Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930"

Átírás

1 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92) FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR A KORONA KERESKEDELMI ÉS VÁLLALKOZÁSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSÁNAK ÁTFOGÓ ELEMZÉSE Külső szakmai konzulens: Fogarasi Tibor Operatív konzulens: Dr. Cseh Ferenc Szabó Péter Zoltán nappali tagozat számvitel szak vállalkozási szakirány

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 3 II. A részvénytársaság gazdálkodásának átfogó elemzése... 5 II.1. A gazdasági hatékonyság elemzése... 5 II.1.1. A komplex gazdasági hatékonyság vizsgálata... 5 II A lekötött termelési tényezők hatékonyságának vizsgálata... 6 II A ráfordítások hatékonyságának vizsgálata... 6 II.1.2. A parciális gazdasági hatékonyság vizsgálata... 9 II Az eszközhatékonyság elemzése... 9 II A készlethatékonyság elemzése II A bérhatékonyság elemzése II.2. Anyagi, vagyoni helyzet elemzése II.2.1. A mérlegszerkezet elemzése II.2.2. Az eszközök fedezetségének elemzése II.2.3. Az eszközök forgási sebességének elemzése II.3. A pénzügyi, likviditási helyzet vizsgálata II.3.1. A rövid távú likviditás vizsgálata II.3.2. A vevők és szállítók forgási sebességének vizsgálata II.3.3. A dinamikus és a hosszú távú likviditás vizsgálata II.3.4. Az eladósodottság elemzése II.4. A jövedelmezőség elemzése II.4.1. A költségszintek vizsgálata II.4.2. Az árbevétel-, a tőke- és az eszközarányos jövedelmezőség vizsgálata II.4.3. Árréstömeg, árrésszint, haszonkulcs elemzése III. Összefoglalás, következtetések levonása, javaslatok megfogalmazása IV. Irodalomjegyzék V. Mellékletek

4 I. Bevezetés A piacgazdaságban egy vállalkozás életben maradásához, versenyképességének megtartásához elengedhetetlen, rendkívül fontos a vállalkozások gazdasági elemzése és a mutatószámok helyes értelmezése. A gazdasági elemzés a vezetés nélkülözhetetlen eszköze, egyrészt a gazdálkodás belső folyamatainak és eredményességének értékeléséhez, másrészt információkat nyújt a tulajdonosok, befektetők, partnerek és hitelezők számára. A vállalkozás vezetéséhez szükség van olyan menedzsmentre is - melynek tagjai szakmai és helyi ismeretekkel rendelkeznek -, akik rugalmasan, kellő időben tudnak alkalmazkodni a folyamatosan változó piaci környezethez és a szükséges lépéseket megteszik. Az elemzés során megállapított következtetések meghatározzák a cselekvés irányát. Az elemzés célja, hogy feltárja és számszerűleg értékelje azokat a tényezőket, körülményeket, melyek a vállalkozás gazdálkodását befolyásolják. Egy vállalkozásnak nemcsak nyereségének növelése a célja, hanem a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb felhasználása. Szakdolgozatom témája egy székesfehérvári iparcikk kereskedelmi vállalat, a Korona Rt. anyagi, vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének komplex elemzése. Az információk forrásai az elmúlt évek éves beszámolói és évközi elemzések. A Korona Rt.-nél az elmúlt öt évet elemeztem, míg az összehasonlítás alapjául vett Zalaiparker Rt.-nél csak az elmúlt két év adatai álltak rendelkezésemre. Az összehasonlításra azért volt szükség, hogy jobban értékelhető képet kapjuk a Korona Rt. gazdálkodásáról, ezért az adatokat egy hasonló profilú és méretű, hasonló piaci helyzetben lévő, ám az ország más régiójában működő vállalkozás adataival vetettem össze ben gyökeres változások történtek Magyarországon. A 90-es évek a rendszerváltás évei voltak, ahol elsősorban társadalmi-politikai kérdések kerültek előtérbe. A gazdaság átalakítására csak 1991-től kezdődően került sor. A tulajdonviszonyok átalakításával, a magánosítás, a privatizáció szükségességével gyakorlatilag minden politikai párt egyetértett. Ezt az időszakot a számos nagyvállalat közül az ország egész területén csak kevés megyei iparcikk kereskedelmi vállalat élte túl, ezek között van a székesfehérvári Korona, a zalaegerszegi székhelyű Zalaiparker, a Nógrádker és a bajai Bácska Rt.. Többségük évekkel ezelőtt ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. 3

5 A 90-es évekig töretlen fejlődés volt a jellemző mindegyikre. Ekkor változtak meg a tulajdonviszonyok, mely mindkét társaságnál három fázisban zajlott le: Az első fázis az előprivatizáció volt. Ez azt jelentette, hogy az állami tulajdonban lévő boltok és vagyon bizonyos hányadát be kellett fizetni az államnak. Előprivatizáció csak a Zalaiparkernél történt, a Koronánál nem. A következő fázis a társaságok tulajdonosi formájának megváltoztatása a gazdasági társaságokról szóló évi VI. törvény alapján. Az állami tulajdon magántulajdonná vált. A harmadik fázik a még állami tulajdonban lévő vagyon megvásárlása közvetlenül vagy MRP-n keresztül Az MRP (munkavállalói résztulajdonosi program) olyan pénzügyi-finanszírozási technika, amely lehetővé teszi, hogy egy cég munkavállalói szervezett módon, de a végeredményt tekintve egyénileg váljanak résztulajdonossá a munkáltató társaságában oly módon, hogy a felvett hitel vagy a vételár részletek törlesztésére és a kamatok fizetésére ne a magánvagyonuk, hanem a társaság vagyona szolgáljon és a tulajdonszerzés folyamatában az egyoldalú bérérdekeltség helyett megtermelődjék a közös érdekeltség, a cég nyereségének és vagyonának a növelése. A Korona Rt.-nél az utolsó MRP törlesztőrészlet várható időpontja a évben lesz. A rendszerváltást követően Magyarországon is megjelenő és folyamatosan terjeszkedő nagy alapterülettel és hatalmas árukínálattal rendelkező bevásárlóközpontok és hipermarketek mindkét vállalkozásra rányomják a bélyegüket. A számviteli törvény évtől érvényes változásai miatt a mérleg, az eredménykimutatás és a könyvvitelben alkalmazott számlarend illetve számlatükör alakilag és tartalmilag is változott. A vállalkozások több dologban szabad kezet kaptak. Bővültek a vállalkozás által választható mérleg- és eredménykimutatás formák. Nagyobb szerepet kap a vállalkozások számviteli politikája. Ezt követően a vállalkozások nehezebben hasonlíthatók össze. A további szabályozásokra, változásokra az egyes mutatók vizsgálatakor részletesen kitérek. Mind a Korona Rt., mind a Zalaiparker Rt. esetében a évtől a mérleg és eredménykimutatás kibővült, ebből következően egyes mutatószámok esetében kismértékű eltérések lehetségesek, de nem döntő jelentőségűek. 4

6 II. A részvénytársaság gazdálkodásának átfogó elemzése II.1. A gazdasági hatékonyság elemzése A gazdasági tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése, s ennek érdekében valamilyen ráfordítások szükségesek. A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságát fejezi ki, ezért a hatékonyság a felhasznált erőforrások egységnyi mennyiségre jutó hozammal vagy ezek reciprokával mérhető. Javul a gazdaságosság, ha az eredményt kisebb ráfordítással érjük el, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményhez jutunk. Innen származik a gazdaságosság fő elve: a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt! 1 A gazdasági hatékonyság vizsgálatán az összes lekötött termelési tényező együttes eredményességét értjük. A hatékonyságot nem lehet egyetlen mutatóval mérni, annak színvonalára, fejlődésére csak a mutatók rendszere adhat jó megközelítést. A vállalkozások gazdálkodásának összehasonlító elemzésére és értékelésére a vállalkozási szintű hatékonysági, jövedelmezőségi és a vagyoni helyzetet jellemző mutatók alkalmasak. Az elemzés nemzetgazdasági szemléletű, de vállalati szintű teljesítménymutatókkal történik. II.1.1. A komplex gazdasági hatékonyság vizsgálata A komplex gazdasági hatékonyságot nem lehet egyetlen mutatószámmal kifejezni, külön kell vizsgálni a lekötött termelési tényezők és a ráfordítások hatékonyságát. 1. táblázat: a komplex gazdasági hatékonyság alakulása 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényezőre jutó nettó termelési érték 100 Ft élő- és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem adatok Ft-ban 77,3 79,0 79,0 76,7 56,6 69,7 53,7 10,3 12,1 11,4 17,1 8,4 13,3 7,0 1 Irodalomjegyzék [1] 5

7 II A lekötött termelési tényezők hatékonyságának vizsgálata A lekötött termelési tényezőket, az ingatlanok, a műszaki és egyéb berendezések, gépek, járművek és a készletek, továbbá a kifizetett bérek összegeként számszerűsítjük. Azt mutatja meg, hogy az adott időszakban 100 Ft lekötött termelési tényezővel mekkora nettó termelési értéket lehet előállítani. A Korona Rt.-nél 1998 és 1999 után folyamatos csökkenés tapasztalható. A csökkenés oka az, hogy a nettó termelési érték csökkent, míg a lekötött eszközök állománya 1997-től 1999-ig csökkent, utána pedig nőtt. Az értékesítés nettó árbevételének csökkenése még a költségek csökkenése mellett is a nettó termelési érték csökkenését vonta maga után. A Zalaiparkernél a lekötött termelési tényezők hatékonysága a vizsgált időszakban alacsonyabb szinten van mint a székesfehérvári társaságnál, ahol szintén csökkenés tapasztalható. A lényegesen nagyobb nagyságrendű, de kisebb súlyszámmal szereplő lekötött termelési tényezők állománya 6,1%-kal csökkent, azonban a nagyobb súlyszámmal szereplő kifizetett bérállomány 5,7%-kal jelentős mértékben hozzájárult a mutató romlásához. Egyik vállalkozás sem tudja hatékonyan kihasználni lekötött termelési tényezőit. Arra, hogy a lekötött termelési tényezők hatékonyságát milyen tényezők alakítják, a parciális hatékonysági mutatók vizsgálatánál kapunk választ. II A ráfordítások hatékonyságának vizsgálata A hatékonysági mutatók azt mutatják meg, hogy a vállalkozások mekkora mértékben használják ki erőforrásaikat, vagyis konkrétan az árbevétel (vagy termelési érték) egy egységének eléréséhez mekkora értékű erőforrást (eszközt, tőkét, stb.) használnak fel. 2. táblázat: a ráfordítások hatékonyságát befolyásoló tényezők változása előző év = 100 % Anyagjellegű ráfordítások - 91,5 94,9 66,2-108,9 96,5 Személyi jellegű ráfordítások - 102,4 90,6 93,3-105,4 103,7 Értékcsökkenési leírás - 132,1 89,7 108,5-94,2 86,4 Egyéb költség - 102,2 101,0 91, Összes élő- és holtmunka ráfordítás - 93,3 94,5 70,5-103,8 93,9 Nettó árbevétel - 93,7 94,3 70,9-105,1 96,4 Eladott áruk beszerzési értéke - 90,6 94,5 64,0-105,7 96,6 Tiszta jövedelem - 99,9 89,9 91,8-85,7 80,2 6

8 A számviteli törvény változásai miatt a költségnemek köréből kikerült az eladott áruk beszerzési értéke és az alvállalkozói teljesítmény, az egyéb költség pedig már nem önálló költségnem évtől az addig az eladott áruk beszerzési értékében elszámolt leltári többleteket és hiányokat, valamint selejtezéseket az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások között kell könyvelni a számviteli törvény szerint. A terv szerinti értékcsökkenést a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján kell meghatározni. Az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés bizonyos esetekben visszaírható. Megszűnt a vagyoni értékű jogok, szellemi termékek amortizálási időkorlátja. A Korona Rt. esetében a végeredményt tekintve 1997-ről 2001-re javult a ráfordítások hatékonysága, de az ezt megelőző években a mutató stagnált, képviselt már ennél magasabb értéket is. A változás okai a következők (a 2. táblázat alapján): a tiszta jövedelem a vizsgált időszakban folyamatosan csökkent (a évi az évi értéknek a 70,7%-a) az összes élő- és holtmunka ráfordítás a vizsgált időszakban szintén csökkent, kivéve a évet a évben a legmagasabb a mutató értéke, az összes élő- és holtmunka ráfordítás - ezen belül az anyagjellegű ráfordítások - jóval nagyobb mértékben csökkent, mint a tiszta jövedelem a évben az anyagjellegű, a személyi jellegű és az egyéb ráfordítás is emelkedett, ami rontotta az előző évi hatékonyságot Az élő- és holtmunka ráfordítások között mindkét vállalkozásnál a legjelentősebb az anyagjellegű ráfordítások összege, ezen belül is az eladott áruk beszerzési értéke, mint ahogy a 3. táblázatban láthatjuk. 3. táblázat: az eladott áruk beszerzési értékének aránya az összes ráfordításon belül Eladott áruk beszerzési értéke adatok %-ban 82,6 80,2 80,2 72,8 74,9 73,5 75,1 7

9 A bruttó termelési érték összetevőinek vizsgálata során megállapítható, hogy a Korona Rt-nél (1.ábra) a vizsgált időszakban csökkent a tiszta jövedelem aránya. Az anyag- és anyagjellegű szolgáltatások költségei szembetűnően nagyobb arány képviselnek évről-évre. A tiszta jövedelem arányának csökkenését az értékesítés nettó árbevételének csökkenése okozza. 1. ábra: a bruttó termelési érték összetevői (Korona Rt.) A bruttó termelési érték összetevői 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Értékcsökkenési leírás Anyagköltség, anyagjellegű szolg. Összes kifizetett bér Tiszta jövedelem A Zalaiperker Rt.-nél a vizsgált időszakban csökkent a tiszta jövedelem aránya, mert az összes kifizetett bértömeg növekedett. A létszám csökkentése mellett az átlagbér emelkedett. 2. ábra: a bruttó termelési érték összetevői (Zalaiparker Rt.) A bruttó termelési érték összetevői 100% 80% 60% 40% 20% Értékcsökkenési leírás Anyagköltség, anyagjellegű szolg. Összes kifizetett bér Tiszta jövedelem 0%

10 II.1.2. A parciális gazdasági hatékonyság vizsgálata A komplex gazdasági hatékonyság jellemzésére szolgáló mutatószámok önmagunkban nem elegendőek a vállalkozás hatékonyságának megítéléséhez. Mivel ezek a mutatók összevontan adnak információt a hatékonyságról, vizsgálni kell az ezt alakító tényezőket is. Erre a parciális hatékonysági és igényességi mutatókat használjuk. Külön vizsgáltam, hogy a két vállalkozás milyen hatékonysággal használja fel a rendelkezésére álló erőforrásokat (aktivált tárgyi eszközök, lekötött eszközök, kifizetett bérek), továbbá a mutatók reciprokát, az igényességi mutatók, melyek megmutatják, hogy egységnyi hozam (jelen esetben nettó termelési érték) eléréséhez mekkora erőforrás felhasználás szükséges. II Az eszközhatékonyság elemzése Az eszközök hatékonyságának vizsgálatakor az eszközök két csoportját szokás vizsgálni. Az aktivált tárgyi eszközöket az ingatlanok, a műszaki berendezések, gépek, járművek, és az egyéb berendezések, felszerelések, járművek állományának összegeként számszerűsítjük. A lekötött eszközök értéke az aktivált tárgyi eszközök és a készletek állományának az összegével egyenlő táblázat: az eszközhatékonyság és eszközigényesség alakulása adatok Ft-ban 100 Ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték 100 Ft nettó termelési értékre jutó aktivált tárgyi eszköz 100 Ft lekötött eszközre jutó nettó termelési érték 100 Ft nettó termelési értékre jutó lekötött eszköz 88,8 98,5 95,0 81,2 60,0 69,5 58,4 112,6 101,6 105,3 123,2 166,7 144,0 171,2 50,5 53,4 55,9 51,4 31,5 46,0 32,3 198,0 187,2 178,8 194,4 317,3 217,4 309,4 Az eszközhatékonyság vizsgálata során láthatjuk, hogy egyik vállalkozás sem tudja hatékonyan felhasználni a rendelkezésre álló eszközeit. Az aktivált tárgyi eszközök hatékonysága a Korona Rt.-nél 1998-ban majdnem elérte a 100 Ft-os határt (e fölött elfogadható a hatékonyság), majd az ezt követő években fokozatosan romló tendenciát mutat. Ennek okai a következők: 2 3. Melléklet 9

11 1998-tól a bruttó termelési érték csökkent, aminek kiváltó oka az árbevétel csökkenés. A forgalom elmaradásában, a piaci pozíció gyengülésében kiemelkedő szerepet kapott a vállalkozások - ezen belül is a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások - számának további gyarapodása. Továbbá ebben az évben nyitottak meg, illetve kezdték meg működésüket az Interspar, a Praktiker, Tesco és az Alba Plaza. Az árbevétel csökkenés miatt 1998-tól kezdve minden évben romlott a nettó termelési érték. Az aktivált tárgyi eszközök állományának változása stagnált a vizsgált években (ennek változása csak kis mértékben befolyásolta a hatékonyság romlását). A lekötött eszközök hatékonyságát vizsgálva még rosszabb a helyzet. A Koronánál az 1999-es évig némi javulás volt tapasztalható utána fokozatos romlás. Igaz, hogy a készletállomány nagysága fokozatosan csökken, de a nettó termelési érték romlása nagyobb mértékű és az aktivált tárgyi eszközök állományának 1999-től történő növekedése nagyon nagy mértékben befolyásolja a hatékonysági mutató romlását. Az aktivált tárgyi eszközökön belül 2000-től megnőtt az ingatlanok állománya. Ebben az évben aktiválta az 1999-es beruházásait a társaság (Tip-Top Cipőáruház, Műszaki Áruház átalakítása és felújítása). A következő évben a részvénytársaság két eddig még bérleményként működő kiskereskedelmi egységét vásárolta meg a székesfehérvári önkormányzattól. A Zalaiparkernél az aktivált tárgyi eszközök és a lekötött eszközök hatékonysága is rendkívül kedvezőtlenül alakul. A zalai vállalat nettó termelési értéke csak kismértékben haladja meg a Korona Rt.-ét, azonban az aktivált tárgyi eszköz állomány másfél-, míg a lekötött eszközei annak ellenére, hogy a készletállomány csökkent - majdnem kétszerese a Koronáénak. II A készlethatékonyság elemzése A készletek olyan eszközök, melyek közvetlenül vagy közvetetten részt vesznek a vállalkozási tevékenységben, egy éven belül felhasználják vagy eladják őket. Egy kereskedelmi vállalkozás esetében rendkívül nagy hangsúlyt kell helyezni a készletállományra. A cél az, hogy a lehető legkisebb készletlekötéssel a lehető legnagyobb hozamot érjék el.. A túl kicsi készlet nem biztosítja a várt forgalmat, a túl 10

12 nagy készlet pedig nem talál piacra, így felhalmozódhat, immobillá válhat. A vásárlói igényekhez tehát mennyiségben, minőségben és választékban egyaránt igazodni kell. A készletgazdálkodás feladata az optimálishoz közeli készlet biztosítása, emiatt nélkülözhetetlen a készletek folyamatos elemzése. 5. táblázat: a készlethatékonyság és készletigényesség alakulása 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték 100 Ft nettó termelési érték előállításához szükséges készlet adatok Ft-ban 117,1 116,8 136,1 140,3 66,4 136,2 72,4 85,4 85,6 73,5 71,3 150,6 73,4 138,2 Annál jobb a hatékonyság, minél magasabb forgalmat ér el a vállalkozás egységnyi készletlekötéssel, illetve egységnyi forgalom lebonyolításához minél kisebb készlettömegre van szükség. A Korona Rt.-nél a készlethatékonyság az eszközhatékonysággal szemben már kedvezően alakult. Igaz, hogy a vizsgált években a készletállomány és a nettó termelési érték csökkent, de a készletek nagyobb mértékben csökkentek, mint a nettó termelési érték és ezért a 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték meghaladja az elfogadott értéket. A készletek a körülmények miatt folyamatosan csökkentek a vizsgált időszakban, de nyilvánvaló, hogy minimális készlettel élettelenek a boltok, nem lehet a vásárlói igényeket kielégíteni. A társaság célja egy megfelelő készlet kialakítása, mely megfelel a vásárlói igényeknek. A Zalaiparkernél ez a hatékonysági mutató is kedvezőtlen. A készletállomány magasabb, mint a nettó termelési érték. A készletek csökkentésével lehetne a hatékonyságon javítani, csak kérdéses, hogy a fogyasztók hogyan viszonyulnának a megváltozott árukészlethez. A módosításhoz a folyamatosan változó fogyasztói igényeket szükséges lenne felmérni. 6. táblázat: az áruk átlagos tárolási ideje adatok napban Áruk átlagos tárolási ideje

13 Mindkettő vállalkozás ruházati és vegyesiparcikkek értékesítésével foglalkozik. A Koronánál az áruk átlagos tárolási ideje a szakmai átlaggal szinte azonos, míg a Zalaiparker esetében az áruk tárolási ideje viszonylag magas. A készletgazdálkodás hatékonyságának megítéléséhez szükséges még a forgási sebesség vizsgálata. 7. táblázat: a készletek forgási sebességének alakulása Készlet napokban forgási sebesség fordulatokban 7,9 7,0 8,5 6,7 4,4 7,2 4,8 A készletforgási sebesség fordulatban azt mutatja, hogy a vizsgált időszakban hányszor térül meg a vállalkozás készletállománya a nettó árbevételben. Napokban kifejezve azt mutatja, hogy a készletállomány hány nap alatt térül meg, vagyis hogy hány napi értékesítés összegét köti le. A készletforgási sebesség ebben a szakmában nap között mozog. Mint ahogy az áruk átlagos tárolási ideje, ezáltal a készletforgási sebesség is kedvezően alakult a Korona Rt.-nél. A Zalaiparker Rt.-nél a készletek forgása 2000-ben még meghaladja a szakmai átlagot, a következő évben már beleesik az intervallumba. A társaságnál az átlagkészlet 11,7%-os csökkenése mellett az árbevétel ennél jóval kisebb mértékben 3,6%-kal csökkent, aminek következtében a készletforgás fordulata nőtt. Javul a készlethatékonyság és gyorsul a forgási sebesség, ha: változatlan forgalom mellett az átlagkészlet értéke csökken változatlan készletérték mellett a forgalom növekszik növekszik a lekötött készletek értéke, de a forgalmi növekménynél kisebb mértékben (kis mértékben) csökken a forgalom, ennél nagyobb mértékű átlagkészlet csökkenés mellett növekvő forgalom mellett csökken az átlagkészlet II A bérhatékonyság elemzése Az élőmunka a gazdálkodás erőforrásainak legfontosabb elemét képezi. A közgazdasági értelemben vett érték létrehozásának alapvető forrása. A gazdálkodó szervezetek számára az egyik legfontosabb erőforrás a munkavállalók munkavégző képessége. A vállalkozásoknak az élőmunkával is, mint minden más termelési tényezővel, megfelelően gazdálkodniuk kell, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a 12

14 modern piacgazdaságokban az élőmunkaráfordítások aránya folyamatosan nő az összes ráfordításon belül. Ugyanakkor az emberi erőforrás rendelkezik olyan sajátos tulajdonságokkal, melyek markánsan megkülönböztetik a többi erőforrástól, hiszen itt mind a szervezeti, mind az egyéni céloknak, elvárásoknak érvényesülniük kell. 8. táblázat: bérhatékonyság és bérigényesség alakulása 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték 100 Ft nettó termelési érték előállításához szükséges kifizetett bér 205,7 201,8 198,2 196,8 157,9 180,1 144,6 48,6 49,6 50,5 50,8 63,3 55,5 69,2 A bérhatékonyság mutatójának értéke mindkét vállalkozásnál romló tendenciát mutat. Itt is meg kell jegyeznünk, hogy ez a romlás elsősorban nem a kifizetett bérek indokolatlan növekedésének, hanem a nettó termelési érték kedvezőtlen alakulásának tulajdonítható. A konkurencia erős növekedése és a kereslet csökkenése miatt a Korona Rt. kénytelen csökkenteni boltjainak számát ezáltal a munkaerőt is és az ingatlanokat bérleményként tovább üzemeltetni. A dolgozói létszám a vállalkozásnál folyamatosan csökken. 3 A boltjainak nagyrésze 2-3 fős egység, melyek ma már a lehetséges legminimálisabb létszámmal dolgozik, ami még a forgalom bonyolításához szükséges, és vagyonvédelem szempontjából elengedhetetlen. A nagyobb egységek esetében is feszített a létszám. Az esetleges létszámkiesést jól szervezett munkával kell megoldani a vezetőknek. A létszámcsökkentés ellenére a társaság már évek óta minden évben 10%- os bérfejlesztést hajt végre, ezáltal a dolgozók átlagkeresete szinte mindig az országos átlaggal azonos szinten van. 9. táblázat: az egy főre jutó nettó termelési érték alakulása 1 foglalkoztatottra jutó nettó termelési érték adatok E Ft-ban A táblázatban számolt mutató értéke a vizsgált évek során kedvezően alakult, ami annak köszönhető, hogy a nettó termelési érték kisebb mértékben csökkent, mint a dolgozói létszám az évek során számú melléklet 13

15 II.2. Anyagi, vagyoni helyzet elemzése II.2.1. A mérlegszerkezet elemzése A mérleg olyan kétoldalú kimutatás, amely eszköz oldalon a befektetett eszközöket (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök) és a forgóeszközöket (készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök), forrás oldalon a saját és az idegen tőkét (rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek) mutatja. A befektetett eszközök egy évnél hosszabb ideig szolgálják a vállalkozás tevékenységét, míg a forgóeszközök pedig egy évnél rövidebb ideig. A gazdasági társaságok a számviteli törvény 2001-ben életbe lépett módosításainak következtében kétféle mérleg és négyféle eredménykimutatás közül választhatnak. Az anyagi, vagyoni helyzet elemzése a vállalkozás mérlegében szereplő adatok alapján történik. Egy vállalkozásnak ahhoz, hogy működni tudjon számos és sokféle eszközre van szüksége. Az eredményes vállalkozási tevékenység egyik feltétele, hogy a befektetett és forgóeszközök megfelelő arányban álljanak rendelkezésre. A befektetett eszközök biztosítják a tevékenység feltételeit, lehetőségét. A forgóeszközök állománya a tevékenység jellegének, az alkalmazott technológiának a függvénye. A két eszközcsoport aránya a hatékonyság szempontjából is nagyon fontos, hiszen ahhoz, hogy a tartós használatban lévő eszközöket a vállalkozás megfelelő hatékonysággal tudja felhasználni, megfelelő mennyiségű és összetételű forgóeszközállományra van szükség. 10. táblázat: az eszköz- és forrásstruktúrát jellemző megoszlások Tartósan befektetett eszközök aránya adatok %-ban 43,6 38,7 47,2 51,5 46,0 50,7 73,6 Forgóeszközök aránya 55,9 60,1 52,4 48,2 53,7 49,1 26,1 Idegen tőke aránya 37,8 40,8 21,0 17,6 44,2 19,4 22,7 hosszú lejáratú kötelezettségek 42,7 31,5 10,2 0,0 7,1 16,3 3,2 rövid lejáratú kötelezettségek 57,3 68,5 89,8 100,0 92,9 83,7 96,8 Saját tőke aránya 59,7 56,7 75,9 80,8 54,9 78,2 77,1 Céltartalék aránya 0,0 0,1 0,1 0,1 0,0 0,0 0,0 Forgótőke aránya 57,4 56,7 44,1 38,0 23,1 42,0 5,3 14

16 A tartósan befektetett eszközök aránya 40-50% körül mozog a vizsgált időszakban a Korona Rt.-nél. Ezen belül az ingatlanok jelentős arányt képviselnek, minthogy a társaság már majdnem 100%-ban tulajdonosa az ingatlanoknak, amikben kiskereskedelmi egységeit működteti. A forgóeszközökön belül a legnagyobb arányt 70 80%-ot a készletek és követelések alkotják. A forgóeszközök szerkezete folyamatos változáson ment keresztül az évek folyamán (14. táblázat). 3. ábra: a Korona Rt. eszközstruktúrája A Korona Rt. eszközösszetétele 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Aktív időbeli elhatárolások Forgóeszközök Befektetett eszközök 4. ábra: a Korona Rt. forrásstruktúrája A Korona Rt. forrásösszetétele 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Passzív időbeli elhatárolások Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Céltartalékok Saját tőke 15

17 Ha a saját tőke aránya a forrásokon belül meghaladja a 70%-ot a forrásösszetétel megfelelő. A két vállalkozást összehasonlítva megállapítható, hogy ha a Zalaiparker év végén nem értékeli fel ingatlanjait, akkor az idegen tőke aránya továbbra is 30% fölött lenne. A Korona Rt.-nél ennek a mutatószámnak az alakulása 1999-től kedvező. Az előző két évben a forrásokon belül jelentős arányt képviseltek a hosszú lejáratú kötelezettségek, melyek 100%-ban beruházási hitelből álltak. Ennek felvételére az eddig még bérelt üzlethelyiségek tulajdonjogának megvásárlásához volt szükség. Továbbá 1998-ban megnőtt a rövid lejáratú kötelezettségek aránya, ami a forgóeszköz finanszírozásra felvett rövid lejáratú hitelnek tudható be. A következő években -, mint ahogy a 8. táblázatban is látható - a rövid lejáratú kötelezettségek aránya a forrásokhoz viszonyítva 17% és 20% körül mozgott. 5. ábra: a Korona Rt. mérlegszerkezetének változása Ft Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolások Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Saját tőke Céltartalékok Passzív időbeli elhatárolások A Zalaiparkernél jelentősen megnőtt a befektetett eszközök aránya (46%-ról 73,6%-ra), melynek oka, hogy a vállalkozás felértékelte ingatlanjait. Ennek hatására a forrás oldalon az értékelési tartalékba kell elhelyezni az értékhelyesbítés összegét megnőtt változott a saját tőke összetétele és nagysága. A saját tőke aránya az összes forráson belül 77,1%-ra nőtt 2001-re. Hosszú lejáratú kötelezettségei a felére csökkentek, rövid lejáratú kötelezettségei viszont csak 2,1%-kal csökkentek (14. táblázat). 16

18 6. ábra: a Zalaiparker Rt. eszközstruktúrája A Zalaiparker Rt. eszközösszetétele 100% 80% 60% 40% Aktív időbeli elhatárolások Forgóeszközök Befektetett eszközök 20% 0% ábra: a Zalaiparker Rt. forrásstruktúrája A Zalaiparker Rt. forrásösszetétele 100% 80% 60% 40% 20% Passzív időbeli elhatárolások Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Céltartalékok Saját tőke 0% A céltartalék sajátos forráselem, amely valójában sem a saját, sem az idegen tőkéhez nem sorolható. A kétes vevőkre és a határidőn túli kintlévőségekre képzett céltartalék a vevők és a követelések összegét helyesbíti a behajtható és feltételezhetően befolyó összegre. A garanciális kötelezettségekre, végkielégítésre, korengedményes nyugdíjazásra képzett céltartalék ahogy a nevében is benne van valójában a nyereségből (részben az adózatlan, részben az adózott eredmény terhére) képzett olyan tartalék, amelyet a cég a jövőben felmerülő költségek fedezetére, a realizált nyereségből félretesz, elkülönít és tartalékol, az óvatos értékelés elvének megfelelően 17

19 megakadályozva ezen nyereségrész felhasználását, osztalékként való kifizetését től kezdődően az új számviteli törvény megváltoztatta a céltartalék-képzési lehetőségeket. A vevőkre képzett céltartalék helyett értékvesztést kell elszámolni. Említést kell még tennem a forgótőkéről, mely a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbözeteként számítható és a saját forrással finanszírozott forgóeszközök értékét mutatja. A negatív érték rövid lejáratú kötelezettség többletre és forgótőke hiányra utal. A forgótőke aránya a forgótőke saját tőkéhez viszonyított arányát fejezi ki. Mindkét vállalkozásnál pozitív az arány, de évről-évre csökken. A Korona Rt.-nél az okokat az 5. ábra szemlélteti. A saját tőke növekedése mellett mind a forgóeszközök, mind a rövid lejáratú kötelezettségek csökkentek.. Míg a Zalaiparkernél a saját tőke szerkezetének változása (értékelési tartalék növekedése) jelentős mértékben rontotta a forgótőke arányát. II.2.2. Az eszközök fedezetségének elemzése Az előzőekben a vállalkozások eszköz- és forrásösszetételét vizsgáltam, ezen túlmenően a vagyoni helyzet stabilitásához szükséges az eszközök fedezetségének vizsgálata is. 11. táblázat: az eszközfedezetségi mutatók adatok %-ban Vagyonfedezet I. 136,7 146,3 160,7 156,9 119,5 154,1 104,7 Vagyonfedezet II. 173,8 179,4 165,2 156,9 126,4 160,4 105,7 Tárgyi eszközök fedezetsége 139,3 148,2 162,6 158,2 120,8 154,5 104,9 Az eszközöket a mérlegben a saját tőke, a tartós passzívák és a hitelek, kölcsönök finanszírozzák. Alapelv, hogy a hosszabb távon át működő befektetett eszközöket a hosszú lejáratú források (a saját tőke és a hosszú lejáratú kötelezettségek), míg a forgóeszközöket rövid lejáratú kötelezettségek finanszírozzák (ha a vállalkozás saját tőkéjével nem tudja finanszírozni vagy ha kedvezőek a hitel feltételei). A vagyonfedezet I. és II. mutatója, valamint a tárgyi eszköz fedezetség mutatója akkor tekinthető megfelelőnek, ha értéke 100 felett van. A mutatókból megállapítható, hogy a két vállalkozás anyagi, vagyoni helyzete eltérő egymástól, de mindkettő esetében fedezi a saját tőke és a hosszú lejáratú 18

20 kötelezettség a befektetett eszközöket és tárgyi eszközöket. A Koronánál a vizsgált évek alatt a vagyonfedezeti mutató folyamatosan javult. A saját tőkét a jegyzett tőke változatlansága mellett a pozitív mérleg szerinti eredmény növelte. A vagyonfedezet II. mutató csökkenésének oka, hogy a boltok tulajdonjogának megvásárlásához felvett hosszú lejáratú hitelt az évek folyamán folyamatosan törlesztették, így 2000-ben a cégnek már nincsenek hosszú lejáratú kötelezettségei februárjában azzal a céllal, hogy a középvállalkozások kamatfizetéséhez kapcsolódó adókedvezményt érvényesíteni tudják, 45 millió Ft (melyből 30 millió Ft hosszú lejáratú) beruházási hitelt vettek fel ingatlanvásárláshoz. Továbbá a felvett hitel segítségével megtörtént a belvárosi Opera Kisáruház és a Gombház Rövidáru bolt megvásárlása is a Városi Önkormányzattól. Ezzel a működő egységek csaknem 100%-ban saját tulajdona lett a Korona Rt.-nek, kivétel a móri Színes Kisáruház, illetve jelenleg még bérleti díjat fizetnek a központi irodahelyiségek után is. A vagyonfedezet I. és II. mutatójának 150% feletti értéke nagyon kedvező képet mutat a társaságról, megállapítható, hogy anyagi, vagyoni helyzete stabil. A Zalaiparker Rt.-nél mindhárom mutató csökkent a vizsgált időszakban. Ez annak köszönhető, hogy a társaság felértékeltette ingatlanállományát. A befektetett eszközöket az üzleti év folyamán legfeljebb a piaci értékig fel lehet értékelni. Erre nagyobb összegű hitel felvételekor szükség lehet, hogy fedezetet biztosítson a tényleges visszafizetésre (jelzálog). Az eszközfedezetségi mutatót mellett vizsgálni kell a saját tőke változását is. Az eredménykategóriák változásai hatással vannak a mérleg szerinti eredményre, ami megváltoztathatja a saját tőke összetételét. 4 A számviteli törvény kimondja, hogy a mérleg szerinti eredményt a következő évben az eredménytartalékba kell átvezetni. A saját tőke összetételének változása a két vállalkozásnál a következőképpen alakult: A Korona Rt-nél a pozitív mérleg szerinti eredmény évről-évre növelte az eredménytartalékot, ezáltal nőtt a saját tőke is. Továbbá 2001-ben 10 millió Ft értékben részvényt bocsátott ki a vállalkozás. Végeredményben a saját tőke értéke 2001-ben az évi értéknek a 119,2%-a. A Zalaiparker Rt. a évben az előzőekben már említettem felértékeltette ingatlanállományát, ami a forrás oldalon az értékelési 4 1/1-1/4 számú melléklet 19

21 tartalékot növeli. Ennek következtében a saját tőke a vizsgált időszakban 156,2%-kal nőtt. II.2.3. Az eszközök forgási sebességének elemzése Az eszközök és a saját tőke fordulatszáma arról ad tájékoztatást, hogy a vizsgált időszakban az eszközállomány illetve a saját tőke hányszor térül meg a nettó árbevételben. 12. táblázat: az eszközök és a saját tőke fordulatszámának alakulása Eszközök fordulatszáma 2,6 2,3 2,7 2,0 1,8 1,9 1,0 Saját tőke fordulatszáma 4,3 4,0 3,6 2,4 3,3 2,4 1,2 A mutatók a vizsgált időszakban folyamatosan kedvezőtlen irányba változnak. Ez azt jelenti, hogy mind az eszközök, mind a saját tőke forgási sebessége csökken, egyre kevesebbszer térülnek meg a nettó árbevételben. A kedvezőtlen változások oka abban keresendő, hogy mind a nettó árbevétel, mind az összes eszköz csökkent az évek folyamán. A nettó árbevétel csökkenésének okát már többször említettem. A saját tőke fordulatszáma is csökkent. Ehhez nagymértékben a saját tőke növekedése is hozzájárult, ami a pozitív mérleg szerinti eredményeknek köszönhető, amik minden évben növelték a saját tőkét. A Zalaiparkernél a mutatók a Koronához képest alulmaradnak. A nagymértékű csökkenés az ingatlanok értékhelyesbítése okozta mindkét mutatónál. II.3. A pénzügyi, likviditási helyzet vizsgálata A likviditás a vállalkozás azon képessége, hogy fizetési kötelezettségeinek minden időpontban a megkövetelt határidőre eleget tudjon tenni. II.3.1. A rövid távú likviditás vizsgálata 13. táblázat: a rövid távú likviditás mutatói adatok %-ban Általános likviditási mutató 147,8 147,4 249,1 274,4 121,6 253,1 114,9 Rövid távú likviditási mutató I 258,0 215,2 277,4 274,4 131,0 302,3 118,7 Rövid távú likviditási mutató II 207,4 153,4 202,6 241,5 111,8 264,7 99,7 Rövid távú likviditási mutató III 57,4 38,0 33,0 73,3 11,8 106,3 9,5 20

22 Az általános likviditási mutató a forgóeszközök és a kötelezettségállomány egymáshoz való arányát fejezi ki. Mindkét cégnél meghaladja a vizsgált időszakban a 100%-os határt, ami azt jelenti, hogy a forgóeszközök állománya meghaladja a kötelezettségeket. A Korona Rt. esetében 253,1%, míg a Zalaiparkernél 114,9%. Ennek oka, hogy a zalaegerszegi vállalkozás forgóeszközállománya több mint másfélszerese, kötelezettségállománya pedig átlagosan több, mint háromszorosa a Koronáénak. Az általános likviditási mutató számítása során keletkező adatokból viszont csak általános következtetéseket lehet levonni. A cégek pillanatnyi helyzetének megítélésre alkalmatlan. A forgóeszközök összetételét likviditás szempontjából vizsgálni kell. Erre a következőkben került sor. A rövid távú likviditási I. mutatója arról ad tájékoztatást, hogy a különböző likviditású forgóeszközök összege a rövid távú kötelezettségek hány százalékát fedezi. Ha a mutató értéke 100% felett van, kedvezőnek mondható. Nemzetközileg viszont a %-os érték az elfogadott. A Korona Rt.-nél a vizsgált időszakban a mutató alakulása nagyon jónak mondható. Ezzel szemben a Zalaiparkernél a forgóeszközök alig haladják meg a rövid lejáratú kötelezettségeket. Ennek oka, hogy a társaság viszonylag magas hitelállománya és a szállítók felé irányuló tartozása. A rövid távú likviditás II. mutatója megmutatja, hogy az előzőnél likvidebb forgóeszközök (forgóeszközök követelések) milyen arányt képviselnek a rövid lejáratú kötelezettségekhez képest. A székesfehérvári társaságnál ez a mutatószám is jónak mondható, értéke tökéletesen elfogadható. A zalaegerszegi vállalkozásnál ben még meghaladja a 100%-ot a mutató értéke, a következő időszakban ez már nem sikerül. A rövid lejáratú kötelezettségek 2,1%-os csökkenése mellett a forgóeszközök (csökkenés 11,2%) és a követelések (csökkenés 3,0%) különbözete 12,7%-kal csökkent a vizsgált években. A rövid távú likviditás III. mutatójának vizsgálata során még eltérőbb képet kapunk a két vállalkozásról. A két leglikvidebb forgóeszköz (értékpapírok és pénzeszközök) összegének a rövid lejáratú kötelezettségekhez való arányával a cégek gyors teljesítőképességét vizsgáljuk. Az évek során a Korona Rt.-nek sikerült 2001-ben elérni a 100%-ot. Ez azt jelenti, hogy rövid lejáratú kötelezettségeit teljes egészében fedezni tudja pénzeszközeivel és értékpapírjaival ig az értékpapírok az 1997-es állomány 39,2%-ára csökkentek, pénzeszközei pedig 42,9%-ra. Rövid lejáratú kötelezettségei ezzel szemben nem csökkentek ilyen nagy mértékben, csak 72,6%-ra. A 21

23 következő két évben mind az értékpapírok, mind a pénzeszközök állománya jelentős mértékben növekedett, a rövid lejáratú kötelezettségek kis mértékű változása mellett. A Zalaiparkernél ez az érték kritikusnak minősíthető. Ennek oka, hogy a pénzeszközök és értékpapírok aránya a forgóeszközökön belül jelentősen alacsony. A mutató rendkívül alacsony értéke ellenére a fizetőképességgel idáig problémák nem merültek fel. Az egyes mutatók országos átlagait figyelembe véve a Korona Rt. likviditása kimagaslóan jó. 14. táblázat: a vállalkozások likviditását alakító tényezők változása előző év = 100 % Forgóeszközök - 113,3 68,9 89,5-114,1 88,8 Készletek - 104,6 78,6 89,8-97,5 88,3 Követelések - 165,7 64,8 39,8-118,5 97,0 Értékpapírok - 121,9 32,2 65,5-562,8 83,7 Pénzeszközök - 74,8 57,3 259,6-105,5 63,8 Rövid lejáratú kötelezettségek - 135,9 53,5 90,5-103,6 97,9 Kötelezettségek - 113,6 40,8 81,3-123,8 94,0 További információt nyújt a vállalkozások likviditásáról a gyorsráta, mely a forgóeszközök és készletek különbségének a rövid lejáratú kötelezettségekhez való arányát mutatja, és a hitelfedezetségi mutató, ami a követelések és rövid lejáratú kötelezettségek hányadosa. 15. táblázat: gyorsráta és hitelfedezetségi mutató alakulása adatok %-ban Gyorsráta 108,0 99,7 107,8 106,2 30,9 144,0 28,4 Hitelfedezetségi mutató 50,6 61,7 74,8 32,9 19,1 37,7 19,0 A gyorsráta a Korona Rt. esetében nagyon jól alakult. Igaz, hogy évről-évre csökkent a forgóeszköz- és készletállomány, de ennél nagyobb mértékben a rövid lejáratú kötelezettségek aránya (14. táblázat). Az elfogadott %-os szakmai átlagot azonban nem éri el. A gyorsráta alacsony értéke a Zalaiparker Rt.-ről nagyon kedvezőtlen képet mutat. Alacsony értékének oka, hogy a készletállomány jelentős arányt képvisel a forgóeszközökön belül és a pénzeszközállomány is szintje is alacsony. 22

24 A vállalkozásoknál számított hitelfedezetségi mutatókból arra lehet következtetni, hogy a vállalkozások követelésállománya nem fedezi a rövid lejáratú kötelezettségeket. Azaz a társaságok nagyobb összeggel tartoznak, mint az adósaik. A mutatószámok értékét rontja, ha a szállítóállomány növekszik, de a Korona Rt. folyamatosan arra törekszik, hogy növelje szállítóállományát, kedvezőbb fizetési kondíciókkal kösse meg szállítói szerződéseit, a cél a napos fizetési határidők elérése). Úgymond ingyenes forrás elérése a cél. A társaságnál a vizsgált időszakban a követelésállomány nagyobb mértékben csökkent, mint a rövid lejáratú kötelezettségek állománya. A Zalaiparker esetében ez a likviditási mutatószám is rossznak mondható. Ennek oka, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek között (a magas szállítóállomány mellett) jelentős a rövid lejáratú hitelek nagysága is. II.3.2. A vevők és szállítók forgási sebességének vizsgálata A cégek likviditásának szempontjából rendkívül fontos tényező, hogy milyen gyorsan tudja kintlévőségeit behajtani, illetve kötelezettségeit mennyi idő alatt elégíti ki. Lévén, hogy két kereskedelmi vállalkozásról van szó, a vevők és szállítók forgási sebességének vizsgálata jelentős fontosságú. 16. táblázat: a vevők forgási sebességének alakulása Vevők napokban forgási sebessége fordulatokban 61,5 35,5 49,2 42,1 26,2 32,4 25,7 A vevők forgási sebessége fordulatban megmutatja, hogy a vevőállomány a vizsgált időszakban hányszor fordult meg az árbevételben, míg a vevők forgási sebessége napokban azt mutatja, hogy a vállalkozás vevői átlagosan hány nap alatt elégítették ki kötelezettségeiket. Mindkét mutató a vevők fizetési fegyelméről nyújt információt. A Korona Rt.-nél 1997-ről 1998-ra romlott a vevők fizetési fegyelme, melynek oka, hogy 6,6%-os árbevétel csökkenés mellett a vevőállomány az előző évihez képest 161,7%-ra nőtt. Az 1998-as értéknél a következő két évben javulás tapasztalható ben 29,1%-kal csökkent az értékesítés árbevétele. A Korona Rt. ebben az évben megszüntette az eddig az árbevétel jelentős arányát adó nagykereskedelmi tevékenységét. Az utolsó vizsgált évben javult a vevők fizetési 23

25 fegyelme. Ennek oka, hogy az árbevétel 5,1%-os növekedése mellett a vevőállomány ennél jóval nagyobb mértékben, 36,4%-kal emelkedett 2000-ről 2001-re (18. táblázat). A Zalaiparker Rt.-nél a vevők fizetési fegyelme rosszabb, mint a Korona Rt.-nél. Azonban ez az összehasonlítás egy kicsit torzít, mert a Zalaiparker árbevétele kb. 1,5- szerese, vevőállománya pedig 2-2,5-szerese a Korona Rt.-jének. 17. táblázat: a szállítók forgási sebességének alakulása Szállítók napokban forgási sebessége fordulatokban 14,2 15,9 20,4 12,5 8,8 13,3 8,5 A szállítók forgási sebessége a cégek fizetési fegyelméről ad tájékoztatást. A Korona Rt. szállítói tartozásait átlagosan nap között teljesíti. A beszerzési kondíciók javulása következtében a fizetési kötelezettségek eltolódtak a hosszabb határidejű szállítói kötelezettségek felé. A vizsgált időszakban a cég megítélése a szállítók részéről nem változott, a vállalkozásnak nem voltak fizetési problémái szállítótartozásaival kapcsolatban. A Zalaiparker Rt. esetében kedvezőbb a helyzet. Szállítói tartozásait 40 nap után rendezi. A csökkenés oka azonban nem a Zalaiparker Rt. fizetési fegyelmében keresendő, hanem épp ellenkezőleg, a kedvező kondíciókkal megkötött szállítói szerződésekben. 18. táblázat: a vevők és szállítók forgási sebességét befolyásoló tényezők változása előző év = 100 % Vevők - 161,7 68,0 82,9-136,4 98,2 Szállítók - 81,6 74,2 107,5-102,1 100,2 Nettó árbevétel - 93,4 94,3 70,9-105,1 96,4 Anyagjellegű ráfordítások - 91,5 94,9 66,2-108,9 96,5 II.3.3. A dinamikus és a hosszú távú likviditás vizsgálata A dinamikus és a hosszú távú likviditási mutató arra ad választ, hogy a vállalkozás üzemi üzleti tevékenységének eredménye milyen fedezetet biztosít a rövid lejáratú kötelezettségekre, illetve a teljes kötelezettségállományra. 24

26 19. táblázat: dinamikus és hosszú távú likviditási mutató alakulása adatok %-ban Dinamikus likviditási mutató 24,8 18,0 42,6 30,0 4,2 56,9 2,1 Hosszú távú likviditási mutató 14,2 12,3 38,2 30,0 3,9 47,6 2,0 A dinamikus likviditási mutató esetén az általánosan elfogadott érték 50% feletti. Azt jelenti, hogy az üzemi, üzleti tevékenység legalább 50%-ban fedezi a rövid lejáratú kötelezettségeket. Ekkor tekintik megbízhatónak a cég pillanatnyi likviditását. A dinamikus likviditási mutató a Korona Rt. esetében a évben már kedvező. Ezt megelőzően 1997-ről 1998-ra romlott a rövid lejáratú kötelezettségek növekedése (rövid lejáratú hitel forgóeszköz finanszírozásra) miatt a következő évre az üzemi, üzleti tevékenység eredménye 26,7%-kal nőtt, míg a rövid lejáratú kötelezettségek a felére csökkentek (21. táblázat) ben mindkét tényező csökkent, de az üzemi, üzleti tevékenység eredménye nagyobb mértékben, majdnem 40%-kal. A következő évben nagyfokú javulás tapasztalható, mely az üzemi tevékenység majdnem 100%-os növekedésének köszönhető. A hosszú távú likviditás alakulása hasonló, mint a dinamikus mutatóé. Az összes kötelezettségeken belül folyamatosan csökkent a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya, aminek következtében a mutató javult. A kedvező szintet (30%) a Korona Rt től folyamatosan teljesíti. 20. táblázat: a dinamikus és hosszú távú likviditást alakító tényezők változása előző év = 100 % Üzemi tevékenység eredménye - 98,2 126,7 63,9-196,2 48,2 Rövid lejáratú kötelezettségek - 135,9 53,5 90,5-103,6 97,9 Kötelezettségek - 113,6 40,8 81,3-123,8 94,0 A Zalaiparkernél korántsem ilyen kedvezőek a mutatók. Egyik mutató sem tudja megközelíteni a kedvező szintet, sőt még a kedvező szintek 10%-át sem. Ennek oka, hogy a kötelezettség állomány, ezen belül is a rövid lejáratú kötelezettségek aránya mely nagyrészt szállító kötelezettségekből és rövid lejáratú hitelekből áll rendkívül magas. Az üzemi, üzleti tevékenység, mint ahogy a 17. táblázatból látszik, a rövid lejáratú kötelezettségek 4,2%-át fedezi 2000-ban, míg 2001-ben még ennél is kevesebbet. Egy év alatt több, mint 50%-os csökkenés következett be az üzleti 25

27 tevékenységből származó eredményben. Ez a hosszú távú likviditási mutatót is tovább rontotta. II.3.4. Az eladósodottság elemzése 21. táblázat: az eladósodottság mutatószámai adatok %-ban Eladósodottság mértéke 157,7 139,0 361,3 459,6 124,3 403,2 339,0 Nettó eladósodottság 45,0 41,5 9,1 14,6 66,1 17,0 24,1 Adósságszolgálati mutató 36,4 23,4 352, ,5 293,0-102,4 Az eladósodottság elemzése három mutatószám segítségével történik. Az első az eladósodottság mértéke, mely megmutatja, hogy a saját tőke mekkora fedezetet biztosít a kötelezettségekre. A Korona Rt.-nél az évek folyamán nagymértékű a javulás. A mutató értéke nagyon jó, még nemzetközileg is elfogadott lehetne. A nagymértékű változás annak a következménye, hogy az ingatlanvásárlásra felvett hosszú lejáratú hitelállományt a vállalkozás visszafizette ben már nincs is hosszú lejáratú kötelezettsége. Szinte mindent saját forrásból finanszíroz. A Zalaiparkernél a vizsgált időszakban is jelentés mértékű javulás tapasztalható, ami a már említett ingatlanok felértékelésének köszönhető. Ennek következtében a saját tőke állománya is megnőtt és így a mutató 300 % fölé emelkedett. A nettó eladósodottság mutató az összes kötelezettség és követelés különbségének a saját tőkéhez viszonyított arányát fejezi ki. Minél jobban közelít a nullához annál jobb. A székesfehérvári társaságnál itt is hatalmas változás történt. A kötelezettségeken belül szinte nullára csökkent a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya, amin belül még a rövid lejáratú kötelezettségek is csökkentek (ezen belül a szállítói kötelezettségek). Ezzel párhuzamosan a saját tőke is növekedett (pozitív mérleg szerinti eredmények, részvénykibocsátás), ami tovább javította a mutató értékét. Az adósságszolgálati mutató megmutatja, hogy a társaságoknál képződő szabadon felhasználható jövedelem mekkora fedezetet nyújt a hosszú lejáratú kötelezettségekre. A Korona Rt.-nél 1997-ben és 1998-ban rendkívül alacsony volt a mutató értéke. Mindkét évben volt a társaságnak beruházási és fejlesztési hiteltartozása. A mutatószám csökkenése annak tudható be, hogy 1998-ban a mérleg szerinti eredmény alig haladta meg az 1 millió Ft-ot. Ezt követően nagyfokú javulás történt, a hitelek 26

Mikroökonómia gyakorlás. 11. Tőkepiac. Igaz-hamis állítások. Kiegészítős feladatok

Mikroökonómia gyakorlás. 11. Tőkepiac. Igaz-hamis állítások. Kiegészítős feladatok 11. Tőkepiac Igaz-hamis állítások 1. Egy jövőbeni hozam jelenértéke annál kisebb, minél alacsonyabb a kamatláb. 2. Mindenképpen érdemes megvalósítani azt a beruházást, ahol a bevételek jelenértéke meghaladja

Részletesebben

KONZUM KERESKEDELMI ÉS IPARI NYRT. 2007. I. FÉLÉVI GYORSJELENTÉSE

KONZUM KERESKEDELMI ÉS IPARI NYRT. 2007. I. FÉLÉVI GYORSJELENTÉSE KONZUM KERESKEDELMI ÉS IPARI NYRT. 2007. I. FÉLÉVI GYORSJELENTÉSE Társaság neve: Konzum Kereskedelmi és Ipari Nyrt. Telefon 72/520-050 Társaság címe: 7621 Pécs, Irgalmasok u. 5. Telefax 72/213-342 Ágazati

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz.

Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz. Szentes Városellátó Nonprofit Kft. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz. :

Részletesebben

Hiteligénylő lap Társas vállalkozások forgóeszközhitel/folyószámlahitel igényléséhez

Hiteligénylő lap Társas vállalkozások forgóeszközhitel/folyószámlahitel igényléséhez Hiteligénylő lap Társas vállalkozások forgóeszközhitel/folyószámlahitel igényléséhez I. 1 A hiteligénylő : 2 Székhelye: Telephelye(i: Telefon: 3 A társaságot jegyzők neve(i: 4 Tevékenység kezdete: 5 Társasági

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

KONZUM KERESKEDELMI ÉS IPARI NYRT. 2006. ÉVI GYORSJELENTÉSE

KONZUM KERESKEDELMI ÉS IPARI NYRT. 2006. ÉVI GYORSJELENTÉSE KONZUM KERESKEDELMI ÉS IPARI NYRT. 2006. ÉVI GYORSJELENTÉSE Társaság neve: Konzum Kereskedelmi és Ipari Nyrt. Telefon 72/520-050 Társaság címe: 7621 Pécs, Irgalmasok u. 5. Telefax 72/213-342 Ágazati besorolás:

Részletesebben

A Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány kiemelten közhasznú szervezet. (NIOK Alapítvány 1027 Budapest Margit krt. 58)

A Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány kiemelten közhasznú szervezet. (NIOK Alapítvány 1027 Budapest Margit krt. 58) A Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány kiemelten közhasznú szervezet (NIOK Alapítvány 1027 Budapest Margit krt. 58) 2000. évi közhasznú jelentése ---------------------------- Marschall Miklós

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 13953757-2-15 Bejegyző szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság Regisztrációs szám: 15-09-071493 Tömöttvár 2007 Közhasznú Nonprofit Kft 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7. 2011 Fordulónap:

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Modern vállalati pénzügyek tárgyból az alap levelező képzés Gazdasági agrármérnök V. évf. Pénzügy-számvitel

Részletesebben

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák)

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák) MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+18. sorok) 55 999 937-103 742 764 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03. - 09. sorok) 2 029-3 942 03. Alapítás- átszervezés aktivált értéke - - 04.

Részletesebben

Hiteligénylő lap Társas vállalkozások beruházási hitel igényléséhez

Hiteligénylő lap Társas vállalkozások beruházási hitel igényléséhez 1 A hiteligénylő megnevezése: 2 Székhelye: Telephelye(i: Telefon: 3 A társaságot jegyzők neve(i: 4 Tevékenység kezdete: 5 Társasági szerződés kelte Cégbejegyzés dátuma: Cégbejegyzés száma: Hiteligénylő

Részletesebben

Összköltség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat

Összköltség eljárással készített eredménykimutatás A változat 31 Összköltség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 31 863-1 189 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01.+ 02.)

