A január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok"

Átírás

1 A január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok Készítette: Berényiné Bosch Cecília OFA Hálózat PERTU projekt pénzügyi szakértője Budapest, december

2 Tartalomjegyzék: Bevezetés Foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabályok, előírások Foglalkoztatottak adóhivatalhoz történő bejelentésének szabályai Kifizetőt és magánszemélyt terhelő járulékok Főállású munkaviszonyt terhelő járulékok Kedvezményes járulék terhek START, START PLUSZ, START EXTRA kártyával foglalkoztatott magánszemély után START kártyára való jogosultság feltételei START PLUSZ kártyára való jogosultság feltételei START EXTRA kártyára való jogosultság feltételei Legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen élők START EXTRA kedvezményei Megbízási jogviszonyt terhelő járulékok, ha a megbízott biztosított Megbízási jogviszonyt terhelő járulékok, amennyiben nem jön létre biztosított jogviszony Rehabilitációs hozzájárulás Személyi jövedelemadó, adóelőleg megállapításának alapvető szabályai Szja adóalap Adó mértéke Adójóváírás Adóelőleg levonás A magánszemély adóelőleg-nyilatkozata Adószámos magánszemélynek történő kifizetés szabályai A nonprofit szervezetekre vonatkozó szakképzési hozzájárulás előírások A munkavállaló betegszabadságának, táppénzének idejére járó juttatások munkáltatóra vonatkozó szabályai Betegszabadság Táppénz Passzív táppénz Az egyéni és társas vállalkozó jövedelmére vonatkozó változások Természetbeni és béren kívüli juttatások szabályai Adóköteles természetbeni juttatások Természetbeni juttatások adózása Reprezentáció és üzleti ajándék Repi vagy nem repi? Adómentes természetbeni és egyéb juttatások Kedvezményes közteherrel adózó juttatások Üdülési csekk Üdülési szolgáltatás Melegétkezési utalvány... 28

3 2.3.4 Iskolakezdési támogatás Helyi utazásra szolgáló bérlet Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetés Önkéntes kölcsönös egészségpénztári befizetés Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi hozzájárulás Magánnyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés Iskolai rendszerű képzés Szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás Napidíj adózási szabályai Társasági adó változások Társasági adó mértéke: 16 % 19 % Változások a társasági adóalap módosításban Változó általános forgalmi adó szabályok Legfontosabb változások az áfa törvényben Civil szervezeteket érintő legfontosabb általános forgalmi adó szabályok Támogatások, adományok megváltozott igazolási, személyi jövedelemadó és társasági adó szabályai Személyi jövedelemadó szabályok Társasági adó szabályok Közbeszerzés hatálya alá tartozó kifizetések Adózás rendjéről szóló törvényben rögzített előírásai Helyi iparűzési adó megváltozott bevallási, befizetési rendje Térítés nélküli szolgáltatás nyújtás számviteli és adó szabályai A térítés nélküli szolgáltatást nyújtóra vonatkozó szabályok: A szolgáltatást ingyenesen igénybe vevőre vonatkozó szabályok Az egyéni cég és az egyéni vállalkozókra vonatkozó új törvény Egyéni vállalkozóra vonatkozó új szabályok január 1-től Az egyéni cég A kiadványban hivatkozott január 1-jén érvényes jogszabályok jegyzéke...47

4

5 Bevezetés Új év, új adó jogszabályok! Még pár évvel ezelőtt is igaz volt ez a megállapítás. Amikor különböző sikerrel túléltünk egy gazdasági évet, vártuk, hogy év vége felé az aktuális jogalkotó milyen adóváltozásokkal lepi meg a gazdaság szereplőit. Legtöbbször persze mindig valamilyen szigorítás, valamely kedvezmény megszüntetése várt az adózókra, kedvező változás ritka (volt), mint a fehér holló. Akkoriban év végén ránk zúdultak a változások, egy kicsit emésztettük azokat, megterveztük a következő gazdasági évünket, majd a szabályok ismeretében egy évig nyugodtan dolgozhattunk. Aztán pár évvel ezelőtt új divat ütötte fel a fejét: az év közbeni adóváltozás. Először 2006-ban az ország nehéz gazdasági helyzetére hivatkozva év közben még csak egy nagy, átfogó adóváltozással indított a törvényalkotó. Aztán fokozatosan eljutottunk odáig, hogy 2009-ben már szinte minden hónapra jutott valamilyen adótörvényt érintő törvénymódosítás, amely már év közben hatályba lépett, akár visszamenőlegesen is. Így már 2009 júliusában kihirdetésre kerültek a január 1-jétől érvényes adó- és járulék változások a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló évi LXXVII. törvényben. Manapság a vállalkozók, a civil szervezetek, de még a munkavállalók is csak kapkodják a fejüket a sok változás láttán. Mire megszokunk egy új rendelkezést, azt vagy visszavonják, vagy módosítják. Nincs könnyű helyzetben az a cégvezető, aki előre szeretné megtervezni vállalkozása bér és járulék költségeit, vagy a cég nyeresége után fizetendő adókat. De annak a civil szervezetnek sem könnyebb a helyzete, amelynek több évre előre összeállított már rég elavult adó és járulék jogszabályokon alapuló költségterv alapján kell programját megvalósítania. Ez a kiadvány abban próbál segítséget nyújtani Önnek kedves olvasó, hogy a 2010-es év tervezésekor kéznél legyen egy olyan kiadvány, amelyben összefoglalva, közérthetően, példákkal illusztrálva megtalálhatja a 2009-ben elfogadott legfontosabb adóváltozásokat.

6

7 1 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabályok, előírások 1.1 Foglalkoztatottak adóhivatalhoz történő bejelentésének szabályai A biztosítottak bejelentésének szabályait az Adózás rendjéről szóló évi XCII. tv. tartalmazza. A munkaviszonyt létesítő személyeket a foglalkoztatást megelőzően kötelező bejelenteni az adóhivatalnál. Amennyiben a foglalkoztató szervezetnél a bejelentést elmulasztják, akkor az adózóra (munkáltatóra) az Art (2) bekezdése értelmében 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot kell kiszabni. Ez az előírás 2010-től tovább szigorodik, ugyanis az említett jogszabályhely (5) bekezdése szerint ugyancsak mulasztási bírságot kell kiszabni arra a személyre is, illetve annak a közvetlen vezetőjére, akinek munkaköri kötelezettsége a bejelentési kötelezettség teljesítése. 7 Gyakorlati tudnivaló: A munkavállalókat az adóhivatalhoz 2010-ben a 10T1041 Bejelentő és változásbejelentő lap a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól nyomtatványon kell bejelenteni. A bejelentést a munkaviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni. A munkaviszony megszűnését a biztosítás megszűnését követő 8 napon belül kell az adóhivatalnál bejelenteni. 1.2 Kifizetőt és magánszemélyt terhelő járulékok Főállású munkaviszonyt terhelő járulékok Változások január 1-jétől: Megszűnt a napi 65 Ft, havi 1950 Ft tételes egészségügyi hozzájárulás július 1-jétől a minimálbér kétszereséig 5%-kal, 32%-ról, 27%-ra csökkent a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke januártól már nemcsak a minimálbér kétszereséig, hanem korlátlanul 27% járulék terheli a munkaviszonyból származó jövedelmet.

8 Megszűnt a munkaadói-, munkavállalói járulék. A munkavállalót terhelő járulék beépült az egészségbiztosítási járulékba, a foglalkoztatót terhelő munkaadói járulék pedig a nyugdíjbiztosítási- és egészségbiztosítási járulékkal együtt a társadalombiztosítási járulék része lett munkaerő-piaci járulék néven. Gyakorlati tudnivaló: A munkaerő-piaci járulék az egészségbiztosítási-, ill. társadalombiztosítási járulék része lett, ezért a munkaerő-piaci célok fedezetére teljesítendő befizetési szabályokat az évi LXXX. Tbj. törvény szabályozza. Januártól egy bankszámlára kell utalni a munkaerő-piaci járulékot az egészségbiztosítási járulékkal, ill. a társadalombiztosítási járulékkal. Az állami adóhivatal, ill. a kincstár feladata a munkaerő-piaci alapot megillető járulék átutalása ben a kifizetőt terhelő járulékok Társadalombiztosítási járulék 27% ebből: Egészségbiztosítási járulék 2% Ebből természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5% pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5% Nyugdíjbiztosítási járulék 24% Munkaerő-piaci járulék 1% 2010-ben a biztosítottat/munkavállalót terhelő járulékok Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5% ebből: Egészségbiztosítási járulék 6% Ebből természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,0% pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2,0% Munkaerő-piaci járulék 1,5% Nyugdíjbiztosítási járulék 9,50% ebből: magánnyugdíj-pénztári tagdíj 8,0% nyugdíjjárulék 1,5%

9 1. Példa Ez a példánk a havi minimálbérre, valamint havi bruttó Ft-os bért terhelő járulékokra, ill. a kifizetendő nettó bérre szól. Az szja számításánál csak adójóváírás lett figyelembe véve, egyéb más szja-t módosító tétel, mint pl. GYES nem ben a munkabért terhelő járulékok 2010 Megnevezés Minimálbér Havi bér Bruttó jövedelem Levonások, magánszemélyt terhelő járulékok: 9,5 % nyugdíjjárulék % természetbeni egészségbizt.járulék % pénzbeli egészségbizt.járulék ,5 % munkaerő-piaci járulék Szja Levonások összesen: Nettó jövedelem Munkaadót terhelő járulékok: 24 % nyugdíjjárulék % Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék Vállalkozást terhelő járulékok összesen: fő összes bér és járulék költsége: Kedvezményes járulék terhek START, START PLUSZ, START EXTRA kártyával foglalkoztatott magánszemély után A pályakezdők, a hátrányos helyzetű munkakeresők, tartósan álláskeresők, tartósan álláskeresők elhelyezkedését segíti elő a háromféle START kártya. Valamely típusú START kártyával rendelkező magánszemély foglalkoztatása esetén a munkaadót járulék kedvezmény illeti meg. A foglalkoztatót terhelő 27 % társadalombiztosítási járulék helyett kedvezményes START járulékot kell fizetni. Ezáltal a munkaadó csökkenteni tudja a foglalkoztatás költségét.

