Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja"

Átírás

1 NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások rehabilitációs járadék magánnyugdíj önkéntes nyugdíjpénztárak Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja külön fejezetben a nyugdíjkérdést, ugyanakkor az idős társadalom jövője, létbiztonsága és életminősége szervesen összefügg a nyugdíjrendszer jövőjével. A Stratégia készítésekor külön munkacsoport foglalkozott e témakörrel, következtetéseik azonban túlmutatnak a tárgyalt stratégián. A megfogalmazott célok és javaslatok egy átfogó nyugdíjreform szükségét vetítették előre, a munkacsoport ajánlásainak többsége már beépült a mai magyar nyugdíjrendszerbe. A munkacsoport arra kereste a válaszokat, hogy a jövőben mi történjen a nyugdíjakkal, azok értékállóságával, illetve a nyugdíjkassza stabilitásával, melyben a kiadási oldal kiszámíthatóvá tétele mellett fontos feladat a bevételi oldal megerősítése is. A nyugdíjrendszert illetően vázolt, elérendő jövőkép A nyugdíjrendszer a jövőben is stabil és finanszírozható legyen. A foglalkoztatási ráta a jelenleginél magasabb szinten álljon be. A minimálbéren foglalkoztatottak aránya lényegesen csökkenjen, tekintve, hogy ez a nyugdíjkassza finanszírozásának egyik súlyos problémája. A nyugdíjazás korcentruma jelentősen tolódjon el a nyugdíjkorhatár irányába. A születéskor várható élettartam megemelkedése, vele együtt a időskorúak arányának növekedése miatt a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága érdekében szükséges a nyugdíjkorhatár hosszú távú emelése. A nyugdíj-megállapítás és -emelés rendszere legyen arányosabb és igazságosabb. A főbb fejlesztési célok A nyugdíjazás korcentrumának növelése érdekében szigorítani kell a korhatár előtti nyugdíjazás feltételeit, ösztönözni kell a tovább dolgozás lehetőségeit. A foglalkoztatási ráta folyamatos növelése érdekében a fekete illetve szürke foglalkoztatás visszaszorítása. Érdemes lenne kidolgozni a nyugdíj várományok beszámításának egy additív rendszerét, mely a korábbinál kisebb kereset mellett is érdekeltté tesz az aktív karrier folytatásában. Ma az életpálya végén alacsonyabbá váló kereset a minél korábbi nyugdíjba vonulásra ösztönöz, mert az ellátás alapjául szolgáló átlagkeresetet lerontja. A rokkantsági nyugdíjrendszer szabályait úgy kell meghatározni, hogy a rendszeres munkára képes vagy képessé tehető biztosítottak ne kerüljenek rokkantosításra. Fokozatosan el kell érni, hogy azonos biztosítási teljesítmény esetén ( közel ) azonos legyen a nyugdíjak színvonala, függetlenül megállapításuk idejétől. Fokozatosan meg kell valósítani, hogy a megál- 1

2 lapított nyugdíjak egy életen át megőrizzék a mindenkori átlagkeresethez viszonyított arányukat. A közép- és hosszú távú nyugdíj reform a már nyugdíjban lévőket nem érintheti hátrányosan. Az öregségi nyugdíj korhatárhoz közelállókat jelentősebb kedvezőtlen intézkedések ne érinthessék. Figyelemmel arra, hogy nekik már nincs lehetőségük érdemi öngondoskodás megteremtésére. Rendkívül fontos a kötelező magán-nyugdíjpénztárak működésének felülvizsgálata A Stratégia munkacsoportja által megfogalmazott konkrét fejlesztési javaslatok többsége a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt módosító január 1-jétől hatályos évi XL.tv. elfogadásával megvalósulni látszik. Így a továbbiakban a fejlesztési irányokat a nyugdíjrendszer komplett ismertetésén keresztül kívánjuk bemutatni. A magyarországi kötelező nyugdíjbiztosítás A kötelező magyarországi nyugellátások két alapvető csoportba sorolhatók egyrészről a nyugellátásokba és a baleseti nyugellátásokba. A nyugellátás olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése és az egyéb feltételek fennállása esetén jár a biztosítottnak, illetve hozzátartozójának. A kötelező (államilag szervezett és garantált) nyugdíjrendszer január 1-jétől működik, amely azóta rendkívül sok terjedelmi okból nem részletezendő változáson ment keresztül és fokozatosan kiterjedt minden munkajövedelemből élőre, az alkalmazottakra és az önfoglalkoztatókra (vállalkozókra) egyaránt. A nyugdíjkorhatár feletti népesség szinte teljes mértékben nyugdíjas, illetőleg nyugdíjszerű ellátásban részesül. Nyugellátás és nyugdíjszerű szociális ellátások Magyarországon az idősek és az egészségkárosodott személyek jövedelembiztonságát döntően a biztosítási alapon szervezett nyugellátások adják. Emellett azonban vannak a biztosítástól független vagy részben független ellátások is, amelyeket összefoglaló néven nyugdíjszerű szociális ellátásoknak nevezünk. E körbe soroljuk többek között az egészségkárosodott személyeknek járó rendszeres szociális járadékot is, amely a nyugdíjszerű szociális ellátások közül a leggyakoribb ellátási forma. Jelenleg több mint 3 millió nyugdíjas van Magyarországon ( fő) s részükre évente forint nyugdíj kifizetésére kerül sor. A rokkantnyugdíjasok száma meghaladja a főt. Közülük több, mint 430 ezer fő korhatár alatti rokkant. Hozzátartozói (özvegyi, szülői stb.) nyugdíjat több mint fő kap. Árvaellátást több mint gyermek illetve fiatal felnőtt kap. Ezen túl, több mint kapnak különböző járadékot (szövetkezeti, rokkantsági járadék stb). Nyugdíjreform 1991 óta A legutóbbi nyugdíjreform elvi indítása 1991-ben az Országgyűlés határozatával és az azt követő törvénymódosításokkal kezdődött, aminek hatására lényegesen megváltozott a magyar nyugdíjrendszer. Így például emelkedett a jogosultsághoz szükséges szolgálati (biztosítási) idő, nőtt a nyugdíjak megállapításának alapjául szolgáló átlagkereset kiszámításánál figyelembe veendő évek száma, bevezetésre került a biztosítási jövedelemplafon. A változások különösen az és az évben voltak erőteljesek, amikor a korhatár emelésére (1996), majd a tőkésített nyugdíjelem és a 2013-tól alkalmazandó nyugdíjformula törvényi megfogalmazására került sor (1997). Az alapvető változások részben 1997-ben (korhatár), részben az január 1-jén hatályba lépett új nyugdíjtörvényben (a kétpilléres rendszerrel) jelentek meg. A korszerűsítési (kiigazítási) folyamat azonban még nem zárult le, a nyugdíjrendszer értékelése, hatásainak felmérése folyamatos feladat. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tny.) módosító, január 1-jétől hatályos évi XL. törvény rendelkezései jelentős változást jelentenek a nyugdíjrendszerben. 2

3 Az intézkedések célja: Nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása; A nyugdíjalap számára nyújtott költségvetési hozzájárulás mértékének csökkentése; A későbbi belépők számára is elfogadható színvonalú ellátást biztosítson a nyugdíjrendszer; A nyugdíjazás korcentrumának növelése. A nyugdíjrendszer felépítése A Magyar Köztársaságban 1998-tól három, egymástól lényegesen eltérő elveken alapuló nyugdíjpillér működik: a) a hagyományos, felosztó-kirovó rendszerű állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszer b) a kötelező magánnyugdíj-rendszer és c) a korábban már létrejött önkéntes nyugdíjpénztárak rendszere. Az a) és b) pontban említett rendszerek január 1-jétől adják együtt az új, vegyes finanszírozású kötelező nyugdíjrendszert. 1. Öregségi nyugdíj Nyugdíjkorhatár Magyarországon, hosszú időn keresztül változatlan volt az öregségi nyugdíjkorhatár: férfiaknak 60 év, nőknek 55 év. A hosszú távú demográfiai változásokhoz történő igazodás és a nyugdíjrendszer tartós finanszírozhatósága érdekében az 1990-es évek első felében döntés született az öregségi nyugdíjkorhatár fokozatos felemeléséről és nemek közötti egységesítéséről. Ennek alapján a férfiak korhatára 1998-ban és 2000-ben 1-1 évvel emelkedett és ezzel elérte a 62 évet. A nők korhatára 2008-ig minden második évben egy évvel nőtt. Például az 1942-ben született nők 57 évesen, az 1943-ban születettek 58 évesen, az 1944-ben születettek pedig 59 évesen vehettek igénybe öregségi nyugdíjat. A női korhatár emelésének folyamata ennek megfelelően folytatódott: a 62 éves korhatár először az 1947-ben születettekre vonatkozik. Az öregségi nyugdíjkorhatár 65 évre történő emelése első felében az Országgyűlés törvényt fogadott el az öregségi nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre történő, valamint az előrehozott nyugdíjazáshoz szükséges életkori feltétel 63 évre történő fokozatos, 2012-ben kezdődő felemeléséről. Az emelés fő szabályként születési évjáratonként fél évvel történő emelést jelent. A kiegészítő, átmeneti szabályokat elsősorban az indokolja, hogy a nők esetében az előrehozott korhatár még nem érte el a 60 évet (2009- ben emelkedett 57-ről 59 évre). Az intézkedés Célja: a várható élettartam emelkedésével párhuzamosan a nyugdíjkorhatár is emelkedjen. Menete: fokozatosan, 2012-től kezdődően, évente fél évvel, a nők és férfiak esetében eltérő korcsoportokkal indítva, eltolva. Várható eredmény: a nyugdíjrendszer hosszú távú finanszírozhatóságának javítása mellett a foglalkoztatási szint növeléséhez is hozzájárulhat. A korhatáremelés a következőképpen érinti az egyes születési évjáratokat Az 1952-ben születettek öregségi nyugdíjkorhatára 62 év és 183 nap; az 1953-ban születetteké 63 év, az 1954-eseké 63 év és 183 nap, az 1955-ösöké 64 év, az 1956-osoké 64 év és 183 nap, az 1957-ben és később születetteké 65 év. Ez mindkét nemre vonatkozik. Az előrehozott öregségi nyugdíj életkori feltétele a férfiaknál minden egyes születési évjárat esetében két évvel alacsonyabb, mint az öregségi nyugdíjkorhatár (tehát az 1952-ben született férfiaknál 60 év és 183 nap, és így tovább). A nők esetében az előrehozott nyugdíjazás korhatára késleltetéssel követi a férfiakét, hiszen a nőknél csak 2009-ben emelkedett meg az előrehozott korhatár 59 évre. Ennek megfelelően az 1952-ben és 1953-ban született nők előrehozott korhatára 59 év, az ben születetteké 60 év és 183 nap, az 1955-ösöké 3

4 61 év, az 1956-osaké 61 év és 183 nap, az eseké 62 év, az 1958-asoké 62 év és 183 nap, az 1959-ben és később születetteké pedig 63 év. A férfiak esetében is érvényesül átmeneti szabály: az 1952-ben és 1953-ban születettek 60 évesen, az 1954-ben születettek pedig 62 éves és 183 napos életkorukban is igénybe vehetik az előrehozott öregségi nyugdíjat, ha legalább 42 év szolgálati idővel rendelkeznek. Rugalmas nyugdíjazás korhatár előtt Korábban, a korhatáremeléssel párhuzamosan bevezetésre került az ún. rugalmas nyugdíjazás rendszere. Ennek keretében az ún. előrehozott öregségi nyugdíjat a hosszú szolgálati idővel rendelkezők vehetik igénybe. A férfiak előrehozott öregségi nyugdíjazásának életkori feltétele az új rendszer bevezetésekor és még jelenleg is 60 év. A nők előrehozott korhatára 2000-ig bezárólag 55 év volt, ez 2001-ben 56 évre, 2003-ban pedig 57 évre emelkedett től a nők előrehozott korhatára 59 évre nőtt; ez elsőként az 1952-ben született nőkre vonatkozik tól az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez további feltétel, hogy a nyugdíjat igénylőnek meg kell szüntetnie a biztosítás alapjául szolgáló jogviszonyát. (Nyugdíjasként azonban létesíthet új jogviszonyt.) Az előrehozott nyugdíj szolgálati ideje Az előrehozott öregségi nyugdíjazás szolgálati idő feltétele 2009-ben jelentősen megváltozott ig ahhoz, hogy valaki nyugdíjcsökkentés nélkül vehesse igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, 38 év szolgálati idővel kellett rendelkeznie. Akinek év szolgálati ideje volt, ugyancsak igénybe vehette az előrehozott nyugdíjat, de a nyugdíjat ilyenkor csökkentett összegben kellett megállapítani. A csökkentés mértéke két tényezőtől függött, egyrészt: hány év hiányzik az előírt 38 szolgálati évhez képest, másrészt: a korhatár betöltéséhez képest mennyivel alacsonyabb életkorban veszi igénybe a nyugdíjigénylő az előrehozott öregségi nyugdíjat ig bezárólag érvényben volt az ún. gyermekkedvezmény, mely gyermekenként egy évet (de összesen legfeljebb 3 évet) kipótolhatott az előrehozott nyugdíjhoz szükséges szolgálati időből től a csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő 38-ról 40 évre, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő pedig 33 évről 37 évre emelkedett. Az előrehozott öregségi nyugdíj kiszámítása Lényegesen megváltoznak az előrehozott öregségi nyugdíj kiszámítási szabályai is. A férfiak számára 2011-től, a nők számára 2013-tól megszűnik a csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíj. Ekkortól kezdve az öregségi nyugdíj előrehozása mindenképpen a nyugdíj csökkentését vonja maga után. Az új rendszerben 37 év szolgálati idő szükséges az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez, de a csökkentés mértéke már nem függ a szolgálati idő hosszától. A csökkentés mértéke csak attól függ, hogy a nyugdíj megállapításakor a nyugdíjba vonuló életkora mennyivel alacsonyabb az öregségi nyugdíjkorhatárnál. Az öregségi nyugdíjazás egyéb feltételei is módosulnak a következő években szeptember 1-től a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony megszüntetése már nem csak az előrehozott nyugdíjat igénylőknél lesz a nyugdíj megállapításának feltétele, hanem a korhatáron, illetve a fölött igénybe vett öregségi nyugdíjak esetében is. Korkedvezmény A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre ártalmas munkát végzők a jogszabályban előírt feltételek megléte esetén a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárhoz képest korkedvezményben részesülnek. (2006. évet követően korkedvezményre jogosító időt csak az szerezhet az egyéb feltételek fennállása esetén, aki után a foglalkoztató a rá vonatkozó külön járulékot is megfizeti.) Az a férfi, aki legalább 10 évet, az a nő, aki legalább 8 évet korkedvezményre jogosító munkakörben, valamint az, aki legalább 6 éven át magas nyomású légtérben dolgozott, 2 év korkedvezmény- 4

5 ben részesül. További 1-1 év korkedvezmény jár minden újabb, korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött 5, 4 illetve 3 év után (az előbbi felsorolás sorrendjében) december 31-ig lehet jogosultságot szerezni a december 31-én hatályos munkaköri jegyzék szerint. Ezt követően új jogszabályi rendelkezések kerülnek bevezetésre. Korengedmény Korengedményes nyugdíjat azok vehetnek igénybe, akiknél nyugdíjuk finanszírozását a rájuk irányadó előrehozott korhatár betöltéséig a munkáltató magára vállalja. Ilyen esetekben általános szabályként maximum 5 évvel a korhatár előtt lehet nyugdíjba menni az előrehozott öregségi nyugdíjra előírt szükséges szolgálati idő megszerzése esetén. A fegyveres szerveknél (rendőrség, honvédség, stb.) hivatásos szolgálati viszonyban állók az általános korhatárnál korábban és kedvezőbb feltételekkel külön jogszabályok alapján mehetnek nyugdíjba. A nyugdíjak emelése A törvényi szabályozás szerint 2001-től kezdődően 2009-ig bezárólag az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett nettó átlagkereset-növekedés átlagával kellett emelni az emelés évét megelőzően megállapított nyugdíjakat január 1-jétől a nyugdíjak emelésére vonatkozó szabályok a következők szerint változnak: Amennyiben a változatlan áron számított GDP növekedésének tervezett mértéke nem éri el a 3%-ot, a fogyasztói árnövekedés tervezett mértékének megfelelően, legalább 3%, de nem éri el a 4%-ot, akkor a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés 80/20% arányban súlyozott átlagának megfelelő mértékben, legalább 4%, de nem éri el az 5%-ot, akkor a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés 60/40% arányban súlyozott átlagának megfelelő mértékben, legalább 5% vagy annál több, akkor a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés 50/50%-os arányban súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni a nyugdíjakat. Ha az árnövekedés és a nettó átlagkereset-növekedés (továbbá 2010-től a változatlan áron számított GDP növekedés) tárgyévben várható mértéke legalább 1%-ponttal meghaladja a tervezett mértéket, akkor november hónapban január 1-jei visszamenőleges hatállyal kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Ha a különbség 1%-pontnál kisebb, a nyugdíjemelési különbözetet a tárgyévben egyösszegben kell kifizetni, s a következő év januárjában az akkori emelési mérték és a különbözet együttes hatását kell érvényesíteni évtől a kiegészítő nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói árindexét kell figyelembe venni, ha az magasabb, mint az általános fogyasztói árindex. A Kormány a makrogazdasági folyamatok értékelése alapján további emelést is végrehajthat, ha annak feltételei adottak. A tervezett adatokat a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény állapítja meg. Nyugdíjkorrekció A nyugdíjak közötti aránytalanságok, torzulások enyhítésére, a nyugdíjak összegeiben a nyugdíjazás éve szerinti eltérések mérséklésének szándékával korrekciós célú nyugdíjemelés valósul meg és között, melynek utolsó lépése az Idősek Akadémiája ideje alatt is tart. Az érintettek köre: mintegy 1 millió fő! Most kerül korrekcióra az január 1. és december 31. között nyugdíjba vonulók (+2%-os ), az január 1. és december 31. között nyugdíjba vonulók (+4%-os), és az január 1. és december 31. között nyugdíjba vonulók (+4%-os) nyugdíja! Már végrehajtott intézkedések: 50%-os özvegyi nyugdíjak emelése két lépésben (55%-ra és 60%-ra), az 1987 decemberéig nyugdíjba vonultak nyugdíjemelése, férfiak: +3%, nők: +5%, az és között nyugdíjazottak nyugdíjemelése 5

6 29 év szolgálati idő esetében: 4%-os emelés, 29 év feletti szolgálati időkre: további +0,5%/év, max. 10%-ig A korrekció csökkenti a nyugdíjrendszer örökölt igazságtalanságait. A nyugdíj kiszámítása A nyugdíj összegét a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek (jövedelmek) átlagából számítják a szolgálati (biztosítási) idő függvényében meghatározott skála szerint. A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet általános szabályként az január 1-jétől a nyugdíjazásig elért járulékköteles keresetekből, jövedelmekből kell megállapítani. A beszámítandó keresetek időszaka évről-évre egy-egy évvel meghosszabbodik, így a nyugdíj fokozatosan a teljes életkereset alapján kerül kiszámításra. Az egyes években elért kereseteket január 1. előtt nettósítani kell január 1-től a nyugdíj alapját képező átlagkereset összegét a következők szerint kell kiszámítani. Az december 31-ét követően és január 1-jét megelőzően elért kereseteket, jövedelmeket naptári évenként a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályok szerint számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével, továbbá az ezek után fennmaradó összegre képzett személyi jövedelemadó összegével kell csökkenteni. A nyugdíj összegének kiszámítása során a nyugdíjazást megelőző év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani (felszorozni). A nyugdíjak szóródásának csökkentésére átmenetileg érvényben van egy degresszív keresetszámítási szabály is, amely szerint, ha a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset egy meghatározott határösszeg feletti, az átlagkeresetnek sávonként csökkenő része vehető figyelembe a nyugdíj kiszámításánál. Az alkalmazandó sávhatárok évente a nyugdíjtörvény szerint emelésre kerülnek, ez biztosítja, hogy a jövedelmek degresszív beszámítása fokozatosan megszűnjön. A nyugdíj mértéke január 1. előtt A nyugdíj mértéke január 1. előtt 15 év szolgálati (biztosítási) idő esetén 43%-a a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló átlagkeresetnek. 15 évnél több biztosítási idő esetén a mérték évenként két százalékponttal emelkedik 25 évi szolgálati időig, amikor 63%; utána 36 év szolgálati időig évente 1 százalékponttal emelkedik, mértéke 36 évnél 74%, a 36 év feletti szolgálati évek után 1,5 százalékpontos a növekedés, a 40 év feletti szolgálati évek esetében pedig 2% a mértékemelkedés. A magyar nyugdíjrendszerben létezik ún. minimum nyugdíj. Ez csak a teljes (legalább 20 év szolgálati idővel megszerzett) nyugdíjra vonatkozik. Összegét évente állapítják meg, január 1-jétől január 1-jét megelőző időpontig az öregségi nyugdíj legkisebb összege Ft, ami a évi öregségi átlagnyugdíjnak mintegy 34%-a. Ha azonban a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset olyan alacsony, hogy nem éri el a nyugdíjminimum összegét, ez esetben a havi átlagkereset 100%-a lesz a nyugdíj összege. Azok számára, akiknek január 1. előtt az ún. vegyes rendszerből nyugdíjat állapítanak meg, az azonos szolgálati idővel és keresettel rendelkező, de kizárólag a társadalombiztosításban résztvevő biztosított ellátásának 75%-át kapják társadalombiztosítási nyugdíjként. (Ezt egészíti ki a kötelező magán-nyugdíjpénztártól járó ellátás.) A nyugdíj mértéke január 1-jétől január 1-jétől a nyugdíjat az elért járulékköteles bruttó keresetekből kell majd meghatározni tól a társadalombiztosítási nyugdíj a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe tartozóknál az átlagkeresetnek annyiszor 1,65 százaléka, a vegyes nyugdíjrendszerbe tartozóknál pedig az átlagkeresetnek annyiszor 1,22 százaléka, ahány szolgálati évet szerzett a nyugdíjra jogosult. (Emlékeztetésül: ez utóbbi körben a társadalombiztosítási nyugdíj kiegészül a magánnyugdíjjal.) Általánosan érvényes az a szabály, miszerint az, aki az öregségi teljes nyugdíjhoz előírt 20 év szolgálati idővel rendelkezik és a reá irányadó korhatár betöl- 6

7 tése után, nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 napra szolgálati időt szerzett, nyugdíjnövelésben (bonusz) részesül. Ennek mértéke minden 30 nap után a nyugdíj 0,5%-a április 1-jét követően a nyugdíj mellett munkát végzők már nyugdíjjárulékot is kötelesek fizetni a keresetük után. Ennek ellentételezéseként a nyugdíjat minden megszerzett 365 nap szolgálati idő után, a járulékalapot képező kereset, jövedelem havi átlagos összegének 0,5%-ával kérelemre növelni kell. Munkavégzés korhatár alatti öregségi nyugdíj mellett keresetkorlátozás Aki biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni, vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (ez a minimálbér másfélszeres havi összegének felel meg, a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. A szabály azokra vonatkozik, akik január 1- jét követően lettek öregségi nyugdíjkorhatár alatt nyugdíjasok. Addig kell az év közben elért keresetet figyelni, míg be nem töltötték öregségi nyugdíjkorhatárukat. A december 31-én már öregségi, öregségi jellegű nyugdíjasként keresőtevékenységet folytató személy tetszőleges nagyságú kereset mellett is folyamatosan kapja a nyugellátást. Ha a nyugellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni. Fontos változás, hogy az érintett kereső tevékenységet folytató nyugdíjasnak, az előírt keresetkorlát elérésekor be kell jelentenie ezt a tényt tíz munkanapon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. A december 31-én már öregségi, öregségi jellegű nyugdíjasként keresőtevékenységet folytató személy nyugdíjának folyósítását nem kell szüneteltetni bármekkora elért kereset esetén sem. Adó A folyósított nyugdíj 2001-ig 0-kulcsos adózású, 2002-től pedig adómentes január 1-jét követően a nyugdíj ismét összevonandó a nyugdíjas egyéb, összevonási kötelezettség alá eső jövedelmeivel. Maga a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóság, tehát nincs utána személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, azonban az egyéb, a nyugdíjjal összevont jövedelmek adóterhét a nyugdíj összegére is tekintettel kell meghatározni. Szolgálati idő Alapelv, hogy szolgálati időnek azok a biztosításban töltött idők ismerhetők el, amelyekre nyugdíjjárulékfizetés történt. Az január 1-jétől hatályos nyugdíjtörvény azonban a szerzett jogok elismerésére tekintettel lehetővé teszi, hogy egyes, január 1-jét megelőzően szerzett, járulékfizetés nélkül beszámítható idők továbbra is szolgálati időnek minősüljenek ilyen, elsősorban a felsőfokú tanulmányok és a sorkatonai szolgálat ideje. A szolgálati időbe beszámít az január 1-jétől bevezetett gyermekgondozási ellátás (GYES) ideje is. Azoknak az anyáknak, akiknek gyermeke a GYES bevezetése előtti években született, gyermekenként 365 nappal kell növelni a ténylegesen megszerzett szolgálati idejét. Ez az intézkedés a joghátrányok kiküszöbölését szolgálja. A 13. havi nyugdíj helyett nyugdíjprémium A évi XL. törvény július 1-jétől hatályon kívül helyezte a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) a tizenharmadik havi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseit, ami a tizenharmadik havi nyugdíj június 30-áig kifizetett első részletét nem érintette, a második részlet azonban november hónapban már nem került kifizetésre. A többletjuttatás az államháztartási kiadások elkerülhetetlen mérséklése érdekében került elvonásra. A törvénymódosítás viszont január 1-jét követően ún. nyugdíjprémium megállapítását teszi 7

8 lehetővé, amennyiben a GDP változatlan áron számított növekedésének a tárgyévben várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, és az államháztartás költségvetési törvényben meghatározott tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül. Nyugdíjprémiumra az a személy jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév novemberében a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó, vagy azzal egy tekintet alá eső a) rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy b) hozzátartozói nyugellátásban ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat részesül, vagy c) az a) b) pontban nem említett nyugellátásban ide nem értve a rehabilitációs járadékot részesül, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a tárgyévet megelőzően betöltötte. Az a)-b) pontban említett ellátásokban részesülő nyugdíjasokat a nyugdíjprémium életkorra tekintet nélkül megilleti. A c) pontban említett nyugellátások öregségi típusú ellátások, mint a korkedvezményes öregségi nyugdíj, az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korengedményes nyugdíj, bányásznyugdíj, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, szolgálati nyugdíj, és a mezőgazdasági szövetkezeti/szakszövetkezeti járadékok. Ezen ellátásokban részesülő személyek a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő évben részesülhetnek nyugdíjprémiumban. A nyugdíjprémium összege: Ha a GDP várható értéke 3,5% 4,5% között van: 1 heti nyugdíj-kiegészítés, ha 4,5% 5,5% között van: 2 heti, ha 5,5% 6,5% között van: 3 heti, ha 6,5% felett: 4 heti nyugdíj-kiegészítés jár év végén. A nyugdíjprémium összege legfeljebb forint lehet. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a nyugdíjprémiumot a meghatározott feltételek teljesülése esetén külön kérelem benyújtása nélkül a november havi nyugellátással együtt folyósítja. 2. A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj Rokkantsági nyugdíjra január 1-től az jogosult, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv véleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, és az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. A szükséges szolgálati idő az egészségkárosodás bekövetkezése időpontjában betöltött életkortól függően került meghatározásra. (Így például: 22 éves kor betöltése előtt 2 év, 55 éves életkor betöltése után 20 év szükséges a teljes nyugdíj, 15 év a résznyugdíj esetén.) A rokkantsági csoportok: A III. csoportba tartozik az, akinek az egészségkárosodása százalékos mértékű. A II. csoportba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, de mások gondozására nem szorul. Az I. csoportba tartozik az, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, és mások gondozására szorul. A rokkantsági nyugdíj összege a nyugdíj-megállapítás alapjául szolgáló átlagkereset mellett az egészségkárosodás mértékétől, a megszerzett szolgálati (biztosítási) idő hosszától és az életkortól függ. A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset számítása általános szabályként megegyezik az öregségi nyugdíjnál alkalmazandó számítással. A rokkantsági nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset 5, az I. csoportban pedig 8

9 10%-ával több, annál, mint ami a III. rokkantsági csoport szerint járna. A augusztus 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő ellátások esetében a szociális biztonsági rendszereknek a közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban, a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén a szerződő államban végzett keresőtevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is figyelembe kell venni. Ha a nyugdíjigénylő magán-nyugdíjpénztár tagjaként tagdíjat is fizetett, és nem kérte a pénztárnál vezetett egyéni számláján felhalmozott összegnek a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalását, a kiszámított rokkantsági nyugdíjának 75 százalékát lehet részére társadalombiztosítási rokkantsági nyugdíjként megállapítani. A rokkantsági nyugdíj megszűnése A rokkantsági nyugdíjas jogosultsága megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant július 1-jétől megváltozott a jogosultság megszűnésével járó, a rokkantsági nyugdíjas által elért kereset összegére vonatkozó kritérium. Eszerint megszűnik a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság, ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkor kötelező legkisebb munkabér összegét. A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha az orvosi, jogi feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül a rokkantsági nyugdíj megállapítására a feléledés időpontjában alkalmazandó szabályok alapján ismét fennállnak. Baleseti rokkantság Üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén járó baleseti rokkantsági nyugdíjnál nincs szolgálati idő követelmény (de a nyugdíj mértéke, illetve összege függ a szolgálati időtől). A baleseti rokkantsági csoportok megegyeznek a rokkantsági nyugdíjnál meghatározott csoportokkal. A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke magasabb, mint a rokkantsági nyugdíjaké. Kiszámításánál ugyanis kedvezőbb szabályok alkalmazhatók. A baleseti rokkantsági nyugdíj összegét ha az igénylő kéri a balesetet közvetlenül megelőző egy év járulékköteles keresete alapulvételével is meg lehet határozni. A nyugdíj összege pedig legalább a havi átlagkereset 60, 65 illetve 70%-a a III., II., illetve I. rokkantsági csoportok esetében. Ezen túlmenően a nyugdíj összege az elért szolgálati idő minden éve után a havi átlagkereset további 1%-ával emelkedik, de nem lehet több, mint a havi átlagkereset. 3. Rehabilitációs járadék január 1-jétől az egészségkárosodott személyek részére új társadalombiztosítási nyugellátás, rehabilitációs járadék került bevezetésre. Célja a keresetpótló pénzellátás biztosítása mellett a foglalkoztatási rehabilitáció elősegítése, ezzel a munkaerő-piacra történő visszavezetés. Jogosultság Rehabilitációs járadékra az a bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkező személy jogosult, aki százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és kereső tevékenységet nem folytat, vagy a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá rehabilitálható, a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte és nem részesül egyéb társadalombiztosítási, pénzbeli egészségbiztosítási, nyugdíjszerű rendszeres vagy munkanélküli ellátásban. Az egészségkárosodás mértékét és a rehabilitálhatóságot az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet állapítja meg komplex az egészségü- 9

10 gyi állapotot, szakmai munkaképességet, a rehabilitációs lehetőségeket is vizsgáló minősítési eljárás során. A járadék összege A járadék összege a III. csoport szerint járó rokkantsági nyugdíj összegének 120 százalékával egyezik meg a magán-nyugdíjpénztári tagságtól függetlenül. A járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb három évre adható. Az arra jogosult a rehabilitáció sikere érdekében együttműködésre köteles a regionális munkaügyi központtal, ez a járadékfolyósítás feltétele. Ha a rehabilitáció a maximális időtartam lejártáig sem sikeres, a járadékos egészségügyi állapotától függően rokkantsági nyugdíjra, vagy munkanélküli, illetve meghatározott szociális ellátásra válhat jogosulttá. A járadék összegét 50 százalékkal csökkenteni kell, ha keresőtevékenység folytatása esetén 3 egymást követő hónapra vonatkozóan a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett - kereset havi átlaga meghaladja a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 százalékát (illetve annak az időközben történt nyugdíjemelések mértékével növelt összegét), és a mindenkori minimálbér összegénél nagyobb. A jogosultság megszűnése Megszűnik a rehabilitációs járadékra jogosultság többek között akkor is, ha a fenti kereseti korlát hat egymást követő hónapra vonatkozóan kerül túllépésre, vagy a járadékos három hónapot meghaladóan egybefüggően külföldön tartózkodik, vagy bejelentett magyarországi lakóhelye megszűnik. A rehabilitációs járadékból nyugdíjjárulékot kell fizetni, így időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül. Adóterhet nem viselő járandóság, tehát nincs utána személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, azonban az egyéb, a járadékkal összevont jövedelmek adóterhét a járadék összegére tekintettel kell meghatározni. 4. Hátramaradotti (hozzátartozói) ellátások A hozzátartozók ellátásának alapvető feltétele, hogy a jogszerző (elhunyt) az öregségi, illetve a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte így öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Özvegyi nyugdíj Ideiglenes özvegyi nyugdíjra fő szabályként az özvegy a házastárs halálától egy évig jogosult. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, vagy rokkant, vagy a jogszerző legalább két árvájának, (vagy fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg árvájának) eltartásáról gondoskodik. Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha a felsorolt feltételek valamelyike a házastárs halálától számított 10 éven belül következik be. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj 60%-a annak a nyugdíjnak, amely az elhunytat megillette, illetve megillette volna. Ugyancsak 60%-os mértékű az özvegyi nyugdíj, ha saját jogon szerzett nyugdíjjal az özvegy nem rendelkezik. Ha az özvegy részére saját jogú nyugellátás kerül folyósításra, akkor az özvegyi nyugdíj a jogszerző nyugdíjának 30%-a. Ez utóbbi az özvegyen maradt házastársnak saját jogú (öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági) nyugdíja összegétől függetlenül jár. Árvaellátás Az árvaellátás a gyermek 16 éves koráig, vagy a nappali oktatásban való részvétel befejezéséig, de legfeljebb 25 éves korig jár. Az árvaellátás összege a jogszerző nyugdíjának 30, mindkét szülő halála vagy az életben lévő szülő rokkantsága esetén 60 százaléka. Az árvaellátás összege nem lehet kevesebb egy évente meghatározott minimumnál, ami 10

11 2008. január 1-jétől kezdődően január 1-jét megelőző időpontig Ft. Szülői nyugdíj A nyugdíjrendszer hozzátartozói ellátásként a szülői nyugdíjat is magában foglalja. Ennek megállapítási feltétele az általános jogosultsági feltételeken túl, hogy a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomórészt eltartotta, továbbá a szülő a gyermekének halálakor rokkant volt, vagy 65. életévét betöltötte. Az üzemi baleset (foglalkozási ártalom) következtében elhunyt biztosított hozzátartozói (özvegye, árvája, szülője) részére is az előzőek érvényesek. 5. A kötelező magánnyugdíj A második pillér A magán-nyugdíjpénztári rendszer nyugdíjrendszer második pillére. A vegyes finanszírozású nyugdíjrendszer lényege: a biztosított a kötelezően fizetendő nyugdíjjárulékot a vonatkozó törvényben meghatározott mértékben részben a társadalombiztosítási nyugdíjat nyújtó Nyugdíjbiztosítási Alapba, részben pedig tagdíjként magán-nyugdíjpénztárba fizeti. Ennek alapján az öregségi nyugdíjkorhatár elérése után a biztosított társadalombiztosítási nyugdíjat kap a Nyugdíjbiztosítási Alapból és magánnyugdíjat a magán-nyugdíjpénztári tagság után. Visszalépés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe Megrokkanás esetén a biztosítottnak joga van a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépni, mert a magán-nyugdíjrendszer a rokkantsági kockázatokat nem kezeli. Visszalépés esetén a magánnyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlán lévő összeget átutalják a Nyugdíjbiztosítási Alapba, és ez esetben az érintett a teljes összegű társadalombiztosítási nyugdíjra jogosult. Ez a lehetőség vonatkozik a biztosított halála esetén a kedvezményezett hozzátartozókra is, ha a biztosított aktív korban hal meg december 31-ig öregségi nyugdíjazásukkor azok is visszaléphetnek a vegyes rendszerből a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, akik ezt a társadalombiztosítási nyugdíj igénylésekor kérik, feltéve, hogy tagsági viszonyuk időtartama nem több 120 hónapnál, és a felhalmozott összegből számítható járadék nem éri el a társadalombiztosítási nyugdíjuk 25%-át végéig a Magyar Honvédségnél és más fegyveres szervnél (testületnél) szolgálati viszonyban álló pénzt ártagok is visszaléphetnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, ha év végéig legalább 20 év ilyen szolgálati jogviszonnyal rendelkeztek. Vegyes finanszírozás, két nyugdíjelem A vegyes nyugdíjrendszerben való részvétel csak a pályakezdőkre kötelező. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben már biztosítottak ben saját döntésük alapján átléphettek a vegyes rendszerbe. A vegyes finanszírozású nyugdíjrendszerben a biztosítottak nyugdíja két nyugdíjelemből áll. Egyrészt a társadalombiztosítási nyugdíjból, amely a társadalombiztosítási szabályok alapján megállapított nyugdíj 75%-a, másrészt pedig a magán-nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlán összegyűjtött, befektetett és hozamokkal növelt összeg alapján megállapított járadékból. A magán-nyugdíjrendszer működését állami felügyeleti szerv ellenőrzi. Magán-nyugdíjpénztárak A magán-nyugdíjrendszer keretében gyűjtött befizetések (tagdíjak) kezelésére 1998-ban magán-nyugdíjpénztárak alakultak. Ilyen pénztárakat a hatályos jogszabály szerint munkáltatók, szakmai kamarák, munkavállalói, illetve munkáltatói érdekképviseletek, valamint a fővárosi és megyei önkormányzatok alapíthatnak. Fentieken túlmenően az önkéntes pénztárak is elláthatnak magánpénztári tevékenységet. A legnagyobb pénztárak mögött kereskedelmi bankok és üzleti biztosítók állnak. A pénztárak a tagok tulajdonában álló nonprofit szervezetek. A törvény szerint irányításukat az önkormányzati működés elvének megfelelően közgyűlések (küldöttgyűlések) végzik a vonatkozó jogszabályok, valamint a saját maguk által elfogadott szervezeti és működési szabályzat alapján. 11

12 A biztosítottak alapvető joga a szabad pénztárválasztás, ami az első választás mellett az átlépés jogát is magába foglalja. A magán-nyugdíjpénztárak tagjaiknak járadék- (nyugdíj-) szolgáltatást vagy egyösszegű kifizetést teljesítenek. A járadékszolgáltatás fajtái: a tag számára élete végéig havonta folyósított járadék, olyan életjáradék, amelyet a pénztár előre meghatározott időtartamig a pénztártagnak vagy kedvezményezettjének (örökösének) fizet; a meghatározott időtartam után a pénztártagnak fizet élete végéig, olyan életjáradék, amelyet a pénztártagnak élethosszig folyósítanak, majd halála után egy előre meghatározott időtartam lejártáigkedvezményezettje részére folyósítanak, két vagy több életre szóló járadék, amit addig folyósítanak, ameddig a pénztártag és kedvezményezettje(i) közül legalább egyikük életben van. A magán-nyugdíjpénztár egyösszegű kifizetést teljesít az alábbi fő esetekben: ha a pénztártag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett ezt kéri; ha a pénztártagnak a nyugdíjkorhatár eléréséig a tagsági jogviszonya nem haladja meg a 180 hónapot, és ezt kéri. A pénztár járadékszolgáltatást csak jóváhagyott szolgáltatási szabályzat alapján végezhet. A járadékszolgáltatást a pénztár biztosítóintézettől is vásárolhatja. Jelenleg egyetlen magán-nyugdíjpénztár sem tervezi saját nyugdíjszolgáltatás kialakítását. A pénztártag halála A felhalmozási időszakban elhunyt pénztártag egyéni számlájának tulajdonosává a kedvezményezettek válnak, akik a rájuk eső részt egy összegben kivehetik, vagy a tagsági viszonyt folytathatják. Ha a kedvezményezett jogosult társadalombiztosítási ellátásra is, a neki járó összeget visszautaltathatja a Nyugdíjbiztosítási Alapba. Ez esetben a hozzátartozói nyugellátás összegét úgy állapítják meg, mintha az elhunyt kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben fizetett volna járulékot. Ha a kedvezményezett hozzátartozó nem kéri az összeg átutalását, alacsonyabb összegű társadalombiztosítási hozzátartozói nyugellátást kap (és a magán-nyugdíjpénztári szabályok szerint rendelkezhet a pénztártag megtakarításával). Ha a járadékszolgáltatás már megkezdődött, akkor a kedvezményezett (örökös) jogai attól függnek, hogy a tag az előbbiekben említettekből milyen szolgáltatást választott. A négy lehetséges alaptípusból a két életre szóló járadék választása eredményez a társadalombiztosítási özvegyi nyugdíjhoz hasonló funkciójú özvegyi járadékot évben 1,3 millió fő lépett be a magánnyugdíjpénztárakba, jóval többen, mint amit előzetesen vártak. A taglétszám év végi adatok szerint 2,9 millió fő. 6. Az önkéntes nyugdíjpénztárak Magyarországon decembere óta van törvényben biztosított lehetőség önkéntes nyugdíjpénztárak alapítására. Céljuk, hogy szervezett kereteket teremtsenek a nyugdíjak kiegészítését szolgáló önkéntes megtakarításoknak. Ezeket a megtakarításokat a munkáltatók általában támogatják, saját forrásaikból kiegészítik. Az önkéntes pénztárba történt befizetések után a pénztártag adókedvezményt érvényesíthet. A munkáltató köztehermentesen fizethet be a pénztártag javára havonta legfeljebb a minimálbérnek megfelelő összeget. Forrás: ONYF, SZMM 12

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól HASZNOS TUDNIVALÓK a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól A munkajog területén 2014 2015 2016 Minimálbér (Ft/hó) bruttó összege 101.500,-

Részletesebben

Hatáskör, illetékesség

Hatáskör, illetékesség 1 / 46 2016.03.29. 11:01 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról 2016.01.01 59 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási

Részletesebben

Családpolitikai Szótár

Családpolitikai Szótár Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Családpolitikai Szótár A család az emberi élet legfontosabb közössége: az ember itt tanulja meg először, hogyan viszonyuljon

Részletesebben

Árvaellátás... 4. Baleseti hozzátartozói nyugellátások... 6. Öregségi nyugellátás... 11. Özvegyi járadék... 13. Özvegyi nyugellátás...

Árvaellátás... 4. Baleseti hozzátartozói nyugellátások... 6. Öregségi nyugellátás... 11. Özvegyi járadék... 13. Özvegyi nyugellátás... Árvaellátás... 4 Baleseti hozzátartozói nyugellátások... 6 Nők kedvezményes nyugdíja... 9 Öregségi nyugellátás... 11 Özvegyi járadék... 13 Özvegyi nyugellátás... 15 Rokkantsági járadék... 17 Szülői nyugdíj...

Részletesebben

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2009. január 1-tıl érvényes egyes fixösszegő ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2009. január 1-tıl érvényes egyes fixösszegő ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól HASZNOS TUDNIVALÓK a 2009. január 1-tıl érvényes egyes fixösszegő ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól A munkajog területén 2007. 2008. 2009. A legkisebb munkabér (Minimálbér Ft/hó)

Részletesebben

Tartalomjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szociális törvény) ellátásai 2. I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 2.

Tartalomjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szociális törvény) ellátásai 2. I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 2. Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szociális törvény) ellátásai 2. I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 2. 1. egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás 2. foglalkoztatást helyettesítő

Részletesebben

MAGYARORSZÁG NYUGDÍJRENDSZERE (1997-2013) 2013. Október 5-7.

MAGYARORSZÁG NYUGDÍJRENDSZERE (1997-2013) 2013. Október 5-7. MAGYARORSZÁG NYUGDÍJRENDSZERE (1997-2013) 2013. Október 5-7. 1 TARTALOM: I. Előzmény 1997-(röviden) 1. MAGÁNNYUGDÍJ RENDSZER II. NYUGDÍJREFORM FOLYAMATOK MAGYARORSZÁGON 2009-2013 1. KORHATÁREMELÉS 2. MAGÁNNYUGDÍJ

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 2013 1 Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Családügyért Felelős

Részletesebben

A rendeletet hatályon kívül helyezte a 20/2008. (VI.20.) Ökr. 45. (3) bekezdése 2008. június 20-ai hatállyal.

A rendeletet hatályon kívül helyezte a 20/2008. (VI.20.) Ökr. 45. (3) bekezdése 2008. június 20-ai hatállyal. Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának a kerületi polgárok szociális ellátásáról szóló 6/2008. (II.20.), 25/2007. (V.31.), 9/2007. (III.23.), 6/2007. (II.23.), 45/2006. (XII.22.), 31/2006.

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Családpolitikai Szótár

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Családpolitikai Szótár Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Összeállította: Ruminé Szíjártó Ildikó Dr. Veres Gábor Felelős kiadó: Dr.

Részletesebben

2015/26. SZÁM TARTALOM. 30/2015. (VII. 01. MÁV-START Ért. 26.) sz. vezérigazgatói utasítás a foglalkoztatáspolitikai rendszerek működtetéséről...

2015/26. SZÁM TARTALOM. 30/2015. (VII. 01. MÁV-START Ért. 26.) sz. vezérigazgatói utasítás a foglalkoztatáspolitikai rendszerek működtetéséről... 2015/26. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 30/2015. (VII. 01. MÁV-START Ért. 26.) sz. vezérigazgatói utasítás a foglalkoztatáspolitikai rendszerek működtetéséről... 2 Utasítások 30/2015. (VII. 01. MÁV-START

Részletesebben

T/1140/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT. törvényjavaslat

T/1140/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1140/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT törvényjavaslat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról Ellenjegyezte

Részletesebben

Mérk Nagyközség Képviselőtestületének. 11/2008./VIII.29./ kt. rendelete

Mérk Nagyközség Képviselőtestületének. 11/2008./VIII.29./ kt. rendelete Mérk Nagyközség Képviselőtestületének 11/2008./VIII.29./ kt. rendelete A pénzben és természetben nyújtott egyes szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2008/II.22./ Kt. rendelet módosítása, egységes

Részletesebben

2013. ÉVI III. TÖRVÉNY A ZELENKA PÁL EVANGÉLIKUS SZOLIDARITÁSI ALAPRÓL

2013. ÉVI III. TÖRVÉNY A ZELENKA PÁL EVANGÉLIKUS SZOLIDARITÁSI ALAPRÓL 2013. ÉVI III. TÖRVÉNY A ZELENKA PÁL EVANGÉLIKUS SZOLIDARITÁSI ALAPRÓL A zsinat elismerve, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház (a továbbiakban: Egyház) tartási kötelezettsége körében felelősséggel

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet. A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet. A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése Tóth-Szili Katalin 2014 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 I. A nyugdíjrendszerek típusainak

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekek után járó ellátásokról. Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda

Tájékoztató. a gyermekek után járó ellátásokról. Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Összeállította: Ruminé Szijártó Ildikó Dr. Veres Gábor Felelős kiadó: Dr.

Részletesebben

Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2007. (V. 01.) rendelete

Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2007. (V. 01.) rendelete Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2007. (V. 01.) rendelete Az önkormányzati lakások, helyiségek bérletéről és elidegenítéséről. ( Módosításokkal egysége szerkezetbe foglalva ) Kiskunmajsa

Részletesebben

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtása I. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése egyenlegének alakulása, feltételrendszerének értékelése A Magyar Köztársaság

Részletesebben

ELLÁTÁSOK Pénzbeli és természetben i ellátások123 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

ELLÁTÁSOK Pénzbeli és természetben i ellátások123 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ELLÁTÁSOK Pénzbeli és természetbeni ellátások 123 18. (1) A jogosult gyermek számára a) a gyámhatóság az e törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot

Részletesebben

1. Általános rendelkezések. 2. A rendelet hatálya

1. Általános rendelkezések. 2. A rendelet hatálya Egységes szerkezetbe foglalva: 2014. április 17. Hatályos: 2014. április 18. Somogycsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (XII.16.) önkormányzati rendelete az önkormányzati segély

Részletesebben

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 321/2008. (XII. 29.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimális bér Korm. rend. 2. 2009. 01. 01. -tıl

Részletesebben

Szociális ellátások - Értelmező rendelkezések

Szociális ellátások - Értelmező rendelkezések Szociális ellátások - Értelmező rendelkezések Jövedelem, vagyon A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ LAKÁSÉPÍTÉSHEZ IGÉNYELHETİ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ LAKÁSÉPÍTÉSHEZ IGÉNYELHETİ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ LAKÁSÉPÍTÉSHEZ IGÉNYELHETİ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL (Érvényes 2013. január 1-jétıl) Tisztelt Érdeklıdı, Tisztelt Lakásépítı! A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011.

Részletesebben

A szociális ellátások helyi szabályozásáról. Pamuk Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2009. (IV.10.) rendelete

A szociális ellátások helyi szabályozásáról. Pamuk Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2009. (IV.10.) rendelete A szociális ellátások helyi szabályozásáról Pamuk Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2009. (IV.10.) rendelete A szociális ellátások helyi szabályozásáról Pamuk Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

A társadalombiztosítási jog 2012

A társadalombiztosítási jog 2012 A társadalombiztosítási jog 2012 A társadalombiztosítás az állam által működtetett szociális ellátási rendszer része. Az az intézmény, amelyben az állam a társadalom meghatározott rétegéhez tartozó tagjait

Részletesebben

Szociális és családtámogatások joga

Szociális és családtámogatások joga AGRÁR ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK Szociális és családtámogatások joga Záróvizsga tételvázlatok Szerkesztette, és összeállította: dr. Mélypataki Gábor 2015. március 1-jével hatályos anyaggal Tételvázlatok a Szociális

Részletesebben

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató fogyatékossághoz és egészségkárosodáshoz kötődő ellátásokról és szolgáltatásokról 2010 1 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 3

Részletesebben

(2721 Pilis, Rákóczi út 42.) KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

(2721 Pilis, Rákóczi út 42.) KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS JÁTÉKORSZÁG ÓVODA (2721 Pilis, Rákóczi út 42.) KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS I. BEVEZETÉS A Kollektív Szerződés megkötésének időpontja: 2014. március 12. A Kollektív Szerződést megkötő felek: A munkáltató részéről:

Részletesebben

A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok

A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok Készítette: Berényiné Bosch Cecília OFA Hálózat PERTU projekt pénzügyi szakértője Budapest, 2009. december Tartalomjegyzék: Bevezetés...

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján

Részletesebben

Biztosítás és társadalombiztosítás

Biztosítás és társadalombiztosítás Biztsítás és társadalmbiztsítás Dr. FARKAS Szilveszter PhD, egyetemi dcens Pénzügy Intézeti Tanszék farkas.szilveszter@pszfb.bgf.hu, http://dr.farkasszilveszter.hu Fő témakörök 1. Társadalmbiztsítási nyugellátás

Részletesebben

Egységes szerkezetben a 24/2011.(IX.13.) és az 5/2012. (II.01.) önkormányzati rendelettel.

Egységes szerkezetben a 24/2011.(IX.13.) és az 5/2012. (II.01.) önkormányzati rendelettel. SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK 13/2011. (IV.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a feln tt korúakra vonatkozó szociális gondoskodásról Egységes szerkezetben a 24/2011.(IX.13.) és

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ. LAKÁSÉPÍTÉSHEZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL /legalább három gyermek után támogatást igénylők részére/

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ. LAKÁSÉPÍTÉSHEZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL /legalább három gyermek után támogatást igénylők részére/ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ LAKÁSÉPÍTÉSHEZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL /legalább három gyermek után támogatást igénylők részére/ (Érvényes 2016. február 11-től) Tisztelt Érdeklődő, Tisztelt

Részletesebben

Tájékoztató. egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra

Tájékoztató. egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély biztosítottra kötött egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra vonatkozó, 2014-ben hatályos adózási, költség-elszámolási

Részletesebben

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1 / 39 2016.03.29. 10:35 1990. évi C. törvény a helyi adókról 2016.01.01 2016.12.31 60 1990. évi C. TÖRVÉNY a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás

Részletesebben

Balatonlelle Város Önkormányzata 6/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról

Balatonlelle Város Önkormányzata 6/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról 1 Balatonlelle Város Önkormányzata 6/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról Balatonlelle Város Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ BIZTONSÁGPOLITIKAI KUTATÓINTÉZETÉNEK SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATA

AZ EURÓPAI UNIÓ BIZTONSÁGPOLITIKAI KUTATÓINTÉZETÉNEK SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATA 2005.9.12. L 235/1 II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) TANÁCS FORDÍTÁS AZ EURÓPAI UNIÓ BIZTONSÁGPOLITIKAI KUTATÓINTÉZETÉNEK SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATA ( 1 ) ( 1 ) A Tanács írásbeli eljárással

Részletesebben

VÍZÜGYI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE

VÍZÜGYI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE VIZIKÖZMŐ ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG MAGYAR VÍZIKÖZMŐ SZÖVETSÉG VÍZÜGYI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE VÍZIKÖZMŐ ÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZİDÉS 2006. évi módosítás (Az 1992-ben megkötött

Részletesebben

Kadarkút Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1. 9/2009.(V. 29.) önkormányzati rendelete. (Módosításokkal egységes szerkezetben)

Kadarkút Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1. 9/2009.(V. 29.) önkormányzati rendelete. (Módosításokkal egységes szerkezetben) Hatályos: 2013. október 1-től Egységesítve: 2013. szept. 27. Kadarkút Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1 9/2009.(V. 29.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek

Részletesebben

Általános rendelkezések A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2.

Általános rendelkezések A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete a települési támogatások és ellátások helyi szabályairól (a 11/2015. (V. 11.), 14/2015. (VII. 30.), 21/2015.

Részletesebben

ÜGYINTÉZÉSI IRÁNYTŰ ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK. A Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatalának elérhetőségei:

ÜGYINTÉZÉSI IRÁNYTŰ ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK. A Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatalának elérhetőségei: ÜGYINTÉZÉSI IRÁNYTŰ ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatalának elérhetőségei: 7400 Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon: 82/501-501 7530 Kadarkút, (kirendeltség) Telefon:

Részletesebben

PÉNZBELI ELLÁTÁSOKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK 2015.

PÉNZBELI ELLÁTÁSOKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK 2015. PÉNZBELI ELLÁTÁSOKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK 2015. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1997. LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, 217/1997. (XII.1) kormányrendelet a kötelező egészségbiztosításról

Részletesebben

A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei

A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei Szerző: Szilágyi Bernadett Szilágyi Bernadett*: A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási

Részletesebben

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓJA A LAKÁSÉPÍTÉSI CÉLÚ ÁLLAMI LAKÁSTÁMOGATÁSOKRÓL

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓJA A LAKÁSÉPÍTÉSI CÉLÚ ÁLLAMI LAKÁSTÁMOGATÁSOKRÓL A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓJA A LAKÁSÉPÍTÉSI CÉLÚ ÁLLAMI LAKÁSTÁMOGATÁSOKRÓL (Érvényes 2011. május 5-től) Tisztelt Érdeklődő, Tisztelt Lakásépítő! A fiatalok, valamint a többes családok

Részletesebben

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelete. A szociális ellátások helyi rendszeréről

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelete. A szociális ellátások helyi rendszeréről Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (V. 30.) önkormányzati rendelete A szociális ellátások helyi rendszeréről (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) (A szöveg

Részletesebben

1997. évi XXXI. törvény. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1997. évi XXXI. törvény. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Általános rendelkezések A jogszabály mai napon hatályos állapota 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Az Országgyűlés a jövő nemzedékért érzett felelősségtől vezérelve a Gyermek jogairól szóló,

Részletesebben

328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról A Kormány

Részletesebben

T/2921. számú. törvényjavaslat

T/2921. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/2921. számú törvényjavaslat a Magyarország és a Macedón Köztársaság között a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről Előadó: Balog Zoltán

Részletesebben

2015. évi CCXXIII. törvény indokolása. egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb törvények módosításáról. Általános indokolás

2015. évi CCXXIII. törvény indokolása. egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb törvények módosításáról. Általános indokolás 2015. évi CCXXIII. törvény indokolása egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb törvények módosításáról Általános indokolás A gyermekétkeztetés egyre jelentősebb helyet foglal el

Részletesebben

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet célja és hatálya

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet célja és hatálya Szigetszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015.(II.27.) Önkormányzati rendelete a szociális és a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Szigetszentmárton Község Önkormányzatának

Részletesebben

K&H Biztosító Zrt. K&H gyarapodó nyereségrészesedéses vegyes életbiztosítás szerződési feltétele. 2014. szeptember 15.

K&H Biztosító Zrt. K&H gyarapodó nyereségrészesedéses vegyes életbiztosítás szerződési feltétele. 2014. szeptember 15. K&H Biztosító Zrt. K&H gyarapodó nyereségrészesedéses vegyes életbiztosítás szerződési feltétele 2014. szeptember 15. ügyféltájékoztató Tisztelt Ügyfelünk! Köszönjük megtisztelő bizalmát, hogy biztosítási

Részletesebben

KERTVÁROS" GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA

KERTVÁROS GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA KERTVÁROS" GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA 3. sz. melléklet A Gyáli kistérség társult önkormányzatai a helyi önkormányzatok társulásáról és együttmőködésérıl szóló

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. CIB Árfolyamrögzítı Hitel II. termékrıl

TÁJÉKOZTATÓ. CIB Árfolyamrögzítı Hitel II. termékrıl TÁJÉKOZTATÓ CIB Árfolyamrögzítı Hitel II. termékrıl A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérıl és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjérıl szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések 1.

I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. Oroszlány Város Önkormányzatának 22/2007. (XI.14.) Ör. rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről, lakbéréről és elidegenítéséről Oroszlány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

36/2007. (III. 26.) GKM rendelet Hatályos 2012. január 01-től

36/2007. (III. 26.) GKM rendelet Hatályos 2012. január 01-től 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. e) pontja

Részletesebben

Verzió: 8. Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár Szabályzat címe: Szolgáltatási és elszámolási szabályzat Pénzügy és számvitel, backoffice, frontoffice,

Verzió: 8. Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár Szabályzat címe: Szolgáltatási és elszámolási szabályzat Pénzügy és számvitel, backoffice, frontoffice, Azonosító: 1/2016 Szolgáltatási és Elszámolási szabályzat Állapot: végleges Verzió: 8. Szabályzat címe: Szolgáltatási és elszámolási szabályzat Személyi hatály: Pénzügy és számvitel, backoffice, frontoffice,

Részletesebben

11/2000.(VII.20.), 12/2003.(XII.17.), 21/2004.(XII.22.)

11/2000.(VII.20.), 12/2003.(XII.17.), 21/2004.(XII.22.) Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2000.(VII.20.), 12/2003.(XII.17.), 21/2004.(XII.22.) és 8/2006.(VI.29.) számú rendeletekkel módosított 10/2000.(VI.9.) rendelete (továbbiakban:

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2008. (XII.22.) számú R E N D E L E T E

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2008. (XII.22.) számú R E N D E L E T E 1 Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2008. (XII.22.) számú R E N D E L E T E a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő

Részletesebben

Módszertani megjegyzések

Módszertani megjegyzések Módszertani megjegyzések Az adatok forrása amennyiben nincs hivatkozás más adatforrásra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatgyűjtése. 2009-től az adatok publikálása az európai uniós szabályozásoknak

Részletesebben

BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT

BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT 12/2002. (V. 7. ) sz. önkormányzati rendelete a szociális ellátások és a gyermekvédelmi támogatások helyi szabályozásáról szóló 9/2000. (III. 7.) sz. önkormányzati rendelet

Részletesebben

Ki jogosult a rehabilitációs járadékra? Az új ellátási forma összefoglalása. Ki nem jogosult a rehabilitációs járadékra?

Ki jogosult a rehabilitációs járadékra? Az új ellátási forma összefoglalása. Ki nem jogosult a rehabilitációs járadékra? 105 A rehabilitációs járadék új társadalombiztosítási ellátásként került bevezetésre 2008. január 1-jét l, a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény alapján. 1 Ezen id ponttól a nyugdíjbiztosítási

Részletesebben

Andocs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2009 (III. 31.) rendelete. 1. A szociális ellátások helyi szabályozásáról I.

Andocs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2009 (III. 31.) rendelete. 1. A szociális ellátások helyi szabályozásáról I. Andocs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2009 (III. 31.) rendelete 1. A szociális ellátások helyi szabályozásáról Andocs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

Részletesebben

Kadarkút Város Önkormányzata Képviselı-testületének 16/2009.(VI. 26.) rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszerérıl

Kadarkút Város Önkormányzata Képviselı-testületének 16/2009.(VI. 26.) rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszerérıl Hatályos: 2011.augusztus 1-tıl. Egységesítve: 2011. augusztus 1. Kadarkút Város Önkormányzata Képviselı-testületének 16/2009.(VI. 26.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszerérıl (Módosításokkal egységes

Részletesebben

A szociális szolgáltatásokról

A szociális szolgáltatásokról Nógrádmegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2009. (II.03. ) rendelete A szociális szolgáltatásokról Nógrádmegyer Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális

Részletesebben

2/2008. (I.18.) számú rendelet. A szociális ellátásokról (módosításokkal egységes szerkezetben)

2/2008. (I.18.) számú rendelet. A szociális ellátásokról (módosításokkal egységes szerkezetben) A rendelet kihirdetésének napja: 2008. január 21. Nagymányok, 2008. január 18. Dr. Klausz Judit sk. jegyző NAGYMÁNYOK VÁROS 1 ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2008. (I.18.) számú rendelet A szociális ellátásokról (módosításokkal

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2010. (VII.02.) önkormányzati rendelete a közoktatási intézményekben fizetendő térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól Zalaegerszeg Megyei Jogú

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/1994.(V.5.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről (A módosításokkal

Részletesebben

BÉRLAKÁS CSATOLÁSA IRÁNTI KÉRELEM

BÉRLAKÁS CSATOLÁSA IRÁNTI KÉRELEM 1041 Budapest, István út 14. 231-3179, Fax.: 231-3191 lakas.osztaly@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERI HIVATAL SZOCIÁLIS FŐOSZTÁLY LAKÁSÜGYI OSZTÁLY www.tuv.com ID

Részletesebben

Módosítási javaslatok a Munka Törvénykönyvéhez az ILO javaslatai alapján

Módosítási javaslatok a Munka Törvénykönyvéhez az ILO javaslatai alapján Módosítási javaslatok a Munka Törvénykönyvéhez az ILO javaslatai alapján ÁLTALÁNOS MEGJEGYEZÉSEK AZ ILO ÉSZREVÉTELEKBEN 1. Az ILO megjegyzi, hogy az ILO észrevételek hiánya a Memorandumban nem említett

Részletesebben

9/2016. (II. 05.) önkormányzati rendelet 1. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról

9/2016. (II. 05.) önkormányzati rendelet 1. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról 9/2016. (II. 05.) önkormányzati rendelet 1 A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32.

Részletesebben

Termékismertető. OTP Jelzálogbank Zrt. 1051. Bp Nádor utca 21. OTP Bank Nyrt. 1051. Bp Nádor utca 16.

Termékismertető. OTP Jelzálogbank Zrt. 1051. Bp Nádor utca 21. OTP Bank Nyrt. 1051. Bp Nádor utca 16. Termékismertető 1. A termék megnevezése OTP Otthonteremtési Hitel új lakás vásárlásra építésre 3 vagy több gyermekes család esetén A három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatását

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 10/2007. (II. 23.) r e n d e l e t e

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 10/2007. (II. 23.) r e n d e l e t e ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2007. (II. 23.) r e n d e l e t e A lakáscélú támogatások helyi rendszeréről egységes szerkezetben az e rendeletet módosító 19/2007. (VI. 29.) számú, a 23/2007.

Részletesebben

TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2010. (XII.1.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2010. (XII.1.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2010. (XII.1.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről egységes szerkezetben Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 Madarasiné Dr. Szirmai Andrea Dr. Siklósi Ágnes Dr. Sztanó Imre Sztanó Imréné dr. Dr. Veress Attila A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 PR-017/14 Tartalomjegyzék 1. A SZÁMVITEL IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI.....................

Részletesebben

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek)

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) Hatályos: 2009. május hó 1. 2009. március hó 30-i küldöttközgyőlési módosítások..számú biztosítási feltétel Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási

Részletesebben

Az OMMF 2010. április és május havi Munkaügyi Hírlevele

Az OMMF 2010. április és május havi Munkaügyi Hírlevele Az OMMF 2010. április és május havi Munkaügyi Hírlevele Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (Eftv.) végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati kérdések 1. Mi a teendő az AM könyvekkel?

Részletesebben

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZATA. GONDOZÁSI KÖZPONT 6065 Lakitelek, Béke u. 20. IDŐSEK OTTHONA HÁZIREND

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZATA. GONDOZÁSI KÖZPONT 6065 Lakitelek, Béke u. 20. IDŐSEK OTTHONA HÁZIREND LAKITELEK ÖNKORMÁNYZATA GONDOZÁSI KÖZPONT 6065 Lakitelek, Béke u. 20. IDŐSEK OTTHONA HÁZIREND 2015 TARTALOMJEGYZÉK B e v e z e t ő I. A házirend célja... 2 II. A házirend hatálya... 3 III. A házirend nyilvánossága...

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Városlőd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (XII. 9.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról

Városlőd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (XII. 9.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról Városlőd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (XII. 9.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról A rendelet hatálybalépésének napja: 2011. január 1. Városlőd

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Város Polgármestere. Előterjesztés

Város Polgármestere. Előterjesztés Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/218. Fax: 06 23 310-135 E-mail: igazgatas@ biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben

Részletesebben

Rakamaz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.15.) önkormányzati rendelete

Rakamaz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.15.) önkormányzati rendelete Rakamaz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.15.) önkormányzati rendelete a lakások bérletére, elidegenítésére, valamint a lakáshoz jutás helyi támogatására vonatkozó szabályokról (egységes

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. december 20. napján tartott nyílt testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. december 20. napján tartott nyílt testületi ülésére ELŐTERJESZTÉS Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. december 20. napján tartott nyílt testületi ülésére Tárgy: Az anyakönyvi események engedélyezésének szabályairól és az eseményekhez

Részletesebben

Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról *Jelen tájékoztató anyag nem tekinthető az Európa Ingatlanbefektetési Alap hivatalos tájékoztatójának.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2016. február 24-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2016. február 24-i ülésére KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)-507-133 Fax: (28)-470-357 Nyílt ülésen tárgyalandó ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2016. február 24-i ülésére

Részletesebben

A Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA

A Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA A Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA Tartalomjegyzék I. Általános Szabályok 4 1. Alapfogalmak, értelmező rendelkezések 4 2. Üzletszabályzat hatálya, a Hitelintézet és az

Részletesebben

ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. Tel/Fax: 56/552-022

ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. Tel/Fax: 56/552-022 ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. Tel/Fax: 56/552-022 E L Ő T E R J E S Z T É S Újszász Város Képviselő-testületének 2009. december 01.-i ülésére Újszász Város Önkormányzatának

Részletesebben

Melléklet a 21/2009. (II. 16.) számú határozathoz. 1. Bevezető

Melléklet a 21/2009. (II. 16.) számú határozathoz. 1. Bevezető Melléklet a 21/2009. (II. 16.) számú határozathoz. 1. Bevezető Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség, amely jelentős részben a gazdasági szektorok átalakulásának, a gyorsan változó

Részletesebben

14 /1994. / V. 2./MÖK

14 /1994. / V. 2./MÖK 1 Helyi jogtár. Hatályos szöveg. (Módosította a 2/1995.(I.30.)MÖK sz. a 11/1995.(III.27.)MÖK sz., a 16/2000. (VII.20.)MÖK sz., a 3/2001./ II. 19./ MÖK sz. és a 15/2001.(X. 1.) MÖK sz., 11/2003.(IV. 25.)

Részletesebben

Kollektív szerződés. Hatályos: 2014. január 1-jétől. Preambulum

Kollektív szerződés. Hatályos: 2014. január 1-jétől. Preambulum Kollektív szerződés Hatályos: 2014. január 1-jétől Preambulum A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza és a Színházi Dolgozók Szakszervezete Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza helyi alapszervezete

Részletesebben

I. Fejezet Alapelvek

I. Fejezet Alapelvek 1 / 103 2016.03.29. 10:57 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 2016.03.10 2017.12.31 99 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról Az állami feladatok

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MISKOLCI JÁRÁSI HIVATAL

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MISKOLCI JÁRÁSI HIVATAL BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MISKOLCI JÁRÁSI HIVATAL K É R E L E M EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁGHOZ A kedvezményt kérő neve: Születési neve: Állampolgársága: Adószáma: TAJ

Részletesebben

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekrıl Az Országgyőlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerő és

Részletesebben

Vasmegyer Község Önkormányzatának 16/2004. (XI.17.) rendelete

Vasmegyer Község Önkormányzatának 16/2004. (XI.17.) rendelete Vasmegyer Község Önkormányzatának 16/2004. (XI.17.) rendelete Az Önkormányzat fenntartásában mőködı, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szolgáltatásainak igénybevételi rendjérıl és az

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2001.(XI.5.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2001.(XI.5.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2001.(XI.5.) r e n d e l e t e a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatról (a módosításokkal egységes szerkezetben) Csorvás

Részletesebben