Válaszok. Válasz A: A Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szólót törvény tartalmazza.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Válaszok. Válasz A: A Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szólót törvény tartalmazza."

Átírás

1 Kérdések Válaszok Válassza ki, hogy a következő meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomnak felel meg! Az az esemény, amelynek a bekövetkezése esetén a biztosító az életbiztosítási szerződés alapján a biztosítási szolgáltatást nyújtja. Életbiztosítás esetében ez lehet a biztosított halála, illetve a biztosítottnak a szerződésben előre meghatározott időpontban való életben léte (elérés). Válasz A: Kockázat kezdete. Válasz B: Biztosítási esemény. Válasz C: Kedvezményezett mentesülése. A biztosítási szerződés tartalmi követelményeit a Válasz A: A Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szólót törvény tartalmazza. Válasz C: A Büntető Törvénykönyv tartalmazza. Milyen jogszabály tartalmazza a biztosítási szerződés minimális tartalmi elemeit? Válasz A: A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003.évi LX. törvény. Válasz C: A Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény. Mire kötelezi magát a szerződő fél a biztosítási szerződés alapján? Válasz A: A kockázat felmérésére. Válasz B: Díj fizetésére. Válasz C: A biztosítási szolgáltatások igénybe vételére. Mire kötelezi magát a biztosító a biztosítási szerződés alapján? Válasz A: A szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítésére. Válasz B: A biztosítási szerződés rendelkezéseinek betartására. Válasz C: A biztosított megfelelő tájékoztatására. A biztosítási esemény bekövetkezése (pl. a biztosított személy halála) a biztosítási szerződés megszűnéséhez vezet? Válasz A: Nem. Válasz B: Bizonyos esetekben. Válasz C: Igen. A biztosítási szerződésre vonatkozó alapvető szabályokat a Polgári Törvénykönyv Biztosítás című XLV. fejezete tartalmazza. A Polgári Törvénykönyv Biztosítás című XLV. fejezete tartalmazza az egészségbiztosítás szabályait is. Az általános szerződési feltételek bíróság előtt megtámadhatóak. A biztosítási szerződés minimális tartalmi elemei közé nem tartozik Válasz A: a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók rögzítése. Válasz B: a biztosítottnak járó többlethozam összegének megadása. Válasz C: az egyes igények elévülési idejének meghatározása. Válasz D: értékkövetés esetén annak részletes szabályainak rögzítése. Mit nem kell tartalmaznia a biztosítási szerződési feltételeknek, figyelemfelhívásra alkalmas módon? Válasz A: A biztosító mentesülésének szabályait. Válasz B: A biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit. Válasz C: A biztosítási összeg befektetésének módját. Milyen gyakorisággal köteles tájékoztatni az ügyfelet a biztosító, az életbiztosítási szerződés aktuális adatairól? Válasz A: Évente legalább egyszer. Válasz B: Havonta. Válasz C: Két évente. Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés minimális tartalmi elemeit Válasz A: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény határozza meg. Válasz B: az ajánlattevő tetszőlegesen határozza meg. Válasz C: a biztosító társaságok határozzák meg. Melyik állítás nem igaz? A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatásnak tartalmaznia kell Válasz A: a biztosító és a biztosításközvetítő főbb adatait, valamint a biztosítási szerződés jellemzőit. Válasz B: a biztosításközvetítő díjazásának mértékét. Válasz C: a biztosítási szerződés esetleges értékkövetésének mértékét. Mit jelent az egyenjogúság elve? Válasz A: A szerződő felek a szerződés fennállásának teljes időszakában egyenjogúak. Válasz B: A szerződő felek a szerződés tartalmát szabadon állapítják meg. Válasz C: A szerződő felek a szerződés megkötése során egyenjogúak. Az alábbiak közül kinek a hátrányára való eltérést tiltja az egyoldalú kogencia elve? Válasz A: Biztosító. Válasz B: Kedvezményezett. Válasz C: Károsult. Mit jelent az egyoldalú kogencia elve? Válasz A: A biztosító szabályzatában és a felek szerződésében a Polgári Törvénykönyv előírásaitól kizárólag a biztosító javára lehet eltérni. Válasz B: A szerződés általában a felek egybehangzó nyilatkozata alapján jön létre. Válasz C: A biztosító szabályzata és a felek szerződése a biztosított, illetve a kedvezményezett hátrányára a Polgári Törvénykönyvben foglalt rendelkezésektől csak a Polgári Törvénykönyv kifejezett engedélyével térhet el.

2 Egy biztosító életbiztosítási szabályzata szerint a biztosítási szerződés 15 napos díjelmaradás esetén megszűnik. Sérti-e ez a szabályozás az egyoldalú kogencia elvét? Válasz A: Nem, mert a Polgári Törvénykönyv nem tartalmaz rendelkezést a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése esetére. Válasz B: Igen, mert a Polgári Törvénykönyv szerint 30 napos díjnemfizetés esetén szűnik meg a szerződés, melytől az ügyfél hátrányára nem lehet eltérni. Válasz C: Nem, mert az ügyfél hátrányára a Polgári Törvénykönyv szabályaitól el lehet térni. A biztosítási szerződések alapelvei közül melyikre igaz az alábbi állítás? A szerződés érdekmúlással való megszűnésének esetén a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben veszélyviselése véget ért. Válasz A: Egyenjogúság elve. Válasz B: Díjoszthatatlanság elve. Válasz C: Önkéntesség elve. Mit jelent az önkéntesség elve? Válasz A: A biztosítási szerződést kötő felek szabadon döntenek abban a kérdésben, hogy kötnek-e egymással biztosítási szerződést. Válasz B: A felek szabadon dönthetnek abban a kérdésben, hogy mikor mondják fel a szerződést. Válasz C: A biztosító szabadon dönt abban a kérdésben, hogy biztosítási esemény bekövetkezése esetén teljesíti-e a szolgáltatást. A biztosítási szerződés érvényesen főszabály szerint Válasz A: a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Válasz B: a felek szóbeli megállapodásával jön létre. Válasz C: a felek írásbeli és szóbeli megállapodásával is egyaránt létrejön. Mit jelent a díjoszthatatlanság elve? Válasz A: Biztosító nem adhat részletfizetési kedvezményt. Válasz B: Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve, ha a felek rövidebb időszakban állapodtak meg. Válasz C: A szerződő felek csak egyszeri díj fizetésében állapodhatnak meg. A biztosítási szabályzatba foglaltak eltérhetnek-e a Polgári Törvénykönyvben megfogalmazott szabályoktól? Válasz A: Igen, bármilyen tekintetben. Válasz B: Nem, semmilyen indokkal. Válasz C: Igen, de csak a biztosított, illetve a kedvezményezett javára. Az alábbiak közül mely területen engedi meg a Polgári Törvénykönyv az egyoldalú kogencia elvétől való eltérést? Válasz A: Csak a fuvarozási biztosításban. Válasz B: Csak a viszontbiztosításban. Válasz C: Mindkettőben. Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! A nem önkéntesen létrehozott biztosítási jogviszony(ok) az alábbiak lehetnek: Válasz A: Kötelező és biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályok alapján létrejött biztosítási jogviszonyok. Válasz B: Jogszabályok, vagy szerződésen alapuló kötelező biztosítás. Válasz C: Jogszabályon, vagy szerződésen alapuló biztosításkötési kötelezettség. Válassza ki a helyes választ! A szerződő felek egyenjogúsága Válasz A: csak a biztosítási szerződés megkötésekor és megszűnésekor érvényesül. Válasz B: csak a biztosítási szerződés tartama alatt érvényesül. Válasz C: mind a biztosítási szerződés megkötéskor, mind a szerződés tartama alatt érvényesül. A Polgári Törvénykönyv alapján, ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító Válasz A: az egész évre járó díj megfizetését követelheti. Válasz B: csak az esemény bekövetkezéséig esedékes díjat követelheti. A biztosítási szerződések alapelvei közül melyikre igaz az alábbi állítás? A biztosítási szerződést kötő felek szabadon döntenek abban a kérdésben, hogy kötnek-e egymással biztosítási szerződést. Válasz C: legfeljebb 2 évre járó díj megfizetését követelheti. Válasz A: Együttműködés elve. Válasz B: Egyenjogúság elve. Válasz C: Önkéntesség elve. Eltérhet-e a biztosító a törvényi szabályozástól az ügyfél hátrányára a biztosítási szabályzatában? Válasz A: Igen, de fogyasztói szerződések esetén a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kivételek figyelembe vételével. Válasz B: Nem, semmilyen esetben sem. Válasz C: Igen, bármilyen esetben. A Polgári Törvénykönyv szerint biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti. Megállapodhatnak-e a felek ennél rövidebb időszakban is? Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, de csak negyedéves időszakban. A Polgári Törvénykönyv milyen módon segíti az egyenjogúság elvének érvényesülését? Válasz A: A biztosítóintézetek szakértelmére vonatkozó előírásokkal. Válasz B: Biztosítási szerződéskötési kötelezettség előírásával. Válasz C: A biztosított hátrányos helyzetét javító jogszabályi garanciák előírásával. A Polgári Törvénykönyv Biztosítási fejezete szerint meddig jár a biztosítónak a biztosítás díja a szerződés érdekmúlással való megszűnése esetén? Válasz A: A biztosítási évfordulóig. Válasz B: Addig a napig, amelyen a szerződés megszűnik. Válasz C: Annak a hónapnak az utolsó napjáig, amelyben a szerződés megszűnt. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén meddig jár a biztosítónak a biztosítás díja a szerződés érdekmúlással való megszűnése esetén? Válasz A: A biztosítási évfordulóig. Válasz B: Addig a napig, amelyen a szerződés megszűnik. Válasz C: Annak a hónapnak az utolsó napjáig, amelyben a szerződés megszűnt. Az egyenjogúság elve csak a szerződés megkötésekor érvényes, a tartam alatt a biztosítónak több joga van.

3 Vonatkozik-e az egyoldalú kogencia szabálya a viszontbiztosításokra? Válasz B: Nem. A díjoszthatatlanság elvét a biztosító akkor alkalmazza, ha a biztosított vagyontárgy a biztosítási eseménnyel összefüggésben megsemmisül, és további biztosítási esemény már nem következhet be. Igaz-e, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával létrejön. A Polgári Törvénykönyv Biztosítás fejezete a következő 5 alfejezetből áll: Közös szabályok; A kárbiztosítás; Az életbiztosítás; A balesetbiztosítás; Vegyes rendelkezések Válasz A: Hamis. Mit jelent az egyoldalú kogencia elve fogyasztói szerződések esetén? Mi a díjoszthatatlanság elve? Válasz A: A Polgári Törvénykönyv Biztosítási szerződések címében foglaltaktól csak a biztosító javára lehet eltérni, kivéve néhány általános szabálytól való eltérést. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény Biztosítási fejezetében foglaltaktól a biztosítási feltételekben, szabályzatban eltérni nem lehet az ügyfél hátrányára, csak javára, kivéve, ahol maga a törvény engedi meg az eltérést. Válasz C: Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés csak a szerződő fél, a biztosított és a kedvezményezett javára térhet el a Polgáti Törvénykönyv eltérést nem engedő rendelkezéseitől. Válasz A: Az egységnyi időszakra (pl: évre) a kockázatban állásért a biztosítót megillető díj. Válasz B: A biztosítási védelem, vagyis a kockázatviselés ellenértéke. Válasz C: A biztosítónak a kockázati és a vállalkozói díjrészt egyszerre kell megfizetnie. A veszélyközösség létrehozásának egyik alapelve: Válasz A: Díj-ekvivalencia elve. Válasz B: Homogenitás elve. Válasz C: Díjoszthatatlanság elve. A veszélyközösség létrehozásának egyik alapelve: Válasz A: Minimális díj elve. Válasz B: Díjoszthatatlanság elve. Válasz C: Nagy számok törvénye. Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! A biztosítási szerződésekre vonatkozó szabályok. Válasz A: eltérést engedőek, az egyoldalúan kógens szabályok egyes nevesített rendelkezések esetén a fogyasztói szerződéseknél egyoldalúan kógensek a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett javára. Válasz B: egyoldalúan kógensek. Díjnemfizetés esetén melyik állítás igaz? Válász A: Díjnenmfizetés esetén a biztosító a szerződő felet harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés megszűnik. Válasz B: Díjnemfizetés esetén a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik. Mely biztosítási szerződések esetén érvényesül az egyoldalú kógencia? Válasz A: Minden biztosítási szerződés esetén. Válasz B: Kötelező biztosítások esetén. Válasz C: Fogyasztói szerződések esetén. Válassza ki a helyes választ! Biztosítási szerződés érvényesen főszabály szerint... Válasz A: csak írásban jöhet létre. Válasz B: írásbeli szerződés hiányában fedezetet igazoló dokumentum kiállításával jöhet létre. Válasz C: szóban is, minden további követelmény nélkül létre jöhet. Válassza ki a helyes választ! A biztosított és a szerződő Válasz A: csak azonos személy lehet. Válasz B: csak különböző személy lehet. Válasz C: lehet azonos vagy különböző személy. Válassza ki a helyes választ! A biztosító szolgáltatási kötelezettsége Válasz A: kizárólag pénzbeli szolgáltatás teljesítése lehet. Válasz B: kizárólag természetbeni szolgáltatás teljesítése lehet. Válassza ki a helyes választ! A biztosítás szerződője az a személy, Válasz C: főszabály szerint pénzbeli szolgáltatás teljesítése, de a Polgári Törvénykönyv nem zárja ki a természetbeni szolgáltatás nyújtásának lehetőségét sem. Válasz A: aki a biztosítóval a szerződést megköti, a díjat fizeti, akihez a jognyilatkozatokat kell tenni, és aki a jognyilatkozatokat teszi. Válasz B: aki a biztosítóval szerződést kötő biztosított helyett a díjat fizeti és jognyilatkozatokat teszi. Válasz C: aki felé a biztosított szerződésbe való belépését követően a jognyilatkozatokat tenni kell. Válassza ki az alábbi állítások közül a helyes állítást! Válasz A: A károsult valamennyi biztosítás esetén a biztosított. Válasz B: Kárbiztosítások esetében a biztosított a károsult. Válasz C: Felelősségbiztosítások és kárbiztosítások esetén minden esetben a biztosítottat kell károsultnak tekinteni. Az alábbiak közül mely esetben érvényesítheti a károsult kárkövetelését közvetlenül a biztosítóval szemben? Válasz A: Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén. Válasz B: Vegyes életbiztosítás esetén. Válasz C: Kárbiztosítás esetén. Az alábbiak közül ki az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási szerződésben foglalt rendelkezések szerint a biztosító szolgáltatására jogosult élet- és balesetbiztosítás esetén? Válasz A: A károsult. Válasz B: A kedvezményezett. Válasz C: A biztosító. Ki változtathatja meg a kedvezményezett személyét életbiztosítási szerződés esetében? Válasz A: A biztosított a szerződő hozzájárulásával. Válasz B: A szerződő a biztosító hozzájárulásával. Válasz C: A szerződő a biztosított hozzájárulásával. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén érvényesítheti-e a károsult kárkövetelését közvetlenül a biztosítóval szemben? Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, de csak akkor, ha peres úton igényét nem sikerült érvényesítenie. Válassza ki a helyes választ! Mik a biztosító alapvető kötelezettségei? Válasz A: Csak szolgáltatási kötelezettsége van. Válasz B: Helytállási, szolgáltatási, állomány-átruházási kötelezettsége van. Válasz C: Helytállási, szolgáltatási, tájékoztatási kötelezettsége van. Mi a biztosító főkötelezettsége? Válasz A: Helytállási kötelezettség. Válasz B: Tájékoztatási kötelezettség. Válasz C: Állomány-átruházási kötelezettség. Melyik az igaz állítás? Válasz A: Egy életbiztosítási szerződésnek csak egy kedvezményezettje lehet.

4 Válasz B: Egy életbiztosítási szerződésnek több kedvezményezettje is lehet. Válasz C: Életbiztosítási szerződésben nem lehet kedvezményezettet jelölni. Jogosult-e a szerződő fél életbiztosítási szerződést kötni a biztosítóval, ha nem ő maga a biztosított? Válasz B: Igen, de csak a biztosított írásbeli hozzájárulásával. Az alábbiak közül mely nem tartozik a szerződő kötelezettségei közé? Válasz A: Díjfizetési kötelezettség. Válasz B: Közlési kötelezettség. Válasz C: Helytállási kötelezettség. Lehet-e egy életbiztosítási szerződésnek több kedvezményezettje? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen. Válasz C: Csak akkor, ha az örökösök a kedvezményezettek. Kiskorú biztosított személyére az alábbiak közül mely esetben köthető érvényes életbiztosítási szerződés? Válasz A: Ha a szerződést a kiskorú törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg. Válasz B: Ha a szerződést a kiskorú helyett nagykorú személy köti meg. Válasz C: Ha a szerződést a kiskorú helyett valamely nagykorú közeli hozzátartozója köti meg köti meg. A károsult a kár megtérítését követelheti-e közvetlenül a felelősségbiztosítótól? Válasz A: Igen, minden esetben. Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, de csak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén. Mi a következménye annak, ha az életbiztosítás kedvezményezettje hamarabb hal meg, mint a biztosított? Válasz A: A kedvezményezett kijelölés hatályát veszti. Válasz B: A kedvezményezett örököse lesz az új kedvezményezett. Válasz C: Az életbiztosítási szerződés megszűnik. A károsult mikor léphet fel közvetlenül a biztosítóval szemben kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás esetén? Válasz A: Biztosítási esemény bekövetkezését követően. Válasz B: A biztosítási szerződés tartama alatt bármikor. Válasz C: Nem léphet fel közvetlenül a biztosítóval szemben. Ki lehet az életbiztosítás biztosítottja? Válasz A: Bármely természetes vagy jogi személy. Válasz B: Csak jogi személy lehet. Válasz C: Csak természetes személy lehet. Az alábbiak közül mely nem tartozik a biztosított kötelezettségei közé? Válasz A: Kárenyhítési kötelezettség. Válasz B: Szolgáltatási kötelezettség. Válasz C: Változás-bejelentési kötelezettség. Melyik állítás igaz? Válasz A: A biztosító kockázatviselése minden esetben a szerződővel szemben áll fenn. Válasz B: A biztosító kockázatviselése minden esetben a kedvezményezettel szemben áll fenn. Válasz C: A biztosító kockázatviselése minden esetben a biztosítottal szemben áll fenn. Mely esetben válik az életbiztosítási szerződés kedvezményezettjévé a biztosított örököse? Válasz A: Ha a kedvezményezettet a szerződésben nem neveztek meg, bemutatóra szóló kötvényt nem állítottak ki. Válasz B: Minden esetben az örökös az életbiztosítás kedvezményezettje. Válasz C: Csak akkor, ha az örökös egyben a szerződésben megnevezett személy, vagy a bemutatóra szóló kötvény birtokosa is. Az alábbiak közül mely biztosítási szerződésben nem lehet kedvezményezettet jelölni? Válasz A: Életbiztosítási szerződés. Válasz B: Kárbiztosítási szerződés. Válasz C: Balesetbiztosítási szerződés.

5 Ki lehet egy biztosítás szerződője? Válasz A: Természetes vagy jogi személy egyaránt lehet. Válasz B: Csak természetes személy lehet. Válasz c: Csak jogi személy lehet. Az alábbiak közül ki az, akinek a személye csak a biztosítási esemény bekövetkezése után válik ismertté a felelősségbiztosításoknál? Válasz A: Kedvezményezett. Válasz B: Biztosított. Válasz C: Károsult. Életbiztosítás esetén a szerződő megváltoztathatja-e a kedvezményezett személyét? Válassza ki a helyes választ! Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, bármikor a futamidő alatt. Válasz C: Igen, de csak a biztosított írásbeli hozzájárulásával. Válassza ki a helyes választ! A biztosított az, Válasz A: Akinek a személye, egészsége, testi épsége, illetve valamely vagyontárgya, vagy vagyoni érdeke biztosításra kerül. Válasz B: Akinek a személye, illetve valamely vagyontárgya, vagy vagyoni érdeke veszélybe kerül. Válasz C: Akinek a személye, illetve valamely vagyontárgya biztosításra szorul. Melyik állítás hamis? Válasz A: A biztosító minden esetben a biztosítottnak szolgáltat. Válasz B: A biztosító nem minden esetben a biztosítottnak szolgáltat. Mit jelent a biztosító tájékoztatási kötelezettsége a biztosítási szerződéssel kapcsolatban? Válasz C: A biztosító a biztosítottnak, vagy a szerződésben meghatározott harmadik személynek szolgáltat. Válasz A: Szóban tájékoztatja az ügyfelet. Válasz B: Tájékoztatja az ügyfelet az általános szerződési feltételekről. Válasz C: A biztosító főbb adatairól, valamint a biztosítási szerződés jellemzőiről írásos tájékoztatót ad. Kizárt, hogy több biztosítottja is legyen egy biztosítási szerződésnek. Mire szolgál a biztosítási fedezetet igazoló dokumentum? Válasz A: Pótolja a felek írásbeli megállapodását, valamint a biztosító elfogadó nyilatkozatát. Válasz B: Kiállítása a biztosítási szerződés érvényességi kelléke. Válasz C: Tanúsítja a szerződő fél ajánlattételét. Hány nap áll a biztosító rendelkezésére az ügyfél által tett ajánlat elbírálására? Válasz A: 15 nap Válasz B: 30 nap Válasz C: 45 nap Válassza ki a helyes választ! A biztosítónak olyan biztosítás esetében, amelyhez nem szükséges egészségügyi nyilatkozat, az ajánlat elbírálására Válasz A: az ajánlat kézhezvételétől számítva 15 nap áll rendelkezésére. Válasz B: az ajánlat kézhezvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésére. Válasz C: az ajánlat kézhezvételétől számítva 15 munkanap áll rendelkezésre. Válassza ki a hamis választ! A biztosítási fedezetet igazoló dokumentum Válasz A: a biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozatát pótló irat. Válasz B: kiállítása a biztosítási szerződés érvényességi kelléke. Válasz C: kiállításával a biztosítási szerződés létrejön. Melyik dokumentum tartalmazza a kockázatviselés kezdetének időpontját egyedi biztosítási szerződés esetében? Válasz A: A szerződésre alkalmazandó általános biztosítási szerződési feltételek. Válasz B: A biztosítási szerződés. Válasz C: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény. Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés Válassza ki a helyes választ! A biztosítás általános szerződési feltételének minősül az a szerződési feltétel, amelyet Ki tesz ajánlatot a biztosítási szerződés megkötésére? Válasz A: csak akkor lép hatályba, ha a biztosítási díjat a szerződő fél a biztosítónak megfizette. Válasz B: csak akkor lép hatályba, ha a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára befizette, vagy a biztosítótól a díj megfizetésére halasztást kapott. Válasz C: akkor lép hatályba, ha a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára befizette, illetőleg ha a felek díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. Válasz A: az egyik fél egy adott szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyalnak meg. Válasz B: az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyalnak meg. Válasz C: az egyik fél több szerződés megkötése céljából a másik fél közreműködésével előre meghatároz. Válasz A: A biztosított teszi. Válasz B: A szerződő teszi. Válasz C: A kedvezményezett teszi. Az alábbiak közül mivel pótolható a felek írásbeli megállapodása, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozata? Válasz A: SMS üzenet. Válasz B: Kötvény kiállítással. Válasz C: Szóbeli megállapodás. Válassza ki az alábbiak közül a lakossági biztosítási szerződések megkötésének helyes folyamatát! Válasz A: Ajánlat ügyfél általi aláírása - ajánlat átadása a biztosító képviselőjének - a biztosítási kötvény kiállítása. Válasz B: Ajánlat biztosító általi aláírása - ajánlat átadása az ügyfélnek - a biztosítási kötvény kiállítása. Válasz C: Ajánlat átadása az ügyfélnek - ajánlat biztosító általi aláírása - a biztosítási kötvény kiállítása.

6 Mi a jogkövetkezménye annak, ha a felek érvényesen, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kötnek biztosítási szerződést? Válasz A: A szerződés létrejön. Válasz B: A szerződés hatályba lép. Válasz C: A biztosító kockázatviselése megkezdődik. Válassza ki a helyes választ! A biztosítás technikai kezdete Válasz A: a kockázatviselés kezdő időpontja. Válasz B: a szerződés létrejöttének időpontja. Ha egy adott biztosítási szerződés esetén a kockázatviselés kezdete január 15-e és a biztosítás technikai kezdete pedig február 1-je, az alábbiak közül melyik időponttal ér végett az első (éves) biztosítási időszak? Válasz C: az az időpont, amelyet a biztosító a biztosítási szerződési feltételekben, függetlenül a kockázatviselés kezdő időpontjától, a biztosítási időszak kezdő időpontjaként megjelöl. Válasz A: A következő év január 15-vel. Válasz B: A következő év február 1-vel. Válasz C: A biztosítási időszak mindig december 31-vel ér véget. Létrejön-e a biztosítási szerződés, ha a biztosító az ajánlatra a Polgári Törvénykönyvben megadott határidőben nem nyilatkozik? Válasz A: Nem, mert a biztosítási szerződés csak a biztosító elfogadó nyilatkozata esetén jöhet létre. Válasz B: Igen, az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenő hatállyal. Válasz C: Igen, és a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő nap 0. órakor lép hatályba. Az alábbiak közül mikor kezdődhet a biztosító kockázatviselése? Válasz A: Kizárólag az első díj befizetését követő nap 0. órakor. Válasz B: A felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában. Válasz C: A biztosítási esemény bekövetkezését követően. Válassza ki a helyes választ! A biztosítási ajánlat ügyfél általi aláírása Válasz A: a szerződés létrejöttét jelenti. Válasz B: nem jelent a szerződés megkötésére irányuló szándéknyilatkozatot. Válasz C: az ügyfél akaratnyilatkozatát jelenti a szerződés megkötésére. Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot általában Válasz A: a biztosító teszi. Válasz B: az ügyfél teszi. Válasz C: a kedvezményezett teszi. Hatályba léphet-e a biztosítási szerződés, ha a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárába elmulasztja befizetni? Válasz A: Igen, mivel a biztosítási szerződés annak aláírásával egyidejűleg lép hatályba. Válasz B: Igen, azt követően, hogy a felek a díj megfizetésére vonatkozó halasztásban megállapodtak. Válassza ki a hamis választ! A biztosítási szerződés Válasz A: a felek kölcsönös akaratnyilatkozata alapján jön létre. Válasz B: a biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozata alapján jön létre. Válasz C: a biztosítási ajánlatnak a biztosító 30 napos hallgatása révén történő elfogadásával jön létre. Az ajánlat elutasítása esetén, a díjelőleget a biztosító kamatmentes letétként kezeli annak visszautalásig. Az ajánlatot Válasz A: mindig az ügyfél teszi a biztosító felé. Válasz B: mindig a biztosító képviselője teszi az ügyfél felé. Válasz C: mindig az alkusz teszi a biztosító felé. Mi a biztosítási fedezetet igazoló dokumentum? Válasz A: A szerződő fél díjfizetési kötelezettségét igazoló értékpapír. Válasz B: A biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozatát pótló irat. Válasz C: A kötvény olyan, mint az államkötvény, csak ezt a biztosító bocsátja ki. Milyen esetben van joga a biztosítónak az ajánlat elutasítására? Válasz A: A biztosítónak joga van az ajánlatot minden indoklás nélkül elutasítani, de csak életbiztosítások esetében. Válasz B: A biztosítónak joga van az ajánlatot minden biztosítási szerződéstípus esetében elutasítani, kivétel kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. Válasz C: A biztosítónak joga van minden indoklás nélkül elutasítani, hiszen ő dönti el kit, vagy mit vállal be. A kockázatviselés fennáll Válasz A: egy havidíj befizetése után az éves biztosítási időszak végéig. Válasz B: a díjelőleg befizetése után mindig. Válasz C: a biztosító folytatólagos díjfizetésre adott halasztása esetén. Mikor esedékes az első díj? Válasz A: Az ajánlat aláírásakor. Válasz B: A szerződés létrejöttekor, vagy a felek megállapodása szerinti, ettől eltérő időpontban. Válasz C: A szerződés hatályba lépésekor. Hogy nevezzük azt az időpontot, amikor a szerződő félnek a biztosítási díjat a biztosító részére ki kell fizetnie? Válasz A: Esedékességi időpontnak. Válasz B: Díjfizetési időpontnak. Válasz C: Szolgáltatási időpontnak. A Polgári Törvénykönyv szerint a biztosítás egyszeri díja a szerződés létrejöttekor esedékes. A felek megállapodással eltérhetnek-e a fenti rendelkezéstől? Válasz B: Igen, de csak a biztosított javára.

7 Hogy nevezzük azt az időszakot, melyre a biztosítási díj megállapításra kerül? Válasz A: Biztosítási időszak. Válasz B: Díjfizetési időszak. Válasz C: Esedékesség. Válassza ki a helyes választ! A biztosítási díj és szolgáltatás egyenlő arányban nő Válasz A: indexáláskor minden esetben. Válasz B: indexáláskor revalorizációs technika alkalmazása során. Válasz C: többlethozam visszatérítéskor. Válassza ki a hamis választ! A közlési kötelezettség alapján a szerződő fél Válasz A: a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden lényeges, általa ismert körülményt a biztosítóval közölni. Válasz B: köteles a biztosító által írásban feltett kérdésre a valóságnak megfelelő választ adni. Válasz C: a szerződéskötéskor köteles minden általa lényegesnek tartott körülményt a biztosítóval közölni. Válassza ki a helyes választ! Az éves díjfizetésre nem igaz, hogy Válasz A: magasabb hozamot eredményez, mint a havi díjfizetés. Válasz B: díja magasabb, mint a havi díj 12-szerese. Válasz C: a gyakoribb díjfizetésekhez képest a biztosító kedvezményt ad a díjból. Mikor esedékes a biztosítás első díja? Válasz A: Eltérő megállapodás hiányában a szerződés létrejöttekor. Válasz B: Kizárólag a szerződés létrejöttekor, ettől eltérő megállapodás semmis. Válasz C: A szerződés létrejöttét követő hónap első napján. Az alábbiak közül kit nem terhel a kárbejelentési kötelezettség kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás esetében? Válasz A: Kedvezményezettet. Válasz B: Biztosítottat. Válasz C: Károsultat. Milyen formában kell a kárbejelentést teljesíteni? Válasz A: Csak írásban lehet teljesíteni. Válasz B: Írásban és szóban is lehet teljesíteni. Válasz C: Csak személyesen lehet teljesíteni. Mikor nem áll be a biztosító kötelezettsége, ha a biztosított bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti? Válasz A: Ha a biztosító felhívására a biztosított ismételten nem teljesíti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét. Válasz B: Ha a biztosítási érdek megszűnt. Válasz C: Ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatos lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. Milyen jogkövetkezménye lehet a bejelentési kötelezettség megsértésének? Válasz A: A biztosító mentesül a kárfizetés alól. Válasz B: A biztosító a szerződést felmondja. Válasz C: Megszűnik a biztosítási érdek. A biztosítási díj esedékessége szempontjából milyen kategóriákat különböztet meg a Polgári Törvénykönyv? Válasz A: Első díj, folytatólagos díj, egyszeri díj. Válasz B: Első díj, havi díj, éves díj. Válasz C: Egyszeri díj, többszöri díj. Mikor esedékes az egyszeri díj? Válasz A: Szerződés megkötését megelőzően. Válasz B: Eltérő megállapodás hiányában a szerződés létrejöttekor. Válasz C: Kizárólag a szerződés létrejöttekor. Milyen kötelezettség terheli azt a személyt, aki a biztosítási esemény bekövetkezését követően igényt kíván támasztani a biztosítóval szemben? Válasz A: Köteles a biztosítási eseményt bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni és lehetővé tenni, hogy ezek tartalmát a biztosító ellenőrizhesse. Válasz B: Köteles a biztosítót a szolgáltatás teljesítésére felhívni. Válasz C: Köteles a biztosítási eseményt bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, de a biztosító ellenőrzési lehetőségét nem köteles biztosítani. Az alábbiak közül kit terhel a szolgáltatási igény bejelentési kötelezettség kockázati életbiztosítás esetében? Válasz A: Biztosítottat. Válasz B: Károsultat. Válasz C: Szerződőt. Az alábbiak közül mi minősül a közlési kötelezettség megszegésének? Válasz A: A biztosító írásban közölt kérdéseinek megválaszolatlanul hagyása. Válasz B: A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges, a szerződő fél által ismert körülmények elhallgatása. Válasz C: A szerződő fél által lényegesnek minősített körülmények elhallgatása. Mikor köteles a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenteni? Válasz A: A biztosítási szabályzatban megállapított időn belül. Válasz B: A biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul. Válasz C: A biztosítási esemény bekövetkezését követő 30 napon belül. Válassza ki a helyes választ! A díjfizetési tartam Válasz A: mindig megegyezik a biztosítási tartammal. Válasz B: legalább olyan hosszú, mint a biztosítás tartama. Válasz C: legfeljebb olyan hosszú, mint a biztosítás tartama. Válassza ki a helyes választ! A szerződő fél a lényeges körülményre vonatkozó változásbejelentési kötelezettségének Válasz A: írásban köteles eleget tenni. Válasz B: szóban köteles eleget tenni. Válasz C: akár szóban, akár írásban is eleget tehet.

8 A változás-bejelentési kötelezettség megszegése milyen következményt vonhat maga után? Válasz A: A biztosító kötelezettsége nem áll be. Válasz B: A biztosítási szerződés megszűnik. Válasz C: A biztosítási szerződés automatikusan módosul. Mikor terheli a biztosítottat a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség? Válasz A: Ha biztosítási esemény bekövetkezése várható. Válasz B: Biztosítási esemény bekövetkezését követően. Válasz C: Azt követően, hogy a kár mértékét a kárszakértő megállapította. Igaz-e a következő állítás? Az ajánlat megtételétől a visszautalásig az első díjat a biztosító kamatozó betétként kezeli. Válasz A. Nem. Válasz B: Igen. Válasz C: Igen, de csak ha az ügyfél ezt kérte. Mit jelent a bejelentési kötelezettség? Válasz A: A biztosítási esemény bekövetkezését a megadott határidőn belül a biztosítónak be kell jelenteni. Válasz B: A biztosítási esemény bekövetkezését a hatóságoknak a megadott határidőn belül be kell jelenteni. Válasz C: A várható biztosítási eseményt be kell jelenteni, ha annak ellenőrzéséhez minden dokumentum a biztosított rendelkezésre áll. Milyen változást kell bejelenteni a biztosítónak? Válasz A: Minden olyan változást, amely a szerződés megkötése után bekövetkezett. Válasz B: Minden olyan változást, amelyet bármelyik fél lényegesnek tart. Válasz C: A biztosítási szerződésben rögzített lényeges körülmények változását. A közlési kötelezettség megszegése milyen következményt vonhat maga után? Válasz A: Biztosítási esemény bekövetkezik. Válasz B: A biztosító mentesül a kárkifizetés alól. Válasz C: A biztosítási szerződés megszűnik. Mire vonatkozik a közlési kötelezettség? Válasz A: A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményre, amelyeket a szerződő fél ismert, vagy ismernie kellett. Válasz B: A biztosító szolgáltatása szempontjából lényeges minden olyan körülményre, amelyeket a szerződő félnek ismernie kellett. Válasz C: Minden olyan körülményre, amelyeket a szerződő fél ismert, vagy ismernie kellett. Közlési kötelezettség megsértése esetén beáll-e a biztosító kötelezettsége? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, feltéve, hogy a körülmények elhallgatása a szerződő fél részéről nem volt szándékos. Válasz C: Igen, feltéve, hogy az elhallgatott körülményeket a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Mikor esedékes a biztosítás folytatólagos díja? Válasz A: A biztosítási időszak utolsó napján. Válasz B: Annak az időszaknak az első napján, amelyre a díj vonatkozik. Válasz C: Minden hónap első napján. Válassza ki, hogy a következő meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomnak felel meg! A szerződő és a biztosított az ajánlattételkor köteles a valóságnak megfelelően közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyre vonatkozóan a biztosító kérdést tett fel, és amit a szerződő és a biztosított Válasz A: Közlési kötelezettség. ismert, vagy ismernie kellett. Az itt szolgáltatott információk a kockázatelbírálásnál nagyon fontosak. Ennek a kötelezettségnek a megsértése miatt a biztosító mentesülhet a biztosítási összeg kifizetése alól. Válasz B: Díjfizetési kötelezettség. Válasz C: Segítségnyújtási kötelezettség. Köteles-e a biztosítási eseményt bejelentő a biztosítónak lehetővé tenni a megadott bejelentés és felvilágosítás tartalmának ellenőrzését? Válasz B: Igen, de csak kárbiztosítások esetében. Válassza ki a HELYES választ! A közlési kötelezettség teljesítése vonatkozik Válasz A: a nem lényeges körülményekre. Válasz B: az olyan lényeges körülményekre, amelyet a szerződő fél nem ismert és nem kellett ismernie. A szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik, általában egy év, de lehet ettől eltérő (általában rövidebb) is. Válasz C: olyan lényeges körülményre, amelynek közlését a szerződő fél nem szándékosan mulasztotta el. Válasz A: Biztosítási időszak. Válasz B: Biztosítás lejárata. Válasz C: Visszavásárlás első lehetséges időpontja. Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! Válasz A: A biztosítási időtartam az az időszak, amely a díjfizetés kezdetétől annak megszűnéséig tart. Válasz B: A biztosítási időtartam az az időszak, amely a szerződéskötéstől annak megszűnéséig tart. Válasz C: A biztosítási időtartam az az időszak, amely a tényleges kockázatviselés kezdetétől annak megszűnéséig tart. Válassza ki a helyes választ! Melyik az a módszer, amellyel a biztosító a túl nagy kockázatokat kiszűri? Válasz A: Halasztás. Válasz B: Kizárás. Válasz C: Felmondás. Válassza ki a helyes választ! A biztosítási időtartam az az időszak, amely Válasz A: a tényleges kockázatviselés kezdetétől annak megszűnéséig tart. Válasz B: a biztosítási ajánlat megtételétől a kötvény kiállításáig tart. Válasz C: a kár bejelentésétől a kár rendezéséig tart. Válassza ki, hogy a következő meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomnak felel meg! Vannak olyan események, amelyekre a biztosító sem tud felkészülni, díjtartalékot képezni. Ezekre az eseményekre nem vállalja a kockázatot, bekövetkezésük nem Válasz A: Antiszelekció. minősül biztosítási eseménynek, így nem áll fenn a biztosító szolgáltatási kötelezettsége. Válasz B: Elutasítás. Válasz C: Kizárás.

9 A biztosított és a kedvezményezett egyidejű halála esetében ki válik kedvezményezetté az alábbiak közül életbiztosítás esetében, ha a szerződő nem volt azonos a Válasz A: Biztosított örököse. biztosítottal? Válasz B: A kedvezményezett örököse. Válasz C: A szerződő. Az alábbiak közül mikor hatályos a biztosított bejelentése a biztosítóval szemben? Válasz A: A biztosított bejelentése csak akkor hatályos, ha a biztosított azt a biztosító székhelyére címezve írásban teszi meg. Válasz B: A biztosított bejelentése akkor hatályos, ha a biztosító valamely szervezeti egységének tudomására jut. Válasz C: A biztosított bejelentése csak akkor hatályos, ha a biztosított azt a biztosító székhelyén személyesen teszi meg. A közlési kötelezettség megsértése milyen következményt vonhat maga után? Válasz A: A biztosítás biztosítási évfordulón történő megszűnését. Válasz B: A biztosítás azonnali megszűnését. Válasz C: Mentesülést. A közlési kötelezettség Válasz A: mindig a szerződőt terheli. Válasz B: mindig a szerződőt és a biztosítót terheli. Válasz C: a szerződőt és a biztosítottat egyetemlegesen terheli. Az életbiztosításoknál a közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító teljesítési kötelezettsége beáll: Válasz A: minden esetben. Válasz B: ha a szerződés megkötésétől már 2 év eltelt. Válasz C: ha a szerződés megkötésétől már 5 év eltelt. A közlési kötelezettség megsértése esetén Válasz A: a biztosító mindig mentesül a teljesítés alól. Válasz B: a biztosító mentesülhet a teljesítés alól, ha bizonyítja, hogy a szerződéskötéskor az eltitkolt lényeges körülményről nem tudott. Válasz C: a biztosító soha nem mentesül a teljesítés alól. A változás-bejelentési kötelezettség Válasz A: csak szerződéskötéskor áll fenn. Válasz B: szerződéskötéskor és a szerződés tartama alatt is fennáll. Válasz C: a szerződés tartama alatt áll fenn. A biztosítási díj esedékességére melyik állítás igaz a Polgári Törvénykönyv főszabálya szerint? Válasz A: A biztosítási díj minden hónap első napján esedékes. Válasz B: Az első díj és az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor, a többi díj évente esedékes. Válasz C: Az első díj és az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díj annak az időszaknak az első napján, amelyre a díj vonatkozik. A szerződő kizárólagos kötelezettsége a díjfizetési kötelezettség. Milyen kötelezettsége van a szerződőnek? Válasz A: Díjfizetés, közlési- és változásbejelentési kötelezettség. Válasz B: Szerződéskötési kötelezettség. Válasz C: Mindkét fenti válasz helyes. A biztosítónak mely esetekben van tájékoztatási kötelezettsége? Válasz A: Az életbiztosításoknál. Válasz B: A kárbiztosításoknál. Válasz C: Mindkét esetben. A biztosító kötelezettsége csak a helytállási kötelezettség. Válasz B :Hamis. A biztosítási szerződés szüneteltetése esetén a biztosító kockázatviselése is szünetel és a szerződést nem lehet újra hatályba helyezni. A biztosítási szerződés szüneteltetése esetén a biztosító kockázatviselése is szünetel. Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, a Polgári Törvénykönyvben foglalt Válasz A: a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad. feltételekkel javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve felmondhatja azt. Ha a biztosító a fenti jogaival nem él... Válasz B: a szerződés a lényeges körülményről történő tudomást szerzést követő 30. napon megszűnik. Válasz C: a szerződés a módosított tartalma a szerződés részévé válik. A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult a szerződés módosítására javaslatot tenni. Mi a jogkövetkezménye annak, ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el? Válasz A: A szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban. Válasz B: A szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 15 napon belül megszűnik. Válasz C: A szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30 napon belül megszűnik. A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító a Polgári Törvénykönyvben meghatározott feltételekkel javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák. Mi a jogkövetkezménye annak, ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el? Válasz A: A szerződés az ajánlatban foglalt tartalommal marad hatályban. Válasz B: A szerződés nem jön létre. Válasz C: A biztosító a szerződést a Polgári Törvénykönyvben meghatározott időn belül írásban felmondhatja. Válassza ki a helyes választ! A biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása az Válasz A: indexálás. Válasz B: infláció. Válasz C: indikálás.

10 Milyen formában történhet a szerződés módosítása? Válasz A: A módosítás csak az eredeti szerződés bevonása mellett új szerződés kiállításával történhet. Válasz B: A módosítás történhet úgy is, hogy a régi biztosítási szerződés érvényben marad és a változásokat egy új okiratba foglalják. Válasz C: A módosítás csak a kötvény kiállításra jogosult szerv egységes szerkezetbe foglalásával történhet. Milyen határidőn belül tehet a biztosító javaslatot a szerződés módosítására, ha csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele? Válasz A: 8 napon belül. Válasz B: 15 napon belül. Válasz C: 30 napon belül. Mi a jogkövetkezménye annak lakásbiztosítás esetén, ha a biztosító indexálási javaslatát a szerződő fél nem fogadja el? Válasz A: Alulbiztosítás mellett marad hatályban a szerződés. Válasz B: Túlbiztosítás mellett marad hatályban a szerződés. Válasz C: A szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 15. napon megszűnik. Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást Válasz A: 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve ha a a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott szabályzata alapján nem vállalhatja a kockázatot, 30 napra fel is mondhatja a lényeges körülmények változását közlik vele, és a lényeges körülmények vagy azok szerződést. változása a biztosítási kockázat jelentős változását eredményezik Válasz B: 30 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve ha a szabályzata alapján nem vállalhatja a kockázatot, 15 napra fel is mondhatja a szerződést. Válasz C: 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve ha a szabályzata alapján nem vállalhatja a kockázatot, 15 napra fel is mondhatja a szerződést. Az alábbiak közül mit nem érint az indexálás? Válasz A: A biztosítási díjat. Válasz B: A biztosítási összeget. Válasz C: A kár mértékét. A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult a szerződés módosítására javaslatot tenni. Milyen jogkövetkezményekre köteles a biztosító a biztosítottat figyelmeztetni? Mi a jogkövetkezménye annak, ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött, a biztosítási szabályzattól eltérő szerződés a szabályzatnak megfelelően módosítására a biztosító javaslatot tesz, és a szerződő fél arra a Polgári Törvénykönyvben meghatározott határidőn belül nem válaszol? Válasz A: Arra, hogy ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 30 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Válasz B: Arra, hogy ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Válasz C: Arra, hogy ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 15. napon megszűnik. Válasz A: A biztosító a szerződést a 15 napon belül 30 napra írásban felmondhatja. Válasz B: A biztosító a szerződést a 30 napon belül 15 napra írásban felmondhatja. Válasz C: A szerződés 15 nap elteltét követően megszűnik. Mi a jogkövetkezménye az indexálásnak? Válasz A: A biztosítási szerződés módosul. Válasz B: A biztosítási szerződés megszűnik. Válasz C: A biztosítási szerződés hatályba lép. Milyen gyakran kerül sor az értékkövetésre? Válasz A: Havonta egyszer. Válasz B: Félévente egyszer. Válasz C: Évente egyszer. Milyen határidőn belül tehet a biztosító javaslatot arra, hogy a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött, a biztosítási szabályzattól eltérő szerződést a felek a szabályzatnak megfelelően módosítsák? Válasz A: A felek írásbeli megállapodásának aláírásától számított 30 napon belül. Válasz B: Az ajánlat biztosítóhoz való beérkezésétől számított 30 napon belül. Válasz C: Az ajánlat biztosítóhoz való beérkezésétől számított 15 napon belül. Mit jelent az indexálás? Válasz A: Azt, hogy az ügyfelek évről évre többet kötelesek fizetni, hogy a szerződés költségei ne a biztosítót terheljék. Válasz B: Azt, hogy a biztosítási díj és a biztosítási összeg a kárgyakoriságtól függetlenül, az inflációhoz igazodva évente egyszer emelkedik. Válasz C: Azt, hogy a biztosítási díj és a biztosítási összeg a kárgyakoriságtól függően emelkedik. Mikor kerülhet sor indexálásra? Válasz A: A biztosítási évfordulón. Válasz B: Az alapbiztosítás érvényessége alatt bármikor. Válasz C: A kockázatelbírálási idő lejárta előtt. Ha a biztosítóval csak a szerződéskötés után közlik a szerződésben meghatározott Válasz A: Nem. lényeges körülmények változását, jogosult-e a szerződés módosítására javaslatot tenni? Válasz B: Igen, a változástól számított 15 napon belül. Válasz C: Igen, a közléstől számított 15 napon belül. Milyen jog illeti meg a biztosítót, ha csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről? Válasz A: A Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel köteles a szerződést felmondani. Válasz B: A Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg a szerződést írásban felmondhatja. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, jogosult-e a biztosító a szerződést a szabályzatnak megfelelően egyoldalúan módosítani? Válasz C: A Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel javaslatot tehet a szerződés módosítására, de a szerződést nem mondhatja fel. Válasz B: Igen, de csak kárbiztosítás esetén. A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult a szerződés Válasz A: 15 nap módosítására javaslatot tenni. Mennyi idő áll a szerződő fél rendelkezésére a módosítás elfogadására? Válasz B: 30 nap Válasz C: 60 nap

11 Ha az életbiztosítási szerződést kötő felek a biztosítási szerződésben megállapodnak az értékkövetés feltételeiről, és ezen feltételek fennállása mellett a biztosító a szerződés Válasz A: A szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. ilyen tárgyú módosítási javaslatáról értesíti a felet. Milyen jogkövetkezménnyel jár, ha az értékkövetésre vonatkozó módosítást a szerződő fél nem fogadja el? Válasz B: A biztosítási összeg a javaslat megtétele előtti összeg marad. Válasz C: A módosító javaslat automatikusan a szerződés részévé válik. A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, jogosult a szerződés módosítására javaslatot tenni. Milyen kötelezettség terheli a biztosítót a módosító javaslat megtételekor? Mit érint az értékkövetés? Válasz A: A biztosító köteles a biztosítottat figyelmeztetni arra, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár, ha a biztosított a módosítást elfogadja. Válasz B: A biztosító köteles a biztosítottat figyelmeztetni arra, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár, ha a biztosított a módosítást elutasítja, vagy arra 30 napon belül nem válaszol. Válasz C: A biztosító köteles a biztosítottat figyelmeztetni arra, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár, ha a biztosított a módosítást elutasítja, vagy arra 15 napon belül nem válaszol. Válasz A: A biztosítási díjat és biztosítási összeget. Válasz B: Csak a biztosítási díjat. Válasz C: Az inflációt. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, jogosult-e a szerződés módosítására javaslatot tenni? Válasz A: Igen, a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül. Válasz B: Igen, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül. Milyen jog illeti meg a biztosítót, ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól? Válasz A: A biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák. Válasz B: A biztosító jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, javasolhatja-e a biztosító a szerződés szabályzatnak megfelelő módosítását? Válasz C: A biztosító jogosult a szerződést a biztosítási szabályzatban foglaltak szerint módosítani. Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül. Válasz C: Igen, az eltérésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül. A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák. Mikortól kell a fenti határidőt számítani? Válasz A: Az írásbeli megállapodás aláírásától. Válasz B: Az ajánlatnak a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervéhez való beérkezésétől. Válasz C: A biztosítónak az eltérésről való tudomásszerzésétől. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények Válasz A: Igen, a határidő leteltét követő 15 napon belül. változását közlik vele, jogosult-e a szerződést egyoldalúan módosítani, ha a javaslatra a biztosított a Polgári Törvénykönyvben megadott határidőn belül nem válaszol? Válasz B: Igen, haladéktalanul. A szerződő hány napon belül jogosult a szerződést felmondani, ha állomány-átruházás során új biztosító lép az eredeti helyébe az értesítés kézhezvétele után? Válasz A: 15 napon belül Válasz B: 90 napon belül Válasz C: 30 napon belül Mikor kerülhet sor a biztosítási szerződés tartalmának módosítására? Válasz A: Csak a szerződéskötés előtt. Válasz B: Csak a szerződéskötés előtt vagy a megkötés folyamatában. Válasz C: A szerződés fennállása alatt. Mi történik, ha a szerződés módosítására irányuló javaslatot a biztosított nem fogadja el, illetve arra nem válaszol? Válasz A: A szerződés a közléstől számított 15. napon megszűnik, melyre a javaslat megtételekor a biztosítottat figyelmeztetni kell. Válasz B: B A szerződés a közléstől számított 30. napon megszűnik, melyre a javaslat megtételekor a biztosítottat figyelmeztetni kell. Válasz C: A közléstől számított 30. nap után a biztosító újból megismétli a módosító javaslatot, melyet a biztosított 15 napon belül elfogadhat, vagy elutasíthat. A jogszabály szerint az értékkövetés Válasz A. kizárólag a biztosítási díjnak a kárgyakoriságtól függetlenül az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása. Válasz B: kizárólag a biztosítási összegnek a kárgyakoriságtól függetlenül az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása. Válasz C: a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek a kárgyakoriságtól függetlenül az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása. Az értékkövetés elfogadása Válasz A: csak a biztosított érdekeit szolgálja. Válasz B: csak a biztosító érdekeit szolgálja. Válasz C: mindkét fél érdeke. Az értékkövetési javaslat elutasítása a szerződés biztosító általi felmondását vonja maga után. Válasz B: Hamis A biztosítási szerződés módosítása nem csak írásban történhet. Az indexálás a szerződés módosulását eredményezi. Hogyan módosíthat a kedvezményezett a biztosítási szerződésen? Válasz A: Call centeren keresztül szóban. Válasz B: Ügyfélszolgálaton keresztül írásban. Válasz C: Sehogy. A biztosítási összeg reálértékének a szinten tartási eszköze lehet Válasz A: a többlethozam visszatérítés. Válasz B: a díjemelés. Válasz C: mindkettő.

12 Melyik az a biztosítás, amelyet a szerződő a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül indokolás nélkül felmondhat? Válasz A: csoportos balesetbiztosítás. Válasz B: A jogvédelmi biztosítás. Válasz C: Az életbiztosítás. Válassza ki a helyes választ! Mikor szűnik meg a biztosítási szerződés, ha a megszűnésre a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenülése miatt kerül sor? Válasz A: A biztosítási időszak utolsó napján. Válasz B: A hónap utolsó napjával. Válasz C: A biztosítási szerződés létrejöttének időpontjára visszaható hatállyal. Válassza ki a helyes választ! Mi történik a befizetett biztosítási díjjal, ha a szerződő az életbiztosítást a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül indokolás nélkül felmondja? Válasz A: A biztosító köteles a befizetett díjjal 30 napon belül elszámolni. Válasz B: A biztosító megtartja a teljes befizetett díjat, hiszen kockázatot vállalt. Válasz C: A biztosító visszafizeti a teljes befizetett díjat. Mikor mondhatja fel a szerződő rendkívüli felmondással a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő életbiztosítást? Válasz A: Nem mondhatja fel, a biztosítási szerződést mindig csak évfordulóra lehet felmondani. Válasz B: Bármikor 30 napos felmondási idővel. Válasz C: A biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül. Hány nap a rendes felmondási idő vagyon-, és felelősségbiztosítások esetében? Válasz A: 8 nap Válasz B: 15 nap Válasz C: 30 nap A biztosító melyik biztosítási szerződést nem szüntetheti meg rendes felmondással a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján? Válasz A: Kárbiztosítás. Válasz B: Felelősségbiztosítás. Válasz C: Életbiztosítás. Milyen hatállyal szűnik meg a felek által közös megegyezéssel megszüntetett szerződés? Válasz A: A szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal. Válasz B: A kár bekövetkezésének időpontjára visszamenő hatállyal. Válasz C: A jövőre nézve. Válassza ki a helyes választ! Ha az életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles Válasz A: A teljes befizetett biztosítási díjat kifizetni. Válasz B: A befizetett biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított részét kifizetni. Válasz C: A befizetendő biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított részét kifizetni. Ha az utas 30 napos időtartamra köt betegség-, baleset és poggyászbiztosítást, lejárat következtében mikor szűnik meg a szerződés? Válasz A: A 30. nap 24. órájakor. Válasz B: A 30. nap 0. órakor. Válasz C: A 30. nap, a biztosító ügyfélfogadási idejének végével. Megszűnik-e a biztosítási szerződés a biztosítási esemény bekövetkezése esetén? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, ha a biztosító a biztosítással fedezett teljes összeget kifizette. Válasz C: Igen, minden esetben. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, mikor jogosult a biztosító rendkívüli felmondással élni? Válasz A: Ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem akarja vállalni. Válasz B: Ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja. Válasz C: Ha a szerződést érintő lényeges körülményt a szabályzat nem tartalmazza. Mi a jogkövetkezménye annak, ha a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik? Határozatlan tartamú szerződés esetén mikorra lehet a biztosítási szerződést rendes felmondással felmondani? Válasz A: A szerződés a jövőre nézve megszűnik és ezt követően a felek semmilyen szolgáltatást nem követelhetnek egymással szemben. Válasz B: A szerződés a jövőre nézve megszűnik, a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, de a szerződés megszűnését megelőzően nyújtott szolgáltatásaik tekintetében kötelesek egymással elszámolni. Válasz C: A szerződés annak megkötése időpontjára visszamenő hatállyal megszűnik és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. Válasz A: A biztosítási időszak elejére. Válasz B: A biztosítási időszak végére. Válasz C: A biztosítási időszak alatt bármilyen határidőre. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító a Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételekkel jogosult a biztosítási szerződést írásban felmondani. Hány napos a felmondási idő? Válasz A: 8 Válasz B: 15 Válasz C: 30 Mi a visszavásárlási összeg? Az érdekmúlás hogyan érinti a biztosító kockázatviselését? Válasz A: A kifizetett biztosítási összegnek azon része, amelyet a biztosított az életbiztosítási szerződés a biztosítási díj megfizetése nélkül történő megszűnésekor köteles kifizetni. Válasz B: A befizetett biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított azon része, melyet a biztosító a kárbiztosítási szerződés bármely okból, a biztosítási összeg kifizetése mellett történő megszűnésekor köteles kifizetni. Válasz C: A befizetett biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított azon része, melyet a biztosító az életbiztosítási szerződés bármely okból, a biztosítási összeg kifizetése nélkül történő megszűnésekor köteles kifizetni. Válasz A: Nem érinti. Válasz B: A kockázatviselés megszűnik. Válasz C: A kockázatviselés szünetel. Mikor tekinthető a rendes felmondás érvényesnek? Válasz A: Ha a rendes felmondással a biztosító él. Válasz B: Ha a felmondás 30 napos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak végére, írásban történik. Válasz C: Ha megindokolják az írásbeli felmondást.

13 Válassza ki a helyes választ! Válasz A: A biztosítási szerződés lehetetlenülése a biztosítási szerződés megszűnéséhez vezet. Válasz B: A biztosítási érdek lehetetlenülése a biztosítási szerződés megszűnéséhez vezet. Válasz C: A biztosítási esemény lehetetlenülése a biztosítási szerződés illetve annak megfelelő része megszűnéséhez vezet. Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés megszűnése időben Válasz A: mindig egybeesik a kockázatviselés megszűnésével. Válasz B: mindig elválik a kockázatviselés megszűnésétől. Válasz C: elválhat a kockázatviselés megszűnésétől. Mely időpontra szüntethető meg közös megegyezéssel a biztosítási szerződés? Válasz A: Az évfordulóra. Válasz B: A biztosítási szerződés megkötésének időpontjára visszamenőlegesen. Válasz C: A felek által választott időpontra. Válassza ki a helyes választ! Válasz A: A biztosítási esemény bekövetkezésével minden esetben megszűnik a biztosítási szerződés. Válasz B: A biztosítási esemény bekövetkezésével nem megszűnik a biztosítási szerződés. Válasz C: A biztosítási esemény bekövetkezésével megszűnik a biztosítási szerződés, ha a biztosító a biztosítással fedezett teljes összeget kifizette. Mi a jogkövetkezménye annak, ha a vagyontárgy megóvásában való érdekeltség a biztosítási szerződés hatálya alatt megszűnik? Válasz A: A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik. Válasz B: A biztosítási szerződést módosítani kell. Válasz C: A biztosítási szerződés lehetetlenné válik. Válassza ki a helyes választ! Mi történik, ha valamely biztosítási esemény bekövetkezése a biztosítás hatályának kezdete előtt lehetetlenné válik? Válasz A: A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része nem válik hatályossá. Válasz B: A biztosítási szerződés nem jön létre. Válasz C: A biztosítási szerződés reaktiválásra kerül. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, jogosult-e rendkívüli felmondással élni? Válasz A. Igen, ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja, a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Válasz B: Igen, ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja, a szerződést 15 napra írásban felmondhatja. Válassza ki a helyes választ! Miként minősül a biztosítási esemény szempontjából, ha egy csak tűz ellen biztosított épületet elpusztít az árvíz? Válasz A: A biztosítási esemény ezzel bekövetkezik. Válasz B: A biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenül. Válasz C: A biztosítási esemény megszűnik. Melyik fogalomhoz illik az alábbi állítás? A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződések újbóli érvénybeléptetése. Válasz A: Reaktiválás. Válasz B: Reponálás. Válasz C: Respiro. Mit jelent a reaktiválás kifejezés? Válasz A: Díjfizetési haladékot. Válasz B: Megszűnt biztosítás újbóli érvénybelépését. Válasz C: Szerződéstől való visszalépést. Mit jelent a biztosítási szerződés technikai megszűnése? Válasz A: A megszűnt biztosítási szerződés biztosító állomány-nyilvántartásából való törlését. Válasz B: A biztosítási érdek megszűnését. Válasz C: A biztosítási szerződés lehetetlenülését. Milyen jogkövetkezménnyel jár az, ha a biztosítási esemény bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya alatt lehetetlenné vált? Válasz A: A biztosítási szerződést a felek módosítják. Válasz B: A biztosítási szerződés megszűnik. Válasz C: A biztosító mentesül a kárkifizetési kötelezettség alól. Mikor szűnik meg a szerződés, ha a biztosítási szerződés lejárata meghatározott naphoz van kötve? Válasz A: A jelzett nap 0. órája. Válasz B: A jelzett nap 24. órája. Válasz C: A lejáratot követő nap 24. órája. A Polgári Törvénykönyv alapján az alábbiak közül kit illet meg a rendkívüli felmondási jog? Válasz A: Biztosítót. Válasz B: Biztosítottat. Válasz C: Kedvezményezettet. Válassza ki a helyes választ! A befizetett biztosítási díjaknak a szabályzatban megállapított azon része, melyet a biztosító az életbiztosítási szerződés bármely okból, Válasz A: a visszavásárlási összeg. a biztosítási összeg kifizetése nélkül történő megszűnésekor köteles kifizetni Válasz B: a kártérítési összeg. Válasz C: a kártalanítási összeg. Mely életbiztosításokat mondhatja fel a szerződő indokolás nélkül a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül? Válasz A: Egyiket sem, a biztosításokat mindig csak évfordulóra lehet felmondani. Válasz B: Bármely életbiztosítást. Válasz C: Bármely életbiztosítást, a hitelfedezeti életbiztosítás, illetve a 6 hónapot meg nem haladó tartamú életbiztosítások kivételével.

14 Kárbiztosítás esetén milyen időszakra csökken a biztosítási összeg a fizetett kártérítési Válasz A: A folyó biztosítási évre. összeggel, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően nem egészíti ki? Válasz B: A fennmaradó teljes biztosítási tartamra. Válasz C: A folyó biztosítási negyedévre. A biztosítási szerződés megszűnéséhez vezet-e a biztosított halála balesetbiztosítás esetén? Válasz A. Nem, mert a biztosított halála nem minősül biztosítási eseménynek. Válasz B: Igen, mert a biztosítási szerződés okafogyottá válik. Válasz C: Igen, feltéve, hogy a biztosított egyben a szerződő fél is. Ki mondhatja fel a 6 hónapot meghaladó tartamú, nem hitelfedezeti befektetési egységekhez kötött életbiztosítását a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül? Válasz A: Üzleti tevékenységi körén kívül eljáró jogi személy. Válasz B: Üzleti tevékenységi körén kívül eljáró természetes személy. Válasz C: Önálló foglalkozása körén belül eljáró természetes személy. Megszűnik-e a biztosítási szerződés abban az esetben, ha biztosítási fedezetbe vont két raktárépület közül az egyik teljesen leég? Válasz A: Nem, csak a leégett raktárépületre vonatkozó rész. Válasz B: Nem, változatlan díjjal fut tovább az évfordulóig. Válasz C: Igen, az egész szerződés megszűnik. Érdekmúlás esetén mikor szűnik meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés? Válasz A: Annak a hónapnak az utolsó napjával, amely hónapban a biztosítási érdek megszűnik. Válasz B: Azon a napon, amikor a biztosítási érdek megszűnik. Válasz C: Az azt követő napon, amikor a biztosítási érdek megszűnik. Érdekmúlás esetén mikor szűnik meg a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (új Ptk.) hatálya alá tartozó biztosítási szerződés az új Ptk. "Biztosítási szerződések" címe szerint? Válasz A: Annak a hónapnak az utolsó napjával, amely hónapban a biztosítási érdek megszűnik. Válasz B: Azon a napon, amikor a biztosítási érdek megszűnik. Válasz C: Az azt követő napon, amikor a biztosítási érdek megszűnik. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti. Az alábbiak közül mely biztosításra lehet alkalmazni a fenti szabályt? Válasz A: Kárbiztosítás. Válasz B: Életbiztosítás. Válasz C: Balesetbiztosítás. A reaktiválásnak nevezzük a szerződés ügyfél kérésére történő újra érvénybe helyezését. Életbiztosítás visszavásárlását követően az ügyfél 6 hónapon belül kérheti a szerződés reaktiválását. Válasz B :Hamis. Mit nevezünk kizárásnak? Válasz A: Olyan kockázat, amelyet a biztosító nem vállal. Válasz B: Olyan biztosítási esemény, amikor a biztosított magatartása miatt a biztosító nem teljesít. Válasz C: Olyan biztosítási esemény, amely földrengés miatt következik be. Mit nevezünk mentesülésnek? Válasz A: Amikor nincs biztosítási esemény, így a biztosító sem teljesít. Válasz B: Olyan veszély, amelyre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Válasz C: A biztosítási esemény bekövetkezik, de a biztosító nem köteles teljesíteni. A felek a kárbiztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb Válasz A: két évre kizárhatják. Válasz B: három évre kizárhatják. Válasz C: négy évre kizárhatják. Balesetbiztosítás esetén a felmondási jog korlátozásában Válasz A: a felek érvényesen nem állapodhatnak meg. Válasz B: a felek legfeljebb a biztosított kérésére állapodhatnak meg. Válasz C: a felek legfeljebb a biztosító javaslatára állapodhatnak meg. Mikor szűnik meg a szerződés, ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény lehetetlenné válik, vagy a biztosítási érdek megszűnik (nem kötelező gépjármű felelősségbiztosítás)? Válasz A: Az adott hónap utolsó napjával. Válasz B: A következő egész hónap utolsó napjával. Válasz C: A következő nap 0. órájával. Mikor illeti meg a szerződés rendkívüli felmondásának joga a szerződő felet? Válasz A: Nincs olyan körülmény, amely bekövetkeztekor a szerződő élhetne a rendkívüli felmondás lehetőségével. Válasz B: Állomány -örökítése esetén (az eredeti üzletkötő helyébe új lép). Követelheti-e az ügyfél a szerződés megszüntetését és a visszavásárlási összeg kifizetését, ha a biztosító díjfizetés elmulasztása miatt a szerződést már díjmentesítette? Válasz C: Állomány átruházása esetén (az eredeti biztosító helyébe új biztosító lép). Válasz B: Csak akkor, ha a díjmentes leszállítást követő 15 napon belül jelzi visszavásárlási igényét. A biztosítási szerződés megszűnése és a biztosító kockázatviselésének megszűnése minden esetben egybe esik. Kinek kell bizonyítania a mentesülés feltételeit? Válasz A: Biztosítónak. Válasz B: Szerződőnek. Válasz C: Kedvezményezettnek.

15 A felsoroltak közül melyik esetben szűnhet meg a biztosítási szerződés? Válasz A: Alulbiztosítás. Válasz B: Díjnemfizetés. Válasz C: Kárenyhítés. Mit fizet a biztosító tiszta elérési életbiztosítás alapján, ha a biztosított a tartam végén már nincs életben? Válasz A: Az aktuális biztosítási összeget. Válasz B: A visszavásárlási értéket. Válasz C: Semmit. Válassza ki a helyes választ! Ha a biztosító peres eljárásban érvényesíti megtérítési igényét a kárért felelős személlyel szemben, a Polgári Törvénykönyv alapján köteles-e a Válasz A: Igen, a biztosított erre irányuló kérése esetén. biztosítottnak meg nem térített önrész összegét is érvényesíteni a kárért felelős személlyel szemben? Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, minden esetben kérés nélkül is. Válassza ki, hogy az alábbi lehetőségek közül melyik illik a mondatba! Ha a biztosító és a biztosított ugyanabban a peres eljárásban érvényesíti igényét a károkozóval szemben, Válasz A: elsőbbséget élvez de a befolyó összeg nem fedezi mindkettőjük követelését, akkor a biztosított a biztosítóval szemben. Válasz B: hátrányba kerül Válasz C: megtérítési igényt érvényesíthet Válassza ki az alábbiak közül a regressz igény helyes fogalmát! Válasz A: Megtérítési igény, amely szerint a szerződő visszakövetelheti a befizetett díjat, ha nem történt biztosítási esemény. Válasz B: Megtérítési igény, amely alapján a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeget visszakövetelheti a károkozótól. Válasz C: Megtérítési kötelezettség, amely szerint a biztosító a szerződő által befizetett díjat megtéríti a biztosítottnak. Mit jelent a regressz igény? Válasz A: A biztosító biztosítási díj megfizetése iránti igényt. Válasz B: A biztosító által kifizetett kárösszeg visszakövetelési jogát. Válasz C: Biztosító bírósági úton való igényérvényesítésének lehetőségét. Mely fogalomhoz illik az alábbi állítás? Megtérítési igény, amely alapján a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeget visszakövetelheti a károkozótól. Válasz A: Regressz igény. Válasz B: Respiro. Válasz C: Reaktiválás. Igaz-e a következő állítás? A biztosító által indított regressz perben a biztosító még a biztosított kívánságára sem érvényesítheti annak igényét a bíróság előtt. Válasz B: Nem. Válasz C: Nem, de ehhez a biztosítottnak be kell szereznie a károkozó hozzájárulását. Az alábbiak közül mely biztosítás esetén nem illeti meg a biztosítót a kifizetett kártérítési összeg visszakövetelésének joga? Válasz A: Kárbiztosítás. Válasz B: Balesetbiztosítás. Kivel szemben nem illetik meg a biztosítót a törvényi engedményből fakadó jogok? Válasz A: A biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozóval szemben. Válasz B: A biztosított valamennyi közeli hozzátartozójával szemben. Válasz C: A biztosított gyermekeivel szemben. Válassza ki a helyes választ! A biztosító megtérítési igénye azt jelenti, hogy... Válasz A: a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeget visszakövetelheti a károkozótól. Válasz B: a biztosítónak nem kell a kárt kifizetnie. Válasz C: a biztosító a károkozó biztosított helyébe lép. Kárbiztosítás esetén mi a feltétele annak, hogy a biztosító a biztosítottat megillető jogokat a kárért felelős személlyel szemben gyakorolja? Válasz A: A kár biztosított részére való megtérítése. Válasz B: A biztosított halála. Válassza ki a helyes választ! Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve Válasz C: A biztosítási szerződés biztosítási esemény bekövetkezte miatti megszűnése. Válasz A: A biztosítóval közös háztartásban élő hozzátartozóval szemben. Válasz B: A károkozóval közös háztartásban élő hozzátartozóval szemben. Válasz C: A biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozóval szemben. Kivel szemben illeti meg a biztosítót megtérítési igény? Válasz A: A károkozóval szemben. Válasz B: A kedvezményezettel szemben. Válasz C: A károsulttal szemben. Mit jelent a megtérítési igény kárbiztosítás esetén? Válasz A: A biztosító biztosítottal szemben fennálló jogainak engedményezését. Válasz B: Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, az általa kifizetett kártérítési összeget visszakövetelheti a károkozótól. Válasz C: Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a károsultat illették meg a biztosítottal szemben. Mely fogalomhoz illik az alábbi meghatározás? Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, annak összegét visszakövetelheti a károkozótól. Válasz A: Maradékjog. Válasz B: Megtérítési igény. Válasz C: Maradványérték. Kit illet meg a regressz igény felelősségbiztosítás esetén? Válasz A: Biztosítót. Válasz B: Biztosítottat. Válasz C: Károsultat.

16 Kárbiztosítás esetében a törvényi engedmény következtében kinek a jogait gyakorolhatja a biztosító a kárért felelős személlyel szembeni? Válasz A: A biztosított jogait. Válasz B: A szerződő jogait. Válasz C: A károkozó jogait. Válassza ki a kárbiztosítás helyes fogalmát! Válasz A: Olyan, előre nem látható, de a jövőben valószínűsíthetően előforduló események hatásai ellen lehet a kárbiztosítással védekezni, amelyek bekövetkezésük esetén pénzben pontosan kifejezhető vagyoni hátrányt okoznak. Válasz B: Mindazon fedezetek, ahol a biztosítónak mentesülése nincs. Válasz C: A kárbiztosítás esetében csak olyan kockázatok biztosíthatóak, amelyek bekövetkezése a szerződés szerint meghatározott módon fordulnak elő. Válassza ki a helyes választ! A kárkifizetés után megkerülő vagyontárgyra Válasz A: a biztosított igényt tarthat a kártalanítási összeg visszafizetése mellett. Válasz B: a biztosított már nem tarthat igényt. Válasz C: kizárólag a biztosító tarthat igényt. Melyik állítás igaz a biztosítási összegre kárbiztosítások esetén? Válasz A: A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának alapja. Válasz B: A biztosító szolgáltatásának ellenértéke, amelyet a szerződő fizet a biztosító részére. Válasz C: A biztosítási időszakban a díjfizetési gyakoriságok és a gyakoriság szerint fizetett díjak szorzata. Megállapíthatják-e a felek a biztosítási összeget a vagyontárgy értékénél kisebb összegben? Válasz B: Igen, de csak felelősségbiztosítások esetén. Mikor alkalmaz a biztosító arányos (pro rata) térítést? Válasz A: Értékkövetés esetén. Válasz B: Összegbiztosítás esetén. Válasz C: Alulbiztosítás esetén. Mely jogszabály nem szabályozza a biztosítók tevékenységét? Válasz A: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény. Válasz B: A Polgári Törvénykönyv. Válasz C: A biztosítók és a biztosítási tevékenységről szóló törvény. Mikor beszélünk teljes biztosításról? Válasz A: Ha a biztosítási összeg és a biztosítási érték azonos. Válasz B: Ha a biztosítási összeg és a biztosítási érdek azonos. Válasz C: Ha a biztosítási összeg meghaladja a tényleges kárt. A biztosítás mely fajtáit különböztetjük meg a biztosítási összeg a tényleges biztosítási értékhez viszonyított arányától függően? Válasz A: Teljes biztosítás, részleges biztosítás. Válasz B: Egyenlő biztosítás, alulbiztosítás, felülbiztosítás. Válasz C: Teljes biztosítás, alulbiztosítás, túlbiztosítás. A biztosítás mely ágazatában beszélünk túlbiztosításról? Válasz A: Hagyományos életbiztosítás. Válasz B: Balesetbiztosítás. Válasz C: kárbiztosítás. Mikor alkalmazunk arányos kártérítést? Válasz A: Értékkövetés esetén. Válasz B: Alulbiztosítás esetén. Válasz C: Összegbiztosítás esetén. Melyik állítás igaz a következők közül a kárbiztosításokra? Válasz A: A biztosítási összegnek elvileg nincs felső határa. Válasz B: A biztosítási szolgáltatás nem függ a bekövetkezett kár mértékétől. Válasz C: A biztosítási összeg felső határa a vagyontárgy értéke. Válassza ki a helyes választ! A Polgári Törvénykönyv túlbiztosítás tilalma azt jelenti, hogy Válasz A: a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. Válasz B: a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy szerződő által becsült értékét. Válasz C: a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy szerződő szerinti értékét. Igényt tarthat-e a biztosított a megkerült vagyontárgyra, ha a biztosító a kártalanítási összeget már megfizette? Válasz B: Igen, feltéve, hogy a kártalanítási összeget visszafizeti. Melyik állítás jellemző a kárbiztosításokra? Válasz A: A biztosítási szolgáltatás nem függ a bekövetkezett kár mértékétől. Válasz B: A biztosítási szolgáltatás célja a megváltozott élethelyzetben való segítségnyújtás. Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szót! Kárbiztosítás esetén, ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés, a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Válasz C: A biztosítási összeg felső határa a lehetséges legnagyobb kár bekövetkezte esetén a helyreállításhoz szükséges összeg. Válasz A: változatlan biztosítási összeggel Válasz B: csökkentett biztosítási összeggel Válasz C: az abban meghatározott nagyobb biztosítási összeggel

17 Hogyan hat a biztosítási összegre kárbiztosítás esetén az, ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg? Válasz A: Nem hat ki, a biztosítási összeg változatlan marad. Válasz B: A biztosítási összeg arányosan csökken. Válasz C: A biztosítási összeg arányosan nő. Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szavakat! A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a nagyobb, mint. Válasz A: biztosítási összeg; a biztosítási érték Válasz B: biztosítási érték; a biztosítási összeg Válasz C: biztosítási összeg; a biztosítási díj Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szavakat! Az alulbiztosítás azt jelenti, hogy a nagyobb, mint. Válasz A: biztosítási összeg; a biztosított vagyontárgy tényleges értéke Válasz B: biztosított vagyontárgy tényleges értéke; a biztosítási összeg Válasz C: biztosítási összeg; a biztosítási díj Mentesülhet-e a biztosító kárbiztosítás esetén a fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosított jogellenesen, súlyosan gondatlanul nem tett eleget kármegelőzési kötelezettségének, mely magatartás közrehatott a kár bekövetkezésében? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, teljesen. Válasz C: Igen, de csak olyan részben, amilyen részben a biztosított magatartása a kár bekövetkezésében közrehatott. Milyen feltétellel tarthat igényt a biztosított a megkerült vagyontárgyra, ha a biztosító a kártalanítási összeget már megfizette? Válasz A:Ha a biztosító által teljesített szolgáltatást visszatéríti. Válasz B: Ha a vagyontárgy értékét a biztosítónak megfizeti. Kárbiztosítás esetén mikor nem mentesül a biztosító a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása eredményeként bekövetkező kár esetén sem a fizetési kötelezettsége alól? Válasz C: Ha a biztosított megfizette a biztosítási díjat. Válasz A: Ha a kárt jogellenesen okozták. Válasz B: Ha nem tudja bizonyítani, hogy a kárt a biztosított fenti magatartásával jogellenesen okozta. Válasz C: Ha a kár nem jelentős. Kárbiztosítás esetén mi az alulbiztosítás következménye? Válasz A: A biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Válasz B: A biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni, mert a biztosított nem tett eleget a szerződéskötéskor az adatszolgáltatási kötelezettségének. Válasz C: A biztosító visszamenőleg követelheti, hogy a biztosított egészítse ki a díjat. Az alábbiak közül mely vagyontárgyra kötött biztosítás nem képez kivételt a túlbiztosítás tilalma alól? Válasz A: A vagyontárgy várható értékére kötött biztosítási szerződés. Válasz B: A vagyontárgy meglévő értékére kötött biztosítási szerződés. Milyen hatással van a biztosítási összegre kárbiztosítás esetén az, ha a biztosító a biztosítási időszakon belül bekövetkezett biztosítási eseményt követően eleget tesz fizetési kötelezettségének? Válasz C: A vagyontárgy helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig kötött biztosítási szerződés. Válasz A: A biztosítási összeg a Polgári Törvénykönyvben meghatározott ideig a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti. Válasz B: A biztosítási összeg a Polgári Törvénykönyvben meghatározott ideig a fizetett kártérítési összeggel növekszik, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti. Válasz C: A biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól. Mely fogalomhoz illik az alábbi állítás? A biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy tényleges értéke. Válasz A: Túlbiztosítás. Válasz B: Alulbiztosítás. Válasz C: Összegbiztosítás. Túlbiztosítás esetén mentesül-e a biztosító az alól a kötelezettsége alól, hogy a kárért a vagyontárgy valóságos értékéig az erre vonatkozó szabályok alapján helytálljon? Válasz B: Nem, de csak felelősségbiztosítás esetén. Mentesül-e a biztosító kárbiztosítás esetén a fizetési kötelezettsége alól, ha a kárt a biztosítottnak a biztosítási szabályzatban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen. Melyik fogalom illik az alábbi állításhoz? A biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgy tényleges értéke. Válasz C: Igen, feltéve, hogy a kár vezető, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottak magatartása eredményeként következik be. Válasz A: Túlbiztosítás. Válasz B: Összegbiztosítás. Válasz C: Alulbiztosítás. Túlbiztosítás-e, ha ugyanazt a vagyontárgyat több biztosító egymástól függetlenül biztosítja? Válasz A: Nem, ez többszörös biztosítás. Válasz B: Nem, túlbiztosítás csak különböző vagyontárgyak esetén állhat fenn. Válasz C: Nem, túlbiztosítás csak felelősségbiztosítás esetén állhat fenn. Melyik állítás nem igaz a kárbiztosítási szerződés felmondása esetén? Válasz A: A biztosítási időszak végére kell felmondani. Válasz B: Szóban kell felmondani. Válasz C: Harmincnapos felmondás idővel kell felmondani. Válassza ki a helyes választ! A kárbiztosítási szerződés megkötéséhez... Válasz A: szükséges a biztosított hozzájárulása. Válasz B: nem szükséges a biztosított hozzájárulása. Válasz C: szükséges a biztosított írásbeli hozzájárulása, ha a szerződést nem ő köti. Mit nevezünk túlbiztosításnak? Válasz A: A túlbiztosítás azt jelenti, hogy nagyobb díjat fizetünk a biztosításunkért, mint amekkorát a biztosítási összeg alapján kellene. Válasz B: A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a vagyontárgy értékét forgalmi értéken állapítjuk meg, teljesen elfogadott értékelési forma a kárbiztosítások között. Válasz C: A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a biztosítási összeg nagyobb, mint a biztosítási érték.

18 Melyik állítás igaz? Válasz A: Alulbiztosítás esetén a biztosító arányos térítést alkalmaz. Válasz B: Biztosítási kötvény minden, a biztosítónak tett írásbeli nyilatkozat, amelyből egy adott kockázatra vagy kockázatcsoportra vonatkozó szerződéskötési szándék egyértelműen kifejezésre jut. Válasz C: A kizárás minden esetben a szerződés időbeli hatályára vonatkozik. Válassza ki a helyes választ! Alulbiztosítás esetén a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a... Válasz A: biztosítási díj. Válasz B: biztosított vagyontárgy tényleges értéke. Válasz C: kockázat. Mi az alulbiztosítás? Válasz A: Ha a biztosítási összeg alacsonyabb a biztosított vagyontárgy tényleges értékénél. Válasz B: Ha a biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgyak új állapotban való felépítésének, helyreállításának vagy beszerzésének költségei. Válasz C: Ha az épületbiztosításban biztosítani kívánt főépület tartalmaz talajszint alatti padozatú helyiségeket, vagy szilárd falú melléképületet. Az alábbiak közül mely biztosítási ágazatban beszélhetünk alulbiztosításról? Válasz A: Balesetbiztosítás. Válasz B: Hagyományos életbiztosítás. Válasz C: Szárazföldi jármű-casco. Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szót! A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozója okozta. Válasz A: véletlen módon Válasz B: szándékosan vagy súlyosan gondatlanul Válasz C: hanyag módon Köteles-e a biztosított bizonyítani kárbiztosítás esetén, hogy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, melynek eredményeként a kár bekövetkezett, nem volt jogellenes? Válasz B: Nem, ezt a károkozó köteles bizonyítani. Válasz C: Nem, a biztosító köteles bizonyítani, hogy a magatartás jogellenes volt. Kárbiztosítás esetén az alábbiak közül mely személyek jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása eredményeként bekövetkező kár esetén nem mentesül Válasz A: Biztosított. a biztosító a fizetési kötelezettsége alól? Válasz B: A szerződővel közös háztartásban élő hozzátartozó. Válasz C: A biztosítottal nem közös háztartásban élő hozzátartozója. Mely jogszabályok szabályozzák a biztosítók tevékenységét? Válasz A: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv. Válasz B: A Polgári Törvénykönyv és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény. Válasz C: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény. Válassza ki a helyes választ! A túlbiztosítás tilalma ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy... Válasz A: várható értéke, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig. Válasz B: meglévő értéke, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig. Válasz C: várható értéke, továbbá a valóságos értékét meghaladó értéke erejéig. Mi a túlbiztosítás következménye? Ütközik-e a túlbiztosítás tilalmába, ha a vagyontárgy helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig kötött biztosítási szerződés alapján a biztosítási összeg meghaladja a biztosított vagyontárgy valóságos értékét? Válasz A: Túlbiztosítás esetén a biztosító kifizeti a valóságos érték feletti részre is a kártérítést, hiszen az ügyfél többet fizetett a káreset időpontjáig, utána viszont a vagyontárgy valóságos értékét határozzák meg, amellyel tovább él a szerződés. Válasz B: Semmilyen következménye sincs a túlbiztosításnak, a biztosítás az értéknek megfelelően fizet kár esetén, majd a biztosítás változatlan feltételekkel működhet tovább. Válasz C: Túlbiztosítás esetén az értéket meghaladó összegre a biztosítás semmis, a biztosítási díjat a valóságos értéknek megfelelő mértékben le kell szállítani. Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, a jogkövetkezmény a teljes érvénytelenség. Válasz C: Igen, a jogkövetkezmény a részleges érvénytelenség. Milyen hatással van a túlbiztosítás a biztosítási díjra? Válasz A: Semmilyen. Válasz B: A biztosítási díjat megfelelően le kell szállítani. Válasz C: A biztosítási díjat megfelelően fel kell emelni. Mentesül-e a biztosító kárbiztosítás esetén a fizetési kötelezettsége alól, ha a kárt a biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta? Válasz A: Igen, feltéve, hogy bizonyítja, hogy a kárt a biztosított fenti magatartásával jogellenesen okozta. Válasz B: Igen, de csak ha ezt a szabályzatban kikötötték a felek. Mit jelent kárbiztosítás esetén a biztosító mentesülése? Az alábbiak közül mely személyek jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása eredményeként bekövetkező kár esetén mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól? Válasz A: Vannak olyan kockázatok, amelyekre a biztosító eleve nem is köt biztosítást, ezt nevezzük a biztosító mentesülésének. Válasz B: A biztosító mentesülése azt jelenti, hogy egy fedezett kockázati körben bekövetkezett káresemény esetén, a Polgári Törvénykönyvben szabályozott, és a biztosítók feltételeiben is rendszerint szerepeltetett valamilyen okból mégsem Válasz C: A biztosító mentesülése tulajdonképpen egy lehetőség a biztosítók számára, nem kell előre meghatározniuk, egy biztosítási szerződés megkötése után is szabadon dönthet arról, hogy káresemény esetén fizetnek-e vagy sem. Válasz A: A biztosított hozzátartozója. Válasz B: A kedvezményezett. Válasz C: A biztosítottnak a biztosítási szabályzatban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai, illetőleg megbízottai. Melyik állítás vonatkozik kárbiztosítási szerződés esetében a biztosítási összegre? Válasz A: A biztosítási összeg a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkeztével beálló teljesítési kötelezettségének felső határa. Válasz B: A biztosítási összeg a biztosítási esemény bekövetkeztekor a károsult vagyontárgy forgalmi értéke. Válasz C: A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy káridőponti várható értéke. Az alábbiak közül mely vagyontárgyra kötött biztosítás képez kivételt a túlbiztosítás tilalma alól? Válasz A: A vagyontárgy várható értékére kötött biztosítási szerződés. Válasz B: A vagyontárgy meglévő értékére kötött biztosítási szerződés. Válasz C: A vagyontárgy múltbeli értékére kötött biztosítási szerződés.

19 Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szavakat! A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a biztosítási összeg nagyobb, mint a... Válasz A: biztosítási érték. Válasz B: kár. Válasz C: kockázat. Mennyi időn belül kell felmondani a kárbiztosításokat? Válasz A: 60 napos felmondási idővel kell felmondani. Válasz B: Évforduló előtt 30 napos felmondási idővel kell felmondani. Válasz C: Évforduló előtt és után is napos felmondási idővel lehet felmondani. Melyik állítás nem igaz túlbiztosítás esetében? Válasz A: A túlbiztosítás tilalmával törvényileg kifejezésre jut, hogy a biztosítás nem lehet nyerészkedés tárgya. Válasz B: A túlbiztosítás olyan választható biztosítási lehetőség, amellyel az értékesebb kiemelt értékek biztosítása esetén élhetünk. Válasz C: A túlbiztosítás esete akkor is fennáll, ha ugyanarra a vagyontárgyra, ugyanazokra a kockázatokra több biztosítást is kötöttek. Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szót! A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított jogi személynek a szabályzatban meghatározott tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Válasz A: rosszhiszeműen Válasz B: jogellenesen Válasz C: gondatlanságból Mennyiben semmis a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás túlbiztosítás esetén? Válasz A: A biztosítási érdek értékét meghaladó részében. Válasz B: A teljes megállapodás semmis. Válasz C: A vagyontárgy valóságos értékét meg nem haladó részében. Melyik állítás igaz a túlbiztosításra? Válasz A: A Polgári Törvénykönyv szerint a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, ennek értelmében a díjat megfelelően le kell szállítani. Válasz B: A túlbiztosítást törvényi háttér biztosítja, annak értelmében a biztosítóknak lehetőségük van ezt az értékelési formát alkalmazniuk. Válasz C: Túlbiztosítás esetén, ha káresemény történik, a biztosító kifizeti a keletkezett kár összegét, hiszen az ügyfél nagyobb összegre arányában többet is fizetett. Kárbiztosítás esetén mikor mentesül a biztosító fizetési kötelezettsége alól a Polgári Törvénykönyv alapján? Válasz A: Ha a biztosító kizárta a kockázatot. Válasz B: Ha a biztosító bizonyítja, hogy a Polgári Törvénykönyvben meghatározott személy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Válasz C: Ha a kárt jogellenesen szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul nem a biztosított okozta. Mi nem tartozik a biztosított kötelezettségei közé kárbiztosítási eseménynél? Válasz A: A kedvezményezett értesítése. Válasz B: A kár enyhítése. Válasz C: A kár bejelentése. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti. Az alábbiak közül mely biztosításra lehet alkalmazni a fenti szabályt? Válasz A: Életbiztosításra. Válasz B: Kárbiztosításra. Melyik biztosításnál alkalmazható önrész? Válasz A: Életbiztosítás. Válasz B: Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. Válasz C: Kárbiztosítás. Megvalósul-e a túlbiztosítás, ha ugyanarra a vagyontárgyra, különböző kockázatokra több biztosítást is kötöttek? Válasz B: Igen, feltéve, hogy a biztosítási összeg meghaladja a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. Az alábbiak közül mely biztosítási ágazatban beszélhetünk alulbiztosításról? Válasz A: Balesetbiztosítás. Válasz B: Kárbiztosítás. Válasz C: Felelősségbiztosítás. Mit jelent az arányos térítés? Válasz A: Kisebb mértékű vagyoni károk bekövetkezte esetén kárszakértői kárfelmérés nélküli, javítási vagy beszerzési számla alapján történő kártérítés. Válasz B: Nagy vagyoni károk bekövetkezte esetében a különböző kárszakértők kárfelméréseinek összevetése alapján történő előzetes összesített kárösszeg-becslés. Válasz C: A biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a tényleges értékhez. Milyen mértékben köteles a biztosító a kárt megtéríteni alulbiztosítás esetén? Válasz A: Olyan mértékben, ahogy a biztosítási összeg aránylik a tényleges értékhez. Válasz B: Teljes mértékben. Válasz C: Semmilyen mértékben sem. Az alábbiak közül milyen közvetett hatása van az alulbiztosításnak? Válasz A: Érdekeltté teszi a biztosítottat a kármegelőzésben. Válasz B: Érdekeltté teszi a biztosítót a kártérítésben. Válasz C: Érdekeltté teszi a biztosítót a szerződés megkötésében. Jelölje meg az alábbiak közül a helyes állítást! Válasz A: Alulbiztosítás esetén a biztosítási összeg kisebb, mint a biztosított vagyontárgy értéke. Válasz B: Alulbiztosítás esetén, ha totálkár történik, a biztosító a biztosított vagyontárgy értékét fizeti ki. Válasz C: Az alulbiztosítás ténye nem befolyásolja a fizetendő díjat. Mikor beszélünk túlbiztosításról? Válasz A: Ha a biztosítási összeget a maximális értéken határozzák meg. Válasz B: Ha a biztosítási értéket a viszontbiztosító határozza meg. Válasz C: Ha a biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgy valóságos értéke.

20 Mikor beszélünk túlbiztosításról? Válasz A: Ha a biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgy valóságos értéke. Válasz B: Ha ugyanarra a vagyontárgyra, ugyanazokra a kockázatokra több biztosítás van érvényben egy időben és azok együttes biztosítási összege meghaladja a vagyontárgy valóságos értékét. Válasz C: Mindkét fenti állítás igaz. Köthető-e biztosítás a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó értékre? Válasz A: Nem, mert ez a káron való gazdagodás tilalmába ütközik. Válasz B: Mindegy, hogy milyen értéken kötjük a biztosítást, a szolgáltatási összeget mindig a vagyontárgy valóságos értékén számítják ki. Válasz C: Igen, új értéken, vagy várható értéken történő biztosítás esetén. A felsoroltak közül melyik jellemző az elemi károkra fedezetet nyújtó biztosításra? Válasz A: A káringadozás mértéke nagy. Válasz B: A biztosítási esemény a tartam alatt legfeljebb egyszer következik be. Válasz C: A biztosítási esemény a tartam alatt biztosan bekövetkezik, csak azt nem tudjuk mikor. Kárbiztosítás esetén, ha a szerződést nem a biztosított kötötte Válasz A: a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe léphet. Válasz B: a biztosítottnak nem kell nyilatkoznia a biztosító felé, mert anélkül is a szerződő helyébe léphet. Válasz C: a biztosított csak a szerződő halála esetén léphet a szerződő fél helyébe. Kárbiztosítás esetén szükséges-e a szerződés megkötéséhez a biztosított hozzájárulása, ha nem azonos a szerződővel? Válasz B: Nem. Válasz C: Csak 10 millió forint biztosítási összeg felett. Kárbiztosítást csak az köthet, akinek a vagyontárgyát, vagy vagyoni érdekét a szerződés kockázatba veszi. A szerződő személye a kárbiztosítási szerződés tartama alatt változhat. Beléphet-e kárbiztosítás esetén a biztosított a szerződő fél helyébe? Válasz B: Nem. Válasz C: Csak a szerződő írásos hozzájárulásával. Mit jelent a túlbiztosítás? Válasz A: Azt, hogy a valóságos értékénél nagyobb összegre biztosítanak egy vagyontárgyat. Válasz B: Azt, hogy biztosításon kívül őrző-védő céggel is figyelteti az ügyfél az épületet. Válasz C: Azt, hogy több biztosítónál is köt szerződést az ügyfél. A tűzoltók az oltás során a biztosított épületben további károkat okoztak: beáztak a falak stb. Ki fogja kifizetni az általuk okozott kárt? Válasz A: Senki, ez a tulajdonost terheli. Válasz B: A biztosító. Válasz C: A tűzoltóság felelősségbiztosítási alapon. A vihar megbontotta a tetőt. A biztosított vett fóliát, azt terítette a tetőre, hogy ne ázzon be tovább. A szél ezt is letépte, a ház teljesen beázott. Mit térít a biztosító? Válasz A: Csak azt a kárt, ami először keletkezett, hisz ha a fóliát jobban felrakják nem keletkezett volna további kár. Válasz B: A házban keletkezett teljes kár kifizeti, a fóliát nem, mert a kárenyhítési kísérlet nem sikerült. Válasz C: Kifizeti a fólia árát is, függetlenül attól, hogy sikeres volt-e a kárenyhítés. A ház értéke 20 millió Ft, a biztosítás azonban csak10 millió Ft-ra szól. A szél megrongálja a tetőt, a kár 1 millió Ft. Fizet-e a biztosító, és ha igen mennyit? Válasz A: Nem fizet. Válasz B: Kifizeti a kárt: 1 millió Ft-ot. Válasz C: Kifizeti a kár 50 %-át. Az ügyfél nagyon fél a betöréstől, ezért a nyaralóját két biztosítónál is teljes értékére bebiztosította. A betörés be is következett. Térít-e mindkét biztosító? Válasz A: Csak egyik biztosító fizet, és a másik biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. Válasz B: Igen, hisz két biztosítása volt. Válasz C: Mindkettő fizet: 50-50% arányban. A kárenyhítéshez a biztosítottnak vásárolnia kell deszkát és szögeket. Hogyan jár el helyesen? Válasz A: Minél gyorsabban megveszi a szükséges eszközöket, és számlát kér. Válasz B: Azonnal felhívja az ügyfélszolgálatot és engedélyt kér a vásárlásra. Válasz C: Megveszi a szükséges eszközöket, de nem kér számlát, mert így olcsóbb és a biztosító is jobban jár, mert kevesebbet kell fizetnie. Totálkár alatt csak azt az eseményt értjük, amikor a károsodott vagyontárgyat nem lehetséges javítani. Mit jelent az arányos (pro-rata) kártérítés? Válasz A: Ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási értékhez, úgy aránylik a bekövetkezett kár a kártérítéshez. Válasz B: Ahogyan a biztosítási érték aránylik a biztosítási összeghez, úgy aránylik a kártérítés a bekövetkezett kárhoz. Válasz C: Ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási értékhez, úgy aránylik a kártérítés a bekövetkezett kárhoz. Melyik állítás igaz? Válasz A: Túlbiztosítás esetén a biztosító arányos kártérítést nem alkalmaz. Válasz B: Biztosítási kötvény minden, a biztosítónak tett írásbeli nyilatkozat, amelyből egy adott kockázatra vagy kockázatcsoportra vonatkozó szerződéskötési szándék egyértelműen kifejezésre jut. Válasz C: A kizárás minden esetben a szerződés időbeli hatályára vonatkozik. Túlbiztosítás esetén a biztosított nem kap kártérítést és visszakapja a befizetett biztosítási díjat.

BÁZIS-E EGYSZERŰSÍTETT LAKÁSBIZTOSÍTÁS GYORSAN ELÉRHETŐ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM OTTHONÁRA

BÁZIS-E EGYSZERŰSÍTETT LAKÁSBIZTOSÍTÁS GYORSAN ELÉRHETŐ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM OTTHONÁRA BÁZIS-E EGYSZERŰSÍTETT LAKÁSBIZTOSÍTÁS GYORSAN ELÉRHETŐ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM OTTHONÁRA Tartalomjegyzék Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek a Groupama Biztosító Zrt. GB527 jelű Groupama Bázis-E Egyszerűsített

Részletesebben

A közlekedési baleseti eredetű halál esetére szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezet (1075)

A közlekedési baleseti eredetű halál esetére szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezet (1075) www.allianz.hu Kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás kiegészítő fedezete A közlekedési baleseti eredetű halál esetére szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezet (1075) Különös Szerződési Feltételek és

Részletesebben

Klasszikus életbiztosítások. általános és különös feltételei. Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16166

Klasszikus életbiztosítások. általános és különös feltételei. Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16166 Klasszikus életbiztosítások általános és különös feltételei Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16166 Tartalomjegyzék Klasszikus életbiztosítások általános szerződési feltételei (EÁSZF14)....3 I. A biztosítási

Részletesebben

Lépéselıny II. elérésre és halálesetre szóló, lépcsızetes szolgáltatású életbiztosítás feltételei

Lépéselıny II. elérésre és halálesetre szóló, lépcsızetes szolgáltatású életbiztosítás feltételei Lépéselıny II. elérésre és halálesetre szóló, lépcsızetes szolgáltatású életbiztosítás feltételei 5. számú függelék Az Allianz Hungária Biztosító Rt.(a továbbiakban: biztosító) és a szerzıdı fél között

Részletesebben

Klasszikus életbiztosítások általános szerződési feltételei (EÁSZF14) Hatályos: 2014. december 12. Módosítva: 2015. május 15. Nysz.

Klasszikus életbiztosítások általános szerződési feltételei (EÁSZF14) Hatályos: 2014. december 12. Módosítva: 2015. május 15. Nysz. Klasszikus életbiztosítások általános szerződési feltételei (EÁSZF14) Hatályos: 2014. december 12. Módosítva: 2015. május 15. Nysz.: 17664 Tartalomjegyzék Klasszikus életbiztosítások általános szerződési

Részletesebben

Generali Munkáltatói Egészségprogram szolgáltatásfi nanszírozó egészségbiztosítás általános szerződési feltétele (GMEP14) Hatályos: 2014. március 15.

Generali Munkáltatói Egészségprogram szolgáltatásfi nanszírozó egészségbiztosítás általános szerződési feltétele (GMEP14) Hatályos: 2014. március 15. Generali Munkáltatói Egészségprogram szolgáltatásfi nanszírozó egészségbiztosítás általános szerződési feltétele (GMEP14) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16239 Tartalomjegyzék Generali Egészségprogram

Részletesebben

10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke. 9.7. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként készpénz átutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel,

Részletesebben

Kollektív munkáltatói biztosítás általános feltételei (KMÁSF/02014) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16271

Kollektív munkáltatói biztosítás általános feltételei (KMÁSF/02014) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16271 Kollektív munkáltatói biztosítás általános feltételei (KMÁSF/02014) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16271 Tartalomjegyzék Kollektív munkáltatói biztosítás általános feltételei (KMÁSF/02014)... 3 I.

Részletesebben

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Az OTP Csoport partnere GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Groupama Garancia Biztosító Zrt. 1051 Budapest, Október 6. utca 20. Nyomtatványszám: 3050/2 Hatályos 2014. március

Részletesebben

PostaTestŐr balesetbiztosítás (termékkód: 15020) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek Nyomtatványszám: F 150201 08 1403

PostaTestŐr balesetbiztosítás (termékkód: 15020) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek Nyomtatványszám: F 150201 08 1403 PostaTestŐr balesetbiztosítás (termékkód: 15020) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek Nyomtatványszám: F 150201 08 1403 A legfontosabb tudnivalók összefoglalása Miről szól ez az összefoglaló? Az

Részletesebben

A Genertel Biztosító Zrt. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási Feltételei és Ügyféltájékoztatója (Feltételek)

A Genertel Biztosító Zrt. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási Feltételei és Ügyféltájékoztatója (Feltételek) A Genertel Biztosító Zrt. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási Feltételei és Ügyféltájékoztatója (Feltételek) valamint a Genertel Jogvédelmi Biztosítás feltételei (GJBF) Társaságunk az ISVAP (a pénzügyi

Részletesebben

BELFÖLDI KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI (BÁF) FELTÉTELEK

BELFÖLDI KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI (BÁF) FELTÉTELEK BELFÖLDI KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI (BÁF) FELTÉTELEK Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek A jelen feltétel alkalmazásával megkötött biztosítási szerződés nem minősül fogyasztói

Részletesebben

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek)

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) Hatályos: 2009. május hó 1. 2009. március hó 30-i küldöttközgyőlési módosítások..számú biztosítási feltétel Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási

Részletesebben

COM.UNIQUE. Telekommunikációs Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság. 1133 Budapest Hegedűs Gyula u. 83-87.

COM.UNIQUE. Telekommunikációs Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság. 1133 Budapest Hegedűs Gyula u. 83-87. COM.UNIQUE Telekommunikációs Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 1133 Budapest Hegedűs Gyula u. 83-87. Általános Szerződési Feltételek elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételére Érvényes:

Részletesebben

Ügyféltájékoztató Terméktájékoztató Csoportos Kockázati Életbiztosítás Általános Feltételei Csoportos Kockázati Életbiztosítás Különös Feltételei

Ügyféltájékoztató Terméktájékoztató Csoportos Kockázati Életbiztosítás Általános Feltételei Csoportos Kockázati Életbiztosítás Különös Feltételei Csoportos Kockázati Életbiztosítás Ügyféltájékoztató Terméktájékoztató Csoportos Kockázati Életbiztosítás Általános Feltételei Csoportos Kockázati Életbiztosítás Különös Feltételei Hatályos 2016. január

Részletesebben

Számítógépek és elektronikus berendezések biztosítási szerződési feltételei

Számítógépek és elektronikus berendezések biztosítási szerződési feltételei Számítógépek és elektronikus berendezések biztosítási szerződési feltételei 1/7 HE-12215/3 I. Alapbiztosítási feltételek 1. Az Allianz Hungária Biztosító Rt. Cg. 01-10-041356, székhely: 1054 Budapest,

Részletesebben

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉG- ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLY

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉG- ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLY PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉG- ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLY Hatályos: 2016. április 2-től Tartalom I. Fejezet ÁLTALÁNOS RÉSZ 4 II. Fejezet - A PÉNZTÁRTAGSÁG 6 1. A tagsági kör 6 2. A Pénztártag felvételének

Részletesebben

Családi Aranyszárny rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás különös feltételei (G50/2014)

Családi Aranyszárny rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás különös feltételei (G50/2014) Családi Aranyszárny rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás különös feltételei (G50/014) Hatályos: 014. március 15. Módosítva: 015. december 1. Nysz.: 180 Tartalomjegyzék Családi

Részletesebben

Az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott biztosítási eseményeken kívül biztosítási eseménynek minősülnek az alábbiak:

Az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott biztosítási eseményeken kívül biztosítási eseménynek minősülnek az alábbiak: 1/5 Nyugdíjbiztosítási feltételkiegészítés (NYB90/2015) a Megoldás (G90) rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosításhoz Generali Biztosító Zrt. Levelezési cím: 7602

Részletesebben

Testőr élet-, baleset- és egészségbiztosítás általános szerződési feltételei (TÁSZF11)

Testőr élet-, baleset- és egészségbiztosítás általános szerződési feltételei (TÁSZF11) Testőr élet-, baleset- és egészségbiztosítás általános szerződési feltételei (TÁSZF11) Hatályos: 2011. április 1-jétől Nysz.: 14588 Tartalomjegyzék A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója...

Részletesebben

A kiállítási biztosítás szerződési feltételei

A kiállítási biztosítás szerződési feltételei A kiállítási biztosítás szerződési feltételei 111/8/2002/B01 1/0 1/10 HE-13254/1 A jelen biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések 1.

I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. Oroszlány Város Önkormányzatának 22/2007. (XI.14.) Ör. rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről, lakbéréről és elidegenítéséről Oroszlány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉPÜLETRÉSZENKÉNTI HŐMENNYISÉGMÉRÉS SZERINTI TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSRA

ÁLTALÁNOS KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉPÜLETRÉSZENKÉNTI HŐMENNYISÉGMÉRÉS SZERINTI TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSRA ÁLTALÁNOS KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉPÜLETRÉSZENKÉNTI HŐMENNYISÉGMÉRÉS SZERINTI TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSRA Az általános közüzemi szerződés (a továbbiakban: Szerződés) általános szerződési

Részletesebben

ERGO Klasszikus életbiztosítások. Ügyféltájékoztató. ERGO Klasszikus Életbiztosítások Általános Feltételei

ERGO Klasszikus életbiztosítások. Ügyféltájékoztató. ERGO Klasszikus Életbiztosítások Általános Feltételei ERGO Klasszikus életbiztosítások Ügyféltájékoztató ERGO Klasszikus Életbiztosítások Általános Feltételei Ratio Klasszikus Életbiztosítás Különös Feltételei Ny.sz.:1001V06 DEPOZIT + Klasszikus Életbiztosítás

Részletesebben

Általános Biztosítási Feltételek

Általános Biztosítási Feltételek Az Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. csoportos hitelfedezeti biztosításának általános és különös feltételei az ERSTE Bank Nyrt. által nyújtott, jelzálog alapú kölcsönszerződésekhez kapcsolódó

Részletesebben

CIB Visszafizetési Védelem

CIB Visszafizetési Védelem CIB Visszafizetési Védelem A CIB Bank Zrt. lakossági üzletfelei számára nyújtott biztosítási szolgáltatás Annuitásos jelzáloghitel A CIB VISSZAFIZETÉSI VÉDELEM CSOPORTOS BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS BIZTOSÍTÁSI

Részletesebben

3. Biztosítási tartam Határozatlan tartam, automatikus megújulással. 4. Kártérítési limit,- Ft / kár és,- Ft / év mindösszesen

3. Biztosítási tartam Határozatlan tartam, automatikus megújulással. 4. Kártérítési limit,- Ft / kár és,- Ft / év mindösszesen Szakmai Felelősségbiztosítás Ügyvédek részére Fontos információ! (A részletező a feltétellel együtt értelmezendő) A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS KIZÁRÓLAG AZON KÁROKKAL KAPCSOLATOS KÁRIGÉNYEKRE NYÚJT BIZTOSÍTÁSI

Részletesebben

AZ MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A HITELMŰVELETEK VÉGZÉSÉRŐL. Budapest, 2010. június 28.

AZ MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A HITELMŰVELETEK VÉGZÉSÉRŐL. Budapest, 2010. június 28. AZ MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A HITELMŰVELETEK VÉGZÉSÉRŐL Budapest, 2010. június 28. TARTALOMJEGYZÉK 1. Az üzletszabályzat hatálya... 3 2. Hitelműveletek...3 3. A hitelműveletek általános feltételei...

Részletesebben

Tartalom. SIGNAL PLUSZ Diákbiztosítás általános szerződési feltételek (ÁSZF)... 3

Tartalom. SIGNAL PLUSZ Diákbiztosítás általános szerződési feltételek (ÁSZF)... 3 Tartalom SIGNAL PLUSZ Diákbiztosítás általános szerződési feltételek (ÁSZF).... 3 Kiemelt gyermekbalesetekre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei.... 20 Csonttörésre vonatkozó kiegészítő biztosítás

Részletesebben

Általános és Különös Szerz dési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató

Általános és Különös Szerz dési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató HAVI FIX Jövedelemkiesés-biztosítás Általános és Különös Szerz dési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató Az ACE European Group Limited Magyarországi Fióktelepe a jelen Biztosítási Feltételek alapján arra vállal

Részletesebben

Az ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Üzleti előfizetők számára nyújtott

Az ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Üzleti előfizetők számára nyújtott Az ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Üzleti előfizetők számára nyújtott - helyi, belföldi és nemzetközi távbeszélő, bérelt vonali, VoIP és egyéb -

Részletesebben

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítása

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítása Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítása A Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítás (továbbiakban TLK), mint csoportos biztosítás a jelen

Részletesebben

A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok

A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok Készítette: Berényiné Bosch Cecília OFA Hálózat PERTU projekt pénzügyi szakértője Budapest, 2009. december Tartalomjegyzék: Bevezetés...

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. A tulajdonosi jogok gyakorlása

1. A rendelet hatálya. 2. A tulajdonosi jogok gyakorlása Sülysáp Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2011. (IV. 20.) önkormányzati rendelete az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről EGYSÉGES

Részletesebben

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek PostaFészekŐr otthonbiztosítás (termékkód: 12014) A legfontosabb tudnivalók összefoglalása Nyomtatványszám: F 120140 06 1601 Miről szól ez az összefoglaló?

Részletesebben

CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Csoportos Élet-, Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek

Részletesebben

BorsodWeb Internetszolgáltató Kft. szolgáltató

BorsodWeb Internetszolgáltató Kft. szolgáltató BorsodWeb Internetszolgáltató Kft. szolgáltató { a tagja } Általános Szerződési Feltételek VoIP (aszinkron adathálózati) szolgáltatáshoz Hatályba lépés kelte: 2015.10.01. Utolsó módosítás kelte: 2015.08.31.

Részletesebben

ÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint módosul:

ÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint módosul: A Colonial Computer Bt. Általános Szerződési Feltételeinek (a továbbiakban ÁSZF ) 2015. szeptember 1. napjától hatályba lépő módosításait az alábbiakban részletezi: ÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint

Részletesebben

Lakásbiztosítás T-Home ügyfeleknek Általános Biztosítási Feltételek

Lakásbiztosítás T-Home ügyfeleknek Általános Biztosítási Feltételek Lakásbiztosítás T-Home ügyfeleknek Általános Biztosítási Feltételek Jelen szabályzatban foglalt feltételek eltérő szerződési kikötések hiányában az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban:

Részletesebben

ÜZLETSZABÁLYZAT. ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD

ÜZLETSZABÁLYZAT. ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD ÜZLETSZABÁLYZAT ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD Hatálybalépés időpontja: 2013. február 01. Szekszárd, 2013. február 01. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Opticon Kft. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI HELYHEZ KÖTÖTT TELEFON SZOLGÁLTATÁSHOZ. Hatályos: 2016. március 9. 1. oldal

Opticon Kft. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI HELYHEZ KÖTÖTT TELEFON SZOLGÁLTATÁSHOZ. Hatályos: 2016. március 9. 1. oldal Opticon Kft. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI HELYHEZ KÖTÖTT TELEFON SZOLGÁLTATÁSHOZ Hatályos: 2016. március 9. 1. oldal Tartalomjegyzék 1. Általános adatok, elérhetőség... 6 1.1. A szolgáltató neve és

Részletesebben

K&H BIZTOSÍTÓ ZRT. K&H CREDITUM HITELFEDEZETI ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

K&H BIZTOSÍTÓ ZRT. K&H CREDITUM HITELFEDEZETI ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI K&H BIZTOSÍTÓ ZRT. K&H CREDITUM HITELFEDEZETI ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 2009. augusztus 14. I. Általános rendelkezések 1. A biztosítási szerződés résztvevői a következő személyek. 1.a. A szerződő az a

Részletesebben

A pénztartozás szabályai. A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei

A pénztartozás szabályai. A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei A pénztartozás szabályai A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei A pénztartozás fogalmáról a pénztartozás tana igen nagy részben a pénzfélék

Részletesebben

Vezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítása Általános szerzıdési feltételek

Vezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítása Általános szerzıdési feltételek Vezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítása Általános szerzıdési feltételek I. A biztosítás tárgya 1. Az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság a céget nyilvántartó bíróság:

Részletesebben

Vasi FULL-TÁV Kft. szolgáltató

Vasi FULL-TÁV Kft. szolgáltató Vasi FULL-TÁV Kft. szolgáltató a tagja Általános Szerződési Feltételek nyilvános televízió-műsorelosztási és nyilvános rádió műsorelosztási szolgáltatáshoz SÉ település területén Hatályba lépés kelte:

Részletesebben

eokr_aszf_20140315 1/7

eokr_aszf_20140315 1/7 ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK az OPTEN Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság Egységes Online Követelés-nyilvántartó Rendszer szolgáltatása igénybevételére Az OPTEN Informatikai Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

Novotron Informatikai Zrt.

Novotron Informatikai Zrt. Novotron Informatikai Zrt. a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség tagja Általános Szerződési Feltételek üzleti internet elérési szolgáltatáshoz Hatályba lépés kelte: 2015. június 1. 1. Általános

Részletesebben

Techno-Tel Kft. a. tagja. Egységes szerkezetbe foglalt

Techno-Tel Kft. a. tagja. Egységes szerkezetbe foglalt Techno-Tel Kft. a tagja Egységes szerkezetbe foglalt Általános Szerződési Feltételek TELEFONSZOLGÁLTATÁS (Helyhez kötött telefonszolgáltatás, Nomadikus beszédcélú szolgáltatás, Egyéb hangátviteli szolgáltatás)

Részletesebben

2013. ÉVI III. TÖRVÉNY A ZELENKA PÁL EVANGÉLIKUS SZOLIDARITÁSI ALAPRÓL

2013. ÉVI III. TÖRVÉNY A ZELENKA PÁL EVANGÉLIKUS SZOLIDARITÁSI ALAPRÓL 2013. ÉVI III. TÖRVÉNY A ZELENKA PÁL EVANGÉLIKUS SZOLIDARITÁSI ALAPRÓL A zsinat elismerve, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház (a továbbiakban: Egyház) tartási kötelezettsége körében felelősséggel

Részletesebben

Takarékszövetkezeti Munkavállalók Csoportos Kockázati Élet- és Balesetbiztosítása (TKSZMB) Szerződési Feltételei

Takarékszövetkezeti Munkavállalók Csoportos Kockázati Élet- és Balesetbiztosítása (TKSZMB) Szerződési Feltételei Takarékszövetkezeti Munkavállalók Csoportos Kockázati Élet- és Balesetbiztosítása (TKSZMB) Szerződési Feltételei I. Ügyfél-tájékoztató Nyomtatványszám: F 225501 02 1605 Tisztelt Ügyfelünk! Köszönjük a

Részletesebben

A SZÉCHENYI LÍZING Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen működő részvénytársaság

A SZÉCHENYI LÍZING Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen működő részvénytársaság A SZÉCHENYI LÍZING Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen működő részvénytársaság kölcsön nyújtására, illetve pénzügyi lízingre vonatkozó általános szerződési feltételeket tartalmazó Üzletszabályzata 1 Kifüggesztve:

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Cogitnet Informatikai Kft. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK TÁVBESZÉLŐ SZOLGÁLTATÁSOKRA Érvényes: 2015. október 30.-tól 1 1 Tartalom 1. Általános adatok, elérhetőség... 7 1.1 Szolgáltató neve és címe:...

Részletesebben

AZ MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A HITELMŰVELETEK VÉGZÉSÉRŐL. Budapest, 2008. február 20.

AZ MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A HITELMŰVELETEK VÉGZÉSÉRŐL. Budapest, 2008. február 20. AZ MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A HITELMŰVELETEK VÉGZÉSÉRŐL Budapest, 2008. február 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Az üzletszabályzat hatálya... 3 2. Hitelműveletek... 3 3. A hitelműveletek általános feltételei...

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek PETE FERENC E.V... szolgáltató a tagja Általános Szerződési Feltételek nyilvános televízió-műsorelosztási és nyilvános rádió műsorelosztási szolgáltatáshoz Bősárkány, Dénesfa, Hidegség, Iván, Ikervár,

Részletesebben

Allianz Vállalkozás Védelem

Allianz Vállalkozás Védelem Allianz Vállalkozás Védelem Szerződési feltételek 1/64 Tartalomjegyzék Általános biztosítási feltételek...3 1. Általános rendelkezések...3 2. A biztosított vagyontárgyak és költségek...4 3. A biztosítási

Részletesebben

TARR ÉPÍTŐ, SZOLGÁLTATÓ és KERESKEDELMI KFT.

TARR ÉPÍTŐ, SZOLGÁLTATÓ és KERESKEDELMI KFT. TARR ÉPÍTŐ, SZOLGÁLTATÓ és KERESKEDELMI KFT. a tagja Általános Szerződési Feltételek helyhez kötött internet elérési szolgáltatáshoz Hatályba lépés kelte: 2016.04.22 Utolsó módosítás kelte: 2016.04.13

Részletesebben

HIRDETMÉNY. THM annuitás alapú. kölcsön esetén:

HIRDETMÉNY. THM annuitás alapú. kölcsön esetén: HIRDETMÉNY az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: Bank) jelzáloglevél kamattámogatással nyújtott lakáshiteleinek kondícióiról hatályos: 2014. március 1-tıl a hivatalosan közzétett

Részletesebben

APRIL TÁPPÉNZ BIZTOSÍTÁS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ, ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

APRIL TÁPPÉNZ BIZTOSÍTÁS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ, ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK APRIL TÁPPÉNZ BIZTOSÍTÁS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ, ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A jelen TAPASZF121101 sz. Ügyfél tájékoztató és Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: Szerződési feltételek)

Részletesebben

A Magyar Telekom Nyrt. helyhez kötött műsorterjesztési szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerződési Feltételei (rövid neve: TV ÁSZF)

A Magyar Telekom Nyrt. helyhez kötött műsorterjesztési szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerződési Feltételei (rövid neve: TV ÁSZF) Törzsrész A Magyar Telekom Nyrt. helyhez kötött műsorterjesztési szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerződési Feltételei (rövid neve: TV ÁSZF) Hatálya: 2014. május 7. Utolsó módosítás: 2014.05.05. Hatálya:

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS KIEGÉSZÍTŐ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA

PÉNZÜGYI ÉS KIEGÉSZÍTŐ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA A B3 TAKARÉK SZÖVETKEZET PÉNZÜGYI ÉS KIEGÉSZÍTŐ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA HATÁLYOS: 2016. március 21. napjától 1 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. ALAPADATOK, ALAPFOGALMAK, ÉRTELMEZŐ

Részletesebben

M.9. számú melléklet. EDF DÉMÁSZ Zrt. lakossági fogyasztók villamos energia vásárlási szerződésének egyedi és általános feltételei

M.9. számú melléklet. EDF DÉMÁSZ Zrt. lakossági fogyasztók villamos energia vásárlási szerződésének egyedi és általános feltételei Villamos Energia Kereskedelmi Üzletszabályzat M.9. számú melléklete M.9. számú melléklet Az lakossági fogyasztók villamos energia vásárlási szerződésének egyedi és általános feltételei Villamos Energia

Részletesebben

Örkényi Takarékszövetkezet. Általános Szerződési Feltételei. Lakossági folyószámlahitel-szerződésekhez

Örkényi Takarékszövetkezet. Általános Szerződési Feltételei. Lakossági folyószámlahitel-szerződésekhez Általános Szerződési Feltételei Lakossági folyószámlahitel-szerződésekhez Hatályos 2015. 11.10. napjától I. Bevezető rendelkezések 1. A lakossági folyószámlahitelek általános szerződési feltételeinek hatálya

Részletesebben

1.3. A szolgáltató hibabejelentőjének valamennyi elérhetősége (cím, telefonszám, egyéb elérhetőség, nyitvatartási idő)

1.3. A szolgáltató hibabejelentőjének valamennyi elérhetősége (cím, telefonszám, egyéb elérhetőség, nyitvatartási idő) K I V O N A T a Pete Ferenc hírközlési szolgáltató 2015.12.01. napjától hatályos, internet elérési szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerződési Feltételeiből A jelen kivonat a fent megjelölt hírközlési

Részletesebben

JUPINET TÁVKÖZLÉSI KORLÁTOLT FELELŐSÉGŰ TÁRSASÁG JuPiNet Kft. szolgáltató. Általános Szerződési Feltételek internet elérési szolgáltatáshoz

JUPINET TÁVKÖZLÉSI KORLÁTOLT FELELŐSÉGŰ TÁRSASÁG JuPiNet Kft. szolgáltató. Általános Szerződési Feltételek internet elérési szolgáltatáshoz JUPINET TÁVKÖZLÉSI KORLÁTOLT FELELŐSÉGŰ TÁRSASÁG JuPiNet Kft. szolgáltató a tagja Általános Szerződési Feltételek internet elérési szolgáltatáshoz a 4-es számú mellékletben szereplő települések területén

Részletesebben

SIGNAL Nyugdíj Extra. Feltételek. Hatályos: 2016.04.01-től

SIGNAL Nyugdíj Extra. Feltételek. Hatályos: 2016.04.01-től SIGNAL Nyugdíj Extra Feltételek Hatályos: 2016.04.01-től TARTALOMJEGYZÉK SIGNAL NYUGDÍJ EXTRA BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI (NY110).... 3 1. Bevezetés... 3 2. Fogalmak, meghatározások...

Részletesebben

EuroCable Magyarország Kábeltelevíziós, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság szolgáltató

EuroCable Magyarország Kábeltelevíziós, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság szolgáltató EuroCable Magyarország Kábeltelevíziós, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság szolgáltató Általános Szerződési Feltételek nyilvános televízió-műsorelosztási és nyilvános rádióműsorelosztási

Részletesebben

1. A BIZTOSÍTÁSI FEDEZET TÁRGYA

1. A BIZTOSÍTÁSI FEDEZET TÁRGYA Szakmai Felelősségbiztosítás Ügyvédek részére A biztosítást az AIG Europe Limited nyújtja. Angliában és Walesben bejegyezte a Registrar of Companies. Cégjegyzékszáma: 01486260. Székhelye: AIG Building,

Részletesebben

Feltétel. Családi jogvédelem biztosítás. Komfort

Feltétel. Családi jogvédelem biztosítás. Komfort Feltétel Családi jogvédelem biztosítás Komfort A Jogvédelmi biztosítás általános feltételei Az alábbi általános feltételek alapján az UNIQA Biztosító Zrt., 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 70 74. (továbbiakban:

Részletesebben

48/2007. (VII.17.) Budapest Főváros VIII. kerület. Józsefvárosi Önkormányzati rendelet

48/2007. (VII.17.) Budapest Főváros VIII. kerület. Józsefvárosi Önkormányzati rendelet 48/2007. (VII.17.) Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzati rendelet az Önkormányzat tulajdonában álló lakás eladásának feltételeiről 16/2005. (IV. 20.) számú önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI 1 Tartalom 1. Az egyéni vállalkozói tevékenység... 3 2. Egyéni vállalkozók bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége... 6 3. Egyéni cég alapítása... 8 4. A közkereseti (kkt.)

Részletesebben

HIRDETMÉNY UTAZÁSI VÉDELEM CIB BANK ZRT. ÜZLETFELEI SZÁMÁRA NYÚJTOTT UTAZÁSI VÉDELEM FELTÉTELEI MÓDOSÍTÁSÁRÓL

HIRDETMÉNY UTAZÁSI VÉDELEM CIB BANK ZRT. ÜZLETFELEI SZÁMÁRA NYÚJTOTT UTAZÁSI VÉDELEM FELTÉTELEI MÓDOSÍTÁSÁRÓL HIRDETMÉNY UTAZÁSI VÉDELEM CIB BANK ZRT. ÜZLETFELEI SZÁMÁRA NYÚJTOTT UTAZÁSI VÉDELEM FELTÉTELEI MÓDOSÍTÁSÁRÓL A CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4-14.; cégjegyzékszám: 01-10-041004) ezúton értesíti

Részletesebben

UNION-Útitárs Extra Biztosítási Feltételek

UNION-Útitárs Extra Biztosítási Feltételek UNION-Útitárs Extra Biztosítási Feltételek Gépjárműben utazók közlekedési baleset-biztosítása Az UNION-Útitárs Extra közlekedési baleset-biztosítás alapján a biztosító a szerződésben meghatározott díj

Részletesebben

PROXYNET. Szélessávú internet-hozzáférés szolgáltatás

PROXYNET. Szélessávú internet-hozzáférés szolgáltatás Készítés: 2016.01.05. Hatályba lépés: 2016.02.15. Utolsó ÁSZF módosítás: 2015.10.19. Internet-hozzáférés-, ellátási szolgáltatás PROXYNET Szélessávú internet-hozzáférés szolgáltatás ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI

Részletesebben

VICTORIA Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

VICTORIA Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás VICTORIA Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás Ügyféltájékoztató VICTORIA Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás Általános Feltételei Bellis Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás

Részletesebben

MIKROSYSNET KFT. Általános Szerződési Feltételek Internet szolgáltatás igénybevételére

MIKROSYSNET KFT. Általános Szerződési Feltételek Internet szolgáltatás igénybevételére MIKROSYSNET KFT. Általános Szerződési Feltételek Internet szolgáltatás igénybevételére Érvényes 2015.12.01-től 1 Tartalomjegyzék 1.Általános adatok, elérhetőség...5 1.1.A Szolgáltató neve, címe...5 1.2.A

Részletesebben

A Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA

A Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA A Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA Tartalomjegyzék I. Általános Szabályok 4 1. Alapfogalmak, értelmező rendelkezések 4 2. Üzletszabályzat hatálya, a Hitelintézet és az

Részletesebben

3. KÖNYV TŐZSDETAGSÁGI SZABÁLYOK A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA

3. KÖNYV TŐZSDETAGSÁGI SZABÁLYOK A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA 3. KÖNYV TŐZSDETAGSÁGI SZABÁLYOK TŐZSDETAGSÁGI SZABÁLYOK 1 TŐZSDETAGSÁGI SZABÁLYOK 2 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4 1. fejezet A JELEN KÖNYV CÉLJA, TÁRGYA, ALAPELVEI, HATÁLYA... 4 2. fejezet KAPCSOLÓDÓ

Részletesebben

Techno-Tel Kft. a. tagja. Módosított, egységes szerkezetbe foglalt

Techno-Tel Kft. a. tagja. Módosított, egységes szerkezetbe foglalt Techno-Tel Kft. a tagja Módosított, egységes szerkezetbe foglalt Általános Szerződési Feltételek (nyilvános televízió-műsorelosztási) szolgáltatáshoz Gyékényes, Győrtelek, Ököritófülpös, Őrtilos, Rápolt,

Részletesebben

Készítés/utolsó módosítás időpontja: 2011.11.30. 2. oldal, összesen: 83

Készítés/utolsó módosítás időpontja: 2011.11.30. 2. oldal, összesen: 83 Általános Szerződési Feltételek Nyilvános televízióműsor-elosztás elosztás és nyilvános rádióműsor-elosztás (kábeltévé) szolgáltatás igénybevételére Szélmalom Kábeltévé Zrt. a tagja Hatályba lépés napja:

Részletesebben

2016. 01. 30. MHK Jogszabály szolgáltatás

2016. 01. 30. MHK Jogszabály szolgáltatás 89/205. (XII. 22.) FM rendelet az államot megillető halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe, pályázati úton történő haszonbérbe, valamint alhaszonbérbe adásának egyes szabályairól 205.2.23 89/205. (XII. 22.)

Részletesebben

Tisztelt Közép/Nagyvállalati Ügyfelünk!

Tisztelt Közép/Nagyvállalati Ügyfelünk! Tisztelt Közép/Nagyvállalati Ügyfelünk! Alaptarifa módosítás 1. Ezúton értesítjük Közép- és Nagyvállalati tarifacsomaggal rendelkező Előfizetőket, hogy kezdeményezzük az Üzleti Általános Szerződési Feltételek

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK. az Opten Informatikai Kft. Törvénytár, EU Törvénytár, Cégtár és APAFI szolgáltatásának igénybevételére

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK. az Opten Informatikai Kft. Törvénytár, EU Törvénytár, Cégtár és APAFI szolgáltatásának igénybevételére ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK az Opten Informatikai Kft. Törvénytár, EU Törvénytár, Cégtár és APAFI szolgáltatásának igénybevételére Az Opten Informatikai Kft., mint szolgáltató (továbbiakban: Szolgáltató)

Részletesebben

Allianz Online Otthonbiztosítás Komplex csomag

Allianz Online Otthonbiztosítás Komplex csomag www.allianz.hu Allianz Online Otthonbiztosítás Komplex csomag Otthonbiztosítások Ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek 1/41 Tartalomjegyzék Ügyfél-tájékoztató...3 A biztosítási csomagokhoz kapcsolódó

Részletesebben

K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből:

K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: K i v o n a t a Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2014. (V. 29.) határozata:

Részletesebben

Egyedi előfizetői szerződés

Egyedi előfizetői szerződés Egyedi előfizetői szerződés 1. A szerződő felek adatai: A szolgáltató adatai: Neve NORDTELEKOM Nyrt. Székhelye és postacíme 1074 Budapest, Dohány u. 12-14. Cégjegyzékszáma 01-10-046480 Adószáma 14921359-2-42

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelete a lakások és helyiségek bérletéről (módosításokkal egységes szerkezetben) Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZAT a CIB Utazási Védelem biztosításról a MasterCard Business és Visa Business kártya birtokosok részére

SZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZAT a CIB Utazási Védelem biztosításról a MasterCard Business és Visa Business kártya birtokosok részére Hatályos: a 2012. augusztus 01-től létrejött biztosítotti csatlakozásokra (a feltétel egyben tartalmazza a 2013.január 28. és a 2015. május 20. napján kelt módosításokat) SZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZAT a CIB Utazási

Részletesebben

BROADBAND MEDIA HUNGARY Távközlési Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Általános Szerződési Feltételek

BROADBAND MEDIA HUNGARY Távközlési Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Általános Szerződési Feltételek BROADBAND MEDIA HUNGARY Távközlési Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Általános Szerződési Feltételek Kivonat Internet-hozzáférési szolgáltatáshoz Utolsó módosítás kelte: 2015. május 15. Módosítva:

Részletesebben

szerződés száma:. előfizető azonosítója:... Egyedi előfizetői szerződés (Internet)

szerződés száma:. előfizető azonosítója:... Egyedi előfizetői szerződés (Internet) Egyedi előfizetői szerződés (Internet) szerződés száma:. előfizető azonosítója:... Előfizető és Szolgáltató az alábbi adatok (1. Adatlap, 2. Szolgáltatási lap) és nyilatkozatok alapján, valamint a Szolgáltató

Részletesebben

Techno-Tel Kft. Általános Szerződési Feltételek internet elérési szolgáltatáshoz

Techno-Tel Kft. Általános Szerződési Feltételek internet elérési szolgáltatáshoz Techno-Tel Kft. a tagja Módosított, egységes szerkezetbe foglalt Általános Szerződési Feltételek internet elérési szolgáltatáshoz Babócsa, Bélavár, Beleg, Berzence, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Fábiánháza,

Részletesebben

K&H Biztosító Zrt. K&H gyarapodó nyereségrészesedéses vegyes életbiztosítás szerződési feltétele. 2014. szeptember 15.

K&H Biztosító Zrt. K&H gyarapodó nyereségrészesedéses vegyes életbiztosítás szerződési feltétele. 2014. szeptember 15. K&H Biztosító Zrt. K&H gyarapodó nyereségrészesedéses vegyes életbiztosítás szerződési feltétele 2014. szeptember 15. ügyféltájékoztató Tisztelt Ügyfelünk! Köszönjük megtisztelő bizalmát, hogy biztosítási

Részletesebben

Kollektív sportolói biztosítás általános feltételei (KSÁSF/02012)

Kollektív sportolói biztosítás általános feltételei (KSÁSF/02012) Kollektív sportolói biztosítás általános feltételei (KSÁSF/02012) Hatályos: 2012. november 1-jétől Nysz.: 15196 Tartalomjegyzék A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója..............................................

Részletesebben

Németh Róbert Ev. szolgáltató

Németh Róbert Ev. szolgáltató Németh Róbert Ev. szolgáltató a tagja Általános Szerződési Feltételek vezetékes műsorjel-elosztási (nyilvános televízió-műsorelosztási és nyilvános rádió műsorelosztási) szolgáltatáshoz Újkér, Répcelak,

Részletesebben

Onecom Kft. szolgáltató

Onecom Kft. szolgáltató Onecom Kft. szolgáltató a tagja Általános Szerződési Feltételek Műholdas televízió és rádió szolgáltatáshoz. Borsod Abaúj Zemplén Megye, Szabolcs-Szatmár Bereg megye és Hajdú Bihar Megye területén Hatályba

Részletesebben

A MULTI ALARM ZRT. INGATLAN TÁVFELÜGYELETI SZOLGÁLTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI BA 07-02 5.1 Érvényes: 2015. 04. 01.

A MULTI ALARM ZRT. INGATLAN TÁVFELÜGYELETI SZOLGÁLTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI BA 07-02 5.1 Érvényes: 2015. 04. 01. A MULTI ALARM ZRT. INGATLAN TÁVFELÜGYELETI SZOLGÁLTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI BA 07-02 5.1 Érvényes: 2015. 04. 01. től A jelen általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) az Ügyfél,

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 Szaporodásbiológiai Társaság Alapszabálya (az 2014. 11. 07. napi módosításokkal egységes szerkezetben, a módosult rendelkezések vastagított betűvel kerültek kiemelésre) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

Részletesebben

SZÉCHENYI. 9. számú melléklet. Társulási/Konzorciumi megállapodás. Nem releváns

SZÉCHENYI. 9. számú melléklet. Társulási/Konzorciumi megállapodás. Nem releváns SZÉCHENYI 9. számú melléklet Társulási/Konzorciumi megállapodás Nem releváns ...... 10. számú melléklet A kifizetési igénylés mellé bekérendő dokumentumok köre (dokumentum mátri) Elszámolható költségek

Részletesebben

Feltétel. Ingatlan tulajdonosi jogvédelem biztosítás

Feltétel. Ingatlan tulajdonosi jogvédelem biztosítás Feltétel Ingatlan tulajdonosi jogvédelem biztosítás A Jogvédelmi biztosítás általános feltételei Az alábbi általános feltételek alapján az UNIQA Biztosító Zrt., 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 70 74.

Részletesebben

Dunakanyar Holding Kft.

Dunakanyar Holding Kft. . 2000 Szentendre, Kálvária út 41/a Általános Szerződési Feltételek Kivonata helyhez kötött telefonszolgáltatásra Szentendre, 2009. július 1. A Dunakanyar Holding Kft távközlési szolgáltatásaira vonatkozó

Részletesebben

328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról A Kormány

Részletesebben