0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról"

Átírás

1 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1. Az egészségügyi ellátás rendszere, jellemzői 2. Az egészségügyi ellátás irányítása és finanszírozása 3. A vizsgált kórházak gazdálkodása, pénzügyi helyzete Mellékletek Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az elmúlt években rendszeresen ellenőrizte a Társadalombiztosítás (TB) pénzügyi alapjai költségvetésének tervezését és ennek végrehajtását, valamint az egészségügyi ellátás társadalompolitikai jelentőségére tekintettel az ellátórendszer egyes területeit. A jelentésekben számos javaslat fogalmazódott meg az egészségügyi ellátás és a finanszírozás rendszerének korszerűsítése, hatékonyságának javítása érdekében. Magyarországon 165 fekvőbeteg intézmény (kórház) működik, amelyből 116 önkormányzati tulajdonban van. A lakosság többségében az önkormányzatok által fenntartott egészségügyi intézmények szolgáltatásait veszi igénybe. Ezért az Állami Számvevőszék jelen vizsgálata során az évi XXXVIII. törvény alapján széles körű szakmai egyeztetést követően az egészségügyi ellátásban kiemelt szerepet betöltő önkormányzati tulajdonban, fenntartásban lévő kórházakban vizsgálta az adósságállomány kialakulásához vezető okokat, a pénzügyi helyzetükre, gazdálkodásukra ható főbb tényezőket. Az ellenőrzés az intézményeken túl kiterjedt az Egészségügyi Minisztérium (EüM) ágazatirányító tevékenységére, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozásban betöltött szerepének és az érintett önkormányzatoknál a tulajdonosi, fenntartói kötelezettségek teljesítésének vizsgálatára is. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy ˇ az egészségügyi ellátás jelenlegi rendszere, a több csatornás finanszírozás milyen hatást gyakorol a kórházak feladatellátására;

2 ˇ az ágazati minisztérium, a finanszírozó OEP és a fenntartó önkormányzatok milyen intézkedéseket tettek a kórházak likviditási helyzetének javítására, a jelentkező fizetési problémák enyhítésére; ˇ a kórházak működtetése, gazdálkodása hogyan alkalmazkodott a változó finanszírozási feltételekhez; ˇ a tartós fizetési nehézségekkel küzdő kórházaknál a tartozásállomány kialakulását milyen okok idézték elő, a kórházak milyen intézkedéseket tettek a gazdálkodás egyensúlyának megteremtésére. A helyszíni vizsgálatra 39 intézménynél - 18 megyében és a fővárosban 17 megyei, 11 fővárosi, 7 városi és 4 gyermekkórházban - került sor, amelyek kórházi ágyat (az összes ágyszám 44%-a) működtettek. A megyei kórházakban - Csongrád, Heves megye kivételével - teljes körűen, a fővárosi közgyűlés által fenntartott kórházak 85%-ánál került sor ellenőrzésre. A vizsgált kórházak éves pénzforgalmi kiadása évben 129 milliárd Ft volt, az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap) érintett kasszáiból 42%-ban részesedtek. Összes adósságuk január 1-én (a vizsgált időszak elején) 6 milliárd Ft volt, amely 5,3 milliárd Ft-tal 11,3 milliárd Ft-ra (188%) nőtt a 3 év alatt (az éves költségvetési kiadások 8,8%-a). Átlagos adósságállományuk 291 millió Ft, amely mögött jelentős szóródás figyelhető meg: amíg 6 kórháznak 100 millió Ft alatti, addig 18 kórháznak 250 millió Ft feletti a tartozása, ez utóbbiak rendelkeznek az összes adósság 76%-ával. Az összes tartozás 46%-át, ezen belül a lejárt szállítói tartozás 67%-át a dunántúli régiók területén vizsgált kórházakban mutatták ki, a keleti országrészben ezzel szemben a vizsgált kórházak a tartozásállományból 18 %-ban, a lejárt szállítói követelésekből 7,4%-ban részesedtek. Az elkövetkező években az Állami Számvevőszék az orvostudományi egyetemek klinikái és az országos intézetek gazdálkodásának, pénzügyi helyzetének ellenőrzésével folytatja a fekvőbeteg ellátás vizsgálatát. I. Összegző megállapítások, következtetések A magyar lakosság megbetegedési és halálozási mutatói, születéskor várható élettartama, valamint a korai halálozások aránya lényegesen kedvezőtlenebb, mint a legtöbb európai országban. A lakosság körében előforduló megbetegedések részletes elemzését, az ellátási szükségletek felmérését, a beavatkozások hatékonyságának követését lehetővé tevő megbízható megbetegedési (morbiditási) adatbázis nincs, erre épített szakmai stratégia hiányában az ellátó rendszer szükségleteknek megfelelő átalakítása sem lehet megalapozott.

3 Az egészségügyi ellátás rendszerében az elmúlt évtizedek során felhalmozódott feszültségeket az 1980-as évek második felétől kezdődő reformok ezidáig csak részben tudták feloldani. Az elért eredmények ellenére (az egészségügyi szolgáltatások biztosítási alapokra helyezése, a háziorvosi ellátás átalakítása, a szabad orvosválasztás, a teljesítményarányos finanszírozás bevezetése, a szektorsemlegesség) a lakosság egészségi állapotát jellemző mutatók, az egészségügyre fordított közkiadások mértéke, az ágazatban dolgozók kereseti viszonyai nem az előzetes elképzeléseknek megfelelően javultak. A technikai fejlődés, az áremelkedésből fakadó költségrobbanás, a gazdaság általános helyzetével összefüggő stabilizációs intézkedések és az államháztartási reformból következő megszigorítások kedvezőtlen folyamatokat is elindítottak. A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása évek között nominál értéken 114 milliárd Ft-tal nőtt és évben már 339 milliárd Ft-ot folyósított a Társadalombiztosítás (TB) az egészségügy működési kiadásaira. Az egészségügyre fordított közkiadás, lakossági hozzájárulás évben a bruttó hazai termék (GDP) 6,4%-át jelentette, amely a legmagasabbnak számító évi 7,9%- hoz képest csökkent. Az utóbbi két évben az infláció mértékével lépést tartott a TB támogatások növekedési üteme, de a korábbi években elszenvedett reálérték vesztést figyelembe véve a kórházak pénzügyi helyzete összességében romlott. A vizsgált kórházak kiadásai évben 101 milliárd Ft, évben 129 milliárd Ft volt. Ebből a TB finanszírozás részaránya 87%-ot, a tulajdonos önkormányzatok támogatása azonban csak 3,6%-ot képviselt, a különbözetet a kórházak saját működési bevétele jelentette. Ez az arány azt is mutatja, hogy a finanszírozási, fenntartási felelősség elválik az irányítási jogoktól. A kiadások növelésének irányába hatott többek között az orvostechnológia fejlődése, a teljesítmények növelésére ösztönző finanszírozás, továbbá az átfogó szakmapolitikai koncepció hiányára visszavezethető összehangolatlan, szükségletekhez nem igazodó fejlesztések is. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele biztosításalapú, de nem függ a befizetett járuléktól, mivel a jogosultság általános. A biztosított oldaláról a minél magasabb színvonalú szolgáltatás iránt jelentkezik igény, az ellátó rendszer kapacitás- és minőségi problémákkal, állandó egyensúly hiánnyal küzd. Az ellátó rendszer és a finanszírozás átalakítására számos tervezet készült. Az egészségügyi törvényben meghatározott, az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Egészségfejlesztési Program hiányában azonban nincs átfogó nemzeti egészségpolitikai koncepció, egészségfejlesztési terv.

4 Nincs a megbetegedési és halálozási változások elemzésére, a demográfiai folyamatok értékelésére, az egészségügyi szolgáltatások teljes körére, az ágazat teljesítményeinek orvosszakmai és gazdasági értékelésére, a humán erőforrások állapotára vonatkozó felmérés. Nem került sor annak meghatározására, hogy az egészségügyi ellátó rendszer - figyelembe véve a várható demográfiai folyamatokat, a lakosság egészségi állapotának jellemzőit, a gyógyításban, orvostechnológiában várható változásokat - milyen szervezeti, finanszírozási, gazdálkodási feltételek között szolgálhatja a lakosság egészségi állapotának javítását. A jelenlegi egészségügyi ellátó rendszert területi és strukturális aránytalanságok jellemzik. Kihasználatlan kapacitások mellett jelentős hiányok is mutatkoznak (pl. ápolási osztály, sürgősségi betegellátás terén). Megfelelő ápoló-, gondozó- és szociális intézmények hiányában gyakori a szociális okokra visszavezethető kórházi elhelyezés. Többségében a keleti országrész kórházai a kevésbé eladósodottak, ahol az egy lakosra jutó ágykapacitás és orvosszám az országos átlagnál kisebb, és az intézményi teljesítmények és a szerződött kapacitások leginkább összhangban vannak. A kórházak és azok egyes részlegei igen eltérő feltételek között működnek, a kórházi infrastruktúra korszerűsítése jelentős forrásbevonást igényel. A helyzetet jól tükrözi, hogy a - többször módosított - minimumfeltételeknek a kórházak építészeti, tárgyi és személyi feltételek vonatkozásában sem tudtak eleget tenni, ezért az aktív fekvőbeteg osztályok 96%-a csak ideiglenes vagy határozott idejű működési engedéllyel rendelkezik. Az elmúlt tíz évben a nagy értékű diagnosztikai eszközök beszerzésére, korszerű eljárások bevezetésére sokszor erőn felül áldoztak a kórházak, ugyanakkor a hagyományos orvostechnikai eszközök korszerűsége, a hotelszolgáltatások színvonala összességében nem felel meg a kor követelményeinek. A teljesítményarányos finanszírozás a minél bonyolultabb és minél több szolgáltatás elvégzésében, illetve jelentésében teszi érdekeltté az intézményeket. Ezt erősíti, hogy a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény végrehajtásaként a biztosítottakat megillető vizsgálatok és terápiás ellátások pontos szakmai tartalma nem került meghatározásra. Orvosszakmai szempontból érdemben nem ellenőrzik az elszámolt teljesítmények indokoltságát, továbbá sem belső, sem külső auditok nem irányulnak a tevékenység eredményességének felmérésére. Szakmai protokollok bevezetésének és ellenőrzésben való alkalmazásának hiányában az ellátás minősége sem ítélhető meg. A hatékonyság növelését szolgáló átalakítás egyik jelentős akadálya az intézmények megfelelő érdekeltségének hiánya. A pénzügyi eredmény nem ott jelentkezik, ahol az erőfeszítéseket teszik, a megtakarítások az

5 intézményrendszer egészében kerülnek szétosztásra. Nincs megfelelő ösztönzés a betegek problémáinak az ellátó rendszer lehetőleg alacsony szintjén, optimális beavatkozás mellett történő megoldására. Az önkormányzatok egy része nem tud megfelelni a - részben megörökölt, részben közreműködésükkel, a helyi érdekek alapján fejlesztett, sok esetben valós szükségletet meghaladó - egészségügyi ellátó rendszer tulajdonlásából adódó kötelezettségeknek. Az önkormányzatok egészségügyi intézményekkel kapcsolatos kötelezettségeikre (fejlesztés, felújítás) külön forrással nem rendelkeznek, pénzügyi lehetőségeik függvényében évenként döntenek a kórházi fejlesztések, felújítások támogatásáról, a cél- címzett támogatási igények, pályázatok benyújtásáról. A működési és fejlesztési célra - néhány esetben fix kamat mellett - biztosított önkormányzati kölcsön indokolatlanul növelte a kórházak adósságállományát. A kórháztulajdonos önkormányzatok aránytalanul nagyobb terhet viselnek, amelyet a megyei önkormányzatoknál fokoz a progresszivitás elvéből következő magasabb színvonalú ellátási felelősség. Az önkormányzatok pénzügyi szabályozásában a térségi feladatok hatékony finanszírozása továbbra is megoldatlan és ez különösen a jelentős fejlesztési forrásokat igénylő fekvőbeteg ellátás területén okoz feszültséget. Az önkormányzati támogatások elégtelensége ellenére felvállalt, kórházi forrásokból megvalósított fejlesztések is hozzájárultak az eladósodáshoz. A pénzügyi, likviditási zavarokat a kórházak és a tulajdonos önkormányzatok jelentős része nem a gazdaságosan, szakmailag összehangoltan működő kórházi struktúra és kapacitás (ágyszám, szakrendelési óra) kialakításával, valamint az ellátás- szervezés, együttműködés javításával igyekezett kezelni, hanem különböző központi források odaítélésétől várta a megoldást. A kritikus gazdálkodási, pénzügyi helyzetbe került intézmények válságkezelése érdekében tényleges konszolidáció az egészségügyben nem történt. Az intézmények csak működési előlegben, vagy csekély kivételtől eltérően visszatérítendő támogatásban részesülhettek. A válságkezelésnek ez a módja csak a feszültségek tompítására, elodázására volt alkalmas, mivel a törlesztő részletek kifizetéséhez szükséges források előteremtése újabb likviditási gondokat generált. Az ágazati minisztérium elejétől félévente megismételt felméréseken túlmenően az okok teljeskörű feltárását, illetve orvoslását nem oldotta meg. A Belügyminisztériummal közösen végzett eseti felmérések is legfeljebb a szállítói tartozásállomány változására, az elmaradt ügyeleti díjakra és a 13. havi illetmények miatti kötelezettségekre vonatkoztak, de a tulajdonos, illetve a fenntartó önkormányzatok az adósságrendezési törvényen túlmenően nem

6 kaptak sem szakmai, sem gazdasági támogatást a felmerülő problémák kezelésére. A kórházaknál kialakult pénzügyi egyensúly hiánya miatti válságmenedzselést a fenntartók többnyire a kirendelt önkormányzati biztosokra bízták. Két kórházfenntartó önkormányzat azonban - különböző okokra való hivatkozással - még az adósságrendezési eljárásra vonatkozó törvény szerint a 90 napon túli lejárt tartozás esetére előírt eljárást sem kezdeményezte. A pénzügyi egyensúly szempontjából az intézményi teljesítményeknek és a szerződött kapacitásoknak az összhangja rendkívül fontos, mivel a bevételek alakulását döntően az elszámolt teljesítmények határozzák meg, a fenntartott kapacitások viszont a ráfordítások mértékét befolyásolják. Ennek ellenére a szerződött kapacitásokról és a finanszírozott teljesítményekről megbízható adatállománnyal az egészségügy szereplői közül (OEP, GYÓGYINFOK, intézmények) senki nem rendelkezik. A bevételek tervezését, a teljesítmények elemzését rendkívül megnehezíti a finanszírozási rendszer gyakori változtatása és annak kiszámíthatatlansága is. A teljesítmények és a rendelkezésre álló kapacitások között a 39 vizsgált intézmény közül 19-nél nem volt megfelelő az összhang, a lejárt határidejű szállítói tartozásállománnyal rendelkező intézmények többnyire ebbe a körbe tartoznak. A kórházi ellátásban az aktív fekvőbeteg szakellátás területén a hatékonyabb szakmai tevékenység következtében a folyamatosan rövidülő ápolási idő hatására az ágykihasználtság évről évre csökkent, a felszabaduló ágyaktól az intézmények nem váltak meg. A szakmai minimumfeltételek nem veszik figyelembe az ágykihasználtságot, ezáltal a kapacitások csökkentése helyett az intézményeket az ágyak változatlan fenntartására kényszerítik. A járóbeteg szakellátás kassza zártsága (lebegő pontforint értéke) - finanszírozási részesedésük fenntartása érdekében - az intézményeket a minél több teljesítmény elszámolására ösztönzi. Ezzel párhuzamosan az egy teljesítménypont értéke a kiadások növekedésénél alacsonyabb mértékben nőtt. A teljesítményarányos finanszírozás nem oldotta meg, hanem nyilvánvalóbbá tette az egészségügy gondjait, ezért az 1990-es évek közepén az egészségügyi irányításnak a túlméretezett, struktúrájában korszerűtlennek ítélt egészségügyi ellátó rendszer átalakítása érdekében közvetlen beavatkozáshoz kellett folyamodni. Az után leépített mintegy 20 ezer kórházi ágy azonban az ellátás költségeit lényegében nem csökkentette. Ennek oka, hogy ezek részben nem is léteztek, továbbá megtakarítást eredményező kórházbezárásra, illetve telephely megszüntetésre alig került sor és nem javult az ágazat munkaerőhelyzete sem.

7 A finanszírozási szabályok gyakori módosulása - teljesítményüktől függetlenül és kiszámíthatatlan módon - jelentős változásokat okozott az egyes kórházak, kórházcsoportok bevételi pozícióiban. A fixdíj megszüntetésével évtől a normatív alapú teljesítményfinanszírozás teljessé vált, azonban nem fedezi a szolgáltatások tényleges költségeit. Az egyes intézmények működtetésének személyi és tárgyi feltételei különbözőek, nem megoldott a szakmák közötti költségarányok mértékének meghatározása, gondot jelent az amortizáció figyelmen kívül hagyása, a progresszív ellátás magasabb szintjein történő betegellátás többletköltségeinek elismerése. Nincs az egészségügyi ágazat sajátosságait megfelelően figyelembe vevő egységes számviteli és informatikai rendszer, amelynek hiánya lehetetlenné teszi az összehasonlító költségelemzést és nem nyújt kellő alapot a központi tervezéshez és finanszírozáshoz. A költségek tételes összehasonlítása pedig lehetőséget adhatna a kórházak gazdálkodása közötti objektív különbségek kimutatására is. Az önkormányzati kórházak hagyományos költségvetési formában működnek, de az általuk elkölthető pénzügyi kereteket elsősorban a realizálható bevételek, és nem a jóváhagyott költségvetési előirányzatok határozzák meg. A betegellátás érdekében fedezet hiányában is sor került pénzügyi kötelezettségvállalásra. A kórházak adósságállományának növekedése (eladósodási folyamat) az egészségügy rendszerében tapasztalható megoldatlan problémákkal, rossz ösztönzőkkel, hibás érdekeltséggel egyaránt összefüggésbe hozható. Az eltérő működési feltételek, vezetési színvonal és tulajdonosi szerepvállalás miatt ezek nem mindenütt jelentek meg a felszínen pénzügyi, likviditási zavarok formájában. Ez utóbbiak kialakulásának okai az intézményi gazdálkodásban csak részben állapíthatók meg, az okok egy része rendszerbeli, amelyek közvetlenül vagy közvetve hatást gyakorolnak az intézmények gazdálkodására. ˇ Szakmai és fejlesztési koncepció hiányában nem került sor a közpénzekből finanszírozott egészségügyi ellátások szakmai tartalmának, valamint a szolgáltató rendszer kapacitásainak, területi elhelyezkedésének folyamatos szabályozására. A fejlesztésekben egységes szakmapolitikai háttér nélkül a meglevő kapacitások, struktúra fenntartása, esetenként szükségtelen bővítése kapott elsődlegességet, finanszírozásuk - működési többletek hiányában - a meglevő kapacitások terhére valósulhatott meg. ˇ Nem jött létre az egészségügyi ellátások kiadásai és a finanszírozásra rendelkezésre álló források közötti egyensúly, nem volt biztosított a források reálértékének a megőrzése, az ágazat bérhelyzetének javítása.

8 ˇ A teljesítményarányos finanszírozás bevezetése nem járt együtt az ellátórendszer és az ösztönző rendszer korszerűsítésével. ˇ A finanszírozásban évben bevezetett reform értékű változások ellenére a korábbi bázisból adódó eltérések a kórházak pénzügyi helyzetében jelentős különbséget okoztak és tartottak fenn. Az alapdíj fokozatos egységesítése - új feszültségeket teremtve - csupán évet követően szüntette meg az induló helyzetből adódó igazságtalanságokat. ˇ A jogszabályok által előírt kötelezettségek egy része forrás hiányában nem került ellentételezésre (pl. 13. havi illetmény, ügyeleti díj). ˇ A hagyományos költségvetési formában működő kórházaknál az előirányzat nem jelent egyben elkölthető fedezetet is, a bevételek megalapozott tervezését a kiszámíthatatlanul változó finanszírozás is nehezítette. ˇ A finanszírozási változások tartós egyensúlyt biztosító intézkedések hiányában a külső eladósodás növekedéséhez vezettek. A fekvőbeteg ellátás átalakítására irányuló, legalább középtávon elfogadott stratégia sem országos szinten, sem az egyes régiókban, megyékben nincs, ennek hiányában - a teljesítményarányos finanszírozáshoz szükséges és az ellenőrzéshez elengedhetetlen szakmai standardok és protokollok megalkotása nélkül, valamint az egészségügyre fordítható források inflációt el nem érő növekedése mellett -, jelenleg nincs esély a kórházak eladósodási folyamatának megállítására. A helyszínen ellenőrzött tulajdonos (fenntartó) önkormányzatok és kórházak felé javaslatainkat megtettük, azokat az érintettek elfogadták. A vizsgálatot végzők többek között javasolták: ˇ A lakossági szükségletek és az egészségügyi szolgáltatások összhangjának, a kórházi adósságállomány alakulásának figyelemmel kisérését, az ellátásban érintett önkormányzatokkal való együttműködési formák kialakítását. ˇ A fenntartó által végzett ellenőrzések keretében nagyobb hangsúly helyezését a szakmai és gazdasági tevékenység kölcsönhatásának, a gazdálkodás eredményességének megítélésére. ˇ A kórházak elhasználódott eszközeinek pótlásával, a hiányzó minimumfeltételekkel kapcsolatos kötelezettségek számbavételét, ezek pénzügyi forrásainak ütemezését.

9 ˇ A pénzügyi egyensúly megőrzése, fenntartása érdekében a belső kapacitás optimalizálást, szakmai belső ellenőrzési rendszer kiépítését, az egyes osztályok működésének és költség struktúrájának felülvizsgálatát. ˇ Az adósságállomány alakulását is prognosztizáló likviditási tervek készítését, a kötelezettségvállalási, keretgazdálkodási szabályok szigorítását. ˇ Az egyes szolgáltatások vállalkozási formában történő működtetésével kapcsolatos döntések várható hatásainak költség- és szakmai hatékonyság szempontjából történő felülvizsgálatát, a privatizáció céljainak megfelelő ajánlati feltételek és szerződéses formák kidolgozását. JAVASLATOK Az önkormányzati tulajdonban lévő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának helyszíni ellenőrzési tapasztalatai alapján - tekintettel arra, hogy az egészségügy az állami újraelosztás egyik legjelentősebb és az egész társadalmat érintő ágazata - javasoljuk: A) A Kormánynak 1. Kezdeményezze az egészségmegőrzés, megelőzés előtérbe állítása, az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztése, valamint struktúrájának, hatékonyságának javítását célzó intézkedések kidolgozása érdekében az egészségügyről szóló évi CLIV. törvényben előírt Nemzeti Egészségfejlesztési Program mielőbbi elkészítését és Országgyűlés elé terjesztését. 2. Gondoskodjon a lakosság egészségi állapotát megbízhatóan bemutató megbetegedési adatoknak, valamint az egészségügyi ellátó rendszer mennyiségi és minőségi jellemzőinek felméréséről, a lakosság egészségügyi ellátási szükségletének monitorozását biztosító információs rendszer megszervezéséről, az intézményi kapacitások szabályozásáról és szerkezetének átalakításáról. 3. Kezdeményezze az egészségügy szereplői (minisztérium, finanszírozó, tulajdonosok) feladatainak és hatáskörének felülvizsgálatát, valamint az egészségügyi szolgáltatások vásárlásával kapcsolatos feladatok egyértelmű meghatározását, a finanszírozó számára előírt célkitűzések megvalósításának folyamatos nyomonkövetését. 4. Intézkedjen a közfinanszírozásból nyújtandó egészségügyi szolgáltatások szakmai tartalmának meghatározása, az ágazatban felhalmozódott adósság rendezésére vonatkozó elképzelések

10 kidolgozása, az egészségügyre fordítható pénzügyi források reálértékének növelése és folyamatos megőrzése érdekében. 5. Tegyen intézkedéseket az ellátórendszer szükségtelen párhuzamosságainak kiküszöbölésére. Ennek érdekében a tulajdonviszonyok átfogó elemzése alapján gondoskodjon a feladatok pontos és normatív meghatározásáról, a jelenlegi - túlnyomórészt önkormányzati tulajdonon alapuló - ellátó rendszert figyelembe véve az állami fejlesztéspolitika struktúra átalakításában betöltött szerepének erősítéséről. 6. Mérje fel hatásaiban és kezdeményezze az amortizáció fedezetének a társadalombiztosítási támogatás összegébe történő beépítését, a cél- és címzett támogatások céljainak az egészségfejlesztési programban megfogalmazott szakmai fejlesztési stratégiával való összhangba hozását. 7. Vizsgálja meg, hogy milyen intézkedésekkel biztosítható az egészségügyben dolgozók 13. havi illetményének fedezete, bérhelyzetének, kereseti viszonyainak tartós javítása és érdekeltté tétele az ágazat szerkezetátalakítási feladatainak végrehajtásában. 8. Kezdeményezze a költségszemléletű számviteli és az egyéb szakmai információs rendszerek kialakítását, a nem költségvetési intézményként történő működési formákat és az intézmények átalakulását szabályozó törvény kidolgozását és elfogadtatását. B) Az egészségügyi miniszternek 1. Határozza meg a teljesítményarányos finanszírozás megfelelő működéséhez, szabályozó szerepének érvényesüléséhez és az intézményi teljesítmények ellenőrizhetőségéhez - a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló évi LXXXIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján - az egyes finanszírozott ellátásokra előírt vizsgálati és terápiás eljárások szakmai tartalmát. 2. Készítse elő a kórházi kapacitás és struktúra, az egészségügyben dolgozók létszáma és belső szakmai összetétele - a morbiditási adatokra és a szakmai standardokra alapozott - valós ellátási szükségletekhez igazodó átalakítását. 3. Határozza meg a lakosság kor és betegség szerinti összetételéből adódó változó szükségletekkel összhangban lévő ellátó rendszer szakmai minimumkövetelményeit. 4. Határozza meg az egyes ellátási szinteken elvégezhető vizsgálatok, beavatkozások körét, az egészségügyi ágazati akkreditáció rendszerét.

11 5. Alakítsa ki az egészségügyi reform végrehajtását célzó intézkedések megalapozását szolgáló egységes ágazati információs rendszert. 6. Kezdeményezze az egészségügy sajátosságait figyelembe vevő, a teljesítmények a költségek egybevetését elősegítő egységes ágazati számviteli rend kidolgozását. 7. Gondoskodjon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a GYÓGYINFOK felé az intézmények által szolgáltatandó adatok egységes szervezetbe és rendszerbe foglalásáról. 8. Tegyen intézkedéseket a szolgáltatott adatok megbízhatóságának és az egészségügyre fordított kiadásoknak kontrollálása érdekében a teljes körű finanszírozói ellenőrzés kiépítésére. II. Részletes megállapítások 1. Az egészségügyi ellátás rendszere, jellemzői 1.1 Az egészségügyi ellátás és a lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban Az egészségügyi ellátórendszerrel szemben szakmai és gazdaságossági szempontból egyaránt alapvető követelmény, hogy a lakosság egészségi állapotából fakadó szükségleteknek megfeleljen. A magyar lakosság megbetegedési és halálozási mutatói nemzetközi összehasonlításban és bizonyos tekintetben a korábbi évekhez viszonyítva is kedvezőtlenek. Az ezer lakosra jutó halálozások száma évben 14,0-ra emelkedett, 50 ezer emberrel több halt meg, mint a legalacsonyabb halandóságú 60-as években. Eb- ben a népesség öregedése mellett néhány halálozási ok széles körű megjelenése is szerepet játszott. Az OECD országokban a születéskor várható élettartam között 8,7 évvel emelkedett, ezzel szemben Magyarországon mindössze 1,3 évvel, amely a nők élettartamának javulását tükrözte, ugyanakkor a férfiak várható élettartama 1,5 évvel csökkent. A fejlett ipari országokhoz képest a vezető halandósági okok között nincs lényeges eltérés. A különbség abban van, hogy a halálozásoknak

12 milyen hányada következik be korán, idő előtt illetve később, öreg korban. Az ország lakosságszáma évek óta csökken, amelynek okai az élve születések csökkenése mellett a korai halálozások számának emelkedésére vezethetőek vissza. Az 1000 lakosra számított élve születések száma évben 9,6, ezzel szemben a halálozásé 14, így természetes fogyás a jellemző. (A fejlett európai országokban a jóval alacsonyabb halálozási ráta miatt természetes szaporodás vagy minimális - 0,4-0,7 - fogyás jellemző). A lakosság egészségi állapotát jellemző megbetegedési (morbiditási) statisztikák hiányában az ellátási szükségletek, illetve a beavatkozások hatékonyságának felmérését lehetővé tevő megbízható morbiditási adatbázis jelenleg nincs. A finanszírozás keretében elszámolt teljesítmények megbízható elemzések adatbázisaként nem használhatók, mert a finanszírozási ösztönzők hatására torzítottak. Pl. műtéti szövődmény nemzetközi gyakorlatban 2-3%, a teljesítmény jelentések szerint Magyarországon 70%-os. A halálozási (mortalitási) statisztikák alapján a főbb halál-okok hosszabb idő távlatában változatlanok. A fertőző betegségek a védőoltásnak, a járványügyi intézkedéseknek, az antibiotikumok széleskörű használatának köszönhetően visszaszorultak, helyettük az életmóddal, az életvitellel, stresszhelyzettel szorosan összefüggő betegségek vezetik a haláloki statisztikát. A halálozások döntő többségéért a keringési (50%), a daganatos (24%), az emésztőrendszeri (7%) és a légzőrendszeri (4%) betegségek tehetők felelőssé ( KSH évi statisztikai adatai), de évek óta tartósan magas (7% körüli) arányt képviselnek a balesetek, öngyilkosságok. A felsorolt halálokok a 60 éven felüli lakosság körében magasabb arányt képviselnek, azonban növekszik a év közöttiek halálozási aránya. A születéskor várható átlagos élettartam tekintetében a 32 iparilag fejlett ország rangsorában a 31. helyet foglalja el Magyarország (7 évvel alacsonyabb mint az Európai Unió országaiban). A lakosság rossz egészségügyi állapota és a teljesítmény növelését ösztönző finanszírozás az egészségügyi ellátórendszer fokozott igénybevételét eredményezi. Az 1 főre jutó orvos-beteg találkozások száma évben a járóbeteg ellátásban Európában 7,1, ezzel szemben nálunk 13,7 volt, míg az ezer lakosra jutó fekvőbeteg forgalom az európai 186,7-tel szemben hazánkban 251, tartósan magas. A tudományos- technikai fejlődés következtében az egészségügyi szolgáltatások kínálata (ezen belül különösen a gyógyszer kínálat)

13 erőteljesen növekszik, amelyet követ a kereslet bővülése is. Az orvosilag lehetséges és a gazdaságilag megengedhető ellátás közötti eltérés konfliktusa a fejlett országokban is egészségügyi reformokat sürgetett. Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok alapján az egészségügyre fordított kiadások és a lakosság egészségi állapota között jól követhető egyenes arányosság van a nemzeti össztermékben kifejezett gazdasági fejlettség bizonyos szintjéig. A magyar egészségügyi ellátórendszert több ellentmondás jellemzi, a TB finanszírozás bevezetése óta mélyülő finanszírozási feszültségekkel küzd, évig reálértékben csökkenő GDP mellett az egészségügyre fordítható kiadások aránya és reálértéke is csökkent. Az egészségügyi kiadások a GDP %-ában kifejezve Magyarországon alacsonyabbak mint a fejlett OECD országokban. A magyar egészségügyi kiadások évben a GDP 6,4%-át tették ki, amely a legmagasabbnak számító évi 7,9%-hoz képest is csökkent. Az egészségbiztosítás legnagyobb kiadási tétele az alap- és szakellátás működésének TB támogatását biztosító gyógyító-megelőző ellátások nominál értéke megötszöröződött az évi forráscserét követően, azonban ez reálértéken 30-35%-os értékvesztést jelent. Az E. Alapon belül a gyógyító- megelőző ellátások 72%-os részaránya az elmúlt években 65%-ra csökkent, a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatás 27,5%-ról 35%-ra nőtt. A rokkant és baleseti ellátások 23-22%-ot képviseltek a kiadásokból, a táppénzkiadások (elsősorban a munkáltatók terheinek növelésével) aránya csökkent. A gyógyító- megelőző ellátások TB finanszírozása évek között 114 milliárd Ft-tal növekedett (1. sz. táblázat), ez azonban érdemben nem csökkentette sem a kórházak pénzügyi gondjait, sem az egészségügyben dolgozók bérelmaradását. Az elmúlt két évben az infláció mértékével azonos volt a TB finanszírozás növekedési üteme, de a korábban elszenvedett reálérték vesztést figyelembe véve a kórházak pénzügyi helyzete összességében nem javult, az intézmények szakmai, területi és kapacitás struktúrájának gyökeres felülvizsgálata nem történt meg. Az egyes betegségeket tekintve számos tapasztalat bizonyítja, hogy a kockázati tényezők (magas vérnyomás, dohányzás, életmód, környezeti ártalmak stb.) csökkentése nagyobb hatást vált ki a megbetegedés okozta halálozás mérséklésében, mint az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése. Főként ezzel magyarázható, hogy amíg orvosok és kórházi ágyak számát illetően az európai élmezőnyben található Magyarország, addig a lakosság egészségügyi állapota romlott, a

14 születéskor várható átlagos élettartam alacsonyabb, mint a fejlett országokban. 1.2 Az egészségügyi ellátórendszer működésének jellemzői Az egészségügyi ellátórendszer viszonylagos fejlettsége, a gazdasági teljesítmények csökkenése, a világpiaci árak megjelenése a gyógyításban tartós válságjelenségeket idézett elő, amely kiváltotta az ellátás átalakításának igényét. Az évtized elején megtörtént a Társadalombiztosítási alapú, teljesítményarányos (valójában tevékenységarányos) finanszírozásra való áttérés, célul tűzték ki az alapellátás funkcióinak erősítését. Mindehhez nem társult a szakmai követelmények kidolgozása, az ellátórendszer struktúrájának átalakítása, az indokolatlan szakmai és területi egyenetlenségek felszámolása. Az egészségügyi ellátás kiadásai - a diagnosztikai vizsgálóeljárások, a gyógyító beavatkozások és eszközök, a betegápolás, a rehabilitáció fejlődése következtében - az inflációt meghaladó mértékű folyamatosan növekvő forrást igényeltek. Erre a kihívásra a forrásbővítés mellett az ellátórendszer racionalizálása, a gazdaságosság növelése lehetett a válasz. Hiába csökkent azonban a kimutatott kórházi ágyszám mintegy 20%-kal, nem csökkent a kórházak fekvőbeteg-forgalma, a területi egyenlőtlenségek továbbra is jellemzőek. A magyar egészségügy bemenő (input) - pl. ágyak, orvosok száma - és kimenő (output) - pl. kórházi ápolási napok, vizsgálatok száma - adatai a szükségletekhez képest és nemzetközi összehasonlításban is magasak, ezzel szemben az eredményesség (outcome) - pl. várható átlagos élettartam, megbetegedési, halálozási adatok - ezzel szemben kedvezőtlenül alakult. Az OECD évi tanulmánya szerint a magyar lakosság számára hozzáférhető ellátás minősége általában jó, az egészségi állapotmutatók mégis a legrosszabbak közé tartoznak Európában. Komoly gondok vannak az ellátórendszer intézményeivel, amely motiválta a korábbi reformtörekvéseket is. Ennek célja a hatékonyság, a minőség javítása valamint újabban az egészségügyi ellátással kapcsolatos közkiadások korlátozása. Magyarországon az orvosok száma a Nyugat-európai átlagnak megfelelő, de szakmai és munkahelyek közötti megoszlása nem igazodik a változó szükségletekhez. (Magyarországon évben ezer lakosra 3,47 orvos jutott, Európában 3,46, Közép-Európa országaiban csak 2,49.) Alacsony ezzel szemben az ápoló személyzet létszáma. A kórházi ágyak száma hazánkban ezer lakosra 8,33, meghaladja az Európai Uniós országok átlagát, amely 6,87 ágy.

15 A finanszírozásban érvényesülő ösztönzők az elszámolt teljesítmény növelésében teszik érdekeltté az egészségügyi intézményeket. (Az egészségügy működését befolyásoló egyéb érdekek hatását a csatolt 1. sz. függelék mutatja be.) A finanszírozó az elvégzett beavatkozások indokoltságát, azok egészségi állapotra gyakorolt hatását sem vizsgálja. Nincs pontosítva, hogy az egyes ellátási szinteken mit, milyen szakmai mélységben és milyen minőségi követelmények mellett kell biztosítani. A kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló évi LXXXIII. törvény szerint a biztosított a finanszírozott ellátások keretében az egészségügyi miniszter által meghatározandó vizsgálati és terápiás eljárási rend szerinti szolgáltatásokra jogosult. Miután ezek pontos szakmai tartalma nem került meghatározásra, a biztosított a kezelőorvos által gyógyító céllal rendelt, a szolgáltatónál rendelkezésre álló mindazon finanszírozott vizsgálati és terápiás eljárásra jogosult, amelyet az orvos az egészségi állapot helyreállításához szükségesnek ítél, függetlenül annak hatékonyságától, eredményességétől. A járóbeteg-szakellátásban érvényesülő lebegő pont-forint érték a tevékenység magas szinten tartására (kódolási munka) kényszeríti az intézményeket, mert különben csökkenne finanszírozási részesedésük. A zárt járóbeteg-szakellátási kassza azonban a teljesítmények pontértékének devalválódásához vezetett. A vizsgált kórházakban évben évhez képest 14,6%-kal nőtt a járóbeteg-ellátás pontértéke, miközben 1 pont forint értéke a két év alatti 28,8 %-os inflációhoz képest csupán 5,9%-kal nőtt. A fekvőbeteg-ellátásban a bevétel a jelentett diagnózistól, a HBCS súlyszámban kifejezett tevékenységtől függ, az OEP ellenőrzései szerint a kórházak: ˇ járóbetegként ellátható betegeket is felvettek kórházi osztályokra, ˇ a fekvőbetegeken végzett diagnosztikai vizsgálatokat a járóbeteg-ellátásban is jelentették, ˇ magasabb súlyszámot jelentő, ténylegesen el nem végzett beavatkozásokat és szövődményeket tüntettek fel, amely torzítja a morbiditási statisztikákat. Az akkreditálás hiánya, a mérhetőség megoldatlansága (azaz annak megválaszolása, hogy a struktúra, a felszereltség, szakképzettség, gyógyítási folyamat és a teljesítmény a gazdaságosságot is figyelembe véve milyen mértékben felel meg a standardoknak, a minőségi előírásoknak) számos probléma forrása (pl. ez vezetett a defenzív orvosi magatartáshoz, amely ismételt vizsgálatokban, a beteg

16 Megnevezés továbbutalásában, az ellátás magasabb szintre tolásában nyilvánul meg). Magyarországon a 100 lakosra jutó kórházi betegforgalom 30%-kal, az 1 főre jutó járóbeteg-ellátás keretében megvalósuló orvos-beteg találkozások száma 83%-kal haladja meg az európai átlagot. A kórházi ápolási igények egy része a házi betegápolás megoldatlanságából, szociális ellátórendszer kiépítetlenségéből fakad. A halálozásban jelentős különbség van a lakosság különböző csoportjai és az ország egyes területei között. Az ezer lakosra jutó halálozás a Dél-alföldi régióban 15, a Közép-Dunántúli régióban 12,6 volt évben. Az ellátókapacitás (input) és a mortalitás között nincs szoros összefüggés. Az egyes régiók betegforgalmát befolyásolja a közöttük meglevő betegáramlás, amely a járóbeteg-ellátásban kisebb mértékű, a fekvőbetegellátásban viszont 1-5%-os eltérést is okoz a más régiókból érkező, illetve a területen kívüli gyógykezelést választó betegek számának különbségéből adódóan. A területi egyenetlenségeket a kapacitásokban és az ellátórendszer igénybevételében, az eredményességet jelző halálozási arányok alakulásában a következő táblázat összegzi: Közép- Magyarország Közép- Nyugat- Dunántúl Dunántúl Dél- Dunántúl évi adatok 1000 lakosra számítva Észak- Alföld Észak- Magyarország Dél- Alföld Kórházi ágyszám 9,95 7,38 8,52 7,96 7,65 7,4 7,62 8,3 Összesen Éves rendelési óra Dolgozó orvos 4,95 2,51 3,11 3,53 2,42 2,81 3,14 3,48 Kórházi gépműszer millió Ft TB támogatás millió Ft-ban Gyógyszer forgalom millió Ft Ebből: TB gyógyszertámogatás millió Ft Kórházból elbocsátott beteg Gyógykezelési eset a járóbeteg szakellátásban 16 8,1 14,0 10,6 7,7 9,3 13,4 12,0 36,8 22,3 26,1 28,5 24,9 26,5 26,7 29,6 20,0 16,2 16,7 17,5 14,6 15,7 17,5 17,4 14,4 11,5 11,9 13,4 10,8 12,2 13,3 12, Halálozások száma 13,9 12,6 13,6 14,2 14,2 13,4 15,0 14,0 Az egészségügyi ellátó rendszer igénybevétele a költségek és a hatékonyság szempontjából is eltérő, így fontos lenne, hogy a rendszer egyes elemei alkalmazkodni tudjanak a változó igényekhez:

17 ˇ A megelőzést szolgáló célzott szűrések nem kapnak megfelelő figyelmet, támogatást. Az egészségügy szolgáltatás iránti kereslet is átalakult, az emberek egy része nemcsak betegként kívánja igénybe venni az egészségügy szolgáltatásait, hanem elvárja, hogy megelőzéssel, szűréssel elkerülhető legyen az ellátás igénybe vétele. A magyar alapellátás a dolgozó orvosok mindössze 19%-át foglalkoztatja, szemben a fejlett európai országokkal, ahol ugyanez az arány a 30%-ot is eléri. A háziorvosi rendelők betegforgalma jelentős (éves szinten 61 millió). Egy rendelésen átlagosan megjelenő 40 beteg befejezett (definitív) ellátása nem biztosítható idő vagy felszereltség hiányában, nem beszélve a gondozás, szűrés feladatairól. ˇ A betegségek több mint háromnegyed része Magyarországon krónikus. Leginkább az idősebbek és a hátrányos helyzetűek szorulnak kórházi ellátásra, ezen belül is ápolásra. Ezeket a szükségleteket megfelelő ápoló, gondozó, szociális intézmények hiányában sok esetben az aktív kórházi ellátást végző intézmények kénytelenek kielégíteni, gyakori a szociális okokra visszavezethető kórházi elhelyezés. ˇ Betegpanaszok esetén az orvosszakmailag indokolt kivizsgálás, terápia révén a legnagyobb egészségnyereség elérése, az egészségi állapot javítása a cél. Az orvostudomány fejlődésével a kórházi ágyak száma és a kórházban töltött idő világméretekben csökkenő tendenciájú. A kevesebb kórházi ágyon, a rövid ápolási idejű részlegeken, az egynapos ellátási egységekben a munka intenzívebb, viszont az ápolási idő jelentős rövidülése következtében költséghatékony. Fejlett országokban a tervezhető műtétek 30-60%-át ambuláns (járó beteg) ellátás keretében végzik. Nálunk az 5-10%-ot sem éri el az egy napos sebészeti beavatkozások aránya az orvosok ellenérdekeltsége miatt. 1.3 A kórházak működési feltételei Az egészségügyi intézmények működési feltételeit biztosító épületek, orvostechnikai eszközök helyzete, állapota az építés, beszerzés idejétől, körülményeitől, az elmúlt években a központi támogatásból megvalósuló rekonstrukció mértékétől függően igen különbözőek. A magyar kórházszerkezetet, a kórházak minőségét az elmúlt évtizedek változó szakmapolitikai törekvései és a történelmileg kialakult adottságok egyaránt befolyásolták. A kórházak telepítése és építése a különböző időszakokban eltérő szakmai és minőségi követelmények alapján történt. A kórházi épületek 35%-a a háború előtt, közel fele évek között épült, azonban a korszerű kórházépítési normáknak ez utóbbiak is csak jelentős rekonstrukciót követően felelnek meg. A kórházak többségében a hotelfunkciók (ápolási körülmények) korszerűsítésére nem állt rendelkezésre forrás. Az orvostechnika fejlődése elsősorban

18 a műtőblokkok, diagnosztikai részlegek rekonstrukcióját sürgette, a kórtermek zsúfoltságának, komfortja hiányának megszüntetése, a betegkényelmi, ápolási eszközök pótlása, a kórházi infrastruktúra - költségcsökkentést is eredményező - korszerűsítése forrás hiányában általában halasztódott. A magyar kórházak épületállománya az Országos Kórház és Orvostechnikai Intézet (ORKI) június 30-i felmérése szerint 72,8 milliárd Ft bruttó értéket képviselt (5 év alatt a kórházak épületeinek értéke 31,6 milliárd Ft-tal gyarapodott). A kimutatott érték mélyen alulértékelt, hiszen egy beépített légköbméterre jutó érték Ft, amely az újraelőállítási költségeknek csupán a töredéke. A vizsgált kórházak összesen 180 telephelyen 1628 épületben működtek, azaz egy kórházra átlagosan 4,6 telephely és 42 épület jut, amelyek életkora igen különböző. (Az épületek 43%-a 31 évesnél régebbi építésű, nem ritkán - főként a fővárosban - több mint 100 éves). A telephelyi adottságok, a kórházon belüli nagy távolságok, a rossz funkcionális, logisztikai kapcsolatok jelentős többletköltséget okoznak. A miskolci megyei kórház belső úthálózatának hossza 5 km, a belső szállítási igény miatt évente több mint 750 ezer km a szállítási üzem gépjárműveinek futásteljesítménye, összes költsége 100 millió Ft. A különböző pavilonokban levő osztályok betegeinek vizsgálatra történő szállítása a kórházon belül évente meghaladja a 160 ezer km-t, ennek költsége több mint 20 millió Ft. A kórházi telephelyek száma 425, azaz egy-egy intézmény több telephelyen működik. Ezek területén összesen az alaprendeltetést szolgáló épület, amelyek műszaki összetételét az adatszolgáltató kórházaknál az alábbi adatok jellemezték: Megnevezés db beépített 1000 lm3 ágyszám átlagéletkor megoszlás lm3 %- ában megoszlás ágyszám alapján Szanálandó Rekonstrukcióra szoruló Felújítandó Karbantartandó Összesen A kórházi infrastruktúra (közművek, energiaellátás stb.) korszerűsítése jelentős forrást igényelne, ennek hiányában a kórházak sokszor előnytelen szerződéses konstrukcióban kénytelenek a működtetés terhére megvalósítani a racionalizáló beruházást. A gyulai kórház a hő-ellátás rekonstrukcióját 145 millió Ft + ÁFA értékben szolgáltatási szerződés keretében 8 évi törlesztés mellett valósította meg, évi 32,4 millió Ftot törleszt a működési költségvetés terhére, így az összes

19 fizetési kötelezettsége meghaladja a beruházás értékét, azonban évente - számítástól függően millió Ft megtakarítást mutatnak ki. A győri kórház magas energia költségének csökkentését eredményezné (37 millió Ft megtakarítás) az egycsöves fűtési rendszer átalakítása, de az ehhez szükséges pénzeszköz nem áll rendelkezésre. Az eszközök korcsoport szerinti megoszlása alapján 42,7%-a között, 36,9%-a 1996-ot követően került beszerzésre. Az elmúlt 10 évben 96 milliárd Ft, éves átlagban 9,6 milliárd Ft összegű eszköz került beszerzésre az egészségügyi ágazatban. Ez összefügg a nagy értékű diagnosztikai eszközök, képalkotó berendezések, laborautomaták széles körű elterjedésével (az ezzel kapcsolatos vizsgálatról évben külön jelentésben számolt be az ÁSZ), ugyanakkor a hagyományos röntgen, altatógépek és egyéb eszközök átlag életkora sok esetben meghaladja a 20 évet. Az orvostechnikai eszközök 60,4%-a található az önkormányzati tulajdonban levő intézményeknél, miközben a kórházi ágyak 77%-át működtetik. Ezen belül a kórházi ágyak 32%-át működtető városi önkormányzatok fenntartásában levő kórházak az elmúlt 10 év műszerfejlesztéseiből arányukat meghaladó mértékben (34%) részesedtek, ami egyrészről jelzi a városi önkormányzatok fokozott törődését, lehetőségeit, másrészt a koordinált szakmai fejlesztési koncepció hiányában az indokolatlan párhuzamos kapacitások létrejöttét. Az orvostechnikai eszközök értéke az ORKI adatai szerint 121 milliárd Ft-ot tesz ki, amely az ország egyes régiói között egyenlőtlenül oszlik meg. A vizsgált kórházak összetétele befolyásolja a minta értékeit, ezért van eltérés a régiónkénti és a vizsgált kórházak átlaga között.

20 A kórházak a minimumfeltételeknek az építészeti, a tárgyi és a személyi feltételek vonatkozásában sem tudtak eleget tenni, ezért többnyire csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkeznek (pl. a minimumfeltételek teljesítéséhez a fővárosban 6,3 milliárd Ft, a kaposvári kórházban 2,7 milliárd Ft, a szekszárdi kórházban 1,3 milliárd Ft, a tatabányai kórházban 1,5 milliárd Ft igényt jeleztek). A minimumfeltételek többszöri módosítását követően sem került sor olyan adatbázis létrehozására, amely a hiányok objektív felmérését lehetővé tenné. A minimumfeltétek között előírt létszám biztosítása is gondot jelent, főként az orvosi hiányszakmák ill. egyes esetekben az ápoló személyzet területén. A pénzügyi likviditási zavarok miatt az intézmények többsége létszám csökkentésre kényszerült, miközben a minimumfeltételekhez képest jelentős a hiányzó létszám (pl. Tatabányán 53 orvos és 157 ápoló hiányzik az előírthoz képest). A tárgyi és személyi feltételek valós hiánya azonban csak a betegellátás szükségleteivel összhangban ítélhető meg reálisan. Dunaújvárosban eredetileg 555 ágyas, 4 alapszakmás kórház fejlesztését követően évben már 834 ágyon 28 klinikai osztályon üzemelt a kórház, az aktív osztályokon az ágykihasználtság csupán 71,3%-os volt. Az aktív osztályokon 74 orvos (az orvos létszám 46%- a), 200 fő szakdolgozó, a krónikus osztályokon további 8 orvos és 40 nővér hiánya volt kimutatható a minimumfeltételekben előírtakhoz képest. 1.4 A fejlesztések illeszkedése a szakmapolitikai célokhoz Az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának bevezetése megbontotta a finanszírozás egységét: a többcsatornás finanszírozási rendszerben a működtetésre az E Alap költségvetése biztosít fedezetet, a fejlesztés és a felújítás viszont a tulajdonosok feladata. Az önkormányzatok az egészségügyi ellátás fejlesztésére normatív támogatásban nem, de egészségügyi feladataik ellátásához indokoltnak tartott és az Országgyűlés által elfogadott fejlesztésekre az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű címzett- és céltámogatásban részesülnek. Címzett támogatásból az elmúlt évtizedben a megyei kórházak többségében került sor valamilyen mértékű rekonstrukcióra (pl. Veszprémben 7,6 milliárd Ft, Székesfehérváron 7 milliárd Ft, Szekszárdon 5 milliárd Ft, Tatabányán 2,5 milliárd Ft, Zalaegerszegen 2,1 milliárd Ft). A vizsgált években a 39 önkormányzati egészségügyi intézmény felújítással egybekötött fejlesztésére 30 milliárd Ft címzett támogatás szolgált, ebből évben is folytatódik a gyulai, nyíregyházi, salgótarjáni, miskolci, kaposvári megyei kórházak, a fővárosi Uzsoki utcai és Szent Imre kórház

21 rekonstrukciója. 17 kórház folyamatban levő (17 milliárd Ft címzett támogatás) telephely, műtő, diagnosztikai tömb illetve egyes osztályok rekonstrukciója nagyobb részt befejeződik. Új induló beruházás 6 intézménynél 5,4 milliárd Ft címzett támogatással került jóváhagyásra évben. Egyes kórházak rekonstrukciója megfelelő előkészítés hiányában nem a tervezett időben fejeződik be, valamint a várható többletköltségek fedezete gondot okoz. A szekszárdi kórház évi indítással új műtő és diagnosztikai tömb építéséhez 2 milliárd Ft címzett támogatásban részesült, amelyet menetközben 4,7 milliárd Ft-ra módosítottak. Ezen túl az EüM központi támogatási keretéből orvostechnológiai berendezésekre évben 550 millió támogatást biztosított. A létesítményt az eredeti tervek szerint X. 1-én kellett volna üzembe helyezni. A beruházás orvostechnológia kialakítására 1 milliárd Ft kiadást tartalmaz, amelyet fővállalkozó által felkért szakértő 3,5 milliárd Ft-ra emelt. A különbséget az önkormányzat címzett támogatásból igényelte, azonban azt a Kormány nem támogatta. A fővárosi Uzsoki utcai Kórház sebészeti pavilon építésének tervezett befejezési határideje az engedélyokirat módosításával összhangban december 31. helyett várhatóan 1 évet késik. A használatba vételt követően az alapterület, a kubatúra, a komfortosítás, a hotelszolgáltatás színvonalának növekedése miatt évi árakon millió Ft működési költség növekedést prognosztizáltak. A fejlesztések nem mindig kapcsolódtak meglevő szakmapolitikai elképzelésekhez. A döntések során a tulajdonosok lakossági igényekre hivatkozó érvelése volt az elsődleges szempont, nem kapott kellő hangsúlyt a működtetés többletforrásai meglétének vagy az indokolt ellátási szükségleteknek a vizsgálata. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szent Borbála Kórháza (Tatabánya) jelentős címzett támogatással megvalósuló új pavilon építése mellett a másik megyei fenntartásban lévő - de Esztergom város tulajdonát képező - Vaszary Kolos Kórháznál (Esztergom) is címzett támogatásos rekonstrukcióra került sor (a város pályázata alapján). A párhuzamos fejlesztés nincs összhangban a megyei fekvőbetegkapacitási igényekkel, mindkét kórház teljesítményei elmaradnak az átlagos szinttől. Az építési beruházásokat előnyben részesítő fejlesztési programok következményeként a kórházi ágy-kapacitás növekedett, de ezzel együtt nem minden területen javult a kórházak

TARTALOMJEGYZÉK. I. Összegző megállapítások, következtetések. Javaslatok. II. Részletes megállapítások

TARTALOMJEGYZÉK. I. Összegző megállapítások, következtetések. Javaslatok. II. Részletes megállapítások 9905 Jelentés az önkormányzati egészségügyi intézmények gép-műszer ellátottságának valamint egyes diagnosztikai részlegek teljesítményének vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról 9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Társadalmi-gazdasági

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz.

9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz. 9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,

Részletesebben

Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról

Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról Magyar Tudományos Akadémia Főtitkára Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról Budapest, 2007. május T a r t a l o m j e g y z é k I. Az Akadémia rendelkezésére

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium II/1. számú melléklet Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Alap megnevezése: Munkaerőpiaci Alap Alap

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Az NKA Igazgatósága 2007. évi szöveges beszámoló jelentése

Az NKA Igazgatósága 2007. évi szöveges beszámoló jelentése Az NKA Igazgatósága 2007. évi szöveges beszámoló jelentése 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az Intézmény neve: Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága törzskönyvi (PIR) azonosító száma: 329309 Az NKA portáljának

Részletesebben

JELENTÉS. az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről. 2001. július 0118.

JELENTÉS. az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről. 2001. július 0118. JELENTÉS az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről 2001. július 0118. Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Bihary Zsigmond számvevő

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

Részletesebben

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. M e g á l l a p

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól

391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól 391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése A Nógrád Megye Önkormányzata honlapjának gondozásával összefüggő feladatokról szóló, 2/2003. számú Rendelkezés

Részletesebben

~IIami ~ámbrbö5?ék JELENTÉS. 1992. január 80. a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről

~IIami ~ámbrbö5?ék JELENTÉS. 1992. január 80. a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről ~IIami ~ámbrbö5?ék ;; JELENTÉS a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről 1992. január 80. A:z ellenőrzést végezték: Bakonyvári Róbertné tanácsos Éva Katalin tanácsos

Részletesebben

JELENTÉS. Kisújszállás Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1237 2012. április

JELENTÉS. Kisújszállás Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1237 2012. április JELENTÉS Kisújszállás Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1237 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3099-026/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560130

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

GYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály. Tartalomjegyzék

GYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Gazdasági-politikai környezet... 2 Demográfia, egészségi állapot... 2 Az egészségügyi rendszer általános jellemzői... 3 Finanszírozás... 6 Egészségügyi szolgáltatások... 9 Egészségügyi

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 418 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Magyarország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY. Belgrád SZERBIA. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY. Belgrád SZERBIA. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY Belgrád SZERBIA Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Budapest 2009 SZERBIA 2009 Gazdasági-politikai háttér... 2 Demográfia... 2 Egészségügyi rendszer... 3 Finanszírozás...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA 2. melléklet az előterjesztéshez AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG 2015. április Tartalom BEVEZETÉS...4 A stratégiai dokumentum célja és előzménye...4

Részletesebben

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól 2002. június 0219 Az ellenőrzést felügyeli: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2013. december havi ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2013. december havi ülésére SIÓFOK VÁROS POLGÁRMESTERE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2012. december 11. Dr. Pavlek Tünde jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület

Részletesebben

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70.

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Beszámoló az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Hajdúszoboszló város helyi közforgalmú autóbusz-közlekedésével

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓK ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

ALAPTÁJÉKOZTATÓK ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPTÁJÉKOZTATÓK AZ ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2014 2015. ÉVI EGYSZÁZ MILLIÁRD FORINT EGYÜTTES KERETÖSSZEGŰ KÖTVÉNYPROGRAMJÁRÓL 2. SZÁMÚ KIEGÉSZÍTÉSE KIBOCSÁTÓ: ERSTE BANK HUNGARY

Részletesebben

Üzleti jelentés 2014.

Üzleti jelentés 2014. GYULAI TAKARÉKSZÖVETKEZET 5711. Gyula, Széchenyi u. 53. Üzleti jelentés 2014. Cg.:04-02-000217 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

JELENTÉS. Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1241 2012. április

JELENTÉS. Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1241 2012. április JELENTÉS Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1241 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3072-024/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560103

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke I-145/2004. számú levelében jelezte, hogy Az államháztartás elmúlt évi hiánya a vártnál

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági 9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A Munkaerőpiaci Alap

Részletesebben

INGATLANKEZELŐ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ ZRT.

INGATLANKEZELŐ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ ZRT. INGATLANKEZELŐ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ ZRT. Háromnegyedéves beszámoló 2014. év 1.oldal I. Összefoglaló a 2014. év I-III. negyedéves beszámolójáról Társaság neve: Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. Székhelye:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2015. évi költségvetésének I. féléves teljesítéséről

TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2015. évi költségvetésének I. féléves teljesítéséről TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2015. évi költségvetésének I. féléves teljesítéséről Salgótarján, 2015. szeptember 11. Előterjesztő: Dóra Ottó polgármester TARTALOMJEGYZÉK Tájékoztató Salgótarján

Részletesebben

Beszámoló. Biatorbágy Város Önkormányzata 2015. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról

Beszámoló. Biatorbágy Város Önkormányzata 2015. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról Város Polgármestere és Jegyzője 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/218. Fax: 06 23 310-135 E-mail: igazgatas@ biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Beszámoló Biatorbágy Város Önkormányzata

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

I. Tanulmány Szakmai Tartalma, Tervezett Pályázati Lehetőségek

I. Tanulmány Szakmai Tartalma, Tervezett Pályázati Lehetőségek I. Tanulmány Szakmai Tartalma, Tervezett Pályázati Lehetőségek Budaörsi Városfejlesztő KFT megbízásából elkészült a Budaörs város hosszútávú egészségügyi terve, amely folytatása a 2011. évben készített

Részletesebben

Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013.

Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013. Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZÖVEGES INDOKLÁS A 2012. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSHOZ XVI. Fejezet: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Államháztartási egyedi azonosító

Részletesebben

364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól

364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól 364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. részletes megállapítások 1. A

Részletesebben

325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről

325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről 325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. Következtetések

Részletesebben

Struktúraváltás az Észak-magyarországi régió kórházaiban

Struktúraváltás az Észak-magyarországi régió kórházaiban Egészségügyi kar Egészségügyi szervező szak Egészségturizmus-szervező szakirány Struktúraváltás az Észak-magyarországi régió kórházaiban Konzulens: Dr. Dózsa Csaba Morvai Ádám 2014. ...a legjobb, amit

Részletesebben

JELENTÉS. Bátonyterenye Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1216 2012. április

JELENTÉS. Bátonyterenye Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1216 2012. április JELENTÉS Bátonyterenye Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1216 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3106-022/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560137

Részletesebben

JELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október

JELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október JELENTÉS Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október Számvevői Iroda Iktatószám: V-3055-16/2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám:

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

J/3359. B E S Z Á M O L Ó

J/3359. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/3359. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2006. január

Részletesebben

XIII. KERÜLETI EGÉSZSÉGÜGYISZOLGÁLAT KÖZHASZNÚ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

XIII. KERÜLETI EGÉSZSÉGÜGYISZOLGÁLAT KÖZHASZNÚ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ XIII. KERÜLETI EGÉSZSÉGÜGYISZOLGÁLAT KÖZHASZNÚ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ Cím: 1139 Budapest, Szegedi út 17. Levelezési cím: 1555 Budapest, 136 Pf. 62. Telefon: (36-1)

Részletesebben

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2010. novemberében

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2010. novemberében Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2010. novemberében 1 Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos beszámolási kötelezettség

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

A várólisták rövidítésének stratégiai irányai

A várólisták rövidítésének stratégiai irányai A várólisták rövidítésének stratégiai irányai Az Egészségbiztosítási Felügyelet összefoglaló elemzése 2010 A várakozási idők hatékony kezelésének kérdése, mint majd mindenhol a világon, így a magyar egészségügyi

Részletesebben

9904 Jelentés a társadalombiztosítás informatikai rendszereinek ellenőrzéséről

9904 Jelentés a társadalombiztosítás informatikai rendszereinek ellenőrzéséről 9904 Jelentés a társadalombiztosítás informatikai rendszereinek ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. A MEGÁLLAPÍTÁSOK ÖSSZEGZÉSE II. FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 1. Az informatika alkalmazás fejlődése

Részletesebben

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának készült a Turizmus és Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY BULGÁRIA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Románia BULGÁRIA. Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Rendszerelemzési Fõosztály

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY BULGÁRIA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Románia BULGÁRIA. Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Rendszerelemzési Fõosztály TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY BULGÁRIA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL Románia Szerbia Szófia BULGÁRIA Fekete-tenger Macedónia Görögország Törökország GYEMSZI Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési

Részletesebben

2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor

2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor Albertirsa Város Polgármesterétől 2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2. M E G H Í V Ó Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor tartja ülését, melyre ezúton

Részletesebben

T A R T A L O M J E G Y Z É K

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2 T A R T A L O M J E G Y Z É K A. A FEJEZET EGÉSZÉRE VONATKOZÓAN... 6 1. Feladatkör, tevékenység... 6 1.1. A fejezet felügyeletét ellátó szerv neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe.... 6

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. december 16-i és 2010. december 20-i ülésszakára

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. december 16-i és 2010. december 20-i ülésszakára Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. december 16-i és 2010. december 20-i ülésszakára Tárgy: Dombóvár Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Dr. Tankó Károly polgármester. Meghívott: Kalmár László Pénzügyi Ügyrendi és vagyonnyilatkozat-

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Dr. Tankó Károly polgármester. Meghívott: Kalmár László Pénzügyi Ügyrendi és vagyonnyilatkozat- Jegyzőkönyv Készült: Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 27-én 17.00 órakor kezdődő, soron következő nyílt ülésén, a Körjegyzőség Csabdi Kirendeltségének Hivatal hivatalos

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. (1) bekezdése alapján /2007. NEM NYILVÁNOS 2007. március -ától számított 10 évig. Készült: 2 eredeti

Részletesebben

JELENTÉS A KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 2013. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS GAZDÁLKODÁSÁRÓL

JELENTÉS A KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 2013. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS GAZDÁLKODÁSÁRÓL Budapest Főváros XIX. ker. Önkormányzat Kispesti Egészségügyi Intézet A KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 2013. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS GAZDÁLKODÁSÁRÓL K I S P E S T I E G É S Z S É G Ü G Y I I N T É Z E T F Ő

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG. Prága. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2009. február

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG. Prága. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2009. február TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG Prága Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2009. február Gazdasági-politikai háttér Csehországban a GDP 38,5 százalékát az iparban, 2,5 százalékát a mezőgazdaságban

Részletesebben

JELENTÉS. a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak. pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1990. 22.

JELENTÉS. a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak. pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1990. 22. JELENTÉS a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről... 1990. 22. Az ellenörzést végezték: Kovácsné So6s Piroska számvevő, Révész János s zámvevő, dr. Kardos László

Részletesebben

A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről

A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről 1 RENDŐRKAPITÁNYSÁG GÁRDONY RENDŐRKAPITÁNY 2483 Gárdony, Szabadság u. 40. Tel./fax: 22/355-338, BM-tel.: 22/5614, BM fax: 22/5642 E-mail: sagij@fejer.police.hu Szám: 07060/ /2011. Ált. Tartalomjegyzék

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE:

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.27. COM(2013) 321 final A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: "EREDMÉNYESEK VOLTAK-E A MARCO POLO PROGRAMOK A FORGALOM KÖZUTAKRÓL VALÓ

Részletesebben

Letenye Város Önkormányzat

Letenye Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 8868 Letenye Kossuth L. u. 10. Tel.: 93/544-989 Letenye Város Önkormányzat 2010. évi költségvetése Megtárgyalta: Pénzügyi Bizottság - 1 - Letenye Város Önkormányzat önállóan működő

Részletesebben

0015 Jelentés a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti szolgáltatásai helyzetéről

0015 Jelentés a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti szolgáltatásai helyzetéről 0015 Jelentés a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti szolgáltatásai helyzetéről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

347 Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről

347 Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről 347 Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) A Közalapítvány

Részletesebben

JELENTÉS. Mezőtúr Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1246 2012. április

JELENTÉS. Mezőtúr Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1246 2012. április JELENTÉS Mezőtúr Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1246 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3100-026/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560131 Az

Részletesebben

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. BEVEZETŐ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 99. évi III. törvény /Szoc.tv./

Részletesebben

(Gondolatok az épített környezethez kapcsolódóan) A "fenntartható fejlődés" típusú forgatókönyv érvényesülésének esete

(Gondolatok az épített környezethez kapcsolódóan) A fenntartható fejlődés típusú forgatókönyv érvényesülésének esete A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE (Gondolatok az épített környezethez kapcsolódóan) A "fenntartható fejlődés" típusú forgatókönyv érvényesülésének esete A "fenntartható fejlődés"

Részletesebben

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciójának meghatározása... 2. oldal Mellékletek 1. Budaörs

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó. a Győri Ítélőtábla. 2010. évi működéséről

T á j é k o z t a t ó. a Győri Ítélőtábla. 2010. évi működéséről GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKE 2011.El.II.B.35.szám T á j é k o z t a t ó a Győri Ítélőtábla 2010. évi működéséről 2 Tisztelt Kollégám! A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, módosított 1997. évi LXVI.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.hu A SVÁJCI INDEXÁLÁS VISSZAÁLLÍTÁSÁNAK KEZDEMÉNYEZÉSE A nyugdíjrendszernek

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet)

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A zárszámadási adatok számszaki és tartalmi valódisága 2. A fejezetek és az intézmények szervezeti,

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 0031 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság tevékenységének, a hozzárendelt vagyon alakulásának, privatizációjának és működtetésének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző

Részletesebben

POLGÁRMESTERE. :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére

POLGÁRMESTERE. :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERE :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

ATLASZ KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELŐIFEL 001-2015) KÖNYVELŐIFEL 001-2015 Érvényes: 2015. január 01-től 1/16

ATLASZ KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELŐIFEL 001-2015) KÖNYVELŐIFEL 001-2015 Érvényes: 2015. január 01-től 1/16 ATLASZ KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELŐIFEL 001-2015) KÖNYVELŐIFEL 001-2015 Érvényes: 2015. január 01-től 1/16 ATLASZ KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia

XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred 2014.Szeptember 11-14. Dr. Kováts Attila alelnök Új korszak elé nézünk? Az elmúlt két hónap

Részletesebben

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május 1 I. A pénzügyi év első négy hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók,

Részletesebben