10 START kártyára való jogosultság feltételei START kártyára az jogosult, aki nem töltötte be a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét, továbbá a tanulmányait befejezte vagy megszakította, és a tanulmányok befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási, vállalkozási szerződés alapján, vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. Ebből következően, ha a pályakezdő egyidejűleg társas vállalkozó is, ez nem zárja ki a kártya igénylésének lehetőségét. 10 Munkaadót terhelő kedvezményes járulék: A foglalkoztatás első évében ill. a kártya érvényességének első évében a bruttó munkabér 10 %-a, második évében 20 %-a. Amennyiben a munkavállaló alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal, akkor legfeljebb a minimálbér másfélszereséig, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszereséig lehet a kedvezményes járulékterhet érvényesíteni. Fontos! január 1-jétől a pályakezdő, felsőfokú végzettséggel rendelkezők START kártyájának érvényességi ideje egy évre csökken! START PLUSZ kártyára való jogosultság feltételei START PLUSZ kártyára az a személy jogosult, aki a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven belül (365 nap) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni, vagy aki a gyermek egy éves korának betöltését követően, a gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll. Valamint az a tartósan álláskereső személy jogosult, akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilván tart a START PLUSZ kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapja, pályakezdő álláskereső esetében nyolc hónapon belül legalább hat hónapja.

11 Munkaadót terhelő kedvezményes járulék: A foglalkoztatás első évében ill. a kártya érvényességének első évében a bruttó munkabér 10 %-a, második évében 20 %-a, a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig START EXTRA kártyára való jogosultság feltételei START EXTRA kártyára az a személy jogosult, aki munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő tartósan álláskereső személy, azaz betöltötte az 50. életévét, vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, valamint az, aki rendelkezésre állási támogatásra jogosult. Munkaadót terhelő kedvezményes járulék: A foglalkoztatás első évében a munkaadónak nem kell sem társadalombiztosítási járulékot, sem START járulékot fizetni. A foglalkoztatás második évében a bruttó munkabér 10 %-a a munkaadót terhelő járulékmérték, maximum a minimálbér kétszereséig Legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen élők START EXTRA kedvezményei A munkáltató további járulék kedvezményt vehet igénybe a CVII. Tv. 44. alapján az után a személy után, aki érvényes START EXTRA kártyával rendelkezik és rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső és lakóhelye gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen van, és akinek a foglalkoztatásával az éves átlagos statisztikai állományi létszám nő. A kedvezmény feltétele, hogy a munkáltató a bővített létszámot legalább 3 évig megtartsa és kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatási időszak vége előtt a munkavállaló munkaviszonyát működésével összefüggő okból rendes felmondással, illetve közös megegyezéssel nem szünteti meg; továbbá önmaga ellen végelszámolási eljárás megindítását nem kezdeményezi, és tudomásul veszi, hogy ezen kötelezettség megszegése a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének minősül.

12 Munkaadót terhelő kedvezményes járulék: A munkaadót a foglalkoztatás első és második évében nem terheli járulékfizetési kötelezettség! A kedvezmény a START EXTRA kártya érvényességi idejétől független. Gyakorlati tudnivaló: A kártyát közvetlenül a munkába állás előtt célszerű megigényelni! Mivel a kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a pályakezdő a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással. A munkaadó bármely START kedvezményt csak akkor veheti igénybe, ha a foglalkoztatás időtartama meghaladja a 30 napot és a munkaidő eléri a napi négy órát. 12 A június 30-ig érvényben volt és a július 1-jétől érvényben lévő START járulékok összehasonlítása. A járulék mértékek 2010-ben változatlanul érvényesek ig től Fizetendő járulék mérték (bruttó munkabér %-a) Fizetendő járulék mérték (bruttó munkabér %-a) Megnevezés 1. év 2. év 1. év 2. év START 15% 25% 10% 20% START felsőfokú végzettségű 15% 25% 10% Csak 1 évig érvényes a kártyájuk START PLUSZ 15% 25% 10% 20% START EXTRA 0% 15% 0% 10% Megbízási jogviszonyt terhelő járulékok, ha a megbízott biztosított A megbízási jogviszonyt a Polgári jog szabályozza. Megbízási jogviszonyról akkor beszélhetünk, ha egy szervezet megbíz egy magánszemélyt valamilyen tevékenység személyes, díjazás ellenében a Polgári Törvénykönyvben szabályozott megbízási jogviszony keretében történő ellátásával. Megbízási szerződés megkötésével munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony jön létre a Megbízó és a Megbízott között.

13 Gyakorlati tudnivaló: A megbízónak, kifizetőnek a megbízási díj kifizetése előtt mindig vizsgálnia kell, hogy az adott jogviszonyban a díjazásban részesülő magánszemély biztosítottá válik-e vagy sem. Amennyiben biztosítottá válik, akkor a magánszemélyt, és jogviszonyát a 10T1041-es nyomtatványon az adóhivatalhoz be kell jelenteni. Az évi LXXX Tbj. törvény 5. (1) g, pontja értelmében biztosított az a magánszemély, akinek díjazás ellenében, megbízási szerződés alapján nem egyéni vállalkozóként a tevékenységéből származó havi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 %-át, illetőleg naptári napokra számolva a havi minimálbér 30-ad részét. Azaz 2010-ben biztosított az a megbízási jogviszonyt ellátó magánszemély, akinek a részére kifizetett, havi megbízási díj összege eléri, vagy meghaladja a Ftot, a napi díj eléri, vagy meghaladja a 735 Ft-ot. A biztosított magánszemélynek kifizetendő megbízási jogviszonyból származó jövedelmet 27% társadalombiztosítási járulék terhel. 13 Gyakorlati tudnivaló: Fontos! A 27% tb járulék nem a teljes megbízási díj után terheli a kifizetőt, hanem a magánszemély megbízási jogviszonyból származó jövedelme után. A megbízási díjból származó jövedelmet az Szja törvény rendelkezései szerint kell kiszámítani. A magánszemély jövedelmének megállapításakor az Szja törvény szerint a tételes költségelszámolás, vagy a 10 % költséghányad szabályait lehet alkalmazni. A törvény 47.. tartalmazza az adóelőleg levonás szabályait. E szerint január 1-jétől amennyiben a magánszemély tételes költségelszámolással állapítja meg az önálló tevékenységből pl. megbízási díjból származó jövedelmét, akkor az adóelőleg megállapításánál a bevétel 50%-át meghaladó költség is levonható! A kifizetőnek a 10% költséghányaddal csak akkor kell számolnia, ha erről a megbízott nyilatkozatott tett! 2 Példa A szervezet megbízott egy magánszemélyt oktatói feladatok ellátásával. A havi megbízási díj összege bruttó Ft. A magánszemély jövedelmének és adóelőlegének megállapításánál a 10% költséghányad alkalmazását kéri.

14 Biztosított magánszemély megbízási díját terhelő járulékok Megnevezés Mellékszámítás Összeg Megbízási díj * 90% Jövedelem - Levonások: ( )*17% SZJA * 6% % egészségbiztosítási járulék * 9,5% ,5% nyugdíjjárulék - 1,5 % munkaerő-piaci járulék Levonások összesen: Nettó jövedelem Kifizetőt terhelő járulékok: 27 % Tb járulék * 27% Munkaadót terhelő járulékok összesen: fő megbízott összes bér és járulék költsége Gyakorlati tudnivaló: 2010-től változott a nem rendszeres bevételek adóelőleg levonási szabálya! 2009-ig főszabály szerint nem rendszeres jövedelem kifizetésekor a kifizetőnek az adótábla legmagasabb adókulcsát kellett alkalmaznia az adóelőleg levonásakor január 1-jétől az Szja tv értelmében a kifizetőnek a nem rendszeres bevétel kifizetésekor 17% szja előleget kell levonni, ha a várható adóelőleg-alap nem éri el a 32%-os szja sávhatárt Megbízási jogviszonyt terhelő járulékok, amenynyiben nem jön létre biztosított jogviszony Amennyiben a magánszemély megbízási jogviszonyból származó havi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 %-át, illetőleg a naptári napokra számított havi minimálbér 30-ad részét, akkor nem jön létre biztosított jogviszony. Azaz nem lesz

15 biztosított a szervezetnél 2010-ben az a megbízási jogviszonyt létesített magánszemély, akinek kifizetett, havi megbízási díja nem éri el a Ft-ot, a napi díja nem éri el a 735 Ft-ot. Gyakorlati tudnivaló: Ha a megbízott magánszemély nem biztosított, akkor a megbízási jogviszonyból származó jövedelméből egyéni járulékokat nem, csak személyi jövedelemadó előleget kell vonni, a kifizetőt pedig nem társadalombiztosítási járulék, hanem százalékos egészségügyi hozzájárulás fogja terhelni. A százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke január 1-jétől 27% év végéig a százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke 11% volt. Tehát a kifizetőt terhelő járulékteher mindkét esetben 27% Példa A szervezet megbízott egy magánszemélyt. A megbízás időtartama 2 nap, a megbízási díj összesen bruttó Ft, az egy napra jutó megbízási díj bruttó 500 Ft. A magánszemély jövedelmének és adóelőlegének megállapításánál a 10% költséghányad alkalmazását kéri. Nem biztosított magánszemély megbízási díját terhelő járulékok Megnevezés Mellékszámítás Összeg Megbízási díj Jövedelem * 90% 900 Levonások: - SZJA ( ) * 17% Levonások összesen: Nettó jövedelem Kifizetőt terhelő járulékok: 27 % Egészségügyi hozzájárulás 900 * 27% 243 Vállalkozást terhelő járulékok összesen: fő megbízott összes bér és járulék költsége

16 1.2.5 Rehabilitációs hozzájárulás 16 A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése érdekében vezették be a rehabilitációs hozzájárulást, melyet a 20 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknak kell fizetni. Az évi IV. törvény (Flt.) 41/A. értelmében a munkaadó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a kötelező foglalkoztatási szintet, azaz a létszám 5%-át. A megváltozott munkaképességű személy fogalmát a Megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM rendelet 28. -a tartalmazza, mely szerint: Megváltozott munkaképességű dolgozónak kell tekinteni azt a munkaviszony keretében foglalkoztatott dolgozót, ill. szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tagot, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje eléri a négy órát, egészségügyi állapotának romlásából eredően 40%-os vagy azt meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű, és eredeti munkakörében, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munkavégzésre tartósan alkalmatlanná vált, illetve üzemi baleset, foglalkozási betegség következtében munkaképesség változás miatt baleseti járadékban, vagy baleseti nyugdíjban részesül, és eredeti munkakörében munkáltatójánál rehabilitációs intézkedés nélkül teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált. A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, a közmunka keretében, valamint a kirendelés, munkaerő- kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókat figyelmen kívül kell hagyni. Gyakorlati tudnivaló: Rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2010-ben: Ft/Fő/év. A rehabilitációs hozzájárulás éves fizetendő összegét a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a Ft szorzata adja. Létszámon a tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni mind a kötelező foglalkoztatási szint, mind az abból hiányzó létszám számításakor. Amennyiben pl. egy 21 főt foglalkoztató szervezet legalább 1 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat, akkor nem kell neki megfizetni a rehabilitációs hozzájárulást.

17 1.3 Személyi jövedelemadó, adóelőleg megállapításának alapvető szabályai Szja adóalap január 1-jétől alapvetően változott meg a személyi jövedelemadó számításának szabálya. Bevezetésre került az ún. szuperbruttósítás, ami azt jelenti, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében a személyi jövedelemadó alapja a bruttó jövedelem társadalombiztosítási (tb) járulékkal, egészségügyi hozzájárulással (eho) növelt öszszege lett. Összevont adóalapba tartozó jövedelmek: - önálló tevékenységből származó jövedelmek: minden nem önálló tevékenységből származó jövedelem, többek között az egyéni vállalkozó, őstermelő, bérbeadó, választott könyvvizsgáló, európai-, országgyűlési-, helyi önkormányzati képviselő tevékenységéből származó jövedelem - nem önálló tevékenységből származó jövedelmek: munkaviszonyból, társas vállalkozói jogviszonyból származó jövedelmek, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, választott tisztségviselőként, segítő családtagként megszerzett jövedelmek - egyéb jövedelmek. 17 Gyakorlati tudnivaló: A személyi jövedelemadó számításánál a jövedelemhez hozzá kell adni adóalapnövelő tételként a jövedelem 27%-át. Egy bruttó Ft-os jövedelem esetén az adóalapja Ft Adó mértéke január 1-jétől 17%-ra csökkent az szja alsó kulcsa, és 36 %-ról 32%-ra csökkent a felső kulcs. Ezzel egyidejűleg megszűnt a 4%-os különadó. A 17%-os szja kulcs 5 millió Ft-os adóalapig érvényes, e fölött pedig 32% szja-t kell fizetni. Adóalap Adókulcs % %

18 1.3.3 Adójóváírás január 1-jétől nemcsak az adószámítás szabályai és az adómértékek, hanem az adójóváírás értékhatára is változott. Az adójóváírás mértéke az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 17%-a, de összege jogosultsági bérrel ellátott hónaponként maximum Ft. Ennyivel lehet csökkenteni az szja-t, ha a magánszemély munkaviszonyából származó adóalapja nem éri el az évi Ft-ot. Ha az adóalap magasabb ennél a határnál, de kevesebb Ft-nál, akkor a magánszemély még élhet 12%-os fokozatosan csökkenő adójóváírással Adóelőleg levonás 18 Adóelőleget kell a munkáltatónak, kifizetőnek az összevont adóalapba tartozó jövedelmek kifizetésekor megállapítani, levonni, az adóhivatalnál bevallani és befizetni. Az adóelőleget a már ismertetett 27%-os adóalap-kiegészítéssel növelt összeg alapján kell kiszámolni, és a bérből levonni. Az adóelőleget a kifizető a magánszemély írásbeli nyilatkozatát figyelembe véve köteles megállapítani, amennyiben rendelkezik nyilatkozattal A magánszemély adóelőleg-nyilatkozata 2010-től az adóelőleg megállapításához a magánszemélyeknek nem kötelező nyilatkozatot adni a kifizető számára. Az adóelőleg-nyilatkozat önkéntes alapon adható esetenként, vagy egy adóévben egyszer. A magánszemély a következő esetekben adhat nyilatkozatot: - a bevételből levonandó költségről, - az adóelőleg-megállapítás módjáról, - az adóterhet nem viselő járandóság várható adóévi összegéről, Az adózónak az első adóterhet nem viselő járandóság (pl. baleseti járadék, GYES, anyasági támogatás) kifizetését követően haladéktalanul nyilatkoznia kell a munkáltatója számára az adóterhet nem viselő járandóságról. Ha ezt elmulasztja, a munkáltatója e nélkül állapítja meg az adóelőleget. Amennyiben év végén kiderül, hogy e miatt kevesebb adóelőleg lett megállapítva, akkor a magánszemélyt az adókülönbözet után 12% bírság terheli. - az adójóváírás figyelembevételéről, - családi kedvezmény érvényesítéséről, megosztásáról, - súlyosan fogyatékos állapotról, annak kezdőnapjáról.

19 Gyakorlati tudnivaló: A magánszemély akkor sem köteles adóelőleg-nyilatkozatot adni, ha erre a kifizető felszólítja! Viszont a kifizetőnek kötelessége a magánszemélyt arról tájékoztatni, hogy amennyiben nem ad nyilatkozatot, annak milyen következményei lesznek: - 39% költségkülönbözeti bírságot kell a magánszemélynek fizetnie, ha a költségnyilatkozata alapján levont költség és a ténylegesen igazolt költség között 5%-ot meghaladó különbség van, - 12% befizetési különbözeti bírságot terheli, ha helytelenül, kevesebb adóelőleg levonást kér, aminek következtében neki felróható okból, Ft-ot meghaladó adó befizetési különbözete keletkezik Adószámos magánszemélynek történő kifizetés szabályai 19 A kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott összegből. De, amennyiben az adószámos magánszemély nyilatkozatban kéri az adóelőleg megállapítását és levonását, abban az esetben a kifizetőnek kötelessége adóelőleget vonni, s azt az adóhivatal felé bevallani és elutalni. 1.4 A nonprofit szervezetekre vonatkozó szakképzési hozzájárulás előírások A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. Törvény szabályozza a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséget. E törvény 2. -a sorolja fel a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét. A felsorolás nem tartalmazza az alapítványokat, társadalmi szervezeteket, azaz az alapítványok, egyesületek nem alanyai a törvénynek, tehát őket nem terheli szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség. Szintén a 2.. ad mentességet a szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság részére a megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggő járulékalap után.

20 1.5 A munkavállaló betegszabadságának, táppénzének idejére járó juttatások munkáltatóra vonatkozó szabályai Betegszabadság 20 A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. Keresőképtelennek az a munkavállaló számít, aki munkáját betegsége, terhessége miatt nem tudja ellátni, és azt kezelőorvosa igazolja. Év közben kezdődő munkaviszonynál a tizenöt napnak csak az időarányos része vehető igénybe. A betegszabadság idejére a munkáltató a munkavállaló részére augusztus 1-jétől távolléti díjának 70%-át köteles kifizetni Táppénz A táppénz a keresőképtelenség idejére biztosít megélhetést azoknak a biztosítottaknak, munkavállalóknak, akik egészségbiztosítási járulékot fizetnek. Táppénz a munkavállaló betegszabadság idejének letelte után jár. Táppénz igénybe vételére az is jogosult, aki kórházban, fekvőbeteg ellátásban részesül. A munkavállalónak az orvos által igazolt keresőképtelenséget passzív táppénz esetén is a munkáltatójánál kell bejelentenie. A táppénzt a beteg munkáltatójánál működő tb kifizetőhely, ennek hiányában a munkáltató székhelye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztár folyósítja. Gyakorlati tudnivaló: Amennyiben a munkáltató nem tb kifizetőhely, a munkavállaló akkor is nála köteles betegségének a tényét bejelenteni, és a betegségét igazoló Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről nevű nyomtatványt átadni. A munkáltató köteles az átvett igazolást érkeztetni, majd a táppénz igényléséhez szükséges dokumentumokat, nyomtatványokat 3 munkanapon belül a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz továbbítani. A továbbítást köteles hitelt érdemlő módon igazolni. A munkáltató kötelezettségének elmulasztása, a táppénz igény határidőn túli benyújtása bírságot vonhat maga után. Az illetékes egészségpénztár határozatban fizetteti meg a foglalkoztatóval az általa kifizetett táppénz egyharmadát.

21 Táppénz mértéke A táppénz mértéke függ a biztosításban töltött időtől. 2 évnél hosszabb folyamatos biztosítási jogviszony esetén a táppénz mértéke a napi átlag kereset 60%-a, 2 évnél rövidebb biztosítási jogviszony esetén az 50%-a. Szintén a napi átlag kereset 50%-a jár a kórházi, fekvőbeteg ápolás idejére augusztus 1-jén lépett életbe az a rendelkezés, mely a minimálbér négyszeresében maximálta a táppénz összegét Passzív táppénz Passzív táppénzre az jogosult, aki a munkaviszonyának, társadalombiztosításának megszűnését követő első, második, vagy harmadik napon válik keresőképtelenné. Passzív jogon táppénz a augusztus 1-jétől érvényes szabályok szerint 30 napig jár. A passzív táppénz mértéke A passzív táppénz idejére folyósított táppénz napi összege nem haladhatja meg a minimálbér 150%-nak harmincad részét, azaz a Ft-os minimálbért figyelembe véve a passzív táppénz napi összege maximum Ft lehet. 21 Gyakorlati tudnivaló: Méltányossági jogcímen kérelmezhető a táppénz folyósításának meghosszabbítása a passzív táppénz időtartamának letelte után az illetékes egészségbiztosítási pénztárnál a betegség további fennállása esetén. A továbbfolyósítás méltányossági alapon is maximum 30 nappal hosszabbítható meg. A keresőképtelenség idejére folyósított ellátások értékhatárai ig től Betegszabadság idejére a távolléti díj 80% 70% Táppénz havi összegének a maximuma - Minimálbér 4-szerese, azaz Ft/hó Táppénz összege fekvőbeteg, kórházi ápolás idejére 60% 50% 2 évnél rövidebb biztosítási idő esetén 60% 50% 2 évnél hosszabb biztosítási idő esetén 70% 60% Passzív táppénz összegének napi maximuma - Havi minimálbér 150 %-ának 30-ad része, azaz Ft/nap Passzív táppénz napjainak maximuma 45 nap 30 nap

22 1.6 Az egyéni és társas vállalkozó jövedelmére vonatkozó változások 22 A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló évi LXXVII. törvény, január 1-jétől új jövedelemszerzési szabályokat vezetett be az egyéni- és társas vállalkozókra vonatkozóan. Több adótanácsadókat, könyvelőket tömörítő szakmai szervezet nyújtott be beadványt az Alkotmánybírósághoz, melyben a tevékenységre jellemző piaci kereset bevezetése miatti alkotmányossági kérdéseket feszegetnek. E kiadvány kéziratának lezárásakor még nem ismert az Alkotmánybíróság állásfoglalása a tevékenységre jellemző piaci kereset ügyében. A kézirat lezárásakor érvényben van az a törvény, mely szerint január 1-jétől bevezetésre kerül a tevékenységre jellemző kereset és ahhoz kapcsolódóan a vállalkozói kivét- és a személyes közreműködői díj-kiegészítés fogalma. A vállalkozói kivét az egyéni vállalkozó (EV), a személyes közreműködői díj pedig a társas vállalkozó (Bt beltag) saját vállalkozásából származó jövedelmének elnevezése. Amennyiben az EV, vagy a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja által év közben felvett közreműködői díj kevesebb, mint a vállalkozás főtevékenységére jellemző piaci kereset, és a vállalkozásnak van osztalékalapja (azaz nyereséges), akkor a vállalkozónak kifizetett közreműködői díjat az osztalék, osztalék előleg terhére ki kell egészíteni a piaci keresetre! Ez azt jelenti, hogy ha évközben az EV vállalkozói kivétje, a bt. beltag tagi jövedelme kevesebb, mint a főtevékenység piaci értéke, akkor év végén a vállalkozás adózott eredményének terhére ki kell egészíteni a kapott jövedelmét a piaci értékre, és a kiegészítés összege után meg kell fizetni a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást! Az egyéni- és társas vállalkozói tevékenység piaci értékének meghatározására nincs törvényi rendelkezés. Személyes közreműködői díj-kiegészítés nem vonatkozik: Arra a vállalkozóra, aki a vállalkozásából piaci keresetet vesz fel Társas vállalkozás cégvezetőjére, ügyvezetőjére, amennyiben munkaviszonyban áll saját vállalkozásánál, és a társasági szerződés nem ír elő számára kötelező személyes közreműködést, és a vezető tisztséget munkaviszonyban látja el EVA hatálya alá tartozó vállalkozások személyesen közreműködő tagjaira Veszteséges vállalkozások tagjaira, mivel a vállalkozásnak nincs osztalékja, ami a kiegészítésnek fedezete lehetne Arra a tagra, aki nem részesült, vagy részesülhet osztalékban Arra a vállalkozóra, aki az EKHO szerint fizet közterhet Nonprofit gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjára mivel az osztalék fizetést esetükben a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény eleve kizárja.

23 2 Természetbeni és béren kívüli juttatások szabályai A vállalkozások, munkáltatók eredményük terhére alkalmazottaiknak és bizonyos esetekben alkalmazottaik közeli hozzátartozójának többféle juttatást adhatnak ingyenesen, vagy kedvezményesen. Ezek a kifizetőnél költségként elszámolhatóak. Az adózásukra vonatkozó szabályok az Szja. Tv ban találhatóak meg ig a munkáltatók előszeretettel adtak a munkavállalóiknak étkezési utalványt, üdülési csekket, iskolakezdési támogatást, akár a nettó bér kiegészítéseként is, mivel ezeket akár teljesen adómentesen is adhatták től viszont ezek nagy részük adókötelessé vált január 1-jétől a természetbeni és béren kívüli juttatásokat az adófizetési kötelezettséget tekintve három nagy csoportra oszthatjuk: 23 Adóköteles természetbeni juttatások Adómentes természetbeni és egyéb juttatások Kedvezményes közteherrel adózó juttatások Gyakorlati tudnivaló: A Szja. Törvény 69. -a értelmében nem lehet a természetbeni juttatásokban részesülő személyek között diszkriminálni. Amennyiben a munkáltató úgy döntött, hogy ad a munkavállalóknak természetbeni juttatást, akkor az azonos feltételekkel valamennyi munkavállalónak, még a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalónak, azok közeli hozzátartozóinak, szakmai gyakorlaton levő szakképző iskolai tanulónak, nyugdíjban részesülő volt munkavállalónak jár.

24 2.1 Adóköteles természetbeni juttatások A január 1-jétől természetbeni juttatásként adózó kifizetések, melyek 2009-ben még adómentesek voltak: Évente 3 alkalommal adott csekély értékű ajándék értékéből a minimálbér 10%-át meg nem haladó rész Művelődés intézményi szolgáltatás a minimálbér összegéig Havi Ft hideg étkezési utalvány Legalább 2 éve használt számítógép átadása a dolgozónak ingyen, vagy kedvezményesen Munkavállaló nyugdíjazásakor természetben adott ajándék Ft-ig Összeghatártól függetlenül a versenyen, vetélkedően nyert érem Természetbeni juttatások adózása Az adóköteles természetbeni juttatások után 54 % személyi jövedelemadót és az szja-val növelt juttatás összege után 27 % társadalombiztosítási járulékot, vagy 27 % egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Azt, hogy a kifizetőt 27 % tb járulék, vagy 27 % eho terheli, azt mindig a kifizető és a magánszemély közötti jogviszony dönti el. Munkaviszony esetén tb járulék, egyéb jogviszony esetén eho terheli a kifizetőt. 4 Példa A munkáltató havi Ft hideg étkezési utalványt ad dolgozójának től ez adóköteles természetbeni juttatásnak számít. Adózása a következők szerint alakul Megnevezés Mellékszámítás Összeg Adóköteles juttatás értéke % személyi jövedelemadó * 54 % % egészségügyi hozzájárulás ( ) *27 % ,5 % szakképzési hozzájárulás ( ) * 1,5 % 231 Természetbeni juttatás összes adó és járulék terhe: Kifizető összes költsége Gyakorlati tudnivaló: 2010-től a hideg étkezési utalvány helyett érdemesebb a dolgozónak meleg étkezési utalványt adni, melyet csak 25% szja terhel!

25 2.1.2 Reprezentáció és üzleti ajándék Szintén adóköteles természetbeni juttatásnak minősül a reprezentáció és az üzleti ajándék. A reprezentáció (repi) és üzleti ajándék fogalmát a személyi jövedelemadó törvény tartalmazza, mely szerint reprezentációnak minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). Üzleti ajándéknak számít a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány), ide nem értve az értékpapírt. Társaságokra vonatkozó szabály 2010-től változott a reprezentációs költségre és az üzleti ajándékra vonatkozó elszámolási- és adófizetési szabály, de csak a Társaságokra vonatkozóan. A módosított társasági adó törvény értelmében a reprezentációs költség, valamint az üzleti ajándék a Társaságoknál 2010-től már nem számít vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ezért társasági adó terheli. Egyéni vállalkozókra és társadalmi szervezetekre, az eddigi szabályok érvényesek változatlanul. 25 Társadalmi szervezetekre vonatkozó szabály Mivel a személyi jövedelemadó törvény a reprezentációt és az üzleti ajándékot adóköteles természetbeni juttatásnak minősíti, ezért 54 % természetbeni juttatás adója terheli. Ezt az adót azonban nem köteles megállapítani és megfizetni a társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány a cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, adóévi ráfordításának 10%-át, maximum az adóévi összes bevételének 10%-át meg nem haladó összeg után Repi vagy nem repi? A fent ismertetett fogalom alapján könnyen eldönthető, hogy egy üzleti ebéd vagy vacsora reprezentációnak minősül. De léteznek olyan esetek, amikor a körülményeket figyelembe véve tudjuk csak megállapítani, hogy a felmerült költség tényleg repi, vagy esetleg valami más. 5 Példa REPI A Társaság szakmai konferenciát szervez. A konferenciáról a résztvevőknek olyan számlát állít ki, mely csak a szakmai előadások díját tartalmazza, étkezést nem. Az étel, ital költségét a Társaság nem terheli tovább a résztvevőkre. Minek minősül a vendéglátás költsége a szervezőnél? Szervezőnél: Ebben az esetben a konferenciát szervező Társaságnál keletkező étel, ital költség reprezentációnak minősül.

