70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése"

Átírás

1 70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervét a Kimutatás a települési önkormányzatok kötelező közoktatási feladatellátásában (óvodai nevelés, alapfokú nevelés-oktatás) az intézmény székhelyén nyilatkozattal részt vállaló nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények fenntartóiról és intézményeiről szóló 19. számú melléklettel kiegészíti. Határidő: azonnal Felelős: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke

2 56/2006. (V. 11.) Kgy. határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálata és módosítása 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 86/1997. (IV. 28.) Kgy. határozatával elfogadott és a 117/2003. (VI. 26.) Kgy. határozatával módosított Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének módosítását és kiegészítését szeptember 10-ig a mellékletekkel együtt elfogadja. A megyei közgyűlés e határozatát ajánlásként adja ki. A közgyűlés felkéri elnökét a szükséges intézkedések megtételére. Határidő a közlésre: azonnal, a települési önkormányzatok és a megye kistérségi társulásai tájékoztatására május 31. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyidejűleg hatályon kívül helyezi a 117/2003. (VI. 26.) Kgy. határozatával elfogadott közoktatás-fejlesztési terv 14. számú Kimutatás a települési önkormányzatok alapfeladat /közoktatás/ ellátásról, a 15/a számú Baranya megye középfokú intézményhálózata és a 15/b számú Baranya megye középfokú oktatási intézmények beiskolázási terve című mellékleteket. A közgyűlés felkéri elnökét a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: június 30. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

3 Az 56/2006. (V. 11.) Kgy. határozat melléklete BARANYA MEGYE KÖZOKTATÁSÁNAK FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÁNYHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA Pécs

4 1.) Előzmények A közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény 88. (1)-(3) bekezdése részletesen szabályozza, és előírja a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok önkormányzatainak a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntések előkészítését szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv (a továbbiakban: fejlesztési terv) elkészítését, illetve azt, hogy a fejlesztési terveket az Egyeztető Bizottságban együttesen hagyják jóvá. A fejlesztési tervben önálló fejezetben jelenik meg a kötelező megyei önkormányzati feladatok ellátására vonatkozó terv. A két önkormányzat által működtetett Egyeztető Bizottság április 25-i ülésén törvényi kötelességének határidőre eleget tett. Az Egyeztető Bizottság fontosnak tartotta megállapítani, hogy a fejlesztési tervek felülvizsgálatára a közoktatásban, és az iskolarendszerű szakképzésben érintettekkel közösen, a szükséges korrekciók megállapítása érdekében kerüljön sor a jogszabályi követelményeknek megfelelően. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 86/1997. (IV. 28.) Kgy határozattal fogadta el a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervét, amit könyv formájában megjelentetett, és ajánlásként eljuttatta a közoktatási intézmények fenntartóinak. A közoktatási törvény 88. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a fejlesztési terv hat évre készült. Felülvizsgálatára 2003-ban került sor. A módosított fejlesztési terv helyzetértékelést, a megye kiemelten fontos közoktatási feladatait, a középtávú beiskolázási tervet, a helyi önkormányzatok által biztosított közoktatási szolgáltatásokat mutatja be, másrészt pedig a kötelező megyei önkormányzati feladatok ellátását. A módosított fejlesztési tervet a Baranya megyei Önkormányzat Közgyűlése 117/2003. (VI.26.) Kgy. határozatával fogadta el a 2007-ig terjedő időszakra. 2.) A megyei fejlesztési terv felülvizsgálatának, módosításának szükségessége A közoktatási törvény évi módosítása a 132. (7) bekezdésében előírja, hogy...a megyei önkormányzat a fejlesztési tervét áttekinti, és szükség szerint - e törvény 88. (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint átdolgozza. Ugyancsak a közoktatási törvény 88. (3) bekezdésében foglalt követelmény, hogy a fejlesztési tervet négyévenként át kell tekinteni. A közoktatási, és a szakképzési törvények változásai, a foglalkoztatási és az esélyegyenlőségi törvények, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló évi CVII. törvény, valamint a közoktatást és a szakképzést érintő háttér-törvények és új jogszabályok indokolják a megyei fejlesztési terv felülvizsgálatát és módosítását. Hazánk 2004-ben tagja lett az Európai Uniónak. Baranya megye jövőképe, fejlesztési programjai csak úgy képzelhetők el, hogy ebben a kontextusban fogalmazzuk meg őket. A Nemzeti Fejlesztési Terv I.- II. prioritásainak és pályázati rendszerének alapjain, a megyénk jövője szempontjából kiemelten fontos három cél között szerepel A tudásalapú társadalom megteremtéséhez szükséges humánerőforrás és infrastrukturális fejlesztések elősegítése. A Baranya Megyei Önkormányzat és a települési önkormányzatok önkéntes többcélú kistérségi társulásainak közoktatási intézkedési tervei megállapítható, hogy megyénkben a közoktatás intézményrendszere a helyi/kistérségi adottságoktól függően eltérő színvonalon, de biztosítja a kötelező közszolgáltatásokat. A kistérségi közoktatási feladatok szervezése, és az intézkedési tervekben foglaltak megvalósítása központilag támogatott folyamat. Együtt jár egyes megyei feladatok átvállalásával, a kistérség közoktatási intézményei hatékonyabb működésének megszervezésével, a közoktatási közszolgáltatások bővülésével és színvonalának emelkedésével, és remélhetőleg a nevelés-oktatás színvonalának javulásával. A decentralizáció és a növekvő önállóság nagyobb fenntartói és intézményi felelősségvállalással jár együtt. A közoktatási törvény szerint a települési önkormányzatok intézkedési tervének és a megyei fejlesztési tervnek kettős kötődése van. Egyfelől az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kellett venni a megyei fejlesztési tervet, másfelől a megyei fejlesztési terv átdolgozásakor be kell építeni a célok és feladatok közé a helyi elképzeléseket, döntéseket. Az önkormányzati intézkedési tervek együttesen megrajzolják a megye közoktatási ellátottságát, a közoktatási szolgáltatások lefedettségét, illetve azt, hogy mely szolgáltatások hol hiányoznak. Az ellátottság esélyt adhat a társulásos intézményfenntartás erősödésére, bár a szórt településszerkezet és az elaprózott intézményrendszer - melyhez javuló de még mindig hiányos közlekedési adottságok párosulnak - a stratégiai célok ellen ható tényezők. Elsősorban az alapfokú nevelés-oktatásban

5 szakmailag, de gazdaságilag is kikerülhetetlennek látszik a kistérségi szintű feladatellátás tervezése és szervezése. A közoktatás decentralizált irányítási és finanszírozási rendszerében erősödik a területi-térségi döntéshozatal követelményének erősödése, a finanszírozási formák átalakulása és a kiegyenlítési célok előtérbe kerülése. Az integráció és az együttműködés azok a kulcsfogalmak, melyek a közoktatási feladatellátás jövőképét meghatározzák. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és a szakszolgálatok feladatellátása területén a régiós, illetve a kistérségi szint erősödése érzékelhető. Az önkormányzati intézkedési tervek szakmai és pénzügyi támogatása a központi szándéknak megfelelő területi-térségi fejlesztések megvalósítását eredményezik. A középfokú közoktatási, meghatározóan a szakképzési intézményrendszer a fenntartók, és az intézmények lokális érdekeltségének további érvényesülését mutatja. A megyei szakképzés-fejlesztési terv konkrét célokat és középtávon végrehajtandó feladatokat fogalmazott meg, az átalakulás folyamata azonban lassú. A 2005-ben megalakult Baranya Megyei Szakképzési Tanács tevékenységének közvetlen hatása az intézményrendszer működésére korlátozott. Azt gondoljuk, hogy elsősorban a szakképzés koncentrációjával, a minőségi oktatás követelményének érvényesítésével, a Térségi Integrált Szakképző Központok megerősítésével, valamint a modernizációs folyamatok továbbvitelével erősödhet az oktatás/képzés színvonala. Az 1997-ben elfogadott, és 2003-ban módosított megyei fejlesztési terv céljai összességében és alapvetően megfelelnek az új törvényi kívánalmaknak is, így nem vált szükségessé annak teljes átdolgozása. Az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiájával összhangban, a közoktatás a XXI. században komplex programban és a szakképzés-fejlesztési koncepciókban tervezett kiemelt feladatok: - az egész életen át tartó tanulás politikáját támogató fejlesztések folytatása, - hatékony és befogadó közoktatás megteremtése, a közoktatási rendszer fejlesztése, - a hátrányos helyzetű fiatalok eredményes iskolai részvételének elősegítése, - a fogyatékkal élők integrált oktatásának támogatása, - az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése; a roma fiatalok képzettségének növelése, - az oktatás minőségének fejlesztése, a pedagógiai innováció támogatása, - a kompetencia alapú oktatás fejlesztése, - a pedagógus szakma fejlődésének támogatása, - az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése, - az oktatás és képzés tárgyi feltételeinek javítása, - a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása, - az oktatás és képzés rendszerének a gazdaság igényével összhangban történő fejlesztése, - a szakképzés minőségének és esélyteremtő képességének javítása, - a pedagógiai szakszolgálatok hozzáférhetőségének javítása. A fentieknek megfelelő közoktatási szolgáltatások tervezése és beépítése indokolt a fenntartók közoktatási intézkedési terveibe, az intézmények pedagógiai és szakmai programjaiba, valamint a működésüket meghatározó dokumentumokba. 3.) Változások a megye közoktatásának intézményhálózatában A közoktatási intézményhálózat tervezése szükségesség teszi azt, hogy ismerjük a lakosság számának és korösszetételének változását, csakúgy, mint a gazdaság átalakulási folyamatának hatását az oktatásra-képzésre. Baranya megye lakosság számának alakulására ezen belül az iskoláskorúak létszámának várható alakulására vonatkozó adatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. Baranya megye lakosságának lassú, de várhatóan folyamatos csökkenése mellett az urbanizálódási folyamat erősödött. Az iskoláskorúak létszámcsökkenése tartós tendencia. Az iskoláztatás szempontjából releváns korosztályra 2020-ig a csökkenő létszám lesz a jellemző. Kivételt ez alól Pécs egyes agglomerációs körzetébe tartozó települések képeznek. Folytatódik a kistelepülések, aprófalvak elnéptelenedése. Hosszabb távon a re-urbanizáció, a nagyobb városokba visszaköltözés felerősödése várható. Mindez kihat az oktatási szolgáltatások minőségére és költséghatékonyságára. Együtt jár az alapfokú oktatás intézményrendszerének átszervezésével, a feladatoknak a települési önkormányzatok együttműködési megállapodása keretében, valamint társulás formájában történő ellátásával. A népesség előreszámításából kiindulva a helyi önkormányzatok közoktatási intézkedési terveiben tanulói létszámfüggő és időintervallumok szerint ütemezett feladatellátási tervek és intézkedések szük-

6 ségessége fogalmazódik meg. Az intézkedéseknek alapvetően demográfiai, gazdasági és jogszabályi okai vannak. A tanulólétszám csökkenése együtt jár a feladatellátás költséghatékonyságának romlásával. Mivel a központi finanszírozás súlya és aránya meghatározó az intézmények működési feltételeinek biztosításakor, erősödő tendencia a kötelező közoktatási feladatoknak a már említett módon: társulás keretében, illetve megállapodás történő teljesítése. Az átszervezéseknek célja az is, hogy a tanulók társadalmi hátrányai és az oktatási egyenlőtlenségek csökkenjenek, az oktatás infrastrukturális háttere fejlődjön, a szociális ellátórendszer működésének feltételei pedig javuljanak. A megyei, valamint a kistérségi/mikrotérségi együttműködés bővülése az oktatáspolitikai célokkal egyező folyamat. A fenntartói döntések jellemzően racionálisabb feladatellátást eredményeznek. Ennek egyik megjelenési formája az intézményi integráció, a többcélú és több típusú nevelést/oktatást folytató - közös igazgatású - intézmények létesítése. Cél az, hogy a jobb feltételekkel rendelkező intézmények erőforrásai széles körben hasznosuljanak, az intézmények korszerűsítéséhez az erőforrások koncentrálódjanak, növekedjen az esélyegyenlőség, valamint az, hogy a közoktatás pedagógiai hatékonysága javuljon. A települési önkormányzatok kötelező közoktatási feladatainak ellátását Baranya megyében a 18. számú melléklet tartalmazza, a megyei önkormányzati, a helyi önkormányzati és a többcélú kistérségi társulások feladatellátásának jogszabályi követelményeit a 18. sz. melléklet függeléke tartalmazza. A közoktatási törvény előírja a települési önkormányzatoknak, hogy ha a közoktatás intézmény- és feladat rendszerében változást terveznek, akkor ki kell kérni a megyei önkormányzat közoktatási fejlesztési tervén alapuló szakvéleményét. Az OISB és az OKISB január április között kiadott szakvéleményeit a 4. sz. melléklet tartalmazza. 4.) Gazdaság és a munkaerőpiac kapcsolata Az ország nagy térségei közül a dél-dunántúli régió lemaradása érzékelhető. Az elmúlt években a foglalkoztatás csökkenése együtt járt a foglalkoztatási szerkezet átalakulásával. A nyolc általánost, illetve annál kevesebbet végzett foglalkoztatottak száma és aránya stagnál. A szakképzetlen és iskolázatlan munka keresletének jelentős csökkenése mögött alapvetően a gazdasági szerkezet átalakulása és az ezzel párhuzamos technológiai változás áll. Az új munkahelyek száma nem tudta követni a megszűnő munkahelyek számát. A képzettség jelentősen felértékelődött, az érettségizettek és a felsőfokú iskolai végzettségűek munkaerő-piaci pozíciója javult. A diplomás munkanélküliség még nem jelent érzékelhető problémát a megyében, 3.5% körül van. Megyénk foglalkoztatás-politikájának legnagyobb problémája az, hogy alacsony, 51%-os a foglalkoztatottsági ráta. Nem csökkent megyénkben a nehezen foglalkoztatható, alacsony iskolai végzettségűek újratermelődése, a munkaerő-piacról kiszorulásuk érzékelhető. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, az építőiparban, a gépiparban, a szolgáltató iparágakban, a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai területén növekedés érzékelhető, míg az elektronika szakterületen dinamikus foglalkoztatás-bővülés tapasztalható. A pillanatnyi munkaerő-piaci megfelelés helyett a különböző aktuális foglalkozásokra, munkakövetelményekre felkészítés felértékelődik, az alkalmazható tudás jelentősége pedig növekszik. A felzárkóztatás és az integráció hiánya különösen érinti a roma népességet. Az eladható ismeretek hiányában lévők alkalmazhatatlanná válnak, ami hosszabb távon visszahat a többségi társadalomra is. A településcsoportok fontosabb mutatóit a 2. számú melléklet tartalmazza. Az alkalmazásban állók számát gazdasági áganként, valamint a regisztrált munkanélküliek számát a 3. számú melléklet tartalmazza. 5.) Óvodai nevelés Megyénkben az önkormányzatok óvodai feladat-ellátási kötelezettségüket többnyire fenntartói társulásban (49%), illetve a többi település (51%) önállóan látja el. Az óvodák szervezeti formáját tekintve nagyobb számban önálló intézmények, egy részük többcélú közös igazgatású intézmény keretében működő szakmailag önálló intézményegységek, kisebb részük ÁMK keretein belül valósítja meg feladatait. Megyénkben az óvodáskorú gyermekek közül fő (2005. évi KSH adat) veszi igénybe az óvodai ellátást. A gyermekek többsége a településen helyben lakó óvodás (84%), de viszonylag magas azok száma, akik bejáró, utazó gyermekek.(16%). A szabad intézmény-választás lehetőségével élve a megyei jogú város és a városok vonzáskörzetéhez tartozó településekről sok szülő viszi gyermekét nem a lakóhely szerinti óvodába. Ennek okai: a városi óvodák többségének feltételrendszere kedve-

7 zőbb, pedagógiai kínálatuk változatosabb, a szülők is a városban dolgoznak, vagy a helyi óvoda nyitva tartása nem igazodik a szülők munkahelyi elfoglaltságához. A születések számának csökkenésével Baranya megyében is csökkent az óvodás korosztály létszáma. Az óvodai ellátást igénybe vevők száma kistérségenként nagyon eltérő. A teljes megyei óvodai összlétszámból a legtöbb óvodás gyermek a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás területén ((43,4%), és a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás területén (13,6%) területén él. Majd csökkenő létszámban a Siklósi (10,1%), a Komlói (9,6%), a Szigetvári (7,6%), a Sellyei (4,4%) a Szentlőrinci (4,2%), míg a legkevesebb a Sásdi (3,7%) és a Pécsváradi (3,4%) Többcélú Kistérségi Társulások területén jár óvodába. Az önkormányzatok intézmény-fenntartói és működtetési problémái miatt is csökkent az óvodai csoportok száma. A megyében az átlag csoport létszám eléri a 22 főt. Vannak kistérségek, ahol 10 fő alatti csoportlétszám is található, de a közoktatási törvény által meghatározott maximum 25 fő átlagot sehol sem haladja meg. Megyénkben az elmúlt időszakban két óvodát szüntettek meg alacsony gyermeklétszám és a városi népességmegoszlás változása miatt. Örvendetes, hogy új óvodai intézmények is megkezdték működésüket: Siklósnagyfalun, ahol a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek vehetik helyben igénybe az óvodai szolgáltatást, valamint a megyei jogú városban a területi igényeknek megfelelően új intézményegység létesült. Továbbra is működnek nem önkormányzat által fenntartott óvodák: egyházi, alapítványi, más szervezet és más jogi személy által fenntartott intézmények. A szülői igényeknek megfelelően új angol nyelvű magánóvoda nyitotta meg kapuját 2005 szeptemberében Pécsen. Az önkormányzatok fejlesztéseinek eredményeként az elmúlt években folyamatosan javult az óvodák tárgyi feltételrendszere. Az elnéptelenedett csoportszobákból tornaszobát alakítottak ki, fűtés- és világításkorszerűsítést, valamint az óvodai főző- és tálalókonyhák HACCP előírásoknak való megfeleltetését valósították meg. Az óvodák többségében az előírásoknak megfelelően - a baleset megelőzés érdekében - megtörtént az udvarok biztonságtechnikai felülvizsgálata. A Baranya Megye Közoktatás Fejlesztéséért Közalapítvány folyamatos segítsége ellenére is amely a feltételrendszert és eszközellátottságot támogatta - számos önkormányzat kérte a 11/1994 (VI. 8.) MKM. r. 7. sz. mellékletében meghatározott eszközök és felszerelések beszerzésének 2008-ra történő átütemezését. A humán erőforrások minősége, a dolgozók képzettsége különösen az óvodapedagógusoké jelentős fejlődést mutat. Elsősorban a szükségletnek megfelelő (gyógypedagógiai, fejlesztő pedagógiai, közoktatás vezetői) végzettségek és képesítések megszerzésével, valamint az akkreditált továbbképzések elvégzésével BPSZSZSZK szakmai támogatásával a munkaerő alkalmazkodó képessége a változó feltételekhez és körülményekhez erősödött. Az elmúlt 4 évben az önkormányzati döntésekben, és a kistérségi intézkedési tervekben is erőteljes szerepet tölt be a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek helyben történő óvodai nevelése. Az önkormányzatok a pedagógiai szakszolgálati ellátást szándékoznak tovább fejleszteni a logopédiai ellátás, nevelési tanácsadás, utazó szakemberek biztosításával. Az óvodás gyermekek életesély javítása érdekében, elengedhetetlen lesz a további humán erőforrás fejlesztés támogatása. Ehhez a kistérségi munkaközösségek szervezeti keretei lehetőséget biztosítanak a következő területeken: speciális nevelés, mely magában foglalja a hátrányos- és veszélyeztetett gyermekekkel való nevelést, etnikai kisebbségi és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését. A szülői elvárásoknak megfelelő szolgáltatások sokszínűségét továbbra is fontos támogatni az óvodákban (idegen nyelv játékos elsajátítása, játékos mozgás, zene-óvoda, kézműves tevékenységek, stb). A nemzetiségi nevelés iránt folyamatosan nagy az elvárás. A vidéki alacsony gyermeklétszámmal szerveződő csoportok e cél teljesítése miatt működnek. A nemzetiségi településeken a nemzetiségi óvodapedagógusok biztosítása kiemelten fontos feladat. Továbbra is nő azon települések száma, ahol az etnikai kisebbségi nevelés célkitűzései, feladatai, tevékenységei megvalósulnak. Az integrációval mindenütt a differenciált képességfejlesztést valósítják meg. Az óvodák feladataikat a fenntartók által jóváhagyott módosított nevelési programok végzik, melyek nemcsak a meglévő adottságokhoz, de a gyermekek szükségletéhez is igazodnak. A legtöbb intézmény rendelkezik minőségirányítási programmal, melynek a partnerközpontú COMENIUS 2000 minőségbiztosítási rendszer az alapja. Az óvodai nevelés jellemző adatait az 5. sz. melléklet tartalmazza.

8 Fejlesztési irányok, feladatok: - Az óvodai feladatellátás településen történő biztosítása a 3-7 éves gyermekek számára, ahol ezt a korosztály létszám indokolja. A települési önkormányzatoknak óvodai ellátás megszervezésekor törekedniük kell arra, hogy biztosítsák a jogos szülői igényeknek megfelelő működtetést. - A társadalmi és területi különbségek mérséklése érdekében cél, és egyben feladat az intézmények infrastrukturális fejlesztése elsősorban a következő területeken: - informatika (számítógép minden óvodában, programok, Internet hozzáférés) - tornatermek létrehozása, felújítása - fűtés, világítás technika, nyílászárók korszerűsítése - akadálymentesítés - udvarok biztonságtechnikai megfeleltetése (eszközök cseréje, javítása) - eszköznorma előírásainak teljesítése - A gyermekvédelmi feladatok célcsoportos végrehajtásával a roma gyermekek életesély- növelése. Ezek érdekében a teljes körű óvodáztatás megszervezése, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs nevelésének minőségi megvalósítása. - Társadalmi cél a sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekkel történő együttnevelése. Ehhez elengedhetetlen az akkreditációs feltételek biztosítása, különösen a humán erőforrás fejlesztésének támogatása. - A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása a gyermekek igényének megfelelő nevelési programok alkalmazásával, hátránykompenzáló szolgáltatások biztosításával. - A pedagógiai szakszolgálati ellátás minőségi fejlesztése az utazó szakszolgálat megszervezésének javításával. - A szociális és az egészségügyi ágazattal a kapcsolatok tartalmi megújítása a komplex feladatellátást szolgálja. - A nemzeti-, etnikai-, kisebbségi nevelés módszertani továbbfejlesztésével az interkulturális nevelést alapozza meg. A nemzetiségi óvodapedagógus foglalkoztatása biztosítja törvényi előírásoknak megfelelő működést. - Az intézményi feladatellátás minőségének fejlesztése érdekében kiemelten fontos feladat: - az intézményi minőségirányítási programok folyamatos működtetése - a partnerközpontú szemlélet erősítése - az önértékelésen alapuló minőségfejlesztés megvalósítása, a folyamatos ellenőrzés, mérés, értékelés megszervezése - Az óvodai nevelés tartalmi továbbfejlesztése érdekében a kompetencia alapú nevelésre való felkészülés és a helyi sajátosságoknak megfelelő adaptálás támogatása. - A humánerő forrás fejlesztése érdekében a kistérségi szintű szakmai kapcsolatok, programok segítése. - A pályázati készség és eredményesség fokozása. 6.) Általános iskolai nevelés és oktatás Baranya megyében a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges általános iskolai intézményhálózat rendelkezésre áll. A települési önkormányzatok az általuk önállóan fenntartott intézmények mellett/helyett növekvő számban látják el kötelező közoktatási feladataikat megállapodás és társulással. Ennek oka a csökkenő gyermeklétszám, a gazdasági racionalizálás kényszere és az együttműködésre ösztönző oktatáspolitika. Az elmúlt években megyénkben kilenc önkéntes többcélú kistérségi társulás létesült. A kistérségekben mindösszesen a települések 31,5 %-ban működik általános iskola. A Mohácsi kistérség településein ez az arány 53 % (itt pl. az alsó tagozattal működő Bár tagintézményi státusszal menekült meg a megszűntetéstől). A fenti adatok azt bizonyítják, hogy a 2003-ban módosított fejlesztési terv elfogadása óta lényeges változás következett be kis-apró-törpefalvas Baranya általános iskolai intézményhálózatában. Főképp az apró- és törpefalvakban szűntek meg alsófokú intézmények (pl: Liget, Székelyszabar, Erzsébet, Lovászhetény, Bakonya, Aranyosgadány, Sumony), a feladatellátást átadva az 1-8 évfolyamú általános iskolát fenntartó önkormányzatoknak. Többcélú közös igazgatású intézmények is létesültek óvoda-általános iskola szervezeti összevonásával (pl.: Nagynyárád). Egy újabb ÁMK-t is alapítottak Dunaszekcsőn. Nem tudott iskolatársulást létrehozni Gödre és Baranyajenő, így mindkét település nagy nehézségek árán tudja intézményét a továbbiakban működtetni-fenntartani. Tovább bővült a nem önkormányzati fenntartású intézmények száma a fejlesztési terv elkészülte utáni időszakban (pl.: Abaligeten egyházi fenntartásba került az általános iskola).

