni, az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat haladéktalanul megszüntetni. Belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést az iskola szabályzataiban, a munkaköri leírásában előírtak szerint a tanév során folyamatosan végzi. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatja. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba foglalja. Hiányosság feltárása esetén felhívja a figyelmet annak megszüntetésére. A hiányosság megszüntetését ismételten ellenőrzi. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik Az intézményvezető Ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek. Ellenőrzi az iskola valamennyi dolgozójának pedagógiai, ügyviteli és technikai jellegű munkáját, ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását, felügyeli a belső ellenőrzés egész rendszerét és működését. Az intézményvezető helyettesek Folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató munkáját, munkafegyelmét, ellenőrzik a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét, a pedagógusok adminisztrációs munkáját, értékelik a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét, figyelemmel kísérik a gyermek és ifjúságvédelmi munkát. A munkaközösség-vezetők Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ellenőrzik a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket, értékelik a nevelő és oktató munka eredményességét. 8

9 Az osztályfőnökök Folyamatosan nyomon követik az osztályban tanító pedagógusok pedagógiai és adminisztrációs munkáját. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését külön eljárásrend tartalmazza. 3. Az iskola szervezeti rendje, irányítása 3.1. Az intézmény felelős vezetője A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. A közoktatási intézmény vezetője, mint magasabb beosztású pedagógus vezető a felelős a köznevelési törvény 69. -a alapján az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért (Nkt. 74. (4) (6a)), és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések, tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az igazgatót távollétében (fegyelmi jogkör kivételével) teljes joggal az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. A vezető feladata: A nevelőtestület vezetése. A nevelő és oktatómunka irányítása és ellenőrzése. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése. A fenntartó tájékoztatása a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása érdekében. A munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttműködés 3.2. Az intézményvezető közvetlen beosztású munkatársai Az intézményvezető közvetlen vezető beosztású munkatársai az intézményvezető helyettesek. A vezető beosztású munkatársak megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja, mely határozott időre szól.. A vezető beosztású pedagógusok feladat-és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet a munkakörük tartalmaz. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. 9

10 A vezető beosztású dolgozók az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségének tagjai az intézményvezető és az intézményvezető helyettesek. Az iskolavezetés az intézményvezető döntési hatáskörébe tartozó ügyekben tanácsadási jogkörű vezetői testület. Konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Együttműködik a Közalkalmazotti Tanáccsal a Kjt. 16. (1) és (2) bekezdésben meghatározott területeken, valamint a reprezentatívnak nyilvánított szakszervezettel a MT , a Kjt. 4. -a által érintett kérdésekben. E testületek választott képviselői a közalkalmazotti tanács elnöke, a szakszervezet titkára tanácskozási joggal részt vesznek a vezetőség döntés előkészítő munkájában. Az iskola vezetősége együttműködik az említetteken kívül a Nkt ban rögzített módon és kérdésekben a diákönkormányzattal, valamint a szülők képviselőivel Az iskola dolgozói Az iskola dolgozói a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján, az intézményvezető javaslatára a fenntartó engedélye mellett kerülnek alkalmazásra. Az iskola pedagógusai munkájukat a Nkt. 61., 62. -ban, a munkaköri leírásban foglaltak alapján és az éves tantárgyfelosztás szerint végzik. Benntartózkodásukat a évi I. törvény szabályozza. Az iskola nem pedagógus munkakört betöltő dolgozóinak munkáját a Munkatörvénykönyve, Kjt., valamint az iskolai kollektív szerződés szabályozza A nevelők közössége, a nevelőtestület A nevelőtestület és jogkörei A nevelőtestület (a Köznevelési törvény 70. -a alapján) az intézménypedagógusainak közössége, nevelési - oktatási kérdésekben a legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja az iskola valamennyi pedagógus-végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben. A magasabb jogszabályokban meghatározott esetekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik az iskola működését érintő valamennyi kérdésben. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület rendes és rendkívüli értekezleteket tart. Nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, az éves munkaterv, az iskolai munkára vonatkozó átfogó elemzés, a beszámolók elfogadásával, valamint a diákönkormányzat működési rendjének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi 10

11 értekezletről jegyzőkönyv készül, amelyet aláír az intézményvezető, a jegyzőkönyvet vezető pedagógus és két hitelesítő pedagógus. A rendes munkaértekezleteket az éves munkatervben meghatározott időpontokban az intézmény vezetője hívja össze az alábbiak szerint: tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet, melyen az igazgató beszámol az éves munkáról félévi és év végi osztályozó értekezlet, melyen az osztályok tanulmányi munkájának, magatartásának elemzését az adott osztályban tanító pedagógusok közössége végzi el nevelőtestületi értekezlet előre megállapodott időszerű témákban rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény egészét érintő lényeges problémák megoldására, ha ezt a nevelőtestület tagjainak 20%-a kéri, illetve ha az iskola vezetője vagy a közalkalmazotti tanács ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestület döntései, határozatai A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezleten hozott döntésekről, határozatokról jegyzőkönyv készül. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt a nevelőtestületnek csak egy része vesz részt az értekezleten. A nevelőtestület a 20/2012. EMMI rendelet 117. (1) bekezdés alapján jogosult egyes jogköreinek átruházására. A szakmai munkaközösségek feladatai Törekszenek az intézményben folyó oktató munka színvonalának emelésére, koordinálják a szakterületükön folyó munkát. Kialakítják az egységes követelményrendszert, és az osztályozás, értékelés egységes gyakorlatát. Felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét. Fejlesztik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, segítik a közösségbe való beilleszkedésüket. Végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat. Végzik a tantárgyakkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, az azokra való jelentkeztetést, elbírálást, valamint az eredmények kihirdetését 11

12 A munkaközösségben dolgozók munkáját adott esetben véleményezik, javaslatot tesznek a munkaközösség tagjainak továbbképzésére. Javaslatot tesznek a foglalkozási és pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztására A szakmai munkaközösség-vezető feladatai és jogai Összeállítja, és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős annak szakmai munkájáért, a szaktárgy oktatásáért. Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit. Segíti az iskolavezetést a tanterv szerinti előrehaladás és a követelményeknek való megfelelés felügyeletében a szakterületén. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket hív össze Igény szerint összefoglaló elemzést, beszámolót készít a nevelőtestület és az iskolavezetés részére a munkaközösség tevékenységéről, figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, munkafegyelmét. Képviseli a munkaközösséget az iskolavezetés előtt és az iskolán kívül. Tájékoztatja a munkaközösséget a vezetői értekezletekről. Állásfoglalása, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt meghallgatja a munkaközösség tagjait Kapcsolattartás a szervezeti egységek között Iskolavezetés Az iskolavezetés tagjai folyamatosan egyeztetnek az intézmény működését érintő minden kérdésben személyesen, telefonon, elektronikus levélben. Iskolavezetés munkaközösség vezetők Az intézmény vezetője félévente beszámolót kér a munkaközösség-vezetőktől a szakmai munkaközösségeikben elvégzett munkáról és a felmerülő problémákról. A szakmai munkát érintő kérdésekben, feladatok végrehajtásának megbeszélésekor és egyéb szükséges esetben az igazgató megbeszélés összehívását kezdeményezi a munkaközösség-vezetőkkel. Az intézményvezető helyettesek folyamatosan egyeztetnek a felügyeletük alá tartozó munkaközösségek vezetőivel az aktuális feladatok végrehajtásával kapcsolatban. Mind az intézményvezető, mind az intézményvezető-helyettesek a munkaközösség vezetőkkel való kapcsolattartásban használnak egyéb kommunikációs csatornákat is (elektronikus levél, telefon, papír alapú üzenet, hirdetőtábla, stb.) Iskolavezetés nevelőtestület Az intézmény vezetője, illetve az intézményvezető-helyettesek az iskola működésével kapcsolatos kérdésekben több fórumon folyamatosan tájékoztatja a nevelőtestület tagjait az aktuális eseményekről, feladatokról: személyes megkeresés, beszélgetés, tanári faliújságok, elektronikus levél, tematikus mappák az iskolai hálózat hivatalos meghajtóján, munkaértekezletek, emlékeztetők, szükség esetén a megadott (telefon) elérhetőségeken 12

13 Munkaközösség-vezetők, munkaközösségi tagok A szakmai munkaközösségek vezetői az adott munkaközösség működésével kapcsolatos kérdésekben több fórumon folyamatosan tájékoztatja a munkaközösség tagjait az aktuális eseményekről, feladatokról: személyes megkeresés, beszélgetés, tanári faliújságok, elektronikus levél, munkaközösségi megbeszélések (az éves munkaterv alapján havonta egyszer, illetve feladatoktól függően többször) szükség esetén a megadott (telefon) elérhetőségeken Szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösségek együttműködnek aktuális feladatok megoldásában. Nevelőtestület tagjai A nevelőtestület tagjai a napi munkájukkal kapcsolatos kérdésekben folyamatosan egyeztetnek egymással, tájékoztatják egymást az oktatási és nevelési tevékenységgel összefüggő információkról a következő módokon: személyes megkeresés, beszélgetés, tanári faliújságok, elektronikus levél, szükség esetén a megadott (telefon) elérhetőségeken. Iskolavezetés pedagógiai munkát segítő alkalmazottak Az iskolavezetés tagjai a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak napi feladatait a munkaköri leírásuk és az aktuális teendők alapján meghatározzák. A kommunikációs csatornák személyes megkeresés, beszélgetés, tanári faliújságok, elektronikus levél, szükség esetén a megadott (telefon) elérhetőségeken. Munkaközösség-vezetők, nevelőtestület - pedagógiai munkát segítő alkalmazottak A munkaközösség-vezetők és a nevelőtestület tagjai a pedagógiai munkát segítő alkalmazottakat az iskolai munkával kapcsolatos ügyekben, az iskolavezetés tagjainak jóváhagyásával munkaköri leírásukkal kapcsolatos feladatokkal bízhatják meg (pl. levél elküldése, fénymásolás). A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak az iskolavezetés jóváhagyásával a munkájuk elvégzéséhez szükséges adatokat kérhetnek a nevelőtestület tagjaitól. A kommunikációs csatornák megegyeznek a korábban felsoroltakkal. 13

14 Iskolavezetés - Intézményi tanács Az intézményi tanáccsal való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős. Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az intézményvezető félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács képviselője az iskolavezetés, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívható. Iskolavezetés az épület üzemeltetését végző szervezet dolgozói Az intézmény vezetője és az épület üzemeltetését végző szervezet vezetője, illetve annak az iskolában tartózkodó képviselője folyamatosan egyeztetnek az épület műszaki állapotának változásában beállt problémákról, és az épület helyiségeinek használatával kapcsolatos (külső és belső) igényekről. Az épület üzemeltetését végző szervezet vezetője az intézmény vezetője szakmai jóváhagyásával adja használatba az épület helyiségeit. A nevelőtestület tagjai az iskolavezetés tagjain keresztül érvényesíthetik az iskola helyiségeinek munkaidőn kívüli használatával kapcsolatos igényeiket. 4. Az intézmény gazdálkodási, szabályozási rendszere Az intézmény nem önállóan gazdálkodó szervezet. A gazdasági vonatkozású ügyeket a fenntartó és a működtető intézi. Az alaptevékenységhez kapcsolódó szakmai feladatok finanszírozását a fenntartó végzi, az épület működtetésével kapcsolatos feladatok finanszírozása a működtetőhöz tartozik. A kötelezettségvállalásra vonatkozó előírásokat a fenntartó kötelezettségvállalási szabályzata tartalmazza (KIK 1/2013. (I.17.) szabályzata a kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés eljárásrendjéről. A fenntartó jóváhagyásával az intézménynél szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére megbízási-, vagy szolgáltatási szerződéssel, külső személy vagy szervezet vehető igénybe. A szerződést írásban kell megkötni. Szerződés feltétele, hogy a költségvetési szerv az adott feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátásához szükséges és a költségvetési szerven belül a feladatellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személy nem áll rendelkezésre. Bélyegző használat: a bélyegzőket levelezésnél az iskolatitkár kezeli, aki köteles azokat oly módon tárolni, hogy illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá. A kiadott bélyegzőkről az átvétel igazolását tartalmazó nyilvántartást kell vezetni. Bármely bélyegző elvesztését haladéktalanul jelenteni kell az intézményvezetőnek, aki az érvénytelenítésről azonnal köteles gondoskodni. 14

15 5. Kapcsolattartás a partnerek között Az iskola életének egészéről, az iskolai munkatervről az intézmény vezetője rendszeresen, évente legalább két alkalommal tájékoztatja a szülőket vagy a szülői munkaközösséget. Minden tanévben két alkalommal összehívja a szülői munkaközösséget. Az iskolavezetés a szülők kérésére tájékoztatja a szülői szervezetet (szülői munkaközösséget) a tanulókat érintő bármely kérdésben. Az e körbe tartozó ügyekben a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Az osztályok szülői közösségei az osztályfőnök közvetítésével tartják a kapcsolatot az iskolavezetéssel. A szülői szervezetet és közösségeket az iskolavezetés elektronikus úton folyamatosan tájékoztatja az iskola életét érintő eseményekről Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az igazgatóság állandó munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az intézmény fenntartója Oktatási Hivatal az iskolát támogató Alapítvány kuratóriumával, a kerület óvodáival, a kerület többi általános iskoláival, a középfokú iskolákkal, a helyi kulturális és sportegyesületekkel, Pedagógiai Szakszolgálattal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval, az iskolaorvossal, védőnővel. a képviselőtestület bizottságaival, a II. Kerületi Önkormányzat Művelődési és Sport Irodájával egyházak (hittan tanítás), zeneiskolával, a kerületi művelődési házakkal, patronáló intézményekkel és más jogi személyekkel, valamint országos szakmai szervezetekkel, egyetemekkel. Az intézmény esetenkénti kapcsolatot tart fenn az alábbi jogi személyekkel: Polgármesteri Hivatal Pénzügyi, Vagyongazdálkodási, Műszaki osztálya, II. Kerületi Rendőrkapitányság, Vöröskereszt helyi szervezete, MÁK, Gyámügy. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató felelős. A Nkt. 24. (39) bekezdése alapján az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, párt vagy 15

16 párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható A diákönkormányzat a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek: Az intézmény vezetője évente legalább egy alkalommal a diákközgyűlésen, ezen kívül minden szükséges esetben találkozik a diákok képviselőivel. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselője a tárgyalásra meghívást kap. (20/2012. EMMI rendelet 120. (6)) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola,működését (20/2012. EMMI rendelet Véleményezési jogra vonatkozó rendelkezések A szülői szervezet véleményezési jogkörrel rendelkezik: A tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési - oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. 20/2012. EMMI rendelet 122. (8) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben (a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend elfogadása). 20/2012. EMMI rendelet 122. (9) vezetői program véleményezésének módja (20/2012. EMMI rendelet 191 adatkezelési szabályzat elkészítésében, módosításában Nkt. 43. (1). 6. Iskolai hagyományok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg Iskolai-logó Iskolai oklevelek, kiadványok, iskolai rendezvények plakátjainak állandó díszítő eleme Iskolai ünnepségek, rendezvények, megemlékezések tanévnyitó ünnepély Kisállat szépségverseny aradi vértanúk megemlékezés mezei futóverseny megemlékezés az 1956-os forradalomról iskolanyitogató rendezvények 16

17 adventi vásár Mikulás Karácsonyi ünnepség Öreg - Diák találkozó Nyílt napok Március 15-i ünnepség Családi nap Föld napja osztálykirándulások DÖK nap Ballagás Tanévzáró ünnepély és grill parti 6.3. Iskolatörténeti emlékek gyűjtése Az iskolatörténeti emléksarok bővítése folyamatos feladat, felelőse az iskolai könyvtáros Nemzetközi kapcsolatok Folyamatos kapcsolatkeresés az európai projektek segítségével. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendők a pedagógiai programban, illetve az éves munkatervben kerülnek rögzítésre. 7. A tanulók rendszeres egészségügyi ellátása A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében a védőnő és iskolaorvos egészségügyi szolgálatot lát el az intézményben tanévenként meghatározott időpontban. A tanulók egészségi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: hallásvizsgálat évente 1 alkalommal belgyógyászati vizsgálat évente 1 alkalommal vérnyomásmérés évente 1 alkalommal szemészet évente 1 alkalommal fizikai állapot mérése évente 1 alkalommal higiéniai tisztasági szűrővizsgálat évente 1 alkalommal. A szűrővizsgálatok idejére az iskola tanári felügyeletet biztosít. Az egészséges életmódra nevelés iskolai feladatait a pedagógiai program tartalmazza. A feladatok megvalósításában az iskola minden pedagógusa részt vesz. A szülő és a pedagógus nevelőmunkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti (Nkt. 18. ) Ha a tanulónak, vagy a dolgozónak az iskolában tartózkodása alatt egészségügyi ellátásra van szüksége, az ügyeletes vezető, kísérettel szakorvosi rendelésre irányítja, orvost, vagy mentőt hív. 17

18 A nemdohányzók védelméről szóló évi LXII. törvény alapján az intézmény területén tilos a dohányzás. 8. Feladatok a tanulói balesetek megelőzésében, védőóvó előírások, rendkívüli események Az iskola valamennyi dolgozójának alapvető feladata, hogy a tanulóknak az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja. Ha a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedések haladéktalan megtétele mindenki számára előírás Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskola munkabiztonsági szabályzatát, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnök a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán a tanulókkal ismerteti az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, szakmai gyakorlatok, szakmai gyakorlati vizsgák, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, rendkívüli események után az aktuális tudnivalókról az osztályfőnök, vagy gyakorlati vezető ismét tájékoztatja a tanulókat. A tanév végén az osztályfőnök a nyári idénybalesetek veszélyeire hívja fel a tanulók figyelmét. A szaktanárok kioktatják a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a viselkedés kötelező szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény során követendő magatartásra. A tanulókkal közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. 18

19 Az iskola igazgatója gondoskodik az évenkénti munkavédelmi oktatás megszervezéséről. Az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi a munkabiztonsági szabályzat szerint. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedéseket a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. Az épület biztonságos kiürítése érdekében tanévenként legalább egy alkalommal tűzriadó szervezésére kerül sor Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, szükség esetén orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. Az elsősegélynyújtást végző dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Bizonytalanság esetén feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskola igazgatója az intézményben történt valamennyi balesetet, sérülést kivizsgálja. A vizsgálat során tisztázza a balesetet kiváltó okokat. A vizsgálat eredményeképpen megállapítja, mi a teendő a hasonló balesetek megelőzése érdekében. A szükséges intézkedéseket végrehajtja. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetekről szóló jegyzőkönyvet a címen elérhető tanügyi baleseti nyilvántartó elektronikus kitöltő felületén készíti el az intézmény munkavédelmi felelőse. Ennek egy kinyomtatott példányát át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló gondviselőjének). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja az iskolai s az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályok a munkabiztonsági szabályzatban találhatók. 19

20 8.3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény esetén a szükséges teendőkről az iskola vezetője,távollétében helyettesei rendelkeznek. Az épület elhagyását a riasztás után a foglalkozást tartó pedagógusok koordinálják. Az épület elhagyásának lehetőségei (levonulási irányok) a tantermekben kifüggesztve láthatók. 9. A tanulóval szemben lefolytatatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői szervezet és az intézményi tanács ennek hiányában az iskolaszék véleményét. 20

21 Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával; 21

22 e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; f) kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos. A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató a nevelőtestület véleményének kikérését követően olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy rendkívüli bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha 22

23 a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és az eljárást megindító kérelmezés jogáról lemondott. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. A tanuló a megrovás és a szigorú megrovás kivételével fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. A fegyelmi büntetés végrehajtása különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló közeli hozzátartozója osztályfőnöke illetve osztálytanítója napközis nevelője felsős tanuló esetén volt osztálytanítója a fegyelmi vétség sértettje akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. A fegyelmi eljárásra egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 58. alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési 23

24 intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet ai az irányadók. 10. Nyomtatványok és dokumentumok Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje A külső szervezethez, személyhez küldendő irat akkor hiteles kiadmány, ha szerepel az illetékes kiadmányozó saját kezű aláírása a hitelesítéssel meghatalmazott személy az aláírásával igazolja a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel. A nyomdai sokszorosítás esetén az irat akkor hiteles kiadmány, ha azon a kiadmányozó alakhű aláírás mintája és a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata szerepel. Dokumentumok hitelesítésére jogosult személyek: intézményvezető (KIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I. 15) utasítás 13. szerint) intézményvezető helyettesek (KIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I. 15) utasítás 15. (3) szerint) Pedagógus egyéni munkarend nyilvántartása és igazolása A pedagógus heti 32 órás kötött munkaidőben elrendelt munkavégzését, a ténylegesen teljesített tevékenységeit az elektronikusan megkapott táblázatban tartja nyilván. A nyilvántartást az intézményvezető havi rendszerességgel ellenőrzi. 11. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolai könyvtár nem utolsó sorban a kikapcsolódás, a kulturális szórakozás színtere is egyben, nagy hangsúlyt kapnak az olvasási, és a kultúrával kapcsolatos egyéb életviteli szokások kialakításai. Az iskolában, a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében működik iskolai könyvtár. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy évre kikölcsönöz, szülői nyilatkozat és anyagi felelősség vállalása mellett. A könyvtár működéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása az SZMSZ mellékletében található 24

25 gyűjtőkori szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: Tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásos tartása A könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása Könyvtári dokumentumok kölcsönzése. Az iskolai könyvtár hetente 20 órát tart nyitva. A könyvtáros adminisztráció végzésére heti 2 órát fordít. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós könyvek kivételével) 4 hétre lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő egy alkalommal meghosszabbítható. 25

26 1.sz. melléklet: Iratkezelési szabályzat Az iratkezeléssel kapcsolatos fogalmak Mellékletek Az iratkezelés: az iskolába érkező beadványok és egyéb küldemények, vagy az itt keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása a kiadványok és egyéb iratok tisztázása (leírása, sokszorosítása) továbbítása, postára adása, kézbesítése, az irattárazás, irattári kezelés, megőrzés a selejtezés és levéltárnak való átadás. Irat: Minden írott szöveg, számadatsor, tervrajz, amely az iskola működésével kapcsolatban bármilyen anyagban, alakban és bármely eszköz felhasználásával keletkezett. Irattári anyag: Az iskola és jogelődei működése során keletkezet, az iskola irattárában tartozó iratok és az azokhoz kapcsolódó mellékletek. Az iratkezelési szabályzat: Az iratok biztonságos átvételét, feldolgozását, kiadványozását, rendszerezését, nyilvántartását, irattározását, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza. Az iratkezelést ellátó dolgozók feladatai Intézményvezető: Elkészíti és kiadja az iskola iratkezelési szabályzatát, jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására, jogosult kiadványozni, kijelölni az iratok ügyintézőit, meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét. Az általános igazgatóhelyettes : Az általános igazgatóhelyettes ellenőrzi, hogy az iskolában az iratkezelés az iratkezelési szabályzat előírása szerint történjen. Figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat és annak változásaira az iratkezelési szabályzat módosítása végett felhívja az intézményvezető figyelmét. Az intézményvezető távollétében jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására. Az intézményvezető távollétében jogosult kiadványozásra, és kijelöli az iratok ügyintézőjét. Az általános igazgatóhelyettes az igazgató távollétében irányítja az iskolatitkár munkáját, és részt vesz az irattári anyag selejtezésében és levéltári átadásában. Iskolatitkár: Köteles munkáját az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírása alapján végezni, köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni. Az iratokkal kapcsolatos feladatai: Az iratok iktatása, az esetleges előíratok csatolása az iratok belső továbbítása az ügyintézőhöz, az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, a kiadványok tisztázása, sokszorosítása, a kiadványok továbbítása, átadása a kézbesítőnek. A határidős iratok kezelése és nyilvántartása, az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése, az irattár kezelése, rendezése, 26