I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK"

Átírás

1 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések III. AJÁNLÁSOK I. BEVEZETÉS A Magyar Távközlési Vállalatot a közlekedési-, hírközlési és építésügyi miniszter alapította január 1-jén a Magyar Posta távközlést szolgáló vagyonából. A MATÁV 100 %-ban állami tulajdonú vállalatként alakult meg. Alapítói vagyona 58 milliárd Ft, mérlegének főösszege 68 milliárd Ft és főfoglalkozású dolgozóinak létszáma 21 ezer fő volt. A MATÁV alapításának előzményeként a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter - törvényi felhatalmazás alapján december 31-én határozatával megszüntette a Magyar Postát, mint államigazgatási irányítású országos nagyvállalatot és vagyonmegosztással három államigazgatási irányítású vállalatot alapított, ezek: - a Magyar Posta Vállalat (a klasszikus postai tevékenységek re), - a Magyar Távközlési Vállalat (a távközlési szolgáltatá sokra), - a Magyar Műsorszóró Vállalat (a rádió és televízió mű sorának sugárzására). A távközlési létesítmények december 31-ig a postaigazgatóságokon, a nyilvános telefonok, a távirat, telex igénybevételi helyek a fővárosban és vidéken elsősorban a postahivatalokban voltak elérhetők a lakosság és bizonyos esetekben a közületek számára. Számos helyen ma is ez a jellemző.

2 Az ÁSZ korábbi vizsgálatai a Magyar Postánál és a Magyar Műsorszóró Vállalatnál (jelenleg Antenna Hungária Rt.), valamint a MATÁV-ot érintően az egykori Posta vagyonának megosztásával kapcsolatban, a közös használatú ingatlanok tulajdonlásában, nyilvántartásában nyitott tételeket tártak fel. Az a körülmény, hogy a Magyar Posta jogutód vállalatainak létesítésekor nem történt tényleges vagyonmegosztás, az utódvállalatok között később gazdálkodást zavaró vitákat eredményezett. A MATÁV tevékenysége magában foglalja a közcélú, a zárt célú - és láncú, valamint a különleges célú távközlést. Nemzetközi és belföldi viszonylatokban gyakorolja a távközléssel kapcsolatos valamennyi jogot és kötelezettséget, amelyet számára a hatályos rendelkezések előírnak. A MATÁV részvénytársasággá december 31-ével alakult. A cél az volt, hogy a részvénytársasági forma nyújtotta gazdasági eszközökkel elősegítse a magyar hírközlési hálózat fejlesztését, a tőke beáramlását és ezáltal Magyarország válhasson a kelet-európai térség hírközlési centrumává. A célok megvalósításához jelentős tőke kellett, mert a megelőző 5O évben a telefonhálózatot nem fejlesztették kellőképpen. Az elmaradottság nem csupán pénzhiány miatt keletkezett. A nyugati államok éveken át tiltották az exportot a korszerűbb távközléshez szükséges az ún."cocom listán" szereplő stratégiai termékek körében a kelet-európai államokban. Magyarországra is kiterjedt a tilalom. Az év elején az egykori Posta utódvállalatai - a MATÁV is - többlet likvid tőke bevonása nélkül indították el a jogilag önálló működést. Tőkeemelés később, a részvények eladásából származó bevétel egy részének visszajuttatásából valósult meg. A telefonszolgáltatás az infrastruktúra elmaradottsága ellenére jövedelmező üzletága volt a Postának, továbbá része volt a nemzetközi távközlési hálózatnak. A távközlés nemzetközi szerződéseihez a Magyar Posta csatlakozott. Következésképpen a távközlés nemzetközi és belföldi kapcsolatait, működési előírásait évtizedekkel korábban sokoldalúan és részletekbe- menően szabályozták. Azóta a belső szabályok korszerűsítése a jogrend jelentős változásai közepette nehezen és csak "követő" jelleggel volt végrehajtható. A korábbi viszonyok számos ügyben ma is meghatározóak. A hírközlés fejlesztését a nemzetközi kapcsolódás is szükségessé tette. Az Európai Unió Bizottsága által 1987-ben közzétett "Zöld Könyv" távközlési irányelvei új korszakot nyitottak meg. A nemzeti távközlési társaságok integrálásával az egész világ telekommunikációs rendszerére ható változásokat határoztak el.

3 Az 1991-ben létrejött társulási megállapodás az Európai Unió és a Magyar Köztársaság között, a nemzetközi távközlési összeköttetések javítása és az új működési feltételek kialakítása az EU irányelvei alapján változtatásokat indokolt. A megállapodás szerint Magyarország távközlési hálózatát korszerűsíteni kell és annak be kell épülnie az európai és a világhálózatokba. A nemzetközi törekvések jelentősége meghaladja a szűken vett belföldi gazdasági szempontokat. Magyarországon a távközlés korszerűsítése új gazdasági környezetben, más szervezeti felépítésben, más stratégia, beszerzési elvek és tervezés keretében valósul meg. A magyar törvényalkotás jelentősen megváltoztatta a távközlés működésére ható belföldi jogi környezetet. A gazdasági társaságokról szóló törvény az állami vállalatokat felváltó részvénytársaságok alapítását tette lehetővé, majd az állami monopóliumokkal kapcsolatos koncessziós törvény meghatározott körben koncessziós tevékenységekre adott módot, végül az új távközlési törvény a vállalkozási keretek között végzett távközlés szabályait határozta meg. A távközlési tevékenység jogának eladása koncessziós társaságok részére, a vagyon megosztása többszereplős belső piacot eredményezett. A MATÁV Rt. vizsgálatának lezárását megelőzően készült el az OECD jelentése. Az márciusban elnyert tagság kapcsán bizottság mérte fel a magyar távközlés helyzetét. A bizottság elismerte az addigi fejlődést, de az átalakulást nem tekintette befejezettnek. Véleményük szerint a távközlési reform nem egyszeri kiigazítás, hanem egy állandó folyamat, amelynek során minden ország igazodik a változó technológiákhoz, piacokhoz, veszélyes, ha a távközlési reform lendületét nem tartják fenn, mert ezzel az ország a lemaradás kockázatát vállalja. Ajánlották, hogy távközlés-politikai dokumentumban kell meghatározni a hosszútávú célokat, valamint az információs és infrastrukturális politikából eredő prioritásokat. Javasolták továbbá a koncessziós szerződésben biztosított jogok közös megegyezésen alapuló felülvizsgálatát, hogy a magyar hírközlés a liberalizálódó európai piacon majdan versenyképessé váljon. (Az ajánlások megvalósításával kapcsolatos szándékokról nincs információ.) Fontos jogi változás történt a távközlési alaphálózatra nézve is. Korábban a Polgári Törvénykönyv rendelkezése szerint a távközlés alaphálózata kizárólagos állami tulajdont képezett, vagyis elidegeníthetetlen és forgalomképtelen volt. Az Országgyűlés azonban 1992-ben az említett törvényhelyet hatályon kívül helyezte és ezzel megszüntette a magyar távközlés alaphálózata kizárólagos állami tulajdonának előírását. A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy a MATÁV megalapítása, társasággá alakulása, majd privatizációja során a felelős kormányzati és tulajdonosi szervezetek, valamint a vállalat vezetése betartották-e a vonatkozó törvényeket és a változó körülmények között miként gondoskodtak a felelősségi körükbe

4 tartozó vagyon eredményes hasznosításáról. A kiterjedt és sokoldalú témafeldolgozást kívánó feladat, a rendelkezésre álló kapacitás és idő egyaránt erőteljes szelektálást követelt a vizsgálat súlyponti témáinak kijelölésében. Lényeges szempont volt a részvénytársaság teljesítőképességének, a szolgáltatások iránti igények nagyobb mennyiségben és jobb minőségben történő kielégítésének, a telefonhiány megszüntetésére fordított állami ráfordítások és kormánygaranciás hitelek felhasználásának ellenőrzése. Az ÁSZ a bekövetkezett változások miatt a vizsgálatot kiterjesztette a MATÁV részvények decemberi eladására és a bevétel elszámolására, a távközlés koncessziós díjaira a részvényeladási bevétel befizetésére. Ezekkel kapcsolatban a Magyar Államnak a távközlési és nemzetbiztonsági törvényben deklarált feladatai ellátását biztosító jogok, jogosítványok érvényesítése volt fontos ellenőrzési szempont. A vizsgálat az 1990-től 1995-ig terjedő időszakot fogta át és a működést hosszabb távon meghatározó intézkedésekre koncentrált. Az ÁSZ részletesen az évi gazdálkodást ellenőrizte. A munka szeptemberben előtanulmány készítésével indult és augusztusban ért véget. Ennek során figyelembe kellett venni azt a vizsgálatszervezésre, adatok nyilvánosságára kiható változást, hogy időközben megtörtént a privatizáció második szakasza és a MATÁV többségi tulajdonosa ma már nem a magyar állam. Az ellenőrzés módszere: helyszíni ellenőrzéssel végzett cégszintű, súlyponti kérdésekre irányuló témavizsgálat volt, amely a gazdálkodó szervezet működésének, a vizsgálat célja szempontjából meghatározó területekre koncentrálódott. A vizsgálat érintette az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezeteknek, az ÁPV Rt.-nek a MATÁV-val kapcsolatos tevékenységét, valamint a koncesszió tulajdonos - a KHVM - ezirányú tevékenységének ellenőrzését is. A vizsgálat nem terjedt ki a MATÁV működésének valamennyi területére, de a megállapítások a működés meghatározó elemeire, valamint annak környezeti feltételeire jellemzőek. A vizsgálathoz kapcsolódva az ÁSZ egy további, a "telefónia" témakörébe tartozó üggyel is foglalkozott. A GSM mobil telefon tender lebonyolításával kapcsolatos tényfeltárást a közlekedési-, hírközlési és vízügyi miniszter képviselői interpelláció alapján kezdeményezte. Külön vizsgálatra az ÁSZ nem látott lehetőséget, arra azonban igen, hogy a GSM tenderrel összefüggő tárcaintézkedéseket részjelentésbe foglalja. Az ebben foglaltak - vizsgálatszervezési okokból- a MATÁV-ról szóló jelentéssel együtt kerültek egyeztetésre. Tekintettel arra, hogy a GSM tender tapasztalatai nincsenek kapcsolatban a MATÁV

5 gazdálkodásával, így azok nyilvánosságra hozatala más formában történik meg. A vizsgálat a titokvédelmi törvényben meghatározott különböző titokkörökbe tartozó, valamint üzletpolitikai szempontból bizalmas jellegű ügyekre is kiterjedt. Ezért az ellenőrzési tapasztalatokról készített részletes jelentés, amely a jelen összefoglaló megállapításainak alátámasztó függeléke titkos minősítésű. A jelentés és függeléke - tervezetként - megküldésre került a BM, a KHVM, a PM, az ÁPV Rt. a MATÁV és a MagyarCom részére, valamint - állásfoglalást kérve - a Gazdasági Versenyhivatalnak és az adatvédelmi biztosnak. A kapott észrevételek figyelembevételével készült el a végleges jelentés illetve annak függeléke. A nyilvánosságra hozott jelentésből az ÁSZ mindazokat a megállapításokat törölte, amelyek közreadásától - üzleti titokvédelmi okokra hivatkozva - az ÁPV Rt. és a MATÁV elzárkóztak. Ezek a megállapítások azonban szerepelnek az Országgyűlés és a Kormány illetékesei részére megküldött függelékben. II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 1.1._ A_MATÁV_működésének_törvényessége_és_jogszerűsége A távközlés szabályozásának általános problémái A magyar távközlés 1989-től 1995-ig az európai távközlés fejlődési irányába példa nélküli körülmények és feltételek között integrálódott. A főbb tényezők a politikai rendszerváltás, a külkereskedelem liberalizálása, a tulajdonosváltások, privatizáció, az intézményrendszer változása, a távbeszélő ellátottság nagyarányú növekedése, a vezetékes távközlésben a technológiai generációváltás voltak. A fejlődési folyamat eltérő ütemben valósult meg a jog, a gazdaság és a technika terén. A hazai szabályozás nem mindenben tartott lépést az egységes távközlési szolgáltatások, a piacfelügyeleti rendszer kiépítése és a közösségi szintű műszaki szabványosítási folyamatok szabályozottságában az Európai Unió jogfejlődésével és a jogharmonizációs irányelvekkel. A távközlést működtető intézményrendszer a korábbi államigazgatási struktúrában és eljárási rendszerben nem tudta követni a távközlési piac változásait és a rendkívüli mértékű technológiai fejlődést.

6 A Kormány év márciusában meghozott határozatában kötelezte magát arra, hogy a távközlési törvényben adott felhatalmazások szerinti jogszabályokat az Európai Megállapodásban foglaltakkal összhangban alkotja meg. Ennek határideje a KHVM esetében június 30. volt. A szabályozás megújításának ki kellett terjednie a hazai közigazgatás reformját érintő jogi szabályozásra is. Részben a többrétű és nagy számú feladatkörnek tulajdonítható, hogy a szabályozási feladatok nem teljesültek az előírt időpontra. Hazánk még 1985-ben csatlakozott a Nemzetközi Távközlési Egyezményhez. Az eltelt idő alatt a technikai fejlődés és a globális politikai átrendeződés megváltoztatta a nemzetközi távközlés helyzetét is, amely folyamatos átalakulás alatt áll ma is. Az ilyen ütemű változást csak a piacgazdasághoz alkalmazkodó intézményi reformok útján és a magasan képzett szakemberek tömeges megjelenésével lehet nyomon követni, mely állandósult követelmény nemzeti és nemzetközi téren egyaránt. E téren bár jelentős a fejlődés - például az ágazati törvényeknek megfelelően létrejött az egységes hírközlési hatóság, vagy a MATÁV-al kapcsolatos állami tulajdonosi felelősség a privatizációs törvényekkel egyértelművé vált az intézményrendszer együttműködése egyenetlen. A tulajdonosi jogok gyakorlásában, az eljáró hatóságok munkájában számos, részben a begyakorlottság és az érdekeltség hiányából származó hiba van. Mindezt, mint a MATÁV tevékenységét befolyásoló környezeti feltételt a vizsgálat során tapasztaltak is visszaigazolták. A távközlési törvény összevontan tartalmaz nem egynemű és nem azonos súlyú és terjedelmű feladatköröket. Fő feladatként a nemzeti távközlési politika kialakítását, a piac szabályozását, az állam távközlési vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogai gyakorlását és a hatósági feladatok ellátását jelöli meg. A koncessziós szerződések összehangolása ugyancsak állami feladat. Az ágazati irányítás és az állami feladatok végrehajtásának összehangolása a miniszter feladata. Hozzá tartozik a nemzeti távközlési politika meghatározása, a piac szabályozása, a koncessziós társaságok működésének felügyelete.

7 E feladat teljesítésének azonban korlátot szab, korábbiaktól eltérő módszereket követel, hogy az állam tulajdonosi oldalon már nagymértékben privatizálta az ágazatot és közhatalmi (ágazati-felügyeleti) oldalról liberalizálta a távközlési piacra lépés feltételeit. A különböző állami feladatokhoz a távközlés piaci működtetésének elveit, a közhatalmi jogosítványok meghatározását, a nemzetközi műszaki, szakmai előírások módosításának rendszerét kell hozzárendelni. Mindennek megvalósítása ma még csak folyamatban van. A kívánt tennivalók ellátása a jelenlegi jogi és szervezeti rendszerben nem, vagy csak nehezen valósítható meg. A MATÁV a vizsgálathoz kapcsolódva felmérte azokat a hatósági munkaterületeken ben elszenvedett károkat és hátrányokat, amelyek megítélése szerint a tisztázatlan jogi helyzetekből fakadtak, illetve közvetve arra is visszavezethetők, hogy a hatóság bevételei növelésében érdekelt. Az ún. "nem kötelező" hatósági engedélyekből (frekvenciaengedélyezés, egyedi hozzájárulások, berendezések engedélyezése, építési engedélyezési eljárás, minőségfelügyelet, stb) szerzett bevételekkel igyekszik ellensúlyozni a költségvetési támogatás hiányát. A felmérés pénzügyi adatai - a tízmilliós nagyságrendben kimutatott veszteségek - csak tájékoztató jellegűek, és az is tény, hogy a hatóságok eljárásával szemben a MATÁV többnyire eredménytelenűl szólalt fel. Mindezzel együtt a jelzett problémák arra utalnak, hogy a hatóságok által felszámítható díjtételek nincsenek szabályozva, sem az eljárás típusa, sem az eljárás első és másodfokú szervezeti rendszere szerint. A díjak nem a teljesítményekkel és a költségekkel, hanem eszközarányosan vannak megállapítva. Közismert, és a fejlesztési folyamatokra visszahatva, közvetve sokkal nagyobb veszteségeket okozó probléma, hogy az adatszolgáltatási igények ismétlődnek. Például a közműterveket számos szakhatósággal külön-külön kell jóváhagyatni, holott ezek a feladatok jobb együttműködéssel egyszerűsíthetők lennének. A távközlési hálózat műszaki és jogbiztonsága megköveteli a szolgalmi és vezetékjogok országos és teljeskörű bejegyzését az ingatlannyilvántartásba. A

8 MATÁV felmérése szerint kb km asszimetrikus kábel, valamint 1400 km koaxiális kábel szolgalmi joga nincs bejegyezve a Földhivatalok ingatlannyilvántartásába. A helyzet rendezésére a Hírközlési Főfelügyelettel együttműködve a MATÁV munkacsoportot alakított. A bejegyzés végrehajtása többéves, csak becsülhető költségekkel járó feladat A MATÁV átalakulása, privatizációs folyamatának néhány jogi összefüggése Az január 1-jén állami vállalatként alapított MATÁV december 31-i hatállyal részvénytársasággá alakult. Az átalakulástól az december 22-i privatizációig a MATÁV tevékenységét jövedelmezően végezte, a költségek az árbevétellel arányosan növekedtek. A társaság az 1991-ben megkezdett intenzív beruházási politikáját sikeresen megvalósította. A hálózatfejlesztésben az optikai kábelek rendszerbe állításával megalapozta a későbbi modern hálózatot. Az országos digitális gerinchálózat 1993-ra lényegében elkészült. A fejlesztések eredményeként a nyilvántartott telefonra várakozók száma folyamatosan csökkent. A digitális főközpontok aránya négyszeresére, teljesítőképessége ötszörösére, az összes állomás kapacitása pedig 6O %-kal nőtt. A fejlesztések összhangban voltak az európai közösség iránymutatásaival. A MATÁV beruházásaihoz jelentős összegű nemzetközi hiteleket vett fel, amelyekre az állam garanciát vállalt. A meghatározó szerep az elmúlt években gyakorlatilag változatlan maradt, a MATÁV az ország területét lefedő hálózattal a kelet-közép-európai térség legjelentősebb tranzitországaként működött, a világhálózat részeként. A kiépített hálózat alkalmas volt többszörösére növekvő mennyiségi és minőségi szolgáltatási igények kielégítésére. A MATÁV december 31-i átalakulása részvénytársasággá, lényegében az állami vagyon apportkénti kivitele volt gazdasági társaságba. Az 58 Mrd Ft alaptőkével átalakult cég alaptőkéje a privatizáció időpontjában 86,4 Mrd Ft volt. Adózás

9 előtti eredménye az önálló vállalattá alakulás óta 1993-ban volt a legmagasabb, 1,6 Mrd Ft. A részvényekből december 22-én 3O %-ot, december 2O-án további 37 %-ot értékesítettek. A KHVM a telefónia piacát a részvényértékesítéssel egyidejűleg, de külön szerződésekben adta el. Az integrált koncessziós és privatizációs pályázat nyertese (a stratégiai befektető) vált jogosulttá a MATÁV Rt.-ből koncessziós társaságot létrehozni az Országos Koncesszió keretében átengedett szolgáltatások nyújtására. Vagyis azok szerezhettek tulajdont a MATÁV vagyonából, akik a szolgáltatási tevékenység gyakorlásának koncessziós jogát is elnyerték. Az országos (nemzeti) és a területi koncessziót külön adták el. A KHVM minisztere az országos (nemzeti) távbeszélő szolgáltatás jogát engedte át koncessziós szerződés keretében a MATÁV Rt.-vel társasági kapcsolatba került stratégia befektetőnek. Az és az decemberi privatizációs lépésekkel a külföldi befektető előbb kisebbségi, majd többségi részesedést szerzett a MATÁV-ban. Az alapvetően megváltozott tulajdoni arányok átalakították az állami érdekek érvényesítésének lehetőségeit is. Az első részvényesi megállapodásban az állam több jogot engedett át a kisebbségi tulajdonosnak, mint amit az előírások megköveteltek volna. A többségi tulajdonos pedig a második megállapodásban tulajdoni hányadánál szélesebb beavatkozási lehetőségre törekedett, részben ütközve a gazdasági társaságokról szóló törvény egyes rendelkezéseivel. Az ilyen törekvések gyakorlati érvényesítésére azonban korlátozottak a tényleges lehetőségei. Bár az állami (rész)tulajdonos jogaihoz, szerepének gyakorlati betöltéséhez kapcsolódó egyenetlenségek, értelmezési zavarok a cégbírósági bejegyzés elhúzódásában, irányító és ellenőrző testületek napi munkájában kiütköztek, eddig csak kisebb-nagyobb, és áthidalható problémákat okoztak A privatizációs szerződések és a tulajdonosi érdekérvényesítés egyes összefüggései A MATÁV december 22-i első részleges privatizációja tőkeemeléses privatizáció volt, amely a korábbi átalakulási szakaszban keletkezett problémák

10 megoldására szolgált, egyben a költségvetést is jelentős bevételhez juttatta. Mint a korábbi években nyilvánosságra hozott dokumentumokban is megtalálható, a 87,5 milliárd Ft vételár közel felét, 4O milliárdot tőkeemelésre fordítottak. 34,2 milliárd Ft-ot az ÁV Rt., majd ennek egy részét 28 milliárd Ft-ot a költségvetés kapta. A fennmaradó 13,3 milliárd a koncessziós jogok eladása fejében - elméletileg - a KHVM-nek - a Távközlési Alapnak - jutott. Ezt az összeget is azonban a PM elvonta a költségvetés számára. A privatizációs pályázatot a Deutsche Telecom AG és az Ameritech International Holdings Company által alapított MagyarCom nyerte el és 3O %-os részesedést szerzett meg a MATÁV-ban. A MagyarCom ebben a privatizációban szerezte meg 25 évre - kizárólagos jogosultsággal 8 évre - a nemzeti koncessziós jogokat is. A Magyarcom a pályázati szabályoknak megfelelően a koncessziót azonnal a MATÁV-ra engedményezte. A befektető MagyarCom kockázata az volt, hogy a fejletlen magyar cégjog, polgári jog és a díszfunkcionálisan működő magyar adójog változásával kellett számolnia. A külföldi befektető a kockázatot a MATÁV kisebbségi részvénypakettjének megszerzésekor az általa gyakorolható jogok érvényesítésével nagymértékben csökkentette. A koncessziós tevékenységeket szabályozó törvény és a hatályos társasági jog nincs mindenben összhangban. A MATÁV működésében érzékelhetők voltak annak következményei, hogy a törvény nem határolja el a tulajdonlást, a birtoklást és a használat során keletkezett társasági javak jogi rendeltetésének különbségeit, a szerződések alanyainak jogállását; az állami részvételt sem "teszi helyére" a közhatalmú jogosítványok egyértelmű meghatározásával. A MATÁV napi ügyvezetési feladatainak ellátására 1994-ben még a befektetők kisebbségi részesedése mellett - ún. Ügyvezetői Bizottságot hozott létre. A MATÁV vezetői 199O-1995 közötti időszakban többször változtak. A szervezeti működés folyamatosságára előnytelenül visszaható vezetőcserék indokai a dokumentumokból nem tárhatók fel. A tulajdonosok eljárását az is lehetővé tette, hogy a társasági törvény nem szabályozta induló társaságok menedzsmentjének megbízási idejét és az ehhez

11 kapcsolódó munkajogi, polgárjogi szabályozás sem teljeskörű még. Hiányoznak az összeférhetetlenséget átfogóan szabályozó rendelkezések a gazdasági szférában. Mint a különböző publikus anyagokban már megjelent, a MATÁV részvényeinek további értékesítésére december 22-én került sor. Ennek során az ÁPV Rt. az évben tervezett tőzsdére vitel helyett, piaci megmérettetés nélkül, a már részvényes MagyarComnak adta meg - zárt körben - a részvénytöbbség vételi lehetőséget. A Kormány a privatizáció ezen újabb szakaszában - korábbi döntésétől eltérően - elállt a MATÁV részvényeinek nyílt értékesítésétől. Az ügylet előkészítésére fordított - "szokásosnál" jóval rövidebb időszak - dokumentumai alapján a változtatás pontos, szakmailag alátámasztott indokai kevéssé fogalmazhatók meg. A kapcsolódó levelezés a kormányzaton belüli, jelentős véleménykülönbségeket tükrözi. A döntésben végső soron költségvetési-bevételi érdekek játszottak szerepet. A többségi részesedést szerzett MagyarCom egy Kajmán szigeteken létrejött konzorcium, off-shore cég. A hatályos magyar törvények nem tartalmaznak olyan kikötést, hogy csak a magyar cégjog által elismert gazdálkodó szervezetekkel köthető szerződés. Így, bár a hatályos cégjog a konzorcium fogalmát nem használja, a megkötött szerződések jogszabályt nem sértettek. A MATÁV, mint távközlési szervezet (Országos Koncessziós Társaság) helyzeténél fogva jogszabályok által kötelezett a védelmi célú feladatok feltételeinek megteremtésére, illetve védelmi feladatokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtására. Mindez a privatizáció eddigi hazai gyakorlatában eddig fel sem merült problémákat vet fel. A vonatkozó jogszabályi környezet nem nyújt kellő eligazítást külföldi többségű tulajdonban működő társaságban a gyakorlati végrehajtás megoldására. A privatizáció előkészítéséért felelős szervezetek, az ezzel kapcsolatos tennivalókat és lehetőségeket nem vizsgálták meg teljeskörűen. A zártcélú hálózatokkal kapcsolatos szerződéses feltételek kialakítása terén az alapvető problémát az új viszonyokra vonatkozó tapasztalatok hiánya

12 jelenti. Gondot okoz, hogy olyan alapvetően fontos jogszabályok maradtak el, mint például a zártcélú hálózatok működtetéséről szóló kormányrendelet. Nincs jogszabály az általános gazdaságmozgósítás távközlési szolgáltatót érintő feladataira, mint ahogy a távközlési szolgáltatások korlátozására nincs előírás egy esetleges rendkívüli helyzetben. Hiányzik a közlekedésihírközlési miniszter által meghatározott alapvető műsza ki tervek többsége, ezek közül az egyik az ún. "Hálózatvédelmi terv", mely nincs kiadva. 1.2._A_MATÁV_gazdálkodása_az_állami_vagyonnal A részvénytársaság 114,3 milliárd Ft-os saját vagyonának szerkezete az alapításkori vagyonmérleg szerint: 58,2 milliárd Ft jegyzett tőke (alapítói vagyon), 56,1 milliárd Ft tőketartalék (felhalmozott vagyon) volt. A részvénytársaság saját tőkéje január 1. és december 31. között 114 milliárd Ft-ról 191-re, jegyzett tőkéje 58 milliárd Ft-ról 1O4 milliárd Ft-ra nőtt. A változás döntően az ÁPV Rt-nek - a privatizációs bevétel visszaforgatásából eszközölt - 4O milliárd Ft-os és a külföldi pénzintézetek 8,6 milliárd Ft-os tőkejuttatása A vagyonmegosztás folyamata Mint a Magyar Posta utódszervezetét a MATÁV-ot is előnytelenül érintette a vagyonmegosztás elhúzódása. A Magyar Posta 199O. január 1-jei szétválasztását dokumentáló államigazgatási határozatokban a közel 27OO ingatlant magában foglaló vagyon egyértelmű megosztásáról a tulajdonos nem rendelkezett. Arról a szétválást követően sem döntött, holott a korábban együtt telepített postai, távközlési, műsorszórási tevékenységből eredő közös használattal minden érdekelt tisztában volt. A vagyonmegosztás kötelező paramétereinek hiánya a három új önálló, e kérdésben ellenérdekű fél többéves vitáját eredményezte. Tulajdonosi döntés hiányában az utódvállalatok mint önálló jogi személyek csak március 3O-án tudtak megállapodni, illetve az ingatlanvagyonról mintegy 1O féle megosztási módban teljeskörűen rendelkezni. Az ingatlanvagyon megosztása, a rendezés hosszú időt vett igénybe, amely a MATÁV-nak mintegy 17

13 millió Ft - ÁFA tartalmú vagyoni hátrányt okozott és olyan származékos problémákat indukált, amelyeket az ÁSZ ellenőrzésének befejezéséig sem tudtak a felek véglegesen rendezni. Mivel a vagyonmegosztás elhúzódása miatt a MATÁV földhivatali ingatlannyilvántartása nem volt rendezett, így az átalakulásakor ingatlanokat apportálni nem tudott. Teljes ingatlanvagyona a tőketartalékba került. A MATÁV ingatlannyilvántartása ma sem tükrözi a tényleges tulajdonviszonyokat. Az ingatlanok több, mint 1O %-át a nyilvántartásban eddig még nem vezették át a tényleges tulajdonos nevére. Szerepe volt ebben a földhivatali eljárás lassúságának is. Az évi és korábbi visszafizetési kötelezettséggel felvett állami alapjuttatásra vonatkozó távközlési beruházások szerződései az Állami Fejlesztési Intézetnél változatlanul az eredeti kötelezett, a Magyar Posta nevére szóltak, noha ténylegesen a MATÁV teljesítette a befizetéseket a szétváláskori megállapodásnak megfelelően. Gondok ebből az ÁFI februári, jogutód nélküli megszüntetésekor keletkeztek a fennálló 3 milliárd Ft tartozás miatt. Végül a Magyar Államkincstár alapítását követően rendezték a függő tartozások nyilvántartásba vételét, további behajtását A tulajdonszerkezet az átalakulás időpontjában A MATÁV-nak 199l. december 31-i átalakulása időpontjára, az érvényes jogszabályok szerint a korábban egységes állami tulajdonból háromféle tulajdonból álló szerkezetet kellett elkülöníteni és értékelni. A három tulajdoni kör: a kizárólagos állami tulajdon; az önkormányzati tulajdon és a MATÁV tulajdona volt. Az átalakulás időpontjára vonatkozó, 1992 június 17- i vagyonértékelésben a hármas tulajdonszerkezet tisztázott és nyomon követhető. A kizárólagos állami tulajdonban lévő távközlési alaphálózatot az ÁVÜ a MATÁV-tól elvonta, a vállalat könyveiből kivezette és az ún."o"-ás számlaosztályban pedig nyilvántartásba vette. Az önkormányzatokat megillető 4,2 milliárd Ft értékű, az ingatlanvagyon közel egyötödét jelentő belterületi földeket elkülönítetten értékelték. Az átalakult cég - kompetenciájának megfelelően - az önkormányzatokat az illetékességi körükbe tartozó belterületi földek értékéről konkrétan, az őket megillető részvényekről általánosságban tájékoztatta. Az

14 önkormányzatok az ÁV Rt. egyértelmű tájékoztatásának késedelme miatt nem tudták, hogy a tulajdonos ÁV Rt. pontosan mennyi részvényt kíván a tulajdonukba adni. Az ÁV Rt. az évi ún. privatizációs törvényben is szereplő képlet szerinti részvénymennyiség - amely a belterületi földek értékének 38,6 %-a volt, - átadására augusztusában intézkedett. Az évi ún. átalakulási törvény szerint megfogalmazott önkormányzati részvényigény és az évi privatizációs törvény alapján történt teljesítés értékkülönbözete miatt az önkormányzatok és az ÁPV Rt. között több per van folyamatban. Az önkormányzati igények jogosságát alátámasztó eseti jogerős bírósági döntéseket már közzétettek. Az ÁPV Rt.-nek, a teljes önkormányzati igény kielégítése esetén további több, mint 2 milliárd Ft névértékű részvényt kell az önkormányzatoknak pótlólag kiadni. Az ÁPV Rt. tulajdoni hányada azonban a második privatizáció után, és részvénytartalékolási kötelezettségének teljesítése esetén 19,5 %-ra csökken a jelenleg kötelező 25 % + 1 szavazattal szemben. A kialakult helyzetben az ÁPV Rt. vagy nagymennyiségű részvény felvásárlására kényszerül, esetleg a privatizációs árnál lényegesen magasabb áron, vagy törvénymódosítást kezdeményez a tulajdonosi arány csökkentésére A részvénytársaság tőke- és tulajdonosi struktúrája A MATÁV részvénytársasággá alakítása likvid tőke bevonása nélkül, az alapítói vagyon törzstőkeként való megőrzésével ment végbe. Az 58 milliárd Ft jegyzett tőke részvénystruktúrájának kialakításánál, a részvénytípusok meghatározásnál az ÁVÜ a törvényi kötelezettségével - önkormányzati tulajdonba adással - dolgozói részvények biztosításával nem kalkulált. A részvénytársasággá alakítás után december 31-e és december 31-e között az ÁPV Rt. - illetve jogelődei - három, a közgyűlés egy alkalommal emelt alaptőkét összesen 45,7 milliárd Ft értékben. Az alaptőkeemelések fedezete a MATÁV saját vagyona és a MATÁV részvények értékesítése volt. Részvényértékesítésből jegyzett tőke ágon a MATÁV 25,5 milliárd Ft pénztőkéhez jutott, miközben az ÁPV

15 Rt. külföldi bankok részére - az decemberi privatizáció előtt egy hónappal - 1O % újonnan bevezetett szavazatelsőbbségi opciós részvényt adott, ezen privatizációban 3O %-ot az decemberi privatizációban 37 %-ot értékesített. A lebonyolított részvényjegyzéssel és értékesítéssel, több szakaszban megvalósított tulajdonosváltozás során a részvények típusát nyolcszor módosították, a bemutatóra szóló részvényeket hibásan nyomtatták, többször kellett a részvényeket újranyomtatni, vagy felülbélyegezni. A részvénytípusok gyakori változtatása a tulajdonosi koncepciók módosításának a változó privatizációs stratégiának, a kormányzaton belüli szakmai viták hullámzásának és a külföldiek részvénytulajdonlása törvényi korlátozásának a következménye. Az ÁSZ vizsgálatának lezárásakor a MagyarComnak 67 %, az ÁPV Rt-nek 28 %., külföldi bankoknak 3 %., az egyéb tulajdonosoknak 2 % volt a részvénytulajdona A távközlés területi koncesszióba adása A MATÁV és a helyi koncessziós társaságok vagyoni elszámolásait a helyszíni ellenőrzés befejezésének időpontjában még nem zárták le. Az ún. területi koncessziós pályázatok elbírálása után 18 ún. prímer körzetben alakult helyi koncessziós társaság. E társaságok részére történő kötelező eszközátadás 4 Mrd Ft-os vagyonvesztéssel járt, mert egyes társaságok a könyv szerinti MATÁV értéket nem fogadták el. A terhet egyenlő arányban a MATÁV, az ÁPV Rt. és a KHVM viselte az decemberben és novemberben, utólag hozott kormánydöntésnek megfelelően. A távközlési szolgáltatások átadás-átvétele eljárása közel két évig, januárig tartott, a kár megtérítése pedig 1996.májusban fejeződött be. Az utólagos vagyoni vita, és az ezzel járó vagyonvesztés elkerülhető lett volna, ha a tenderkiírás, elbírálás és szerződéskötés során ezekre a kérdésekre is megfelelő figyelmet fordítanak. Nem rendeződött a MATÁV és a helyi koncessziós társaságok közötti vagyoni elszámolás a "használat joga" tekintetében, amelyet a Posta engedélye nélkül a MATÁV a koncessziós társaságra nem ruházhatott át és

16 amelyet a koncessziós társaság sem volt köteles megtéríteni. A MATÁV az ún "nem a kötelezően előírt" egyéb eszközök átadásából 187 millió Ft nyereséget realizált, amelyet a kárharmadolásnál sem vettek figyelembe, mivel nem tartozott a kötelező körbe A MATÁV befektetései és alapítványi támogatásai A MATÁV-nak 1992-ben 8,3 milliárd, 1993-ban 1O,4 milliárd, 1994-ben 12,4 milliárd; 1995-ben 15,9 milliárd forint pénzügyi befektetése, részesedése volt. A cég 67 társaságban rendelkezett részesedéssel. A feladatot, illetve a feladat egy részét ellátó befektetés kezelő szervezetnek 199O között az elnevezése, a függelmi viszonyai, a feladata, hatásköre többször változott. A MATÁV-nak a vizsgált időszakban nem volt elfogadott befektetési és osztalékpolitikája, a társaságok irányítására, ellenőrzésére és menedzselésére vonatkozó szabályzata. A MATÁV Igazgatósága csak áprilisában fogadta el a társaság befektetési stratégiáját. Az utasításokra és határozatokra tördelt szabályozás megnehezítette az ilyen feladatok megoldására létrehozott szervezeti egységek munkáját, tevékenységük, hatáskörük, fe lelősségük elhatárolását, és ellenőrzését. A MATÁV tulajdonában lévő hitelezési ügyleteit bonyolító részvénytársaság vezérigazgatója egyben a MATÁV pénzügyi vezetője az egyik posztban polgárjogi, a másikban munkajogi felelősséggel. A MATÁV befektetési portfólió igazgatója pedig a MATÁV öt társaságában tölt be tisztséget. A MATÁV 1993-ban a társaságok után elszámolt értékvesztés felét sem kapta meg osztalék, vagy bérleti díj formában. Az évi konszolidált mérlege veszteséges volt. (A veszteség 2,4 Mrd Ft volt.) A befektetések 1993-ban alig 9O millió Ft, 1994-ben 4,6 milliárd Ft, 1995-ben pedig 21O millió Ft osztalékbevételt hoztak. Bérleti díjból pedig a három év alatt összesen 110O millió Ft bevétel származott. A befektetések záróállománya december 31-én millió Ft volt. A befektetések eredményességét áttekintve kitűnik, hogy a kedvező összkép 1-2 kiugróan jó hozamú társaság eredménye, a befektetések nagyobb része

17 minimális osztalékot biztosít, illetve több befektetésnél értékvesztés elszámolására is szükség volt. A MATÁV a közelmúltban elfogadott befektetési stratégia szerint e társaságoktól nem is vár el okvetlenül osztaléktermelést, hanem követelményként azt fogalmazta meg, hogy tevékenységükkel segítsék a MATÁV szociálpolitikai és beruházási stb. céljainak teljesítését. Jelenleg egyetlen kft az, amely jelentős osztalékot biztosít a MATÁV számára. A MATÁV alapítványi célokra ben összesen 2,6 milliárd Ft-ot fordított. A tőketartalék terhére tett átutalások a vizsgált időszakban folyamatosan csökkentek ben és 1995-ben mintegy 0,5 Mrd Ft-ot tettek ki. Ennek 95 %-a 13 saját alapítvány rendszeres, 5 %-a pedig - mintegy 200 eset - külső alapítvány egyedi támogatása volt. Az alapítványok létrehozásával, az alapítványi hozzájárulással kapcsolatos engedélyezési eljárás szabályozott. A kuratóriumi tagok delegálásának feltételrendszere, az összeférhetetlenség, a delegált tagok feladatai és beszámoltatási rendje az alapítványi célok megvalósításának ellenőrzése ugyanakkor nincs külön szabályozva. A vonatkozó általános vezérigazgatói utasítás és az etikai kódex szerint járnak el. Nem szabályozták a szponzorálás fogalomkörét, a megállapodások tartalmi és formai követelményeit és a nyilvántartási kötelezettséget sem. Szabályozás hiányában az eljárást a gyakorlat alakította ki. A MATÁV Belső ellenőrzési osztálya vizsgálata ( ) után - részben az ÁSZ ellenőrzés hatására - megkezdték a támogatások társasági szintű átfogó szabályozását, a nyilvántartások rendbetételét A felmerült költségek és a tarifák alakulása A távközlési szolgáltatásoknál a felmerült költségek és a szolgáltatási tarifák között csak tendencia jelleggel van összefüggés. Ennek fő oka az, hogy a magas állandó költségek mellett kicsi a változó költségek aránya, s ezért az alkalmazott árszabályozás egy szélesebb szolgáltatási körre vizsgálja az árak alakulását. A közcélú távbeszélő szolgáltatás díja jogszabály által meghatározott, míg az egyéb szolgáltatásoké szabad. A MATÁV -nál a bevételt mindig közvetlenül az adott szolgáltatásra mutatják ki. A közvetett költségeket az

18 önköltségszámítási szabályzat előírásai alapján osztják meg az egyes szolgáltatások között. A vizsgált időszakban a MATÁV bevétele és költségeinek alakulása: millió Ft Megnevezés Hozam Üzemi költség, ráfordítás O7.711 Egyéb eredmény tételek Adózás előtti eredmény A MATÁV bevétele és költsége között erőteljesen emelkedett. A MATÁV megváltozott számviteli politikája következtében az eredmény jelentős része nem jelent meg. Több milliárd forintot a "nemzetközi számviteli előírásokhoz közelítő harmonizációra" fordítottak. Gyorsították a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását, jelentős értékvesztést számoltak el és a cég átszervezésének költségei is tetemes összeget tettek ki. Ezen túlmenően a képződött eredmény egy részét a területi koncessziós társaságoknak átadott eszközök vagyonvesztése emésztette fel. További veszteséget okozott az ún. védelmi vagy fegyveres szerveknek nyújtott zártcélú hálózati szolgáltatások meg nem térített költsége. Így a nyereség és a jövedelmezőség alacsony szintet mutatott. A bevétel növekedését elsősorban a bekapcsolt állomások növekedése és a tarifaemelés eredményezte. A költségek és ráfordítások összege a hozamok értékét meghaladóan nőtt. Kiemelten emelkedtek az egyéb költségek, egyéb ráfordítások, valamint a pénzügyi ráfordítások. Néhány költségelem (tanácsadói díjak, oktatással összefüggő beruházások) kiugró mértékű, milliárdos nagyságrendű felmerülése csak részben magyarázható a technológia-váltással, a technikai fejlesztéssel. A MagyarCom a MATÁV privatizációs csomagjának részét képező Szolgáltatási Keretszerződés alapján növekvő összegben, 1995-ben közel 1,9 milliárd Ft-ért nyújtott a MagyarCom Services Kft. útján szakértői támogatást. Ennek meghirdetett célja a koncessziós szerződésben és a részvényesi megállapodásban foglalt követelmények teljesítésének segítése. A szolgáltatási keretszerződést az ÁV Rt. majd az ÁPV Rt., a KHVM kifogásolása ellenére kötötte meg.

19 Ez a kiadás a privatizációs bevétel egy részének "visszaosztásaként" is felfogható. Még akkor is, ha a fejlett műszaki, gazdasági, marketing know-how, üzletvezetési ismeret gyors és hatékony átadása a MATÁV dolgozói részére e szolgáltatásnak a keretében valósulhat meg. A MATÁV többek között a szakértői tevékenység eredményének tartja az ún. IAS szerinti számviteli elvek alkalmazását, a havi rendszerű zárást, a kontrollinget, a hálózattervezési irányelvek kidolgozását és bevezetését, stb. Az e tárgyban kapott dokumentumok azonban nem voltak mindenben meggyőzőek. A megvizsgált esetekben a szakértői munkáért fizetett díjak és hasznuk egymással közvetlenül nem volt összevethető. A feszített ütemű beruházásokhoz a MATÁV - a kevés saját forrás miatt - jelentős összegben vett fel nemzetközi hiteleket, egy részüket az állam garancia vállalása mellett. A tudatosan - és megítélésük szerint ésszerű kockázattal - vállalt hitelek költsége (kamat) szinte teljes egészében leköti az üzemi eredményt, ezért a pénzügyi mutatók rosszak, ban megközelítették a kritikus szintet. Ennek ellenére a MATÁV - a saját belső rendelkezésektől eltérve - a beruházóknak nagyösszegű előlegeket is folyósított. Ezt az előlegfizetési gyakorlatot a MATÁV óta szorítja vissza, amelyet megkönnyít, hogy a korábban - a vállalkozás részeként - alvállalkozói beszállításként biztosított anyagokat a MATÁV természetben bocsátja rendelkezésre A beruházások alakulása, forrása, a fajlagos költségek változása A MATÁV beruházási céljai alapján a vizsgált időszak két jelentősen eltérő szakaszra osztható. Az 199O években a hároméves távközlés-fejlesztési program valósult meg. A fő fejlesztési cél ekkor az országos digitális gerinchálózat megvalósítása volt a primer körzet központokig. Az években a részben már privatizált MATÁV megkezdte a koncessziós szerződésben vállalt telefonhálózat fejlesztési kötelezettség teljesítését. A távközlési hálózatban megvalósított technológia váltásnak megfelelően 1993-ban igen jelentős mértékben, 23 %-kal nőtt a távbeszélő központok kapacitása. A bekapcsolt telefonállomások számainak

20 növekedése ugyanekkor 2O6 ezer darab, ami évi 16 %-os - nagyságrendileg nagyobb - fejlődési ütemet jelentett a korábbi időszak 2-5 %-os fejlesztésével szemben. A fő cél ben a bekapcsolt állomások állományának évi, legalább 16 %-os növelése, illetve a MATÁV szolgáltatású területeken a kézi kapcsolású szolgáltatás megszüntetése volt. Ezeket a koncessziós követelményeket a MATÁV összességében teljesítette, 1994 évben 282 ezer új állomást létesített, ez 18,8 %- os növekedést jelentett, 1995-ben az új állomások bekapcsolása több mint 32O ezer volt, ami szintén megfelel a koncesszióban előírtaknak. A vállalat a komplex távközlési beruházások megvalósítására a korábbi területi szervezeti tagolásnak megfelelő beruházó szervezeteket hozott létre. A központi, kiemelt feladatok megvalósítását, mint az optikai gerinchálózat, tranzitközpontok fejlesztése, stb. egy központi beruházó szervezet a TÁVBER végzi. Ezen szervezetek a fejlesztéseket mintegy fővállalkozóként, számos alvállalkozó bevonásával valósítják meg. Ez alól kivételt jelentettek azok az építési munkák, amelyeket nemzetközi pénzintézetek finanszírozásában, szintén nemzetközi versenyeljárás keretében pályázott meg a MATÁV. A hálózatépítés területén korábban monopolhelyzetben lévő MATÁV szervezetek többsége ma már 1OO %-os, vagy többségi hányadú MATÁV-leányvállalatként működik és az esetek nagyobb részében, versenyeljárás útján nyeri el az egyes projektek megvalósításának jogát. A MATÁV-tól független hálózatépítő cégek is jelentős kapacitást képviselnek a MATÁV beruházásainál. Néhány esetben előfordult, hogy a versenyszabályzattal ellentétben a beruházást nem a legkedvezőbb ajánlatot tevővel végeztették el. Ennek indoka az volt, hogy hálózatok megvalósításakor a "teljesítési kényszer" miatt menetközben változott a műszaki tartalom és a határidő, az átvétel nem volt kellően szigorú és a határidőket több esetben nem tartották be. Az összehangolt közműtervezési feladatot a tenderek követelményrendszerébe nem építették be. Egyrészt azért, mert a megvalósítási szakasz előkészítő és engedélyeztetési fázisára nem jutott elegendő idő (így történhetett meg az építési határozat nélküli

21 munkavégzés), másrészt azért, mert nem működött a közműépítés egyeztetése. A közös nyomvonalak (oszlopok, csövek, aknák) kihasználása az elektromos, a távközlési és egyéb adatátviteli hálózatok üzemeltetői számára nem volt kötelező, inkább kerülendő. A MATÁV eleget tett a hálózatok nyilvántartási kötelezettségének, a műszaki rajzokkal történt dokumentálásnak és a számszaki nyilvántartásnak (leltárnak). A fejlődést az egységes, az 1996-ban bevezetni tervezett OSS (Operations Support System) program működése jelenti, mely integrálja - többek között - a nyilvántartási rendszereket. A rendszer bevezetése az eredeti ütemtervhez képest késik. A hálózatépítési munkákat a MATÁV években jellemzően a kábelek szállításával együtt rendelte meg ben a kialakult gyakorlat megváltoztatását kezdeményezte. Csak az építési munkákat és a segédanyagokat kéri a vállalkozóktól, a nagyértékű anyagokat maga bocsátja rendelkezésre. Ez kedvezően hatott a beruházási költségekre, hiszen a vizsgált időszak alatt a hálózatépítés fajlagos költsége jelentősen csökkent. Ugyanakkor a vonalpárokra jutó fajlagos beruházási költségek szélsőségesen változtak. Egy vonalpárra 8O ezertől 35O ezer Ft -ig merült fel létesítési költség. Ennek oka az eltérő beruházási kívánalom, az alvállalkozók eltérő nyereségszintje, a drága anyagok felhasználása valamint az alvállalkozók rossz kiválasztása. Időszakosan ellentmondásos helyzetbe került a cég pénzügyi korlátai és a kivitelezők piaci árai miatt. Az éves tervekben szereplő beruházási előirányzatokat az év folyamán többször csökkenteni kellett. Ezért szerényebb lett, illetve változott az üzemviteli, üzemfejlesztési, valamint a szolgáltatás és minőségfejlesztési beruházás. A beruházások kivitelezésének menetében is többször történt kényszerű módosítás. Az intenzív beruházások megkezdésekor kevés kivitelező volt, mivel korábban 2-3 %-os bővülésre volt kapacitás, az erőltetett ütemű fejlesztés viszont l5 %-os bővülést írt elő. A hirtelen kapacitás szűke miatt a MATÁV szinte minden alvállalkozóval szerződést kötött,a tervek és költségvetés megfelelő mélységű kidolgozására nem volt idő és ez a magas vállalkozói árakban is érvényesülhetett. Az árakat hoz

22 képest 1995-re leszorították. Hasonló munkáért ekkor már 50%-kal kevesebbet számlázhattak az alvállalkozók, mint évben. A megvalósított beruházások jelentős hányada - különösen a vizsgálati időszak elején - nagyméretű, az 1 milliárd Ft értéket meghaladó bekerülési költségű volt és 2,5 év átfutási idő alatt valósult meg. A nagyértékű térségi beruházásoknál az egy állomásra eső beruházási költségek sokkal kedvezőbbek voltak, mint a kisszámú szétszórt kistelepüléseken megvalósított fejlesztéseknél. A hálózati struktúrából és az igen eltérő állomás sűrűségből adódóan az egyes fejlesztésekben megvalósított állomások fajlagos költségei igen erőteljesen szóródtak. Az egy bekapcsolt állomásra jutó ráfordítás az infláció ellenére is csökkent. Ez azt mutatja, hogy a költségcsökkentés terén előrelépés van a MATÁV-nál. A MATÁV beruházásainak finanszírozásában is meghatározó volt, hogy a fejlesztés két szakaszra különült el: az 199O-1993 közötti és az 1994-től ig tartóra. Az előbbire jellemző, hogy mintegy 1OO milliárd Ftos beruházással megvalósult a gerinchálózat kiépítése, 5OO ezer vonalat bekapcsoltak a forgalomba, megkezdődött az ún. digitalizáció. A második szakaszban l millió vonalat kapcsolnak be a használatba a digitalizáció 6O % feletti növelésével egyidejűleg. Az első szakaszban a privatizáció előtt alapvetően multilaterális, hosszú-, valamint rövid lejáratú hitelek álltak - korlátozottan - rendelkezésre a fejlesztés finanszírozásához, a periódus végére a MATÁV költségviselő képessége romlott, a pénzügyi mutatók megközelítették a kritikus szintet. A második periódus finanszírozási politikájának kialakításánál figyelembe vették a koncessziós megállapodásból származó évi 15,5 %-os vonalbővítési kötelezettséget és azt a tényt, hogy az állami részvényeladási 87,5 milliárd Ft bevételből 4O milliárd Ft a vállalat tőkéjét növelte. A tőkeemelés ellenére a mintegy 22O milliárd Ft-os os beruházási program mellett meg kellett finanszírozni a korábban felvett hitelek ezen időszaki törlesztését is.

23 1994-ben 15O millió USD szindikált hitel lehívása kezdődött meg, amely mögött állami garancia nem állt ben szintén állami garancia nélkül 3OO millió USD szindikált hitelszerződést kötöttek. Az állami garancia nélküli hitelfelvételek jelzik a MATÁV hitelképességét. A MATÁV-nál magas a tőkeigény és ennek finanszírozási költsége. A finanszírozási költségekre kedvezőtlenül hatott a kamatlábak növekedése és a forint folyamatos leértékelődése. Ezek a tényezők, eltekintve néhány rövidebb periódustól a forint és a devizafinanszírozást közel azonos feltételűvé tették. A MATÁV beruházásai hosszú megtérülésűek, ami a hosszú lejáratú forinthitelek elérhetőségére ugyancsak hátrányosnak bizonyult. Az ún. cash-flow szemléletű finanszírozási költségkimutatások alapján megállapítható, hogy az 1995-ös ún. stabilizációs csomag árfolyampolitikai lépései miatt a finanszírozási költségek jelentősen nőttek, a beruházások bővülése miatt emelkedő hitelállományon. Az elmúlt 5 év alatt a magyar állam mint többségi tulajdonos hitelekből korszerűsítette, fejlesztette a vezetékes hírközlést országos méretekben, a tulajdonában volt részvények eladási árából befolyt bevételből növelte a MATÁV tőkeerejét, majd az így "feljavított" műszaki színvonalú, fejlődő társaság részvényeinek többségét adta el a MagyarCom-nak. Ezideig az új, többségi részvénytulajdonos MagyarCom a MATÁV Rt-t többlet tőkével nem látta el A_MATÁV tarifái, teljesítőképessége, _a szolgáltatások iránti_igények_mennyiségi_és_minőségi_kielégítése A tarifák alakulásának néhány összefüggése A tarifák állandó és jelentős emelkedése mellett a távbeszélő szolgáltatás nyereséges volt a vizsgált időszakban A tarifarendelet hatályba lépése óta nem kell a tarifaemeléshez költségadatokat benyújtani a szabályozó hatósághoz. A távközlés szakmai körei szerint a termelői árindexhez kötődő áremelési lehetőség erős hatékonyság-növelési kényszert jelent. Ezt az álláspontot a Gazdasági Versenyhivatal vitatja. A távközlés gyors technikai fejlődése következtében a belföldön felhasznált és beépítésre kerülő nyugati eszközök és anyagok árszintje

24 ugyanis nem a belföldi piaci árindexek szerint változik, esetenként még csökkenő tendenciát is mutathat. A beruházási időszakot követően a termelékenység ugrásszerű növekedése, a hatékonyság jelentős változása várható, amiből származó jóléti többlet - a GVH álláspontja szerint - nem oszlik meg a szolgáltató és a fogyasztó között, holott a nyugati országokban az árlimit (price-cap) szabályozás szokásos gyakorlatában ez általános követelmény. E megállapításhoz tartozik az is, hogy a távbeszélő hálózat fejlesztését nagyrészt a fogyasztók finanszírozzák a belépési hozzájárulás díjjá alakítása óta A főbb forgalmi és szolgáltatási adatok és mutatók alakulása A magyar távközlés technikai korszerűsítésének akadályai - a COCOM korlátozások - 199O-re megszűntek. Lehetővé vált a nagy kapacitású digitális átviteltechnikai rendszerek használata. A hazai távközlés fejlődésének alapjai megteremtődtek, a vizsgált időszak alatt épült ujjá a távközlés országos gerinchálózata. Az országos gerinchálózat intenzív fejlesztése mellett a lehetséges területi fejlesztések feltételeinek megteremtését, a nyilvános állomások számának nagymértékű növelését, a koncessziós pályázatokat elnyerő telefontársaságok rácsatlakozásának lehetőségét is biztosította. A távközlési hálózat fejlesztése nem csak nagyobb mennyiségben kívánta kielégíteni az igényeket, hanem sokoldalú, új, jó minőségű szolgáltatásra is - hálózati szinten - módot ad. A hároméves fejlesztési program legfontosabb célkitűzéseinek megvalósulásával - a digitális gerinchálózat kiépítésével a hálózatot alkalmassá tették a későbbi igények kielégítésére. A magyar digitális gerinchálózat korábban készült el, mint a környező országok hasonló rendszere. A digitális nemzetközi központ üzembe helyezésével Magyarország vált a kelet-közép európai térség legjelentősebb tranzitországává. A vizsgált években a helyi, a belföldi és nemzetközi forgalom együttes %-os növekedése után a növekedés 1995-ben megállt. A bekapcsolt állomások száma évente %-kal folyamatosan nőtt. Összesen ma Magyarországon közel kétmillió főállomás van. Megjegyzendő azonban, hogy a

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke I-145/2004. számú levelében jelezte, hogy Az államháztartás elmúlt évi hiánya a vártnál

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége 0013 Jelentés a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzéséhez fűződő állami érdekek érvényesülése a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tevékenységén keresztül

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 0031 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság tevékenységének, a hozzárendelt vagyon alakulásának, privatizációjának és működtetésének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző

Részletesebben

9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

Részletesebben

JELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október

JELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október JELENTÉS Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október Számvevői Iroda Iktatószám: V-3055-16/2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám:

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig

9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig 9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig TARTALOMJEGYZÉK I. megállapítások, következtetések 1. Pénzügyi-gazdasági helyzet 2. A beruházás szervezése,

Részletesebben

357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről

357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről 357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. DTV Rt működésének

Részletesebben

9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről

9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről 9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése A Nógrád Megye Önkormányzata honlapjának gondozásával összefüggő feladatokról szóló, 2/2003. számú Rendelkezés

Részletesebben

JELENTÉS. az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről. 2001. július 0118.

JELENTÉS. az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről. 2001. július 0118. JELENTÉS az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről 2001. július 0118. Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Bihary Zsigmond számvevő

Részletesebben

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági 9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A Munkaerőpiaci Alap

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások 365 Jelentés az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-től járó - a belterületi föld értékének megfelelő - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ

2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 1. KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Budapest, 2004. január 30. EGIS Gyógyszergyár Rt. 2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 2. MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS Budapest, 2004.

Részletesebben

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet)

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A zárszámadási adatok számszaki és tartalmi valódisága 2. A fejezetek és az intézmények szervezeti,

Részletesebben

320 Jelentés a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság átalakulásáról és a részvénytársaság gazdálkodásáról az 1993-1995. években

320 Jelentés a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság átalakulásáról és a részvénytársaság gazdálkodásáról az 1993-1995. években 320 Jelentés a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság átalakulásáról és a részvénytársaság gazdálkodásáról az 1993-1995. években TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK 1. Összefoglaló

Részletesebben

Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról

Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról Magyar Tudományos Akadémia Főtitkára Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról Budapest, 2007. május T a r t a l o m j e g y z é k I. Az Akadémia rendelkezésére

Részletesebben

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. M e g á l l a p

Részletesebben

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70.

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Beszámoló az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Hajdúszoboszló város helyi közforgalmú autóbusz-közlekedésével

Részletesebben

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2006. évi éves pénztári beszámolóhoz

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2006. évi éves pénztári beszámolóhoz TEMPO EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 1025-Budapest, Nagybányai út 92. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2006. évi éves pénztári beszámolóhoz Budapest, 2007. március 16.... cégszerű aláírás I. ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK 1. A pénztár

Részletesebben

9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A szakmai

Részletesebben

9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Az alap kezelésének és

Részletesebben

JELENTÉS a Magyar Távirati Iroda Rt. 2001. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről

JELENTÉS a Magyar Távirati Iroda Rt. 2001. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről JELENTÉS a Magyar Távirati Iroda Rt. 2001. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről 0236 J/17/1. 2002. szeptember 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V-06-21/2002.

Részletesebben

JELENTÉS. az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről. 0907 J/9364 2009. április. Dr. Kovács Árpád elnök

JELENTÉS. az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről. 0907 J/9364 2009. április. Dr. Kovács Árpád elnök JELENTÉS az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről 0907 J/9364 2009. április Dr. Kovács Árpád elnök ISSN 1789-8773 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 ÖSSZEGZÉS 4 1. AZ ÁSZ 2008. ÉVI FELADATAI 7 1.1. Az

Részletesebben

JELENTÉS. az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok együttes szanálása és privatizálása tárgyában végzett. 1994. január 188.

JELENTÉS. az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok együttes szanálása és privatizálása tárgyában végzett. 1994. január 188. ' JELENTÉS az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok együttes szanálása és privatizálása tárgyában végzett ellenőrzés ut6vizsgálatár61 1994. január 188. A vizsgálatot vezette: Harsányi Sándor osztályvezető

Részletesebben

~IIami ~ámbrbö5?ék JELENTÉS. 1992. január 80. a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről

~IIami ~ámbrbö5?ék JELENTÉS. 1992. január 80. a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről ~IIami ~ámbrbö5?ék ;; JELENTÉS a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről 1992. január 80. A:z ellenőrzést végezték: Bakonyvári Róbertné tanácsos Éva Katalin tanácsos

Részletesebben

Vezető tisztségviselő felelőssége

Vezető tisztségviselő felelőssége Vezető tisztségviselő felelőssége az új Polgári Törvénykönyv alapján 2013. évi V. törvény Hatálybalépés: 2014. március 15. Szabályozási igény (1.) 1. Korlátlan felelősség: Aki egy vállalkozásban korlátlan

Részletesebben

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20 Tartalomjegyzék 1. Általános jellemzők...1 A nyugdíjbiztosítási rendszerünk struktúrája...1 A nyugdíjbiztosítási járulékok mértéke, a nyugdíjrendszer finanszírozása...3 A nyugdíjbiztosítás irányítási és

Részletesebben

9934 Jelentés a Postabank és Takarékpénztár Rt. gazdálkodása, működése és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 1998. évi veszteségének ellenőrzéséről

9934 Jelentés a Postabank és Takarékpénztár Rt. gazdálkodása, működése és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 1998. évi veszteségének ellenőrzéséről 9934 Jelentés a Postabank és Takarékpénztár Rt. gazdálkodása, működése és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 1998. évi veszteségének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZÉS A POSTABANK ÉS TAKARÉKPÉNZTÁR

Részletesebben

A GRÁNIT Bankról nyilvánosságra hozandó információk

A GRÁNIT Bankról nyilvánosságra hozandó információk A GRÁNIT Bankról nyilvánosságra hozandó információk Budapest, 2016. május 30. Tartalomjegyzék 1 A nyilvánosságra hozatal célja...3 2 A GRÁNIT Bank ötödik teljes üzleti évét eredményesen zárta...3 2.1 A

Részletesebben

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról 9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Társadalmi-gazdasági

Részletesebben

HNK-2015/304. A Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft. 2014. évi egyszerűsített éves beszámolója

HNK-2015/304. A Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft. 2014. évi egyszerűsített éves beszámolója HNK-2015/304 A Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft. 2014. évi egyszerűsített éves beszámolója -1- Tartalomjegyzék: 1. Általános információk a beszámolóhoz 1.1. A gazdálkodó

Részletesebben

Tárgy: Javaslat az önkormányzat 2015-2019. évek közötti Gazdasági Programjára.

Tárgy: Javaslat az önkormányzat 2015-2019. évek közötti Gazdasági Programjára. ELŐTERJESZTÉS SAJÓIVÁNKA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. ÁPRILIS 22-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 1268-4/2015./V. MELLÉKLETEK SZÁMA: 1 DB III. NAPIREND Tárgy: Javaslat

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

3.1.2. Pénzügyi helyzet vizsgálata... 30 3.1.3. Hatékonyság vizsgálata... 30 3.1.4. Jövedelmezőség vizsgálata... 31 3.2. Egyéb tájékoztató adatok...

3.1.2. Pénzügyi helyzet vizsgálata... 30 3.1.3. Hatékonyság vizsgálata... 30 3.1.4. Jövedelmezőség vizsgálata... 31 3.2. Egyéb tájékoztató adatok... Tartalomjegyzék 1. Általános rész... 5 1.1. A társaságra vonatkozó legfontosabb információk bemutatása... 5 1.2. A számviteli politika rövid ismertetése... 6 1.2.1. Az éves beszámoló összeállításánál alkalmazott

Részletesebben

A XXI. FEJEZET Egészségügyi Minisztérium 2006. évi költségvetésének végrehajtása

A XXI. FEJEZET Egészségügyi Minisztérium 2006. évi költségvetésének végrehajtása Ikt. szám: 8817-13/2007-0006 KTF A XXI. FEJEZET Egészségügyi Minisztérium költségvetésének végrehajtása Budapest, 2007. május Jóváhagyom: Dr. Horváth Ágnes Egészségügyi Miniszter PH. 2 T A R T A L O M

Részletesebben

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban

Részletesebben

2004. ÉV EREDMÉNYEI: ELÉRTÜK PÉNZÜGYI CÉLJAINKAT, MEGŐRIZTÜK VEZETŐ POZÍCIÓNKAT A SZABÁLYOZÓI ÉS VERSENYKÖRNYEZETI NYOMÁS ELLENÉRE

2004. ÉV EREDMÉNYEI: ELÉRTÜK PÉNZÜGYI CÉLJAINKAT, MEGŐRIZTÜK VEZETŐ POZÍCIÓNKAT A SZABÁLYOZÓI ÉS VERSENYKÖRNYEZETI NYOMÁS ELLENÉRE 2004. ÉV EREDMÉNYEI: ELÉRTÜK PÉNZÜGYI CÉLJAINKAT, MEGŐRIZTÜK VEZETŐ POZÍCIÓNKAT A SZABÁLYOZÓI ÉS VERSENYKÖRNYEZETI NYOMÁS ELLENÉRE BUDAPEST 2005. február 11. A Matáv (NYSE: MTA.N és BSE: MTAV.BU), Magyarország

Részletesebben

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK

Részletesebben

VIII. A kockázati tényezők évközi változása

VIII. A kockázati tényezők évközi változása VIII. A kockázati tényezők évközi változása A magyar gazdaság helyzetéből fakadó kockázati tényezők A magyar makrogazdaság helyzete: A 2002. évben a bizonytalanná vált a korábbi évek gyors gazdasági növekedésének

Részletesebben

BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatal 2013.év. Kockázatkezelési elvek, módszerek

BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatal 2013.év. Kockázatkezelési elvek, módszerek BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatal 2013.év A BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásról szóló 1996. évi CXII. Tv. 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra

Részletesebben

jegyzője polgármestere ELŐTERJESZTÉS

jegyzője polgármestere ELŐTERJESZTÉS Nagykáta Város Önkormányzata Nagykáta Város Önkormányzata jegyzője polgármestere ELŐTERJESZTÉS Nagykáta Város Önkormányzata 2009. évi többször módosított 1/2009 (II.13.) költségvetési rendeletének végrehajtásáról

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI JOG ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HATVAN ÉVE (1937 1997) VÖLGYESI LEVENTE egyetemi docens (PPKE JÁK)

A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI JOG ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HATVAN ÉVE (1937 1997) VÖLGYESI LEVENTE egyetemi docens (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare V. 2009/3. 109 136. A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI JOG ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HATVAN ÉVE (1937 1997) egyetemi docens (PPKE JÁK) Bevezetés Az elmúlt esztendõben emlékeztünk meg

Részletesebben

JELENTÉS. 0444 J/11021. 2004. augusztus

JELENTÉS. 0444 J/11021. 2004. augusztus JELENTÉS az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 2003. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről 0444 J/11021. 2004. augusztus 2. Államháztartás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2008. április 24 -i ülésére. Szilágyiné Bácsi Gabriella osztályvezető, Tóthné Gál Julianna ügyintéző Képviseli:

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2008. április 24 -i ülésére. Szilágyiné Bácsi Gabriella osztályvezető, Tóthné Gál Julianna ügyintéző Képviseli: ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2008. április 24 -i ülésére Tárgy: Beszámoló a 2007. évi költségvetés végrehajtásáról Készítette: Szilágyiné Bácsi Gabriella osztályvezető, Tóthné Gál Julianna ügyintéző

Részletesebben

Vértes Volán Zrt. beszámolója a társaság Komárom Város 2013. évi helyi közszolgáltatási tevékenységére vonatkozóan Tatabánya, 2014. március 31.

Vértes Volán Zrt. beszámolója a társaság Komárom Város 2013. évi helyi közszolgáltatási tevékenységére vonatkozóan Tatabánya, 2014. március 31. Vértes Volán Zrt. beszámolója a társaság Komárom Város 2013. évi helyi közszolgáltatási tevékenységére vonatkozóan Tatabánya, 2014. március 31. Németh Tamás vezérigazgató TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló,

Részletesebben

JELENTÉS a Magyar Televízió Közalapítvány és az MTV Rt. működésének ellenőrzéséről

JELENTÉS a Magyar Televízió Közalapítvány és az MTV Rt. működésének ellenőrzéséről JELENTÉS a Magyar Televízió Közalapítvány és az MTV Rt. működésének ellenőrzéséről 0315 2003. június 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V-19-101/2002-2003.

Részletesebben

Az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára

Az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára Az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára 2003. október 1. 2004. március 31. az üzleti év első féléve (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Rt. üzleti éve október 1-től

Részletesebben

364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól

364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól 364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. részletes megállapítások 1. A

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. április 26-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. április 26-i ülésére Szám: 02/65-13/2012. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

6720 Szeged, Klauzál tér 9. 2003. november 3.

6720 Szeged, Klauzál tér 9. 2003. november 3. GYORSJELENTÉS - DÉMÁSZ Csoport - 2003. I-III. negyedév 6720 Szeged, Klauzál tér 9. 2003. november 3. DÉMÁSZ Rt. 2003. I-III negyedéves gyorsjelentés TARTALOM Előszó...1 I. Az időszak leglényegesebb adatai...2

Részletesebben

OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Éves jelentés 2003. OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (Székhelye: 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 7-9.) 1 I. BEVEZETÉS Az OTP Jelzálogbank Rt. szakosított hitelintézetként, részvénytársasági formában,

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Célok, megtett intézkedések I. Gyermek Jól-lét 1. Gyermekvédelem első védelmi vonalának megerősítése Gyermekjóléti szolgáltatás megerősítése Jelzőrendszer megerősítése

Részletesebben

Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonoprofit Kft

Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonoprofit Kft Adószám: 20999476 2 19 Cégbíróság: Veszprém Megyei Törvényszék Cégjegyzékszám: 19-09-511588 Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonoprofit Kft 8200. Veszprém, Rákóczi u. 1. 1.em. 1. Kiegészítő melléklet

Részletesebben

Budaörs Város Önkormányzat A 2011. évi költségvetésének általános indokolása

Budaörs Város Önkormányzat A 2011. évi költségvetésének általános indokolása Budaörs Város Önkormányzat A 2011. évi költségvetésének általános indokolása 1. sz. melléklet Az Országgyűlés 2010. december 23-án fogadta el a Magyar Köztársaság 2011.évi költségvetéséről szóló 2010.

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 9926 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 1998. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások,

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

JELENTÉS. a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak. pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1990. 22.

JELENTÉS. a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak. pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1990. 22. JELENTÉS a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről... 1990. 22. Az ellenörzést végezték: Kovácsné So6s Piroska számvevő, Révész János s zámvevő, dr. Kardos László

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Előadó: dr. Magicz András Az eljárás megindulása Több beadvány érkezett az alapvető jogok biztosához,

Részletesebben

J/3359. B E S Z Á M O L Ó

J/3359. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/3359. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2006. január

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testületének a 22/2007. (V. 24.), a 27/2007. (VII. 24.), a 3/2008. (I. 24.), a 7/2008. (II. 11.), a 14/2008. (II. 14.), a 29/2008. (X. 16.), a 38/2008. (XI. 24.), a

Részletesebben

KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS, JELENTÉS

KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS, JELENTÉS Győrffi Dezső kamarai tag könyvvizsgáló 3800 Szikszó Hunyadi u. 40. Tel: (46) 596-271 KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS, JELENTÉS i rendelettervezetének és egyszerűsített beszámolójának felülvizsgálatáról 2012.

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a Társadalombiztosítási Alap kezelőjénél végzett szárnvevőszéki vizsgálatok hasznosulásának utóellenőrzéséről 1992. augusztus 110. - 2 - Az ellenőrzést vezette: Barnberger Mária (az

Részletesebben

Üzleti jelentés 2014.

Üzleti jelentés 2014. GYULAI TAKARÉKSZÖVETKEZET 5711. Gyula, Széchenyi u. 53. Üzleti jelentés 2014. Cg.:04-02-000217 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3.

Részletesebben

JELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216.

JELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216. JELENTÉS az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről 1994. augusztus 216. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-1023-42/199 3-94. Témaszám: 208 JELENTÉS

Részletesebben

a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság

a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. évi beszámolójához BELVÁROSI KASZINÓ SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZŐ KFT. 2 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A VÁLLALKOZÁS

Részletesebben

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A szabályzat célja, hogy I. A szabályzat célja elősegítse a Debreceni Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) kutatói, oktatói illetve a szabályzat

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

KINCSTÁRI RENDSZEREK. A kincstári rendszer létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába GÁRDOS CSABA 1

KINCSTÁRI RENDSZEREK. A kincstári rendszer létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába GÁRDOS CSABA 1 GÁRDOS CSABA 1 A kincstári rendszer létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába Az államháztartási pénzügyi rendszer reformjának egyik fontos és kiemelt eredménye a kincstári

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE. Dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE. Dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 590-2/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése tevékenységének félidős

Részletesebben

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus

Részletesebben

2. Értelmező rendelkezések

2. Értelmező rendelkezések Pécs Meggyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól Pécs Megyei Jogú Város

Részletesebben

Az átalakulás közös szabályai

Az átalakulás közös szabályai Az átalakulás közös szabályai Általános szabályok 69. (1) Ha a törvény másként nem rendelkezik, a gazdasági társaság más gazdasági társasággá való átalakulása során a gazdasági társaság alapítására vonatkozó

Részletesebben

POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA. 2009. december 31.

POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA. 2009. december 31. POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA 2009. december 31. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS. 3 2. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK.

Részletesebben

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő

Részletesebben

347 Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről

347 Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről 347 Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) A Közalapítvány

Részletesebben

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának készült a Turizmus és Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából

Részletesebben

BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3/2008. (II. 20.) ÖKT sz. rendelettel a 41/2008. (II. 15.) ÖKT sz. határozat szerint elfogadott 2008.

BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3/2008. (II. 20.) ÖKT sz. rendelettel a 41/2008. (II. 15.) ÖKT sz. határozat szerint elfogadott 2008. Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3/2008. (II. 20.) ÖKT sz. rendelettel a 41/2008. (II. 15.) ÖKT sz. határozat szerint elfogadott 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Tartalomjegyzék Budaörs Város Önkormányzat 2008.

Részletesebben

391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól

391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól 391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,

Részletesebben

9810 Jelentés Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1997. évi vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről

9810 Jelentés Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1997. évi vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről 9810 Jelentés Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1997. évi vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 1. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete

B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Ibrány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Főnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. ÜZLETI JELENTÉS 2014.

Főnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. ÜZLETI JELENTÉS 2014. Főnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. ÜZLETI JELENTÉS 2014. Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 4 3.A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT

Részletesebben

15EB 01 15EB 01/A. Cégadatok (A) Sopronkőhidai Ipari és Szolgáltató Kft. Cégjegyzékszáma: 08 09 003769

15EB 01 15EB 01/A. Cégadatok (A) Sopronkőhidai Ipari és Szolgáltató Kft. Cégjegyzékszáma: 08 09 003769 Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Cégadatok (A) Cég neve: 15EB 01 Cégjegyzékszáma: 08 09 003769 Székhelye: Sopronkőhidai

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ. 2014. évi üzleti évről. Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02. Pécs, Tüzér u. 18-20.

ÉVES BESZÁMOLÓ. 2014. évi üzleti évről. Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02. Pécs, Tüzér u. 18-20. Pécs, Tüzér u. 18-20. ÉVES BESZÁMOLÓ 2014. évi üzleti évről Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02 Készült: 2014. december 31-i fordulónappal 2015. február 15-én Vida János

Részletesebben

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek)

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) Hatályos: 2009. május hó 1. 2009. március hó 30-i küldöttközgyőlési módosítások..számú biztosítási feltétel Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2013. december havi ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2013. december havi ülésére SIÓFOK VÁROS POLGÁRMESTERE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2012. december 11. Dr. Pavlek Tünde jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület

Részletesebben

9915 Jelentés a FOGYATÉKOS GYERMEKEK, TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁÉRT ORSZÁGOS KÖZALAPÍTVÁNY működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9915 Jelentés a FOGYATÉKOS GYERMEKEK, TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁÉRT ORSZÁGOS KÖZALAPÍTVÁNY működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9915 Jelentés a FOGYATÉKOS GYERMEKEK, TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁÉRT ORSZÁGOS KÖZALAPÍTVÁNY működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2008 teljes év TARTALOMJEGYZÉK

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2008 teljes év TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK I SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET 2008 ÉVI GAZDÁLKODÁSI EREDMÉNYE... 2 I.1 PUBLIKUS MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS... 4 II SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEI MÓDSZEREI... 6

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó. az önkormányzati feladatok ellátásáról 2010-2014. években

B E S Z Á M O L Ó. az önkormányzati feladatok ellátásáról 2010-2014. években B E S Z Á M O L Ó az önkormányzati feladatok ellátásáról 2010-2014. években Tisztelt Képviselő-testület! A Berhidai Közös Önkormányzati Hivatal és Vilonyai Kirendeltsége által végzett önkormányzati feladatok

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 21 /2012. (IX.14.) számú önkormányzati rendelete

Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 21 /2012. (IX.14.) számú önkormányzati rendelete Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21 /2012. (IX.14.) számú önkormányzati rendelete Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról 1 A Tárnok Nagyközség

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

VII. Soproni Pénzügyi Napok. Öngondoskodás Nyugdíj Egészség pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia

VII. Soproni Pénzügyi Napok. Öngondoskodás Nyugdíj Egészség pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia VII. Soproni Pénzügyi Napok Öngondoskodás Nyugdíj Egészség pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia Az agresszív adótervezés ellenőrzési esete 2013. szeptember 27. Freisleben Enikő NAV Központi

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal Az Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.évi CXII. Törvény 137/A. 6. - a, és a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali

Részletesebben