9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
|
|
- Klaudia Pintér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A szakmai feladatok, a szervezeti rendszer, a létszám összhangja, a működés szabályozottsága 2. A költségvetés tervezési és finanszírozási rendszere 3. A költségvetés végrehajtása 4. Eszköz- és vagyongazdálkodás 5. A fejezeti kezelésű előirányzatok és felhasználásuk 6. A számvitel 7. Az ellenőrzési tevékenység Mellékletek, függelékek, táblázatok A miniszterelnök munkáját, a Kormány testületi működését, továbbá egyes, a kormányzati feladatok ellátását segítő szervezetek költségvetését tartalmazó Miniszterelnökség (ME) fejezethez több fejezeti jogosítvánnyal rendelkező szervezet is tartozik, így a felügyeleti jogosítványok is megoszlanak. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - az alá besorolt költségvetési intézmények tekintetében - a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) közigazgatási államtitkára. A Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) címet ugyanakkor a miniszterelnök a MEH közigazgatási államtitkára közreműködésével felügyeli, míg a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felügyeletét tárca nélküli miniszter látja el. (A MEH közigazgatási államtitkára költségvetési felügyelete alá rendelt, illetve a hozzá nem tartozó intézmények és címek megnevezését az 1. sz. táblázat tartalmazza.) A fejezet tartalmazza továbbá - a Kormánynak az állami költségvetés végrehajtásában betöltött szerepével összhangban - a költségvetés általános és céltartalékát, egyes más fejezetbe nem sorolható, illetve rendkívüli kiadásként tervezett előirányzatokat is.
2 A fejezet cím- és feladatrendszere évről-évre módosult. A legjelentősebb változások között zajlottak le, a profiltisztítás eredményeként 1995-re a címek egy része a szakmailag érintett minisztériumok felügyelete alá került. A ME fejezet 1997-ben 13 címmel rendelkezett, amihez a költségvetési törvény 48 Mrd Ft kiadási előirányzatot rendelt, költségvetési létszámuk fő volt. Ezen belül a közigazgatási államtitkár költségvetési felügyelete alá tartozó címek kiadási előirányzata 10 Mrd Ft, költségvetési létszáma 620 fő volt. A fejezetnél az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ben átfogó pénzügyi-gazdasági ellenőrzést végzett, ezt követően az ellenőrzéseink elsősorban a zárszámadásra, illetve a költségvetési tervezésre irányultak. Az évi XXXVIII. tv. 2. (5) bekezdése alapján végzett ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy ˇ a fejezet szervezete, működési mechanizmusa, költségvetési előirányzata összhangban volt-e a szakmai feladatokkal, segítette-e azok hatékony és eredményes ellátását; ˇ a költségvetési gazdálkodás során hogyan érvényesültek a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség szempontjai; ˇ milyen eredménnyel hasznosította a fejezet a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait? Az I. féléve közötti időszak gazdálkodására kiterjedő ellenőrzés ben a fejezethez tartozó 13 címből - tíz cím előirányzatára (1997-ben összesen 13,5 Mrd Ft) irányult. Ezen belül a Fejezeti kezelésű előirányzatok cím Célelőirányzatok alcímének két előirányzat csoportját (X-400- as rendszer üzemeltetése 60 M Ft; Balatoni kutatások támogatása 125 M Ft), az Egyházak támogatása alcímének négy előirányzat csoportját (Egyházi alapintézmények működése, felújítása, beruházás fejlesztés 2350 M Ft; Egyházi szociális intézmények felújítása, fejlesztése, beruházás 180 M Ft; Egyházi személyek járulékfizetése 250 M Ft; Egyházi nyugdíjalapok támogatása 170 M Ft); a Kormányzati rendkívüli kiadások cím egy alcímét (Egyházi ingatlanok visszaadása 4000 M Ft) érintette részletesebben az ellenőrzés. Az ellenőrzött címek közül a KEI költségvetési cím fejezeti jogosítvánnyal rendelkezik, tehát nem tartozik a MEH
3 közigazgatási államtitkárának költségvetési felügyelete alá. A KEI ellenőrzéséről a megállapításainkat a függelék tartalmazza. Az ellenőrzés tehát nem terjedt ki az 1997-ben már nem a ME fejezetben lévő címekre, továbbá a Polgári Nemzetbiztonsági Szogálatok, a tartalékok (költségvetés általános tartaléka; céltartalékok), valamint a Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács címekre. (Megjegyezzük, hogy a fejezeti jogosítvánnyal rendelkező Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím gazdálkodásának ellenőrzését ez évben megkezdjük; a tartalékok címet pedig minden évben a zárszámadás ellenőrzése keretében vizsgáljuk.) Megállapításainkat a dokumentumok szúrópróbaszerű ellenőrzésére, a beszámolók, tanúsítványok adatainak értékelésére alapoztuk. Az értékelést nehezítette, hogy az egyes évek gazdálkodását jellemző fejezet szintű adatok - a permanens feladatváltozásokkal összefüggésben - eltérő tartalmuk miatt nem voltak összevethetők. A mellékelt táblázatok az adott költségvetési évben a MEH közigazgatási államtitkárához tartozó címek előirányzatait és teljesítési adatait tartalmazzák. A jelentés két mellékletében értékeltük a kormányzati informatikai és távközlési rendszer létrehozását, fejlesztését (1. sz. melléklet), valamint az egyházak támogatásának rendszerét (2. sz. melléklet). I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok A feladat- és hatáskört érintő folyamatos változásokhoz kapcsolódóan évről-évre - tendenciájában kedvező irányban - módosult a fejezet költségvetési szerkezete. Az állami feladat-felülvizsgálat (a profiltisztítás) hatása tükröződött a fejezet cím, illetve intézmény struktúrájának egyszerűsödésében, karcsúsodásában. A feladat leépítési folyamat azonban 1995-től megállt, és a kormányzati munkamegosztással, a prioritások változásával összhangban emelkedett a fejezet szakmai-gazdálkodási felügyeleti körébe sorolt címek, intézmények száma. Erőteljesen bővültek a fejezeti kezelésű előirányzat-csoportok is, ami tükrözi a MEH tevékenységi körének szélesedését is.
4 A fejezethez visszakerült ifjúságpolitikai és egyházügyi támogatások, továbbá a határon túli magyarokkal, valamint a nemzeti etnikai kisebbségekkel kapcsolatos feladatok esetében háttérbe szorult a szervezeti, gazdálkodási formák optimális, célszerű megválasztása. Ennek folytán az intézményi szerkezet nagyságrendi szempontból - figyelemmel az irányító apparátusra is - aránytalanul elaprózódott. A tartalmában heterogén feladatbővítés kapcsán nőtt a MEH szerepe a Kormány döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. A MEH feladatrendszere összetettebbé vált, s abban szerepelnek szakmailag más tárcákhoz is rendelhető tevékenységek. Ugyanakkor a folyamatos átszervezés nyomán a MEH szervezete nagyobb, tagoltabb lett, szélesedett az államtitkári irányítás hatóköre. A szervezeti tagoltságot jellemzi a vezetői státuszok - a vezetői besorolású munkaköröket nem számítva - számának, arányának folyamatos gyarapodása is. A szervezet, az irányítás tagoltsága a feladatok nem kellő elhatárolásával is járt, illetve annak veszélyét hordozza. Megfontolandó továbbá a kormányzati munkával együttjáró szükséges feladatváltozások mellett a feladat-szervezet rendszerben a stabilitás erősítése. Kedvező intézkedések születtek ugyanakkor az intézményi költségvetési gazdálkodás, a számviteli tevékenység ésszerűbb formáinak alkalmazására (az önálló költségvetési szervek részben önálló jogkörűvé minősítése, a feladatellátás költségvetésen kívüli szervezetbe integrálása ). Az ellenőrzött időszakban a fejezeti szinten rendelkezésre álló források biztosították a szakmai feladatok ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket, miközben a feladatok átrendeződése nem járt költségvetési támogatás megtakarítással, esetenként pedig (pl. az üdülőknél) a támogatás növekedése volt megfigyelhető. A fejezeti tartalék előirányzatok lehetőséget adtak a támogatással nem fedezett intézményi többletfeladatokhoz a források kiegészítésére, pótlására. A forrásellátottságot jellemzi, hogy nem kényszerültek a költségvetési pénzeszközök kímélésére. Az egyes években a fejezeti tartalék előirányzatokat nem használták fel teljes mértékben. A kincstári rendszer bevezetését megelőzően a fejezetnél átmenetileg szabad pénzeszközök befektetési hozamával bővítették a tartalék előirányzatot. A MEH az eredményesen működő gazdasági
5 társaságaiból - melyek felett a tulajdonosi jogokat az évi VI. tv-ben előírtak szerint gyakorolta - osztalékot egy évben sem vett ki, erre költségvetési pozíciója nem késztette. Az összességében kedvező forrásellátottság mellett, különösen az es években nem minden intézménynél sikerült megteremteni a feladat-létszám-bérgazdálkodás összhangját. A bérgazdálkodásra jellemző volt a nagyarányú előirányzat-módosítás, a bérkiadások jelentős emelése, majd a teljesítés módosított előirányzattól való eltérése, az átcsoportosítás, a számottevő összegű, arányú bérmaradvány. A feladat, a szervezet, a létszám, illetve a költségvetési keretek összhangjának a követelménye a feladat átcsoportosítások során esetenként nem teljesült. Így például az egyházakkal kapcsolatos feladat-szervezet évi ME fejezethez rendelése időben megelőzte a kapcsolatos költségvetési keretek átcsoportosítását (1997). A fejezethez tartozó intézmények működésének jogszabályi háttere rendezett, szervezetük, működésük belső szabályozottsága javult, többségük működési rendje az ellenőrzésünk idején már jól szabályozott volt. A gazdálkodás, különösen a számvitel szabályozottsága - a fokozatos és szerény mértékű előrelépés ellenére - nem tekinthető megfelelőnek. A számlarend, számviteli politika, leltározás, selejtezés, pénzkezelés, stb. szabályozása az közötti időszakban nem volt teljeskörű, a belső szabályzatok folyamatos aktualizálása is csak részben történt meg. A főkönyvi számlák és analitikus nyilvántartások rendszerét jellemzően nem a vonatkozó kormányrendeleteknek megfelelően határozták meg. Az intézmények költségvetési előirányzatai az ellenőrzött hat év viszonylatában mintegy megkétszereződtek. A feladatok finanszírozásában a növekvő összegű és arányú költségvetési támogatáson kívül az intézményi saját bevételek, átvett pénzeszközök szerény és csökkenő mértékben játszottak szerepet. A költségvetés tervezése - elsősorban bevételi oldalról - megalapozottabbá vált. Ebben a fejezeti tervezést irányító, összehangoló tevékenység kedvező hatása is megnyilvánult. A fejezet felmérte az intézményi gazdálkodás feszültségpontjait, mozgásterét és differenciáltan érvényesítette a szigorító intézkedéseket is. Ugyanakkor a végrehajtás
6 tükrében egyes előirányzatok (pl. bér, kiküldetések, (köz)alapítványok, kormányzati informatikai fejlesztés támogatása) megalapozottságát érintő észrevételeket tettünk. A feladatváltozásokhoz kapcsolódó jelentős előirányzat módosításokat a hatásköri előírásoknak megfelelően hajtották végre, azokról részletes analitikát vezettek. A fejezet és intézményei a kincstári rendszer bevezetéséhez jól alkalmazkodtak, gazdálkodásuk kiegyensúlyozott volt, likviditási (fedezeti) problémák csak kivételesen (HTMH) merültek fel. Az intézményi pénzmaradványok elszámolása, a letéti számlák kezelése az előírásoknak megfelelő volt. A pénzmaradvány felhasználását érintően észrevételeztük, hogy a pénzügyminisztériumi jóváhagyást megelőzően a Kormány határozatban döntött (1995-ben) - a hatályos kormányrendelet előírásaitól eltérően - a pénzmaradvány terhére alapítványi támogatás kiutalásáról. Az intézmények költségvetési gazdálkodása nagyobbrészt szabályszerű volt. Hiányosságot e téren a megbízási szerződéseknél (HTMH, NEKH, MKI), belföldi kiküldetések napidíj elszámolásánál (NEKH), a külföldi kiküldetések költségelszámolásánál (HTMH), illetve 1994-ben a 36/1988. (VIII.16.) PM rendelet versenytárgyalásokra vonatkozó előírásainak be nem tartása miatt (MEH) tapasztaltunk. Az intézmények költségvetési gazdálkodása ugyanakkor nem volt mindig célszerű, hatékony. A költségvetési források kímélése többször nem kapott prioritást, így a MEH gazdasági társaságaival (pl. a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft-vel) kialakított - egyébként jogszerű - ügyleteivel (bérleti díj, költségtérítés, ingóságok értékesítése) összefüggésben sem. A gépkocsi javító műhely kapacitásának egy része tartósan kihasználatlan. A MEH iroda épületében a biztonságvédelmi rendszer használata utólag nem igazolta a bevezetésével kapcsolatos magas költségeket. Az intézmények eszközgazdálkodása lényegében megfelelt a követelményeknek. Az eszközellátottság jó színvonalú. A tárgyieszköz- és készletbeszerzéseknél a közbeszerzési törvény előírásait érvényesítették, ezzel kapcsolatban a vizsgált körben hiányosságot nem állapítottunk meg. A MEH irodaház felújítása indokolt, az elvégzett munkák szükségesek voltak, melyeket az évi ütemezésének megfelelően, a megadott határidőre, a rendelkezésre álló előirányzatok jelentősebb módosítása nélkül hajtották végre. A szervezetek elhelyezése
7 összességében jó irányban változott, javult az épület kihasználtsága. Példa értékű lehet a MEH és az IM közös épületben történő elhelyezése. Kapcsolódóan azonban kifogásoltuk az ingatlan működtetését, a szociális ellátást biztosító gazdálkodó szervezet másutt történő elhelyezését. A MEH rendelkezésére álló lakások tekintetében nem tettek eleget az évi LXXVIII. tv ában előírt rendeletalkotási kötelezettségnek. Ugyanakkor a MEH lakásgazdálkodása összességében a törvényeknek megfelelő volt. Előfordultak azonban célszerűtlen, az állami vagyonnal való takarékos, ésszerű gazdálkodás követelményét ki nem elégítő lakásértékesítési, -felújítási ügyletek is (a kifogásolt célszerűtlen intézkedések nem a rendeletalkotás elmulasztásának a következményei). A fejezeti kezelésű előirányzatok mértékének alakulása, a kapcsolódó fejlesztési többletek, szerkezeti változások is tükrözik a feladatok egyre dinamikusabb növekedését. A fejezeti kezelésű előirányzatokon belül a célelőirányzatok aránya jelentős volt (66%), nagyobb hányadukban (köz)alapítványok támogatására szolgáltak. Ugyanakkor kifogásoltuk e kört érintően, hogy az egyedi kormányhatározatokkal adományozott állami támogatásokat egyes esetekben - elsősorban az ellenőrzött időszak első felében - célmegjelölés és elszámolási kötelezettség előírása nélkül biztosították, emiatt az ellenőrzés lehetőségei csorbultak. Eseti jelleggel előforduló hiányosságként észrevételeztük az előirányzat megalapozatlanságát (földrendező és földkiadó bizottságok, valamint a kárpótlási és érdekegyeztető fórumok előirányzata), vagy jogszabályi előírásba ütköző - nem a fejezetnek felróható - eljárást (gazdasági kamarák megalakulásával kapcsolatos előirányzat, pénzforgalmi lebonyolítás és erről a beszámolás). A balatoni kutatások támogatását, a kormányzati informatikai és távközlési rendszer létrehozását, fejlesztését, továbbá az egyházak támogatását szolgáló előirányzatok esetében a támogatások utalása megfelelt a költségvetési, számviteli előírásoknak. A kormányzati informatikai stratégia hatására a közigazgatási szerveknél előrelépés tapasztalható, az informatika folyamatosan beépül(t) a munkavégzési folyamatokba, a megvalósulás azonban a kitűzött céloktól részben elmaradt, a szükséges és az elvárt ütemnél lassúbb. A pénzeszközök felhasználásának célszerűségét, eredményességét esetenként (pl. a kormányzati informatikai fejlesztések,
8 balatoni kutatások) kedvezőtlenül befolyásolták a koordinációs feltételekben, a szabályozásban, pályáztatási rendszer működésében tapasztalt hiányosságok. Az intézmények többségénél a számviteli tevékenység gyenge pont. A szabályozás jelzett problémáin túl, könyvelési és elszámolási (rendszerbeli és eseti) hibák miatt, jellemzően - a MEH és a MEH Ellátó Szolgálat kivételével - a mérlegek és a pénzforgalmi jelentések között az összhang nem minden esetben volt biztosított, a mérlegvalódiság elve egyes években csak korlátozottan érvényesült. A költségvetési és a belső ellenőrzés funkcionálásában szerény mértékű volt az előrelépés, a tapasztalt problémák elsősorban szervezeti, személyi feltételekre vezethetők vissza. A fejezet a 23/1979. (VI.28.) MT rendelet 97. (1) bekezdésében előírt kétévenkénti felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzési kötelezettségének nem tett maradéktalanul eleget. Az ellenőrzések hatékonyságát az intézkedések hiánya, a végrehajtás következetlensége rontotta. Az intézményeknél a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzés hézagosan funkcionált. Kedvező, hogy erősödött a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának ellenőrzése, számonkérő jellege. Ugyanakkor a támogatások felhasználásának ellenőrzése nem terjedt ki valamennyi területre, illetve nem volt kellően hatékony (pl. a balatoni kutatások, a kormányzati informatikai fejlesztések támogatása). A ME fejezet a korábbi ellenőrzésünk megállapításaira, javaslataira intézkedéseket hozott, melynek eredményei tükröződnek a gazdálkodásban, a tevékenység vitelében elért fejlődésben. A Központi Számvevőségi Hivatal jogutódjaként 1994-ben megalakult KEI feladatköre, feladatainak tartalma, felügyelete és státusza a jogelődéhez képest jelentősen és több ponton változott. Feladatai - az ÁSZ-hoz hasonlóan - az ellenőrzés Áht. szerinti komplex rendszerébe illeszkednek. A KEI feladatköre tekintetében azonban az Áht. jelenleg hatályos 121. (5) bek. szövegével a 138/1994. (X. 28.) Korm. rendelet 2. -a nincs teljesen összhangban, ugyanis az Áht. hivatkozott szakasza időközben jelentősen bővült. Az eltérő szabályozás a szervezet működésének a kormányrendeletre alapozott belső szabályozásában ( SzMSz) is tükröződik.
9 A KEI szervezete célszerűen kiépített, jól elkülönül a költségvetési gazdálkodási típusú, valamint a kormánydöntések hatályosulását vizsgáló szervezet és feladatkör, e feladatmegosztással a hatásköri és irányítási viszonyok is összhangban vannak, tevékenysége - néhány kisebb részterület kivételével - szabályozott. A gyarapodó számban végzett ellenőrzéseken belül jellemzővé vált a munkaterven felüli vizsgálat. A KEI - a rendeleti szabályozástól nem kis mértékben eltérően - a Kormány vezetői irányításának részeként működött. Az intézménynél a szakmai feladatok és a pénzügyi lehetőségek összhangban voltak, az óta változatlan létszámmal - és esetenként szakértők foglalkoztatásával - alapvetően eleget tudott tenni a vele szemben támasztott követelményeknek, amit elősegített a személyi juttatások kedvező alakulása is. A tárgyi eszköz ellátottság jónak minősíthető, a felújítások, karbantartási kiadások indokolt célokat szolgáltak. Az elszámolásoknál kisebb hiányosságokat tapasztaltunk, melyek egy részét - a számvevői jelentésre adott válasz szerint - az intézmény már korrigálta. Az ellenőrzés megállapításai alapján javasoljuk a Kormánynak 1. A fejezet (a MEH) feladat és szervezetrendszerének alakításánál törekedjen a szakmai tárcák és a fejezet közötti egyértelmű feladat elhatárolásra; a nagyságrendjében és gazdálkodási jogkörében optimális intézményi szerkezet kialakítására. 2. Tekintse át a kormányzati informatikai fejlesztések szakmai és támogatási feltételrendszerét és tegyen intézkedéseket a pénzeszközök hatékonyabb elosztását szolgáló szabályozási, szervezeti, döntési megoldások kialakítására. 3. Az ellenőrzési tevékenység hatékonyságának javítása érdekében - figyelemmel a lehetséges kapcsolódási pontokra (pl. visszacsatolás a Kormány döntéseinek hatásairól) - tekintse át a KEI és a MEH ellenőrzési tevékenységét. a ME fejezet vezetőjének
10 1. Tegyen intézkedéseket a felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzési feladatokhoz igazodó személyi feltételek megteremtésére, szorgalmazza a fejezethez tartozó intézmények belső ellenőrzésének megerősítését, hatékonyságának javítását. 2. Kezdeményezze a Kormánynál a lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 87. -ában előírt rendeletalkotás alóli felmentést és belső szabályzatban rögzítsék a rendelkezésükre álló lakásokkal való gazdálkodás rendjét. 3. Tekintse át a gazdasági társaságainak eredménytartalékát, fejlesztési elképzeléseit, a költségvetési források kímélése érdekében vonja be a gazdálkodásba a tartalékul szolgáló pénzeszközöket. 4. Vizsgálja felül a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft-vel kötött megállapodásait a költségekkel arányos térítési díjak alkalmazása érdekében. 5. Kezdeményezze - a költségvetési, gazdálkodási jogszabályokra is figyelemmel - a gépjármű javító műhely szabad kapacitásának tartós lekötését. 6. Kísérje figyelemmel, hogy az intézmények a feltárt hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtették-e és azok mennyire voltak eredményesek. a KEI elnökének 1. A szervezet működésének megfelelő szabályozottsága érdekében tegyen javaslatot a Kormánynak a 138/1994. (X. 28.) sz. Korm. rendelet Áht (5) bekezdésben foglaltakhoz igazodó módosítására, s az SzMSz-ben a feladatokat a jogszabályi előírásokkal összhangban rögzítse; 2. A szervezet korszerűsítése során gondolja át, hogy milyen módon lehet az intézmény feladatát, szervezetét, kapacitását jobban összehangolni a Kormány vezetői igényeihez kapcsolódó ellenőrzésekkel
11 II. Részletes megállapítások 1. A szakmai feladatok, a szervezeti rendszer, a létszám összhangja, a működés szabályozottsága 1.1. A fejezet szakmai feladatainak, címstruktúrájának változásai A ME fejezet feladatait egyrészt a kormányzati munkamegosztás rendszere, a prioritások változása határozza meg, másrészt a Kormány működését segítő, ahhoz szorosan kapcsolódó szellemi-technikai háttér biztosítása, irányítása képezi. E feladatok egy része külön címként (intézményként) is megjelenik, más részét a MEH-en belül önálló szervezeti egységek végzik. A kormányzati munkamegosztás, ezen belül a MEH-et, valamint a ME fejezetbe tartozó egyéb szervezeteket érintő feladat- és hatáskör-változások függvényében évről-évre - tendenciájában kedvező irányban - módosult a fejezet költségvetési szerkezete. A fejezeti feladatok egységesebbé tétele, karcsúsítása - melyet korábban javasoltunk évben kezdődött és a kormányváltást követően befejeződött. A fejezet közigazgatási államtitkárának felügyelete alá ugyanis között számos olyan szervezet is tartozott, melyek szakmai felügyeletét jellemzően a szaktárcák (IKM, MKM, PM, stb.) látták el, míg a költségvetés tervezése és végrehajtása tekintetében a ME fejezettel voltak közvetlen kapcsolatban. Különösen a címrend struktúráját érintette annak a konstrukciónak az átalakulása, amelynek értelmében egyes feladatokat (címeket, intézményeket) a Kormány kijelölt tagja, illetve tárca nélküli miniszter irányított (pl. Kárpótlási Hivatal, Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, OTKA Iroda, Hadiipari Hivatal, Központi Ifjúsági Alap). E feladatok szakmai, költségvetési felügyelete fokozatosan az illetékes szaktárcák vezetőihez helyeződött át ben 13 cím, 1993-ban 12, 1994-ben 10, 1995-ben 6, 1996-ban 7, 1997-ben 13 cím tartozott a fejezethez.
12 Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, a Hadiipari Hivatal évtől átkerült az IKM fejezethez, évtől a Kárpótlási Hivatal az FM, a Világkiállítási Programiroda az IKM, az Országos Tudományos Kutatási Alap és az alapot kezelő OTKA Iroda az MKM, a Bankfelügyelet a PM fejezetbe integrálódott. A feladat-leépítési folyamat 1995-től megállt és a Kormány működéséhez közvetlenül kapcsolódó új, majd a visszarendeződő feladatokhoz igazodóan ismét emelkedett a fejezethez sorolt intézmények, címek száma. Kedvező viszont, hogy az új címek szakmai felügyeletét is a fejezet látja el. Az át-, illetve visszarendezett két feladatcsoportnak (az ifjúságpolitika kormányszintű támogatása és az egyházügyek támogatása) a szerepe, súlya jelentősen változott. (1994-ben az egyház-, az ifjúságpolitikai feladat- és hatáskörök az MKMhez kerültek.) Az ifjúságpolitika kormányszintű támogatása ben még csak egy titkárságot, 1997-ben azonban már a MEH-en belül címzetes államtitkári irányítással - külön háttérintézményekkel, új érdekegyeztetési formával alátámasztott - intézményrendszert jelentett. A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Titkársága (GYIAT) 1996-tól, a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat (MISZ) költségvetési szervezetek től tartoznak a fejezethez. Az egyházi ügyek támogatását ben 2 politikai államtitkár felügyelte. Ez a terület a MEH-en belül év folyamán - címzetes államtitkári irányítással és az alcímstruktúrán belül az egyházak támogatására szolgáló előirányzat-csoportok számottevő növelésével - ismét előtérbe került. Ezek a feladatcsoportok ezáltal is szakmai prioritást nyertek. A közigazgatás korszerűsítése feladatának kormánybiztoshoz rendelésével a Magyar Közigazgatási Intézet (MKI) a BM fejezetből önálló címként átkerült a ME fejezethez. A folyamatosan a fejezetnél maradt intézmények között vannak olyanok, amelyeknél a feladatkör tárcaközi jellege, a
13 feladat súlya indokolja a fejezet címrendjébe való besorolást, noha a szakmai feladatellátás szempontjából a kompetens szaktárcákhoz sorolás sem zárható ki (NEKH és a HTMH). E feladatcsoportok jelentősége, szerepe az önálló országos intézeti háttér megteremtésével megnövekedett, a kormányzati munkamegosztásban prioritást kaptak. A költségvetési irányelvekben szorgalmazott, továbbá az előző ellenőrzésünk során igényként megfogalmazott állami feladatfelülvizsgálat kapcsán hozott intézkedések érintették a ME fejezet felügyeleti jogkörét, szervezetét is. Ezek eredményeinek hatása tükröződött a fejezeti cím, illetve intézményi struktúra egyszerűsödésében ben a Presszinform Külföldi Újságírókat Tájékoztató Irodát jogutód nélkül megszüntették. A volt MSZMP üdülőket egyháznak, illetve a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnek átadták, a gazdaságtalanul üzemeltetett hivatali bölcsődét és óvodát megszüntették. A MEH feladata egyszerűsödött azzal, hogy átadták a munkahelyi étkeztetést, a vendéglátó szolgáltatást és az üdülők üzemeltetését 1995-től a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft-nek. A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) létrehozását követően az üdülők cím megszűnt. A fejezeti kezelésű előirányzat-csoportokat tartalmazó alcímek számának növekedése (2-ről 5-re) a címstruktúrához képest kevésbé tükrözi a fejezet feladat-körének változásait, lényegében feladat-tagolást jelent. A fejezeti kezelésű előirányzat-csoportok száma 1992-től 1994-re megkétszereződött (17-ről 36-ra), ra mérséklődött (18, illetve 21), 1997-re viszont erőteljesen növekedett, 52 volt. Tartalmi szempontból az előirányzatcsoportok heterogén feladatokat takarnak, melyek többsége összefüggésbe hozható a MEH SZMSZ-eiben megfogalmazott feladatokkal. A fejezeti kezelésű előirányzatcsoportok számának emelkedése egyúttal a fejezethez rendelt, meghatározott feladatokra fordítható pénzeszközökkel való gazdálkodásban a központosítás tendenciáit is jelenti, amelyhez
14 a Kormány ellenőrzés is közvetlenebbül kapcsolódhat. Ugyanakkor a heterogén feladatok ilyen ütemű növekedése a feladatellátásnak, a célszerű, hatékony előirányzat felhasználásnak is korlátjává válhat. A határon túli magyarok, illetve a hazai kisebbségek helyzetének javításához kapcsolódott pl. az Illyés Alapítvány, a Teleki Alapítvány, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány, továbbá a kisebbségi lapok, a kisebbségi törvényből adódó hivatali kiadások támogatása. Az ifjúságpolitikai feladatokkal a Híd Nemzetközi Ifjúsági Tábor Alapítvány, a tudománypolitikai feladatokkal a Tudománypolitikai Alaphoz való hozzájárulás függött össze, a Duna Vízlépcsővel kapcsolatos támogatás pedig azzal, hogy e témára külön kormánybiztost neveztek ki. A kárpótlási törvény hatása mutatkozott meg a Kárpótlási egyeztető fórumnak, továbbá a Földrendezési és földmérő bizottságok kiadásainak támogatásában ben nagy számban jelentek meg további alapítványi, illetve aktuális eseményekhez kötődő támogatások (pl. Sajtószabadság Alapítvány, Antall József Emlék Alapítvány) ban a célelőirányzatok köre az ismert célokon túl bővült a művészeti díjak támogatásával, (amelyek a művelődési szaktárcához tartozhatnának); továbbá a Világbanki segéllyel megvalósuló közigazgatási korszerűsítési program az X.400-as rendszer és a Beruházási célprogramok alcímen belül az EXPO 96 lemondásával összefüggő feladatok finanszírozásának feladatával ben a célelőirányzatok alcímhez részint az ifjúságpolitika stratégiai szerepének és háttérintézményeinek megerősítése kapcsán újabb előirányzat-csoportok kerültek (Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram, Gyermek- és Ifjúsági ÉT, az Ifjúság Európáért program, két- és többoldalú nemzetközi szerződések alapján szervezett csereprogramok) támogatása; részint megjelentek a különböző egyházi támogatások.
15 Mindezekből következően a fejezethez tartozó - a MEH közigazgatási államtitkára által felügyelt - címek, illetve költségvetési szervek száma nőtt, ugyanakkor az intézményi szerkezet nagyságrendi szempontból elaprózódott, mivel létrehozásukkor csak a feladat jelentősége kapott prioritást az optimális szervezet-gazdálkodási keretek kialakításával szemben. (Például 6-6 fővel önálló költségvetési szervként működik az MISZ és a GYIAT.) A fejezet intézményeit érintő ésszerűbb szervezeti konstrukciók kialakításának kidolgozása évben elkezdődött, és évre megteremtődött annak a lehetősége, hogy a korábbi, a MEH szervezeti egységét jelentő MEH Ellátó Szolgálat alcím - Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósággá átalakításával - ellássa a részben önálló költségvetési szervvé átminősített NEKH és a HTMH gazdálkodását regisztráló pénzügyi-számviteli-bérszámfejtési feladatokat is. Ettől az intézkedéstől a pénzügyi-számviteli munka szakszerűségének javulása várható. Ugyanez vonatkozik az üdülők üzemeltetési feladatainak költségvetésen kívüli szervezetbe integrálására is. E változások eredményeként jelenleg az intézményi struktúrához jobban igazodik a cím-(alcím) rend A MEH feladatainak, szervezetének alakulása A Miniszterelnökség fejezeten belül meghatározó a Miniszterelnöki Hivatal szerepe. Azon túl, hogy a címek egyike, ellátja a fejezeti irányító szervi teendőket is a többi ide tartozó cím/intézmény felett. A MEH közötti időszakban viszonylag stabilnak tekinthető - feladatkörét és szervezetét az évi kormányváltás jelentősen érintette. A kormányzati munkamegosztáshoz és jogi szabályozáshoz kapcsolódóan folyamatosan módosult az intézmény szervezete. Az ellátási, működési területet érintő átszervezések a változások közel egyharmadát tették ki. A MEH szervezetét 63 esetben, döntően (83%) a kormányváltást követően módosították, belső átszervezést 18 alkalommal hajtottak végre. Ennek folytán 33 szervezeti egység megszűnt és 30 alakult.
16 1994-ben - alapvetően a kormányváltáshoz kapcsolódóan - történtek a vizsgált időszak legjelentősebb szervezeti változásai, 8 titkárság szűnt meg. A kormányzat munkamegosztásához, egyes funkciók hangsúlyosabbá válásához illeszthető, tartalmában heterogén feladatbővítéssel összefüggésben nőtt a MEH szerepe a Kormány döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. A szervezet ugyanakkor tagoltabb lett, az államtitkári irányítás hatóköre szélesedett. Már év végén megkezdődött, majd 1995-ben intenzíven folytatódott az új titkárságok, bizottságok, főosztályok, osztályok létrehozása. A közigazgatási államtitkár tájékoztatást kérhet az illetékes minisztertől a végrehajtás alakulásáról, az érintett szerveknél közvetlenül is tájékozódhat és megállapításairól jelentést készít a Kormány részére. Ha az előterjesztések egyeztetésében a közigazgatási államtitkári értekezletet követően is viták maradnak fenn, a Hivatal közigazgatási államtitkára miniszteri szintű egyeztetést kezdeményezhet. Szervezeti módosítást kiváltó feladatváltozás volt pl. az ifjúság, az egyház, a tudománypolitika, a privatizációs feladat- és hatáskörök át-, majd a két előbbi visszarendezése, a közigazgatás korszerűsítésével, a Balatonnal, az európai integrációval, az idősügyekkel stb. kapcsolatos feladatok kormányzati szintű megjelenítése, továbbá a nemzeti etnikumokat és a határon túli magyarságot érintő tennivalók jelentőségének növelése. A Kormány ügyrendjéhez kapcsolódó módosítások a döntéselőkészítő testületek eljárási rendjét, s ezen keresztül - elsősorban a Gazdasági Kabinet - kormányzati szerepének erősítését célozták. A MEH gazdálkodási feladataiban, azok irányításában, illetve az e területhez tartozó szervezeti egységek közötti feladat-megosztásban az ellenőrzött időszak utolsó éveiben végrehajtott jelentősebb változások a fejezet-irányítási, illetve a költségvetési gazdálkodás-szervezői funkciók markánsabbá válását, a gazdaságpolitikai típusú
17 döntéselőkészítő tevékenység megjelenését és erősödését eredményezték, részben párhuzamosan az ellátó-kiszolgáló funkciók leépítésével. Az összességében csökkenő gazdálkodási-ellátási feladatok szervezeti keretei bővültek, ugyanakkor a szétvált szervezeti egységek (főosztályok) tevékenysége nem volt jól elhatárolt. A jogszabályokban előírt fejezeti jogosítványokat a közigazgatási államtitkár gyakorolja, a gazdasági teendőket helyettes államtitkárhoz rendelt főosztályok, azon belül osztályok látják el. A Kormány döntéselőkészítő tevékenységét segítő gazdaságpolitikai elemzések, értékelések végzésével 1995-ben egészült ki a Gazdaságpolitikai és Költségvetési Főosztály feladatköre, majd e feladatot 1996-tól önálló - a jelzett főosztályból kivált - Gazdaságpolitikai Főosztály, 1996-tól az újonnan létrehozott Gazdasági Koordinációs Titkárság is ellátja. A MEH tevékenységében megjelenik az ellenőrző szervezetek, így az Állami Számvevőszék, a KEI kormányzati munkával kapcsolatos megállapításaival, javaslataival kapcsolatos intézkedések megtételének szorgalmazása. A végrehajtás rendszerszerű nyomonkövetése azonban e tekintetben hiányos, mivel az csak a kormányhatározatokban is rögzített kötelezettségek teljesítésére irányul. Ebben közrejátszott az is, hogy a MEH feladatait meghatározó jogszabály csak utalásszerűen fogalmaz. A gyakorlatban az ÁSZ jelentésekből az illetékes főosztályok összefoglalót készítettek a miniszterelnök részére, továbbá az érintett minisztereket a MEH közigazgatási államtitkára felkérte a szükséges intézkedések megtételére, illetve kormány-előterjesztés benyújtására. Ezt a hiányt a KEI ellenőrzései, illetve az abból nyert információk némileg ellensúlyozzák. A KEI 1993-ban témavizsgálat keretében ellenőrizte a számvevőszéki ajánlások, javaslatok megvalósítását. 21 szervezet - köztük az összes minisztérium és a MEH - adatszolgáltatásai alapján az szeptember közötti időszakra vonatkozóan megállapították, hogy az ÁSZ jelentéseiben szereplő ajánlások
18 végrehajtására valamennyi szervezetnél tettek intézkedéseket, azok eredményessége azonban jelentős eltéréseket mutatott. (Ezért a KEI úgy határozott, hogy a továbbiakban vizsgálatait az ellenőrizendő szervezetnél korábban végzett ÁSZ vizsgálat ajánlásaira tett intézkedések értékelésével kezdi.) 1.3. A fejezet szakmai feladatainak és költségvetési-, létszám- és bérkereteinek összhangja A fejezet költségvetési kiadási előirányzata és évek között 3.976,6 M Ft-ról ,5 M Ft-ra nőtt. A kiadásokat egyre növekvő arányú költségvetési támogatás (84-97%) fedezte. A fejezetnél a költségvetési előirányzatok dinamikus emelkedése a feladatok változása (növekedés, csökkenés) mellett következett be. Fejezeti szinten a feladatok átrendeződése költségvetési támogatás megtakarítással nem járt, sőt (pl. az üdülőknél) a támogatás növekedése volt megfigyelhető. Az ellenőrzött időszakban a fejezetnél a rendelkezésre álló források biztosították a szakmai feladatellátáshoz szükséges pénzügyi feltételeket. Ezt a fejezet úgy érte el, hogy egyik évben sem élte fel teljes mértékben a fejezeti tartalékát, továbbá a gazdasági társaságokban keletkezett (több mint 500 M Ft) eredménytartalékból a költségvetési feladatok finanszírozásához - a költségvetési források kímélésére - pénzeszközt nem kellett igénybe vennie. Az összhang elérésében szerepe volt a szakmai és pénzügyi irányítás megfelelő együttműködésének, a fejezet jó pénzügyi irányító munkájának is. A feladat-létszám-bérgazdálkodás összhangját ugyanakkor - különösen az es évekre jellemzően - nem minden intézménynél sikerült megteremteni. A létszám-, bérgazdálkodásban nem tudták minden esetben érvényesíteni a költségvetési irányelveket, amiben közrejátszott az intézménystruktúra állandó változása, új intézmények létrehozása, új feladatok megoldásának szükségessége is. A bérgazdálkodásra jellemző volt a nagyarányú előirányzat-módosítás, a bérkiadások jelentős emelése, majd a teljesítés módosított előirányzattól való eltérése, az átcsoportosítás, a számottevő összegű, arányú bérmaradvány. A módosítások egy része - feladatnövekedés
19 miatt - országgyűlési ill. kormányhatáskörben történt. Az üres álláshelyek - ebből következően a módosított előirányzatnál alacsonyabb bérkiadás - jelentős nagyságrendje azt mutatja, hogy a tervezett és engedélyezett létszám nem volt összhangban a feladatokkal, egyes intézmények - különösen 1995-ig - az engedélyezettnél kisebb létszámmal működtek. A nagyarányú előirányzat-módosítás (üres álláshelyek) különösen a kárpótlási hivatalokra, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőségre, a Hadiipari Hivatalra volt jellemző. Többletfeladatokra hivatkozva kaptak 30-80%-os - országgyűlési, illetve kormányhatáskörű - béralapnövelést. Az engedélyezett létszámkeretet lassan érték el, az üres álláshelyek bérének nagy részét jutalmazásra, illetve a dologi kiadások fedezetére fordították. Az évi stabilizációs intézkedésekhez kapcsolódó létszámcsökkentést - fejezeti rendelkezés alapján intézményi szinten differenciáltan és az 1023/1995. (III.22.) Korm. határozat adta lehetőségek figyelembevételével - végrehajtották. Hatása nem volt tartós, a MEH-et érintő új feladatok, belső átszervezések létszámvonzata következtében ugyanis a létszám 1997-ben - az évi fejezeti szintű 15%-os létszámcsökkentési kötelezettség végrehajtása után - hasonló volt, mint az évi. A kormányhatározat lehetővé tette az évi - már végrehajtott - létszámcsökkentések figyelembe vételét. Az Igazgatás címnél az évi kormányváltáshoz kapcsolódó 44 fős létszámcsökkentésen túlmenően 1995-ben a kormányhatározat előtti 4 fős csökkentés beszámításával 4 fő felmentésére - illetve üres státusz megszüntetésére - került sor, összesen tehát 52 státusz szűnt meg. (Az Ellátó Szolgálat alcímnél 19 üres álláshelyet szüntettek meg.) Az évi stabilizációs intézkedésekhez kapcsolódó létszámcsökkentés a NEKH-nél és a HTMH-nál - a fejezeti szinten előírt 15%-os mértékűnél - kisebb volt A működés szabályozottsága
20 A fejezethez tartozó intézmények működésének jogszabályi háttere rendezett, szervezetük, működésük belső szabályozottsága javult. Az intézmények többségének szervezeti és működési rendje az ellenőrzés idején már jól szabályozott volt. A szabályzatokban a követelményeknek megfelelően rögzítették az intézmények jogállását, alapvető feladatait, a feladatok változását, a hatáskört, a szervezeti rendet, a köztisztviselők feladat- és hatáskörét. A működést, feladatlebontást azonban esetenként késedelmesen (MISZ - SZMSZ; HTMH, MKGI - ügyrendek) vagy hézagosan (MKGI munkaköri leírások) szabályozták, illetve a szabályzato(ka)t nem aktualizálták (NEKH - SZMSZ). A fejezeti, illetve az intézményi gazdálkodás szabályozottsága fokozatosan javult, melyben korábbi javaslataink realizálása is közrejátszott. A szabályozások körét, a szabályzatok tartalmát, színvonalát, korszerűségét tekintve azonban továbbra is voltak hiányosságok. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási, elszámolási rendje - egy kivétellel - megfelelően szabályozott, mindenre kiterjedt. A Balatonnal összefüggő kutatások fejezeti kezelésű előirányzatát érintő belső eljárási rend késéssel készült és tartalmilag hiányos. A fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeit és kiadásait - a költségvetési törvényben meghatározott célra tekintettel - a felhasználást, a rendelkezési jogosultságokat, az egyéb eljárási rendet - a módosított Áht bekezdése, a 49. o) pontja, valamint a 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően - közigazgatási államtitkári utasítással szabályozták. Emellett a kötelezettségvállalások rendjét, a megbízási, illetve felhasználási szerződések elkészítésének követelményeit belső szabályzatokban rögzítették. A fejezeti kezelésű előirányzatok cím beszámolását alátámasztó könyvelési kötelezettségek előírásaira elkészített számlarend és számlatükör kielégíti az 54/1996.
21 (IV. 12.) Korm. rendeletben meghatározott követelményeket. A szabályzatok esetenként - vagy az időszak egy részében - nem fogták át az intézményi gazdálkodás teljes körét. Egyedi szabályozási hiányosság, hogy az MKGI-nél kiegészítő tevékenységként végzett szolgáltatásokhoz (pl. gépjármű javítás, szállítás) használt árképzési szabályzat tartalmilag elavult. Nem szabályozták továbbá az önköltségszámítás rendjét, holott az - a számviteli törvény ajánlása alapján - célszerű lett volna, 1997 január 1-jétől pedig a hatályos 209/1996. (XII.23.) Korm. rendelet előírásai szerint kötelező. A számlarend, számviteli politika, leltározás, selejtezés, pénzkezelés, stb. szabályozása az közötti időszakban nem volt teljeskörű, a belső szabályzatok folyamatos aktualizálása is csak részben történt meg. A költségvetési beszámolók tartalmi azonosságát a költségvetési szervek számlakerete biztosította. A számvitellel kapcsolatos szabályozás azonban az ellenőrzött időszak nagyobb hányadát érintően nem elégítette ki a jogszabályi követelményeket, illetve kifogásolható volt. Az intézmények az 1992-től 1996-ig terjedő időszakban a számlarendekben nem fogalmazták meg a szervezet adottságainak megfelelően a számviteli politikát. E téren az előrelépés 1997-ben kismértékű volt annak ellenére, hogy a 209/1996. (XII.23.) Korm. rendelet 3. -a részletes belső szabályozást írt elő. A HTMH és a NEKH évben nem készítette el a számlarendet és nem fogalmazta meg a számviteli politikát. A MKGI pedig csak szeptember 30-val készítette el az új számlarendet, az intézményi sajátosságokat tükröző számviteli alapelvek kidolgozása nem volt hiánytalan. A GYIAT csak részben tett eleget az előírásoknak, a számviteli politikát teljes körűen nem alakította ki. Az intézmények a számlarendben a főkönyvi számlák és analitikus nyilvántartások rendszerét jellemzően nem a vonatkozó kormányrendeleteknek - (179/1991. (XII.30.); 67/1993. (V.5.); 139/1995. (XI.24.); 54/1996. (IV.12.); 209/1996. (XII.23.)) - megfelelően határozták meg.
22 A főkönyvi számlákat túlzott mértékben bontották alszámlákra és részletező számlákra, az analitikus nyilvántartások egy részét a főkönyvi számlákon belül vezették. A számlarendekben a kiadási és bevételi előirányzati és teljesítési számlákat nem szerepeltették. 2. A költségvetés tervezési és finanszírozási rendszere 2.1. Az előirányzatok megalapozottsága A fejezeti tervezést irányító, összehangoló tevékenység jól szervezett volt. A fejezet a költségvetési irányelvek kialakításához a PM-nek megalapozott szakmai véleményt adott. A kormányhatározatokban, költségvetési tervezési irányelvekben már évtől és részben visszatérően megfogalmazott célok, követelmények és az ÁSZ javaslatainak megvalósítására - így az intézményi feladatok felülvizsgálatára a gazdaságos üzemeltetési mód, a szervezeti keret kialakítására, az ellátó funkciók koncentrálására - szinte minden évben tettek intézkedéseket. A fejezet intézményeinek költségvetési előirányzatai az ellenőrzött időszakban 1.094,6 M Ft-ról 2.448,1 M Ft-ra emelkedtek, mintegy megkétszereződtek. Az intézményi bevételek viszont évre az évinek 67,3%-ára csökkentek, összefüggésben az üdülők üzemeltetési módjának változásával, az MKI feladatcsökkenésével és a MEH ellátó szolgálatnál a helyiség bérbeadási lehetőségek mérséklődésével. (3. a,b. sz. mellékletek) A bevételeken belül meghatározó arányt képviselt a költségvetési támogatás, amelynek évenkénti növekedési üteme döntően kormányhatározatokkal determinált új feladatok költségvetési hatásaival volt összefüggésben. A fejezet szakmai feladatainak finanszírozásában és között a költségvetési támogatáson ( %) kívül szerepe volt még a saját bevételeknek ( %) és az átvett pénzeszközöknek ( %). Ezen kívül 1994-ben előfordult, hogy a működési kiadásokat az Üdülők cím esetében a költségvetés általános tartaléka is finanszírozta.
23 A kiadási előirányzatok hat év alatt megkétszereződtek, az intézményi előirányzatok minden évben tartalmaztak (összesen 189 M Ft) fejlesztési többletet is. A kiadások kiemelt előirányzatonkénti szerkezete jellemzően a terv és a tényleges teljesítés szintjén érdemben nem változott. A béralap, illetve személyi juttatások 37-38%-os, a TB-járulék 14-16%-os, a dologi kiadások 40-42%-os, a felújítások 7-4%- os arányt képviseltek. A fejezeti kezelésű módosított előirányzatok forrásai között a vizsgált időszakban a támogatás 90-91%-os, a pénzforgalom nélküli bevétel (a pénzmaradvány igénybevétele) és átvett pénzeszközök pedig 9-10% közötti részarányt képviseltek. A fejezeti és intézményi költségvetések összeállításának módszertani megújítása központi intézkedés hiányában elmaradt. A kiadási előirányzatok kialakítása hagyományosan bázis alapon történt, amely tervezési módszer nem a feladatok ellátásához szükséges támogatás összegéből indult ki, hanem a PM-mel egyeztetett sarokszámokból visszafelé történt. Ez a módszer magában hordozta a kiadási előirányzatok tervezésének esetenkénti megalapozatlanságát. Az évenkénti tervezési irányelvekben és köriratokban a bevételek teljes körű számbavételére irányuló előírásoknak az közötti időszakban az intézmények maradéktalanul nem tettek eleget. A saját (intézményi) működési bevételek tervszámainak kialakításában egyaránt tapasztalható volt a visszafogottság és a biztonságra törekvés, ami az intézményi bevételek évenként ismétlődő alátervezését eredményezte. Előfordult ugyanakkor az előirányzatok túltervezése is. A MEH Ellátó Szolgálatnál a gépjármű javítás, a gépkocsi- és irodabérleti díjak tervezett bevételi előirányzatát a teljesítés minden évben számottevően meghaladta (pl között a javítás 42, %-kal, illetve a bérleti díjak %-kal). Az üdülők címnél évben központi elvárások alapján megalapozatlanul, a támogatás csökkentésére saját bevételi növekedést (30 M Ft) irányoztak elő. Az év folyamán keletkezett jelentős bevételkiesés miatt a cím titkos
24 kormányhatározattal a költségvetés általános tartalékából 70,4 M Ft támogatásban részesült. A felhalmozási és tőke jellegű bevételek tervezett előirányzata az évek közötti időszakban (11 M Ftról 693 M Ft-ra módosult) megalapozatlan volt, a tárcák beszerzési igényeinek ismerete hiányában ugyanis elmaradt a gépkocsi értékesítés tervezése. A fejezet intézményeinek feladatellátását az közötti időszakban mintegy 463 M Ft átvett pénzeszköz is támogatta. Ezek költségvetési előirányzatban forrásként való számbavétele - rendszerint pályázati pénzeszközök évközbeni elnyerése miatt - csak igen korlátozott körben történt. A tervezés időszakában intézményekre még fel nem osztható működési kiadásokra, illetve tartalék címén, - mely elsősorban az évközben jelentkező előre nem látható többletfeladatok végrehajtásával kapcsolatos kiadásokra nyújthat fedezetet - az éves költségvetésben év kivételével - növekvő mértékben és arányban terveztek előirányzatot. Az eredetileg tervezett tartalék a fejezeti kezelésű előirányzaton belül változó összegű, 1-3%-os részarányt képviselt. Az években a bevételek tervezését a számításokkal alátámasztott, reális előirányzat kialakítás jellemezte. Kivételt képezett az MKI, ahol 1996-ban a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgára kötelezettek számának várható csökkenését a tervezésnél nem vették figyelembe, a bevétel csak a tervezett előirányzat 25%-át érte el. A fejezet minden évben - figyelembe véve a köriratban meghatározott paramétereket - az intézményekkel folyamatos konzultációt folytatott, a szakmai feladathoz rendelt pénzügyi lehetőségeiket, ezek feszültségpontjait megismerve felmérte az ennek csökkentésére tehető intézkedéseket. Az évi költségvetés tervezésénél a fejezeti tartalék keretet (133,7 M Ft-ot) az intézmények között differenciáltan felosztották, ezzel enyhítve néhány intézmény támogatási többlettel nem fedezett feladatnövekedését. (A NEKH 33,5%-os, a HTMH 12%-os, a MEH Igazgatás cím 7%-os, a
25 MEH Ellátó Szolgálat cím 17%-os többlettámogatáshoz jutott.) A költségvetési források eloszlása, illetve felhasználása szempontjából kedvezőtlen intézkedésnek minősíthető ugyanakkor, hogy az Üdülők cím előirányzatát 1994-ben a központi költségvetés pótelőirányzatán felül a fejezet további 23,5 M Ft működési többletforrással is támogatta. A fejezet az évtől felerősödött - az évenkénti költségvetéshez, illetve pótköltségvetéshez kapcsolódó - szigorító intézkedések előirányzat csökkentő igényét differenciáltan - a kisebb pénzügyi mozgástérrel rendelkező intézmények teherbíró képességét figyelembe véve - érvényesítette. Az évi pótköltségvetésnél előírt zárolást - beruházással együtt - (1.380,4 M Ft) a fejezeti kezelésű célelőirányzatok csökkentésével érte el. Az évközbeni szigorító intézkedések támogatáscsökkentő hatása fejezeti szinten 59,2 M Ft volt, melyből 35,3 M Ft a fejezeti kezelésű előirányzatokat, 23,9 M Ft az intézményi kiadásokat érintette. A személyi juttatásokat (3%) és a TB járulék vonzatot jelentő elvonást az üdülők üzemeltetésének átszervezésével teljes mértékben e címen teljesítették. A felhalmozási kiadások 10%-os csökkentését a fejezet a NEKH-nál és a HTMH-nál az előírt mértékben, a MEH Ellátó Szolgálat alcímen (5,7%) és a MKI-nél (5,8%) - indokoltan - csökkentett arányban hajtotta végre. Az és évekre a kormányhatározatokban előírt 99,3 M Ft és 33,9 M Ft elvonást a fejezet a beruházási előirányzatoknál hajtotta végre, megőrizve ezzel az intézmények működésének zavartalanságát. A reális tervezést kedvezőtlenül befolyásolta még, hogy kormánydöntés alapján az intézmények szinte minden gazdasági évben kaptak olyan többletfeladatot, melyet
JELENTÉS a Miniszterelnökség fejezet működésének ellenőrzéséről
JELENTÉS a Miniszterelnökség fejezet működésének ellenőrzéséről 2002. május 0216 Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V-17-141/2001-2002. Témaszám: 572 Az
RészletesebbenI. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások
9926 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 1998. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások,
Részletesebben9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok
Részletesebben303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről
303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások
Részletesebben9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről
9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok
Részletesebben364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól
364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. részletes megállapítások 1. A
Részletesebben336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. M e g á l l a p
Részletesebben9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Az alap kezelésének és
Részletesebben9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági
9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A Munkaerőpiaci Alap
RészletesebbenA központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet)
A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A zárszámadási adatok számszaki és tartalmi valódisága 2. A fejezetek és az intézmények szervezeti,
Részletesebben9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások
RészletesebbenJELENTÉS a Magyar Távirati Iroda Rt. 2001. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről
JELENTÉS a Magyar Távirati Iroda Rt. 2001. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről 0236 J/17/1. 2002. szeptember 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V-06-21/2002.
RészletesebbenJ/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007.
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. február) Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki
RészletesebbenKAPUVÁR VÁROS POLGÁRMESTERE 9330 KAPUVÁR, Fő tér 1. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE : 96/596-001, Fax: 96/596-005 E-mail: polgarmester@kapuvar.
KAPUVÁR VÁROS POLGÁRMESTERE 9330 KAPUVÁR, Fő tér 1. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE : 96/596-001, Fax: 96/596-005 E-mail: polgarmester@kapuvar.hu. napirendi pont Tárgyalja: Gazdasági Bizottság Egészségügyi és
Részletesebben0015 Jelentés a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti szolgáltatásai helyzetéről
0015 Jelentés a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti szolgáltatásai helyzetéről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A
RészletesebbenJELENTÉS a helyi önkormányzatok társulásainak ellenőrzéséről
JELENTÉS a helyi önkormányzatok társulásainak ellenőrzéséről 0407 2004. március 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1006-36/2003-2004.
RészletesebbenJELENTÉS. az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről. 2001. július 0118.
JELENTÉS az államháztartás belföldi adóssága és központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelésének ellenőrzéséről 2001. július 0118. Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Bihary Zsigmond számvevő
Részletesebben~IIami ~ámbrbö5?ék JELENTÉS. 1992. január 80. a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről
~IIami ~ámbrbö5?ék ;; JELENTÉS a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről 1992. január 80. A:z ellenőrzést végezték: Bakonyvári Róbertné tanácsos Éva Katalin tanácsos
RészletesebbenI. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK
323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések
RészletesebbenJELENTÉS. 0444 J/11021. 2004. augusztus
JELENTÉS az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 2003. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről 0444 J/11021. 2004. augusztus 2. Államháztartás
Részletesebben373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
Részletesebben1. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény végrehajtása
393 Jelentés a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 2. sz. füzet A zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzése TARTALOMJEGYZÉK 1. A Magyar Köztársaság
RészletesebbenJELENTÉS ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS Az önkormányzatok gazdasági társaságai - Az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok közfeladat ellátását érintő gazdálkodási tevékenysége szabályszerűségének
RészletesebbenÉVES BESZÁMOLÓ. 2014. évi üzleti évről. Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02. Pécs, Tüzér u. 18-20.
Pécs, Tüzér u. 18-20. ÉVES BESZÁMOLÓ 2014. évi üzleti évről Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02 Készült: 2014. december 31-i fordulónappal 2015. február 15-én Vida János
RészletesebbenE L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 14-I ÜLÉSÉRE. Kulturális Bizottság. Jogi és Ügyrendi Bizottság
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 14-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 175-5/2011. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A megyei gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelése ELŐTERJESZTŐ:
RészletesebbenJELENTÉS. az önkormányzatok vagyongazdálkodása szabályszerűségének ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 14147 2014. október
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS az önkormányzatok vagyongazdálkodása szabályszerűségének ellenőrzéséről Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros 14147 2014. október Állami Számvevőszék Iktatószám: V-0234-247/2014.
RészletesebbenVII-B-004/761-4 /2013
VII-B-004/761-4 /2013 Beszámoló A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012. évi tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... - 3-2. A kormányhivatalt érintő feladat- és
RészletesebbenA 2012 ÉVI ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEKKEL KAPCSOLATOS ORSZÁGOS BESZÁMOLÓ TERÜLETI ÉS ELLENŐRZŐ HATÓSÁGOK SZERINTI BONTÁSBAN
1. sz. melléklet: a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 6/A. (4) bekezdésben foglaltak alapján. A 2012 ÉVI ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEKKEL KAPCSOLATOS
Részletesebben9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz.
9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,
Részletesebben-^/j?hj 4SiJto4o ± _. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzési Osztály. ellenőrzési jelentés
MC Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzési Osztály 'mwa,> -> T,i u«. X. Kerület Kőbányai On\n,r, ->\. Kc-p\iseió'-tcstüiet ülése -^/j?hj 4SiJto4o ± _ Budapest,.,,,.,
Részletesebben9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról
9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Társadalmi-gazdasági
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.
ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó
RészletesebbenALLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. a Kereszténydemokrata Néppárt 2010-2011. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről. 13023 2013.
, ALLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS a Kereszténydemokrata Néppárt 2010-2011. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről 13023 2013. március Állami Számvevőszék Iktatószám: V-0037-052/2013. Témaszám: 1076
RészletesebbenJELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216.
JELENTÉS az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről 1994. augusztus 216. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-1023-42/199 3-94. Témaszám: 208 JELENTÉS
RészletesebbenI. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások
9822 Jelentés a Nemzetközi Pető András Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző
Részletesebben375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól
375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A feladatellátás szervezettsége,
Részletesebben391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól
391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,
Részletesebben357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről
357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. DTV Rt működésének
Részletesebben347 Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről
347 Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) A Közalapítvány
RészletesebbenFÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS
Audit Network Hungary Kft. 1036 Budapest, Galagonya u. 5. Könyvvizsgáló kamarai tagsági száma: 002158 FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A BUDAPESTFŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE
RészletesebbenA fejezet fontosabb előirányzatai és azok változása 2008. évi 2008. évi. 2007. évi eredeti módosított tény előirányzat.
A "Miniszterelnökség" fejezet a miniszterelnök munkáját, a kormány testületi működését szolgáló előirányzatokat, továbbá egyes, a kormányzati feladatok ellátását segítő szervezetek költségvetését tartalmazta.
Részletesebben0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról
0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.
RészletesebbenTanulmány ÁROP-1.A.5-2013-2013-0028
Tanulmány ÁROP 1.A.5 számú pályázat keretében, a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2 pályázatban vállalt intézkedések felülvizsgálata ÁROP-1.A.5-2013-2013-0028 Tartalom 1. Bevezetés...
Részletesebben9915 Jelentés a FOGYATÉKOS GYERMEKEK, TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁÉRT ORSZÁGOS KÖZALAPÍTVÁNY működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
9915 Jelentés a FOGYATÉKOS GYERMEKEK, TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁÉRT ORSZÁGOS KÖZALAPÍTVÁNY működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok
RészletesebbenKÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS, JELENTÉS
Győrffi Dezső kamarai tag könyvvizsgáló 3800 Szikszó Hunyadi u. 40. Tel: (46) 596-271 KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS, JELENTÉS i rendelettervezetének és egyszerűsített beszámolójának felülvizsgálatáról 2012.
RészletesebbenJELENTÉS. az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok együttes szanálása és privatizálása tárgyában végzett. 1994. január 188.
' JELENTÉS az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok együttes szanálása és privatizálása tárgyában végzett ellenőrzés ut6vizsgálatár61 1994. január 188. A vizsgálatot vezette: Harsányi Sándor osztályvezető
RészletesebbenJELENTÉS. a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2006. évi átfogó ellenőrzéséről. 0643 2006.
JELENTÉS a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2006. évi átfogó ellenőrzéséről 0643 2006. december 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések
RészletesebbenJELENTÉS. az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről. 0907 J/9364 2009. április. Dr. Kovács Árpád elnök
JELENTÉS az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről 0907 J/9364 2009. április Dr. Kovács Árpád elnök ISSN 1789-8773 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 ÖSSZEGZÉS 4 1. AZ ÁSZ 2008. ÉVI FELADATAI 7 1.1. Az
RészletesebbenA XXI. FEJEZET Egészségügyi Minisztérium 2006. évi költségvetésének végrehajtása
Ikt. szám: 8817-13/2007-0006 KTF A XXI. FEJEZET Egészségügyi Minisztérium költségvetésének végrehajtása Budapest, 2007. május Jóváhagyom: Dr. Horváth Ágnes Egészségügyi Miniszter PH. 2 T A R T A L O M
RészletesebbenKészítette: Erős János igazgató
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT S U G O V I C A Á L T A L Á N O S M Ű V E L Ő D É S I K Ö Z P O N T É S S P O R T I S K O L A Készítette: Erős János igazgató. TARTALOMJEGYZÉK I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS
RészletesebbenKORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.
KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés
Részletesebben331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet
RészletesebbenJELENTÉS Budapest Főváros Önkormányzata gazdálkodásának utóvizsgálatáról
JELENTÉS Budapest Főváros Önkormányzata gazdálkodásának utóvizsgálatáról 0246 2002. december 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1017-65/2001-2002.
RészletesebbenJELENTÉS. a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának ellenőrzéséről. 0708 2007.
JELENTÉS a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának ellenőrzéséről 0708 2007. április 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.2 Szabályszerűségi
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2009. évi költségvetésének I. féléves teljesítéséről
TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2009. évi költségvetésének I. féléves teljesítéséről Salgótarján, 2009. szeptember 8. Előterjesztő: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK Tájékoztató
RészletesebbenVÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához
VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke I-145/2004. számú levelében jelezte, hogy Az államháztartás elmúlt évi hiánya a vártnál
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK A BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA...5
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK A BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA...5 I. TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI, TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI MUNKA...9 1.1. A számszerű
RészletesebbenJELENTÉS a felsőoktatás feladatfinanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről
JELENTÉS a felsőoktatás feladatfinanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről 0503 2005. február 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1 Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám:
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. december 16-i és 2010. december 20-i ülésszakára
Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. december 16-i és 2010. december 20-i ülésszakára Tárgy: Dombóvár Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója
RészletesebbenA JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA. a nyíregyházi Őzdomb lakókert településrendezési eljárása tárgyában
JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a nyíregyházi Őzdomb lakókert
RészletesebbenKormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások
MTA Law Working Papers 2015/1 Közpolitikák és jogi környezetük sorozat Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások Szövényi Zsolt Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences
RészletesebbenÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. Az. Országos Nemzetiségi Önkormányzatok gazdálkodásának. ellenőrzéséről. Orszagos Roma Onkormanyzat /..
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS Az. Országos Nemzetiségi Önkormányzatok gazdálkodásának 15152 ellenőrzéséről /.. Orszagos Roma Onkormanyzat / Állami Számvevőszék Iktatószám: V-0690-138/2015. Témaszám: 1724
RészletesebbenReformátus Egyház. 19. szám. A XIII. Zsinat Zsinati Tanácsa 2014. május 28-i ülésének határozatai. 2014. új folyam IV. (LXVI.) 2014. július 21.
Református Egyház 2014. új folyam IV. (LXVI.) 19. szám A Magyarországi Református Egyház Hivatalos Közlönye 2014. július 21. Tartalomjegyzék A XIII. Zsinat Zsinati Tanácsa 2014. május 28-i ülésének határozatai
Részletesebben2.1. Összefoglaló táblázatok és azok tartalmának szöveges indoklása. Cím, alcím, intézmény megnevezése: 10/01 Magyar Szabadalmi Hivatal
1. Feladatkör, tevékenység, szervezeti változás A Magyar Szabadalmi Hivatal gazdálkodási jogkörét tekintve fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott, jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó
RészletesebbenA KÖZGYŰJTEMÉNYI ELLÁTÓ SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A KÖZGYŰJTEMÉNYI ELLÁTÓ SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az Intézmény vezetője: Jóváhagyom:... Bánóczy Lajos Oktatási és Kulturális Minisztérium főigazgató mint az Alapító képviselője átruházott
Részletesebben9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok. 1.
9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Összefoglaló megállapítások 3. Javaslatok
RészletesebbenJELENTÉS. Kisújszállás Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1237 2012. április
JELENTÉS Kisújszállás Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1237 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3099-026/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560130
RészletesebbenBudapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERI HIVATAL JEGYZŐI KABINET BELSŐ ELLENŐR
1041 Budapest, István út 14. 231-3260 szucsne@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERI HIVATAL JEGYZŐI KABINET BELSŐ ELLENŐR www.tuv.com ID 9105075801 Management System
RészletesebbenTárgy: 2010. évi beszámoló szöveges értékelése
T é t V á r o s Polgármesteri Hivatala Tét, Fő u. 88. 9100-H Levelezési cím: Tét, Pf.: 24 9100-H Tel./Fax: 96/461-134; 461-193; 561-093 e-mail cím: titkarsag@tet.hu Tárgy: 2010. évi beszámoló szöveges
RészletesebbenA Képviselő-testület felkéri a Polgármestert az intézkedési terv Állami Számvevőszék részére történő megküldésre.
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Készült a 2014. június 18. napján tartandó képviselő-testületi ülésre Készítette: dr Hajducsek-Láposi Enikő gazdálkodási ügyosztályvezető Tisztelt
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenÜzleti jelentés 2014.
GYULAI TAKARÉKSZÖVETKEZET 5711. Gyula, Széchenyi u. 53. Üzleti jelentés 2014. Cg.:04-02-000217 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3.
RészletesebbenJegyzőkönyv. Készült: A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Kollégium 2007. május 4-i üléséről.
Jegyzőkönyv Készült: A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Kollégium 2007. május 4-i üléséről. Helye: Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (1056 Budapest, Váci u. 62-64.) Jelen
RészletesebbenJELENTÉS. a felnőtt háziorvosi ellátásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról.!995. július 259.
.. ' JELENTÉS a felnőtt háziorvosi ellátásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról!995. július 259. : ' Állami Számvevllszék V-1017-53/1994-95. Tsz.: 242 JELENTÉS a felnött háziorvosi ellátásra
Részletesebben70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése
70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye
RészletesebbenJEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com
BALATONFÜREDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com Szám: 1/367- /2015. Előkészítő: Harsányiné dr. Tóth Beáta E l ő t e r j e s z t é s a
RészletesebbenJELENTÉS. 12101 2012. augusztus
JELENTÉS a Szabó Miklós Tudományos, Ismeretterjesztő, Kutatási és Oktatási Szabadelvű Alapítvány 2009-2010. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről 12101 2012. augusztus Állami Számvevőszék Iktatószám:
RészletesebbenAlap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
II/1. számú melléklet Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Alap megnevezése: Munkaerőpiaci Alap Alap
RészletesebbenÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS
l l ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS Az önkormányzatok gazdasági társaságai -Az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok közfeladat ellátását érintő gazdálkodási tevékenysége szabálysze-rűségének
RészletesebbenMAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ
MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Iktatószám: 2 459/2005. Előadó: Dr. Debrey Attila-Baranyi Lászlóné-Kiss Matild Tárgy: Melléklet: Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt
RészletesebbenJELENTÉS. a 2008. március 9-én megtartott országos ügydöntő népszavazás lebonyolításához felhasznált pénzeszközök elszámolásának ellenőrzéséről
JELENTÉS a 2008. március 9-én megtartott országos ügydöntő népszavazás lebonyolításához felhasznált pénzeszközök elszámolásának ellenőrzéséről 0925 2009. augusztus 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési
Részletesebbenjegyzője polgármestere ELŐTERJESZTÉS
Nagykáta Város Önkormányzata Nagykáta Város Önkormányzata jegyzője polgármestere ELŐTERJESZTÉS Nagykáta Város Önkormányzata 2009. évi többször módosított 1/2009 (II.13.) költségvetési rendeletének végrehajtásáról
RészletesebbenNógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése
Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése A Nógrád Megye Önkormányzata honlapjának gondozásával összefüggő feladatokról szóló, 2/2003. számú Rendelkezés
RészletesebbenJELENTÉS a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről
JELENTÉS a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről 0510 2005. március 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzések
RészletesebbenNapköziotthonos Óvoda SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Napköziotthonos Óvoda 3044 Szirák Róth Johanna út 1. Tel.: 32/485-035 email: szirakovi @citromail.hu SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Szirák, 2013. március 4. Készítette: Bajnócziné Bognár Erika Óvodavezető
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenPOLGÁRMESTERE. :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére
Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERE :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros
RészletesebbenHoldfény Utcai Óvoda. Szervezeti és Működési Szabályzat
Székhely: 2040 Budaörs, Holdfény u.31. OM azonosító: 201162 Szervezeti és Működési Szabályzat Hatályos: Határozatlan időre Készítette: Maksainé Gecse Erika óvodavezető Hatálybalépés időpontja: Kelt: 2008.
Részletesebben9810 Jelentés Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1997. évi vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről
9810 Jelentés Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1997. évi vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 1. Összegző megállapítások, következtetések
RészletesebbenMINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA
SZABÓ LÁSZLÓ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 4200 Hajdúszoboszló, Arany János u. 2. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Hatálybalépés dátuma: 2010. szeptember 1. Felülvizsgálat időpontja: 2014.június 15. Példány
RészletesebbenJELENTÉS a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről
JELENTÉS a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről 0414 2004. április 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3 Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám:
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. év november 30-i ülésére Tárgy: Az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati
RészletesebbenA Nyugdíjbiztosítási Alap 2012. évi költségvetésének teljesítése (munkaanyag)
MELLÉKLETEK III/2 A. számú melléklet A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének teljesítése (munkaanyag) ezer Ft-ban Cím Alcím cím csop. Jog- Jog- Előir. Kiemelt cím csop. előir. LXXI. FEJEZET Kiemelt
RészletesebbenJELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október
JELENTÉS Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október Számvevői Iroda Iktatószám: V-3055-16/2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám:
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu
RészletesebbenVITAINDÍTÓ. Látszat és való a budapesti kormányzatok támogatáspolitikája. Bárdi Nándor
VITAINDÍTÓ Bárdi Nándor Látszat és való a budapesti kormányzatok támogatáspolitikája Ebben a vitaindítónak szánt tanulmányban 1 arra teszek kísérletet, hogy áttekintsem a budapesti kormányzatoknak a határon
RészletesebbenGEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA
GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály
RészletesebbenIdőközi vezetőségi beszámoló 2014. I. negyedév 2014. május 19.
ALTEO Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2014. I. negyedév 2014. május 19. ALTEO NYRT 2014. I. negyedévre vonatkozó időközi vezetőségi beszámoló 1 Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
RészletesebbenJELENTÉS. a Magyar Szocialista Párt 2005-2006. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről. 0747 2008. január
JELENTÉS a Magyar Szocialista Párt 2005-2006. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről 0747 2008. január 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzési Főcsoport
RészletesebbenJELENTÉS a Magyar Televízió Közalapítvány és az MTV Rt. működésének ellenőrzéséről
JELENTÉS a Magyar Televízió Közalapítvány és az MTV Rt. működésének ellenőrzéséről 0315 2003. június 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V-19-101/2002-2003.
Részletesebben