2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE

Átírás

1 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE

2 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE Tartalom 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások, és a évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatásának bemutatása A számviteli politika meghatározó elemei A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása A pénztári taglétszám alakulása Bevételek-kiadások (ráfordítások) alakulása, tartalékképzési elvek A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke A működési tevékenység eredménye, a működési céltartalék és a tartaléktőke alakulása A működési tevékenység eredménye A működési céltartalék alakulása A tartaléktőke alakulása A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása A fedezeti céltartalék alakulása A likviditási céltartalékok alakulása A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások A cash-flow kimutatás értékelése Kiegészítő vállalkozási tevékenység A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A tagokkal szembeni követelések értékelése Alkalmazotti állomány, választott tisztségviselők A Pénztár szolgáltatói A határidős ügyletek bemutatása A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése A befektetési arányok alakulása, az eszközérték tartalékok szerinti levezetése A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbözetének alakulása A Pénztár nettó eszközértéke december 31-én Az eszközök értékváltozása a pénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve /a A vagyonkezelési díj alakulása A hozamráta alakulás A befektetési eredmények értékelése A működést jellemző mutatók Gazdálkodást jellemző mutatók: A pénztár által szükségesnek ítélt további mutatószámok május 27. 2

3 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE Mellékletek: 1. számú melléklet: évi bevételek és ráfordítások terv- és tény számai 2. számú melléklet: évi működési költségek és ráfordítások terv- és tény számai 3. számú melléklet: Az azonosítatlan befizetések állományának bemutatása 4. számú melléklet: Befektetések főbb adatainak földrajzi megoszlása 5. számú melléklet: Befektetések főbb adatainak devizanemenkénti megoszlása 6. számú melléklet: Taglétszám alakulása korévenként 7. számú melléklet: Szolgáltatást igénybevevők létszáma korévenként 8. számú melléklet: Portfolió állomány 9. számú melléklet: Cash-flow kimutatás 10. számú melléklet: Fedezeti céltartalék 11. számú melléklet: Likviditási tartalékok 12. számú melléklet: Céltartalékok állománya összesen 13. számú melléklet: Taglétszám alakulása május 27. 3

4 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások, és a évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatásának bemutatása 1.1. A számviteli politika meghatározó elemei A Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár működését és számviteli politikáját meghatározó jogszabályok: a számvitelről szóló többször módosított évi C. törvény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló többször módosított évi XCVI. törvény, az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 223/2000. (XII. 19.) Korm. Rendelet, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló többször módosított 281/2001. (XII. 26.) Korm. Rendelet. Az éves beszámolóban alkalmazott meghatározó szabályok, információk: Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a 30 millió forintot. Nem jelentős összegű hiba: ha a feltárt hibák és hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összege legalább 3%-kal változik (nő vagy csökken). A pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évről december 31-i fordulónappal készíti el. A pénztár a könyvvizsgáló által is auditált éves pénztári beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig juttatja el az MNB részére. Az éves pénztári beszámoló részei: 1. mérleg, 2. eredmény kimutatás, 3. kiegészítő melléklet május 27. 4

5 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE A pénztár az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is készít, de az nem része az éves beszámolónak. Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredmény kimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a keletezés feltüntetésével az igazgatótanács elnöke írja alá. A mérlegkészítés időpontja az üzleti évet követő hónap 25. napja. A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár valamennyi eszközét a következő fő csoportokba sorolja és analitikus nyilvántartásaiban is az alábbiak szerint bontja: a pénztár működését és vállalkozási tevékenységét szolgáló (működési célú) eszközök a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök a likviditási fedezetet szolgáló eszközök. A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár eredmény kimutatása a következő fő részekből áll: a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége a pénztári szolgáltatások fedezete a likviditási fedezet. A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének mérleg szerinti eredményeként kell kimutatni a pénztár működésével és kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozamot is, valamint az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalék-képzést is) különbségének adófizetési kötelezettséggel csökkentett összegét. A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, valamint a fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében. A likviditás (a pénztár fizetőképességének) biztosításával, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből, valamint a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegéből kell céltartalékot képezni. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, az MNB részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a pénztár befektetési tevé május 27. 5

6 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE kenységének hatékonyságáról a megbízható valós összképet tükrözik. A pénztár az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutatja be a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak. Az üzleti jelentés tartalmazza még a mérleg fordulónapja után a mérlegkészítésig bekövetkezett lényeges események, a különösen jelentős folyamatok bemutatását, valamint a pénztár taglétszámának és vagyonának előrejelzését a várható fejlődésre, a gazdasági környezet várható változásaira tekintettel A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A Pénztár nem tér el a vonatkozó jogszabályokban meghatározott értékelési elvektől és értékelési eljárásoktól. A Pénztár befektetett vagyonának piaci értékelését a Pénztár letétkezelője, az MKB Bank Zrt. végzi. A pénztár az értékpapírok értékelésénél nem alkalmazza a számviteli törvény 54. -a (8) és (9) bekezdésében foglalt előírásokat A évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása A évtől hatályba lépett jogszabályi változások a beszámoló tartalmát és formáját nem érintették lényegesen. 2. A pénztári taglétszám alakulása A taglétszám alakulása év végétől: Taglétszám Ebből járadékos én a Pénztár taglétszáma fő volt, amiből 25 fő járadékszolgáltatást vesz igénybe. A taglétszámból: munkáltatóhoz tartozó tag: ebből: Magyar Posta Zrt egyéb 858 egyéni tag: ebből: közeli hozzátartozó 96 fő május 27. 6

7 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE Tagdíjat nyilatkozat alapján nem fizető tagok: Egyéb, tagdíjat nem fizető tagok: Járadékos tagok: 25 A év taglétszámának alakulása jogcímek szerint: fő Megnevezés Összesen Időszak elején Időszak alatti változás A változások részletezése: Új belépő 146 Átlépő más pénztárból 14 Ebből: Önsegélyező pénztárból átlépő 0 Átlépő más pénztárba 48 Szolgáltatásban részesült 446 Elhalálozott 74 Kilépett 589 Egyéb megszűnés 6 Időszak végén Bevételek-kiadások (ráfordítások) alakulása, tartalékképzési elvek 3.1. A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása A Pénztár bevételei - az éves pénztári beszámolóban szereplő eredmény-kimutatás alapján ben összesen e Ft-ot, kiadásai e Ft-ot tettek ki, így a 2013-ban felhasználható eredmény összesen e Ft (2012-ben e Ft). A felhasználható eredményből e Ft a fedezeti céltartalék, e Ft a likviditási céltartalék állományát növelte, a Pénztár működési eredménye e Ft veszteséget mutatott. A tagdíjbevételek 2013-re vonatkozó kalkulációja a taglétszám kismértékű csökkenését, és ezen belül is a fizető taglétszám csökkenését prognosztizálta. A pénzügyi terv 582 fő új belépővel számolt, a valóságban 146 fő új belépő volt a pénztárnál. A tervezett átlépő létszám 17 fő volt, ténylegesen 14 fő lépett át a pénztárhoz. A évi tervet elfogadó Küldöttközgyűlés az egységes tagdíj mértékére havi Ft öszszeget állapított meg. A postai VBKJ keretből választható alaptagdíj-hozzájárulás mértéke Ft/hó/pénztártag volt. A tagdíjbevételek 2013-ban mind a tervhez, mind pedig az előző évhez képest számottevő mértékben csökkentek (tényadat: 2013: eft ; tervadat 2013: eft ; tényadat 2012:: eft). A tervezett tagdíjbevételhez képest 15%-os, az előző évhez képest pedig 12%-os elmaradás mutatkozik hez képest a munkáltatói hozzájárulás volumene több mint 30%-kal ( eft-ról eft-ra) esett vissza, az egyéni tagdíjbefizetések (meg nem fizetett tagdíjakkal és utólag befolyt tagdíjjal korrigálva) összege csak 1%-ot meg nem haladóan ( eft-ról eft-ra) csökkent május 27. 7

8 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE 2013 évben a tagi befizetések e Ft-tal, a munkáltatói hozzájárulás e Ft-tal járult hozzá a Pénztár bevételeihez. Ugyanakkor a meg nem fizetett tagdíjak tartalékára képzett céltartalékok több mint e Ft-tal csökkentették a bevételeket. Az utólag befolyt tagdíjak (olyan tagdíjbevétel, amire a Pénztár a meg nem fizetés miatt már céltartalékot képzett) e Ft-ot tettek ki. A tagok egyéb befizetéseként a tervezettnél alacsonyabb, e Ft nagyságú összeg folyt be, amely ugyanakkor magasabb, mint a 2012-ben ezen a jogcímen beérkezett e Ft. A tagok eseti befizetése mellett e Ft adóhatóság által utalt adójóváírás érkezett be a fedezeti tartalékra. A 2012 évben befolyt e Ft összegű adójóváírás után ez majd 6%-os csökkenést jelent. Adomány, támogatás 2013-ben 0 e Ft érkezett a Pénztárhoz. Összességében a Pénztár nem hozamjellegű bevételei a 2012-es Ft-ról Ft-ra csökkentek. Tehát továbbra sem fordult visszájára a 2009 évben (a válság első évében) elkezdődött folyamat, a bevételek csökkenő tendenciát mutatnak (a 2009 évi nem hozam jellegű bevétel még e Ft összegű volt). A működési kiadások (befektetési tevékenység ráfordításai és az egyéb ráfordítások nélkül) e Ft-ot (2012-ben e Ft) tettek ki, ami a tervhez viszonyítva kedvezően alakult (tervben szereplő kiadás e Ft). A fedezeti tartalék és a likviditási tartalék eredmény-kimutatásban szereplő ráfordításai között csak a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának leírásából származó hitelezési veszteség szerepel ( e Ft ill. 3 e Ft összegben). A Pénztár befektetési tevékenységének összegszerű eredménye a tervhez viszonyítva lényegesen magasabb lett. A tervben szereplő kalkulált hozamösszegnél e Ft-tal nagyobb a valós eredmény (tény: e Ft, terv: e Ft). Összességében a Pénztár befektetési jellegű eredménye e Ft, a teljes eredmény e Ft nagyságú A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása az alapszabályban és a pénzügyi tervben feltüntetettnek megfelelően alakult, módosítására nem került sor. A tagdíjbefizetések tartalékok közti megosztása: től ig Fedezeti tartalék: 95,0% Működési tartalék: 5,0% Likviditási tartalék: 0% Az eseti befizetések 100 %-ban a fedezeti tartalékra kerültek. A befektetések tartalékok közötti megosztása a rendelkezésre álló szabad pénzeszközök tartalékok közötti megosztása alapján történt május 27. 8

9 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE A befektetési tevékenység hozamai és ráfordításai annak a tartaléknak a javára ill. terhére kerültek elszámolásra, amely tartalékból a befektetés történt. A folyószámla után kapott kamat megosztására a pénzügyi tervben meghatározott tagdíjra vonatkozó arányok szerint került sor. A tagsági viszony megszűntetése és szolgáltatási kifizetéseknél a Pénztár - az általános ügyviteli ráfordítások megtérítésére Ft költséglevonást érvényesít, valamint - a kifizetendő összeg megállapításánál érvényesíti az összeg utalási költségét, valamint a felmerült pénzügyi tranzakciós illetéket is. 4. A működési tevékenység eredménye, a működési céltartalék és a tartaléktőke alakulása 4.1. A működési tevékenység eredménye A működési tevékenység bevételei 2013-ban e Ft-ot, ráfordításai e Ft-ot tettek ki, a rendkívüli eredmény 0 e Ft volt, így a működési tevékenység eredménye e Ft (2012-ben e Ft). A működési tartalék eredménye 922 e Ft-tal lett magasabb a tervezett eredménynél (terv: eft). A működési tevékenység szokásos bevételei (befektetési tevékenység bevételei nélkül) e Ft-ot (2012-ben e Ft), kiadásai e Ft-ot (2012-ben e Ft-ot) tettek ki, így a szokásos működési tevékenység eredménye e Ft (2012-ben e Ft). A működési célú befektetési tevékenység e Ft (2012-ben e Ft) eredménye az előző évhez hasonlóan javította a szokásos működési tevékenység eredményen elért veszteséget. A működési tevékenység 2013-ban csak eft bevételből gazdálkodhatott a 2012-es eft-hoz képest, ami több mint 8 mft-os csökkenés. A működési jellegű egyéb bevételek e Ft többletbevételt jelentettek a Pénztár részére. A bevételek megoszlása a következő: Átlépő tagoktól levont 3 eft: Egyösszegű szolgáltatást terhelő költségek miatt elszámolt bevétel: Kedvezményezett kifizetést terhelő költségek miatt elszámolt bevétel: Kilépés, részkifizetést terhelő költségek miatt elszámolt bevétel: Soron kívüli adóigazolás kiküldésének díja: Egyéb bevételek: Meg nem fizetett működési célú tagdíjak tartalékának felhasználása: 144 eft eft 384 eft eft 70 eft 3 eft eft Meg kell említeni, hogy a e Ft nagyságú működésre jutó meg nem fizetett tagdíjak felhasználása miatti bevételnek nincs eredményre gyakorolt hatása, hiszen az egyéb ráfordítások között ugyanekkora összeg szerepel a meg nem fizetett tagdíjak hitelezési vesztesége jogcímén május 27. 9

10 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE A e Ft anyagjellegű ráfordítások tételei (e Ft-ban): Terv szám Tény szám Eltérés a Tény/ tervszámhoz e Ft-ban tervszám Anyagjellegű ráfordítások ,5% Irodaszer, nyomtatvány ,5% Nyilvántartási díj ,3% Tagszervezés, taglétszám fejlesztési ráf Könyvvizsgálat ,6% Biztosításmatematika ,2% Pénzügyi szolgáltatás ,4% Különféle egyéb szolgáltatás ,2% Ebből: Egyéb szolgáltatás 989 Ebből bérszámfejtés 600 Ebből: internetes honlap költségei 762 Ebből: kommunikáció és nyomtatás Hirdetés ,7% Szakkönyv ,8% Pénztárszöv ,0% Irodabérlet+energia ,1% Takarítás+takarítószer ,2% Informatika ,9% Telefon, posta ,4% Szaktanácsadás Taxi, szállítás ,0% Az anyagjellegű ráfordítások a tervhez viszonyítva alacsonyabb szintet értek el, a tervben szereplő eft helyett a ráfordítások tényleges értéke eft lett. A megtakarítást elsődlegesen a tagszervezésre tervezett eft fel nem használása eredményezte, emellett a különféle egyéb szolgáltatások szintje sem érte el a tervezett mértéket, a pénzügyi szolgáltatások, és a postaköltségek emelkedése viszont a tervezettnél is magasabb lett. A e Ft személyi jellegű ráfordítások tételei Állományba tartozó pénztári alkalmazottak munkabére Pénztári tisztségviselők tiszteletdíja Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok e Ft e Ft e Ft e Ft A tervhez képest nincs jelentős eltérés. A működéssel kapcsolatos e Ft összegű egyéb ráfordítások tételei: Felügyeleti díj: Hitelezési veszteség: e Ft e Ft május

11 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE Egyéb követelés leírás 53 eft Számviteli szemléletben nem tervezett tétel az egyéb ráfordításokban szereplő hitelezési veszteség, melynek összege e Ft, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos bevétel sem szerepelt a tervben ami ugyancsak e Ft, így összességében ez a tétel nem módosítja az eredményt. A Pénztár tulajdonában immateriális jószág és nettó értékkel rendelkező tárgyi eszköz nincs, 2013-ban értékcsökkenési leírás elszámolása nem történt. Összességében megállapítható, hogy a működési tagdíjbevételek 15%-os csökkenése mellett is sikerült a tervezett működési veszteséget ( eft) el nem érő eredménnyel gazdálkodni, ami elsősorban a tagszervezésre tervezett összeg fel nem használásának köszönhető, így 2013-ban a Pénztár végül eft működési eredménnyel zárt, ami a tervhez képest 5%- os megtakarítást jelent. A tagdíjbevételek csökkenése és a működési veszteség ellenére is sikerült teljesíteni a tartaléktőke a tartós és fenntartható működés biztosítékául szolgáló megtakarítás - szintjének megtartását A működési céltartalék alakulása 2013-ben jövőbeni kötelezettségekre céltartalék képzés nem történt. A működési portfolió értékelési különbözetére a pénztár a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően képzett céltartalékot. A céltartalék nyitó állománya e Ft, év közben a működési célú befektetésre jutó időarányos kamat devizaárfolyam-változás és az egyéb piaci értékítélet miatti értékelési különbözet összege e Ft-tal növekedett, így a céltartalék záró állománya e Ft. Az így képzett céltartalék csak technikai jellegű, ténylegesen a befektetési tevékenység működési portfolióra jutó nem realizált eredmény változását jelenti A tartaléktőke alakulása A tartaléktőke és a mérleg szerinti eredmény (együttesen a működési tevékenység felhasználható eredménye) alakulása 2008-tól e Ft-ban: Megnevezés Előző évek halmozott eredménye : Adott év mérleg szerinti működési eredménye: Tagdíj-nemfizető tagoktól ktg levonás egyenlege Átcsoportosítás a likviditási tartalékból Beolvadó pénztár működési tartaléka Működési tevékenység felhasználható eredménye május

12 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE 5. A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása 5.1. A fedezeti céltartalék alakulása A fedezeti céltartalék egyéni számlákra számolt része a e Ft nyitó állományhoz képest e Ft-ra növekedett 2013-ban. A szolgáltatási számlákon lévő összeg pedig e Ft-ról e Ft-ra növekedett. Az egyéni számlákon kimutatott e Ft összegű növekedés főbb tényezői a következők: E Ft-ban Nyitó állomány Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek (+) Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés egyéni számlákon (+) Egyéni számlákat megillető hozambevételek (+) Egyéni számlákat megillető értékelési különbözet (+/-) Likviditási tartalékokből átcsoportosítás (+) 0 0 Tartaléktőkéből átcsoportosítás (+) 0 0 Szolgáltatások fedezetére átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba (-) Tagoknak, kedvezményezetteknek, munkáltatóknak visszatérítés (-) Más pénztárba átlépő tag követelésének átadása (-) Egyéni számlákat terhelő szolgáltatási célú egyéb ráfordítások (-) Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások (-) Egyéb változás (+/-) Egyéni számlák záró állománya ban az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözete 2012-hez képest számottevően csökkent ( e Ft-ról e Ft-ra változott), melynek oka elsősorban a tagdíjbevételek csökkenése. Az egyéni- és szolgáltatási számlákra jutó befektetési tevékenység eredménye e Ft összegű volt, évben e Ft nagyságú volt, ami az általános piaci környezetben elérhető hozamoknak megfelelő. A Pénztárba a más nyugdíjpénztárakból átlépő tagok száma az előző évhez képest jelentősen csökkent, 14 fő lépett át (a 2012 évi átlépők száma fő volt) ben az átlépők számát jelentősen befolyásolta az Évgyűrűk Önkéntes Nyugdíjpénztár beolvadása (1.167 fő), és a tagszervezési tevékenység ban az átlépők által áthozott fedezet összege e Ft. A Pénztárból más nyugdíjpénztárakba átlépett tagok száma csökkent, 2013-ben 48 tag lépett át más pénztárba az előző évi 67 taghoz képest. Az átvitt fedezet összege e Ft volt, ami május

13 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE tartalmazza a levont átlépési díjat is, melynek mértéke tagonként Ft ben 74 elhunyt tag után történt kifizetés e Ft értékben az örökösöknek illetve kedvezményezetteknek, míg 2012-ben 56 fő után e Ft került kifizetésre ben az előző évhez képest jelentősen csökkent a 10 éves várakozási idő letelte utáni kifizetések száma és összege. Míg 2012-ben esetben került sor ilyen jellegű kifizetésre, ebben az évben fő élt ezzel a lehetőséggel. A kifizetést igénylők részére összesen e Ft összegű elszámolás készült (2012-ben e Ft). Az elszámolt összegből eft hozam ( e Ft realizált hozam, e Ft értékelési különbözet), e Ft tőke került kifizetésre, valamint a Pénztár az elszámolást követően e Ft SZJA-t fizetett be a NAV részére, illetve e Ft költséget vont le. A fentiek alapján a tényleges nettó kifizetés nagysága e Ft összegű volt, az elszámolt kifizetések tőke és hozam közötti megoszlása pedig közelítőleg 40 ill. 60 %. 589 fő kilépett és megszüntette a tagsági viszonyát (2012-ben 939 fő lépett ki ilyen módon) fő esetében részösszeg felvétele történt, a jogosult pénztártagok az adómentesen felvehető hozamösszeget, vagy a hozamösszegen felül még az ún. tőkerészt is kérték kifizetni, de tagok maradtak. (2012-ben fő részére történt részkifizetés.) december 31-én a várakozási idő figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére jogosult, vagy egy éven belül jogosulttá váló pénztártagjaink száma fő, akiknek egyéni számlájuk összesített egyenlege e Ft. Ha a kifizetésre jogosultak számából levonásra kerül azon tagok száma, akik ig csak a tagsági jogviszony megszüntetésével jogosultak kifizetésre (tehát 3 éven belül már volt részkifizetésük), úgy ig fő jogosult részkifizetésre, mely tagok év végi egyenlege eft ban csökkent 2012-hez képest a Pénztártól szolgáltatást igénybe vett tagok száma, és a szolgáltatásként kifizetett összeg is alacsonyabb ben 889 fő e Ft, 2013-ben 446 fő e Ft, összegben részesült egyösszegű szolgáltatásban ban nem csökkent a járadékszolgáltatást igénybe vett tagok száma év végén öszszesen 25 fő járadékszolgáltatást igénybe vevő tagja volt a Pénztárnak. Járadéktípusonkénti létszám és egyenleg: Járadéktípus Év eleji egyenleg (Ft) Év eleji létszám (fő) Év végi létszám Év végi egyenleg (fő) (Ft) 3 éves éves éves éves éves éves éves éves éves Összesen: május

14 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE A eft nyitó állományhoz 7 új járadékos tag részére eft került átvezetésre az egyéni számlákról, 538 eft hozam képződött, eft járadékösszeg kifizetésre került, így a szolgáltatási számlák év végi egyenlege eft Összességében a beszámolási időszakban a nyugdíjszolgáltatások fedezetére az egyéni számlákról átcsoportosított összeg e Ft volt, míg a nyugdíjszolgáltatásként kifizetett bruttó összeg e Ft. A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatosan felmerült kiadásokból a Pénztár 4.711eFt-ot terhelt a tagok számláira. A felszámított költségek az adminisztrációval kapcsolatos 3 eft-okból és az utalási költségekből tevődtek össze ban a Pénztár továbbra is élt azzal a lehetőséggel, hogy tagdíj-nemfizető tagjaitól költséget vonjon le. A Pénztár a tagdíj-nemfizetés kezdő időpontjától jogosult a tag egyéni számlájának befektetéseiből származó pozitív hozamot az egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni ban a tagdíj-nemfizetés jogcímen az egyéni számlákat terhelő összeg e Ft volt ( tag esetén történt levonás és 7 esetben visszaírás) 5.2. A likviditási céltartalékok alakulása A likviditási céltartalékok állománya a beszámolási időszakban e Ft-ról, e Ft-ra csökkent. A likviditási céltartalékokon belül a Pénztár három céltartalékot különböztet meg, az értékelési különbözetre képzett likviditási céltartalékot, az egyéb likviditási célra képzett céltartalékot, és az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára létrehozott céltartalékot. A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék nyitó állománya e Ft, záró állománya e Ft. A tárgyidőszaki változás 952 e Ft. Az így képzett céltartalék csak technikai jellegű, ténylegesen a befektetési tevékenység likviditási portfolióra jutó nem realizált eredményének változását jelenti. Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék nyitó állománya e Ft, záró állománya e Ft. A céltartalék képzés összege 2013-ben e Ft összegű, melyből eft a likviditási tartalék befektetési tevékenységének realizált eredménye, 85 eft pedig egyéb bevételből képzett céltartalék. A céltartalék állományát év közben csökkentette a eft öszszegű - működés javára - történt átcsoportosítás, továbbá 1 eft nemfizető tagoktól korábban levont költség likviditásra jutó részének visszaírása, így a likviditási céltartalék záró állománya eft Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék arra szolgál, hogy a május

15 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE hozamfelosztás időpontjában még azonosítatlan befizetések jogosultjai a hozamfelosztás után is befizetésük azonosítottá válásakor részesüljenek korábban azonosítatlan befizetésük befektetéseinek hozamaiból. A Pénztár a korábbi időszakokban nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a függő állomány nagyságát a lehető legkisebb mértékűre csökkentse le, így 2013-ban a képzett céltartalék összege 0 eft. Az alábbi táblázat reprezentálja az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék alakulását 2013-ben (e Ft-ban): Megnevezés Nyitó állomány Változás Záró állomány Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának záró állománya év végén e Ft volt, 2013-ban a meg nem fizetett tagdíjakra képzett céltartalék összege e Ft, az utólag befolyt tagdíjak összege e Ft, a hitelezési veszteségként leírt összeg e Ft. A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának záró állománya év végén e Ft. A növekedést az (egész évben) nem-fizető tagok számának jelentős emelkedése eredményezte (pld. a ben beolvadó Évgyűrűk Önkéntes Nyugdíjpénztár tagjaiból több mint 750 fő nem-fizető tag), 2013-ban majd tag rendelkezett tagdíj elmaradással, és több mint tag részéről egész év során nem érkezett tagdíjbefizetés A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások A Pénztár, Alapszabályának 70. pontja alapján a szolgáltatási kifizetésekhez kivéve járadékszolgáltatás kapcsolódóan Ft adminisztrációs költség, az utalási vagy postaköltség továbbá a pénzügyi tranzakciós illeték levonását érvényesíti ben a levont költségek összege összesen e Ft. 6. A cash-flow kimutatás értékelése A Pénztár nettó értékben kimutatott immateriális és tárgyi eszközökkel nem rendelkezik. A követelésállomány az előző évhez képest e Ft-tal növekedett, ami elsősorban a tagdíjkövetelések növekedése ( eft) miatt következett be. A tagdíjkövetelések magasabb állományát (2012-ben e Ft, 2013-ben e Ft) a meg nem fizetett tagdíjkövetelés állományának növekedése eredményezte május

16 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE Az értékpapír állomány változásánál az emelhető ki, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok állománya sokkal nagyobb arányban növekedett ( eft-ról, eft-ra, ami több mint 35%-os növekedés), mint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állománya ( eft-ról eft-ra, amit 9%-os növekedés) Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek nagyarányú növekedését eft az egyéb követelésekből átvezetett, és a kötelezettségek között kimutatott tételek eredményezték ( eft, ami a vagyonkezelők által a Pénztár részére megvásárolt vagy értékesített, de pénzügyileg fordulónapon még nem teljesített értékpapír ügyletekből ered). Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománya ezen tételek nélkül 2013 végére eft-tal alacsonyabb, mint 2012 végén. A passzív időbeli elhatárolások év végi állományának jelentős emelkedése eft-ról eft-ra elsősorban a vagyonkezeléssel összefüggő elhatárolt díjak emelkedését jelzi. A kötelezettségekkel és az egyéb passzív időbeli elhatárolásokkal kapcsolatosan összességében nőtt a Pénztár év végén fennálló állománya, amit elsősorban a vagyonkezeléssel kapcsolatos, a tárgyévet terhelő, de még ki nem fizetett díjak eredményeztek: Év végéig ki nem fizetett vagyonkezelési díjak eft Változás kötelezettség elhatárolás Összesen: Kiegészítő vállalkozási tevékenység A Pénztár a beszámolási időszakban kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytatott, arra engedélyt nem kért. 8. A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A munkáltatói tagok összességében eleget tettek szerződésben rögzített kötelezettségvállalásaiknak, mind a befizetett összegek, mind az adatszolgáltatás tekintetében. A évben az alábbi társaságokkal, intézményekkel kötöttünk munkáltatói szerződéseket: PAYER INDUSTRIES KFT NYUGDÍJFOLYOLYÓSÍTÓ IGAZGATÓSÁG NESTLÉ HUNGÁRIA KFT CSÖMÖR POLGÁRMESTERI HIVATAL SONEPAR MAGYARORSZÁG KFT május

17 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE BIOTEST HUNGÁRIA KFT EQUILOR BEFEKTETÉSI ZRT. A-HÍD ÉPÍTŐ ZRT BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA BENEDEK ELEK ÓVODA GRUNDFOS MAGYARORSZÁG GYÁRTÓ KFT LEGO MANUFACTURING KFT EMT HUNGÁRIA KFT DPD HUNGÁRIA KFT MAGYAR POSTA BEFEKTETÉSI ZRT. TRIGO QUALITY SUPPORT KFT HEAT-GÉZGÉP KFT FASTRON HUNGÁRIA KFT PORFESTÉK FORGALMAZÓ KFT VANYARCI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL DARFÜ DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG NONPROFIT KFT MASTERPLAST KFT CONTITECH FLUID AUTOMATIVE HUNGÁRIA KFT TECHNICAL SERVICES HUNGÁRIA JÁRMŰJAVÍTÓ KFT (TS HUNGÁRIA KFT) MSC MAGYARORSZÁG KFT HALMAJUGRA KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÓ KFT NAGYALÁSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SANOH MAGYAR IPARI GYÁRTÓ KFT EGER ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GABONAKUTATÓ NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT PANNON VOLÁN ZRT BIGE HOLDING KERESKEDELMI ÉS TERMELŐ KFT FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZERENCSEJÁTÉK ZRT. BAUMAX MAGYARORSZÁG ZRT GAMAX INFORMATIKAI ÉS MUNKAERŐ KÖLCSÖNZŐ KFT SOLE-MIZO ZRT COOP SZOLNOK KERESKEDELMI ZRT. MAGYAR POSTA OKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSI KFT ING BIZTOSÍTÓ ZRT. GOLDKERN KFT BITVADÁSZ KFT KÖZPONTI GAZDASÁGI ELLÁTÓ IGAZGATÓSÁG MŰVÉSZETEK PALOTÁJA NONPROFIT KFT FORTACO ZRT. INFÓ-VONAL KFT VINCOTECH HUNGÁRIA KFT május

18 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE MAGYAR NEMZETI VAGYONKEZELŐ ZRT. TARJÁN POLGÁRMESTERI HIVATAL GONDNOKSÁG MTT MÉDIA KFT AXEL SPRINGER-MAGYARORSZÁG KFT 9. A tagokkal szembeni követelések értékelése A Pénztár mérlegében kimutatott tagdíjkövetelés összesen e Ft, amiből e Ft egyéni tagdíjat az esedékességig nem fizettek meg, amire a Pénztár a céltartalékot megképezte. Ezen követelések a következő éves beszámoló elkészítéséig vagy befolynak, vagy pedig hitelezési veszteségként leírásra kerülnek a megképzett céltartalék összegében. 10. Alkalmazotti állomány, választott tisztségviselők A Pénztár ügyvezető igazgatója Szabó Borbála. A Pénztár befektetéseivel foglalkozó pénzügyi munkatárs Tóthné Lovadi Ildikó mellett, Petrusánné Király Beatrix pénztári munkatárs áll alkalmazásban, Rigler Istvánné ügyfélkapcsolati munkatárs munkaviszonya án szűnt meg. Állományba tartozó pénztári alkalmazottak munkabére Az Igazgatótanács tagjai: e Ft Kövesdi Ferencné (elnök) Kállay Mariann Dr. Horváth Sándor Vajta Zoltánné Zsuppán Géza Az Ellenőrző Bizottság tagjai: Dr. Morvay Miklós (elnök) Nagyné Geiger Judit Békésiné dr. Papp Ildikó Báthory Balázs Maráczi Aliz Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tisztségviselői 2013-ben bruttó e Ft tiszteletdíjban részesültek. 11. A Pénztár szolgáltatói Vagyonkezelők: Erste Alapkezelő Zrt. Pioneer Alapkezelő Zrt. Concorde Alapkezelő Zrt május

19 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE Generali Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: Nyilvántartás: Könyvvizsgálat: Aktuárius: Számlavezető: MKB Bank Zrt. Első Hazai Pénztárszervező és Működtető Zrt. Karanta Audit Zrt., Dömötörfy Józsefné pénztári könyvvizsgáló Lénárd János Erste Bank Hungary Zrt. 12. A határidős ügyletek bemutatása A Pénztár a deviza kockázatok mérséklésére határidős deviza ügyleteket is kötött. A vagyonkezelők által végzett ügyletek eredményeként e Ft nyereség, illetve e Ft veszteség került elszámolásra 2013-ban én nyitott határidős deviza pozíciók fontosabb adatai: Megnevezés FX Eladási ügylet CZKHUFF40317E14 FX Eladási ügylet EURHUFF40106E FX Eladási ügylet EURHUFF40310 FX Eladási ügylet EURHUFF40310E FX Eladási ügylet EURHUFF40630 FX Vételi ügylet EURHUFF40106 FX Eladási ügylet EURHUF140113E FX Eladási ügylet EURHUF140113LIK FX Eladási ügylet EURHUFM Vagyonkezelő Kötésdátum Darabszám Kötési árfolyam Lezárásko -ri árfolyam v. átlagárfolyam Piaci érték eft Concorde ,03 11, Concorde ,44 302, Concorde ,13 302, Concorde ,16 303, Concorde ,42 307, Concorde ,16 302, Erste ,07 299, Erste ,07 299,04 30 Erste ,46 220, május

20 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE Megnevezés FX Eladási ügylet EURHUFM FX Eladási ügylet USDHUF Vagyonkezelő Kötésdátum Darabszám Kötési árfolyam Lezárásko -ri árfolyam v. átlagárfolyam Piaci érték eft Erste ,07 299, Erste ,14 220, FX Eladási ügyletusdhuf FX Vételi ügylet USDHUF FX Eladási ügylet EURHUF FX Eladási ügylet EURHUF Pionner ,68 222, Pionner ,37 221, Piooner ,41 211, Piooner ,68 299,5 476 FX Eladási ügylet HUFEUR FX Eladási ügylet PIOABEUR FX Eladási ügylet PIOABUSDHUF1402 Piooner Abszolut Hozam Piooner Abszolut Hozam Piooner Abszolut Hozam ,41 304, ,61 299, ,34 224, A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése 13.1 A befektetési arányok alakulása, az eszközérték tartalékok szerinti levezetése A Pénztár eleget tett a rá vonatkozó befektetési keretszabályoknak és a befektetési politikában foglaltaknak. A Pénztár vagyona az év folyamán többségében állampapírban volt (az év elején meglévő 70% körüli arány év végén 90%-ot meghaladó volt). A befektetési arányok alakulása 2013-ban negyedévenként, befektetés típusok szerint, a tárgynegyedév végén meglévő, piaci értéken figyelembe vett pénztári eszközök százalékában és e Ft-ban: május

21 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE Befektetés típusok 2013 I. név II.n.év III.n.év IV.n.év Bankszámla és készpénz Állampapírok Kötvények Jelzáloglevelek Befektetési jegyek Részvények Határidős ügyletek Értékpapír követelés Értékpapír kötelezettség Mindösszesen Befektetés típusok 2013 I. név II.n.év III.n.év IV.n.év Bankszámla és készpénz 8,52% 2,26% 0,93% 1,46% Állampapírok 72,27% 81,96% 81,06% 92,24% Kötvények 2,87% 3,29% 3,53% 4,65% Jelzáloglevelek 0,87% 1,03% 1,01% 1,01% Befektetési jegyek 12,46% 9,67% 10,04% 9,26% Részvények 3,20% 3,20% 3,59% 3,45% Határidős ügyletek 0,00% 0,03% 0,04% 0,22% Értékpapír követelés 0,00% 0,04% 0,06% 0,02% Értékpapír kötelezettség -0,18% -1,49% -0,26% -12,32% Mindösszesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% A Pénztár eszközértékének tartalékok szerinti levezetését a következő táblázat tartalmazza re vonatkozóan: eft-ban ELŐ -JEL (+) (+) MEGNEVEZÉS BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÉS ÉRTÉKPAPÍROK EGYÉB KÖVETELÉSEKBŐL VAGYONKEZELŐVEL SZ. KÖVETELÉSEK ÉS OSZATLÉKKÖVETELÉS EK FEDEZETI CÉLÚ MŰKÖDÉSI CÉLÚ LIKVIDITÁS I CÉLÚ ÖSSZESEN MÉRLEG- ÉRTÉK KÖTELEZETTSÉGEKBŐ L VAGYONKEZELŐVEL SZ. (-) KÖTELEZETTSÉGEK (+) PÉNZESZKÖZÖK KIMUTATOTT ESZKÖZÉRTÉK ÖSSZESEN: (+) SAJÁT TŐKE ÉS CÉLTARTALÉKOK (+) MEG NEM FIZETETT TAGDÍJAK TARTALÉKA (+) KÖTELEZETTSÉGEK május

22 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE ELŐ -JEL MEGNEVEZÉS FEDEZETI CÉLÚ MŰKÖDÉSI CÉLÚ LIKVIDITÁS I CÉLÚ ÖSSZESEN MÉRLEG- ÉRTÉK (+) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK EGYÉB KÖVETELÉSEKBŐL NEM A BEFEKTETÉSEKHEZ (-) KAPCSOLÓDÓ KÖVETELÉSEK (-) TAGDÍJKÖVETELÉSEK (-) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÉRTÉKKEL SZEMBEN ÁLLÓ TÉTELEK ÖSSZESEN: Az év végén kimutatott eft eszközértékből eft fedezeti célú, eft működési célú, eft pedig likviditási célú volt, amely megosztás megegyezik az eszközértékkel szemben álló tételek (források és az eszközértékbe nem tartozó eszközök) tartalékok szerinti levezetésével A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbözetének alakulása A Pénztár befektetett vagyona nyilvántartási és piaci értékének, ill. az értékelési különbözetének alakulását az alábbi táblázat mutatja be (e Ft-ban): Megnevezés I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Nyilv.érték összesen Értékelési különbözet összesen Piaci érték összesen A pénztár befektetett vagyona a tárgyévben nyilvántartási és piaci értéken is folyamatosan növekedett, év végén a Pénztár befektetett vagyonának piaci értéke e Ft nagyságú volt. Az értékelési különbözet állománya az év eleji e Ft-ról év végére e Ft-ra növekedett. A teljes értékelési különbözet állomány változásának bemutatása e Ft-ban: Befektetett eszközök Értékpapírok Pénzeszközök Határidős ügylet Összesen Nyitó Változás Záró május

23 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE A Pénztár nettó eszközértéke december 31-én ezer forintban Sorsz. Értékelés alapja Nyilvántartási érték Piaci érték (a) (b) (c) (e) 01. Pénztár egésze befektetett pü-i eszközök értékpapírok és határidős ügyletek pénzeszközök osztalék követelés vagyonkezelőkkel sz. követelés Elszámolt, ki nem fizetett vagyonkezelési, letétkezelési díjak, jutalékok Pénztár eszközeinek nettó értéke Az eszközök értékváltozása a pénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve Az egységnyi nettó eszközérték meghatározása: Egységnyi nettó eszközérték = / = 1, /a A vagyonkezelési díj alakulása A Pénztár befektetéseinek kezelésével kapcsolatban a évet terhelő vagyonkezelési fix és sikerdíjak összege ezer forint volt (2012-ben eft). Ez a pénztári vagyon napi nettó eszközértékei számtani átlagára ( ezer forintra) vetítve 0,53%-os vagyonkezelési díjterhelésnek felel meg, ami lényegesen alatta marad a jogszabály szerinti maximum 0,8% mértékű díjterhelésnek A hozamráta alakulás évi hozamráta: Értékelés alapja Hozamráta Nettó Bruttó A pénztár egésze 8,20% 8,82% A Pénztár egészére vonatkozó éves nettó hozamráták, valamint a kétféle szempontból értékelt inflációs ráták alakulása évtől évenként: adott év dec.havi/ nettó hozam éves átl. előző év dec.havi május

24 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE infláció infláció 2000: 3,46% 9,8% 10,1% 2001: 9,07% 9,2% 6,8% 2002: 9,17% 5,3% 4,8% 2003: 3,30% 4,7% 5,7% 2004: 14,33% 6,8% 5,5% 2005: 9,93% 3,6% 3,3% 2006: 7,86% 3,9% 6,5% 2007: 7,38% 8,0% 7,4% 2008: -4,37% 6,1% 3,5% 2009: 13,87% 4,2% 5,6% 2010: 8,01% 4,9% 4,7% 2011: 2,91% 3,9% 4,1% 2012: 9,68% 5,7% 5,0% 2013: 8,20% 1,7% 0,4% A Pénztár 10 éves hozamalakulása és reálhozama: Éves átlagos nettó hozam Átlagos infláció Reálhozam 7,65% 4,87% 2,78% 13.6 A befektetési eredmények értékelése A pénztári befektetések évi hozamát meghatározó gazdasági és tőkepiaci körülmények A globális makrogazdasági folyamatok szempontjából viszonylag nyugodt, piaci szemszögből azonban kifejezetten fordulatos volt a 2013-as esztendő. A világ nagyobb részén a válságból való kilábalásnak lehettünk tanúi: a gazdasági teljesítmény fokozatosan javult, a munkaerő piaci helyzet a krízis által leginkább sújtott néhány övezetet (pl. az Euró-övezet perifériáját) kivéve fokozatosan javult, a bizalmi indexek pedig további globális élénkülést vetítettek előre. Befektetői szempontból a legfontosabb kérdéskör a nagy jegybankok viselkedése, azon belül is a Fed esetleges visszavonulása volt. A Fed májusban felvetette a pénzcsapok fokozatos elzárásának, azaz az aktuálisan futó mennyiségi élénkítési program (QE3) fékezésének (a tapering -nek) a gondolatát. A Fed lazítási programjának lassítását az USA-ból érkező makrogazdasági adatok különösen a munkanélküliségi ráta csökkenése és a gazdasági aktivitás erősödése alátámasztani látszottak. A monetáris stimulus esetleges visszafogásának ötletét a piacok világszerte nagy aggodalommal fogadták. A kötvényhozamok a biztonságosnak tekintett fejlett és a rizikósabbnak értékelt fejlődő piacokon egyaránt emelkedésnek indultak. A nyár végén átmenetileg egyéb május

25 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE tényezők (elsősorban a szíriai feszültség) is borzolták a befektetők idegeit. Szeptember elején a szíriai nemzetközi katonai beavatkozás elmaradása, illetve a Fed következő elnöki pozíciójára legesélyesebbnek tartott jelölt visszalépését követően megnyugvást láthattunk a világban. Ez még valószínűbbé tette a Fed likviditásbővítési programjának fékezését. A Fed szeptemberi ülésén azonban nagy meglepetést okozott, hogy a döntéshozók továbbra is kiváró álláspontra helyezkedtek és fenntartották a kötvényvásárlási program havi 85 milliárdos tempóját. Az indokok között többek között a jelzáloghitel-kamatok túl gyors emelkedése állt, ami az államkötvény-hozamok emelkedésének volt a következménye. A váratlan döntés a fejlett és fejlődő kötvénypiacokon egyaránt hozamcsökkenést hozott a hozamgörbék hosszú végén. Október-novemberben az adósságplafon és a költségvetési kiigazítás körül folyó vita patthelyzetet okozott az USA-ban, ami az állami intézmények két hetes részleges leállását eredményezte. Az év végére azonban a politikusoknak sikerült egyezséget kötni a fontosabb költségvetési kérdésekben, így az időközben tovább javuló munkaerő piaci helyzet mellett egyre időszerűbbé vált a tapering. Végül a Fed az ünnepek előtti készülődés viszonylagos csendjét kihasználva a december 18-i ülésén döntött a kötvényvásárlási program visszafogásáról, ami a hosszú hozamok emelkedését okozta. A Fed hullámzó kommunikációja nem csak a fejlett kötvénypiacokon okozott kilengéseket. A likviditás visszafogásától való aggodalom, valamint a magasabb amerikai kötvényhozamok a világon szinte minden kamatozó eszköz értékelésében megjelentek. A pénzcsapok elzárásától való félelem - nem meglepő módon a korábbi években nagy népszerűségnek örvendő fejlődő piaci kötvényeket és devizákat is érzékenyen érintette. Elsősorban azok az országoktól,piacoktól fordultak el a befektetők, ahol a korábbi években a külső egyensúly megbillent, illetve a korábban felhalmozott adósságok finanszírozása az esetlegesen elapadó likviditás és a magasabb hozamszintek mellett megkérdőjeleződött. A helyzetet súlyosbította, hogy néhány fejlődő országban (pl. Törökországban, Brazíliában, Egyiptomban, Szíriában) politikai konfliktusok is kirobbantak. Mindezek hatására a fejlődő piaci kötvényalapok iránti befektetői érdeklődés hirtelen elapadt, majd május végétől erőteljes tőkekiáramlást láthattunk. A kezdeti pánikszerű tőkekivonás után az év hátralévő részében lassabb, de szinte folyamatos kiáramlást láthattunk a fejlődő piacokat célzó kötvényalapokból. A szeptemberi megnyugvás, valamit a Fed váratlan döntése (miszerint fenntartja a likviditásbővítés ütemét) is csak rövid ideig tudta megfordítani a tőkeáramlás irányát. A befektetők differenciálása a közép- és kelet-európai régió kötvénypiacai esetében is erőteljesen érvényesült. A szűkebb értelemben vett közép-európai térség (Lengyelország, Magyarország, Csehország) devizái és kötvénypiacai viszonylag jól vészelték át a globális átárazódás időszakát, ami a viszonylag stabil egyensúlyi helyzetnek és az alacsony politikai kockázatoknak volt köszönhető. A tágabban vett régiónkhoz tartozó Törökországban ugyanakkor a gyenge külső egyensúlyi pozíció, az alacsony devizatartalék és a politikai instabilitás hatására komoly vesszőfutáson esett át a helyi deviza és a kötvénypiac. A forint és a hazai kötvénypiac a közép-európai versenytársaihoz képest is jól teljesített. Elsősorban az elmúlt években jelentős többletbe váltó folyófizetésimérleg-egyenlegnek volt köszönhető, hogy a forint a nemzetközi piacokon tapasztalható turbulenciák ellenére viszonylag stabil tudott maradni az év során. Ráadásul mindez a jegybanki alapkamat jelentős csökkenése mellett került sor: az MNB Monetáris Tanácsa havonta 25, majd 20 bázispontos lépésközökkel 3 százalékig tudta levinni a 2012 nyarán még 7 százalékon álló alapkamatot. Az MNB döntéshozóit nem igazán ingatták meg a nemzetközi befektetői hangulat kilengései, az alacsony inflációs nyomásra és a gyenge gazdasági növekedésre hivatkozva töretlenül folytatták a monetáris lazítást. Az alapkamat csökkentésén kívül a jegybank a kedvezményes kamatozású hitelprogram (Növekedési Hitelprogram) keretösszegét is megemelte, melynek célja a május