Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
|
|
- Antal Fülöp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége január 1-jén 9 millió 856 ezer fő volt, 3,4%-kal kevesebb, mint az ezredfordulón. on az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit jellemező természetes szaporodás megállt. jelenlegi területén 1981-ben éltek a legtöbben, azóta a népesség száma folyamatosan csökken (többen halnak meg, mint ahányan születnek). Ennek legfőbb oka az alacsony termékenység, amelyhez európai mércével mérve magas szinten állandósult halandóság párosul. 1. ábra A népesség számának változása január január 1-hez képest Borsod-Abaúj-Zemplén az ország második legnépesebb megyéje. A népsűrűsége 2015 elején 92 fő/km 2, alacsonyabb az országos átlagnál (106 fő/km 2 ). A népességét az 1980-as évek elejéig erőteljes növekedés, ezt követően fogyás jellemezte. A természetes fogyás Borsod-Abaúj- Zemplénben 1992-től jellemző. A lakónépessége január 1-jén 667,6 ezer fő volt, 11%-kal kevesebb, mint az ezredfordulón. A népesség számát az alacsony születésszám, a magas halandóság mellett a vándorlási veszteség is nagymértékben csökkentette év elején a megye népességének 24%-a Miskolcon, 35%-a a többi városban, 41%-a községben élt. A megyében nőtt a népesség átlagéletkora az ezredfordulóhoz képest, a férfiaknál 35,9-ről 38,7 évre, a nőknél 40-ről 43,4 évre. Míg 2001 elején ezer férfire 1095 nő jutott, addig 2015-ben tábla Borsod-Abaúj-Zemplén megye népessége nemenként január 1-jén Megnevezés Férfiak Nők Összesen A férfiak aránya, % 47,7 47,7 A nők aránya, % 52,3 52,3 Ezer férfira jutó nők száma
2 Változott a népesség korösszetétele is. A népesség öregedését jelzi, hogy 2001 elejéhez képest a gyermekkorúak hányada csökkent, az aktív és az időskorúaké nőtt. A népesség öregedési folyamata felgyorsult. Az öregedési index 1 értéke Borsod-Abaúj- Zemplénben, Budapesten és a megyék többségében (Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével) 100 fölötti, országosan 124. A megyében a gyermekkorúak aránya magasabb, az aktív és időskorúaké alacsonyabb az országos átlagnál. 2. tábla Borsod-Abaúj-Zemplén megye korösszetétele, eltartottsági rátája, öregedési indexe, január 1. Év Korösszetétel, % Gyermek népesség eltartottsági rátája Idős népesség eltartottsági rátája Eltartott népesség rátája 2 Öregedési index ,9 66,7 14,4 28,4 21,6 50,0 76, ,7 67,2 17,1 23,4 25,4 48,7 108,6 Az eltartási ráta kisebb, mint az ezredfordulón, ezen belül a gyermekkorúaké mérséklődött, az időskorúaké pedig emelkedett. A férfiak és a nők számát korcsoportonként vizsgálva 45 év alatt férfitöbblet, az ennél idősebbeknél nőtöbblet jellemző, ami az életkor előrehaladtával egyre meghatározóbb. A éves korcsoportban több mint kétszerese, a 90 éves és idősebbek között már 3,4-szerese a nők száma a férfiakénak. 2. ábra A népesség nem és életkor szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében január 1-jén Éves Férfi Nő Férfitöbblet Nőtöbblet Fő A lakosság családi állapot szerinti összetétele lényegesen megváltozott az ezredfordulóhoz képest mind a férfiaknál, mind a nőknél: a nőtlenek, hajadonok és az elváltak aránya emelkedett, a házasoké csökkent, az özvegyeké változatlan maradt. A 15 éves és idősebb népesség 34%-a nőtlen, hajadon, 41%-a házas, 12%-a özvegy és 12%-a elvált családi állapotú volt január 1-jén a megyében. 1 Az idős népesség (65 x éves) a gyermeknépesség (0 14 éves) százalékában. 2 A gyermek (0-14) és az idős népesség (65-x) a éves népesség százalékában. 2
3 Borsod-Abaúj-Zemplén 16 járása közül a Miskolci a legnépesebb, 2015 év elején itt élt a megye népességének 36%-a, ezt a Kazincbarcikai és az Ózdi követte. Az ezredfordulóhoz képest minden járásban csökkent a lakónépesség száma, legnagyobb mértékben a Sátoraljaújhelyi, a Sárospataki, a Tokaji, az Ózdi és a Kazincbarcikai járásban. A népesség korösszetétele is jelentős területi eltéréseket mutat. A gyermekkorúak aránya az Encsi járásban 21%, az Edelényiben, a Szikszóiban és a Cigándiban is 19%, viszont a Tokajiban 13%. Az időskorúak aránya a Mezőkövesdi járásban a legmagasabb, 20%. A járások felében a gyermekkorúak aránya magasabb az időskorúakénál, különösen az Encsi járásban, ezzel ellentétben a Mezőkövesdi járásban az időskorúak száma közel másfélszerese a gyermekkorúaknak. 3. tábla Lakónépesség Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban, január 1. A lakónépesség Járás változása, Eltartott Öregedési év népesség száma, fő év népesség aránya index elejéhez, rátája % Cigándi ,5 18,8 65,9 15,2 81,0 51,7 Edelényi ,3 19,1 65,5 15,4 80,8 52,8 Encsi ,2 21,0 65,8 13,2 62,9 52,1 Gönci ,0 17,5 67,2 15,3 87,4 48,9 Kazincbarcikai ,1 14,8 67,9 17,3 116,5 47,2 Mezőcsáti ,4 17,6 67,9 14,5 82,7 47,3 Mezőkövesdi ,8 13,5 66,5 19,9 147,0 50,3 Miskolci ,2 14,7 67,5 17,7 120,3 48,1 Ózdi ,1 17,3 65,1 17,5 101,2 53,5 Putnoki ,7 16,4 67,6 16,0 97,7 47,9 Sárospataki ,0 13,7 68,6 17,7 129,4 45,8 Sátoraljaújhelyi ,9 13,8 68,5 17,6 127,6 45,9 Szerencsi ,4 16,1 67,2 16,7 103,6 48,8 Szikszói ,6 19,1 66,6 14,3 75,0 50,2 Tiszaújvárosi ,4 15,6 69,1 15,3 98,1 44,8 Tokaji ,8 12,9 68,8 18,4 142,8 45,4 Összesen ,4 15,7 67,2 17,1 108,6 48,7 Az élveszületések és a termékenység jellemzői Az élveszületések hullámzó, de alapvetően csökkenő tendenciája az országoshoz hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplénben is megfigyelhető. A II. világháborút követően 1954-ben a Ratkó korszakban született a legtöbb, 17,5 ezer gyermek a megyében. Az ezt követő időszakban egészen 1965-ig folyamatosan mérséklődött, ekkor 11,9 ezer gyermek látta meg a napvilágot. Ezt a visszaesést még szerény mértékű növekedés követte egészen az 1970-es évek közepéig, azóta szinte folyamatos csökkenésnek lehetünk tanúi ben 7131 gyermek jött világra, ami 7,2%-kal több mint 2013-ban, viszont kevesebb, mint fele az évinek. Borsod-Abaúj-Zemplénben a nyers élveszületési arányszám ig 20 ezrelék felett volt, 1965-ben 15,6 ezrelékre süllyedt. A hetvenes évek közepén a demográfiai hullám csúcsán az ötvenes években született nagy létszámú generáció szülőképes korba lépett, ennek hatására a mutató 18,7 ezrelékre javult. Ez a kedvező születési arány azonban nem maradt tartós. Az as évek közepén lépett szülőképes korba ugyanis az 1960-as évek első felében született alacsony létszámú korosztály, így változatlan termékenység esetén is kevesebb gyermek születése volt 3 Az ezer lakosra jutó élveszületések száma. 3
4 várható, mint egy évtizeddel korábban. Az 1990-es évek második felében léptek szülőképes koruk legtermékenyebb időszakába egy nagy létszámú korosztály a hetvenes évek gyermekei, emiatt számítani lehetett az előző évekhez képest a nagyobb születésszámra. Ezek a várakozások azonban nem teljesültek. A születési arányszám 1995 és 2013 között 12,4 ezrelékről 9,8 ezrelékre apadt. Pozitív változás, hogy 2014-re ez 10,6 ezrelékre emelkedett. A megyében az ezer lakosra jutó születések száma minden évben meghaladta az országos átlagot 1960 és 2014 között. 4. tábla Az élveszületések alakulása A születések száma Az ezer lakosra jutó születések száma Év Borsod-Abaúj- megye az országos Borsod-Abaúj- Zemplénben %-ában Zemplénben ,3 18,6 14, ,1 15,8 13, ,0 15,6 13, ,9 16,1 13, ,5 16,5 14, ,6 18,7 18, ,2 15,1 13, ,3 13,6 12, ,4 13,9 12, ,4 12,4 10, ,6 11,1 9, ,4 10,9 9, ,6 10,2 9, ,4 9,7 9, ,4 9,6 8, ,4 9,8 9, ,5 9,8 9, ,8 10,6 9,3 A teljes termékenységi arányszám 4 hazánkban 2014-ben 1,41 volt, ami messze elmarad a népesség reprodukálásához szükséges 2 körüli mutatótól. 5. tábla A teljes termékenységi arányszám alakulása Év Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,40 2, ,26 1, ,06 1, ,12 1, ,85 1, ,63 1, ,48 1, ,47 1, ,53 1, ,54 1, ,69 1,41 A megyében a teljes termékenységi arányszám az elmúlt évtizedek csökkenő tendenciája mellett is mindig magasabb volt az országos átlagnál. A évi adatok alapján a szülőképes korú (15 49 éves) nők termékenysége a megyék között Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a legmagasabb, ezt Szabolcs-Szatmár-Bereg (1,59) követte. 4 Azt mutatja meg, hogy hány gyermeke születne egy nőnek akkor, ha az adott év korszerinti termékenységi viszonyai tartósan megmaradnának. 4
5 A szülő nők életkora A családalapítási szokásokat hosszú időszakon keresztül a fiatalkori házasságkötés és a fiatalon vállalt anyaság jellemezte. Ritkán fordult elő akaratlagos gyermektelenség. Az utóbbi évtizedekben ezen a téren alapvető változások történtek. Növekedett a nők iskolázottsága, egyre jobban kitolódott a szülési kor, a családdal, gyermekvállalással kapcsolatos felfogás megváltozott. Mindez a termékenység csökkenéséhez vezetett. Az 1980-as évek elejéig hazánkban elsősorban a 30 év feletti nők termékenysége csökkent. A éveseknél nőtt, a éveseknél és a éves korosztálynál érdemben nem változott a szülési gyakoriság (ezer nőre jutó élveszületések száma). Ez a tendencia érvényesült a megyében is. A legtöbb szülő nő az anyák négytizede továbbra is éves volt. A 30 év felettiek szülési hajlandósága visszaesett. Az 1980-as évek elejétől megváltozott a helyzet. Csökkenni kezdett a 20 évesnél fiatalabbak gyermekvállalási hajlandósága. Az előző évtizedekben legnagyobb termékenységű korosztály, a évesek szülési gyakorisága 1990-ig kissé, ezt követően jelentősen mérséklődött, részarányuk a szülő nők között 2014-re 14%-ra csökkent. A szülő nők legnagyobb része (31%-a) már a éves korosztályból került ki. A szülési kor folyamatos kitolódását mutatja, hogy 2014-ben a szülő nők 54%-a 29 évesnél idősebb volt. Év Az élveszületések megoszlása a szülő nők életkora szerint éves 6. tábla (százalék) Összesen Borsod-Abaúj-Zemplén ,2 16,2 38,9 25,5 12,9 5,3 1,3 100, ,4 17,2 42,5 27,4 8,8 3,0 0,8 100, ,3 15,5 38,9 27,6 12,2 4,7 0,8 100, ,2 12,3 31,1 33,0 16,1 6,0 1,4 100, ,3 13,8 21,6 26,8 24,8 10,8 1,9 100, ,2 14,1 22,0 25,0 24,8 11,5 2,3 100, ,3 13,5 22,6 25,0 24,9 11,4 2,3 100, ,4 15,7 22,7 25,1 22,0 11,9 2,2 100, ,2 15,2 22,6 25,1 22,8 11,8 2,4 100, ,1 14,9 41,1 26,7 11,8 4,4 1,1 100, ,2 14,3 41,1 29,9 10,5 3,3 0,7 100, ,2 12,1 39,4 27,9 13,9 5,6 0,9 100, ,1 7,9 29,0 36,6 19,0 6,1 1,4 100, ,1 5,8 14,0 27,8 34,9 14,9 2,6 100, ,1 5,8 13,9 26,5 34,2 16,7 2,9 100, ,1 6,0 14,1 25,9 32,9 17,9 3,0 100, ,1 6,4 14,4 25,6 31,2 18,9 3,4 100, ,1 6,5 14,5 25,2 30,7 19,4 3,6 100,0 Figyelmet érdemel, hogy a megyében a szülő nők között az országosnál magasabb a 25 év alattiak, és alacsonyabb az ennél idősebbek aránya. A korosztályos termékenységi arányszámok idősorai tükrözik a szülési gyakoriság változását. Borsod-Abaúj-Zemplénben 1980 és 2014 között a 20 év alatti nők termékenysége kétharmadára, a éveseké ennél nagyobb arányban, 42%-ra csökkent. Az utóbbi években a éveseknél a legmagasabb a szülések gyakorisága (2014-ben 89 ezrelék). Az előbbiekkel ellentétben a évesek termékenysége 1980-hoz képest több mint kétszeresére, a éveseké közel 2,5-szeresére emelkedett. Mindez nem tudja kiegyenlíteni a fiatalabb generációk termékenységének csökkenését. A termékenység a fiatalabb nőknél magasabb a megyében, mint országosan: 2014-ben a éveseknél 2,3-szerese, a éves korosztályban 1,7-szerese volt. A 30 évnél idősebb korcsoportokban már fordított a helyzet, országosan magasabb a termékenység szintje. 5
6 A szülőképes korosztály egészét tekintve Borsod-Abaúj-Zemplénben magasabb a szülések gyakorisága: 2014-ben ezer éves nőre 46,7 élveszületés jutott, míg országosan 39,7. Az ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületés Ezer Év éves nőre jutó élveszületés Borsod-Abaúj-Zemplén 1960* 66,6 180,5 124,1 66,7 32,9 4,8 73,8 1970* 61,5 185,3 117,4 58,6 23,7 3,0 64, ,0 173,2 104,8 39,7 13,7 1,7 61, ,6 173,8 125,6 46,6 16,8 1,8 57, ,3 92,4 106,8 58,8 22,2 2,1 46, ,4 62,6 82,7 72,4 31,9 2,8 42, ,7 63,6 75,6 73,9 32,9 3,4 41, ,7 67,6 83,3 75,8 31,0 3,4 42, ,4 67,8 83,1 70,1 32,1 3,3 42, ,7 73,0 89,2 82,0 34,6 3,7 46, ,5 159,2 105,6 52,9 25,0 3,6 58, ,0 159,3 110,3 51,4 18,4 2,2 56, ,0 158,6 100,0 40,9 13,7 1,5 57, ,5 147,2 115,4 46,6 16,4 1,6 49, ,4 69,6 93,1 55,3 19,8 1,7 38, ,9 40,1 73,9 77,0 35,4 3,6 37, ,0 39,0 69,9 76,3 37,1 3,9 37, ,2 41,9 77,9 81,5 39,3 4,1 38, ,1 41,9 76,1 80,1 39,9 4,4 38, ,1 43,5 77,6 86,0 42,5 4,7 39,7 7. tábla * A népszámlálás korcsoportos adataival számolva. Járásonként a éves nőkre jutó élveszületések száma kiemelkedően magas az Encsi járásban, ahol ezer szülőképes korú nőre 2014-ben 72 élveszületés jutott, ami az ország összes járása között is a legmagasabb. Az országos átlagot a megye 16 járása közül 13 meghaladta. 3. ábra Ezer éves nőre jutó élveszületések száma járásonként,
7 Az élveszületési sorrend Az év folyamán született gyermekek sorrend szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a gyermekek milyen hányada született első, második, harmadik, stb. gyermekként. Ennek értéke azt fejezi ki, hogy átlagosan hányadik gyermeküket hozzák világra az anyák. Az első és másodszülöttek dominanciája hosszú ideje jellemzi a magyar termékenységi viszonyokat. A gyermekek legnagyobb hányada első vagy másodszülöttként látja meg a napvilágot, az élveszületési átlag azonban már a hetvenes években kettő alá süllyedt (országosan 2014-ben 1,91 volt). Borsod-Abaúj-Zemplénben az 1990-es évektől új jelenség figyelhető meg: a termékenység mérséklődésével a születési sorrend átlaga emelkedni kezdett. A fiatalok termékenységének visszaesése következtében csökkent az első és a másodszülöttek aránya, ezzel nagyobb súlyt adva a magasabb sorszámú születéseknek, megemelve a születési sorrend átlagát. Az élveszületési sorrend átlaga a évi 2,01-ről 2014-re 2,17-re nőtt. Az első- és másodszülöttek aránya Borsod-Abaúj-Zemplénben az országos átlagnál alacsonyabb, míg a nagyobb születési sorszámú gyermekeké magasabb. A szülő nők családi állapota Az 1970-es években még általános gyakorlat volt, hogy az anyák döntő többsége fiatal korban történt házasságkötés után, éves korában hozta világra első gyermekét. A házasságon kívüli gyermekvállalás ritkán fordult elő. Az utóbbi időszak változásai közé tartozik a házasságon kívüli születések arányának emelkedése. A születésszám jelentős csökkenése ellenére nőtt a házasságon kívüli születések száma. Hazánkban 2014-ben már a gyermekek 48%-a házasságon kívül született. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2014-ben a gyermekek 62%-a született házasságon kívül. Legszembetűnőbb a hajadonok gyermekvállalásának folyamatos növekedése, míg 1990-ben a gyermekek 11%-át hajadonok hozták világra, addig 2014-ben 58%-át. 8. tábla A szülő nők megoszlása családi állapot szerint (százalék) Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen Borsod-Abaúj-Zemplén ,3 92,8 0,2 0,7 100, ,4 91,3 0,2 1,2 100, ,9 86,6 0,5 2,0 100, ,0 69,3 0,7 3,9 100, ,8 48,2 0,4 4,5 100, ,8 44,9 0,5 4,8 100, ,9 42,2 0,4 4,5 100, ,8 39,6 0,3 4,4 100, ,5 37,7 0,3 3,6 100, ,5 94,6 0,2 0,7 100, ,4 92,9 0,3 1,5 100, ,7 86,9 0,4 3,0 100, ,5 71,0 0,4 4,2 100, ,7 59,2 0,3 4,8 100, ,3 57,7 0,3 4,6 100, ,6 55,5 0,3 4,7 100, ,6 53,8 0,2 4,4 100, ,2 52,4 0,2 4,2 100,0 7
8 2014-ben a megye minden járásában a gyermekek kevesebb, mint fele született házasságban. A járások között a szülő nők családi állapotában jelentősek a különbségek. Míg a Tiszaújvárosi járásban a gyermekek 48%-a született házasságban, addig az Ózdiban csupán 22%-a. A szülő nők iskolai végzettsége Az utóbbi évtizedekben on a lakosság iskolázottsági szintje számottevően javult. Általános jelenség, hogy az iskolázottság növekedése a termékenység csökkenésének irányába hat. A tanulási időszak meghosszabbodása miatt a fiatalok később önállósulnak, a házasság és a családalapítás ideje kitolódik. Az objektív feltételek változása mellett a társadalmi normák és elvárások is átalakultak, ami kihat az életmódra. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az első gyermek születésének időpontja a korábbi évek gyakorlatához képest későbbre tolódik, így a nagyobb születésszámú gyermek világrajövetelének esélye csökken. Különböző ismérvek alapján vizsgálva a születések számát, az országos és megyei adatokat összevetve a legszembetűnőbb különbségeket az iskolázottság tekintetében tapasztalhatjuk. A szülő nők között az országosnál kisebb a megyében a magasabban iskolázottak aránya. Míg Borsod-Abaúj-Zemplénben 2014-ben a szülő nők 20%-a volt felsőfokú végzettségű, addig országosan 33%-a. A gimnáziumi, illetve szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők hányada a megyében 25%, országosan 31%. A 8 osztálynál kevesebbet végzett szülő anyák aránya 6,6%, több mint háromszorosa az országosnak. Hasonló a helyzet a 8 általánost végzetteknél: a megyében hányaduk 1,8-szerese a hazai átlagnak. (Meg kell jegyezni, hogy a évi népszámlálás adatai szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben összességében a nők iskolázottsági szintje is alacsonyabb az országosnál.) 9. tábla Év Kevesebb mint 8 általános iskola A szülő nők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általános iskola Szakmunkás, ill. szakiskola Gimnázium, ill. szakközépiskolai érettségi Felsőfokú végzettség Ismeretlen (százalék) Összesen Borsod-Abaúj-Zemplén ,8 48,5 6,1 19,3 3,3 0,0 100, ,1 36,2 14,4 29,7 6,5 0,0 100, ,2 29,5 22,5 28,9 9,0 100, ,0 32,7 21,5 24,0 9,7 0,0 100, ,9 31,4 13,6 25,5 20,2 0,4 100, ,0 32,6 13,0 25,4 20,5 0,5 100, ,3 33,9 12,3 24,2 20,6 0,7 100, ,1 36,0 11,8 24,8 18,8 0,4 100, ,6 35,5 12,7 25,0 19,5 0,6 100, ,0 50,3 7,4 21,5 4,7 0,0 100, ,0 38,6 15,3 30,2 9,0 0,0 100, ,8 28,9 22,4 31,8 12,1 0,0 100, ,6 23,9 24,6 31,6 15,1 0,2 100, ,4 17,4 14,2 31,8 33,5 0,8 100, ,3 17,8 13,6 31,3 33,8 1,1 100, ,2 18,5 13,2 31,3 33,8 0,9 100, ,1 19,4 13,0 30,8 33,6 1,0 100, ,0 19,5 13,1 31,0 33,4 0,9 100,0 A szülő nők legmagasabb iskolai végzettséggel a megyében a Miskolci és a Tiszaújvárosi járásban rendelkeztek, legkevésbé az Encsi, Cigándi és Edelényi járásokban élő szülő nők iskolázottak. 8
9 A szülő nők gazdasági aktivitása Az elmúlt évtizedekben átalakult a gazdaság és ezzel együtt a foglalkoztatás szerkezete. Jelenleg a magyar társadalmat nemzetközi összehasonlításban az alacsonyabb foglalkoztatottsági szintű országok közé tartozik. Borsod-Abaúj-Zemplénben a foglalkoztatott anyák aránya 2014-ban 42% volt, 24 százalékponttal alacsonyabb, mint országosan. A megyében az országos átlaghoz képest magasabb az inaktív, valamint az eltartott szülő nők aránya. A megyén belül is eltérés figyelhető meg a szülő nők gazdasági aktivitásában, a Tiszaújvárosi járásban a foglalkoztatottak aránya 56% volt, ezzel szemben az Encsiben 24%. 4. ábra A szülő nők megoszlása gazdasági aktivitás szerint járásonként, 2014 Terhességmegszakítás on a terhességmegszakítások száma 2001 és 2014 között szinte folyamatosan visszaesett. Borsod-Abaúj-Zemplénben ingadozásokkal tarkítva csökkenő tendenciát mutat. A megyében 2001 és 2014 között számuk 2003-ban volt a legmagasabb, 4806 és 2014-ben a legalacsonyabb, A száz élveszületésre jutó terhességmegszakítások száma 50 feletti 2010-ig, ezt követően már 50 alatti, 2014-ben ben a megyében a művi vetélésen átesett nők 23%-a éves, 21%-a éves, 18%-a éves, 16 16%-a 19 év alatti, valamint éves, 6,4%-a 40 éves illetve ennél idősebb volt. Halálozás A halálozások száma on 1993-ban volt a legmagasabb (150 ezer) ezt követően folyamatosan mérséklődött, 2011-ben 130 ezer alá csökkent ben an haltak meg, ami tízezer lakosra számítva 128 halálozást jelent. A halálozási ráta három évtizeden át ezrelék között mozgott, az utóbbi két évben 13 ezrelék alatti volt. Borsod-Abaúj-Zemplénben a halálozások száma az 1980-as évektől szinte majdnem minden évben 10 ezer felett alakult (1993-ban és 1994-ben meghaladta a 11 ezret), majd 2008-tól folyamatosan 10 ezer alatti volt, igaz a népesség száma is csökkent. 9
10 A halálozások és a halálozások ezer lakosra jutó száma 10. tábla Halálozások száma Borsod-Abaúj- Halálozások ezer lakosra jutó száma Év Borsod-Abaúj- Zemplén az Borsod-Abaúj- Zemplén ország %-ában Zemplén ,6 9,4 10, ,4 10,0 11, ,7 12,1 13, ,2 13,8 14, ,4 13,0 13, ,6 14,3 13, ,4 14,0 12, ,4 14,0 13, ,6 14,2 12, ,6 14,3 12,8 Borsod-Abaúj-Zemplénben a kilencvenes évek első felében a halálozások ezer lakosra jutó száma több éven keresztül 14 ezreléknél magasabban alakult. A mélypontot jelentő 1993-as évben 14,9; 1994-ben 14,5 volt a nyers halálozási arányszám, majd 1995-től kezdve a mutató értéke 14 ezrelék alatt maradt. A legkedvezőbb 2001-ben volt a halandóság mértéke, majd ezt követően újra emelkedésnek indult, 2014-ben 14,3 ezrelék től a halálozási arányszám a megyében magasabb volt, mint országosan. Járásonként 2014-ben a halálozások szintje a Tokaji járásban volt a legmagasabb, ezt követően a Mezőkövesdiben. Ez természetesen összefüggésben van a népesség korösszetételével, ebben a két járásban legnagyobb az idős népesség aránya. 7. ábra A halálozások ezer lakosra jutó száma járásonként, 2014 Megyei átlag A születéskor várható átlagos élettartam fokozatosan emelkedett. Borsod-Abaúj-Zemplénben egy 2014-ben született kislány várhatóan 77,62 év, fiú társa 69,72 év átlagos élettartamra számíthat. A javuló adatok ellenére is a megyék között a férfiaknál Borsod-Abaúj-Zemplénben a legalacsonyabb, a nőknél is csak Békés megyében kedvezőtlenebb a mutató értéke. 10
11 Születéskor várható átlagos élettartam 5. ábra Csecsemőkorban napjainkban lényegesen kevesebben halnak meg, mint a korábbi évtizedekben. Az ezredfordulót követő években a csecsemőhalálozások száma Borsod-Abaúj- Zemplénben között változott ben 42 egy éven aluli gyermek halt meg ben on a halálozások 50%-át a keringési rendszer betegségei, 26%-át a daganatok, 5,5%-át a légzőrendszer betegségei, 5,1%-át az emésztőrendszer, valamint 4,7%-át külső okok okozták. Borsod-Abaúj-Zemplénben az országosnál magasabb a keringési, a légző-, és az emésztőrendszer betegségei következtében meghaltak aránya. Év A meghaltak aránya haláloki főcsoport szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2014 Fertőző és élősdiek okozta betegségek Daganatok A keringési rendszer betegségei A légzőrendszer betegségei Az emésztőrendszer betegségei A morbiditás és mortalitás külső okai Egyéb halálokok 11. tábla (százalék) Összesen ,5 21,2 52,6 5,8 7,2 5,9 6,9 100, ,3 22,6 51,6 6,5 6,6 5,8 6,5 100, ,4 23,0 50,8 7,5 5,7 4,7 7,9 100,0 A megyében a nőknél jóval több a keringési rendszer betegségeinek következtében meghaltak aránya, mint a férfiaknál, a többi kiemelt leggyakoribb haláloki főcsoportnál a férfiak hányada a magasabb. 11
12 A halálozások megoszlása a leggyakoribb haláloki főcsoportok szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben, ábra Házasságkötés on a házasságkötések száma 2010-ben érte el a mélypontját. A csökkenés ezt követően megállt, 2014-ben a megkötött 38,8 ezer házasság 4,9%-kal meghaladta az előző évit. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2001 és 2013 között ingadozásokkal tarkítva csökkent a házasságkötések száma ben az előző évinél 13%-kal több, 2404 pár járult az anyakönyvvezető elé. E jelentős növekedés ellenére 2014-ben a megyében ezer lakosra 3,6, országosan 3,9 házasságkötés jutott. 8. ábra A házasságkötések és a válások alakulása Borsod-Abaúj-Zemplénben 2014-ben Borsod-Abaúj-Zemplénben a férfiaknál a legnagyobb arányban (28%) a évesek, a nőknél (33%) a évesek kötöttek házasságot. 12
13 Válás on a válások száma az 1980-as évek második felében volt a legmagasabb, amit az 1990-es évek elején először mérséklődés, majd ingadozás követett. A 2011-től indult csökkenés folytán 2014-ben 19,6 ezer válás történt, ami 18%-kal kevesebb, mint 2010-ben. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2014-ben 1209 házasságot bontottak fel, az ezredforduló óta a legkevesebbet. Ezer lakosra 1,8 válás jutott, ami közel azonos az országos átlaggal. A megyében ezer házasságkötésre 503 válás jutott, 4 évvel korábban 793. A csökkenés egyik oka, hogy egyre többen választják a házasság helyett az együttélést, és ezeknek a kapcsolatoknak a felbomlása a válásokban nem jelenik meg. Belföldi vándorlás Borsod-Abaúj-Zemplén népességét a természetes fogyás mellett jelentős vándorlási veszteség is csökkenti, azaz többen költöznek el a megyéből, mint ahányan idejönnek. Ez a tendencia már évtizedek óta megfigyelhető. A megyében 2014-ben 4082 fős országosan a legnagyobb belföldi vándorlási különbözetet regisztráltak. Az ezredforduló óta minden évben 2000 főt meghaladó negatív vándorlási egyenleg volt jellemző, ami következtében összességében több mint 60 ezer fővel fogyott a megye lakossága. 9. ábra Borsod-Abaúj-Zemplén megye belföldi vándorlási különbözete Borsod-Abaúj-Zemplénből más megyébe, illetve Budapestre 14,2 ezer fő vándorolt el 2014-ben, 36%-uk a fővárosba, 12%-uk Pest megyébe. Borsod-Abaúj-Zemplénbe más megyéből, illetve Budapestről irányuló belföldi vándorlás következtében 10,1 ezren érkeztek, 30%-uk a fővárosból, egyaránt 11%-uk Heves, Szabolcs- Szatmár-Bereg, illetve Hajdú-Bihar megyéből. 13
14 12. tábla Belföldi vándorlás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében életkor szerint, 2014 Korcsoport, év Állandó Ideiglenes 5 oda- el- oda- el- vándorlás Vándorlási különbözet X Összesen Borsod-Abaúj-Zemplénben 2014-ben minden vizsgált korcsoportban negatív a vándorlási egyenleg. Különösen a fiatalabb korosztályokban (gyermek és fiatal aktív korúak) több az elvándorlók száma, mint az idevándorlóké. A megye minden járását belföldi vándorlási veszteség jellemezte 2014-ben. Az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási egyenleg járásonként, ábra Az ezer lakosra jutó vándorlási veszteség a Sárospataki járásban (-16) volt a legmagasabb, ezt követően a Putnokiban (-13) és a Gönciben (-11). Az adminisztratív nyilvántartásokból rendelkezésre álló adatok alapján 2014-ben Borsod- Abaúj-Zemplénből 2461 magyar állampolgár vándorolt külföldre és külföldről 1160 magyar állampolgár vándorolt a megyébe. 5 A vonatkozó évi LXVI. törvény szerint az ideiglenes vándorlások számába azok is beleértendők, akik bizonyos időtartam után nem hosszabbítják meg tartózkodási helyüket és emiatt azt automatikusan törlik. Ez az időtartam 2006-ban kettőről öt évre módosult. 14
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám
Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL
TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék
RészletesebbenNemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások
11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6
RészletesebbenA termékenység területi különbségei
2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4
Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA
Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről
RészletesebbenNyugdíjak és egyéb ellátások, 2013
Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők
RészletesebbenA foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai
2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7
RészletesebbenMunkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ
Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban
RészletesebbenJÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS
JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3
Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6
RészletesebbenLUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI
Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóság 1. számú melléklet LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Másodlagos publikálás, valamint az adatok más felhasználó részére történő átadása csak
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4
Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6
Részletesebben2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr
Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3
Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 510 millió fő, amelynek 1,9%-a élt Magyarországon 2016 elején. Hazánk lakónépessége
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Darida Zsuzsa köztisztviselő 2013. június 27. Felülvizsgálva: 2015. június 25. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenNyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007
MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.
RészletesebbenBARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...
RészletesebbenA kistelepülések helyzete az Alföldön
A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős
RészletesebbenA CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2
A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének
RészletesebbenVukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében
Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A
RészletesebbenTársadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal
Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,
RészletesebbenFEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony
FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan
Részletesebben11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK
11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2
Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2
Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...
RészletesebbenNYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS
8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok
Részletesebben2.1.1 Demográfiai folyamatok
2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. augusztus 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7
Részletesebben5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.
A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...
RészletesebbenBÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti
RészletesebbenLAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN
RészletesebbenM agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának
JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának főbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze. NÉPESSÉG
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt
RészletesebbenAz egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi
Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5
RészletesebbenA MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián
A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták
RészletesebbenSALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.
1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...
RészletesebbenJelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről
Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*
JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit
RészletesebbenLAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG
LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. PANNONHALMA KISTÉRSÉG A MikroLEF 27 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.
RészletesebbenÖregedés és nyugdíjba vonulás
7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség
RészletesebbenBARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA
Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV
MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265
RészletesebbenA gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával
Földházi Erzsébet A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Magyarországon az 1980-as évek elejétől fogy a népesség, 2011-ben a lélektani határnak is számító
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.
RészletesebbenDebrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...
RészletesebbenLAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004
Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási
Részletesebbenés függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Népesség Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Borsod-Abaúj-Zemplén megye népessége és területe alapján az ország nagyobb megyéi közé tartozik, az ország területének
RészletesebbenVukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban
Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink
RészletesebbenLAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG
LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér
RészletesebbenBaranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.
1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Pásztó Városi Önkormányzat. Helyi Esélyegyenlőségi Programjának. felülvizsgálatára
Pásztó Város Polgármestere 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. 06-32-460-753 ;32-460-155/113 Fax:06-32-460-918 Szám: 1-247/2015 A határozat meghozatala egyszerű szavazattöbbséget igényel! ELŐTERJESZTÉS Pásztó
RészletesebbenAz Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015
Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft. 2010. június 1 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I.
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...
RészletesebbenNYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ
NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés
RészletesebbenÜgyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára
Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági
RészletesebbenMunkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május
Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén
Részletesebben