Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet. A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet. A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése Tóth-Szili Katalin 2014

2 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 I. A nyugdíjrendszerek típusainak bemutatása A kialakulásról A nyugdíjrendszerek típusai A felosztó-kirovó rendszer A várományfedezeti rendszer A tőkefedezeti rendszer...10 II. A magyar nyugdíjrendszer fejlődése Nyugdíjrendszer a rendszerváltás időszakáig Az évi nyugdíjreform Az 1998-as nyugdíjreform A vegyes rendszer megszűnése A változások számszaki hatásai...20 III. A magyar nyugdíjrendszerről A hazai nyugdíjrendszer bemutatása A hazai nyugdíjrendszer állami pillére Saját jogú nyugellátások Hozzátartozói nyugellátások A hazai nyugdíjrendszer nem-állami pillérei Az önkéntes magánnyugdíjpénztárak A magánnyugdíjpénztárak A nyugdíj előtakarékossági számla...35 IV. Összehasonlítás külföldi példákkal Uniós nyugdíj-alapelvek A tagállamok nyugdíjrendszereinek bemutatása A nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának vizsgálata statisztikai adatok alapján

3 4.3.1 Öregedő társadalom Foglalkoztatottság Nyugdíjkiadások növekedése...48 V. Összefoglalás...54 VI. Summary...57 Irodalomjegyzék...60 Ábrajegyzék...62 Mellékletek

4 BEVEZETÉS Településfejlesztési menedzser szakos hallgatóként, a tanulmányok során több szempontot vizsgáltunk, ami a település fejlesztését meghatározhatja. A történelmi áttekintés során láthattuk, mennyire eltérő a fejlődési pályája egy nyugateurópai országnak egy kelet-európaitól, holott adott esetben a természeti adottságai mindkettőnek ugyanannyira kedvezőek lehetnek. Egyszerűen a világgazdasági és történelmi folyamatok hatására megrekedtek a kelet-európai országok a fejlődésben, mely lemaradást nehezen tudják behozni. Más tantárgy keretein belül azt is vizsgáltuk, hogy egy adott országon belül is létrejön a centrum és kialakulnak a perifériák, melynek fejlesztése rendkívül fontos, mert anélkül fenyegető probléma többek között a perifériából való elvándorlás, annak elnéptelenedése. A periférikus régiók fejleszthetősége érdekében fontos a potenciál, az erősség felismerése és lehetőség szerint valamiféle kitörési pont meghatározása. Így, akár egy-két sikeres fejlesztés, projekt eredményeként is megindulhat a terület fejlődése. Mindezekhez szükséges az ország gazdasági stabilitása, kiszámíthatósága. Jól működő gazdaság esetén magas a foglalkoztatottság, biztosított az emberek megélhetése, és ekkor módjában áll az államnak például a településfejlesztéseket is támogatni. A mai Magyarországon nagy szükség lenne az egész ország, de főként a leszakadó régiók fejlesztésére, azonban jellemzően magas a munkanélküliség, nagy az inaktívak aránya, ami a gazdaság teljesítőképességén is meglátszik. Dolgozatomban ezen társadalmi problémák közül a nyugdíj-kérdéssel kívánok foglalkozni. Úgy vélem, ez azért is fontos, mert elöregedő társadalomban élünk, így a jelenlegi intézményrendszer fenntartása a jövőben még több problémát jelenthet. Az idősek számaránya az össznépességen belül folyamatosan növekszik, 2008-ban a 70 év felettiek száma Magyarországon meghaladta az 1 millió főt. 4

5 Ezek mellett a másik nagy probléma, hogy Magyarországon jelenleg alig több, mint 3 millió ember végez kereső tevékenységet és fizet járulékot. Ehhez képest a nyugellátásban részesülők száma közel 3 millióra nőtt. Így látható, hogy sürgős lépések szükségesek annak érdekében, hogy a nyugdíjak kifizetése ne az állam eladósodásával valósulhasson csak meg. Ez a gond Európa-szerte megjelenik, így rendszeresen visszatérő kérdés valamilyen reform kidolgozása. Azonban dolgozatomban szeretném a magyar rendszer alakulása mellett az EU más tagállamaiban működő nyugdíjrendszerek működésének főbb különbségeit is bemutatni. Ezek fényében van lehetőség egy jobban működő rendszer javaslatának kidolgozására. Ezen összefüggések alapján gondoltam úgy, hogy szakdolgozatomban a magyar nyugdíjrendszerrel foglalkozom. A jelenlegi rendszer bemutatása mellett történelmi áttekintés és külföldi összehasonlítása alapján szeretném megvizsgálni, valóban a leghatékonyabb-e a nyugdíjrendszerünk. Hiszen ha a társadalomnak nem kellene ilyen magas számú nyugellátásban részesülő réteget eltartania, ha több munkavállaló járulna hozzá a közteherviseléshez, akkor az ország fejlődése is könnyebben megvalósulhatna. Dolgozatomban, annak terjedelmi kötöttsége és a téma sokrétűsége miatt valószínűleg nem fogom tudni az ideális nyugdíjrendszert felállítani és bemutatni. Azonban nagy kérdés számomra, hogy létezik-e olyan rendszer, amellyel a nyugdíjasok megélhetése biztosított lehet és emellett a társadalmi feszültségek nem növekszenek, valamint az állami költségvetést csak a legszükségesebb szintig terheli. Közigazgatásban dolgozó szakemberként, az emberek életminőségének javításán dolgozva nagy kérdés számomra, hogy az elöregedő társadalomból adódó problémákat hogyan lehet megoldani. Úgy vélem, a településfejlesztéssel foglalkozó szakembereknek a társadalmi jelenségeket figyelembe véve, globálisan kell a fejlesztési javaslatokat megfogalmazniuk. 5

6 I. A NYUGDÍJRENDSZEREK TÍPUSAINAK BEMUTATÁSA 1.1 A kialakulásról Az idős korosztály fogalma alatt általában a 60 éves és annál idősebbeket érti a szakirodalom, tekintettel arra, hogy országonként eltérő a nyugdíjkorhatár. Az azonban mindenütt probléma, hogy a társadalom folyamatosan öregszik, a 60 éves korosztály aránya a világ népességéhez viszonyítva folyamatos növekedést mutat. (Iván, 2002.) Ezért világszerte szakértők kutatják az ideális rendszert, amely nem csak a korábbi reformok fogyatékosságait szünteti meg, hanem kezelni tudja az olyan globális problémákat is, mint például az elöregedés. Az Időskorúak Nemzetközi Éve alkalmából (1999-ben) a WHO által megjelentetett kiadványban a következő gondolatra irányítják a figyelmet: A világ népességének elöregedése az egyik legnagyobb olyan kihívás, amely világunk előtt áll a következő évszázadban, ugyanakkor óriási lehetőség is rejlik benne. Az időskorúak ugyanis nagyon sok mindenben lehetnek valamennyiünk szolgálatára. Ezen gondolat mentén haladva, az elöregedésből adódó probléma kezelése eltéréseket mutat, de a legtöbb országban létrehoztak időseket támogató szervezeteket, illetve államilag kiépítették a nyugdíj rendszerének alapintézményeit. A nyugdíj alapértelmezésében egy élethosszig tartó, rendszeresen folyósított jövedelem, melyre a munkában eltöltött évek alapján leszünk jogosultak. Ez a jövedelem biztosítja az inaktív népesség megélhetését. (Matits, 2000). A nyugdíjrendszer ennél többet, egy szolgáltatást jelent, amely az öregségben, rokkantságban vagy tartós betegségben szenvedők részére az ellátást hivatott biztosítani. A szolgáltatás igénybevételére a megszabott időn keresztül tartó járulékfizetés ad jogosultságot. (Máté, 2006.) 6

7 Ennek a rendszernek a kialakulása a társadalmi szolidaritás megjelenésével egy időre tehető, amikor is a szegényekről és elesettekről való gondoskodást szervezetten, jogi keretek között kezdték el végezni. Az első szervezetek magánkezdeményezésre jöttek létre, főként az ipari területen. Ezekre a szakirodalom a szakmai nyugdíjrendszerek elnevezést használja. A kezdeményezésben és a támogatásban az egyéni felajánlás mellett a munkáltatók is szerepet vállaltak, az állam is csak munkáltatóként volt jelent. Az idős korosztály arányának növekedésével a létrejött nyugdíjrendszerek egyre kevésbé jelentettek biztonságot. Ezek mellett problémát jelentett, hogy nem tudták a munkások teljes rétegét bevonni, főként az alacsony keresettel rendelkező dolgozók maradtak ki a rendszerből. Látható, hogy egyre nagyobb szükség volt az állami szerep növelésére, az állam által szervezett ellátások körének szélesítésére. Ennek eredményeként jött létre a kötelező állami nyugdíjrendszer, melyet már csak tehermentesítettek a megmaradó magánrendszerek. Az állami nyugdíjrendszer létrehozásával együtt a jogi kereteket is megalkották, mely jogszabályok a jogosultságot főként az ipari és kereskedelmi dolgozókra, munkásokra terjesztette ki, az öregségi, rokkantsági és a hozzátartozói nyugellátást is beleértve. Az első nyugdíjtörvények közül az 1889-ben, Bismarck nevéhez kapcsolódó német nyugdíj-jogszabály a legjelentősebb, amely egy biztosítási elveken alapuló modellt vezetett be. Ezen modell a magánnyugdíjrendszer főbb jegyeit megőrizte, csak az általános kötelező biztosítás sajátosságainak megfelelően módosította azt. Ekkor a nyugellátás főként keresetpótló szerepet töltött be, melynek összegét az állam a kereset függvényében határozta meg. Ezt a modellt vette alapul az 1891-es dán nyugdíjrendszer, mely a korábbit továbbgondolva egy új koncepciót épített fel: az öregségi nyugdíj az ország teljes lakosságára kiterjedő, adóforrásokból finanszírozott ellátás lett. Később ez a modell lett a skandináv és angol nyugdíjrendszerek mintája. Itt a mai napig létezik egy alapnyugdíj, mely jövedelemfüggő elemekkel bővül ki. 7

8 Az első nyugdíjtörvények megalkotását követően, a tapasztalatok és a gazdasági környezet hatására változásokat eszközöltek, melyeket 3 szakaszra bonthatunk: 1. Az állami nyugdíjrendszer létrejöttét követően először a törvényi szabályozás finomítása, egységesítése zajlott. 2. Ezt követően a jogosultságot kiterjesztették a jövedelemből élők teljes körére. Itt már cél volt az ellátások színvonalának növelése is, a jóléti állammal szemben támasztott elvárások teljesítése. Ezen szakasz a II. világháborúig tartott, mely időszakban született meg az első olyan angol jóléti törvénytervezet, amelynek keretei között a nyugdíjellátást már az elszegényedést megakadályozó intézményként kezelték, ennek következményeként a nyugdíj mértéke a munkajövedelemtől függetlenül került meghatározásra. 3. A világháború után kezdődő időszakban a rendszer letisztulását láthatjuk. Egyre több ember érte el az öregségi nyugdíj korhatárt, így egyre többen voltak jogosultak az ellátásra. Az egészségügyi ellátásnak köszönhetően nőtt az átlagéletkor, a gazdasági változások eredményeként nőtt a munkanélküliek száma, így az állami nyugdíjrendszer finanszírozása egyre kevésbé volt fenntartható. A megoldás-keresés első lépéseiként a nyugdíjjogosultság korhatárát emelték meg, több állam az induló nyugdíjszintet csökkentette. Ezek mellett a magánnyugdíj pénztárak egyre nagyobb szerepet kaptak. Mára ez a folyamat eltérő módon, de lezárulóban van. Vannak országok, ahol az államnak a fő feladata a törvényi szabályozás, de van, ahol a komplex kezelés és finanszírozás biztosítása is rájuk tartozik. (Gerencsér, 2000). 8

9 1.2 A nyugdíjrendszerek típusai A nyugellátáshoz akkor juthat a nyugdíjas, ha az állam megfelelő mennyiségű bevétellel rendelkezik és havi járandóságot tud fizetni, vagy pedig az egyén a munkavégzése során félretesz és tartalékol idősebb napjaira. Számunkra az a rendszer tűnik természetesnek, amelyet megszoktunk és amelyben élünk. Azonban 3 főbb rendszert szoktak megkülönböztetni, melyek a világ más-más országaiban megfigyelhetőek A felosztó-kirovó rendszer Magyarországon 1997-ig érvényben lévő nyugdíj-finanszírozási rendszer az úgynevezett felosztó-kirovó rendszer alapján működött. Ez annyit jelent, hogy a gazdaságilag aktív munkavállalók befizetéseiből fedezik a nyugdíjakat. Lényegében ez egy generációk közötti átcsoportosítást jelentett, hiszen a fiatal korosztályok mindig kötelezhetőek az idősek nyugdíjának finanszírozására évben például a nyugdíj-kiadások 94,2%-át járulékbevételekből, 1,9%-át kamatokból és tőketörlesztésekből, a fennmaradó 3,9%-ot pedig egyéb bevételekből finanszírozták. (Csontos, 1997.) Ez a rendszer akkor biztonságosan fenntartható, ha a bevételek fedezik a kiadásokat. Így a foglalkoztatottak számának lépést kellene tartania a nyugdíjasok számával. Napjainkban azonban azt tapasztalhatjuk, hogy az életkor meghosszabbodásával egyre nagyobb számú nyugdíjas réteget kell eltartani, amely mellett viszont a gazdaság teljesítményének negatív alakulása jellemző, így egyre kevésbé fedezik a járulékbevételek a nyugdíjakat, mely hiányt az államnak máshonnan kell előteremtenie, amely hosszú távon gazdaságilag nem fenntartható. 9

10 1.2.2 A várományfedezeti rendszer A felosztó-kirovó rendszert felváltó egyik lehetséges megoldás a várományfedezeti rendszer, ami valójában egy teljes egészében tőkésített nyugdíjbiztosítást jelent. Itt az egyes generációk által befizetett járulékokat egy magán- vagy állami nyugdíjalap összegyűjti és befekteti, mely befektetések hozamaiból fizeti a nyugdíjakat. Valójában az aktív és inaktív népesség jövedelme között semmilyen kapcsolat nem áll fenn. A rendszerben van egy tőkeképzési periódus, amely időszak alatt csak befizetés történik mely összeg az elvárt nyugdíj összege alapján kerül meghatározásra kifizetés nincsen. Számunkra is ismert példa ezen rendszerre az önsegélyező nyugdíjpénztár, ahol a befizetések kamataiból szándékozzák fizetni az idős koruk kiadásait. (Csontos, 1997.) A tőkefedezeti rendszer Ezen módozat a két bemutatott rendszer ötvözete lehetne. A nyugdíjbiztosítás túlnyomó része a felosztó-kirovó elv alapján működik, azonban egy magán- vagy állami nyugdíjalap a befizetések egy részéből tartalékot képez, amit értékpapírba fektet be. Itt a valóságban kapcsolat áll fenn az aktív és az inaktív lakosság között. Az utóbbi két rendszert tovább lehet még osztani aszerint, hogy milyen eredményt ígérnek a befizetőnek, illetve meghatározott mértékű hozzájárulásra tartanak-e igényt. Az úgynevezett rögzített eredmény típusba tartozó alapoknál a nyugdíj összege a munkajövedelemhez igazodik. Ezzel szemben a rögzített hozzájárulás típusú alapoknál a tagok által befizetett járulék mértéke rögzített, az eredmény, vagyis a nyugdíj összege a piaci hozamoknak megfelelően változhat. Láthatjuk, hogy a rögzített hozzájárulási rendszerben minden kockázatot a tag visel, a nyugdíja a hozamoktól függ. Ha viszont az eredmény rögzített, akkor a befektetések kockázatát az alap tulajdonosai viselik. Azonban ezen módozatnál sem állíthatjuk, hogy a rendszerbe be vannak építve azon garanciális elemek, melyek biztosítják, hogy a tagok nyugdíjas korukra a megélhetéshez szükséges ellátást valóban megkapják. (Csontos, 1997.) 10

11 Az utóbbi két rendszernek magas a működési költsége, amely a befektetések hozamát csökkenti. A felosztó-kirovó rendszer olcsóbb, viszont magával hordozza azt a kockázatot, hogy csökken az aktív népesség befizetéseinek összege. Éppen ezért sok országnál a rendszerek vegyes működése a jellemző és a szerencsés. 11

12 II. A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZER FEJLŐDÉSE 2.1 Nyugdíjrendszer a rendszerváltás időszakáig Magyarországon 1928-ban jött létre a kötelező nyugdíjrendszer, ami ekkor még csak a dolgozói létszám felét fedte le. A második világháború alatt és az azt követő időszakban a vállalati nyugdíjalapok tönkrementek. Az akkor kezdődő szocializmus korszakának fő eszméje a magánérdek elsődlegességének elvetése és a társadalmi egyenlőség, szolidaritás előtérbe helyezése volt. Ekkor nagy hangsúlyt fektettek a jóléti szektor működtetésére, ingyenes egészségügyi ellátást és oktatást biztosítottak, olcsó lakást és energiát kaptak az emberek, a nyugdíjas korúak pedig korai és biztonságos nyugdíjat. (Ungi, 2004.) Az 1950-es években külföldi példa alapján felosztó-kirovó nyugdíjrendszert vezettek be, eleinte csak a lakosság felét érintette a munkabérből történő elvonás, majd fokozatosan kiterjesztették a jogosultság és a járadékok körét re majdnem elérte a 100%-ot a jogosultsági arány, az időskori, hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjjárulékban részesülőket is beleértve. A jogosultság kiterjesztésének eredményeképp, valamint az árak emelkedése miatt egyre nagyobb feszültséget jelentett a nyugdíjrendszer. A nyugdíjellátás az árakhoz és az átlagkeresethez képest jelentős elmaradást mutatott, de így is a GDP-hez viszonyított aránya folyamatosan nőtt: 1970-ben 3,5%-on állt, 10 év múlva 6,9%-ra, majd 1990-re 8,8%-ra emelkedett. A rendszerváltás során hamar kiderült, hogy a jóléti szektor működtetése nem fenntartható, reformra szorul. Ebben az időben nagyarányú privatizációt hajtottak végre, melynek következményeként csökkent a foglalkoztatás, a munkanélküliek és a korai nyugdíjasok aránya 10-10%-ra nőtt. Az infláció jelentős mértékben növekedett, 1991-re 35%-ot ért el. 12

13 Így a nyugdíjrendszer megtartása érdekében jelentős változásokat kellett eszközölni, melyre először 1992-ben került sor. (Augusztinovits és szerzőtársai, 2002.) 2.2 Az évi nyugdíjreform Az évben elfogadott törvénnyel jelentős változások léptek hatályba, mellyel a mai nyugdíjrendszer alapjait teremtették meg ben még majdnem minden nyugdíjas korú állampolgár viszonylag elfogadható nyugdíjat kapott, országos átlagban az átlagkereset kétharmadával megegyező összeget. Az új rendszerben a nyugdíj összegének megállapítása a szolgálati idő és a beszámítási időszak átlagos elismert havi keresete alapján történt. Az új nyugdíjtörvény megtartotta a korábbi időszak nyugdíjskáláját, melyet a nyugdíj összegének meghatározásánál alkalmaztak: 10 év szolgálati idő után a nyugdíjat a beszámított kereset 33%-ban határozták meg. A 10 és 25 év közötti idő minden éve 2-2%-kal növelte az értéket, így a 25 év után a fizetés 63%-át érte el a nyugdíj. A 32. szolgálati évig 1-1%-kal, majd afölött 0,5%-kal növekszik az összeg. A tapasztalatok azt mutatták, hogy ez a rendszer inkább a kisnyugdíjasoknak kedvezett. Ezek mellett az állampolgárt egyre kevésbé ösztönözte a nyugdíjrendszerben való teljes részvételre, az utolsó évek átlagkeresete alig módosította a nyugdíj összegét. Valamint a rendszerben egyre nagyobb tér nyílt a teljes járulék befizetésének elkerülésére. A további gyengesége az volt a rendszernek, hogy a korábban megállapított nyugdíjakat az inflációs ütemnél kisebb mértékben, az átlagos nettó kereset szerint indexálták. Ez a nyugdíjasoknak gondot jelentett, az állami költségvetésben viszont jelentős megtakarítást eredményezett. (Augusztinovits és szerzőtársai, 2002.) 13

14 A jogszabályi változás a szervezeti rendszert is érintette, mégpedig 1992-ben létrejött egy független Nyugdíjbiztosítási Alap, ami az állami költségvetéstől függetlenedve, saját költségvetéssel és igazgatással rendelkezett. Ugyanennek a szabályozásnak köszönhetően, hasonló működési struktúrával létrejött az Egészségbiztosítási Alap is, amely többek között az egészségügyi intézmények finanszírozásáért felelt, valamint innen került kifizetésre a táppénz is. A nyugdíjak kifizetése oly módon oszlott meg a két Alap között, hogy az Egészségbiztosítási Alapból fizették a nyugdíjkorhatár alatti rokkantnyugdíjasok járadékát és haláluk esetén a hozzátartozói járulékot, míg a nyugdíjkorhatár feletti ellátásokat a Nyugdíjbiztosítási Alapból. A befizetésekként szolgáló munkáltatói és munkavállalói társadalombiztosítási járulékok is ennek megfelelően oszlottak meg a két Alap között. Szintén ebben az évben változott az is, hogy az úgynevezett nyugdíjszerű ellátások, mint például a családi pótlék finanszírozása átkerült a központi kormányzati költségvetésbe. Az állami költségvetés olyan biztosítási jogviszonyok után, amik nyugdíjjogosultságot keletkeztetnek (pl. gyes, gyed) elkezdett nyugdíjjárulékot fizetni a Nyugdíjbiztosítási Alapnak. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az évi reform egy igazságtalan nyugdíjrendszert hozott létre. A hosszabb szolgálati idő nem jelentett magasabb nyugdíjat, például a négyszer hosszabb szolgálati idő csak 2,4-szer nagyobb nyugdíjszázalékot adott. Ezek mellett a nyugdíjszámítás során figyelembe vehető keresetet felülről korlátozták, a korlát feletti rész a kezdő nyugdíjra nem volt hatással. A befogadási korlát az évek alatt nem változott, ami a gyors infláció mellett jelentősen hozzájárult a kezdőnyugdíjak reálértékének gyors ütemű csökkenéséhez. A korábbi tendenciát követve a megállapított nyugdíjakat a nettó keresetek növekedésével összhangban indexálták, viszont felső és alsó korlátok közé szorították az emelés mértékét, melyek nagyon szűkek voltak. Az eredmény az lett, hogy az alacsonyabb nyugdíjakat az átlagosnál jobban, a magasabb nyugdíjakat pedig az átlagosnál kevésbé emelték. Így az egyenlő bánásmód elve nem teljesülhetett. 14

15 1995-re már a szakemberek és a politikusok is úgy látták, hogy reformra van szükség, melynek fő célkitűzését úgy határozták meg, hogy egy olyan rendszert kell létrehozni, amelyben a dolgozó érdekelt abban, hogy járulékot fizessen. Ehhez két fontos követelménynek kellett teljesülnie: mindenki számára korrekt nyugdíj-kalkuláció szülessen és az egyéni számlavezetés megvalósuljon. 2.3 Az 1998-as nyugdíjreform 1997 nyarán került az Országgyűlés által elfogadásra az a reformcsomag, amely az addig egységes kötelező nyugdíjrendszert kettéosztotta. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer változatlanul a felosztó-kirovó elven működött, de annak kiegészítéseként egy tőkésített magánnyugdíj-rendszert hoztak létre. Az január 1-jén hatályba lépő jogszabályváltozás nem érintette a korábban létrehozott önkéntes nyugdíjpénztárak rendszerét. Az új rendszer bemutatása során külön kell választani az előző rendszerben jogot szerzett munkavállalókat a pályakezdőktől, újonnan belépőktől. Aki már a korábbi rendszerbe is járulékfizető volt, az maradhatott kizárólagosan a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben vagy valamely magánnyugdíj-pénztárba beléphetett úgy, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben való tagságát megtartva, csökkentett nyugdíjjárulékra lett jogosult. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből teljesen kilépni nem lehetett. Az átlépők vagyis a vegyes rendszert választók az átlépéssel egyidejűleg lemondtak a társadalombiztosítási rendszerben megszerzett jogaik egynegyedéről. A jogszabály lehetőséget biztosított arra, hogy év végéig a döntést megváltoztassa a járulékfizető, ilyen esetben veszteség nélkül léphetett vissza az állami nyugdíjrendszerbe. A pályakezdők részére ez a döntési szabadság nem állt fenn, számukra a vegyes rendszerbe történő belépés volt kötelező. 15

16 Ezzel egyidejűleg a munkáltatói nyugdíj-biztosítási járulék összegét csökkentették a korábbi 24%-ról 23, majd 22%-ra. A munkavállaló által fizetendő járulék összegét pedig 6%-ról fokozatosan 9%-ra emelték. A vegyes rendszer tagjai ebből 1%-ot a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe fizettek be, a többit a magánnyugdíj-pénztár részére, míg a munkáltatói járulék összege teljes egészében az állami kasszába került. Az öregségi nyugdíj jogosultságára vonatkozó feltételek lényegében nem változtak a jogszabályváltozással. A nyugdíjkorhatárt azonban módosította: a férfiak esetében 1998-tól 60. életévtől 61-re, majd 2000-től 62-re emelte, míg a nőknél kétévente 1 év emeléssel, 2009-re 62 évre emelte a jogszabály. (Augusztinovits és szerzőtársai, 2002.) Azóta ezen rendelkezések változtak, lassabban került bevezetésre a korhatár emelése, a jelenleg hatályos szabályozást a dolgozatom következő fejezetében mutatom be. A külföldi tapasztalatok a munkavállalók számára nem voltak ismertek, így a vegyes rendszerrel kapcsolatban sok fenntartásuk volt. Azonban a társadalombiztosítási nyugdíjakról szóló törvény a nyugdíjak kifizetésére teljes költségvetési garanciát vállalt. Elmondhatjuk, hogy a munkavállalók több mint fele önként csatlakozott az új rendszerhez, főként a 40 év alatti korosztály esetében volt jelentős az arány. Az idősebb korosztálynak ez az átállás nem volt annyira kedvező, mert minden csatlakozó elveszítette a reform előtti befizetésének a 25%-át, amely az ő esetükben nagyobb összeget jelentett. A vegyes rendszer felállását követően, 1999-ben a tagok kor- és létszámeloszlását a következő ábrák szemléltetik: 16

17 A vegyes rendszer tagjainak népesség szerinti megoszlása 1999-ben 14% 13% 14% 13% 12% 17% 16% ábra. A vegyes rendszer tagjainak megoszlása Forrás: Simonovits (2008) 95. o. 6. táblázat A vegyes rendszerbe belépők aránya korcsoportonként 1999-ben Arány (%) Korcsoport 2. ábra. A vegyes rendszer tagjainak korcsoportonkénti megoszlása Forrás: Simonovits (2008) 95. o. 6. táblázat Tekintettel arra, hogy 1994 óta működtek hazánkban önkéntes magánnyugdíj-pénztárak, így nehézség nélkül, egy önálló, párhuzamos ág megnyitásával kezdtek el működni a magánpénztárak. 17

18 A problémák a működés során derültek ki: A működési költségeket alacsony szinten tartották a verseny biztosítása érdekében, azonban a pénztárak által kezelt vagyon lényegében néhány nagy pénztárnál összpontosult, így a működési költségek nagyok, a nettó hozam pedig alacsony volt és 2005 között például a magánnyugdíj-pénztárak reálhozama 0 körül alakult. 2.4 A vegyes rendszer megszűnése A Világbank 1994-től a vele kapcsolatban álló államoknak a vegyes rendszerre való áttérést javasolta. Elképzelésük szerint az 1. állami pillérből mindenki számára azonos mértékű nyugdíjat lehetne fizetni, míg a 2. pillér tőkefedezeti alapon nyújtana a jobban kereső dolgozók számára nyugdíj-kiegészítést. Úgy gondolták a Világbank szakértői, hogy egy jól működő gazdaság mellett, magas befektetési hozamokkal és magas foglalkoztatottsággal olyan bevételekre tehet szert az állam is, amely fedezi a tiszta tb-rendszerről való átállás során keletkezett hiányt. Magyarországon 1998-ban megkezdődött a vegyes rendszer működése, valamint a nyugdíjkorhatár emelése, de gyakorlatilag további lépések a reform érdekében nem történtek. Hiába történt meg a 2. pillér bevezetése, az 1. pillér megtartotta a dominanciáját, mivel a két rendszerbe befolyó járulékok mértékében nagyon nagy eltérés volt (az 1. pillérbe a nettó jövedelem 23%-a, a 2. pillérbe a 8%-a folyt be). Ezek mellett a magyar nyugdíjpénztárak olyan nagy költséghányaddal dolgoztak, hogy a befizetések éppen csak megőrizték a reálértéküket. A másik probléma az volt, hogy a rendszer elemeit az egymást követő kormányzatok váltogatták, így a stabilitás és kiszámíthatóság nem teljesült. Többek között például 2002-ben a nyugdíj mellett dolgozók keresetének adóztatásán hirtelen enyhített a kormányzat. Majd között a nyugdíjplafont az átlagbérek 2-szereséről annak 3-szorosára emelték. 18

19 Már a 2000-es évek végén látták a szakértők, hogy ha ezen politika folytatódik, akkor 2013-ban, amikor is megindulnak a magánnyugdíj-pénztári kifizetések, komoly veszteség éri az állami költségvetést. (Simonovits, 2006.) A 2010-ben megalakuló új kormány újabb stratégiát dolgozott ki, melynek az lett a végső eredménye, hogy 2011-ben megszüntetésre került a vegyes rendszer. A jogszabályi módosítással megszűnt a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság, az emberek eldönthették, hogy visszalépnek az állami rendszerbe, vagy pedig maradnak a magánnyugdíj-pénztárban. Aki nem lépett át az állami rendszerbe, az vállalta, hogy nem kap a jövőben állami nyugdíjat, valamint a korábbi nyugdíjbefizetéseinek jelentős részét elveszíti. A rendszer úgy lett felépítve, hogy az állami rendszerbe átlépők megtakarításait egy egyéni számlán vezetik majd. Ezek mellett a jogszabály szerint a visszalépők a befizetett, hozamgarantált tőke feletti összeget, illetve a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegét felvehették vagy önkéntes pénztárba helyezhették, de jóváírathatták az állami pillérben lévő egyéni számlán is. A változás eredményeként január 31-ig, a megadott határidőig a közel 3 millió magánpénztári tag 97%-a átlépett az állami rendszerbe, ember maradt magánnyugdíj-pénztárban. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság közleménye szerint a magánrendszerben maradók 59,8%-a, fő budapesti lakos volt. A folyamatot lezáró utolsó lépésként a pénztárak a befizetéseket átutalták az államnak, illetve a reálhozamot a tagok második felében megkapták. A központi költségvetéshez beérkező több mint 3000 milliárd forint egy időre megoldotta a nyugdíj kifizetések körüli problémát. Azonban a rendszer még változatlanul reformra szorul. 19

20 2.5 A változások számszaki hatásai Az előzőekben leírt reformok a korábbi rendszerhez képest jelentős változásokat hoztak, melyek a jövedelemre is hatással voltak tól 2010-ig a hazai minimálbérek évente átlagosan 12%-al növekedtek, ez alól jelentős kivétel volt a év, amikor a minimálbért a kormányzat az előző évi szinten hagyta. Ugyanebben az időszakban a minimálbérhez képest kisebb mértékben, átlagosan 7%-kal növekedtek a minimális nyugdíj összegei. De ez sem mondható egységesnek, mert az öregségi nyugdíjak átlagos összege többel, évente 12%-kal emelkedett, kivételt képeznek a gazdasági válság évei, 2009-ben például 5% volt csak a növekedés. A kifizetésre kerülő összeg növekedése mellett meg kell említenünk a nyugellátásban részesülők számának növekedését is. Az öregségi nyugdíjban részesülők száma átlagosan évente 2-3%-kal növekedik. Amennyiben szem előtt tartjuk, hogy öregedő a társadalom Magyarországon, akkor kijelenthetjük, hogy ezt a finanszírozási rendszert nem fogja tudni a lakosság dolgozó és járulékot fizető 30%-a fenntartani. Ezek mellett egy másik probléma az időskori elszegényedés. A nyugdíj összegének számítása során bemutatásra került, hogy a magyar nyugdíjrendszer jövedelemarányos juttatást biztosít, szociális vagy rászorultsági alapon nincsen ellátás. Mivel azonban a munkanélküliség hazánkban nagyarányú, előfordulhat, hogy valaki a nyugdíjba menetele előtt évekig munkanélküli, így hiába éri el a nyugdíjkorhatárt, vagy nincsen meg az előírásoknak megfelelő biztosítási ideje vagy pedig nagyon alacsony összegű ellátást fog kapni. Ezzel pedig fennáll annak a veszélye, hogy az időskori betegségek kezelésére nem lesz elegendő a nyugdíja. 20

21 Külföldön vannak olyan államok, ahol léteznek szociális alapú nyugdíjak vagy pedig kiegészítést kapnak az alacsony összegre jogosultak. Véleményem szerint érdemes lenne ezen megoldások vizsgálata és az újabb, a nyugdíjrendszert alapjaiban megváltoztató reform során valamely módozat bevezetése. 21

22 III. A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZERRŐL 3.1 A hazai nyugdíjrendszer bemutatása Mint az előző fejezetben a történelmi áttekintés során bemutattam, a '90-es évekre világossá vált, hogy a demográfiai változások mellett a kötelező társadalombiztosítás egyre növekvő kiadásait az államháztartás nem tudja fizetni. Ezért szükségessé vált az átfogó reform, melybe az öngondoskodásra is nagy hangsúlyt kell fektetni. A reformra 1997-ben került sor, melynek a fő célja a nyugdíjasok védelme és a pénzügyi fenntarthatóság megerősítése volt. A reform az alábbi lényeges elemeket tartalmazta: az első pillér, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer, felosztó-kirovó elven működik, állami irányítás alatt. A második pillér tőkefedezeti elven működik, ahol a pénztártag befizetett tagdíja tőkét képez, amely a nyugdíjszolgáltatást fedezi. A pénztár a tagok megtakarítását egyéni számlán tartja nyilván, amely a nyugdíjkorhatár elérésekor vagy a szolgáltatás megkezdésekor, szabályozott rendszerben kifizetésre kerül. A harmadik pillér a kötelező pillérek kiegészítésére, önkéntes kiegészítő pénztárként nyújt egyösszegű vagy havi járadékszolgáltatást. Minden tag a befizetései alapján részesedhet a juttatásból. (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2010.) Jogszabályváltozások mellett 2006-ban létrejött a negyedik pillér, ami valójában nyugdíjelőtakarékossági számlákat foglalja magába. Ezen pillér fő célja a korábban már megfogalmazott öngondoskodás, a nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzése. A következő alfejezetekben a hazai pillérek konkrét tartalmát fogom bemutatni. 22

23 3.2 A hazai nyugdíjrendszer állami pillére A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetése hazánkban állami feladat. Célja az öregség, rokkantság, haláleset esetén a biztosított vagy hozzátartozója részére egységes alapelvek alapján nyugellátás biztosítása. Ennek a rendszernek a működtetéséhez szükséges bevételt járulék formájában fizetjük meg, mely összeg a Nyugdíjbiztosítási Alapba folyik. Az Alapot a Kormány felügyeli és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kezeli. Az államnak garanciát kell vállalnia a nyugdíjak kifizetésére még akkor is, ha az Alap kiadásai meghaladják annak bevételeit. Ekkor a központi költségvetésből szükséges a különbség összegét előirányzatként biztosítani. A nyugellátás összegének megállapítása során a nyugdíjjárulék alapját képező keresetet, az összes jövedelem összegét és az elismert szolgálati évek számát veszik figyelembe. Az így megállapított nyugellátást havi rendszerességgel fizetik ki a jogosult részére. Amennyiben a nyugdíjak összegét tekintve korrekciót hajtanak végre főként inflációt követő mértékben akkor egységesen változik a járadékok összege is. Azon személyeknél, akik a szolgálati idejük egy részében magánnyugdíjpénztárba is fizettek tagdíjat, más feltételeket alkalmaztak, más összegű nyugdíjra voltak jogosultak Saját jogú nyugellátások Öregségi nyugdíj Öregségi nyugdíj jogosultság a társadalombiztosítás rendszerén belül akkor szerezhető, ha - az előírt minimális szolgálati idő letöltésre került, és - az előírt nyugdíjkorhatár betöltése megtörtént. 23

24 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény megkülönbözteti a teljes nyugdíjat és a résznyugdíjat. A jelenlegi szabályozás szerint a teljes nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati időt kell eltölteni, míg a résznyugdíjhoz legalább 15 év szolgálati idő szükséges. Mindkét esetben a szolgálati idő megszerzését követően a nyugdíjjogosultság bármikor érvényesíthető. A törvény alapján Szolgálati időnek minősül - az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt; - az az időszak, amely alatt megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A jogszabály meghatároz még járulékfizetés nélkül is szolgálati időnek minősülő időszakokat: - a katonai (illetve polgári) szolgálatban töltött idő, - a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi gyermekágyi segély folyósításának időtartama, - az január 1-je előtt felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje. (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2010.) Előrehozott öregségi nyugdíj Azok jogosultak ezen ellátásra, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően megszerezték az előírt szolgálati időt. Elmondható, hogy ezen kategóriában a jogosultsághoz kapcsolódó korhatárt gyakran változtatják, a jelenlegi szabályok a következőket mondják ki. A csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjra az a nő jogosult, aki 1952-ben vagy 1953-ban született, az 59. életévét betöltötte és 40 év szolgálati idővel rendelkezik. A csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjra az a férfi jogosult, aki 1949-ben vagy 1950-ben született, a 60. életévét betöltötte és 40 év szolgálati idővel rendelkezik. A jogosultság megállapításának feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra az a nő jogosult, aki 1952-ben vagy 1953-ban született, az 59. életévét betöltötte és legalább 37 év szolgálati idővel rendelkezik. 24

25 Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra az a férfi jogosult, aki 1949-ben vagy 1950-ben született, a 60. életévét betöltötte és legalább 37 év szolgálati idővel rendelkezik. Az érintett korosztályok esetében a nyugdíj csökkentésének mértéke maximálisan az öregségi nyugdíj összegének 8,4 százaléka lehet. A megállapított csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj összege akkor sem változik, ha a nyugdíjas betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Az a személy, aki az előrehozott, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez szükséges életkort betöltötte, és a szükséges szolgálati idővel rendelkezik, az előrehozott, illetőleg a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj megállapítását a nyugdíjfolyósítótól bármikor kérheti. Az öregségi nyugdíj korhatára és az előrehozott nyugdíj ezen rendszere egy, 2010-től tartó szigorítás eredménye. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény módosításáról szóló évi XL. törvény 2-4. mondja ki a szigorúbb, úgynevezett málusz szabályok évi bevezetését. Ennek eredménye, hogy ha valaki rendelkezik 37 év szolgálati idővel, az előrehozott nyugdíj csökkentés csak attól függ, mennyi idővel korábban kéri nyugdíjazását. Ha 1-12 hónappal előbb kér nyugdíjat, a csökkentés havi 0,3% (max. 3,6%), ha hónappal előbb kér nyugdíjat 3,6 %, továbbá havi 0,4% (maximum 3,6 + 4,8 = 8,4%). Az intézkedés célja a nyugdíjalap egyensúlyának megteremtése, amit nem a csökkentés mértékével javítja, hanem azzal, hogy nem éri meg korán nyugdíjba menni. (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2010.) Aki a korhatár alatti nyugdíjban részesül és mellette munkát vállal, arra vonatkozik a kereseti korlátozás. Ez azt jelenti, hogy bizonyos nagyságú munkajövedelem megszerzése után saját jogú nyugdíj kifizetése szüneteltetésre kerül. 25

26 A rendelkezések szerint az egyes naptári éveket külön-külön kell vizsgálni. A nyugdíjas minden évben rendelkezik egy éves keretösszeggel, amely az év első napján érvényes minimálbér 18-szorosa. Mindaddig, amíg az adott évi (járulékalapot képező) keresete ezen keretösszegen belül marad, keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban keresete meghaladja a keretösszeget, a következő hónaptól az év végéig a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a nyugdíj folyósítását szünetelteti. E korlátozás megszűnik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor. Korkedvezmény és korengedményes nyugdíj A nyugdíjkorhatár betöltése előtti nyugdíjba vonulásra még lehetőség van korkedvezményes, illetve korengedményes nyugdíjjal. Korkedvezményes nyugdíjra az jogosult, aki a szervezetének fokozott igénybevételével járó, egészségre különösen ártalmas munkát végez. Korkedvezmény esetén az érintett személy születési éve szerint meghatározott nyugdíjkorhatár csökken a megszerzett korkedvezménnyel. Az igénybevétel feltételeit a módosított társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény tartalmazza. Ilyen esetben a munkáltatónak 13 %-os mértékű korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetnie a korkedvezményes munkakörben dolgozó által elért kereset után. Ezen többletjáradék fedezi a kedvezménnyel járó többletkiadást. Ettől eltér a korengedményes nyugdíj, ami valójában egy foglalkoztatás-politikai célú intézmény, amelynek költsége a foglalkoztatót terheli. Az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb öt évvel fiatalabb munkavállaló és a munkáltatója megállapodhat abban, hogy a munkáltató az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárig egy összegben befizeti a nyugdíj összegét. (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2010.) Azonban napjainkban ez a lehetőség már nem létezik, mivel a 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet év végével törölte ezen engedményt. 26

27 Rokkantsági nyugdíj A január 1-től hatályos szabályok szerint rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akinél az egészségkárosodás 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy százalékos mértékű, de rehabilitációja nem javasolt, az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és az egészségkárosodás következtében kereső tevékenységet nem folytat, vagy táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2010.) A rokkantságot kifejező orvosi szakvélemények és ezek jogi hatásai az elmúlt években változtak. Ennek köszönhető, hogy hazánkban jelenleg zajlik a rokkantsági nyugdíjban részesülők felülvizsgálata, jogosultságok szigorítása. Ezzel is a munkaerőpiacra való visszatérést és az ellátásban részesülők számának csökkentését próbálják elérni. Rehabilitációs járadék Ezen járadék óta létezik, melynek célja az érintett személy munkavégző képességének helyreállítása és foglalkoztatásának elősegítése komplex rehabilitációs eljárás keretében. Ezen ellátásra jogosult, aki 50-79%-os egészségkárosodást szenvedett és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, kereső tevékenységet nem folytat, továbbá rehabilitálható, az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és nem részesül egyéb társadalombiztosítási vagy munkanélküli ellátásban. Ebben az esetben is az egészségkárosodás mértékét és a rehabilitálhatóságot egy szakértői szerv állapítja meg. (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2010.) Baleseti rokkantsági nyugdíj A január 1-től hatályos szabályok szerint baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult, aki (túlnyomóan) üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkant, az egészségkárosodás következtében kereső tevékenységet nem folytat, táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. 27

28 Ezen ellátásra az is jogosult, akinek az egészségkárosodása szilikózis vagy azbesztózis miatt következett be, amely mértéke eléri a 40 százalékot, továbbá a fenti egyéb jogosultsági feltételeknek is megfelel. (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2010.) Hozzátartozói nyugellátások Özvegyi nyugdíj Özvegyi nyugdíjat a házastárs (ideértve a bejegyzett élettársat is), az elvált házastárs és az élettárs kaphat, de az élettársra és az elvált házastársra szigorúbb szabályok vonatkoznak. Ideiglenes özvegyi nyugdíj fő szabályként egy évig jár annak, akinek a házastársa öregségi, rokkantsági nyugdíjasként halt meg, vagy az öregségi, rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte, vagy rokkant, vagy házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek ellátásáról gondoskodik. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60%-a, amely az elhunytat öregségi nyugdíjként, rokkantsági nyugdíjként vagy baleseti rokkantsági nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően járó özvegyi nyugdíj mértéke a saját jogú nyugellátásban nem részesülő, öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött vagy rokkant özvegy esetén 60%-a, saját jogú nyugellátásban részesülő, továbbá az elhunyt jogán két árvaellátásra jogosult gyermekről gondoskodó özvegy esetén 30%-a annak a nyugdíjnak, amely az elhunytat öregségi vagy rokkantsági nyugdíjként a halál időpontjában megillette vagy megillette volna. (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2010.) 28

29 Az özvegyi nyugdíj az özvegy keresetére, saját jogú öregségi-, rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár. Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése előtt házasságot köt. A rokkantság címén megállapított özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha az özvegy már nem rokkant. Az árvaellátásra jogosult gyermek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szűnik meg, ha már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás. Árvaellátás Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője a haláláig az öregségi, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Az örökbefogadott gyermek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe. Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és ükunokát is) is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Az árvaellátás az árva tizenhatodik életévének betöltéséig jár, vagy ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, de legfeljebb huszonöt éves életkorának betöltéséig jár. Az árvaellátás annak a nyugdíjnak a 30 %-a, ami az elhunytat a halála időpontjában öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként megillette, vagy megillette volna. 60 %-os mértékű árvaellátás jár annak a gyermeknek, akinek mindkét szülője meghalt, illetve, akinek életben levő szülője rokkant. (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2010.) Szülői nyugdíj Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek gyermeke az öregségi, illetve a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjasként halt meg, ha a szülő gyermekének a halálakor rokkant volt, vagy a 65. életévét betöltötte, és a szülőt a gyermek a halálát megelőzően egy éven át túlnyomó részben eltartotta. 29

30 A 65. életévét betöltő szülőt orvosi vizsgálat nélkül is rokkantnak kell tekinteni a szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából. A szülői nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket a nagyszülőre és unokára is megfelelően alkalmazni kell. (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2010.) Baleseti hozzátartozói nyugellátás Ezen ellátás akkor jár a hozzátartozónak, ha a sérült üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében halt meg. A baleseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóit megilleti a baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor is, ha a nyugdíjas nem az üzemi baleset következtében halt meg. A baleseti sérült hozzátartozóit a baleseti nyugellátás megilleti akkor is, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt halt meg ugyan, de nem az üzemi baleset következtében, ha valószínűsíthető, hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult. (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2010.) 30

31 3.3 A hazai nyugdíjrendszer nem-állami pillérei Az önkéntes magánnyugdíjpénztárak A rendszerváltást követően nyílt meg a lehetőség, hogy az állami rendszer mellett egyéb szereplők is megjelenhessenek a nyugdíjrendszerben, melyek közül az önkéntes magánnyugdíjpénztárak indultak a legkorábban, 1994-ben, bár a taglétszám jelentős növekedésére csak 1998-tól került sor. A korai szakaszban sok pénztár alakult, ezek közül több hosszabb-rövidebb idő után beolvadt egy másik pénztárba, vagy megszűnt. A pénztárak számának alakulását az alábbi ábra mutatja: 250 Pénztárak számának alakulása között Darab Év 3. ábra. Pénztárak számának alakulása Forrás: PSZÁF, saját számításokkal. Letöltés ideje: november A kedvező adójogszabályok miatt még ma is kedvelt forma, a tagok létszáma még napjainkban is jelentős, melyet a következő ábrán is láthatunk. 31

32 tag (fő) Önkéntes magánnyugdíjpénztári taglétszám alakulása között Év 4. ábra. Önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám alakulása Forrás: PSZÁF, saját számításokkal. Letöltés ideje: november A diagramból látható, hogy a taglétszám az elmúlt évek alatt csökkenést mutat, melynek oka, hogy a gazdasági változások hatásaként a vállalatok és munkahelyek által létrehozott kisebb nyugdíjpénztárak nem tudtak olyan hozamot produkálni, amiből a működésük finanszírozható lett volna, így sok esetben ezen pénztárak megszűntek, vagy egy nagyobb pénztárba olvadtak be. A beolvadás során a tagok egy része, aki már a 10 éves várakozási időt elérte, a megtakarításainak kifizetését kérte és megszüntette a tagságát. Az önkéntes nyugdíjpénztárak működését tekintve elmondhatjuk, hogy a befizetések kétharmadát a munkáltatók adják, melynek van olyan gyakori következménye, hogy a tagok egy-egy munkahelyváltást követően gyakran a passzív tagságot választják, vagyis befizetésre nem kerül sor. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések összegéből 10 év várakozási idő letelte után a hozamot felveheti a tag, így nem szükséges a tényleges nyugdíjkorhatárt megvárni. Ezzel együtt a hazai tapasztalat azt mutatja, hogy teljesítettek a pénztárak kifizetést, de nem tapasztalható tömeges tőkekivonás. Nem gondolnám, hogy emögött a takarékoskodás oka állna, sokkal inkább a még magasabb hozam kivárása. 32

33 Napjainkban háromféleképpen, részleteit tekintve az egyes pénztáraknál eltérő módon vehető igénybe a kifizetés: egyösszegű szolgáltatás, amikor egy összegben történik meg a kifizetés; vegyes szolgáltatás, amikor a tag által meghatározott rész egy összegben kerül kifizetésre, a fennmaradó részt pedig járadékszolgáltatásként kéri; járadék szolgáltatás: A járadékfolyósítás időtartama 3-40 év között választható. A minimálisan folyósítható összeg 5.000,- Ft. A folyósítás gyakorisága lehet havi, negyedéves vagy éves. A Pénztár a járadék összegét évente egyszer az elért hozamok alapján újraértékeli. Az újraértékelt havi, negyedéves, éves járadékok megállapítása mindenkinél az év egy adott hónapjában esedékes járadékkifizetésre történik. Az évi egyszeri folyósítású járadékok esetében az átértékelés az esedékes járadékfizetés hónapjában történik. Ha nyugdíjkorhatár elérése előtt kérik a kifizetést, akkor kizárólag a 10 éves várakozási idő elteltével van mód az egyéni számla egészének vagy egy részének a kifizetésére. A várakozási idő lejárata előtt nincs lehetőség az egyéni számla megszüntetésére, csak nyugdíjazás esetében. A kifizetések vizsgálata során megállapítható, hogy a kifizetések döntő többségét az egyösszegű kifizetések teszik ki ben például a tagok 0,04%-a kérte csak a járadékfizetést, így akkor még nem volt szükség külön tartalék képzésére, eseti jellegűnek volt minősíthető ezen kifizetések mértéke. Azonban napjainkban egyre több tag éri el a nyugdíjkorhatárt és járadék formájában tart igényt a megtakarított összegre, így a pénztáraknak a gazdálkodásukon változtatniuk kell. 33

34 Ettől függetlenül, ha a pénztárak vagyonát vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy az elmúlt 5 évben szinte mindig vagyonnövekedés tapasztalható, az előző évhez viszonyítva is 7-12%-os mértékben. A Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete által kiadott tájékoztatás szerint a pénztárak vagyonának hozamrátájának átlaga 8,8%, így elmondhatjuk, hogy a vagyonnövekedés ezt meghaladó mértékű A magánnyugdíjpénztárak Az Országgyűlés 1997-ben fogadta el azt a törvénycsomagot, amely január 1-jei hatállyal az addig egységes kötelező nyugdíjrendszert kettéválasztotta. A korábbi, úgynevezett felosztó-kirovó társadalombiztosítási rendszert meghagyva, mellette mintegy másik pillérként létrehozta a magánnyugdíjpénztárakat. Ekkor minden állampolgárnak, aki már a korábbi társadalombiztosítási rendszerbe benne volt, el kellett döntenie, hogy a korábbi nyugdíjrendszerben marad, vagy belép valamely magánnyugdíjpénztárba, megtartva az állami rendszerben a korábbi befizetéseinek nagy részét. A jogszabály megteremtette annak a lehetőségét, hogy ha valaki meg kívánta változtatni a döntését, akkor 2000-ig visszaléphetett az állami nyugdíjrendszerbe, melyre volt is példa, főként rokkantság következménye miatt. Azonban a nyugdíjrendszerből teljesen kilépni nem lehetett, nem állhatott fenn, hogy csak magánnyugdíj-pénztári tag legyen egy állampolgár. A jogszabály elfogadása után munkába álló fiatalok azonban már nem választhattak, számukra kötelező volt a magánnyugdíjpénztárba való belépés. A magánnyugdíjpénztár előnye többek között abban állt, hogy az egyén elkülönített számláján gyűlt a megtakarítása, melyet anyagi lehetőségeitől függően a kötelező mértékű járulékon felül további befizetésekkel lehetett gyarapítani. A pénztárak a működési- és kezelési költségek levonása után megmaradó részt különböző alapokba fektetve igyekezték kamatoztatni a befolyt összeget, így a tagok az állami rendszerrel szemben - jelentős hozamokat érhettek el. 34

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Szociális és családtámogatások joga

Szociális és családtámogatások joga AGRÁR ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK Szociális és családtámogatások joga Záróvizsga tételvázlatok Szerkesztette, és összeállította: dr. Mélypataki Gábor 2015. március 1-jével hatályos anyaggal Tételvázlatok a Szociális

Részletesebben

Lépéselıny II. elérésre és halálesetre szóló, lépcsızetes szolgáltatású életbiztosítás feltételei

Lépéselıny II. elérésre és halálesetre szóló, lépcsızetes szolgáltatású életbiztosítás feltételei Lépéselıny II. elérésre és halálesetre szóló, lépcsızetes szolgáltatású életbiztosítás feltételei 5. számú függelék Az Allianz Hungária Biztosító Rt.(a továbbiakban: biztosító) és a szerzıdı fél között

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól HASZNOS TUDNIVALÓK a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól A munkajog területén 2014 2015 2016 Minimálbér (Ft/hó) bruttó összege 101.500,-

Részletesebben

MAGYARORSZÁG NYUGDÍJRENDSZERE (1997-2013) 2013. Október 5-7.

MAGYARORSZÁG NYUGDÍJRENDSZERE (1997-2013) 2013. Október 5-7. MAGYARORSZÁG NYUGDÍJRENDSZERE (1997-2013) 2013. Október 5-7. 1 TARTALOM: I. Előzmény 1997-(röviden) 1. MAGÁNNYUGDÍJ RENDSZER II. NYUGDÍJREFORM FOLYAMATOK MAGYARORSZÁGON 2009-2013 1. KORHATÁREMELÉS 2. MAGÁNNYUGDÍJ

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Magánnyugdíjrendszerek

Magánnyugdíjrendszerek Magánnyugdíjrendszerek A magánnyugdíjrendszerek szerepe a megfelelő mértékű és fenntartható nyugdíjak biztosításában Európai Bizottság Ezt a publikációt a foglalkoztatásra és szociális szolidaritásra vonatkozó

Részletesebben

2013. ÉVI III. TÖRVÉNY A ZELENKA PÁL EVANGÉLIKUS SZOLIDARITÁSI ALAPRÓL

2013. ÉVI III. TÖRVÉNY A ZELENKA PÁL EVANGÉLIKUS SZOLIDARITÁSI ALAPRÓL 2013. ÉVI III. TÖRVÉNY A ZELENKA PÁL EVANGÉLIKUS SZOLIDARITÁSI ALAPRÓL A zsinat elismerve, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház (a továbbiakban: Egyház) tartási kötelezettsége körében felelősséggel

Részletesebben

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 A törvényalkotó szándékai szerint a tervezett adóváltozások, módosítások nyomán egyszer bbé válik az adózók, vállalkozások élete, csökkennek a vállalkozásokat érint

Részletesebben

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2009. január 1-tıl érvényes egyes fixösszegő ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2009. január 1-tıl érvényes egyes fixösszegő ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól HASZNOS TUDNIVALÓK a 2009. január 1-tıl érvényes egyes fixösszegő ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól A munkajog területén 2007. 2008. 2009. A legkisebb munkabér (Minimálbér Ft/hó)

Részletesebben

Tartalomjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szociális törvény) ellátásai 2. I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 2.

Tartalomjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szociális törvény) ellátásai 2. I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 2. Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szociális törvény) ellátásai 2. I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 2. 1. egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás 2. foglalkoztatást helyettesítő

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 Madarasiné Dr. Szirmai Andrea Dr. Siklósi Ágnes Dr. Sztanó Imre Sztanó Imréné dr. Dr. Veress Attila A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 PR-017/14 Tartalomjegyzék 1. A SZÁMVITEL IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI.....................

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-383/2016. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A Levegő Munkacsoport

Részletesebben

1. Háttérinformációk. 1.1 Bevezetés

1. Háttérinformációk. 1.1 Bevezetés 1. Háttérinformációk 1.1 Bevezetés 2002/2003 folyamán a brit Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium valamint a magyar Munkaügyi és Foglalkoztatáspolitikai Minisztérium közös támogatásával kísérleti program

Részletesebben

T/2921. számú. törvényjavaslat

T/2921. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/2921. számú törvényjavaslat a Magyarország és a Macedón Köztársaság között a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről Előadó: Balog Zoltán

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. március végi helyzetéről 2014. április * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Tervek és a valóság A pénzbeli családtámogatási ellátások vizsgálata a kormányprogramok tükrében

Tervek és a valóság A pénzbeli családtámogatási ellátások vizsgálata a kormányprogramok tükrében NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola Kristó Katalin: Tervek és a valóság A pénzbeli családtámogatási ellátások vizsgálata a kormányprogramok tükrében Doktori (PhD) értekezés

Részletesebben

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Elnöke által kiadott. 2003/2011. számú útmutató

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Elnöke által kiadott. 2003/2011. számú útmutató A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Elnöke által kiadott 2003/2011. számú útmutató a 2010. évi személyi jövedelemadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával

Részletesebben

A társadalombiztosítási jog 2012

A társadalombiztosítási jog 2012 A társadalombiztosítási jog 2012 A társadalombiztosítás az állam által működtetett szociális ellátási rendszer része. Az az intézmény, amelyben az állam a társadalom meghatározott rétegéhez tartozó tagjait

Részletesebben

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Az 1990-es években a társadalomban tovább halmozódtak a már meglévő szociális gondok, többek között felgyorsult a népesség elöregedésének

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Tartalomjegyzék 2010. évi költségvetés általános indoklása Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetésének általános indokolása...1 oldal

Részletesebben

A magyar nyugdíjrendszer kapcsolódása az EU nyugdíjharmonizációs elemeihez

A magyar nyugdíjrendszer kapcsolódása az EU nyugdíjharmonizációs elemeihez DOI: 10.21637/GT.2015.3.05. A magyar nyugdíjrendszer kapcsolódása az EU nyugdíjharmonizációs elemeihez Juhász Zita 7 ABSZTRAKT: Napjainkban a magyarok EU-n belüli migrációjának intenzitása jelentősen megnövekedett.

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. július végi helyzetéről 2014. augusztus * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

1. Befektetési alapok 1

1. Befektetési alapok 1 1. Befektetési alapok 1 A befektetési alap egy jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők érdekében a meghirdetett befektetési elveknek megfelelően kezel.

Részletesebben

10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke. 9.7. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként készpénz átutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2013. február havi helyzetéről 2013. március * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

Tájékoztató. egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra

Tájékoztató. egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély biztosítottra kötött egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra vonatkozó, 2014-ben hatályos adózási, költség-elszámolási

Részletesebben

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtása I. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése egyenlegének alakulása, feltételrendszerének értékelése A Magyar Köztársaság

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP. fejezet. 2010. évi költségvetésének végrehajtása

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP. fejezet. 2010. évi költségvetésének végrehajtása A LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezet 2010. évi költségvetésének végrehajtása 2011. június hó Az Egészségbiztosítási Alap 2010. évi költségvetésének végrehajtása Az Egészségbiztosítási Alap 2010. évi

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 2013 1 Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Családügyért Felelős

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2010. (VII.02.) önkormányzati rendelete a közoktatási intézményekben fizetendő térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól Zalaegerszeg Megyei Jogú

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA ÁLTAL 2009. JÚLIUS 7-ÉN A TÚLZOTT HIÁNY ELJÁRÁS KERETÉBEN KIADOTT AJÁNLÁS MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEKRŐL

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó a Polgármesteri Hivatal 2010. évi munkájáról

B E S Z Á M O L Ó a Polgármesteri Hivatal 2010. évi munkájáról B E S Z Á M O L Ó a i Hivatal 2010. évi munkájáról Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. február 8-i ülésére Elıterjesztı: Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet címzetes fıjegyzı

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról Előterjesztő: Dr. Faragó Péter Társulási Tanács Elnöke Készítette: Aleva Mihályné Intézményvezető Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról A szociális

Részletesebben

Kölcsönszerződés fogyasztóknak nyújtott forint alapú lakáscélú kölcsönhöz

Kölcsönszerződés fogyasztóknak nyújtott forint alapú lakáscélú kölcsönhöz Hitelszámla szám:...-... A hitel ikt. száma:... A hitel száma:... Készítette:... Ellenőrizte:... Engedélyezte:... Utalványozta:... Kölcsönszerződés fogyasztóknak nyújtott forint alapú lakáscélú kölcsönhöz

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. november végi helyzetéről 2015. december * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Válaszok. Válasz A: A Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szólót törvény tartalmazza.

Válaszok. Válasz A: A Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szólót törvény tartalmazza. Kérdések Válaszok Válassza ki, hogy a következő meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomnak felel meg! Az az esemény, amelynek a bekövetkezése esetén a biztosító az életbiztosítási szerződés alapján

Részletesebben

Nyirádi Szociális Segítő Központ 8454 Nyirád, Park u. 1/A. SZAKMAI PROGRAM. Hatályos: 2016. április 8.

Nyirádi Szociális Segítő Központ 8454 Nyirád, Park u. 1/A. SZAKMAI PROGRAM. Hatályos: 2016. április 8. Nyirádi Szociális Segítő Központ 8454 Nyirád, Park u. 1/A. SZAKMAI PROGRAM Hatályos: 2016. április 8. TARTALOMJEGYZÉK I. Az intézmény célja, feladata Az intézmény alapelvei Az intézmény jelképe Az intézmény

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. február 15-ei ülésére. Dombóvár Város Önkormányzatának 2010.

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. február 15-ei ülésére. Dombóvár Város Önkormányzatának 2010. Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. február 15-ei ülésére Tárgy: Dombóvár Város Önkormányzatának 2010. évi költségvetése Előterjesztő: Patay Vilmos

Részletesebben

Családpolitikai Szótár

Családpolitikai Szótár Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Családpolitikai Szótár A család az emberi élet legfontosabb közössége: az ember itt tanulja meg először, hogyan viszonyuljon

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok

A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok Készítette: Berényiné Bosch Cecília OFA Hálózat PERTU projekt pénzügyi szakértője Budapest, 2009. december Tartalomjegyzék: Bevezetés...

Részletesebben

Aranyszárny CLaVis. Nysz.: 17386

Aranyszárny CLaVis. Nysz.: 17386 Aranyszárny CLaVis rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás különös feltételei (G75/014) Hatályos: 014. március 15. Módosítva: 014. november 1. Nysz.: 1786 Tartalomjegyzék

Részletesebben

PÉNZBELI ELLÁTÁSOKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK 2015.

PÉNZBELI ELLÁTÁSOKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK 2015. PÉNZBELI ELLÁTÁSOKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK 2015. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1997. LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, 217/1997. (XII.1) kormányrendelet a kötelező egészségbiztosításról

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

Hatáskör, illetékesség

Hatáskör, illetékesség 1 / 46 2016.03.29. 11:01 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról 2016.01.01 59 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási

Részletesebben

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében.

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében. Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében. BEVEZETŐ Az önkormányzatok gazdálkodásának lehetőségeit több tényező befolyásolja, melyek együttes

Részletesebben

Nyilas Mihály: Szlovénia: poszt-szocialista sikertörténet?

Nyilas Mihály: Szlovénia: poszt-szocialista sikertörténet? Nyilas Mihály: Szlovénia: poszt-szocialista sikertörténet? Az 1990-ben függetlenné vált Szlovénia már az átmenet el tt is fejlett gazdasággal és átfogó jóléti rendszerrel rendelkezett. Történelmi szerencséje

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2015

Jogszabályváltozások 2015 Jogszabályváltozások 2015 Készítette: Tariné Deák Edit osztályvezető 2014. évi LXXIV. törvény az egyes adótörvények módosításáról (161, 184, 185, 186, 187 és 188-as MK) Az adózás rendjét érintő változások

Részletesebben

TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2010. (XII.1.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2010. (XII.1.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2010. (XII.1.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről egységes szerkezetben Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Társadalompolitika és intézményrendszere

Társadalompolitika és intézményrendszere Társadalompolitika és intézményrendszere 256 Foglalkoztatás, intézményrendszer és foglalkoztatáspolitika Scharle Ágota 1. Bevezetés tendenciák a foglalkoztatásban Tanulmányunkban a foglalkoztatás és a

Részletesebben

A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei

A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei Szerző: Szilágyi Bernadett Szilágyi Bernadett*: A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási

Részletesebben

2/2008. (I.18.) számú rendelet. A szociális ellátásokról (módosításokkal egységes szerkezetben)

2/2008. (I.18.) számú rendelet. A szociális ellátásokról (módosításokkal egységes szerkezetben) A rendelet kihirdetésének napja: 2008. január 21. Nagymányok, 2008. január 18. Dr. Klausz Judit sk. jegyző NAGYMÁNYOK VÁROS 1 ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2008. (I.18.) számú rendelet A szociális ellátásokról (módosításokkal

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 4/2006. (II. 24.)KT r e n d e l e t e. - a helyi adók bevezetéséről - I. FEJEZET. Általános rendelkezések 1..

IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 4/2006. (II. 24.)KT r e n d e l e t e. - a helyi adók bevezetéséről - I. FEJEZET. Általános rendelkezések 1.. IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 4/2006. (II. 24.)KT r e n d e l e t e - a helyi adók bevezetéséről - I. FEJEZET Általános rendelkezések 1.. Ibrány Város Képviselő Testülete a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

K&H Biztosító Zrt. K&H gyarapodó nyereségrészesedéses vegyes életbiztosítás szerződési feltétele. 2014. szeptember 15.

K&H Biztosító Zrt. K&H gyarapodó nyereségrészesedéses vegyes életbiztosítás szerződési feltétele. 2014. szeptember 15. K&H Biztosító Zrt. K&H gyarapodó nyereségrészesedéses vegyes életbiztosítás szerződési feltétele 2014. szeptember 15. ügyféltájékoztató Tisztelt Ügyfelünk! Köszönjük megtisztelő bizalmát, hogy biztosítási

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Családi kedvezmény (1) A családi kedvezmény 2014. január 1-jétől már nem csak az összevont adóalap csökkentése révén érvényesíthető, hanem az összevont

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda Ikt. szám: 23469/2012. Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda Tájékoztató Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2011. évi ellátásáról Tisztelt Közgyűlés!

Részletesebben

2015/26. SZÁM TARTALOM. 30/2015. (VII. 01. MÁV-START Ért. 26.) sz. vezérigazgatói utasítás a foglalkoztatáspolitikai rendszerek működtetéséről...

2015/26. SZÁM TARTALOM. 30/2015. (VII. 01. MÁV-START Ért. 26.) sz. vezérigazgatói utasítás a foglalkoztatáspolitikai rendszerek működtetéséről... 2015/26. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 30/2015. (VII. 01. MÁV-START Ért. 26.) sz. vezérigazgatói utasítás a foglalkoztatáspolitikai rendszerek működtetéséről... 2 Utasítások 30/2015. (VII. 01. MÁV-START

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás. 2014. augusztus 28.

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás. 2014. augusztus 28. ELŐTERJESZTÉSEK Gyomaendrőd Város Önkormányzata Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás 2014. augusztus 28. napján tartandó rendes üléséhez Tárgy: 1. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első kilenc hónapjában a munkaügyi hatóság 13 586 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66

Részletesebben

Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin

Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Tartalom 1.Bevezetés... 3 2. A lízing... 4 2.1. A lízing múltja,

Részletesebben

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások 5. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ étkeztetés szociális alapszolgáltatások SZAKMAI PROGRAMJA 2013 A Miskolc Környéki Önkormányzati

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer 4. függelék 1. verzió AZ ÓBUDAI EGYETEM SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA BUDAPEST,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron. Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása

KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron. Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása A vállalkozások adóterheinek könnyítése évek óta napirenden

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

IDŐSEK KLUBJA SZAKMAI PROGRAMJA. Jóváhagyva: Kálmán Béla polgármester

IDŐSEK KLUBJA SZAKMAI PROGRAMJA. Jóváhagyva: Kálmán Béla polgármester Nyírmadai Szociális Ápolási- Gondozási Központ 4564 Nyírmada, Petőfi út 1. Telefon/fax: 45 /492-042 IDŐSEK KLUBJA SZAKMAI PROGRAMJA Jóváhagyva: A képviselő-testület határozatával Kálmán Béla polgármester

Részletesebben

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése I. Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság célkitűzéseinek, útmutatásainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően

Részletesebben

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1 / 39 2016.03.29. 10:35 1990. évi C. törvény a helyi adókról 2016.01.01 2016.12.31 60 1990. évi C. TÖRVÉNY a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

Balatonlelle Város Önkormányzata 6/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról

Balatonlelle Város Önkormányzata 6/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról 1 Balatonlelle Város Önkormányzata 6/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról Balatonlelle Város Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Kiegészítő melléklet Paks Város 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóhoz. 1. Az önkormányzat által ellátott feladatok értékelése

Kiegészítő melléklet Paks Város 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóhoz. 1. Az önkormányzat által ellátott feladatok értékelése Kiegészítő melléklet Paks Város 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóhoz 1. Az önkormányzat által ellátott feladatok értékelése Paks Város Önkormányzata részben 15 intézményével, részben

Részletesebben