Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930"

Átírás

1 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92) FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FISKOLAI KAR ZALAEGERSZEGI INTÉZET SZAKDOLGOZAT Papp Ádám Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003

3 BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FISKOLAI KAR ZALAEGERSZEGI INTÉZET A Schiller Autóház Kft. vagyoni, pénzügyi, jövedelmez ségi helyzetének értékelése a beszámoló alapján Papp Ádám Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003

4 Tartalomjegyzék I. Általános rész.3 I./1 Az elemzés fogalma..3 I./2 Az elemzés szükségessége, célja..4 I./3 Az elemzésben felhasznált módszerek.5 I./4 Az elemzés során felmerül# problémák...7 I./5 Az elemzés számítástechnikai támogatottsága 8 II. A Schiller Autóház Kft. bemutatása. 9 II./1 A Schiller Autóház Kft. rövid története. 9 II./2 A Schiller Autóház Kft. min#ségpolitikája.10 II./3 A Schiller Autóház Kft. tevékenységi körének bemutatása 11 III. A Schiller Autóház Kft. pénzügyi és számviteli rendszere 16 III./1 A számviteli politika rövid ismertetése 16 III./2 A pénzügyi és számviteli rendszer informatikai támogatottsága.19 1

5 IV. A Schiller Autóház Kft. tevékenységének elemzése a beszámoló alapján IV./1 A vagyoni helyzet vizsgálata.25 IV./2 A pénzügyi helyzet vizsgálata...33 IV./3 A jövedelmez#ségi helyzet vizsgálata...40 IV./4 A cég hatékonysági vizsgálata...43 V. Következtetések...53 V./1 Javaslatok a vállalkozás pénzügyi, számviteli információs rendszerének javítására..53 V./2 Javaslatok a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmez#ségi helyzetének javítására...55 VI. Mellékletek 57 VI./1 A Schiller Autóház Kft. mérlegei ( ) 58 VI./2 A Schiller Autóház Kft. eredmény-kimutatásai ( )..60 VI./3 Képletgy7jtemény...61 VII. Irodalomjegyzék.64 2

6 Az elmúlt évtized során a világ sokkal gyorsabban és sokkal nagyobb mértékben változott, mint valaha is elképzelhet# lett volna. Nemcsak politikai rendszereket támadtak és változtattak meg, hanem olyan alapvet# eszméket is megkérd#jeleztek, melyekre személyes és vállalati döntéseinket alapoztuk. A vállalatoknak ma már a világ minden tájáról vannak versenytársai, amelyek ellen fel kell venniük a harcot a munkaer#ért, az áruszállítókért, a t#kebefektet#kért, de legf#képpen a vev#kért. Ezek a változások mélyen érintik mindannyiunk életét, így a vállalati vezet#k, részvényesek, kölcsönadók, vásárlók és a szállítók számára egyre fontosabb, hogy megértsék azoknak a szervezeteknek a teljesítményét, amelyekre építenek. Mindazoknak, akik egy vállalattól termékek, szolgáltatások vagy megbízás okán függenek, tájokozottnak kell lenniük arról, hogy a vállalat képes-e folyamatosan kielégíteni az igényeiket. I. Általános rész I./1 Az elemzés fogalma Napjainkban egyre inkább alapfeltétele a megalapozott vállalati döntéseknek, a jöv#beni, a jöv#re irányuló gazdasági cselekvésnek a gazdasági folyamatok, jelenségek jobb megismerése. Az egyre élesed# verseny szükségessé teszi a tevékenység elemzésre épül# vizsgálatát, a hatékonyságot befolyásoló tényez#k feltárását. Az elemzés (analysis) görög eredet7, nemzetközileg általánosan ismert kifejezés, amely sz7kebben értelmezve részekre, elemekre bontást jelent. Azonban az elemzés több annál, mint a gazdasági jelenségek részekre, elemekre bontása. Tágabb értelemben az elemzést tudományos kutatási módszerként is említhetjük. A vállalkozási tevékenység gazdasági elemzése magában foglalja mindazon tevékenységek összességét, amelyek a társadalmi-gazdasági folyamatok által meghatározott újratermelési folyamat összefüggéseinek feltárására irányulnak. Ezáltal megalapozza a vezet#i döntéseket, ezen keresztül pedig a vállalkozás gazdálkodását, a vállalkozási management és a munkatársak céltudatos cselekvését. Az eddigiekb#l is látszik, hogy az elemzés a vállalat vezetésének eszköze, a management számára nyújt információkat. 3

7 I./2 Az elemzés szükségessége, célja A gazdasági elemzés, analízis tárgyát képezi a vállalkozások teljes újratermelési folyamata, annak valamennyi szférája (beszerzés, termelés, értékesítés stb.). A vizsgálat tárgyát mindig a konkrétan a vállalkozás, a vezetés igényeib#l kiindulva kell megállapítanunk. Az elemzés célja többféle lehet. Lehet a helyes vállalkozási célok megállapítása, a célkit7zések végrehajtásának segítése, az er#forrás kihasználtság növelése, a vállalkozás eredményének optimalizálása. Az elemz#nek a kreativitásán kívül rendelkeznie kell az alapvet# tárgyi ismeretekkel. Fontos ismernie a gazdasági jelenségek mögött húzódó befolyásoló tényez#ket, törvényszer7ségeket. Ezek lehetnek természeti, biológiai illetve gazdasági hatások. Ugyancsak ismernie kell a környezet (piac, jogi szabályozás, társadalom stb.) vállalkozásra gyakorolt hatását, a vállalkozás önálló mozgásterét, valamint annak korlátait. A vállalati önállóság határai között folyamatos, állandó feladat a döntések hozatala. Helyes döntéseket hozni csak abban az esetben lehetséges, ha ismerjük az el#zményeket, a tényeket illetve a döntés várható követelményeit. Az elemzés a vállalkozás irányítási, szervezési és tervezési oldalainak állandó kísér#je kell, hogy legyen. Az elemz# munka, mint már említettem, elengedhetetlen a döntési mechanizmusban. Az elemzésnek a döntési folyamatokkal kapcsolatosan el# kell segíteni a következ#ket: - a döntés szükségességének felismerését - a döntés id#beni meghozatalát - a változatok közül a legkedvez#bb kiválasztását - az elhatározás megvalósítását - a döntés eredményeinek ellen#rzését. 4

8 I./3 Az elemzésben felhasznált módszerek A fogalmi meghatározás rávilágított, hogy maga az elemzés is a megismerés módjaként, módszereként kezelend#. Tágabban értelmezve, az elemzés olyan módszer, amely a megismerés érdekében bármely azt segít# módszert, eljárást felhasznál, alkalmaz, elfogad. Az elemz# munkában általános és nélkülözhetetlen módszer az összehasonlítás, mivel a gazdasági jelenségek önmagukban nem vizsgálhatók. E módszer segítségével többek közt értékítéletet alkothatunk a vállalati újratermelési folyamatról, a vállalati gazdálkodást befolyásoló tényez#k hatásainak irányáról, intenzitásáról, mértékér#l valamint a gazdasági folyamatok mennyiségi és min#ségi jelleg7 kapcsolatairól. (A nem számszer7síthet# tényez#ket min#ségi jegyeik alapján tudjuk összehasonlítani.) A következ#kben felsorolom a leggyakoribb összehasonlításokat: - terv-tény összehasonlítás - id#beli összehasonlítás - a vizsgált gazdasági jelenséget annak részeivel, illetve a részeket egymással - a szükségletet a fedezettel - a tényleges és az optimális feltételeknek megfelel# adatok összehasonlítása - a tényleges és a norma szerinti, vagy a normatív adatok összehasonlítása - az érdekeltség alapján elhatárolt gazdálkodó egységeket, felel#sségi központok összehasonlítása - összehasonlítás azonos feltételekkel rendelkez# vállalattal - összehasonlítás kiemelked# eredményeket produkáló vállalattal - összehasonlítás megyei, regionális, országos és nemzetközi adatok alapján A vizsgált jelenségek különböz#, eltér# irányú, más-más intenzitású összetev#k hatásait egyesítik. Ezen alkotórészek a vizsgált hatást illet#en oksági vagy sztochasztikus tényez#kként jelennek meg. Az elemzés fontos célja a vállalati újratermelési folyamat tényez#inek kutatása. Ezek ismeretében lehetséges a tudatos beavatkozás. A kívánt döntés meghozatalához nyújt segítséget a tényez3kre bontás módszere. Ez egy a célra irányított, célratör# vizsgálatot 5

9 jelent az okok feltárása érdekében. A vizsgálat célja a döntések megalapozásához szükséges információk biztosítása, kerülni kell a túlzottan részletes felbontást, mert egyrészt felesleges többletmunkát jelent, másrészt gátolja az áttekinthet#séget. A felbontás mindenkor az összehasonlítással, értékeléssel, a tényez#k közötti ésszer7 szelektálással párhuzamosan zajlik. A felbontás végezhet# abszolút számok, indexek és az indexek logaritmusai alapján is. A tényez#kre bontás egyik sajátos módszere az úgynevezett láncbehelyettesítés, amikor az addig vizsgált tényez#khöz, mindig egy újabbat kapcsolunk, kimutatva annak számszer7 hatását, a többi addig vizsgált tényez#ket pedig természetesen változatlannak tekintjük. A láncbehelyettesítés további változataként említhet# az abszolút és a százalékos különbözetek, valamint a hatások táblázatos formában történ# bemutatásának módszere. Az elemzés felhasználja a statisztika nyújtotta lehet#ségeket, mint például: - a viszonyszámokat, - középértékeket, - szóródásokat, - indexeket, - trendszámításokat, - összefüggés vizsgálatokat (korreláció, regresszió) - statisztikai mérlegek kínálta lehet#ségeket. Az elemzésben felhasználható többi módszert (matematikai módszerek, ABC elemzés, portfolióelemzés, termék életgörbék, Benchmarking, értékelemzés stb.) a továbbiakban nem fejtem ki részletesen mivel a Schiller Autóház Kft. vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének elemzésében sem játszanak lényeges szerepet. 6

10 I./4 Az elemzés során felmerül3 problémák Az összehasonlítás egyszer7 módszernek t7nik, valójában rendkívül sok hibaforrással, buktatóval terhelt. Az összehasonlítás, illetve annak révén kapott eredmények értékét, felhasználhatóságát els#sorban az összehasonlítás mértéke, vagyis a helyes összehasonlítási alap (bázis) megválasztása, az összehasonlíthatóság megléte határozza meg. Összehasonlításnál csak azonos módszerrel és tartalommal kiszámított adatokat használhatunk fel. Szükséges feltétel, hogy az összehasonlítás tárgyai legyenek valamiben megegyez#k, hasonlók, másrészt viszont különböz#k. Az adatokból minden olyan tényez#t ki kell sz7rnünk, amely torzíthatja az összehasonlítást, a teljes szintézist, a helyes következtetések levonását. A torzító tényezk kiszrésének néhány módja, lehetsége - azonos árakon történ# értékelés - egységre vetítés - egymásra vetítés - az adatoknak azonos tartalmú egységekre való átszámítása A korrekció elvégzése különösen fontos az olyan id#szakokban, amikor az infláció jelent#s, mivel ha ezt nem korrigáljuk, akkor a különböz# (pl.: termelékenységi vizsgálódások) jelent#s javulást mutatnának akkor is, amikor a termelési folyamatban semminem7 változás nem következett be. 7

11 I./5 Az elemzés számítástechnikai támogatottsága A gazdálkodás során keletkez# adatok rendszeres elemzése ráfordítás-igényes feladat. Az elemzésekhez szükséges hatalmas számítási munkát csak számítógép felhasználásával lehetséges gazdaságosan elvégezni. A számítógépes program egy átfogó számítási modell keretében le tudja képezni az egyes mutatószámok és részszámítások közötti sokszín7 kapcsolódásokat és összefüggéseket. Ennek segítségével az elemzési eredmények gyorsan és megbízhatóan rendelkezésünkre állnak. Mivel a program minden egyes új adatkombináció esetén teljes kör7en átszámítja az elemzés összefügg# elemeit, így kiküszöbölhetjük annak veszélyét, hogy figyelmen kívül maradnak jelent#s befolyást gyakorló tényez#k vagy fontos bels# összefüggések. A számítógépes elemzés segítségével az elemzést végz# könnyedén feltárhatja az esetleges kockázatokat, és értékelheti a fejl#dési lehet#ségeket. Mivel a számítógép megbízhatóan és gyorsan végzi el a nagy mennyiség7 számítást, az elemz# f# feladatára koncentrálhat. Az egyszer már rögzített adatok tárolhatók és könnyen kezelhet#k, s kés#bb bármikor felhasználhatók id#soros és üzletági elemzésekre. A számítógép a számítási eredményeket vizuálisan jeleníti meg. Az adatok között fennálló gazdasági összefüggéseket tehát áttekinthet#vé tehetjük, s grafikusan szemléltethetjük az alternatív adathalmazok közötti eltéréseket. A gazdasági számítások felhasználásánál el#re elkészített programok, programcsomagok elégíthetik ki a szükségleteinket. Egyre inkább jellemz# az eddig alkalmazott, a vállalat különböz# tevékenységeit felölel# számítástechnikai alkalmazások helyett, a vállalat teljes bels# és küls# információigényét kielégít# komplex rendszerek alkalmazása. Az I. fejezet megírásakor felhasznált irodalom jegyzéke: Dr. Birher Ilona Pucsek József Sándor Lászlóné dr. Dr. Sztanó Imre Vállalkozások tevékenységének elemzése Perfekt (2001) Dr. Gazsó József Dr. Körmendi Lajos Az elemzés ellen#rzés módszertana BGF PSZFK (1999) 8

12 II. A Schiller Autóház Kft. bemutatása II./1 A Schiller Autóház Kft. rövid története A cégtulajdonos, Schiller Péter az Opel keresked#hálózat megbecsült tagja, aki ma az Opel autók magyarországi forgalmazásának 10%-át bonyolítja le, és körülbelül 150 embert foglalkoztat. Az Opel Keresked#ház kiépítését 1991-ben kezdte. Az els# értékesít# terület a Fövény utcában jött létre. Ezt megel#z#en a terület egy nagyvállalat raktára volt. Itt kezdték el a munkát, természetesen el#bb átalakították, küls#leg elfogadhatóvá tették. Amikor készen volt, megmutatta az Opel Autókeresked#-lánc hazai vezérképviseletének. Mk voltak azok, akik azonnal felismerték a lehet#séget benne, - no nem a Föveny utcai telepben -, hanem a közelben húzódó Váci útban és az itt bonyolódó hatalmas forgalomban. Javasolták, hogy feltétlenül itt építse fel a Schiller Opel Keresked#ház reprezentatív szalonját. Azonban neki ekkor még egészen más gondjai voltak. A Föveny utcai telephelyen nagyon nehezen indult a forgalom ben úgy tervezte, hogy ha év végéig 60 autót sikerül eladnia, akkor talán nem fizet rá a boltra. Tízszer annyit, 600 darabot sikerült eladnia, amit els#sorban az ez év #szén elindított reklámkampány hatásának köszönhet. Ett#l kezdve igénybe veszi és felhasználja a reklám nyújtotta lehet#ségeket. Azt tartja, hogy ami a reklám céljaira kimegy az ablakon, a vev# formájában bejön az ajtón. Az így kialakult kedvez# forgalom tette lehet#vé, hogy megkezdhesse a Váci úti szalon építését. Elképzelése az volt, hogy építészetileg is szép legyen, kiemelkedjék a környezetéb#l, hiszen # is úgy gondolta, hogy egy autókeresked#-ház kiépítésekor az autószalonnak képviselnie kell egyfajta gazdasági biztonságot, presztízst. Ezt az elképzelést az építészeti szükség is megkövetelte, hiszen az épület alatt húzódik egy szennyvízlevezet# f#csatorna, így az egész épületet meg kellett emelni, ami miatt a nagy forgalmú Váci út fölé emelkedik. 9

13 II./2 A Schiller Autóház Kft. üzletpolitikája A Schiller Autóház Kft. az OPEL gépkocsik értékesítését és szervízelését alapításától kezdve folyamatosan magas színvonalon végzi és ügyfelei megelégedését f# célkit7zésének tekinti. Ügyfelei igényeinek maximális kielégítése érdekében törekszik azok pontos megismerésére és szolgáltatásainak magas színvonalú biztosítására. Munkatársait folyamatos képzéssel készíti fel a változó m7szaki követelmények és vásárlói elvárások kielégítésére. A javítási technológiák változásának megfelel#en fejleszti m7szaki hátterét. A cég minden munkatársa elkötelezett az alkalmazott min#ségirányítási rendszer m7ködésével kapcsolatban és munkavégzésével törekszik a szolgáltatás min#ségének folyamatos fenntartására. 10

14 II./3 A Schiller Autóház Kft. tevékenységi körének bemutatása A vállalkozás tevékenysége az Opel személy- és haszongépjárm7vek értékesítésére, garanciális és garancián túli javításra, m7szaki vizsgáztatásra és környezetvédelmi felülvizsgálatra, alkatrész kereskedelemre valamint használtautó kereskedésre (O.K. program) terjed ki. Gépjárm5 értékesítés Az értékesít# megismeri az ügyfél gépjárm7vel kapcsolatos igényeit, bemutatja a megfelel# típust, majd tájékoztatja a vásárlás és a régi járm7 beszámításának feltételir#l. Ha rendelkezésre áll olyan típusú tesztautó, amelyiket az ügyfél keres, azt az értékesít# próbaúton mutatja be. Amennyiben az ügyfél régi autóját szeretné beszámíttatni a vásárlás során, az értékesít# a használt gépjárm7 értékesítéssel foglalkozó kollégához irányítja, aki árajánlatot ad. Az értékesít# rögzíti az ügyfél adatait (nevét, telefonszámát, egyéb elérhet#ségét, a gépjárm7 adatait) a számítógépes nyilvántartásban. Ha az ügyfél kinyilvánítja vételi szándékát, az ajánlat alapján az értékesít# elkészíti a szerz#dést, amit az értékesít# és az ügyfél is aláír. Az ügyfél foglalót fizet a szerz#dés meger#sítésére (készpénzben vagy átutalással). Készletr#l történ# értékesítés esetén az értékesít# foglalt státuszba teszi az értékesített gépjárm7vet. Gyári rendelés esetén az értékesít# a szerz#dés alapján megrendeli az Opel South-East Europe Kft. (OSE)-töl. Ha a vev# hitelt vagy egyéb fizetést könnyít# konstrukciót vesz igénybe a vásárláshoz, a hitel ügyintéz# bekéri a szükséges okmányokat. Az ügyfél okmányait a hitel ügyintéz# elküldi a finanszírozó banknak. A gépjárm7 kiszállítása után az értékesít# megrendeli annak tisztítását, az esetleges extra felszerelések beépítését, 0 -revízióját, környezetvédelmi vizsgálatát, a forgalomba helyezését és az átadás el#tti végellen#rzését. Az új gépjárm7 raktáros el#készíti a járm7vet 11

15 átadásra. Lezárja a munkalapot, elkészíti a szervizszámlát és az okmányokat átadja az értékesít#nek. Az értékesít# ellen#rzi a járm7 tartozékait, felszereltségét, állapotát és menetokmányait. Az értékesít# egyezteti az ügyféllel az átadás id#pontját. Az ügyfél az átvétel el#tt kiegyenlíti a gépkocsi végszámláját. Az értékesít# az átadás-átvétel során bemutatja a járm7vet az ügyfélnek. Az ügyfél és az értékesít# az átvétel során közösen ellen#rzi a járm7 felszereltségét és az okmányok megfelel#ségét. Amennyiben mindent rendben találnak, az értékesít# bemutatja a kezel#szervek m7ködését, az ügyfél átveszi a gépjárm7vet. Szerviz tevékenység A Schiller Autóház Kft. a következ# szerviz szolgáltatásokat biztosítja ügyfeleinek: - új gépjárm7 forgalomba helyezés - gépjárm7vek javítása, karbantartása - gépjárm7vek id#szakos m7szaki vizsgáztatása - gépjárm7vek környezetvédelmi felülvizsgálata. Általános esetben a gépkocsi üzemeltet#je az ügyfélszolgálatnál bejelenti, hogy melyik szerviz szolgáltatást kívánja igénybe venni. Az ügyfélszolgálatos a bejelentett 12

16 gépjárm7vet bejegyzi az el#jegyzési naplóba és id#pontot ad, amikor a gépjárm7vet fogadni tudja a szerviz. A gépjárm7 üzemeltet#jét a megbeszélt id#pontban fogadja a kijelölt munkafelvev#, aki kiállítja a munkalapot és árajánlatot ad az elvégzend# szolgáltatásra. A munkafelvev# az ügyféllel közösen megtekinti a gépjárm7 állapotát és rögzíti az esetleges sérüléseket a munkalapon. A kitöltött munkalapot az ügyfél és a munkafelvev# is aláírja, melyb#l egy példányt megkap az ügyfél. A munkafelvev# a munkalapot átadja a m7helyvezet#nek, aki kijelöli a szolgáltatást végz# szerel#t. A javításra átvett gépjárm7vek telephelyen történ# mozgatása során be kell tartani a KRESSZ és a vonatkozó munkavédelmi utasításokat. A szolgáltatás során lebontott alkatrészeket a szerel# azonosító címkével látja el, hogy elkerüljék a különböz# gépjárm7vekr#l lebontott alkatrészek összecserélését. A szolgáltatás során a kijelölt szerel# elvégzi a szabványokban, technológiákban vagy gyártói el#írásokban ill. eljárási utasításokban rögzített ellen#rzéseket. Ezek az ellen#rzések a gépjárm7vön illetve az alkatrészen magán történnek. Az ellen#rzés eredményét a munkalapon dokumentálja. Különös gondot kell fordítani azon pontok, javítási fázisok ellen#rzésére, melyek a szolgáltatás további szakaszában már nem hozzáférhet#k és az esetleges hibák javítása csak visszabontással lehetséges. A szolgáltatás elvégzése után a gépjárm7 átadása el#tt el kell végezni, minden szükséges vizsgálatot, ellen#rzést. Az átadás el#tti ellen#rzést a m7helyvezet# helyettes végzi a munkafelvev#vel közösen és az eredményét a munkalapon írásban dokumentálja. A javítás után a gépkocsi csak akkor adható át a gépkocsi üzemeltet#jének, ha igazoltan minden el#írt ellen#rzés megtörtént és a megfelel# eredmény rögzítésre került. 13

17 Alkatrész kereskedelem A Schiller Autóház Kft. vezetése évente elvégzi beszállítóinak min#sítését. A beszerzés során törekszik arra, hogy lehet#ség szerint A kategóriás beszállítókkal dolgozzon. A szállítók kiválasztásánál következ# szempontokat kell értékelni: - a beszerzend# termék, - a termék ára, - a szállítási képesség, - a fizetési feltételek. Az értékelés célja, hogy megítélik a szállító megbízhatóságát, rövid- és hosszú távú életképességét. A beszerzés fajtája szerint megkülönböztetünk: - raktár feltölt# beszerzést, - megrendeléshez kapcsolódó beszerzést. Mindkét beszerzés esetén a raktár adja fel a megrendelést a szállító felé. Minden megrendelés az alábbi adatokat tartalmazza: - Termék vagy szolgáltatás megnevezése és más egyértelm7 azonosítója (pl. gyári cikkszám stb.), - Szállítás feltételei (határid#, kötbér stb.). Az átvétel alapja minden esetben a megrendelés. A termék azonossági, mennyiségi, csomagolási és min#ségi ellen#rzését és átvételét a raktárosok végzik a Kft. telephelyén. Az átvétel kiterjed a termékekkel együtt szállított min#ségi bizonyítványok, és egyéb dokumentumok ellen#rzésére is. A termék nem vehet# át a min#ségét igazoló dokumentumok hiányában. Az alkatrészek tárolására megfelel#, biztonságos tároló felületeket biztosítanak. A raktározott termékekr#l a raktárvezet# számítógépes nyilvántartást vezet. A veszélyes 14

18 anyagokat, hulladékokat elkülönítve, a Környezetvédelmi Szabályzatban leírtak szerint kell tárolni, és kezelésér#l anyagmérleget kell készíteni. A II. fejezetet megírásakor felhasznált irodalom jegyzéke: OPEL Magazin Az Opel Magyarország Kft. hivatalos lapja Schiller Opel Mi Újság A Schiller Opel márkakereskedés és szerviz hírlevele Zsíros Rózsa A siker nyomában I. Magister 93 (1997) 15

19 III. A Schiller Autóház Kft. pénzügyi, számviteli rendszere III./1 A számviteli politika rövid ismertetése A számviteli politika fogalmába tartozik a számviteli elvek, értékelési módszerek, eljárások alkalmazása, melyeket a cég vezetése érvényesít az éves beszámoló elkészítése és bemutatása során. A számviteli politika keretében írásban rögzítik azokat a vállalkozásra jellemz# szabályokat, el#írásokat, módszereket, amelyekkel meghatározzák, hogy mit tekintenek a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelent#snek, nem lényegesnek illetve nem jelent#snek, továbbá meghatározzák azt is, hogy a törvényben biztosított választási, min#sítési lehet#ségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaznak, illetve az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. A számviteli politika kialakításához nagyon fontos a számviteli törvény azon belül a számviteli alapelvek ismerete. A helyes számviteli politika kialakítása nem nélkülözheti a vállalkozás teljes áttekint# ismeretét sem (tevékenység, felszereltségi körülmények, piaci pozíciók, üzleti tervek, üzleti kapcsolatok stb.). A számviteli politika biztosítja azon szabályok (módszerek) végrehajtását, melyek során alakítható a vállalkozás bemutatásának információs rendszere. Ennek végeredményben a beszámolón keresztül megbízható és valós képet kell mutatni a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér#l, annak változásairól. A vállalkozás írásban összeállított számviteli politikája részeként, de önálló szabályzatban foglalta össze: - az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, - az eszközök és a források értékelési szabályzatát, - a pénzkezelési szabályzatot. A számviteli politika mellett, azzal összhangban rögzítésre került a bizonylati rend, és számlarend, melynek része a vállalkozás számlatükre. 16

20 A vállalkozás fenti számviteli szabályrendszerének bármely változását 90 napon belül vezeti át az egyes szabályzatokon. A vállalkozás a változások követhet#ségét a számviteli politika végén, a szabályzati változások rögzítése mellékletben dokumentálja. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követ# 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni. A számviteli szabályzatok határid#ben történ# elkészítéséért, módosításaiért a vállalkozás képviseletére jogosult f#könyvel# a felel#s. A kialakított és alkalmazott számviteli politika meghatározza az éves beszámoló egészét, a mérleget, az eredmény-kimutatást, a kiegészít# mellékletet, annak általános és speciális részeit, a számszaki és szöveges magyarázatokat. A mérlegkészítés id#pontját a vállalkozás egységesen, minden mérlegsor vonatokozásában az üzleti évet követ# év február 15. napjával határozza meg. A vállalkozás üzleti éve a naptári év, hossza 12 hónap. A cég könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolót is készít, melyet olyan id#pontban kell a taggy7lés elé terjeszteni, hogy az eredmény felosztási határozattal, az üzleti évet követ# év 150. napjáig a Cégbíróságnál letétbe helyezhet# legyen. A vállalkozás közzétételi kötelezettségének az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatához tértivevénnyel feladott éves beszámoló megküldésével tesz eleget. A kiegészít# mérleg közzétételét#l a könyvvizsgáló esetleges engedélye alapján eltekinthetünk. A letétbe helyezett, közzétett beszámoló szerkezete és tartalma megegyezik a könyvvizsgáló záradékával ellátott éves beszámolóval. Az éves beszámoló tartalma: a mérleg, az eredmény-kimutatás, a kiegészít# melléklet. Az éves beszámolóhoz üzleti jelentést kell összeállítani. Az éves beszámoló összeállításának fordulónapja az üzleti év utolsó napja, december 31. A vállalkozás A típusú mérleget készít. Az eredmény-kimutatás a naptári év bevételeit és ráfordításait, a mérleg szerinti eredmény levezetését tartalmazza, az eredményt meghatározó f#bb tényez#k bemutatásával. A mérleg szerinti eredmény a társasági adóval, valamint a fizetend# osztalékkal módosított eredmény. A vállalkozás az eredmény kimutatását összköltség eljárással A típus szerint állítja össze. 17

21 A vállalkozás nem él a számviteli törvény által biztosított összevonási, részletezési lehet#séggel, azaz mérlegében, eredmény-kimutatásában sorokat nem von össze, új sorokat nem szerepeltet. Dátumozása a könyvvizsgálói munka lezárásának rögzített napja szerint. A vállalkozás a számviteli törvény el#írásai szerint kett#s könyvvitelt vezet. A könyvvezetés megalapozottságát a számviteli törvényen alapuló számviteli politika és egységes számlakeret biztosítja. A törvény el#írásaitól a vállalkozás csak a könyvvizsgáló írásban rögzített jelentése alapján térhet el. A vállalkozás könyvviteli zárlatot havonta készít. Zárlati munka folyamán a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében kiegészít#, helyesbít#, egyeztet# könyveléseket végez, a számlarendben meghatározott módon egyezteti a f#könyvet az analitikával. 18

22 III./2 A pénzügyi, számviteli rendszer informatikai támogatottsága A Schiller Autóház Kft gazdasági folyamatainak nyomon követésére jelenleg több, egymástól független program használatával van lehet#ségünk. A következ#kben ezen programokat, illetve a köztük lév# esetleges kapcsolatok kerülnek bemutatásra. Vezet#i információs rendszer Könyvelési program Turbosoft program Bér-, és járulék program Tárgyi eszköz program 1. ábra A tárgyi eszköz program A tárgyi eszköz program, mint azt neve is jelzi a vállalkozás tárgyi eszközeinek nyilvántartásával foglalkozó rendszer. Itt kerül elszámolásra az értékcsökkenési leírás, valamint itt történik a tárgyi eszközök egyedi nyilvántartása. A bér- és járulék program segítségével készítik el az alkalmazottak bérfeladását, illetve itt történik mindennem7 adminisztráció az alkalmazottakkal kapcsolatban. 19

23 A Turbosoft program A következ#, Turbosoft elnevezés7 program már jóval b#vebb feladatkörrel rendelkezik. Ez egy DOS alapú, részben integrált rendszer. Rengeteg hasznos tulajdonsággal rendelkezik, viszont nagyon sok hiányossága is van, amelyek a nem teljes integráltságból adódnak. Ennek következtében hézagossá, hiányossá válnak a program által a vezet#k felé szolgáltatott információk. A program részben integrált, így magába foglalja a következ# tevékenységi területeket: - Új gépjárm7 értékesítés - Használt gépjárm7 értékesítés - Szerviz tevékenység - K-L-F (karambolos lakatos - fényez#) tevékenység - Raktári tevékenység következ#k: Ezek a területek azonos adatbázist használnak, a közös használatú törzsek a - Ügyféltörzs - Gépjárm7törzs - Cikkszám-törzs (alkatrész) A rendszerb#l kinyert adatok vezet#i információvá történ# alakítása sok manuális munkát igényel. Nincs lehet#ség az egyes különálló telephelyek kezelésére sem. Minden telephelyen m7ködik ez a rendszer, de semmilyen kapcsolat nincs közöttük. Kizárólag adott telephelyen lehet kihasználni a részintegráltság el#nyeit, mert a telephelyek közötti kapcsolat még nagy sávszélesség esetén sem valósítható meg a DOS-os felület miatt. 20

24 A könyvelési program Az eddig bemutatott programok közvetett kapcsolatban állnak a könyvelési programmal, ami nem véletlenül került egy szinttel feljebb az ábrán. Ez a kiemelés azzal magyarázható, hogy a könyvelési programnak már minden gazdasági eseményt valóságh7en tartalmaznia kell, így teljes kör7 és átfogó. A könyvelési és a többi program közti kapcsolat a következ#k szerint valósulhat meg: A könyvelési program és a tárgyi eszköz program kapcsolata E két program közötti kapcsolat a tárgyi eszközök értékcsökkenése miatt lényeges. Az eszközök egyedi nyilvántartása megtörténik a tárgyi eszköz programban. A szállítói számlák alapján felviszik az adott eszköz bekerülési értékét, majd kiválasztják (a program által felajánlott lehet#ségek közül) az alkalmazni kívánt leírási kulcsot, ha szükséges rögzítik a maradványértéket is. A vállalkozásnál minden esetben lineáris leírást, illetve lehet#ség szerint az adótörvény által engedélyezett leírási kulcsokat alkalmazzák. Ezután az értékcsökkenés összegének kiszámolását a gép elvégzi a megadott id#intervallumra. Ezeket az adatokat mágneslemezen töltik át a könyvelési programba. Ez a transzfer azonban csak tételesen felsorolás formájában valósítható meg, tehát az értékcsökkenés elszámolása nem f#könyvi számlaszámonként összesítve történik, hanem minden egyes TE értékcsökkenési leírása egyesével kerül rögzítésre. Ráadásul havonta számolnak el értékcsökkenést. Ennek következtében eléggé átláthatatlan az értékcsökkenés-elszámolási számla forgalma a rengeteg adat miatt. A könyvelési program és a bér- és járulék program kapcsolata A kapcsolat félautomatikus adattranszfer formájában valósul meg a két alrendszer között. A bér- és járulékprogram összesített adatait szintén lemez segítségével töltik át a könyvelési programba. Tehát egy összegben kerül könyvelésre, az egyes költséghelyek (raktár, szerviz, autóértékesítés, központ stb.) megbontásának megfelel#en. Itt az adatok teljes kör7ek, ezért nincs szükség utólagos ellen#rzésre. Ha mégis, akkor azt kizárólag a bérszámfejt# teheti meg. 21

25 A könyvelési program és a Turbosoft program kapcsolata A Turbosoft program hiányosságokkal ugyan, de szinte a Schiller Autóház Kft. gazdasági folyamatainak egészét magában foglalja. A hiányosságokat pedig a könyvelés program segítségével lehet pótolni. Havonta kétszer mágneslemezen keresztül viszik fel a Turbosoft-ban rögzített adatokat, számlákat a könyvelési programba. Ez az áttöltés azonban már nem teljes. A transzferált adatokat ellen#rizni, szükség esetén módosítani kell. Sok esetben kiegészítésekre is szükség van. A vezet3i információs rendszer A vizsgált id#szakban (2002 #sz) a vezet#i információs rendszer nem illetve részben számítógéppel támogatott rendszer. Ezzel szemben az információ-szolgáltatás felel#sei, rendje, határideje jól meghatározott, kidolgozott. A Turbosoft program lehet#séget nyújt bizonyos lekérdezésekre. Azonban ezeknek a lekérdezéseknek jó része nem szolgáltat vezet#i szinten döntés el#készítésre alkalmas információkat. A gépkocsi készlet kimutatások megbízhatóak, mind a szabad, mind a foglalt gépkocsik számát, tételes felsorolását illet#en. Viszont fontos vezet#i információk nem érhet#ek el. Egy adott ügylet átfutási idejére vonatkozó adatok, valamint a fedezet kimutatások csak manuális úton állíthatóak el#. Szintén csak manuálisan állítható el# egy autó Schiller Autóház Kft. részér#l az Opel felé történ# kifizetése, illetve az ügyfél, valamint a választott hitelintézet Schiller Autóház Kft. irányába történ# pénzügyi teljesítése között eltelt id#t bemutató táblázat. A Turbosoft bár jelent#s információ mennyiséggel rendelkezik, de ezek rendszerezésére sajnos nem képes. Továbbá nem tud valós információt nyújtani az egyes gépkocsi értékesít#k által átadott autók teljes kör7 fedezetére vonatkozóan sem, ennek oka lehet például az alvállalkozói számlák rögzítésével kapcsolatban felmerült probléma. 22

26 A bér- és járulék program adott havi anyagának tételesen lekérdezésére is van lehet#ség csak a titkok tartás miatt kerülnek összesített adatok transzferálásra a könyvelési programba. A tárgyi-eszköz program által kiszámított értékcsökkenési leírás összegét illet#en szintén manuális munkára van szükség, mert összevont adatok lekérdezésére nincs lehet#ség. A vezet#ket azonban nem igazán érdekli egy-egy konkrét eszköz havi vagy éves értékcsökkenésének összege, annál inkább adott számlaosztályba tartozó eszközök összevont értékcsökkenése. A Schiller Autóház Kft. pénzügyi és számviteli rendszerének informatikai támogatottságának hiányosságai között említeném a következ#ket: - A közvetlen listáknak csak egy része alkalmas korrekció nélkül döntés el#készítésre - A Microsoft Excelben használható listák el#állítása rengeteg manuális munkát igényel - Néhány információ csak kézi adatszolgáltatás révén állítható el# - Ugyanabból az adatbázisból eltér# információk nyerhet#k - A manuális munkák során a hibának nagy a lehet#sége - Sokszor nem összeegyeztethet#ek az adatok (pl.: OTP és egyéb bankok forgalma). 23

27 IV. A Schiller Autóház Kft. tevékenységének elemzése a beszámoló alapján Csak abban az esetben tudjuk racionálisan vezetni a vállalkozást, ha megfelel# információkkal rendelkezünk róla. Kívülálló személyként több forrásból is beszerezhetünk a vállalkozásra vonatkozó információkat például a nyilvánosságra hozott éves beszámolóból, a vezetésnek a közgy7léshez vagy a részvényesekhez intézett jelentéséb#l, illetve különféle sajtóhírekb#l. A kívülállók számára a fentiek közül a közzétett éves beszámoló a legnagyobb jelent#ség7. Magyarországon ma ha a jogszabály kivételt nem tesz minden kett#s könyvelést vezet# vállalkozónak december 31-i fordulónappal éves beszámolót kell készítenie a naptári évr#l. Az éves beszámolót magyar nyelven, a törvény által el#írt formában és tartalommal kell elkészíteniük. Az éves beszámolóval kapcsolatban megfogalmazott legf#bb kívánalom, hogy annak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér#l és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia (Szt mondat). Fontos kritérium továbbá, hogy az egymást követ# éves beszámolóknak egymással összehasonlíthatóknak kell lenniük, amit a szerkezeti és tartalmi elemek állandóságával kell biztosítani. Az éves beszámoló a különböz# információkat részletezés nélkül, globális formában mutatja be. Az adatok megfelel# felbontása, csoportosítása, s ezen keresztül az egyes speciális kérdések megválaszolása az éves beszámoló elemzésének feladata. Az adatok ilyen formában történ# értékelését és bemutatását mutatószámok segítségével tehetjük meg. A mutatók révén az éves beszámoló adataiból olyan információkat nyerhetünk, melyek közvetlen formában és tömören mutatják be a vizsgált vállalkozás elmúlt periódusbeli fejl#dését. E célt szolgálják azok a mutatószámok, melyek célirányosan elemzik a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmez#ségi helyzetét. 24

28 IV./1 A vagyoni helyzet vizsgálata A vagyoni helyzet alakulásának értékelésére a következ# mutatók a legalkalmasabbak. Tekintsük át ezek tartalmát, számítását a Schiller Autóház Kft. beszámolója alapján. T3keer3sség Ismeretes, hogy a vállalkozás saját t#kéje (vagyona) a jegyzett t#kéb#l, a t#ketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a mérleg szerinti eredményb#l tev#dik össze, valamint itt kell kimutatni negatív el#jellel a jegyzett, de még be nem fizetett t#két. Ezáltal lehet#ség nyílik arra, hogy a saját t#ke valós, ténylegesen rendelkezésre álló nagyságát mutassuk be. A saját t#ke mérleg f#összeghez (összes eszközhöz illetve összes forráshoz) viszonyított aránya jelenti a t#keer#sséget (t#keellátottságot) Tkeersség 49,78% 52,34% 53,42% 58,49% 1998 a bázis 100,00% 105,15% 107,31% 117,50% Elz év a bázis ,15% 102,06% 109,49% 1. táblázat Mind a négy évben 50% körüli a mutató, tehát a saját és az idegen t#ke aránya megközelít#leg egyforma. Pozitív jelenség az is, hogy az évek során folyamatosan növekszik ugyan kismértékben a saját t#ke aránya. Kritikusnak akkor lehetne a mutatót nevezni, ha az értékek 30% alá esnének, vagy a viszonyszámok csökken# tendenciát mutatnának. A t#keer#sség mutató párja a kötelezettségek (idegen t#ke) részaránya. Itt a hátrasorolt, a hosszú lejáratú (egy éven túl esedékes) és a rövid lejáratú kötelezettségek összegét viszonyítjuk a mérlegf#összeghez. Itt pont fordított a helyzet, mint az el#z# mutatónál, tehát minél kisebb a mutató (minél közelebb van a 0%), annál kedvez#bben ítéljük meg a vállalkozás helyzetét. Természetesen ez a mutató soha nem lehet 0, mivel hitelek, szállítói tartozások minden vállalkozásnál vannak. 25

29 Befektetett eszközök fedezete E mutató a tartósan lekötött, befektetett eszközök és a saját források összhangját hivatott vizsgálni. Itt két mutatót szokás használni. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol rendszeresen vesznek igénybe idegen forrásokat a befektetett eszközök finanszírozására. Ezekben az esetekben a saját t#ke és a hosszú lejáratú kötelezettségeket viszonyítjuk a befektetett eszközökhöz. El#fordulhatnak olyan id#szakok is, amikor a mutató értéke 1 alá esik, ilyenkor a vállalkozás jelent#s beruházást, beruházásokat valósit meg idegen forrásból. A többi vállalkozásnál beleértve a Schiller Autóház Kft.-t is egy egyszer7bb képletet használunk, amelyben csak a saját t#két vetjük össze a befektetett eszközök összegével Vagyonfedezettség 121,44% 138,42% 145,14% 171,75% 1998 a bázis 100,00% 113,98% 119,52% 141,42% Elz év a bázis ,98% 104,85% 118,33% 2. táblázat A mutató értéke kedvez#, ha 100% közeli vagy afeletti. Jól látható, hogy ebben az esetben jóval 100% felett van, s#t 2001-ben több mint 18%-kal emelkedett a Schiller Autóház Kft. vagyonfedezettsége. A vizsgált négy év során pedig 41%-kal lett magasabb ez az érték. Vagyonszerkezet A vagyonszerkezet vizsgálatakor a befektetett eszközök és az összes eszköz (vagyon) arányát elemezzük Vagyonszerkezet 40,99% 37,81% 36,80% 34,06% 1998 a bázis 100,00% 92,25% 89,79% 83,08% Elz év a bázis ,25% 97,33% 92,53% 3. táblázat 26

30 A vállalkozásnál folyamatosan csökken a tartósan lekötött eszközök hányada, ez a tendencia kedvez#tlen, mivel veszélyezteti a vállalkozás stabilitását. További vizsgálatokra van szükség, annak érdekében, hogy kiderítsük, hogy e csökkenésnek milyen tényez#k állnak a hátterében. Mivel a befektetett pénzügyi eszközök és az immateriális javak aránya az összes eszközhöz illetve a tartósan lekötött eszközökhöz képest elhanyagolható, a csökkenést a tárgyi eszközök állományváltozása okozza, ezek közül is elég csak az ingatlanokkal és a m7szaki berendezésekkel, gépekkel, járm7vekkel foglalkoznunk. A többi tényez# nagyságrendjük miatt elhanyagolható hatást gyakorol a vagyonszerkezetre. Ingatlanok aránya az összes eszközön belül Ingatlanok aránya az összes eszközön belül 36,53% 33,04% 28,78% 26,47% 1998 a bázis 100,00% 90,45% 78,80% 72,48% Elz év a bázis ,45% 87,12% 91,98% 4. táblázat Jól látható, hogy a vagyonszerkezet változását az ingatlan állomány csökkenése váltotta ki, ennek pedig az üzemen kívüli, illetve a kisebb telephelyek értékesítése az oka, ami a hatékonyság növelésével függ össze. Ebb#l következik, hogy a vagyonszerkezet romlása csak els# látásra t7nik kedvez#tlen változásnak. Ha megvizsgáljuk a m7szaki berendezések, gépek, járm7vek arányának alakulását további érdekes dolgokra derül fény. Mszaki berendezések, gépek, jármvek aránya az összes eszközön belül M"szaki berendezések aránya az összes eszközön belül 0,99% 1,47% 10,04% 8,99% 1998 a bázis 100,00% 148,26% 1013,22% 906,49% Elz év a bázis ,26% 683,39% 89,47% 5. táblázat 27

31 Itt már jól látható, hogy a vagyonszerkezet vizsgálatakor kapott értékek félrevezet#k lehetnek, abban az esetben, ha nem folytatjuk, nem mélyítjük tovább a vizsgálódásunkat. Kedvez# tendenciát mutat, hogy a tevékenységhez szorosan kapcsolódó m7szaki gépek állománya n#tt, méghozzá dinamikusan. Ebb#l is következik, hogy a vizsgált négy évben hatékonyság javulást ért el a vállalkozás a használaton kívüli ingatlanok eladásával és a m7szaki gépek vásárlásával. Tárgyi eszköz fedezettség Ilyenkor azt vizsgáljuk, hogy a saját t#ke milyen fedezetet biztosít a vállalkozás tárgyi eszközeire Tárgyi eszköz fedezettség 122,68% 140,77% 162,23% 189,79% 1998 a bázis 100,00% 114,75% 132,24% 154,71% Elz év a bázis ,75% 115,24% 116,99% 6. táblázat A szakirodalom a mutatót akkor nevezi jónak, ha 150% feletti. A mi esetünkben ez csak az utolsó két évben valósul meg, de ha a tendenciát vizsgáljuk, akkor kit7nik, hogy évente átlagosan 15%-kal emelkedik ez az érték. A saját t3ke növekedésének mértéke A vállalkozás által az adott üzleti évben megtermelt adózott eredmény osztalékfizetési célt szolgál, ám a tulajdonosok ha hosszabb távra gondolkodnak a saját t#ke növelését is megvalósítják bel#le. A mutatónak is két fajtája van. Az els# esetben a jegyzett t#két tekintjük viszonyítási alapnak, így a mutató (mérleg szerinti eredmény / jegyzett t#ke) az eredeti t#ke tárgyévi növekedését jelzi ben a 20%- os növekedési ütem megtörik, bár még 15% körüli. A évben már egy egyértelm7 csökkenés történt, aminek nemcsak az az oka, hogy 2001-ben 10 millió forinttal több osztalékot fizettek ki. 28

32 Saját tke növekedésének mértéke I. 163,20% 198,09% 227,75% 172,65% 1998 a bázis 100,00% 121,37% 139,55% 105,79% Elz év a bázis ,37% 114,97% 75,81% 7. táblázat A másodikban pedig az eredeti (jegyzett) t#ke és a m7ködés éveiben felhalmozott illetve elveszített t#ke tárgyévben megvalósult további emelkedésének illetve csökkenésének mértékét fejezi ki. (mérleg szerinti eredmény / saját t#ke) Saját tke növekedésének mértéke II. 14,48% 14,95% 14,66% 10,00% 1998 a bázis 100,00% 103,23% 101,28% 69,10% Elz év a bázis ,23% 98,11% 68,22% 8. táblázat Ezen a táblán még jobban látszik, a növekedés lassulása, valamint csökkenés gyorsulása. Az okok felderítéséhez további vizsgálatok elvégzésére van szükség, erre a kés#bbiekben még vissza fogunk térni. Saját t3ke fordulatszáma Ebb#l a számításból kiderül, hogy a vizsgált években a nettó árbevételben a saját t#ke hányszor fordul meg Saját tke fordulatszáma 7,19 7,73 7,92 7, a bázis 100,00% 107,52% 110,17% 101,82% Elz év a bázis ,52% 102,47% 92,42% 9. táblázat 29

33 A Schiller Autóház Kft. esetében az eredmény mind a négy évben 7 és 8 között van, ami nagyon kedvez#, ha figyelembe veszik, hogy már 1-2 körüli értéket jónak nevez a szakirodalom. Annak köszönheti a cég a kedvez# értékeket, hogy az árbevétele nagyon magas, az értékesített gépkocsik miatt, viszont érdemes odafigyelni a 2001-es adatra, ahol kismérték7 csökkenést tapasztalhatunk. Eszközök fordulatszáma Hasonlóan az el#z# számításhoz a számlálóban itt is az értékesítés nettó árbevétele van, a nevez#ben viszont az összes eszköz. Itt az az elvárás, hogy legalább egyszer megforduljon az összes eszköz az árbevételben Eszközök fordulat száma 3,58 4,04 4,23 4, a bázis 100,00% 113,06% 118,23% 119,64% Elz év a bázis ,06% 104,57% 101,20% 10. táblázat Ebb#l a néz#pontból a vállalkozás kedvez# képet mutat, hiszen 3,5-4-szer megfordul az összes eszköz a nettó árbevételben, és a fordulatszám is évr#l évre növekszik. Összességében elmondható, hogy a vállalkozás vagyoni helyzetéhez kapcsolódó mutatók kivéve a saját t#ke növekedésének mértéke kedvez# képet mutatnak. Szükséges tehát a saját, valamint a jegyzett t#két és az eredménykategóriákat részletesen megvizsgálnunk. Saját tke alakulása a bázis 100,00% 117,57% 137,78% 153,10% Elz év a bázis ,57% 117,18% 111,12% 11. táblázat 30

34 Mivel a jegyzett t#kében a vizsgált négy év alatt nem ált be változás mindvégig 60 millió forint maradt, elég csak a saját t#ke változásait figyelni ben a növekedés nem érte el a 17%-os szintet, csak 11%-kel emelkedett, ebb#l következik, hogy nem a saját t#ke a felel#s a mutató kedvez#tlen eredményéért. Meg kell vizsgálni a másik tényez#, a mérleg szerinti eredmény (MSZE) alakulását is. MSZE alakulása a bázis 100,00% 121,37% 139,55% 105,79% Elz év a bázis ,37% 114,97% 75,81% 12. táblázat Itt már szembet7n#, hogy miért olyan kedvez#tlen a saját t#ke növekedési üteme ben az el#z# évhez képest 25%-kal csökkent a mérleg szerinti eredmény, így az utolsó vizsgált évi eredmény nagyjából megfelel a 1998-as szintnek. Természetesen kíváncsiak, vagyunk a mérlegszerinti eredmény ilyen jelent#s mérték7 visszaesésére is. Folytatnunk kell a vizsgálatot az üzemi (üzleti) eredmény elemzésével üzemi (üzleti) tevékenység eredményének alakulása 1998 a bázis 100,00% 118,76% 150,86% 124,72% Elz év a bázis ,76% 127,03% 82,67% 13. táblázat Itt is látszik a közel 20%-os csökkenés (2001 és 2000 között). Tehát az eredmény csökkenését kiváltó okot, okokat az üzleti tevékenységben kell tovább keresnünk. 31

35 Értékesítés alakulása 1998 a bázis 100,00% 126,41% 151,79% 155,88% Elz év a bázis ,41% 120,08% 102,70% Anyag jelleg" ráfordítások alakulása 1998 a bázis 100,00% 129,23% 154,37% 159,15% Elz év a bázis ,23% 119,46% 103,10% Személyi jelleg" ráfordítások alakulása 1998 a bázis 100,00% 123,57% 134,94% 143,42% Elz év a bázis ,57% 109,21% 106,28% Értékcsökkenési leírás alakulása 1998 a bázis 100,00% 161,84% 155,16% 234,84% Elz év a bázis ,84% 95,87% 151,36% Egyéb ráfordítások alakulása 1998 a bázis 100,00% 63,55% 67,76% 138,08% Elz év a bázis ,55% 106,62% 203,77% 14. táblázat Az értékesítés nettó árbevétele 2001-ben csak 2,7%-kal emelkedett, ez alacsonyabb, mint az anyag (3,1%) illetve a személyi jelleg7 (6,3%) ráfordítások növekedési üteme, s#t az értékcsökkenési leírás másfélszerese, az egyéb ráfordítások pedig kétszerese az el#z# évinek. Elmondhatjuk, hogy az eredménytelenség oka az értékesítés nettó árbevételének csökkenése. Azért nevezhetjük ezt csökkenésnek a 2,7%-os növekedés ellenére mert az eredmény-kimutatásban a bevételek és természetesen a ráfordítások is folyó árakon szerepelnek, tehát még az inflációval is számolnunk kell. Ami köztudott, hogy jóval magasabb, mint 2,7%. Az alábbi táblázatból pontosan kit7nik, hogy 2001-ben bázis áron számolva 5,95%-kal csökkent az árbevétel 2000-hez képest. Infláció Elz év a bázis ,00% 109,80% 109,20% 1998 a bázis 100,00% 110,00% 120,78% 131,89% Árbevétel folyó áron Árbevétel bázis áron Bázis árú árbevétel változás (1998 a bázis) 100,00% 114,92% 125,67% 118,19% Bázis árú árbevétel változás (elz év a bázis) 114,92% 109,36% 94,05% 15. táblázat 32

36 IV./2 A pénzügyi helyzet vizsgálata A pénzügyi mutatók legnagyobb csoportját a likviditási mutatók képezik. Általános likviditási mutató Általános likviditási mutató 1,19 1,33 1,50 1, a bázis 100,00% 111,72% 126,73% 146,04% Elz év a bázis ,72% 113,44% 115,24% 16. táblázat E mutató a teljes forgóeszköz állomány és az összes kötelezettség arányát mutatja. A cég pillanatnyi pénzügyi helyzetét nem lehet megítélni ezzel a számítási módszerrel, csak általános következtetéseket tudunk levonni. Annál jobb a cég fizet#képessége, minél nagyobb a kapott érték. Jelenesetben évr#l évre magasabb a hányados, és a növekedés is gyorsuló. Rövid távú likviditási mutató A módszer már pontosabb képet ad a vállalat likviditásáról Rövid távú likviditás 1,19 1,38 1,53 1, a bázis 100,00% 116,63% 128,89% 146,04% Elz év a bázis ,63% 110,51% 113,31% 17. táblázat A mutatóban a szintén a teljes forgóeszköz állományt vesszük figyelembe, de itt a rövidlejáratú kötelezettségekhez viszonyítjuk. Hazai viszonylatban a kapott eredmény jónak mondhatók, viszont nemzetközileg a 2 körüli érték az elfogadott, de ha figyelembe vesszük az emelked# tendenciát, akkor könnyen lehet, hogy pár éven belül ezt az értéket is eléri a vállalkozás. 33

37 Gyorsráta Ebben az esetben a likvid pénzeszközöket (követelések, értékpapírok, pénzeszközök) mérjük össze a rövid lejáratú kötelezettségeinkkel Gyorsráta 0,54 0,54 0,72 0, a bázis 100,00% 99,18% 134,01% 178,63% Elz év a bázis ,18% 135,11% 133,29% 18. táblázat Jónak nevezhetnénk a mutatót, ha 1,6 körüli értéket mutatna, de esetünkben még az 1-t is alig éri el, viszont a növekedési ütem emelkedik és ez mindenképpen pozitív változás. E mutató azért ad kedvez#tlenebb képet, mint az el#z# mivel a cég óriási érték7 autó készletekkel dolgozik és a képletb#l kimaradt ez a mérlegsor. Tehát itt is megtéveszt# képet ad a mutató, hiszen nem ritka az autókereskedelemben a magas készletállomány. Elég csak arra gondolnunk, hogy egy szalon még december 31.-én sem konghat az ürességt#l. Dinamikus likviditási mutató Itt az derül ki, hogy az alaptevékenységb#l származó jövedelem (üzemi üzleti tevékenység eredménye) mekkora fedezetet nyújt a rövid lejáratú kötelezettségeinkre Dinamikus likviditás 0,21 0,25 0,29 0, a bázis 100,00% 118,78% 140,78% 127,00% Elz év a bázis ,78% 118,52% 90,21% 19. táblázat A kapott értékeket semmiképpen sem nevezhetjük jónak, hiszen az 50% feletti eredmények érdemlik ki ezt a min#sítést ig a növekedés üteme kedvez# volt, ám ben már jelent#s csökkenést tapasztalhatunk. 34

38 A mutató értékének romlása ugyanazokra az okokra vezethet# vissza, mint amiket már a saját t#ke növekedési mértékénél vizsgáltunk. Tehát az üzemi, üzleti eredmény csökkenése okozza a dinamikus likviditás vizsgálat során felmerül# problémákat is. Ennek pedig az értékesítés nettó árbevételének közel 6%-os romlása az oka. Hosszútávú likviditási mutató Hasonlóan határozzuk meg, mint a dinamikus likviditási mutató, viszont itt a nevez#ben az összes kötelezettség szerepel Hosszútávú likviditás 0,21 0,24 0,29 0, a bázis 100,00% 113,78% 138,42% 127,00% Elz év a bázis ,78% 121,66% 91,75% 20. táblázat Mivel a Schiller Autóház Kft.-nél alacsony a hosszú lejáratú kötelezettségek állománya, közel azonos értékeket kapunk, mint az el#z# esetben, tehát a következtetések is azonosak. Likviditási mérleg Ez a kimutatás összeállítható a fordulónappal elkészített mérleg adataiból, de az összehasonlítás elvégezhet# az évközi nyersmérlegek adataiból is. Az egyes eszközök pénzzé tehet#ség, a források pedig lejárati id#tartam szerint osztályozandók, s az egyes osztályok összehasonlítása révén a likviditási többlet/hiány megállapítható. 35

39 A likviditási mérleg sémája a következ# lehet: Eszközök Források I. Készpénz, látra szóló bankbetét, értékpapír I. Azonnal esedékes kötelezettségek II. 1 éven belül behajtható, pénzzé tehet* eszközök III. 1 éven túl pénzzé tehet* eszközök IV. Befektetett eszközök II. 1 éven belül esedékes kötelezettségek III. Hosszú lejáratú illetve hátrasorolt kötelezettségek IV. Saját t*ke 2. ábra Célszer7 összehasonlítani az azonos sorszámú eszköz- és forráscsoportokat összegszer7en és esetenként a kumulált adataikat is. A pénzügyi elemzés mutatóinak másik nagy csoportját az adósságállományra vonatkozó mutatók jelentik. Hitelfedezettségi mutató Adósságállomány alatt az egy évet meghaladó, hosszú lejáratú tartozásokat értjük. Ennek többirányú elemzése is elképzelhet#, egyrészt a tartós, állandó t#keelemek összegével célszer7 összehasonlítani, másrészt az adósságszolgálat fedezettségét kell vizsgálni. Az adósságállomány elemei lehetnek a hátrasorolt és a hosszú lejáratú kötelezettségek mérlegsorokban egyaránt. Mivel a Schiller Autóház Kft.-nél a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya elhanyagolható, s#t hátrasorolt kötelezettségek egyáltalán nem szerepelnek a mérlegben, ezért a mutatók a hagyományos formájukban való számítása nem szükségszer7. Viszont érdemes kiszámítanunk a hitelfedezettségi mutatót. Ezáltal arra a kérdésre kapunk választ, hogy a cég követelései fedezetet adnak-e a kötelezettségeinkre. Magyarán a cég követelés állományát elosztjuk a céggel szembeni kötelezettség állományával. 36

40 Hitelfedezettség 0,46 0,49 0,64 0, a bázis 100,00% 108,58% 139,74% 198,39% Elz év a bázis ,58% 128,70% 141,97% 21. táblázat A vizsgálat alá vont négy évben a mutató értéke megduplázódott, de még így sem éri el a kedvez#nek nevezett 1-es értéket. Ebb#l következik, hogy a cég követelései, minden évben alacsonyabbak voltak a kötelezettségeinél. Az eladósodottság elemzése A módszer lényege, hogy a cég saját t#ke állományát viszonyítjuk a kötelezettségei összegéhez. Tehát a saját t#két szerepeltetjük a számlálóban, a kötelezettség állományt pedig a nevez#ben Eladósodottság mértéke 101,85% 114,72% 128,76% 158,77% 1998 a bázis 100,00% 112,64% 126,42% 155,89% Elz év a bázis ,64% 112,23% 123,31% 22. táblázat A 120% feletti értéket már jónak nevezhetjük, de nemzetközi összehasonlításban ez nem állná meg a helyét, hiszen ott % közötti értékek sem ritkák, viszont ha a Schiller Autóház Kft. tartani tudja a jelenlegi növekedési ütemet, könnyen elérheti ezeket az értékeket is. Nettó eladósodottság Ezzel a számítással arra kapunk választ, hogy a kintlév#ségekkel csökkentett kötelezettség állomány, hány százalékát teszi ki a saját t#kének Nettó eladósodottság 53,51% 45,92% 29,11% 6,13% 1998 a bázis 100,00% 85,81% 54,40% 11,45% Elz év a bázis ,81% 63,40% 21,06% 23. táblázat 37

41 Természetesen annál jobb a kapott eredmény, minél közelebb van a nullához. Látható, hogy vállalkozásunknál a vizsgált négy év során a hányados a tizedére csökkent, ami ha figyelembe vesszük, hogy az átlag ma Magyarországon 20% körül van kiemelked#. A pénzügyi-likviditási helyzet elemzéséhez szorosan hozzátarozik a vállalkozás vev#inek, illetve szállítóinak alapos vizsgálata. Vev3k Ebben az esetben tulajdonképpen a vev#k átfutási idejét határozzuk meg. Ez történhet napokban, tehát megkapjuk, hogy a vev#k átlagosan hány nap alatt teljesítik a kötelezettségeiket. A forgási sebesség fordulatokban ennek a reciproka Vevk forgási sebessége Napokban 12,72 17,23 21,41 22, a bázis 100,00% 135,43% 168,34% 174,93% Elz év a bázis ,43% 124,30% 103,91% Fordulatokban 28,69 21,19 17,04 16, a bázis 100,00% 73,84% 59,40% 57,17% Elz év a bázis ,84% 80,45% 96,23% 24. táblázat Nemcsak a mérleg Vev#k során kimutatott követeléseket kell figyelembe venni, hanem a kapcsolt, illetve egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szembeni követelést is be kell vonni a számláló, illetve a nevez# összegébe. Ha ez nem valósul meg, akkor torzul az elemzés. A táblázatból els# pillantásra az t7nik ki, hogy a Schiller Autóház Kft. vev#i meglehet#sen fegyelmezetlenül fizetnek, mivel az átlagos beszedési id# 8-10 nap. Viszont, ha ismerjük a cég vev#körét, akkor már korántsem ilyen negatív a kép. A Schiller Autóház Kft. több közbeszerzési pályázat gy#ztese, valamint multinacionális cégek autószállítója is egyben, így egyszerre akár 6-80 gépkocsit is értékesít. 38

42 Ezért lehet#séget ad a vev#inek, hogy ne a standard fizetési feltételekkel, hanem annál jóval kedvez#bb határid#vel fizessenek a gépjárm7vekért. Ez jelent#s könnyítés a vállalkozás vev#inek. A részletes vizsgálatok során láthatjuk, hogy a kisebb vev#k pontosan fizetnek. Szállítók Nemcsak a vev#ket szükséges vizsgálnia vállalkozásoknak, hanem a szállítókat is alaposan szemügyre kell venni Szállítók forgási sebessége Napokban 25,77 34,52 31,79 29, a bázis 100,00% 133,95% 123,34% 114,53% Elz év a bázis ,95% 92,07% 92,86% Fordulatokban 14,16 10,57 11,48 12, a bázis 100,00% 74,65% 81,08% 87,31% Elz év a bázis ,65% 108,61% 107,69% 25. táblázat Ha nem vigyázunk, akkor itt is ugyanabba a csapdába eshetünk, mint az el#z# táblázat esetében. A táblázat jelent#s szállítói késedelmet mutat. Ismernünk kell a legfontosabb szállító szokásait ahhoz, hogy pontosan megértsük a kapott számokat. Ez a szállító természetesen az Opel South-East Europe Kft. (OSE). A vállalkozás vásárlásainak nagy részét az alkatrész, illetve az új autók beszerzése teszi ki. Az alkatrészek esetében a számlák folyamatosan érkeznek, azonban fizetni egy összegben, jellemz#en a következ# hónap elején kell. A gépkocsiknál is gyakran el#fordul, hogy a számlát az eredeti fizetési határid# után egyenlítik ki. Ez a közbeszerzéses eladásokra vonatkozó fizetési könnyítésekb#l adódik. Tehát szó sincs késedelmes fizetésekr#l, az els# ránézésre rossznak t7n# eredményeket a legfontosabb partner számlázási szokásai okozták. Ezt alátámasztja a többi szállítói számla vizsgálatai is, ahol kiderül, hogy a Schiller Autóház Kft. pontosan egyenlíti ki a számláit. 39

43 IV./3 A jövedelmi helyzet vizsgálata A jövedelmez#ség átfogó elemzése során az egyes eredménykategóriákat viszonyítjuk valamilyen vetítési alaphoz, ez - min#sít# jelleg7 elemzés, a jövedelmez#ség szintjének alakulására vonatkozóan jelzi a jövedelemtermel# képesség változását, - lehet#séget biztosít összehasonlításra más vállalkozások, ágazati átlagok adataival, - megteremti a lehet#séget a jövedelmez#ség tendenciaszer7 elemzéséhez, - számviteli beszámolóban tájékoztatást nyújt a felhasználóknak az eredményesség változásáról. Mind az eredménykategóriákat, mind pedig a vetítési alapokat a vállalkozás saját döntése alapján választja ki. A jövedelmez#ség mértékének, szintjének alakulását, a f#bb befolyásoló tényez#k hatását nem egyetlen mutató alapján vizsgáljuk, hanem több egymással összefügg# képletet használunk. A számviteli törvény el#írása és szelleme szerint a vállalkozásnak a jövedelmez#ség alakulását be kell mutatnia a kiegészít# mellékletben, s b#vebben az üzleti jelentésben is, ehhez pedig nem véletlenszer7en, hanem célszer7en megválasztott mutatókra van szükség. Nem a kiszámítható összes jövedelmez#ségi mutatóra van szükségünk, hanem csak azokra, amelyek a vállalkozás számára valódi tartalommal bírnak, és a jövedelmez#ség szintjére vonatkozóan hasznos információkat szolgáltatnak. Árbevétel arányos eredmény Ez az üzemi (üzleti) tevékenység és az értékesítési árbevétel arányát fejezi ki, megmutatja, hogy 100 ft nettó árbevételre mekkora üzleti eredmény jut. Az értékesítés nettó árbevételét vetítési alapként úgy célszer7 alkalmazni, hogy azt az értékesítéskor fizetend# fogyasztási vagy jövedéki adó egyéb ráfordítások között elszámolt összegével csökkentjük. 40

44 Árbevétel arányos eredmény 2,83% 2,66% 2,81% 2,26% 1998 a bázis 100,00% 93,95% 99,39% 80,01% Elz év a bázis ,95% 105,79% 80,50% 26. táblázat A Schiller Autóház Kft. beszámolójából kiderül, hogy 100 ft nettó árbevételre kb. 2-3 ft eredmény jut, ami semmiképpen nem nevezhet# magasnak. Ha azt is figyelembe veszzük, hogy sok olyan cég van, amely azért küzd, hogy ez az érték ne legyen negatív, akkor ezt az eredményt kedvez#nek is értékelhetjük. Nem szabad viszont figyelmen kívül hagynunk a 2001-es értéket, ami a 2000 évhez képest 20%-os csökkenést mutat. Ez a jelenség a t#kearányos eredmény számításánál is jelentkezni fog. T3kearányos eredmény Ennél a számításnál kiderül, hogy 100 ft saját t#kére, hány ft jut az üzleti eredményb#l, tehát ugyanúgy kell számolnunk, mint az el#z# esetben csak itt a nevez#ben a saját t#ke szerepel Tkearányos eredmény 20,32% 20,53% 22,25% 16,56% 1998 a bázis 100,00% 101,01% 109,49% 81,47% Elz év a bázis ,01% 108,40% 74,40% 27. táblázat 2000-ig ez az arány viszonylagos stabilitást mutat a Schiller Autóház Kft.-nél viszont 2001-ben 25% csökkenés tapasztalható, ezt a jelenséget az árbevétel arányos eredmény számításánál fellép# csökkenéssel együtt nemcsak érdemes, hanem szükséges is tovább vizsgálni. 41

45 T3kehatékonyság Ez a mutató (Return on equity) a jövedelmez#ség mérésének igen gyakran használt mutatója, mert - a vállalkozás menedzsmentjének érdekeltségi rendszerével igen szoros kapcsolatban van, - az osztalékfizetési képességre, illetve a lehetséges maximális t#kegyarapodáshoz ad információkat, - a nemzetközi gyakorlatban is számos alkalommal használják a vállalkozások összehasonlítására. Ha az osztalékfizetési képességet vizsgáljuk, akkor a viszonyítási alapként a saját t#ke helyett a jegyzett t#két szerepeltetjük Tke hatékonysága (ROE) 17,44% 17,46% 16,81% 12,90% 1998 a bázis 100,00% 100,15% 96,42% 74,00% Elz év a bázis ,15% 96,27% 76,75% 28. táblázat Hasonló képet mutat ez a táblázat is, mint az el#z#, de itt a számlálóban nem az üzleti tevékenység eredménye, hanem az adózott eredmény szerepel. A 25%-os csökkenés 2001-ben itt is megjelenik, ezért célszer7 az utóbbi három mutatót együtt vizsgálni. Mivel mindhárom (az árbevétel arányos eredmény, a t#kearányos eredmény és a t#ke hatékonyság) mutató számlálójában valamilyen eredménykategória szerepel ajánlatos err#l az oldalról közelíteni a problémát. Mivel ez a problémakör nem el#ször fordul el# ebben az elemzésben, elég ismét arra hivatkoznunk 2001-ben bázis áron csökkent az értékesítés nettó árbevétele, a költségek pedig ennél kisebb mértékben estek vissza, ez pedig negatív hatással volt minden eredménykategóriára. 42

46 IV./4 A Schiller Autóház Kft. hatékonysági vizsgálata Hatékonyság növelését elengedhetetlenül fontossá teszi az, hogy - a gazdasági növekedés néhány fontos forrása (pl. anyag, természeti er#források) korlátozottan áll(nak) rendelkezésre, - egyes er#források (jól képzett munkaer#, korszer7 technológia) nem állnak még minden vállalkozás rendelkezésére, - a versenyképes tevékenység minél kevesebb er#forrás felhasználásával történ# el#állítást követel meg. Emellett a küls# piaci feltételek változásai miatt még a korábban elért szint tartása is nehéz feladat a gazdálkodás hatékonyságának fokozása nélkül. A hatékonyság és a jövedelmez#ség szoros összefüggésben áll egymással, fokozásuk alapvet# érdek mikro- és makroszinten egyaránt, kézzelfoghatóan kényszerít# er# pedig a valós tulajdonosi réteg kialakulása. Az elemz# munka feladata, hogy vizsgálja a gazdasági hatékonyság színvonalának alakulását. A gazdasági tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése, s ennek érdekében valamilyen ráfordítások szükségesek. Természetesen itt az eredmény és a ráfordítás fogalmakat nem számviteli, hanem közgazdasági értelemben használjuk. Az eredmény (hozam) és a ráfordítás (er#forrás-felhasználás) viszonya határozza meg a tevékenység gazdaságosságát. Javul a gazdaságosság, ha az eredményt kisebb ráfordítással érjük el, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményhez jutunk. Ebb#l származik a gazdaságosság legegyszer7bb és egyben a legérthet#bb megfogalmazása: legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt! Tekintettel a termeléshez szükséges er#források sz7kösségére és a piaci verseny követelményeire, az anyagi javak termelésének megfelel# ütem7 növeléséhez rendszeresen csökkenteni kell az egységnyi termeléshez szükséges er#források mértéket. Így elérhetjük, hogy az anyagi javak termelése gyorsabban növekedjen, mint er#forrásaink, vagy akkor is növekedjék, ha egyes er#forrásaink nem b#vülnek. 43

47 A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságát jelenti, ez pedig a felhasznált er#források egységnyi mennyiségére jutó hozammal, vagy ennek reciprokával, az egységnyi hozamhoz szükséges er#források mennyiségével mérhet#. A hatékonyság vizsgálható a nemzetgazdaság szempontjából és a vállalkozás szempontjából, s#t a vállalkozáson belüli (önelszámoló) egységek szintjén is. A hatékonyság alatt az összes termelési tényez# (er#forrás) együttes eredményességet értjük, hatékonyabb munkán, pedig ennek a javulását, ez a fogalom komplexitása miatt nem lehet egyetlen mutatóval mérni, annak színvonalára, fejl#désére csak a mutatók rendszere adhat jó megközelítést. A tevékenység gazdaságosságának vizsgálatához és összehasonlító elemzéséhez olyan gazdasági mutatókra van szükség, amelyek sokoldalúan jellemzik a gazdálkodás mikroszint7 hatékonyságát és vállalkozási szemlélet7 jövedelmez#ségét. Hatékonysági mutatók Az elemzéshez alkalmazott hozam- (teljesítmény-) mutatók és a felhasznált er#források (ráfordítások) rendszerbe foglalását tartalmazza a következ# táblázat. Hozammutatók Megnevezés Értékesítés nettó árbevétele Saját el*állítású eszközök aktivált értéke /- Saját termelés6 készletek aktivált értéke Eladott áruk beszerzési értéke Közvetített szolgáltatások = Bruttó termelési érték Anyag költség Anyag jelleg6 szolgáltatás = Anyagmentes termelési érték Értékcsökkenés = Nettó termelési érték Bérköltség Személyi jelleg6 egyéb kifizetések = Tiszta jövedelem táblázat 44

48 Felhasznált er3források Megnevezés Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték6 jogok M6szaki gépek, berendezések, járm6vek Egyéb berendezések, gépek, járm6vek Tenyészállatok = Aktivált tárgyi eszközök Készletek = "Összes" eszköz Bérköltség Személyi jelleg6 egyéb ráfordítások = Összes kifizetett bér Anyagjelleg6 ráfordítások Személyi jelleg6 ráfordítások Értékcsökkenés Egyéb ráfordítások = Él és holtmunka ráfordítások táblázat A hozam- vagy teljesítménymutatók az értékesítést, a bruttó és az anyagmentes termelést, a nemzeti jövedelemhez és a makroszint7 tiszta jövedelemhez való hozzájárulást mérik. A bruttó termelési érték a vállalkozás tárgyid#szaki teljes hozamértékét jelenti. Ez egyértelm7bben jelentkezik a termel#tevékenységnél, de mint a kereskedelemben is az értékesítés nettó árbevételét csökkentetni kell az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítményekkel. Figyelembe kell vennünk olyan hozamot is, amely lassúbb folyamat eredményeként anyagfelhasználás, amortizáció jelenik meg a következ# évek ráfordításaiban. E körbe tartozik a saját el#állítású eszközök értéke. Az anyagmentes termelési érték a bruttó termelési értékb#l kiindulva számítható az anyagjelleg7 ráfordítások összegével csökkentve azt. Ez utóbbiakból azonban az ELÁBÉ és az eladott (közvetített) szolgáltatások összegét már az el#z# pontban levontuk, így valójában csak az anyagköltség és az igénybe vett anyagjelleg7 szolgáltatások vonandók le. A nettó termelési érték közelít#leg a vállalkozásnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását méri. A hatékonyságvizsgálat egyik legfontosabb mutatója, miután a vállalkozás által létrehozott új értéket számszer7síti. Gazdasági tartalmát tekintve a bruttó munkajövedelemb#l és a vállalkozásnál realizált tiszta jövedelemb#l tev#dik össze. 45

49 A lekötött termelési tényez#kön az aktivált tárgyi eszközöket, a készleteket, illetve a kifizetett bért értjük. Ezen belül pedig az aktivált tárgyi eszközök az ingatlanok, a m7szaki és egyéb berendezések értékének összegét jelenti. A kifizetett bér pedig a bérköltséget és a személyi jelleg7 egyéb kifizetéseket jelenti. Az él#- és holt munka pedig az anyagjelleg7-, a személyi jelleg7- és az egyéb ráfordítások valamint az értékcsökkenési leírás összegét mutatja. Gazdasági hatékonyság Az ismert adatokból képezhet# legáltalánosabb hatékonysági mutató a következ#: Nettó termelési érték Komplex (gazdasági) hatékonyság = 0,2 * Összes eszközérték+ 1,8 * Bérköltség Gazdasági hatékonyság 93,61% 74,56% 93,93% 88,82% (100 ft súlyozott lekötött termelési tényez*re jutó termelési érték) 93,61 74,56 93,93 88, a bázis 100,00% 79,65% 100,34% 94,87% Elz év a bázis ,65% 125,97% 94,56% 31. táblázat Az lenne az elfogadható, ha 100 ft lekötött termelési tényez#re legalább 100 ft termelési érték jutna. Ez a vállalkozásnál a négy év alatt egyszer sem következik be, igaz 1998-ben és 2000-ben megközelíti ezt az értéket, viszont a többi évben f#leg 99-ben messze elmarad t#le. Az okok kiderítése miatt szükséges a képletben szerepl# hozam- és ráfordítás kategóriát részletesen megvizsgálnunk. 46

50 Nettó termelési érték a bázis 100,00% 99,06% 128,30% 122,37% Elz év a bázis ,06% 129,52% 95,38% "Összes" eszköz a bázis 100,00% 114,80% 117,04% 106,73% Elz év a bázis ,80% 101,96% 91,19% Összes kifizetett bér a bázis 100,00% 130,49% 134,78% 143,21% Elz év a bázis ,49% 103,29% 106,25% 32. táblázat A táblázatból kit7nik, hogy 1999-ben a nettó termelési érték az el#z# évihez képest kismértékben csökkent, ezzel szemben a ráfordítások különösen a nevez#ben nagy súllyal szerepl# összes kifizetett bér jelent#s mértékben emelkedtek. A következ# év kiugró hatékonyságát pedig az eredményezte, hogy a hozammutató a 99-s évhez majdnem 30%-kal, míg a ráfordítások csak néhány százalékkal növekedtek ben ismét nincs szinkronban a kifizetett bér a nettó termelési értékkel, az ellentétes mozgásból hatékonyság csökkenés következik, viszont ez a romlás már nem olyan nagy mérték7, mint 1999-ben. Ráfordítás hatékonyság A másik elterjedt hatékonyság mutatót ráfordítás hatékonyság mutatónak nevezzük. A képlet itt annyiban módosul, hogy a számlálóban nem a nettó termelési érték, hanem a tiszta jövedelem szerepel, a nevez#ben pedig az el#- és holt munka ráfordítással számolunk Ráfordítás hatékonyság 6,35% 4,03% 5,21% 4,43% (100 ft él* és holtmunkára jutó tiszta jövedelem) 6,35 4,03 5,21 4, a bázis 100,00% 63,44% 81,99% 69,78% Elz év a bázis ,44% 129,24% 85,11% 33. táblázat 47

51 Ez az eredmény a Schiller Autóház Kft.-nél nagy ingadozást mutat, amit viszont látni kell, hogy a négy év során 30%-kal csökkent a mutató értéke. Hasonlóan a gazdasági hatékonyság mutatóhoz, itt is látszik, hogy hatékonyság szempontjából a 99-es és a 2001-es év kiemelked#en rossz volt. Mivel a gazdasági és a ráfordítás hatékonysági mutatók szisztémája megegyezik, így a vizsgálati módszer is hasonló lesz Tiszta jövedelem a bázis 100,00% 81,22% 124,61% 110,55% Elz év a bázis ,22% 153,43% 88,71% Él és holtmunka ráfordítások a bázis 100,00% 128,04% 151,99% 158,42% Elz év a bázis ,04% 118,71% 104,23% 34. táblázat Itt valamivel egyszer7bb a dolgunk, mert csak egy hozam illetve egy ráfordítás kategóriát kell figyelembe vennünk. Ennél a vizsgálatnál is azt az eredményt kapjuk, mint az el#z#nél. A hozamok hullámzó mozgásával szemben áll a ráfordítások folyamatos növekedése, ami 1999-ben és 2001-ben jelent#sen csökkenti a Schiller Autóház Kft. ráfordításainak hatékonyságát. Rész (parciális) hatékonysági illetve igényességi mutatók Több, részletesebb információt nyújtanak a vállalkozás vezetése számára a rész hatékonysági mutatók. Ilyen az eszköz hatékonyság, a bérhatékonyság valamint a készlethatékonyság. 48

52 Tárgyi eszköz hatékonyság és igényesség Els#ként az aktivált tárgyi eszközökb#l számítható mutatóval ismerkedünk meg, ami az eszközök és a nettó termelési érték viszonyát fejezi ki Tárgyi eszköz hatékonyság 85,43% 82,94% 105,20% 105,65% (100 ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték) 85,43 82,94 105,20 105, a bázis 100,00% 97,08% 123,14% 123,66% Elz év a bázis ,08% 126,84% 100,42% 35. táblázat A vizsgált id#szak els# felében a viszonylag kedvez#tlen értékekkel szemben áll a második két év adatai, amelyek már megfelelnek az ágazati átlagnak. A hatékonyság mutatókhoz, mindig kapcsolódik egy igényességi mutató is, amely jelen esetben azt mutatja meg, hogy 100 ft nettó termelési értékhez, mekkora aktivált tárgyi eszközre van szükség Tárgyi eszköz igényesség 117,05% 120,57% 95,05% 94,65% (100 ft nettó termelési értékhez szükséges aktivált tárgyi eszköz) 117,05 120,57 95,05 94, a bázis 100,00% 103,01% 81,21% 80,87% Elz év a bázis ,01% 78,84% 99,58% 36. táblázat Ebb#l a táblából is pontosan ugyanazokat a következtetések tudjuk levonni, mint az el#z#b#l, hiszen a táblázat alapjául szolgáló igényességi képlet a hatékonysági reciproka. 49

53 Bérhatékonyság és bérigényesség A mutató a vállalkozásnál kifizetett bér és személyi jelleg7 egyéb kifizetés új értéket létrehozó képességét fejezi ki Bérhatékonyság 276% 210% 263% 236% (100 ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték) a bázis 100,00% 75,91% 95,19% 85,45% Elz év a bázis ,91% 125,39% 89,77% 37. táblázat Ebb#l a táblából kit7nik, hogy a vállalkozás számára a 2001-es és az 1999-es év nehezebb volt, mint a többi. Viszont a vállalkozás nem panaszkodhat, hiszen mind a négy évben jóval magasabb a kapott érték, mint az országos átlagot jelent# ft. Az igényességi mutatón még jobban látszik, hogy 100 ft nettó termelési értékhez 1999-ben párosul a legtöbb kifizetett bér Bérigényesség 36,20% 47,69% 38,04% 42,37% (100 ft nettó termelési értékhez szükséges kifizetett bér) 36,20 47,69 38,04 42, a bázis 100,00% 131,73% 105,06% 117,02% Elz év a bázis ,73% 79,75% 111,39% 38. táblázat 50

54 Készlethatékonyság és készletigényesség A hatékonyság vizsgálatának egy nagyon fontos része a készletek alaposabb elemzése, f#leg egy olyan vállalkozásnál, amely hatalmas alkatrész illetve gépkocsi készlettel dolgozik. Ismét kiderül, hogy az 1999-es év negatív változásokat hozott a Schiller Autóház Kft. gazdálkodásában Készlethatékonyság 109,62% 82,78% 105,32% 114,94% (100 ft készletre jutó nettó termelési érték) 109,62 82,78 105,32 114, a bázis 100,00% 75,52% 96,07% 104,85% Elz év a bázis ,52% 127,22% 109,14% 39. táblázat A 99-es jelent#s hanyatlás után a készlethatékonyság 2000-ben már majdnem elérte a 98-as szintet a hatékonyság, 2001-ben pedig túl is szárnyalta azt Készletigényesség 91,22% 120,80% 94,95% 87,00% (100 ft nettó termelési értékhez szükséges készlet) 91,22 120,80 94,95 87, a bázis 100,00% 132,42% 104,09% 95,37% Elz év a bázis ,42% 78,60% 91,63% 40. táblázat Az igényesség számításból látszik igazán, hogy 100 ft nettó termelési értékhez ben, sokkal több, mint 100 ft készlet kellett. Ez olyan mérték7 csökkenés, aminek az okait szükségszer7 részletes vizsgálattal feltárnunk. Mivel a hozam illetve ráfordítás mutatókat a komplex hatékonyság esetében már vizsgáltuk, most a készleteket kell nagyító alá helyeznünk. 51

55 Készletforgási sebesség Napokban 32,26 33,48 28,38 24, a bázis 100,00% 103,77% 87,98% 74,87% Elz év a bázis 103,77% 84,78% 85,10% Fordulatokban 11,31 10,90 12,86 15, a bázis 100,00% 96,37% 113,67% 133,57% Elz év a bázis 96,37% 117,95% 117,51% 41. táblázat A táblázatból kiderül, hogy miért is olyan 99-ben a készlethatékonyság, mint amilyen. A problémás évben a készletek forgási sebessége napokban az elvárt csökkenés helyett 3,77%-kal emelkedett. A következ# években a vállalkozás úrrá tudott lenni a 99-es évi készletezési gondjain, ami nemcsak a készletek forgási sebességén, hanem a készlethatékonyság javulásán is jól látszik. A IV. fejezetben felhasznált irodalom jegyzéke: Dr. Bíró Tibor Pucsek József Dr. Sztanó Imre Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Perfekt (2001) Diana R. Harrington A vállalatok pénzügyi elemzése / Corporate financial analysis Kossuth (1995) A Központi Statisztikai Hivatal honlapja Mutatószámok és elemzések gy7jteménye Multimédiás CD-ROM Verlag Dashöfer Gazdasági és Jogi Szakkiadó (2001) Otto H. Jacobs Andreas Oestreicher Mérlegelemzés / Bilanzanalyse Kossuth (2000) PC-Contoller 2.0/V5.1 Multimédiás CD-ROM Verlag Dashöfer Gazdasági és Jogi Szakkiadó (2001) 52

56 V. Következtetések V./1 Javaslatok a vállalkozás pénzügyi, számviteli információs rendszerének javítására A Schiller Autóház Kft.-nek körültekint#en számba kell vennie a jelenlegi rendszer javításának lehetséges variációt. Minden esetben figyelembe venni az adott variáció révén nyert eredményt, valamint ezen eredmény elérésének anyagi vonzatait is. A lehet#ségek vizsgálatánál fontos szempontként kell jelentkeznie az eredmény elérés határidejének is. Általában a rövid id# alatt történ#, emellett nagyon hatékony átszervezés megvalósítása a cél minden vállalkozás esetében. Nézzünk részletesen néhány variációt, valamint azok el#nyeit illetve hátrányait. A jelenlegi programok tovább fejlesztése Mivel a Turbosoft program nagyon sokoldalú rendszer, rengeteg el#nyös tulajdonsággal, els#ként ennek felfejlesztése lenne a legkézenfekv#bb. Ennek a programnak néhány részét ki kellene b#víteni, illetve kiegészíteni különböz# modulokkal: - A különböz# bankokat szét kellene választani, forgalmunk rögzítését lehet#vé tenni - Kib#víteni a lekérdezési lehet#ségeket - Egy a beérkez# (szállítói) számlákkal foglalkozó modul beépítése - Könyvelési modul létrehozása - Vezet#i információs modul alkalmazása A jelenlegi programok On-line összekapcsolása A következ# lehet#ség a jelenlegi programok On-line összekapcsolása. Ennek gátat szabhatnak különböz# problémák: - A programok különböz# fejleszt#kt#l származnak - Az egyes programok eltér# alapokon futnak 53

57 - Az összekapcsolás révén hardverigények is jelentkeztek Az eltér# rendszer7 programok összekapcsolása nagyon körülményes, költséges variációnak bizonyulna és a megvalósíthatóság is kérdésessé válik. Új vezet3i információs rendszer kialakítása a jelenlegi alapjain Kétségtelen, hogy a legegyszer7bb megoldás az, ha a vállalkozás egy olyan programot vásárol, amelyik egyszer7en a jelenlegi rendszer adottságait és felépítését kihasználva teremtené el# a szükséges információkat. Gyakorlatilag a jelenlegi rendszer csúcsán elhelyezked# információs rendszer kapna teljes számítógépes támogatottságot. Azonban ennek is megvannak a maga hátrányai: - Bizonyos információk nem nyerhet#ek ki a programokból, a kézi adatszolgáltatás nem nélkülözhet# - A manuális munkák hibáinak lehet#sége továbbra is fennállna - Az eltér# alapon m7köd# rendszereket kezelni képes rendszer fejlesztése vagy beszerzése nehézkes és költséges. Új, integrált rendszer vásárlása A kész rendszer vásárlása kapcsán a piacon található integrált rendszereket kell alaposan szemügyre venni. Az értékelés során a rendszerekkel szemben támasztott követelményekb#l kell kiindulni, valamint nem szabad figyelmen kívül hagyni a rendszerekhez kapcsolódó referenciákat sem. Fontos, hogy a programmal kapcsolatban más vállalkozások által szerzett tapasztalatokat megismerjék és összehasonlítsák a nyújtott szolgáltatásokat az elvárásokkal. F#ként hasonló tevékenységet végz# vállalatok véleményére lenne szükség. Ezek után következhet az egyedi igények szerinti paraméterezhet#ség vizsgálata. 54

58 V./2 Javaslatok a vállalkozás pénzügyi jövedelmez3ségének javítására A vagyoni helyzet vizsgálatakor, azon belül is a vagyonszerkezet elemzésekor els# pillantásra negatív tendenciákat fedezhettünk fel, mivel a mutató értéke folyamatosan, évr#l évre csökkent. Viszont a részletes vizsgálatok már hatékonyság javulását mutattak, hiszen a vállalkozás csak a feleslegessé vált ingatlanoktól vált meg. Ez okozta a számláló, és ezzel együtt a mutató értékének jelent#s csökkenését. Ezzel együtt tovább b#vült a vállalkozás m7szaki berendezéseinek állománya, ami szintén a hatékonyság növelésének irányába hatott. Ugyanebben a fejezetben vizsgáltuk a saját t#ke növekedési ütemét. Ebben az esetben már valóban egy jelent#s problémával találtuk szembe magunkat. Nevezetesen az értékesítés árbevételének csökkenésével. Ez egy olyan nehézsége volt a 2001-es évnek, amellyel nemcsak a Schiller Autóház Kft.-nek kellett szembe néznie, hanem az egész ágazatot érintette. Emlékezetes, hogy már a szeptemberi terrortámadások el#tt érezhet#ek voltak a recesszió hatásai, amelyeket a tragikus események még jobban feler#sítettek. Világszerte csökkent az autóeladások száma, ez a csökkenés gyárbezárásokhoz is vezetett. Szerencsére Magyarországon az autóértékesítés nem esett vissza olyan drámaian, mint Európában vagy az Egyesült Államokban. Ez a viszonylag elöregedett hazai járm7park folyamatos lecserélésével magyarázható. A pénzügyi helyzet vizsgálata során a vev#k és a szállítók forgási sebességének a kívánatostól való nagy mérték7 eltérését vehettük észre. Csak a partnerek részletes vizsgálata után bizonyosodott be, hogy ezek a különbségek egy ilyen nagy autókereskedésben teljesen normálisak. A vev#k akkora tételekben vásárolnak, hogy szinte lehetetlen lenne egy összegben fizetniük, továbbá az Opel is csak a hó végén számlázza ki az alkatrészeket, ami gátolja az azonnali fizetést. Ezekhez jön még az is, hogy az új autók számlái csak az autók után érkeznek meg. 55

59 A hatékonyság vizsgálatakor ismét el#jönnek a évi eredménycsökkenés hatásai, amir#l a vállalkozás nem tehet, hiszen rajta kívül álló, világgazdasági folyamatok áldozata lett, a többi autókeresked#vel együtt. Viszont annál inkább felel#s a vállalkozás a 99-es év készlethatékonyságának jelent#s romlásáért. Ebben az évben indokolatlanul magas volt a készletek aránya. A következ# években már tudott javítani a vállalkozás a mutató értékén, ez a készletgazdálkodás alaposabb ellen#rzésének volt köszönhet#. Összességében elmondható, hogy a Schiller Autóház Kft. gazdálkodását nem hátráltatják olyan bels#, negatív folyamatok, amelyekért a vállalkozás vezetése lenne a felel#s. Nehézségeket okozhatnak viszont küls#, a vállalkozástól függetlenül végbemen# folyamatok. Ilyen az autóvásárlások globális visszaesése, ez ellen egyetlen vállalkozás sem tudja hatékonyan felvenni a küzdelmet. Csökkenteni viszont lehet ezeket a negatív tendenciákat. Erre az egyik leghatékonyabb módszer a több lábon állás elvét figyelembe véve az értékesítési profil b#vítése. 56

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Vizsgáló- és kalibráló laboratóriumok felkészültségének általános körülményei (MSZ EN ISO/IEC 17025:2001) Tartalomjegyzék (1)

Vizsgáló- és kalibráló laboratóriumok felkészültségének általános körülményei (MSZ EN ISO/IEC 17025:2001) Tartalomjegyzék (1) Vizsgáló- és kalibráló laboratóriumok felkészültségének általános körülményei (MSZ EN ISO/IEC 17025:2001) Tartalomjegyzék (1) 1.Bevezetés 2.Alkalmazási terület 3. Fogalom meghatározások 4. Irányítási követelmények

Részletesebben

K I E G É S Z Í T JELLEG T E V É K E N Y S É G E K S Z AB Á L Y O Z Á S A

K I E G É S Z Í T JELLEG T E V É K E N Y S É G E K S Z AB Á L Y O Z Á S A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM K I E G É S Z Í T JELLEG T E V É K E N Y S É G E K S Z AB Á L Y O Z Á S A Szeged, 2005. Kiegészít jelleg tevékenységek szabályozása 1 A Szegedi Tudományegyetem Tanácsa a személyi

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2008 teljes év TARTALOMJEGYZÉK

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2008 teljes év TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK I SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET 2008 ÉVI GAZDÁLKODÁSI EREDMÉNYE... 2 I.1 PUBLIKUS MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS... 4 II SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEI MÓDSZEREI... 6

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT 2010 I TARTALOMJEGYZÉK I. A szabályzat célja, hatálya, értelmez rendelkezések 1 II. A környezetvédelmi tevékenység egyetemi rendszere 4 III. Környezetvédelmi

Részletesebben

39/1997. (VII. 1.) IKIM rendelet

39/1997. (VII. 1.) IKIM rendelet Lezárva: 200. december 31. Hatály: 2000.VI.1. - Hatályos - 39/199. (VII. 1.) IKIM rendelet - a nukleáris anyagok nyilvántartási 1. oldal 39/199. (VII. 1.) IKIM rendelet a nukleáris anyagok nyilvántartási

Részletesebben

Az itsmf Informatikai Szolgáltatásmenedzsment Fórum Magyarország Egyesület Alapszabálya

Az itsmf Informatikai Szolgáltatásmenedzsment Fórum Magyarország Egyesület Alapszabálya Az itsmf Informatikai Szolgáltatásmenedzsment Fórum Magyarország Egyesület Alapszabálya egységes szerkezetben a 2014. szeptember 10-i hatályú módosításokkal, amelyek vastagon szedve, dlt betvel kerülnek

Részletesebben

Szigetvár Város Önkormányzata Képvisel-testületének. 10/2005. (IV.27.) rendelete

Szigetvár Város Önkormányzata Képvisel-testületének. 10/2005. (IV.27.) rendelete Szigetvár Város Önkormányzata Képvisel-testületének 10/2005. (IV.27.) rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL (Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 8/2008. (III.

Részletesebben

MÁV Magyar Államvasutak Zártkören Mköd Részvénytársaság MÁV Magyar Államvasutak Zártkören Mköd Részvénytársaság Tartalomjegyzék I Általános kiegészítések 7 I.1 A vállalkozás bemutatása 7 I.2 A Társaság

Részletesebben

A vezetői számvitel gyakorlati alkalmazása az Eurovan Miskolc Kft számviteli rendszerében

A vezetői számvitel gyakorlati alkalmazása az Eurovan Miskolc Kft számviteli rendszerében Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel intézeti tanszék A vezetői számvitel gyakorlati alkalmazása az Eurovan Miskolc Kft számviteli rendszerében

Részletesebben

Drót-Net Kft. 1185 Budapest, József A. utca 1/a. Általános Szerz!dési Feltételek (ÁSZF)

Drót-Net Kft. 1185 Budapest, József A. utca 1/a. Általános Szerz!dési Feltételek (ÁSZF) Drót-Net Kft. 1185 Budapest, József A. utca 1/a. Internet és tárterület szolgáltatás Általános Szerz!dési Feltételek (ÁSZF) Érvényes 2004.03.01-tl Utolsó módosítás: 2008. július 01. 1 Szolgáltató adatai

Részletesebben

Írta és elkészítette: Békési Krisztina. Szerkesztette, lektorálta: Dr. Mucsi Gyula Varga István,

Írta és elkészítette: Békési Krisztina. Szerkesztette, lektorálta: Dr. Mucsi Gyula Varga István, Készült 2005. március hónapban (kézirat lezárva: 2005. 03. 26.) a korábban befolyt munkavédelmi bírságok felhasználására kiírt nyilvános pályázat során elnyert támogatásból, az OÉT Munkavédelmi Bizottság

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR SZAKDOLGOZAT. Vér Beáta Nappali tagozat Vállalkozásszervező szak

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR SZAKDOLGOZAT. Vér Beáta Nappali tagozat Vállalkozásszervező szak BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR SZAKDOLGOZAT Vér Beáta Nappali tagozat Vállalkozásszervező szak 2011 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR

Részletesebben

Bevezetés A szabályzatot a kapcsolódó a szabályzat hatályba lépésének időpontjában, azaz 2016. 03.08-án

Bevezetés A szabályzatot a kapcsolódó a szabályzat hatályba lépésének időpontjában, azaz 2016. 03.08-án Bevezetés A számvitelről szóló, módosított 2000. évi C. törvényben foglalt előírás értelmében a törvény hatálya alá tartozó vállalkozásoknak a törvényben rögzített alapelvek alapján a számviteli politika

Részletesebben

ÁHT azonosító: a költségvetési szerv egyedi azonosító száma [3/1997. (II. 7.) PM rend.]

ÁHT azonosító: a költségvetési szerv egyedi azonosító száma [3/1997. (II. 7.) PM rend.] 7. Fogalomtár ÁHT azonosító: a költségvetési szerv egyedi azonosító száma [3/1997. (II. 7.) PM rend.] Alapkutatás: 2003. évi XC törvény szerint az általános tudományos és technikai tudásanyag b,vítése,

Részletesebben

ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) a REGÁLIANUS CO.D Kft. (továbbiakban: Szolgáltató), és a Szolgáltató által a www.regalianusklima.hu weboldalon

Részletesebben

2001. évi LXII. törvény. a szomszédos államokban él magyarokról

2001. évi LXII. törvény. a szomszédos államokban él magyarokról NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából. Az Országgylés 2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban él magyarokról - a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. (3) bekezdésében foglalt,

Részletesebben

10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke. 9.7. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként készpénz átutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel,

Részletesebben

Az állami vagyonból ingyenesen önkormányzati tulajdonba kerülő Manci-villa ügye és önkormányzati hasznosítása

Az állami vagyonból ingyenesen önkormányzati tulajdonba kerülő Manci-villa ügye és önkormányzati hasznosítása BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Az állami vagyonból ingyenesen önkormányzati tulajdonba kerülő Manci-villa ügye és önkormányzati hasznosítása Belső konzulens: Dr. Halász Imre

Részletesebben

A jelen szerződés létrejött egyrészről VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS Bélapátfalva Város Önkormányzat címe: 3346 Bélapátfalva, IV. Béla u. 1. képviseli: Ferencz Péter polgármester mint megrendelő (a továbbiakban:

Részletesebben

eokr_aszf_20140315 1/7

eokr_aszf_20140315 1/7 ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK az OPTEN Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság Egységes Online Követelés-nyilvántartó Rendszer szolgáltatása igénybevételére Az OPTEN Informatikai Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

MÁV Magyar Államvasutak Zrt. 2013. ÉVI ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓ

MÁV Magyar Államvasutak Zrt. 2013. ÉVI ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓ MÁV Magyar Államvasutak Zrt. 2013. ÉVI ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓ 2/92 MÁV Zrt. 2013. évi konszolidált éves beszámoló kiegészít melléklete Tartalomjegyzék I ÁLTALÁNOS RÉSZ 6 I.1

Részletesebben

TETTYE FORRÁSHÁZ Pécsi Városi Viziközm Üzemeltetési Zártkören Mköd Részvénytársaság beszámolójának kiegészít melléklete 2013. 01. 01-2013. 12. 31. üzleti évrl ------------------------------- Sándor Zsolt

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A SZOFTVERHASZNÁLAT RENDJE

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A SZOFTVERHASZNÁLAT RENDJE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A SZOFTVERHASZNÁLAT RENDJE SOPRON 2009 A Nyugat-magyarországi Egyetem (a továbbiakban: egyetem) szoftverhasználati rendje a szerzi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a

Részletesebben

Inter.Net Hitelesítés Szolgáltatási Utasítás A NetLock Kft. Szolgáltatási Szabályzatának szolgáltatás specifikus rendelkezései

Inter.Net Hitelesítés Szolgáltatási Utasítás A NetLock Kft. Szolgáltatási Szabályzatának szolgáltatás specifikus rendelkezései Inter.Net Hitelesítés Szolgáltatási Utasítás A NetLock Kft. Szolgáltatási Szabályzatának szolgáltatás specifikus rendelkezései NetLock Informatikai és Hálózatbiztonsági Korlátolt Felelősségű Társaság Verzió:

Részletesebben

Együttműködési megállapodás

Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodás 50/2012. (II. 23.) Kt. határozat melléklete Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, valamint az önállóan működő költségvetési szerv

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT KELEBIA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SZENT ERZSÉBET OTTHONHÁZA Kelebia, József A. u. 75. 2 Tartalom: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat célja

Részletesebben

!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#!

!#$%#&'(&%)*&+,)-#! 2!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(01!-%)2" % ).!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(034$)#5&" !"#$%&' BEVEZET 4. oldal I. FEJEZET 7. oldal Szakmai alapvetések 7. oldal Nemzeti Fejlesztési Terv bemutatása 2007-2013

Részletesebben

K I V O N A T. Szentendre Város Önkormányzat Képvisel-testületének 2002. március 12-i ülésérl készült jegyzkönyvbl

K I V O N A T. Szentendre Város Önkormányzat Képvisel-testületének 2002. március 12-i ülésérl készült jegyzkönyvbl K I V O N A T Szentendre Város Önkormányzat Képvisel-testületének 2002. március 12-i ülésérl készült jegyzkönyvbl 14. Elterjesztés a Városi Szolgáltató Rt. alaptke emelése, valamint a gyepmesteri telep

Részletesebben

A soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola

A soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola A soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2015 TARTALOMJEGYZÉK I. Az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola

Részletesebben

A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL. 2011. év

A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL. 2011. év A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL 2011. év A Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. a) közreműködés az Önkormányzat által megállapított költségvetési keretszámok költségvetési szervenkénti elosztásában, összesítésében,

MEGÁLLAPODÁS. a) közreműködés az Önkormányzat által megállapított költségvetési keretszámok költségvetési szervenkénti elosztásában, összesítésében, SZMSZ 4/b. számú függeléke MEGÁLLAPODÁS amely egyrészről a Ráckeve Város Önkormányzata székhely: Ráckeve, Szent István tér 4 adószám: 15393238-2-13 képviseli: Szadai József polgármester (a továbbiakban:

Részletesebben

A KESZTHELYI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A KESZTHELYI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A KESZTHELYI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2 Tartalom I. BEVEZETÉS... 5 II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK... 5 1. Az intézmény tevékenységei az érvényes hatályban lévő Alapító Okirat

Részletesebben

A Zrínyi Ilona Gimnázium Szervezeti és Mőködési Szabályzata

A Zrínyi Ilona Gimnázium Szervezeti és Mőködési Szabályzata TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 A Szervezeti és Mőködési Szabályzat célja... 3 Az intézmény törvényes mőködését meghatározó dokumentumok... 3 Az intézmény legfontosabb adatai az Alapító

Részletesebben

Vállalkozói ismeretek

Vállalkozói ismeretek 2 Vállalkozói ismeretek 1. A vállalkozásról általában A vállalkozói és a vállalkozási tevékenység jellemzői. A vállalkozások és a vállalkozói döntések. A vállalkozások működési formái. A vállalkozási ötlet

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TZVÉDELMI SZABÁLYZAT

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TZVÉDELMI SZABÁLYZAT SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TZVÉDELMI SZABÁLYZAT 2010 1. Fejezet 2. Fejezet 3. Fejezet TARTALOMJEGYZÉK A Tzvédelmi Szabályzat hatálya, célja... 4 Ügyrend A tzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatai

Részletesebben

A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet 2013. évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése

A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet 2013. évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet 2013. évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése I. BEVEZETÉS A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet ezúton hozza nyilvánosságra az 1996.

Részletesebben

3. melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez AZ EGYSZER ELJÁRÁS AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁSA

3. melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez AZ EGYSZER ELJÁRÁS AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁSA 3. melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍT A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu

Részletesebben

Eötvös József Gimnázium és Kollégium. 2890 Tata, Tanoda tér 5. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Eötvös József Gimnázium és Kollégium. 2890 Tata, Tanoda tér 5. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Eötvös József Gimnázium és Kollégium 2890 Tata, Tanoda tér 5. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013 1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

Részletesebben

Kishajók felelsségbiztosítása 1. Szabályzat Kishajók felelsségbiztosítása

Kishajók felelsségbiztosítása 1. Szabályzat Kishajók felelsségbiztosítása Kishajók felelsségbiztosítása 1 Szabályzat Kishajók felelsségbiztosítása Kishajók felelsségbiztosítása 2 Tartalomjegyzék 1. A biztosítás tárgya...3 2. Szerzd, biztosított...3 3. Együttbiztosított személyek...3

Részletesebben

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ I. BEVEZETÉS... 2 II. ADATKEZELÉS... 2. 2.1 Adatkezelő adatai és elérhetőségei... 2. 2.2 Az adatkezelés célja...

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ I. BEVEZETÉS... 2 II. ADATKEZELÉS... 2. 2.1 Adatkezelő adatai és elérhetőségei... 2. 2.2 Az adatkezelés célja... ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 2 II. ADATKEZELÉS... 2 2.1 Adatkezelő adatai és elérhetőségei... 2 2.2 Az adatkezelés célja... 2 2.3 Az adatkezelés jogalapja... 3 2.4 A kezelendő

Részletesebben

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET. Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények. 2011. év

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET. Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények. 2011. év TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények év A Téti Takarékszövetkezet A hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi

Részletesebben

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Tel/ Fax: 06-66/441-351 Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2014. év január hó 1. naptól Jóváhagyta:..

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelség Iktatószám: 85684-1-4/2011. Tárgy: hulladékkezelési engedély - nem veszélyes hulladékok szállítással történ országos-, valamint

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT Polgár Város Önkormányzatának Városgondnoksága 4090 Polgár, Fürdı u. 2. Telefonszám: 52/391-188 SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2009. 10. 01. -tıl I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSE 1./A Szervezeti

Részletesebben

i-tv Digitális Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság

i-tv Digitális Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság i-tv Digitális Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Vezetékes műsorterjesztési szolgáltatás nyújtására vonatkozó Általános Szerződési Feltételei Készítés időpontja: 2012. november 29. Hatályos:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Budapest Csúcsmix Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap

TÁJÉKOZTATÓ. Budapest Csúcsmix Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap TÁJÉKOZTATÓ Budapest Csúcsmix Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap Alapkezelő: Budapest Alapkezelő Zrt. Székhely: 1138 Budapest, Váci út 188. Vezető Forgalmazó: Budapest Bank Nyrt. Székhely:

Részletesebben

A MÜLLEX-KÖRMEND Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft. vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének elemzése a beszámolók alapján

A MÜLLEX-KÖRMEND Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft. vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének elemzése a beszámolók alapján BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG A MÜLLEX-KÖRMEND Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft. vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének elemzése a beszámolók alapján Belső konzulens:

Részletesebben

Szállítási szerződés

Szállítási szerződés Szállítási szerződés Szerződő Felek (a továbbiakban: felek) egyrészről Név: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Cím: 3304 Eger, Sánc u. 6. Levelezési címe: 3304 Eger, Sánc u. 6. Képviseli: Grédics Szilárd igazgató

Részletesebben

FELSÕOKTATÁSI ÉS SZAKKÉPZÉSI KÖNYVAJÁNLÓ

FELSÕOKTATÁSI ÉS SZAKKÉPZÉSI KÖNYVAJÁNLÓ FELSÕOKTATÁSI ÉS SZAKKÉPZÉSI KÖNYVAJÁNLÓ 2009 a Sanoma company Perfekt Universitas TARTALOMJEGYZÉK Bevezetõ...3 Könyvértékesítés...4 A Perfekt Kiadó kiadványai A Budapesti Gazdasági Fõiskola alaptankönyvei...7

Részletesebben

Általános szerződési feltételek

Általános szerződési feltételek 1. Bevezetés Általános szerződési feltételek Üdvözöljük a VASI DUOKER Kft. (a továbbiakban: Szolgáltató) által üzemeltetett weboldalon. Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) tartalmazza

Részletesebben

Dr. Szász Gábor, Csuka Antal: A Mechanika oktatási módszerei különböz képzési formában

Dr. Szász Gábor, Csuka Antal: A Mechanika oktatási módszerei különböz képzési formában Dr. Szász Gábor, Csuka Antal: A Mechanika oktatási módszerei különböz képzési formában Tömör összefoglaló A szerzk BSc-szint mszaki mechanikát oktatnak a Gábor Dénes Fiskola (GDF) Mszaki Menedzser Szakán

Részletesebben

BorsodWeb Kft. Általános Szerződési Feltételek. Előző módosítás kelte: 2009.01.11. Utolsó módosítás kelte: 2009.10.01. Érvényes: 2009.11.

BorsodWeb Kft. Általános Szerződési Feltételek. Előző módosítás kelte: 2009.01.11. Utolsó módosítás kelte: 2009.10.01. Érvényes: 2009.11. BorsodWeb Kft. Általános Szerződési Feltételek Előző módosítás kelte: 2009.01.11. Utolsó módosítás kelte: 2009.10.01. Érvényes: 2009.11.01-től 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK.....2 1. A szolgáltató neve,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK INTERNETSZOLGÁLTATÁSRA. Szolgáltató: Station Net Kereskedelmi És Szolgáltató Kft.

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK INTERNETSZOLGÁLTATÁSRA. Szolgáltató: Station Net Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK INTERNETSZOLGÁLTATÁSRA Szolgáltató: Station Net Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. Szolgáltatás megnevezése: internet-hozzáférési (elérési) szolgáltatás, helyhez kötött Készítés

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet:

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet: PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK. az Opten Informatikai Kft. Törvénytár, EU Törvénytár, Cégtár és APAFI szolgáltatásának igénybevételére

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK. az Opten Informatikai Kft. Törvénytár, EU Törvénytár, Cégtár és APAFI szolgáltatásának igénybevételére ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK az Opten Informatikai Kft. Törvénytár, EU Törvénytár, Cégtár és APAFI szolgáltatásának igénybevételére Az Opten Informatikai Kft., mint szolgáltató (továbbiakban: Szolgáltató)

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek VNTV Fesztivál

Általános Szerződési Feltételek VNTV Fesztivál Általános Szerződési Feltételek VNTV Fesztivál Hatályos: 2016. március 18-tól I. Általános rendelkezések 1. A Szolgáltató adatai: A Szolgáltató neve: Viva Natura World Kft. Székhelye és postai címe: 2151

Részletesebben

Zalakomári Általános Iskola 2015/2016. tanévre vonatkozó Munkaterve

Zalakomári Általános Iskola 2015/2016. tanévre vonatkozó Munkaterve Zalakomári Általános Iskola 2015/2016. tanévre vonatkozó Munkaterve A MUNKATERVET KÉSZÍTETTE: SZAKÁLL TIBOR A MUNKATERVET JÓVÁHAGYÓ NEVELŐTESTÜLETI DÖNTÉS KELTE : 1 2 2015. SZEPTEMBER 18. Tartalomjegyzék

Részletesebben

1. melléklet a 2/2006. (I. 13.) IM rendelethez AZ EGYSZERSÍTETT ELJÁRÁS AJÁNLATI FELHÍVÁSA I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉR

1. melléklet a 2/2006. (I. 13.) IM rendelethez AZ EGYSZERSÍTETT ELJÁRÁS AJÁNLATI FELHÍVÁSA I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉR 1. melléklet a 2/2006. (I. 13.) IM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍT A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja 1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751; 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu

Részletesebben

SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS. amely létrejött egyrészről a szerződéskötés és teljesítése során eljáró szervezet: mint Megrendelő (továbbiakban: Megrendelő)

SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS. amely létrejött egyrészről a szerződéskötés és teljesítése során eljáró szervezet: mint Megrendelő (továbbiakban: Megrendelő) SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a szerződéskötés és teljesítése során eljáró szervezet: Energetikai Szakközépiskola és Kollégium levelezési címe: H-7030, Paks, Dózsa György út 95. számlavezető

Részletesebben

Belsőellenőrzési kézikönyv

Belsőellenőrzési kézikönyv MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Agrártudományi Kutatóközpont Belsőellenőrzési kézikönyv Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 1 BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Sikéné Pfeiffer Éva igazgató Budapest, 2015. augusztus 24. ~ 1 ~ Tartalom I. Bevezetés, általános rendelkezések... 4 II. Az intézmény alaptevékenységének konkrét leírása...

Részletesebben

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA a 2007-2013 időszakban a Közlekedési Operatív Program keretében a Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának

Részletesebben

ÁSZF Általános Szerződési és Felhasználási feltételek

ÁSZF Általános Szerződési és Felhasználási feltételek ÁSZF Általános Szerződési és Felhasználási feltételek Tartalom Üzemeltető adatai Általános tudnivalók Rendelési információk Szállítási feltételek Fizetési feltételek Szavatosság Elállási jog Adatkezelés

Részletesebben

A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés (a továbbiakban: szerződés) tárgya

A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés (a továbbiakban: szerződés) tárgya FŐBB SZERZŐDÉSES FELTÉTELEK A jelen szerződéstervezetet a felek a szerződéskötés során az ajánlatban megadott és a szerződéstervezetben üresen hagyott feltételekkel és adminisztratív elemekkel kiegészítik.

Részletesebben

Tevékenységadminisztrációs pillér

Tevékenységadminisztrációs pillér Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. kiemelt projekt Szociális szolgáltatások modernizációja, központi és területi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések

Részletesebben

Telenor Magyarország Zrt. Általános Szerz dési Feltételek. el fizet i szolgáltatáshoz. (Mobil rádiótelefon és Mobil Internet szolgáltatás)

Telenor Magyarország Zrt. Általános Szerz dési Feltételek. el fizet i szolgáltatáshoz. (Mobil rádiótelefon és Mobil Internet szolgáltatás) _ Telenor Magyarország Zrt. Általános Szerzdési Feltételek elfizeti szolgáltatáshoz (Mobil rádiótelefon és Mobil Internet szolgáltatás) Érvényes: 2010. május 18-ától Készítés idpontja: 2010.04.15. Utolsó

Részletesebben

(a továbbiakban: Szabályzat)

(a továbbiakban: Szabályzat) ÖNKORMÁNYZATI SZABÁLYZAT a kereskedelmi és iparkamaráknál vezetett nyilvántartások egységes rendszeréről, az adatgyűjtés, az adatkezelés és az adatvédelem szabályairól (a továbbiakban: Szabályzat) A Magyar

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének 7/2014. (III.14.) sz. önkormányzati rendelete az Önkormányzat fenntartásában lévő intézmények helyiségeinek használatba adásáról, bérbe adásáról, a helyiségbérletek

Részletesebben

PIB tájékoztatás. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt)

PIB tájékoztatás. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt) PIB tájékoztatás A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt) 14. Új költségvetés tervezési és végrehajtási technikák alkalmazása A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZATA

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZATA A II. RÁKÓCZI FERENC MEGYEI KÖNYVTÁR KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZATA 2007. Tartalomjegyzék 1.A MEGYEI KÖNYVTÁR ELÉRHETİSÉGE...3 2.A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT FELTÉTELEI ÉS AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOK...3 2.1.

Részletesebben

Techno-Tel Kft. a. tagja. Módosított, egységes szerkezetbe foglalt

Techno-Tel Kft. a. tagja. Módosított, egységes szerkezetbe foglalt Techno-Tel Kft. a tagja Módosított, egységes szerkezetbe foglalt Általános Szerződési Feltételek (nyilvános televízió-műsorelosztási) szolgáltatáshoz Gyékényes, Győrtelek, Ököritófülpös, Őrtilos, Rápolt,

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR,VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR,VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR,VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és

Részletesebben

ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) a RUN Motorsport Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Szolgáltató), és a Szolgáltató által a www.runmotorsport.com

Részletesebben

Heves Megyei Vízmű Zrt. Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata

Heves Megyei Vízmű Zrt. Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata Heves Megyei Vízmű Zrt. Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata A dokumentum száma: AVSZ - 1 - SZ A 2. kiadású tartalomjegyzéke szerinti változatot: Készítette: Ellenőrizte: Hatályba helyezte: Dr. Fülöp

Részletesebben

Tételvázlatok a vállalkozási mérlegképes könyvelõi komplex szakmai vizsgához

Tételvázlatok a vállalkozási mérlegképes könyvelõi komplex szakmai vizsgához Blumné Bán Erika Kresalek Péter Dr. Pucsek József Dr. Siklósi Ágnes Sisa Krisztina Dr. Sztanó Imre Dr. Veress Attila Tételvázlatok a vállalkozási mérlegképes könyvelõi komplex szakmai vizsgához Számvitel-elemzés-ellenõrzés

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS DIÁKOTTHON Salgótarján, József Attila út 2. EL - 1.1.1. A működési dokumentumok tárolása, frissítése és...

SALGÓTARJÁNI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS DIÁKOTTHON Salgótarján, József Attila út 2. EL - 1.1.1. A működési dokumentumok tárolása, frissítése és... SALGÓTARJÁNI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS DIÁKOTTHON Salgótarján, József Attila út 2. EL - 1.1.1. A működési dokumentumok tárolása, frissítése és...3 megismertetése...3 EL - 1.1.1. A működési dokumentumok

Részletesebben

VI.1-124/2012. J E G Y Z K Ö N Y V. a Komárom-Esztergom Megyei Közgy lés 2012. október 25-ei ülésér l

VI.1-124/2012. J E G Y Z K Ö N Y V. a Komárom-Esztergom Megyei Közgy lés 2012. október 25-ei ülésér l VI.1-124/2012. J E G Y Z K Ö N Y V a Komárom-Esztergom Megyei Közgylés 2012. október 25-ei ülésérl 2 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYLÉS VI.1-124/2012. J E G Y Z K Ö N Y V Készült Tatabányán, a Komárom-Esztergom

Részletesebben

M.5. számú melléklet. Kiemelt ügyfelek teljes ellátás alapú villamos energia adásvételi szerződése. Törölt: 0. március 1-jétől

M.5. számú melléklet. Kiemelt ügyfelek teljes ellátás alapú villamos energia adásvételi szerződése. Törölt: 0. március 1-jétől Villamos Energia Kereskedelmi Üzletszabályzat M.5. számú melléklete M.5. számú melléklet Kiemelt ügyfelek teljes ellátás alapú villamos energia adásvételi szerződése Törölt: 0. március 1-jétől Hatályos:

Részletesebben

A 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE

A 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE SZEGEDITUDOMÁNYEGYETEM A2013.ÉVIBESZÁMOLÓ SZÖVEGESÉRTÉKELÉSE SZEGED PIRtörzsszám:329815 Honlapcíme:www.uszeged.hu I. Általános indoklás (feladatkör, tevékenység bemutatása) I.1 Az intézmény feladatkörének,

Részletesebben

I G A Z G A T Á S I, J O G I É S S Z E R V E Z É S I I G A Z G A T Ó S Á G

I G A Z G A T Á S I, J O G I É S S Z E R V E Z É S I I G A Z G A T Ó S Á G Szervezeti és Működési Rend 2. melléklete: Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóság működési rendje 2015 15. S z a b á l y z a t Oldal: 2/12. Készítette Ellenőrizte Jóváhagyta Beosztás mb. jogi igazgató

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) Szolgáltató adatai: Általános tudnivalók:

Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) Szolgáltató adatai: Általános tudnivalók: Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) A Jogi nyilatkozat, az Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat valamint a Szállítási, átvételi és fizetési feltételek minden pontja a narancsborstop.hu weboldal Általános

Részletesebben

SEMIRAMIS IRODAHÁZ KFT. Általános Szerződési Feltételek

SEMIRAMIS IRODAHÁZ KFT. Általános Szerződési Feltételek SEMIRAMIS IRODAHÁZ KFT. Általános Szerződési Feltételek vezetékes műsorjel-elosztási szolgáltatáshoz Hatályba lépés kelte: 2006. szeptember 1. Készült: 2006.07.25. 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK.....2

Részletesebben

a 2013. december 31-vel végződő évre Magyar Számviteli Szabályok szerinti, auditált adatok alapján

a 2013. december 31-vel végződő évre Magyar Számviteli Szabályok szerinti, auditált adatok alapján ÉVES JELENTÉS a 2013. december 31-vel végződő évre Magyar Számviteli Szabályok szerinti, auditált adatok alapján Győr, 2014. április 17. Székhely: 9027 Győr, Martin út 1. Postacím: 9002 Győr, Pf. 50 Telefon:

Részletesebben

A SAJÓSZENTPÉTERI EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

A SAJÓSZENTPÉTERI EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Sajószentpéteri Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 3770 Sajószentpéter, Móra Ferenc u. 1. Tel: 48/521-500; 48/521-501 Mobil: 20/336-6903 e-mail: speter.epsz@gmail.com A SAJÓSZENTPÉTERI EGYSÉGES PEDAGÓGIAI

Részletesebben

Hitelkisokos Igazodjon el a hitelek világában!

Hitelkisokos Igazodjon el a hitelek világában! Hitelkisokos Igazodjon el a hitelek világában! A Kisokos tartalma I. Mielőtt belefogna, érdemes átgondolni II. Milyen típusú hitelek léteznek a Raiffeisen Banknál? III. Mit érdemes figyelembe venni a hitel

Részletesebben

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 A törvényalkotó szándékai szerint a tervezett adóváltozások, módosítások nyomán egyszer bbé válik az adózók, vállalkozások élete, csökkennek a vállalkozásokat érint

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE

A MISKOLCI EGYETEM BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE A MISKOLCI EGYETEM BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE Miskolc, 2015. 7.1. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 146/2015. SZ. HATÁROZATA. Készült

Részletesebben

AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ OTP Fáy András Alapítvány Komplex portálrendszer fejlesztése és mobil alkalmazások fejlesztése tárgyú, a Kbt. 121. (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt közbeszerzési eljárásához

Részletesebben

Támogatási szerz dés Családok Otthonteremtési Kedvezménye nyújtásáról

Támogatási szerz dés Családok Otthonteremtési Kedvezménye nyújtásáról 2016.01.01-ig igényelt támogatások esetében használható!!! Szerzdésszám: Támogatási szerzdés Családok Otthonteremtési Kedvezménye nyújtásáról amely egyrészrl a Takarékszövetkezet/Bank székhely: cégjegyzékszám:

Részletesebben

LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT

LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT GERJE-FORRÁ FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. 2721 Pilis, Rákóczi út 67.. Tel: 29/496-768; Fax: 29/496-728 E-mail: gerjeforras@freemail.hu LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT Kelt: 2013. október

Részletesebben

Szer-Net. Általános Szerződési Feltételek. Internet szolgáltatás. Szer-Szoft Kft. 3900 Szerencs Rákóczi út 108. Hatályos: 2012. április 1.

Szer-Net. Általános Szerződési Feltételek. Internet szolgáltatás. Szer-Szoft Kft. 3900 Szerencs Rákóczi út 108. Hatályos: 2012. április 1. Szer-Net Általános Szerződési Feltételek Internet szolgáltatás Szer-Szoft Kft 3900 Szerencs Rákóczi út 108 Hatályos: 2012. április 1. 1. A szolgáltató neve, címe: A szolgáltató neve: Szer-Szoft Számítástechnikai

Részletesebben

VARRÓ ISTVÁN SZAKISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM. Szervezeti és Működési Szabályzata

VARRÓ ISTVÁN SZAKISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM. Szervezeti és Működési Szabályzata VARRÓ ISTVÁN SZAKISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 2013 TARTALOMJEGYÉK 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 6 1.1. AZ ISKOLA FELADATA... 6 1.2. AZ SZMSZ ELKÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. e n g e d é l y t a d o k

H A T Á R O Z A T. e n g e d é l y t a d o k Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelség Iktatószám: 80659-1-4/2011. Ügyintéz: Huszár Milán Tárgy: Hulladékhasznosítási engedély Hiv. szám: Melléklet: KÜJ: 100494183

Részletesebben