26 6 Példa NEM REPI A Társaság szakmai konferenciát szervez. A konferenciáról a résztvevőknek olyan számlát állít ki, mely nemcsak a szakmai előadások díját, hanem a vendéglátást is tartalmazza. Az ebéd költségét tehát a résztvevők munkáltatója finanszírozza. Minek minősül a vendéglátás a szervezőnél és a résztvevők munkáltatójánál? Szervezőnél: Ebben az esetben a konferenciát szervező Társaságnál keletkező étel, ital költség nem reprezentáció. Munkáltatónál: Ebben az esetben a konferencián résztvevő személy munkáltatójánál a kifizetett vendéglátás (üdítő, tea, kávé, ebéd) hivatali üzleti úthoz kapcsolódó adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. A juttatás után az adót a munkáltatónak, kifizetőnek kell megfizetni Példa REPI A Társaság a szakmai konferencia után este megvendégeli a résztvevőket egy záró vacsorával. Ehhez kapcsolódóan az étterem a Társaságnál nemcsak a vacsorák árát, hanem külön terembérleti díjat is kiszámláz. Mi minősül ebben az esetben repinek a Társaságnál? Szervezőnél: Ebben az esetben a konferenciát szervező Társaságnál nemcsak a vendéglátás, a vacsora számít reprezentációnak, hanem a bérleti díj is! Mivel az egy reprezentációnak minősülő szolgáltatáshoz kapcsolódóan merült fel. 8 Példa A Társaság több napos konferenciát szervez, ahová több olyan személyt is meghív, akiknek az úti költségét, szállását és étkezését is a Társaság fizeti. Rajtuk kívül pedig részt vesznek a konferencián a Társaság alkalmazottai is, akiknek szintén felmerül útiköltség, szállás és étkezés. Minek minősülnek a meghívottak, és minek az alkalmazottakkal kapcsolatban felmerült költségek? Szervezőnél: A konferencián részt vevő vendégek szállás-, utazási- és étkezési költsége is reprezentációnak minősül. Az alkalmazottak szállás-, utazási- és étkezési költsége nem számít sem reprezentációnak, sem jövedelemnek, hanem hivatali, üzleti utazással kapcsolatban felmerült költségnek. S mint ilyen költség teljesen adó- és járulékmentes. 2.2 Adómentes természetbeni és egyéb juttatások Jelentősen szűkült 2010-től az adómentes juttatások köre. Továbbra is adómentesek a szociális alapon nyújtott juttatások, valamint az alábbi tételek: A munkáltató által kedvezményesen, vagy ingyenesen biztosított számítógépés internet használat Kifizető által finanszírozott védőoltás

27 A társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány által szervezett kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős közösségi rendezvényen nyújtott szolgáltatás, a helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, a résztvevőknek maximum a rendezvény összes költségének a 10 %-át meg nem haladó értékben adott ajándék. Gyógyüdülés Munkásszálláson való elhelyezés Csoportos személyszállítás Üzletpolitikai kedvezmény Munkaruha Céges személygépkocsi magáncélú használata, ahhoz kapcsolódó autópályahasználat 2.3 Kedvezményes közteherrel adózó juttatások január 1-jétől ún. kedvezményes közteherrel adózó juttatássá váltak az alábbi táblázatban felsorolt tételek, melyek 2009-ig teljes adómentességet élveztek. A kedvezményes közteher: 25 % személyi jövedelemadó. Ezeket a juttatásokat járulék-fizetési kötelezettség továbbra sem terheli! A kedvezményes közteherrel adózó juttatások 2010-ben Megnevezés Maximum összege Munkavállaló és közeli hozzátartozójának adott üdülési hozzájárulás Havi minimálbér/év, Ft/év Meleg étkeztetés, meleg étkezési utalvány Ft/hó Iskolakezdési támogatás Havi minimálbér 30%, Ft/év Helyi utazási bérlettérítése - munkáltató nevére szóló számla alapján nincs maximuma Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetés Havi minimálbér 50%, Ft/hó Önkéntes kölcsönös egészségpénztári befizetés Havi minimálbér 30%, Ft/hó Hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe Havi minimálbér 50%, Ft/hó Magánnyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés Magánnyugdíjpénztárakról szóló LXXXII. tv. alapján Iskolai rendszerű képzés Minimálbér 2,5 szereséig, Ft/év Szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás Havi minimálbér 50 %-ig/év, Ft/év

28 Gyakorlati tudnivaló: A kedvezményes közteherrel adózó juttatásokról külön nyilvántartást kell vezetni. Amennyiben a juttatás értéke meghaladja a kedvezményes közteherrel adózó mértéket, akkor a kedvezménnyel adózó rész feletti juttatás az Szja. Tv 69. -a szerint adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. Azaz a 2.1. pontban ismertettek szerint adóznak. A természetbeni juttatást terhelő szja-t az 55. Személyi jellegű egyéb költségsoron kell elszámolni Üdülési csekk 28 A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló, kizárólag belföldi üdülési, művelődési, pihenési, kikapcsolódási, egészség-megőrzési, betegségmegelőzési, szabadidősport-szolgáltatásra beváltható utalvány. Az utalványt adhatja a munkáltató a munkavállalójának és annak közeli hozzátartozóinak, társas vállalkozás a személyesen közreműködő tagjának és annak közeli hozzátartozóinak Üdülési szolgáltatás Kedvezményes 25%-os adókulccsal adózik a munkáltató által a tulajdonában álló, vagy vagyonkezelésében lévő belföldi üdülőben, vagy szakszervezeti üdülőben biztosított üdülési szolgáltatás évente, személyenként maximum a havi minimálbér összegéig. Üdülési szolgáltatás nyújtható: a munkavállalónak, annak közeli hozzátartozójának, elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, szakképző iskolai tanulónak a szakmai gyakorlatának ideje alatt, nyugdíjban részesülő volt munkavállalónak és közeli hozzátartozójának 2010-től pedig már a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának, nyugdíjas tagjának és közeli hozzátartozójának Melegétkezési utalvány Kedvezményes 25%-os kulccsal adóztatható a munkavállaló részére étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés formájában biztosított szolgáltatás, ill. a szolgáltatás igénybevételére jogosító utalvány havi Ft-ot meg nem haladó összegig.

29 Kaphatja: Munkavállaló Társas vállalkozó, Társas vállalkozás nyugdíjas tagja Szakképző iskolai tanuló a kötelező szakmai gyakorlatának idejére Gyakorlati tudnivaló: A juttatás adható minden megkezdett hónapra, előre és utólag akár egyszerre is Iskolakezdési támogatás 25% szja terheli a számla ellenében kifizetett tankönyv, taneszköz, ruha értékét, ill. ezek vásárlására jogosító utalványt a minimálbér 30%-ig, azaz 2010-ben Ft-ig. Adható: Családi pótlékban részesülő szülőnek A szülővel közös háztartásban élő házastársának. Amennyiben munkaviszonyban, vagy társas vállalkozói jogviszonyban áll a kifizető Társaságnál. 29 Gyakorlati tudnivaló: Iskolakezdési támogatás csak a tanév első napját megelőző és azt követő 60 napon belül adható Helyi utazásra szolgáló bérlet 25 % adókulcsot kell alkalmazni a munkavállalónak ingyen, vagy kedvezményesen juttatott helyi bérlet összege után. A juttatás értékét a törvény nem határozta meg, nincs felső határa. Gyakorlati tudnivaló: A bérlet a munkáltató nevére szóló számla alapján fizethető ki. A törvény nem kötelezi a munkáltatót arra, hogy a bérlet teljes összegét kifizesse, tehát lehetőség van arra is, hogy a bérletnek csak egy részét térítse meg a munkáltató a dolgozónak.

30 2.3.6 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetés A munkavállaló javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalt összeg után 25% szja-t kell fizetni, amennyiben a havi átutalt összeg a minimálbér 50%-át 2010-ben Ft-ot nem haladja meg. Gyakorlati tudnivaló: 2010-től a munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átutalás miatt más juttatótól nem keletkezett bevétele Önkéntes kölcsönös egészségpénztári befizetés Az önkéntes kölcsönön egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba a munkavállaló javára befizetett összeg után a kedvezményes 25% adó terheli a munkáltatót, ha a pénztárakba befizetett havi összeg együttesen nem haladja meg a minimálbér 30%-át ben Ft-ot Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi hozzájárulás Az ilyen típusú juttatás Magyarországon még nem terjedt el, ennek még csak jogszabályi feltételei adottak. Ha a munkavállaló javára ilyen befizetés történne azt is 25% szja terhelné, a minimálbér 50%-ig, azaz Ft-ig Magánnyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő 8 % magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítse 10%-ra től a munkáltatói tagdíj kiegészítés összege is a kedvezményes 25% közteherrel adózik Iskolai rendszerű képzés A kedvezményes 25% szja terheli az átvállalt iskolarendszerű képzés költségét, a minimálbér két és félszereséig, azaz 2010-ben Ft-ig. Ha a képzés

31 a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését, munkavállaló, társas vállalkozó számára szükséges, a kifizető tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. Az Szja. törvény nem határozza meg, hogy mi minősül iskolarendszerű képzésnek. A pontja csak az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát adja meg: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. A hivatkozott törvényhely szerint tehát, iskolarendszerű képzésben résztvevőknek tanulói vagy hallgatói jogviszonyban kell állniuk a képző intézménnyel Szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás A szövetkezetekről szóló törvényben foglaltak értelmében a szövetkezeteknek az adózás utáni eredményükből közösségi alapot kötelező képezni, melyek a szövetkezet tagjainak, valamint azok közeli hozzátartozóinak nyújtott juttatások fedezetére szolgálnak. Az adóévben a magánszemély javára történő juttatás kedvezményes 25%-os adókulcs alá tartozik, a havi minimálbér 50%-át meg nem haladó értékhatárig, azaz 2010-ben Ft-ig Napidíj adózási szabályai januártól egyaránt teljes egészében adóköteles lett a belföldi és a külföldi kiküldetéshez járó napidíj összege. Kivételt ez alól csak a nemzetközi közúti árufuvarozó gépkocsivezetőknek és árukísérőknek adott külföldi napidíj képez, mely napi 25 euróig továbbra is adómentes. Gyakorlati tudnivaló: Mind a belföldi, mind az adóköteles külföldi napidíj azzal a jogviszonnyal egyezően adózik, mely jogviszonyra tekintettel a magánszemély a napidíjat kapta.

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 321/2008. (XII. 29.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimális bér Korm. rend. 2. 2009. 01. 01. -tıl

Részletesebben

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól HASZNOS TUDNIVALÓK a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól A munkajog területén 2014 2015 2016 Minimálbér (Ft/hó) bruttó összege 101.500,-

Részletesebben

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Elnöke által kiadott. 2003/2011. számú útmutató

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Elnöke által kiadott. 2003/2011. számú útmutató A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Elnöke által kiadott 2003/2011. számú útmutató a 2010. évi személyi jövedelemadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Családi kedvezmény (1) A családi kedvezmény 2014. január 1-jétől már nem csak az összevont adóalap csökkentése révén érvényesíthető, hanem az összevont

Részletesebben

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2009. január 1-tıl érvényes egyes fixösszegő ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2009. január 1-tıl érvényes egyes fixösszegő ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól HASZNOS TUDNIVALÓK a 2009. január 1-tıl érvényes egyes fixösszegő ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól A munkajog területén 2007. 2008. 2009. A legkisebb munkabér (Minimálbér Ft/hó)

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Tájékoztató. egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra

Tájékoztató. egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély biztosítottra kötött egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra vonatkozó, 2014-ben hatályos adózási, költség-elszámolási

Részletesebben

Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1

Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 1. Mikor kell öröklési illetéket fizetni? Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Öröklés esetén az illetékekről

Részletesebben

Egyszerűsített foglalkoztatás

Egyszerűsített foglalkoztatás 2009. évi CLII. törvény 88/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 87/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 8/2010. (III. 18.) PM rendelet 8/2010. (III. 31.) SZMM rendelet Gábriel Péter BKIK 2010. gabriel.peter@bkik.hu

Részletesebben

Hatáskör, illetékesség

Hatáskör, illetékesség 1 / 46 2016.03.29. 11:01 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról 2016.01.01 59 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási

Részletesebben

Hírlevél. Változások 2014. A cikkben összefoglalva megtalálhatók a civil szervezeteket érintő jogi és számviteli változások.

Hírlevél. Változások 2014. A cikkben összefoglalva megtalálhatók a civil szervezeteket érintő jogi és számviteli változások. Változások 2014 vissza a hírlevélhez A cikkben összefoglalva megtalálhatók a civil szervezeteket érintő jogi és számviteli változások. Bér, adójóváírás, természetbeni juttatások, egyéb változások: Minimálbér:

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2015

Jogszabályváltozások 2015 Jogszabályváltozások 2015 Készítette: Tariné Deák Edit osztályvezető 2014. évi LXXIV. törvény az egyes adótörvények módosításáról (161, 184, 185, 186, 187 és 188-as MK) Az adózás rendjét érintő változások

Részletesebben

Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016.

Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016. Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016. A lakóingatlanok hosszabb-rövidebb időre történő hasznosításának legelterjedtebb módozatai a tartósabb jellegű bérbeadás, de egyre

Részletesebben

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtása I. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése egyenlegének alakulása, feltételrendszerének értékelése A Magyar Köztársaság

Részletesebben

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2010. ( II...).rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről I.

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2010. ( II...).rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről I. Pannonhalma Város Önkormányzat.../2010. ( II...).rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Juttatás típusa Értékhatára Felhasználhatóság. 50 000 Ft / év. korlátlan értékben

Juttatás típusa Értékhatára Felhasználhatóság. 50 000 Ft / év. korlátlan értékben C A F E T E R I A 2 0 1 6 1. A D Ó M E N T E S J U T T A T Á S O K Juttatás típusa Értékhatára Felhasználhatóság KULTÚRA utalvány / Kulturális eseményre szóló belépőjegy / bérlet Sport utalvány / Sportrendezvényre

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. Újdonság a 2015. adóévtől!

ÚTMUTATÓ. Újdonság a 2015. adóévtől! ÚTMUTATÓ A 2015. ÉVRŐL SZÓLÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, A JÁRULÉK, A KÜLÖNADÓ, AZ EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁS, AZ EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS BEVALLÁSÁHOZ, HELYESBÍTÉSÉHEZ, ÖNELLENŐRZÉSÉHEZ

Részletesebben

Adótörvények 2015 évi változásaiból

Adótörvények 2015 évi változásaiból Adótörvények 2015 évi változásaiból SZJA Marad az SZJA mértéke: 16% Januári bér elszámolása Január hónapban kifizetett munkaviszonyból származó jövedelmet (bért) akkor kell az előző évinek tekinteni, ha

Részletesebben

262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól

262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól 1. oldal 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól A Kormány a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. (1) bekezdésének

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZ I ÉS VÁLTOZÁSAI 2013. január 1-t l

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZ I ÉS VÁLTOZÁSAI 2013. január 1-t l VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZ I ÉS VÁLTOZÁSAI 2013. január 1-t l Személyi jövedelem adókulcs: 16% / megsz nt az adóalap kiegészítés/ Minimálbér, bruttó:

Részletesebben

A foglalkoztatást előseg. Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Székesfehérvár, 2011. március

A foglalkoztatást előseg. Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Székesfehérvár, 2011. március A foglalkoztatást előseg segítő aktív v munkaerő-piaci eszközök, k, támogatt mogatások Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Székesfehérvár, 2011. március Munkaadó számára nyújtható támogatások

Részletesebben

Egyes adótörvényi előírások módosítása a 2013. évi XXXVII. törvény alapján

Egyes adótörvényi előírások módosítása a 2013. évi XXXVII. törvény alapján Egyes adótörvényi előírások módosítása a 2013. évi XXXVII. törvény alapján I. Az illetéktől szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 1. Mentes az öröklési, ajándékozási illeték alól [Itv. 16. -a (1) bekezdésének

Részletesebben

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek)

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) Hatályos: 2009. május hó 1. 2009. március hó 30-i küldöttközgyőlési módosítások..számú biztosítási feltétel Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2016

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2016 SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2016 Az adó mértéke, az adó alapja 2016. január 1-jétől a személyi jövedelemadó mértéke 15 százalékra csökken. Szja tv. 8. (1) A tartós befektetéshez és a vállalkozói adóalaphoz tartozó

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2016.01.01 152 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2016.01.01 152 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY 1 / 79 2016.03.29. 10:35 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2016.01.01 152 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY az illetékekről Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás,

Részletesebben

262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól I. FEJEZET

262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól I. FEJEZET 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól A Kormány a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. (1) bekezdésének

Részletesebben

Válaszok. Válasz A: A Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szólót törvény tartalmazza.

Válaszok. Válasz A: A Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szólót törvény tartalmazza. Kérdések Válaszok Válassza ki, hogy a következő meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomnak felel meg! Az az esemény, amelynek a bekövetkezése esetén a biztosító az életbiztosítási szerződés alapján

Részletesebben

Rakamaz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.15.) önkormányzati rendelete

Rakamaz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.15.) önkormányzati rendelete Rakamaz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.15.) önkormányzati rendelete a lakások bérletére, elidegenítésére, valamint a lakáshoz jutás helyi támogatására vonatkozó szabályokról (egységes

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény

1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről[1] Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. A tulajdonosi jogok gyakorlása

1. A rendelet hatálya. 2. A tulajdonosi jogok gyakorlása Sülysáp Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2011. (IV. 20.) önkormányzati rendelete az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről EGYSÉGES

Részletesebben

F E L H Í V Á S MUNKAHELYEK MEGİRZÉSÉÉRT

F E L H Í V Á S MUNKAHELYEK MEGİRZÉSÉÉRT F E L H Í V Á S a MUNKAHELYEK MEGİRZÉSÉÉRT elnevezéső, az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására irányuló, a munkaadók és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat együttmőködésében megvalósuló

Részletesebben

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 Madarasiné Dr. Szirmai Andrea Dr. Siklósi Ágnes Dr. Sztanó Imre Sztanó Imréné dr. Dr. Veress Attila A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 PR-017/14 Tartalomjegyzék 1. A SZÁMVITEL IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI.....................

Részletesebben

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK I. Általános szabályok 1. A visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.

Részletesebben

A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei

A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei Szerző: Szilágyi Bernadett Szilágyi Bernadett*: A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási

Részletesebben

Külföldi és belföldi kiküldetések és béren kívüli juttatások. Horváthné Szabó Beáta

Külföldi és belföldi kiküldetések és béren kívüli juttatások. Horváthné Szabó Beáta www.pwc.com/hu Külföldi és belföldi kiküldetések és béren kívüli juttatások Horváthné Szabó Beáta 2012. Március 6. Fogalmak Kiküldetés (Mt): gazdasági érdeken alapuló ideiglenes kötelezésből eredően a

Részletesebben

Hivatkozási szám a TAB ülésén: 4. (T/10537) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata.

Hivatkozási szám a TAB ülésén: 4. (T/10537) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 4. (T/10537) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság

Részletesebben

23/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelete egységes szerkezetbe foglalt szövege

23/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelete egységes szerkezetbe foglalt szövege Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK BÉRLETÉRE VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOKRÓL SZÓLÓ a 46/2012. (XII.01.), 51/2012. (XII.17.), 4/2013. (III.01.)

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A 1553NY JELŰ NYILATKOZAT KITÖLTÉSÉHEZ A 1553E JELŰ EGYSZERŰSÍTETT BEVALLÁST VÁLASZTÓ ADÓZÓK RÉSZÉRE

ÚTMUTATÓ A 1553NY JELŰ NYILATKOZAT KITÖLTÉSÉHEZ A 1553E JELŰ EGYSZERŰSÍTETT BEVALLÁST VÁLASZTÓ ADÓZÓK RÉSZÉRE ÚTMUTATÓ A 1553NY JELŰ NYILATKOZAT KITÖLTÉSÉHEZ A 1553E JELŰ EGYSZERŰSÍTETT BEVALLÁST VÁLASZTÓ ADÓZÓK RÉSZÉRE Az egyszerűsített adóbevallás az önadózásnak egy formája, amely lehetőséget nyújt arra, hogy

Részletesebben

23/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelete egységes szerkezetbe foglalt szövege

23/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelete egységes szerkezetbe foglalt szövege Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK BÉRLETÉRE VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOKRÓL SZÓLÓ a 46/2012. (XII.01.), 51/2012. (XII.17.), 4/2013. (III.01.),

Részletesebben

328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról A Kormány

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2016.01.11 2017.12.31 139 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2016.01.11 2017.12.31 139 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1 / 202 2016.03.29. 10:55 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2016.01.11 2017.12.31 139 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok

Részletesebben

ÜGYVEZETŐK I. BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY. 1. jogviszony-történet

ÜGYVEZETŐK I. BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY. 1. jogviszony-történet ÜGYVEZETŐK I. BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY 1. jogviszony-történet Azért tartottam indokoltnak, hogy az ügyvezetők biztosítási kötelezettségéről készítsek egy összefoglaló anyagot, mert egyrészt az ügyfelek levelei

Részletesebben

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI 1 Tartalom 1. Az egyéni vállalkozói tevékenység... 3 2. Egyéni vállalkozók bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége... 6 3. Egyéni cég alapítása... 8 4. A közkereseti (kkt.)

Részletesebben

AZ OMMF 2009. MÁRCIUSI HÍRLEVELE. Külföldiek foglalkoztatása és munkavállalása a Magyar Köztársaság területén. a jogszabály - változások után

AZ OMMF 2009. MÁRCIUSI HÍRLEVELE. Külföldiek foglalkoztatása és munkavállalása a Magyar Köztársaság területén. a jogszabály - változások után AZ OMMF 2009. MÁRCIUSI HÍRLEVELE Külföldiek foglalkoztatása és munkavállalása a Magyar Köztársaság területén a jogszabály - változások után A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával

Részletesebben

Támogatási Szerződés Minta

Támogatási Szerződés Minta Azonosító szám: Támogatási Szerződés Minta amely létrejött egyrészről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.), mint támogató (továbbiakban: Támogató) képviseletében eljáró

Részletesebben

A társadalombiztosítási jog 2012

A társadalombiztosítási jog 2012 A társadalombiztosítási jog 2012 A társadalombiztosítás az állam által működtetett szociális ellátási rendszer része. Az az intézmény, amelyben az állam a társadalom meghatározott rétegéhez tartozó tagjait

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ FÜZET a MÁV-START Zrt. Választható Béren Kívüli Javadalmazási rendszeréről 2016.

TÁJÉKOZTATÓ FÜZET a MÁV-START Zrt. Választható Béren Kívüli Javadalmazási rendszeréről 2016. TÁJÉKOZTATÓ FÜZET a MÁV-START Zrt. Választható Béren Kívüli Javadalmazási rendszeréről 2016. 1 1 Bevezető... 3 2 A VBKJ keretösszeg... 3 3 A VBKJ rendszer főbb alapelvei... 3 4 Nyilatkozattétel ideje,

Részletesebben

Nagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/1991. (XII. 23.) számú rendelete

Nagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/1991. (XII. 23.) számú rendelete Nagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/1991. (XII. 23.) számú rendelete a helyi adók bevezetéséről (egységes szerkezetbe foglalt szöveg) Nagyberény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

8003/2002. (AEÉ. 14/2002.) APEH tájékoztató az állami adóhatóság részére történő 2002. évi adatszolgáltatásról

8003/2002. (AEÉ. 14/2002.) APEH tájékoztató az állami adóhatóság részére történő 2002. évi adatszolgáltatásról 03.01.21 8003/2002. (AEÉ. 14/2002.) APEH tájékoztató az állami adóhatóság részére történő 2002. évi adatszolgáltatásról A tájékoztató a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével

Részletesebben

10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke. 9.7. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként készpénz átutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel,

Részletesebben

A szociális ellátások helyi szabályozásáról. Pamuk Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2009. (IV.10.) rendelete

A szociális ellátások helyi szabályozásáról. Pamuk Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2009. (IV.10.) rendelete A szociális ellátások helyi szabályozásáról Pamuk Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2009. (IV.10.) rendelete A szociális ellátások helyi szabályozásáról Pamuk Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

UNION-Bázis Casco Alapbiztosítás feltételei

UNION-Bázis Casco Alapbiztosítás feltételei UNION-Bázis Casco Alapbiztosítás feltételei Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. a biztosítási díj megfizetése ellenében a kockázatviselés időtartama alatt a jelen biztosítási feltételekben rögzített

Részletesebben

Kollektív szerződés. Hatályos: 2014. január 1-jétől. Preambulum

Kollektív szerződés. Hatályos: 2014. január 1-jétől. Preambulum Kollektív szerződés Hatályos: 2014. január 1-jétől Preambulum A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza és a Színházi Dolgozók Szakszervezete Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza helyi alapszervezete

Részletesebben

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett a Nagyvállalkozások általános képzéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban c. pályázati felhíváshoz Kódszám:

Részletesebben

Kadarkút Város Önkormányzata Képviselı-testületének 16/2009.(VI. 26.) rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszerérıl

Kadarkút Város Önkormányzata Képviselı-testületének 16/2009.(VI. 26.) rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszerérıl Hatályos: 2011.augusztus 1-tıl. Egységesítve: 2011. augusztus 1. Kadarkút Város Önkormányzata Képviselı-testületének 16/2009.(VI. 26.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszerérıl (Módosításokkal egységes

Részletesebben

A FairConto Zrt összefoglalója előadó: Ruszin Zsolt

A FairConto Zrt összefoglalója előadó: Ruszin Zsolt Adózási változások 2012 A FairConto Zrt összefoglalója előadó: Ruszin Zsolt 1 Evátlanul 2 Evátlanul Bevételi határ: 30 mft Kinek érdemes maradni? A költséghányad számítás nem minden! A visszatérés költségei

Részletesebben

PÉNZBELI ELLÁTÁSOKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK 2015.

PÉNZBELI ELLÁTÁSOKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK 2015. PÉNZBELI ELLÁTÁSOKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK 2015. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1997. LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, 217/1997. (XII.1) kormányrendelet a kötelező egészségbiztosításról

Részletesebben

CIB Visszafizetési Védelem

CIB Visszafizetési Védelem CIB Visszafizetési Védelem A CIB Bank Zrt. lakossági üzletfelei számára nyújtott biztosítási szolgáltatás Annuitásos jelzáloghitel A CIB VISSZAFIZETÉSI VÉDELEM CSOPORTOS BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS BIZTOSÍTÁSI

Részletesebben

Az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott biztosítási eseményeken kívül biztosítási eseménynek minősülnek az alábbiak:

Az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott biztosítási eseményeken kívül biztosítási eseménynek minősülnek az alábbiak: 1/5 Nyugdíjbiztosítási feltételkiegészítés (NYB90/2015) a Megoldás (G90) rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosításhoz Generali Biztosító Zrt. Levelezési cím: 7602

Részletesebben

9/2016. (II. 05.) önkormányzati rendelet 1. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról

9/2016. (II. 05.) önkormányzati rendelet 1. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról 9/2016. (II. 05.) önkormányzati rendelet 1 A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32.

Részletesebben

Munkaviszony létesítése, a munkaszerződés a 2012. évi I. törvény rendelkezései alapján

Munkaviszony létesítése, a munkaszerződés a 2012. évi I. törvény rendelkezései alapján Munkaviszony létesítése, a munkaszerződés a 2012. évi I. törvény rendelkezései alapján Időállapot: 2014-07-01-2014-12-31 Szerző: Dr.Zatik Levente, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2014-06-28 16:03:46 Tartalomjegyzék:

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/1994.(V.5.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről (A módosításokkal

Részletesebben

Általános és Különös Szerz dési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató

Általános és Különös Szerz dési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató HAVI FIX Jövedelemkiesés-biztosítás Általános és Különös Szerz dési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató Az ACE European Group Limited Magyarországi Fióktelepe a jelen Biztosítási Feltételek alapján arra vállal

Részletesebben

A Kormány 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelete a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről

A Kormány 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelete a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről A Kormány 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelete a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelete

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelete Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról Budaörs Város Önkormányzat

Részletesebben

2012 évközi változások II. Az adózás rendje (Art) módosításai

2012 évközi változások II. Az adózás rendje (Art) módosításai 2012 évközi változások II. Az adózás rendje (Art) módosításai Az Art. 2012. évi módosításait 2012. februárjában juttattuk el tagjainkhoz két részletben, mintegy 40 oldal terjedelemben. Az összeállítást

Részletesebben

K&H Biztosító Zrt. K&H gyarapodó nyereségrészesedéses vegyes életbiztosítás szerződési feltétele. 2014. szeptember 15.

K&H Biztosító Zrt. K&H gyarapodó nyereségrészesedéses vegyes életbiztosítás szerződési feltétele. 2014. szeptember 15. K&H Biztosító Zrt. K&H gyarapodó nyereségrészesedéses vegyes életbiztosítás szerződési feltétele 2014. szeptember 15. ügyféltájékoztató Tisztelt Ügyfelünk! Köszönjük megtisztelő bizalmát, hogy biztosítási

Részletesebben

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 A törvényalkotó szándékai szerint a tervezett adóváltozások, módosítások nyomán egyszer bbé válik az adózók, vállalkozások élete, csökkennek a vállalkozásokat érint

Részletesebben

Jogszabályi háttér. Általános tudnivalók

Jogszabályi háttér. Általános tudnivalók Kitöltési útmutató a 1251. számú bevalláshoz a gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultja, a jóváhagyott megállapodás alapján forgalmazó, a tápszer társadalombiztosítási támogatási kérelmet benyújtó,

Részletesebben

Az egyszerűsített vállalkozói adó 2011. évi legfontosabb szabályai

Az egyszerűsített vállalkozói adó 2011. évi legfontosabb szabályai Az egyszerűsített vállalkozói adó 2011. évi legfontosabb szabályai Az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) az általános forgalmi adóval együtt számítva 25 millió forintot meg nem haladó éves

Részletesebben

Adatszolgáltatás (saját dolgozó képzésének elszámolása esetén):

Adatszolgáltatás (saját dolgozó képzésének elszámolása esetén): a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szt.) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

(2721 Pilis, Rákóczi út 42.) KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

(2721 Pilis, Rákóczi út 42.) KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS JÁTÉKORSZÁG ÓVODA (2721 Pilis, Rákóczi út 42.) KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS I. BEVEZETÉS A Kollektív Szerződés megkötésének időpontja: 2014. március 12. A Kollektív Szerződést megkötő felek: A munkáltató részéről:

Részletesebben

TARR ÉPÍTŐ, SZOLGÁLTATÓ és KERESKEDELMI KFT.

TARR ÉPÍTŐ, SZOLGÁLTATÓ és KERESKEDELMI KFT. TARR ÉPÍTŐ, SZOLGÁLTATÓ és KERESKEDELMI KFT. a tagja Általános Szerződési Feltételek helyhez kötött internet elérési szolgáltatáshoz Hatályba lépés kelte: 2016.04.22 Utolsó módosítás kelte: 2016.04.13

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Családpolitikai Szótár

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Családpolitikai Szótár Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Összeállította: Ruminé Szíjártó Ildikó Dr. Veres Gábor Felelős kiadó: Dr.

Részletesebben

AutósTárs jogvédelmi. kiegészítő biztosítás különös feltételei (GJBK) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16437

AutósTárs jogvédelmi. kiegészítő biztosítás különös feltételei (GJBK) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16437 AutósTárs jogvédelmi kiegészítő biztosítás különös feltételei (GJBK) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16437 Tartalomjegyzék AutósTárs jogvédelmi kiegészítő biztosítás különös feltételei (GJBK)... 3 I.

Részletesebben

2013. ÉVI III. TÖRVÉNY A ZELENKA PÁL EVANGÉLIKUS SZOLIDARITÁSI ALAPRÓL

2013. ÉVI III. TÖRVÉNY A ZELENKA PÁL EVANGÉLIKUS SZOLIDARITÁSI ALAPRÓL 2013. ÉVI III. TÖRVÉNY A ZELENKA PÁL EVANGÉLIKUS SZOLIDARITÁSI ALAPRÓL A zsinat elismerve, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház (a továbbiakban: Egyház) tartási kötelezettsége körében felelősséggel

Részletesebben

1/2006/09 Az iskolakezdési támogatás az érettségi utáni technikumban tanulmányokat folytató tanuló után is adómentesen jár?

1/2006/09 Az iskolakezdési támogatás az érettségi utáni technikumban tanulmányokat folytató tanuló után is adómentesen jár? SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Az iskolakezdési támogatás az érettségi utáni technikumban tanulmányokat folytató tanuló után is adómentesen jár? A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

BÁZIS-E EGYSZERŰSÍTETT LAKÁSBIZTOSÍTÁS GYORSAN ELÉRHETŐ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM OTTHONÁRA

BÁZIS-E EGYSZERŰSÍTETT LAKÁSBIZTOSÍTÁS GYORSAN ELÉRHETŐ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM OTTHONÁRA BÁZIS-E EGYSZERŰSÍTETT LAKÁSBIZTOSÍTÁS GYORSAN ELÉRHETŐ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM OTTHONÁRA Tartalomjegyzék Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek a Groupama Biztosító Zrt. GB527 jelű Groupama Bázis-E Egyszerűsített

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI A TAGOKKAL VALÓ ELSZÁMOLÁS SZABÁLYZATA. VASAS Önsegélyező Pénztár

SZOLGÁLTATÁSI A TAGOKKAL VALÓ ELSZÁMOLÁS SZABÁLYZATA. VASAS Önsegélyező Pénztár SZOLGÁLTATÁSI ÉS A TAGOKKAL VALÓ ELSZÁMOLÁS SZABÁLYZATA VASAS Önsegélyező Pénztár 2013 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 3 1.1. SZOLGÁLTATÁSOK... 3 1.2. SZOLGÁLTATÁSOK ELSZÁMOLÁSA...

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések 1.

I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. Oroszlány Város Önkormányzatának 22/2007. (XI.14.) Ör. rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről, lakbéréről és elidegenítéséről Oroszlány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Balatonlelle Város Önkormányzata 6/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról

Balatonlelle Város Önkormányzata 6/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról 1 Balatonlelle Város Önkormányzata 6/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról Balatonlelle Város Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2016. február 24-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2016. február 24-i ülésére KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)-507-133 Fax: (28)-470-357 Nyílt ülésen tárgyalandó ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2016. február 24-i ülésére

Részletesebben

Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról *Jelen tájékoztató anyag nem tekinthető az Európa Ingatlanbefektetési Alap hivatalos tájékoztatójának.

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER

FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK Ikt. sz.: 362/300/32-2/202. 2. SZÁMÚ MELLÉKLETE FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5. számú módosítással egységes szerkezetbe

Részletesebben

A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA

A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. ALAPSZABÁLYA A 2016. április 15-i közgyűlés 6/2016.04.15. számú határozatával a módosításokkal egységes szerkezetben elfogadott Alapszabály A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT.

Részletesebben

COM.UNIQUE. Telekommunikációs Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság. 1133 Budapest Hegedűs Gyula u. 83-87.

COM.UNIQUE. Telekommunikációs Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság. 1133 Budapest Hegedűs Gyula u. 83-87. COM.UNIQUE Telekommunikációs Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 1133 Budapest Hegedűs Gyula u. 83-87. Általános Szerződési Feltételek elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételére Érvényes:

Részletesebben

Általános Biztosítási Feltételek

Általános Biztosítási Feltételek Az Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. csoportos hitelfedezeti biztosításának általános és különös feltételei az ERSTE Bank Nyrt. által nyújtott, jelzálog alapú kölcsönszerződésekhez kapcsolódó

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 2013 1 Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Családügyért Felelős

Részletesebben

Nyirádi Közös Önkormányzati. Hivatal. Cafetéria Szabályzata

Nyirádi Közös Önkormányzati. Hivatal. Cafetéria Szabályzata Nyirádi Közös Önkormányzati Hivatal Cafetéria Szabályzata 2 A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. (a továbbiakban: Kttv.) 153. - ában, valamint a közszolgálati tisztviselők részére

Részletesebben

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1 / 39 2016.03.29. 10:35 1990. évi C. törvény a helyi adókról 2016.01.01 2016.12.31 60 1990. évi C. TÖRVÉNY a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás

Részletesebben

Generali Munkáltatói Egészségprogram szolgáltatásfi nanszírozó egészségbiztosítás általános szerződési feltétele (GMEP14) Hatályos: 2014. március 15.

Generali Munkáltatói Egészségprogram szolgáltatásfi nanszírozó egészségbiztosítás általános szerződési feltétele (GMEP14) Hatályos: 2014. március 15. Generali Munkáltatói Egészségprogram szolgáltatásfi nanszírozó egészségbiztosítás általános szerződési feltétele (GMEP14) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16239 Tartalomjegyzék Generali Egészségprogram

Részletesebben

Tájékoztató a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Tájékoztató a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Tájékoztató a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Tisztelt Mérnöki Kamarai Tag! Kedves Kolléga! Felhívjuk figyelmét, hogy az Országgyûlés 2012. október 1-jén elfogadta a kisadózó

Részletesebben

Klasszikus életbiztosítások. általános és különös feltételei. Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16166

Klasszikus életbiztosítások. általános és különös feltételei. Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16166 Klasszikus életbiztosítások általános és különös feltételei Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16166 Tartalomjegyzék Klasszikus életbiztosítások általános szerződési feltételei (EÁSZF14)....3 I. A biztosítási

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2013. február havi helyzetéről 2013. március * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP. fejezet. 2010. évi költségvetésének végrehajtása

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP. fejezet. 2010. évi költségvetésének végrehajtása A LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezet 2010. évi költségvetésének végrehajtása 2011. június hó Az Egészségbiztosítási Alap 2010. évi költségvetésének végrehajtása Az Egészségbiztosítási Alap 2010. évi

Részletesebben

Andocs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2009 (III. 31.) rendelete. 1. A szociális ellátások helyi szabályozásáról I.

Andocs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2009 (III. 31.) rendelete. 1. A szociális ellátások helyi szabályozásáról I. Andocs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2009 (III. 31.) rendelete 1. A szociális ellátások helyi szabályozásáról Andocs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

Részletesebben

Techno-Tel Kft. a. tagja. Egységes szerkezetbe foglalt

Techno-Tel Kft. a. tagja. Egységes szerkezetbe foglalt Techno-Tel Kft. a tagja Egységes szerkezetbe foglalt Általános Szerződési Feltételek TELEFONSZOLGÁLTATÁS (Helyhez kötött telefonszolgáltatás, Nomadikus beszédcélú szolgáltatás, Egyéb hangátviteli szolgáltatás)

Részletesebben

György-telep fenntartható lakhatását támogató módszertan. Pécs Megyei Jogú Város. Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása

György-telep fenntartható lakhatását támogató módszertan. Pécs Megyei Jogú Város. Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása György-telep fenntartható lakhatását támogató módszertan Pécs Megyei Jogú Város Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása TIOP 3.2.3.A-13/1 Tartalomjegyzék Előszó... 4 1. A lakásfenntartási

Részletesebben

Szekszárdi Önkormányzat 8/2006.(III.1.) rendelete a 2006. évi költségvetésrıl * a módosításokkal egységes szerkezetben

Szekszárdi Önkormányzat 8/2006.(III.1.) rendelete a 2006. évi költségvetésrıl * a módosításokkal egységes szerkezetben Szekszárdi Önkormányzat 8/2006.(III.1.) rendelete a 2006. évi költségvetésrıl * a módosításokkal egységes szerkezetben Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben