1.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADTA A MIHÁLY DÉNES SZAKKÉPZŐ ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE ÉV SZEPTEMBER HÓ 30. NAPJÁN. 1.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A Mihály Dénes Szakképző Iskolaszervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület év szeptember hó 30. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a tanulói érdekképviseleti szervezet. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőzőt szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. 1

2 A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények alapján készült: évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) évi LXXIX. törvény: A közoktatásról évi XXII. törvény: A munka törvénykönyve évi LXXXVI. törvény A szakképzésről évi CI. Törvény A felnőttképzésről évi XXXVII. törvény A tankönyvpiac rendjéről A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők: 138/1992. évi Korm. rendelet A közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 11/1994. évi MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről módosította a 30/2004. OM rendelet 17/2005. évi korm. rendelet a diákigazolványról 20/1997. évi korm. rendelet A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 277/1997. évi korm rendelet A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 105/1999. évi korm. rendelet Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról 11/2006. OM rendelet a ECDL számítógép-kezelői vizsga és az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolítására nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjéről 16/2004. OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 24/2004. OM rendelettel módosított 17/2004. OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról. 3/2002. OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 26/2001. OM rendelet A szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről 45/1999. OM rendelet A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről 41/1999. OM rendelet A pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről 2

3 40/1999. OM rendelet Az oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatalának feladatairól és működésének szabályairól Az oktatási miniszter 10/2003. OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. OM rendelet módosításáról OM közlemény a szabályozott szakmák jegyzékéről Tájékoztató a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény időközi változásoknak megfelelő szövegéről 3

4 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI Az intézmény neve: Mihály Dénes Szakképző Iskola Az intézmény székhelye, címe: 2230 Gyömrő Szabadság tér 2/b. Az intézmény telephelyei: 2143 Kistarcsa, Ifjúság út Szigethalom, Szabadkai út Monor, Kossuth L. u Délegyháza, Árpád u. 53. Az intézmény tagiskolái: 7627 Pécs, Engel János József u Réde, Rákóczi tér Tapolca, Kazinczy tér Makó, Makó, Szent I. tér Az intézmény gazdasági szervezetének helye: Gyömrő Szabadság tér 2/b. Az intézmény vezetője: Fekete József Az intézmény gazdálkodásának formája részben önálló gazdálkodó Az intézmény fenntartója: Ezredfordító Oktatási Alapítvány 2230 Gyömrő, Apafi u. 68. Az intézmény alapító okiratának kelte: május 20. Az intézmény alapításának éve: Az intézmény tevékenységei szakiskola, szakközépiskola Az intézmény számlaszáma: Az intézmény adóhatósági azonosító száma: Az intézmény OM azonosító száma:

5 3.AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az iskola szervezete a.) Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: az igazgatóhelyettesek, tagintézmény- és telephelyvezetők a gazdasági vezető. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. A vezetők helyettesítése az iskola szervezeti felépítése szerinti struktúrában történik. A helyettesítő vezető nem hozhat olyan döntéseket, amelyek a munkaviszonyt, a beruházásokat és a 100 ezer Ft-nál nagyobb kiadásokat érintik. Az iskolaigazgató tartós (30 napnál hosszabb) akadályoztatása esetén a fenntartó hozzájárulásával a helyettesítési rend szerinti megbízott vezető átveheti teljes jogkörrel az iskola irányítását. A tagiskolák és telephelyek vezetői a saját telephelyük, illetve tagiskolájuk tekintetében igazgatóhelyettesi jogkörrel rendelkeznek. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. 4. A felnőttoktatás és a felnőttképzés Iskolánk alapvetően iskolarendszerű felnőttoktatást végez, így ezekre a képzésekre az oktatási törvény, a szakképzésről szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok útmutatásai az irányadók. Az alapító okirat szerint az iskola szervezhet iskolarendszeren kívüli felnőttképzést, ECDL képzést és nyelvoktatást is. Ezek megszervezése csak az iskola igazgatójának tudtával és a fenntartó beleegyezésével történhet. A szervezés során minden esetben tájékoztatót kell készíteni az aktuális képzésről. A jelentkezőkkel tanulószerződést kell kötni, amelyben az adott képzés minden egyes részletét szabályozni kell. Csak olyan képzés szervezhető, amelyhez az iskola biztosítani tudja a szükséges szakmai és technikai feltételeket, valamint a megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkező oktatógárdát. Lásd az 1.sz.mellékletet! 5

6 Amennyiben külső szervezetek is bekapcsolódnak a képzésbe, írásban kell rögzíteni az együttműködés feltételeit, az anyagi jellegű juttatások mértékét és a feladatok konkrét megosztását Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel alkalmazotti vagy más, jogszabályban meghatározott szerződéses jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) rögzítik. 4.2 A nevelők közösségei a.) A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét a magasabb jogszabályokban megfogalmazott eseteken túl ki kell kérni: Bármely tagintézmény és telephely egészét érintő szakmai és munkaügyi kérdésekben. Nagy értékű eszköz beszerzések, beruházások kérdésében. Az iskola épületeit érintő átalakítások, felújítások kérdésében. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: Tanévnyitó értekezlet Tanévzáró értekezlet 2 alkalommal nevelési értekezlet minden évben minimum négy alkalommal vezetőségi értekezlet rendkívüli nevelőtestületi (összdolgozói) értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi (összdolgozói) értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak legalább 30 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ez indokoltnak tartja. 6

7 A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület döntéseit a személyi ügyekben minden esetben titkos szavazással hozza. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyeket nem ruházhatja át. b.) A nevelők szakmai munkaközösségei Működő munkaközösségek A telephelyenként és tagintézményenként működő szakmai munkaközösségek. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: A pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása és szervezése Az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, Egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, A pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, Az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, Költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, A pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, A munkaközösség vezetőjének megválasztása, Segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykedik, amelyet a munkatervbe kerül beépítésre. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösségvezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. A munkaközösség vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 7

8 A telephelyeken és tagintézményekben létrejött munkaközösségek vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak egymással. A kapcsolattartás módja: személyesen, telefonon, faxon és -ben. A munkaközösség vezetői egyeztetések eredményeiről tájékoztatják a vezetőséget és az érintett szaktanárokat. 4.3 A tanulók közösségei a.) Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. b.) Intézményi diák-érdekképviseleti szervezet A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére telephelyenként és tagintézményenként, vagy együttesen érdekképviseleti szervezetet hozhatnak létre és ennek vezetőt választhatnak. E szervezet működési rendjét saját maga alakítja ki. Vezetőjével a kapcsolatot az iskola igazgatója tartja. A jogszabályban meghatározott esetekben tájékoztatja a szervezet vezetőjét, kikéri véleményét és biztosítja az egyetértési jog gyakorlásának lehetőségét. Az iskolai érdekképviseleti szervezet vezetője nagykorú tanuló lehet, a szervezet jogait ő érvényesítheti. Az érdekképviseleti szervezet a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskola biztosítja az diák-érdekképviseleti szervezet működéséhez szükséges feltételeket. c.) Mivel iskolánkban csak nagykorú tanulókat veszünk fel, így a szülői szervezet, a diákönkormányzat és az iskolaszék feladatait és jogköreit az Intézményi diák-érdekképviseleti szervezet gyakorolja. Az iskola vezetése biztosítja az érdekképviseleti működése feltételeit, de semmilyen körülmények között nem befolyásolja annak működését. 5. Az intézmény működési rendje 5.1 A tanév helyi rendje A tanév rendjének meghatározása A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév: az első tanítási naptól a következő év első tanítási napját megelőző napig; a szorgalmi idő: az első tanítási naptól a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület 8

9 határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a szakmai vizsgák (osztályozó, javító, különbözeti, helyi, alap) rendjét, - a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját a miniszteri rendelet keretein belül, A tanév helyi rendjét az iskola éves munkateve az eseménynaptár részben tartalmazza. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal. A házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál kell kifüggeszteni. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza Az intézmény nyitva tartása Valamennyi telephelyen és tagintézményben: Esti tagozat esetében hétköznap óráig. Nappali tagozatos képzés esetében hétköznap 8-18 óráig. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Az iskola nyitvatartási ideje alatt legalább egy vezetőnek vagy megbízottjának az iskolában kell tartózkodnia. A tanulók kérésére az iskola igazgatója a fenntartó egyetértésével szombati napokon is megszervezheti az oktatást. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény 9

10 tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva, melyet esetenként határoz meg az iskola vezetősége. Idegeneknek az intézményekbe belépni/kilépni csak a vezetők, vagy az intézményben dolgozó valamelyik alkalmazott tudtával lehet. Lehetőség szerint gondoskodni kell a portaszolgálat megszervezéséről és az intézmények zárhatóságáról tanítási időben és tanítási időn kívül is. A tanulók tanítási időben és tanítási időn kívül szervezett programok ideje alatt tartózkodhatnak az iskolában. A tanulókon kívül minden belépőnek igazolnia kell a személyazonosságát. Mivel iskolánk bérleményekben dolgozik, a bérbeadó iskolák működési rendjét is figyelembe kell venni. Ennek alapdokumentumai a bérleti szerződések Nyilvánosság Az iskolatitkárság és az iskola vezetőinek fogadási idejében a pedagógiai programról és az intézményi minőségirányítási programról tájékoztatás kérhető. A házirend egy példányát a tanulók iskolába történő beírásakor, illetve annak érdemi változása esetén a tanulóknak át kell adni. 6. A tanítási napok rendje 6.1 A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztás alapján elkészített órarend szerint történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) 8 óra 30 perctől 18, ill. 20 óráig tart. Egy óra 40 perces. Jogszabályi vagy fenntartói hozzájárulással az igazgató vagy az igazgatóhelyettes rövidített órákat rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után csak veszélyhelyzetben zavarhatók. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 10

11 6.2 Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórákon kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. 7. Az intézmény munkarendje 7.1 A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény nyitvatartási ideje alatt, illetve az iskolában folyó programok ideje alatt felelős vezetőnek vagy megbízottjának kell az épületben tartózkodni. Az ügyelet időtartama az intézmény nyitvatartási idejével egyezik meg. Rendkívüli esemény, rendezvény ügyeleti rendjéről az intézmény vezetője dönt. Az igazgató akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes, az ő hiányzása esetén az igazgatóhelyettesek jogosultak intézkedni. A gyömrői iskola esetében a telephelyvezetői jogköröket az általános igazgatóhelyettes gyakorolja. Továbbá a helyettesek akadályoztatása esetén a munkaközösség vezető, illetve az intézmény tanárai jogosultak intézkedni. A vezetők helyettesítési rendje a szervezeti felépítés szerint történik Az alkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. Az alkalmazottak munkaköri leírásait a vezető-helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden alkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa és a bérbeadó intézmény képviselője tartja. A vezető-helyettesek tesznek javaslatot- a törvényes munkaidő és pihenő idő, valamint az egységes és egyenletes munkamegosztás figyelembevételével a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazottak szabadságának kiadására. 11

12 7.1.2 A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, mely kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető-helyettesek állapítják meg, az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezető-helyettes engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását az igazgatónak vagy az igazgatóhelyettesnek előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli tanítási (foglalkozási) órák megtartására, a törvény által meghatározott egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, - a vezető-helyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után a szakmai elvek és a munkajogi szabályok figyelembevételével. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a gazdasági vezető állapítja meg, a vezetőhelyettesek véleményezésével és az intézményvezető jóváhagyásával. Az egyes telephelyek és tagintézmények alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény 12

13 feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az igazgatót vagy az igazgatóhelyettest A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a SZMSZ mellékletében található házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. A házirend kialakításnál figyelembe kell venni a bérbeadó intézmények házirendjét, illetve az erre vonatkozó szabályzatait. 7.2 A belső ellenőrzés rendje A pedagógiai és a szakmai munka ellenőrzését, valamint a munkarend betartását az iskola igazgatója végzi. Ebben közvetlen munkatársai, az általános igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezetők és a telephely-vezetők segítik. Az ellenőrzés formái: A tanítási órák látogatása. A látogatás előtt három nappal kell értesíteni az érintett nevelőt. A dokumentumok (naplók, anyakönyvek, bizonyítványok) ellenőrzése. Számlák és gazdasági bizonylatok ellenőrzését a gazdasági vezető végzi. Ennek formája a helyszíni ellenőrzés, illetve az elszámolások ellenőrzése. Az ellenőrzés eredményéről az iskolaigazgatónak számol be. Indokolt esetben az igazgató jogosult külső, szakértői ellenőrzést kérni. A külső ellenőrzés indokáról írásban kell tájékoztatni az érintett kollégát. Az ellenőrzés tapasztalatait minden esetben jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és az ellenőrzés tapasztalatait meg kell beszélni az érintettekkel,.. 13

14 8. A tanórákon kívüli foglalkozások 8.1. Rendszeres tanórákon kívüli foglalkozások A tanórákon kívüli foglalkozások rendje Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli korrepetálásokat vagy kiscsoportos foglalkozásokat szervez. A tanulók jelentkezése ezekre a foglalkozásokra önkéntes, jelentkezés után a részvétel kötelező. A tanórákon kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt A könyvtár Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. A könyvtárainkat a bérbeadó iskolával közösen használjuk, így a könyvtárhasználat szabályai tekintetében a bérbeadó iskola szabályait kell figyelembe venni, továbbá: - A könyvtár(ak) szolgáltatásait csak az iskola tanulói és tanárai vehetik igénybe - A saját tanulóinknak a normál nyitva tartás mellett valamennyi tagintézményben és telephelyen hétfőn és csütörtökön óráig biztosítunk kölcsönzési lehetőséget. - A Mihály Dénes Szakképző Iskola a saját könyveit és segédanyagait átadja a bérbeadó iskola könyvtárának. - Az iskola tanulóinak kizárólag kölcsönzési szolgáltatást nyújt. - A beiratkozáskor a tanulóknak és a tanároknak a személyi igazolványban szereplő adataik alapján kell beiratkozniuk, és tanulóinknak igazolniuk kell a tanulói jogviszonyt. A beiratkozott könyvtári tag az adataiban történő változást 10 napon belül köteles jelezni a könyvtárosnak. A könyvtári tagság a tanulói jogviszony megszűnésével automatikusan megszűnik. - Az iskolai könyvtár szolgáltatásait a bérbeadó iskola könyvtárosa biztosítja. - A dokumentumok kölcsönzése a kölcsönzési nyilvántartásba való rögzítéssel történik. Az átvételt a kölcsönző aláírásával kell hitelesíteni. Egy tanuló egyidejűleg legfeljebb négy 14

15 könyvet kölcsönözhet. A kölcsönzési idő három hét, ez indokolt esetben meghosszabbítható. A könyvellátás a tanulói jogviszony megszűnéséig kölcsönözhetők. - A megrongálódott és elveszett, vagy más módon megsemmisült könyveket a pótlási értékén meg kell téríteni. A fizetés az iskolatitkárnál vagy a könyvtárosnál történik nyugta ellenében Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információhordozókat, amelyekre az iskolai nevelő és oktató tevékenységhez szükség van. A Gyűjtőköri szabályzat összeállításánál figyelembe vettük az érvényben lévő jogszabályokat. A gyűjtőkört meghatározó tényezők: Iskolánk olyan középfokú oktatási intézmény, melyben szakmai képzés folyik: - szakmai képzés: - informatikai szakmacsoport - pénzügyi szakmacsoport - adminisztratív jellegű szakmák Szakmai ismeretek mellett idegen nyelvi angol órákat is tartunk. Gyűjteményszervezés: A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított könyvtári állomány tükrözi az iskola: - nevelési és oktatási célkitűzéseit, - pedagógiai folyamatának szellemiségét, - tantárgyi rendszerét, - pedagógiai irányzatait, - módszereit, - tanári tanulói közösségének igényeit, összetételét. Kapcsolattartás más könyvtárakkal A könyvtárban elhelyezett számítógépen az Internet hálózaton szereplő könyvtárak elérési lehetősége biztosított. Gyűjtőkör a könyvtár funkciója alapján - adattárak, - általános- és szakenciklopédiák, - általános- és szaklexikonok, - atlaszok, - az iskola névadójáról Mihály Dénesről megjelent dokumentumok, - idegen nyelvű szakirodalom, - kézikönyvek, összefoglalók, - ajánlott olvasmányok a helyi tantervnek megfelelően, - szótárak, - tananyagot kiegészítő vagy ahhoz kapcsolódó művek, - tananyagot kiegészítő vagy ahhoz kapcsolódó nem nyomtatott ismerethordozók. - tankönyvek, A gyűjtemény jellege alapján elkülönített állományrészek - kézikönyvtár, - kölcsönzési állomány, - periodikák, - segédkönyvtár, 15

16 - informatika munkaközösség, - angol nyelvi munkaközösségek, - igazgatási segédletek, - videokazetta gyűjtemény, hangkazetták és CD-k a könyvtári állomány részét képezik. A könyvtár gyűjtőköre formai oldalról Dokumentumtípusok: a. írásos dokumentumok: - könyv - periodika - saját kiadványok - segédkönyvek b. elektronikus dokumentumok: - szoftver - CD-ROM - CD A beszerzés módja: Könyvpiaci ismereteink bővítéséhez felhasználjuk az egyetlen áttekintő tájékoztatót, Az Új Könyvek megrendelő jegyzékeit, valamint az internetes könyvkereső rendszereket. Egyre nagyobb szerephez jut a beszerzések tervezésekor a nagyobb kiadókkal való közvetlen kapcsolattartás, kedvezményes kereskedelmi akciók megkeresése, amelyek során az egyre szűkösebb keretből nagyobb mértékű állomány fejlesztésre nyílik lehetőség. A gyűjtés szintje és mélysége A teljesség igényével a képzési célokhoz igazítva: - a különböző műveltségterületek oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, - az oktatáshoz kapcsolódó tartós tankönyvek, - helyi tantervhez kapcsolódó kötelező és ajánlott olvasmányok, - igazgatással, gazdálkodással kapcsolatos jogszabályok, szakirodalom. - informatikai oktatásához kapcsolódó és felhasználói segédkönyvek, szoftverek, CD-k, - kézikönyvek, lexikonok, szak- és nagy szótárak, Válogatott gyűjtés: - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó összefoglaló művek, kézikönyvek, - a törzsanyagot kiegészítő szakirodalom, - folyóiratok, szaklapok, közlönyök. - szaktárgyakhoz kapcsolódó elméleti és történeti összefoglalók, - tantárgyi bibliográfiák, Periodikák gyűjtése - pedagógiai, pszichológiai folyóiratok:köznevelés, Szakoktatás, Iskolakultúra - tananyaghoz felhasználható folyóiratok: - pályázatok figyeléséhez segítséget adó folyóiratok: Pályázati figyelő, Sansz, - igazgatáshoz, gazdasági ügyintézéshez kapcsolódó folyóiratok: 16

17 9. A tanulói jogviszony és a távolmaradás igazolása 9.1. A tanulói jogviszony és következményei A tanulói jogviszony létesítése és feltételei Iskolánk tanulói közösségébe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az iskola a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez köti. Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. Az iskolába történő felvétel feltétele a 18. életév betőltése A tanuló távolmaradása és annak igazolása A hiányzás indoklása A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség miatt a tanulóknak betegség miatt hiányzásukról orvosi, vagy egyéb jogszerű igazolást kell hozniuk. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell Az igazolt és igazolatlan hiányzások Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök nem fogadja el. A nagymértékű hiányzás maga után vonhatja az évismétlési kötelezettséget. Nagymértékű igazolatlan hiányzás a jogszabályi előírásoknak megfelelően maga után vonhatja az intézményből történő kizárást. 10. A tagiskolákkal történő kapcsolattartás rendje A tagiskoláknak el kell juttatni a működésükhöz szükséges információt. Az információ továbbítása a tagiskoláknak az igazgató, illetve a tagozatért felelős igazgatóhelyettes feladata. A tagiskolában az információt a munkaközösség vezető, vagy az evvel megbízott pedagógus fogadja. A szükséges adatokat eljuttatja a kollégáihoz. 17

18 Azokat az információkat, amelyek a működés rendjével kapcsolatosak, vagy munkáltatói utasítást tartalmaznak, írásban kell közölni (fax vagy körlevél). Az információ fogadásáért felelős személynek visszaigazolást kell adni az információ vételéről. Amennyiben a tagintézményekben olyan esemény történik, amely meghaladja az ott tartózkodók munkaköri leírásban megfogalmazott kompetenciáit, értesíteni kell az igazgatót, vagy bármelyik igazgatóhelyettest. Az információ áramlását úgy kell szervezni, hogy az a tagintézmények nyitvatartási idejében történjen. Az iskola a tagintézményekkel és telephelyekkel történő hatékony kapcsolattartás érdekében mobiltelefon használatát biztosítja. A telefon odaítéléséről az iskola igazgatója dönt. Munkatársaink a telefont kizárólag az iskola ügyeinek intézésében vehetik igénybe. Az iskola vezetése bármikor ellenőrizheti a telefonok használatát. A nem rendeltetésszerű használatból eredő többletköltségeket a telefon használójának be kell fizetnie az iskola pénztárába. A tagiskola és telephely vezetők az iskola és a fenntartó számára szükséges információkat faxon, -ben vagy levélben juttatják el a Gyömrői iskola titkárságára. Az adatok valóságtartalmáért a telephely és tagiskola vezetők vállalnak felelősséget. A Mihály Dénes Szakképző Iskola valamennyi egységében a fenti eljárási rendet kell alkalmazni az egymás közötti kapcsolattartás során is. 11. Külső kapcsolatok A Mihály Dénes Szakképző Iskola az alábbi kapcsolatokkal rendelkezik: - Ezredfordító Oktatási Alapítvány, mint fenntartó. Kapcsolattartásért felelős személy az iskola mindenkori igazgatója. - Az ATIVITÁS TISZK-kel a kapcsolatot a fenntartó képviselője tartja, valamint állandó megbízás alapján az iskola igazgatója és helyettesei. - A telephelyek és a tagintézmények székhelye szerinti települési iskolák. A kapcsolattartásért felelős személyek: igazgató, igazgatóhelyettesek. - A telephelyek és a tagintézmények székhelye szerinti közművelődési intézmények. A kapcsolattartásért felelős személyek: igazgató, igazgatóhelyettesek. - A telephelyek és a tagintézmények székhelye szerinti szakmai, igazgatási és rendészeti szervezetek - A telephelyek és a tagintézmények székhelye szerinti civil szervezetek. - Iskolaorvos, védőnői szolgálat. Kapcsolattartásért felelős személyek a tagozatok igazgatóhelyettesei. - Továbbá minden olyan szervezettel, gazdasági alakulattal, a szakmai kamarákkal, az NSZFI-vel, az Oktatási Hivatallal, a Dunaújvárosi Főiskolával és más iskolákkal 18

19 kapcsolatot kell tartani, amely előnyös az iskola részére. Felelős az iskola igazgatója, valamint a kapcsolattartással megbízott alkalmazott. - Tömegkommunikációs szervezetek szerkesztőségével kapcsolatot tart az igazgatóhelyettes. A kapcsolattartás formája és módja: telefonon, levélben, faxon vagy -ben. Minden külső kapcsolat tartásában a legfontosabb alapelv az iskola és az itt dolgozó valamennyi alkalmazott érdekeinek szem előtt tartása. 12. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás 12.1 A tanulók egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók előzetes egészségügyi alkalmassági vizsgálatát szükség esetén az iskolaorvos végzi. Ennek megszervezése és lebonyolítása a tagozati igazgatóhelyettesek feladata, a védőnők közreműködésével. A szükséges vizsgálatokra azt az orvost kell felkérni, aki rendelkezik a szükséges szakmai kompetenciákkal, és ezt tudja igazolni. A felkérés történhet írásban vagy szóban. Az alkalmassági vizsgálatok költségeit a tanulók állják. Az iskola egészségnevelési programjának véleményezésére a gyömrői székhely által felkért orvos jogosult. A pedagógusok feladata a tanulók egészségi állapotának rendszeres figyelemmel kísérése. Bármilyen egészségügyi problémát, vagy balesetet észlel, értesíteni kell szükség esetén az ügyeletes orvost vagy a mentőket, és gondoskodni kell a beteg, ill. sérült tanuló ellátásáról. Értesíteni kell a legközelebbi hozzátartozókat és az iskola vezetőjét vagy helyettesét. Baleset esetén a sérülés ellátása után jegyzőkönyvet kell felvenni az esetről /1998. NM Rendelet alapján A gyámhatóság határozata alapján utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek esetében az iskola esetileg együttműködik a szakszolgálat utógondozójával és szükség esetén a gyermekjóléti szolgálattal vagy a gyámhivatallal. Az iskola minden esetben írásos megkeresésre kezdeménye bármilyen eljárást vagy intézkedést. A tanév elején felmérést kell készíteni az osztályfőnököknek, illetve a szaktanároknak az érintett tanulókról. A birtokukba került adatokat bizalmasan kezelik, a keletkezett okiratokat az iskolatitkár iktatja és titkosan kezeli. A szükséges intézkedéseket az iratok alapján az igazgató, a helyettes, valamint a tagintézmény és telephelyvezető végzi el. 19

20 A társszervezetekkel szükség esetén a kapcsolatot az iskola igazgatója veszi fel írásban. 13. Az intézményt óvó, védő előírások Napjainkban egyre jobban nőnek azok a veszélyek, amelyek veszélyeztethetik a tanulók és az iskola alkalmazottainak testi épségét. Ezért alapelvnek kell tekinteni, hogy az intézményt és tagiskoláit fokozottan kell védeni mind a klasszikus veszélyforrásoktól (tűzesetek, természeti csapások, stb), mind korunk veszélyeitől (betörés, lopás, terrorizmus). A védelem megszervezéséről az iskolavezetés gondoskodik. Ennek érdekében a következő tevékenységi formákat és szervezeti, működési elemeket kell erősíteni: - Gondoskodni kell az iskola fizikai védelméről (a zárásra vonatkozó szabályok betartása, tűzoltó készülékek elhelyezése és rendszeres karbantartása, tűzvédelmi szabályok betartatása, ÁNTSZ előírások betartatása). - Lehetőség szerint meg kell teremteni a rendszeres portaszolgálatot, az éjszakai és a hétvégi őrzést. - Mind a tanulókat, mind az alkalmazottakat rendszeresen tájékoztatni kell a lehetséges veszélyekről és azok elkerülési módjáról. Ehhez be kell vonni a civil szervezeteket és a megfelelő hatóságokat, valamint e tekintetben együtt kell működni a helyi oktatási intézményekkel. Rendkívüli események (bombariadó, tűzeset, természeti csapás, súlyos, vagy tömeges baleset, stb.) előfordulása esetén az iskolának a következő teendői vannak a lehetőségek függvényében: - Az iskola dolgozójának útmutatást, segítséget nyújt az emberek védelme érdekében; - Mindent meg kell tenni az anyagi károk csökkentéséért; - A szükséges szabályzatokat és eljárási rendet valamennyi épületben el kell helyezni. Ha szükséges, továbbképzéseken, gyűléseken kell tájékoztatni a tanulókat és a dolgozókat arról, hogy mi a teendő rendkívüli események előfordulása esetén. Ha szükséges, bármelyik tanuló vagy dolgozó értesítheti az illetékes hatóságokat. Mivel iskolánk valamennyi intézménye bérelt helyiségekben dolgozik, a bérbeadó intézmény szabályzatait kell irányadónak tekinteni, és a szükséges eltérésekkel alkalmazni. Az adott tanév első óráinak egyikén a szaktanár a tanulóknak tűz- és balesetvédelmi oktatást tart, melyen a részvételt a tanulók aláírásukkal igazolnak. 20

21 14. Az ünnepélyek és megemlékezések rendje A hivatalos állami ünnepekről és megemlékezésekről a munkatervben rögzített ünnepekről a szaktanár vagy osztályfőnek köteles a tanóra egy részében méltóképpen megemlékezni a kötődő eseményről. A megemlékezés legyen méltó az eseményhez és ügyelni kell arra, hogy ne sértse az egyént. A megemlékezés során csak és kizárólag az esemény vagy történés kiemelkedő voltát kell hangsúlyozni a pedagógiai programmal összhangban. Az iskolai hagyományok ápolását a fentiekhez hasonló módon, tanórai keretben végezzük. A legfontosabb hagyományaink: - Megemlékezés iskolánk névadójáról; - A környezetvédelem hangsúlyozása; - Közösségépítő összejövetelek szervezése osztályszinten; 21

22 1. számú melléklet Szervezeti felépítés Gazdasági vezető Igazgató Iskolatitkár Általános Igazgatóhelyettes Iskolatitkár Telephely-vezetők Tagiskola vezetők Iskolatitkár Pedagóguso k Technikai dolgozók

23 Tartalomjegyzék SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT...1 ELFOGADTA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA AZ ISKOLA ALAPADATAI AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA Az iskola szervezete A FELNŐTTOKTATÁS ÉS A FELNŐTTKÉPZÉS Az iskolai alkalmazottak közössége A nevelők közösségei A tanulók közösségei AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A TANÉV HELYI RENDJE A tanév rendjének meghatározása A tanév rendje és annak közzététele Az intézmény nyitva tartása Nyilvánosság A TANÍTÁSI NAPOK RENDJE A tanítási órák rendje Az intézményi felügyelet rendszabályai AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE A vezetők intézményben való tartózkodása Az alkalmazottak munkarendje A pedagógusok munkarendje A nem pedagógus munkakörűek munkarendje A tanulók munkarendje A belső ellenőrzés rendje A TANÓRÁKON KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Rendszeres tanórákon kívüli foglalkozások A tanórákon kívüli foglalkozások rendje A könyvtár

24 8.1.3Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA A tanulói jogviszony és következményei A tanulói jogviszony létesítése és feltételei A tanuló távolmaradása és annak igazolása A hiányzás indoklása Az igazolt és igazolatlan hiányzások A TAGISKOLÁKKAL TÖRTÉNŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS A tanulók egészségügyi felügyelete és ellátása /1998. NM Rendelet alapján AZ INTÉZMÉNYT ÓVÓ, VÉDŐ ELŐÍRÁSOK AZ ÜNNEPÉLYEK ÉS MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE...21 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS