2009. ÉVES BESZÁMOLÓJA

Átírás

1 AZ ÉVGYŰRŰK MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR ÉVES BESZÁMOLÓJA KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETÉNEK SZÖVEGES RÉSZE

2 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások3 1.1 A számviteli politika meghatározó elemei A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása Az elenőrzés, önelenőrzések során feltárt jelentős öszegű hibák beszámolóra gyakorolt hatása A pénztári taglétszám alakulása Bevételek-kiadások alakulása, befizetések tartalékmegosztása Működési tevékenység eredménye Céltartalékok, tartalékok közötti átcsoportosítás A fedezeti céltartalék alakulása A likviditási céltartalék alakulása Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka Téves utalások rendezése Függő befizetések álományának változása Teljesítet szolgáltatások és egyéb tagsági viszony megszűnésével kapcsolatos kifizetések Cash-flow kimutatás értékelése Tárgyi eszközök, immateriális javak, befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékváltozása, értékelési különbözet állományváltozásának bemutatása Alkalmazoti álomány, tisztségviselők díjazása A pénztár tisztségviselői és szolgáltatói 2009-ben Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár részesedés változása Költségvetési hiány és fizetési mérleg A befektetési arányok alakulása A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbözetének alakulása Hozamráta, nettó eszközérték alakulása Le nem zárt határidős ügyletek, egyéb függő és jövőbeni kötelezetségek Elenőrzés A működést jelemző mutatók

3 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások 1.1 A számviteli politika meghatározó elemei Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár (továbbiakban: pénztár) működését és számviteli politikáját meghatározó jogszabályok: A számvitelről szóló évi C. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló többször módosított évi LXXXII. törvény A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló többször módosítot évi LXXX. törvény (a továbbiakban Tbj.) A magánnyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 222/2000. (XII.19) kormányrendelet A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló többször módosított 282/2001. (XII.26.) kormányrendelet Az éves beszámolóra vonatkozólag: Jelentős öszegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző elenőrzések során, egy adot üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások értékének együtes (előjeltől független) öszege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős öszegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az elenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megálapítot hibák, hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási és kockázati célú tartalékokat növelőcsökkentő értékének együtes (előjeltől független) öszege meghaladja az elenőrzöt üzleti év mérlegfőöszegének 2 százalékát, iletve ha a mérlegfőöszeg 2 százaléka meghaladja a 30 millió forintot, akkor a 30 millió forint. Nem jelentős öszegű hiba: ha a feltárt hibák és hibahatások együtes (előjeltől független) öszege nem éri el a jelentős öszegű hiba értékhatárát. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős öszegű hibák és hibahatások összevont értéke a nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási és kockázati célú tartalékok értékét lényegesen megváltoztatja. Ez akkor áll fenn, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatot nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási és kockázati célú tartalékok összege 3 százalékkal változik (nő vagy csökken). A pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évről december 31-i fordulónappal készíti el. A pénztár a könyvvizsgáló által is auditált éves pénztári beszámolót és üzleti jelentést legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig juttatja el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére. 3

4 Az éves pénztári beszámoló részei: 1. Mérleg 2. Eredménykimutatás 3. Kiegészítő meléklet Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár évi beszámolója kiegészítő melékletének szöveges része A pénztár az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is készít, de az nem része az éves beszámolónak. Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke írja alá. A mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő második hónap utolsó napja. A pénztár től alkalmazza az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert a fedezeti tartalék választható portfoliói és a függő portfolió tekintetében, ugyanakkor 2009-ben nem alkalmazza a működési, iletve a likviditási és kockázati céltartalék tekintetében. A mérlegben eszközként a befektetet eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár valamennyi eszközét a következő fő csoportokba sorolja és analitikus nyilvántartásaiban is az alábbiak szerint bontja: a pénztár működését és válalkozási tevékenységét szolgáló (működési célú) eszközök a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök a likviditási és kockázati fedezetet szolgáló eszközök A mérlegben forásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezetségeket és a paszív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár eredménykimutatása a következő fő részekből ál: a pénztár működési és kiegészítő válalkozási tevékenysége a pénztári szolgáltatások fedezete a likviditási és kockázati fedezet Függő befizetések befektetési hozamának fedezete A pénztár működési tevékenységének mérleg szerinti eredményeként kel kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a működési célú befektetési portfólió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozamot is, valamint az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalékképzést is) különbözetének összegét. A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként képezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, valamint a fedezeti célú befektetési portfólió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében. A likviditási és kockázati fedezet esetében a likviditás (a pénztár fizetőképesége) biztosításával, a demográfiai kockázatok, a saját tevékenységi kockázatok, valamint az egyéb kockázatok fedezetével összefüggésben, az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből, iletve a likviditási és kockázaticélú befektetési portfólió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam öszegéből kel céltartalékot képezni. 4

5 A függő befizetések befektetési hozamának fedezetével öszefüggésben az adóhatóság magán-nyugdíjpénztári beszedési számláirólátutalt, bevalási adatokhoz még nem rendelhető, átmenetileg függő befizetésként nyilvántartot tagdíjak, késedelmi pótlékok, önelenőrzési pótlékok, valamint az egyéb azonosítatlan (függő) befizetések azonosításakor a pénztári tartalékokon jóváírt tagdíjcélú bevételek időarányos hozamának pótlása céljából, a függő befizetésként nyilvántartot pénzeszközök befektetéséből származó, realizált hozambevételekből, iletve a függő befektetési portfólió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam öszegéből kel céltartalékot képezni. A kiegészítő meléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, és a pénztárfelügyelet részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működésének eredményeségérőlés a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról megbízható, valós összképet tükrözik. A pénztár az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutatja be a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak. Az üzleti jelentés tartalmazza még a mérleg fordulónapja után a mérlegkészítésig bekövetkezet lényeges események, a különösen jelentős folyamatok bemutatását és ezek várható hatását is, valamint a pénztár taglétszámának várható alakulását. 1.2 A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A pénztár az értékpapírok értékelésénél nem alkalmazza a számviteli törvény 54. -a (8) és (9) bekezdésében foglalt előírásokat. A pénztár befektetet vagyonának piaci értékelését január december 31. közöti időszakban az MKB Bank Nyrt. végezte. 1.3 A évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása A tárgyévre vonatkozólag nem volt olyan jelentősebb jogszabályváltozás, ami a beszámolóra lényeges hatást gyakorolt volna. 1.4 Az elenőrzés, önelenőrzések során feltárt jelentős öszegű hibák beszámolóra gyakorolt hatása A beszámoló elkészítéséig az elenőrzések, önelenőrzések nem tártak fel jelentős öszegű hibát. 5

6 2. A pénztári taglétszám alakulása Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár évi beszámolója kiegészítő melékletének szöveges része Taglétszám: Ebből: önkéntes Ebből: pályakezdő Létszám I. né II. né III. né IV. né. Nyitó létszám Önkéntes Pályakezdő Új belépő Önkéntes Pályakezdő Átlépő más pénztárba Önkéntes Pályakezdő Elhalálozott Önkéntes Pályakezdő Rokkant nyugdíjas Önkéntes Pályakezdő TB visszalépett Önkéntes Pályakezdő Egyéb megszűnés Önkéntes Pályakezdő Záró létszám Önkéntes Pályakezdő A pénztár taglétszáma év végére fő, amely 833 fős létszámnövekedést mutat az előző évhez képest. A pénztár saját tagszervezésének köszönhetőenaz új belépők száma I. negyedévtől jelentősen növekedet, mely 28%-os növekedést eredményezett a belépők számában az előző évihez képest (8.317 főről főre). A kilépők közül az egyéb megszűnés jogcímen lévők száma jelentősnövekedést mutat. A kilépők közül az egyéb megszűnés jogcímen lévők száma jelentős változást mutat az előző évi adathoz viszonyítva (113 főről 737 főre változot) tekintetel ara, hogy a törvény lehetőséget biztosítot az 52 év 6

7 feletti pénztártagok kilépésére. A további kilépési jogcímek közül, az elhunytak száma 13%-kal növekedett, a más pénztárba átlépett tagok száma 3,%-kal, a rokkant nyugdíjasok száma 7%-kal csökkent. 3. Bevételek-kiadások alakulása, befizetések tartalékmegosztása A évi bevételek és kiadások tervvel történő öszehasonlítását az alábbi táblázatok tartalmazzák (e Ft-ban). Pénztár Befektetési Terv tevékenysége tevékenység Terv Bevétel Ráfordítás Eredmény A pénztár bevételei összesen e Ft-ot (2008-ban e Ft-ot), kiadásai e Ft-ot (2008-ban e Ft-ot) tettek ki, így 2009-ben az eredmény összesen e Ft (2008-ban e Ft). Az eredményből e Ft a fedezeti céltartalékot, e Ft a likviditási céltartalékot, e Ft a függő befizetések befektetési hozamára képzett céltartalékot növelte, e Ft pedig a Pénztár működési eredményét csökkentette. A befektetési tevékenység eredményének számotevő növekedését a befektetési tevékenység bevételének, ami 2009-ben e Ft a tervhez viszonyított ( e Ft)jelentősen magasabb emelkedése okozta. Működési Befektetési Terv tevékenység tevékenység Terv Bevétel Ráfordítás Szokásos M.eredm Rendkívüli ráfordítás Mérleg sz.eredmény A pénztárnak IV. negyedévben az Erste Bank Hungary NYRT szerződés alapján e Ft támogatást nyújtot. A működési tartalék mérleg szerinti eredménye e Ft-tal maradt el atervezetől. Fedezeti tartalék Terv Befektetési tevékenység Terv Bevétel Ráfordítás Eredmény A fedezeti tartalék eredménye a tervadathoz képest e Ft, a fedezeti tartalék 7

8 befektetési tevékenység eredménye a tervadathoz képest e Ft csökkenést mutat. Likviditási tartalék Terv Befektetési tevékenység Terv Bevétel Ráfordítás Eredmény A likviditási tartalék eredménye a évi e Ft tervadathoz képest 104 e Ft-tal nőt, a befektetési tevékenység eredménye e Ft csökkent. A csökkenést befolyásolta, hogy a likviditási tartalékból év során 160 M Ft átmenetileg átcsoportosításra került a működési tartalékba. Függő tartalék Terv Befektetési tevékenység Terv Bevétel Ráfordítás Eredmény A függő befizetések befektetésével kapcsolatos bevételek öszesen e Ft, ráfordítások e Ft. A függő befizetések befektetési hozamára képzet céltartalék e Ft. A tagdíjbevétel a tervezetthez képest 11,06%-kal maradt el, a 2008-as évhez viszonyítva 4,75 %-kal csökkent. A tagdíj-kiegészítésből származó bevételek a 2008-as évhez képest 11,58%- kal csökkentek. A munkáltatói kiegészítés e Ft (2008-ban e Ft), a munkavállalói kiegészítés e Ft (2008-ban e Ft). A meg nem fizetett tagdíjakra képzett céltartalék utólag befolyt tagdíjakkal csökkentett értéke 2009-ben e Ft-tal csökkentette a tagdíjbevételeket. Az egyéb bevételek e Ft öszegéből a hitelezési veszteségként leírt tagdíjkövetelésekre képzett céltartalék felhasználása e Ft-tal, aműködési célú egyéb bevételek (immateriális javak,tárgyi eszköz értékesítéséből származó,mulasztási,adóbírságból előírt, portfolióváltás tagra terhelt költsége miatti bevétel, egyéb költség levonásából) e Ft-tal, a kapot késedelmi, önelenőrzési pótlék és bírság öszege e Ft-tal részesül. A fedezeti tartalék eredmény-kimutatásban szereplő ráfordításai (befektetési tevékenység ráfordításai nélkül) között csak a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának leírásából származó hitelezési veszteség szerepel ( e Ft összegben), a likviditási tartalékon (befektetési tevékenység ráfordításai nélkül) 216 e Ft hitelezési veszteség került kimutatásra. Ö szeségében a pénztár nem befektetési jelegű ráfordításai a 2008-as évhez viszonyítva 25,17 %-kal növekedtek ( Ft-ról e Ft-ra), így a pénztár bevételeinek és ráfordításainak eredménye (befektetési tevékenység eredménye nélkül) a 2008-as évhez viszonyítva e Ft-ról e Ft-ra csökkent, ami százalékban kifejezve 6,6 %-os csökkenést jelent. 8

9 A pénztár befektetési tevékenységének öszegszerű eredménye e Ft ban e Ft volt az eredmény, a terv évben e Ft-ot tartalmazott. A bevételek tartalékok közötti megosztása A bevételek tartalékok közötti megosztása a pénzügyi tervben, illetve az SZMSZ-ben feltüntetetnek megfelelően alakult január 1-től december 31-ig: Az új belépők első tagdíj befizetésének megoszlása: Fedezeti tartalék: 91,05 % Működési tartalék: 8,90 % Likviditási tartalék: 0,05 % További tagdíjak megoszlása: Fedezeti tartalék: 95,50 % Működési tartalék: 4,45 % Likviditási tartalék: 0,05 % 4. Működési tevékenység eredménye A működési tevékenység bevételei 2009-ben e Ft-ot (2008-ban e Ft-ot), ráfordításai e Ft-ot (2008-ban e Ft-ot) tetek ki, így a működési tevékenység eredménye e Ft (2008-ban e Ft). A működési tevékenység tervezett eredménye e Ft (működési tevékenység tervezet bevételének értéke e Ft, a kiadások nagysága e Ft), melynek összegénél a tárgyévi eredmény e Ft-tal maradt alul. Jelentős eredménycsökkenést befolyásoló tényező egyrészt, hogy a bevételek jelentősen elmaradtak a tervezetől, másrészt az elmaradás oka, hogy a pénztár évben saját tagszervezést indított, és az ezzel kapcsolatos költségek a 2009-es évet terhelik, míg az eredmény egy része 2010-ben fog realizálódni. A működési tevékenység szokásos bevételei (befektetési tevékenység bevételei nélkül) e Ft-ot (2008-ban e Ft), kiadásai (befektetési tevékenység kiadásai nélkül) e Ft-ot (2008-ban e Ft-ot) tetek ki. A szokásos működési tevékenység eredménye (befektetési tevékenység eredménye nélkül) e Ft (2008-ban e Ft), mely e Ft-tal marad alul a működési tevékenység tervezet szokásos eredményének ( e Ft). A működés mérlegszerinti eredménye e Ft. A működési tevékenység szokásos bevételeinek a tervszáma e Ft, a kiadások tervszáma e Ft. A működési célú befektetési tevékenység eredménye e Ft, amely az előző évhez ( e Ft) képest jelentősen megnőt, a pénzügyi tervben előirányzot ( e Ft) eredményhez képest e Ft növekedést mutat évhez képest a pénztár anyagköltsége e Ft-ról e Ft-ra emelkedett, ami 23,69 %-os növekedést jelent. A pénztár tárgyévi anyagköltségre a tervezetthez ( e Ft) képest 46,84 %-kal többet fordított e Ft-ot fizettünk ki közüzemi díjakra a Mezint Kft részére. Irodaszerekre, 9

10 nyomtatvány költségre e Ft-ot fordítottunk. Alkatrészre 24 e Ft-ot, üzemanyag költségre e Ft-ot, egyéb anyagköltségre e Ft-ot költöttünk a 2009-es évben. A működési tevékenység ráfordításai közül az igénybe vet szolgáltatások értéke a bázisévhez ( e Ft) képest 71,06 %-kal emelkedett, és a tervezett értékhez képest ( e Ft) 2009 évben ( e Ft) ténylegesen 40,59 %-kal nőt. A növekedés oka, hogy a pénztár 2009-ben saját tagszervezést indított el, mellyel kapcsolatos marketing költség (tény: e Ft) jelentősen megnövekedett a tervezetthez képest (terv: e Ft ). A marketing költségek között lett elszámolva a tagszervezéssel kapcsolatos értékesítés támogatás is, amely az értékesítési folyamat követéséből, adminisztrációs és kapcsolatartási munkákból ált. Az értékesítés támogatás magában foglalta a hálózat építési, valamint a munkáltatókkal és tagszervezőkkel való kapcsolatartást is. Az egyéb szolgáltatások költsége a bázisévhez képest 9,44 %-kal nőt, míg a pénzügyi tervben meghatározott értékhez viszonyítva 30,38 %-os csökkenés állapítható meg. (2008. év tényszáma e Ft, év tervszáma e Ft és tényszáma e Ft.) A bérköltség és járulékai az előző évhez viszonyítva e Ft-ról e Ft-ra változott, ez 5,61 %-os emelkedésnek felel meg. E ráfordítás esetében a tervszám e Ft, melynek 94,95 %-át a tárgyévi tényszám teszi ki. A személyi jelegű egyéb kifizetés 2009-ben a tervezett e Ft-ot jelentős mértékben, azaz e Ft-tal meghaladta. Reprezentációs költségre a tervezetthez képest e Fttal többet költött a pénztár. Ennek oka, hogy a pénztár saját tagszervezése keretében az új tagok taggá válás esetén vásárlási utalványt kaptak, így a e Ft-os reprezentációs költség jelentős része, e Ft utalványvásárlás volt, melyet belépő tag részére adtunk át 2009-ben. A tagok egy részének záradékolása 2010-ben fog pénztárunknál realizálódni. Az értékcsökkenési leírás 2009-ben ( e Ft) az előző évhez ( e Ft) képest 21,92 %-kal csökkent, ennek oka, hogy 2009 évben a pénztár tárgyi eszközök állományából értékesítés történt az EHP és Évgyűrűk Alapkezelő részére. A tervezetthez ( e Ft) képest 23,59 %-kal kevesebb értékcsökkenést számoltunk el. A pénztár egyéb ráfordításai 2009-ben e Ft öszegű volt a bázis évhez képest ( e Ft), ez 48,5%-os csökkenést jelent. A IV. negyedévi garanciadíj és az éves díj elszámolás évben kerül elszámolásra és kiszámlázásra, ez okozta, hogy a tervezetthez képest a tény kifizetés ( e Ft) 68,29 %-kal alul maradt az előző évhez képest. A felügyeleti alap és változódíj 2009-ben ( e Ft) a bázis évhez képest ( e Ft) 23,01 %-kal növekedett. A felügyeleti díj a tervezetthez mérve 4,8 %-kal (terv: e Ft) csökkent a gazdasági válság befektetési eredményre gyakorolt kedvezőtlen hatása miat. A különféle egyéb ráfordításból kiemelkedő öszegű az értékesítet immateriális javak és működésre szolgáló egyéb tárgyi eszköz könyvszerinti értéke, melynek öszege e Ft. A fennmaradó e Ft egyéb ráfordítás a meg nem fizetet tagdíj hitelezési veszteségéből, káreseményekkel kapcsolatos kifizetésekből, bírság, késedelmi kamat, kártérítések iletve önkormányzatal elszámolt adókból és iletékekből tevődik ösze. 10

11 Működésiköltségek, ráfordítások Megnevezés 2008.tény e Ft 2009.tény e Ft 2009 terv e Ft Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások Adminisztrációs és nyilvántartási díj Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki díj Könyvvizsgálat díja Aktuáriusi díj Szaktanácsadás díja Marketing, -hird.,-propaganda és rekl. ktg Bérleti díj Oktatás és továbbképzés költségei Egyéb igénybe vett szolgáltatás ebből: Posta, telefon, fax Bérmunka Karbantartás, takarítás Egyéb Egyéb szolgáltatás költsége Bérköltség Állományba tart. Alkalm. munkabére Állományba nem tartozók munkabére Tiszteletdíj Személyi jelegű egyéb kifizetések Utazási hozzájárulás Reprezentációs ktg Saját szgk.költség térítés Étkezési hozzájárulás Egyéb személyi jelegű ktg Bérjárulékok TB járulék Eü.-i hozzájárulás Munkaadói járulék Egyéb járulék (Start kártya, Rehab.hj.) Az értékcsökkenési leírás Immateriális javak terv sz. écs.leírása Gépek,berend.,járm.,terv.sz.écs.leírása Kisértékű tárgyi eszközök egyöszegű leírása A működésel kapcsolatos egyéb ráfordítás Felügyelettel kapcsolatos ráfordítások Garancia Alappal kapcsolatos ráfordítás Egyéb ráfordítás

12 A tagszervezési ügynöki díj 2009 évben e Ft-tal maradt el a tervezetől. A pályakezdő és a hozzánk átlépő tagok száma a tervezet főhöz képest fővel magasabb (2009. évben fő), míg a tőlünk átlépő tagok száma fővel emelkedett (2009.évben fő) a fős tervhez képest. A bérleti díj a tárgyidőszakban e Ft, amely 13,32% emelkedést jelent a tervhez képest, ez a 2008-as évhez viszonyítva (27.926) 40,94 %-kal magasabb. Irodabérleti díj címen e Ft-ot, raktár bérleti díjként e Ft-ot, reklámtábla és parkoló díjra e Ft-ot fizettünk ki a Multicenter Kft. részére. Fénymásológép bérleti díjaként az Infocopy Kft. részére e Ft-ot utaltunk át 2009 évben. Terembérletre és safe bérletre az év folyamán 742 e Ft-ot költöttünk. Ennek oka, hogy december hótól a III. emeleti 300 m2-es ügyfélszolgálat és a Contact Center működtetésére használt irodabérletet 120 m²-relbővítetük. A szaktanácsadás díja a 2008-as évhez viszonyítva 5,66 %-kal csökkent, a tervezett e Ft-hoz képest pedig 18,14 %-kal emelkedett. A marketing költség a 2009-es évben ( e Ft) jelentősen felülmúlta a bázis költségét ( e Ft), a tervezett e Ft összeget 133,43 %-kal haladta meg, melynek oka, hogy a tagszervezésel kapcsolatos egyes marketing szolgáltatások a tervezés időpontjában még nem voltak ismeretesek. Az értékesítés támogatása során felmerülő marketingköltségek a következő tételekhez köthetőek: nyomdai anyagok grafikája, tervezése és gyártása, dosziék, szóróanyagok terveztetése és nyomtatása, belépési nyilatkozatok terveztetése, nyomtatása, PR tevékenység, értékesítési támogatás marketing költsége, melyre e Ft-ot fordított a pénztár. Egyéb igénybe vett szolgáltatás költségének a tervezetthez képest (tervben e Ft) e Ft-tal való jelentős növekedésének az oka, hogy évben a Contact Center Ügyfélmegtartó és Ügyfélszerző kampányokkalkapcsolatban felmerült telefon, fax és postai díjai emelték az igénybe vett szolgáltatások költségeit. A tervezett e Ft-hoz képest 19 %-kal emelkedett (2009-ben e Ft). Tagszervezéssel kapcsolatos adatbázis szolgáltatási díjra, adatbanki szolgáltatásra és egyéb szolgáltatásra e Ft-ot fordított. IT Business Consulting által Informatikai szabályozás elkészítésére, biztonsági keretrendszer és BCP DRP készítés díja, munkaerő kölcsönzésre e Ft-ot költöttünk. Weboldal frissítésre évi 549 e Ft-ot, éves szoftverkövetés díjra és DRS szolgáltatásra e Ft-ot fordítottunk. Az állományba tartozók munkabére a 2008-as évhez képest 12,36 %-os emelkedést mutat, míg a tervezetthez képest 1,18 %-kal marad el. Az állományba nem tartozók munkabére e Ft, mely (2008-ban e Ft) e Fttal azaz 13,15 %-kal csökkent, melyet a tagdíjbevétel csökkenése miatti tiszteletdíj csökkenés indokol. A pénztár működési bevétele a hoszú távú pénzügyi tervben szereplő e Ft-os bevételéhez képest 2009-ben 12,58 %-os csökkenést mutat. A működésel kapcsolatos ráfordítások e Ft, ami 20,78 %-kal meghaladta a hosszú távú pénzügyi tervben tervezett e Ft-ot. A működés mérleg szerinti eredménye (befektetések eredménye nélkül) e Ft, mely a hoszú távú pénzügyi tervben szereplő e Ft öszegű eredményt e Ft-tal haladta meg. 12

13 adatok e Ft-ban Megnevezés Előző évek halmozot eredménye (tartaléktőke) Adot év mérleg szerinti működési eredménye: Átcsoportosítás likviditási tartalékból Átcsoportosítás egyéb likviditási céltartalékba tart.-ból Egyéb változás Működési tevékenység halmozot eredménye: Céltartalékok, tartalékok közötti átcsoportosítás 5.1 A fedezeti céltartalék alakulása A fedezeti céltartalék egyéni számlákra számolt része a e Ft nyitó állományhoz képest e Ft-ra nőt 2009-ben. adatok e Ft-ban Az egyéni számlákon kimutatott növekedés bevételek és ráfordítások különbözete: Egyéni számlákra jutó befektetési tevékenység eredménye: Likviditási kockázati tartalékokból átcsoportosítás Szolgáltatási tartalékra Más pénztárból átlépő tagok által hozot fedezet: Visszatérítések, TB-be visszalépés, átlépések m. ig. vett összeg: Egyéb változás A fedezeti céltartalék bevétele befektetési tevékenység nélkül e Ft, csökkentve a e Ft fedezeti céltartalék egyéb ráfordításával (egyéb ráfordítást, teljes egészében a hitelezési veszteség teszi ki) az eredmény e Ft. A tagdíjbevételek kedvező alakulása miatt a befektetési tevékenység bevétele e Ft-al jelentősen meghaladja a tervezett e Ft-ot. 13

14 adatok e Ft-ban A befektetési tevékenység bevételea következő Kapot kamatok és kamat jelegű bevételek Tulajdoni részesedést j. bef. értékesítésének árfolyamnyeresége Befektetési jegyek realizált hozama Kapott osztalékok és részesedések Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam Befektetési c.ingatlanok h.-ból,eladásából származó hozam A befektetési tevékenység ráfordításai a következőkből ál: Tulajdoni részesedést j. befektetések és hitelv.megt.értp árf.veszt Befektetési jegyek realizált vesztesége Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítás Befektetési tevékenységgel kapcsolatos ráfordítás A befektetési tevékenység eredménye: Az egyéni számlákra jutó befektetési tevékenység eredménye a bázisévhez képest e Ft-ról e Ft-ra növekedett. A fedezeti tartalékot terhelő befektetési költségek (vagyonkezelési és letétkezelési díj, befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítás) 2009-ben e Ft-ot tettek ki. adatok e Ft-ban Megnevezés Fedezeti céltartalék nyitó állomány Tágyévi céltartalék képzés Likviditási kockázati céltartalékból átcsop Szolgáltatási tartalékra Áthozott egyéni fedezet TB-be, átlépők, kilépetek részére Egyéb változás Rendelkezésre álló fedezeti céltartalék A 80,2 miliárd forint fedezeti céltartalék jelentősen elmarad az éves pénzügyi tervben és a hoszú távú pénzügyi tervben szereplő 92,2 miliárd forint öszegtől. 14

15 5.2 A likviditási céltartalék alakulása Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár évi beszámolója kiegészítő melékletének szöveges része A likviditási céltartalék bevételei 2009-ben e Ft-ot, kiadásai 934 e Ft-ot tettek ki, így 2009-ben a likviditási céltartalék eredménye e Ft, amely e Ft-tal kisebb, mint a tervezett eredmény. A likviditási céltartalékot 2009-ben e Ft értékben egyéb kockázatra, 43 e Ft értékben értékelési különbözetre képeztünk. A likviditási céltartalékok állománya a beszámolási időszakban e Ft-ról e Ft-ra csökkent. A csökkenést befolyásolta, hogy a likviditási tartalékból év során 160 M Ft átmenetileg átcsoportosításra került a működési tartalékba. A likviditási céltartalékokon belül a pénztár három céltartalékot különböztet meg, saját tevékenységi kockázatra, egyéb kockázatra és az értékelési különbözetre képzett likviditási céltartalékot. Az értékelési különbözetre képzett likviditási céltartalék Az értékelési különbözetre képzett likviditási céltartalék nyitó állománya e Ft, záró állománya 43 e Ft. A céltartalék állománya a pénztár befektetési tevékenységének likviditási tartalékra jutó nem realizált eredményét tartalmazza. Az egyéb kockázatokra képzett céltartalék Az egyéb kockázatokra képzett céltartalék nyitó állománya e Ft, záró állománya e Ft. Függő befizetések befektetési hozamának céltartaléka A függő befizetések befektetési hozamára képzet céltartalék ara szolgál, hogy a hozamfelosztás időpontjában még azonosítatlan befizetések jogosultjai a hozamfelosztás után is befizetésük azonosítottá válásakor részesüljenek a korábban azonosítatlan befizetésük befektetéseinek hozamaiból. Erre a célra a pénztár évben e Ft-ot képzett. A függő befizetések befektetésével kapcsolatos céltartalék bevételei 2009-ben Ft, mely a bázis évhez viszonyítva ( e Ft) e Ft csökkenést mutat. Ráfordításai e Ft-ot tetek ki, ami előző évhez képest ( e Ft) e Ft eltérést mutat, így 2009-ben a függő céltartalék eredménye e Ft, amely e Ft-tal nagyobb, mint a évi eredmény ( e Ft). Megnevezés Függő befizetések befektetési hozamának céltartaléka Bevallási adatokhoz nem rendelhető befizetések befektetési hozamára egyéb azonosítatlan (függő) befizetések befektetési hozamára Függő befektetési portfólió értékelési különbözetére

16 A pénzügyi tervben nem lett tervezve az azonosítatlan befizetések hozamával kapcsolatos céltartalék, valamint az adóhatóság magán-nyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, bevalási adatokhoz még nem rendelhető befizetések befektetési hozama. 5.3 Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának záró állománya 2009 év végén e Ft volt ban a pénztár e Ft céltartalékot képzett a meg nem fizetett tagdíjakra, hitelezési veszteségként e Ft került leírásra, utólag e Ft tagdíj folyt be től az APEH küldi a pénztáraknak a befizetések analitikáját, il. a hozzá beérkező, feldolgozott bevallások adatait. Az APEH titkosított, tömörített, elektronikusan aláírt állományokat ad át a pénztáraknak. APEH-tól érkező befizetések könyvelése egy összegben Mivel a forgalmi adatokat tartalmazó állományok akár több napos késedelemmel is érkezhetnek, ezért a bankszámla kivonat alapján az APEH által utalt tagdíjakat minden napra vonatkozóan egy öszegben, tagdíj, késedelmi pótlék, önelenőrzési pótlék bontásban lekönyveljük egy erre a célra létrehozott munkáltatóra. Ezzel a könyvelési tétellel a befizetések megjelennek a főkönyvben il. az analitikus nyilvántartásokban is, mint azonosítatlan tétel, a további feldolgozások már csak az azonosítást könyvelik, bankszámla forgalmat már nem könyvelnek. Befizetések munkáltatói folyószámlára könyvelése Az importált adatok munkáltatói folyószámlára könyvelését egy kötegelt feldolgozás végzi, amely az APEH által átadott munkáltatói azonosító adatok (adószám, adóazonosító jel) alapján megpróbálja azonosítani a befizetőt a munkáltatói álományban. Amennyiben a munkáltató nem azonosítható (pl. az APEH sem azonosította, az adószám alapján nem található a munkáltatói állományban), akkor a Munkáltatóra nem azonosítható MÁK befizetések nevű, ere a célra létrehozot munkáltatóra könyveli a befizetést. A könyvelés a munkáltató folyószámlákra ill. a főkönyvi könyvelésben is rögzíti az azonosított ill. a nem azonosított tételeket. Bevallás fájlok beolvasása A bevallások is xml struktúrájú állományokban érkeznek, amelyeket a befizetésekhez hasonlóan előbb egy feldolgozás előti adatálományba olvasunk be, majd innen kerül feldolgozásra, könyvelésre a tagi és munkáltatói folyószámlákra il. a főkönyvi könyvelésbe. Tagdíjak felosztása A tagdíjak felosztását egy automatikus tagdíj felosztó program végzi, amely a bevallások és befizetések párosításával jóváírja a bevallott és befizetett tagdíjakat a tagok egyéni számláin. A felosztás során kerülnek jóváírásra a tagi számlákon a tagdíjak, ill. a munkáltatói folyószámlákra és főkönyvi könyvelésbe is bekerülnek a felosztás adatok. 16

17 Téves utalások rendezése A munkáltató által tévesen átutalt összeget az APEH által kitöltött faxon megküldött formanyomtatványon, 8 napon belül a pénztár átutalja. A pénztár a rövidlejáratú kötelezettségek között az adóhatóság magán-nyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, bevalási adatokhoz még nem rendelhető befizetések közöt 2009-ben e Ft-ot mutatot ki, mely az előző évi felülvizsgált beszámoló záró adatához viszonyítva e Ft növekedést mutat. Az egyéb azonosítatlan (függő) befizetések álománya e Ft csökkenést mutat 2008 évhez képest ( e Ft), évben összege e Ft. A mérlegkészítés időpontjában az APEH által megküldött évre vonatkozó, a pénztár rendelkezésére álló adatok feldolgozásra kerültek. APEH Elenőrzésre átadot munkáltatók, tagok száma Átadás éve Átadott munkáltatók száma Kérelemben szereplő pénztártagok száma A pénztár év folyamán 1 munkáltatóval szemben kért e lenőrzést 1 pénztártagra vonatkozóan, melyet az APEH kérésére módosítottuk. APEH végrehajtási eljárás kezdeményezése adatok Ft-ban Időszak Munkáltatók száma pótlék Késedelmi Tagdíj tartozás Összesen Tartozás Befizetve Változás 104,1% 105,0% 108,9% 105,4% 87,6% 106,6% 17

18 A pénztár a tagdíjtartozások behajtása érdekében január 1. és december 31. közöti időszakra vonatkozóan munkáltatóval szemben, Ft összegben kezdeményezett végrehajtási eljárást az illetékes adóhivatalnál. Az átadásra került munkáltatók száma kis mértékben emelkedett. A tavalyi évhez képest a végrehajtási eljárásra átadott foglalkoztatók száma al növekedett, ami 4,1%-os emelkedést jelent. Az APEH-nak végrehajtásra átadott összeg Ft-tal növekedett, ami 5,4 %-os változást eredményezett a 2008-as adatokhoz képest. A pénztár alakulásától kezdve évig, az adóhatóságnál kezdeményezett végrehajtási eljárások során öszesen Ft követelésből (késedelmi pótlékkal együt) az APEH Ft-ot hajtott be, ami 94 %-os behajtási eredményességet jelez. A évi eredményekhez hasonlóan a év is nagymértékű növekedést mutat. A évi végrehajtási eljárások során az Ft-ból az APEH összesen Ft-ot hajtott be, ami 95 %-os eredményt jelent. A végrehajtási és elenőrzési kérelmek az időszak elmaradásai alapján kerültek átadásra. A ét követő időszak hátralékával kapcsolatban már az APEH Regionális Igazgatósága illetékes eljárni. A várhatóan befolyó összegek az adóhatóságnak végrehajtásra átadott e Ft kintlévőségek esetén kb e Ft-ra, a felszámolóknak, végelszámolóknak benyújtott e Ft hitelezői igényből legfeljebb e Ft-ra becsülhetők. Elévült időszak vizsgálata munkáltatót érintet e Ft hátralékkal. Elévült követelés alapján munkáltatónál e Ft öszegben hitelezői veszteségként került leírásra. 719 foglalkoztatónál e Ft megtérülése még várható. Követelések felszámolás, végelszámolás alat lévő, adós céggel szemben Eljárás típusa Adósok (munkáltatók) száma Követelés összege (Ft) Felszámolás Végelszámolás Csődeljárás Összesen A pénztár 2009 év végéig összesen munkáltatóval szemben nyújtotta be Ft öszegű követelését a felszámoló, iletve az adós cég felé. A 2008-as évhez viszonyítva a követelések összege Ft-tal növekedett. 6. Függő befizetések álományának változása december 31-ig a munkáltatóhoz rendelhető, de egyéni számlára fel nem osztható függő befizetések állománya e Ft. Ebből céges befizetés e Ft, APEH számlára beérkezett utalás e Ft. A év végi állományhoz képest ( e Ft) e Ft állomány csökkenés mutatkozik. 18

19 A munkáltatóhoz nem rendelhető, azonosítatlanbefizetések állománya 2009-ben e Ft (2008-ban e Ft, 2007-ben e Ft, 2006-ban e Ft; 2005-ben e Ft). A Pénztár évre vonatkozóan 14 azonosítatlan tételről kért információt különböző pénzintézetektől, amelyre 57,2 %- ban kapott feldolgozható visszajelzést. Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár Azonosítatlan befizetések állománya c. táblázata tartalmazza az éven belül keletkezett, illetve megszűnt álományt is az azonosítatlan befizetések állománycsökkenése, állománynövekedése oszlopban. AZONOSÍTATLAN BEFIZETÉSEK ÁLLOMÁNYA évi nyitóállomány Azonosítatlan befizetések állománycsökkenése Azonosítatlan befizetések állománynövekedése évi záróállomány Azonosítatlan befizetések állománycsökkenésének havi bontása Időszakok Állománycsökkenés összege egyéni számlán való jóváírással Állománycsökkentés visszautalással (céges+apeh) Összesen 2009.január február március április május június július augusztus szeptember október november december Összesen: Azonosítatlan befizetések évi záróállomány részletezése Negyedéven túl azonosítatlan összeg: Negyedéven belül azonosítatlan összeg: Összesen:

20 Az azonosítatlan befizetések állománya e Ft-tal csökkent a évi e Ft záró értékhez képest. A évi azonosítatlan befizetések záró értéke db APEH által küldött és 118 db cég által küldött pontatlan átutalásból, számszakilag vagy tartalmilag hibás ill. hiányzó bevallásból adódóan mutat eltérést. A munkáltatók a gyakorlat szerint a tagdíjtúlfizetést beszámítják a következő utalás során, vagy a viszaigényléséről nyilatkoznak, amit től a területileg iletékes APEH Igazgatósághoz benyújtot kérelem alapján rendeznek. 7. Teljesített szolgáltatások és egyéb tagsági viszony megszűnésével kapcsolatos kifizetések 2009-ben a pénztár tagjai közül 138 fő vált rokkant nyugelátotá. Öszesen 160 fő lépet vissza a TB rendszerbe. A Társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépésekkel kapcsolatban összesen e Ft-ot utalt át a pénztár a Nyugdíjbiztosítási Alapba. A pénztár 73 tag részére nyújtot egyöszegű szolgáltatást. Egyöszegű szolgáltatásokra e Ft került kifizetésre. A szolgáltatások folyósításával kapcsolatban a pénztár dologi kiadásokat nem számolt el. 113 fő pénztártag elhalálozot ben az örökösöknek és kedvezményezetteknek kifizetett öszeg e Ft öszegű volt fő más pénztárba lépet át. A más pénztárba átlépő tagok után e Ft-ot utalt át a pénztár. Az 52 év feleti kilépő pénztártagok száma 626 fő volt, részükre öszesen e Ft került kifizetésre az Álamadósság Kezelő Központ, valamint a Magyar Álamkincstár felé. 8. Cash-flow kimutatás értékelése A cash-flow kimutatás az 1. számú mellékletben található. A tárgyi eszközök álományának változása e Ft, mely az előző évvégi állományhoz viszonyítva (2008-ban e Ft) jelentős mértékű. Beruházások, felújítások állományváltozása a tárgyévben nem volt, az év közben felmerült beruházási költségek éven belül aktiválásra kerültek. A Pénztárnak ingatlanokkal kapcsolatban időszak felmerült beruházási költségei a évi üzleti évben aktiválásra kerültek. Az értékpapír álomány változásánál kiemelhető a befektetett eszközök állományának jelentős csökkenése e Ft. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állománynövekedése e Ft. Készletek értékében bekövetkezett állománycsökkenés e Ft. A teljes követelés állományváltozása e Ft, öszetevői a tagdíjkövetelés állománycsökkenése ( e Ft) és az egyéb követelés állománynövekedése ( e Ft). Követelések árszállításból és szolgáltatásból állománynövekedése e Ft. 20

21 Ebből a belföldi követelés álománynövekedése 679 e Ft, egyéb előlegkövetelés e Ft, amely tagszervezői jutalék előlegként let évben kifizetve. Amennyiben a tag záradékolásra kerül tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki díjként lesz elszámolva, amennyiben valamilyen oknál fogva nem válik pénztártaggá, az előleg visszaírásra kerül. Jelentős mértékű az értékpapírokkal kapcsolatos követelések álománynövekedése e Ft. A meg nem fizetett tagdíjakra képzett tartalék állománya 2009-ben nem jelentős mértékben, azaz e Ft-tal nőt, mely a tárgyévi bevételek (befektetési tevékenység bevétele nélkül) 0,08 %-nak felel meg. Az előző évhez képest a meg nem fizetet tagdíjak álománya nem emelkedet jelentősen. (2004-ben a záró érték e Ft, 2005-ben e Ft, 2006-ban pedig e Ft, 2007-ben e Ft, 2008-ban e Ft). A meg nem fizetet tagdíjak nagy része a több száz csődeljárás, felszámolás alat lévő munkáltató, iletve az ezres nagyságrendű fizetés elmaradásal rendelkező munkáltató miat keletkezett. A hátralékos munkáltatókat a pénztár felszólítja és eredménytelenség esetén a területileg illetékes APEH Igazgatóságnak végrehajtás céljából átadja. A ét követő időszak hátralékával kapcsolatban már az APEH Regionális Igazgatósága iletékes eljárni. A pénztár szállítói kötelezettségek állománya a év végi szállítói állományhoz viszonyítva nagymértékben nőt, e Ft-tal évben a kötelezetség elsősorban a vagyonkezelési, letétkezelési díjak következő évben való kiegyenlítésére vezethető visza. Az adóhatóság magán-nyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, bevallási adatokhoz még nem rendelhető befizetések álományának változása e Ft növekedést mutat. Az egyéb azonosítatlan (függő) befizetések álományában csökkenés következet be az előző évhez képest, az állománycsökkenés nagysága 2009-ban e Ft. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettség e Ft öszegű álománynövekedést mutat. Az aktív időbeli elhatárolás álományváltozása 2009-ben e Ft, mely a 2008-as évhez képest jelentős növekedést mutat (2008-ban e Ft). Az azonosítatlan tagdíjcélú működési bevétel elhatárolása e Ft. A költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolása e Ft, mely a decemberi teljesítésű, 2010.év eleji esedékeségű számlákat tartalmazza. A paszív időbeli elhatárolások álományváltozása növekedést mutat, e Ft ben a költségek és ráfordítások paszív időbeli elhatárolásának öszege e Ft, melyből a nem befektetés jelegű költségek és ráfordítások e Ft, a befektetési tevékenységgel kapcsolatos költségek és ráfordítások paszív időbeli elhatárolás öszege e Ft. A pénzeszközök záró álományának változása jelentősen megnövekedet, e Ft. Kiemelkedő jelentőségű a pénztári elszámolási számla, éven belüli lejáratú forint és deviza betétszámlák állomány változása e Ft. 21

22 9. Tárgyi eszközök, immateriális javak, befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékváltozása, értékelési különbözet állományváltozásának bemutatása A pénztár amortizációs politikája az értékcsökkenést üzembe helyezett immateriális és tárgyi eszközök után bruttó értékük mértékéig, a kormányrendeletben meghatározott leírási kulcsokkal számolja el. A vásárolt 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket a pénztár használatbavételkor egy összegben, értékcsökkenési leírásként számolja el. Az immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értékének, értékcsökkenésének és nettó értékének bemutatása Megnevezés Immateriális javak Vagyoni értékű jogok Bruttó érték Leírási kulcs (%) évi nyitó évi növekedés évi értékcsökkenés évi záró , Szellemi termékek , Tárgyi eszközök Tartós befekt.célú ingatlanok , Befejezetlen beruházás Gépek, ber., felsz., járművek Ügyvit. és számtech. gépek, ber., felsz. Egyéb gépek, ber., felsz. 0 0, , , Személygépkocsik , Beruházások, felújítások évi állomány növekedése e Ft, melybőla tárgyi eszközök növekedése e Ft. A Pénztárnak mind a tárgyi eszközökkel, mind az ingatlanokkal kapcsolatban évben felmerült beruházási költségei a évi üzleti évben aktiválásra kerültek. 22

23 10.Alkalmazoti álomány, tisztségviselők díjazása Az Igazgatótanács, Elenőrző Bizotság, Ingatlan Munkacsoport (működése ig tartott) évben összesen e Ft bruttó díjazásban részesült. Az állományba tartozó pénztári alkalmazottak munkabére e Ft. A pénztár ügyvezető igazgató üzleti évben elszámolt járandósága bruttó e Ft. A kötelezően foglalkoztatotakkal együt - főkönyvelő, befektetési vezető, belső elenőr - a pénztárnál átlagosan 41 fő ált alkalmazásban. A 2008-as évhez viszonyítva 6 fővel nőt a pénztár alkalmazotti létszáma. A én bevezetésre került elszámolóegységes rendszer miat megnövekvő adminisztratív feladatok mennyisége indokolttá tette a számviteli terület bővítését.a Pénztár saját tagszervezésével és tagmegtartásával kapcsolatos feladatok miatt a Call Centerés az expedíciós csoport alkalmazoti létszáma is öszeségében 3 fővel növekedett évben a bérjelegű kifizetés a pénzügyi tervhez képest, (terv: ) 4,94 %-kal csökkent. 11. A pénztár tisztségviselői és szolgáltatói 2009-ben Tisztségviselők: IT elnök IT tagok EB elnök EB tagok Fórizs Sándor Kóder György Dr. Lantai Csaba Dr. Mesterházy György Dr. Monoki Árpád Rabi Ferenc Vizkelety Péter ig Jánosi Gergely től Piros László Lukács Miklós Dr. Oláh András Pollák Beáta Stefán István Szolgáltatók: Vagyonkezelők: Erste Alapkezelő Zrt. Generali Alapkezelő Zrt. Évgyűrűk Alapkezelő Zrt. (névváltozás bejegyezéséig, ig Évgyűrűk Ingatlan Alapkezelő Zrt.) Letétkezelő: MKB Bank Nyrt.. Nyilvántartás: Első Hazai Pénztárszervező Zrt. Könyvvizsgálat: KPMG Hungária Kft. Számlavezető: Erste Bank Hungary Nyrt. Értékesítő: Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár 23