GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ VÉGLEGES VÁLTOZAT

Átírás

1 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, május 2.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ TERVEZÉSI KÖRNYEZET JOGSZABÁLYOK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ SZÉLL KÁLMÁN TERV AZ EU 2020-AS STRATÉGIÁJA EU-S GAZDASÁGPOLITIKAI ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI IRÁNYMUTATÁSOK HELYZETELEMZÉS DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK GAZDASÁG MUNKAERŐ-PIACI HELYZET KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS, SZAKKÉPZÉS A szakképző intézmények helyzete Munkaerő-piaci elvárások és a szakképzés Az OKJ változása, duális képzési rendszer bevezetése Térségi Integrált Szakképző Központok RFKB, MFKB Gyakorlati képzés, tanulószerződések helyzete Esélyteremtő szakképzés Felnőttoktatás, felnőttképzés SWOT ELEMZÉS SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPELVEK JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA, CÉLCSOPORTOK KIJELÖLÉSE A KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER JAVASLAT A KONCEPCIÓ ÉS A VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSÉRE, A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJÉRE FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK

3 1. Vezetői összefoglaló A Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság törvényi kötelezettsége a 2020-ig érvényes középtávú szakképzés-fejlesztési koncepció elkészítése, de az átalakuló intézményrendszer, a folyamatosan változó gazdasági és munkaerő-piaci igények is megkövetelték, hogy az érintett szereplőkkel közösen megtörténjen a megyei szakképzés jövőbeni irányainak kitűzése, koncepciójának elkészítése. A koncepciótól elvárt eredmény hogy irányt mutasson a szakképzés szereplői számára a jövőbeni fejlesztésekhez, és a as EU-s források fogadására is kezdje el a megfelelő felkészülést és teremtsen kapcsolatot a megye készülő területfejlesztési koncepciójával is. Fontos a gazdasági, munkaerő-piaci igények figyelembevétele, a Széll Kálmán tervben is szereplő duális szakképzés lehetőségeinek kihasználása, a gazdaság jövőbeni emberi erőforrás szükségletének biztosítása. Az alábbiakban a koncepció főbb részeit mutatjuk be: A megye szakképzésének főbb jellemzői A megyét nagy létszámú, széles spektrumú intézményrendszer jellemzi, amely megfelelően illeszkedik a gazdasági igényekhez. A gazdasági igényekre válaszul szakiskolai, szakközépiskolai létszámnövekedés valósult meg az elmúlt években stagnáló gimnáziumi létszám (32%) mellett. A középfokú oktatás keretében a szakközépiskolába járók száma a legmagasabb ( fő), a szakiskolákba és speciális szakiskolákba járók száma a legalacsonyabb (6 299 fő). A szakképzésben résztvevők között a szakiskolába járók aránya 33%, a szakközépiskolákba járók aránya 67%. A középfokú oktatás térben erősen koncentrált jellegű: a középiskoláknak több mint fele Győrött koncentrálódik, kínálatával Győr Dunántúl legnagyobb középiskolai centruma. A megye másik jelentős iskolavárosa Sopron, de a szakképzésben Mosonmagyaróvárnak és jelenleg a kisvárosoknak (Kapuvár, Fertőd, Csorna) is szerepe van. A középfokú oktatási intézményeket január 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) vette át, így állami fenntartásba kerültek (a gimnáziumokat tankerületi, a szakképző intézményeket megyei irányítással és működtetéssel, fenntartással). A megyében egy felsőoktatási szakképző intézményben, 39 állami fenntartású szakképző intézményben, 5 egyházi jogi személy által fenntartott szakképző intézményben, valamint 9 magán fenntartású szakképző intézményben folyik szakképzés. A szakképzés jövője szempontjából lényeges, hogy a megyében javuló demográfiai, foglalkoztatási adatok mérhetőek. A duális szakképzés sikeréhez a gyakorlati képzésekben intenzívebb gazdasági együttműködésekre van szükség a jövőben. A foglalkoztatási és GDP arányok figyelembevétele nem elegendő (ágazati, földrajzi tekintetben) a szakképzés működtetésében, és a szakképzés hatékonyságát javítani kellene jobb képességű tanulók beiskolázásával (különösen a szakiskolai képzésben). 3

4 Jövőkép A megyei sajátosságokat figyelembevevő, szakmailag és földrajzilag is összehangolt kínálatot, valamint széleskörű szakmai képzést nyújtó, megyei szinten koordinált és irányított szakképzési intézményrendszer kialakulása, amely felkészült az általános és speciális képzési igények kielégítésére, sikeres partnerkapcsolatok révén képes követni a gazdaság folyamatosan változó igényeit, továbbá képzett, öntudatos, felelős és alkalmazkodóképes munkaerő biztosítása révén hozzájárul a gazdaság versenyképességének erősítéséhez, szolgálja az élethosszig tartó tanulás stratégiáját. Átfogó célok - A szakképzés minőségének és hatékonyságának javítása - A szakképzési kínálat és a munkaerő-piaci igények összehangolása - A munkavállalók foglalkoztathatóságának és alkalmazkodóképességének javítása - A szakképzésben érintett szereplők közti együttműködések ösztönzése, szektorközi partnerségi hálózatok fejlesztése Specifikus célok 1. A szakképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése - A megyei szakképzési rendszer kínálatának földrajzi és szakmai összehangolása (kiemelten a gimnáziumi képzés szinten tartása, szakképzésben részesülők számának növelése, 3 centrum létrehozása) - A gazdaság fejlődését szolgáló új képzések elindítása (járműipar, megújuló energiaforrások, K+F területeken képzések fejlesztése) - Szakképző intézmények és gazdálkodó szervezetek együttműködésének javítása (tanulószerződések számának növelése) - A szakképzés rendszerének fejlesztése a hátrányos helyzetű célcsoportok szükségleteinek megfelelően (lemorzsolódások csökkentése, felzárkóztatás célzó híd programok támogatása) - Hiányszakmák vonzóbbá tétele (PR, ösztöndíj rendszer) 2. A duális szakképzés feltételeinek javítása (kiemelt cél!) - Jobb képességű gyerekeket a szakképzésbe! Célzott pályaorientáció, PR és marketing - Legyen elegendő, jó színvonalon működő vállalati képzőhely! - Legyenek felkészült gyakorlati oktatók! Gyakorlati oktatók pedagógiai, módszertani felkészítése - Jobb együttműködést az iskolák és a vállalkozások között! - Iskolai oktatók bevonása a vállalati képzőhelyek munkájába, vállalati oktatók bevonása az iskolai oktatásba 3. A vállalkozók és alkalmazottaik felkészültségének, alkalmazkodóképességének és foglalkoztathatóságának, illetve az ezek eléréséhez szükséges kompetenciák növelése - Kis- és középvállalkozások humánerőforrás-fejlesztési tevékenységeinek támogatása - Munkanélküliek aktivizálása 4

5 4. A szakképzés megyei intézményrendszerének fejlesztése - Megyei Szakképzési Fórum létrehozása a KLIK/Kamara koordinációjában - Megyei pályaorientációs és pályaválasztási rendszer kialakítása, az életpálya-tervezés segítése Győr, május 2. Hollósi Szabolcs ügyvezető igazgató BFH Európa Kft. 5

6 2. Tervezési környezet A fejezet célja, hogy mutassa be azokat a meghatározó dokumentumokat, amelyek a szakképzés-fejlesztési koncepció számára iránymutatást ad. Ily módon tudunk illeszkedni a már elindult fejlesztésekhez, és hozzájárulni a megyei, hazai és EU-s célok megvalósulásához. A tervezés az alulról felfelé építkezés elvét követi, de fontos a tervezési környezet, a magasabb szintű célok és programok ismerete Jogszabályok évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról évi IV. törvényt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról évi CI. törvény a felnőttképzésről évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól évi CLXXXVIII. törvény egyes köznevelési intézmények állami fenntartásba vételéről - 150/2012. Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásáról - 202/2012. Kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 2.2. Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Koncepció A novemberi helyzetelemzési változat állt rendelkezésünkre a koncepció készítésének jelenlegi fázisában. A helyzetelemzés releváns megállapításait a koncepció későbbi elemzési fejezetében ismertetjük, ezen részben a jövőbeni fejlesztési irányokat mutatjuk be. A későbbi szakaszban a szakképzés-fejlesztési koncepció is támogatni tudja a területfejlesztési koncepció elkészülését. A megye pozícionálása: A megye az ország észak-nyugati felében található, földrajzi fekvése kedvező (Budapest-Pozsony-Bécs tengely). Forgalmas nemzetközi közlekedési folyosók szelik át. E korridorok, valamint a kapcsolódó multimodális logisztikai bázisok, kikötők és repülőterek fejlesztését indokolt felgyorsítani. Értékes és változatos természeti örökség, de a Szigetköz ökológiai problémája megoldatlan. Kiváló a termőtalaj, jelentős a termál-, a gyógy- és az ivóvízkincs. Bevándorlási többlet jellemzi, ám az öregedési index magas. Viszonylag kedvező a foglalkoztatottsági szint, de vannak hiányszakmák és magasabb munkanélküliségű térségek. Az átlagosnál nagyobb a gazdaság (különösen a járműipar) fejlettsége és az egy főre jutó GDP. 6

7 Magas a külföldi közvetlen tőkebefektetések aránya és exportrészesedése. Történtek egyetemi, tudás- és kutatóközpont, valamint K+F fejlesztések. Déli része azonban kifejezetten leszakadt, periféria jellegű. Turisztikai és kulturális adottságai változatosak: folyók, tavak, fürdők, világörökségi helyszínek, műemlékek, múzeumok-kiállítások, gazdag rendezvény-kínálat. Fejlesztési irányok: - A humán erőforrások fejlesztése: a munkaerő piaci és képzési háttér folyamatos erősítése, szakképzési háttér további fejlesztése, egyetemi központ, felsőoktatási háttér erősítése a munkaerő igényeknek megfelelő képzési struktúrával annak érdekében, hogy innovatív és képzett polgárai legyenek a megyének, erős identitástudattal és közösségekkel. Jól működő egészségügyi és szociális ellátórendszer kiépítése és fenntartása; a győri nagytérségi ellátó kórház minőségi térségi szerepének erősítése. - A gazdaság szerkezetének és feltételeinek javítása: munkahely teremtés, munkahely megőrzés, KKV-k fejlesztése, helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása; a járműipar és beszállítói, a kutatás fejlesztéssel összekapcsolva a megye gazdaságának kiemelt területe; a gazdaságfejlesztésben a gazdasági térség megvalósításához szoros együttműködést kell teremteni mind a belföldi, mind a Dunától északra fekvő szomszédos megyékkel. Turizmusfejlesztés, a mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása, élelmiszerfeldolgozó-ipar újraélesztése. - A megye periférikus térségeinek felzárkóztatása. - A megyén áthaladó TEN-T közlekedési korridorok (közutak, vasutak, Duna), valamint ezek csomópontjai (logisztikai központok, kikötők) és a kapcsolódó hálózat fejlesztése. - A környezet minőségének javítása: környezet- és hulladékgazdálkodási program, természetvédelmi program; alternatív energiaforrások hasznosítási programja. - A települések és térségek adottságainak hasznosítása, infrastruktúrájuk fejlesztése. - A multi- és interregionális kapcsolatok erősítése: szorosabb együttműködés a nagyvárosi terekben (Bécs-Pozsony-Győr); a megye- és országhatáron átnyúló együttműködések fokozása; az európai területi együttműködési csoportosulások (EGTC-k) kiterjesztése. - Győr és Sopron (határon átnyúló agglomerációjú centrumok), valamint Mosonmagyaróvár gazdasági, kulturális, oktatási, egészségügyi, szolgáltató és innovációs központi szerepének erősítése. A többi város térség- és gazdaságszervező erejének növelése, vidékfejlesztési szerepkörének fejlesztése. (Széchenyi István Egyetem: Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Koncepció Helyzetfeltárás, november 20-i változat) 7

8 2.3. Széll Kálmán Terv A kormány új felsőoktatási rendszer létrehozásán dolgozik. Olyan új rendszerre van szükség, amely arra is garanciát ad, hogy a képzésre fordított társadalmi költség megtérül. Ennek révén a képzett munkaerő külföldre vándorlása, és a magyar adófizetők befektetésének elvesztése is elkerülhető. Új köznevelési törvény lépett életbe szeptember 1-jétől. Ebben az oktatási kötelezettséget a jelenlegi 18-ról 16 éves korra szállították le. Fel kell kínálni a fiatalok és szüleik számára azt a lehetőséget, hogy választhassanak, hogy a 16. életévét betöltött fiatal folytatni kívánja-e tanulmányait, vagy inkább munkába áll. Új, duális szakképzési rendszert teremtése valósul meg a régi magyar hagyományok és a jelenlegi német gyakorlat mintájára, amely biztosítja, hogy kialakuljon a mester tanítvány viszony, hogy egyszerre tehessen szert a tanuló elméleti ismeretekre az iskolában, és szakmai gyakorlatra a munkahelyé. A terv hatásaként a magasabb színvonalon képzett diák akármelyik szintjén az oktatási rendszernek magasabb hozzáadott értékű munka elvégzésére lesz alkalmas. Munkája tehát önmaga és a közösség számára is nagyobb értéket teremt, nagyobb mértékben járul hozzá a gazdaság növekedéséhez, az államadósság újratermelésének megakadályozásához 2.4. Az EU 2020-as stratégiája Európa az átalakulás korát éli. A válság több év gazdasági és szociális haladását semmisítette meg, és rávilágított az európai gazdaság strukturális hiányosságaira. Ezzel egy időben a világ gyorsan halad, a hosszú távú kihívások globalizáció, az erőforrásokra nehezedő nyomás, az öregedés pedig egyre intenzívebbé válnak. Az EU-nak kézbe kell vennie jövőjét. Európa akkor lehet sikeres, ha közösen, unióként lép fel. Stratégiára van szükség ahhoz, hogy megerősödve kerüljön ki az EU a válságból, és hogy olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá váljon az EU, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió. Az Európa 2020 a 21. század európai szociális piacgazdaságát kívánja megteremteni. Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt: Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. Az EU-nak meg kell határoznia, hogy hová kíván eljutni 2020-ra. Ebből a célból a Bizottság a következő kiemelt uniós célokat javasolja: A évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. Teljesíteni kell a 20/20/20 éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentését). 8

9 Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. E célok kapcsolódnak egymáshoz, és az átfogó siker szempontjából döntő jelentőségűek. Annak érdekében, hogy valamennyi tagállam saját helyzetéhez adaptálja az Európa 2020 stratégiát, a Bizottság azt javasolja, hogy az uniós célkitűzéseket bontsák le nemzeti célkitűzésekre és pályákra. A célkitűzések jól jellemzik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés három prioritását, de nem kizárólagos jellegűek: nemzeti, uniós és nemzetközi szinten egyaránt fellépések széles körével kell alátámasztani őket. A Bizottság minden prioritási témakörben kiemelt kezdeményezéseket (összesen hetet) javasol a haladás ösztönzésére: Az Innovatív Unió kezdeményezés a keretfeltételek, illetve a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. A Mozgásban az ifjúság az oktatási rendszerek teljesítményének növelését és a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének megkönnyítését szolgálja. Az Európai digitális menetrend a nagy sebességű internet bővítésének felgyorsítását és az egységes digitális piac előnyeinek háztartások és vállalkozások általi kiaknázását tartja szem előtt. Az Erőforrás-hatékony Európa a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja. Az Iparpolitika a globalizáció korában a vállalkozások (különösen a kkv-k) üzleti környezetének javítását és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kifejlesztésének támogatását célozza. Az Új készségek és munkahelyek menetrendje a munkaerőpiacok modernizálását célozza, és arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberek számára készségeik egész életen át történő fejlesztését, hogy ezáltal növekedjen a munkaerőpiacon való részvétel, és többek között a munkavállalók mobilitása révén közeledjen egymáshoz a munkaerőpiaci kínálat és kereslet. A Szegénység elleni európai platform célja olyan szociális és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek. Az Európa 2020 két pilléren nyugszik: a fent kifejtett, a prioritásokat a kiemelt célokkal ötvöző tematikus megközelítésen, illetve a tagállamokat a fenntartható növekedéshez és államháztartáshoz való visszatérésre vonatkozó stratégiáik kidolgozásában segítő országjelentéseken. Uniós szinten az uniós prioritásokra és célkitűzésekre irányuló, integrált iránymutatásokat fogadunk el. A tagállamoknak országspecifikus ajánlásokat teszünk majd. Ha a tagállamok ezeket az ajánlásokat nem teljesítik megfelelően, politikai figyelmeztetésben részesülnek. 9

10 Az Európa 2020-ról a Stabilitási és Növekedési Paktumról szóló értékeléssel egy időben tesznek jelentést, különválasztva az eszközöket és megtartva a paktum egységét. Az új stratégia kapcsán központi szerepet tölt majd be az Európai Tanács, ő lesz a stratégia gazdája. A Bizottság felügyeli majd a célok megvalósítása érdekében tett lépéseket, megkönnyíti a politikai eszmecserét, és megteszi a kiemelt uniós kezdeményezésekkel kapcsolatos intézkedések és haladás irányításához szükséges javaslatokat. Az Európai Parlament a polgárok mobilizálását biztosítja, és társjogalkotóként foglalkozik a kulcsfontosságú kezdeményezésekkel. Ennek a partnerségi megközelítésnek ki kell terjednie az uniós bizottságokra, a nemzeti parlamentekre, a nemzeti, helyi és regionális hatóságokra, a szociális partnerekre, az érdekelt felekre és a civil társadalomra, hogy mindenki hozzájáruljon jövőképünk megvalósulásához. (A Bizottság Közleménye EURÓPA 2020 ) 2.5. EU-s gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai iránymutatások Az Európai Tanács júniusi ülésén elfogadta az EU 2020-as stratégiájának megvalósulását segítő gazdaságpolitikai iránymutatásokat (1-6). A foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokat (7-10) az Európai Parlamenttel való konzultációt követően, októberében fogadták el. Az Európa 2020 integrált iránymutatás a következő iránymutatásokból áll: 1. iránymutatás: A közpénzügyek minőségének es fenntarthatóságának biztosítása. 2. iránymutatás: A makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelése. 3. iránymutatás: Az euró övezeten belüli egyensúlyhiányok csökkentése. 4. iránymutatás: A K+F-hez es az innovációhoz nyújtott támogatások optimalizálása, a tudásháromszög erősítése es a digitális gazdaság potenciáljának felszabadítása. 5. iránymutatás: Az erőforrás-hatékonyság növelése es az üvegházhatást okozó gazok kibocsátásának csökkentése. 6. iránymutatás: Az üzleti es a fogyasztói környezet javítása, valamint az ipari bázis korszerűsítése a belső piac teljes körű működésének biztosítása érdekében. 7. iránymutatás: A munkaerő-piaci részvétel növelése es a strukturális munkanélküliség csökkentése. 8. iránymutatás: A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, képzett munkaerő, a munkahelyek minőségének javítása es az egész életen át tartó tanulás ösztönzése: A tagállamoknak a jelenlegi és jövőbeli munkaerőpiaci igényeknek megfelelő tudás és készségek biztosítása révén erősíteniük kell a foglalkoztathatóságot és a termelékenységet. A minőségi alapoktatás és a vonzó szakképzés mellett hatékony ösztönzőkkel kell előmozdítani az egész életen át tartó tanulást a foglalkoztatottak és a nem foglalkoztatottak körében. Fel kell számolni a munkavállalók földrajzi és foglalkozási mobilitása előtt álló akadályokat, valamint elő kell mozdítaniuk a kreativitást, innovációt és vállalkozói szellemet szolgáló transzverzális kompetenciák elsajátítását. Javítani kell a képzési lehetőségekhez való hozzáférést és meg kell erősíteni az oktatási és pályaorientációt. 10

11 9. iránymutatás: Az oktatási es képzési rendszerek teljesítményének javítása minden szinten, valamint a felsőoktatásban résztvevők számának növelése: Az egész életen át tartó tanulás elveivel összhangban a fellépésnek az oktatás minden területére ki kell terjednie (a kisgyermekkori neveléstől és az iskoláktól kezdve a felsőoktatáson és a szakoktatáson és szakképzésen át a felnőttképzésig), figyelemmel az informális és nem formális tanulásra is. A reformoknak azon kulcskompetenciák elsajátítását kell célozniuk, amelyekre mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy sikeresen boldoguljon a tudásalapú gazdaságban, mindenekelőtt a foglalkoztathatóság tekintetében, a 4. iránymutatásban szereplő prioritásokkal összhangban. 10. iránymutatás: A társadalmi befogadás előmozdítása es a szegénység elleni küzdelem. (Az Európai Unió Tanácsa: A tagállamok es az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatások.) 3. Helyzetelemzés 3.1. Demográfiai folyamatok A évi népszámlálási adatok szerint a megye lakosainak száma január 1-én fő volt, ami a magyar lakosság (Budapest és Pest megye nélkül) 6,48 %-a. A szomszéd megyék népességi adataival összevetve, a jelzett időpontban Győr-Moson-Sopron megye népessége a legmagasabb, 76,18%-kal haladja meg Vas, 6,17%-kal Fejér, 45,66%-kal Komárom-Esztergom és 27,43%- kal Veszprém megye mutatóját hez képest 4,06%-kal nőtt a lakosság létszáma a megyében. A vizsgált időszakban ( ) az említett megyékkel összehasonlítva csak Győr-Moson-Sopron lakóinak száma bővült, az évi átlagos növekedés 0,36% volt. A kistérségek népességének alakulása változatos képet mutat a megyében. A természetes szaporodás mindegyik kistérségben csökkent, ugyanakkor a belföldi vándorlások különbözetének 10 éves átlaga változatos képet mutat ben 2001-hez viszonyítva a Sopron-Fertődi kistérségek népessége változott a legnagyobb mértékben, meghaladva a megyei átlagot is, 5,7%-kal nőtt, melynek oka a belföldi vándorlás magas aránya. Ugyancsak nőtt a győri és a mosonmagyaróvári kistérségben élők létszáma 4,5, illetve 3,2%-kal. A legnagyobb népesség csökkenés a Kapuvár-Beledi és a Csornai kistérségekben figyelhető meg, ahol a legnagyobb természetes fogyás még elvándorlással is párosult. A megyére az öregedés jellemző és 2011 között folyamatosan csökkent a gyermeknépesség eltartottsági rátája, ezzel szemben az idős népesség eltartottsági rátája a vizsgált időszakban folyamatosan emelkedett, és 2011-ben már magasabb volt, mint a gyermek eltartottsági ráta, ami alátámasztja azt a tényt, hogy a megye lakossága folyamatosan öregszik, amelyet a megyei öregségi index is jól mutat, tehát az idősek fiatalokhoz viszonyított aránya növekszik. A kistérségeket vizsgálva 2010-ben a 60 év felettiek aránya a Csornai és Kapuvár-Beledi kistérségben volt a legmagasabb (23,3 illetve 26,6%). A Mosonmagyaróvári kistérségre a fiatalodás jellemző, a megyében itt a legkisebb a 60 év felettiek aránya (20,4%). 11

12 A megye népessége az elmúlt időszakban kis mértékben növekedett, azonban ez a növekedés nem a gyermekszám emelkedésének köszönhető, hanem a munkahely miatt a megyébe költöző felnőtt lakosságnak, amely egyrészt jó, de másrészről az idősebb korosztály létszámát emeli. A munkaképes korosztály bevándorlásával a gyermek és fiatalkorúak száma is növekszik. Sopronban és térségében jelentős az általános iskolai és középiskolai tanulók számának növekedése is ezen okok miatt. Ezzel szemben nagymértékben növekedett az idős népesség eltartottsági rátája, amelynek szinten tartása, illetve csökkentése lenne a jövő egyik fontos feladata. Fontos lenne a fiatalok megtartása a megyében, illetve ha növekedhetne a gyermeknépesség eltartottsági rátája. Ha az említett két mutatóban nem történik változás, akkor a jövőben a megye munkaképes lakosságának nagy része 60 év feletti lesz. (Széchenyi István Egyetem: Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Koncepció Helyzetfeltárás, november 20-i változat) Gazdaság Alapvetően Győr-Moson-Sopron megye egy gazdaságilag fejlett, dinamikusan növekvő megye, ugyanakkor az eltérő fejlettség és dinamika következtében, illetve a tradicionális és újonnan kialakuló gazdasági kapcsolatrendszerek által lehatárolt gazdasági dimenzióban nem beszélhetünk egy egységes megyei gazdasági térségről. Győr-Moson-Sopron megye napjainkig is egyértelműen ipari régiónak tekinthető. A kilencvenes évek közepén is a legiparosodottabb térségek közé tartozott a Közép-Dunántúl és Észak-Magyarország megyéi mellett; az ipar GDP-ből való részesedése az ezredfordulón 20,2 százalékponttal meghaladta az országos átlagot és 7,2 százalékponttal a Pest megye nélküli megyei átlagot. A bruttó hozzáadott érték közel 50%-át az ipar adta, amelynél csak Fejér megye értéke volt magasabb re jelentősen, 6,4 százalékponttal mérséklődött az ipar dominanciája, de még mindig meghaladja a 40%-ot, amelyet csak Komárom-Esztergomban megye múl felül napjainkban. Az építőipar 4,9%-kal egészíti ki ezt a teljesítményt, aminek köszönhetően a tercier szféra súlya még mindig kevesebb, mint a fele (49,1%) a teljes bruttó hozzáadott terméknek, 7,9 százalékponttal elmaradva a Pest megye nélkül számított megyei és 17,9 százalékponttal az országos átlagtól. Megfigyelhető az agrárszektor további zsugorodása, mely 10 év alatt 0,5 százalékpontot veszített szerepéből, és ben már csak 3,6%-ot ért el, ami az EU27 átlaga körül helyezkedik el. A gazdaság területi koncentrációjára utal, hogy 2009-ben a működő vállalkozások több mint 60%-a a megye három nagyobb városában (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár) található. Ha kistérségükkel együtt nézzük a három várost, akkor a működő vállalkozások koncentrációja közel 85%-os. A nagyfokú koncentráció egyértelmű oka, hogy a letelepedést, majd működést az ipari, építőipari vállalkozások esetében elősegítette a kiépített infrastruktúra, a helyi szakképzett munkaerő jelenléte, valamint a potenciális felvevőpiac közelsége, de a szolgáltató szektorban is a piac és a magas urbanizáltsági szint a megyeszékhelyek, illetve közepes méretű városok felé tereli a vállalkozásokat. (Széchenyi István Egyetem: Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Koncepció Helyzetfeltárás, november 20-i változat). 12

13 3.3. Munkaerő-piaci helyzet 2012 augusztusában a munkanélküliek létszáma fő volt az országban, ami az egy évvel korábbihoz képest 22 ezer fővel kevesebb és 11,9%-os munkanélküliségi rátát eredményezett. A teljes megfigyelt népességre vonatkozó munkanélküliségi ráta értéke 0,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál augusztusában Győr-Moson-Sopron megyét illetően a regisztrált munkanélküliek száma a vizsgált időszakban 9313 fő, mely 1452 fővel kevesebb az előző év azonos időszakához képest. A munkanélküliségi ráta 4,6% volt, mely 0,6 százalékponttal alacsonyabb az előző évhez viszonyítva. Győr- Moson-Sopron megye munkanélküliségi rátája a megyék viszonylatában hosszú ideje a legalacsonyabb, míg a legmagasabb értékkel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendelkezik (23,3%), mely 18,7 százalékponttal magasabb, mint megyénkben. A megyében elsősorban a külföldi befektetőknek köszönhetően a gazdaságban meghatározó szerepet tölt be a gépipar. A térség legdominánsabb vállalata az Audi Hungária Motor Kft., melynél az alkalmazottak létszáma a fejlesztéseknek köszönhetően 2011 szeptemberére elérte a 7000 főt, s 2013-ig várhatóan további 2100 fővel fog gyarapodni a foglalkoztatottak létszáma. A fejlesztések közvetetten is kihatnak a munkaerőpiacra, hiszen a társaság részére bedolgozó és a vele kapcsolatban lévő kis- és középvállalkozásoknál is munkaerő-felvételre lehet számítani. A foglalkoztatás szerkezetében jelentős változások következtek be az elmúlt évtizedben a megyében. Habár Győr-Moson-Sopron az ország egyik legjobban iparosodott térsége a foglalkoztatás szerkezetében erőteljes elmozdulás figyelhető meg a szolgáltatások irányába ben az alkalmazásban állók 48,1%-a dolgozott a tercier szektorban, ami több mint 10 százalékponttal maradt el az országos átlagtól ben már 54,2%, 2010-ben pedig 61,3% volt a szolgáltatási szektorban alkalmazottak aránya, mely már csak 8 százalékponttal marad el az országos átlagtól. Az iparban foglalkoztatottak száma 2012 első negyedévében 47,5 ezer fő volt, alágazatai közül is kiemelkedik a járműgyártás, mely területen dolgozók aránya az előző év azonos időszakához képest 14%-kal 16,2 ezerre növekedett. A gumiipar és a fémipar területén nagyobb, míg az élelmiszeriparban kevesebb volt a foglalkoztatottak létszáma a tavalyi évhez képest. Ezen kívül a megyében és Győrött is jelentős a szállítás, raktározásban dolgozók hányada (14%). (Széchenyi István Egyetem: Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Koncepció Helyzetfeltárás, november 20-i változat) Középfokú oktatás, szakképzés A szakképző intézmények helyzete Győr-Moson-Sopron megye jó hagyományokkal rendelkezik a középfokú oktatásban. A gimnáziumi képzés mellett a szakképzés szakiskolákban, speciális szakiskolákban és szakközépiskolákban folyik. A középfokú oktatás térben erősen koncentrált jellegű: a középiskoláknak több mint fele Győrött koncentrálódik, kínálatával Győr Dunántúl legnagyobb középiskolai centruma. A megye másik jelentős iskolavárosa Sopron, de a szakképzésben Mosonmagyaróvárnak és jelenleg a kisvárosoknak (Kapuvár, Fertőd, Csorna) is meghatározó szerepe van. 13

14 A középfokú oktatási intézményeket január 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át. A gimnáziumokat tankerületi, a szakképző intézményeket megyei irányítással és működtetéssel, fenntartással. A középfokú oktatási feladatok ellátásában az állam mellett jelen vannak az egyházi és magánintézmények is. A középfokú oktatás mellett jelentős szerepe van az átalakulás alatt álló felsőfokú szakképzésnek is. Győr-Moson-Sopron megye most készülő feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és köznevelés-fejlesztési tervének társadalmi véleményeztetésre előkészített változata alapján (későbbiekben: MFT, 2013) egy felsőoktatási szakképző intézményben, 39 állami fenntartású szakképző intézményben, 5 egyházi jogi személy által fenntartott szakképző intézményben, valamint 9 magán fenntartású szakképző intézményben folyik szakképzés. A megyében működő középfokú köznevelési intézmények többsége többcélú intézmény, szakiskolai és szakközépiskolai, több helyütt még gimnáziumi képzést is végez. A középfokú oktatás keretében Győr-Moson-Sopron megyében a szakközépiskolába járók száma a legmagasabb ( fő), a szakiskolákba és speciális szakiskolákba járók száma a legalacsonyabb (6 299 fő). A szakképzésben résztvevők között a szakiskolába járók aránya 33%, a szakközépiskolákba járók aránya 66%. Ez az adat tíz évvel ezelőtt, a 2001/2002. tanévben összesen fő tanulót érintve szakiskolában 35%, szakközépiskolában 65%. Ugyanez az adatsor a nyugat-dunántúli régióban a szakiskolánál 33,2%, a szakközépiskolánál 66,8%. Az adatsorok jól jelzik, hogy bár az elmúlt tíz évben a szakképzési tanulólétszám főről főre emelkedett, az arányok érdemben nem változtak. A legtöbb szakképző intézmény a két megyei jogú városban, illetve Mosonmagyaróváron található. A szakiskolai és szakközépiskolai feladatellátási helyek száma Győrben 39, Sopronban 16, Mosonmagyaróváron 9, a kisvárosokban (Csorna, Kapuvár, Fertőd-Vitnyéd, Pannonhalma) számú táblázat: A szakképző intézmények feladatellátási helyeinek és tanulóinak létszáma Állami fenntartású Állami fenntartású Egyházi fenntartású Magán fenntartású intézmény (KLIK) intézmény (egyéb) intézmény intézmény Település FEH-ek tanulók FEH-ek tanulók FEH-ek tanulók FEH-ek tanulók száma (db) száma (fő) száma (db) száma (fő) száma (db) száma (fő) száma (db) száma (fő) Csorna Fertőd Győr Kapuvár Mosonmagyaróvár Pannonhalma Sopron Vitnyéd Összes (Forrás: KIRSTAT 2012.) 14

15 Az 1. számú táblázat alapján jól látszik, hogy a megye szakképzésében az állami szakképző intézményeknek van meghatározó szerepe. Az egyházi jogi személy által fenntartott feladatellátási helyek száma és az oda járó tanulók száma sem jelentős mértékű. Ugyanakkor a magán fenntartású szakképző intézmények jelentősebb szerepet kapnak a szakképzésben, hiszen a 15 feladatellátási helyen a megyei szakképzésben részt vevő tanulók közel 12%-át látják el. A Helyi Vizuál Regiszter adatai alapján a 14 éves korosztályok számadatait vizsgálva azt látjuk, hogy az szeptember 01. és 1999.augusztus 31. között születettek száma (7700 fő) az ezt következő években folyamatosan emelkedik, s a 2002/2003-as évjáratban eléri a 8439 főt. Ez a növekmény folyamatosan fog megjelenni a középfokú intézményekben. A középiskolai feladatellátási helyek száma 2005/2006-os félévről a 2010/2011- es félévre 9,09%-kal emelkedett. 2005/2006-ban a középfokú oktatásban résztvevő tanulók közül 5736-an szakiskolában (szakmunkásképzőben) tanultak, 2010/2011-re a létszámuk 6342-re emelkedett (+10,56%). Ebben az időszakban a speciális szakiskolai létszám is jelentősen növekedett (+20,7%). Az általános képzést nyújtó és a felsőfokú tanulmányokra eredményesebben felkészítő gimnáziumokban a vizsgált időszak alatt a tanulók száma 12,24%-kal csökkent. A szakközépiskolába járó tanulók száma 10,05%-kal emelkedett. A középfokú oktatásban együttesen 1,78%-kal emelkedett a tanulók száma. Míg az 1990-es évek elején Győr-Moson-Sopron megye a gimnáziumi pozíciói erősítésére törekedett, addig az elmúlt esztendőkben hangsúlyosabbá vált a szakiskolai és a szakközépiskolai képzés. Ebben Győr városa országosan is mintaértékű megoldást választott, amikor csökkentette a gimnáziumi osztályok számát, a szakképzés egyes területeire belépő tanulóknak pedig ösztöndíj rendszert hozott létre. Nem valós kapacitás helyzetet mutat annak vizsgálata, hogy a meghirdetett, jelentkezettek és felvettek aránya miként alakul. Ez inkább azokat a kihívásokat jelzi, hogy az intézményi alapító okiratokban szabályozott férőhelyszámot, a meghirdetett férőhelyszámot és felvehető férőhelyszámot összhangba kell hozni. A párhuzamos képzéseket csökkentve, azokat olyan számosságban és volumenben lenne célszerű megyei szinten megállapítani, hogy az egyes szakmákra jelentkezők száma ne aprózódhasson el intézményenként 6-10 fővel. A megye szakképző intézményeinek kapacitás kihasználtsága elsősorban az állami fenntartásúaké országos összevetésben igen kedvező, nagyon sok intézmény 90% feletti kapacitással működik. A szakiskolák kapacitás kihasználtsága majdnem optimális, 84,31%. Az állami fenntartású szakképző intézményekben 70%-nál alacsonyabb kapacitás kihasználtságú intézmény nem számítva a speciális szakiskolákat mindössze három található, kettő a soproni tankerületben, egy a győri tankerületben. A szakközépiskolák kihasználtsági kapacitása kevésbé kedvező, mint a szakiskolai, itt a mutató 71,36%. Az állami fenntartású szakközépiskolákban két soproni tankerületben található és négy győri tankerületben található intézmény kihasználtsági mutatója marad 70% alatt. 15

16 Munkaerő-piaci elvárások és a szakképzés A szakmunkásképzés jelentősége napjainkban tovább növekszik. A Széll Kálmán Terv egyértelműen rögzíti, hogy a szakképzést a gazdasági szereplők igényeihez kell igazítani, a korábbaknál sokkal jobban figyelembe véve a munkaerő-piaci helyzetet. Nagyrészt ezzel függ össze az is, hogy az oktatás színvonalának, s ennek részeként a szakképzés színvonalának emelése érdekében az állam saját fenntartásába vette a köznevelési és szakképzési intézményeket. Győr-Moson-Sopron megyében 2012-ben a középfokú oktatásban résztvevők száma fő, ebből 32%-a jár gimnáziumba, 68% pedig szakképző intézményekbe. Ebből 46% szakközépiskolába jár, s csak 22%-uk választja a szakiskolai képzést. Összesen tehát egy adott korosztály 78%-a jár érettségit adó képzési formába. A szakképzés erősen koncentrálódik a megyeszékhelyre, a tanulók döntő többsége Győrött tanul. A 2013/2014-es tanév hiányszakmáinak listáját számba véve jól látható, hogy Győr-Moson-Sopron megyében hasonlóan az ország több területéhez a hiányszakmák a következők: ács, épület- és szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, hegesztő, ipari gépész, kőműves és hidegburkoló, szakács, szerszámkészítő, szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő. A vonatkozó rendelet szerint a szakiskolai tanulók a hiányszakmákat érintően tanulmányi ösztöndíjat kaphatnak. Először egységesen havi 10 ezer forint, amely később a tanulmányi eredménytől függően változhat, akár az induló összeg háromszorosa is lehet. A fenti intézkedés azért is fontos, mert Győr-Moson-Sopron megyében több szektor is munkaerőhiánnyal küzd. A Megyei Munkaügyi Központ adatai alapján miközben az utóbbi időszakban viszonylag magas a munkanélküliség közel 15%-os a betöltetetlen álláshelyek száma azért, mert a megfelelően képzett, kvalifikált szakember gárda nem áll rendelkezésre. Az MFT, 2013 összegző kimutatása szerint a munkaerő 75,4%-a a versenyszférában, 24,6%-a pedig a költségvetési szektorban dolgozik. A feldolgozóipar részesedése 37,9%, az oktatásé 9,9%, majd némi lemaradással a kereskedelem, gépjárműjavítás és a humán-egészségügyi, szociális ellátás következik, de jelentős a szállítás, raktározás részesedése is. Az ipari termelés ágazati szerkezetében a gépipar dominál, ezen belül a járműipar kiemelkedő jelentőséggel bír. A költségvetési szektorban 72,1% a szellemi dolgozók aránya, ez a versenyszférában éppen fordítva van, ott 28,4% a szellemi foglalkozásúak és 71,6% a fizikai munkát végzők aránya. A megye szakképzési szerkezete az elmúlt időszakban, elsősorban a TISZK-ek létrehozását követően jelentősebben átalakult, racionalizálódott. A direkt munkaerő-piaci elvárásokon túl olyan képzéseket is célszerű fenntartani, amelyekre kevesebben jelentkeznek, vagy kevéssé kimutatható a munkaerő-pici relevanciája. 16

17 Így ha a kihasználtság nem jó, de olyan hiányszakmákról vagy a szolgáltatáshoz, ipari tevékenységhez kapcsolódó szakmákról van szó, amely területeken bizonyos számú szakemberre és szakember utánpótlásra régiónkban folyamatosan szükség van (megyénkben pl. bádogosra, fogtechnikusra, női szabó, tetőfedő, fodrász, asztalos, fűtésszerelő, lakatos). Ezekben az esetekben a munkaerő-piaci igények felett is fenntarthatóak a képzések, de arányos mértékben, esetleg csak egy-egy centrumban. (MFT, 2013) 2. táblázat: GDP ágazati megoszlása Győr-Moson-Sopron megyében agrár 9,7% mezőgazdaság 3,6% gazdaság és szolgáltatás 29,1% szolgáltatás 49,1% humán 11,0% műszaki 50,2% ipar, építőipar 47,2% A megyei GDP arányok az elmúlt tíz-tizenkét évben jelentősen átalakultak. Bár a megyénk fejlett ipari övezet, a GDP részesedésben a szolgáltatás mégis meghatározóbb mértékű. A mezőgazdaság GDP részesedése majdnem harmadára csökkent, ezt az iskolák szakképzési szerkezete kevéssé követte. A megye szakképzése részben igazodik az ágazati munkaerő-piaci igényekhez. A tanulók létszámadatait a tanterv OKJ szakmacsoporti besorolása alapján vizsgálva látjuk, hogy a képzések a szolgáltatási, gazdasági és műszaki ágazatok irányába tolódnak, követve a munkaerő-piaci helyzetet, elvárásokat. 3. táblázat: OKJ-s tanulószám ágazatonként, ágazat intézményi képzési forma szakközépiskolai a tanulók száma az OKJ a tanterv OKJ szakképesítések szakmacsoporti megszerzésére besorolása felkészítő oktatás alapján számadatai humán műszaki gazdasági-szolgáltatási agrár szakiskolai a tanulók száma a tanterv OKJ szakmacsoporti besorolása alapján Az elmúlt három tanévben tanuló tett sikeres vizsgát, közülük, 8211-en a gépészet szakmacsoportban. Ez az összes sikeresen vizsgázók számának 40%-a. Ebben a szakmacsoportban a 2010/11. tanévtől többszörösére nőtt az eredményesen vizsgázók száma, amely mutatja, hogy a szakképzés követi a munkaerő-piaci igényeket. 4. számú táblázat: Sikeresen vizsgázók száma és aránya szakmacsoport 2009/ / /2012 összesen gépészet kereskedelem-marketing egyéb szolgáltatások vendéglátásidegenforgalom

18 Az OKJ változása, duális képzési rendszer bevezetése A 2012-ben kiadott kormányrendelet új OKJ-s struktúrát hozott létre. A szakképesítések (rész-szakképesítés, elágazás, ráépülés) száma jelentősen, felére csökkent. A szakképesítés szintjei is újra definiálásra kerültek, besorolva az egyes képzési típusokat az alapfokú részképesítéstől a középfokú szakképesítésen át a felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítésekig az ISCED szintekhez. Az új OKJ-s képzések igazodnak a szakképzés szerkezeti átalakulásához, illetve azok megújítása a munkaerő-piaci kereslet figyelembevételével történt. A szakiskolai jelentkezések szakmára történnek, a szakközépiskolai jelentkezés pedig ágazatra, amely intézménytípusban a szakmai érettségi vizsga letétele után kiegészíthető egy vagy két éves szakképzéssel, szakmai végzettség megszerzésével. A szakiskolai képzés 14 éves korban kezdődhet és 3 évig tart, három szakképző évfolyammal. A beiskolázás a kimenetnek megfelelő ágazatra történik. A képzésben a közismereti képzés aránya 33%. A szakközépiskolákban is szabályozásra kerül a közismereti képzés aránya (9-10. évfolyamon 70%, évfolyamon 60%), s a beiskolázás itt is ágazatonként történik. Bevezetésre kerül egy komplex szakmai érettségi vizsga, amely nemcsak továbbtanulásra jogosít, hanem munkakör betöltésére is. A vizsgának hangsúlyos eleme lesz, hogy a követelménymodulokban elsajátított tudást megfelelő kompetenciákkal ötvözze, s a vizsgázókat alkalmassá tegye a piacképes tudásra és munkaformákra. A felsőfokú szakképesítések kikerültek az OKJ-ből és a köznevelési rendszerből, a felsőoktatáshoz kerültek. A duális szakképzés fokozatos bevezetésével már a 9. évfolyamokon elkezdődik a szakmai elméleti és gyakorlati képzés. A korábbihoz képest jelentősen megnövekedett a gyakorlati órák és a nyári gyakorlatok részaránya. Az új képzési struktúra kialakításában és működtetésében a szakképző intézmények és fenntartóik mellett hangsúlyos szerepet kapott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, s annak megyei szervezetei. Mindezek a változások jelentősen érintették és érintik a megye szakképző intézményeinek helyzetét, szerkezetét, programalkotását, képzési rendszerét. Jelenleg egyszerre vannak jelen a kifutó és bevezetésre kerülő új képzési formák, ezért sokfajta formában folyik a szakképzés az egyes évfolyamokon. A szakképzést folytató középfokú iskolák jelenleg következő képzési formákban dolgoznak: o kilencedik évfolyamon a szakmacsoportban folyó gyakorlati oktatás; o tízedik évfolyamon folyó szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás; o a Kt. 27. (4) bekezdés alapján a kerettanterv szerint oktatott előrehozott szakképzés; o az Országos Képzési Jegyzék szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás; o elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás; 18

19 o tizenegyedik (nyelvi előkészítő esetén a tizenkettedik) évfolyamtól kezdődően - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás Térségi Integrált Szakképző Központok A szakképzési intézményrendszert érintette a térési integrált szakképző központok (TISZK) létrehozása. A kormányzat egyes juttatásokat (kiegészítő támogatások, EU-s pályázatokon történő indulási lehetőséget (TÁMOP, TIOP) ehhez a szervezeti formához kötött. Megyénk szakképző intézményei többfajta TISZK-be is szerveződtek. Létrejöttek magán fenntartású, egyházi fenntartású vagy ágazati minisztérium által fenntartott TISZK-ek. Az önkormányzati fenntartású szakképző intézmények megyénkben 3 TISZK-be tömörültek. A SOPRONTISZK Sopron megyei jogú város 5 szakképző intézményének, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Danubius Hotels Szakképző Iskola és Kollégium Alapítvány szakképző intézményeinek tömörülésével jött létre Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság néven. A GYŐRTISZK a város által fenntartott szakképző intézményeket tömörítette, főt meghaladó tanulólétszámmal. A megye szakképzéssel rendelkező városainak (Kapuvár, Csorna, Mosonmagyaróvár) és a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzatnak együttműködésével jött a Győr-Moson-Sopron Megyei Szakképzés-szervezési Társulás. A három TISZK a szakképzésben részt vevő diákok döntő többségét (86,9%) neveli és oktatja. (Lásd az 1., 2., 3. és 4. számú mellékleteket) Az érettségire épülő szakképzésben a szakképző iskolák többsége részt vesz. A képzések szinte valamennyi, összesen 19 szakmacsoportot érintenek. A győri szakképző intézmények igen széleskörűen részesednek az egyes szakmacsoportokban, pl. az informatika vagy közlekedés szakmacsoportokat érintően több intézményegységgel is. A soproni szakképző intézmények elsősorban az informatika, művészet, közlekedés és egyéb szakmacsoportokban, a megyei jogú városok területén kívül működő szakképző intézmények a közlekedés, kereskedelem-marketing, mezőgazdaság szakmacsoportokban érintettek. (Lásd 5. és 6. sz. mellékletek). A szakképzésben résztvevő tanulók között jelentős mintegy 10 %-nyi az érettségire épülő képzésekben résztvevők száma. Mind a 2012/2013. tanévben, mind a következő tanévben mintegy 2000 fő tanulóról beszélhetünk. Döntő többségük nappali rendszerű képzésben vesz részt. A szakképzési törvény úgy szabályoz, hogy megyénként egy fő alatt és fő felett nem hozható létre szakképző intézmény (a szakképzési törvényben előírt integrált szakképző iskolák létrehozásának vonatkozásában megállapított tanulólétszámok biztosítására átmeneti felmentés van érvényben). Megyénkben a TISZK-hez kapcsolódó szakképző intézményeknek a létszámadatai ezt jelenleg nem tudják teljesíteni. A GYŐRTISZK tanulólétszáma meghaladja a lehetséges létszámot, a másik két TISZK tanulólétszámai pedig nem érik el a kívánatos tanulószámot. 19

20 Mindhárom TISZK felhasznált EU-s támogatási forrásokat (mind a TÁMOP, mind a TIOP keretében), ezért fenntartási kötelezettsége van, figyelemmel az indikátorok teljesítésére is 2017-ig vagy 2018-ig. A TISZK-ek létrejötte egy-egy centrumon belül szervezetfejlesztést eredményezet, és a pedagógusokat érintően jelentős számú képzés (humánerőforrás fejlesztés) valósult meg, elősegítve a korábbihoz képest többfajta oktatásszervezési eljárás, pedagógiai módszer alkalmazását. A pedagógus képzések elsősorban a kompetencia alapú képzéshez szükséges tanári kompetenciák kialakítását, növelését célozták. Fejlesztésre, részben racionalizálásra került a szakmastruktúra. A központokban közös pályaválasztási és pályaorientációs rendszer került kialakításra, amely magában hordozza a továbbfejlesztés, optimalizálás lehetőségét. A három TISZK gyakorlatilag kijelölte a három megyei szakképzési centrumot is. A növekvő tanulólétszám lehetővé tenné a jelenlegi törvényben meghatározott tanuló létszámok alapján is a három centrum kijelölését, működtetését. Amennyiben azonban a Vidékfejlesztési Minisztérium a mezőgazdasági képzést folytató szakképzőket saját hatáskörébe vonja, ez a helyzet megváltozhat RFKB, MFKB Az új szakképzési törvény megjelenését követően jelentősen átalakult a szakképzés irányítása is. A korábbi regionális szakképzési és fejlesztési bizottságok helyett megyeiek jöttek létre és október 1. napjától kezdték meg működésüket. Irányításukban a Kereskedelmi és Iparkamara meghatározó szerepet kapott. Az elnököt és a tagokat a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel. A bizottság főbb feladatai: o Kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének irányait és a beiskolázási arányokat rövid és középtávú stratégiáját. o Javaslatot tesz a hiány szakképesítéseket érintő ösztöndíjra. o Közreműködik az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés összehangolásában. o Részt vesz a decentralizált kerettel kapcsolatos és egyéb szakképzési pályázatok kiírásában, értékelésében. o Megkeresésre állást foglal a szakképzést érintő fenntartói döntések megyei munkaerő-piaci kereslettel kapcsolatos kérdésekben. o Közreműködik a pályakövetési és pályaorientációs feladatok megvalósításában. Az újjászervezett MFKB-k először július 31-ig, majd március 31-ig hozták meg döntéseiket az állam által elismert szakképesítésekre és a szakközépiskolák ágazati képzéseire vonatkozóan. 20

21 Az MFKB javaslattételében az munkaerő-piaci igényeket, azaz a gazdaság szempontjait veszi figyelembe. Ez alapján tesznek javaslatot a korlátozás nélkül támogatott, támogatott, illetve a költségvetési hozzájárulásra nem jogosult, nem támogatott képzési formákra Gyakorlati képzés, tanulószerződések helyzete A tanulószerződések száma december 1-jén 3115 db volt, november 30-án pedig 2818 db (a soproni kamara illetékességi területe nélkül a megyében). A létszámcsökkenésnek indokai: az építőipari szakmák iránti érdeklődés visszaesése, a demográfiai adatok változása és a 10+2 éves képzés átalakítása 8+3 évesre. A tanulószerződések számát tovább csökkentheti a VMhez átkerülő 3 megyei iskola is. A néhány nagy, sok tanulót foglalkoztató képzőhely mellett a túlnyomó többség egy-két tanulót képző (általában egyéni) vállalkozás. A tanulószerződések szakmacsoportos vizsgálata azt jelzi, hogy az egyes szakmacsoportokat érintően igen eltérő annak gyakorlata, hogy mely területeken kötöttek, s mely területeken nem kötöttek tanulószerződést. A 2011/2012. és a 2012/2013. tanéveket vizsgálva megállapítható, hogy az alábbi szakmacsoportokban nem kötöttek tanulószerződést: egészségügy, informatika, környezetvédelem-vízgazdálkodás, közgazdaság, mezőgazdaság, művészetközművelődés-kommunikáció, nyomdaipar, oktatás, szociális szolgáltatások, ügyvitel, vegyipar. A legtöbb tanulószerződést a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban, majd gépészet, és az építészet szakmacsoportban kötöttek. Jelen többségénél az iskolai tanműhelyekben folyik, csoportos formában. A magán fenntartású szakközépiskolák a gyakorlati képzést felerészt tanműhelyben, felerészt iskolán kívüli formában, együttműködési megállapodás alapján végzik. 5. számú táblázat: A gyakorlati képzés helyszíne és formája a szakközépiskolákban Iskolában Iskolán kívül térségi integrált szakképző központ együttműkö együttműkö iskolai keretén dési dési Fenntar tanműhelyb tanulószerződé tanulószerződé belül megállapodá megállapodá tó en, ssel csoportos ssel egyéni működő s alapján s alapján csoportos formában formában központi csoportos egyéni formában képzőhely formában formában en, csoportos formában Összes en Állami Egyházi Magán Állami 66% 0% 5% 8% 4% 18% 100% Egyházi 100% 0% 0% 0% 0% 0% 100% Magán 52% 0% 23% 25% 0% 0% 100% (Forrás: KIRSTAT, 2012.) 21