I. félév. Szolnok, október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr"

Átírás

1 Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról I. félév Jászberény Karcag Szolnok Mezőtúr Szolnok, október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Adatforrások Demográfiai helyzet A lakosság korösszetétele Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás Születéskor várható átlagos élettartam Lakosság egészségét befolyásoló tényezők Foglalkoztatottság, munkanélküliség Jövedelmi viszonyok Egy főre jutó GDP alakulása Halandóság Általános halandóság Legfőbb halálokok A keringési rendszer megbetegedése okozta halandóság Agyérbetegség és magas vérnyomás okozta halálozás Daganatos megbetegedés okozta halandóság Ajak, szájüreg és garat daganatos megbetegedése okozta halandóság A légcső, hörgő, tüdőrák megbetegedése okozta halandóság A légzőrendszer okozta halandóság Emésztő rendszer okozta halandóság Külső okokra visszavezethető halandóság Önártalom, önsértés okozta halandóság A halálozás területi különbségei megyénk kistérségeiben A megbetegedések főbb mutatói a megyében A 0-18 évesek legfőbb betegségei A 0-18 évesek legfőbb betegségei a kistérségekben A 19-X évesek legfőbb betegségei A 19-X évesek legfőbb betegségei a kistérségekben Az allergiás eredetű betegségek Asztma, rhinitis allergica Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) Egészségmagatartás/OLEF 2009 régiós online felmérés Táplálkozás Fizikai aktivitás Testtömegindex (BMI), túlsúlyosság Dohányzás Alkoholfogyasztás Mentális zavarok Kábítószerfogyasztás A szervezett lakossági szűrővizsgálatok eredményei Emlőszűrés Méhnyakszűrés Vastagbélrák szűrése

3 11. Fertőző betegségek morbiditása Fertőző betegségek: Védőoltások Terhes nők májgyulladás B vírusa által okozott fertőzés kiszűrése HIV tanácsadás Fejtetvesség Rágcsálók elleni védekezés Kórházhigiénés tevékenység Hatósági tevékenység Az ifjúság és a felnőtt lakosság körében végzett egészségfejlesztési tevékenység Egészségfejlesztés Környezeti tényezők Környezet és telepegészségügy Vízhigiéne, ivóvíz Vízhigiéne, fürdővíz Művese állomások Szennyvízhigiéne Talajhigiéne Aerobiológiai hálózat működése Élelmezés-és táplálkozásegészségügy Táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok Étrendkiegészítők Kozmetikumok Élelmiszer eredetű megbetegedések Kémiai biztonság Gyermek és ifjúságegészségügy JNK-Szolnok Megye egészségügyi ellátása Alapellátás Otthoni szakápolás, hospice Járóbeteg szakellátás Fekvőbeteg ellátás Mentés, betegszállítás Gyógyszerellátás Hatósági aktivitás Összefoglaló Szükséges tennivalók

4 1. Bevezetés Tájékoztató anyagunkkal kívánjuk felhívni a társadalmi-, gazdasági-, szociális folyamatokra befolyással bíró döntéshozók és egészségpolitikusok figyelmét Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának egészségi állapotára és az abban tapasztalható egyenlőtlenségekre. A népegészségügy ugyanis az állami és önkormányzati szervek, gazdasági, társadalmi szervezetek, valamint egyének részvételével megvalósított - elsősorban lakossági csoportokat, közösségeket célzó - tevékenység, az egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság megelőzése érdekében. Célja a lakosság egészségi állapotának monitorozása, valamint az egészségproblémák és prioritások meghatározása, népegészségügyi intézkedések kimunkálása és foganatosítása kormányzati, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve. A népegészségügyi tevékenység magában foglalja: az egészség tudományosan megalapozott természeti és társadalmi környezeti (a továbbiakban együtt: környezeti) feltételeinek, az egészség fejlesztésének, a betegségek megelőzésének hatékony, hozzáférhető és megfelelő bizonyítékokon alapuló módszereinek, valamint az ehhez szükséges intézményrendszer kialakításának, működtetése feltételeinek meghatározását, illetve biztosítását, a lakosság egészségmagatartásának, az azt befolyásoló környezeti tényezőknek rendszeres elemzését, az elemzés során feltárt adatok alapján az egészségkárosító hatások kockázatának értékelését valamint az ennek megfelelő problémák és prioritások rangsorolását, a nemzetközi irányvonalakkal összhangban levő népegészségügyi stratégia és ennek megvalósítását elősegítő akcióterv kidolgozását, amely előre meghatározott, mérhető egészségcélokat határoz meg az egészség javítása érdekében. Továbbá tartalmazza a megelőzés és az egészségkárosító hatások csökkentésére irányuló beavatkozásokat, a feladatok megvalósítása érdekében egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegség-megelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások biztosítását, a szolgáltatások hatékonysága, eredményessége, hozzáférhetősége és egyéb minőségi jellemzőinek rendszeres értékelése. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény III. fejezete foglalkozik a népegészségüggyel. Ennek értelmében a népegészségügy feladata a lakosság egészségi állapotának és az erre ható tényezőknek a folyamatos monitorozása és rendszeres elemzése, különös tekintettel az egészség előfeltételeire, így az élelem, lakás, munkahely, oktatás, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség, sportolás, üdülés. Ennek keretében fel kell tárni - valamint meg kell határozni - az emberi szervezet, illetőleg a környezet kölcsönhatásait, egészségkárosító tényezőit, valamint ezek hatását az emberi szervezetre. A népegészségügy, ezen belül az egészségfejlesztés célja elősegíteni az egészség-kulturális szint emelésével, az életmód formálásával az egészség kialakítását, megtartását, a betegségek megelőzését, a betegek egészségi állapotának mielőbbi helyreállítását. Fontos feladat a lakosság egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, a szükséges preventív intézkedések meghozatala és/vagy azok szorgalmazása a törvényben meghatározott feladatai közé tartozik, mely szerint a helyi önkormányzatokat rendszeresen - szükség esetén alkalomszerűen - tájékoztatja a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról. A népesség egészségi állapotát, halandóságát döntően befolyásolja az életmód, a genetikai tényezők, a környezeti hatások, így a szűkebb és tágabb fizikai környezet állapota, valamint az egészségügyi szolgáltatások minősége és hozzáférhetősége is. Az egészség meghatározásában az egyes tényezők súlya nem azonos. Általában elfogadott, hogy a genetikai tényezők 15-30%-ban, az egészségügyi ellátás 10-15%-ban határozzák meg az egészségi állapotot. A fennmaradó 55-75%-ért a társadalmigazdasági tényezőkkel és az iskolázottsággal szoros összefüggést mutató életmódtényezők felelősek. Úgy véljük, a testületi vagy politikai döntéseknek nagy szerepe van a megyében, a megye településein élő lakosok egészségi állapotának fenntartásában, illetve javításában is. Ezen döntések meghozatalát segíti az általunk összeállított szakmai anyag, amely a megye lakosságának egészségi állapotát mutatja be. A cél az, hogy az önkormányzati képviselők megismerhessék és a jövőben a döntéseikben a károsan ható tényezők kiküszöbölésére megfelelő lépéseket tehessenek. A tájékoztató anyagban bemutatjuk a megye lakosságának egészségi állapotát, demográfiai helyzetrajzát, valamint a megye morbiditási jellemzőit. Ismertetjük a mortalitási mutatókat, áttekintjük a népegészségügyi szervezet szakterületeinek évi, illetve első félévi munkáját, így többek 4

5 között betekintést adunk a megye lakosságának körében végzett egészségfejlesztési tevékenységéről, a szervezett lakossági szűrővizsgálatok eredményeiről, a közegészségügyjárványügyi munkáról, az egészségügyi ellátás jelenlegi helyzetéről. 2. Adatforrások A népmozgalmi és mortalitási és morbiditási esetszámok, adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal, illetve a megyei demográfiai adatok forrásai a területi statisztikai évkönyvek és tájékoztatók voltak. A lakónépességi és a mortalitási adatokat egyaránt az Országos Tisztifőorvosi Hivatalon (OTH) keresztül az Országos Szakmai és Módszertani Központ (OSZMK) bocsájtotta rendelkezésünkre. A standardizált halálozási arányszámok az Országos Szakmai és Módszertani Központtól származnak. Az országos egészségfelmérés OLEF 2009 összeállított anyaga mintaként szolgált az egészségmagatartási adataink feldolgozásához, melyet az OSZMK mért fel. A morbiditási adatok forrása az OTH és a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kara által működtetett monitorozó rendszer, Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtő Program (HMAP) volt. Az allergiás eredetű légzőrendszeri betegségek adatai a Debreceni Egyetem és Korányi Bulletin 2009 és 2010 évi adatainak felhasználásával készült. 3. Demográfiai helyzet A demográfiai helyzet ismerete fontos, meghatározó a lakosság egészségi állapotának elemzésében. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Jász-nagykun Szolnok megye lakosságának létszáma január 1-jén fő volt, összlakossága minden évben kevesebb volt, mint az előzőben, vagyis folyamatos fogyás volt tapasztalható. Az előző évekkel összehasonlítva az adatokat, látható, hogy amíg 2000-ben fő, addig 1990-ben fő, 1980-ban pedig fő volt a megye lakosságának száma évben a legfrissebb népességi mutatókat figyelembe véve 4116 fővel volt több a megye lakosságának népességszáma, mint 2010 évben. Ez a születések és a halálozások számával indokolható főként. A népsűrűség 71,5 fő/km 2. A megye jelentős mértékben urbanizált, a lakosság több mint 60%-a városban él. 7 kistérség, ezen belül 78 település található A lakosság korösszetétele A lakosság korösszetétele a nemzetközi és hazai tendenciához hasonlóan alakul. A 65 év feletti lakosok aránya emelkedik, ezzel szemben a 15 év alattiak arányának a csökkenése figyelhető meg. Ennek következtében pedig növekszik az aktív korúak eltartási terhe is. A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (korpiramissal) lehet szemléletesen ábrázolni. A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek. A korfa lényegét tekintve egy oszlopdiagram, mely egy adott társadalom korösszetételét nemek és életkori szakaszok szerint egyidejűleg ábrázolja. A korfa jól szemlélteti a népességváltozási folyamatokat. Magyarországra, a régióra, így megyénkre is a fogyó népesség korfája jellemző (1. ábra) Magyarország, az Észak-alföldi régió (2. ábra) és JNSZ megye (3. ábra). Hagymakupola vagy urnaalakú, keskeny alakú, fölfelé kissé szélesedő, a fiatalok aránya csökken, a gyermekkorúak: 15-20%-a, a várható élettartam hosszú, az idősek aránya nő így 15-20%, eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. Gyorsan öregszik a népesség, a létszám stabilizálódik, majd csökken. Ez jellemző más országban is, mint például Svájc, Dánia, Németország, Olaszország korösszetételére is. 5

6 1. ábra Magyarország népességének száma nem és életkor szerint január 01. Forrás: KSH 2. ábra Észak-alföldi Régió népességének száma nem és életkor szerint 2010.január 01. Forrás: KSH A korfán két kiugrás és egy beszűkülés emelhető ki: a évesek ( ben születettek) és az évesek ( ban születettek) viszonylag nagy, valamint a évesek ( ban születettek) viszonylag alacsony létszáma. E létszámok alakulása jelentős mértékben népesedéspolitikai intézkedéseknek (az 50-es évek elején az abortusz elleni drasztikus törvények - Ratkó-korszak - és az akkor születettek leszármazottai - illetve az abortuszszigor enyhítése - köszönhető. Összehasonlítva a 2010-es korfát az évivel, jól látható a népesség korösszetételének átrendeződése is. (3. ábra). 6

7 3. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye népességének száma nem és életkor szerinti változása január 01 és január 01. között Forrás: KSH A népesség túlnyomó részét mindkét nem esetében a munkaképes korosztály (15-64 évesek) adja. A megyei lakosság január 1-i korfája az öregedő népességű, modern, ipari társadalmakra jellemző; alul és felül összeszűkülő alakot mutat. A fiatalabb korban érvényes mérsékelt férfitöbblet, amely az idősebb korosztály felé haladva a nők hosszabb átlagos élettartamát tükrözve kifejezett nőtöbbletté alakul, amely ezen az ábrán is jól nyomon követhető Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás A népesség természetes fogyása hazánkban már több évtizedek óta tartó folyamat. Jász-Nagykun- Szolnok megye természetes fogyása az Észak-alföldi régióban a legmagasabb és a magyarországi átlagnál is lényegesen rosszabb. Szemben az EU tagállamaiban megfigyelhető tendenciával, ahol folyamatos növekedés figyelhető meg. A régió megyéit tekintve a középmezőnybe tartozunk. (4-5. ábra) 4. ábra A természetes szaporodás/fogyás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak alföldi régió megyéiben között év fő Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Forrás: KSH 7

8 2001 évtől szintén folyamatos csökkenés tapasztalható évben a KSH adatai alapján az elhaltak száma 5515 fő volt, és 3319 gyermek született, így fővel csökkent a népességszám megyénkben. 5. ábra A születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében között fő év halálozás születés szaporodás/fogyás Forrás: KSH Az adatok vizsgálata után megállapítható, hogy évről-évre csökken a születések száma. A régió adatait figyelembe véve megyénk a középmezőnybe tartozik (6. ábra) 6. ábra Az élveszületések számának alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak alföldi régió megyéiben között fő év Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Forrás: KSH Bármely társadalom fejlettségének fokmérője a csecsemőhalálozás alakulása (1 000 élveszületésre jutó 1 éves kor alatti halálozások száma). A csecsemőhalálozás aránya a megyében magasabb, mint az országos átlag. A KSH adatai alapján az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás ben 7,41, 2010-ben már 8,3, vagyis az előző évhez képest is magasabb óta megyénkben nőtt a csecsemőhalálozások száma. Az adott évben 10 halálozás volt, még 2010-ben már 27 csecsemő halt meg. (7-8 ábra) 8

9 7. ábra Csecsemőhalálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak alföldi régió megyéiben között fő év Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Forrás: KSH A csecsemőhalálozást az egészségügyi ellátórendszer minősége és társadalmi-, gazdasági tényezők befolyásolják. A csecsemő veszélyeztetettségét előre vetítő előidéző tényezők; alacsony iskolai végzettség, kiszorulás a munkaerőpiacról, rossz lakásviszonyok, sok gyermek, káros szenvedélyek, rendezetlen családi viszonyok, az egészségügyi ellátás negálása elsősorban a késői csecsemőhalálozásban jelennek meg. A koraszülött frekvencia 2006-tól szintén emelkedő tendenciát mutat, mert míg ebben az évben 7,4 % volt, addig 2010-ben már 9,4 %. A csecsemő halottak 2006 évi kedvezőbb adatai (2,6 ) addig 2010 évre már 8,3 re emelkedett, amely többszörös növekedést mutat. 8. ábra Élveszületés, csecsemőhalálozás, koraszülött frekvencia adatai Jász-Nagykun-Szolnok megyében között Évek Élveszületések száma (fő) Csecsemő halottak száma (fő) Csecsemő halottak száma ( ) Perinatális halálozás ( ) Koraszülöttfrekvencia (%) Forrás: KSH ,25 11,82 8, ,07 11,22 8, ,11 10,3 8, ,13 11,63 8, ,2 14,6 8, ,02 9,2 8, ,7 9,7 8, ,6 6,2 7, ,5 * 9, ,3 * 9,4 *adathiány Míg az újszülött halálozás csökkenésében elsősorban a magasan képzett embereknek és a korszerű diagnosztikának, terápiának van szerepe, addig a késői csecsemőhalálozásban inkább a területi munkát végző szakembereknek (védőnő, háziorvos) és a szociális segítségnyújtásnak (önkormányzatok, családsegítők, gyermekjólétiek) jut a főszerep, kiegészítve az oktatással. 9

10 3.3. Születéskor várható átlagos élettartam Egy adott naptári évre vonatkoztatott, születéskor várható átlagos élettartam azon életévek száma, amelyek születéstől kezdve átlagosan megélhetők lennének, az adott évi korspecifikus halálozási arányszámok jövőbeni változatlan érvényesülése esetén. Az évek folyamán nőtt a várható élettartam évben mindkét nem esetében kevesebb a várható átlagos élettartam az országos viszonylathoz képest. A születéskor várható átlagéletkort a társadalmigazdasági jellemzők által szintén befolyásolt halálozási arányok is meghatározzák. Magyarországon belül az Észak-alföldi régióhoz tartozó területek a rosszabb életesélyű részeknek tekinthetők, ahol a halandósági mutatók változatlanul maradása mellett rosszabb életkilátásai vannak az itt élő lakosságnak. Ugyanakkor hazánkban, és így Jász-Nagykun-Szolnok megyében is, folyamatosan emelkedő tendencia figyelhető meg a várható élettartam esetében 2009-ig. Sajnálatos tény, hogy az érték ennek ellenére is messze elmarad az Európai Unió (27) és az Euro zóna (17) országainak szintjétől. Jász-Nagykun-Szolnok megye a Magyarországi átlagnál is rosszabb mutatóval rendelkezik. (9. ábra) 9. ábra A születéskor várható átlagos élettartam alakulása az Európai Unióban (27), az Euro zónában (17), Magyarországon és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nemek szerint évben év ,4 82,4 77,8 83, ,9 77, Európai Unio (27) Eurozóna (17) Magyarország Jász-Nagykun- Férfi Nő Szolnok Megye Az 1990 és 2010 évi adatokat összehasonlítva látható a magyarországi, a régiónk és külön megyénk lakosságának nemek szerinti, születéskor várható élettartamának alakulása (10. ábra). A születéskor várható átlagos élettartam megyénkben az országos átlaghoz közeli, de az Észak-alföldi régió átlagánál valamivel kedvezőbb. Megyénkben a férfiak esetében 70,5 év, nőknél 78,11 év volt a várható élettartam 2010-ben. 10. ábra A születéskor várható átlagos élettartam, átlagéletkor alakulása nemek szerint Jász-Nagykun- Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon 1990 és 2010 évben fő Forrás: KSH Férfi Nő Észak-Alföldi Régió Jász-Nagykun-Szolnok Megye Magyarország 10

11 A születéskor várható élettartam - és ebből az egészségben várható élettartam - a jólét egyik legfontosabb jelzőszáma. Kutató állítása szerint a születéskor, illetve bizonyos életkorokban még várható élettartam egy ország, egy régió, egy társadalmi csoport egyik, ha nem a legjobb életszínvonal mutatója. A teljes várható, és ezen belül az egészségben eltölthető életéveket tekintve a régió lakossága országos átlag alatti értékeket mutat, így az egészségben várható élettartamban nagy a leszakadás. (11.ábra) 11. ábra A 35 éves korra vonatkozó teljes és egészsesen, illetve betegségben várható élettartam megyék szerint Forrás: KSH A megyékre vonatkozó számítás alapján jól kivehetőek a régión belüli eltérések is. Szabolcs-Szatmár megye férfilakosságának 35 éves korban még várható élettartama 33,3 év, ebből egészségben várható mindössze 18,2 év. Ennél a férfiak esetében csak Borsod-Abaúj-Zemplénben rosszabb a helyzet (33,1 és 18,1-es várható életévekkel). A nőknél a sereghajtó megyék Borsod és Nógrád. Jász- Nagykun-Szolnok megye női lakosságának várható életkilátásai rosszabbak, mint a Szabolcs megyében élő nőké, még ha az előnyük minimális is. 4. A lakosság egészségét befolyásoló té nyezők A népesség egészségi állapotában, valamint az azt meghatározó tényezők megjelenésében (a jövedelmi viszonyok, a születéskor várható átlagos élettartam, a gazdasági fejlettség mutatói) és az egészségügyi kiadások között, szoros kölcsönhatások mutathatók ki. 4.1.Foglakoztatottság, munkanélküliség Egészségi állapot szempontjából mind a munkanélküliség, mind a foglalkoztatottság fontos tényező. Országosan az Észak-Magyarország és Észak-alföld mutatószámai a legkedvezőtlenebbek. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a regisztrált munkanélküliek száma emelkedett évben 156,7/ezer fő aktív korú (15-74 éves) ebből 138, 9 ezer/fő foglalkoztatott volt, így a munkanélküliek száma 17,8 ezer/fő. (12. ábra) A foglalkoztatási arány megyénkben 2009-ben 46,4 % a régióban a legkedvezőtlenebb volt (Hajdú-Bihar 43,2 %, Szabolcs-Szatmár 40,6 %). Megyénkben 2009-ben nőtt a munkanélküliek száma ez előző év adatokhoz viszonyítva. (12. ábra) 11

12 ezer fő 12. ábra Foglalkoztatottság és munkanélküliség alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében között év aktív népesség foglalkoztatott munkanélküli Forrás: KSH Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010-ben átlagosan fő álláskereső szerepelt a nyilvántartásokban. Számuk az előző évhez képest 7,1 százalékkal (1 880 fővel) emelkedett. A kirendeltségek közül leginkább Szolnok (+10,0%) és Tiszafüred (+9,3%) térségében nőtt az állástalanok száma. Csökkenés sehol sem volt tapasztalható, a legkisebb növekedést a karcagi kirendeltségen mérték. (+3,8%).(a KSH és JNSZM KH Munkaügyi Központ adatai alapján) A Munkanélküliségi ráta megmutatja a éves munkanélküliek számát a éves gazdaságilag aktív (foglalkoztatott és munkanélküli) népesség százalékában. 13. ábra Munkanélküliségi ráta Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon között 80 % év Észak-alföldi Régió Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Ország összesen Szabolcs-Szatmár-Bereg Forrás: KSH Az Észak-alföldi régió és Hajdú-Bihar megye mutatói kedvezőbbek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye magas munkanélküliségi, és kiugróan alacsony foglalkoztatási rátája jelentősen rontja a régiós átlagot. (13. ábra) 4.2.Jövedelmi viszonyok A jövedelmek alakulása tekintetében megfigyelhető, hogy megyénkben 2010-ben a nettó átlagkereset egy főre számítva Ft volt, Magyarországon pedig Ft. Közép Magyarországon ezzel szemben Ft. A régió adatait megvizsgálva Szabolcs megyében ennél kevesebb jövedelmet 12

13 kaptak. Az átlagkeresetek alakulása Hajdú-Bihar megyében kedvezőbb volt, ugyanis Ft-tal magasabb a nettó átlagkereset ebben a megyében, mint nálunk. (14. ábra) 14. ábra Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 2010 évben Magyarország egyes területein és Jász-Nagykun-Szolnok megyében Ft/fő Észak- alföldi Régió Hajdú-Bihar Megye Jász-Nagykun- Szolnok Megye Szabolcs- Szatmár- Bereg Megye Magyarország Közép Magyarország Forrás: KSH 4.3.Egy főre jutó GDP alakulása A GDP adott terület (rendszerint egy ország) gazdaságának egységnyi idő alatt (általában egy év alatt) mért teljesítménye, mérőszáma. A GDP tekintetében a régiók között nagy eltérések láthatók. Első helyen áll a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország, amit Nyugat-Dunántúl, a harmadik helyen pedig Közép-Dunántúl követ. Az egy főre jutó GDP nagysága Közép-Magyarországon az országos átlagnál magasabb, Nyugat-Dunántúlon 1,9%-kal, Közép-Dunántúlon pedig már 7%-kal alacsonyabb volt. Az ország legfejlettebb térsége Közép-Magyarország, és a rangsor utolsó helyén álló Észak-Alföld egy főre jutó GDP-je között változatlanul 2,6-szeres a különbség. (15. ábra) 15. ábra Az egy főre jutó GDP alakulása régiónként és országosan 2009 évben Forrás: OSZMK 13

14 5. Halandóság Az egészségügyi ellátó rendszer kapacitásainak racionális, az adott területen élő lakosság szükségleteinek megfelelő tervezéséhez, a társadalomra és a családokra nehezedő betegségteher méréséhez, valamint egészségfejlesztési programok tervezéséhez és hatékonyságuk méréséhez elengedhetetlen a lakosság halálozási viszonyainak ismerete. 5.1.Általános halandóság A Standardizált Halálozási Mutató (továbbiakban SHA) kor szerinti halálozási mutató, a mortalitás torzítatlan összehasonlítását teszi lehetővé egy vagy több populáció között. A korai halálozás (25-64 éves korosztály) struktúrája lényegesen eltér az összhalálozás haláloki struktúrájától. Az összes halálozás adatait figyelembe véve 2009 évben a vizsgált területek közül megyénkben a nők SHA adatai a legmagasabbak, ezt követi Szabolcs-Szatmár megye, illetve a régió. Hajdú Bihar megye adatai a legkedvezőbbek. A férfiak vonatkozásban Szabolcs- Szatmár- Bereg megye után Jász- Nagykun Szolnok megye adatai a legkedvezőtlenebbek. Az országos átlagnál rosszabb mutatókkal rendelkezünk. A férfiak halálozása tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van a legrosszabb helyen, ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok megye, a régió, illetve az országos statisztika, legvégül Hajdú-Bihar megye mutatói. A megyéket megvizsgálva Hajdú Bihar megye adatai 2007 és 2009 között is a régióban a legmagasabbak voltak, míg megyénkben az országos átlag felettiek a halálozási mutatók. A régió átlaga megyénk adataihoz képest hasonló számadatokkal rendelkezik a nők esetében, még a férfiaknál Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, illetve a régió mutatói rosszabbak. (16. ábra) 16. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az összes halálozás vonatkozásában Magyarországon, az Észak-alföldi régióban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében között a 0-X évesek körében férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Forrás: OSZMK Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos 5.2.Legfőbb halálokok A legfőbb halálokok a keringési, daganatos, emésztőrendszeri, és a légző rendszer betegségei valamint a külső ok miatti bekövetkezett halálozás. A standardizált mutatók alapján látható, hogy 64 éves kor alatt - vagyis a korai halálozás esetén - a daganatos ok áll első helyen, ezt követi a keringési, emésztőrendszeri, külső ok, és végül a légző rendszer miatt bekövetkező halálok. 65 éves kor felett első helyre kerül a keringési, majd a daganat és végül a többi halálok. (17. ábra) 14

15 17. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben különböző korcsoportokban x Forrás:OSZMK külső ok daganat keringési légzőrendszer emésztőrendszer Az országos, régiós és megyei adatokat megvizsgálva látható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye adatai minden halálok tekintetében rosszabbak az országos adatokhoz viszonyítva. A legfőbb halálokokat megvizsgálva látható, hogy a nemek közt is halálozási különbség tapasztalható. A vizsgált mintában megyénk mutatói a legrosszabbak férfiaknál a külső ok miatti halálozás, a nőknél a daganatos, a férfiak és nők emésztőrendszeri, valamint a nők légzőrendszeri halálozása. Mindkét nemben a legfőbb halálokok tekintetében az első helyen a keringési, majd a daganatos halálozás. Ezt követően különbség mutatható ki, így a férfiaknál harmadik a külső ok, negyedik az emésztő és végül a légzőrendszeri halálozás. A nőknél harmadik az emésztő, negyedik kis különbséggel a légzőrendszeri, majd ötödikként a külső ok miatti halálozás szerepel. (18. ábra) 18. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő keringési daganat légzőrendszer emésztőrendszer külső ok Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás:OSZMK 15

16 5.3.A keringési rendszer megbetegedése okozta halandóság A halálokok között kitüntetett helyet foglalnak el a keringési rendszer, közöttük is kiemelten a szívkoszorúér betegségei, elsősorban a szívinfarktus. A keringési rendszer betegségein belül Jász- Nagykun-Szolnok megyében a szív-érrendszeri betegségek halálozása, így az ischaemiás szívbetegség miatti halálozás okozza a legnagyobb veszteséget. A halálozás gyakorisága mindkét nemben meghaladja az országos átlagot. ( ábra) Az önpusztító életmód jellemzően a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életvitel a figyelmen kívül hagyott, vagy elégtelenül, illetve rosszul kezelt magas vérnyomás betegség külön-külön és együtt is veszélyezteti, vagy tovább rontja az érintettek esélyét egy teljes és egészségesebb, alkotó életre. Sok haláleset a szív-érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, - így a már sokat emlegetett magas vérnyomás, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-betegség, az elhízás, a dohányzás és az alkoholizmus, valamint az egészségtelen táplálkozás, és mozgásszegény életvitel is - életmód váltással megelőzhetővé válna. 19. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a keringési rendszer okozta halálozás tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Forrás:OSZMK Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos 20. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) Ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK 16

17 A szívinfarktus megelőzhető a kockázati állapotok időbeni felismerésével, az életmód megváltoztatásával, szükség esetén a megfelelő gyógyszeres kezelés bevezetésével. A már kialakult életveszélyes betegség túlélési esélyei jelentősen nőnek a gyors és szakszerű sürgősségi és intenzív ellátás elérése esetén is Agyi-érbetegség és magas vérnyomás okozta halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009-ben mindkét nem esetében az agyi-érbetegség és magas vérnyomás miatti halálozás kisebb arányban fordul elő, mint az országos átlag. A 2004-es adatokkal összehasonlítva látható, hogy mindkét nemnél lényeges javulás tapasztalható. A 2008 évi adatokkal összehasonlítva viszont kisebb romlás érzékelhető. (21. ábra) 21. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az agyi-érbetegség és magas vérnyomás miatti halálozás az Észak-alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében között férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK Az agyi-érbetegségek között legnagyobb arányban szereplő agyvérzéseket általában a nem hatékonyan kezelt, vagy a fel nem ismert magas vérnyomás betegség okozza, melynek felismerése és kezelése a világon mindenhol az alapellátás kompetenciájába tartozik. Nagy jelentősége van ezért a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésben a különböző szűrőprogramoknak, amely a legfőbb rizikó tényezőket vizsgálja, így a vérnyomás és testzsír mérésnek, koleszterin és vércukorszint ellenőrzésének is. Ezekkel az egyszerű vizsgálatokkal az időben felismert betegség jól kezelhető és az esetleges szövődmények kialakulása is kivédhető válik. Megfelelő életmóddal, így egészséges táplálkozással, mozgással, mérsékelt só fogyasztással a betegségek nagy része megelőzhetővé, ezáltal az idő előtti halálozás is kivédhetővé válna. Ebben a munkában az egészségfejlesztésnek kiemelten fontos szerepe van, mert nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egészségtudatos magatartás elterjesztésében, és ezt az egészségkommunikáció eszközeivel szélesebb körben kell alkalmazni. Fontos a szűrést követően a kezelések megkezdése a beteg együttműködése. 5.5.Daganatos megbetegedések okozta halandóság A daganatok kialakulásában számos kockázati tényező játszik szerepet, melyek közül több (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás stb.) az életmódra vezethető vissza. Mindemellett egyéb környezeti, biológiai hatások és a genetikai hajlam is nagy szerepet játszik e betegségek kialakulásában. A halálozások gyakorisági listáján a rosszindulatú daganatok a második helyet foglalják el. A férfiaknál és nőknél is az összes daganatos betegség előfordulása 2009 évben az országos átlag feletti volt. Nők esetén az országos, régiós összehasonlításban is megyénkben rosszabb eredményeket találtunk. A évi adatokkal összehasonlítva a 2009 évit, lényeges csökkenés tapasztalható mindkét nem esetén, de a férfiaknál nagyobb arányú, mint a nőknél. (22. ábra) 17

18 22. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) az összes daganat tekintetében az Észak-Alföldi régióban között 0-X éves férfiak és nők körében férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK Helyes életvezetéssel, körültekintő környezetkímélő magatartással, az embert védő munkakörnyezet biztosításával, valamint az ivóvíz, a levegő és az élelmiszerek biztonságának növelésével sokat tehetünk a rosszindulatú daganatok kialakulása ellen. További fontos tényező lehet egyes daganatok okozta halálozások csökkentésében a szűrővizsgálat. A WHO szerint központilag szervezett lakosságszűrés javasolt az emlő, a méhnyak daganatok esetén. Ajánlatos a vastagbél, a prosztata, a szájüreg és a tüdődaganat esetén a veszélyeztetettek célzott szűrése is. A szűrővizsgálatokon történő részvétel fokozásában is fontos szerepe van a népegészségügynek, így az időben felismert betegség jól kezelhető Ajak, szájüreg és garat daganatos megbetegedése okozta halandóság Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az ajak, szájüreg, garat daganatos halálozása tekintetében a férfiak halálozásának gyakorisága lényegesen magasabb az országos és a régiós átlagnál, a nőknél ezek az arányok valamivel jobbak. A 2008 évit viszonyítva a 2009-es adatokhoz, a férfiak esetében lényeges romlás tapasztalható, mint egy évvel ezelőtt.(23.ábra) Ezeknek a daganatoknak a két fő rizikófaktora a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Elsődleges preventív feladat az egészséges életmódra nevelés, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása, valamint a megfelelő szájhigiénia betartása. Másodlagos preventív feladat a korai szűrés segítségével idejében megkezdeni a beavatkozást, kezelést. 18

19 23. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az ajak, szájüreg, garat rosszindulatú daganat tekintetében az Észak-Alföldi régióban között 0-X éves férfiak és nők körében férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK 5.7. A légcső, hörgő, tüdőrák megbetegedése okozta halandóság 2009-ben a férfiaknál e daganat fajtának előfordulása jelentősen magasabb az országos szinthez képest. A nők esetében a magyarországival azonos évben még a nőknél ez a szám magasabb volt az országos átlagnál. Ha a régiós adatokkal hasonlítjuk össze, a férfiak esetében alacsonyabb, a nőknél viszont magasabb a tüdőrák okozta halálozás megyénkben.(24.ábra) 24. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) a légcső, hörgő, tüdőrák tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében között férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK Ha a 2008-as adatokkal összehasonlítjuk a 2009 évit, látható, hogy mindkét nemnél csökkent a halálozás. A férfiak esetében 1994 óta csökkenő tendencia figyelhető meg, de a nőknél a halálozás 2008 évben volt a legmagasabb, attól kezdve kisebb csökkenés tapasztalható.(24. ábra) A magyar férfiak rosszindulatú daganatai között 2008-ban első helyen a légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata állt. E tekintetben a megye halálozási mintázata is megfelelt az országosnak. A betegség legfőbb okaként, a dohányzás szerepel. A passzív dohányzás ugyancsak növeli a tüdőrák kockázatát. 19

20 5.8. A légzőrendszer okozta halandóság A férfiak és nők tekintetében is a légzőrendszer okozta halálozás 2009-ben magasabb az országos átlagnál. A férfiaknál közel megegyező a 2008 évi adatokkal, míg a nőknél nagyobb emelkedés tapasztalható 2009 évben. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a régiós átlaghoz viszonyítva a férfiak esetében alacsonyabb, nőknél magasabb a halálozás alakulása. (25. ábra) 25. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) a légzőrendszer okozta halálozás tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében között férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Forrás: OSZMK Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos A légző rendszer betegségei okozta halálozás több mint fele elkerülhető lenne. A heveny légúti fertőzések, a tüdőgyulladás, idült hörghurut, tüdőtágulat és asztma például a megfelelő megelőzéssel kivédhetővé válna. A betegség megfelelő kezeléssel, bizonyos légúti megbetegedések szűrésével és utána megfelelő gondozással nem vezetne idő előtti halálozáshoz Emésztőrendszer okozta halandóság Az emésztőrendszeri halálozás adatait vizsgálva látható, hogy míg 2008-ban mindkét nem esetén Jász-Nagykun Szolnok megyében az országos átlag alatti volt a halálozás, addig 2009-ben a férfiak és nők tekintetében is meghaladta a Magyarországi átlagot. Nőknél az előző évihez hasonlítva kisebb növekedés látható, addig a férfiaknál lényeges emelkedés tapasztalható. (26.ábra) 26. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az emésztőrendszer okozta halálozás tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében között férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK 20

21 Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás, az alkoholos májbetegség és májzsugor okozta halálozás Magyarországon, így megyénkben is jelentős probléma. Az Európai Unió átlagától való kedvezőtlen eltérés 2-2,5-szeres. A haláloki struktúrában, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, férfiaknál a negyedik, nőknél a harmadik helyet foglalja el Külső okra visszavezethető halandóság A külső okokra visszavezethető halálozások a megyei haláloki struktúrában férfiaknál a harmadik, nőknél az ötödik helyen állnak (2008-ban még a negyedik helyen volt). Rendkívül heterogén haláloki főcsoportnak tekinthető -, így az adatok értékelésénél is figyelembe kell vennünk-, mert ide tartoznak a balesetek,- háztartási, közlekedési és munkabalesetek-, az erőszak, ill. önsértés következtében bekövetkező halálozások is. A Jász-Nagykun-Szolnok megyében a térség férfi lakosságának halálozása magasabb, mint az országos átlag. A nők esetében a megye értékei míg 2008-ban az országos átlaghoz hasonló volt, addig 2009-ben már lényeges romlás tapasztalható, vagyis az országos átlagtól kedvezőtlenebb irányba tért el. (27.ábra) 27.ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) a külső ok miatti halálozás az Észak- Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében között férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Forrás: OSZMK Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Önártalom, önsértés okozta halandóság A külső ok miatti halálozáson belül az önsértés, önártalom miatti halálozás adataiból látható, hogy mindkét nem esetében az országos átlag fölötti a halandóság megyénkben. Férfiaknál a 2008-as évhez viszonyítva javulás tapasztalható ugyan, de a nőknél lényeges romlás következett be 2009-re. (28.ábra) A nemzetközi tendenciáknál látható, hogy megyénkben a férfiaknál átlagosan 3-szor, nőknél 2-szer gyakoribb a halálozás az EU tagállamait jellemző értékeknél. Az öngyilkosság okozta halálozások csökkentését célzó stratégiákban hatékony eszköz lehet, a krízis állapotban lévők és/vagy a depresszióban szenvedők időben történő felismerése és megfelelő ellátása. A lelki egészségre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a különböző egészségfejlesztési programok, egészségtervek készítésénél, hogy javítani tudjunk ezeken a kedvezőtlen mutatókon. A mentális problémák gyakran fordulnak elő együttesen, illetve az egyes mentális zavarok szerepe az öngyilkos magatartásban is jelentős, ezért fontos lenne a mentális és lelki egészségvédelmet kiemelten kezelni a népegészségügyben. 21

22 28.ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az önártalom, önsértés miatti halálozás tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében között férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Forrás: OSZMK Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos A halálozás területi különbségei megyénk kistérségeiben A halálozási egyenlőtlenségek mögött - mint tudjuk,- állhatnak társadalmi-gazdasági különbségek. Ezeknek szerepük van a különböző rizikó-tényezők (dohányzás, alkoholfogyasztás, stressz, alacsony vagy magas kalóriabevitel, stb.) gyakoribb előfordulásában, mely a morbiditás növekedésével járhat. A nyers mutatók - az eltérő lakosság szám miatt - lényegében nem hasonlíthatók össze, viszont egyegy kistérségen belül a halálozás arányait jól tükrözik, illetve a nemek közötti előfordulási különbséget is láthatjuk. Minden kistérségben a keringési rendszer okozta halálozás van első helyen, második a daganatos halálozás és utána a sorrendben kisebb eltérések vannak térségenként.(29.ábra) 29. ábra Nyers halálozási mutatók alakulása a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében Halálok Keringési rendszer betegségei Jászberény Karcag Kunszentmárton Szolnok Tiszafüred Mezőtúr férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Daganatok Törökszentmiklós Emésztőren d-szer betegségei Légzőrendszer betegségei Külső ok Egyéb halálok Forrás: KSH Az egészségügyi ellátás a fokozott igények kielégítésére sokszor éppen a társadalmilag-gazdaságilag elmaradottabb kistérségeken nem fedezi a szükségletet (Pl. nincs a településen helyben orvos, a lakosság szegénysége folytán kevéssé mobilis, vagy nem tudja a szükséges ellátást megvásárolni.) Mindezek a tényezők együtt is eredményezhetik a kedvezőtlen idő előtti halálozási mutatók meglétét. 22

23 Tisztában vagyunk vele, hogy a felsoroltak alapkimutatások, és valóban, csak a kezdeti információkat adhatják meg a kistérségek egészségi állapotában, egészségügyi-szociális ellátásban való tájékozódásban. Az egyenlőtlenség nemcsak hazánkban, de világszerte is az egyik fő kutatási területe az egészségügynek. Némely országban a halálozási adatokat összekapcsolva a népszámlálási adatokkal nagyon pontos kimutatásokat készítenek arról, milyen társadalmi-gazdasági és szociális helyzete volt az elhunytnak. Hazánkban egyelőre erre nincs mód. A kistérségekre vonatkozóan azonban rendelkezésre állnak gazdasági fejlettségi besorolási adatok melyeket a KSH nyilvánosságra hozott. Ezek, megítélésünk szerint, a kistérségi halálozási adatokkal együtt kezelve tájékoztatást adhatnak arra vonatkozóan, milyen betegségek miatti halálozási eloszlás a jellemző a különböző fejlettségű régiókban, kistérségekben. Sajnos ebben az esetben is számolni kell, a már említett torzító tényezővel, a halálozási mintaszám kicsinységével is, ezért megállapításokat, messzemenő következtetéseket, csak óvatosan tehetünk. Minden kistérségben a keringési rendszer okozta halálozás van a legelső helyen, ezt követi a daganatos halálok, majd ezt követően eltérések vannak a kistérségek között. Például a Szolnoki és Karcagi térségben az emésztőrendszeri, Tiszafüred, Mezőtúr a légzőrendszer, Kunszentmártoni kistérségben a külső ok miatti halálozás van a harmadik helyen. (30.ábra) 30.ábra Nyers halálozási mutatók a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun- Szolnok megye kistérségeiben 2009 évben a 0-X évesek körében Jászberény Karcag Kunszentmárton Szolnok Tiszafüred Törökszentmiklós Mezőtúr Keringési rendszer Daganatok Emésztőrendszer Légzőrendszer Külső ok Egyéb Forrás: KSH 6. A megbetegedések főbb mutatói a megyében 6.1. A 0-18 évesek legfőbb betegségei A fiúk és lányok esetén a leggyakrabban előforduló betegség a táplálkozási és anyagcsere zavar, ezt követi a vér és vérképzőszervek, immunrendszer betegségei. A fiúknál harmadik helyen az asztma, lányoknál az idült bőrgyulladás, (atopiás dermatitisz, ekcéma) szerepel. A negyedik helyen lányoknál a szem betegségei, a fiúknál pedig az idült bőrgyulladás, (atopiás dermatitisz, ekcéma) van. Az elhízás és az alultápláltság, a magas vérnyomás, illetve a mentális és viselkedészavarok is gyakoribbak a fiúknál. A deformáló hátgerinc elváltozás betegség száma a lányoknál kissé meghaladja a fiúkét. (31.ábra) 23

24 31.ábra A leggyakrabban előforduló betegségek Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-18 éves fiúk és lányok körében Fiúk Lányok Rosszindulatú daganatok (C00-C97) A vér és vérképző szervek,immunrendszert érintő rendellenességek (D50-D89) Vashiányos anaemia (D50) Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00-E90) Diabetes mellitus (E10-E14) Fehérje- és energiahiányos alultápláltság (E43-E44) Kalóriatöbblet miatti elhízás (E66.0) A szemizmok, szemmozgás, alkalmazkodás,a fénytörés betegségei (H49-H52) Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) Asthma (J45) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) Forrás: KSH Mentális- és viselkedészavarok (F00-F99) Vakság és csökkentlátás (H54) Magasvérnyomás (hypertensív) betegségek (I10-I15) Atopiás dermatilis (L20) 6.2. A 0-18 évesek legfőbb betegségei a kistérségekben A kistérségek betegségmutatóit megvizsgálva látható, hogy eltérések vannak a leggyakrabban előforduló betegségek tekintetében a 0-18 éves korúak között, még a nemek között is. Jászberényben a leggyakoribb betegség az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegség, ezt követi az asztma, a szembetegségek, az idült bőrgyulladás ekcéma (atopiás dermatitis). Karcagon az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek fordulnak elő a legnagyobb számban, ezt követi a vér és vérképzőszervek, immunrendszer, majd az atopias dermatitis. Kunszentmártonban leggyakoribb az asztma, majd az endokrin, táplálkozási és anyagcsere, illetve harmadik helyen a szemizmok, fénytörés betegségei. Szolnokon az atopias dermatitis van első helyen, az endokrin és anyagcsere, harmadikként a vér és vérképzőszervi betegségek a leggyakoribbak. Tiszafüreden a táplálkozás és endokrin betegségek, atopias dermatitis, a vér és vérképzőszervek betegségei foglalják el az első három helyet. Törökszentmiklóson első a vér és vérképzőszervi, ezt követi az endokrin és anyagcsere, atopias dermatitis. Mezőtúron leggyakoribb a vér és vérképzőszervi, másodikként a mentális és viselkedészavarok, egyenlő arányú harmadikként az endokrin, táplálkozási zavarok, illetve a deformáló hátgerinc elváltozások előfordulása a vizsgált kistérségben. (32-33.ábra) 24

25 32. ábra A leggyakrabban előforduló betegségek esetszáma Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2009 évben a 0-18 éves fiúk és lányok körében Jászberény Karcag Kunszentmárton Szolnok Tiszafüred Törökszent -miklós Mezőtúr fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány Rosszindulatú daganatok (C00- C97) A vér és vérképző szervek, immunrendszert érintő rendellenességek (D50-D89) Vashiányos anaemia (D50) Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00- E90) Diabetes mellitus (E10-E14) Fehérje- és energiahiányos alultápláltság (E43-E44) -Kalóriatöbblet miatti elhízás (E66.0) Mentális- és viselkedészavarok (F00-F99) A szemizmok, a szemmozgás, az alkalmazkodás,fénytörés betegségei (H49-H52) Vakság és csökkentlátás (H54) Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) Magasvérnyomás (hypertensív) betegségek (I10-I15) Asthma (J45) Atopiás dermatilis (L20) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) Forrás: KSH 25

26 33. ábra A leggyakrabban előforduló betegségek esetszáma Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2009 évben a 0-18 évesek körében Jászberény Karcag Kunszentmárton Szolnok Tiszafüred Törökszentmiklós Rosszindulatú daganatok A vér és vérképző, immunrendszer betegségei Vashiányos anaemia Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek Diabetes mellitus Fehérje- és energiahiányos alultápláltság Kalóriatöbblet miatti elhízás Mentális- és viselkedészavarok A szemizmok, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei Vakság és csökkentlátás Hallásvesztés Magasvérnyomás betegségek Asthma Atopiás dermatilis Deformáló hátgerinc-elváltozások Forrás: KSH 6.3. A 19-X évesek legfőbb betegségei A szív- és érrendszeri betegségek egyik leggyakoribb kockázati tényezője a magasvérnyomásbetegség. Mind a férfiak, mind a nők esetében a magas vérnyomás gyakorisága jelentősen emelkedett az életkorral, az emelkedés mértéke az előző tízéves korcsoporthoz képest a éves korosztályban a legjelentősebb. A 74 éven felüliek körében már csökken az előfordulásuk mértéke. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a felnőttek körében a legnagyobb arányban előforduló betegség a magas vérnyomás mindkét nem esetén. A férfiaknál második helyen a szív vérellátási zavara (ischaemiás szívbetegség) áll, ezt követi a gerinccsigolyák betegségei (spondylopathiák), a zsír (lipoprotein) anyagcsere betegsége, a cukorbetegség (diabetes mellitus), az idült alsólégúti betegségek, az érbetegségek (cerebrovasculáris) illetve legvégül az egyéb felsorolt, de nem említett betegségek szerepelnek. A nőknél a második helyen a gerinccsigolyák betegségei (spondylopathiák), a szív vérellátási zavara (ischaemiás szívbetegség), a zsír (lipoprotein) anyagcsere betegsége, a cukorbetegség (diabetes mellitus), a csontsűrűség és csontszerkezet, illetve a pajzsmirigy rendellenességei és végül az egyéb külön nem említett betegségek fordulnak elő.(34-35.ábra) 26

27 34.ábra A leggyakrabban előforduló betegségek Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 19-X éves férfiak és nők körében éves férfiak 65-X éves férfiak 19-X éves férfiak összesen éves nők 65-X éves férfiak 19-X éves nők összesen 19-X éves fériak + nők összesen Rosszindulatú daganatok (C00- C97) A vér és vérképző szervek, immunrendszer rendellenességek (D50-D89) Vashiányos anaemia (D50) Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) Diabetes mellitus (E10-E14) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, lipidaemiák (E78) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA)agyi érsyndromák (cerebrovascularis) (G45, G46) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20- I25) Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) Idült alsó légúti betegségek (J40- J44) Asthma (J45) Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) A máj betegségei (K70-K77) Köszvény (M10) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) Spondylopathiák (M45-M49) A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85) Forrás: KSH A teljes korcsoportot megvizsgálva a magas vérnyomás a nőknél gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál, ugyanis 2009 éves adatok alapján , míg a nőknél esetben regisztáltak magas vérnyomás betegséget. Az asztma a férfiaknál 5044, míg a nőknél 6880 esetben fordult elő, tehát ez is a nőknél gyakoribb. Nemcsak a nemek között, hanem a különböző korcsoportoknál is bizonyos betegségek gyakrabban fordulnak elő. A cukorbetegség a éves korúaknál gyakrabban fordul elő, mint 65 éves kor felett. (35.ábra) 27

28 35.ábra Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb számban előforduló betegségek száma a 19-X éves korú férfiak és nők körében 2009 évben Férfiak Rosszindulatú daganatok (C00-C97) -Vashiányos anaemia (D50) Diabetes mellitus (E10-E14) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA)agyi érsyndromák (cerebrovascularis) (G45, G46) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) Idült alsó légúti betegségek (J40-J44) Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) Köszvény (M10) Spondylopathiák (M45-M49) Nők A vér és vérképző szervek, immunrendszer rendellenességek (D50-D89) Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, lipidaemiák (E78) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) Asthma (J45) A máj betegségei (K70-K77) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85) Forrás: KSH 6.4. A 19-X évesek legfőbb betegségei a kistérségekben A kistérségeknél a teljes korcsoportban a magas vérnyomás fordul elő a legnagyobb arányban, ez van az első helyen mindenhol. A jászberényi, karcagi, kunszentmártoni, szolnoki, mezőtúri kistérségben a második helyen a gerinccsigolyák betegségei (spondylopathiák), harmadikon az ischaemiás szívbetegség szerepel. Tiszafüreden a második helyen az ischaemiás szívbetegség van és ezt követi a lipoproteinanyagcsere rendellenességek, lipidémiák mint betegségek. Törökszentmiklóson másodikként a spondylopathiák vannak, majd harmadikként a lipoproteinanyagcsere rendellenességek lipidémiák fordulnak elő, itt negyedik helyre került az ischaemiás szívbetegségek csoportja. A nemek közt is különbségek mutatkoznak a betegségek előfordulása tekintetében, így a magas vérnyomás betegség, a cukorbetegség (diabetes mellitus), a zsír (lipoprotein anyagcsere zavarok, lipidémiák) a nőknél gyakoribb betegség. A férfiaknál a köszvény fordul elő nagyobb számban minden kistérségben. ( ábra) A felsorolt betegségeknél az életmódnak, a megfelelő táplálkozásnak fontos szerepe van. Helyes táplálkozással, a megfelelő testsúly, mozgás elérésével, a magas vérnyomásnál a só fogyasztás csökkentésével, a köszvénynél a diétával a betegség jól szinten tartható, a tünetek enyhíthetőek, a beteg állapota javulhat, és a szövődmények is kivédhetőek. 28

29 36.ábra Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb számban előforduló betegségek száma a 19-X éves korú férfiak és nők körében 2009 évben Jászberény Karcag Kunszentmárton Szolnok Tiszafüred Törökszentmiklós Mezőtúr Rosszindulatú daganatok (C00-C97) A vér és vérképző szervek, immunrendszer rendellenességek (D50-D89) Vashiányos anaemia (D50) Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) Diabetes mellitus (E10-E14) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, lipidaemiák (E78) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA) agyi érsyndromák (G45, G46) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) Idült alsó légúti betegségek (J40-J44) Asthma (J45) Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) A máj betegségei (K70-K77) Köszvény (M10) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) Spondylopathiák (M45-M49) Osteoporosis (M80-M85) Forrás: KSH 37.ábra A leggyakrabban előforduló betegségek Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2009 évben a 19-X éves férfiak és nők körében Forrás: KSH Rosszindulatú daganatok (C00- C97) A vér és vérképző szervek, immunrendszer rendellenességek (D50-D89) Vashiányos anaemia (D50) Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) Diabetes mellitus (E10-E14) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, lipidaemiák (E78) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA)agyi érsyndromák (cerebrovascularis) (G45, G46) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) Idült alsó légúti betegségek (J40-J44) Jászberény Karcag Szolnok Tiszafüred Kunszentmárton Törökszentmiklós Mezőtúr férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Asthma (J45) Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) A máj betegségei (K70-K77) Köszvény (M10) Deformáló hátgerincelváltozások (M40-M43) Spondylopathiák (M45-M49) A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85)

30 7. Az allergiás eredetű légúti betegségek A COPD, az allergiás nátha (rhinitis allergica), asztma kialakulásában döntő szerepe lehet a légköri allergén hatásoknak. Megyénkben a regisztrált betegeknél a leggyakoribb a rhinitis allergica, ezt követi a Krónikus Obstruktív tüdőbetegség (COPD) és végül az allergiás, illetve a nem allergiás eredetű asztma.(38.ábra) 38.ábra A légúti megbetegedések adatai Jász-Nagykun-Szolnok megyében évben új esetek száma összes esetek száma COPD Asthma bronchiale, allergiás Asthma bronchiale, nem allergiás Rhinitis allergica Forrás: Debreceni Tüdőklinika 7.1. Asztma, rhinitis allergica Az elmúlt 25 év asztma növekedése néhány legújabb vizsgálat eredménye szerint mérséklődött, ennek ellenére az évi új betegek száma között van. Az asztma kialakulásának és gyors növekedésének az okát pontosan nem ismerjük. Máig legelfogadottabbnak a kockázati faktorok között a környezeti allergének, a levegőszennyezés, az életmódbeli és étkezési szokások. Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet adatai alapján az allergiás és a nem allergiás asztma aránya a legtöbb megyében kb. 2/3-1/3.Így megállapítható, hogy túlnyomórészt az allergiás eredetű fordul elő. A hazai adatok valójában csak a nyilvántartási adatok, a tüdőgondozói hálózatban asztma diagnózissal regisztrált felnőtt betegeket tartalmazzák, ezért a valós hazai asztma előfordulási gyakoriságára csak következtetni lehet. Esetenként hiányoznak a nyilvántartásból a gyermekkori asztmások, a felnőtt betegek, akiket kórházi asztma ambulancia javaslata alapján a háziorvos gondoz. Ezeknek az ambulanciáknak nincs jelentési kötelezettsége. Hiányozhat a regisztrált betegkörből az enyhe felnőttkori asztma is. A tüdőgondozókban a második legnagyobb nyilvántartott betegcsoportot az allergiás rhinitises (allergiás nátha) betegek adják. A valós hazai betegségadatokra azonban ebből az adatból nem következtethetünk, mert az enyhe rhinitises betegek rendszerint nem fordulnak orvoshoz. Az allergiás rhinitis valódi hazai előfordulása átlagosan 10% körül van. A betegek száma évről-évre emelkedik. Az Észak-alföldi régió adatai az országos átlagnak megfelelőek. A kezeletlen, illetve a nem megfelelően kezelt rhinitis allergica következményeként kialakulhat az asztma, tehát a megfelelő és időben történő kezeléssel nagy része kivédhető lenne. Az Észak-alföldi régió adatait megvizsgálva 2007és 2009 között látható, hogy évről évre nőtt az asztmások száma az egész régióban. Jász-Nagykun-Szolnok megye a középmezőnybe tartozik, ugyanis Szabolcs megye mutatói a legrosszabbak. (39.ábra) 30

31 39.ábra Az asztma előfordulása az Észak-alföldi régióban között Észak-Alföld Forrás: Korányi Bulletin Jász-Nagykun-Szolnok 7.2. Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) Hajdú-Bihar Szabocs-Szatmár-Bereg A megjelent nemzetközi adatok összesítéséből azt a következtetést lehet levonni, hogy a COPD betegség a 40 év fölötti populációban világszerte 9 10 százalék között változik. Hazánkban a betegség felismerése érdekében végzett célzott szűrővizsgálatok, kérdőívek és légzésfunkciós szűrések elterjedésével az utóbbi években a felismert betegek száma nőtt. A tavalyi országos adatok szerint a tüdőgyógyászati hálózatban az 500 ezer becsült magyarországi COPD-s betegből et regisztráltak. Az egyik fő feladat a közeljövőben az, hogy minél több beteget ismerjenek fel, és mihamarabb kezeljék őket. A COPD mint népbetegség, az egészségügy és a társadalom számára komoly gazdasági kihatással van. A dohányzás a legfontosabb kockázati tényező a betegség kialakulásában, emellett a genetikai tényezőknek és a környezeti, foglalkozási komponenseknek is jelentős szerepük van. A fejlődő világ számos országában a fa, a szén égetésének jelentősége a COPD kialakulásban felülmúlja a dohányzás hatását. További jelentős kockázati tényező a munkahelyi inhalációs hatás, így a por-, gőz-, gáz-és füstexpozíció. A COPD gyakoriságát a felnőtt lakossági 4-7%-ra becsülik. A hazai nyilvántartás, rendszeresen kórházi kezelést igénylő, súlyosabb eseteket tartalmazza. A megelőző, illetve enyhébb terápiában részesülők, kezeletlenek többsége ismeretlen. Az új esetek száma megyénként jelentősen eltér, régiónkban magas szintet képvisel. A régió két évi adatait megvizsgálva látható, hogy 2008 évhez viszonyítva is nőtt a Krónikus Obstruktív Tődőbetegség (COPD) nyilvántartott betegeinek száma. Az új betegek száma az előző évihez hasonlóan alakult. (40.ábra) 40.ábra Krónikus Obstruktív Tődőbetegség (COPD) előfordulása az Észak-alföldi régióban között Új beteg Nyilvántartott Új beteg Nyilvántartott Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabocs-Szatmár-Bereg Forrás: Korányi Bulletin

32 8. Egészségmagatartás/ OLEF régiós online felmérés Az egészségi állapot jellemzéséhez hozzátartozik olyan magatartásformák vizsgálata, mellyel az egyének növelik a betegségek kialakulásának kockázatát, illetve az ezzel ellentétes magatartások, melyek a betegségek elkerülésére vagy azok gyógyítására irányulnak. A kockázati magatartáshoz tartoznak a káros életmódbeli szokások, mint például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, vagy az inaktív, mozgásszegény életmód. Ezek súlyára utal, hogy az utóbb említett számos káros életmódbeli szokás, az összes betegségteher 30%-nál jelent kockázati tényezőt. Az ún. egészségmegőrző tevékenységhez tartozik például a testmozgás vagy a lakosok szűrővizsgálatokon való részvétele is. A lakossági reprezentatív mintavételen alapuló kérdőíves egészségfelmérések azokról is szolgáltatnak adatot, akik egészségproblémáikkal nem fordultak orvoshoz, így nem szerepelnek az egészségügyi ellátórendszer adatbázisaiban. A felmérésből az egészséget döntően meghatározó társadalmigazdasági tényezőkről (pl. iskolázottság és társadalmi helyzet), az életmódról (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás) is nyerhető információ. Az OLEF 2009 kérdőívét elektronikus formában az interneten helyezték el, és a válaszadókat postai úton hívták meg a kitöltésre. Az OLEF 2009 legfőbb célja kistérségi szintű keresztmetszeti kép kialakítása a lakosság egészségi állapotáról, az egészséget meghatározó tényezőkről és az egészségügyi ellátás igénybevételéről, hogy ezzel lehetőség nyíljon helyi szintű egészségképek, egészségtervek készítésére is. A 82 kérdésből álló kérdőíves felmérés célpopulációja felnőtt népességcsoport volt, akik Magyarországon élnek, és 2008.december 31-ig betöltötték a tizennyolcadik életévüket. A 311/2007 kormányrendelet alapján fejlettségi szintű besorolást használtak a kistérségek területi besorolására és az adatok feldolgozásának alapjául. E szerint megyénkben Tiszafüred és Kunszentmárton fejletlen, Karcag, Törökszentmiklós, Mezőtúr közepesen, Szolnok és Jászberény a fejlett kistérségi kategóriába sorolható. (41. ábra). 41. ábra A kistérségek fejlettségi szintje az Észak-alföldi régióban Forrás: OSZMK Az egészség magatartásnak fontos része az egészségkultúra is, mely magában foglalja mindazon hiedelmeket, ismereteket, attitűdöket, melyek meghatározzák az egyén saját egészségi állapotának befolyásolhatóságával kapcsolatos gondolkodását. Az egészségkultúra egyik mérhető jellemzője, hogy mit gondolnak az emberek arról, mennyit tehetnek saját egészségük érdekében. A régióban a férfiak 30%-a, a nők 36%-a véli úgy, hogy semmit vagy csak nagyon keveset tehet saját egészsége érdekében. Az egyének életmódja, egészségmagatartása, kockázati tényezők jelenléte és az egészségvédő magatartásokhoz való hozzáférhetőség társadalmilag, gazdaságilag, kulturálisan nagymértékben meghatározott és függ az egyének választásától, döntésétől is. Az egészségmagatartás mellett fontos tényező az együttműködési készség, így a szűrővizsgálatokon való részvétel is ebbe a kategóriába tartozik. Fontosnak tartjuk olyan kezdeményezések támogatását, melyek elősegítik, hogy a régió magasabb megbetegedési aránnyal bíró területein is minél nagyobb arányban vegyenek részt a szűrővizsgálatokon. Eredményeink szerint az Észak-Alföldiek 45,3%-a (a férfiak 51,4-, a nők 39,8%-a) elégedett egészségi állapotával, jónak vagy nagyon jónak tarja azt. 15,1% azonban rossz vagy nagyon rossz egészségi állapotról számolt be. 32

33 8.1. Táplálkozás Egyre több bizonyíték van arra, hogy megfelelő táplálkozással jelentősen segíteni lehet számos krónikus betegség megelőzését. Tény az is, hogy egyes egészségtelen táplálkozási szokások a krónikus, degeneratív betegségek okozta halandósághoz hozzájáruló kockázati tényezők. Többek között a cukor, só- és a zsír túlzott fogyasztása. A régióban élő férfiak mindössze 32%-a, a nők 41%-a tekinthető normális testsúlyúnak. Ezzel szemben a teljes lakosság több mint fele (56%) túlsúlyos vagy elhízott. Ezen belül az elhízott férfiak aránya 29%, a nőké 26%. A fejlett térség lakói közül minden ötödik válaszadó (20%) napi rendszerességgel barna kenyérrel, illetve teljes kiőrlésű gabonából készült pékáruval egészíti ki étrendjét. A válaszadók 36%-ának asztalára minden nap kerül friss gyümölcs, és 18% fogyaszt napi rendszerességgel nyers zöldséget, salátát. Azonban a megkérdezettek 16%-a egyáltalán nem eszik nyers zöldségeket, 2,5% pedig friss gyümölcsöt. Még mindig alacsony a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült pékáru vásárlása, a fejletlen területeken a megkérdezettek 52%-a soha nem fogyasztja.(42 ábra) 42.ábra Zöldség, gyümölcs és barna kenyér fogyasztásának alakulása az Észak-alföldi régió kistérségeiben 2009 évben Forrás: OSZMK 8.2. Fizikai aktivitás Az életkor előrehaladtával mindkét nem esetében emelkedik a fizikailag inaktívak aránya. 65 év felett a férfiak több mint egynegyede, a nők közel fele az elmúlt egy hétben semmilyen intenzív mozgást nem végzett. A fiatal éves férfiak 7%-a, a nők 14%-a aránya nem végez számottevő testmozgást. Az összes válaszadó 70,5%-a kisebb vagy nagyobb mértékű pszichikai stresszről számolt be, ami foglalkozása körében folyamatosan jelen van. 20,9% válaszolta azt, hogy igen jelentős stressz-terhelés mellett végzi napi munkáját. (43.ábra) 43.ábra A fizikai aktivitás alakulása az Észak-alföldi régió kistérségeiben 2009 évben Forrás: OSZMK 33

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre KEZÜNKBEN A JÖVŐ KONFERENCIA 2016. február 25. Dr. Biró Krisztina Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5. A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Miskolc város környezeti és lakossága egészségi állapota 2014.

Miskolc város környezeti és lakossága egészségi állapota 2014. Miskolc város környezeti és lakossága egészségi állapota 2014. Ivóvízminőség Miskolc város ivóvízminősége 2014. évben megfelelő volt. A hatósági vizsgálatok során a fogyasztói hálózaton kijelölt 35 mintavételi

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Monigl István ISSN 0236-736-X Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA 2. melléklet az előterjesztéshez AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG 2015. április Tartalom BEVEZETÉS...4 A stratégiai dokumentum célja és előzménye...4

Részletesebben

Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása

Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása Jelige: Güzüegér Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 1. Az Európai Unió népesedési folyamataitól - röviden...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

.9o. számú előterjesztés

.9o. számú előterjesztés l Budapest Főváros X. kerület Alpolgármestere.9o. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Egészségtérkép elfogadásáról I. Tartalmi összefoglaló Budapest Főváros X. kerület

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút KONFERENCIA AZ IDŐSEK SEGÍTÉSÉRŐL Kányai Róbert Kissné Teklovics Gabriella Raffai Andrea Ráczné Németh Teodóra Szabóné Vörös Ágnes Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Disszeminációs

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Egészséges társadalom helyzetkép a magyar népesség egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Egészséges társadalom helyzetkép a magyar népesség egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Egészséges társadalom helyzetkép a magyar népesség egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ...3 I. BEVEZETÉS...5 II. A DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEK TÁRSADALMI TERHE HELYZETKÉP...6 III. MIT TESZÜNK?...8

ÖSSZEFOGLALÓ...3 I. BEVEZETÉS...5 II. A DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEK TÁRSADALMI TERHE HELYZETKÉP...6 III. MIT TESZÜNK?...8 N EMZETI R ÁKELLENES P ROGRAM ( VITAIRAT)................... 1 TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÓ..........................................................3 I. BEVEZETÉS.............................................................5

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 6. prioritás: Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés. Akcióterv 2009-2010

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 6. prioritás: Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés. Akcióterv 2009-2010 Társadalmi Megújulás Operatív Program 6. prioritás: Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés Akcióterv 2009-2010 2010. március 3. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás

Részletesebben

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyőlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetérıl

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyőlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetérıl Tájékoztató Nógrád Megye Közgyőlése számára Nógrád megye egészségi helyzetérıl Készült: 2013. május Összeállította: Dr. Surján Orsolya megyei tisztifıorvos Feketéné Dr. Zeke Ildikó megyei tisztiorvos Bertókné

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 BEVEZETÉS A helyi Szociális Szolgáltatástervezési koncepció eleget tesz a szociális igazgatásról és

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

DOROG VÁROS LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI ADATAI AZ ÁNTSZ ADATAI ALAPJÁN

DOROG VÁROS LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI ADATAI AZ ÁNTSZ ADATAI ALAPJÁN 3. sz. függelék DOROG VÁROS LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI ADATAI AZ ÁNTSZ ADATAI ALAPJÁN A halottvizsgálati bizonyítványok ÁNTSZ példányai korábban a megyei ÁNTSZ-hez kerültek, azokból történő elemzéseket

Részletesebben

A VAS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE

A VAS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLYA A VAS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE Készült: 2015. június 01. készítette: Dr. Stánitz Éva megyei tisztifőorvos 1 A VAS MEGYEI LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA I. DEMOGRÁFIA Népesség

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET

A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET Az egészségmegőrzés és az egészségvédelem korunk legfontosabb feladatai közé tartozik. Az egészség a társadalom számára a legfontosabb

Részletesebben

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja 1. Bevezetés Az Európai Unió a nyolcvanas évek óta minden évben kiválaszt egy európai szemszögből fontos témát,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Lakhatási Beavatkozási Terv

Lakhatási Beavatkozási Terv Lakhatási Beavatkozási Terv Pécs Megyei Jogú Város Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása TIOP 3.2.3.A-13/1 1 O l d a l Jóváhagyta: Dr. Páva Zsolt polgármester Pécs Megyei Jogú Város

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Dr. Kozma Judit Dögei Ilona Jelinekné dr. Vári Zsuzsa Kostyál L. Árpád Udvari Andrea Vajda Norbert

Dr. Kozma Judit Dögei Ilona Jelinekné dr. Vári Zsuzsa Kostyál L. Árpád Udvari Andrea Vajda Norbert Dr. Kozma Judit Dögei Ilona Jelinekné dr. Vári Zsuzsa Kostyál L. Árpád Udvari Andrea Vajda Norbert A gondozási szükségletvizsgálat bevezetésének előzményei és hatásai A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye...

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC II. Határozati javaslat melléklete BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC 1. Bevezetés A gyermekek védelméről és a

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről

A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről 1 RENDŐRKAPITÁNYSÁG GÁRDONY RENDŐRKAPITÁNY 2483 Gárdony, Szabadság u. 40. Tel./fax: 22/355-338, BM-tel.: 22/5614, BM fax: 22/5642 E-mail: sagij@fejer.police.hu Szám: 07060/ /2011. Ált. Tartalomjegyzék

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja

Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja Süle Katalin, Elnök, Zala megye Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Az agrárgazdaság

Részletesebben

Ameghosszabbodott élettartam és az idősek

Ameghosszabbodott élettartam és az idősek Egészségi állapot, egészségügyi ellátások, szolgáltatások az idősek egészsége egészségügyi ellátások hozzáférhetőség fizikai és szellemi aktivitás mentális egészség betegségi kockázatok mérséklése szűrő-

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben