Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930"

Átírás

1 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92) FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR A KORONA KERESKEDELMI ÉS VÁLLALKOZÁSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSÁNAK ÁTFOGÓ ELEMZÉSE Külső szakmai konzulens: Fogarasi Tibor Operatív konzulens: Dr. Cseh Ferenc Szabó Péter Zoltán nappali tagozat számvitel szak vállalkozási szakirány

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 3 II. A részvénytársaság gazdálkodásának átfogó elemzése... 5 II.1. A gazdasági hatékonyság elemzése... 5 II.1.1. A komplex gazdasági hatékonyság vizsgálata... 5 II A lekötött termelési tényezők hatékonyságának vizsgálata... 6 II A ráfordítások hatékonyságának vizsgálata... 6 II.1.2. A parciális gazdasági hatékonyság vizsgálata... 9 II Az eszközhatékonyság elemzése... 9 II A készlethatékonyság elemzése II A bérhatékonyság elemzése II.2. Anyagi, vagyoni helyzet elemzése II.2.1. A mérlegszerkezet elemzése II.2.2. Az eszközök fedezetségének elemzése II.2.3. Az eszközök forgási sebességének elemzése II.3. A pénzügyi, likviditási helyzet vizsgálata II.3.1. A rövid távú likviditás vizsgálata II.3.2. A vevők és szállítók forgási sebességének vizsgálata II.3.3. A dinamikus és a hosszú távú likviditás vizsgálata II.3.4. Az eladósodottság elemzése II.4. A jövedelmezőség elemzése II.4.1. A költségszintek vizsgálata II.4.2. Az árbevétel-, a tőke- és az eszközarányos jövedelmezőség vizsgálata II.4.3. Árréstömeg, árrésszint, haszonkulcs elemzése III. Összefoglalás, következtetések levonása, javaslatok megfogalmazása IV. Irodalomjegyzék V. Mellékletek

4 I. Bevezetés A piacgazdaságban egy vállalkozás életben maradásához, versenyképességének megtartásához elengedhetetlen, rendkívül fontos a vállalkozások gazdasági elemzése és a mutatószámok helyes értelmezése. A gazdasági elemzés a vezetés nélkülözhetetlen eszköze, egyrészt a gazdálkodás belső folyamatainak és eredményességének értékeléséhez, másrészt információkat nyújt a tulajdonosok, befektetők, partnerek és hitelezők számára. A vállalkozás vezetéséhez szükség van olyan menedzsmentre is - melynek tagjai szakmai és helyi ismeretekkel rendelkeznek -, akik rugalmasan, kellő időben tudnak alkalmazkodni a folyamatosan változó piaci környezethez és a szükséges lépéseket megteszik. Az elemzés során megállapított következtetések meghatározzák a cselekvés irányát. Az elemzés célja, hogy feltárja és számszerűleg értékelje azokat a tényezőket, körülményeket, melyek a vállalkozás gazdálkodását befolyásolják. Egy vállalkozásnak nemcsak nyereségének növelése a célja, hanem a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb felhasználása. Szakdolgozatom témája egy székesfehérvári iparcikk kereskedelmi vállalat, a Korona Rt. anyagi, vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének komplex elemzése. Az információk forrásai az elmúlt évek éves beszámolói és évközi elemzések. A Korona Rt.-nél az elmúlt öt évet elemeztem, míg az összehasonlítás alapjául vett Zalaiparker Rt.-nél csak az elmúlt két év adatai álltak rendelkezésemre. Az összehasonlításra azért volt szükség, hogy jobban értékelhető képet kapjuk a Korona Rt. gazdálkodásáról, ezért az adatokat egy hasonló profilú és méretű, hasonló piaci helyzetben lévő, ám az ország más régiójában működő vállalkozás adataival vetettem össze ben gyökeres változások történtek Magyarországon. A 90-es évek a rendszerváltás évei voltak, ahol elsősorban társadalmi-politikai kérdések kerültek előtérbe. A gazdaság átalakítására csak 1991-től kezdődően került sor. A tulajdonviszonyok átalakításával, a magánosítás, a privatizáció szükségességével gyakorlatilag minden politikai párt egyetértett. Ezt az időszakot a számos nagyvállalat közül az ország egész területén csak kevés megyei iparcikk kereskedelmi vállalat élte túl, ezek között van a székesfehérvári Korona, a zalaegerszegi székhelyű Zalaiparker, a Nógrádker és a bajai Bácska Rt.. Többségük évekkel ezelőtt ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. 3

5 A 90-es évekig töretlen fejlődés volt a jellemző mindegyikre. Ekkor változtak meg a tulajdonviszonyok, mely mindkét társaságnál három fázisban zajlott le: Az első fázis az előprivatizáció volt. Ez azt jelentette, hogy az állami tulajdonban lévő boltok és vagyon bizonyos hányadát be kellett fizetni az államnak. Előprivatizáció csak a Zalaiparkernél történt, a Koronánál nem. A következő fázis a társaságok tulajdonosi formájának megváltoztatása a gazdasági társaságokról szóló évi VI. törvény alapján. Az állami tulajdon magántulajdonná vált. A harmadik fázik a még állami tulajdonban lévő vagyon megvásárlása közvetlenül vagy MRP-n keresztül Az MRP (munkavállalói résztulajdonosi program) olyan pénzügyi-finanszírozási technika, amely lehetővé teszi, hogy egy cég munkavállalói szervezett módon, de a végeredményt tekintve egyénileg váljanak résztulajdonossá a munkáltató társaságában oly módon, hogy a felvett hitel vagy a vételár részletek törlesztésére és a kamatok fizetésére ne a magánvagyonuk, hanem a társaság vagyona szolgáljon és a tulajdonszerzés folyamatában az egyoldalú bérérdekeltség helyett megtermelődjék a közös érdekeltség, a cég nyereségének és vagyonának a növelése. A Korona Rt.-nél az utolsó MRP törlesztőrészlet várható időpontja a évben lesz. A rendszerváltást követően Magyarországon is megjelenő és folyamatosan terjeszkedő nagy alapterülettel és hatalmas árukínálattal rendelkező bevásárlóközpontok és hipermarketek mindkét vállalkozásra rányomják a bélyegüket. A számviteli törvény évtől érvényes változásai miatt a mérleg, az eredménykimutatás és a könyvvitelben alkalmazott számlarend illetve számlatükör alakilag és tartalmilag is változott. A vállalkozások több dologban szabad kezet kaptak. Bővültek a vállalkozás által választható mérleg- és eredménykimutatás formák. Nagyobb szerepet kap a vállalkozások számviteli politikája. Ezt követően a vállalkozások nehezebben hasonlíthatók össze. A további szabályozásokra, változásokra az egyes mutatók vizsgálatakor részletesen kitérek. Mind a Korona Rt., mind a Zalaiparker Rt. esetében a évtől a mérleg és eredménykimutatás kibővült, ebből következően egyes mutatószámok esetében kismértékű eltérések lehetségesek, de nem döntő jelentőségűek. 4

6 II. A részvénytársaság gazdálkodásának átfogó elemzése II.1. A gazdasági hatékonyság elemzése A gazdasági tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése, s ennek érdekében valamilyen ráfordítások szükségesek. A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságát fejezi ki, ezért a hatékonyság a felhasznált erőforrások egységnyi mennyiségre jutó hozammal vagy ezek reciprokával mérhető. Javul a gazdaságosság, ha az eredményt kisebb ráfordítással érjük el, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményhez jutunk. Innen származik a gazdaságosság fő elve: a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt! 1 A gazdasági hatékonyság vizsgálatán az összes lekötött termelési tényező együttes eredményességét értjük. A hatékonyságot nem lehet egyetlen mutatóval mérni, annak színvonalára, fejlődésére csak a mutatók rendszere adhat jó megközelítést. A vállalkozások gazdálkodásának összehasonlító elemzésére és értékelésére a vállalkozási szintű hatékonysági, jövedelmezőségi és a vagyoni helyzetet jellemző mutatók alkalmasak. Az elemzés nemzetgazdasági szemléletű, de vállalati szintű teljesítménymutatókkal történik. II.1.1. A komplex gazdasági hatékonyság vizsgálata A komplex gazdasági hatékonyságot nem lehet egyetlen mutatószámmal kifejezni, külön kell vizsgálni a lekötött termelési tényezők és a ráfordítások hatékonyságát. 1. táblázat: a komplex gazdasági hatékonyság alakulása 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényezőre jutó nettó termelési érték 100 Ft élő- és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem adatok Ft-ban 77,3 79,0 79,0 76,7 56,6 69,7 53,7 10,3 12,1 11,4 17,1 8,4 13,3 7,0 1 Irodalomjegyzék [1] 5

7 II A lekötött termelési tényezők hatékonyságának vizsgálata A lekötött termelési tényezőket, az ingatlanok, a műszaki és egyéb berendezések, gépek, járművek és a készletek, továbbá a kifizetett bérek összegeként számszerűsítjük. Azt mutatja meg, hogy az adott időszakban 100 Ft lekötött termelési tényezővel mekkora nettó termelési értéket lehet előállítani. A Korona Rt.-nél 1998 és 1999 után folyamatos csökkenés tapasztalható. A csökkenés oka az, hogy a nettó termelési érték csökkent, míg a lekötött eszközök állománya 1997-től 1999-ig csökkent, utána pedig nőtt. Az értékesítés nettó árbevételének csökkenése még a költségek csökkenése mellett is a nettó termelési érték csökkenését vonta maga után. A Zalaiparkernél a lekötött termelési tényezők hatékonysága a vizsgált időszakban alacsonyabb szinten van mint a székesfehérvári társaságnál, ahol szintén csökkenés tapasztalható. A lényegesen nagyobb nagyságrendű, de kisebb súlyszámmal szereplő lekötött termelési tényezők állománya 6,1%-kal csökkent, azonban a nagyobb súlyszámmal szereplő kifizetett bérállomány 5,7%-kal jelentős mértékben hozzájárult a mutató romlásához. Egyik vállalkozás sem tudja hatékonyan kihasználni lekötött termelési tényezőit. Arra, hogy a lekötött termelési tényezők hatékonyságát milyen tényezők alakítják, a parciális hatékonysági mutatók vizsgálatánál kapunk választ. II A ráfordítások hatékonyságának vizsgálata A hatékonysági mutatók azt mutatják meg, hogy a vállalkozások mekkora mértékben használják ki erőforrásaikat, vagyis konkrétan az árbevétel (vagy termelési érték) egy egységének eléréséhez mekkora értékű erőforrást (eszközt, tőkét, stb.) használnak fel. 2. táblázat: a ráfordítások hatékonyságát befolyásoló tényezők változása előző év = 100 % Anyagjellegű ráfordítások - 91,5 94,9 66,2-108,9 96,5 Személyi jellegű ráfordítások - 102,4 90,6 93,3-105,4 103,7 Értékcsökkenési leírás - 132,1 89,7 108,5-94,2 86,4 Egyéb költség - 102,2 101,0 91, Összes élő- és holtmunka ráfordítás - 93,3 94,5 70,5-103,8 93,9 Nettó árbevétel - 93,7 94,3 70,9-105,1 96,4 Eladott áruk beszerzési értéke - 90,6 94,5 64,0-105,7 96,6 Tiszta jövedelem - 99,9 89,9 91,8-85,7 80,2 6

8 A számviteli törvény változásai miatt a költségnemek köréből kikerült az eladott áruk beszerzési értéke és az alvállalkozói teljesítmény, az egyéb költség pedig már nem önálló költségnem évtől az addig az eladott áruk beszerzési értékében elszámolt leltári többleteket és hiányokat, valamint selejtezéseket az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások között kell könyvelni a számviteli törvény szerint. A terv szerinti értékcsökkenést a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján kell meghatározni. Az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés bizonyos esetekben visszaírható. Megszűnt a vagyoni értékű jogok, szellemi termékek amortizálási időkorlátja. A Korona Rt. esetében a végeredményt tekintve 1997-ről 2001-re javult a ráfordítások hatékonysága, de az ezt megelőző években a mutató stagnált, képviselt már ennél magasabb értéket is. A változás okai a következők (a 2. táblázat alapján): a tiszta jövedelem a vizsgált időszakban folyamatosan csökkent (a évi az évi értéknek a 70,7%-a) az összes élő- és holtmunka ráfordítás a vizsgált időszakban szintén csökkent, kivéve a évet a évben a legmagasabb a mutató értéke, az összes élő- és holtmunka ráfordítás - ezen belül az anyagjellegű ráfordítások - jóval nagyobb mértékben csökkent, mint a tiszta jövedelem a évben az anyagjellegű, a személyi jellegű és az egyéb ráfordítás is emelkedett, ami rontotta az előző évi hatékonyságot Az élő- és holtmunka ráfordítások között mindkét vállalkozásnál a legjelentősebb az anyagjellegű ráfordítások összege, ezen belül is az eladott áruk beszerzési értéke, mint ahogy a 3. táblázatban láthatjuk. 3. táblázat: az eladott áruk beszerzési értékének aránya az összes ráfordításon belül Eladott áruk beszerzési értéke adatok %-ban 82,6 80,2 80,2 72,8 74,9 73,5 75,1 7

9 A bruttó termelési érték összetevőinek vizsgálata során megállapítható, hogy a Korona Rt-nél (1.ábra) a vizsgált időszakban csökkent a tiszta jövedelem aránya. Az anyag- és anyagjellegű szolgáltatások költségei szembetűnően nagyobb arány képviselnek évről-évre. A tiszta jövedelem arányának csökkenését az értékesítés nettó árbevételének csökkenése okozza. 1. ábra: a bruttó termelési érték összetevői (Korona Rt.) A bruttó termelési érték összetevői 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Értékcsökkenési leírás Anyagköltség, anyagjellegű szolg. Összes kifizetett bér Tiszta jövedelem A Zalaiperker Rt.-nél a vizsgált időszakban csökkent a tiszta jövedelem aránya, mert az összes kifizetett bértömeg növekedett. A létszám csökkentése mellett az átlagbér emelkedett. 2. ábra: a bruttó termelési érték összetevői (Zalaiparker Rt.) A bruttó termelési érték összetevői 100% 80% 60% 40% 20% Értékcsökkenési leírás Anyagköltség, anyagjellegű szolg. Összes kifizetett bér Tiszta jövedelem 0%

10 II.1.2. A parciális gazdasági hatékonyság vizsgálata A komplex gazdasági hatékonyság jellemzésére szolgáló mutatószámok önmagunkban nem elegendőek a vállalkozás hatékonyságának megítéléséhez. Mivel ezek a mutatók összevontan adnak információt a hatékonyságról, vizsgálni kell az ezt alakító tényezőket is. Erre a parciális hatékonysági és igényességi mutatókat használjuk. Külön vizsgáltam, hogy a két vállalkozás milyen hatékonysággal használja fel a rendelkezésére álló erőforrásokat (aktivált tárgyi eszközök, lekötött eszközök, kifizetett bérek), továbbá a mutatók reciprokát, az igényességi mutatók, melyek megmutatják, hogy egységnyi hozam (jelen esetben nettó termelési érték) eléréséhez mekkora erőforrás felhasználás szükséges. II Az eszközhatékonyság elemzése Az eszközök hatékonyságának vizsgálatakor az eszközök két csoportját szokás vizsgálni. Az aktivált tárgyi eszközöket az ingatlanok, a műszaki berendezések, gépek, járművek, és az egyéb berendezések, felszerelések, járművek állományának összegeként számszerűsítjük. A lekötött eszközök értéke az aktivált tárgyi eszközök és a készletek állományának az összegével egyenlő táblázat: az eszközhatékonyság és eszközigényesség alakulása adatok Ft-ban 100 Ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték 100 Ft nettó termelési értékre jutó aktivált tárgyi eszköz 100 Ft lekötött eszközre jutó nettó termelési érték 100 Ft nettó termelési értékre jutó lekötött eszköz 88,8 98,5 95,0 81,2 60,0 69,5 58,4 112,6 101,6 105,3 123,2 166,7 144,0 171,2 50,5 53,4 55,9 51,4 31,5 46,0 32,3 198,0 187,2 178,8 194,4 317,3 217,4 309,4 Az eszközhatékonyság vizsgálata során láthatjuk, hogy egyik vállalkozás sem tudja hatékonyan felhasználni a rendelkezésre álló eszközeit. Az aktivált tárgyi eszközök hatékonysága a Korona Rt.-nél 1998-ban majdnem elérte a 100 Ft-os határt (e fölött elfogadható a hatékonyság), majd az ezt követő években fokozatosan romló tendenciát mutat. Ennek okai a következők: 2 3. Melléklet 9

11 1998-tól a bruttó termelési érték csökkent, aminek kiváltó oka az árbevétel csökkenés. A forgalom elmaradásában, a piaci pozíció gyengülésében kiemelkedő szerepet kapott a vállalkozások - ezen belül is a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások - számának további gyarapodása. Továbbá ebben az évben nyitottak meg, illetve kezdték meg működésüket az Interspar, a Praktiker, Tesco és az Alba Plaza. Az árbevétel csökkenés miatt 1998-tól kezdve minden évben romlott a nettó termelési érték. Az aktivált tárgyi eszközök állományának változása stagnált a vizsgált években (ennek változása csak kis mértékben befolyásolta a hatékonyság romlását). A lekötött eszközök hatékonyságát vizsgálva még rosszabb a helyzet. A Koronánál az 1999-es évig némi javulás volt tapasztalható utána fokozatos romlás. Igaz, hogy a készletállomány nagysága fokozatosan csökken, de a nettó termelési érték romlása nagyobb mértékű és az aktivált tárgyi eszközök állományának 1999-től történő növekedése nagyon nagy mértékben befolyásolja a hatékonysági mutató romlását. Az aktivált tárgyi eszközökön belül 2000-től megnőtt az ingatlanok állománya. Ebben az évben aktiválta az 1999-es beruházásait a társaság (Tip-Top Cipőáruház, Műszaki Áruház átalakítása és felújítása). A következő évben a részvénytársaság két eddig még bérleményként működő kiskereskedelmi egységét vásárolta meg a székesfehérvári önkormányzattól. A Zalaiparkernél az aktivált tárgyi eszközök és a lekötött eszközök hatékonysága is rendkívül kedvezőtlenül alakul. A zalai vállalat nettó termelési értéke csak kismértékben haladja meg a Korona Rt.-ét, azonban az aktivált tárgyi eszköz állomány másfél-, míg a lekötött eszközei annak ellenére, hogy a készletállomány csökkent - majdnem kétszerese a Koronáénak. II A készlethatékonyság elemzése A készletek olyan eszközök, melyek közvetlenül vagy közvetetten részt vesznek a vállalkozási tevékenységben, egy éven belül felhasználják vagy eladják őket. Egy kereskedelmi vállalkozás esetében rendkívül nagy hangsúlyt kell helyezni a készletállományra. A cél az, hogy a lehető legkisebb készletlekötéssel a lehető legnagyobb hozamot érjék el.. A túl kicsi készlet nem biztosítja a várt forgalmat, a túl 10

12 nagy készlet pedig nem talál piacra, így felhalmozódhat, immobillá válhat. A vásárlói igényekhez tehát mennyiségben, minőségben és választékban egyaránt igazodni kell. A készletgazdálkodás feladata az optimálishoz közeli készlet biztosítása, emiatt nélkülözhetetlen a készletek folyamatos elemzése. 5. táblázat: a készlethatékonyság és készletigényesség alakulása 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték 100 Ft nettó termelési érték előállításához szükséges készlet adatok Ft-ban 117,1 116,8 136,1 140,3 66,4 136,2 72,4 85,4 85,6 73,5 71,3 150,6 73,4 138,2 Annál jobb a hatékonyság, minél magasabb forgalmat ér el a vállalkozás egységnyi készletlekötéssel, illetve egységnyi forgalom lebonyolításához minél kisebb készlettömegre van szükség. A Korona Rt.-nél a készlethatékonyság az eszközhatékonysággal szemben már kedvezően alakult. Igaz, hogy a vizsgált években a készletállomány és a nettó termelési érték csökkent, de a készletek nagyobb mértékben csökkentek, mint a nettó termelési érték és ezért a 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték meghaladja az elfogadott értéket. A készletek a körülmények miatt folyamatosan csökkentek a vizsgált időszakban, de nyilvánvaló, hogy minimális készlettel élettelenek a boltok, nem lehet a vásárlói igényeket kielégíteni. A társaság célja egy megfelelő készlet kialakítása, mely megfelel a vásárlói igényeknek. A Zalaiparkernél ez a hatékonysági mutató is kedvezőtlen. A készletállomány magasabb, mint a nettó termelési érték. A készletek csökkentésével lehetne a hatékonyságon javítani, csak kérdéses, hogy a fogyasztók hogyan viszonyulnának a megváltozott árukészlethez. A módosításhoz a folyamatosan változó fogyasztói igényeket szükséges lenne felmérni. 6. táblázat: az áruk átlagos tárolási ideje adatok napban Áruk átlagos tárolási ideje

13 Mindkettő vállalkozás ruházati és vegyesiparcikkek értékesítésével foglalkozik. A Koronánál az áruk átlagos tárolási ideje a szakmai átlaggal szinte azonos, míg a Zalaiparker esetében az áruk tárolási ideje viszonylag magas. A készletgazdálkodás hatékonyságának megítéléséhez szükséges még a forgási sebesség vizsgálata. 7. táblázat: a készletek forgási sebességének alakulása Készlet napokban forgási sebesség fordulatokban 7,9 7,0 8,5 6,7 4,4 7,2 4,8 A készletforgási sebesség fordulatban azt mutatja, hogy a vizsgált időszakban hányszor térül meg a vállalkozás készletállománya a nettó árbevételben. Napokban kifejezve azt mutatja, hogy a készletállomány hány nap alatt térül meg, vagyis hogy hány napi értékesítés összegét köti le. A készletforgási sebesség ebben a szakmában nap között mozog. Mint ahogy az áruk átlagos tárolási ideje, ezáltal a készletforgási sebesség is kedvezően alakult a Korona Rt.-nél. A Zalaiparker Rt.-nél a készletek forgása 2000-ben még meghaladja a szakmai átlagot, a következő évben már beleesik az intervallumba. A társaságnál az átlagkészlet 11,7%-os csökkenése mellett az árbevétel ennél jóval kisebb mértékben 3,6%-kal csökkent, aminek következtében a készletforgás fordulata nőtt. Javul a készlethatékonyság és gyorsul a forgási sebesség, ha: változatlan forgalom mellett az átlagkészlet értéke csökken változatlan készletérték mellett a forgalom növekszik növekszik a lekötött készletek értéke, de a forgalmi növekménynél kisebb mértékben (kis mértékben) csökken a forgalom, ennél nagyobb mértékű átlagkészlet csökkenés mellett növekvő forgalom mellett csökken az átlagkészlet II A bérhatékonyság elemzése Az élőmunka a gazdálkodás erőforrásainak legfontosabb elemét képezi. A közgazdasági értelemben vett érték létrehozásának alapvető forrása. A gazdálkodó szervezetek számára az egyik legfontosabb erőforrás a munkavállalók munkavégző képessége. A vállalkozásoknak az élőmunkával is, mint minden más termelési tényezővel, megfelelően gazdálkodniuk kell, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a 12

14 modern piacgazdaságokban az élőmunkaráfordítások aránya folyamatosan nő az összes ráfordításon belül. Ugyanakkor az emberi erőforrás rendelkezik olyan sajátos tulajdonságokkal, melyek markánsan megkülönböztetik a többi erőforrástól, hiszen itt mind a szervezeti, mind az egyéni céloknak, elvárásoknak érvényesülniük kell. 8. táblázat: bérhatékonyság és bérigényesség alakulása 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték 100 Ft nettó termelési érték előállításához szükséges kifizetett bér 205,7 201,8 198,2 196,8 157,9 180,1 144,6 48,6 49,6 50,5 50,8 63,3 55,5 69,2 A bérhatékonyság mutatójának értéke mindkét vállalkozásnál romló tendenciát mutat. Itt is meg kell jegyeznünk, hogy ez a romlás elsősorban nem a kifizetett bérek indokolatlan növekedésének, hanem a nettó termelési érték kedvezőtlen alakulásának tulajdonítható. A konkurencia erős növekedése és a kereslet csökkenése miatt a Korona Rt. kénytelen csökkenteni boltjainak számát ezáltal a munkaerőt is és az ingatlanokat bérleményként tovább üzemeltetni. A dolgozói létszám a vállalkozásnál folyamatosan csökken. 3 A boltjainak nagyrésze 2-3 fős egység, melyek ma már a lehetséges legminimálisabb létszámmal dolgozik, ami még a forgalom bonyolításához szükséges, és vagyonvédelem szempontjából elengedhetetlen. A nagyobb egységek esetében is feszített a létszám. Az esetleges létszámkiesést jól szervezett munkával kell megoldani a vezetőknek. A létszámcsökkentés ellenére a társaság már évek óta minden évben 10%- os bérfejlesztést hajt végre, ezáltal a dolgozók átlagkeresete szinte mindig az országos átlaggal azonos szinten van. 9. táblázat: az egy főre jutó nettó termelési érték alakulása 1 foglalkoztatottra jutó nettó termelési érték adatok E Ft-ban A táblázatban számolt mutató értéke a vizsgált évek során kedvezően alakult, ami annak köszönhető, hogy a nettó termelési érték kisebb mértékben csökkent, mint a dolgozói létszám az évek során számú melléklet 13

15 II.2. Anyagi, vagyoni helyzet elemzése II.2.1. A mérlegszerkezet elemzése A mérleg olyan kétoldalú kimutatás, amely eszköz oldalon a befektetett eszközöket (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök) és a forgóeszközöket (készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök), forrás oldalon a saját és az idegen tőkét (rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek) mutatja. A befektetett eszközök egy évnél hosszabb ideig szolgálják a vállalkozás tevékenységét, míg a forgóeszközök pedig egy évnél rövidebb ideig. A gazdasági társaságok a számviteli törvény 2001-ben életbe lépett módosításainak következtében kétféle mérleg és négyféle eredménykimutatás közül választhatnak. Az anyagi, vagyoni helyzet elemzése a vállalkozás mérlegében szereplő adatok alapján történik. Egy vállalkozásnak ahhoz, hogy működni tudjon számos és sokféle eszközre van szüksége. Az eredményes vállalkozási tevékenység egyik feltétele, hogy a befektetett és forgóeszközök megfelelő arányban álljanak rendelkezésre. A befektetett eszközök biztosítják a tevékenység feltételeit, lehetőségét. A forgóeszközök állománya a tevékenység jellegének, az alkalmazott technológiának a függvénye. A két eszközcsoport aránya a hatékonyság szempontjából is nagyon fontos, hiszen ahhoz, hogy a tartós használatban lévő eszközöket a vállalkozás megfelelő hatékonysággal tudja felhasználni, megfelelő mennyiségű és összetételű forgóeszközállományra van szükség. 10. táblázat: az eszköz- és forrásstruktúrát jellemző megoszlások Tartósan befektetett eszközök aránya adatok %-ban 43,6 38,7 47,2 51,5 46,0 50,7 73,6 Forgóeszközök aránya 55,9 60,1 52,4 48,2 53,7 49,1 26,1 Idegen tőke aránya 37,8 40,8 21,0 17,6 44,2 19,4 22,7 hosszú lejáratú kötelezettségek 42,7 31,5 10,2 0,0 7,1 16,3 3,2 rövid lejáratú kötelezettségek 57,3 68,5 89,8 100,0 92,9 83,7 96,8 Saját tőke aránya 59,7 56,7 75,9 80,8 54,9 78,2 77,1 Céltartalék aránya 0,0 0,1 0,1 0,1 0,0 0,0 0,0 Forgótőke aránya 57,4 56,7 44,1 38,0 23,1 42,0 5,3 14

16 A tartósan befektetett eszközök aránya 40-50% körül mozog a vizsgált időszakban a Korona Rt.-nél. Ezen belül az ingatlanok jelentős arányt képviselnek, minthogy a társaság már majdnem 100%-ban tulajdonosa az ingatlanoknak, amikben kiskereskedelmi egységeit működteti. A forgóeszközökön belül a legnagyobb arányt 70 80%-ot a készletek és követelések alkotják. A forgóeszközök szerkezete folyamatos változáson ment keresztül az évek folyamán (14. táblázat). 3. ábra: a Korona Rt. eszközstruktúrája A Korona Rt. eszközösszetétele 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Aktív időbeli elhatárolások Forgóeszközök Befektetett eszközök 4. ábra: a Korona Rt. forrásstruktúrája A Korona Rt. forrásösszetétele 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Passzív időbeli elhatárolások Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Céltartalékok Saját tőke 15

17 Ha a saját tőke aránya a forrásokon belül meghaladja a 70%-ot a forrásösszetétel megfelelő. A két vállalkozást összehasonlítva megállapítható, hogy ha a Zalaiparker év végén nem értékeli fel ingatlanjait, akkor az idegen tőke aránya továbbra is 30% fölött lenne. A Korona Rt.-nél ennek a mutatószámnak az alakulása 1999-től kedvező. Az előző két évben a forrásokon belül jelentős arányt képviseltek a hosszú lejáratú kötelezettségek, melyek 100%-ban beruházási hitelből álltak. Ennek felvételére az eddig még bérelt üzlethelyiségek tulajdonjogának megvásárlásához volt szükség. Továbbá 1998-ban megnőtt a rövid lejáratú kötelezettségek aránya, ami a forgóeszköz finanszírozásra felvett rövid lejáratú hitelnek tudható be. A következő években -, mint ahogy a 8. táblázatban is látható - a rövid lejáratú kötelezettségek aránya a forrásokhoz viszonyítva 17% és 20% körül mozgott. 5. ábra: a Korona Rt. mérlegszerkezetének változása Ft Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolások Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Saját tőke Céltartalékok Passzív időbeli elhatárolások A Zalaiparkernél jelentősen megnőtt a befektetett eszközök aránya (46%-ról 73,6%-ra), melynek oka, hogy a vállalkozás felértékelte ingatlanjait. Ennek hatására a forrás oldalon az értékelési tartalékba kell elhelyezni az értékhelyesbítés összegét megnőtt változott a saját tőke összetétele és nagysága. A saját tőke aránya az összes forráson belül 77,1%-ra nőtt 2001-re. Hosszú lejáratú kötelezettségei a felére csökkentek, rövid lejáratú kötelezettségei viszont csak 2,1%-kal csökkentek (14. táblázat). 16

18 6. ábra: a Zalaiparker Rt. eszközstruktúrája A Zalaiparker Rt. eszközösszetétele 100% 80% 60% 40% Aktív időbeli elhatárolások Forgóeszközök Befektetett eszközök 20% 0% ábra: a Zalaiparker Rt. forrásstruktúrája A Zalaiparker Rt. forrásösszetétele 100% 80% 60% 40% 20% Passzív időbeli elhatárolások Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Céltartalékok Saját tőke 0% A céltartalék sajátos forráselem, amely valójában sem a saját, sem az idegen tőkéhez nem sorolható. A kétes vevőkre és a határidőn túli kintlévőségekre képzett céltartalék a vevők és a követelések összegét helyesbíti a behajtható és feltételezhetően befolyó összegre. A garanciális kötelezettségekre, végkielégítésre, korengedményes nyugdíjazásra képzett céltartalék ahogy a nevében is benne van valójában a nyereségből (részben az adózatlan, részben az adózott eredmény terhére) képzett olyan tartalék, amelyet a cég a jövőben felmerülő költségek fedezetére, a realizált nyereségből félretesz, elkülönít és tartalékol, az óvatos értékelés elvének megfelelően 17

19 megakadályozva ezen nyereségrész felhasználását, osztalékként való kifizetését től kezdődően az új számviteli törvény megváltoztatta a céltartalék-képzési lehetőségeket. A vevőkre képzett céltartalék helyett értékvesztést kell elszámolni. Említést kell még tennem a forgótőkéről, mely a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbözeteként számítható és a saját forrással finanszírozott forgóeszközök értékét mutatja. A negatív érték rövid lejáratú kötelezettség többletre és forgótőke hiányra utal. A forgótőke aránya a forgótőke saját tőkéhez viszonyított arányát fejezi ki. Mindkét vállalkozásnál pozitív az arány, de évről-évre csökken. A Korona Rt.-nél az okokat az 5. ábra szemlélteti. A saját tőke növekedése mellett mind a forgóeszközök, mind a rövid lejáratú kötelezettségek csökkentek.. Míg a Zalaiparkernél a saját tőke szerkezetének változása (értékelési tartalék növekedése) jelentős mértékben rontotta a forgótőke arányát. II.2.2. Az eszközök fedezetségének elemzése Az előzőekben a vállalkozások eszköz- és forrásösszetételét vizsgáltam, ezen túlmenően a vagyoni helyzet stabilitásához szükséges az eszközök fedezetségének vizsgálata is. 11. táblázat: az eszközfedezetségi mutatók adatok %-ban Vagyonfedezet I. 136,7 146,3 160,7 156,9 119,5 154,1 104,7 Vagyonfedezet II. 173,8 179,4 165,2 156,9 126,4 160,4 105,7 Tárgyi eszközök fedezetsége 139,3 148,2 162,6 158,2 120,8 154,5 104,9 Az eszközöket a mérlegben a saját tőke, a tartós passzívák és a hitelek, kölcsönök finanszírozzák. Alapelv, hogy a hosszabb távon át működő befektetett eszközöket a hosszú lejáratú források (a saját tőke és a hosszú lejáratú kötelezettségek), míg a forgóeszközöket rövid lejáratú kötelezettségek finanszírozzák (ha a vállalkozás saját tőkéjével nem tudja finanszírozni vagy ha kedvezőek a hitel feltételei). A vagyonfedezet I. és II. mutatója, valamint a tárgyi eszköz fedezetség mutatója akkor tekinthető megfelelőnek, ha értéke 100 felett van. A mutatókból megállapítható, hogy a két vállalkozás anyagi, vagyoni helyzete eltérő egymástól, de mindkettő esetében fedezi a saját tőke és a hosszú lejáratú 18

20 kötelezettség a befektetett eszközöket és tárgyi eszközöket. A Koronánál a vizsgált évek alatt a vagyonfedezeti mutató folyamatosan javult. A saját tőkét a jegyzett tőke változatlansága mellett a pozitív mérleg szerinti eredmény növelte. A vagyonfedezet II. mutató csökkenésének oka, hogy a boltok tulajdonjogának megvásárlásához felvett hosszú lejáratú hitelt az évek folyamán folyamatosan törlesztették, így 2000-ben a cégnek már nincsenek hosszú lejáratú kötelezettségei februárjában azzal a céllal, hogy a középvállalkozások kamatfizetéséhez kapcsolódó adókedvezményt érvényesíteni tudják, 45 millió Ft (melyből 30 millió Ft hosszú lejáratú) beruházási hitelt vettek fel ingatlanvásárláshoz. Továbbá a felvett hitel segítségével megtörtént a belvárosi Opera Kisáruház és a Gombház Rövidáru bolt megvásárlása is a Városi Önkormányzattól. Ezzel a működő egységek csaknem 100%-ban saját tulajdona lett a Korona Rt.-nek, kivétel a móri Színes Kisáruház, illetve jelenleg még bérleti díjat fizetnek a központi irodahelyiségek után is. A vagyonfedezet I. és II. mutatójának 150% feletti értéke nagyon kedvező képet mutat a társaságról, megállapítható, hogy anyagi, vagyoni helyzete stabil. A Zalaiparker Rt.-nél mindhárom mutató csökkent a vizsgált időszakban. Ez annak köszönhető, hogy a társaság felértékeltette ingatlanállományát. A befektetett eszközöket az üzleti év folyamán legfeljebb a piaci értékig fel lehet értékelni. Erre nagyobb összegű hitel felvételekor szükség lehet, hogy fedezetet biztosítson a tényleges visszafizetésre (jelzálog). Az eszközfedezetségi mutatót mellett vizsgálni kell a saját tőke változását is. Az eredménykategóriák változásai hatással vannak a mérleg szerinti eredményre, ami megváltoztathatja a saját tőke összetételét. 4 A számviteli törvény kimondja, hogy a mérleg szerinti eredményt a következő évben az eredménytartalékba kell átvezetni. A saját tőke összetételének változása a két vállalkozásnál a következőképpen alakult: A Korona Rt-nél a pozitív mérleg szerinti eredmény évről-évre növelte az eredménytartalékot, ezáltal nőtt a saját tőke is. Továbbá 2001-ben 10 millió Ft értékben részvényt bocsátott ki a vállalkozás. Végeredményben a saját tőke értéke 2001-ben az évi értéknek a 119,2%-a. A Zalaiparker Rt. a évben az előzőekben már említettem felértékeltette ingatlanállományát, ami a forrás oldalon az értékelési 4 1/1-1/4 számú melléklet 19

21 tartalékot növeli. Ennek következtében a saját tőke a vizsgált időszakban 156,2%-kal nőtt. II.2.3. Az eszközök forgási sebességének elemzése Az eszközök és a saját tőke fordulatszáma arról ad tájékoztatást, hogy a vizsgált időszakban az eszközállomány illetve a saját tőke hányszor térül meg a nettó árbevételben. 12. táblázat: az eszközök és a saját tőke fordulatszámának alakulása Eszközök fordulatszáma 2,6 2,3 2,7 2,0 1,8 1,9 1,0 Saját tőke fordulatszáma 4,3 4,0 3,6 2,4 3,3 2,4 1,2 A mutatók a vizsgált időszakban folyamatosan kedvezőtlen irányba változnak. Ez azt jelenti, hogy mind az eszközök, mind a saját tőke forgási sebessége csökken, egyre kevesebbszer térülnek meg a nettó árbevételben. A kedvezőtlen változások oka abban keresendő, hogy mind a nettó árbevétel, mind az összes eszköz csökkent az évek folyamán. A nettó árbevétel csökkenésének okát már többször említettem. A saját tőke fordulatszáma is csökkent. Ehhez nagymértékben a saját tőke növekedése is hozzájárult, ami a pozitív mérleg szerinti eredményeknek köszönhető, amik minden évben növelték a saját tőkét. A Zalaiparkernél a mutatók a Koronához képest alulmaradnak. A nagymértékű csökkenés az ingatlanok értékhelyesbítése okozta mindkét mutatónál. II.3. A pénzügyi, likviditási helyzet vizsgálata A likviditás a vállalkozás azon képessége, hogy fizetési kötelezettségeinek minden időpontban a megkövetelt határidőre eleget tudjon tenni. II.3.1. A rövid távú likviditás vizsgálata 13. táblázat: a rövid távú likviditás mutatói adatok %-ban Általános likviditási mutató 147,8 147,4 249,1 274,4 121,6 253,1 114,9 Rövid távú likviditási mutató I 258,0 215,2 277,4 274,4 131,0 302,3 118,7 Rövid távú likviditási mutató II 207,4 153,4 202,6 241,5 111,8 264,7 99,7 Rövid távú likviditási mutató III 57,4 38,0 33,0 73,3 11,8 106,3 9,5 20

22 Az általános likviditási mutató a forgóeszközök és a kötelezettségállomány egymáshoz való arányát fejezi ki. Mindkét cégnél meghaladja a vizsgált időszakban a 100%-os határt, ami azt jelenti, hogy a forgóeszközök állománya meghaladja a kötelezettségeket. A Korona Rt. esetében 253,1%, míg a Zalaiparkernél 114,9%. Ennek oka, hogy a zalaegerszegi vállalkozás forgóeszközállománya több mint másfélszerese, kötelezettségállománya pedig átlagosan több, mint háromszorosa a Koronáénak. Az általános likviditási mutató számítása során keletkező adatokból viszont csak általános következtetéseket lehet levonni. A cégek pillanatnyi helyzetének megítélésre alkalmatlan. A forgóeszközök összetételét likviditás szempontjából vizsgálni kell. Erre a következőkben került sor. A rövid távú likviditási I. mutatója arról ad tájékoztatást, hogy a különböző likviditású forgóeszközök összege a rövid távú kötelezettségek hány százalékát fedezi. Ha a mutató értéke 100% felett van, kedvezőnek mondható. Nemzetközileg viszont a %-os érték az elfogadott. A Korona Rt.-nél a vizsgált időszakban a mutató alakulása nagyon jónak mondható. Ezzel szemben a Zalaiparkernél a forgóeszközök alig haladják meg a rövid lejáratú kötelezettségeket. Ennek oka, hogy a társaság viszonylag magas hitelállománya és a szállítók felé irányuló tartozása. A rövid távú likviditás II. mutatója megmutatja, hogy az előzőnél likvidebb forgóeszközök (forgóeszközök követelések) milyen arányt képviselnek a rövid lejáratú kötelezettségekhez képest. A székesfehérvári társaságnál ez a mutatószám is jónak mondható, értéke tökéletesen elfogadható. A zalaegerszegi vállalkozásnál ben még meghaladja a 100%-ot a mutató értéke, a következő időszakban ez már nem sikerül. A rövid lejáratú kötelezettségek 2,1%-os csökkenése mellett a forgóeszközök (csökkenés 11,2%) és a követelések (csökkenés 3,0%) különbözete 12,7%-kal csökkent a vizsgált években. A rövid távú likviditás III. mutatójának vizsgálata során még eltérőbb képet kapunk a két vállalkozásról. A két leglikvidebb forgóeszköz (értékpapírok és pénzeszközök) összegének a rövid lejáratú kötelezettségekhez való arányával a cégek gyors teljesítőképességét vizsgáljuk. Az évek során a Korona Rt.-nek sikerült 2001-ben elérni a 100%-ot. Ez azt jelenti, hogy rövid lejáratú kötelezettségeit teljes egészében fedezni tudja pénzeszközeivel és értékpapírjaival ig az értékpapírok az 1997-es állomány 39,2%-ára csökkentek, pénzeszközei pedig 42,9%-ra. Rövid lejáratú kötelezettségei ezzel szemben nem csökkentek ilyen nagy mértékben, csak 72,6%-ra. A 21

23 következő két évben mind az értékpapírok, mind a pénzeszközök állománya jelentős mértékben növekedett, a rövid lejáratú kötelezettségek kis mértékű változása mellett. A Zalaiparkernél ez az érték kritikusnak minősíthető. Ennek oka, hogy a pénzeszközök és értékpapírok aránya a forgóeszközökön belül jelentősen alacsony. A mutató rendkívül alacsony értéke ellenére a fizetőképességgel idáig problémák nem merültek fel. Az egyes mutatók országos átlagait figyelembe véve a Korona Rt. likviditása kimagaslóan jó. 14. táblázat: a vállalkozások likviditását alakító tényezők változása előző év = 100 % Forgóeszközök - 113,3 68,9 89,5-114,1 88,8 Készletek - 104,6 78,6 89,8-97,5 88,3 Követelések - 165,7 64,8 39,8-118,5 97,0 Értékpapírok - 121,9 32,2 65,5-562,8 83,7 Pénzeszközök - 74,8 57,3 259,6-105,5 63,8 Rövid lejáratú kötelezettségek - 135,9 53,5 90,5-103,6 97,9 Kötelezettségek - 113,6 40,8 81,3-123,8 94,0 További információt nyújt a vállalkozások likviditásáról a gyorsráta, mely a forgóeszközök és készletek különbségének a rövid lejáratú kötelezettségekhez való arányát mutatja, és a hitelfedezetségi mutató, ami a követelések és rövid lejáratú kötelezettségek hányadosa. 15. táblázat: gyorsráta és hitelfedezetségi mutató alakulása adatok %-ban Gyorsráta 108,0 99,7 107,8 106,2 30,9 144,0 28,4 Hitelfedezetségi mutató 50,6 61,7 74,8 32,9 19,1 37,7 19,0 A gyorsráta a Korona Rt. esetében nagyon jól alakult. Igaz, hogy évről-évre csökkent a forgóeszköz- és készletállomány, de ennél nagyobb mértékben a rövid lejáratú kötelezettségek aránya (14. táblázat). Az elfogadott %-os szakmai átlagot azonban nem éri el. A gyorsráta alacsony értéke a Zalaiparker Rt.-ről nagyon kedvezőtlen képet mutat. Alacsony értékének oka, hogy a készletállomány jelentős arányt képvisel a forgóeszközökön belül és a pénzeszközállomány is szintje is alacsony. 22

24 A vállalkozásoknál számított hitelfedezetségi mutatókból arra lehet következtetni, hogy a vállalkozások követelésállománya nem fedezi a rövid lejáratú kötelezettségeket. Azaz a társaságok nagyobb összeggel tartoznak, mint az adósaik. A mutatószámok értékét rontja, ha a szállítóállomány növekszik, de a Korona Rt. folyamatosan arra törekszik, hogy növelje szállítóállományát, kedvezőbb fizetési kondíciókkal kösse meg szállítói szerződéseit, a cél a napos fizetési határidők elérése). Úgymond ingyenes forrás elérése a cél. A társaságnál a vizsgált időszakban a követelésállomány nagyobb mértékben csökkent, mint a rövid lejáratú kötelezettségek állománya. A Zalaiparker esetében ez a likviditási mutatószám is rossznak mondható. Ennek oka, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek között (a magas szállítóállomány mellett) jelentős a rövid lejáratú hitelek nagysága is. II.3.2. A vevők és szállítók forgási sebességének vizsgálata A cégek likviditásának szempontjából rendkívül fontos tényező, hogy milyen gyorsan tudja kintlévőségeit behajtani, illetve kötelezettségeit mennyi idő alatt elégíti ki. Lévén, hogy két kereskedelmi vállalkozásról van szó, a vevők és szállítók forgási sebességének vizsgálata jelentős fontosságú. 16. táblázat: a vevők forgási sebességének alakulása Vevők napokban forgási sebessége fordulatokban 61,5 35,5 49,2 42,1 26,2 32,4 25,7 A vevők forgási sebessége fordulatban megmutatja, hogy a vevőállomány a vizsgált időszakban hányszor fordult meg az árbevételben, míg a vevők forgási sebessége napokban azt mutatja, hogy a vállalkozás vevői átlagosan hány nap alatt elégítették ki kötelezettségeiket. Mindkét mutató a vevők fizetési fegyelméről nyújt információt. A Korona Rt.-nél 1997-ről 1998-ra romlott a vevők fizetési fegyelme, melynek oka, hogy 6,6%-os árbevétel csökkenés mellett a vevőállomány az előző évihez képest 161,7%-ra nőtt. Az 1998-as értéknél a következő két évben javulás tapasztalható ben 29,1%-kal csökkent az értékesítés árbevétele. A Korona Rt. ebben az évben megszüntette az eddig az árbevétel jelentős arányát adó nagykereskedelmi tevékenységét. Az utolsó vizsgált évben javult a vevők fizetési 23

25 fegyelme. Ennek oka, hogy az árbevétel 5,1%-os növekedése mellett a vevőállomány ennél jóval nagyobb mértékben, 36,4%-kal emelkedett 2000-ről 2001-re (18. táblázat). A Zalaiparker Rt.-nél a vevők fizetési fegyelme rosszabb, mint a Korona Rt.-nél. Azonban ez az összehasonlítás egy kicsit torzít, mert a Zalaiparker árbevétele kb. 1,5- szerese, vevőállománya pedig 2-2,5-szerese a Korona Rt.-jének. 17. táblázat: a szállítók forgási sebességének alakulása Szállítók napokban forgási sebessége fordulatokban 14,2 15,9 20,4 12,5 8,8 13,3 8,5 A szállítók forgási sebessége a cégek fizetési fegyelméről ad tájékoztatást. A Korona Rt. szállítói tartozásait átlagosan nap között teljesíti. A beszerzési kondíciók javulása következtében a fizetési kötelezettségek eltolódtak a hosszabb határidejű szállítói kötelezettségek felé. A vizsgált időszakban a cég megítélése a szállítók részéről nem változott, a vállalkozásnak nem voltak fizetési problémái szállítótartozásaival kapcsolatban. A Zalaiparker Rt. esetében kedvezőbb a helyzet. Szállítói tartozásait 40 nap után rendezi. A csökkenés oka azonban nem a Zalaiparker Rt. fizetési fegyelmében keresendő, hanem épp ellenkezőleg, a kedvező kondíciókkal megkötött szállítói szerződésekben. 18. táblázat: a vevők és szállítók forgási sebességét befolyásoló tényezők változása előző év = 100 % Vevők - 161,7 68,0 82,9-136,4 98,2 Szállítók - 81,6 74,2 107,5-102,1 100,2 Nettó árbevétel - 93,4 94,3 70,9-105,1 96,4 Anyagjellegű ráfordítások - 91,5 94,9 66,2-108,9 96,5 II.3.3. A dinamikus és a hosszú távú likviditás vizsgálata A dinamikus és a hosszú távú likviditási mutató arra ad választ, hogy a vállalkozás üzemi üzleti tevékenységének eredménye milyen fedezetet biztosít a rövid lejáratú kötelezettségekre, illetve a teljes kötelezettségállományra. 24

26 19. táblázat: dinamikus és hosszú távú likviditási mutató alakulása adatok %-ban Dinamikus likviditási mutató 24,8 18,0 42,6 30,0 4,2 56,9 2,1 Hosszú távú likviditási mutató 14,2 12,3 38,2 30,0 3,9 47,6 2,0 A dinamikus likviditási mutató esetén az általánosan elfogadott érték 50% feletti. Azt jelenti, hogy az üzemi, üzleti tevékenység legalább 50%-ban fedezi a rövid lejáratú kötelezettségeket. Ekkor tekintik megbízhatónak a cég pillanatnyi likviditását. A dinamikus likviditási mutató a Korona Rt. esetében a évben már kedvező. Ezt megelőzően 1997-ről 1998-ra romlott a rövid lejáratú kötelezettségek növekedése (rövid lejáratú hitel forgóeszköz finanszírozásra) miatt a következő évre az üzemi, üzleti tevékenység eredménye 26,7%-kal nőtt, míg a rövid lejáratú kötelezettségek a felére csökkentek (21. táblázat) ben mindkét tényező csökkent, de az üzemi, üzleti tevékenység eredménye nagyobb mértékben, majdnem 40%-kal. A következő évben nagyfokú javulás tapasztalható, mely az üzemi tevékenység majdnem 100%-os növekedésének köszönhető. A hosszú távú likviditás alakulása hasonló, mint a dinamikus mutatóé. Az összes kötelezettségeken belül folyamatosan csökkent a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya, aminek következtében a mutató javult. A kedvező szintet (30%) a Korona Rt től folyamatosan teljesíti. 20. táblázat: a dinamikus és hosszú távú likviditást alakító tényezők változása előző év = 100 % Üzemi tevékenység eredménye - 98,2 126,7 63,9-196,2 48,2 Rövid lejáratú kötelezettségek - 135,9 53,5 90,5-103,6 97,9 Kötelezettségek - 113,6 40,8 81,3-123,8 94,0 A Zalaiparkernél korántsem ilyen kedvezőek a mutatók. Egyik mutató sem tudja megközelíteni a kedvező szintet, sőt még a kedvező szintek 10%-át sem. Ennek oka, hogy a kötelezettség állomány, ezen belül is a rövid lejáratú kötelezettségek aránya mely nagyrészt szállító kötelezettségekből és rövid lejáratú hitelekből áll rendkívül magas. Az üzemi, üzleti tevékenység, mint ahogy a 17. táblázatból látszik, a rövid lejáratú kötelezettségek 4,2%-át fedezi 2000-ban, míg 2001-ben még ennél is kevesebbet. Egy év alatt több, mint 50%-os csökkenés következett be az üzleti 25

27 tevékenységből származó eredményben. Ez a hosszú távú likviditási mutatót is tovább rontotta. II.3.4. Az eladósodottság elemzése 21. táblázat: az eladósodottság mutatószámai adatok %-ban Eladósodottság mértéke 157,7 139,0 361,3 459,6 124,3 403,2 339,0 Nettó eladósodottság 45,0 41,5 9,1 14,6 66,1 17,0 24,1 Adósságszolgálati mutató 36,4 23,4 352, ,5 293,0-102,4 Az eladósodottság elemzése három mutatószám segítségével történik. Az első az eladósodottság mértéke, mely megmutatja, hogy a saját tőke mekkora fedezetet biztosít a kötelezettségekre. A Korona Rt.-nél az évek folyamán nagymértékű a javulás. A mutató értéke nagyon jó, még nemzetközileg is elfogadott lehetne. A nagymértékű változás annak a következménye, hogy az ingatlanvásárlásra felvett hosszú lejáratú hitelállományt a vállalkozás visszafizette ben már nincs is hosszú lejáratú kötelezettsége. Szinte mindent saját forrásból finanszíroz. A Zalaiparkernél a vizsgált időszakban is jelentés mértékű javulás tapasztalható, ami a már említett ingatlanok felértékelésének köszönhető. Ennek következtében a saját tőke állománya is megnőtt és így a mutató 300 % fölé emelkedett. A nettó eladósodottság mutató az összes kötelezettség és követelés különbségének a saját tőkéhez viszonyított arányát fejezi ki. Minél jobban közelít a nullához annál jobb. A székesfehérvári társaságnál itt is hatalmas változás történt. A kötelezettségeken belül szinte nullára csökkent a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya, amin belül még a rövid lejáratú kötelezettségek is csökkentek (ezen belül a szállítói kötelezettségek). Ezzel párhuzamosan a saját tőke is növekedett (pozitív mérleg szerinti eredmények, részvénykibocsátás), ami tovább javította a mutató értékét. Az adósságszolgálati mutató megmutatja, hogy a társaságoknál képződő szabadon felhasználható jövedelem mekkora fedezetet nyújt a hosszú lejáratú kötelezettségekre. A Korona Rt.-nél 1997-ben és 1998-ban rendkívül alacsony volt a mutató értéke. Mindkét évben volt a társaságnak beruházási és fejlesztési hiteltartozása. A mutatószám csökkenése annak tudható be, hogy 1998-ban a mérleg szerinti eredmény alig haladta meg az 1 millió Ft-ot. Ezt követően nagyfokú javulás történt, a hitelek 26

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

A Tarjánhő Szolgáltató Elosztó Kft. 2009 évi ÉVES BESZÁMOLÓJA

A Tarjánhő Szolgáltató Elosztó Kft. 2009 évi ÉVES BESZÁMOLÓJA A Tarjánhő Szolgáltató Elosztó Kft 2009 évi ÉVES BESZÁMOLÓJA A TARJÁNHŐ SZOLGÁLTATÓ-ELOSZTÓ KFT. 2009. ÉVI BESZÁMOLÓJA Tisztelt Közgyűlés! A Tarjánhő Kft.-t Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ 2002.

ÉVES BESZÁMOLÓ 2002. DÉLMAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉVES BESZÁMOLÓ 2002. Délmagyarországi Áramszolgáltató Rt. Statisztikai számjel: 1073441-4010-114-06 Cégjegyzék szám: 06-10-00056 'Mérleg eszközök (aktívák)

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május 1 I. A pénzügyi év első négy hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók,

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ. 2014. évi üzleti évről. Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02. Pécs, Tüzér u. 18-20.

ÉVES BESZÁMOLÓ. 2014. évi üzleti évről. Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02. Pécs, Tüzér u. 18-20. Pécs, Tüzér u. 18-20. ÉVES BESZÁMOLÓ 2014. évi üzleti évről Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02 Készült: 2014. december 31-i fordulónappal 2015. február 15-én Vida János

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

MKB EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 1056 Budapest, Váci u. 38. Az MKB Egészségpénztár Igazgatótanácsának ÜZLETI JELENTÉSE

MKB EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 1056 Budapest, Váci u. 38. Az MKB Egészségpénztár Igazgatótanácsának ÜZLETI JELENTÉSE MKB EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 1056 Budapest, Váci u. 38. Az MKB Egészségpénztár Igazgatótanácsának ÜZLETI JELENTÉSE az MKB Egészségpénztár a 2006. évi gazdálkodásáról Budapest, 2007. március 7. 1 I. Általános bemutatás

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Iktatószám: 271/2009. Dorogi Szent Borbála Szakkórház és Szakorvosi Rendelő Kht. 2510 Dorog, Kossuth L. u. 6. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. év Melléklet: Egyszerűsített éves beszámoló Dorog, 2008. március

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára

Az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára Az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára 2003. október 1. 2004. március 31. az üzleti év első féléve (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Rt. üzleti éve október 1-től

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés ÉSZAK-KAPOSI PARTNEREK VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET. 7444 Osztopán, Fő u. 11. Telefon, fax.: 82/436-000 http://www.ek-p.

Közhasznúsági jelentés ÉSZAK-KAPOSI PARTNEREK VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET. 7444 Osztopán, Fő u. 11. Telefon, fax.: 82/436-000 http://www.ek-p. Közhasznúsági jelentés 2008 ÉSZAK-KAPOSI PARTNEREK VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET 7444 Osztopán, Fő u. 11. Telefon, fax.: 82/436-000 http://www.ek-p.hu 1 Közhasznúsági jelentés részei: 1. Számviteli beszámoló

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM Informatikai Kar. Egy konkrét vállalat likviditás és jövedelmezőség elemzése

DEBRECENI EGYETEM Informatikai Kar. Egy konkrét vállalat likviditás és jövedelmezőség elemzése DEBRECENI EGYETEM Informatikai Kar Egy konkrét vállalat likviditás és jövedelmezőség elemzése Témavezető: Dr. Hernádi László egyetemi adjunktus Készítette: Nagy Nándor gazdaságinformatikus Debrecen 2010

Részletesebben

A Pannonplast Rt. tőzsdei gyorsjelentése

A Pannonplast Rt. tőzsdei gyorsjelentése A Pannonplast Rt. tőzsdei gyorsjelentése 2004. II. 2004. augusztus 16. A Pannonplast Rt. 2004. II. i gyorsjelentése A gyorsjelentés a Pannonplast Csoport konszolidált, a Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. szeptember 3-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./B kötet

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. szeptember 3-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./B kötet I/B kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. szeptember 3-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./B kötet A 2009. évi költségvetés I. félévi teljesüléséről szóló tájékoztató...2

Részletesebben

Ellenőrző kérdések és feladatok... 53

Ellenőrző kérdések és feladatok... 53 Tartalomjegyzék 6. A kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások............................. 9 6.1 A kötelezettségek fogalma............................................ 9 6.1.1 Hosszú lejáratú kötelezettségek.................................

Részletesebben

PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2014. I. félévi konszolidált jelentése

PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2014. I. félévi konszolidált jelentése PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2014. I. félévi konszolidált jelentése A Pannon-Váltó Nyrt. konszolidált mérlegébe a következő társaságok kerültek bevonásra: Pannon Consulting Kft. A Pannon-Váltó Nyrt. részesedése

Részletesebben

Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma: E-III/110.167-13/2006 Dátuma: 2006. augusztus

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Linamar Hungary Rt. Orosháza, 5901 Csorvási út 27.

Linamar Hungary Rt. Orosháza, 5901 Csorvási út 27. ÉVES JELENTÉS 2004 Linamar Hungary Rt. Orosháza, 5901 Csorvási út 27. VEZÉRIGAZGATÓ ÜZENETE Társaságunk a 2004. évben jelentősen növelte eredményét, miközben árbevételében jelentős változás nem történt.

Részletesebben

2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ

2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 1. KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Budapest, 2004. január 30. EGIS Gyógyszergyár Rt. 2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 2. MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS Budapest, 2004.

Részletesebben

A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése

A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése Gazdálkodási adatok 1. A magyar számviteli szabályok szerint 2004. január 1. 2004. december 31-ig elkészített konszolidált,

Részletesebben

2014. Első negyedéves jelentése

2014. Első negyedéves jelentése 2 3 4 8 6 9 5 9 6 1 9 0 1 1 4 0 3 Statisztikai számjel 0 3-1 0-1 0 0 4 4 8 Cégjegyzék száma A Business Telecom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2014. Első negyedéves jelentése Takács Krisztián

Részletesebben

Erős első negyedéves profit az Állami Nyomdánál Az Állami Nyomda Nyrt. (BÉT: ANY, továbbiakban Állami Nyomda vagy Társaság) a mai napon nyilvánosságra hozta 2008. I. negyedéves eredményeit (www.bet.hu,

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. 2011. évi mérlegéhez és eredménykimutatásához. 1. Általános rész

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. 2011. évi mérlegéhez és eredménykimutatásához. 1. Általános rész KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft 2011 évi mérlegéhez és eredménykimutatásához 11 A társaság bemutatása, főbb adatai: 1 Általános rész A társaság neve : KECSKEMÉTI TERMOSTAR

Részletesebben

Az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaság 2005. II. negyedévi tőzsdei gyorsjelentése

Az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaság 2005. II. negyedévi tőzsdei gyorsjelentése Az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaság 2005. II. negyedévi tőzsdei gyorsjelentése Budapest, 2005. augusztus 8. Az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaság 2005. II. negyedévi tőzsdei

Részletesebben

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. 1. ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár (továbbiakban Pénztár) területi elven működő nyitott kiegészítő Egészségpénztár,

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. 2013. éves beszámolóhoz

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. 2013. éves beszámolóhoz KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft 2013 éves beszámolóhoz A kiegészítő melléklet szerepe a számviteli törvény 88 -a értelmében, hogy számszerű és szöveges magyarázatot adjon

Részletesebben

TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete

TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete I. Pénztár jellemző adatai Pénztár megalakulásának időpontja: 1995. június 02. Tevékenységi engedély száma

Részletesebben

Állami Nyomda Nyrt. 2009. konszolidált féléves jelentés

Állami Nyomda Nyrt. 2009. konszolidált féléves jelentés Jól teljesített az Állami Nyomda az év első felében Iparági átlag felett teljesített az első félévben az Állami Nyomda, és export árbevételét jelentősen növelni tudta. Az Állami Nyomda Nyrt. (BÉT: ANY,

Részletesebben

2012 MÁSODIK NEGYEDÉVES GYORSJELENTÉS - DANUBIUS HOTELS CSOPORT OLDAL 1/13

2012 MÁSODIK NEGYEDÉVES GYORSJELENTÉS - DANUBIUS HOTELS CSOPORT OLDAL 1/13 2012 MÁSODIK NEGYEDÉVES GYORSJELENTÉS - DANUBIUS HOTELS CSOPORT OLDAL 1/13 A Danubius Hotels Nyrt. a mai napon nyilvánosságra hozta II. negyedéves, nem auditált eredményeit. A jelentés a társaság vezetése

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

TARJÁNHŐ Szolgáltató- Elosztó Kft.

TARJÁNHŐ Szolgáltató- Elosztó Kft. TARJÁNHŐ Szolgáltató- Elosztó Kft. Adószám: 11202309-2-12 Cégjegyzékszám: Nm-i Cégbíróság 12-09001857 Bank: KSH Bank: 10400786-07804544-0000000 Salgótarján Megyei Jogú Város K ö z g y ű l é s e 3100 Salgótarján,

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Az önkormányzat és költségvetési szervei 2010. évi gazdálkodás zárszámadásának tárgyában

Az önkormányzat és költségvetési szervei 2010. évi gazdálkodás zárszámadásának tárgyában Nagykálló Város Önkormányzata Polgármesterétől 4320 Nagykálló, Somogyi B. út 5-7. (42) 263-101 Fax: 42/263-309 4321 Nagykálló Pf. 4. E-mail. polgarmester@nagykallo.hu Ügyiratszám: 3316-3/2011.közp. Ügyintéző:

Részletesebben

Az ÓNTE Kht. gazdálkodása 2006-ban. Bevezetés:

Az ÓNTE Kht. gazdálkodása 2006-ban. Bevezetés: Az ÓNTE Kht. gazdálkodása 2006-ban Bevezetés: Megalakulása óta az ONTE Kht. sikeresen teljesíti az alapító okiratban vállalt feladatait. Alakulása óta normatív támogatás nélkül gazdálkodik. Eredményeink

Részletesebben

A DANUBIUS HOTELS CSOPORT 2010 I. NEGYEDÉVES GYORSJELENTÉSE

A DANUBIUS HOTELS CSOPORT 2010 I. NEGYEDÉVES GYORSJELENTÉSE A Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság a mai napon nyilvánosságra hozta negyedéves, nem auditált eredményeit. A jelentés a társaság vezetése által az IFRS, Nemzetközi Pénzügyi

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete 2012.

ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete 2012. BAKONYVIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 2870 Kisbér, Kossuth L. u. 14. Cg.: 11-02-000651 ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete 2012.... TARTALOMJEGYZÉK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET... 3 I. Általános rész... 3 1. A Takarékszövetkezet

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK Kereskedelmi és marketing alapismeretek középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI

Részletesebben

A vállalkozás beszámolója

A vállalkozás beszámolója Vállalati pénzügyek 2. előadás A vállalati működés értékelése, pénzügyi mutatószámok A vállalkozás beszámolója A Magyarországon tevékenykedő vállalkozások működésükről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről

Részletesebben

15EB 01 15EB 01/A. Cégadatok (A) Sopronkőhidai Ipari és Szolgáltató Kft. Cégjegyzékszáma: 08 09 003769

15EB 01 15EB 01/A. Cégadatok (A) Sopronkőhidai Ipari és Szolgáltató Kft. Cégjegyzékszáma: 08 09 003769 Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Cégadatok (A) Cég neve: 15EB 01 Cégjegyzékszáma: 08 09 003769 Székhelye: Sopronkőhidai

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2006. évi éves pénztári beszámolóhoz

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2006. évi éves pénztári beszámolóhoz TEMPO EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 1025-Budapest, Nagybányai út 92. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2006. évi éves pénztári beszámolóhoz Budapest, 2007. március 16.... cégszerű aláírás I. ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK 1. A pénztár

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

2004. ÉV EREDMÉNYEI: ELÉRTÜK PÉNZÜGYI CÉLJAINKAT, MEGŐRIZTÜK VEZETŐ POZÍCIÓNKAT A SZABÁLYOZÓI ÉS VERSENYKÖRNYEZETI NYOMÁS ELLENÉRE

2004. ÉV EREDMÉNYEI: ELÉRTÜK PÉNZÜGYI CÉLJAINKAT, MEGŐRIZTÜK VEZETŐ POZÍCIÓNKAT A SZABÁLYOZÓI ÉS VERSENYKÖRNYEZETI NYOMÁS ELLENÉRE 2004. ÉV EREDMÉNYEI: ELÉRTÜK PÉNZÜGYI CÉLJAINKAT, MEGŐRIZTÜK VEZETŐ POZÍCIÓNKAT A SZABÁLYOZÓI ÉS VERSENYKÖRNYEZETI NYOMÁS ELLENÉRE BUDAPEST 2005. február 11. A Matáv (NYSE: MTA.N és BSE: MTAV.BU), Magyarország

Részletesebben

2009. ÉVES BESZÁMOLÓJA

2009. ÉVES BESZÁMOLÓJA AZ ÉVGYŰRŰK MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR 2009. ÉVES BESZÁMOLÓJA KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETÉNEK SZÖVEGES RÉSZE 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások3

Részletesebben

Tájékoztató a TVK-csoport 2013. évi eredményeiről

Tájékoztató a TVK-csoport 2013. évi eredményeiről Tájékoztató a TVK-csoport 2013. évi eredményeiről TÁJÉKOZTATÓ A TVK-CSOPORT 2013. ÉVI EREDMÉNYEIRŐL A Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (TVK Nyrt.) (Reuters: TVKD.BU, honlap: www.tvk.hu)

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. december 9-i nyilvános ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. december 9-i nyilvános ülésére 14.NAPIREND Ügyiratszám: 4/3181/2011. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2011. december 9-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: A felsőoktatási intézményekben tanuló, szociálisan

Részletesebben

Az állami vagyonból ingyenesen önkormányzati tulajdonba kerülő Manci-villa ügye és önkormányzati hasznosítása

Az állami vagyonból ingyenesen önkormányzati tulajdonba kerülő Manci-villa ügye és önkormányzati hasznosítása BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Az állami vagyonból ingyenesen önkormányzati tulajdonba kerülő Manci-villa ügye és önkormányzati hasznosítása Belső konzulens: Dr. Halász Imre

Részletesebben

A RÁBA Nyrt. 2012. I-IV. negyedéves jelentése ÖSSZEFOGLALÁS

A RÁBA Nyrt. 2012. I-IV. negyedéves jelentése ÖSSZEFOGLALÁS A RÁBA Nyrt. 2012. I-IV. negyedéves jelentése Nem auditált, konszolidált negyedéves jelentés a Nemzetközi Pénzügyi Jelentéskészítési Szabványok (IFRS) szerint A társaság neve: RÁBA Járműipari Holding Nyilvánosan

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A KÖR 2004 Informatikai Nonprofit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A KÖR 2004 Informatikai Nonprofit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ I. I/1. Általános rész A vállalkozás bemutatása 1. A cég elnevezése: KÖR 2004 Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2. A cég rövidtett elnevezése: 3.

Részletesebben

Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé és a további fejlődési lehetőségek bemutatása XY cég példáján keresztül

Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé és a további fejlődési lehetőségek bemutatása XY cég példáján keresztül BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé és a további fejlődési lehetőségek bemutatása XY cég példáján keresztül Belső konzulens: Dr. Antal

Részletesebben

Éves beszámoló. MISEK Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Kft. Miskolc, Csabai kapu 9-11 2010.

Éves beszámoló. MISEK Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Kft. Miskolc, Csabai kapu 9-11 2010. Statisztikai számjel: 14635306-8610-599-05 Cégjegyzék száma: CG. 05-09-017049 MISEK Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Kft. Miskolc, Csabai kapu 9-11 2010.

Részletesebben

Üzleti jelentés 2014.

Üzleti jelentés 2014. GYULAI TAKARÉKSZÖVETKEZET 5711. Gyula, Széchenyi u. 53. Üzleti jelentés 2014. Cg.:04-02-000217 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3.

Részletesebben

Észak-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság. Tőzsdei éves jelentés 2002

Észak-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság. Tőzsdei éves jelentés 2002 Észak-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság Tőzsdei éves jelentés 2002 Az éves jelentés tartalma Mérleg, Eredménykimutatás 3. oldal Kiegészítő melléklet 8. oldal Üzleti jelentés... 51. oldal Budapesti

Részletesebben

Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára

Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára 2006. október 1. 2006. december 31. első negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

6720 Szeged, Klauzál tér 9. 2003. november 3.

6720 Szeged, Klauzál tér 9. 2003. november 3. GYORSJELENTÉS - DÉMÁSZ Csoport - 2003. I-III. negyedév 6720 Szeged, Klauzál tér 9. 2003. november 3. DÉMÁSZ Rt. 2003. I-III negyedéves gyorsjelentés TARTALOM Előszó...1 I. Az időszak leglényegesebb adatai...2

Részletesebben

Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. Tőzsdei Éves Jelentés 2003

Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. Tőzsdei Éves Jelentés 2003 Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. Tőzsdei Éves Jelentés 2003 2004. április 29. Gazdasági Igazgatóság / Economic Directorate Az éves jelentés tartalma: Tartalom. 1. oldal Független Könyvvizsgálói jelentés

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓK ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

ALAPTÁJÉKOZTATÓK ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPTÁJÉKOZTATÓK AZ ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2014 2015. ÉVI EGYSZÁZ MILLIÁRD FORINT EGYÜTTES KERETÖSSZEGŰ KÖTVÉNYPROGRAMJÁRÓL 2. SZÁMÚ KIEGÉSZÍTÉSE KIBOCSÁTÓ: ERSTE BANK HUNGARY

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év 1) A GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2015. ÉVI ALAKULÁSA, VÁRHATÓ 2016. ÉVI HATÁSOK Az egészségpénztárak működésére igen érzékenyen hatnak az egyes jogszabályváltozások, a

Részletesebben

Állami Nyomda Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2010. első kilenc havi eredmények

Állami Nyomda Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2010. első kilenc havi eredmények Árbevétel- és eredményszinten is erős negyedévet zárt a Nyomda Az Állami Nyomda Nyrt. (BÉT: ANY, továbbiakban Állami Nyomda vagy Társaság) a mai napon nyilvánosságra hozta 2010. első kilenc hónapjára vonatkozó

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A KAPOSVÁR JÉGCSARNOK KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 1/2016 (IV. 28.) SZÁMÚ ALAPÍTÓI HATÁROZATA

A KAPOSVÁR JÉGCSARNOK KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 1/2016 (IV. 28.) SZÁMÚ ALAPÍTÓI HATÁROZATA A KAPOSVÁR JÉGCSARNOK KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 1/2016 (IV. 28.) SZÁMÚ ALAPÍTÓI HATÁROZATA A KAPOS HOLDING Zrt. (7400 Kaposvár, Áchim A. u. 2. képviseli Gombos Attila elnökvezérigazgató), mint a KAPOSVÁR

Részletesebben

Az önkormányzatok társulási lehetőségei és szerepük a gyakorlatban

Az önkormányzatok társulási lehetőségei és szerepük a gyakorlatban BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Az önkormányzatok társulási lehetőségei és szerepük a gyakorlatban Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső konzulens: Szintén László

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ NYÍRVIDÉK KÉPZŐ KÖZPONT KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. Cégjegyzékszám: 15-09-073868 Statisztikai számjel: 14644610-8532-572-15 2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kelt: Nyíregyháza, 2015. május 22..... Gaszperné

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

A VISONKA Takarmánykeverő és Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója. 2014. május

A VISONKA Takarmánykeverő és Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója. 2014. május A VISONKA Takarmánykeverő és Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2014. május Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató

Részletesebben

A PANNONPLAST Műanyagipari Részvénytársaság 2003. évi gyorsjelentése

A PANNONPLAST Műanyagipari Részvénytársaság 2003. évi gyorsjelentése A PANNONPLAST Műanyagipari Részvénytársaság 2003. évi gyorsjelentése Beszámolónk a PANNONPLAST Csoport konszolidált, a Nemzetközi Számviteli Szabályok (IFRS) szerint készített, nem auditált adatait tartalmazza.

Részletesebben

A CSORVÁSI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT. ELŐTERJESZTÉSEI KÉPVISELŐ TESTÜLETI ÜLÉSRE 2013-AS ÜZLETI ÉVRŐL

A CSORVÁSI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT. ELŐTERJESZTÉSEI KÉPVISELŐ TESTÜLETI ÜLÉSRE 2013-AS ÜZLETI ÉVRŐL Csorvási Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelösségü Társaság 5920 Csorvás, Rákóczi u. 37/a Tel./Fax: 66 258 042 Tel.: 66 258 077 E-mail:szolg.kht@freemail.hu A CSORVÁSI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT. ELŐTERJESZTÉSEI

Részletesebben

A RÁBA Nyrt. 2013. I-IV. negyedéves jelentése ÖSSZEFOGLALÁS

A RÁBA Nyrt. 2013. I-IV. negyedéves jelentése ÖSSZEFOGLALÁS A RÁBA Nyrt. 2013. I-IV. negyedéves jelentése Nem auditált, konszolidált negyedéves jelentés a Nemzetközi Pénzügyi Jelentéskészítési Szabványok (IFRS) szerint A társaság neve: RÁBA Járműipari Holding Nyilvánosan

Részletesebben

Összeállította: Seres Sándorné főiskolai docens

Összeállította: Seres Sándorné főiskolai docens Segédlet a szakspecifikus számvitel oktatásához a levelező tagozat Pénzügy számvitel szak IV. évfolyamos hallgatóinak Összeállította: Seres Sándorné főiskolai docens I. A követelések és a pénzeszközök

Részletesebben

A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések. 1. napirend

A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések. 1. napirend A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések 1. napirend 1 2 3 4 5 6 7 Hiv. száma: 26921-1/2015. 2. napirend Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a helyi iparűzési

Részletesebben

A Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság 2004. évi gyorsjelentése

A Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság 2004. évi gyorsjelentése A Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság 2004. évi gyorsjelentése A Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság az alábbiakban ismerteti tisztelt Részvényeseivel a Társaság magyar

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Váradi Ernő az Igazgatóság elnöke

Váradi Ernő az Igazgatóság elnöke A Vezetés tagjai 1 A PANNON-FLAX Győri Lenszövő Rt. Igazgatósága Váradi Ernő az Igazgatóság elnöke Teimel Gézáné az Igazgatóság tagja vezérigazgató Buri Istvánné az Igazgatóság tagja Kőteleky László az

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA 2. melléklet az előterjesztéshez AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG 2015. április Tartalom BEVEZETÉS...4 A stratégiai dokumentum célja és előzménye...4

Részletesebben

OTT-ONE Nyrt. 2014. éves. auditált. jelentése

OTT-ONE Nyrt. 2014. éves. auditált. jelentése OTT-ONE Nyrt. 2014. éves auditált jelentése Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Cégadatok... 3 Üzleti jelentés... 4 1. Összefoglaló... 4 2. A Társaság rövid- és középtávú feladatai... 4 3.1. Konszolidációs

Részletesebben

NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT. : 4032 Debrecen, Ady Endre u. 1. : 52/ 310-065, 413-515; Fax: 52/ 532-774

NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT. : 4032 Debrecen, Ady Endre u. 1. : 52/ 310-065, 413-515; Fax: 52/ 532-774 NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT. : 4032 Debrecen, Ady Endre u. 1. : 52/ 310-065, 413-515; Fax: 52/ 532-774 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT 2013.01.01. 2013.12.31. TERJEDŐ IDŐSZAKRÓL

Részletesebben

A Fotex Első Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2002. I-VI. havi gyorsjelentése

A Fotex Első Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2002. I-VI. havi gyorsjelentése A Fotex Első Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2002. I-VI. havi gyorsjelentése A Fotex Csoport 2002. I. féléves tevékenységét bemutató gyorsjelentését az IAS előírásainak megfelelően készítette el.

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 0031 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság tevékenységének, a hozzárendelt vagyon alakulásának, privatizációjának és működtetésének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

2014. 1. féléves jelentése. a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint konszolidált, nem auditált jelentés

2014. 1. féléves jelentése. a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint konszolidált, nem auditált jelentés A FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2014. 1. féléves jelentése a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint konszolidált, nem auditált jelentés

Részletesebben

Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonoprofit Kft

Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonoprofit Kft Adószám: 20999476 2 19 Cégbíróság: Veszprém Megyei Törvényszék Cégjegyzékszám: 19-09-511588 Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonoprofit Kft 8200. Veszprém, Rákóczi u. 1. 1.em. 1. Kiegészítő melléklet

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben