VÍZÜGYI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE

Átírás

1 VIZIKÖZMŐ ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG MAGYAR VÍZIKÖZMŐ SZÖVETSÉG VÍZÜGYI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE VÍZIKÖZMŐ ÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZİDÉS évi módosítás (Az 1992-ben megkötött Vízügyi Ágazati Keretszerzıdés módosítása, egységes szerkezetbe foglalva) (A javaslat kidolgozása a Magyar Víziközmő Szövetség véleményére és a VKDSZ módosító javaslataira, valamint a munkáltatók észrevételeire épül. ) I. fejezet Általános rendelkezések A szerzıdés a Víziközmő Ágazati Párbeszéd Bizottság keretében - a Magyar Víziközmő Szövetség és a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége között jött létre tagszervezeteinek meghatalmazása alapján. Szerzıdı felek kinyilvánítják, hogy ágazati kapcsolatukat a hosszú távú együttmőködés szándékával, szabályozott keretek között kívánják fejleszteni, különös tekintettel a már mőködı Víziközmő Ágazati Párbeszéd jogintézményére. A foglalkoztatási feltételek közös szabályozásában kifejezésre kívánják juttatni a közüzemi jellegbıl adódó sajátosságokat. Így különösen a felek nagy hangsúlyt fektetnek az ügyelet, készenlét, megszakítás nélküli üzemmenet, egészségre kockázatot jelentı foglalkoztatási körülmények alakítására, ágazati szintő szabályozására, valamint az ágazathoz való munkavállalói kötıdést erısíteni kívánják. Felek kinyilvánítják arra irányuló szándékukat, hogy a szerzıdés hatályba léptetése, illetve hatályban tartása érdekében minden tılük elvárhatót megtesznek.

2 2 1. Az Ágazati Kollektív Szerzıdés hatálya: 1.1. Az Ágazati Kollektív Szerzıdést a reprezentatív munkavállalói érdekképviseleti szervezet a tagszervezeteik nevében, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet pedig a víziközmő üzemeltetı tevékenységet végzı tagszervezeteik nevében, az erre konkrét felhatalmazást adó tagszervezeteikre kiterjedı hatállyal kötik Az ÁKSZ-hez a létrehozásában részt nem vevı szervezetek is csatlakozhatnak Az ÁKSZ hatálya alá tartozókat, valamint az azokhoz csatlakozókat az ÁKSZ melléklete tartalmazza, az eredeti okmányok egyidejő ırzésével Az ÁKSZ hatálya kiterjed az 1.1. pontban meghatározott munkáltatók valamennyi munkaviszonyban álló munkavállalójára Az ÁKSZ-t az aláíró felek határozatlan idıtartamra kötötték Az ÁKSZ kiterjesztése a megkötését követıen, a közzétevı Közlöny kihirdetési megjelenése napján lép hatályba. Az utóbb csatlakozók tekintetében az ÁKSZ-t a csatlakozó okirat keltét követı naptól kell alkalmazni, a felek közös kérelmére Az ÁKSZ hatálya alá tartozó munkáltató átalakulása esetén az ÁKSZ hatálya a jogutód szervezetekre változatlanul fennmarad. 2. Az ÁKSZ módosítása 2.1. Az ÁKSZ-t aláíró felek megállapodnak abban, hogy jelen szerzıdést minden év március 1. napjáig felülvizsgálják. Az évközi jogszabály változás esetén a törvény módosítás kihirdetését követı 30 napon belül a felek egyeztetnek a szükséges ÁKSZ módosítás érdekében Az ÁKSZ módosítására az annak hatálya alá tartozó bármely munkáltató, szakszervezet, illetve munkavállalói közösség javaslatot tehet, amelyet az aláíró felek bármelyikéhez írásban be lehet nyújtani. A javaslatot átvevı köteles azt a másik aláíró félhez a beérkezést követı 8 munkanapon belül megküldeni. A módosítási javaslatokat a szerzıdést aláíró felek azok beérkezésétıl számított 60 napon belül érdemben kötelesek elbírálni és az érintetteket írásban tájékoztatni A módosító rendelkezés hatályba lépésérıl minden esetben külön kell rendelkezni. Errıl az érintetteket írásban tájékoztatni szükséges.

3 3 3. Az ÁKSZ felmondása 3.1. Az ÁKSZ 6 hónapos felmondási idıvel a naptári év végére felmondható Aláíró felek kötelezik magukat arra, hogy felmondás esetén annak kézhezvételét követı 8 munkanapon belül egyeztetnek, ennek során tisztázzák a felmondás okait, körülményeit és törekednek arra, hogy az ÁKSZ hatálya az esetleges módosítások mellett továbbra is fennmaradjon. 4. Az ÁKSZ és a Kollektív Szerzıdések kapcsolata 4.1. Az ÁKSZ-tıl az annak hatálya alá tartozó munkáltatóknál kötött kollektív szerzıdések, belsı szabályzatok, illetve a munkavállalókkal kötött munkaszerzıdések csak a munkavállalók javára térhetnek el Érvénytelen mindazon szabályozás, illetve szerzıdési kikötés, amely az 4.1. pontba ütközik. Ez esetben az érvénytelen elıírás helyett jelen ÁKSZ elıírásai az irányadók Az ÁKSZ részben vagy egészben történı módosítása a munkahelyi kollektív szerzıdések, valamint a munkaszerzıdések hatályát nem érinti Az ÁKSZ módosítása esetén, az annak hatálya alá tartozó munkáltatók az általuk kötött kollektív szerzıdést a módosítás hatályba lépését követı 60 napon belül felülvizsgálják és az abban szükségessé váló változtatásokat kezdeményezik. A munkahelyi kollektív szerzıdés módosításának megfelelıen a munkavállalókkal kötött munkaszerzıdéseket fenti határidın belül felülvizsgálják, és a szükséges változtatásokat végrehajtják. 5. Szerzıdı felek együttmőködése, egyeztetések 5.1. A felek az ÁKSZ-ben eddig elért jogok, jogosultságok és kötelezettségek szintjét tekintik egymás között tárgyalási alapnak Szerzıdı felek kötelezettséget vállalnak, hogy az ÁKSZ elıírásai az annak hatálya alá tartozó munkáltatóknál maradéktalanul érvényesüljenek. Saját irányításuk, koordinálásuk alá tartozó szervezetek figyelmét felhívják, ha a szabályozási elvek az adott munkáltatónál nem érvényesülnek megfelelıen Szerzıdı felek az ÁKSZ hatályosulását folyamatosan figyelemmel kísérik. Kötelezik magukat arra, hogy haladéktalanul a másik fél tudomására hozzák mindazokat a tényeket, körülményeket, amelyek annak hatályosulását akadályozzák.

4 A szerzıdı felek az együttmőködés hatékonyságának biztosítására az alábbi Eseti Egyeztetı Bizottságot hozzák létre: Az Eseti Egyeztetı Bizottságba a felek a feladathoz illeszkedı azonos számú, de legalább 2-2 fı tagot delegálnak, akik maguk közül választanak elnököt, többségi szavazat alapján Az Egyeztetı Bizottság álláspontja elsısorban ajánlás az egyezkedı feleknek Az együttmőködés és egyeztetés fıbb területei a következık: a) - ÁKSZ létrehozása, módosítása, felmondása, b) - sztrájkok, munkahelyi konfliktusok kezelése, c) - munkavállalókat és a munkáltatókat alapvetıen érintı jogi szabályozással kapcsolatos közös álláspont kialakítása, d) - az ágazat helyzetét, a munkavállalói és munkáltatói érdekeket jelentısen érintı intézkedési tervezetek véleményezése, illetve intézkedések esetén a közös álláspont kialakítása, e) - megállapodás az évenkénti ágazati béremelés javasolt mértékében, a besorolási- és tarifarendszer módosításában, 5.6. A szerzıdı feleket közös fellépésük, kötelezettség-vállalásuk során a Magyar Víziközmő Szövetség Elnöke - munkáltatói felhatalmazás alapján -, vagy az egyes munkáltatók önállóan, valamint az ÁKSZ-t aláíró VKDSZ Elnöke képviseli. 6. Munkahelyi szintő egyeztetés rendszere 6.1. Az ÁKSZ-t aláíró, illetve az ahhoz csatlakozó munkáltatók kötelezik magukat arra, hogy a szakszervezet (érdekképviselet) munkahelyi szervezetével vitássá váló kérdéseket egymás között egyeztetéssel kísérlik meg rendezni, a vitás kérdések felmerülésétıl számított 5 munkanapon belül. Az egyeztetés módját a munkahelyi Kollektív Szerzıdésnek kell tartalmaznia Amennyiben a munkahelyi egyeztetés nem vezet eredményre, a felek az Eseti Egyeztetı Bizottság közremőködését veszik igénybe.

5 5 II. fejezet A Szakszervezet jogai 7. Információhoz való jog 7.1. A munkáltatók, a munkavállalók érdekében végzett érdekképviseleti munkához, a képviselettel rendelkezı szakszervezet részére biztosítják azokat az információkat, amelyek a munkavállalók nagyobb csoportját érintıen a munkaviszonnyal összefüggı gazdasági, szervezeti és szociális érdekeivel kapcsolatosak. (Mt. 22. ) 7.2. A munkáltatók vállalják, hogy az Mt (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségüknek eleget tesznek, az intézkedésük megtétele elıtt Az intézkedést megelızı tájékoztatás a munkáltatók részére akkor kötelezı, ha a munkavállalók, illetve az adott telephely munkavállalóinak az intézkedést megelızı féléves átlagos statisztikai létszáma közvetlenül érintett az alábbi mértékekben: a) 20-nál több és 100-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 10 fı, b) 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók 10%-a, c) 300, vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 fı. 8. Véleményezési és konzultációs jog 8.1. Munkáltató köteles döntése elıtt a munkahelyi szakszervezet véleményét kikérni, valamint a konzultációs igénynek eleget tenni, ha a tervezett intézkedés a munkavállalók nagyobb csoportját érinti átszervezés, átalakítás, szervezeti egység önálló szervezetté alakulása, privatizáció következményeként A nagyobb csoport alatt a munkáltató minden olyan telephelyét (részlegét) kell érteni, ahol az elızı bekezdésben rögzített munkáltatói intézkedési jogok a telephely (részleg) vezetıjét részben vagy egészben megilletik, valamint az azonos tevékenységet végzı legalább 10 fıs csoport Munkáltató biztosítja, hogy az Mt. 15/B. -ban foglalt feltételek szerint a munkahelyi szakszervezetek kezdeményezhessék, és érdemben gyakorolhassák a konzultációhoz való jogukat Szakszervetek vállalják az Mt. 22/A. -ban foglalt feltételek szerinti, üzleti titoktartási kötelezettség betartását.

6 6 9. Egyetértési jog A munkáltató segíti a szakszervezet egyetértési jogának érvényesülését. A szakszervezet munkahelyi szervének egyetértése szükséges mindazon belsı szabályzatokat illetıen, amelyek a szakszervezeti szervekkel való együttmőködésre vonatkoznak. 10. Sztrájk-jog Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a vitás kérdéseket elsısorban békés úton rendezik, a sztrájkot lehetıleg elkerülik Felek vállalják, hogy a munkaügyi konfliktusuk rendezésére az MKDSZ közremőködését igénybe veszik. 11. A szakszervezeti munka feltételeinek biztosítása A munkahelyi szociális párbeszéd keretében a munkáltatói jogkör figyelembevételével a felek szabályozzák a különbözı szintő együttmőködést A munkáltató köteles biztosítani annak lehetıségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos, vagy más megfelelı módon közzétegye. Biztosítja továbbá a munkáltató az Internet és a belsı információs hálózathoz való hozzáférést A szakszervezet joga, hogy munkaidı után, illetve munkaidıben a munkáltatóval történt megállapodás szerint a munkáltató helyiségeit érdekképviseleti tevékenysége céljából, térítésmentesen használhassa A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselıje számára munkaidıkedvezményt biztosítani. A munkaidı-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselıt figyelembe véve összesen minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás idıtartama nem számít be. A munkaidı-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást elıre be kell jelenteni, a munkahelyi sajátosságnak megfelelıen szabályozott módon, az Mt. 25. alapján. Munkáltató a szakszervezeti szövetség választmányi ülésén való részvételt egy fı részére a szövetség elızetes írásos kikérıje alapján köteles biztosítani A munkavállalók részére a Munkahelyi Kollektív Szerzıdésben és/vagy bérmegállapodásban biztosított éves átlagos béremelés mértéke, valamint a természetbeni juttatások a függetlenített szakszervezeti tisztségviselıt, illetve

7 7 a választott vezetı tisztségviselıt (titkár, elnök) az éves átlagos béremelés mértéke, amennyiben ezt a munkateljesítményük is alátámasztja, megilleti A munkáltató térítésmentesen biztosítja a szakszervezetek mőködéséhez szükséges alapvetı tárgyi feltételeket. A munkáltatóval való tárgyalások feltételeit és költségét a munkáltató köteles biztosítani A munkáltató, a fel nem használt szakszervezeti munkaidı kedvezményt eltérı megállapodás hiányában a Munka Törvénykönyve szerinti mértéknek megfelelıen köteles pénzben megváltani és azt a szervezet számlájára átutalni. A munkáltató és a helyi szakszervezet Kollektív Szerzıdésben vagy egyéb megállapodással rendelkezhet arról is, hogy a szakszervezeti tisztségviselıknek járó munkaidı kedvezmény fel nem használt részét, a törvényi kötelezettségen felül is pénzben megváltja meghatározott jóléti célra, utólagos beszámolási kötelezettség kikötése mellett A munkavállalók részére a Munkahelyi Kollektív Szerzıdésben biztosított természetbeni juttatások a függetlenített szakszervezeti tisztségviselıt is megilletik, amelynek fedezetét a munkáltató biztosítja A munkáltató vállalja a munkaviszonyt érintı szakszervezeti munka végzése érdekében a szakszervezeteknél felmerült közlekedési- és más költségek fedezetét, amelynek mértékét külön megállapodásban vagy a munkahelyi Kollektív Szerzıdésben kell szabályoznia A függetlenített szakszervezeti tisztségviselıket a választási ciklus lejártával a munkáltató köteles foglalkoztatni szakmai végzettségének és felkészültségének megfelelı munkakörben. A munkahelyi szakszervezetnél fennállott munkaviszonyt úgy kell tekinteni, mint ha azt a tisztségviselı az adott munkáltatónál töltötte volna. 12. A szakszervezeti tisztségviselı munkajogi védelme A közvetlen felsıbb szakszervezeti szerv elızetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltı munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérı kiküldetéséhez, az Mt (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történı foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történı megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselıvel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás elıtt elızetesen ki kell kérni a megfelelı szakszervezeti szerv véleményét, illetve az Mt szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselı más munkahelyre való beosztásáról a megfelelı szakszervezeti szervet elızetesen értesíteni kell.

8 Az Mt a alkalmazásánál a VKDSZ Országos Választmányának tagjai, az OESZB elnöke és tagjai, a munkahelyi szakszervezet elnöke és titkára esetében a közvetlen felsıbb szakszervezeti szerv a VKDSZ Országos Választmánya (cím: 1146 Budapest, Borostyán u. 1/b.). A VKDSZ titkára a választást, illetve változást követı 15 napon belül, de minden év január 31.-ig köteles tájékoztatni a munkáltatókat a védett tisztségviselık nevérıl. III. fejezet Munkaviszony 13. Munkaviszony létesítése A munkaviszony létesítését és módosítását, továbbá a tervezett létesítés (elıszerzıdés) feltételeit az alapbéren, a munkakörön, a munkavégzés helyén kívül a munka végzéséhez kapcsolódó egyéb feltételeket is írásba kell foglalni: - próbaidıt, - foglalkoztatás idıtartamát, - változó munkahely alkalmazását, - munkakör betöltéséhez szükséges végzettség, képesítés A változó munkahely fogalma és alkalmazása Változó munkahelyre alkalmazott munkavállalót a munkáltató az egyéni munkaszerzıdésben meghatározott munkakörben, a foglalkoztatás helyeként megjelölt munkahelyen kívül a munkáltató bármelyik telephelyén foglalkoztathatja, ha a munkavállalónak a másik munkahelyen való foglalkoztatása nem tilos A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége munkaviszony létesítéskor A munkáltató az Mt. 76. (7) bekezdésében megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség keretében írásban közli a munkavállalóval, hogy reá a Vízügyi Ágazati Kollektív Szerzıdés és/vagy a helyi kollektív szerzıdés vonatkozik, azokat betekintés céljából biztosítja A munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a munkaszerzıdés megkötésére jogosított munkaügyi szakember a munkavállalóval a munkaviszony létesítésében és az alkalmazás feltételeiben történt megállapodás elıtt köteles szóbeli tájékoztatást adni az alábbiakról a munkavállalónak: - munkarendje - egyéb bérelemek - bérfizetési nap

9 9 - munkába lépés napja - rendes szabadság mértéke, kiadási módja - felmondási idı - Kollektív Szerzıdés hatálya alá tartozás /helyi és/vagy ágazati/ - a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezet megnevezésérıl, illetıleg arról, hogy a munkáltatónál mőködik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott). - részmunkaidıs foglalkoztatás esetén, a béren kívüli juttatások esetleges arányosításáról A munkaszerzıdést írásba kell foglalni legkésıbb a munkába lépés napján. A munkaviszony létesítéséhez kötıdı szóbeli tájékoztatást a munkáltató a munkaszerzıdés megkötésétıl számított 30 napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni Munkáltató egyéb tájékoztatási és nyilvántartási kötelezettségei: A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkáltatónál alkalmazott egészségre ártalmas technológiák alkalmazásáról, a használt egészségkárosító különösen a rákkeltı anyagok felhasználásáról és a veszélyek elkerülésének lehetıségeirıl. A munkaviszony lényeges elemeiben történı megállapodás elıtt a munkavállalót tájékoztatni kell az alkalmazási feltételekrıl, lehetıség szerint meg kell gyızıdni az alkalmasságáról, s ha erre mód van a szakértelmérıl is. Munkáltató köteles a munkavállaló munkakörét jellemzı foglalkoztatási feltételekrıl, a korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkakörülményekrıl és az ott munkában töltött idırıl névszerinti, tételes nyilvántartást vezetni Munkavállaló tájékoztatási kötelezettségei: A munkavállaló nem hallgathat el a munkáltató elıtt olyan tényt, körülményt, vagy állapotot, amely alkalmazását akadályozza, vagy jogellenessé teheti. A munkavállaló a megtévesztı információból eredı következményeket és károkat maga tartozik viselni. A munkaviszony létesítésekor nyilatkozatban köteles a munkavállaló a munkáltatót tájékoztatni az önálló tevékenységének gyakorlásáról és az esetleges további munkaviszonyáról. A nyilatkozat átvételét követı 15 napon belül van a munkáltatói jogkört gyakorlónak joga a tevékenység, illetve további jogviszony gyakorlását megtiltani vagy korlátozni, ha a munkaszerzıdésben ezen tevékenységek gyakorlása eleve nem tilos.

10 Elınyben részesítési kötelezettség: A munkaviszony létesítésénél azonos alkalmazási feltételek esetén elınyben kell részesíteni: - a legalább 10 éve vízügyi ágazatban dolgozó munkavállalók családtagjait, ha az alkalmazási feltételeknek egyébként megfelelnek, - a munkáltatónál munkabalesetet vagy foglalkozási betegséget szenvedett és újra munkaképessé vált munkavállalót. - azt a munkavállalót, akinek a munkaviszonyát a munkáltató korábban a mőködési körébe tartozó ok miatt szüntette meg és a felmondás idıpontjában a társaság törzsgárda tagja volt Esélyegyenlıségi terv A munkáltatók a munkahelyi szakszervezet kezdeményezésére esélyegyenlıségi tervet dolgozhatnak ki, különösen - a nık, - a negyven évnél idısebb munkavállalók, - a romák, - a fogyatékos személyek, valamint - a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelı munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének, azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai elımenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülıi szereppel kapcsolatos kedvezményeinek képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintı bármely programokra Az ÁKSZ hatálya alá tartozó munkáltató a fıtevékenységébe tartozó munkakörökben csak munkaviszony keretében, és csak saját állományú foglalkoztatottat alkalmazhat, e körben a munkaerı-kölcsönzés nem lehetséges. A munkaerı-kölcsönzés keretében történı foglalkoztatás pedig más szakterületen sem haladhatja meg a 6 hónapot. 14.Felmondási védelem Ha a munkáltató gazdasági-pénzügyi helyzetének változása vagy a szervezet korszerősítése elkerülhetetlen létszámcsökkenéssel jár együtt, úgy a felmondás elıtt a munkáltatónak vizsgálni kell, elkerülhetı-e a felmondás:

11 11 - a nyugdíjas, a további munkaviszonyok felülvizsgálatával, - átirányítással más munkakörbe, - részmunkaidıs foglalkoztatással, - külsı vállalkozók, vállalkozások foglalkoztatásának megszüntetésével - korengedményes nyugdíjazással A munkáltató a munkavállalóval kötött lakásépítési-vásárlási kölcsönre vonatkozó szerzıdésben meghatározott joghátrányokat nem alkalmazhatja, ha a munkaviszonyt létszámleépítés vagy átszervezés miatt szüntette meg Abban az esetben, ha a munkáltató mőködési körébe tartozó ok miatt szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással, a felmondási idı teljes idıtartamára a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni. 15. Rendkívüli felmondás A munkavállaló rendkívüli felmondással szüntetheti meg munkaviszonyát, ha a munkáltató kötelezettségszegése kimerítette az Mt ban szabályozott feltételeket, így különösen: - a munkáltató nem tartja be a munkaidıre és pihenıidıre vonatkozó szabályokat; - a munkáltató képviselıje olyan magatartást tanúsít a munkavállalóval szemben, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi a munkavállaló részére azzal, hogy személyiségi jogait megsérti vagy egyéb munkavállalói jogainak gyakorlásában korlátozza; - nem biztosítja a megfelelı és biztonságos munkavégzési feltételeket és a munkavállaló élete, testi épsége, egészsége közvetlen veszélybe kerül; - a munkavállalót bőncselekmény elkövetésére utasítja A munkáltató rendkívüli felmondással szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha a munkavállaló kötelezettségszegése kimeríti az Mt ában szabályozott feltételeket, így különösen: - munkaviszonyával összefüggésben vagyon elleni bőncselekményt követett el; - munkaviszonyával összefüggésben elkövetett vagyon elleni szabálysértéssel vagy üzleti titok megsértésével bizonyítottan kárt okozott; - munkahelyétıl igazolatlanul távol marad, egy naptári évben három munkanapot meghaladóan; - munkahelyén munkaidı alatt szeszes italt fogyasztott, vagy munkahelyén ittas állapotban jelent meg; - az Mt. 3. (5) bek.-be ütközı összeférhetetlenség fennállása esetén, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, ill. további munkaviszonyt

12 12 vagy önálló tevékenység gyakorlását a munkáltató felszólítása ellenére sem szüntette meg; - munkavédelmi és tőzvédelmi elıírások durva megsértése esetén; - környezetvédelmi és/vagy közegészségügyi elıírások durva megsértése esetén. A munkavégzés szabályai 16. Általános elıírások A munkavállaló köteles értesíteni a munkahelyi vezetıjét, ha a munkahelyen való megjelenése akadályba ütközik A munkáltató köteles a munkavállaló részére az Mt. szerinti tájékoztatást megadni, amely a munkavégzésre, illetve a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzésére vonatkozik. Ellenırzési jogát (pl. kamera felszerelése, stb.) elızetes munkavállalói értesítés mellett és csak úgy gyakorolhatja, hogy az a munkavállalók személyiségi jogait nem sértheti A munkavállaló köteles vezetıje tudomására hozni, ha a munkáltató mőködésével kapcsolatban olyan tényt, körülményt, cselekvést észlel, amely a munkáltatónak kárt okozhat, vagy jó hírét sértheti. 17. Munkaszerzıdéstıl eltérı átmeneti foglalkoztatás A munkáltatót egyoldalúan megilletı intézkedési jogok gyakorlása elıtt, így különösen az ideiglenesen más munkakörbe, más munkahelyre való átirányításkor, rendkívüli munkavégzés elrendelése elıtt a munkáltató köteles egyeztetni a munkavállalóval. A munkáltató által elrendelhetı, munkakörbe nem tartozó, vagy más munkáltatónál, vagy az állandó munkahelyen kívüli munkavégzés elrendelésének leghosszabb tartama a munkahelyi kollektív szerzıdésben meghatározott mérték, legfeljebb azonban egybeszámítva 66 munkanap/év/fı. 18. Mentesülés a munkavégzés alól A munkahelyi Kollektív Szerzıdés jogosult szabályozni azokat az eseteket és mértékeket, amikor a munkavállaló az Mt. elıírásain felül mentesül a munkavégzési kötelezettség alól térítéssel vagy igazolt távollétként. Ilyen esetek lehetnek különösen, pl. házasságkötés.

13 Hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása A hátrányos jogkövetkezmények kiszabására irányuló eljárást, valamint a jogkövetkezményeket a munkahelyi Kollektív Szerzıdésben lehet szabályozni Az eljárás során a munkavállalót meg kell hallgatni, jogi képviselıjének részvételére lehetıséget kell biztosítani Az eljárást a munkahelyi Kollektív Szerzıdés elıírásai szerint kell megindítani és mindkét fél érdekében az ügyet a lehetı legrövidebb idın belül lezárni. 20. Végkielégítés A végkielégítés minimális mértéke a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött: - legalább 3 év esetén 2 havi, - legalább 5 év esetén 3 havi, - legalább 10 év esetén 4 havi, - legalább 15 év esetén 6 havi, - legalább 20 év esetén 7 havi, jogszabály szerint számított átlagkereset összege A végkielégítés fenti bekezdésben meghatározott mértéke a Mt. 95. (5) bek. alapján emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelızı 5 éven belül szőnik meg és az Mt 87/A. - ban foglalt ellátásban nem részesül, vagy arra nem jogosult A végkielégítés mértékének megállapításához szolgáló munkaviszonyba be kell számítani azt a munkaviszonyt is, amelyet a munkavállaló a fennálló munkaviszonyát közvetlenül megelızıen más víz-, csatorna- és fürdıgazdálkodó szervezetnél töltött el.

14 14 IV. fejezet Munkaidı, pihenıidı 21. Munkaidı, munkaidı beosztás A munkavállaló rendszeres munkarendjétıl eltérı foglalkoztatását a munkaadónak a változtatást megelızıen legalább 7 nappal elıbb közölnie kell. Ettıl csak rendkívüli esetben lehet eltérni Az egészségre fokozottan ártalmas munkakörben dolgozók az Mt. 117/B. (5) bek. szerinti, az ártalmas (veszélyes) tevékenységre fordítható ideje legfeljebb napi hat óra idıtartamig terjedhet. E munkakörökkel kapcsolatos egyéb kompenzációt a munkakörök kockázati besorolására alapozva a munkahelyi Kollektív Szerzıdésben kell meghatározni. 22. Napi pihenıidı munkaközi szünet Két munkanap között a napi pihenıidı legalább 11 óra. A munkahelyi Kollektív Szerzıdés ezt 8 órára, a készenléti jellegő munkakörökben és gépjármővezetık esetében csökkentheti Napi 6 órát meghaladó napi munkaidı esetén a munkavállaló részére munkaközi szünet jár. A munkaközi szünet a többmőszakos, megszakítás nélküli, a készenléti jellegő és idényjellegő munkakörök esetében része a munkaidınek. A további 3 órát elérı munkavégzés esetén a munkavállalót további 20 perc munkaközi szünet illeti meg. 23. Rendkívüli munkavégzés Rendkívüli munkavégzésnek minısül - a munkaidı beosztástól eltérı, - a munkaidıkereten felüli, illetve - az ügyeleti munkavégzés, - a készenléti idı alatt elrendelt munkavégzés, a munkahelyre érkezéstıl a munkavégzés befejezéséig ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az elsı munkavégzési helyre érkezéstıl az utolsó munkavégzési helyen történı munka befejezéséig terjedı idıtartam. Nem minısül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján dolgozza le.

15 Szabadnapon, pihenı- és munkaszüneti napon csak rendkívüli esetben rendelhetı el rendkívüli munkavégzés Rendkívüli munkavégzés megkezdését megelızıen, legalább 3 nappal korábban lehet elrendelni. Ettıl csak havária esetén lehet eltérni. A teljesíthetı rendkívüli munkavégzés mértéke évi 300 óra/fı Készenlét, ügyelet szabályai Fogalom meghatározások Készenlét A társadalmi közszükségletet kielégítı alapvetı szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében, a munkavállaló munkára képes állapotát megtartva, a munkavégzés helyére tekintettel elérhetı helyen, munkavégzésre rendelkezésére áll a munkáltatónak Ügyelet A társadalmi közszükségletet kielégítı alapvetı szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében, a munkavállaló munkára képes állapotát megtartva, a munkáltató által meghatározott helyen és ideig munkavégzésre rendelkezésére áll a munkáltatónak Készenléti és ügyeleti szolgálat elrendelése Készenlétre és ügyeletre az elrendelés megkezdését megelızı egy héttel elıbb egy hónapra, írásban kell elrendelni a helyi Kollektív Szerzıdésben meghatározott órakeret mértékéig. Készenlét után pihenı idı nem jár. Havária fogalmának meghatározása: Baleset, elemi csapás vagy súlyos kár (így különösen: környezetszennyezés, vagyonvédelem, stb.), továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegetı közvetlen és súlyos veszély megelızése, illetıleg elhárítása érdekében felmerülı, elıre nem tervezhetı munkavégzés.

16 16 V. fejezet AJÁNLÁS A MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERZİDÉSEK MEGKÖTÉSÉHEZ A munka díjazása és béren kívüli juttatások 24. Általános bérezéssel kapcsolatos elıírások a. A tárgyévet megelızı nov. 10-ig az ÁKSZ-t kötı felek javaslatot alakítanak ki a tagszervezetek felé a Víziközmő Ágazatra vonatkozó minimálbér és a legkisebb keresetfejlesztés mértékére. b. A társasági szintő keresetfejlesztésre a munkáltató tesz javaslatot. A munkahelyi szakszervezettel (szakszervezetekkel) kialakított megállapodás eredményét a munkahelyi KSZ rögzíti A munkáltatók az Mt. 142/A. -ában szabályozott "egyenlı értékő munka, egyenlı bér" elvének érvényesítése érdekében intézkedéseket tesznek a munkakörök, tevékenységek összehasonlíthatóságára. A feltételek kialakításának folyamatába a helyi munkavállalói érdekképviseletet bevonják. Munkaköri Jegyzék kialakításánál az ágazatközi besorolási rendszer az irányadó. Az ajánlott munkaköri besorolási jegyzéket a II. számú melléklet tartalmazza, a vezetı állású alkalmazottak kivételével. Az egyes munkakörökhöz tartozó képzettségi követelményeket és a besorolás egyéb feltételeit a munkahelyi Kollektív Szerzıdés tartalmazza, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik. Besorolási- és Tarifarendszer Vezetı beosztású alkalmazottak Megnevezés Kódszám Alsóhatár szorzószáma Vezetı I. 11 5,0 Vezetı II. 12 4,5 Termelés- (tevékenység) irányítók Megnevezés Kódszám Alsóhatár szorzószáma Termelésirányító I. 21 3,0 Termelésirányító II. 22 2,5 Termelésirányító III. 23 2,0

17 17 Szellemi foglalkozású (nem vezetı beosztású) alkalmazottak Megnevezés Kódszám Alsóhatár szorzószáma I. II. III. Besorolási Osztály kódszám 1. Gyakornok szorzószám: 1,1 1,2 1,5 2. Munkatárs szorzószám: 1,2 1,5 2,0 3. Fımunkatárs szorzószám: 2,0 3,0 Ügyviteli alkalmazottak Megnevezés Kódszám Szorzószám Gyakornok 41 1,1 Ügyviteli munkatárs 42 1,2 Fizikai foglalkozású alkalmazottak Képzettség Munkafeltételek segédmunkás bet. munkás szakmunkás mesterszakmunkás fiz. áll. csop. vezetı kódszám kódszám kódszám kódszám 1. normál szorzószám 1,1 1,2 1,3 1,5 2. kedvezıtlen szorzószám 1,2 1,3 1,5 2,0 Az alapbérek alsó határa az érvényes minimálbér és a szorzószámok szorzata. A különbözı besorolásokhoz szükséges feltételeket a munkahelyi Kollektív Szerzıdés rögzíti. A helyi sajátosságokra tekintettel a besorolási osztályok és munkafeltételi fokozatok tovább bıvíthetık.

18 A készenlét, ügyelet és rendkívüli munka díjazása Ügyeletben, készenlétben eltöltött minden órára a munkavállalót besorolási alapbérre vetített díj illeti meg, amelynek mértéke az alábbi: - készenléti szolgálatért legalább 25 %-a - ügyeleti szolgálatért legalább 50 %-a. Az ügyeleti és készenléti díj, valamint az ezen idıtartamok alatt végzett munka ellenértéke átalányban is meghatározható. Az átalány mértékét az alapbéremelés és a tényleges elrendelés függvényében évente felül kell vizsgálni, és szükség esetén korrigálni A rendkívüli munkavégzés és helyettesítés díjazása Rendkívüli munkáért a munkavállalót a végzett munkájáért járó munkabérén felül a Mt. elıírásának megfelelıen bérpótlék illeti meg: a) Ugyanazon a napon teljesített rendkívüli munkavégzés minden órájára a személyi alapbér 50 %-a a pótlék. b) Heti pihenınapon vagy munkaszüneti napon teljesített minden rendkívüli munkavégzés-órára a személyi alapbér 100%-a a pótlék. Amennyiben másik pihenıidıt, pihenınapot kap a munkavállaló, akkor a fenti napon teljesített rendkívüli munkavégzés órájára a személyi alapbér 50 %-a a pótlék. c) A óra között teljesített rendkívüli munkavégzésre további 50 %-os pótlék fizetendı. d/nem jár a rendkívüli munkavégzésért ellenérték azon munkavállalóknak, akik munkaidejük beosztását vagy felhasználását maguk határozzák meg. Ezen munkavállalók körét a helyi kollektív szerzıdésben szükséges meghatározni. e) Más munkakörbe tartozó feladat ellátásának díjazása Ha a munkavállaló az eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatot lát el, akkor ıt az átirányítás idıtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de ez nem lehet kevesebb a az eredeti munkakörében elért átlagkereseténél. Ha más munkavállaló munkájának folyamatos ellátása (helyettesítés) a 15 munkanapot meghaladja a saját munkakör ellátása mellett, akkor a helyettesített munkavállaló bérének 50%-a is jár, a kinevezett helyettesek kivételével.

19 19 A rendkívüli munkavégzésre vonatkozó egyéb feltételeket a munkahelyi Kollektív Szerzıdésben kell szabályozni Munkahelyen kívül végzett munka úti idejének díjazása Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazási idı a munkavállaló munkaidı-beosztása szerinti munkaidején kívül esik, akkor ıt arra az idıre a helyi Kollektív Szerzıdés eltérı rendelkezése hiányában személyi alapbérének 40%-a illeti meg. Változó munkahelyre alkalmazott munkavállalót más munkahelyre történı átirányítása esetén munkaidıben az utazással töltött idıre díjazás illeti meg, a személyi alapbérének megfelelıen. 27. Béren kívüli juttatások A munkahelyi kollektív szerzıdések megkötésekor, módosításakor a béren kívüli juttatások mértéke az elızı naptári évre vonatkozó, a KSH által közzétett inflációkövetéssel évente megállapításra kerül. Az inflációkövetésre vonatkozó megállapodás az ún. Cafeteria rendszert alkalmazó munkáltatókra is vonatkozik. Az alább részletezett béren kívüli juttatások azonban csak az adott munkáltatónál kialakított Cafeteria rendszerbe való beilleszthetıség esetén értelmezhetıek A munkavállaló munkabalesetbıl bekövetkezı halála esetén a temetkezési költség a munkáltatót terheli. Az ágazatban 10 évnél hosszabb munkaviszonnyal rendelkezı munkavállaló munkaviszonya fennállása alatt bekövetkezett elhalálozása esetén a munkáltató, a közvetlen hozzátartozónak, illetve a temetési költséget viselı természetes személynek, legalább a munkáltatónál elızı naptári évre számított átlagkereset bruttó egyhavi összegének megfelelı segély jár A víz-, csatornamő gazdálkodó szervezeteknél megszakítás nélküli munkaviszonyban eltöltött 10 év után, majd azt követıen 5 évenként a munkavállaló részére hőségjutalom (törzsgárda jutalom) fizetendı. A jutalom minimális mértéke: 10 és 15 év betöltése esetén a munkavállaló egyhavi besorolás szerinti alapbérének 50%-a, 20 és 25 év betöltése esetén a munkavállaló egyhavi besorolás szerinti alapbérének 100%-a, 30 év betöltése esetén, majd azt követıen 5 évenként a munkavállaló egyhavi besorolás szerinti alapbérének 200%-a,

20 20 a munkaviszonyba be kell számítani a munkáltatónál ipari tanulóként eltöltött idıt is. A munkavállaló nyugdíjazásának évében esedékessé váló jutalmát nyugdíjazáskor ki kell fizetni, ha a nyugdíjazás a munkaviszony megszőnésével együtt jár. Ha a munkavállaló legalább 25, ill. 35 éves munkaviszonnyal rendelkezik, akkor a 30, illetıleg 40 éves munkaviszonnyal járó jutalomra jogosult A munkáltató támogatja a vele munkaviszonyban álló munkavállaló Önkéntes Nyugdíj- és Egészségpénztári tagságát, a munkahelyi Kollektív Szerzıdésben részletezett feltételek szerint A munkáltatók a munkavállalók részére legalább az adótörvényben meghatározott adómentes mértékig beiskolázási támogatást biztosítanak A munkáltatók a munkavállalók részére legalább az adótörvényben meghatározott adómentes mértékig étkezési hozzájárulást biztosítanak, amelynek afeletti mértékérıl a munkahelyi kollektív szerzıdés rendelkezik A munkáltató kamatmentes munkáltatói kölcsön nyújtásával, pénzintézeten keresztül támogathatja a vele munkaviszonyban álló munkavállalói lakáshelyzetének javítását, az erre a célra meghatározott keret terhére, ha a lakás megfelel a jogszabályban meghatározott méltányolható mértéknek. A rendezı elveket a helyi Kollektív Szerzıdés részletesen szabályozza A munkáltatók a munkahelyi Kollektív Szerzıdésben szabályozottak szerint munkavállalóikat kockázati élet- és balesetbiztosítással támogathatják.

21 Munkaruha és formaruha Azokat a munkaköröket, amelyekben a munkáltató a munkavállaló részére munkaruhát, illetve formaruhát biztosít, a munkahelyi Kollektív Szerzıdés határozza meg. Ugyanitt kell szabályozni azok használatának, kihordásának feltételeit is. 29. Oktatás, képzés, átképzés Az ÁKSZ hatálya alá tartozó munkáltatók támogatják a gazdasági érdekeiket is szolgáló, a munkavégzéshez illeszkedı tanulási szándékot, függetlenül attól, hogy azt ki kezdeményezi. A gazdasági egység érdekeit is szolgáló oktatásban, képzésben résztvevı munkavállalóval az arra irányadó szabályok szerint tanulmányi szerzıdést lehet kötni. 30. Jogsegély-szolgálat támogatása A munkáltatók a munkahelyi Kollektív Szerzıdésben szabályozottak szerint, munkavállalóikat jogsegély-szolgálat biztosításával támogatják, illetve e szolgáltatás mőködéséhez szükséges feltételeket biztosítják. 31. Munkabér fizetése folyószámlára A munkavállaló megbízása vagy a helyi Kollektív Szerzıdés elıírása alapján a munkabért a munkavállaló folyószámlájára utalással is kifizetheti a munkáltató. VI. fejezet Hatályba léptetı és záró rendelkezések Jelen egységes szerkezető kollektív szerzıdés január 1. napján lép hatályba. A jelen Kollektív Szerzıdés módosítás hatályba lépésétıl számított valamennyi munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az V. fejezetben foglaltakat legkésıbb december 31.-ig kötelezınek elfogadja. Budapest, december hó 13. Ányos József elnök MaVíz. Gábor Imre elnök VKDSZ

22 22 MELLÉKLET Az egyes munkakörökhöz tartozó FEOR és besorolási kódszámokat vegyes bizottságban felül kell vizsgálni és a beérkezett egyeztetett javaslatok és észrevételek alapján módosítani és gazdagítani szükséges. FEOR 1-4 pozíció Vízügyi ágazatban ajánlott munkaköri besorolási jegyzék Munkakör megnevezése Besorolási kódszám 1311 igazgató, vezérigazgató mőszaki igazgató gazdasági igazgató védter. karb. üzemvezetı központi üzemvezetı hıszolg. üzemvezetı mélyépítésvezetı vízszolg. ágazatvezetı csatornaszolg. ágazatvezetı vízszolg. mőszaki vezetı csatornaszolg. mőszaki vezetı üzemmérnökségvezetı vízterm. üzemvezetı vízhálózati üzemvezetı vízértékesítési üzemvezetı üzemvezetı vízmő telepvezetı technológus laboratórium vezetı sziv. vízórajav. mőhelyvezetı értékesítési osztályvezetı közgazdasági osztályvezetı kontrolling osztályvezetı statisztikai csoportvezetı anyagkönyvelési csoportvezetı fıkönyvi csoportvezetı kontrolling csoportvezetı humánpolitikai vezetı logisztikai vezetı készl. nyilvántart. csoportvezetı mőszaki osztályvezetı fejlesztési osztályvezetı fejlesztési csoportvezetı számítástechnikai csoportvezetı ügyfélszolgálati irodavezetı 12

23 1349 nyilvántartási csoportvezetı kertészeti részlegvezetı építıipari mővezetı szállítási részlegvezetı raktárvezetı víztermelı telepvezetı csatornahálózati üzemvezetı szennyvíz. gépészeti vezetı szennyvíz. tiszt. üzemvezetı vízszolgáltatási mővezetı vízhálózati mővezetı tervezı (vízép.) környezetvédelmi mérnök irány.tech.rendszerfejlesztı vez.számítástech. rendszergazd szám.tech. rendszergazd.-szerv vegyész biológus mőszaki ellenır vízhálózat ell. csoportvezetı vízszolgáltatási csoportvezetı fejlesztési munkatárs mőszaki ügyintézı fejlesztési gyakornok mőszaki gyakornok építımérnök gyakornok közgazdasági elemzı logisztikai munkatárs belsı ellenır jogász geodéta vegyésztechnikus mőszaki fımunkatárs mérnök-informatikus energiagazdálkodó üzemfenntart. csoportvezetı mőszaki ellenır laboráns szerkesztı-rajzoló fejlesztési ügyintézı kalkulátor ügyfélszolgálati csoportvezetı üzemi asszisztens személyügyi ügyintézı vezetı bérszámfejtı TB ügyintézı 32 23

24 3605 pénzügyi csoportvezetı fıpénztáros pénzügyi ügyintézı tárgyieszk. nyilv. csoportvezetı számlalikvidátor beruházási csoportvezetı vez. adminisztrátor jogügyi fejleszt. ügyintézı gondnok anyagbeszerzı számlázási csoportvezetı értékesítési csoportvezetı értékesítési ügyintézı anyagkönyvelı értékkönyvelı tárgyi eszk. nyilvántartó bérszámfejtı számlázó iktató-irattáros titkárnı gyors-gépíró adminisztrátor pénztáros adatrögzítı ügyféltájékoztató telefonközpont kezelı mősz. csat. hál. ellenır csat.hál.üzem. gyakornok komposztálási csoportvezetı szennyvíztisztítótelepi mővezetı vízellátási csoportvezetı vízszolgáltatási csoportvezetı víznyom.csı.hál. ellenır vízhál.berend. vizsgáló diszpécser vízóracsere nyilvántartó vízóraleolvasó-díjbeszedı pénztáros-jegyellenır kertész védterület karbantartó asztalos lakatos forgácsoló hegesztı gépjármő-motorszerelı szervizes 54 24

25 7439 gépszerelı gépszerelı-lakatos vízmérı bontó karbantart. csoportvezetı mőszerész elektromőszerész autóvillamossági szerelı autófényezı raktárkezelı-anyagkiadó laboráns labor. mintavevı kımőves ács-állványozó vezeték-csıhálózat szerelı karbantartó főtésszerelı-karbantartó vezeték-csıhálózat vezetı szerelı villanyszerelı elektrikus burkoló festı és mázoló csıvezeték építı csatornamunkás vízmő vezetıgépész vízmőgépész vízmő segédgépész vízmőkezelı vízmő gépkezelı kisegítı mőszakvezetı csatornamő gépész telepvezetı csatornamő gépész csatornamő gépész csatornamő segédgépész szennnyvíz.iszap vízt. gépkezelı csatornamő fıgépész kazánfőtı távhıellátó gépész hıközpont kezelı mezıgazdasági traktorvezetı mezıgazdasági vontatóvezetı kertészeti kisgépkezelı nehézföldmunka gépkezelı agregátor-kompresszor kezelı vákumgépház kezelı csatornaüzemi gépkezelı csatornaüzemi gépkezelı kisegítı autódarus darukötözı 54 25

26 targoncavezetı személygépkocsi vezetı tehergépkocsi vezetı autóbuszvezetı csat.hál.ell. gépkezelı csat.hál.ell. gépkezelı kisegítı takarító mosónı udvaros üzemi kisegítı portás telepır hivatalsegéd segédmunkás kertészeti segédmunkás területfelügyelı 53 - XXX -