9 A gyermeklétszám csökkenése, és a finanszírozási nehézségek több kistelepülésen az alsótagozatos intézmény megszűntetését eredményezte. A kistelepülések eddigi ragaszkodása oktatási intézményeikhez érthető, de úgy tűnik, hosszabb távon csak a körzetközpontok működtetése képzelhető el. E körülmény figyelembevételével szükséges a jövőben további társulási formák, működő modellek terjesztése, melyek esetében nem sérülnek a helyi és a szakmai érdekek, ugyanakkor biztosíthatók az eredményességi és hatékonysági elvárások, valamint az irányítás szakszerűsége egyaránt. A tárgyi feltételrendszer és az eszközellátottság javult a pályázati lehetőségek sokfélesége és a rendelkezésre álló pályázati forrásoknak köszönhetően. Ebben nagy szerepe volt a Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítványnak. A feltételrendszert illetően tornaszoba, tornaterem, számítástechnika és nyelvoktatás célját szolgáló szaktantermek továbbfejlesztése kívánatos annak ellenére is, hogy Baranya számos iskolája - sikeres ROP pályázatok révén - jelentős fejlesztéseket végezhetett el az informatika, a tanulási színtér és környezet modernizálása területeken. (Mindszentgodisa, Szalánta, Magyarmecske, Vásárosdombó, Szabadszentkirály stb.) Az iskolai könyvtárak, könyvtárszobák fejlesztése jó ütemben halad a megyében annak ellenére, hogy e területen az elmúlt években az intézményeknek kevés pályázati lehetősége adódott. Sajnálatos tény, hogy a napköziotthoni ellátás tovább csökkent a megyében (a racionalizálások ezt az ellátást érintették legjobban), kivételt képez ez alól Pécs városa. Humánerőforrás tekintetében elmondható, hogy szinte teljesen megszűnt a képesítés nélküli nevelők alkalmazása. A szakos ellátottság megyei átlagát rontja a kistelepülések képesített, de nem szakos pedagógusok által ellátott tanítási órák száma. Az idegennyelv és számítástechnika, a mozgóképkultúra és médiaismeret tanításához szükséges személyi feltételrendszer fejlesztése prioritást kell, hogy élvezzen a jövőben. A megyei és/vagy kistérségi helyettesítési rendszer kialakítása erre megoldást adhat. A hétévenkénti továbbképzés második szakasza lezárult. A pedagógusok döntő többsége továbbképzési kötelezettségének eleget tett. Nőtt a megyében a szakvizsgázott pedagógusok száma. A sajátos települési adottságok miatt valószínűleg járható út az intézményfenntartó társulások növekedése, a kistérségi intézmények szakmai együttműködése, mely egyben a szak- és szakmai szolgáltatások együttes igénybevételére is lehetőséget nyújt. Az oktatást, nevelést segítő kötelező vagy ajánlott személyi fejlesztések csak központi forrás biztosításávál oldhatók meg, valamint a kistérségi szakmai égyüttműködés keretében. Az integrációs bázisintézmények létrejöttével a halmozottan hátrányos helyzetű, s ezen belül a roma származású tanulók esélyegyenlőtlenségének eredményesebb mérséklése, csökkentése megkezdődött. A sajátos nevelési igényű tanulók integrálására egyre több közoktatási intézmény vállalkozik. A nagyobb mértékű integrációt a személyi és tárgyi feltételrendszer hiánya és a befogadást nem támogató társadalomszemlélet akadályozza. Az általános iskolai nevelés és oktatás jellemző adatait a 6. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési irányok, feladatok: - pedagógiai programok és helyi tantervek felülvizsgálata, és ha szükséges módosítása, a közoktatási törvény és a NAT korrekciójára való tekintettel, - oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, csökkentése az integrált oktatás bevezetésével (sajátos nevelést igénylő, hátrányos helyzetű és roma gyerekek), - élethosszig tartó tanulás megalapozása kulcskompetenciák fejlesztésével, - a központi program által kifejlesztett kompetecia alapú oktatási programcsomagok tesztelése,kipróbálása, bevezetése, - módszertani eljárások, digitális tartalom befogadása és a bevezetésükkel kapcsolatos feltételrendszer megteremtése, - az új pedagógiai eszközök és eljárások elsajítíttatása,majd tanórai alkalmazása, - a megszerzett új eljárások,pedagógiai eszközrendszer adaptálása,a saját pedagógiai programba történő beillesztése és intézményen belüli elterjesztése, - regionális szakmai hálózatok munkájába történő bekapcsolódás, - az IKT alkalmazásának fejlesztése, kiszélesítése a tanulási környezet változtatásával, - használható idegennyelv tudás megalapozása, hatékony nyelvtanulás lehetőségeinek megteremtése, - önértékelésen, önfejlesztésen, partnerközpontú szemléleten alapuló minőségfejlesztés az oktatási intézményekben, - partneri kapcsolatok az iskola minden szereplőjével és a helyi közösséggel, - helyi intézményi innovációk által felhalmozott hasznosítható tapasztalat terjésztése, - az alapkészségek kialakítását szolgáló kezdő szakasz 1-6. évfolyamra történő kiterjesztése az 1-4. évfolyamok helyett,

10 - a pályaorientáció szerepének erősítése a 7-8. évfolyamon, - a taneszközjegyzék követelményénék való megfelelés, - társulások, települések, intézmények közötti együttműködés kialakítása, - önkormányzati intézkedési terv készítése azon önkormányzatok által is, akik oktatással kapcsolatos alapfeladataikat nem intézményfenntartással látják el, - iskolaadminisztrációs rendszerek bevezetése és alkalmazása. 7.) Középfokú oktatás Az általános iskolát végzők továbbtanulását a szabad iskolaválasztás joga határozza meg. A középiskola mai presztizse a múltból táplálkozik, alapjában véve mégis a jelen társadalmi tényein alapul, mivel kedvezőbb esélyeket biztosít a továbbtanuláshoz, a magasabb értékű képesítések megszerzéséhez és az elhelyezkedéshez. Az egyes intézmények sokszínű oktatási-képzési kínálata lehetőséget biztosít a tanulók és a szülők számára a legmegfelelőbb iskola kiválasztására. A tanuló pályaválasztását befolyásolják a családi háttér, az értékrend átalakulása, divat-jelenségek, az iskolák presztízse és oktatási kapacitása, valamint egyre erősödő mértékben a továbbtanulási, illetve a munkaerőpiaci-elhelyezkedési szempontok. A helyes döntés meghozatalát és a tanulók reális pályaválasztását segítik az OM információs rendszere mellett a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjának kiadványai, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Foglalkoztatási Információs Tanácsadója, az intézmények nyílt napjai, a pályaválasztási szülői értekezletek, a médiában közzétett információk, az intézmények internetes honlapjai, pályaválasztási kiállítások. Az évi LXXIX. közoktatási törvény 87. -ának (1) bekezdése a kistelepülésen lakóknak is joguk van megismerni továbbtanulási lehetőségeiket, illetve ha valamelyik tanuló egyik iskolába sem kerül be, akkor is tudnia kell, hogy mint tanköteles, melyik iskolában folytathatja a 9. évfolyamon tanulmányait. A megyei önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akinek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei. Baranya megye középfokú oktatási intézményei a 17. számú mellékletben meghatározott módon biztosítják az érintett tanulók kötelező felvételét. A Baranya megyében 8. évfolyamot végzett fiatalok továbbtanulását kedvezően érinti az, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának közoktatási intézkedési tervében jelenleg nem tartja indokoltnak a fenntartásában lévő középfokú oktatási intézmények oktatási kapacitásának csökkentését évet követően tervezik az intézményrendszer racionalizálását. A humán szolgáltatások területén a középfokú oktatásban érvényesül leginkább a megyehatárok gyengülő szerepe. Elsősorban a szakképzés területén tapasztalható három megyére kiterjedő együttműködés (pl.: e-régió program, delegáltak együttdolgozása a Regionális Képzési Bizottságban), ezen kívül az OKÉV feladatellátása okán az érettségi vizsgák szervezése ad keretet az együttműködéshez. Mivel megyénk középfokú oktatási intézményei több tanuló oktatását tudják folytatni, mint ahányan a településekről érkeznek, Baranya középiskolái várják és számítanak a szomszéd megyéből érkező tanulókra. Kívánatos az, hogy a középiskolát végzettek közül mind többen tanuljanak tovább. Tegyenek sikeres érettségi vizsgát, szerezzenek szakképesítést, vegyenek részt akkreditált felsőfokú szakképzésben. Sajnálatos módon csökken a szakmatanulás presztízse. Az elmúlt évtizedben közel felére csökkent a szakmunkástanulók száma, mely középtávon valószínűsíthetően a jelenlegi szinten stabilizázólik. Az iskolarendszeren kívüli oktatás fő területe is a szakképzés. Az Európai Unió oktatáspolitikájával és a Nemzeti Fejlesztési Terv I-II.-vel összhangban az oktatás, képzés támogatása az egész életen át tartó tanulás politikájának részeként jelenik meg a munkaerő-piaci képzés keretében Gimnáziumi oktatás A gimnáziumban továbbtanulók száma az elmúlt öt évben megyénkben enyhén emelkedett. A megnövekedett szülői, tanulói igényekhez viszonyítva is az intézményhálózat férőhely-kapacitása elegendő. A feladatellátási helyek száma a vizsgált időszakban 20-ról 25-re emelkedett, a nappali oktatásban résztvevők száma ról főre nőtt 2005-re. Jellemző volt egyrész a lefelé terjeszkedés a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályok indításával, ami együtt járt a képzési idő meghosszabbodásával, valamint a felfelé terjeszkedés is az akkreditált felsőfokú szakképzés bevezetésével és a szakképzési évfolyamokon történő oktatás indításával. Az egyéni életpálya szempontjából, és a kedvező társadalompolitikai hatások mellett azonban a települési szinten kedvezőtlen hatások is megjelentek, mint például hogy: az általános iskolák felső tagozatain csökkent az osztályok feltöltöttsége, és aminek következtében nőtt a fajlagos költségsz

11 Jellemző az iskolák pedagógiai programjainak bővülése: az általános tantervű oktatás mellett a kéttannyelvű, és a nemzetiségi nyelvű oktatás, a tagozatos és orientációs oktatás, valamint az emelt szintű oktatás mellett speciális ismeretek megszerzését, és érettségit követően a helyben történő továbbtanulás lehetőségét is kínálja az iskolák egy része. A nyelvi előkészítő évfolyamon történő oktatás növekvő népszerűségnek örvend. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó, illetve Kollégiumi Programja, a speciális tantervű oktatási programok jól egészítik ki a gimnáziumok nevelési-oktatási programjait. A csökkenő gyermeklétszámból következő beiskolázási versenyben a gimnáziumok kedvező helyzete megmarad, ami intézmények működésének stabilitását segíti. A gimnáziumi nevelés és oktatás jellemző adatait a 7. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési irányok, feladatok: - A gimnáziumi oktatás intézményi feltételrendszere Baranya megyében biztosított. A gimnáziumi férőhelyek száma elegendő, az oktatási kapacitások kihasználása optimális. A társadalmi igényekhez igazítása folyamatos. A fenntartóknak szükség szerint évente módosítani kell az indítható osztályok és a beiskolázható tanulók számát. - A jelenlegi iskolaszerkezetben a négy évfolyamos gimnáziumi oktatást indokolt stabilizálni. A hat és nyolc évfolyamos osztályok számának növelése nem indokolt. - A gimnáziumoknak feladata a középszintű érettségi vizsgára felkészítés mellett a tanulók emeletszintű érettségi vizsgára történő felkészítése. Ehhez teljes körűen biztosítani kell a személyi és a tárgyi akkreditációs feltételeket, valamint a diákok tantárgy választási jogát. A szakmai szempontok mellett fontos az oktatás-szervezés gazdasági-pénzügyi szempontjainak figyelembe vétele is, ennek okán pedig az iskolák között lehetséges együttműködés kialakítása. - Az idegennyelv-oktatás, az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása és fejlesztése, a kulcskompetenciák fejlesztése, valamint az oktatás pedagógiai hatékonyságának növelése a fejlesztéspolitika prioritásai között szerepelnek. - Stratégiai cél az oktatás minőségfejlesztése. A minőségi oktatásra törekvés a gimnáziumi oktatásban fontos követelmény, egyben értékmérő. A fejlesztés kiinduló pontjait a tanulók közvetlen környezetében meglévő értékekhez kell igazítani. A tantárgyi lehetőségeknél szélesebb körű, sokszínű tevékenységi terepet kell biztosítani a tanulók részére. - Az iskolák pedagógiai programjukban érvényesítsék (tanuóközpontú) fejlesztési feladataikat, jelenítsék meg környezetükben az iskola küldetését. - Támogatni szükséges a gimnáziumokban is azokat a fejlesztéseket, intézményi innovációkat, amelyek a pedagógiai programokban elfogadott specializációkhoz, pl. a nemzetiségi nyelvoktató programokhoz, művészetoktatáshoz stb. kapcsolódnak Szakközépiskolai oktatás A középiskolás, közöttük a szakközépiskolás tanulók számának és arányának magas szinten tartása az érettségizők számának emelkedését eredményezte a vizsgált időszakban. Ez volt az egyik legjelentősebb közoktatáspolitikai cél. Összhangban van azzal a társadalmi elvárással és érdekkel, a szülők és a tanulók igényével, hogy hosszabb távon is emelkedjen az érettségit adó képzésben résztvevők száma. A középiskolai oktatás expanziója középtávon folytatódik. A szakközépiskolai oktatásban a feladatellátási helyek száma a évi 31-ről 2005-re 34-re emelkedett. A tanulólétszám a nappali oktatásban ugyanebben az időszakban ről re csökkent. A 9. évfolyamon tanulók száma hasonló trendet követve kis mértékben 1690-ről ra változott. A 13. és magasabb évfolyamos tanulók az érettségihez, illetve a középiskolai végzettséghez kötött szakképzésben vesznek részt. Számuk kis mértékben hullámzó, 2005-ben fő volt, ami csökkenő tendenciát jelez. Az akkreditált felsőfokú szakképzés bővülő kínálata, és a felsőoktatásban továbbtanulás preferálásának elszívó hatása érzékelhető. A minőségi kritériumok és a demográfiai folyamatok ismeretében a fejlesztések a régiós szerepet vállaló (Pécs) és a kistérségi iskolaközpontok (térségszervező városok) intézményeiben valósíthatók meg. A szakmai programfejlesztések az oktatás minőségfejlesztését eredményezték és a társadalmilag elfogadott értékorientációkat erősítették. A szakmacsoportos oktatás bevezetése segíti a szakirányú továbbtanulást, lehetővé teszi érettségi után szakképesítés megszerzését. Mivel a piac hosszútávra ma még nem képes szabályozni a képzési struktúrát, a pályaválasztás és a munkábaállás későbbi időpontra halasztása a fiatalok számára előnyös. A felnőttoktatási szakközépiskolai oktatás térnyerése nappali, esti és levelező tagozaton egyaránt az érettségi megszerzésének lehetőségére vezethető vissza.

12 Dél-Dunántúl szakközépiskoláinak szakképzési térképe azt mutatja, hogy humán szakterületen 15 iskolában, műszaki szakterületen 78 iskolában, gazdasági, szolgáltatási szakterületen 52 iskolában, agrárszakterületen 16 iskolában folyik szakmai orientációs és szakmai alapozó oktatás. A szakközépiskolai oktatás jellemző adatait a 8. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési irányok, feladatok: - A megye hátrányos helyzetű kistérségeinek felzárkóztatása érdekében és versenyképességük fokozásában fontos szerep jut a humánerőforrás-fejlesztésnek, melynek színterei a középfokú oktatási intézmények, közöttük a szakközépiskolák. Településpolitikai szempontból és a gazdaság versenyképességének növelése érdekében támogatni kell azt a törekvést, hogy a meglévő iskolaközpontok tovább fejlődjenek - ahol megvalósítható - a TISZK-ek bázisán. - A szakképzési koncepció megyei szintű megvalósításában, a szervezésében, az irányításában, a koordinációban érvényesüljön a Baranya Megyei Szakképzési Tanács befolyásoló szerepe. - Az intézmények szakmai programjában a gazdaság és a munkaerőpiac igényének megfelelő középiskolához, érettségihez kötött szakképesítések megszerzésére felkészítést kell preferálni úgy az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésben. - Az információs és kommunikációs technológia gyors terjedése szükségessé teszi, hogy az intézmények legyenek alkalmasak azok fogadására, és tudják alkalmazni mind a szakmai oktatásban, mind pedig az oktatásszervezésben. Az idegennyelv-oktatás, a kulcskompetenciák fejlesztése, valamint az oktatás pedagógiai hatékonyságának növelése a fejlesztéspolitika prioritásai között szerepelnek a szakközépiskolai oktatásban is. - A munkaerőpiaci esélynövelő programok kiterjesztésével indokolt kiemelten támogatni a számítógép-kezelő (használó) szakképzését, az idegennyelv-vizsgára felkészítést és a személygépkocsi vezetői engedély megszerzését. - A továbbtanulás szempontjából kiemelten fontos, egyben az esélynövelést is szolgáló oktatási forma a nyelvi előkészítő osztályok indítása a (szak)középiskola 9. évfolyamán. - Támogatni kell a szakközépiskolák akkreditált felsőfokú szakképzés folytatására irányuló szándékát, és a felsőoktatási intézményekkel történő együttműködésük kiterjesztését. - A kooperáción alapuló oktatás-szervezés eredményeként el kell érni, hogy a szakképzésbe belépő tanulók számára a közoktatás más területén (gimnázium) biztosított lehetőségek is rendelkezésre álljanak. - A szakközépiskoláknak fel kell készülniük az új OKJ-ban szereplő szakképesítések szakmai programjainak bevezetésére, a modulrendszerű oktatás bevezetésére, az új szakmai és vizsgakövetelményekre felkészítésre, és a kétszintű érettségi szakmai követelményrendszerére. - Alkalmazkodni kell az Európai Unió szakképzés-politikájához, az új követelményekhez. (Europass, EU-s pályázatok stb.) - A szakmai programfejlesztések során törekedni kell a Baranya megye középfokú fejlesztési programjában elfogadott akcióprogramok, projekt-javaslatok szakközépiskolákra vonatkozó részének megvalósítására Szakiskolai oktatás A szakképzés struktúrájának átalakítása az elmúlt másfél évtizedben nem modellváltással, hanem az iskolák új típusú képző intézményekké történő alakításával történt. A középfokú szakképzés rendszer problémáit - melyek lényegében abból adódtak, hogy a képzés nincs szinkronban a munkaerő-piac igényével, egyidejűleg drága és pazarló - nem sikerült orvosolni ben elkezdődött a térségi integrált szakképző központok létesítése. A beruházások és fejlesztések 2007-ben fejeződnek be. A centralizációs folyamat hatásai Baranya megyében a 2007/2008-as tanévtől, a PANNON-TISZK működésének érdemi megkezdésétől várhatók. A szakiskolai évfolyamon az általános műveltséget megalapozó oktatás folyik; továbbá elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat. A szakképzési évfolyamokon az OKJ-ban meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképesítések körében szakmai vizsgára felkészítés folyik. Aki nem fejezte be az általános iskola 8. évfolyamát, és elmúlt 16 éves, nappali rendszerű iskolai oktatás keretében felzárkóztató oktatásban vehet részt. A szakiskolai oktatás fejlesztését indokolja az, hogy egyre nagyobb számban kerülnek be gyenge tanulási képességű, hiányos általános műveltségű, nehezen nevelhető, szociális szempontból hátrányos helyzetű és túlkoros tanulók az iskolába. A magas követelményszintet sokan nem tudják teljesíteni, ezért kimaradnak vagy lemorzsolódnak. A gazdaság visszajelzése szerint sok esetben a piacképes tudás hiánya rontja a fiatal szakmunkások elhelyezkedési esélyeit. A szakképzés teljes rendszerének:

13 szervezeti, oktatás-tartalmi, módszertani, tárgyi, finanszírozási, minőségfejlesztési stb. fejlesztésének folytatatása indokolt. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szakiskolai oktatásban a hátrányos helyzetűek és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyteremtésére, a gazdaság szereplőinek bevonására, az EU-s irányelvek figyelembe vételére, a szakmacsoportos alapképzés-különösen a gyakorlati képzés- erősítésére, a modul rendszerű képzés bevezetésének előkészítésére és bevezetésére. A fejlesztés keretében erősíteni szükséges a partnerkapcsolatokat az intézményfenntartók, az intézmények, a gazdaság érdekképviseleti szervezetei-kiemelten a kamarák-, a munkaügyi központ és szervezetei között. A Munkerőpiaci esélynövelés -t célzó programok kiterjesztése esélynövelő, egyben hátránykompenzáló hatású. Az idegen nyelv és az informatika oktatás többletóra finanszírozása mind az egyén, mind pedig a társadalom számára megtérülő befektetés, csakúgy mint a gépjárművezetői engedély megszerzésének fenntartó általi támogatása. A speciális szakiskolai osztályok indítása közel két évtizedes múltra tekint vissza azokban az iskolákban, ahol a fogyatékkal élőket nevelik, oktatják. Folyamatosan bővülő képzési kínálatuk a továbbtanulás szempontjából előnyös és vonzó a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mert esélyt teremt a munkába álláshoz. A szakiskolai és a speciális szakiskolai nevelés és oktatás jellemző adatait a 9. számú melléklet tartalmazza. A Dél-Dunántúl szakképzési térképét a 10. számú melléklet tartalmazza. Fejlesztési irányok, feladatok: - A gazdaság és a munkaerőpiac változó igényéhez alkalmazkodó oktatási-képzési struktúra fejlesztésének célja és feladata az egymásnak megfelelés követelményének biztosítása. - A tudásforrások bővítése, a szakmai együttműködési képesség fejlesztése, a tanítási környezet modernizálása, és az eszközrendszer fejlesztése a szakiskolai fejlesztési program innovációs folyamatának meghatározó elemei. Törekedni kell a fejlesztés eredményeinek széleskörű hasznosítására. - A gyakorlatorientált képzés, a korszerű tanítási anyagok kidolgozása és alkalmazása, a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése az önfejlesztő és minőségfejlesztő iskolának legyen programja, egyben jellemzője. - A gyorsan változó szakmai követelményrendszer differenciáló hatású. Továbbra is biztosítani szükséges azonban a szakképzés társadalomfejlesztő szerepének érvényesülését. A gyengébb képességű és a hátrányos helyzetű fiatalok szakképesítéshez és munkához juttatása az esélyegyenlőséget biztosítja. A reális pályaválasztás előfeltétele a sikeres életpályának. - A szakképzés integrációs folyamatában egységben kell kezelni az iskolarendszerben és a felnőttképzés keretében folyó szakmai munkát, tekintettel az élethosszig tartó tanulás programjára és az iskolarendszeren kívüli szakképzés szerepének folyamatos növekedésére. A középtávon tervezhető folyamatban a PANNON-TISZK vállaljon kezdeményező szerepet. - Támogatni szükséges a szakképző iskolák kapcsolatrendszerének fejlesztését, kiemelten az iskolahasználókkal és a szakképzésben érdekelt intézményekkel, szervezetekkel. Arra kell felkészülni a szakiskoláknak, hogy a tankötelezettség 18 évre emelésével a tanulók iskolarendszerű oktatása korszerű nevelési - oktatási programok és módszerek hatékony alkalmazásával legyen az egyén és a társadalom számára egyaránt eredményes. - Fontos fejlesztési feladat a kompetencia-elven alapuló képzési rendszer kialakítása, a modulrendszerű szakképzés bevezetése, a szakmacsoportos képzés tartalmának megújítása, a szakmai idegen nyelv és a számítástechnika alkalmazás szintű elsajátíttatása. - A gyakorlati oktatásban a tanulószerződés kiterjesztése, a kooperáción alapuló oktatásszervezés a szakképzési törvény követelményének megfelelően tervezendő. A szintvizsgák szervezése biztosítsa a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelést. - A képző intézmények és specialisták együttműködésére, konferenciák megtartására, intézményi elemzésekre, önelemzésekre van szükség ahhoz, hogy a évfolyamon tanuló diákok speciális problémáira adekvát válaszokat lehessen adni. - A tanulók rendelkezzenek a munkahely megszerzéséhez és megtartásához szükséges képességekkel, készségekkel, kompetenciákkal. Fel kell készíteni őket az életpálya során bekövetkező munkahely- és szakmaváltásokra. A speciális és készségfejlesztő szakiskolákban törekedni kell arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók képességeit eredményesen bontakoztassa ki. Eredményes hátránykompenzáló módszerek alkalmazásával kell segíteni beilleszkedésüket a munka világába, a társadalomba. - Az új Országos Képzési Jegyzék alkalmazása, az új szakmai programok bevezetése, az új szakmai és vizsgakövetelmények alkalmazása alapkövetelményként fogalmazódik meg mind az iskolarendszerű, mind pedig az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményekkel szemben.

14 8.) Kollégiumi ellátás A kollégiumok a megye közoktatási intézményhálózatának részeként speciális nevelési-oktatási feladatokat látnak el. Az intézményrendszernek ma is aktuális funkciója, hogy csökkentse a társadalmi esélyegyenlőtlenségeket, nyissa meg a szellemi javakhoz való hozzáférés útját, és mint otthon, befolyásolja a személyiség érésének folyamatát. A kollégium széles értelembe vett szocializáció és identitás fejlesztés ben Baranyában 25 kollégium működött, a 2005/2006-ös tanévben már csak 19. Önkormányzati fenntartású: 12 Ebből általános iskolai: 2 Alapítványi: 2 Egyházi: 3 Az intézmények nagy többsége részben önállóan gazdálkodó, vagy iskolához csatolt. A kollégiumok kihasználtsága Pécsett %-os, a megyében ennél kevesebb, % közötti. A kihasználtságot a képzési struktúra változása, de leginkább a demográfiai helyzet befolyásolja. Növekedett a nem önkormányzati intézményrendszerben résztvevők kollégiumi igénye, ezzel növekvő számban jelent meg a kollégiumi ellátást igénylő 18 éven felüli korosztály. A kollégiumi intézményrendszer szakmai munkáját meghatározta az OM által 2001-ben kiadott Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja. A szakmai munka finanszírozása azonban elmaradt a szükségestől. A Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány 2002-ben megszűnt, a Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítványnak, csak a kollégiumok fejlesztésére kiírt pályázata nem fedi le a szükséges és jogos igényeket. A kollégiumok költségvetési normatív támogatása évente legalább az infláció mértékével növekedett, 2006-ban azonban tanulónként Ft-tal csökkent. A kollégiumi intézményhálózat fejlődése ma alapvetően két tényezőtől függ: - egyrészt a működtetésben érdekelt fenntartó szakmai fejlesztési céljaitól, - másrészt az intézmény szakmai önállóságának biztosítása mellett, az elkülönítetten kezelendő költségvetési ráfordítások megteremtésének lehetőségétől - ma ugyanis nehezen követhető, hogy az iskolával összevont kollégiumoknak mekkora a működési költsége. Fejlesztési irányok, feladatok: - Fejleszteni szükséges a kollégiumok lakhatási feltételeit. Az infrastruktúrának, ingóságoknak meg kell közelítenie a jó színvonalú polgári otthon tárgyi-technikai feltételrendszerét. - A szakmai fejlesztést, a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja megvalósulását kimenetmérésekkel, hatásvizsgálatokkal folyamatosan ellenőrizni kell. - Támogatni szükséges azokat a folyamatokat, amelyek a megyei kollégiumi intézményrendszer egészét megmozgató nagyrendezvények, programok, találkozók megvalósítását szolgálják. illetve amelyek az alapprogram intézményi megvalósítását segítik. - Intézményenként felül kell vizsgálni a férőhely kihasználtságot, az alapító okirat módosításával, a férőhelycsökkentést az ellátási színvonal emelésére kell kihasználni. - Segíteni kell az intézményeket a turizmusból származó bevételek növelésére. - A fenntartók belső szabályozókkal alakítsanak ki megfelelő érdekeltségi rendszert az intézményi dolgozók ilyen jellegű munkájának ösztönzésére. 9.) Művészeti oktatás A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, valamint annak módosításai szabályozták az alap- és középfokú művészetoktatási intézmények tartalmi és szervezeti működését. A vonatkozó törvények fontosnak tartják a magyar közoktatás intézményrendszerében a művészetoktatást. A fokozódó társadalmi igényt kielégítve az alapfokú művészetoktatási intézmények száma Baranya megyében évről évre növekszik. Ezek az iskolák továbbra is aktív szerepet játszanak a települések kulturális életében. Iskoláink számára nagy kihívást jelent a humán értékek, a művészeti nevelés semmi mással nem pótolható értékeinek megőrzése, szerepének hangsúlyozása. Megyénkben az alábbi művészeti ágakat oktatják: zeneművészet 27 iskolában

15 táncművészet képző- és iparművészet színművészet és bábművészet 19 iskolában 15 iskolában 6 iskolában Fenntartó szerint működnek: - önkormányzati - egyházi - alapítványi - magán alapfokú művészetoktatási intézmények. Az iskolák többsége jelenleg még önkormányzati fenntartású, de dinamikusan szaporodnak az egyéb fenntartású intézmények is. A szakmai ellenőrzés erősítése szükséges annak érdekében, hogy a feladatellátás minőségi színvonala emelkedjen. Szervezeti formája az intézményt működtetni lehet: - általános iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény - önálló alapfokú művészetoktatási intézmény - ÁMK keretében működő intézményegység Az alapfokú művészetoktatás a 27/1998.(VI.10.) MKM rendelettel kiadott Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja folyik. Az oktatás szerkezete: 2 év előképző 6 év alapfok 4 év továbbképző. A zeneművészeti ágban az egyéni oktatás mellett a tanulók kamaracsoportokban, zenekarokban és együttesekben is fejleszthetik tudásukat. A többi művészeti ágban csoportos oktatás folyik. Az önkormányzati intézmények többségében az oktatási törvény előírásának megfelelő végzettségű tanárok dolgoznak, elsősorban a zeneművészeti ágban. A többi művészeti ág szakos ellátottsága jelenleg még nem teljes, néhány esetben nem felel meg a törvényben foglaltaknak (pl.: tánctanárok, képzőművészeti műhelyt oktatók). Az alapítványi iskolák esetében hangsúlyozottabban jelentkezik a fent említett hiányosság. Anyagi lehetőségeiknek megfelelően eltérő mértékben és minőségben gondoskodnak a fenntartók az alapfokú művészetoktatási intézményeikről. A január 1-én érvényben lépett 2005.év CXLVII. Törvény 44.. (2) a szülőket a korábbinál magasabb térítési díjfizetési kötelezettség terheli. A művészetoktatást folytató intézményeket a 11. számú melléklet tartalmazza. Fejlesztési feladatok: - Az érvényes közoktatási törvény, valamint a 11/1994-es MKM rendelet előírása szerinti valamennyi feltétel megléte esetén legyen csak engedélyezhető új intézmény létesítése. - A már működő alapfokú művészetoktatási intézmények átvilágítása szükséges törvényességi és szakmai vizsgálattal. - A szakmai munka segítésére a szakterület szakértői, szaktanácsadói hálózatának kiépítése legalább megyei, majd a későbbiekben regionális szinten. - Kistérségi művészetoktatási szakmai centrumok kialakítása. - Párhuzamos képzések megszüntetésével javulnának az oktatás személyi, tárgyi feltételei és szakmai színvonala. - A művészetoktatásra alkalmas tantermek biztosításával kívánatos lenne az oktatás feltételeinek minőségi fejlesztése. - A tárgyi feltételeket a nevelési és oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 7.sz. melléklete szerint kell biztosítani. 10.) Nemzetiségi oktatás Baranya megyére nem csak az aprófalvas településszerkezet, hanem a nemzetiségek magas száma és aránya is jellemző. A nevelés-oktatás szervezettsége eltérő szintű, befolyásolja a települések hagyománya, a gazdaság színvonala. A nemzetiségi, kisebbségi lakosság települések szerinti megoszlásának jellegzetessége az, hogy túlnyomó többségük községekben lakik. A másik jellegzetesség a

16 területi szétszórtság, ami jelenti egyrészt a megye egész területét, másrészt, hogy egy településen belül is gyakran megtalálható valamennyi kisebbség. A roma népesség szétszórtsága még nagyobb mértékű, bár vannak települések, ahol a lakosság %-a ehhez az etnikumhoz tartozik. Az egyes kisebbségek korösszetételére jellemző, hogy míg a német, a szerb és horvát kisebbségre az elöregedés jellemző, addig a roma lakosságnál fordított a helyzet. A magyarországi nemzetiségi nevelés-oktatás a közoktatási rendszer szerves részeként illeszkedik a nagy rendszerbe, specialitásai vannak, de általánosságban egyazon törvényi keretek vonatkoznak minden nemzeti kisebbségre. Ennek ellenére, vagy még inkább ezért, a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájának és az ezt szolgáló intézményi háttér kialakítása, illetve fejlesztése az egyik legfontosabb feladat. Az európai kulturális sokszínűség fogja meghatározni kontinensünk jövőjét, valamint ennek a célnak a megvalósulásában egyértelműen az oktatás és nevelés kapja a legnagyobb szerepet. Ez lehet formális, vagy informális, iskolarendszerű vagy azon kívüli, de mindenképpen a permanens, egész életen keresztül megvalósuló formája. Így valósulhat meg a fogékonyság az új közösség és megvalósuló értékei iránt. A multikulturális nevelés egyik legfontosabb területe a nemzetiségi nyeloktatás. A nemzetiségi oktatás korábbi megközelítésében a nyelvtanulás követelményéből következett a hagyományápolás, amelyben gyakorolható volt az anyanyelv. Most pedig, főleg a kisebb nyelvek esetében, a hagyomány továbbadása a cél, és ebből következik a nyelv tanulásának szükségessége is. Így a nemzetiségi kultúrára nevelés és oktatás, valamint a kisebbségi nyelv tanulása szorosan összefüggő rendszert képez. Baranyában a nemzetiségi nyelven történő nevelés és oktatás minden hazai változata megtalálható. Az óvodai nevelésen belül gyakorlat az adott kisebbségi nyelv mindennapos használata, mint a nemzetiségi nevelés alapja. Az óvodák pedagógiai munkája a Magyar Óvodai Nevelési Program szerint szerveződik. Az általános- és középiskolákban mindhárom oktatási forma létezik a megyében: nemzetiségi anyanyelvoktató, kétnyelvű, tannyelvű. A nemzetiségi oktatás színvonalának korszerűsítéséhez az intézmények elsősorban az újszerű taneszközök (tankönyvek, segédeszközök) beszerzését, a szakmaimódszertani tanácsadást, valamint az anyaországgal való kapcsolattartás kiépítését és működtetését igénylik. A közoktatás egyes feladatainak kistérségi szervezésekor és a közoktatási intézmények, átszervezésekor arra kell törekedni, hogy a nemzetiségi oktatás keretei és lehetőségei bővüljenek, a nemzetiségi oktatásban részvevők száma pedig növekedjen. A szakközépiskolai és a szakiskolai oktatásban kiemelt figyelmet kell fordítani a szakmai idegennyelv oktatására. Az oktatás területén is legnagyobb probléma, a roma származású gyerekek esetében tapasztalható. Helyzetükön való javítás leginkább lehetséges módja az oktatás területén található meg. Amennyiben a kisebbséghez tartozó megőrzi saját kultúráját, ugyanakkor elfogadja, megérti és tiszteli a többségi közösség kultúráját, akkor az egyén integrálódik. Az integráció mind az egyén, mind a társadalom számára a legkívánatosabb állapot. A többség az integráció alatt legtöbbször azt érti, hogy a kisebbségi társadalom szokásait, kultúráját tegye magáévá úgy, hogy a sajátját elveti. Ez valójában az asszimiláció, amit nemkívánatosnak tekintünk. A nemzetiség kultúráját megőrizni csak meghatározott stratégiával lehet. Fel kell mérni, hogy mi az a történeti, építészeti, képzőművészeti kincs, ami jelegzetesen az adott nemzetiség nyelvén európai. Mi az az élő (énekelt, táncolt, zenélt, festett, hímzett, faragott, szőtt stb.) népművészet amit alkotott, vagy dolgozott fel a kultúra az elmúlt évtizedekben. Melyek azok a tartalmak, amelyeken keresztül a gyermekek, a tanulók ezeket el tudják sajátítani. És végül felkutatni azt a rejtett potenciát, amely még képes részt vállalni ezekből az erőfeszítésekből. Az idegen nyelvet (nemzetiségi,kisebbségi) oktatásban résztvevő számát a 12. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési irányok, feladatok: - A nemzetiségi oktatás és nevelés fejlesztésére szolgáló bázis intézményrendszer felállítása (többek között nemzetiségi szakkollégiumok felállításával, nemzetiségi könyvtárak további létrehozásával stb.), figyelembe véve a régióban már meglévő német és horvát intézményeket. - A nemzetiségi oktatás céljaihoz rendelt pedagógiai szakmai szolgáltatás megszervezése, a feltételek megléte esetén önállóan, vagy az országos önkormányzatokkal kötött megállapodás működő formában. - Indokolt támogatni a kétnyelvű nemzetiségi oktatás erősítését feladatellátási megállapodásokkal, elsősorban az általános iskolákra vonatkozóan és szükség esetén utazó pedagógusok alkalmazásával.

17 - A nemzetiségi oktatást folytató intézmények tankönyv és taneszköz szükségleteinek kiemelt támogatása akár a hosszabb távon takarékosabb megoldásnak tűnő elektronikus tananyagok fejlesztésének és az ehhez szükséges eszközrendszer beszerzésének támogatásával. - A feltételek megteremtése esetén indokolt az iskolák nyelvoktató programjainak bővítése vagy kétnyelvűvé fejlesztése - az ehhez szükséges segítség országos önkormányzatoktól való igénylésével -, valamint szakmai szolgáltatóktól módszertani segítség kérésével. - A roma társadalom társadalmi mobilizációjának, valamint integrációjának segítése az oktatásnevelés eszközeivel, a Gandhi Közalapítványi Gimnázium és a Collegium Martineum tapasztalatainak felhasználásával. 11.) A sajátos nevelési igényű gyermekek/ tanulók ellátása A sajátos nevelési igény megállapítása szabályozott eljárási rendben és szakmai követelmények mentén történik, csak és kizárólag a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság kompetenciájába tartozó kötelezettség és jogosítvány. Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. b.) A pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivítászavar). /A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (továbbiakban :Kt) (29)./ A szakértői bizottság kompetenciája azt is megállapítani, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló a többi tanulóval együtt nevelhető-oktatható vagy sem. A többi tanulóval együtt nevelhető oktatható tanuló a jogszabályi feltételek folyamatos biztosítása esetén integráltan nevelhető-oktatható. Az integrált nevelés és nevelés-oktatás feltételeiről a többségi /általános nevelési terv, pedagógiai program működő intézmények fenntartói gondoskodnak. A többi tanulóval együtt nem nevelhető-oktatható tanuló szegregált ellátásban vesz részt, ezt az ellátási formát a megyei önkormányzatok kötelező feladataik körében látják el. Csak szegregáltan nevelhető-oktatható gyermek/tanuló valószínű mindig lesz, ezért ezeknek az intézményeknek a fenntartása továbbra is fontos feladat marad. Egyes települési önkormányzatok általános iskolájuk mellett, tagozatként működtetnek szegregált formát, biztosítva ezzel a kistérségi ellátást. A mikrotérségekben a szegregált tagozatok száma, illetve a tanulólétszám az integrációs késztetés hatására csökkent. A kistérségi központok közül nincs szegregált intézménye/tagozata: Siklósnak és Szigetvárnak. A gyermek/tanulólétszám csökkenésével a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók száma nem csökkent. A várható létszám pedig lehetséges, hogy növekedni fog (egészségügyi adat: a Down-kóros csecsemők száma növekedett az utóbbi években). Baranya megyében a szegregáltan nevelhető-oktatható gyermekek/tanulók számára ellátást nyújtó intézmények száma és befogadóképessége a megyei önkormányzat által fenntartott intézményekben nem változott. A megelőző közoktatás fejlesztési tervekben megjelölt feladatok közül teljesült: - valamennyi intézmény koedukáltként működik. - A térségi ellátás a négy iskola esetében megvalósult, ami az érintettek helyzetét pozitívan befolyásolta. - Két intézményben óvoda is tudja fogadni a gyermekeket, s ez lehetővé teszi a hozzátartozók munkavállalását. - Megvalósult, hogy mind a négy iskola ellátja a speciális szakiskola feladatát is. A képzés eredményesnek mindható, a Pécsváradon végzett tanulók közel 80-a munkába is tud állni. Ez jobb eredmény, mint a többségi iskolában végzett szakmunkásoké. A speciális szakiskolákra a tartósan szükség lesz, mert az integrált nevelésben-oktatásban részt vevő tanulók számára is ez jelenti a biztos lehetőséget a tankötelezettség teljesítéséhez és a szakma tanulásához. Számukra az ellátás biztosítása kötelező megyei feladat. - Megvalósult a pécsváradi intézmény rekonstrukciója, bővítése. Szükségességét igazolja, hogy teljes kapacitás-kihasználtsággal működik. - Megvalósult az intézményközeli szakmai, módszertani segítségnyújtás lehetősége az integráló iskolák számára azzal, hogy a megyei fenntartású (szegregált) gyógypedagógiai intézmények vállalták és a megyei önkormányzat, mint intézményfenntartó, feladatként jelölte az egységes gyógypedagógiai, módszertani központként történő működést. A rendszer kialakulása fo-

18 lyamatban van, a többcélú kistérségi társulások munkaszervezetének szakmai megerősödése lehet a megvalósítás kulcsa. A megelőző közoktatás-fejlesztési tervekben megjelölt feladatok közül nem teljesült: - a Pécstől nyugatra elhelyezkedő településeken élő ellátásra jogosultak számára biztosítani a szegregált nevelést-oktatást. Ők lakóhelyüktől távol, illetve Somogy megyében vehetik igénybe az ellátást. - A Siklós-Sellye térségben csak részben - a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára van ellátási lehetőség. A sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez és oktatásához szükséges feltételek jogszabályban rögzített, világos követelményrendszert fogalmaznak meg. A teljesülés ellenőrzése azonban hatékonyan, intézkedési joggal felruházott szerv által nem történik meg csakúgy, mint az oktatás más területén. Ezért az eredményesség, a hatékonyság esetleges, sokszor személyfüggő. A jegyzők a legtöbb esetben nyilatkoznak arról, hogy az illetékességi területükön mely intézmény milyen fogyatékkal élő gyermek/tanuló befogadásához rendelkezik a szükséges feltételekkel, a gyakorlatban azonban csak ritkán találunk meg minden feltételt. A gyógypedagógiai nevelés-oktatás elengedhetetlen része a habilitáció és a rehabilitáció. Ehhez speciális tudású szakemberek és eszközök szükségesek. Megvonása, részleges teljesítése az összes többi foglalkozás, tanítás, nevelés eredményességét veszélyezteti. A sajátos nevelési igény legfőképpen a habilitációra, rehabilitációra való jogosultságot jelenti. A többcélú kistérségek képesek lennének megoldani a feladatot az integráló intézményekben. Az oktatáspolitikai törekvések a minél nagyobb mértékben történő integrálásra a kialakulatlan, bizonytalan, teljeskörű kontroll nélküli helyzetben - kevés eredményt hoztak eddig. Több település iskoláját érintően azonban elindult a spontán szegregáció, ami tovább nehezíti a feladat érdemi megoldását, ellentétes irányba hat. Fejlesztési irányok, feladatok: A gyógypedagógiai nevelés- oktatás helyzetének, feltételeinek stabilizálása. Ennek érdekében: - olyan intézmény/intézményegység hálózat kialakítása, amely lehetőséget ad a szegregált nevelésre és oktatásra bejárással vagy kollégiumi elhelyezéssel ( sok olyan érintett család van, amely a gyermek/tanuló fejlődéséhez a szükséges feltételeket szociális és/vagy életvezetési okok miatt nem tudja biztosítani). - A szegregált ellátást nyújtó általános iskolák és speciális szakiskolák egységes gyógypedagógiai módszertani központként való működésének elősegítése (pl.: megyei közoktatás-fejlesztési közalapítvány támogatásával, kistérségi támogatás révén). - Az integrált nevelés-oktatás erősítése, a feltételek teljeskörű ellenőrzésének biztosításával is, minden olyan esetben, amikor a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ezt a formát javasolja. - A habilitációs és rehabilitációs ellátás szakmai- és eszközfejlesztésének biztosítása. - A pedagógiai és a gyógypedagógiai tudások beépítése, erősítése az integráló általános iskolák és szakiskolák nevelési-oktatási folyamatába. Ennek érdekében a szaktanácsadáson kívül, képzés, továbbképzés, szakmai tapasztalatcserék rendszerelvű szervezése. 12.) Felnőttoktatás Azok, akik nem tankötelesek, és nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak, vagy nem akarnak részt venni, felnőttoktatásban kezdhetik meg, illetve folytathatják tanulmányaikat A évi CI. törvény a felnőttképzésről jelentősen befolyásolja az e tevékenységet folytató intézmények működését. A felnőttek foglalkoztatását elősegítő munkaerőpiaci képzés a fenti időponttól kizárólag akkreditált felnőttképzési intézményben támogatható. Az oktatásszervezés feltételei, a szakmai és vizsgakövetelmények teljesítése érdekében szigorodtak. Összességében hiányzik az oktatási piac minőségi szelekciója. A regisztráció formális feltételrendszere ehhez kevés. A minőséggel (az intézményi és program akkreditáció) jelenleg a Felnőttképzési Akkreditációs Testület foglalkozik, de felvetődik a kamarai szerepvállalás lehetősége is a képzést finanszírozók piacot befolyásoló szerepének erősítése érdekében. A másik feszültséggóc abban nyilvánul meg, hogy a munkaerőpiacon azonos értékű szakképesítést nagyon eltérő feltételrendszerű képzőhelyeken lehet megszerezni. Valójában más minőség, tartalom áll a megszerzett bizonyítvány mögött. A 2+(1-2-3) éves szakképző iskolai és 4-12 hónapos munkaerőpiaci képzés különbsége elvileg indokolt lehet. Ennek szakértői magyarázata az, hogy az iskolai képzés időalapú, meghatározott

19 arányokkal, időben mért előmenetellel, érési folyamattal. Az iskolarendszeren kívüli képzés viszont elvileg kompetencia-alapú. Arra épít, hogy a képzésbe belépő már rendelkezik élettapasztalattal, szakmai tapasztalattal, ismeri a munka világát. Már több mindenre lehet építeni, illetve mást/másként lehet és kell tanítani számukra. A szakképzési piac intézményeit ellenőrző és minősítő-értékelő rendszer intézményi és jogi kereteit az 1/2005. I. 19. FMM rendelet biztosítja. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés intézményrendszerébe az e feladatot is felvállaló szakképző iskolákon kívül a Baranya Megyei Munkaügyi Központ és a Pécsi Regionális Képző Központ, valamint a képzéssel, tovább- és átképzéssel foglalkozó gazdasági szervezetek is fontos szerepet töltenek be. A jogszabályi hátér megerősödése - amely egyben a felnőttképzést folytató intézményekkel szemben támasztott követelményeket is növelte - a felnőttképzést folytató intézmények differenciálódásához vezetett, illetve vezet. Egyes intézmények oktatói létszámban, technikai eszközökben illetve infrastruktúrában jelentős fejlődést mutatnak, míg mások kiszorultak a piacról és felszámolódtak. A megyében több mint húsz stabil működést mutató, évente több munkaerő-piaci képzést is bonyolító felnőttképzést folytató intézmény van. Ezek közül öt vállalkozásként, illetve civil szervezetként nőtte ki magát az oktatottak létszámát tekintve - iskola méretűvé. Évente öt-hat középfokú szakképző iskola bonyolít a munkaügyi központ támogatásával foglalkoztatást elősegítő képzéseket, kettő képző intézmény működésében van igen jelentős szerepe az önköltséges-költségtérítéses képzési kínálatnak, és négy-öt azoknak a száma, amelyek alvállalkozóként vesznek részt más felnőttképzést folytató intézmény szervezésével bonyolított munkaerő-piaci képzésben. A munkaerő-piaci képzés továbbra is a leggyorsabban képes reagálni a gazdaság igényeire, legérzékenyebb az igények kielégítésére. A szakképzési struktúrában bekövetkezett változásoknak a motorja, így az egyes szakirányok iskolarendszerű képzésbe történő bevezetésnek a kísérleti terepeként, az oktatóknak pedig gyakorló helyszínként is jelentős szerepet tölt be a munkaerő-piaci képzés. Az iskolai felnőttoktatásban tanulókra vonatkozó megyei adatokat a 13. számú melléklet tartalmazza. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ támogatásával finanszírozott képzések adatait a 14. és a 15. számú mellékletek tartalmazzák. 13.) Pedagógiai szakmai szolgáltatás A pedagógiai szakmai szolgáltatások alapvető feladata, hogy segítse a közoktatási intézmények fenntartóit, az intézményeket, valamint a pedagógusok és tanulók munkáját a jogszabályoknak megfelelő, eredményes nevelési/nevelési-oktatási tevékenységében, biztosítsa az intézményi munka pedagógiai segítését, szakmai hátterét. Baranya megyében hozzávetőleg 300 közoktatási intézmény jogosult a szolgáltatások igénybevételére, több mint 6000 pedagógus szakmai, fejlesztési, információs, továbbképzési igényeit kell kielégíteni. A tanuló-tájékoztató, tanácsadó szolgálat több mint tanulót ér A megye meghatározó szolgáltatója a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja. Tevékenységét - a régió megyéinek szolgáltatási központjaival és szolgáltató szervezeteivel versenyhelyzetben - korszerű, jól felszerelt, kulturált és esztétikus körülmények között végzi. A pedagógiai szakmai szolgáltatás intézményegység alkalmazza az elektronikus tájékoztatást, melynek elérhetősége: ( A közoktatási törvény 36. -ban foglalt alaptevékenységek Baranya megye közoktatási intézményeiben nevelő-oktató munkát végzőknek, a közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatoknak nyújt igényekre, elvárásokra alapozott minőségi pedagógiai szakmai szolgáltatást. Tevékenysége kiterjed: - pedagógiai mérés-értékelés - szaktanácsadás - pedagógiai tájékoztatás - igazgatási, pedagógiai szolgáltatás - pedagógusok képzésének segítése - tanulmányi- és tehetséggondozó versenyek szervezése - tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat Fejlesztési irányok, feladatok: - kistérségi ellátási rendszer kialakítása - régiós feladatellátás kialakítása - minden állampolgár számára elérhető minőségi szolgáltatás nyújtása - az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek mérséklésének elősegítése

20 - társadalmi erőforrások fejlesztésének segítése - élethosszig tartó tanulás előkészítése, a tanulást biztosító kompetenciákkal: intelligens tanulás, digitális írástudás, problémamegoldó képesség, kommunikációs készség, szociális-életviteli készség - nemzetiségi és etnikai kisebbségi nevelés, oktatás segítése - európai uniós pályázatok, források fogadása - információs és kommunikációs rendszer fejlesztése A pedagógiai szakmai szolgáltatások teljes körű ellátása megyénkben Pécs Megyei Jogú Város szolgáltató intézményeinek feladatellátásával együtt biztosít teljes körű lefedettséget. 14.) Pedagógiai szakszolgálatok A szülő és pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segítő szakszolgálatokat a közoktatási törvény nevesíti: - tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység - a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, - fejlesztő felkészítés, - a konduktív pedagógiai ellátás, - a nevelési tanácsadás, - a logopédiai ellátás, - a gyógytestnevelés, - a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás. A fentiek a kötelező megyei feladatellátás körébe tartoznak decemberében jelent meg a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló CVII. törvény, majd elején a hozzátartozó kormányrendelet. A nevezett törvény arról rendelkezett, hogy az átvállalt feladatokat a többcélú kistérségi társulások kötelesek ellátni, jelezve pedagógiai szakszolgálatok vonatkozásában a megyei önkormányzatnak, hogy a feladatot átveszik. A feladatot elláthatják önállóan alapított intézménnyel, társulással alapított és fenntartott intézménnyel, illetve a szolgáltatás ellátására megállapodást köthetnek más fenntartóval. A kivett feladatokat (amelyeket a többcélú kistérségi társulás a megyei intézmény közreműködése nélkül teljesít) a megyei önkormányzat a következőkben kötelező feladatként nem láthatja el. A április 4-én módosított kormányrendelet lehetőséget adott azonban ahhoz, hogy a vállalt szakszolgálati feladat-ellátást a társulás az általa fenntartott szakszolgálati intézményben, vagy megállapodás helyi önkormányzat vagy intézményi társulás fenntartásában működő intézmény által, vagy szakember közös foglalkoztatásával is elláthatja. A pedagógiai szakszolgálatot érintő fenti jogszabályi háttér változása indokolttá tette a megyei önkormányzat számára az eddigi feladat-ellátás felülvizsgálatát. A jogszabályok a feladat-ellátásra vonatkozó minden döntés kezdeményezési jogát a többcélú kistérségi társulásokra ruházták át, tehát kevés megkötéssel a társulási megállapodásokban vállalt feladatokat akkor, olyan mértékben és módon kérik ki, a megyei önkormányzat kötelező feladatai közül, ahogyan a társulás dönt. A év elején a többcélú kistérségi társulások nyilatkoztak, a vállalt feladatokról. A feladat-ellátás rendszerbe foglalt szervezésére adott lehetőséget a megyei önkormányzat többcélú kistérségi társulásokkal kezdeményezett együttműködési megállapodása, keretet adva ahhoz, hogy megyei közoktatási intézmény is szerződhessen társulással, konkrét feladatok ellátásában. Így a megyei önkormányzat a továbbiakban is biztosítani tudja a megállapodás időtartamára a közös foglalkoztatással megoldott feladatok zökkenőmentes ellátást. A többcélú kistérségi társulások többsége a közös foglalkoztatás módját igényelte a vállalt feladatainak ellátásához. Ezen esetekben a megyei önkormányzat kötelező feladat-ellátása érintetlen marad. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 147/2005. (XI.17.) Kgy. határozatában a többcélú kistérségi társulásoknak a pedagógiai szakszolgálati feladatok közül átadta - Komló és kistérségében a nevelési tanácsadás, és logopédiai szolgáltatás feladatát a Komlói Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulásnak, - Mohács és kistérségében a továbbtanulás, pályaválasztási tanácsadás, és logopédiai szolgáltatás feladatát a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulásnak, - Pécs és kistérségében a nevelési tanácsadás, és logopédiai szolgáltatás feladatát a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulásnak,

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 775/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Beszámoló a Baranyai PedagógiaiSzakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások

Részletesebben

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról 9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Társadalmi-gazdasági

Részletesebben

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 366/2007. Kth Önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM Kaposvár, Baross u. 19. Tantestület jóváhagyásának dátuma: 2007. 12. 12. Fenntartóhoz történt benyújtás

Részletesebben

Tiszaújváros Önkormányzatának. közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és - fejlesztési tervének (intézkedési terv) felülvizsgálata

Tiszaújváros Önkormányzatának. közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és - fejlesztési tervének (intézkedési terv) felülvizsgálata melléklet Tiszaújváros Önkormányzatának közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és - fejlesztési tervének (intézkedési terv) felülvizsgálata 2011 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 1. A KÖZOKTATÁS

Részletesebben

Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014.

Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014. Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. HELYZETELEMZÉS... 10 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI,

Részletesebben

Írásunkban a kutatás legfontosabb eredményeit kívánjuk közreadni.

Írásunkban a kutatás legfontosabb eredményeit kívánjuk közreadni. 137 Fa r k a s Éva Az iskolarendszerű szakképzés reformjának jellemzői az intézmények nézőpontjából I. Az európai uniós alapelvekkel összhangban, a szakképzés társadalmi presztízsének, valamint munkaerő-piaci

Részletesebben

Pedagógiai Program. Orosháza 2011. Orosháza Városi Önkormányzat- Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont

Pedagógiai Program. Orosháza 2011. Orosháza Városi Önkormányzat- Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont Pedagógiai Program Orosháza Városi Önkormányzat- Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont Orosháza 2011. 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Bevezető...10 2. Az iskola adatai...11

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Alpolgármesterétől

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Alpolgármesterétől Szám: 46702-4/2011. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Alpolgármesterétől Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város Közoktatási Feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és -Fejlesztési

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYHÁLÓZATA FENNTARTÓI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYHÁLÓZATA FENNTARTÓI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYHÁLÓZATA FENNTARTÓI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2010. Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése az 131/2010. (III. 25.) Kgy. sz. határozatával jóváhagyta.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165. GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165. PEDAGÓGIAI PROGRAM A pedagógiai program kidolgozója: Igazgató és a tantestület tagjai

Részletesebben

Tiszaújváros Önkormányzatának közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terve (Intézkedési terv) 2007-2012

Tiszaújváros Önkormányzatának közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terve (Intézkedési terv) 2007-2012 1. melléklet Tiszaújváros Önkormányzatának közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terve (Intézkedési terv) 2007-2012 A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA A

Részletesebben

GÁL FERENC FŐISKOLA SZARVASI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GYAKORLÓÓVODA, BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAM. Szarvas, 2013.

GÁL FERENC FŐISKOLA SZARVASI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GYAKORLÓÓVODA, BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAM. Szarvas, 2013. GÁL FERENC FŐISKOLA SZARVASI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GYAKORLÓÓVODA, BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAM Szarvas, 2013. T A R T A L O M Tartalomjegyzék T A R T A L O M... 2 1. BEVEZETÉS... 6 1.1 Az intézmény

Részletesebben

A Bajai. III. Béla Gimnázium. pedagógiai nevelési programja

A Bajai. III. Béla Gimnázium. pedagógiai nevelési programja A Bajai III. Béla Gimnázium pedagógiai nevelési programja 1 TARTALOMJEGYZÉK A) NEVELÉSI TERV 1. BEVEZETŐ... 4 2. AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA... 4 3. ALAPELVEINK, KIEMELTEN KEZELT ÉRTÉKEINK... 9 4. AZ ISKOLA CÉL-

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól 2002. június 0219 Az ellenőrzést felügyeli: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM PÉCSI APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ALAP- FOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Hatálybalépés: 2013. szeptember 1.

PEDAGÓGIAI PROGRAM PÉCSI APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ALAP- FOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Hatálybalépés: 2013. szeptember 1. PEDAGÓGIAI PROGRAM PÉCSI APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ALAP- FOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Érvényessége: 2013/2014 tanévtől Hatálybalépés: 2013. szeptember 1. Tartalomjegyzék BEVEZETŐ...

Részletesebben

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 HELYZETELEMZÉS... 4 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 6 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

Részletesebben

OM: 035249. Készült: A 2011.évi köznevelési törvény szerint

OM: 035249. Készült: A 2011.évi köznevelési törvény szerint Szerb Antal Gimnázium Az iskola székhelye: 1164 Budapest, Batthyány Ilona utca 12. Az iskola postacíme: ugyanaz. (telefonszáma: 400-1814, 400-1662, 401-0550; fax: 401-0549) OM: 035249 Készült: A 2011.évi

Részletesebben

Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium

Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium Magyarországi Evangélikus Egyház Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium Székhely (Szakképző Iskola): 9730 Kőszeg, Árpád tér 1. Telephely (Kollégium): 9730 Kőszeg,

Részletesebben

Nagysándor József Általános Iskola 4031. Debrecen, Pósa u. 1. OM 031 086

Nagysándor József Általános Iskola 4031. Debrecen, Pósa u. 1. OM 031 086 Nagysándor József Általános Iskola 4031. Debrecen, Pósa u. 1. OM 031 086 INTEGRÁLT PEDAGÓGIAI RENDSZER 2011. Debrecen 1 INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZER A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

A Kormány 1./2005. ( ) Korm. határozata. a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről

A Kormány 1./2005. ( ) Korm. határozata. a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről A Kormány 1./2005. ( ) Korm. határozata a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről A Magyar Köztársaság Kormánya tudatában van annak, hogy a magyar gazdaság nemzetközi

Részletesebben

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági 9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A Munkaerőpiaci Alap

Részletesebben

HEVES MEGYE KÖZOKTATÁS FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE

HEVES MEGYE KÖZOKTATÁS FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE Heves Megye Közgyűlése által 2004. december 17-én a 117/1/2004. számú határozatával elfogadott módosítással egybeszerkesztett formátum. A szövegben az érvényben lévő eredeti, 2002-es részek Arial Narrow

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések A PÁPAI SZC GAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Érvényes: 2015/2016. tanévtől 1 1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi

Részletesebben

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLETE

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLETE AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLETE Piros beszúrás, lila törlendő, zöld magyarázat. PI INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS JELENTÉSE (Második akkreditációs értékelés) 2007/10/XI/1. sz. MAB határozat KECSKEMÉTI

Részletesebben

A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya... 4 I. rész Az alapító okiratban foglaltak

A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya... 4 I. rész Az alapító okiratban foglaltak T A R T A L O M J E G Y Z É K A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya... 4 I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) 2011. évi közoktatás és a szakképzés új és

ELŐTERJESZTÉS (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) 2011. évi közoktatás és a szakképzés új és ELŐTERJESZTÉS Borsod-Abaúj-Zemplén Megye iskolarendszerű szakképzésének átalakítására (a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra vonatkozó részek) A 2011. évi hazai jogalkotás folyamatában

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM

NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM azonosító: 203045 004 E-mail: iskola@inczedy.sulinet.hu Honlap: www.inczedy.hu NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY

Részletesebben

PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM 2011.

PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM 2011. PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM 2011. TARTALOMJEGYZÉK oldal A) ÁMK 1. Az ÁMK egységes nevelési rendszere......1 2. Az intézmény felépítése, tevékenységformái...1 3. Alapelvek...2 4. Célok...3 5. Feladatok...4

Részletesebben

Vezetői pályázat. Készítette: Kukainé Békési Emese Baross Gábor Általános Iskola. Emberi Erőforrások Minisztere

Vezetői pályázat. Készítette: Kukainé Békési Emese Baross Gábor Általános Iskola. Emberi Erőforrások Minisztere Vezetői pályázat Készítette: Kukainé Békési Emese Baross Gábor Általános Iskola Pályáztató: Emberi Erőforrások Minisztere Benyújtás helye: KLIK XXII. Tankerülete 1221 Budapest, Kossuth Lajos utca 24. Pályázati

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

A Orczy Anna Általános Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzat 2015.09.01.

A Orczy Anna Általános Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzat 2015.09.01. A Orczy Anna Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2015.09.01. 1. Az intézmény... 5 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya... 5 1.1.1 A Szervezeti és

Részletesebben

1.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA

1.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADTA A MIHÁLY DÉNES SZAKKÉPZŐ ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2011. ÉV SZEPTEMBER HÓ 30. NAPJÁN. 1.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZAKÉRTŐ SZAKVÉLEMÉNY 1. ADATOK Tárgy: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerinti esélyegyenlőségi program véleményezése 1 Szakértő

Részletesebben

325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről

325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről 325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. Következtetések

Részletesebben

T/10729. számú törvényjavaslat. az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

T/10729. számú törvényjavaslat. az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10729. számú törvényjavaslat az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere 2016. évi... törvény

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

A magyar oktatás fejlesztése UNESCO nemzeti jelentés Magyarország

A magyar oktatás fejlesztése UNESCO nemzeti jelentés Magyarország A magyar oktatás fejlesztése UNESCO nemzeti jelentés Magyarország 1 2 A magyar oktatás fejlesztése UNESCO nemzeti jelentés Magyarország 2005 2007 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2008 3 Készült

Részletesebben

A KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2012 A legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak. ( Johann Wolfgang Goethe ) 2 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Név: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 27-i ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja módosításának jóváhagyása

Részletesebben

I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 IV. NEVELÉSI PROGRAM 17

I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 IV. NEVELÉSI PROGRAM 17 Tartalom I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 I.1. Az iskola adatai 4 I.2. Az intézmény alaptevékenységei 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 III. 1. Az iskola története

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Az Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója, az Iskola Közalkalmazotti Tanácsa, Diákönkormányzata és Szülői Munkaközössége a Munka Törvénykönyvéről szóló

Részletesebben

Vörösmarty Mihály Gimnázium

Vörösmarty Mihály Gimnázium Vörösmarty Mihály Gimnázium HÁZIREND 2006/2007-es tanév A nevelőtestület elfogadta: 2006. november 27.... a nevelőtestület részéről... az SZV részéről... a DÖK részéről... az iskolavezetés részéről 1 TARTALOM

Részletesebben

Pedagógiai Program. Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375. 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15.

Pedagógiai Program. Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375. 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15. Pedagógiai Program Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15. Érvényes: 2009. szeptember 1-től Tartalomjegyzék I. Nevelési program 1. Bevezetés

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Kossuth úti Óvoda 5430 Tiszaföldvár Kossuth út 124. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Hatálya kiterjed Tiszaföldvár Város Önkormányzat által fenntartott Kossuth úti Óvoda működésére Az alkalmazotti

Részletesebben

BELVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA

BELVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA 5000 SZOLNOK, TEMPLOM ÚT 6. TEL: 56/511-050./FAX: 56/511-055 BELVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETE Elfogadva: 2007. december 13. Módosítva:

Részletesebben

A VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015 Tartalomjegyzék NEVELÉSI PROGRAM... 5 I. Helyzetelemzés... 7 II. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei,

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1189-20/2008. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat felülvizsgált és módosított testnevelési-

Részletesebben

SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye

SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye Pedagógiai program PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 Tartalomjegyzék Az iskola legfontosabb adatai... 4 Az iskola története...

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010 ELTE SPECIÁLIS GYAKORLÓ ÓVODA ÉS KORAI FEJLESZTŐ MÓDSZERTANI KÖZPONT OM AZONOSÍTÓ: 034374 AZ ELTE SPECIÁLIS GYAKORLÓ ÓVODA ÉS KORAI FEJLESZTŐ MÓDSZERTANI KÖZPONT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010 ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

A HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

A HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM A HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA SZMSZ/2009. 1 TARTALOMJEGYZÉK..2 AZ SZMSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI...5 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

Részletesebben

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... Dankó Pista Egységes Óvoda-Bölcsőde, Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium és AMI 4235 Biri, Mező Imre út 21., OM szám: 200446 E-mail: info@dankop.hu, Tel/Fax: 42/263-137, www.dankop.hu

Részletesebben

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 PEDAGÓGIAI PROGRAM 8000 Székesfehérvár, Berényi út 105 Székesfehérvár 2013. március 27. 2 Tartalomjegyzék I. AZ ISKOLA NEVELÉSI

Részletesebben

PÓKASZEPETKI FESTETICS KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA

PÓKASZEPETKI FESTETICS KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PÓKASZEPETKI FESTETICS KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Kovács Árpádné igazgató Tartalomjegyzék 1. Nyilatkozatok... 6 2. Az Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Iskola

Részletesebben

BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlıtlenségek

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv implementációja

A Nemzeti alaptanterv implementációja 1 A Nemzeti alaptanterv implementációja Összeállította: Vass Vilmos * Az anyag összeállításában közreműködtek: Báthory Zoltán, Brassói Sándor, Halász Gábor, Mihály Ottó, Perjés István, Vágó Irén Budapest,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. 2013 Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. TARTALOM I. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 3 A.) NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 6 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Innovatív iskolák fejlesztése c. pályázati felhívásához. Kódszám: TÁMOP- 3.1.

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Innovatív iskolák fejlesztése c. pályázati felhívásához. Kódszám: TÁMOP- 3.1. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív iskolák fejlesztése c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP- 3.1.4-12/2 1 Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...4 A1. Alapvető

Részletesebben

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Baross Gábor Általános Iskola Székhelye: Budapest, XXII. Dózsa György út 84-94. Fenntartó: Budapest, XXII. kerület Önkormányzata Működési terület: általános iskola

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

MARCALVÁROSI ARANY JÁNOS ANGOL-NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA. OM azonosító: 030523 HÁZIRENDJE

MARCALVÁROSI ARANY JÁNOS ANGOL-NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA. OM azonosító: 030523 HÁZIRENDJE MARCALVÁROSI ARANY JÁNOS ANGOL-NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA OM azonosító: 030523 HÁZIRENDJE Készült: 2013. május 15. Hatályba lépés időpontja: 2013. szeptember 1. Következő felülvizsgálat:

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ 2. II. II.1. II.2. NEMZETI LOVASPROGRAM 6. II.3. ÖKO-ISKOLA ÉS A JAM PROGRAM 7. III.. ELJÁRÁSJOGI SZABÁLYOK BETARTÁSA 8.

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ 2. II. II.1. II.2. NEMZETI LOVASPROGRAM 6. II.3. ÖKO-ISKOLA ÉS A JAM PROGRAM 7. III.. ELJÁRÁSJOGI SZABÁLYOK BETARTÁSA 8. TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ 2. II. MÓDOSÍTOTT PEDAGÓGIAI PROGRAM SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEZÉSE II.1. ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS- MAGYAR-NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OKTATÁS 3. II.2. NEMZETI LOVASPROGRAM 6. II.3.

Részletesebben

Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 1126 Budapest, Orbánhegyi út 7. OM azonosító: 038420 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 1126 Budapest, Orbánhegyi út 7. OM azonosító: 038420 PEDAGÓGIAI PROGRAM Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 1126 Budapest, Orbánhegyi út 7. OM azonosító: 038420 PEDAGÓGIAI PROGRAM Ha célod nagy, de eszközeid szerények, úgy cselekedj mégis! Cselekvésed által

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE 1 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA

SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA A 206/2012.(VIII.30.) határozat melléklete SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2012 Perényi Barnabás igazgató 1 A minıségirányítási program véleményezése és jóváhagyása

Részletesebben

ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/552-022

ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/552-022 ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/552-022 Tárgyalja: minden bizottság E L Ő T E R J E S Z T É S Újszász Város Képviselő-testületének 2012. december 13.-i ülésére Az

Részletesebben

Vajai Molnár Mátyás Általános Iskola Pedagógiai Programja. Pedagógiai Program

Vajai Molnár Mátyás Általános Iskola Pedagógiai Programja. Pedagógiai Program Vajai Molnár Mátyás Általános Iskola Pedagógiai Programja Pedagógiai Program 0 1.INTÉZMÉNYI ADATOK 1.1 Alapadatok Hivatalos neve: Vajai Molnár Mátyás Általános Iskola Székhelye: 4562 Vaja, Leiningen út

Részletesebben

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 1 Tartalomjegyzék 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA... 8 2.1. Az iskola arculata... 8 2.2. Az iskola környezete...

Részletesebben

A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Ikt. sz.:19/2009 A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 2009. 2 Tartalomjegyzék Bevezetés: a dokumentum forrásai és hatálya 5. o. I. Az iskola pedagógusainak küldetésnyilatkozata 5. o. 1. Hagyományaink

Részletesebben

ABONY VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSE

ABONY VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSE ABONY VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSE Készült: Abony, 212. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 1.1 A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja:... 3 1.2 Jogszabályi

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyz

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyz A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyzői értekezlet A közoktatási intézmények átszervezésével kapcsolatos jogi és

Részletesebben

PEDAGÓGIAI RENDSZEREK

PEDAGÓGIAI RENDSZEREK PEDAGÓGIAI RENDSZEREK fejlesztési lehetőségeinek, akkreditálásának, bevezetésének, alkalmazásának vizsgálata, a közoktatás tartalomfejlesztési tevékenységének megújítása érdekében folytatandó K+F +I tevékenység

Részletesebben

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről. 1. A törvény célja és alapelvei

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről. 1. A törvény célja és alapelvei 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE :1042 Budapest, István út 14. /Fax: +36-2313141, +36-1-2313151 e-mail: mszabolcs@ujpest.hu ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2011. június

Részletesebben

Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8440 Herend Iskola u.8. Intézményi Minőségirányítási Program

Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8440 Herend Iskola u.8. Intézményi Minőségirányítási Program 1 Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8440 Herend Iskola u.8 Intézményi Minőségirányítási Program Készítette: Schindler Lászlóné Igazgató Módosítva: 2008. augusztus 29. 2 Jóváhagyta:

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...2 II. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása...8 1. Az intézmény vezetője...8 2.

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...2 II. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása...8 1. Az intézmény vezetője...8 2. 1 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...2 II. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása...8 1. Az intézmény vezetője....8 2. Az igazgatóhelyettes...8 4. Gazdasági ügyintéző...8 6. Az iskola vezetősége:...9

Részletesebben

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK...

Részletesebben

NAGY SÁNDOR JÓZSEF GIMNÁZIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

NAGY SÁNDOR JÓZSEF GIMNÁZIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A NAGY SÁNDOR JÓZSEF GIMNÁZIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Tartalom 1 A minőségirányítás és a Közoktatási törvény... 3 2 Az Intézmény adatai... 4 3 A minőségirányítási program célja, tartalmi követelményei...

Részletesebben

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2004. szeptember 23 -i ülésére

E l ő t e r j e s z t é s Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2004. szeptember 23 -i ülésére Ikt.sz: V-537/2004. Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportiroda Véleményező: Oktatási Bizottság NYILVÁNOS ÜLÉS ANYAGA A döntés egyszerű többséget igényel Tárgy: a Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

SZÉCHENYI ISTVÁN KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM SZÉCHENYI ISTVÁN KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Békéscsaba, 2012. Tartalomjegyzék: 1. Az intézmény bemutatása...2 1.1. Az intézmény adatai...2 1.2. Az iskola

Részletesebben

PÜSPÖKHATVAN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2682 PÜSPÖKHATVAN, KERTSOR U. 25.

PÜSPÖKHATVAN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2682 PÜSPÖKHATVAN, KERTSOR U. 25. PÜSPÖKHATVAN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2682 PÜSPÖKHATVAN, KERTSOR U. 25. JEGYZŐKÖNYV A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2011.OKTÓBER 26.-ÁN MEGTARTOTT ÜLÉSÉRŐL TARTALMA: 11/2011.(X. 28.) sz. ÖKT rendelet

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015 1 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza... 5 1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok...

Részletesebben

ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE:

ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE: ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE KÉSZÍTETTE: 2015. OKTÓBER Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Bevezető... 2 1. Közfoglalkoztatás rövid, általános bemutatása...

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, FELADATA...3 SZMSZ HATÁLYA...5 AZ INTÉZMÉNY ADATAI...6 III. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE...8 ...

I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, FELADATA...3 SZMSZ HATÁLYA...5 AZ INTÉZMÉNY ADATAI...6 III. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE...8 ... Tartalomjegyzék I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, FELADATA...3 SZMSZ HATÁLYA...5 AZ INTÉZMÉNY ADATAI...6 III. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE...8...8 IV. AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSA, VEZETÉSE...8 V.

Részletesebben

TARTALOMMUTATÓ. 1. Beszámoló a Társulás 2009. évi költségvetésének I. félévi teljesítéséről.

TARTALOMMUTATÓ. 1. Beszámoló a Társulás 2009. évi költségvetésének I. félévi teljesítéséről. TARTALOMMUTATÓ 1. Beszámoló a Társulás 2009. évi költségvetésének I. félévi teljesítéséről. 2. Tájékoztató az oktatási intézmények helyzetéről a 2009/2010-es tanév kezdése előtt. 3. Költségracionalizálási

Részletesebben

MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye OM 200924

MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye OM 200924 MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Az iskolai munkatervet 2012. augusztus

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2014 TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI

Részletesebben