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Az FB véleménye az MTV Zrt. 2006. évi beszámolójáról

Az FB véleménye az MTV Zrt. 2006. évi beszámolójáról 6. SZ. MELLÉKLET FB/094/2007. Az FB véleménye az MTV Zrt. 2006. évi beszámolójáról Budapest, 2007. április 25. 77 Az MTV Zrt. Vezetősége által összeállított és a Társaság könyvvizsgálója véleményével ellátott

Részletesebben

PARKOLÓ-GAZDA Kft. Éves beszámoló. 2010. év. 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 10-22. 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel

PARKOLÓ-GAZDA Kft. Éves beszámoló. 2010. év. 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 10-22. 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel 20-09-065082 Cégjegyzék száma PARKOLÓ-GAZDA Kft. 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 10-22. Éves beszámoló 2010. év Oldal 1 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel

Részletesebben

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait)

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait) TR 2014 Szöveges magyarázat a 2014. üzleti évhez: Társaságunk a 2014. év során tőkeerejének növelését tűzte ki fő prioritásként. A kiemelt célok között szerepelt a korábbi bankhitelek saját forrásokkal

Részletesebben

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése A teljeskörû

Részletesebben

Piaci összehasonlításban az üzemi eredmény továbbra is egyértelműen jobb

Piaci összehasonlításban az üzemi eredmény továbbra is egyértelműen jobb Oberbank / féléves eredmény 2014: A lehető legnagyobb mértékű ismételt eredmény-növekedés! Franz Gasselsberger, az Oberbank vezérigazgatója 2014 első félévére ismételten bankja kiemelkedő fejlődéséről

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS Vállalkozást és Egzisztenciateremtést Elősegítő Közalapítvány (Rövidített nevén: Vállalkozói Központ Közalapítvány)

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS Vállalkozást és Egzisztenciateremtést Elősegítő Közalapítvány (Rövidített nevén: Vállalkozói Központ Közalapítvány) KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS Vállalkozást és Egzisztenciateremtést Elősegítő Közalapítvány (Rövidített nevén: Vállalkozói Központ Közalapítvány) A Vállalkozást és Egzisztenciateremtést Elősegítő Közalapítványt

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés 2013 Magyar Magánbőrgyógyászok Közhasznú Egyesülete (MMKE) 8000 Székesfehérvár Palotai út 8/b Közhasznúsági jelentés részei: 1. Számviteli beszámoló 2. Költségvetési támogatás felhasználása

Részletesebben

Éves beszámoló. a 2013. üzleti évről

Éves beszámoló. a 2013. üzleti évről 2 1 9 2 5 2 2 1 7 2 1 9 5 7 2 0 1 0 1-0 9-8 9 0 7 1 0 Cégjegyzék száma Statisztikai számjel a vállalkozás megnevezése KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. a vállalkozás címe, telefonszáma 1119

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Vállalati pénzügyek tantárgyból BA alapszak levelező tagozat számára Emberi erőforrások Gazdálkodás

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. december 31.

Éves beszámoló 2013. december 31. 2465481-1412-113-3 Statisztikai számjel 3-9- 126499 Cégjegyzék száma Adorján-Tex Kft. 63 Kalocsa Szent István király út 26. Éves beszámoló Keltezés: 214. április 25. 2465481-1412-113-3 1/6. oldal "A" MÉRLEG

Részletesebben

KULCS-SOFT SZÁMÍTÁSTECHNIKA NYRT.

KULCS-SOFT SZÁMÍTÁSTECHNIKA NYRT. A KULCS-SOFT SZÁMÍTÁSTECHNIKA NYRT. IDŐKÖZI VEZETŐSÉGI BESZÁMOLÓJA 2010. NOVEMBER 1. A TÁRSASÁG CÉGADATAI A Társaság cégneve: Rövidített cégnév: Kulcs-Soft Nyrt. Székhelye: 1022 Budapest, Törökvész út

Részletesebben

KÉRELEM. Kérelmező neve: adatai: Lakcíme: Évfolyam: Kar: Szak:... Részesült-e már felsőfokú tanulmányokat támogató segélyben:...

KÉRELEM. Kérelmező neve: adatai: Lakcíme: Évfolyam: Kar: Szak:... Részesült-e már felsőfokú tanulmányokat támogató segélyben:... KÉRELEM Felsőfokú tanulmányokat támogató segély iránt Benyújtás határideje: február 28. szeptember 30. Kérelmező neve: adatai: Lakcíme:......... Felsőoktatási intézmény, amelyben tanulmányait folytatja:

Részletesebben

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft a vállalkozás címe, telefonszáma 2030 Érd,

Részletesebben

RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY

RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY KÉRELEM A kérelmező adatai: Neve:. Előző neve:. Születési helye:. Ideje:.. Anyja neve:... TAJ száma:.... Adóazonosító jele:.. Iskolai végzettsége(i):. Szakképzettsége(i):..

Részletesebben

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Ügyfél neve Mérlegkészítés helye Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Budapest Mérlegzárás éve 25 O 1-1 O - O 4 4 8 4 1 Cégjegyzék szám Mérlegzárás

Részletesebben

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május GKIeNET T-Mobile Egyre több webkosarat tol a magyar Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Postacím: 1092 Budapest,

Részletesebben

BKV ELŐRE SPORT CLUB KÖZHASZNÚ SZERVEZET. A BKV Előre SC 2010. évi Közhasznúsági Jelentése

BKV ELŐRE SPORT CLUB KÖZHASZNÚ SZERVEZET. A BKV Előre SC 2010. évi Közhasznúsági Jelentése BKV ELŐRE SPORT CLUB KÖZHASZNÚ SZERVEZET 2 2. Vezetői összefoglaló A BKV Előre SC elkészítette az egyesület 2010. évi gazdálkodásáról szóló Közhasznúsági Jelentését, a közhasznú eredmény kimutatást és

Részletesebben

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ Általános rész: A vállalkozás megnevezése: TÁMASZ Idősek Otthona

Részletesebben

MINTA TÉMAZÁRÓ 13.A VAGYON

MINTA TÉMAZÁRÓ 13.A VAGYON MINTA TÉMAZÁRÓ 13.A VAGYON 1. Definíciók Adja meg az alábbi fogalmak rövid, szakszerű leírását! Eredménytartalék: Befektetett eszköz Immateriális javak A vállalkozás vagyona: Fedezetmutató A vagyonmérleg:

Részletesebben

K I E G É S Z I T Ő M E L L É K L E T PÁPAI FÚVÓSOK EGYESÜLETE 2012. évi egyszerűsített éves beszámolójához A Pápai Fúvósok Egyesületét a Veszprém Megyei Bíróság 3286. számon jegyezte be, a végzés 2011.

Részletesebben

Keltezés: Budapest, 2015.március 25.

Keltezés: Budapest, 2015.március 25. 0 1 0 9 7 0 6 0 8 6 1 1 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.+10.+18.) 193 172 0 0 88 386 281 558 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (3.... 9.) 0 0 0 2 828 2 828 03. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2007. I. félévi gyorsjelentése

Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2007. I. félévi gyorsjelentése Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2007. I. félévi gyorsjelentése Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2007.06.30-i mérlege (nem auditált)

Részletesebben

Kék Nefelejcs Alapítvány

Kék Nefelejcs Alapítvány Közhasznúsági jelentés 2008. Kék Nefelejcs Alapítvány 4405, Nyíregyháza, Bóbita u. 43. Közhasznúsági jelentés részei: 1. Számviteli beszámoló 2. Költségvetési támogatás felhasználása 3. Vagyon felhasználása

Részletesebben

Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2008. I. félévi jelentése

Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2008. I. félévi jelentése Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2008. I. félévi jelentése Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2008.06.30-i mérlege (nem auditált) MÉRLEG

Részletesebben

A FINEXT Vagyonkezelő NYRT. FÉLÉVES JELENTÉSE 2011. június 30.

A FINEXT Vagyonkezelő NYRT. FÉLÉVES JELENTÉSE 2011. június 30. A FINEXT Vagyonkezelő NYRT. FÉLÉVES JELENTÉSE 2011. június 30. 1. a Társaság cégadatai Cégnév: Finext Vagyonkezelő NyRt Székhely: 1082 Budapest, Futó u. 47-53. VI. emelet Elérhetőség: 061 266 2181 Honlap:

Részletesebben

M E N E D É K A L A P Í T V Á N Y

M E N E D É K A L A P Í T V Á N Y M E N E D É K A L A P Í T V Á N Y Ki e melkedően közhaszn ú szervezet 1 2 21 Budapest L eá nyk a u 34. 3/21. Telefon / Fax: 1/229-3542 A kuratórium elnöke: Kovács Zoltán 2010. évi közhasznúsági jelentés

Részletesebben

(beleértve a hiteligénylőt) II.

(beleértve a hiteligénylőt) II. Hiteligénylő lap Egyéni vállalkozók, illetve vállakozói igazolvánnyal nem rendelkező gazdálkodók (őstermelők forgóeszközhitel/folyószámlahitel igényléséhez 1 A hiteligénylő : (születési név 2 Székhelye:

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ SZERVEZET KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ SZERVEZET KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA 7.Pk.60.080/2009/2. A vállalkozás megnevezése 1021 Budapest, Szerb Antal utca 8. A vállalkozás címe, telefonszáma KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ SZERVEZET KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE ÉS

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2011.ÉV

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2011.ÉV KISVÁROS Városüzemeltetési Cgj.szám: 02-09-074232 Közhasznú Nonprofit Kft Adószám: 21959370-2-02 7900. Szigetvár, Deák Ferenc tér 16. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2011.ÉV Beszámolási időszak kezdete: 2011. január

Részletesebben

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva Csepeli Hőszolgáltató Kft Éves beszámoló 2013 Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- év tásai 1 A. Befektetett eszközök 268 396 255 285 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

Normál egyszerűsített éves beszámoló

Normál egyszerűsített éves beszámoló 2 4 3 9 3 1 4 6 8 3 2 5 7 2 1 3 Statisztikai számjel 1 3-9 - 1 6 4 7 1 8 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft. A vállalkozás címe: 2217 Gomba, Bajcsy-Zsilinszky utca

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2010. február 22-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2010. február 22-i ülésére Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. február 22-i ülésére Tárgy: Gemenc Volán Zrt. beszámolója a személyszállítás költségének, bevételének alakulásáról,

Részletesebben

"A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok E Ftban

A MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok E Ftban 18233597-8623-529-01 1. oldal Statisztikai számjel MAGYAR SEBKEZELŐ TÁRSASÁG 12PK61 188/1997/4 Bírósági bejegyzés száma "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok E Ftban Sorszám A tétel megnevezése 2012. december

Részletesebben

III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra)

III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) VÁLLALATI PÉNZÜGYEK III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár Részvény: olyan lejárat nélküli értékpapír, amely a társasági tagnak: 1) az alaptőke

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK Kereskedelmi és marketing alapismeretek középszint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI

Részletesebben

Finanszírozó partnerünk az: 1 Fiat Hitelcsere Program

Finanszírozó partnerünk az: 1 Fiat Hitelcsere Program A Fiat Magyarország úgy döntött, hogy pénzügyi erőforrásainak egy részét inkább arra fordítja, hogy segítsen azoknak, akik svájci frank hitellel vásároltak autót és a nem várt árfolyam növekedés miatt,

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Megnevezés 2006 2007

Megnevezés 2006 2007 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Amerikaiak a Magyarokért Alapítvány. 2011. évi Közhasznúsági jelentés

Amerikaiak a Magyarokért Alapítvány. 2011. évi Közhasznúsági jelentés Amerikaiak a Magyarokért Alapítvány 2011. évi Közhasznúsági jelentés Címe: 1065 Budapest, Bajcsy Zsilinszky u. 9. Bírósági végzés száma: 61194 Statisztikai száma: 18023099-9499-569-01 Közhasznúság fokozata:

Részletesebben

A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. 2001. évi gyorsjelentése

A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. 2001. évi gyorsjelentése A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. 2001. évi gyorsjelentése A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. 2001. évi gyorsjelentése A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója. 2 0 1 0 év

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója. 2 0 1 0 év A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva 1 8 1 0 6 3 3 8-2 - 4 2 Statisztikai számjel vagy adószám A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója

Részletesebben

az MTV Rt. 2004. évi beszámolójának véleményezése

az MTV Rt. 2004. évi beszámolójának véleményezése 6. SZ. MELLÉKLET FB/168/2005. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 1054 Budapest Szabadság tér 17. telefon: +36 1 373 5148 fax: +36 1 373 5168 az MTV Rt. 2004. évi beszámolójának véleményezése Budapest, 2005. május 02.

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Megnevezés 2007 2008

Megnevezés 2007 2008 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2009 2010

Megnevezés 2009 2010 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31.

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31. 1 0 7 0 6 9 9 6 6 8 3 2 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8 Cégjegyzék száma Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság a vállalkozás megnevezése 1156 Budapest, Száraznád u. 4-6.,

Részletesebben

Vállalati pénzügyi döntések Finanszírozási döntések

Vállalati pénzügyi döntések Finanszírozási döntések BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyi döntések Finanszírozási döntések Előadó: Deliné Pálinkó Éva Beruházásgazdaságossági számítások alkalmazásának elemei Tőkeköltségvetés - a pénzáramok meghatározása

Részletesebben

Beszámoló az Ózdi Kommunikációs Nonprofit Kft. 2014. évi tevékenységéről Javaslat a mérleg megállapítására és az eredménykimutatás jóváhagyására

Beszámoló az Ózdi Kommunikációs Nonprofit Kft. 2014. évi tevékenységéről Javaslat a mérleg megállapítására és az eredménykimutatás jóváhagyására Beszámoló az Ózdi Kommunikációs Nonprofit Kft. 2014. évi tevékenységéről Javaslat a mérleg megállapítására és az eredménykimutatás jóváhagyására Előterjesztő: Ózdi Kommunikációs Nonprofit Kft. ügyvezetője

Részletesebben

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 14EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet Kizárólag elektronikus úton nyújtható be. ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló

Részletesebben

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 12EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.. ügyvezető Monor, 2014.02.28. 1/6 2013.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A cég neve: VIGADÓ KULTURLÁSI ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS. a Hajdú- Bihar Megyei Mérnöki Kamara 2012. évi gazdálkodásáról

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS. a Hajdú- Bihar Megyei Mérnöki Kamara 2012. évi gazdálkodásáról Szervezet neve: Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara Ikt. Sz.:../2013.K KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS a Hajdú- Bihar Megyei Mérnöki Kamara 2012. évi gazdálkodásáról Jóváhagyom:... elnök 1 KIMUTATÁS A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI

Részletesebben

TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. 2012. I. félévi jelentése

TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. 2012. I. félévi jelentése TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2012. I. félévi jelentése Cégadatok Cégnév: TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosam Működő Részvénytársaság Rövidített

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

2014. évi. Éves beszámoló. Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31.

2014. évi. Éves beszámoló. Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31. 0 1-1 0-0 4 4 1 7 6 a vállalkozás megnevezése 1027 Budapest, Kapás u. 6-12. 452-5780 a vállalkozás címe, telefonszáma 2014. évi Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31. 0 1-1 0-0 4 4 1 7 6 2 1 "A" EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával A társadalmi vállalkozásokat érintő pénzügyi tervezés 2013. február 22. Pénzügyi terv A pénzügyi

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A 3. Szektor Közhasznú Alapítvány 2010. évi Közhasznúsági jelentése

A 3. Szektor Közhasznú Alapítvány 2010. évi Közhasznúsági jelentése A 3. Szektor Közhasznú Alapítvány 2010. évi Közhasznúsági jelentése 1. Számviteli beszámoló A 3. Szektor Közhasznú Alapítvány 2010. évi gazdálkodásáról a számviteli törvénynek és a közhasznúsági törvénynek

Részletesebben

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Mérlegzárás éve 2005 o 1 - o 9-6 9 4 4 4 2 Cégjegyzék szám Mérlegzárás dátuma

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

NAVIGATOR INFORMATIKA ZRT. a vállalkozás megnevezése. 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe. 2010. december 31.

NAVIGATOR INFORMATIKA ZRT. a vállalkozás megnevezése. 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe. 2010. december 31. 1 2 6 8 2 5 1 5 6 2 0 9 1 1 4 0 1 0 1-1 0-0 4 4 6 2 1 Cégjegyzék a a vállalkozás megnevezése 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe 2010. december 31. Éves beoló P.H. 0.1 " A " MÉRLEG Eszközök

Részletesebben

KONZUM KERESKEDELMI ÉS IPARI RT. 2005. ÉVI GYORSJELENTÉSE

KONZUM KERESKEDELMI ÉS IPARI RT. 2005. ÉVI GYORSJELENTÉSE KONZUM KERESKEDELMI ÉS IPARI RT. 2005. ÉVI GYORSJELENTÉSE Társaság neve: Konzum Kereskedelmi és Ipari Rt. Telefon 72/520-050 Társaság címe: 7621 Pécs, Irgalmasok u. 5. Telefax 72/213-342 Ágazati besorolás:

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva . Jelenérték (PV, NPV), jövő érték (FV) Számítsa ki az alábbi pénzáramok jelen és jövőértékét. Az A,B,C ajánlatok három külön esetet jelentenek. 0% kamatlábat használjon minden lejáratra. Jövőértéket a.

Részletesebben

CSESZT REGÉLŐ Térségfejlesztési, és Felnőttoktatási Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 1. A TÁRSASÁG BEMUTATÁSA

CSESZT REGÉLŐ Térségfejlesztési, és Felnőttoktatási Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 1. A TÁRSASÁG BEMUTATÁSA CSESZT REGÉLŐ Térségfejlesztési, és Felnőttoktatási Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 1. A TÁRSASÁG BEMUTATÁSA 1.1. A társaság adatai A/ A társaság: neve: CSESZT REGÉLŐ Térségfejlesztési, és Felnőttoktatási

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke ÜZLETI TERV Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. Vállalkozás neve Beruházás helye Igényelt kölcsön Futamidő hónap Türelmi idő hónap Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET AZ ART MOTIVES KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 2009. ÉVI ZÁRÓMÉRLEGÉHEZ ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSÁHOZ ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban)

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) 1. Általános háttér információ A Bátai Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Társaság),

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Elfogadható a megoldási

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet 1 Kiegészítő melléklet a Balzsam Egészségpénztár i éves beszámolójához A pénztár 2001. május 5-én alakult, tevékenységét az ország egész területén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

A KULCS-SOFT SZÁMÍTÁSTECHNIKA NYRT. IDŐKÖZI VEZETŐSÉGI BESZÁMOLÓ 2012. MÁJUS

A KULCS-SOFT SZÁMÍTÁSTECHNIKA NYRT. IDŐKÖZI VEZETŐSÉGI BESZÁMOLÓ 2012. MÁJUS A KULCS-SOFT SZÁMÍTÁSTECHNIKA NYRT. IDŐKÖZI VEZETŐSÉGI BESZÁMOLÓ 2012. MÁJUS 1. A TÁRSASÁG CÉGADATAI A Társaság cégneve: Kulcs-Soft Számítástechnika Nyrt. Rövidített cégnév: Kulcs-Soft Nyrt. Székhelye:

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege. 2014 üzleti évről. 2 1 1 7 1 9 4 1 9 0 0 4 5 7 2 0 4 Statisztikai számjel

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege. 2014 üzleti évről. 2 1 1 7 1 9 4 1 9 0 0 4 5 7 2 0 4 Statisztikai számjel 2 1 1 7 1 9 4 1 9 4 5 7 2 0 4 Statisztikai számjel 04-09-009076 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: Petőfi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. A vállalkozás címe, telefonszáma: 5900 Orosháza, Kossuth

Részletesebben

Vagyoni és pénzügyi helyzet értékelése: Vagyoni helyzet és tőkestruktúra alakulása

Vagyoni és pénzügyi helyzet értékelése: Vagyoni helyzet és tőkestruktúra alakulása Vagyoni és pénzügyi helyzet értékelése: Vagyoni helyzet és tőkestruktúra alakulása A kötelezettségek csökkenését egyrészt a 2012.december havi munkabérek tárgyévi kifizetése, másrészt a szállítói kötelezettségek

Részletesebben

Befektetési vállalkozások 2014. évi beszámolója

Befektetési vállalkozások 2014. évi beszámolója Statisztikai jel 1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 4., Telefona: 266-9095 a vállakozás megnevezése a vállakozás címe, telefona Befektetési vállalkozások 2014. évi beolója Keltezés: Budapest, 2015. április

Részletesebben

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez 10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez A független biztosításközvetítő éves felügyeleti jelentése Éves jelentés ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság Beküldési határidő

Részletesebben