Szervezeti és Működési Szabályzat

Átírás

1 Szervezeti és Működési Szabályzat József Attila Általános Művelődési Központ 1

2 Bevezető TARTALOM I. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja 1. Intézményi alapadatok 2. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3. Az intézmény szervezeti rendje, jogkörök meghatározása II. Az óvoda és bölcsőde intézményegység működési szabályai 1. Az óvoda és bölcsőde működési rendje 2. Az intézményegység szervezeti felépítése és vezetése 3. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete, gyermekvédelmi feladatok ellátása 4. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok 5. Hagyományápolás 6. Az intézményegység kapcsolatrendszere 7. Az óvoda és bölcsődei dokumentumok nyilvánossága III. IV. Közművelődés és könyvtár intézményegység működési szabályai Centrál élelmezési és szolgáltató intézményegység működési szabályai V. Gazdasági és üzemeltetési intézményegység működési szabályai Záró rendelkezés Mellékletek 1. Adatkezelési szabályzat 2. Általános munkaköri leírás minták 2

3 . BEVEZETŐ A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)alapján a József Attila Általános Művelődési Központ (székhelye: ) Telephelyek: Bölcsőde 5820 Mezőhegyes, Csokonai u.1. szám Óvoda: 5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc u. 17. szám 5820 Mezőhegyes, Ruisz Gyula utca u. 2. szám 5820 Mezőhegyes, Csokonai u. 1. szám Centrál Étterem Mezőhegyes, Kozma Ferenc utca 22 mint köznevelési intézmény működésére,belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat, továbbiakban SZMSZ-ben állapítom meg. Az szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma A József Attila Általános Művelődési Központban a jogi szabályozókban foglaltak érvényre juttatása; a jogszabályokba foglalt jogi magatartások minél hatékonyabb érvényesülése; a gazdaságos, takarékos, hatékony, jogszerű és zavartalan működés garantálása; minden intézményhasználó jogainak érvényesülése; az intézményhasználók közötti kapcsolat erősítése; a működés átláthatóságának és demokratikus rendjének való megfelelés a törvényesség, a szakmai hatékonyság és gazdaságosság érdekében. A szervezeti és működési szabályzat tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 3

4 A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XCIII. törvény A munkavédelemről 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 4

5 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya: Hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit, szolgáltatásainak igénybe vevői, programjainak, rendezvényeinek résztvevői. Előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Az szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megtartása, fegyelmi felelősség terhe mellett kötelező az intézmény valamennyi alkalmazottja számára. Elfogadás: szakalkalmazotti értekezlet Jóváhagyás: Intézményvezető Érvényességi idő: határozatlan 5

6 I. rész Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja 1. Intézményi alapadatok Az intézmény neve: Mezőhegyes Város Képviselőtestületének József Attila Általános Művelődési Központja Rövidítve: József Attila Általános Művelődési Központ Székhelye: szám Telefon: 06-68/ Telephelyek: Bölcsőde Cím: 5820 Mezőhegyes, Csokonai u.1. szám; Telefon: 30/ Óvoda Cím: 5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc u. 17. szám Telefon: 30/ Cím: 5820 Mezőhegyes, Ruisz Gyula utca u. 2. szám Telefon: 30/ Cím: 5820 Mezőhegyes, Csokonai u. 1. szám Telefon: 30/ Közművelődés és könyvtár Cím: szám Telefon: 68/ Centrál Étterem Cím: 5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc utca 22 Telefon: 68/ Alapító okirat kelte, száma: Mezőhegyes, május /2013. (V.28.) sz. Alapító szerv neve, székhelye: Mezőhegyes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc u. 22. Az intézményfenntartója: Mezőhegyes Városi Önkormányzatának Képviselő-testülete 6

7 Költségvetési szerv típus szerinti besorolás: Köznevelési tv. szerint: József Attila Általános Művelődési Központ 5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc u. 22. Többcélú intézmény általános művelődési központ Gazdálkodási besorolás: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Működési kör: Törzsszám: Mezőhegyes Város Közigazgatási területe KSH azonosító: Szakágazati szám: Költségvetési szerv alaptevékenysége Szakfeladat Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése, ellátása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Bölcsődei ellátás Iskola egészségügy Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése 5-8 évfolyam (épület üzemeltetés) Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi ellátása (épület üzemeltetés) Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése Egyéb vendéglátás (szociális, bölcsődei étkeztetés, közétkeztetés) Önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások elszámolásai Maximális gyermeklétszám óvoda és bölcsőde Férőhelyek száma (fő) * Bölcsőde Mezőhegyes, Csokonai u. 1. szám 10 Óvoda - Mezőhegyes, Kozma Ferenc u.17. szám 50 Óvoda - Mezőhegyes, Ruisz Gyula u.2. szám 50 Óvoda - Mezőhegyes, Csokonai u.1. szám 25 7

8 * Férőhelyek száma = általános + sajátos nevelési igényű gyermek létszáma Az óvodára vonatkozó 25 fős maximális létszámot, legfeljebb 20 %-kal (+5 fő) lehet átlépni a nevelési év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport indul, továbbá függetlenül a csoportok számától, ha a nevelési év során új gyermek átvétele, felvétele miatt indokolt Csoportok száma: Óvoda 5 Bölcsőde 1 Az intézmény hosszú- és körbélyegzőinek hivatalos szövege Hosszúbélyegző: József Attila Általános Művelődési Központ 5820 Mezőhegyes, Béke park. Körbélyegző: 1. József Attila Általános Művelődési Központ Mezőhegyes 2. József Attila Általános Művelődési Központ Óvoda és Bölcsőde Mezőhegyes 3. József Attila Általános Művelődési Központ Közművelődés és könyvtár 4. József Attila Általános Művelődési Központ Centrál étterem 2. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény a Mezőhegyes Város Önkormányzata által megállapított költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény vezetőjének, vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait a - Gazdasági, üzemeltetési intézményegység - látja el. A fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény székhelyét képező épületek és telkek vonatkozásában a tulajdonosi jogot Mezőhegyes Város Önkormányzata gyakorolja. Az intézmény székhelyét és telephelyeit 8

9 képező épületeket, a telkeket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az Önkormányzat átadta az intézmény számára. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény vezetője a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az intézményvezető az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani. 3. Az intézmény szervezeti rendje, jogkörök meghatározása Az Általános Művelődési Központ, különböző alaptevékenységeinek ellátása, a szervezeti és szakmai tekintetben önálló, egymással együttműködő és tevékenységüket összehangoló intézményegységek működésében valósul meg. JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Óvoda és bölcsőde intézményegység Közművelődés és könyvtár intézményegység Centrál élelmezési és szolgáltató intézményegység Gazdasági, üzemeltetési intézményegység Az intézmény vezetési struktúrája Intézményvezető Az intézmény élén a magasabb vezető beosztású intézményvezető áll. A Szervezeti és Működési Szabályzatnak biztosítani kell, hogy eleget tudjon tenni jogszabályban előírt kötelezettségének, figyelembe véve, hogy egyszemélyi felelőssége kiterjed az intézmény működésének valamennyi területére. Minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy biztosítsa az intézmény szakszerű, törvényes és gazdaságos, takarékos, hatékony működését. Felelős az államháztartásról szóló évi XXXVIII. Törvény 97. (1) bekezdése szerint: 9

10 József Attila Általános Művelődési Központ a feladatai ellátásához az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért az intézmény Alapító Okiratában előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért az intézményi számviteli rendért a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért. Az intézményvezető kizárólagos jog és hatásköre a munkáltatói, a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkör. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Képviseleti joga: az intézmény, mint jogi személy teljes körű képviselete. Az intézmény által kibocsátott dokumentumok, hivatalos levelek, iratok és szabályzatok aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény bélyegző lenyomatával érvényes. Az intézményvezető jogosult, az intézmény hivatalos képviseletére. Az Általános Művelődési Központ intézményvezetője egyben az óvoda és bölcsőde intézményegység vezetője. Az intézmény képviselőjeként történő eljárás rendje Hatáskörök átruházása A vezető képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházhatja át: betegség, tartós távollét, vagy más akadályoztatás esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik. Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyes vezetők a következők szerint: Az egyes vezetők a helyettesítési rend szerint járhatnak el az intézmény képviselőjeként 10

11 József Attila Általános Művelődési Központ Az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban meghatározott ügyben és időtartamig jogosult az intézmény képviselőjeként eljárni az egyes vezetők a fenntartó előtt az adott területük ügyében jogosultak külön felhatalmazás nélkül is képviselni az intézményt. Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: a) képviseleti jogosultság köréből: az intézményegység szakmai képviseletét az intézményegység vezetőkre az intézmény képviseletét gazdasági kérdésekben a gazdasági vezetőre b) gazdálkodási jogköréből: nem ad át c) kötelezettségvállalási jogköréből: nem ad át d) utalványozási jogköréből: nem ad át e) munkáltatói jogköréből: a közalkalmazotti jogviszony létesítése és megszüntetése kivételével a munkáltatói jogkörbe tartozó egyéb feladatokat az intézményegységvezetőkre az irányításuk alá tartozó közalkalmazottak tekintetében f) kiadmányozási jogköréből: Az intézményvezető megbízásából kiegészítéssel intézményegység vezető névhasználat és aláírási jogkör az intézményegységi, szervezeti egységi szakmai dokumentációk, levelezés tekintetében g) a munka- és tűzvédelmi szervezet, illetve felelősök tevékenységének irányítását: a gazdasági üzemeltetési intézményegység vezetőre Az intézményvezető akadályoztatása esetén távollétében, az általános helyettes a közművelődési intézményegység vezető helyettesíti. Hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy 11

12 egészben átruházhatja az intézményegység vezetőkre. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik. Bélyegzőhasználati jogkör Bélyegzőt az intézményvezető, a vezető helyettese, és az intézményegység vezetők használhatnak. Valamennyi körbélyegző tartalmazza köriratban az intézmény és az adott intézményegység nevét, középen Magyarország címerét. Az intézményegység bélyegzőire semmiféle kifizetés, anyagi kötelezettségvállalás nem történhet. A használaton kívüli bélyegzőt el kell zárni. A bélyegzőkről leltárt kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a lenyomatát és azt, hogy ki a felelős a megőrzéséért. Az intézményvezető munkáját középvezetők (intézményegység vezetők) segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Intézményvezető helyettes - közművelődési intézményegység-vezető Az Általános Művelődési Központ vezetőjének első helyettese, közvetlen munkatársa. Az intézményvezető távollétében teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti őt az Általános Művelődési Központ valamennyi intézményegységére vonatkozóan. Vezetői megbízásáról az ÁMK - tanács dönt. Felette a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Irányítja, szervezi intézményegysége szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviseli az intézményegységet. Szervezi az együttműködést külső szervekkel, civil szervezetekkel. Dönt az intézményegység működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amely előzetes egyeztetése nem tartozik az ÁMK központi szerveihez, illetve amelyben a döntés nem tartozik más közösségek hatáskörébe. Döntései közzététele előtt köteles tájékoztatni az intézményvezetőt. Intézményegységében gondoskodik a vagyonvédelemről, és a takarékos működésről, végzi a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt ellenőrzéseket, irányítja a szakmai munkát, valamint az ÁMK munka- és tűzvédelmi szabályzatában előírt feladatokat az intézményegysége működési szabályzatában foglaltak szerint. 12

13 Elkészítik az intézményegységre vonatkozó szervezeti és működési szabályzatot, az éves munkatervet és az éves statisztikai jelentést. Gondoskodik az egységében dolgozók szabadságának kiadásáról, helyettesítéséről. Az intézményegységek közötti, illetve intézményen kívüli kapcsolattartás, együttműködés érdekében tett intézkedései előtt köteles egyeztetni az intézményvezetővel. Felelőssége a feladatai ellátásáért, az általa vezetett intézményegység szakmai munkájáért és a korlátozott gazdálkodói jogkörében tett intézkedésekért áll fenn. Centrál élelmezési és szolgáltató intézményegység vezető Vezetői megbízásáról az ÁMK - tanács dönt. Felette a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Irányítja, szervezi intézményegysége szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviseli az intézményegységet. Szervezi az együttműködést külső szervekkel, civil szervezetekkel. Dönt az intézményegység működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amely előzetes egyeztetése nem tartozik az ÁMK központi szerveihez, illetve amelyben a döntés nem tartozik más közösségek hatáskörébe. Döntései közzététele előtt köteles tájékoztatni az intézményvezetőt. Intézményegységében gondoskodik a vagyonvédelemről és a takarékos működésről. Ellátja a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt ellenőrzéseket, irányítja a szakmai munkát, valamint az ÁMK munka- és tűzvédelmi szabályzatában előírt feladatokat az intézményegységek működési szabályzatában foglaltak szerint. Elkészítik az intézményegységre vonatkozó szervezeti és működési szabályzatot, az éves munkatervet és az éves statisztikai jelentést. Gondoskodik az egységében dolgozók szabadságának kiadásáról, helyettesítéséről. Az intézményegységek közötti, ill. intézményen kívüli kapcsolattartás, együttműködés érdekében tett intézkedései előtt köteles egyeztetni az intézményvezetővel. 13

14 József Attila Általános Művelődési Központ Felelősséggel tartozik a feladatai ellátásáért, az általa vezetett intézményegység szakmai munkájáért Gazdasági üzemeltetési intézményegység vezető Vezetői megbízásáról az ÁMK - tanács dönt. Felette a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Irányítja, szervezi intézményegysége szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviseli az intézményegységet. Szervezi az együttműködést külső szervekkel, civil szervezetekkel. Dönt az intézményegység működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amely előzetes egyeztetése nem tartozik az ÁMK központi szerveihez, ill. amelyben a döntés nem tartozik más közösségek hatáskörébe. Döntései közzététele előtt köteles tájékoztatni az intézményvezetőt. Intézményegységében gondoskodik a vagyonvédelemről és a takarékos működésről. Ellátja a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt ellenőrzéseket, irányítja a szakmai munkát, valamint az ÁMK munka- és tűzvédelmi szabályzatában előírt feladatokat az intézményegységek működési szabályzatában foglaltak szerint. Elkészítik az intézményegységre vonatkozó szervezeti és működési szabályzatot, az éves munkatervet és az éves statisztikai jelentést. Gondoskodik az egységében dolgozók szabadságának kiadásáról, helyettesítéséről. Az intézményegységek közötti, ill. intézményen kívüli kapcsolattartás, együttműködés érdekében tett intézkedései előtt köteles egyeztetni az intézményvezetővel. Felelősséggel tartozik a feladatai ellátásáért, az általa vezetett intézményegység szakmai munkájáért Vezetői és szakértői testület létesítése, működési elve, jogköre ÁMK - tanács Elnöke: Intézményvezető. Tagjai: Óvoda és bölcsőde intézményegység, 1választott képviselője Közművelődés és könyvtár intézményegység, 1választott képviselője Centrál élelmezési intézményegység, 1választott képviselője 14

15 Gazdasági, üzemeltetési intézményegység 1választott képviselője Tagjainak jelölése és választása Az ÁMK - tanács intézményegységenkénti képviselőit jelölés után a szakalkalmazottak titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel választják meg. Jelöltnek az az alkalmazott tekinthető, akit az intézményegység 15 %-a támogat. Az ÁMK - tanács tagjainak megbízatása 1 évre szól. A megbízás több alkalommal meghosszabbítható. Feladata Az ÁMK - tanács feladata az alapító okiratban meghatározott intézményi feladatok végrehajtásához, az intézmény szakszerű, rendeltetésszerű, törvényes és gazdaságos működéséhez elengedhetetlen döntések meghozatala, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése. Feladatkörébe tartozik az alkalmazotti értekezlet előkészítése. Ennek érdekében dönt az alkalmazotti értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Az alkalmazotti értekezlet elé kerülő előterjesztést előzetesen véleményezi. Állásfoglalását az értekezleten ismertetni kell. Az ÁMK - tanács készíti elő az alkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézményvezetői megbízás tárgyában tartandó értekezleteket, amelyeket az előkészítő bizottság végez. Döntési jogköre: koordinálja az intézményegységek munkáját, javaslatot tesz az ÁMK éves munkatervének összeállítására, állást foglal a belső szabályzatok tervezéséről, a képzési, továbbképzési, szabadságolási tervről, vizsgálja a személyi és tárgyi körülmények alakulását, állást foglal, ill. dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az intézményvezető előterjeszt. az intézményegység-vezetői pályázat kiírása és a pályázat feltételeinek meghatározása, az intézményegység-vezetői megbízás és a megbízás visszavonása, az intézményegységek feladatainak összehangolása, Döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza kivétel az intézményegység-vezetői megbízás, amely titkos szavazáshoz kötött. 15

16 Javaslattételi jogköre: József Attila Általános Művelődési Központ az intézmény működésével kapcsolatos minden kérdésben. Összehívása Az ÁMK - tanácsot az általa elfogadott munkaterv szerint negyedévenként az intézményvezető hívja össze. Rendkívüli értekezlet összehívására kerül sor, ha azt egyik tagja az okok megjelölésével indítványozza, vagy azt a vezetői tanács vagy az intézményvezető szükségesnek tartja. Határozatképessége Az ÁMK - tanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább 2/3-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményegység-vezetői megbízáshoz, a megbízás visszavonásához az ÁMK - tanács tagjai 2/3-ának titkos szavazás keretében adott igenlő szavazata szükséges. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Szakalkalmazotti értekezlet Nevelési-oktatási és közművelődési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Vezetője: az ÁMK igazgatója Tagjai: Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörben foglalkoztatott főfoglalkozású, részfoglalkozású, nyugdíj mellett foglalkoztatottak, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak. Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörök: a vezetői munkakörök óvodapedagógus kisgyermeknevelő közművelődési szakalkalmazott könyvtáros Az alapfeladatot közvetlenül segítő munkakörök: oktatás-technikus óvodatitkár dajka iskolai védőnő ügyviteli dolgozók 16

17 rendszerinformatikus Döntési jogkörébe tartozik: József Attila Általános Művelődési Központ az intézmény közművelődési - pedagógiai programjának elfogadása az intézmény szervezeti és működési szabályzatának és módosításának elfogadása, a jóváhagyást megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása az intézmény éves munka- és feladattervének és a házirend módosításának elfogadása az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása a szak-alkalmazotti értekezlet képviseletében eljáró pedagógus (ok) megválasztása Véleményezés és javaslattétel az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, a szakmai tanács és a szakmai munkaközösségek véleményének megtárgyalását követően A szak-alkalmazotti értekezlet véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ha a szak-alkalmazotti értekezletet az intézmény működését érintő bármely - azonnal meg nem válaszolható - kérdésben véleményt nyilvánított, vagy javaslatot tett, az intézmény igazgatója köteles azt megvizsgálni, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ adni, közzétételéről gondoskodni. Összehívása, határozatképessége Az értekezletet általában évente kétszer, a művelődési év indításakor és a szorgalmi időszak végén kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény más vezető testülete vagy a szakalkalmazottak egyharmada írásban kéri az intézményigazgatótól. Az értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza. Az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos rendkívüli értekezlet az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések 17

18 támogatásáról vagy elutasításáról titkos szavazással határoz. A döntésben érintett személy a szavazásban nem vesz részt. Az alkalmazotti közösség, az alkalmazotti értekezlet Az alkalmazotti közösséget az Általános Művelődési Központban közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja. Véleményezési joga, összehívása Határozatképessége A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az alkalmazotti értekezlet. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az ÁMK átszervezésével, feladatának megváltozásával, költségvetésének módosításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben. Az alkalmazotti értekezlet évente legalább egyszer, a művelődési év indításakor, valamint a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt az igazgatótanács valamely kérdés megtárgyalására összehívását elhatározza. Az alkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak 50%-a, a napirend megjelölésével írásban kezdeményezheti. Az alkalmazotti értekezleten a dolgozó legalább 2/3-ának jelenléte szükséges. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. II. rész Óvoda és bölcsőde intézményegység működési szabályai 1. Az óvoda és bölcsőde működési rendje A nevelési év rendje A nevelési év rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket, időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontját az intézményi ünnepek és rendezvények idejét, a megünneplés módját a nevelésnélküli napok programját és időpontját a szülői értekezletek, nyílt napok időpontját 18

19 A nevelési év szeptember 1-től-a következő év augusztus 31-ig tart. A nyári időszakban a csoportok összevontan működnek, a nyitvatartási rendeletben meghatározott ügyeleti rend szerint. A nyári ügyeletről a szülőket minden csoport faliújságján kihelyezett hirdetményben február 15-ig értesíteni kell. Az intézmény egy nevelési évben legfeljebb 5 nevelésnélküli munkanapot szervez. A nevelési év rendjét minden csoport faliújságján kifüggesztve kell tartani, továbbá a nevelési év első szülői értekezletén ismertetni kell a szülőkkel. A nevelés nélküli munkanapokról a szülőket 14 nappal előbb értesíteni kell. A nyitva tartás rendje Az óvoda és bölcsőde 5 napos munkarenddel működik. Nevelési évben hétfőtől péntekig telephelyenként meghatározott egyéni rend szerint tart nyitva. Heti pihenőnapon és munkaszüneti napon az óvodát zárva kell tartani. Az óvodába érkezés reggel ig történik. Az ebéd után hazajáró gyerekeket és között lehet hazavinni, délután a hazamenetel tól történik. Az időpontok közötti időszakokban az óvoda kapuját zárva kell tartani. Az óvoda egész nyitva tartása alatt intézkedésre jogosult személynek kell ott tartózkodnia. A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a Nkt. 15., az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a rögzíti. Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett, a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az óvodapedagógusok és kisgyermeknevelők munkarendje Az óvodapedagógusok jogait és kötelességét a Nkt. 62 (1) rögzíti. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, az Óvodai nevelés országos alapprogramja és az óvoda pedagógiai programja szerinti nevelése. Az óvodapedagógusok munkarendje: A Nkt.62. (4)-(5) és (8) bekezdéseiben meghatározott szabályozás szerint: munkaidő heti 40 óra kötött munkaidő heti 32 óra a heti 40 órás munkaidő fennmaradó részéből, azaz heti 8 órából maximum 4 órát a 62. (8) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására kell fordítaniuk. A kisgyermeknevelők munkarendje: 19

20 A KJT. 7. -ban meghatározott szabályozás szerint munkaidő heti 40 óra kötött munkaidő heti 35 óra József Attila Általános Művelődési Központ Az óvodapedagógusok és kisgyermeknevelők napi munkaidejét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményegység vezető állapítja meg, az intézmény foglalkozási rendjének megfelelően. A heti munkaidő beosztást az intézményegység vezető a helyettessel közösen készíti el. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának zavartalan biztosítását, a gyermekek érdekeit kell figyelembe venni. A dolgozók a fenti alapelvek betartása mellett javaslatot tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak munkarendje Az óvodatitkár és a dajkák munkarendjét az intézményegység vezető állapítja meg, az intézmény zavartalan működése érdekében. A dajkák és az óvodatitkár munkarendje: heti munkaideje:40 óra Az egyéni rend szerinti napi munkaidő beosztást, a munkaköri leírás tartalmazza. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a munkaidő kezdete előtt 10 perccel megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradás esetén annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óráig köteles jelenteni az intézményegység vezetőjének, hogy a helyettesítésről intézkedhessen. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézményegység vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányokban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően, nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint szakmai elvárásoknak megfelelően köteles elvégezni. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése fegyelmi 20

21 vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. Egyéb a működés rendjére vonatkozó rendelkezések Az épületeket címtáblával és nemzeti színű zászlóval kell ellátni. Az óvoda és bölcsőde helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A tálaló konyhákba csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be. Tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az egészséges életmóddal, kulturális tevékenységgel, környezetvédelemmel függ össze. Az óvoda és bölcsőde helyiségeiben párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz köthető tevékenység nem működhet. A dolgozók az intézmény területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. Az épületeket zárni kell! (a kulcsot tűzvédelmi szempontból a zárból kivenni tilos) Egyéb foglalkozást a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat. Az intézmény felszerelési tárgyait, eszközeit, berendezési tárgyait csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében vihetik ki az intézményből. Minden dolgozó felelős: A közösségi tulajdon védelméért, állagának megóvásáért Az intézmény rendjének és tisztaságának megőrzéséért A takarékos energia felhasználásért A tűz- balesetvédelem és munkavédelmi szabályok betartásáért Az intézmény egész területén tilos a dohányzás! Az intézmény felvételi rendje A gyermek három éves kortól részesülhet óvodai ellátásban mindaddig, amíg eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. 21

22 Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a körzetében élő hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesített, és még van üres óvodai férőhely. Az óvoda biztosítja felvételét vagy átvételét annak a gyermeknek, aki köteles óvodába járni (5 éves), ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A gyermek igénybe veheti az óvodát, amikor: a felvételhez szükséges kort betöltötte teljesen egészséges (kivéve a sajátos nevelési igényű gyermekeket) Az óvodába történő felvétel a beiratkozással válik érvényessé. Az óvodai felvétellel jogviszony keletkezik az óvoda és a nevelésre átvett gyermek (szülője, gyámja) között, amelyet a házirend szabályoz. E naptól illetik meg az óvodás gyermeket a házirendben foglalt jogok és kötelességek. Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A fenntartó által meghatározott jelentkezési határidőt legalább 30 nappal a jelentkezés előtt nyilvánosságra hozzuk. A jelentkezés a gyermek és a szülő személyes megjelenésével történik. A jelentkezési időpont előtt lehetőséget biztosítunk az óvodai élet megtekintésére. Túljelentkezés esetén szeptember 01.-ig előnyben részesülnek azok a gyermekek, akinek rendszeres gyermekvédelmi támogatásról szóló határozata van, szülei dolgoznak, valamint testvére már az intézményünkbe jár. A létszám beteltét követően a jelentkező gyermekeket az intézmény vezetője előjegyzésbe veszi, és megüresedő hely esetén jelentkezési sorrendben telefonon értesíti a szülőket. A felvételről a törvényi előírások értelmében az intézmény vezetője, túljelentkezés esetén az e feladatra alakult bizottság dönt. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. Bölcsődés gyermekek átvétele, a nevelési évben folyamatos. Más óvodából történő átjelentkezés esetén a korábbi óvodából a gyermek egészségügyi törzslapját, fejlődési lapját/naplóját, és az óvoda igazolását szükséges csatolni az óvodánkba történő beiratkozáskor. A jelentkezéshez szükséges személyi okmányok 22

23 József Attila Általános Művelődési Központ a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót (születési anyakönyvi kivonata, annak igazolására, hogy betöltötte a harmadik életévét) lakcímet igazoló hatósági igazolványt a gyermek TAJ kártyája a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa a gyermek oltási könyve, annak igazolására, hogy a kötelező oltásokat megkapta. Az óvodaköteles korú gyermek felvételének és óvodába járásának eljárásrendje Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni (5 éves), ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Az az óvodaköteles gyermek, aki halmozottan hátrányos helyzetű napi 6 órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni. Elutasítás esetén a jogorvoslati lehetőség eljárásrendje Az intézmény vezetője az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról, a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással 15 munkanapon belül értesíti a szülőt, továbbá az óvodai nevelésre kötelezett gyermek felvétele, átvétele esetén indokolás nélkül értesíti az előző óvoda vezetőjét is. Az óvodavezető által első fokon hozott elutasító határozat ellenei jogorvoslati kérelmet, másodfokra a jegyzőnek címezve az intézményvezetőnek kell benyújtani 15 napon belül. Az óvodai elhelyezés megszűnésének eljárásrendje Megszűnik az óvodai elhelyezés ha: ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján (ebben az esetben a gyermek kimaradását a szülőnek be kell jelentenie jelezve, hogy gyermeke melyik óvodába távozik), az étkezési térítési díj felszólításra történő befizetésének elmulasztása esetén ha a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján, 23

24 megszűnik az óvodai elhelyezés a köznevelési törvény 74. (3) bekezdésében foglaltak kivételével, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda írásban értesíti a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét. A távolmaradás kérésének, elbírálásának, engedélyezésének és igazolásának eljárásrendje Beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát. Ha az óvodapedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időszakát is. Ennek elmaradása esetén a pedagógus nem veheti be a gyermeket, a többi kisgyermek egészségének védelme érdekében. Ennek megvalósulását az óvónőknek a felvételi és hiányzási naplóban dokumentálni szükséges A hiányzás igazolásának dokumentumait az óvoda fenntartója tanügy-igazgatási ellenőrzés keretében vizsgálja. Amennyiben a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha - a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, - a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, Az igazolatlan mulasztás következményeinek eljárásrendje Ha a távolmaradást a szülő nem igazolja, a mulasztás igazolatlan. Ha a gyermek tankötelesként vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben tíz napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedési 24

25 tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, továbbá a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia. Az óvoda vezetője az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről. A kifizetés esedékességét megelőzően a jegyző által meghatározott időpontban tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, feltéve, hogy a január június, illetve a július december időszakokban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket. A térítési díj fizetésére vonatkozó rendelkezések A szülők, a gyermekük által igénybe vett étkezésért térítési díjat kötelesek fizetni, a fenntartó által megállapított összegben. A térítési díj befizetése minden hónapban a faliújságon jelzett időpontban válik esedékessé. A be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. Az étkezési térítési díj csökkentését a szülő kérheti, a megfelelő dokumentumok alapján, kedvezményes étkezésben részesülhet a gyermek. 2. Az intézményegység szervezeti felépítése és vezetése Szervezeti felépítés 25

26 Az óvoda dolgozóit - a köznevelési törvény alapján meghatározott munkakörökben - a fenntartó által jóváhagyott létszámban, az óvodavezető alkalmazza. Munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. Az óvoda dolgozói Alkalmazotti közösség: Nevelőtestület: óvónők, nevelőmunkát segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak dajkák, gondozónő konyhai dolgozók Óvodapedagógusok Kisgyermeknevelők Nevelőmunkát segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak Vezetési szerkezet, feladatmegosztás Intézményegység-vezető feladatköre az intézményegység szakszerű és törvényes működtetése az ésszerű és takarékos gazdálkodás az óvoda és bölcsőde működésének ellenőrzése a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése az óvodapedagógusok, bölcsődei kisgyermeknevelők továbbképzésének szervezése a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése a nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezleteinek előkészítése, vezetése a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése szükség esetén a helyettesítés megszervezése a szülőkkel való együttműködés az óvodai tevékenységektől elkülönített fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátásában az egyházi jogi személyekkel való együttműködés 26

27 József Attila Általános Művelődési Központ minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe, az éves szabadságolási és munkaterv elkészítése, az intézményegység teljes jogú képviselete. Óvodapedagógusok és bölcsődei kisgyermeknevelők Az óvoda helyi programjának irányelvei, illetve a Bölcsődei Szakmai Program alapján szervezik a gyermekek napi tevékenységeit. A nevelőmunka tartalmát, a pedagógusokkal szembeni elvárásokat, a nevelőtestület döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörét az Óvodai nevelés országos alapprogramja, a helyi nevelési program, a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv és a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117. határozza meg. Munkájukat gondozónők, dajkák segítik. Nevelési időn túli tevékenységekben az óvónővel a gyermekek, csak a szülő írásos engedélyével vehetnek részt. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak és kisgyermeknevelőinek közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület feladatai és jogai ( Nkt.70. (2) A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és megvalósítása, ezáltal a gyerekek magas színvonalú nevelése és oktatása. A nevelőtestület értekezletei a pedagógiai program elfogadása az SZMSZ és a Házirend elfogadása a nevelési év munkatervének jóváhagyása átfogó értékelések és beszámolók elfogadása az intézményvezetői programok szakmai véleményezése jogszabályban meghatározott más ügyekben A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében rendszeresen értekezletet tart. A rendszeres nevelőtestületi értekezletek időpontját és napirendjét az óvoda és bölcsőde munkaterve rögzíti. Rendszeres nevelőtestületi értekezlet 27

28 a nevelési évet nyitó, József Attila Általános Művelődési Központ a nevelési évet záró értekezlet, valamint, munkaközösségi foglalkozások a munkaterv alapján Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívása történhet az intézményegység-vezető elhatározásából, ha fontos érdek szükségessé teszi, a nevelőtestület 1/3-ának kérésére, a szülői szervezet kezdeményezésére, ha azt a nevelőtestület elfogadja. Határozati szavazás (döntés) eljárása és rögzítése: A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a testület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletek lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Döntési jogkörébe tartozik: az óvoda és bölcsőde pedagógiai programjának elkészítése, elfogadása, az szervezeti és működési szabályzat és a házirend, ill. módosításának elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró személy kiválasztása, az éves munkaterv elkészítése, elfogadása, az óvoda és bölcsőde munkájára vonatkozó beszámoló értékelések elfogadása, az intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő vélemény kialakítása, a szülők által kezdeményezett nevelőtestületi értekezlet összehívása. Véleménynyilvánítási joggal rendelkezik: az óvoda és bölcsőde működésével kapcsolatos kérdésekben, az óvodai és bölcsődei fejlesztések, beruházások tervezésekor, a gyermekek csoportba történő beosztásakor, 28

29 József Attila Általános Művelődési Központ a pedagógusok külön megbízásának elosztásakor. Alkalmazotti közösség értekezlete Össze kell hívni a Kt.-ben meghatározott fenntartói döntések előtt, továbbá ha az intézményegység-vezető szükségesnek tartja, ill. ha az alkalmazotti közösség 1/3-a írásban, az ok megjelölésével kéri. Minden nevelési év indítása előtt szükséges összehívni tájékoztatás, ill. a feladatok ismertetése céljából. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szabályozása Az intézményvezető kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve a helyettesítést kivéve az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló minőségi munkavégzést (kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. u) A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható a köznevelési intézmény bármely alkalmazottja részére egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés egy nevelési évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kereset-kiegészítés megállapítása során figyelembe kell venni a vezetői feladatot ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. 3. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete, gyermekvédelmi feladatok ellátása A bölcsőde egészségvédelmi szabályai: A bölcsődébe, csak egészséges gyermek hozható. A közösség egészsége érdekében lázas (37,5 C és ennél magasabb hőmérsékletű), antibiotikumot szedő, vagy fertőzésre gyanús gyermek a bölcsődét nem látogathatja. A családban előforduló fertőző betegségről a bölcsődét értesíteni kell. Tetűfertőzés esetén a gyermek csak védőnői igazolással jöhet újból bölcsődébe. A szülő köteles a gyermek ágyneműjének fertőtlenítéséről gondoskodni. 29

30 József Attila Általános Művelődési Központ Ha a gyermek, betegségre gyanús vagy beteg, nem szabad a bölcsödébe bevenni. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek a bölcsödét a tejes gyógyulásig nem látogathatja. A gyermek teljes gyógyulása után csak orvosi igazolással jöhet bölcsődébe. Az intézmény teljes területén tilos a dohányzás! Az intézményben szeszes ital fogyasztása tilos! A bölcsőde helyiségeit más, nem nevelési oktatási célra átengedni csak a gyerekek távollétében, az intézményvezető engedélyével lehet. A bölcsödébe járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását a gyermekorvos és a védőnő látja el: Orvos: A bölcsődébe felvett gyermeket a bölcsőde orvosa a felvételtől számított 4 héten belül általános vizsgálatban részesíti. 1 éves kor felett negyedévente történik. A bölcsőde orvosa heti egy-két alkalommal látogatja a bölcsődét. Gyermekeknek minden évszakban az időjárástól függően biztosítani kell a napi egyszeri levegőn tartózkodást, törekedni kell a levegőn való altatás feltételeinek biztosítására. A bölcsődei szakemberek és az élelmezésvezető felelősek a gyermekek korszerű táplálásáért, az egészséges életmódra neveléséért. Az óvoda egészségvédelmi szabályai: Az óvoda működése során az ÁNTSZ által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. Tetűfertőzés esetén a gyermek csak védőnői igazolással jöhet újból óvodába. A szülő köteles a gyermek ágyneműjének fertőtlenítéséről gondoskodni. Fertőző megbetegedés esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra. A csoportszobában szülő csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (nyílt nap, szülői értekezlet, stb.) Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az orvos és a védőnő látja el: Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül az óvodából el kell vinnie. Addig az óvónő gondoskodik a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, esetleg orvosi ellátásáról. 30

31 Gyógyszeres kezelés alatt álló, lábadozó gyermek a teljes felgyógyulásig közösségbe nem hozható. Az óvónő a gyermeknek gyógyszert nem adhat be, a gyógyszeres kezelést nem fejezheti be. Kivételt képeznek a krónikus betegségek. (pld. asztma, az allergia) A gyermek betegsége után csak orvosi igazolással jöhet óvodába. Fertőző betegségekről az óvodát azonnal értesíteni kell. A további fertőzések elkerülése végett fokozottan kell fertőtleníteni. A baleset megelőzésére és a balesetre vonatkozó rendszabályokat az óvoda Munka és Balesetvédelmi Szabályzata tartalmazza. A baleset és munkavédelmi oktatást minden év szeptember 15-ig meg kell tartani. Az óvodában dolgozóknak érvényes egészségügyi könyvvel kell rendelkezniük. Az üzemorvos évente érvényesíti ezeket. A dohányzásra vonatkozó szabályokat minden dolgozónak és szülőnek kötelessége betartani! Ennek értelmében az óvoda egész területén tilos a dohányzás! Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja. Ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Gyermekvédelmi feladatok. Az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69. (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az intézmény vezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. 4. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok A létesítmények és helyiségek belső használati rendje A gyermekek az óvoda helyiségeit, berendezéseit csak felnőtt felügyelete mellett használhatják. A csoportszobákban csak óvodapedagógus felügyeletével tartózkodhatnak. A szülők gyermekeikkel az öltözőben tartózkodhatnak. Gyermeküket az óvodapedagógusnak 31